Professional Documents
Culture Documents
Móra, 85 oldal
Emil, aki egy dél-svédországi tanyán cseperedik fel, jól ismert figurája a
gyermekirodalomnak. Ő az örök rosszcsont, aki ha moccan is, már rögtön
valami galiba támad körülötte. Márpedig a magafajta fiúk ritkán ülnek meg
egyhelyben. Minden érdekli őket, mindent ki akarnak próbálni, nem ismerik
a lehetetlent. Dehogyis rosszak ők, kis szívük tele van szeretettel családjuk és
környezetük iránt. De hát a környező világ nehezen viseli az egyre újabb és
egyre vaskosabb meglepetéseket. Az még csak hagyján, hogy a mohó Emil
feje beleszorul a levesestálba, és doktorhoz kell menni, hogy leoperálja róla,
meg hogy lenyeli a spórolt pénzt, meg hogy kishúgát felvonja a zászlórúd
tetejére, és hogy kis híján tönkreteszi szülei nagyszabású vendégségét.
Hanem amikor titkon lóra kap, és egyedül elkocog szülei után a mozgalmas
népünnepélyre, akkor már bizony valódi kalandok sora kezdődik. Ám rettenthetetlen kis barátunkat
nem kell félteni, mert egyetlen fapuskával elfogja a régóta körözött rablót!
Móra, 86 oldal
A Bölcs Hiánypótló
Írta: Békés Pál
Illusztrálta: Sajdik Ferenc
Kiadó: Móra Kiadó, 2009
Oldalszám: 120
Varázslóból van kicsi és nagy, erdei és mezei, jó, gonosz, fekete, fehér;
belőle viszont egyetlenegy létezik az egész világon, vagyis a világ végén.
Ő hiányt pótol. A varázslók, éppen, mert sokan vannak, helyettesíthetők.
Ám a Hiánypótló pótolhatatlan.
Azt beszélik, a kapujában sorban állnak a töröttek, repedtek, görbék,
csorbák, csálék, csempék, ő meg pótolja a hiányaikat. Fáradhatatlanul.
Senkit el nem ereszt üres kézzel.
Békés Pál meseregényének hősei reménykedhetnek hát: talán az ő bajukra is talál orvosságot a Bölcs
Hiánypótló...
Oldalszám: 152
A Da Vinci kódhoz hasonlóan egy titokzatos 4 soros versikét találnak a festmény mögött, mit meg kell
fejteni. A festő, Eduardo da Cinici elrejtett ebben a versben 11 helyszínt szerte Rágcsáliában, ahol
egy-egy betűt kell megtalálni. A betűkből majd összeáll egy szó, mégpedig a LABIRINTUS, a híres
könyvtárlabirintus, ahová Geronimo és barátai:Trappola, Tea és Benjamin kalandos úton eljutnak.
A könyv a Geronimo Stilton sorozat egy újabb darabja, bájos illusztrációkkal, színes betűkkel, érdekes
és humoros történettel.
Domboninneni mesék
Más vadonatúj házak mellett pedig más autók állnak meg, és sorra kipattan belőlük Elemér, a
kölyökfóka, Köles, a denevérfióka, Janka, a vadmacskalány és Dinnye, a hangyászkölyök. Ez a kis
társaság aztán megtanul autókat bambulni, kesztyűbe dudálni, gyorsulási versenyezni, faággal
lövöldözni, házat építeni, tejértmenős nótát énekelni és mérget keverni.
Ők oda menekülnek, ahonnét mindenki elmenekül: a sivatagba, mely igazában csak azóta sivatag,
amióta az emberek azzá tették. Koko Samu és csapata a sivatagban építi föl új otthonát. Sőt, nem
csak otthont építenek, hanem arra is képesek, hogy az él?világ erejével meggyógyítsák, és újra zöldbe
borítsák ezt a sivár vidéket. Útjuk nem csupán nehéz, hanem veszélyes és kalandokkal teli.
Szávai Géza humoros fordulatokban, izgalmas kalandokban bővelkedő meseregényéhez Keresztes
Dóra készített bámulatos rajzokat: ha megpörgeted a lapokat, egy mozgó képsort, egy különös
rajzfilmet látsz!
Darvasi László: Trapiti
Magvető Kiadó, 2002, 306 oldal, kicsit erős…
A Trapiti című meseregény olyan mese akar lenni, amiben minden benne
van. Úgy kell olvasni, mint egy jó krimit. A történet elején Kavicsvárott
megjelenik egy bizarr kis figura, egy manó (vagy csak egyszerűen
kisgyerek?), Trapiti. Annyit elárulhatunk, hogy ő Harmadik Alfréd
Bökkelöki bizurr-mizurr király és Malvin királynő gyermeke, akik a
múltban éltek - hogy ez hogyan lehetséges, azt maga Trapiti is csak a
mese legvégére deríti ki. És közben megismerkedünk Kavicsvár múltjával
és jelenével, Bánatos Olivérrel, a festővel, Kázmér bácsival, a
muzeológussal, Ühüm bácsival, a polgármesterrel és a többi derék
városlakóval, akik megoldanak egy izgalmas rejtélyt és felveszik a harcot
a szürke és mindent uniformizálni kívánó főfővárossal szemben. Darvasi
László könyvét nyolc éven felülieknek ajánljuk. Ne lepődjünk meg, ha a gyerek, miután elolvasta a
könyvet, imádni fogja a tökfőzeléket...
Kövér Lajos olyan kövér ember volt, hogy akkora karosszék kellett neki,
mint egy hajó. És olyan kövér, hogy akkora ágyban fért csak el, mint
egy repülő. És olyan kövér, hogy nem ehetett kisebb asztalról, mint egy
ház. Mert ha annál kisebb és gyengébb asztalról evett, hát elég volt
rákönyökölnie, és reccs, az asztallábak elroppantak, mint a
hurkapálcikák. És ha annál kisebb székre ült, reccs, nem maradt más az
egészből, mint egy kis gyaluforgács. És ha annál kisebb ágyba feküdt,
reccs, nem maradt más belőle, mint egy kupac fűrészpor. Az utcát,
ahol lakott, róla nevezték el. Mégpedig azért, mert szinte az egész
utcában nem volt senki más, csak ő, Kövér Lajos.
http://konyvmolykepzo.hu/
http://www.pagony.hu/