VENDÉGVÁRÓ

Látnivalók
Nógrád megyében

Ez a könyv megrendelhetô:
Well-PRess Kiadó Kft., 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.
Tel.: 46/501-669, fax: 46/501-663
Hangposta: 46/501-672
E-mail: well.kerig@chello.hu, web-áruház: www.vendegvaro.hu

Fogyasztói ár: 2600 Ft

A webáruházban 5%-os kedvezménnyel: 2470 Ft

Well-PRess Kiadó • Miskolc

2ooo
 A kötet támogatói:
Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala
Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács
Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyûlése
Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata
Balassagyarmat Város Önkormányzata
és az alábbi települések önkormányzatai:
Alsópetény, Alsótold, Bér, Berkenye, Buják, Cered, Cserháthaláp,
Cserhátsurány, Diósjenô, Dorogháza, Egyházasdengeleg, Endrefalva,
Herencsény, Hugyag, Jobbágyi, Kálló, Karancsberény, Karancskeszi,
Karancsság, Kazár, Kisbárkány, Kishartyán, Lucfalva, Ludányhalászi,
Magyarnándor, Mátranovák, Mátraterenye, Nézsa, Nógrádkövesd,
Nôtincs, Rimóc, Szalmatercs, Szanda, Szente, Szuha, Szurdokpüspöki,
Terény, Tereske, Varsány
TARTALOMJEGYZÉK
Ajánlás 9 Litke, Ipolytarnóc 95
Kishartyán 97
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ Sóshartyán 98
ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE 10 Ságújfalu 99
Jobbágyi, Szarvasgede 14 Etes, Karancsság 100
Palotás, Héhalom 15 Szalmatercs 101
Erdôtarcsa 16 Vizslás 102
Kálló 17 Kazár 103
Erdôkürt, Vanyarc, Szirák 18 Mátraszele, Bárna 104
Bér 20 Cered 105
Egyházasdengeleg, Kisbágyon 21 Szilaspogony, Zabar 106
Buják 22
Szurdokpüspöki 24 AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT
Pásztó 25 KÖRNYÉKE 108
Mátraszôlôs 29 Hugyag, Ôrhalom 111
Tar 30 Csitár, Iliny 112
Sámsonháza 31 Nógrádmarcal, Patvarc 113
Nagybárkány, Kisbárkány 32 Balassagyarmat 114
Márkháza, Lucfalva, Nagykeresztúr 33 Érsekvadkert 120
Mátraverebély 34 Patak, Dejtár 121
Bátonyterenye 36 Ipolyvece 122
Nemti, Dorogháza, Szuha 39 Szügy 123
Mátramindszent 40 Csesztve 124
Mátraterenye 41 Mohora, Magyarnándor 126
Mátranovák 42 Debercsény 127
Cserháthaláp, Cserhátsurány 128
A CSERHÁT, HOLLÓKÔ Herencsény, Terény 130
ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE 44 Szanda 132
Alsótold, Kozárd 48 Becske 133
Ecseg, Csécse 49 Nógrádkövesd, Szécsénke, Galgaguta 134
Cserhátszentiván 50 Bercel 135
Kutasó, Bokor, Felsôtold 51
Garáb 52 NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA 136
Hollókô 53 Drégelypalánk 139
Nagylóc 60 Hont 140
Szécsény 61 Nagyoroszi, Borsosberény 141
Rimóc 66 Horpács 142
Varsány, Nógrádsipek 67 Pusztaberki, Tereske 143
Ludányhalászi 68 Szátok, Romhány 144
Nógrádszakál 69 Kétbodony, Szente 145
Magyargéc, Nógrádmegyer, Endrefalva 70 Kisecset, Bánk 146
Szécsényfelfalu 71 Rétság 147
Piliny 72 Tolmács 148
Diósjenô 149
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC Nógrád 152
ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE 74 Berkenye, Nôtincs 154
Salgótarján 77 Ôsagárd 155
Karancsalja 90 Keszeg, Felsôpetény 156
Karancslapujtô 91 Alsópetény, Nézsa 157
Karancsberény, Karancskeszi 92 Nógrádsáp 158
Egyházasgerge 93 Legénd 159
Mihálygerge 94 Szendehely 160
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 162 Irodalmi emlékhelyek 182
Turisztikai információk 162 Védett természeti értékek 183
Közérdekû információk 163 Aktív turizmus 188
Közlekedés 166 Vadászat 200
Gasztronómia 169 Horgászat 202
Hol étkezzünk? 170 Lovaglás 204
Hol lakjunk? 172 Strandok 205
Falusi turizmus 175 Felhasznált irodalom 207
Mûvészeti élet 176 Kiemelt mûemlékek, befektetési lehetôségek 210
Visszatérô rendezvények 177 Névmutató 214
Népmûvészet 179 Jegyzetek 215

Fôszerkesztô: dr. Csongrády Béla

Vezetôszerkesztô: Rigó Tibor
Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet
Sorozatszerkesztô: Benedek Piroska
Szerzôk: dr. Csongrády Béla, Faragó Zoltán, Sinka Sándor (település leírások)
A praktikus információkat összeállította: dr. Csongrády Béla, Faragó Zoltán, (vadászat, természetvédelem),
Gubola István (túraajánlatok), Rigó Tibor, Szabó Péter
A fotókat készítették: Rigó Tibor
Címlapfotó: Rigó Tibor: A hollókôi vár népviseletbe öltözött gyerekekkel
Kiadói lektor: dr. Ormos Tamás. Olvasószerkesztô: Liska Lászlóné
Kiadói menedzser: dr. Sárvári Józsefné
Marketing: Well-PRess Telemarketing – Miskolc. E-mail: wellcall@matavnet.hu
Könyvterv: Well-PRess Kiadó Kft. – Miskolc
Térképek: Agát Kft. TOP-O-GRÁF Térképészeti Irodája – Budapest
Akvarellek: Nemes István – Baja, szaklektor: Horváth Benô – Miskolc
Nyomdai elôkészítés: Well-PRess Stúdió.
E-mail: wellpres@matavnet.hu
Tördelés: Nazar Bt. Miskolc – Fésüs László
Nyomdai munkálatok: Micropress Kft. – Miskolc. Tel./fax: 46/360-966
Felelôs vezetô: Molnár István ügyvezetô igazgató
Kiadó: Well-PRess Kiadó Kft.
3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Tel./Fax: (+36) 46/501-660
E-mail: welldir@matavnet.hu – I n t e r n e t : w w w . w e l l - p r e s s . h u
www.vendegvaro.hu

Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Esterházy György

A könyv anyagának lezárása: 2000. február 29.

Minden jog fenntartva! © A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt részben
vagy egészben sokszorosítani, vagy más módon rögzíteni és hasznosítani.
ISBN 963 86025 38 ISSN 1219 – 431 X
Rimóci népviselet
Ôszi hangulat
 AJÁNLÁS
A VendégVáró sorozat „Látnivalók Nógrád me-
gyében” kötete igazi csemege lesz a hazai tájak sze-
relmeseinek. Az élô hagyományok tája ez.
Az átformált szólás – a „Mondj néhány monda-
tot és megmondom ki vagy! – a nógrádiakra a pa-
lóc nyelvjárás sajátosságai miatt igaz. Észak-Ma-
gyarország e tájékára érvényesek a nyelvjárási kü-
lönlegességek – élükön az ’a’ és az ’á’ magánhang-
zó kiejtésének furcsaságaival. A „legnagyobb pa-
lóc”, Mikszáth Kálmán által a szépirodalomban is
megörökített sajátos lelki tulajdonságok, a viselet-
ben, a hagyományokban, a szokásokban ma is tet-
ten érhetô folklorisztikus értékek. Aligha véletlen,
hogy Hollókô község – amely mintegy élô falumúze-
umként reprezentálja a kultúra folytonosságát –
1987-ben világörökségi rangra érdemesült.
Persze a magyar–szlovák határ menti Nógrád
nemcsak kétségkívül gazdag népmûvészeti tradíció-
ival várja vendégeit. Csalogatja természeti szépsége-
ivel, történelmi emlékeivel, s – minden elôítélet, le-
kezelô vélekedés ellenére – szellemi kincseivel is.
A síkvidéki ember alig gyôz betelni azzal az itt
élônek megszokott látvánnyal, amelyet ez a Bör-
zsöny, Cserhát, Mátra, Karancs–Medves keretezte
középhegységi, dombsági táj hatalmas erdôségeivel,
sziklás csúcsaival, völgyszorosaival, hangulatos
lankáival nyújt minden évszakban, nem is beszélve
a nemzetközi hírû, 20 millió éves ipolytarnóci ôs-
lénytani leletegyüttesrôl, amely igazán kuriózum a
maga nemében és méltán kapta meg az Európa Ta-
nács diplomáját. E vidéken a környezethez elvá-
laszthatatlanul hozzátartoznak a vadregényes vár-
romok, az egykori végvárak. A megye névadó tele-
pülésének mindmáig egy ilyen, a XI. századi okle-
velekben már említett „Újvár” maradványai jelentik
a nevezetességét. Lánglelkû költônk, Petôfi Sándor
1845-ös utazásai nyomán írott „Salgó” címû versé-
ben egy XIII. századi várat „emelt be” az irodalom-
ba. Drégely ôsi romjai viszont az Arany János által is
megénekelt dicsôséges várkapitány, Szondi György
1552-es török elleni hôstettének emlékét ôrzik.
Szécsény városa joggal büszke arra, hogy 1705-
ben itt, az úgynevezett Borjúpáston felállított
országsátorban választották meg Rákóczi Ferencet
vezérlô fejedelemmé. A reformkorban, az 1848/49-
es forradalom és szabadságharc idején is számos
kiemelkedô személyiség – így Szontagh Pál, Teleki
László – kötôdött Nógrádhoz. Salgótarján és környé-
kének bányászai, munkásai a tanácsköztársasági
harcokban és a második világháború partizánegy-
ségeiben álltak helyt. A balassagyarmati polgárok
az 1919. január 29-ei csehek kiverése révén írták be
magukat a történelembe.
Balassi Bálint lírája, Madách Imre drámakölté-
szete, a már említett Mikszáth Kálmán prózai mun-
kássága a magyar nemzeti kultúra örökbecsû érté-
ke, akiknek Nógrádban kultusz szövôdött szellemi
hagyatékuk ápolása köré, mint ahogyan Benczúr
Gyula és Glatz Oszkár festômûvész, Csohány Kál-
mán grafikusmûvész, Rózsavölgyi Márk hegedûvir-
tuóz, vagy Rajeczky Benjamin egyházzenei tudós
emléke is tovább él. A színházmûvészet jelesei közül
Tolnay Klári Mohorán, Zenthe Ferenc Salgóbányán
gyerekeskedett. Mindketten a megye díszpolgárai.
Megannyi – fôként egyházi – mûemlékben ôrzött
látnivaló is akad Nógrádban. Pásztó belvárosa va-
lóságos mûemlékövezet. A ferences rendi Szentkút
az ország egyik legismertebb és leglátogatottabb bú-
csújáróhelye. E helyütt csak a salgótarjáni dixie-
land fesztivált, az ugyancsak a megyeszékhely kör-
nyéki autós körversenyt, a Salgó ralit és a nevezetes
fôtéri – újabban somosi – ugrógálát emeljük ki.
Remélhetôen a fentiekben említett példák minden
kétséget kizáróan bizonyítják: érdemes, van miért
Nógrádba utazni, s itt szívesen látott vendégként
napokat, heteket eltölteni. Kívánjuk, hogy az olva-
sók és a turisták élvezettel forgassák a Nógrádot be-
mutató VendégVáró útikönyvet.
Körtvélyesi Erzsébet dr. Csongrády Béla
felelôs szerkesztô fôszerkesztô
Dél-Nógrád, a Mátraalja,
Pásztó és Bátonyter enye
kör nyéke
Dél-Nógrád patakokkal szabdalt, már
csaknem sík vidékérôl elindulva egy
félkört írunk le a Mátraalján: az ország
legmagasabb hegységét utunk során a
nyugati és az északi szélén érintjük.
Körzetünket a Zagyva és a folyó völ-
gyében vezetô 21-es számú fôút oszt-
ja két részre. Heves megye felôl ér-
kezve egyszer csak azt vesszük észre,
hogy a nagy hegyek az út két oldalán
10
mind közelebb kerülnek a vas- és a
közúthoz, így néhány helyen, – a
sámsonházi elágazás után és Bátony-
terenye elôtt – már sziklába kellett
vájni a nyomvonalat.
Évezredek óta lakott ez a táj, amit
régészeti leletek is bizonyítanak: az
ország legjelentôsebb rézkori urnate-
metôjét Bátonyterenye határában tár-
ták fel. A Zagyva folyó völgyében je-
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
lentôs legelôterületek voltak egykor.
A honfoglaló magyarok már IX. szá-
zad végén megtelepedtek ezen a vi-
déken, mert az a nagytestû állatok tar-
tására kiválóan alkalmasnak bizo-
nyult. A vizenyôs részeket kivéve egy-
kor lombos erdôk borították a vidé-
ket. Az alacsonyabb részeken tölgye-
sek, a magasabb bérceken gyertyános
tölgyesek, a hegyvidéki területeken
pedig bükkösök tenyésztek, illetve
állnak a mai napig. A hegyvidéki er-
dôségeket az elmúlt száz év alatt sok
helyen cserélték különbözô fajú, táj-
idegen fenyvesekre, amerikai eredetû
akácosokra és vöröstölgyesekre.
A lágyszárú növényzet érdekes
képviselôje a hóvirág, a kora tavasz
egyik elsôként szirmait bontó növé-
nye. A hegység lábánál fekvô falvak
lakói már évtizedek óta gyûjtik, több-
nyire kereskedelmi céllal. Emiatt a
mátrai hóvirág állomány valamelyest
elsatnyult: a virágszedôk mindig a
legszebb, legnagyobb, legkorábban
virító példányokat gyûjtik be, így csak
a kisebb, késôbb nyíló tövek szapo-
rodhatnak magról is.
A terület déli része a Cserhátalján
fekszik. Az itteni községeket részben
szlovák származásúak lakják; errefelé
napjainkban körülbelül fele-fele a ró-
mai katolikus és az evangélikus vallá-
súak aránya. A Zagyva-völgy azonban
döntôen katolikus vidék, kivéve Sám-
sonházát és Lucfalvát, valamint Pásztó
és Bátonyterenye csekély létszámú lu-
theránus közösségeit.
Nógrád egyetlen említésre méltó
bortermelô vidéke a hosszan elnyúló Mátrai táj
11
 DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
pásztói Muzsla-bérc alatt te-
rül el. (A vonulat legmaga-
sabb pontja 805 méterre
van a tenger szintjétôl.) A
szôlészetet a környéken va-
lószínûleg a gazdasági élet
fejlesztésében jóformán
minden téren jelentôs sze-
repet játszó cisztercita szer-
zetesrend honosította meg.
(Lehet persze, hogy a már
korábban Pásztón kolostort
építô bencéseké az érdem.)
Pásztó és környéke máig
Hóvirág mezôgazdasági terület, bár
az utóbbi évtizedek iparfej-
lesztésének eredménye-
képpen helyben is számos
munkaalkalom kínálkozik.
Mivel a közlekedés a 21-es
számú fôút mellett fekvô te-
lepülésekrôl Budapest felé
jónak tekinthetô, sokan ta-
lálnak munkát a fôvárosban
is.
Bátonyterenye és térsége
az 1990-es évek elejéig iga-
zi bányavidék volt. A gaz-
daságtalan mûködés miatt
végül az utolsót, a kányási
Vargányák bányaüzemet is bezárták; a
vidéken emiatt jelentôs a
Ôzsuta
munkanélküliség.
A Zagyva ezen a szaka-
szán még csak patak, an-
nak sem valami nagy. A fo-
lyócska Nagybátonytól ke-
letre húzódó völgyében és
ennek peremvidékén több
kisebb település is találha-
tó; valamennyi középkori
eredetû.
A 15–20 millió éves eo-
cén és miocén vulkáni kô-
zetekbôl álló Mátra perem-
vidékén feltöltött medence-
üledékek alkotják a talajt.
12
A mátrai patakok vize érdekes –
nem értékes – ásványok és féldrága-
kövek sokasát görgeti. Kis szerencsé-
vel akár emberfej méretû jáspisokat is
találhatunk a Csörgô- és a Kövecses-
patak medrében. Ezekben vegyületek
okozta elszínezôdések, zárványok,
különbözô alakzatokat felvevô kristá-
lyok is elôfordulnak. Nem ritkák a
Mátrában az inkább kisebb, mint na-
gyobb fa- és májopál darabok sem.
A hegység északi vonulata alatt
megbújó tájon még igazi, termé-
szetközeli állapotban lévô erdôségek-
ben barangolhat a kiránduló. Június
táján a pár évvel korábbi erdôirtások
helyén málnát, erdei szamócát szed-
het az, akinek van hozzá türelme.
Nyár végén – ha sikerül megelôzni a
mókusokat és a peléket –, az erdôszé-
li mogyoróbokrok kínálnak ízletes
zsákmányt. Évszaktól függôen mint-
egy kéttucatnyi ehetô gombafajt is
összeszedhet a szakavatott természet-
járó. A legkedveltebb kalapos gomba
a jól szárítható, nagyra növô vargá-
nya, aminek ezen a vidéken igazi
gomba a becsületes palóc neve, – a
csiperkének pedig „sampinyon”.
Gyakran kerül a kosárba a róka- vagy
csirkegomba, tavasszal a Szent
György- és a szegfû-, ôsszel a csup-
ros-, a laska-, a nagy ôzlábgomba. A
tömegesen elôforduló szepe- és ga-
lambgomba fajokat sokan csak akkor
szedik össze, ha nagyon kicsi a gom-
batermés.
A nyitott szemmel járó turista talál-
kozhat a vidék jellemzô állatfajaival is.
Nyári estéken gyakran láthatók a rajzó
szarvas- és holdszarvúbogarak, néha
egy-egy nagy hôscincér is. A termetes
nappali pillangók közül az atalanta, a
fehérsávos, a fecskefarkú, a kardos, a
kis és a nagy színjátszólepke közön-
séges, a nagy gyászlepke megpillantá-
sa azonban ma már kivételes szeren-
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE

csének számít. Meglehetôsen gyakori

a vidéken a sárga-fekete mintázatú
foltos szalamandra és a vöröshasú un-
ka. A madárfajok sokasága találja meg
életfeltételeit ezen a Mátra hegyeiben
és peremén: a fészkelô, és a téli ven-
dég, az átvonuló és a kóborló fajok
száma meghaladja a kétszázat! A Mát-
ra egyik legritkább, fokozottan védett
szárnyasa a fajdfélék családjába tarto-
zó császármadár. Ugyancsak kipusz-
tulástól fenyegetett faj az uhu, a víziri-
gó, a hegyi billegetô, a kerecsen só-
lyom is. Telente ritka, de rendszere-
sen felbukkanó kóborló a fenyôszaj-
kó. Gyakori nagyvad a vaddisznó, a Pásztó középkori
gímszarvas és az ôz is. A szôrmés ra- mûemlék központja
gadozók közül a róka és a nyest gya-
kori, de elôfordul a védett nyuszt, a
vadmacska, sôt, a XX. század végén
újra megtelepedett a hiúz is. A termé-
szeti értékek megóvására létrehozott
Mátrai Tájvédelmi Körzetnek csak egy
keskeny sávja érinti Bátonyterenye,
Tar és Pásztó határát.
A következôkben tárgyalt vidéken
több üdülôterület is található. Jobbá-
gyi, Szurdokpüspöki és Palotás kör-
nyékén zártkerteket alakítottak ki,
Pásztó és Szuha közelében ezek már
igazi üdülôövezetekké fejlôdtek. A
magasabban fekvô, erdôvel borított Bujáki vasárnap
vidékek meglehetôsen hûvösek, a
csapadék mennyisége akár a 800 mil-
limétert, az országos átlag kétszeresét
is meghaladhatja. A Mátrában találha-
tó Nógrád megye legmagasabb pont-
ja, a 944 méter magas Piszkés-tetô. Az
északi fekvésû Mátraalmás környékén
évente átlagosan 100–120 napig tart a
hó, ezért sítúrák is szervezhetôk a
környékre, bár nagy lesiklásokra – ki-
épített pálya hiányában – nincs lehe-
tôség. A vidék – bármelyik részérôl le-
gyen is szó – kiváló a csendre, a nyu-
galomra, a tiszta, zöld környezetre vá-
Mákvirág
gyó ember számára.

13
 DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
A Nagy-Hársas hegy JOBBÁGYI
Természetvédelmi Irányítószám: 3063, lakosságszám: 2220
terület
Nógrád megye déli kapujában, a 21-
es sz. fôút és a Hatvan–Salgótarján
vasútvonal mellett, a Zagyva folyócs-
ka teraszára települt község. A Mátra
és a Cserhát hegység között húzódó,
termékeny lapály a történelem elôtti
idôktôl lakott. A vasúti töltés építése
során, a XIX. század közepén mam-
mutcsontok sokaságára bukkantak,
ezek ma a Nemzeti Múzeumban lát-
hatók. Pattintott és csiszolt kôeszkö-
zök, bronz- és népvándorlás kori lele-
tek is elôkerültek itt, a római koriak a
közeli hatvani erôdbôl származnak. A
honfoglalás idôszakának több emlé-
két is megtalálták a régészek Jobbágyi
A szájhagyomány szerint közigazgatási területén.
a falu onnan kapta
a nevét, hogy a vidéken
szívesen vadászgató SZARVASGEDE
Mátyás király Irányítószám: 3051, lakosságszám: 460
szarvasokat ejtett el
a környéken. Jobbágyi nyugati szomszédja a Szuha-
Egy másik magyarázat patak fölé emelkedô, árvízbiztos ha-
szerint a település neve lomra települt. A vidék a Csór nem-
eredetileg Vas-Gede zetség birtoka volt, egy középkori ok-
volt, ez módosult levél 1313-ban említette elôször. Csór
késôbb Szarvasgedére. Tamás földesúr a XIV. század elsô fe-
14
A község nevét a királyi várjob-
bágyok – iobagiones castri – latin ne-
vébôl eredeztetik. Régen a „jobbágyi”
birtokviszonyt fejezett ki, jobbágyé
vagy jobbágyoké értelemben volt
használatos. A község elsô ismert bir-
tokosa az Aba nemzetségbôl szárma-
zó Szalánczay Miklós erdélyi vajda
volt, aki a XIV. század elején élt.
A római katolikus templom a török
idôkben erôsen megrongálódott, de
már 1693-ban helyreállították, 1789-
ben bôvítették, majd 1802-ben új tor-
nyot építettek hozzá. A templom fel-
újítása során, 1999-ben román és góti-
kus részek kerültek elô; a további fel-
tárás még várat magára. A közelében
álló plébániaház 1818-ban épült.
Szarvasgede irányába haladva talál-
ható egy kis római katolikus kápolna.
A XX. század elejérôl származik.
A falu vasútállomása közelében
emelkedô Nagy-Hársas-hegy oldalá-
ban a XX. század elejétôl 1979-ig kô-
bánya mûködött. Az itt felszínre kerü-
lô, mintegy negyven méter hosszú fel-
tárásban látható andezitfalakon jól
megfigyelhetôk a vulkáni lerakódá-
sok rétegei. A volt kôbánya mindkét
szintjének – bányaudvarának – bejá-
rását, a látnivalók közötti eligazodást
táblák segítik. Értékes és megóvásra
érdemes növény- és állatvilága is: itt
jellemzô, a másfelé ritka faj a zöld
gyík. A védett terület szabadon felke-
reshetô.
lében templomot építtetett itt, majd
1344-ben az akkor Avignonban szé-
kelô pápától búcsúengedélyt is szer-
zett. Az oklevelek szerint 1554-ben
még állt Gede vára, de nem sokkal
késôbb elpusztult. A XIX. század vé-
gén a községben élt a szécsényi szüle-
tésû orvos, dr. Velics Antal orientalis-
ta, aki magyarra fordította a török
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE

kincstári adóívek szövegét, értékes

forrást szolgáltatva a kutatóknak.
A fôutca mellett található római ka-
tolikus templom középkori alapokon
áll, déli falában gótikus kapu és abla-
kok maradványa látható. A XVIII. szá-
zadban barokk stílusban átépítették.
A Nepomuki Szent János-szobor
(Kossuth út 139.) az 1700-as évekbôl
származik.
A Ligárd-Pethô-kúria barokk stílu-
sú, XVIII. századi épület. (Béke út 6.)
A közeljövôben a falu látványossága
lesz, az ôsi termesztett növényfajták
megóvására létrehozandó géntelep.
(Hunyadi út vége)
Ennek közepén – különféle régé- – már felépítették egy Árpád-kori ve- Palotás határában
szeti leletek összehasonlítása alapján remház pontos mását. a Bujáki-patak vizét
völgyzárógáttal
elrekesztették,
PALOTÁS Palotáshatvan néven szerepelt. Ké- víztározót alakítottak
Irányítószám: 3042, lakosságszám: 1770 sôbb a környéket a Kacsics nemzet- ki. A gát építésekor
ség nyerte adományul. A XV. század elbányászott part-
Szarvasgedétôl délnyugatra esik a dél- elsô felében Báthory István volt Palo- falakban fokozottan
nógrádi lankák között, a Bujáki-patak tás földesura. A török idôkben, 1633– védett gyurgyalagok
völgyében elterülô falu. 34-ben a váci nahije, azaz járás része fészkelnek.
A község nevét az Árpád-korban itt volt, négy adóköteles háztartással. A csaknem 70 hektár
letelepült királyi ajtónállókról és test- A Canonica Visitatio 1697-ben emlí- kiterjedésû tó ma
ôrökrôl, a palotás vitézekrôl kapta. tést tett a falu templomáról, amelyet Nógrád egyik
Egyébként a Kökényes–Radnót nem- Szent Péternek és Szent Pálnak aján- legnépszerûbb
zetség ôsi birtoka volt a környék, lottak. A falu közepén áll a mai római horgászvize.
1246-ban Kökényes fia, János birto- katolikus templom, barokk stílusú, Az itt fogott rekord
kolta. Egy oklevélben 1260-ban a falu 1743-ban építették. méretû harcsa súlya
95 kg. A szerencsés
horgászok nem egyszer
HÉHALOM alakban. A település 1439-ben Buják emeltek már ki innen
Irányítószám: 3041, lakosságszám: 1100 várához tartozott. A XVI. század köze- 30–40 kilós pontyot
pétôl a török hódoltság idején a budai és busát, 20–30 kilós
A község már egybeépült Palotással; szandzsákhoz – török közigazgatás amurt, 10 kg-nál is
egy ideig Palotáshalom néven társ- szerinti, közepes nagyságú terület – nehezebb csukát.
községek is voltak. A falu a Bér- és a tartozott. 1562–63-ban bizonyos Ar- Elôfordult itt
Bujáki-patak összefolyásánál, a Cser- palik Hasszán, a budai önkéntes lo- kapitálisnak számító
hátalja alacsonyan fekvô, termékeny vasság parancsnoka volt a hûbérbirto- 5–6 kilós balin,
részén található. kosa. Hetven évvel késôbb már csak sôt a keszegek és
Már a bronzkorban is lakott volt a egy adóköteles háztartás volt itt. a kárászok súlya
mai falu és környéke, elôször 1385- Héhalomban falumúzeum várja a is nemegyszer eléri
ben említette okirat, „Hywhalom” látogatókat. Az összegyûjtött tárgya- a 2–3 kilogrammot.

15
 DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
Falumúzeum
ERDÔTARCSA
Irányítószám: 2177, lakosságszám: 640
Héhalom kôhídját elhagyva rövidesen
a Pest, Heves és Nógrád megye
hármashatára közelében lévô keresz-
tezôdéshez érünk.
A négyes útelágazás mellett, annak
északi szélén állt egykor a Teczlakta-
nya. Ma már nincs itt épület, de a
mintegy kéthektáros, erôsen pusztuló
A Szentmiklóssy– park nagyra nôtt fái a helyükön áll-
Kubinyi-kastély nak: a kert pusztulása ellenére is arról
16
kat egy, a XIX. század végérôl szár-
mazó népi lakóházban helyezték el.
(Kossuth Lajos út 63. Tel.: 32/482-045)
A Hôsök terén, a falu központjában
álló mai római katolikus templom
1807-ben épült.
A község nevezetessége a mûemlék
három nyílású kôhíd, ami a faluból
Aszód felé kivezetô út mellett találha-
tó. 1833-ban, klasszicista stílusban
építették a Bér-patak felett, hossza
csaknem 40 méter.
(Ma már nem használják, közvetle-
nül mellette egy másik közúti híd
épült.)
árulkodik, hogy egykor szakszerûen
telepítették és gondozták. Érdemes
megtekinteni! (Május és július között
méhészek tanyáznak itt, így ebben az
idôszakban nem árt az óvatosság.)
A kert mellett jobbra fordulva ha-
ladhatunk tovább Erdôtarcsa felé. Az
Árpád-kori falu a Tarcsai-patak partjá-
ra települt. A községet az oklevelek
1404-ben említik elôször, Zsigmond
király egyik adománylevelében: az
uralkodó udvari szabója, Pócsi Dénes
kapta adományul. Buják várának
egyik tartozékaként, 1439-ben Bátho-
ry István volt a földesura. 1528-ban
Werbôczy István szerezte meg, majd
1552 után a török hódoltság évtizedei
következtek; a falu a XVII. században
a váci nahije községei közé tartozott.
Erdôtarcsa kastélyos falu, hiszen
több úrilak is áll itt. A barokk, volt
Szentmiklóssy–Kubinyi-kastély 1770
táján épült, ma a Magyar Tudományos
Akadémia alkotóháza. (Petôfi út 1.). A
kastély keleti és nyugati sarkán egy-
egy nyolcszögletû pavilon áll a kôbôl
épült támfal két végében. Az épületet
teljes barokk pompájában állították
helyre, ma Nógrád megye egyik leg-
szebb mûemléke.
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE

A klasszicista Kubinyi-kastély (Dó- gatható.) A kastély parkjában 1957-

zsa György út 7.) ma a község általá-
nos iskolája. A Végh-kúria (Falujárók
útja 1.) ugyancsak a XIX. század ele-
jén épült. (Magántulajdon, nem láto-
gatható.) A Szabadság út végén, a falu
szélén áll Dabasi Halász Elemér egy-
kori kúriája (1896), ami az átalakítá-
sok során elvesztette eredeti jellegét.
Értékes azonban a kertje: a kéthektá-
ros arborétum természetvédelmi olta-
lom alatt áll. (Magánterület, nem lát-
ben, ami már akkor pusztulásnak in-
dult, több mint száz fafajt vettek nyil-
vántartásba. A helyzet azóta romlott.
A római katolikus templom a Kálló fe-
lé vezetô út melletti, dombtetôn áll.
Szentélye XIII. századi, barokk hajója
1746-ban épült, a tornyot azonban
csak 1903-ban toldották hozzá. Fôol-
tára barokk stílusú. A falu közepén, a
Rákóczi úton áll egy evangélikus ha-
rangláb.

KÁLLÓ ségnek. A falumúzeum (Kossuth út;

Irányítószám: 2175, lakosságszám: 1440 Tel.: 32/477-012) anyagát a község ál-
talános iskolásai gyûjtötték össze, s Római katolikus
Az útvonal következô települése a egy népi lakóházban állították ki. templombelsô
völgy mélyén fekszik, központjából
felfelé szaladnak a kivezetô utak.
Az írásos emlékek szerint középko-
ri eredetû falu területén kôkori leletek
is elôkerültek. IV. Béla 1246-ban meg-
erôsítette itteni birtokában a váci püs-
pökséget. A török hódoltság idején a
váci nahijéhez tartozott, fennmaradt
két korabeli földesurának neve is:
elôbb bizonyos Khalil, utána pedig
egy Juszuf nevû tiszt hûbérbirtoka
volt. A falu plébániáján szállt meg
1710 januárjában a hadai élén
Romhány felé tartó II. Rákóczi Ferenc.
A mai plébániaház elôtt faragott
székely kapu áll, ami az 1990-es évek
végéig itt tevékenykedô Jarábik János
atya kezemunkáját dicséri. A falu
1675-ben templomot emelt, ezt azon-
ban a XIX. század elején lebontották.
A mai római katolikus templom – az
elôzô helyén, a Bercsényi és a Rákó-
czi út között emelkedô domb tetején
– 1805 és 1811 között épült, klasszi-
cista stílusban. A fôoltárképet – ami
Szent Pál megtérését ábrázolja,
Johann Martin Schmidt 1778-ban ké-
szült alkotása –, Migazzi Kristóf váci
püspök adományozta az egyházköz-

17
 DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
A vanyarci ERDÔKÜRT
Beniczky-kúria KIRŤ
irodalomtörténeti Irányítószám: 2170, lakosságszám: 620
emlékhely: gyakran
megfordult itt Kállótól északnyugati irányba esik a
Madách Imre, Pest megye határán fekvô község.
Mikszáth Kálmán Nevében viseli a honfoglaló Kürt
és Szontagh Pál is. törzs nevét, ennek alapján feltételez-
Az irodalomtörténészek hetô, hogy a X. században települt a
szerint Madách falu. A hódoltság idején elnéptelene-
Az ember tragédiájának dett, a Felvidékrôl szlovákok települ-
Éváját is Veres Pálnéról
mintázta.
VANYARC
Irányítószám: 2688, lakosságszám: 1415
Szirákot délnyugat felé elhagyva talál-
juk a meredek lejtôk aljába települt,
részben szlovákok lakta községet.
A falu határában földvár állt egykor,
az elsô írásos említés pedig 1286-ból,
IV. László király egyik oklevelébôl
való. A fennmaradt okiratok szerint
1358 októberében ülést tartott a vár-
megye gyûlése, amin részt vett Va-
nyarci Tamás is, aki lakóhelye nevét
vette fel. A régi Vanyarc helyére a
XVIII. század elején szlovákok tele-
pültek Zólyom vármegyébôl. A ba-
rokk Dessewffy-kastély (Hunyadi út
Sziráki vonatkozásban
említést érdemel maga SZIRÁK
a Teleki család is: Irányítószám: 3044, lakosságszám: 1210
Teleki József
(1790–1855) Vanyarc keleti szomszédja az egykori
a Magyar Tudományos járási székhely: valaha volt fôszolga-
Akadémia elsô elnöke bírói, pénzügyôr- és adóhivatala, va-
volt. Teleki II. József lamint járásbírósága. A település
(1811–1861) politikus, 1773-ban kapott jelentôs közigazgatá-
1841–43-ban si szerepet, és csak 1950-ben vesztet-
az országgyûlés fôrendi te el rangját.
ellenzékének A környék ôsidôktôl kezdve lakott
egyik vezetôje, aki már hely, a csiszolt kôkor tárgyi emlékeit
Kossuth elôtt hirdette is megtalálták itt. Az elsô írásos emlí-
a dunai konföderáció tés 1219-bôl származik, akkor a jeru-
jelentôségét. zsálemi Szent János lovagrend itteni
18
tek be. A fôutca mellett álló római ka-
tolikus templom 1702-ben, az ugyan-
csak a Kossuth úton található evangé-
likus templom pedig 1785-ben épült.
A község önkormányzata az egyko-
ri Wilczek-kastély parkjának megma-
radt részét az esztergomi Boldog
Özséb Engesztelô Nôvérei apáca-
rendnek ajándékozta; a Kossuth Lajos
úti kolostor építése 1999-re fejezôdött
be, ma már nyolc apáca él itt.
1.) 1763-ban épült, 1870 körül jelentô-
sen átalakították. Napjainkban megle-
hetôsen rossz állapotban van, üresen
áll. A késô barokk evangélikus temp-
lom 1799-ben épült, szószéke és oltá-
ra copf stílusú.
A templom falán helyezték el Veres
Pálné, született Beniczky Hermin
(1815–1895) emléktábláját, aki a hazai
nônevelés úttörôje volt. Veres Pálné
otthona, a volt Beniczky-kúria (Ma-
dách út) magántulajdonban van, nem
látogatható.
A polgármesteri hivatal (Veres
Pélné út 54. Tel.: 32/484-484) tetôteré-
ben 22 ágyas, 6 pótággyal kiegészít-
hetô szállás várja a turistákat.
rendháza, a convent szerepelt a fel-
jegyzésekben. Az épület a tatárjárás
alatt elpusztult, de újjáépítették; 1274-
ben Péter volt az itt élô lovagok fônö-
ke. A rendház a XIV. században meg-
szûnt, Szirák pedig az esztergomi Já-
nos lovagok birtokába került. A hely-
ség 1439-ben a bujáki várhoz tarto-
zott. A XVI. század közepétôl török
uralom következett. A lutheránus
püspök látogatása idején, 1657-ben
életképes egyházközséget és mûködô
evangélikus iskolát találtak a község-
ben. Szirák a török kiûzése után rész-
ben szlovákokkal települt újra.
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
Közvetlenül a török kiûzése után, a
XVII. század végén épült a Teleki-kas-
tély, (Petôfi út 24–26. Tel.: 32/485-
285, Internet: www.molhotels.hu.)
amit többször is bôvítettek és átalakí-
tottak; eredeti, erôdszerû jellege ma
már fel sem ismerhetô. Dísztermében
késô barokk, Ovidius mûvei ihlette
falfestmények láthatók a XVIII. szá-
zad második felébôl. Az épület szé-
pen helyreállítva, négycsillagos szál-
lodaként hasznosítva Nógrád egyik
legjobb állapotban lévô mûemléke,
kertje is védett értékes, idôs fákból
álló növényzete miatt.
A lovaglási lehetôség mellett fedett
légfegyveres lôtér, szauna, szolárium,
teke- és teniszpályák várják a pihenni
vágyókat. Rendszeresen tartanak itt
képzômûvészeti kiállításokat is: a kas-
tély kert felé esô szárnyában alakítot-
ták ki a galériát. Ay épület parkjában
egyszerû turistaszálló is igénybe ve-
hetô szolgáltatásaival.
A volt Bozó-kúria (Petôfi út 36.) A volt Teleki–Dégen-
klasszicista stílusú, 1840 körül épült, feld-kastély
késôbb szecessziós átalakításokat vé-
geztek rajta.
A volt Bozó-ház (Róth Johanna út
1.) klasszicista, 1820 táján emelt épü-
let, ma a község óvodája.
A mûemlék jellegû evangélikus
templom (Kossuth út) 1788-ban épült.
A Kossuth úti evangélikus temetôben A kastély tulajdonosai,
található a Teleki család sírboltja, ké- a Teleki család tagjai
sô barokk stílusban, 1784-ben épült. értékes könyvtárat
Rendezvények: Minden év szeptem- és mûkincsek sokasá-
berében lovas falkavadászatot ren- gát gyûjtötték itt össze:
deznek, amelyen meghívott vendé- közöttük volt például
gek, többnyire jól lovagló sportolók Bethlen Gábor
vesznek részt, s ami a kastély elôl in- ezüstveretû pipája,
dul. A tereplovasok persze nem élô, számos XVII. századi
hanem jelképes rókát üldöznek: egy bútor, fatáblás
rókafarkat kell megszerezniük, amit ôsnyomtatványok
egy lovászfiú kabátjára tûznek. A me- sokasága – ezeknek
nekülôt a versenyzôk hegyen-völ- 1945-ben, a Vörös
gyön át, mintegy 20–25 kilométeren Hadsereg átvonulása
keresztül hajszolják hátasaikon. idején nyomuk veszett.
19
 DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE

doltság része lett. A török kiûzése

Népi pincék BÉR
a falu határában Irányítószám: 3045, lakosságszám: 490
Sziráktól északra esik a festôi fekvésû
A volt Lázár-kúriában falu: mûút nem vezet innen tovább,
a vidéken elôforduló csak a Cserhát erdôs vonulatainak ös-
vadak – ôz, vaddisznó, vényeit járhatja a turista.
dámszarvas – mellett A Kökényes–Radnót nemzetség ôsi
struccok, lámák, egy birtoka volt a falu. E nemzetségbôl
amerikai bölény, rhesus származó Radnót halála után 1322-
majom, papagájok ben a helységet sógora, a Kacsics
képviselik az egzotikus nembeli Simon kapta meg. Bér 1439-
állatokat. Különösen ben a bujáki várbirtokhoz tartozott. A
sok az ôshonos török terjeszkedése idején, 1552 nya-
háziállat. rán, Buják várának eleste miatt a hó-
után szlovákok települtek ide. Földes-
urai 1770-tôl az Esterházy hercegek
voltak, de a család 1848-ban eladta
valamennyi nógrádi jószágát.
A barokk evangélikus templomot
(Szabadság tér 1.) egy 1721-ben épült,
középkori épület alapjaira emelték. A
többszöri átalakítás ellenére is felfe-
dezhetôk még a XIV. század gótikus
részletei. A klasszicista evangélikus
paplak (Szabadság tér 2.) 1820 táján
épült.
A falu északkeleti szélén csaknem
hetven pince emlékeztet a szôlômû-
velés helyi hagyományaira. A pince-
sor nagy része a XIX. század közepén
épült, csak két borospince maradt
meg 1663-ból.
A falutól mintegy két kilométerre
nyugatra lévô Nagy-hegy páratlan
geológiai ritkaságot rejteget: a vulkáni
kôzet öt- és hatszögletû, 30–40 centi-
méter átmérôjû és 8–10 méter magas
oszlopai csaknem vízszintesen fek-
szenek. A terület védett, a községbôl
jól járható ösvény vezet ide.
A településtôl alig két kilométerre,
északra keskeny aszfaltozott úton kö-
zelíthetjük meg a szép fekvésû Virá-
gospusztát. Az itt álló klasszicista
Lázár-kúria ma vendégfogadó (Tel.:
32/486-177), körülötte pedig szaba-
don látogatható, érdekes kis állatkert
várja a látogatókat. A vidéken elôfor-
duló vadak mellett egzotikus állatok,
és ôshonos háziállatok: magyartarka
és szürkemarha, rackajuhok, kecskék,
szamarak, lovak, pónik, mangalicák,
gyöngytyúkok, pávák és más díszba-
romfiak láthatók itt. A hely különle-
gessége, hogy az állatok – persze csak
a veszélytelenek – szabadon kószál-
nak a kúria hatalmas parkjában.
Igény esetén a vendégek rendelkezé-
sére áll a különleges, lovak vontatta
vadászkocsi is.

20
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
EGYHÁZASDENGELEG
Irányítószám: 3043, lakosságszám: 550
Sziráktól délre találjuk az Árpád-kor-
tól lakott kisközséget, ami azonban
Héhalomból is megközelíthetô, mivel
annak északi szomszédja.
A falu neve régen csak Dengeleg
volt. A középkori település elsô írásos
említése az 1200-as évek közepérôl
származik, „Dengelec” alakban. Az
egyházas jelzôt csak 1542-ben kapta,
ugyanis a fennmaradt oklevelek ak-
kor említették elôször ebben a formá-
ban. A török hódoltság után evangé-
likus szlovákok települtek ide. A helyi
lakosság egy része már 1540 táján
protestáns hitre tért.
Nógrád megye jelentôs mûemléke
a temetôben álló, vöröstéglából épí-
tett, egyszerû kis római katolikus
templom, ami 1322-re készült el. Kí-
vülrôl román stílusúnak tûnik az épü-
let, azonban csúcsíves boltozású
szentélye már gótikus stílusjegyeket
mutat. Ugyancsak csúcsíves, kôkere-
tes ív található a hajó és a szentély kö-
zött. Néhány eredeti középkori fal-
KISBÁGYON
Irányítószám: 3046, lakosságszám: 480
A Bujáki-patak partján terül el a
Sziráktól keletre esô község, ami a
mintegy három kilométerre fekvô
Szarvasgedérôl is megközelíthetô.
Már az Árpád-házi királyok korá-
ban is létezô község neve valószínû-
leg az akkoriban használatos Bágyon
személynévbôl ered.
A középkorban a Szolnok nemzet-
ség birtoka volt a falu, akik a XIII. szá-
zadban felosztották egymás között a
határt. Az oklevelek szerint 1309-ben
Guthai Pál vásárolt itt nagyobb földte-
rületet. 1488-ban az Uzsay család bir-
festménytöredék is fennmaradt. Tor- A mûemlék római
nya nincs, de a közelében áll egy fa katolikus templom
harangláb. Az orgonát 1760 táján épí- és a harangláb
tették, a népies barokk szószék is
ugyanebbôl az idôszakból származik.
Régen a kora gótikus templomot a
katolikusok és a lutheránusok közö-
sen használták. A fôutca mellett
álló klasszicista evangélikus templom
1837-ben épült (Rákóczi út 57.).
tokolta Kisbágyont, 1514-ben Kerék-
gedei Temmel László Werbôczy Ist-
vánnak engedte át. A település 1552
nyarán a török hódoltság része lett. Az
oklevelek tanúsága szerint a falunak
1422-ben már volt temploma, a plébá-
nia pedig még ennél is régebbi. A fa-
lu közepén álló római katolikus temp-
lom az 1940-es években épült, mo-
dern toronysisakja pedig 1999-ben
készült el.
A klasszicista Ondrejovich-kúria
(Szabadság út, magántulajdonban) az
1830-as évek táján, Géczy Dénes úri
laka (Szabadság út 21.) pedig 1852-
ben épült. Utóbbi ma a község pol-
gármesteri hivatala.
21
 DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
Színpompás viseletben BUJÁK
a bujáki vasárnapon Irányítószám: 3047, lakosságszám: 2450
Kisbágyontól kilenc kilométerre
északra található a hegyvidéki kör-
nyezetben fekvô, festôi szépségû köz-
ség.
A késôi bronzkortól lakott a kör-
nyék, és a honfoglalás idejének tárgyi
emlékei is elôkerültek. A vár alapjait
valószínûleg a tatárjárás után rakták
le, az öregtorony 1303-ban már állt.
Csák Máté kiskirálysága alatt az erô-
dítmény és környéke nagyobb harcok
színhelye volt. Mária királynô 1386-
ban a Garaiaknak adományozta. A te-
lepülés a XV–XVI. század fordulóján
mezôvárosi kiváltságokkal rendelke-
22
zett. A várat 1551-ben Báthory András
megerôsíttette, de egy évvel késôbb
Ali budai basa serege könnyedén
elfoglalta. A török csak csekély létszá-
mú katonaságot állomásoztatott itt:
1556–57-ben a zsoldlajstrom szerint
28 emberbôl állt a várôrség. Bujáknak
1562–63-ban bizonyos Szefer, a hat-
vani helyôrség helyettes parancsnoka
volt a hûbérbirtokosa. Akkor 38 adó-
köteles házat vettek itt nyilvántartás-
ba, és 1579-ben is ugyanennyit írtak
össze. A vár meglehetôsen gyakran
cserélt gazdát, ennek ellenére a falu
valószínûleg nem pusztult el a hódolt-
ság végére, mert lakossága a többi te-
lepüléshez képest tekintélyes lélek-
számú és tisztán magyar volt még a
XVIII. század elején is.
A közeli Hényelpusztát 1391-ben
említette elôször oklevél, a középkor-
ban még önálló falu volt. A hódoltság
alatt elnéptelenedett.
Messze földön híres a színes bujáki
népviselet, amit a XX. század elsô fe-
lében Glatz Oszkár (1872–1958) festô-
mûvész örökített meg. A bujáki viselet
legszembetûnôbb jellegzetessége a
kurta szoknya, ami valamivel térd fö-
lé ér. Ezekbôl persze 10–15-öt is fel-
vettek egykor. A szoknyák szélére szí-
nes szalagot is varrtak, ami fodor ha-
tását keltette. A vidéken szokatlan
volt, de itt ismerték a sonkaujjat is, az
ingváll ékességét. Ugyancsak jellem-
zô a sok gyöngy viselése. Más falvak-
tól eltérô módon itt a leányok haját
nem két, hanem egy ágba fonták, a
fôkötô tetejére pedig arany- és ezüst-
szálakból, gyöngyökbôl fûzött bokré-
tát illesztettek. Bujákon a vasárnapi
szentmiséken, községi rendezvénye-
ken, családi ünnepségeken is megle-
hetôsen gyakran lehet látni viseletbe
öltözötteket, mivel az utóbbi években
egyre többen térnek vissza ilyen mó-
don a gyökereikhez.
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
Buják egykori gótikus temploma, a
török idôkben elpusztult. A barokk
római katolikus templom (Hôsök te-
re) 1757-ben épült, szentélyét 1902-
ben alakították ki. A község nyugati
szélén magasodó dombon, 1820 táján
készült klasszicista kálvária áll. Az it-
teni Szent Anna-kápolna késô barokk,
1801-ben építették.
A község belterületén, a Bokori és a
Béke út sarkán található a volt
Pappenheim kôbánya. Itt látható Ma-
gyarország alig tucatnyi homokkôbar-
langjának egyike: hossza 10,5 magas-
sága 5, szélessége 7 méter. Egyelôre
nem védett.
A falu külterületén, a Honvéd Üdü-
lô felé vezetô út közelében állnak a
vár védett romjai. A várhegy – bár
nem természetvédelmi terület – ritka,
sziklai növényfajok tenyészhelye.
A faluból Bokor község felé vezetô
erdei út mellett található a Kesely-rét.
Itt áll Nógrád megye egyik legna-
gyobb, hat méter törzskerületû fája,
egy hatalmas kocsányos tölgy; magas-
sága 25 méter körül van. Közelében
áll még két, csak alig kisebb, ugyan-
csak védett társa is. A tölgyek kora
400 év körül van. A Terény felé veze-
tô erdei út mellett található a Se-
lyemrét.
Itt van az Egidius-forrás,
ami 1943 óta áll oltalom
alatt, s ekkor építették a fö-
lé magasodó kôboltozatot
is.
Egidius a VII. században
élt. Athénben született, va-
gyonát szétosztotta a szegé-
nyek között, majd remete-
életet élt a Rhone folyó tor-
kolatvidékén. Késôbb Nur-
siai Szent Benedek regulája
szerint mûködô klastromot A község általános
alapított, amelynek apátja lett. iskolája Szent-Györgyi
Selyemrétet elhagyva mintegy há- Albert, a Nobel-díjas
rom kilométer megtétele után érünk a biokémikus nevét
469 méter magas Sas-bérc alá. A he- viseli. A tudós családjá-
gyen, festôi helyen vadászkastély állt nak ugyanis vannak
egykor, aminek ma már csak a romjai nógrádi, közelebbrôl
tekinthetôk meg. bujáki és terényi
Bujákon mindig június elején tart- kötôdései.
ják a Bujáki Vasárnap rendezvényso-
rozatát, ami népmûvészeti találkozó.
A folklórfesztivál színhelye a falu A Szent Anna-kápolna
közepén található szabadtéri a bujáki kálvárián
színpad.
A községben nyaranta kép-
zômûvészeti alkotótábort
szerveznek, amelyre külföldi al-
kotókat is rendszeresen meghív-
nak. Az itt készült mûvekbôl kiállí-
tást is rendeznek.
23
 DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE

jogot, de 1290-ben már az Aba nem-

zetség Rhédey ágából származó De-
meter szerezte meg. Az Aba-nembeli
Szalánczay Miklós erdélyi vajda, a fa-
lu ura 1344-ben pallosjogot is kapott
birtokára. Báthory Albert 1409-ben
lett az új földesúr, de 1472-ben a
Rhédeyek visszaszerezték Püspökit. A
helységet 1502-ben az esztergomi
káptalan kapta adományul a királytól.
A püspöki barokk római katolikus
templom (Temetô út) 1769-ben, kö-
zépkori alapokra épült. Fôoltára
ugyancsak barokk, az 1700-as évek
közepén készült, szószéke és keresz-
telômedencéje copf stílusú, a XVIII.
Szurdokpüspöki látképe, SZURDOKPÜSPÖKI század végérôl.
a háttérben a Mátra Irányítószám: 3064, lakosságszám: 2130 Szurdokpüspöki 1926-ban egyesült
a szomszédos Zagyvaszentjakabbal. A
Bujákról Kisbágyonon, Szarvasgedén településrész régi neve Szentjakab
és Jobbágyin keresztül térjünk vissza volt. Elsô írásos említése 1400-ból
a 21-es sz. fôútra! Új útvonalunkon származik: IX. Bonifác pápa búcsút
Népviseletben Szurdokpüspöki, Jobbágyi északi engedélyezett a plébániatemplom-
szomszédja, a Nyu- nak. 1402-ben azt jegyezték fel, hogy
gat-Mátra hosszan el- az itt élô jobbágyok milyen szolgálta-
nyúló, Muzsla-bérc tásokkal tartoznak a földesuruknak,
nevû vonulata alatt, a egy másik, 1402-bôl származó okle-
Zagyva bal partján vélben a torony nélküli templomot
fekszik. említették meg. A településrész mai
A történelem elôtti római katolikus temploma (Kinizsi út)
idôktôl lakott a vidék: 1904 és 1906 között épült a fôút fölé
több kôkori kultúra emelkedô dombra.
emlékeit is feltárták A községtôl északkeleti irányban a
itt, és honfoglalás Kis-völgyben, igen szép, népi pince-
kori leletek is elôke- sor található. A kiránduló itt szinte
rültek. Nevét a kö- mindig talál egy-két szôlôsgazdát, így
zeli, szurdokszerû a hegy levének megkóstolására is le-
völgyrôl kapta, a hetôsége nyílik.
püspöki pedig az A Muzsla-bérc érdekes látványossá-
egykori tulajdonost ga a Remete-lik nevû sziklaüreg, a fa-
jelöli: egyike azon lutól keletre.
tíz falunak, amelye- Rendezvények: Szurdokpüspöki az
ket Szent István évente megrendezett – Sirokról (He-
1009-ben az egri püspök- ves megye) induló Mátra-bérci, vala-
ségnek adományozott. Egy mint a gyöngyösi (Heves megye)
1261-ben kelt oklevél is Hanák Kolos – teljesítménytúrák cél-
megerôsítette e tulajdon- állomása.

24
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE

Festôi fekvésû városka, a mátrai Muzsla-bérc és a Cserhát hegység keleti, A feljegyzések szerint
Tepke nevû vonulata között, a Zagyvába torkolló Kövicses patak partján. A ter- a ciszterci kolostorban
mékeny mezôgazdasági vidék ma már csak keveseknek ad megélhetést, de 1357-ben és 1388-ban
jövedelem kiegészítésként sokan foglalkoznak itt növénytermesztéssel, állatte- is három-három
nyésztéssel, szôlômûveléssel. Pásztó fontos megállóhely a Hatvan–Salgótarján szerzetes élt.
vasútvonalon, fôleg a környezô vidékeken termesztett gabonát és a hegyvidék Fennmaradt az itt
fáját rakják itt vagonokba. A városkában található a megye egyetlen meleg vi- tevékenykedô, 1315.
zû strandja és két tannyelvû – francia–magyar – gimnáziuma. október 29-én elhunyt
Ádám páter neve,
akinek szent életére,
PÁSZTÓ azonban jelenthet pásztort is – vagy jámbor cselekedeteire
Irányítószám: 3060, lakosságszám: 10 200 az iráni nyelvekbôl ered, amelyekben még a XVIII. században
„tábor” értelemben használták. is emlékeztek
A 21-es sz. fôútról három, rövid bekö- Anonymus szerint Árpád vezér ha- a környéken!
tôút is vezet ide. Megközelíthetô dél dai a környékrôl – a 21-es sz. fôút
felôl közvetlenül Szurdokpüspökibôl melletti dombról, melynek tetején ma
is, a Mátra lábánál vezetô régi ország- a Cserhát Csárda áll –, indultak Nóg-
úton. A város a Hatvan–Salgótarján rád, Hont és Nyitra meghódítására. A
vasútvonal egyik fontos megálló- honfoglalás kori sírleletek alapján a
helye. krónikában szereplô útvonal ponto-
A vidék az ôskortól lakott, hiszen a san követhetô, így bizonyos, hogy ez
környéken az i. e. I. és II. évezredbôl valóban így történt.
származó cserépleletek is elôkerültek. Könyves Kálmán uralkodásának
A város neve valószí- idejében (1096–1114) a Rátót nemzet-
nûleg a szláv paszth, ség szerezte meg a földesúri jogokat.
azaz csôdör szóból Pásztó már igen régen egyházas hely
származik – volt: az itteni bencés apátság elsô írá-
ami sos említése 1138-ból származik, bár
már korábban is létezett. A kora kö-
zépkori pásztói kolostor ásatásai so-
rán fény derült arra, hogy Közép-
Európában hozzá hasonló
nincs. A dél-németorszá-
gi, Frankfurt és Koblenz
között ta- A középkori monostor
lálható maradványai
Limburg
városka,

25
 DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
melynek 1030 és 1050 között épített
bencés klastroma közeli rokonságot
mutat a pásztóival. A bencésektôl
1190-ben a ciszterciták vették át az
épületegyüttest, és a templomot a ko-
lostorral együtt bôvítették.
Már a tatárjárást megelôzô idôszak-
ban jelentôs lélekszámú német pol-
gárság élt a városban. A Váradi Re-
gestrum 1234-ben említette a „pásztói
németek közül való Rudolf”-ot, mint a
prisztalduszi méltóság viselôjét. (A
prisztaldusz közjogi méltóság volt, a
cím viselôje csak köztiszteletben álló
férfiú lehetett. Tanúvallomását a kora-
beli egyházi hatóságok – a püspöksé-
gek mellett mûködô káptalanok – hi-
telesnek fogadták el.)
Az Árpád-ház kihalását követô feu-
dális anarchia idején megkoronáztak
Károly Róbertet és a cseh Vencelt is:
utóbbi 1301-tôl 1305-ig ült a magyar
trónon. 1303-ban Pásztón járt és tá-
mogatóit, a Rátótokat birtokadomá-
nyokban részesítette. Feltételezhetô,
hogy Vencel uralkodása idején a
Szent Koronát is Pásztón ôrizték egy
ideig. A település 1407-ben kapott vá-
rosi rangot Zsigmond királytól, Tari
Lôrinc földbirtokos közbenjárására. E
kiváltságok az ittélôket a budai polgá-
Zsigmond király szobra rokkal tették egyenrangúvá.
A XVI. század közepén Pásztó fejlô-
dését a török támadások vetették visz-
sza. A város védelmére a cisztercita
rendház körül kialakítottak ugyan egy
földsáncokkal és palánkokkal védett
Elôfordult a város erôdítményt – amelynek egyik bástyá-
nevének említése ját a mai Szent Lôrinc-plébániatemp-
Szakállas Pásztó alakban lom alkotta –, de ez nem állt volna el-
is: ezt az 1684-ben len egy nagyobb támadásnak. Emiatt
készített várospecséten a császári katonaság még 1551-ben
látható, szakállas felgyújtotta, a török pedig 1552 júliu-
emberfô után kapta. sában ellenállás nélkül foglalta el. A
A portré a kiváltságokat település ezután nem virágzott, de a
adományozó mezôvárosi kiváltságok megmaradtak
Zsigmond királyé. és a helybeli polgárokból választott
26
önkormányzat is mûködött. A török
kiûzése után a várost újjáépítették; a
legnagyobb földbirtokos az idô tájt a
ciszterci apátság volt. Az 1848–49-es
szabadságharc idején 416 pásztói la-
kos lépett be a honvéd seregbe, de a
hadjáratok elkerülték a várost.
Pásztó híres szülötte Tittel Pál
(1784–1831) csillagász, a Magyar Tu-
dományos Akadémia matematikai
osztályának elsô rendes tagja.
Pásztó 1901-ben vesztette el városi
rangját és vált nagyközséggé. A ko-
rábban virágzó szôlôkultúrát és bor-
kereskedelmet tönkretette az 1800-as
évek végén pusztító filoxérajárvány,
az ipari fejlôdéséhez pedig nem tu-
dott alkalmazkodni a földmûvelésre
épülô gazdaság. Pásztó az 1950-es
közigazgatási rendezés után került
Heves megyébôl Nógrádba, a városi
címet 1987-ben kapta vissza.
A modern városközpont házai kö-
zött áll az aprócska haranggal kiegé-
szített, tölgyfából készült városkapu,
amit 1996-ban, a millecentenárium al-
kalmából adtak át.
Már a 21-es sz. fôútról, illetve a vá-
ros jóformán minden pontjáról jól lát-
ható a Szent Lôrinc-plébániatemplom
(Múzeum tér 1.). Az épület XIII. szá-
zadi román alapokon áll, s már az
1200-as évek végén bôvítették. A XV.
század elején elvégzett átalakítások-
nak köszönhetôn gótikus stílusjegye-
ket is visel. 1734-ben és 1767-ben
ugyancsak átépítették, barokk stílus-
ban. A mûemléket körbejárva valósá-
gos építéstörténeti idôutazást tehe-
tünk! A torony északi és déli oldalán,
mintegy 7-8 méternyire a földtôl egy
XIII. és egy XV. századi szobor látha-
tó kis fali fülkéjében. Megtekinthetô
itt néhány régi, az átalakítások során
befalazott, román résablak és egy ajtó,
illetve három, máig a megvilágítást
szolgáló, kôkeretes, csúcsíves, rozet-
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE

tás gótikus ablak is. A fô- és a mellék-

oltárok, a szószék, a padok a XVIII.
század végérôl származnak, copf stí-
lusúak.
A templom északi oldalán XIII. szá-
zadi hatszögletû temetôkápolnát tár-
tak fel, majd állítottak helyre az auszt-
riai mûemlékek alapos vizsgálata
után, mivel Magyarország területén
nem maradt fenn ehhez hasonló. A
volt temetôkápolnában ma a régi mi-
seruhák gyûjteménye tekinthetô meg.
(Nyitva tartása a múzeuméval meg-
egyezik.)
A templom bejáratával szemben
látható, az 1700-as évek közepén épí-
tett mûemlék jellegû barokk plébánia-
ház. (Múzeum tér 2.) lompok kerültek elô, illetve 138 darab Városkapu a modern
A templom déli oldalán áll a városi tehénszarv is. Az erôdítmény – amely- lakóházak között
kiváltságokat 1407-ben adományozó nek falai között a ház is állt –, felper-
Zsigmond király (1387–1437) bronz zselése után az épületet helyreállítot-
szobra. Közelében az európai hírû ze- ták, de a rejtett gabonatárolókról az új
nekutató, az utolsó cisztercita perjel, tulajdonos nem tudott, ezért marad-
azaz a kolostori elöljáró, rendházfô- hattak meg a tárgyak rejtekhelyükön.
nök, Rajeczky Benjamin (1909–1989) A ház rekonstruált szobájában a ré-
fehér mészkôbôl faragott emlékmû- gészeti feltárás során talált tárgyakat
vében gyönyörködhetünk. állították itt ki. Pincéjében a középko-
Ma a város fô látványossága a kö- ri szôlômûvelés emlékei láthatók.
zépkori emlékeket ôrzô romkert, (Nyitva tartása a múzeuméval meg- A Szent Lôrinc-
amely a régi városközpont helyén egyezik.) A ház déli oldalán az plébániatemplom
bármikor szabadon látogatható. egykori bencés kolostor üveghutáinak belseje
Közepén áll az Oskolamester háza,
ami a mai Magyarország egyetlen, re-
konstruálhatóan fennmaradt, XV. szá-
zadi mezôvárosi polgárháza. Amikor
1978-ban felfedezték, igazi régészeti
szenzációnak számított.
A régészeti feltárás során a polgár-
ház kamrájának padlóba mélyített,
körte formájú gabonavermeibôl elô-
kerültek azok a használati és vagyon-
tárgyak, amelyeket a tulajdonos 1551-
ben rejthetett el, amikor a császári ka-
tonaság felgyújtotta a várost. Vizes-
korsók, cserépfazekak, egy réz mos-
dótál, valamint különféle szerszámok:
szekercék, vésôk, fúrók, fûrészek, ko-

27
 DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
Strandfürdô kerek, átlátszó mûanyaglappal lefe-
dett csekély maradványai tekinthetôk
meg. Az 1100-as évekbôl származó,
kör alakú olvasztókemencék igazi
ipartörténeti különlegességnek szá-
mítanak, mert ehhez még csak hason-
ló sem látható az ország mai területén.
(Korlátozás nélkül látogatható.)
A romkert déli végében áll az 1720
táján, a régi klastrom köveibôl épített
barokk cisztercita rendház sárgára szí-
nezett épülete. Ma múzeumnak hasz-
nálják.
A múzeumban gyûjtötték össze „Évmilliók
emlékei Nógrádban” címmel a különféle
földtörténeti korokból elôkerült leleteket,
s megtekinthetôk itt a várostörténet doku-
A feljegyzések szerint mentumai is, amelyek a bronzkortól a XX.
a városnak már századig terjedô idôszakot ölelik fel. A
az 1400-as évek elején ciszterci szerzetesrend története ugyan-
volt iskolamestere. csak állandó tárlaton látható, akárcsak a
A korabeli tanítókról Rajeczky Benjamin és Csohány Kálmán
nem tudunk sokat, tiszteletére berendezett emlékkiállítás.
de azt feljegyezték, Múzeum tér 1.
hogy 1509-ben Nyitva tartás: hétfô–péntek 8–16 óráig,
András deákot, szombaton: 10–14 óráig.
a scolasticust Vasárnap: zárva. Tel.: 32/460-194.
agyonverték egy utcai Internet: www.nograd.hungary.net/
összecsapásban. museum/helyt.html.
28
A kolostor déli oldala alatt a közép-
korban malom állt; régészeti feltárása,
a további hasznosítás lehetôségeinek
kidolgozása folyik.
A rendház körül feltárva láthatók a
középkori kolostor alapfalai. Mûkô
táblákba vésett, különbözô színû
alaprajzok segítik az eligazodást ab-
ban, hogy melyik falmaradvány ben-
cés és melyik cisztercita. A romok
egyébként is érdekes látványosságot
nyújtanak: a régi oszlopok helyére tu-
jákat, az alapfalak mentén pedig fa-
gyalsövényt ültettek. A romkert nyu-
gati szélén álló, kora eklektikus, 1870-
ben emelt épület mûemlék jellegû.
A Szent Lôrinc-plébániatemplom
keleti oldalán, egy kiszáradt patakocs-
ka boltíves hídján Nepomuki Szent Já-
nos homokkôbôl faragott, XVIII. szá-
zadi, népies barokk szobra áll. A vele
szemben nyíló utcán át jutunk el a
szépen felújított, 1820-ban épült,
klasszicista mûemlék épülethez, a ré-
gi községházához, ami ma zeneisko-
la. (Fô út 54/a.)
A várostól délre, Szurdokpüspöki
felé esik a Muzsla üdülôterület. Az
1970-es évekig csak egy magányos, a
XX. század legelején épített vadász-
kastély állt itt, azóta azonban nyaralók
sokasága nôtt ki a földbôl. A Mátra lá-
bánál, erdôk alatt megbújó dûlô egy-
ben a helyi szôlôtermelés fô területe.
Pásztó központjából Hasznos tele-
pülésrész felé haladva a temetôben
álló, XIV. századi alapokra épült
Szentlélek-kápolna mellett vezet el
utunk.
A temetôi elágazásnál balra fordul-
va, mintegy 500 méterre található a
32–33 °C-os, gyógyhatású vízzel fel-
töltött, strand két medencéje.
A fürdô évente májustól vagy júni-
ustól augusztus végéig, szeptember
elejéig tart nyitva. A víz bevizsgálása
kiderítette, hogy mozgásszervi és
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE

reumatikus panaszok enyhítésére al-

kalmas.
Ha az elôbb említett elágazásnál
jobbra tartunk, mintegy 1 km után a
Pásztóhoz tartozó Hasznos település-
részre érünk. A barokk stílusú, de a
XIX. században jelentôsen átalakított
római katolikus templom (Dobó út 2.)
érdekessége, hogy szentélye gótikus,
a XV. századból származik. Mûemlék
jellegû a hasznosi Nepomuki Szent Já-
nos-szobor is. (Alkotmány út 181. sz.)
Hasznosról tovább vezet az út az
ugyancsak Pásztóhoz tartozó Mátra-
keresztesre, ahol a környezô erdôk
keményfájának feldolgozására érde-
kes háziipari tevékenység alakult ki:
erre járva majd’ minden ház elôtt lát-
hatjuk a száradni kitett húsvágódesz- túraút Ágasvárra. A közelben található A Cserteri-vár romja
kákat és különbözô méretû, formájú a Mátra legnagyobb barlangja, a már a hasznosi víztározó
fakanalakat. Heves megye területére esô Csörgô- felett
Mátrakeresztest a pásztói ciszterci- lyuk. (Biztonsági okokból nem láto-
ták alapították az 1700-as évek máso- gatható.)
dik felében, akkoriban kezdetleges Pásztón október elején a gazdasági A hasznosi városrész
üveghuták is voltak itt. Római katoli- élet élénkítésére rendszeresen tarta- keleti szélén
kus temploma korábban vadászkas- nak regionális kiállítást és vásárt, illet- magasodik a tatárjárás
tély volt: 1946–47-ben alakították át. ve ezzel együtt hagyományôrzô szü- után, a XIII–XIV.
Mátrakeresztesrôl is vezet egy gyalog- reti felvonulást. században épített
Cserteri vár;
a Galyatetôre vezetô
MÁTRASZÔLÔS szövetkezve az Ákos nemzetséggel el- útról a két torony
Irányítószám: 3068, lakosságszám: 1720 foglaltak. Megölték a Kacsics nembeli maradványai jól
Lestárt, a várat pedig, elpusztították. A láthatók. A várhegy
Bár nevének elôtagjában a Mátra szót nevezett családok késôbb 1290-ben természetvédelmi
viseli, de a falu a Cserhát egy kelet fe- kibékültek egymással. terület. A sziklai
lé nyíló völgyébe települt. Pásztótól A település a XVI. század közepétôl növénytársulásokkal
északnyugatra esik, vasútállomása a török hódoltsághoz tartozott, majd a tarkított magaslatról
Hasznossal közös. tizenöt éves háború egy idôre ismét csodálatos kilátás
Valószínûleg németek alapították e magyar kézre juttatta; 1633–34-ben nyílik az alatta elterülô,
községet, ami a Kacsics nemzetség ôsi azonban már újra a török birtokolta, a a Kövicses-patakon
birtoka volt. A „szôlôs” utónév alapján kincstári adóívekben szerepelt a ne- kialakított víztározóra,
arra következtethetünk, hogy igen ve. valamint a háttérben
korán meghonosodott errefelé a szô- A feljegyzések szerint abban az magasodó – a közép-
lômûvelés. idôben a lakosság sokat panaszkodott korban ugyancsak
A község határában egykor vár az állandóan növekvô adókra és arra, sziklavárral koronázott
állott, amit 1275 táján Pásztón és a hogy csak a régebben vert, értékálló – Ágasvár és
környékén birtokos Rátót nembeliek, pénzt fogadta el tôlük a török. Óvár csúcsára.

29
 DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
A legenda szerint 1707 A római katolikus templom (Szent
nagypéntekén, Rákóczi Erzsébet tér) XIV. századi; ebbôl a
egyik tréfás kedvû korból fennmaradt egy Krisztust a po-
katonája megkondította kol tornácán ábrázoló falképtöredék
a mátra-szôlôsi katolikus is. A fára festett Szent Erzsébet képe
templom harangját, ami- XVII. századi. A templom fôoltára
ért a legény 25 botütést 1600 táján készült. Az isten házát a tö-
kapott.
TAR
Irányítószám: 3073, lakosságszám: 2150
Pásztótól és Mátraszôlôstôl északra
esik ez a szép fekvésû mátraaljai falu.
Megközelíthetô mind a városból ide-
vezetô bekötôúton, a Szeredek nevû
szerpentinen keresztül, mind a 21-es
sz. fôúton, mind a Hatvan–Salgótarján
vasútvonalon.
A falu elsô írásos említése 1256-ból
származik. A község leghíresebb föl-
desura „pokoljáró” Tari Lôrinc volt,
Zsigmond király bizalmas embere. Ér-
demeit akkor szerezte, amikor 1401.
április 28-án a fôurak Budán rátámad-
tak Zsigmondra, azt követelve, hogy
az uralkodó ûzze ki a kiváltságokat él-
A templom román stílusú vezô idegeneket az országból. Azzal
szentélye fenyegették, ha nem így tesz, fogság-
30
rök idôkben magtárnak használták.
Nepomuki Szent János barokk kápol-
nája a templom közelében áll, 1762-
ben épült.
A Jankovich-kúria (Felszabadulás
út 2.) ugyancsak a XVIII. századból
származik.
ra vetik. Az uralkodó védelmére csak
Tari Lôrinc rántott kardot, akit aztán a
támadók össze is kaszaboltak. Gyó-
gyulása után hûségéért a király bizal-
masa: pohárnokmester, étekfogó
majd fôsáfár, valamint Hont és Nóg-
rád vármegyék ispánja lett. Szerepe
volt abban, hogy 1407-ben Zsigmond
Pásztónak Budával azonos kiváltsá-
gokat adományozott. Késôbb az iro-
dalomba is bevonult: írországi „po-
koljáró” útját – amit a Szent Patrick-
sziget kénes barlangjához tett – Tinó-
di Lantos Sebestyén énekelte meg.
A római katolikus templom (Petôfi
út 7.) szentélye XIII. századi, késôbb,
a XIV–XV. században gótikus stílus-
ban átépítették. Ezután is többször je-
lentôs mértékben bôvítették: 1780-
ban barokk, majd 1845-ben klasszicis-
ta stílusú átalakítást végeztek. A temp-
lomot körülvevô erôdfal 1500 táján
épült. A templombelsôben fennma-
radt néhány középkori falképtöredék
is. A barokk fô- és a mellékoltárok
XVIII. századiak, a klasszicista szó-
szék 1840 táján készült. A mûemlék
jellegû plébániaház (Kossuth út 8.)
klasszicista, a XIX. század elején épí-
tették.
A templom szomszédságában áll a
nemesi udvarház romja (Mátrai utca
vége). Az erôdszerû épület a Tari csa-
ládé volt. A várkastélyt 1549-ben Or-
szágh Kristóf megerôsíttette, de már a
török idôk elején elpusztult. A falu
közigazgatási területén két természet-
védelmi terület is van: a csevice-forrá-
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE

sok megközelítését a Szabadság út vé- gazdaság. Az arbo-

gén kihelyezett eligazító táblák segí- rétumjelleg emiatt
tik. A Mátra hegyei között lévô 3,5 megsérült, de még
hektár kiterjedésû, fenyvespusztai mindig több mint
Tuzson-arborétum mintegy négy kilo- harminc, más föld-
méterre esik a falutól. A csevice-forrá- részrôl származó
soktól vezetô sárga sáv, majd sárga fás szárú növény
kereszt jelzésen közelíthetô meg. Le- található meg itt.
romlott állapotban van, szabadon lá- A sámsonházi
togatható. elágazóban, de Tar
Az arborétum dr. Tuzson János bi- közigazgatási terü-
ológus nevét ôrzi, aki 1925-ben vásá- letén található a
rolta meg az itteni erdôbirtokot. En- volt Gaál-tanya,
nek egyik északi fekvésû részén alakí- ahol buddhista
totta ki az arborétumot, ahol botani- sztúpa áll és tibeti
kai kísérleteket végzett. hitéleti központot
Munkássága jelentôs részét szentel- alakítottak ki. Ma
te a fás növények szövettanának vizs- már a környék lát-
gálatára, valamint növényföldrajzi és ványossága ez az
ôsnövénytani kutatásoknak. Az arbo- érdekes épület,
rétum 1945 után állami tulajdonba ke- amelyet a dalai lá-
rült, ezután a kert különbözô részeit ma szentelt fel
csemetenevelésre használta az erdô- 1993-ban.
Buddhista sztúpa

SÁMSONHÁZA A községbôl a Nagybárkány felé ki-

ŠAMŠON
Irányítószám: 3074, lakosságszám: 320
A 21-es sz. fôúton észak felé haladva
Mátraszôlôs után a volt Gaál-tanyán
álló buddhista sztúpához érünk. Itt a
fôútról letérve alig 2 kilométerre talál-
juk a dombok közé szorult, a Kis
Zagyva-patak partján fekvô falut. Tar
község vasútállomása mintegy négy
kilométerre esik. A községet máig
nagyrészt a hódoltság után betelepült
szlovákok lakják.
A helyi evangélikus egyház fôfel-
ügyelôje Kossuth Lajos volt, aki 1871.
április 6-án, Turinban kelt levelében
fogadta el e tisztséget.
A mai evangélikus templom 1870-
ben épült, mivel a korábbi 1808-ban –
az egész községgel együtt – porig
égett.
vezetô út jobb oldalán álló kôfejtô
földtani értékei miatt védett: jól látha-
tók itt a vulkáni andezit és az ande-
zittufa lerakódásának rétegei. Ezen a
helyen a vulkáni kôzetet vékony ré-
tegben ún. lajtamészkô borítja, ami a
vulkáni tevékenység után a területet
elöntô tenger emlékét ôrzi. Számos Sámsonháza a legenda
üledékes maradvány – csiga- és kagy- szerint a XII. század
lóhéjak, tengeri sünök, koralldarabok elején a vidéket
– fedezhetôk fel benne. A védett terü- birtokló fôúrról,
let a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet Sámsonról kapta nevét,
része. A kôfejtôtôl északra állt egykor aki 1132-ben II. Béla
Fehérkô vára, amelynek ma már csak ellenfelét,
a nyomai fedezhetôk fel. Az Országos a trónkövetelô Boricsot
Kéktúra útvonala mellett fekvô köz- támogatta a koronáért
ségben, a polgármesteri hivatal szom- folyó küzdelemben.
szédságában 30 fô elhelyezésére al- A szájhagyomány
kalmas, télen-nyáron mûködô turista- szerint ô építtette a falu
szállást alakítottak ki a Sámsonházára fölé magasodó hegyen
érkezôknek. (Rákóczi út 42.) Fehérkô várát is.

31

Bárkányt 1220-ban
említette elôször oklevél:
két, Turára való szabad
ember nagy nyomorú-
ságában egy márkáért
zálogba adta Martina
nevû nôvérét a bárkányi
papnak, Mojzennek.
(Az Árpád-házi királyok
idejében még elôfordult
a rabszolgaság.) Nem
tudták ugyan kiváltani,
de a pap elengedte adós-
ságukat: a nôt 1220-ban
felszabadította.
Római katolikus templom
Vereb György deák
1344-ben azért
zálogosította el
nagybárkányi
birtokát, hogy fiát
taníttathassa. Meg is lett
ez eredménye: Vereb
Péter késôbb erdélyi
alvajda lett, s ô építtette
a közeli Mátraverebély
kora gótikus templomát.
32
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
NAGYBÁRKÁNY
Irányítószám: 3075, lakosságszám: 730
Meredek dombok között, völgy mé-
lyén, található zsákfalu, Sámsonhá-
zától északnyugatra.
Könyves Kálmán idejében (ur.
1096–1114) került a Rátót nemzetség
birtokába. Az 1332–37. évi pápai ti-
zedjegyzék szerint a falu plébániája
már akkor fennállt; a mostani, neogó-
KISBÁRKÁNY
Irányítószám: 3075, lakosságszám: 260
Zsákfalu Nagybárkánytól északnyu-
gatra; a település elôtt elágazó aszfalt-
MÁRKHÁZA
Irányítószám: 3075, lakosságszám: 270
Erdô alatt megbújó zsákfalu a Kis-
Zagyva patak keskeny völgyében,
Nagybárkánytól északkeletre.
A legenda azt tartja, hogy a környék
egykori birtokosa, az 1130-as évek-
ben élt Sámson nevû rablólovag egyik
fia, Márk után kapta nevét a falu. A te-
tikus római katolikus templom azon-
ban csak 1883-ban épült. A községet
egykor elpusztító tûzvészek emlékét
ôrzi a faluközpontban álló Szent Flór-
ián-szobor, a Petôfi és a Kossuth út
sarkán.
A falu közelében, a Cserhát domb-
jai között elnyúló, mocsaras Nádas-tó
különféle tôzegmohák tenyészhelye.
A védett terület a Kelet-Cserhát Tájvé-
delmi Körzet része.
út is csak a községhez tartozó
Bedepusztáig visz. A Kisbárkányi-pa-
tak mellé, a hosszan elnyúló, mere-
dek, Dolina-erdô nevet viselô domb
alá települt a község. Az elsô írásos
emlékek szerint a falu a Kacsics nem-
zetség birtoka volt, 1265-ben Rátót
nembeli Porcz István, a Pásztohi csa-
lád ôse szerezte meg. A família 1415-
ig birtokolta a falut, abban az évben
azonban Zsigmond király a Kazai Ka-
kas családnak adományozta. A Pász-
tohiak 1454-ben visszaszerezték. A tö-
rök idôkben teljesen elnéptelenedett,
már 1548-ban elhagyott településként
vették nyilvántartásba.
A községben az Arany János út vé-
gében található temetô szélén mo-
dern kis római katolikus templom
épült az 1990-es évek elején. A tele-
pülés közelében húzódik a Kelet-
Cserhát Tájvédelmi Körzet határa.
lepülés története azonban jórészt is-
meretlen.
Az elsô írásos említés 1548-ból szár-
mazik, s akkor is csak azt jegyezték
fel, hogy a portyázó török martalócok
teljesen elpusztították. A község neve
a hódoltság után Tótmarokháza volt,
ami azt bizonyítja, hogy szlovákok te-
lepedtek meg itt, akik azonban már
régen elmagyarosodtak.
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE

Márkházán a Petôfi és a Mester kóczi és a Petôfi út sarkán. Az 1980-as

úton több kontyolt nyeregtetôs, tor-
náccal és fakorláttal épített, alápincé-
zett, népi lakóház maradt fenn a XX.
század elsô felébôl. Érdekes, modern
római katolikus templom áll itt, a Rá-
években épült közösségi munkával,
bontott építôanyagokból.
A falu a Kelet-Cserhát Tájvédelmi
Körzet szélén fekszik, kellemes kirán-
dulásokat tehetünk errefelé.
Harangláb

LUCFALVA
LUCINA
Irányítószám: 3129, lakosságszám: 950

A Kis-Zagyva völgyére nyíló, kelet– nyugati tájolású

mellékvölgyben fekszik a falu. Út innen nem vezet
tovább.
Elôször 1235-ben említették az oklevelek az itteni
fatemplomot: a község közelében az egyik magasla-
tot a mai napig Templom-hegynek nevezik. A falu az
Isten házával együtt a tatárjárás idején pusztult el. Az
újjáépített községet 1382-ben Tari László kapta meg
Erzsébet királynétól. A falu a török idôk kezdetén el-
néptelenedett, már 1548-ban lakatlan helységként
említették. A völgy mélyén megbújó területet a XVIII.
század elején Árva, Liptó és Zólyom vármegyébôl
származó szlovákokkal telepítették újra. A jövevé-
nyek fôleg juhászok lehettek, mert ma is gyakoriak
az erre utaló olyan családnevek, mint a Bojtár vagy a
Bacsa. (Utóbbi számadó juhászt jelent.) A lucfalvai-
aknak 1786-ban már önálló iskolájuk volt.
A helybeli evangélikusok a XVIII. század elsô felé-
ben még Sámsonházára jártak istentiszteletre. A mai,
a falu központjában álló evangélikus templom 1793-
ban épült.

NAGYKERESZTÚR
Irányítószám: 3129, lakosságszám: 300
A Kis-Zagyva-völgy legészakabbra
fekvô kistelepülése.
A helység 1999-ig Lucfalva része
volt. A település az 1930-as években
alakult ki: környékbeli falvak és ura-
dalmi puszták nagycsaládos cselédeit
költöztették ide egy szociális prog-
ramban. A középkorban több Ke-
resztúr nevû település is volt Nógrád-
ban, de semmi sem bizonyítja, hogy
bármelyik is ezen a helyen állt volna.
Az ökumenikus templom egy ko-
rábban irodának használt faépületben
található, 1996-ban alakították ki. A
harangtoronyban a közeli Kisfalud-
pusztáról származó, igen régi, a le-
genda szerint 1332-ben öntött (ez
nem bizonyítható) „cselédharang” ke-
rült elhelyezésre. Egykor ez hívta ösz-
sze, s figyelmeztette a veszélyre az
uradalomban dolgozókat.
Lucfalva Árpád-kori
település. A XIII. szá-
zad elején már Lucin
alakban fordult elô az
említése egy oklevél-
ben. A falu eredetmon-
dája szerint a környék
földesura 1130 körül
Sámson, Fehérkô várá-
nak építtetôje volt. Állí-
tólag az ô Lucia nevû
leányáról kapta a nevét
Lucin község.

33
 DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
A mûemlék kora gótikus MÁTRAVEREBÉLY
római katolikus templom Irányítószám: 3077, lakosságszám: 2190
Tartól északra, a 21-es sz. fôút mellett
található a község. Megállóhely a
Hatvan–Salgótarján vasútvonalon is.
Igen régtôl egyházas hely a Mátra
és a Cserhát hegység között húzódó
észak–déli irányú völgybe, a Zagyva
partjára települt falu. Elsô templomát
már 1210-ben említette egy oklevél.
Feljegyezték, hogy 1227-ben Hencse
A lourdes-i barlang ispán volt a falu földbirtokosa, s sze-
34
repelt a neve az 1332–37. évi pápai ti-
zedjegyzékben is. Verebély a XIV. szá-
zad második felében már jelentôs te-
lepülés volt, ekkor Vereb néven emlí-
tették a krónikákban. Zsigmond ki-
rály 1398-ban országos vásárok tartá-
sára adott engedélyt, ami a mezôváro-
si kiváltságok megadásával volt
egyenértékû. (Legjelentôsebb vásárát
augusztus 15-én, Nagyboldogasz-
szony-napi búcsúval együtt rendez-
ték.) A XIV–XV. században Vereb Pé-
ter erdélyi alvajda birtoka volt a falu,
aki a templom mellé kolostort is épít-
tetett, ami valószínûleg a pálos rendé
volt, mert a szájhagyomány csak any-
nyit ôrzött meg, hogy „fehér barátok”
éltek itt.
Az alapító Vereb Pétert 1403-ban itt
temették el, sírköve az északi mellék-
hajóban látható. Maga a templom
(Dózsa György út 4.) Magyarország
egyik legjelentôsebb, román alapokra
épített, kora gótikus mûemléke. Az
épületet a XVIII. században részben
átalakították, de eredeti jellegét meg-
ôrizte. Az épületben, a déli elôcsar-
nok falán XV. századi, gótikus freskók
maradtak fenn, a templom kôbôl fara-
gott szószéke késôi reneszánsz stílu-
sú, XVI. századi.
Mátraverebély mûemlék jellegû
épülete a barokk stílusú magtár, ami a
XVIII. századból származik, az 1800-
as évek második felében átalakították.
Ma a faluhoz tartozik a közeli Ká-
nyás is, ami a kutatások szerint az Ár-
pád-házi királyok korában solymász-
település volt.
Ugyancsak a községhez tartozik
Szentkút, a mai Magyarország egyik
legjelentôsebb Szûz Mária kegyhelye.
Több legenda is megemlékezik a
búcsújáró hely kialakulásáról. Ezek
közül az a legismertebb, ami szerint a
XI. század végén a Magyarországot
fosztogató kunokat üldözô Szent
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE

László királyt és katonáit bekerítette

az ellenség a keskeny völgyben. Igen
száraz volt akkoriban az idôjárás, s a
magyaroknak nem volt vizük. A kato-
nák elkeseredésükben engedélyt kér-
tek a királytól, hogy vízért fohászkod-
va pogány áldozatot mutassanak be.
E kívánságot hallva Szent László ha-
ragra gerjedt, s mérgében egy közeli
sziklába vágta a lándzsáját; amikor a
vitézek kihúzták onnan, bôvizû forrás
fakadt a helyén.
A legenda másik változata szerint a
lovag király az Ágasvár csúcsáról ug-
ratott idáig lovával; ennek emlékére
máig a „Szent László ugratása” nevet
viseli egy mély szurdokvölgy. A kegyhely számtalan csodálatos Búcsújárók
Szent László kútját elôször 1290- gyógyulásról nevezetes, ezért a mai
ben említették írásban. Akkoriban fa- napig tízezrek keresik fel a nagyobb IX. Bonifác pápa
kápolnát emeltek fölé, majd 1763-ban búcsúk alkalmából. A fôbúcsú Nagy- 1400-ban búcsú-
Almássy János kegyúr támogatásával boldogasszony napjára, augusztus 15- engedélyt adott
kéttornyú barokk templom épült, ére esik. Jelentôs a Kisasszony-napi a verebélyi plébánia-
amelyet 1970-ben bazilika minor, az- (szeptember 8-i) búcsú. Ilyenkor nagy templomnak, Assisivel
az kisebb bazilika rangra emelt IV. Pál körmeneteket rendeznek, amelyeken egyenrangúvá téve azt.
pápa. A fôoltár, a szószék és a szob- a falusiak, még a fiatalok is, általában Ez vonatkozott az itteni
rok jelentôs része rokokó, a két mel- népviseletben vesznek részt: a soka- egyház szentkúti
lékoltár pedig copf stílusú, a XVIII. dalomban ilyenkor egymás mellett filiájára (fiók-, más szó-
század második felébôl. A templom láthatók a palócföldi települések me- val leányegyházára) is.
keleti oldalán ferences rendház áll. A rôben eltérô szín- és formakincset ôr-
nyugati oldalon idôs fákkal benôtt, zô nôi ruházatai. Férfiembert ugyanis Remetebarlangok
padokkal ellátott térség húzódik, ami elég ritkán látni népviseletben. a Meszes-tetôn
a jó idô esetén tartott szabadtéri szent-
misék színhelye.
Az itt felállított oltár mögött lour-
des-i barlang látható. Falán az imák
meghallgatására emlékeztetô hálatáb-
lácskák sokasága látható: nemcsak
hazai, hanem szlovákiai, erdélyi, sôt,
amerikai hívôk adományai ezek.
Az épületegyüttes fölé magasodó
hegyoldalban több remetebarlang is
található. Ezeket Bellagh Antal és tár-
sai vájták a puha kôzetbe: munkáju-
kat 1756-ban kezdték. Két kápolnát,
valamint konyha-, kamra-, háló- és il-
lemhelyüreget, összesen tucatnyi bar-
langot alakítottak ki.

35
 DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
Bátonyterenye – BÁTONYTERENYE
Kisterenyén jelentôs Irányítószám: 3070, lakosságszám: 16 000
földbirtoka volt
a napjainkra feledésbe Mátraverebély északi szomszédja a
merült Abonyi Lajos 21-es számú fôút közelében elnyúló,
(1833-1898), igazi nevén több kisebb település egyesítésébôl
Zsarolyáni Márton létrejött város. A Hatvan–Salgótarján
Ferenc írónak. vasútvonal csomópontja: Kisterenyén
Az 1860-as években Kál-Kápolna felé ágazik el a sínpálya.
Jókai Mór méltó vetély- Kisterenye, Szupatak, Rákóczitelep,
társa volt a magyar Nagybátony és Maconka alkotja a mai
irodalmi életben, írásait várost. Az elsô három korábban is
széles körben ismerték, Nógrád, a két utóbbi pedig 1950-ig
rendszeresen publikált Heves megye része volt. A környéke
a Hölgyfutárban. már igen régtôl lakott: Kisterenyén, az
Legjelentôsebb regénye Arany-hegyen középsô bronzkori le-
az 1864-ben napvilágot leteket találtak, amelyek a Krisztus
látott „A mi nótáink”, elôtti XV. századból származnak. Eb-
híres népszínmûve bôl az idôszakból ez Magyarország
„A betyár kendôje” címû. egyik legjelentôsebb régészeti lelôhe-
Mûveiben a XIX. századi lye. Nagybátonyban is csaknem ezer
vidéki társadalom bronzkori urnasírt tártak fel.
és népélet Kisterenye neve régen Kisterenne
bemutatásában volt. 1384-ben az esztergomi érsekség
jeleskedett. tizedfizetôjeként vették nyilvántartás-
Szerény emlékmûve ba. Az oklevelek 1413-ban és 1455-
a kisterenyei ben Egyházas- és Vásárosterenne fal-
kastélykertben áll. vakról tettek említést: az egyik temp-
lomos hely volt a másik vásártartási
joggal rendelkezett. A földesúr a hu-
szita betörések idején, az 1440-es
években ötven lovaskatonát állított
hadrendbe a csehek ellen, majd 1451-
ben Hunyadi János a Giskra elleni
nagy hadjárat idején itt ütötte fel a fô-
hadiszállását. A környéket 1544-ben
feldúlták a törökök: Buda és Hatvan
elfoglalása után gyakran portyáztak
erre. Az 1553-as összeírások Egyhá-
zasterenne és Vásárosterenne falvak-
ban egyaránt négy-négy háztartást ta-
láltak.
A község plébániája már az 1332–
1337. évi pápai tizedjegyzék szerint
fennállt. A barokk római katolikus
templom gótikus alapokon áll, de
többször is átalakították. A 21. sz. fô-
36
útról is jól látható a dombon álló épü-
let; a harangtornyot éjszakára kivilá-
gítják.
A kis evangélikus templom (Zrínyi
út) 1906-ban épült.
Kisterenye szép mûemléke a XVIII.
századi, barokk Gyürky–Solymossy-
kastély. (Népkert út 7.) Közvetlenül a
helyi vasúti megállóhely mögött talál-
ható a kéttornyú, fazsindellyel fedett
épület, ami egyelôre kihasználatlanul
áll. A kastély körül elterülô hatalmas,
ôsfás, arborétumszerû, botanikai rit-
kaságokban bôvelkedô park termé-
szetvédelmi terület.
A kisterenyei vasútállomás jellegze-
tes, XIX. századi MÁV-épület, több-
ször volt már filmforgatás helyszíne. A
vasúti átjáró másik oldalán álló, ne-
gyedkör alaprajzú régi mozdonyfûtô-
ház nem védett, de ma már ritka lát-
vány a hazai vasútvonalakon.
Gyürky–Solymossy-kastély Árpád
úti bejárata közelében egy védett,
XIX. századi népi lakóház (Árpád út
9.) áll. Az épületben Palóc Tájház né-
ven helytörténeti gyûjteményt alakí-
tottak ki.
Látogatókat elôzetes bejelentés alapján
fogadnak. Tel.: 32/353-877.
Nagybátony városrész a Rátót nem-
zetség ôsi birtoka volt, a XI–XII. szá-
zad fordulója táján szerezték meg a
földesúri jogokat. A falut említették
1190-ben is, a pásztói cisztercita apát-
ság alapító oklevelében. Neve 1231-
ben Bachon, 1487-ben Alsó-Bathon,
1549-ben Bathon alakban szerepelt az
összeírásokban – utóbbi idôpontban
Losonczy István volt a birtokosa. A tö-
rök 1552-ben öt jobbágyportát írt itt
össze, 1589-ben a falut az egri vár bir-
tokolta. A végvári harcok miatt 1647-
ben már csak két adóköteles háztar-
tást vettek nyilvántartásba.
A nagybátonyi, úgynevezett falusi
templom barokk stílusú, 1735-ben
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE

épült. (Alkotmány út) Vele szemben

érdekes látványosság várja a látogató-
kat: Barják Gyula képeslapgyûjtô kis
magánmúzeumot rendezett be kol-
lekciójának legérdekesebb példányai-
ból.
Különösen értékes a történelmi Nógrád
vármegye településeit bemutató anyag,
ami nemcsak a XIX–XX. század fordulójá-
nak hangulatát tükrözi, hanem egyben a
vidék érdekességeit is korhû állapotuk-
ban mutatja be.
Alkotmány út 24. Tel.: 32/353-146
A városrészbôl szép kirándulások
tehetôk a Mátrába: Szorospatakon ke-
resztül közelíthetô meg Ágasvár ma
már alig látható romja. A már Heves
megye területére esô látványossághoz
kijelölt turistaút vezet. A várhegy csú-
csáról csodálatos kilátás nyílik a Nyu-
gat- és az Észak-Mátra vonulataira, a
környezô hegységekre és völgyekre.
Maconka városrészt 1396-ban Ma-
chonka alakban említette egy oklevél;
akkoriban Neczpáli György birtoka
volt. A török idôkben elpusztult. A román stílusú római
A mûemlék maconkai római katoli- katolikus templom
kus templom (Rákóczi út) az 1200-as
évekbôl származik, késô román stílu-
sú, freskói XIII–XIV. századiak. Régen
kôbôl épített erôdfal vette körül, amit Freskók a mûemlék
az 1920-as években lebontottak. A templombelsôben
templom közelében, ugyancsak a Rá-
kóczi úton mûemlék jellegû, népi fa-
kereszt áll, ami a XIX. századból szár-
mazik.
A Kisterenye felé vezetô és a 23-as
sz. út között terül el a Zagyva felduz-
zasztásával kialakított Maconkai-víz-
tározó.
Alsó- és Felsôlengyend ma már
pusztaként tartozik a városhoz. A kö-
zépkorban önálló község volt itt,
templomos hely, a távoli nógrádi vár
birtoka. II. Endre egy 1217-ben kelt
oklevele említette, Lengend alakban.
A Lengyend névbôl arra következtet-

37
 DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
Festôi környezetben hetünk, hogy lengyel vagy litván kirá-
fekszik a víztározó lyi testôrök és udvarnokok települése
volt. Tiribespuszta a középkorban
szintén önálló falu volt. Földesura
1743-ban a pásztói cisztercita apátság
volt. Ma már a város része Szupatak is.
A középkori eredetû településrész ne-
vét aszu-patak, azaz „kiszáradt patak”
értelemben használták. 1404-ben
Zsigmond király udvari szabójának,
Pócsi Dénesnek és családjának ado-
mányozta.
A Maconkai-víztározó, A településrész közepén álló evan-
hosszú ideje gélikus templom 1903-ban épült, kö-
Nógrád megye rülötte szép népi lakóházak is fenn-
leggazdagabb zsákmányt maradtak a XIX–XX. sz. fordulójáról.
ígérô, kitûnô fekvésû Nagybátonyban 1853-ban, Kistere-
horgászvize.
A tó nyugati vége
ugyanis nádas, mocsaras, NEMTI
alkalmas ívóhelyet Irányítószám: 3152, lakosságszám: 860
találnak benne a halak:
különösen szép A 23-as sz. fôút mellett, Bátonytere-
a csukaállomány. nyétôl keletre, a Medves hegység ala-
Nógrádban egyedül itt csony déli lankái alatt nyúlik el a falu.
fészkel bütykös hattyú. A völgy másik oldalán meredeken
A vízimadarak közül emelkedik a Mátra északi vonulata.
elôfordul a búbos és a A falu a XVIII. században gróf
kis vöcsök, a szárcsa, a Grassalkovich Antal birtoka lett, majd
tôkés réce és a jégmadár. a Károlyiak tulajdonába került. Kár-
38
nyén pedig 1857-ben végeztek elô-
ször vizsgálatokat a szénvagyon kiter-
melésére. A XIX. század végén indult
be a nagyüzemi bányászat, ami Nagy-
bátonyban 1992-ig mûködött. Ma már
csak néhány meddôhányó és a város
déli, Mátraverebély felôli bejáratánál,
a Sólyom-hegy aljában kiállított önjá-
ró fejtôgép emlékeztet a szénbányász-
kodásra.
A szorospataki volt bányatelep kö-
zelében, a Mátra hegység rengetegé-
ben található a Bec-kút nevû forrás. A
Mátrai Tájvédelmi Körzet Nógrádba
átnyúló területének egy része is Bá-
tonyterenye közigazgatási területén
található. A 21-es sz. fôúton észak fe-
lé haladva, Kisterenye utolsó utcáján
jobbra fordulva érünk egy nyárfaliget-
hez. A közepén fakadó csevice-forrás
enyhén szénsavas és kénes, záptojás-
szagú vizet ad. Megközelíthetô a Kis-
terenye-Bányatelepi vasúti megálló-
helyrôl is: mind az állomástól, mind a
fôúttól körülbelül egy kilométer
távolságra esik. A Bátonyterenye kö-
zelében található Szorospatakon min-
den év augusztusában motoros talál-
kozót rendeznek. Augusztusban a
kastély kertjében kutyakiállítást tarta-
nak. A Kisterenye és Újlakpuszta kö-
zött található Csengerházapuszta kö-
zelében augusztus 20-án repülônap
várja az érdeklôdôket.
olyi Mihály 1919-ben itteni földjeibôl
is osztott a szegény családoknak.
A község határában az elsô kôszén-
bánya 1867-ben nyílt meg, és évtize-
deken át mûködött.
Nemtiben fennmaradt egy 1867
elôtt épített népi lakóház (Petôfi út
6.).
A gótikus, egyhajós, zsindellyel fe-
dett, régi templomot 1928-ban lebon-
tották és újat építettek a helyére.
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE

DOROGHÁZA
Irányítószám: 3153, lakosságszám: 1380

A Mindszenti-patak termékeny völ-

gyébe, a Mátra alá települt az Árpád-
korban már fennálló falu; a 23-as sz.
fôútról egy bekötôúton és Nemti felôl
is megközelíthetô.
A Baksa nemzetség tulajdona volt
egykor: a család tagjai 1280-ban
zempléni és szabolcsi birtokokért cse-
rélték el. Egy 1296-ban kelt oklevél is
a Baksákat említette Dorogháza föl-
desuraiként. 1465 és 1479 között
Sirok várához tartozott, 1479-ben
vámszedô hely volt. A törökök 1552-
ben elpusztították, de 1553–54-ben
már újra is települt; emiatt lakói 1554- munkát; ez így volt egészen az 1980-as Faluközpont
re adómentességet kaptak. A török évek végéig. Amikor a környék bányái
1555-ben három adóköteles háztartást kimerültek, sokan eljártak innen dol-
írt itt össze. 1647-ben a falu adómen- gozni. A temetô szélén álló római ka-
tességet élvezô nemes község volt. tolikus templom 1758-ban, tornya pe-
A XIX. század második felében dig 1938-ban épült. Berendezése ba-
kezdôdô környékbeli szénbányász- rokk stílusú. A mellette álló harangto-
kodás sok dorogházi férfinak adott rony 1820 táján készült

SZUHA erôdítmény fenntartásának céljaira

SUHAHUTA szolgáltatták be a fôpapi tizedet. A
Irányítószám: 3154, lakosságszám: 760 XIX. század elején húsz családnak Népviselet

Igen hosszan elnyúló, egyutcás tele-

pülés a Mátra hegység egyik észak fe-
lé nyíló völgyében, a Szuha patak
mellett, a 23-as sz. fôúttól és Nemti
községtôl 2 kilométerre.
Elsô írásos említése 1441-ben, Zoha
alakban fordult elô; 1463-ban Zwha-
nak írták. Régebben a mai helyétôl
északra volt a falu, csak a török hó-
doltság idején települtek át lakói a
Mátra biztonságot nyújtó erdôségei-
nek közelébe.
Az 1552. évi összeírások szerint ne-
mes falu volt, lakói nem fizettek adót.
Az egri vár 1589–90-ben kelt szám-
adáskönyvei szerint a falu lakói az

39
 DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
A Bükkfa-forrás voltak itt földesúri jogai. A barokk stí-
lusú, de XV. századi gótikus alapokra
emelt római katolikus templom (Kos-
suth út 82.) 1768-ban épült. A Kossuth
úton álló barokk harangtorony is
XVIII. századi.
MÁTRAMINDSZENT
Irányítószám: 3155, lakosságszám: 1000
Nemtibôl közelíthetô meg a Mind-
szenti-patak partjára, a Mátra lábához,
az észak felé nyíló Sós-völgybe tele-
pült a község.
Korábban csak Mindszent volt a ne-
ve, a Mátra elôtagot 1890-ben kapta.
A környéken réz- és bronzkori leletek
kerültek elô, bizonyítva, hogy igen ré-
gen megtelepedett az ember a kedve-
zô adottságú területen. Mindszent föl-
desura 1548-ban Dobó István, az egri
40
A közigazgatásilag Szuhához tarto-
zó Mátraalmás körülbelül öt kilomé-
terre fekszik, a Galyatetô északi olda-
lában. Az erdôk között megbújó falu-
részt a hódoltság utáni években érke-
zô felvidéki szlovákok alapították. A
régi, önálló településrész neve Szuha-
huta volt, mert 1777 után kezdetleges
kis üveghuták mûködtek itt, a lakos-
ság faszén- és hamuzsírkészítéssel is
foglalkozott. Mára igazi üdülôfaluvá
vált. Mûemléki oltalom alatt áll egy
1800 körül emelt népies harangláb: ez
csak egy villaszerûen elágazó tölgy-
gerendára erôsített kis lélekharang
(Bem út). Közelében egy 1869-ben ál-
lított, faragott népi fakereszt is áll.
A Mátra zárt északi oldala jobban
megôrizte a hegység eredeti állat- és
növényvilágát, mint a déli. A Szuha
mellett, erdôk között megbújó Gom-
bás-tó környéke népszerû üdülôterü-
let; nyaralók sokasága található itt.
Mátraalmás közelében, a Nagy-Bec-
réten található a Dobranka-patak for-
rása, ami oltalom alatt áll, egyhektáros
védôterületével együtt.
Természetvédelmi terület a Bükkfa-
forrás is, ami egy idôs bükk gyökerei
közül tör a felszínre. Védett terület a
környezô, 14 hektáros erdôrész is.
vár kapitánya volt. A barokk római
katolikus templom 1750 táján épült.
A bejárati ajtó kilincse Fazola Henrik
egri kovácsmester mûhelyébôl való.
Mátramindszent történelmünk so-
rán végig Heves megyében volt, csak
az 1950-es közigazgatási rendezés
után került Nógrádba.
A községben turistaház (Kossuth út
23.) várja a látogatókat.
A községben kialakult a falusi ven-
déglátás rendszere: a turisták több
háznál is szállást és ellátást kaphat-
nak. Tel.: 32/366-195)
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE

MÁTRATERENYE
Irányítószám: 3145, lakosságszám: 2250

Mára már csaknem összeépült a

Homokterenye és Nádújfalu egyesíté-
sébôl keletkezett a település. Nádúj-
falu a 23-as sz. fôút mellett található,
Nemtitôl keletre, mintegy négy kilo-
méterre.
Nádújfalu 1426-ban az Iváni család
birtoka volt, a krónikában 1463-ban
Wyfalw (Újfalu) alakban szerepelt,
1554-ben pedig már a lakatlan helysé-
gek között jegyezték fel. A török kor
elôtt nem a mai helyén állt; a legenda
szerint az emberek a környék nádasa-
iban vészelték át a nehéz idôket, in-
nen a település nevének elôtagja. tak régen kenderfonalat a rokkán. A Festett, kazettás
A falu közepe táján kis magaslaton nyitva tartásról a polgármesteri hivatal templommennyezet
álló, már messzirôl látható barokk ró- ad tájékoztatást. (Tel.: 32/362-169)
mai katolikus templom (Kossuth út A község szélén egy 10 hektárosnál
339.) a XVIII. század elején épült. is nagyobb bányató várja a horgászo- Annak ellenére, hogy
Egyedülálló szépségû, festett fakazet- kat. Az intenzíven telepített tó igen jó Homokterenye török
tás mennyezete 1746-ból származik. fogást ígér. fennhatóság alatt állt,
Mellette népies fa harangláb áll, amit Mátraterenye része Jánosakna is; a 1563-ban Berényi
a XVIII. század közepe táján állítottak. volt bányászkolóniát akkor alapítot- András nyerte
A kiemelt jelentôségû mûemlék ró- ták, amikor fénykorát élte a környék adományul. Ez azt iga-
mai katolikus templom igen régi, szénvagyonának kiaknázása. Az egy- zolja, hogy a hódoltsá-
egyes részei a XIII. századból marad- szerû kis római katolikus templom a gi idôkben errefelé is
tak fenn. Az ôsi román épületet a XV. temetôben áll, a József Attila út végén. élt a kettôs uralom.
században gótikus stílusban átalakí-
tották, a mai homlokzatát 1801-ben Mesterséges bányató
kapta. Az 1999-ben felújított, a fôútról Homokterenyén
is jól látható épület a Berzsenyi utca
végén, a temetôben áll.
Mûemlék jellegû a barokk Nepo-
muki Szent János-szobor (Kossuth út
110.) és a klasszicista római katolikus
plébániaház (Kossuth út 109.).
A községi helytörténeti gyûjtemény
(Kossuth út 243.) az önkormányzat
kezelésében van. A régi palóc házban
a „terenei” népviselet mellett szépen
hímzett, a XX. század elejérôl szárma-
zó textíliák és festett cseréptárgyak is
megtekinthetôk. Kérésre az érdeklô-
dôknek azt is bemutatják: hogyan fon-

41

Homokterenye régi neve
Atyaháza volt: 1274-ben
említette elôször egy ok-
levél: abban az évben IV.
László király a település
egy részét Sebestyén tor-
nai ispánnak adomá-
nyozta. Az Árpád-korban
Atyaházát solymászok
lakták. Zsigmond király
1404-ben Homokterennei
Miklósnak adományozott
itt birtokrészeket. A tele-
pülés földesura 1418-ban
Homokterennei Jakab fia,
János lett, s ekkor vette
fel a falu is a
Homokterenne nevet. A
török hódoltság idején,
1555–58-ban az adószám-
adások szerint a falu a
hatvani szandzsákhoz
tartozott.
A Nyírmedi-tó
42
DÉL-NÓGRÁD, A MÁTRAALJA, PÁSZTÓ ÉS BÁTONYTERENYE KÖRNYÉKE
A falurész egyike volt a Nógrád keleti
részében fenntartott, úgynevezett bá-
nyalelkészségeknek, melyek az eldu-
gott helyeken lévô kolóniákban élôk
lelki gondozására jöttek létre.
Jánosakna határában található, egy
körülbelül száz hektáros kiterjedésû
tó. Partjának nádasa Nógrád megye
MÁTRANOVÁK
Irányítószám: 3143, lakosságszám: 2260
A Zagyvába torkolló Bárna patak
partjaira települt községet, Mátratere-
nyétôl keletre találjuk. A két község
már összeépült.
A falu közelében vaskori település
nyomait tárták fel. Mátranovák korai
történetérôl keveset tudunk, az elsô
említés szerint 1384-ben az esztergo-
mi érsekségnek fizették a tizedet az itt
élôk. Az oklevelek tanúsága szerint
1548-ban, a török idôk kezdete elôtt
Maróthy András volt a földesura.
1633-ban a váci nahije, azaz a korabe-
li török közigazgatás szerinti járás fal-
vai között említették.
A közelben a XIX–XX. században
két kôszénbánya is mûködött.
keleti felének értékes vízimadár élô-
helye, egyelôre nem védett.
A község önkormányzata a helyi
idegenforgalom lehetôségeinek ki-
használására 30 ágyas vendegházat
hozott létre, ami 2000. augusztus 20-
tól várja a vendégeket. (Kossuth út
325.)
Az egyhajós, késô barokk római ka-
tolikus templom (Nyírmedi út 112.)
1800 táján épült, ebbôl az idôszakból
származik az orgona és a copf stílusú
szószék is.
A község közigazgatási területén
négy természetvédelmi terület van: a
helyi bányatelep Kaszinópark nevû
részében az idôs fasorok állnak ol-
talom alatt. Védett a Cserkész-kút ne-
vû forrás és környéke, valamint a 78
hektáros Hegyeskei Borókás Legelô.
Utóbbi helyen hatalmas, több méteres
borókabokrok állnak, s több védett
növényfaj – árvalányhaj, tavaszi hé-
rics, feketéllô kökörcsin – is elôfordul.
A védett állatokat a gyurgyalag, a
hamvas küllô, valamint több gyakori
pinty és rigófaj képviseli.
Ugyancsak oltalom alatt áll a Nyír-
medi-tó Természetvédelmi Terület: a
818 hektár kiterjedésû erdôs dombvi-
dék a közepén található tóról kapta
nevét.
A védett terület közelében, Mátra-
nováktól mintegy négy kilométerre
északra fekszik a ma már alig 40 lako-
sú Mátracserpuszta. Itt a volt iskola
épületében kulcsos házat alakítottak
ki. A turista a szomszédban kérheti el
a kulcsot, ott alhat, de egyébként ön-
ellátásra kell berendezkednie. A pusz-
ta közelében nyúlik el a Fehérszék
nevû hegygerinc. Nevét az itt találha-
tó, világos színû, ritkaságszámba me-
nô, szemcsés szerkezetû riolittufáról
kapta. A terület egyelôre nem védett.
Rimóci búcsujárók népviseletben
A Cser hát,
Hollókô
és Szécsény
kör nyéke
A Cserhátalja lankás vidékétôl az
Ipoly folyó völgyéig nyúlik ez a régió.
A közepe táján dombos, hegyes,
többnyire erdôkkel borított terület; a
déli és az északi szélén pedig lapo-
sabb, folyók, patakok hordalékával
feltöltött mezôgazdasági vidék.
Már igen régen, a történelem elôtti
idôkben is vezetett erre egy út a Cser-
44
háton keresztül. Kik jártak rajta, hon-
nan és hová igyekeztek? Nem tudhat-
juk. Legfeljebb a régészeti leletek ad-
nak néhány támpontot: a magaslatok-
ra épített földvárak – Kozárd, Rimóc,
Benczúrfalva közelében voltak ilye-
nek – ezt a fontos utat ôrizték. A Ró-
mai Birodalom és Pannónia tarto-
mány fennállása idején alapított hat-
A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE
vani erôdbôl árucikkeket vittek erre a
kereskedôk az északabbra esô tájak
felé. Késôbb a népvándorlás korának
egymást gyorsan követô népei jártak
erre. Jöttek avarok, szlávok, 803-ban a
bolgár dukátus katonái, majd keres-
kedôi, végül a IX. század végén a
honfoglaló magyarok. Ha az utazó
Csécse vagy Alsótold felôl Szécsény-
be tart, több szakaszon is ezt az igen
régi kereskedelmi utat követi.
A vidék több hegycsúcsát is vár ko-
ronázta egykor; miután a régi, föld-
sáncokból kialakított erôdítmények
ideje lejárt, az alkalmas magaslatokon
több sziklavár is felépült. Ezek falait
kivétel nélkül a tatárjárás utáni idô-
szakban emelték.
A késôbbi századok történelmi vi-
harai azonban a Cserhátnak ezen vi-
dékén csak a hollókôi erôsséget hagy-
ták meg közülük. Bokor és Sztrahora
vára, az ecsegi Ilona-vár, a nagylóci
vagy a szécsényi ôrtorony ma már Szécsény alatt egykor
romjaiban sem látható – van, amelyik- kiterjedt vízivilág
nek csak a helyét ismerjük. húzódott, amit
A vidék legtöbb településén már az az Ipoly hozott létre:
Árpád-korban épült templom. Ezek ezt mi sem bizonyítja
jelentôs része elpusztult a török hó- jobban, mint a régi
doltság idején, így ma már csak a ké- Szécsényhalászi neve:
sôbb emelt templomok falában egy- az Árpád-korban még
két román- vagy gótikus részlet, tám- leginkább halfogásból
pillér, fülke, csúcsíves ablak ôrzi em- éltek az itteniek.
léküket – vagy még ennyi sem. Ma- Az egykor vizenyôs
radnak az oklevelek és az egyházláto- területek jelentôs része
gatási jegyzôkönyvek, vagy a földrajzi ma legelô, de
nevek utalásai. fennmaradtak nádas,
Török idôk... Várostromok, bajví- mocsaras részek
vások, hadjáratok és portyák: a vitézi is a folyó
élet szépségei mellett azonban inkább nagy lapályán.
csak árnyoldalak akadtak. A hódolt-
ság végére csaknem elfogyott a Cser-
hát vidékének és Szécsény környéké-
nek lakossága. Más felvidéki megyék-
bôl sok pusztává lett helységbe ekkor
érkeztek szlovák telepesek. Az új falut Legelészô birkanyáj
45
 A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE
A fatornyos templom általában nem a régi helyén, hanem
Hollókôn valamivel távolabb építették fel. A ró-
mai katolikus többségû vidéken csak
néhány kisebb, szlovák származásúak
lakta községben élnek ma is evangéli-
kusok.
A történelem persze a késôbbiek-
ben sem volt kegyes, de a Belsô-
A szövegben többször Cserhát falvainak lakosságát mégsem
is szereplô Szécsényi a hadmozgások ritkították meg a leg-
család nem tévesztendô jobban, hanem a XX. század elejére
össze az ugyancsak kialakult gazdasági helyzet. A mere-
nógrádi származású, dek lejtôkön elterülô, sovány szántó-
de csak a XVI. század földek, a fogyatkozó erdôk nem tar-
második felétôl tották el a gyarapodó népességet, s
„jegyzett” történelmi mindinkább háttérbe szorult az évszá-
Széchenyi-családdal! zadokon keresztül meghatározó le-
46
geltetéses állattenyésztés is. A ma is
csak egy-kétszáz lakosú hegyi falvak-
ban élôk a környezô ipar- és bányavi-
dékeken kerestek és találtak munkát,
majd a fiatalok közül mind többen te-
lepedtek le más tájakon. A hegyvidék
északi és déli oldalán fekvô települé-
sek azonban átvészelték az elmúlt
idôszakot, megtartó erejük a jobb
közlekedés és a helyi munkaalkalmak
miatt nagyobbnak bizonyult.
Az utóbbi évtizedekben több tele-
pülés – Alsótold, Nógrádszakál, Cser-
hátszentiván, Garáb, Szécsény – kör-
nyékén alakítottak ki zártkerteket.
Ezek a Nógrádszakálhoz tartozó terü-
letek, Ráróspuszta kivételével, még
nem alakultak üdülôövezetté, de a fo-
lyamat már megkezdôdött. Ugyanak-
kor az is jellemzô, hogy a régi falusi
házakat városi emberek veszik meg
nyaralónak, hiszen régi lakóházak
minden településen fennmaradtak –
egyikben több, másikban kevesebb.
A XX. század elejének hangulatát az
1960-as években még 50–60 nógrádi
faluban meg lehetett volna ôrizni, a
palóc népi múlt emlékei azonban
csak Hollókô ófalui részében láthatók
még ma is. Az ember által alkotott
környezet megóvása szerteágazó,
nagy munka. Hollókô 1987-ben kapta
meg a nemzetközi elismerést és vé-
delmet is jelentô világörökség címet.
Eltûnt a népviselet, jó esetben ünnep-
lô ruhává változott, nyoma veszett
már a hagyományos gazdálkodásnak,
kivesztek a szokások, a babonák. Kár
értük? Bizonyára igen, mert a hagyo-
mányôrzés – az ôsök iránt érzett tisz-
telet jeléül, a múlt megismerése céljá-
ból – a legtöbb településen ma is jel-
lemzô, de már a mindennapokban
nem él. A hollókôi népi építészetnek,
folklórnak sok a csodálója.
Annak ellenére, hogy a vidék igen
régtôl lakott, számtalan természeti ér-
A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE

ték átvészelte az elmúlt évszázadokat.

A Kelet-Cserhát hosszan elnyúló vo-
nulatán tájvédelmi körzetet alakítot-
tak ki, hogy a gazdag állat- és növény-
világot, az innen eredô vízfolyások
tisztaságát, a látképi jelentôségû ré-
szeket és az élettelen geológiai kép-
zôdményeket megôrizzék az utókor-
nak. A hegyeket döntôen 15–20 millió
éves miocén vulkáni kôzetek alkot-
ják, közöttük miocén, szarmata üle-
dék található a völgyekben, néhány
helyen pleisztocén-holocén üledékek
is elôfordulnak. A vulkáni kitörések
során kezdetben riolit, majd andezit
került a felszínre, s idônként jelentôs
volt a tufaszórás is. Ezek nyomai a fel-
hagyott kôbányákban láthatók. A vi-
dék legmagasabb pontja az 575 méter
magas Purga-hegy.
A természeti értékek védelmét segí-
ti, hogy ezen a tájon nincsenek na-
gyobb ipari üzemek, bányák, jelentôs
tájképi változást okozó kôfejtô sem
sok helyen mûködik már.
Csapadékos vidék ez, köszönhetô-
en a hegyeknek, amelyek magukhoz
vonzzák az esôfelhôket. A hômérsék-
let is alacsonyabb egy-két oC-kal, mint
az ország délebbre fekvô tájain: az évi
középhômérséklet 8,8–9 oC, az egész tatjuk utunkat a Cserhát hegység erdô Hangverseny az ôsi
éves csapadék rendszerint jóval meg- borította magaslatai között. Közvetle- erôdítményben
haladja a 600 millimétert, az uralkodó nül az elágazás után, az út jobb olda-
szélirány észak–nyugati, a völgyek lán folydogáló idôszakos patak nád-
pedig sokszor meglehetôsen huzato- dal borított, fûz- és nyárfákkal benôtt,
sak. A napfénytartam évi összege hosszan elnyúló, de csak kôhajításnyi
1850–1900 óra. árterületére érdemes odafigyelni: ha
A jellemzô növénytakaró egykor a szerencsénk van, akár a busz vagy az
cseres és tölgyes lombos erdô volt, az autó ablakából is láthatunk menyétet,
alkalmas tenyészhelyet kínáló része- hermelint, rókát, kabasólymot, ege-
ken gyertyánnal, juharral, kôrissel és rész- és gatyásölyvet, valamint több Az irányítószám több
hárssal elegyesen. A völgyek mélyén varjú-, pinty- és rigófélét. A Nagyme- kisebb település
futó kis patakokat éger- és fûzligetek zô nevet viselô, szántóföldekkel és ré- esetében azonos.
kísérték. tekkel tarkított fennsík szélén találjuk Ott helyben nincs
A Zagyva völgyében vezetô 21-es a Bableves csárdát, a környék neveze- posta, hanem egy
számú fôutat Pásztó elôtt balra el- tes pontját: egykor a fuvarosok és iga- központi hivatalhoz
hagyva Hollókô és Szécsény felé foly- vonó állataik pihenôhelye volt. tartoznak.

47
 A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE

an – mivel a középkorban csak egy

Told nevû helység szerepelt a Nóg-
rádra vonatkozó feljegyzések között –
1265-öt tekintjük a község elsô írásos
említésének. Az oklevelek tanúsága
szerint egykor a Toldi család volt a fa-
lu földesura. A község valószínûleg
elpusztult a török idôkben, mert a
XVI. és XVII. századból származó ösz-
szeírásokban nem szerepelt.
A falu Felsôtold felé esô külterüle-
tén egy középkori nemesi udvarház
romjai állnak: a már említett Toldi csa-
ládé volt, s a török idôkben semmisült
meg. Alsótoldnak jelenleg nincs
temploma. A második világháború
alatt megsérült az 1805-ben emelt
Látkép a településrôl ALSÓTOLD épület, ezért apránként lebontották. A
Irányítószám: 3069, lakosságszám: 280 XVIII. századi római katolikus ha -
rangláb azonban teljes szépségében
A helybeliek Alsótoldról Az útvonal elsô települése ôshonos fennmaradt. A két világháború hely-
származtatják erdôségek koszorúzta hegyek között, beli áldozatainak emlékére 1993-ban
a XIV. század legendás a Zsunyi-patak festôi, keskeny völ- kettôs keresztet állítottak a község
hírû vitézét, a nagy erejû gyében fekszik. Szécsénytôl 20-, a 21- központjában. A falu szélén húzódik
Toldi Miklóst. es sz. fôúttól 14 kilométerre esik. a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet ha-
Ezt azonban semmi A szomszédos Felsôtoldhoz hasonló- tára.
sem bizonyítja.

KOZÁRD Alsótoldról dél felé elindulva találjuk

Napraforgók Irányítószám: 3053, lakosságszám: 250 a meredek hegy alá települt falut.
Környékén erdôs magaslatok emel-
kednek, gyümölcsösökkel, szôlôkkel,
rétekkel, aprócska szántóföldekkel
tarkítva.
A falu fölé magasodó Pogányvár-
hegyen földvár állt egykor. A község
neve a honfoglaló magyarokkal érke-
zô kazár néptöredéknek itteni megte-
lepedésére utal. Kozárd határában a
középkorban két település is volt:
Kozárvölgy és Varaskalapács. Utóbbi
valószínûleg erôdített hely lehetett, s
neve a „Váraskalapács” szó származé-
ka. 1413-ban mindkettôt a Deren-
csényi család nyerte adományul Zsig-
mond királytól. Kozárdot a török
kincstári adóívek csak 1633-ban emlí-

48
A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE
tették, három adóköteles háztartással.
A falut az 1770-ben Esterházy Miklós
herceg és a Marsovszky család birto-
kolta.
A község közepén áll egy XIX. szá-
zadi, klasszicista harangláb. Mögötte
egy romos kastély található; a körülöt-
te tenyészô idôs fák arról árulkodnak,
hogy parkja valaha szép lehetett.
A falu a Kelet-Cserhát Tájvédelmi
Körzet szélén fekszik. A természeti ér-
tékek közül mindenképpen említést
érdemel a szárnyasvilág: a gyakori er-
dei madarak mellett több harkály, ba-
goly és nappali ragadozófaj is elôfor-
dul, nem ritka a holló sem.
ECSEG
Irányítószám: 3053, lakosságszám: 1280
Az útvonal következô települése a
Cserhát lankákká szelídülô hegyei
alatt, Salgótarjántól 45, a 21-es sz. fô-
úttól 8 kilométerre fekszik.
A község határában a Kr. e. IV. év-
ezredbôl származó leletek is elôkerül-
tek. Ecseg elsô írásos említése 1238-
ból származik: IV. Béla egy okiratá-
ban megerôsítette itteni birtokában a
Szent János lovagrendet. A település
határában állt egykor a tatárjárás után
emelt Ilona-vár. Az erôdítmény már a
XV. században elpusztult. A község
1460 és 1481 között Hollókô várának
tartozéka volt, a középkortól egyházas
hely, 1656-ban Nógrád vármegye püs-
pöki helynöke volt az itteni plébános.
CSÉCSE
Irányítószám: 3052, lakosságszám: 1050
Ecsegtôl délre, a Szuha és a Csécsei
patak összefolyásánál található a me-
zôgazdasági területek határolta falu,
alig hat kilométerre a 21-es számú fô-
Bíboros kosbor
A mûemlék római katolikus temp- Ecsegnek valaha
lom tornya gótikus, XV. századi, alsó igen jó bora termett:
szintjén faragott kövekbôl készült a középkorban
csúcsívek láthatók. Az épület többi ré- a királyok adófizetô
szét 1792-ben építették, késô barokk eszközként is
stílusban. A község általános iskolájá- elfogadták.
ban (Hôsök tere 8.) helytörténeti A helyi szôlôskerteket
gyûjtemény ôrzi a régi korok emlékét. a XIX. század végén
Ecseg határának egy része a Kelet- pusztította el a filoxéra.
Cserhát Tájvédelmi Körzet területén Egykor búcsújáró hely
fekszik. Az itteni élôhelyeket változa- is volt a falu
tosabbá teszi, hogy a magasabban közelében,
fekvô hegyoldalakon sziklakibúvások egy úgynevezett
találhatók, a völgyek mélyén pedig vi- szentkút, amelyhez
zenyôs területrészek alakultak ki. A számos csodás
védett lágyszárú növények közül a gyógyulás emléke
kosborok több faja is elôfordul, kora fûzôdik. 1680-ban
tavasszal az erdôk alján itt-ott nemes templomot is építettek
májvirág nyílik, a vizenyôs helyeken itt, amikor azonban
pedig tavaszi csillagvirág. a kút vize elapadt,
a kegyhely is elpusztult.
úttól és a Hatvan–Somoskôújfalu vas-
útvonaltól. (A legközelebbi megálló-
hely Jobbágyiban van.) Népvándorlás
kori földvár állt a falu mai templomá-
nak helyén, ami a Cserhát hegységen
át vezetô kereskedelmi utat védte.
Egy oklevél 1408-ban említette
49
 A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE
A legenda szerint elôször a falut, Keresztúri Garázda
a közeli Bélahalom- Miklós és Szilágyi László birtokaként.
puszta onnan kapta 1422-ben a Rhédeyek, 1429-ben pe-
nevét, hogy 1241-ben, dig a Palóziak voltak a földesurai. A
a vesztes muhi csata török hódoltság idején a település a
után erre menekülô váci nahije része volt.
IV. Béla megpihent A községben álló Fráter-kastély
a dombtetôn. (Madách I. út 6.) klasszicista stílusban
Bélahalompuszta épült a XIX. század elején. Itt nevelke-
a község déli szélén lévô, dett Fráter Erzsébet, Madách Imre fe-
keletre esô bekötôúton lesége.
közelíthetô meg.
Az itt álló, klasszicista
stílusú, volt CSERHÁTSZENTIVÁN
Keglevich-kastélyt Irányítószám: 3066, lakosságszám: 200
szépen helyreállították,
ma üdülô. Alsótold nyugatra esô, közeli szom-
szédja a Kelet-Cserhát különálló ma-
gaslata, a sátor alakú, 513 méter ma-
gas Bézma-hegy alatt, a Zsunyi-patak
partján elterülô falu.
A község neve régen Szentivány
volt, az Árpád-ház idejében felszaba-
dított rabszolgák – korabeli szóhasz-
nálattal dusnokok vagy torlók –, ala-
pítottak itt települést. (Iván, azaz Já-
nos valószínûleg egykori gazdájuk
volt; emlékét ôrzi a község neve.) Az
oklevelek tanúsága szerint 1524-ben
Katonai György birtoka volt „Szent-
Cserhátszentiván látképe ivány”. A környékbeli várak megszál-
50
Az egykori kúria jelenleg általános
iskola, többször átépítették, ezért ere-
deti jellegét elvesztette. A kastélykert
Erzsike-park néven természetvédelmi
terület. A római katolikus templom
1895-ben épült.
A község közelében, egy felhagyott
homokbányában fokozottan védett
madarak, színpompás gyurgyalagok
költenek; május vége és augusztus
eleje között figyelhetôk meg.
lása után, 1552 nyarától a vidék a tö-
rök hódoltsághoz tartozott, s az össze-
írásokban fennmaradt néhány kora-
beli birtokosának neve is: 1562-ben
bizonyos Csálin Diváné török tiszt,
1572-ben pedig Ferhát bin Abdullah
szpáhi hûbérbirtoka volt. A falu a
XVIII. századtól nemes község volt,
így lakói nem fizettek adót.
A római katolikus templom mo-
dern, kôbôl emelt épület. Nevezetes
látványosság a temetôben álló XVIII.
századi harangtorony közelében volt
a középkorban a falu temploma és
maga a település is.
Cserhátszentivánt gyönyörû fekvé-
se miatt a falusi turizmus már az 1930-
as években felfedezte. Akkoriban a
Zsunyi-patak elrekesztésével kis hi-
deg vizû strandot is építettek itt, ami
az idôk során tönkre ment. Helyette
nemrégiben a falu közepén egy tavat
alakítottak ki a patak felduzzasztásá-
val. Igazi falusi hangulata van annak,
amikor fehér tollazatú kacsafalkák
úszkálnak a vizén.
Az újraéledô vendégforgalom igé-
nyeinek kielégítésére vendégházakat
alakítottak ki a községben. Szinte az
egész falu ôrzi a XX. század elejének
hangulatát: a fôutcán, a Kossuth út két
oldalán is, szinte kizárólag a második
világháború elôtt épült házak állnak.
Ezek jelentôs része ma már nyaraló.
A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE
KUTASÓ
Irányítószám: 3066, lakosságszám: 110
Az Alsótoldtól öt kilométerre lévô kis-
község, a Szuha és az Egres-patak kö-
zött elterülô lapos részre, a Királykára
települt.
A környék Könyves Kálmán idejé-
ben – (ur. 1096–1114-ig) került a Rátót
nemzetség birtokába. Elôször 1265-
ben említették egy oklevélben, „terra
Kuthasow” alakban, bár akkor még
mint puszta földterületet említették.
1436-ban „Kutas”-nak írták nevét. A
XVI. század elején Kerékgedei
Temmel László özvegye volt a falu
birtokosa, aki 1514-ben Werbôczy Ist-
ván jogtudósnak, országbírói ítélô-
mesternek, a Tripartitum szerzôjének
engedte át itteni birtokait.
BOKOR
Irányítószám: 3066, lakosságszám: 140
Kutasótól alig két kilométernyire, dél-
re fekszik a község; kis patakja a Bo-
kori-ág nevet viseli. A kutatók a kö-
zépkorban használatos „Bukur” sze-
mélynévbôl eredeztetik a falu nevét,
de a bokor, azaz cserje szóból is szár-
mazhat.
A községnek már a középkorban is
volt temploma, ennek romja a mai te-
FELSÔTOLD
Irányítószám: 3067, lakosságszám: 200
Alsótoldtól északra, Szécsény felé
folytatva utunkat érünk a Zsunyi-
patak völgyében található településre.
Az Árpád-házi királyok idejében
még csak egy Told nevû község volt
Nógrád vármegyében, amit 1265-ben
említettek elôször az oklevelek. A
helység 1327-ben a Toldi családé volt,
A XVII. és a XVIII. század forduló- Kutasó látképe
ján szlovákok is letelepültek itt. Az
aprócska evangélikus templom a XX.
század elején épült.
metôben látható. Az épület a török
idôkben pusztult el. Az evangélikus
templom késô barokk stílusban épült
a XVIII. század végén; 1863-ban, ami- Bokor község
kor a faluban nagy tûzvész pusztított, Árpád-kori település
leégett. a Cserhát hegyei között.
A szomszédságában álló, XIX. szá- Az oklevelek 1265-ben
zadi épületben kis helytörténeti kiállí- említették elôször egy
tás látható. A népi használati tárgyak birtoklevélben.
mellett kiállították itt a bokri (bokori) Báthory István
viseletet is. (Bejelentkezni a 32/383- 1439-ben nyerte
031-es telefonszámon lehet.) adományul, ekkor
Buják várának
tartozéka volt.
1470-ben is ôk birtokolták. A török A középkori falu
hódoltság idején elpusztult a község, valamivel délebbre állt,
s csak az 1700-as évek második felére s Kisbokor volt a neve.
települt újra. A vármegyei adóíveken
A Felsôtoldon álló késô barokk stí- 1715-ben öt magyar
lusú római katolikus harangtorony és öt szlovák, 1720-ban
1800 körül épült, temploma pedig so- pedig öt magyar,
hasem volt. valamint egy-egy
Érdekesek azonban a népi építé- szlovák és német
szet emlékei: sok a XX. század elejé- háztartást írtak itt
rôl származó, deszkamellvédes, össze.
51
 A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE
tornácos, faragott oromdeszkázatú,
kontyolt nyeregtetôs palóc lakóház
maradt fenn. (Széchenyi és Kossuth út
egyes szakaszai.)
A község szélén húzódik a Kelet-
Cserhát Tájvédelmi Körzet határa. A
vidéket nagyrészt tölgyesek és csere-
sek, gyertyánnal elegyes tölgyes er-
GARÁB
Irányítószám: 3067, lakosságszám: 100
Felsôtoldtól mintegy négy kilométer-
re, keletre fekszik a kisközség: igazi
zsákfalu, út nem vezet innen tovább,
csak a Cserhát erdôvel borított hegyei
magasodnak a település fölé. A korai
középkortól lakott helység, amelynek
neve a gyertyánfa szláv nevébôl szár-
mazik. A honfoglalás idején a Köké-
nyes-Radnót nemzetség birtoka lett a
környék. A család egyik tagja, Men-
dinus székesfehérvári prépost még
1179 elôtt premontrei kolostort alapí-
tott Garábon. A kutatások alapján fel-
tételezhetô, hogy a garábi volt vala-
mennyi magyarországi premontrei
rendház anyamonostora. Az okleve-
lek tanúsága szerint a község 1265-
A garábi Faluház ben a Szent Hubertusról elnevezett
52
dôk borítják, de juhar- kôris- és hárs-
fajok is állnak közöttük egyes része-
ken. A völgyek mélyén szaladó kis
hegyi patakokat égerfák és füzesek
kísérik. A közönséges cserjefajok mel-
lett gyakori a mogyoró és a boróka is,
a sziklakibúvások környékén pedig a
som telepszik meg.
helyi premontrei apátság birtoka volt.
A kolostor 1436-ban szûnt meg, ez-
után az ipolysági rendház birtoka volt
a falu. A török hódoltság után, 1688-
ban Garáb a besztercebányai jezsuitá-
ké lett. A rend építette a XVIII. század
második felében a késô barokk római
katolikus templomot. A Petôfi utca
legvégén található forrást is érdemes
felkeresni: innen ered a kis Garábi-
patak.
A Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet
szívében található kisközség csodála-
tos fekvése, természeti szépségei,
tiszta levegôje és kiterjedt erdôségei
miatt üdülôfalu lett a XX. század végé-
re: egyrészt a régebbi lakóházakat
vették meg városi emberek, másrészt
telkeket is kialakítottak a nyaralót épí-
teni szándékozóknak. A fôúton, a Pe-
tôfi Sándor utca elején, vendégház
várja a turistákat. A környezô erdôsé-
gekbe változatos túrautak tehetôk in-
nen. Aki vállalkozik arra, hogy meg-
mássza a falu fölé emelkedô hegyvo-
nulat valamelyik magaslatát, például
az 510 méter magas Varjúbércet, út
közben pár óra alatt megfigyelheti a
tengerszint feletti magasságból adódó
növényövek kialakulását. Lenn cse-
res-kocsánytalan tölgyesekben vezet
az útja, azután a tölgyek közé gyer-
tyánfák keverednek. Az északi fekvé-
sû, árnyékos részeken a bükkfa is
megél. A hegy sekély talajú csúcsa kö-
zelében molyhostölgyes-virágkôrises
bokorerdô tenyészik.
A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE

Nógrád megye leginkább ismert, nemzetközi hírû gyöngyszeme a kistelepülés. Hollókô nevének
Régi építészete, évszázadok alatt kialakult, mégis alig változó természeti kör- eredetlegendája szerint
nyezete mellett fennmaradt színes népviselete, folklórjának és hagyományai- a Kacsics nembeli
nak jelentôs része. Ezek ma már minden hazai településen igazi kuriózumnak András, a környék
számítanak. Ráadásul Hollókô ritka kivétel már csak azért is, mert a Cserhát vi- földesura (a XIII.
dékének minden települése patak partjára települt, kivéve a sziklavár alatt hú- században valóban élt)
zódó ófalut, meg a dombtetôn nyújtózkodó újabb utcákat is. A történelem és a elrabolta az egyik
népi kultúra, a régi gazdálkodási módok emlékei és a természetvédelem talál- szomszéd földesúr
koznak ezen a helyen! szépséges feleségét,
és az akkoriban épülô
vár egyik szobájában
HOLLÓKÔ A Kacsicsok leszármazottai az Ár- tartotta fogva.
Irányítószám: 3176, lakosságszám: 450 pád-ház kihalása után a felvidéki kis- A nagyasszony
király, Csák Máté hívei voltak, ezért boszorkány dajkája
Felsôtoldot elhagyva mintegy három Károly Róbert elkobozta birtokaikat, s azonban megidézte
kilométer megtétele után érünk a hol- Hollókôt 1313-ban a Kacsics nemzet- a sátánt, akinek
lókôi elágazáshoz. A falu a Cserhát ség egy másik ágából származó közbenjárására
egyik hosszan elnyúló dombjának ol- Szécsényi Tamásnak adományozta. az ördögfiak holló
dalába, pontosan a Duna és a Tisza Ebbôl az idôszakból származik a vár képében éjszakánként
vízválasztójára települt. A kisközség elsô írásos említése is, „castrum elhordták
Salgótarjántól 50, a 21-es sz. fôúttól Hollokew” alakban. A XV. században az erôdítmény
20, Szécsénytôl és a 22-es sz. fôúttól további védômûvekkel bôvítették az napközben felrakott
18, Budapesttôl 90 kilométerre talál- erôdítményt. A török idôk kezdetére a falait. Tették ezt
ható. Nógrád megye gyöngyszeme még a tûzfegyverek elterjedése elôtt mindaddig, amíg
Szécsénybôl Rimócon keresztül is emelt falak és bástyák már korszerût- az asszony
megközelíthetô: az út utolsó hat kilo- lennek számítottak, s 1552 nyarán Ali ki nem szabadult.
métere kerékpárút. budai basa serege különösebb ellen-
Hollókô nemzetközi hírû látvá- állás nélkül foglalta el. Ezek után a vár A felújított hollókôi vár
nyossága az ófalu, ami 1987 óta az
UNESCO világörökségek listáján is
szerepel. A község fölé magasodó vár
a vidék több pontjáról, már nagy tá-
volságból is jól látható. Az eredeti stí-
lusában helyreállított, középkori szik-
laerôd valósággal megkoronázza a
hegyet, históriája pedig összefonódik
a falu történetével.
A Kacsics nemzetség ôsi birtoka
volt a környék. A család Illés ágának
tagjai a tatárjárást után, a XIII. század
közepén kezdték el építtetni a község
fölé magasodó erôdítmény ötszögletû
öregtornyát.
Az erôdítményt a késôbbiekben fo-
kozatosan bôvítették, falszorosok, ún.
gyilokjárók, bástyák, lakóhelyiségek
épültek.

53
 A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE
Az ófalu fôutcája és a falu a szécsényi szandzsák része
a templommal lett. A török sem tartotta Hollókôt fon-
tos erôdítménynek, hiszen az ôrség
mindössze 21 katonából állt. A több
mint 130 évig tartó háborúskodások,
portyák és ostromok után a várat vég-
legesen csak 1683-ban Sobieski János
lengyel király hadai foglalták vissza. A
Rákóczi-szabadságharc után a falak
egy részét felrobbantották.
Hollókô felfedezését kezdjük el az
ófalu bejáratánál, ami alatt a mély Paj-
Régen a Cserhát tás-árok húzódik. A kisebbfajta völgy-
falvaiban dolgozó nek is beillô vízmosás onnan kapta
postások általában nevét, hogy egykor felsô szélén álltak
kétnaponta jártak el a község lakóinak szénapajtái, ame-
Balassagyarmatra lyek a sûrûn álló lakóházak között
a küldeményekért, nem fértek volna el. Maga a híres
gyalogszerrel vagy ófalu az 1909-es tûzvész után alakult
lovaskocsival, késôbb ki. A jellegzetes, tornácos, deszka-
kerékpárral. A községbe mellvédes, kontyolt nyeregtetôs palóc
visszaérve nem vitték parasztházakat a XX. század elejéig
házhoz a postát, könnyen gyulladó zsúptetôvel fedték,
hanem megálltak ezért a község gyakran porig égett, a
egy-egy utca végében, XIX. század végén háromszor is.
belefújtak a rézsípjukba A bejárat közelében kis parkolót
és a köréjük gyülekezô alakítottak ki, ami forgalmas napokon
embereknek kiosztották gyorsan megtelik: ilyenkor a táblákkal
a leveleket, már a falu elejétôl jelzett nagy parko-
a csomagokat. lóban talál helyet a látogató.
54
Már az ófalu bejárata elôtt talál lát-
nivalót az érkezô: védett épületben
található a Pajtakert nevet viselô kiál-
lítóhely és üzlet. A legkülönfélébb
népmûvészeti tárgyak kaphatók itt.
Az épület elôterében idôszakos kiállításo-
kat rendeznek, amelyen a tulajdonosok
szándéka szerint a nógrádiak mellett az
egész Kárpát-medence alkotói bemutat-
koznak majd.
Tel.: 32/379-273 Nyitva tartás: idegen-
forgalmi szezonban 9-tôl 17 óráig, beje-
lentkezés alapján bármikor.
Az ófalu bejárata közelében, jobb
oldalt kis kápolna áll, a helyi vallásos-
ság kedves emléke. Továbbhaladva a
fehérre meszelt, többnyire alápincé-
zett, régi népi lakóházak között, az út
jobb oldalán találjuk a Muskátli ven-
déglôt. (Kossuth út 61.) Itt a szerve-
zett programokon étkezés közben fo-
nó- és szövôbemutatót is láthat a ven-
dég, melyet kukoricapattogatás fejez
be. Csaknem a vendéglôvel szemben,
a Kossuth út 64. sz. alatt található a ré-
gi lakóházban mûködô információs
iroda, ahol a Hollókôvel kapcsolatos
kérdésekre választ kaphat az érdeklô-
dô. (Tel.: 32/379-273, 30/9251-365)
Az ófalu bejáratától mintegy 300
méteres sétával érünk a központba, a
templom elôtti útelágazáshoz. Az út
jobb oldalán áll Kelemen Ferenc fafa-
ragó háza: (Petôfi út 2.) mesterségé-
nek címere egy jókora, fából faragott,
a falut jelképezô holló az udvar köze-
pén áll. Van cégére is, a ház falára erô-
sítve: a felirat alatt tölgyfa, valamint
két tölgylevél között egy makkot tartó
mókus látható rajta. Természetesen ez
is fából készült.
Bal oldalt találjuk a község postáját
és a Posta Múzeum épületét.
A kiállítóhelyen a Magyar Királyi Posta
mûködését, hierarchiáját, a postások által
használt tárgyakat mutatják be. Térképe-
ken követhetô nyomon az Osztrák–Ma-
A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE
gyar Monarchia és a történelmi Nógrád
vármegye posta-, távíró- és telefonhálóza-
tának kialakulása, ezek üzemeltetésének
rendszere. Kiállították a XIX–XX. század
fordulójáról származó postás uniformist,
valamint azokat a kézifegyvereket, ame-
lyeket azért hordtak magukkal a postások,
hogy a betyároktól megvédjék magukat.
Kossuth út 80. Nyitva tartás: április 1-
jétôl október 31-ig hétfô kivételével 10
és 17 óra között. Elôzetes bejelentéssel
bármikor. Tel.: 32/379-288. Tolmács
nélkül érkezô idegen anyanyelvûek
magnóról is kérhetnek tárlatvezetést.
A templom elôtt jobbra egy régi ke-
rekes kút áll, kézzel faragott tölgyfa-
vályúval: a meredek domboldalon ál-
ló faluban mélyen van a talajvíz, így a
máshol még sokfelé látható gémesku-
tak itt nem használhatók. (Az ófalu
körbejárható része az úgynevezett
„sziget”: ennek nyugati csücskében is
van egy kerekes kút.)
A templommal szemben áll a régi
lakóházból és melléképületei-
bôl kialakított Mívesház,
amely a folklór-
programok-
ban és a
vendég-
látásban játszik szerepet. Az egykori Érdemes szót ejteni
lakóházban népmûvészeti bemutató a hagyományôrzôk
is látható: a vendégek itt akár fel is bemutatóiról:
próbálhatják a hollókôi viseletet. A ré- az énekkel, tánccal
gi pincében borozót alakítottak ki. Az kísért folklórmûsor
épületegyüttes kemencéjében igény túróslepény- vagy
esetén kenyér, lángos és lepény süté- lángossütéssel,
sére is lehetôség nyílik. pattogatott kukorica
Petôfi út 4. Tel: 06/30/9457-287 és készítéssel, illetve
32/379-257. a vidék jellemzô
A fatornyos, zsindellyel fedett kis röviditalának,
római katolikus templom a falu jelké- a szilvából fôzött
pe. 1889-ben épült, stílusában, látvá- kisüsti pálinkának
nyában tökéletesen illeszkedik az a kóstolásával
ófalu lakóházaihoz. (A középkori egészíthetô ki.
községnek is volt temploma, de az a
mai településtôl kicsit távolabb állt.)
Az egyszerûségében szép épület pad-
lóját vörös tégla burkolja, falait fehér-
re meszelték, a fából ácsolt torony
egyetlen szög felhasználása nélkül
készült. Az Isten házát barnára pácolt,
fából hasított zsindelytetô fedi.
Az ófaluban gazdag
anyaggal rendelkezô Fa- Úrnapi körmenet
lumúzeum is várja a
látogatókat.
55
 A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE

A múzeumba érkezô A látogató az agyaggal mázolt tornácról a különféle faragott jelenetekkel díszítették,
felnôtt látogatónak konyhába lép be; balra a tisztaszoba vagy s igen gyakori volt, hogy a családfô saját
mindenképpen fejet kell helyi szóhasználattal „elsô ház” esik, ami kezûleg készítette el ôket. A szerszámok
hajtania belépéskor, az utcára néz. Jobbra a kamra van, ami ré- egy részét, különösen az ásó-, lapát-, vas-
mert az ajtófélfa nagyon gen az idôs emberek hálóhelye volt. Mind villa- és fejszenyeleket, szekéralkatrésze-
alacsony. A helybeliek a három helyiséget a konyhai kemencével ket, egyes fa háztartási eszközöket ugyan-
tréfásan azt szokták fûtötték. A kiállításon a hagyományos csak maguk faragták a férfiak.
mondani: így „köszönés használati- és dísztárgyak, bútorok, textíli- A vesszôkosár fonásához, a rozsszalmából
nélkül senki nem lépheti ák, régi háztartási eszközök, fémlábasok készült méhkas kötéséhez is általában
át a küszöböt”! és -tepsik, cserépedények, a parasztgaz- mindenki értett. A kézi munkán alapuló
daságban használatos kéziszerszámok te- paraszti gazdaságban használatos tárgya-
Külön említést érdemel kinthetôk meg. A tisztaszoba berendezése kat és tárolóeszközöket – közöttük egy fá-
a Szövôház épülete: külön is említést érdemel: a magasra be- ból ácsolt hombárt – a falumúzeum kam-
az ôsi, jellegzetesen vetett, faragott és festett ágyat hímzett hu- rahelyiségében tekinthetik meg a látoga-
palóc hadas típust zatú dunnák és párnák sokasága díszíti. tók. A múzeum udvarán kiállított, tölgyfá-
képviseli. Ezek a menyasszony kelengyéjéhez tar- ból faragott hatalmas prés a szôlômûvelés
Ez a településszerkezet toztak egykor: férjhezmenetelekor vitte helyi múltjára emlékeztet – jelene és jövô-
úgy alakult ki, hogy magával a házasságba, s már leány korá- je ugyanis nincs.
a fiatalok a saját házukat ban el kellett készítenie, más textilnemûk- Kossuth út 82. Nyitva tartás: április 1-
a szülôk már álló kel együtt. A tisztaszoba falain és a festett jétôl október 31-ig, hétfô kivételével 10
lakóépülete mögé sublóton az egyházi búcsúkból és zarán- és 16 óra között. Hétfôi napokon, nyit-
emelték, így a hosszú, dokutakról hozott kegytárgyak – szentké- vatartási idôn kívül a Kossuth út 11. sz.
keskeny telkeken pek, feszületek, Mária-szobrocskák – kap- alatt kérhetô el a kulcs. Bejelentkezni,
valóságos kis utcasorok tak helyet. Ugyancsak a falakon mutatják tárlatvezetést kérni a 32/379-258-as szá-
alakultak ki. Ma már be a festett cseréptányérokat, amelyeket mon lehet. Internet: www.nograd.hun-
Hollókôn is csak egy-két már a XX. század elején is csak dísztárgy- gary.net/museum/holloko.html.
ilyen van. (A „had” szó nak számítottak. Nógrádban a XIX. század A múzeum közvetlen szomszédja a
egykor az egy családhoz közepe táján terjedtek el a sarokba állítha- Kossuth úton a Hollókôi Udvarház
tartozók jelölésére tó, karos lócák. Ezek háttámláját általában galériája, ahol népmûvészeti tárgyak
szolgált, az idôsebbek
a mai napig használják.)

A hollókôi nôk egykor

rengeteg gyûrût hordtak.
Ez eltér a környék
falvainak szokásától,
s népmesei alapja van:
eszerint a török szultán
kisunokájától, aki a vár
kertjében kék szalaggal
átkötött gyûrûjével
játszott, elragadta
a kedves ékszert
a hollók királya.
Ennek emlékére viseli
a hollókôi asszonynép
a sok gyûrût.

56
A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE

megtekintésére és vásárlására nyílik

lehetôség.
A Szövôház kézmûvesei – amint
neve is mutatja – textíliák készítésével
foglalkoznak; a hagyományos népi
kismesterség kipróbálására vagy akár
elsajátítására is lehetôség nyílik. A né-
pi lakóház helyiségeiben berendezett ta-
kácsmûhelyben viseletbe öltözött asszo-
nyok keze alól kerülnek ki a textíliák, az
úgynevezett repülô-vetélô szövéssel. A
XIX. század végéig a hollókôi parasztgaz-
daságok csaknem teljesen önellátók vol-
tak, a ruházatot is saját maguk állították
elô – legfeljebb az ügyesebbek, gyakorlot-
tabbak segítettek a többieknek.
Címe: Kossuth út 94. Nyitva tartás: ápri-
lis 1-jétôl október 31-ig, hétfô kivételé- A Fazekasház (Petôfi út 7.) kézi ko- A Mívesház
vel 10 és 17 óra között. Nyitvatartási rongozással készült cserépedények
idôn kívül tel.: 32/379-273 bemutatására és árusítására jött létre.
A Kossuth út 12. sz. alatt található A termékek terrakotta és mázas kivi-
Vár vendéglô étkezési lehetôséget is telben is készülnek, s Bercsényi Ta-
kínál. más és Bercsényi Péter fazekasok
A Bükki Nemzeti Park kezelésében kezemunkáját dicsérik. Az ófalu fölé
lévô Hollókôi Tájvédelmi Körzet ál- magasodó várhegyen álló vár az ófaluból
landó kiállítása a vidék természeti ér- táblákkal jelzett erdei ösvényen, illetve a
tékeit mutatja be. község szélén kialakított parkolóból felfe-
A környék kôzetei, a Cserhát hegység ki- lé vezetô földúton is könnyen megközelít-
alakulásának földtörténeti térképei és né- hetô. Az erôdítmény felújítását 1996-ra fe-
hány érdekes kövület látható itt, de a hol- jezték be. A vár belépôvel látogatható. Palóc lakodalmas
lókôi vár ásatásai során talált leletek –
kályhacsempék, cserepek, fémedények,
szerszámok, fegyverek – közül is megte-
kinthetô néhány. Két népviseletbe öltöz-
tetett, életnagyságú bábu is emlékeztet ar-
ra: a hagyományairól híres Hollókôn va-
gyunk.
Kossuth út 99. Nyitva tartás: április 1-
jétôl október 31-ig, hétfô és szerda ki-
vételével 10 és 17 óra között, a téli idô-
szakban 10-tôl 16 óráig.
Igény esetén az ófalu mûemlék
házaiban (Petôfi út 7., 8., 10., 20., 22.,
50. sz. Kossuth út 68 sz.) szállás, illet-
ve csoportoknak folklórprogram is
rendelhetô. (Információ a 32/379-
043-as telefonszámon kérhetô.)

57
 A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE

Míg a hollókôi lányok,

asszonyok a mai napig
felveszik a népviseletet,
a férfiak már
a XX. század elején
elhagyták azt. Mi volt
ennek az oka?
Nos, egyrészt az elsô
világháborúban
a férfiak többsége
katonáskodott, s már
ott elszokott a gatya
viselésétôl. Másrészt
a föld nem adott
helyben megélhetést,
sokan eljártak dolgozni
a salgótarjáni
és a bátonyterenyei
iparvidék gyáraiba, Nyitva tartás: április 1-jétôl október 31- szeken, mert a liba után más állat nem
bányáiba. A férfiak ig naponta 10 és 17 óra között. A téli eszik. Az évszázados, méteres átmé-
munkatársaik elôtt idôszakban csak szervezett csoportok rôjû tölgyek alatt – amelyek a delelô
szégyellték látogatása lehetséges! jószágnak árnyékot is adtak – sertése-
a hagyományos Bejelentkezés: 32/379-266 ket makkoltattak. Így odafigyelve a
paraszti viseletet, ezért A bástyákról és a falakról szép kilá- túllegeltetés esetleges következmé-
korán „kivetkôztek”. tás nyílik a Cserhát hegység vonulata- nyeire, szinte minden háziállatot jól
ira. Dél felé magasodik a Nógrádsipek tudtak tartani a vár és az ófalu között
területére esô, 457 méter magas Pusz- húzódó domboldalon.
tavár-hegy, amelyen a XIII. században Amióta azonban megszûnt a legel-
Sztrahora vára állt. Az erôdítmény tetéses állattartás, az 1960-as évektôl,
helyreállított falai között kis kiállítást a környéket felverte a bozót, sôt mára
rendeztek be az ásatások során elôke- egyes részek visszaalakultak erdôvé.
rült gótikus kôfaragványokból. Né- Ez a folyamat a területet járva több
hány kôbôl készült ágyúgolyó is lát- szakaszban is látható és jól nyomon
ható itt. követhetô.
A 141 hektáros, tájképi jelentôségû Az ófalutól kicsit távolabb található
Hollókôi Tájvédelmi Körzetet a vár a Panoráma panzió (Orgona út 31.
alatti hagyásfás legelô és a régi, nad- Tel.: 32/379-277)
rágszíj szôlôparcellák megóvására Nevéhez méltó módon a Kelet-
hozták létre. A ma már védett legelôt Cserhát vonulataira nyílik innen szép
egykor teljes mértékben kihasználták kilátás. A vendéglátóhely szállás- és
a hollókôiek: a ló ugyanis csak a fû- étkezési lehetôséget is kínál.
szálak hegyét rágja le, a magyar szür- A községben minden évben meg-
Rendezvényekkel kemarha felülrôl harap, a magyartar- tartják a Hollókôi Húsvét rendezvény-
kapcsolatos ka oldalról. A juhok tövig legelik a sorozatát. Az ünnepkör nagypénteki
információ: gyepet, a kecske felkopasztja a bok- napja még szigorúan egyházi ünnep.
Tel.: 32/)379-273, rokat. A zsenge fûre egykor a libafal- Nagyszombaton a feltámadási szent-
30/9 251-365 kákat is ráengedték, de csak egyes ré- mise után színpompás, népviseletes

58
A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE

körmenetet tartanak a templomi zász- még találkozhat betlehemezôkkel. Ezt A fôkötôk, vagy
lók alatt. Vasárnap a hagyományos to- azonban ma már inkább csak a köz- ahogyan a hollókôiek
jásfestés szokását elevenítik fel. A leg- ségben vendégeskedôk kedvéért csi- mondják: „féketôk”
nagyobb tömeget vonzó, belépôje- nálják, így nemcsak a szentestére kor- közül különösen
gyes rendezvény húsvéthétfôn van: látozódik, hanem több napig látható. a fiatalasszonyé
ekkor a hollókôi legények vödörbôl, A hollókôi népviselet a mai napig érdekes: ez fehér
vízzel locsolják a viseletbe öltözött le- élônek tekinthetô, de már csak a va- selyembôl készült,
ányokat – nemegyszer a vigyázatlan sárnapi szentmisékre, jeles ünnepek gyöngy- és szalag-
turistákat is. A pünkösd utáni elsô je- alkalmából veszik fel a lányok és az díszítéssel, melyet
lentôs egyházi ünnep az úrnapja: asszonyok. Az ünnepi felsôruházat csak rövid ideig,
ilyenkor is nagy körmenetet rendez- valaha a család anyagi helyzetét is az elsô gyermek
nek Hollókôn, és falombokból sátra- tükrözte, egyben öröklôdô vagyon- megszületéséig
kat, helyi szóhasználattal „gulibákat” tárgy volt. A viselet a családi állapotot hordhattak
is állítanak. kifejezô fôkötô, az ingváll és a sok al- a férjezett nôk.
Augusztus elsô hét végéjén folklór- sószoknya. Utóbbiból munkához ket-
fesztivált rendeznek. Ilyenkor Nógrád tôt, ünnepeken akár húszat is felvet- A sok szoknyával
megye valamennyi számottevô nép- tek a hollókôi nôk! Az ingváll több ré- a csípô kerekségét
mûvészeti csoportját meghívják; ma- tegû ruhadarab: vászon, gyolcs, se- igyekeztek kiemelni,
gyarokat, szlovákokat, németeket lyem, végül tüll ujjat illesztettek össze, míg a szûk lajbi
egyaránt. Általában a szlovákiai ma- s az egészet együtt bíboringvállnak viselésével a derekuk
gyar és más megyékbôl is érkezô ha- hívták. A korábban elterjedt egyszerû, karcsúságát.
gyományôrzôk is fellépnek. A feszti- kékfestô ruházatot a zárt kistelepülé-
vált a község szélén kialakított, táb- sen csak a XX. század elején váltotta Az ünnepi öltözet
lákkal is jelzett nagy parkoló felett lé- fel a piros, kék, zöld kasmír- és se- legdrágább darabja
vô szabadtéri színpadon tartják. A kö- lyemanyag. (Más falvakban ekkor a csizma volt:
zönség a domboldalon elhelyezett, fá- már kezdték elhagyni a népviseletet.) a leányok piros,
ból ácsolt lelátón foglal helyet, de aki A felsôszoknya elé hímzett, fekete kö- az asszonyok fekete
akar, a fûre is letelepedhet a padsorok tényt is kötöttek, aminek szakácska a színût viseltek.
felett vagy mellett. Ilyenkor egész nap neve. A vállukra rojtokkal díszített, A szegényebb leányok
szól a zene a színpadon, a táncosok és kasmír nagykendôt terítettek. gyakran évekre
az énekesek pedig egymást váltogatva szolgálatba álltak azért,
lépnek a közönség elé. hogy csekélyke
Augusztus 20-a tiszteletére várjáté- keresetükbôl
kok szórakoztatják a vendégeket. A megvásárolhassák
középkori jelmezekbe öltözött páncé- az áhított darabokat.
los lovagok és ugyancsak korhû ruhá- A XX. század elejétôl
zatú kísérôik – gyalogos katonák, ap- a fûzött, tarka-barka
ródok, íjászok, várkisasszonyok – tar- gyöngyök, a kaláris,
tanak érdekes felvonulást és harci já- helyi szóhasználattal
tékokat. Rendszeresen bemutatják „gláris” többsoros
szelídített ragadozó madaraik tudo- viselete is általánossá
mányát a solymászok is. A rendez- vált. Ezeket már nem
vényt a vár elôtti térségen tartják. háziipar jelleggel
Október elején szüreti fesztivál vár- otthon készítették,
ja a vendégeket, amelyen feldíszített hanem üzletben
lovas kocsik is felvonulnak az ó- és az vásárolták, mint
újfaluban. Karácsony táján a látogató a kelméket.

59
 A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE
NAGYLÓC
Irányítószám: 3175, lakosságszám: 1800
Hollókôbôl Szécsény felé haladva az
elsô település a Nagylóchoz tartozó
Zsunypuszta. A középkorban ön-álló
falu és vámos hely volt. Nevét 1347-
ben Zsunyalmás alakban jegyezték
Festett palóc tányér fel, 1423 és 1461 között pedig Holló-
kô várának tartozéka volt.
A puszta után az út bal oldalán elte-
rülô hatalmas legelô jelentôs madár-
élôhely: nyár végén tucatszám járják a
fehér gólyák, egész évben pedig a kis
rágcsálókkal táplálkozó ragadozók,
leginkább egerész- és gatyás-ölyvek,
ritkábban barna és kékes rétihéják va-
dászterülete.
A Zsunypuszta fölé magasodó er-
dôs hegyvidék a Kelet-Cserhát Tájvé-
delmi Körzethez tartozik.
Zsunypuszta után úgy másfél kilo-
méternyire a közút mellett szépen fa-
ragott, népies fafeszület áll. Ezen a
helyen, a domb gerincén húzódik a
Duna és a Tisza vízválasztója. A szer-
pentinen lefelé haladva az út bal olda-
Római katolikus lán aprócska, mesterségesen kialakí-
templom tott horgásztó látható.
60
Nagylóc a Lóci-patak mellé, a Cser-
hát Ôr-hegy nevû csúcsa alá települt.
Öt kilométerre esik Szécsénytôl és a
22-es számú fôúttól.
A falu neve egykor csak Lóc volt; a
kutatók az ószláv „lovci”, azaz vadá-
szok, vadfogók jelentésû szóból ere-
deztetik e nevet. A szôlôhegyen a kö-
zépkorban ôrtorony állt, Hollókô vá-
rának egyik elôvédje. Valószínûleg
még az Árpád-házi királyok uralkodá-
sa alatt emelték.
Az ôrtorony helyét úgy alakították
ki, hogy a domb gerincét mély árok-
kal átvágva egy körülbelül tíz méter
átmérôjû, kör alakú udvart hoztak lét-
re a magaslat végében. Ennek szintjét
további feltöltéssel megemelték, való-
színûleg palánkkal is megerôsítve azt.
Középen fából épített torony állhatott,
mert kô- vagy téglamaradványok nem
kerültek elô. Az ilyen erôdöcskéket,
ôrházakat a végvári vitézek tarisznya-
váraknak hívták, mert az ôrség csak
addig tarthatott ki bennük, amíg a ta-
risznyájukban magukkal vitt élelmük
el nem fogyott. A legenda szerint va-
lahol a várdomb oldalában egy nagy,
erôs vasajtóval lezárt pince található,
ami tömérdek kincset rejt. A sok ara-
nyat, ezüstöt, drágakövet a sátán szol-
gái ôrzik: mindig ketten vannak, feke-
te kecske képében.
A fô út (Rákóczi út 227.) mellett
álló plébániatemplom a XV. század-
ban épült. Bár a múlt században jelen-
tôsen átalakították, megôrizte eredeti
támpilléreit, középkori ajtó- és ablak-
nyílásait. Két mellékhajója neogóti-
kus, 1888-ban épültek.
A község fölé magasodó Ôr-hegyet
ôshonos erdôségek borítják. Az egyik
itteni sziklában lábnyomszerû bemé-
lyedések láthatók: a helyi hagyomány
azt tartja, hogy Jézus Krisztus lábnyo-
mai abból az idôbôl, amikor még a
Földön járt.
A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE

Középkori és barokk emlékeket ölel körül a modern városrész. Az Ipoly folyó A szécsényi
teraszára, árvízmentes magaslatra települt a régi városmag. Az egykor mocsa- várkapitány,
ras, vizenyôs kiöntés észak, a mai Borjúpást felôl kitûnô védelmet biztosított, a Árokháti Lôrinc,
többi oldalon pedig kôbôl, földbôl, fából emeltek falakat és bástyákat. mivel a város
Szécsény nemcsak építészeti emlékeket ôriz, hanem egyfajta szellemi öröksé- megvédésére nem
get is: a ferences rend több évszázados itteni tevékenysége, a Rákóczi-szabad- volt elég embere,
ságharc elsô országgyûlése, az évtizedek óta mûködô múzeum, az oktatási- és felgyújtatta a házakat,
közmûvelôdési intézmények kiemelkedô jelentôségûek egész Nógrád kulturá- s a várba húzódva
lis életében. várta Ali budai basa
seregének érkezését.
Éjszaka azonban
SZÉCSÉNY Szécsény a hódoltság végére telje- katonái nyolc
Irányítószám: 3170, lakosságszám: 6800 sen elnéptelenedett az elhúzódó vár- kivételével
háborúk és hadjáratok miatt. A XVII. megszöktek.
Kisváros az Ipoly folyó teraszán a 22- század végén az újratelepülés a ked- Árokháti is menekülni
es számú fôút mellett, Budapesttôl vezô fekvés miatt hamar megtörtént. akart, de a török
mintegy 90, Salgótarjántól 30 kilomé- A mai kastély alatt elterülô Borjúpást- elôvéd elfogta a vár
terre. Megközelíthetô az Aszód–Ba- réten zajlott 1705-ben a Rákóczi-sza- alatti réten. (A mai
lassagyarmat–Ipolytarnóc vasútvona- badságharc egyik legnagyobb esemé- Borjúpáston.)
lon is. nye; a szécsényi országgyûlés, ame- A legenda szerint
A város környéke a kôkortól lakott. lyen vezérlô fejedelemmé választot- a gyáván megfutó
Régészeti leletek bizonyítják, hogy a ták II. Rákóczi Ferencet. kapitányt Ali basa tüzes
magyarok már a honfoglalás idején A napjainkban Szécsényhez tarto- bilincsben tartotta
megtelepedtek itt. Elsô írásos említése zó, középkori eredetû Benczúrfalva fogva hosszú ideg.
1219-bôl, egy periratból származik, régi neve Dolány volt; ez a szláv ere- Az tény, hogy sok éven
„Scecen” alakban. A környék a XII. detû szó völgyet jelent. A falu környé- keresztül raboskodott.
századtól a Kacsics nemzetség birtoka ke már a történelem elôtti idôkben is
volt. Az 1312- es rozgonyi csata után a lakott volt. Közelében Árpád-kori ôr-
Károly Róbert pártján álló, a Kacsics torony állt egy domb tetején, aminek
nemzetség egy másik ágából szárma- ma már a nyoma sem látható. A török
zó Szécsényi Tamás birtokolta a kör- 1552-ben porig rombolta a települést.
nyéket, aki hatalmas fôúr és országbí- Dolány 1927-ben vette fel a Benczúr- Várkerti panoráma
ró lett hosszú élete végére. ô alapítot-
ta a város ferences kolostorát is: erre
XXII. János pápa 1332. március 9-én
adott engedélyt. Szécsényi Tamás
1334-ben Budáéval azonos kiváltsá-
gokat eszközölt a királytól a szécsényi
polgároknak: a város ebben az
idôben élte virágkorát. Régészeti lele-
tek bizonyítják, hogy Szécsény már a
XV. században várral megerôsített és
városfallal körülvett település volt.
Szécsény 1552-ben török kézre került:
Drégely várának és ôrségének pusz-
tulása hírére a katonaság elmenekült
innen.

61
 A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE
Tûztorony falva nevet, mivel a híres festômû-
a város központjában vész, Benczúr Gyula korábban itt élt
és alkotott.
A városhoz tartozó Pösténypusztát
Kiállított trófeák 1301-ben említették elôször írásban,
a múzeumban akkor még önálló községként.
62
A Szécsénybe látogató alig kilomé-
ternyi sétaúton megtalálja a fô neve-
zetességeket. Az 1760 körül a közép-
kori belsô vár köveibôl épített, mû-
emlék barokk Forgách-kastélyban ma
a Kubinyi Ferenc Múzeum mûködik.
Forgách Zsigmondot 1602-ben, a tizenöt
éves háború alatt nevezték ki a szécsényi
végvár kapitányává. Ezzel együtt ô lett a
település földesura is. A késôbbi években
ô és utódai több környékbeli birtokot sze-
reztek meg. Az uradalom 1846-ig maradt a
család kezén, akkor Pulszky Ferenc vette
meg Szécsényt. (Pulszky az 1848–49-es
események alatt pénzügyi majd külügyi
államtitkár volt, azután londoni követ. A
szabadságharc bukása után emigrációba
kényszerült, s csak 1867 után települhetett
haza. Több évig Szécsényben élt.)
Az intézményben szép vadászati és va-
dászattörténeti kiállítást mutatnak be. A
kastély lépcsôházában egy szarvasagan-
csok és régi vadászpuskák közé függesz-
tett, hatalmas medvebôr fogadja a látoga-
tót. A trófea alatt kiállították a ragadozó ki-
fehérített koponyáját is. Kittenberger Kál-
mán és Széchenyi Zsigmond emlékére kü-
lön szobát rendeztek be. Több személyes
tárgy és néhány, egykor az említett vadá-
szok tulajdonát képezô afrikai trófea is lát-
ható; pl oroszlánbôr és orrszarvú tülök is.
Más termek tárolóiban lépésrôl lépésre
nyomon követhetô a vadászfegyverek fej-
lôdésének története. A vadászati bemuta-
tón más földrészekrôl származó trófeák is
megtekinthetôk, de a többség hazai, vagy
a történelmi Magyarország területérôl
származik. Van itt kitömött kárpáti barna
medve, siket- és nyírfajd, muflon, gím-
szarvas. A trófeák közül több elképesztô
méretû vaddisznóagyar is felhívja magára
a figyelmet.
A múzeum anyagát a Nógrád megyében
végzett régészeti ásatások leletei egészítik
ki, amelyek az elmúlt egy évszázad során
kerültek elô. Megtekinthetjük itt a kô-,
réz-, bronz- és vaskor használati, valamint
A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE

kultikus tárgyait, a hollókôi vár ásatásai

során elôkerült leletekkel együtt. A kas-
tély egykori tulajdonosa, báró Lipthay Bé-
la tiszteletére is kialakítottak egy kis em-
lékkiállítást. A birtokos jelentôs tudomá-
nyos munkásságot végzett: a hazai lepke-
fauna kutatója és kiváló ismerôje volt, ha-
talmas gyûjteménye ma a múzeumot gaz-
dagítja.
Az állandó tárlatok mellett természetesen
vándorkiállításokat is rendeznek a ter-
mekben. A kastély kapujának jobb olda-
lán álló melléképületben látható az egyet-
len magyarországi állandó Kôrösi Csoma
Sándor emlékkiállítás, mely buddhista
kultikus, illetve tibeti használati tárgyak-
ból áll. Imamalmok, templomi használati
tárgyak, eredeti tibeti viseletek láthatók itt.
Ady Endre út 7. Nyitva tartás: turista-
idényben keddtôl vasárnapig, 10-tôl 16
óráig, hétfôn szünnap.
Októbertôl márciusig vasárnap is zárva!
Tel.: 32/370-143
A kastély alatt elterülô park és a
Borjúpást-rét természetvédelmi terü- Az északkeleti és az északnyugati Tömlöcbástya
let, közepén kis horgásztóval. A XIX. sarokbástya között, a kastély északi
század végén országos hírû dísz- homlokzatán több helyen is nyomon
kertjében kétezer növényfaj egyedeit követhetô az egykori városfal vonala; A kastélypark szélén
ápolták – egy részüket üvegházakban ez legjobban a Borjúpástról látható. A álló Tömlöcbástya,
–, valamint hattyús és halas tavak, fá- Tömlöcbástyától mintegy 30 lépésnyi- vagy északkeleti
cánosok is emelték a park értékét. Ma re, a fô út (Rákóczi út) mellett áll a ba- sarokbástya – a
már csak a nyomai fedezhetôk fel az rokk, XVIII. századi Szentháromság- szécsényi vár
egykori gazdagságnak. szobor. Közvetlenül mögötte van a maradványa – egykor
Közvetlenül a kastély mellett áll az barokk, mûemlék jellegû épületben a nagyobbik
északnyugati sarokbástya, ami a vég- található patika: 1741-ben létesült, városkaput védte.
vár része volt. Késôbb barokk stílusú Nógrádban elsôként. A mintegy tíz méter
bôvítményt építettek rá, s ezután ker- A Rákóczi úton a városközpont felé átmérôjû,
ti lak lett. haladva pár perc alatt, a Fô téren álló terméskôalapra
A Tömlöcbástya melletti épületben tûztorony alá érünk, ami 1944-ben téglából emelt épület
mûködik a Palóc Népmûvészeti és egy bombázás során a függôlegeshez ma múzeumi
Háziipari Szövetkezet. (Rákóczi út 65. képest három fokkal megdôlt. Az kiállítóhely,
Tel.: 31/370-946) Az itt dolgozók keze épület alsó szintje XVIII. századi, a az egykori végvári
alól hagyományos mintázatú palóc felsôbb emeletek késôbbiek. Vele vitézek életét
népi szôttesek kerülnek ki. Látvá- szemben áll a szécsényi városháza szemléltetô tárlat
nyosságnak is érdekes, ahogyan a ké- 1904-ben emelt, eklektikus épülete. tekinthetô itt meg.
zi szövôszékeken az asztalterítôk, fal- Elôtte II. Rákóczi Ferenc mellszobra (Nyitva tartás: a múze-
védôk, egyéb textíliák készülnek. tekinthetô meg. ummal megegyezik.)

63
 A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE

tikus alapokon álló, de a késôbbi át-

Kézi szövôszéken készül A fô úton továbbhaladva, mintegy
a hagyományos szôttes 500 méter megtétele után érünk a
Tourinform irodához. (Rákóczi út
A legenda szerint 90/B. Tel.: 32/370-777).
Pöstényben még a XIX. Itt valamennyi, Nógrád megyével
században is használták kapcsolatos idegenforgalmi vonatko-
a legendás látókutat. zású kérdésére választ kaphat az ér-
A mese szerint Szent deklôdô.
István idejében élt Az irodával szemben fás park talál-
a faluban egy Bolkó ható, amelyet a helybeliek „prome-
nevû, gazdag nádnak” neveznek. Ennek közepén
és szívtelen úr, aki áll az 1938-ban állított Szent István-
még a tulajdon emlékmû. A park mellett magasodik a
leányát, Borbálát is régi római katolikus templom is. Az
szolgasorban tartotta, 1332-ben emelt gótikus Isten házát
és tiltotta szerelmétôl. már a XV. században jelentôsen átala-
A leányzó egy Imre kították, majd a török hódoltság ide-
nevû, szegény, jén részben elpusztult. Az épületen kí-
de jóravaló legénybe vülrôl, a déli homlokzat felôl nézve a
volt szerelmes. terméskô falazaton jól látható, éles
A fiúval csak akkor vonalat figyelhetünk meg. Az alsó, a
találkozhatott, amikor sötétebb színû, a XIV. századi kômû-
vízért ment a kútra. vesek munkája; a felsô, a világosabb
Amikor a szerelmesek falrész az 1696-os helyreállítás során
utoljára találkoztak készült. A templomot a török idôkben
a kútnál, felhangzott dzsámivá alakították, a szentély köze-
a mélybôl Szent István lében fennmaradt egy mohamedán
hangja: „Akarom a ti imafülke, amit bevéstek a falba. A
egyesüléseteket!” templom berendezése barokk, XVIII.
Az uralkodói akaratnak századi.
aztán már Bolkó A templommal egybeépült a feren-
sem állhatott ellent. ces rendház. Az 1330 táján épített, gó-
alakítások miatt ma már döntôen ba-
rokk stílusú kolostorban Rákóczi-em-
lékszoba található. A feltehetôen igaz
legenda szerint ebben lakott 1705-
ben, a szécsényi országgyûlés idején
a vezérlô fejedelem. A helyiség góti-
kus boltozata alatt itt is látható egy ke-
leti irányba tájolt imafülke, azaz
mithrab; ezt azonban nem vésték a
falba, csak felfestették. Egyébként a
török idôkben a helyiség a mindenko-
ri szécsényi szandzsákbég szállása
volt. (Tárlatvezetés a ferences kolos-
torban kérhetô. Címe: Haynald Lajos
út 9. Bejelentkezés: 32/370-076).
A Haynald Lajos utcán haladva, bal
oldalon látjuk az 1880-as években
emelt evangélikus templom tornyát.
Alig száz méter megtétele után, a Vár
tér szélén található téglalap alaprajzú
bástya áll. A középkorban a végvár és
a város ún. kis kapuját védte. A vala-
ha mintegy 10 méter magas építmény
felsô szintjét 1945-ben útjavításhoz le-
bontották, így ma már nem emelkedik
ki környezetébôl. Helyreállítását csak
tervezik, anyagiak híján eddig nem
valósulhatott meg.
A bástya közelében jól láthatók a
középkori városfal jelentôs hosszúsá-
gú maradványai, valamint a XIV. szá-
zadi, régi plébánia-templom alapfalai.
Utóbbi helyen szabadtéri oltár is ôrzi
a megszentelt hely emlékét.
A városközponttól kicsit távolabb, a
Varsány felé vezetô út mellett találha-
tó a mûemlék jellegû, barokk XVIII.
századi temetôkápolna. (Varsányi út
és Temetô út sarka.)
Természetvédelmi oltalom alatt áll
az Ipoly és a Szentlélek-patak között
húzódó, százhektárnyi mocsárvilág,
ami igen értékes madárélôhely: ta-
vasztól ôszig fehér és fekete gólyák,
szürke gémek, búbos vöcskök, több
vadréce faj, egerészölyvek és énekes-

64
A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE

madarak sokasága figyelhetô itt meg.

Szécsényt Balassagyarmat irányába
elhagyva az elsô földúton kell jobbra
fordulni. Az eligazodást táblák segítik,
az élôvilág megfigyelését pedig kilá-
tótorony.
Benczúrfalva településrészt a 22-es
sz. fôúton Salgótarján felé haladva
majd jobbra fordulva, hat kilométer
megtétele után érjük el. A városrész
nevezetessége a volt Benczúr-kastély.
A ma múzeumi raktárnak használt
épület mellett mûterem áll. Ezt Ben-
czúr Gyula festômûvész építtette, aki
Mikszáth Kálmán tanácsára vett a falu-
ban birtokot: 1910–1920 között alko-
tott itt. Halála után itt talált örök nyu-
galomra. Az eklektikus stílusú, 1925-
ben emelt Benczúr-mauzóleum,
Jánszky Béla alkotása, a temetôben
megtekinthetô. A síremlék dombor-
mûvét Stróbl Alajos készítette. Ben-
czúr Gyula mûtermét 1992-ben bekö-
vetkezett haláláig évtizedeken keresz- megépítése miatt pedig a hal nem tud II. Rákóczi Ferenc
tül id. Szabó István szobrászmûvész, vándorolni. szobája a kolostorban
híres fafaragványok alkotója használ- Szécsény állandó rendezvénye a
ta. Ma fia, ifj. Szabó István dolgozik a mindig május elején megrendezett vá-
szobrászmûteremben. (Magántulaj- rosnap, amelyen két csapat, a „szama-
don, nem látogatható.) rasok” és a „galambosok” mérik össze
A Benczúr-kastély parkja termé - tudásukat tréfás versenyekben.
szetvédelmi terület. Október elején, vagy közepén nagy
Pösténypuszta településrész az szüreti mulatságot – a jelentéktelen
Ipoly partján fekszik: kis római katoli- környékbeli szôlôtermés miatt tulaj-
kus temploma csaknem a határfolyó donképpen betakarítási ünnepséget –
partján áll. A népszerû horgászvíz kü- tartanak. Ilyenkor rongyos fekete ru-
lönösen azon a szakaszon ígér jó fo- hába bújt, bekormozott arcú, karikás
gást, ahol a második világháború vé- ostorral felszerelkezett „ördögök” rio-
gén felrobbantott híd betonpillérei gatják a nézôsereget, illetve lovas ko-
meredeznek, illetve ahol a nyaranta a csik sokasága szállítja hosszú menet-
vízitök sárga virágaitól ékes Ménes- ben a viseletbe vagy mókás jelmezbe
patak torkollik az Ipolyba. A folyóban öltözött környék- és helybelieket.
gyakori a keszeg és a kárász, a nemes Ugyancsak október elején, vagy kö-
halak közül pedig a siker reményével zepén nyílik a mûvelôdési házban a
lehet csukára és harcsára horgászni. Szécsényi Ôszi Tárlat, a nógrádi kép-
Az Ipolyon rendszeres a haltelepítés zômûvészek nagy seregszemléje,
is: a szabályozás óta ugyanis eltûntek amelyen – szigorú zsûrizés után –
a természetes ívóhelyek, a duzzasztók amatôr alkotók is bemutatkozhatnak.

65
 A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE

A faluközpontban álló római katoli-

Betlehemezôk RIMÓC
Irányítószám: 3177, lakosságszám: 1940
Rimócon jellemzô Szécsénytôl öt kilométernyire, délre
a hagyományôrzés. esô község. A város felôl szántóföl-
Még az éjféli mise elôtt, dek, délrôl a Cserhát magaslatai hatá-
általában a leányok, rolják. Zsákfalu, csak kerékpárút ve-
minden házhoz elvitték zet innen tovább Hollókôre.
a kántorné által sütött A népvándorlás korában két föld-
ostyát, amiért vár is állt a mai község közelében: a
élelmiszereket, pénzt, Cserhát hegységen keresztül vezetô
és más ajándékokat kereskedelmi utat védték. Honfogla-
kaptak cserébe. lás kori sírokat is feltártak Rimócon, a
E szokást hagyomány- késôbbi temetkezési helyeken pedig
tiszteletbôl a mai napig Szent István pénzérméi kerültek elô.
gyakorolják. Az oklevelek tanúsága szerint a falu
Karácsony este 1333-ban még két részbôl, Kis- és
végigjárják a falut Nagyrimócból állt. A község valószí-
a betlehemezô fiúk is: nûleg igen régtôl egyházas hely, a
lehetôség szerint plébánia elsô írásos említése a
minden családot 1332–37. évi pápai tizedjegyzékbôl
felkeresnek. származik.
kus templom 1686-ban már állt, több-
szöri átalakítás után mai formáját
1912-ben kapta. A vele szemben álló
plébániaház barokk, 1786-ból szár-
mazik, mûemlék jellegû.
Messze földön ismert a helyi színes
palóc népviselet. Híresek az itteni ha-
gyományôrzôk, többen közülük a
népmûvészet mesterei. A Rimóci Re-
zesbanda a XX. század elejének han-
gulatát ôrzô, népszerû fúvószenekar:
a környéken nem tartanak nélkülük
rendezvényt. A községben kis falu-
múzeum várja a népi múlt tárgyi em-
lékei iránt érdeklôdôket.
Az épület hagyományos, háromosztatú,
deszkamellvédes tornáccal megépített,
kontyolt nyeregtetôs palóc ház. A konyhá-
ból nyílik a tisztaszoba, a mindig bevetett
ággyal. A falakon az összegyûjtött festett
tányérokat, szentképeket mutatják be. A
fából készített, XX. század elejérôl szárma-
zó hagyományos népi bútorok mellett ta-
lálható itt egy bölcsô. A háromosztatú ház
harmadik helyisége a kamra. A ház tágas
udvarán felújított gémeskút is áll.
Címe: István király út 43. Nyitva tartás:
nyáron 15-tôl 17 óráig, vasárnap 9-tôl
12 óráig, télen naponta 9–12 óráig te-
kinthetô meg a kiállítás. Hétfôn szün-
nap. Érdeklôdni, nyitvatartási idôn kí-
vül látogatási lehetôséget kérni a
32/388-260-as telefonszámon lehet.
Rimócon jellemzô a hagyományôr-
zés, ami nemcsak az ünnepi viselet
ôrzésében, a folklórprogramokban
való részvételben nyilvánul meg. A
karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolód-
va, a betlehemezéshez hasonlóan
szentestén volt szokás az ostyahor-
dás, ami a kántor jövedelmének ki-
egészítését szolgálta.
A községbôl mintegy hat kilométer-
nyi hosszúságú, aszfaltozott kerék-
párút vezet Hollókôre, egyenesen a
védett ófalu alsó bejáratához.

66
A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE

VARSÁNY
Irányítószám: 3128, lakosságszám: 1490

A Darázsdói-patak partjára települt a

szántóföldekkel, málnaültetvények-
kel, legelôkkel körülvett község.
Szécsénytôl és a 22-es számú fôúttól
mintegy öt kilométerre található.
A falu nevébôl arra következtethe-
tünk, hogy a honfoglalás idején a ma-
gyarokhoz csatlakozott jász néptöre-
dék Varsány nevû törzse telepedett le
itt. Az elsô írásos megnevezés 1219-
bôl származik: akkor említették a
Varsányban lakó Primust, aki a királyi
vármegye egyik prisztalduszaként te-
vékenykedett. (E méltóság viselôjé-
nek tanúvallomása hiteles volt.) A
XIII. század elején a falu a Varsányiak Tábpusztán víztározót is kialakítot- Ünneoi készülôdés
birtoka volt, Károly Róbert azonban tak az 1990-es évek elején, amelyben
elvette tôlük, mert az 1312-es horgászni is lehet. A közeli Tábpuszta
rozgonyi csatában Csák Máté oldalán a középkorban önálló település volt,
harcoltak. Az uralkodó 1319-ben írásos említése 1327-bôl és 1391-bôl
Szécsényi Tamás vajdának adomá- maradt fenn. Tábot a török defterek is
nyozta a falut. Szécsény várának eles- említették 1562-ben, bizonyos Hasz-
te, 1552 után itt is török világ követke- szán Bali hûbérbirtokaként. A pusztán
zett. A falu 1562-ben Hasszán bin Ah- álló idôs fûzfa védett: földre támasz-
med hûbérbirtoka volt. kodó gallyai gyökeret eresztettek s
A falu plébániája már 1332-ben maguk is fává fejlôdtek, s az egyetlen Védett fûzfa
fennállt. A középkori alapokon álló fából már egész liget sarjadt. Tábpusztán
római katolikus templom a XVIII–
XIX. században nyerte el mai formá-
ját. Az út mellett áll, a XVIII. század-
ban épült Magyarok Nagyasszonya-
kápolna. 1860 táján jelentôsen átalakí-
tották.
A faluban néhány szép, régi palóc
lakóház is fennmaradt. Ezek egyiké-
ben (Dózsa György út 12.) falumúze-
um várja a látogatókat. Az épületben a
régi használati tárgyakat, bútorokat,
szerszámokat gyûjtötték össze.
A kulcs a polgármesteri hivatalban kér-
hetô el. Tel.: 32/387-387.
Mûemlék jellegû a XIX. századi,
klasszicista Harmos-Kiss-kúria is.
(Cím: Széchenyi út 2.)

67

Nógrádsipeken különö-
sen szép a templom alatt
látható, egyelôre üresen
álló Balás-kúria és a vele
szemben lévô, volt Nagy
Sándor-kastély, ami jelen-
leg kereskedelmi egység.
Mind a két úrilak a
XVIII–XIX. század fordu-
lójáról származik, falaikat
fehérre meszelték és
hosszú, boltíves tornácot
építettek eléjük, népies
barokk stílusban.
Ludányhalászi szélén
hatalmas sóderbánya-tó
terül el. Az állóvíz
nem mûvelt része
népszerû horgászvíz,
illetve a vízben szegény
térségben nyaranta
sokan strandolnak is itt,
a bányatavak közismert
veszélyei ellenére.
A sóderbánya-tó
Ludányhalászi melletts
68
A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE
NÓGRÁDSIPEK
Irányítószám: 3179, lakosságszám: 840
Szécsénytôl és a 22-es sz. fôúttól 8 ki-
lométerre található a település, igazi
zsákfalu a Cserhát szélén. A környék
elsô írásos említése 1265-bôl szárma-
zik, „Terra-Chipeg” alakban: akkor
LUDÁNYHALÁSZI
Irányítószám: 3188, lakosságszám: 1870
Szécsénytôl és a 22-es sz. fôúttól hat
kilométerre északra esô, hosszan el-
nyúló falu. Az Ipoly széles völgyének
szélére, árvízmentes magaslatra tele-
pült. Megközelíthetô az Aszód–
Balassagyarmat– Ipolytarnóc vasútvo-
nalon is.
Két település volt egykor: Szé-
csényhalászi és Nógrádludány. Az ok-
levelek tanúsága szerint 1250-ben
mindkettôt Pál, a királyi kápolna ôre
birtokolta. Halászi késôbb a Balassi
család ôseinek birtokába került, akik
1279-ben a Salgaiaknak adták el.
1552-ben török hódoltság alá került.
A község központjának meghatározó-
még puszta földterület volt itt. (A
„csipek” szláv eredetû szó: a vadró-
zsabokrok termését, a csipkét nevez-
ték így.) A barokk római katolikus
templom 1750 táján épült. Valaha
több úrilak is volt a faluban. A közeli
Pusztavár-hegyen középkori erôdít-
mény alapfalait tárták fel.
ja a barokk stílusú Ráday-kastély. Fa-
lai között egykor Kazinczy Ferenc és
Petôfi Sándor is vendégeskedett, a ha-
talmas park természetvédelmi terület.
(A kastély ma szociális intézmény,
nem látogatható.)
A kastély mellett álló, 1760 és 1761
között épített, barokk stílusú római
katolikus templom és a vele szemben
lévô, ugyancsak barokk, XVIII. száza-
di plébániaház mûemlék; mindkettô
a régi Nógrádludány községben áll.
A régi Szécsényhalásziban is van
egy egyszerû kis római katolikus
templom. A faluban a fô út mellett
többfelé megmaradt néhány népi la-
kóház, a plébánia közelében egymás
mellett három is. (Egy részük rossz ál-
lapotban van.)
A tó alatt nagy lapály húzódik, ami
tavasszal és ôsszel jelentôs szerepet
tölt be a madárvonulásban: fekete gó-
lyák, vetési ludak és nagy lilikek, több
vadréce-, valamint nádi- és partima-
dár faj is elôfordul itt. A ragadozókat a
mindenfelé gyakori ölyvek mellett a
rétihéja fajok, a karvalyok, a vörös
vércsék képviselik, a vizek mellett né-
ha jégmadarak bukkannak fel.
Ludányhalászi a környezô vizes
élôhelyeknek köszönhetôen Nógrád
megyében a legjelentôsebb fehér gó-
lya fészkelôhely: a villanyoszlopokon
még a legszárazabb években is min-
dig legalább öt lakott fészek található,
s a fiókák száma is rendszerint több,
mint a környezô településeken.
A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE

NÓGRÁDSZAKÁL
Irányítószám: 3187, lakosságszám: 670

Az útvonal következô települése

Nógrádszakál. A falu alatt, a Rárósmu-
lyadi-szoros áttörése után az Ipoly fo-
lyása lelassul, s lerakja hordalékát,
Hugyagig húzódó lapályt építve. En-
nek északi szélére települt a Szé-
csénytôl mintegy 10, Salgótarjántól
pedig 35 kilométerre esô község. A
falu az Aszód–Balassagyarmat–Ipoly-
tarnóc vasútvonalon is elérhetô.
A falu plébániája középkori erede-
tû. A templomi harang 1523-ból szár-
mazik: egyike az ország 15, még a tö-
rök hódoltság elôtt öntött harangjá-
nak. A dombtetôn álló templom azon-
ban csak 1894-ben épült. A község
határában lévô Kastély-hegyen a le-
genda szerint kolostor állt a közép-
korban.
A falu vasútállomása fölé magasodó a szakaszon a sínpálya és az aszfaltút A Páris-patak
hegyen szép kálvária áll, csúcsán ká- is az Ipoly keskeny, erdôkkel szegé- szurdokvölgye
polnával, ahonnan csodálatos kilátás lyezett völgyében vezet. Az Ipoly fo-
nyílik az Ipoly völgyére. A község lyó idôs fûz- nyár- és égerfákkal kísért
központjában mûemlék jellegû épület szakasza népszerû a horgászok köré-
a barokk stílusú régi postaállomás. ben: akadnak igen mélyvizû szaka-
Nógrádszakál közelében, a Litke fe- szok is, ahol nagyobb halak foghatók. Táncgála Ráróspusztán
lé vezetô út mellett található a Páris-
patak védett völgye. A mély, szurdok-
szerû, idôszakos vízfolyásban az em-
ber elôtt feltárulnak a földtörténeti
korok emlékei. Különféle ôsállatma-
radványok is elôkerültek már itt. Na-
gyobb esô vagy hóolvadás idején víz-
esés is kialakul a meder hatalmas kö-
vei között. Ha itt járunk, maradjunk a
kiépített ösvényen, mert a meder aljá-
ra nem célszerû bemerészkedni: a
magas partfalakról idônként kisebb-
nagyobb kavicsok potyognak!
Ráróspuszta üdülôterületnek van
saját vasútállomása, közúton pedig
mintegy öt kilométerre található Nóg-
rádszakáltól. A Páris-patak völgye in-
nen is könnyen megközelíthetô. Ezen

69
 A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE
MAGYARGÉC
Irányítószám: 3133, lakosságszám: 840
Szécsénybôl Benczúrfalva település-
részen keresztül közelíthetô meg a
Megyeri-völgy települése. A mai na-
pig több, elkülönült falurészbôl –
Kis-, Nagy- és Karpegécbôl – áll. Szé-
csénytôl és a 22-es sz. fôúttól 5, Salgó-
tarjántól pedig 25 kilométerre esik.
A falu neve korábban Nagygéc volt.
Az Árpád-ház uralkodása idején a
Kacsics nemzetség volt a környék föl-
desura: valószínûleg Könyves Kálmán
uralkodása alatt kapták nógrádi birto-
kaikat. A Kacsics nembeli Simon bán-
tól 1229-ben Gertrudis királyné meg-
gyilkolásában való részvétele miatt el-
kobozták birtokait. Ekkor a Szák
nemzetségé lett a falu, de 1274-ben a
Kilátó a Magyargéc NÓGRÁDMEGYER
határában Irányítószám: 3132, lakosságszám: 1820
Erdôs dombok magasodnak a Megye-
ri-patak völgyében elterülô, a szom-
szédos Magyargéccel már csaknem
összeépült község fölé. A település
Salgótarjántól 20, Szécsénytôl 15 kilo-
méterre esik.
A Rátót nemzetség ôsi birtoka volt a
falu. 1294-ben említették elôször az
oklevelek, bár akkor még puszta föld-
területként. A falu plébániája az okle-
velek tanúsága szerint már 1382-ben
fennállt, de ebbôl az idôszakból a
ENDREFALVA
Irányítószám: 3165, lakosságszám: 1180
A Ménes-patak völgyének kiszélese-
désében, szôlôskertek, gyümölcsö-
sök, erdôk, legelônek használt dom-
bok alatt elterülô falu, Salgótarjántól
20 kilométerre, a 22-es sz. fôút mellett.
70
Szák nembeli II. Pósa Kacsics nem-
beli Farkasnak, a Szécsényi család
ôsének adta cserébe. A XV. századi
oklevelek még három faluról emlé-
keznek meg: Felsô-, Középsô- és
Alsógécrôl. A török hódoltság alatt
mind a három elpusztult.
Kisgéc településrészen az út mellett
egy feszület áll, ami egykor Nagygéc,
Szécsény és Benczúrfalva (korábban
Dolány) közigazgatási területének ha-
tárát jelölte.
A község közelében, egy alkalmas
magaslaton fából építettek kilátót,
ahonnan a Megyeri-patak völgye te-
kinthetô végig.
A római katolikus templom gótikus,
XV. századi alapfalakon áll. Késô ba-
rokk stílusban a XVIII. század vége fe-
lé átépítették.
templomról nem maradt fenn említés.
A római katolikus templom 1780– 94
között épült, berendezése is XVIII.
századi. Mûemlék jellegû, többször
átalakított épület a Szerémy-kúria a
XVIII. század második felébôl szár-
mazik, ma a község polgármesteri hi-
vatala. (Petôfi út 79.) A barokk
Topolicsányi-kúria (Rákóczi út 12.)
1750 táján épült, boltíves, stukkókkal
díszített helyiségekkel, ma a helyi
Megyervölgye Vadásztársaság vadász-
háza. A volt Pauntz-kúria szintén ba-
rokk, szépen felújított épület, ma üz-
let mûködik benne. (Petôfi út 155.)
Pog néven 1234-ben említette elô-
ször oklevél. Akkor még két falu: Al-
só- és Felsôpog állt a mai Endrefalva
helyén. Szécsényi Tamás erdélyi vajda
majd országbíró, a környék és Ma-
gyarország egyik leghatalmasabb föl-
desura, Károly Róbert híve és máso-
dik házassága révén rokona, 1327-
A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE
ben halálra kínoztatta a két Pogot bir-
tokló Poghi Endrét, tizenegy rokoná-
val együtt. Az volt a vád ellenük, hogy
évekkel korábban Csák Máté, a felvi-
déki kiskirály pártján álltak. Szécsényi
Tamás persze a kisebb földesúr vala-
mennyi birtokát elfoglalta. Ifjabb
Poghi Endre csak 31 évvel késôbb
mert panaszt tenni emiatt az esztergo-
mi káptalan elôtt, az ôt ért kárt ötezer
márkára becsülve. Talán az apja iránti
tisztelet jeléül, vagy a fia után ekkor
nevezték a falut elôször Endrefal-
vának. Szécsényi Tamás országbíró
1348-ban a falu vásártartási jogát átad-
ta a szomszédos Karancsságnak. Le-
származottja, Szécsényi László fiú
utód nélküli halála után, 1459-ben a
birtokok leányai, Losonczy Albertné
és Országh Jánosné tulajdonába ke-
rültek. Az Ipoly-völgyi várak 1552-es
elfoglalása után a falu a török hódolt-
ság része lett, a szécsényi szandzsák
tartozékaként. A település 1585-ben
Mohamed bin Ali török tiszt hûbérbir-
toka volt.
A falu plébániája 1332–37-ben a pá-
pai tizedjegyzék szerint is fennállt. A
templom a török hódoltság idején
megsemmisült, a mai római katolikus
templom több átépítés után 1905-ben
nyerte el mai formáját.
SZÉCSÉNYFELFALU
Irányítószám: 3135, lakosságszám: 550
Endrefalvától és a 22-es számú fôúttól
alig kilométernyire, a Ménes-patak
kelet–nyugati irányú medencéjére
nyíló, észak–déli tájolású mellék-
völgybe a települt község.
Régen csak Felfalu volt a neve. Kö-
zépkori eredetû, de a birtoklástörté-
neti adatok hiányosak. Szécsényi
László fiú utód nélküli halála után,
1459-ben a község leányainak birtoka
A település Piliny felôli, még ma is Római katolikus
különálló részét Babatnak hívják. A templom Endrefalván
név alapján feltételezhetô, hogy a
honfoglalás idején vagy kevéssel utá- Endrefalva nevének
na izmaeliták – korabeli magyar szó- eredetlegendája szerint
használattal böszörmények vagy sza- II. Endre király
racénok – telepedtek le a Ménes-pa- szívesen vadászgatott
tak völgye fölé emelkedô dombon. a vidéken. Egy
Abban az idôben saját falvaik is voltak alkalommal két
a vegyes nemzetiségû, de egységesen testôrével barangolt
mohamedán vallású, kereskedéssel és a vidéken, közben
földmûveléssel foglalkozó betelepü- elvesztette a feleségétôl
lôknek. (Egyébként a szaracénból kapott gyûrûjét.
származik a szerecsen szavunk.) Éppen akkor történt ez,
amikor egy nagy tavon
evezett át embereivel.
lett. Közvetlenül a török világ elôtt, Mivel mindenképpen
1548-ban bizonyos Nyakazó György szerette volna
volt a földesura. Ezt a környéket is megtalálni,
1552-ben szállta meg a török. Felfalu a környéken lakókat
a szécsényi szandzsák része lett. hívta segítségül, akik
A falu közepén, magaslaton álló ba- a tó medrében meg
rokk római katolikus templom 1745- is találták az ékszert.
ben épült a középkori Isten háza kö- Pár év múlva
veinek felhasználásával; néhány fal- az uralkodó
rész azonban megôrizte a régi, góti- a víz közelében
kus elemeket. A községben két XIX. templomot építtetett,
századi, az átépítések miatt mára jel- ami körül késôbb falu
legtelenné vált kúria is áll. alakult ki: Endrefalva.
71
 A CSERHÁT, HOLLÓKÔ ÉS SZÉCSÉNY KÖRNYÉKE

PILINY
Irányítószám: 3134, lakosságszám: 690

A Pilinyi-patak két partjára, keskeny

völgybe települt a falu. Salgótarjántól
17, a Ménes-patak völgyében kanyar-
gó 22-es számú fôúttól alig 1 kilomé-
terre esik.
A falu fölött emelkedô Várhegyen
réz- és bronzkori leletek kerültek elô.
Az itt feltárt kerámiamaradványok,
kô- és fémeszközök jellegzetes, csiga-
vonalas díszítése után e helységrôl
vette nevét a pilinyi kultúra, amely-
nek tárgyi emlékeit jó pár környékbe-
li településen megtalálták már. A falu
közelében lévô, Másistenbérc nevû
dombtetô valószínûleg pogány áldo-
zóhely volt: közelében honfoglalás
kori sírok kerültek elô. A község hatá-
rában húzódó Köpô-völgyben és a
Vár-hegyen az 1870-es években Nyári
Antal földbirtokos végeztetett ásatáso-
kat. Az elôkerült kerámia leletek – fü-
les korsók, talpas fazekak, ivóedé-
nyek, valószínûleg kultikus célokat
szolgáló állatszobrocskák a Magyar
Nemzeti Múzeumba kerültek.
A római katolikus A falu 1319-ben Szécsényi Tamás
templom fôoltára
birtoka volt, 1449-ben, majd 1548-ban
is a Pelinyi családé. A hódoltság ide-
jén, az 1562–63-as török kincstári adó-
ívek 43 adóköteles háztartást írtak itt
össze – akkoriban Piliny Nógrád vár-
megye egyik legnépesebb települése
volt. 1579-re 13-ra apadt a pilinyi job-
bágyporták száma. A pilinyi római ka-
tolikus templom 1745-ben épült, kö-
zépkori falmaradványok felhasználá-
sával, s 1902-ben bôvítették.
A falu Várhegy alatti részén szép
népi pincesor található, ami a szôlô-
mûvelés helyi hagyományaira emlé-
keztet. A már említett Várhegyet „szô-
lô”-nek nevezték ugyan, de inkább
gyümölcstermesztéssel foglalkoztak
az ilyen magaslatokon.

72
 A Karancs–Medves,
Ipolytar nóc és Salgótarján
kör nyéke
Észak felôl a Karancs, a „palóc Olim-
posz” hegytömbje zárja le a kilátást a
Salgótarjánba érkezô elôtt, akár
vasúton, akár az aszfaltúton közeledik
is. A 729 méter magas középsô csú-
cson kilátó is magasodik: a karcsú
fémtorony már elképesztô távolság-
74
ból, akár szabad szemmel is észreve-
hetô. A Karancs valamivel alacso-
nyabb, de sokkal jobban szétterülô,
inkább dombvidéket alkotó „testvére”
a Medves hegység: a kettôt általában
együtt is szokták emlegetni a vidéken
élôk, pedig földtörténeti értelemben
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
nem sok közük van egymáshoz. A
Karancs a Cserhát és a Mátra hegység-
hez áll közel, 15–20 millió éves mio-
cén vulkáni kôzetek alkotják.
Ezzel szemben a Medves a mintegy
2,2–2,4 millió évvel ezelôtti pleiszto-
cén vulkánosság emlékét ôrzi. A hí-
gan folyó bazaltláva a felszínre törve
lepényszerûen azonnal szétterült. Így
jött létre Közép-Európa legnagyobb
ilyen képzôdménye, a Medves fenn-
sík. A bazaltlepény legnagyobb vas-
tagsága a közepe táján meghaladja a
száz métert, kiterjedése pedig mint-
egy 13 km2, amibôl 8 km2 Magyaror-
szág, 5 km2 Szlovákia területére esik.
A Karancs és a Medves növényzete,
állatvilága azonban hasonló: tölgye-
sek, gyertyános tölgyesek, a maga-
sabb részeken bükkösök, sokfelé te-
lepített fenyvesek váltogatják egy-
mást. A Karancs–Medves vidéke ke-
let–nyugati irányban húzódik, így az
észak felôl érkezô zord szelektôl
megóvják a völgybe települt Salgótar-
jánt. A nógrádi megyeszékhelyrôl ál-
talában azt tartják, hogy nincs nagy
múltja; aki azonban felkapaszkodik
Salgó várának hegyes csúcsára, egy-
szerre találkozhat kétféle múlttal is! A
sziklakibúvások a földtörténeti korok
emlékeit hordozzák, az egykori vul-
káni tevékenység nyomai érdekes fel-
tárulásban láthatók itt, és még a kör-
nyék számos hegyén, kôbányájában,
sziklakibúvásain, vagy éppen a már
világhírûnek is tekinthetô Ipolytarnó-
con.
Ami a magyar történelem emlékeit
illeti: a hegy tetején vár áll, ahonnan
körülnézve beláthatjuk jóformán az
egész vidéket. Maguk a települések
persze – Salgótarján és peremkerüle- Ritka, szép kilátás
tei kivételével – nem láthatók, mert nyílik Salgó várából
75
 A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
azok mind a völgyekben
bújnak meg. Salgóról észak
felé nézve Somoskô vára
emelkedik egy sziklán:
1554 és 1574 között a két
erôdítmény közötti völgy-
ben húzódhatott a török
hódoltság és Magyarország
határa.
A völgyek mélyén – még
a legkisebbekben is –, pata-
kok futnak távoli céljaik fe-
lé... De mik a közelebbiek?
A Dobroda patak kelet–
nyugati irányú völgye a Duna víz-
Bejárat a föld alatti rendszeréhez tartozik; errôl a vidékrôl
bányamúzeumba az Ipoly vezeti el a felszíni vizeket. A
Salgótarján szélén eredô Zagyva, vala-
mint a beléje torkolló Tarján-patak
azonban a Tisza vízgyûjtôjének része.
A megyeszékhelytôl északra, a Med-
ves fennsík peremén több olyan –
egyébként festôi fekvésû – völgy is ta-
lálható, amelyeknek patakjai Szlová-
kián át kerülik meg a Karancsot, s
jobb felôl ömlenek az Ipolyba.
Sokfelé láthatók az egykori kôbá-
nyászkodás nyomai, azonban már
egyik sem mûködik. A környékbeliek
Évmilliók nyomában: néha nem kis büszkeséggel mondo-
úton az ipolytarnóci gatják, hogy a bécsiek, pozsonyiak,
ôsleletekhez budapestiek a mai napig somoskôi
macskakövön járnak. A he-
gyeken ejtett sebek azon-
ban máig jól láthatók, s em-
beri léptékkel mért idô alatt
nem is fognak eltûnni.
Ami a népi múlt emlékeit
illeti, Salgótarján vidékét
furcsa kettôsség jellemzi. A
fô völgyben, ahol már 1867-
ben kiépült a vasútvonal,
jóformán eltûntek az ôsi pa-
lóc népszokások. Maga Sal-
gótarján – mivel az idetele-
pülô bányászok, munká-
sok, illetve a munkavezetôk
76
jórészt németek, csehek, szlovákok
voltak – meglehetôsen vegyes kultú-
rájú város, bár már évtizedek óta egy-
ségesnek tekinthetô. A Karancs Med-
ves és a Heves–Borsodi-dombság fal-
vaiban azonban más a helyzet. Ma
már inkább az a jellemzô, hogy a gye-
rekek nemcsak az ôsök dalait, táncait,
hangszeres zenéjét tanulják meg,
hanem a népi kismesterségek iránt is
felébredt az érdeklôdés. Ez elsôsor-
ban a falvak megtartóerejét növeli, hi-
szen valamiféle szerény megélhetést
vagy jövedelemkiegészítést nyújt –
ami a legfontosabb – a helybelieknek.
Errefelé a mezôgazdaság terén in-
kább az állattenyésztés és az ezzel
kapcsolatos takarmánytermesztés a
jelentôs. A haszonállatok közül a
szarvasmarha és a juh a legelterjed-
tebb, az utóbbi években – elsôsorban
üzleti céllal – több helyen éledt újjá a
lótenyésztés. Az állattartás mellett, a
fôleg erdôs vidéken jelentôs jövede-
lemforrás a fakitermelés és a fafeldol-
gozás, valamint a a bérvadásztatás is.
Az egykori szénbányák közül ma már
csak egy kisebb külszíni fejtés mûkö-
dik Székvölgypusztán.
A gyárak jelentôs része is leépült
vagy bezárt az 1990-es években. Ezen
a vidéken emiatt meglehetôsen nagy
arányú a munkanélküliség. Mivel
minden rosszban van valami jó is, a
levegô és a környezet érezhetôen tisz-
tább lett. Ezzel az idegenforgalom le-
hetôségei javultak, de egyelôre nem
érezhetôk ezek elônyei. A környék
csodálatos fekvése miatt fejlôdôben
van a diák, a zöld és a falusi turizmus.
Jelentôs üdülôterületek csak Salgó-
tarján peremvidékén alakultak ki,
melyek zömmel a helybeliek hétvégi
házai. Az utóbbi években a régi, he-
gyekben megbújó, szép fekvésû bá-
nyászkolóniák közül is néhányat már
nyaralónak használnak.
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE

Talán nincs is még egy olyan magyar város, amelyikre annyi jelzôt aggattak az
évtizedek során, mint Salgótarjánra. A XIX. század végén nevezték „magyar
Birmingham”-nek, a Horthy-korszakban „kenyeretlen Tarján”-nak, a Rákosi-
érában „kis Moszkvá”-nak, az utóbbi években a szobrok városának – csak a
legjellegzetesebb elnevezéseket említve. Mindegyik hamisította, a lehetséges-
nél jobban leegyszerûsítette a valóságot. Máig is tart a vita arról, hogy úgymond
„csinált” település-e, vagy szerves fejlôdés eredményeként jött létre. Az azon-
ban biztos: számos sajátossága, különlegessége van mind múltjának, mind je-
lenének, s valószínûleg lesz a jövôjének is.

SALGÓTARJÁN bányák, 1867-ben átadták a Pest–Sal-

Irányítószám: 3100, lakosságszám: 46 000 gótarján vasútvonalat, 1868-ban meg- A városközpont egyik
alakult a Salgótarjáni Kôszénbánya Rt. jellegzetes épülete:
Nógrád székhelye 1994-tôl megyei jo- Salgótarján fejlôdésének, a késôbbi a garzonház
gú város. Magyarország északi pere-
mén, a magyar–szlovák határ mentén,
a Tarján, a Salgó és az azokba ömlô
még kisebb patakok és vízmosások
Y alakú, a Karancs–Medves koszorúz-
ta észak–déli irányú völgyében fek-
szik. A 102 négyzetkilométer közigaz-
gatási területû várost Budapesttôl száz
kilométer választja el, az országos vér-
keringésbe a 21-es fôközlekedési út –
amely az M3-as autópályához csatla-
kozik – és a Budapest–Hatvan–So-
moskôújfalu (Fülek–Losonc) nemzet-
közi vasútvonal kapcsolja be.
Salgótarjánnak, mint településnek
az elôtörténete (bár már az ôsember is
lakta e tájat) a honfoglalással vette
kezdetét. A magyar törzsek közül Tar-
ján volt az elsô, amelyiket az úgyne-
vezett belsô gyepûvonal védelmére
idetelepítettek.
A középkori faluról hiányosak az is-
meretek. A késôbbi falukép sem sok-
ban különbözhetett a jobbágytelepü-
lésekétôl. Az 1828-as összeírás 58
adózó családfôrôl (29 jobbágy, 28
zsellér, 1 csizmadia) számolt be. Sal-
gótarjánnak a XIX. század közepén
mindössze nyolcszáz lakosa volt.
A települést a szén felfedezése
emelte ki az ismeretlenségbôl. Az
1850-es években nyíltak meg az elsô

77

A városnév elôtagja,
a Salgó származására
több változat is ismert.
Az egyik szerint
a XIII. századra
vezethetô vissza:
a Gertrúd királyné
meggyilkolásában részes
Simon bán hasonló nevû
fiától ered a nemzetség
Salgó ága, aki a birtokán
a város kezdeményeit
is megépíttette.
A másik variáció szerint
a Salgó fénylôt,
ragyogót, csillogót,
verôfényes, napsütötte
helyet, hegycsúcsot
jelent.
„A szén, mely békésen
pihent sokáig a regényes
hegyek alatt, csak néha
adván rejtélyes jeleket
a parasztoknak,
beleszólt a tájkép
alakulásába.
A romantikus elhagyott
várromokkal koronázott
vidék... teljesen
megváltozott
és ipari tájjá vált” – írta
Szabó Zoltán
a „Cifra nyomorúság”
címû 1938-as
szociográfiájában.
78
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
városkép kialakulásának is meghatá-
rozó másik iparága a vasgyártás,
melynek elôzményei szintén a ki-
egyezés idejére nyúlnak vissza. A ké-
sôbbi Acélgyár elôdje, a Salgótarjáni
Vasfinomító Rt. 1868-ben jött létre, de
a termelés csak 1871 ôszén kezdôdött
meg.
A folyamat 1881-tôl, a Rimamu-
rány–Salgótarjáni Vasmû Rt. megala-
kulásától gyorsult fel. Az ország egyik
legrégibb kályha- és vasárugyára az
1894-ben létesített vasöntöde és gép-
gyár 1898-tól már Hirsch és Frank Bu-
dapest–Salgótarjáni Gépgyár és Vas-
öntöde néven szerepelt. A mai öblös-
üveggyár elôdjét 1892-ben alapította
az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak
Rt. Üzembehelyezésére 1893-ban ke-
rült sor. (Az akkor még a városon kí-
vül lévô Zagyvapálfalván szintén
1893-ban jött létre a késôbbi sík- vagy
táblaüveggyár.)
1878-ban lett Salgótarján járási
székhely járásbírósággal, közjegyzô-
séggel és mintegy 6 ezer lakossal. A
századforduló idejére a lakosság több
mint 13 ezer fôre gyarapodott.
Sajátosan alakult a településszerke-
zet. A község szûken értelmezett köz-
pontját a jellegzetes salgótarjáni (fô)
utcasor alkotta egyemeletes házaival.
Összességében e településrészt a ren-
dezetlenség, az alacsony szintû inf-
rastruktúra, urbanizáltság jellemezte.
Az ipari üzemek köré különálló, a
centrumtól elzárkózó lakótelepek
szervezôdtek a korabeli viszonyok-
hoz képest fejlett intézményhálózat-
tal, különösen az acélgyári telepen.
A gyors ütemû iparosodás, a kapita-
lizálódás folyamata magával hozta a
szociális konfliktusok kiélezôdését is.
Ez magyarázza a salgótarjáni munkás-
ság élénk mozgalmi életét, a Tanács-
köztársaság harcaiban vállalt aktív
szerepét is. A trianoni békeszerzôdés
következtében Salgótarján stratégiai
jelentôségû határ menti település lett.
Olyan ipari központ, amely 1922-ben
városi rangot kapott, s ez értelemsze-
rûen némi fejlesztéssel is járt. A gaz-
dasági világválság, a háborús készülô-
dés feszültségei sem múltak azonban
el nyomtalanul. A második világhábo-
rúban a városkörnyék jelentôs parti-
zánharcok színhelye is volt.
1950-ben Salgótarján lett Nógrád
megye székhelye, s elsôsorban exten-
zív fejlôdés révén igyekezett gyorsan
méltó lenni erre a szerepre.
A város tragikus módon véste be
nevét az 1956-os forradalom króniká-
jába. December 8-án, a megrettent
hatalom szovjet katonai segítséggel a
megyei tanács és a rendôr-fôkapitány-
ság épülete elôtt összegyûlt tömegbe
lôtt. A több mint száz vétlen sebesült-
bôl, áldozatból negyvenhat elhunyt
személy neve ôrzôdött meg a város
történetének mártírokat nyilvántartó
lapjain. December 8-a a városban
gyásznap.
Salgótarján üzemi, építészeti re-
konstrukciója, szellemi élete pezsdü-
lésének jelentôs szakasza kötôdött a
következô évtizedekhez. Alapvetôen
a városközpont modern, tetszetôs, jel-
legzetes átépítése nyomán – Jánossy
György, Finta József, Magyar Géza és
Szrogh György jeles fôvárosi építé-
szek munkái révén – lett méltó Salgó-
tarján a Hild János-emlékéremre,
amelyet 1968-ban – az országban el-
sôként – kapott meg a Magyar Urba-
nisztikai Társaságtól.
A nyolcvanas évek végére, a rend-
szerváltozás idejére azonban felerôsö-
dött a tradicionális, nehézipari struk-
túra válsága, amely – bár egyre csök-
kenô mértékben – mindmáig érezteti
hatását nemcsak a gazdaságban, ha-
nem az élet majd minden területén.
A városközpont tudatos, egységes ki-
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE

alakítása következtében szinte egy

helyre érkezik az utas vonattal, sze-
mélygépkocsival és távolsági autó-
busszal egyaránt. A buszpályaudvar-
ról is jól látszik az egyébként nem je-
lentôs Fô téri vasútállomás (tekintve,
hogy az úgynevezett külsô pályaud-
var a forgalmasabb) érdekessége: a
két sínpár közé 1993-ban kihelyezett
mellékvonali, vegyesvonati gôzmoz-
dony 1895-bôl, amely a második vi-
lágháborúban Lengyelországban,
majd 1981-ig a Salgótarjáni Kohászati
Üzemekben „szolgált”.
A két pályaudvartól egy gyalogos
aluljárón vezet az út a Múzeum térre,
amely az Apolló mozinak, a városhá-
za és – nevéhez méltón – a helyi mú- lôdés-, mûvészet- és irodalomtörténetére. A Hild-díjas centrum
zeum azonos stílusú, korszerû épület- A múzeumban a megnyitás óta néhány- látképe
együttesének ad helyet. A városháza szor átdolgozott állandó kiállítás megye- a Meszes-hegyrôl
árkádsorában tervezik kialakítani a történeti jellegû, illetve a nógrádi lakosság
város 12 jeles személyiségének pante- életmódjának jellegzetességeit, változásait
onját. Az elsô három szobrot 2000- mutatja be. 2000-ben, a millenniumi ün-
ben helyezik el. Mielôtt a látogató be- nepségekre érthetôen jelentôs átalakulá-
lépne a megyei múzeumi szervezet son megy keresztül. A harmadik emeleti
központjául is szolgáló Nógrádi Tör- nagyterem idôszaki – fôként csoportos,
téneti Múzeumba, óhatatlanul megáll- vagy életmû – kiállításoknak ad helyet, s
ni kényszerül a tér közepén 1995. ily módon a város képzômûvészeti galéri- Balról a városháza,
március 15-én felállított Széchenyi- ájának szerepét is betölti. Ez az „otthona” jobbról a múzeum
szobornál – Bobály Attila helybéli, az 1982-ben indított és eddig kilencszer épülete
Somoskôn élô szobrászmûvész alko-
tásánál.
A múzeum három tömbbôl álló épületét
1980-ban avatták. A Magyar Géza irányí-
totta tervezôi kollektíva munkájának az ad
különös jelentôséget, hogy a háború után
ez volt az elsô olyan épület Magyarorszá-
gon, amelyet kifejezetten muzeális célok-
ra építettek. Az avatás idején az intézmény
felvette Nógrádi Sándor partizánvezér ne-
vét, majd 1991-ben kapta meg jelenlegi
elnevezését. Mint a nógrádi megyei múze-
umi hálózat központja a megyei önkor-
mányzat fenntartásában mûködik. A tudo-
mányos kutató és feldolgozó munka kiter-
jed a megye legújabb kori ipartörténetére,
politika- és társadalomtörténetére, mûve-

79
 A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
A Fô tér kiváló séta- megrendezett országos rajzbiennáléknak
és pihenôhely, több is. Ilyenkor egy-egy jelentôs mûvész ön-
szobor is övezi. álló kamaratárlata ugyanúgy a földszinti
Somogyi József általános kisgalériába kerül, mint a nagy hagyomá-
szimbolikájú nyú, a hatvanas évek közepe óta regioná-
felszabadulási lis jelleggel megrendezett salgótarjáni ta-
emlékmûve éppúgy vaszi tárlatok esetében.
túlélte a rendszerváltást, A kisebb kiállítóteremben egyéb alkal-
mint a tér túloldalán makkor is rendeznek kamarajellegû kiállí-
Tar István Tanács- tásokat mind képzô, mind iparmûvészeti
köztársaságra jelleggel.
emlékeztetô Fegyvert Az intézmény tanácskozótermét sokféle
fogó munkás c. alkotása. rendezvényre használják, többek között a
Sokak kedvelt szobra, múzeumbarátok is ott tartják rendszeres
Varga Imre Radnótija, összejöveteleiket. Az úgynevezett kiszol-
szintén a Fô téren gálóhelyiségeket tekintve 1999 decembe-
járható körbe. rében történt jelentôs elôrelépés egy új
A József Attila raktár kialakításával, amely elsôsorban az
Mûvelôdési Központ intézmény saját gyûjteményének szaksze-
felett balra, rû megóvását szolgálja.
a domboldalon Múzeum tér 2. sz. Nyitva tartás: 9-tôl 16
a mûvész egy másik óráig, szombaton 9-tôl 13 óráig, hétfôn
alkotása, erôsen stilizált zárva. Tel.: 32/310-140.
térplasztikája, a Város A múzeumtól a Széchenyi-szobor
is látható. Ugyancsak elôtti lépcsôsoron a Bem úti úgyneve-
Varga Imre készítette zett csillagházhoz jutunk. Ez a lakó-
a Madách Imre egész épület a különleges, fogazatos építé-
alakos szobrát, amely szeti megoldásáról kapta a nevét.
nem messze a Fô tértôl, Az épület elôtti parkban az önkor-
a Bolyai Gimnáziumhoz mányzat és a múzeumbarátok által el-
– majd onnan tovább helyezett emléktábla a volt Jankovich-
a Pénzügyi és Számviteli kúriára, a város elsô – 1959-ben alapí-
Fôiskola Salgótarjáni tott – múzeumának színhelyére utal.
Intézetéhez vezetô A Rákóczi úton dél felé haladva érjük
lépcsôsoron közelíthetô el az egykori Vásárteret, amely az
meg. Buczkó György 1956-os sortûz áldozatainak emlékére
lapolt üvegû csobogó a December 8-a tér nevet viseli.
vizû Díszkútja a tér Közepén Szabó Tamás szobrász-
nyugati oldalának mûvész 1993-ban felavatott alkotása
centrumában, emlékeztet az ártatlan mártírokra. A
az Európa-parkban három részbôl álló emlékmûvel átel-
kapott helyet. lenben, a megyeháza épületének fa-
lán Asszonyi Tamás szobrászmûvész
„A népakarat fája” címû alkotása és
egy emléktábla ugyancsak a tragikus
sortûz emlékét idézi. A szobrok iránt
fogékony érdeklôdôknek a Decem-
80
ber 8-a tértôl érdemes még néhány tu-
cat lépést tenniük ugyancsak déli
irányban, akkor megtekinthetik Kalló
Viktor Üvegfúvók címû látványos
kompozícióját, amely 1983-ban került
az öblösüveggyár északi sarkára, és
az üzem generációkon át öröklôdô
szakmájának állít emléket.
A gyárban az üvegfúvás, csiszolás látvá-
nyos mûveletei és a mintateremben elhe-
lyezett szebbnél-szebb alkotások elôzetes
bejelentés és egyeztetés alapján csoporto-
san megtekinthetôk.
St. Glass Öblösüveggyártó és Forgalma-
zó Rt. Huta u. 1. sz. Tel.: 32/410-433
Innen dél felé esik az önmagában
is alaposan tagolt Zagyvapálfalva,
amely 1961 óta része Salgótarjánnak,
és sokáig táblaüveggyártásáról volt hí-
res. A 3-as buszok járnak oda. Mint-
egy félúton kell(ene) a fôútról jobbra
fordulni a baglyasaljai városrészbe,
amelyet bányászfaluként 1950-ben
kapcsoltak az újdonsült megyeszék-
helyhez. Baglyasalja a 4-es jelzésû he-
lyi buszokkal is elérhetô.
A peremkerület nevezetes épülete
az 1934-ben avatott római katolikus
templom, amelynek freskóit – a salgó-
tarjáni születésû, Baglyasaljához mun-
kássága révén szorosan kötôdô –
Bóna Kovács Károly (1897–1970) fes-
tette. A Rákóczi úton a városközpont
irányában a megyei önkormányzat
épületét elhagyva jutunk el egy dom-
bon álló, támfallal védett Árpád-kori
alapon álló, XVIII. századi barokk ró-
mai katolikus fôplébánia-templom -
hoz. Az 1821-es tûzvész után új szen-
télyt és bejárati részt kapott. 1866-ból
való tornyát 1900-ban és 1914-ben
bôvítették, sekrestyét késôbb építet-
tek hozzá. A középkorban temetô vet-
te körül, a templom déli falánál tábla
ôrzi a régi tarjániak emlékét. A fôoltár
a zagyvarónai születésû Bátki József
(1877–1948) szobrászmûvész alkotása
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE

1923-ból. A Szent József oltárat Bóna

Kovács Károly készítette. A templom
a megyeszékhely mûemlék jellegû
épülete.
A templomlépcsôn át visszaérkez-
hetünk a fôútra, amely északi irány-
ban innen már közvetlenül az említett
nevezetes városcentrumba vezet. Az
1960-as években elkezdôdött re-
konstrukció során alakult ki a Fô tér,
melynek – a lakóépületek, az üzlethá-
zak mellett – a Karancs Szálló és a Jó-
zsef Attila Mûvelôdési Központ adja a
karakterét. A hotelt Jánossy György
tervezte a hajdani falu úgynevezett
gerendavázas kútja helyén. Mára már
nagynak bizonyult, ezért eredeti he-
lyiségeibôl többet más célokra adtak már helyet az évek során. Sokáig ren- Ha május eleje, akkor
bérbe. Éttermét Erdei Sándor szob- deztek itt szabadtéri szoborkiállításo- nemzetközi dixieland
rászmûvész ólomüveg-falikompozí- kat, s egészen 1999-ig ez volt a hely- fesztivál
ciója díszíti. A különterem Makrisz színe a nemzetközi ugrógálának is,
Zizi muránói „Mozaik”-járól kapta a amely igencsak kuriózumnak számí-
nevét. tott mind a helyszín, mind a külföldi
A József Attiláról elnevezett mûve- sztárok részvétele miatt.
lôdési központ (Fô tér 5. sz. Tel.: A posta falán két emléktábla is he-
32/310-503) Szrogh György tervei lyet kapott: egyik a doni mártírokra, a
alapján 1965-ben épült fel. Földszint- másik a holocaust áldozataira emlé-
jén Kô Pál dombormûve utal a név- kezik. Az elôtte lévô vasúti aluljárón Tarjáni Tavasz –
adó költôre. A kulturális intézmény érhetünk vissza az úgynevezett nyu- Néptáncosok
számos öntevékeny mûvészeti cso- gati városrészbe. Az impozáns a színpadon
port, civil szervezet otthona. A szín-
házteremben évtizedek óta bérletso-
rozatok keretében mutatkoznak be a
fôvárosi és a vidéki társulatok, rend-
szeresek a komoly- és könnyûzenei
hangversenyek. Közülük is kiemelke-
dik a nemzetközi dixieland fesztivál,
amelynek jó híre eljutott az ország ha-
tárain túl is. A földszinti klubhelyiség
tanácskozásoknak, kamarakiállítások-
nak, a folyosó fotógalériának ad he-
lyet, míg az emeleti üvegcsarnok a
múzeum felépültéig galériaként is
szolgált. Ott látható Blaski János
nagyméretû mozaikképe is.
A mûvelôdési központ elôtti tágas
Fô tér megannyi rendezvénynek adott

81
 A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
A bányamúzeumban könyvtárépület szomszédságában, a
a föld alatt mintegy kálvária lépcsôsora alatt 1995-ben állí-
260 méter hosszú, tották fel Bobály Attila Szent István-
36 méter szint- szobrát.
különbségû vágatok, 1988-ban adták át rendeltetésének
muzeális tárgyak, a Finta József és alkotócsoportja által
mûszaki berendezések, tervezett ötven éves múltú megyei
bányagépek, valamint könyvtár új épületét, amely – 1952 óta
eredeti és újabb minden korábbi helyén – Balassi Bá-
biztosítási módok lint nevét viseli. A szakmai és az olva-
reprezentálják a nógrádi sói igényeket kielégítô pagodaszerû,
szénbányászkodás többszintes épület 5400 négyzetméter
elmúlt másfél évszázadát. alapterületû. Benne, a mintegy 300
Az Európában is ezer kötetes közmûvelôdési könyvtár,
ritkaságszámba menô információs központ mellett helyet
föld alatti múzeum – kapott a helyismereti különgyûjte-
amely ipari mûemlék – mény, a zenei részleg és a gyermek-
Salgótarján egyik könyvtár is. Az intézményben termé-
jellegzetes, szetesen elsôsorban az olvasási kultú-
kihagyhatatlan rát népszerûsítô rendezvényeket tar-
látnivalója. tanak, de gyakoriak a zenei, a kama-
raszínházi és más kulturális progra-
mok is. Bóna Kovács Károlyról a helyi
festô- és szobrászmûvészrôl elneve-
zett kisgalériában rendszeresek a
képzômûvészeti kiállítások is. Bóna
Kovács emlékét Erdei Sándor által ké-
A bányamúzeumban szített portré is ôrzi. Ugyancsak az
a látogatók kedvence: épületen belül látható Péterffy Gizella
a bányaló „Jelenések Balassiról” címû faliképe.
82
Kassai sor 2. sz. Nyitva tartás: keddtôl
péntekig 10-tôl 18 óráig, szombaton 9-
tôl 13 óráig; zenei részleg: 13-tól 18 órá-
ig. Szünnap: hétfô, a folyóirat-olvasó
10-tôl 15.30 óráig látogatható. Tel.:
32/416-777)
A könyvtári pihenôt követôen a 175
lépcsôn érdemes felkapaszkodni a
Meszestetôn 1943-ban épült Kálvá-
riára. (1930-tól Szent Imre-hegy,
melynek csúcsán 1940-tôl országzász-
ló lobogott.) A teraszos megállót kö-
vetôen 14 stáció között gyalogút ka-
nyarog a tetôn lévô három keresztig.
Minél feljebb megyünk, annál szebb
kilátás nyílik a városra és a környék-
beli hegyekre. Ez persze más magas-
lati nézôpontokra is igaz. Így például
a nem messze magasodó pipishegyi
televíziós reléállomás környékére is.
A déli lejtôn leereszkedve, a
Karancs utcán át eljutunk az egykori
bányai strandfürdô helyén épült vá-
sárcsarnok sarkán lévô föld alatti bá-
nyamúzeumhoz, amely 1965-ben nyi-
totta meg kapuit a József lejtôsakna
1951-ben elhagyott, de még épségben
maradt vágatrendszerében.
A Nógrádi Történeti Múzeum bányászati
kiállító helyén a látogatókat a felszíni épü-
let kertjében Vasas Károly bányász szobra
fogadja. Az egykori bányakolónia egyik
megmaradt tiszti lakásában 1985-ben tör-
téneti kiállítást (térképekbôl, statisztikák-
ból, fotókból, dokumentumokból, kézi
szerszámokból, viseletekbôl stb.) rendez-
tek be, amelyet rá tíz évre felújítottak. Az
épület falán az évek során egykori bánya-
társulati igazgatók, igazgatósági elnökök,
vezetôk – Zemlinszky Rezsô (1824–1885);
id. dr. Chorin Ferenc (1842–1925); ifj. dr.
Chorin Ferenc (1879–1964), Pothornik Jó-
zsef (1903–1984) – emléktábláit helyezték
el. Az udvaron kialakított ipari skanzen
bemutatóján 1986 óta láthatók szállítóesz-
közök: mozdonyok, csillék, vagonok. A
bányajárásra vállalkozókat id. Szabó Ist-
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
ván (1903–1992) – Nógrád megye egyet-
len Kossuth-díjas szobrászmûvésze – al-
kotása a Vájár szobor, egy harangláb és a
lármafa (a klopacska) köszönti.
Zemlinszky Rezsô u. 1. sz. Nyitva tartás:
keddtôl vasárnapig 10-tôl 15 óráig, ok-
tóber 1-je és március 30-a között 10-tôl
14 óráig. Tel.: 32/420-258.
A bányamúzeumtól egy rövid ki-
rándulással elérhetô a Bem utca nyu-
gati irányú folytatásában a Kôvár ut-
cán át mintegy nyolcszáz méternyire
lévô úgynevezett Baglyaskô, amely
egy völgykatlan közepébôl emelke-
dik ki mintegy 300 méter magasan. Itt
is – mint e vidéken több helyütt – az
Árpád-kori Kacsics család építtetett
várat, amely azonban teljes egészé-
ben elpusztult. A látvány azonban ma
is várromot sejtet, pedig a kettéhasadt
bazalt nem más, mint megszilárdult
láva „kétpúpú” maradványa. A kör-
nyék természetvédelmi terület.
Visszatérve a nyugati városrész
Karancs utcai kezdetéhez, sétálóutcán
mehetünk a könyvtárig, illetve a Kos-
suth utcában lévô intézményig, a
Népjóléti Képzési Központig, amely-
nek elôkertjében található Benke Zol-
tán alkotása, az 1994-ben felavatott
Kossuth-mellszobor. Ide közel, az
úgynevezett Meszes-oldal keleti lábá-
nál, 1927-tôl 1929-ig – Prokisch János
és Obrincsák Ernô munkájaként –
épült fel a ma is mûködô Losonci úti
református templom. Az építés kezde-
ményezôje Liptay B. Jenô, a Rimamu-
rányi Salgótarjáni Vasmû Rt. akkori
igazgatója volt. A templom felszente-
lését már nem érhette meg (1928-ban
hunyt el), örök álmát itt alussza a csa-
ládi kriptában. A háborúban a haran-
gok odavesztek, pótlásukra 1948-ban,
az akkori köztársasági elnök Tildy
Zoltán jelenlétében került sor.
Innen újra egy gyalogos aluljárón
jutunk vissza a várost kettészelô vasút
és a Tarján- és Salgó-patak északkeleti Start a népszerû
oldalára. Itt, az acélgyári iparvágányt Salgó-ralin
lezáró nevezetes sorompó környékén
két szomszédos templom is helyet ka-
pott. A Kucord déli nyúlványán, a
köztemetôvel szembeni hegytetôn
Szvoboda Jakab tervei alapján 1882
augusztusára épült fel a neoromán
evangélikus templom, amelyhez a
Salgó útról 63 lépcsôfok vezet. A hí-
vôket a kapuban „Felment a hegyre,
hogy imádkozzék” kiírás fogadja. Az
oltárképet Molnár János festette. A
templom minden részébôl úgy lehet
Jézus szemeibe nézni, mintha mindig
a feléje tekintôre irányítaná a figyel- Bobály Attila:
mét. A tornyot 1999-ben újították fel. Szent István
A paplak és a kultúrház az elmúlt év-
tizedekben sok más funkciót is teljesí-
tett, mígnem visszakerült az egyház
kezelésébe.
A nyílegyenes, egészen a legutóbbi
idôkig fasorral szegélyezett Acélgyári
út elején álló, Szent József mûemlék
jellegû római katolikus templomot a
ferences rend 1934-tôl 1936-ig építtet-
te. Elôtte 1932-ben megépült a rend-
ház és a kápolna. A templomot 1936
májusában szentelték fel. A ference-
sek 1950-ig mûködhettek itt.
83
 A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
A sorompó egykor – Közelében van a Petôfi Sándor Álta-
a század elsô lános Iskola és Gimnázium, amely
évtizedeiben – szervesen 1929-bôl való ugyan, de még ma is a
elválasztotta a városma- város egyik figyelemre méltó épülete.
got az acélgyári, lakóte- Nem így a több mint százéves múltú,
lep lakóit és a többi nagy hagyományokkal rendelkezô
gyártelepen, a bányai Kohász Mûvelôdési Központ, az egy-
kolóniában élôktôl. kori tiszti kaszinó illetve olvasóegylet,
Jelezte, hogy itt valami amely alapos felújítást igényelne. An-
más, komfortosabb élet, nál is inkább mert a falán lévô emlék-
a „rimai világ” kezdôdik. táblák egyike – amelyet 1972-ben he-
Az elkülönülés olyan lyeztek el – szerint ebben az épület-
mérvû volt, hogy ben mondták ki Salgótarján várossá
az „átjárás” szinte nyilvánítását 1922. január 27-én. Egy
lehetetlen volt. másik emléktábla figyelmeztetése
Errôl a szembenállásról szerint itt alakult meg 1895. december
készült a Megöltek 1-jén az Országos Magyar Bányászati
egy lányt címû film és Kohászati Egyesület salgótarjáni
a hatvanas évek legelején osztálya. A harmadik emléktábla pe-
Solymár József dig Móricz Zsigmondra utal: a jeles író
forgatókönyvébôl ugyanis többször is járt ebben az épü-
és Ranódy László letben. Innen már csak egy ugrás a
rendezésében. „A mû Dolinka nevû festôi völgy, a város la-
egyik legnagyobb kosságának egyik szabadidôközpont-
erénye az, hogy reális, ja, kedvelt kirándulóhelye, a május el-
valós helyzetbôl indítja sejei majálisok színhelye. Bejáratánál
a tragédiahozó, katarzist van az egykori nagy labdarúgócsaták
ígérô cselekményt” – írta – felejthetetlen SBTC és SSE mérkôzé-
annak idején az Élet sek –, rangos atlétikai versenyek szín-
és Irodalom hasábjain helye, a jobb sorsra érdemes Kohász
Solymár „könyvérôl” Stadion, amely az ország egyik leg-
a Salgótarjánhoz ezernyi szebb természeti környezetû sportpá-
szállal kötôdô, fiatalon lyája. Innen egy kiadós sétával elérhe-
elhunyt Gerelyes Endre tô a Pécskô 544 méter magas vulkáni
(1935–1973) író. sziklacsúcsa, ahonnan minden irány-
ba különleges panoráma nyílik. A
Pécskô területébôl 1987 óta 133 hek-
tár természetvédelmi terület.
Visszatérve az Acélgyári út elejére,
mielôtt utunkat az „ipszilon” alakú
völgy másik nyúlványán, a Füleki
úton folytatnánk észak felé, érdemes
a köztemetôben megtekinteni Bóna
Kovács Károly 1932-ben készült
nagyméretû dombormûvét, amely a
25. gyalogezrednek állít emléket. A
temetô mellett, az Arany János utca
86
sarkán álló Madách Imre Gimnázium
falán olvasható a következô szövegû
tábla: „Emlékezetül – Az 1848/49-es
forradalom és szabadságharc salgó-
tarjáni és Nógrád megyei hôs honvé-
dainak – Salgótarján közgyûlése
1989”. A Rákóczi u. és Arany János ut-
ca sarkán lévô épület falán 2000. janu-
árjában avatták fel dr. Belitzky János
(1909–1989) történész, salgótarjáni
múzeumigazgató emléktábláját. Ezek
megtekintése után indulhatunk a
Füleki úton tovább.
A megyei kórház – korábban Mad-
zsar József, immár Szent Lázár nevét
viselô – impozáns épülettömbjét el-
hagyva idegenforgalmi szempontból
fontos csomóponthoz érkezünk. Jobb
oldalon található a vadaskerti öreg
tölgyfa, amelynek számos neve volt
az elmúlt évtizedek során. A harmin-
cas évek második felétôl – bizonyos
történelmi legendákra hagyatkozva –
Rákóczi-fának hívták. 1952-ben, az
aktuális politikai kurzus jellegének
megfelelôen Rákosi-fának nevezték.
1959-tôl a Tanácsköztársaság, illetve a
vöröskatonák emlékfájaként emleget-
ték. Az utóbbi másfél évtizedekben
újra a Rákóczi-fa elnevezés került elô-
térbe, s a fa konzerválásával egy idô-
ben – 1984-ben – Kiss István szob-
rászmûvész „Szabadság” emlékparkot
tervezett köréje.
Az út másik oldalán, 1968 óta áll
Kovács István „Kisze-oszlop”-a, né-
hány éve azonban már nem egyedül.
Ide került ugyanis a megszûnt ka-
rancsberényi partizánmúzeum elôl
Vígh Tamás szobrászmûvész a fene-
vad felett gyôzedelmeskedô szarvast
mintázó alkotása.
Néhány száz méterrel tovább, a
Beszterce-lakótelepet elhagyva elér-
jük a város pihenô- és sportövezetét,
a Tóstranddal és a kempinggel, ahová
egyébként a 6-os sz. helyi járati busz
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE

viszi az utasokat. Felemelkedve a

Gedôc-tetôre a Tudományos Ismeret-
terjesztô Társulat, a TIT oktató- és
üdülôbázisát találjuk. A gerincen to-
vábbmenve a víkendházak között az
1984 nyarára felépült 15 méter magas
4 méteres kupolájú csillagvizsgáló
épületére találunk. A helyi csillagász
egyesület rendszeresen tart ott foglal-
kozásokat, észleléseket, nyaranta tá-
borokat. Elôzetes egyeztetés alapján
esetenként részt lehet venni egy-egy
programon.
A 21-es fôközlekedési úton észak-
nak, a Karancs–Medves hegység öle-
lésében haladva hamarosan elérjük
Somoskôújfalut (a 11. sz. helyi buszjá- togatására utaló Petôfi-kunyhó, amely Új helyszínen:
rat segíthet ebben), amely közvetle- a felújítás során új tetôt kapott. Resta- a somoskôi vár alatt
nül a magyar–szlovák határ mentén urálták az évtizedekig használt, de so- az ugrógála
fekszik, korszerû éjjel-nappali átkelô- káig némaságra kárhoztatott harang-
állomással, kamionparkolóval rendel- lábat. A bazaltból épített támfal Szilváskô bazaltoszlopai
kezik, s 1977 óta Salgótarján egyik pe-
remkerülete. Ugyanabban az évben
csatolták a megyeszékhelyhez So-
moskôt is. Az utóbbi idôben a helyi
váralja egyesület tevékenysége révén
sokat fejlôdött a szép fekvésû telepü-
lés, amelyet a mintegy 700 éves vár
tesz híressé. Különös helyzetben van
az egykori erôdítmény, s nemcsak tör-
ténelme, a Balassi Bálinthoz és Loson-
czy Annához fûzôdô históriák miatt.
Az országhatár kettészeli, s magyar ol-
dalról néhány rendkívüli alkalom ki-
vételével – nem látogatható a közel-
múltban felújított csúcsos tornyú vár
és az ugyancsak nevezetes bazaltöm-
lés, amelynek az adja az érdekessé-
gét, hogy a csaknem ötszáz méteres
magasságból kihajló mintegy tizenhat
méter hosszú oszlopok orgonasíp
módjára helyezkednek el. Ezek a ba-
zaltoszlopok a kihûlés során kelet-
keztek 5-6 szögletû elválással. De ér-
demes körülnézni a vár magyarorszá-
gi „aljában” is. A Petôfi-emlékligetben
található a költô 1845. június 12-ei lá-

87
 A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
A várromok látványának díszkutat ölel körül. A parkban szá-
élménye ihlette mos salgótarjáni cég vásárolt pihenô-
nemzetünk legnagyobb padot, amelyik az adományozó nevét
költôjét Petôfi Sándort is viseli. A látogatók tágas turistatera-
a Salgó c. romantikus szon pihenhetnek. 1999-ben itt épült
költeményének meg a nemzetközi ugrógála helyszíne
megírására. „Jó, hogy is. Számos szép terv Somoskô további
vezetôt fogadtunk gyarapodását sejteti.
Somoskôrôl Salgóra, Újabb séta dél felé, s elérjük Ereszt-
mert tán föl sem találtunk vényt, ahonnan ugyancsak elágazik
volna a várra...” - írta az út. Elôször érdemes a Hotel Salgó
a költô az Útirajzok-ban. (amelynek falán Bátki József Petôfi-
Az alábbi sorok dombormûve is a költôre emlékeztet)
pedig a versbôl valók: irányába indulni, illetve a dr. Dornyay
„Nógrád s Gömör közt Béláról, a kiváló helyi tanárról, a kör-
hosszan nyúlik el / A nyék jeles természetkutatójáról, a
Mátra egyik erdôséges honismereti tudósról elnevezett turis-
ága, / Miként sörényes, taház – az 1935 októberében felava-
elfáradt oroszlán / tott menedékház – környékét, a téli sí-
Nézvén sötéten messze és szánkóterepként, valamint kirán-
tájakig. / E hegytetôi dulóhelyként egyaránt kedvelt terüle-
kôsziklára ül / Borús tet meglátogatni. Onnan már feljutha-
napokban a pihenni tunk a híres-neves Salgó várhoz, a
vágyó / Terhes felhôknek megyeszékhely egyetlen mûemlék-
vándor serege; / Ez nek minôsített építményéhez, amely
a mûhely, hol a komor 625 méter magas bazaltvulkáni kúpon
kovács / A dörgedelmes áll, ahonnan minden irányba szép ki-
égiháború / Készítni látás, mintegy körpanoráma nyílik. A
szokta a villámokat, / várat a Kacsics nemzetségbeli Simon
Haragvó isten égô nyilait. bán építtette a XIII. században, csatla-
/ Itt állt Salgóvár, mint kozva a magánvárak építésének sorá-
egy óriás, / Ki az egekre hoz. Teljes kiépítése a Szapolyai csa-
nyujtja vakmerô / Kezét, lád idejére, a XV. századra esett. Je-
hogy onnan csillagot lentôs szerepe volt a török meg-
raboljon;”... szállás idején is. A XVIII–XIX.
században hosszú ideig a
Jankovich család kezében volt.
A salgói vár helyreállításának
gondolata elôször a XX.
A felújított salgói várrom század 1930-as évei-
belülrôl ben vetô-
dött fel. 1938-ban fedett, fából készül
kilátótornyot építettek az „öregto-
ronyra”. A második világháborúban
illetve az azt követô évek során meg-
semmisült a kilátó, csak a falcsonkok
maradtak meg. A rom helyreállítására
a 1970-es években készültek új ter-
vek, majd 1981–83-ban régészeti fel-
tárásokat végeztek itt. Falépcsôn jut-
hatunk fel a fellegvárba, illetve még
feljebb a vár sziklabércre épült tor-
nyába, amely az elmúlt években tör-
tént felújítás során tetôt kapott. A haj-
dani várkapu melletti sziklás bazalt-
oszlopokon 1923 óta fehér márvány-
tábla hirdeti, hogy 1845. június 11-én
itt járt Petôfi Sándor.
Leereszkedve a várcsúcsról, a turis-
tajelzéseket figyelembe véve érdemes
a Hotel Medves – ahol a Magyar Ma-
dártani és Természetvédelmi Egyesü-
let Bagolytanya néven rendezett be
kiállítóhelyet és információs közpon-
tot – környékét érintve meglátogani a
bányatavat illetve a magyarbányai kô-
tárat, majd a Zagyva-forrás irányába
indulni. Onnan Zagyvaróna – Salgó-
tarján peremkerülete – felé tartva fel-
tûnik a Boszorkánykô
kettôs
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE

bazaltkúpja. Az emelkedô terep le-

küzdése érdekében létesült itt 1881-
ben Közép-Európa elsô ipari fogaske-
rekû vasútja, amely 1957-ig mûködött
folyamatosan és a szénszállítás mellett
a személyszállítást is megoldotta Sal-
gótarján – konkrétabban az acélgyári
városrész – és Salgóbánya-telep kö-
zött. Hangulatos, nyolc kilométeres
átlagsebességû utazási lehetôséget kí-
nált a turistáknak is a csaknem hat ki-
lométeres 222 méteres szintkülönbsé-
gû pályán.
Az 1973-ig a bányatelepekkel
együtt önálló közigazgatású Zagyva-
rónán, amelynek „Várhegy”-én állt
egykor Zagyvafô vára, a Fenyvesalja – már ismert – fôútról, a Tóstranddal A medvesi bányató
úton feltétlenül meg kell nézni a mû- szembeni, az egykori kôbányába ve-
emlék jellegû katolikus templomot. A zetô úton.
hajója és szentélye a XIV. századból Mindhárom esetben érinthetô a
való, toronnyal az 1896-os felújítás so- Ceberna-patak völgyében fekvô Kerc-
rán bôvítették. A fôoltár és a szószék seg-lapos nevû pihenôhely, amely
barokk stílusú, XVIII. századi. Falké- mind a tarjániak, mind a környékbeli
peit Bátki József 1934-ben festette. falvak kirándulóinak kedvelt célpont-
Az elsô világháborúban elesett 24 ja. A magányos öreg tölgy, juhar és
hôsi halottra a templom falában elhe- egyéb fákkal díszített nagy tisztás ki-
lyezett tábla emlékeztet. A templom váló lehetôséget nyújt a sportolásra,
mellett áll az 1896-ban emelt millenni- kollektív szórakozásra. Ezt számos
umi obeliszk. tûzrakóhely is segíti. A közeli Gyopár- A Boszorkánykô
A fáradt turista az 1-es sz. helyi jára- forrás hûs szomjoltót kínál. bazaltrajzolata
ti busszal néhány perc alatt bejuthat
újra Salgótarján központjába, ahon-
nan – természetesen jókora pihenô
után, vagy egy következô alkalommal
– ezúttal más irányba, a várost észak-
nyugatról határoló Karancs hegység-
be vezethet az útja.
A kiadós erdei, hegyi kiránduláshoz
többféle „kijáraton” is elhagyható a
város. Egyrészt újra a meszes-hegyi
kálvárialépcsôin, a pipisi tévétorony
irányába, másrészt az egykori „Sebaj”,
a rendszerváltásig a szibériai testvér-
városról elnevezett Kemerovo-lakóte-
leprôl (ma Fáy András körútról, amely
a 7-es sz. helyi buszjárattal érhetô el),
harmadrészt a Somoskôújfaluba tartó

89
 A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
„Gyermekkoromban Kercsegrôl meredek kapaszkodón
sokszor találkoztam juthatunk el a Karancs–Medves Tájvé-
a ,karancsi remetével’, delmi Körzet legmagasabb pontjára, a
egy ôsz hajú, fehér Karancs 729 méteres csúcsához, a
szakállú bácsival, „palóc Olimposz”-ra. Az elnevezés a
aki nagy hátikosárral járt gyakran felhôköpenybe, ködtakaróba
le a városba feltölteni burkolódzó hármasosztatú titokzatos
élelmiszerkészletét. hegységet illeti, mint olyat, amely az
Hogy miért tengette istenek székhelye, csakúgy mint a gö-
itt öreg napjait, rög mitológia esetében.
és mi lett vele késôbb, Itt, a magyar–szlovák határtól né-
nem tudom” – írta hány méternyire nemrég felújított, jó
Fancsik János állapotban lévô 22 méteres kilátó ma-
Vallomások gasodik, amelyet érdemes megmász-
a Karancs–Medves ni, mert a fák koronája fölé emelked-
vidékérôl címû ve teljes körpanorámában gyönyör-
könyvében. ködhetünk.
Tiszta idôben jól látszik innen észak
felé a füleki vár, a Szlovák-érchegy-
ség, az Alacsony-Tátra és legtávolabb
a Magas-Tátra csipkés vonulatai is ki-
rajzolódnak.
A Medves-fennsík bazaltkúpjai után
tekintetünk távolabb a Bükk, köze-
lebb a Mátra és a Cserhát lankás vonu-
latait is bejárhatja, s látszanak a Ka-
Karancsalja határában rancsban eredô Dobroda patak men-
lévô – XIX–XX. századi – tén sorakozó falvak háztetôi, szántó-
kôszénbányáknak nagy földtáblái egészen az Ipoly völgyéig.
jelentôségük volt A Karancs-nyeregbôl nyugati irányba
a lakosság életében, haladva egy kis kaptató után jutha-
sok embernek nyújtottak tunk fel a Kápolna-hegyre. Itt találni a
megélhetést. Szent Margit által a XIII. században,
1944. november végén
december elején
a községtôl néhány KARANCSALJA
kilométernyire lévô, Irányítószám: 3180, lakosságszám: 1650
az Etes felé esô
karancslejtôsi bánya A Karancs hegyvonulata nemcsak Sal-
tragikus események gótarján felett magasodik, számos ki-
színhelye volt. sebb településnek is vadregényes hát-
A jobb körülményekért teret, erdô- és vadgazdálkodási lehe-
küzdô, a munkát tôséget nyújt, sôt több község a – ma-
megtagadó bányászok gyar viszonylatban tekintélyesnek
közül hetet agyonlôttek. számító – hegyet még a nevében is
A mártírokról minden „magáénak tudja”. A Karancsról lefelé
évben megemlékeznek. jövet az egyik úton csak az utolsó elá-
90
apja, IV. Béla megmenekülése emlé-
kére építtetett, a Boldogasszonynak
szentelt Margit-kápolnát. Az eredeti
román stílusra utaló falmaradványok
kövei ma is láthatók a nyugati orom-
falba építve. Az 1927-es felújítást kö-
vetôen a második világháború utáni
években – funkcióját vesztve – a ká-
polna ismét nagyon megrongálódott,
s mûemlék jellegû kápolnaromként
lett nyilvántartva. Azonban a Karancs-
völgyi községek lelkes hívôi az 1990-
es évek elején szépen helyreállították.
Az egri érsek szentelte fel és azóta
évente több búcsút is tartanak a Bol-
dogasszony-kápolnában.
Innen néhány méterre volt egy re-
metekunyhó is, amelyben idôszakon-
ként élt egy-egy ember. Legutoljára ál-
lítólag az 1930-as években.
gazáson múlik, hogy a megyeszék-
helyre térünk-e vissza, vagy pedig a
Karancs-völgy Tarjánhoz legközeleb-
bi falvába, Karancsaljára érkezünk.
A Dobroda patak völgyében, a
Karancs lábánál, a Boravár-domb tö-
vében fekvô település már az Árpá-
dok korában fennállt.
A legenda szerint 1241-ben IV. Béla
király egy éjszakára itt talált menedé-
ket, amikor menekülni kényszerült a
tatárok ellen vívott, tragikus végû mu-
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
hi csata után. A hagyomány úgy tartja,
hogy a király leánya, Szent Margit
ezen nevezetes esemény emlékére
építtette a Karancs csúcsán a Margit-
kápolnát.
A falu török hódoltság korabeli és a
késô középkori története eléggé fel-
dolgozatlan. Az Ady Endre út és a Rá-
kóczi út között található a község ró-
KARANCSLAPUJTÔ
Irányítószám: 3182, lakosságszám: 2900
A Salgótarjánból Litke felé vezetô
úton, Karancsalját alig elhagyva, akár
gyalogosan is hamar elérjük a Ka-
rancs- és a Dobroda-völgy legna-
gyobb lélekszámú települését.
A község létezésérôl 1303-ból ké-
szült feljegyzés tanúskodik, bár 1939-
ben a falu Karancsalja felé esô határá-
ból még honfoglalás kori sírleletek –
nemzetségfôi rangra utaló fémvere-
tek, díszövek, fegyverek – is elôkerül-
tek.
Az elsô feljegyzések Bocsár telepü-
lésrôl szóltak, amely ma a falu egy ré-
sze. 1900–1957-ig Bocsárlapujtô né-
ven szerepelt a dokumentumokban.
A falu központjában, a Szondi utcá-
ban magasodik az 1899-ben avatott
neogótikus római katolikus templom,
amelyet elsôként az országban a Ma-
gyarok Nagyasszonya tiszteletére
szenteltek fel. 1898-ban bontották le a
korábbi jellegzetes palóc templomot,
amely inkább kápolna volt. A jelenle-
gi templomban található a falu köz-
igazgatási területén lévô karancsi ká-
polna eredeti oltára. A Kossuth utcá-
ban van a XIX. század elejérôl szár-
mazó mûemlék jellegû klasszicista
evangélikus templom.
Jelentôs mûemlék jellegû épület a
Petôfi utcában a Mocsáry-kastély – je-
lenleg magántulajdonban van, a tulaj-
mai katolikus temploma, amely 1886-
ban épült.
A községbôl Karancslapujtô irányá-
ba menet egy jobb oldali kitérôben
helyezkedik el a Tavas nevû kedvelt
kirándulóhely, ahol jeles ünnepeken
– így például augusztus 20-án – kultu-
rális programok is szórakoztatják az
idelátogatókat.
donos az állag megóvásáról gondos-
kodik – amely 1740-ben épült barokk
stílusban. Itt dolgozott Mocsáry Antal Mocsáry Antal
(1757–1832), a polihisztor tudós, az a monográfia
irodalmár, aki Nógrád megye elsô ma- szerkezetét saját maga
gyar nyelvû négykötetes monográfiá- a következôképpen
ját megalkotta 1826-ban, s akinek ne- fogalmazta meg:
vét 1999 májusában vette fel a község „Az elsô kötetben
általános iskolája. Sírja is a falu teme- leírtam a városokat,
tôjében található archaikus nyelveze- a falvakat s pusztákat.
tû felirattal. Ezen leírásban
A Mocsáry-kastélynak a szomszé- feltalálhatni a mostani
dos, Hunyadi utcai – ugyancsak mû- birtokosok és lelki
emlék jellegû – 1820 körül épült tanítók nevei is;
klasszicista stílusú, úgynevezett Mo- A második kötetben
csáry–Papp–Szász-kúriával – amely elôadtam ezen nemes
óvodaként és szolgálati lakásként vármegye különös-
funkcionál – közös parkját 1976-ban ségeit és ritkaságait;
természetvédelmi területté nyilvání- A harmadikban a várak
tották értékes fái miatt is. történetét festettem le;
A faluban mindig erôs volt a hagyo- A negyedikben végre
mányôrzô szemlélet. Egyesek szerint a fô és nagy emberek-
itt járt és gyûjtött népdalokat Kodály nek emlékoszlopot
Zoltán és a balassagyarmati néprajz- emeltem.”
kutató Manga János is. Kazinczy Ferenc,
Az 1969-ben alakult Kaláris asz- a jó barát, a kiváló
szonykórus nemcsak a népdalokat költô és nyelvújító –
hagyományozza tovább, hanem ôrzi aki járt és meg is szállt
az egykori viseletet is. A korábbi táj- a faluban Mocsárynál -
ház népmûvészeti tárgyai, berendezé- így méltatta Mocsáry
sei a polgármesteri hivatal épületében Antal mûvét: „Te azzal
(Rákóczi u. 95. sz.) munkaidôben a munkával
megtekinthetôk. Egy bocsárlapujtôi olvasóidnak kincset
ház a balassagyarmati Palóc Múzeum adtál, magadnak
skanzenjének parasztportáján is he- felejthetetlen
lyet kapott. dicsôséget szereztél.”
91
 A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
A hagyományôrzô KARANCSBERÉNY
csoport sikeres fellépése Irányítószám: 3137, lakosságszám: 980
A Karancslapujtô közepén végighú-
zódó fôúton – Rákóczi u. – továbbha-
ladva a következô község Karancske-
szi lenne, de elôbb érdemes a Petôfi
úton jobbra fordulva Karancsberényt
célba venni, tekintettel „zsákfalu” jel-
legére. Ugyanis csak közúton és
Lapujtô irányából közelíthetô meg.
A település a Karancs lábánál, a
Bodoló-hegy alatt szép környezetben
fekszik. A térségnek gazdag állatvilá-
ga van, sok a nagyvad, az erdôben
bôven terem a gomba. A falu közvet-
lenül határos Szlovákiával, határátke-
A második világháború lôhelye azonban nincs. Nevének utó-
idején a Nógrádi Sándor tagjában a gróf Berényi családra utaló
vezette partizáncsoport török és óorosz eredetet vél felfedez-
az Arany-hegy lábánál
álló Légrády-féle
vadászházat választotta KARANCSKESZI
harcálláspontjául. Irányítószám: 3183, lakosságszám: 2050
Az épületben rendezték
be hazánk egyetlen Karancsberénybôl visszatérve Lapuj-
partizánmúzeumát, tôre, most már elindulhatunk Ka-
amely a rendszer- rancskeszi irányába. A név elôtagja
változásig a megyei jelzi, hogy még még mindig közel va-
múzeumi szervezet gyunk a hegységhez, továbbra is a
irányításával mûködött. Dobroda patak völgyében, a ma-
92
ni a tudomány. A község – amely
1000 elôtt keletkezett – eredetileg a
nógrádi vár tartozéka és királyi birtok
volt.
A jelenlegi római katolikus templo-
mot 1792 és 1794 között emeltette
gróf Berényi Gábor. A Petôfi és a Ta-
nács út találkozásánál egy dombon ál-
ló barokk templom homlokzatából ki-
ugró félköríves záróköves kapuja
valószínûleg egy régebbi – XVI. szá-
zadi – templom maradványa. Rene-
szánsz jellege ugyanis eltér a késô ba-
rokk épület stílusától. A kapu felett a
Berényi család címere látható. A falu-
ban a régi korok emlékét még két je-
lesebb épület ôrzi.
A XVIII. században épült barokk
stílusú egykori Berényi-kúria – több-
szöri átalakítás után –, most a Petôfi u.
67. sz. alatt a polgármesteri hivatalnak
ad otthont. A volt Légrády-kúria a
XIX. század legelején épült klasszicis-
ta stílusban. A hosszú, magas föld-
szintes épületet 1947-ben alakították
át, s a nyolcvanas évek végéig a határ-
ôrség laktanyaként mûködtette. Ma-
napság üzemként hasznosítják.
Krúdy Gyula, a jeles író családjának
nógrádi ága is kapcsolódik a község-
hez.
Régóta tevékenykedik sikeresen a
falu hagyományôrzô népdalcsoportja.
A községben évente szüreti felvonu-
lást, farsangi és vendégségi bált tarta-
nak.
gyar–szlovák határ közelében járunk.
A falu területe feltehetôen már a ró-
maiak idején is lakott volt. Erre utal,
hogy bizánci aranypénzeket találtak
itt, amelyeket a Nemzeti Múzeum
ôriz. A Zách nemzetség ôsi birtoka
volt ez a környék. Egy 1227-ben kelt
oklevél szerint a család Kesze nevû
tagja is itt lakott. Feltehetô, hogy róla
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
kapta nevének második tagját a köz-
ség. A falu már igen régtôl egyházas
hely, plébániája az 1332/37. évi pápai
tizedjegyzék szerint is fennállt.
A középkori alapú, gótikus szenté-
lyû – XV. századi – mûemlék római
katolikus templom a Fô út 85. sz. alatt
található. A fôoltár XVIII. századi ro-
kokó, a szószék XIX. századi klasszi-
cista jellegû. A plébánián értékes mi-
seruhákat is ôriznek. A templom mel-
lett található hôsi emlékmû a két vi-
lágháború elesettjeire és 1956 mártír-
jaira emlékeztet. A mûemlék jellegû
temetôben egy szép régi (1795-bôl
való) késô barokk, feliratos sírkövet
találunk, Haan Júliáét, akinek családja
még 1935-ben is birtokos volt itt.
A település régi épületeit az oszlo-
pos, tornácos, ereszdeszkás típus jel-
lemezte. Favázas épület már nincs a
községben, a népi építészet stílusje-
gyeit viszont még viseli némelyik.
Ilyen a Fô u. 92. sz. alatti oszlopos,
tornácos lakóház, vagy a Fô u. 102. sz.
alatti épület, amely vendéglôként mû-
ködik, de a faragott homlokzat és a
belsô gerendás mennyezet eredeti ál-
lapotában megmaradt. A község hírét
ôrzi a favázas lakóház a balassagyar-
EGYHÁZASGERGE
Irányítószám: 3185, lakosságszám: 880
A Salgótarján–Litke útvonalról – Mara-
kodipusztát elhagyva – ezúttal balra
kell elkanyarodni, hogy érintsük a fô-
úthoz közel fekvô települést Egy-
házasgergét, ahonnan – több nógrádi
faluhoz hasonlóan – csak visszafelé
lehet jönni, tovább nem.
Közel a magyar–szlovák országha-
tárhoz, a Dobroda patak völgyében
fekszik. A község földesurai az 1920-
as évek közepéig a Mocsáry család le-
származottai voltak. A XVII. század-
mati Palóc Múzeumban 1932-tôl, vala- A karancskeszi egykori
mint a szentendrei skanzenbe 1975- Záhorszky-kúria
ben telepített faház, hombár eredeti
berendezési tárgyakkal. Az egykori
(1796 épült 1830 körül átalakított)
Záhorszky–Prónay-kúria késô barokk
– mûemlék jellegû –, épületében a A fôúton tovább-
nyolcvanas évek közepétôl jó évtiz- haladva érünk a köz-
den át a Nógrád Megyei Levéltár ki- igazgatásilag Karancs-
rendeltsége mûködött (Fô u. 17. sz.), keszihez tartozó,
jelenleg magántulajdonban van, nem mintegy 250 lakosú
látogatható. 1923-ban a község terüle- Marakodipusztára,
tén megindult a kôszénbányászat (Je- melynek története
nô akna), amely 1950-ig tartott. teljesen elkülönül
Keszitôl. 1911-ben
16 család vásárolta meg
ban Mocsáry László építtetett Lip- egy nógrádludányi
tagergén egy kastélyt, amelyet a gróftól. A mai neve
kisgergei templommal egy ma is léte- a cselédek
zô föld alatti folyosó köt össze – nincs civakodására utal,
feltárva. A régi Mocsáry-kastély alatt de 1895-tôl 1900-ig
egykor börtön volt, falba vájt fekvô- Bélavárának hívták.
helyekkel. A monda szerint
Egyházasgergén ôsi hagyományú a IV. Béla a muhi csata
római katolikus vallás. Kisgerge római után menekülés
katolikus temploma 1332-bôl való. közben itt pihent meg.
A mûemlék templom – amely nóg- A marakodipusztai
rádi sajátosságként, egy meredek római katolikus
dombszélen ôrködik a tájon – hajója templomot 1960-ban,
XIV. századi, szentélyét a XV. század- Jézus szíve tiszteletére
ban építették késô gótikus stílusban, szentelték fel.
93
 A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
A Mihálygerge melletti majd a XVIII. században átalakításo-
Komra-völgyi víztároló kat végeztek rajta. A templom hom-
Nógrád ivó- lokzata felett kis fa huszártorony talál-
és ipari vízellátásának ható. Déli falában két kisebb román-
északkeleti bázisa, gótikus, a fal pillérei között pedig
de horgászparadicsom is. nagyméretû gótikus ablakok láthatók.
A mesterséges tó A templom evangéliumi oldalán re-
és környéke szép neszánsz szentségtartó pasztofóriu -
látványt mutat, vonzó mot építettek. Ennek az a nevezetes-
kirándulóhely a vízben sége, hogy az országban egyedüli, s
szegény megyében. 1503-ból származik.
Felirata szerint Lipthay László épít-
tetett ekkor sírkápolnát, s a szentség-
tartó fülke eredetileg ennek díszítésé-
re szolgált. A templomot a középkor-
ban kôfal vette körül, feltételezhetôen
MIHÁLYGERGE
Irányítószám: 3148, lakosságszám: 780
E kis kitérô után, visszatérve a fôútra,
hamarosan elérjük Mihálygerge köz-
séget, amely a Karancs hegység észa-
ki vonulatai között, a Dobroda patak
völgyében fekszik, az Ipoly-vidék jel-
legzetes szalagtelepülése.
A falu a legrégibb dokumentumok
A Komra-völgyi víztároló szerint eredetileg szintén a Zách nem-
Mihálygergén zetség ôsi birtoka volt. Amikor a
94
négy saroktoronnyal. A délnyugati
tornyot az 1960-as években megtalál-
ták, de feltárása még nem történt
meg.
A legenda szerint itt volt a honfog-
laló magyarok áldozó helye. A kör-
nyékbeli ásatások nyomán korabeli
sírokat és tárgyakat találtak.
A Petôfi úti fa haranglábat az elmúlt
idôszakban újították fel, ennek a ha-
rangnak a hangja kíséri az elhunyta-
kat utolsó útjukra.
Az utóbbi idôben megélénkült a
községben a hagyományôrzés, ennek
egyik jele, hogy megalakult a Cinege
gyermek néptánccsoport.
Záchok birtokait elkobozták, a tele-
pülés birtokrészeit is az Ákos nembe-
liek kapták. A község római katolikus
temploma – a régi fatemplom helyén
– 1766-ban épült. A XIX. és a XX. szá-
zad fordulóján a térség jelentôs nagy-
birtokosa Mocsány István volt. Minta-
értékû, modernizálódó gazdaságában
jelentôs gyümölcsöst és konyhakerté-
szetet mûveltek, híres telivér lovakat
tenyésztettek.
A településen egy emlékmû ôrzi a
két világháborúban elesettek emlé-
két.
A községben példaszerû a népha-
gyományokhoz kapcsolódó, minden
korosztályt átfogó, az utánpótlást tu-
datosan kinevelô kulturális tevékeny-
ség. Az Ipoly és a Dobroda együttes, a
Tücsök gyermek népzenei együttes, a
szájharmonika-zenekar rendszeres
résztvevôje a helyi, a térségi, a megyei
folklór rendezvényeknek, s többször
szerepeltek már külföldön is. 1996-
ban a 13 éves prímás Lenkó Péter – a
megyében elôször – a döntôbe jutott
és gyôzött a Ki mit tud? címû televízi-
ós vetélkedô népzenei kategóriájá-
ban.
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
LITKE
Irányítószám: 3186, lakosságszám: 970
Mihálygergét elhagyva hamarosan el-
érjük Litke községet, amely a hegyek
és az Ipoly-völgy találkozásánál, szép
természeti környezetben fekszik. Ôsi
település, a környék már jóval az idô-
számítás elôtt lakott volt. Egyike azon
palóc községeknek, amelyek IX–X.
századi lakosságáról a kutatók úgy
vélekednek, hogy nem a honfoglaló
magyarsággal érkeztek ide. A ma is lé-
tezô – mûemlék jellegû – barokk stílu-
sú római katolikus templomot (Dózsa
György út) az ôsi falakon 1766-ban
építették újjá. A fô- és mellékoltárok,
valamint a szószékoltár rokokó stílu-
súak.
A XVIII. század elsô felében a
Koháry grófok lettek a földtulajdono-
sok. A Koháryak 1725-ben 35 szegény
számára „menházat, ispotályt” építtet-
tek, ami abban az idôben ritkaság
számba ment. A mûemlék jellegû egy-
kori barokk menház (Dózsa György
u. 50. sz.) homlokzata mára erôsen át-
alakult, üzletek céljára hasznosították.
Az épülettôl északra található az
1896-os millenniumi ünnepségek al-
kalmából telepített ligetszerû facso-
port, amelyet 1976-tól természetvé-
delmi területként tartanak nyilván. A
facsoport hét kocsányos tölgye a hon-
foglaló hét vezérre emlékeztet. Kör-
IPOLYTARNÓC
Irányítószám: 3138, lakosságszám: 560
A fôúton továbbhaladva hamarosan
elérjük Nógrád megye legészakibb
csücskét, az Aszód–Balassagyarmat
–Ipolytarnóc vasútvonal magyaror-
szági végállomását, közúti határátke-
lôhelyet. A község elsôsorban ôslele-
teirôl nevezetes, de mielôtt a falu ke-
befogja az államalapító Szent István Litkén az utóbbi
1902-ben felállított kôszobrát. években neveztek el
A XVIII. századból származó, ne- utcát a település
mes egyszerûségû barokk plébánia- szülöttérôl, Détári
ház (Dózsa György u. 6. sz.) szintén Borbás Vincérôl
mûemlék jellegû épület, mint a XVIII. (1844–1905), a jeles
századi barokk magtár (Április 4. u. 4. természettudósról,
sz.) is, amely az 1945-ben elpusztult flórakutató, geobotani-
Koháry-kúria gazdasági épülete volt. kusról – akinek
A szécsényi ferencesek 1991-ben szülôháza helyét
helyreállították, belsejét lelkigyakor- emléktábla jelöli –,
latok számára alakították át. az általános iskola
Egy litkei pajta a Palóc Múzeum pedig a szintén itt
szabadtéri kiállításán látható. született Imre Lajos
A községhez közeli Rárós – a Dob- (1900–1970) egyetemi
roda patak és az Ipoly találkozásánál tanár, nemzetközi hírû
– szabadtéri színpadán ugyancsak ott- kémikus nevét kapta.
honra talál a folklór az öntevékeny Kevésbé ismert
mûvészeti csoportok bemutatói alkal- a Litkérôl származó
mával. fafaragó népmûvész,
Litkétôl Ipolytarnóc irányába halad- Pál József neve, pedig
va, a falucentrumtól északnyugatra, vallási témájú
az Ipoly és a vasút között, a ma- faragványait,
gyar–szlovák határ mentén található a kisbútorait
mintegy 300 hektáros úgynevezett a balassagyarmati
Csád-alji mocsárvilág, amely a vízima- Palóc Múzeum
darak kedvelt táplálkozó és fészkelô népmûvészeti
helye. Még nem természetvédelmi te- gyûjteményében
rület, noha számos érdekességgel becses tárgyakként
szolgál. Nógrádban egyedül itt fordul tartják nyilván.
elô a nagy kócsag, s ugyancsak kü-
lönleges a batla megjelenése.
Az ipolytarnóci vasútállomáson vi-
szont hat hatalmas tölgyfa hívja fel
magára a figyelmet.
leti határában fekvô Csapás-völgy
nemzetközi hírû látványosságait meg-
látogatjuk, nem érdektelen sétát tenni
a településen sem.
A falu – régebbi nevén Tarnócz –
már a XIV. században úgynevezett
plébániás hely volt. Római katolikus
temploma 1747-ben épült, míg a Bory
család építtette késô barokk temetôi
kápolna 1813-ból való. A mûemlék
95
 A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
Nemcsak a kutatóknak jellegû épület a Rákóczi úton találha-
élmény a látnivaló tó. Ugyanitt van a szintén mûemlék
a tanösvényen jellegû klasszicista – volt Bory – majd
Lehoczky-kúria, vagy ahogyan a he-
lyiek nevezik „nagykastély” – az 1810-
es évekbôl. A kúria hossztengelyében
dongaboltozatos folyosó húzódik.
Eredetileg valamennyi helyisége bol-
tozatos volt, néhányat eltakar a sík
mennyezet. A lakóház szobáiban
részben stukkódíszítés látható.
A községet a Kubinyi Ferenc által
Ôskori cápafogak 1836–37-ben felfedezett csapás-völgyi
96
ôsletetegyüttes tette fokozatosan is-
mertté és híressé. A falutól délkeletre
fekvô, 1944 óta védett természetvé-
delmi terület a földtani örökség egyik
gyöngyszeme, a világ harmadik leg-
gazdagabb lábnyomos lelôhelye.
Több mint húszmillió éve a trópusi
tenger cápafogak ezreit hintette a
partszegélyi homokba. Amikor a ten-
ger visszahúzódott, a szárazulattá vált
területet kanyargó folyam szelte át. Az
ôsfolyó partját kúszópálmákkal át-
szôtt dzsungel övezte. A trópusi esô-
erdô ôsállatai szomjukat oltva hagyták
lábnyomaikat a folyóparti iszapban.
Mintegy 20 millió évvel ezelôtt hatal-
mas vulkánkitörés rázta meg e tájat, s
a forrón hömpölygô vulkáni anyag
betemette a gigantikus méretû fákat,
az ôs életteret. Ipolytarnócon az „ôs-
világi Pompei” vulkáni hamutakaró-
val betemetett kincsei, 24 féle cápa fo-
gai, krokodil- és delfinfogak, megkö-
vesedett fák – köztük a felfedezés idô-
szakában még 24 öles, mintegy 46
méteres ôsfenyômaradvány – látha-
tók, ötezernél is több szubtrópusi, eg-
zotikus levéllenyomat, 2000 állati láb-
nyom tárul fel évmilliók homályából a
látogatók elôtt.
A példásan kiépített Borókás-árok
geológiai tanösvényén mintegy 800
méteres út tehetô meg a történelem
elôtti múltban. Az ösvény elején a
24–23 millió évvel ezelôtt lerakódott
tengeri üledékek tárulnak fel. A parti
öblözet vizében a cápafogas réteget a
tenger járása halmozta fel. Az ösvény
középsô szakaszának kibúvásait már
a 21–20 millió éves szárazföldi réte-
gek uralják. Az ôsfelszínen – fôként az
itató- és gázlóhelyeken – páratlan ér-
tékû ôséletnyomok maradtak hátra.
Az ôsvilág folyóvize mentén kanyargó
ösvény feltárásainál 11 állatfaj több
mint 3 ezer lábnyomát sikerült azono-
sítani, de az ôsorrszarvúak, a páros-
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
újjú patások, a ragadozók és madarak
lábnyomai mellett hullámfodrok,
pihenés- és csúszásnyomok, esôcsep-
pek maradványai is az iszapba kövül-
tek.
A látnivalók nagy része a szabad
természetben figyelhetô meg, de van-
nak úgynevezett megállóhelyek a két
csarnokban (védôépület, nagycsar-
nok) és a pincerészben (védôpince)
is. A nagycsarnokban a különbözô ôs-
állatok nyomainak helyét egy világító
térkép szemlélteti. A hátteret Muray R.
ôséletképe uralja. A legújabb, folya-
matban lévô feltárások belsô terét ide-
iglenes, fa szerkezetû épület védi. A
tanösvény kiállításai kétnyelvûek, a
magyar mellett angol szövegû tájé-
koztatókat is tartalmaznak.
A természetvédelmi terület fogadó-
épületétôl a geológiai tanösvény bejá-
ratáig terjedô mintegy 700 méteres út-
szakasz kôzetparki ösvénynek is te-
kinthetô. Minden egyes lépés mintegy
15 ezer évvel visz közelebb a 20 mil-
lió éves rétegekhez. Az idô kerekét
visszapörgetô sétához a kövek felírá-
sai és kôzetminták, tanúkövek nyújta-
nak segítséget. A harmadik típusú
sétautakat a – 2 illetve 4 km hosszú –
biológiai ösvények képezik, amelye-
KISHARTYÁN
Irányítószám: 3136, lakosságszám: 650
Visszatérve Salgótarjánba, egy dé-
lebbre esô, de szintén nyugati kijárón
Szécsény–Balassagyarmat irányába a
22-es számú fô közlekedési úton
hagyhatjuk el a várost. Ekkor az elsô
falu, amelyet érintünk, Kishartyán
lesz, amely a Cserhát-vidék, Litke–
Etesi-dombság keleti oldalán, a Mé-
nes-patak felsô folyása mellett terül
el. A község Salgótarján felé esô végé-
ben emelkedô dombot Zsidó-hegy-
ket pihenôhelyek, illetve a helyi kô- Egy darab a kövült
bányászkodás emlékhelyei színesíte- ôsfenyôbôl
nek, tesznek kellemesebbé.
A Bükki Nemzeti Park igazgatósága
által mûködtetett, szépen karban tar- Az ipolytarnóci park
tott 157 hektáros tudományos rezer- április 1-je
vátum – az Ipolytarnóc Ôsmaradvá- és október 31-e között
nyok Természetvédelmi Terület – 9-tól 16 óráig fogadja
nem véletlenül kapta meg az elmúlt a látogatókat.
években az Európa-diplomát. A sok A túrák a geológiai
vonatkozásban egyedülálló tudomá- tanösvény bejáratától
nyos értékek védelme, bemutatása, minden óra 30-dik
biztonságos, szakszerû és szelleme- percében indulnak.
sen ismeretterjesztô látványosságú. A leletegyüttest
november 1-jétôl
március 31-éig
nek hívják, mert a XVIII. század má- 9-tôl 15 óráig lehet
sodik felében kiraboltak és megöltek látogatni.
itt egy átutazó izraelita kereskedôt. A Ilyenkor a fogadó-
Zsidó-hegy a Duna és a Tisza vízgyûj- épület zárva tart.
tô területének választó vonala is. Munkanapi hétfôkön
A település középkori eredetû, a nem fogadnak
XIII. században már volt ott templo- vendégeket.
mos rendház, az 1400-as években pe- Ugyancsak zárva
dig több birtokszerzô fegyveres táma- vannak január
dás kapcsán is említik. Nevének ere- és november
dete (Harkján) azonban valószínûleg 1-jén, a karácsonyi
a honfoglalás korig vezethetô vissza, s ünnepeken
a „horka” méltóságnévvel függ(het) és szilveszterkor.
össze. A XIX. század elején Bay Tel.: 32/454-113
97
 A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
A kishartyáni Ferenc birtoka volt, kinek halála után
Kôlyuk-oldal 1820-ban özvegye, született Fáy Ilona,
majd örököse Gyürky Pál tulajdonába
került a település.
Az oldalvölgy peremén álló, Dózsa
György u. 36. sz. alatti torony nélküli
római katolikus templom, mûemlék.
XIV–XV. századi szentélye gótikus,
hajója – amely 1712-tôl 1736-ig épült
– barokk jellegû. A szentélyben rene-
Bay Ferenc táblabíró szánsz, egyszerû pálcatagos pasz-
síremlékén, amely tofórium található. A templomnak gó-
a templom feletti tikus, királyfejeket tartalmazó gyám-
dombon áll a következô kövei vannak. A faluközpont megha-
felirat olvasható:
„Ludányi Bay Ferencz
Cs. K. udvari tanácsos SÓSHARTYÁN
septemvire, Szent István Irányítószám: 3131, lakosságszám: 920
király jeles rendje,
keresztes vitézét, nagy Átmenetileg elhagyva a 22-es utat, a
hazafit, törvénytudót, kishartyáni templom alatti Dózsa
igaz bírót, hív férjet, György úton át kirándulást tehetünk
gondos atyát a haza, Sóshartyánba.
özvegye s árvái kesergik. A Cserhát északi lábánál fekvô köz-
Meg holt 1820-dik eszt. ség szintén középkori eredetû, a terü-
Febr. 4-dik napján, let azonban lényegesen régebbrôl la-
munkás életének 74-dik kott. A falu határában – Zudtetôn,
esztendejében. Hosszútetôn, Murahegyen – három,
Elfelejthetetlen férjének honfoglalás kori temetôt is feltártak,
emlékezetére emelte gazdag leletanyaggal. 1332–37 között
szeretett özvegye – a pápai tizedszedô lajstrom szerint –
Fáy Ilona.” már létezett plébániája a falunak.
98
tározó eleme a harangtorony. A Rákó-
czi u. 9. szám alatti útikereszt mûem-
lék jellegû építmény, lábazata közép-
kori eredetû. 1999-ben az orvosi ren-
delô épületében falugalériát alakítot-
tak ki. Alkalmi tárlatainak megtekin-
téséhez a kulcs a polgármesteri hiva-
talban igényelhetô.
Természetvédelmi oltalom alatt áll a
falutól déli irányban található 13 hek-
táros földtani képzôdmény, a Kôlyuk-
oldal, amely mintegy 30–50 méter ma-
gas, 300 méter hosszú, csaknem füg-
gôleges sziklafal, a templomdomb ol-
dalán vezetô földúton, illetve lépcsô-
kön közelíthetô meg. A meredek, le-
kopott homokkôfalban több „helyi-
ségbôl” álló barlang található, amely
évszázadokon keresztül nyújtott me-
nedéket a helybeliknek ellenséges tá-
madás esetén. A monda szerint a kö-
zépkorban remeték is éltek itt. Bél
Mátyás említette megyei leírásában,
hogy 1730 táján a barlangnak „ajtaja”
és „ablaka” is volt. A sziklafal tövébôl
kora középkori edénytöredékek ke-
rültek elô. A geológiai értékei miatt
védett kôfalon ritka sziklai növénytár-
sulások is tenyésznek.
1706-ban II. Rákóczi Ferenc itt tartott
díszszemlét a fejedelem seregébe
igyekvô nógrádi nemesség felett. A fa-
lu jelenlegi neogótikus, egyhajós ró-
mai katolikus temploma – amelyhez a
dombtetôre a Dózsa utcából vezet
szerpentin út – 1906-ban épült, nagy-
harangját 1911-ben majd 1936-ban ön-
tették. A templom oldalában egy fel
nem robbant lövedék ma is emlékez-
tet a második világháború pusztításai-
ra. 1991-ben az új temetôben az áldo-
zatok emlékére emlékmûvet avattak.
Sóshartyán elsôsorban a templom
melletti jódaqua forrásról lett híres,
amire a falunév „Sós” elôtagja is utal.
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
A Mária Terézia uralkodása óta ismert
gyógyvíz helyi palackozását elôször
az 1950-es években sikerült megolda-
ni, majd évtizedekig szünetelt a jóté-
kony hatású víz kivétele, illetve helyi
palackozása. Az 1990-es évek máso-
dik felében magánosítás útján ismét
megoldódott a helybéli palackozás és
a forgalmazás.
A községben – a Petôfi és a Kossuth
utcában – néhány szép kontytetôs, fa-
SÁGÚJFALU
Irányítószám: 3162, lakosságszám: 1100
Sóshartyánból visszatérve Kishartyán-
ba, tovább indulhatunk a 22-es számú
úton Szécsény, Balassagyarmat irá-
nyába. Ekkor a következô község,
amelyet érintünk Ságújfalu, amely az
Etes környéki dombvidékkel és a
Karancs-völgyével összekötô út men-
tén fekszik, szép természeti környe-
zetben, lapos szántókkal és fákkal bo-
rított hegyoldalakkal körülvéve. Mint-
egy 700 éves múltra tekint vissza, sôt
helyén már évezredekkel ezelôtt éltek
emberek. Ezt bizonyítják az 1884-ben
a Várhegyen (ahol a hagyomány sze-
rint rablóvár állott) talált ôskori urnák,
az 1907-ben a Bátka legelôn felfede-
zett bronzkori tárgyak, az 1960-ban
meglelt késô avar kori sírok és 1993
ôszén a Várhegy aljában megtalált ké-
sô bronzkori régészeti leletek, urnate-
metôk nyomai.
A település neve Ságújfaluként
1518-ban szerepelt elôször, de Újfalu-
ként már mintegy kétszáz évvel ko-
rábban is ismert volt. (A „Ság” elôtag
minden bizonnyal Karancsság szom-
szédságára utal.) Ekkor a Zách nem-
zetség ôsi birtokaként tartották nyil-
ván. A régi falu, vagy Másfalu - amely
a török dúlás idején jórészt elpusztult
– 1690–1700 között épült újjá. A XVIII.
ragott oromfalú, poltári cseréppel fe-
dett parasztház is található. 1976-ban,
a Petôfi utcában nyílt meg Sóshartyán
falumúzeuma.
A szintén kontytetôs, kétosztatú paraszt-
házban rendszerezve láthatók a tárgyi
néprajz helyi emlékei, a háztartási eszkö-
zöktôl a bútorokon keresztül a különféle
ruhadarabokig. Rendszeresen nem tart
nyitva, de a kulcs elkérhetô a polgármes-
teri hivatalban.
század második felében a Liptó vár-
megyébôl származott Kubinyi család
sarja, Kubinyi Gáspár volt a falu birto-
kosa. Ô építtette itt 1770-ben a família
elsô nógrádi uradalmi épületét, amely A XX. század
a késô barokk és a palóc népi építé- 30-as éveiben
szeti stílus sajátos ötvözetét mutatja. A dr. Horváth József
kúria 1826-ban, rokoni szálak révén karancssági plébános
késôbb Prónay György tulajdona lett. határozta el, hogy
Valamikor egyetlen nagy összefüggô „templom kell ennek
gyümölcsösbôl állt a környék, a fákon a vallásos népnek” és
a beütött, égetett felirat – B. P. Gy. – a nagy gazdasági
báró Prónayra utalt. válság, valamint
A község középkori temploma el- a második világháború
pusztult. Az 1629-es Pázmány-féle fenyegetése ellenére
összeírás Ságújfalut a nógrádi fôespe- megvalósította tervét.
resség plébániái közé sorolta. 1630 és Oltárának képe
1690 között Karancsságot is ellátták a Kákonyi Asztrik
papjaik. Késôbb Ságújfalu a Karancs- munkája,
ság filiája lett, a hívek hosszú idôn át a mennyezetet és
odajártak istentiszteletre. A mai római az oldalfalakat
katolikus templomot a Kossuth utcá- Szilágyi János freskói
ban 1939-ben szentelték fel. díszítik. Oldalán
Folyamatosan végzik az 1989 óta is- az építésének
mét mûemlék jellegû Kubinyi–Pró- megörökítését szolgáló
nay-kastély felújítását, erdeti állapot- emléktábla található,
ban való visszaállítását. A késô ba- a szöveg 1991 óta
rokk stílusú épület a település ékessé- olvasható. A templom-
ge: faragott korlátai, díszes oszlopfôi építô pap – bár késôbb
és különleges ablakszegélyei a holló- elkerült innen –
kôi parasztházakra emlékeztetnek. Ságújfaluban kívánt
Mestergerendájában ólatin nyelvû nyugodni, ezért a helyi
szöveg olvasható. Jelenleg a polgár- temetôben van
mesteri hivatal, a posta, az orvosi eltemetve.
99
 A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE

Etes négy egymástól rendelô mûködik benne és helytörté- községi kalendáriumok a faluról. Igen
elkülönülô lakott részbôl: neti kiállítás látható. A környezô, vas- sikeresnek mondható a faluszépítô és
a Faluból, illetve tag törzsû öreg gesztenyefák alatt kel- mûvelôdô egyesület tevékenysége.
Öregetesbôl; Amália- lemes a pihenés. Nyaranta rendszeresen faluszépítô tá-
telepbôl; Béna- illetve Az 1994-es iskolafelújítás, -bôvítés borokat rendeznek. Október 18-án a
Albert-aknából; során az intézmény folyosóin iskola- kastély udvarán kopjafát avattak,
Rau-aknából, valamint galériát is kialakítottak. 1991 óta jelen- amelyet az erdélyiek ajándékoztak a
Kotrocópusztából áll. nek meg helytörténeti kiadványok, falunak.
Egykor több
kôszénbánya is
mûködött a környéken. ETES Feszty Masa két nagyméretû olajképe,
Erre utalnak Irányítószám: 3136, lakosságszám: 1530 amelynek hátterét az etesi táj ihlette.
az aknanevek, de Az 1988-as felújítás során festette So-
a bányató is. A település Ságújfalu centrumából a Dózsa mos Miklós Utolsó vacsora címû fres-
a nógrádi szénbányászat György úton kelet felé jutunk ki a kóját. Itteni mesterek készítették a be-
történetének XIX. sz.-i községbôl. E festôi szépségû út – a járat míves fakapuját, a kovácsoltvas
kezdeteivel is szoros Várhegy mellett a Szurdokon keresz- ajtót, illetve a gyertyatartókat. Vissza-
kapcsolatban áll. tül vezet – köti össze Karancsaljával. E kerültek a templom falára a XX. szá-
Az elsô világháború elôtt két község között fekszik Etes. zad eleji oltárképek is. A templom ud-
Etes országosan A falu mai római katolikus templo- varán található az elsô világháborús
a 4. helyen állt ma a Rákóczi úton 1733-ban épült és hôsi halottak emléktáblával kirakott
a bányászok számát Szent József tiszteletére szentelték fel. keresztje.
tekintve. A fôbejárat fölötti Szent István profilját A község híres a keresztekrôl. A te-
ábrázoló dombormûvet a Szent Ist- metôben még ma is láthatók szépen
A szakirodalom szerint ván, könyörögj érettünk felirattal a faragott fakeresztek. A Karancsaljai
Etes községet Ond vezér millennium alkalmából állították fel úton található népmûvészeti értékû
fiáról, Etérôl – az ôsi 1896-ban. Az 1925-ben megnagyobbí- fakereszt mûemlék jellegû. Ugyan-
Etü-bôl – nevezték el. tott épület elvesztette barokk jellegét. csak mûemlék jellegû a Rákóczi u. 56.
A szájhagyomány Az 1960-as években felépült a lour- sz. alatti palóc lakóház. Jellegzetessé-
azonban élteti az „etess” des-i barlang és a plébánia is a gét a mestergerendás szobamennye-
verziót is, mondván templom mellett. 1969-re elkészült zet, valamint az ablakok jelentik.
az erre járó fuvarosokat
így figyelmeztették
az igavonó állatok KARANCSSÁG Honfoglalás elôtti település, elsô
táplálására. Irányítószám: 3163, lakosságszám: 1200 írásos említése az 1200-as évek elejé-
rôl való.
Az 1970-es évekig Az etesi kitérôrôl visszatérve Ságúj- A középkorban a Zách majd a Méhi
az Amália-telepi-tó faluba, illetve a 22-es számú útra, Szé- család birtoka volt. 1770-tôl Kubinyi
fürdési lehetôséget csény felé hamarosan elérjük Karanc- Gáspárt tisztelték földesúrként. Ô
is biztosított, késôbb sságot. A község szép dombvidéki építtette 1794-ben a késô barokk stí-
csak horgászati célokat környezettel rendelkezik északról és lusú, az Alkotmány u. 10. sz. alatt ma
szolgált. Mára a víz- délrôl egyaránt. is létezô mûemlék jellegû kastélyt,
mennyiség annyira A „Ság” helységnévben alighanem amely késôbb a Prónay család birto-
lecsökkent, hogy kabar törzsnév rejlik; más vélemé- kába került. Az u alakú földszintes
ez az állapot a növény- nyek szerint az erdôs területet, ma- épület eredetileg manzárdtetôs volt,
és állatvilág élôhelyét gaslatot jelölô köznév, illetve iráni ezt cserélték ki nyeregtetôre az 1960-
is veszélyezteti. méltóságot jelentô szó. as felújításkor.

100
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE

A román stílusú római katolikus 1994 au-

templomban utoljára 1889-ben tartot- gusztusában
tak istentiszteletet. Helyére az Egy- avatták fel a
házhegy oldalában 1892-ben építet- község új,
ték az új, napjainkban is mûködô modern álta-
neogótikus római katolikus templo- lános iskolá-
mot, amelyet a százéves évforduló al- ját a Kossuth
kalmából felújítottak. Az újraszente- u. 27. sz.
lést Paskai László bíboros, esztergomi alatt, amely
érsek végezte. I. István ki-
A Mikszáth utcában található egy rályról kapta
XVIII. századi, valószínûleg 1767-bôl a nevét. Az
való – Nepomuki Szent Jánosról elne- intézmény a
vezett – mûemlék jellegû kápolna is, falu kulturá-
amelyet a legenda szerint Zách Felici- lis és sport-
án környékbeli lerombolt várának kö- életének is
veibôl emeltek. A kápolnát a névadó központja.
szobra díszíti. Erre az isko-
A temetôi mûemlék jellegû fa sírke- lagaléria és a
resztek éppúgy értéket jelentenek, tornacsarnok
mint Kubinyi Gáspár illetve felesége, is feljogosít-
Podmaniczky Rozália sírkövei az ja. Falai kö-
1800-as évekbôl. Két népi sírkeresztet zött korongozó és szônyegszövô Kápolna Karancsságon
– rajtuk térdeplô angyalokkal – a szakkör is mûködik.
templomban ôriznek. A két világhá- Az iskola külsô falát Bobály Attila
ború helyi mártírjaira közös emlékmû bronz reliefje és Radics István sgraf-
emlékezteti az utókort. fitója díszíti.

SZALMATERCS 1846-ig, az egyesítésig, Pusztatercs- Borbás Tibor

Irányítószám: 3163, lakosságszám: 520 nek nevezték. A középkori plébánia a szarvas szobra

Elhagyva Karancsságot, a 22-es sz. fô-

úton a következô község Szécsény-
hez illetve Balassagyarmathoz köze-
ledve: Szalmatercs. A település a Mé-
nes-patak kelet–nyugat irányú völ-
gyébe épült. A falu szintén középkori
eredetû, neve már szerepelt az
1332–37. évi pápai tizedjegyzékben.
A „Szalma” elôtag a besenyôk nyelvén
ôrt jelentett, más vélemények szerint
ezen a szón tényleg a kicsépelt gabo-
na szárát kell érteni. A „tercs” minden
bizonnyal szláv eredetû. A XVIII. szá-
zad végére Szalmatercs egyik része is-
mét jobbágyfalu lett, nemesi részét

101

A legenda szerint
Újlakpuszta határában
állt a Petôfi Sándor
által megénekelt
„Kutyakaparó” csárda,
amelyet a költô akkor
látogatott meg, amikor
Salgó várában is járt.
Szájhagyomány útján
öröklôdik a XIX. és
XX. század fordulója
tájáról a „vizslási harmat”
története: a hirtelen
felhôszakadás miatt
megáradt patakból
a lábasjószágokat
a szomszédos
településen fogták ki
a vízbôl, de a vizslásiak
szerint „csak egy kis
harmat” esett.
Az újlaki rész észak-
nyugati oldalán
a Kökényes-völgyben
(nevezik Cigányvölgy-
nek is) természet-
védelmi oltalom alatt
áll egy kocsányos
tölgy-matuzsálem,
amelynek törzskerülete
5 méter, a koronáé 30 m,
a magassága pedig
meghaladja a 20 métert.
A 21-es úttól Budapest
felé tartva, a jobbra
fekvô terület ideális
pihenô- és
kirándulóhely,
különösen tavaszi
virágnyílás idején.
102
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE
török dúlás idején elpusztult, s azóta
sincs itt templom, ezért az 1990-es
években az egykori iskolában imahá-
zat alakítottak ki, a pap Karancsságról
jár át.
Az épület falán két emléktábla talál-
ható: az egyiket az 1938-as budapesti
eucharisztikus világkongresszus tisz-
teletére állították, a másikat pedig a
második világháború községi áldoza-
tai emlékére készíttette a helyi önkor-
mányzat 1992-ben.
Az egykori pusztatercsi településré-
szen épült a XVIII. század második fe-
lében barokk stílusban Ruttkay Károly
megrendelésére, a nevét viselô kúria,
amely ma mûemlék jellegû épület és
az Arany János u. 7. sz. alatt található.
A lakosság egyszerûen csak „kastély-
nak” nevezi. Az elmúlt évtizedekben
volt termelôszövetkezeti iroda, szol-
gálati lakás, sajnos ma gazdátlan, el-
hanyagolt állagú.
Nevezetes, mûemlék jellegû mû-
tárgy a község nyugati bejáratánál, a
VIZSLÁS
Irányítószám: 3128, lakosságszám: 1450
Újra visszatérve a salgótarjáni kiindu-
lóponthoz, ezúttal az egyik zagy-
vapálfalvai délkeleti kijárón balra kell
fordulnunk ahhoz, hogy elérjük a
városhoz közeli községet, Vizslást,
amely a Mátra illetve a Cserhát északi
nyúlványait elválasztó szép völgyben
fekszik.
Egymástól két kilométerre lévô te-
lepülésrészbôl – Vizslásból és Vizslás-
újlakból – áll. (Utóbbi a 21-es fô köz-
lekedési út mentén Salgótarjántól dél-
re található.)
A község közelében lévô Borsos-
domb tetején bronzkori temetkezési
helyet tártak fel az 1940-es években.
Leletanyaga a budapesti Nemzeti Mú-
fôút mentén a falu határát jelzô táblá-
nál egy kis magaslaton lévô, eredeti-
leg 1906-ban állított fakereszt. A fe-
szület 1978-ban szántási munkálatok
közben megsérült, ezért egy év múlva
id. Bali Ferenc újat készített, melyre a
régirôl levett korpuszt helyezték.
A községtôl északra, a Pusztafalu-
dûlôben egy vasból készült feszület
áll. 1912-ben Juhász József emeltette,
majd Juhász Sándor és neje állíttatta
helyre 1934-ben. A község önkor-
mányzata 1991-ben újíttatta fel.
A Rákóczi utcában 1965-ben elbon-
tott múlt századi harangláb elôtt is van
egy feszület 1937-bôl.
A temetô délnyugati lábánál van
egy kegyhely, amelyet a helyiek csak
„ballang”-ként emlegetnek. A kôfül-
kében Mária és Szent Bernadett szob-
ra található.
A Kossuth Lajos Mûvelôdési Otthon
elôtti parkba 1973-ban helyezték el
Borbás Tibor szarvast ábrázoló szob-
rát.
zeumba került. A mai újlaki település-
rész már a tatárjárás korában lakott
volt Faluhely elnevezéssel. Az elsô
írásos említés – Wyslas néven – 1456-
ból származik.
A római katolikus templom a Kos-
suth utcában gótikus eredetû, román
stílusú. 1680-ban emelték középkori
alapokra, majd a XVIII. és a XIX. szá-
zadban újjáépítették. A torony és az
orgonakarzat 1800 után épült. A
templom mûemlék jellegû védettség
alatt áll.
Van a községben néhány népi épí-
tészeti értéket jelentô lakóház, ame-
lyek közül is a legjelentôsebb a két
„szabadkéményes” épület.
Mindkét településrészen mûködött
kôszénbánya, de már mindkettôt ré-
gen bezárták.
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE

KAZÁR
Irányítószám: 3127, lakosságszám: 2150

Vizslásról néhány dombon, emelke-

dôn túljutva érkezünk meg a népvise-
letérôl híres faluba, amely szintén
völgyben terül el. Máig vitatott, hogy
a helység neve a honfoglaló Kazár
törzsre utal-e. Az 1220-as évekbôl
fennmaradt elsô írásos emlék C-vel
említi a települést, amelynek közép-
kori története kevéssé ismert. Az
azonban biztos, hogy mezôgazdaság-
gal és fakitermeléssel foglalkozó job-
bágyok lakták. A XIX. század második
felében bányászcsaládok települtek
ide, 1920-ban a község mellett tárnát díszíti. A fôkötô végérôl hosszú piros Húsvéti locsolkodás
is nyitottak. szalagok vagy színes virágos pántli- Kazáron
A XIX. század második felében kák lógnak le egészen a szoknya aljá-
meghatározó személyiség volt a falu- ig. Az új asszonyok erre a fôkötôre
ban Szabó István, a tudós pap, aki még tüllkendôt is kötöttek. A legalsó
Homérosz eposzait elôször fordította szoknya kendervászonból készült
magyarra. Tagja volt a Magyar Tudo- szûk pendely. A legfelsô szoknya sok-
mányos Akadémiának és a Kisfaludy szor kasmírból szabott, az ujjatlan
Társaságnak is. 1857 és 1892 között mellénykével (a pruszlikkal) össze-
dolgozott és publikált Kazári-pap né- varott színes szoknya. Eléje általában
ven. A plébánia kertjében 1995-ben az inggel megegyezô anyagú bô hím-
felállított szoborportré – Molnár Péter zett kötény kerül. Télen a virágmotí-
munkája – méltón emlékezteti a köz- vumokkal díszített ködmönt is ma-
ség egykori papjára az utókort. A falu gukra öltötték. Az utóbbi évtizedek-
központjában a templom melletti tu- ben a bel- és külföldön egyaránt jó hí- Élô húsvéti népszokás
rulos emlékmû a két világháború már-
tírjai elôtt tiszteleg.
A településen szórványban még
mindig fellelhetôk a népi építészet
emlékei (például a palóc faházak, ré-
gi vízvezetôs, féloszlopos tornácú,
deszka oromzatú porták maradvá-
nyai), de igazán híressé a ritka szép-
ségû viselet tette a községet. Elsôként
Manga János, a balassagyarmati nép-
rajztudós népszerûsítette.
Jellegzetessége az asszonyok fejvi-
selete, amely több darabból tevôdik
össze, s a szabott vászon fôkötô vala-
mint a párta keveréke. Arany- vagy
ezüstcsipke, vagy tüllfodor és gyöngy

103
 A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE

Kazár határában, a Mátra rû hagyományôrzô együttes élteti to- Többen is készítenek a faluban kazári
felé esô lejtôn mintegy vább a folklór tradícióit. Ugyanezt a babákat, némelyik lakás valóságos
hektárnyi területen célt szolgálja a Hunyadi utcai tájház a babamúzeum.
csodálatos természeti tárgyi emlékeivel. (Kulcs a szemben Az augusztus 20-i ünnepségek ide-
látványosság, lévô házban) A Kossuth utcai kiállító- jén figyelemre méltóak a kazári búcsú
tudományos érték házban idôszakos tárlatok láthatók. nagyszabású rendezvényei.
látható: a sok millió
éves riolit-tufa erózió.
Ez a képzôdmény fehér, MÁTRASZELE lálható: a Bakó-kút forrása feletti szik-
növénytelen talajával, Irányítószám: 3142, lakosságszám: 1050 lán álló Nepomuki Szent János-szo-
tekervényes bor, amelyet 1826-ban állítottak. A pa-
gyûrôdéseivel holdbéli Kazárt elhagyva Mizserfa – amely ré- lóc népi építészet jellemzô jegyeit né-
tájhoz hasonlít. sze Kazárnak – illetve Rákóczi telep hány jól karbantartott lakóház is ma-
irányába is elágazik el az út: de a gán viseli. A helyi népviselet hagyo-
hegyvidéki település, Mátraszele felé mányos ruhadarabjait az asszonykó-
A XIX. század közepétôl egy harmadik úton, északnak kell in- rus tagjai öltik magukra fellépéseik al-
1985-ig tartó mátraszelei dulni. kalmával.
bányászkodásra A falu középkori római katolikus A falu környékét kiterjedt erdôsé-
manapság már csak templomát – amely 1674-ben épült – gek borítják, amelyek egy része a
a községhez tartozó 1907-ben lebontották, helyébe 1935- Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet-
Székvölgypuszta ben emeltek újat. A településen mind- hez tartozik. A település határában ta-
emlékeztet, ahol Nógrád össze egy jelentôsebb régi emlék ta- lálható tó kedvelt horgászati központ.
megye egyetlen,
magántulajdonban lévô,
külszíni kôszénbányája BÁRNA bükkerdôs kaptatón jó turistaút vezet.
mûködik. Irányítószám: 3126, lakosságszám: 1200 A csúcsról szép kilátás nyílik a Bükk,
a Cserhát és a Mátra vonulataira, de az
A Mátraszelérôl Salgótarjánba vezetô Alacsony- és Magas-Tátrára is. Talaján
útról jobb felé elkanyarodva érhetô változatos sziklanövényzet figyelhetô
Bárna falu középkori el a tájvédelmi körzetté nyilvánított meg.
eredetû, az elsô írásos hegyek, dombok, erdôk közé bújta- A Kiskô (381 m) a Salgótarján kör-
adat 1405-bôl való. tott falu, amely csak ezen az úton, te- nyéki bazaltvidék keleti „végvára”.
A néveredet kutatói hát egy irányból közelíthetô meg. Valószínûsíthetô, hogy egykoron szó
a „sötét” értelemben Bárna egyike a nógrádi zsáktelepülé- szerint is vár állott rajta. Sziklaalakza-
használt „barna” seknek. tai alatt a mélyben egy több mint tíz
melléknév A római katolikus plébániát 1799- méter hosszú üreg található, amely a
helynevesülését tartják ben alapították a Petôfi u. 22. sz. alat- legenda szerint a török dúlás idején
a legvalószínûbbnek. ti mûemlék jellegû, késô barokk stílu- menedékül szolgált az itt élôknek. A
Mások a Barna, sú templom 1809-tôl 1822-ig épült fel. geológiai érdekességû barlang évmil-
Barnabás személynévbôl Ez a község is bányászfalunak számí- liókkal ezelôtt vulkáni kitörések so-
eredeztetik a falu tott évtizeken keresztül. rán, egy nagy gázbuborék maradvá-
elnevezését. A Bárna körüli természeti neveze- nyaként alakult ki.
A török hódoltság után tességeket a különbözô kövek jelen- Bárnától északkeletre található a
felvidéki szlovákok tik. Nagykô – nem véletlen az elneve- 457 méter magas Szerkônek (a hely-
települtek ide, akik zés – a maga 520 méterével a környék beliek Szérkônek mondják) az a kü-
a XVIII. század elejére legmagasabb és legnagyobb tömegû lönlegessége, hogy nem vulkanikus
már elmagyarosodtak. bazaltkúpja, melyhez a községbôl egy eredetû, hanem homokkô.

104
A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE

CERED rácsozaton áll. A szoknya tornácát 12

Irányítószám: 3123, lakosságszám: 1360 darab, a törzsét 9 oszlop tartja. A tor-
nácot deszkafal veszi körül. A harang-
Bárnáról kénytelenek vagyunk vissza- ház kettôs, nyílásai zsalus kialakítású-
térni Salgótarján északkeleti peremé- ak. A csomópontoknál római számos
ig, hogy Zagyvaróna irányába Rónafa- jelöléseket alkalmaztak.
lu, valamint Rónabányatelep érintésé- A Jókai u. 3. alatti úgynevezett falu-
vel erôsen szerpentines úton (amelyi- ház a közösségi élet színtere. A köz-
ken a Salgó-rali nevû autóverseny ség hagyományôrzôi szép sikerekkel
mezônyét is többször vezették az el- büszkélkedhetnek. Az utóbbi évek-
múlt években) eljussunk Ceredre. Ró- ben Cered nyaranta mûvész-
nabányánál azonban – különösen ha- telep(ek)nek is otthont ad.
vas télidôben – érdemes egy kicsit A vízben szegény térség nagy érté-
idôzni, hiszen onnan nem messze két jelentik a mesterséges víztározók, XVIII. századi mûemlék
esik Bagókô, illetve Szilváskô. Az amelyek egyben népszerû horgászta- fa harangtorony
utóbbi – már csak a sífelvonó miatt is vaknak is számítanak. Cereden
– a síelôk nógrádi paradicsoma. Rá-
adásul egy barlang is tartozik Szilvás-
kôhöz.
Cered a Karancs–Medves Tájvédel-
mi Körzet közvetlen közelében, a
Tarna forrásvidékén, a magyar–szlo-
vák államhatár mellett fekszik. Állami
és nagyobb egyházi ünnepek alkal-
mával ideiglenesen megnyitják a
Cered-Tajti határállomást is.
A falu nevével egy 1405-ben kelt
okiratban találkozni elôször. A telepü-
lés római katolikus temploma 1755 és
62 között épült, 1774-ben és 1884-ben
felújították. A Jókai u. és Vörösmarty
u. keresztezôdésében álló barokk stí-
lusú templom mûemlék jellegû épü-
let. A fô- és mellékoltár, a szószék
szintén barokk stílusú. A templom
északkeleti oldalán a Jókai utcában
található egy szintén XVIII. században
– valószínûleg a templom felújítása-
kor, 1774-ben – épült 13 méter magas,
fazsindelyes tetôzetû harangláb, illet-
ve harangtorony, amelyik népi építé-
szeti mûemlék. A ceredi harangtor-
nyot egy félholdas csúcsdíszhez kap-
csolódó helyi hagyomány török kora-
belinek tartja. Legrégibb harangját
Jüstel József egri mester készítette
1789-ben. Az építmény erôs gerenda-

105
 A KARANCS–MEDVES, IPOLYTARNÓC ÉS SALGÓTARJÁN KÖRNYÉKE

Szilaspogony elnevezése SZILASPOGONY szicista római katolikus temploma

egyes vélekedések Irányítószám: 3125, lakosságszám: 500 1806-tól 1823-ig épült. Oromzatos
szerint a pagony, homlokzatú, huszártornyú, szegment-
azaz ligetes erdô, Ceredrôl két irányba is indulhatunk íves szentéllyel rendelkezik. Hajója
más vélemények szerint tovább: délkelet felé Tóthújfalupusz- egyboltszakaszos, a templomban or-
viszont a pogány szóból tát érintve Szilaspogonyba, Nógrád gonakarzat is található. A Rákóczi úti
ered. Mindskettô megye egyik legkeletibb községébe épület városképi jelentôségû.
alátámasztható: egyrészt jutunk. Még nógrádi viszonylatban is A Bárnánál már említett és bemuta-
ilyen erdôségek bôven alacsony lélekszámúnak tekinthetô tott természeti látványosságok néme-
vannak errefelé, település, amely szép, tiszta levegôjû lyike (pl. a Kiskô és a sziklabarlang)
másrészt falu közelében környzetben fekszik. A község klasz- Szilaspogonyból is megközelíthetô.
ôskori kultikus és
használati tárgyak
is elôkerültek. ZABAR lekben elôször 1359-ben jelent meg
A települést 1405-ben Irányítószám: 3124, lakosságszám: 600 Zabar neve, amikor a Zabary és a
már említi oklevél Bebek család birtoka volt. A XVIII.
Pogon néven. Közvetlenül Szilaspogonyból is, de század végén, a XIX. század elején
A falu neve 1954-ig visszatérve Ceredrôl is indulhatunk nagyobb létszámú szlovák és német
Pogony volt, ekkor Nógrád megye legkeletibb településé- család települt a községbe.
kapta az elôtagot re, a Borsod-Abaúj-Zemplén illetve A trianoni békeszerzôdés elôtt
a helység határában Heves megye határán, az oszágha- Zabar Gömör vármegyéhez tartozott,
csörgedezô és a Tarnába tárhoz is közel, a Tarna völgyében s csak a határok átrajzolása után ke-
futó Szilas-patakról. fekvô, szintén viszonylag alacsony lé- rült Nógrádba s vált határ menti tele-
A patak viszont lekszámú Zabarba. püléssé.
a medret kísérô Már a bronzkorban is lakott volt e Az 1950-es évekig a Csehszlovákiá-
szilfákról kapta a nevét. dombokkal és völgyekkel tagolt táj, ba való átjárást vámházzal ellátott ha-
amit a környéken elôkerült tárgyi ma- tárátkelôhely biztosította.
radványok is bizonyítanak. A pápai ti- A falu római katolikus temploma –
A középkori mûemlék zedszedôk templomos helyként Sobur az Ady Endre útról közelíthetô meg és
római katolikus templom névalakban már 1332-ben feljegyez- egy emelkedôn áll – nagyon régi, mû-
Zabaron ték dézsmajegyzékükbe. Az okleve- emlékként tartják nyilván. A XIII. szá-
zadban épült román stílusban. A XV.
században gótikus stílusban átépítet-
ték. 1932-ben fôként a homlokzatot
erôsen megújították. Ekkor készült a
torony is. Hajója síkmennyezetes, or-
gonakarzattal, román dongás szen-
téllyel, késô gótikus kapuval, román
tölcsérablakokkal rendelkezik.
A plébániaház – amelyet 1814-tôl
használnak e célra – földszintes,
négypilléres középrésszel 1725-ben
kúriának épült. A templom mellett
több, 150 éves öntöttvas sírkereszt áll.
A Medves környéke, így Zabar is –
még nem is olyan régen – híres volt
állattartásáról.

106
 Az Ipoly-völgy
és Balassagyar mat kör nyéke
Különleges szépségû, történelmi és
építészeti emlékekben, néprajzi ha-
gyományokban, természeti értékek-
ben gazdag vidék ez a régió: ide tarto-
zik a Nógrádi-medence magyarorszá-
gi része az Ipoly bal partján és a Bel-
sô-Cserhát azon területei, amelyek az
Ipolyba torkolló Fekete-víz és a Tisza
vízrendszeréhez tartozó Galga víz-
108
gyûjtô medencéjét ölelik körül. Az
észak–déli tájolású Galga-völgy fon-
tos közlekedési útvonal: erre vezet az
Aszód és Balassagyarmat közötti
közút és vasút is. A Nógrádi-meden-
cét kelet–nyugati irányba az Ipoly völ-
gyében vezetô 22-es számú fôút szeli
keresztül. Balassagyarmat egyben ha-
tárátkelô is Szlovákia felé.
AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE
Talán nincs is az emberiség történe-
tének olyan korszaka, amelyiknek tár-
gyi emlékei nem kerültek elô ezen a
vidéken. A honfoglaló magyarok már
a IX. század végén megtelepedtek;
egyik ékes bizonyítéka ennek az a
Koplány nevû, évszázadokkal ezelôtt
elpusztult falu, ami a mai Mohora és
Szügy között feküdt félúton, s Ond
vezér Kaplony fiáról kapta nevét.
Emellett számos sírleletet is feltártak
ebbôl az idôszakból a régészek.
A török hódoltság után elnéptele-
nedett vidékre nagyrészt szlovákok
érkeztek a Felvidékrôl, a gyorsan
városiasodó Balassagyarmaton pedig
tekintélyes létszámú zsidó, német, gö-
rög és szerb kereskedô-, illetve ipa-
ros talált megélhetést. A túlnyomó-
részt katolikus vidéken ekkor tele-
pedtek meg az evangélikusok, Balas-
sagyarmaton pedig, kisebb létszám-
ban a görögkeleti egyház hívei és a
reformátusok; a város mellett Becs-
kén is jelentôs volt a zsidó vallásúak
aránya.
A Nógrádi-medence talaja inkább
homokos, az egykor szeszélyesen ka-
nyargó Ipoly hordaléka töltötte fel. A
viszonylag sík vidék nagy része me-
zôgazdasági terület, a dombos része-
ken gyümölcstermesztés is sokfelé fo-
lyik. A soványan termô táblákat az
utóbbi évtizedekben sokfelé erdôvel
telepítették be. Ezek általában fenyô-
és nyárfajok, vöröstölgyesek, nyírrel
vegyesen. Az ôshonos növényzet az
Ipoly menti területen a vizenyôs réte-
ken és az ipolyszögi égerlápon ma-
radt fenn; utóbbi terület a folyó völ-
gyében a legutolsó, számottevô kiter-
jedésû mocsári keményfaliget. A régió
domb- és hegyvidéki részén jelentôs
ugyan a természetközeli állapotban
lévô erdôségek aránya, de itt is
elôfordulnak akác és a fenyôfajok.
A vidék falvai közül több is ôrzi a
népviseletet, fôleg azok, amelyek Az ipolyszögi égerláp
109
 AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE
Balassagyarmat fôutcája nem fôút mellett fekszenek. Ma már
csak nagyobb ünnepeken, esetleg a
vasárnapi szentmisére, istentiszteletre
veszik fel, illetve akkor, amikor a ró-
mai katolikus vallásúak valamelyik
nagyobb búcsú körmenetében vesz-
nek részt a templomi zászlók alatt. A
viszonylag tekintélyes lélekszámú
szlovák származású lakosság is máig
Az alábbiakban tárgyalt ôrzi a hagyományok egy részét, né-
régió néhány települése hány helyen a viseletet is. Az archai-
„kastélyos” falu, azaz kus szlovákot azonban ma már csak
több kisebb-nagyobb az idôsek beszélik, az iskolában a
úrilak is áll területükön. gyerekek az irodalmi nyelvvel ismer-
Mohorán, Cserhát- kednek.
surányban, Bercelen A vidék levegôje tiszta, hiszen na-
egyúttal az is gyobb ipari üzemek csak Balassagyar-
megfigyelhetô, hogy maton, Bercelen és a fejlesztés ered-
a XVII. század végén ményeként Szügyben vannak. Ezek
még saroktornyos telepítésénél azonban, mivel zömmel
úrilakokat építettek. új létesítményekrôl van szó, figyelem-
Ennek oka az volt, hogy be vették a környezetvédelmi elôírá-
akkoriban még joggal sokat. A körzet fekvése miatt sokan
lehetett attól tartani: eljárnak innen dolgozni, mert a kör-
a török visszatér. nyezô Pest megyei településeken sok-
Ezért a vastagfalú, kal több munkalehetôség kínálkozik.
erôdszerû épületeket Ennek ellenére a viszonylag jó közle-
háborús idôkben kedési lehetôségek miatt a falvak túl-
bástyáknak is zott elöregedése és elnéptelenedése
használható nem általános.
saroktornyokkal A Szandai-várhegy hármas csúcsa,
látták el. mint afféle sziget emelkedik ki a kör-
110
nyezô, alacsonyabban fekvô dombvi-
dékbôl. A középsô csúcs a környék
legmagasabb pontja, 529 méterre van
a tenger szintjétôl. A „sziget-hegy”
már nagyon messzirôl látható: Ma-
gyarnándortól a Galga-völgy Pest me-
gyei szakaszáig, sôt Hatvan környéké-
ig is elkéklenek tiszta idôben! A leg-
jobban azonban Nógrádkövesdrôl ve-
hetô szemügyre; aki rendszeresen, de
csak nagyobb idôközönként jár erre,
az láthatja, hogy a bazaltbányászat
mind jobban lepusztítja a nyugati
hegycsúcsot. Nógrádkövesd vasútál-
lomására drótkötélpálya szállítja a ki-
váló minôségû, leginkább útépítéshez
használt követ. A vidéket döntôen
15–20 millió éves miocén vulkáni kô-
zetek építik fel. A magaslatok körül
húzódó völgyeket eocén üledékek
töltik ki, különösen a Csesztve–Nóg-
rádmarcal közötti vonalon. Bánk és
Alsópetény közelében középsô oligo-
cén hárshegyi homokkô található na-
gyobb mennyiségben.
Az egyetlen jelentôs üdülôkörzet a
Balassagyarmat határában található
Nyírjes. Akárcsak Nógrád többi ré-
szén, itt is jellemzô, hogy a régi háza-
kat nyaralónak veszik meg városi em-
berek, többnyire megyén kívüliek.
A XX. század végén valóságos víz-
tározó-építési láz bontakozott ki Nóg-
rád nyugati felében: ma már számos,
frissen feltöltött, kisebb-nagyobb tó
található itt. Ezeket árvíztározónak és
öntözés céljára építették, de a hor-
gászatban és az egyre divatosabb
zöld turizmusban is szerepet kaphat-
nak. A körzet legjelentôsebb termé-
szetvédelmi területe az ipolyszögi
égerláp; ma már a Nemzeti Park ré-
sze. Ezenkívül több kisebb-nagyobb
kastélypark és helyi védettségû terü-
let is található a környéken. Általában
a mûemlék- és a természetvédelem
szerencsés találkozásai ezek!
AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE
HUGYAG
Irányítószám: 2672, lakosságszám: 950
A 22-es sz. fôúton járó már messzirôl
láthatja a római katolikus templom
tornyát, de a körülötte megbújó háza-
kat takarják a lankák. A falu Szé-
csénytôl nyugatra, az Ipoly partján
fekszik. Megközelíthetô a Balassa-
gyarmat–Ipolytarnóc vasútvonalon is.
A falu birtokosai 1333-ban Szécsé-
nyi Tamás erdélyi vajda, majd ország-
bíró és fivére, Péter voltak. A telepü-
lés a késôbbi századokban az eszter-
gomi érsekségé volt és mezôvárosi ki-
váltságokkal is bírt. A fejlôdést a török
terjeszkedése szakította meg: 1562-
ben még 30 adóköteles házat írtak
össze, de késôbb a település fokoza-
tosan elnéptelenedett. A török utáni
idôkben is az esztergomi érsekség
volt a falu földesura. 1848-ban az
Ipoly hídjánál kisebb összecsapás volt
Görgey Artúr átvonuló seregének utó-
védje és az oroszok között.
Egykor Hugyagon keresztül veze-
tett a fôút Budapestrôl Kassára. Az
egyik megmaradt, fehérre meszelt ki-
lométerkô a polgármesteri hivatal
(Kossuth L. út 26.) elôtt látható. Az
Ipoly hídját 1944 decemberében a né-
metek felrobbantották, s máig sem
épült újjá.
ÔRHALOM
Irányítószám: 2671, lakosságszám: 1100
Hugyag délnyugati szomszédja a 22-
es sz. fôút mellett fekvô község, egy-
ben a Balassagyarmat–Ipolytarnóc
vasútvonal megállóhelye.
Régen Trázs volt a falu neve, ami a
szláv eredetû strázsa szó származéka.
A középkorban „Stras” és „Zthras”
alakban is említették. A falu neve on-
nan ered, hogy a középkorban a
A falu fôterén álló római katolikus Ipoly part
templom barokk stílusú, 1751–56 kö-
zött épült, de elôdje már a középkor-
ban is ezen a helyen volt: az elsô írá-
sos említés 1332-bôl származik. A
hugyagi templom a XVII. században
pusztult el. 1979-ben találták meg a
plébánia kertjében a középkori temp-
lom kô keresztelômedencéjét.
A község alatt nyúlik el az Ipoly ár-
területe, számos védett növény- és ál-
latfajnak adva élôhelyet, fôleg az A trianoni béke-
ôszi–tavaszi madárvonulás idején. diktátum után
Szürke gémeket, több vadrécefajt, kis a hugyagiak szôlôs-
szerencsével fekete gólyákat is láthat kertjei, amelyek
itt a nyitott szemmel járó ember. A te- az Ipoly jobb partján
rület nem védett. húzódó dombokon
voltak, Csehszlovákia
fennhatósága alá
templomdomb – inkább csak na- kerültek. A község
gyobb halom – tetejérôl mindenfelé jó lakói ezután is
kilátás nyílott, ezért ôrök, azaz strá- korlátozás nélkül
zsák figyelték innen, hogy nem köze- járhattak át
ledik-e ellenség az Ipoly völgyében. megmûvelni a földeket.
Ha a szükség úgy hozta, az itt élôk a A híd felrobbantása
folyó árterének akkor még kiterjedt után kis fahidat
mocsaraiban találtak menedéket. ácsoltak az Ipoly fölé,
Az Ôrhalomhoz tartozó Máriamajor azt még pár évig
a középkorban még önálló község használhatták, de aztán
volt, a pápai tizedjegyzékben 1332- az 1950-es évek elejére
ben már szerepelt. Trázs földesura az megszûnt e lehetôség.
111
 AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE

Az Ôrhalomba látogató 1300-as évek elején Varbóky Márton lom kedves építészeti emléke, az ap-
vagy a falun keresztül- volt, de hûtlensége miatt Károly Ró- rócska Szent István-kápolna a templo-
utazó nyár végétôl majd’ bert elvette tôle és Szécsényi Tamás- mot övezô temetôvel szemben, a Kos-
minden ház elôtt láthatja nak adta. A birtok 1423-ban az eszter- suth út másik oldalán. 1888. augusz-
a zsákszámra eladásra gomi érsekségé lett, 1461 és 1481 kö- tus 20-án szentelték fel: Kanyó János
kínált burgonyát, zött Szécsény várához tartozott. A tö- helybeli gazdálkodó építtette a szán-
a környék fô terményét. rök 1579-ben Istraj néven vette nyil- tóföldje szélére. A fehér falú, fazsin-
A község Nógrádban, vántartásba a falut. A török kiûzése delyes épület mára körbeépült lakó-
de még a fôvárosban idején Trázs elpusztult, de hamarosan házakkal.
is mint a „krumpli- ujjáépült. A község Balassagyarmat felé esô
termesztés fellegvára” A római katolikus templom 1937- szélén, a fôút közelében egy bánya-
ismert. Emellett persze ben készült. A berendezés egy része, rekultiváció eredményeképpen kis ta-
a káposztától a babig, így a tölgyfa padsorok is a régi barokk vat alakítottak ki. Partja kellemes pi-
a répától a szilváig, Isten házából maradtak meg. Ôrha- henô- és horgászhelyet kínál.
az almától
a fokhagymáig szinte
mindenféle zöldség CSITÁR Szécsény várához tartozott a telepü-
és gyümölcs Irányítószám: 2673, lakosságszám: 520 lés, akkortájt Kis- és Nagycsitár néven.
beszerezhetô itt Földesura Losonczy István, az 1552-es
az ôstermelôktôl. Ôrhalomtól délre, a Csitári-patak part- temesvári ostrom várkapitánya volt.
ján fekszik a község. A fölé magasodó A barokk római katolikus templom
A nógrádi ember kopár dombokat március–áprilisban mûemlék jellegû épület, 1747-ben
szívének kedves szinte teljesen beborítják a védett ta- szentelték fel. Copf stílusú szószéke,
feltételezéssel vaszi hérics kénsárga virágai. fô- és mellékoltárai a XVIII. század vé-
ellentétben nem ezen A régészeti leletek tanúsága szerint gérôl származnak.
Csitár hegyei alatt esett a mai falu környékén már a késôi A község határában három mûem-
le a Kodály Zoltán által bronzkorban is éltek emberek. A falu lék jellegû, barokk kôkereszt is meg-
gyûjtött népdalban egykor a királyi szolgáltató települé- tekinthetô: kettôt 1791-ben, (Petôfi út
említett hó, hanem sek közé tartozott: a „csitár” (csatár) 1. sz. elôtt, illetve a temetôben) egyet
a Nyitra közelében szó fegyverkovácsot jelentett. Csitá- pedig 1803-ban állítottak. Utóbbi a fa-
fekvô, hasonló nevû ron már 1332-ben volt templom, ami a lu szélén található, s a Belsôgörbe-
településen. török idôkben pusztult el. 1423-ban dûlô ékessége.

Ma Csitárhoz tartozik
az egyutcás
Nógrádgárdony is.
A településrész egyetlen
nagy épülete
a klasszicista stílusú,
Majláth-kastély,
ma rehabilitációs
központ és szanatórium.
Parkja védett.
(Nem látogatható.)
Nógrádgárdony egyben
a megye lovaséletének
központja.

112
AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE

ILINY
Irányítószám: 2673, lakosságszám: 230

Nógrádgárdonytól délre, mintegy kilométernyire

találjuk a Nógrádi-medence szélén fekvô a kisköz-
séget.
A török idôkben Iliny a nógrádi szandzsák része
volt, 16 adóköteles háztartással Pizi aga birtokolta.
1872-ben hatalmas felhôszakadás zúdult a falura,
ekkor a lakóházak nagy része és a templom is romba
dôlt. A domb gerincén álló új Isten házát 1947-ben
alakították ki egy kastélyból. Az úrilak kisebb része
kántorlakás lett, a nagyobbik pedig a Magyarok
Nagyasszonya titulusú római katolikus templom.

NÓGRÁDMARCAL
Irányítószám: 2675, lakosságszám: 580
Ilinybôl visszafordulva, Nógrádgár-
donyon keresztül juthatunk el a Cser-
hát peremére települt községbe.
Lakott hely a történelem elôtti idôk-
tôl: 1907-ben kôkori leleteket tártak
fel a közelben, s egy kettôs gyûrûvel
védett földvár is állt itt a népvándorlás
korában. A falu a XII. századtól a
Zách nemzetség birtoka volt. Az elsô
PATVARC
PATVARCE
Irányítószám: 3134, lakosságszám: 690
Nógrádmarcaltól északnyugati felé, a
közúton mintegy öt kilométer után
érünk a Fekete-víz patak partján fek-
vô községbe.
A VI. században szlávok telepedtek
le itt, a falu neve a Potvor személy-
névbôl származik. Az elsô írásos emlí-
tés szerint 1460 és 1481 között a köz-
ség a szécsényi uradalomhoz tarto-
zott. A XVI. században a török hódolt-
ság része volt, a korabeli adólajstro-
mok 1562-ben nyolc itteni háztartást
említettek. Patvarc az 1500-as évek
Gólyapár
írásos említés szerint 1281-ben Zách
nembeli Tiborc a helységnek Szügy
felé esô, Záchtelek nevû részét fia, Ist-
ván beleegyezésével vejének, Harasz-
ti Simonnak adta. A falu plébániája
1332-ben már fennállt. A XIV. században
A barokk római katolikus templom a Kacsics nembeli
(Hôsök tere), 1773-ban épült, tornya Szécsényi Kónya
azonban késôbbi: 1809-bôl szárma- birtoka volt, aki még
zik. 1330-ban Ákos nembeli
Az utóbbi években megélénkült a Cselen fia és Sándor fia
községben a falusi turizmust. Jánosnak ajándékozta.
Háláját fejezte ki ezzel,
mert ez utóbbi
végén, a tizenöt éves háború felszaba- személy, mint
dító harcainak idején elpusztult, az alétekfogó, éppen
összeírásokban még 1720-ban sem helyettesítette ôt Károly
szerepelt. A falu ezután, 1770-ig tele- Róbert asztalánál
pült újra. Az ide érkezô betelepülôk Zách Felicián híres
nagyrészt szlovákok voltak. merényletekor.
A község központjának meghatáro-
zó épülete a kis római katolikus temp-
lom, mely 1858-ra készült el, neogóti- A népi építészet
kus stílusban. Eredetileg a Szent- emlékei is fenn-
Iványi család kriptakápolnája volt. maradtak: igen szép
A közelében álló népies barokk pincesor látható a
harangláb a XVIII. század második fe- község Nógrádgárdony
lébôl származik. felôli szélén. A dombot
A falu keleti szélén álló klasszicista körülölelô régi
Majláth-kastély 1830-ban épült. (Ma- présházakból több
gántulajdon, nem látogatható.) mint száz maradt fenn.

113

A Balassa szó jelentése
Balázsfi, vagy Balázsfia.
A család egyik,
a XIV. század második
felében élt tagjának volt
Balázs – a Nagy Lajostól
1374-ben nyert,
a birtokjogot megerôsítô
adománylevél szerint
Balás – a keresztneve.
Amikor neki is
megszületett fiú utódja,
vezetéknévnek az apa
keresztnevét kapta,
a -fi vagy -fia toldalékkal.
Természetesen saját
keresztnevet is adtak
neki. Az ô leszármazottai
már az egységes
vezetéknevet használták,
jelezve a családhoz
való tartozásukat.
Gyarmat várának
megszerzésével a török
is próbálkozott:
1647-ben a a támadókat
a helybeli asszonyok
– az egri nôkhöz
hasonlóan –, forró
olajjal és vízzel
nyakonöntve
kényszerítették
menekülésre.
114
AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE
Nógrád székhelye volt a város – pontosan nem is határozható meg, hogy mely
idôszakokban. A középkorban ugyan Hont vármegyéhez tartozott, de már ak-
kor itt tartották a nógrádi megyegyûléseket. A török hódoltság után gyorsan fej-
lôdô kereskedôvárost a XX. században történelmi csapások sorozata érte.
Ennek ellenére polgári hagyományainak, intézményeinek egy részét a mai na-
pig megôrizte – ilyen az iskolaváros jelleg, az országos viszonylatban is elisme-
résre méltó amatôr és hivatásos mûvészeti élet, vagy éppen az itt mûködô
megyei bíróság.
BALASSAGYARMAT jében emelhették, ami 1241-ben, a ta-
ˇ
BALAŠSKÉ DARMOTY tárjárás alatt pusztult el. Az új Isten há-
Irányítószám: 2660, lakosságszám: 18 570 za és a plébánia 1291-re épült fel. Az
Árpád-ház kihalása után a Balassák
A 22-es számú fôút mentén, a határfo- más nógrádi földesurakhoz hasonló-
lyó Ipoly bal partján, a Nógrádi-me- an Csák Máté hívei lettek. Az oligar-
dence szívében terül el a város. Vasúti cha ellen vívott 1312-es rozgonyi csa-
csomópont is, hiszen az Aszód–Balas- tában elesett Balassa Demeter is, de a
sagyarmat vonal itt ágazik el Ipoly- família kezén maradt a város: Deme-
tarnóc, valamint Vác felé. ter unokaöccsei, akik Károly Róbert
Balassagyarmat környékén a kö- pártján álltak, örökölték Gyarmatot.
zépsô rézkor tárgyi emlékeit az újhe- Országos vásárokat 1330-tól tartottak
gyi szôlôkben tárták fel, de elôkerül- itt, ami a helyi kézmûipar és kereske-
tek itt a késô bronzkori pilinyi kultúra delem fellendülését hozta. A XV. szá-
leletei is. A térség a népvándorlás ide- zad elsô felében megkezdôdött a vá-
jén is lakott maradt. A honfoglaló ma- rosiasodás: a Felvidéket pusztító hu-
gyarok Nógrád várának elfoglalása szitáktól tartva a környékbeli birtoko-
után, a IX. század végén telepedtek sok beköltöztek a biztonságosabb
meg a környéken. A város nevének Gyarmatra, ami élénkítette a gazdasá-
utótagja a (Kürt)Gyarmat törzs nevé- gi életet. A települést elôször egy
bôl származik. Az Árpád-házi királyok 1437-ben kiállított oklevél nevezte
korában Gyarmat, mivel a zólyomi ki- mezôvárosnak.
rályi vadászterületek felé vezetô út A XV. század elején Magyarorszá-
mellett feküdt, igen fontos településsé gon az elsôk között alakult meg az iz-
fejlôdött. A helység a tatárjárás idején raelita hitközség. A városnak 1448-
elpusztult. IV. Béla 1246-ban két Liptó ban már volt iskolája is. Gyarmat
vármegyei pusztáért csereadomány- 1500-ban került véglegesen Hont vár-
ként juttatta a települést a Balassák megyébôl Nógrádba, a földesúr Ba-
ôsének, Detre fia Miklósnak. lassák közbenjárására, akiknek bir-
A XIII. század közepéig a Balassák tokközpontja a nógrádi Kékkôn (ma
– akikrôl késôbb a város nevének elô- Szlovákia) volt.
tagját is kapta – 1260 táján kezdték A mohácsi csatában, 1526-ban el-
meg a település erôdítését. A várat va- esett a települést birtokló Balassa Fe-
lószínûleg az Ipoly egyik kanyarulatá- renc, Nógrád vármegye alispánja. Az
nak átvágásával kialakított mestersé- igazán vészterhes idôszak azonban
ges szigeten építették fel. A település csak 1541-ben, Buda és Vác elfoglalá-
elsô templomát még Szent István ide- sa után köszöntött be. A törököt 1552-
AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE

ig sikerült megállítani a nógrádi vége-

ken, de Drégely eleste után a gyarma-
ti ôrség elmenekült, sorsára hagyva az
egyébként meglehetôsen gyenge vá-
rat. Ezután a meghódított mezôváros
a nógrádi szandzsákhoz tartozott. A
török kincstári adóívek szerint Gyar-
mat elfoglalásakor 70, 1562-ben 53,
1579-ben pedig 50 lakóház állt a vá-
rosban.
A tizenöt éves háború idején, 1593-
ban a magyar sereg harc nélkül foglal-
ta vissza a települést, mivel közeled-
tük hírére a törökök elmenekültek.
Gyarmatot 1601-ben megerôsítették:
a város fekvése miatt kulcshelyzetbe
került, mert a felvidéki bányavárosok-
ba vezetô utat védte. Emiatt megillet- felében is kereskedelmi központ ma- A volt vármegyeháza
ték a végváraknak járó kiváltságok is. radt, de nagyipar a nyersanyagok hiá-
Az erdélyi fejedelmek hadai 1605- nya miatt nem települt ide. Gyorsan
ben, 1619-ben és 1644-ben szállták fejlôdött viszont a kereskedelem és a
meg, de a település mindannyiszor pénzpiac, illetve kialakult a máig A vármegyeháza
visszakerült császári kézre. meglévô iskolaváros-jelleg. A telepü- üvegablaka
A török 1663-ban nagy hadjáratot lés az évszázadok során
indított; ekkor a tizenöt éves háború többször esett áldozatul
idején visszafoglalt nógrádi erôdítmé- tûzvésznek és árvíznek,
nyek többsége ismét a kezükre került. ezért mai képe csak az
Gyarmatot Köprili aga serege meg- 1890-es évek táján ala-
szállta és felégette. A város ezután el- kult ki.
néptelenedett. Az újratelepítés 1690- Az elsô világháború
ben kezdôdött, s rövidesen már 38 után a balassagyarmati
jobbágyporta volt a helységben. Az polgárok Vizy Zsig-
1720-as évektôl fokozatosan görög, mond százados kato-
szerb, zsidó és német kereskedôk, náihoz csatlakozva
iparosok települtek a magyar és a 1919. január 29-én
szlovák anyanyelvû népesség mellé. fegyvert fogtak, s ki-
Balassagyarmat 1790-ben, mint köz- verték a megszálló
ponti helyen fekvô, gyorsan fejlôdô cseheket, akik az
város, Nógrád vármegye székhelye Ipoly völgyében ve-
lett. A közigazgatás kezdetben egy zetô vasútvonal
volt kaszárnyában mûködött, majd megszerzésével, az
1835-re felépült a vármegyeháza. A alakuló Csehszlová-
napóleoni háborúk tovább növelték a kia határainak még
város gazdasági jelentôségét; Balassa- délebbre tolásával
gyarmat 1828-ra az ország 21. legje- próbálkoztak.
lentôsebb kereskedelmi központjává Hôstettük a vasút-
vált. A város a XIX. század második vonal mellett 18

115
 AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE

környékbeli települést mentett meg a

trianoni Magyarorszságnak. Balassa-
gyarmat ezzel kiérdemelte a Civitas
Fortissima, azaz a legbátrabb város
megtisztelô címet. Az Ipoly jobb part-
ján fekvô városrész azonban Tótgyar-
mat néven Csehszlovákia fennhatósá-
ga alá került, Balassagyarmat vonzás-
körzete pedig a felére csökkent. A fo-
lyó jobb partján lévô földek, szôlôs-
kertek, illetve az építkezésekhez, fej-
lesztésekhez szükséges tégla- és tetô-
cserépgyárak is idegen megszállás alá
kerültek. A közlekedés is megsínylet-
te azt, hogy a település határszélre
szorult: Balassagyarmat fejlôdése
megtört.
A második világháború idején a vá-
ros jelentôs része romba dôlt: a koráb-
ban a lakosság csaknem egyharmadát
kitevô zsidóság elpusztult, a zsinagó-
gát a németek 1944-ben felrobbantot-
ták. Balassagyarmat fejlôdését még
inkább visszavetette, hogy 1950-ben
elveszítette megyeszékhely rangját.
A város fô nevezetessége a Palóc-li-
get közepén található Palóc Múzeum.
Skanzen a Palóc-ligetben A Palóc Múzeum építésének gon-
dolata már 1891-ben felvetôdött.
A Palóc Múzeum
Nagy Iván (1824–1898), a hazai csa-
ládtörténeti kutatás és címertan legna-
gyobb alakja birtokát eladva támogat-
ta az intézmény létrejöttét. Az épület
azonban csak 1914-re készült el, Wäl-
der Imre tervei alapján.
Az állandó kiállításokon a Palócföld nép-
rajzi emlékei láthatók, különösen gazdag
a környékbeli falvak egymástól is jelentô-
sen eltérô népviseleteibôl összeállított
kollekció. Különlegesség a lakodalmas je-
lenetet bemutató tárlat. Érdekes látvá-
nyosság a régi paraszti konyha: jóformán
minden, a XX. század elején még haszná-
latos, fémbôl, fából, agyagból készült ház-
tartási eszköz megtekinthetô itt. A máso-
dik emeleti nagyterem szintén néprajzi té-
májú idôszaki kiállításoknak ad otthont. A

116
AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE

múzeum tulajdonában van egy faragott re úti református paplak falán látható.
motívumokkal díszített, Ipolyvecérôl szár- 1845-ben és 1847-ben az egykori Ba-
mazó köpû (fatörzsbôl kialakított kaptár), lassa Szállóban éjszakázott Petôfi Sán-
amiben egykor méhcsaládokat tartottak; a dor; szobra a Palóc-ligetben áll. 1905
hagyományos népi méhészkedés ezen a és 1908 között a városban élt Szabó
vidéken egykor igen elterjedt volt. Lôrinc (1900–1957) költô; márvány-
A múzeum épülete mellett kis skanzen ôr- táblája a róla elnevezett utca 10. sz.
zi a Palócföld népi építészetének emléke- házának falán tekinthetô meg. Balas-
it. Látható itt Karancslapujtôrôl származó sagyarmat szülötte Rózsavölgyi
boronafalú ház, több melléképület, a (Rosenthal) Márk (1789–1848) zene-
szandai kápolna másolata, szépen faragott szerzô, a csárdás „atyja”; mellszobra,
népi fafeszület, gémeskút és régi galamb- Veszely Jelena alkotása (1973) ugyan-
dúc is. csak a Palóc-ligetben látható. Van
Palóc-liget 1. sz. Nyitva tartás: hét- itt emléktáblája Szabó Vladimír
fô–szombat: 10-tôl 16 óráig. Vasárnap (1905–1955) festô- és Horváth Endre
szünnap. Tel: 35/300-168. (1896–1955) grafikusmûvésznek is.
A Városi Képtár Szabó Vladimir Utóbbi alkotó bankjegytervezôként
állandó tárlata mellett idôszakos kiál- több nógrádi település viseletét örökí-
lításoknak is otthont ad. tette meg az 1930–40-es években Madách Imre szobra
Köztársaság tér 5. Tel.: 35/300-186. használt papírpénzeken. Említést
Nyitva tartás: keddtôl szombatig 9–12 érdemel közülük Sipeki Bözsi,
és 13–17 óráig, vasárnap 10–12 és (Ôrhalom) aki az ötpengô-
13–17 óráig, hétfôn szünnap. sön szerepelt, valamint
A képtárral szemben, a Rákóczi út a kétpengôsön lát-
másik oldalán áll a klasszicista, 1832 ható Palóc Madon-
és 1835 között épített vármegyeháza. na kompozíció,
Falai között hivatalnokoskodott Ma- amihez a holló-
dách Imre 1842 és 1848, Mikszáth Kál- kôi Fábián Jó-
mán 1871 és 1873 között, így az épü- zsefné született
let irodalomtörténeti emlékhelynek is Szabó Rozália és 1937-
tekinthetô. Madáchnak egész alakos ben kétéves kisleánya,
szobrot (Sidló Ferenc, 1937) állítottak Fábián Mária volt a
az épület nyugati szárnya elôtt elterü- modell. A városi pol-
lô parkban. A bejárat közelében Mik- gári iskolában taní-
száth Kálmán mellszobra (Herczeg tott 1883 és 1885
Klára alkotása, 1961) áll. között a széc-
Balassagyarmat a szobrok és em- sényi származá-
léktáblák városa. A vármegyeháza fa- sú Komjáthy Je-
lán márványtáblát helyeztek el Janko nô (1858–1895)
Král, (1822–1876) az egyik legna- költô. Balassa-
gyobb szlovák költô emlékére, aki gyarmaton szü-
1849 és 1854 között Balassagyarma- letett Bérczy
ton hivatalnokoskodott. A városban K á r o l y
töltötte gyermekkorát Tildy Zoltán (1821–1867)
(1889–1961) református lelkész, író, aki
1946–1948-ig Magyarország köztársa- P u s k i n
sági elnöke. Emléktáblája az Ady End- Anyeginjét

117
 AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE
Védett ortodox irodalmi igényességgel elsôként for-
zsidó temetô dította magyarra. A balassagyarmatiak
valamennyiôjüknek állítottak emlék-
táblát.
Balassagyarmat látnivalói jórészt a
fôút, a Rákóczi fejedelem útja mellett
sorakoznak. Az épületek nagy része a
XIX–XX. század fordulójáról szárma-
zik, de barokk és klasszicista polgár-
házak is akadnak közöttük. Itt áll a ró-
mai katolikus templom is: 1741–46
között építették, barokk stílusban,
Balassa Pál kegyúr támogatásával.
A Nyírjesi-tó Ereklyeként itt ôrzik az egyik mellék-
118
oltár alatt elhelyezett kis üvegkopor-
sóban Szent Felicián csontjait. A
templom közelében, a Köztársaság tér
7. sz alatt érdemes megtekinteni az
Angolkisasszonyok 1840-ben emelt,
utcai homlokzatán stukkókkal díszí-
tett, klasszicista stílusú zárdáját, ami
ma iskola. A templom mellett találha-
tó az eklektikus stílusú, 1914-ben épí-
tett városháza (Rákóczi fejedelem útja
12.) is.
Igazi különlegesség a mûemlékké
nyilvánított, klasszicista stílusú balas-
sagyarmati börtön: a hatszögletû, öt-
emeletes épületet 1842 és 1845 között
építették. (Madách Imre út 2. Csak kí-
vülrôl tekinthetô meg.) A XIX. század-
ban a legkorszerûbb hazai fegyintézet
volt, s máig eredeti funkciója szerint
mûködik.
Az Óváros téri Szerb templom
1910-bôl származik; mivel azonban az
ortodox keleti kereszténység követôi
idôközben kihaltak a városból, ma
galéria a kis vöröstéglás épület.
Nyitva tartás: keddtôl vasárnapig, na-
ponta 14–16 óráig.
A Mikszáth Kálmán Mûvelôdési
Központban mûködô Horváth Endre
Galéria idôszakos kiállításoknak ad
otthont.
Rákóczi fejedelem útja 50.
Tel.: 35/300-622
Védett a Patvarci úti, kôfallal kerí-
tett ortodox zsidó temetô is. Az évszá-
zadok során mintegy háromezer sírkô
gyûlt itt össze. A temetôben nyugszik
Michel Gyarmathy, a párizsi Folie
Bergere egykori mûvészeti vezetôje.
A mai evangélikus templomot (Szü-
gyi út és Baltik Frigyes út sarka) 1787-
ben emelték. A szalézi szerzetesrend
temploma, a Szügyi úti Don Bosco lel-
készség 1935-ben épült.
A város környékének szép üdülôte-
rülete a Nyírjes: a Szügy felé vezetô
útról jobbra letérve érhetjük el. Tele-
AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE

pített fenyvesek és lombos erdôk öle-

lésében sorakozik itt a hét mestersé-
ges tó, amelyek környékükkel együtt
természetvédelmi oltalom alatt állnak.
A város Újkóvár felé esô szélén ta-
lálható az 1930-as években Hajós
Alfréd, elsô olimpiai bajnokunk által
tervezett strand (Kóvári út). Itt egy 25
méteres nagy- és egy gyermekmeden-
ce várja a vendégeket, általában má-
justól szeptemberig.
Ipolyszög régen a szláv Riba nevet
viselte a ma már Balassagyarmathoz
tartozó településrész, ami arra utal,
hogy az Ipoly árterületén halászatból,
csíkászatból éltek a helyiek. Ipoly- lápon elôforduló, mintegy 70 madár- Strandfürdô
szög a várostól nyugatra esik, a 22-es faj egyedeinek megjelölésére nyaran-
sz. fôút mellett. Elérhetô vonattal is: a ta madárgyûrûzô tábort szerveznek a
Balassagyarmat–Vác vonal elsô állo- terület peremén. (Információ: tel.:
mása. A városrészben római katolikus 32/435-792) A páratlan madárvilágá-
és evangélikus templom is van, mind- ból a legtöbbet a láp körül, a vasúti
kettô a XX. század elején épült. A köz- töltésen vagy a 22-es sz. fôút mellett
és a vasút keresztezôdésében áll a sétálgatva, alkalmas leshelyet választ-
Sisa Pista betyárcsárda. Az étteremben va láthat az érdeklôdô: rámenni
a zsivány több, személyes használati ugyanis egyenesen életveszélyes!
tárgya megtekinthetô: igazi különle- A csehek kiverésérôl minden év ja-
gesség egy XIX. századi, hordozható nuár 19-én megemlékeznek. A meg-
öntöttvas kályha. békélés jegyében ezen rendszeresen
A valaha kiterjedt árterület utolsó részt vesznek a cseh és a szlovák Szent Anna-napi
maradványa, az Ipolyszög és Balassa- nagykövetség képviselôi is. búcsú
gyarmat között húzódó, több mint
száz hektár kiterjedésû égerláp vé-
dett, a Duna–Ipoly Nemzeti Park ré-
sze. Gyakori költôfaj itt a szürke gém,
elôfordul a bakcsó, a bölömbika, a
függô- és a barkóscinege. A dombok
közé csöppent vízivilág Nógrádban
egyedülálló. Aszályos években, ami-
kor a talajvízszint mélyebbre kerül, a
láp vize is eltûnik; az 1990-es évek vé-
géig komoly veszélyben volt a terület,
mert a nagy szárazságok miatt meg-
kezdôdött bokorfüzessé való átalaku-
lása. A csapadékosabb idôszak azon-
ban sokat javított állapotán: ma már
szinte állandóan vízben áztatják lábu-
kat az égerligetek és az idôs fûzfák. A

119
 AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE

A leghíresebb nógrádi Szent Anna tiszteletére (július 26.) néven zenei fesztivált is szerveznek a
betyár, Sisa Pista, azaz minden évben búcsút és nagy körme- városban. A helybéli résztvevôk
Benkó István (1846 netet rendeznek a városban; a búcsú- mellett külföldi fellépôk is szép
körül–1910) a Szécsény sok a templom, és a Palóc-ligetben lé- számmal akadnak. (A három utóbb
melletti Nagylócon vô Szûz Mária-káponka között vonul- említett rendezvényt, vagy ezek közül
született, jómódú juhász nak fel a templomi zászlók alatt. legalább kettôt néha egymást követô
családban. Tizenhárom Ilyenkor a környezô települések lakói napokon tartják, mintegy összevonva
éves korában egy népviseletben láthatók. Ezzel együtt azokat.)
pandúr, név szerint éjszakai virrasztó ájtatosságot is tarta- A város legnagyobb sporteseménye
Balás Sándor ártatlanul nak. a júliusi Nemzetközi Palóc Triatlon, az
birkalopással vádolta A búcsú napján folklórfesztivált is ország egyik legnagyobb létszámú
meg, és félholtra verte. rendeznek, amelyen a színpadi ha- résztvevôvel megrendezett, ilyen jel-
A fiú bosszút esküdött gyományôrzô mûsorok mellett a legé- legû versenye. A rajt a nyírjesi nagy tó
s késôbb, már betyár- nyek népi ügyességi játékokban, erô- partján van.
vezérként, végzett próbákon mérhetik össze tudásukat, a Szeptemberben rendezik az Ipoly
is megkínzójával. leányok pedig a népviseletes szép- Gyalogló Gálát, amelyen a szomszé-
Szerencséjére elfogása ségversenyen mutatkozhatnak be a dos országok versenyzôi is rendszere-
után a bíróság nem közönségnek. sen részt vesznek.
gyilkosságnak, hanem Általában júliusban rendezik az A város rendezvényeirôl, közgyûj-
emberölésnek Ipoly-parti Vásárt, amelyen a nógrádi teményeirôl és intézményeirôl, a nyit-
minôsítette az esetet, vállalkozók mellett szlovákiai cégek is vatartási idôk, illetve napok változása-
ezért nem végezték ki. képviseltetik magukat, illetve dísz- iról a Mikszáth Kálmán Mûvelôdési
Kastély- és postakocsi- vendégként minden évben más orszá- Központ és Könyvtár információs te-
rablások, jószáglopások got köszöntenek a szervezôk. Minden lefonszámán – 35/300-622, mellék: 48
sokaságát sikerült nyáron Nemzetközi Muzsikus Tábor – kérhetô felvilágosítás.
azonban rábizonyítani.
Bûnei miatt húsz évet
töltött az illavai ÉRSEKVADKERT még három község volt itt: Alsó-, Kö-
börtönben, ahol Irányítószám: 2659, lakosságszám: 3970 zép- és Felsôvadkert. Az utóbbi hely-
az érdekességek iránt ség ôsi templomának alapjait 1860-
fogékony Jókai Mór Balassagyarmattól délnyugatra, mint- ban találták meg, a mai község nyuga-
is felkereste. Szabadulása egy 8 kilométerre terül el a 22-es sz. ti részén. A falvak a középkorban vé-
után jó útra tért: fôút mellett fekvô nagyközség. gig az esztergomi érsekség birtokában
Nagyorosziban lett vadôr, Egy oklevél elôször 1227-ben emlí- voltak.
gróf Bechtold István tette az itt birtokos esztergomi érsek Csák Mátét 1311-ben Gentilis bíbo-
birtokán. A rablóból lett vadkertjét, amirôl a község nevének ros, pápai követ kiátkozta, ezért a fel-
pandúr rendkívüli utótagját is kapta. (Máig nem tisztá- vidéki kiskirály Kacsics nembeli hívei
keménységgel hetek zott, hogy a „vadkert” állatok tartására nagy pusztítást vittek végbe az egyhá-
alatt visszaszorította szolgáló területet jelent-e? A közép- zi birtokokon: a három Vadkerten hét
a környéken korban ugyanezt a megnevezést hasz- embert megöltek és feldúlták a temp-
elharapódzott vadorzást. nálták azokra a vadgyümölcsfás ré- lomot is.
A Cserhát és a Börzsöny szekre is, amelyeket bekerítettek, s az A környék a XVI. század közepén
vidékén mintegy ott lévô vadalma, -körte és -cseresz- török hódoltság alá került, Vadkert
70 - 80, csak részben nyefákat átoltva nemesítgették.) egy idôben Ahmed nógrádi szan-
összegyûjtött és Az itt lakók 1239-ben IV. Bélától az dzsákbég birtoka volt. Tatár martaló-
publikált legenda ôrzi ország egész területére kiterjedô vám- cok 1597-ben mindhárom helységet
a betyárvezér emlékét. mentességet kaptak. A középkorban feldúlták. A török adóívek 1633-ban

120
AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE
már csak Alsó- és Felsôvadkertet em-
lítették lakott faluként.
1710-ben a II. Rákóczi Ferenc által
irányított romhányi csata több össze-
csapása a falu közelében, a Lókos-pa-
tak völgyében zajlott.
A község központjában (Hôsök te-
re 1.) álló, mai római katolikus temp-
lom 1731-ben épült barokk stílusban.
Berendezése a XVIII. század második
felébôl származik.
Ugyancsak védett az 1743-ban
emelt, késô barokk plébániaház (Hô-
sök útja 2.) is. Mûemlék jellegû a késô
barokk stílusban, 1790 körül épült,
Drágffy-kúria (Hôsök tere 8.), ma a
község polgármesteri hivatala. Szép a
község Szent Kereszt titulusú kálvári-
PATAK
Irányítószám: 2648, lakosságszám: 1050
Érsekvadkertrôl alig két kilométernyi
bekötôút vezet a Derék-patak partján
fekvô községbe.
A település elsô írásos említése
1255-bôl származik, IV. Béla egyik
oklevelébôl. Mivel a község vásártar-
tási joggal rendelkezett, a XVI. szá-
zadban még Vásárospatak néven em-
lítették. Érdekes emlék egy 1338-ban
kelt feljegyzés: abban az évben a Pa-
takon lakó Reuz vízimalmot épített az
Ipolyon. Valaha erre vezetett a fôút az
Alföld és Buda felôl Vadkerten át a
DEJTÁR
Irányítószám: 2649, lakosságszám: 1550
Patak két kilométerre esô, északkeleti
szomszédja az Ipoly lapályára tele-
pült.
A falu elsô írásos említése 1255-bôl
származik, Dehter alakban. A XIV.
században a Losonczyak birtoka volt.
ája is, ami a Szátok község felé vezetô A kálváriakápolna
út mellett, bal oldalt áll.
felvidéki bányavárosok felé: ennek
köszönhette virágzását a település. A
XVII. század elejére Patak elnéptele-
nedett.
A község középkori temploma,
amelyet 1397-ben említettek elôször,
a török idôkben elpusztult. A falu kö- Szent Flórián szobra
zepén, magaslaton álló mai római ka-
tolikus templom 1801-ben épült, ba-
rokk stílusban. A faluban igen szép,
XVIII. századi barokk kápolna (Kos-
suth út vége) is áll, amit Nepomuki
Szent János oltalmába ajánlottak. Mû-
emlék jellegû a Derék-patakon átíve-
lô, háromlyukú kôhíd (Rákóczi út),
ami 1800 táján épült.
Zsigmond király 1436-ban az eszter-
gomi érseknek zálogosította el, 1438-
ban pedig elsô Habsburg királyunk,
Albert nyerte adományul. Dejtár ek-
kor mezôvárosi kiváltságokkal bírt, de
a török idôk pusztításai visszavetették
a fejlôdésben.
A legenda szerint a községben állt
egykor Szondi György várkapitány,
121
 AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE
Dejtár és az Ipoly között a drégelyi hôs háza; ez azonban nem
található, mélyebben bizonyítható.
fekvô részek eredeti A mûemlék jellegû, késô barokk ró-
állapotukban mai katolikus templom (Szabadság
maradtak fenn. út) 1810-ben épült, de középkori
Szép természetvédelmi elôdje is ezen a helyen lehetett, mert
terület a Paskom-legelô,
ami a Duna-Ipoly
Nemzeti Park része; IPOLYVECE
a réten árvalányhaj Irányítószám: 2669, lakosságszám: 880
tenyészik, a kosborok
több faja is elôfordul. Dejtárt elhagyva mintegy két kilomé-
Innen közelíthetô meg ter megtétele után érünk az Ipoly
a legkönnyebben partjára, a közvetlenül a gátak alatt el-
a Patak község nyúló községbe.
közigazgatási területén Elôször 1285-ben említették az ok-
lévô Kifli-tó, a nemzeti levelek a települést, akkor Huntfi De-
park egyik igen meter birtokaként. A falu késôbb Dré-
értékes része. gely várához tartozott, 1375-ben pe-
dig a Baloghy család birtokaként sze-
repelt a krónikában. A falu földesura
1492-ben Szobi Mihály volt.
Feljegyezték egy periratban, hogy
1498-ban a nagyoroszi királyi jobbá-
gyok Ipolyvecén garázdálkodtak, sok
kárt okozva. A török kiûzése után a
Az Ipoly a falu alatt Koháryak lettek a földesurai, akiktôl a
kanyarog Coburg hercegek örökölték.
122
Árpád-kori temetôt tártak fel a szom-
szédságában.
A templom mellett áll egy klasszi-
cista Szent Flórián-szobor, ami 1855-
ben készült, s egy korábbi tûzvészre
emlékeztet.
A község közigazgatási területének
északi része a Duna–Ipoly Nemzeti
Parkhoz tartozik. A folyó ezen szaka-
sza népszerû a horgászok körében,
mert a gáttal védett faluból könnyû el-
érni a partot. A kedvezô fekvés miatt
több pár fehér gólya is költ a község-
ben. A villanyoszlopon fészkelôk
mellett egy pajta tetôgerincén is fész-
ket rakott egy pár.
A község határában, az Ipoly ho-
mokos hordalékán kiterjedt szamóca-
földek találhatók: a június táján erre
járó közvetlenül a termelôktôl juthat a
friss gyümölcshöz.
A népi építészet emlékei is megta-
lálhatók a községben, a legjelentô-
sebb a XIX–XX. század fordulójáról
maradt fenn: Deme János gazda dí-
szes háza mûemlék (Dózsa György út
17.). A ház elôkertjében feszület lát-
ható, ami eredetileg az 1940-ben le-
bontott harangtorony mellett volt.
A ház mellett álló, 1910-ben épített,
kétszintes magtár és a régi pajta is a
népi építészet emléke.
A település fôutcáján álló római ka-
tolikus templom 1745-ben épült, a
XIX. sz. végén és 1932-ben bôvítették,
így eredeti stílusát elvesztette. A
templomban ôrzött régi oltárkép
érdekessége az, hogy a magyar szen-
teket népviseletben ábrázolja; a XIX.
századból származó, vászonra festett
olajképen Hunyadi János alakja is fel-
tûnik.
A katolikus templom mellett álló
eklektikus evangélikus templom
1882-ben épült.
AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE
SZÜGY
SUDLCE
Irányítószám: 2699, lakosságszám: 1500
Ipolyvecérôl Dejtáron keresztül Ba-
lassagyarmatra visszatérve, dél felé
folytatjuk utunkat az Aszód–Balassa-
gyarmat közúton. A várostól délre,
alig három kilométerre találjuk Szügy
községet. A falu vasútállomása az
Aszód–Balassagyarmat vonalon hely-
ben van. A Nógrádi-medence és a
Cserhát hegység találkozására települt
a község. Lakott a vidék a történelem
elôtti idôktôl, kôkori leletek is elôke-
rültek a környéken. Egy közeli domb-
tetôn sáncokkal megerôsített, nép-
vándorlás kori földvár állt.
A muhi csatavesztés után a Nógrád
hegyein keresztül menekülô IV. Bélát
a községben birtokos Hont–Pázmán
nembeli Szügyi család egyik tagja,
Miklós kísérte útján. A Szügyiek hût-
lensége miatt 1411-ben Zsigmond ki-
rály a falut az Orbonás családnak ad-
ta, majd csere útján felesége, Borbála
királyné lett a birtokosa.
Szügy a vidék egyik legrégebbi
evangélikus települése: 1577-tôl él-
nek itt Luther követôi. 1626-ban Beth-
len Gábor serege dúlta fel a falut. Az
1657-es lutheránus püspöki látogatás
jól szervezett egyházközséget és fele-
kezeti iskolát talált itt.
A XVIII. század közepétôl 1790-ig
Szügyben tartotta törvényszékeit a
vármegye, tehát a falu volt Nógrád
székhelye. A közgyûlések színhelyéül
az egykori Kubinyi-katély szolgált,
ami azonban az idôk során elpusztult.
Teljes szépségében fennmaradt azon-
ban az 1750 táján épített két barokk
ôrtorony és a közöttük lévô kôkapu-
zat (Rákóczi út 99–103.). A volt vár-
megyeháza, amelyrôl nem maradt
fenn semmiféle ábrázolás, alapfalai
megtekinthetôk a modern általános
iskola elôtt. Az oktatási intézményt A régi vármegyeháza
úgy alakították ki, hogy stílusa illesz- kapuja
kedjen az ôrtornyokéhoz, illetve és egyik ôrtornya
homlokzata is egy barokk kastélyéra
emlékeztet. Az udvarán álló idôs, od-
vas hársfa védett. A volt megyeháza
udvarán áll az elsô és második világ-
háborús hôsök emlékmûve, Bobály
Attila alkotása.
Szügyben több, különbözô stílus-
ban épített kúria is áll. A mûemlék jel-
legû késô barokk Simonyi-kastély,
(Hunyadi út 27.) az 1700-as évek má-
sodik felébôl származik. Hársfákkal
beültetett parkja természetvédelmi te-
rület. (Nem látogatható.)
Szintén mûemlék jellegû az 1830-
ból származó klasszicista Beniczky-
kúria (Mikszáth Kálmán út 10.), a ba- A községrôl a török
rokk, 1780 körül emelt Beniczky- idôkbôl nincs sok adat,
sírkápolna (Rákóczi úti régi temetô) de számtalan támadás
és a klasszicista, 1820 táján épített érte az itt élôket.
evangélikus paplak (Rákóczi út 55.). Ennek egy érdekes
Védett az evangélikus templom is, bizonyítéka is van:
ami barokk stílusú, s 1774–81 között 1920-ban egy nagy
épült (Rákóczi út 57.). esôzés kimosta
Érdekes a falu déli szélén magaso- a földbôl azt
dó Dudáska alatt elterülô mocsaras, a harangot, amelyet
égeres, fûzbokrokkal tarkított rész: a még valamikor
pár hektárnyi terület az ipolyszögi a XVI. században
égerláp „kisöccse”. (Nem védett.) ástak el.
123
 AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE
A volt Madách-kúria CSESZTVE
ma múzeum Cˇ E S T V A
Irányítószám: 2678, lakosságszám: 370
Eldugott zsákfalu a Cserhát szélén
megbújó település: Szügytôl mintegy
öt kilométerre délnyugatra találjuk.
Idôszámításunk elôtt 3500 táján
ezen a környéken már megtelepedett
Római katolikus az ember. Megtalálták itt az újkôkori
templombelsô lengyeli és a késô bronzkori pilinyi
124
kultúra emlékeit, illetve honfoglalás
kori leletek is elôkerültek. A község-
be vezetô bekötôút mellett található a
Csesztvéhez tartozó Bakópuszta, ami
1720-ban még önálló falu volt. A tele-
pülésrész közelében, a Dézsa-patak
völgyének kiszélesedésében terül el
Csesztve.
A falu elsôsorban Madách Imre
(1823–1864) egykori otthonaként is-
mert, de több más nevezetessége is
van.
A római katolikus templom (Kos-
suth út 98.) XIII. századi, román és
kora gótikus stílusjegyeket egyaránt
visel. A századok során többször el-
pusztult, de a szentély megôrizte ere-
deti jellegét. A barokk torony 1757-
ben épült. A templom szószéke roko-
kó, 1760 táján készült. Az oltáron gó-
tikus eredetû kô oltárlap látható. A
kôbôl faragott keresztelômedence az
1200-as évek elejérôl maradt fenn.
A falu 1423-ban a Hont vármegyei
Salgón birtokos Salgai Miklós birtoka
volt; a török idôkben, 1562–63-ban
pedig Abdesszaid Ali hûbérbirtoka. A
hódoltság alatt a falu elpusztult, ezért
a török kiûzése után szlovákokat is te-
lepítettek ide. Az idô tájt a templomot
az evangélikusok és a katolikusok kö-
zösen használták. Az 1700-as évek
közepe táján a lutheránusok a mai fô-
utca és a Kossuth út sarkán saját Isten
házát építettek maguknak.
A római katolikus templom szom-
szédságában áll a késô klasszicista
Madách-kúria, (Kossuth út 7.) amely
ma Az ember tragédiája szerzôjének
múzeuma.
A múzeum hét kiállítóterme közül az elsô
egy XIX. századi nemesi kúria korhû vilá-
gát idézi a látogató elé. A tárgyak egy ré-
sze a Madách család tulajdona volt; itt lát-
ható Madách Imre bölcsôje is.
A második teremben személyes emlékek,
a költô belföldi útlevele, a róla vezetett
AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE

rendôri megfigyelôlap, kéziratok eredeti

példányai tekinthetôk meg.
A harmadik teremben Az ember tragédiá-
jának még a költô életében, 1862-ben és
1863-ban megjelent kiadásai, Zichy Mi-
hály és Kass János eredeti illusztrációi
tekinthetôk meg.
A negyedik szobában állították ki az egyik
legismertebb, eddig harminc nyelvre le-
fordított, magyar szerzô tollából származó
irodalmi alkotás legérdekesebb kiadásait,
a színházi bemutatók egyes kellékeit, pla-
kátjait.
Az ötödik teremben az opera- és a báb-
színpadi elôadások, a külföldi premierek
emléktárgyai kaptak helyet.
A kúria utolsó termében látható Madách
Imre portréja, amelyet Szabó István szob-
rászmûvész készített.
A hetedik teremben, az úrilak tulajdon-
képpeni folyosóján neves képzômûvé-
szek alkotásai ôrzik a költô emlékét.
Kossuth út 76. Nyitva tartás: keddtôl va-
sárnapig, 10-tôl 14 óráig. Hétfô szün-
nap. Telefon: 35/344-492. Internet:
http://www.hungary.net/museum/-
madach.html.
A kastélypark természetvédelmi te- Mûemlék jellegû a Majthényi-kas- A védett krími hársfa
rület. A legenda szerint a háromtörzsû tély, (Kossuth út 13.) ami 1770 táján
krími hársfa alatt szívesen üldögélt barokk stílusban épült, ma óvoda és
Madách, de a közhiedelemmel ellen- polgármesteri hivatal.
tétben Az ember tragédiáját nem ír- A község közelében lévô Galiba-
hatta itt, hiszen akkoriban Alsósztre- puszta a középkorban Helembafalva
gován lakott. (Madách Imre 1844 és néven önálló település volt. A XIX.
1853 között élt Csesztvén, kivéve po- században Madách Imre tulajdonába
zsonyi és pesti raboskodásának idejét, került, aki úrilakot építtetett ide, s
amit az 1848–49-es forradalom és sza- szép parkot telepíttetett köré. A kert
badságharc alatt betöltött szerepe mi- nagy része elpusztult; maradványa
att kellett elszenvednie.) természetvédelmi terület. Még mindig
A kastély parkjában áll egy idôs luc- körülbelül negyven fás szárú növény-
fenyô, ami a megyében a legnagyob- faj található meg itt.
bak közül való. Bizonyára a kúria épí- Csesztve állandó rendezvénye a
tésekor, a XIX. század elején ültették. Madách Imre tiszteletére október ele-
A faluban több ház is ôrzi a hagyomá- jén megrendezett emléknap. Ennek
nyos népi építészet emlékeit. Ezek a keretében elôadásokon adják közre a
Kossuth, a Vörösmarty, a Hunyadi és költô munkásságának kutatásában el-
a Rákóczi úton elszórtan állnak. ért legfrissebb eredményeket.

125
 AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE

Mohorán töltötte MOHORA szörmény–mohamedán múlttal vagy

gyermekkorát Irányítószám: 2698, lakosságszám: 970 a török idôkkel: csak érdekes díszítô-
Tolnay Klári elem.
(1913 - 1998) Csesztvérôl a Balassagyarmat–Aszód Mohora kiemelkedô Mikszáth-em-
színmûvésznô: a család közútra visszatérve, majd dél felé for- lékhely, hiszen az író apósa, Mauks
bérlôként gazdálkodott dulva, mintegy másfél kilométer meg- Mátyás a falu földesura volt. Az író
egy itteni földbirtokon. tétele után érünk a községbe. Mohora emlékét ôrzi egy hatalmas, 150 esz-
Egykori kúriájuk ma vasúti megállóhely is. tendôs, védett vadgesztenyefa is, ami
mûvelôdési ház, Kô-, réz- és népvándorlás kori régé- a volt Mauks-kúria, ma gyógyszertár
a gyógyszertárral szeti leletek is elôkerültek a község (Rákóczi út 15.) kertjében áll. A legen-
szemben található. környékén. A kutatók szerint Mohora da szerint Mikszáth a Különös házas-
A helybeliek neve valószínûleg arab eredetû, ami- ság néhány fejezetét és A lohinai fû cí-
a mûvésznôt bôl arra következtethetünk, hogy a mû novelláját is ez alatt írta.
„Tolnay Rózsika” néven honfoglalás idején a magyar törzsek- A községben római katolikus és
ismerték: ezt a nevet kel együtt érkezô, kun, arab, török evangélikus vallásúak élnek. A fô-
kapta ugyanis származású, mohamedán vallású iz- úton, a Rákóczi út jobb oldalán, mind-
a keresztségben. maeliták telepedtek le itt. két felekezetnek van temploma: az
Mohora elsô írásos említése 1286- evangélikus Isten háza a falu közepén
A község közelében állt ból származik, szerepelt az 1332–37. áll; itt kötött házasságot – másodszor
a középkorban az az évi pápai tizedjegyzékben is: már ak- is Mauks Ilonával – Mikszáth Kálmán.
Oroszd nevû falu, kor saját egyházzal rendelkezô köz- Az 1903-ban épített katolikus temp-
amirôl feltételezhetô, ség volt. Akkor Muhura és Muhara lom a domb tetején, a falu Magyar-
hogy Könyves Kálmán alakban írták a falu nevét. A XIV. szá- nándor felôli végében, a dombtetôn
idejében, a XI–XII. zadban bizonyos Mihály mester volt áll. Karcsú tornya messzirôl látható.
század fordulóján itt a földbirtokos. A Mohoráról Cserháthalápra vezetô
idetelepített galíciai A saroktornyos, korai barokk Vay– út mentén áll egy kôkereszt, népies
királyi testôrök Zichy-kastély (Kossuth út 2.) a XVIII. korpusszal. Felirata szerint „Horváthy
alapították. század elejérôl származik. Az épület Lászlóné, született: Pap Julianna állít-
hagymakupolás saroktornyain látható tatta elhunyt férje emlékére 1850-
Évszázadokkal ezelôtt félhold azonban nem függ össze a bö- ben”.
önálló település volt
a mai Kelecsénypuszta
is, ami Magyarnándortól MAGYARNÁNDOR kapta. Az elsô írásos említés egy, a vá-
délre, mintegy három Irányítószám: 2694, lakosságszám: 1340 ci káptalan által 1287-ben kiállított ok-
kilométerre található, levélbôl való. 1332-ben a falu plébá-
az Aszódra vezetô út Mohora déli szomszédja a gyümöl- niája már létezett. A birtoklástörténeti
mellett. Elsô írásos csöskertektôl körülölelt település, adatok hiányosak, de említést tettek a
említése 1379-bôl egyben az Aszód–Balassagyarmat községrôl az 1559-es török adóössze-
származik, de valószínû vasútvonal megállóhelye. írásban, „Landor” néven.
ennél is régebben lakott A „Nándor” név alapján feltételez- A klasszicista stílusú, mûemlék jel-
volt, mert neve hetô, hogy a IX. századi bolgár duká- legû római katolikus templomot 1855
a kerecsen(sólyom) szó tus idején, ami a mai Nógrádban érte és 1858 között építették.
származéka. el területének legészakibb kiterjedé- A középkorban Magyarnándor mai
Ez arra utal, hogy már sét, katonai szállást létesítettek ezen a közigazgatási területén volt egy Sokor
az Árpád-házi királyok helyen. A falu neve korábban csak nevû falu is, amelyet 1499-ben emlí-
idejében solymászok Nándor volt, a megkülönböztetô és tettek egy oklevélben; valószínûleg a
éltek itt. megtisztelô magyar jelzôt 1906-ban török idôkben pusztult el.

126
AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE
A kelecsényi volt Buttler-, ma Re-
viczky-kastély mûemlék, 1822-ben
klasszicista stílusban épült, 1877-ben
átalakították. Háromhektáros parkja
természetvédelmi terület. (Magántu-
lajdon, nem látogatható.)
Magyarnándor keleti szélén 1998-
ban kezdték meg a Rézparti-víztározó
feltöltését. A 900 méter hosszú mes-
terséges tó a jövôben az idegenforga-
lomban, a tervek szerint fôleg a hor-
gász turizmusban játszik majd szere-
pet, de a tenyésztett és röptetett tô-
késréce vadászatára már a tározó
vízfelületének kialakulása óta van le-
hetôség.
Magyarnándorban általában szep-
temberben, Ipoly Regionális Magyar-
Szlovák Kiállítás és Vásár címmel há-
romnapos rendezvényt tartanak, ame-
lyen a határfolyó mindkét oldalán
mûködô vállalkozások képviseltetik
magukat. A nógrádi résztvevôk és a
helybeliek mellett rendszerint szép
számmal akadnak más megyékbôl
és országokból érkezô kiállítók is.
DEBERCSÉNY
Irányítószám: 2694, lakosságszám: 120
Egyutcás kisközség egy észak–déli tá-
jolású mellékvölgyben, Magyarnán-
dor nyugati szomszédja.
A község elsô írásos említése 1335-
bôl származik, „Deberchen” alakban.
Akkoriban a Pusztatemplom-dûlônek
nevezett részen állt a falu: itt találták
meg a régészeti kutatások során 1999
nyarán az egykori román stílusú
templom alapfalait.
Egy oklevél 1358-ban említette elô-
ször a birtokos Debercsényi Pétert. A
török hódoltság idején, Szanda várá-
nak elfoglalása után Debercsény már
a töröknek adózott. Szerepelt neve az
1562–63. évi adólajstromban is: az idô
Augusztus 20-a tiszteletére rendszere- A kelecsénypusztai
sen bearatási ünnepség várja az ér- Buttler-kastély
deklôdôket: a mulatságot népmûvé-
szeti együttesek fellépése színesíti.
Magyarnándor és a szomszédos
Mohora hagyományôrzôi a közösen
mûködtetett Pávakör mûsorával kö-
zösen vesznek részt fesztiválokon,
különféle fellépéseken.
tájt Rusztem budai basa fôsolymásza,
Hamid volt a hûbérura. Debercsény a
hódoltság végére teljesen elnéptele-
nedett, temploma 1663-ban vált a lán-
gok martalékává, amikor a török ha-
dak erre vonultak Szandáról Drégely-
palánkra.
A falu a hódoltság után újratelepült,
bár az 1715-ös összeírás még lakatlan-
nak találta; csak az 1770-es úrbéri ren-
dezés említette újra községként. A debercsényi legenda
A XVIII. században fa haranglábat azt tartja, hogy a török
állítottak itt, ami 1983-ban a szentend- által felégetett templom
rei skanzenbe került. A falu közepén földbe süllyedt
álló új római katolikus templom és nagyharangja minden
harangláb 1983-ban épült. Az utóbbi hetedik esztendôben
idôben a kisközséget felfedezte a feljön a felszínre,
csendet, nyugalmat, tiszta levegôt ke- s olyankor kondít
resô zöld turizmus. is néhányat.
127
 AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE
A római katolikus CSERHÁTHALÁP
templom Irányítószám: 2694, lakosságszám: 450
Debercsénybôl Magyarnándorba visz-
szatérve, majd onnan kelet felé foly-
tatva utunkat érjük el a községet.
Árpád-kori a falu, de a korai történe-
tére vonatkozó adatok hiányosak. Az
Horgásztó azonban tény, hogy a XIII–IV. század-
a falu közepén
128
ban a Halápi család volt a földesura.
Birtokosának nevét említették 1416-
ban is: Halápi János Boszniában esett
a török fogságába. Akkor már régebb-
tôl raboskodott; a magyar nemesek
Pécsett országos tanácskozást tartot-
tak a foglyok kiváltásáról. A rabokért
összesen 65 ezer forintot követelt a
török. Halápi János azonban nem tért
haza, a család kihalt.
A falu földesura 1542-ben Marczaly
Zsigmond volt. Haláp a török idôk-
ben elnéptelenedett, de az 1715-ös
vármegyei összeírásban már 15 adó-
köteles háztartással említették. Koráb-
ban két község állt itt: az Ördög-oldal
nevû domb alatt Nagyhaláp, Terény
felé, a lapályon pedig Kishaláp terült
el. A két falut 1905-ben egyesítették.
A község közepén álló római kato-
likus templom elôdje, egy késô ba-
rokk stílusú kápolna a XVIII. század-
ban épült, félköríves szentéllyel. Mai
formáját 1907-ben nyerte el, ekkor
készült el a torony is. A Szent Pétert és
Szent Pált ábrázoló fôoltárképet 1790
táján festették.
CSERHÁTSURÁNY
Irányítószám: 2676, lakosságszám: 1000
Cserháthaláptól keletre, mintegy négy
kilométerre fekvô település.
A késôi csiszolt kôkorból származó,
körülbelül 5000–5500 éves, a lengyeli
kultúrához tartozó leletek kerültek
elô a község környékén, és honfogla-
lás kori temetôt is feltártak itt. Az elsô
írásos említés 1138-ból, a dömsödi
prépostság alapítólevelébôl szárma-
zik. Akkor csak Surány volt a falu ne-
ve, s a Csór nemzetség birtokolta. A
család egyik tagja, Csór Tamás csóka-
kôi várnagy, királyi fôajtónálló építtet-
te 1344-ben a falu templomát, s bú-
csúengedélyt is eszközölt a pápától. A
AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE

község 1429-ben Szanda várához tar-

tozott, 1443-ban pedig a Liszkói és a
Surányi család kapta meg. A falun
1542-ben a Lónyay család tagjai osz-
toztak. A tizenöt éves háború idején
Surány elnéptelenedett, 1596-ban
pusztaként vették nyilvántartásba. A
község 1633-ban a váci nahije része
volt, akkor öt adóköteles háztartással.
A török kiûzése idején a falu ismét el-
pusztult, de a XVII. század végétôl fo-
lyamatosan újratelepült.
A mai község közelében állt egykor
egy Kasza nevû helység is, ami a tö-
rök idôkben elpusztult. Ugyanerre a
sorsra jutott Csórpuszta falu, amelyet
1330-ban említett egy oklevél, önálló leg még néhány évtizeddel a kastély Római katolikus
településként. Surány 1726-ban a Sré- elôtt épültek. Ma magánlakás találha- templombelsô
ter család birtokában volt; 1766-ban tó benne.
itt házitanítóskodott Sréter György Mûemlék jellegû épület a XVIII.
udvarházában Tessedik Sámuel. századi, barokk Simonyi-kastély (Sza-
A XIV. századi, dombtetôn álló, a badság út 28) is. Cserhátsurány közepén
Fekete-víz völgyének sok pontjáról Az általános iskolában minden év- egy alig fél hektár
már igen messzirôl látható római ka- ben tavasszal a Tessedik-napok jelen- kiterjedésû,
tolikus templomot (Dobó Katica út 4.) tenek kikapcsolódást a napi munká- természetes eredetû
az évszázadok folyamán többször bô- ból. A rendezvényen a névadóra em- horgásztó található.
vítették. A nyolcszögletû torony a lékeznek kulturális programokon. Szép színfoltja
XVI. század elejérôl származik, a le- Szeptember utolsó hét végéjén tartják a településnek.
genda szerint a hódoltság idején mo- a Palóc Terepduatlon versenyt, amire
hamedán imaházul szolgált. A torony az egész országból és a környezô or- Római katolikus
sisakja barokk, a szentélyt 1934-ben szágokból érkeznek sportolók. templom
bôvítették. A mellékoltár a XVII. szá-
zad végén készült, kora barokk stílu-
sú. A templom közelében (Dobó Kati-
ca út 7. Nyitva tartás bejelentkezés
alapján, tel.: 35/357-001) helytörténe-
ti kiállítás látható, amelyen a népi
múlt tárgyi emlékei tekinthetôk meg.
Mûemlék a késô barokk evangélikus
templom (Bocskai út 5.) is, amit 1780
körül a Sréter család építtetett.
Értékes mûemlék a Jánossy-kastély
(Petôfi út 14.) is, amely a XVII. szá-
zadból származik. Az épületegyüttes-
nek várkastély jelleget kölcsönöznek
a kerítés sarkán álló, nyolcszögû bás-
tyaszerû tornyok, amelyek valószínû-

129
 AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE
HERENCSÉNY
Irányítószám: 2677, lakosságszám: 780
Cserhátsurány szomszédja, alig há-
rom kilométernyire keletre.
Neve a régi magyar herécs vagy
herencs szó származéka, ami keserû-
gombát jelent, s inkább csak a Dunán-
túlról ismert. A Fekete-víz felsô folyá-
sa mellé települt község és környéke
már a korai középkortól lakott. A kö-
zeli Harasztipusztát 1290-ben említet-
te elôször egy oklevél: akkor még fa-
lu volt. Ma is a pusztán áll az a XIV.
századból származó gótikus stílusú
templom, amit az 1800-as évek köze-
pétôl a legutóbbi idôkig magtárnak
használtak. Az ugyancsak Heren-
csényhez tartozó Liszkópusztát Alsó-
liszkó néven 1395-ben és 1439-ben
Nepomuki Szent János még önálló településként jegyezték
szobra fel a krónikába. Ezen települések el-
pusztultak a hódoltság alatt. A török
TERÉNY
Herencsény szép TERANY
természetvédelmi Irányítószám: 2696, lakosságszám: 490
területe az Arethusa-
forrás a mai Liszkó- Herencsénybôl Cserhátsurányon át
puszta mellett. Nógrád Cserháthalápra visszatérve kanyarod-
megye egyik elsô hatunk el dél felé, majd körülbelül öt
természetvédelmi kilométer után a Szanda-patak völ-
területe volt, amelynek gyében elterülô községbe.
még 1943-ban A község környéke a bronzkortól
határozták el lakott, és honfoglalás kori leleteket is
a megóvását. feltártak itt. A település a középkor-
Arethusa mitológiai ban a Vásáros-Terjén nevet viselte; az
görög nimfa volt, akit utótag bizonyára a honfoglaló Tarján
Artemis forrássá törzs emlékét ôrzi. A település vásár-
változtatott, hogy tartási joggal rendelkezett és városi ki-
megmentse egy isten váltságokkal bírt. Az oklevelek 1283-
szerelmétôl. A forrás ban említették elôször. A helység
mellett már az 1930-as 1506-ban Terjéni Radnóthy György
években is rendszeresen birtoka volt, a XVI. század közepétôl
tábort vertek pedig a török fennhatósága alatt állt.
a cserkészek. A hódoltság után, 1686-ban gróf
130
idôket megsínylette Herencsény is,
annak ellenére, hogy 1546-ban 27,
1580-ban pedig 38 jobbágycsalád élt
itt: 1715-re a helységben a háztartások
száma 17-re apadt.
A község nevezetes mûemléke a
Fekete-víz hídján álló barokk stílusú
Nepomuki Szent János-szobor (Béke
út vége), a XVIII. század második fe-
lébôl származik. A római katolikus
templom (Béke út 5.) szentélye ro-
mán stílusú, egy XIII. századi kör-
templom átalakításával az 1300-as
években épült. Tornya jóval késôbbi,
XVIII. századi. A falu polgármesteri
hivatala a volt Lisznyay-kúria épületé-
ben mûködik. (Kossuth út 76.) Az
épület falán márványtábla emlékeztet
az itt született Lisznyay Damó Kálmán
költôre, aki a XIX. század második fe-
lében rendkívül népszerû volt, de
mûvei nem jutottak túl Petôfi utánzá-
sán.
Zichy István nyerte adományul. Az
1715-ös összeírás 5 magyar és 11 szlo-
vák, a 1720-as pedig 12 magyar és 16
szlovák háztartást említett itt.
Érdekesek a környék dûlônevei: az
egykori Akasztóhegy neve arra utal,
hogy bitófa állt ott, amíg a középkori
település pallosjoggal bírt. (Zsigmond
király 1400-ban adományozott pallos-
jogot az itt birtokos Terjéni Péternek
és rokonainak.) A Barátszurdok he-
lyén hajdan pálos kolostor volt. A Pe-
res-dûlô neve onnan származik, hogy
1848 elôtt a herencsényiek és a
terényiek között per folyt a tulajdon-
jogáért.
A római katolikus templom (Ber-
csényi út 2.) román emlékeket is ôriz,
de már az 1400-as években gótikus
stílusban átalakították, majd a XVIII.
században barokkizálták, 1910-ben
pedig ismét átépítették. Mindezek el-
AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE

lenére a szentély egyes részletei meg-

ôrizték gótikus jellegüket. Feljegyez-
ték, hogy 1497-ben az Isten háza ha-
rangot kapott, amit 1696-ban újraön-
töttek. Az evangélikus templom az
1910-es években épült.
A Hrabina-domb alatt egész utca-
sorra való népi lakóház (Kossuth út)
maradt fenn a XX. század elejérôl.
A fôút mellett egyedülálló, fából fa-
ragott, hajó formájú ökumenikus ha-
rangtorony áll, amit 1999 nyarán
szenteltek fel. Különlegessége, hogy
amikor a harang megszólal, az egész
építmény mozgásba jön.
A község határában a Káposztás-
hegy aljában található tó és tavaszi hé-
rics mezô természetvédelmi terület, Nógrádban élô németeket is rendsze- Az ökumenikus
az önkormányzat hozzállásának kö- resen meghívják. harangláb
szönhetôen. A községben nyaranta rendszere-
Terényt ma körülbelül fele-fele sen megrendezik a képzômûvészek Kiskérpusztán töltötte
arányban lakják magyarok és szlová- alkotótáborát; a hazaiak mellett kül- gyermekkorát
kok. Jelentôs a helyi hagyományôr- földi szobrászok is érkeznek ide. A Szent-Györgyi Albert,
zés: egyik nagy folklóresemény az Terényben készített mûvekbôl több- a Nobel-díjas
ojánye, azaz a Szent Iván-napi, június ször született már tárlat, helyben és biokémikus.
24-i tûzugrás. Az év legrövidebb éj- Balassagyarmaton egyaránt, illetve a Tiszteletére emlék-
szakáján az összegyûlt fiatalok szal- községben szoborpark is ôrzi az alko- parkot alakítottak itt ki.
mából tüzet raknak, és – általában vi- tótáborban dolgozó mûvészek keze
seletbe öltözve – átugorják azt. Far- munkáját. Nemzetiségi nap
sang idején elterjedt szokás a
kolendálás. A gyermekek kisebb cso-
portokban járják végig a házakat, jókí-
vánságaikat pedig kántálva adják elô.
A házak lakói ezért apró ajándékok-
kal kedveskednek nekik.
A településen 30 személy fogadásá-
ra alkalmas szálláshelyet alakítottak
ki. (Arany J. út 46. Tel.: 35/348-122) A
látogatóknak erdei iskolák szervezé-
sére, a falusi élet megismertetésére
nyílik lehetôségük.
Minden év augusztusában, immár
évtizedek óta nemzetiségi nap várja a
folklór iránt érdeklôdôket a község
keleti szélén kialakított szabadtéri
színpadon. Erre a nógrádi résztvevôk
mellett szlovákiai vendégeket és a

131
 AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE
A XIII. századi vár romja SZANDA
Irányítószám: 2697, lakosságszám: 810
Terénytôl alig két kilométerre, délre
esik ez a festôi fekvésû falu. A község
Népi pincesor fölé „hármashegy” magasodik: a nyu-
132
gati csúcson népvándorlás kori föld-
vár állt, a középsôn, a Szent Péter-he-
gyen búcsújáró kegyhely volt valaha,
s egy XI–XII. századi, kör alaprajzú
templom alapfalait, valamint egy, bi-
zonyára betegfürdetésre használt me-
dence maradványait is megtalálták. A
keleti magaslaton állnak a szandai
vár romjai. Az erôdítmény a XIII. szá-
zad második felében épült, elôször
1301-ben említette egy oklevél. Az
erôdítmény és a falu nevét akkoriban
Zonda alakban írták, feltehetôen
Zonda György földbirtokos után. Az
erôdöt és a hozzá tartozó birtokot
1387-ben Zsigmond király a Csetneki
családnak adományozta, 1424-ben
pedig Borbála királyné tulajdona lett.
Albert király 1439-ben elvette tôle és
feleségének, Erzsébetnek ajándékoz-
ta. A település az idô tájt mezôvárosi
kiváltságokkal bírt. Szanda 1476-ban
a Báthory-családé lett, akik 1490-ig
voltak a földesurai.
AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE
A várat 1546-ban foglalta el a tö-
rök, de 1551-ben Horváth Bertalan
gyarmati várkapitány visszafoglalta.
A legendába illô történet szerint
egy szökevény török titkos föld alatti
folyosót mutatott a magyar vitézek-
nek, akik elfoglalták a várat. Mivel
azonban nem tudtak katonákat hagy-
ni a falak között, részben lerombolták
az erôdítményt. A pusztulás már a
gyarmatiak támadása után megkezdô-
dött, és Szanda soha többé nem vált
már jelentôs erôsséggé.
A szandai Vár-hegy és környéke
húszhektáros természetvédelmi terü-
let. A romok alatt igen ritkán látható,
függôleges bazaltoszlopok állnak.
Különösen szép látvány a hegyoldal
májusban, amikor a megyében csak
néhány helyen tenyészô seprûzanót
virágzik. A község szélén szép népi
pincesor (Szabadság út vége) emlé-
keztet a szôlômûvelés helyi hagyomá-
nyaira.
A török világ után újratelepült a fa-
lu, ami korábban az Ószanda nevet
viselô dûlôben volt; ezen a helyen a
XIX. század elejéig álltak a középkori
templom romjai.
Néprajzi különlegesség a Szandáról
Szandaváraljára vezetô út mellett
1891-ben állított Szûz Mária-kápolna,
BECSKE
Irányítószám: 2693, lakosságszám: 700
Szandaváralját elhagyva, mintegy há-
rom kilométer megtétele után, a Mag-
yarnándorhoz tartozó Kelecsény-
pusztánál érünk vissza az Aszód–Ba-
lassagyarmat közútra. Itt balra fordul-
va, két kilométernyire találjuk Becs-
két. A község vasúti megállóhely az
Aszód–Balassagyarmat vonalon.
Becskén a török hódoltság elôtt
több földesúr is osztozott. Említést ér-
– helyi szóhasználattal káponka –, a A községben nagy
palócföldi népi vallásosság szép em- hagyományai vannak
léke. Az évszázados hagyomány sze- a fogathajtó- és
rint a kis Szûz Mária-szobrot – amely- díjugratóversenyeknek.
nek végtagjai mozgathatók – minden
jeles ünnep alkalmából átöltöztetik.
Egykor a hívôk meghallgatott kérése-
ikért egy rend öltözetet ajándékoztak Becskei idôs emberek
a kegyszobrocskának. szerint a Galga-patak
Közigazgatásilag a faluhoz tartozik völgyében becskénél
a három kilométerre nyugatra lévô ér véget az „Alföld”
Szandaváralja is. Itt, a Dózsa György és kezdôdik Mikszáth
utcában fennmaradt egy sor jellegze- Görbeországa: a falu
tes, palóc népi lakóház. északi végében ugyanis
meredeken emelkedik
az út, és ezen
demel Széchenyi Benedek, a történel- a szakaszon
mi Széchenyi család egyik ôse. ez az elsô szerpentin.
A községbe érkezônek – bármelyik
irányból is jön –, már messzirôl sze- A település középkori
mébe tûnik a plébániatemplom, eredetû, neve való-
amelynek tornyát ritka építészeti for- színûleg a Benedek
mát mutató sisak fedi. 1800-ban épült. személynévbôl
A Galgán – ami itt még csak kis pa- származik; ezt
tak – boltíves kôhíd (a Fô út és az Ady alátámasztja az is, hogy
Endre út között) ível át, ami a XVIII. a középkorban állt itt
század végén épült. Mûemlék jellegû egy XII. századi
a volt Balás-kúria (Fô út 33.) 1820 kö- alapítású Benedek
rül klasszicista stílusban épült. -rendi apátság.
133

A római katolikus
templom
Nógrádkövesden
A falu képének
meghatározója a helyi
kôbánya és annak
lerakata. A Szanda- és
a Berceli-hegy kôfejtôirôl
több kilométer
hosszúságú
drótkötélpályák vezetnek
a kövesdi vasútállomásra.
Említették Galgagutát
1519-ben is: az olasz
származású Estei
Hippolit, Mátyás király
rokona, az idô tájt eszter-
gomi érsek, 25 darab fá-
cánt vásárolt a gutai va-
daskertbôl. A falut 1542-
ben Balassa Zsigmond
birtokolta, majd a török
idôkben már 1562-re el-
néptelenedett a falu. A
hódoltság után felvidéki,
Árva vármegyei szlovák
telepesek érkeztek ide.
134
AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE
SZÉCSÉNKE
Irányítószám: 2692, lakosságszám: 290
Nógrádkövesdtôl északnyugatra,
mintegy négy kilométerre esik a Szé-
csénkei-patak partján elterülô kisköz-
ség.
Árpád-kori település, régi neve Zer-
dahely volt. Mai nevét valószínûleg
földbirtokosa után kapta, amikor Ká-
GALGAGUTA
GUTA
Irányítószám: 2686, lakosságszám: 770
Szécsénkérôl Nógrádkövesdre visz-
szatérve dél felé folytatjuk utunkat, s
mintegy öt kilométer megtétele után
érjük el a községet. Galgaguta egyben
vasúti megállóhely is.
A falu a Galga-völgyének kiszélese-
désében fekszik. Évezredekkel ez-
elôtt megtelepedett az ember ezen a
helyen: késô rézkori és bronzkori le-
letek is elôkerültek. A falu a közép-
korban is fennállt, de az elsô írásos
említés csak 1460-ból származik, ak-
kor a váci püspök birtoka volt. A köz-
NÓGRÁDKÖVESD
Irányítószám: 2691, lakosságszám: 750
Becske déli szomszédja a Galga-
völgy kis települése, egyben jelentôs
vasúti megállóhely is az Aszód–Balas-
sagyarmat vonalon.
Környékén honfoglalás kori leletek
is elôkerültek. Az elsô írásos említés
1271-bôl, a váci káptalan feljegyzései-
bôl származik.
A kis római katolikus templom a
XX. század elején épült. A faluban
több úrilak is áll. Ezek egyike a volt
Barcza-kúria, (Kossuth út 89.) amely-
nek parkja természetvédelmi terület.
roly Róbert a XIV. század elsô felében
Szécsényi Farkasnak adományozta.
1770-ben már Alsó- és Felsôszécsén-
kérôl esett említés. Akkoriban néme-
tek is éltek itt, a lakosság pedig fôleg
dohánytermesztéssel foglalkozott.
A mûemlék jellegû, késô barokk
kôkereszt (Rákóczi út 7.) állításának
éve 1797. A római katolikus templom
1895-ben épült.
ség fôutcája mellett álló barokk és
klasszicista stílusjegyeket mutató
evangélikus templom 1777-ben épült,
Beniczky Sámuel udvari tanácsos és
személynök anyagi támogatásával.
Galgagután sokan ôrzik még szlo-
vák kultúrájukat, s még beszélik is a
nyelvet. A népi múlt emlékeinek be-
mutatására az általános iskolában
helytörténeti kiállítás látható.
Az iskola folyosóján a jellegzetesen szlo-
vák, kék és rózsaszín szoknyás, hímzett
fôkötôs népviseletbe öltöztetett bábuk
mellett régi faragott bútorokat, szerszámo-
kat, háztartási eszközöket mutatnak be.
József Attila út 15. Tel.: 35/378-269, ta-
nítási idôben
AZ IPOLY-VÖLGY ÉS BALASSAGYARMAT KÖRNYÉKE

BERCEL
Irányítószám: 2687, lakosságszám: 2080

A Gólya-patak völgyében elterülô fa-

lu, Galgagutától alig két kilométernyi-
re keletre.
Igen régtôl lakott a környéke: késôi
bronz- és honfoglalás kori leletek is
elôkerültek itt.
A magyar törzsek letelepedése után
a Szolnok, majd a Kökényes–Radnót
nemzetség volt a környék földesura, a
XIV. század elején pedig az Aba
nemzetségbeli Rédeiek birtoka lett.
Bercel elsô írásos említése 1271-bôl
származik.
Bercelhez tartozik Jákotpuszta is,
ahol már az 1700-as évektôl jelentôs
juhtenyésztést folytattak. 1991-ben itt
alakult meg mintafarmként a Dél-
Cserháti Ökológiai Tájközpont. En-
nek fô célja az ôsi- és tájjellegû háziál-
latok megmentése a kipusztulástól,
egyfajta génbank létrehozásával, illet-
ve a hagyományos, természetközeli
állapotokat fenntartó, környezetbarát
gazdálkodás újraélesztése.
A pusztán a legeltetési idényben,
azaz Szent György-naptól Szent Mihá-
lyig zajlik az élet. A látogató az itt leg-
inkább elterjedt cigája juh mellett
mangalica sertéskondát, kecskenyá-
jat, szamarakat és lovakat láthat. Ápri-
listól októberig – fôleg az ünnepek-
hez, jeles napokhoz kapcsolódóan –
mezôgazdasági, környezet- és termé-
szetvédelmi, szociológiai témákban
szakmai konferenciákat szerveznek,
illetve egyházi búcsúkat, vásárokat
tartanak, kiállításokat, népmûvészeti
találkozókat rendeznek.
A puszta egyben mezôgazdasági
felsôoktatási intézményekben tanu-
lók gyakorlati képzését is szolgálja.
(Információ: Tel: 35/384-629)
Bercel a különféle úrilakok közsé-
ge. A Bene–Teichmann-kastély (Kos-
suth tér 1.) az 1600-as évek végén A Kállay-kastély
épült, korai barokk stílusú, a sarkain ma szálloda
jellegzetes, bástyaszerû tornyokkal.
Egyik szobájában egy 1700 táján fes-
tett falikép is fennmaradt.
A Berczelly-kúria (Petôfi út 2.) késô
klasszicista, az 1840-es évek táján
épült. (Gondozó és ápoló otthon,
nem látogatható.)
A volt Kállay-kastély barokk stílusú,
emeletes épület; ma húszszobás,
negyvenágyas szállodaként mûködik.
(Kenderváros út 11. Tel: 35/535-518)
A barokk római katolikus templom
(Templompart út 1.) Migazzi Kristóf
váci püspök támogatásával épült;
1767-ben szentelték fel, de a torony
csak 1812-ben készült el. A XIX. század
Az ugyancsak a Templomparton közepétôl a községhez
álló, barokk Vir Dolorum (Szenvedô tartozó, mára már
Krisztus)-szobor 1790-bôl származik. elnéptelenedett
Mûemlék az 1800-as évek elején Ordaspuszta elsô írásos
épült, klasszicista plébániaház (Béke említése 1441-bôl
út 20.) is. Udvarán ugyancsak klasszi- származik; akkoriban
cista, XIX. századból származó Diana- önálló település volt,
szobor áll. s a török pusztította el.

135
 Nyugat-Nógrád
és a Börzsönyalja
Régiónk a Börzsöny hegyei, az Ipoly-
völgy és a Vác környéki Naszály dom-
bos-völgyes vidéke között húzódik. A
Nógrád területére Katalinpusztánál
bevezetô 2-es számú fôút Parassa-
pusztánál hagyja el az ország és a me-
gye területét; ez az északi határsza-
kasz egyik legjelentôsebb átkelôhe-
lye. A fôút elválasztja a Börzsönyalja
136
tájegységet a körzet többi részétôl.
Ugyancsak erre vezet a Vác–Balassa-
gyarmat vasútvonal, amelynek egyik
szárnya Diósjenôrôl ágazik el
Romhány felé; az utóbbi település
egyben végállomás is. A Rétság után
leágazó 22-es számú fôút Érsekvad-
kerten keresztül visz tovább Nógrád
keleti része felé.
NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA
A vidék fô látványossága, kedvelt
kirándulóhelye a Börzsöny. Az ezen a
vidéken létrehozott Duna–Ipoly Nem-
zeti Park 60 ezer hektárja persze kiter-
jed Pest, valamint a Duna jobb partján
Komárom-Esztergom megye területé-
re is. Nógrád és Pest határán található
azonban a Börzsöny legmagasabb
csúcsa, a Csóványos (939 m). Diós-
jenô felôl a 600 méteres tengerszint
feletti magasságot meghaladó hegyek
festôi vonulata nehezíti a Börzsöny
belsô területeinek megközelítését, de
éppen ez adja a túrák igazi varázsát és
hangulatát! Maga a Börzsöny hegység
egyetlen hatalmas ôsvulkán lepusztult
maradványa, de a szakemberek re-
konstruálni tudják az utolsó kitörések
idôszakának állapotát is. E szerint a
geológiai térképeken felismerhetô
egy, a Vezúv külsô gyûrûjére hasonlí-
tó, ún. hegyháti forma. A hegység
központi része rétegvulkáni felépíté- A vidék gazdag múltja,
sû, andezit-agglomerátumok alkotják. népmûvészetének
A késôbbi, tenger borította idôszakra emlékei megjelennek
a csigák, kagylók, korallok vázaiból a mesék és a legendák
képzôdött lajtamészkô vékony rétegei világában,
emlékeztetnek a Börzsöny teljes terü- a boszorkány- és
letén. a betyártörténetekben,
A hegység éghajlata kis területen Petôfi Sándor
belül is igen nagy eltéréseket mutat. útirajzaiban.
Az évi középhômérséklet 8 oC körül
alakul, a magasabb területeken pedig
a 800 millimétert is meghaladja az
éves csapadékmennyiség. A hegység-
ben sok a forrás, s minden nagyobb
völgynek van saját patakja.
A bérceken járva számtalan külön-
legesség kerülhet elénk: az éles hegy-
gerincek kontinentális éghajlatú déli
és szubalpesi északi lejtôin merôben
eltérô a növényzet, a kettô pedig sok-
szor csak pár lépésnyire található egy-
mástól. A fokozottan védett növény- Látkép a Börzsönyrôl
137
 NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA
A vidék jellemzô és állatfajok sokasága található meg
gyümölcse a málna itt. Olyan ritka madarak fészkelnek a
járhatatlan hegyekben, mint a fekete
gólya, a parlagi sas, a kerecsensó-
lyom. A védett növények közül pár
négyzetméternyi területen fordul elô
az alhavasi varázslófû, amit Magyaror-
szágon a Börzsönyön kívül csak egy
helyen találtak meg. A hegység lábát
Rétságon a XX. század észak felôl, illetve kelet felé elnyúlva
utolsó évtizedében több vízjárta, mocsaras részek borítják:
világcég telepedett meg ezek ugyancsak a nemzeti parkhoz
itt, ami azt sejteti, hogy tartoznak. Az árterület bizonyára leg-
a csekély múlttal ritkább fészkelô madara a haris, ma-
rendelkezô kisváros dárvonulás idején fontos táplálkozó-
biztató jövô és és pihenôterület. Ilyenkor a legrit-
gyarapodás elôtt áll. kább fajok is felbukkannak itt, az
A vidék jellemzô északi récefajoktól a vándorsólyomig,
mezôgazdasági terméke az örvös rigótól a kormos szerkôig.
a bogyós gyümölcs: Érdekes és értékes a megmaradt nö-
a málna, a szeder, vényvilág is: a mocsárvidéket tarkító
a ribizke feldolgozását tavacskákon elôfordul a fehér tündér-
több nagy hûtôházban rózsa, a réteken több kosborfaj, a szá-
végzik. Ez megélhetést razabb magaslatokon árvalányhajfa-
ugyan nem sok jok tenyésznek. A nemzeti park nóg-
embernek ad, de rádi részének érdekessége, hogy az
jövedelemkiegészítést erdôs, néhol sziklás hegyvidéki élô-
igen, jóformán minden, helyek és a rétek, nádasok, mocsarak,
ezen a vidéken ligetek alkotta vízivilág csaknem egy-
élô családnak. más mellett láthatók.
138
Az erre a vidékre érkezô nemcsak a
természeti értékekkel találkozik, ha-
nem a történelem távoli idôkbôl érke-
zô üzeneteivel, a kultúra emlékeivel
is. Ilyen különleges hely például a
drégelyi várhegy, amelynek tetején
behunyt szemmel megállva az ember
a szél zúgásában és a romokról legu-
ruló kövek koppanásaiban még halla-
ni véli a halkuló csatazajt. Ugyanitt
eszébe juthatnak Arany János gyö-
nyörû sorai Szondi György várkapi-
tányról, két apródjáról, a vitéz Ali ba-
sáról, Márton papról és az áruló oroszi
vargáról. Esélye van annak is, hogy az
ember a Börzsöny rengetegeiben az
utóbbi években elszaporodott holló
korrogását hallja; a török idôk rég el-
csendesedett csatamezején olyan
hangulata van ennek az érdes hang-
nak, mintha egy pillanat alatt évszáza-
dokat rohannánk vissza az idôben, s a
nagy, fekete madarak éppen most ér-
keznének a halottak eltakarítására...
Horpács is hasonló hely. Mikszáth
Kálmán kúriájának kertjében járva
ugyanazon fák alatt állhatunk meg,
amelyek már az író fülébe is meséket
suttogtak. Egykor talán éppen ezen a
helyen játszott állatkáival Mikszáth Já-
noska, akinek emlékét ôrzi A nyúl, a
bárányka meg a ló címû elbeszélés, a
magyar irodalom legszomorúbb re-
meke.
A hagyományôrzés azonban ma
már csak néhány kisebb településen
jellemzô, ott is inkább afféle „szabad-
idôs” jelleggel. Mi ennek az oka? A
vasút a XIX. század végén kiépült er-
refelé, a könnyen elérhetô vonalak és
a fôutak mellett fekvô falvak munka-
képes lakosságának jelentôs része pe-
dig már a XX. század legelejétôl a mai
napig Budapestre jár el dolgozni.
Rétság nemcsak Nógrád, hanem az
ország egyik legdinamikusabban fej-
lôdô települése.
NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA
DRÉGELYPALÁNK
Irányítószám: 2646, lakosságszám: 1640
Ipolyvecét elhagyva nógrádi barango-
lásaink következô színhelye a törté-
nelmi nevezetességû Drégelypalánk.
A település az Ipoly festôi völgye és a
Börzsöny északi hegyei ölelésében, a
határátkelôhely Parassapuszta (Ipoly-
ság) közelében fekszik. A 2-es számú
fôút, valamint a Vác–Balassagyarmat
vasútvonal egyaránt érinti Drégely-
palánkot.
Külterületének több mint fele a Du-
na–Ipoly Nemzeti Park része.
A településtôl 5 km-re, a Börzsöny
egyik 444 m-es vulkanikus kúpján áll
Drégely tatárjárás után épített szikla-
vára. A gyenge váracskát Szondi
György 146 fôs maroknyi sereg élén
védte az 1552. július 6-án támadást in-
dító Ali budai pasa 12 ezres hadával
szemben.
„Felhôbe hanyatlott a drégeli rom, Várrom
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja;” A
török Szondit a vár feladására szólítot-
ta fel. A visszautasító válaszra a pasa
ágyúival lövetni kezdte. Kétnapi
szüntelen ágyúzás után a kaputorony
összeomlott. Ali elküldte Szondihoz
követségbe Mártont, az oroszi papot,
hogy a vár feladására rábeszélje. A
várkapitány megtagadta a vár fela-
dását, de két elôkelô török fogollyal
együtt két kedves apródját elküldte
hozzá azzal, hogy nevelje ôket vitéz Szentháromság
katonákká. A várat még négy napig szoborcsoport
tartották. Aztán Szondi a lovakat le-
ölette, minden kincsét elégettette és
elindultak az utolsó rohamra. A várvé-
dôk önfeláldozó hôsi tettének Arany
János a „Szondi két apródja” címû bal-
ladájában állított emléket.
Egyórás gyaloglással jutunk a köz-
ségbôl kivezetô új úton, a Drégely
vasúti megálló mellett elhaladva a
139

A faluból Nagyoroszi felé
visszafordulva a fôút
jobboldalán áll a Tsitári
kápolna. A közelében
eredô forrás vizétôl
– úgy hírlik – sokan
meggyógyultak.
Régebben messze
földrôl zarándokoltak
e kegyhelyre a hívôk.
A hagyomány tovább él.
Híresek a július végén itt
rendezett Anna-napi
és az augusztusi
„Nagyboldogasszony”
búcsúk gyertyagyújtással,
virrasztással, körmenettel,
püspöki áldással.
Ugyancsak itt található
a Szondi-alagút ráccsal
lezárt bejárata, amely
a legenda szerint Drégely
várával volt összekötve.
Turisztikai látványosság
a közeli tanyán
szabadon legelészô
szürkemarha gulya.
Honti szakadék
140
NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA
várba, amelynek állagmegóvását
1989-tôl végzik közadakozásból. Az
ostrom során lerombolt erôsséget a
törökök nem építették újjá, hanem a
közeli Ipoly-átkelôhely védelmére
palánkvárat emeltek Drégelypalánk
mai temploma közelében.
Az új katolikus templom 1734-ben
épült fel. A környék legszebb késô
barokk temploma. Itt ôrzik Árpád-há-
zi Szent Erzsébet ereklyéjét. 1762-ben
emelték a barokk stílusú, színezett
kôszobrokkal díszített Szenthárom -
ság-szoborcsoportot. Szép színfoltja a
községnek, az 1857-ben épített ba-
rokk kápolna.
A Szondi-parkban kapott helyet
1988-ban a Szondi-szarkofág, Kô Pál
HONT
Irányítószám: 2647, lakosságszám: 640
A település a 2-es számú fôút mellett,
az országhatártól mindössze két és fél
km-re fekszik. Délrôl a Börzsöny,
északról az Ipoly határolja. Ôsidôktôl
lakott hely, egyes leletek szerint korát
a régészek 8000 évesre becsülik. A
alkotása. Az idelátogató a Fô út 22.
szám alatt található Szondi-emlékszo-
bában (kulcs a szemközti lakásban
kérhetô el) a végvári idôket, küzdel-
meket, a török kort és a késôbbi szá-
zadokat felidézô hiteles dokumentu-
mokkal ismerkedhet.
Szondi György feltételezett sírjánál
a Babát-hegyen 1885-ben kápolnát
emeltek, amit azonban katonai bázis
létesítése ürügyén 1975-ben lerom-
boltak. Helyét az 1992 júliusában fel-
állított kopjafa és harangláb jelzi. A
hozzá vezetô utat több mint száz –
1896-ban ültetett –, védett hársfa sze-
gélyezi. Az emlékhelyet a település
Hont felôli szélén, a fôút bal oldalán
találjuk.
Hont és a Pázmány nemzetség ôsi
fészkét még Géza fejedelem idején
alapították a középkorban, és Nagy-
hont vármegye székhelye volt. A
X–XI. századi várainak maradványai
még az 1700-as években is álltak. A
település természeti, táji értékekben
bôvelkedik. A szabályozatlanul ka-
nyargó Ipoly, a lápos rétek, nádasok,
erdôk mellett itt található a híres ôs-
történeti emlékhely, a Honti Szakadék
Természetvédelmi Területe is. A Hont
Motellel szemben, a fôútról keskeny
gyalogösvény vezet a 20–25 méter
mély szurdokvölgybe. Az Ôs-Ipoly
egykori medre több millió éve ôrzi a
földtörténeti korok emlékeit, tengeri
állatmaradványokat, egysejtûeket, rá-
kokat, csigákat, kagylókat, korallma-
radványokat, megkövesedett cápafo-
gakat. Hóolvadáskor és esôs idôben a
szurdokvölgybe látogatók páratlan
vízesésben gyönyörködhetnek. A falu
egyhajós római katolikus plébánia-
temploma 1776-ban épült barokk stí-
lusban, Mária Terézia anyagi támoga-
tásával.
NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA
NAGYOROSZI
Irányítószám: 2645, lakosságszám: 2200
A 2-es úton Rétság felé visszafordulva
érjük el a drégelyi hegyek alatt fekvô
községet, amelyet a Vác–Balassagyar-
mat vasútvonal is érint. Egyike az
ország legrégebbi településeinek.
Könyves Kálmán (1096–1114) telepí-
tett itt le galíciai és ladomériai oroszo-
kat. Ezért is nevezték a települést kez-
detben Oroszfalunak, melynek lakói
már az Árpád-korban királyi testôrök,
valamint a palota és a vár ajtónállói
voltak Visegrádon.
A községhez tartozik Drégelyvár
vasúti megállóhely is, ahonnan egy-
órás gyalogtúrával közelíthetjük meg
Drégely várának romjait. A község
mai katolikus temploma 1764–1768
között épült. A barokk stílusú plébá-
niatemplom gazdag, klasszicista stílu-
sú berendezésével, fekete márvány
oltárával, tíz-változatú orgonájával je-
lentôs kultúrtörténeti érték. A temp-
lomban ôrzött céhzászlók közül az
1980-as években innen kerültek elô
az oroszi csizmadiák és építômunká-
sok zászlói. A település nevezetes
BORSOSBERÉNY
Irányítószám 2644, lakosságszám: 1010
A 2-es úton Rétság felé haladva érjük
el a Börzsöny északkeleti lábánál elte-
rülô községet, amelyet a Vác–Balassa-
gyarmat vasútvonalon is megközelít-
hetünk. A község határában álló Szo-
molya nevû hajdani falut a krónikák
1278-ban említik elôször.
Középkori eredetû katolikus temp-
lomát lakosai 1730 körül barokk stí-
lusban építették újra, 1790-ben pedig
kibôvítették. A fôoltár Szent Márton
képét 1791-ben hozatták Bécsbôl. Ér-
tékesek a XIX. századi festett faszob-
mûemléke az 1746-ban leégett közép-
kori templom helyén álló klasszi-
cista Szentháromság oszlop
(1844). A faluközpontban
áll a XIX. századi kéttor-
nyos, késôbb jelentôsen
átépített Stahrenberg–Berchtold
kastély ma iskola. Falai között
nevelôsködött a híres történész
Nagy Iván, ugyanitt vendégeske-
dett Székely Bertalan is. Nagy-
orosziban született 1839-ben
Szabó Endre, a hazai „kisded-
óvás” fontosságát elsôként felis-
merô neves pedagógus, szak-
író. Szomorú történelmi memen-
tó az 1944 ôszén, a nyilas hata-
lomátvétel után elhurcolt, és már-
tírhalált halt építômunkások emlék-
táblája a hajdani székházuk falán.
(Bajcsy-Zsilinszky u.) A község fontos
túraútvonalak kiindulópontja. A kék,
zöld és piros jelzések mentén eljutha-
tunk Drégely várához, a Honti-sza-
kadékhoz, a pénzásási volt kulcsos Szentháromság oszlop
házhoz, vagy a szép bugyihói vadász-
kastélyhoz. Benn a faluban, a volt
bölcsôde épületében is olcsó szállás-
helyek várják az idelátogatókat.
rai is. A templomtól nem messze talál-
ható az 1826-ban épült, 1888-ban át-
alakított hosszú, oszlopos, tornácos,
klasszicista stílusú Tihanyi–Mocsáry-
kúria, (Rákóczi u. 2.) amelyben jelen-
leg az óvoda mûködik. E kúriában élt
Mocsáry Antal monográfus, a „Nemes Az 1900-as évek elején
Nógrád Vármegye Históriai, Geog- Szomolyapuszta
ráphiai és Statistikai Esmertetése” cí- Mikszáth Kálmán
mû 1826-ban Pesten kiadott mû szer- birtoka, amelyet
zôje. A kúriához tartozó kis kápolná- 40 éves írói jubileuma
ban (Rákóczi u. 37. sz. alatti iskola ud- alkalmából kapott.
varán) apró helytörténeti gyûjtemény 1920-ig kôoszlop
található. A vasútállomáshoz közeli jelölte a birtokot,
„Almáskertben” a vendégek szállást „A Magyar Nemzet
kaphatnak és lovagolhatnak. Ajándéka” felirattal.
141
 NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA
HORPÁCS
Irányítószám: 2658, lakosságszám: 200
A fôúttól Patak–Dejtár felé mintegy 2
km-t megtéve érünk a Börzsöny,
Cserhát és az Ipoly közé ékelôdött fa-
luba, amely a megye legkisebb tele-
püléseinek egyike.
A kisközség legfontosabb neveze-
Jánoska játékai tessége Mikszáth Kálmán 1906-ban
épített eklektikus, görögös, neoklasz-
szicista stílusú kúriája.
Az épület ifjú Mikszáth Kálmán ter-
vei alapján készült. Benne található az
író bútoraival, használati tárgyaival,
kézirataival, egyéb emléktárgyakkal,
dokumentumokkal berendezett em-
lékmúzeum.
A nagy író születésének 150. évfordulóján,
1997 októberében adták át a felújított, bô-
vített állandó irodalomtörténeti kiállítást.
Megtekinthetjük az életútját bemutató do-
kumentumokat, a család fotóit, bútorait,
az itt lakók használati tárgyait, emlékeit.
Itt láthatók diftériában meghalt kisfia, Já-
noska legkedvesebb játékai: a ló, a bá-
rányka és a nyúl, amelyekrôl megható-
Mikszáth Kálmán szobra szép novellájá-
ban is megemlé-
kezett.
142
Kossuth u. 5. Nyitva tartás: 10–14 óra
között, nyáron hétfô kivételével napon-
ta. Okt.–ápr. végéig hétfô, kedd, szerda
szünnap. Csoportokat elôzetes bejelen-
tés alapján ettôl eltérôen is fogadnak,
tárlatvezetést biztosítanak.
Tel: 35/382-161
Évente októberben tartják a hagyo-
mányos Mikszáth-napokat. 1999-ben
helyezték el a „fundus ámbitusa” elôtt
karos lócán üldögélô Mikszáth szob-
rát, ifjú Szabó István alkotását. A kas-
tély parkja természetvédelmi terület.
A birtokot az író a XIX. század elején
épített klasszicista kúriával együtt
Szontágh Pál örököseitôl vette 1904-
ben.
A község katolikus temploma
1740–1744 között épült barokk stílus-
ban, a középkori fatemplom helyén.
A temetôben és a templom melletti
sírkertben lelhetjük fel a Mikszáth csa-
lád sírjait, Szontágh Pálnak, valamint
Nagy Iván történésznek, a hazai szár-
mazástan tudósának nyughelyét.
A Pusztaberki felé vezetô út elején
találjuk a Mikszáth Kiadó székhelyét
(Mikszáth u. 1). A templom szom-
szédságában mûködik a hajdani isko-
lából kialakított 42 férôhelyes, jól fel-
szerelt turistaszálló, amely a téli hóna-
pokban is fogad vendégeket.
NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA

PUSZTABERKI sem illett a templomhoz, elbontották. Tereskén él idôs

Irányítószám: 2658, lakosságszám: 127 1998-ban készült el a fából ácsolt új Pál István, az egyetlen
harangláb. Az idelátogatóknak érde- élô pásztorember,
Horpácsról a 22-es út felé indulva, mes megtekinteni a temetôkert sarká- aki a legjellegzetesebb
alig néhány km után érkezünk el a ban egybegyûjtött, a falu földbirtokos palóc népi hangszerek
megye egyik legkisebb falujába. családjai által a XIX. században készít- – a duda és a furulya –
A község római katolikus templo- tetett, szépen faragott sírköveket. A hiteles megszólaltatója.
ma eredetileg 1728 körül épülhetett, település legnagyobb értéke csodála- Az utolsó, aki archaikus
ám 1787-ben, és még késôbb 1924- tos táji környezete, tiszta levegôje. Ezt módszerek szerint el
ben ismét átépítették. Különálló tor- felismerve épült meg a közelmúltban tudja készíteni a
nyát a második világháborúban találat az egész évben nyitva tartó, 62 fô be- kecskedudát.
érte, vasbeton haranglábat emeltek fogadására alkalmas „Napraforgó” tu- Számos hangfelvétel
helyére. Mivel utóbbi funkciójában ristaház. és filmszalag ôrzi
virtuóz hangszer-
kezelését.
TERESKE (Barcza)-kúria. Idegenforgalmi szem- A népzene és
Irányítószám: 2657, lakosságszám: 730 pontból is fontos a templomtól kelet- a néptánc oktatójaként
re található temetô, hatalmas védett a Népmûvészet
A 22-es úton Rétság felé indulva rövi- fákkal, bokrokkal, értékes régi sírkö- Mestere kitüntetô
desen megpillantjuk a Cserhát nyuga- vekkel. Érdekes a temetô kettéosztott- címet nyerte el
ti peremének egyik szép fennsíkján sága: egyik felében a falusiak, a má-
fekvô települést. sikban (Huszár-temetô) kizárólag a Római katolikus
Magyarország egyik legjelentôsebb birtokos családok temetkeztek. templom
mûemléke a XIII. századból származó
román stílusú templom-altemplom
együttes. Altemplomának a Szent
László legendát ábrázoló freskója vi-
szonylag épen maradt fenn. A
XIV–XV. században gótikus stílusban
átépítették, ebbôl az idôbôl származik
a reneszánsz pasztofórium (szentség-
fülke). A templomot az 1700-as évek-
ben ismét átépítették, klasszicizáló
tornyát a XIX. század végén állították.
A templom közelében tárták fel a
bencés kolostor török idôkben el-
pusztult maradványait.
A falu fôutcája mellett találjuk az
1848-ban épült klasszicista stílusú, vé-
dett parkkal övezett mûemlék Hu-
szár-kastélyt, mely ma a község általá-
nos iskolája óvodája. Könyvtárszobá-
jában kis helytörténeti gyûjteményt is
találunk. (Kossuth u. 84.) Még régeb-
bi nevezetessége a XVIII. században
épült, magántulajdonban lévô, szé-
pen felújított késô barokk Frideczky

143
 NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA
A csatát a legenda szerint SZÁTOK
a mai is látható, – védett Irányítószám: 2656, lakosságszám: 500
Rákóczi-törökmogyoró-
fa alól (Bereczki út) A bekötôúton 9 km-t Romhány irá-
maga a fejedelem nyában megtéve érjük el a Cserhát
irányította. Jóllehet északnyugati lankáin, a Lókos-patak
a változó szerencsével völgyében meghúzódó települést.
folyó küzdelemben A Rákóczi-szabadságharc neveze-
a labancok tes 1710-es romhányi csatájának ütkö-
embervesztesége zetei a község határára is kiterjedtek.
háromszoros volt, A település Szente felôli részén talál-
a csata a kurucok ható a Rákóczi-forrás. A legenda sze-
visszavonulásával rint itt pihent meg csapataival, és itat-
végzôdött. ta meg lovát a fejedelem, innen figyel-
A község minden évben te a csatamezôt. A község elsô római
ünnepséggel adózik katolikus templomát még a XV. szá-
a hôsök emlékének.
ROMHÁNY
Irányítószám: 2654, lakosságszám: 2500
A történelmi nevezetességû Romhány
a Cserhát hegység nyugati peremén, a
Börzsönytôl 18 km-re, keletre találha-
tó. A 2-es útról Bánk felé haladva,
vagy utazásunk eddigi vonalát követ-
Védett török mogyorófa ve Szátokról 5 km-re is megközelít-
144
zadban építették, 1732-ben barokk
stílusban felújították. Tornyot csak a
XVIII. század végén kapott. 1913-ban
a templomot teljesen átalakították, ak-
kor építették meg a szentélyt is. Fôol-
tárának festménye a Mindenszentek
jegyében készült. A Lókos-patak túl-
oldalán lévô völgyben kôbôl épített
kis kápolnát találunk, mely korábban
Szent Orbán szobrát ôrizte. Nevezetes
még a Dobordali-patak partján álló,
sok átalakítást megélt XVII. századi
Révay-kúria. (Kossuth u. 106–108.)
Falai közt megyei intézmény, a Száz-
szorszép nevet viselô általános iskola
és diákotthon mûködik.
hetjük. Vasútállomással rendelkezik,
Budapesttôl közúton 70 km, vasúton
80 km távolságra fekszik. Középkori
eredetû település. A falu történetének
legjelentôsebb eseménye az 1710. ja-
nuár 22-i romhányi csata, a Rákóczi-
szabadságharc utolsó nagy hadmûve-
lete. Érdemes megtekinteni Szátokról
jövet a település szélén, az út jobbol-
dalán lévô emlékparkban a csata 8
méter magas, 1932-ben készült em-
lékmûvét, tetején turulmadárral. Ol-
dalán Rákóczi és Károlyi Sándor ku-
ruc fôvezér dombormûves arcképé-
vel, valamint a fejedelem seregében
itt elesett 93 svéd, lengyel és francia
katona emléktáblájával.
1685 körül építették mai templom
elôdjét, melynek plébániája 1702-tôl
létezik. Az eredeti templom helyén áll
az 1837-ben klasszicista stílusban
épült katolikus templom. Nevezetes-
ségei még az 1848–49-es szabadság-
harc községi résztvevôinek, honvéd-
tisztjeinek síremlékei, valamint a me-
gye egyetlen millenniumi emlékosz-
lopa a községháza elôtti parkban. A
település építészeti látványossága az
1770 táján épült késô barokk Prónay-
NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA
kastély, valamint a vele átellenben
álló, klasszicista stílusú Laszkáry-kú-
ria, amely ugyancsak a XVIII. század
végérôl származik.
Több mint 200 esztendôs a Lókos-
patakon átívelô háromlyukú mûem-
KÉTBODONY
Irányítószám: 2655, lakosságszám: 570
Romhány közvetlen szomszédságá-
ban találjuk a Nyugat-Cserhát ala-
csony hegyei, dombjai közt megbúvó,
szépen fejlôdô kisközséget. A Cserhát
csúcsa 349 m magasan emelkedik a
falu fölé. A honfoglalás elôtt lakott te-
lepülés, a IX. századi bolgár állam
egyik vámszedô helye volt.
A falu evangélikus temploma 1792-
ben épült barokk stílusban. Elmosó-
dott freskói, Kubányi Lajos által festett
oltárképe, valamint régi orgonája sajá-
tos történelmi légkört árasztanak.
Érdekesség, hogy az 1848-as sza-
badságharc után a bodonyi bíró jelen-
tette fel Madách Imrét azért, mert Kos-
suth titkárát, Rákóczi Jánost rejtegette.
SZENTE
Irányítószám: 2655, lakosságszám: 400
Kétbodonyból észak felé a Madách
úton továbbindulva érünk a Közép-
Cserhát festôien szép, kis településé-
re, Szentére (a 20 km-re lévô Balassa-
gyarmatról Debercsény felôl is meg-
közelíthetjük). Egyetlen jelentôs mû-
emléke a középkorból származó, ró-
mai katolikus templom, Nógrád me-
gyében a legrégebbiek közül való.
Alapja, falmaradványai XIII. századi
eredetûek, késôbb a barokk korban
és a XIX. században is átépítették. Kô
szentségháza XV. századi, gótikus.
Berendezése, orgonája barokk, 1740
lék barokk kôhíd, mellvédjén Nepo-
muki Szent János 1795-ben felállított
szobrával.
A település a cserháti turistautak,
így az Országos Kéktúra vonal fontos
kiindulópontja.
A XIX. század elején épült klasszi-
cista stílusú Andreánszky-kúria és a
régi vendéglátóház jellegzetes enteri-
ôrjével, fakarzatával, különös építé-
szeti emlék.
A Rákóczi úton egy használaton kí-
vüli mûemlék jellegû magtár áll,
amely középkori templom falmarad-
ványainak felhasználásával épült a
XIX. században.
Napjainkban a település ismertsé-
gét, vonzerejét a falu határában elte-
rülô népszerû horgászvíz, a Két -
bodonyi-tó adja.
Évente június elején rendezik a ma-
gyar és szlovák hagyományokat ôrzô,
a bodonyi szövôasszonyok munkáit
bemutató Kétbodonyi Kulturális Na-
pokat. A vendégek elhelyezésére tu-
ristaszálló létesült.
Látkép a faluról
145
 NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA
Mocsáry Antal körüli. Tornya 1934-ben épült, ekkor
az 1826-ban megjelent kerültek elô a szentély fennmaradt ro-
nógrádi monográfiájában mán stílusú részletei. Werbôczy griff-
Kisecsetrôl, errôl madaras címerével és arcképével dí-
az egyutcás, elnyújtott szített XVI. századi dombormûveket
településrôl
a következôket jegyezte
fel: „Magyarosodni KISECSET
kezdô tót falu, határja Irányítószám: 2655, lakosságszám: 230
nem nagy, a hegyek
oldalain lévô földjei A kétbodonyi útelágazáshoz visszatér-
javítást kívánnak, rétje ve most keletre indulunk, s jutunk el a
nem nagy, szôlleje látótávolságra lévô, a Bodonyi-tóhoz
elegendô, s jó bor simuló kicsiny cserháti faluba. Csak
terem.” A XIX. század közúton közelíthetjük meg, s az út itt
végén a falu birtokosa véget is ér. 17 km-re van tôle Rétság,
az a Buttler báró, akit 26 km-re Balassagyarmat. Az itt élôk a
Mikszáth Kálmán maguk településéhez tartozónak vall-
a „Különös házasság” ják a falu határában elhelyezkedô, 349
címû regényében m magas, Cserhát nevû csúcsot,
örökített meg. amelyen áthalad az Országos Kéktúra
útvonala is.
A településtôl 7 km-re Becskén van az
Aszódot Balassagyarmattal összekötô
BÁNK
BANKA
Irányítószám: 2653, lakosságszám: 700
A kis cserháti faluból a már megláto-
Tájház gatott településeken Rétság irányába
146
1937-ben az esztergomi kôtárba szállí-
tották. A település és környékének tu-
risztikai értékei, szépsége, nyugalma,
rendezettsége miatt évrôl évre egyre
többen fedezik fel ezt a vidéket is.
vasútállomás, ahonnan közvetlenül
elérhetô a fôváros. Korabeli oklevelek
már a XIV. században említik. Késô
barokk, oromfalas, egyhajós római
katolikus temploma 1754–1773 között
épült torony nélkül. Copf stílusú szó-
széke 1790 körüli. A szomszédságá-
ban álló 1820 táján kôbôl épített
egyemeletes harangláb klasszicista stí-
lusjegyeket visel. A templom és ha-
rangláb közti térségben található késô
barokk kôfeszületet és az alatta lévô,
kôbôl faragott Fájdalmas Szûz-szobrot
1795-ben állították.
Érdemes megtekinteni a XIX–XX.
század fordulójáról fennmaradt népi
lakóházakat a fôutca mellett.
visszautazva érünk a Cserhát és a Bör-
zsöny között fekvô faluba. Az ország-
szerte ismert Bánk Rétságtól 5 kilo-
méterre, a fôvárostól 60 km-re, a 2-es
számú fôút közelében található. A
Diósjenô–Romhány vasútvonalon
ugyancsak megközelíthetô.
Országos ismertségét a területén lé-
vô 7 hektáros Bánki-tónak, és az el-
múlt évtizedekben létrejött üdülôfalu-
jának, nemzetiségi, kulturális rendez-
vénysorozatának köszönheti. Ôsidôk-
tôl lakott a környék, bizonyítják ezt a
Szarka-hegy lábánál talált 6000 éves
újkôkori átfúrt bütyökdíszítésû, vörös
cserépedény-töredékek, kô- és csont-
eszközök.
Az idetelepült szlovákok 1791-ben
építik fel a késô barokk evangélikus
templomot, amely ma is a falu jelen-
tôs építészeti emléke. Nevezetessége
NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA

még a Petôfi út 98. szám alatt találha-

tó Szlovák Nemzetiségi Tájház.
Egy régi szabadkéményes parasztházban
mutatja be a helyi szlovákság múlt századi
életét, viseletét, berendezéseit, használati
tárgyait.
Nyitva: naponta 10–12 óráig, elôzetes
bejelentkezés alapján más idôpontban
is fogadnak látogatókat, s tárlatvezetést
biztosítanak. Tel.: 35/342-539.
A múzeum bejáratánál a települé-
sen élô neves szobrász, Laluja András
Bánki menyecske címû alkotása lát-
ható.
A 7 hektáros, átlagosan 4 m mély
tóban télen a jégen léket vágva is le-
het horgászni, nyáron pedig fürödni,
strandolni, csónakázni.
A vízi színpadon június 1. és au- faluban a vízi színpad közelében ta- Nenzetiségi találkozó
gusztus 31. között zajlik a Bánki Nyár láljuk a Szlovák Nemzetiségi és Okta- a víziszínpadon
rendezvénysorozata, nemzetiségi ta- tási Centrumot. A falu szélén a Petôfi
lálkozókkal, hangversenyekkel, nép- út mellett ifjúsági tábor, valamint
zenei programokkal, szabadtéri szín- kemping mûködik, emellett több
padi elôadásokkal, filmvetítéssel, színvonalas panzió, családi vendégfo-
könnyûzenei koncertekkel. A nemze- gadó és étterem is várja egész évben a
tiségi gyökereknek köszönhetôen a vendégeket.

RÉTSÁG említik elôször az oklevelek. A város-

RÉTŠÁG hoz tartozó Pusztaszántó ennél is ré-
Irányítószám: 2651, lakosságszám: 3100 gebbi település, már 1299-ben szere-
pel a korabeli iratokban. Rétsághoz Lovasnap
A kisvárost a 2-es számú nemzetközi
út mellett, Budapesttôl 56 km-re, Ba-
lassagyarmattól pedig 25 km-re talál-
juk.
Korábban járásszékhely, ma a kör-
nyezô települések fontos közlekedé-
si, kereskedelmi, igazgatási, valamint
kulturális és egészségügyi központja.
Érdekesség, hogy Rétság évszázado-
kon át a postakocsik stációhelye volt.
A rétsági honvédség megszûnésével
egyre korlátozottabb a szerepe a vá-
rost átszelô Diósjenô–Romhány vas-
útvonalnak. A Börzsöny és Cserhát
között fekvô városka nevét 1393-ban

147
 NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA
Legnevezetesebb
mozzanat a rétsági csata gazdát cserélt, s amelyet az ágyútüzek
néven ismert többször fel is gyújtottak.
összecsapás, 1849. július Rétság nem túlságosan gazdag mû-
17-én Görgey Vácról emlékekben. A városközpont két tu-
visszavonuló honvédjei ristalátványossága a XVII. századi
és a Rüdiger tábornok, evangélikus mûemlék harangláb
cári hadvezér által (Kossuth út) és az 1729 táján épült
vezetett orosz seregek hagymasisakos tornyú, barokk római
között. Az ütközetre katolikus templom. Fôoltárán a név-
a Mûvelôdési Központ adó Szent András apostolt ábrázoló
falán elhelyezett XVIII. században festett kép látható. A
márványtábla templom melletti kis parkban a kôbôl
emlékeztet. faragott kecses Szentháromság-oszlop
tartozott Jásztelekpuszta, ahol még az és az elsô világháborús emlékmû áll.
1960-as évek végén is állt az 1800-as Ugynitt 1996-ban honfoglalási kopja-
Száz esztendôvel késôbb, években épült magtár, a püspöki gaz- fát állítottak.
az 1956-os forradalom daság épülete, melyet 1969–70-ben Pusztaszántón érdemes megtekin-
napjaiban Pálinkás bontottak le. Fellelhetô azonban az teni a volt Kovács-kúria szépen felújí-
(Pallavicini) Antal egykor volt település temetôje. Érde- tott, XIX. századi klasszicista épületét.
ôrnagy vezetésével kesség, hogy 1845-ben Balassagyar- A kastéllyal szemben lévô farmon lo-
egy rétsági katonai matról Vácra tartva a rétsági fogadók vagolni lehet. Itt zajlanak nyaranta a
egység szabadította ki egyikében ebédelt Petôfi Sándor. Itte- Penny-lovas kupa rendezvényei. Pár
a felsôpetényi ni „élményérôl” Útijegyzeteiben is be- száz méterre innen kisebb magántu-
kastélyban házi számolt. Fôútvonala helytörténetileg lajdonú tavacska is található, ahol na-
ôrizetben tartott is nevezetes. Az 1848–49-es szabad- pijegyet váltva horgászni is lehet. A
Mindszenty József ságharc idején többször volt hadmû- vasútállomás közelében a 2-es út mel-
bíborost. Október 30-án, veletek, védelmi küzdelmek színhe- lett álló Lókos fogadó egyaránt nyújt
Rétságon, a Hunyadi lye a település, amely néhányszor étkezési és szálláslehetôséget.
laktanyában töltött
elsô szabad
éjszaka után kísérték TOLMÁCS öreg kápolnája. A jelenlegi barokk ka-
Budapestre. Irányítószám: 2657, lakosságszám: 780 tolikus templom a Pyber-féle kastély
A forradalom leverését megvásárlásával, átalakításával, a régi
követôen Pálinkás Antalt Rétságról a Táncsics úton a Börzsöny kápolna anyagának beépítésével
halálra ítélték felé indulva alig 2 km-es út után 1851–1854 között készült. Fôoltárá-
és 1957 decemberében érünk a községbe, amelynek vasútál- nak Szent Lôrinc képét Warshág Ja-
kivégezték. Az ôrnagy lomása is van, így Diósjenô és kab festette. 1999. évben készült el a
és katonatársai bátor Romhány felôl vonattal is megközelít- katolikus templom melletti esztétikus
tettét az 1996-ban hetô. Lakóinak ôsei a Tolmács bese- faluház. A község másik látnivalója a
felszámolt laktanya nyô törzs tagjai, a honfoglalás után Tolmácsi úton a Szentiványi (Herz-
udvarán fekete 100 évvel, 995-ben jöttek hazánkba. A feld)-kúria manzárdtetôvel fedett
márványtábla, valamint település az Árpád-korban a johanni- épülete, amelyet eredetileg a XVIII.
kopjafa ôrzi. ta lovagok birtoka, kiknek 1274-ban században építettek, majd 1890 körül
már rendházuk is volt. jelentôsen átalakítottak.
Templomuk a mai kálvária dombon A közeli homokbánya az ott fészke-
állt, falmaradványait ásatások során lô gyurgyalagok miatt természetvé-
tárták fel. 1845-ben összeomlott a falu delmi terület.

148
NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA

A Börzsöny kapujának tartott festôi kirándulóhelyrôl indul Kemence felé az A római történetírók
észak-börzsönyi út. A bakancsos turisták számos, kedvelt börzsönyi túraútvo- szerint Krisztus után
nalának is kiindulópontja. 8,5 kilométeres gyaloglással érhetô el a hegység 173-ban itt,
939 méter magas csúcsa, a Csóványos. A Börzsöny Magyarország harmadik a diósjenôi tónál
legmagasabb hegysége. Diósjenô nemcsak földrajzi fekvése folytán érdekes, ütköztek meg
történelmi múltja is figyelemre méltó, s ritka állat- és növényfajoknak élôhelyet Marcus Aurelius római
adó, erdôs vidéke is sok látogatót vonz. filozófus császár
légiói a Pannóniát
fenyegetô barbárokkal,
DIÓSJENÔ ri földvárak maradványai. A honfogla- s mértek megsemmisítô
Irányítószám: 2643, lakosságszám: 2900 lás elôtt avarok, kvádok, markoman- csapást rájuk.
nok, majd szláv népesség lakta e tájat. A csata helyszínén,
A Börzsöny hegység keleti lábánál, ta- A Diósjenôt övezô hegytetôkön több, kôtömbbe mélyesztett
láljuk a környék legnépesebb közsé- más korban emelt vár állott egykoron: márványtábla hirdeti
gét, Diósjenôt. Közel 300 m magasan Pogányvár, Csehvár, Kámorvár. gyôzelmüket.
fekszik. A falut autóval a 2-es fôútról a A község neve a honfoglalás kori
hegyek felé letérve, vasúton pedig Jenô törzs szálláshelyére utal. Emlé-
Vác, Balassagyarmat, és Romhány irá- kére állították 1996-ban a Duna–Ipoly
nyából közelíthetjük meg. Tájvédelmi Körzet börzsönyi irodája
A Börzsöny vidéke az ember meg- mögötti réten a szépen faragott hon-
jelenésétôl fogva lakott hely volt, ezt foglalási emlékoszlopot. A középkor-
tanúsítják a község határában talált ban is lakott, mezôvárosi kiváltságo-
csiszolt kôeszközök, a késô bronzko- kat is élvezô település fejlôdését Diósjenôi horgásztó

149
 NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA
1554-tôl a török hódoltság törte meg.
A környékrôl elhurcolták a lakos-
ságot, elpusztították templo-
maikat, menekülésre kénysz-
erítették a katolikus papokat.
Emiatt akadálytalanul terjed-
tek a reformáció tanai, ek-
kor erôsödött meg a refor-
mátus felekezet.
A török veszély elmúl-
tával megegyezés szüle-
tett: a falu közepén álló
templom megmaradt a
reformátusoknak, ôk pe-
dig segítséget nyújtottak
egy új katolikus templom
megépítéséhez a falu
északkeleti oldalának fes-
tôi magaslatán. A régi
épület maradványairól ta-
núskodik a templom déli
Marcus Aurelius oldalfalán látható csúcsíves gótikus
emlékmûve oldalbejárat kapuíve. A katolikus
templom mai jellegét 1788–89-ben
nyerte el. A klasszicizáló késô barokk
épületben Falconer József Ferenc ne-
ves festô 1790-ben készített oltárképe
látható. Tabernákuluma copf stílusú,
a jobb oldalon álló szószéke, és a
mellékoltár klasszicista stílusú. A falu-
Strandfürdô központban (Dózsa György út) talál-
150
ható plébánia kincse egy 1704-bôl
származó Vidal-kép. A katolikus
templom szomszédságában találjuk a
több évszázados sírköveket rejtô te-
metôkerteket.
A Dózsa György úton álló reformá-
tus templom számos, Diósjenô törté-
netét meghatározó eseménnyel büsz-
kélkedhet. Mányoki Ádám, II. Rákó-
czi Ferenc udvari festôje sokszor láto-
gatta meg itt édesapját, a tudós prédi-
kátort. A mai templom, az egykori ka-
tolikus templom helyén 1791-ben
épült. A templom keleti bejáratánál
két emléktáblával találkozunk. Az
egyik Kossuth Lajosnak, Diósjenô
tiszteletbeli bírájának, a másik az
1848–49-es szabadságharc diósjenôi
résztvevôinek állít emléket.
A templom szomszédságában talál-
juk az 1850 körül épített oszlopos, tor-
nácos, mûemlék jellegû parókiát, a
XIX. század elején épített tanító házat,
az elsô világháborús emlékmûvet, va-
lamint a volt református iskola 1928-
ban elkészült épületét. A község har-
madik szakrális építménye a falutól
északkeletre a Kápolna-dombon álló
szép kis kápolna, melyet Árpád-kori
elôdjének maradványaira építettek.
A falu központjában állott a régi
Esterházy-kastély. Ôsparkjában épült
fel 1970-ben a mûvelôdési ház, falán
látható Szentgyörgyi István (1842–
1931) itt született híres színész emlék-
táblája. Udvarán Mikus Sándor Kos-
suth-díjas szobrász Könyvet tartó nô
alkotása található.
A katolikus templom és a temetô
feljárójánál a XIX. század elsô évtize-
deiben épült pincesor húzódik. A két
évszázados kedves pinceházak men-
tén barangolva eljuthatunk egészen a
strandig, de követhetjük a jegenyefa-
sor között folyó patakot, végigsétál-
hatunk a falu valamikori egyetlen fô-
utcáján. Megcsodálhatjuk a néhány
NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA

szép, eredeti parasztházat. Diósjenô

népmûvészete ôrzi a reformátusok
ún. fekete menyasszonyi ruháját és a
tarajos „fékötôt”. Hímzéskincsében a
messze földön ismert fehérhímzés a
legszebb.
A feszített víztükrû strand (jún. 1-jé-
tôl aug.31-ig) szomszédságában, fes-
tôi környezetben áll a Nógrád Tourist
által üzemeltetett kemping. Májustól
szeptemberig egyszerre 100 fôt tud el-
szállásolni, 2–4 ágyas komfortos fahá-
zakban, további 150 vendége sátoroz-
hat. A falusi vendégfogadás kereté-
ben további 100 fô részére van szál-
láslehetôség. Számos élelmiszerbolt,
pizzéria, cukrászda, valamint a nyári
hónapokban is üzemelô iskolakony- sziós stílusú kastélyhoz. Falai között Tavaszi hérics
ha szolgálja a vendégek ellátását. A 27 rehabilitációs intézet mûködik, mely-
hektáros Jenôi-tónál napijegyet váltva ben fogyatékos betegeket gondoz-
horgászni is lehet. Itt, valamint az nak, szép kastélyparkja ezért nem lá-
Öreghegyen a strandfürdô közelében togatható. Az épülethez csatlakozik
az 1970-es évek elejétôl két jelentôs az egykor 22 hektáros parkerdô. Há-
üdülôfalu létesült. romszáz éves tölgy, bükk és cser rit-
Az 1997 novemberétôl létezô Du- kaságait, számos madárfajnak, és an-
na–Ipoly Nemzeti Park 60 000 hektá- nál több rovarnak otthont nyújtó od-
ros területének legértékesebb börzsö- vas egyedeit érdemes megnézni.
nyi területei is határosak a település- A község nevezetes eseménye a
sel. Páratlanul változatos és színes nö- minden év júliusában Jenô-nap hét
vényvilág található ezen a területen. végéjén megtartott, látványos esemé-
Kosbor, nôszirom, tárnicsfajok, szirti nyekben bôvelkedô falunap. Látkép a tóval
páfrány, havasalji rózsa, gímpáfrány,
alhavasi varázslófû mellett számos
egyéb ritka faj is található. A szára-
zabb részeken a cser, valamint a gyer-
tyánnal elegyes tölgyesekben és bük-
kösökben gyönyörködhetünk. Gaz-
dag az állatvilág is. Kerecsensólyom,
parlagi sas, fekete gólya, vízirigó mel-
lett jó élôhelyre találnak itt a gyíkok, a
foltos szalamandrák, az emlôsök kö-
zül a szarvas, a vaddisznó, az ôz és a
nyúl. Rókát, vadmacskát és borzot is
láthat a szerencsésebb turista.
A Börzsönyi út végén balra kanya-
rodva érkezünk el az 1900-as évek
elején épült Sváb Sándor-féle szecesz-

151
 NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA

ti oldalán fekszik. Egykori várispánsá-

gi központ, és a megye elsô székhe-
lye. Megközelíthetô vonaton Vác, Ba-
lassagyarmat és Romhány irányából,
busszal és személygépkocsival pedig
a 2-es sz. fôútvonalról. Már a honfog-
lalás elôtt stratégiai fontosságú hely-
nek számított. A település közepén
286 m tengerszint feletti magasság-
ban, a 9 ha kiterjedésû vulkanikus
sziklafennsíkon, a Vár-hegyen már a
népvándorlás idején is emelkedtek
erôdítmények.
A bolgár, szláv törzsek késôbb az
erôdöt felújították, „Novigradnak”, az-
az Újvárnak nevezték a helyet, ebbôl
alakult ki Nógrád neve is.
Szent István tette a megye szék-
helyévé, és adományozott városi ran-
got neki. Fénykorát Mátyás király
uralkodása idején élte. Szépen helyre-
állították a közben romossá lett várat,
és három emeletes reneszánsz palota-
toronnyal bôvítették.
Mehmed, budai pasa, miután védôi
elmenekülnek, 1544-ben elfoglalja a
Szent Flórián szobra NÓGRÁD várat. Kereken 50 esztendeig török
NOVOHRAD szandzsáksági székhely, többszáz fô-
Irányítószám: 2642, lakosságszám: 1600 nyi ôrséggel. 1594-ben vették vissza a
császári seregek. A törökök többször
Nógrád megye névadó települése próbálkoznak elfoglalásával, ez csel-
A vár romjai Diósjenôtôl 3 km-re, a Börzsöny kele- szövéssel 1663-ban sikerült. 1685-ben
villám csapott a lôportoronyba. A tö-
rök a még meglevô részeket szétrom-
bolta, és elhagyta a várat, hadászati
szerepe ezzel véget ért.
A méreteiben jelentôs erôdítmény
még romjaiban is lenyûgözô, érdemes
sétálni a falai között. Legjobb állapot-
ban a kôkeretes kapu maradt meg,
ahonnan kettôs falkörön át jutunk az
északnyugati új bástyákhoz. Az északi
oldalon láthatók a kerek védômû re-
neszánsz ablakai, és a kapuerôd (bar-
bakan) maradványai. A belsô vár há-
rom emelet magas, csonka öregtor-
nya romjaiban is impozáns.

152
NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA
A várban emléktábla tanúsítja gróf
Széchenyi István 1832. július 10-én
tett látogatását. A vár tövében mille-
centenáriumi emlékpark található.
A középkori városfal maradványai
a faluban több helyütt felfedezhetôk.
A helyi szlovákság 1900-as évek elejé-
rôl származó bútorait, használati tár-
gyait, ruhadarabjait egy régi paraszt-
házban összegyûjtötték, kiállították.
A várhegy déli lábánál, régi pincék
között álló Szlovák Nemzetiségi Táj-
ház (Mikszáth út) a hét bármely nap-
ján megtekinthetô. (A kulcs a Hunya-
di u. 61. sz. alatt található.)
A település szép mûemléke Migazzi
Kristóf, váci püspök által 1757-ben
barokk stílusban építtetett római kato-
likus templom. 1754-ben leégett elôd-
jét az 1299-es oklevelek mint Boldog-
asszony templomát említik. A fôoltár
képe Mária mennybevitelét ábrázolja.
A templom szomszédságában találjuk
a XVIII. században épült plébánia Nógrád látképe
földszintes barokk épületét. Az evan-
gélikus templomot 1865-ben szentel-
ték fel. A kálvária dombon álló 1993-
ban helyreállított kicsiny kápolnában
található az a Pietà, amelyet még a
szlovák ôsök hoztak magukkal az
1700-as évek derekán. A falu közepén
lévô hídon áll Nepomuki Szent János
szobra.
A település fontos turistautak kiin-
dulópontja. Az Országos Kéktúra út- Anonymus szerint
vonala itt halad el, s a település fölé a vár már Árpád
magasodik a Csóványos is. Védettek a idejében fennállott.
növényekben, gyümölcsben, vadban Castrum Nougrad
gazdag erdôi, mezôi. alakban említi
A várudvarban zajló évfordulós az erôsséget.
rendezvényei évrôl évre sok látogatót Krónikája szerint
vonzanak. A hegyekbôl a török kori Árpád vezér „Gömör
cserépvezetéken érkezô Csurgó és és Nógrád várának
Margit-források gyógyhatásúnak tar- népét” meghódítani
tott vizéért távolabbi településekrôl is küldi katonáit
idejönnek. erre a vidékre.
153
 NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA

fogadja a vendégeket. A vele átellen-

Panzió és polgármesteri BERKENYE
hivatal BERKINA
Irányítószám: 2641, lakosságszám: 600
A községháza
emeletén 20 férôhelyes Nógrádtól a 2-es fôút felé továbbha-
panziót alakítottak ki, ladva néhány km megtétele után ér-
hideg-meleg vizes, kezünk Berkenyére, a Börzsöny dél-
zuhanyozós szobákkal, keleti festôi lankáin, a Vác–Balassa-
jól felszerelt konyhával, gyarmat vasút mentén fekvô telepü-
étkezôvel. lésre. 1717-ben a terület akkori birto-
Hétköznaponként kosa, a váci püspök népesítette be a
az óvoda konyháján helységet a németországi Frankóniá-
ebédet rendelhetnek ból származó telepesekkel (német ne-
az idelátogatók. ve: Berkina). Lakóinak nagy része ma
is német anyanyelvû. A községháza
emeletén (Kossuth út 20.) panzió
Mûemlék szobor
ben álló régi parasztház felújításával
létrehozták az Ifjú Németek Házát, ez
ifjúsági csoportok kedvelt szálláshe-
lye. Utóbbiban ugyancsak 20 fô, de
családoknál további 25 fô részére biz-
tosítható szálláshely.
A község nevezetes mûemléke az
1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök
támogatásával copf stílusban épült ró-
mai katolikus plébániatemplom, mû-
vészien festett oltárképpel. Berende-
zése barokk, részben rokokó. Híresen
szépek a község északi részén lévô,
kis dombon álló kálváriakeresztek. A
település a „feszületek faluja” is, ösz-
szesen 18 számlálható meg. Túlnyo-
mó részükön német nyelvû a felirat,
úgy, mint a temetô szépen rendbe ho-
zott pár százéves sírkövein.
A közösségi összefogással létreho-
zott faluházban a hajdani sváb életvi-
szonyokat, kultúrát megelevenítô
honismereti múzeum is helyet kapott
(Petôfi u. 17. – a polgármesteri hiva-
talban tárlatvezetés is kérhetô). A fa-
lun végigsétálva láthatjuk a jellegze-
tes, hosszú parasztházakat, gazdasági
épületeket, a bejárat elôtt pedig a ha-
gyományos, homokkôbôl kifaragott
kerékvetôs kapuoszlopokat.

NÔTINCS
ˇ
NETEJC
Irányítószám: 2610, lakosságszám: 1200

Berkenyérôl tovább indulva a 2-es fô-

úton, alig 1 km-t megtéve balra fordu-
lunk, és rövidesen megpillantjuk a
Lókos- és a Zsukma-patak mentén, a
Naszály hegyei és a Cserhát dombjai
között meghúzódó nógrádi telepü-
lést. Elsô írásos említése az 1317-es
évbôl származik, de a településen ta-
lált újkori csiszolt kôbalták, és a késô
avar kori temetô a VII–IX. századból a

154
NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA

település ôsi eredetére utalnak. A ró-

mai katolikus templomot 1415-ben
építették gótikus stílusban és Szent
Márton püspöknek szentelték. Az el-
múlt évszázadokban többször átalakí-
tották. A legjelentôsebb változást
1720-ban szenvedte el, amikor ba-
rokk stílusban átépítették. Védett em-
lék a templommal szemben, a régi al-
sóiskola falában álló barokk Szent
Flórián-szobor, amely 1780 körül ké-
szült a korábbi tûzvészek emlékére.
A Gyurcsányi–Szcitovszky-féle kú-
ria (Szabadság út 82.) 1809-ben épült
a falu közepén, klasszicista stílusban.
A kastélyt övezô 2 hektáros kertet
1975-ben azért nyilvánították védetté,
hogy a még meglévô idôs fákat, illet-
ve a terület angolpark jellegét meg-
ôrizzék.
Turisztikai érték a Lókos-patak fes-
tôi völgyében kialakított 40 hektáros
mesterséges tó.

ÔSAGÁRD
AGÁRD
Irányítószám: 2610, lakosságszám: 380
Nôtincstôl 3 km-re, kelet felé haladva
érünk a Cserhát délnyugati részén, a
Naszály hegy alatti kis síkságon meg-
búvó, szép fekvésû, kicsiny település-
re. Váctól 22 km-re, Rétságtól 16 km-
re található.
A települést határoló Sinkár-patak
völgyében geológiai ritkaságok látha-
tók. A környék turisztikai értékeinek
köszönhetôen itt vezet az Országos
Kéktúra vonala. A községtôl nem
messze lévô Násznép-barlanghoz ér-
demes túrát szervezni. Innen keletre
10 kisebb barlang is található, melyek
200 millió évvel ezelôtt hévízi kioldás
útján keletkezhettek.
A község határában ôskori kô-
edény-töredékeket, kôeszközöket ta-
láltak. Bizonyítja mindez, hogy a tele- Víztároló
pülés igen régtôl lakott hely. Az
„Agárd” településnév onnan szárma-
zik, hogy a középkori uralkodók kirá-
lyi vadászataira az agarakat itt te-
nyésztették. Az „ôs” jelzôt sokkal ké- Nôtincsen a helyi
sôbb, 1906-ban kapta megkülönböz- szájhagyomány szerint
tetésképpen. a településhez tartozó
A község zártsága miatt sikerült Zsukma-völgyben,
megôrizni az igen jellegzetes és erô- a Török-dombon állt
teljes szlovák folklór értékeit, a nyelv- a nógrádi basa
újítástól, a XX. századi modernizáció- háreme. Az ott fogva
tól érintetlenül hagyott ôsi szlovák tartott magyar lányok
nyelvet, szókincset, archaizmusokat.. hajfonataikat
A kis településen máig fennmaradt összekötve ereszkedtek
több, az 1900-as évek elejérôl szárma- le a kastély ablakából.
zó népi stílusú lakóház. A község Menekülés közben
egyetlen neves építészeti emléke az a környéken szétszórt
1786-ban barokk stílusban felépített hajfonatokról nevezték
evangélikus templom, amelyhez tor- el a törökök
nyot csak 1820-ban állítottak. a települést.

155
 NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA
1955. november 2-a KESZEG
és 1956. október 30-a KESEG
között a felsôpetényi Irányítószám: 2616, lakosságszám: 700
kastély falai között
tartották házi ôrizetben Legéndrôl Nézsa irányába visszafor-
Mindszenty József dulva érünk a Nógrád és Pest megye
bíborost, hercegprímást, határán, a Naszály-hegy alatt elterülô
esztergomi érseket. faluba.
Emlékét a kastély falán A hegy oldalában lévô kôbánya
elhelyezett márványtábla mészkôsziklái már messzirôl fehérle-
ôrzi. Évente októberben nek.
Mindszenty-emléknapot A megye egyik legmagasabban fek-
tartanak. vô települése, amely Váctól 18 km-re,
Budapesttôl 60 km-re fekszik.
Érdemes a faluközpontban (Dózsa
György út) megállni, szemügyre ven-
ni az ott lévô épületegyüttest, amely
megôrizte a XVIII. századi hangulatát.
Itt áll Keszeg legszebb építészeti em-
léke, az 1749-ben copf stílusban fel-
FELSÔPETÉNY
HORNÉ PETANY
Irányítószám: 2611, lakosságszám: 750
Felsôpetényt a 2-es fôúton érkezôk
Nôtincsen vagy Bánkon át érhetô el.
Az Almássy-kastély A Lókos-patak völgyében, a Cserhát
156
épített és az 1870-es években kibôví-
tett Huszár-kastély, amelyhez közel
két hektáron elterülô ôspark tartozik,
természetvédelmi terület.
A kastélyhoz tartozó hajdani magtár
és más gazdasági épületek szintén vé-
dettek. A kastély falai között többször
vendégeskedett Madách Imre és a ha-
za bölcse, Deák Ferenc. A vasrácsos
kapuiról is híres kastély jelenleg az al-
só tagozatos általános iskolának ad
otthont.
1706-ban épült a kastély szomszéd-
ságában álló barokk stílusjegyeket vi-
selô római katolikus templom. A bejá-
rat közelében elhelyezett kôkeresztet
1808-ban állították.
A kastélypark északi részében a
második világháborúban elesett orosz
katonák temetôjét találjuk.
dombjai között elterülô települést
szlovák nemzetiségûek lakják. Érde-
kessége, hogy e kis községben ma-
gyarok és szlovákok, illetve katoliku-
sok, evangélikusok és baptisták élnek
együtt békességben. Felsôpetény régi
település, elsô említése 1268-ból szár-
mazik.
Evangélikus templomukat 1784-
ben építették fel. A baptista imaház
1931-ben, a római katolikus templom
1985-ben épült.
A község legjelentôsebb építménye
a település szélén álló, 1902-ben épít-
tetett volt Almássy-kastély, falai kö-
zött ma nevelôotthon mûködik. A
szépen tájolt kastélyépületet védett
park övezi. Különlegessége egy közel
20 m magas, minden tavasszal pom-
pás virágokat bontó tulipánfa. Gyö-
nyörködhetünk a hatalmas méretû ti-
szafa bokrokban, a szép erdei-, feke-
te-, vörös-, és jegenyefenyô példá-
nyokban, idôs hársfákban, vadgeszte-
nyékben, japán akácokban.
NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA
ALSÓPETÉNY
DOLNÉ PETANY
Irányítószám: 2617, lakosságszám: 750
Nézsa irányába továbbutazva Váctól
25 km, Rétságtól 16 km-re érkezünk
meg a Nyugat-Cserhát festôi völgyé-
ben a 423 m magas Kôhegy lábánál
fekvô szlovák nemzetiségû községbe.
1507–1541-ig a település birtokosa
Werbôczy István. Az általa építtetett
kastély elpusztult. Egy 1791-ben
emelt késô barokk piramis alakú osz-
lop (Werbôczy-gúla) emlékeztet a né-
hai fôúrra. A falu híres szülöttje báró
Andreánszky Gábor, a neves botani-
kus, az MTA levelezô tagja.
A XIX. században épült klasszicista
stílusú kúriája elpusztult, megmaradt
azonban 2 hektáros parkja a kertész-
lakkal. Botanikai értékei miatt termé-
szetvédelmi terület.
A település legrégebbi mûemléke a
XV. században emelt támpilléres, góti-
kus római katolikus templom. 1724-
ben felújított hajója barokk stílusú.
Különálló kétemeletes öv és órapár-
kányos harangtornya is XVIII. száza-
di, barokk stílusú. XVII–XIX. századi
romantikus kôkeresztjei miatt érde-
NÉZSA
NIŽA
Irányítószám: 2618, lakosságszám: 1250
A község a Patakvölgyi-erdô és a Csô-
vári-hegy közti völgyben, a Nézsa-pa-
tak partján fekszik. A 2-es útról
Bánk–Alsópetény útvonalon lehet el-
érni. Megközelíthetjük Vác vagy Nô-
tincs felôl is. A községen halad át az
Országos Kéktúra útvonala.
Már a honfoglalás elôtt is lakott
hely volt. Az 1575-ben épült templom
egyaránt elpusztult. Az utóbbi faragott
köveit beépítették az 1711-ben fel-
mes felkeresni a templom melletti Római katolikus
öregtemetôt, távolabb pedig a XIX. templombelsô
századi zsidó temetôt. A Prónay-kas-
tély a község nevezetes épülete
(Templom utca). A Gyurcsányi család
emeltette 1750. táján, amely csak ké-
sôbb lett a Prónayaké. Az impozáns
épület mellett álló manzárdtetôs Pró-
nay-kiskastély szintén 1750 körül
épült. A település fontos eseménye az
évente augusztusban megrendezett
nemzetiségi találkozó. Az ideérkezô-
ket a „Hármaskönyvhöz” címzett jó
hírû fogadó várja.
szentelt barokk stílusú katolikus 1507-tôl a település
templom falába (Szondi út), illetve birtokosa Werbôczy
néhányat még a plébánia udvarán István (1460–1541)
ôriznek. A templomkertben áll Nepo- nádor, jogtudós,
muki Szent János 1820-ból való szob- országbíró.
ra. A temetôben találjuk az 1826-ban A hagyomány szerint
klasszicista stílusban készült kálváriát. alsópetényi
Alsó szintjén van az 1825-ben épített kastélyában írta
Szent Anna-kkápolna, felette a kálvári- 1511–1514 között
án a kor neves szobrásza, Dunaiszky a magyarországi
Lôrinc szobrai láthatók. A temetô ha- feudális jogokat
rangtornya a XIX. századból való. Itt összefoglaló
találjuk azokat az alapfalmaradványo- híres-hírhedt
kat, amelyeken a pálosok egykori „Tripartitum”-ot,
rendháza, vagy temploma állott. a Hármaskönyv”-et.
157
 NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA
A volt Reviczky-kastély
NÓGRÁDSÁP
ŠÁPOV
Irányítószám: 2685, lakosságszám: 970
Nézsától 5 km-t megtéve érkezünk a
megye délnyugati részén, Pest megye
határán elhelyezkedô településre. A
Nyugat-Cserhát dombjai veszik körül
a Sápi-patak mentén épült községet.
A település Aszód felôl Galgagután
Római katolikus át, és Vác irányából Keszeg–Nézsa út-
templom vonalon is megközelíthetô. A falutól 3
158
A község közepén álló impozáns
Reviczky-kastélyt (Szondi út 99.) gróf
Klobusitzky István és Blaskovich Mik-
lós építtette 1770 táján. Eklektikus for-
máját 1891-ben kapta. Ma az általános
iskola mûködik benne. Hét hektáros
védett park övezi, benne ritka lombos
fákkal, kis patakkal.
A faluközpont turisztikai látványos-
sága a Dózsa György utcában a mû-
emlék jellegû magtárépület, mellette a
mûvelôdési ház és könyvtár tetszetôs
modern építménye. Lakosai ôrzik régi
szokásaikat, dalaikat. Az elmúlt há-
rom évtizedben a nézsai kórus orszá-
gos hírnevet szerzett.
kilométerre fekvô Galgagután van a
legközelebbi vasútállomás.
A mély völgyben fekvô település
eredetileg két különálló falu volt, Al-
só- és Felsôsáp. Itt volt úri laka Mende
Bódognak (1848–1929), a neves köz-
gazdász írónak.
Nógrádsáp határában található a
Tatárka-hegy, nemrég itt földvárma-
radványokat, honfoglalás kori sírokat
tártak fel.
A falu szélén, a Nézsa felôli bekötô-
út jobb oldalán találjuk a Kisboldog-
asszony-plébániatemplomot, Magyar-
ország egyik legszebb és legjelentô-
sebb gótikus mûemlékét. A XIV. szá-
zad végén épült lôréses, kôfallal kö-
rülvett templom teljesen megôrizte
középkori jellegét. Különlegessége a
homlokzat oromfalára, részben pedig
konzolra épített nyolcszögû tornya,
amelyet késôbb barokk hagymasisak-
kal fedtek. A templom sokszög záró-
dású szentélyét bordás keresztbolto-
zat fedi.
Helyreállításakor XV. századi fal-
freskók kerültek elô. A barokk beren-
dezési tárgyak 1790-bôl valók. A XV.
században épített körfal helyreállítása
NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA

1746-ban történt. Eredeti faragványok rony, homlokzatán napórával. Ha-

alapján restaurálták az erôdfal egyik
kapuját. A belsô falba süllyesztve
Mórocz László 1967-ben készített tûz-
zománc kálvária keresztút sorozata
látható.
Alsósáp másik szép mûemléke az
1837-ben épült klasszicista, egyeme-
letes, négyszög alaprajzú harangto-
rangtornya adott helyet az Adam
Wielant által 1766-ban öntött harang-
nak, amelyet 1927-ben átvittek a fel-
sôsápi toronyba.
A rendezett, szépen fejlôdô község-
ben sokat áldoznak az oktatásra, kul-
túrára; ápolják a népszokásokat, ha-
gyományokat.

LEGÉND ságában találjuk a Hirsch-kúriát (Dó-

LEGIND zsa György út 77.), amely a XIX. szá-
Irányítószám: 2619, lakosságszám: 600 zad elején épült, klasszicista stílusban.
Jelenleg a kultúrháznak és a polgár-
Nógrád megye délnyugati részében, mesteri hivatalnak ad helyet.
Váctól 30 km, Rétságtól 25 km-re ta- A Nyáry-kastély barokk stílusú fô-
láljuk ezt az erdôktôl, domboktól öve- épülete 1750 körül épült. Falai között
zett nyugodt, csöndes kis települést. az általános iskola mûködik (Táncsics
A legközelebbi vasútállomások Gal- Mihály u. 8.).
gagután, illetve Nógrádkövesden ta- A helyi szlovák nemzetiség ma is
lálhatók. Legénd az Árpád-korban ôrzi népviseletét, szokásait. A népdal-
alapított község. Ezt bizonyítja, hogy kincs és a hagyományok ápolásában
Nógrádsáp felé esô részében, a temp- a legéndi nemzetiségi klub és a me-
lommal szemközti domboldalon az nyecskekórus fejt ki megyeszerte elis-
eke gyakran forgat ki régi téglákat a mert tevékenységet. Népviselet
földbôl. Itt állhatott a település a török
kort jóval megelôzô idôkben.
A kis nógrádi falu igen gazdag mû-
emlékekben. Több temploma van;
számos kúriája miatt „kastélyos falu-
nak” is nevezik. Római katolikus
temploma a falu Nógrádsáp felé esô
szélén áll. Mûemléki védettségû, alap-
jai feltehetôen Árpád-korabeliek. Ma-
ga a templom a XV. században épült
fel gótikus stílusban, 1769-ben, majd
1888-ban barokk stílusban átépítet-
ték. A falu közepén álló római katoli-
kus kiskápolna és harangtorony XIX.
századi. Evangélikus temploma késô
barokk stílusú, 1807-ben szentelték
fel.
A magántulajdonban lévô nagy pin-
cegádoros Káldy-kastély (Dózsa
György út) az 1760-as években épült,
vidékies barokk stílusban. Szomszéd-

159
 NYUGAT-NÓGRÁD ÉS A BÖRZSÖNYALJA

A különálló, SZENDEHELY temploma, ott egy fából készített ha-

de közigazgatásilag SENDE rangláb pótolja az Isten házát.
Szendehelyhez tartozó Irányítószám: 2640, lakosságszám: 1400 Mindkét településen fellelhetôk
Katalinpuszta még a népi lakóházak, bennük a jel-
a megye nyugati Nógrádi utunk végén érkezünk a Na- legzetes, pirosra festett sváb bútorok-
kapuja. Szendehely egyi- szály hegy lábánál, a 2-es út mellett kal.
ke a legfiatalabb Nógrád fekvô német ajkú településre. 1999-ben a helyi közösség összefo-
megyei falvaknak. A 2-es fôút és a Petôfi út által hatá- gásával honismereti házat alakítottak
1753-ban telepítették ide rolt sarkon áll Szendehely szép mû- ki (Béke u. 25., kulcs a német kisebb-
Berkenyérôl emléke, az 1756–58 között építtetett ségi önkormányzatnál kérhetô, Sza-
a német ajkú, római katolikus templom, és a hasonló stílu- badság u. 4.). Benne megtekinthetôk
katolikus vallású sú plébánia épülete. Tornya órapár- a német nemzetiség múltbeli emlékei,
családokat, akik a mai kányos, bádogsisakos, hajója kétbolt- berendezései, használati tárgyai, jel-
napig sok mindent szakaszos, fôoltárának képe Mária legzetes viselete.
megôriztek régi születését ábrázolja. A szószék copf Minden év májusában és októberé-
hagyományaikból. stílusú. ben kórustalálkozót rendeznek, amire
A Szepi-fogadó, vagy Az ófaluban, az ôsagárdi úton, a a német ôshazából is sok vendég ér-
a még régebbi, híres Loska patak egyik ágán átívelô egy- kezik.
katalinpusztai lyukú, boltozott kôhíd mûemlék jelle- A község komoly turisztikai jelen-
Katalin csárda kedvelt gû. Mellvédjén Nepomuki Szent János tôséggel bír, Katalinpuszta a kiinduló-
megállóhelye 1830-ban mészkôbôl faragott szobra pontja a nógrádi kéktúra útvonalsza-
az utazóknak. áll. Érdemes megnézni a falu újabb ré- kasznak. 7 km-re innen eljutunk a Na-
A csárda közelében szén, az erdô szélén megbúvó kis ká- szály 652 m-es csúcsára. E településen
két lovastanya is polnát is. Katalinpusztának nincs lépünk át Pest megyébe.
található.

Tájház

160

TOURINFORM Iroda
Szécsény, Rákóczi út 90/b.
Tel.: 32/370-777 Fax: 32/370-170
szecseny@tourinform.hu
Hollókôért Közalapítvány
Hollókô, Kossuth L. út 68.
Tel.: 32/379-043
Falusi Vendéglátók
Nógrád Megyei Egyesülete
Cered, Dankó út 3.
Tel.: 32/406-118, fax: 32/406-306
MATUR Nógrád Megyei Tagozata
Kozárd, Jókai köz 4.
Tel.: 06/60/353-186
Utazási irodák:
NÓGRÁD TOURIST KFT.
Salgótarján, Erzsébet tér 5.
Tel.: 32/310-660, fax: 32/316-789
GYÖNGYSZEM UTAZÁSI IRODA
Salgótarján, Március 15. út 12.
Tel.: 32/422-404
162
TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
TOURINFORM-IRODÁK
NÓGRÁD MEGYÉBEN
IBUSZ Utazási Irodák
IDEGENFORGALMI ÉS KERESKEDELMI KFT.
Salgótarjáni Iroda
Salgótarján, Fô tér 6.
Tel.: 32/421-200, fax: 32/ 421-300
Határkirendeltség
Salgótarján, Somosi út 320.
Tel.: 32/435-280
Balassagyarmati iroda Pénzváltás – Change
Rákóczi-fejedelem út 61. a legjobb áron.
Tel.: 35/300-415 Salgótarjánban, a Plusz
Fax: 35/301949 Áruház mögötti üzletsoron
EUROTOURS NEMZETKÖZI UTAZÁSI IRODA a FURATESZ – EXCHANGE
Salgótarjáni Iroda kft.-nél,
Salgótarján, Fô tér 6. valuta vétel – eladás
Tel.: 32/421-877 konvertálás kezelési költség
CHERIE TOURS UTAZÁSI IRODA nélkül.
Pásztó, Fô út 67.
Tel/fax.: 32/460-511 Salgótarján, Március 15. út 20.
DENTÁL TOURS UTAZÁSI IRODA Tel./fax: 32/420-788
Balassagyarmat, Nádor út 15. Nyitva: H–P: 8–18-ig
Tel.: 35/500-017 Szombat: 8–13-ig
Fax: 35/500-016
Terény régi házsora
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK

Mit tegyünk, ha megbetegszünk, ha bajba kerülünk?

Hol vannak határátkelôhelyek? Rendôrségi információk.
Hol válthatunk pénzt?

KÓRHÁZAK, RENDELÔINTÉZETEK Kristály gyógyszertár Bátonyterenye:

Rákóczy fejedelem u. 136. Ózdi út 60. Tel.:32/353-344
Balassagyarmat Tel.: 35/300-039 Pásztó:
Dr. Kenessey Albert Városi Kórház Hársfa út 1. Tel.:32/460-006
Rákóczi fejedelem u. 125. Bátonyterenye Rétság:
Tel.: 35/310-440, 301-444, 301-047 Kôvirág u. 1. Tel.: 32/353-540 József Attila út 13. Tel.:35/350-561
Ózdi u. 31. Tel.: 32/353-175 Szécsény:
Salgótarján Vasút u. 5. Tel.:32/350-542 Rákóczi út 113-115. Tel.:32/370-432
Szent Lázár Megyei Kórház
és Rendelôintézet Pásztó A mentôszolgálat ingyenes
Füleki út 64. Városi Gyógyszertár segélykérô hívószáma: 104
Tel.: 32/522-000 Kölcsey út 6. Tel:32/460-905
Rendelôintézet Gyógyír Patika A rendôrség ingyenes
Füleki út 68. Kölcsey út 18. Tel: 32/460-595 segélykérôszáma: 107
Tel.: 32/311-166
Salgótarján A tûzoltóság ingyenes
Pásztó Kamilla Patika segélykérôszáma: 105
Városi Kórház és Rendelôintézet Fô tér 2. Tel: 32/314-932
Semmelweis út 15–17. Szent Benedek Patika
Tel.: 32/460-211 Bartók Béla út 10., Tel: 32/316-424
Acélgyári út 52. Tel: 32/311-360 HATÁRÁTKELÔHELYEK
Rétság Beszterce tér 1. Tel: 32/430-378 SZLOVÁKIÁBA:
Rendelôintézet-Egészségház Fô tér 9. Tel: 32/311-661
József Attila út 13. Gorkij ltp A/15. Tel: 32/440-597 Salgótarján–Somoskôújfalu
Tel.: 35/350-571 Úttörôk útja 1. Tel: 32/ 310-810 21-es út, Losonc felé
24 órás nyitva tartás
Szécsény Szécsény Tel.: 32/435-472
Rendelôintézet Szent Jób Patika Balassagyarmat
Rákóczi út 113–115 Rákóczi út 94. Tel: 32/370-350 Nagykürtös felé – 22-es út
Tel.: 32/370-432 Szentháromság Patika 24 órás nyitva tartás
Rákóczi út 67. Tel: 32/370-144 Tel.: 35/300-030
GYÓGYSZERTÁRAK Parassapuszta
ORVOSI ÜGYELLETEK 2-es út
Balassagyarmat 24 órás nyitva tartás
Bajcsy-Zs. u. 20. Tel.: 35/300-167 Salgótarján: Tel.: 35/368-185
Winkler Lajos Gyógyszertár Ady Endre út 3. Tel.: 32/401-853 Ipolytarnóc
(állandó ügyelet) Balassagyarmat: Kalonda felé, kishatárforgalom
Rákóczy fejedelem u. 22. Rákóczi fejedelem út 66. télen 8–16, nyáron 8–20 óráig.
Te.:35/301-805 Tel: 35/301-621 Tel.: 32/454-146

163
 KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK

RENDÔRKAPITÁNYSÁGOK: Nyitva: munkanapokon: 8–17 óráig, Országos Takarékpénztár

szombaton: 8–12 óráig és Kereskedelmi Bank Rt., OTP
Nógrád Megyei Somoskôújfalu, Somosi út 320. Nagymezô út 10–12.
Tel.: 32/435-280 Tel.: 32/460-288
Rendôrfôkapitányság
Salgótarján, Rákóczi út 40. Furatesz EXCHANGE Rétság
Tel.: 32/411-255 Salgótarján, Március 15. út 20. Országos Takarékpénztár
Salgótarjáni Rendôrkapitányság Tel.: 32/420-788 és Kereskedelmi Bank Rt.
Salgótarján, Kossuth út 5. Nyitva: munkanapokon: 8–18, Rákóczi út 28–30.
Tel.: 32/411-255 szombaton: 8–13 óráig Tel.: 35/350-929
Budapest Bank Rt.
Balssagyarmati Rendôrkapitányság
Nógrád Tourist Rákóczi út 28.
Balassagyarmat, Salgótarján, Erzsébet tér 5. Tel.: 35/350-589
Bajcsy-Zsilinszky út 18. Tel.: 32/310-660
Tel.: 35/300-344 Nyitva: munkanapokon: 8–17, Salgótarján
Bátonyterenyei Rendôrkapitányság szombaton: 8–12 óráig ABN AMRO Bank Rt.
Bátonyterenye, Kossuth út 4. Salgótarjáni Fiók
IBUSZ-Iroda Rákóczi út 15.
Tel.: 32/355-255
Balassagyarmat, Rákóczi út 61. Tel: 32/416/166
Pásztói Rendôrkapitányság Tel.: 35/300-415 Budapest Bank Rt.
Pásztó, Fô út 93–95. Nyitva: munkanapokon: 8–17, Losonci út 2.
Tel.: 32/460-255 szombaton: 8–12 óráig Tel.: 32/417-788
Rétsági Rendôrkapitányság Kereskedelmi és Hitelbank Rt.
Rétság, Rákóczi út 10. NÓGRÁD MEGYEI BANKOK Fô tér 4.
Tel.: 32/311-202
Tel.: 35/350-144
Balassagyarmat Konzumbank Rt.
Szécsényi Rendôrkapitányság Budapest Bank Rt. Fô tér 6.
Szécsény, Rákóczi út 66. Rákóczi út 14. Tel.: 32/316-277
Tel.: 32/372-255 Tel.: 35/301-055 „Három Kô” Takarékszövetkezet
Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Megyei Igazgatóság
Rákóczi út 46–48. Erzsébet tér 5.
Tel.: 35/300-014 Tel.: 32/317-288
BANKOK, PÉNZINTÉZETEK,
Országos Takarékpénztár Mezôbank Rt.
PÉNZVÁLTÓ HELYEK
és Kereskedelmi Bank Rt. Kassai sor 6.
Rákóczi út 44. Tel.: 32/417-533
Valuta és pénzváltó helyek:
Tel.: 35/300-440 Országos Takarékpénztár
Postabank és Takarékpénztár Rt. és Kereskedelmi Bank Rt.,
Salgótarján
Kossuth út 6. OTP Megyei Igazgatóság
Korona Pénzváltó Kft.
Tel.: 35/300-533 Rákóczi út 22.
Salgótarján Piac
Tel.: 32/410-611
Tel.: 32/310-139
Postabank és Takarékpénztár Rt.
Nyitva: munkanapokon: 7–14.30,
Kirendeltség
szombaton: 7–12.30 óráig
Kassai sor 44–48. Tel.: 32/310-897
Bátonyterenye
Somoskôújfalui határátkelôhely
Országos Takarékpénztár
Somosi út 318.
és Kereskedelmi Bank Rt.
Nyitva: munkanapokon: 6–18,
Bányász út 1/a. Tel.: 32/353-944
ünnepnapokon: 6–13 óráig
Szécsény
Tel.: 32/435-379
Pásztó Országos Takarékpénztár
ABN AMRO Bank Rt., Fiók és Kereskedelmi Bank Rt.
IBUSZ-Iroda
Kölcsey út 4. Feszty Á. út 1.
Salgótarján, Fô tér 6.
Tel.: 32/460-744 Tel.: 32/370-140, 32/370-374
Tel.: 32/311-083

164
 KÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓK

KÖZLEKEDÉS AUTÓKLUB SEGÉLYHELYEK

„Palócországként” is emlegetett Nóg-
rád megye határos Szlovákiával, így Magyar Autóklub Megyei Területi
határátkelô helyei miatt is forgalom- Szervezete
vonzó hatású, ami elsôsorban a köz- 3100 Salgótarján
úti forgalom növekedésében jelent- Bartók Béla út 14/a.
kezett az utóbbi években. Ügyfélszolgálat: Tel: 32/310-662
NÓGRÁD VOLÁN RT.
A megye – zömében hegyes dom- Autójavító 3100 Salgótarján
bos – 2544 négyzetkilométeres terü- (munkanapokon és szombaton Rákóczi út 137–139.
letét keletrôl Borsod-Abaúj-Zemp- délelôtt) A menetrend szerinti (helyközi,
lén, délrôl Heves és nyugatról Pest Tel.: 32/ 312-532/központi 088 távolsági, helyi) közlekedés
területén információval,
megyék övezik. Mindez döntôen
kisegítô, csatlakozó járatok
befolyásolta az úthálózat természe- Salgótarjánban autómentés biztosításával a következô
tes kialakulását. Míg a megye számá- éjjel-nappal autóbusz állomásokon készséggel
ra meghatározó jelentôségû a 2-es Tel.: 32/421-546, 20/9-157-276 állunk az utazóközönség
(Bp–Vác–Parassapuszta) és a 21-es rendelkezésére:
Salgótarján helyközi: 32/311-240
(Hatvan–Salgótarján–Somoskôújfalu) Balassagyarmat
Salgótarján helyi: 32/440-167
elsôrendû fôutak biztosítják az átha- Szécsény: 32/370-161
ladó tranzitforgalom döntô hánya- Magyar Autóklub Városi Szervezet Balassagyarmat: 35/301-400
dát. Ugyanakkor a 22-es másodren- 2660 Balassagyarmat Bátonyterenye: 32/353-188
dû fôút (Rétság–Balassagyarmat– Mikszáth K. út 26 Pásztó: 32/460-005
Különjárat rendelés:
Szécsény–Salgótarján) a megyén Tel.: 35/300-197
Salgótarján: 32/311-884
belüli városok kapcsolatait, míg a Balassagyarmat: 35/301-647
23-as (Bátonyterenye–Pétervására) Benzinkutak: Bátonyterenye: 32/353-188
Nógrád és Heves közúti összekötte- Balassagyarmat Szabadidôs létesítmény:
tését teremti meg. Rákóczi fejedelem út 129. 32/440-919
Az alsóbbrendû úthálózatok Tel.: 35/301-539
Pásztó
forgalmát és állapotát meghatározza Kôvári út 1.
21-es út
a sok apró „zsáktelepülés” dombor- Tel.: 35/300-236
Tel.: 32/460-188
zati elhelyezkedése. Ezek nem te-
szik igazán lehetôvé a fôúthálózat Bátonyterenye Jobbágyi
tehermentesítését, ezáltal a városok-
21. sz. út mellett 21-es út
nak a falvakból való elérése sok
Tel.: 32/351-461 Tel.: 32/475-198
helyen körülményes.
Bár a kerékpáros turizmus mindin-
Rétság
kább teret hódít – az európai példák Salgótarján
Rákóczi út 1.
nyomán – hazánkban is, Nógrádban Rákóczi út 77. Tel.: 35/350-028
még a biciklisták biztonságos útvo- Tel.: 32/443-048, 443-050
nalai csupán a rajzasztalon léteznek.
Rákóczi út 182.
A megyében önálló kerékpárút je-
lenleg Rimóc és Hollókô között Tel.: 32/440-754
járható csupán. Fürdô út 1.
Tel.: 32/417-058
Információ a szélsôséges idôjárási Budapesti út 34.
viszonyok idején járható utak álla- Tel.: 32/440-327
potáról: Salgótarján, Meredek út 31.
Budapesti út Tel.: 32/410-411
Nógrád Megyei Állami
Közútkezelô Kht. Tel.: 32/442-374 Fax: 32/314-630
3100 Salgótarján, Meredek út 31. Információ a közutak
Tel.: 32/311-620 Szécsény használhatóságáról
24 órás diszpécserszolgálat Salgótarjáni út 33. (diszpécser): 32/311-965
Tel.: 32/ 311-965 Tel.: 32/371-058

168
GASZTRONÓMIA

Akárcsak Magyarország északi részén mindenfelé, Nógrádban is a savanyú

ízek a legkedveltebbek a hagyományos népi táplálkozásban: a savanyított ká-
posztát, zöldségeket, sôt, gyümölcsöket is sok fogáshoz kínálják. Mivel a vidék
híres krumplitermesztésérôl, a hétköznapi menüben immár tradicionálisan a
leggyakoribbak a különféle, burgonyából készített ételek. Régen persze a rá-
tarti palóc köretnek csak kenyeret volt hajlandó enni a sülthöz, bár ezt csak ke-
vesen engedhették meg maguknak. Igazi csemegét jelentenek az erdôn gyûj-
tögetett gombából készült ételek.

BACSASZELET juk, majd hozzáadunk kockára vá-

Sertéshúsból készítjük, combból, gott burgonyát, zöldbabot és ezt pu-
vagy karajból. Négy szeletet vágunk hára fôzzük. Végezetül rántást készí-
a húsból, amit kiklopfolunk és fû- tünk, amivel besûrítjük a levest, amit
szerezünk a vendég kívánságának tejföllel gazdagítva forrón tálalunk.

megfelelôen. Mindkét szelet közé
teszünk trappista sajtot és sonkát.
Lisztben és tojásban megforgatjuk,
majd bô forró olajban szép pirosra
kisütjük. Köretként rizst és hasáb-
burgonyát ajánlunk. Tálaláskor
reszelt sajttal szórjuk meg. Uborka
vagy fejes saláta és könnyû fehér
asztali bor illik hozzá.
HATÁR SZELET
Sertéshúsból készítjük. A húst
vékonyra szeleteljük és a szeleteket
kiklopfoljuk, majd paprikás lisztben
megforgatva kevés olajban puhára
sütjük. Elkészítjük az étel raguját is,
amely pirított szalonnából, vörös-
hagymából, csirkemájból, gombából
és velôbôl tevôdik össze, amit sóval
borssal, petrezselyemmel ízesítünk.
Köretnek tócsnit készítünk, ami
reszelt burgonya, tojás, liszt, tejföl,
só, bors és fokhagyma összekeveré-
se után kerül kisütésre. Tálaláskor a
két tócsni közé tesszük a húst és a
ragut. Mellé párolt savanyú káposz-
tát adunk. Mindezt reszelt sajttal
szórjuk és tejföllel öntözzük meg.
PALÓCGULYÁS
A hagymás alappörkölt elkészítésé-
hez többféle húst is fel kell használ-
nunk. Apróra vágott sertéscomb, tar-
ja, marhalábszár, birkahús. Elôször
vöröshagymán pirítjuk meg a húso-
kat, majd pirospaprikával hintjük
meg. Ezután engedjük fel vízzel. Íz-
lés szerint fûszerezzük borssal, ba-
bérlevéllel, néhány szem kömény-
maggal, sóval. Lefedve lassan forral-
JUHTÚRÓS SZTRAPACSKA
jellegzetes felvidéki tót étel
A burgonyát nagyon apróra reszel-
jük és kevés lisztet adunk hozzá.
Kizárólag sóval fûszerezzük, majd
összekeverjük. Ezután forró vízben
galuskaként szaggatjuk ki és kifôz-
zük, amíg a sztrapacskatésztát fel
nem veti a forró víz. Ezután az apró-
ra vágott szalonnadarabokat zsírjuk-
ra sütjük és erre öntjük rá a kifôzött
tésztát. Tálaláskor juhtúróval szórjuk
meg és ízlés szerint tejföllel tehetjük
ínycsiklandozóbbá.
Palócföldi ételkülönlegességeink
a Határ Restaurant séfjének –
Pálóczi István – receptjei
alapján készültek.
Somoskôújfalu, Somosi út 320.
Határátkelôhely, tel.: 32/435-153

169
 HOL ÉTKEZZÜNK?

ÉTTERMEK, VENDÉGLÁTÓHELYEK Erdôtarcsa

Alsópetény MTA Kastélyhotel

2177 Erdôtarcsa
Szent-Miklóssy Kastély
Tel./fax: 32/478-050
32/478-051
Bárka Étterem
Fogadó 2653 Bánk, Petôfi út 59. Érsekvadkert
a Hármas Könyvhöz Tel.: 35/342-041 Bokréta Étterem
2617 Alsópetény Petôfi út 37. Tel.: 20/9712-973
Bátonyterenye
Hollókô
Petôfi út 141. Csente Fogadó Étterem
Tel.: 35/380-945 Klapka út 1. Muskátli Vendéglô
Tel.: 32/360-770
Alsótold Hollókô, Kossuth út 61.
Fogadó a Hármaskönyvhöz
Bableves Csárda Tel./fax: 32/379-262
Petôfi út 59. Tel.: 35/380-945
Bableves Puszta Tel.:32/380-030
Balassagyarmat
Bercel Házias ételekkel és
Fehérház Vendéglô folklórprogramokkal
Sisa Csárda
Ifjúság út várjuk Hollókô Ófaluban.
Budai út Tel.: 35/315-746
Tel.: 35/384-116
Bér
Vár Étterem
Kossuth út 93–95.
Andezit Fogadó Tel.: 32/379-029
Bér, Virágos-puszta Panoráma Panzió étterme
Tel.: 32/486-020 Orgona út 31. Tel.: 32/379-048
32/486-188, 32/486-177 Jobbágyi
SVEJK VENDÉGLÔ Vadorzó Vendéglô
2660 Balassagyarmat Losonci út 32. Tel.: 32/475-269
Szabó Lôrinc u. 16. Buják
Karancslapujtô
Tel.: 35/300-999 Cserhátgyöngye Kisvendéglô
Karancsgyöngye Étterem
Nyitva tartás: Kossuth út 5.
Rákóczi út 74.
Hétfô–Szombat: 11–22.30-ig Tel.: 32/488-250
Nagyoroszi
Vasárnap: 12–22-ig Diósjenô
Drégelyvár Vendéglô
Mona Lisa Pizzéria és Ételbár
Balassa Étterem Szabadság tér 4.
Szabadság út 51.
Rákóczi út 32–36. Tel.: 35/374-123
Tel.: 35/364-044
Tel.: 35/300-418 Nógrád
Play Pizzéria
Gösser Sörözô Várvendéglô
Petôfi út 63.
Teleki u. 14. Hunyadi út 12. Tel.: 35/362-720
Tel.: 35/364-466
Tel.: 35/301-824 Pásztó
Drégelypalánk
Bánk Bence Étterem
Várkapitány Étterem
Bowling Pizzéria Fô út 92. Tel.: 32/460-687
Honti út 23.
Petôfi út 59. Zsigmond Étterem
Tel.: 35/367-002
Tel.: 35/352-507 Nagymezô út 4. Tel.: 32/460-442

170
HOL ÉTKEZZÜNK?

Palóc Csárda Strand Hotel Étterem Fácán Sörözô Étterem

Külterület Tel.:32/461-171 Tóstrand 1. Tel.: 32/430-277 Füleki út 199.
Patvarc Tel.: 20/738-178
Vadászcsárda Kulacs Vendéglô Laguna Vendéglô
Gyarmati út 2. Tel.: 35/315-528 Salgótarján, Kassai sor 66. Zrínyi út 3.
Rétság Tel.: 32/312-026 Tel.: 32/431-590
Lókos Fogadó Étterem Nyitva: H–Sz: 11–22, V: 11–16 Salgó Klub Hotel
Rákóczi út 28. Tel.: 35/350-241 Eresztvény
Anna Étterem Jager Sörözô Tel.: 32/435-558
Nagyparkoló 4–5. Tel.: 35/350-634 Zrínyi út 1. Tel.: 32/430-647 Szendehely
Romhány Szepi Fogadó
Fáradt Vándor Étterem CzZ Kisvendéglô Szabadság út 1.
Kossuth út 2. Tel.: 35/355-075 Salgótarján Fô tér Tel.: 35/376-129
Salgótarján Szécsény
Tel.: 32/311-384
Határ Restaurant
Somosi út 320. Tel.: 32/435-153
Club Sörözô
Tarján Vendéglô Bajcsy Zs. út 6.
Salgótarján, Füleki út 143. Tel.: 32/421-521
Paradiso Panzió Étterem
Tel.: 32/430-951 István Vendéglô
Pécskô út 15. Tel.: 32/317-981
és Disco-Club
Árpád Ételbár és Borozó Mc Donald’s Étterem 3170 Szécsény, Ady E. út 14.
Ybl M. út 51/a. Tel.: 32/430-869 Bajcsy-Zsilinszky út 2.
Tel.: 32/370-427
32/372-427
Tel.: 32/420-420
Pizzéria és Sörözô Hotel Karancs Étterme Frédi Cukrászda, Pizzéria, Sörkert
Salgótarján, Mérleg út 1. Fôtér 6. Tel.: 32/410-088 Rákóczi út 85.
Tel.: 32/310-480 Kulacs Vendéglô Tel.: 32/370-372
Kassai sor 66. Rákóczi Étterem
Napsugár Étterem Tel.: 32/312-026 Rákóczi út 95. Tel.: 32/370-277
Eresztvény Urpin Sörözô Iparos Casino
Tel.: 32/435-700 Beszterce tér 1. Tel.: 32/430-813 Erzsébet tér 3. Tel.: 32/370-091
Iguana Pizzéria és Ételbár
Arany J. út 1. Tel.: 32/317-377 Várkert Étterem
Pizza Galéria 3170 Szécsény
Erzsébet tér 2 Rákóczi út 66.
Tel.: 32/422-322 Tel.: 32/372-453
Somosi Fogadó Szirák
Salgótarján, Somosi út 188. Salgótarján, Hotel Kastély Étterem
Tel.: 32/435-229 Alkotmány út 2. Petôfi út 26.
2-3-4-5 ágyas szobákkal Tel.: 32/316-524 Tel.: 32/485-300
(54 férôhely), házias 32 szoba, 92 ágy, Szurdokpüspöki
konyhánkkal várjuk esküvôk, rendezvények, Fenyves Fogadó és Étterem
csoportok bejelentkezését. terasz, élôzene Gyöngyösi út 35.
Tel.: 32/473-017

171

SZÁLLODÁK, PANZIÓK:
Balassagyarmat
CLUB PANZIÓ
H-2660 Balassagyarmat,
Teleki út 14.
Tel./fax: 35/301-824
2260 Balassagyarmat,
Kóvári út 12.
Tel.: 35/301-152
– 120 fôs étterem
magyaros ízekkel
– Lakodalmak, üzleti ebédek,
családi rendezvények
– 8 db kétágyas szoba
tusolóval
– Szaunázási lehetôség
szolid áron
Bánk
Tengerszem Fogadó
Petôfi út. 21. Tel.: 35/342-159
Tó Motel
Petôfi út 73. Tel.: 35/342-309
172
HOL LAKJUNK?
Hotelek, panziók, szállodák, kastélyok , kempingek és kulcsos házak címjegy-
zékét, valamint a szükséges információkat közli az alábbi fejezet. Az utazó igé-
nyeinek és pénztárcájának megfelelôen választhat a kínálatból, mely folyama-
tosan bôvül. Újabbak nyílnak, a régebbiek átalakításra, korszerûsítésre kerül-
nek, vagy átmenetileg bezárnak. Indulás elôtt mindenképpen célszerû az elô-
zetes kapcsolatfelvétel. Jó tudni, hogy a nógrádi szálláshelyek és étkezések
költségei szerényebbek, mint az ország más tájain, így a kispénzû turista sem
maradhat fedél, valamint meleg étel nélkül a vendégszeretô Nógrádban.
Tóparti Vendégház Panoráma Panzió
Tóparti sétány 1. Tel.: 35/342-420 Orgona út 31. Tel.: 32/379-048
Bátonyterenye Rétság
Csente Fogadó Lókos Fogadó
Klapka út 1. Tel.: 32/350-770 Tel.: 35/360-322
Romhány
Ajnácskô és Tarkô üdülôk
Salgótarján
Szorospatak Sport út 4.
Galcsik Fogadó
Tel.: 32/353-784
Alkotmány út 2. Tel.: 32/316-524
Dáté Panzió
Hotel Salgó
Szorospatak Tel.: 32/355-481
Eresztvény, Tel.: 32/435-558
Bercel
Somosi Fogadó
Kastély Hotel
Kenderváros út 11. Tel.: 35/535-500 Somosi út 188. Tel.: 32/435-229
Berkenye
Berkenye Panzió
Kossuth út 20. Tel.: 35/362-321
Bér
Andezit Fogadó
Virágos puszta Tel.: 32/486-177
Buják Fáradt Vándor
Honvéd Üdülô
Üdülôtelep Tel.: 32/488-011
Panzió Étterem
Cered Négy tó Panzió 2654 Romhány, Dió út 2.
Jókai út 8. Tel.: 32/406-007 Tel./fax: 35/356-004
Csesztve Magyaros ételek,
Markó Panzió rendezvények,
Madách út 70. Tel.: 35/344-594 bankettek, esküvôk,
Erdôtarcsa 8 db kétágyas szoba,
MTA Kastélyhotel zuhanyzóval, tv-vel.
2177 Erdôtarcsa Napsugár Étterem és Vendégház
Szent-Miklóssy-Kastély Eresztvény Tel.: 32/435-700
Szécsény
Tel./fax: 32/478-050
Agro Hotel
32/478-051
Rákóczi út 90/B. Tel.: 32/370-382
Hollókô Szirák
Palóc üdülôházak Hotel Kastély
Kossuth út és Petôfi út Petôfi S. út 26. Tel.: 32/485-300
Tel.: 32/379-266
HOL LAKJUNK?

„Sose halunk meg, de akkor se éhen!”

H-3109 Salgótarján
Salgóbánya, Medvesi út 9. HUNGAROHOSTELS Kft.
Tel.: +36/32/435-475 3100 Salgótarján, Tóstrand 1.
Tel./fax: +36/32/435-066 Tel.: 32/430-085, 430-277
Fax: 32/430-837
A Hotel Medves közel Rendezvények, bálok,
600 m tengerszint feletti bankettek, tréningek,
magasságban, szubalpin tanácskozások,
klímájú környezetben várja edzôtáborok, erdei iskolák,
az aktív pihenésre baráti összejövetelek
vágyó turistákat. lebonyolítása és szervezése.
ÉRDEKLÔDJÖN
Szolgáltatásaink:
AKCIÓINK IRÁNT!
– 50 zuhanyzós szoba,
– 190 férôhelyes,
szezonális mûködésû
üdülôházas terület,
– étterem, non stop
drinkbár
– fedett uszoda, szauna
– tornaterem, tekepálya,
– nyitott teniszpálya,
– konferenciatermek
10–100 fôig
– információs és
programiroda
– zárt parkoló
– a közelben sípálya
felvonóval
Sok szeretettel várjuk a
Karancs–Medves Tájvédelmi
Körzet legszebb részén,
karnyújtásnyira Salgó várától!

H-3100 Salgótarján, Fô tér 6.

Phone: +36/32/410-088
Fax: +36/32/414-994
web side: www.nogradnet.hu/
hotelkarancs

173
 HOL LAKJUNK?

TERMÉSZETJÁRÓ SZÁLLÁSHELYEK Pusztaberki Terény

Napraforgó Turistaszálló Iskolás Turistaszálló
Balassagyarmat Kossuth út 23. Arany János út 21.
Madách Imre Középiskolai Tel.: 35/382-020 Tel.: 35/348-122
Kollégium Salgótarján Egyházi Turistaszálló
Régi malom út 2. Tó strandi Ifjúsági és Gyermektábor Bercsényi út 7.
Tel.: 35/300-788 Tó strand Tel.: 32/431-140 Tel.: 35/348-159
Bátonyterenye Pénzügyi és Számviteli Fôiskola Vanyarc
Ifjúsági Tábor Kollégiuma Turistaház
Szorospatak Tel.: 32/353-877 Kistarján út 5. Tel.: 32/417-599 Veres Pálné út 54.
Mátranovák Lorántffy Zsuzsanna Tel.: 32/484-484
Kulcsosház Leánykollégium
Mátracserpuszta Tel.: 32/363-164 Kissomlyó út 2.
Kétbodony Tel.: 32/417-599
Cserhát Túristaház Népjóléti Képzési Központ KONFERENCIÁK RENDEZÉSÉRE
Jókai út 4. Tel.: 35/355-132 Kollégium és Vendégház ALKALMAS HELYEK
Kiskérpuszta Május 1. út 54.
Diákszálló Tel.: 32/ 416-833 Salgótarján
Tel.: 35/348-067 Sámsonháza Népjóléti Képzési Központ
Kutasó Turistaszállás Május 1. út 52. Tel.: 32/416-833
Turistaház Rákóczi út 42. Tel.:32/393-111 Medves Hotel
Ady út 2. Tel.: 32/381-028 Szuha–Mátraalmás Salgóbánya, Medves út 9.
Nagyoroszi Hóvirág Pihenôház Tel.: 32/435-066, 435-475
Turistaház Bem út 3. Tel.: 32/367-241 Szirák
Lehel tér 7. Tel.: 35/374-314 Szurdokpüspöki Hotel Kastély
Nógrádszakál-Ráróspuszta Anna-liget Üdülô Petôfi Sándor út 26.
Gyermek- és Ifjúsági Üdülôtábor Gyöngyösi út 33. Tel.: 32/485-300
Tel.: 32/455-124 Tel.: 32/473-015 Balassagyarmat
Megyeház
Polgármesteri Hivatal
Tel.: 35/301-022

KEMPINGEK

Salgótarján
Tóstrand Tel.: 32/430-168
Diósjenô
Üdülôövezet Tel.: 35/364-134
Hollókô
Orgona út 31. Tel.: 32/379-048
Bánk
Nádas kemping Tel.: 35/342-382

174
FALUSI TURIZMUS

Lovak, szarvasmarhák, libák, gyöngytyúkok, más háziállatok, a hagyományos

parasztház körüli kiskert, gyümölcsös, szôlô: ezt még a természettôl teljesen
elszakadt városlakó is egészen biztosan megtalálja Nógrád falvaiban járva.
A megye legtöbb településén kiválóak a lehetôségek a falusi vendéglátás
céljaira. Nem elhanyagolható szempont, hogy a megye legtöbb részén tiszta a
levegô, kellemes a környezet, erdôs hegy- és dombvidékek kínálnak
különbözô nehézségû túrautakat. Az utóbbi években több kisebb-nagyobb
víztározó is épült, ami a folyó- és állóvizekben egyébként meglehetôsen
szegény vidéken sokat javít a helyzeten. Nem szabad elfelejteni: minél többet
jár gyalog az ember, annál többet fedezhet fel egy-egy tájegység értékeibôl!

FALUSI TURIZMUS Hollókô Nemti

SZÁLLÁSHELYEI Levél út. 1. Tel.: 32/379-270 Kossuth út. 160. Tel.: 32/364-113
Buttkai Attila Cseh Ferencné
Bercel Hollókô Nemti
Jákotpuszta 1. Kossuth út. 45. Tel: 32/379-296 Fenyves út. 12. Tel.: 32/364-187
Tel.: 35/384-715 Kelemen Ferenc Feketéné Czakó Hilda
Dr. Keszthelyi Tibor Horpács Nógrádmarcal
Borsosberény Mikszáth Fogadó Rákóczi út. 18. Polgármesteri
Baranyai tanya 1. Tel.: 35/374-464, 20/981-0644 hivatal, Tel.: 35/344-223, 344-266
Tel.: 35/374-464, Arnóczki Mihály Nógrádsipek
Arnóczki Mihály Ipolytarnóc Arany J. út 13. Tel.: 32/371-266
Cered Vasút út. 13. Bakosné Lantos Margit
Petôfi út. 39. Tel.: 32/406-006 Tel: 32/451-138, 20/9430-986 Nógrádszakál
Czenéné Nagy Katalin Kazár Palóc út 77. Tel.: 32/455-011
Cered Inászó erdei ház Puszta Ferdinánd
Rákóczi út. 24. Tel.: 32/406-047 Tel.: 32/316-584, 60/413-998 Palotás
Purgerné Tajti Zsuzsa Salgótarján, Móricz Zs. út. 10. Mikszáth út. 42.
Cered Tátrai András Tel.: 32/480-054, 60/344-455
Dankó út. 3. Tel.: 32/406-118 Kishartyán Dudásné Teréki Anna
Tajti László Rákóczi út. 36. Tel.: 32/403-071 Palotás
Diósjenô Dancsok Sándorné Hunyadi út. 18. Tel.: 32/480-176
Zrínyi út. 4. Tel.: 35/364-094 Kozárd Teréki Antalné
Horváth Attiláné Jókai köz 4. Tel.: 32/491-037 Salgótarján–Szilváskôpuszta:
Diósjenô Koziel Miklós Salgótarján Tel.: 60/450-776
Hegyalja út. 12. Tel.: 35/362-243 Mátramindszent Takács Sándor
Popovics Tivadar Rákóczi út. 34. Tel.: 32/354-607 Szécsényfelfalu
Felsôtold Kunné Tajti Ilona Kossuth L. út. 3. Tel.: 32/458-126
Kossuth út. 7. Tel.: 32/384-003 Mátramindszent Kuris Tamásné
Pénzes Istvánné Béke út. 75. Tar
Garáb Tel.: 32/366-121, 365-084 Felszabadulás út. 16.
Széchenyi út. 7. Tel.: 28/466-550 Molnár László Tel.: 32/470-429
Gregus János Mátramindszent Chalupa József
Garáb Béke út. 25. Tel.: 32/366-288 Terény
Petôfi út. 22. Tel.: 32/ 385-039 Tóth Lászlóné Kossuth L. út. 58. Tel.: 35/348-014
Répás Pál Mátranovák Bujnyik Tibor
Kisbágyon Dózsa Gy. út. 164. Tolmács
Petôfi út. 2. Tel.: 32/ 481- 082 Tel.: 32/363-246 Tolmácsi út. 38. Tel.: 35/350-660
Török Jenôné Tajti Sándorné Laczkó Zoltán

175
 MÛVÉSZETI ÉLET

Nógrád megye városaiban és falvaiban számos kulturális és sportrendezvényt

tartanak zömmel a tavaszi, nyári és az ôszi hónapokban. Eseménynaptárunk-
ban – a teljesség igénye nélkül – mintegy félszáz rendezvénybôl adunk ízelí-
tôt. A Hollókôi Húsvéti Fesztivál, a Salgótarjáni Dixieland Fesztivál, a balassa-
gyarmati Ipoly-parti Nyár rendezvénysorozat, már túlnôtt az országhatáron.
Külföldi turisták sokasága kíséri figyelemmel az eseményeket. Természetesen
a mindenkori házigazda rendezôk igazi palóc szeretettel várják a vendégeket.
Szinte hihetetlen, de igaz: jó néhány éve már, hogy május elsô napjaiban
Salgótarjánban, a József Attila Mûvelôdési Központ színpadán világsztárok is
fellépnek. Rendszeres amerikai vendég Joe Murányi, aki együtt játszott Louis
Amstronggal is, de a Benkó Dixieland, vagy az itt debütált Hot Jazz Band
sorozatos fellépése is azt igazolja: nem kis dolog, hogy a nógrádi
megyeszékhelyen otthonra lelt a nemzetközi dixieland fesztivál.

SZÍNJÁTSZÁS, KÉPZÔMÛVÉSZET, Balassagyarmaton. Az ottani, 1965- ben immár kilencedik alkalommal

ZENE
A megyében nincs önálló színházi
épület, illetve társulat. Lényegében
intézmény is csak egy van olyan –
Salgótarjánban a József Attila Mûve-
lôdési Központ – amely évtizedek
óta rendszeres színházi bérletsoroza-
toknak nyújt otthont és jeles fôvárosi
és vidéki társulatokat léptet fel.
A megye más városaiban alkalmi
jelleggel mutatnak be vendégtársula-
tok egy-egy produkciót.
Nagy hagyományai vannak viszont
a megyében az öntevékeny színját-
szásnak, mind a megyeszékhelyen –
ahol az acélgyári Petôfi Színjátszók
tevékenysége sok évtizedes hagyo-
mányú – mind máshol, fôként
ben létrejött Madách Imre Irodalmi
Színpad jóvoltából honosodott meg
a városban a 2000 januárjában im-
már 27. alkalommal megrendezett
balassagyarmati irodalmi és színját-
szó napok programsorozata, amely
az ország amatôr együtteseinek
rendszeresen egy- illetve két-
évenként – visszatérô találkozója.
A képzô- és iparmûvészet a megye
mûvészeti életében komoly értéket
képvisel. Rangos képviselôi élnek
ma is itt. Sok kiállítást rendeznek,
az iskolagalériák országos hálózata
Salgótarjánból indult ki. A Salgótar-
jáni Tavaszi Tárlatot 1971-tôl 1991-ig
évente rendezték, azóta kétévente
felváltja tartják az országos rajzbien-
náléval, amelyet – 1982-tôl – 2000-
rendeznek meg. A 1971-tôl mintegy
két évtizeden át Salgótarján látvá-
nyossága volt a Fô téren nyaranta
megrendezett szabadtéri szoborkiál-
lítás. Az utóbbi években anyagi
okok miatt megritkultak e szemlék,
de tervezik felújítását. Szécsény ad
otthont ôszi tárlat néven a jelenlegi
megyei képzômûvészeket felvonul-
tató kiállításoknak. Balassagyarma-
ton igen gazdag a Horváth Endre
Galéria programja.
A zenei élet középpontját valameny-
nyi városban a zeneiskolák képezik.
Ezen intézmények köré szervezôdik
a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar,
ezek tanárai éltetik Balassagyarma-
ton, Bátonyterenyén és Pásztón a
különbözô kamarazenekarokat,
együtteseket. Fôként a megyeszék-
helyen, Balassagyarmaton és Szé-
csényben beszélhetünk élénk kórus-
életrôl, rendszeres bemutatkozási
alkalmakról is. Balassagyarmat
nyaranta nemzetközi zenei táboro-
kat szervez, Salgótarjánban immár
gyökeret eresztett az orgonaszakos
növendékek országos találkozója.
A Tarjáni Tavasz programjának ki-
emelkedô eseménye, az 1984 óta
minden év május elején megrende-
zett, immár nemzetközileg is jegy-
zett, dixieland fesztivál, ahol e mû-
fajban az ország színe-java felvonul
s minden évben több jeles külföldi,
köztük amerikai vendég is fellép.

176
VISSZATÉRÔ RENDEZVÉNYEK

RENDEZVÉNYEK
NÓGRÁD MEGYÉBEN

JANUÁR
Madách Imre Irodalmi és Színjátszó
Napok
Balassagyarmat
Mûvelôdési Központ
Információ: tel.: 35/300-622
ÁPRILIS
Salgó-Rallye Országos Autóverseny
Salgótarján és Környéke
Információ: tel.: 32/310-622

Nemzetiségi Nap Ugrógála

Terény, Szabadtéri színpad Salgótarján–Somoskô, Sportcentrum
Információ: tel.: 35/348-122 információ: tel.: 32/421-287
Komolyzenei Koncert Váraljai napok
Hollókô, Vár Salgótarján–Somoskô
Információ: tel.: 32/379-266 Információ: tel.: 32/421-287
Szentivánéji Koncert JÚLIUS
Salgótarján, Fôtér Ipoly menti Kulturális Fesztivál
Információ: tel.: 32/310-503 Balassagyarmat, több helyszínen
Diákjuniális Információ: tel.: 35/300-622
Balassagyarmat, Fô utca Bánki Nyár
Információ: tel.: 35/300-622 Bánk, Víziszínpad
Ipoly-parti Vásár Információ: tel.: 35/342-202
Húsvéti Fesztivál Balassagyarmat, Nemzetközi Muzsikustábor
Hollókô, Ófalu Sportcsarnok és Mûvészeti Fesztivál
Információ: tel.: 32/379-266 Nyári tárlat Balassagyarmat, Zeneiskola
Tarjáni Tavasz Balassagyarmat Információ: tel.: 35/301-433
Salgótarján, Fôtér Mûvelôdési Központ Nemzetközi Mûvésztelep
Információ: tel.: 32/310-503 Információ: tel.: 35/300-622 Cered, Információ: tel.: 32/406-306
Palócország Szakkiállitás és vásár
Salgótarján, Sportcsarnok
Információ: tel.: 32/310-939
Jákotpusztai Napok
Bercel, Jákotpuszta
Információ: tel.: 35/384-715
MÁJUS
Nemzetközi Dixieland Fesztivál
Salgótarján, József Attila Mûvelôdési
Központ, tel.: 32/310-503
Városnapi Fesztivál
Szécsény, történelmi belváros
Információ: tel.: 32/370-860
JÚNIUS
Bujáki Vasárnap
Buják, Szabadtéri színpad
Információ: tel.: 32/488-488

177

Szent Anna-napi búcsú
Balassagyarmat, Római Katolikus
Templom és Palóc Múzeum
Információ: Tel.: 35/300-168
Málnafesztivál
Hollókô, Ófalu
Információ: tel.: 32/379-266
Nógrádi Folklór Fesztivál
A megye több településén
(Július vége augusztus eleje)
Információ: tel.: 32/432-101
Palóc Triatlon
Balassagyarmat
Nyírjesi tavak
Információ: tel.: 35/301-022
AUGUSZTUS
Nemzetiségi találkozó
Bánk, Víziszínpad
Információ: tel.: 35/342-202
178
Palóc Szôttes Kulturális Találkozó
Hollókô, Szabadtéri színpad
Információ: tel.: 32/379-266
Nemzetközi Mûvésztelep
Buják, Általános Iskola
Információ: tel.: 32/488-488
Várjátékok
Hollókô, Vár
Információ: tel.: 32/379-266
Kazári búcsú
Kazár, Szabadtéri színpad
Információ: tel.: 32/341-333
Penny Lovas nap
Rétság, Pusztaszántó, Lovas tanya
Repülô Nap
Bátonyterenye, Kisterenye
Információ: Tel.: 32/353-877
VISSZATÉRÔ RENDEZVÉNYEK
Vidám Vásár
Salgótarján, Tóstrand
Információ: tel.: 32/417-255
SZEPTEMBER
Gyalogló gála
Balassagyarmat, Fô utca
Információ: tel.: 35/301-022
Szüreti felvonulás
Buják, Fô utca
Információ: tel.: 32/488-488
Hubertus lovaglás
Szirák, Kastélyszálló
Információ: tel.: 32/485-097
„Ipoly” Magyar–Szlovák Regionális
Kiállítás és Vásár, Magyarnándor
Általános Iskola, Tel.: 35/372-226
OKTÓBER:
Szüreti felvonulás
Hollókô, Ófalu
Információ: tel.: 32/379-266
Madách Imre Irodalmi Nap
Csesztve, Emlékmúzeum
és Mûvelôdési Ház
Tel.: 35/344-573, 32/310-140
Ôszi Kulturális és Idegenforgalmi
Napok (Ôszi Képzômûvészeti Tárlat,
Krumplifesztivál, Szüreti felvonulás,
Vezérlôfejedelmi és Turisztikai Nap)
Szécsény, Mûvelôdési Központ
Információ: tel.: 32/370-860
NOVEMBER
Országos Rajz Biennálé
Salgótarján, Történeti Múzeum
Információ: tel.: 32/310-140
NÉPMÛVÉSZET

Magyarország bármennyire is kis lélekszámú és területû, az egységes nemzeti,

népi kultúrán belül mégis megkülönböztethetünk olyan kistáji egységeket,
csoportokat, amelyek bizonyos jelenségekben különböznek egymástól. A Fel-
vidék vagy Felföld jellegzetes népcsoportja a mai napig tisztázatlan eredetû pa-
lócság, amelyre talán a nyelvjárási sajátosságok a legjellemzôbbek. Bár Nógrád
megye területén a lakosság nem teljes mértékben tekinthetô palócnak, ebben
a régióban e népcsoport karakterisztikus hagyomány- és szokásrendszere, kul-
turális értékrendje – több tekintetben is – meghatározónak minôsül.

FOLKLÓR, NÉPMÛVÉSZET ’á’ magánhangzó kiejtési módja – része lenni, s csak szórványokban,
MÛVÉSZETI RENDEZVÉNYEK azaz az ’a’ hang rövid, illabiális bizonyos elemeiben érhetô tetten.
Az 1600-as évek második felétôl (ajakkerekítés nélkül képzett), ma- Ugyanakkor egy részük folklorizá-
sorjáznak azok az írásos dokumen- gas és az ’á’ hang hosszú, labiális, lódik, tudatosan megôrzôdik hagyo-
tumok (számadáskönyv, jegyzô- mély hangzása) és néprajzi értékek mányápoló személyiségek és közös-
könyv stb.), amelyek elôször tesz- (szokás, hagyomány, viselet) alapján ségek, alkotómûvészek, intézmé-
nek említést a palócokról. E népcso- különböztethetô meg más magyar nyek, öntevékeny mûvészeti
port származásának kutatása, lak- ajkú népcsoporttól. csoportok tevékenysége révén.
helyének körvonalazása, jellegzetes- A népszokások legtöbbje az elmúlt A palóc falvakban sokáig élt – és
ségeinek elemzése a 18. század vé- évtizedekben, a hagyományos pa- töredékeiben ma is él – a népi vallá-
gétôl, a 19. század elejétôl folyama- raszti életforma átalakulásával foko- sosságnak azon formája, amelyben
tosan jelen van a tudományos szak- zatosan megszûnt a mindennapi élet keveredik egymással az egyházak
irodalomban. A palócság létének
megismertetésében, hírnevének
megalapozásában elévülhetetlen
érdemeket szerzett Mikszáth Kálmán
egész írói munkásságával, ki-
váltképp az 1881-ben megjelent no-
velláskötetével, amelynek
A jó palócok címet adta.
Bár a palóckutatás mindmáig
számos (alap)kérdést – így az
elnevezés eredetét, a Palócföld pon-
tos történeti, földrajzi, közigazgatási
meghatározottságát is – tisztázatla-
nul hagyott, abban megegyeznek
a vélemények, hogy a palócok lakta
mintegy másfélszáz település fôként
az Északi-középhegység lábainál,
a Cserhát, a Mátra és a Bükk hegyes-
dombos vidékén (az országhatáron
belül) Borsod, Heves és mindenek-
elôtt Nógrád megye területén
található.
Noha a palócság – például éppen
Mikszáth révén is – sajátos lelki tu-
lajdonságokkal, életstílussal is felru-
háztatott, gazdálkodására, életmód-
jára a hegyvidéki, dombháti, kis fo-
lyó- és patakvölgyi jelleg nyomja rá
a bélyegét, manapság elsôsorban
tájnyelvi sajátosságok (az ’a’ és az

179

tanítása a hiedelemvilág misztikus
jelenségeivel, a nép utánzó, játékos
ösztönével. Így alakultak ki a naptári
év egy-egy napjához, a különbözô
ünnepekhez kapcsolódó tradíciók.
Rendkívül gazdag a palócok köré-
ben az élet jeles eseményeivel (szü-
letés, lakodalom, temetkezés) össze-
függô szokásrendszer. Különösen a
párválasztás, eljegyzés és az esküvô
(lakodalmi menet, polgári és egyhá-
zi szertartás, a menyasszony kikéré-
se, búcsúztatása és fogadása, a va-
csora, mint a lakodalom fô étkezése,
az ételhordás, a hérész (a menyasz-
szony násznépének látogatása vôle-
gényes háznál), az örömkalács,
a díszes tyúk és a kakas, a menyasz-
szonytánc, fektetés, elhálás, kontyo-
lás, menyecsketánc, hajnali tûzugrás,
180
osztogatás, a bezárás rítusa, utómu-
latságok) hosszú ceremóniája mutat
sok sajátosságot, kisebb-nagyobb el-
térést más vidékek, népcsoportok rí-
tusaitól. Ezek egy része visszafogot-
tabb, leegyszerûsített formában nap-
jainkban is fellelhetô s még inkább
megjelenik a hagyományôrzô együt-
tesek lakodalmas játékaiban, bemu-
tatóiban.
A népi építészeten belül több táji,
etnikai vonás sûrûsödik a palóc
lakóházban, amely erôs rokonságot
mutat a szláv régió házaival is.
A palóc népviselet már régen nem
mindennapos, inkább csak rendkí-
vüli esetekben kerül elô a ládafiá-
ból, illetve a hagyományôrzô cso-
portok pompáznak benne a külön-
bözô szereplések alkalmával.
A nôi viseletre leginkább a rendkí-
vül változatos fôkötôk a jellemzôek.
Ezen kívül a hajviseletben, a szok-
nya hosszában, az ingek ujjának, a
köténynek a formájában, továbbá az
úgynevezett pruszliknak, az ujjas ka-
bátféléknek, a mellkendôknek, a fej-
kendônek az anyagában is számos
sajátosság fedezhetô fel. A férfiak vi-
seletében elsôsorban a kalap, az ing
anyaga, a gatya hossza, bôsége és a
kötény utalt a palóc jellegre.
Értelemszerû, hogy a palóc vidéken
sajátos népi textilmûvészet is kiala-
kult. A háziszôttesek – abroszok,
törülközôk, ágyhuzatok stb. – magu-
kon viselték a táji jellegzetességeket.
Elôszeretettel használták a piros,
majd a piros-kék pamutot, de – kü-
lönösen ajándékozás céljaira – a cif-
ra szôttest is. A nógrádi szôttesekre
a gazdag, szedett sorok vagy geo-
metrikus hatású, úgynevezett lépett
csíkok sûrû beszövése a jellemzô, e
szinte falvanként más-más jellegze-
tességgel.
A palóc kultúra sajátosságait jól mu-
tatják a dalok, mesék, mondókák,
balladák, köszöntô rigmusok, a kari-
kázó táncok is. Mind a népdalok,
mesék, mind a nógrádi summás és
bányászdalok összegyûjtésében, ki-
NÉPMÛVÉSZET
adásában elévülhetetlen érdemeket
szerzett az elmúlt években a salgó-
tarjáni zeneiskola tanára, Nagy
Zoltán. Id. Szabó István, évtizedekig
Benczúrfalván alkotott, Kossuth-
díjas szobrászmûvész lényegében
egész életét annak szentelte, hogy
fába faragja a paraszti életforma sa-
játosságait, a népviselet jellegzetes-
ségeit, a bányászemberek sorsát.
A néphagyományok, szokások szin-
te teljes körû ápolásában kiemelke-
dô szerepet tölt be Hollókô község,
amely 1987 óta a kulturális világ-
örökség része. Maga a település élô
falumúzeumként reprezentálja a kul-
túra folytonosságát. Ma is lakott szép
házai eleve látványosak, gyönyörû
a mûemléki fatornyos katolikus
templom, nem beszélve az idegen-
forgalmi célokra is felújított, kialakí-
tott építményekrôl (pajtakert, ko-
vácsmûhely stb.) A község hagyo-
mányôrzô csoportja rendszeresen
mutat be helyi életképeket.
Éveken át augusztus 20-án itt ren-
dezték a Palóc Szôttes elnevezésû
folklórfesztivált, 1996-tól augusztus-
ban várnapok színhelye is Hollókô.
Az utóbbi években kezdtek megho-
nosodni és ismertté válni a hollókôi
húsvét rendezvényei. Ilyenkor meg-
elevenednek a falu régi népszoká-
sai. A település apraja-nagyja népvi-
seletet ölt s két napon át gazdag
folklórprogram, népmûvészeti kira-
kodóvásár várja a látogatókat.
A balassagyarmati Palóc Múzeum el-
sôsorban néprajzi értékek tárháza.
Megalapozásában, fejlesztésében
nagy szerepet játszott az 1977-ben
elhunyt Manga János, aki nemcsak
folklórkutatóként, hanem igazgató-
ként is beírta nevét az intézmény
történetébe. A múzeum gyûjtemé-
nye felöleli Nógrád megye teljes pa-
raszti kultúráját. Állandó kiállítása a
Bölcsôtôl a sírig címmel 1992-tôl lát-
ható.
Az épületet övezô ligetben felállított
parasztporta az elsô áttelepített épít-
ményekbôl álló szabadtéri múzeum
NÉPMÛVÉSZET
volt Magyarországon. Egyes elemeit
a 30-as években kezdték ide szállíta-
ni. Balassagyarmaton 1995-tôl ren-
dezik meg a Szent Anna-napi palóc
búcsút. E folklórnapon a palóc vise-
letbe öltözött sokaság „nemzetközi”
körmenete indul a Palóc Múzeum
szabadtéri részlegén lévô „Máriácska
kápolnához. A „civil” program kere-
tében rendezik meg a „hétpróbás
palóc” népi ügyességi vetélkedôt a
„Palócföld szépe” versenyt.
A megyében számos folklórfesztivál,
mûvészeti rendezvény is hivatott ar-
ra, hogy mozgósítsa a kulturális
egyesületeket, egybegyûjtse, felvo-
nultassa a legjobb együtteseket, cso-
portokat. Eddig kilenc alkalommal
rendezték meg – más-más helyszín-
nel – a megyei néptáncantológiát.
1996 augusztusában a megyei köz-
mûvelôdési intézet koordinálásával
szervezték meg elôször, s azóta min-
den évben a Nógrádi Folklór Feszti-
vált. A néhány napig tartó nemzet-
közi rendezvény általában több
helyszínen (Balassagyarmat, Bánk,
Pásztó, Salgótarján, Szügy), szabad-
téri színpadokon zajlik.
1983 óta minden év júniusának elsô
hét végéjén rendezik meg a Bujáki
Vasárnap elnevezésû színes folklór-
programot.
Május második hét végéjén rendsze-
resen megrendezik Bercel község
szomszédságában a jákotpusztai bú-
csúnapokat. Konferenciákat, képzô-
és iparmûvészeti kiállításokat, sok-
színû kulturális programokat tarta-
nak a többnyire háromnapos ren-
dezvény keretében.
A néptánccsoportok, asszonykóru-
sok, hagyományôrzô, népzenei
együttesek nagy száma is igazolja a
népmûvészet gazdagságát, a szoká-
sok továbbéltetésének igényét.
Szinte minden faluban van valami-
lyen közösség, amelyet a tradíciók
ápolására hívtak életre.
Ebbôl a szempontból kiemelendô
Mihálygerge, amely többek között
az Ipoly Együttes székhelye, vala-
mint Rimóc és Kazár község.
Az utóbbiban 1991-tôl augusztus
20-án tartják a Kazári Búcsú nevû
programsorozatot, amely hazai és
külföldi néptáncosok, hagyomány-
ôrzô együttesek fesztiválja is.
A városokból a salgótarjáni székhe-
lyû Nógrád Táncegyüttes és kísérô
zenekara, a Dûvô emelhetô ki.
Számos díj, szakmai elismerés és
külföldi fellépés fémjelzi magas szín-
vonalú tevékenységüket. A megye-
székhelyi táncházban az utánpótlás
nevelésére is nagy figyelmet fordíta-
nak. Pásztón a Muzsla Táncegyüttes-
nek van szép múltja. A búcsúk, ven-
dégségek, falu- és városnapok, szü-
reti felvonások és bálok sem képzel-
hetôk el hagyományôrzô együttesek
nélkül. A rendezvényekre gyakran
meghívják a szlovákiai magyarlakta
települések csoportjait is.
Megközelítôleg sem lenne teljes a
nógrádi népszokások, hagyományok
vázlatos körképe sem, a többrétû
nemzetiségi, etnikai kultúra ápolásá-
nak említése nélkül. A mintegy két
tucatnyi szlovákok lakta falu közül
is kiemelendô Bánk, ahol 1999-ben
már 33. alkalommal rendeztek me-
gyei illetve országos nemzetiségi ta-
lálkozót. Az augusztus elsô hét vé-
géjén tartott rendezvény programja
általában színpompás felvonulással
kezdôdik, majd a tóparti vízi színpa-
don mutatkoznak be az öntevékeny
csoportok, együttesek. A zárómûsort
a nemzetiségi bál jelenti.
Terény a június utolsó vasárnapján
rendezendô Nemzetiségi Nap szín-
helye, de mozgalmas a szlovákság
kulturális élete Vanyarcon is.
Berkenyén és Szendehelyen a német
ajkú lakosság is tevékenyen ôrzi
tradícióit.
Az utóbbi években a cigány hagyo-
mányôrzô csoportok tevékenysége
is megélénkült a megyében.
Az évek során számos – nem folk-
lórjellegû – kulturális, mûvészeti
rendezvény is meghonosodott
Nógrád megyében. Salgótarjánban
1987 óta az április végi, május eleji
Tarjáni Tavasz programsorozata ad
lehetôséget a különbözô mûvészeti
ágak rangos képviselôinek bemutat-
kozására. Az augusztus 20-ai vidám
vásár kulturális programja inkább a
könnyû szórakozásra, kikapcsoló-
dásra kínál alkalmat.
Szécsényben májusban rendezik a
Városnapi Vígasságok elnevezésû
programot, amelyben a „szamara-
sok” és a „galambosok”, azaz a tôs-
gyökeresek és a „bevándorlók”
csapnak össze.
181
 IRODALMI EMLÉKHELYEK

Bár nem egy jó nevû, rangot szerzett író, költô született, vagy tevékenykedett
Nógrád megyében – Balassi Bálinttól, Rimay Jánostól, Bérczy Károlyon, Fer-
enczy Terézen, Komjáthy Jenôn, Szabó Lôrincen, Vihar Bélán, Gerelyes End-
rén át Jobbágy Károlyig – az vitathatatlan, hogy két zseniális alkotó külön ka-
tegóriát képvisel. Mind Madách Imre, mind Mikszáth Kálmán halhatatlan nagy
értéke nemcsak a megye szellemi múltjának, hanem az egész magyar iroda-
lomnak, nemzeti kultúrának, sôt Madách fômûve, Az ember tragédiája révén a
világirodalomnak is. Ennek megfelelôen, tisztességgel ápolja Nógrád mindket-
tôjük emlékét, kultuszát.

IRODALMI EMLÉKHELYEK
A mai Szlovákia területén, Alsó-
sztregován született Madách Imre
(1823–1864) neve különösen két
megyei településhez – Balassagyar-
mathoz és Csesztvéhez – kötôdött
végérvényesen. Tanulmányainak be-
fejezését követôen az 1840-es évek-
ben a balassagyarmati megyeházán
közhivatalnokoskodott különbözô
funkciókban. 1844. február 28-án az
itteni megyebálon ismerkedett meg
késôbbi, tragikus sorsú feleségével,
Fráter Erzsébettel is. Az Ipoly-parti
városhoz az 1861-ben elnyert or-
szággyûlési képviselôi cím is kötötte
Madách Imrét. Minderre az egykori
megyeháza épületén (Rákóczi feje-
delem útja) 1925 óta díszes tábla –
Keviczky Hugó szobrászmûvész al-
kotása –, Sidló Ferenc 1937-ben fel-
avatott Köztársaság téri Madách-
szobra, a Palóc Múzeum és a Hely-
történeti Gyûjtemény néhány doku-
mentuma, rekvizítuma és a megye-
házán a Madách Irodalmi Társaság
által 1998 ôszén kialakíttatott szoba
is emlékezteti az utókort. Itt látható
– többek között – Madách ôsei
családfájának töredéke, fômûve
bemutatójának színlapja, de megte-
kinthetôk Madách festményeinek
reprodukciói, Zichy Mihály
Tragédia-illusztrációi, Arany János-
nak Madách-hoz intézett sorai is. Ba-
lassagyarmaton minden év januárjá-
ban tartják a megyei Madách-ünnep-
séget, amely keretében kiosztják az
1964-ben alapított Madách-díjat.
Madách Imre 1845-tôl 1853-ig élt
Csesztvén, a családi kúriában. A köl-
tô halálának 100. évfordulóján,
1964-ben a kúriát emlékmúzeummá
alakították át. Parkjában, ahol a ne-
vezetes tölgyfa is áll, felavatták Vígh
Tamás Madách-szobrát. A múzeum
állandó kiállítását azóta többször is –
legutóbb 1998-ban – felújították.
Csesztvén minden év október elsô
hetében ünnepségsorozat keretében
emlékeznek Madách Imrére és mun-
kásságára.
Madách Imre bizonyára magyar re-
korder azzal, hogy
fô mûvét, Az em-
ber tragédiáját
mintegy negyven
nyelvre fordították
le (csak németül
17 fordítás készült)
s több mint 200 ki-
adásban jelent
meg szerte a vilá-
gon. A mû szín-
padtörténete pedig
még ennél is na-
gyobb karriert fu-
tott be: szinte
nincs olyan európai ország,
ahol ne mutatták volna be legalább
egy alkalommal a Tragédiát, amely-
nek szerzôje Nógrád megye szülötte
és büszkesége. Nem véletlen, hogy
a megyében kultusz alakult ki szel-
lemi örökségének megôrzése, ápolá-
sa érdekében.
Mikszáth Kálmán (1847–1910) szin-
tén nógrádi születésû, ugyancsak a
mai Szlovákiához tartozó
Szklabonyán látta meg a napvilágot.
Számára is elsôként Balassagyarmat
jelentett három életre szóló élmény-
réteget. 1869 és 1873 között itt lett
újságíró, itt találkozott a vármegyé-
vel, a hivatallal, a közigazgatással, s
itt lesz szerelmes, innen vitt magá-
nak – kétszer is elvett – feleséget, a
Mohorához is kötôdô Mauks Ilona
személyében. A volt megyeháza
épületén egy tábla – ugyancsak
Keviczky Hugó alkotása – rá is em-
lékezik, sôt az épület elôtt egy Mik-
száth-szobor is van: Herczeg Klára
készítette 1961-ben.
A másik település Horpács, amely-
hez Mikszáth szorosan kötôdött. Ide
gyakran járt inkább pihenni, mint
gazdálkodni élete utolsó évtize-
dében. 1954-ben nyílott itt, a volt
kúriában elôször emlékkiállítás, de
igazán méltó körülmények szinte
csak 1997 októberében teremtôdtek
a múzeumban. A faluban székel a
Mikszáth Kiadó, amelynek falán táb-
la emlékeztet a „nagy palóc”-ra. Az
egykori kúria, a mai emlékmúzeum
elôtt 1999 ôszén avatták fel ifj. Szabó
István Mikszáth-szobrát, amely a ne-
vezetes „pipás” fotó alapján, „lócán”
ülve ábrázolja az írót.

182
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

Élô és élettelen, természet- és ember alkotta környezet: Nógrád területének je-

lenleg mintegy 16–17 százaléka, 40 ezer hektár áll oltalom alatt. A megyében 67
helyi jelentôségû természetvédelmi terület található, egyes településeken több
értéket is védetté nyilvánítottak. A legmagasabb védettségi kategóriába tartozó
Duna–Ipoly Nemzeti Park csak a keleti sávjával érinti a megyét, a Börzsöny
hegység Diósjenô és Hont között elterülô részén, valamint az Ipoly-
völgy Parassapusztától Ipolyszögig húzódó árterületén. Az Ipolytarnóci Ôs-
maradványok Természetvédelmi Terület sok vonatkozásban – tudományos és
ismeretterjesztô szempontból egyaránt – egyedülálló érték.

VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Országos jelentôségû természetvé-
delmi területek a tájvédelmi körze-
tek. Nógrádban jelenleg négy ilyen
található: a Hollókôi, (141 hektár)
a Kelet-Cserhát (7600 ha) és a
Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet
(6700 ha) teljes területével a megyé-
ben fekszik. Utóbbi a szomszédos
Szlovákiában is folytatódik: a
Cseres-hegység – régi magyar nevén
Füleki-hegység – Tájvédelmi Körzet
mintegy 16 ezer hektár kiterjedésû.
A Mátrai Tájvédelmi Körzetnek csak
keskeny, nyugati pereme érinti Nóg-
rádot, 650 hektárnyi területen. Szin-
tén országos jelentôségû természet-
védelmi terület a 151 hektáros ipoly-
tarnóci ôslelet is. A megye védett te-
rületei a Duna–Ipoly Nemzeti Park
kivételével az egri székhelyû Bükki
Nemzeti Park kezelésében vannak.
A helyi jelentôségû természetvédel-
mi területek közül a legnagyobb ki-
terjedésû a 818 hektáros Nyírmedi-tó
és vidéke, Mátranovák szomszédsá-
gában. Ugyancsak a község közelé-
ben található, a 70 hektáros Hegyes-
kei Borókás Legelô másodlagos, az
emberi tevékenység nyomán kiala-
kult vidék. Kiemelkedik a többi kö-
zül 13 hektáros kishartyáni Kôlyuk-
oldal, a nógrádszakáli Páris-patak
mély szurdokvölgye, a kazári riolit-
tufa-erózió, a lucfalvai krakkópusz-
tai tánctér, a bárnai Szer- és Nagy-
kô, a szilaspogonyi Kis-kô, a nógrá-
di Várhegy, a Pásztó–hasznosi
Cserteri-vároldal, a salgótarjáni
Pocik-vár és Pécskô-hegy, a tari
Tuzson Arborétum, a Varsány köze-
lében található tábpusztai fûzfa, a 20
hektáros szandai Vár-hegy.
A mûmléki oltalom alatt álló kasté-
lyok, kúriák parkjai vagy ezeknek
maradványai is védettek: Nógrádban
több tucat ilyen van. A horpácsi
Mikszáth-, a csesztvei Madách-kúria
kertje, a balassagyarmati Palóc-liget
is oltalom alatt áll. A kastélyparkok
közül kiemelkedik még a nézsai, az
alsó- és a felsôpetényi, a kisterenyei,
a diósjenôi, a karancslapujtôi, a
ludányhalászi, a Magyarnándor–
kelecsénypusztai, a Szécsény–
benczúrfalvai. Igen szép a drégely-
palánki Szondi-kápolnához vezetô
védett hársfasor is.
A megye leggyakoribb védett növé-
nye a tavaszi hérics: nagyobb tele-
pek találhatók Ságújfalu, Kisecset,
Nagykeresztúr, Kétbodony, Mátrave-
rebély közelében. A kisebb tenyész-
helyeknek se szeri, se száma. A szik-
lakibúvások gyakori növénye a fe-
ketéllô kökörcsin: Salgótarján kör-
nyékén a Boszorkány-kô, a Szilvás-
kô, Kishartyán mellett a Kôlyuk-
völgy viszonylag gyakori növénye.
Érdekessége, hogy már nem sokkal
a hó elolvadása után kibontja sötétli-
la szirmait. A nagy virágú, halvány-
lila színû leánykökörcsin hasonló
adottságú területeken fordul elô,
ugyancsak február végétôl március
közepéig virít, de ritka növény.
A patakvölgyekben, üde talajokon
tenyészik az apró, lila virágzatú ikrás
fogasír és a tavaszi csillagvirág.
Ugyancsak gyakori a kora tavaszi vi-
rágok között a tavaszi kankalin, elô-
fordul a védett szártalan kankalin is.
Nyár elején a szerencsés kiránduló a
Mátra és Karancs vidékén ráakadhat
a méteres magasságot is elérô tur-
bánliliom tenyészhelyeire, a kapcsos
és a lapos korpafû telepeire, a hatal-
mas struccpáfrányokra. A sziklagye-
pek, száraz domboldalak ritka növé-
nyei az árvalányhajfajok, a törpe nô-
szirom, a pókhálós kövirózsa. A mé-
lyebben fekvô, vizenyôs részeken a
kosborok több faja is elôfordul: a bí-
boros, a vitéz és a mocsári kosbor a
leggyakoribb. Ugyancsak ilyen terü-
leteken fordulnak elô a fátyolos nô-
szirom-tövek. A Vizsláshoz tartozó
Újlakpuszta és Salgótarján között te-
rül el az utolsó, még rendeltetéssze-
rûen használt nógrádi legelôerdô.
Nem ritka itt a négy-öt méter törzs-
kerületû csertölgy sem!
Nógrád megye rovarvilágának jel-
lemzô, bár meglehetôsen ritka fajai
a szarvas- és a holdszarvú bogarak,
a cincérek, a védett nappali pillan-
gók. A madarak közül olyan ritkasá-
gok fészkelnek, mint a fehérhátú fa-
kopáncs, a fekete harkály, a császár-
madár, a fekete gólya, parlagi sas, a
kerecsensólyom. Az emlôsök közül
bizonyára a legritkább a Kárpátok-
ból az utóbbi években visszatelepült
hiúz. Elôfordul a nyuszt, a nyest, a
hermelin, a borz, az Ipoly-völgy al-
kalmas helyén pedig – inkább csak
vándorlásai során – a vidra is. Fenti
fajok természetesen nemcsak a vé-
dett területeken fordulnak elô, ha-
nem azokon kívül is. A települések
szélein, a felhagyott agyag- és sóder-
bányákban a színpompás, fokozot-
tan védett gyurgyalag talál költôhe-
lyet. A települések nagyobbik felé-
ben költ a fehér gólya is.

183

Bíboros kosbor (Orchis purpurea)
Felhagyott szôlôskertek, évekig nem kaszált
rétek, legelôk növénye ez a termetes, sok-
szor 70–80 centiméter magasra is megnövô
orchideafaj. A Cserhát vidékén szinte minde-
nütt elôfordul, de sehol sem gyakori.
Május–júniusban virít.
Fehér acsalapu (Petasites albus)
Hegyi patakok, állandóan nedves vízmosás-
ok partjain, árnyas helyeken fordul elô. Virá-
gait korán, már sokszor márciusban kibontja,
de áprilisig is virágzik. Fôleg a magasabb
hegyvidékeken fordul elô. Hatalmasra is
megnôhet.
Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba)
Vízinövény, Nógrádban meglehetôsen ritka,
csak a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén
található meg, a Dejtár alatti mocsaras vidék
állandó állóvizein A ritka hínárnövény hatal-
mas levelei szétterülnek a tavak vizén.
184
Fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans)
Az egyik legkorábban nyíló lágyszárú, sötét-
lila, már majdnem fekete szirmú virága a
napsütötte, magasabban fekvô sziklagyepek
ékszere. Ha enyhe az idô, már február végén
megcsodálható. Elvirágzás után bolyhos
magházai is szépek.
Hegyi árvalányhaj (Stipa pennata)
Száraz legelôk, domboldalak június–július-
ban nyíló növénye. Elvirágzás után magjá-
nak repítô szôrei a fúró szerepét is betöltik:
a földre érkezô mag beleáll a földbe. Nóg-
rádban sokfelé, több faj elôfordul, de na-
gyobb mezôk nincsenek.
Ikrás fogasír (Dentaria glandulosa)
Kora tavasszal, általában március elején
bontja sötétlila szirmait ez a patakvölgyek-
ben, nedves vízmosásokban tenyészô lágy-
szárú növény. A Medves hegység vidékén a
bükkösök ritka, de több felé elôforduló faja.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Kapcsos korpafû (Lycopodium clavatum)
Kárpáti elterjedésû, spórái az északi szelek-
kel érkeznek a magasabb hegységek erdei-
be. Fôleg a lucfenyvesekben találhatunk
egy-egy telepet, de ritkábban a bükkösök-
ben húzódó vízmosások fényszegény része-
in is megél. Ritka.
Kardos madársisak (Cephalanthera longifolia)
Május és július között virít a 30–50 centimé-
ter magasra megnövô, gumós lágyszárú nö-
vény. A zöldesfehér színû, füzéres virágzat
kellemes illatú. Üde tölgyesekben, ligeter-
dôkben fordul elô. Meglehetôsen ritka.
Kétlevelû sarkvirág (Platanthera bifolia)
Mintegy 30–60 centiméter magas növény,
nevét kard alakú leveleirôl kapta. Egy-egy
virágfüzéren 5–20 virág is ülhet. Nyirkos,
sziklás erdôkben fordul elô, április és június
között virít.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
Hidegtôl védô, szôrös szárakon ülô, nagy,
halványlila virágai kora tavasszal, enyhe idô-
járás esetén már februárban kibontják szir-
maikat. A korán felmelegedô sziklagyepek
ritka növénye. Sokszor a fekete kökörcsinnel
együtt látható.
Macskahere (Phlomis tuberosa)
Löszös alapkôzeten élô, melegkedvelô er-
dôssztyeppi faj. Cserjések, száraz rétek vé-
dett növénye. Az ajakosak családjába tarto-
zik, magas, karcsú növény. Az alsó levelek
nagyok. Az álörvök tömött virágúak, bíboros
vagy rózsaszínûek.
Nemes májvirág (Hepatica nobilis)
Kora tavasszal virító, ibolyalila virágzatú nö-
vény: egy-egy tövön általában több virág is
fejlôdik. Bükkösök, gyertyános tölgyesek
ritka növénye, de valamennyi nagyobb nóg-
rádi hegy- és dombvidéki erdôben elôfordul.
Nagy ezerjófû (Dictammus albus)
Száraz, napos tölgyesek, bükkösök, bokor-
erdôk, gyepes tisztások dísze. Pártalevelei
lehajlanak. Május és július között bontja szir-
mait. Régebben gyógynövényként gyûjtöt-
ték, neve is ebbôl származik: számos beteg-
ség ellen használták.
Réti iszalag (Clematis integrifolia)
Évelô, alacsony növény, mindössze 20–80
cm magasra nô. Nedves, áradásos réteken,
bokros helyeken él. Szórványosan fordul
elô. A virágok sötétkék vagy ibolyaszínûek,
nagyok, többnyire magánosak. Májusban és
júniusban virágzik.
Szártalan bábakalács (Carlina acaulis)
Száraz domboldalak, hegyi rétek növénye ez
az érdekes virágzatú lágyszárú. Egész nyá-
ron virít, de csak akkor tárja szét fészkes vi-
rágzatát, ha száraz az idô. Régen betegség el-
len a ló és a szarvasmarha nyakába kötötték.
Tarka nôszirom (Iris variegata)
Apró termetû növény, a száraz, ritkán álló
fákkal borított hegyoldalakban, réteken,
esetleg irtásokon elvétve fordul elô. A külsô
sziromlevelek viaszsárga színûek, lila erezet-
tel, a belsô sziromlevelek sárgák. Virágait
május-június táján bontja.
Tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia)
Üde talajt kívánó, lila virágzatú növényke,
alig arasznyi magas, amikor márciusban ki-
bontja szirmait. A hegyvidékek nedves élô-
helyein sokfelé elôfordul, de csak kevés he-
lyen tömeges. Megélt Salgó várának feltöltô-
dött régi ciszternájában is.
Tavaszi hérics (Adonis vernalis)
Nógrád gyakori védett növénye, kénsárga vi-
rágait márciusban bontja. A ságújfalui, tíz-
hektáros mezô valószínû a legnagyobb hazai
élôhelye. Kisebb, pár tôbôl álló telepei a sok
napfényt kapó akácos rudas erdôkben is él.
185

Turbánliliom (Lilium martagon)
Nagyra növô, 70–80 centiméter magas lágy-
szárú. Május–júniusban virágzik, rózsaszínû,
pettyezett, turbán alakú, 4–5 centiméter át-
mérôjû virágai az üde lombos erdôkben nyíl-
nak, május-júniusban. A hegyvidékek ritka
növénye.
Imádkozó sáska (Mantis religiosa)
Szeptember-októberben, napos idôben még
késôbb is a száraz réteken, erôszéleken, le-
gelôkön mindenfelé láthatjuk az ujjnyi hosz-
szúságú, fogólábú ájtatos manókat. Színük
környezetükhöz alkalmazkodik, többnyire
zöldek, néha barnák.
Szarvasbogár (Lucanus cervus)
Európa legtermetesebb bogara Nógrádban
mindenfelé elôfordul a rajzás idején, május-
tól júliusig, de természetesen az alkalmas
szaporodó- és táplálkozó helyet jelentô
tölgyerdôs vidékeken sokkal gyakoribb.
Egyébként ritka faj.
186
Nagy hôscincér (Cerambyx cerdo)
Az erdôs vidékeken, tölgyesekben fordul
elô. Lárvája évekig fejlôdik az elhalt fában.
Igen termetes, hossza eléri a 8 centimétert,
csápja akár ennél is hosszabb lehet. Igen rit-
ka faj, megpillantása kivételes szerencsének
számít.
Atalanta lepke (Vanessa atalanta)
Déli elterjedésû pillangófaj, kifejlett egyedei
nyár végén észak felé vándorolnak. Augusz-
tus végétôl a fagyok beálltáig mindenhol le-
het látni a gyönyörû, 7–8 centiméter szárny-
fesztávolságú lepkéket. Másik neve admirá-
lis lepke: ezt színeirôl kapta.
Nappali pávaszem (Inachis io)
Bársonyvörös alapszínû szárnyakon egy-egy
feltûnô pávaszemfolt látható. Szárnyainak
fesztávolsága kb. 3 cm. Viszonylag gyakori
lepke. A hernyók csalánnal vagy vadkomló-
val táplálkoznak. A hernyó bársonyfekete,
apró fehér pettyekkel és fekete tüskékkel.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Gyepi béka (Rana temporaria)
Nógrádban ritka ugróbéka faj. A kisebb, de
legalább nyár közepéig megmaradó pocso-
lyákban is kifejlôdik. Az utolsó tavaszi fa-
gyok után már megfigyelhetô, a napos része-
ken sokszor már az alig 3-4 Celsius fokos
vízben is párzik.
Foltos szalamandra (Salamandra salamandra)
Minden hegyvidéki területen elôfordul, néha
a forrásokban is megtalálhatjuk valamilyen
fejlettségi fokú lárváit. A legfeljebb 15–16
centiméter hosszú, feltûnô színezetû kétéltû
természetes környezetében szinte láthatat-
lanná válik.
Zöld gyík (Lacerta viridis)
A legtermetesebb hazai gyíkfaj, hossza akár
a 40 centimétert is elérheti. Sehol sem gyako-
ri, de sziklás területeken, hegyi réteken, er-
dôszéleken felejtett farakásokon sokfelé lát-
ható, március–áprilistól szeptemberig.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Uhu (Bubo bubo)
A legnagyobb bagolyféle. Számuk nagyon
megfogyatkozott. Feltûnô tollfüle és élénk,
narancsvörös szeme van. Szárnyfesztávol-
sága kb. 170 cm. Az uhu az esti szürkületben
kezd vadászni. Megeszi a hörcsögöt, a
patkányt a sünt is. Fokozottan védett.
Cigány csaláncsúcs (Saxicola torquata)
Gyakori madár, sokszor már március köze-
pétôl ott láthatjuk a villanydrótokon, a kerí-
téseken, a magasabb gazokon, ahonnan
zsákmányára les. Fészkét a földre rakja, így
fiókái gyakran áldozatul esnek a ragadozók-
nak és az esôzéseknek.
Erdei pinty (Fringilla coelebs)
Kora tavasztól hallhatjuk az erdôkben, par-
kokban, kertekben a színpompás hímek az
énekét. Fészkét jól elrejti a fák lombkoroná-
jában. A nálunk költôk télire elvonulnak, de
helyükre északabbra fészkelôk érkeznek,
ezért egész évben látható.
Fekete harkály (Dryocopus martius)
A harkályok óriása, csaknem varjú nagyságú.
Hangja egészen különös: dallamos, a madár
méretéhez képest vékony, kacagásszerû,
egykor az erdei manókba vetett hitet táplál-
ta. Erdôs hegy- és dombvidékeken fordul
elô. Viszonylag ritka.
Fekete gólya (Cicconia nigra)
Szórványos fészkelô Nógrádban, de minden
erdôs hegységben elôfordul egy-egy pár. Rit-
kán láthatók, leggyakrabban olyankor, ami-
kor az Ipoly vizenyôs rétjeire járnak táplál-
kozni, természetesen nemcsak a hazai, ha-
nem szlovákiai párok is felbukkannak.
Hiúz (Felis lynx)
A közönséges hiúz Eurázsia erdeinek lakója,
Európa nagy részérôl azonban már kipusz-
tult. Hozzánk a Kárpátokból vándorol be.
Fokozottan védett állatok. Hátán a bunda
vörösesbarna, sötét foltozása változó.
Fülének hegyét 4 cm-es szôrpamacs díszíti.
Gyurgyalag (Merops apiaster)
A felhagyott sóderbányákban sokfelé költ ez
a színpompás madár, néha egy-két pár az út-
széli rézsûkben, a száraz legelôk meredek
részein is megtelepszik. Igazán nagy telepei
azonban, a faj által kedvelt vizes élôhelyek
ritkasága miatt nem alakulnak ki.
Holló (Corvus corax)
Csaknem kipusztult Nógrádból, de ma már
mindenfelé látható a varjúfélék óriása, sok-
szor még a lakott területek felett, szeméttele-
peken is hallhatjuk jellegzetes korrogását.
Nászröpte sokszor már januárban megfigyel-
hetô, február végén pedig kotlik a tojó.
Kabasólyom (Falco subbuteo)
Színpompás, galamb nagyságú sólyomféle.
A leggyakrabban a patakvölgyeket kísérô
nyárfások, füzesek fészkelôje: az elhagyott
szarka- és dolmányos varjú fészkeket foglal-
ja el. Nógrádban sokfelé költ, de nem gyako-
ri faj. Vonuló.
187
 AKTÍV TURIZMUS

A változatos hegy- és dombvidék, a romantikus patakvölgyek már önmaguk-

ban is vonzóak a természetjárás szempontjából. Mikszáth „Görbeországá”-ban
ezt még fokozza a vulkanikus hegyek jellegébôl adódó sok geológiai látvá-
nyosság is, melyek részben a természetes sziklacsúcsokon, részben a felha-
gyott kôbányák falain tárulkoznak elénk. Mindezekhez csatlakoznak a vulkáni
csúcsokra épített középkori várak történelmi hangulatot árasztó romjai, a hoz-
zájuk fûzôdô kultúrtörténeti emlékekkel, mondákkal, legendákkal. A kies tájba
simuló, csendet, nyugalmat biztosító, jó levegôjû, kellemes éghajlatú kis falvak
népmûvészeti és népépítészeti hagyományaikkal nem kevésbé tarthatnak ér-
deklôdésre számot. Minden túlzás nélkül állíthatjuk tehát, hogy a Karancs-
Medves vidéke, a Kárpátokat idézô Mátra, a szelíd dombsorokkal hullámzó
Cserhát, valamint a Börzsöny kiapadhatatlan lehetôségeket kínálnak a termé-
szet szerelmesei számára. A megyénket behálózó jelzett turistautak hossza
meghaladja a 800 km-t. Helyszûke miatt ezek mindegyikének leírására nem
vállalkozhatunk. A kedvcsinálónak szánt, apró részletektôl mentes leírásban,
több helyen is utalást teszünk alternatív célpontok elérésének lehetôségére.

GYALOGOS TÚRAAJÁNLATOK
NÓGRÁD MEGYÉBEN
BARANGOLÁSOK
AKARANCS-MEDVES VIDÉKÉN
A Bányász körút és néhány
leágazása
A S d jelzésû Bányász körút a Ka-
rancs–Medves vidékének leghosz-
szabb turistaútja. Végigvezet mind a
Karancs, mind a Medves jellegzetes
tájain, a Salgótarjánt körülölelô vul-
kanikus hegyvidéken. A Fô téri vas-
úti megállótól induló és ugyanoda
visszavezetô, 37 km hosszúságú,
1380 m szintemelkedést tartalmazó
turistaút a kisebb kitérôkkel kiegé-
szítve sok látnivalót kínál az érdek-
lôdôknek. Salgótarjánból az útvonal
több pontja autóbusszal is elérhetô,
illetve több pontjáról autóbusszal
utazhatunk vissza a városba, így az
erônlétének megfelelôen kiválasztott
szakaszát bárki könnyedén végigjár-
hatja. Egyvégtében szervezett formá-
ban is végigjárható, ugyanis a Nóg-
rád Megyei Természetbarát Szövetség
által minden év áprilisának utolsó
szombatján megrendezett „Karancs
–Medves 35” teljesítménytúrának is
ez az útvonala. A könnyebb bejárha-
tóság érdekében négy szakaszra
bontva ismertetjük a túra útvonalát.
1./ Salgótarjántól a Kápolna-hegyen
és a Karancson át Somoskôújfaluig
vezetô elsô szakasz hossza a kité-
rôkkel együtt kb. 13 km és 580 m
szintemelkedést tartalmaz. A Fô téri
vasúti megállótól indulva átme-
gyünk a 21-es sz. fôúton, elhaladunk
a megyei könyvtár elôtt, majd a
Karancs utcában lévô feszületnél a
jobbra ágazó ösvényre térünk és fel-
kaptatunk a Meszes-tetô egyik kilá-
tópontjához. Innen elénk tárul a vá-
rosközpont, háttérben a várost
keletrôl szegélyezô Pécs-kô a Som-
lya vonulatával, a déli látóhatárt pe-
dig a Mátra-bérc zárja. Az d jelzést
követve elhaladunk a Kálvária ke-
resztjei, a tv-torony és a vízmû kerí-
tése mellett, majd a rövidebb-hosz-
szabb emelkedôket és lejtôket tartal-
mazó úton 2 km-nyi távolságot meg-
téve a Nagyortáshoz érkezünk, ahol
találkozunk a Vadaskert felôl érkezô
P d jelzésû úttal. Innen a P d és S d
fonódásán, a szinte egyfolytában lej-
tôs úton 2 km-nyi gyaloglással a
Ceberna-völgy bejáratáig jutunk,
ahol a P d balra, majd jobbra kanya-
rodással elválik a S d-tól és a
Karancs tömbjének nyugati lábánál
haladva Karancsberénybe vezet. A
jobbra kiágazó S rpedig a Kercseg-
laposon át Somoskôújfalu várára
visz. A Ceberna-völgy bejáratától az
egyenes északi irányt tartva fokoza-
tosan emelkedô úton 1200 m-t meg-
téve a Ceberna-forrás helyét jelzô
kôrakásig jutunk. Itt célszerû egy kis
pihenôt tartani, mert utunk derék-
szögben jobbra kanyarodva 800 mé-
ternyi hosszúságban nagyon mere-
dek hegyoldalon szerpentinezik fel
a Karancs-nyeregre, ahol több turis-
taút találkozik.
A nyeregbôl érdemes egy rövid kité-
rôt tenni balra, a nyugati irányban
vezetô S rés Z d jelzésû úton a
mindössze 300 m távolságra lévô,
közepes fokú emelkedô leküzdésé-
vel elérhetô Margit-kápolnához.
A Karancs-nyeregbôl a S d jelzésû
Bányász körút jobbra kanyarodással
vezet tovább, de a balra leágazó
S ▲ jelzésû úton kitérôt tehetünk a
Karancs 729 m magas csúcsán lévô,
fenséges kilátást nyújtó kilátótorony-
hoz, majd a P ▲ jelzéseket követve
visszatérhetünk a Bányász körútra,
melyen balra jelentôs szintvesztést
követôen Somoskôújfalu
vasútállomására érkezünk, ahonnan
helyi járati autóbusszal negyed óra
alatt Salgótarján központjába
juthatunk.
2./ A második szakasz Somoskô-
újfalu vá.-tól Salgóbányáig vezet,
hossza a Salgóvárhoz és a Boszor-
kány-kôre tett kitérôvel együtt kb.

188
AKTÍV TURIZMUS
5 km, szintemelkedése pedig 350 m.
A kiindulási hely Salgótarjánból he-
lyi járati autóbusszal is elérhetô.
Az országút mentén induljunk el
észak felé, majd 50 méternyi távolsá-
got megtéve térjünk le jobbra a Ba-
ross G. utcába. További utunk során
a S djelzéseket követve helyenként
szintvonalban, máshol enyhébb-ki-
adósabb emelkedôkön haladunk
mindaddig, míg el nem érjük az
Acélgyár felôl érkezô d, valamint a
Tóstrand irányából felvezetô Z d
jelzésô utat. Innen a S d, a P d és a
Z d közös szakaszon vezet a
Dornyay turistaházig, majd a S d és
P rSalgóbányára. Érdemes azonban
útba ejteni a festôi körpanorámát
nyújtó Salgóvárat. Ekkor a P d és
Z d jelzésekhez való csatlakozástól a
jobbra rövid szakaszon velük együtt
futó S r jelzésû utat kell választa-
nunk, mely a közeli kis tisztástól
balra kanyarodással felvezet a Salgó-
nyeregbe, ahonnan a P „L” jelzésen
balra fordulva a Salgóvárat, jobbra
kanyarodva pedig a Boszorkány-kôt
kereshetjük fel. A 300-300 méternyi
kitérô után térjünk vissza a Salgó-ny-
eregbe, ahonnan utunkat a S r, majd
a S d és P rjelzéseken folytatva né-
hány perc alatt leérünk Sal-
góbányára. Salgóbányáról minden
egész órakor helyi járati autóbusz in-
dul Salgótarjánba.
3./ A harmadik szakasz Salgóbányá-
tól a Medves-fennsíkon át Szôrös-
pusztáig tart, hossza a Szilvás-kôi ki-
térôvel együtt kb. 11 km, szintemel-
kedése 150 m.
Salgótarjánból a minden óra 20
perckor induló 11B jelû autóbusszal
utazhatunk Salgóbányára. Az autó-
busz végállomásától a S d és P r jel-
zések mentén keleti irányba me-
gyünk. Nemsokára a Medves Hotel
mellett haladunk el, majd enyhe
emelkedôn túljutva megérkezünk a
Medves-fennsík peremére, ahonnan
irányt tartva megyünk tovább. Mö-
göttünk a horizontot a Boszorkány-
kô, a Salgó és a Karancs uralja, jobb-
ra tekintve pedig feltûnik a Szilvás-
kô és a távolban a Mátra vonulata, a
Heves–Borsodi-dombság, s jó látási
viszonyok esetén a Bükk is. A fenn-
sík K-i letörésénél a P r balra tér, s a
Medves-fennsíkot átszelve Somoskô
központjában ér véget. Mi jobbra
kanyarodva, a S d jelzéseket követve
leereszkedünk a Gortva-patak
völgyfôjébe, majd az egykori kôszál-
lító kisvasút nyomvonalán Rónabá-
nyáig megyünk, ahol keresztezzük a
ceredi országutat és egy rövid emel-
kedôt követôen útelágazáshoz érke-
zünk. Innen a S d egyenesen vezet
tovább, balra pedig az a S ▲ jelzésû
út indul ki, mely a Szilvás-kôt és a
körülötte található látványos geoló-
giai értékeket feltáró kôfejtôket kör-
bejárva felvezet a bazaltcsúcson lévô
kilátópontra, majd onnan lefelé ha-
ladva a Szilvás-kô nyergénél jobbra
fordul és hamarosan visszatér a Bá-
nyász körúthoz. Visszatérve a S d-
hoz azon balra tartva rövidesen Szil-
váskôpuszta két szélsô házához ér-
kezünk, ahol élesen jobbra kanya-
rodva kell továbbmenni. Rövid sza-
kasz után balra a Bárnába vezetô
S ■ jelzésû út ágazik ki. Egyenesen
továbbmenve utunk rövidesen ve-
gyes összetételû és korú erdôben
vezet, s a Hosszú-bérc tetô alatt eléri
a K d jelzésû „Kohászok útját”, mely
Salgótarjánt, Ózdot és Diósgyôrt köti
össze. A két jelzés rövid együttfutá-
sát követôen a S d derékszögben
jobbra fordul és Szôröspusztánál el-
éri a Zagyva völgyét, ahonnan autó-
busszal utazhatunk Salgótarjánba.
4./ A negyedik szakasz a Zagyva
völgyében lévô Szôröspusztától (Sal-
gótarjánból a Bárna, a Mátraszele és
a Mátranovák felé közlekedô autó-
buszokkal közelíthetô meg) a Pécs-
kô-nyergen át a kiindulási helyre,
Salgótarján fôterére vezet, hossza
kb. 10 km, szintemelkedése 400 m.
A szôröspusztai fateleptôl indulva, a
S d jelzéseket követve átkelünk a
Zagyva hídján, hamarosan jobbra
kanyarodva az egykori szénszállító
kisvasút nyomvonalán gyalogolunk
egy keveset, majd derékszögben
balra fordulva felfelé kapaszkodva
elérünk egy széles erdei utat, me-
lyen jobbra kanyarodva, továbbra is
emelkedôn megyünk felfelé. A Tor-
más-hegy enyhébb-meredekebb
emelkedôkkel tarkított 4 km-nyi sza-
kaszát leküzdve a Kotához érke-
zünk, ahol újabb jelzésekkel találko-
189

zunk. A P d balra Kazáron át a Mát-
rába vezet, a S r balra, majd jobbra
meredeken felkapaszkodik a Som-
lyára, és a Pécs-kô-nyereg elôtt visz-
szacsatlakozik a S d és P d jelzések-
hez. A Kotánál jobbra fordulunk, és
a S d, P d jelzések fonódásán, eny-
hén lejtô szilárdburkolatú úton foly-
tatjuk túránkat. Balról a Somlya ge-
rincének kiemelkedései (Tányér-kô,
Kis-Somlya) kíséri utunkat. A Pécs-
kô-nyeregbe jutva utunkat kereszte-
zi a Kohászok útja K d, mely jobbra
Bárna felé, balra pedig a P d-val
egyesülve Salgótarján Fô téri vasúti
megállójához vezet. Egyenesen to-
vábbmenve nemsokára elérjük a
jobbra kiágazó S ▲ és P ▲ jelzése-
ket, melyeken felkapaszkodhatunk a
festôi körpanorámát nyújtó Pécs-kô
542 m-es sziklacsúcsára. A csúcsról
visszajövünk a S d-hoz, majd jobbra
fordulva a sípályán és az erdôs ré-
szen leereszkedve a salgótarjániak
egykori kedvelt szabadidôközpont-
jába, a Dolinkába érkezünk. A Ko-
hász-stadion lelátója felett vezetô bi-
tumenes útról még egy búcsúpillan-
tást vethetünk a Salgóra és a Boszor-
kány-kôre, majd az Acélgyári és Rá-
kóczi úton át megérkezünk a Fô tér-
re.
Salgótarján–Pécs-kô–Salgótarján
A Medves körüli heves tûzhányó te-
vékenységek emlékét több egykori
vulkán ôrzi a környéken. Ezek egyik
jól ismert képviselôje a város köz-
pontjától keletres emelkedô, rövid
gyaloglással elérhetô Pécs-kô, mely
nemcsak geológiai szempontból ér-
dekes, hanem tekintélyes magassá-
gával pazar kilátást kínál 542 m ma-
gas csúcsáról. A Fô téri vasúti meg-
állótól a Bárna - Istenmezeje felé ve-
zetô K d jelzésû „Kohászok útja” és
a Kazáron át a Mátrába vezetô P d
jelzésû út a Pécs-kô-nyeregig közös
nyomvonalon vezet. Túránk elsô
szakaszát ez az útvonal képezi. A
vasúti megállót a D-i lépcsôlejárón
hagyjuk el, az aluljáróban balra me-
190
gyünk, átsétálunk az Erzsébet téren,
majd keresztezzük a Rákóczi utat, s
egyenesen továbbhaladunk a Péc-
skô utcán. Hamarosan elérjük a
jobbra ágazó Meredek utat, melynek
kezdeti enyhe emelkedôjén felfelé
haladva a második útelágazásnál
balra, a Damjanich útra fordulunk. E
családi házas utcán, majd a merede-
kebben emelkedô Erdôalja közön
kijutunk a városból. A végig köze-
pes meredekséggel emelkedô sze-
kérút elôször akácosban kanyarog,
majd egy bokros tisztás baloldali
szélén halad, s a Szilvás hétvégi há-
zai között felvezet a Pécs-kô-nyereg-
be, ahol csatlakozik a S d jelzésû Bá-
nyász körúthoz. Az itt található jel-
legzetes tölgymatuzsálemnél az ed-
digi P d jobbra kanyarodik, s a S d-
val együtt fut a Kotáig, a K d pedig
egyenesen vezet tovább Bárna felé.
A nyeregbôl mi a S d jelzéseket kö-
vetve balra megyünk a gerincen fel-
felé vezetô enyhén emelkedô úton,
s 800 méternyi gyaloglással elérjük a
jobbra kiágazó S ▲ és P ▲ jelzése-
ket, melyek meredeken felvezetnek
a Pécs-kô 100 méternyire lévô szik-
lacsúcsára. A csúcsról elénk táruló
panoráma minden eddigi fáradtsá-
gunkért kárpótol. Ny-i irányból Sal-
gótarján központját és a közelében
emelkedô dombsort láthatjuk, távo-
labb pedig az Ipoly és Dobroda völ-
gyébôl kiemelkedô magaslatok tûn-
nek fel. ÉNy-ról az Acélgyár és kör-
nyéke, valamint a Karancs hosszanti
tömbje, É-ról a Boszorkány-kô, Sal-
gó, Sátoros, ÉK-rôl pedig a Medves
látható. K-i irányból a Szilvás-kô,
Szép-hegy, Ôr-hegy, a Bárna körüli
magaslatok, távolabb a Heves-Bor-
sodi dombság hullámzó dombsorai
kínálnak látnivalót, leghátul pedig a
Bükk hatalmas tömbje magasodik.
D-rôl a Somlya, valamint a Mátra
hosszanti gerince látható. DNy-ról
pedig a Zagyva völgyét Ny-ról hatá-
roló Kelet-cserhát dombjai és maga-
sabb csúcsai sorakoznak. Ha befe-
jeztük a gyönyörködést, menjünk
AKTÍV TURIZMUS
vissza a S d-hoz, s azon jobbra tartva
a sípályán, majd erdôs részen ke-
resztül leereszkedünk a Dolinkába.
Innen kényelmes sétával visszaté-
rünk a város központjába. A túra
hossza kb. 8 km, 270 m szintemel-
kedéssel.
Salgótarján kemping–Salgó-nyereg
–Boszorkány-kô–Salgóvár
–Eresztvény–Somoskô
Salgótarján központjából több helyi
járati autóbusszal (6-os, 36-os, 46-os,
63-as) is utazhatunk a Tóstrand
szomszédságában lévô kemping
melletti végállomásig. A kempingtôl
a Z d jelzéseket követve elhaladunk
a sportpályák mellett, majd rövide-
sen egy kis fenyves sarkánál lévô út-
elágazáshoz érkezünk. Innen a balra
kiágazó Z r és a jobbra vezetô Z d
jelzésû utak alternatívát kínálva azo-
nos hosszúságban, változó meredek-
séggel vezetnek a Tatár-árok mély
horhosának két oldalán, majd Salgó-
puszta elôtt csatlakoznak egymás-
hoz. A Z d jelzések mentén Salgó-
puszta házai elôtt jobbra fordulunk
és hamarosan egy kis tisztásra érke-
zünk, ahol több jelzett turistaút is ta-
lálkozik. (A P d és Z d jelzések fonó-
dásán balra a Dornyay turistaházhoz
jutunk.) A tisztásról elénk magaso-
dik a Salgó várrommal koronázott
625 m magas csúcsa és jól látszik a
bazaltoszlopokra helyezett Petôfi-
emléktábla is. A jobbra kiágazó S r
jelzésû, enyhén emelkedô, öreg töl-
gyes, bokros részen vezetô úton né-
hány perc alatt a Salgó-nyeregbe ju-
tunk, ahol eddigi utunkat keresztezi
a P „L” jelzés. Forduljunk derékszög-
ben jobbra a P „L”-on és a fenyves
erdôn átvezetô gyalogúton 350 m
után eljutunk a Boszorkány-kô ket-
tôs csúcsú sziklagerincére (571 m),
ahonnan csodálatosan szép körpa-
noráma tárul elénk. A Boszorkány-
kô bazaltkúpjának K-i oldalában ki-
alakított rövid geológiai tanösvény
pedig a bazaltvulkanizmus különbö-
zô mozzanatainak megkövült emlé-
AKTÍV TURIZMUS
keit mutatja be. A tanösvényen,
majd a P „L” jelzésen térjünk vissza a
Salgó-nyeregbe, ahonnan egyenesen
továbbmenve, az egyre meredekeb-
bé váló ösvényen néhány perc alatt
feljutunk a 625 m magas bazaltkú-
pon lévô Salgóvár romjaihoz. Köz-
ben a jobbra esô zsákos bazaltoszlo-
pokon lévô márványtáblán olvashat-
juk, hogy „Itt járt 1845. június 11-én
Petôfi Sándor. E rom ihlette ôt Salgó
mûvének megírásában. Emeltette ezt
a táblát Salgótarján és vidékének kö-
zönsége a költô centenáriuma
(1923) emlékére.” Az ódon, történel-
mi hangulatot árasztó vármarad-
ványból ugyancsak szép kilátás tárul
elénk. Tiszta idôben még a Magas-
Tátra vonulata is látható. A várhegy-
rôl lefelé jövet a sziklafal alatti táblá-
nál balra kell fordulni, s a P „L” jel-
zésû, évszázados bükkök között ka-
nyargó ösvényen lefelé ereszkedve
nemsokára újabb erdei tisztáshoz ér-
kezünk. A közelítôleg háromszög
alakú tisztásnál találkozunk a S d és
P r jelzésekkel, melyek jobbra Sal-
góbányára vezetnek. Mi a balra ve-
zetô hármas jelzésô (P P „L”, P r, S d)
úton megyünk tovább, s néhány
percen belül elérjük a Dornyay turis-
taházat, ahol több turistaút találko-
zik. (Sajnos a turistaház hosszabb
ideje nem mûködik.) A Dornyay tu-
ristaház környékén megpihenhetünk
(kiépített tûzrakhelyek), szomjunkat
pedig a hatalmas bükkök és kôrisek
alatt fakadó, jó vizû Bodzfás-forrás
vizével olthatjuk. A pihenô után in-
nen túránkat É-i irányban, a P d jel-
zéseket követve folytatjuk. Egy rövid
szakaszon a szilárd burkolatú bekö-
tô úton megyünk tovább, majd a
Salgó Hotel alatti tisztásnál jobbra le-
térünk a festôi szépségû bükkös er-
dôbe, melynek dimbes-dombos te-
repe után Eresztvénynél keresztez-
zük a Salgóbányára vezetô ország-
utat. (Eresztvénybôl minden órában
helyi járati autóbusz Salgótarján köz-
pontjába.) Az országúton átkelve a
Petôfi-sétányon egyenesen haladunk
tovább a somoskôi vár irányába. A
felújított Napsugár étterem (étkezési
lehetôség) elôtt elhaladva hétvégi
házak mellett vezet utunk, s hama-
rosan egy kis pihenôhelyre, a Petôfi-
forráshoz érkezünk, ahol a leroskadt
fûzfatörzsek felfelé törô ágaikkal bi-
zarr formákat képeznek. A szintvo-
nalban kanyargó utunk mentén a ki-
sebb bokrok és facsoportok a kilá-
tást alig zavarják, így végig gyönyör-
ködhetünk a Karancs és a Sátoros
látványában, illetve a történelmi
hangulatot árasztó, a piros cserépte-
tôs házak fölé magasodó somoskôi
várban. A falu közelében balra leka-
nyarodunk a Petôfi-sétányról és eny-
he lejtôn lefelé haladva beérkezünk
a falu központjába. Innen már csu-
pán egy rövid séta következik felfelé
a település utcáján és megérkezünk
a Szlovákia területén álló vár tövé-
hez, a Petôfi-kunyhóhoz, ahol pihe-
nôhelyet, díszkutat találunk. Vissza-
térve a falu központjába autóbusszal
utazhatunk Salgótarjánba, vagy még
6 km-t vállalva, a P r jelzéseket kö-
vetve végigmehetünk a Medves-
fennsíkon Salgóbányáig. A salgótar-
jáni kempingtôl Somos-kôig vezetô
túra útvonalának hossza mindössze
7,5 km, szintemelkedése 350 m, így
3-4 óra alatt nem nagy túrázói gya-
korlattal rendelkezôk is könnyen tel-
jesíthetik.
Salgótarjánból a Kápolna-hegyre
és a Karancsra
Salgótarjánból a XIV. században
épült, 1991-ben felújított Margit-ká-
polnát rejtô Kápolna-hegyre és a
„Palóc Olimposz”-nak is nevezett
729 m magas, festôi körpanorámát
nyújtó Karancs-csúcsra több jelzett
turistaúton is feljuthatunk, s ennek
megfelelôen a lejövetelre is több al-
ternatíva kínálkozik. A Bányász kör-
út elsô szakaszánál leírtak szerint 13
km-es, közepesen nehéz túrával jár-
hatjuk be a Karancs-csúcs környé-
két. A Tóstrandtól felvezetô út lé-
nyegesen rövidebb. Ha ezt az útvo-
nalat választjuk, a Tóstrand mellett
lévô helyi járati autóbusz megállótól
(elérhetô a 6-os, 36-os, 46-os, 63-as
és a 11 A, 11 B jelzésû autóbuszok-
kal) a P ▲ jelzéseket követve a 21-
es sz. fôúton megyünk egy keveset,
majd a Kakuk–Toyota autószalon
mellett letérünk balra, s a szilárd
burkolatú, enyhén emelkedô úton
az egykori kôbánya udvaráig me-
gyünk, ahonnan egyre meredekeb-
bé váló kaptatót leküzdve feljutunk
a S d jelzésû keresztezôdésébe. (A
S d jobbra Somoskôújfalu vára ve-
zet) A S d jelzésen balra fordulva
enyhe emelkedôn néhány perc alatt
a Karancs-
nyeregbe juthatunk, ahonnan a Bá-
nyász körút elsô szakaszánál leírtak
szerint kereshetjük fel a Margit-ká-
polnát és mehetünk fel a Karancs-
kilátóhoz. A S d és P ▲ keresztezô-
désétôl a P ▲ jelzésû út É-i irányban
a bükkös, tölgyes erdôben nagyon
meredeken kapaszkodik fel a 300
méternyire lévô gerincre. A rádió-
amatôrök bázisánál balról csatlako-
zik a S ▲ jelzésû út. A gerincen
jobbra a P ▲ és S ▲ fonódásán 250
m megtételével elérjük utunk és a
Karancs– Medves vidékének legma-
gasabb pontját, a Karancs 729 m ma-
gas csúcsát, ahol jó állapotban lévô
kilátó magasodik. A kilátóra érde-
mes felmenni, mert magasan a fák
koronája fölé emelkedik és tiszta
idôben teljes körpanoráma nyílik ró-
la. Salgótarjánból a Tarján vendéglô-
tôl a P d és S d , Somoskôújfalu vá.-
ról a S d, Karancslapujtô központjá-
ból pedig a Z d vezet fel a Karancs-
nyeregbe.
A somoskôi vár és bazaltömlés
(útlevél szükséges!)
A közepes távolságú (oda-vissza 14
km) és nem nagy szintkülönbségû
túrával felkereshetjük a Szlovák
Köztársaság területén közvetlenül az
országhatár mellett elterülô
Somoskôi Állami Természeti Rezer-
vátumot és a benne található euró-
191

pai hírû ritkaságnak számító bazalt-
ömlést és Somoskô várát. Túránk ki-
induló pontja, Somoskôújfalu köz-
pontja, illetve az országhatár Salgó-
tarjánból a 11 A, 11 B, illetve 11 jel-
zésû autóbuszokkal érhetô el. A ma-
gyar–szlovák határon való átkelés
után 1 km-nyit gyalogolunk az or-
szágúton, majd a jobbra leágazó,
Bukovinka községbe vezetô úton
megyünk tovább. A község ÉK-i szé-
létôl a Z d jelzéseket követve a
Bikk-réten át a Sátormegi-pataknál a
magyar-szlovák államhatár kiszöge-
lléséhez érkezünk, ahonnan a tanös-
vényen romantikus környezetben
gyalogolva feljutunk a vár alatt lévô
„kôtenger”-hez. Még egy-két kanyar
az egyre meredekebbé váló szer-
pentinen és a 9 m magas „bazaltzu-
hatag”-hoz érkezünk. Az itt látható
öt- és hatszögû elválás a bazaltra jel-
lemzô, de ilyen formában európai
ritkaságszámba megy. Innen már
csak egy-két perc és a szûk ösvé-
nyen feljutunk a vulkanikus eredetû,
többszögû oszlopokra váló bazaltlá-
va-dombon épült várba. Ugyanezen
az úton térünk vissza a határátkelô-
höz.
A Bárna környéki „kövek”
Annak, aki Salgótarján és környéké-
nek megismerésére néhány napot
szentel, mindenképpen ajánljuk,
hogy programjából ne hagyja ki a
Bárna körüli nevezetességek felke-
resését. E festôi környezetô telepü-
lést Salgótarjánból mind gyalogosan,
mind pedig autóbusszal elérhetjük.
A gyalogos elérés egyik lehetôsége a
Salgótarján Fô téri vasúti megállótól
induló K d jelzésû "Kohászok útja",
melyen 12 km-es változatos terepen
történô gyaloglással jutunk Bárnába.
Salgóbányáról a S d, majd Szilváskô-
pusztától a balra leágazó S ■ jelzé-
seket követve pedig 11 km-es gya-
loglással érünk a szép fekvésû köz-
ségbe. Bárna központjából a vulka-
nikus eredetû Nagy-kô és Kis-kô,
valamint az oligocén idôszakban le-
192
rakódott tengeri homokkôbôl fel-
épülô Szér-kô mintegy 500 m szint-
emelkedést tartalmazó 14 km-es tú-
rával járható be. A község központ-
jából a K d-ot követve a Bárna-patak
folyásának irányában megyünk 200
méternyit, majd balra és a közeli for-
rástól jobbra kanyarodva haladunk a
kertek végénél. Itt jól láthatjuk a
keresztrétegzett homokkövet. Rövid
kaptató után útelágazáshoz érke-
zünk. A K ▲ egyenesen vezet to-
vább, nekünk pedig a jobbra kiága-
zó K d jelzésû úton kell továbbmen-
ni. A néhány méterre lévô dombra
felérve a balra esô vízfolyást keresz-
tezve, a füves területen át a szem-
ben lévô erdôszélt vegyük célba. In-
nen már jól követhetôk a K ▲ jelzé-
sek, melyek a vegyes faösszetételû
erdôben húzódó gerincen állandó
emelkedéssel felvezetnek a Nagy-kô
519 m magas csúcsára. A bazalt-
csúcsról fenséges panoráma tárul
elénk. Hosszasan gyönyörködhe-
tünk a Bükk, a Heves–Borsodi-
dombság, a Mátra és a Cserhát vo-
nulatában, de tanulmányozhatjuk az
évszaknak megfelelôen nyíló válto-
zatos sziklai növényzetet is. A Nagy-
kôrôl egy keveset visszafelé jövünk,
majd jobbra fordulunk, s a K ▲
mentén leereszkedünk a 400 méter-
nyire K ▲ jelzésû útra, melyen balra,
az öreg bükkösön át enyhe lejtéssel
megyünk addig, míg a jobbra kiága-
zó K d jelzésû utat el nem érjük. A
Kis-kôre ezen kell folytatni túránkat.
(A K d egyenesen Bárnába visz.) A
vékony akácosban vezetô, kissé ga-
zos úton 200 m-nyi szakasz után
jobbra kanyarodással tölgy szálerdô-
be érünk. Innen a Vadicsa-tetôn ve-
zetô kényelmes erdei úton 2 km-nyi
gyaloglással jutunk a Kis-kô bazalt-
sziklájához, melynek tövében egy
jókora kerek nyílás vonja magára te-
kintetünket. A gázokban és gôzök-
ben bôvelkedô láva kihûlése után li-
kacsos szerkezetû bazaltot eredmé-
nyezett. Valószínûleg egy nagy gáz-
buborék maradványaként keletke-
AKTÍV TURIZMUS
zett a Kis-kô érdekes geológiai kép-
zôdménye, egy hatalmas üreg, mely
a külvilággal régebben csak a tete-
jén lévô hasadékszerû természetes
nyíláson keresztül volt összekötte-
tésben. A Kis-kô körbejárása után a
K r jelzések mentén térjünk vissza a
K d-hoz, majd jobbra kanyarodva
sétáljunk le Bárna központjában,
ahonnan az ÉK-i irányban vezetô
K ▲ jelzésû úton felkereshetjük a 2
km-nyi távolságra lévô, keresztezett
homokkôbôl felépülô Szér-követ.
Bárnából autóbusszal térhetünk
vissza Salgótarjánba.
Salgótarjánból Ipolytarnócra
Ezt a megközelítôen 30 km hosszú
és kb. 900 m szintemelkedést tartal-
mazó nem könnyû túrát azoknak
ajánljuk, akik a Karancs-nyergen át a
Cserhát legészakibb lankáin és völ-
gyeiben tett egész napos gyaloglás
keretében szeretnék felkeresni az
Ipolytarnóc K-i határában, a Csapás-
völgyben lévô értékes ôslénytani és
geológiai leleteket. A 20 millió évvel
ezelôtti heves vulkáni tevékenység
változó vastagságú hamuval szórta
tele a környéket, megôrizve ezzel az
ôsvilági életnek egy pillanatát, kôbe
zárva az akkor élt állatok lábnyomait
és a növényeket. Salgótarján fôteré-
rôl a S d jelzésû Bányász körút elsô
szakaszánál leírtak szerint megyünk
a Karancs-nyeregig. Innen kitérôt te-
hetünk a Margit-kápolnához és a
Karancs-csúcsra. A Karancs-nyereg-
ben lévô turistaút-csomóponttól a
Ny-i irányban meredeken lefelé tartó
Z d jelzés Karancslapujtôn át egé-
szen Ipolytarnócig vezet. A bükkfák
közötti meredek szakaszon lejutunk
a Tarász-forráshoz (nevét az 1930-as
években a Kápolna-hegyi remete-
barlangban élt Tarász Ferencrôl kap-
ta), majd a most már enyhébben lej-
tô úton a Lepény-kôi kereszt követ-
kezik. Balról itt csatlakozik a Salgó-
tarjánból Karancsberénybe vezetô
P d,, s egy rövid szakaszon együtt fut
a Z d-val. Továbbra is a Z d jelzése-
AKTÍV TURIZMUS
ket követve félórányi kényelmes
menettel Karancslapujtô központjá-
ba érkezünk. A nagyközség fôutcá-
ján jobbra megyünk tovább, hama-
rosan áthaladunk a Dobroda patak
hídján, majd a baksaházi elágazónál
lévô buszmegállótól a derékszögben
jobbra kiágazó Kis utcán át elhagy-
juk a települést. Az elôttünk maga-
sodó dombra feljutva nagyon szép
kilátásban lesz részünk. (Karancs,
Dobroda-völgye, Mátra, Cserhát). A
gerincen vezetô úton hosszabb-rövi-
debb emelkedôk és lejtôk váltogat-
ják egymást. Egy hosszabb szakaszt
megtéve jelzésünk balra fordul. A
Szénégetô, a Völgyfô, a Kôszegô és
a Kis-Hallgató után a magyar–szlo-
vák államhatárra jutunk, melynek
sávjában 200 méternyit haladva a
391 m magas Nagy-Hallgatóra érke-
zünk. A geodéziai magasságponttól
balra tartva a Gerenda-bércen foly-
tatjuk utunkat, leereszkedünk a
Nagy-völgybe, majd jobbra kanyaro-
dással gyalogolunk a völgyben felfe-
lé. Elhaladunk egy kerítéssel körbe
vett kis házikó mellett, majd a Lige-
tes kaptatóján feljutunk a Kilenc-fe-
nyôhöz. Innen már 30 percnyi gya-
loglással a téglagyárhoz érkezünk,
ahonnan a bitumenes úton jobbra
vezetô Z „L” jelzéseket követve az
ôsleleteket kereshetjük fel, a Z d pe-
dig balra fordul és a falu központjá-
ban lévô autóbusz-állomásnál ér vé-
get.
TÚRÁK A MÁTRA NÓGRÁDI RÉSZÉN
Mátramindszent–Mátraalmás–
Galyatetô–Mátraalmás
A nehezebb túrát kedvelôknek
ajánljuk ezt a túrát, mellyel Mátra-
mindszentrôl vagy Mátraalmásról in-
dulva a Mátra második legmagasabb
pontját, a 964 m magas Galya-tetôt
és annak környékét kereshetjük fel.
Mátraalmásra Salgótarjánból autó-
busszal, Mátramindszentre pedig
Salgótarjánból autóbusszal,
Kisterenyérôl vonattal utazhatunk.
Mátramindszent vá.-ról indulva a P d
jelzéseket követve végigmegyünk a
hosszan elnyúló falun, majd a Mind-
szenti-patak völgyében haladunk to-
vább. Utunk nemsokára balra ka-
nyarodással meredekebb szakaszon
felkapaszkodik a gerincre, majd a
túloldalon lévô egyutcás Szuha köz-
ség kertjeinek végénél csordogáló
Galya-patak mentén vezet felfelé. A
patakvölgyet, majd a települést el-
hagyva továbbra is a P d jelzések
mentén haladunk, átmegyünk a
Gombás-réten, szálerdôben gyalo-
golva K-rôl megkerüljük a Cso-
moszvár csúcsát, s elérjük a
Mátraalmást Galyatetôvel összekötô
keskeny mûutat. Innen a P d egye-
nesen halad tovább, a jobbra kiága-
zó P r pedig a mûúton bevezet a 400
méternyire lévô, festôi környezetben
fekvô Mátraalmásra. (Büfé és szállás-
lehetôség). Innen Galyatetô már
csak 3,5 km-re van, de a szintemel-
kedés eléri az 500 m-t. Kis pihenô
után a P r jelzések mentén a Galyai
úton menjünk felfelé. A patakon át-
kelve utunk hamarosan viszszatér a
P d-hoz, s a P r itt véget is ér. Az
egyre meredekebb úton felfelé ha-
ladva még kétszer keresztezzük az
ugyancsak felfelé szerpentinezô kes-
keny mûutat, majd egy nyeregben a
K d, S d és P r jelzésû turistautakkal
találkozunk. Innen a P d jelzés jobb-
ra tart, nekünk azonban balra kell
fordulni, s a becsatlakozó három jel-
zés nyomvonalán elhaladunk a Ga-
lyatetô 964 m-es csúcsa mellett,
majd rövidesen a Péter-hegyese csú-
csán lévô, kôbôl épült kilátótorony-
hoz érkezünk. A kilátótól lépcsôs
betonjárdán lemehetünk a Hotel Ga-
lyatetôhöz, ahonnan menetrend sze-
rinti autóbusszal több célállomásra is
elutazhatunk. A Mátraalmásra való
visszatéréshez a Galyaváron át leve-
zetô utat javasoljuk. Ez esetben a
hotel elôl az ide vezetô úton vissza-
megyünk a P d becsatlakozásáig,
majd az országos K d jelzéssel
együtt futó S d és P d jelzéseket kö-
vetjük egészen addig, míg egy szép
füves terepen el nem érjük a S d-ból
jobbra kiágazó P ▲ jelzésû utat. To-
vábbi utunk során egészen
Mátraalmásig a P ▲ jelzéseket kell
követnünk. Szekérúton kezdetben
mérsékelt lejtôn bükkösben hala-
dunk lefelé, majd egy erôsen lefelé
tartó, mély úton leereszkedünk a
Gyalyavár nyergébe, ahol kereszte-
zünk egy erdészeti szállítóutat. In-
nen éles gerincélen vezetô ösvényen
rövid emelkedôvel jutunk fel a
Galyavár süveges kúpjára. Lefelé
ereszkedve hamarosan a sziklák Ny-
i pereméhez érünk, ahonnan É felé
káprázatos panoráma tárul elénk. A
sziklákról nagyon meredek ösvé-
nyen vezet lefelé a P ▲ jelzés, ezért
óvatosan, fától-fáig araszolgatva
menjünk lefelé. Egy jobbra kanyaro-
dás után utunk kényelmesebbé vá-
lik, majd mérsékelt lejtéssel leér egy
K r jelzésû széles oldalútra, melyen
jobbra fordulva a két jelzés fonódá-
sán néhány perc alatt megérkezünk
Mátraalmásra. Innen autóbusszal
utazhatunk Salgótarjánba.
Nagybátonyból a Mátra-bércre
A Zagyva völgyébôl a Mátra-bérc
irányába legtöbb jelzett turistaút a
nagybátonyi vasútállomásról indul
ki. A S d Mátraszentlászlóra, a Z d
Mátraszentistvánba, a P r pedig ké-
sôbb a P d-ba csatlakozva Ágasvárra
vezet. Mindhárom útvonal hossza 8
km körül mozog, szintemelkedése
pedig 500-600 m. A vasútállomásról
indulva a három jelzés egy rövid
ideig közös útvonalon vezet. Legha-
marabb a P r válik el jobbra, s elôbb
még a házak között vezetve, majd
Alsókatalin és a Büdös-kút érintésé-
vel szinte egyfolytában emelkedve
becsatlakozik a Kisterenye,
Szorospatak felôl Ágasvárra felveze-
tô P d-ba. A S d és Z d jelzések men-
tén hamarosan Nagybátony-Ófaluba
érkezünk, ahol rövid szakaszon csat-
lakozik utunkhoz a Maconkáról jövô
P r. A Lengyendi utcából jobbra ki-
193

ágazó Mátrai utcánál csatlakozik
utunkhoz a Somoskôrôl induló,
Kisterenyén, Szorospatakon és
Ágasváron át Szurdokpüspökibe ve-
zetô P d jelzés, a P r pedig véget ér
A S d, a Z d és P d jelzések fonódá-
sán haladunk tovább a Nagybátonyi-
patak völgyében. Egy magányos há-
zat elhagyva a S d balra elválik a
másik kettôtôl és egy mély vízmosá-
sos árok peremén át DK-i irányú ge-
rinc szekérútján vezet felfelé. A kap-
tatót leküzdve kényelmes szekér-
úton haladunk tovább, K-rôl megke-
rüljük a Borostyán-tetô 432 m magas
hosszúkás kúpját, majd ismét emel-
kedôn gyalogolva a Szorospa-
tak–Mátraalmás közötti szilárd bur-
kolatú erdészeti út mellett lévô, jó
vizû Bec-kúthoz érkezünk. Innen
meredek kaptatón haladva kereszte-
zünk egy széles köves utat, majd a
Vörös-kô nyergen át a Vörös-kô te-
tôn álló vasból készült kilátóhoz ér-
kezünk. Ha szép kilátásban akarunk
gyönyörködni, menjünk fel a nem
túl magas toronyba. A Vörös-kôtôl
már rövid idô alatt Mátraszentlás-
zlóra érkezünk. Az autóbuszmegál-
lótól jobbra a K d jelzés levezet
Mátraszentistvánba, ahonnan a jobb-
ra kiágazó Z d mentén visszatérhe-
tünk Nagybátonyba.
A Nagybátonyi-patak völgyében
a S d jelzés leválását követôen
a Z d és P d fonódásán haladva
nemsokára megérkezünk
Szorospatakra. Az Ajnácskô fogadó
(nem vendéglátó hely) mellett a Z d
jelzés letér balra, átvezet a Kecskés-
patakon, majd váltakozó meredek-
ségû úton haladva elôbb a
Szorospatak, Mátralmás, azt követô-
en pedig az Alsókatalin, Mátralmás
közötti szilárd burkolatú erdészeti
utat keresztezve az elhanyagolt
Cseterna-kúthoz érkezünk. Utunk-
ból már csak másfél kilométernyi
van hátra, de itt kezdôdik a legmere-
dekebb szakasz. Ezen túljutva ke-
resztezzük a Mátraszenlászló,
Ágasvár közötti kövesutat, majd a
194
most már kényelmes úton rövidesen
a Mátra-bércre érkezünk, ahol gyö-
nyörû látkép tárul elénk. A gerincrôl
már néhány perc alatt leereszke-
dünk Mátraszentistvánba, a Vidrócz-
ki csárda mellett lévô autóbusz meg-
állóba.
Szorospatakról a P d jelzéseket kö-
vetve a Mátralmásra vezetô keskeny
mûúton megyünk tovább, majd a
balra ívelô kanyarban letérünk jobb-
ra a széles földútra. A szálerdôben
egyre meredekebbé váló úton ka-
paszkodunk felfelé, keresztezzük az
Alsókatalin, Mátraalmás közötti szi-
lárd burkolatú erdészeti utat, majd
az Ágasvár-kúttól (a forrás a zsom-
békos benövés következtében nem
elérhetô) még egy kilométernyi sza-
kaszt megtéve jobbról csatlakozik
utunkhoz a nagybátonyi vasútállo-
másról felvezetô P r jelzés. Innen a
P d-ot követve egy meredek emel-
kedôt leküzdve a gerincen elérjük a
Mátraverebély felôl jövô K d-ot és a
Tarról felvezetô S d-ot, majd a há-
rom jelzés fonódásán kényelmesen
sétával az Ágasvári turistaházhoz ér-
kezünk. Az egész évben üzemelô tu-
ristaházban szállás és étkezési lehe-
tôség van. A közeli Ágasvár-csúcsra
igen meredek kaptatón a K ▲ jelzé-
sen mehetünk fel.
Mátraverebély–Ágasvár
Mátraverebélybôl az Országos Kék-
túra útvonalán 7,5 km hosszú, 550 m
szintemelkedésû túrával mehetünk
fel az Ágasvári-turistaházhoz. A vas-
úti megállótól indulva elôbb szántó-
földön haladunk, majd 1 kilométer-
nyi távolság után jobbra fordulunk
és fiatal erdôben, váltakozó mere-
dekségû úton gyalogolunk felfelé.
Hamarosan a Kôerdô-tetô É-ra lefutó
gerincének bokros tisztására jutunk,
ahonnan jó kilátás nyílik a Cserhátra
és a Karancsra. A szekérúton to-
vábbmenve megkerüljük a Kôerdô-
tetô 450 m magas kúpját, keresztez-
zük a Hárág-tetô gerincét, majd egy
újabb gerincen balra fordulva K-DK-
AKTÍV TURIZMUS
i irányban haladunk tovább. Innen
elsôsorban a Mátra-gerincre (Muzsla,
Nyikom, Óvár, Ágasvár) nyílik szép
kilátás. A Csalános lankás kúpján át-
haladva egy lapos nyeregben útcso-
móponthoz érkezünk, ahonnan me-
redeken emelkedô erdészeti föld-
úton elôbb szálerdôben, majd egy
tarvágási rész szélén egyre maga-
sabbra jutunk, keresztezünk egy
dózerutat, ahol jobbról a Tarról fel-
vezetô S d jelzésû, ezt követôen 300
méternyire pedig a Kisterenye,
Szorospatak felôl jövô P d jelzésû
turistaút csatlakozik a K d -hoz. A
három jelzés közös útvonalán ké-
nyelmes sétával megérkezünk az
Ágasvári turistaházhoz.
Tar–Tuzson Arborétum–Ágasvár
Tarról a S d jelzésû (a Tuzson Arbo-
rétumhoz vezetô S r kitérôvel) kb.
10 km hosszú, 520 m szintemelkedé-
sû úton mehetünk fel az Ágasvári tu-
ristaházhoz. A vasútállomástól a S d
jelzéseket követve a kertek végében
D-i irányban vezetô, jól kitaposott
gyalogúton indulunk el, majd a há-
zak közé érve balra fordulunk és el-
hagyjuk a települést. A Csevice-
völgyben felfelé haladva két csevice
kutat is találunk. A völgy bal oldalán
a Fehérkô-bányától a Szakadás-gö-
dörig az erózió által érdekesen ki-
alakított riolitos képzôdményeket és
sziklateraszokat láthatunk.
A Felsô-Csevice-kutakat elhagyva a
völgy nemsokára három felé ágazik.
Jelzett utunk a jobb oldali patak
mentén vezet tovább, s hamarosan
eléri a Szalajka- és Madarász-patak
összefolyását. Az innen 100 méter-
nyire balra kiágazó S r jelzésen
Fenyvespusztára, a szabadon láto-
gatható Tuzson Arborétumhoz tehe-
tünk kitérôt. Az arborétumot elhagy-
va a S r jobbra szálerdôben vezet
felfelé, s a Várbércen visszatér a S d-
hoz. A S d jelzések mentén hossza-
san felfelé kanyarogva egy dózerút-
nál balról csatlakozik a Mátraverebé-
ly felôl felvezetô K d majd 300 m-rel
AKTÍV TURIZMUS
feljebb a Kisterenye felôl jövô P d..
Innen már kényelmes úton pár perc
alatt megérkezünk az Ágasvári turis-
taházhoz.
A turistaháztól a Zagyva völgyébe
való visszatérésre bármelyik felveze-
tô utat választhatjuk.
Pásztó–Muzsla–Nyikom-nyereg–
Pásztó
Ezzel a körrel egy kb. 15 kilométe-
res, közepes nehézségû túrát tehe-
tünk a Nyugati-Mátrába. A vasútállo-
másról a P ▲, Z r és Z d jelzések fo-
nódásán indulunk túránkra. A város-
ban kanyarogva balra elôbb a Hasz-
nos felé vezetô Z d , késôbb a
Nyikom-nyeregbe vezetô Z r válik el
utunktól. A P ▲ jelzésen a Fô utcán
jobbra fordulva megyünk tovább,
majd az útelágazásnál a Szurdokpüs-
pöki felé vezetô baloldali ágra té-
rünk, s hamarosan átkelünk a Köve-
cses-patak hídján. Rövidesen elénk
tárul a Nyugati-Mátra vonulata. Bal-
ról jobbra haladva az Ágasvár jelleg-
zetes kúpja, majd a Nyikom, Ólom-
tetô, Nagy-Koncsúr, Kis-Koncsúr, s
legvégül a Gorka-tetô magasodik. A
Kövecses-patak hídjától 1 km-nyit
megtéve a balra kiágazó egysávos
mûútra fordulunk, majd azon a hét-
végi házak között kanyarogva me-
gyünk felfelé egészen
a Benkôtanya elé.
A tanya elôtt 80 méterrel P ▲ jelzésû
utunk élesen balra kanyarodik, s
egyre meredekebbé válva vezet fel-
felé a füves, sziklás, több helyen
bokrokkal, cserjékkel tarkított So-
mos-bércen. A gerincen haladva rit-
kás szálerdôbe érünk és felkapta-
tunk egy széles erdei út hajtûkanyar-
jához. Ezen balra szép, öreg bükkös-
ben megyünk felfelé kanyarogva,
majd 800 méternyit megtéve
a Muzsla-csúcs É-i nyergébe érke-
zünk, s itt véget ér a P ▲ jelzés.
A nyeregbôl jobbra, a P d jelzést kö-
vetve meredek, sziklás gerincen ve-
zetô ösvényen felkapaszkodunk a
805 m magas Muzsla-csúcsra.
A P d tovább Szurdokpüspökibe ve-
zet. A csúcsról visszatérünk az É-i
nyeregbe, majd a gerincen a P d
mentén az Ólomtetôn át megyünk a
Nyikom-nyeregig, ahonnan a balra
kiágazó, meredeken lefelé vezetô
Z r jelzésû úton, a Tölgy-kút érinté-
sével visszatérünk Pásztóra.
TÚRÁK A CSERHÁTBAN
Az Országos Kéktúra vonalán
Az Országos Kék-túra Ágasvártól
Csóványosig tartó, Nógrád megyét
átszelô 140 km-nyi hosszú vonalá-
nak bejárása több napot vesz igény-
be, de egy-egy rövidebb szakasza is
sok érdekes látnivalót kínál. Ahol
nem teszünk külön utalást, termé-
szetesen mindig a d-ot kell követni.
Mátraverebély–Nagybárkány (10
km) Mátraverebély központjából in-
dulva (OK-bélyegzés) keresztezzük
a 21-es sz. fôutat, s hamarosan a régi
fôúthoz érkezünk. (Innen érdemes
balra egy kis kitérôt tenni, s meg-
nézni a község nevezetes mûemlék
templomát.) Továbbmenve nemso-
kára felkapaszkodunk a Nagy-aszó
kopasz dombjára, ahonnan szép ki-
látásban gyönyörködhetünk. A Csa-
pós-tetô elérése után szintvonalban
haladunk egy darabig, elérjük a
jobbra letérô K ■ jelzést, melyen a
800 méternyire lévô híres búcsújáró-
helyre, Szentkútra tehetünk kitérôt.
Az elágazótól folytonosan lefelé ha-
ladva Sámsonházára érkezünk. A kis
település É-i határában emelkedô
várhegyen állott egykor Fejérkô vá-
ra. A települést a mûúton elhagyva,
hamarosan a várhegy alatti kôfejtô-
höz érkezünk, s a szép feltárulásban
láthatjuk az egykori andezit vulká-
nosság réteges elrendezôdésû kôze-
teit, melyet tengeri üledékbôl álló
lajtamészkô réteg fed. Továbbme-
gyünk az országúton 1 km-nyit,
majd balra letérve, a dombon át
Nagybárkányba érkezünk (OK-bé-
lyegzés).
Nagybárkány–Tepke–Hollókô
(24 km)
Nagybárkányt a katolikus templom
felé vezetô úton hagyjuk el. Szinte
egyfolytában felfelé haladunk. A
Hármashatár-hegyet DK-i irányból
megkerülve felkapaszkodunk a Kö-
ves-bércre, elhaladunk a Varjú-bér-
cek alatt, majd a Nagy-kô tetô követ-
kezik, ahonnan leereszkedünk a
Garábi-nyeregbe. Útközben több
K ▲ leágazással találkozunk, me-
lyek a Tepke-gerinc egy-egy maga-
sabb kiemelkedésére vezetnek. (A
Garábi-nyeregbôl jobbra K ■
Garábra, balra K r Mátraszôlôsre.)
Továbbmenve a gerincen a Tepke h-
egy következik a rozzant kilátóval.
Lefelé ereszkedve elhagyjuk a balra
kiágazó, Pásztóra vezetô K r-et, leér-
kezünk a mûútra, melyen jobbra
egészen Felsôtoldig gyalogolunk.
Közben elhaladunk a Bablevescsár-
da (OK-bélyegzés) elôtt (K K r Cser-
hátszentivánon és a Zsúnyi-patak
völgyén át Ecsegre) és keresztül me-
gyünk Alsótoldon. Felsôtoldot nem
sokkal a garábi elágazó után balra
letérve hagyjuk el, majd a Fekete- és
Szár-hegy közötti völgyben felfelé
haladunk egy nagy kiterjedésû füves
terület széléig. A tisztás szélén veze-
tô jelzett úton vagy a közepén felfe-
lé vezetô földúton a lapos gerinchát-
ra érve feltûnik Hollókô vára, majd
jobbra kanyarodva, s az erdôs ge-
rincre felérve megpillanthatjuk Hol-
lókôt is. A világörökség részeként
nyilvántartott ófalui részen megte-
kinthetjük az érdekes látnivalókat, a
K ▲-ön kitérôt tehetünk a várhoz is
(OK. bélyegzés).
Hollókô–Nógrádsipek–
Cserhátsurány (18 km)
A mûemlékfalu és a vár megtekinté-
sét követôen Hollókôrôl tovább-
menve Ny-ról megkerüljük a várhe-
gyet, majd le-föl menetek váltakozá-
sával egy meredekebb szakaszon is
túljutva felérünk a Dobogó-tetô
nyergébe. Innen a balra kiágazó S d-
on Kutasót kereshetjük fel. A S ▲-ön
195

a Dobogó-tetôre tehetünk kitérôt,
ahol kilátótorony magasodik. A K d-
on DNy felé haladva leereszkedünk
egy völgybe, s a völgyet követve
Nógrádsipekre érkezünk (OK-bé-
lyegzés), ahol két mûemlék jellegû
kúria is található. Nógrádsipeket
Ny-i irányban hagyjuk el. A Hegyes-
tetôig felfelé vezetô utunk a csúcs
alatt elhaladva kényelmesebbre vált.
A zárt erdôbôl kiérve D-i irányt kö-
vetve haladunk tovább a „Szécsényi
út felett” nevû dombon, ahonnan
szép kilátás tárul elénk. Rövidesen
megpillanthatjuk a Szandai-várhegy
csúcsán álló romot is, majd 2 km-nyi
lefelé tartó gyaloglást követôen a
Belsô-Cserhát egyik szép környezet-
ben fekvô településére, Cserhát-
surányba érkezünk. Érdemes megte-
kinteni a katolikus és az evangélikus
templomot, valamint a XVII. század-
ban épült Jánossy-kastélyt. A falu
közepén félhektárnyi horgásztó is
található.
Cserhátsurány–Szandaváralja–Szan-
davár–Becske–Romhány (27 km)
Cserhátsurányból a Cserháthaláp fe-
lé vezetô mûúton haladunk tovább.
Még a településen belül balra letér-
ve, s DK-i irányt követve a terényi
mûútig megyünk, melyen balra for-
dulunk és kilométernyi távolság
után letérünk jobbra. Nyílt terepen
egy bokrokkal szegélyezett vízfolyás
mellett haladunk, majd betérünk a
Balassi-erdôbe, s a Csukori-erdôn át
megérkezünk Szandaváraljára (OK-
bélyegzés). Innen balra a szomszé-
dos Szanda község felé vezetô mû-
úton megyünk tovább, majd a falu
szélétôl nem messze lévô dombon
letérünk jobbra. Folytonos emelke-
déssel haladunk a széles úton, majd
hosszabb szakasz megtétele után jel-
zésünk a jobbra kiágazó ösvényre
tér, melyen az utolsó részében iz-
zasztóan meredek emelkedôn fel-
kaptatunk a XIII. század második fe-
lében épült vár romjaihoz. Az 528 m
magas csúcsról pazar kilátás tárul
196
elénk. A várhegyrôl meredek, köves
ösvényen jutunk le, majd enyhéb-
ben lejtô tisztás és erdôs részeken
váltakozva vezetô úton haladva
megérkezünk Becskére. (OK-bé-
lyegzés)
A községet kettészelô fôúton balra,
Nógrádkövesd irányába megyünk,
majd a szélsô házakat elhagyva leté-
rünk jobbra, s a nyílt terepen vezetô,
minden irányba jó kilátást biztosító,
széles földúton egy dombon át a
Galga folyásához érkezünk. Útvo-
nal-módosulás következtében K d
jelzésünk a Galga innensô partján a
völgyben jobbra vezet felfelé a volt
vasúti megállóig. Keresztezzük a sín-
párt, majd jobbra tartva a Kisecset
felé vezetô régi kövesúton megyünk
kilométernyit, s balra letérve egy ge-
rincre kaptatunk fel. Ezt követôen
jobbra kanyarodással enyhe emelke-
dôn, majd lejtôn hosszasan me-
gyünk tovább Felsôbodonyig (OK-
bélyegzés), ahol a Balassagyarmatról
jövô S d csatlakozik utunkhoz. A
mûúton vezetô két jelzés közös vo-
nalán nemsokára Romhányba érke-
zünk (OK-bélyegzés)
Romhány–Felsôpetény–ôsagárd–
Naszály–Katalinpuszta (27 km).
A romhányi vasútállomásról a fôútra
megyünk, majd jobbra, D-i irányban
indulunk. (Hamarosan elérjük a
jobbra kiágazó K r-et, mely a Rákó-
czi emlékét idézô török mogyorófá-
hoz vezet.) A települést elhagyva
domboldal tisztásán megyünk felfe-
lé, ahonnan visszatekinthetünk
Romhányra és környékére. A továb-
biakban zárt erdôben hosszasan fel-
felé kanyarogva haladunk, amíg
csak el nem érjük a felsôpetényi
agyagbánya feletti területet, ahon-
nan hamarosan Felsôpeténybe érke-
zünk. (OK-bélyegzés). A Lókas-pa-
tak völgyébe települt Felsôpetény
nevezetessége a közeli dombtetôn
álló, 1902-ben épült kastély, mely-
ben jelenleg gyermekotthon mûkö-
dik. Ebben az épületben tartották
AKTÍV TURIZMUS
házi ôrizetben Mindszenthy József
hercegprímást az 1956-ban történt
kiszabadulásáig. Felsôpetényrôl a
D-i irányban emelkedô Galamb-
hegy felé indulunk, amelyre bokros,
benövéses részen át jutunk fel. A
tisztás részrôl jó kilátás nyílik a Rom-
hányi-hegyek vonulatára. A távolban
D-rôl hamarosan feltûnik a Cserhát
egyik nevezetes tömbje a Naszály,
mely már a szomszédos Pest megye
területén magasodik. A Galamb-he-
gyet magunk mögött hagyva lejtme-
nettel nemsokára Ôsagárdra érke-
zünk. (OK-pecsételôhely). Továbbra
is a D-i irányt követve feljutunk a
Farkas-bérc tisztására, ahonnan szép
kilátás nyílik a Naszályra és a Bör-
zsönyre. Nógrád és Pest megye hatá-
rát átlépve a Török-rétig megyünk
tovább, ahol utunkat a Naszály É-i
lábánál Katalinpusztára vezetô P d
keresztezi. Innen a Naszály gerincé-
re egyre meredekebbé váló ösvé-
nyen kapaszkodunk felfelé. A Ko-
pasz-tetô 527 m-es csúcsán túljutva
jobbra K Ω jelzés vezet, melyen a
közeli Násznép-barlangot kereshet-
jük fel. (A legenda szerint a szom-
szédos Kosd községbôl a török elôl
ide menekült a lakodalmas nász-
nép.) A gerincre visszatérve hamaro-
san elérjük a Naszály legmagasabb
csúcsát (652 m), melyen kilátóto-
rony található. A kilátótorony tetejé-
rôl csodálatosan szép kilátás nyílik a
környezô vidékre (Dunakanyar, Vi-
segrádi-hegység, Cserhát). A csúcs-
ról Ny-i irányban haladva merede-
ken ereszkedünk lefelé, majd ké-
nyelmesebbé váló oldalazó úton
megyünk tovább. Katalinpuszta kö-
zelébe érve az Országos Kéktúra
népszerûsítésében nagy szerepet
vállaló, tragikus körülmények között
elhunyt Rockenbauer Pál emlékének
állított kopjafa elôtt álljunk meg egy
rövid idôre. A kopjafától hamarosan
megérkezünk Katalinpusztára (OK-
pecsételô hely). Az Országos Kéktú-
ra útvonala itt búcsút int a szelíd
dombokkal hullámzó kedves cserhá-
AKTÍV TURIZMUS
ti tájnak. Innen Ny-ra már egy másik
tájegység, a Börzsöny kezdôdik. A
K d jelzés egy darabig még Pest me-
gye területén kanyarog, majd a
Nagy-kô hegyrôl leereszkedve visz-
szatér Nógrád megye területére, s
Nógrád községbe vezet.
(Katalinpuszta–Nógrád 15 km)
Szirák–Béri Nagy-hegy–
Szandai-várhegy
A Z d jelzésû, 21 km hosszúságú,
760 m szintemelkedést tartalmazó
turistaút a cserháti vulkánosság két
érdekes képzôdményéhez, a béri
andezit-ömléshez és a Szandai-várh-
egyre vezeti el az érdeklôdôket. A
Szirák központjában lévô autóbusz
megállótól D-i irányt követve a Kas-
tély Szálló (Teleki–Dégenfeld kas-
tély) felé indulunk el. Elhaladunk a
Kastély Szálló elôtt (turistaszállás is
van), majd a mûútról jobbra letérve
földúton megyünk tovább, s jobbra
kanyarodással feljutunk a kastély
mögötti dombon lévô lovas pályá-
hoz. Innen Z d jelzésünk enyhe
emelkedôn, mezôgazdaságilag mû-
velt területek, szôlôparcellák között
egyenesen felvezet a Szirákot Van-
yarccal összekötô mûútra. A mûúton
600 méternyit megyünk balra, majd
letérünk jobbra és az Egresi-erdôn
keresztülhaladva tisztás szélére érke-
zünk. Irányt tartva megyünk tovább
a szemközti erdôszélig, ahol balra a
Vanyarcon át Galgagutára vezetô Z r
jelzés ágazik ki. Mi továbbra is a Z d
jelzéseket követve jobbra fordulunk,
s eleinte az erdôszélen, késôbb bok-
rokkal tarkított tisztáson vezetô sze-
kérúton 1,5 km-t megtéve egy
völgyben útelágazásokhoz érke-
zünk. Figyelmesen keressük meg a
jelzést, s azt követve, ÉNy-i irányt
tartva menjünk tovább. Zárt erdôben
váltakozó típusú utakon elôbb éle-
sen jobbra, majd azt követôen nem-
sokára élesen balra kanyarodva az
Egres-hegy oldalában haladunk fel-
felé. A Z ▲ jelzést elérve azon jobb-
ra tudunk felmenni a Nagy-hegyre, a
híres béri andezitömléshez.
(A Z d Ny-ról megkerüli a csúcsot.)
A 403 m magas andezit csúcsról fen-
séges panoráma tárul elénk. Ny-i
irányból feltûnik túránk célpontja, a
Szandai-várhegy is. A Z ▲ jelzésen
lejutunk a bányaudvarra, ahol a
változatos elrendezôdésû,
hatszögletû bazaltoszlopokat
tanulmányozhatjuk.
A Z ▲ hamarosan visszaér a
Z d-hoz, s azon jobbra folytatva
utunkat leereszkedünk a Bér felé ve-
zetô patakvölgybe, ahonnan jobbra
Z r jelzés vezet a kis település köz-
pontjába. Mi hosszabb szakaszon a
Bér-patak völgyében a Z d jelzések
mentén haladunk tovább.
Csobánkapusztát elhagyva elôbb de-
rékszögben jobbra, nemsokára pe-
dig balra kanyarodunk, majd egy út-
leágazástól a bal oldali ágon felkap-
tatunk a Peres-hegy gerincére. A
hosszú gerinc alatt nagy kiterjedésû
füves terület található, melyen jól ki-
járt, széles mezei út vezet tovább.
A Z d jelzésû út helyett érdemesebb
ezt a jelzetlen utat választani, mert a
kilátás errôl sokkal szebb, végig
szembôl láthatjuk a Szandai-várhe-
gyet, s 2 km-nyi szakaszt követôen
egyesül a Z d jelzésû úttal. A két út
újbóli egyesülését követôen a jelzett
úton megyünk tovább a Viritnya fe-
lé, melyet elérve, eddigi Z d jelzé-
sünk az Országos Kéktúra K d-jához
csatlakozva véget ér. Az elôttünk
magasodó Szandai-várhegyre a K d
jelzésen balra, majd ezt követôen
jobbra kanyarodva nagyon meredek
ösvényen jutunk fel. A csúcsról
elénk táruló csodálatos panoráma
mindenért kárpótol.
A Budai-hegység, a Gödöllôi-domb-
ság, a Mátra, a Karancs, a Börzsöny
és a Pilis megszámlálhatatlan sok
csúcsát láthatjuk. A várhegyrôl a
K d jelzésen visszafelé Szan-
daváraljára, balra tovább pedig Bec-
skére mehetünk.
Balassagyarmat–Csesztve–Romhány
A Balassagyarmatról induló és
Csesztvén át Romhányba vezetô S
jelzésû, 38 km hosszú, 700 m szint-
emelkedésû turistaúton Nógrád me-
gye egyik történelmi és irodalmi em-
lékekben gazdag vidékén túrázha-
tunk. A balassagyarmati vá.-ról indu-
lunk és a S d jelzéseket követve át-
megyünk a közeli felüljárón, majd
az épületek között kanyarogva a
Nyírjesi-tavakig vezetô földútra
érünk, melyen a tavakig megyünk
tovább. A gyarmatiak kedvelt hor-
gász- és pihenô helyétôl rövid idô
alatt elérjük a Segítô Szûz-forrást és
kegyhelyet, ahol érdemes rövid pi-
henôt tartani. Továbbmenve az
erôdben kanyargó, fahidakon átve-
zetô ösvényen nemsokára homokos
szekérútra érkezünk. A Huttyán-
tanyát elhagyva, a Madách-tanya
mellett elhaladva Ipolyszögre érke-
zünk. A településtôl a 22. sz. fôúton
megyünk egy közeli parkolóig, ahol
letérünk balra, s homokos talajú,
enyhén emelkedô úton megyünk to-
vább. A Lôrinci-erdôkön át a fenyve-
sekkel szegélyezett erdészlakhoz
érünk, ahol jobbra fordulva elôbb
rövid lejtôn, majd balra kanyarodva
hosszú emelkedôn megyünk tovább
egészen Csesztvéig. A csendes kis
nógrádi település Madách Imre ne-
vével forrott egybe. Alkotó éveinek
jelentôs részét töltötte itt Madách ab-
ban a kúriában, amely a település
feletti dombon egy gondozott 5 hek-
táros parkban áll. Csesztvérôl to-
vábbmenve S d jelzésünk egy tisztás
gerincre vezet fel, ahonnan szép ki-
látás nyílik a Szanda-hegyre, a Na-
szályra és a Börzsönyre. A gerincen
vezetô szekérúton a Lipinye-tetôre
jutunk, ahol híradástechnikai torony
magasodik. A közeli ritkás részrôl
Balassagyarmatot, a szlovák terüle-
ten lévô Márton-hegyet és a Karancs
tömbjét is láthatjuk. A toronytól lefe-
lé haladva a Naszály és a Börzsöny
vonja magára tekintetünket, miköz-
ben hamarosan Göröcpusztára érke-
zünk. Innen változatos terepen ka-
nyarogva hosszasan gyalogolunk to-
197

vább amíg csak fel nem jutunk a
Szátok K-i határában emelkedô
dombtetôre. A továbbra is változatos
terepen vezetô úton elôbb Alsó-
bodonyba, majd a település fôutcá-
ján haladva Felsôbodonyba érke-
zünk, ahol eddigi S d jelzésünk csat-
lakozik az Országos Kéktúra K d jel-
zéséhez. Innen jobbra kanyarodva a
két jelzés fonódásán nemsokára
megérkezünk Romhányba.
TÚRÁK A BÖRZSÖNY NÓGRÁDI RÉSZÉN
Diósjenô–Csóványos–Diósjenô
Diósjenôrôl induló 17 km hosszú,
720 m szintemelkedést tartalmazó
körtúrával kereshetjük fel a Bör-
zsöny legmagasabb csúcsát, a Csó-
ványost. A vasútállomásról a Z d, S d
és K d jelzések közös vonalán me-
gyünk a kemping irányába. Még a
községben elôbb a K d, majd a S d
válik el Z d jelzésû utunktól és S ■,
majd hamarosan egy másik utcán
végigjövô P „X” csatlakozik hoz-
zánk. A faluból kiérve a három jel-
zés régi kocsiúton felvezet a Diós-
jenôt Kemencével összekötô aszfalt-
útra. (Itt a S ■ jobbra tér és a Závo-
zon át Királyházára vezet.) Pár mé-
tert megyünk az aszfaltúton, majd a
Z d, P „X” jelzéseket követve balra, a
hegyoldalon felfelé vezetô ösvényre
fordulunk. Hamarosan keresztezzük
198
a Királyrétrôl átvezetô köves erdô-
gazdasági utat, melyen a P „X” balra
kanyarodva elválik a Z d-tól, majd a
Cseh vár felett újból visszacsatlako-
zik. A tölgyesben irányt tartó Z d jel-
zésû, erôsen emelkedô ösvényen
felfelé kapaszkodva már bükk szál-
erdôben elérjük a Dugóhúzónak ne-
vezett árokszerû kis völgy „fôjét”.
Jobbra kanyarodva a bükkök között
izzasztóan meredek ösvényen a
Cseh vár felôl érkezô szekérútra ju-
tunk, melyen újra találkozunk a
P „X”-el. Jobbra tartva feljutunk a
Magas-hegyi-nyeregbe, ahol a P „X”
balra, a Foltán-kereszt felé végleg el-
hagyja a Z d-ot. (Csóványosról ezen
fogunk visszatérni.) A nyeregbôl
egyenesen továbbmenve leereszke-
dünk a kicsiny Gál-rétre, majd a Ke-
mence-patakon átkelve a Cigányvár-
nak nevezett hegyoldalon 2 km-nyi
erôs hegymenettel a Királyháza felôl
érkezô K ■-el találkozunk. Rövid
együtt haladást követôen a K ■ bal-
ra leválik és a Foltán–kereszt érinté-
sével Királyrétre vezet. A bükkerdô-
ben vezetô Z d-an feljutunk a Nyír-
rét tetejére, ahonnan jó rálátás nyílik
a Bárány-bércre. A Nyír-réten átvág-
va Z d jelzésünk fenyves csoportok
között vezet, a Varsa-tetônél jobbról
csatlakozik hozzá a P ▲ és a két jel-
zés balra nagyon meredeken emel-
kedô úton felvezet a Csóványos 938
AKTÍV TURIZMUS
m magas csúcsán álló kilátóhoz.
A kilátóra érdemes felmenni, mert
tetejérôl nem mindennapi panorá-
mában gyönyörködhetünk. A Csóvá-
nyosról visszafelé az Országos Kék-
túra útvonalán ereszkedünk lefelé a
bükkösben egészen a Foltán-ke-
resztig. Innen továbbra is a K d-ot
követve Nógrád községbe, a jobbra
vezetô K ■-ön pedig Királyrétre is
mehetünk. A Diósjenôre való vissza-
téréshez a balra lefelé vezetô P „X”-
et kell választanunk, melyen a
Lóégés, Verebes-kaszáló, Bárány-
bérc útvonalat követve a Magas-he-
gyi-nyeregnél csatlakozunk a Z d-
hoz, s azon jobbra fordulva, vagy to-
vábbra is a P „X”-et követve leeresz-
kedünk Diósjenôre.
Nógrád–Csóványos–Diósjenô
Nógrád községbôl a Csóványoson át
Diósjenôre egy kb. 24 km hosszú,
jelentôs (900 m) szintemelkedést tar-
talmazó túrával is mehetünk. (A vas-
útállomástól K „L” jelzés vezet a falu
fölé magasodó dombon épült vár
romjaihoz.) A vasútállomásról az Or-
szágos Kék-túra vonalán, a K d és
Z d fonódásán kell elindulni. A so-
rompónál keresztezzük a vasutat,
majd néhány perc alatt a falu szélé-
nél lévô Csurgó-forráshoz érkezünk.
(A Saj-kútig ez az utolsó ivóvízvételi
lehetôség!) A Kálvária-domb és az
útszéli kôkereszt mellett elhaladva
utunk balra kanyarodva vezet a Fe-
kete-patak árkához, ahonnan irányt
tartva megyünk az erdô széléig. In-
nen váltakozó faösszetételû erdôben
megyünk egészen a Béla-rét sarkáig,
ahol a Z d letér balra és Királyrétre
vezet. A K d-on továbbhaladva, 2
km-nyi utat megtéve keresztezzük a
Diósjenôt Királyréttel összekötô er-
dôgazdasági utat, s hamarosan meg-
ékezünk a Saj-kúthoz. (Érdemes
megtölteni a kulacsot, mert útköz-
ben Diósjenôig már nem lesz ivó-
víz.) Innen utunk egy éles balkanyar
után egyre meredekebbé válva ne-
héz terepen kapaszkodik fel a Saj-
AKTÍV TURIZMUS
kút-bércre, majd eléri a Foltán-k-
eresztet (707 m). A kereszt Foltán Já-
nos erdôôr emlékét ôrzi, akit enge-
dély nélküli legeltetôk, favágók
agyonvertek. A Foltán-kereszti turis-
taút-csomóponttól a K balra Király-
rétre, jobbra Királyházára vezet. Ha
fáradtak vagyunk, s nem akarunk
felmenni a Csóványosra a P „X”-en
jobbra már innen is lemehetünk
Diósjenôre. A Foltán-keresztnél tar-
tott szusszanásnyi pihenô és a tájban
való gyönyörködés után továbbra is
a K d jelzést követve sûrû bükkös-
ben, erôs emelkedôn jutunk fel a
Három-hárs gerincére. Az út itt jobb-
ra kanyarodik és szép, hullámos,
gyepes gerincútként vezet a Csóvá-
nyos felé. Menet közben több
pontjáról is szép kilátásban gyönyör-
ködhetünk, majd az utolsó párszáz
méteres szakaszon nagyon meredek
emelkedôt kell leküzdenünk, hogy
feljussunk a Börzsöny legmagasabb
csúcsára, a 938 m magas Csóványos-
ra. A Csóványosról végig a Z d jelzé-
seket követve, szinte egyfolytában
lejtôn haladva, 9 km-nyi út megtéte-
lével jutunk le Diósjenôre.
Nagyoroszi–Diósjenô
Drégelyvár v. m. (Nagyoroszitól 14
km hosszú, 480 m szintemelkedésû,
nem nehéz túrával mehetünk Diós-
jenôre. Nagyoroszi (Drégelyvár vm.-
tól indulva a Z d és K r jelzések kö-
zös vonalát követjük. Mintegy más-
fél km után a K r letér jobbra ké-
sôbb becsatlakozik a K d-ba, melyen
a P „L”-ra való letéréssel a Drégely-
vár romjaihoz, majd a P d-on Drége-
lypalánkra mehetünk. A Z d elôbb
szekérúton, majd szilárdburkolatú
erdészeti úton haladva a Duna–Ipoly
Nemzeti Park határán lévô Pénzásás-
hoz vezet, amely jelentôs turistaút
elágazási pont. (A K d jobbra a Dré-
gelyvár felé, balra haladva pedig
Diósjenôre vezet, a Z d innen hont
felé veszi útját.) Mi a Királyházára
vezetô K ■ jelzésen folytatjuk utun-
kat a Csánki-kertig. (A K ■-ön to-
vábbmenve 5 percnyi járásra találjuk
a Faragott-kutat, melynek vize iha-
tó.) A Csánki-kerttôl a S d jobbra Ki-
rályházára visz, nekünk azonban a
S d-on balra kell továbbmenni, me-
lyen lefelé haladva az Oroszi-
Závozra, majd ezt követôen 1 km-
nyi, 140 m szintemelkedésû szaka-
szon is túljutva a Kámor tetejére ér-
kezünk. Az itt található Kámor-bar-
langhoz szûk hasadék vezet. A
csúcstól nem messze lévô sziklafal
letörésérôl szép kilátás nyílik (Jenôi-
tó, Nógrádi vár, Naszály). A S d-on
továbbhaladva elôbb a Jász-bükki-
rétre, majd 1 km-nyi pihentetô gya-
loglással a Kun-rétre érkezünk,
ahonnan D-DK-i irányban szép a ki-
látás. Továbbra is a S d-ot követve
gyalogösvényen, majd szekérúton
folyamatos lemenettel 15–20 perc
alatt a kempingnél Diósjenôre érke-
zünk, ahonnan már nem messze van
a vasútállomás.
Drégelypalánk–Drégelyvár–
Diósjenô
Drégelyvár vm-tól indulva egy kb.
15 km hosszú, 400 m szintemelkedé-
sû túrával a 444 m magas kúpon
épült, Szondy Györgyrôl híressé vált
Drégelyvár romjait útba ejtve Nagy-
orosziba, vagy Diósjenôre mehe-
tünk. Drégelyvár vm-tól (nem Nagy-
oroszi!) a P d jelzésen kezdjük tú-
ránkat. Ny-i irányban haladva el-
hagyjuk a települést, átmegyünk a 2.
sz. fôút viaduktja alatt, majd balra
kanyarodva keresztezzük a vasút vo-
nalát. Az autóval is járható út a vasút
újabb keresztezéséig vezet, ahol par-
koló is van. Újra keresztezzük a vas-
útvonalat, majd a Schaffer-kútnál ki-
épített pihenôhelyet találunk. P d
jelzésünk a forrás mellett balra vezet
el, majd jobbra kanyarodva gyalog-
úton felvisz egy gerincre, ahol talál-
kozik egy szekérúttal. Akácosban,
majd tölgyesben emelkedô utunk-
hoz feljebb jól járt kocsiút csatlako-
zik. Jelzésünk meredek ösvényen
felvezet a hôsiességre, a hazaszere-
tetre emlékeztetô Drégelyvár romjai-
hoz. A romoktól a P „L”-on tovább-
menve lejutunk a K d-ra, melyen
balra Diósjenôre, a km-nyi távolság-
ban róla ugyancsak balra letérô K r-
en pedig Nagyoroszi–Drégelyvár v.
m.-ra mehetünk.
Minden egyéb, túrázással
kapcsolatos kérdésben felvilágosítást
ad a Nógrád Megyei Természetbarát
Szövetség.
3100 Salgótarján, Ruhagyári út 9.,
Tel: 06-32/432-076,
este 06-32/430-346)
199

NÓGRÁDI VADÁSZMEZÔK
Nógrád területének mintegy 35 szá-
zaléka erdô, ami az országos átlag-
nak körülbelül a duplája; ennek
megfelelôen a megye jó része nagy-
vadas vadászterület. A szántóföldek
és a rétek aránya azonban lényege-
sen kisebb, mint a délebbre esô vi-
dékeken, domborzati adottságok mi-
att a mocsaras, vizenyôs területekbôl
is lényegesen kevesebb van, mint
másfelé. Az élôhelyi adottságok ter-
mészetesen a vadállomány összeté-
telét és minôségét is meghatározzák.
Tény, hogy a megyében a vadgaz-
dálkodásra kiváló feltételekhez ké-
pest ritkán kerül puskavégre kapitá-
lis trófeát viselô vad. Az sem utolsó
szempont azonban, hogy az igazán
szenvedélyes vadász nem a minôsé-
get és a mennyiséget, hanem a ho-
gyant, azaz a kalandot, a vad elejté-
sének körülményeit értékeli a leg-
többre. Ez pedig kiszámíthatatlan
dolog, a vadász tudománya mellett
Szent Hubertusz kegyeitôl is függ.
Nógrád legtöbb vadásztársaságának
fô vadja a vaddisznó. Ez az alkal-
mazkodóképes állat a zárt erdôktôl
a mezôgazdasági területekig min-
denhol megtalálja életfeltételeit. Va-
dászatának több, igen kedvelt módja
200
van: a lesvadászaton az este vagy
pirkadatkor a sûrûségekbôl kiválló
vadat próbálják puskavégre kapni a
Nimródok, általában a gabonatáb-
lák, krumpliföldek, turkálásra alkal-
mas rétek szélén felállított magasle-
sekrôl. Az egyéni vadászat másik
módszere a cserkészés, ami fôleg
október–novemberben, a búgás ide-
jén kecsegtet reménnyel, mert
olyankor nappal is viszonylag sokat
mozog a disznó, – bár e sörtés va-
dak viselkedése teljesen kiszámítha-
tatlan. A frissen hullott hóban nyo-
mon követett, majd nappali vacká-
ból felugrasztott kan meglövése élet-
re szóló élmény, – amekkora szeren-
cse kell hozzá, az életben legfeljebb
párszor adatik meg. A vadászat leg-
eredményesebb módja a decemberi
vagy januári disznóhajtás. Az elmúlt
években Nógrádban egyik-másik
ilyen társasvadászaton 20–30 disznó
is terítékre került, – bár ez már való-
ban kivételesnek számít.
A megye másik értékes vadfaja a
gímszarvas. Váltóvadként elôfordul
mindenfelé, de természetesen a ma-
gasabban fekvô, erdô borította ré-
szeken van belôlük a legtöbb. Az
élôhelyi adottságok miatt azonban
az agancsok között csak elvétve for-
dul elô érmes. A szeptemberi bôgés
idején lesvadászaton vagy cserké-
AKTÍV TURIZMUS
szésen elejtett gímszarvas – viselje
akár a leghitványabb agancspárt –
maradandó élmény minden puskás
ember számára.
Nógrád harmadik gyakori nagyvadja
az ôz. Mind a hegyvidékeken, mind
a mezôgazdasági területeken elôfor-
dul. Telente a behavazott szántóföl-
deken nagyobb csapatokat is láthat
a szerencsés természetjáró. A leg-
gyakoribb nagyvad bakjai – a gím-
szarvashoz hasonlóan – ritkán visel-
nek kapitális agancspárt.
A muflon- és a dámvad számaránya
Nógrádban nem jelentôs. Mivel nem
ôshonos, tájidegen fajokról van szó,
a kilövési tervek a jövôben is csak
alacsony egyedszám fenntartását irá-
nyozzák elô.
Ami az apróvadat illeti, az 1990 utá-
ni idôszakban elôtérbe került a fá-
cán: a nagyüzemi, monokultúrás
mezôgazdálkodás csaknem kipusztí-
totta ezeket a madarakat. A kisebb,
gyakran parlagon maradó táblák
azonban megnövelték a faj életterét.
Ugyancsak a mezôgazdasági terüle-
tek jellemzô vadja a mezei nyúl. Fô-
leg Dél-Nógrádban, a Cserhátalja vi-
dékén él még mindig szép állo-
mány. A tapsifülesek jelentôs részét
élve fogják be, s értékesítik külföld-
ön. A mezei nyúl egyébként szinte
mindenhol elôfordul, még az erdôs
vidékeken is, de sehol sem gyakori:
a mezôgazdasági mûvelés mellett a
ragadozók is gyakran egész fészek-
alja nyúlfiat pusztítanak el. Tavasszal
az erdôs vidékeken kiváló szórako-
zást jelent a szalonka vadászata: az
alkonyatkor és virradatkor, nászröp-
tük közben megpillantható, hosszú
csôrû madarak meglövése bizony
nem könnyû!
A vizes élôhelyeken a tôkés réce a
legfontosabb apróvad. Az Ipoly-
völgy mellett a mesterséges tavakon
is mindenfelé vadásszák, sôt, Etes és
Magyarnándor közelében a tenyész-
tett és „trambulinról” felröptetett ré-
céket is lövik. A többi vadászható
récefaj viszonylag ritkán színesíti a
AKTÍV TURIZMUS
terítéket, de a szárcsa idônként pus-
kavégre kerül. Ami a többi apróva-
dat illeti, a fogoly az 1970-es évek-
ben csaknem kipusztult a megyébôl,
említést érdemlô állomány sehol
sincs. Hasonló az üregi nyúl helyze-
te is. A balkáni gerle – ami másfelé
gyakori zsákmány a külföldi bérva-
dászok körében – itt szinte sosem
kerül puskavégre, a viszonylag gya-
kori és csak tilalmi idôvel védett ör-
vös galamb is ritkán vadászott faj.
A szôrmés vadak közül a róka kö-
zönséges, minden vadásztársaság te-
rületén elôfordul. (Egyes példányok
már a városokba is betelepültek!)
Gyakran ejtik el lesvadászaton, cser-
készésen, de a téli disznóhajtások-
ban is sokszor puskavégre kerül
egy-két vörösbundás.
A pézsmapocok általában valameny-
nyi vizes élôhelyen elôfordul. A dú-
vadak közé tartozik, akárcsak a dol-
mányos varjú, a szarka, a szajkó és
vetési varjú. E fajok egész évben lô-
hetôk, de a vetési varjak telepein ti-
los vadászni. A fészkén ülô madár
meglövése sem megengedett, mert a
varjúfélék fészkeiben gyakran költe-
nek erdei fülesbaglyok, vörös vér-
csék, kabasólymok. Tájidegen és
kártevô, ezért irtandó dúvad az ame-
rikai mosómedve is, ami csak 1999-
ben jelent meg Dél-Nógrád határán,
de gyors elterjedésére lehet számíta-
ni. Nógrádot évente mintegy 500
külföldi bérvadász keresi fel.
A MEGYÉBEN NEGYVEN TERÜLETES
VADÁSZTÁRSASÁG MÛKÖDIK
• Nagykô–Tarnavölgye
Vadásztársaság;
• Ipoly Erdô Rt. salgótarjáni területe;
• Kohász Vadásztársaság;
• Mátra Természetvédelmi
Vadásztársaság,
• Dorogházi Bányász Vadásztársaság,
• Kerekbérc Vadásztársaság,
Ipoly Erdô Rt. karancsi területe;
• Szánas Vadásztársaság;
• Borókás Vadászati Egyesület;
• Mátra Mgtsz. Vadásztársaság;
• Kelet-Cserhát Vadásztársaság;
• Szorospataki Bányász
Vadásztársaság;
• Pásztói Nimród Vadásztársaság;
• Karancs-völgyi Vadgazdálkodási
Szövetkezet;
• Megyer völgye Vadásztársaság;
• Ôrhegy Természetvédelmi
és Sportvadász Egyesület;
• Hollókôi Petôfi Vadásztársaság;
• Szuha völgye Vadásztársaság;
• Hidegvölgy Vadásztársaság;
• Bükki Nemzeti Park Ipolytarnóci
Természetvédelmi Területe;
• Hársas Vadásztársaság;
• Ipoly Erdô Rt. szécsényi területe;
• Szécsényi Természetvédô
és Sportvadász Társaság;
• Ôrhalmi Tsz. Vadásztársaság;
• Cserhátvidéke Vadásztársaság;
• Kelecsényi Vadász
és Természetvédô Egyesület;
• Honvédelmi Minisztérium
Buda-pesti Erdô Rt. bujáki területe;
• Cserháti 5528-as Vadász
Tulajdonosok Társasága;
• Cserhátalja Vadásztársaság;
• Cserháti Vadásztársaság;
• Rákóczi Vadásztársaság;
• Ipoly Erdô Rt. nézsai területe;
• Várkörnyéki Földtulajdonosok
Közössége;
• Duna–Ipoly Nemzeti Park
Igazgatósága,
• Ipoly-völgyi Tulajdonosok
Közössége;
• Szondi Ve – Fa Kft.; Mikszáth
Vadászati Egyesület;
• Lókosvölgye Vadásztársaság;
Diósjenô–Börzsöny Vadásztársaság;
• Nógrád-Verôce Vadásztársaság;
• Vadkert Vadgazdálkodási
és Vadászati Kft.
Információ az Országos Magyar
Vadászkamara Nógrád Megyei
Területi Szervezetének címén –
Salgótarján, Múzeum tér 1. – vagy
a 32/314-929-es telefonszámon
kérhetô.
201

HORGÁSZBOTTAL
GÖRBEORSZÁGBAN
Nógrád vízben szegény terület, még-
is sok helyen nyílik lehetôség a hor-
gászszerencse kipróbálására. A ta-
vak túlnyomó része azonban mes-
terségesen kialakított tározó; ennek
nem lenne nagy a jelentôsége, de
gondot okoz, hogy a természetes
szaporulat elhanyagolható bennük.
A terepadottságok miatt ezek a ta-
vak mélyek, hideg vizûek, partjaik
meredekek, ezért hiányoznak a ná-
das, vízinövényekkel benôtt, köny-
nyen felmelegedô partszakaszok,
mocsaras részek, amelyek a haliva-
dék fejlôdéséhez elengedhetetlenül
szükségesek. Ezeken a vizeken a
horgásztársaságok intenzív telepítés-
sel igyekeznek állandó fogást bizto-
sítani maguknak és a vendégeknek.
Ha az ismerkedést mégis a termé-
szetes vizekkel kezdjük, akkor elsô
helyen az Ipolyt kell említeni. Az or-
szághatárt is jelentô, egyébként
meglehetôsen keskeny folyó áradás
idején nagyra duzzad; a szabályozás
óta azonban az egykori árterülete-
ken ívó halak megfogyatkoztak, a
duzzasztómûvek megépítése miatt a
különbözô szakaszokon élô halállo-
mányok elszigetelôdtek egymástól.
Ennek ellenére az egyik helyen átlá-
bolhatóan sekély, a másikon több
méter mély víz alatti medencéket ki-
vájó, itt köveket görgetô, ott iszapot
terítô, partjain fûz-, éger- és nyárfá-
kat nevelgetô folyó maradandó él-
ményt nyújt annak, aki nemcsak a
zsákmány, hanem a pihenés kedvé-
ért is horgászik! A folyócskán a ke-
szegezés mellett a rablóhalak horgá-
szásának is jók az esélyei, illetve a
társaságok több fajt is rendszeresen
telepítenek. Ugyancsak természetes
eredetû állóvíz a Diósjenôi-tó. (A
szakértôk véleménye azért megosz-
lik) A festôi fekvésû környék nem
csak a horgászoknak, hanem a turis-
táknak is nagyszerû lehetôségeket
kínál. A tóban rendszeres a telepítés,
202
fôleg a ponty a jellemzô. A Bánki-tó
ugyancsak a természet alkotása: a
viszonylag kicsiny felületû víz az
egyik leginkább ismert a nógrádi
horgásztavak közül, – köszönhetô
ez bizonyára az itteni üdülôtelepnek
és Budapest közelségének. Itt is
gondot fordítanak a rendszeres hal-
telepítésre.
A jelentôs, természetes eredetû hor-
gászvizek sorolásának ezzel a végé-
re is értünk. A Tarna és a Zagyva
nógrádi szakaszán még csak patak,
a dombok, hegyek, fennsíkok lefo-
lyástalan részein összegyûlô termé-
szetes tavacskák, felhagyott bányák-
ban kialakuló állóvizek halállomá-
nya nem jelentôs.
A mesterséges víztározókat nem el-
sôsorban a horgászat céljára, hanem
gazdasági okokból építették. Igen
fontos például az árvíztározó szerep
és a környék öntözéses földmûve-
lésének megoldása, de hétvégi tel-
kek osztása, a pihenés, sôt, a te-
nyésztett tôkés récék vadásztatása is
elôfordul. A nógrádi víztározók kö-
zül több országos ismertségnek is
örvend. Ilyen például a dél-nógrádi
palotási víztározó, amelyet a Bujáki-
patak völgyében épített gáttal hoz-
tak létre, s mára igazi horgászparadi-
csommá fejlôdött. A 67 hektár kiter-
jedésû tóban nem egyszer fogtak itt
kapitális méretû harcsát, csukát,
pontyot, balint, busát.
AKTÍV TURIZMUS
Ugyancsak a legnépszerûbb tavak
közé tartozott a szécsényi sóderbá-
nya-tó, ami azonban lefolyástalan,
így az öntisztulás igen nehezen
megy végbe, így a pusztulás itt vég-
zetes lehet. Jellemzô zsákmány lehet
a keszeg, a kárász, a ponty, de rab-
lóhal is akad.
A festôi fekvésû, Mihálygerge köze-
lében található Komra-völgyi víztá-
rozó Salgótarján vidékének ivóvízel-
látását szolgálja, ezért itt nincsenek
üdülôtelkek, stégek, és a halak ete-
tése is tilos. Utóbbi csekély hátrány
miatt a környék természeti szépsége
azonban kárpótlást jelent! Hasonló
adottságú és ugyancsak festôi fekvé-
sû a Pásztó közelében lévô, a Kövi-
cses-patakon kialakított hasznosi tá-
rozó is: vizében a fölé magasodó
Cserteri-várhegy, az Ágasvár és a
Mátra-bérc csúcsai tükrözôdnek.
Mivel ezt a tározót is elsôsorban az
ivóvízellátás megoldására építették,
a körülmények azonosak a mihály-
gergei tóéval. Mivel a magasabban
fekvô tározó vize hideg, különösen
nagy gondot fordítanak a haltelepí-
tésekre. Bátonyterenye szélén terül
el a Maconkai-víztároló. A nádasok-
kal tarkított víz ugyancsak szép hal-
állománnyal rendelkezik, nem ritkák
itt a rablóhalak sem, különösen a
csuka jellemzô. Itt a természetes sza-
porulat is számottevô, a sekély, ná-
das részeknek köszönhetôen.
AKTÍV TURIZMUS
Salgótarján környéke különösen sze-
gény vízben. A város legjelentôsebb
horgászvize a Vízválasztói-tó, ami
egykor a helyi erômû ellátását szol-
gálta. A hosszú, keskeny tóban a re-
kord méretû busák, pontyok fogha-
tók. Fôleg a salgótarjáni gyermek-
horgászok kedvence a Tóstrand csó-
nakázó tava: nem számíthatnak
ugyan nagy fogásra, de a horgásszá
váló érés megkezdôdhet akár itt is.
Cered közelében négy, egymás mel-
lett lévô tó is található: eredetileg
öntözés céljaira építették, de mára
széles körben ismertté váltak hor-
gászvízként is. A tavakon a szokásos
ponty, busa, amur, kárász, keszeg
mellett süllô fogására is lehetôség
nyílik. Kétbodony határában ugyan-
csak széles körben ismert horgásztó
található: a rendszeres pontytelepíté-
seknek köszönhetôen mindig jó
zsákmányra számíthat itt a horgász.
Balassagyarmat közelében – amel-
lett, hogy az Ipoly is a város alatt ka-
nyarog – a Nyírjesi-tavak környéke
népszerû a horgászok körében. A
hét mesterséges tó változatos fogási
lehetôséget kínál.
Ludányhalászi határában egykori
sóderbányató kínál jó szórakozást, a
szokásos halfajokkal. Intenzíven te-
lepített, 10 hektáros bányató találha-
tó Mátraterenyén is.
Az 1990-es években megyeszerte –
Magyarnándor, Nôtincs, a Honthoz
tartozó Tsitár – több kisebb víztáro-
zót alakítottak ki. A haltelepítésnek
köszönhetôen a jövôben ezek is jó
fogást ígérnek majd.
HORGÁSZVIZEK ÉS EGYESÜLETEK
Az Ipolyon gazdálkodó egyesületek:
• Balassagyarmat – Mikszáth Kálmán
HE. Balassagyarmat, Tanya
T: 35/300-349
• Ipolyvece – Szondi György HE.
Drégelypalánk, Petôfi út 44.
T: 35/367-156
• Szécsény – Petôfi HE.
Szécsény, Zrínyi út 17.
T: 32/371-862
• Szécsény – II. Rákóczi Ferenc HE.
3170 Szécsény, Pf. 49.
T: 32/372-755
• Ôrhalom – Ôrhalom HE.
Ôrhalom, Rákóczi út 1.
T: 32/370-001
TAVAKON, VÍZTÁROZÓKON GAZDÁLKODÓ
EGYESÜLETEK
• Nyírjesi tavak – Balassagyarmat –
Kábelgyár HE.
Balassagyarmat, Pf. 17.
T: 35/300-100
• Bánki-tó – Bánk : II: Rákóczi
Ferenc HE. Bánk, Hôsök tere 11.
T: 35/342-452
• Maconkai-víztározó –
Bátonyterenye – Bányász HE
Bátonyterenye, Pf. 35
• Maconkai-víztározó –
Bátonyterenye – Fûtôber HE
Bátonyterenye, Orgona út 1 – 3
T: 32/353-766
• Ceredi-tó – Cered – Ceredvölgye
HE. Cered, Jókai út 1.
T: 32/406-444
• Cserhátsurányi-tó – Cserhátsurány
Cerhátsurányi HE
Cserhátsurány, Rákóczi út 24.
T: 35/357-001
• Jenôi-tó – Diósjenô – Sporthorgász
HE. Diósjenô, tópart T: 35/364-710
• Etesi-tó – Etes – Etesi Bányász HE.
Salgótarján, Rózsafa út 11.
T: 32/440-410
• Kétbodonyi-tó – Kétbodony –Két
bodonyi HE. Romhány, Árpád út 2.
T: 35/350-744
• Ludányhalászi-tó – Öregpotyka HE.
Ludányhalászi, Szent István út 24.
• Homokterenyei-tó – Mátraterenye
Tóaljai Bányász HE. Mátranovák,
Rózsa út 17. T: 32/342-169
• Palotási-tó – Palotás – Palotás és
Vidéke Sport HE.
Palotás, Pf. 3. T: 32/480-019
• Érsekvadkerti-tó – Palóc HE.
Érsekvadkert, Árpád út 4.
T: 06-30-971-8020
• Vízválasztói-tó – Salgótarján – Erô
mû HE. Salgótarján, Báthory út 1.
T:32/310-503
• Komra-völgyi-víztározó –
Mihálygerge – Nógrádi Vízügyi HE.
Salgótarján, Karancs út 80.
T: 32/411-488
• Hasznosi-víztározó –
Pásztó–Hasznos – Nógrádi Vízügyi
HE. Salgótarján, Karancs út 80.
T: 32/411-488
• Mátraszelei-tó – Mátraszele –
Acélgyár HE.
Salgótarján, Borbély Lajos út 2.
T:32/416-466
• Gombás-tó – Szuha – Tavi HE.
Szuha, Kossuth út 27.
T: 32/367-058
• Rézpari-víztározó – Magyarnándor
• Rézpart HE. Magyarnándor
Rákóczi út 19. T: 32/372-226
203

AMIKOR NYEREGBEN
ÉREZHETI MAGÁT
Nógrádban nincsenek különöseb-
ben nagy hagyományai a lótenyész-
tésnek, de a Kishartyán és a Széc-
sényhez tartozó Pösténypuszta kö-
zött folydogáló Ménes-patak neve
erre utal, a középkori oklevelek sze-
rint pedig a Zagyva-völgy Pásztó és
Jobbágyi közötti részén is kiemelke-
dô jelentôségû volt a lótartás.
Az XX. század végére aztán, – több
évtizedig tartó hullámvölgy után
–, a sportlónevelés, bértartás és te-
nyésztés meglehetôsen elterjedtté
vált. Az erdei utakon, réteken, me-
zôkön át vezetô túrautak kiváló
szórakozást jelentenek.
• Salgótarjánban két helyen is lova-
golhat a látogató: a Salgótarjáni
Lovastanya (Salgótarján, Losonci
út 63. Tel.: 32/430-922) sétakocsiká-
zást és panziós ellátást is kínál.
204
•A Korbáss-ranch (Salgótarján,
Nagymezô út 117. Tel.: 32/440-805)
lovasiskolával is rendelkezik, illetve
bértartásra is berendezkedett.
• A rétsági Blokád Lovas Egyesület
(Rétság, Pusztaszántói út 11. Tel.:
35/351-461) ugyancsak bértartással
és a lovaglás tanításával foglalkozik.
• A sziráki Kastély-szállóban (Szirák,
Tel.: 32/485-300, 32/485-117) a szál-
lodai ellátás mellett sétakocsikázás
és havas idôben érdekes szórakozást
ígérô lovasszánkózás is várja az ér-
deklôdôket.
• A Cserhátalja szép fekvésû községe
Ecseg; a település közelében, a
Keresztvölgypusztai Lovastanyán
(Tel.: 20/9355-591) a bértartás mel-
lett lovastúrák szervezésére is vállal-
koznak.
• A Magyarnándori Lovastanya
(Magyarnándor, Mikszáth út 43.
Tel.: 35/372-391) a szokásos szolgál-
tatások mellett lovastáborok szerve-
AKTÍV TURIZMUS
zésére is vállalkozik, illetve igény
esetén szállást is ad.
• A Galga menti Lovassport Egyesü-
let (Szanda, Rózsa út 7.
Tel.: 35/348-321) ugyancsak bértar-
tással és oktatással foglalkozik.
• Az ipolyvecei Arbu Kft. (Ipolyvece,
Petôfi út 30. Tel.: 35/383-092) a séta-
kocsikáztatás mellett lószállást is biz-
tosít.
• Az Ipoly-völgyi Lovas Diák-Sport-
egyesület (Ôrhalom, Ifjúság út 2.
Tel.: 35/370-081) lovagoltatás mellett
túrák szervezésével is foglalkozik.
• Hollókôn a Pajtakertben (Hollókô,
Kossuth út 46. Tel.: 379-273) a lova-
goltatás mellé szállás is kérhetô.
A megyében rendszeresen tartanak
díjugrató- és fogathajtó versenyeket:
ezekre rendszerint a Csitárhoz tarto-
zó Nógrádgárdonyban, a Rétság ré-
szét képezô Pusztaszántón, Kazáron,
Szandán és a salgótarjáni Korbáss-
ranchon kerül sor.
AKTÍV TURIZMUS
STRANDOK
Nógrádban csekély lehetôség kínál-
kozik a fürdôzésre. Könnyen felme-
legedô, tiszta vizû tavak, alkalmas
folyóparti szakaszok, strandépítést
gazdaságossá tevô termálvizek nin-
csenek. A kiszámíthatatlan Ipolyon
és a különbözô mélységû, esetleg
géproncsokat is rejtô bányatavakon
életveszélyes lehet akár egy meg-
mártózás is!
A megye egyetlen melegvizû strand-
ja Pásztón található. A 31 – 32oC hô-
mérsékletû termálvizet némi hûtés
után egy nagy- és egy gyermekme-
dencébe vezetik. Az idôjárástól füg-
gôen májustól vagy júniustól au-
gusztus végéig, szeptember elejéig
tart nyitva. Tel.: 32/360-750
A balassagyarmati strandfürdô hideg
vizû; egy 25 méteres és egy gyer-
mekmedence várja a fürdeni és úsz-
ni vágyókat. Nyitvatartás: júniustól
augusztus végéig. el.: 35/300-965
Salgótarjánban, a Tóstrandon ugyan-
csak hideg vizû medence található.
A vendégeket május- júniustól au-
gusztus végéig várják.
Tel.: 32/430-991
A megyeszékhely fedett uszodájá-
ban egy 25 méteres, meleg vízzel
feltöltött medence vehetô igénybe,
egész évben.
Salgótarján,
Pécskô út 13.
Tel.: 32/311-660
Diósjenôn a kemping mellett, a
Börzsöny szép fekvésû részén
egy medencés, hideg vizû strand
üzemel.
Nyitvatartása június és augusztus
közé esik.
A megye egyetlen, természetes ere- Tarjáni Tenisz Klub
detû tavon található fürdôje Bánkon 3100 Salgótarján,
várja a vendégeket.
A tóstrand csak a nyári hónapokban
Camping út 5.
tart nyitva, általában június elejétôl Tel./fax: 32/430-680
augusztus 20-ig.
205
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

digitális
fényképezô-
AGFA scannerek

gépek
A TÖKÉLETES KÉP
AGFA Cl 30 clik!
digitális fényképezôgép

– 2 x digitális zoom a fényképezôgép tartozékai:

– több mint 1.9 millió pixel
– 4.5 cm-es nagyfelbontású lcd keresô
– 16.7 millió szín
– jpeg képformátum
– ccd felbontás: egymillió pixel
– képtárolás: 40 mb clik! disk
– tok + hordszíj
– 1 db 40 mb-os clik! disk
– 4 db aa alkáli tartós elem
– usb csatlakozó kábel pc-hez,
hálózati adapter, video rca kábel
– magyar nyelvû használati utasítás

– akár 360 felvétel is tárolható egy – szoftverek: agfa photowise,

40 mb-os lemezen! photogenie, iomegaware

AGFA HUNGÁRIA KFT.

1012 BUDAPEST, PÁLYA U. 4–6.

206
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

AJÁNLOTT IRODALOM

Nógrád vármegye. Szerk.: dr. Borovszky Sándor Bp., Országos Monográfia Társaság, 1911. (Hasonmás kiadás:

Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mgtsz. támogatásával 1987.)

Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság. Cserépfalvi Kiadó 1938. (Hasonmás kiadás: Akadémiai, Kossuth, Magvetô K., 1986.)

Ezerszínû Magyarország. Móra Kiadó, 1970.

Nógrád megye bemutatkozik. Készült a Nógrád Megyei Tanács megbízásából. VT. Idegenforgalmi Propaganda és
Kiadó Vállalat. Szerk.: Nádasdi János. 1977.

Manga János: Palócföld. Gondolat K., 1979.

Mendele Ferenc: Hollókô útikalauz. Bp., 1980.

Magyarország megyéi – Nógrád. Összeállította: Csongrády Béla. Sorozatszerk.: Gyenes László. Kossuth K. 1983.

Ács Irén: Palócország. Corvina, 1984.

Fancsik János: Vallomások a Karancs–Medves vidékérôl. Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1986.

T. Pataki László: Útonjáró. Nógrád Megyei Tanács VB. 1986.

Nógrád megye védett természeti értékei. Szerkesztette: Fancsik János. Nógád Megyei Tanács VB. Mezôgazdasági és
Élelmezésügyi Osztálya, 1989.

Palócok I–IV. Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1989.

Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Madách K., 1992.

Hír János: A pásztói mûemléki városközpont. Mikszáth K., 1993.

Nagy Imre: Az Ipoly-völgy vadvirágai. Balassagyarmati Honismereti Kör, 1994.

Ács Irén: Istenek a Palóc Olimposzon, Nógrád Megyei Közgyûlés, 1994.

T. Pataki László: Palóc-földi-kalauz. ORISS Bt. 1995.

Rigó Tibor–Faragó Zoltán: Nógrád megye. Polar Stúdió, 1996.

Nógrádi mûemlékek. Összeállította és írta: Frics Gyula. Mikszáth K., Horpács 1996.

Magyarország városai. ÉGISZ Kft., Bp., 1996.

Salgótarján és környéke – túrakalauz. Szerkesztette: Gubola István. Polár Stúdió, Salgótarján, 1996.

Zólyomi József: Balassagyarmat. Mikszáth K., 1997.

Salgótarjáni új almanach. Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Köre, Salgótarján, 1997.

Nógrád megye kézikönyve, CEBA K., 1997.

Faragó Zoltán–Rigó Tibor: Hollókôi útikalauz. Polár Stúdió, 1997.

207
 KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI Budapest, Zoltán út 16. Tel.: 1/331-1500) 1996. január 1-je
óta a Magyar Államot, mint tulajdonost képviselve foglalkozik a közvagyon (kincstári vagyon)
vagyonkezelésbe adásával, közvetlen vagyonkezelésével, tulajdonosi ellenôrzési feladatok
ellátásával, valamint a közvagyonra vonatkozó információszolgáltatással. Így a KVI központja és
19 megyei kirendeltsége kötelezettsége az állami vagyon hasznosítása, állagmegôrzése és a rábízott,
de közfeladat ellátásához nem szükséges vagyon (ingó, ingatlan, portfólió) értékesítése. Kiemelt
tevékenysége a közcélokat szolgáló állami tulajdonba maradó vagyontárgyak hatékony kezelése,
ezen belül pedig a nemzeti kincsünk fontos részét alkotó mintegy 300 mûemlék együttes
állagromlásának megakadályozása, a helyreállítás, vagyonkezelésbe adás. Nógrád megye 51
mûemlékének és 228 mûemlék jellegû épületének jelentôs része önkormányzatok, egyházak és
magánszemélyek birtokában van. A Magyar Állam kizárólagos tulajdonát 7 kiemelten védett
ingatlan ill. ingatlan együttes képezi. Ezek a nemzeti értékek történelmünk tanúi, így fokozott
figyelmet, gondoskodást állagvédelmet követelnek, hogy az utókor számára is bemutathatókká
váljanak. A KVI megyei kirendeltsége (3100 Salgótarján, Bartók B. út 10., telefon: 32/316-143) az
ingatlanok KVI kezelésébe kerülésével sokat tett eddig is e cél elérése érdekében, saját anyagi
forrásait felhasználva, támogatók, használók segítségét is igénybe véve. A megyei mûemlékvagyon
összetétele: kastély együttesek, vár, várromok és barlang. A mûemlékek között vannak használatban
lévôk és olyanok, melyek felújításához, hasznosításához a KVI szívesen veszi az ötleteket,
javaslatokat és anyagi támogatásokat, felajánlásokat. Emellett olyan befektetôk jelentkezését
várják, akik hosszabb távú mûemlék hasznosításban érdekeltek.

SZÉCSÉNY, FORGÁCH-KASTÉLY
A mai kastély egy középkori vár falaira épült. A barokk kastélyban a Kubinyi Ferenc Múzeum
mûködik. A kastélyépületek és a hozzátartozó bástya felújítását a KVI végezteti saját és pályázati
támogatási pénzeszközök bevonásával. A múzeumi funkció mellett az ingatlan alkalmas kulturális és
idegenforgalmi célú hasznosításra.

210
KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

SALGÓTARJÁN, SALGÓ-VÁR
Az országhatár mellett a Karancs–Medves tájvédelmi körzetben található, Petôfi Sándor által
meglátogatott és megénekelt, pompás kilátást nyújtó várrom.
A vár régészeti kutatásai a KVI saját és pályázati pénzeszközökbôl folytatódnak. A KVI által ajánlott
befektetési lehetôség: kulturális és idegenforgalmi hasznosításnak megfelelô kialakítás.

Salgó vár 1997-ben

Salgó vár 1998-ban

SZÉCSÉNY-BENCZÚRFALVA, BENCZÚR-KASTÉLY ÉS MÛTEREM

A Benczúr család tulajdonában volt Vattay-kúria. Funkciója többször változott, jelenleg a kastélyt a
Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága raktározási célra, a különálló mûtermet ifj. Szabó István
szobrászmûvész használja. Kulturális és idegenforgalmi célú hasznosításhoz várjuk a befektetôk
jelentkezését.

211
 KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

MÁTRAVEREBÉLY-SZENTKÚT
Nevezetes búcsújáró hely. A barokk templom és a Ferences rendház fölé emelkedô hegy oldalában,
puha mészkôbe faragott remetebarlangok az országban egyedülállóak.
KVI által ajánlott befektetési lehetôség: üzemeltetés és környezetének kialakítása turisztikai céllal.

HOLLÓKÔ-VÁR
A világörökségek listáján szereplô ingatlan. A nemzetközi védelem nemcsak a jellegzetes palóc
épületegyüttesre és templomra, hanem a várra, a hagyásfás legelôre és a kisparcellás szôlôhegyre is
vonatkozik. A kiemelt védelem miatt a befektetési lehetôség korlátozott.

212
KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

PÁSZTÓ, OSKOLAMESTER HÁZA

A városközpont gótikus épületei között helyezkedik el, az eredeti középkori polgárház, mely az
országban ritkaság. A helyi önkormányzat és a pásztói múzeum gondozásában áll a mûemléki
környezetben.

DRÉGELYPALÁNK, DRÉGELY-VÁR
Nemzeti Örökség részévé nyilvánított várrom a Börzsöny hegységben. A Drégely-vár hazánk történeti
múltjának jellegzetes, pótolhatatlan, és történeti szempontból kimagasló jelentôségû ingatlana. Az
állagmegóvási munkák a KVI, a Drégelyvár Alapítvány, az OmvH és az ÁMRK együttmûködése
alapján történik. KVI által ajánlott befektetési lehetôség: kulturális és idegenforgalmi hasznosításnak
megfelelô kialakítás.

213
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

SALGÓ VAGYON
Salgótarjáni Önkormányzati
Vagyonhasznosító
és Ipari Park Üzemeltetô Kft.
3100 Salgótarján,
Bajcsy-Zs.út 16–18.
Tel.: 32/312-878, 316-665 Balassagyarmati
Tel./Fax: 32/311-396
E-mail: svagyon@elender.hu Ipari Park Kft.
Cégvezetô: Tóth Edit
Magyar Ingatlangazdálkodók
Sinkó Géza
Szövetségének tagja ügyvezetô igazgató
Balassagyarmat,
Rákóczi út 12.
Nógrád megye földrajzi
Tel.: 35/301-022/171 centrumában – Szécsényben
Fax: 35/300-782 – várja kedves vásárlóit a
Tel./Fax: 35/301-278 Palóc-Coop Áruház.
Osztályaink:
E-mail:
ipari_park@nograd.net

Tevékenységei:
TEVÉKENYSÉGI KÖR :
• Salgótarjáni Ipari Park 14 ha-os teljes
teljeskörû üzemeltetése,
• ingatlankezelés, infrastrukturával
• ingatlanforgalmazás, ellátott területen,
• ingatlanközvetítés,
értékbecslés, változó telekméretekkel
• beruházások teljeskörû történô – Élelmiszer
lebonyolítása, 32/370-035
• piackutatások végzése telephelyértékesítés, – Mûszaki, kultúrcikk
32/370-348
• adásvételi-, bérleti-, ipari befektetôk, – Ruházat, játék, ajándék
csereszerzôdések 32/370-444
betelepülôk COOP = Jót, Jó áron!
készítése,
• társasház alapító fogadása-kiszolgálása.
okiratok készítése,
• vagyonkezelôi feladatok
végzése,
• kataszteri nyilvántartás
elkészítése, valamint
szaktanácsadás.

214
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK

NÉVMUTATÓ Hugyag 111 Nógrádmarcal 113

Alsópetény 157 Iliny 113 Nógrádmegyer 70
Alsótold 48 Ipolytarnóc 95 Nógrádsipek 68
Balassagyarmat 114 Ipolyvece 122 Nógrádszakál 69
Bánk 146 Jobbágyi 14 Nógrádsáp 158
Bárna 104 Kazár 103 Nôtincs 154
Bátonyterenye 36 Karancsalja 90 Ôrhalom 111
Becske 133 Karancsberény 92 Ôsagárd 155
Berkenye 154 Karancskeszi 92 Palotás 15
Bercel 135 Karancslapujtô 91 Patak 121
Bér 20 Karancsság 100 Patvarc 113
Bokor 51 Kálló 17 Pásztó 25
Borsosberény 141 Keszeg 156 Piliny 72
Buják 22 Kisecset 146 Pusztaberki 143
Cered 105 Kisbágyon 21 Rétság 147
Cserháthaláp 128 Kisbárkány 32 Rimóc 66
Cserhátsurány 128 Kishartyán 97 Romhány 144
Cserhátszentiván 50 Kozárd 48 Salgótarján 77
Csesztve 124 Kutasó 51 Ságújfalu 99
Csécse 49 Kétbodony 145 Sámsonháza 31
Csitár 112 Legénd 159 Sóshartyán 98
Debercsény 127 Litke 95 Szalmatercs 101
Dejtár 121 Lucfalva 33 Szanda 132
Diósjenô 149 Ludányhalászi 68 Szarvasgede 14
Dorogháza 39 Magyargéc 70 Szátok 144
Drégelypalánk 139 Magyarnándor 126 Szendehely 160
Ecseg 49 Márkháza 32 Szente 145
Egyházasdengeleg 21 Mátramindszent 40 Szécsénke 134
Egyházasgerge 93 Mátranovák 42 Szécsény 61
Endrefalva 70 Mátraszele 104 Szécsényfelfalu 71
Erdôkürt 18 Mátraszôlôs 29 Szilaspogony 106
Erdôtarcsa 16 Mátraterenye 41 Szirák 18
Etes 100 Mátraverebély 34 Szuha 39
Érsekvadkert 120 Mihálygerge 94 Szurdokpüspöki 24
Felsôpetény 156 Mohora 126 Szügy 123
Felsôtold 51 Nagyoroszi 141 Tar 30
Galgaguta 134 Nagybárkány 32 Tereske 143
Garáb 52 Nagykeresztúr 33 Terény 130
Herencsény 130 Nagylóc 60 Tolmács 148
Héhalom 15 Nemti 38 Vanyarc 18
Hollókô 53 Nézsa 157 Varsány 67
Hont 140 Nógrád 152 Vizslás 102
Horpács 142 Nógrádkövesd 134 Zabar 106

215