VENDÉGVÁRÓ

Látnivalók
Békés megyében

Ez a könyv megrendelhetô:
Well-PRess Kiadó Kft., 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.
Tel.: 46/501-669, fax: 46/501-663
Hangposta: 46/501-672
E-mail: ertekesites@vendegvaro.hu, web-áruház: www.wellpress.hu

Fogyasztói ár: 2800 Ft

A webáruházban 10%-os kedvezménnyel: 2520 Ft

Well-PRess Kiadó • Miskolc

2001
 A kötet támogatói:
a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala

Békés Megye Képviselôtestület Önkormányzat Hivatala

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békés, Dévaványa, Gyula, Orosháza, Sarkad

és Szarvas városok önkormányzatai

valamint az alábbi települések:

Békésszentandrás, Bélmegyer, Doboz, Dombegyház, Csabacsüd,
Csanádapáca, Csorvás, Ecsegfalva, Hunya, Kardos, Kétegyháza,
Köröstarcsa, Vésztô, Zsadány önkormányzatai
TARTALOMJEGYZÉK
Ajánlás 9 OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 114
Orosháza 118
KÖZÉP-BÉKÉS 10 Nagyszénás 126
Békéscsaba 14 Gádoros 126
Szabadkígyós 24 Csorvás 127
Újkígyós 26 Gerendás 128
Kétegyháza 26 Pusztaföldvár 129
Elek 27 Csanádapáca 130
Gyula 28 Csabaszabadi 130
Doboz 45 Kardoskút 131
Tarhos 46 Tótkomlós 133
Bélmegyer 47 Békéssámson 136
Békés 48
Kamut 50 DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD 138
Mezôberény 50 Medgyesegyháza 142
Magyarbánhegyes 143
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR 52 Nagybánhegyes 143
Sarkad 57 Kaszaper 143
Méhkerék 58 Mezôkovácsháza 145
Kötegyán 59 Végegyháza 147
Újszalonta 59 Mezôhegyes 148
Sarkadkeresztúr 59 Battonya 155
Mezôgyán 60 Dombegyház 158
Geszt 60 Kunágota 160
Zsadány 61 Almáskamarás 160
Biharugra 62 Nagykamarás 160
Körösnagyharsány 64 Dombiratos 160
Okány 64 Kevermes 161
Vésztô 65 Lôkösháza 162
Körösújfalu 68
Szeghalom 69 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 164
Füzesgyarmat 74 Turisztikai és közérdekû információk 164
Kertészsziget 76 Közlekedés 166
Körösladány 76 Kiemelt mûemlékek, befektetési lehetôségek 170
Dévaványa 79 Rendezvények 174
Ecsegfalva 81 Folklór 178
Bucsa 82 Gyógyturizmus 181
Védett természeti értékek 184
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE 84 Aktív turizmus 190
Köröstarcsa 88
Falusi turizmus 198
Csárdaszállás 88
Gasztronómia 199
Gyomaendrôd 89
Szarvas 95 Vendéglátás 204
Békésszentandrás 107 Fotójegyzék 206
Csabacsüd 109 Irodalom 207
Kardos 110 Névmutató 208
Örménykút 110
Hunya 110
Kondoros 111
 Fôszerkesztô: Klinkovics Márta
Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet
Sorozatszerkesztô: Benedek Piroska
Szerzôk: Gila Károly, Klinkovics Márta, Koszorús Oszkár, dr. Kutas Ferenc, dr. Szabó Ferenc (régióleírások),
Bartyik Jenô, dr. Czeglédi Imre (településleírások), Szelekovszki László,
Tirják László (természetvédelem), dr. Grín Igor (néprajz), praktikus információk: Klinkovics Márta
Címlapfotó: Bagyinszki Zoltán: A békéscsabai evangélikus Nagytemplom
Fotó: Bagyinszki Zoltán, Bánffy Barnabás, Kiss Zoltán, Rusznyák Csaba, Szarvassy Imre,
Szôke Péter, Veres István, Széll Antal,
Kiadói lektor: dr. Ormos Tamás. Olvasószerkesztô: Liska Lászlóné
Marketingvezetô: dr. Sárvári Józsefné
Könyvterv: Well-PRess Kiadó Kft. – Miskolc
Térképek: Agát Kft. TOP-O-GRÁF Térképészeti Irodája – Budapest
Akvarellek: Nemes István – Baja, szaklektor: Horváth Benô – Miskolc
Nyomdai elôkészítés: Well-PRess Stúdió. Tördelés: Fésüs László, Kovács Judit
E-mail: well.studio@chello.hu
Nyomdai munkálatok: Borsodi Nyomda Kft. – Miskolc. Felelôs vezetô: Ducsai György ügyvezetô igazgató
Tel./fax: 46/341-611 E-mail: borsodinyomda@broadband.hu

Kiadó: Well-PRess Kiadó Kft.

3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Tel./fax: (+36) 46/501-660
E-mail: welldir@axelero.hu
well.titkarsag@chello.hu
Internet: www.wellpress.hu www.vendegvaro.hu

Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Esterházy György

A könyv anyagának lezárása: 2001. május 10.

Minden jog fenntartva! © A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt részben
vagy egészben sokszorosítani, vagy más módon rögzíteni és hasznosítani.
ISBN 963 86137 50 ISSN 1219 – 431 X
A gyulai vár
Bélmegyer–Fáspuszta
 AJÁNLÁS
A „VendégVáró” útikönyvsorozat hagyomá-
nyaihoz híven szerkesztett Békés megyei köte-
tet nyújtjuk át Önnek, Kedves Olvasó, Utazó,
Kiránduló.
A megyei sorozat 16. kötetét tartja kezében
az olvasó. A korábban megjelent VendégVárók
már felsorakoztatták az ország más tájegysé-
geinek látnivalóit. Most Magyarország egyik
jellegzetesen alföldi megyéjét ismerhetik meg.
Azt reméljük, hogy könyvünk segítségével
Békés megye turisztikai értékeit is felfedezik.
Ki ne hallott volna már a gyulai kolbászról,
a Várfürdôrôl vagy a Csabai Kolbászfesztivál-
ról? Bizonyára sokan. De hallottak-e már a
Pepi-kertrôl, a Túzokrezervátumról, Arany Já-
nos Emlékházáról, vagy a Fehértó védett ma-
darairól? Látták-e már a szabadkígyósi
Wenckheim-kastélyt, vagy a gyulai várat éjjel
kivilágítva?
Bízunk benne, hogy szerzôink felkeltik az
önök érdeklôdését ez iránt a természeti és kul-
turális kincsekben gazdag megye iránt.
A megyét 5 tájegységre osztottuk fel. Közép-
Békés képezi a megye történelmi magját, itt ta-
lálható a legtöbb és legrégibb mûemlék, múze-
um és kiállítóhely. Békéscsaba feltörekvô,
nagyvárosias megyeszékhely, Gyula polgári
hangulatú város, gyógyfürdôjérôl híres, de va-
lamennyi település megôrizte sajátos hangula-
tát.
A Sárrét és Dél-Bihar természetvédelmi terü-
letekben gazdag, egykor „isten háta mögötti”-
nek nevezett lápos, mocsaras vidék volt. Védett
növény- és állatvilága, különleges madarai,
köztük a ritka túzok, a természetjárók számá-
ra igazi különlegességet jelent.
A Hármas-Körös vidéke elsôsorban Szarvas
révén ismert. Arborétuma, melyet Pepi-kertnek
hívnak, egész évben nyitva áll.
A szarvas–békésszentandrási és a gyoma-
endrôdi holtágak festôi szépségükkel és jó hal-
járásukkal lettek közismertté és közkedveltté.
Orosháza és környéke az egykori napsuga-
ras házak birodalma, ma Gyopárosfürdô
gyógyvizéért keresik fel elsôsorban. A kardos-
kúti Fehértó természetvédelmi területe európai
jelentôségû madárvonuló hely.
Dél-Békés és Kelet-Csanád a mezôhegyesi
Ménesbirtok és a lótenyésztés révén lett ismert.
A Monarchia-beli mûemlék épületegyüttes kü-
lönleges értéket képvisel a megye építészetében.
Az utolsó fejezetben Praktikus információ-
kat kínálunk: adatokat, címeket, telefonszá-
mokat. Tesszük mindezt azért, hogy megköny-
nyítsük a vendég tájékozódását ezen a vidé-
ken. Ugyanitt kínálunk rendezvényeket, prog-
ramokat, hiszen a vidéki élet nyugalmas
ugyan, de nem eseménytelen. Bemutatjuk a
megye gyógy- és termálfürdôit, aktív turizmus
címszó alatt a horgász- és vadászhelyeket,
gyalogos, lovas, kerékpáros és vízi túraútvona-
lakat. Ebben a fejezetben jelennek meg a tu-
risztikai vállalkozások, szolgáltatások hirdeté-
sei is, melyek az utazók kényelmét, komfortját
szolgálják. Ízelítôt adunk Békés megye népraj-
záról, gasztronómiájáról, különös tekintettel a
híres disznóölésre, kolbászkészítésre, de bemu-
tatjuk a megye védett természeti értékeit és fa-
lusi turizmusát is.
Bízunk benne, hogy sorozatunk újabb köte-
tének segítségével élménygazdag kirándulá-
sokban lesz része Békésben.
Ôszinte vendégszeretettel várjuk!
Körtvélyesi Erzsébet Klinkovics Márta
felelôs szerkesztô fôszerkesztô
Közép-Békés
KÉTEGYHÁZA
Közép-Békés a megye központi
fekvésû térsége. Megközelíthetô Bu-
dapest felôl a 44-es úton, Szolnok fe-
lôl a 46-os, Szeged és Debrecen irá-
nyából a 47-es úton. Hazánk délkele-
ti részén, az Alföld közepén helyezke-
dik el Békés megye. A közép-békési
térséget a megye három nagy múltú
városa: Gyula, Békéscsaba és Békés
valamint a vonzásukban lévô terüle-
tek és települések alkotják. Békés me-
gye felfedezését ezért ennek a régió-
nak a bemutatásával kezdjük.
A fiatal üledékekkel elfedett mai
felszín a mélyben igen változatos
domborzatot rejt. A pliocén képzôd-
mények, a pannóniai összlet felbe-
csülhetetlen értékû termálvíz és a hid-
rogénmezôk egyik jelentôs tározója.
A termálvíz fôleg a pannon üledék
10
homok- és homokkô rétegeiben, va-
lamint az alaphegység mélyedései-
ben, üregeiben, meszes kôzeteiben
fedezhetô fel. Különösen kedvezô a
geotermikus gradiens alakulása Gyu-
lán és környékén.
Közép-Békés területén húzódik a
hazánk egyik legmélyebb süllyedék
területeként számon tartott Gyula–
Békési-süllyedék, amelyet két oldal-
ról relatíve kiemelt helyzetû, ún. hát-
sági területek fognak közre. A terület
lassú süllyedése eredményezte, hogy
a környezô hegységek felôl a lepusz-
tuló hordalékanyag a süllyedéssel
párhuzamosan elôbb tengeri, majd
folyóvízi üledékekkel töltötte fel a vi-
déket. A felszín mai képének kialaku-
lásában a hegyekbôl a süllyedô me-
dencébe lefutó vízhálózatnak volt
KÖZÉP-BÉKÉS
döntô szerepe. Általában mindenhol
jellegzetes összetételû löszképzôd-
mény fedi a felszínt 2–3 méter vastag-
ságban. A lösz alatt a legtöbb helyen
folyóvízi homok fekszik, amelyet né-
hol buckákba halmozott össze a víz.
Békéscsaba nyugati szomszédságá-
ban a felszín legfelsô rétege homokos
lösz és löszös homok. A domborzat az
egy-két helyen részben feltöltôdött
medermaradványtól eltekintve sík. A
Gyula–Békéscsaba vonalától délre
esô terület felszínfejlôdése során idô-
legesen a folyóvízi erózió felszínt le-
pusztító hatása jutott nagymértékben
érvényre. Míg a folyóvíz munkájának
hatására keletkezô gerincvonulatok
anyaga többnyire durvább szemcséjû
kavicsos homok, illetve iszapos ho-
mok 1–1,5 m vastagságú löszborítás-
sal, addig a mélyben az igen vastag
agyag alatt durva homok fekszik.
A XIX. század második felében le-
zajlott folyószabályozás jelentôsen át-
formálta a Körösök területét is, amit
addig kétféle felszín jellemzett: ár-
mentes és idôszakosan vízzel borított.
Jellemzôen a települések is nagyrészt
a két felszín határán jöttek létre.
Éghajlata a megye egészéhez ha-
sonlóan fokozottan kontinentális,
idôszakosan mediterrán és óceáni ha-
tások érvényesülésével. A napsütéses
órák száma itt is 2000 körül van júliu-
si és augusztusi legmagasabb hômér-
sékletekkel.
Ezen a vidéken találhatók a megye
legnagyobb összefüggô erdôi. Ezek
az ártéri erdôk a Körösök mentén,
vagy a másodlagos szikes pusztán
fennmaradt maradványerdôk. A ter-
mészetes erdôtípusok keményfái el-
tûntek a mai hullámtérbôl, csupán a
füzes-nyárfás puhafatársulások és bo-
korfüzesek maradtak fenn. A hullám-
téri erdôk dús aljnövényzete a su-
lyom, a tündérrózsahínár, a tündérfá-
tyolos hínár mellett a szeder és a Madárlesen
11

Gyulán született csalán. A maradványerdôkben a ko-
nagy zeneszerzônk, csányos tölgy, a mezei szil, a feke-
Erkel Ferenc. tegyûrû, a tatár juhar és a vackor az
Így írnak róla kortársai: uralkodó. Aljnövényzete a salamon-
„Kölcsey Himnusza, pecsét, a kék és illatos ibolya, a réti
a Hunyadi, a Bánk bán ôszirózsa és a bárányöröm. Különö-
zeneszerzôjénél sen értékes az erdôk apróvadállomá-
akadhat még nagyobb nya. Ezen a területen tenyészik az or-
zeneköltô, de nagyobb szág legnagyobb fácánállománya,
érdemû nem.” emellett gyakori apróvadak a fogoly
(Vajda János) és a mezei nyúl. Jelentôs a terület
„Sehol opera ôzállománya, de elôfordul a szarvas, a
a politikai világban még dámvad, a vaddisznó, vízimadarak
nem játszott oly fontos közül a tôkés réce is. A vadgazdálko-
és kiható szerepet, dást a helyi vadásztársaságok irányít-
mint e válságos ják.
idôszakban Erkel Közép-Békés területén három tiszta
Bánk bánja.” vizû folyó található, a Fekete-, a Fe-
(Ábrányi Kornél) hér- és a Kettôs-Körös. „A folyók egy-
kori ármentesítésekor kialakult tájtí-
pus sajátosan magyar adottság. A
meggyorsított vízfolyás, a hullámtere-
ket elborító mély vizû áradások, a fo-
lyókanyarok átvágásainak holtágai
részben az ôsi árterekre emlékeztet-
nek, részben új adottságokat hoztak
Elôadás a Gyulai létre: varázsosan szép tájakat, pazar-
Várszínház víziszínpadán lóan gazdag élôvilágot, melyet elsô-
12
KÖZÉP-BÉKÉS
sorban a természetvédelmi területek
védelmeznek.” (Sterbetz István). A
Fehér-Körös harcsában és keszegfé-
lékben, a Fekete-Körös pontyban,
süllôben, amurban, a Kettôs-Körös
pontyban gazdag.
Számottevô a vidék földfelszín alatti
termálvízkészlete is: legjelentôsebb a
gyulai Várfürdô gyógyvize a 23 hektá-
ros kastélyparkba telepített fürdôléte-
sítményeivel, gyógyászatával. Nem-
zetközi ismertségének köszönhetôen
a megye legkeresettebb idegenforgal-
mi célpontja a város. Emellett több
kedvelt termálfürdô várja a fürdôven-
dégeket: a békéscsabai Árpád fürdô, a
békési városi gyógyfürdô, az újkígyósi
termálfürdô és a mezôberényi strand.
Közép-Békés természetvédett terü-
letei is a Körös–Maros Nemzeti Park
részét képezik a bélmegyeri Fáspusz-
ta, amely a honfoglalás kori magyar
tájat varázsolja elénk, a Kígyósi-
puszta, melynek szerves része a
szabadkígyósi kastélypark, valamint a
dénesmajori Csigás-erdô, mely a Fe-
kete-Körös hullámterében helyezke-
dik el.
A megye e területén épültek ki
azok a történelmi városok, amelyek
ma Közép-Békés magját képezik, s
amelyek mindig is meghatározó sze-
repet játszottak történelmében: Gyu-
la, Békéscsaba és Békés. A történelem
különbözô idôszakaiban felváltva töl-
tötték be ezek a városok a megye-
székhelyi pozíciót. A középkorban a
megye névadó települése Békés, azt
követôen közel 500 esztendeig Gyula,
majd 1950 óta Békéscsaba a megye-
székhely.
Így nem csoda, hogy Közép-Békés
történelme eseményekben, városai
mûemlékekben, építészeti emlékek-
ben gazdagabbak, mint a megye más
területei. A mûvészettörténet olyan je-
lentôs korszakaiból találhatók itt em-
KÖZÉP-BÉKÉS

lékek, mint a gótikus gyulai téglavár,

a reneszánsz rondella, a török kori
ülôfülkés kaputorony az Almásy-
kastélyban.
A templomépítészet lenyûgözô al-
kotásai a békési barokk ortodox és re-
formátus templom, a békéscsabai
klasszicista evangélikus nagytemp-
lom, a kétegyházi római katolikus
kastélykápolna, a copf és empire
Százéves cukrászda Gyulán, a roman-
tikus fáspusztai vadászkastély, a do-
bozi neoromán katolikus templom és
kripta, valamint a neoreneszánsz kas-
télyépítészet legreprezentatívabb me-
gyei épülete, a Wenckheim-kastély
Szabadkígyóson.
Nem kevésbé érdekes Közép-Békés
néprajza és népi kultúrája. A megye
etnikai arculata is tarka e térségben.
Békéscsabán egykor a Felvidékrôl te-
lepített szlovákság jelenléte a megha-
tározó. Hagyományaikat ôrzi temp-
lomépítészetük, népi lakóházaik, a
Szlovák Tájház, a Szlovák Kultúra Há-
zában a szlovák étterem ételspecialitá-
saival, valamint a szlovák tannyelvû
középiskola. Gyulán a városrészek el-
nevezése is jelzi a nemzetiségiek ösz-
szetételét: a Németváros katolikus
templomával, a sváb népi hagyomá-
nyok újraélesztésével, a Románváros
ortodox templomával, román tannyel-
vû általános és középiskolával, román nek a Békés-Tarhosi Zenei Napok Bé- A szabadkígyósi
hagyományaival reprezentálja etniku- késen, a Városházi Esték és a Kol- Wenckheim-kastély
mát, de jelentôs nemzetiségi hagyo- bászfesztivál Békéscsabán, a Várszín- homlokzata,
mányokat ôriznek Eleken a németek, ház kultúrtörténeti elôadásai, zenei és elôtérben
Kétegyházán a románok. néptáncfesztiválok Gyulán. a franciakert közepén
Sajátos színfoltot képvisel Mezô- Kissé szabálytalan körutunk Békés- álló díszes szökôkúttal
berény, ahol három jelentôs nemzeti- csabáról indul és Mezôberényben
ség él együtt: a magyar, német és szlo- végzôdik, melynek segítségével ké-
vák, és kéttannyelvû gimnáziumot nyelmesen bejárható a régió közúton.
alapítottak a német nyelv oktatására. Nem feledkeztünk meg a kerékpáro-
Jelentôs a térség kulturális vonzása, sokról, a gyalogosokról és a vízi túrá-
hiszen a legrangosabb megyei ren- zókról sem. A számukra készült túra-
dezvények, a kulturális és mûvészeti javaslatokat a Praktikus információ fe-
események itt bonyolódnak le. Ilye- jezetben ismertetjük.

13
 KÖZÉP-BÉKÉS

Békéscsaba napjainkban Békés megye legdinamikusabban fejlôdô, legjobb

adottságokkal rendelkezô városa. Minden elfogultság nélkül nevezhetô a béké-
si táj legjelentôsebb kulturális központjának. A város kulturális, szellemi és mû-
vészeti életében egyfelôl a hagyományok ápolása, továbbfejlesztése, másfelôl
a régió igényeinek figyelembevétele a meghatározó. A mai Békéscsaba földraj-
zi fekvése, kialakult településszerkezeti fejlettsége és egyéb természeti adottsá-
gai magukban hordozzák annak a lehetôségét, hogy Kelet- és Közép-Európa
találkozásában vásár- és fesztiválvárosként, a keletrôl nyugat felé vezetô utak
és a nyugatról keletre törekvô tôke keresztezôdési pontjában nemzetközi for-
galmi és kereskedelmi központtá, pénzintézeti centrummá váljék.

BÉKÉSCSABA szkíták, dákok, szarmaták, gepidák és

Haán Lajos, Csaba
jelentôs történetírója,
a község történetének
új korszakát 1717-re tette.
Ekkor 22 családot
rögzített az összeírás.
Ténylegesen minden
bizonnyal már hamarabb
megkezdôdött
a betelepülés,
hiszen 1717-ben már –
kisméretû, paticsfalú,
nádból készült, sárral
tapasztott – templomot
építettek az itt élôk.
Irányítószám: 5600 Lakosság: 68 000 fô
A Budapesttôl kétszáz kilométerre
fekvô város folyókkal, holtágakkal
szabdalt, kiváló termôtalajú Körös-
völgy középpontjában, az észak-déli
irányú 47-es és a délkelet–északnyu-
gati irányú 44-es fôútvonalak metszés-
pontjában települt. Békéscsaba terüle-
tén sportrepülôtér is mûködik, a pol-
gári légi szállításba történô bekapcso-
lódásáról még folynak a tárgyalások.
A Viharsarok fôvárosa, Magyaror-
szág délkeleti kapuja a történelem ál-
tal kínált lehetôségek megragadásával
fejlôdött fokozatosan odáig, hogy ma-
gához tudta ragadni azokat a feladato-
kat, amelyeket ebben a térségben év-
századokon át, az elsô világháború
után Romániához került Nagyvárad és
Arad látott el. A fontos közúti és vas-
úti csomópont 1950-ben nyert megye-
székhelyi rangot, de már korábban is
a tájegység legjelentôsebb települése
volt. Békéscsaba 1990 óta megyei jo-
gú város, a fôleg mezôgazdasággal
foglalkozó régió, a 400 ezer lakosú
Békés megye közlekedési, kereske-
delmi, feldolgozóipari, kulturális és
oktatási centruma.
A város határából elôkerült régé-
szeti leletek tanúsága szerint a terület
már évezredek óta lakott volt. A nép-
vándorlások korában feltehetôleg
avarok járták a Körösök völgyét. A IX.
század végén honfoglaló magyar tör-
zsek szállták meg a vidéket, mely attól
kezdve folyamatosan a birtokukban
maradt. Békéscsaba nevével elôször a
XIV. század második felében találkoz-
hatunk, az 1332–37-es pápai tized-
lajstromban említik, mint templomos
helyet. Nevét az Árpád-korban már
használatos Csaba személynévbôl
származtatják a kutatók. Csaba a
XIV–XV. században, de még Gyula
várának elfoglalásakor (1566), a török
uralom kezdetén is csupán néhány ut-
cából álló jobbágyfalu, mindössze 500
lakossal. A XVII. század végén fellán-
goló törökellenes harcok elvadult, ki-
etlen pusztává tették a vidéket. A la-
kosság elmenekült, Csaba elnéptele-
nedett.
A török kiûzése után a Habsburgok
udvari hadiszállítójának, a Harruckern
családnak a birtokába került a megye.
Hívó szavukra, s a szabad vallásgya-
korlás reményében érkeztek 1718-ban
az elsô felvidéki telepesek Csabára,
akiket a további években újabbak kö-
vettek. 1720-ban a már mintegy 300 la-
kosú falunak pecsétje is volt, 1722-ben
felépült elsô temploma.
A földmûvelô, állattartó telepesek
szorgalmas munkája révén fejlôdés-
nek induló Csaba – több tûzvész, pes-
tisjárvány ellenére – a XVIII. század

14
KÖZÉP-BÉKÉS

végére a megye legnagyobb települé-

sévé vált. A XIX. században tovább
növekedett a lélekszám, bár több ko-
lerajárvány is pusztított. A vármegyei
jegyzôkönyvekben a Nagy-Csabának
nevezett községnek 1839-ben már
23 ezer lakosa volt, így joggal nevezte
Fényes Elek Európa legnagyobb falu-
jának. A mezôvárosi rangot 1841-ben
nyerte el a település, földesuraitól pe-
dig 1845-ben váltotta meg magát.
Békéscsaba iparosodása aránylag
késôn indul meg. A céhek, manufak-
turális kisüzemek után az 1853-ban
létesített gôzmalom jelentette a mo-
dern gyáripar megtelepedésének kez-
detét. Ehhez nagyobb lendületet
elôbb – a várost vasúti csomóponttá
tevô – Szolnok–Arad (1858), majd a
Nagyvárad–Szeged (1871) közötti
vasútvonal megnyitása adott. Az ipa-
rosodás alapja a mezôgazdasági ter-
melés, az olcsó munkaerô, a kedvezô
közlekedés és a helyi nyersanyag
volt, amelyet elsôsorban a textilipar,
az élelmiszeripar és az építôanyag-
ipar üzemei hasznosítottak.
1919. január 1-jétôl Békéscsaba hi-
vatalosan is elnyerte a városi rangot.
1950-ben Békéscsaba lett a megye- Szeberényi tér, a templomokkal öve- Az evangélikus
székhely, s ettôl kezdve a város soha zett Kossuth tér, az ebbôl nyíló Szent Nagytemplom
nem látott fejlôdésnek indult. Az ipa- István tér, majd a fôutca, az Andrássy
rosítás hatására egyre többen költöz- útra merôleges sétánya a tetszetôs
tek a városba. Huszonöt év alatt a la- épületek sorával együttesen alkotja a
kosság száma 42 ezerrôl 65 ezerre régi városmagot.
emelkedett. A hatvanas évektôl forgá- Közép-Európa legnagyobb klasszi-
csoló szerszámgépgyár, hajtómû- és cista evangélikus temploma, melynek
felvonógyár, konzervgyár, hûtôház lé- tornya 70 méterre magasodik a város
tesült, ekkor épült a Kner Nyomda is. fölé, a Szeberényi téren áll. A Nagy-
Bár mûemlékekben nem gazdag templom 1807–1824 között épült copf
Békéscsaba, de városképi jelentôsé- és empire elemek felhasználásával.
gû, mûemlék jellegû, építészeti érté- Megálmodói: Pumberger Ferenc,
keket képviselô, hagyományôrzô Hoffer Ferenc és Czigler Antal kiváló
épületeknek, emlékhelyeknek, látni- akusztikájú, hangversenyek rendezé-
valóknak nincs híján. A városköz- sére is alkalmas épületet terveztek,
pontban egymásba kapcsolódó terek, 2900 ülôhellyel. A templombelsô két
így az Evangélikus Gimnázium elôtti karzatszinttel épült, a karzatok négy

15

Az Evangélikus sarkában csigalépcsôkkel. A szószék-
Gimnázium oltárt Dunaiszky Lôrinc készítette, te-
tejét a hit, remény és szeretet allegori-
kus szoborcsoportja díszíti.
Pontosan szemben, az elsô vályog-
ból épült istenháza helyén, áll a még
1745-ben épült, mûemlék jellegû
evangélikus Kistemplom (Szeberényi
Az Evangélikus tér). Tûzfigyelô óratornyát – amely-
(korábban Rudolf) ben búbos kemencés ôrszoba találha-
Gimnázium padjait több tó – körerkély övezi. Késô barokk for-
neves személyiség is máját 1783-ban nyerte el, kereszt
koptatta, többek között alaprajzú hajóját 1859-ben roman-
Gyóni Géza költô, tizálták. Ekkor készültek a belsô kar-
s a parasztpolitikus zatok és a berendezések is.
Áchim L. András. A Kistemplom mellett található az
Ez utóbbi Békéscsabán 1856-ban épült késô klasszicista kúria-
indította el radikális szerû épület, a felvégi evangélikus lel-
reformokat követelô készlak. A földszintes épület az udvar
parasztpártját, nem felôl oszlopos üvegezett verandával
sokkal azután, hogy rendelkezik. (Szeberényi tér 3.)
a csabai fôtéren, a mai Ugyanezen a téren, a Nagytemplom
városháza elôtt mellett áll az 1899-ben Alpár Ignác ál-
1891. május 2–3-án tal tervezett, neocopf stílusú épített
lezajlott az emlékezetes Evangélikus Gimnázium kétemeletes
agrárproletár zendülés, épülete (Szeberényi tér 2.).
mely az agrárszocialista A Kistemplom mögött látható a
mozgalmak XIX. század végi evangélikus iskola,
elôfutára volt. vele szemben az evangélikus gyüle-
16
KÖZÉP-BÉKÉS
kezeti magtár a második lelkészlak-
kal. Ez utóbbi 1862–63-ban épült
klasszicista kúria, romantikus részle-
tekkel. (Szeberényi tér 10.)
Békéscsaba a hazai szlovákság leg-
jelentôsebb vallási és kulturális köz-
pontja. Ezt reprezentálja a Nagytemp-
lom mögött található Szlovák Kultúra
Háza, melynek emeletén szálloda,
földszintjén szlovák ételspecialitáso-
kat kínáló étterem mûködik (Kossuth
tér 10.). Az épületet, mely módos szlo-
vák paraszt-polgári ház volt, 1996-ban
alakították ki.
A tér közepén Kossuth Lajos egész
alakos szobra Horvay János alkotása,
1905-ben készült.
A Kossuth tér másik oldalán maga-
sodó, 1910-ben épült kéttornyos,
neogótikus stílusú katolikus templo-
mot Hofhauser Antal tervezte. A mel-
lette álló háromemeletes katolikus
bérpalota neoreneszánsz stílusú utcai
homlokzattal, dús architektúrával
épült 1885-ben, Regdon S. tervei sze-
rint. (Szent István tér 10.)
A Kossuth térrôl az Élôvíz-csatorna
irányában, a Széchenyi utca 9. szám
alatt a Munkácsy Mihály Múzeum ál-
landó és idôszakos kiállításaival várja
a látogatókat.
Állandó kiállításai: a Munkácsy-emlékszo-
ba, ahol Munkácsy relikviái (ecsete, palet-
tája, vázlatfüzete, tárcája stb.) valamint
festményei tekinthetôk meg; A Néprajzi
csoportok Békésben címû néprajzi kiállí-
tás, mely a XVIII. században újratelepített
soknemzetiségû Békés megye történetét
és néprajzát, benne lakáskultúráját, népvi-
seletét, népszokásait mutatja be. A Pillan-
tás a természetbe címû kiállítás a megye
állat-, növény- és madárritkaságait repre-
zentálja.
Nyitva: április 1-jétôl szeptember 30-ig
10–18 óráig, egyéb idôszakokban
10–16 óráig, hétfôi napokon zárva.
Tel.: 66/323-377
KÖZÉP-BÉKÉS

A múzeumtól balra, az Élôvíz-csa-

torna hídján áthaladva a Gyulai útra
érünk. Az út bal oldalán áll a Beliczay-
kúria 1840-es években épült klasszi-
cista tömbje, mely ma az Agrimill Rt.
irodaháza (Gyulai út 2.). A Beliczay-
kúria mögött magasodik az 1853-ban
gôzmalomként épült hatszintes ma-
lomház és magtár, a mûemlék jellegû
István-malom.
Szemben, a Gyulai út jobb oldalán
a Munkácsy Mihály Emlékház és a
volt Omaszta-kúria látható.
Az 1830–40-es években készült
klasszicista kúria építtetôje Steiner Ja-
kab és felesége, Munkácsy rokonai és Az Omaszta kúria
nevelôszülei voltak. Ebben a házban Munkácsy Mihály: Merengô nô
töltötte gyermekéveit a fiatal Mun-
kácsy. Az itt töltött inasévek egész
életmûvére kiható gyermekkori él-
ményt jelentettek a festôóriásnak.
A mûvész születésének 150. évfordulóján
megnyílt emlékházban 22 Munkácsy-kép
látható a festô valamennyi alkotói korsza-
kából. A képeket az Omaszta család ha-
gyatékából berendezett XIX. századi ente-
riôrben állították ki.
Nyitva: áprilistól októberig 10–18 óráig,
egyéb idôszakokban 9–17 óráig, hétfôn
zárva. Gyulai út 5. Tel.: 66/442-080
Gyula felé haladva a jobb oldalon
bukkan elô a volt Gajdács-tanya, ma
szlovák népi-nemzetiségi életmód-
történeti múzeum. Az 1824-ben épült
tanyamúzeum a Gabonamúzeum tel-
kén található.
A múzeum udvarán felállítottak egy szél-
malmot is, melyet a békéssámsoni tanya-
világból, a Csókási-tanyáról hoztak ide. A
múzeumi kiállítás bemutatja a gabona tá-
rolásának és feldolgozásának történetét az
ôskortól napjainkig.
A helyszínen lovaglási lehetôség is kínál-
kozik.
Nyitva október 31-ig 10–17 óráig, hét-
fôn szünnap. Gyulai út 65.
Tel. : 66/441-026

17

Békéscsaba Térjünk vissza a városba! A telepü-
népi építészetének lés hangulata – az idelátogatók egybe-
sajátos vonása hangzó véleménye szerint – nyugodt,
az úgynevezett barátságos. Ez érzôdik a városképen,
podsztyena, más néven az utcák, a terek forgalmán és a hely-
elô-, vagy oromtornác, béliek magatartásán is.
mely jellegzetes a Békés A Kossuth tértôl balra, a Szent Ist-
megyei szlovák népi ván tér 7. szám alatt áll a Városháza
építészetben. késô romantikus és kora eklektikus
A podsztyena a ház elejét épülete. 1871–73 között épült Sztraka
és a bejáratot védô Ernô városi fômérnök tervei alapján,
elôtér, amelyet ajtó melynek a Szent István tér felôli hom-
választ el a tornáctól. lokzatát Ybl Miklós tervezte. Az ere-
Csak ezen keresztül lehet detileg U alakú belsô udvara nyári ze-
belépni a tornácra, sôt nés rendezvényeknek, így a Városhá-
magára a portára is. zi Estéknek is a színhelye.
Oromtornácos házakkal Átellenben találjuk a Sztraka Ernô
találkozhatunk más által tervezett, és a XIX. század végén
vidékeken is, épült neoklasszicista Fiume Szállót
azonban a békéscsabai (Szent István tér 2.). Elnevezése a vá-
podsztyenák több ros fejlôdését meghatározó Nagyvá-
szempontból is rad–Szeged vasútvonal végállomására
különböznek utal.
az oromtornácok A Fiume Szálló története a XVIII.
általános típusától. századig nyúlik vissza. Ezen a helyen
A csabai lakóházak másik állt elôbb az urasági, majd az örök-
fô eleme maga váltsági szerzôdés aláírása után a köz-
az oromzat, amely az ség nagy vendégfogadója. A helyén
elôtornáccal együtt épült eklektikus stílusban 1863–1866
szerkezeti és esztétikai között a szálló. Éttermében neves ze-
szempontból is szerves nészdinasztiák váltották egymást, leg-
egységet alkot. ismertebb prímásának, Purcsi Pepi-
Az oromzat anyaga nek „Magas jegenyefán sárgarigófé-
régebben tapasztott szek” címû szerzeményét ma is sok
sövény, vagy nádfal volt, helyen játsszák.
majd megjelente A szállóhoz illeszkedô Jókai Szín-
a deszka oromzatok, ház épületét 1877–79-ben Halmai An-
jellegzetes helyi dor tervezte. Az egyemeletes épület
motívumokkal díszítve. felsô szintjén vigadó és bálterem van,
jelenleg kamaraszínházként is mûkö-
dik. A színház 640 személyes nézôte-
re íves karzattal épült. (Andrássy út 1.
Tel.: 66/441-527)
A csabai színházszeretô polgárok a
XVIII. század közepétôl hódolhattak
kedvtelésüknek, bár ez idôben még a
Harruckern család gyulai kastélyába
18
KÖZÉP-BÉKÉS
kellett bebocsáttatást nyerniük, s az
sem ártott, ha beszéltek németül. A
színházmûvészet kezdeteit megyénk-
ben is a német nyelvû elôadások je-
lentették. Magyarul játszó társulatok a
reformkortól kezdve járták a vidéket,
s ejtették ámulatba a nagyérdemût –
akkor még fából ácsolt teátrumokban.
Békéscsaba 1879-tôl rendelkezett kô-
színházzal és színvonalasabb reperto-
árral. Vendégszerepelt a csabai desz-
kákon a régi magyar színházi élet
nagyjai közül Jászai Mari és Blaha Luj-
za is.
Közvetlenül a színház mellett a mai
közgazdasági szakközépiskola áll,
amelynek romantikus épülete eredeti-
leg bérháznak épült 1874-ben. Az
épület mûemlék jellegû. (Andrássy
út 3.)
A népi építészet értékes emlékei
közé tartoznak a központhoz közeli
utcákban (Zsíros, Garay, Gutenberg)
álló és eredeti formájukban megôr-
zött, felújított ún. csabai szlovák há-
zak. Ezek között is különösen érde-
kes a Garay utcai Szlovák Tájház, a
szlovák nemzetiségi, népi lakáskultú-
rát bemutató múzeum.
A XIX. század eleji felújított, klasszicista
stílusú népi lakóházban egy jómódú, szlo-
vák parasztgazda lakását, életkörülmé-
nyeit mutatják be a század végérôl. A ház
értékes, faragott, virágmintás, festett, év-
számos bútorokat tartalmaz. A kiállítás
1972-ben nyílt meg.
Nyitva: áprilistól októberig 10–12 óra és
14–18 óra között, novembertôl márciu-
sig 10–12 óráig, hétfôn zárva.
Garay u. 21. Tel. : 66/327-038
Jellegzetesek a Békési úti közösségi
házak, ahol múlt századi népi lakóhá-
zat, mellette elôtornácos, úgynevezett
podsztyenás, karéjos oromzatú népi
lakóházakat találunk. Az épületek
egyikében szlovák nemzetiségi klub,
míg a másikban Schéner Mihály Kos-
KÖZÉP-BÉKÉS

suth-díjas festômûvész állandó gyûjte-

ményes kiállítása, a Meseháza mûkö-
dik.. Ugyancsak itt kapott helyet
Lenkeffy Konrádnak, a Napsugár
Bábegyüttes vezetôjének bábfigurái-
ból összeállított Bábmúzeuma, vala-
mint Ványai János népi iparmûvész
fazekasmûhelye.
Nyitva elôzetes bejelentkezés alapján.
Békési út 15–17. Tel. : 66/326-370
Érdemes megtekinteni a Kinizsi ut-
ca 20. szám alatti elôtornácos, nádfe-
deles népi lakóházat, amely ma Diák-
tanyaként funkcionál. Elsôsorban
koncertjegyek értékesítésével, vala-
mint az ezekkel kapcsolatos részletes
tájékoztatóval várják az érdeklôdô fia-
talokat, de rendezvényeket is szervez-
nek, nemcsak fiataloknak. (Tel.:
66/445-509. Nyitva: hétköznap 10– A Városháza díszudvara
11.30 és 13–17 óráig, a hét végén ren- A Jókai Színház aulája
dezvényektôl függôen.)
Különleges látnivaló a Bartók Béla
úti lakótelep épületegyüttesében álló
ortodox templom. Görög, román és
szerb hívôk építették 1837–38-ban,
késô barokk és empire stílusban. Az
1780-as évekbôl való ikonosztázát az
Arad megyei Siklóról hozták. A karzat
feletti tornya barokk vonalú, párnata-
gos sisakkal.
Ritka élményben lehet része annak,
aki felkeresi a Jamina városrészben
1992–93-ban épült Jézus Szíve római
katolikus templomot. A templombel-
sô 500 m2-es seccóját Patay László, a
mûvészeti anatómia egyetemi tanára
készítette négy mûvésztársával.
A hatalmas falfelületen közel 500
alakot ábrázoltak. Ezért a munkájáért
a Pro Ecclesia et Pontifice legmaga-
sabb pápai kitüntetésben részesült.
Kiss György szobrászmûvész tervezte
a liturgikus teret, az ô nevéhez
fûzôdik a tabernákulum, az oltár és
valamennyi szobor. A fôbejárati kapu
faragott dombormûves tábláival a

19

Secco-részlet rózsafüzér titkainak megformálása,
az Erzsébethelyi amely Mladonyiczky Béla mûve. Ezért
templomból a munkájáért kormánykitüntetésben
részesült.
A várost kettészelô Élôvíz-csatorna
mentén, az Árpád soron teljessé tehe-
tô a belvárosi séta. A csatornaparton a
szoborsétány mutatja be Békéscsaba
nagyjait, illetve a városhoz kötôdô al-
kotó mûvészeket. Az István malomtól
az Árpád fürdôig tartó séta közben
megtekinthetôk az 1970-es években itt
elhelyezett alkotások: Áchim L. And-
rás szobra (Marton László alkotása),
Lipták András (Kampf József), Haán
Lajos (Kiss Kovács Gyula), Gyóni Gé-
20
KÖZÉP-BÉKÉS
za (Pátzay Pál), Móricz Zsigmond
(Martsa István), Munkácsy Mihály (Vilt
Tibor), József Attila (Borsos Miklós),
Bartók Béla (Vígh Tamás), Kodály
Zoltán (Schaár Erzsébet). Az Árpád sor
2. szám alatt található a csabaiak ked-
velt strandja, az Árpád fürdô, ahol téli-
esített uszoda, termálmedencék,
masszázs, szauna és egyéb fürdôszol-
gáltatások várják a vendégeket.
A város legjelesebb rendezvényei: a
Scherzo (Zenés Ifjúsági Színpadok
Országos Fesztiválja). A fesztiválnak
Békéscsaba és Pápa városa felváltva
ad otthont, 2000-ben Békéscsaba volt
a házigazda. A tavaszi rendezvények
sorát megnyitó fesztivál a mûfaj orszá-
gos megmérettetése, szakmai ered-
ményeinek összegzése.
A Százszorszép Gyerekfesztivál má-
jus végi rendezvényeinek gyermek
résztvevôi igazi, pezsgô, fesztiváli
hangulatot varázsolnak Békéscsaba
utcáira. A fesztiválon jelen vannak a
helyi és országos mûvészeti csopor-
tok, közösségek, egyéni elôadók,
nemcsak a gyerekeknek, hanem az
ôket kísérô felnôttek számára is sok
érdekességet, különlegességet kínál-
nak.
A Városházi Esték Békéscsaba leg-
nagyobb nyári, szabadtéri összmûvé-
szeti rendezvénysorozata. A Városhá-
za díszudvarán június–júliusban há-
rom héten keresztül színházi, tánc-
színházi elôadásokat, komoly- és
könnyûzenei koncerteket, hangverse-
nyeket, kamaraelôadásokat láthatnak
a békéscsabai és környékbeli polgá-
rok. Állandó vendégmûvész volt, és
reméljük lesz is, Bozsik Yvette tánc-
mûvész és társulata.
Az elôadások elôtt és után igényes
kialakítású melegkonyhás büfé várja a
nyári esték vendégeit.
A ZENIT Zenei Ifjúsági Találkozó és
Fon Trade Fúvószenekari Verseny Bé-
KÖZÉP-BÉKÉS

késcsabán. Az augusztusi „uborkasze-

zonban” üde színfolt a város különbö-
zô pontjain muzsikáló fiatalok serege.
Ez idô alatt Európa számos országá-
ból vendégeskednek itt fúvószene-
karok. A verseny a város több pontján
zajlik, mely a térzenékkel és az elsô
napra tervezett majorette találkozóval
együtt igazi fesztiválhangulatot vará-
zsol Békéscsaba utcáira, tereire.
A Csabai Garabonciás Napok októ-
ber elsô napjaiban zajló esemény, az
ország egyik legnagyobb és leglátoga-
tottabb középiskolás fesztiválja. A di-
ákok egy héten keresztül birtokukba
veszik a várost, és vetélkedôket, kon-
certeket, felvonulásokat szerveznek.
A választási kampányt követôen egy
egész estét betöltô vetélkedô kereté- A sportcsarnok
ben – a diákokból álló zsûri – az isko- Az Árpád fürdô
lák jelöltjei közül megválasztja Békés-
csaba diákpolgármesterét. A Gara-
bonciás Napok a helyi és környékbeli
fiatalok évek óta legkedveltebb ren-
dezvénysorozata. (Fenti rendezvé-
nyekrôl információ: Tel.: 66/449-222.
E-mail: ifihaz@mail.datanet.hu)
Az immár hagyománnyá vált, s min-
den év júniusában megrendezésre ke-
rülô Elektroház Napok alkalmával a
látogatók a kiállítás és vásár megte-
kintése mellett részesei lehetnek több
vezetô hazai elôadómûvész és együt-
tes mûsorának is. (Tel.: 66/527-285)
1993-tól évente kerül sor – közvet-
lenül az Elektroház Napok után – a
Csaba Expo Nemzetközi Kiállítás és
Vásárra a városi sportcsarnokban és
környezetében. A Csaba Expo, mely a
kiállító cégek, a látogatók és a köthe-
tô üzletek számát tekintve a régió leg-
nagyobb társadalmi és gazdasági ese-
ménye, meghatározó nagyságú és je-
lentôségû a magyarországi vidéki ki-
állítások sorában. A kiállítás jellegét
tekintve az általános fogyasztói vásár
kategóriájába tartozik. A kísérô

21

A Kolbászfesztivál rendezvények közül kiemelkedô je-
neves résztvevôi lentôségûek az Országnapok keretén
belül zajló nemzetközi üzletember-ta-
lálkozók, és az Expo kulturális ren-
dezvények. (Tel.: 66/449-449)
A Csabai Kolbászfesztivál a nagy
múltú és méltán közkedvelt csabai
kolbász ünnepe, egyben a legkivá-
lóbb házi és üzemi készítésû száraz-
kolbászok kiállítása és megméretteté-
se. Az októberi ôsz várva várt esemé-
nyén több mint száz csapat látványos
versenyen friss kolbászt készít, s miu-
tán mindet kisütötték, szigorú zsûri
értékeli a végeredményt. A csabai kol-
bász – a kolbászfesztiválnak is kö-
szönhetôen – egyre ismertebb, és
22
KÖZÉP-BÉKÉS
népszerû csemege országszerte, sôt
határainkon túl is.
A csabaiak készítenek vékony és
vastag kolbászt is, a „csabai” fogalma
alatt mégis az utóbbit, a vastag, nyári
szárazkolbászt értjük. Az „igazi csaba-
it” ma is kizárólag sertésbélbe töltik, a
végbél és a hozzá tartozó vastagbél,
az úgynevezett kuláré kb. egyméteres
darabjába. Élelmiszeripari kiállítás és
vásár, agrárfórum, szakmai konferen-
cia, üzletember találkozó, szakácsve-
télkedô, folklórprogram, házi sava-
nyúságok versenye és a Csabai Bíró
megválasztása teszi teljessé ezt a nép-
ünnepélyt. (Tel.: 66/449-725 E-mail:
ambrus@athos.bmk.hu)

A Wenckheim-kastély SZABADKÍGYÓS
kétévente ad otthont Irányítószám: 5712 Lakosság: 2970 fô
a Wenckheim
Világtalálkozónak, Békéscsabától délre 10 km, Gyulá-
amikor a leszármazottak tól 15 km távolságra található a megye
a családi kastélyban kastélyépítészetét reprezentáló tele-
találkoznak egymással. pülés, melyhez szervesen illeszkedik
a Körös–Maros Nemzeti Park 5 hektá-
ros kígyósi pusztája.
A község története a megye többi
településével azonos módon alakult a
Harruckern János György földesúr ál-
tali betelepítésekig, aki magyar, szlo-
vák és német telepesekkel népesítette
be az egykori Ókígyóst és környékét.
Gróf Wenckheim József Antal császári
és királyi kamarás, aki beházasodás-
24
KÖZÉP-BÉKÉS
sal szerezte meg a kígyósi uradalmat,
1815-ben dohánykertészeket telepí-
tett a környékre, majorságot hozott
létre, templomot épített, erdôket tele-
pített.
Gróf Wenckheim Frigyes és gróf
Wenckheim Krisztina 1875–79 között
Ybl Miklós tervei alapján megépíttette
a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt.
A kastély neoreneszánsz–eklekti-
kus stílusban épült, a fôépület egy-
emeletes, oldott tömegû loggiás, tera-
szos, amit a melléképülettel loggiafo-
lyosó köt össze. A kastély reprezenta-
tív belsô tere kápolnát, ebédlôt, téli-
kertet, könyvtárat, nôi zeneszalont,
férfiszalont pipázóval, nappali dolgo-
zót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát
rejt. Ezek közül ma csupán a könyvtár
látogatható. Berendezése, gyönyörû
kötetei megjelenítik az egykori arisz-
tokrácia életét, szokásait.
Nyitva elôzetes bejelentkezés alapján.
Kastély, Ókígyósi út.
Tel.: 66/247-783, 247-817
A parkot (23 hektár) a múlt század
végén hozták létre, az 1875 és 1879
között épített kastély kísérôjeként. A
faállomány összeválogatásánál egy-
részt az eredeti növénytakaró egyes
elemeit (kocsányos tölgy), másrészt
különbözô, betelepített ôshonos és
egzótafajokat használtak fel. A kastély
homlokzata elôtt franciakertet, míg a
park egyéb részein tájképi kertet ala-
kítottak ki. Kiemelkedô értékeket
képvisel a mesterséges tavat kísérô
mocsári cipruscsoport, a kastély elôtt
álló hatalmas platán és az ôsi idôket
idézô kocsányos tölgyek.
A Wenckheim család kápolnája, a
Szent Anna-kápolna és a családi krip-
ta tervezôje szintén Ybl Miklós volt,
akárcsak az uradalmi magtáré, mely
1860-ban épült romantikus stílusban.
Az uradalmi szeszgyár hasonló stílus-
ban és idôben készült, szintén mûem-
KÖZÉP-BÉKÉS

lék jellegû. Mindkét épület az egykori keinknek a megóvása a természetvé- A Wenckheim

Wenckheim-majorban található. delem alapvetô feladatai közé tarto- Emlékalbum a kígyósi
A védett puszta területén, a Szabad- zik. Értékes pusztai tájegyüttest alkot pusztáról:
kígyós és Kétegyháza közötti szabad- a kígyósi Nagyerdô Apáti út felé nyú- Talajának fekvése nagy
kai tanyán található a Tanyamúzeum. ló déli oldala, ahol több helyen erdôs részben róna, kevés
Lóval és gyalogosan a Kígyós felôli úton is pusztai társulásokat találhatunk. hullámzással.
megközelíthetô, közúton a kétegyházi A szikesekhez kötôdô mikrodom- Az itt-ott kiemelkedô
úton célszerû felkeresni. A kiállítási anyag borzati formák és növénytársulások dombosabb helyekrôl
14 teremben 800 darabból álló gyûjte- teljes skálája megtalálható a védett te- mérföldekre esik
ményt mutat be a paraszti élet és gazdál- rületen, olyan endemikus növényfaj- a szem látóhatára,
kodás tárgyi eszközeibôl. Ezek: lakberen- jal kísérve, mint a védett erdélyi útifû. s az ország egyik
dezési tárgyak, öltözékek, bútorok, népi A költô madárfajok közül a kék vér- legszebb délibábos
textíliák, gépek, szerszámok, melyek a cséket, a környezô gabonatáblákban vidéke, mely
századforduló tanyasi életét, gazdálkodá- fészkelô hamvas rétihéját, a piroslábú légialakokkal népesíti
sát illusztrálják. cankót, a godát és a kuvikot kell ki- be a szemlélô elôtt
Nyitva 8–16 óráig, hétfôn zárva. Sza- emelni. Az emlôsök közül az ürgét, il- sík tengernek látszó
badkai u. 32. Tel.: 66/463-032 letve az ürgéhez, vagy a hozzájuk táp- csalóka képet.
A múzeumlátogatás mellett lehetô- lálékállatként nagymértékben kötôdô
ség nyílik lovaglásra, pusztai kocsi- molnárgörényt lehet megemlíteni.
zásra, lovasbemutatóra és más szóra- A csapadékos idôszakban a foko-
kozásra, sôt gulyáspartira is. zottan védett Nagy-gyöpön össze-
Békéscsaba, Gyula, Kétegyháza, gyûlt víztömeg több hónapos télvégi
Újkígyós és Szabadkígyós települések és tavaszi vízborítást eredményezhet,
határolják körbe azt a megyeszékhely ekkor a pusztán nem ritka a vonuló
közelében található 10 ezer hektáros vízimadarak többezres csapatainak Szürkemarhák
pusztamaradványt, melynek legérté- mozgása sem. a Kígyósi pusztán
kesebb központi része mintegy 5 ezer
hektáron védett és a Körös–Maros
Nemzeti Park kígyósi puszta területi
egységét alkotja. A védett terület két
fô részre osztható, az egyik a
Wenckheim-kastély parkja, a másik a
kisebb erdôfoltokkal, mély fekvésû
laposokkal tarkított füves puszta.
A kastélyparkhoz szervesen kap-
csolódó puszta legfontosabb dombor-
zati elemei közé tartoznak az elha-
gyott, ôsi folyómedrek. A régészeti
kutatások több emberi település nyo-
mát fedezték fel a kígyósi pusztán,
melyek közül a legrégebbi a bronzko-
rig nyúlik vissza. Sok a löszpusztai tár-
sulásokkal fedett kurgán vagy más
néven kunhalom, melyek elsôsorban
a déli részekre koncentrálódnak.
Ezeknek a kiemelt értékeket képvise-
lô természet- és kultúrtörténeti emlé-

25

Újkígyóson ma is
meghatározó KÉTEGYHÁZA
a mezôgazdaság. Irányítószám: 5741 Lakosság: 4430 fô
Egykor dohányt
termesztettek itt, Közúton Békéscsabáról Szabadkí-
ma dinnyét, tököt gyóson át, vagy vasúton közelíthetô
meg. Közúton Békéscsabától délnyu-
gati irányba Szabadkígyóson keresz-
tül lehet eljutni Újkígyósra. A szabad-
kígyósi uradalommal együtt gróf
Wenckheim József Antal birtoka volt.
A település a középkorban a gyulai
Az Almásy család váruradalom része volt, s a török ura-
érdekes embereket adott lom alatt is fennmaradt. A tatárok
a történelemnek. pusztították el a színmagyar lakta tele-
György neves pülést. Loewenburg János Jakab fôis-
Ázsia-kutató, fia, László pán románokat telepített be, majd az
híres Afrika-kutató lett. Andrássy család örökölte meg a tele-
Létrehozta a kairói pülést, akik 1742-ben kastélyt, ké-
sportrepülôteret, amely sôbb 1749-ben kápolnát építettek.
ma a város fô repülôtere. A kastély barokk-copf stílusban ké-
Róla nevezték el szült, majd 1800 körül és 1859–60 kö-
„Al Mazá”-nak. zött Ybl Miklós tervei alapján romanti-
Életérôl készült kus stílusban bôvítették. Ekkor már az
a 9 Oscar-díjjal Almásy család tulajdona. A kápolná-
kitüntetett romantikus ban barokk oltár és szobrok, a sekres-
film, Az angol beteg. tyében értékes festmények láthatók.
26
KÖZÉP-BÉKÉS
ÚJKÍGYÓS
Irányítószám: 5661 Lakosság: 5920 fô
A község fôterén álló római kato-
likus templom 1857-ben épült, melyet
a Szeged és Csongrád környékérôl
betelepített dohánykertészek és le-
származottaik emeltek.
Az uradalmi idôkre emlékeztetô
mûemlék jellegû vincellérház és
szeszfôzde, valamint a filagória 1860
körül épült. A szeszfôzde szerkezete
eredeti. Jelenleg népi bútorokkal ren-
dezték be. Védett egyedi és sorfák ta-
lálhatók a vincellérház dûlôútján, a
Nagyerdô felé, melyek 100–150 éves
kocsányos tölgyek.
Újkígyós termálfürdôje kellemes
idôtöltést kínál.
A Mezôgazdasági Gépfejlôdés-tör-
téneti Gyûjtemény látogatható a kas-
télyban.
A múzeum a gabonatermesztésben hasz-
nált mezôgazdasági gépeket és eszközö-
ket gyûjti. Különlegessége, hogy a 300
mezôgazdasági gép mindegyike mûködô-
képes.
Nyitva elôzetes bejelentkezés alapján.
Gyulai u. 6. Tel.: 66/380-255
A Román Tájház egy XIX. századi,
népi lakóházban tekinthetô meg.
A pilléres tornácú épület alaprajza: szoba,
konyha, szoba, kamra, istálló.
Az udvaron lábas szín, kukoricagóré, ser-
tés- és baromfiólak állnak, egy húszholdas
román parasztgazdaság minden kelléké-
vel.
Nyitva elôzetes bejelentkezés alapján.
Kossuth u. 68. Tel.: 66/380-276
A karácsonyi ünnepkör jeles román
szokása volt a román férfiak kolindáló
szokása, a turkajárás, amelyrôl írott
források is megemlékeznek. A fiatal
férfiak karácsony második napján tar-
tott felvonulására – melynek fôsze-
KÖZÉP-BÉKÉS

replôje gólyajelmezbe öltözve, jelme- hosszabb szünet után – Méhkeréken Az Almásy-kastély

zének fából készült, stilizált csôrét és Kétegyházán ismét felújították ezt a homlokzata
csattogtatva táncolta végig a falut. népi dramatikus játékok legjobb ha-
Eredeti formájában – 1946 telétôl egy gyományait képviselô népszokást. Dombormûrészlet
a Kitelepítettek
Emlékmûvébôl
ELEK az azt követô esti bál, amelynek
Irányítószám: 5742 Lakosság: 5590 fô vége a nagyböjt elérkezését
hirdette. A helységen zene-
A várost 1232-ben említi az elsô írá- szóval, táncolva végigvo-
sos oklevél. A török hódoltság után nuló menet hangsúlyos
újratelepítették, elsôsorban katolikus része volt a szekérrel
németekkel. Késôbb a Wenckheimek vontatott bolondke-
örökölték meg a települést, ekkor rék, Hans és Gretel
nyerte el a mezôvárosi rangot. termékenységva-
A Szabadság téren áll a város ba- rázsló, összekapasz-
rokk római katolikus temploma, kodó bábujával.
amely 1794-ben épült. 1904-ben ke- Napjainkban – jó-
reszthajóval bôvítették. A karzat felet- részt elhalványuló
ti tornyán hagymatagos toronysisak jelentéstartalommal
áll. A második világháború után a he- – németek, magya-
lyi németeket kitelepítették. A világ- rok, románok, szlová-
ban szétszóródott elekiek találkozásá- kok és romák ökume-
ra kétévente megrendezik a városban nikus farsangi tavaszkö-
az Elekiek Világtalálkozóját. szöntô látványosságaként
Eleken eredetileg az itteni németek és szórakozásaként meg-
téltemetô szokása volt a maskarás-ál- újulva él a vidám farsangfarki
arcos, adománygyûjtô felvonulás és felvonulás.

27
 KÖZÉP-BÉKÉS

A gyulai váruradalom A nagy múltú polgárváros napjainkra gyógyvizérôl lett híres Európa-
jelentôsége – Egerrel szerte. A Várfürdô, a város legfôbb kincse az egykori kastélykert gyö-
és Szigetvárral együtt – nyörû parkjában épült, egész évben kínálja a gyógyulás, pihenés lehe-
a XVI. századra hazánk tôségét. A történelmi hangulatú, mûemlékekben gazdag kisváros legna-
egyik legjelentôsebb gyobb kulturális vonzereje a Várszínház, mely elôadásaival, mûfaji sok-
mezôvárosai közé színûségével teszi élményekben gazdaggá a nyári estéket. A város leg-
tartozott, s közel állt jelentôsebb mûemléke a középkorban épült gótikus téglavár, de nem
ahhoz, hogy megkapja kevésbé látogatott a 100 éves Cukrászda sem. Múzeumai között találha-
a szabad királyi városi tó Erkel Szülôháza, kiállítóhelyei klasszikus és kortárs mûvészek alkotá-
rangot. sait mutatják be. E város szülötte Erkel Ferenc, a magyar opera megte-
Mintegy 3000 lakos élt remtôje, Bay Zoltán, világhírû fizikus, innen származott el Dürer Albert,
a városban. A lakosság a német festészet kiválósága. Nem utolsó sorban itt készül a nemzetkö-
28%-át erôs iparos zi hírû magyar élelmiszeripari termék, a gyulai kolbász.
és kereskedô réteg
alkotta, 21 iparágat
mûveltek, s az iparosok GYULA király egymás után adományoztak ki-
12 céhbe tömörültek. Irányítószám: 5700 Lakosság: 33 200 fô váltságokat a városnak, amely 1419-
Olyan kivételes ben már „oppidum”-ként szerepel.
mesterségek is voltak, Gyula az ország délkeleti határán 1476-ban az uradalom visszaszállt a
mint ötvös, harangöntô fekszik, 1970 óta közúti határátkelô- királyra, és Mátyás király 1882-ben fi-
és puskamûves. hely Románia felé. Távolsága Buda- ának, Corvin Jánosnak adományozta,
Aranymûves volt pesttôl az M5-ös vagy az 5-ös, majd a hogy a trónutódlást biztosítsa. 1482-
Dürer Albert apja is, 44-es úton 220 kilométer. ben a fôispáni, alispáni és szolgabírói
aki Gyuláról vándorolt ki A Körösök közelsége alkalmassá tisztséget a gyulai várhoz kapcsolta,
Németországba. tette a területet az ember letelepedé- ezzel Gyulát véglegesen a megye
A szellemi életben is sére, így az emberi élet nyomai a csi- székhelyévé tette. Békés megye sorsa
jeles férfiak szerepeltek. szolt kôkorszaktól kimutathatók. kétszáz éven át összefonódott a vár
A gyulai iskola több Gyula neve azonban csak 1313-ban sorsával. A fiatal Corvin János 1483-
kiválóságot adott jelenik meg a megmaradt oklevelek- ban 30 vár, 17 kastély, 49 mezôváros
az országnak: ben, amikor Károly Róbert király két és mintegy ezer falu ura volt. Mátyás
Szerémi György oklevelet keltez Gyulamonostorból. kora és a XVI. század elsô fele a kö-
XVI. századi történetíró, 1332-ben már Gyula néven szerepel. zépkori Gyula fénypontja volt.
Szegedi Kis István A város nevét az egyik magyarázat A török megjelenése azonban bi-
protestáns prédikátor, szerint Gyula nevû földesuráról kap- zonytalanná tette a város helyzetét.
a két Szikszai Fabricius hatta, mások szerint a honfoglaló tör- Elôbb a mohácsi vész után bekövetke-
testvér, akik közül Balázs zsek katonai vezetôjének (a „gyula”) zett kettôs királyválasztás okozott test-
sárospataki tanár lett, neve rejtôzik a név mögött. A telepü- vérharcot Gyulán is – a vár Ferdinánd,
és mások. lés akkor emelkedett ki a környezô a város Szapolyai pártján állt. Majd Te-
falvak közül, amikor a XIV. század fo- mesvár elfoglalása után a vár jelentôsé-
lyamán megszervezték a gyulai ura- ge megnôtt, és 1552-ben királyi vár-
dalmat, ezzel egy nagyobb terület ként kapcsolódott a magyar végvár-
központjává lett. 1403-ban a nagyha- rendszerbe, amely Várad elôkapu-
talmú Maróti János macsói bán – a jaként védte Erdélyt a török ellen, ezért
Sárkány-rend tagja – kapta meg a bir- jelentôs átalakítást végeztek rajta. A vár
tokot. Az ô idejében épült a földesúri ostromára 1566-ban került sor, s elfog-
vár, amely biztonságos lakhelyet nyúj- lalása után 129 évig török fennhatóság
tott tulajdonosának. Földesurai és a alatt élt a megmaradt lakosság.

28
KÖZÉP-BÉKÉS
1714-tôl számítjuk Gyula újkori tör-
ténetét. A visszafoglalt területeket az
udvari kincstár igazgatta, de 1720-ban
Békés megye négyötöd részét az egy-
kori udvari hadiszállító, Harruckern
János György kapta meg, hûséges
szolgálata jutalmaként. A lakosság
megmaradt része visszatelepült, a vár
körül románoknak jelöltek ki szállást,
a város nyugati oldalán németeket te-
lepített le az új földesúr. A XVIII. szá-
zadban készültek az elsô ma is meglé-
vô középületek, közülük legkorábbi
az 1735-ben (!) épült iskola, majd a
vármegyeháza és a templomok, a ba-
rokk építészet emlékei. A XIX. század
elsô felében töretlen a fejlôdés, a pol-
gárosodó Gyula világa ez. Ez a kor
adta a magyar kultúrának Erkel Feren-
cet (1810), Pálffy Albertet (1820).
Az 1848–49-es polgári forradalom
és szabadságharc megyei központja
volt Gyula. A szabadságharc végén, a
világosi fegyverletétel után a szomorú
vég itt következett be: a honvédtiszte-
ket Gyulára hozták, s lefegyverzésük
napján, augusztus 23-án átadták az
osztrákoknak, köztük az aradi tizen-
három vértanú közül kilencet.
A szabadságharcot követô osztrák
abszolutizmus két maradandó alkotá-
A török elôtti idôkbôl
négy épület maradt
meg: a vár (a képen),
a rondella,
a huszártorony
és a belvárosi iskola
fürdôjének egy része.
Romjaiban látható
a XV. századi ferences
templom és rendház,
a középkori Gyula
törökzugi temploma,
s újabban megtalálták
a kastély területén
az egykori dzsámi
alapjait is.
sa Német-Gyula és Magyar-Gyula
egyesítése 1857-ben, s az 1855-i pusz-
tító árvíz után a Fehér-Köröst kivezet-
ték a városból, mintegy 20 kilométer-
nyi új medret ásva a Fehér- és a Ket-
tôs-Körösnek. A régi Fehér-Körös ma
Élôvíz-csatorna néven folydogál a vá-
roson át. Az 1867. évi kiegyezés meg- Gyula a szandzsákság
teremtette a feltételeket a tôkés fejlô- székhelye lett, élén
dés elôtt. Gyula vezetô szerepének a gyulai béggel,
mégis a gazdasági haladás vetett vé- s a temesvári vilajethez
get. Az 1858-ban átadott Budapest – tartozott. Evlia Cselebi
Arad vasútvonal elkerülte a várost, szerint ugyan élénk
csak 1871-ben kapott szárnyvonalat a élet folyt a városban,
nagyvárad–fiumei vasút átadásával. A amelyben 200 boltot
vasúti csomópont azonban Békéscsa- „számlál” meg a török
ba lett. A hanyatlást megpecsételte az történetíró, s dicséri
elsô világháború végét lezáró trianoni a Körös ágai közt
békeszerzôdés: az országhatárt köz- kiépült várost, számos
vetlenül Gyula mellett húzták meg, a török egyházi
város gazdasági hátterét adó 30 tele- épületével.
pülésbôl csupán négy maradt Magya- Gyula fekvését
rországon. Gyula elveszítette gazda- Velencéhez hasonlítja:
sági hátterét, fejlôdése megállt. Köz- „Különös látvány az,
igazgatási vezetô szerepét 1950-ig tar- hogy egyik házból
totta meg, akkor a megyeszékhelyet is a másikba, egyik
áthelyezték Békéscsabára. kertbôl a másikba,
A XIX. századi gazdasági fejlôdés a malomba, barátjának
maradandó nyomot hagyott a város vagy ismerôsének
arculatán. Sajátos kisvárosi városkép látogatására mindenki
alakult ki jelentôs számú mûemlékkel. csónakon megy” – írja.
29

A Mûvelôdési Központ 1958-ban a 2005 méter mélységû
legismertebb csoportja kútból feltörô gyógyvíz azonban új
az Örökös Kiváló távlatokat nyitott a város elôtt, s évek
Együttes címet viselô, során kiépült az egykori grófi kastély
50 éves Körös néptánc- védett természeti környezetében a
együttes. Várfürdô. A gyógyvízre épülô turiz-
must jól egészíti ki a város mûemlé-
kekben gazdag történelmi légköre,
szépen fásított utcái, emberléptékû
házai és az idegenforgalmat szolgáló,
sokszínû rendezvényei. A mai Gyula
fürdôváros.
Ha Budapest, Szeged vagy Debre-
cen felôl utazunk Gyulára, Békéscsa-
bán át közelítjük meg a várost. A 44-es
Az Erkel Ferenc út a település elsô házainál, a 2000-
Mûvelôdési Központ ben átadott elkerülô úton az országha-
1975-ben épült, tár felé vezet. A Csabai úton haladva,
a megye legnagyobb az 1807–1808-ban épült Bárdoshídon
mûvelôdési háza. át érkezünk a városba. A megye legré-
500 személyes gibb közúti téglahídja ma is kiszolgál-
színházterem ja a forgalmat, négy boltívének szép
és számos klubterem ritmusa igazán csak oldalról látható. A
található benne. Vértanúk útja és a Bartók Béla út sar-
Színes kulturális kán a Tûzoltó-parancsnokság épülete
mûsorok, színházi az egykori Magyar Király vendégfoga-
elôadások, dó, melynek 1906-ban Bartók Béla is
klubfoglalkozások helye. vendége volt, amikor elôször jött Gyu-
Az Ifjúsági Ház lára népdalokat gyûjteni. Bartókot ro-
diákprogramok koni szálak fûzték a megyéhez, ezért
és klubfoglalkozások, fordult meg többször Békésben, ez-
olykor próbák helyszíne. alatt mintegy 750–800 dalt gyûjtött, eb-
30
KÖZÉP-BÉKÉS
bôl 169-et Gyulán. Emlékét a Tûzoltó-
parancsnokság épületével szemben a
Bartók-emlékmû ôrzi. A túloldalon az
1892-ben épült hamisítatlan kaszár-
nyaépület az egykori József fôherceg
laktanya, ma a Fôvárosi Önkor-
mányzat Idôsek Otthonának épülete
(Vértanúk útja 1/5).
A hatalmas központi tér, a Kossuth
tér az egykori nevezetes belsô vásá-
rok színhelye volt. Túlsó sarkában a
késô barokk Szentháromság-kápolnát
az 1738. évi pestist túlélôk építették
fogadalomból. Mai formáját az
1817–1818. évi átépítéskor kapta. Erô-
teljes tornya uralja az épülettömböt.
Elôtte a kopjafa az 1956-os forrada-
lom emlékét idézi. Közelében Kos-
suth Lajos mellszobra, Kiss György al-
kotása. Az út túloldalán, az Eszperan-
tó téren a Posta 2000-ben készült épü-
lete, elôtte kedves kis szökôkutas szo-
bor, a Fésülködô nô látható. (Veszprémi
Imre, 1967).
A Kossuth térrôl tucatnyi út vezet a
város különbözô részeibe és a kör-
nyékre. A Béke sugárúton a vasútállo-
más, azon túl Doboz vagy Sarkad ér-
hetô el. A Városház utca a Belvárosba,
majd a vár és Várfürdô felé kanyaro-
dik. A Karácsonyi János utcában Kará-
csonyi János (1858–1929) püspök, ne-
ves történész szülôházát emléktábla
jelöli (6. sz.). Az út a Rendelôintézet és
a Megyei Kórház elôtt halad. A Szent
István utcán a kórház fôbejáratához
érkezünk, s ezen az úton juthatunk
Gyulaváriba és a közúti határátkelô-
helyhez is. A Tûzoltólaktanya mellett
Németvárosba, ellenkezô irányban a
piachoz vezet az út.
A Kossuth teret a Béke sugárút köti
össze a vasútállomással, mely méltó az
elnevezésre. Két oldalán hatalmas
gesztenyefasor árnyas lombjai alatt sé-
tálhatunk a mintegy másfél kilométe-
res úton. A Kossuth teret elhagyva az
KÖZÉP-BÉKÉS
Élôvíz-csatornát (az egykori Fehér-Kö-
röst) vashíd íveli át, jobbról a 4. sz.
alatt emléktábla jelzi Gyulai (Kra-
tochvill) László (1833–1911) festônek,
Munkácsy Mihály barátjának szülôházát.
Szemben (1. sz.) a lebontott épület-
ben volt a gyulai születésû Székely
(Bleyer) Aladár (1870–1940) neves fo-
tómûvész mûterme, aki 1897-tôl Oros-
házán, majd Budapesten alkotott. A
XX. század szinte valamennyi kiemel-
kedô mûvészérôl készített fényképet;
leghíresebb az Adyról készült sorozata
volt. Móricz Zsigmond a lencse mûvé-
szének nevezte. A róla elnevezett,
1966-ban alapított Székely Aladár-díjat
kétévenként adja át a város.
A 8. számú emeletes házban mûkö-
dött a város elsô szállodája, a Komló
szálló. Az új épületet 1912-ben Mende
Valér (1886–1918), a kor ígéretes épí-
tésze, a magyar szecesszió kiváló mû-
vésze tervezte. Ma áruház. Mellette
(10. sz.) a város 1912-ben épült elsô
állandó filmszínháza, az egykori
Royal, ma Petôfi mozi szintén sze-
cessziós épülete áll. A 14. sz. Stéberl
András hentesmester, a gyulai kolbász
nagyhírû mesterének bérháza volt,
földszintjén az egykori hentesüzlet
ma is mûködik. Az út bal oldalán (29.
sz.) az evangélikus templom és lel-
készlak 1927–1931 között épült, a
templomtorony 1940-ben készült el.
(Tervezôje Gerlóczy Gedeon.)
Még néhány lépés, és a Népkerthez
érünk. A Fehér-Körös egyik ága itt ka-
nyarodott a város szélén nyugat felé,
elterülve a lapályon. A területet az
1880-as években feltöltötték, fásítot-
ták, s három kulturális intézményt
építettek fel: a pavilont, a múzeumot
és a fából készült, 1000 személyes
színházat. (Utóbbit 1961-ben lebon-
tották). A Népkert – vagy ahogy a
gyulaiak a kert megalkotójáról neve-
zik, Göndöcs-kert – hamarosan a vá-
ros kulturális centruma és közkedvelt A Kohán Képtár
promenádja lett. Ma négy épület talál-
ható itt: a mûvelôdési központ, a
Kohán Múzeum, az egykori múzeum-
ban mûködô ifjúsági ház és a napfizi-
kai megfigyelôállomás.
A Népkert közepén a Kohán Képtár
Kohán György (1910–1966) Kossuth- A bejárat elôtt látható
díjas festômûvész hagyatékából ad Kohán György
válogatást, aki a szomszédos Gyula- mellszobra
váriban született. (Péter Zsuzsanna
Gyulán, majd Hódmezôvásárhelyen és 1986).
Budapesten élô festô tehetsége korán A képtár homlokzati
megmutatkozott. 16 éves korában már részén, szoborfülkében
gyûjteményes kiállításon szerepelt. Vég- a népkertet
rendelete szerint hatalmas hagyatékát – és a pavilont létrehozó
691 festmény és 2215 grafika – a városnak gyulai plébános,
adományozta. Gyula az egykori pavilon Göndöcs Benedek
átalakításával adott otthont a gyûjtemény- szobra
nek, s 1979-ben nyílt meg az az állandó ki- (Técsy László 1904) áll.
állítás, amelyet 4-5 évenként újítanak Göndöcs Benedek
meg. Képeit kétféle technikával készítette. római katolikus
Széles ecsetvonásokkal, kemény vonalak- plébános (1824–1894)
kal készült olajképei a festô szenvedélyes sok helyi kulturális
alkotólázának tükrei, geometrikus ele- és gazdasági
mekbôl álló viasztemperáinak vakítóan kezdeményezés
erôs színein a lírikus festô szólal meg. elindítója, mecénása
Nyitva: áprilistól októberig 9–17 óráig. volt, ô szorgalmazta
Novembertôl márciusig 10–16 óráig. a pusztaszeri
Béke sgt. 35. Tel.: 66/361-795. ásatásokat
A képtár mögött a városi víztorony és az Árpád-emlékmû
tölcsér alakú, felfelé szélesedô tömbje felállítását.
31

Szerémi György, magasodik. Csúszózsalus építése
a XVI. század kevés technológiai találmány volt. Tetején
történetírójának egyike, az MTA Csillagászati Kutatóintézet
a század elsô Napfizikai Megfigyelôállomása vizs-
évtizedében gyulai diák gálja a naptevékenységet. (Sajnos
és elôénekes volt, nem látogatható.)
részt vett a temetéseken, A népkerttel átellenben, a Béke su-
s mint szemtanú írja le gárút másik oldalán tekinthetjük meg
az eseményeket: a Törvényszéki Palota 1899-ben épült,
„László (II. Ulászló – 35 tengelyes, impozáns épületét, me-
Cz. I) királynak volt lyet Wagner Gyula, az igazságszolgál-
egy rokona, György tatási épületek szakembere tervezett.
ôrgróf (Brandenburgi A fôbejárat elôcsarnokának freskóját
György) s ennek – Bölcs Salamon ítélete – Veres Gusz-
rendelték feleségül táv festette. Az út túloldalán az
a hercegnét. (Corvin 1927–30 között a polgári fiúiskolának
János özvegyét.)… készült általános iskolát (49. sz.) és a
És a mennyegzô gazdag Városi Rendôrkapitányság sugárúti,
volt. Nagy fényûzéssel élt régi tömbjét (51. sz.) Gerlóczy Gede-
ez a jövevény Corvin on tervezte.
János birtokából A Gyulai Húskombinát szárazáru
és kincseibôl… gyára, ahol a híres gyulai kolbász ké-
Kincset kezdett ez tôle szül, a Béke sugárút 50. sz. alatti tele-
(feleségétôl) tudakolni, pen maradt. 1973–78 között a Kétegy-
ô pedig szegényke, házi úton kiemelt beruházásként
megtagadta. A nagy megépült a Gyulai Húskombinát mai
gazember megragadta ôt gyártelepe. Kapacitása évi 580 000
hajánál fogva és nagyon sertés és 25 000 szarvasmarha feldol-
verte, s szegényke gozása volt.
megmutatott mindent, A Béke sugárutat a vasútállomás
amit csak tudott, épülete zárja le.
a legfényesebb királyi Az említett általános iskola (49. sz.)
javakat. mellett, az Ady Endre utcán juthatunk
Az úrnô összeesett el legkönnyebben az Epreskert utcá-
a verés után. ba, ahol a 19. sz. alatt találjuk a török
És eltávozott a világból elôtti Gyula egyik történelmi emlékét,
Atyánkhoz, s eltemettük a Ferences romkertet. A pápa 1410-
ôt a barátoknál ben telepítette le a ferences barátokat
tisztességgel. a gyulai uradalomban. Kolostorukat
Ôérette is énekeltem 1452-ben említik elôször. Többször
a zsoltárkönyvet tartottak itt tartományi gyûlést, 1531-
tíz iskolás személlyel…” ben konventi rangot kapott, 1541-ben
hittudományi fôiskolaként mûködött.
A papok a török 1566-i támadásakor
menekültek el, s a kolostor elpusztult.
Az 1931-ben feltárt, majd az 1960-as
években restaurált kolostornak csak
32
KÖZÉP-BÉKÉS
kis része látható: az egykor 35 méter
hosszú és 10 méter széles gótikus
templom szentélye és a hozzáépített
cellák kezdete. (A többi részén ráépít-
keztek). Ide, a szentélybe temették
1508-ban Corvin János kislányát, Cor-
vin Erzsébetet, a Hunyadi család utol-
só sarját, két évvel késôbb pedig
édesanyját, Mátyás király fiának fele-
ségét, Frangepán Beatrixot.
A vasútállomáshoz vezetô Béke su-
gárútnak a Népkertig tartó helyén a
két város egyesítéséig (1857) a Szent
János árka folyt. Ennek jobb partjánál
kezdôdött Magyar-Gyula, a bal parton
pedig Német-Gyula, a gyulai németek
városa. 1734 és 1857 között Német-
Gyulán a német lakosok külön köz-
igazgatás alatt éltek. Ha a sugárúton, a
földszintes üzletsor után balra fordu-
lunk a Jókai utcába, a Németváros,
vagy a védôszentjérôl Józsefvárosnak
is nevezett városrész fôutcájában va-
gyunk. A mérnökök által kimért, pár-
huzamos utcák jelzik, hogy rendezett,
tervezett városrésze ez Gyulának. Elsô
a Blanár László utca, melynek sarok-
épületén emléktábla jelzi, hogy itt szü-
letett Bródy Imre (1891–1945) fizikus,
a kriptonlámpa feltalálója. A Jókai utca
végén két mûemléki épületet találunk:
30. sz. az egykori uradalmi Nap kocs-
ma, a XX. század elejétôl 1998-ig isko-
laként szolgált. A 31. sz. a „Máriás”
Schriffert-ház, barokk stílusú épület, a
homlokzati fülkéjében látható Szûz
Mária-szoborról kapta nevét. A város-
ban élô nagy számú Schrifferteket ra-
gadványnevekkel különböztették meg
egymástól, ezt a családot a szoborról
M (Máriás) Schriffertnek nevezték.
Az Apor Vilmos téren találjuk a né-
metvárosi római katolikus templomot,
Erkel szülôházát és más nevezetes-
séget.
A tér közepén emelkedik a Szent
József római katolikus templom. A
KÖZÉP-BÉKÉS
németek harmadik temploma ezen a
helyen, 1863–1866 között épült klasz-
szicista–romantikus stílusban. Ma mû-
emlék. A Szent Józsefet ábrázoló ol-
tárképét Szegedi Hirt Antal festette. A
mennyezeti seccók közül az oltár fö-
lötti 1924-ben (Ramold Lajos), a másik
három 1984–85-ben készült. A temp-
lom XVIII. századi barokk faszobrai
figyelemre méltóak.
Az épület két oldalán szoborfülkék-
ben két szobor: a jobb oldalon
Nepomuki Szent János szobra 1730-
ból (eredeti helye a Szent János árka
melletti híd volt), a másik fülkében
Szûz Mária-szobor 1883-ból. A temp-
lommal szemben (1. sz.) az egykori
német-gyulai városháza. 1820-ban
építették klasszicista stílusban, majd
kétoldalt bôvítették. A két Gyula
egyesítése (1857) után iskolának és
tanítói lakásnak használták, ma kato-
likus leánykollégium. Falán az emlék-
táblák a németek betelepítésére és a
tanítói lakás kiváló szülöttére, dr.
Scherer Ferencre (1889–1987), Gyula
város monográfusára emlékeznek. A
templom mögött az Erkel Ferenc Em-
lékház (7. sz.) 1795-ben épült iskolá-
nak és tanítói lakásnak, 1830-ban bô-
vítették, ekkor kapta klasszicista stílu-
sát. Az épület ma Erkel és fiai életmû-
vét bemutató múzeum.
Az Erkel család 1806-ban érkezett Gyulára
Pozsonyból. Az apa, Erkel József 1841-ig
lakott és tanított az iskolában. Itt született
1810. november 7-én fia, Erkel Ferenc, a
magyar nemzeti opera megteremtôje, a
Himnusz megzenésítôje. Iskoláit Gyulán
és Pozsonyban végezte. A zenei élettel
Kolozsvárott ismerkedett meg igazán. Ki-
váló zongoramûvész, karmester lett. 1837-
ben került Pestre, s lett a magyar zenei
élet kimagasló egyénisége. Nyolc operát
írt – köztük az örök értékû Hunyadi Lász-
lót (1844) és Bánk bánt (1861) – az 1844-i
pályázatra zenésítette meg a Himnuszt.
Barátaival megalapította a Filharmóniai „Idôsebb Dürer Albert
Társaságot, a Zeneakadémiát, felkarolta Magyarországon
az országos dalárdamozgalmat. Gyula vá- született nemesi
ros 1888-ban díszpolgárává választotta, családból, Nagyvárad
szülôházát emléktáblával jelölte meg. alatt 8 mérföldnyire
Nyitva: május 1-jétôl október 31-ig 9–17 Gyula nevû városka
óráig, télen 10–16 óráig. Hétfôn zárva. mellett, egy Eytas
Tel.: 66/463-552 (Ajtós) nevû faluban,
A múzeum épületének sarkán, a mely a nevezett
Dürer-emléktábla a nagy német festô városka
gyulai származásáról emlékezik meg. tôszomszédságában
Nagyapja ugyanis ötvösmester volt feküdt és nemzetsége
Gyulán. Legidôsebb fia, Dürer apja, szarvasmarhák és lovak
1427-ben született, ô is ötvös lett, ván- tenyésztésébôl élt.
dorlása közben 1455-ben érkezett De atyámnak atyja, kit
Nürnbergbe, ahol letelepedett, nevét Antalnak hívtak, mint
németre változtatta (Ajtósi – Thürer – gyermek a nevezett
Dürer), elvette mestere leányát, és 18 városkában
gyermeke közül 1471-ben született egy aranymûveshez
fia, a késôbbi világhírû festô, Dürer került, és annál
Albert. Dürer unokatestvére is Német- kitanulta a mesterséget.
országban telepedett le, Kölnben Azután feleségül vett
Nikolaus Unger (Magyar Miklós) né- egy Erzsébet nevû
ven kiváló ötvösmesterként emleget- hajadont, kitôl
ték. egy Katalin nevû
A tér 11. sz. épülete a Szûz Mária leánya és három fia
Kegy- és Emléktárgyak Gyûjteménye született. Az elsô fiú
Paulik Istvánnak mintegy 3000 darab- volt az én édesatyám,
ból álló magángyûjteményébôl léte- aki szintén aranymûves
sült. A hazai és egyetemes Mária-tisz- lett és mûvészetében
telet kegy- és emléktárgyai (rózsafü- járatos, tisztalelkû
zérek, képek, szobrok stb.) láthatók ember volt.”
itt a világ minden tájáról. Ugyanebben (Dürer Albert)
az épületben kapott helyet a Boldog
Apor Vilmos-emlékszoba, ahol a vér-
tanú püspökre vonatkozó emlékanya-
got mutatják be.
Nyitva: március 1-jétôl november 10-ig
9–12, és 12.30–15 óra között, hétfôn
zárva. Télen elôzetes bejelentéssel láto-
gatható.
Az Erkel-ház mellett kezdôdô Dürer
Albert, majd folytatásaként az Ajtósi
Albert utca – a régi Ajtós falura emlé-
keztetô – Ajtósfalvára vezet. Az
Ajtóssy utca elején találjuk az 1994-
ben átadott Városi Sportcsarnokot.
33

Erkel Ferenc szülôháza BELVÁROS
A Kossuth térrôl a Városház utcán
jutunk a városközpontba. Az utca a
Harruckern téren túl is folytatódik.
A 13. sz. a régi Városháza, ma
Mogyoróssy János Városi Könyvtár.
Az 1859–1861 között épült romanti-
A Városház utca elején kus stílusú épület 1950-ig volt város-
az Élôvíz-csatornát háza, ezután román tannyelvû iskola,
átívelô, 1815–16-ban majd 1987-tôl az alapítójáról elneve-
épült Kapushíd vagy zett városi könyvtár. A mûemléki épü-
Nagyhíd 12 méteres letben kialakított meglepôen szép
téglaboltozatával könyvtárban 140 000 kötet könyv, kü-
ma Magyarország lön helytörténeti, zenei, gyermekrész-
legnagyobb méretû leg, folyóirat-olvasó, valamint a Goe-
boltozott téglahídja. the Intézet német fiókkönyvtára áll az
34
KÖZÉP-BÉKÉS
olvasók rendelkezésére. Falán a
Sinka-emléktábla az író gyulai kötô-
dését örökíti meg. A könyvtár épüle-
tével egybeépült a Kisködmön étte-
rem, mely a múltat idézô vacsoraestje-
irôl híres, igazi magyar vendéglô.
A 26. sz. a Körös-vidéki Vízügyi
Igazgatóság központja. Az épület ere-
detileg az 1863-ban alakult Békés Me-
gyei Takarékpénztár tulajdona volt, az
államosítás után a Vízügyi Igazgató-
ság kapta meg, amely felelôs mintegy
340 km árvízvédelmi vonalért, 5 duz-
zasztómû kezeléséért s közel 1000 km
hosszú belvízcsatornáért. A hazai bel-
vízátemelô kapacitás egynegyed ré-
szével a gyulai igazgatóság rendelke-
zik. Az épület falán Huszár Mátyás-
emléktábla látható. A kiváló mérnök
készítette el a Körös-vidék feltérképe-
zését és az elsô vízrendezési tervet
1818–23 között. A Vízügyi Igazgató-
sággal szemben a kis Pálffy Albert ut-
cában (3. sz.) született Pálffy Albert
(1820–97) író, Petôfi barátja, a Tízek
Társaságának tagja, 1848–49-ben a ra-
dikális hangú Március Tizenötödike
címû újság szerkesztôje. Újság- és re-
gényíróként vált ismertté. Szülôházá-
nak helyét emléktábla jelöli.
Térjünk vissza a Harruckern térre!
Közepén a Nádi Boldogasszony-plé-
bániatemplom magasodik, a helyiek
inkább belvárosi római katolikus
templomként ismerik. Helyén már a
török elôtt is templom állt, a benne
ôrzött Mária-kép, a „Nádról elnevezett
Mária” tisztelôinek már 1398-ban bú-
csút engedélyezett IX. Bonifác pápa.
A törökök mecsetté alakították át. A
XVIII. században épült a harmadik, a
mai templom. 1775–79 között a város
kegyura, báró Harruckern Ferenc
építtette Linck János Károly tervei sze-
rint. A barokk templomra a késôbbi
felújítások alkalmával klasszicista ele-
mek kerültek. Az egyhajós templom
KÖZÉP-BÉKÉS

fôoltárát és a mellékoltárokat Franz A tér 1. sz. épülete a XVIII. század- Báró dr. Apor Vilmos
Anton Hillebrandt (1719–97) neves ban épült római katolikus plébánia, (1892–1945) az erdélyi
építész tervezte. Az oltárkép Mauer falán emléktábla örökíti meg két ne- neves Apor család
Hubert osztrák festô mûve (1778). A ves plébánosa nevét: Göndöcs Bene- tagja. Pappá szentelése
XVIII. századi oltárképek közül a dek 1873–94 között, báró dr. Apor Vil- után Gyulán káplán,
Szent József oltárkép Ferrocetti olasz mos 1918–1941 között volt az egyház majd 1918-tól 1941-ig
festô alkotása. A szentély mellett a ha- plébánosa. gyulai plébános.
jó jobb oldalán Harruckern Ferenc sír- A szegények
emléke Martin Schmidt bécsi szobrász plébánosaként
alkotása (1777). Mellette Boldog Apor emlékeznek a jólelkû
Vilmos oltára. (1998). A festmény Si- plébánosra. 1941-ben
mon M. Veronika, a diófából faragott, Gyulán avatták gyôri
Apor püspök címerét ábrázoló oltár püspökké.
Lakatos Tibor munkája. A mennyezet 1945 nagypéntekjén
470 négyzetméternyi seccóját Patay a gyôri Püspökvárban
Mihály festette 1986–87-ben, az egy- meghúzódó nôk
ház és a magyar történelem nagy védelme miatt
alakjait, valamint Gyula történetének egy szovjet tiszt
neves eseményeit jeleníti meg. A Nádi 3 golyóval eltalálta,
Boldogasszony tiszteletére az oltárt sebeibe húsvét hétfôjén
1951-ben állították fel újra, így a belehalt. A pápa 1997-
templom a tiszántúli ritka búcsújáró ben boldoggá avatta.
helyek egyike lett. Kívül a falon em- „Mégegyszer üdvözlöm
léktábla örökíti meg egykori plébáno- papságomat.
sa, báró Apor Vilmos emlékét. (Bakos Köszönöm szeretô
Ildikó 1989). ragaszkodásukat
A római katolikus templom mögött s kérem, tartsanak meg
A templom elôtt báró Apor Vilmos a róla elnevezett tér közepén
egész alakos szobra áll. emlékezetükben.
Erkel Ferenc bronz mellszobra
(Bocskay Vince 1998) látható. (Kallós Ede 1896) Legyenek hûek
az Egyházhoz,
Az Erkel tér 1. szám alatti copf stílu- hirdessék bátran
sú emeletes mûemléki épületben ta- az evangéliumot.
láljuk a patinás Százéves cukrászdát, Segítsék romjaiból
mely legalább 160 éves. 1840-ben felépíteni szerencsétlen
rendezte be elsô tulajdonosa, Salis magyar hazánkat
András cukrász, majd a század köze- és vezessék vissza
pétôl új tulajdonosáról Reinhardt cuk- az igaz útra szegény
rászdának nevezték száz éven át. félrevezetett
A másfél századon át változatlanul népünket.”
megmaradt cukrászda saroktermének (Apor Vilmos búcsú-
berendezése mûemlék, az ebbôl nyíló szavai)
két szalont az eredeti mintájára, bie-
dermeier bútorokkal rendezték be.
Folyosóján a régi cukrászmûhely esz-
közeibôl kis kiállítás található. A cuk-
rászda a XIX. század közepének vilá-
gát idézi.

35

Egy Kisködmön-recept
Móra Ferencné asszony
szakácskönyve nyomán:
Sóskás harcsa:
A sóskát ereitôl
megtisztítjuk, megmos-
suk, meghintjük egy kis
sóval. Csöpp ôrölt vagy
vágott fokhagymát
hintünk rá, beletesszük
egy kis vízzel
a serpenyôbe. A fénye
miatt vajat tegyünk rá,
megpároljuk, de egy kis
házi tejfelt és fehérborsot
adjunk még hozzá.
A harcsát az étteremben
vaslapon sütik
a konyhában,
a háziasszony
serpenyôvel cserélheti
fel. Semmiféle fûszer
nem kell hozzá, csak
a forró sütés elôtt
2–3 órával sóval
jól dörzsöljük be.
Egy régi recept
a cukrászda utolsó
cukrászának
hagyatékából,
egy 1913-beli receptes
füzetbôl.
Gyulai kalács: 56 deka
liszt, 3 tojás sárga, 7 deka
zsír vagy vaj, 7 deka
czukor, 4 deka élesztô,
kis só. Elôbb a kelt
élesztôvel egy kis
kovászt csinálni, s ha ez
megkelt, a fent leírtakból
tejjel összeállított kelt
tésztát alakítani,
s újrakelés után tojással
megkenni, lassú tûznél
háromnegyed óráig
megsütni.
36
A Százéves cukrászda
Udvarán a Simonyi Imre-emlékkiál-
lítás. A vidéki, kisvárosi életet vállaló,
József Attila-díjas költô (1920–94) éle-
tét és munkásságát bemutató emlék-
anyag látható az egykori lakásában.
Nyitva: jún.–aug. 10–22-ig, ápr., máj.,
szept. 10–20-ig. Okt.–márc.-ig 11–18-ig.
Erkel tér 1. Tel.: 66/362-045.
A cukrászda mellett (2. sz.) szerény,
kis földszintes barokk épület húzódik
meg a fák mögött. A török idôk utáni
Gyula elsô iskolája volt ez az 1735-
ben épült iskola és kántorlak.
A tér folytatása a Petôfi tér, a város
közigazgatási központja. A park köze-
pén a Petôfi-szobrot, Ferenczy Béni
nevezetes alkotását 1960-ban állítot-
ták fel. Mögötte a díszkút a város elsô
artézi kútja volt (1893), a kútház 1927-
bôl való. A 2. sz. egykori Pénzügy-
igazgatósági palota a XX. század ele-
jérôl, ma a Békés Megyei Levéltár mû-
ködik benne, alapítását 1715-tôl, a
megye újjáalakításától számítják. A
3. sz. az egykori Vármegyeháza, ma a
Polgármesteri Hivatal szép épülete.
Az 1793-ban elkészült régi vármegye-
házát száz év múlva, 1876–1877-ben
átépítették (Léderer Ede terve), a szá-
zadfordulón oldalszárnyakkal toldot-
ták meg. Fôhomlokzatának timpa-
nonjában Békés megye címere látha-
tó. A vármegyeháza szomszédságá-
KÖZÉP-BÉKÉS
ban a református templom magaso-
dik. 1791–95 között építették, 1801-
ben leégett, de már 1804-ben újjáépí-
tették, tornya is ekkor épült, 1820–21-
ben pedig bôvítették, így az eredeti,
késô barokk templom klasszicista és
eklektikus elemeket is ôriz. A szom-
szédos lelkészi lak falán az emléktáb-
la Nagysándor József honvéd tábor-
nok emlékét idézi 1849 augusztusá-
ból. A római katolikus általános isko-
la (5. sz.) tömbjének egy része (az
épület déli részének földszintje) rég-
tôl fogva fürdôház volt, 1518-ban már
említik, többszöri bôvítés után mai
formáját 1832-ben kapta. 1992-tôl is-
mét egyházi iskola.
A paplak mellett kezdôdô Árpád ut-
ca 2. sz. épülete egykor Tormássy La-
jos megyei fôorvos háza volt. Az em-
léktábla Kossuth Lajosra emlékezik,
aki 1840-ben itt látogatta meg a re-
formkorban bebörtönzött rabtársát,
Tormássy Jánost, az országgyûlési if-
jak jeles tagját. A Százéves cukrászda
mellett, a Jókai utca 4. sz. földszintes
épülete a Ladics-ház.
A XIX. század elején épült, barokk stílusú
jegyzôi lakást 1849-ben egy örmény tô-
Egykori dohányzósarok
a Ladics-házban
KÖZÉP-BÉKÉS

zsércsalád vásárolta meg, s veje, dr. Ladics A Vármegyeháza elsô

György és utódai lakása volt egy évszáza- emeleti dísztermének
don át. A hagyományôrzô család generáci- mennyezetén a megye
ókon át megôrizte a polgári életmód kivá- egykori településeinek
ló tárgyi emlékeit, ezt a miliôt mutatja be a címereit helyezték el
múzeumként mûködô 6 szobás lakóház.
Nyitva: május 1-jétôl október 31-ig 9–17
óráig, máskor 10–16 óráig. Hétfô szün-
nap. Tel.: 66/463-940
Falán emléktábla örökíti meg, hogy
Petôfi Sándor ebben a házban látogat-
ta meg 1849-ben Szakál Lajos jegyzôt,
a kor ismert népies költôjét.
Akár a Megyeház, akár a Városház si Képtár. Dr. Bene Lajos hagyatéká-
utcán indulunk el, a Kossuth utcán ból létesült: a XIX. század végi és XX.
folytatjuk utunkat a vár felé. A Megye- századi festôk alkotásait mutatja be.
ház utca sarkánál kitérôt tehetünk a Különös értékét a gyulai festôk gyûj-
Munkácsy Mihály utcába. A 15. számú teménye adja.
házon emléktábla hirdeti, hogy ebben Nyitva: május 1-jétôl október 31-ig
az épületben lakott fiatal korában 9–17-óráig, máskor 10–16 óráig. Hétfôn
Munkácsy (akkor még Lieb) Mihály. zárva. Tel.: 66/361-236
Ezután ismét a Kossuth Lajos utcán A Kossuth utca térré szélesedô
haladva az 1. sz. házon Leiningen- Szent Miklós parkjában a Miklósvárosi
Westerburg Károly emlékét idézô em- román ortodox templom épülete ma-
léktábla látható. A 7. sz. az egykori gasodik. Ez az ország egyetlen román
zsandárlaktanya, mely 1860 körül ortodox mûemléki temploma. Az új-
épült. A klasszicista–romantikus stílu- ratelepülés utáni elsô ortodox temp-
sú épületben ma a Tourinform Turista lomot még ráctemplomnak nevezték Az ortodox templom
Információs Iroda mûködik, az emele- a nagyszámú, itt élô rác katonaság és díszesen faragott
ten van a Lajos Ferenc és kortársai cí- lakosság miatt. Az alacsony, egykor ikonosztázának képeit
mû állandó kiállítás, mely a neves gra- mocsaras hely miatt cölöpökre építet- Arsa Theodorovits
fikusmûvész hagyatékából készült. ték a templomot. A mai, harmadik (1768?–1826)
Nyitva: áprilistól októberig 9–17 óráig, szerb ikonfestô festette
novembertôl márciusig 10–16 óráig, 1824-ben.
hétfôn zárva. Tel.: 66/561-680 Az ikonosztáz
A 11. sz. alatti magastetôs, barokk alsó sorának négy képe
stílusú épület alispáni lakás volt. A 13. Máriát, Krisztust,
sz. az egykori Békés megyei Kaszinó Szent Jánost
1906-ban emelt épülete, ma a Gyulai és Szent Miklóst
Várszínház igazgatóságának és kama- ábrázolja.
ratermének ad otthont, másik része A középsô sorban
panzió és étterem. A ház oldalán elhe- bibliai jeleneteket,
lyezett emléktábla Kiss Ernô honvéd a felsô sorban
tábornok 1849. augusztusi szállás- a 12 apostolt láthatjuk.
helyét jelöli meg. A mennyezeti freskó
A kaszinóval szemben a Károlyi Mi- ifj. Predmerszky Béla
hály utca 13. sz. alatt található a Váro- munkája 1928-ból.

37
 KÖZÉP-BÉKÉS

Munkácsy 1860 végén templom 1802–24 között épült ba- Visszatérünk a Kossuth utca látniva-
érkezett a városba rokk stílusban, klasszicista részletek- lóihoz. A 24. sz. alatti I. sz. Általános
Aradról, ahol mint kel, tornya 1854-re készült el. (A to- Iskola jellegzetes, klinkertéglás, ma-
asztaloslegény szûkös rony 1996-ban kapott új rézborítást gyaros stílusú épülete 1912-ben ké-
körülmények között élt, 2,2 tonna rézlemez felhasználásával.) szült el. Helyén közel két évszázadig
váltólázban A templom bal oldalán Liviu Rebre- állt az Arany Korona vendégfogadó, a
megbetegedett, anu román író mellszobra (1885– vidéki színjátszás egyik nagy múltú
s kénytelen volt 1944) érdemel figyelmet. épülete. A 26. sz. az egykori Árvaház,
nagybátyja A téren az 1. szám az egykori szol- ma a Gyulai Népfôiskola központi
és nevelôapja, gabírói lakás, ma az Országos Mûem- épülete. Ybl Miklós tervei alapján
Reök István segítségét léki Hivatal Gyulai Üzemvezetôségé- épült 1874–75-ben kora eklektikus stí-
igénybe venni, nek épülete, a 2. szám a Román Orto- lusban. A 30. szám Erkel Rezsô várme-
aki azokban az idôkben dox Püspökség székhelye. A magyar- gyei fôorvos, Erkel Ferenc öccsének
költözött Gyulára, mert országi román egyházmegye köz- lakóháza volt. Falán a Jókai-emléktáb-
a megyei tisztikarban pontjának püspöki rangra emelését la arra emlékeztet, hogy a nagy író
állást kapott. Láztalan 1997-ben hirdették ki. Addig csak vi- 1849. augusztus 13-án, a világosi fegy-
napjaiban Miska a falon káriusi hivatal volt Gyulán. verletétel napján ide menekült, s itt ta-
lévô rajzokat kezdte A park szélén, a Kossuth utca jobb lálkozott feleségével, Laborfalvy Rózá-
másolni, s ezt látva oldalán szoborsétány található gyulai val, aki már hosszabb idô óta az Erkel
nagybátyja a helyi kötôdésû írók, mûvészek szobraival. családnál vendégeskedett, s várta férje
rajztanárhoz küldte Ady Endre (Búza Barna 1973), Dürer érkezését. Innen menekültek tovább a
tanulni. Itt ismerkedett Albert (Kocsis András 1963), Bartók Bükkben található Tardonára. „Ez volt
meg a Gyulán Béla (Makrisz Agamemnon 1962), életem legszomorúbb napja” – így em-
tartózkodó, Munkácsy Mihály (Vasas Mihály lékezett vissza az író a Gyulára való
a kastély festményeit 1964), az út bal oldalán József Attila menekülésének szomorú történetére.
restauráló Szamossy Elek (Szabó László 1967) mellszobrai von- Az épülettel szemben (17. sz.) az Er-
festôvel, aki Miskát ják magukra a figyelmet. kel Ferenc Múzeum központi épülete
magához vette, tanította, és a múzeum idôszaki kiállításainak
Dürer-szobor a sétányon
s távozásakor 1862 helyet adó Dürer Terem kínál érdekes
elején magával vitte. látnivalót. Gyula és Békés megye elsô
Így mentette meg múzeumát 1868-ban alapították.
a 17 éves Munkácsy 1921-ben önálló városi múzeummá lett,
tehetségét, s indította el 1951-ben nevezték el Erkel Ferenc
a magasra ívelô (1810–93) romantikus zeneszerzôrôl, a vá-
festôpályán. ros híres szülöttérôl. Sajátossága, hogy a
megyei szervezetbe tartozó intézmény
több városi múzeum munkáját is irányítja.
Ezek: a Dürer Terem, a Vármúzeum
(amely jelenleg kutatási és felújítási mun-
kálatok miatt zárva tart), az Erkel Ferenc
Emlékház, a Kohán Képtár, a Városi Kép-
tár, a Lajos Ferenc Grafikai Gyûjtemény és
a Ladics-ház. A múzeumigazgatóság épü-
letében ma csak raktárak és irodák van-
nak. A múzeum gyûjteménye 14 és félezer
régészeti, 9 ezer néprajzi, 454 képzômû-
vészeti, 1500 numizmatikai, mintegy 2

38
KÖZÉP-BÉKÉS

ezer helytörténeti tárgyból, az Erkel-gyûj-

teménybôl (1349 db), 19 ezer történeti do-
kumentumból, 13 560 fotóból és szak-
könyvtárból áll. A legjelentôsebb tárgyai:
a mezôberényi közép bronzkori kincs, a
helyi céhes emlékek, a török kori fegyver-
gyûjtemény, Knézich Károly 1848-as hon-
védtábornok kardja és az Erkel-kéziratok.
Állandó kiállításai a fenti múzeumokban
és bemutatóhelyeken találhatók. (Tel.:
66/361-236) A Dürer Terem az Erkel Mú-
zeum idôszaki kiállításainak ad otthont. A
modern, kétszintes galéria emeleti termei-
ben – a vár felújítása miatt – a Gyula év-
századai címû állandó vártörténeti kiállítá-
sa, a földszinten idôszaki kiállítások te-
kinthetôk meg.
Nyitva: április–október 9–17 óráig,
november–március 10–16 óráig, hétfôn
zárva. Tel.: 66/361-236
A ház falán látható Kiss Sándor
Tiszta forrásból címû dombormûve, a
Gyulához kötôdô három mûvészt:
Bartók Bélát, Dürer Albertet, Mun-
kácsy Mihályt ábrázolja.
Az utca végén (36. sz.) az egykori
csendôrlaktanya falán Pfiffner Paulina
emléktáblája. A hôs honvédleány, egy
mezôhegyesi méneskari tiszt leánya,
honvéd ruhában Ligeti Kálmán néven
végigharcolta a szabadságharcot, had-
nagyi rangra emelték, s amikor 1853- folytatjuk. A híd az 1801-ben leégett Várudvar
ban az osztrák csendôrség Gyulára kí- felvonóhíd pótlására épült, s az egy- a kilátótoronnyal
sérte, a laktanyában öngyilkos lett. kori várárkot íveli át, amely a kastély
A Kossuth utca folytatása a Nagyvá- kerítése mentén folytatódik, jelezvén
radi út, ennek jobb oldalánál kezdô- a hajdani külsô vár palánkjának he-
dik s a város keleti körtöltéséig tart a lyét. A híd lábánál a XIX. század má-
Románváros. Gyulán mintegy 2500 a sodik felében épült Kapusház ma a
román nemzetiségû lakosság száma. Várszínház egyik jegyirodája. A hídon
A Románvárosban, vagy a védôszent- túl elénk tárul a gyulai vár ismert
jérôl Miklósvárosnak nevezett város- tömbje, jobbról a kastély, mellette a
részben található a Román Kulturális Várfürdô.
Központ 1999-ben átadott modern Az égetett téglából épült belsô vár
épülete. (Líceum tér 2.) 60 x 27 méteres komor tömb, fala 14
Utunkat a Dürer Terem melletti méter magas. Két bejárati kapuja van:
egynyílású, 1802-ben épült, téglabol- délnyugati oldalán a boltíves, ún.
tozatos mûemléki hídon (Kishíd) át Kerecsényi kapu a vár udvarába ve-

39
 KÖZÉP-BÉKÉS

A vár 1552-ben
birtokcsere révén került
királyi kézre. A török
ebben az évben elfoglalta
Temesvárt és Szolnokot,
Erdély felé a gyulai vár
akadályozta az útját.
A király kányaföldi
Kerecsényi Lászlót nyerte
meg várkapitánynak,
aki a várat jelentôsen
átépítette. Gyulára hozta
Paolo Mirandola olasz
hadmérnököt, aki a várat
erôs védôfallal és modern
olasz bástyákkal kívánta
megerôsíteni. Éveken át
hat vármegye jobbágyai
munkálkodtak a vár
építésén. Megesett, hogy A Várszínház elôadásában: István, a király
egyszerre 5000 ember is
szorgoskodott itt. zet, a másik kapuhoz, a 20 méter ma- egész alakos lovas szobra áll (1974). A
Így a vár megerôsítése gas kaputorony bejáratához a vár derékvár mellett a kastély felé helyez-
1566-ra csaknem teljesen hosszanti, délkeleti oldalán egy emel- kedett el a tágasabb huszárvár, a lovas
befejezôdött. kedôn kaptatunk fel. A torony elôtt a katonaság befogadására, területe a
Hódító Szulejmán szultán mély „farkasverem” fölötti rekonstru- mai kastély külsô faláig nyúlt. Bejára-
1566-ban két vár ált felvonóhídon át az elôbbinél ki- ta, a huszártorony átvészelte az évszá-
ostromát készítette elô: sebb, boltíves kapun át juthatunk a zadokat, és a kastély északi szárnyá-
Szigetvár elfoglalását torony földszintjére. Csigalépcsô ve- hoz csatolva találjuk meg. (Legjobban
maga irányította, Gyula zet a tetôre, ahonnan nagyszerû kilá- a Kossuth utca felôl a Bartók-szobor
ostromát unokaöccsére, tás nyílik a környékre, szerencsés mögül szemlélhetô meg.)
Pertaf basára bízta. esetben az aradi és nagyváradi hegye- A vár a gyulai szandzsákság szék-
30–40 000-re teszik kig. A várudvarra bejutva egyemeletes helye lett, benne csak a bég lakott, a
az ostromló sereget. épületek vesznek körül bennünket: katonaság a vár körüli részeken tele-
Július elején zárták körül földszintjén mûhelyek, raktárak vol- pedett le. 129 évig uralta a török a
a várat, és segítséget tak, emeletén lakószobák. A torony környéket. Kiverése 1683-ban kezdô-
nem kapván 9 heti melletti mély, gótikus ablakok mögött dött meg. 1695-re a Tiszántúlt is visz-
ostrom után a védôk található az 1445-ben felszentelt ká- szafoglalták a Marosig, csak a gyulai
feladták a küzdelmet, polna, vele szemben a lovagterem. várôrség tartotta magát. Amikor azon-
szeptember 2-án A belsô várat mintegy 6 méterre a ban meggyôzôdtek arról, hogy után-
kivonultak a várból. várfalaktól téglafal vette körül, ez a pótlásra nem számíthatnak, szabad el-
A török a feladás derékvár. A ma látható falakat az vonulás feltételével feladták a várat,
feltételeit nem tartotta 1950-es évek végén történt várásatás így 1695 januárjában Gyula felszaba-
meg, a kivonulókat tárta fel. A derékvárat ugyanis a ké- dult. A török háborúk befejezésével a
megtámadta, Kerecsényit sôbbi idôkben bôvítették, a régi fala- vár hadászati jelentôsége megszûnt, a
foglyul ejtette, aki török kat lerombolták. A derékvár déli szeg- kincstár leromboltatta a várfalakat,
fogságban halt meg. leténél Tóth Béla Végvári vitéz címû betömette az árkokat. Szerencsére a

40
KÖZÉP-BÉKÉS

munkákat abbahagyták, így a vár egy A város neves szülöttei

része, a belsô vár, a rondella és a hu- Erkel Ferenc
szártorony megmaradt. (1810–1893)
Restaurálása 1961-re fejezôdött be, zeneszerzô
újabban ismét feltáró és rekonstrukci-
ós munkák folynak benne. A várto- Pálffy Albert
rony látogatható. (1820–1897)
Nyitva: májustól szeptemberig 9–17 író, publicista
óráig, tel.: 66/361-236
1964-ben játszottak elôször színházi Karácsonyi János
elôadásokat a vár kiváló akusztikájú, (1858–1929)
zárt udvarán, s azóta a Gyulai Várszín- püspök, történetíró
ház elôkelô helyet foglal el a nyári
rendezvények sorában az országban Bródy Imre
és a határon túl is. A vár elôtt az egy- (1891–1945)
kori várárok felhasználásával kelle- fizikus
mes csónakázótó létesült. A tavon fel-
állított szabadtéri színpad is része a Az Aradi vértanúk emlékmûve Bay Zoltán
várszínházi elôadásoknak. (1900–1992)
A vár és rondella mögött 1989-ben, ben tört fel a 2005 méter mély kútból fizikus
a szabadságharc 140. évfordulójára a gyógyvíz, és 1959-ben megnyílt a
készült el az 1848–49-es honvédtiszti fürdô. Látogatottságának növekedése Bordy Bella
emlékhely annak emlékére, hogy minden várakozást felülmúlt. 1965- (1909–1978)
1849. augusztus 23-án itt, a vár és kas- ben az egykori grófi lovardában meg- színésznô
tély közötti területen fegyverezték le a nyitották az elsô fedett medencéket,
szabadságharc mintegy 1300 honvéd- 1968-ban megindult a gyógyvizes ke-
tisztjét. A világosi fegyverletételnél zelés. Az elsô kút után még öt mélyfú-
ugyanis a tisztek megtarthatták oldal- rású kutat fúrtak a fürdô ellátására. A A Várfürdô
fegyvereiket. Az oroszok elôbb Nagy- fürdô vizét 1971-ben gyógyvízzé, a hullámmedencéje
váradra indították ôket, idôközben
újabb parancsra Sarkadra, majd Gyu-
lára kísérték, itt várták be a máshol
kapituláló egységek tisztjeit is. A tisz-
teket a kastély körüli térségen, a tá-
bornokokat magánházaknál szállásol-
ták el. (Az Aradon kivégzett 13 vérta-
nú közül 9, más adat szerint 10 volt
Gyulán a foglyok között. Szálláshe-
lyüket márvány emléktáblákkal örökí-
tette meg az utókor a belvárosban és
a vár Kerecsényi kapujánál). A tiszte-
ket az oroszok átadták az osztrákok-
nak, akik foglyaikat visszakísérték
Aradra, és október 6-án megtörtént a
13 vértanú kivégzése.
A Várkertben, a várral szemben ta-
láljuk a Várfürdôt. 1958 novemberé-

41

A közkedvelt környékét 1985-ben gyógyhellyé nyil-
dögönyözôs medence vánította az egészségügyi miniszter.
A Várfürdô vize alkáli-hidrogénkar-
bonátos gyógyvíz. Magas ásványi-
A Várfürdôben díszes anyag-tartalma van, ezért színe barna
vaskerítés közepén tónusú. Mozgásszervi megbetegedé-
található az Erkel-fa. sek, helyi idegbántalmak gyógyításá-
A park legöregebb fája ra, balesetek utáni rehabilitációs ke-
egy hatalmas méretû zelésekre, savas eredetû gyomorbán-
mezei juhar. talmakra és gyulladásos nôgyógyá-
A hagyományok szerint szati betegségekre alkalmazható kivá-
a nagy zeneszerzô ló hatással. A fürdô tervezésénél nagy
e fa alatt komponálta figyelmet fordítottak arra, hogy a me-
a Bánk bán címû opera dencéket egymástól távol helyezzék
zenéjét. A fa mára már el, így elkerülik a zsúfoltságot, s napi
teljesen kiszáradt, csak 10 000 vendég esetén is lehet csendes
a 3 méter magas száraz pihenôhelyet találni.
juhartörzs látható egy Az egykori kastélykert 8,5 hektáros
emléktáblával. parkjában ma 20 medence áll a fürdô-
42
KÖZÉP-BÉKÉS
zôk rendelkezésére, ebbôl 11 fedett, a
többi szabadtéri. Számos gyógy-,
strand-, valamint 25, 33 és 50 méteres
úszómedence között válogathatnak a
vendégek. Kedvelt a dögönyözô és az
újonnan megnyílt hullámfürdô is. Kü-
lönlegessége a hatalmas park, ötven-
féle örökzöld, kétszázötvenféle lomb-
hullató fa és cserje, ötvenezer négy-
zetméter gondozott pázsit és pompás
virágágyak teszik kellemessé a kör-
nyezetet.
A fürdônek négy bejárata van: kettô
a Várkert oldalán, kettô az Élôvíz-csa-
tornán át a Krinolinkert felôl. (Nyitva
egész évben 8–19 óráig.)
Az Élôvíz-csatorna túlpartján az
egykori kastélykert egy része, a Csiga-
kert kedvelt pihenôhely. Itt helyezték
el Erzsébet királyné szobrát, a gyulai
születésû Fadrusz-tanítvány, Felek
Gyula legismertebb alkotását.
A fürdô melletti Almásy-kastélyt
még a Harruckernek kezdték építeni
a XVIII. században, a manzárdtetôs
barokk tömböt a Wenckheimek épí-
tették újjá az 1801-i tûzvész után, föld-
szintes oldalszárnyakkal bôvítették,
majd 1888-ban költözött ide az
Almásy család, akik 1902-ben a
szárnyépületekre is emeletet húztak.
Kossuth utcai szárnyát az emeletes
középkori huszártorony zárja le. Ma
csecsemôotthon. A fürdô környékén
számos szálloda található.
A Kossuth térrôl a Bárdos-hídon át
a Kétegyházi úton az 1. sz. a Húsipari
Üzemtörténeti Gyûjtemény.
A gyulai hentesipar kézmûves korszakát
és a nagyüzemi termelés kialakulását mu-
tatja be a három terembôl álló kiállítás.
Nyitva: hétfôtôl péntekig 9–12 óráig,
csoportos látogatás esetén elôzetes be-
jelentkezés a 66/463-663/295 telefonon.
Utunkat a Gyulai Húskombinát
mellett folytatjuk, majd mögötte jobb-
ra kanyarodunk a Kígyósi útra, s né-
KÖZÉP-BÉKÉS

hány száz méter után jobbról a Kálvá-

ria-domb magasodik elôttünk, a Ti-
szántúl egyetlen XVIII. századi kálvá-
riájával. A kálváriát 1996-ban újították
fel, ekkor készült el a domb lejtôjének
14 stációképe, Kiss György reliefjei. A
korábbi, XVIII. századi faszobrokat a
kápolnában helyezték el.
Kedvelt kirándulóhely Gyulán a
Körösök vidéke: a Sarkad felé vezetô
úton 7 kilométerre a Fekete-Körös ka-
nyargós partja mentén a Városerdô
néven ismert nyaralótelep, Doboz fe-
lé pedig 8 kilométerre a Fehér- és a
Fekete-Körös összefolyásánál Szana-
zug, a folyó mindkét oldalán felépült
házaival, fövenyes partjával fürdésre,
vízi sportokra kiválóan alkalmas.
A városközponttól a 44-es úton jut-
hatunk Gyulaváriba. A települést
1974-ben csatolták Gyulához, azóta
teljesen egybe is épült vele. Utunk a
Fehér-Körösön vezet át, a híd lábánál
kopjafa emlékeztet az 1956-os forra-
dalom két kivégzett áldozatára, Mány
Erzsébetre és Farkas Mihályra. A híd-
tól néhány száz méterre a nemzetközi
határátkelôhely épületei látszanak. A
település fôterérôl az Illyés Gyula ut- A Fekete-Körös a Körösök egyik A Harruckern–
ca a központba vezet. legtisztább és leghangulatosabb fo- Wenckheim–Almásy-
Táncsics-emléktábla található az lyója, melyet kisebb-nagyobb erdôk, kastély
egykori községháza falán, emlékez- erdôfoltok kísérnek végig a dombvi-
vén arra, hogy 1849-ben Táncsics Mi- déktôl a Fehér-Körös szanazugi tor- A gyulai kolbászt
hály itt talált menedéket. Illyés Gyulá- kolatáig. Ezek sorába tartozik az helyi hentesmesterek
nak anyai szépapja gyulavári reformá- 1998-ban, közel 5 hektáros területtel fejlesztették ki a század
tus lelkész volt, a korábbi templom védetté nyilvánított dénesmajori Csi- elején, ifj. Balogh József
építôje. gás-erdô is. A puhafás ligeterdô a Fe- mester már 1910-ben
A mai református templom, feltûnô- kete-Körös hullámterében helyezke- aranyérmet nyert
en vaskos tornyával 1891–92-ben dik el, a Mályvádi-erdô szomszédsá- a Világkiállításon.
épült Wagner Gyula tervei szerint. gában. Nagyüzemi termelésére
Elôtte Bay Zoltán-emlékmû, a szom- Kiemelkedô értékét az itt élô 12 csi- azonban a Pozsonyból
szédos parókia a világhírûfizikus gafaj adja, melyek közül a védett bá- Gyulára telepedett
szülôháza. náti csiga elôfordulását kell külön Stéberl András tért át.
A parókia mellett a Bay téren Világ- megemlíteni. E csigafaj napjainkban 1935-ben aranyérmet
háborús emlékmû ôrzi a két világhá- viszonylag szûk elterjedési területen nyert áruival
ború áldozatainak névsorát. (Ho- található meg, hazánkban csak né- szintén a Brüsszeli
monnay– Zory 1929). hány szigetszerû állománya ismert. Világkiállításon.

43

Csatorna-parti
sétány
Bay Zoltán a szomszédos
református parókia
épületében született
1900. július 24-én.
(Emléktábla.)
Tizenegy éves koráig élt
Gyulaváriban,
gyermekkori emlékeiben
már megragadta
a templom fölött ragyogó
Hold: „A Holdat ott
láttam elsétálni a torony
mögött, s azt kérdeztem
a felnôttektôl:
ha felmásznék
a toronyba,
meg tudnám-e tapogatni
a Holdat.”
Néhány évtized telt el,
s az Egyesült Izzó kiváló
kutató mérnöke, majd
az USA megbecsült
fizikusa lett. Radarjával
elôször „tapogatta meg”
a Holdat,
majd elkészítette
az elektrongyorsítót,
az atomfizika
legjelentôsebb
segédeszközét.
Gyula 1989-ben
díszpolgárává választotta,
halála után kívánságának
megfelelôen hamvait
a gyulavári temetôben
a családi sírboltban
helyezték el.
44
A területet csak természetvédelmi
szakember jelenlétében lehet felke-
resni.
További információ: Körös–Maros
Nemzeti Park Igazgatósága
5540 Szarvas, Anna liget,
Tel.: 66/313-855
A Békéscsabára vezetô 44-es fôút
bal oldalán, közvetlenül a János-zugi
vasúti sorompó elôtt keskeny, akácos
út vezet az épülô Czene-tanyára. „A
tanya, amely kastélynak tûnik, de vil-
laszerû és nem panzió” arról ismert a
környékbeliek és a városlakók számá-
ra, hogy a házigazda minden csütör-
tökön szalonnasütéseket rendez bir-
tokán. Az összejöveteleken a helyi ér-
telmiség mellett egy-egy meghívott
elôadó beszél a közügyekrôl, az
egészségügyrôl, a városfejlesztésrôl,
amerikai úti élményekrôl, és minden
másról, ami a közvéleményt foglal-
koztatja. Az idegen is gyakran beté-
ved és szívesen látott vendég lesz itt.
A házigazda személye jelentôs vonz-
erô az Amerikai Egyesült Államokban
élô magyarok számára, és fontos sze-
repet játszik Gyulára utaztatásukban.
Egyre nagyobb számban látogatják a
gyulai várfürdôt azok az amerikai tu-
risták, akik Czene Ferenc barátsága és
KÖZÉP-BÉKÉS
ismeretsége révén felkeresik ôt tanyá-
ján magyarországi tartózkodásuk al-
kalmával. Czene Ferenc 1957-ben
emigrált az Amerikai Egyesült Álla-
mokba, ahol azonnal belépett a Ma-
gyar Szabadságharcos Szövetségbe.
Alelnöki, majd elnöki tisztségeket töl-
tött be, négy évtizeden át sikeresen
tevékenykedett. Elnöklete alatt ké-
szült el az 1956-os Magyar Forrada-
lom Emlékmûve, melyet Los Angeles
egyik legforgalmasabb pontján, a
MacArthur Parkban helyeztek el. Saját
kezével készítette a Raoul Wallenberg
emlékmû strukturált fémtalapzatát. Az
1970-es évek közepén a nagy árvizek
idején gyûjtést szervezett a magyar ár-
vízkárosultak javára. A 90-es évek ele-
jén a romániai forradalom után gyûj-
tést szervezett az erdélyi magyar káro-
sultak javára. Gondozója és rendezôje
a Los Angeles-i Széchenyi-teák kultu-
rális és politikai rendezvénysorozat-
nak, kezdeményezôje és támogatója a
Los Angeles-i Magyar Könyvnapok-
nak, alapító tagja és aktív részese a
Los Angeles-i Magyar Ház tevékeny-
ségének. Czene Ferencet a Los Ange-
les-i közéletben elért eredményeiért
Sam Yorti és Tom Bradly polgármes-
terek elismerô oklevéllel tüntették ki.
KÖZÉP-BÉKÉS

DOBOZ
Irányítószám: 5624 Lakosság: 4710 fô

Ez az ôsi magyar település csak köz-

úton közelíthetô meg. Kerékpáros tu-
risták figyelmébe ajánljuk, hogy Gyula
felôl Szanazugig új kerékpárút vezet
Doboz irányába. Vízi túrázók számára
Szanazug kikötési lehetôséget nyújt.
Mindig uradalmi birtok volt, csupán a
tulajdonosai változtak a történelem
során. A település környékén össze-
függô erdôségek maradtak fenn, me-
lyek vadban gazdag vadászterületek.
Református temploma copf stílus-
ban épült 1794–98 között. Ív-pillérso-
ros homlokzata fölötti tornya laternás,
toronysisakos. Belsô termében négy
boltszakaszból a két középsô szabad
légterû, a két szélsôben karzat van.
(Kossuth tér) A templommal szem-
ben, a tér másik oldalán állt az egyko-
ri Wenckheim-kastély, melyben ma
iskola mûködik. Az épület olyan je-
lentôs átalakításokon ment keresztül,
hogy teljesen elveszítette stílusjegyeit, Védett az a 180 éves vadkörtefa, A kastélyparkban álló
egykori arculatát. amely a Békéscsaba és Doboz közötti katolikus templom.
Az iskolaépület udvarán kezdôdik országúton található a Kettôs-Körös- A kastélypark értékes
az egykori kastélypark jelenleg 6 hek- híd elôtt balról. védett faállományának
táros területe, amely a vésztôi útig hú- alapját a másfél
zódik. Szépen megôrzôdött azonban a évszázados kocsányos
kastélypark végében álló neoromán tölgyek képezik,
stílusú római katolikus templom és ká- de szürke és fehér
polna. (Kulcs a lelkészlakban.) Mind- nyár, piramistölgy,
két épület a bécsi Viktor Siedek tervei mezei szil, magas kôris,
alapján készült pompás belsôvel, épít- nagylevelû hárs,
tetôje gróf Wenckheim Dénes volt. vadkörte, valamint
A neoromán templommal átellen- erdei és páfrányfenyô
ben, a vésztôi út túloldalán a 12. sz. is elôfordul.
alatt álló zabsilós magtár épülete
szebb idôket látott. A jelenleg üresen A Millennium
álló háromemeletes épület romanti- tiszteletére készült
kus stílusban 1863-ban Ybl Miklós ter- Mészáros Attila
vei alapján készült. 7 tengelyû, hossz- szobrászmûvész
oldalának közepén a zabsiló diadalív- alkotása, a Furulyázó
vel kapcsolódik, belsejében egymást pásztor, amely az ôsi
elkerülô kettôs feljáró van. település lakóinak
életmódjára utal.

45
 KÖZÉP-BÉKÉS

A Szanazug a Fekete- és Fehér-Körös

összefolyásánál található vízparti üdü-
lôhely, ártéri erdôkkel övezett termé-
szetes környezetben. Nyaralók, kem-
pingek, üdülôházak sora épült ki a part
mentén a nyári pihenést szolgálva.
Az alföldi magyar népköltészeti ha-
gyományok itt felhalmozott értékeire
Bartók Béla irányította rá a figyelmet,
aki Dobozon végzett gyûjtései során
jeles népköltészeti alkotásokat men-
tett át az utókornak. A krónikák sze-
rint 164 népdalt gyûjtött a településen.
A Wenckheim-kastély
parkja
TARHOS Az egykori kastély épületében ko-
A település neves fája Irányítószám: 5641 Lakosság: 1000 fô rábban állami ének- és zeneiskola mû-
a Képes-fa. ködött, ma gyógypedagógiai intézet-
A Holt-Fekete-Körös A település, mely egykor ôsi puszta nek ad otthont. Nem látogatható. Láto-
partján a madárfoki volt, közúton közelíthetô meg Doboz, gatható viszont a Zenepavilon, ahol
kanyarban, Salamon vára Vésztô vagy Békés felôl. évente kerül megrendezésre a Békés–
közelében áll Jelentôsége 1775-tôl kezdôdött, Tarhosi Zenei Napok rendezvény.
egy hatalmas és nagyon amikor a Wenckheim család birtoká- A falu határában a Hosszúfoki- és
öreg kiszáradt kocsányos ba került. A grófok kastélyt és uradal- Gyepes-csatorna összefolyása alatt
tölgyfa. Közel 300 éves. mi épületeket, gazdatiszti lakást, cse- 150-200 méterre a vízparton neves
Nevét onnan kapta, hogy lédházakat építtettek. A kastély 23 fák, a Betyár-fák állnak. A 7 db platán-
a kéreg nélküli törzsön hektáros parkja helyileg védett, érté- fa kora 128–130 évre tehetô. A legen-
rengeteg rajzolat látható, kes faállománnyal, kocsányos töl- da szerint a híres betyárok, Rózsa Sán-
melynek egy része gyekkel és gyertyánokkal, valamint dor, Pisze Matyi, Veszelka Bandi em-
a kéreg alatt lakó rovarok gazdag madárvilággal rendelkezik. lékére ültették ôket.
járatai voltak, más
A Tarhosi Zenepavilon
részének keletkezése
a hagyomány szerint
a következô történet.
Az egyik Wenckheim
grófot egy sebesült
vadkan megtámadta
de két kutyája
megmentette, de közülük
az egyik elpusztult.
A gróf kedvenc kutyája
képmását e nagy
tölgyfába belefaragtatta,
amely az idôk múlásával
beforrt és szabálytalan
rajzolatot hagyott
a fatörzsön.

46
KÖZÉP-BÉKÉS

A védett Fáspusztáról
már Bél Mátyás
is megemlékezett
a Békés vármegyérôl
készített leírásában,
kétszáz évvel ezelôtt:
„…A Bélmegyer
Méhes és Fás környéki
pusztaságokon
találhatókat tudniillik
inkább nevezhetnôk
bozótoknak, mint
erdôknek.”
A kastélypark dendrológiai értékekben gazdag A táj arculata mintha
BÉLMEGYER semmit sem változott
Irányítószám: 5643 Lakosság: 1260 fô csapadékosabb években a legelôkön volna az évszázadok
megjelennek a bíbicek, az erdô csen- során, a magányosan
A település közúton közelíthetô des lombkoronájába rakja a fészkét az álló vadkörtefák
meg Békés vagy Vésztô felôl. Tarhos- egerészölyv, a barna kánya és a holló, és kocsányos tölgyek,
ról a vésztôi úton érkezünk Bélme- míg a közeli Fehérháti halastavakra a galagonyabokrok
gyerre. Ennek az útszakasznak a jobb járnak táplálkozni a telepesen fészke- vadregényes,
oldalán, a település elsô házainál ta- lô szürke gémek. hamisítatlan
lálható egy helyi védettséget élvezô Fáspuszta középsô része fokozot- honfoglalás kori tájat
250–300 éves fehér fûzfa, melynek tan védett, csak engedéllyel vagy ve- varázsolnak
törzskerülete közel 8 méter. zetô kíséretében lehet a terület nö- az ideérkezô látogatók
A település határában egy bal oldali vény- és állatvilágát tanulmányozni. elé.
bekötôút vezet a volt Kárász-vadász- (További információ: Körös–Maros
kastélyhoz, amely ma vadászházként Nemzeti Park Igazgatósága,
mûködik. 1850 körül épült romanti- 5540 Szarvas, Anna liget, tel.: 66/313-855)
kus–eklektikus stílusban, melyet er- A település másik
dôben feloldódó angolkert övez. A Fás pusztai Wenckheim-kastély kastélya a fáspusztai
A Körös–Maros Nemzeti Park 644 vadászkastély.
hektáros kiterjedésû, nagy botanikai A kastélyt
értéket képviselô területi egysége, a gróf Wenckheim Béla
védett Fáspuszta található Bélmegyer építtette, tervezôje
határában, a településtôl északra. Jel- Ybl Miklós volt.
legzetes növénytársulása a sziki töl- Ez egy romantikus
gyes és a sziki erdôspusztai rét, me- stílusban 1850-ben
lyek hazánkban már ritkaságszámba épült egyemeletes
mennek. Az erdôspusztai rét védett épület, nyolcszögletû
növényei közé tartozik a fátyolos nô- saroktornya
szirom, a réti ôszirózsa és a sziki kétemeletes.
kocsord. Életciklusával a tápnövényé- A földszinten
hez, a sziki kocsordhoz kötôdik a te- gyönyörû kazettás,
rület védett lepkefaja, a nagy sziki- famennyezetes ebédlô
bagoly. A változatos élôhelyek kifeje- található.
zetten kedveznek a madaraknak, így Jelenleg nevelôotthon.

47
 KÖZÉP-BÉKÉS

A békési parasztság BÉKÉS festômûvész, Jantyik Mátyás (1864–1953)

életében századokon át Irányítószám: 5630 Lakosság: 22 670 fô képei és Veress Endre (1868–1953) törté-
a kender és len nész hagyatéka, valamint egy hímzett kis-
termesztése, valamint Békéscsaba felôl a 47-es úton köze- ködmön és egy bunda. Állandó kiállításai:
e növények rostjainak líthetô meg. Az Árpád-korban megye- A Körösök madárvilága, Banner János
feldolgozása, fonallá székhely volt, majd virágzó mezôvá- Emlékszoba (Békésen nevelkedett régész,
fonása, textíliává ros, mely megôrizte az 1900-as évek- 1887–1927), A Békés–Tarhosi Énekiskola
szövése jelentôs ben kialakult kisvárosi arculatát. Is- története.
szerepet játszott. mertségét a városban kialakult kosár- Nyitva áprilistól augusztusig 10–18 órá-
A kenderfeldolgozás fonó iparnak köszönheti, melyhez a ig, szeptembertôl márciusig 10–14 órá-
melléktermékeként Körös menti füzesek szolgáltatták az ig, hétfôn zárva. Széchenyi tér 6. Tel.:
sokfajta kötelet alapanyagot. 66/341-437, 341-943
és madzagot is A legtöbb látnivaló a város fôterén, A Széchenyi tér 4. szám alatti épület
készítettek. a Széchenyi téren található. A refor- mûemlék jellegû. Neoreneszánsz ek-
A békési ember, ha útnak mátus templom a város egyetlen mû- lektikus városi bérháznak készült
indult, feltétlenül vitt emléke. 1748–75 között épült barokk 1885-ben, Benedikty József tervei
magával madzagot, stílusban, a torony 1784-ben készült alapján. A belsejében gazdagon tagolt
hiszen bármikor el Czigler Antal tervei szerint. Az osz- kétszintes bálterem, amelyben 1986-
elôfordulhatott, hogy lopos portikusz 1850-ben épült, ami- ban a Magyar Nemzeti Galéria alföldi
kiszakadt a zsák, kor a tornyot a templomtestbe illesz- festôinek kiállítása volt látható. Ma a
elszakadt a lovak tették, ekkor nyerte el klasszicista jel- Békési Galéria múzeumi kiállítóhelye.
istrángja, vagy netán legét. 1905-ben új toronysisakot ka- Állandó kiállításai: Álom egy képtárról
a kocsinak lett valami pott. A mellette álló református lel- (XIX–XX. századi alkotások), Veress-em-
baja. Valószínû készlak 1823-ban készült, empire lékszoba (Veress Endre helyi születésû tör-
a madzagnak e gyakori épület. (Teleky u. 1.) Homlokzata ténetíró személyes tárgyai, bútorai, iratai).
és némi ötletességgel hatosztatú ablakokkal és sarokkô mo- Nyitva áprilistól augusztusig 10–18 órá-
szinte bárhol, bármin tívummal épült. L alakú udvari hom- ig, szeptembertôl márciusig 10–16 órá-
való alkalmazása tûnt fel lokzata félkörív-pillérsoros. Az épüle- ig, hétfôn zárva. Széchenyi tér 4. Tel.:
a környezô települések ten található emléktábla szerint 1851- 66/341-943
lakóinak, és nevezték ben és 1857-ben látogatást tett itt A Széchenyi téren áll a római kato-
el a békésieket Arany János. A másik emléktábla likus templom, mely 1792–95 között
madzagosoknak. Karacs Teréz írónô itt-tartózkodására épült copf stílusban. Fôhomlokzatán
S hogy mire utal emlékezik. a bejárati tengelyt szegmensívû, tim-
a Madzagfalva elnevezés? A Széchenyi tér 6. szám alatti eme- panonos diadalív koronázza, tornya a
Arról a Durkó Antal letes épület az egykori Wenckheim- karzat felett áll. Toronysisakja párna-
néprajzos által gyûjtött kúria, ma a Jantyik Mátyás Múzeum. A tagos. Belsô tere cseh süvegboltoza-
falucsúfoló így ír: barokk stílusú uradalmi gazdatiszti la- tos, berendezése egységes copf. A
„…amikor kás és magtár az 1790-es években stációkat és a Krisztus megkeresztelé-
a református templomba épült. Az épület pincéjében borozó se címû képet Orlai Petrics Soma ké-
harangot hoztak, található, melyet Nagyház pinceboro- szítette. A templom mellett 1824-bôl
a tanyasiak igen zónak neveznek. való kôkereszt áll, tömött vörös mész-
kevéssel járultak hozzá A földszint felett a homlokzat mögött kôbôl.
a költségekhez. magtáremelet húzódik, s a tetôtérben to- A közeli Kossuth Lajos utcában áll
Ezért elhatározták, hogy vábbi két magtáremelet van. A tájmúzeum az ortodox templom. A templomot
a várost madzaggal 4553 néprajzi, 2568 régészeti tárgyat, 13 görög kereskedôk alapították, 1786–
kerítik körül a tanyasiak 566 történeti iratot, 3970 archív fotót ôriz. 1791 között épült fel copf stílusban.
távoltartása végett.” Kiemelkedô látnivalói: a névadó békési Egyhajós, sík mennyezetû templom,

48
KÖZÉP-BÉKÉS

félköríves oltártérrel, tornya tengely-

ben a hajó elôtt áll, toronysisakja sa-
roktagozatos, gazdag vonalvezetésû.
Egységes copf berendezése és ikon
képfala 1795-ben készült. Az ikonosz-
táz öttengelyes, képeit aranyozott pál-
malevél-koszorúk díszítik. Kiemelke-
dô értéket képviselnek.
A Békési Tájház a Durkó u. 8. szám
alatt található, kissé távolabb a fôtér-
tôl.
A késô klasszicista gazdaházat Csapó Ger-
gely tanyásgazda építette 1866-ban. Az ut-
cai homlokzat karéjos oromzattal, övpár-
kánnyal és dór lizénákkal épült, az udvari
homlokzat négyszögoszlopos, a mellék-
épületek elôtt darufás tornáccal. A porta,
az épület és a lakásbelsô a békésiek élet-
módját idézi fel. A tisztaszoba festett búto-
rai és hímzett textíliái a magyar népmûvé- ménynek a Békés–Tarhosi Zenei Na- A Békési Galéria
szet jeles termékei. A ház udvarán kapott pok számítanak, de a város évente helyi, kortárs
helyet Kovács János helyi kocsigyártó helyszíne képzômûvészeti alkotótá- képzômûvészeknek is
mester mûhelye is. boroknak és kiállításaiknak is. Leg- ad otthont
Nyitva: kedd, csütörtök, szombat 9–14 újabban, hagyományteremtô szán-
óráig. Durkó u. 8. Tel.: 66/341-943 dékkal indították útjára a Madzagfalvi A híres békési
A szomszédos, klasszicista népi Napok rendezvényét, melynek szlo- fonott kosár
gazdaház 1868-ban készült épület, vá- genje :„A madzag, ami összeköt…” alapanyaga a fûzvesszô
rosképi jelentôségû (Durkó u. 10.).
Szép polgárházak találhatók a
Jantyik utcában, melyek 1840–68 kö-
zött épült klasszicista épületek. Mû-
emlék jellegû népi lakóházak is fellel-
hetôk a kis utcákban egy városi séta
alkalmával. A kosárfonó iskola és ma-
nufaktúra egy szecessziós épületben
kapott helyet (Szarvasi út 15.).
A megye egyik legrégebbi fürdôje,
melynek vizét már 1943-ban gyógy-
vízzé nyilvánították, a Körösi Csoma
Sándor u. 6. szám alatt található.
A Kettôs-Körös partján alakították
ki a Békés-Dánfoki Ifjúsági Tábort,
mely faházakkal, kempinggel, progra-
mokkal és a folyó vizével aktív idôtöl-
tést kínál.
Békést rendezvényei miatt is érde-
mes felkeresni. Legpatinásabb ese-

49

KAMUT
Irányítószám: 5673 Lakosság: 1280 fô
Békés felôl Muronyon keresztül kö-
zelíthetô meg ez a kis település (csak
közúton). A község a 44-es út Kondo-
rostól 5 km-re elágazó, Békés felé ve-
zetô útja mellett fekszik. A név szláv
eredetû, jelentése: köves. 1517 és 1552
között Békés megye székhelye. A tö-
rök hódoltság idejében többször is el-
pusztult a falu. 1949-ben vált ismét
önálló településsé. Építészetileg érté-
MEZÔBERÉNY
Irányítószám: 5650 Lakosság: 11 500 fô
Az új katolikus templom A jellegzetes dél-alföldi kisváros
Békés irányából a 47-es úton, egyéb
irányokból közutakon és vasúton
egyaránt jól megközelíthetô.
Az Árpád-korban a mai település
helyén állt a Berény nevû falu, amely
a török hódoltság alatt elpusztult. Az
újratelepítés 1723-ban szlovák, német
Szlovák evangélikus és magyar telepesekkel történt a
templom Harruckernek jóvoltából.
Mezôberény sajátos háromközpon-
túságát még ma is ôrzi, ami a három-
nyelvû lakosság egykori elkülönülé-
sébôl ered. Mûemléke, a szlovák
evangélikus templom 1792–97 között
épült copf stílusban. A torony a hajó
nyugati, rövid oldalán kívül áll, hagy-
matagos, laternás sisakkal. A szószék
és az oltár Dunaiszky, Alder és Pum-
mer pesti mesterek munkája 1818-ból.
Az orgonát Saskó Márton brezovai
mester készítette 1862-ben, a 36 gyer-
tyás csillár 1807-bôl való (II. kerület,
Luther tér).
A német evangélikus templom szin-
tén copf stílusú, 1789-ben épült. Kar-
zatos hajójában három oldalon Orlai
Petrics Soma képei láthatók. A hajó-
test mellett álló torony kupolája zsin-
50
KÖZÉP-BÉKÉS
kes épülete az 1997-ben épült kato-
likus templom (Pauló László), amely
egyesíti a templomok hagyományos
stílusát a modern építészettel.
Ismert a környéken a Kamut Nép-
táncegyüttes, rendszeresen adnak
mûsorokat különbözô rendezvénye-
ken, és fesztiválokon lépnek fel.
A településen egy vadásztársaság és
egy horgászegyesület mûködik. Ez
utóbbi gondozásában van egy kavics-
bánya helyén kialakított horgásztó,
mely szép kirándulóhely is.
delyfedésû, aszimmetrikus párnata-
gos laternás sisakkal. (I. kerület, Kos-
suth tér)
A református templomot szintén
copf stílusban 1804-ben, Czigler Antal
építette. Hajója háromboltszakaszos,
az apszisban és az ellenkezô végén
karzattal. A torony a templomtesten kí-
vül áll, barokk sisakja 1874-ben le-
égett, a mai egyszerû gúla. A szószék
empire, a csillár a pesti Kossuth utcai
Kaszinóból származik. A templom
kertjében álló Bethlen Gábor mellszo-
bor Benke Zoltán alkotása (Kálvin tér).
A német evangélikus templom
homlokzata
KÖZÉP-BÉKÉS
A Fô utcán álló Wenckheim–Fejér-
váry-kastély 1800 körül épült copf–
empire stílusban. Ma iskola és könyv-
tár. 5 hektáros parkjának egy része vá-
rosligetként maradt fenn, értékes faál-
lománnyal és kertépítészeti részletek-
kel (12. sz.). A kastély elôtt Szendrey
Júlia mellszobra Udvardy Anikó alko-
tása.
A Kossuth téren álló 1901-ben épült
neoklasszicista Városháza meghatá-
rozza a tér hangulatát. Az épület he-
lyén állt egykor a Petrics család háza,
a falán emléktábla hirdeti Petôfi itt-
tartózkodásának emlékét. Mezôbe-
rény fontos Petôfi-emlékhely, a költôt
rokoni és baráti szálak fûzték a város-
hoz. Többször vendégeskedett a
Petrics családnál, Orlai Petrics Soma
festômûvésznél, aki Petôfi portréját
többször is megfestette. A költô
Mezôberénybôl indult Fehéregyhá-
zára, hogy csatlakozzon Bem seregé-
hez. A Kettôs-Körös hídjánál felállított
emlékmû erre emlékeztet.
A téren álló Népek barátsága szo-
bor Várady Sándor alkotása. A város
szellemi kisugárzása jelentôs, hiszen
itt mûködött Békés megye elsô gim-
náziuma 1802–34 között. Az iskola ta-
nulója volt Sárossy Gyula költô, Orlai
Petrics Soma festômûvész, Haán Lajos
történetíró, Martyin Károly, Petôfi ke-
resztapja.
A település mezôvárosi arculatát ôr-
zik a német, paraszt-polgári szárazbe-
járós házak, az elôtornácos, ulicskás,
szlovák parasztházak és az 1868-ban
épült népi klasszicista magyar lakó-
ház, melyek a népi építészet emlékei-
hez tartoznak.
Az Orlai Petrics Soma Múzeum
helytörténeti gyûjtemény, mely ma-
gyar és nemzetiségi néprajzi anyagok-
ból áll.
Nevét Petôfi barátjáról, a mezôberényi
születésû Orlai Petrics Soma (1822–1880)
festômûvészrôl kapta. Állandó kiállítása a A Wenckheim-kastély
Válogatás a gyûjteménybôl, amelyben ér- díszes bejárati kapuja
tékes népi kerámiák, textíliák, népi búto- Mezôberényben
rok és régi fotók láthatók.
Nyitva egész évben keddtôl szombatig
10–12 és 14–16 óra között.
Gyomai út 23. Tel.: 66/352-025
A város határában, a Kettôs-Körös
partján, a Hosszúfoki szivattyútelepen
található a Bodoky Károly Vízügyi
Múzeum.
A múzeum a Schlick-gyár 1896-ban ké-
szült ipartörténeti emléke, mely egy szi-
vattyúból és a mûködését biztosító kazán-
ból áll. A telep udvarán egyéb régi gépek
és szivattyúk is megtekinthetôk. A gyûjte-
mény Bodoky Károly (1814–68) vízépítô A mezôberényi
mérnökrôl kapta a nevét, aki Beszédes Jó- kastélyban 10 éven át
zseffel együtt tervezte meg a Körösök sza- egy leánynevelô intézet
bályozását, ezen munkálatokat 1855-tôl mûködött.
haláláig irányította. 1838–40-ben
Nyitva csak bejelentkezés alapján. e leányiskola tanulója
Mezôberény, Hosszúfok 1. számú szi- volt Szendrey Júlia.
vattyútelep. Tel.: 66/351-290
A Berényi Napok többnapos ipari Védett természeti érték
és kereskedelmi vásár, gazdag kultu- a vasútállomás
rális programokkal, a Mezôberényiek területén található
Világtalálkozójával hagyományterem- 3 kocsányos tölgy,
tô rendezvény. Minden tavaszon Kö- melyek életkora
rös-teljesítménytúrát rendez a város. 200 évre tehetô.
51
A Sárrét és Dél-Bihar
A megye északi részén elhelyezke-
dô területet kelet felôl a román határ,
északról Hajdú-Bihar megye, nyugat-
ról Jász-Nagykun-Szolnok megye,
délrôl a 46-os út határolja. Legköny-
nyebben a 47-es útról közelíthetô
meg Békéscsaba, illetve Debrecen irá-
nyából, mely szabálytalanul választja
ketté a Sárrétet: az északi rész a Nagy-
Sárrét, melynek fôvárosa Szeghalom,
s Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bi-
har megyében folytatódik tovább. A
déli rész a Kis-Sárrét, központja, Vész-
tô és a dél-bihari térség a román határ
menti településekkel, mint Mezô-
gyán, Biharugra, Geszt, Zsadány, s két
határátkelôvel: a méhkeréki közúti és
a kötegyáni vasúti átkelôvel.
52
VÉSZTÔ SARKAD
A Körösök területe szegélytöréssel
egyenlôtlenül süllyedô, beszakadásos
medence, ahol többnyire rétegzetlen
elôfordulása van a miocén kori,
szarmata képzôdményeknek. A plio-
cén kori képzôdmények végén a ten-
geri üledékkel szemben mindinkább
a folyóvízi lerakódások kerültek túl-
súlyba. Az egységes pannóniai alföld
feldarabolódásakor az addig egységes
felszín részmedencékre osztódott. Ek-
kor keletkezett a Sárrét lokális me-
dencéje és a Körösök süllyedéke. A
megye legmélyebb területei a Kis- és
Nagy-Sárrét vidékén vannak. A Be-
rettyó és a Körösök köze szerkezeti-
leg elkülönült holocén kori süllyedék.
A felszínközeli rétegek állóvízi agyag-
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
üledéke mellett durvább szemcséjû
folyóvízi képzôdmények is elôfordul-
nak. Gyakori formaelem a részben
betemetôdött ôs folyóvölgy, valamint
a hátak kiemelkedése, melyek homo-
kos iszapból és iszapos homokból
épülnek fel. A felszínközeli üledékek
összetétele, a réti agyagok és tôzeglá-
pok lapálya hosszabb ideig tartó álló-
vízborítást tükröz.
A mintegy kétezer négyzetkilomé-
teres terület a Kárpát-medence egyik
legmélyebben fekvô része, mely még
ma is tovább süllyed. Az erdélyi he-
gyekbôl eredô folyók, leginkább a
Körösök és a Berettyó üledékképzô
hatására feltöltôdött medence felszíne
évszázadok alatt sem sokat változott,
vízjárások, kisebb nagyobb mocsarak,
lápok, idônként elöntött rétek hatá-
rozták meg a táj jellegzetes képét. A
Sebes-Körös kiemelkedô hordalék-
kúpjának két oldalán a múlt század
végi folyószabályozásig megmaradt a
végeláthatatlan mocsárvilág, a Kis- és
Nagy-Sárrét. A Vésztô környéki Kis-
Sárrét mocsarait a Sebes-Körös áradá-
sai, a Nagy-Sárrét lápjait a Berettyó
lassú folyású vize táplálta. Ez a vízi vi-
lág meghatározta elsô lakóinak életle-
hetôségeit is, akik az elôször össze-
függô víztükörbôl pár méterrel ki-
emelkedô száraz területeket vették
birtokukba. Itt alakultak ki az elsô sár-
réti települések, Körösladány, Déva-
ványa, Szeghalom, Füzesgyarmat, s az
ôsi sárréti mesterségek, melyeket az
ún. rétes emberek ûztek: pákászás,
halászat, csikászás, madarászás.
A régió viszonylag gazdag felszíni
és felszín alatti vízkészletben, ami
egyrészt állandóan komoly belvízve-
szélyt jelent, másrészt geológiai fúrá-
sokkal igazoltan számottevô termál-, A Kis-Sárrét nádasaiban
illetve ivóvízkészlettel rendelkezik. A gyakori látvány
XIX. század második felében a kanalasgém
53

Rétek, mezôk szabályozták a Sárréten keresztülfo-
védett virága lyó vizeket. A vízrendezést követôen
a szarkaláb a Sebes-Köröst új mederbe terelték és
gátak közé szorították a levonuló vi-
zet, átalakítva ezzel nemcsak a vidék
arculatát, de az itt élô emberek min-
dennapjait is.
A terület éghajlatát a hômérsékleti
szélsôségek jellemzik. A napsütés évi
összege 1970–2060 óra között van, s
az évi átlagcsapadék 540–600 mm kö-
zött változik. Túrázáskor arra kell fel-
készülni, hogy a levegô napi közép-
hômérséklete április és október kö-
zött 10 °C felett van.
A Körös–Maros Nemzeti Park Kis-
Sárréti területi egysége közel 8 ezer
hektáron helyezkedik el a Körösnagy-
harsány, Biharugra, Zsadány, Mezô-
gyán és Geszt által határolt, többnyire
természetes élôhelyeknek otthont
adó, változatos arculatú tájon, melyet
54
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
a hajdani vízibirodalom utolsó marad-
ványaként tartunk számon. A védett
terület közepén találjuk hazánk egyik
legnagyobb halastórendszerét, melyet
erdôk, füves puszták vesznek körül és
értékes mocsármaradványok egészí-
tenek ki: ezek a Biharugrai- és Begé-
csi-tavak.
Szintén a Körös–Maros Nemzeti
Park által védett terület az egykori
Kis-Sárrét nyugati peremén elterülô
947 hektáros Mágor-puszta, amely
nemcsak a Mágori-dombok pusztavi-
lágát, de a Sebes-Körös holtágainak
ôsi mocsárvilágát is ôrzi.
Dévaványa–Ecsegfalva–Bucsa–Túr-
keve térségében helyezkedik el mint-
egy 13 ezer hektáron a Körös–Maros
Nemzeti Park északi területi egysége,
a Dévaványai–Ecsegi-puszták, mely-
bôl 2659 hektár csak engedéllyel láto-
gatható. Az egykori Nagy-Sárrét táji
értékei, a természetes Berettyó-meder
növény- és állatvilága és hazánk egyik
legerôsebb túzokállománya emeli ezt
a területet a nemzeti park legértéke-
sebb részei közé.
A Sárréten is gyakoriak a kurgánok,
népiesen kunhalmok, amelyek né-
hány méterrel magasodnak a felszín
fölé. 64 temetkezési halmot tartanak
nyilván a kutatók, melyek többnyire
4–5 m magasak, de elôfordulnak 6
méteresek is. Ismeretes természetes
alföldi képzôdményû halom is, eze-
ket a népnyelv lapolyagnak nevezi.
Sajnos napjainkra közülük már nem
sok látható, részben széthordták,
részben a mezôgazdasági mûvelés so-
rán egyszerûen beszántották. Néhá-
nyat már eredményesen tártak fel a
régészek, de többségük még kutatás-
ra vár. A védett területeket járva gyak-
ran találkozhatunk számos növényrit-
kaságnak otthont adó kunhalommal.
Jellegzetes része a körös–sárréti táj-
nak az ún. Ördög-árok vagy Csörsz-
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR

árok. Ez amely a szarmaták által emelt lem folyamán, Békés és Bihar. A két
több száz kilométeres sáncrendszer Árpád-kori vármegye határán elterü-
maradványa, melyet a germán törzsek lô, folyók és holtágak által szabdalt al-
elleni védelemre emeltek 322–332 kö- földi táj lakói hiába tartoztak hol eh-
zött, s 378-ig léteztek. Külön értéket hez, hol ahhoz a megyéhez, mégis
képviselnek az Ördög-árok azon ré- önálló egységet alkottak.
szei, ahol a gyeptársulások két-há- A bihari kistérség történelmében
romezer éve változatlan állapotokat meghatározó szerepet játszott a tria-
tükröznek. noni békekötés, amikor az Erdélyhez
A Sárrét és Dél-Bihar – mely egykor ezer szállal, természetes módon kötô-
nagyrészt vízzel borított terület volt – dô vidék határ menti térség lett. Ez
népességének egy része átvészelte a máig ki nem heverhetô csapást jelen-
török hódoltságot. A csekély számú tett elsôsorban a mezôgazdaság szá-
románság kivételével egységesen ma- mára, amely legjelentôsebb felvevô-
gyarnak és reformátusnak tekinthetô piacát, a térséghez tartozó Körös-
vidék ez. nagyharsánytól mindössze alig 30 ki-
Népi kultúrája a Tiszántúl északi és lométerre lévô Nagyváradot vesztette
középsô részével, valamint az Alföld el. A békediktátum elvágta a vasútvo-
és Erdély között meghúzódó terüle- nalakat, elszakított egymástól egybe-
tekkel rokon. Romániából jelentôs tartozó településeket (Nagyszalonta–
számú, több törzshöz tartozó roma Újszalonta), az egész régió perifériára
népesség is hazára talált Békésben. szorult. Az egykori Bihar megyéhez
Sárrét népi építészetét a nádfedeles tartozó maradék megyerészt 1950-tôl
kicsiny házak jellemzik leginkább, Békés megyéhez csatolták.
közülük néhány megmaradt, s kora- Az erdélyi hegyekbôl induló folyó- A bíbic a zsombékos
beli eszközeivel, berendezéseivel a vizek által feltöltött terület talaja a fel- réteket, mocsarakat
tájházakban megtekinthetô. töltôdésnek köszönhetôen kötött, ami kedveli
Mintegy 6–7000 évvel ezelôtt né-
hány család falvakat alkotott, s kultú-
rájuk emlékét az ásatások során elô-
került cserépedények igazolják. Fej-
lettségük miatt a tudomány ma Körös-
kultúra néven különbözteti meg ôket.
A kôkorszaki népcsoportokat követ-
ték a réz- és bronzkoriak, utóbbiak
számos bronz használati tárgyat illet-
ve annak töredékét hagyták emlékül.
A vaskor népei, a trákok és illírek
után a szkíták, kelták, dákok foglalták
el e területeket, majd a keleti népván-
dorlás hullámaival szarmaták, jazigok,
hunok, gepidák, avarok érkeztek. A
leigázott népek mind beleolvadtak az
egymást követô népcsoportokba, így
a honfoglalás utáni idôkben a Körö-
sök völgyét már magyarság lakta. Két
nagy várispánság alakult ki a történe-

55

Fontos megélhetést azt jelenti, hogy nehezen megmun-
biztosított, a lápokon kálható, szikesedésre hajlamos, gyen-
vadon növô nád, ge termôképességû. Ezért nem a föld
ami mára már eltûnt. jelentette a sárréti emberek megélhe-
Jelentôségét bizonyítja tésének fô forrását, hanem az állatok.
egy régi népi Ma is gyakori látvány itt a legelészô
találós kérdés: birkanyáj, korábban a gulya, a ménes,
„Abba születtem, abban a nyáj és a konda szinte egész évben
nôttem, éltem, kint tartózkodott a réteken.
halálomkor Sárrét a védett és nem védett termé-
abba feküdtem. szeti kincseivel, gazdag kultúrtörténe-
Mi légyen ez?” ti értékeivel várja az érdeklôdôket. A
gólyafészkekkel teli bihari falvak, az
egyszerû református templomok, a
nádfedeles sárréti házak, a legelészô
birkanyájak, a folyópartok és a buja
ártéri erdôk az alföldi táj jellegzetes
békéjét, nyugalmát nyújtják a vendé-
geknek.
De vannak itt nagy tömegeket von-
zó, évente visszatérô kulturális ese-
mények is. A Vésztô–Mágori Történel-
mi Emlékhelyen augusztus 20-án ren-
dezik meg a Sárréti Pikniket. A halban
gazdag Biharugrai-halastavak a hor-
gászoknak, a Sebes-Körös a fürdôzést
és a vízi túrázást is kedvelôknek kínál
kiváló kikapcsolódási lehetôségeket.
A Körös-túrák kiinduló állomása is itt
van. A magyar történelmet és az iro-
dalmat kedvelôk számára szinte kö-
telezô zarándokhely Geszt, ahol a
Tisza család jóvoltából az
1848–49-es szabadságharc buká-
A Körös-túrák
kiinduló állomása
a Sebes-Körösön,
kikötôi szinte
valamennyi partmenti
településen
megtalálhatók
56
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
sát követôen a költôfejedelem, Arany
János házi
tanítóskodott.
A Nagy-Sárrét egyik legérdekesebb
látnivalója a Körös–Maros Nemzeti
Park Réhelyi Látogatóközpontja Dé-
vaványa külterületén. Természetes
közegében figyelhetô meg Európa
legnagyobb testû madara, a túzok
(Otis Tarda). A pusztán az egykor ôs-
honos állatok közül látni itt bivalyt,
rackajuhot, mangalicát, szürkemarhát
és számos védett állatot: szirti sas,
ugartyúk, szalakóta, búbos banka,
vidra. Ezek csak itt fordulnak elô. A
füzesgyarmati Japán Múzeum és an-
nak japánkertje az országban egye-
dülálló gyûjtemény az évente meg-
rendezésre kerülô Japán Fesztivállal
együtt.
A Nagy-Sárrét központja, Szegha-
lom is sok látnivalóval várja az érke-
zôket. A Szabadság téri katolikus
templom melletti fa harangláb errefe-
lé is ritka látvány.
Ez a vidék egykor mocsár és láp
volt, a pákászok, rákászok, halászok
és sárhajók földje. Hajdani hátránya,
az „istenhátamögöttisége” most elô-
nyére válik: falusi vendégházakban,
Körös menti nyaralókban pihenô
vendégek élvezik a vidék
nyugalmát, s kutatják
a lápvidék múltját
és jelenét.
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR

SARKAD
Irányítószám: 5720 Lakosság: 11 330 fô

A román határ menti várost a leg-

könnyebben Gyuláról lehet megkö-
zelíteni (16 km). Békéscsabáról
Dobozon át 25 km a távolság. Vasúti
összeköttetése Gyulán át Békéscsabá-
val, keleti irányban a kötegyáni határ-
átkelô (9 km) érintésével Nagyszalon-
tával, illetve Vésztôn át Szeghalommal
és Komádival van.
A Fekete-Körös jobb partján fekvô
város már a honfoglalás elôtt is lakott
hely volt, ekkor csak az összefüggô
víz borította nádasokból kiemelkedô
dombokat lakták. A megtelepülô ma-
gyarok közül vélhetôen a Nyék és a
Jenô törzsbeliek vették birtokba a vi-
déket, legalábbis erre utalnak a kör-
nyékbeli puszták nevei, Nyék-puszta,
Jenô-puszta. Sarkad elsô írásos emlí-
tése egy apátsági levélben 1108-ban
történik. A tatárjárás idején a koráb-
ban épült Peckes-vár is megrongáló-
dott, a Nyék és Jenô települések el-
pusztultak. 1510-ben már mezôváros-
ként említik, a legnagyobb földbirto-
kos Sarkadi Boldizsár volt. I. Rákóczi
György erdélyi fejedelem a határ vé- stílusban (Vasút utca 2. sz.), többször A kilenc fiatornyos
delmében fontos várat tovább erôsí- átépítették. Az épületben ma az Ady fatemplom
tette, és Sarkadot 1644-ben hajdúvá- Endre–Bay Zoltán Gimnázium van.
rosi rangra emelte. Ezt 1715-ben elve- 1866-ban egy nagy tûzvész elpusz-
szítették, de a mezôvárosi jog 1887-ig tította a város központját és a reformá- Az 1848–49-es
megmaradt. A gyakori áradások miatt tus templomot. Ezt már a következô szabadságharcban
a Gyepes és a Körösök mentén a gá- évben újjáépítették, egyedülállóan 119 sarkadi nemzetôr
tak építése még 1777-ben megkezdô- szép tornya 1880-ban készült el. Az vett részt. A világosi
dött, de csak a XIX. század második erdélyi templomok stílusát idézô ki- fegyverletétel után
felében fejezôdött be. A trianoni hatá- lenc fiatornyos épület szószékét 1869- a magyar honvéd-
rok kijelölése után Sarkad határ men- ben építtették meg, dísze, a faragott tiszteket egy ideig
ti község lett, majd az 1950-es átszer- pelikán a város jelképe. az itteni fogolytáborban
vezések után Bihar megyétôl átkerült Sarkadi sétánk során nézzük meg a ôrizték, az aradi
Békéshez. Városi rangját 1989-ben Bartók Béla Mûvelôdési Ház székely- tizenhármak közül
kapta vissza. kapus bejáratát (Vár u. 2/b), a város- Nagy-Sándor Józsefet
1799-tôl 1945-ig a város földesura központban Árpád vezér lovas szob- és Knézich Károlyt
az Almásy család volt, akik 1829-ben rát, a Városi Képtárat és Kónya Em- az Almásy-kastélyban
földszintes kúriát építettek klasszicista lékszobát. szállásolták el.

57
 A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR

A Városi Képtár és Kónya Emlékszoba

1997. március 15-én nyílt meg a közönség
elôtt. Alapítója a város szülötte és elismert
képzômûvésze, Kesztyûs Ferenc volt. A
gyûjtemény alapját az általa adományozott
festmények, tûzzománcok és kerámiák ké-
pezik, de találhatók köztük klasszikus és
kortárs festôk mûvei is. A Kónya Emlék-
szoba a híres operaénekes életmû kiállítá-
sa, mely értékes relikviákat, kottákat, kosz-
tümöket és használati tárgyakat mutat be.
Nyitva kedden és csütörtökön 10–12
óráig, szerdán és pénteken 14–16 óráig.
Kossuth u. 7. Tel.: 66/270-209.
A Templom téren láthatóak az elsô
és a második világháborúban eleset-
tek emlékmûvei, ez utóbbi Búza
Barna szobrászmûvész alkotása. A Márki Sándor Múzeum részlete
A Millenium évében Akik a város és környékének múltjá-
Sarkad Város ra, néprajzára is kíváncsiak, látogas- Nyitva hétfô kivételével 8–12 óráig,
Önkormányzata sanak el a Márki Sándor Múzeumba! 5720 Sarkad, Kossuth u. 26. Tel.:
emeltette a Szent Istvánt Az 1500 néprajzi tárggyal és 2000 darabos 66/375-633/121
ábrázoló szobrot, mely gyûjteménnyel rendelkezô helytörténeti A város mellett folyó Fekete-Körös
Búza Barna alkotása múzeumban régészeti kiállítás mutatja be horgászatra és vízi túrázásra kitûnôen
a népvándorlások korát, a honfoglalás ko- alkalmas. A horgászok számára nagy-
ri és török kori népek tárgyi emlékeit. A szerû kikapcsolódási lehetôség a vá-
Kónya Sándor sarkadi múzeumot Márki Sándor (1853–1925) sar- ros belterületén található 30 hektáros
származású világhírû kadi születésû történetíróról nevezték el. vízfelületû Éden-tó és környéke.
operaénekes,
a New York-i
Metropolitan MÉHKERÉK A rendkívül gyenge termôhelyi
és a milánói Scala Irányítószám: 5726 Lakosság: 2360 fô adottságok ellenére a faluban megha-
örökös tagja, aki jelenleg tározó a mezôgazdaság, azon belül a
Ibizán él. A település a román határ mellett, fóliás növénytermesztés. Messze föld-
Sarkadtól 8 km-re található. A Méhke- re szállítják az itt termelt paprikát, pa-
A falu nagyon fontos rék és Nagyszalonta közötti magyar– radicsomot, uborkát.
hely a magyarországi román határátkelôhely a falutól 2 km Méhkeréknek nevezetessége a Kos-
román kultúra távolságra van. suth utcán magasodó, barokk töme-
és néphagyományok A falu elsô írásos említése 1359-bôl gû, görögkeleti templom, 1848-ban
ápolásában. való, a nagyváradi káptalan okirata épült klasszicista részletekkel és hom-
Méhkerék gazdag román szerint alapítói a sarkadi Leel-Ôssyek lokzati toronnyal. A falusi egyszerûsé-
folklórkincsét a község voltak. 1692-ben pusztaként említik. gû ortodox templombelsôt Marton
néptáncai, román Az 1700-as években újratelepülô falu- László festette 1952-ben.
és magyar mesemondói, ba Esterházy Pál a közeli Belényesrôl Itt mûködik a híres Nyisztor György
közmondásai, kolindái, románokat költöztetett. Jelenleg a la- Néptáncegyüttes, amely határon in-
siratóénekei tették kosok kilencvennyolc százaléka ro- nen és túli sikereivel öregbíti Méhke-
országosan ismertté. mán nemzetiségû. rék hírnevét.

58
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
KÖTEGYÁN
Irányítószám: 5725 Lakosság: 1720 fô
A „zsákfalu” Békés megye keleti ré-
szén fekszik, közúton Sarkad felôl is
meg lehet megközelíteni, mi Méhke-
rék felôl érkezünk. A közúti határát-
kelô 3 km távolságra van a település-
tôl. Fontos vasúti csomópont, és vas-
úti határátkelôhely is.
A falu környéke már a bronzkorban
is lakott volt, elsô írásos említése a
XIII. századi Váradi Regestrumban
történik, nevét vélhetôen Gyán falu
Kethe nevû birtokosáról kapta a XV.
században.
A község fôterén található reformá-
tus templom 1801-ben épült, majd
1888-ban átépítették. (Kulcs a lelkész-
lakban.) E lelkészlakban élt álnéven
ÚJSZALONTA
Irányítószám: 5727 Lakosság: 150 fô
A békés–bihari kistérség legkisebb
települése, a megye keleti részének
egyik „zsákfaluja”, csak idáig vezet
közút Gyula felôl.
A falu története szorosan összefügg
a ma Romániához tartozó Nagysza-
lontáéval.
Egykor az erdélyi fejedelmek fenn-
hatósága alá tartozó falut a törökök
SARKADKERESZTÚR
Irányítószám: 5731 Lakosság: 1970 fô
A falu legkönnyebben Sarkad felôl
közelíthetô meg, mi azonban Újsza-
lontáról érkezünk. Az ôsi vidék a kör-
nyékbeli ásatások leletei alapján már
az Árpád-korban templomos hely
volt. A mai település a virágzó, fôúri
nagybirtokok határán alakult ki, az
uradalmak szolgálói lakták.
az 1848–49-es szabadságharc bukását
követôen a bujdosó Táncsics Mihály,
aki a lelkész árpási birtokán
gazdálkodott. Errôl az is-
kola falán emléktábla em-
lékezik meg.
A közelmúltban, 1997-
ben épült meg adomá-
nyokból a „Mária édes-
anyánk” katolikus kápol-
na a Gyepes partján, a Ba-
csó utcában. A megvalósí-
tás érdekessége, hogy az
imaházat a falu munkanélküli la-
kói építették fel. A fôtéren, a Kos-
suth u. 42. sz. elôtt áll az elsô és má-
sodik világháború helyi áldozatainak A iskola falán
emlékmûve, közülük az utóbbi egy emléktábla tanúskodik
helyi, fiatal szobrász, Szôke Sándor al- Táncsics Mihály
kotása. kötegyáni
tartózkodásáról
közeledésére a hajdúk felégették, s
csak a XVII. században indult meg az
újratelepítés. Az 1920-as trianoni bé-
kekötés értelmében a falu Nagysza-
lonta részeként Romániához került,
majd 1922-ben – kisebb határrevízió Sarkadkeresztúrnak
történt – visszakerült Magyarország- a múlt század közepén
hoz. 1200, zömmel
Újszalontán az egyetlen látnivaló az református vallású
újonnan épült református templom, lakója volt, de már
amely 1990 után létesült, addig csak ekkor is jelentôs román
harangláb volt a faluban. kisebbség élt itt.
Napjainkban is vegyes
nemzetiségû, magyar
A görögkeleti templomot 1830-ban, és román lakosú, fôleg
a barokkos református templomot a mezôgazdaságból
1811-ben építették. A templomépítés és állattartásból élô
érdekessége, hogy amikor a szomszé- településen három
dos Sarkadon az 1767-ben épített fa templom
harangtornyot 1795-ben lebontották, és egy imaház
azt Sarkadkeresztúron építették újjá. található:
A faluban Sarkadkeresztúr lakói az a református,
1848–49-es szabadságharc hôseinek a katolikus,
emlékére a Szabadság téren kopjafát a görögkeleti templom
állítottak. és a baptista imaház.
59

A sárréti legelôkön MEZÔGYÁN
birkanyájak Irányítószám: 5732 Lakosság: 1470 fô
és marhacsordák
egyaránt elôfordulnak Békés északkeleti faluja a Gyulát
Debrecennel összekötô útról közelít-
hetô meg legkönnyebben, a nagy-
gyantéi elágazástól 8 km-re. Elérhetô
még a zsadányi leágazástól is, innen a
távolság 7 km. Vasúti összeköttetése
nincs.
A Tisza-kastély
60
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
A település elsô írásos említése – a
sárréti településekhez hasonlóan – a
XIII. századi Váradi Regestrumban
történik, s lakói királyi várszolgák vol-
tak. Egy helyi hagyomány szerint
Nagy Lajos király hadjáratai végezté-
vel vallon zsoldosai egy részét a falu-
ban telepítette le. A török idôkben, el-
sôsorban a gyulai vár eleste után, a
környék elnéptelenedett, ugyanakkor
több szomszédos elpusztult falu,
Mátéháza, Simonkerék elûzött lakói
Mezôgyánban telepedtek le. Az 1800-
as években a falu és környéke a Tisza
család tulajdonába került, s lakosai-
nak száma a múlt század közepén
már másfélezer volt. A község 1950-ig
Hajdú-Bihar megyéhez tartozott, ek-
kor került át Békéshez. Lakói ma
zömmel a mezôgazdaságból élnek.
Jellemzô a fóliázó termelés: erôs pap-
rika, uborka, káposzta, de liba- és ka-
csatöméssel is foglalkoznak.
A falu legérdekesebb épülete a
központban álló, késô barokk stílusú
református templom, amely 1794-ben
egy török mecset anyagának felhasz-
nálásával épült, homlokzat elôtti to-
ronnyal, hajója félköríves záródású.
GESZT
Irányítószám: 5734 Lakosság: 950 fô
A falu Dél-Bihar egyik „zsáktelepü-
lése”. Megközelíteni Mezôgyán irá-
nyából lehet. Távolsága a legközeleb-
bi várostól, Sarkadtól 28 km, Szegha-
lomtól pedig 40 km. Vasúti összeköt-
tetése nincs.
A falut elôször a Váradi Regestrum-
ban említik 1213-ban, késôbb több
néven (Gezt, Guezt, késôbb Egyhá-
zasgeszt, Kisgeszt, Nagygeszt stb.) is
feljegyzik. A Rákóczi-szabadságharc
bukását követôen több nemesi család
perlekedett érte, míg 1761-ben a Tisza
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
családé lett. Az új földbirtokos már
1772-ben kastélyt építtetett, amely ma
is áll.
A Tisza család két miniszterelnököt
– apát és fiát – is adott a történelem-
nek: Tisza Kálmánt és Ady Endre által
is megverselt „csóvás ember, a vén
geszti bolond”-ot, Tisza Istvánt. Szere-
pük meghatározó volt a falu életében.
A két másik Tiszáról is érdemes szól-
ni. Az egyik Tisza Lajos, aki a múlt
századi szegedi nagy árvíz után az új-
jáépítés kormánybiztosa volt, s ma
Szegeden körút viseli a nevét. A fiata-
lon elhunyt Tisza Domokos volt az,
akinek görög és poétikai oktatását a
család 1851-ben Arany Jánosra bízta.
A költô közel egy évet töltött a kas-
télyban illetve a kis nyári lakban,
amely kedvelt tartózkodási helye volt.
Ez utóbbi ma Arany János Emlékháza,
ahol a költô emlékét idézô múzeumot
rendeztek be.
Nyitva tartás: hétköznap 8–16 óráig,
hétvégeken a kulcs a könyvtárban kap-
ható meg. Arany János u. 1. Tel.:
66/496-065
A Tisza-kastély barokk, copf stílusú
épület 1760 körül épült, majd 1772-
ben és 1800 körül bôvítették. Alápin-
cézett, földszintes épület, kupolás
középrizalitjánál emeletes. A belsô
térben kandallós szalont, könyvtárat,
ebédlôt rendeztek be. A kastélyhoz
ZSADÁNY
Irányítószáma: 5537 Lakosság: 1880 fô
Ha Geszt felôl visszatérünk a Sar-
kad–Komádi felé vezetô fôútra, elju-
tunk Zsadányba.
A faluról az elsô írásos emlék a
Váradi Regestrumban található, a XIII.
században Körös-Sadanként említik.
A gyulai végvár török kézre kerülése
után a zömmel protestáns lakosú falu
angolpark tartozott, mely egykor 27 Arany János Emlékház
hektáros volt, benne a zsúpfedeles
nyári lak, a mai Arany János Emlék-
ház. A park ma természetvédelmi te-
rület, ahol 150 éves platánok, 200 Messze földön híres
éves kocsányos tölgyek, szil- és jege- a geszti szilvapálinka.
nyefák találhatók. A kastélyban pedig Aki Geszten
könyvtár mûködik. (Arany J. u. 1. sz.) vendégeskedik,
A barokk stílusú református temp- nem kerülheti el,
lom középkori részek felhasználásá- hogy egy kupica
val 1776-ban épült laternás toronysi- pálinkát meg ne
sakkal (Kossuth Lajos u.). A templom kóstoljon.
építéséhez középkori templomma-
radványokat is felhasználtak. A helyi ✻
temetôben hatalmas családi sírbolt ôr-
zi a Tisza család, köztük a két minisz- Nemzetiségeink
terelnök hamvait. közül a romák
szájhagyomány útján,
kevésbé ismert,
is török fennhatóság alá kerül. A törö- értékes magyar nyelvû
kök kiûzése után, az 1700-as években cigány népmeséket
az Esterházy család birtokolta. Lakói ôriztek meg Geszten.
elsôsorban pákászattal, halászattal
foglalkoztak, majd késôbb, a folyó-
szabályozást követôen a földmûvelés
és a kézmûvesség volt a meghatározó
tevékenységük.
Református temploma a XVIII. szá-
zad végén épült, a kertjében kopjafa
áll.
61

A falu környékén vezet az Alföldi
Kéktúra útvonala. A közeli Begécsi-
halastó és madárvilága, a Körös–Ma-
ros Nemzeti Park természetvédelmi
területéhez tartozik.
Sokszínû, érdekes túrákat tehetünk
ezen a vidéken, kiegészítve egy kb.
négy kilométeres gyalogtúrával Bihar-
ugra felé, a sajnos mára már romos
fancsikapusztai Fried-kastélyhoz,
mely klasszicista stílusban épült az
1870-es években. Parkjában három,
Biharugra nevezetes BIHARUGRA
szülötte és lakója volt Irányítószám: 5538 Lakosság: 1260 fô
a népi írók egyik
jelentôs alakja, A település Békés megye északi
Szabó Pál, akinek sarkában, a román határ mellett he-
az itteni tó építésérôl lyezkedik el. Zsadánytól északkeletre
szóló híres regénye, 10 km a távolság. Vasúti összekötteté-
a Talpalatnyi föld se nincs.
megfilmesítése országos Biharugra a török idôkig az Ugray
hírnevet szerzett. család birtoka volt. Egykori török fel-
jegyzések szerint három falu állt itt,
ezért Háromugrának nevezték. A XIX.
századtól a Bölönyi család birtokolta
a falut, akik Szilaspusztán nemesi kas-
Szabó Pál-emléktábla télyt, a faluban nemesi kúriát építtet-
tek. A rossz minôségû termôföldek
más célú hasznosítása 1910-ben kez-
dôdött, ekkor létesült az elsô
halastó. Késôbb egyre több
tavat alakítottak ki, s így jött
létre a mai közel 2000 hektá-
ros tórendszer.
A Bölöny-kúria klasszicis-
ta stílusban épült, majd a
XIX. század második felé-
ben romantikus stílusban
átépítették, ma általános is-
kola (Erzsébet u. 37.).
A barokk református
templom 1772-ben készült
el. Az 1090 körüli háromha-
jós, egyapszisos Ugramo-
nostor alapfalait használták
62
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
egyenként 100 éves ezüstjuhar találha-
tó, kerületük 310 cm, magasságuk
25–30 méterre tehetô.
A kastély környékén a csendet és
kikapcsolódást kedvelôk falusi ven-
dégfogadóhelyeket találnak. Említés-
re méltó a környék apróvadállomá-
nya, melyet a külföldi – fôleg német
és olasz – vadászok is szívesen ritkíta-
nak. A horgászat szerelmesei több ha-
lastóban és csatornában tehetik pró-
bára szerencséjüket.
fel, néhány kövét befalazták, a régi
épülettömeget rekonstruálták. Tornya
1800-ban épült a templomhajó elé
nyugatra. A református parókia falán
emléktábla hirdeti, hogy 1849 júliusá-
ban itt szállt meg Petôfi Sándor.
Szabó Pál egykori családi házát sa-
ját kezûleg bôvítette, itt írta legtöbb
regényét. A Szabó Pál Irodalmi Em-
lékházat (Szabó Pál u. 46.) 1987-ben
létesítették a magyar parasztság egyik
legnagyobb írójának tiszteletére.
Szabó Pál (1893–1970) szegényparaszti
családban született Biharugrán, gyermek-
és ifjú éveit is itt töltötte. Legismertebb re-
gényeinek témája a biharugrai táj és né-
pének kemény, küzdelmes élete (Talpa-
latnyi föld, Isten malmai, Nyugtalan élet).
A kiállításon az író egykori dolgozószobá-
ja és könyvtára látható, eredeti berendezé-
sével és értékes könyvgyûjteményével.
Látogatható az év bármely napján és
bármely idôpontban.
Szobra a könyvtár elôtt áll, sírját egy
faragatlan sziklatömb jelzi a falu te-
metôjében, a Harsány felé vezetô út
mellett.
A falu szélén, nem messze a Szabó
Pál Emlékháztól, az Erzsébet u. 160.
sz. alatt egy kettôs konyhás, négylaká-
sos zsellérház tájházként látogatható.
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR

További információ a polgármesteri hi-

vatalnál kérhetô. Telefon: 66/498-006,
498-295
Biharugra legfôbb vonzerejét a kör-
nyezô 2000 hektáros tórendszer és a
hozzá tartozó szikes puszta adja. A
Körös–Maros Nemzeti Park részeként
fokozottan védett növény- és állatvilá-
ga. A több mint 2000 hektáros halasta-
vak két különálló rendszert alkotnak,
történetük és természetes állapotuk is
különbözik egymástól. A biharugrai-
tavakat a század elején építették, elsô-
sorban körülpartolással, ahol a tavak
nevei a hajdani természetes vízállá-
sokra is utalhatnak (Csík-tó, Ludas-
tó). A Begécsi-tavakat a második vi-
lágháborút követôen, víztározóként
hozták létre, majd halgazdálkodás
céljára átalakították. A tavak madárvi-
lága méltán nemzetközi hírû, hiszen a
gyakori fészkelô fajok között megta-
lálhatjuk a nyári ludat, a gulipánt, a
récefajokat, a vörös gémet, a nagy kó-
csagot, a küszvágó csért, a dankasi-
rályt, illetve olyan ritkaságot is, mint a
szerecsensirály. A tôkés récék száma
20–25 ezerre tehetô. A madárvonulás
során az egyik legfontosabb alföldi kosbor és a hússzínû ujjaskosbor vi- A biharugrai halastavak
pihenô- és táplálkozóhely. A vadliba- rágzó egyedeivel találkozhatunk. A
csapatokban a tömeget alkotó nagy li- nádasok védelmében fészkel a telepe-
lik és vetési lúd mellett rendszeresen sen költô vörös gém, a nagy kócsag és
felbukkannak a fokozottan védett kis a táplálkozni a halastavakra járó kana-
lilik és a vörösnyakú ludak is. A telelô lasgém. Az egyik legjelentôsebb hazai A halastavak
rétisasok elôszeretettel éjszakáznak a vidraállománynak ad otthont a halastó és a fokozottan védett
környezô erdôkben, ahol alkalman- és a vízellátását biztosító csatorna- területek látogatásához
ként meg is telepedhetnek. rendszer. A környezô puszták botani- a tulajdonosok
A halastavak és az északi irányban kai értékei között meg kell említeni a és a Körös–Maros
csatlakozó mocsarak a nemzetközi je- fátyolos nôszirom és az agárkosbor Nemzeti Park
lentôségû vizes élôhelyek védelmérôl tízezres egyedszámú állományait. Igazgatóságának
szóló ramsari egyezmény hatálya alá A biharugrai, zsadányi, geszti határ- engedélyét kell kérni.
tartoznak, közel 2800 hektáron. A ter- ban vezet az Alföldi Kéktúra útvonala, (Körös–Maros Nemzeti
mészetességében egyedülálló az Ug- amely egy ideig a Holt-Sebes-Köröst, Park Igazgatósága
rai-rét. Területének többségét nádas majd a Korhány-eret követi, a Kö- Biharugrai Területi
borítja, a belsô víztükrök jellemzô tár- rös–Maros Nemzeti Park védett terü- Iroda
sulása a kolokános, míg tavasszal a letein, és a tórendszer halastavai kö- Tel./fax: 66/498-360)
külsô kaszálókon a védett mocsári zött folytatódik.

63

Okánytól nem messze,
a Hosszúfoki-csatorna
partján egy vízügyi
épület mellett található
az a közel 200 éves
kocsányos tölgy, mely
alatt elvezetett az egykor
Gyuláról érkezô
postakocsi útvonala.
Férjével Debrecenbe
tartva Erzsébet királynô is
megpihent e fa
árnyékában 1857-ben.
Emlékeztetôül 1899-ben
emléktáblával jelölték
meg a tölgyet, de a tábla
mára eltûnt. A fa védett,
melyet a királynô
tiszteletére
Erzsébet-fának
neveztek el.
Érdekes történeti dolog
származik a helyiek
„mindentudójától”,
Házi Alberttôl, aki
úgy tudja, a XIX. század
végén, a mai iskola
környékén meleg vizes
kutat fúrtak, köré
idôlegesen helyi fürdôt
alakítottak ki,
medencével, kabinokkal.
Csak a szájhagyomány
ôrizte meg a nyomát.
64
KÖRÖSNAGYHARSÁNY
Irányítószáma: 5539 Lakosság: 780 fô
A román határ menti falu Békéscsa-
bától 80 kilométerre északi irányban
fekszik. Zsadányon és Biharugrán át
lehet idejutni, de Hajdú-Bihar megyé-
bôl is megközelíthetô. Vasúti össze-
köttetéssel rendelkezik Komádi,
Vésztô felé.
A Sebes-Körös áradásaitól védett
dombos vidék az ôsidôk óta lakott
volt, s honfoglaló ôseink is hamar
megtelepedtek itt. Az 1200-as évek-
ben már kápolnával rendelkezô hely-
ként említik a Váradi Regestrumban.
A tatárdúlás után IV. Béla kunokat te-
lepített le a környéken. 1605-ben haj-
dúvárosi rangot kapott, amelyet 1720-
ig megôrzött. A legdöntôbb fordulatot
a trianoni békekötés jelentette, hiszen
a magyar–román határt a falu mellett
húzták meg.
A falu legfôbb kincse a dél-bihari táj
érintetlen szépsége, mely túrázásra
csábítja a vendégeket. A közeli halas-
tavak színpompás élôvilága nemcsak
OKÁNY
Irányítószám: 5534 Lakosság: 3080 fô
Zsadányon keresztül térhetünk
vissza a Kis-Sárrét nyugati részén fek-
vô faluba, melynek vasúti összekötte-
tése is van.
Évszázadokon át a Bihar megyei te-
lepülés külterületén volt a két várme-
gye határa, csak a trianoni határren-
dezés következtében került végleg
Békés megyéhez. Ezután Okány egy
ideig járási székhely is volt.
Az okányiak derekasan kivették a
részüket az 1848–49-es szabadság-
harc csatáiból. Nemzetôrei Bem veze-
tésével részt vettek a piski hídért folyó
véres ütközetben is.
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
látványnak szép, de halban gazdag
horgászhely is.
A Körös-holtág és a falu határában
magyar területre érkezô Sebes-Körös
a fürdôzôk számára is kellemes prog-
ramot jelent. Az élô Körösön erre ki-
válóan alkalmas a Fenékgát környé-
ke, ahonnan a sebes-körösi vízi túrák
általában indulnak. Az idelátogatók-
nak érdemes megkóstolni a harsányi-
ak speciális ételeit, pl. a béles kôttest,
a hájas tésztát.
A falu képét meghatározza, hogy
egykor hajdúváros volt. Jellegzetesek
az épületei és fôleg a kerítései. A ma
is mezôvárosi hangulatot árasztó Kos-
suth téren álló református temploma
copf stílusú (1740). Külön említésre
méltó a rokokó szószék, az 1750-es
évekbôl származó hangvetôkorona a
pelikánnal, amely református egyház
jelképét, a fiókáit önvérével tápláló
pelikánt ábrázolja. A templom elôtti
téren Bocskai István fejedelem szobra
áll, a hajdúvárosi múltra utalva. A
templomkertben 150 éves vadgeszte-
nyefa található.
A falu legöregebb épülete az 1745-
ben újjáépült református templom,
ennek kertjében látható a háborús hô-
sök emlékmûve. A templom mellett
áll az egykori honvédtiszt, késôbbi
miniszter, helyi földbirtokos Szlávy
József kúriája, ahol ma az általános is-
kola egyik tagozata kapott helyet. Az
általános iskola emeletes épületének
falán emléktábla örökíti meg, hogy
1848-ban és 49-ben átutazott – ponto-
sabban átgyalogolt – a falun Petôfi
Sándor, akit az urasági kocsmából ki-
tessékeltek.
A faluban egy helyi vállalkozó ha-
lastavat létesített. A rendezett terület
színvonalas szolgáltatásokkal várja a
horgászokat.
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
VÉSZTÔ
Irányítószám: 5530 Lakosság: 8300 fô
Okányból Vésztôre tartunk. Fontos
vasúti gócpont van itt, így vonattal há-
rom irányból is elérhetô.
A település elsô írásos említése
1350-bôl való, akkor Vejzetheu (Vej-
szetô) néven. A szabadon szétterülô
Sebes-Körös nádas, sásos, zsombékos
vízjárta területeinek kiemelkedésein
telepedtek meg a kisebb-nagyobb la-
kóközösségek. A környéken az egyet-
len megélhetést a halászat jelentette,
ennek egyik eszköze a vejsze volt, a
legvalószínûbben innen eredeztetik a
település nevét. Egy másik verzió sze-
rint egykori ôseink a tatárjárás idején
éles kaszákat helyeztek a folyó med-
rébe, hogy így akadályozzák meg át-
kelésüket, s ez sok tatár harcos szá-
mára bizonyult „vesztô” helynek. Ezt
látszik igazolni az egyik külterületi
rész Tatárvágás elnevezése is.
A török idôk alatt Vésztô elnéptele-
nedett, majd 1713-ban a Bihar megyei
Bakonszegrôl új telepesek érkeztek
ide. Szorgos lakói vízimalmokat tele-
pítettek a Sebes-Körösön, s 1782–83-
ban felépítették a református templo-
mot, amelyet 1825-ben kibôvítettek. A
XIX. század végén két fontos ese-
mény történt a település életében:
1871-ben nagyközségi státust kapott;
majd 1881-ben bekapcsolódott az or-
szágos vasúthálózatba. 1944–45-ben
országos hírnévre tett szert, három
hónapig létezett az úgynevezett Rá-
bai-féle „Vésztôi Köztársaság”, egyfaj-
ta állam az államban. A második vi-
lágháború kitörése után ez volt az el-
sô országos földmunkás megmozdu-
lás, amely megmozgatta a háborúelle-
nes falusi nép széles rétegeit.
A település látnivalói közül kiemel-
kedik a késô barokk stílusú reformá-
tus templom, amelyet 1780–83 között
építettek és 1825-ben
bôvítettek. A gyüleke-
zet magtárát is befoga-
dó tornya párnatagos,
laternás toronysisakkal
1797-ben készült.
A templom szom-
szédságában a Sinka
Emlékház és Helytörté-
neti Múzeum emléke-
zik meg az 1943. febru-
ári Országos Földmun-
kás Kongresszusról,
amelyet Vésztôn tartot-
tak.
Az emlékmúzeumot Sinka
István (1897–1969) szüle-
tésének századik évfordu-
lóján alapították. A nagy-
szalontai pásztorcsaládból
származó népi író sok
szállal kötôdött Vésztô-
höz, hiszen a falu határá-
ban lévô Mágor-pusztán
volt számadó juhász. Az emlékházban mû- Sinka István szobra
vei és személyes tárgyai, íróasztala, széke,
szemüvege és evôeszközei láthatók.
Ugyanitt állandó kiállítás mutatja be
Metykó Gyula, vésztôi születésû festômû-
vész munkásságát. A református templom
Nyitva keddtôl szombatig 10–15 óráig, tornya azért
vasárnap 13–15 óra között, Kossuth u. egyedülálló, mert több
39. Tel.: 66/477-148 toronyszinten
A faluban a közelmúltban épült boltozott, tûzbiztos
meg a dekoratív mûvelôdési ház. Vele kamrákkal magában
szemben áll a századfordulón épült foglalja a gyülekezet
neoreneszánsz községháza. magtárát is.
A Holt-Sebes-Körös partján, a Bar- Középkori szokás volt,
tók Béla u. 1. szám alatt található az Erdélyben még ma is
ún. Bagolyvár. A boronafalú villa 1920 fellelhetô példái
körül épült, valószínûleg Kós Károly vannak, hogy
tervezte. A Holt-Sebes-Köröstôl észak- a templomerôdben
ra az Ady, a Kóthy, a Táncsics és a tárolják a falu élelmét.
Sinka utcákban érdekes épületeket A toronyban
láthatnak az érdeklôdôk. Ezek az 1925 a szalonnát,
karácsonyán történt nagy árvíz után, az erôdfalban
állami segítséggel épült népies „mese- a gabonát.
65

házak”. A történet szerint Vitéz Nagy-
bányai Horthy Miklós személyesen lá-
togatott el az árvízsújtotta településre,
ahol száz új ház megépítéséhez nyúj-
tott pénzügyi támogatást. A polgárhá-
zak sárréti motívumokkal ékesített, dí-
szes homlokzattal készültek, amely a
helyiek szerint hasonlított a mesebeli
mézeskalács házikó díszítéséhez. In-
nen a meseház elnevezés.
A Kossuth és Wesselényi utcákban
klasszicista gazdaházak találhatók,
közülük a leglátványosabb a Wesselé-
nyi u. 30. szám alatti. Ez a klasszicista
gazdaház 1860-ban épült kôoszlopos
tornáccal, udvarán állt egykor Olajos
Papp Sándor olajütô malma.
Vésztô szomszédságában, a Sebes-
Körös holtágának ölelésében találjuk
a Körös–Maros Nemzeti Park 947 hek-
táros területi egységét, Mágor-pusztát,
melynek tájképi, természeti és kultúr-
történeti együttese a térség egyik
ékessége.
A védett terület a valamikori Kis-
A Mágori-dombon álló Sárrét nyugati peremén
Csolt monostor romjai helyezkedik el, ezért a
a X–XII. századból hajdani mocsárvilág
maradtak fenn
66
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
hangulatára emlékeztetnek a Csen-
desnek nevezett Sebes-Körös holtágá-
nak élôhelyei. A napfényes helyeken
gyakran találkozhatunk napozó mo-
csári teknôsökkel, a nyílt víztükör sze-
gélyében táplálkoznak a vízityúkok és
a szárcsák, míg a megközelíthetetlen
nádasok mélyén rakja fészkét a bö-
lömbika és a barna rétihéja. A holtág
vizeiben még tömegesen tenyészik a
sulyom, melynek a termése a múlt
század táplálkozási szokásaiban még
fontos szerepet töltött be. A vízpart
egyes részeit jellegzetes ligeterdô-ma-
radványok kísérik. A másodlagos táj-
formákhoz kapcsolódó szikes pusztán
ugyanúgy találkozhatunk löszgyep-
foltokkal, mint bárányparéjos vakszi-
kesekkel vagy a réti ôszirózsa színes
csoportjaival. A környezô pusztákon
rendszeresen elôfordulnak túzokcsa-
patok is.
Vésztôtôl három ki-
lométerre, a Kö-
rös–Maros Nemzeti
Park területén találha-
tó a Vésztô–Mágori
Történelmi Em-
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR

lékhely, amely ma már méltán híres

nemcsak idehaza, de külföldön is. A
Sebes-Körös egykori medrének sze-
szélyes kanyargásával körülzárt ter-
mészetvédelmi területen egymás mel-
lett két különleges, 9–10 méter magas
halom áll. Ezek a Mágori-dombok. Az
egyik földhalomba vágott ásatási szel-
vény mintegy hatezer év egymásra ré-
tegzôdött településnyomait, lelet-
anyagait szemlélteti. A látvány lenyû-
gözô, mert a talált leletek a feltalálási
helyükön maradtak, s a történelem
térben és idôben is megtekinthetô. A
másik dombon sikerült feltárni a tér-
ség X–XIII. századi nagyhatalmú csa-
ládjának, a Vatától származó Csolt
nemzetség Árpád-kori monostorának
maradványait. A háromhajós baziliká-
val, szerzetesi cellákkal, belsô udvar-
ral rendelkezô monostort három
ütemben, a X–XII. században emel-
ték, igényes és finom kômunkákkal.
A monostor a török idôkben lakatlan-
ná vált, állaga fokozatosan romlott.
A XVIII. században a már romos
templom anyagát felhasználva az ak-
kori földbirtokos, Wenckheim Ferenc
egy nagyméretû borospincét alakított
ki a domb belsejében, amely ma a
monostor történetét bemutató Csolt-
monostor Múzeumnak ad otthont.
A múzeum legértékesebb tárgyai az újkô- A domb lábánál lévô vésztô–mágori Szent László
kori szentély leletei az istennôszoborral, a Szoborpark azoknak a népi íróknak lovas szobra
középkori kôfaragványok, turbános férfi- állít emléket (Szabó Páltól Erdei Fe- a Vésztô–Mágori
arccal díszített párkánytöredék, akantuszle- rencig), akik azzal tettek sokat az Al- Emlékhelyen
veles, indadíszes, állatalakos oszlopfôk, föld felemelkedéséért, hogy mûveik-
egy ereklyetartó és egy bizánci arany fülbe- ben az itt élô nehéz sorsú emberek
való. A múzeum állandó kiállítása: A Mágo- életérôl írtak. A múzeum bejárata
ri-domb története az újkôkortól a török hó- mellett az 1996-ban felavatott Szent A Monostor étterem
doltság koráig, és az ôskori szelvény. László király lovas szobra áll. azért érdemel figyelmet,
Nyitva tartás: november elsejétôl márci- A történelmi dombok adta lehetô- mert nagytermének
us 31-ig zárva, áprilisban és októberben ségeket kihasználva immár több mint falán a Csolt-monostor
naponta 10-tôl 16 óráig, május elsejétôl tíz éve minden augusztus 20-án itt ke- középkori elképzelt
szeptember 30-ig mindennap 9-tôl 18 rül megrendezésre a nagy tömegeket épületét ábrázoló
óráig, Vésztô, Mágori-domb vonzó kulturális esemény, a Sárréti nagyméretû festmény
Tel.: 66/477-148. Piknik. látható.

67

A Sebes-Körös KÖRÖSÚJFALU
nemcsak vízi túrára, Irányítószám: 5536 Lakosság: 750 fô
de fürdésre is alkalmas
Vésztôrôl Körösújfaluba északkeleti
kitérôvel érkezünk.
A Békés és Hajdú-Bihar megye ha-
tárán fekvô település nem rendelke-
zik nagy történelmi múlttal, 1955-ig
régebbi neve Iráz-puszta volt. Ekkor
lett önálló falu Körösújfalu néven. Eb-
ben az idôben kiterjedt tanyavilága
volt, lakóinak száma elérte az 1500
fôt. Késôbb a szinte kizárólag mezô-
gazdaságból élô helybeliek a téeszesí-
tés miatt elvesztették földjeiket, s mi-
vel ipari üzem ide nem települt, meg-
68
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
indult a nagyarányú népességelván-
dorlás.
A falu egyetlen látványossága a ha-
tárában folyó Sebes-Körös, a vízi túrá-
zók egyik kikötôhelye, s egyben al-
kalmat biztosít az ideérkezôknek hor-
gászatra és a homokpad jóvoltából
fürdésre is.
Látnivalói közül a legérdekesebb az
egykori Káptalan-birtok kastélya (Le-
nin u. 14.), ma a Polgármesteri Hiva-
talnak ad otthont.
Az épületet szépen rendezett park
veszi körül, figyelemre méltó a köze-
pén álló több mint százhatvan éves ja-
pánakác.
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR

A Sárrét fôvárosa minden irányból jól megközelíthetô. A megye legré-

gebbi településébôl vált napjainkra szépen fejlôdô várossá. Az egykori
„vadvízország” lápos, mocsaras vidéke már a múlté. A város új épületei
megváltoztatták a nádtetôs, kicsiny házak „istenhátamögötti” arculatát.
XVIII. Századi templomai, iskolái, középületei és ipari parkja jellemzik
Szeghalom jelenét és jövôjét. A Körösök közelsége, a vidéki élet nyu-
galma és csendessége, valamint a város rendezvényei újabban sok lá-
togatót vonzanak.

SZEGHALOM jén települtek vissza lakói. Ellentét-

Irányítószám: 5520 Lakosság: 10 260 fô ben Békés megye többi településével
Szeghalom mindvégig magyarlakta
A Békés és Hajdú-Bihar megye ha- helység maradt. A megye második
tárán lévô város a „Sárrét természetes legnépesebb településeként reformá-
fôvárosa”, minden irányból jól meg- tus lakosai már 1715-ben templomot
közelíthetô, központi helyen van. Itt és iskolát építettek maguknak. Az
megy keresztül a régió közlekedési 1848–49-es szabadságharcban a helyi
ütôerének tekinthetô 47-es fôút, református lelkész, Bogdán Lajos ve- Jellegzetes látvány
amely dél felé Mezôberénnyel és Bé- zetésével több, mint kétszáz szeghal- a szeghalmi
késcsabával (49 km), észak felé Csök- mi fiatal vett részt. Berettyó-híd
môn át Berettyóújfaluval (41 km) köti
össze. Keleti irányból Vésztô felôl ér-
kezünk. Vasúti csomópontjának
egyik szárnyvonala Körösladány–Dé-
vaványán át Gyomaendrôdre visz, a
másik Füzesgyarmat érintésével Püs-
pökladányba, a harmadik Vésztôn ke-
resztül Sarkadra illetve Gyulára vezet.
Szeghalom a leletek szerint mintegy
hétezer éve lakott hely, Békés megye
legrégebbi települése. Anonymus a
Gesta Hungarorumban írja: „Tas és
Szabolcs vezérek lovasai, a szerepi
mocsár irányából jôve Szeghalomnál
(Zeguholmu) akartak átkelni a Körö-
sön”. A város elsô írásos említése az
1067-es keltezésû Zásti Apátság alapí-
tó iratában szerepel, mely szerint Pé-
ter comes a települést az apátságnak
adományozta. A XIII. században már
fôesperességi székhely, a XV. század
végén vámszedôi joggal felruházott
mezôváros. A város a török idôkben a
Nadányi család birtoka, idôközönként
a török támadások miatt lakatlanná
vált. Véglegesen az 1700-as évek ele-

69

Muzeális értékû A kiegyezéstôl az elsô világháború
harangok a református kitöréséig jelentôs Szeghalom fejlôdé-
templomnál se. Ekkor létesültek azok az építmé-
nyek, amelyek ma is meghatározzák a
város arculatát (Kárász-kastély, katoli-
kus templom, kaszinó, szálloda, vas-
útállomás). A kibontakozó fejlôdést
megtörte a trianoni határkijelölés, hi-
szen át kellett szervezni az egész vi-
dék életét. A 20-as évek második felé-
ben felélénkült a gazdasági élet, mely
új utakat, középületeket (pl. posta, já-
rásbíróság) is jelentett.
Tanya Szeghalom A szellemi élet fontos eseménye
határában volt, hogy 1926-ban – egy helyi föld-
70
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
birtokos, Péter András hagyatékából –
megnyílt a napjainkban is mûködô és
az alapító nevét viselô gimnázium,
majd a 40-es években a hasonló indít-
tatású Szigeti-féle mezôgazdasági
szakiskola. Az 1950-es évek pangása
után a hatvanas évek ipartelepítése
hozott pezsgést a falu életébe, melyet
a hetvenes években lakótelepek épí-
tése követett. A település többször
próbálkozott a városi rang elérésével,
s ez 1984-ben sikerült.
A várossal való ismerkedésünket az
egyik központjával, a Kossuth térrel
kezdjük, ahol több, szép épület is ta-
lálható. A református templom 1780-
ban épült, eredetileg „egyenes hajó-
val” és torony nélkül, mert ezt enged-
te meg a törvény. Amint II. József ren-
delete ezt eltörölte, a szeghalmiak
1794-ben „25 m kôfalmagasságú su-
gár fatetôvel ellátott” tornyot emeltek.
1825–27 között megépült a keresztha-
jó, empire karzatokkal és félkörív pil-
lérsoros alátámasztásokkal, fonott el-
lipszissoros mellvéddísszel. A temp-
lom a második világháborúban meg-
sérült, a torony leégett, a harangok le-
zuhantak. A teljes helyreállításra 1949
és 1950 között került sor, ekkor ka-
pott a torony körüljáró erkélyt.
A templom barokk–copf stílusú,
belsô megvilágítását két nagyméretû
kosárívû ablak, valamint félkörív-zá-
ródású és körablakok biztosítják. A
szép empire stílusú szószék 1834-ben
készült és egy helybeli asztalos, Végh
Mihály munkáját dicséri.
A templomkertben található az egy-
kori szeghalmi lelkész, késôbbi köz-
társasági elnök, Tildy Zoltán szobra.
1989-ben a templom fôbejárata
mellett bal oldalon kopjafát állítottak
1956 mártírjainak emlékére. A fôbejá-
rat két oldalán látható két sérült, öreg
harangot megôrizték az utókor szá-
mára.
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
A templom mellett található (Kossuth
tér 5. sz.) a városképi jelentôségû refor-
mátus lelkészlak, amely 1850 körül
épült romantikus, L alakú földszintes
épület. Nevezetessége, hogy 1933-tól
1946-ig itt lelkészkedett Tildy Zoltán.
A lelkészlak mellett látható az egy-
kori magtár empire épülete (Kossuth
tér 4.), amely az 1820-as években ké-
szült, de idônként gyülekezeti terem-
ként is szolgált. Falán emléktábla hir-
deti, hogy 1776-ban itt égették el az
utolsó sárréti boszorkányt. A követke-
zô épület az egykori református kán-
tortanítói lak (Kossuth tér 3.), amely
késô klasszicista stílusban épült 1860
körül. Karéjos homlokzatával a város
egyik legjellegzetesebb épülete.
A tér közepén helyezték el Kossuth
Lajos szobrát, melyet 1907-ben Kos-
suth Ferenc, Kossuth Lajos fiának je-
lenlétében avattak fel, alkotója Hor-
vay János.
A Kossuth tértôl gyalogosan sétá-
lunk a város másik központi helyére,
a Szabadság térre. Sétánk során a
Tildy utca nevezetesebb épületeivel is
megismerkedhetünk. Az utca elején
található a Ladányi-cukrászda (Tildy
u. 3.), amely szép belsô kialakításával
és az utcaképbe illô portáljával vonja
magára a figyelmet. A jobb oldalon
látható (Tildy u. 2.) az egykori kis kas-
tély. A 7-es szám a Vállalkozó Köz-
pont épülete, benne szállodával, étte-
remmel, földszintjén ételbárral. En-
nek az épületnek története van. A
nyolcvanas években itt állt az MSZMP
székháza, amely helyén 1989-ben el-
kezdték az új pártszékház építését. A
rendszerváltásig az építményt sikerült
tetô alá hozni, majd hosszú éveken át
csak folyt a vita a sorsáról, tulajdonlá-
sáról. 1997-ben egy helyi vállalkozók-
ból álló csoport – nem kis perpatvar
után – megvette a félkész épületet és
a jelenlegi célokra hasznosította. A 17.
sz. alatt találjuk az egykori községi A néptánc bemutatók
szállodát, ennek átadása épp a szá- kedvelt tánca
zadfordulón, 1900-ban történt meg. A a „Legényes”,
kétszintes épület utcai homlokzatát szabadtéren
díszítôelemek teszik szebbé, például
a két szintet elválasztó övpárkány. Az
épületet jelenleg a helyi általános is-
kola használja.
Az egykori szállodával szemben, a
14 sz. alatt áll a volt Simay polgárház.
Az L alakú épület 1840 körül klasszi-
cista stílusban épült. Az út menti bôví-
tés 6+1 tengelyes, kora eklektikus,
mely a Kárász-kastély építészének
munkája 1870-bôl. A házat az 1840-es
években Simay János csendbiztos
építtette, s 1881-ig lakott benne. Gyer-
mektelen lévén, feleségével együtt
úgy végrendelkeztek, hogy a házból
„kisdedóvó” legyen. 1885-ben az ado-
mányozók akarata szerint megnyílt a
Simay kisdedóvoda, s ilyen céllal mû-
ködött egészen 1990-ig, ekkor a Sár-
réti Múzeum költözött ide.
A Sárréti Múzeum gyûjteményében négy-
ezer néprajzi tárgyat, közel 20 ezer törté-
neti iratot és emléket, ezer képzômûvé-
szeti alkotást és 5 ezer fényképet tartanak
nyilván.
71
 A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR

A feltevések szerint Legértékesebb tárgyai egy 1679 darabból maradt, így csak az egykori fotók
a szarmaták Csörsz nevû álló üvegnegatív gyûjtemény, hat kismes- alapján lehet megcsodálni a szecesszi-
királyuk utasítására terség teljes anyaga (bába, köszörûs, kala- ós, neobarokk stílusban épült hom-
322–352 körül pos, asztalos, cipész, kovács), Bem tábor- lokzatot, amely a környék legszebb
egy 1650 km hosszú, nok 1848-as pénznyomó kliséje és Tildy házává tette az „Ambrus Mozgó-t”.
óriási védvonalat Zoltán köztársasági keresztje. Megérkeztünk sétánk céljához, a
építettek a dák támadás Állandó kiállításai: Óvodatörténet 1885– Szabadság térhez.
ellen. A közel 6–9 1990, A Sárrét alkotói (Sinka István, Szabó Látnivalói közül elôször a katolikus
méteres erôdfalat Pál, Szeghalmi Gyula, Gyökössy Endre, templom fa haranglábját pillantjuk
függôleges cölöpsorral Fülöp Károly és Veres Gy. Zoltán), vala- meg. 1850-ben, a földbirtokos D’Or-
erôsítették meg, mint az udvaron lévô fészerben tárolt ló- say gróf a községnek nevet adó négy-
s a védvonal Dévaványa, vontatású tûzoltókocsi-gyûjtemény. ezer éves halmon magtárat építtetett,
Szeghalom irányából Nyitva: hétköznap fél nyolctól fél né- amit 1869-ben alakítottak át katolikus
Berekböszörményig gyig, Tildy Z. u. 14. Tel.: 66/371-561 templommá. Azonban csak 1892-ben
húzódott. A mostani A 26. sz. alatt a katolikus plébánia- szentelték fel, az ugyanakkor emelt,
csatorna ennek hivatal mûemlék jellegû épülete te- szoknyás, háromlépcsôs gúla formájú,
egy részét is magában kinthetô meg, 1870-ben épült eklekti- zsindelyfedésû haranglábbal együtt.
foglalja. kus stílusban. Figyelemre méltóak az Ez a Dél-Alföld egyetlen fatornya.
„A terület déli részének ablakpárkány oroszlán szobrocskái. Mellette látható a volt Járásbíróság
feladása, 352 után A 30. sz. alatti épület jelenleg a Mû- épülete, 1927–28-ban épült, eklekti-
további 150 000 méteres velôdési Házhoz tartozik, s egyben a kus stílusban. Említést érdemel a fô-
kelet–nyugati sáncot mozi is. Az épület eredetijét 1924-ben bejárat fölötti rózsaablakra emlékez-
és árkot építettek építtette Ambrus Imre, mozi, illetve tetô félkör, amely hét sziromra oszlik.
a szarmaták, a Tiszától ahogy akkor és ma már ismét neve- Nem illik a tér hangulatához a másik
a Körösök fölötti zik, „Ambrus Mozgó” céljából. Sajnos oldalon álló, háromemeletes Polgár-
Szelevénytôl Dévaványa, a többszöri átalakítások során az ere- mesteri Hivatal 1969-ben épült szoc-
Szeghalom alatt deti homlokzatból szinte semmi sem reál stílusú intézménye.
Berekböszörményig. A téren látható több szobor, illetve
Katolikus fa harangláb
A magas erôdfal akkor emlékmû közül kettôt emelünk ki. A
jó ellenálló, ha közel világháborúk hôseinek emlékmûve
függôleges, tehát fa Eleôd Ákos tervei alapján készült a
cölöpsorral megerôsített 90-es években, a másik Makrisz Aga-
falat képeztek. memnon Szabadság szobra.
Az összesen 1 800 000 m A katolikus templom mögött, nehe-
hosszú erôdhöz óriási zebben észrevehetô a város egyik
mennyiségû fára volt jobb sorsra érdemes épülete, a
szükség, ami D’Orsay-kastély. A kúriát 1800 körül
magyarázatul is építtette a Wenckheim család, klasszi-
szolgálhat az alföldi cista–romantikus stílusban. Késôbbi
szikes puszták gazdája, aki Wenckheim unokáját vet-
eredetére.” te feleségül, lett az épület névadója.
Bugár-Mészáros Károly: D’Orsay Emil többször átalakíttatta,
Építészeti emlékek stílusát romantikus jegyekkel bôvítet-
a Körös Sárrét vidékén. te. 1945 után elôször a szép, nagy
parkja ment tönkre, majd maga az
épület is, hiszen volt, amikor tollrak-
tárnak használták. A kastély alatt ko-

72
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
moly pincerendszer húzódott, ezek-
hez több hiedelem is fûzôdik, melyek
szerint az alagút a város másik végén
lévô Kárász-kastélyba, más verzió sze-
rint a Sebes-Körös-parti Várhelyig ve-
zet. Jelenleg romos, helyreállításra vár.
Említést érdemel a 47-es út mellett
az Ady u. 1/a. sz. alatti Kárász-kastély,
sajnos már csak torzója egykori szép-
ségének. A kastély 1858-ban már állt,
az egyemeletes, kora eklektikus stílu-
sú épülethez nagy park tartozott,
üvegházzal. 1944-ben a kastély egy
része leégett, késôbb kétharmad ré-
szét lebontották, megmaradt részét le-
ánykollégiumként használták. Az
épülethez tartozik a klasszicista-ek-
lektikus kerti táncpavilon is.
Minden év szeptemberében fúvó-
soktól zeng a város, az Ifjúsági Fúvós-
zenekarok Fesztiválja van ekkor. Ok-
tóberben a Népdalkörök Kórusfeszti-
váljainak hagyományos rendezvénye
sok látogatót vonz.
A Szeghalom környéki kiránduló- Legelészô birkanyáj
helyeket érdemes felkeresni. A Be-
rettyó-hídon átkelve azonnal szembe-
tûnik a Kutas- vagy Ölyvös-csatorna. A mûútról a Fokközi
A csatornát a népnyelv Ördög-árok- hídnál balra letérve,
nak vagy Csörsz árkának nevezi. a gáton kb. másfél
Egy másik felkereshetô kedvelt ki- kilométernyire érjük el
rándulóhely a várostól mintegy öt ki- Várhelyet. Itt egykor
lométerre lévô Várhely. Szeghalmot avar földvár lehetett,
Debrecen irányába elhagyva, jobbra amelyet egyfelôl
fordulunk Vésztô felé. a Körös vize, másutt
Szeghalom fontos emlékhelyei a földsáncok védtek.
várost körülvevô kunhalmok. Ilyenek Anonymus szerint
a város közelében a 9,5 m-es Bal- Árpád vezér
kány-halom, ahol feltehetôen egy Ár- katonáinak átkelését
pád-kori falu volt, s említésre méltó a itt akadályozták meg
Kovács- és a Korhán-halom. ideiglenesen
Debrecen irányában, a 47-es úton Mén Marót katonái.
jobbra a kisfalui leágazásnál található Ma itt vízi táborozásra
a gimnáziumalapító Péter András krip- is alkalmas ifjúsági
tája, ahol immár hagyományosan min- tábor és a Sebes-
den év szeptemberében a Péter And- Körösön kialakított
rás Gimnázium új diákjait itt fogadják szabad strand várja
ünnepélyesen az iskola tanulóivá. a látogatókat.
73

Doma-Mikó István
Füzesgyarmaton
született. Tanulmányai
végeztével a Magyar
Televíziónál dolgozott,
majd festômûvészként
bejárta a világot. Közel
30 országban volt
kiállítása. Jelenleg
Tokióban él, 20 éve
IV. Tupou tongai király
udvari festômûvésze.
Emellett festészetet tanít
tokiói és Fidzsi-szigeteki
egyetemeken, iskolákban.
Több alapítvány alapítója,
a tokiói Universal Bridge
nemzetközi segélyszervezet
vezetôje, a füzesgyarmati
Japán Múzeum alapítója,
Füzesgyarmat díszpolgára.
Életérôl így szól:
„Életem hasonlóképpen
alakult, mint a mesebeli
szegénylegényé, aki
elindult falujából
szerencsét próbálni,
aztán találkozott az öreg
királlyal, aki próbára tette
és udvarába fogadta…
Én azzal tudok a legtöbbet
tenni szülôföldemnek
és hazámnak, hogy jó
hírét keltem a világban.
Sok olyan országban
dolgoztam már, ahol
nem tudták, mi a magyar,
hol van Magyarország.
Ôk munkám révén
ismerték meg
nemzetünket.
Ha Liszt Ferenc csak
itthon zenélt volna,
akkor kevesebbet
használt volna
a hazának.”
74
FÜZESGYARMAT
Irányítószám: 5525 Lakosság: 6700 fô
Füzesgyarmat a Sárrét legújabb vá-
rosa, 2000 júniusában hozta meg gyü-
mölcsét az egykori városi cím vissza-
szerzéséért folytatott küzdelem. A
megye északi sarkában fekvô város
közúton négy irányból közelíthetô
meg, a legforgalmasabb a Szeghalom-
ról vezetô 47-es út. Vasúti összekötte-
tése Szeghalommal és Püspökladány-
nyal van.
A város Békés megye legrégebbi te-
lepülései közé tartozik, elsô írásos
említése 1219-bôl való, ekkor Gor-
mothnak nevezik. Az évek során több
néven is emlegetik, Gyarmath, Nagh
illetve Kys Gyarmat, Garmat alakban
szerepel a régi okiratokban. A török
idôkben elpusztult, majd a vész el-
múltával újból benépesült. A Rákóczi-
szabadságharc idején a rácok teljesen
feldúlták, lakosai csak a szatmári béke
(1711) után tértek vissza. 1776. január
elsejétôl Mária Terézia rendeletének
megfelelôen, a többi Gyarmat nevû
településtôl való megkülönböztetés
miatt felveszi a Füzesgyarmat nevet. A
terület gyors fejlôdésének eredmé-
nyeként 1805. október 15-tôl jogot ka-
pott országos vásár tartására, ez egy-
ben a mezôvárosi címet is jelentette.
Ezt a címet a súlyosbodó adóterhek
miatt 1871-ben visszaadták. A század-
fordulótól a második világháborúig
sokat fejlôdött a falu: létrejött a posta,
a vasútállomás, az egészségház. Ek-
kor épült fel Borsothy Géza tervei
alapján az általános iskola és a Polgár-
mesteri Hivatal épülete is.
Komoly változást jelentett a telepü-
lés életében a föld mélyében levô
földgáz és olaj kitermelésének meg-
kezdése az 1980-as években, mert
nemcsak számos munkaalkalmat te-
remtett, hanem fontos, infrastrukturá-
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
lis változások is bekövetkeztek: útépí-
tés, földgázvezeték kiépítése, és meg-
épült a Körös–Sárrét egyetlen szállo-
dája, a Hotel Gara. Napjainkban a me-
zôgazdaság egyre nehezedô helyzete
miatt a városban megnôtt a munka-
nélküliség, csökkent a legnagyobb
foglalkoztató, a MOL Rt. jelenléte, így
elôtérbe kerültek az idegenforgalom-
mal kapcsolatos lehetôségek.
Tegyünk egy rövid sétát az új város-
központban, a Szabadság téren! Elô-
ször a Polgármesteri Hivatal kétszin-
tes épületét vesszük szemügyre, hom-
lokzatán a címerrel, amelyben bal ol-
dalon a fûzfa, középen a vízi világra
utaló gólya, jobb felôl egy stilizált er-
dô látható. Falán emléktábla örökíti
meg a város arculatának formálásá-
ban fontos szerepet játszó Borsothy
Géza mérnök érdemeit.
A tér egyik sarkában áll az impo-
záns, copf stílusú református temp-
lom, amelyet az egykori épület helyé-
re 1798 és 1803 között Fischer Ágos-
ton épített a saját tervei alapján.
A templomtestbe simuló elegáns to-
rony kívülrôl, a karzattámasztó ívek
Díszkút a fôtéren
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR

és a boltozati pillérek közé finoman Szintén a Kos-

illeszkedô kis karzatok belülrôl teszik suth utcában talál-
széppé a templomot. Mellette áll az ható a füzesgyar-
általános iskola kétszintes épülete mati születésû fes-
(Széchenyi tér 2.), udvarán a megye tômûvésznô, Szi -
második legnagyobb sportcsarnoká- tás Erzsébet saját
val, amely országos sportversenyek képeit bemutató
megtartására is kiválóan alkalmas. A képtára.
tér legtávolabbi sarkában látszik az Nyitva elôzetes in-
unitárius egyház hófehér temploma. formáció alapján.
A Szabadság téren még két szobrot ér- Kossuth u. Tel.:
demes megtekinteni. Az egyik egy 66/371-052, Mû-
díszkút, a másik az olajbányászatra velôdési Ház.
emlékeztetô Szent Borbála-szobor, Kissé távolabb a
aki a bányászok védôszentje. Nem központtól, a Si-
messze a tértôl, a Szeghalom felé ve- monyi utcában ta-
zetô Kossuth utcában található az or- lálható a Füzes -
szág elsô és egyetlen Japán Múzeuma, gyarmati Tájház.
más néven Japán Muzeális Gyûjte- A városképi jelentô-
mény. ségû népi kisgazda-
Alapítója Füzesgyarmat szülötte, a Japán- ház és kovácsmû-
ban élô festômûvész, Doma-Mikó István. hely 1880 körül
A muzeális gyûjtemény több mint 1300 ér- épült. Utcai homlokzata lizénás, udvari Szamuráj harci dísz
tékes tárggyal mutatja be a felkelô nap or- homlokzata falazott négyszögpilléres tor- a Japán Múzeumban
szágának kultúráját: történelmét, mûvé- náccal. Falazata vályog, födéme mesterge-
szetét, hagyományait. Az állandó kiállítás rendás. A Sárrét népi életét bemutató
legértékesebb darabjai között láthatók a helytörténeti kiállítás mellett itt kapott em-
teaceremónia tárgyai, kézi hímzésû kimo- lékszobát a település jeles parasztköltôje,
nók, egykori pénzérmék, szamuráj pán- Hegyesi János is.
cél, szamuráj és nindzsa kézi fegyverek, Nyitva elôzetes információ alapján.
harci eszközök. A gyûjtemények közül a Simonyi u. 1. Tel.: 66/371-052, Mûvelô- A helyi értékeket
legérdekesebbek az origami, a tengeri ko- dési Ház. bemutató tájház
rall, a nagaszaki atomrobbantás tárgyai. A
japán csúcstechnológiát a Casio termékei,
a kortárs japán képzômûvészetet a galéria
mutatják be. A múzeum udvarán épült ja-
pánkert zenélô bambuszkútjával egyedül-
álló az országban, japán kertépítô mérnö-
kök tervei alapján készült.
Nyitva: októbertôl márciusig, kedd,
csütörtök, péntek 15–17 óráig, szerdán
9–12 óráig, szombaton 13–16 óráig, va-
sárnap 9–12 között, áprilistól szeptem-
berig kedd, csütörtök, péntek 16.30–19
óráig, szerda 9–12 óráig, szombat 13–17
óráig, vasárnap 9–12 között. Kossuth u.
10. Tel./fax: 66/371-150

75
 A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR

Füzesgyarmaton Az egykori kastélyparkban kialakí- szervi, reumatikus és a nôgyógyászati

az érdeklôdô vendégek tott strandfürdô szépen parkosított, betegségekben szenvedôk számára
a falusi vendéglátást, árnyas fákkal határolt területén két fe- ajánlott.
a lovas-, vadász- szített víztükrû medencével, termál- Füzesgyarmat országszerte ismert
és horgászprogramokat fürdôvel és gyermekpancsolóval várja az augusztusban tartandó kétnapos
a Sárrét Falusi a fürdôzésre ideérkezô sok-sok ven- lovasfesztiváljáról. A színes forgatagot
Turizmusáért Egyesület déget. A gyógyulni vágyók tudják, nemcsak a lovasok, a vendégek is
információi alapján hogy a 60 oC-os nátrium-hidrogén- kedvelik. Szintén augusztusi visszaté-
vehetik igénybe. karbonátos termálvíz fôleg a mozgás- rô rendezvény a Japán Fesztivál.
(Telefon: 66/470-380)
A vadászok számára
fácán, nyúl, ôz, KERTÉSZSZIGET önálló közigazgatású, addig Füzesgyar-
dámszarvas, Irányítószám: 5526 Lakosság: 530 fô mathoz tartozott.
a családtagok számára A többi Körös-sárréti kistelepülés-
vadetetés, kocsikázás, Füzesgyarmatról Kertészszigetig a hez hasonlóan szép sétákat lehet ten-
vadles és egyéb távolság 27 km. Vasúti összeköttetése ni a környéken, gyönyörködve a
programokat kínál a helyi nincs. puszta látnivalóiban, az olykor erre
vadásztársaság. A falu múltjára vonatkozó adatok tévedô túzokban is.
A vadászházban szállás alapján valószínû, hogy a szomszédos Az idelátogatók számára az egyik
és finom ételek Füzesgyarmat újratelepülésével egy környékbeli kis majorság Akasztó el-
kaphatók. idôben, 1710 és 1715 között érkeztek nevezése a halállal, felakasztással
az elsô lakók Bereg megyébôl. Határát kapcsolatos képzetet kelti, noha
Az 1848-49-es még a múlt században is víz borította, s mindössze arról volt szó, hogy még a
szabadságharcban csak az 1880-as években épültek meg a környékbeli összefüggô vízfelület
sok körösladányi vízlevezetô árkok. Az így felszínre ke- idején ez egy olyan szárazulat volt,
önkéntes vett részt, rült földek igen termékenynek bizo- ahová a környék közlekedési eszkö-
köztük egy alig 18 éves nyultak és kiválóan megfeleltek a do- zét, az ún. „sárhajót”, ezt a tompa or-
ifjú, Tüköry (Spiegel) hánykertészkedésre is, innen ered a fa- rú, széles fenekû ladikot kikötötték,
Lajos, aki Bem seregében lu elnevezése. A község 1952-tôl lett azaz „kiakasztották”.
a hôsiessége révén
a fôhadnagyságig vitte.
Világos után követte KÖRÖSLADÁNY lu szerepel, Ladan illetve Nadan né-
Bemet Törökországba, Irányítószám: 5516 Lakosság: 5480 fô ven. A környék azonban már jóval
majd csatlakozott korábban lakott hely volt, ezt igazolja
az olasz A település a Szegedet Debrecennel a faluhoz tartozó Kehiben feltárt lelet,
szabadságharcosokhoz. összekötô 47-es út mellett, a Sebes- amely egy gót vitéz sírja, s a IV. szá-
Garibaldi seregében Körös partján fekszik. Déli irányban zadból való.
alezredesként vett részt Mezôberény, észak felé Szeghalom a A falu földesurai 1220-tól ötszáz
1860-ban Palermo legközelebbi város. Nyugat felôl két út évig a Nadányiak voltak, akik már a
ostromában, ahol elesett. érkezik a faluba, az egyik Gyomaend- XV. században kastélyt építtettek ma-
Megbecsülését jelezte, rôdrôl, a másik Dévaványáról. Vasúti guknak, s jelentôs szerepet játszottak
hogy sírjánál maga összeköttetése Dévaványa–Gyoma- az ország közéletében is.
Garibaldi mondott endrôd és Szeghalom felé van. Az egyre gyarapodó település a tö-
gyászbeszédet. A település elsô írásos említése a rök idôkben is adófizetô hely volt, bár
zásti apátság alapítólevelében van, lakossága csökkent. A váltakozó sike-
mint Ladan puszta, de a Váradi Re- rû harcok miatt a török kor végére a
gestrumban már, mint pappal bíró fa- többször felégetett falu elnéptelene-

76
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR

tervei szerint épült copf stílusú kas- A falu nevezetes lakója

tély. Jelenleg iskola mûködik benne. volt az 1930–40-es
(Wenckheim B. u. 5.) A kastély parkjá- évek sikeres erdélyi
ban klasszicista római katolikus temp- származású
lomot emeltek 1822-ben, ezért épül- színdarabírója,
tek ide a környék barokk házai: az in- a magyar közélet
tézôi lak, a sörház, a vendégfogadó. jeles szereplôje
A református templom szintén a ko- Dr. Asztalos Miklós,
rábbi templom helyén épült, copf stí- akit 1951-ben
lusban. Az 1784-ben elkészült temp- kényszerrel telepítettek
lomot 1794-ben két homlokzati ten- ide, s amikor már
gellyel megnövelték, ekkor épült a mód lett volna
karzat felôli tornya. A rokokó és copf a visszaköltözésre,
szószék, az orgona 1838-ból való. akkor is itt maradt,
A dévaványai út melletti temetôben s feleségével együtt
látható római katolikus temetôkápol- a helyi mûvelôdési
na, családi sírbolt, a római Panthenon házban
kicsinyített mása. Klasszicista stílus- tevékenykedett.
Második világháborús emlékmû ban épült az 1830-as években, itt A hálás utókor róla
nyugszik báró Wenckheim József és nevezte el a házat.
dett, s csak 1712-ben telepedtek le itt Béla.
újra. A falu köztéri szobrai közül említést
A falut 1720-ban a császár, báró érdemel az elsô világháború hôseinek
Harruckern János György udvari szál- 1929-ben, József fôherceg jelenlé-
lítónak adományozta, aki az addigi tében felavatott emlékmûve Kallós
földbirtokos, kuruc érzelmû Nadányi- Ede alkotása, és a ritkaságnak számí-
akat „mindenféle praktikákkal” kifor- tó, ám itt természetesnek tekintett Ga- Különleges története
gatta vagyonukból. Késôbb Körösla- ribaldi-szobor. A közelmúltban avat- van a már szinte
dányt megörökölte a Wenckheim csa- ták fel az egykori kastély elôtt báró teljesen elhordott
lád. A Wenckheimek a kiegyezést kö- Wenckheim József és a kiegyezés ko- Pap-halomnak, vagy
vetôen a belvízlevezetô csatornát épí- ri miniszter, Wenckheim Béla szobrát. ahogy a falubeliek
tettek és mintaszerû gazdálkodást nevezik „Paphalma”.
Báró Wenckheim József szobra
folytattak az így nyert termôföldeken. A helybeli hagyomány
A helyiek mindig a földmûvelésbôl szerint ezen a dombon
éltek, ezért az 1950-es évek téeszesí- az Árpád-korban
tése elôl tömegesen elmenekültek, a egy kolostor állt,
lakosság létszáma így lényegesen amelynek egyik papja
csökkent. A helyiek foglalkoztatottsá- a hit erejében bízva
gán sokat segített, hogy a nyolcvanas- megpróbálta a vízen
kilencvenes években az idetelepült járást, ám ez nem
Henkel cég jelentôs beruházásokat sikerült neki, sôt
hajtott végre a faluban. a vízbe fulladt.
Körösladányban a legérdekesebb A kolostort az utolsó
látnivalók a Wenckheim családhoz tégláig széthordták,
kapcsolhatók. Az egyik a Wenckheim de a legenda
–Merán-kastély. A régi kastély alapjait és az elnevezés még
felhasználva 1805-ben Czigler Antal a mai napig is él.

77

A Nadányi–Wenckheim- A falu közelében, a Sebes-Körös
kastély duzzasztógátjánál a horgászok által is
szívesen látogatott kis üdülôövezet
alakult ki.
Körösladányhoz fûzôdik a „vén
Márkus” története Arany János 1852-
ben megénekelt „A hamis tanú” címû
balladájában. 1728-ban vita alakult ki
egy határrész tulajdonlásáért két falu,
Tarcsa és Ladány között, amelynek
Rétek, mezôk virágainak azzal akartak véget vetni, hogy a leg-
gyakori látogatója öregebb „hites” embert, a ladányi
a bundásbogár Márkus Jánost a vitatott földön eskü-
78
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
vésre szólították fel a föld ügyében.
Arany János ezt így írta meg:
„Állj elô vén Márkus! Vedd le a süve-
ged, / Hadd süsse a napfény galamb-
ôsz fejedet, / Tartsd fel három ujjad,
esküdjél az égre, / Atya, Fiú, Szent-lé-
lek hármas istenségre, / Hogy az a da-
rab föld, amelyen most állasz / Nem
tarcsai birtok, ladányi határ az!”
A történethez azonban az is hozzá
tartozik, hogy azért volt hamis az es-
kü, mert a vén Márkus a csizmájába
otthon ladányi földet tett. Vagyis a
csizmája ugyan tarcsai földön állott,
de ô nem, s így szerzett meg falujának
egy újabb földterületet.
A legenda szerint ezen a vitatott he-
lyen egy öreg határjelzô fa, egy kocsá-
nyos tölgy állt, amelyet az 1980-as
évek elején kivágtak, s ma már csak a
mondája él Arany János balladájában.
Körösladány egy átfogó környezet-
visszaalakítási program helyszíne. A
47-es úttal párhuzamos ún. Tikos-ér
mentén az egykori, a folyószabályo-
zás elôtti állapotot szeretnék visszaál-
lítani, felelevenítve az itteni ôshonos
mesterségeket, mint fûzkosárfonás,
nádbútorok, gyékényfonás. Ez lehe-
tôséget nyújtana az ôsi vízi életmód, a
halászás, pákászás, madarászás gya-
korlati bemutatására is. A ritka ide-
genforgalmi látványosság vonzaná a
turistákat.
A lápok világában fontos szerepet
töltöttek be a víztükörbôl kiemelkedô
halmok és szigetek, hiszen azok jelzô-
pontként és megfigyelôhelyként is
szolgáltak. Körösladány környékén
több nevezetes halom is található,
például a falu nyugati szélén lévô 4
méter magas, 80–100 méter átmérôjû
Korhány-halom, a Körösladány és
Szeghalom között határpontként szol-
gáló, a 47-es út mellett található, sza-
bályos kúp alakú, 5–6 m magas Dió-
halom.
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
DÉVAVÁNYA
Irányítószám: 5510 Lakosság: 8850 fô
A 47-es útról Körösladánynál té-
rünk le Dévaványa felé. Az új város
még két irányból közelíthetô meg
közúton: a 4-es számú fô közlekedési
útról Ecsegfalván át 30 km, a 46-os út-
ról Gyomaendrôd után találjuk az út-
keresztezôdést. Vasúti összeköttetése
Gyomaendrôdig, illetve a másik
irányban Körösladányon át Szegha-
lom felé biztosított.
A város területe már a Körös-kultú-
ra idején is lakott volt, de a környéken
találtak szarmata kori cserepeket is.
Az elsô írásos emléke a XIV. század-
ból való, akkor elôször Jana, majd
Vanaként említik. 1422-ben a Heves
megyei Kompolthy család birtoka,
majd 1522-tôl az Országhoké lett.
A település többször is „megyét vál-
tott”: tartozott Biharhoz, Heveshez,
Szolnokhoz és Békéshez is. A gyulai
vár eleste után 1566-ban a falu török
kézre kerül. Az eleinte tiszta reformá-
tus településre az 1700-as évek máso-
dik felében érkeznek a katolikusok.
Az immár mezôvárosi rangot szerzett
és hivatalosan is Dévaványaként em-
legetett település az 1848–49-es sza-
badságharcot Heves megyéhez tartoz-
va élte meg. Így történhetett meg az a
furcsa eset, hogy 1849-ben néhány
hétig a városban volt Heves megye
székhelye, ugyanis a harcok elôl me-
nekülô Heves megyei adminisztráció
itt székelt, sôt itt tartották az utolsó
hevesi megyegyûléseket is.
Az 1880-as években hozzáláttak az
új református templom megépítésé-
hez. Jelentôs esemény volt a nagyköz-
ség életében, hogy 1889-ben megépül
a Dévaványa–Kisújszállás, majd 1891-
ben a Gyomaendrôd–Dévaványa–
Szeghalom vasútvonal. Ma közel ki-
lencezren élnek itt, a mezôgazdaság
ugyan meghatározó, de vannak jelen- Az egykori községháza,
tôs ipari és feldolgozó üzemei is: az ma Polgármesteri
Ikarusz–Fônix Rt., az EKUNA Kft., a Hivatal
Szigeti Topánka Bt., a Fresh-Modell
Kft., melyek mind 100 fônél nagyobb
létszámmal mûködô gazdasági társa-
ságok.
A város központja a Hôsök tere. Itt
látható a Polgármesteri Hivatal, a Vi- Jelentôs esemény
lágháborús Hôsök emlékmûve és két a település életében
templom; balra a református, közé- az 1514-es Dózsa-féle
pen áll a mûemlék jellegû katolikus parasztlázadás,
templom, mely késô barokk stílusban amelyhez a hagyomány
épült 1806–10 között, négy cseh sü- szerint a ványai
vegboltszakaszos, a nyugati boltsza- férfinép az utolsó
kaszos karzat felett álló toronnyal. Fô- emberig csatlakozott.
oltára empire. A falu akkori papja,
A Kisújszállás felé vezetô úton talál- a lengyel iskolát
juk a strandfürdôt. A dévaványai ter- végzett Ambrus
málfürdô két, feszített víztükrû me- nyolcszáz hívével
dencével és gyógyászati, reumatoló- csatlakozott Dózsa
giai részleggel is rendelkezik. Egyre seregéhez a mezôtúri
bôvülô szolgáltatásokkal, szép, ren- mezôn. Dózsa
dezett környezettel várja a hûsölni, elismerte Ambrus
fürödni vágyókat. tudását
Ugyanezen az úton továbbhaladva, és kancellárjának
néhány kilométer után elérjük a Kö- nevezte ki, sôt egyes
rös–Maros Nemzeti Park dévaványai források szerint Dózsa
területét. Dévaványa–Ecsegfalva–Bu- híres ceglédi beszédét
csa–Túrkeve térségében helyezkedik is Ambrus fogalmazta
el mintegy 13 ezer hektáron a meg.
79

A szikes puszták Körös–Maros Nemzeti Park északi te-
közkedvelt növénye rületi egysége, a Dévaványai-, Ecsegi-
a sóvirág puszták, melybôl 2659 hektár csak
engedéllyel látogatható. A valamikori
Nagy-Sárrét táji értékei, a természetes
Berettyó-meder növény- és állatvilága
és hazánk egyik legerôsebb túzokál-
lománya emeli ezt a területet a nem-
zeti park legértékesebb részei közé.
A jégkorszak alakította táj a múlt
századi folyószabályozásokig igazi ví-
zi birodalomnak számított, hiszen be-
fogadta a tiszai árvizekbôl és a Horto-
bágy pusztáiról lefolyó vizeket, de a
Berettyó vadvizei is feltöltötték a mé-
lyen fekvô laposokat. A terület víz-
gazdálkodásának átalakítása a termé-
A sulyom évelô szeti környezet drasztikus megválto-
vízinövény. zását okozta. A XVIII. században el-
Termése a gesztenyéhez zárták az északról érkezô vizek útját,
hasonló ízû. melyet a Berettyó vizeinek elvezetése
Régen a szegény követett, a folyót Bakonszegnél mes-
emberek fontos tápláléka terséges mederbe terelték, átkötötték
volt, melyet halászok, a Sebes-Körösbe. Az ôsi Berettyó
asszonyok, gyerekek medrét töltések közé szorították és
gereblyével vagy hosszú Hortobágy–Berettyó névre keresztel-
botokkal szedtek össze ték. A megmentett földterületek meg-
a folyóból. lepôen gyorsan kiszáradtak, míg a fo-
Megfôzték, vagy lyó hullámterét továbbiakban is a víz
megsütötték. uralta.
80
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
A folyószabályozást követôen a há-
tasabb részeken kialakultak a másod-
lagos szikes puszták, ahol a jellemzô
szikes pusztai növénytársulások mel-
lett foltszerûen találkozhatunk a sziki
erdôspusztai rét fajaival, a réti ôsziró-
zsával és a sziki kocsorddal. A kocsor-
dos termôhelyek ritka védett lepkefaja
a nagy sziki bagolylepke. A macska-
here és a koloncos legyezôfû elôfor-
dulása mutatja az értékes löszpuszták
maradványait. A gabonatáblák és a
kaszálók mozaikjaiban fészkel a ham-
vas rétihéja, a nedves években a réti
fülesbagoly, míg a kisebb erdôket, fa-
csoportokat választja fészkelôhelyül a
fokozottan védett szalakóta, a rétisas,
a parlagi sas és a kerecsensólyom.
A füves puszták és a különbözô
mezôgazdasági kultúrák változatos
élôhelyei adnak otthont hazánk egyik
legjelentôsebb túzokállományának.
Azért döntöttek a dévaványai telep
megépítése mellett, mert a Nemzet-
közi Madárvédelmi Tanács védterület
kialakítását javasolta Magyarország-
nak a túzok megmentése érdekében.
Az 1978-ban megépített épületcso-
portot és a csatlakozó kifutókat a
köznyelv csak Túzokrezervátumként
emlegeti. A vadon élô túzok szabad-
téri védelmét egészíti ki a telepen fo-
lyó munka, ahol a tavaszi mezôgaz-
dasági munkák miatt veszélybe került
fészekaljak megmentése az egyik
alapfeladat. A kaszálások, a vegysze-
res növényvédelem során elôkerült
tojások, melyek elpusztulnának ter-
mészetes környezetükben, bekerül-
nek a telep keltetôgépeibe. A kikelte-
tett, majd felnevelt madarak az ôszi,
vagy a tavaszi idôszakban visszake-
rülnek vadon élô társaik közé. Ezt
követôen a nemzeti park munkatársai
még hónapokig figyelemmel kísérik
védenceiket, ha szükséges, gondos-
kodnak róluk.
A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR
Az ôsi Berettyó kanyargó medre
uralja a Hortobágy–Berettyó hullám-
terének mai képét. A folyót a tündér-
fátyol, a vízitök, a sulyom társulásai, a
kolokánosok díszítik. Az ártéri rétek,
üde kaszálók, legelôk fontos pihenô-
és táplálkozó helyei a különféle ma-
dárfajoknak, például a szomszédos
gémtelepekrôl érkezô szürke gémek-
nek, bakcsóknak, üstökös gémeknek,
kis és nagy kócsagoknak.
A helyi vadásztársaság nemcsak a
vadászokat fogadja szeretettel, akik
ôzet, nyulat, fácánt lôhetnek, hanem a
fényképezô turistákat is. Vadászhá-
zukban szállás és étkezés is kapható.
ECSEGFALVA
Irányítószám: 5515 Lakosság: 1620 fô
A két megye, Békés és Jász-Nagy-
kun-Szolnok határán fekvô falu leg-
könnyebben a 4-es fôútról közelíthe-
tô meg, a kisújszállási leágazástól
mindössze 15 km-re. Mi azonban a
másik irányból, Dévaványán át a 47-
es út felôl érkezünk. Vasúti összeköt-
tetése az 1970-es évek óta nincs,
ugyanis ekkor számolták fel a Déva-
ványa–Ecsegfalva–Kisújszállás vasút-
vonalat.
A település története az Árpád-kor-
ba vezethetô vissza, az elsô írásos em-
lék 1219-ben említi az akkor még He-
ves megyéhez tartozó Ecseget.
A falu a török idôkben elnéptelene-
dett, majd az ország egyik legna-
gyobb pusztája lett, ahol pásztorok
kóboroltak hatalmas nyájaikkal.
Ecsegfalva újratelepítése az 1920-as
években kezdôdött, ám ekkor már
nem a régi helyen, hanem attól hét ki-
lométerre, ahol az 1888-ban megépült
vasútvonal a Hortobágy–Berettyóval
találkozik.
A túzokrezervátum
lakói
A ideköltözô endrôdi katolikusok
és dévaványai reformátusok abban A Körös–Maros Nemzeti
hasonlítottak egymáshoz, hogy na- Park vendégeit
gyon szegények és sokgyermekesek a Dévaványát Ecseg-
voltak. Az akkor még Pusztaecsegen falvával összekötô mûút
az 1930-as évek végén egy lelkes fia- mellett található réhelyi
tal katolikus lelkész, Benke István Látogatóközpont várja.
kezdeményezésére templomépítésbe Itt az érdeklôdôk
kezdtek. A tényleges megvalósításhoz megismerkedhetnek
jelentôs állami segítséggel 1942-ben a Nagy-Sárrét múltjával,
fogtak hozzá, ám a világháború miatt természeti értékeivel,
nem tudták befejezni, az épület még illetve külön kiállításon
ma sincs bevakolva. Fontos esemény a túzokvédelem
volt a templom történetében az 1994- mindennapjaival.
es esztendô, amikor az Amerikában Olyan, mára csak
élô Kay Lajos festômûvész – felesége mutatóban fennmaradt
ecsegfalvi rokonait segítve –, egy ol- háziállatokkal is
tárképet ajándékozott a templomnak. találkozhatnak, mint
Ha van „természetközeli” település, a házi bivaly, a magyar
akkor Ecsegfalva mindenképpen az. szürkemarha vagy
Nemcsak azért, mert földjének jelen- a racka. A csoportosan
tôs része a Körös–Maros Nemzeti Park érkezô látogatók
természetvédelmi területén fekszik, számára szakvezetés
hanem azért is, mert a falu mellett fo- kérhetô, kerékpár-
lyó Hortobágy–Berettyó háborítatlan kölcsönzô is segíti
madárvilága, a kócsagok, sirályok, s a a terület megismerését.
ritka növénytársulás számtalan érde- (Információ:
kes túrára ad lehetôséget. A Horto- Tel.: 66/483-077)
81
 A SÁRRÉT ÉS DÉL-BIHAR

bágy–Berettyó széles árterében cso-

dálatos gyalogtúrákat lehet tenni, pl. a
Mirhó-torokig vagy a Templom-zugig,
ahol a török idôkben elpusztult egy-
kori falu, Ecseg temploma állott.
A Dévaványa és Ecsegfalva között
lévô Túzokrezervátum közelsége mi-
att nem ritkaság, hogy a falu határá-
ban sétálva Európa legnagyobb testû
madarával, a túzokkal is találkozunk.
Az ideérkezô vendégeket az egykori
vasútállomásból, az „indóházból” ki-
alakított Berettyó étterem várja finom
ételekkel, helyi specialitásokkal. Szál-
láslehetôség a helyi vadásztársaság
vadászházában igényelhetô.
(Kunsági Vadásztársaság, Jókai u. 1/a.
Tel.: 66/487-033)

Ecsegpuszta
BUCSA évszázadban „lakják meg” a zömmel
Irányítószám: 5527 Lakosság: 2870 fô füzesgyarmati földmûvesek, Bucsa-
„A Körösközben minden Újülés néven. Az egyre népesebb falu
bizonnyal több volt Ecsegfalvától északra a három me- római katolikus temploma 1914-ben,
a hajó gye, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és a református 1925-ben épült.
(ahogy a kisebb-nagyobb Hajdú-Bihar határán fekvô falu. A katolikus templom a falu nagysá-
csónakokat nevezték), Bucsa és környéke már az újkôkor- gához képest meglehetôsen nagy,
mint a kocsi. A hajózó ban is lakott volt, ezt igazolták a kör- építészetileg is különleges, s errôl szól
utakon bodonhajóval nyékbeli ásatások. Elsô írásos említése érdekes legendája. Állítólag a falubeli-
jártak, azzal szállítottak 1321-bôl való, ekkor a Barsa család ek nem a nekik szánt templom terveit
terményt, sokszor birtoka volt, akiket leszármazottaik, a hozták el felettes hatóságaiktól, s csak
az állatokat Nadányiak követtek. Akkoriban a vi- amikor már elkészültek az alapjai, de-
és a vándorkereskedôket dék a Tisza, a Körösök és a Berettyó rült ki a tévedés, akkor viszont már
portékáikkal együtt. által elárasztott „vadvízország” volt, nem volt visszaút.
Ezeket a hajókat egyetlen Karcag és Füzesgyarmat között csó- A falu idegenforgalmi vonzerejét a
darab mocsári tölgy-, nakkal közlekedtek az emberek. A ví- környéke adja. A Hortobágy–Berettyó
szil- vagy kôrisfából zi világ méretére jellemzô, hogy sem sokszínû madárvilága, a határban fel-
faragták ki, néha még katonák, sem királyi megbízottak nem felbukkanó túzok látványa, a horgász-
10 méternél is merészkedtek a mocsárba az azt jól is- és vadászlehetôségek egyre inkább
hosszabbak voltak. merô, ún. „rétes-emberek” nélkül. A felkeltik a természeti tájak szépségére
Ennél kisebbek voltak vidék legkeresettebb „árucikke” az ak- fogékony vendégek figyelmét, akik
a sárhajók, melyeket kor itt tömegesen elôforduló kígyó- részére a falu közepén található pan-
ló vagy ökör húzott szerû hal, a csík volt. zió kellemes szállást és étkezést is biz-
a Sárrét településeinek A török idôkben a falut porrá éget- tosít.
mocsaras útjain.” ték, lakosai elmenekültek. A XVIII. A falu fôutcájában, a Kossuth utcán
(Réthy Zsigmond: századi puszta a betyárok, a szilaj- található vadgesztenyefák védett ter-
Körösök vidéke) pásztorok hazája volt, a következô mészeti értékek.

82
A Hortobágy–Berettyó ártere ôsi vízivilág
A Hár mas-Körös vidéke
BÉKÉSSZENTANDRÁS KARDOS KÖRÖSTARCSA
A Hármas-Körös vidéke Békés me-
gye nyugati részét foglalja magában.
Egykor ezen a területen fekvô telepü-
lések mindegyike közvetlen kapcso-
latban állt a folyóval, de az idôk során
– részben a folyók „vándorlása”, rész-
ben a XIX. századi folyószabályozási
munkák miatt – ma már csak Békés-
szentandrás, Szarvas és Gyomaend-
rôd fekszik közvetlen közelében.
Csabacsüd, Kardos, Örménykút, Kon-
doros és Csárdaszállás csak közvetet-
ten, a belvízcsatornák révén kapcso-
lódik hozzá.
84
A terület földtani viszonyait jól jel-
lemzi, hogy az ôsi alapzatban bekö-
vetkezett különbözô méretû süllyedés
és az ezt követô feltöltôdés jelentôs
mértékû üledékképzôdéshez veze-
tett. A több ezer méter vastag üledék-
kel fedett alaphegység a Körösök kö-
zén található a legmélyebben. A Hár-
mas-Körös süllyedéke és környezete
felszíne alapján holocén süllyedékbôl
és egy jelentôsen kierodált pleiszto-
cén kori hátsági lejtôterületbôl áll. A
hátsági lejtô területén különbözô ma-
gasságokban fekvô lefûzött meande-
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE
rek, morotvák sorakoznak. A mé-
lyebb rétegekben nagy mennyiségû
homok és vastag, agyagos iszaptakaró
egyaránt elôfordul. A holocénsüllye-
dék legáltalánosabb üledéke az ön-
tésiszap és a réti agyag. A terület tala-
ja szikes.
A Hármas-Körös a környék megha-
tározó folyója. A Fekete- és a Fehér-
Körös Gyula közelében egyesül Ket-
tôs-Körössé, ebbe ömlik Körösla-
dánytól délnyugatra a Sebes-Körös.
Innen fut tova Hármas-Körös néven
az Alföld második legnagyobb folyó-
ja, hogy Csongrádnál a Tiszába tor-
kolljon. Évszázadokon át szabadon
kanyargott a síkságon, bizonytalanná
téve a termelést, ezért már a XIX. szá-
zad elején felmerült a szabályozás
gondolata.
A folyószabályozás munkái a XIX.
század végére befejezôdtek. 248 he-
lyen vágták le a folyó kanyarulatait,
gátakat építettek, 30 millió m3 földet
mozgattak meg. A Körösök hossza
1035 km-rôl 455 km-re csökkent. A
folyószabályozással párhuzamosan
6000 km belvízcsatorna és 65 átemelô
szivattyútelep épült. A szabályozás a
Körös menti területek vízrajzi térké-
pét alapvetôen átrajzolta, és megvál-
toztatta a vidék növény- és állatvilágát.
A Körösök vízrendszerén a folyó-
szabályozási munkákat a múlt század-
ban hajtották végre, kialakítva napja-
inkra egy olyan másodlagos tájat, ahol
a töltések között kanyargó folyót árté-
ri erdôk, rétek, mezôgazdasági földek
és holtágak kísérik. Azok a töltéseken Naplemente
kívül rekedt Körös-medrek, melyek a Körös-parton
85

Az 1997-ben létrejött partját még nem építették be nyara-
Körös–Maros Nemzeti lókkal, máig megôrizték gazdag élôvi-
Park mozaikos lágukat. A Körösök vizével táplált csa-
rendszerével átfogja tornák és természetes erek gazdagon
egész Békés megye behálózzák az egész vidéket, biztosít-
területét. A Dél-Tiszántúl va ezzel a vízi élôlények szabad moz-
legértékesebb pusztai, gásának feltételeit.
ártéri élôhelyeinek Az ártéri erdôk többsége nemes
a védett mozaikjai nyárfás, míg a kisebb, értékes társulá-
alkotják az 1997-ben sokat a puhafa ligetek és a tölgy-, kô-
alapított Körös–Maros ris-, szil ligeterdôk képviselik. Sok he-
Nemzeti Park 13 területi lyen találkozhatunk a kúszónövények
egységét. A Körösök, mindent behálózó liánrendszerével,
a Maros vízrendszerét így a ligeti szôlôvel is. A töltésoldala-
követô mozaikok szoros kon és a hullámtéri kaszálókon jelen-
kapcsolatban állnak tôs állománya tenyészik a védett réti
egymással, a gazdag iszalagnak, míg a védett nyári tôzike a
növény- és állatvilág ritka növények közé tartozik. A holt-
vándorlását a folyóvizek ágakat sok helyen borítja a tündérró-
és a füves puszták zsás és a tündérfátylas társulás, és
biztosítják, mint nagy számban fordul elô a sulyom és
ökológiai folyosók. a rucaöröm.
A nemzeti park teljes A halak közül a védett réti csíkot, a
területe 51 125 hektár, hüllôk csoportjából a mocsári teknôst
melybôl 6419 hektár kell megemlítenünk, mellyel ha van
fokozottan védett egy kis szerencsénk, könnyen talál-
és 3283 hektár a ramsari kozhatunk a hullámtér csendesebb
egyezmény hatálya alá részein. Az ártéri erdôk madarai kö-
tartozik. A nemzeti park zött megtalálhatjuk az erdei fülesbag-
munkáját, tevékenységét lyot, a fekete harkályt, a függôcinegét
irányító igazgatóság és a hazai természetvédelem egyik
székháza a szarvasi büszkeségét, a rétisast is.
Anna ligetben található. Külön kell szót ejteni a kubikgöd-
(5540 Szarvas, rök és holtágak madárvilágáról, hi-
Anna liget 1. szen ezek számítanak a legfontosabb
Tel.: 66/313-855, táplálkozó helyeknek a hullámtéren.
312-459) A szürke és vörös gém, a bakcsó, a kis
és a nagy kócsag rendszeres vendége
ezeknek a vizes élôhelyeknek, a vízi-
tyúkok, a szárcsák és a récék pedig
elôszeretettel építik fészkeiket a vízi
növényzet sûrûjébe. Az emlôsök leg-
értékesebb képviselôje a rejtett, éjsza-
kai életmódot élô, fokozottan védett
vidra.
A Körös-ártér, a Hármas-Körös hul-
lámterének természeti értékekben
86
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE
legértékesebb szakasza, a Békés me-
gyei Csárdaszállástól Szelevényig a
Körös–Maros Nemzeti Park területé-
hez tartozik, mintegy 6580 hektáros
területtel.
Kunhalmok a térségben Szarvas és
Gyomaendrôd határában találhatók
nagy számban. A környék legmaga-
sabb halma a Békésszentandrás köze-
lében lévô Gödény-halom, de vi-
szonylag épen maradt a szarvasi
Strázshalom, más néven Ôrhalom, és
a Szarvas–Csabacsüd határán fekvô
Czibula-halom is. 6–7 m magasak,
mindkettô jól látható a 44-es útról.
„A kutatás álláspontja szerint a kur-
gánok nagy többsége területünkön is
a gödörsíros temetkezések idôszaká-
ba tartozik, és így nagyjából egyidô-
sek a késô rézkor három szakaszával
(i. e. 2300–1900). Az ôskori népek ha-
lott-tisztelete halmozta fel ezeket a
„földpiramisokat” miképpen a Nílus
völgyében az egyiptomi fáraók csodá-
latos kôgúláit. Ezeket a temetkezési
helyeket úgy készítették, hogy a ha-
lott fölé rétegesen hordták fel és dön-
gölték le a földet. Nem egy esetben
megfigyeltünk utántemetést is (ké-
sôbbi idôszakban történt), ez a kurgá-
nok további magasodásához járult
hozzá. Ez egy idô múlva megszûnt, és
visszafelé fordult a kurgánok élete.”
(Dr. Juhász Irén)
A vidék történelme az ôskorig nyú-
lik vissza. A feltárt leletegyüttes alap-
ján az i. e. V–IV. évezred emberi kul-
túráját Körös-kultúrának nevezték el.
E kultúra a benépesedés elsô nagy
korszaka. A késôbbi leletek a külön-
bözô népcsoportok folyamatos, egy-
mást váltó jelenlétét bizonyítják.
A honfoglaló magyarok a IX. szá-
zadban érkeztek ide. A megye terüle-
tét a Gyula és a Vata (Csolt) nemzet-
ség szállta meg. A XII. századig szá-
mos apró település alakult ki, ezt bi-
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE

zonyítják a fennmaradt írásos emlé-

kek is. A XV. század e térségnek a tö-
rök hódoltság elôtti fénykora. A vidék
1550 után került véglegesen török
kézre. A török kiûzése után elvadult,
elmocsarasodott pusztasággá vált Bé-
kés megye nagy része, így e térség is.
A 150 éves török uralmat 200 évre a
Habsburg fennhatóság váltotta fel.
A Hármas-Körös vidékének újkori
történelme Békés megye XVIII. száza-
di újratelepítésével kezdôdött. Ez azo-
nos az egyes települések történelmé-
vel. A vidék néprajzában, népmûvé-
szetében meghatározó szerepet ját-
szik az evangélikus szlovákság jelen-
léte Szarvason, Kondoroson,
Csabacsüdön, valamint jelentôs a né-
pi textilmûvesség, a szövés-fonás ha-
gyományait továbbörökítô Szônyeg-
szövô Kft. Békésszentandráson.
A Hármas-Körös és holtágainak
környéke természeti értékeivel köz- Ajánlott útvonalunk Köröstarcsáról A Szarvasi Arborétum
kedvelt kiránduló- és nyaralóhely. indul, és Csárdaszállástól a 46-os úton a botanikában
Autóval, kerékpárral, gyalogszerrel folytatódik tovább Gyomaendrôdig. kevésbé járatosakat is
vagy hajóval, csónakkal egyaránt Innen Szarvas és Békésszentandrás az gyönyörködteti
megközelíthetôk a legszebb helyek, úti cél, majd a 44-es út mentén köz-
sôt még repülôvel is. Érdemes neki- vetlenül vagy kis kitérôkkel ismerke- A Hoffmann utcai
vágni a települések tanyavilágának. A dünk meg a vidék további kisebb te- Szlovák tájház
kistérség „szôlôi” (Ezüst-, Érparti-, Ó-, lepüléseivel. vályogból készült
Öregszôlô), „sorai” (Hosszú-, Baku-
lya- és a többi sor) még ôrzik a sorva-
dó tanyavilág értékeit, szépségeit. A
tanyasi emberek még ma is barátságo-
sak, útközben megtekinthetô egy-egy
gazdaság.
Érdemes megismerkedni a nyugat-
békési településekkel is, elsôsorban
Szarvassal, természeti kincseivel, a
Holt-Körössel, az arborétummal, ha-
gyományôrzô rendezvényeivel, mint
a Szilvanapok, vagy a Pásztortalálko-
zó. Nem kevésbé vonzó a gyoma-
endrôdi Körös-holtágak vidéke, a Li-
getfürdô, a Kner Múzeum, vagy az
évente megrendezett Sajt- és Túró-
fesztivál.

87

KÖRÖSTARCSA
Irányítószám: 5622 Lakosság: 3020 fô
A 47-es út melletti faluhoz déli
irányból a legközelebbi város Mezô-
berény 7 km, északon Körösladányon
át Szeghalom 21 km. Vasúti összeköt-
tetése nincs.
A Kettôs-Körös partján fekvô köz-
ség nevének egyik magyarázata sze-
rint a Tarsa, Tarcha személynévbôl ke-
letkezett, ami a tar, azaz kopasz kicsi-
nyítôképzôs változata lehet. A telepü-
lés elsô írásos említése 1221-bôl való,
a Váradi Regestrumban. A török idôk-
ben, 1596-ban elpusztult, de nem sok-
kal késôbb újratelepült. A területet a
császár a Harruckern családnak ado-
mányozta. A múlt század közepén
már háromezernél több lakosú, virág-
zó település, lakói a földmûvelésen kí-
vül a halászattal foglalkoztak, innen
ered a tarcsaiak gúnyneve, a halkör-
mölôk is. A Kettôs-Körösön az elsô hi-
dat 1880-ban építették.
A legenda szerint A közúti híd mellett 1998-ban
a csárdát alagút kötötte vízikikötôt alakítottak ki, melynek ta-
össze a Kondorosi vasztól ôszig olyan nagy a forgalma,
csárdával, Rózsa Sándor, hogy meg kell nagyobbítani. A bôví-
a környék híres
betyárjának egyik
rejtekhelyével. CSÁRDASZÁLLÁS
Ezen az alagúton Irányítószáma: 5621 Lakosság: 560 fô
menekült (lovon!)
a betyár a pandúrok elôl. Köröstarcsáról rövid út vezet a 46-
A legenda alapja az, os számú fô közlekedési útig, mely
hogy az idôsebbek Gyomaendrôd irányában érinti a köz-
emlékezete szerint ség szélét. Az utat szegélyezô fák „ta-
a csárda mára betemetett karják” a települést. Az úttal párhuza-
pincéjébôl boltozatos mosan futó Budapest–Lôkösháza vas-
nyílás vezetett valahova, útnak van itt megállója, és autóbuszjá-
s a lakosok többször ratok is összekötik a környezô telepü-
jelezték, hogy helyenként lésekkel.
beszakadt a föld. Csárdaszállás fiatal település, törté-
Ezeken a helyeken nete alig 50 esztendôre tekint vissza.
építményrôl tanúskodó Mezôberény, ill. Köröstarcsa külterü-
téglatörmelék került elô. letébôl vált ki 1952-ben. Korábban
88
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE
tés után közel 100 kishajó befogadá-
sára lesz képes. Látnivalói közül legje-
lentôsebb az 1796-ban barokk stílus-
ban épült református templom, tor-
nyát 1859-ben romantikus stílusban
átalakították. A jelenlegi községháza
eredetileg egy 1929-ben eklektikus
stílusban megépített villa volt. Mellet-
te egy közel százéves kert, a helyiek
ligete, bejáratánál egy székelykapu
áll, Kovács András helyi fafaragómû-
vész és fia alkotása. A templomkert-
ben helyezték el az elsô világháború
(Istók János alkotása) és a második vi-
lágháború (Mladonyiczky Béla mûve)
emlékmûveit.
Jelentôs nyári esemény a Megyei
Amatôr Mûvészeti Fesztivál, mert sok
fiatalt vonz ide az ország minden ré-
szébôl.
Az igazi turisztikai vonzerôt Körös-
tarcsa esetében a horgászat, a vadá-
szat és a pihenés jelenti. A Körös és
holtágai igazi horgászparadicsomok,
de a nyári hónapokban fürödni is le-
het. A falu nyitott a falusi turizmus és
a vadászturizmus iránt is. (További in-
formáció a Polgármesteri Hivatalban,
Tel.: 66/480-211)
Köröstarcsai tanyák néven szerepelt.
Nevét a Szentjánosi csárdáról kapta.
A Hármas-Körös Csárdaszállástól
mintegy 10–12 km-re északra folyik.
A közelben helyezkedik el a 8 km
hosszú Félhalmi-holtág. A holtág
mentén pihenésre alkalmas zöldöve-
zet van, ahol lehet sátorozni, horgász-
ni. A horgászegyesület rendszeresen
telepít ide halakat. A közeli Horgász-
tanyán szállás, bolt és ivóvíz is találha-
tó.
A környék vadállománya a vadá-
szatot teszi lehetôvé. Vadkacsa, fácán,
mezei nyúl, ôz, vaddisznó vadászha-
tó, de dámszarvas is él a térségben.
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE

Gyomaendrôd történelme két település (Gyoma és Endrôd) története,

amelyek – bár sok kapcsolatuk volt az idôk során – csak 1982-tôl, az
egyesüléstôl írják közös történelmüket. A két település egyesülésébôl
létrejött fiatal város a Hármas-Körös romantikus holtágakkal kanyargó
bal partján helyezkedik el. A Kner Nyomda városa büszkélkedhet az
ország egyetlen nyomdaipari múzeumával, melyet a Kner Imre által
építtetett családi villában rendeztek be. Egyéb helytörténeti és népmû-
vészeti, képzômûvészeti kiállításokban és gyûjteményekben is gazdag
a város, legfôbb vonzereje azonban vadregényes holtágaiban rejlik,
ahol üdülôk sokasága várja a Körös parti üdülés, túrázás felfedezôit.
A Ligetfürdô gyógyvize sokféle idült betegségre gyógyír.

GYOMAENDRÔD Endrôd neve elôször egy 1416-ban A föld nélkül maradt

Irányítószáma: 5500 Lakosság: 16 000 fô
A Hármas-Körös bal partján fekszik
Gyomaendrôd. A 46-os út köti össze
Békéscsabával és Mezôtúrral, egyéb
helységekbôl alsóbbrendû közúton
vagy vasúton lehet elérni.
Gyoma nevét 1332-ben említik elô-
ször az oklevelek (Gama). Nevének
számos elôfordulása ellenére sem tar-
tozott a nagyobb települések közé, la-
kosainak száma 100–200 között válta-
kozott a századok folyamán. A török
hódoltság végére Gyomát is elérte a
környezô települések sorsa: elnépte-
lenedett.
Újkori történelme a Harruckern-féle
újratelepítéssel kezdôdött. Békés me-
gye új birtokosa különbözô kedvez-
ményekkel református vallású jobbá-
gyokat telepített le birtokának ezen
részén. Az elsô telepesek 1717-ben
érkeztek. 1830-ban Gyoma mezôvá-
rosi rangra emelkedett. A század má-
sodik felében felgyorsult a város fejlô-
dése. Az 1858-ban megépülô Szol-
nok–Arad vasútvonal érintette a köz-
séget, így a település bekapcsolódha-
tott az ország közlekedési vérkeringé-
sébe. Gyoma továbbra is mezôgazda-
sági jellegû maradt. 1882-ben Kner
Izidor nyomdát alapított, és ez rövid
idôn belül ismertté tette a város nevét.
keletkezett oklevélben szerepel. Ké- parasztság a folyó-
sôbb is elôfordul különbözô alakvál- szabályozásoknál
tozatokban. E korban jelentôs telepü- vállalt alkalmi munkát,
lésnek számíthatott, hiszen 1425-ben így jelentôs létszámú
33 nemes családot említenek, egy kubikos réteg alakult
1625-ben kelt oklevél „szépen virág- ki. Közöttük terjedtek
zó... nemesi curiális helység”-nek em- az agrárszocialista
líti. mozgalom eszméi.
A XIX. század második felében egy- Szinte hagyománnyá
re több paraszti birtok került a nagy- vált, hogy az endrôdiek
birtokosok kezébe. 1982-ben a tele- a választásokon
pülés egyesült Gyomával. az ellenzéki
Mindkét városrészben találhatók képviselôket
megtekintésre érdemes épületek. A támogatták.
gyomai városrészben a Szabadság té- A hatóságokkal való
ren áll a copf stílusú református temp- ellentét tragikus
lom. (Tervezôje Fischer Ágoston oszt- emléke az 1935-ös
rák hadmérnök.) Orgonájának hom- csendôrsortûz,
lokzatát és faragott tölgyfa kapuját melynek nyolc ártatlan
Papp Zsigmond, a mûvészi érzékkel áldozata volt.
megáldott egykori presbiter tervezte A XX. század elsô
és kivitelezte 1938-ban. évtizedében megindult
A templom érdekessége, hogy mai az elvándorlás
tornya egy korábbi templom tornya- a munkaerôhiánnyal
ként épült 1791-ben. Többször meg- küzdô Gyomára,
sérült az idôk folyamán; 1879-ben kö- és a kivándorlás
zel 20 méterrel magasították, tetejét az Újvilágba,
vörösrézzel borították. A mai, egyha- ezzel felgyorsult
jós templomot 1805–13 között építet- a napjainkig tartó
ték hozzá copf stílusban. népességcsökkenés.
Közelében (Fô út), 1878-ban neo- A lakosság száma
román stílusú katolikus templom hét évtized alatt
Hauszmann Alajos, neves építész a felére csökkent.

89
 A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE

Szabadság téren áll. A térrôl a Hôsök

útjára jutunk, ahol a Kós Károly stílu-
sában épített Kner Imre Gimnázium
szecessziós épülete látható. Tervezôje
Herdy Béla gyomai építész. A Fô út
151. sz. házának érdekessége, hogy
homlokzatát egykori építtetôi Petôfi-
relieffel díszítették.
A Gyomaendrôdre látogató turista
megtekintheti az ország egyetlen
nyomdaipari múzeumát, a Kner Mú-
zeumot.
Az épület önmagában is figyelmet érde-
mel. 1925-ben Kner Imre építtette Kozma
Lajos építész – aki a nyomda grafikus ter-
A Gyomaendrôdi tervei alapján épült. Az épület egyha- vezôje is volt – tervei alapján népies ba-
Városháza jós, a torony a homlokzat elôtt áll, rokk stílusban, s ez szolgált családjának
a századfordulón épült melynek külseje téglából készült, ív- lakóházául. Mutatós, szép épület, mûem-
soros architektúrával. A templomha- lék jellegû. 1945-tôl állami tulajdonba ke-
jóhoz csatlakozó kápolna alatti kriptá- rült. Magánlakás lett, majd óvoda céljaira
ban a város jelentôs földbirtokos csa- hasznosították. 1969-tôl a Kner Nyomda
ládjának, a templomot építtetô Wo- tulajdona. Eredeti állapotában állították
diáner családnak a temetkezési helye helyre, 1970-tôl a múzeum otthona.
található. A Kner nyomda kezdetben közigazgatási
A környék meghatározó épülete a nyomtatványokat gyártott, olyan sikerrel,
századforduló jellegzetes, erôteljesen hogy az 1900-as évek elején 150 fô dolgo-
klasszicista vonásokat hordozó, ek- zott a nyomdában, és mintegy 1500-féle
lektikus stílusú Városháza, mely a nyomtatványt állítottak elô. Foglalkozott
könyvnyomtatással, könyvkiadással is.
A múzeumban láthatók a nyomda egyko-
ri és mai termékei: nyomtatványok, báli
meghívók, üdvözlôlapok; és ami országo-
san ismertté tette a Kner Nyomdát: a
könyvek. Ugyanakkor megismerkedhe-
tünk a Kner család történetével is.
Kner Imre (1890–1945), az alapító fia 17
A Kner Múzeum éves korában lett a nyomda mûszaki veze-
kiállítása az 1882-ben tôje. Kapcsolatba került korának haladó
alapított nyomda szellemû fiataljaival. Könyvkiadói tevé-
történetét mutatja be. kenységéhez kitûnô szakembereket nyert
Az egyik teremben meg. Tartalmas és szép könyveket,
nyomdaipari gépek, könyvsorozatokat adott ki, ezzel a Kner
könyvkötészeti Nyomda a magyar könyvkiadás élvonalá-
felszerelések láthatók. ba került. 1944-ben Kner Imrét és család-
Korabeli fotók idézik ját zsidó származásuk miatt elhurcolták, és
az alapító, legtöbbjük – köztük Kner Imre is – a holo-
Kner Izidor nyomdáját caust áldozata lett.

90
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE

Nyitva: Április 1-jétôl november 1-jéig – Kner Izidor

hétfô kivételével – naponta 9–15 óráig, (1860–1935) zsidó
a köztes idôszakban csak szombaton és származású vándor
vasárnap látogatható. A helyszínen ve- könyvkötô családból
zetés is igényelhetô. Kossuth Lajos u. származott.
10–12. Tel.: 66/386-172 Édesapja telepedett le
Ha a látogató a betûk mûvészete Gyomán. Kner Izidor
után a képzômûvészet alkotásaival is folytatta a könyvkötô
akar találkozni, csak át kell sétálnia a mesterséget,
Kossuth utca másik oldalára, a múze- de megtanulta
ummal szemben található a Városi a betûszedést is.
Képtár. 1882-ben egyszemélyes
A Képtár anyaga négy gyûjteménybôl áll. nyomdát alapított,
A gyomai születésû Vidovszki Béla és lassú, szívós
(1883–1943) hazai és külföldi tanulmányai munkával
után a szolnoki mûvésztelep tagjaként al- folyamatosan bôvítette.
kotott. A két világháború közti magyar A nyomdaalapító Kner emlékmûve
képzômûvészet ismert és kedvelt festôje
volt. Közel kétezer képet festett, ezekbôl A Kner Múzeumtól tízpercnyi sétá- Egyedülálló, hogy
húsz a Magyar Nemzeti Galériában, öt az val érhetô el Sóczó Elek, gyomaend- a „tárlatvezetô” maga
Országházban található. Az itt látható em- rôdi bognármester Motormúzeuma a múzeum megálmodója
lékszoba és kiállítás mutatja be munkássá- (Hôsök útja 58.). Az utcán egy lebeto- és létrehozója,
gát, és ôrzi emlékét. nozott öreg motorkerékpár jelzi, hogy Sóczó Elek.
Corini Margit (1897–1982) Kolozsváron Magyarországon egyedülálló kiállítást Csoportoknak
született. 1928–43-ig Párizsban élt, és a láthat az, aki szereti a motorkerékpá- a rendkívüli látogatást is
párizsi éjszakák festôje lett, ez hozta meg rokat. lehetôvé teszi
számára a hírnevet. Kiállításai voltak New Sóczó Elek kedvtelésbôl kezdett foglal- a Motormúzeum
Yorkban, Párizsban, Budapesten. 1952-tôl kozni a motorkerékpárokkal, és ez szen- tulajdonosa – elôzetes
élt Gyomán. Életmûvének nála maradt da- vedélyévé vált. Két évtized munkája bejelentés alapján
rabjait 1978-ban Gyomának ajándékozta.
Ez a kollekció – kiegészítve a megvásárolt
alkotásokkal – alkotja a kiállítás anyagát.
Állandó kiállítása van a képtárban Illésy
Péter (1902–1962) grafikusmûvésznek. A
mintegy 200 darabos gyûjteményt a mû-
vész fia, Zoltán adományozta a képtárnak.
A grafikák és festmények mellett a gyomai
születésû Pásztor János (1881–1945) szob-
raiból is látható néhány. A mûvész a két
világháború közti idôszak külföldön is is-
mert szobrásza volt.
Köztéri szobrai számos városban megta-
lálhatók.
Nyitva: kedden, csütörtökön, szomba-
ton és vasárnap 9–13 óráig, szerdán és
pénteken 14–16 óráig, hétfô szünnap.
Kossuth u. 30. Tel.: 66/386-777

91

1980-ban nyitotta meg fekszik a tíz éve megnyílt, egyre bôvülô
Honti Antal festômûvész anyagú múzeumban. Korabeli dokumen-
a lakása mellé épített tumok és szakkönyvek segítségével állít-
mûhelygalériáját ják helyre kisebbik fiával a sokszor már
(Kisréti u. 19.). felismerhetetlenségig tönkrement motor-
A mûvész mûterme kerékpárokat. Munkájukat az idôk során
egyszerre kiállító terem kialakult „háttéripar” segíti, s mára komoly
és kulturális központ is. kapcsolataik alakultak ki hasonló német-
A kiállításon Honti Antal országi intézményekkel.
hagyományos 165 motorkerékpár, 87 motormárka, 10
technikával készült oldalkocsi, 25 stabil motor és egy német
képei mellett társzekér alkotja a múzeum anyagát. A
számítógépes legrégibb motorkerékpár 1922-bôl való, a
grafikái is láthatók. legfiatalabb 1989-ben készült. A sok érde-
Mindezek mellett kes motor közül kiemelhetô egy 1941-bôl
a mûvész rendszeresen származó sivatagi BMW; egy Harley
szervez irodalmi esteket, Davidson a 30-as évekbôl. Európában is
hangversenyeket, ritkaságnak számít a SUPER-X és a 40 da-
tárlatokat, rabból álló német katonai motorgyûjte-
filmvetítéseket. mény. Külön nevezetesség az 1885-ben
Különösen az ifjúság használt Daimler lovaglókocsi reproduk-
mûvészeti nevelését ciója, melybôl az egész világon négy da-
tartja fontosnak. rab tekinthetô meg (egy eredeti).
Kapuja ma is nyitva áll Nyitva: május 1-jétôl augusztus 20-ig
mindenki számára. mindennap 9–18 óráig. Az év többi ré-
Rendezvényein fellépett szében szombaton, vasárnap és az ün-
(többször is) nepnapokon 9–18 óráig.
Gregor József Tel.: 66/284-914
és Andor Éva Sóczó Elek 1998-ban vonult nyug-
operaénekesek, díjba. Saját mûhelyének anyagából –
Sebestyén János amelyben 7–8 évtized bognárszerszá-
orgonamûvész, mait gyûjtötte össze – múzeumot ren-
Pege Aladár dezett be a Fô út 220. szám alatti volt
gordonkamûvész, bognármûhelyében.
a szegedi operatársulat, Ezt kiegészítette a körösladányi Ladányi
költôk az ország József kovácsmester mûhelyének teljes
minden tájáról, festôk, kollekciójával, mondván: a két szakma
grafikusok, filmrendezôk szorosan összetartozik. Minden szerszám,
és még sokan mások. minden kiállított gép „él”, szükség esetén
Honti Antalnak mûködtethetô lenne.
1996-ban Gyomaendrôd A kiállítás része 10 db restaurált fogatos
városa díszpolgári címet kocsi; köztük ökrös szekér, hintó, halott-
adományozott. szállító és gyászkocsi, kôbányai sörszállító
„stráfkocsi”.
Nyitva: mindennap 9–18 óráig
Az endrôdi városrészben, a Hôsök
terén áll a római katolikus templom.
92
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE
1799–1804 között építették copf stí-
lusban. A templomépület egyhajós,
homlokzati toronnyal, szentélyzáró
része félköríves. A fôhomlokzaton
egy-egy szoborfülkében Szent Péter
és Szent Pál barokkos jellegû szobrát
helyezték el. Oltárképe Szent Imrét
ábrázolja. (Alkotója Fischer Károly
gyulai festô, 1860-ban festette.) Az ab-
lakok színes üvegei az 1930-as évek-
bôl valók.
Az endrôdi városrészben a szarvasi
útról nyíló Sugár utca 20. sz. alatt hó-
fehérre meszelt, elôtornácos homlok-
zatával minden arra-járónak feltûnik
az Endrôdi Tájház.
A ház mûemlék jellegû, a népi építészet
egyik típusának jellegzetes példája. Az
egykori gazdaházat 1864-ben építtette
Hunya István, 80 holdas endrôdi gazda. A
belépôt fehérre meszelt, oszlopos tornác
fogadja. Tartóoszlopait Erdélybôl hozták,
a Körösön úsztatták le. A berendezési tár-
gyak az egykori endrôdi parasztemberek
által használt bútorok (sublót, kanapé,
magasra vetett ágy), használati eszközök
(szövôszék, rokka, háztartási eszközök),
kézmûves szerszámok. A szövôszék ma is
mûködôképes, akár ki is lehet próbálni. A
gyûjtemény másik részében népi szôtte-
sek (abroszok, dísztörülközôk, terítôk), a
népi viselet (bajka, vizitke) értékes darab-
jai láthatók. A színben áll az egykori
endrôdi tulipános kocsi egyik megmaradt
példánya.
A tájház létrehozásában, gyûjteményeinek
kialakításában elévülhetetlen érdemei
vannak Vaszkó Irén tanárnônek. Az ô szí-
vós munkájának eredményeképpen gyûl-
tek össze az egyre fogyó, pusztuló tanyák-
ból, a szekrények mélyérôl azok a szôtte-
sek, amelyek már elvesztették használati
értéküket, viszont hatalmas kincsei, emlé-
kei a hajdani paraszti világnak. Munkájá-
ért a Gyomaendrôd Díszpolgára címet és
az Életfa kitüntetést adományozták neki.
A tájházban régészeti gyûjtemény is látha-
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE
tó, s ide került a közelmúltban elhunyt,
endrôdi születésû író, Tímár Máté hagya-
téka; emlékszobát rendeztek be tiszteleté-
re. Az épület falán helyezték el Rózsahe-
gyi Kálmánnak, az endrôdi születésû le-
gendás színésznek emléktábláját.
Tímár Máté (1922–1999) író, költô. 23 re-
génye, ill. elbeszéléskötete, két verses-
könyve jelent meg. József Attila-díjas, a
Magyar Köztársaság Érdemkeresztje arany
fokozatának birtokosa. Még életében
Gyomaendrôd díszpolgárává választották.
Regényeiben megörökítette szülôföldjé-
nek paraszti világát.
A tájház anyaga nem csupán emlék, holt
anyag. A rendezvényeken a gyerekek ta-
náraikkal gyakorolhatják a népi kismes-
terségek fogásait, nyaranta kézmûves tá-
borokat szerveznek.
Nyitva: elôzetes bejelentkezésre.
Tel.: 66/386-157.
Rendkívüli értékeket gyûjtött össze
Hornokné Németh Eszter, az endrôdi
Honismereti Kör vezetôje. Magán -
gyûjteményében (Szélmalom u. 22.)
500 kazettányi hanganyag, a város
történelmét dokumentáló iratanyag,
fényképek, régi térképek találhatók.
A Honismereti Kör tagjai – Hornokné Né-
meth Eszter szervezô munkájának ered-
ményeként és irányításával – magnetofon-
nal a kezükben járták a tanyavilágot, s ta-
lán az utolsó pillanatban keresték föl az
idôs endrôdieket, és faggatták életükrôl,
szokásaikról. A hanganyag átirata több
ezer oldalt tesz ki. Ebbôl az anyagból szer-
kesztették és jelentették meg az Endrôdi
füzetek c. sorozat köteteit, eddig hetet.
Gyûjtô-, szervezô- és szerkesztômunkájá-
ért Hornokné Németh Esztert a Gyoma-
endrôdért Emlékéremmel, és a Magyar
Kultúra Lovagja címmel tüntették ki.
Nyitva: elôzetes bejelentkezésre.
Tel.: 66/284-469.
Értékes gyûjtemény található a Ró-
zsahegyi Kálmán Általános Iskolában,
a századelô kiváló színmûvészének,
az endrôdi születésû Rózsahegyi Kál- A Hármas-Körös
mánnak életérôl, szerepeirôl szóló 16 holtágával valódi
dokumentumokból. horgászparadicsom
Határ Gyôzô, a nyugati emigrációs
irodalom jelentôs alakja is itt született.
Jelentôs kézirat- és könyvgyûjteményt
ajándékozott szülôvárosának. A Váro-
si Könyvtárban elhelyezett anyag
megtekinthetô és kutatható.
Gyomaendrôd egyedülálló termé-
szeti értékei a holtágak. A település A Hármas-Körös
határában 16 különbözô méretû és ál- és a 16 holtág többsége
lapotú holtág található; ez páratlan je- kitûnô horgászterület.
lenség az országban. Közülük 3 álla- Ezekben a vizekben
mi, 13 önkormányzati tulajdonban megtalálhatók
van. A holtágak vízminôségét vízfris- a Magyarországon
sítéssel, mederkotrással, növényevô honos halak.
halak telepítésével és növényritkítás- Leggyakoribb a ponty,
sal javítják. A 16 közül a leghosszabb a kárász, a keszeg,
– több mint 20 kilométer – a Peresi- a harcsa, a süllô,
holtág. Partját egyéni és közösségi az angolna, a busa,
nyaralók szegélyezik. Alsó szakaszá- a holtágakban
nak torkolati részén található a Peresi a törpeharcsa is.
Múzeum. Bár a megyehatáron túl van, Horgászengedélyek
mégis szívesen ajánljuk megtekintés- a gyomaendrôdi
re. (Lásd: Vendégváró Jász-Nagykun- Körös Halászati
Szolnok megye kötete). (Nyitva: Szövetkezet irodájában
keddtôl vasárnapig 10–18 óráig. és a horgászboltban
Tel.: 56/350-113) válthatók.
93

Április végén rendezik A Templomzugi-holtágon épült ki a
a Gyomaendrôdi Pájer Strand és Kemping, de fürdésre
Nemzetközi több holtág vize is alkalmas. A Falu-
Sajt- és Túrófesztivált. alji-holtág ölelésében fekszik az Er-
A kétnapos fesztiválon zsébet liget. Növényzetének értékét
az egészséges növeli a XX. század elején telepített
tejes ételek készítôin tölgyes. A ligetben gyógyvizû termál-
kívül részt vesznek fürdô található, melynek értékes vize
a hazai bortermô számos idült betegség gyógyítására
vidékek termelôi alkalmas.
és pincészetei is. A Ligetfürdô területén sportolási és
A kiállítók árusítják szórakozási lehetôségek, szolgáltatá-
is termékeiket. sok és egy 1000 férôhelyes kemping
Az evés-ivás mellett található, mely sátrak és lakókocsik
szórakoztató számára biztosít kulturált pihenési le-
programokat is hetôséget. Igénybe vehetô szolgálta-
szerveznek évrôl évre. tásai: fodrászat, masszázs, kozmetika,
pedikûr, fizikoterápiás kezelés, szau-
na, szolárium. (A Ligetfürdô május 1-
jétôl szeptember 30-ig naponta 9–20
óráig tart nyitva; október 1-je és ápri-
lis 30-a között 10–20 óráig a fedett
épületben várja vendégeit.)
Egy 1996-os döntés értelmében a
város északkeleti részén fekvô Csejt-
Információ: pusztai ôsgyep helyileg védett terület.
Tourinform Iroda Az itt található ôsgyepen él és költ az
Fô út 173/179, országosan is szigorúan védett, vadon
Tel.: 66/386-851 élô túzok.
94
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE
A Torzsászugban, a holtág belsô
partján 68 szelídgesztenyefa található.
A szárazföldi klímát nehezen tûrô nö-
vény ilyen számú együttese különle-
gességnek számít.
A környék gazdag apróvadakban.
Nyúl, fácán vadászható a vadászati
idényben, de ôzek is szép számmal
legelésznek a fás, ligetes részeken és
a szántóföldeken is. A vadgazdálko-
dás a Széchenyi Vadásztársaság fel-
adata, a vadászat kedvelôinek velük
kell felvenni a kapcsolatot.
Akik szeretik a „sokadalmakat”,
azok az alkalmi rendezvények mellett
több hagyományos programon is
részt vehetnek. Ezek évente azonos
idôpontokban zajlanak, így meg lehet
tervezni a turista érdeklôdési körének
megfelelô látnivalót.
Májusban rendezik a Pájer-kupa ka-
jakversenyt, amely elsôsorban az ifjú-
ságiak versenye. Helye a templomzu-
gi Pájer Kemping.
Júniusban van a legzajosabb ren-
dezvény: a BMW-motorosok nemzet-
közi találkozóját rendezik ekkor a Li-
get Kempingben. Most folyik a kísér-
let: hagyományossá tenni a Körös
menti Birkafôzô Versenyt.
A július megint a kajakosoké. Itt zaj-
lik a Viharsarok-kupa Országos Ka-
jakverseny, ezen már felnôtt verseny-
zôk is indulnak. A hónap végén ren-
dezik az Országos Jetski-bajnokságot.
Helye a Kondorosi úti Eurocross Ring.
Rendszeresen mûvészvendégei is
vannak a városnak: a Gyomaendrôdi
Nemzetközi Mûvésztábor lakói.
Augusztus visszatérô programja a
Nemzetközi Volkswagen Bogártalál-
kozó – ügyességi versenyekkel és bo-
gár-szépségversennyel fûszerezve; a
hónap végén Nemzetközi Halfôzô
Verseny. A menü: csukapörkölt, kap-
ros-gombás busaragu, korhely halász-
lé, harcsapaprikás. Jó étvágyat!
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE

A XX. század világháborúi, rendszerváltozásai ellenére Szarvast a lassú

gyarapodás jellemezte. Mára a környék gazdasági, kulturális és idegen-
forgalmi központjává vált. Történelmi múltja, mûemlékei, páratlan
szépségû arborétuma, a Holt-Körös védett növényekben és állatokban
gazdag természeti környezete mind-mind hatalmas vonzerôt jelente-
nek a kirándulók, túrázók számára, akiknek kedvéért kitûnô rendezvé-
nyek sokaságát szervezik évrôl évre a házigazda szarvasiak.

SZARVAS E fejlôdés jórészt a város evangé-

Irányítószáma: 5540 Lakossága: 18 400 fô likus lelkészének, Tessedik Sámuel-
A Hármas-Körös szarvas–békés- nek a nevéhez fûzôdik, aki megterem-
szentandrási holtágának partján, a 44- tette Európa elsô gazdasági iskoláját és
es számú fô közlekedési út mentén számos gazdasági újítást vezetett be.
fekszik Békés megye legnyugatibb A város fejlôdésének újabb fontos
városa. Közúton és vasúton egyaránt állomása volt a gimnázium Szarvasra Az evangélikus
megközelíthetô. települése 1834-ben. Az idôk folyamán újtemplom
A város története a XII. századtól az iskola sok jeles tanáregyéniséget
kezdve követhetô: ekkor említik elô-
ször Szarvashalom néven. A török
idôkben a folyami átkelôhely miatt
vált jelentôssé, földvár is épült a vé-
delmére.
III. Béla király „névtelen” jegyzôje
latin nyelvû krónikájában a követke-
zô szöveget rögzítette Árpád seregei-
rôl: „A Körös folyón a Szarvas-halom-
nál átúsztattak, s onnan továbblova-
golva a Tekerô vize mellett ütöttek tá-
bort.” Ez az elsô fönnmaradt szöveg,
amelyben Szarvas neve elôfordul.
A Szarvas-halom vélhetôleg a mai
Ótemplom helyén volt. Nem termé-
szetes kiemelkedés, hanem ún. kun-
halom vagy kurgán. A feltételezések
szerint a halom az itt élô szarvasokról,
a település pedig a halomról kapta a
nevét. A nem túl magas kiemelkedést
a mai Körös-híd tájékán emelt földvár
(palánkvár) építésére hordták el. Új-
kori történelmét 1722-tôl számítjuk.
Földesura, báró Harruckern János
György a török idôk alatt elnéptelene-
dett, pusztasággá vált területet fôként
szlovák telepesekkel népesítette be.
Jelentôs fejlôdésnek a század végén
indult.

95
 A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE

Tessedik Sámuel vonzott ide. Legjelentôsebb igazgató- birtokában, 1945 után állami tulajdon-
kidolgozta a szikesek ja, Vajda Péter a reformkor „mindene- ba került, és különbözô politikai és
megjavításának se”: tudós, író, költô, publicista, tanár társadalmi szervezetek székhelye volt.
módszerét, megtanította volt. A XIX. század második felétôl je- 1990-tôl a pártok háza. Állaga lerom-
a város lakóit az akkor lentôs szerepet töltött be a város éle- lott, teljes felújításra vár.
korszerû földmûvelésre, tében a gróf Bolza család. Kastélyokat A szarvasi katolikus kisebbség
meghonosított építtettek a Körös partjára, létrehoz- 1807–12 között építtette fel templo-
a környéken ismeretlen ták az Anna ligetet, majd a Bolza Jó- mát, a Szent Klára-templomot az egy-
növényeket, kézmûipari zsefrôl elnevezett Pepi-kertet, mai kori belsô piac szomszédságában.
tevékenységeket, nevén a Szarvasi Arborétumot. (Szabadság út) Copf stílusban épült,
átformálta a városképet. 1848-ban lett elôször város, de egyhajós, a szentély két oldalán sek-
Fölépíttette a ma is álló 1872-ben elvesztette e címet. 1919- restye és oratórium található. A hajó-
evangélikus Ótemplomot ben (a Tanácsköztársaság idején) rö- ban a torony mögött kórus és orgona
és gazdasági iskolájának vid idôre, 1966-ban végleg vissza- áll. Az oltárkép Szent Klárát ábrázolja.
épületét, amely ma nyerte városi rangját. A XIX. század Feltevések szerint a kép a spanyol
múzeum. elsô felét a lassú polgárosodás jelle- Murillónak vagy egyik tanítványának
Tessedik 1767-ben mezte. A kiegyezés után felgyorsult a alkotása. Hadizsákmányként a fest-
foglalta el lelkészi fejlôdés. Ez különösen a millennium mény elôbb Olaszországba, majd on-
hivatalát a városban, évtizedében vált látványossá: meg- nan – a Bolza család adományaként –
s 1820-ban épültek azok az épületek (pl. az Új- Szarvasra került. A templom felszen-
bekövetkezett haláláig templom, az Árpád Szálló, néhány telése a kegyuraság kívánságára 1812.
itt tevékenykedett. polgárház), amelyek ma is meghatá- augusztus 12-én, Szent Klára napján
Tevékenységét rozói a városképnek. történt. Az orgonát 1825-ben avatták
értetlenség és irigység Szarvas legszebb épületei, szobrai, fel. A templom ma is meglévô vörös
kísérte, ezért elôrelátó emlékmûvei többségükben a köz- márvány lépcsôjét gróf Bolza Géza
tervei csak részben pontban, illetve annak egykilométe- adományozta 1898-ban. Érdekessége
valósultak meg. res körzetében helyezkednek el, így még a Mária-oltár, melynek szobrát
A Szarvas szobor melletti félnapos városnézô séta keretében Jirattko Albin készítette, s a hívek ado-
emlékfa, Tessedik megismerhetôk. Sétánkat a Szabadság mányából készült üvegablak, amely
Sámuel akácfája. út és a Béke utca sarkán álló Lengyel- az elsô világháborúban elesett 62 ka-
Ez egy 200 éves aká palotánál érdemes kezdeni, és innen tolikus vallású szarvasi katona nevét
törzse, rajta emléktábla, haladunk a Holt-Körös irányába. örökíti meg. Fetzer Józsefnek, a hit-
mely szerint Utunk elsô állomása a Lengyel-pa- község egykori legendás hírû apátplé-
Tessedik Sámuel ültette lota. A népnyelv adta a Szabadság út– bánosának egy míves emléktábla állít
1790 körül. Béke utca sarkán elhelyezkedô díszes emléket. A templomépület bal olda-
A fa évtizedek óta épületnek a „palota” elnevezést. (Len- lán egy 1879-ben gróf Mitrovszky
nem él, törzsét gyel Sándor ügyvéd építtette 1895-ben Vladimir által állíttatott márványke-
borostyánnal futtatták be. Ribárszky János községi mérnök ter- reszt idézi fel az egykori templomkert
Szarvas egykori vei alapján.) Az építészek egyöntetû hangulatát. (A templom napközben
lelkészének munkája véleménye szerint a századelô eklekti- nyitva áll.)
nyomán terjedt el kus stílusának remeke. Díszes hom- Ezután sétáljunk a Fô térre! Itt talál-
az Alföldön – többek lokzatán több stílus jellegzetes jegyei – ható az Árpád Szálló, Szarvas város-
között – az akác is, reneszánsz homlokzati tagoltság, ba- központjának egyik legjellegzetesebb
amely jól bírja rokkos díszítôelemek, neogótikus to- épülete. (1896-ban a millenniumi ün-
a szárazföldi éghajlatot, rony, elôtte a barokk kastélyokat jel- nepségek alkalmából építették Gábor
a kevésbé jó lemzô mellvéd – olvadnak harmoni- József tervei alapján.) Stílusa a jelleg-
talajviszonyokat. kus egységbe. 1934-ig volt a család zetes századvégi szecesszió. Homlok-

96
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE

zata erôsen tagolt: nem egy síkban Az Árpád Szálló

helyezkedik el. A kiugró részeket túloldalán áll a város
boltíves ablakok tagolják, a többi ab- jelképe,
lak téglalap alakú. Mindkét ablaktí- a Szarvas szobor.
pust szemöldökdíszekkel látták el. A (1911-ben állíttatta gróf
manzárdtetôt kiugró világítóablakok Bolza Pál Körös-parti
teszik változatossá. Az épület sarka kastélyának kertjében.
csapott, fölötte stilizált, díszes tor- A bronzszobor Maróthy
nyocska emelkedik ki a tetôbôl. Sarki Géza alkotása.)
épület lévén, aszimmetrikus, szárnya A gróf belsô inasának
befordul a mai Árpád közbe. Díszter- emlékei szerint egyetlen
me tágas, erkélyes; gazdag stukkódí- éjszaka állíttatta föl
szei, velencei tükrei a város legszebb Bolza Pál a szarvas
báltermévé teszik. A két világháború szobrát, hogy feleségét
között az iparos és értelmiségi bálok- születésnapján
nak adott helyet, az utóbbi években meglepje vele. Mára
hangversenyek, mûsoros rendezvé- a város jelképévé vált.
nyek színhelye. Jelenleg az ÁFÉSZ tu- Szilveszter éjszakáján
lajdonában van, és bérlôk mûködtetik A Szarvas-szobor a fiatalok
az éttermet, a bárt, a szállodai szobá- zarándokhelye.
kat és hétvégeken a diszkót. javára. A felépítését 1917-re, a reformá- A rendszerváltáskor
Az Árpád Szálló keleti oldalán, a ció 400 éves jubileumára tervezték, de felvetôdött, hogy
Kossuth téren áll Harruckern János ez több mint egy évtizedet késett. Az a szobrot visszahelyezik
György mellszobra. (Búzás Mihály épület arányos, szimmetrikus felépíté- eredeti helyére.
szarvasi mûvésztanár alkotása.) Békés sû, a századforduló eklektikus stílusá- Bolza Mariette, a gróf
megye újratelepítôjének emlékére ál- nak kevésbé díszes változata. 1948-ig lánya azonban úgy
lították 1998-ban. mûködött árvaházként. Az államosítás nyilatkozott,
Szemközt a katolikus templom mel- után általános iskola lett. hogy a szobor méltó
lett látható az Aradi vértanúk emlék- Sétáljunk a Szabadság úton tovább! helyen áll.
mûve. (1999-ben avatták.) Egyetlen Az Árpád Szállót elhagyva egy elôker-
mészkô talapzaton 13 kis fülkét alakí- tes épület tûnik fel, a Mitrovszky-
tottak ki, melybe az emlékezés gyer- kastély. A hajdani községháza épüle- A kastéllyal majdnem
tyáit, mécseit lehet elhelyezni. Talap- te, mûemlék. A terület örökség révén szemben található
zata az egykor a Kossuth téren álló került a lengyel származású Mitrov- a volt Bárány Vendéglô.
Ceres-szobor talapzata volt, a szemét- szky család tulajdonába. A kastélyt A XIX. században itt állt
telep földje alól mentették ki. (A fül- gróf Mitrovszky Vladimir 1835 körül meg a postakocsi, itt
kéket Lestyán Goda János szobrász építtette. Homlokzatát a klasszicista szállt meg Petôfi Sándor
faragta.) stílusra jellemzô kiszögellések jellem- családjával útban
A Fô tér 3. sz. alatt áll a volt Árvaház. zik, fölöttük szobordíszek nélküli tim- Mezôberény felé.
Az elsô világháború árváinak nevelé- panon. Mindkét bejáratát díszítés nél- Késôbb postaépület lett
sére és elhelyezésére építették az ak- küli oszlopok fogják közre, amelyek belôle, ma orvosi
kori Tessedik téren a szarvasiak által a az elôbbieknél nagyobb méretû tim- szakrendelô.
mai napig Árvaháznak nevezett épüle- panont tartanak. Elôtte áll az elsô vi- Falán emléktáblák
tet. Az árvaház létesítését egy presbiter, lágháborús emlékmû. Jelenleg a láthatók, Petôfire
Szrnka János adománya tette lehetôvé. Chován Kálmán Mûvészeti Alapiskola és a város egykori
1916-ban 15 hold föld árát; 8400 koro- és a Városi Könyvtár mûködik a kas- gyermekorvosára
nát ajánlott föl a létrehozandó árvaház télyban. Az eltelt több mint másfél év- emlékeztetnek.

97

A város látképe század alatt állaga leromlott, a nyuga-
ti bejárat életveszélyessé vált. 2000-
ben megkezdôdött az épület teljes fel-
újítása. A felújítási munkák során de-
rült ki, hogy az épületet legalább há-
rom szakaszban, három különbözô
idôpontban építették, mégis egységes
stílusú maradt.
A Tessedik Sámuel Múzeumban
megismerkedhetünk a környék múlt-
jával. Stílszerûen a Tessedik által épít-
tetett egykori gazdasági iskola épüle-
Az ország elsô gazdasági tében helyezkedik el az Ótemplom
iskolája 1806-ig közelében. (Vajda Péter u. 1.)
mûködött Szarvason. A múzeum dr. Palov József középiskolai
Az iskola megszûnése tanár munkája nyomán jött létre. 1952-ben
után 1834–1906-ig vette fel Tessedik Sámuel nevét, és lett ál-
gimnázium, 1907–59-ig lami intézmény. Két évtizeden át hánya-
tanítónôképzô, 1960-tól tott sorsa volt. Egyre gyarapodó anyagát
egy ideig az óvóképzô többször költöztetni kellett: hol egy lakó-
diákotthona volt. ház, hol az Árpád Szálló, vagy a Tessedik-
Felújítása után, tanya egyik raktárhelyisége adott helyet
1973-tól a szarvasi átmenetileg a gyûjteménynek. 1976-ban
Tessedik Sámuel költözött a jelenlegi épületébe. Elsô igaz-
Múzeum székháza. gatója dr. Palov József (1920–1988) lett,
Homlokzati falán a város aki nyugdíjba vonulásáig töltötte be ezt a
jeles személyiségeinek posztot. A múzeum falán elhelyezett em-
dombormûveit, léktábláját 1999-ben avatták. Tessedik
ill. emléktábláit egykori gazdasági iskolája Kimnach Lajos
helyezték el. tervezésében, 1791-ben épült barokk stí-
98
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE
lusban. Az épületet 1872-ben átalakítot-
ták, majd felújították. Ma egyike Szarvas
kevés mûemlék épületeinek.
A múzeum földszinti részén állandó kiállí-
tást rendeztek be. A „Tessedik városa haj-
dan” címû tárlat hat helyiségben mutatja
be Szarvas területének hatezer éves múlt-
ját, népeinek életét. Az emeleten a dr.
Domán Imre gyûjtésébôl származó nép-
rajzi kiállítás látható, amely a szarvasi pa-
raszti élet szerszámaiból, használati tár-
gyaiból válogatott tárgyakból áll. A hon-
foglalás elôestéjén címû, az V–IX. századi
avar kori leleteket tartalmazó tárlatot az
emeleti nagyteremben rendezték be. A ki-
állítás gazdag régészeti anyagot tartalmaz.
A múzeum más termeiben esetenként idô-
szakos kiállításokat is rendeznek. A pénz-
tárnál az érdeklôdôk szarvasi kiadványo-
kat vásárolhatnak.
Nyitva: hétfô kivételével naponta 10–17
óráig. Tel.: 66/312-960
A Tessedik Múzeum épületében he-
lyezték el a Vajda Péter Gimnázium
zárt, 1980 óta védett anyagú könyvtá-
rát. A 43 000 kötetet tartalmazó
könyvállomány ma elsôsorban a kuta-
tás céljait szolgálja. A XVI. századtól
kezdve tartalmaz latin, német és ma-
gyar nyelvû kéziratokat, könyveket.
Szinte teljes a gyûjteménye a helyi saj-
tó példányaiból, de rendkívül gazdag
a folyóiratgyûjtemény is.
A könyvtár 84 kötet kéziratot ôriz, köztük
olyan ritkaságokat, mint Boczkó Dániel és
Tessedik Sámuel lelkészek saját kezûleg
lejegyzett prédikációit. Tessedik kézírása
a legértékesebb darab, világviszonylatban
is ritkaság: 1728-ból való iskolatörténet. A
bejegyzés szerint Tessedik Sámuel tulaj-
dona volt. A régi magyar könyvek gyûjte-
ménye 462 db, 1711 elôtt megjelent köny-
vet tartalmaz. Megtalálható itt Calepinus
hatalmas méretû, 11 nyelvû szótára is
1590-bôl (köztük van magyar nyelvû is!).
A könyvtár legrégibb könyve 1516-ból va-
ló. A könyvet borító pergamen kottalap
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE

még régebbi: egy XV. századi, bizonytalan rületén, a folyó hídja közelében. A
eredetû cseh kotta. A késôbbi korok érté- XIX. század közepén klasszicista, ro-
kei közül kiemelkedik Koren István 25 mantikus és eklektikus stílusú részle-
kötetes növénygyûjteménye. tekkel látták el, és néhány további la- Az Ótemplom
Nyitva: az iskolai tanévben szerdánként kó- és fogadószobával, valamint házi gyakran ad helyet
14–16 óráig, a nyári szünetben elôzetes kápolnával bôvítették. Keleti és nyu- koncerteknek is.
bejelentkezés után. Könyvtárosa a gati fôbejárata elôtt ekkor létesítették a Minden szerdán
66/215-205-ös telefonszámon érhetô el. két oszlopcsarnokot. Ennek timpa- délelôtt,
A Tessedik Sámuel Múzeum és a nonjában helyezték el a Bolza és a szombatonként pedig
Bolza-kastély szomszédságában áll Batthyány, illetve a Csáky család kô- az esti istentisztelet
Szarvas nevezetes mûemlék templo- bôl készült grófi címerét. Az építkezés után 30 percen át
ma, az evangélikus Ótemplom. 1786– befejezéseként a fôépületre merôlege- orgonamuzsika hallható.
1788 között épült copf és kora klasszi- sen további részeket kapcsoltak, s ez- Péntekenként
cista stílusban Tessedik Sámuel kez- zel az épület megkapta ma is látható az esti órákban
deményezésére, Kimnach Lajos po- L alakját. Tervezôje és kivitelezôje is- a toronyból
zsonyi építész tervei szerint. A temp- meretlen. tárogatózene szól
lombelsôben kétszintes, fából készült
karzatot láthatunk. Istentisztelet alkal-
mával összesen 3500 embert képes a
templom befogadni. A szószék és az
oltár fából készült, aranyozással,
Dunaiszky Lôrinc alkotása. Az oltár-
képet Zellinger András festette 1780-
ban. A kép Jézus mennybemenetelét
jeleníti meg, Raffaello festményének
másolata. Az oltárkép két oldalán ur-
nák helyezkednek el, a keleti oldalán
áll a keresztelômedence is. A temp-
lom nevezetessége a pneumatikus
(levegômûködtetésû) rendszerû 36
regiszteres, 7 nyelvregiszteres, 3 ma-
nuálos, 2484 síppal ellátott orgona.
Eredeti részét Herótek József készítet-
te 1804-ben, azóta többször felújítot-
ták. Idônként neves orgonamûvészek
adnak itt hangversenyt. Többször lé-
pett fel többek között Varnus Xavér,
Lehotka Gábor orgonamûvész, Melis
György Kossuth-díjas operaénekes. A
templom napközben látogatható, ve-
zetés is kérhetô. Tel.: 66/313-153
A Holt-Körös partján áll gyönyörû
és értékes környezetben Szarvas leg-
látványosabb épülete, a Bolza-kastély.
Bolza Pál (1861–1947) egykori kasté-
lyának elôdje 1810–20 között épülhe-
tett a Körös-part magasabb fekvésû te-

99

A Bolza-kastély A kastély elôtti, a Holt-Körösre ve-
homlokzata zetô márványlépcsôt Bolza Pál elgon-
dolása alapján létesítették 1910 körül,
a kastélyparkot pedig 1910–13 között.
A parkban ekkor állították fel – a már
említett – bronzból készült Szarvas-
szobrot, melyet 1950-ben Szarvas
központjába tettek át. Az 1,6 hektáros
park faállományából két különlege-
sebb faj említhetô: a mocsárciprus ne-
vû lombhullató fenyô, valamint a
szintén lombhullató páfrányfenyô.
A Bolza-kertben áll Ceresnek, a
A Bolza-kastély földmûvelés istennôjének szobra
márványlépcsôjén (másolat). Eredetileg a Piac téren állí-
helyezték el 1911-ben tották fel 1891-ben. Mészkô talapzatá-
azt a szoboregyüttest, ba építették be a település elsô artézi
amely az anyafarkast kútjának négy kifolyóját. A hatvanla-
ábrázolja a mondabeli kásos ház építésekor helyezték át je-
Romulusszal lenlegi helyére. 2001-ben eredeti
és Remusszal. állapotában helyreállították, és a Fô
Ezzel a gróf a család téren helyezték el. A kert negyedik
olasz eredetére kívánt szobra (Csepregi Zoltán alkotása)
emlékeztetni. Gruber Ferenc növénynemesítônek
A szobor a római állít emléket, ô teremtette meg a szar-
capitoliumi múzeumban vasi gyepnemesítô „iskolát”.
kiállított eredeti alkotás Bolza Pál kastélya a második világ-
azonos méretû másolata. háború utolsó éveiben katonai szál-
100
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE
láshely volt, a késôbbiekben a szarva-
si tüdôgondozó és a rendôrség céljait
szolgálta. Az épület ezekben az évek-
ben kis mértékben károsodott, ingó-
ságainak nagy része megsemmisült.
Az államosítás után a kastély az Öntö-
zési Kutató Intézet kezelésébe került.
Az intézmény 2000. évi integrációja
feltehetôleg tulajdonosváltozást ered-
ményez. 1997-ben a kastélyt I. kate-
góriás mûemlékké nyilvánították.
A kastélykert engedéllyel látogatható,
vezetôt is lehet kérni. Tel.: 66/311-322
Mielôtt átsétálnánk a Holt-Körös
hídján, érdemes felkeresni a Szlovák
Tájházat, és a közelében található
szarvasi szárazmalmot.
Az ipartörténet iránt érdeklôdôk
nem hagyhatják ki programjukból a
szarvasi szárazmalom megtekintését.
(Ady Endre u. 1. A városközpontból a
Béke utcán érhetô el; mintegy 300 m
után tábla jelzi, merre van.)
1838-ban építették. Azért nevezik száraz-
malomnak, mert meghajtása nem vízi erô-
vel, hanem lovakkal történt. A XIX. század
végéig kenyérgabonát ôrlô lisztesmalom
volt, majd a gôzmalmok elterjedése után
köleshántoló- és darálómalommá alakítot-
ták át.
Zsindellyel fedett épülete keringôsátorból
és malomházból áll. A gúla alakú sátor
alatt helyezkedik el a 13,3 m átmérôjû, két-
három lóval húzatott járókerék – a keringô
–, amelynek fafogai két orsót és ugyaneny-
nyi malomkövet forgattak. Húzatáskor a
lovak körben és lépésben jártak. A nyereg-
tetôs malomházban helyezkedik el a kô-
pad a kásakôvel és a darálókôvel. Az
elôbbin kölest hántoltak, az utóbbin kuko-
ricát vagy árpát daráltak. A kásakövön há-
romszori felöntéssel óránként 50–60 kg
köleskását ôröltek meg, a darálókövön
egyszeri felöntéssel óránként 150 kg darát.
A szarvasi szárazmalom 1962-ben fejezte
be mûködését – az országban utolsóként.
Restaurálása 1973-ban fejezôdött be. Az
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE

cot. A bejárat a konyhába vezet. A konyha Szarvas legnagyobb

szabadkéményes. Itt fôztek, itt tárolták a természeti értéke
háztartási eszközöket, edényeket. a Holt-Körös, más
A konyhából balra nyílik a tisztaszoba. néven a Szarvas–
Berendezési tárgyai: a magasra vetett békésszentandrási-
ágyak, a kanapé, az asztal és a székek, a holtág.
tulipános láda, esetleg a bölcsô és a rok- Aki Szarvasra jön,
ka. Ezt a szobát nem lakták, esetleg a ven- mindent megtalál
dégeket fogadták benne. Jobbra a lakó- mellette,
szobát munkaszobának is használták. Ide ami a zavartalan
került a rokka, a szövôszék, amelyeken – pihenéshez szükséges:
fôként téli idôszakban – az asszonyok dol- strandolhat,
goztak. Innen nyílik az éléskamra, benne horgászhat, élvezheti
az élelmiszerek és készítésükre szolgáló a vízi sportok szinte
eszközök. A ház végében a folyosóról nyí- minden formáját,
lik a gazdaságot szolgáló helyiség, a kam- túrázhat a környékén.
ra. A kamrában szerszámokat, tárolóedé-
nyeket tartottak, bennük tartós élelmisze-
A szárazmalom belseje reket, esetleg takarmányt.
A Szlovák Tájház hiteles dokumentuma a
országos jelentôségû malomipari mûem- szarvasiak egykori életének.
léket a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum Nyitva: május 1-jétôl szeptember 30-ig
gondozza. Megmentésében elévülhetet- szombaton 13–16 óráig, vasárnap
len érdemei vannak dr. Palov Józsefnek, a 10–12 óráig. Kezelôje: Misúr Györgyné,
Tessedik Múzeum alapítójának. aki a 66/311-239 telefonszámon hét-
Nyitva: hétfô kivételével naponta 10–16 köznap 8–11-ig ügyeletet tart. A tíz fô-
óráig. Szakszerû vezetés kérhetô a nél nagyobb csoportok bejelentkezhet- Mocsárciprusok
66/313-850 telefonszámon. nek látogatásra. a Holt-Körös
A Szlovák Tájház a városközponttól
távolabb, a szárazmalomtól alig 100
méterre található. (Hoffmann utca 1.)
Ezért célszerû összekapcsolni megte-
kintését a malom látogatásával.
A Szlovák Tájház épületének megmentése
dr. Szabó Lorándnénak köszönhetô. Az
egykori Háziipari Szövetkezet elnöke fi-
gyelt fel a szövetkezet szomszédságában
álló, évszázados, eredeti formájában fenn-
maradt épületre. Megvásárolta, helyreállít-
tatta, és korabeli használati tárgyakkal
rendezte be. Haláláig gondozta, gyarapí-
totta berendezését.
Az ún. parasztház vályogból készült, nád-
tetôs, tengelye merôleges az utcára. A vég-
deszkák egyhangúságát kivágás töri meg.
Az utcafrontra két kis ablak néz. A nádtetô
alól kinyúló cserepes féleresz védi a torná-

101

Minden évszakban nyújt
valami különlegeset
az arborétum. Egy-egy
sétához segítséget adhat
a következô kis „naptár”:
januárban és februárban:
a lombos fák egymástól
sokszínû, levéltelen
ágrendszere, mellettük
a tûlevelûek zöldjei,
a varázsmogyoró virágai,
a hóvirág, a hunyor
a legfeltûnôbbek.
Márciusban és áprilisban:
az ibolya, a nárcisz,
az aranyvesszô, a korai
díszcseresznyék, a babér-
hanga, a havasszépék,
a liliomfélék és egyes
orgonafajták virága jelzi
a tavasz jöttét.
Május a tavaszi virágzás fô
ideje: orgonák, díszalmák,
somok, a vadgesztenye,
a bazsarózsa pompázik.
Augusztusban
és szeptemberben:
a trombitavirág,
a barátcserje, a csörgôfa
és a végzetfa virágzik.
Az októberé
a lombszínezôdés:
kitûnnek a tupelófa,
az ámbrafa, a varázsfa,
a juharok és a tölgyek.
Novembertôl:
egy korai havazás után
a hó mintha fehér
ceruzával hangsúlyozná
a lombtalan ágszerkezet
kontúrjának és a hó-
sapkával borított tû- és
lomblevelû örökzöldek
szépségét. Majd újra jön
a tavasz és folytatódik
a természet önmagát
megújító körforgása.
102
A Katalin–II. sétahajó a Holt-Körösön közlekedik,
kikötôje az arborétummal határos
A város legfôbb nevezetessége a
Szarvasi Arborétum. Aki ellátogat ide,
nyugodtan rászánhatja a napját, mert
rengeteg értéket és látnivalót talál. A
kert páratlan értékû növénytársulá-
sokból áll, így a botanikában kevésbé
jártasakat is gyönyörködteti. Bejárata
a 44-es fô közlekedési útból elágazó
mezôtúri úton közelíthetô meg egy-
kilométeres autózás (kerékpározás,
séta) után, ahol több tucat autót és au-
tóbuszokat is befogadni képes parko-
ló várja a látogatókat.
A 82 hektáros területen öt fás gyûj-
teményt gondoznak, közülük három
látogatható. A legnagyobb és legré-
gibb ezek közül az ún. Pepi-kert, kö-
zel 40 hektár. (A helyi népnyelv ma
már a teljes gyûjteményt ezen a néven
emlegeti.) Az öt növénygyûjtô helyen
közel 1600 fa- és cserjefajta található.
Ebbôl 1200 lomblevelû (1100 lomb-
hullató, 100 örökzöld); 300 fenyôféle
(7 tûhullató). A fák és cserjék mellett
mintegy 250 lágyszárú növény él a
kertben, ötvennél több a telepített fa-
jok száma. A kétszáznál több fajból ál-
ló gombavilág is az értékei közé tarto-
zik. Változatos állatvilág népesíti be az
arborétumot. Közel száz a madárfajok
száma, közülük sok itt fészkel és költ,
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE
más fajok csak átvonuláskor jelennek
meg. Az emlôsök közül be-betéved
egy-egy ôz vagy a róka, állandó lakók
a nyulak, a vakondok, a sünök és az
apróbb rágcsálók. A kert betelepített,
dekoratív lakói a pávák. Az ember al-
kotta kert élôvilága egyre gazdagodik,
s az ökológiai kutatások eredményei
arra utalnak, hogy ez az élôhely ter-
mészeti értékekben egyre bôvül.
A Pepi-kert léte az olasz származású
Bolza grófi családnak köszönhetô.
Házasság majd örökség révén lettek
szarvasi földbirtokosok, de rövidesen
magyarrá váltak. Bolza József (1780–
1862) kezdte meg a park telepítését a
mai Anna liget helyén. Unokája, Bolza
Pál (1861–1947) a mai arborétum terü-
letét József (1807–1887) nevû nagy-
bátyjától kapta. Ez a terület fás, ligetes
legelô volt, a szárazföldi éghajlat min-
den jellemzôjével, ezért választotta ki
a kertépítés iránt fogékony gróf egy
angolpark létesítésére.
1888-ban a Körös e szakasza a sza-
bályozás folytán holtággá változott,
így a terület árvízmentessé vált. Ettôl
kezdve felgyorsult a kertépítô munka.
A gróf elôször a tervezett liget pere-
mére telepített erdôsávot, belsejébe
facsoportokat. Ezek egy részét az An-
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE

na ligetbôl telepítette át. Ezután hoza- észak-amerikai ámbrafa, feketedió és

tott távoli tájakról itt nem ôshonos nö- tulipánfa, a különlegességükkel feltû-
vényeket. A telepítést – bár nem volt nô ezüst hárs, fehér tölgy és török
szakképzett kertépítô – maga irányí- mogyoró, valamint az egyik „legnép-
totta. E tevékenysége felesége halála szerûbb” fa, a hatalmas mamutfenyô.
után (1912) fô foglalkozásává vált. A mamutfenyô egyik tulajdonsága,
A parkot az alapító, Bolza Pál, a te- hogy kérge parafaszerûen puha, ha
rületet adományozó József gróf tiszte- ököllel ütik, nem fájdul meg a kéz. Ezt
letére nevezte el Pepi-kertnek, akinek fedezték fel a látogatók – gyerekek és
ez volt a családban használt becene- felnôttek egyaránt – és nagy kedvvel
ve. 1945-ben a szovjet csapatok bevo- próbálgatták mindaddig, míg a fenyô
nulása után a gróf kiköltözött kasté- törzsén mélyedés keletkezett. Ezért a A Pepi-kertben
lyából. Egy ideig a Pepi-kertben, a fô- fa törzsét körülkerítették. 1600 fafajta található
kertész házában húzta meg magát,
majd az egyik szobalányának szülei
adtak számára menedéket. Késôbb le-
ánya somogyhárságyi birtokára költö-
zött, s ott hunyt el 1947-ben.
Az utóbbi évtizedekben tovább
gyarapodott a növényállomány, közel
100 új növényfajjal. Bôvült feladatkö-
re: ma az oktatás, kutatás, közmûve-
lôdés, a fás dísznövénytermesztés
szolgálatában áll. Kiépült a fák bedô-
lését megakadályozó partvédelem és
fazúzalékkal borított sétautakat alakí-
tottak ki.
A Pepi-kerti kirándulás minden lá-
togatónak maradandó élményt nyújt-
hat. A látogatók a bejáratnál vásárol-
hatnak térképet és ismertetôt. A séta
során látható növényritkaságok neve
egy-egy zománcozott tájékoztató táb-
láról olvasható le magyarul és latinul.
Néhány figyelemre méltó növény: a
tavaszi virágpompájában feltûnô
aranyvesszô, a japánakácok, köztük
lecsüngô ágaival a szomorú japán-
akác, a díszkertek kedvelt növénye, a
ráncoslevelû bangita, az egzotikus
páfrányfenyô, legalább 30 orgonafaj,
köztük a hibridorgona és a pekingi
orgona, a majdnem minden ízében
mérgezô tiszafa, a számtalan fenyôfé-
le, pálmaliliomok és télálló kaktu-
szok, boróka- és tujafélék, a Mexikó-
ban ôshonos mocsárciprusok, az

103
 A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE

Ruzicskay György A vendégház kiállítótermében Bolza A XIX. század végén ezt a területet
festôiskoláinak állomásai: Mariette (Bolza Pál leánya) festômûvész- Csáky Albin (1841–1912) közoktatás-
München, Párizs, majd nek és T. Kiss Eszter tûzzománc-készítô- ügyi miniszter és neje, Bolza Anna
a mûvészetek hazája, nek van állandó kamarakiállítása, évente örökölte. Ôk építtették az 1908-ban
Itália. A 20-as években rendeznek tûzzománc-, grafikai, fotó- és emelt Anna ligeti kastélyt, a mai
Szarvason dolgozott. képzômûvészeti kiállításokat. Vasárna- Csáky-kastélyt. Klasszicista jellegû,
Az ekkoriban keletkezett ponként a helyi fúvósok adnak térzenét a késô barokk stílusban készült, terve-
festményei az avantgárd délelôtti órákban. zôje és építôje Bányász János, neves
hatását tükrözik, Nyitva: a december 5-tôl január 5-ig ter- szarvasi építômester volt.
de a festô mindvégig jedô idôszakot kivéve – egész évben. (A liget és a kastély ma a Körös–Ma-
a maga útját járta. Nyáron 8–18.30-ig, télen a szürkület be- ros Nemzeti Park központja, csak a
Fô mûvének álltáig tart nyitva. A bejárat mellett dísz- kastély parkja látogatható.)
a Szerelemkeresô címû növények vásárolhatók. Gyalogos sétára alkalmas az Erzsé-
albumát tartotta. Tel.: 66/312- 344. bet liget. Bejárata a Holt-Körös hídja
Rajzai és a szövegei A kirándulók egy autós vagy kerék- mellett található, negyedórányi sétá-
egyaránt Ruzicskay páros kirándulás alkalmával útba ejt- val érhetô el a városközpontból. A
György munkái. hetik az Anna ligetet. A mezôtúri útel- mai Erzsébet liget múlt századi ôsét
Több albuma is ágazásnál a bikazugi úton közelíthetô Füzesnek nevezték. Elnevezése arra
megjelent. Nevéhez meg. A ligetet a Bolza család több utal, hogy területét a Körös vize idôn-
fûzôdik a biofestészet nemzedéke hozta létre. A terület fásí- ként elárasztotta, és azt tölgyek, juha-
megteremtése. tását Bolza József (1780–1862) császá- rok, szilek, fûzek és különféle vízked-
Ennek tárgya a természet, ri és királyi kamarás és felesége Bat- velô, lágyszárú növények borították.
képeinek alkotóelemeit thyány Anna (a névadó) kezdte meg A Füzest fahíd kötötte össze a város-
is a természettôl az 1800-as évek elején azon az áradá- sal. Mellette volt az ún. vámház, ahol
kölcsönözte. Erzsébet soktól mentes Körös-parti területen, a hídpénz szedôje lakott. Az épület-
ligeti alkotóházában, amelyet már akkor is kisebb ligeterdô ben ma vendéglô van.
töretlen alkotókedvvel, boríthatott. Többek között ennek ma- A szarvasi Körös-szakasz holtággá
szinte haláláig dolgozott. radványa lehet az egyik közel két- válása (1888) után 1894-ben kezdô-
százéves tölgyfaóriás, melynek törzse dött meg a Füzes tervszerû parkosítá-
A Ruzicskay Alkotóház
napjainkban 6,4 m körméretû. sa. A terület ekkor a Népkert nevet
épületének részlete
kapta, majd a közkedvelt Erzsébet ki-
rályné tragikus halála (1898) után róla
nevezték el Erzsébet ligetnek. A liget-
ben 1904-ben épült pavilonban napja-
inkban vendéglô üzemel. Mellette lé-
tesültek a városi teniszpályák.
Az Erzsébet liget területe 12,8 hek-
tár. Utak hálózzák be, melyek mellett
padokat helyeztek el. Különleges bo-
tanikai értékei ma már nincsenek, de
szép látványt nyújtanak a faóriások:
fôként a tölgyek, juharok és kôrisek,
szórványosan a gyertyán, platán, hárs,
akác, nyár, nyír, szilfa, fenyôfélék,
páfrányfenyô, és a virágzó galagonya,
aranyesô, jázmin. Az útjainak többsé-
ge a liget két köröndjében találkozik.

104
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE

A gyepen futkározhatnak, játszhatnak

a gyerekek, a körben elhelyezett pa-
dokról szemmel lehet ôket tartani.
A két világháború közti idôszakban
gondosan tervezett és ápolt virág-
ágyak tarkították a szarvasiak kedvelt
„korzóját”. Az 50-es évek végétôl az
elöregedés jelei mutatkoznak a nö-
vényzetben, de még jelenlegi állapo-
tában is szép. Napjainkban a szóra-
koztató népünnepélyek (majális,
Szent István- nap), könnyûzenei kon-
certek, fesztiválok színhelye, melyek-
re messze vidékrôl is érkeznek ven-
dégek.
A ligeti sétát össze lehet kapcsolni
egy tárlatlátogatással. Festôi környe-
zetben, az Erzsébet liget déli részén
van Szarvas legnevesebb képzômû-
vészének, Ruzicskay Györgynek
(1897–1993) egykori alkotóháza. A vi-
lágjáró házaspár a nyári hónapokat
töltötte Szarvason. A mûvész halála
után a lakás egy részét is megnyitot-
ták a látogatók elôtt.
Ruzicskay György Munkácsy-díjas, Grand
Prix-díjas, Érdemes és Kiváló címmel ki-
tüntetett festômûvész, Szarvas város dísz-
polgára. Itt született, mûvészi hajlamát
édesanyjától, a rajzolgató parasztasszony-
tól örökölte. A volt csôszházi részben a
mûvész által gyûjtött néprajzi-népmûvé-
szeti tárgyak láthatók: cserepek, hímzések, A séta az Ótemplom mögötti Körös- A történelmi
párták, festett bútorok. Ez utóbbiak díszí- parttól indul. Az 1,1 km-es út egy Magyarország közepét
tése a mûvész édesanyjának munkája. A székelykapun át felvezet a Holt-Körös jelképezô szélmalom
mûteremben Ruzicskay György alkotásai- körgátjára. Ennek végén egy másik
ból rendeztek be gyûjteményes kiállítást. A székelykapun át jutunk a történelmi
képeken nyomon követhetôk szemléleté- Magyarország közepének nevezett
nek és technikájának változásai. stilizált szélmalomhoz. (Az autóbusz-
Nyitva: hétfô kivételével naponta 10–16 szal érkezô csoportokat a séta végén
óráig. Tárlatvezetés kérhetô. itt várhatja a jármû.) A gáton 17 stációt
Tel.: 66/312-042 alakítottak ki, s az itt felállított emlék-
A város legújabb létesítménye mûvek Magyarország történelmének
egyedülálló az országban. A Történel- 17 jelentôs állomására emlékeztetnek.
mi Emlékút végigjárása hosszabb idôt A tájékoztató füzet segítségével átte-
és több figyelmet igényel, akár félna- kinthetôk a magyar történelem legfon-
pos program is lehet. tosabb eseményei, korszakai.

105

A tervezéssel és kivitelezéssel Les-
tyán Goda János szobrászt bízták meg.
2000. augusztus 18-án avatták fel az el-
sô négy emlékmûvet (honfoglalás, ál-
lamalapítás, Árpád-kor, XX. század), a
többi helyét egy-egy faragott oszlop je-
löli. A 2–4 m magas emlékmûveket,
melyeknek anyaga tölgy – öt-tíz év
távlatában – folyamatosan állítják majd
föl. A honfoglalásra a hat fatörzs em-
lékeztet, amely egy stilizált pajzsot
tart, ebbôl nô ki a hetedik törzs, az ún.
bálványfa. Az államalapításra egy ta-
lapzaton álló kereszt (István kard-
jának markolata), az Árpád-korra két
fatörzsbôl kialakított stilizált boltozat;
ennek egyik oldala a román, a másik
a gótikus stílusú templomokat idézi. A
XX. század bonyolult világát két, ket-
tészakadt, de csavarral összefogott,
vasúti talpfákra állított fatörzs szimbo-
lizálja.
Az Emlékút egy stilizált szélmalom-
hoz vezet, melynek neve: A történel-
mi Magyarország közepe. Az emlék-
helyet Mihálfi József gimnáziumi ta-
nár számításai alapján jelölték ki még
a múlt század végén, Nagy-Magyaror-
Az Amatôr Fogathajtó szág mértani közepét jelöli. Ez egybe-
Bajnokság esett egy akkor még mûködô szélma-
és Lovas Találkozó is lom helyével. 1939-ben Trianont idéz-
júliusban zajlik. ve – formájával emlékeztetve az egy-
A kettesfogatok kori szélmalomra – stilizált szélma-
versenye mellett lomépületet emeltek a Holt-Körös
a pónifogatok is partján, a városiak által mind a mai
vetélkednek. napig strandként használt területen.
Bemutatót tartanak 1945 után – mint irredenta emlékmû-
a csikósok és a Jász vet – megcsonkították (eltávolították a
Lovasbandérium. feliratait) és sorsára hagyták. Az idôk
A közönség 20 km-es során elpusztult a mellvédje, stilizált
lovastúrán vehet részt vitorlája. A rendszerváltás után felújí-
fogatokon vagy lóháton. tották, és azóta a trianoni évfordulón
emlékünnepséget tartanak e helyen.
(További információ 1995-ben egy félköríves oszlopos
a szarvasi tölgysort telepítettek köré, és a védett
Tourinform Irodában. területet a Körös–Maros Nemzeti
Tel.: 66/311-140) Parkhoz csatolták.
106
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE
Az utóbbi években a nyári hóna-
pokban megszaporodtak az olyan
rendezvények, amelyek nemcsak a
városiakat szórakoztatják, hanem a
turistákat is igyekeznek a városba csa-
logatni.
Kétévenként, június elsô napjaiban
rendezik a Mûvelôdési Központban a
Gyermek Néptáncosok Országos Szó-
lótánc Fesztiválját. A versenyzôk –
több kategóriában – két tájegység tán-
caiból mutatnak be produkciókat, s
elnyerhetik az aranysarkantyús (fiúk),
ill. a gyöngyösbokrétás (lányok) mi-
nôsítést. Az esemény turisztikai látvá-
nyossággá is vált, hiszen a fesztivál-
nak kísérô rendezvényei is vannak: a
kirakodóvásár, lovas felvonulás, tánc-
házak.
Július közepén három program is
követi egymást. Az Erzsébet ligetben
Nemzetközi Pásztortalálkozó és Du-
dásfesztivál zajlik, ahol mód nyílik a
pásztoréletmód kellékeinek, mûvé-
szetének, zenéjének megismerésére.
A résztvevôk megkóstolhatják a pusz-
tai ételeket, a slambucot, a nyárson
sült ökröt (birkát), a pörköltöket. A
rendezvényt táncos, zenés elôadások
kísérik, lovas íjászok és birkanyáj-te-
relôk tartanak bemutatót; esténként ír,
bolgár, szerb, szlovák, román és ma-
gyar dudások, zenekarok és táncosok
adnak mûsort. Az Országos CAC Ku-
tyakiállítást is ekkor tartják.
A város egyik külterületén, Ezüst-
szôlôben aratóünnepet rendeznek.
Ezen – korabeli viseletben – hagyo-
mányos módon aratnak le egy-egy
tábla gabonát, de felvonulnak a kü-
lönbözô kombájntípusok is. A progra-
mot aratóbál zárja.
Július végén vagy augusztus elején
a Holt-Körösön Maratoni Kenuver -
senyt rendeznek amatôrök és ver-
senyzôk számára. A 30 km-es ver-
senyt színesebbé teszi, hogy a holtág-
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE
ról a kenukat át kell emelni a Hármas-
Körösre, majd fölevezve rajta, vissza
kell emelni a holtág bevezetô szaka-
szára. Így a két-, ill. négyfôs csapatok
teljes kört bezárva érnek célba.
Az Augusztus 20–21-i programok a
testvérvárosok találkozójának jegyé-
ben zajlanak. Keuruu (Finnország),
Poprád (Szlovákia), Szilágysomlyó,
Barót és Szentegyháza (Erdély) temp-
lomi kórusai, zenekarai adnak mû-
BÉKÉSSZENTANDRÁS
Irányítószám: 5561 Lakosság: 4200
Békésszentandrás nagyközség, a
44-es számú fô közlekedési út men-
tén, a Holt-Körös partján fekszik; Bé-
kés megye nyugati kapuja.
A terület kedvezô fekvése miatt ôs-
idôk óta lakott hely. Mai neve elôször
1378-ban szerepel oklevélben (Zenth-
andreas). Az idôk során szerepelt
Körös-Szentandrás néven is. Mai ne-
vét 1895-ben kapta. A XV. században
a Hunyadiak birtoka volt, 1463-ban
mezôvárosi rangot kapott. A XVI. szá-
zad végén a tatár csapatok megsem-
misítették. 1719-ben, a török kiûzése
után újratelepítették. Az 1735-ös Péró-
féle jobbágylázadáshoz Vértessy Mi-
hály bíró vezetésével csatlakozott a
község.
A paraszti terhek és a Habsburg-el-
nyomás miatt fokozódó elégedetlen-
ség vezetett a felkeléshez. Vértessy bí-
ró állt a szervezkedés élére, és szövet-
séget kötött a marosi rácok kapitányá-
val, Szegedinác Péróval. Amikor a fel-
kelôk megindultak, csapataikhoz
csatlakoztak többek közt a csabai, do-
bozi, sarkadi, okányi, vésztôi, békési
parasztok is. A felkelôk Erdôhegynél
ütköztek meg a császári seregekkel,
és vereséget szenvedtek. A lázadást
leverték, vezetôit felnégyelték, testük
sort. Kísérô rendezvények is zajlanak: Békésszentandrás
nemzeti ételbemutatók, tánctanítás. legnagyobb vonzereje
Szeptemberi program a szilvaérés a Körös Szarvas–
idején a Szilvanap. A Fô téren fô a ci- békésszentandrási
bere és a szilvalekvár, készítik az asz- és Siratói holtága.
szonyok a szilvás gombócot. Megkós- Mindkettô partját
tolható az aszalt szilva és (módjával) a üdülôtelkek és üdülôk
kisüsti szilvapálinka. Mellette a szín- szegélyezik
padon változatos mûsor szórakoztatja (több mint 700).
a közönséget. A Hármas-Körös ártere
természetvédelmi
terület, idegenforgalmi
látványossága
darabjait három településen, köztük a duzzasztómû
Szentandráson, a piactéren közszem- a zsilipkapuk fölött
lére tették, résztvevôit bebörtönözték. lezúduló víztömegével.
Csak 14 felkelô tért vissza késôbb a A nagyközség nyugati
faluba. Fokozta az elnéptelenedést az határától a gáton épült
1739-ben kitört pestisjárvány, amely- mûúton közelíthetô
nek 228 áldozata volt. meg. Környéke –
A XIX. század elején még a Hármas- a holtágak is –
Körös vize kanyargott a mederben. a horgászok paradicsoma.
1836-ban vágták át a bikazugi-ágat, Nyári idôszakban
1888-ban a 3,5 km-es csergettyûi át- felüdülést nyújt
metszéssel jött létre a teljes, 29,2 km- a holtág fürdôzésre is
es holtágrendszer. Vízfelülete közel alkalmas vize.
200 hektár, ezzel Magyarország ötö-
dik legnagyobb állóvize. Az 1942-ben
megépült békésszentandrási duzzasz-
tómû lehetôvé tette a holtág vízcseré- Látkép
jét. Ezzel egyedülálló a Körös holtágai a Holt-Körös felôl
107

A duzzasztót 1936-ban közül, hiszen vize egyesíti az állóvi-
kezdték építeni, zek és folyóvizek elônyeit: mint álló-
1942-ben fejezték be. víz hamar fölmelegszik, és strandolás-
A munka méreteire ra alkalmas; ha algásodik vagy el-
jellemzô: 7200 vagon, szennyezôdik, a víz felfrissíthetô.
(72 150 tonna) anyagot A duzzasztómû nem csupán vízügyi
építettek bele, 72 0000 m3 építmény, hanem turisztikai látvá-
földet mozgattak meg. nyosság is. (Békésszentandrásról asz-
Az akkori építési faltozott mûút vezet a duzzasztóig,
technikának megfelelôen Szarvasról a gáton érhetô el.) Átlagos
a munkák zöme kézi, vízállásnál a két zsilip fölött, 22 méter
talicskás, kordés munka szélességben hömpölyög át a hal-
volt. Elôször az elkerülô ványzöld víztömeg, hogy néhány mé-
ágat és a hajózsilipet teres zuhanás után nagy robajjal zu-
építették meg szárazon, hogjon az alsó mederbe. Festôi lát-
majd ide terelték a folyó vány a tajtékos, kavargó víztömeg,
vizét. Ezután a mederben amely egy-kétszáz méter után ismét
kiképzett munkagödörben csendes folyóvízzé változik. A hídról
épült meg a duzzasztó. feledhetetlen élményt nyújt a lezúdu-
Avatása nagy ünnep volt. ló víz, a fülsiketítô robaj, a felszálló
Horthy Miklós kormányzó vízpermet illata, a tovakanyargó Kö-
is részt vett rajta. rös, az erdôs hullámtér és a gát látvá-
nya. (Elôzetes engedély kérhetô a
KÖVIZIG gyulai központjától. Tel.:
66/463-563, vagy a KÖVIZIG Szarvasi
Szakaszmérnökségén. Tel.: 66/311-733)
A jobb parton található hajózsilip
megépítésekor még élénk volt a vízi
teherszállítás a Körösön, ezért olyan
méretû, hogy 1200 tonnás hajók is át-
juthatnak rajta. Ma már jobbára csak a
túrakenukat, kajakokat zsilipelik át. A
rendszer – természetesen – fordított
Békésszentandrás irányban is mûködik: az alsó folyás
külön érdekessége irányából beérkezô hajót a zsilipkam-
a kismesterségek rába beömlô víz felemeli, s folytathat-
jelenlegi mûvelôinek ja útját a folyó felsô szakaszán.
tevékenysége: tojásfestôk, A Hármas-Körös bal partján, a gát
mézeskalács-készítôk és mellett – rövid séta után – megtekint-
fafaragók dolgoznak. hetô a holtág beömlô nyílásának zsi-
Felkereshetôk otthonukban, liprendszere. Ennek segítségével le-
de nagy rendezvényeken het szabályozni a holtág vízszintjét. A
nyilvánosan is bemutatják tavaszi–nyári idôszakban (április 15-
mesterségük fortélyait. tôl szeptember 30-ig) magas a vízál-
Ilyen visszatérô lás, az ôszi–téli idôszakban a vízszin-
rendezvény tet mintegy másfél méterrel csökken-
a kirakodóvásár. tik. Mûködôképes a muzeális értékû
108
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE
gôzgépmeghajtású szivattyútelep ma-
gasba nyúló kéményével. A szivattyú-
házban megtekinthetô a ma is csillo-
gó-villogó, szépen karbantartott gôz-
gép és szivattyú.
A gáton kelet felé haladva 3 km-es
sétával érhetôk el a szivornyák. Séta
közben megfigyelhetôk az ártéri er-
dôk hatalmas fái, fôként nyár és fûz,
az alattuk burjánzó aljnövényzet, a
szeder. A fák közt és a fákon fel-fel-
tûnnek az ártéri erdôk jellegzetes ma-
darai, kis kócsag, szürke gém, bakcsó,
az ártereken tanyázó ôzek, olykor-
olykor a jól rejtôzködô rókák is.
A település szerkezete kettôs: a
múlt században épült háztömbök
még ôrzik a halmaztelepülések szer-
kezetét. Érdemes letérni a fôútról, be-
járni a kanyargó utcákat, melyek sok-
szor zsákutcába torkollnak. Ezekben
az utcákban áll még néhány múlt szá-
zadban épült, elôtornácos parasztház.
(Az új lakónegyedek már a modern
kor hálós szerkezetében települtek.)
A klasszicista stílusú volt Horváth-
kúria (Bethlen G. u. 19.) jelenleg diák-
otthon. Az épület 1800 körül készült,
belsejében több, eredeti kályhafülke
és boltozott helyiség található. A piac-
téren álló, copf stílusban épült
Rudnyánszky-kúria szintén 1800 körül
épülhetett, tervezôje és kivitelezôje
Fischer Ágoston volt. Az épület T ala-
kú. Belsô cseh süvegboltozatai, lép-
csôkorlátja, az ajtók és veretek alapján
enteriôr rekonstruálására igen alkal-
mas. Jelenleg hasznosításra vár.
(Hunyadi u. 38.) Az 1784-ben épült a
Hôsök terén álló római katolikus
templom a Szent András-templom. A
Kálvin utcai református templom copf
stílusban készült 1803–1805 között.
Tervezôje és kivitelezôje Fischer Ágos-
ton volt. Empire szószéke és klasszi-
cista orgonája 1844-bôl való. A
Vértessy téren áll a névadó Vértessy
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE

bíró mellszobra, a Polgármesteri Hiva- A környék gazdag apróvadakban, a

tal épületével szemben a világháború
áldozatainak emlékmûve. Néhány
perces sétával érhetô el a Holt-Körös
régi hídja mellett álló Szônyegszövô
látványos épülete. Jelentôs régészeti
emlékek a határban található kunhal-
mok. Itt áll Magyarország legmaga-
sabb kunhalma, a Gödény-halom.
vizek halakban.
A vadászati és horgászati lehetôsé-
get és engedélyeket a helyi vadásztár-
saság, illetve a helyi horgászegyesület
biztosítja.
Az ide érkezô vendég a Körös-parti
nyaralókban kaphat szállást, étkezni a
nagyközség vendéglôiben lehet.

CSABACSÜD Az elsô artézi kutat

Irányítószám: 5551 Lakosság: 2200 1931-ben fúrták,
ez a Czárán-kút ma is
Csabacsüd nagyközség a 44-es szá- látható a település
mú út Szarvas–Békéscsaba közti sza- fôterén, az evangélikus
kaszán Szarvastól 10 kilométerre fek- templom elôtt, de ma
szik, mi is innen érkezünk. már nem ad vizet.
A nagyközség neve a XV. század-
ban fordul elô elôször írásos emlé-
kekben (1456: Chabachyde), de önál-
ló léte csak a XX. században kezdô- A községháza 1931-ben
dik: 1924-ben vált le Békésszentand- épült, a település elsô
rásról. Utcái – parcellázott területen – közintézménye.
1930-tól épültek ki; mintafalunak ter- A község központjában
vezték, de közbeszólt a történelem. található, ma is
Sakktáblaszerû, rendezett község. az önkormányzat,
A fiatal település egyetlen építészeti a Polgármesteri Hivatal
emléke a védett, ma is eredeti rendel- épülete.
tetésének megfelelôen mûködô, Ybl
Miklós által tervezett, Nagyrátán, az
orosházi út menti határrészen álló
magtár. A zabsilós magtár az 1850-es
években készült. A négy zabsiló a
magtár négy sarkában kapott helyet. A
középrizalitos oromzatát elbontották.
Az épület párja Nagymágocson van.
Egy bekötôúton közelíthetô meg.
Helyi védettségû a nagyközség
központjában húzódó japánakác és
szomorú japánakác fasor.
A nagyközség külterülete apróva-
dakban gazdag, a helyi vadásztársa-
ság végzi a vadgondozást és vadásza-
ti lehetôségeket kínál az érdeklôdôk-
nek. (Vadásztársaság, Szabadság u.
69. Tel.: 66/219-530)

109

„A Bakulya-féle
szélmalom dombja
mesterséges, körülötte
látható az a gyûrû alakú
mélyedés, amelybôl
a földet kiemelték.
A csonka kúp alakú
épületet 1,2 m-re
süllyesztett téglaalapra
építették. A 8–10 m
magas épülethez
75–85 000 db tégla
kellett. Az égetett tégla
drágasága, illetve
a téglaégetés költsége
miatt a falazatnak csak
a külsô rétege égetett
tégla, a többi félégetett
vályogtégla.
A tetô szarufákra erôsített
zsindely volt…
A belsô szerkezet négy
részre oszlik. A szinteket
30x30 cm-es
fenyôgerendákra
helyezett 2,5–3 cm-es
fenyôdeszkák választják
el. Köztük fából készült
lépcsôn lehetett
közlekedni....
A malomban 1908-ig
kenyér-
és takarmánygabonát
ôröltek, 1909–39-ig
nem mûködött,
1940–44-ig
takarmányôrlésre
használták.
A második világháború
után még 1947-ig
mûködött.”
110
KARDOS
Irányítószám: 5552 Lakosság: 860
Kardos község a 44-es út Szarvas-
Békéscsaba közötti szakasza mellett
fekszik Szarvastól 17 kilométerre. A
település területe 1952-ig Szarvas,
1969-ig Örménykút határához tarto-
ÖRMÉNYKÚT
Irányítószám: 5556 Lakosság: 600
Örménykút a 44-es számú Szarvas–
Békéscsaba, ill. a Szarvas–Mezôbe-
rény közötti utat összekötô közút
mentén fekszik, ezért le kell térnünk a
44-es útról.
A történelem folyamán több telepü-
lés is létezett ezen a területen, de azok
elpusztultak. A község jelenlegi hatá-
ra 1952-ig Szarvas külterületéhez tar-
tozott, s ezen a területen tanyasorok
alakultak ki. 1952-ben lett önálló. Ne-
vét – a szájhagyomány szerint – a te-
rületén álló, jó vizû kútról kapta,
HUNYA
Irányítószám: 5555 Lakosság: 830
Örménykútról Hunyára tartunk. A
község a 44-es számú fôút és a
Szarvas–Mezôberény alsóbbrendû út
között helyezkedik el, Kondoros kö-
zelében.
Korábban Endrôd nagyközség kül-
kerülete volt. 1946-ban Endrôdszent-
lászló néven vált önálló községgé,
1947-ben a lakosság kérésére – alapí-
tója (Hunya István) tiszteletére – fel-
vette a Hunya nevet. 1999-ben és
2000-ben súlyos, soha nem látott bel-
víz sújtotta a községet, gazdasági és
lakóépületeket öntött el és tett tönkre
a belvíz. Valószínûleg a gyenge alapo-
zás és a belvíz okozta földmozgások
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE
zott. Lakossága a dûlôutak menti ta-
nyákon élt. 1969-ben vált önálló tele-
püléssé községi rangban. Mai köz-
pontja azóta épült ki.
Idegenforgalmi látványossága – lé-
vén új település – nincs, érdekessége
a 44-es út mellett fekvô volt iskola-
épületben álló harangláb.
amelynél az egykor vándorló örmény
kereskedôk szívesen megálltak pi-
henni és itatni.
Örménykúton 1966 óta hagyo-
mányôrzô népdalkör mûködik, ôrizve
a magyar és szlovák népi hagyomá-
nyokat. Gyakran szerepelnek külföl-
dön is, elsôsorban Szlovákiában.
Idegenforgalmi érdekessége a
Tóniszállás nevû terület érintetlen ôs-
gyepe, annak állat- és növényvilága.
Egy, a XIX. század közepén épített
szélmalom épülete áll még, amely
magántulajdonban van – Bakulya-féle
szélmalom –, jelenlegi állapotában
nem látogatható.
Az új római katolikus templom
mellékoltára
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE

következtében megroppant az 1800-

as évek végén épült katolikus temp-
lom alapja, villámcsapás következté-
ben kigyulladt a templom tornya, és
az egész épület kiégett. Lebontották,
gyûjtést kezdeményeztek egy új
templom építésére, melyet 2000 kará-
csonyán adtak át.
A fiatal település mûemlékekkel
nem rendelkezik; sakktáblaszerû,
rendezett utcasorok jellemzik. Elha-
gyott homokbányájának oldalában
nyaranta parti fecskék fészkelnek.

KONDOROS
Irányítószám: 5553 Lakosság: 6250 fô
Hunyáról visszakanyarodunk a 44-
es fôútra. Kondoros Békéscsabától
mindössze 26 kilométerre van.
A település neve elôször 1229-ben
a Váradi Regestrumban szerepel Cun-
durus formában. (Nevének eredete
bizonytalan.) A XVII. századra a török
uralom következtében pusztává vált,
s az is maradt a XIX. század végéig.
A mai Kondoros megalapítása 1875.
december 23-ához köthetô. Az ekkor
tartott képviselôtestületi ülésen Petro-
vics István gazdatiszt (a költô, Petôfi
Sándor öccse) javaslatára fogadták el
a község elsô pecsétjét, s vált önálló
településsé. Az elsô telepesek 1876-
ban érkeztek, többségük Szarvasról.
Jelentôs fejlôdésnek a század végén
indult.
Petrovics István a Geist-uradalom
gazdatisztje volt. Bátyja, Sándor halála
után magához vette annak fiát, Zol-
tánt, aki a közeli Szarvas fôgimnáziu-
mában tanult. Kondoros önállósodása
után a község elsô pénztárnoka lett.
1880-ban, 54 éves korában hunyt el, a
Geist-uradalom temetôjében helyez-
ték örök nyugalomra. Késôbb hamva-
it a Kerepesi temetôbe vitték.
A Polgármesteri Hivatal
Az egykori jobbágytemetôt felszá- új épülete Hunyán
molták. Tanáruk vezetésével tanulók
kutatták fel, hogy a szántóföldön hol
lehetett a Petrovics-síremlék. Miután
megtalálták, a föld mélyébôl kiemel-
ték. A sírkövet a Petrovics Istvánról el-
nevezett régi iskolában ôrzik.
Kondoros legnevezetesebb idegen-
forgalmi létesítménye a híres mûem-
lék jellegû Kondorosi csárda és mag-
tár. (Hôsök útja 23.) Csonkakontyos
oromzatú, nádfedeles, alápincézett,
földszintes, ívpillérsoros épület.
Csárdabelsô kemencével
A kondorosi csárdát
neves személyiségek
örökítették meg
írásaikban:
Petôfi, Arany, Jókai,
Móricz és Erkel Ferenc
is. Arany János
A betyár címû versének
versszaka országosan
ismert mûdallá vált:
Kondorosi csárda
mellett /
Gulya, ménes ott
delelget: /
Csárdabeli szép
asszonynál /
Bort iszik az öreg
bojtár.

111

A kondorosi csárda
elsô épülete
1750 körül épült
a Kondorosi-pusztán,
nyolc út találkozásánál.
A betyárok kedvelt
találkozóhelye volt.
A helyiek szerint
Rózsa Sándor, a híres
betyár is gyakran járt
benne. Ma helyreállított
formában látható
az épület pincéje,
padlása és a jellegzetes,
az egykori betyárok
bujtatására használt
kéményjárata. A legenda
szerint alagút kötötte
össze a mai Csárdaszállás
határában álló
Szentjánosi csárdával.
Jellemzô, hogy
a hatóságok vele
szemben építették föl
a zsandárlaktanyát
(az épület ma
polgármesteri hivatal).
A zsandárok nemcsak
a betyárokat figyelték,
hanem a Batthyány-
kastélyban idônként
összegyûlô, ellenzéki
érzelmû nemeseket is.
1996-ban
a millecentenárium
alkalmából emeltek
szökôkútként mûködô
díszkutat Kondoros elsô
artézi kútjának helyén.
2000. augusztus 20-án
avatták fel a Kossuth téri
parkban a millennium
tiszteletére készült
Alapkô címû alkotást.
(Széri Varga Géza
munkája.)
112
Alaprajza: hosszdongás borospince,
harántdongás pálinkáspince, fönt ivó,
szabadkéményes konyha, csárdáslak,
vendégszoba, keresztfolyosó, két
vendégszoba, a tetôtérben a vendég-
szobák egyesített kéményei, a konyha
fölött füstölôkamra, mely rejtekhely is
volt. A magtár földszintes, famennye-
zetes. A csárda ma is látogatható, de
sajnos étkezni már nem lehet benne.
Országos hírû a több mint két évti-
zede mûködô Rózsa Pávakör. (Tel.:
66/389-147, Dankó Jánosné) A Ma-
gyar–szlovák Táj- és Alkotóház két-
szobás, konyhás század eleji paraszt-
ház berendezését, használati tárgyait
mutatja be.
A padláson paraszti eszközök és szerszá-
mok kiállítása tekinthetô meg. A porta vé-
gén, az udvaron egy kovácsmûhely erede-
ti berendezését kezdték meg. Az épület
másik részében kézmûves kiállítás mutat-
ja be a helyi alkotóház legszebb darabjait.
Nyitva elôzetes telefonbejelentkezés
alapján. Ady Endre u. 12.
Tel.: 66/388-160, Fax: 66/388-416
A HÁRMAS-KÖRÖS VIDÉKE
A csákói Batthyány–Geist-kastély,
melyet valószínûleg Ybl Miklós tervei
alapján építettek, ma tetô nélkül áll,
romos állapotú. Parkjában találhatók
Kondoros legidôsebb fái. A kastély a
tragikus sorsú miniszterelnök unoka-
öccséé volt. A hagyomány szerint az
elsô független magyar minisztérium
elnöke 1848-ban járt Kondoroson, és
ebbôl az alkalomból a kastély kertjé-
ben fát is ültetett. Ezt Batthyány-fának
nevezik. A szabadságharc leverése
után a passzív ellenállást folytató ne-
messég egyik találkozóhelye volt itt.
A település két temploma (evangéli-
kus és katolikus) a századfordulón
épült. Az evangélikus templom oltá-
rán Leonardo da Vinci Úrvacsorájának
mását egy sziléziai fafaragó mester
egyetlen tömbbôl faragta ki. (Hôsök
tere 24.) A szintén a Hôsök terén álló
katolikus templomban (1. sz.) elhelye-
zett képek és szobrok a XVII. század-
ból származó mûemlékek.
A világháborús emlékmûvet 1924-
ben állíttatták a kondorosiak a Hôsök
terén. (Kallós Ede szobrászmûvész al-
kotta.) A Széchenyi téren áll az 1848-
as emlékmû. (Mladonyiczky Béla,
kondorosi származású szobrászmû-
vész alkotása.) 1992-ben leplezték le
a római katolikus templom falán elhe-
lyezett emléktáblát, amely az 1956-os
forradalomban elesett, kondorosi
Laurinyecz Andrásnak állít emléket.
A határban található ôsgyepen öt
védett növény él: a bókoló zsálya, a
vetôvirág, a nyúlánk madártej, a pusz-
tai meténg és a törpe mandula. A tele-
pülés nyugati felén fekvô liget kelle-
mes sétára, pihenésre ad alkalmat.
A környék gazdag apróvadakban
(nyúl, fácán), de ôzekre is lehet va-
dászni. Horgászni – helyben – a volt
téglagyári gödörben és a homokbá-
nya elhagyott gödrében kialakított
horgásztavakban lehet.
Barkáscinege
Or osháza és kör nyéke
CSORVÁS
Orosháza, Dél-Békés legnagyobb
települése Budapest és Kecskemét
felôl a 44-es, Szeged vagy Debrecen
felôl a 47-es úton közelíthetô meg. A
város és környéke Dél-Békés nyugati
területét foglalja magában, tôle kelet-
re fekszik az országhatárig terjedô tör-
téneti Kelet-Csanád.
Ez a vidék a békés–csanádi löszhát,
mely a megye területének csaknem
felét teszi ki. Az Orosháza és környé-
ki települések azonban csupán a lösz-
hát nyugati részén elhelyezkedô terü-
letet foglalják magukba. Kiváló talaj-
adottságai révén a hagyományos ag-
rárkultúra kiemelkedô vidéke.
114
Az ôsi alapzatban bekövetkezett
különbözô mértékû süllyedés és az
azt követô feltöltôdés jelentôs mérté-
kû üledékképzôdéshez vezetett. A
homok és kavicsos összlet növekedô
tömege, valamint az agyagos rétegek
hiánya arra mutat, hogy a levanti-
kumban a Körös–Maros közi síkság
süllyedése igen gyors volt. A folyó
hordalékfelhalmozó hatására alakult
ki az ôs-marosi hordalékkúp, amely
kiváló vízgazdálkodási sajátosságok-
kal bír. Jelentôs vízkészlettel és meg-
újuló vízutánpótlással rendelkezik.
A békési-sík nagytája a marosi hor-
dalékkúp hátságon helyezkedik el. A
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
felszíni képzôdmény itt pleisztocén
kori. Általában mindenhol löszkép-
zôdmény fedi a felszínt, mely 2–3 mé-
ter vastag. A marosi hordalékkúp köz-
ponti része homokos felszínû. A ho-
mokövezet tengelyét Kevermes és
Gádoros vonala jelöli. A középvonal
mindkét oldalán különbözô kiterjedé-
sû homok fordul elô a felszín alatt, fe-
lette homokos lösz és több cm vastag
löszborítás található.
Mivel a mostani Dél-Békésnek
nincs igazi folyóvize, a súlyos károkat
okozó nyári aszály megelôzésére
nagy teljesítményû, modern, mozgó
öntözôrendszert építettek ki. Föld-
alatti vizekben azonban gazdag e te-
rület. A kedvezô geotermikus adottsá-
gok révén termálfürdôk bôven talál-
hatók itt is. Legismertebb Gyopáros-
fürdô, mely 1870 óta keresett gyógy-
fürdô, de népszerûek a tótkomlósi
Rózsafürdô, és a nagyszénási termál-
fürdô is. A vidéknek másik nagy kin-
cse az 1960-as évektôl kiaknázott
kôolaj és földgáz, elsôsorban Tót-
komlós és Kardoskút körzetében.
A térség éghajlata fokozottan konti-
nentális. Nyáron az ország egyik leg-
melegebb területe, sok napsütéssel,
kevés csapadékkal. Legmelegebb
nyári hónap a július, legcsapadéko-
sabb a június. A napsütéses órák szá-
ma meghaladja az évi kétezer órát,
ennél több napsütés csupán Szege-
den fordul elô az országban.
Jelentôs természeti értékeket ôriz
Dél-Békésben a Körös–Maros Nemze-
ti Park. Hódmezôvásárhelytôl keletre,
Békés és Csongrád megye határán he-
lyezkedik el a Dél-Tiszántúl talán leg-
szebb pusztaegyüttese, az ún. Vásár-
helyi-puszta, közepén fekszik hazánk A kormosszerkô ritka,
egyik legszebb szikes tava, a kardos- védett madárfaj
115

kúti Fehértó, mely méltán tartozik
nemzetközi értékeink közé.
Békés és Csongrád megye határán,
észak–déli irányban több puszta kap-
csolódik egymáshoz, melyek közül a
Kopáncsi-, a Montág- és a Király-
hegyesi-puszta a Körös–Maros Nem-
zeti Parkhoz tartozik, mintegy 4000
hektáros területtel. Ezek a Csanádi-
puszták. Ezek a füves puszták nem a
vízrendezések vagy a folyószabályo-
zások következtében létrejött másod-
lagos szikesek alkotói, hanem törté-
netükben egészen a mogyoró korig
visszanyúló, ôsi szikesek megmaradt
foltjai. A víz borította laposokban
fajgazdag pusztai mocsarakkal talál-
kozhatunk, az ürmöspuszták, az
ecsetpázsitosok között a hátasabb ré-
szeket löszpuszta gyepek borítják,
olyan védett növények elôfordulásá-
A nagykopáncsi román val mint a tavaszi hérics, a vetôvirág
templom tornya vagy az ôszi csillagvirág.
116
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
A földmûvelés általános elterjedé-
sét megelôzôen hazánk területének
durván 18%-át a lösztölgyesekkel, a
cserjésekkel tarkított löszpuszták bo-
rították. A hazai löszpuszták a legjobb
talajokat foglalták el, így szinte teljes
egészében a gyepfeltörések áldozatá-
ul estek. A társulásból csak néhány
folt maradt a szántásra alkalmatlan
kunhalmok, földvárak tetején, a ha-
tárjelek miatt nem bolygatott mesgyé-
ken.
A természetvédelmi kezelésnek
köszönhetôen néhány év óta ismét
víz borítja Montág-pusztát, így nyu-
godt pihenôhelynek számít a vonuló
vízi- és a parton élô madarak, vadré-
cék, vadludak és az óvatos darvak
számára. A füves pusztáink büszke
madarának, a túzoknak is él egy ki-
sebb állománya a térségben.
A nyugaton és délen elhelyezkedô,
mintegy félmegyényi területû, maga-
sabb tengerszinti fekvésû, termékeny
békés–csanádi löszhátság lakossága a
török elleni felszabadító harcok idejé-
re elpusztult vagy elmenekült. A né-
pesség pótlása a korabeli ország szin-
te minden részébôl származó telepe-
sekkel történt. Orosházára és környé-
kére elsôsorban magyarok jöttek az
Alföld északnyugati vidékeirôl, a
Felföldrôl, Szegedrôl és környékérôl,
de fôleg a Dunántúlról, Tolna megyé-
bôl. A velük párhuzamosan érkezô
szlovákok a Felvidékrôl, Árva, Liptó,
Nógrád és Túróc megyébôl érkeztek.
Dél-Békés Orosháza központú nyu-
gati területének népi építészetérôl és
népmûvészetérôl a néprajzi gyûjte-
mények, valamint a szlovákság tájhá-
zai és gazdag néprajzi gyûjteményei
nyújtanak tájékoztatást.
Bár a szlováklakta falvak a saját el-
látásukra törekedtek, a megyei köz-
pontok közül Tótkomlós fazekasai-
nak készítményei váltak ismertebbé.
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
Odahaza mûhelyt nyitottak, fôként
használati edényeket készítettek: kor-
sót, kancsót, szilkét, cseréptepsit,
kuglófsütôt, tarkedlisütôt, ételhordót,
bokályt, butéliát. Az általánosan hasz-
nált zöld ólommázon kívül elôszere-
tettel alkalmazták a fekete, a barna, a
vörös és a sárga színeket. Edényeik –
az itt készült bútorokhoz hasonlóan –
jelesek, a butéliák és kulacsok tréfás
felirata nemegyszer kétnyelvû: ma-
gyar és szlovák.
Az Orosháza környéki termôföldek
híresek a legjobb búza- és kukorica-
termésükrôl. Aratás idején aranysár-
gába öltözik az orosházi határ. Ugyan-
akkor hagyományai vannak a do-
hány, a cirok és a kender termesztésé-
nek is, valamint a takarmánytermesz-
tésre alapozott kisállattartásának.
Orosháza fejlett üvegiparral és élelmi-
szer-feldolgozó iparral rendelkezik.
Az ókor gigantikus építménye az
Orosházától 12 km-re, Pusztaföldvár
határában található földvár, a Nagyta-
társánc. Talán a kelták építették i. e.
500 körül. Feltételezések szerint a
kettôs sánc falai 5–6 méter magasak A Gyopáros-tavon
lehettek, melyeket facölöpökkel ké- csónakázni,
peztek ki. Az Ôs-Maros másik oldalán vízibiciklizni, valamint
helyezkedik el a Kistatársánc, az ókori horgászni is lehet
épületegyüttes része. Szintén fellelhe-
tô kettôs sáncú földvár maradványa
Orosháza belterületén. Figyelemre
méltóak a késôbbi korok épített emlé-
kei is, bár méreteiket, korukat tekintve
nem hasonlíthatók e korai építmé-
nyekhez. Különlegességük miatt
azonban érdemes felkeresni az Árpád-
kori román templomot a Kopáncsi-
pusztán, vagy a megye legszebb tor-
nyú templomát Tótkomlóson. Oros-
házán különleges értékei a városnak a
napsugaras faoromzatú házak és a
napsugárdíszes bejárati kapuk. Gyo-
párosfürdôt gyógyvizéért keresik fel.
Javasolt útvonalunk Orosháza felfe-
dezésével kezdôdik. Innen kalauzol-
juk a vendégeket északi, keleti és dé-
li irányba egy-egy kirándulásra, hogy
a térség tájképi adottságait, az arany-
sárgába öltözött határt, látnivalóit va-
lamennyi településével együtt felfe-
dezhessék.
117
 OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

Veres József lelkész, Orosháza a dél-békési térség legfejlettebb városa. Fejlôdését, mely az
helytörténetíró 1886-ban itt élô emberek híres szorgalmának és erejének köszönhetô, a közel-
megállapította: ben feltárt fölgáz lelôhelyek nagymértékben elôsegítették. A várost me-
„Orosházának sincs zôgazdasága, fejlett élelmiszer- és üvegipara, a gyopárosi fürdô gyógy-
különös nevezetessége, vize, valamint kitûnô baromfitermékei tették ismertté. Rendezett, virá-
ami az idegent gos parkok, gondozott középületek, múzeumok és gyûjtemények te-
idecsábítaná, szik vonzó célponttá ezt a búzamezôkkel övezett alföldi kisvárost.
sem természeti,
sem történelmi.
Nincs a határban csak OROSHÁZA ró Harruckern Ferenc lett az apja által
egy árva düledék sem, Irányítószáma: 5900 Lakosság: 32 800 fô szerzett nagykiterjedésû földbirtok,
amelyet a hálás ivadék így Orosháza örököse is. A lakatlan
körülfoghatna régi Békés megye délnyugati részén, területekre a Dunántúlról azonos hitet
történetek emlékeivel, közúton és vasúton egyaránt jól valló magyar lakosságot telepített. A
mint a borostyán megközelíthetô helyen fekszik az Tolna megyei Zomba község szabad
a mohos omladékot. egykori „legnagyobb magyar falu”. költözködésre jogosult magyar nem-
Nincs egy halom, 1946 óta város, hosszú ideig járási zetiségû, evangélikus lakosai közül 70
kiszáradt ér, melynek székhely volt, térségi központi szere- család megelégelte Dôry Ignác kato-
neve a múlt idôk pét máig megtartotta. A 47-es számú likus földesúr vallásellenességét, ezért
homályába világítana fôút szeli ketté. Békés vármegyébe költöztek, szer-
a fürkészô képzelet elôtt. Orosháza címerében (Fülöp Ilona, zôdést kötöttek és Dénes Sándor taní-
Itt nem vívtak országok 1991) jelképesen megfogalmazódik a tó vezetésével 1744. április 24-én bir-
sorsa fölött döntô csatát, város történelme, az itt élôk alkotó- tokba vették az orosházi pusztát.
itt nem hullott daliás ereje. A címerpajzs felsô, kék mezô- Harruckern báró 1775-ös halála után
hôsök vére a letiport jében aranysárga, két szembeforduló, a gróf Károlyi család tulajdona lett
fûre. Most is csak harangot tartó oroszlán a zombai ha- Orosháza. Az alapítás után 40 évvel a
egy küzdelmet ismer itt rangot máig ôrzô nép erejét jelképezi. község lélekszáma elérte az 5000 fôt,
a nép: a szorgalom harcát Az alsó, zöld mezôben szôlôfürtöt tar- 100 év múlva 1844-ben már 10 000 a
a természet erôivel, tó kar, a felette lévô búzakalász az itt népességszám.
de e harcban verítékével élôk szorgalmas mezôgazdasági tevé- Orosházát vasúti csomóponttá válá-
bôven öntözi a hantot! … kenységére utal. A hullámvonallal in- sa, mely az 1870-es Alföld–Fiume vas-
Nem szégyelljük, hogy duló kék címertalp Gyopárosfürdô út Szeged–Békéscsaba vonalának
Orosházának nincs nagy gyógyító vizét jelképezi. megnyitásakor következett be, vala-
múltja, mert hisszük Orosháza neve 1466-ban tûnik föl mint piaci tradíciói indították el az ur-
és akarjuk, hogy annál egy oklevélben. Feltételezhetô, hogy banizáció útján. Az üvegipar mellett
szebb lesz a jövôje!” jóval korábban, még a tatárjárás elôtt, jelentôs az agrárkereskedelme és az
ezen a területen volt Oros birtokos élelmiszeripara. Ezért válhatott Dél-
háza, körülvéve néhány család egy- Békés legnépesebb és legfejlettebb
szerû hajlékával. A tatárok azonban városává. „A századfordulóra már for-
teljesen elpusztították ezt a vidéket. A galmas községgé fejlôdött Orosháza.
ma Orosházához tartozó Szentetornya A piactéri nagy uradalmi vendégfoga-
városrészt 1456-ban Hunyadi János, dójában 4 vendégszoba, az udvaron
majd felesége, Szilágyi Erzsébet birto- 32 lóállásos istálló és a kisebb ven-
kolta. Az 1500-as évek végén másod- dégfogadóban 14 lóállásos istálló
szor is elpusztították Orosházát, ezút- szolgálta ki az átutazó vendégeket.”
tal a törökök, ezért közel másfél szá- Kezdjük sétánkat a belvárosban! A
zadon át nem volt itt élet. 1743-tól bá- Kossuth Lajos és Ady Endre, illetve a

118
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

Táncsics Mihály és Bajcsy-Zsilinszky

utca találkozásánál kialakult nagy te-
ret az evangélikus egyház telektömb-
je és az Alföld Szálló három részre
osztja. Erre a két észak-déli irányban
húzódó utcára fûzôdik fel a Gyôry
Vilmos és a Széchenyi Miklós tér.
Ezekbe a terekbe minden irányból ut-
cák torkollanak. A tér monumentális
épülete az evangélikus templom. Sa-
játos városesztétikai alkotás a Tán-
csics utcának a református templom-
mal való lezárása és a Rákóczi utca ki-
alakítása, melyet kelet felôl a katoli-
kus templom, nyugat felôl a Kossuth
Lajos Mezôgazdasági Szakközépis-
kola épülete zár le.
Orosháza máig egyetlen mûemléke
a Gyôry Vilmos téren álló copf stílus-
ban épült evangélikus templom,
amely szép, barokk tornyával a város
egyik jelképévé vált. A templom épí-
tésze ismeretlen, pedig kora legjobb
mesterei közé tartozhatott.
Elôször a tûzfigyelô tornyot építet-
ték meg (1777), majd az egyhajós
templomot (1786), végleges arculatát
a déli szárny elkészültével nyerte el
(1830). A déli és nyugati toldalékok
egyidejû építésére vall a templom
egységes alaprajza és külsô kiképzése
is. A két épületrészben a copf stílus
minden szépsége érvényesül. Az or- lágháborúban elesett 800 orosházi Az evangélikus
gona díszítése annak a Dunaiszky evangélikus áldozat nevét. 1967-ben nagytemplom
Lôrincnek a keze munkáját dicséri ablakcseréket hajtottak végre, 1973- és a millenniumi
(1832), aki a békéscsabai evangélikus ban helyezték el az oltártól jobbra az emlékmû
nagytemplom szószékoltárát is készí- 1744-ben Zombáról hozott és 1906-
tette. Pesky József alkotása az utolsó ban megrepedt kisharangot, az egy-
vacsorát ábrázoló oltárkép, 1838-ból. kori zombai imaház alapjaiból vett
A szószékkel, az oltárral és a kereszte- téglákra. 1976-ban az orgona mögötti
lômedencével szemben sorakoznak a karzaton 200 fôt befogadó fûthetô ter-
klasszikus barokk padok, melyek id. met alakítottak ki. 1986-ban a temp-
Supkégel Mózes asztalosmester alko- lom délkeleti falrészén 180 cm maga-
tásai. Így a padokból 2500 hívô láthat- san megtalálták a templom alapkövét
ja és hallhatja a lelkészt a földszintrôl és egy korabeli okiratot.
és a karzatokról. 1925-ben négy hatal- A templomtoronynak érdekes jel-le-
mas márványtáblára vésték az elsô vi- get ad a harangház emeletének

119

Az 1800-as évek végére, magasságában körbefutó erkély. A
már olyan híres volt templom külsô keleti ajtaja fölött olvas-
az orosházi kenyér, ható eredeti, 1786-os fölirat így szól:
mint a makói hagyma, „ISTEN KEGYELMÉBÔL MÁSODIK
vagy a szegedi paprika. JOSEF ENGEDELMÉBÔL ÉPÍTTE-
A dicsôség TETT EZ A HÁZ ÁLDOT LÉGY OH
Gémes Ferencé, OROSHÁZ MDCCLXXXVI ESZTEND
a szegény T. SIMONIDES JÁNOS P SZALAY GY
molnárlegénybôl lett B ALAT.”
nagy vállalkozóé. A templomkertben helyezték el az
A történelmi 1831-es koleraemlékmûvet, a keleti
Magyarország részen a városalapítók emlékére állí-
57 városában volt önálló, tottak egy márvány obeliszket (1994).
általa irányított Hagyományosan 1995-tôl évente egy
„Gémes-féle orosházi régi lelkésznek és egy tanítónak emel-
kenyérsütöde.” Talán nek emlékkövet. (Az evangélikus
500 orosházi asszony egyháznál hétköznap délelôttönként
sütötte a kenyeret szerte van hivatal, a látogatásokat elôre ké-
az országban. rik bejelenteni a 68/412-402 telefonon
Mondják, amikor vagy a Thék Endre utca 2. szám alatti
Gémes Ferenc irodában.)
Orosházára érkezett, A templom déli fôbejáratával szem-
még írni sem tudott. ben az 1845-ben klasszicista stílusban
Néhány évvel késôbb épült evangélikus lelkészlak földszin-
az egyik iskolamester tes, kontyolt tetejû épület, ív-pillérso-
tanította meg a nevében ros tornáccal, melyet a helyiek alvégi
szereplô kilenc betûre parókiának hívnak. (Gyôry Vilmos tér
9 zsák búzalisztért. 3). 1994-ben helyezték el a mûemlék
A fényûzô életmódot jellegû épület falára Gyôry Vilmos
folytató Gémesnek (1838–1885) evangélikus lelkész, író,
biztosítási csalásai miatt mûfordító, emléktábláját, aki 1862-tôl
menekülnie kellett. 1876-ig lakott a házban.
Amerikában halt meg. A templom északi részén található
az 1854-ben szintén klasszicizáló stí-
lusban alkotott felvégi parókia (Tán-
csics u. 1.) mûemlék jellegû épülete,
amelyrôl sajnos néhány évtizede egy
renoválás során eltüntették a díszítô
lizénákat.
A templom mögött, a kis köz másik
oldalán lévô copf stílusú evangélikus
gyülekezeti ház és iroda (Thék Endre
utca 2.), 1792-ben épült neobarokk
díszítô elemekkel. Érdekes a gyüleke-
zeti terem mestergerendás fa mennye-
zete, valamint az eredeti felirat és ajtó-
vasalás. 1744-tôl ôrzik itt az egyház
120
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
iratait, anyakönyveit, jegyzôkönyveit
a levéltárban.
Elôzetes engedéllyel látogatható.
(Tel.: 68/412-402)
A túloldalon áll a Városi Képtár
(Thék Endre u. 1.).
Itt kapott helyet az 1979-ben alapított Ok-
tóber 6-a utcai képtár 500 négyzetméteres
kiállítótérrel. Megtekinthetô itt Boldizsár
István (1897–1984) gyûjteménye, valamint
Bolmányi Ferenc (1904–1990), Pap Gyula
(1899–1983), Csáki-Maronyák József (1910)
festômûvészek és Müller Miklós (1913–
2000) orosházi születésû Spanyolország-
ban élt fotómûvész állandó kiállításai.
Nyitva hétfô kivételével 9–15 óráig.
Tel.: 68/ 412-523
Városképi jelentôségû épület a
Gyôry Vilmos tér és a Kossuth Lajos
utca sarkán álló üzlet- és bérház, amit
az evangélikus egyház építtetett 1910-
ben. A Kossuth Lajos utca a város
fôutcája. A térré szélesedô részén ta-
lálható római katolikus templom
1922-ben épült. A tér Széchényi Mik-
lós nagyváradi püspökrôl kapta a ne-
vét, aki tetemes összeggel járult hozzá
a templom fölépítéséhez, s halála
után itt, a kriptában helyezték örök
nyugalomra. A sírt fekete márványból
készült fedôlap borítja, a sírkápolna
hátsó részén három és fél méteres fe-
kete márványkereszt áll, rajta fehér
márványból, Krisztus mûvészi kivite-
lezésû szobra a Szent Szívvel. A sír-
emléket Sieger Albin és Szôts Imre, a
szép Krisztus-szobrot Horváth Ador-
ján alkotta. A templom kertjében,
fenyôk és lombos fák között 1938-ban
elhelyezett Pietà címû szoborkompo-
zíció, ismeretlen mûvész munkája.
A Kossuth utca páratlan oldalán el-
érjük a Petôfi Sándor Mûvelôdési
Központot (1. sz.). Az épület elôtt áll
Petôfi Sándor mészkô mellszobra,
mely Rajki László alkotása (1988). To-
vábbhaladva jutunk el az Árpád-kert-
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

be (1896), ahol a Pásztor János által

készített bronz Hôsök szobra (1927)
mellett százéves fák is láthatók. A kert
mögött az Elôd utcában a volt polgári
iskola, ma József Attila Általános Isko-
la (1894) szép kétemeletes klasszicis-
ta épülete áll. A Könd utcára érve bal-
ról látható a Vásárcsarnok (1997), il-
letve a környékén kialakított piac,
ahol érdemes elidôzni, vásárolni.
Sétáljunk vissza a Gyôry Vilmos tér-
re! A Gyôry Vilmos tér délnyugati ol-
dalán húzódik a volt Hangya üzletsor
(1903), elôtte a Szent István-szobor
(Rajki László, 2000), majd a Szabadság
téren áll Kossuth Lajos egész alakos
bronzszobra (Horvay János, 1904),
mellette a Hotel Alföld vonja magára a
figyelmet.
Ha befordulunk a kis Vörösmarty
utcába, balról látható a Liszt Ferenc
Zeneiskola (1955), udvarán Bartók
Béla szobra (Rajki József, kb. 1956).
Visszatérve az utca elejére vessünk
egy pillantást az Ady E. u. 2. szám
alatti épületre, amely az 1870-es évek-
ben késô romantikus stílusban épült.
Uradalmi tiszti lakásnak készült, majd
fôjegyzôi lakás volt. A földszintes
épület ablakai romantikus fôpárkány- Történelmi Emlékparkot (1994) Szer- Belvárosi utcarészlet
nyal, klasszicista ablakkeretekkel ké- vátiusz Tibor tervei alapján. A park
szültek. Az udvari szárnynak pilléres északi részére került Antal Károly
boltozott a tornáca. Az épület város- 1969-ben fölavatott Táncsics Mihályt
képi jelentôségû. ábrázoló egész alakos szobra. 1983-
Ha a Gyôry Vilmos tér felé hala- ban Berics Pál és László Péter reliefjét
dunk, a régi Orosháza hangulatát idé- Rajki László szobrászmûvész az iskola
zi a helyiek által meszes kisközi üzlet- és a Darvas Kollégium közötti részen
sornak (ma Mikszáth Kálmán utca) helyezte el. A széles Táncsics utca pá-
nevezett 15 üzletbôl álló 1911-ben ké- ros oldalán sétálva elhaladunk a Bíró-
szült épületegyüttese. Szemben a ság (1925) szépen rendbe hozott épü-
Táncsics Mihály Gimnázium és Szak- lete elôtt (10. sz.), a túloldalon, a 21.
középiskola (1951–1955) hatalmas sz. házon találhatjuk Jászay-Horváth
neoklasszicista épülete áll (Táncsics Elemér (1888–1933) jeles költô em-
u. 2.). A belsô elôtérben a névadó léktábláját. Az 1917-ben épült refor-
Táncsics egész alakos bronzszobrát mátus templom (Táncsics utca) 32
helyezték el. (Márton László, 1952). méteres neogótikus építménye zárja
Az iskola elôtti téren alakították ki a le az utcát.

121

A Táncsics Gimnázium Innen balra a Könd utcában, egy
és a Történelmi használaton kívüli víztoronyból 1983-
Emlékpark ban Kútmúzeumot alakítottak ki,
amely az ország eddig egyetlen ilyen
jellegû gyûjteménye.
Ipartörténeti mûemlékké nyilvánítása
Az orosházi népi folyamatban van. Állandó kiállítása az
építészet jellegzetes Ásott kúttól a víztoronyig címen a víz-
emlékei a napsugaras nyerés és felhasználás történetét szem-
fa oromzatú házak. lélteti. A víztorony udvarán szabadtéri
A napsugárdísz fémkútbemutató látható.
félkörben terjed szét Nyitva elôzetes bejelentkezés alapján.
az oromzat trapéz alakú Könd u. 1. sz. Tel.: 68/311-048, 312-309.
felsô kétharmadában A kulcsot a közelben lakó Kiss Horváth
vagy felében, néha Sándor ôrzi.
festéssel is gazdagítják, Sétáljunk vissza az Eszperantó ut-
de jut a napsugár- cán át a Táncsics utcával párhuzamos
motívumból Zombai utcán! A 7. számú ház város-
az oromtáblák zsalus képi jelentôségû épület. Az 1870-ben
alsó felének kora eklektikus stílusban épült magtár
két sarkába is. egy gazdaház tartozéka. A bejárati
Néha az utcai bejárati vasajtó középen rozettával, négy sar-
kapu felé is kerül kában gazdag legyezôdíszítéssel ké-
napsugár díszítés. szült. A kapu két oldalán szellôzô-
Míg 50 évvel ezelôtt nyílás, rozettával díszített vaslapok-
sok tucat volt belôle, kal. A magtár mellé még egy nyári
2000-re mindössze konyha és kemence is épült.
15 ilyen ház maradt A belváros mellékutcáiban a hagyo-
Orosházán. mányos, orosházi népi építészet nap-
122
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
sugaras fa oromzatú illetve paraszt-
barokk házai mellett a legmodernebb
villák is megtalálhatók.
A túlsó sarkon, a Dózsa György u.
5. sz. alatt található a Szántó Kovács
János Múzeum.
Elnevezését az alföldi agrárszocialista
mozgalom vezetôjérôl, Szántó Kovács Já-
nosról (1852–1908) kapta. Az elsôsorban
néprajzi, helytörténeti és régészeti gyûjte-
ményt egy 1930-as évekbeli polgárházban
helyezték el. A mintegy 15 ezer tárgyból
álló anyag legértékesebb része az állandó
tárlaton látható. A Nyolc nemzedék élete
címû kiállítás 1744-tôl, Orosháza
újratelepítésétôl követi nyomon a város
történetét. Bemutatja az állattartás, a föld-
mûvelés, a fontosabb kézmûves iparágak
eszközeit, a régi helységháza emlékeit (bí-
rói szék és pálca), Thék Endre orosházi
gyáros bútorait és az itt élô mûvészek al-
kotásait.
Nyitva hétfô kivételével 9–15 óráig.
Tel.: 68/412-853
Az elôkertben a névadó mellszob-
rát (Cs. Kovács László, 1960) valamint
a helyi lakatosmesterség remekét, egy
gyönyörû vaskaput láthatunk.
A szomszédos épület a Dózsa u. 7.
szám alatti Justh Zsigmond Városi
Könyvtár (1949). Az utóbbi évtizedek-
ben rangos helytörténeti gyûjteményt
állítottak itt össze.
Nyitva hétköznapokon 10–18 óráig.
Tel.: 68/412-384
A könyvtár elôtt az 1891. május 1-je
tiszteletére állított emlékmû látható
(Rajki László, 1966). Továbbhaladva a
Dózsa u. 29. sz. alatt Ilovszky Béláné
magánképtárát tekinthetjük meg.
Nyitva elôzetes bejelentkezés alapján.
Tel.: 68/411-683
A mûvész a saját alkotásait mutatja
be az érdeklôdôknek. Szemben a Dó-
zsa u. 14. szám alatt láthatjuk az 1910-
ben épült egykori Gémes-palotát. Az
orosházi kenyér hírnevének megala-
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

pozója, Gémes Ferenc (1864–1915)

építette és a szecesszió stílusjegyei
fedezhetôk fel rajta.
Az utca végén jutunk el a Darvas Jó-
zsef Irodalmi Emlékházhoz.
Itt töltötte gyermekéveit a késôbbi író és
politikus (1912–1973). Az emlékszobában
megismerkedhetünk Darvas József élete
és munkássága címû irodalmi kiállítással,
mellette látható a Dumitrás család eredeti
tárgyakkal berendezett szobája és kony-
hája, valamint az író bátyjának, Dumitrás
Mihálynak a bognármûhelye. A kertben
egy teljesen új szárnyat emeltek, ahol a
Békés megyei Irodalmi Gyûjtemény ka-
pott helyet. Itt a megyei kötôdésû írók ha-
gyatékát gyûjtik össze: Féja Géza, Szabó
Pál, Szabó Magda stb. Elôzetes bejelentke-
zés alapján kutathatnak is az irodalom lomtörténész, a Magyar Tudományos A Szántó Kovács János
iránt érdeklôdôk. Akadémia egykori tagja. Múzeum néprajzi,
Nyitva kedd, szerda, szombat, vasárnap A temetô keleti részén található a helytörténeti és
10–15 óráig. Dózsa u. 74. magyar hôsi temetô, a ravatalozó mel- régészeti gyûjteményt
Tel.: 68/41l-693 letti kerítés falán a második világhá- is bemutat
A 47-es út irányában, a Rákóczi F. út ború orosházi áldozatainak nevét fel-
végén található a Millenniumi domb, soroló emléktáblákat 1997-ben avat-
melyet 1896-ban létesítettek. A dom- ták.
bon korabeli fák állnak, köztük két
kocsányos tölgy. Az út túloldalán az
Alvégi temetô van (Báthory u. 26.),
ahol az 1835-ben épített szabadkémé-
nyes sírásóház megtekintését ajánl-
juk. A sírásóház mûemlék jellegû épü-
let, az evangélikus egyház tulajdona.
Kétszobás, pitvaros, konyhás lakó-
ház, vert falakkal. A szobákat sarok-
ablakok világítják meg. Alföldi típus,
1835 körül épült. Érdemes elidôzni az
évszázados síremlékek között. Itt
nyugszanak: Balassa Pál (1812–1858)
és Mikolay István (1791–1862) evan-
gélikus lelkészek, Lehoczky József
(1829–1899) katolikus plébános, aki
részt vett az 1848– 49-es szabadság-
harcban, Mokry Sámuel (1832–1909)
búzanemesítô, László Elek (1841– Szántó Kovács János
1919) Orosháza elsô községi orvosa, szobra a múzeum
Hegedûs István (1848–1925) iroda- udvarán

123

A Gyopáros-tó A vasúti síneken áthaladva balra ta-
a malommal lálható a Rágyánszki Arborétum, me-
lyet id. Rágyánszki János kertész alapí-
tott 1952-ben. A róla elnevezett arbo-
rétumot ma az alapító özvegye és fia
gondozza.
Gyopáros-tó feltehetôen A növények tudományos kutatási célokat
az egykor itt is honos szolgálnak, a 3 hektáros örökzöldekben
gyopár virágról kapta és fenyôkben gazdag gyûjtemény sokezer
elnevezését. egyedszámot képvisel. A mamutfenyô- és
Környékünkön cédrusállomány alkalmazkodott a hazai
az iszapgyopár fordult idôjáráshoz. Az országban egyedül itt ta-
elô, melynek szára ágas, lálható chilei Araucaria fenyôfa. Az alapító
fehéren gyapjas vagy bronzszobra (Mosoni King Sándor, 1974)
kopasz, a levelek a lakóház elôtt, a Gárdonyi Géza u.12. sz.
hosszabbak elôtt áll.
a fészekcsomónál. Csak elôzetes bejelentkezés alapján lá-
togatható. Gárdonyi Géza u. 12.
„…ezen vízben olly Tel.: 68/4l2-696
hatásos s magukban Orosházi látogatásunkat kössük
olly gyógyerôt tartalmazó össze Gyopárosfürdô megtekintésé-
elemek vannak, hogy vel! A Szentesi úton a Tûzoltóság és a
annak elhanyagolása Pipis-malom mellett elhaladva, a vas-
és a szenvedô emberiség úti sorompókon átjutva a tornyos
részére hasznosításának Csicsova-villa (ma Diófa vendéglô)
elmulasztása méltán látható. Jobbra fordulva elérjük Gyo-
vétkes gondatlanságnak párosfürdôt, melyet a két világháború
tekintethetnék…” között az „Alföld gyöngye”-ként em-
124
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
legettek.Gyopáros ma ismét méltó ré-
gi hírnevéhez, termálvizét gyógyvízzé
nyilvánították, így jelentôs fejlôdés
elôtt áll. Egész évben üzemel a fedett
medence, két szabadtéri termál me-
dencéje, egy-egy versenyuszoda,
gyermek- és tanmedence várja a fü-
rödni és gyógyulni érkezô vendége-
ket.
Vizének elemzését 1869-ben László
Elek községi orvos végezte el. Megál-
lapították, hogy a tó vize gyógyhatá-
sú, így alkalmas mozgásszervi, króni-
kus izületi, reumás, valamint nôgyó-
gyászati betegségek gyógyítására.
Termálvizes medencéit mélyfúrású
kutak táplálják, 50 méteres feszített
víztükrû szabadtéri versenyuszodája
közkedvelt. Gyopáros arculata az el-
múlt évszázadban formálódott, a régi
idôk jelképévé vált a víztorony
(1925), ugyanakkor tucatnyi magán-
villát is építettek. Az utóbbi idôben 60
ezer négyzetméterre bôvítették a
zöldterületet. A gyógymedencével
egybeépített épületben vízi- és fiziko-
terápiás kezeléseket, csoportos gyógy-
tornázást is végeznek. Lehet szaunázni
és úszásoktatás is folyik. A tó környé-
kén megfelelô parkolóhelyet létesítet-
tek, több szálloda, étterem és egyéb
vendéglátóhelyek gondoskodnak a
vendégek kellemes idôtöltésérôl. A 75
ezer négyzetméter felületû Hármas-
tavon (északi-, középsô- és déli) csó-
nakázási, vízibiciklizési lehetôségek
vannak, hajómodellezési versenyeket
rendeznek, a horgászás is biztosított.
A fürdô területén lehetséges a kem-
pingezés, a tó nyugati részén faházak
bérelhetôk.
A városon kívül érdemes felkeresni
a Monori-ttanyákat. Ha a Csorvás felé
vezetô 47-es úton hagyjuk el a várost,
elhaladunk a világszínvonalat kép-
viselô Üveggyár, a Mezôgép, a Kazép,
a kerámiát gyártó Cerlux ipari épüle-
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

tei mellett és 5 km után elérjük az egy-

kor híres Monori csárdát (Belsômono-
ri tanyák 48.). A barokk épületet 1750
körül építtette a Harruckern család.
Vertfalas, nádtetôs épület, két nagy
vendégszobával, nagy konyhával,
kamrával, istállókkal, cselédszobák-
kal. Az épület városképi jelentôségû.
Jelenleg nem üzemel.
A hagyomány szerint Rózsa Sándor
is járt itt.
A közelben áll egy népi lakóház, a
Holecska József-féle bokortanya,
mely 1900 körül épült. Lakó- és gaz-
dasági épületekbôl áll.
Az 1760 óta Orosházához tartozó
Gáspártelken, a kiscsákói Geist-ma-
jorban fekvô vadászkastélyt ifj. Geist
Gáspár 1880 körül terveztette valószí-
nûleg Ybl Miklóssal. Az eklektikát ban a Nemzetközi Lóverseny várja az A kiscsákói
reprezentáló tornyos épület évek óta érdeklôdôket, októberben pedig Geist-kastély
német magántulajdonban van. Az ek- Nemzetközi Solymász Találkozón ta- magántulajdonban van
lektika változatos tömegû épülete, lálkoznak a solymászok, akik a világ
kváderezett falsarokkal, barokkos minden részérôl érkeznek ide e ritka A Tessedik Táncegyüttes
részletkiképzéssel. A fôpárkány alatt szakmai program kedvéért. bemutatója
körös-körül páratlanul gazdag, színes,
széles táblás, virágos, alakos sgraffito
díszítéssel: az épületnek csak ez a ré-
sze mûvészi. A kastély a folyamatos
felújítás miatt nem látogatható.
Orosháza egyik legnépszerûbb ren-
dezvénye a tavaszi Szárnyas Fesztivál,
mely a híres baromfitenyésztés hagyo-
mányait ôrzi. Az 1880-as években me-
gyeszerte itt volt a legjelentôsebb a ba-
romfitenyésztés és -kereskedelem, a
helyi piacokra 20–30 km-es körzetbôl
is jöttek a vásárlók. Az orosházi liba
messze földön keresett árucikk volt. A
fesztivál kiállítást, árubemutatót, a
szárnyas termékekbôl készült kóstolót
és gazdag szórakoztató programokat
is kínál.
Minden áprilisban Nemzetközi Nép-
tánc Találkozó, minden júliusban
Orosházi Mûvészeti Mûhely gazdagítja
a város programkínálatát. Augusztus-

125
 OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

Nagyszénáson a három- NAGYSZÉNÁS a mûvelôdési ház parkjában az 1848

holdas területen
elhelyezkedô, termálvízre
épült Parkfürdô jelenleg
zárva van.
A fürdô 33 méteres
versenymedencével,
gyermek- és gyógy-
medencével, valamint
három, kis fedett
medencével és kádfürdôvel
rendelkezik. Vize jó
hatással lenne a keringési
zavarokra és ízületi
bántalmakra. További
üzemeltetéséhez
százmilliós nagyságrendû
fejlesztés szükséges.
Irányítószám: 5931 Lakosság: 5910
Az Orosházától 12 km-re északra,
Szarvastól 25 km-re délkeletre találha-
tó település megközelíthetô közúton
és vonattal az Orosháza–Mezôtúr
szárnyvonalon. Zsigmond király
1403-as adománylevele említi elôször,
1482-ben Mátyás király Corvin János-
nak adományozta. A XVI. században
a megye jelentôs települése, de az
1596-os török dúlás ezt az ôsfalut is
lerombolta. Mai története 1818-ra
nyúlik vissza, amikor a birtokos Ká-
rolyi család egy napszámos falut ala-
pított a jelenlegi településtôl északra.
A régi iskolánál található az elsô vi-
lágháborús hôsök emlékmûve (1925),
és az 1956-os forradalomra emlékezve
állítottak oszlopot 1991-ben, ugyanak-
kor a Mendöl téren a második világhá-
borúban elesettek emlékére avattak
emlékmûvet. Szemben az evangélikus
parókia falán emléktábla jelzi a köz-
ség jeles tudósának, Mendöl Tibornak
(1905–1966) szülôhelyét, melyet 1980-
ban helyeztek itt el. A Gádorosi út
melletti temetôben szintén van elsô vi-
lágháborús emlékmû, itt 14 egyforma
sír alatt nyugszanak a hôsi halottak.
A település nem védett, értékes fa-
matuzsáleme az egykori kastély park-
jában található kocsányos tölgy, mely
110 éves, 25 méter magas, és 330 cen-
timéter a kerülete. (A kastélyt lebon-
tották.)

GÁDOROS Az új községi temetô ravatalozójával

Justh Zsigmond
(1863–1894) író.
Mûveiben a nép életét
reálisan ábrázolja. Fôbb
mûvei: A puszta könyve,
A pénz legendája, Gányó
Julcsa, Delelô, Fuimus
és egyéb elbeszélések.
Naplója is többször
megjelent. Birtokán
parasztszínházat alapított.
A klasszikus és népszín-
mûveket a birtokán élô
és dolgozó parasztok
adták elô. Páratlan értékû
mûgyûjteményének
és levelezésének jelentôs
része elkallódott.
A nyarakat a Justh-
birtokon töltötte,
ôsszel egy-egy inasa
kíséretében melegebb
égtájakra utazott
tüdôbetegségét
gyógyíttatni.
Irányítószám: 5932 Lakosság: 4330 szemben áll Justh Zsigmond író
(1863–1894) márvány síremléke, ame-
Nagyszénásról Gádorosra tartunk. lyet 1963-ban helyeztek ide a Justh-
Vasúton is megközelíthetô, az Oros- majorból.
háza–Szentes vonal egyik állomása. Érdekesség, hogy ebben a
Gádoros Árpád-kori település, me- temetôben nyugszik Udvardi
lyet a tatárok 1241-ben felégettek. Kossuth Lászlóné, aki Petôfi
Egy 1436-ból származó királyi elsô szerelmének unokája volt.
adománylevél említi mint Gado- A település szobrokban és
ros-pusztát, neve a település ôsi emlékmûvekben gazdag. Szer-
templomának elôcsarnokára, gá- vátiusz Tibor Anya gyermeké-
dorára utal. Az újratelepülés éve vel (1985) címû szobra az új is-
1826. Báró Dezséri Rudnyánszky kolánál került elhelyezésre.
Sándor ekkor kötött szerzôdést (Iskola u. 4. sz.) Az elsô vi-
a földek megmûvelésére az lágháborús emlékmû a Fô
orosházi és szentesi lakosok- utca és a Kossuth utca
kal. 1901-ig a Bánfalva nevet sarkán áll, melyet
használták. A néphagyo- Borbás Tibor készített
mány szerint az oda- 1989-ben.
települôk megbánták dön- A Justh Zsigmond
tésüket, az elnevezés tehát Mûvelôdési Ház (Kos-
a bánat szóból ered. Mások suth u. 16.) elôcsarno-
szerint azonban egyszerûen kában helyezték el a név-
Rudnyánszky báró nevezte el Justh Zsigmond adó szobrát (Nyári József,
így új birtokát. síremléke 1963). A dr. Hidasi László

126
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
községi orvosról elnevezett téren a
róla mintázott mellszobor tekinthetô
meg (Tóth Béla, 1993). Az erdélyi Tor-
ja testvértelepüléstôl kapott székely-
kapu és kopjafa, az 1848-as forrada-
lom emlékmûve (Tóth Béla, 1999) és
CSORVÁS
Irányítószám: 5920 Lakosság: 6000
A 47-es fôút mentén található köz-
ség Orosházától l6 km, Békéscsabától
19 km-re fekszik. Vonattal a Békéscsa-
ba–Szeged vonalon juthatunk Csor-
vásra. Neve feltehetôen a csorva szó-
ból ered, ami homokos területet je-
lent. Régóta lakott hely, a közelmúlt-
ban Árpád-kori falu maradványait tár-
ták föl a régészek. Elsô írásos említé-
se 1217-bôl való, majd folyamatosan
elôfordul 1596-ig. A mai Csorvás ala-
pítását 1857-tôl számíthatjuk, amikor
gyulaiak, majd késôbb orosháziak te-
lepedtek le a puszta két pontján.
1870-tôl indult a vasúti közlekedés,
ami föllendítette a gazdasági és a tár-
sadalmi életet.
A korona felajánlása címû millenniu-
mi emlékmû (Fûz Veronika, 2000) is a
téren látható. Szép épületei közül
megemlíthetô a Makovecz Imre tervei
alapján készült Nagy u. 26. és a Mus-
kátli u. 10. alatti lakóházak.
Utcáit sakktáblaszerûen alakították A csorvási határ
ki. 1950 után csak 1970-ben nyerte
vissza ismét a nagyközségi rangját. A Bartók Béla szülei
fôtéren elhelyezett elsô világháborús Csorváson kötöttek
(Horváth Géza, 1928) és második vi- házasságot 1880-ban,
lágháborús emlékmû (Mladonyiczki maga Bartók is
Béla, 1990) a csorvási áldozatokra többször járt Csorváson
emlékezteti a ma emberét. Itt találha- népdalgyûjtô
tó a település alapításában is jeles- körútjai során.
kedô földbirtokos, Stojanovits Szilárd Ifjabb Bartók Béla
1848-as nemzetôrkapitány bronz szo- édesapjáról írt
borportréja (Mihály Gábor, 1998) va- könyvének
lamint egy igen szép Szent István-em- bevezetôjében írja:
lékkutat avattak (Mihály Gábor) 2000- „A Borsod megyei
ben. Esztétikus épület a modern Borsodszirákról
mûvelôdési központ. A Petôfi-puszta származó Bartók család
kiskastélyának hatalmas parkjából egyik ága
mára már csak 10 hektár maradt, érté- a 19. század elején
kes fáit azonban így is érdemes meg- Dél-Magyarországra
nézni. (Az épület elhanyagolt, nem lá- költözött.”
127
 OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

A katolikus temetôben kialakították

a Bartók család emlékhelyét, az izrae-
lita temetôrészen holocaust emlék-
mûvet állítottak. A település igen sok
helyi védettségû természeti értékkel
rendelkezik. Ezek között megtalálha-
tók fák, fasorok, kiserdô, nádasok,
ôsgyep, még akácfasor is. Említést ér-
demel a község határában lévô
ôsgyep – sajnos nem látogatható –, a
védett erdélyi hérics virágzik itt.
Kiváló a termôföldje, ezért évente,
szeptemberben megrendezik a Csor-
vási Aratóünnepet. A résztvevôk han-
gulatos falusi környezetben ismer-
kednek meg az aratás hagyományai-
val, eszközeivel. A kézi aratóverse-
Az Általános Mûvelôdési togatható.) A Károly-majori raktár- nyen a különbözô nemzetiségek (ma-
Központ épülete épület és a Rudolf-majori Wenck - gyar, szlovák, román) képviselôi nép-
Csorváson heim-kastély tetszetôs épületei jobb viseletbe öltözve vesznek részt. A na-
idôket láttak. A kastély 4 hektáros pot aratóbál zárja. Vendégváró prog-
parkjában 18 lombos, 8 cserjefaj és 3 ram a minden év augusztusában
örökzöld fafajta megôrzôdött az utó- megrendezendô Nemzetközi Fúvós-
Neves fa volt kor számára. zenekari és Mazsorett Fesztivál is.
a Topoly-fa Gerendás
külterületén, a csorvási
határ közvetlen GERENDÁS rajzai, s elkészült néhány festménye
közelében. Hatalmas Irányítószám: 5925 Lakosság: 1660 is. Közülük leghíresebb a Búsuló be-
termetû öreg fa volt, így tyár. A témát a gerendási és apácai
a templomtornyokhoz A Csorvástól 6 km-re délre fekvô egykori betyárvilág adta.” (Dr.
hasonlóan az arra községet közúton érhetjük el. 1418- Czeglédi Imre)
járónak irányt mutatott ban említi oklevél, jelentôs falu lehe- Gerendási birtokán eredményesen
a pusztában. A fehér tett, gerendákkal készült templom- foglalkozott búzanemesítéssel az elsô
nyár megöregedett, mal. 1596-ban elpusztult, 1740-tôl magyar búzanemesítô, Mokry Sámuel
a villám is sokszor Csaba közlegelôje volt. 1846-ban a (1832–1909). A mai község mint
belecsapott, puszta nyugati részét az Apponyi csa- Nagygerendás-puszta 1924-ig Békés-
letöredeztek ágai, lád birtokolta, 1862-tôl katolikus csabához tartozott, azután lett önálló
s lassan kiszáradt. temploma és tornyos iskolája volt. Az település.
1987-ben végleg 1860-as években többször megfordult A község fôterén 1929-ben készült
elpusztult. Nem maradt itt a pályakezdô Munkácsy Mihály el az elsô világháborús áldozatok em-
azonban utód nélkül, festômûvész. lékmûve, tetején a turulmadárral, mel-
mert utolsó, élô „Gerendás határában 255 kishold lette két oldalon a második világhá-
hajtásaiból fákat bérlete volt Munkácsy nagybátyjának, ború helyi áldozatainak emlékmûve.
neveltek és az 1995-ös Reök Istvánnak. Munkácsy 1863-ban Szemben a Dózsa György utcán
Föld Napján a kipusztult és 1865-ben több hónapot töltött a 1848–49-es emlékmû áll. Evangélikus
Topoly-fa helyére gerendási tanyán. Naponta belovagolt templomát 1937-ben Áchim Mihály
visszaültették. a majorságba, miközben szaporodtak tervezte. A mûvelôdési ház (Kossuth

128
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

u. 20.) elôtt Gera Katalin szép bronz Pusztaföldvár

leányakt szobra látható (1978). A határában volt egy kút,
Petôfi utca 2. szám alatti községháza a legenda Harangos-
falán millenniumi emléktáblát leplez- kútnak nevezte.
tek le, mely elôtt a 70 évvel ezelôtt A néphit szerint
épült betonútra emlékezve tiszteleg- a pusztaföldváriak
tek 2000-ben és Az ország elsô beton- a tatárok vagy a törökök
útja címû piramisszerû emlékmûvet dúlása idején hírül
állították fel. vették, hogy ki akarják
Helyi természetvédelmi érték a köz- fosztani falujukat.
ségbe vezetô Kossuth Lajos utcai hárs- Erre minden pénzüket,
fasor, és a Petôfi úti tölgyfasor, melye- aranyukat, ezüstjüket
ket Apponyi-Gerendás fasoroknak is egy harangba tették,
neveznek a birtokos család és a falu a kútba eresztették,
nevébôl adódóan, valamint a katoli- majd elföldelték.
kus templom környezetében lévô hár- A veszély elmúltával
sak, különös tekintettel a parókia ud- ki akarták húzni,
varán álló legöregebb hársfára. A falu de az visszazuhant
lakóinak természetszeretetét jellemzi, a mélységbe,
hogy a sportpálya melletti tó köré ar- és azóta is
borétumot terveznek telepíteni. ott nyugszik.
Mivel a település turisták által ke- A környéket ma is
vésbé látogatott, szálláshely csupán a harangosnak,
helyi vadásztársaságnál foglalható. A katolikus templom az ott folydogáló
kis eret Harang-érnek
nevezik.
PUSZTAFÖLDVÁR A község délkeleti részén két jelleg-
Irányítószám: 5919 Lakosság: 2110 zetes dombvonulat, a kelták által épí-
tett ókori földvár kettôs sáncának fal- A település értékes fái:
A község Orosházától 14 km-re ke- maradványai láthatók. Ezek: a Szôlôs a Polgármesteri Hivatal
letre fekszik, Medgyesegyháza irányá- felé vezetô mûút bal oldalán a udvarán található
ban. Közúton érhetjük el, kisvasútját Kistatársánc (itt emlékkövet avattak 110 éves mezei juhar,
megszüntették. Elsô írásos emléke 1996-ban), a jobb oldalon a Nagyta- és a parókia kertjében
1463-ból való, akkor Hunyadi-birtok. társánc. lévô 150 éves nemes
1596-ban elpusztult, 1841-ben tele- A Körös–Maros Nemzeti Park terü- dió.
pült újjá, mint kertész község. Oros- letéhez tartozik az a kiemelt értéket
háza községe 1884-ben 5200 holdat képviselô ôsgyep-maradvány is, me-
vásárolt meg a földvári tanyavilágból. lyet Kiss István botanikus fedezett fel a
A Polgármesteri Hivatal elôtt álló Nagytatársánc oldalában. A löszgyep- A Tatársánci ôsgyep
elsô világháborús emlékmûvet 1926- ben megtaláljuk a zsályákat, a sarlós csak a nemzeti park
ban avatták, a Szabadság téren lévôt, a gamandort, a csuklyás ibolyát, a csat- munkatársának kísére-
második világháború pusztaföldvári togó szamócát, az ebfojtó mügét, a kö- tében látogatható.
áldozataira emlékezôt (1989) a község zönséges borkórót, a macskaherét és a (Információ:
szülötte, Kiss Nagy András Kossuth-dí- jakabnapi aggófüvet is. A társulás fo- Körös–Maros Nemzeti
jas szobrász készítette. A szomszédság- kozottan védett, veszélyeztetett nö- Park Igazgatósága
ban 1956-os kopjafa áll (Szelekovszky vényfaja a kónya zsálya, vagy más né- Szarvas, Anna liget.
László, 1999). ven bókoló zsálya. Tel.: 66/313-855)

129
 OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

„Az egykori apácai tól nevezik Csanádapácának, 1945-ig

pusztára 1821-ben Csanád–Arad–Torontál vármegye ré-
telepített dohánykerté- sze volt, 1950-ig ismét Csanád megye
szeket a puszta akkori része, ezután került Békés megyéhez.
bérlôje. Az Alkotmány és a Felszabadulás
Minden telepített család utca keresztezôdésében a község újra-
5 hold dohányt volt telepítése emlékére emelt kopjafa áll,
köteles termeszteni. (Baki Krisztián, 1996), vele szemben
Az új telepítésû község találjuk az 1896-ban emelt millenniu-
hamarosan nevezetes mi emléket, egybeépítve az 1996-ban
hely lett a környéken, avatott 1100 éves emlékmûvel és táb-
de nem dohánykertészei, lával. A Millenniumi emlékparkban
hanem híres betyárjai látható a település két legöregebb fája:
tették ismertté. egy 1896-ban ültetett platán, közelé-
A dohánykertészet ben egy 140 éves nagylevelû hárs. A
XIX. századi hanyatlása Felszabadulás utcában lévô mûvelô-
után áttértek dési ház elôtt Arany János bronzszob-
a ciroktermesztésre, ra áll, melyet Vígh Tamás 1976-ban
amely jövedelmezôbb, A dohánykertész szobra készített. Az 1859-ben épített barokk
mint a gabonatermesztés. stílusú katolikus templom falán az
Betyártörténeteket CSANÁDAPÁCA elsô és a második világháború helyi
azonban még ma is Irányítószám: 5662 Lakosság: 2980 áldozatainak emléktábláját helyezték
ôriznek az apácaiak.” el (Felszabadulás u. 32.). Az evangéli-
(Dr. Czeglédi Imre) A település csak közúton közelít- kusok 1896-ban emelték templomu-
hetô meg, mi Pusztaföldvár felôl érke- kat (Hunyadi u. 2.). A Horváth Lajos
zünk. Elsô írásos emléke 1488-ból va- téren állították fel A dohánytermesztô
ló, 1596-ban a település elpusztult. szobrát (Mihály Gábor, 1988), a másik
1821-ben az egykori Apáca-pusztára oldalon, a községháza elôtt az
dohánykertészeket telepítettek, 1908- 1848–49-es emlékmû tekinthetô meg.

CSABASZABADI A Beliczey-kastély
Irányítószám: 5609 Lakosság: 430

A település csak közúton köze-

líthetô meg, mi Csanádapáca felôl ér-
kezünk. A csabai tanyavilágból 1993-
ban lett önálló település. Legjelen-
tôsebb épülete az 1870 körül épült
Beliczey-kastély, eklektikus és sze-
cessziós stílusjegyekkel, melyet 1910
táján bôvítettek. A klasszicizáló, osz-
lopos portikuszú épületet tornyos, ta-
golt tömegû villává bôvítették. A kas-
télyt Békés megye egykori fôispánja
építtette. Jelenleg kihasználatlanul áll,
a tervek szerint kastélyszállóvá alakít-

130
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
ják át. Védett természeti érték a kas-
tély 2 hektárosra zsugorodott parkja.
Különösen értékesek a kastélypark
öreg tölgyfái, valamint egy 120 éves
szomorú törpe tuja, vagy esernyôfa.
A falu látnivalói az Apácai úton he-
lyezkednek el. 1994-ben Szelekovsz-
ky László szép haranglábat faragott az
1936-ban Sopronban bronzötvözetbôl
készített 180 kilós harangnak. 1996-
KARDOSKÚT
Irányítószám: 5945 Lakosság: 1010
Az Orosházától 8 km-re délkeletre
fekvô település megközelíthetô köz-
úton és vasúton is. Elnevezése való-
színûleg a Kardos barma kútja névbôl
ered. Az Orosháza–Mezôhegyes vas-
útvonal 1893-as kiépítésekor Kardos-
kút állomás köré csoportosult a vásár-
helyi puszta közeli részének állat- és
terményszállítása. 1949-ben önálló
községgé nyilvánították, 1950-ben az
14 315 hold területen, 2706 lakossal,
114 belterületi házzal megalakult köz-
ban új címert (Patai János) és zászlót
(Erdeiné Magyarfalvi Mária) avattak.
1997-ben millecentenáriumi kopjafát,
1992-ben emléktáblát helyeztek el az
iskola udvarán. A tábla elhelyezésére
az általános iskola újbóli mûködtetése
alkalmából került sor, mivel ott 17
évig nem tanítottak. 2000-ben millen-
niumi emléktáblát avattak, melyet a
községháza épületén helyeztek el.
séget Békés megyéhez csatolták. A te- A kardoskúti Fehér-tó
lepülést a határában föltárt olaj- és nemzetközi jelentôségû
gázmezô tette ismertté, a szénhidro- madárvonulási
génipar egyik központja lett. gyülekezôhely
Evangélikus templomát Ravasz Fe-
renc és Frecska János tervezte (1937),
elôtte áll a második világháborús em-
lékmû, Cseh Zoltán és Bencsik Már-
ton alkotása. A Március 15-e téren a
Polgármesteri Hivatallal szemben
lévô parkban helyezték el az 1848-as
és 1956-os forradalmat idézô Kalmár
Márton szoborkompozícióját (1999).
A templomtól 4 km-re elérjük a
Pusztaközpontot, mely a Körös–Ma-
131

A koratavasz egyik ros Nemzeti Park bemutató központ-
legszebb védett virága ja. A kardoskúti Pusztaközpontban ta-
a sárga nôszirom, lálható a Fehértó történetét, állatvilá-
mely erdei tisztásokon gát bemutató kiállítás, melynek meg-
virágzik tekintését minden ideérkezô látogató-
nak javasoljuk. (KMNP Pusztaköz-
pont, 5945 Kardoskút, Tanya 251.
Tel.: 68/429-262)
A Fehértó medre a Maros egyik
mellékágából alakult ki, vízellátása
igen sajátos, hiszen a felszíni vizek
mellett alapvetô szerepet töltenek be
a fakadó források, ezek a felszín alatti
vizek táplálják a tavat. Területe néha
2 km2-re is megnövekszik. Erôsen szi-
kes vizû. Aszályos idôszakokban hó-
napokra, sôt akár egész évre is kiszá-
radhat a tófenék, míg csapadékos
idôszakokban folyamatosan vízzel
borított a felülete. Az ingadozó vízjá-
rás alakítja ki a szélsôségesen szikes
132
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
körülményekhez alkalmazkodott só-
ballás és bajuszpázsitos társulások el-
terjedésének határát. Ôsszel találkoz-
hatunk a védett vetôvirággal, amikor
a tömegesen nyíló sárga virágú növé-
nyek a tó déli oldalán lévô gyepet be-
borítják. A tó és a környezô mély fek-
vésû laposok fészkelô madárfajai kö-
zött meg kell említeni a fokozottan vé-
dett gulipánt, gólyatöcsöt és az egész
Kárpát-medencében veszélyben lévô
széki lilét. A bíbic, a piroslábú cankó
és a nagy goda a környezô gyepek ta-
vaszi képétôl elválaszthatatlan, a sás-
ka, szöcske után kutató kék vércsével
pedig gyakran találkozhatunk a lege-
lôkön.
A Fehér-tó számára a nemzetközi
elismerést a tavaszi és ôszi vonulások
alkalmával megjelenô vízimadarak
százezres tömegei jelentik. A füves
pusztán és a környezô mezôgazda-
sági táblákon táplálkozó, és a tavon
pihenô, illetve éjszakázó madárcsapa-
tok felejthetetlen látványt nyújtanak a
nemzeti parkba érkezô vendégek szá-
mára. A gyülekezô vadrécék, a vonu-
ló parti madarak, sirályok, az ôszi hó-
napokban megjelenô darucsapatok és
vadludak száma néha eléri a százez-
res nagyságot is. Olyan fokozottan vé-
dett ritka madarak, mint a vörösnyakú
lúd és a kis lilik is rendszeres látogatói
a vásárhelyi-pusztának a vonulási
idôszakban. A pihenô madarak nyu-
galmának megôrzése érdekében a Fe-
hértóhoz csak a Pusztaközpont enge-
délyével, szakvezetô kíséretében le-
het eljutni.
A Körös–Maros Nemzeti Park a rac-
ka, cigája és magyar szürkemarha ál-
lományát a Fehértó szomszédságában
található Sóstói-telepen helyezte el. A
fontos génmegôrzés mellett a kör-
nyezô gyepek természetvédelmében
is alapvetô szerepet töltenek be a
legelészô állatok.
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

TÓTKOMLÓS Az evangélikus
Irányítószám: 5940 Lakosság: 7210 templom tornyát sokan
a megye legszebb
Az 1993 óta városi jogállású telepü- templomtornyának
lés hat fontosabb útvonal összefutásá- tartják
nál fekszik. Mi Kardoskút felôl érke-
zünk. A telepítési helyét meghatározó
Száraz-ér (hivatalos nevén a Sámson-
Apátfalvi Szárazér) szerencsésen ta-
golja a belterületet. A medrét kísérô
vízinövények, a helyenkénti magas
partja különös hangulatot árasztanak.
Tótkomlós a dél-alföldi szlovákság
legtöbb hagyományt megôrzô kisvá-
rosa. A kitelepülések, az evangélikus
egyház, a középiskola, a nagy piacok,
vásárok révén a vonzásához tartozó
Békés és Csongrád megyei községek
központja. A XVIII. századtól ismert.
A ma is használt, ún. beszélô címeré-
nek fô motívuma a folytonosságot és A legutóbbi idôkben
az életrevalóságot szimbolizáló, kerí- az itt játszódó,
tésre felfuttatott komló, de szerepel a nagy sikerû Jadviga
protestáns jelkép, a nap és a hold is. A párnája címû,
város neve a hajdan erre bôven Závada Pál regénye
elôforduló vadkomlóból, valamint a nyomán készült film
szlovákok népies elnevezésébôl, a XX. század elsô felében általános ma- hívta fel az ország
tótból származhat. radt. figyelmét Tótkomlósra.
A település középkori elôdje Szent A várossal való ismerkedést a cent-
László koráig vezethetô vissza. A XV. rumban, a Hôsök terén kezdjük, ahol A szlovákság igen
században Hunyadi János birtoka egyszerre több a látnivaló. Tótkomlós jelentôs része
volt. Mohács elôtt a Komlósiak birto- kiemelkedôen szép mûemléke, a lu- 1946 után áttelepült
kolták. A török elôször 1552-ben, theránusok tágas, barokk temploma, Szlovákiába, ezzel
majd tatár segédcsapataival 1596-ban 1792–1795-ben készült el, hét bolto- egyidejûleg a község
pusztította el. 1746-ban népesítette be zattal kettéosztott, hatalmas belsô tér- a Szlovákiából
újra a török világ utáni birtokosa, bá- rel, homlokzat elôtti toronnyal. A to- elüldözött magyarok
ró Rudnyánszky József, aki a másik rony és a toronysüveg arányai, a kör- ezreit fogadta be.
birtokán, Békésszentandráson már bejárható, kovácsoltvas erkély, a tim- Ma a tôsgyökeres
megtelepedett szlovák evangélikus panonnal hangsúlyozott bejárat s a idôsebbek
lakosokat hívta át – kedvezô feltéte- többi megoldás ritkán látható össz- kétnyelvûek,
lekkel – a komlósi pusztára. Ettôl hangban áll. Az oltár aranyozott ré- de szlováknak vallják
kezdve a jó mezôgazdasági adottságú szeit Dunaiszky Lôrinc készítette. A magukat.
Tótkomlós egyenletesen fejlôdött, toronysisak fedése vörösrézbôl ké- A fiatalabbak inkább
mezôvárosi szintre emelkedett. 1893- szült. A templomhajó tetôzetének fe- csak magyarul
ban vasutat kapott, iparossága meg- dése eredetileg zsindelyes volt, ké- beszélnek,
erôsödött. A lakosság szlovák nyelv- sôbb palára cserélték. Sokan a megye de ôrzik a szlovák
használata a kétnyelvûség mellett a legszebb templomtornyának tartják. származástudatot.

133

A Szlovák Tájház A faragott padokba ülve találkozha-
nádfedeles, tornácos tunk a rézkapcsos kötésû Tranos-
udvari homlokzata ciussal, a szlovák evangélikusok máig
használt, gótbetûs, régi énekesköny-
vével, amelyet többnyire a templomi
helyükön hagynak a hívek.
A templom elôtt áll 2001-tôl Mihály
Gábor alkotása, a kô-bronz kombiná-
ciójú Szent István emlékkút. A Hôsök
tere északi oldalán található az evan-
gélikus egyház hajdani magtára. Itt
látható a kiváló néprajzgyûjtô, Kop-
pány János lelkész városi tulajdonba
adott, igen gazdag helytörténeti gyûj-
teményének állandó kiállítása.
Nyitva elôzetes bejelentkezés alapján.
Tel.: 68/460-820
A templom keleti sarkánál található
az 1830-ban emelt klasszicista evan-
gélikus parókia (Luther M. u. 2.),
Czigler Antal munkája. A tér déli olda-
lát a századvégi Komló Szálloda és
vendéglô patinás, kisvárosi épülete
zárja le.
Ha a városháza mellett továbbhala-
dunk, a Kossuth u. 2. sz. alatt a mint-
egy hatvan éve mûködô, igen népsze-
rû Rózsa fürdô bejáratához érünk. A
134
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
medencékkel, kádfürdôvel rendelke-
zô ásványvizes termálfürdô két kútból
származó, 46 fokos vize elismert
gyógyhatású.
Ezután átmegyünk a Száraz-ér híd-
ján. A vasútállomás elôtt az Erzsébet
utcán jutunk el az Erzsébet királyné
tiszteletére telepített, gondozott liget-
hez. Közben nézzük meg az utcában
álló, 1938-ban neogót elemekkel épí-
tett római katolikus templomot, ame-
lyen a két emléktábla közül az egyik a
csallóközi magyarok betelepítésére, a
másik egy mártírjuk, Kurucz Ferenc
Rákosi-korszakbeli üldöztetésére em-
lékeztet. A Kossuth Lajos utca és a
Hársfa utca találkozásában látható az
1930-as években emelt, torony nélkü-
li, haranglábbal ellátott, puritán refor-
mátus templom.
A Hôsök terére visszatérôben elha-
ladunk a tótkomlósi gyökerû (emlék-
táblás szülôháza a róla elnevezett ut-
cában), neves festômûvész és karika-
turista nevét viselô gimnázium, majd
a Jozef Gregor Tajovsky jeles szlovák
íróról elnevezett, modern mûvelôdési
ház és városi könyvtár elôtt. A mûve-
lôdési házzal szemben, a ligetes Sza-
badság téren (az autóbusz-állomás-
nál) egy igényes megoldású második
világháborús emlékmûvet láthatunk.
A Száraz-ér hídján újra áthaladva rövi-
desen a XVIII. század végén Tótkom-
lóson szolgáló tudós pap, a latin nyel-
ven írt korai magyar irodalomtörténe-
ti összefoglalás szerzôje, Wallaszky
Pál (Pavel Valasky) mellszobrához ér-
kezünk. Wallaszky a latin, német,
szlovák, magyar nyelvû tudományt és
kultúrát egyaránt mûvelô „hungarus”
(magyarországi) értelmiség kiváló
képviselôje volt, élete nagyobb részé-
ben Jolsván, a Felvidék egyik polgár-
városában szolgált.
Tótkomlóst többen is nevezték már
a szlovák néprajzi gyûjtemények vá-
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

rosának. A Koppány-gyûjteményen
kívül még három, egyéni arculatú
gazdag kollekciót érdemes felkeresni.
Mindhárom esetben maga az épület is
igen értékes. Orosháza felé indulva
elôször a Széchenyi u. 9. szám alatti,
1886-ban épített, módos, paraszti la-
kóházban álljunk meg, ahol a Szlovák
Tájház mûködik.
Az épület nádfedeles, csonkakontyos,
deszka oromzatú, kétablakos utcai, torná-
cos udvari homlokzattal. Alaprajzi elren-
dezése szoba, konyha, szoba, kamra, ga-
bonás kamra. A tornác végében sütô-
konyha is van. Tüzelôberendezése a
konyhában két sárpadka és a szobában
egy-egy kemence. A füst elvezetése két
kéményfejes szabadkéménnyel történt. A
konyhában a gerendaközök és a kemen-
cék virágos festéssel készültek. A festésnél szült tükrösökön jelölték a megren- Életkép
a piros, kék, zöld, okkersárga, barna szí- delô nevét, s a készítés idôpontját. a Városi Strandfürdôben
neket használtak. Az 1972-ben alapított Végül a Mezôhegyesi útról jobbra
tájház a helyi szlovákok életmódját mutat- kanyarodva, a Szép utca 5. szám alatt
ja be a népi építészet és lakáskultúra esz- álló, 1851-ben elkészült és mûemléki
közeivel. A berendezés legértékesebb da- igénnyel helyreállított klasszicista
rabjai a festett és faragott szobai bútorai és gazdaházat ajánljuk megtekintésre.
a szûcsmunkák. A fésûs beépítésû utca hófehérre meszelt,
Nyitva csak elôzetes bejelentkezés jeles házának trapéz formájú oromfalát
alapján. Tel.: 68/385-311 vaskos posztamensen álló klasszicista osz-
A várost elhagyva az út keleti olda- lopok tartják. Alaprajzi elrendezése: szo-
lán a másik épület, a Tanyamúzeum ba, konyha, szoba, késôbb hozzáépítettek
várja az érdeklôdôket, a két világhá- padlásfeljárót, kamrát, istállót és színt. Az
ború közötti tanyai élet jellemzô tár- épület alatt boltozatos pince van, az udva-
gyi anyagával, gazdasági épületeivel, ri fatornác is hangulatos. A ház berende-
szerszámaival, gépeivel, virágaival. zésének megtekintésekor a sokoldalú
Nyitva csak elôzetes bejelentkezésre. tótkomlósi népmûvész, Tomka Juci néni
Tótkomlós, Tanya. Tel.: 68/385-122 színes, festett bútorait is felfedezhetjük.
A szlovákok körében volt különö- Nyitva elôzetes bejelentkezésre.
sen népszerû a virágornamentikával Tel.: 68/385-172, Rózsa fürdô
díszített parasztbútor. Tótkomlós asz- A megye népmûvészetének leggaz-
talosai sötét (kék, zöld) alapszínû gaz- dagabb tárgyi öröksége a népi textil-
dagon virágozott, jeles tárgyak soka- mûvességnek köszönhetô. Ennek oka
ságát állították elô. Az itt, rendelésre a szôtteseknek a paraszti háztartások-
készült darabokon: mennyezetes ban betöltött rendkívüli szerepében,
ágyakon, rengôpadokon, sarokpado- nélkülözhetetlenségükben és idôtál-
kon, gondolkodószékeken, tálasokon lóságukban rejlik. A XIX. században
és – ritkábban – a jegyajándékba ké- készült szôttesek közül a tótkomlósi

135

Békéssámson neves szlovákok sötétcsíkos ágynemûje (de-
fája a Józsa-fa. rékalja és párnavége), sávolyos dísz-
A falu határában, ahol abroszai, valamint dús szövésû, feke-
a makó–tótkomlósi út te-fehér gyászabroszai és gyásztörül-
átszeli a Száraz-eret, közôi ma is sok otthonban megtalál-
állt egy évszázadnál is hatók a szekrények mélyén.
öregebb szilfaóriás. A Szép utca közelében van a tót-
Mára már csak a helye komlósi Ótemetô, ahol rátekinthe-
maradt, ugyanis kiszáradt tünk a Száraz-ér egyik oldalsó magas
és elporladt. A legendája partfalára, az 1831. évi kolerajárvány
viszont elevenen él, szlovák–magyar feliratú közös kora-
hiszen Békéssámson beli síremlékére, és a szlovák szövegû
még ma is ezt szenvedi. igényes sírkövek tömegére.
Már a Rákóczi-szabadság-
harc után falucska volt
kialakulóban a fa körül. BÉKÉSSÁMSON
A terület jó helyen volt, Irányítószám: 5946 Lakosság: 2760
vízpart és fontosabb utak
közelében. A környék Tótkomlósról indulva a Hódmezô-
akkori birtokosa a falu vásárhelyre vezetô útról Békéssám-
helyett majort szeretett sonba egy éles kanyarral kell délre
volna ide építeni, fordulnunk. Már menet közben fel-
de hogyan számolja fel tûnnek a többszintes, hajdani uradal-
a falut? mi magtárépületek, s megállhatunk
Az akkori falubírót, egy földúton a Száraz-éri téglahídnál,
Józsa bírót sikerült az ún. török hídnál. A mûemlékvédett
meggyôznie, hogy híd a hagyomány szerint a török
a lakosokat a mai idôkbôl való, építésére vonatkozó írá-
Sámson területére, sos adat nem maradt fenn. Valószí-
egy mindentôl távol esô nûbb, hogy a XVIII. század elején a
mély területre telepítse Vásárhelyt megszerzô Károlyi Sándor
át. A rászedett bíró építtette. Maga a Száraz-ér a szabályo-
lelkiismerete feltámadt zás óta Békéssámson nyugati oldalán
az áttelepítés után, s egy halad. A község eredetileg a szeszé-
éjjel kiment a nevezett lyes, kis folyó ellenkezô oldalán, egy
öreg szilfához, s annak kis hátságon települt, és az árvizek-
egy kiálló ágára belvizek miatt költöztették át 1860-
felakasztotta magát. ban a földesurak a bal partra. A belvi-
Azóta hívják Józsa-fának. zek fenyegetése azonban azóta sem
szûnt meg teljesen.
A középkori Sámson a Száraz-ér
északi partján állt az Árpádok óta, s
bár a templomának és a temetôjének a
helye ismert, még feltárásra vár. A falu
az 1530-as években Hunyadi Jánosé
volt, majd 1464 táján Mátyás király a
nagylaki Jaksityoknak adományozta.
136
OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
Békés és Csongrád megye határán,
a Makó felé vezetô úton, a Kopáncsi-
pusztán áll a valamikori Mezôko-
páncs helyreállított, mûemléki védett-
séget élvezô temploma.
Az Árpád-kori római katolikus
templom a XI. században épülhetett
román stílusban. Késôbb, a XIII. szá-
zadban gótikus bôvítésekkel látták el.
A templomot a XIV–XV. századig
használták, majd pusztulásnak indult.
A templomrom helyreállítása 1933–
35-ben készült el.
A XVI. század utolsó harmadában
pusztult el. A török kiverése után a
Hódmezôvásárhelyt is megszerzô gróf
Károlyi családé lett. A puszta területé-
re az 1770-es évektôl kertészeket tele-
pített az uradalom. Létszámuk fokoza-
tosan nôtt, különösen a majorság ki-
alakításával. A dohánykertészek elsô,
kezdetleges templomuk után 1825-
ben építették, s két év múlva kis fato-
ronnyal látták el a ma is álló római ka-
tolikus templomot. 1945-ig a nagybir-
tokok faluja volt. A község jellemzôit
régi címere is jól kifejezi, amikor a do-
hány- és a gabonatermesztés eszköze-
it és egy búzakévét rajzoltattak bele. A
Rákosi-korszakban illegális ellenállási
szervezkedés bontakozott ki,
résztvevôi közül kettôt halálra ítéltek,
de a végrehajtás elmaradt. 1948-ban
Tótkomlós felôl keskeny nyomtávú
vasutat kapott, 1970-ben azonban
közútra terelték a forgalmat.
Sámsont 1877-ben csatolták Csong-
rád megyétôl Békés megyéhez, s a
századfordulón, az országos község-
név rendezés során kapta a megkü-
lönböztetô Békéssámson elnevezést.
Békéssámson és Tótkomlós déli hatá-
rába belenyúlik a Körös–Maros Nem-
zeti Park védett Csanádi-puszták terü-
lete.
A nagykopáncsi templom Békés megye egyetlen,
ma is mûködô középkori temploma
Dél-Békés és Kelet-Csanád
A megye délkeleti részén elhelyez-
kedô terület Budapest és Kecskemét
felôl a 44-es, Szeged vagy Debrecen
felôl a 47-es úton, valamint vasúton is
megközelíthetô. Az 1950-ben végre-
hajtott megyehatár-változtatásokig a
most felsorakoztatott települések a
megszüntetett Csanád megyéhez tar-
toztak. A történeti Kelet-Csanád a
mostani Dél-Békés délkeleti fele, az
Orosháza központú nyugati felérôl
külön fejezet szólt.
Kelet-Csanád földtani kialakulása
azonos Orosháza és környéke kiala-
kulásával és felszínfejlôdésével, mivel
mindkét kisrégió az ôs-marosi horda-
138
DOMBEGYHÁZ
lékkúpon helyezkedik el. A talaj kép-
zôdésében – egyéb természeti ténye-
zôk mellett – az anyakôzetnek volt
döntô szerepe. A marosi hordalékkú-
pon a termôtalaj nagyrészt pleiszto-
cén kori üledékbôl alakult ki. A talaj-
képzô kôzet a lösz, annak infúziós,
homokos és iszapos változatai, vala-
mint az iszapos homok volt. Általában
a magasabb részeken homokosabb, a
mélyebb részeken agyagosabb lösz-
fajták képzôdtek. A különbözô össze-
tételû löszképzôdményeken a konti-
nentális éghajlat és a füves növényzet
hatására mezôségi talajok alakultak
ki. Ezek legfôbb jellemzôi a morzsás
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD
szerkezet, a jó mész- és a gazdag hu-
musztartalom. Ez a térség adja hazánk
legjobb termôtalaját, melyhez csak a
mesésen termékeny bácskai és bánáti
földeket lehet hasonlítani.
A mostani Dél-Békésnek, Kelet-
Csanádnak nincs „igazi” folyóvize,
föld alatti vizekben azonban gazdag
vidék. A kedvezô geotermikus adott-
ságok révén termálfürdô található
Mezôkovácsházán, Mezôhegyesen,
Battonyán, Nagybánhegyesen. A terü-
letnek az 1960-as évektôl kiaknázott
másik nagy kincse a kôolaj és a föld-
gáz, elsôsorban Battonya–Mezôhe-
gyes körzetében.
Éghajlata, hasonlóan az orosházi
térség éghajlatához, igen kedvezô. A
napsütéses órák száma itt is megha-
ladja az évi 2000 órát.
Kelet-Csanád nagyobb része meg-
mûvelt agrárterület, kisebb része folt-
erdôkkel, löszpuszta gyepekkel tarkí-
tott vidék, melyet számos belvízleve-
zetô csatorna szel át, ezek nyáron ál-
talában szárazak. Gyakran ez a sorsa a
kistáj folyócskájának, a Száraz-érnek
is, amely nemcsak térszíni, városképi
változatosságot biztosít, de vadvízi
növényeivel a természetes élôvilág
megmaradását is elôsegíti.
A Száraz-ér egyik zártabb kanyaru-
latában található a tompapusztai lösz-
gyep 21 hektáros, védett területe,
mely a Körös–Maros Nemzeti Park ré-
sze. Ez ma hazánk legnagyobb kiter-
jedésû, feltöretlen ôsgyepe, ahol
mintegy 140 ritka növény és több ki-
veszôben lévô állat él, köztük a foko-
zottan védett földikutya.
Kelet-Csanád történeti és mûvelô-
dési vonásaiban szinte a legújabb idô-
kig különbözött a Körös vidékétôl.
Ásatások és okleveles adatok egyaránt
igazolják, hogy szûkebb területünk az A vetôvirág
Árpád-kor óta lakott volt, és zömmel a legjelentôsebb hazai
Szent Gellért által megszervezett Csa- állománya él
nádi Püspökség és Szent István idejében a csanádi pusztákon
139

Mezôhegyes létrejött, hatalmas kiterjedésû Csanád
lótenyésztésérôl ismert, vármegye területéhez tartozott. Az
különösen a nóniusz 1241. évi tatárjárás a térség aprófalvas
fajta elterjesztésével településeit elpusztította, de a megma-
szerzett nemzetközi radt lakosság a XIV–XV. századra is-
hírnevet, bár volt itt mét benépesítette ezt a vidéket is. A
lipicai és arab ménes is Maros völgyébôl az Aradon és Kelet-
Csanádon át Budára vezetô ôsi útvo-
nal fontossá vált. Az 1552-ben kezdô-
dött és a gyulai vár 1566. évi elestétôl
1695-ig „stabilizálódott” török hódolt-
ságnak sikerült a XVI. század végére
ezt a vizektôl, mocsaraktól nem védett
sík vidéket szinte teljesen elpusztíta-
nia, lakosainak megmaradt töredéke
végleg elvándorolt.
140
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD
A népesség összetétele vegyes. A
kelet-csanádi és a hozzájuk tartozó
Arad megye kincstári pusztáin a XIX.
század elejétôl 1860-ig több szakasz-
ban tizenöt új, ún. szerzôdéses tele-
pítvényes községet alakított ki a ka-
mara, vagy annak tôkepénzes bérlôi.
A zömmel magyar és szlovák, kis
részben német nyelvû betelepülôket
Szeged vidékérôl, Csongrádból, Bé-
késbôl, Aradból, néha Hevesbôl,
Nógrádból, Gömörbôl sikerült ide-
költöztetni. Az anyanyelv és a vallás
azonossága falvanként megmaradt.
A törökök kiûzése után a Maros
jobb partján, kiváltságokban részesí-
tett szerb parasztkatonák családos be-
telepítésével 1702-re ún. határôrvidé-
ket szerveztek, amely 1750-ig megma-
radt. Innen – fôleg Battonyán –, a mai
napig is jelentôs számban élô szerbek
eredete. A szinte néptelen terület az
udvari kamara, vagyis a kincstár kezé-
re került. A kamara az 1700-as évek
végéig Kelet-Csanád földjén mindösz-
sze két települést engedett, Battonyát
és Mezôhegyest, s a hatalmas mûve-
letlen mezôséget marhakereskedô er-
délyi örményeknek, majd a népesebb
mezôvárosoknak legelô céljára bérbe
adta. Ezzel egy választóvonal jött létre
a magánföldesurak birtokába került,
1744–1746-tól benépesítéssel haszno-
sított Békés megyei földek és az alig
lakott Kelet-Csanád Arad megyei be-
szögellése között. Az alapvetô fordu-
lat a XIX. század kezdetén bontako-
zott ki, sajátos formában. Az ekkor ki-
alakított szerzôdéses telepítvényes
községek megváltoztatták a táj arcula-
tát. Az új községek népének fô felada-
ta a nagy bérlôket jelentôs haszonnal
kecsegtetô dohánytermesztés lett. A
„telepítvényeseket” nem érintették az
1848. évi jobbágyfelszabadító törvé-
nyek, majd csak 1873-ban nyerték el
polgári egyenjogúságukat. Csak ezt
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD

követôen alakulhattak ki körükben a állattenyésztéssel, közvetlen értékesí- Kelet-Csanád

tanyás parasztgazdaságok. 1860-tól téssel foglalkozni. A dohánymunkán termékeny földdel
1949-ig még öt községgel bôvült a te- edzôdött lakosság jól kamatoztatta ta- megáldott,
rület, s ezzel véglegesen lezárult a te- pasztalatait a kertészet több ágazatá- kunhalmokban
lepüléshálózat kialakulása. ban (pl. a hagyma), különösen a diny- és természeti
Az utazó rövid idô alatt tapasztal- nyetermesztésben. A tanyás gazdasá- értékekben gazdag
hatja, hogy a településhálózat errefelé gokban a lótartás, a sertés- és barom- agrárvidék, melynek
sûrûbb, mint a megye középsô sávjá- fihizlalás ért el komoly színvonalat. A legfôbb vonzereje
ban, vagy a sárréti részeken. A halma- terület agrártermelésre alapozott ipa- a Monarchia hangulatát
zos településformának alig lehet némi ra lényegében a kisebb malmokból árasztó mezôhegyesi
nyomát találni, a városok és községek állt, kivéve Mezôhegyest, ahol 1889 Ménesbirtok építészeti
sakktáblás rendszerben, széles és dú- óta cukorgyár, több szeszgyár, ken- öröksége, a szerb népi
san fásított utcákkal, hosszan benyú- dergyár mûködött. Az öt kistáji von- kultúra hagyományait
ló, nagy háztelkekkel, elôre megter- zásközpontban szép számú vásározó ôrzô Battonya.
vezett arculattal épültek. Ez fôként a és piacozó kisiparosság dolgozott. A vidék messze földön
XVIII–XIX. századi kincstári és földes- A két egykori s egyúttal jelenlegi ha- híres dinnyeünnepe,
úri telepítéseknek köszönhetô, s nagy tárátkelô Lôkösháza vasúti, Battonya a medgyesegyházi
része volt benne a célszerû gazdálko- közúti átkelôk. Figyelmet érdemel, Dinnyefesztivál is
dás szervezésének is. hogy a most teljes korszerûsítésre kerü- sok érdeklôdôt vonz.
A kiegyezés után nekilendülô fejlô- lô Arad–Battonya–Mezôkovácsháza–
désben jelentôs szerepet játszott a Orosháza–Csongrád–Kiskunfélegy-
vasúti közlekedési hálózat kiépítése. háza közútnak újra feléledt az Árpád- Kelet-Csanád
A Békéscsaba–Lôkösháza–Arad vonal kortól ismert szerepe: a fôváros legked- termékeny földje
már 1858-ban megnyílt. 1882-ben vezôbb elérésének biztosítása. téli hótakaró alatt
Arad felôl Battonyán át befutott a gô-
zös Mezôhegyesre, 1883-ban pedig
üzembe helyezték a Mezôhegyes–
Makó–Szeged, továbbá a Mezôhe-
gyes–Kétegyháza közötti vonalat,
amely Békéscsabán keresztül a fôvá-
ros, a Felvidék és Bécs felé teremtett
jó összeköttetést. 1893-ban elkészült a
vasút Mezôhegyestôl Tótkomlóson és
Orosházán át Mezôtúrig.
A vidék fellendüléséhez tartósan és
szerencsésen hozzájárult a birtokszer-
kezet és az agrártermelés rugalmassá-
ga is. Az itt fekvô két nagybirtok (a
mezôhegyesi állami és a bánkúti fô-
hercegi) a korszerû gazdálkodás úttö-
rôi közé tartozott. A viszonylag sok
középbirtokos szintén jól tudta, mi-
lyen arányban érdemes a kiváló mi-
nôségû búza mellett a munkaigényes
ipari növényekkel (cukorrépa, ken-
der, len, cirok, dohány, napraforgó,
ricinus), magtermesztéssel, igényes

141

Medgyesegyháza
kialakításában két
fontos tényezô szinte
egyidejûleg játszott
szerepet: 1883-ban
megnyílt a vasút,
1887-ben mintegy száz
békéscsabai szlovák
család Bajcsy-Zsilinszky
Endre édesapja
szervezésében
megvásárolta az eladó
kincstári földeket, tanyát
építve ô is odaköltözött,
és az ottani lakókkal
együtt 1893-ban gyorsan
népesedô, életrevaló
községet alapított.
A kisiparosok,
kereskedôk száma
ugrásszerûen megnôtt.
A település népét
1947-ben nagy
megrázkódtatás érte,
ekkor ugyanis majdnem
ezer fôt telepítettek át
Szlovákiába,
a lakosságcsere kapcsán.
Helyükbe elûzött
csallóközi magyarok
érkeztek. A nagyközség
kiváló kompozíciójú,
mai címere a nemzeti
színekbe ágyazott,
stilizált életfával fejezi ki
ezt a múltat és a jövôt.
142
MEDGYESEGYHÁZA
Irányítószám: 5666 Lakosság: 4330
Kezdjük kelet-csanádi kirándulá-
sunkat a táj egyik vonzó településén,
a több közút és a vasút találkozásánál
fekvô Medgyesegyházán. (A hozzá
tartozó, faluszerûen kiépült Bánkúton
több mint háromszázan laknak.) XX.
századi fejlôdésében egyre erôsebbek
a városias vonások. Az itt élô embe-
rek mozgékonysága, gyakorlatias vál-
lalkozó szelleme és munkaszeretete a
megyehatárokon túl is közismert. Az
elismerést a szabadföldi kertkultúra
széles körû meghonosodása, a do-
hány után a földimogyoró és a hagyo-
mányos, kiváló zamatú, szállításra is
alkalmas görögdinnye termesztése és
kereskedelme alapozta meg. A tele-
pülés igen elônyös fekvése miatt már
akkor a környék piachelye lett, ami-
kor még községgé sem alakult.
A falu mai területén Móra Ferenc,
Banner János, Bálint Alajos s napjaink
régészei is ásattak, s három Árpád-ko-
ri falu nyomait, templomát tárták fel.
Bánkúton kun lovassírokra bukkan-
tak. Medgyes középkori elôdje talán a
tatárjárás során szûnt meg, majd a
gyulai uradalomhoz tartozó, 1418 után
újratelepült Zaránd megyei falu a XVI.
század végén elpusztult. Hasonló volt
a sorsa Bánkútnak is, amelyet a XV.
században, vélhetôleg Maróthi János
macsói bán, a gyulai vár és uradalom
ura újraalapított, s ott egy kutat is ása-
tott. A török kiverése után mindkét fa-
lu a kincstár kezére került, és a pusz-
tabérlôk paradicsoma lett. A kincstár
Medgyesen lakó ispánja irányította a
bérlôket, a környezô pusztákon mar-
hatartást folytattak, és az idôszakos,
kisebb kertészkedést is engedélyezte.
A nagy kiterjedésû medgyesi (kora-
beli írással inkább „megyesi”) pusztá-
val a szomszédos bánkúti és bodzási
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD
pusztákat is együtt hasznosították a
bérlôk. A birtoklásban 1822-ben tör-
tént lényeges változás. Ekkor a
kisjenôi uradalmat kifejlesztô József
nádor Bánkút-pusztát is megvásárol-
ta. Bánkút 1843-ban lett az ismert bé-
csi és pesti pénzember, Wodianer Sá-
muel bérleménye. A benépesítést ô
kezdte meg: 1844-ben Bánkúton do-
hánykertészetet alakított ki. (Amikor a
dohánytermesztés már nem hozott jó
hasznot, 1851-ben a falut katonai köz-
remûködéssel szétverette.) A bánkúti
uradalom a XIX. század végén indult
újra fejlôdésnek, a puszta délnyugati
harmadrészén a kincstár által alapított
kertészközség, Medgyesbodzás kiala-
kításával 1857-ben.
Medgyesegyháza látnivalóit két he-
lyen találhatjuk meg. Az egyik a tele-
pülés piactérként több mint másfél
évszázados centruma, a gondosan
parkosított, védett faállományú, nyúj-
tott téglalap formájú Kossuth tér. A te-
ret körülfogó üzletsor és a középüle-
tek között az északi oldalon a jó ará-
nyú, századfordulós községháza,
majd az 1899-ben, a békéscsabai
Wagner József tervei szerint épített,
neoklasszicista evangélikus templom
tûnik szembe. Negyvenkét méteres
tornyát körbefutó erkély tagolja. Bel-
sô terében a községalapítók nevét
megörökítô emléktábla látható. A tér
nyugati végében az ismert temesvári
család, az itt középbirtokos Telbiszék
puritán kastélyából alakított szociális
intézmény mûködik.
A tér déli oldalán az egykori kápol-
na helyére 1938-ban emelt, sudár tor-
nyú, a kor egyházi építészetét követô
római katolikus templomot találjuk.
Ezt az oldalt a rendezvényeknek hely-
színéül szolgáló mûvelôdési ház, az
elôtte álló Olvasó fiú szobra – Kalmár
Márton – és egy kisáruház zárja le. A
fôtér és a két utóbbi épület mögötti tá-
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD

gas piactér a 2000-ben már hatodszor

megrendezett, országos hírû Dinnye-
fesztivál színhelye is.
A Kossuth téri park délkeleti sarká-
ban az államalapítás ezredik eszten-
dejében felavatott ökomenikus mil-
lenniumi kápolna áll, Csete György
építész ihletett alkotása, melyet Med-
gyesegyháza jeles képzômûvész fia,
Schéner Mihály tûzzománc képei éke-
sítenek.
Nyugat felé haladva Mihály Gábor
szobrászmûvész 1993-ban felállított,
kô–bronz kombinációjú, kerek Ádám
és Éva díszkútját, végül a második vi-
lágháborús hôsök és áldozatok emlé-
kének szentelt, impozáns zászlótartót
tekinthetjük meg.
A látnivalók másik, egyéni hangula-
tú együttese a közúton és vonaton
egyaránt könnyen elérhetô Bánkúton,
az uradalmi idôkben annak központ- három évtizedig lakott és jószágigaz- A „világhírû” dinnye
ját jelentô, faluszerû Rózsamajorban gatóként dolgozott. Az emléktáblás Medgyesházáról
található. A múlt század végétôl a fô- épület ma közösségi ház, nyári mû-
hercegi birtok a nagyüzemi növény- vésztáborok helye. Benne korabeli
termesztési kísérletek nevezetes helye bútorokat, tárgyakat, fotókat bemuta-
lett. Baross László (1865–1938) 1908- tó Baross-emlékkiállítás látható.
tól haláláig végzett munkája alapján, Nyitva csak elôzetes bejelentkezés alap-
az itt kinemesített és az 1930-as évek- ján. Tel.: 68/440-004 Mûvelôdési Ház
ben már világversenyeken gyôztes Közelében áll a majorság szép ará-
búzafajtáival (Bánkúti 1201, 1205, nyú, romantikus elemekkel épült kis
1014) a magyar agrártudomány egyik temploma, elôtte Baross és felesége
büszkesége. Bánkúton jó állapotban vaskerítéses, fekete márvány obe-
áll az a részben eklektikus kúria, ahol liszkkel jelölt sírja.

MAGYARBÁNHEGYES, szeti telepítvény létesült: Magyarbán-

NAGYBÁNHEGYES,
KASZAPER
Irányítószámok a fenti sorrendben:
5667, 5668, 5948
Lakosság: 2710, 1700, 2080
Három összekapcsolódott sorsú te-
lepülést ismerhetünk meg Medgyes-
egyházáról elindulva. A kincstári
Bánhegyesi-pusztán két dohánykerté-
hegyes 1859-ben, zömmel az Arad
megyei Forray–Nagyiratosról érkezett
palóc származású, katolikus magya-
rokkal, 1842-ben Nagybánhegyes a
Nagylakról, utóbb Tótkomlósról is jött
evangélikus szlovák lakosokkal népe-
sült be. Kaszaper a török kiverése óta
mindig lakott hely volt, az 1920-as
évektôl már faluszerû központtal ren-
delkezett, de magánföldesurak által

143

Nagybánhegyes szülötte birtokolt puszta maradt. 1940-ben ala-
volt Hanzó Lajos kult önálló községgé.
Kossuth-díjas történész, A középkorban a még Zaránd me-
szarvasi tanár, – gyei Bánhegyes, Maróti János macsói
szülôházát emléktábla bán birtoka, a gyulai váruradalom fa-
jelöli. A község szlovák luja volt. 1596 körül pusztult el. Kasza-
lakosainak nagyobb per régebbi históriája nem szokvá-
része 1947-ben nyos.
Szlovákiába települt át, Valószínû, hogy a tatárjárást meg-
majd csallóközi örökítô Rogerius váradi kanonoknál
(vágfarkasdi és negyedi) szereplô Perg, ahol hetven falu össze-
magyarok érkeztek futott népét mészárolták le a tatárok,
a helyükbe. Kaszaper volt.
Ôk alapozták meg A középkori település a Száraz-ér
a református egyházat, mellett, a Templomhalmon állott. He-
emeltek kis templomot. lyét legújabban kopjafával örökítették
meg. Bálint Alajos 1937-ben végzett
ásatásai igazolták, hogy már a XI. szá-
zadban kôalapra épült, téglafalú
templommal rendelkezett (19x7 méte-
res belsôvel), amelyet a tatárjárás után
újraépítettek, bôvítettek. A templom
körül 425 középkori sírt találtak meg.
A XV. század közepén Hunyadi-birtok
volt. 1463-ban Mátyás király palota-
mesterének, Kállay Pálnak adomá-
nyozta, egyben mezôvárosi rangot ka-
pott. (A Kállay család, bár megszakítá-
sokkal, egészen a XIX. század végéig
megmaradt itteni birtokosnak, ami rit-
ka kivétel ezen a tájon.) A középkori
Kaszaper a környék központja volt, de
az 1596. évi tatár pusztítások áldozata
lett. XX. századi újjáéledését jó közle-
kedési helyzete, a kisvasúti hálózat-
ban két vonal itteni keresztezôdése se-
gítette elô.
Az 1940-es évek elején Kaszaper és
Tótkomlós térségében eredményes
kôolajkutatások folytak, néhány kút
1944-ben már termelt is. Több kísérlet
után az 1960-as évek elejétôl már
nagyarányú olaj- és gázfeltárás folyt.
A mai Kaszaperhez tartozó Puszta-
szöllôs Árpád-kori faluhely, most haj-
dani majorból lett faluszerû kistelepü-
lés. Maga a major, területének tagolá-
144
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD
sával, számos megmaradt uradalmi
épületével, több hatalmas fájával
megôrzött valamit az 1920–1930-as
évek hangulatából, amikor a nôvérét,
sógorát szívesen látogató Bartók Béla
itt tartózkodott.
A két Bánhegyesen a központban
álló templomok szép látnivalót kínál-
nak. A karcsú homlokzati toronnyal,
belül félköríves szentélyzáró résszel,
1896-ban épült, eklektikus stílusú
magyarbánhegyesi római katolikus
templom Szabados József, jó nevû
gyulai mester munkája. Harmoniku-
san illeszkedik a templomkert faállo-
mányához.
A hozzá csatlakozó paplakban élt a
XIX–XX. század fordulóján Szekrényi
Lajos plébános, napjainkra már elfe-
lejtett, jeles mûfordító, aki saját költsé-
gén jelentette meg köteteit. Többek
között ô ültette át magyarra a lengyel
klasszikus, Nobel-díjas Sienkiewicz
Quo vadis és a Kislovag címû regé-
nyeit, vagy Wallace Ben Hur-ját,
amelybôl világsikert aratott film is ké-
szült.
Eklektikus stílusú az 1895-ben fel-
szentelt nagybánhegyesi evangélikus
templom is, homlokzati toronnyal,
sokszögzáródású szentéllyel. Krimm
József nagylaki építész tervezte. 1922-
ben a toronyra körbefutó erkélyt épí-
tettek. A toronysisak ötszörös vízszin-
tes tagolása különösen szép megol-
dás. Közelében áll az 1859-ben, késô
klasszicista stílusban emelt evangéli-
kus kistemplom és magtár, oszlopos
portikusszal és oromfallal díszített
homlokzatával.
A nagybánhegyesiek egyaránt ápol-
ják a szlovák és a magyar népmûvé-
szeti és folklórhagyományokat.
A községben 1971-ben termálvizet
találtak, ezért fürdôt és kempinget lé-
tesítettek. Rekonstrukciójuk folyik, to-
vábbi fejlesztésüket tervezik.
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD
MEZÔKOVÁCSHÁZA
Irányítószám: 5800 Lakosság: 7320
Kaszapertôl – Arany János szavaival
élve – „egy iramodásra” fekszik Mezô-
kovácsháza, Kelet-Csanádnak az
utóbbi fél évszázadban legjobban fej-
lôdô, vonzó települése. Közlekedési
kapcsolatai, fekvésénél fogva, elô-
nyösek. Az 1960-as években elindított
fejlesztésének elsôsorban az állami és
megyei településpolitika támogatása
volt az alapja.
A vasútvonallal két sakktáblás rész-
re tagolt, lélekszámához képest (a ki-
terjedt háztelkek miatt) nagy területtel
rendelkezô város eredetileg két önál-
ló, de fokozatosan „összenôtt” telepü-
lés volt: A vasúttól nyugatra esô Refor-
mátuskovácsháza 1969 nyarán egye-
sült Mezôkovácsházával. 1986 óta vá-
rosi jogállású település, az addig város
nélküli térségben. Az ekkor elfogadott
címere kifejezetten „beszélô címer”:
zöld mezôben egy kovácsmûhely
aranyszínû épülete, alatta arany mezô-
ben kovácsüllô, kalapács és fogó.
A város területén a VII. századi avar
leletek jelentik az elsô fogódzót a
múltban. Kovácsháza neve 1463-tól
követhetô a megmaradt oklevelek-
ben, ám Bálint Alajos jeles szegedi ré-
gész 1938. évi ásatásai alapján tudjuk,
hogy a Száraz-ér jobb partján már a
XI. században felépült a templom. A
XV. században tovább bôvített temp-
lomrészt már kôalapra, téglafalakkal
készítették. (Hossza meghaladta a 22
métert.) A templom körüli területen
127 sírt is feltártak. A Bessenyei család
birtoka volt, 1489-ben – Mátyás király
uralkodása idején – mezôvárosként
mûködött. A birtokos família kastélyt
is emeltetett itt, vélhetôen az 1552. évi
török hadjárat idején felégették. 1567-
ben és 1579-ben, mint szultáni hász-
birtoknak, még voltak adófizetô ma-
gyar juhosgazda lakosai. 1596-ban a
tatár hadjárat során végleg elpusztult
a középkori település. A XVII. század
elsô felében az erdélyi fejedelmek a
borosjenôi várhoz csatolták.
A török kiverése után kincstári tu-
lajdonba került Kovácsházi-puszta a
három késôbbi község együttes terü-
letét jelentette. Az Arad megyei gaz-
dag Bibics családtól 1773-ban a
galántai gróf Fekete família vette meg,
majd elhalálozásuk (1835) után visz-
szakerült a kincstár kezébe. A neves
és gazdag család a pusztát örmény
bérlôknek adta ki, akik már 1806-tól
dohánykertészek letelepítésével pró-
bálkoztak. Bittó Imre fôbérlô 1814-
ben vetette meg Reformátuskovács-
háza alapjait. Mezôkovácsháza elsô
lakosai magyar és szlovák katoliku-
sok voltak, Reformátuskovácsháza
népe pedig kálvinista.
A dohánytermesztésben jeleskedô
„Kovácsházák” lakosai már az 1830-as
évektôl felhasználták a fekvésük adta
lehetôséget és az ôsi, aradi úton Pes-
tig, Nagyszebenig, Fiuméig vállaltak
távolsági fuvarozást, Bécsig vagy to-
vább pedig marhahajtást. Ez a hagyo-
mány a vasutak kiépítéséig élt. Ami-
kor a kincstári földek megvásárolha-
tóak lettek, több középbirtok alakult
ki a határban. A dohánytermesztés
egészen a második világháborúig szá-
mottevô maradt, a századfordulótól a
seprôcirok honosodott meg, a két há-
ború között már országosan meghatá-
rozó arányban. A cirokkereskedelem
fôhelye Mezôkovácsháza lett.
1872-ben Mezôkovácsházát járási
székhellyé emelte a vármegye, anél-
kül, hogy járásbíróságot is kért volna.
(A település 1983 végéig, a járásbe-
osztás országos eltörléséig, megôrizte
székhelyi rangját, sôt 1950-ben az ak-
kor megszüntetett battonyai járás köz-
ségeit is hozzácsatolták.)
145

Csanád vezér délcegen
álló bronz alakját
Széri-Varga Géza
mintázta meg
az államalapítás
ezredik évfordulójára.
A járási székhelyi besorolásnak a
XX. század második felében volt
haszna az intézményfejlesztésben. Az
épületek az adott idôszak stílusát kép-
viselik, s nem adtak egyéni arculatot a
városnak. Funkciójuk betöltése akkor
még fontosabb volt, mint a városkép
esztétikus formálása. Az utóbbi évti-
zedben a centrumban parkot létesítet-
tek, szobrokat állítottak, felújították az
emlékmûveket.
Mezôkovácsháza mintegy három
kilométeres fôutcája, az Árpád utca és
az Alkotmány utca keresztezôdésé-
ben, a centrális Hôsök terén találhat-
juk a megtekintésre érdemes épülete-
ket és emlékmûveket. Az 1879-ben
épült római katolikus templomnak
nincsenek karakteres stíluselemei, de
van rajta néhány neogótikus megol-
dás. (Rövid ideig itt volt káplán a jeles
szegedi népköltészeti gyûjtô, Kál-
mány Lajos 1852–1919.) Az Alkot-
mány utcában álló kis református
templom 1898-ban készült, puritán al-
kotás. A reformátuskovácsházi város-
rész harmonikus tömegû templomá-
146
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD
val egyszerre létesült. (A város leg-
újabb temploma a baptistáké, 1992-
ben épült.) A községalapítás századik
évében, 1914-ben emelt, s korábban a
település szélén álló kôkeresztet a
battonyai út melletti új köztemetô be-
járatánál állították fel.
A központi térnek a katolikus
templom nyugati oldala felôli, Árpád
utcai része a modern középületek so-
rára (iskola, városháza) enged ráte-
kintést, de a legszebb látvány a tér tá-
gas sarki része, két szép szoborral. A
klasszikus nôalak a második világhá-
ború áldozatainak állít emléket,
Corvus Cora Róbert munkája. A kato-
likus templom bejáratával szembeni
Hôsök tere dúsan parkosított. Árnyas
fái között áll az elsô világháború hôsi
halottainak kettôs kereszttel díszített,
gúla formájú emlékmûve. (Mögötte a
hajdani járási fôszolgabíróság illetve a
volt járási tanács szolid épületét lát-
hatjuk.)
Az Alkotmány utcán a Mûvelôdési
Központ bejáratánál Ács Józsefnek a
múzsákat ábrázoló dombormûve fo-
gadja a látogatót. (Az intézmény fô-
ként a népi díszítômûvészet folyama-
tos tanításával, bemutatásával érde-
melt ki országos ismertséget.) Az épü-
let elôtt az életének legeredménye-
sebb évtizedeit a város és Kunágota
határában töltô Bereczki Máté gyü-
mölcsfanemesítô, 1848-as honvédtiszt
(1824–1895) emlékoszlopa érdemel fi-
gyelmet. A bujdosót befogadó Sár-
mezey családból származott az a Sár-
mezey Endre gépészmérnök (1859–
1939), aki a motorvonatok, a kisvas-
utak, a vasúti vasbetonépítés terén
nemzetközi elismerést szerzett. (Em-
léktáblája a Mezôkovácsháza-felsô
kisállomás épületén látható.)
Az Alkotmány utcán észak felé ha-
ladva, a Sármezey utcával képezett sa-
roktelken áll a Hunyadi János Gimná-
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD
zium, kertjében Herczeg Klára Hu-
nyadi-szobrával. Az iskola homlokza-
tán a szegedi Tápai Antal három dom-
bormûve emlékeztet a törökverôre, az
udvar felôl pedig az orosházi Rajki Jó-
zsef öttáblás dombormûve jelképezi a
tudományokat és a mûvészeteket.
A város rövid ismertetésébôl nem
maradhat ki az 1959-ben megnyitott
termálvízû Parkfürdô. Vizét 1998-ban
Borostyán néven minôsítették gyógy-
vízzé, a nôgyógyászati és mozgásszer-
vi kezelésekhez, kúrákhoz ajánlott.
Az Alkotmány utca Battonya felé ve-
zetô szakaszán elérhetô, kellemesen
parkosított fürdôterületen a Dél-béké-
si Vízmûvek tágas úszó- és gyermek-
medencét, valamint fedett és téli-
esítésre tervezett gyógymedencét mû-
ködtet. Az öltözôk mellett meleg-
konyha és büfé is a vendégek rendel-
kezésére áll.
VÉGEGYHÁZA
Irányítószám: 5811 Lakosság: 1720
Mezôhegyesre tartva az elsô út
menti település az 1892-ig Tótkovács-
házának, ma Végegyházának neve-
zett község. Nevét Végh Aurél kincs-
tári felügyelô tiszteletére kapta. Elô-
ször az Árpád-telep nevû különálló
részre, majd a településre érkezünk.
Teljesen sakktáblás utcahálózattal,
szerzôdéses telepítvényes községként
jött létre 1815-ben, kincstári földön,
közel egy idôben a másik két Kovács-
házával. Lakosainak zöme Árva, Zó-
lyom és Bereg megyékbôl, részben
Békéscsabáról jött, s fôleg szlovákok
települtek le itt.
A település helyzete, jogállása csak
a kiegyezés után stabilizálódott. Az
1850-es évek második felében a la-
kosságot a falu megszüntetésével
együtt Mezôkovácsházára akarták át-
A fürdô szomszédságában található A Parkfürdô
Borostyán Termálkemping elsôsor- gyógymedencéje
ban a sátrazni kívánó, vagy lakókocsi-
val érkezô vendégeknek tud elhelye-
zést biztosítani, de motel is van itt.
telepíteni. Az emberek kitartottak la-
kóhelyük mellett. A telepítvényesekre
kirótt váltságot évtizedeken át fizet-
ték, majd nagy erôfeszítések árán
megvásárolták a község kicsiny hatá-
rát. A földhiány itt különösen nagy
volt. A magyar nyelvû környezetben
ma már kevesen tudnak szlovákul.
A rendezett községben kisebb, ter-
mészeti látnivaló a település északi
részének mindkét oldalán a Száraz-ér
Mezôkovácsháza alá benyúló kanya-
rulata, náddal-gyékénnyel övezett
medrével.
Megtekintésre érdemes a Széchenyi
u. 4. sz. alatt az 1914-ben felépített ró-
mai katolikus templom. A templom-
kertben gyönyörû 70–80 éves, 20 mé-
ter magas, 240 centiméter átmérôjû
ostorfa áll, amely még nem védett.
Közelében kapott helyet a XX. száza-
di háborúk és forradalmak áldozatai-
nak szép megoldású emlékmûve.
147
 DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD

A lóállományt kétszer Mezôhegyes a Monarchia hangulatát árasztó katonai ménesintézet, a

érte nagyon súlyos Ménesbirtok építészeti és lótenyésztési öröksége révén emelkedik ki a
veszteség, mióta környezô települések közül. Városias arculatát neves építészeknek kö-
Mezôhegyes fennáll: szönheti, akik a kiemelkedô mûemlékeket ligetes környezetben épít-
1919–1920-ban a román tették meg. A lótenyésztésérôl ma is nemzetközi hírnévnek örvendô
megszállók vitték el város a kitûnô termôtalajnak köszönhetôen jelentôs mezôgazdasági és
a törzsállomány zömét, ehhez kapcsolódóan feldolgozóipari háttérrel rendelkezik. A Ménes-
1944-ben pedig a kiürítés birtok birodalmi épületei egyedülálló mûemlék együttese a városnak.
során szállították el
a lovakat Németországig, MEZÔHEGYES szántóföldek, erdôk) az utazó azon-
ahonnan csak részben Irányítószám: 5820 Lakosság: 6730 nal észreveszi. Itt tanyák nincsenek.
kerültek vissza. Mezôhegyes a tudatosan formált és
A harmadik csapás Végegyházáról Mezôhegyesre tar- fejlesztett nagyüzem egyedülálló al-
az volt, amikor központi tunk, de Csongrád megyébôl is jól földi példája, barátságos külön világ.
intézkedésre, 1962-tôl megközelíthetô a város. Ha Mezôhe- Az 1989-ben várossá nyilvánított tele-
az ügetô és ugrató gyes telepített erdôkkel szépen meg- pülés lakosai jelentôs számban élnek
sportlovak tenyésztésére tûzdelt határát Szeged–Makó–Pitvaros a nagyobb majorokban is.
váltottak át, felôl (a 43-as útról Makón, Rákos felé A város nevét a viszonylagos térszí-
a hagyományosan letérve) átlépjük, Csongrád megyébôl ni kiemelkedése alapján kaphatta.
tenyésztett fajtákhoz Békés megyébe jutunk. Jó utak vezet- Nem szokványos címerében egy
tartozó mezôhegyesi nek Mezôhegyesre Orosháza–Tót- ágaskodó ló és egy diadalív rajza sze-
mének és kancák komlós, Medgyesegyháza–Mezôko- repel. (Látni fogjuk, találó a jelkép.)
a Hortobágyra, illetve vácsháza és a battonyai magyar–ro- Az emberi élet nyomairól bronzkori
a Nagykunságba mán határátkelô felôl is. Vasúton leletek tanúskodnak. Középkori törté-
kerültek. ugyanezekbôl az irányokból érhetô nete 1421-tôl már oklevelekben is kö-
A nóniusz-törzstenyészet el. Szeged és Gyula–Battonya felôl tá- vethetô. 1463-ban Mátyás király a ne-
azonban megmaradt. volsági autóbuszjáratok is érkeznek. vezetes nagylaki Jaksics családnak
(Ebben az idôben (Az autóbusz-állomás a vasútállomás adományozta a falut, azonban az
próbálták a zárt elôtt található.) Mezôhegyes határá- 1596. évi krími tatár hadjáratban el-
elhelyezésû, tápos nak már kétszáz éve mérnöki közre- pusztult. A török kiverése után erdélyi
baromfitartást bevezetni mûködéssel kialakított tagolását (ma- örmények bérelték a pusztát, ló- és
Mezôhegyesen is.) jorok és hatalmas táblákra osztott marhalegelô céljára.

A fedett lovarda
Hild János tervei
alapján épült 1810-ben

148
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD
A nagy fordulat II. József döntésé-
vel következett, amikor – Csekonics
József vérteskapitány javaslatára és
parancsnoksága alatt – 1785-ben ka-
tonai ménesintézetet létesítettek itt, a
Habsburg Birodalom hadseregének
ellátására. Az így megalakult ménes
elôbb spanyol vérû ill. szilaj állo-
mányra támaszkodott, majd 1816 után
a normann eredetû, hadi és „civil” fel-
adatokra egyaránt kiválóan alkalmas
nóniusz lófajta elterjesztésével nem-
zetközi hírnévre tett szert. A nóniusz
mellett még három hagyományos ló-
fajtát tenyésztettek Mezôhegyesen:
1817-tôl az arab vérû Gidran, 1836-tól
az angol félvér Furioso és 1852-tôl a
szintén angol félvér North Star is kü-
lön ménest kapott. A két utóbbi ke-
resztezésébôl alakult a külön fajtának
elismert mezôhegyesi angol félvér.
Volt itt lipicai és arab ménes is. (A
leszármazottak családfa-rendszerû,
gondos nyilvántartása folyamatos.)
Lássuk ezután a ménesbirtok többi
ágazatának fejlôdését is! A gyorsan
felépített, nagy kiterjedésû katonai te-
lepen a termelô gazdálkodás az 1830-
as esztendôktôl, erôteljesen pedig
csak Gluzek Gyula (1847–1894)
1876–1892 közötti igazgatása alatt
szélesedett ki, amikor – 1869-tôl – a
ménessel együtt a birtok a magyar
kincstáré lett. Maga a település 1872-
ben alakulhatott a vármegye keretébe
tartozó, civil önkormányzattal rendel-
kezô nagyközséggé. A ménes 1944-ig
katonai intézmény maradt, de a pol-
gári célú lótenyésztés (a magas szintû
marhatartás és tejtermelés, sertéste-
nyésztés mellett) a korszerûen kifej-
lesztett birtokon is folyt. A búza, ku-
korica, zab minôségi termesztésével
egyidôben a birtok az ipari növény-
termesztés úttörôje lett, fôként a cu-
korrépa, a kender és a len felkarolásá-
val. Az 1880-as években sikerült ki-
építeni, a kapcsolódó ipari feldolgo- A Ménesparancsnokság
zás egységeit (szeszgyárak, cukor- épülete a város
gyár, kendergyár), ezek a jó szállítási egyik jelképe
lehetôségek birtokában nagy területet
fogtak át a szomszédos megyékben is.
Az 1890-es években tavasztól ôszig
már három-ötezer külsô munkásra
volt szükség Mezôhegyesen, az állan-
dó cselédségen kívül. (Az idénymun-
kásokat 1918-ig a felvidéki nyitrai és
barsi szlovákok közül, 1920 után pe-
dig Borsodból, Hevesbôl, az ismert
summás vidékekrôl szerzôdtették.)
Mezôhegyes a kiemelkedô értékû,
védett építészeti emlékek kivételes tö-
megével büszkélkedhet, különösen az
elsô (1785–1789), a második (1789–
1795) és a harmadik (1796–1810) épí-
tési szakaszából. A két utóbbi idôszak-
nak egy-egy jeles pesti építész adta
meg a városias arculatát és rangját: a
másodiknak Jung József (1734–1808),
a harmadiknak Hild János (1761–
1811). Munkáiknak külön vonzást
biztosít, hogy az egész kiterjedt ré-
gebbi városmag igen gazdagon fásí-
tott, s a sétára induló vendég mindvé-
gig úgy érzi: egy hatalmas ligetbe tele-
pített épületekkel találkozik.
149
 DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD

A fedett lovarda láját és szakmunkásképzô intézetét

déli oldalán, fogadja be. A kiegyezés utáni Mezô-
a Ménesbirtok udvarán hegyest felkaroló Kozma Ferenc
csodálhatjuk meg (1826–1892) miniszteri tanácsos nevét
a város legnagyobb viselô, igen tágas parkos utcán és a te-
és legszebb, egyben a reken (négyzetudvarokon) a vasúti
legidôsebb indiai eredetû sorompóig sétálva az ún. reprezenta-
platánját, 1819-ben tív központ tengelyében haladunk.
ültették. A védett A központ „bejáratát” a Hild János
„Nagyplatán” 35 méter terve alapján 1807-ben épített impo-
magas és kilencszáz záns, empire Északi diadalív jelzi. (A
négyzetmétert takar be „kijáratnál” majd a hasonló Déli dia-
a lombja. A lovarda dalívvel találkozunk, amelyet ugyan-
másik oldalán volt akkor emeltek.) Az Északi diadalív
a párja, de 1944-ben alatt áthaladva jobbról (Kozma Ferenc
oly mértékben megsérült, u. 32.) a Jung tervezte barokk-copf stí-
hogy ki kellett vágni. A híres Nagyplatán lusú volt északi kaszárnya mintasze-
A legenda szerint rûen helyreállított és korhû bútorzat-
kezdetben, hogy A várossal történô ismerkedést leg- tal berendezett épületét, az 1985-ben
gyorsabban nôjön célszerûbb a település eredeti köz- megnyílt Hotel Noniust találjuk. 1790-
és fejlôdjön, a levágott pontjának északi részén, az 1789-ben, ben emelték, szintenként 14 árkádív-
hízómarhák vérével Jung József tervei alapján épült volt vel. A Hotel Noniusszal szembeni ud-
öntözték meg idônként. Hangai vendégfogadónál, a hajdani varon lófuttató karámok állnak a ha-
Pest–Arad közötti postakocsijárat állo- talmas vadgesztenyék és platánok
másánál kezdeni. (Kozma Ferenc u. alatt, s dél felôl a Hild tervezte íves
34.) A késô copf stílusú, tizenegy ten- pillérsoros homlokzatú központi istál-
gelyes, emeletes, harántdongás épü- ló látható. 1807-ben épült.
Hintó let környezetével különösen harmo- A szállodával szemközti, 1802-ben
a Kocsimúzeumban nizál. Ma a város ipari szakközépisko- épült, empire istállóban rendezték be
a Ménesbirtok alapításának kétszáza-
dik évfordulójára a mezôhegyesi Ko-
csimúzeumot.
Az eredeti kocsik sokoldalú képet nyúj-
tanak az úri kocsizás utóbbi évszázadáról,
s amellett a díszes lószerszámok világá-
ról is.
A látogatási lehetôségekrôl a Ménes-
birtok Rt. központja ad tájékoztatást.
Tel.: 68/467-330
Hild János tervei szerint, empire stí-
lusban épült 1810 körül a tágas fedett
lovarda, amely kis nézôtérrel is ren-
delkezik. Ezt tartják az ország legré-
gebben mûködô lovardájának. Nagy
fesztávú belsô terének faszerkezettel
történt áthidalása technikai bravúr
volt. Homlokzata 1885-ben kapta a

150
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD
mai fachwerkes megoldást. Rajta egy
régi óra mutatja az idôt, egy „szélló”
pedig a szélfúvás irányát. A homlok-
zat közepén Zala György munkája,
egy bronz dombormû ôrzi Ferenc Jó-
zsef 1872. évi mezôhegyesi látogatá-
sának emlékét, amikor Kozma Ferenc
bemutatta neki a 20. számú, angol fél-
vér ménest.
A Nagyplatán lombjai alól térhe-
tünk vissza a fedett lovardával szem-
beni volt ménesparancsnoksági épü-
lethez, a város egyik jelképéhez.
(Kozma Ferenc u. 30.) A copf stílusú
épület 1790-ben készült el, Jung Jó-
zsef tervei szerint. 1900 körül alakítot-
ták át emeleti verandáját svájci stílus
jegyében, addig zárt volt. A katonai
ménes 160 éves fennállása alatt 21 pa-
rancsnok szolgált itt. Köztük több ki-
váló lovas szakember volt, általában
ezredesi rendfokozatban. Külön emlí-
tést érdemel közülük D’Orsay Olivér,
aki e század elején a nóniusz fajta elô-
nyös tulajdonságait kihasználva a kö-
zépbirtokok és a parasztgazdaságok
lótenyésztését is felkarolta. A ménes-
parancsnokság példásan gondozott
épületében ma a Mezôhegyesi Állami
Ménesbirtok Rt. központja mûködik.
Déli végén emléktábla hirdeti, hogy
1849. augusztus 1-jén és 2-án – Sze-
gedrôl Aradra menet – itt tartózkodott
Kossuth Lajos. (Az innen küldött uta-
sításainak gondos, saját kezû fogal-
mazványai fennmaradtak.) Az objek-
tum mögötti, késô barokk díszkert ma
is gondozott zöldterület.
A Kozma Ferenc utcán továbbha-
ladva (28. sz.) a copf stílusban 1790-
ben, Jung József tervei szerint épült
déli reprezentatív kaszárnya (egykori
katonai nevén: a törzsosztály-lakta-
nya), egy ugyanolyan épület, mint a
Hotel Nonius, áll elôttünk. A nyitott
tornácos épületben szolgálati lakások
vannak.
A már említett Déli diadalívvel lezá-
ruló reprezentatív központot elhagy-
va az 1808-ban létesített park hatal-
mas fáiban gyönyörködhetünk. Egy
kis kitérô után nyugatra fordulva a
Déli kis diadalívet pillanthatjuk meg,
amely az ún. parádézó futtatót nyitot-
ta meg. A kis diadalív közelében áll az
1847-ben, klasszicista vonásokkal
épült „emberkóroda”, a ménesbirtok
kórháza, amelynek az épülete közel
nyolcvan éve már iskolai célokat szol-
gál. (A Szent György tér és a Kórház
utca sarkán akkor újabb kórházat
emeltek, amely ma is mûködik.)
A parkerdô arculatú Szent György
téren a széles sétautak a tér déli felé-
ben álló, a lovasok védôszentjérôl,
Szent Györgyrôl elnevezett római ka-
tolikus templomhoz futnak össze. A
Handl Ferdinánd tervei szerint l846-
ban épült templom klasszicista stílu-
sú, homlokzatát dór lizénák tagolják.
Modernebb belsô arculatát 1936-ban
kapta Barth Ferenc iparmûvész és
Karl Ferenc szobrászmûvész munkái-
val. A templomban láthatók a város-
hoz is kötôdô Molnár C. Pál képei,
mert a mezôhegyesi plébánia évek
óta magas színvonalú, idôszakos kiál-
lításokkal várja az érdeklôdôket. Az
épület keleti falán helyezték el a ma-
gyar függetlenség melletti hitvallása
miatt 1849 ôszén halálra ítélt és Pesten
kivégzett katonaplébános, Gonzecz-
ky János emléktábláját.
Megtekintésre érdemes a közelben
(Kozma Ferenc u. 24.) a romantikus
jegyekkel 1847-ben épített, majd
1864-ben bôvített római katolikus plé-
bániaház is.
A plébánia épülete mögötti Kozma
ligetben, a Kórház utcára nézô hom-
lokzattal, 1983-ban emelték, a város-
ban építészeti tradíciónak tartott ív-
pillérsoros tagolással, az impozáns
méretû és berendezésû József Attila
151

Az impozáns Fômagtár Általános Mûvelôdési Központot (ál-
talános iskola, zeneiskola, mozi, mû-
velôdési központ, könyvtár, torna-
csarnok együtt). Terveit Tihanyi Judit
készítette. Az intézmény közelében, a
parkban áll Melocco Miklós József At-
tila emlékmûve. (A költô makói diák-
évei alatt két nyáron is házitanító volt
Mezôhegyesen.)
Sétánkat a Kórház utcában célszerû
folytatni, mert a mûvelôdési központ-
tal szemközti téren tágas elhelyezés-
ben, észak–déli tájolással elénk tárul a
Fômagtár (vagy központi magtár )
1809-ben, Hild János tervei alapján
emelt, hatalmas épülete. Az empire
stílusú, négyszintes, hosszanti oldalán
Az elôvárosi eklektika 27 ívpilléres magtár a város egyik ne-
dél-német, svájci, osztrák vezetessége. Már többször felmerült,
hatásra kialakult hogy mûködôképes belsô berendezé-
építészeti stílus, seit is bemutatva, a körülötte adott
a kívülrôl szabad térséget is életszerûen felhasz-
hangsúlyozottan favázas, nálva, itt lehetne létrehozni az Alföld
de téglából emelt, – tartalmában és méreteiben egyaránt
többnyire kétszintes – legvonzóbb mezôgazdasági múzeu-
hegy- és dombvidéki mát. A Fômagtár után érdemes a mai
épületek. A kertvárosi élelmiszerboltot, hajdani Vadász ven-
negyedekben találjuk déglôt (a Posta utca és a Hild János ut-
az ilyen típusú házakat. ca sarkán) is megtekinteni, mivel az
152
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD
1890-ben elkészült épület a Mezôhe-
gyesen jó arányban képviselt elôváro-
si eklektika elsô példája. Faverandás
homlokzata, magas, fa konzolokon
nyugvó fedélszéke hangulatos. Tölt-
sünk el néhány percet az 1883-ban
épített vasútállomáson is, az épület fa
oromzatának arabeszkjei és összhatá-
sa miatt. Az állomásépület keleti vé-
génél a cukorgyár egyik régi tolató-
mozdonyát állították ki vasúti emlék-
ként.
A vasútállomástól a régi idôk korzó-
it felidézô Petôfi sétányon induljunk el
a régi Centrál Hotel irányába. A 13 ár-
kádíves, futórózsával befuttatott lám-
patartó alatti, parkkal kísért sétány bal
oldalán két faverandás pavilonban
könyvtár és virágbolt mûködik, s köz-
ben elhaladunk az 1886-ban szecesz-
sziós homlokzattal készült és 1985-ig
kultúrcsarnokként mûködô mozi, bál-
terem mellett. A sétány végén jobbról
található fatornácos bazár (1938) is az
elôvárosi eklektika jegyeit viseli.
A Centrál Hotel (már csak nevében
hotel, ma étterem) és a vele szemben
álló Városháza szûkebb környéke Me-
zôhegyes városközpontja. A település
szerkezetébôl következô nagy elôny,
hogy ezt a szerepet forgalmi túlterhe-
lés nélkül tudja betölteni. A Zala
György nevét viselô lakótelep több-
szintes, modern épületei (a sarki ház
Palánkai Tibor tervei szerint 1984-ben
épült) harmonikusan illeszkednek a
tér két meghatározó épületegyüttes-
éhez. Az 1885-ben elkészült hotel az
elôvárosi eklektika fagerendavázas,
faverandás tiroli változatát képviseli.
(Ez az egyetlen ma is fennálló
fachwerkes szálloda hazánkban.) Óra-
tornyát és színes üvegezésû, zárt erké-
lyét egybekapcsolták. Eredetileg zsin-
delyfedésû volt, 1937-ben kapott piros
palát, ma szürke pala fedi. Még az
1930-as években is három nagytermé-
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD
ben folyt a szórakozás: a földszinten
egy játékterem kazettás mennyezettel,
öntöttvas oszlopokkal, továbbá egy
falábazatos terem a zenét kedvelôk-
nek, az emeleten pedig a kalocsai fes-
tôasszonyok által kipingált, szintén fa-
mennyezetes, karzattal ellátott díszte-
rem, bálterem. A további, belsô re-
konstrukció még jelentôs feladat.
A Városháza is az elôvárosi stílus
egyik megjelenítôje. 1913-ban építtet-
te a ménesbirtok, a nôtlen gazdatisz-
tek szálláshelyéül. (Népi elnevezése –
a „Kantár” – volt a közismert, a hivata-
los „nôtlen tisztilak”-kal szemben.) A
Kozma és a Hild János utca kereszte-
zôdésében kezdôdô parkban találjuk
Kozma Ferencnek a második világhá-
ború idején ledöntött, de 2000-ben új-
ra felállított emlékmûvét, bronz mell-
szobrát és a fedett lovarda homlokza-
táról ismert dombormû másolatát.
Észak felé haladva balról a méneskar
tisztjeinek és külön közkatonáinak,
alkalmazottainak az elsô világháborús
emlékmûvei állnak. A jobb oldalon
továbbhaladva az 1900 körül készült,
eklektikus kettôs tisztilakot (Kozma
Ferenc u. 9.), illetve az 1860-as évek-
ben, romantikus stílusban épült haj-
dani óvodát (Kozma Ferenc u. 19.) ér-
demes megtekinteni. Ezt követôen a
Zala György-lakóteleprôl átmegyünk
a Kossuth Lajos utcára, ahonnan elju-
tunk az 1789-ben létesített iker-szá-
razmalomhoz (39. szám, ma mûhe-
lyek, garázsok vannak benne), illetve
az 1788 óta fennálló sütôde-szárazma-
lomhoz, a „Pekerájhoz” (43–45. sz.).
Innen visszatérünk a Kozma Ferenc
utcára, és dél felé haladva menjünk át
a vasúti sorompónál Ómezôhegyesre.
Ez a ménesbirtok szervezetében a
hozzá tartozó majorokkal együtt önál-
ló kerületet jelentett, mert a katonai
ménes fennállása idején a lóállományt
és a katonákat itt helyezték el.
Ómezôhegyesen a Kozma Ferenc Mezôhegyes gyakran
utca 12. szám alatt áll a gazdasági ad otthont
igazgatás (népnyelven „a nagy iro- lovasversenyeknek
da”). Hild János terve szerint 1806-
ban, empire stílusban készült az abla-
kok fölött napsugaras motívummal dí-
szített épülete, s azt követi az 1807-
ben épült egy másik hasonló Hild-
épület, a jószágigazgatói villa. Ez
utóbbi volt az 1912-ben hat megyére
kiterjedt, erôfitogtató, nagy monar-
chiai hadgyakorlat idején a fôhadi-
szállás, Ferenc Ferdinánd trónörökös
szálláshelye. (Ady Endre A mezôhe-
gyesi háború címû verse jól érzékel-
tette az események hátterét.) Ma or-
vosi rendelô céljait szolgálja. Az épü-
lettel szemben alakították ki már az
elsô világháború elôtt a dúsan fásított
Csekonics-parkot (régebben Janko-
vics-park volt a neve). A legkiemelke-
dôbb eleme az 1888-ban készült, ma
is mûködô, az elôvárosi eklektika je-
gyeit hordozó, fa gerendavázas vízto-
rony. A téren áll a ménesbirtok elsô
világháborús hôsi halottainak 1923-
ban felállított emlékmûve, 1994-ben a
második világháború áldozatainak
neveit is rávésték. Továbbhaladva a
153

A Kossuth Lajos utcáról Kozma Ferenc utcán, elérjük az 1800
a Temetô utcára térve elôtt, késô barokk-empire stílusban,
érhetô el a nevezetes, ívpillérsoros tornáccal épült neveze-
jól kiépített tes Csikós-csárdát. Átalakítva ma is
lóversenypálya, ahol kocsma, de üzemi konyha és étkezde
rendszeres, idônként is helyet kapott benne. A csárdától
nemzetközi versenyek nyugat felé haladva megtalálhatjuk a
folynak. 18-as major 1830–32-ben készült két
A mezôhegyesi lovak hatalmas zabsilótornyát, ezek egyen-
és lovasok több, mint ként ötven tonna zabot fogadtak be,
száz éve az országos és kitûnô szellôzésük volt. (További
élvonalba tartoznak. zabsilótornyok állnak még ugyanab-
A pálya melletti ból az idôbôl a 23-as, az 56-os és a 79-
temetôben sok érdekes es majorban.)
régi sírkô, egy 1816-ban A Csikós csárdánál lévô útelágazás-
épült, romantikus stílusú tól délkeleti irányban, pár perc alatt a
kápolna és az 1999-ben legkorábbi mezôhegyesi beépítés em-
felállított Mihály Gábor lékei közé jutunk, amelyek a 18-as
szobrászmûvész majorhoz tartoznak. Elôször balról az
bronz–vas Korpusza 1786-ban épült, ma lakásoknak hasz-
(a keresztre feszített nált „ókaszárnyával” találkozunk
Krisztus) látható. (párja a zabsilótornyok közelében
A Mezôhegyesi Állami van), azzal szemben az 1785-ben ké-
Ménesbirtok Rt. minden szültek közül megmaradt, két földbe
év június elején süllyesztett, külsôkemencés csikós -
megtartott országos ház (putri) látható. Ezeket egy francia
rendezvénye, az Alföldi származású tiszt építtette, óbarokk stí-
Növénytermesztési lusban. (Egy hasonló putri a 48-as ma-
Napok, lóversenyekkel, jorban is látható.)
tömegvonzó Ezután sétálhatunk be az ívpillérso-
kiállításokkal, vásárral ros, három hosszú istállóval határolt,
egybekötve, egyesek szerint kolostorkerengôre,
idegenforgalmi mások szerint laktanyai alakuló térre
látványosság. emlékeztetô, egységes hangulatú
ómezôhegyesi majorudvarba. Az istál-
lók Hild János tervei alapján 1806 kö-
rül épültek. Sétánk folytatásához tér-
jünk vissza a Csikós csárdához, s ha-
ladjunk észak felé ismét a Kozma Fe-
renc utcán.
A Csekonics-park északi végénél
kezdôdô Kossuth Lajos utcába térve,
annak jobb oldalán találjuk az 1789-
ben kapott vásárjog alapján, 1790-ben
emelt vásárcsarnokot, ma szociális ott-
hon. A vasútvonalhoz közeledve a
négy párhuzamos fasorral (sok hárs-
154
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD
sal) ékesített Kossuth utca még kínál
látnivalókat. Bal oldalon a 8–12. szám
alatt áll a Hild János (esetleg még Jung
József) tervezte „Öregcsûr”: földszint
és két tetôtéri szintbôl kombinált,
csonkakontyos tetejû, emeletes kö-
zéprizalittal készült gabonatárház. Ma
is eredeti funkciójában mûködik. A
2. szám alatt az 1864-ben romantikus
stíluselemekkel készült fôépítészi vil-
la, a jobb oldalon (5. illetve 3. szám)
az 1909-ben emelt református paplak
és az ugyanakkor épült neogótikus re-
formátus templom található. A nyuga-
ti homlokzaton álló fôtoronyhoz két
melléktorony csatlakozik. (A templom
felújítása még évekig folyik.)
A vasúton átjutva a Kossuth Lajos
utca 23–25. szám alatt áll a mintegy
száz méter hosszú, Jung József mun-
kájának tulajdonított, késô barokk stí-
lusú, nagy udvarral ellátott Újkaszár-
nya. Vele szemközt található az 1785
óta ugyanott mûködô építészeti telep,
ahol egykor kocsigyártással is foglal-
koztak. Innen a Hild János utcán át
juthatunk vissza a Centrál Hotelhez.
Meg kell említenünk, hogy az építé-
szeti emlékek ápolásáért a Magyar Ur-
banisztikai Társaság Hild-érmével
tüntették ki 1984-ben még nagyköz-
ségként Mezôhegyest. A vasútállo-
mástól nyugatra még állnak a cukor-
gyár megszüntetett épületei, amelyek
a város ipari parkjának kialakításához
nyújtanak alapot. A várost észak és
nyugat felôl kerüli meg, a Maros vizét
Arad alól 1889 óta a gyárba vezetô
Élôvíz-fôcsatorna.
Mezôhegyes sajátos hangulatú vilá-
gának, látnivalóinak zöme a belterü-
leten van, de a majorokban is érde-
mes körülnézni. (Számozás szerinti
elhelyezkedésüket legcélszerûbb a
Ménesbirtok Rt. központjában vagy
az Általános Mûvelôdési Központban
vagy a Városházán elindulás elôtt
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD
megérdeklôdni.) 1870 körül emelt fa
haranglábak állnak a 21-es, a 28-as, az
57-es majorban, a kis harangokkal je-
lezték a munkaidô kezdetét, végét,
valamint azt, ha tûz ütött ki. (A 73-as
majorból a haranglábat bevitték a Ho-
tel Nonius elé.)
Érdemes megtekinteni az egyszerû-
en megközelíthetô 57-es majort. Itt állt
a Gluzek Gyula által 1888-ban épült
nevezetes elevátoros magtár, egy fá-
ból készült, termetes komlószárító
épület, s egy 1850 körül emelt, nagyon
szép arányú négyszintes magtár. A
battonyai úton keletre haladva jutha-
tunk el a 48-as erdôhöz, annak keleti
BATTONYA
Irányítószám: 5830 Lakosság: 6970
Mezôkovácsházáról a már többször
említett, Pest-Budáról a Maros völ-
gyén át Nagyszebenbe vezetô, ôsi
„aradi út” mai vonalán érhetjük el
Battonyát, mi azonban Mezôhegyes
felôl érkezünk ide. A város az 1950-
ben kétfelé vágott és megszüntetett
Csanád megye keleti felének több,
mint két évszázadon át a fô vonzás-
pontja, Arad, Szeged, Makó kisugár-
zásának a közvetítôje, hasznosítója le-
hetett. Mintegy másfél századon át,
egy változó területû, sajátos arculatú
közigazgatási járás székhelye volt. A
trianoni határmegvonásnak döntô
szerepe lett abban, hogy az addig ki-
alakult kapcsolatainak zömétôl meg-
fosztott, „végvárrá” tett Battonya
szomszédaival folytonos versenyre, s
azzal együtt elért pozícióinak védel-
mére kényszerült.
A település nevének eredetérôl
több mint száz éve folyik a vita, de
véglegesnek tekinthetô megoldás
nem született. Valószínû, hogy a mos-
tani város helyén az Árpád-kor elsô
szélén a gázkitörés során 1962-ben ke-
letkezett, 55 méter átmérôjû „feneket-
len tóhoz”, s onnan délre a 48-as ma-
jorba. Itt áll Hild János mintegy 140
méteres, ívpillérsoros istállója (1800-
ból), s itt található a már említett csi-
kós „putri” is, amelyhez utolsó lakója
az 1970-es évekig ragaszkodott.
Bármely irányból elérve Mezôhe-
gyes külterületi határát, még megtalál-
hatjuk a hajdani „gránic” nyomát: A
ménesbirtokot 1945 elôtt hetven kilo-
méter hosszú árok, mellette végig drót-
kerítés és erdôsáv védte, öt-hat kilomé-
terenként lakott kis ôrházakkal. (A
drótkerítés az értékes vadakat is védte.)
szakaszában egy kiterjedt határral
rendelkezô, Anya nevû falu állott, s az Ha Battonyáról
abból kivált egyik rész Bot vagy Both az 1995 májusában
nevet viselô birtokosa után keletke- végleg megnyitott
zett a Botanya falunév. A tatárjárás határátkelô felé
után Bothanyaegyháza néven épült tartunk, az út déli
újjá (1340-ben oklevél említi), majd oldalán egy ún. kun-
1455-ben már Bathongyának írták, s dombon (kunhalom)
ebbôl lett a ma is használt település- kôtömbbe állított,
név. 1453-ban Hunyadi János birtoka kovácsoltvas feszületet
lett, azután az Arad megyei Ravazdi láthatunk, amelyet
család kezére jutott. A népesebbek XIX. századi gazdája
közé tartozó falut a török uralom alatt, után Balta-keresztnek
minden bizonnyal az 1596. évi tatár neveznek.
támadás pusztította el. E régi kereszthez
A törökök már az 1640-es években battonyai barátaival
szerbek letelepítésével próbálkoztak. kirándult egyszer
A kiverésük után itt is megszervezett József Attila, s ebbôl
marosi határôrség már délrôl jött, ka- az élménybôl
tonáskodó szerb parasztokból állt. táplálkozott
A hódoltság után kincstári tulajdon- a Lázadó Krisztus címû
ba került battonyai földekre 1718-ban ismert verse.
szerb családokat telepítettek, s bár A battonyai határban
1727 óta tudunk a szaporodó magya- lévô nagyobb halmok
rokról és románokról, a szerbek kép- a dombegyháziakhoz
viselték a lakosság többségét a XIX. tartozhatnak.
század derekáig. 1839-ben a környé- (Cikóhalom,
ken sorra keletkezett kertészközségek Hármashatárhalom,
piachelyévé vált Battonya, mezô- Sziondai halom stb.)
155
 DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD

A katolikus templom látszik. A XIX. század eleje óta sakk-

méretei jól érzékeltetik, táblás hálózatú, tágas és fásított utcák-
hogy építésekor kal, a Száraz-ér folyó menti hangulatá-
még a város val rendelkezô város jól kiépített köz-
növekedésére ponti része harmonikus, századfordu-
számítottak. ló körüli benyomást nyújt. A városias
(Bár a tornyokat már környezet érzését erôsíti a nívós közté-
nem emelték a terve- ri szobrok, emlékmûvek, emléktáblák
zett magasságra.) rendhagyóan magas száma.
A legnagyobb A településsel való ismerkedésün-
kelet-csanádi templom ket már Battonya határában megkezd-
fô látnivalója hettük, mivel Mezôkovácsházáról jö-
a battonyai születésû vet elsuhantunk két védett régészeti
Molnár C. Pál festette lelôhely mellett. Az egyik a Hármas-
fôoltár és a szintén tôle határhalom, mintegy négyezer éves
származó stációképek Katolikus templomtornyok földpiramis, vélhetôleg hajdani ôr-
domb, a mezôkovácsházi, a mezô-
városi jogállást kapott. (Errôl 1873- hegyesi és a battonyai határ találkozá-
ban lemondott, csak 1989-ben került sánál. A másik lelôhely az, ahol egy
vissza a városok sorába.) Az 1882-ben román stílusú Árpád-kori kerektemp-
megnyitott vasút, fôleg a közeli Arad lom alapjait tárták fel az 1980-as évek-
révén, évtizedekre lendületet adott a ben. (Idôvel talán rekonstruált alapfa-
fejlôdésének. lait meg lehet tekinteni.) Sétánkat a
1890 és 1949 közötti lakosságszáma centrumban található Hôsök terén
tartósan meghaladta a tizenkét ezret, kezdjük. A több részre tagolt, tágas tér
ami az 1960-as évektôl felgyorsult el- északi felének mindkét oldalán régi
vándorlás és az elöregedés miatt mára épületek állnak. A keleti oldalon az
hétezerre csökkent. Az idelátogató 1814-es elsô építéséhez képest több-
vendégek ez utóbbit nem érzékelik, szöri átalakításon átesett, jelenlegi for-
mert Battonya nagyobb településnek májára az 1930-as esztendôkben kibô-
A templom oltára vített, kéttornyú, neobarokk római
katolikus templom áll.
A római katolikus templom déli ol-
dalán a hajdani sétatérbôl (az 1855-
ben született „promenádból”) és piac-
A szerb templom térbôl alakították ki a gondosan par-
ikonosztáza kosított Hôsök terét. A téren három
különlegesen gazdag. emlékmû áll. A második világháború-
A szerbek minden ra emlékeztet Návay Sándor munkája,
évben nagy búcsút az alapzaton lévô tört márványoszlo-
rendeznek itt. pokon az áldozatok neveivel. Az öt-
(Az épületen ágú csillag eltávolítása után a helyén
emléktábla maradt Madarassy Walter szép szobra,
a szerbek amely egy rab madár kiszabadulásá-
betelepülésének nak pillanatát ábrázolja. (Az alkotás
250. évfordulójára 1974-ben készült. A rendszerváltás
emlékeztet.) elôtt Battonyát a szovjet csapatok

156
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD

1944. szeptemberi legkorábbi határát-

lépésének színhelyeként tartották
nyilván.)
A Száraz-ér partján, a tér déli végén
Búza Barna térfal formájú, klasszikus
kompozíciójú, 1981-ben felavatott, ki-
lenc alakos földmunkásmozgalmi em-
lékmûve tûnik elénk. Az 1891. június
21-én véres, csendôri fellépéssel elfoj-
tott battonyai zendülés tiszteletére
emelték. (Az építészeti megoldás
Schall József munkája.) A tér másik ol-
dalán, a Száraz-ér hídján átkelve, Búza
Barna pirogránit Petôfi portréját láthat-
juk. Az ô munkája még a Fô utcán az
OTP-fiók falán Fáy András bronz
dombormûve, a Molnár C. Pál nevét
viselô lakótelepen a jeles festô mell-
szobra, a Fô utcán a gimnázium elôtt a
névadó Mikes Kelemen portréja.
A Fô utca nyugati oldalán, a Hunya-
di utcát keresztezve, az 1981 ôszén
megnyitott Molnár C. Pál Emlékházat
találjuk. A sokoldalúan ismert, kiváló
festômûvész (1894–1981) Battonyá-
nak ajándékozott hetvennégy mûve
mellett több kortársa, közöttük az felavatott intézmény az elsô volt Ma- A tornyos Városháza
egyházi festészetben egész Európá- gyarországon (azóta Kecskeméten és szecessziós stílusban
ban becsült Prokopp Péter alkotásai- Kôszegen is mûködik S.O.S. falu.) A épült
ban gyönyörködhetnek a látogatók. A családi rendszerû gyermekmentô
kiállítás 44 festménybôl, 20 grafikából mozgalmat elindító Gmeiner profesz-
és egy fametszetsorozatból áll, köztük szor mellszobra (Marton László alko-
az Angyali üdvözlet (1934), Mezô- tása) a kis falu fôterén áll.
hegyesi jegyzetek (1950), Önarckép A Gyermekfalutól az Ady Endre ut-
(1958) és Dante: Divina Comedia cán a Hunyadi utcáig haladunk, s elju-
(1977). Az emlékház udvarában elhe- tunk a battonyai szerbség és román-
lyezett gazdag anyagú helytörténeti ság múltját jelképezô épületekhez. A
gyûjteményt is érdemes megtekinteni. Damjanich utcát elhagyva elôször az
(Nyitva csak bejelentkezés alapján. ortodox román plébániát (a házban
5830 Battonya, Fô u. 123. Tel.: született Magdu Lucián költô, filmren-
68/341-011, Polgármesteri Hivatal) dezô emléktáblájával), majd a romá-
A Fô utcán dél felé haladva, a nok 1870-ben romantikus stílusele-
Hermann Gmeiner utcában találhat- mekkel épült templomát, azt követô-
juk meg a nemzetközi szervezethez en a XVIII. század vége óta mûködô
tartozó S.O.S. Gyermekfalut, szép szerb iskolát, végül az 1778–1779-ben
környezetben, tíz családi házával és emelt, copf stílusú szerb ortodox
közösségi épületeivel. Az 1984-ben templomot érjük el.

157

Az egész közösséget
megmozgató szokás,
a battonyai szerbek
védôszentjének,
Kisboldogasszonynak
ünnepnapja.
Az istentiszteletet
követôen a szerbség
apraja-nagyja jelenlétében
fogyasztják el az áldozati
ételeket, a kalácsot
és a bort, és a fôtt,
cukrozott búzát.
Jellegzetes családi
ünnepük a szvecsár
(magyarul gyertyagyújtó).
A szerbek nem
ünnepelnek névnapot,
náluk a család, a ház
védôszentjének ünnepe
vált jeles nappá.
A védôszent ikonjának,
a háznak és lakóinak
megszentelése jelenti
e szokás kulminációs
pontját. Mindezt a háznép
rokonságának és baráti
körének vendégeskedése
követi. Iván-napkor
szentelik a háztól
és népétôl a bajt elhárító,
tejoltó galajból font
koszorút. A halált kísérô
néphagyományokból
a görögkeleti szerbek
és a románok népszokása,
a halottak húsvéthétfôi
megvendégelése.
Ez alkalmat ad a rokonság
temetôbeli találkozójára,
közös emlékezésére.
A halottak kaláccsal
és borral történô kínálását
követi, a húsvéti tojások
és kalács a kéregetôk,
a szegények és cigányok
közötti szétosztása.
158
A szerb templom mellett kis utca
vezet a Száraz-ér hídjához, ahonnan a
folyócska romantikusabb szakasza is
látható. Az ér partján álló hangulatos
üzletsor mellett és az autóbusz-állo-
máson át a Hôsök terére jutunk visz-
sza, ahol megszemlélhetjük az egy-
mással összeépített, két jellegzetes
építményét. A tér sarkánál kezdôdik a
korábbi hivatali épület helyére 1892-
ben emelt, szecessziós stílusú, két-
szintes, tornyos Városháza, földszint-
jén üzlethelyiségekkel. Hozzá csatla-
kozik a hosszú idôn át nevezetes,
most felújításra váró szálloda, ven-
déglô, kaszinó, a Korona igen tekinté-
lyes, magas tetejû, neoreneszánsz
épülete. Nagyterme nevezetes bálok,
színházi elôadások színhelye volt. (A
Korona déli sarkán emléktábla tiszte-
leg az 1867-ben alakult Battonyai
Honvéd Egylet elôtt. A Kossuth utca
és a Puskin utca sarkán álló iskolán
míves Kossuth-emléket állítottak
1999-ben.)
A Fô utcán maradva érdemes még
egy sétát tennünk, a városháza elôtt
továbbhaladva, az 1947 óta mûködô
Mikes Kelemen Gimnázium szecesz-
sziós épületéig. Elôtte a Mikes-emlék-
helyet, majd az 1978-ban felavatott
Népek Barátsága Városi Könyvtár
DOMBEGYHÁZ
Irányítószám: 5836 Lakosság: 2490
A nagyközség mindig olyan erôsen
vonzotta a belôle kisarjadt, igen köze-
li Kisdombegyházat (kb. 600 lakos) és
Magyardombegyházat (kb. 300 la-
kos), hogy bemutatásuk is egybekap-
csoltan történhet. A maitól valamivel
északabbra fekvô Árpád-kori Domb-
egyház templomát a leletmentések
szerint a falu északkeleti végénél lévô
Attila-halmon találták meg a régészek.
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD
egyedi tervezésû székházát tekinthet-
jük meg. A könyvtár elôtt áll Kelemen
Kristóf karakteres József Attila szobra.
(A költô többször megfordult a város-
ban, hogy hittanvizsgát tehessen, s
több battonyai osztálytársát is meglá-
togatta makói diákként. Errôl a Kos-
suth utca és a Bajcsy-Zsilinszky utca
sarkán álló volt iskolán emléktábla ta-
núskodik.) A könyvtárral szemben ta-
lálható a József Attila Mûvelôdési
Központ, a rendezvények kedvelt
színhelye. A Bajcsy-Zsilinszky utca
72. szám alatti termálfürdô szívesen
fogad ifjúsági táborokat, újabban pan-
ziós elhelyezést is tud biztosítani.
Battonya határában is vannak ér-
deklôdésre érdemes helyszínek. Ha
Mezôhegyes felé hagyjuk el a várost,
a mezôhegyesihez hasonló vasútállo-
más és a dohánybeváltó, szép külsejû
XIX. század végi raktárházai közelé-
ben haladunk el. Egy jelzett bekötô-
úton elérjük Tompapusztán a hajdani
Purgly-majort (Purgly Emil Horthy
kormányzó apósa volt), a késôbbi ta-
nyaközpontot, ahol ma is laknak még.
A majorban, ahol édesapja kulcsár
volt, született Molnár C. Pál. Védett fa
a Tompapusztai Purgly-birtok udva-
rán található 250–300 éves, 580 cm
kerületû kocsányos tölgy.
Elsô okleveles említése csak 1446-ból
származik, de már lényegesen koráb-
ban fennállott.
1453-ban Hunyadi János vette meg,
1463-ban Mátyás király Szilágyi Erzsé-
betnek adományozta, de hamarosan a
Jaksity családé lett és a nagylaki ura-
dalomhoz tartozott. Az elsô török tá-
madás 1529-ben érte, de 1595-ig fenn-
maradt. A közös területen álló három,
mai Dombegyháznak ez a közös elôz-
ménye, de a Kevermes felôli Vizesi-
pusztán a feltárt XII. századi román
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD

A fák rönkjein gyakori

látvány –
különösen májusban
és júniusban –
a tölgyes-tövises cincér

A Körös–Maros
Nemzeti Park
területéhez tartozik
a Battonya határában
található, a Száraz-ér
természetes medrével
kísért Tompapusztai
stílusú, majd gótikus szentélyrésszel gül a három településre szétvált egy- löszgyep, amely
bôvített kis templomot és a körülötte kori pusztán 1944-ig a mozgékony hazánk legnagyobb
kibontott 150 sírt is meg kell említe- középbirtokok uralkodtak, s az 1960- löszpuszta gyepe.
nünk. Dombegyház azon ritka telepü- as évektôl a nagyüzemek is eredmé- A társulásban
lések közé tartozik, ahonnan már a nyesen gazdálkodtak. állományalkotó
XVI. században elindult világot látni Dombegyház mai címere a pajzs a pusztai meténg,
egy nemzetközileg elismert férfiú, egyik felében egy dombon álló temp- a hegyi len, a mirigyes
Balsaráti Vitus János (1529– 1575) or- lomot, másik felében fûzôtûvel össze- kakascímer,
vos és református lelkész. fogott három dohánylevelet ábrázol, a macskahere
Mint lakatlan föld, a török kiverése így jeleníti meg a település históriáját. és a kunkorgó
után a terület a kincstár kezébe került. Az agrártermelés válságával küzdô árvalányhaj is.
A császár egy részét adományba adta, községcsoportban a lakosságszám fo- Az emlôsök közül
másik részét marhalegelô céljára er- gyása súlyos, és a határ menti helyzet a fokozottan védett
délyi örmények kapták bérbe. A hátrányai is jelentkeznek. Dombegy- földikutya szintén
dombegyházi puszta történetében ház vezetése elérte, hogy a Kis- és lakója a battonyai
1800-ban érdemi fordulat következett Nagyvarjason át Aradra vezetô úton gyepnek.
be, amikor Marczibányi István (1752– évente többször megnyitják a határt. A 21 hektáros
1810) birtokába került. A jeles tudo- Törekednek az állandó határátlépés- löszpuszta gyep
mány- és mûvészetbarát, aki élete vé- re. Dombegyház belterületén a neo- fokozottan védett,
gén országos jelentôségû alapítványt gót római katolikus templom mellett a belépni csak a nemzeti
tett, 1817-ben dohánykertészeket te- mûvelôdési ház és a községháza elôtt park engedélyével
lepített Dombegyházra. A kincstári ré- kiépült központ, az ott elhelyezett két lehet.
szen szlovák lakosokkal ekkortájt ala- világháborús emlékmû érdemel fi- (Körös–Maros Nemzeti
kult Kisdombegyház, szintén kertész- gyelmet. A mûvelôdési házon emlék- Park 5540 Szarvas,
községként. Magyardombegyház tábla, az 1945-ben lerombolt hajdani Anna liget 1.
csak 1946-ban lett önálló község. Vé- temetkezô kápolna helyén pedig Tel.: 66/313-855)

159
 DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD

Dombegyház sokszor
emlegetett érdekessége
az alföldi kunhalmok
védetté nyilvánított,
különleges együttese,
összekapcsolva
az Attila-hagyománnyal,
a hun nagyfejedelem
feltételezett temetkezési
helyével.
A térszínbôl öt-tíz
méterrel kiemelkedô,
a mûvelés során
lekopott dombok
nemegyszer valóban
lakóhelyek, ôrdombok,
sírcsoportok voltak.
Dombegyháza határában
és környékén
kb. húsz halomból álló 1997-ben emelt új kápolna hirdeti, Dombegyházról Kisdombegyház
rendszert lehet sejteni, hogy a színpadról történt visszavonu- felé haladva, az út nyugati oldalához
pávaszemre emlékeztetô lás után itt, a Lonovics-kastélyban élt közel esik a Nyéki-major, a családi
elhelyezkedésben, és itt temették el Hollóssy Kornéliát, kúriával. A két kisebb Dombegyhá-
középpontban az 1840–1860-as években ünnepelt zán egy-egy, szerénységével vonzó
az Attila-halommal. énekesnôt. A kápolna a határ északi római katolikus és református temp-
Az elképzeléseket eddig részében lévô Temetô-halmon áll. lom látható.
nem sikerült igazolni,
de az ország más
pontjain sem tudták KUNÁGOTA, sik jellemzôje, a seprôcirok is a címer-
Attila nyugvóhelyét, ALMÁSKAMARÁS, díszbe került.)
fôvárosa helyét NAGYKAMARÁS, A községek neve 1418-tól (Kun-
megtalálni. DOMBIRATOS ágotáé 1463-tól) oklevelekbôl is kö-
Irányítószámok a fenti sorrendben: vethetô, de mind a négy település ko-
5746, 5747, 5751, 5745 rábbi eredetû. Dombiratos nevének
Lakosság: 3250, 1130, 1790, 810 második része díszesen kifestett
templomra, Kunágotáé az elôször be-
A négy egykori kincstári kertész- települô kunokra és a falu templomá-
község rövid körutat jelent. A vasút nak védôszentjére utal. A két Kamarás
nélküli települések itt egymáshoz szo- (a középkorban Maróti János macsói
katlanul közel fekszenek, amit elsô- bán, a gyulai vár építtetôje után Bán-
sorban a munkaigényes hajdani do- kamarás) együttes területén több Ár-
hánykultúra kis területigénye, másfe- pád-kori falu nyomai találhatók, de
lôl a szinte egyidejû (1841–1844) ala- nevük nem maradt fenn. Kunágotán
pítás magyaráz. A dohánylevél Almás- Móra Ferenc 1926-ban honfoglalás
kamarás, Dombiratos és Kunágota kori lovas sírokat tárt fel. A középkori
mai címerében egyaránt szerepel. településeket az 1596. évi tatár pusztí-
(Dombiratoson a táji agrárkultúra má- tás néptelenítette el.

160
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD

Mind a négy település hagyomá- Kunágota temetôjében

nyosan római katolikus, a reformátu- áll a magyar gyümölcs-
sok csak Kunágotán értek el számot- nemesítés egyik
tevô arányt. Almáskamarás címerében úttörôjének,
helyet kapott Szent Vendel, s az Ursits a mezôkovácsházi
Lipót aradi építész által tervezett, majd a kunágotai
neogót elemeket tartalmazó templo- határban három
mot az ô tiszteletére szentelték fel évtizeden át
1865-ben. tevékenykedô
Nagykamarás római katolikus Bereczki Máté
temploma 1884-ben, Kunágota Szent jeles pomológusnak
Imre tiszteletére épült neobarokk (1824–1895) a sírja,
temploma 1870-ben készült el. A rajta a Királyi Magyar
négy község elsô betelepülôi között Természettudományi
figyelemre méltó különbségek voltak: Társulat által állított,
Kunágota és Dombiratos népe Csong- fehér márvány
rádból és Hevesbôl érkezett, a nagy- síremlék.
kamarásiak törzse palóc, az almáska- Bereczki Máté szobra Bereczki az egész
marásiak viszont eleki németek. (Az országot ellátta a saját
almáskamarási temetô gót betûs régi metországi Leimenben élô kitelepítet- nemesítésû
sírköveit érdemes megnézni.) A né- tekkel élénk kapcsolatban áll Almás- facsemetéivel.
metek 1946-ban kezdôdött kitelepíté- kamarás. Négy vaskos kötetben
se, helyükbe más községekbôl földte- Az említetteken kívül Kunágota tudományos leírást
lenek betelepítése nagy megrázkódta- köztemetôjének a régebbi része ér- adott a hazánkban
tás volt. A nyolcvanas évek óta a né- demli meg, hogy felkeressük. meghonosított összes
gyümölcsfajról.

KEVERMES báró Sina család tulajdonába és stabi- Dombiratos

Irányítószám: 5744 Lakosság: 2560
Neve kun személynévi eredetû. Te-
rületén az 1240. évi hódtavi csatáig
kunok laktak. A falutól északnyugatra
fekvô Barta-halmon megtalálták kö-
zépkori templomát és temetôjét. Az
1418-tól követhetô okleveles adatok
szerint a gyulai uradalom része volt,
majd az aradi káptalané lett, s az
1596. évi pusztulásáig Zaránd megyé-
hez tartozott. A török kiverése után
került Csanád megyéhez.
A tökéletesen sakktáblás utcaháló-
zatú mai község 1815-ben települt, az
Alföld déli részébôl ide vándorolt la-
kosokból, a nagy vagyonú szerb Tö-
köli család földjén, dohánykertészke-
dés céljából. Az 1830-as években a
labb helyzetbe került. Elsô temploma az irodalomban is
1835-ben épült, de tizenkét év múlva megörökített ritka
összedôlt. A ma is fennálló egyhajós, falvak egyike
homlokzati toronnyal épített, barokk az Alföldön:
tömegû római katolikus templom Az 1924-ben itt
klasszicista részletekkel 1848-ban ké- született Tóth Béla
szült el. A Sina családdal 1874-ben kö- Szegeden élô
tött váltsági szerzôdés szerinti járulé- József Attila-díjas író
kokat évtizedeken át fizették a lako- 1988-ban kiadott,
sok. Amikor a görög hercegi Ypsilanti Iratos dombon címû,
család birtokai a XX. század elején el- önéletrajzi gyökerû
adók lettek, a helybeliek földet vásá- falurajza révén.
rolhattak, és a falu élete fellendült.
Heti piacai máig forgalmasak. Buszjá-
ratok kötik össze Gyulával és Batto- A község vezetése azt
nyán, Makón át Szegeddel. A Buda- kívánja elérni, hogy
pest–Lôkösháza (határállomás) közöt- a közúti határátkelô
ti vasúti fôvonal csak néhány kilomé- Kevermesnél legyen
terre esik innen. Kisiratos-Arad felé.

161

LÔKÖSHÁZA
Irányítószám: 5743 Lakosság: 2200
Budapestrôl, Békéscsabáról vas-
úton, Gyula–Elek vagy Mezôhe-
gyes–Battonya felôl közúton közelít-
hetô meg a legkönnyebben. Hazánk
egyik legfontosabb vasúti határállo-
mása Arad–Bukarest–Szófia–Isztam-
bul felé, a személy- és teherforgalom-
ban egyaránt. Az Európai Unió támo-
gatásával várhatóan vámszabadterü-
letté épül ki a Lôkösháza és a romá-
niai Kürtös (Curtici) közötti vonalsza-
kasz melletti térség. Szorgalmazzák
egy közúti határátkelô létrehozását is.
A több mint kétezer lakosú község je-
lentôs fellendülésre számíthat. Népes-
ségszáma már ma is lassan növekedô.
A mai Lôkösháza 1949-ben Elek
Körerkélyes kastélybelsô külterületébôl alakult önálló község-
162
DÉL-BÉKÉS ÉS KELET-CSANÁD
gé. Középkori falu elôdjérôl 1418-ból
a gyulai uradalom falvait felsoroló ok-
levél tanúskodik, a falu helye azon-
ban kérdéses. Feltehetôen a XVI. szá-
zad végén néptelenedett el. Neve a
Lôrinc becézett alakjából keletkezett.
Területe az Árpádok korától máig
Zaránd, majd Arad, azután Csanád–
Arad–Torontál végül Békés megye ré-
sze. A Béke u. 36. szám alatt álló puri-
tán harmóniájú, római katolikus
templomon kívül látnivalói a határban
találhatók.
Több kunhalom emelkedik a külte-
rületen. Egy jeles szegedi ôskorkutató
régész, Gazdapusztai Gyula, ezek kö-
zül tárt fel néhányat az 1960-as évek-
ben hazánkban elôször teljes átvágás-
sal, földgépek segítségével. (A feltárt
halmok az ún. tellek sorába tartoztak,
azaz az ôskor több szakaszában meg-
telepedtek rajtuk az emberek, s az
életükrôl tanúskodó maradványokat
rétegekben megôrizte az idô.)
Ezt a gépesített feltárást ma csak a
felsôbb talajrétegek eltávolítására al-
kalmazzák a régészek.
A lôkösházi határ érdemi látnivaló-
ját Elek felé indulva, a belterület után
jobbra a bekötôútra térve, a vasútvo-
nalon túl találhatjuk meg. A Bréda-
majorban áll a Vásárhelyi János Arad
megyei alispán által egy kisebb ho-
mokdombra 1810-ben építtetett, s az-
óta részben átalakított klasszicista stí-
lusú Vásárhelyi–Bréda-kastély, hajdan
igen rendezett, ma elhanyagolt park-
jával. A szakemberek szerint az olasz-
országi vicenzai Villa Capra mintájára
emeltette az építtetô. Egyes feltétele-
zések amellett szólnak, hogy Pollack
Mihály volt a tervezôje. A toszkán osz-
lopos, oromzatos timpanon a hatal-
mas fák között igen szép látványt
nyújt.
Az épület jelenleg magántulajdon-
ban van, így nem látogatható.
A Bréda-kastély téli, timpanonos-dór oszlopos homlokzata

Tourinform Gyomaendrôd
5500 Gyomaendrôd
Fô út 173–179.
Tel./fax: 66/386-851
gyomaendrôd@tourinform.hu
Békés Megyei Tourinform Iroda
5700 Gyula, Kossuth u. 7.
Tel./fax: 66/561-680
bekes-m@tourinform.hu
Tourinform Szarvas
5540 Szarvas, Kossuth tér 3.
Tel./fax: 66/311-140
Tel.: 66/311-464
szarvas@tourinform.hu
Tourinform, Sárrét
5520 Szeghalom Tildy u. 1.
Tel./fax: 66/470-380
szeghalom@tourinform.hu
Utazási irodák
Gyulatourist Utazási Iroda
5700 Gyula, Eszperantó tér 1.
Tel./fax: 66/463-026, 463-367
e-mail: gytour@gyula.hungary.net
KIFT–92 Utazási Iroda
5900 Orosháza,
Gyôry Vilmos tér 2.
Tel./fax: 68/412-635
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK
Segélyhívó számok:
Mentôk 104
Rendôrség 107, 112
Tûzoltóság 105
164
TURISZTIKAI ÉS KÖZÉRDEKÛ
INFORMÁCIÓK
Rendôrség
Békés Megyei Fôkapitányság
Békéscsaba, Bartók Béla u. 1–3.
Tel.: 66/523-700
Rendôrség
Gyula, Béke sugárút 51.
Tel.: 66/361-644
Szeghalom, Kossuth tér 1.
Tel.: 66/371-555
Szarvas, Szabadság u. 25–27.
Tel.: 66/313-711
Orosháza, Szabadság tér 2.
Tel.: 68/411-344
Mezôhegyes, Kozma F. u. 18.
Tel.: 68/466-019
Kórházak, orvosi ügyeletek,
gyógyszertárak
BÉKÉS
Orvosi ügyelet
József A. u. 5. Tel.: 66/411-022
BÉKÉSCSABA
Réthy Pál Kórház
Gyulai út 18. Tel.: 66/441-411
Aranykehely Gyógyszertár
Berényi u. 69. Tel.: 66/454-280
GYOMAENDRÔD
Orvosi ügyelet
Fô u. 3. Tel.: 66/386-520
GYULA
Pándy Kálmán Megyei Kórház
Semmelweis u. 1.
Tel.: 66/361-833, 463-763
Orvosi ügyelet/éjszakai
Dob u. 3. Tel.: 66/463-004
Kálvin Gyógyszertár
Kálvin u. 32.
Tel./fax: 66/361-130
e-mail: kalvin@mail.datanet.hu
TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK
MEDGYESEGYHÁZA
Orvosi ügyelet
Kossuth tér 1. Tel: 68/440-072
MEZÔBERÉNY
Orvosi ügyelet
Luther M. u. 1. Tel.: 66/352-122
MEZÔHEGYES
Pándy Kálmán Kórház részlege
Szent György tér 3.
Tel.: 68/466-023, 466-089
Orvosi ügyelet
Kozma F. u. 14. Tel.: 68/466-054
MEZÔKOVÁCSHÁZA
Orvosi ügyelet
Alkotmány u. 38/1. Tel.: 68/381-220
OROSHÁZA
Kórház
Könd u. 59. Tel.: 68/411-166
Orvosi ügyelet
Kórház u. 3. Tel.: 68/411-200
Aranykehely Gyógyszertár
Szôlô krt. 45. Tel./fax: 68/411-175
Szent István Patika
Szabó D. u. 3. Tel./fax: 68/412-752
SARKAD
Orvosi ügyelet
Béke sétány 5. Tel.: 66/375-229
Mimóza Gyógyszertár
Gyulai u. 8. Tel.: 66/271-317
Sétány Patika
Béke sétány 4. Tel.: 66/375-440,
66/270-407, 66/270-401
Fax: 66/270-407
e-mail: setany-patika@mail.pharmanet.hu
SZARVAS
Orvosi ügyelet
Szabadság u. 11. Tel.: 66/312-277
SZEGHALOM
Orvosi ügyelet
Szabolcs vezér u. 9. Tel.: 66/371-234

KÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓK
Körös Volán Rt.
Békéscsaba, Szarvasi u. 103.
Tel.: 66/453-253
Autóbusz-állomás, információ
BÉKÉSCSABA
Andrássy u. 58.
Tel.: 66/447-347
BÉKÉS
Kossuth L. u. 27.
Tel.: 66/411-018, 411-240
GYULA
Vásárhelyi Pál u. 2.
Tel.: 66/561-170
MEZÔKOVÁCSHÁZA
Hársfa u. 18.
Tel.: 68/381-770
A békéscsabai repülôtér
166
KÖZLEKEDÉS
Békés megye Budapest felôl vasúton vagy közúton, a 44-es fôútvonalon
közelíthetô meg. Így kettészeli a megye területét, és Gyulán át továbbhalad
Románia felé. A megye területén autópálya nem halad keresztül, a békési
települések azonban a közúthálózat révén jól megközelíthetôk. A vonat és az
autó után a legelterjedtebb közlekedési eszköz a kerékpár, így évrôl évre
növekszik a kerékpárutak hossza. A megfelelô közlekedési eszközök
kiválasztásához az alábbi információkkal járulunk hozzá, hogy megyénk
felfedezése a lehetô legjobban sikerüljön.
OROSHÁZA OROSHÁZA
Március 15. tér Tel.: 68/412-400 Vasútállomás Tel.: 68/412-221
SZARVAS SZARVAS
Szabadság u. 41–43. Vasútállomás Tel.: 66/312-930
Tel.: 66/311-877 SZEGHALOM
Vasútállomás Tel.: 66/371-888
MÁV Rt
BÉKÉSCSABA Autókölcsönzés, autóbérlés
Andrássy u. 24–28. Intercar Autókölcsönzô
Menetjegyiroda Tel.: 66/324-587 Békéscsaba, Gyulai u. 94.
Információ Tel.: 66/325-400 Tel.: 66/456-307 20/9235-487
Fax: 66/528-050
Vasútállomás, információ e-mail: intercar@bekesnet.hu
BÉKÉSCSABA Autó-Expanzió Kft.
Vasútállomás Tel.: 66/325-400 Mazda autószalon és márkaszerviz
GYULA Békéscsaba, Dobozi u. 108.
Vasútállomás Tel.: 66/361-212 Tel./fax: 66/430-585
MEZÔHEGYES e-mail: expanzio@mail.matav.hu
Vasútállomás Tel.: 68/466-030
Sétarepülés
„Kvasz András” Békés Megyei
Repülô és Ejtôernyôs Egyesület
Békéscsaba, Kinizsi u. 11.
Tel.: 66/323-411, fax: 325-616
e-mail: csabafly@bekes.hungary.net
Határátkelôk
BATTONYA, nemzetközi közúti
átkelô Tel.: 68/456-007
GYULA, 44-es nemzetközi fôút,
közúti átkelô: Tel.: 66/463-854
LÔKÖSHÁZA, nemzetközi vasúti
átkelô: Tel.: 66/244-154
MÉHKERÉK, nemzetközi közúti
átkelô: Tel.: 66/375-774, 375-655
KÖTEGYÁN, nemzetközi vasúti
átkelô: Tel.: 66/375-550
 KÖRÖS VOLÁN AUTÓBUSZ-KÖZLEKEDÉSI RT.
Részvénytársaságunk fô profilja:
– helyközi menetrendszerû autóbusz-közlekedés,
amit kiegészítenek a szervesen hozzákapcsolódó különjáratok és szerzôdéses járatok,
– helyi menetrendszerû autóbusz-közlekedés,
– alkatrész-kereskedelem
– autómentés

Járataink Békés megye 75 települését érintik, 5 autóbusz-állomás és 1879 megállóhely áll az utasok rendelkezésére. Naponta
1200 járatunk biztosítja a megye lakóinak autóbuszos közlekedését. Cégünk látja el továbbá, a megye települései közül nyolcnak –
Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Mezôberény, Sarkad, Szarvas Vésztô, Szeghalom – helyi közlekedését.
Távolsági járataink közvetlen eljutási lehetôséget biztosítanak Budapestre, Pécsre, Kecskemétre, Debrecenbe, Miskolcra, Egerbe,
Szegedre, a Balatonra, Zalaegerszegen keresztül Lentibe, illetôleg a közbeesô városokba, nagyobb településekre is.
Nemzetközi járatainknak köszönhetôen, 2 autóbuszvonalon összesen 4 járat biztosítja az eljutást Arad és Szabadka városokba.
Részvénytársaságunk a tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódóan 3 mûszaki telepet tart fenn, melyek megtalálhatók:
Békéscsabán, Gyulán és Orosházán. A fô tevékenységünkhöz kapcsolódó eszközök javítását és karbantartását ezeken a mûszaki
telepeinken végezzük. Kiegészítô tevékenységeket is ellát cégünk. Ezek közül a legjellemzôbbek: közúti jármûalkatrész, nagy- és
kiskereskedelme, közúti jármû, jármûalkatrész-javítás, karbantartás, garázsszolgáltatás.
A viszonylag stabil piacok ellenére az utasok megtartása és adott esetben új utazási igények felderítése érdekében további
erôfeszítéseket teszünk. Ennek keretében törekszünk szolgáltatásaink vonzóbbá tételére.
A menetrend szerinti közlekedésen kívül különjárati autóbuszokkal szolgáljuk a megrendelôk igényeit: tanulmányi kirándulásokhoz,
esküvôkre, és egyéb célra történô utazásaikhoz.
Továbbá foglalkozunk helyi és helyközi autóbuszaink oldalfelületeinek, reklámfelületeinek bérbeadásával.
Információ:
Körös Volán Rt.
5600 Békéscsaba, Szarvasi út 103.
Postacím: 5602 Békéscsaba, Pf. 36.
Telefon: 66/453-253
Fax: 66/441-052
Email: info@korosvolan.hu
Menetrendi információk:
Békéscsaba, Szarvasi út 103.
Autóbusz-pályaudvar: 66/447-347
Békés, Kossuth u. 27.
Autóbusz-állomás: 66/341-018
Gyula, Vásárhelyi Pál u.
Autóbusz-állomás: 66/561-170
Mezôkovácsháza, Hársfa u. 18.
Autóbusz-állomás: 68/381-770
Orosháza, Március 8. tér
Autóbusz-állomás: 68/412-400
Szarvas, Szabadság u. 41.
Autóbusz-állomás: 66/311-877
 RENDEZVÉNYEK

Közismert tény, hogy a vendéget nemcsak étellel és itallal kell jól tartani, hanem szórakoztatni is illik. Néhány éve még
alig akadt rendezvény, program a megyében, azok is fôleg a nyári idôszakban. Ma már a rendezvénykínálat igen
gazdag. A hagyományos és nagy múltú színházi és zenei események mellett bôvül a visszatérô rendezvények száma a
vendégek és az itt lakók örömére. A színházi életet Békéscsabán a Jókai Színház társulata jelenti. A színház impozáns
vigadója számos rendezvény helyszíne, többek között itt rendezik a színházpártoló és szponzoráló Csabai Páholy
partijait is. A Csabai Páholy a színház Vigadójában kapott otthont, ezzel az ország legelegánsabb páholypartija lett.
Gyulán a nagy múltú Várszínház kínál minden nyáron élményekben gazdag estéket. Mûfaji gazdagsága, változatos ját-
szóhelyei, népszerû darabjai és színészei, rendezôi mind-mind megannyi vonzerô a nyári közönség számára. A klasz-
szikus zene hagyományos megyei eseménye a Békés-Tarhosi Zenei Napok, mely minden év júliusában kerül megren-
dezésre a tarhosi Zenepavilonban. A megye egyéb kulturális és szórakoztató rendezvényei, melyek szinte valamennyi
településen elôfordulnak, a megye néprajzi, kulturális és gasztronómiai hagyományait elevenítik fel. Tavasztól ôszig
kínálnak érdekes, változatos idôtöltést. A gasztronómiai rendezvények reneszánszukat élik. Ünnepelnek mindent, ami
értékes és hagyományos Békés megye élelmiszereiben, étkezési szokásaiban. Így ünneplik például a szüretet és a szil-
vát Szarvason (Szüreti Napok, Szilvanap), a sajtot és a halat Gyomaendrôdön (Sajt- és Túrófesztivál, Halászléfôzô ver-
seny), a szárnyas húsokat Orosházán (Szárnyasfesztivál), a kolbászt Gyulán és Csabán (Gyulai Böllérnapok, Csabai
Kolbászfesztivál), valamint Mátyás király lakomáját Gyulán, az Erkel Hotelben. Bátran invitáljuk hát az utazni vágyó-
kat Békésbe. Biztosak vagyunk abban, hogy testileg-lelkileg feltöltôdnek nálunk egy nyaralás alkalmával.

BÉKÉS JÚNIUS AUGUSZTUS

JÚNIUS–JÚLIUS
Békés-Tarhosi Zenei Napok
Helyszín: Békés-Tarhosi
Zenepavilon
Információ: 66/411-142
SZEPTEMBER
Országos Népi Építészeti
Találkozó
Helyszín: Békés-Dánfok
Információ: 66/411-011
Csaba Expo ZENIT
Helyszín: Sportcsarnok (Zenés Ifjúsági Találkozó)
Információ: 66/449-449 Helyszín: Ifjúsági Ház
Információ: 66/449-222
JÚNIUS
Városházi Esték OKTÓBER
Helyszín: Polgármesteri Hivatal Kolbászfesztivál
díszudvara Helyszín: Belváros
Információ: 66/449-222 Információ: 66/449-725
Gyula, Végvári esték – felvonulás

SZEPTEMBER
Madzagfalvi Napok
Információ: 66/411-011

BÉKÉSCSABA

MÁJUS
Százszorszép
Gyermekfesztivál
Helyszín: Ifjúsági Ház
Információ: 66/449-222
Elektroház Napok
Helyszín: Elektroház,
Baross u. 10.
Információ: 66/325-588

174
RENDEZVÉNYEK
CSORVÁS
AUGUSZTUS
Nemzetközi Fúvószenekari
és Mazsorett Fesztivál
Helyszín: Csorvás
Információ: 66/258-001
DÉVAVÁNYA
AUGUSZTUS
Ványa Expo
Helyszín: Dévaványa
Információ: 66/371-545
FÜZESGYARMAT
AUGUSZTUS
Lovas Napok
Helyszín: Gergely tanya
Információ: Polg. Hivatal,
Szabadság tér 1. Tel.: 66/491-058
Fax: 66/491-361
e-mail: fgyphiv@elender.hu
SZEPTEMBER
Szüreti felvonulás és mulatság
Helyszín: Füzesgyarmat
Információ: 66/491-401
Japán Fesztivál
Helyszín: Tornacsarnok
Információ: 66/491-401
GYULA
ÁPRILIS
Gyula Napok
Információ: 66/362-155
MÁJUS
Majális
Helyszín: Göndöcs kert
Információ: 30/9433-724
JÚNIUS
Végvári Pünkösd – Várkert
Információ: 30/9433-724
Néptáncfesztivál, Gyula
Nivea Nap Végvári Esték
Helyszín: Várfürdô Helyszín: Várkert
Információ: 66/561-350 Információ: 30/9433-724
Várszínház megnyitó
Helyszín: Várkert AUGUSZTUS
Információ: 66/463-148 Nyári Mûvésztelep
Millenniumi Sokadalom Helyszín: Apor téri Diákotthon
Helyszín: Várkert Információ: 66/362-155
Információ: 66/463-544 Minden Magyarok Táncfesztiválja
Helyszín: Várkert, Tószínpad
JÚLIUS–AUGUSZTUS Információ: 66/463-544
Várszínházi Országos Szenior
rendezvények Úszóbajnokság
Helyszín: Várszínpad Helyszín: Várfürdô
és Tószínpad Információ: 66/561-350
Információ: 66/463-148
SZEPTEMBER
JÚLIUS Végvári Borünnep
Várfürdô-kupa Helyszín: Várkert
Helyszín: Várfürdô Információ: 66/463-603
Információ: 66/561-350 Nemzetközi Várkupa Modellezô
Strandröplabda Körverseny Verseny
Helyszín: Várfürdô Helyszín: Modellezôpálya
Információ: 66/362-155 Információ: 30/953-6661
Gyulai Tûzoltó Fesztivál
Helyszín: Göndöcs-kert OKTÓBER
Információ: 66/463-533 Német Napok
Tarhonya Fesztivál Helyszín: közmûvelôdési
Helyszín: Göndöcs-kert intézmények
Információ: 30/9553-831 Információ: 66/362-155
175
 VENDÉGVÁRÓ RENDEZVÉNYEK CSABÁN

SZÁZSZORSZÉP GYEREKFESZTIVÁL
A május végi rendezvény gyerek résztvevôi igazi pezsgô, fesztiváli hangulatot varázsolnak
Békéscsaba utcáira.
ELEKTROHÁZ NAPOK KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR
A minden év júniusában megrendezésre kerülô Elektroház Napok
a világ legnagyobb piacvezetô márkáinak seregszemléje.
CSABA EXPO
Évente, júniusban kerül sor a Csaba Expo Nemzetközi Kiállítás és Vásárra a városi
sportcsarnokban és környezetében. A régió legnagyobb társadalmi és gazdasági eseménye.
VÁROSHÁZI ESTÉK
A Városháza díszudvarán június–júliusban több héten keresztül színházi,
táncszínházi elôadásokat, komoly- és könnyûzenei koncerteket, hangversenyeket,
kamaraelôadásokat láthatnak a békéscsabai és környékbeli polgárok.
CSABAI GARABONCIÁS NAPOK
Az október elsô napjaiban zajló esemény az ország egyik legnagyobb
és leglátogatottabb középiskolás fesztiválja.
CSABAI KOLBÁSZFESZTIVÁL
Az októberi ôsz várva várt eseményén több mint száz csapat látványos versenyen
friss kolbászt készít, s miután mindet kisütötték, szigorú zsûri értékeli a végeredményt.
HANGVERSENYEK AZ EVANGÉLIKUS NAGYTEMPLOMBAN
A 175 éves nagytemplom az elmúlt évtizedekben nemcsak egyházi funkcióját ôrizte meg,
de szentélye a legrangosabb komolyzenei hangversenyeknek is.
A zeneirodalom számos oratóriuma, nagylélegzetû zenekari és kórusmûve
szólalt már meg falai között.

Békés
Békéscsabai Ifjúsági Ház Városi Képtár, Orosháza
A város legjelentôsebb állandó és Munkácsy Mihály Emlékház
rendezvényei: 5900 Orosháza, Thék Endre u. 1.
Békés–Tarhosi Zenei Napok, Tel.: 68/412-523
(2001-ben már a XXV.,
június 17.–július 11.) Pap Gyula, Müller Miklós,
melynek keretében kétévente, Bolmányi Ferenc, Boldizsár István,
páratlan években: Csáki-Maronyák József
Középiskolások Zongoraversenye; állandó kiállítása mellett idôszaki
Madzagfalvi Napok, Békés Teljes szakmai kiállításokkal is várjuk a látogatókat.
(2001-ben már a III., és technikai háttérrel ajánljuk
szeptember 14–16-ig. intézményünket fesztiválok, Csoportok fogadása elôzetes
Elszármazottak találkozója, konferenciák, rendezvények bejelentkezés alapján.
hagyományok, sport, kultúra szervezésére, lebonyolítására.
és háromnapos mulatság 400 fôs színházterem, Nyitva tartás: hétfô szünnap,
Információ: elôadótermek, kiállítóterek, kedd–péntek: 10–12 óra és 14–17 óra
Polgármesteri Hivatal magas színvonalú hang-, szombat: 10–17 óra
5630 Békés, Petôfi u. 2. fény- és szemléltetôtechnika áll vasárnap: 10–12 h
Tel.: 66/411-341 vendégeink rendelkezésére

Ifjúsági Ház és Általános Társaskör

5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2.
Tel.: 66/449-222
Fax: 66/449-336
E-mail: ifihaz@bekesnet.hu
www.ifihaz.hu

176
RENDEZVÉNYEK
NOVEMBER
Erkel Ferenc Nemzetközi
Emlékverseny
Helyszín: Polgármesteri Hivatal
Információ: 66/362-155
DECEMBER
Városi Karácsonyi Gyermeknap
Helyszín: Sportcsarnok
Információ: 66/462-872
MEZÔBERÉNY
JÚNIUS
Körös Gyalogtúra
Helyszín: Mezôberény
Információ: Városi Közszolgáltató
Intézmény, Kossuth tér 1.
Tel.: 66/352-307 Fax: 66/352-204
AUGUSZTUS
Berényi Napok
Helyszín: Fôtér
Információ: ua., mint az elôzô
OROSHÁZA
MÁJUS
III. Szárnyas Fesztivál
Helyszín: Fôtér
Információ: 68/413-022
JÚLIUS
Orosházi Mûvészeti Mûhely
Helyszín: Gyopáros
Információ: 68/413-022
AUGUSZTUS
Nemzetközi Lóverseny
Helyszín: Lovas pálya
Információ: 68/413-022
OKTÓBER
Solymásztalálkozó
Helyszín: Orosháza
Információ: 68/413-022
SZARVAS
JÚNIUS
Amatôr Fogathajtó Bajnokság
és Lovas Találkozó
Helyszín: Erzsébet liget
Információ: 66/210-536
JÚLIUS
Nemzetközi Pásztortalálkozó
és Dudásfesztivál
Helyszín: Erzsébet liget
Információ: 66/210-536
AUGUSZTUS
Amatôr Maratoni Kenuverseny
Helyszín: Holt-Körös A gyulai íjászok rendszeresen fellépnek
Információ: 66/210-536 a megyei rendezvényeken
SZEPTEMBER OKTÓBER
Szilvanapok Népdalkörök
Helyszín: Fôtér Kórusfesztiválja
Információ: 66/210-536 Helyszín: Szeghalom
Információ: 66/470-380
SZEGHALOM
VÉSZTÔ
SZEPTEMBER
Ifjúsági Fúvószenekarok AUGUSZTUS
Fesztiválja Sárréti Piknik
Helyszín: Szeghalom Helyszín: Vésztô-Mágor
Információ: 66/470-380 Információ: 66/371-545
Gyula Napok
177
 FOLKLÓR

A több mint öt és félezer km2 alapterületû Békés megye hazánkban a

legnagyobb kiterjedésûek közé tartozik. Etnikai összetételét tekintve
megállapítható, hogy hazánk szinte valamennyi etnikai csoportja és
nyelve hazára lelt a mai, végleges alakját az 1950-ik évi közigazgatási
átszervezéssel elnyert Békésben, amely a régi aradi, bihari, csanádi,
szolnoki települések egy részét is magában foglalja.
A megye népmûvészetének tárgyi emlékeit tájházak és múzeumi kiál-
lítások ôrzik. Békés megye élô népmûvészetét a Békés Megyei Nép-
mûvészeti Egyesület tagjai ápolják és örökítik tovább, ahol olyan népi
mesterségek folytatódnak, mint a hímzés, szövés, fafaragás, pásztor-
mûvészet, fazekasság, gyöngyfûzés, mézeskalács-készítés, fûz-, gyé-
kény-, szalma-, csuhéfonás, bôrmûvesség és tojásírás.

A megye területén két, egymástól
erôteljesen különbözô nagytájat
találunk, amelyek a paraszti élet-
mód, a hagyományos gazdálko-
dás, a termelési kultúra alakulá-
sában vitathatatlan szerepet ját-
szottak. Nyugaton és délen he-
lyezkedik el a mintegy félmegyé-
nyi területû, magasabb tenger-
szinti fekvésû, termékeny Békés-
Csanádi löszhátság, amelynek la-
kossága a török elleni felszabadí-
tó harcok idejére elpusztult vagy
elmenekült. A népesség pótlása a
korabeli ország szinte minden ré-
szébôl származó telepesekkel
történt. Magyarok elsôsorban az
Alföld északi–északnyugati vidé-
keirôl, valamint a Felföldrôl, a
Dunántúlról, továbbá Szegedrôl
és környékérôl jöttek. A velük
párhuzamosan érkezô szlovákok
a Felvidékrôl, Árva, Liptó, Nóg-
rád és Túróc megyébôl jöttek,
míg a románok Arad és Bihar me-
gyékbôl, a szerbek a Délvidékrôl,
a németországi telepesek a Rajna
vidékérôl érkeztek. Valamennyi-
üket a szabad vallásgyakorlás és
a jobb megélhetés reménye hoz-
ta a mai Békés megyébe.
Ennek megfelelôen a népesség
vallási megoszlása is igen válto-
zatosan alakult itt: a református
jellemzôen a magyarok vallása
volt, ennek kivételével viszont
minden vallást több etnikum
képvisel, a katolikust és az evan-
gélikust a magyarok, a németek
és a szlovákok, a görögkeletit a
szerbek és a románok.
Mintegy kétszáz esztendô kellett
ahhoz, hogy a vidék XVII. század
végi elnéptelenedését és pusztu-
lását követô, belsô népességmoz-
gásoktól tarkított, több hullámú
újjátelepítési folyamat létrehozza
a megye mai, bonyolult telepü-
lésrendszerét, benne etnikuma-
ink közismerten sokszínû arcula-
tával és interetnikus vonásokban
is gazdag népi kultúrájával.
Békés megye hagyományos kul-
túrája, népmûvészete szervesen
illeszkedik az alföldi mezôváro-
si, parasztpolgári létbôl sarjadt
népi kulturális örökségbe. Erôs
szálak kötik ugyanakkor mind a
magyar népesség kibocsátó kö-
zösségeinek hagyományvilágá-
hoz, mind pedig a nemzetiségi
kisebbségek anyaországainak
hagyományos mûveltségéhez.
A megye népi építészetének mai
emlékei jelzik, hogy a betelepí-
tettek – etnikai és anyanyelvi ho-
vatartozásra való tekintet nélkül
– egységes építészeti stílust kö-
vettek, illetve fogadtak el.
Békés megyében három számot-
tevô bútorkészítô központ ala-
kult ki: Békéscsaba, Tótkomlós
és Mezôberény.
A színes, faragott-festett paraszti
bútorok keresettsége már a múlt
század vége felé alábbhagyott
Békésben. Napjaink, fôként mú-
zeumi gyûjteményekben megôr-
zôdött anyagából kitetszik, hogy
a szlovákok körében volt külö-
nösen népszerû a virágorna-
mentikával díszített parasztbú-
tor. Tótkomlós asztalosai sötét
(kék, zöld) alapszínû gazdagon
virágozott, jeles tárgyak sokasá-
gát állították elô. A Békéscsabán
mûködô mesterek alkotásainak
alapszínei is világosabb árnyala-
túak, mint a komlósi központ
mûhelyeiben készült berendezé-
si tárgyaké.
A mezôberényi szlovák bútor
sötét alapszínû, rajta ritkább elô-
fordulású a virágornamentika.
Kétegyháza román népessége
faragott-festett paraszti bútorai-
nak tónusa hasonlóan sötétkék
és fekete volt, de a XX. század
elsô harmadában bekövetkezett
ízlésváltás okán csaknem nyom-
talanul eltûnt a régió magyar ha-
gyományaiban gyökerezô virá-
gozott népi bútor, hogy helyét az
igénytelenebb, ám akkortájt di-
vatos flóderesnek adja át. A me-

178
FOLKLÓR
gye református magyarjainak
bútorait az egyszerû formák, a
sötét színek jellemzik, míg a pol-
gárosultabb németek és szerbek
hasonló tárgyai a polgári ízlésvi-
lághoz igazodnak.
A megye népmûvészetének leg-
gazdagabb tárgyi öröksége a né-
pi textilmûvességnek köszönhe-
tô. Ennek oka a szôtteseknek a
paraszti háztartásokban betöltött
rendkívüli szerepében, nélkü-
lözhetetlenségükben és idôtálló-
ságukban rejlik.
A XIX. században készült szôtte-
sek közül a békéscsabai és a
tótkomlósi szlovákok sötétcsí-
kos ágynemûje, sávolyos díszab-
roszai, valamint dús szövésû, fe-
kete-fehér gyászabroszai és
gyásztörölközôi ma is sok ott-
honban megtalálhatók a szek-
rény mélyén. A kétegyháziak pi-
ros-kék, szedettes díszabroszai-
nak és dísztörölközôinek csík-
mintáját a századfordulón nem-
Román, magyar, szlovák, német népviselet (archív)
zeti trikolórjuk színeit visszaadó,
erôs stilizációjú, mértanias for-
mákat használó, szálbehúzással
készült díszítmények váltották
fel, egyszersmind a házi fonal
helyett a boltban vásároltat
kezdték használni. A méhkeréki
román szôttesek anyagában bi-
hari hagyományelemek ôrzôd-
tek meg. Készítményeiket a ken-
der túlsúlya és a gazdag hímzés
jellemzi. A sárréti magyarok
szôtteseinek dísze egyszerû,
többnyire piros vagy kék csík-
minta.
A battonyai szerbek két végbôl
való díszlepedôi leheletfinom
gyári fonalból készültek. Régi
hagyomány folytatója az ún.
orosházi szôrhímzéses párna-
vég. Színes gyapjúszállal kivarrt
példányaik erdélyi hatásról ta-
núskodnak. A szerb és román
házak berendezésének elmarad-
hatatlan része volt a gyapjúból
szôtt ágytakaró. A régebbi, kelim
technikával szôtt példányok a
Bánátból kerültek megyénkbe.
A sokszínû, táblás változatokat
helyben font és színezett gyapjú-
fonalból Kétegyháza román asz-
szonyai szôtték.
Békés megyében az etnikai sok-
színûség nem párosult a viselet
tarkaságával. A magyar és a nem
magyar etnikumú népesség ha-
gyományos ruházkodásában szá-
mos elem volt, amely sikerrel ol-
dotta a városi-polgári ízléshez iga-
zodó öltözködés egyhangúságát.
A kevésbé módos férfiak az 1920-
as évekig a megyében szinte min-
denütt megtartották a Dél-Al-
földre jellemzô, háziszôttesbôl
készült fehérruha-viseletüket. En-
nek ünneplô darabjai gazdag
hímzésükkel tûntek ki. A hímzés
ritkábban fémszálas is lehetett: a
battonyai szerb férfiak ünneplô
ingét aranyhímmel díszítették.
Meglehetôs változatosság mutat-
kozott a felsôruházatban, ahol a
179
 FOLKLÓR

leggyakoribb a magyarok, szlo-
vákok és románok által egyaránt
kedvelt ködmön volt.
Századunk elején terjedt el általá-
nosan a gyári brokátszövetbôl ké-
szült nôi ünneplô felsôruházat.
Ennek monotóniáját az ünnep-
napokon viselt népi ékszerek ol-
dották. A kétegyházi és az eleki
román asszonyok ezüst pénzér-
mékbôl készített nyakéket hord-
tak. A battonyai szerb asszonyok
és eladósorba került lányok tehe-
tôsségükre utaló, kilónyi súlyú,
arany érmékbôl készült nyaké-
kükkel hívták fel magukra a fi-
gyelmet. A gyári készítésû kendôk
viseletének egyhangúságát a vál-
tozatos fôkötôk enyhítették. A ma-
gyar, német és szlovák asszonyok
gyönggyel és flitterrel díszített da-
rabokat viseltek, a szerbek bíbor
és kék színû, bársonyból készült
fejdíszei gazdag arany- és ezüst-
hímzést kaptak. A nôk ünneplô
ruházkodásában nagy szerephez
jutottak a háziszôttes gyolcsból
készült, hímzett ingvállak, vala-
mint a színes selyem és brokát
gyári anyagokból varratott mellé-
nyek. A békési nôk hagyományos
ruhatárának legnagyobb becsû,
legtovább viselt darabja a juhbôr-
bôl készült ködmön volt, amelyet
a megyében dolgozó szûcsök ké-
szítettek. E bôrruhák közös jel-
lemzôje volt a selyemhímzéssel,
szironyozással és bôrrátéttel való
díszítettségük. Tótkomlós fazeka-
sainak készítményei váltak széle-
sebb körben ismertté. Jellegzetes
készítményük volt a sokfelé elad-
ható zöldmázas, gazdag stafírozá-
sú komaszilke, és a kéménydísz,
de készítettek tintatartót, méztar-
tót, fésûtartót, mécsest, csali kan-
csót. Az általánosan használt zöld
ólommázon kívül elôszeretettel
alkalmazták a fekete, a barna, a
vörös és a sárga színeket. Edé-
nyeik – az itt készült bútorokhoz
hasonlóan – gyakran jelesek: a
butéliák és kulacsok tréfás felirata
nemegyszer kétnyelvû: magyar és
szlovák.
További információ Békés megye
élô népmûvészetérôl, népi mes-
terségeirôl:
BÉKÉS MEGYEI NÉPMÛVÉSZETI
EGYESÜLET
5600 Békéscsaba, Luther u. 6.
Tel.: 66/442-122

ITD HUNGARY DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS KÉPVISELET

5600 Békéscsaba, Luther u. 10.
Tel.: (06-66) 441-621 Fax: (06-66) 454-977
E-mail: itdhdela@moha.szikszi.hu
itdhdela@elender.hu
Kontaktszemély: Szatmári János igazgató

Kapcsolatban a világgal...
Befektetésösztönzés, exportfejlesztés, üzleti szolgáltatások – ezt a három tevékenységet látja el
a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság,
angol elnevezésének kezdôbetûibôl alkotott rövid nevén az ITD Hungary.

Az ITD Hungary befektetôket keres

Békés megyének

SZOLGÁLTATÁSOK – BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉS – KERESKEDELEMFEJLESZTÉS

❏ Általános jogi, adózási, pénzügyi információk a befektetési környezetrôl
❏ Partnerkeresés és -közvetítés ❏ Telephelykeresés külföldi befektetésekhez Magyarországon
❏ Zöldmezôs beruházások és vegyesvállalatok beruházási döntéseinek elôkészítése
❏ Vállalati profilok nyilvántartása és ismertetése ❏ Részvétel az ipari parkok hasznosításában
❏ Regionális projektek menedzselése ❏ Településmarketing-szemináriumok önkormányzatoknak ❏ Tanácsadás
❏ Export- és importlehetôségek közvetítése magyar vállalatoknak ❏ Külkereskedelmi partnerkeresés és -közvetítés
❏ Magyar vállalatok külföldi vásárokon és kiállításokon való részvételének támogatása
❏ Kis- és középvállalatok külsô piaci megjelenésének elôsegítése.

180
GYÓGYTURIZMUS

Föld alatti hévizekben, gyógyvizekben, termálfürdôkben gazdag terü-

let Békés megye. A gyógyturizmus kiépített bástyája Gyula, mely fenn-
állásának 40 esztendeje alatt nemzetközi hírnévre is szert tett. Nem ke-
vésbé ismert és látogatott Gyopárosfürdô, mely még nagyobb múlttal,
1870 óta szolgálja a gyógyulásra vágyókat. De szinte minden harmadik
békési település rendelkezik termálkúttal és termálfürdôvel. A víz, a
gyógyvíz mindig is nagy vonzerôvel bírt. Különösen érvényes ez nap-
jainkban, amikor a felgyorsult élettempó és a civilizációs ártalmak oly
mértékben károsak egészségünkre. A rendszeres fürdôkúra a gyógyítás
egyik hatékony eszköze, az egészségmegôrzés része.

BÉKÉS
VÁROSI FÜRDÔ
Körösi Csoma S. u. 6–14.
Tel.: 66/341-455
A víz típusa: egyszerû, termális
jódos víz. Alkalmas baleseti sérü-
lések, gerincoszlop betegségei,
csontrendszeri, mozgásszervi,
nôgyógyászati betegségek, porc-
elváltozások, rehabilitáció és utó-
kezelések esetén. 6 db 24–
32 oC-os medencével és a követ-
kezô szolgáltatásokkal várja a
vendégeket: egyéni és csoportos
gyógytorna, infravörös és ultra-
ibolya kezelés, ingeráram, inhalá-
lás, iontoforézis, kádfürdô, masz-
százs, medencefürdô, rekeszes
villanykádfürdô, rövidhullám.
BÉKÉSCSABA
ÁRPÁD FÜRDÔ
Árpád sor 2. Tel.: 66/443-643
A víz típusa alkáli-hidrogén-kar-
bonátos víz. 6 db 27–38 oC-os me-
dence és téliesített uszoda várja a
vendégeit szolgáltatásaival: kád-
fürdô, masszázs, medencefürdô,
szolárium, szauna, kamillás gôz,
víz alatti sugármasszázs.
DÉVAVÁNYA
PARKFÜRDÔ
Sport u. 4. Tel.: 66/483-127
A víz típusa: egyszerû termális
víz. 2 db temperált vizû úszóme-
dence és 2 db ülôpados gyógy-
medence 22–33 oC-os vízzel várja
a vendégeket. Szolgáltatások: fi-
zikoterápia, tangentor, súlyfürdô,
masszázs, pezsgôfürdô, fitness
terem, szolárium, kozmetika, ká-
das fürdô és melegkonyhás büfé.
FÜZESGYARMAT
STRANDFÜRDÔ
Kossuth u. 88. Tel.: 66/491-148
A víz típusa: alkáli-hidrogénkar-
bonátos víz, kis sókoncentráció-
jú, jodidion és metakovasav tar-
talma jelentôs. Javallott a gerinc-
oszlop betegségei, baleseti sérü-
lések, csontrendszeri, idegrend-
szeri, légzôszervi, mozgásszervi,
nôgyógyászati betegségek ese-
Életkép a gyomaendrôdi fürdôben
tén. 4 db 26–38 oC-os medence és
a következô szolgáltatások várják
a vendégeket: medencefürdô,
természetgyógyászati rendelés,
fürdôruha-, törölközô-, hajszárí-
tó-kölcsönzés.
GYOMAENDRÔD
LIGETFÜRDÔ
Erzsébet liget 2. Tel.: 66/386-039
A víz típusa: alkáli-hidrogén-kar-
bonátos, jelentôs fluorid-tartalom-
mal. A következô betegségek ke-
zelésére alkalmas: gerincoszlop
betegségei, baleseti sérülések,
csontrendszeri, mozgásszervi, nô-
gyógyászati, bénulásos, hurutos
betegségek, valamint emésztô-
rendszeri és tápcsatorna-megbe-
tegedések, anyagcserezavarok,
porcelváltozások, rehabilitáció,
rekreáció, utókezelések esetén. 6
db 24–40 oC-os medence és a kö-
vetkezô szolgáltatások várják a
vendégeket: ivókúra, kádfürdô,
masszázs, medencefürdô, szauna,
fodrász, kozmetikus, orvosi masz-
százs, víz alatti sugármasszázs.
GYULA
VÁRFÜRDÔ
Várkert u. 2. Tel.: 66/561-350
Fax: 66/561-060
e-mail: varfurdo@bekes.hungary.net
A víz típusa: alkáli-hidrogén-kar-
bonátos, konyhasós, jódos víz. Ba-
leseti sérülések, bénulásos, bôr-,

181

nôgyógyászati-, csontrendszeri be-
tegségek, gerincoszlop betegségei
és rehabilitáció esetén javallott.
20 db 25–39 oC-os medence várja a
gyógyulni vágyókat egész évben.
Szolgáltatások: inhalálás, gyógy-
torna, iszapkezelés, kádfürdô, fris-
sítô és orvosi masszázs, medence-
fürdô, gyógyszeres fürdô, orvosi
masszázs, súlyfürdô, szénsavas
fürdô, víz alatti sugármasszázs, víz
alatti torna, magneoterápia, gal-
vánkezelés, pedikûr, manikûr, szo-
lárium, úszásoktatás, fürdôruha-,
úszósapka-, lepedô- és fürdôkö-
peny-kölcsönzés.
MEZÔBERÉNY
VÁROSI GYÓGYFÜRDÔ ÉS STRAND
Kossuth tér 1.
Inf.: Városi Közszolgáltató
Intézmény Tel.: 66/352-307
Tel./fax: 66/352-204
A víz típusa: egyszerû termális
víz. 3 db 22–35 oC-os medence áll
a fürdôzôk rendelkezésére.
NAGYSZÉNÁS
PARK FÜRDÔ
Táncsics u. 1.
Inf.: Polgármesteri Hivatal,
Hôsök u. 9. Tel.: 68/443-040
Fax: 68/443-042
nagyszenasph@oroshaza.hungary.net
A víz típusa: alkáli-hidrogénkar-
bonátos. Kimerültség, mozgás-
szervi és nôgyógyászati betegsé-
gek, rehabilitáció esetén javallott.
4 db 20–35 oC-os medencéje van.
Jelenleg átalakítják, nem üzemel.
OROSHÁZA-GYOPÁROSFÜRDÔ
GYÓGYFÜRDÔ
Fasor u. 3. Tel.: 68/411-962
A víz típusa: alkáli-hidrogén-kar-
bonátos víz, kalcium-magnézium
hidrogén-karbonátos, vasas víz. A
182
gerincoszlop betegségeire, bal-
eseti sérülések, csontrendszeri-,
mozgásszervi, bénulásos betegsé-
gek, rehabilitáció, porcelváltozá-
sok, utókezelések esetén javallott.
4 db 23–35 oC-os medence és a
következô szolgáltatások várják a
gyógyulni vágyókat: csoportos
gyógytorna, infravörös, ultraibo-
lya-kezelés, interáram, iontoforé-
zis, kádfürdô, orvosi masszázs,
medencefürdô, gyógyszeres für-
dô, paraffinpakolás, rekeszes vil-
lanykádfürdô, ultrahang, víz alatti
sugármasszázs, víz alatti torna, zu-
hanykezelés. A fürdô különleges
természeti környezettel rendelke-
zik: a hármas tórendszer, a 6 hek-
táros ligetes zöldövezet és a fürdôt
körülvevô parkerdô országosan
jegyzett mikroklímát eredményez.
Árpád Fürdô
Egész évben várjuk
a pihenni, felüdülni vágyó
kedves vendégeinket,
Békéscsabán
az Árpád sor 3. szám alatt.
Külön szolgáltatásaink:
szauna, szolárium
masszázs, tangentor.
Legyen ön is a vendégünk!
Telefon: 66//443-643
GYÓGYTURIZMUS
Dévaványa
A strandfürdôben a nyári szabadtéri
medencéken kívül
hidro-, és elektroterápiát is
igénybe vehetnek
Strandfürdô gyógyászati részleg
és kemping
5510 Dévaványa, Sport út 4.
Tel.: 66/483-127
A házias ízeket
a Ramóna kisvendéglôben
kóstolhatják meg.
Ramóna kisvendéglô
5510 Dévaványa, Eötvös út 56.
Tel.: 66/483-671
A Körös–Maros Nemzeti Park
szorosan összefonódik a területén fekvô
közel 10 000 lakosú várossal.
A Dévaványa Vadásztársaság
közel 14 000 ha-on gazdálkodik.
Fô vadfajai a mezei nyúl, fácán,
vadkacsa, a nagyvadak közül
pedig az ôz.
Dévaványa Vadásztársaság
5510 Dévaványa, Kossuth út 36.
Tel.: 66/483-091
 Orosháza-Gyopárosfürdô

A több mint 100 éves múltra visszatekintô Gyopárosfürdô vizét 1999 decemberében nyilvánították
gyógyvízzé. A víz nátrium-, kálium-, vas- és jódtartalma kiválóan alkalmas
mozgásszervi megbetegedések, bôrgyógyászati betegségek és nôgyógyászati panaszok kezelésére,
valamint mûtétek utáni rehabilitációra.
Gyopárosfürdôn az új 1200 m2-es Fizio- és Balneoterápiás Gyógycentrum földszintjén balneoterápiás,
vagyis a vízgyógyászattal kapcsolatos kezeléseket végzik a szakemberek,
az emeleten pedig fizikoterápiás gyógymódokokat vehetnek igénybe.
Gyógyszolgáltatások: tangentor, masszírozás, vízi gyógytorna, galvánkezelések, elektroterápiás,
diadinamik-, szelektív ingeráram, ultrahangkezelések, súlyfürdô, iszapkezelés,
elektromos kádfürdô, szénsavfürdô és rövidhullámú kezelések.
A gyógyászati kezelések TB-finanszírozás mellett, orvosi rendelvényre vehetôk igénybe,
vagy fizetôszolgáltatásként állnak rendelkezésre, a központban reumatológiai
és ortopédiai szakrendelés, valamint fájdalomambulancia is mûködik.
További új szolgáltatások: szauna, szolárium, fodrászat, szépségszalon, a fürdô területén élelmiszerbolt,
ajándékbolt, gyógyászati segédeszköz-bolt található, de a sport és fitnes-szolgáltatások is rendkívül széles körûek
(teniszpálya, minigolf, futball-, strandröplabda-pálya, 50 méteres feszített víztükrû uszoda).
A Gyopárosi tavon csónakázási, vízibicikli-kölcsönzési lehetôség biztosított.
A gyerekeknek játszótér, gyermekmedence és úszásoktatás igénybevételre is van lehetôség.
Gyopárosfürdôn számos szórakozási lehetôség van: Gyermeknap, Hajómodellezô-verseny,
Szent László-napi vigasság, országos kenyérünnep, zenei és színházi rendezvények,
horgászati lehetôségek. Kétcsillagos 150 férôhelyes kemping
és 6 összkomfortos faház nyújt kellemes szálláshelyet.

Részletes felvilágosítás:
5904 Orosháza, Fasor u. 3. Tel.: 68/411-962
Gyógycentrum Tel./fax: 68/512-230, 512-240 Fax: 512-232
 VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

Békés megye háborítatlan természeti értékeirôl is ismert. A védett területek

növény- és állatvilágának felfedezése rég elfeledett érzések, gondolatok,
emlékek színtere lehet a résztvevôk számára. A rétek tarkasága, a madarak
éneke, a békakuruttyolás, a víz csobbanása visszavezetnek egy elfeledett, távoli
világba. A természetvédôk egy-egy madárles után kökénypálinkát és nyárson
sült szalonnát ajánlanak az élmények fokozására. Így vagy úgy, mindenképpen
ajánlatos egy arborétumi séta, vagy egy barangolás a szikes pusztán, a
kunhalmok nyomában.

KÖRÖS–MAROS NEMZETI PARK BÉKÉSCSABA CSORVÁS

TERÜLETI EGYSÉGEI BÉKÉS MEGYÉBEN:
Kis-Sárrét
Bélmegyeri Fás-puszta
Mágor-puszta
Dévaványai-Ecsegi puszták
Kígyósi puszta
Körös-ártér
Kardoskúti Fehértó
Csanádi puszták
(Békés megyébe átnyúló része)
Tompapusztai löszgyep
Tatársánci ôsgyep
Erdélyi hérics termôhelye
TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK
Szarvasi Arborétum
Szarvasi Történelmi Emlékhely
Dénesmajori csigáserdô
HELYI JELENTÔSÉGÛ
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
ALMÁSKAMARÁS
Császárfa
BATTONYA
Tompapuszta (250 éves kocsá-
nyos tölgy), Száraz-ér.
BÉKÉS
Bôfok, 180 éves kocsányos tölgy
Belváros (150 éves páfrányfenyô)
Liget (200 éves tölgyfa)
Élôvízcsatorna (kocsányos tölgyek)
Sportpálya (kocsányos tölgyek)
Sebôk-kert, eperfák, Kettôs-Kö-
rös-parti fehérnyár
Árpád sori vadgesztenyesor
Bandikafa, Cimborafa
Dr. Becsey Oszkár utcai nyírfasor
Deák utcai hársfasor
Élôvízcsatorna botoló füzesei
Élôvízcsatorna mindkét oldala
Veszelytôl Sikonyig.
Fényes tanya (150 éves tölgyfa)
Gerlai kastélypark
Gyóni Géza úti ezüstjuhar fasor
Ómaszta kúria kertje
Kinizsi utcai japán akácfasor
Kórházkert faállománya
Lencsési úti kocsányos tölgyfasor
Nagyrét tanya kocsányos tölgye
Pósteleki kastély parkja
Széchenyi liget és izraelita temetô
Tölgyfacsárda tölgyfái
Veszely csárdai tölgyek
I. világháborús hôsi temetô
Jaminai belvíztározó, Fürjesi
vadkörtés, Ó-gerlai Kovácsi erdô
Gerlai Gönczi platánfasor
Öntözött rét, Kisrét
Nagyrét Parkerdô, Gerlai védgát
BÉLMEGYER
Kárászi kastélypark
BUCSA
Vadgesztenyefasor
CSABACSÜD
Sallai úti japánakác sor
Sportpálya és játszótér faállománya
Parkerdô, Útôrházi tölgyek
CSABASZABADI
Volt Beliczey-kastély parkja
Millecentenáriumi park
Faipari Lemezüzem fái.
Bírótanya jegenye nyárfái
Brucellatelep faállománya
Diákotthoni idôs császárfa
Gubján-forrás menti nádas
Hankó-gyep, Homokbánya-tó
István király utcai fasor
István király utcai vadgesztenye-
fák
Károly majori vadgesztenyefa
Kondorosi törpemandulás
Köztemetô fái, Mágocs-ér
Körös–Maros Nemzeti Park
Az Igazgatóság szeretettel várja
látogatóit
a KMNP Réhelyi Látogatóközpontban.
Szolgáltatásaink:
természetvédelmi kiállítások,
videofilmek megtekintése,
szakmai elôadás, szakvezetés
a védett területen, élô túzokok,
ôsi magyar háziállatok megtekintése, ke-
rékpárkölcsönzés, tanösvény.
Nyitva tartás: április 1.–október 31.
Hétfô kivételével minden nap 9–17 óráig.
KMNPI Réhelyi Látogatóközpont
5510 Dévaványa–Réhely
Tel.: 66/483-083

184
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Makkosi kiserdô, MÁV-állomás fái
Óvoda elôtti jegenyenyár, Ôsgyep
Petôfi liget gesztenyefái
Petôfi pusztai kiskastély parkja
Petôfi utcai platánfák, Piactér fái
Polgármesteri Hivatal fái
Rákóczi utca hársfái
Rákóczi u. 68. szám alatti szelíd-
gesztenyefák
Római katolikus temetô faállománya
Rudolfmajori kastélypark
Sarkadi dûlô akácfái
Szabadság park faállománya
Szikes-dûlôi szórvány nádasok
Szociális otthon fenyôfája
Stojanovits-nyárfasor
DOBOZ
Kastélypark
Szanazugi fehérnyárfák,
vadkörtefa
DOMBEGYHÁZA KÜLTERÜLETÉN
7 db kunhalom: Kriptáj, Attila,
Vizesi, Priorán, Új-erdô, Temetô,
Hármashatárhalom.
DOMBIRATOS
Kocsányos tölgyfák
FÜZESGYARMAT
Hosszúi erdô, Tüzesfa
GERENDÁS
Apponyi Gerendás fasorok
Katolikus templom körüli fák
GESZT
Emlékpark
GYOMAENDRÔD
Erzsébet-liget, Piramis tölgyek a
református templomkertben
Torzsási holtág szelíd gesztenye-
fái, Endrôdi Népliget fái, Hôsök úti
hársfasor
Gyomaendrôd holtágai: Révzug,
Endrôd középsô, Fûzfászug,
Hantoskert, Torzsás, Kecskészug,
Bónumzug, Soczózug.
GYULA
Béke sugárúti vadgesztenyesor
Bírósági kert és udvar egykori Fe-
hér-Körös parti szivattyútelep
tölgyfái, Józsefszanatórium, egy-
kori Lugas erdô, Mályvádi erdô
250 éves tölgyfája,
Mályvádi erdô Bányaréti ôstöl-
gyese, Népkert
Óvári kastélykert, Petôfi téri fák
Erkel Gimnázium elôtti platánfák
Szoborkert fái
Várfürdô, kastélypark: volt
Harruckern–Almásy-kastély park-
ja, a Várfürdô parkja, a Csigakert,
a Gróza park, a vár környéke.
Megyei Kórház páfrányfenyôi
KEVERMES
Ünnepek teri kocsányos tölgyek,
Polgármesteri Hivatal elôtti pla-
tánfa, katolikus templomudvari
fák.
KÉTEGYHÁZA
Kastélypark
KONDOROS
Bókoló zsálya
KÖRÖSLADÁNY
Gulya legelôi ôsgyep
KÖTEGYÁN
Nagylegelô, Kustyáni legelô,
Kustyáni dûlô, Tarcsai dûlôút,
vadkörtefák, Tarcsai dûlôút ko-
csányos tölgye
LÔKÖSHÁZA
Bréda-kastély
MEDGYESEGYHÁZA-BÁNKÚT
Baross László búzanemesítô sír-
helye és kastélypark, Köztéri
park,
Szociális Otthon parkja, kunha-
lom gyep (Bánkúton)
MEZÔBERÉNY
Vasútállomás 2 tölgyfája, Városi
liget
MEZÔHEGYES
Valamennyi belterületi idôs fa
6-os major: kocsányos tölgyek.
22-es major: platán és szürke-
nyár.
29-es major: jegenyenyárfasor és
kocsányos tölgyfa.
32-es major: kocsányos tölgyek
48-as major: kocsányos tölgyek.
Ménesudvar fái,
Rajta erdô idôs kocsányos tölgy-
fája
OKÁNY
Erzsébet királyné fája
OROSHÁZA
Rágyánszki-Arborétum (magán-
gyûjtemény)
PUSZTAFÖLDVÁR
Kistatársánc
SARKAD
Ôsi puszta, erdei fenyô
Református templom vadgeszte-
nyefái.
Ady–Bay Gimnázium udvarán
1 db mezei szilfa, Óvoda tiszafája.
Kossuth-kert szomorú eperfája.
SZABADKÍGYÓS
Milleniumi emlékpark.
SZARVAS
Anna liget, evangélikus ótemp-
lom mögötti békakonty és kígyó-
nyelv-élôhely, egykori Bolza-
kastély parkja,
Erzsébet ligeti mocsári ciprusok,
Tessedik akácfája.
11 db kunhalom: Balczó, Filyó,
Czibula, Királysági kettôs, Gyil-
kos, Décsi, Káka, Podani, Strázsa,
Szappanyos, Rózsás halmok.
SZEGHALOM
Egykori D’Orsay kastélykert.
Kórházkert kocsányos tölgyei
TARHOS
Wenckheim kastélypark.
TÓTKOMLÓS
Községi liget kocsányos tölgyfája,
törpemandulás.
VÉSZTÔ
Kossuth utcai iskola kocsányos
tölgye és platánfája, refomátus
templomkert platánfája.
ZSADÁNY
Holt-Sebes Körös parti 47 diófa, 3
kocsányos tölgy.
185

Erdélyi hérics /Adonis transsylvanica
Fokozottan védett faj, löszpuszta-
gyepek jellemzô bennszülött növé-
nye. A világállomány jelentôs része
Békés megyében él.
Pusztai meténg / Vinca herbacea
A télizöldfélék családjába tartozó
növénynemzetség tagja e lombhul-
lató pusztai növény. Kék virágait
kora tavasszal bontja. Védett.
Törpemandula / Amygdalus nana
Löszcserjések védett faja. Április ele-
jén virágzik. Magvai keserûmandula-
olajat tartalmaznak, fogyasztás után
mérgezési tünetek jelentkezhetnek.
186
Bókoló zsálya / Salvia nutans
Kétszikû, az ajakosok családjába tar-
tozó növény. Fokozottan védett
növényfaj. Melegkori maradványfaj
hazánkban csak Békésben él.
Tavaszi csillagvirág / Scilla bifolia
Tölgy-kôris-szil ligetek jellegzetes
védett faja. Gyula környékén még
elterjedt.
Vetôvirág / Sternbergia colchiciflora
Löszgyepek jellemzô védett faja. A
mediterrán jellegét bizonyítja, hogy
nyár végén. ôsz elején virágzik, ha ez
elmarad, az adott évben nem hajt ki.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Szennyes ínfû / Ajuga laxmannii
Löszpusztagyepek védett faja. Állo-
mányai nagyon megfogytak az utób-
bi idôben.
Ligeti szôlô
Vitis sylvestris
Ártéri ligetek védett kúszónövénye.
Réti iszalag / Clematis integrifolia
Ártéri kaszálórétek és löszgyepek
jellemzô védett faja. A Körösök vidé-
kén még elterjedt. A virágok sötét-
kék vagy ibolya színûek, nagyok.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Tündérfátyol / Nymphoides peltata
Védett hínárnövény. Virágzáskor
sárga virágszônyeget alkot az álló-
vizek felszínén. A jékorszak utáni
meleg idôszak maradványfaja.
Buglyos boglárka
Ranunculus polyphyllus
Szikes mocsarak védett faja. Virág-
zata laza, a sárga virágok 2–20 cm
kocsányon lógnak, és csak 2-3 mm
nagyok.
Magyar látonya
Elatine hungarica
Mocsarakban, idôszakos vízállások-
ban elôforduló növény. Védett faj.
Macskahere / Phlomis tuberosa
Löszös alapkôzeten élô, melegked-
velô, erdôssztyeppi védett faj. Az aja-
kosok családjába tartozik, magas,
karcsú növény. Alsó levelei nagyok.
Búzavirág / Centaurea cyanus
Búzavetésekben és gabonatáblák
szélén egykor gyakori volt, állomá-
nya megfogyatkozott a kemizáció
hatására. A földmûvelés jelképének
számít.
Sziki kocsord
Peucedanum officinale
Szikes erdei tisztásokon él. Védett
növényfaj.
Erdélyi útifû
Plantago schwarzenbergiana
Szikes gyepek bennszülött, védett
faja. A virágzata vékony, hengeres.
Nyár végén virágzik.
Ôszi csillagvirág / Scilla autumnalis
Szikes puszták jellegzetes ôsszel nyí-
ló szubmediterrán növénye. A lili-
omfélék családjába tartozik, hagy-
más, fürtös virágú. Védett faj.
Sulyom / Trapa natans
Védett hínárnövény. A Körös-menti
holtágakban még elterjedt. Szakál-
las, tüskés termését ôseink rendsze-
resen fogyasztották.
187

Fecskefarkú lepke / Papilio machaon
Díszes mintázatú lepkefajunk, mely a
nyitott és bozótos területeket kedveli.
Hazánkban még általánosan elterjedt.
Csak néhány hétig élnek, a nôstény
peterakás után elpusztul.
Mocsári teknôs / Emys orbicularis
Csaknem minden síkvidéki, álló vagy
lassú folyású vízben megtalálhatjuk.
Kedveli az iszapos, mocsaras, zsom-
békos helyeket. A téli álmát mélyen
az iszapban tölti.
Gulipán / Recurvirostra avosetta
Jellegzetes, felhajló csôrérôl és feke-
te-fehér színérôl könnyen felismer-
hetô. Magas sókoncentrációjú szikes
tavaknál él.
188
Szarvasbogár / Lucanus cervus
Nevét a hímek agancsszerû és hatal-
masan fejlett rágóiról kapta. Öregebb
állományú tölgyerdôkben találkoz-
hatunk vele, amint a kéreg repedé-
seibôl szivárgó nedvet nyalogatják.
Mocsári béka / Rana arvalis
Lápos, turjános területek, nedves ré-
tek lakója. Felsôtestének sima bôre
rendkívül változó színezetû. Párzási
idôben a hímek színe halványkékre,
égszínkékre változik.
Nagy goda / Limosa limosa
Kedveli a vizenyôs réteket, szikes le-
gelôket, turjánosokat. Az Alföld egyes
helyein esetenként több ezer pél-
dányból álló csapatai nyaralnak át.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Fürge gyík / Lacerta agilis
Száraz legelôkön, füves foltokban,
vasúti töltésen szinte biztosan talál-
kozhatunk vele. Nappali életmódú
és melegkedvelô.
Fehér gólya / Ciconia ciconia
A magyar vidék kedves madara. Ké-
ményekre, háztetôkre, villanypóz-
nákra rakja fészkét. Március végén ér-
kezik, és augusztus végén, csapato-
san távozik téli szállására. Védett.
Búbosbanka / Upupa epops
Felmereszthetô bóbitájáról, ívesen
hajló csôrérôl, tollainak fekete-fehér
mintázatáról felismerhetô. Az alföldi
településeken mindenütt elôfordul.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Szalakóta / Coracias garrulus
Impozáns megjelenésû madarunk,
ültében kékeszöld, gesztenyevörös
hátú varjúnak tûnik. Nyílt ligetes er-
dôségekben, facsoportokkal tarkított
síkságokon található.
Bakcsó / Nycticorax nycticorax
A folyókat kísérô ligeterdôkben, nád-
dal és rekettyefûzzel kevert mocsaras
területeken fészkel kolóniában.
Zsákmányszerzésre alkonyatkor in-
dul eltérôen a legtöbb gémféléinktôl.
Réti sas / Haliaeetus albicilla
Az emberi zavarásra különösen érzé-
keny faj. Fészkét magas fára rakja,
évekig használja, csak átépíti. Táplálé-
kát zömmel a víz felszínérôl szerzi be.
Túzok / Otis tarda
Európa legnagyobb testû madara, a
háborítatlan pusztai területeket ked-
veli. A legveszélyeztetettebb mada-
raink egyike. Dévaványa térségében
él legéletképesebb populációja.
Daru / Grus Grus
Az egykor hazánkban is költô, szür-
kés tollazatú daru a századforduló
óta csak átvonul. Az ôszi és tavaszi
idôszakban több ezres csapatokban
szállják meg a pusztákat.
Egerészölyv / Buteo buteo
Egyik leggyakoribb ragadozó mada-
runk. Vízszintesen kifeszített szár-
nyakkal vitorlázik, jellegzetes vijjogó
kiáltása gyakran hallatszik.
Ugartyúk / Burhinus oedicnemus
Az Alföld rövid füvû szikes és homo-
kos pusztáinak rejtôzködô életmódú
madara. Állati eredetû táplálékát fô-
leg alkonyatkor, jellegzetes futkosás-
sal rögök és kövek alól szerzi be.
Kanalasgém / Platalea leucorodia
Telepeik a Kis-Sárrét nádasaiban ki-
emelkedô értéket képviselnek. Ne-
vüket csôrük kiszélesedô végérôl
kapták, melynek felsô káváját régen
evôeszközként használták.
Vidra / Lutra lutra
A vízhez és a vízben található zsák-
mányállatokhoz erôsen kötôdô faj,
búvóhelyeit általában a föld alá ásott
kotorékokban alakítja ki.
189
 AKTÍV TURIZMUS

Békés megye a vidéki élet csendjét és legváltozatosabb pillanatait kínálja fel a

turistáknak, melyekbôl ki-ki ízlése szerint válogathat. A vidéki nyugalmat
kedvelôk gyalogtúrákat tehetnek, a kerékpárosok két keréken járhatják be a
legszebb tájakat. A síkvidéken meredek lejtôktôl nem kell tartaniuk. Hajó- és
csónakkikötôk kínálnak vízi túrára lehetôséget a Körösökön, de horgászni és
vadászni is érdemes erre. Jelentôs a lovasturizmus: lovastanyák, -iskolák
gazdag programmal várják a sportkedvelôket.

VÍZI TÚRÁK TÚRAAJÁNLATOK elszánt vízi túrázók közül sokan

A Körösök vidékének és hat folyó
birodalmának is nevezik Békés
megyét a folyóvizek szerelmesei.
Bármilyen típusú evezôs jármûvel
jól bejárható, igen változatos és
varázslatos túrákat kínálnak e fo-
lyók. Ahány folyó, annyiféle: a
nyílegyenesre szabályozott Fehér-
Körös a gyulai duzzasztónál kínál
vízre szállást, a Fekete-Körös Sar-
kad közelében. A szanazugi ösz-
szefolyás kifejezetten vízi paradi-
csom, hiszen itt szinte minden vízi
tevékenységre van alkalmas sza-
kasz, a fürdéstôl a vízisíig, a kajak-
tól a horgászatig. A Kettôs-Körös
Békésig vezet, mélysége változó.
Majd Békést elhagyva kanyargós-
sá és szeszélyessé válik, partja
vadregényes külsôt ölt, és egyesül
a Sebes-Körössel. A Sebes-Körös
legnagyobb mellékfolyója a az er-
dôs, ligetes hullámterû Berettyó. A
Sebes- és a Kettôs-Körös összefo-
lyásával kezdôdik a Hármas-Kö-
rös, melynek Gyomaendrôdig tar-
tó szakasza csodálatos holtágak-
ban gazdag. A szarvasi Holt-Körös
partja az Arborétum mentén húzó-
dik, amely különleges vízinövé-
nyekben és madarakban gazdag,
izgalmas kirándulóhely.
Fontos tudnivaló, hogy a körös-
ladányi és békési, valamint a gyu-
lai duzzasztónál csak a csónakok
szárazon való átszállításával lehet
továbbjutni.
A Sebes- és Hármas-Körös túra
Körösnagyharsánytól Csongrádig
tart.
A Nemzetközi Körös-túra Gyula-
Szanazugból indul, és Szegedig
tart.
(További információ: Békés me-
gyei Természetbarát Bizottság)
Kajak-kenu túrák a Hármas-Körö-
sön, Szanazugtól Csongrádig.
(További információ: Békés me-
gyei Diáksport Tanács)
Kajak-kenu túrák a Hármas-Körö-
sön, Békésszentandrástól Csong-
rádig és Szegedig.
Helyi túrák a Kákafoki-holtág
mentén Békésszentandrástól
Csongrádig.
(További információ: Kajak-kenu
Sportegyesület, Békésszentand-
rás)
HAJÓZÁS A SZARVASI HOLT-KÖRÖSÖN
A szarvasi és Szarvas környéki tar-
tózkodás legszebb élményei közé
tartozik a holt-körösi vízi túra. El-
képzelhetô egy hosszú túra az ún.
kis körön (kb. 15 km). Ez a szivor-
nyáktól az Anna ligeti átvágáson
át a békésszentandrási zsilipig
tart. „Igazi” kör akkor lenne, ha a
hajót átemelve a Hármas-Körösön
visszaeveznénk a szivornyákig,
egy újabb átemeléssel visszajut-
nánk a kiindulóponthoz. Ezt
azonban csak a könnyû sportha-
jókkal érdemes megtenni, de az
megteszik kenukkal is. A nagy
kör a Bikazugi ág bekapcsolásá-
val alakul ki (29,2 km). Ez a sza-
kasz az Anna ligeti híd elôtt ága-
zik el déli irányban. Itt azonban a
Kákafoki szivattyútelepnél és az
ág torkolatánál is át kell emelni
egy-egy medret elzáró kis gáton.
SÉTAHAJÓZÁS A HOLT-KÖRÖSÖN
Akik a kényelmesebb formáját vá-
lasztják a hajózásnak, azok a Ka-
talin II nevû sétahajóra szállhat-
nak. Megrendelésre közlekedik.
Ki lehet bérelni, lehet fél-, egy-, és
másfél órás túrára befizetni. Meg-
állói vannak a Pepi-kert, a Ciprus
Fogadó és az ÖKI (Öntözési Ku-
tató Intézet) mólójánál. A Katalin-
nal azonban csak az Anna ligeti
hídig lehet hajózni, mert a közel-
múltban megépült vízkormányzó
mû nyílása szûk, csak az evezôs
kishajók férnek át rajta. A Bikazu-
gi ág is zsákutca, csupán a Káka-
foki szivattyútelepig hajózható.
Azonban így is élményt jelent.
EVEZÉS A HOLT-KÖRÖSÖN
Akik tudnak és szeretnek evezni,
bérelhetnek túrakenut. Induljunk
el egy túrára. A szivornyáktól el-
indulva mindkét oldalon nyaralók
szegélyezik a partot. 3 kilométer-
nyi evezés után találkozhatunk
egy trópusi tündérrózsateleppel,
mely színes virágaival hálás fotó-
téma. A telep tulajdonosa szapo-

190
AKTÍV TURIZMUS
rítja és árusítja is a töveket. Itt ta-
lálható a Körös mentén az elsô
„zug”, a Nyúlzug, amelyet a ka-
nyargó meder szinte félszigetté
alakított.
A Nyúlzuggal szemben a jobb
parton található az egyik olyan
(ma már kevés) parti terület, ame-
lyen szántóföldi mûvelés folyik,
így a horgászok szabadon lejár-
hatnak a partra. Több horgászhe-
lyet is kialakítottak maguknak,
még sátrazni is szoktak.
Újabb két km után elérünk a Ma-
gyarország közepe néven ismert
emlékmûhöz. A stilizált szélma-
lom vitorlája az erôsebb szélben
lassan forog is. Vele szemben már
a Pepi-kert faiskolája látható. In-
nen a kiépített partvédô mû men-
tén a kert változatos növényzete
figyelhetô meg.
A nagy kanyar a városba vezeti az
evezôst. A városi strand után fel-
tûnik az Ótemplom tornya, majd
az épített környezet legszebb ré-
sze következik: balról gróf Bolza
Pál kastélya, valamint a város leg-
idôsebb és legnagyobb mocsár-
ciprus példányai. A 44-es út hídja
után a Tessedik Fôiskola mezô-
gazdasági karának épülete maga-
sodik, vele szemben az országban
egyedülálló mocsárciprus-együt-
tes, amely több mint 60 példány-
ból áll. A sekély vízbôl emelked-
nek ki, közéjük lehet evezni, s kö-
zelrôl figyelhetô meg a légzôgyö-
kerek megvastagodásából kiala-
kult, sajátos formájú tönkjük. A
ciprusok mögött terül el az Erzsé-
bet liget.
Újabb két kilométer és egy nagy
kanyar után feltûnik az Anna lige-
ti híd és a Bikazugi ág torkolata.
Az utána következô nyílegyenes
szakasz 1,1 km hosszú ásott me-
A doboziak kedvenc pihenôhelye a szanazugi strand
der, amely 1836-ban készült el.
Békésszentandrás felé evezve
újabb nagy kanyarok következ-
nek. A bal parton elôször találha-
tunk összefüggô szakaszon ná-
dast, amely évtizedekkel ezelôtt a
két partot szegélyezte. Szent-
andrás közelében ismét megsza-
porodnak a nyaralók. A sportpá-
lya irányában (az ún. Füzes zárt-
kerti résszel szemben) kiszélese-
dik a meder.
Újabb 2 km megtétele után elér-
jük a 44-es út „új” hídját, tôle nem
messze a régi íveli át a medret. A
torkolatig húzódó néhány kilo-
méter már nem tartogat újdonsá-
got a túrázóknak. A torkolatnál a
vízrôl figyelhetô meg a vízszint-
szabályozó zsilipkapu, mögötte
az uszadékfelfogó és -kiemelô
szerkezet, a háttérben a mûem-
lék-szivattyútelep kéménye.
Ha az Anna ligeti híd elôtt a túrá-
zó beevez a Bikazugi ágba, egé-
szen más jellegû tájat lát. A meder
sokkal keskenyebb, egyes szaka-
szain a fák szinte összeborulnak a
meder fölött. Ez a szakasz – bár
már itt is sorozatban épülnek a
nyaralók – még sokat megôrzött a
folyószabályozás elôtti táj képé-
bôl. A Bikazugi ág hatalmas ka-
nyarokat ír le. Ezek a kanyarok
ún. „zug”-okat zárnak be, ame-
lyekben zártkertek találhatók.
Ilyen a Macózug, a Szappanos-
zug, a Mótyózug. (Nevüket egy-
egy jelentôs földtulajdonosról
kapták.) A torkolati rész után a
jobb parton terül el az Anna liget,
amely mesterségesen telepített li-
geterdô. A parton hosszan elnyú-
ló, összefüggô nádasok vannak, s
a part menti sekély vízben az ôs-
honos tavirózsa telepeket alkot. A
nádast helyenként a sás váltja fel.
Az elsô kanyarban található a mo-
csári teknôsök egyik telephelye.
Napos idôben a nádasban, a víz-
be dôlt fatörzseken, úszó tárgya-
kon sütkéreznek csapatostul.
Rendkívül óvatosak. A legkisebb
„gyanús” csobbanásra a vízbe ve-
tik magukat, és a parton lomhán
mozgó állatok villámgyorsan
nyomtalanul eltûnnek. Ha azon-
ban az evezôs óvatosan „rácso-
rog” a telepre, megfigyelheti moz-
gásukat, viselkedésüket.
191
 AKTÍV TURIZMUS

A Bikazugi híd után egy jellegte-

len mederszakasz következik,
mely a Kákafoki vízkivételi mûnél
ér véget. Itt gát vágja keresztül a
medret, melyen egy halrács bizto-
sítja a víz viszonylag szabad áram-
lását. A gáton túl halastónak hasz-
nált terület következik. Ezt a terü-
letet (a medret és a partot is) fô-
ként gazdasági célokra hasznosít-
ják. A Kákafoki szivattyútelep a
legnagyobb vízkiemelô a holtág
területén. Ez látja el öntözôvízzel
a környék jelentôs területeit. In-
nen indul a Dögös-csatorna is,
amely szélességével kisebb folyó-
Köröstarcsán a több, mint száz csónakot és kishajót befogadó kikötô nak is beillene. Kettôs funkciója
a 47-es útról egyszerûen közelíthetô meg. Étkezési és szálláslehetôség biztosított. van: belvizet fogad és öntözôvizet
szállít. Vízátemeléssel egészen a
A „nagy kör” belsejében van a 5-6 km megtétele után elérjük a keleti határig jut el a Körös vize,
névadó Bikazug, amely a 20-as bikazugi hidat, amelyet szintén a ill. jut a Körösbe a csatornán át a
évektôl kezdve a mezôgazdasági rekonstrukciós munkák során belvíz.
tanintézet gyakorló terepe volt. építettek, hogy a mederzáró gátat A Haltenyésztési Kutató Intézet
Itt van az Öntözési Kutató Intézet megnyitva szabaddá tegyék a víz egyik kutatási témája a halastavak
bemutató parkja. Ugyancsak itt útját. több oldalú hasznosítása volt. Ki-
vannak a kísérleti parcellák is, Elôtte volt egykor a közel 100 dolgozták a halastavi kacsate-
amelyeken számos növényt – el- éven át mûködô kenderáztató, nyésztés módszereit, amelynek
sôsorban a pázsitfûféléket neme- melynek gátjait az idôk során el- elônyeit tudományos dolgozatok
sítették. bontották. sora bizonyította. Késôbb kide-
rült, hogy ezzel tönkreteszik a
A Köröstarcsa határában fekvô lôtéren biztosít lehetôséget
környezetet, ezért a kacsate-
a Sportegyesület Korongvadász Szakosztálya egyéni gyakorlásra
és versenyekre egyaránt. (Skeet, Trap, Compaqt sporting) nyésztést megszüntették. Ma már
a halgazdaságok nagy része ma-
gán- vagy társasági tulajdonba ke-
rült.
Ha valaki rászánja magát a kettôs
átemelésre, akkor ismét a „kis kö-
rön” találja magát, az Anna ligeti
ásott meder nyugati végénél, s
folytathatja útját a duzzasztó felé,
vagy visszafordulhat a város irá-
nyába. Aki bármelyik túrát végig-
evezi, maradandó élményhez jut.
További információ:
TOURINFORM
Szarvas, Kossuth tér 3.
Tel.: 66/311-140

192

KERÉKPÁROS TÚRÁK
Az alföldi vidék máig használatos
közlekedési eszköze a kerékpár,
nemcsak a településeken belül,
de azok között is. Az alábbi ke-
rékpártúráinkat azoknak ajánljuk
jó szívvel, akik szeretnének ki-
szabadulni a városi környezetbôl,
hogy testközelbôl szemlélôdje-
nek. Hogy leszakíthassanak egy
szál mezei virágot, hogy érezzék
a széna illatát, hallják a tehén bô-
gését, és találkozzanak a legelô
birkanyájjal. Ne csukják be a sze-
müket!
RÖVID KÖRTÚRA I.
A Fekete-Körös és Gyula között
elterülô erdôk érintésével a vá-
roserdei üdülôövezetbe erdei sé-
tát tehetünk, melybe nyáron für-
dôprogramot is beiktathatunk. A
távolság 25 km, az útvonal: Gyu-
lai vár–Fehér-Körös–Gyulavá-
ri–Solymos–Városerdô–Gyula.
RÖVID KÖRTÚRA II.
A cél azonos az elôzô túráéval,
azonban az útvonal kibôvül a Fe-
Szanazugi túrakerékpárosok
194
kete-Körös völgyével és a
Mályvádi erdô védett ôstölgyesé-
nek megtekintésével. A távolság
40 km. Útvonal: Gyulai vár–Fe-
hér-Körös–Gyulavári–Dénesma-
jori halastavak–Fekete-Körös–
Mályvádi ôstölgyes–Városerdô-
Bánom–Gyula.
PUSZTATÚRA
A kirándulás célja a szabad-
kígyósi Wenckheim-kastély és
védett parkja, valamint a Körös–
Maros Nemzeti Park részét képe-
zô Kígyósi puszta. A távolság 42
km. Útvonal: Gyulai vár–Pej rét-
Tavasz rét–Szabadkígyós–Szent
Anna-kápolna–Wenckheim-kas-
tély–Kígyósi puszta–Békéscsaba
–Gyula.
KÖRTÚRA NAGYRÉSZT ASZFALTON
A kirándulásnak több jelentôs ál-
lomása van: elsô a szanazugi
üdülôövezet, a Kettôs-Körös
partján kiépített szabad strand.
Ezt követi a dobozi kastélypark,
ahol a Wenckheim család által
épített neoromán templom és sír-
kápolna tekinthetô meg. Innen
AKTÍV TURIZMUS
Békéscsabára vezet az út, a cél a
Munkácsy Mihály Múzeum hely-
történeti kiállításának megtekin-
tése. Békéscsabáról szép környe-
zetben kiépített kerékpárút vezet
a pósteleki erdôbe, a romjaiban is
szép pósteleki kastélyhoz.
A távolság 40 km.
További információ:
TOURINFORM
Gyula, Kossuth u. 7.
Tel.: 66/561-680,
GERLA-PÓSTELEK
Útvonal: Gyula–Szanazug–Dobo-
zi-híd, Gerla–Gyula. Az elsô pi-
henô a szanazugi szabad stran-
don ejthetô meg, majd séta és a
kastély megtekintése következik
a gerlai kastélyparkban. Ezt kö-
veti a pósteleki erdô és kastély-
park, ahol elfogyasztható az ebéd
vagy uzsonna.
Távolság: 27 km, idôtartam kb.
3 óra.
TANYAMÚZEUM KERÉKEN
ÉS LOVON
Útvonal: Gyula–Tanyamúzeum-
Kétegyháza–Elek–Gyula. A túra
célja a Tanyamúzeum és a lovas
iskola megtekintése, és a változa-
tosság okán egy pusztai lovaglás.
Ezt követi Kétegyháza, ahol a
program az Almásy-kastély meg-
tekintése. Eleken keresztül haza-
kerekezés.
Távolság 40 km, idôtartam 4 óra.
SZABADKÍGYÓS-VESZELY CSÁRDA
Útvonal: Gyula–Szabadkígyós–
Békéscsaba–Veszely–Gyula. A tú-
ra célja a szabadkígyósi kastély
megtekintése, séta a kastélypark-
ban. Békéscsabán a Gabonamú-
zeum meglátogatása a program,
majd a Veszely Csárda érintésével
visszakerekezés Gyulára.
Távolság 41 km, idôtartam 4 óra.
AKTÍV TURIZMUS
SZARVASI ARBORÉTUM
Útvonal: Gyula–Békéscsaba–Kon-
doros–Kardos–Szarvas–Kardos–
Kondoros–Békéscsaba–Gyula.
Cél: a Szarvasi Arborétum. Távol-
ság kb. 100 km, idôtartam 10 óra.
További információ:
TOURINFORM Gyula, Kossuth u. 7.
Tel.: 66/561-680,
KÉT KERÉKEN BÉKÉSBEN
Megyei Kerékpáros körtúra, telje-
sítménytúra. Célja a résztvevôk-
kel megismertetni a megye ter-
mészeti szépségeit, mûemlékeit
és népszerûsíteni az egészséges
életmódot.
Útvonal: Póstelek–Békéscsaba-
Szabadkígyós–Gyula–Elek–Lô-
kösháza–Battonya–Mezôhegyes–
Tótkomlós–Orosháza–Nagyszé-
nás–Szarvas–Mezôberény–Gyo-
maendrôd–Dévaványa–Ecseg-
falva–Füzesgyarmat–Szeghalom–
Fokköz–Mágor–Vésztô–Zsa-
dány–Biharugra–Geszt–Sarkad–
Doboz–Tarhos–Békés.
Távolság: 432 km.
Túrázók a Körös mentén
TERMÉSZETJÁRÁS
Békés megyében puszták, fo-
lyók, árterek, holtágak, ligeter-
dôk, ligetek, nádasok adják meg
a vidék táji karakterét. Emellett
olyan egyedülálló természetvé-
delmi területek találhatók a me-
gyében, mint a dévaványai tú-
zokrezervátum, a biharugrai ma-
dárrezervátum, a kardoskúti Fe-
hértó, a kígyósi puszta, a mágori
dombok. Ezek mind kitûnô cél-
pontjai vagy állomásai a Körös-
vidéki túráknak. Az Alföldi Kék-
túra Békés megyei szakasza
194 km hosszú, Eperjestôl Körös-
szakállig tart, olykor átnyúlik a
szomszédos megyehatárokon.
Kiindulópontjuk Gádoros. Az
alábbiakban az Alföldi Kék-túra
megyei túraútvonalai és három
megyei túraajánlat következik.
ALFÖLDI KÉK-TÚRA
BÉKÉS MEGYEI SZAKASZ
1. Gádoros–Eperjes–Feketeéri csa-
torna–Halastó–Bikazug–Szarvas
–Anna liget–Erzsébet liget–Arbo-
rétum. Táv: 28 km.
2. Szarvasi Arborétum–Hármas-
Körös (kompátkelés, vagy a vas-
úti hídon áthaladás)–Halászte-
lek–Harcsás-zug–Árvízkapu–Pe-
res természetvédelmi bemutató
ház. Táv: 18 km.
3. Peresi természeti bemutató
ház–Peresi Vetômagüdülô–Hor-
tobágy–Berettyó-csatorna–Mezô-
túr. Táv: 10 km.
4. Mezôtúr–Hortobágy–Berettyó-
csatorna–Túrkeddi híd–Pásztó
zug–Nagykunsági fôcsatorna–
Kismalom-zug–Ballai híd–Farkas-
zug–Putri híd–Gástyási szivattyú-
telep–Bokrosi major–Mirhó-to-
rok–Ecsegfalvi Hortobágy–Be-
rettyó-híd. Táv: 32 km.
5. Ecsegfalva–Túzokrezervátum–
Réhelyi bemutatóközpont.
Táv: 9 km.
6. Körösladány vasútállomás–
Sebes-Körös-híd–Dondorog–Kö-
rösladányi duzzasztó–Fokköz.
Táv: 11 km.
7. Fokköz–Holt-Sebes-Körös–Cif-
ra híd–Mágorpuszta–Vésztô–Má-
gori történelmi emlékhely.
Táv: 12, 5 km.
8. Csolt monostor–Vésztô–Ci-
gányfoki szivattyú–Dió-ér–Okány.
Táv: 13 km.
9. Okány–Holt-Sebes-Körös–
Toprongyos Korhány-csatorna–
Zsadány–Hé-halom–Szépapó er-
dô–Csillaglaposi erdô–Vátyon-
puszta–Geszt.
Táv: 18, 2 km.
10. Geszt–Begécspuszta–Nagy-
sziki híd–Ugrai tavak–Biharugra.
Táv: 11, 5 km.
11. Biharugra (Erzsébet utca)–
Tápcsatorna–Körösnagyharsány–
Sebes-Körös-part–Körösszakáll
Tisza-híd. Táv: 9 km.
195
 AKTÍV TURIZMUS

MÁLYVÁDTÓL FOKKÖZIG TÚRA LOVAGLÁS si puszta. Ennek köszönhetô,

Útvonal: Gyula vasútállomás–
Vár–Gyulai duzzasztó–Gyulavá-
ri–Török erdô–Mályvádi ôstöl-
gyes–Sitkai erdô–Városerdô–re-
metei erdô–Szanazug–Papholt
erdô–Doboz–Marói erdô–Póste-
lek kastélyrom–Veszely Csár-
da–Élôvíz-csatorna–Békéscsaba–
Bandikafa–Cimborafa–Sikkony–
Malomasszonykert–Békés–Töl-
tésszakadási emlékmû–Bodoky
Károly Vízügyi Múzeum–Mezô-
berény–Bélmegyer–Fáspusz-
ta–Vésztôi országút–Gábor-zug–
Csolt monostor történelmi emlék-
hely–Dió-ér hát–Cifra-híd–Ban-
gókert–Fokköz–Szeghalmi Má-
gor–Fás-ér–Dongó-hát–Körösla-
dány vasútállomás. Táv: 141 km.
TISZA ISTVÁN EMLÉKTÚRA
Útvonal: Sarkadkeresztúr vá.–Kö-
les-ér hídja–Szeles–Díszkert–Ôzed-
alj–Sarkadkeresztúr–Zsadányi
közút–Orosi Külsô-tölgyes–Sala-
mon-ér–Héhalom–Vátyonlapos
–Szépapó erdô–Nagy Tölgy, Holt-
Korhány mentén–Csillaglaposi
erdô–Begécsi ôsgyep–Geszti te-
metô–Tisza-kastély. Táv: 31 km.
Menetidô: 11 óra.
Békés megyében az újratelepítés
után szinte nem volt olyan pa-
rasztudvar vagy gazdaság, ahol
ne tartottak volna lovakat. A ló
fontos eszköze volt a paraszti
gazdálkodásnak: igavonásra, te-
herszállításra, és a közlekedésre
használt nélkülözhetetlen jószág.
A tanyai gazdálkodásnak ma is
nélkülözhetetlen társa a ló. A ló
és az alföldi puszta egymás nél-
kül elképzelhetetlen. A ló házia-
sítása elôtt sztyeppeken, legelô
nyájakban élt. Társas ösztönét
máig megtartotta: tekintettel van
társaira, alárendeli magát a nyáj
vezérének, háziasított fajtája ápo-
lójának, lovasának. Így alakult ki
a bizalma az emberrel szemben.
A lótartás, lovaglás ôsi hagyomá-
nyai napjainkban is folytatódnak,
kitûnô lovas programok és lovag-
lás formájában, melyhez nagyon
jó terepviszonyokat kínál a béké-
Lovasbemutató a Gyulai Tanyamúzeumnál
hogy II. József császár 1784-ben
aláírta a Mezôhegyesi Ménesbir-
tok létesítésérôl szóló rendeletét,
mely a császári hadsereg lóállo-
mányának ellátására volt hivatott.
Így lett európai hírû a lótenyész-
tésérôl Mezôhegyes, és ezt a ran-
got máig megôrizve évente nem-
zetközi kanca- és ménversenyek
színhelye.
Hasonlóan rendez nemzetközi
lóversenyeket Orosháza, ahol
csikósbemutatókkal gazdagítják
a programot.
Nyaranta szintén lovas napok
helyszíne Gyulán a Tanyamúze-
um, ahol lóversenyeket és lovas-
bemutatókat is rendeznek min-
den évben. Bármerre járjon is a
vendég Békés megyében, szinte
minden településen találkozik lo-
vas udvarral, lovas tanyával vagy
lovas iskolával.
(További információk a területi
Tourinform irodáktól kérhetôk.)

KÍGYÓSPUSZTAI TÚRA
Útvonal: Békéscsaba vá.–Oroshá-
zi úti vasúti felüljáró híd–Oroshá-
zi út–Wagner utca–Bányatavak–
Kereki tanyák–kígyósi Wenck-
heim-kastély–Szabadkígyós–
Nagyerdô–Rókakaszinó–Vincel-
lér-ház–Apáti út–Bacsa dûlô–
Nagy gyöp–Szabadkígyós vasút-
állomás–Makkoshát–Dajkakert
–Hármashatár–Alvégi szivattyú-
ház–Békéscsaba Lencsési lakóte-
lep. Táv: 31 km. Menetidô: 11 óra.
(Információ: Tourinform irodák)

196
AKTÍV TURIZMUS
Dél-Alföldi Erdészeti
Részvénytársaság
Gyulai Erdészet
5700 Gyula, Kárpát utca 4.
Magyarország
második legnagyobb
dámvadas vadászterülete.
Bérvadászatok,
vadászházi szolgáltatások,
exkluzív szálláslehetôségek.
A sarkad-remetei erdôben
dámvadas kert várja
a vadászvendégeket.
Belföldi csomagprogramjaink:
• Dám tarvad lesvadászat
a gyulai vadászterületen
• Vaddisznó lesvadászat
az ásotthalmi vadászterületen.
Ügyintézô:
Bányai Ernô
Telefon: 60/575-991
Dél-Alföldi Erdészeti
Részvénytársaság
Erdészeti Tájékoztatási Központ
5700 Gyula, Kárpát utca 4.
A Mályvádi erdô egyik dámszarvasa
A Gyula-Városerdôn és Szegeden
a Maros-toroknál lévô
VADÁSZAT
létesítményeiben rendszeresen
vállaljuk természetismereti
A vadászat ôsi mesterség, mely- és erdészeti, valamint erdei iskolai
programok lebonyolítását.
nek Békésben is megvannak a
A városerdei központban 90 fô részére
követôi. A vadászatszervezô iro-
szállás és étkezési lehetôséget is
dák mellett a helyi vadásztársa- tudunk biztosítani.
ságok a tevékenység házigazdái. Mindehhez páratlan természeti
Mivel szinte minden településen adottság, a Fekete-Körös illetve
a Maros melletti erdôk nyújtanak
található helyi vadásztársaság, így
megfelelô környezetet.
a megyei Vadászszövetség nyújt-
hat egységes és általános vadá- Erdei iskolai programjaink rugalmasak,
végrehajtásukat helyi szakemberek
szati tájékoztatást. (Békés megyei
segítik.
Vadászszövetség 5600 Békéscsa-
Vállaljuk ökoturisztikai programok
ba, Bajza u. 11.) szervezését és lebonyolítását is.
Békés megye apróvadakban igen
gazdag terület, de nagyvadállo- Ügyintézôink:
Puskás Lajos oktatási igazgató
mánya sem jelentéktelen. Rend-
Tel.: 60/478-228
szeresek a dámszarvas-, ôz- és Vid Katalin oktatásszervezô
vaddisznóvadászatok. Az erdôk, Tel.: 60/367-496, Fax: 66/465-655
mezôk és mezôgazdasági terüle- E-mail: puskasl@mail.matav.hu
tek gyakori állata az ôz. A
Mályvádi erdô a dámszarvas leg-
gyakoribb elôfordulási helye. Az
apróvadállomány fácánban a leg-
gazdagabb. Ezt követôen nyulak,
foglyok, vadkacsák vadászhatók
legnagyobb számban. (További
információ: Dél-alföldi Erdészeti
Rt. Gyulai Erdészete 5700 Gyula,
Kárpát u. 4. Tel.: 66/463-511)
197

HORGÁSZAT
A hat folyó birodalma, a Körösök
és a Berettyó, valamint a Körösök
kanyargó holtágai kitûnô hor-
gászhelyeket kínálnak a megyé-
ben. A természetes vizek mellett
a mesterségesen kialakított hor-
gásztavak szintén nagy népszerû-
ségnek örvendenek. Folyóink-
ban a Magyarországon fellelhetô
60 halfajtából csaknem 45 talál-
ható meg. Természetesen folyó-
szakaszonként változó halak fog-
hatók a Körösökbôl. A mély öb-
lös, visszaforgós vizek a harcsák-
nak kedveznek, a kanyarok külsô
oldalán található partvédô köve-
zések a süllôk kedvelt helyei. A
Fehér-Körös a keszegfélék ked-
velt tartózkodási helye, valamint
a rájuk vadászó ragadozó halaké.
A Fekete a pontyé, süllôé, amuré,
mélyebb részein a még apró har-
csáé. A Kettôs-Körös nyílegyenes
szakasza haltanyákban ritka, fo-
gásait a ponty jellemzi. Ahol ka-
nyargósabbra válik, ott kitûnô
Holtági horgászat
198
ponty- és süllô fogó helyek van-
nak. A Sebes-Körös horgász
szempontból a legszeszélyesebb:
leggyakoribb halfajta a kárász, a
dévérkeszeg, mélyebb mederré-
szeken a ponty és a harcsa. A
Hármas-Körös halban és halfaj-
tákban egyaránt gazdag: szinte
minden fajta hal elôfordul itt, ami
a többi Körösökön, és olykor
még angolna is. Különleges hal-
fogó helyek a kanyargó Körös
holtágak. Itt a legjellemzôbb hal-
fajták a ponty, amur, csuka, süllô,
törpeharcsa, kárász és keszeg.
A megyében, szinte valamennyi
vízparti településen kb. 60 hor-
gászegyesület mûködik. A me-
gyei horgászati jogokat a megyei
horgász szövetség gyakorolja.
Ugyancsak ôk adnak tájékozta-
tást a horgászati tilalmakról.
A megyébe látogató vendégek az
alábbi horgászegyesületek hor-
gásztanyáit vehetik igénybe:
A MOHOSZ horgásztanya a Ká-
kafoki holtágnál Békésszent-
andrás és Szarvas között helyez-
kedik el.
A Gyulai Horgászegyesület hor-
gásztanyája a Fekete-Körösön a
Szanazug közelében található.
A Békési Horgászegyesület hor-
gásztanyája Mezôberény térségé-
ben található.
A Békéscsabai Városi Sporthor-
gász Egyesület horgásztanya a
Félhalmi holtágnál helyezkedik
el.
A Jován horgásztavak Gyulán a
Kígyósi úton találhatók. A 12
hektáros területen 4 horgásztó és
kemping várja a horgászokat a
következô halfajtákkal: ponty,
amur, keszeg, kárász, csuka, har-
csa, süllô, afrikai harcsa.
FALUSI TURIZMUS
A Békés megyei táj, az ôsi szépsé-
gében megôrzött természet, az itt
élô emberek szívélyes vendégsze-
retete várja a falusi turizmust ked-
velô vendégeket. A vendégfoga-
dók otthonos környezetben, csa-
ládtagként fogadják a pihenésre, a
falusi élet romantikájára vágyó lá-
togatókat. A tiszta levegô csábít a
sétákra, kerékpár és lovas túrákra,
a vízi sportokra, horgászatra. Ér-
demes megismerkedni a helyi
ízekkel, a környék gazdag kultu-
rális, történeti emlékeivel, és a tes-
ti-lelki felüdülést szolgáló gyógy-
vizekkel, termálvizekkel.
EGYESÜLETEK, INFORMÁCIÓS IRODÁK
A FALUSI TURIZMUSÉRT:
Békés megye Falusi Turizmusáért
Egyesület
5600 Békéscsaba, Kamilla u. 16.
Tel.: 66/436-610
Békés-Bihari Térség Falusi
Turizmusáért Egyesület
5734 Geszt, Kossuth u. 1.
Tel.: 66/442-122
Sárrét Falusi Turizmusáért
Egyesület
5520 Szeghalom, Tildy u. 1.
Tel./Fax: 66/470-380
Köröstarcsa Idegenforgalmáért
Egyesület
5622 Köröstarcsa
Kossuth u. 18–20.
Tel.: 66/480-824
GASZTRONÓMIA

A gyulai és csabai kolbász, a körösi halászlé, a geszti szilvapálinka és a

medgyesegyházi dinnye mind-mind kiemelkedô termékei a békési
élelmiszeriparnak és szerves részei Békés gasztronómiájának. A megye
gasztronómiája a vidék történetében, természeti adottságaiban és az itt
élô nemzetiségek étkezési hagyományaiban gyökerezik. Az ismert pa-
raszti és pásztorételek mellett nagy hagyománya van a körösi haléte-
leknek és a vadételeknek. A lakosság jelentôs része állattenyésztéssel
és földmûveléssel foglalkozott. Külterjesen tartottak hatalmas szürke-
gulyákat, méneseket, nyájakat és disznócsürhéket évszázadokon ke-
resztül. „1850 körül 150 ezer darab juh legel a békési pusztákon! A ser-
téstenyésztés is híres volt mindig, a félvad állapotban élô kondák réti,
siska, majd szalontai fajtái kint éltek a rétben, az ártérben, vagy a meg-
levô tölgyesekben.” E jószágok, melyeknek mindig bôvében volt a vi-
dék, voltak alapanyagai a híres kolbásznak, sonkának, szalonnának.
De ugyanezek a húsok szolgáltak és szolgálnak alapanyagul a pörköl-
tekhez, melyek készülhetnek birka-, marha– vagy sertéshúsból.

A földmûvelôk búzát, árpát, za-
bot, kölest termeltek elsôsorban,
valamint veteményeseket: ká-
posztát, zöldséget, dinnyét, ba-
bot, borsót, lencsét. Híresek és
messze környéken ismertek vol-
tak a magasabb árterek gyümöl-
csösei, ahol dió-, alma-, körte-,
szilva-, meggy– és cseresznyefák
voltak elsôsorban. A gyümölcsöt
gyakran aszalták, és aszúgyü-
mölcsnek hívták. Amerika felfe-
dezése után terjedt el a burgonya,
kukorica, dohány és az akác.
Híres méztermô vidék Békés me-
gye. Erdô, mezô és láp tavasztól
ôszig virágzott, s amíg nem voltak
akácosok, addig volt mit gyûjteni
a méheknek. A pákászok, a gyûj-
tögetô életmódot folytató sárréti
emberek például azt is tudták, hol
terem a nádméz. Göndöcs Bene-
dek apátplébános szerint „a Békés
megyei Dobozt kell Magyarország
azon helyének mondanunk, hol
az elsô történetileg, oklevelileg is-
mert méhészet létezett.” A méz te-
hát évszázadok óta fontos szere-
pet tölt be a vidék táplálkozási
szokásaiban. A régi gazdasszo-
nyok például a gyümölcsbôl ké-
szült befôttet mézzel tették el téli-
re, amit liktáriumnak hívtak. Ró-
luk így írt Jókai Mór: „mit csinál-
nak azok az asszonyok a parti re-
kettyésben, akik térdig vízben áll-
va, s a szoknyáikat két kézzel fel-
fogva a fehér-piros virágú bozót-
ban kaszáló mozgással járnak. A
sömlyékben most érik a harmat-
kása, az asszonyok ezt szüretelik
ilyen módon: rendesen pitymal-
latkor kimennek az olyan határré-
szekre, melyeken a harmatkása
terem. Minél nagyobb a harmat,
annál nagyobb a zsákmány, a
vadrizs. A harmatkása csemegefé-
le fôzelék a népnél, esetleg az úri
asztaloknál is. Roppant szapora
eledel: azt tartják róla, hogy annyi
gyûszûnyit kell belôle fôzni,
ahány evô lesz.” Zöldségféléket
termeltek a kertben, fûszernek va-
ló növényeket gyûjtöttek, gyü-
mölcsöt aszaltak, befôtteket készí-
tettek, de értettek a sörfôzéshez is!
A Körösök vidékének halgazdag-
sága mindig biztosította a hús-
ételt, de régen gyakori volt a csík,
a rák és a teknôsbéka is. A vadá-
szat nem kisebb múltra tekint
vissza. Eleinte gyakori foglalkozás
volt, csak késôbb vált a birtoko-
sok jogává. Gyakoriak voltak a
vadaskertek, ahol sövénnyel el-
zárt területen tartották a szarvast,
dámvadat, vaddisznót. Ma az ap-
róvadak jellemzôbbek: fogoly, fá-
cán, nyúl.
A XIX. századtól kezdve szinte
minden paraszti háztartásban azo-
nos élelmiszer alapanyagok és ha-
sonló táplálkozási szokások ala-
kultak ki, függetlenül attól, hogy
magyar, szlovák vagy német ház-
tartásról volt szó. Rendszerint a
maguk által elôállított nyersanya-
gokat használták fel, húst, zsírt,
tejfölt, búzalisztet. A kenyeret a
gazdasszonyok maguk sütötték, a
száraztésztát maguk gyúrták. Sok
kenyeret ettek. Azt tartották, ha
kenyér van, minden van. Ünne-
pekre, különleges alkalmakra sü-
töttek minden háztartásban. Elter-
jedt volt a pogácsa, a rétes, a fánk,
a kalács, és mindhárom nemzeti-
ség konyhájában gyakori volt a
mákos guba készítése. A magya-
rok minden fôétkezéskor fogyasz-
tottak levest, gyakran tejes és rán-
tott leveseket, gyakran tészta-,
szárazbab és húsleveseket.

199

A szlovákok nem sok levest ismer-
tek. A németek elôszeretettel fôz-
tek savanyú leveseket, sokféle
húslevest, szárazbab-, szárazbor-
sólevest. Specialitásuk volt a tejfö-
lös leves, a pacalleves és az édes-
káposzta leves. A pálinka és bor-
fogyasztás mindhárom nemzeti-
ség életében szokásos volt, az ün-
neplés és a munka elmaradhatat-
lan része.
Szinte minden portán volt disznó-
hizlalás és disznóvágás. A módo-
sabb gazdák négyet-ötöt is vágtak
egy évben, a szegényebb helyen
is legalább egyet. Az egész év
élelmezését szolgáló hústermé-
kek ekkor készültek el. A disznó-
hús elkészítése volt mindhárom
nemzetiség konyháján a legáltalá-
nosabb és legváltozatosabb. Jel-
lemzô volt a baromfitartás, vizes
helyeken a kacsa és libahizlalás.
Orosháza és környéke híres volt
baromfitartásáról. A sok tyúk, lúd,
kacsa, pulyka és galamb mázsa-
szám került a külföldi és belföldi
piacokra, olykor a családok aszta-
lára. Szüretre bárányt neveltek a
ház körül, és bográcsban, papri-
kásnak megfôzték.
A megyében egymás mellett élô
nemzetiségek étkezési szokásai
olykor csupán a fûszerezésben,
és bizonyos ételféleségek fo-
gyasztásának gyakoriságában nyil-
vánultak meg. Noha pontosan
számon tartották a magyarok,
hogy táplálkozásuk milyen mér-
tékben tér el a szlovákokétól és a
németekétôl, az ételek elkészítési
módjában lévô különbségeket
nem figyelték. Ez alól egyedül a
disznóvágás volt kivétel, mind a
feldolgozás, mind a készítmények
tekintetében. E nemzetiségi étel-
kultúrákból, az egymásra hatás-
200
ból és egymástól tanulásból olyan
híres termékek fejlôdtek ki, mint
a Békés megyei szlovákság csabai
kolbásza és a többszörös díjnyer-
tes gyulai kolbász.
A régi évszázadok receptjeit ol-
vasva bámulatos, hogy az állat-
nak, növénynek szinte minden
részét felhasználva milyen válto-
zatos ételeket tudtak készíteni a
régi háziasszonyok!
GASZTRONÓMIAI RENDEZVÉNYEK
Csabai Kolbászfesztivál
Október – Békéscsaba
Információ: Csabai Rendezvény-
iroda Bt. Békéscsaba,
Andrássy u. 24–28.
Tel.: 66/449-725 Fax: 66/442-120
e-mail: ambrus@bmk.hu
www.kolbaszfesztival.hu
Végvári Borünnep
Szeptember – Gyula, Várkert
Információ: Gyula,
Kenyérsütô u. 14. Tel.: 66/463-603
Szárnyasfesztivál
Kiállítás, vásár és szárnyasételek
kóstolója, május – Orosháza.
Információ: Polgármesteri Hiva-
tal, Orosháza, Szabadság tér 4–6.
Tel.: 68/413-022
Szüreti mulatság
A bor ünneplése lovaskocsis fel-
vonulással, szüreti bállal, szep-
tember – Füzesgyarmat
Információ: Polgármesteri Hivatal
Füzesgyarmat, Szabadság tér 1.
Tel.: 66/491-058, 66/491-858
e-mail: fgyphiv@elender.hu
Szilvanapok
Hogyan készül nagyanyáink re-
ceptje alapján a szilvalekvár, az
aszalt szilva, a szilvapálinka?
Szeptember – Szarvas, Fôtér
Információ: Tourinform Szarvas,
Kossuth tér 3. Tel.: 66/311-140
GASZTRONÓMIA
HAGYOMÁNYOS NEMZETISÉGI
ÉTELRECEPTEK
Svábleves (Rompri)
Hozzávalók: 1 tyúk vagy csirke,
leveszöldség, babérlevél, tejföl, só
Húslevest fôzünk egészben ha-
gyott tyúkkal vagy csirkével. A
zöldség és répa mellé babérleve-
let is teszünk. Ha az egész tyúk
vagy csirke megfôtt, kiemeljük. A
húslébôl bô tejfölös rántást készí-
tünk, a levest berántjuk. A fôtt
húst feldaraboljuk és visszatesz-
szük. Ünnepi, de elsôsorban la-
kodalmi sváb étel volt.
Toros káposzta
Hozzávalók: disznóhús, hordós ap-
rókáposzta, zsír, paprika, só, bors
A disznótor jellegzetes étele vá-
gáskor készül friss disznóhúsból.
A húst hagymás, paprikás zsírban
feltesszük, sózzuk. Amikor meg-
puhult, hozzátesszük az apróká-
posztát. Tovább fôzzük vele. Tá-
laláskor borsozzuk.
Magyaroknál szokásos disznóto-
ros étel.
Töltött káposzta (Sárma)
Hozzávalók: darált kolbászhús,
rizs, tojás, hordós fejes káposzta,
ôrölt fekete bors, só
A disznótor másik jellegzetes éte-
le. Félkilónyi darált kolbászhús-
hoz fél marék rizst, 1 tojást, kevés
ôrölt fekete borsot és sót teszünk,
összegyúrjuk. A tölteléket a fejes
káposzta leveleibe csavarjuk, és
fazékba tesszük. Annyi vízzel en-
gedjük fel, hogy ellepje. Csende-
sen fôzni kezdjük. Ha megfôtt,
hagymás, paprikás rántással be-
rántjuk. Bôven tejfölözve tálaljuk.
Így készült a szlovák disznótoros
töltött káposzta.
GASZTRONÓMIA
A csabai kolbász
A kolbásznak való húst a század-
elôn még késsel aprították, ami
közel fél napig tartott. A kézi ap-
rítást késôbb a daráló váltotta fel.
A felaprított húst dézsában, vagy
fateknôben gyúrják össze a fûsze-
rekkel, ami nem lehet más, csak
só, köménymag, fokhagyma és
kétféle pirospaprika. A csemege
és az erôs paprika aránya a család
tagjainak ízlése, és a munka köz-
ben elfogyasztott pálinka, illetve
forralt bor mennyiségétôl függ.
(Ez utóbbiak nélkül ma sincs iga-
zi disznótor Békéscsabán.)
A többször átgyúrt kolbászhúst
ezután bélbe töltik (a századfor-
dulón még tehénszarvtölcsérrel
végezték ezt a mûveletet, ma már
húsdarálóra szerelt tölcsért hasz-
nálnak), majd egy éjszakányi
szikkadás után kerül a füstre. Ez
korábban szabadkéményben,
szalma, vagy kukoricaszár füstjé-
vel történt, manapság füstölô-
kamrában keményfa fûrészporon
füstölik hozzáértô kezek. Ez adja
meg a jellegzetes ízét és zamatát a
csabai kolbásznak, amelyhez jó
étvágyat kívánunk!
Csabahús Kft.
5600 Békéscsaba,
Kétegyházi u. 8.
A megyébe látogató vendég,
nem térhet úgy haza,
hogy ne kóstolja meg
a híres csabai kolbászt.
A Csabahús Áruházban
(Békéscsaba, Kétegyházi út 8.)
nagy választékban kapható
ez a specialitás
Csabáról csakis Csabait!
Gyulai Húskombinát Rt.
Keresse
a Gyulai Húskombinát Rt.
termékeit
mintaboltjainkban.
Tradicionális Gyulai minôség!
5700 Gyula, Kétegyházi út 3.
5700 Gyula, Béke sgt. 50.
5600 Békéscsaba, Andrássy u. 71.
Tel.: 66/561-751
Fax: 66/561-750
Körösi halászlé
Hozzávalók: 1 kg vegyes hal, 1 kg
apró hal, hagyma, zöldség, répa,
cseresznyepaprika, fûszerek
A körösi halászlé hagyományosan
bográcsban készül, frissen fogott
vegyes halból. Az apróhalakat, a
hagymát, a zöldséget és a répát
kevés vízben fôzni kezdjük. For-
rás után fûszerezzük, lassú tûzön
1 órán át fôzzük. A végén tesszük
bele a nagyobb halszeleteket.
Turbolyaleves
Egy jó maréknyi megmosott tur-
bolyalevelet apróra vagdalunk.
Kis darab vajon, vagy kanálnyi
zsíron megpirítunk egy fôzôka-
nálnyi lisztet, beletesszük a turbo-
lyát és pár percig pároljuk. Fel-
eresztjük húslével és újabb pár
percig fôzzük, majd 2-3 kanál tej-
föllel ízesítjük. A levesestálban 2
tojássárgáját elhabarunk, erre önt-
ve tálaljuk a levest. Mellé pirított
zsemlekockákat adunk.
Roston sült süllô
tárkonyos csicsókával
A körösi süllôket megtisztítjuk, 10
percig hûtôben állni hagyjuk, majd
olvasztott vajjal megkenjük. A 150
o
C-ra felhevített lávaköves sütôn
sütjük, melyen jobb ízhatást érünk
el. Ennek hiányában rostonsütô is
201

megfelel. Sütés közben az elôzô
nap elkészített páclével locsolgat-
Aranykereszt Étterem
juk, amelyet a következôképpen
készítünk el: a vízbe zúzott fok-
5700 Gyula, hagymát, cayenne borsot és fû-
Eszperantó tér 2. szerpaprikát teszünk, melyet fel-
Tel./fax: 66/463-194 használásig hûtôben tárolunk.
A megfôtt csicsókát vajban pirított
tárkonyban megforgatjuk, tálalás-
A bemutatott ételeket kor a süllôk mellé helyezzük.
a gyulai
Aranykereszt Étterem Ürükotlett angolmártással
ajánlja az olvasóknak
helyben megkóstolni, Az ürükotletteket jól megvereget-
vagy a receptek alapján jük, megsózzuk, megborsozzuk,
elkészíteni! tojásba és ôrölt sonkával kevert
zsemlemorzsába mártjuk és vaj-
ban 8–10 percig sütjük.
Angolmártás: 1 kis fej hagymát
darabokra vágunk, 2 szál petre-
zselyem zöldjét, 2 szál kakukkfü-
vet, 2 babérlevelet, 5 dkg darált
sonkát, 3 kanál tárkonyecetet és
fél liter húslevest lassan fôzünk
addig, amíg jól megsûrûsödik.
Akkor egy evôkanálnyi vagdalt
202
GASZTRONÓMIA
gombát és egy kanálnyi ribizke
kocsonyát (nyáron áttört, friss,
megcukrozott ribizlit) teszünk be-
le, és tovább fôzzük, amíg a gom-
ba íze jól érezhetô lesz. Ekkor az
egészet átszûrjük és belerakjuk a
megsült kotletteket, néhány ke-
mény tojás összevagdalt fehérjé-
vel, pár apró, párolt gombával, 1-
2 összevagdalt ecetes uborkával
együtt.
Sült libamáj zsírjában
Hozzávalók: kövér liba mája, liba-
háj bôven
A lábast a libahájjal kibéleljük, a
libamájat rátesszük, majd ismét
betakarjuk a hájával. Fedô alatt
saját zsírjában sütjük, és zsírjában
tálaljuk. Ekkor sózzuk.
Diós kukoricaprósza
málnás rebarbaramártással
Egy mély zománcos tálba a kuko-
ricalisztet leforrázzuk tejjel. Állni
hagyjuk, amíg teljesen kihûl. Ez-
után az élesztôt cukorral és lan-
gyos tejjel megkelesztjük. A tojá-
sok sárgáját cukorral és vajjal si-
mára keverjük. A tojásfehérjéket
cukorral kemény habbá verjük,
majd a következô sorrendben a
kukoricás masszához keverjük:
elôször a tejes élesztôt, majd a ki-
kevert tojássárgáját, 3-4 darab re-
szelt almát és végül a tojáshabot is
fakanállal könnyedén keverjük
hozzá. Ezután belekeverjük a bú-
zalisztet. Egy szélezett tepsit kiva-
jazunk, beleöntjük a masszát, elsi-
mítjuk és a tetejére cukros, dara-
bos diót szórunk. Közepesen me-
leg sütôben sütjük, kockára vág-
juk. Tálaláskor tejszínhabbal dí-
szítjük.
Málnás rebarbaramártás: a rebar-
barát megmossuk, a szárakat
GASZTRONÓMIA
2 cm-es darabokra vágjuk. A mál-
nát megmossuk, felét mixerben
pürévé zúzzuk. A gyümölcsöket
tálba tesszük, hozzáadjuk a cuk-
rot, bort, citromlevet és héjat.
A keményítôt egy kevés borban
simára keverjük és hozzáadjuk a
masszához. A citromfûleveleket
csíkokra vágjuk és a rebarbara-
péppel puhára fôzzük. Ezután le-
szûrjük és ezzel tálaljuk a kukori-
caprószát.
Ordával töltött palacsinta
citromfûmártással
Sós palacsintatésztát készítünk,
kisebb méretû palacsintasütôben
vékony tésztákat sütünk. Az ordát
sóval, fehérborssal és apróra vá-
gott citromfûvel ízesítjük. A pala-
csintákat ezzel a töltelékkel tölt-
jük meg.
Citromfûmártás: kevés vajon az
apróra vágott citromfüvet meg-
fonnyasztjuk, kevés liszttel meg-
szórjuk, csontlével vagy másod-
lével fölengedjük. Sóval, citromlé-
vel, pár csepp Triple sec-kel íze-
sítjük. Kevés tejszínt adunk hoz-
zá, ezután vajdarabkákkal montí-
rozzuk.
Tálaláskor a megtöltött palacsin-
tákat a lehûtött mártással leönt-
jük, és citromkarikával díszítjük.
Tejszínes túrótorta
(Százéves módra)
Hozzávalók: Százéves
Piskóta: 4 tojás, 8 dkg liszt, 8 dkg (Reinhardt)
cukor Cukrászda
Töltelék: 50 dkg tehéntúró, 20 dkg
porcukor, 2 dkg kristálycukor, 30
dkg felvert tejszín, 2 dkg zselatin 5700 Gyula, Erkel tér 1.
A piskótát a már ismert módon Tel.: 66/362-045
A hajdani Reinhardt Cukrászda
ma „161” éves.
Helyiségei korabeli
biedermeier bútorokkal,
festményekkel,
dísztárgyakkal
az elmúlt századok
hangulatát idézik.
Itt található
az ország egyetlen
cukrászmûhely múzeuma is.
A sok látnivaló mellett,
finom habos sütemények,
megsütjük. A túrót a cukorral, va- kávékülönlegességek,
fagylaltkelyhek várják
níliás cukorral és a citrom levével szeretettel
összeturmixoljuk. A zselét elké- az idelátogatókat
szítjük, és melegen lassan beleke- az év minden napján 10–22 óráig
verjük. A kihûlt piskótát ketté-
vágjuk és megkenjük valamilyen
jammal. Összefordítva visszahe-
lyezzük a formába, majd ráöntjük
a tölteléket. Szép simára dolgoz-
zuk a tetejét és a hûtôszekrény-
ben 2 órát dermesztjük, majd ez
idô elteltével 60 dkg felvert tej-
színnel díszítjük. Tetején a tejszín-
habot idényjellegû gyümölccsel
gazdagon díszítjük. Nagyon fi-
nom!
203
 VENDÉGLÁTÁS

HOL ÉTKEZZÜNK? Gyuri bácsi Vendéglôje Aranykereszt Hotel

BÉKÉSCSABA Kossuth u. 16. Tel.: 66/468-122 Eszperantó tér 2.
Dublin Steakhouse & Pub Tel./fax: 66/463-194
Bartók Béla u. 13. MEZÔKOVÁCSHÁZA
Tel./fax: 66/326-034 Farmer Csárda Cívis Hotel Park
Táncsics u. 2. Tel.: 68/381-596 Part u. 15.
Halászcsárda Étterem és Sörözô Tel.: 66/463-711
Árpád sor 2. Tel.: 66/446-625 SZARVAS Fax. 66/463-124
Régimódi Étterem e-mail: parkgyula@civishotels.hu
Szlovák Étterem Orosházi 4. sz. km-kô
a Szlovák Kultúra Házában Tel./fax: 66/214-669 Hôforrás Hotel
Kossuth tér 10. Rábai u. 2.
Tel./fax: 66/441-750, 66/321-771 VÉSZTÔ Tel.: 66/463-722 Fax: 66/462-246
Monostor Étterem e-mail: hotel.hoforras@bekes.hungary.net
DÉVAVÁNYA Kossuth u. 57. Tel.: 66/476-017
Ramóna Étterem Glória Apartman
Eötvös u. 56. Tel.: 66/483-671 HOL SZÁLLJUNK MEG? Szent László u. 3/a. Tel.: 66/362-291
BÉKÉS
GYOPÁROSFÜRDÔ Hotel Dübögô Szôlô Panzió
Fehérhattyú Panzió-Étterem Szánthó u. 2. Tel.: 66/341-429 Kodály u. 20. Tel.: 66/466-246
Fa sor 13. Tel.: 68/412-313
BÉKÉSCSABA Márk Kemping és Panzió
GYOMAENDRÔD Terminál Hotel Vár u. 5. Tel.: 66/463-380
Krisztián Pizzéria és Grillház Szarvasi u. 92. Tel.: 30/9822-641
Szabadság tér 5–7. SZARVAS
Tel.: 66/283-776, 66/386-055 Hotel Szlovák Ifjúsági Tábor
Fax: 66/283-768 Szlovák Kultúra Háza Erzsébet liget Tel.: 66/411-471
e-mail: holler1@freemail.hu Kossuth tér 10. Fax: 66/312-392
Tel./fax: 66/441-750, 66/321-771 e-mail: tabor@szarvas.hu
Körös Étterem
Szabadság tér 5–7. DÉVAVÁNYA Szarvasi Üdülôház
Tel.: 66/283-776, 66/386-055 Vadászház Üdülô sétány 52.
Fax: 66/283-768 Kossuth u. 36. Tel.: 66/483-091 Tel.: 1/461-5887 Fax: 1/461-5891
e-mail: holler1@freemail.hu e-mail: info@talent.datanet.hu
GYOMAENDRÔD
GYULA Körös Hotel Tessedik Sámuel Fôiskola
Aranykereszt Étterem Szabadság tér 5–8. Tel.: 66/283-776, Mezôgazdasági Víz és Környezet-
Eszperantó tér 2. Tel.: 66/463-194 66/386-055, Fax: 66/283-768 gazdálkodási Fôiskolai Kar
e-mail: holler1@freemail.hu Bolza Kollégium
Nosztalgia Étterem Szabadság u. 1–3.
Erkel Hotel Várkert GYOPÁROSFÜRDÔ Tel.: 66/313-311 Fax: 66/312-780
Tel./fax: 66/463-555 Fehérhattyú Panzió-Étterem
Fa sor 13. Tel.: 68/412-313 SZEGHALOM
Park Hotel Étterem Sárrét Falusi Turizmusáért
Part u. 15. GYULA Egyesület II.
Tel.: 66/463-711 Fax: 66/463-124 Hunguest Hotel Erkel Tildy u. 1. Tel.: 66/371-545
e-mail: parkgyula@civishotels.hu Várkert Tel.: 66/463-555 e-mail: szeghalom@tourinform.hu

204
VENDÉGLÁTÁS

Hotel Hôforrás

5701 Gyula, Rábai Miklós u. 2. Pf.: 134.

Tel.: 66/463-722, fax: 66/462-246
E-mail:
hotelhoforras@bekes.hungary.net

Vendégház
5537 Zsadány,
Hámán Kató krt. 65.
2001. június 1-jétôl látogatható.
Három szobájában 7 fô
helyezhetô el egyszerre.
Szolgáltatások:
teniszpálya, fedett bográcsfôzô,
szalonnasütôhely.
A falusi hangulatot fokozza
a kolbászfüstölô, a kenyérsütô kemence,
a gyümölcsaszaló
Információ:
Zsadány Község Önkormányzata
557 Zsadány, Béke u. 82
Tel.: 66/497-012, 60/303-154
• 2-3 ágyas szobák
• másfél szobás apartmanok
• minden szoba fürdôszobás,
egy részük felszerelt,
saját konyhával ellátott
• a szobákban hûtô
és színes tv van,
mûholdas vételi lehetôséggel
• a szállodában reumatológiai
szakrendelés és kezelés mûködik.
Egész évben várjuk vendégeinket,
elô- és utószezonban akciós áron!

Terminál Hotel és Étterem

5600 Békéscsaba, Szarvasi út 92.
Tel.: 66/446-565, fax: 66/446-570
e-mail: bekeskft@elender.hu

Márk Camping
5700 Gyula, Vár u. 5.
Megújult 40 ágyas szállodánkban Tel.: 66/463-380
az igényesen kialakított, légkondicionált
szobák mûholdas televízióval, Sátorozás – Zelten
minibárral, telefonnal felszereltek.
A vár tövében található campingünk
Ezenkívül szauna, hidromasszázskabin,
szolgáltatásai:
valamint ôrzött parkoló szolgálja
• hideg–meleg zuhanyzók, mosdók
vendégeink kényelmét, biztonságát.
• felszerelt konyha
Éttermünk, valamint légkondicionált
• vasalási lehetôség
nagytermünk és kis termeink
• mosógép- és centrifugahasználat
alkalmasak lakodalmak, állófogadások,
cégrendezvények, konferenciák, Nyitva tartás egész évben
képzések, prezentációk színvonalas
lebonyolítására

205
 MEGLÉVÔ ÉS LEENDÔ ELÔFIZETÔINK AZ ALÁBBIAK KÖZÜL VÁLASZTHATNAK:

➠ DIGIFON SZOLGÁLTATÁS ➠ HANGPOSTA

• ébresztô szolgálat ➠ ALKÖZPONTOS ÜZLETÁG
• hívásátirányítás
• forródrót–szolgáltatás ➠ ANALÓG ÉS DIGITÁLIS BÉRELT
• hívásvárakoztatás VONALI SZOLGÁLTATÁS (FLEX–NET)
• ne zavarj szolgáltatás ➠ ISDN SZOLGÁLTATÁS
• híváskorlátozás
➠ KÉKSZÁM – ZÖLDSZÁM
• három résztvevôs konferencia-beszélgetés
• hívásrészletezés E-mailen és elektronikus SZOLGÁLTATÁSOK
adathordozón is ➠ GLOBOFON NEMZETKÖZI HÍVÁSOK

Telefonos ügyfélszolgálatunk
munkanapokon 7 és 19 óra között áll rendelkezésükre.
A megye minden településérôl ingyenesen hívható számunk: 184

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODÁINK:

Békéscsaba, Szent I. tér 1.

Telefon: 66/444-044.
Telefax: 66/441-042
Orosháza, Thököly u. 4/F.
Telefon: 68/413-133.
Telefax: 68/413-288
Szarvas, Széchenyi u. 2.
Telefon: 66/216-216.
Telefax: 66/216-644

Nyitvatartási idô és pénztári

órák:
hétfôtôl péntekig 8–16 óráig.
FELHASZNÁLT IRODALOM, FOTÓJEGYZÉK
FELHASZNÁLT IRODALOM:
Békés-Bihar Magyarország Kisrégiói – Békéscsaba, CEBA Kiadó
2000.
Körös–Sárrét Magyarország kisrégiói – CEBA Kiadó 2000.
Békés megye gazdasági földrajza – Békéscsaba 1974.
Dedinszky Gyula: A csabai kolbász – Tevan Kiadó 1998.
Békéscsaba néprajza – Békéscsaba 1993.
Mezôberény története – Mezôberény 1973.
Orosháza néprajza – Orosháza 1965.
Tájékoztató a Szarvas-békésszentandrási és Siratói Holt-Körösrôl,
KÖVIZIG Gyula 1998.
Dr. Neumann Jenô: Szarvas nagyközség története – Szarvas 1922.
Dr. Juhász Irén: Kurgánok (kunhalmok) Szarvas térségben –
Szarvasi Krónika 1995/9. (82. old.)
Elek László: Vajda Péter – Szarvas 1996.
Dr. Goda Péter: A Körösök vízrendszere – Szarvasi Krónika
1993/7.
A Szarvasi Arborétum. Tájak–Korok–Múzeumok, 505.
Budapest 1994. Szerk.: Éri István
A szarvasi ligetek – Szarvasi Kalauz Szarvas 1990.
Szerk.: Dr. Kutas Ferenc
Ary Róza: Beszélgetés Ruzicskay Györggyel –
Szarvasi Krónika 1989/2.
Sztrehovszki Zsuzsa: Tallózás egy régi könyvtár anyagában –
Szarvasi Krónika, 1989/3.
Dr. Palov József: A szarvasi szárazmalom – Tessedik Múzeum,
Szarvas 1973.
Szarvas, látnivaló – Tájak–Korok–Múzeumok
523/1995. Szerk. Dr. Juhász Irén
Demján Sándor: Szarvas elsô templomai – Szarvasi Krónika
Kiskönyvtára, Szarvas 1998.
Pálfi István: A Szarvasi Újtemplomi Egyházközség története –
Szarvasi Krónika 1997/11.
Fellerné Búzás Klára: A katolikus templom építésének és
fejlesztésének története – Szarvasi krónika 1997/11.
Képes Luther Naptár – Sopron 1927. Szerk.: Hetvényi Lajos
Dr. Palov József: Adatok a Bolza család egykori kastélyairól –
Szarvasi Krónika 1992/6.
Dr. Palov József: Adatok a Bolza család szarvasi kastélyairól –
Szarvasi Krónika 1996/10.
Dr. Kutas Ferenc: Emberközelben – Szarvasi Krónika 1992/6.
A Körös-parti szoborsétány – Szarvas 1984. Szerk.: Dr. Tóth Lajos
Dr. Kutas Ferenc: Emlékmû születik – Szarvas és Vidéke 2000/30. sz.
Maday Pál: Békés megye története – Békéscsaba 1960.
FOTÓJEGYZÉK
Képszerkesztô: Bagyinszki Zoltán (az alább felsorolt szerzôk
kivételével a kötet összes fotóját Bagyinszki Zoltán készítette)
Kiss Zoltán: 22
Szôke Péter: 11, 53, 54, 55, 78/b, 113, 115, 132,
139, 159, 184, 196, 197
Szarvasi Imre: 94
Széll Antal: 82, 83, 131
Bánffy Barnabás: 160
Veres István: 174, 177/a, 194
Rusznyák Csaba: 177/b, 198/b
Archív: Akadémiai kiadó, 179
Archív: MÁV 166/a
Körös-szög Magyarország kisrégiói, Békéscsaba CEBA Kiadó
2000.
Gulyás Mihály: Gyökereink – Kondoros 1995.
Gyomai tanulmányok – Gyomai Nagyközségi Tanács 1977.
Kner Nyomdaipari Múzeum – Gyomaendrôd 1997.
Szerk.: Füzesné Hudák Júlia
Láng Miklós: Vidovszky Béla – 1983.
Soczó Elek: A gyomaendrôdi Soczó Motormúzeum története,
Gyomaendrôd 2000.
Honti Antalról, Gyomaendrôd 2000.
Bevezetô tanulmány: Banner Zoltán
Gyoma és Endrôd képekben – Rekiline Stúdió és Kner Nyomda,
Gyomaendrôd 1996.
Gyomaendrôdi séták – Rekline Stúdió, Gyomaendrôd 2000.
Körös-Sárréti útikalauz – Kondoros, 1984.
Szerk.: Goda Péter, Köteles Lajos
Réthy Zsigmond: A Körösök vidéke, 1986.
Békés megyei útikönyv – Békés megye Tanácsa, 1981.
Szerk.: Dr. Czeglédi Imre
Sisa Béla: Békés megye mûemlékei – Békéscsaba, 1981.
Békés megye mûemlékjegyzéke– Országos Mûemléki
Felügyelôség, Budapest, 1990.
Magyarország múzeumai – Kulturtrade Kiadó, 1996.
Szelekovszky László: Békés megye famatuzsálemei –
Békéscsaba 2000.
Veres József: Orosháza, 1886.
Békés vármegye – Budapest, 1936. Szerk.: Márkus György
Orosháza története és néprajza – Orosháza 1965.
Szerk.: Nagy Gyula
Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig–
Békéscsaba, 1981.
Orosháza és környéke – Orosháza, 1994. Szerk.: Fülöp Béla
Koszorús Oszkár: Orosháza jelesei – Orosháza 1994.
Verasztó Antal: Zomba–Orosháza kapcsolattörténete –
Orosháza 1997.
Fülöp Béla: Gyopárosfürdô – Orosháza, 1998.
Békés megye kézikönyve, Szeged, 1999. Fôszerk.: Kôváry E. Péter
Almáskamarástól Zsadányig – Békéscsaba 2000
Szerk.: Kôváry E. Péter
Irodalom: Tessedik Sámuel önéletírása – Budapest, 1935.
Szerk.: Bodor Antal dr.
Kereszturszki Ida: A Bakulya-féle szélmalom –
Szarvasi Krónika, 1991/5, 73-73. o.
Dél-Alföldi Fürdôk Egyesülete: 181/b
Erkel Ferenc ÁMK: 178
Tourinform, Gyula: 190
Támogató önkormányzatok fotói:
Csabacsüd: 109/a,b
Csorvás: 128
Doboz, Krész Attila: 45/b, 46/a, 191
Hunya: 110, 111/a
Köröstarcsa: 192/a,b
Sarkad: 58/a
Szarvas: 71, 95, 97, 98, 125/b
A hirdetések fotóanyagát a megrendelôk bocsátották a kiadó
rendelkezésére.
207
 NÉVMUTATÓ

NÉVMUTATÓ

Almáskamarás 160 Gerendás 128 Mezôberény 50

Battonya 155 Geszt 60 Mezôgyán 60
Békéscsaba 14 Gyomaendrôd 89 Mezôhegyes 148
Békés 48 Gyula 28 Mezôkovácsháza 145
Békéssámson 136 Hunya 110 Nagykamarás 160
Békésszentandrás 107 Kamut 50 Nagybánhegyes 143
Belváros 34 Kaszaper 143 Nagyszénás 126
Bélmegyer 47 Kardos 110 Okány 64
Biharugra 62 Kardoskút 131 Örménykút 110
Bucsa 82 Kertészsziget 76 Orosháza 118
Csabacsüd 109 Kétegyháza 26 Pusztaföldvár 129
Csabaszabadi 130 Kevermes 161 Sarkad 57
Csanádapáca 130 Kondoros 111 Sarkadkeresztúr 59
Csárdaszállás 88 Körösladány 76 Szabadkígyós 24
Csorvás 127 Körösnagyharsány 64 Szarvas 95
Dévaványa 79 Köröstarcsa 88 Szeghalom 69
Doboz 45 Körösújfalu 68 Tarhos 46
Dombiratos 160 Kötegyán 59 Tótkomlós 133
Dombegyház 158 Kunágota 160 Újkígyós 26
Ecsegfalva 81 Lôkösháza 162 Újszalonta 59
Elek 27 Magyarbánhegyes 143 Végegyháza 147
Füzesgyarmat 74 Medgyesegyháza 142 Vésztô 65
Gádoros 126 Méhkerék 58 Zsadány 61

208