VENDÉGVÁRÓ

Látnivalók
Gyôr-Moson-Sopron
megyében
2. javított kiadás

Ez a könyv megrendelhetô:
Well-PRess Kiadó Kft., 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.
Tel.: 46/501-669, fax: 46/501-663
Hangposta: 46/501-672
E-mail: well.kerig@chello.hu, web-áruház: www.vendegvaro.hu

Fogyasztói ár: 2600 Ft

A webáruházban 5%-os kedvezménnyel: 2470 Ft

Well-PRess Kiadó • Miskolc

2ooo
 A kötet támogatói:
Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala
Gyôr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési
és Idegenforgalmi Bizottsága
Gyôr város Idegenforgalmi Bizottsága
Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége
valamint a következô önkormányzatok:
Abda, Bezenye, Bogyoszló, Bôny, Darnózseli, Dunakiliti, Dunaszeg,
Dunasziget, Écs, Fertôd, Fertôrákos, Fertôszentmiklós, Fertôszéplak,
Gyarmat, Gyôrság, Gyôrszemere, Gyôrújbarát, Halászi, Hédervár,
Hegyeshalom, Iván, Jánossomorja, Kimle, Kóny, Kópháza, Kunsziget,
Lébény, Levél, Lipót, Máriakálnok, Mihályi, Mosonszolnok, Nagycenk,
Nemeskér, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Petôháza, Rábapatona,
Rábaszentmihály, Rajka, Ravaszd, Sarród, Sokorópátka, Sopronhorpács,
Szany, Szil, Táp, Tét, Újkér, Vág, Vámosszabadi, Vásárosfalu, Zsira
TARTALOMJEGYZÉK
Ajánlás 9 Samorin/Somorja 89
A SOKORÓI HALOMVIDÉK Hamuliakovo/Gútor, Bac/Bacsfa 90
(PANNONHALMI DOMBSÁG) 10 Rohovce/Nagyszarva 90
Gyôrszemere, Tét 13 Velky Meder/Nagymegyer 90
Mórichida 14 Zlatná na Ostrove/Csallóközaranyos 90
Gyarmat, Gyömöre 15 Komárno/Komárom 91
Felpéc, Kajárpéc 16 A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA 92
Tényô 17 Rábapatona, Rábaszentmihály 95
Sokorópátka, Gyôrújbarát 18 Rábaszentmiklós 96
Nyúl 19 Bodonhely, Árpás 97
Écs 21 Egyed 98
Pannonhalma 22 Rábaszentandrás, Szany 99
Ravazd, Gyôrság 26 Vág, Páli 101
Pázmándfalu, Táp 27 Csorna 102
Mezôörs, Pér 28 Bogyoszló, Magyarkeresztúr 105
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE 30 Mihályi 106
Gyôr 30 Vadosfa, Beled, Vásárosfalu 107
Bôny, Gönyû 50 Szil, Szilsárkány 108
Abda 51 Bágyogszovát 109
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG 52 Dör, Kóny 110
Vámosszabadi, Nagybajcs 56 RÉPCE-SÍK 112
Vének, Gyôrzámoly 57 Kópháza 114
Gyôrladamér, Dunaszeg 58 Nagycenk 115
Ásványráró 59 Nagylózs 119
Hédervár 60 Röjtökmuzsaj, Pusztacsalád 120
Lipót 61 Nemeskér, Sopronhorpács 121
Dunaremete, Püski 62 Zsira 122
Kisbodak, Kimle 63 Újkér 123
Darnózseli 64 Iván, Csáfordjánosfa 124
Máriakálnok 65 Dénesfa 125
Halászi 66 Gyóró, Hövej 126
Dunasziget, Dunakiliti 67 A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG 128
Öttevény, Kunsziget 69 Fertôrákos 132
Mosonszentmiklós, Lébény 70 Balf 134
Mosonmagyaróvár 73 Fertôboz 135
Levél 78 Hidegség, Hegykô 136
Hegyeshalom 79 Fertôszéplak 137
Bezenye 80 Sarród 138
Rajka 81 Fertôd 140
Mosonszolnok 82 Fertôszentmiklós 143
KIRÁNDULÁS A CSALLÓKÖZBE 84 Petôháza, Kapuvár 145
Gabcikovo/Bôs 84 Osli 149
Vrakún/Nyékvárkony 85 Acsalag, Bôsárkány, Fehértó 150
Dunajská Streda/Dunaszerdahely 85 Barbacs 151
Dunajsky Klátov/Dunatôkés 86 Jánossomorja 152
Jahodná/Pozsonyeperjes 86 KIRÁNDULÁS
Holice/Egyházgelle 86 KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANBA 154
Hubice/Nemesgomba 87 Deutschkreutz/Sopronkeresztúr 154
Novy Zivot/Illésháza 87 Neckenmarkt/Sopronnyék 155
Stvrtok na Ostrove/Csütörtök 88 Horitschon/Harácsony 155
Malinovo/Éberhard 88 Raiding/Doborján 155
Podunajské Biskupice/Pozsonypüspöki 88 Lackenbach/Lakompak 156
Kobersdorf/Kabold 156 SOPRON ÉS KÖRNYÉKE 175
Landsee/Lánzsér 157 Sopron 175
Stoob/Csáva 158 Harka 188
Oberpullendorf/Felsôpulya 158 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK 190
Lutzmannsburg/Locsmánd 159 Turisztikai információk 190
Lockenhaus/Léka 160 Közérdekû információk 191
Eisenstadt/Kismarton 161 Népmûvészet 195
Loretten/Loretto, Forchtenstein/Fraknó 165 Visszatérô rendezvények 197
St. Margarethen/Szentmargitbánya 166 Aktív turizmus 202
Rust/Ruszt 167 Védett természeti értékek 213
Purbach/Feketeváros 168 Fürdôk, strandok 218
Breitenbrunn/Fertôszéleskút 168 Borturizmus 221
Neusiedl am See/Nezsider 169 Gasztronómia 223
Neusiedler See – Seewinkel/ Hol étkezzünk? 225
Fertô tó – Fertôzug 169 Hol lakjunk? 228
Kittsee/Köpcsény 170 Fotójegyzék 235
Mönchhof/Barátudvar 171 Kiemelt mûemlékek,
Halbturn/Féltorony 171 befektetési lehetôségek 236
Frauenkirchen/Boldogasszony 172 Névmutató 240
Andau/Mosontarcsa 173

Az elsô kiadást (1996) készítették:

Szerzôk: dr. Bedécs Gyula, Csuka István, Kenessei Károly, dr. Marosi Endre, dr. Nagyné Majoros Györgyi, Pájer Imre,
Plesinszki Lajos, dr. Timaffy László, dr. Tóth László, dr. Winkler Gábor – településkép
F. Tóth Zsuzsa, dr. Környei Attila, Székely Zoltán, V. Szalontay Judit – múzeumok
Körmendy János, Kottmáyer Tibor, Várayné Bíró Ibolya – népi építészet, mûemlékek
Bolla Sándor, dr. Csapodi István, dr. Kárpáti László, Szûcs Mihály – természeti értékek
Eôry Dezsô – turisztikai ajánlat, Törzsök Gyula – vadászat
Lektorok: Fülöp Tibor, dr. Gecsényi Lajos, dr. Környei Attila, Szûcs Mihály
Az elsô kötet fôszerkesztôje és a második javított kiadás átdolgozója: dr. Bedécs Gyula
A fotókat készítették: Bartal Attila, Bieder Géza, Burián György, Csuka István, Dániel István, Dunai Katalin, Filep István,
Finta Lajos, Fülöp Tibor, Kantár Gyula, Karácsony István, Kottmayer Tibor, Matusz Károly, Moldoványi Géza, Nagy Csaba, Pôsze Vilmos,
Prunner László, Rácz Endre, Radek József, Szabó Béla, dr. Winkler Gábor
Címlapfotó: Filep István: Az Esterházy-kastély díszterme

Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet

Sorozatszerkesztô: Benedek Piroska
Kiadói lektor: dr. Ormos Tamás. Olvasószerkesztô: Liska Lászlóné
Kiadói menedzser: dr. Sárvári Józsefné
Marketing: Well-PRess Telemarketing – Miskolc. E-mail: wellcall@matavnet.hu
Könyvterv: Well-PRess Kiadó Kft. – Miskolc
Térképek: Agát Kft. TOP-O-GRÁF Térképészeti Irodája – Budapest
Akvarellek: Nemes István – Baja, szaklektor: Horváth Benô – Miskolc
Nyomdai elôkészítés: Well-PRess Stúdió. Tördelés: Szôke János
E-mail: wellpres@matavnet.hu
wellstudio@broadband.hu

Nyomdai munkálatok: Borsodi Nyomda Kft. – Miskolc

Felelôs vezetô: Ducsai György igazgató
Kiadó: Well-PRess Kiadó Kft.
3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Tel./Fax: (+36) 46/501-660
E-mail: welldir@matavnet.hu – I n t e r n e t : w w w . w e l l - p r e s s . h u
www.vendegvaro.hu
Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Esterházy György

A könyv anyagának lezárása: 2000. február 29.

Minden jog fenntartva! © A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt részben
vagy egészben sokszorosítani, vagy más módon rögzíteni és hasznosítani.
ISBN 963 86025 54 ISSN 1219 – 431 X
Nemeskócsag a Fertôn
Szent László király hermája
 AJÁNLÁS
Ravazd alig párszáz lakosú falu a
Sokorói-halomvidék lábánál, a Gyôrbôl a
Balatonra vezetô út mentén. A hagyo-
mány szerint IV. Béla 1241-ben a tatárok
elôl menekülve itt megpihent, és ahol a
kardját leszúrta, forrás fakadt. A nép
megôrizte a hagyományt és a forrást. Fö-
lé 1792-ben építményt emelt, és rajta
márványtáblát helyezett el. Közelében kis
múzeum található. Innen pedig rövid sé-
tával egy középkori emlékhely érhetô el és
egy kis vendéglô. Jól példázza mindez,
hogy a táj adta és ember teremtette érték
együttese teremti meg egy térség turiszti-
kai vonzerejét.
1996-ban jelent meg a VendégVáró so-
rozat keretében másodikként a Gyôr-
Moson-Sopron megye értékeit bemutató
kötet. Az eltelt idôszak és a mára szinte
teljessé váló sorozat számos tapasztalata
megerôsített bennünket abban, hogy lehet
olyan könyvet szerkeszteni, amely egy-
szerre invitatív és informatív, amelyik szí-
nes és hívogató, miközben sok-sok infor-
mációt tartalmaz, egyszerre szolgálva az
adott területre érkezô vendégeket, az ott
lévô értékeket és a hozzákapcsolódó pro-
fitorientált szférát.
Változott a kötet szerkezete. A látniva-
lók – a szépségek és az értékek – bemuta-
tását és a szolgáltatások ismertetését tar-
talmazó részt külön választottuk. A
„Praktikus információk” fejezetcím alatt
színesebbé tettük a szolgáltatások bemu-
tatását. Amikor körülhatároltunk egy ré-
giót és besoroltuk a bemutatandó települé-
seket, – elsôsorban a természetes földrajzi
határon fekvô településeket, az utazási
szokásokat és a fôközlekedési utakat vet-
tük figyelembe. Kiemelkedô kultúrtörténe-
ti értékekkel bíró Gyôrt és Sopront önálló
fejezetben mutatjuk be, ugyanígy a jól kö-
rülhatárolható Pannonhalmi-dombságot
és a Rábaközt. Tekintettel arra, hogy a
Szigetköz, a Mosoni-síkság, valamint a
szlovákiai Csallóköz – bár jól körülhatá-
rolható karakteres természetföldrajzi kis-
tájak, egy turisztikai régiónak vettük. A
Fertô-medencét és a Hanságot közös mor-
fológiai múltján túl mai korunk szerveze-
ti egysége, a Nemzeti Park is egybefûzi.
Turisztikai szempontból szinte feltáratlan
a megye délnyugati része, a Soprontól a
Balaton felé vezetô 86-os fôút mellett elte-
rülô Répce-sík. A határon túli Csallóközt
két magyar tájegységgel egy fejezetben
mutattuk be. Közép- és Észak-Burgenland
területe külön „színt” kapott.
A fejezetek régiótérképpel kezdôdnek,
amelyek mellett található címerek nem
csupán a díszítô elemek, hanem mind-
egyik egy-egy település hitvallása a térség
értékei mellett.
Az egyes régiók bemutatását a tájra jel-
lemzô egész oldalas „poszterrel” zárjuk. A
térkép a tájékoztatást, a kép az invitálást
szolgálja. A köztük lévô szöveg remélhetô-
en mind a két kívánalomnak eleget tesz.
Az átdolgozás során arra törekedtünk,
hogy minél többet adjuk a történelmi hát-
térbôl, hogy az adott keretek között minél
több eligazító információt közöljünk egy-
egy látnivaló elôtt a természetes módon
felmerülô „miért szép?” kérdés önállóan és
mind teljesebb megválaszolásához.
Abban a reményben, hogy mindennek
eleget tettünk nyújtjuk át könyvünket,
bízva abban, hogy hasznos segítôjük lesz
a megye megismerésében.
Körtvélyesi Erzsébet dr. Bedécs Gyula
felelôs szerkesztô fôszerkesztô
 A SOKORÓI HALOMVIDÉK
(PANNONHALMI–DOMBSÁG)
TÁP GYÔRSÁG
A Sokoró három dombsorból álló
halomvidék, Gyôrtôl délre. A 22 km
hosszú és 15 km széles kistáj a Kisal-
földbe mélyen benyúlva, mint egy
PANNONHALMA
kéz három középsô ujja mutat délke-
letrôl (a Bakony teste felôl) északnyu-
gatra (Gyôr irányába). A három fôvo-
nulatból és két fôvölgybôl álló
10
GYARMAT NYÚL
halomvidék szigetszerûen emelkedik
ki a Kisalföld síkjából, mintegy 150
méterre kimagasodva abból. A 241
km2-es terület a földrajzi szakiroda-
lomban Pannonhalmi-dombság né-
ven ismert, és a Bakony részeként a
Dunántúli-középhegységhez sorol-
ják. Ma mindkét elnevezése használa-
A SOKORÓI HALOMVIDÉK

tos. Mélyfúrásokból tudjuk, hogy a nen remek körkilátás nyílik a tájra. A Keleti-vonulat
dombság alatt 2000 méter mélység- Délebbre, Écs területén, két szomszé- legismertebb
ben mészkôaljzat található, amely az dos dombtetôn különleges alakú szél- kiemelkedés-csoportja
Észak-Bakony folytatása odalenn. Er- csavarta fenyômatuzsálemek találha- a bencés apátság és
re a harmadidôszak végén a hazánkat tók. Ez az ôsfenyves 1977 óta termé- környéke. A hármas-
borító Pannon-tenger sekély vizébôl szetvédelmi terület. Nem messze tôle, halom déli pontján áll
változatos rétegek rakódtak le. Az ez- tájidegen elemként, a Rába-gyár ter- a Boldogasszony-
után következô kéregmozgások során mészetvédôk által erôsen bírált pró- templom (275 m),
a rétegekbôl árkos vetôdéssel alakult bapályája terpeszkedik. Innen jutha- közepén a millenniumi
ki a háromágú halomsor és köztük a tunk el Ravazdig. Veszprém megye te- emlékmû hegye
fôvölgyek. A jégkorszak vége felé a rületén csökken a vonulat magassága, (270 m), míg
dombságra hulló porból északról dél és Románd térségben ér véget. a monostort hordozó
felé vastagodó löszlepel terült. A ró- A Középsô-vonulat keleti oldalán a magaslat 282 m.
maiak nyomán meghonosodott szôlô- szôlôtermesztés széles sávban, he- Innentôl kezdve a táj
ültetvények terjeszkedésével a közép- lyenként 270 méteres szintig vissza- lépcsôzetesen
korban egyre feljebb szorultak az er- szorította az erdôhatárt, de ettôl füg- aláereszkedik, majd
dôségek, s így hamarosan elszabadult getlenül a halomsor erdôterülete szigethegyekre
a tájat sújtó erózió. A nyaranta heve- Gyôrújbaráttól Bakonypéterdig zavar- bomolva simul bele
sen lezúduló csapadék záporpatakjai talan, összefüggô egységet alkot. Ez a a Kisalföld síkjába.
nyomán mára mindenfelé horgasok Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet ge-
és szurdokvölgyek sebhelyei éktele- rince. Mivel a dombsorokat kereszt-
nítik a vidéket. A löszmélyutak függô- völgyek nem tagolják, így a Középsô-
leges fala viszont önmagát kínálta vonulat két oldalán fekvô községek, A Pannonhalmi apátság
pinceásásra. Ezek az ún. likpincék.
A Nyugati-vonulat a szemerei Szô-
lôhegytôl Nagydémig nyúlik, 16 km
hosszan. Gerincszintje 250–260 méte-
res, melyet csak a Bôtorok-völgy ke-
reszt irányú törése szakít meg. A vo-
nulat nevezetesebb pontjai: északon a
Kányadomb (229 m) és a Mogyorós-
hegy (255 m); Felpéctôl északra meg-
kötött futóhomokdombok sorakoz-
nak. Anyagukat a jégkor végi nyugati
szél fújta ki a Sokorói-Bakony-ér
medrébôl. Ez a borókával benôtt „Po-
kolfa-dombja” ma természetvédelmi
terület.
A Középsô-vonulat, amely 22 km
hosszú, Ménfôcsanakon a Reiterrel in-
dul (160 m), majd a Világosvár (167
m) és a Rákóczifa (183 m) magaslat
következik. A hagyomány szerint in-
nen nézte végig a nagyságos fejede-
lem a koroncói csatát. A turisták ked-
velt célpontja a Lila (314 m), melyre
geodéziai mérôtornyot emeltek. In-

11

Löszmélyút kiépített összeköttetések hiányában,
sokszor csak nagy kerülôvel tarthatják
egymással a kapcsolatot.
Mindhárom vonulatot erdôk borít-
ják. A magasabb részeket cseres töl-
gyesek, az alacsonyabbakat akáco-
sok. Az erdôhatár alatti dombokon
ezeréves múltú szôlôkultúra díszlik,
melyet 1991-ben emeltek történelmi
borvidékeink sorába. A szôlôvel és az
utóbbi 30 évben meghonosított mál-
nával beültetett dombsorok völgyei-
ben az összekapaszkodó hegyközsé-
gek löszmélyutakba futó utcái lapul-
Errózió a löszfalban nak. A nádfedeles, döngölt falú, múlt
századi házak, bár egyre fogyatkozva,
még a Sokoró szinte minden falujá-
ban fellelhetôek. A löszmélyutak falá-
ban hangulatos pincesorok ásítoznak.
Másutt ördögcérnával benôtt partol-
dalak, löszszakadékok, löszpiramisok
meredeznek, jelezve, hogy a tájon
mindenfelé igen nagy mértékû a csa-
padék felszínpusztító munkája. A me-
redek löszfalakban több helyen is
színpompás gyurgyalagok tanyáznak.
A 4800 hektáros védett terület zöme
erdô. Mivel a halomvidéket a történe-
lem során mindig könnyebb volt
megkerülni, mint átkelni rajta, így vi-
12
A SOKORÓI HALOMVIDÉK
szonylag nagy és zavartalan erdôterü-
letei maradtak, ahol növény- és állat-
tani ritkaságok egyaránt fellelhetôk. A
táj féltett növényszépsége pl. a leány-
kökörcsin, a tavaszi hérics, a pókban-
gó, az erdei szellôrózsa, a nagy ezer-
jófû, valamint a turbán és a tûzliliom.
Az árvalányhajas gyepes domboldala-
kon pedig a bíboros, az agár, a vitéz,
sôt a tarka kosbor is fellelhetô, míg a
kardos madársisak inkább a tölgyesek
lakója. Különleges látványosságot kí-
nálnak az écsi ôsfenyves famatuzsále-
mei és Felpécen, a futóhomokon az
ôsborókás.
A Sokoró állatvilága is gazdag. A
gyurgyalagokon kívül sok más ma-
dárfaj is él itt. Meglepô, de fészkelnek
a Tájvédelmi Körzetben feketególyák,
Tényônél pedig hollók tanyáznak. Az
emlôsök közül a vadmacska, a
nyuszt, a menyét és az újabban jól
szaporodó borz érdemel említést. Na-
gyon értékes a szarvas- és dámvadál-
lomány. A hüllôk közül a rézsikló és a
törékeny kuszma is fellelhetô.
A Sokoró az elmúlt 20 évben Gyôr
üdülô és kiránduló övezetévé vált, hi-
szen ehhez minden adottsága meg-
van. Közel van a nagyvároshoz; a vál-
tozatos táj hegyek benyomását kelti, a
terület jól járható, erdeiben hétvége-
ken több százan fordulnak meg. Fino-
mak a helyi borok. A vízmosásos ut-
cák pincesorai, szurdokvölgyei, ro-
mantikus présházai a városiak ezreit
vonzzák tavasszal ibolyázni, ôsszel
szüretelni, télen pedig síelni és szán-
kózni. E nyugalmas táj leglátogatot-
tabb, legismertebb pontja azonban a
pannonhalmi vár. Az ezeréves bencés
apátság páratlan kultúrtörténeti épü-
letegyüttes.
A látnivalókat három Gyôrbôl kiin-
duló – a 83-as Pápa, a 82-es Veszp-
rém, és a 81-es Székesfehérvár felé
haladó – úton mutatjuk be.
A SOKORÓI HALOMVIDÉK
GYÔRSZEMERE
Irányítószám: 9121 Lakóinak száma: 2993
Gyôrtôl 18 km-re délnyugatra, a 83-
as számú út mentén, a dombok lanká-
in elterülô község, melyet a Bakony-
ér szel keresztül.
Keleti részében (Gyôr felôl érkez-
ve, a 83-as útról balra letérve), a
Bakonyér utcában találjuk a középko-
ri (XV. századi) eredetû, de a barokk
stílus jegyeit magán hordozó római
katolikus templomot.
Az 1807-ben épült evangélikus
templom kisméretû belsô terét a szé-
leken körbefutó karzat teszi még ba-
rátságosabbá. Díszes szószékoltárá-
nak képe Krisztus keresztre feszítését
ábrázolja. A közeli Iskola utcában lát-
ható késô barokk református temp-
lom korabeli szószék oltára érdemel
figyelmet.
A Polgármesteri Hivatal kertjében
(Fô utca 20.) látható a község millen-
niumi emlékmûve. A XVII–XIX. szá-
zadban a gyakori pestisjárványtól
vagy más veszedelemtôl való félelem
– vagy éppen az attól való megmene-
külés öröme – késztette a közössége-
ket, hogy fogadalmat tegyenek, és –
hitüket erôsítendô – maradandót al-
TÉT
Irányítószám: 9100 Lakóinak száma: 4189
Fontos kistérségi központ a 83-as út
mentén, Gyôrtôl 25 km-re délnyugat-
ra található.
A település és a Kisfaludyak neve
összefonódott. A költô, drámaíró és
nyelvújító Kisfaludy Károly a legis-
mertebb. A falu méltóképpen ápolja
emléküket. Nemesi címerüket a tele-
pülés címerébe emelték. A Kisfaludy
utcában emlékmû jelöli, hol állt a há-
zuk: „Nem különbözött semmit egy
kossanak. Ezért emeltek a ve-
szedelem elmúltával fogadalmi
oszlopokat. A Vendel soron lát-
ható Szent Vendel-képoszlopról
– tévesen – azt tartják, hogy a
török kiûzésének örömére állí-
tották. A képek alapján az újabb
kutatás mást állít. A hasáb alakú
oszlop felsô harmadán lévô fül-
kék fogadták be a védelmet
nyújtó szentek szobrait vagy ké-
peit. Innen a név: képoszlop.
Négy lemezre festett kép közül
kettô teljesen elpusztult. A vi-
szonylag épségben maradtak
közül az egyik a Szentháromsá-
got ábrázolja, a másikon a Jó
Pásztorok tûnnek elô. Valószí-
nû, hogy az elpusztult lemez va-
lamelyikén Szent Vendelnek, az álla- Szent Vendel-képoszlop
tok védôszentjének képe lehetett. In-
nen a név, Szent Vendel-képoszlop. A
Fô utca felôli oldalon kivehetô év-
szám elárulja, hogy 1829-ben annak
örömére emelték, hogy a községben
elmúlt a marhavész. A falu mára kö-
rülnôtte az oszlopot, mely valamikor
a falu szélén állott. A férfiak kalapot
emeltek, a nôk és gyerekek keresztet
vetettek elôtte, az utcát pedig róla ne-
vezték el.
parasztháztól. Középnagyságú és ke- Kisfaludy Sándor
vés ablak, egy elsô és egy hátsó szo- (1772–1844)
ba, s ebbôl nyílt egy kis tornác.” A há-
zat már évtizedekkel ezelôtt lebontot-
ták, ezért a Fô utca 129. szám alatt ala-
kítottak ki emlékszobát.
A kiállítás Szuh László (1908–1984) gyûjte-
ményének és levéltári dokumentumok
felhasználásával készült. Az elsô három
tárló a szülôi házzal, a gyôri diákévekkel
és a családdal kapcsolatos emlékanyagot
tartalmazza. A további vitrinek a költô
munkásságát dokumentálják, majd a Kis-
faludy-kultusz, a Budapesti Kisfaludy
13

Társaság és a Gyôri Kisfaludy Irodalmi
Kör anyaga látható. Az utolsó tárlóban a
téti Irodalmi Kör, a helyi dalárda és a szín-
játszás emlékeit állították ki. Kisfaludy
szoborportréját Tóth Dezsô készítette
(1971). Rátkay Endre Kisfaludy-triptichon-
ja Kisfaludy Károly életútjának és mûvé-
szetének fôbb állomásait sûríti.
Látogatható: munkanapokon 8–14.30
óráig vagy egyéb idôpontokban elôze-
tes bejelentkezésre.
Tel.: 96/461-204; 461-220
A késô barokk stílusú templom
Kisfaludy Károly 1818-ban épült. Tornya a homlokzat-
(1788–1830) ból ugrik elôre, boltozatos hajójához
félköríves záródású szentély csatlako-
Tét település zik. A klasszicista oltár és a padok a
és a Kisfaludyak neve XIX. század elsô felében készültek.
összefonódott. A török (Kulcs a Fô utca 127. alatti plébánián,
ellen harcoló végvári a templom mellett.)
kapitány Kisfaludy Az evangélikus templom (Fô utca
László, a verselgetô 75.) klasszicizáló, torony nélküli épü-
vidéki nemes, Kisfaludy letének belsejében 1780 körüli szó-
Sándor neve mellett székoltár látható, a megszokottól elté-
a költô, drámaíró rôen nem a bejárattal szemben, ha-
és nyelvújító Kisfaludy nem a jobb oldalon. (Kulcs a temp-
Károlyé a legismertebb. lom melletti házban, a lelkésznél.)
A falu méltóképpen A temetôben (a 83-as úttól keletre)
ápolja emléküket. a Páduai Szent Antal-kápolna elôtt
egy szép, 1887-ben állított kôkereszt,
A falutól kicsit távolabb,
már a Marcalon túl, MÓRICHIDA
Árpás faluval szemben, Irányítószám: 9131 Lakóinak száma: 910
egy 1215-ben kelt
oklevelet idézve „Móric Ott, ahol a Sokorói-dombok a Mar-
ispán ó (régi) hídjának cal-medencébe simulnak, és a domb-
végénél”, Árpáshoz vidékekrôl érkezô út a Rábán át a Rá-
közelebb, de Mórichida baközbe vezet, volt a Pok nemzetség-
határához tartozó béli Móric birtoka. Innen a falu neve:
helyrajzi számú telken áll Mórichida.
Rábaköz legszebb A híres bortermelô dombvidék, a
középkori temploma. Sokoróalja lassan belesimul a Marcal-
Ezt a templomot az medencébe, de még itt, a folyócska
irodalom elorozta partján is találunk pincesort. A község
Mórichidától, de a falu közelében fekszik a szôlôhegy, az
magáénak érzi. egykori Akasztó-dombon. A sokoró-
14
A SOKORÓI HALOMVIDÉK
jobbra pedig az 1849-es csornai csatá-
ban hôsi halált halt Dzwonkovszky
László lengyel és Münster Ede magyar
százados obeliszk síremléke jelent
kultúrtörténeti értéket.
A település beszédes címerében
egy kút stilizált képe látható. A címe-
rekben általában szokatlan elem azt
fejezi ki, hogy a közeli Tétszentkút
(Téttôl 3 km-re, a 83-as út mellett) né-
hány háza, és a kicsi, de annál neve-
sebb temploma a település része.
A hagyomány szerint egy császári
tiszt azt álmodta, hogy a téti erdô for-
rásvizétôl gyógyult fel betegségébôl,
ezért 1715-ben hálából kis kápolnát
emeltetett a gyógyerejû kút mellé. Ké-
sôbb a Segítô Szûz Mária képét he-
lyezték el benne. A kápolnához temp-
lomot építettek az egyre növekvô za-
rándoksereg számára. A barokk temp-
lom homlokzati toronnyal épült,
szentélye félköríves záródású. Az ol-
tárok, a szószék, a Pietà-szoborcso-
port rokokó alkotások, gazdag szo-
bordíszekkel, a XVIII. század elsô fe-
lébôl. A képeket Anton Maulbertsch
és Dorfmeister István festette. Az épü-
let mellett áll a Magyarok Nagyasszo-
nya szobor.
aljai urasági szôlôhegyek közül az Ür-
gehegy ôrzi legjobban az eredeti szer-
kezetet. Megvan még a kerítô gyepû
és tanárok. Középen út szeli ketté,
melynek két oldalán présházas pin-
cék állnak. Ezek között nem egy száz-
éves épület található. Van a hegyköz-
séggel egyidôs (32. számú pince) is.
Megfigyelhetô itt a lészás nádfedés, az
ágasfás tetôszerkezet, több épületen
látható oromzati füstkivezetô nyílás.
A hegyen mindig találni egy-egy
helybelit, aki szívesen mesél az egy-
kori szôlôbeli életrôl, és megkínálja az
arra járót egy pohár borral.
A SOKORÓI HALOMVIDÉK
GYARMAT
Irányítószám: 8545 Lakóinak száma: 1386
Továbbhaladva Pápa irányába, már
a megye déli határához közel, Gyôrtôl
30 km-re érünk a községbe.
A 83-as útról keletre letérve az Új-
sor úton keresztül közelíthetjük meg
legkönnyebben a település központ-
jában elhelyezkedô római katolikus
templomot. A Kossuth Lajos utca felsô
vége háromszögletû térré kiszélesedô
részén áll a XIX. század elején emelt
késô barokk stílusú épület. A homlok-
zathoz simuló torony alatt nyíló ka-
pun juthatunk a háromboltszakaszos,
egyhajós templombelsôbe. (Kulcs a
templom melletti plébánián)
A mûemlék templom és a Gyôrt Pá-
pával összekötô út között elbújva, az
egykor Kutyaszorítónak nevezett ut-
cában, álló egykori háromosztatú
zsellérház – ma a térség legszemléle-
tesebb tájháza – ôrzi az egykori építé-
si hagyományok emlékét. Vert falaza-
tán ollólábas szerkezetû tetô tartja a
vastag nádfödelet. Az udvarra nézô
szobaablakon a külsô, vas táblát az
egykori tûzvédelmi szabályok miatt
helyezték el. Szabadkéményes kony-
hájában megmaradt – ma is használ-
hatóan – a hasábkemence, tetején egy
kis patkó formájú nyílt tûzhellyel. Ez a
múlt század közepének emléke, míg a
szobában lévô "rakottsparhel" a szá-
zadforduló után épülhetett. A szoba,
konyha, kamra beosztású épület be-
rendezésének egy része az agglegény
tulajdonostól maradt hátra, más részét
a helyi honismereti szakkör gyûjtötte
GYÖMÖRE
Irányítószám: 9124 Lakóinak száma: 1431
Gyarmatról csak alsórendû úton,
kitérôvel (Gecse és Szerecseny érinté-
össze. Szinte teljes az egykori kender- A gyarmati tájház
feldolgozás eszközkészlete – a szövô-
széket kivéve – , mert a gyarmatiak ta- Az Újhegyen még
kácsira vitték a fonalat. A gyûjtemény találhatunk az utca két
gazdag kegytárgy anyagában sok pa- oldalán hatvan-hetven
tinás Mária olajnyomat található. régi „gunyhót” Sajnos,
(Kulcs a szomszéd házban) már sokat elemésztett
A Kutyaszorítóból visszatérve a közülük az idô,
templom felé vezetô útra, s azon és helyettük olykor
egyenesen továbbhaladva az Újhegy- hivalkodó vagy
re jutunk. Az 1812-ben alapított szô- igénytelen házikók
lôskert elsô része már beépült lakóhá- épültek, de az utca
zakkal, de ha beljebb megyünk, még hangulata még így is
találhatunk az utca két oldalán hat- megkapó. Érdemes
van-hetven régi „gunyhót”, melyek keresni itt régi, fôfás
katonás rendben állnak, ablaktalan bálványos préseket,
rövid homlokzatukkal fordulva kifelé. mert több présházban
Ha már Újhegyen vagyunk akkor ér- még megvannak.
demes továbbsétálni, s az erdôn át, E hatalmas szerkezetek
vagy a tôkék közti barázdán az miatt épült a „gunyhó”
„Avittba” lemenni. A domb alján fek- elsô, padlásolatlan
szik a régi szôlôhegy, ahol elszórva helyisége, amelybôl
még áll, a hajdani szôlôkultúra emlé- egy kis ajtón keresztül
két ôrzô, néhány régi pince. lehet a padlásolt
borházba jutni.
A vastag földfal
sével) közelíthetjük meg a községet, és a nádsapka szinte
ezért inkább a Tétrôl keletre leágazó, mindig megvédte
mintegy 4 km hosszú utat válasszuk. a fagykártól
A Gyôr–Pápa vasútvonal mentén fek- és a felmelegedéstôl
szik a völgyekkel szabdalt, régi idôk a hegy levét.
15

óta lakott település. A község nyugati
részén, a sínek és a Martinovics utca
között elhelyezkedô temetôben lát-
hatjuk az igényes külsejû, 1928-ban
épített romantikus stílusú kápolnát.
A dombon álló római katolikus
templomhoz lépcsôsor vezet fel a
község központi részébôl (Rákóczi
Ferenc út). A barokk templomot Es-
terházy Károly építtette 1767–1772
között, Fellner Jakab tervei alapján. A
FELPÉC
Irányítószám: 9122 Lakóinak száma: 836
Gyôrtôl mintegy 20 km-re délre,
Téttôl 6 km-re keletre, a sokorói
A felpéci ôsborókás dombvonulat nyugati lábánál terül el
a régi nemesi község. Címerében ki-
vont karddal vágtató lovas látható.
A felpéci ôsborókás A legrangosabb kultúrtörténeti ér-
telepített akácos ték a település központjában, a Dózsa
(a Pagony) és nyárfás György úton látható evangélikus
erdôrészlet. templom. A középkori részletekkel is
A jóval szárazabb Alföld rendelkezô templomot 1620-ban épí-
Bugac pusztájának tették, majd barokk stílusban átalakí-
kicsinyített mása tûnik tották. Órapárkányos elôreugró tor-
szembe a látogatónak nya 1820-ban készült.
a falu határában. Az egyenes záródású szentélyben
A kis patakok építette található a XIX. századi szószékoltár.
hordalékúpon a száraz Az oltárkép az Olajfák hegyén imád-
talajviszonyok kozó Krisztust ábrázolja. A vörös már-
a jellemzôek. vány keresztelôkút és az orgona e
Ezen a szárazabb században készült. A XVIII. századi
és melegebb homokon római katolikus templomban a tér-
jellegzetes szárazságtûrô deplô szentekkel díszített szarkofág
vegetáció alakult ki. alakú fôoltár figyelemreméltó.
Meghatározó növénye
az örökzöld boróka.
KAJÁRPÉC
Irányítószám: 9123 Lakóinak száma: 1456
A Martinovics-féle
összeesküvésben részt A Felpéctôl délkeleti irányban el-
vevô Sigray Jakab gróf nyúló sokorói vonulatot jobb kézrôl
gyömörei birtokos volt, követve, mintegy 5 km megtétele
és e községben fogták el. után érünk a két településbôl egyesült
16
A SOKORÓI HALOMVIDÉK
díszes fôoltár 1666-ból való, a mellék-
oltárok pedig XVIII. századi alkotá-
sok. A XVIII. századi szószék gazda-
gon díszített, míves faragású, s külö-
nösen értékesek az 1770 körüli roko-
kó padok. (Kulcs a templom melletti
plébánián.)
A Rákóczi úton folytatva utunkat,
néhány perces sétával rátalálhatunk a
12. számú ház elôtt álló evangélikus
harangtoronyra.
A Táncsics Mihály utca 18. szám
alatt található a község tájháza.
Az épület, mely mestergerendájának datá-
lása szerint 1819-ben épült, jelenleg felújí-
tás alatt áll, de várhatóan 2000 tavaszán
már fogadja a látogatókat.
Még a népi építészetben járatlan látogató
számára is jól érzékelhetô az a gyakorlat,
melynek során generációról generációra
javították, újították az épületet. Ennek
egyik jelzôje a „modern” konyha, amelyet
a két háború között alakítottak ki, a
mászókémény alá beépített kemencével.
Az ereszalja egyik végében kamrát,
alakítottak ki, a másikban baromfiólat épí-
tett az egykori gazda.
A tervek szerint itt nyaranta kézmûves tá-
borok helyszínéül is szolgál majd a porta.
(Látogatható: elôzetes bejelentkezés a
Polgármesteri Hivatalnál.)
Tel.: 96/378-325
Felpéctôl északra található felpéci ôs-
borókás természetvédelmi terület,
mely a temetô mellôl, illetve a Tán-
csics utca felôl közelíthetô meg.
faluba. Elôször a korábbi Kispéc,
majd Kajár házai között visz az út.
Késô barokk evangélikus templo-
mát (1788) a késôbbi átalakítás ered-
ményeként, higgadtabb, klasszicizáló
formajegyek jellemzik. Kisméretû
homlokzati toronnyal, síkmennyeze-
A SOKORÓI HALOMVIDÉK
tes hajóval, egyenes záródású szen-
téllyel épült. A fakarzat 1794-bôl való.
(Kulcs a templom melletti lelkészi la-
káson, Fô utca 12. szám)
Az evangélikus templommal szem-
közt található az 1994-ben épített tet-
szetôs külsejû faluház, ahol helytörté-
neti és régészeti gyûjtemény kapott
helyet.
A kôkorszaki csont- és csiszolt kôeszkö-
zöktôl a bronzkori és római idôk tárgyi
emlékein át a török fegyverekig sokféle
érdekes leletet találunk a gyûjteményben.
A kiállítás méltán legértékesebb darabja
egy viking kard (feltehetôen az egykor itt
élt besenyôk szerezték vagy kapták aján-
dékba). De megtalálható itt egy kovács-
mûhely teljes felszerelése, 1798-ból szár-
mazó prés, faeke, tulipános láda, csizma-
húzó (1762), tûzgyújtó eszközök: mind-
ezek az egykori életmódot szemléltetik.
TÉNYÔ
Irányítószám: 9111 Lakóinak száma: 1435
Gyôrtôl 18 km-re található, ez a jel-
legzetesen sokorói sorsú és település
szerkezetû falu. Az Árpád-kori falut az
oklevelek elôször „Soccoruként” em-
lítik, és egyes kutatók innen eredezte-
tik a dombság nevét. Tárgyi emlék e
korból nincs, de a nép megôrizte az
Árpád kútja hagyományt.
Az elsô évszázadok viszonylagos
nyugalma a pannonhalmi apátságnak
köszönhetôen viszonylagos fejlettsé-
get, míg a török idôk szörnyû pusztí-
tást hoztak. Mindezt ismét csak a nép-
hagyomány – a Várhegyet és a Szár-
hegyet alagút kötötte össze – és a dû-
lônevek „ hadas”, „táborvölgy”, „falu-
föld” ôrzik.
A XVIII. században újjáéledt a falu,
felépítették az elsô sövényfalú temp-
lomot, amelynek a helyén 1753-ban
újat emeltek. A XIX . század második
(Fô utca 10. Bejelentkezés a Polgármes- A történelmi hangulatot
teri Hivatalnál) Tel.: 96/378-232 sugalló
A kajári településrész Kajár birtoko- Törésvár Kft.
sáról kapta a nevét. Határa évszáza- a Cserszegi fûszeres
dok óta jelentôs szôlô- és gyümölcs- jellegzetes borával
termô terület. vált ismertté.
A kajári római katolikus templom Borkóstolás, kocsizás,
1797–1800 között épült késô barokk lovaglás és pince parti
stílusban. Az 1799-ben készült empire iránti igény az alábbi
fôoltár képét Schmidt József festette. telefonon: 96/378-000
A szentély mennyezetén látható négy Kajárpéc Hegyalja
freskó az Isten bárányát, a négy evan-
gélistát, a bakonybéli bencés kolos-
tort (a templom akkori kegyurát) és a
rendházat ábrázolja. (Kulcs a temp-
lom melletti plébánián)
A kispéci határban, az Öregszôlô-
nél hangulatos pincesort találunk. A
sokorói dombvonulat lankái és turis-
taútjai pedig a kirándulni vágyókat
csábítják környékbeli sétákra.
felében a kor divatja szerinti stílusban
átépítették, és ennek köszönheti ta-
golt homlokzatát és romantikus tor-
nyát. Mondják, törtvonalú füzérdíszes
toronysisakja messze a legszebb az
egész környéken. Ekkor állították a
gótikát utánzó oltárait. (Kulcs a temp-
lom melletti plébánián)
A templomtól a temetô mellett ve-
zet el az út a falu a hajdani faluképet A tényôi tájház szobája
ôrzô részébe. A középkorban a falu
lakói a széles teknôvölgyet kísérô,
löszmélyutakkal és szurdokvölgyek-
kel mozaikdarabokra szabdalt domb-
vidék lábát és a védettebb völgyeket
keresték. Itt építették soros elrende-
zésben, döngölt falú, náddal fedett,
csüngô ereszes házaikat. A mostoha
idôk elmúltával már a völgybe épít-
keztek, így a dombok tövében a vi-
szonylagos nyugalom megôrzött né-
hány régi házat, (Domb utca 13-14.
Kétsor utca 13.,14.) melyeket új gaz-
dáik felújították.
17
 A SOKORÓI HALOMVIDÉK

Sokorópátka a négy A Kétsor utca 18. számú ház – mint szoba a tükör és a szentképek egy sze-
irányból összetalálkozó a megye elsô tájháza – nemcsak az gény zsellércsalád szép iránti igényessé-
jelzett turistautak építészetet, hanem egy zsellércsalád gérôl is árulkodnak.
(sárga jelzés) fontos életét is elképzelteti. A kamrában található szövôszék, a szín-
állomása. A községtôl A szabadkéményes konyhában a polco- ben (kamrában) tárolt eszközök pedig a
nyugatra nyílik kon sorakoznak a sütés-fôzés kellékei, a XVIII. század második felében élt család
a Bô-torok völgye. lábasok, fazekak és cseréptálak. A szoba a szorgalmáról tanúskodik.
Bejárata fölött hajdani hosszú téli estéket juttatja a láto- Látogatható: április 1-jétôl október 31-ig
magasodik a Barátok- gató eszébe a búbos kemencével, a sarok- 10–14 óráig, hétfô szünnap. Kulcs a
vára nevû oldal, amely paddal, a szépen vetett ággyal. A tiszta- szomszéd házban, Kétsor utca 16.
a Harangozó-hegy
északi fele, nem messze
a megyehatártól. SOKORÓPÁTKA lom elôtti, szépen parkosított kertben
A néphagyomány Irányítószám: 9112 Lakóinak száma: 1106 I. világháborús hôsi emlékmû és egy
szerint itt állt egykor Mária-szoborfülke (1899) is látható. A
a pálosok kolostora Tényôtôl 8 km-re, hosszan elnyúló domboktól körülölelt téren kis liget-
és temploma. völgyben található a település. A szô- ben millenniumi emlékmû egészíti ki
Egyébként korábban lôjérôl és ízletes málnájáról híres köz- az emlékek sorát, bizonyítva a falu la-
Pátkát a halastavai ségben még szintén fellelhetôk a népi kóinak múlthoz való kötôdését és ál-
miatt Potykának hívták. építészet emlékei. dozatvállalását.
A falu északi részén, az Öreg út ele- A község Gic felôli szélén fakereszt
jén elhelyezkedô temetôben, harang- és harangláb hívja fel magára a figyel-
láb és a sokorópátkai Szabó István met.
(1878–1938) kisgazda miniszter sírja A falu közelében található Vadal-
látható. más nevû terület vadászházánál jutha-
Az Öreg út 65. számú telken, az ut- tunk el a tájvédelmi körzetbe. A kör-
Gyôrújbaráton az utat cafronttól beljebb találjuk a község nyezô erdôkben, a turistautakon
keresztezô piros római katolikus templomát. A temp- hosszabb túrákat is tehetünk.
turistajelzés lankás
emelkedôn visz fel
a Kilátó-hegyre, ahol GYÔRÚJBARÁT ba a múlt évszázadban vájt pincéket is
kicsiny kilátót találunk. Irányítószám: 9081 Lakóinak száma: 3656 használják, de egyre meghatározóbb
A helyet Francia kônek lesz a városból kiköltözôk, vagy csak
is nevezik, mert A Sokorói-dombság csanaki–ravaz- hétvégi házakat építôk – sokak által
a hagyomány szerint di vonulatának lankáin hosszan el- vitatott – építészete.
a franciák innen nyúló település Gyôrtôl 6 km-re délre A 83-as útról letérve érünk a falu
irányították 1809-ben található. kisbaráti részébe, ahol a katolikus
a kismegyeri csatát. Az elsô írásos emlékek (XIII. szá- templom 1750 körül épült. XIX. szá-
A gerincen zad) az ide tartozó falvak és hegyek zad elsô felében részben átépítették.
továbbhaladva együttesét Barath néven említik. A ko- Ennek eredményeként a homlokzata,
a Hegyes-Magasra rábbi négy településrész lassan egy- és az alacsony, hegyes sisakkal fedett
(315 méter), majd beolvadt, ennek ellenére megfigyel- tornya klasszicista stílusú. Kétbolt-
a Lila-hegyre juthatunk. hetô a „falu” és a „hegy” eltérô telepü- szakaszos hajójában figyelemre méltó
Az alattuk lévô szép lésképe. Érdekes módon ez utóbbi ar- alkotás a nagyméretû, díszes kiképzé-
völgyben építették meg culata változott meg jobban. A szôlô- sû barokk fôoltár és a szépen faragott,
a gyôri gyerekek által termesztés ugyan megmaradt, és a szobrokkal díszített szószék. Szépek a
kedvelt tábort. magaslatokra felvezetô horgasok falá- XVIII. századi rokokó mellékoltárok.

18
A SOKORÓI HALOMVIDÉK
A közeli Erzsébet utca 25. szám alatt
a falu tájházát látogathatjuk meg.
A gazdagon berendezett L alakú épület
– a hozzá tartozó pincével, kamrával, kere-
kes kúttal – a vidék legteljesebb együttese.
Külön is figyelemre méltó az ajtófélfa érde-
kes motívumú díszítése. Az állattartó épü-
letek hiányát az magyarázza, hogy a szôlô-
hegyen a lakást ugyan eltûrték, de az állat-
tartást tiltották a XIX. században. A máso-
dik konyha szabadkéménye még a régi,
fonott-sorozott eljárással készült.
Látogatható: bármely idôpontban. In-
formáció a Polgármesteri Hivatalnál
kérhetô. Tel.: 96/355-044
Természetesen volt Kisbaráthegy is,
de mi nem megyünk a „hegybe” ha-
nem az egykori Nagybarát felé vesz-
szük az irányt, és hamarosan az evan-
gélikus templomhoz érkezünk. A ké-
sô barokk épületet 1786– 87 között
emelték, míg tornya csak a XX. század
elején épült. Az oltárképet a gyôri
evangélikus Öregtemplom oltárkép-
ének mintájára festették.
A közeli nagybaráti katolikus temp-
lom barokk Mária oltára a gyôri feren-
ces templomból került ide, miután a
rendet feloszlatták. A szép mellékoltár
és a díszesen faragott szószék alkotja
még a berendezését. A dombok aljá-
hoz közelítve a nagybaráti falurész fô-
utcája keresztezi útvonalunkat.
NYÚL
Irányítószám: 9082 Lakóinak száma: 3584
A község Gyôrtôl 13 km-re délre, a
Bakonyon átvezetô 82-es út mentén
fekszik.
Az 1688-as vizitáció jegyzôkönyve
már ír az Árpád-kori település templo-
máról. A mai, Mária Terézia ado-
mányából épült. Az anyagi forrás ere-
dete biztos, az viszont bizonytalan,
hogy Hefele Menyhért készítette vol-
Innen Gyôrújbaráthegy falurészhez A Kilátó-hegy
jutunk, ahol elszórtan még néhány ré- Gyôrújbaráton
gi parasztházat ma is láthatunk.
Az iskolával egybeépült modern és
nagy alapterületû sportcsarnok spor-
tolásra, edzôtáborozásra ad lehetôsé-
get, amit az önkormányzat festôi kör-
nyezetben lévô üdülôje egészít ki.
A falu Nyúl felöli részén új, modern Az 1688-as vizitáció
szabadidôközpont épült faházakkal, jegyzôkönyve így ír
minigolfpályákkal, kis szállodával. az Árpád-kori település
A helyi Csobolyó néptáncegyüttes a templomáról:
hazai és külföldi szereplések mellett „Zavaros idôben leégett
hagyományosan megrendezi a szüreti templomán már sokat
felvonulást és bált. javítottak, tetô alatt
(Információ: Tanácsház u. 1. Tel.: van, de falai még
96/355-044, 355-530, 355-039) helyreigazítást
igényelnek.
A templomban romos
na a vázlatokat a templom terveihez. oltár van.” Ezt láthatta
Mindenesetre feltûnôen nagy temp- Mária Terézia, amikor
lom épült 1769–1776 között. Magas – a hagyomány szerint–
oromzatos homlokzatát a timpanon Pannonhalmára menet
és a rajta lévô vázák teszik mozgal- a templom elôtt hintója
massá. felborult.
A templom királyi adományból A királynônek nem
épült, a belsôt pedig püspöki pénzbôl esett baja ezért hálából,
alakították ki. látva a romos, üszkös
A szombathelyi püspök a Magya- templomot, nagylelkû
rországon sok helyen dolgozó Dorf- adományt tett.
meister Istvánt, neves bécsi mûvészt Ebbôl épült a templom.
19

A római katolikus templom kérte meg a belsô kialakítására. Az ol-
oltára dalfalakon magyar szentek állnak más
szentek társaságában. Az alakok el-
rendezésének finom ritmusa és vilá-
gos színek teszik megkapóvá a képe-
A fôoltár képén ket. A mellékoltár felett Dorfmeister
szentek társaságában angyala Veronika kendôjét tartja. A
Szent Borbála hajó nagy Kálvária festménye késôbbi
vértanúsága látható. alkotás, de szépen simul a szentély
A képnek keretet adó, képeihez. A falképeket az 1916-ban
festett látszatépítményt festett rétegtôl az 1980-as évek elején
Szent László és Szent megszabadították. Ekkor készült Sza-
István festett alakjai káll Ernô oltárasztala, és helyezték el
díszítik. A díszes a restaurálást végzô Samodai József
párkányon angyalok stációit. (Kulcs a Kossuth L. út 41. szá-
ülnek, és az egyház mú házban, a templommal szemben)
allegóriája látható. A templom melletti plébánia falán
A diadalíven puttók Domonkos Istvánnak, a falu egykori
és virágfüzérek. plébánosának, a maga korában meg-
A szentély boltozatán becsült prózaírónak az emléktáblája
Szûz Mária koronázása látható.
és Szent Norbert A templom mögül indul a löszmély-
látomása. úthoz vezetô Jókai Mór utca. A Pan-
20
A SOKORÓI HALOMVIDÉK
nonhalmi- (Sokorói-) dombságra a
jégkorszak vége felé a hulló porból
vastag löszlepel terült. Ez jelentette az
alapját a rómaiak idején meghonoso-
dó szôlôkultúrának. A szôlôültetvé-
nyek terjeszkedésével a középkorban
egyre feljebb szorultak az erdôségek,
ami szabad utat engedett a tájat sújtó
eróziónak. Nyaranta a hevesen lezú-
duló csapadék záporpatakjai nyomán
mindenfelé szurdokvölgyek és lösz-
mélyutak – a helyiek nyelvén horga-
sok vagy szurdikok – vágódtak a
domboldalakba. A szakadék egyik ol-
dalában jól kiépített aszfaltút vezet, a
víz további pusztítását keresztgátak
építésével próbálják fékezni. A függô-
leges fal önmagát kínálta pinceásásra.
Ezek az ún. likpincék. Néhol tényleg
csak kicsi ajtóval fedett lyukak, néhol
nagyobbak, némelyik pedig – még
néhány évtizeddel ezelôtt is – pincela-
kásként szolgált. Sajátos építmény
föld adta falakkal, ajtóval, kemencé-
vel, kéménnyel. A borospincék körül
viszont mindig van élet, figyelmeztet-
ve a látogatót, hogy borvidéken jár.
Legnagyobb a nyúli mezôgazdasági
szövetkezet pincerendszere. A 150 m
hosszú alagutat „U” alakban vájták a
domboldal mélyébe. Látogatható a
nyitvatartási idô alatt: hétfôtôl pénte-
kig 8–14 óráig, borkóstolásra elôzetes
bejelentkezés telefonon: 96/364-200
A löszmélyutak, a meredek löszfal-
ba vájt pincék, döngölt falú nádfede-
les parasztházak, löszfalakba vájt ke-
nyérsütô kemencék, ördögcérnával
benôtt partoldalak és szôlôvel fedett
domboldalak adnak keretet egy kis
kápolnának. Az 1710-ben épített ká-
polnát a hegyközség lakói az 1800-as
évek elején egy hajóval bôvítették,
majd 1901-ben kis tornyot építettek
hozzá. Belsejében szép oltárképet he-
lyeztek el. A kápolnát a szôlô és szô-
lôsgazdák védôszentjeként tisztelt
A SOKORÓI HALOMVIDÉK

vértanú püspök – Szent Donát – vé-

delmébe ajánlották.
A szurdok felsô végébôl leágazó
löszmélyutak tovább kanyarognak a
dombság magasabb részei felé. Egy új,
igényesen kialakított szálloda is várja a
vendégeket. Télen felvonóval ellátott
sípálya jelent turisztikai kínálatot.

ÉCS
Irányítószám: 9083 Lakóinak száma: 1644

Gyôrtôl 16 kilométerre, a 82-es út

mentén fekszik.
Ahol a falu közepén az út térré szé-
lesedik, ott található a katolikus temp-
lom. A közelmúltban befejezett resta- hamarosan megindult az emlékezés Likpincék
urálás során kibontott és az oldalhom- és emlékeztetés. A templomok falán
lokzatnál látható rusztikus kövek Ár- az elesettek nevét ôrzô táblákat he- Itt húzódik Európa
pád-kori eredetre utalnak. A kora kö- lyeztek el, a falvak központjában em- egyik legnagyobb,
zépkori templomot az 1698-as vizitá- lékmûveket állítottak. esôvájta, homokkô
ció jegyzôkönyve romosnak, az 1743- Az országban elsôként Écsen állí- szurdokvölgye, a
as viszont már jó állapotúnak írja le. tottak az I. világháborúban elesettek „Szurdik”, egy 600 m
Ebbôl arra következtethetünk, hogy a emlékére emlékmûvet: a hadiszerek hosszú 20–30 m
középkori templom a XVIII. század roncsa között haldokló honvédnek falmagasságú
elején újult meg. E barokk kori temp- Mária nyújt cserkoszorút. 1921. au- óriási vízmosás.
lomnak azonban nem sok látható ele- gusztus 28-án avatták fel, a még nem
me van. A XIX. században egy ször- torz ideológia sugallatára, nem állami Az elsô világháborús
nyû tûzvész pusztítása nyomán a bol- pénzbôl, hanem munkásemberek emlékmû
tozat beomlott, ezután kapta a mai
síkmennyezetet és higgadtabb hom-
lokzatot. Egyedül a toronysisak ôrzi a
barokk kort. A sisakot egy megôrzött
rajz alapján barokk kori formájában
helyezték a toronyra. A fôoltár is ba-
rokk. A mozgalmas kerettel és hullá-
mos párkánnyal zárt építmény fest-
ményén Szent István felajánlja orszá-
gát Máriának. A XVIII. századi képen
elsô királyunk mentében áll elôttünk,
egy kis angyal Magyarország címerét
emeli fel. (Kulcs a templom melletti
plébánián.)
Szép temploma mellett más értéke-
ket is kínál a falu. Az I. világháború és
az azt követô bizonytalan évek után

21

Sokoró vidéki táj verejtékkel megkeresett és a lelkiis-
meret parancsára adományozott fillé-
A település közelében reibôl készült szobrot. Sokat elárul
találjuk a Rába-gyár
1984-ben épített
próbapályáját. PANNONHALMA
A Rába-Ring, ahogy Irányítószám: 9090 Lakóinak száma: 3540
nevezik, valóban
impozáns létesítmény, A falu címere sûríti a múltat. Szent
mégis sokan – és nem Márton alakja a címerképben azt is
minden alap nélkül – jelzi, hogy a falu elnevezése újkori –
vitatják a hely Kazinczy Ferencnek köszönhetô. Ezt
kiválasztásának megelôzôen ugyanis Szentmárton
helyességét. volt a neve. A könyv és a szôlôfürt pe-
dig az apátság teremtette két kultúrát
köti a településhez.
A település 18 km-re délkeletre
Gyôrtôl, a 82-es utat kísérô domb aljá-
ban és oldalában fekszik, fölötte pe-
dig már messzirôl is impozáns lát-
ványt nyújt az apátság A közút és a
vasút kicsit távolabb, a Pándzsa völ-
gyében fut, így az autós turista és a
vonattal érkezô egyaránt a települé-
sen keresztül éri el az apátságot, a he-
lyiek szóhasználatával a várat. A kö-
zépkori falu a domb tövébe települt,
és amikor megépült, annak irányába
terjeszkedett. Így két egymástól eltérô
22
A SOKORÓI HALOMVIDÉK
legújabbkori történelmünkbôl az is,
hogy a II. világháborúban elesettek
nevei csak negyven év után kerülhet-
tek fel a hôsi emlékmûre.
A közeli Öreg utcától gyalogösvény
vezet a falut kísérô dombvonulat tete-
jére. Útközben a Kossuth utcán egy
Mária-szobor és egy szintén az elsô vi-
lágégés pusztításában elesettek emlé-
kére ácsolt harangláb mutatja az utat.
Az Öreg utcában és a Kistényô utcá-
ban több 150–200 éves tömésfalú,
nádfedeles lakóházat fedezhetünk fel.
A dombtetôn terül el az écsi
ôsfenyves. A helyiek Öreg-erdôként
ismerik a száz évnél jóval idôsebb és
néhány nagyon bizarr alakú, széltôl
agyongyötört, megcsavarodott favén-
ség alkotta erdôt. A két hektár nagysá-
gú erdôt 1977-ben nyilvánítottak ter-
mészetvédelmi területté.
szerkezetû településképet lát a turista.
Egy szabályos utcahálózatú, kertes,
családi házas településrészt a vasút-
hoz közel. A közelmúltban iskola,
szolgáltató- és kultúrház épült. Itt ka-
pott helyet a Tourinform iroda.
A Petôfi úton érkezünk a domb tö-
vébe épült, régi falurészbe, ahol meg-
változik a település képe is. Az állo-
más felôl érkezô út – mielôtt a várba
vezetne – két ágra válik, és egy kis
parkosított teret zár közre. Közepén
egy 1940-ben (Zászlós István zászló-
tartója) és egy 1999-ben állított (Ár-
pád fejedelem fejét mintázó portré)
emlékmû figyelmezteti a látogatót,
hogy történelmi helyen jár. A két étte-
rem és az igényesen kialakított boro-
zó jelzi, hogy a turisztikai központban
vagyunk. A teret lezáró katolikus
templomot 1734-ben építették. 1880-
ban átalakították, és az 1960-as évek-
ben teljesen átépítették. (Kulcs a plé-
bánián) Mielôtt a Várba mennénk a
A SOKORÓI HALOMVIDÉK

domb tövében haladó úton teszünk

kis sétát. A közelben találjuk a major-
sági épületegyüttest. Az apátság gaz-
dálkodási központját a XVIII. század
közepén alakították ki. Udvarán és
egyes épületrészeiben a borászati
gazdaság pincészete található. A nagy
kiterjedésû pincerendszer tizenhárom
„utcájában” összesen 500 m hosszan
sorakoznak a hordók. (Pannonhalma,
Mátyás király utca 1–3. Látogatható:
elôzetes bejelentkezésre. Tel.:
96/470-160, 470-161) A majorsági
épülettel szemben a volt apátsági
magtár áll.
Ezen az úton továbbhaladva érjük
el település déli peremén lévô tégla-
gyárat. Itt húzták meg magukat 1944
ôszén az „erôltetett menet” áldozatai,
köztük Radnóti Miklós, akik szerbiai
Borból érkeztek, hogy másnap ván-
szorogjanak tovább. A költô útja már
csak Abdáig vezetett. Az ô és társai király idején, 1001-ben szentelték fel. A Pannonhalmi apátság
emlékét ôrzi Meszlényi János szob- A kolostor a XII. század elején leégett, altemploma
rászmûvész alkotása: egy téglaégetô majd 1137-ben helyreállították, kibô-
kemencében fekvô alak, arcán az vítették. A központi udvar (kerengô)
erôltetett menet gyötrelmeivel. (Tég- körül szervezôdô, szabályos kolostor-
lagyár, Arany J. utca 30.) épület a XIII. század elsô évtizedei-
Az egyik újkori tragédiánkra emlé- ben keletkezett. Kiépítettségére kö-
keztetô helytôl a falu központjába vetkeztehetünk abból, hogy 1241-ben
visszatérve indulunk a középkorba. A az országot letaroló tatár hordák meg-
várba gyalog a Váralja zegzugos kis torpantak a kolostor falai elôtt.
utcáin, gépkocsival pedig a Petôfi út 1594–1606 között a végvárrá lett ko-
folytatásán juthatunk fel. A lostor hol a magyarok, hol a törökök
Kosarasdombon nagy parkoló és pi- kezén volt. A török végleges kiûzése
henôhely van. Innen már gyalog kell után megindulhatott a kolostor épüle-
megtenni az arborétum mellett vezetô teinek rendbehozása. Különösen so-
utat az apátság bejáratáig. kat fáradozott e téren Karner Egyed
Az elsô bencés szerzetesek Géza fe- fôapát, aki rendje fennállásának 700
jedelem hívására 996-ban érkeztek éves jubileumára (1701-re) igyekezett A Pannonhalmi apátság
magyar földre. Hamarosan lerakták eltüntetni a 150 éves török uralom altemploma a kora
alapjait kis missziós kápolnájuknak, pusztításának nyomait. gótika mestermûve.
miután megépítették földbe vájt, 1722–1768 között energikus, szigo- Figyelemre méltó az
agyagba rakott vízmosta kövekbôl fa- rú fôapát, Sajghó Benedek a gyôri oszlopfôk, gyámkövek
lazott, egyszerû szerzetesi celláikat. karmelita templom építôjével, Witwer és zárókövek díszítése.
Az építkezés befejezését Géza már Márton Atanáz karmelita testvérrel fel- Mindegyiken más
nem érte meg, a kis templomot István építtette a ma is fennálló barokk kôfaragás látható.

23

Az apátság könyvtára épületeket. II. József, a kalapos király
rendelete: 1786-ban a többi szerzetes-
renddel együtt a pannonhalmi Szent
Benedek rendet is eltörölte. 1802-ben
aztán a szétszórt bencések újra elfog-
lalhatták elhagyott kolostorukat. Az
1823-ban kezdôdô építkezésekkel a
hatalmas könyvtárépületnek és a
templom klasszicista tornyának meg-
alkotásával kialakult a kolostor mai
formája.
Az apátságon belüli sétára a hatal-
mas és szép – 130 szimbólummal dí-
szített – kovácsoltvas kapun jutunk
be. Balra a Pax Tourist munkatársai
fogadják a látogatókat. Innen indul az
24
A SOKORÓI HALOMVIDÉK
általuk biztosított tárlatvezetés. A gim-
názium újkorban emelt tömbje és a
barokk kolostor között haladunk to-
vább, korban is egyre „beljebb”. Két
emlékmû utal elsô királyunkra:
Asztrik apát szobra (ô hozta a koro-
nát) és egy kô dombormû. Továbbha-
ladva egyik oldalon a Gyôri-medence
látványa fogad, a másikon a kolostor.
Az 55 méter magas torony a magyar
klasszicizmus egyik legismertebb al-
kotása. A figyelmet az 1909-ben elhe-
lyezett mozaikkép köti le. Róth Miksa
az apátság történetét meséli el. A fel-
irat – PRAEDI CATE = prédikáljatok!,
illetve a DOCETE = tanítsatok! – a
rend küldetését fogalmazza meg.
A torony 1996-ban elkészült bronz-
kapuján jutunk a templomba. A bazi-
lika stílusú hosszhajót hatalmas góti-
kus boltozatot hordozó oszlopsorok
tagolják. Egyedülálló érték a Szent
Benedek-kápolna és a Szûz Mária-ká-
polna A szentély csillag alakú, háló-
boltozatos. A templom berendezési
tárgyai a XIX. századból valók. A már-
vány fôoltár és a szószék Storno Fe-
renc tervei szerint készült. A szentély
alatt húzódó altemplom majdnem tel-
jesen eredetiben maradt fenn a XIII.
századból.
A templom déli mellékhajójából a
„porta speciosa” szép, vörös márvány,
késô román levélindás, öt-öt kettôs
oszlopú bélletes díszkapuján jutunk a
kerengôbe, mely a késô gótika egyik
szépsége. A XV. századi kôbordák
alatt sétálva megérezzük a középkor
hangulatát. A konzolok faragványai
töprengésre késztetnek. A 25 gyámkô
mindegyike mondott valamit a közép-
kor emberének. Az ökörfej minden
bizonnyal a türelmet, a két küzdô alak
a lelkitusát fejezi ki. Nem nehéz felis-
merni, mi jelenti a falánkságot, mi a
tunyaságot és mi az irigységet. A ke-
rengôbôl összekötô folyosó vezet az
A SOKORÓI HALOMVIDÉK

„újabb” monostorépületbe (1734–

1832), melynek különleges szépségû
látnivalója az 1734-ben épült barokk
ebédlô. A körbezárt udvarban a 11 m
mély középkori ciszterna és a napóra
érdemel figyelmet.
Az apátság évszázadokon át szelle-
mi központ volt, hihetetlenül nagy,
felhalmozott kulturális értékekkel.
Ennek központja a XIX. században a
toronnyal harmonizáló, klasszicista
homlokzatú épületben helyet kapott
levél-, könyv-, képtár együttes. A
könyvtár elôtt kis helytörténeti kiállí-
tás látható.
A vitrinekben a településen és annak kör-
nyékén talált tárgyi emlékeket állították
ki. A leletek többsége a kô-, a bronz- és a
vaskorból, a római korból, a népvándorlás
idejébôl és a török korból származik. A
helyhez illôek az oklevélmásolatok: az templomban szentmise van. Ekkor csak A Millenniumi emlékmû
1001-bôl származó pannonhalmi apátság a könyvtár és a képtár látogatható. Hét-
alapítólevelének másolata, vagy az 1055- fô szünnap. Egyéni látogatóknak a tár-
ös tihanyi alapítólevél fotokópiája. latvezetés óránként indul: november
A könyvtár T alakú oszlopcsarnokát har- 12. és március 20. között 10 órától, már-
minchat márványozott faoszlop futja kö- cius 21. és november 11. között 9 órá-
rül. Mögöttük cseresznyefa szekrények tól. Az utolsó vezetés 15, illetve 16 óra-
rejtik a könyveket. A boltozat képét kor indul. Csoportok részére a tárlatve-
Klieber József festette. A félkörben a tudo- zetés az érkezés után – amennyiben le-
mány istennôje lebeg. A portrék a magyar hetôség van rá – azonnal indul.
tudomány és történelem nagyjait ábrázol- Az apátságtól délre, mesterségesen
ják. A 360 ezer kötetes könyvtár a legna- megmagasított dombon látható a Mil-
gyobb bencés gyûjtemény. Számos lenniumi emlékmû.
könyvritkasága közül ki kell emelnünk a Az út folytatásában álló barokk Bol-
Pannonhalmi kódexet a XV. század végé- dogasszony-kápolna az egykori ta- A klasszicizáló
rôl és a Forgács-Tihanyi kódexet. risznyavár helyén épült. A fôoltárkép homlokzatú, kerek
A képtár nem nagy, de ôriz néhány nagy Szûz Mária mennybevitelét ábrázolja. kupolás épület
értéket. A kiállított festmények holland, Szószéke klasszicista stílusú. 1724 óta bejáratát négy
olasz, spanyol, francia, német és osztrák a helyi bencések temetkezôhelye. oszlopon nyugvó
mûvészek alkotásai. A gyûjtemény leghí- (Látogatható: a fômonostor tárlatveze- timpanon uralja,
resebb darabja a németalföldi David tôjének kíséretében, elôzetes beje- amelyet Bezerédj
Teniers: Brüsszeli búcsú címû festménye. lentkezés telefonon: 96/470-191) Gyula dombormûve
A magyar mûvészek közül Barabás Miklós A mellette lévô kálvária 1720–24 díszít. A belsôben
nevét kell említenünk. között készült, de mai helyén csak Lotz Károlynak
Az apátság megtekintése csak helyi tár- 1896 óta áll. A jelzett turistaúton to- és növendékeinek
latvezetô kíséretében lehetséges. Vasár- vábbhaladva néhány száz méter után négy történelmi
nap és egyházi ünnepnap délelôtt a érjük el a kilátót. faliképe látható.

25
 A SOKORÓI HALOMVIDÉK

RAVAZD A másik rész elsôsorban a nagyközönség-

Irányítószám: 9091 hez szól, és inkább ismeretterjesztô, infor-
Lakóinak száma: 1151 matív jellegû. A két világháború között el-
ejtett állatok trófeáiból álló gyûjtemény
Gyôrtôl 22 km-re, egyaránt érdekes a szakmának és a nagy-
a Sokorói-dombvi- közönségnek. Ha az elôzô rész a múlt, ak-
dék déli részén, a kor ez utóbbi a jelen. Gazdag fotóanyag
82-es út mentén fek- tárja fel az erdô életét. Az erdészeti anya-
szik a változatos ha- got az erdészet területén folytatott ásatá-
tárú település. Keleti sok leletei egészítik ki. A szomszéd épü-
részén halastavak vi- letben nyílt meg a gyerekek körében na-
ze csillog, a lejtôkön gyon kedvelt erdei iskola.
szôlôk díszlenek, a A falu központi részén – a 82-es út-
dombtetôt összefüg- tól kicsit távolabbra – látható az empi-
gô erdôség borítja. re stílusú katolikus templom. Mai
Ehhez kapcsolódik alakját 1827-ben nyerte el. Belsejében
az egyik turisztikai figyelmet érdemel az ún. Frigyláda-fô-
ajánlat: a szemléletes oltár, 1780-ból. A dombormûves szó-
erdészeti múzeum széket és a Szent Villebaldot ábrázoló
megtekintése. oltárképet a XIX. század elején készí-
Az erdô is az apát- tették. Az Angliából érkezô Szent
ság tulajdonában Villebald építtette a falu elsô templo-
A Béla-kút Ravaszdon volt, így ôk építtették az erdészeti hi- mát, és a szerzetes kultusza megma-
vatal épületét a múlt század derekán. radt. E kultusz látható eleme az oltár-
A néphit szerint IV. Béla A tradicionális erdômûvelés adta az kép és a 82-es út mellett lévô erdész-
1241-ben – a vesztes indítékot a Kisalföldi Erdôgazdaság háztól rövid erdei sétával elérhetô
muhi csata után – Rt. dolgozóinak, hogy e gazdag ha- Szent Villebald-kereszt.
a tatárok elôl menekülve gyomány értékeit megôrizzék és köz- A történeti forrás és a néphit össze-
itt megpihent. kinccsé tegyék. Ezt szolgálja a kiállí- kapcsolódásának szép bizonyítéka a
Ahol a kardját leszúrta, tás, amely két részbôl áll. közvetlenül a 82-es út mellett egy
forrás fakadt. Az egyik fôleg a szakma számára érdekes. vendéglôhöz közel található Béla-kút.
A forrás fölé 1792-ben Az erdômûveléssel kapcsolatos fényképe- IV. Béla 1237-ben kelt oklevelében ez
építményt emeltek, ket, könyveket, térképeket, iratokat és olvasható: „… ahol a hagyomány sze-
amelyre a következô használati tárgyakat ôriz és mutat be. rint Szent Márton született, a középsô
szöveggel márványtáblát E rész féltett kincse az erdészet legrégebbi völgyben van a szent forrás, amelyet
helyeztek el: „Ezt a tárgyi emléke, egy 1799-ben rajzolt tér- Pannóniának neveznek, és más forrá-
pannon forrást egykor kép. sokkal együtt patakká lesz…”
IV. Béla, Magyarország
királya megízlelte
és megszerette, GYÔRSÁG Szent Annát ábrázolja szüleivel. A
a hosszú idô majdnem Irányítószám: 9084 Lakóinak száma: 1381 templom ôrzi a megye legrégebbi
megrongálta, Szent Flórián szobrát. A Sági Madon-
de Pannónia szent A település Gyôrtôl 18 km-re, a 82- na hársfából készített színes faszobra
hegyének jóakaratú es és a 81-es út között az apátság ke- és a díszes keresztelôkút érdemel
gondoskodása folytán leti lábánál fekszik. Katolikus templo- még figyelmet.
újra tisztábban bugyog ma 1748-ban egy Árpád-kori kápolna A községbôl szép sétát tehetünk a
fel a víz.” romjain épült. A barokk fôoltár képe Kilátó-hegyre, közben megnézhetjük

26
A SOKORÓI HALOMVIDÉK

a protestánsok által állított régi ha- téka az Uraság hegyi pincesor, ahol Gyôrságon a központi
ranglábat. A falu címere által is hirde- 24 homokkôbe vájt pince követi egy- településtôl
tett tradicionális szôlôkultúra bizonyí- mást. északkeletre található
Sághalomalja. A felette
emelkedô Sághalom
PÁZMÁNDFALU szék. A szentek képeit ábrázoló szí- tetején lévô követ
Irányítószám: 9085 Lakóinak száma: 949 nes ablakok a múlt század végén ké- a hagyomány
szültek szerint 1809-ben
A Pannonhalmi-dombság keletre A község északkeleti részén húzó- Napóleon katonái
nézô lankáin, Gyôrtôl 20 km-re, dél- dó völgyben, a Kertalja utcában nád- helyezték el.
keleti irányban található község. fedeles népi lakóházak sorakoznak. Ezért nevezik
Mint a falu nevébôl kifejthetô, az el- Az utca végén találjuk a késô barokk Francia kônek.
sô királyunk hívására német lovagok- stílusú – 1784-ben épült – református •
kal érkezô Pazman lovag birtoka volt. templomot. A pázmándfalui reformá- A lelkész az a Kocsi
Templomát egy 1330-as oklevél sze- tus gyülekezet születésének idejét és Csergô Bálint volt,
rint „…kôbôl építették, kôfallal vették körülményeit is tudjuk. Az elsô nagy aki gályarabságból
körül, és Szent Imre herceg védelmé- török pusztítás után (1529) Enyingi megszabadulván itt
be ajánlották.” A török háborúkban Török Bálint, Bálint nevû papjának írta meg szenvedései
Pázmándfaluval együtt a templom is biztatására a falu megmaradt, beköl- történetét. A lelkésznek
elpusztult. A XVIII. század elején írt tözô lakói pedig felvették az új vallást, gályarabság,
egyházlátogatási jegyzôkönyv szerint aztán a káptalan és a pannonhalmi a gyülekezetnek
„…olyan robbant állapotban volt, konvent tiltakozása ellenére egy hal- az üldöztetés volt
hogy a bánat elôzetes felindulása nél- mon fagerendákból álló imaházat épí- a sorsa egészen
kül nem tanácsos a falai közé menni.” tettek. A mai templomot 1784-ben II. József türelmi
1753-ban már egy jó állapotban lévô építették. Berendezése: falazott szó- rendeletéig.
épületrôl írnak. székoltár (1790) az oldalfalon, felette •
A barokkból rokokóba hajló oltár látható a fából faragott korona, vala- A Sokoró fôgerincén
képe Szent Andrást ábrázolja. Szépek mint az orgona és a padok. (1800) végigfutó erdészeti
az oszlopok között álló, szobrokkal Télen felvonós sípálya várja a ven- aszfaltút egyik állomása
díszített mellékoltárok és a festett szó- dégeket. Ravazd. A községbôl
20 méteres löszfalak
között (Likas-horog)
TÁP mûemléki együttes legidôsebb háza vezet fel az út a
Irányítószám: 9095 Lakóinak száma: 751 1792-ben, a legfiatalabb pedig a XIX. dombok közé.
század közepén épült. A házak a pa- A függôleges
Gyôrtôl 25 km-re, délkeleti irány- rányi zsellértelkeken, oromzattal az löszoldalak tövében
ban a Sokorói-dombság peremén lé- utcára – a táj adottságainak megfele- furcsa alakú meszes
vô két kis település. lôen a domboldalból kitermelt anyag- csomókat,
Táp címerében a három, oromzatos ból – épültek. A döngölt falakat apró „löszbabákat” gyûjthet
ház a falu megóvandó értékét, a ablakok törik át. A ház elôtt tornác fut a turista. Ravazdtól
Hegysor utca házait jeleníti meg. Épí- végig. Oromzatuk fûrészelt deszka, 3 km-re nyugatra,
tészeti értéke azért egyedülálló, mert fedésük zsúp és nád. Az 1851-ben az erdôkkel borított
nem egy ház, hanem egész házsor, épített házat berendezték, így ez nem dombok között lévô
mely bemutatja a Sokorói-dombság csupán egy kor és egy réteg építésze- jánosházi vadászház
falvaira jellemzô XVIII. századi építé- tét, hanem életmódját is ôrzi. környéke a gyalogos
szetet és életmódot. A védett és re- Hármas elrendezésével (elsô vagy „tiszta- turizmusnak
mélhetôen a közeljövôben újjászületô szoba”; hátulsó szoba; középütt a szabad- is célpontja.

27

A tájház szabadkéményes kéményes konyha) híven tükrözi a ma-
konyhája gyar falvak évszázadokon át szokásos
építkezési módját. Jól megfigyelhetô a pa-
raszti leleményesség, és ahogy a rendel-
kezésre álló mázas kályhákat és pártázatot
a meszelt falazattal egyesíti. Eredeti kör-
MEZÔÖRS
Irányítószám: 9097 Lakóinak száma: 951
Gyôrtôl 23 km-re, a 81-es út mentén
fekvô település. Szinte az út tengelyé-
ben – a Templom téren – álló katoli-
Kitérôt tehetünk kus temploma késô barokk alkotás. A
a Táptól csak néhány templombelsôben a XVIII. század vé-
km-re – a megye gi mellékoltár és a vörös márvány ke-
délkeleti csücskében – resztelôkút érdemel figyelmet.
fekvô Tápszentmiklósra.
A barokk stílusú
katolikus templomot PÉR
Fellner Jakab építette Irányítószám: 9099 Lakóinak száma: 2414
1768-ban. Belsejében
1770 körüli, barokk Gyôrtôl 15 km-re délkeletre, a 81-es
fôoltár és rokokó út mellett fekszik. Az 1735-ben épült
szószék látható. katolikus templomot 1875-ben átépí-
Az 1835-ben épült tették és megnagyobbították. A nagy-
református templomra méretû barokk templom mennyezetét
a hatalmas bádogsisakos freskók díszítik, a félköríves ablako-
torony hívja fel kon üvegfestmények, a falakon XIX.
a figyelmet. századi festmények láthatók.
28
A SOKORÓI HALOMVIDÉK
nyezetben találjuk itt a mindennapi hasz-
nálati tárgyakat, bútorokat, ezért olyan be-
nyomásunk támad, mintha a régmúltba
csöppentünk volna vissza néhány pilla-
natra. A házzal szemközt álló hidas nem-
csak az egykori állattartást képzelteti el,
hanem a famegmunkáló hajdani mesterek
tudását is dicséri.
Kulcs a Polgármesteri Hivatalban.
Tel.: 96/377-029
Az egyszerûbb református templo-
mot a község keleti végében találjuk.
Barokk stílusban építették 1784–85
között, homlokzat elôtti tornyát 1827-
ben állították. A központban található
katolikus templomot Fellner Jakab
tervei alapján építették (1764-ben).
Hajója háromboltszakaszos, a szenté-
lyét kupola fedi. A szép barokk fôol-
tárt szentek szobrai és Esterházy Mór
címere, a szószéket Mózes és Áron
szobrai díszítik.
Az 1790 emelt klasszicizáló stílusú
református templom szépen parkosí-
tott kis udvar közepén áll. Iparmûvé-
szeti remekei: ezüstbôl készült, ara-
nyozott díszítésû úrvacsorai kehely és
kenyérosztó tányér 1641-bôl.
Mezôörstôl a 81-es útról letérve ér-
hetjük el Mindszentpusztát. A kismé-
retû mindszentpusztai római katoli-
kus templom 1822-ben épült.
A református templom az 1790-es
években épült. A község temetôje
melletti kis dombon a Kálváriakápol-
na (1866) áll. A hozzá vezetô lankásan
emelkedô utat stációk kísérik.
A település határában elhelyezkedô
sportrepülôtér nemzetközivé fejlesz-
tését tervezik. A péri repülôtéren a
Gyôri Aero Club szervezésében kü-
lönbözô idôtartamú repülésekre nyí-
lik lehetôség. Tel: 96/376-016
Ôszi erdô
 GYÔR ÉS KÖRNYÉKE A Gyôr környékét
ábrázoló térkép és
Kosztolányi kedves kis
Gyôr a találkozások városa. Adott itt a két legfontosabb várostelepítô tényezô: zsengéje – „Gyôr. Kelet
a közlekedés-földrajzi fekvés és a stratégiai szerep. Történelme során mindig s nyugat közt állj
meghatározó szerepe volt a térségben. A római korban a provinciát védô hazámba, kedves ôr” –
castrum (vár) mellé polgárváros is települt. Az államalapítás idején püspöksé- valamint modern
get és ispánságot kapott. A török idôkben Bécset védô végvár volt. A XVIII. korunk marketing
században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék szakembereinek
Magyarország egyik legszebb barokk városát. A XX. században hazánk egyik leleménye, miszerint
legnagyobb iparvárosa alakult ki, és az akkor kivívott jelentôs szerepet máig is Gyôr a találkozások
ôrzi. A város a turistának a román alapokon álló barokk bazilikától az eklekti- városa, harmonizál
kus középületeken át a modern építészet igényes alkotásáig kínál látnivalót. egymással. Kifejthetô
belôlük a két
legfontosabb
GYÔR követôen turisztikai sétánkat a külsô várostelepítô tényezô:
Irányítószám: 9000 Lakosság: 131000 kerületekben folytatjuk. Ezek a hajda- a közlekedés-földrajzi
ni városfallal övezett Belvárostól távo- fekvés és a stratégiai
A város turisztikai értékeit és látni- labb fekszenek, szellôsen kísérik a Rá- szerep.
valóit néhány útvonalra fûzve mutat- bát, a Rábcát és a Mosoni-Dunát. Ez-
juk be. A vonattal, vagy gépkocsival után néhány közeli, a városhoz szoro-
Gyôrbe érkezôk valahol a Városháza san kötôdô, de önállóságát megtartó
– Rába Szálló – Megyeháza környé- település értékeit vesszük számba.
kén kezdik az ismerkedést a várossal. Minden kerület hordoz egy sajátos
Ezért innen indulunk mi is, majd a tör- hangulatot. A Belvárosban a kultúrák Barokk esküvô
ténelmi Belvárost fedezzük fel. Ezt egymásra épülésének látványa nyújt a Széchenyi téren

31

élményt. Újváros a hajdani polgár- és
kézmûvesvilág hangulatát sugározza,
Szigetben a település szerkezetével, a
központban álló templomával egy
Gyôrhöz kapcsolódó, hajdan önálló
életet élô falu életére következtethe-
tünk, Nádorvárosban a századelô úri
világára, Gyárvárosban pedig e kor
munkásosztályának életminôségére.
A VÁROSHÁZÁTÓL
A KÁPTALANDOMBIG.
A város gazdasági fejlôdésében
elôbb a stratégiai, majd a XIX. század-
tól a közlekedés-földrajzi helyzet ját-
szott meghatározó szerepet. Ez utóbbi
magyarázza a város XIX. századi dina-
mikus fejlôdését. Ennek során a Bu-
dapestet Béccsel összekötô út a Káp-
talandomb tövétôl a történelmi Belvá-
ros déli vonalára tevôdött át, és ezzel
párhuzamosan megépült a vasút is.
Az ezek mentén kialakult széles, par-
kosított sugárút (Szent István út) a XX.
A gyôri Városháza század elejére a város új, reprezenta-
32
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE
tív fôtengelyévé vált. A történelmi
Belváros tengelyét, a Baross Gábor
utat a vasút felett átvezetô hídon át
déli irányban meghosszabbították; a
két új városi fôtengely – Szent István
út és a Baross Gábor út – metszés-
pontjában pedig, a történelmi város-
mag ellenpontjaként, korszerû, új vá-
rosközpontot hoztak létre. Ennek
meghatározó épülete a századfordu-
lón – Bisinger József hagyatékából –
emelt Városháza. Az új városrész ki-
építése teret követelt. Ezért került sor
a várfalak és a bástyák lebontására.
Ezzel ugyan teret nyert, de hangulatot
vesztett a város. Ezt a miliôt kívánta
Hübner Jenô visszaidézni, amikor a
késô historizmus gazdag formajegyei-
nek felhasználásával tervezte meg az
épületet. Homlokzatát a könnyedén
magasba törô torony hangsúlyozza,
amelyet – a sokak által vitatott módon
– lebontott Tûztorony pótlására szánt..
Gondosan megtervezte a belsô terek
egymásutánját is. A tágas elôcsarnok-
ból méltóságteljes lépcsô indul az el-
sô emeleti díszteremig, melyet 1980
körül gondosan helyreállítottak és új
berendezéssel láttak el. Nemcsak a
városi közgyûlések színhelye, hanem
gyakran tartanak hangversenyeket is
a budapesti Zeneakadémiáról áthe-
lyezett, szép hangú orgonán.
A Városháza mögött húzódik a vas-
útállomás és a posta épülete. A II. vi-
lágháború idején korának egyik leg-
modernebb pályaudvara szinte telje-
sen elpusztult. Az újat ugyanott, a ré-
gi helyén építették, így továbbra is a
városközpontba hozták a vasúti for-
galmat. Nehéz, szögletes, hosszan el-
nyúló tömbjét nem tudja feloldani a
Honvéd ligetre nyíló fôhomlokzat
szocreál stílust idézô oszlopcsarnoka
sem.
A Honvéd ligetet Rómer Flóris ja-
vaslatára a múlt század végén alakí-
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE
tották ki az 1848-as szabadságharcban
elesett honvédek tiszteletére. A tér
közepén álló bronz turulmadárral ko-
ronázott emlékmûvet Kossuth Lajos
születésének 100. évfordulójára állí-
tották.
A Honvéd ligetet északról a Szent
István út határolja, melynek északi ol-
dalát a modern építészet termékeként
hosszan elnyúló bérház kíséri. Kedve-
zôtlen stílus- és léptékváltás eredmé-
nyeképpen a Szent István úton áthala-
dó turisták elôl elzárja a barokk belvá-
rost. Ennek másik bizonyítéka a Vá-
rosházával szemben emelkedô üveg-
palota, a Megyei Önkormányzatnak,
illetve a Vízügyi Igazgatóságnak ott-
hont adó épület. Ehhez kapcsolódik a
Rába Szálló, amelynek századfordulós
magját modern résszel bôvítették. Kö-
zöttük kapott helyet a Tourinfom iro-
da. Árpád u. 32. Tel./fax: 96/311-771
A barokk várost elfedik a hatalmas
épületek, és egy-egy utca nyit csupán
rést, amelyek éppen az új városköz-
pont kialakulásával szerezték vissza
jelentôségüket. Ezek a Deák Ferenc, a
Baross és a Czuczor Gergely utca.
A Baross utca jellegében valódi sé-
tálóutca. Szépen felújított kövezeté-
vel, pihenôpadokkal, újságos pavilo-
nokkal, kovácsoltvas rácsokkal védett
fákkal, szökôkúttal, szobrokkal. Az
üzletek portálja és a házak homlokza-
ta mind-mind felújítva. Kár, hogy a
házsor nem egységes. Most, hogy az
utca sétálóutcává vált (közlekedési
funkcióját elvesztve), érezzük igazán
az 1598-as ostrom idején fontos szere-
pet játszó Fehérvári kapu, illetve az
erre épített tûztorony hiányát. A törté-
nelmet hozná hozzánk közelebb. Jó
ötlettôl vezérelve az utca új kövezetén
piros téglakockák jelzik a Baross utca
– Arany János utca keresztezôdésé-
ben az egykori kapu helyét. Maradvá-
nyaival a kôtárban, a hozzáfûzôdô
vaskakas legendával a Dunakapu té- A Gyôri Nemzeti Színház
ren, és a múzeumban találkozunk. A elôtere
romantika (Baross utca 43, 31.) és a
klasszicizmus jegyeit viselô házak
(Baross utca 26.) sorát megtörik a há-
ború bombázásai eredményeként ki-
alakult foghíjakra emelt, jellegtelen,
szélesen terpeszkedô házak (Baross
utca 21–23.). Az egyiknek az udvarán
jutunk át a párhuzamos Czuczor Ger-
gely utcára. Itt áll a korszerû, de törté-
neti környezetéhez cseppet sem iga-
zodó színházépület. A szemlélôt az
üveg és márvány homlokzat mellett a
Viktor Vasarely tervezte falburkolat
ragadja meg. A belsô harmonizál a
külsô homlokzattal. A hétszáz fôt be-
fogadó nézôtér elôtti színpadon a
Gyôri Nemzeti Színház prózai- és
operatagozata, valamint a Gyôri Ba-
lett tartja elôadásait. (Gyôr, Czuczor
G. u. 7, Tel.: 96/312-04) A színház
egyik oldalán szép historizáló épület
emelkedik, a másikon a Bástya utca
pattantyús házaival rokon házacskák
sorakoznak. Ezek a pattantyús házak-
nak nevezett épületek azt a kort idé-
zik, amikor még – kaszárnyák nem lé-
vén – a katonákat magánházaknál
33

szállásolták el és a polgárok, hogy a
katonák ne zavarják a családot, eze-
ket a kis házakat építették. Néhány
megmaradt közülük és most szépen
felújítva az idegenforgalmat szolgálja.
Az elpusztultak helyére a hajdanihoz
igazodót építettek.
Keleti irányban a Belváros a gyor-
san fejlôdô Gyárváros határáig terjesz-
kedett. Ferencváros utcái is egyene-
sek (Kiss János utca, Tarcsay Vilmos
utca, Schwarzenberg utca); parkosí-
tott, nagy tere (Batthyány tér) szabá-
lyos. A jellegzetes, földszintes polgár
házak (Kiss János utca, Rákóczi Fe-
renc utca) legtöbbjét mára lebontot-
A Püspökvár barokk ták, és helyükre a legutóbbi idôkben
„csonka”-toronnyal többszintes sávházakat építettek. Az
koronázott bejáratához 1970-es években a Schweidel utcától
simul Nagylucsei és a Pálffy utcától délre ugyancsak ha-
Orbán püspök1487 talmas bontásba fogtak, és vitatható
körül emelt karcsú, módon, lakótelepszerûen elrendezett
magas házikápolnája. toronyházakat építettek.
A Püspökvár kertje A színház épületétôl a Baross utcára
magánterület; visszatérve folytatjuk utunkat a Duna
építészeti emlékei és a Rába fölé alig néhány méterrel
esetenként külön emelkedô Káptalandombra. E nagy
engedéllyel fontosságú hely ôsidôk óta a biztos át-
tekinthetôk meg. kelés lehetôségét kínálta a Bécsi- és
Cseh-Morva-medencét a Kárpát-me-
dencével összekötô ôsi útvonalon. A
Borsos Miklós Múzeum Káptalandomb, a város legrégebbi kö-
zigazgatási-katonai központja, Gyôr
legtöbb élményt nyújtó városrésze.
Közepén áll a hatalmas Püspöki
templom. Az elsô, román stílusú, al-
templomos, emelt szentélyû székes-
egyházból csupán az északi mellék-
hajó félköríves apszisa maradt fenn
eredeti formájában, a másik két ap-
szist a XX. század elején építették újjá.
1270 után gótikus stílusban építették
át; e korból származnak a templom
hosszfalának kváderkövekkel szegett,
hatalmas támpillérei, a padlástérben
felfedezett csúcsíves árkádsor és a
templom befalazott ablakkeretei. A
34
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE
Szent Lászlóról elnevezett, egyhajós,
hálóboltozatos gótikus Szenthárom-
ság-kápolnát 1400 körül Héderváry
János gyôri püspök építtette. A torony
a XIX. század elején statikailag meg-
rendült, hogy a ledôlést megakadá-
lyozzák, elé építették a klasszikus stí-
lusjegyeket magán viselô homlokfalat.
A bronzkapu a gyôri kovácsmû-
vész, Sima Bandi alkotása. Ezen a ka-
pun belépve tárul elénk a barokk je-
gyeit magán viselô templombelsô,
amelynek építészeti munkái Hefele
Menyhért, a festômunkák Anton
Maulbertsch nevéhez fûzôdnek. A fô-
hajó dongaboltozatának közepén
Krisztus fényben úszó, lebegô alakja
áll, kétoldalt Mózes és Illés, köröttük
angyalok serege. A fiókboltozatokon
háttérben Krisztus, illetve az Ó- és Új-
szövetségbôl vett témák láthatók. A
szentély feletti boltozaton is Maul-
bertsch-freskót látunk: magyar szen-
tek hódolnak isten elôtt. A Hefele ter-
vezte fôoltár képe – Mária mennybe-
vitele – szintén az ô alkotása. A szen-
tély elôtt két érdekes dombormûvet
látunk: két fekete oltárt. Az egyiken
Szent István felajánlja a koronát Szûz
Máriának, a másik témája Szent László
királyhoz kötôdik.
Nézzük a két mellékhajót! Az észa-
ki mellékhajóban (ha az oltárral szem-
ben állunk, bal oldalon) található a
bazilika kegyoltára, Könnyezô Mária.
Az ismeretlen mester mûve Írország-
ból került ide. Szép a két mellékoltár,
a mennyezet freskói az angyali üd-
vözletet és Krisztus megdicsôülését
ábrázolják. A déli mellékhajó donga-
boltozatán Szent István vértanú áll bí-
rái elôtt. Természetesen ez is Maul-
bertsch-kép. A mellékhajó szentélye
Hefele Menyhért mûve, az oltárképet
Paul Troger, bécsi festô festette. Té-
mája, a freskóval harmonizálóan,
Szent István vértanúsága.
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE
Szépek az oltár aranyozott szobrai.
A déli mellékhajóból nyílik a kívülrôl
már megcsodált Hédervári- vagy
Szent László- kápolna. Ez utóbbi ne-
vét azért kapta, mert itt ôrzik Szent
László király hermáját, mely a magyar
ötvösmûvészet legértékesebb darab-
ja. Az ezüst fejrész a XIV–XV. század
fordulóján készült. Az eredetileg
négyágú gótikus koronát a XVII. szá-
zad fordulóján alakították tízágúra. A
sodronyzománcos mellrész egy XIV.
századi átalakítás eredménye. A her-
ma I. László királyunk szentté avatásá-
ra készült a nagyváradi székesegyház
számára, és a török elôl menekítve
került 1606-ban Gyôrbe. A Szent Lász-
ló-kápolnát gazdag gótikus hálóbol-
tozat fedi. A hermával szemben látjuk
a vértanúhalált halt Apor Vilmos püs-
pök szarkofágját. A színes ablakok
(Árkainé Sztehlo Lili mûvei) tovább
emelik a kápolna gótikus jellegét.
A bazilikával szemben áll a város
legrégebbi épülete, a Püspökvár. Tôle
délre emelkedik a sgraffitóval ékesí-
tett kaputorony, díszes, kôcímeres,
konzolsoros homlokzatával. Magja
egy hatalmas, négyzet alaprajzú lakó-
torony, melyet 1250 körül Orbán püs-
pök építtetett. Vastag falai, boltozott,
csúcsíves földszintje a megismétlôdô
feltöltések során egyre mélyebbre ke-
rültek a föld színe alá.
A székesegyház tövében a közel-
múltban feltárt egyhajós Szent Lázár-
plébániatemplom alapfalait látjuk.
Mellette emelkedett a püspökség gaz-
dasági épülete. Ezt lebontották, he-
lyére gótikát utánzó homlokzattal mo-
dern szállodát építettek. Hatalmas
tömb, mégis harmonikusan illeszke-
dik környezetébe.
A kis tér (Apor Vilmos püspök tere)
közepén szép barokk szobor – XVIII.
századi ismeretlen mester alkotása –
látható. A Lucifert mélybetaszító Szent
Mihály alakja magas talapzat felett há- A Rába, a Püspökvár
rom gömbön lévô csonka gúlán áll. csonka tornya
A szobor mögött a közelmúltban át- és a Bazilika
épített sima homlokzatú, középkori barokk sisakja
alapokon álló házban kapott helyett a
Borsos Miklós életmûvét reprezentáló
kiállítás.
Megannyi mû kalauzol minket Borsos
Miklós mûvészetében. Tematikus rend-
ben csoportosulnak a márványból és grá-
nitból faragott, bronzból öntött vagy réz-
bôl domborított alkotások, kiegészítve né- A látnivalókhoz
hány festménnyel, grafikával. A nô, a sze- és kultúrtörténeti
relem, a születés és a halál, a harmóniát értékekhez azonnal
megtestesítô zene ihlette mind a realiszti- kapcsoljuk az ott
kusabb hangvételû alkotásokat, mind a található múzeumokkal
formákat lényegükig stilizáló mûveket. és intézményekkel
Apor V. püspök tere 2. Tel.: 96/316-329 kapcsolatos legfonto-
nyitva: 10-tôl 18 óráig, sabb információkat.
hétfô szünnap, télen elôzetes bejelent- A gyôri múzeumok
kezésre nyitják ki. télen okt. 1 – ápr. 1-ig
Mellette kis utca vezet az egykori 10–14-óráig csak
püspöki papnevelô intézet hatalmas a 96/310-588 számon
épületéhez, mely a közelmúltban tör- történô elôzetes
tént felújítás után a XVIII. századi for- bejelentkezésre
máját ôrzi. látogathatók.
Kosáríves bejárata fölött a közép- Kivétel: a Xantus János
rizalit végigfut az épület teljes magas- Múzeum, amely
ságában. A renoválás után találták elôzetes bejelentés
meg igazi funkcióját: egyháztörténeti nélkül is fogad
gyûjteménynek ad otthont. látogatókat.
35

Állítólag 1729-ben egy A mártír sorsú Apor Vilmos püspökkel
szökött katona egyházi együtt a gyôri székesegyház relikviáit fél-
körmenetben ministráns tôk a kincseket is eltemették 1945-ben. A
ruhát öltve próbált politikai élet lazulásával a kôlapok is meg-
megbújni. lazultak, és a püspök exhumálásával
A vár ôrsége felismerte, együtt a kincsek napvilágra kerültek 1987-
és próbálta kirángatni ben Dr. Pataki Kornél püspök számos
a körmenetbôl, elôdjéhez hasonlóan példamutató módon
közben kiütötték gondoskodott arról, hogy a föld alá szo-
a pap kezébôl rult kincsek méltó környezetben köz-
a monstranciát. kinccsé váljanak. A kronológiai sorrend, a
III. Károly a gyôri lényegre törô tájékoztatás a látogatónak, a
polgárok engesztelésére meleg, barna keretben a bordó bársony
az esemény színhelyén háttér, viszont a kiállított tárgyaknak szól.
emeltette a Frigyláda A gótikus monstranciáktól a reneszánsz
szobrot. tûzzománc remekeken, a virágzó barokk
kelyheken át kapunk bizonyosságot arról,
hogy egyházmegyénk szerves része volt
az egyetemes egyháztörténetnek. Az öt-
vös remekeket ôrzô tárlókkal szemben so-
rakoznak a miseruhák. Egyik-másik nem
csupán mûvészi remek, hanem valódi ku-
riózum is. Például az egyiknek az egész
felülete hímzés, a másiknak az alapanyaga
bôr, és a hímzés mellett festéssel díszítet-
ték. A kincstárhoz kapcsolódó könyvtár
egyes darabjai elôtt, – mint az 1480-as
években írt és festett nagyváradi antifo-
nálé – hosszan elidôzünk; a másikhoz, –
mint Mátyás Corvinájának egyik darabja –
szinte félve közelítünk. II. Rákóczi Ferenc
rodostói imakönyve áhítattal, az 1200-ban
írt és tollrajzokkal díszített kódex – az
egész gyûjtemény legrégebbi darabja –
csodálattal tölti el a látogatót.
Gyôri Egyházmegyei Kincstár és Könyv-
tár., Káptalandomb 1. Tel: 96/312-153 –
nyitva: 10-tôl 16 óráig, hétfô szünnap
A hatalmas tömb körül XVI–XVII.
századi kis házacskák (Káptalandomb
20–22., 24.) keretezik a szûk utcács-
kákat. Az egyik a belvárosba vezet
(Lépcsô köz), a másik a püspöki palo-
tától érkezô kanonoki házak szép rit-
musú sorára. Az utca Gyôr legszebb
barokk szobrának helyet adó terébe
torkollik (Guttenberg tér). Nem túloz-
36
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE
nak, akik az olasz városkák hangula-
tát vélik felfedezni itt, elsôsorban a
mozgalmas Frigyláda szobor miatt.
Magas, volutákkal megtámasztott
alapzaton két angyal fogja közre a
frigyszekrényt, felette glóriával Isten
báránya. Bécsi és olasz mûvészek
1731-ben készült alkotása.
BÉCSI KAPU TÉR
KAZINCZY UTCA
KIRÁLY UTCA
Nem kell nagy képzelôerô, hogy a
tér alakjából következtessünk nevére.
A híd felé nyílt az 1860-ban lebontott
Bécsi kapu. A ma embere kevesebb
egy emlékkel, a tér és talán Gyôr leg-
szebb barokk épülete, a Karmelita
templom viszont kiszabadult a múlt
szorításából.
A Karmelita templom könnyedsé-
gével, furcsának tûnô alaprajzával, ci-
zellált finomságú homlokzatával, a to-
rony szokatlan elhelyezésével talán a
legszebb érett barokk épület. Az olasz
könnyedséget és az osztrák gazdagsá-
got hozták a templom tervezôi és al-
kotói. Wittwer Márton már a templom
építése elôtt (1716) Ausztria több vá-
rosában is dolgozott, és valóságos du-
nai iskolát teremtett. Az olaszos ka-
rakterû Il Gesu mintájára kialakított
szoborfülkékkel, szobrokkal, lizénák-
kal, párkányokkal tagolt homlokzat
mögött szintén a nyugati iskolában
nevelkedett mûvészek munkája fo-
gadja a látogatót. Az elliptikus alap fa-
laira boruló kupolát bár csak 1908-
ban festette Kastner, de az oldalfül-
kékben álló mellékoltárokat és a szín-
padszerûen kialakított fôoltárt (ma
már vitatják) a nápolyi születésû és
mindvégig olasz hatás alatt dolgozó
Martin Altamonte készítette. Aranyos
csillogás, drámai mozgalmasság, szí-
nek kavalkádja, angyalok röpködése
– egyszóval minden együtt van, ami a
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE

barokkra jellemzô. Innen a gyóntató

folyosón keresztül jutunk a „sötét ká-
polnába”, ahol díszes vasráccsal elvá-
lasztva áll a Fekete Mária-szobor.
A templom mellett, a fôhomlokzat
síkjában, kis fülkében áll a Hab Mária-
szobor. Eredetileg a Rába-szigeten ál-
lott árvízi emlékként, innen került mai
helyére. Csupa könnyedség és moz-
galmasság, finom vonalú arcát glória
övezi. Egyike legszebb barokk szob-
rainknak.
A templomhoz csatlakozó kolostor-
ban ma szálloda üzemel. Az épület
mozgalmasságával, addig a kolostor a
barokk ellenére is egyszerûségével
tûnik ki. Az Aradi vértanúk útjára né-
zô díszesebb homlokzaton a kivégzett
tábornokokra emlékezô dombormû-
vet helyeztek el (Lebó Zoltán alkotá-
sa). A szálloda bejárata a Rába-partra
(Zechmeister utcára) néz. Mérhetetlen
nyugalmat árasztó zárt udvara a Gyô-
ri Nyár rendezvényeinek egyik hely-
színe.
A Bécsi kapu teret nyugatról a
XVII–XVIII. század fordulóján emelt,
mára szépen rendbe hozott paloták
keretezik. Kettô érdemel említést. Az
Altabak-ház (Bécsi kapu tér 12.) sok
gazdája közül az egyikrôl kapta a ne- zinczy- egykor Bécsi utca. E régebbi A Karmelita templom
vét. Altabak János prépost kanonok elnevezés jelzi, hogy ezen haladt a
1820-ban alakíttatta át a már meglévô forgalom a Bécsi kapun át nyugat fe-
házat. Homlokzatát dús stukkók és a lé. Déli oldalát egy- és kétemeletes A Rozália-ház
Gyôrött oly jellemzô sarokerkély teszi barokk (4. szám) és historizáló stílusú barokk homlokzatát
mozgalmassá. A tér másik meghatáro- (6–8. szám) házak, északi oldalát új, a tetôtérbe felnyúló
zó épülete, a copfstílusú Ott-ház (Bé- de környezetbe illô épületek (5–7. zárt erkély osztja meg.
csi kapu tér 13.). Az épület két emelet szám) keretezik. Az utca legszebb ba- Kapui zárókövén
látszatát kelti, holott a második emelet rokk háza a zárt erkélyes, gazdagon az S. M. 1703 jelzés
homlokzat a mögött csak tetôtér van. díszített Rozália-ház (21. szám). az épület gazdájára,
A kosáríves kapu fölött az ion oszlo- A Rozália-házzal szemben, az utca Sajnovics Mátyásra utal.
pokon nyugvó erkélyt az építtetô csa- déli során két hosszan elnyúló hom- Unokája volt a neves
lád címere díszíti. A faloszlopok vé- lokzatú ház található. nyelvész, Sajnovics
gigfutnak az épület homlokzatán, és Az egyik az Angaránó-ház, egy Ignác, aki az egyik
kôvázák zárják le. gyôri kereskedô háza (Kazinczy utca legrégebbi nyelv-
A Bécsi kapu térrôl két kis utca ve- 18.), a másik az 1848-as gyôri esemé- emlékünk, a Halotti
zet a Széchenyi térre. Az egyik a Ka- nyeket megörökítô Ekker János háza Beszéd, megtalálója.

37

Kastélybástya (Kazinczy utca 20.). E két épület bizo-
a Rába partján nyítja a XVIII–XIX. századi gyôri pol-
gárság anyagi tehetségét. Ekker János
valószínûleg házának Széchenyi térre
nézô sarokerkélyérôl szemlélte 1848
márciusának eseményeit. A Kazinczy
utcától a Széchenyi teret nyugatról ha-
A gyôri vár tároló eklektikus házak elôtt haladva
megerôsítésekor olasz jutunk a Király utcába. Itt is van né-
hadmérnökök tervezték hány figyelemre méltó épület. A Szé-
füles bástyákat. chenyi tér sarkán az Esterházy-palota
A bástyák fülei, (Király u. 17.) szépen felújított, a vá-
amelyeket a Dunakapu ros képtárának otthont adó épülete
térrôl kitûnôen elôtt idôzhetünk. A hatalmas épület-
szemlélhetünk, tömb helyén egykor több ház állt.
kazamatákat rejtettek, Ezeket vásárolta meg Angaránó Lajos,
ahol a védelem olasz származású kereskedô. A mel-
az ágyúit helyezte el, lettük lévô épületek az Esterházy-csa-
és a lôszerét tartotta. lád tulajdonába kerültek. 1770-ben
Innen oldalazó tûzzel gróf Esterházy Gábor a házakat egy-
védhették a vár falát beépíttette. Ekkor kapta az épület mai
támadó ellenségtôl barokk alakját, a sarkon lévô elmarad-
a Bécsi kaput. 1594-ben hatatlan zárt erkéllyel és a Gyôrött
az építkezések még nem több helyen is megcsodált erkélyes
fejezôdtek be, amikor fôkapuval. A képtár a mindig új kiállí-
a török megtámadta tásai révén Gyôr idegenforgalmának
a várat. annak azonban egyik központja, ez a Városi Mûvé-
nem csak ez volt az oka, szeti Múzeum kiállítóterme.
hogy Gyôr 4 évre Király utca 17. – nyitva: naponta 10–tôl
a törökök kezére került. 18.00 óráig, hétfô szünnap
38
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE
A Széchenyi térrôl a Bécsi kapu tér
felé haladva a Király utca. szép épüle-
teit pillanthatjuk meg. A Király utca
északi házsorai hajdan a katonák, ke-
reskedôk és iparosok házai voltak,
melyeknek nem csak a homlokzatai
érdemelnek figyelmet. A XVI. századi
belsô várfal ugyanis beépült az utcán
álló házak hátsó falába.
A várfal egy-egy szakaszát sikerült
kibontani, érdekes hangulatot adva a
kis házak udvarának. A 4. számú ház
elôtt nem a homlokzat, hanem az
1809. augusztus 31-i neves vendég,
Napóleon miatt állunk meg
A középkort ôrzô utcaszerkezetet
láthatunk itt, az ódon házak egyike
pedig a város egyik legelegánsabb
szállodáját rejti.
BÁSTYA SÉTÁNY
DUNAKAPU TÉR
SZÉCHENYI TÉR
A Bécsi kapu térrôl a Rába partján a
várfal tövében keskeny sétány vezet a
Dunakapu térre. A hatalmas bástyafal-
ban helyet találó étterem mellett lép-
csôk vezetnek a Sforza-bástya elôtti
térre. 1526 után várható volt, hogy a
török megtámadja Bécset. Ehhez a
Dunántúlon, majd a Duna mentén
akart felvonulni, s a térképre nézve
azonnal látható, hogy Bécs elôtt az
utolsó nagy erôsség Gyôr volt. Ezért
szorgalmazta a Habsburg-ház a gyôri
vár megerôsítését, és ezért hívták ide
a kor legnevesebb olasz hadmérnö-
keit. ôk tervezték és építtették meg a
tûzfegyverek elleni védekezésül a fü-
les bástyákat. 1594-ben az építkezé-
sek még nem fejezôdtek be, amikor a
török megtámadta a várat. Gyôr 4 év-
re a törökök kezére került, 1598-ban
aztán Pálffy Miklós és Schwarzenberg
Adolf visszafoglalta a várat. A bástya
udvarán és a kazamatákban, ahol a
gyôri Xantus János Múzeum kôtárát
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE

helyezték el, a bejárattal szemben áll nek a bástyákhoz. A

a Fehérvári kapu vaslemezes ajtaja.
Mellette egy metszet hatalmasra na-
gyított fotója azt képzelteti el, miként
robbantották be a keresztény katonák
1598-as ostrom során a kaput.
Beszédesek a kazamata folyosóban elhe-
lyezett római kori sírkövek is. Egy kis be-
nyílóban lévô szarkofág azon gondolkod-
tat el: ugyan miért ház alakú, és miért
nincs a feliratnak szánt mezôben egyetlen
betû sem? A ház alak azt a hitet tükrözi,
hogy a halottnak a túlvilágon a földi élet-
hez hasonló szükségletei vannak, s felte-
hetôleg félkész munka: vagy a mester,
vagy a megrendelô halt meg, mielôtt a
szarkofág elkészült volna. Acrabanis sír-
kövét könnyebb megfejteni: íjász katona
lehetett, hiszen a dombormûmezôben egy
lovas céltáblára nyilaz.
Másokhoz kell némi mitológiai ismeret.
Az egyiken Mithrasz öli meg a bikát, jelez-
ve, hogy gyôzedelmeskedik a sötétségen;
a másikon Tellus istennô ölébe egy szár-
nyas gyermekalak önt gyümölcsöt a föld
termékenységét szimbolizálva.
A legbeszédesebb sírkô Marsyas szatír
bûnhôdését meséli el. A nádsípon játszó
szatír elbizakodottságában versenyre hív-
ta a lant istenét, Apollót, aki legyôzte ôt,
és büntetésül rabszolgáival elevenen meg-
nyúzatta. A dombormûvön a rabszolga a
kését feni, Marsyas már a fához kötözve
látható. Mellette a gyôztes Apolló áll.
Bécsi kapu tér 5. Tel.: 96/310-588 –
nyitva: hétfô kivételével 10-18 óráig.
Irodalom: T. Szonyi Eszter: Gyôr, Múze-
umi Kôtár. Budapest, 1989. TKM Egye-
sület. 340. füzet
A Sforza-bástya elôtti téren állva a
méretekbôl következtethetünk Gyôr
stratégiai fontosságára, a formájából –
szögletes vonalak, beugrások, ágyúál-
lások – pedig arra, hogy korának leg-
modernebb vára volt. A sétálóknak
oly kedves ágyúk azonban csak han-
gulatukban és nem idôrendileg ille-
kis téren mintegy el-
törpülve, a bástyafa-
lak mellett áll Med-
gyesi Ferenc Szent
István lovas szobra.
A sétányon végig-
haladva az egyik ol-
dalon a török kort a
Kastélybástya mo-
numentális, de ke-
vésbé beszédes
tömbje idézi. A ne-
vébôl következôen
a Püspökvárat véd-
te. A másik oldalon
a Rába folydogál,
hogy hamarosan el-
érje a Dunát. A fo-
lyón túl a Radó-
sziget sétánya és
Magyarország talán
legszebb strandja található. Hajós A gyôri fûrdô
Alfréd tervezte a Rába és a Duna ösz-
szefolyásának szögletében, ahol a
karcsú Cziráky-obeliszk tör az ég felé,
emlékeztetve a századforduló folyó-
szabályozási munkáinak vezetôjére.
A Rába hamarosan a Dunába ér, a
sétány pedig a Dunakapu térre, amely
nem építéssel, hanem rombolással
jött létre. Századunk elején bontották
el a teret délrôl határoló Bástya utca
apró pattantyús házait. A veszteséget
akkor mérhetjük fel, ha a megmaradt
kis házak sorát szemléljük. Ezeket a
házakat a polgárok építették azért,
hogy – akkor még kaszárnya nem lé-
vén – ne házaikban szállásolják el a
katonákat. A nagy tér Gyôr forgalmas
piacának ad helyet. A tér közepén a
kerek ivókút széljelzôje Gyôr török
kori legendáját ôrzi. A tér északi olda-
lán található szobor azt a két katonát
– Schwarzenberg Adolfot és Pálffy
Miklóst – ábrázolja, akik a rohamot
vezették.

39

A barokk múzeumpatika Lebó Ferenc alkotását 1998-ban
állították fel. A teret északról határoló
Duna partján található a hajóállomás.
A Dunakapu térrôl utunkat az apró
kis közökön keresztül folytathatjuk,
Gyôr egykori fôterére, a Széchenyi
térre. A Káposztás köz a Dunakapu
tér sarkától indul, és ezen a kis közön
haladva az Apáca utca keresztezôdé-
sénél találjuk a Kreszta-házat. Névadó
gazdája egy gazdag, gyôri kereskedô
volt. A keskeny ház földszintjén ma
ételbár, az emeletén Kovács Margit
kerámia kiállítása található.
Derûs harmóniát és a mesék világának va-
rázslatos hangulatát árasztják Kovács Mar-
git kerámiafigurái. Leegyszerûsített, ke-
cses formák, lágy színvilág, kedves, nyílt
tekintetek révén elevenednek meg a me-
sék és mítoszok hôsei. A mûvésznô erede-
ti formájában megôrzött és külön szobá-
40
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE
ban bemutatott mûhelye révén a figurák
születésének titkaiba is bepillanthatunk.
Rózsa F. u. 1. Tel 96/310-588 – nyitva:
10-tôl 18 óráig, hétfô szünnap, télen
elôzetes bejelentkezésre nyitják ki
Az Apáca utcában két épületre hív-
juk fel a figyelmet. Az 5. számú ház
elôbb Városháza volt, majd amikor a
Széchenyi tér melletti Városháza meg-
épült, a Káptalan zenészei és éneke-
sei laktak a házban. Ezért van az épü-
let falán emléktábla, amely Richter
Antal és fia, Richter János munkássá-
gára emlékeztet. Az utca elején áll a
Fejérvári-ház (Apáca u. 9.). Erkélyén
felirat tudósít koráról és hajdani gaz-
dájáról, aki Gyôr városbírája volt. A
faragott kapubejárat, az elsô emeleti
zárt erkély adja meg a ház kora ba-
rokk jellegét. Innen a keskeny Stelczer
Lajos utca vezet a Széchenyi térre.
SZÉCHENYI TÉR
LISZT FERENC ÚT
NEFELEJCS KÖZ
RÁKÓCZI ÚT
SZÉCHENYI TÉR
Az egykori Piactér évszázadokon
át vásárok, vigasságok, katonai pará-
dék, felvonulások színtere. Egykor
vándorkomédiások, mutatványosok
léptek fel itt, ma egyre inkább jól szer-
vezett néptáncversenyek, nyári hang-
versenyek, s a terményáldás szertartá-
sainak színhelye a tér.
A tér déli oldalán az Iskola utca –
Kisfaludy utca – Czuczor Gergely utca
által határolt tömböt a XVII. század
óta a jezsuiták – 1802 óta a bencések
– monumentális épületegyüttese fog-
lalja el. A tér nyugati oldaláról (9. szá-
mú ház) a kétemeletes bencés rend-
ház a XVII. századi barokk formáját
ôrzi: különösen szép a jezsuiták 1654-
ben alapított patikája.
A mennyezet itáliai ihletésû falfestményei,
plasztikus stukkófigurái, leveles-gyümöl-
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE
csös díszítményei 1661 és 1667 között ké-
szültek. Külön érték az eredeti bútorzat-
ból megmaradt, rokokó stílusú, koronás
mór által tartott két szekrény, valamint I.
Rákóczi György erdélyi fejedelem bronz
mozsara – felirata szerint – 1647-bôl.
Széchenyi tér 9. Tel.: 96/320-954 – nyit-
va: hétfô, kedd, csütörtök, péntek 8-tól
16.30-ig; szerda 10-tôl 16.30-ig; szom-
bat és vasárnap szünnap
Irodalom: Józsa A. – Vida M.: Gyôr –
Széchenyi Múzeumpatika. Budapest,
1991. TKM Egyesület. 416. füzet
A város híres temploma, a Szent Ig-
nác-templom (Széchenyi tér 9.) a ben-
cés (eredetileg jezsuita) rendház és a
gimnázium közé ékelôdve barokk
homlokzatát mutatja a Széchenyi té-
ren álló szemlélônek. A templomba
lépve az oldalkápolnát és a fôhajót
szemlélve a barokk változását, gaz-
dagságát kísérhetjük nyomon a XVII.
századi egyszerûbbtôl a XVIII. száza-
di érett, burjánzó barokkig. A hat ol-
dalkápolna mindegyikét egy-egy
szent tiszteletére ajánlották. A szép
stukkó keretében szerényebb falké-
pek borulnak az oltárokra. A monu-
mentális fôoltárt mesterek sora készí-
tette, közülük kiemelkedik a Szent Ig-
nác megdicsôülése oltárképet festô
Paul Troger. Ô készítette a boltozat
mennyezetképeit, amelyek Szent Ig-
nác mennybevitelét és az angyali üd-
vözletet ábrázolják. A boltsüveg ívré-
szein a négy evangélista és a négy
próféta képét láthatjuk. Közülük az
egyiknek (Szent Lukács) az arca a fes-
tô arcát mintázza. A falak szépségével
harmonizál a templom egész beren-
dezése: a freskókkal egy idôben ké-
szült szószék, a jezsuita fráterek készí-
tette padok sora, a gazdag figurális dí-
szekkel ékes szentélyajtó. A mellette
álló, 1888-ban épült neoreneszánsz
homlokzatú ház a bencés gimnázium-
nak ad otthont (Széchenyi tér 8.).
A templomból kijôve tovább kísér a A Széchenyi tér
barokk. A Széchenyi tér közepén álló
légiesen könnyed Mária-szobor Budá-
nak a töröktôl való visszavételére em-
lékeztet. A török kiûzésével megszûnt
a gyôri vár stratégiai szerepe. A török uralom végével
A bencés gimnáziumtól a Liszt Fe- megszünt a gyôri vár
renc utcán távolodunk a tértôl. A ben- stratégiai szerepe,
cés gimnázium mellett áll a zeneisko- a katonák helyébe
la barokkból klasszicizmusba hajló, polgárok költöztek,
szépen felújított, árkádos udvarú épü- hogy megépítsék
lete. A falon az emléktábla arról tudó- Magyarország egyik
sít, itt volt Révai Miklós nyelvésznek, legszebb barokk
felvilágosult gondolkodónak, nyelv- városát, amelynek
újítónak a magyar nyelvû oktatásért leggazdagabb részlete
oly sokat tevô „rajzoló oskolája”. Vele maga a Széchenyi tér.
szemben áll a nemesi ifjak szálláshe-
lye, a Curia Nobilitaris (Liszt Ferenc u.
1.). Amíg Révai „iskolája” a polgári fej-
lôdés irányába mutat – tanuljanak
meg magyarul és rajzolni a kétkezi
mesterek –, addig a vele szemben ál-
ló ház a nemesség kiváltságaira utal.
Ennek ellenére egy egységet képez-
nek egymással. Ugyanígy a hajdani
egységet sugallja az utcán továbbha-
ladva a négy sarokerkély. Sajnos csak
sugallják a barokk hangulatot, mert
Gyôr belvárosának máshol is megcso-
dált ékességei, a zárt erkélyek a
történelem viharát megszenvedték.
41

Kamarahangverseny A barokk díszeket, stukkókat elveszí-
a Magyar Ispita udvarán tették (kivéve a 7. számú házat).
A barokk visz tovább bennünket az
utca legszebb és lassan-lassan legis-
mertebb épületéhez, a Zichy-palotá-
hoz (Liszt Ferenc u. 20.). Az építtetô
család után nevezik Zichy-palotának.
A család a XVI. század második felé-
ben tûnt fel. Legismertebb tagja a mû-
vészetpártoló gyôri püspök, Zichy Fe-
renc és a romantikus festô, Zichy Mi-
hály. A két atlasszal ôrzött kosáríves
kocsibejáró fölötti kovácsoltvas rácsú
erkélyt timpanon zárja, amelyben a
két-két puttó között tartott címer a ba-
rokk korra utal. Az erkélytôl jobbra lé-
A magyar ispita név arra vô falfülke a korai barokk Szent Csa-
utal, hogy a magyar lád dombormûvét rejti. Pompás eme-
polgárok menhelye leti termeiben - egymás felett több ré-
volt,Egy darabka Itáliát tegben - több száz négyzetméteren fi-
loptak ide a gyôri várat gurális, és díszítô falfestést fedeztek
építô mesterek a díszes fel. A helyreállított freskók szép kere-
barokk paloták közé. tet adnak házasságkötési szertartások-
Toszkán oszlopos nak. A palota árkádos udvarának tör-
árkádjaira Borsos Miklós ténete és új beépítése harmóniát alkot
finom ívû, sima és szép színteret ad a nyári szerená-
márványszobra vezeti doknak. (Liszt Ferenc utca 2-28. szám,
a szemet. A meghitt Újvilág utca).
kis udvar nyaranta A palotában mûködô Családi Inté-
hangversenyeknek zet nem csupán – a nevéhez kapcso-
ad otthont. lódóan – a házasságkötési szertartáso-
42
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE
kat szervezi, hanem gazdája a turiszti-
kai attrakciónak számító hangverse-
nyeknek, a barokk esküvônek és a ta-
vaszi farsangi mulatságoknak.
Információ: Zichy-palota, Liszt F. u. 20.,
Tel.: 96/320-289.
Irodalom: Somorjai S.: Gyôr - Zichy-pa-
lota. Budapest, 1987. TKM Egyesület.
291. füzet
A palotával szemben álló épület, a
hajdani megyeháza (Liszt Ferenc út
13.) nem díszes küllemével, hanem
méltóságával hívja fel magára a figyel-
met. A hajdani ferences rendházat
építették át (1786) vármegyeházának.
Árkádok nyomait ôrzô udvarára nyílik
a múltbeli szerepével harmonizálóan
(csak) Gyôr megye levéltára. Az épü-
let nyugat felé egy kis zárt térre néz,
amelyet északról a Magyar Ispita hát-
só frontja keretez, a Váczy gyûjte-
ményt ôrzô Városi Mûvészeti Múze-
um bejárata van.
Egykor a magyar elesettek számára épített
menhely (ispita) késô reneszánsz hangu-
latot áraszt, és azonnal elbûvöli a látoga-
tót. (A város lakosságának megoszlását
jelzi, hogy volt a németek számára létesí-
tett ispita is.).
Rákóczi utcai homlokzata késô középkori
elemeket, két belsô, nyitott udvara
toszkán oszlopos árkádokat, teremsora
barokk boltozatokat rejt magában. A régi
korok hangulatát megôrzô és tiszteletben
tartó, hivalkodástól mentes felújítás után
itt helyezték el dr. Váczy Péter történész-
professzornak, a város által megvásárolt,
mûgyûjtôi életmûvét.
Szépek a bútorok, a reneszánsz kelengye-
ládáktól a XVII. századi nehéz, faragott
szekrényeken, aprólékosan díszített feke-
te-arany kabinetszekrényen át az 1740-es
évekbôl való festett velencei komódig. Az
iparmûvészeti emlékeket tartalmazó gyûj-
teményben görög és római terrakotta- és
bronztárgyakat, reneszánsz és barokk bú-
torokat, használati tárgyakat, késô közép-
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE

kori és reneszánsz festményeket, kínai ke-

rámiamunkákat láthatunk.
A képzômûvészetet késô középkori, rene-
szánsz és barokk faszobrok, valamint né-
hány színvonalas festmény képviseli: a
siénai festôiskola jellegzetes Madonnája, a
barokk, bibliai és mitológiai jelenetek
olasz és francia mesterektôl származnak.
Rákóczi u. 6. Tel./fax: 96/318-141 nyit-
va: 10-tôl 17 óráig, hétfô szünnap. Szer-
dánként a belépés díjtalan.
Irodalom: Winkler G.-Foltányi M.-Éri
Gy.-Jobbágyi Zs.: Gyôr - Váczy Péter
Gyûjtemény. Budapest, 1994. TKM
Egyesület. 501. füzet
Az egykori ispitának a Rákóczi Fe-
renc utcáról, az egytornyú, 1735-ben
felszentelt Szent Anna-kápolna mellôl
volt a bejárata. Itt juthatunk be a két
belsô udvarba.
A Rákóczi Ferenc utca házai külön-
bözô stílusúak, mégis – a zárt utcaso-
ron végigtekintve – példás harmóniát
árasztanak. Mi nem ezen az úton me-
gyünk végig, hanem visszatérünk a
Széchenyi tér felé. Az elsô két ház bár
a Rákóczi utca sorszámait viseli, vá-
rosképileg is és funkcióját tekintve is
a Széchenyi térhez tartozik. A patika- geztek ki, és a székesegyház melletti A Váczy gyûjteménynek
ház (2. számú ház) keskenyebb hom- temetôben hantoltak el. Innen a Szé- otthont adó múzeum
lokzatával fordul a Széchenyi tér felé. chenyi tér irányába haladva nyílik a bejárata
A XVII. század elején épült, és a XIX. Múzeum köz, melynek érdekessége,
század derekán Fruhmann Antal ter- hogy bár önálló utca, egyetlen kapu-
vei alapján átépítették. Egy ideig itt bejárata sincs. Erre a kis közre néz a
volt a jezsuiták gyógyszertára. Innen a tér másik meghatározó épülete, az
név. Apátúr-ház (Széchenyi tér 5.).
A mellette álló épület a régi város- 1741-ben Sajghó Benedek, pannon-
háza. A fôhomlokzat tengelyében íves halmi fôapát építtette a rend megszál-
záródású kapu felett két toszkán osz- lóházaként. Innen az Apátúr-ház el-
lopon nyitott erkély látható. Az abla- nevezés. A XVIII. század végétôl, mi-
kokat szép, íves stukkó fedi. A hagyo- után II. József feloszlatta a rendet,
mány szerint, mivel a Széchenyi tér mostoha sorsa volt, különbözô intéz-
egykoron vesztôhely is volt, a város- ményeknek adott helyet, mígnem
háza pincebörtönében várta kivégzé- 1948-tól múzeumként szolgált.
sét Jókai egyik regényének alakja, a A térre nézô erkély mögött az épü-
lôcsei fehér asszony, Korponai let legszebb terme, az egykori ebédlô-
Jánosné Géczi Júlia, akit 1714-ben vé- terem található. Boltozatán finom

43

A gyôri mészárosok ornamentikájú stukkókeretben fres-
céhládája kók láthatók, melyeket a szignatúra
tanúsága szerint Schaller István (gyôri
születésû, a Nyugat-Dunántúlon mû-
ködött mûvész) festett 1756-ban. A
boltozati mezôkben a megszemélye-
sített keresztény erények jelennek
meg, kiegészítve az Angyali üdvözlet
és a Hit diadala ábrázolásaival. Az ol-
dalfalak medalionjaiban bibliai és a
Az Apátúr-ház legszebb bencés rend történetébôl vett jelene-
terme az egykori tek láthatók. Az ablakok közeiben
ebédlôterem. A terem egyszínû szürke (ún. grisaille) képek
szépsége megragadta a szerzetesi erényeket jelenítik meg
Napóleon tisztjeinek emblematikus formában.
figyelmét is, akik Itt kapott helyet a Xantus János Mú-
a vezérüket ünneplendô zeum. A múzeumban Gyôr és környé-
bált rendeztek itt. kének története elevenedik meg.
A termet feldíszítették, A földszinti termekben a honfoglalást
a falakra a császárt megelôzô idôkbôl való ásatási leleteket ál-
dicsôítô versikéket lították ki. Külön figyelmet érdemel a ró-
festettek, olasz mai kort bemutató gazdag és beszédes te-
katonákról lévén szó, rem. Az emeleten honfoglaló ôseink lovas
hibás franciasággal. temetkezéseibôl származó tárgyak töltik
A verssorok nyoma meg a tárlókat: fémveretekkel ékes visele-
a falakon kivehetô. tek, lószerszámok, fegyverek. A közép-
Érdekesség, korba átlépô, megkeresztelkedett magyar-
hogy a császár nem, ság emlékanyaga a feudalizmus megszi-
de a gyôri polgárok lárduló társadalmi-gazdasági struktúrájá-
elfogadták a meghívást. ról tanúskodik. A török idôket az 1594-es
44
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE
és 1598-as várostrom metszetes ábrázolá-
sai, mára már megkopott fegyverek és a
nevezetes vaskakas (melynek „kukoréko-
lása” a török uralom végét hozta el) eleve-
níti meg. Gyôr azonban nem csupán fon-
tos erôdítmény volt, hanem a XVII–XVIII.
században már élénk kulturális és gazda-
sági élet színtere a település. Ennek jogi
elismeréseként 1743-ban a szabad királyi
városok közé emelkedett. Ebbôl nyújta-
nak ízelítôt a céhek reprezentatív tárgyai,
mint a finoman faragott vagy berakások-
kal díszített míves céhládák, a serlegek, a
festett céhzászlók. Szépek az ellenrefor-
máció szellemében megújult vallási élet
emlékeit felvonultató tárgyak, a XVIII.
századi oltárképek, valamint a helyi mes-
terek míves órái. A következô termek az
elmúlt két évszázad paraszti életének és
polgári világának sokrétû emlékanyagát
vonultatják fel. Láthatunk 1794-bôl való
szôlôprést, hordót, berendezett kádármû-
helyt és parasztszobát. A városi életet ele-
gáns biedermeier szobabelsô, Persilt is
árusító vegyeskereskedés, és józan han-
gulatú italmérés idézi meg.
Széchenyi tér 5. Tel.: 96/310-588 Nyit-
va: 10-tôl 18 óráig, hétfô szünnap
Irodalom: Mészáros J. - Szabó P. - Nagy
H. Gyôr - Xantus János Múzeum. Buda-
pest, 1993. TKM Egyesület. 446. füzet
Az Apátúr-ház mellett a keskeny
Stelczer Lajos utca által elválasztva áll
a Vastuskós ház. Nevét a vaslemezzel
borított, szögecsekkel kivert tuskóról,
mint többfelé ismert cégérrôl kapta. A
hagyomány szerint vándormesterek
ütöttek bele egy-egy szöget. Ez nem
lehet valós, hiszen a szögek egy idô-
ben kerültek a fát borító vaslemezbe.
Amíg az Apátúr-ház maga a harmó-
nia, ez az épület a bizarr mozgalmas-
ság. A fôtérre csak keskeny homlok-
zat néz. A köríves sarokerkély és a
Széchenyi téri homlokzat szintjei fel-
felé haladva egyre kisebbek lesznek.
Az apró ablakú második szintet két
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE

lépcsôs manzárdtetô fedi. Itt található

a Patkó Imre gyûjtemény.
A Gyôrött élô újságíró, mûvészettörténész
Patkó Imre nem volt szisztematikus gyûj-
tô, egymástól élesen elhatárolható mûvek
gyûjteményét hagyományozta a városra: a
XX. századi képzômûvészeti, festészeti és
grafikai alkotások sorát távol-keleti, vala-
mint afrikai törzsi mûvészeti anyag egészí-
ti ki.
Széchenyi tér 4. – Vastuskós ház – nyit-
va: 10-tôl 18 óráig, hétfô szünnap
Irodalom: Perger Gyula: Gyôr - Patkó
Imre Gyûjtemény. Budapest, 1989.
TKM. Egyesület. 362. füzet
A mellette lévô épület (Széchenyi
tér 3.) szoborfülkéi és a gyôri szobrá-
szat alkotásai még a barokk, a finom
homlokzat és timpanon már a klasszi-
cizmus jegyeit hordozza. A XIX. szá-
zad derekán a gyôri klasszicizmus
építômestere, Fruhmann Antal adta az
épület mai homlokzatát. A Kenyér
köz után álló barokk homlokzatú
épületet zárt sarokerkélye, Imakuláta
és Nepomuki Szent János-szobrok te-
szik jellegzetesen gyôrivé.
Amilyen szép és látványos a tér dé-
li és északi házsora, annyira felejthetô
a másik két oldal. Az egyiken (nyuga-
ti) historizáló és eklektikus homlokza- nagytermében mozi üzemel. A tövé-
tú épületek állnak. A tér keleti oldalán ben álló Mária-szobor búcsúztat a tér-
emberemlékezet óta szabadon álló tôl és a barokktól. A város nagyságá- A térre nézô
épület – elôbb székesegyházi vendég- hoz méltóan a nagy és szobrokkal homlokzatot
fogadó, késôbb várôrség, majd kávé- gazdag hálaadó oszlopot 1686-ban, virágfüzéres, ion
ház és redutta – állt (Széchenyi tér 7. Buda visszafoglalásának örömére falpillérek díszítik.
szám). Az épületet a múlt század vé- emelték. Középtengelyében
gén, majd az 1950-es években hátrá- csigavonalas
nyára bôvítették, homlokzatát átalakí- A KÜLSÔ KERÜLETEK kôkonzolon nyugszik
tották (LLloyd - késôbb Mûvelôdési LÁTNIVALÓI a kettôs ablakú zárt
Ház). A Bécsi kapu térrôl a Radó-szigeten erkély. Két oldalán két
A városnézô séták során nincs keresztül haladunk tovább. Itt minden falfülke, az egyikben
olyan idegenvezetô, aki ne bírálná a együtt van – gondozott park és kert- István király,
hatalmasra nôtt épülettömböt, hiszen helyiség, kis szobor és zenepavilon –, a másikban
eltakarja a mögötte húzódó szép, kis ami ajánlható a városnézésben elfá- Szent Benedek
középkori házsort. Földszintjén idô- radt és pihenést óhajtó turistának. A könnyen felismerhetô,
szakos kiállítások láthatók, emeleti hídon túl a kis Ráth Mátyás térre barokk szobra áll.

45

A Zsinagóga érünk, amelynek névadója az elsô
magyar újság, a Magyar Hírmondó
alapítója. Munkásságára figyelmeztet
az ôt ábrázoló szobor. E kis térrôl elô-
ször Újvárosba, majd Szigetbe te-
szünk egy rövid sétát.
Újvárosban az elsô látnivaló az úgy-
nevezett evangélikus Öregtemplom,
amely a Ráth Mátyás térhez kapcsoló-
dó Petôfi téren található. Gyôrött az
evangélikus gyülekezetnek már a
XVII. század elején volt temploma.
Ezt az ellenreformáció következtében
elvesztették, és csak hosszú küzdelem
és II. József türelmi rendelete után
építhettek új templomot, de még az
Különösen szép üldöztetés nyomaként zárt udvarban,
az épület nyugatról, torony nélkül. Mai formáját a XIX.
a Rába felôl nézve. század elején nyerte. Arányaival, a ba-
Az ortodoxok gyôri rokk és a copf stílusjegyeket magán
zsinagógája fontos helyet viselô homlokzatával tûnik ki. Karza-
foglal el Közép-Európa tos terembelsôben késô barokk szó-
XIX. századi székoltár áll Orlai Petrich Soma fest-
építészetében. ményével. Az oltár elôtti keresztelô-
Különleges, nyolcszög medence, a Hollandiából származó
alakú elrendezése csillár ajándék, jelezve, hogy a XVIII.
iskolát teremtett század végén az evangélikus gyüleke-
a zsinagógák építésében. zet milyen módon igyekezett templo-
46
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE
mát építeni és díszíteni. A következô
templom az egykori ortodox zsinagó-
ga (Kossuth L. utca 5.). 1867-ben
Benkó Károly építész tervei alapján,
az evangélikus és református temp-
lom szomszédságában építették fel.
A reformátusok új templomukat az
ortodox zsinagógával átellenben épí-
tették fel 1906-ban (Kossuth L. u. 9.).
Az épületet a gyôri származású épí-
tész, Csányi Károly egyetemi tanár
tervezte. Az épület felépítése a késô
historizmus stílusjegyeit viseli. A
templom tömege erôsen tagolt, bár-
mely oldalról tekintjük, változatos ké-
pet mutat. Hosszanti alaprajzát a
nyolcszög hat oldalával záruló apszis
zárja. A hosszhajót csonka konttyal
gazdagított, magas nyeregtetô fedi, és
árkádsoron álló, magasba törô torony
koronázza. A saroktorony tûhegyes
sisakját messzirôl észrevenni. A temp-
lombelsô kialakítása egységes hatású,
a monumentális csarnokteret gótikus
díszek gazdagítják.
Innen érdemes végigtekinteni a
Kossuth Lajos utca zárt házsorán. Egy-
koron ez az út volt a nyugatra vezetô
fô ütôér. Természetes tehát, hogy pol-
gárházak, kézmûvesházak, vendég-
lôk épültek egymás mellé. Az általá-
ban egyemeletes polgárházak az el-
múlt század építészetének jellegzetes-
ségeit viselik szép egymásutániság-
ban a barokk, copf, klasszicista hom-
lokzatukkal. Ha a város tömbrehabi-
litációs programja idáig jut, nagyon
szép városkép alakítható ki. A házsor-
ba itt-ott arányaival eltérô épület il-
leszkedik.
Az egytornyos újvárosi római kato-
likus templom viszont figyelmet érde-
mel. Fruhmann Antal gyôri építész
tervei szerint 1836 és 1841 között
épült. A dór oszlopos kapu, a záró
párkány feletti timpanon, a karcsú to-
rony mind-mind a klasszicizmus jele.
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE

A templombelsô fôoltárképe, a szen-

tély falának freskói és az orgona szin-
tén XIX. századi alkotás.
Még mindig nincs vége templom-
nézô sétánknak. A török kiûzése után
megváltozott a város társadalmának
szerkezete. A katonaréteget kereske-
dô- és polgárréteg váltotta fel, ezek-
hez tartoztak a török elôl menekülô
szerbek (rácok), akik templomukat a
Kossuth L. utcával párhuzamos (a Bá-
lint Mihály utcában az 54. szám) épí-
tették fel. Sajnos a kicsit elhanyagolt
külsô nem sejteti a templom belsô ér-
tékét, szép ikonosztázát.
Újváros után tegyünk egy kis sétát
Szigetbe, ahová ismét a Ráth Mátyás
térrôl indulunk és a Híd utcán át
érünk. Nevét a század elején itt állt
Rábca-hídról kapta. Az út elején lévô
gyógyfürdô, a sátras termálfürdô, a
hozzá illeszkedô szabadtéri uszoda a
gyôriek kedvelt és Magyarország
egyik legszebb strandja (Cziráky tér 1.
Tel.: 96/326-566 – lásd a tematikus
rész megfelelô oldalait). Innen a tölté-
sen végighaladva nagy, zöld kertek-
ben álló csónakházak, étteremmel –
itt-ott szálláslehetôséggel – kísérik
utunkat. A sort újabb fedett uszoda
zárja.
Az utcákat apró, itt-ott barokkos jel-
legû paraszt-polgárházak kísérik.
Az 1960-as évek lakótelep
nagyságú építkezései e finom város-
szerkezetet is megbolygatták; ma már
alig találkozunk az egykor oly jelleg-
zetes szigeti mezôpolgári házakkal.
Sziget római katolikus temploma
1711-ben épült; barokk homlokzatát a
XVIII. században átépítették (Simor
János püspök tere).
Északi irányban a Holt-Rábca med-
re felett keskeny acélhíd vezet a Püs-
pökerdôbe. A hatalmas közparkot az
1970-es évek meggondolatlan vízren-
dezése, a Mosoni-Duna újonnan ásott,
csatornaszerû medrével, két részre A Szentlélek templom
szakította. A püspökök egykori erdeje
így is Gyôr egyik legnagyobb,
összefüggô zöldterülete, melynek jel-
legzetes állat- és növényvilága szeren-
csés módon máig fennmaradt.
Révfaluba a Dunakapu térrôl a Kos-
suth hídon át jutunk. Egy XVI. századi
térképen már látható egy hajóhíd. A Sziget egykor
1809-ben, naplóban olvashatunk er- jellegzetes
rôl a hídról. Idônként a középsô részt halmaztelepülés volt.
szétszedték, hogy utat adjanak a hajó- A városnak köszönheti
forgalomnak. 1873-ban állandó fahi- késôbbi kiváltságát.
dat építettek, amelyet 1929-ben vas- A várat az itt
híd váltott fel. A 126 méter hosszú híd készített téglából
a város büszkesége és az üdvözlôla- erôsítették meg,
pok dísze lett. 1945. március 28-án a és a téglaverôknek
német hadak esztelen módon felrob- privilégiumokat adtak.
bantották. A folyóba roskadt eleme- Aki kiszáll a csónakból,
ket szétszedték, majd uszályra emel- sajátos településkép
ték. Ezután kezdôdött az újjáépítése, fogadja. A töltés
amit 1950 márciusában fejeztek be. mögötti kacskaringós
Révfaluban a szecesszió látványa utcák, amelyeknek
fogadja a túrázót. Figyelemre méltó a futását az egykori
híd tövében álló elsô gyôri csónakház téglagödrök határozzák
épülete. Még jellemzô a szecesszió dí- meg, az önállóságot
szítése, de térformálása már a modern bizonyító kis központ
építészet jegyeit mutatja. felé haladnak.

47
 GYÔR ÉS KÖRNYÉKE

Révfalu Közvetlenül a vasúti híd környékén

1905-ig önálló a századforduló táján emelt új város-
közigazgatás- központot bôvítették reprezentatív
sal rendelkezô középületekkel: a Frigyes laktanya és
település volt: a városi közkórház késô historizáló
a Bácsai út épületei hatalmas parkban, pavilonos
szervezi egy- elrendezéssel készültek. E két, jelen-
ségbe és köti tôs épületegyüttes szomszédságában
össze a tôlük elôkelô kertváros épült, széles utcák-
északkeletre kal, gazdag villaépületekkel. Közülük
elterülô Kis- is a legszebb a gazdagon díszített
bácsával és Schlichter-villa (Eszperantó utca 12.),
Bácsával. A festett emeleti teremsorával, és az an-
városrész haj- golos hangulatú, szecessziós Skoda-
dani önállósá- villa (Bartók Béla út 2-4.).
gának emlé- E városrész szép templomai közül
két az 1780 elsôként a Szent Imre-templomot em-
körül emelt lítjük.
Kálóczy téri A Baross Gábor út folytatásában, a
barokk temp- Nagy Imre úton létesített köztemetô-
lom ôrzi. A ben számtalan magas értékû emlék-
Kossuth híd mûvet, síremléket találunk (Hilbert
meghosszab- család sírboltja). Itt található a Szent-
bításában ki- lélek-templom, ami napjaink építé-
épült Rónai Já- szetének jellegzetes képviselôje.
cint utca ké- Ráskai Péter, gyôri építész tervei alap-
pét a szecesz- ján épült. Ünnepélyes felszentelésére
szió magyaros 1987-ben került sor.
irányzatát képviselô „tulipános iskola” Nádorvárost nyugatról az egykor
és az 1920–30 körül épült, elegáns tár- Pápára vezetô országút mentén fel-
sasházak gazdagítják. A Kálóczy térrôl épült Kálvária utca határolja. Keleti ol-
töltés kísérte út vezet a Széchenyi Ist- dalán 1770–1774-ben a kamillusok
ván Fôiskolához, az 1970-es évek épí- építettek templomot. Maga a „csonka”
tészetének figyelemre méltó alkotásá- kálvária hét stációkápolnából áll: le-
A Szent Imre-templom hoz. A töltés – amely a Duna szabad zárásában a Golgota-csoport és két fa-
a két világháború között strandjához, az „Aranypart”-hoz vezet zsindellyel fedett, kupolás barokk ká-
Körmendi Nándor tervei – egyik oldalán zöld park, a másikon polna áll. Gyôr történeti városmagját
alapján épült. A belsô teniszpályák és csónakházak sorakoz- délrôl az 1970–1990 között épült,
freskók Szônyi István nak. nagy kiterjedésû „alvóvárosok” –
mûvei, az oltárt Ezt követôen a Belvárostól délre lé- Adyváros, Marcalváros I–II. – határol-
Borsos Miklós fejezte be, vô Nádorvárosban teszünk sétát. Ez a ják.
a bejáratnál lévô kerámia városrész a XIX. század legvégén in- Ezeken túl találjuk a két középkori
fal pedig Kovács Margit dult fejlôdésnek, fôtengelye máig az településbôl kialakult Ménfôcsanakot,
keramikus alkotása. egykori Fehérvári út meghosszabbítá- melyet a legutóbbi évtizedekben
A templom névadójának sában kiépült „külsô” Baross út és a egyesítettek Gyôrrel. A késô barokk
szobrát Varga Jenô vele párhuzamos Hosszú utca – ma stílusban bôvített román kori templo-
képzômûvész készítette. Bartók Béla út – maradt. mát (Bezerédj utca) a múltját szeretô

48
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE

helyi lakosság mentette meg a bontás- zad végi városvezetés sikeres gazda- A stadion mögött
tól. A kis kápolna ma kiállító- és kon- ságpolitikájának köszönheti. Nagy- a Xantus János nevét
certterem. A mintaszerûen helyreállí- méretû gyártelepek épültek ekkor, viselô állatkert.
tott XIX. századi Bezerédj-kastélyban korszerû üzem- és csarnoképületek, A 3 hektáros, kis
rendezték be a falu szülöttének, víztornyok, erômûvek. Sajnos a korai ligeterdôben fekvô
Galgóczi Erzsébet (1930–1989) írónô- ipari építészet e kiemelkedô alkotásai állatkertben egzotikus
nek emlékszobáját. A kiállítás életútját kevés kivételtôl eltekintve a „moder- és hazai vadon élô
mutatja be, hogy miként vált az egy- nizáció” áldozatául estek. Szerencsés állatokat, valamint
szerû parasztszülôk gyermeke elis- módon megmaradt, ma már önkor- az akváriumházat
mert íróvá (Gyôr-Ménfôcsanak, Gyôri mányzati rendelet védi Gyôr elsô, is megtekinthetjük.
út 94. Tel.: 96/449-012). korszerû munkáslakónegyedét; a há- Tel.: 96/328-866
Gyirmót Gyôrhöz csatolt község A zak két ütemben, az 1904–1905 évek Nyitva: április 1-jétôl
83-as útról közelíthetô meg. Római historizáló és az 1914–1918 évek sze- szeptember 30-ig
katolikus temploma barokk stílusú cessziós stílusában épültek (Munkás 10–19 óráig,
(1769). Az orgona és az oltárkép – utca, Külsô Árpád út, illetve a Mátyás október 1–március 31.
amely Szent László vízfakasztását áb- tér és környéke). A Mátyás tér déli tér- 10–16 óráig
rázolja – az 1850-es évekbôl való. falát egytornyos római katolikus
A Holt-Rába tanösvény útvonala templom és plébániaépület zárja; az
Gyôrtôl pár kilométerre, a Holt-Rába egyhajós kô-és betonépület a modern
Gyirmót melletti részén található. A templomépítészet elsô jelentôs hazai Az állatkert kis lakója
holtággá változott folyómeder kör- emléke
nyékének állat- és növényvilágát is- (1928).
merheti meg a látogató. Tavasszal a T o -
madárkilátóról íbiszeket, cankót, vi- vábbha-
rágzó orchideákat, ritka szép íriszeket ladva sza-
láthatunk. Nyáron fészkelô madara- badidô-
kat, ôsszel vonuló madarakat, fekete központ
gólyát, rétisast pillanthatunk meg. Be- követke-
szédes információs táblák segítenek zik. A Rá-
eligazodni a természetben. (Szakmai ba ETO
vezetés kérhetô: Pannonhalmi Tájvé- Stadion
delmi Körzet, Tel.: 06-60/311-708) modern
Délkeletrôl Kismegyer csatlakozik vonalú
Gyôrhöz. A XVIII. században emelt épületét
gabonaraktár elôtt zajlott a Petôfi ver- edzôpá-
sébôl is ismert kismegyeri ütközet a lyák sora
nemesi felkelôk és Napóleon seregei veszi kö-
között 1809-ben. A Veszprémbe veze- rül. Vele
tô út melletti obeliszk három nyelven szemben
emlékezik a csatára és a harcokra. mûjégpá-
A város déli részeinek bemutatása lya; sajnos
után kelet felé folytatjuk utunkat. A befedésé-
Belváros peremérôl indulunk, és a re már
Gyôrhöz sok szállal kötôdô Gönyûvel nem jutott
és Bônnyel fejezzük be a sétát. a gyôriek
A történeti Belvárostól keletre elte- nem kis
rülô Gyárváros létrejöttét a XIX. szá- adakozá-

49

sából összejött építési alapból. Mögöt-
te a Xantus János nevét viselô állat-
kert.
A vadaspark után szép környezet-
ben kemping található. Faházak és
motel veszi körül a sátraknak és lakó-
kocsiknak fenntartott zöld rétet. A va-
dászok által gyakran látogatott helyen
ugyanis a trófeabírálat a kempinghez
csatlakozó, stílusában a funkciójával
harmonizáló épületben történik. A
BÔNY
Irányítószám: 9073 Lakóinak száma: 2167
A megye keleti szélén, a Bakony-ér
mellett, Gyôrtôl 19 km-re fekvô tele-
pülés.
Református temploma homlokzat
elôtti toronnyal, egyenes záródású
szentéllyel épült 1789-ben. A szószék
és a padok szép barokk munkák.
Szintén barokk stílusban épült az
evangélikus templom, 1791-ben. A
Rákóczi fejedelem hajdani tehetôs múlt emlékei a kúriák.
kényszerû útjáról,
amikor Abdán haladt
keresztül, GÖNYÛ
a néphagyomány Irányítószám: 9071 Lakóinak száma: 2821
érdekes eseményt ôrzött
meg. Gyôrött éppen A Duna partjánál elterülô község
vásár volt és a vásározók Gyôrtôl keletre, kb. 17 km-re találha-
levett kalappal álltak tó. Élete és története sok szállal fûzô-
sorfalat. Abda elôtt dött a Dunához.
pedig a Rábca-hidat A római korban a Duna mentén hú-
ôrzô katonák hallal zódó limes egyik ôrállomása volt, a
kedveskedtek középkorban – mint a pannonhalmi
a fogolynak. Rákóczi apátság birtoka – hallal adózott.
a halat visszadobta A folyó mentén haladó út emelte
a folyóba: „Menj, örülj neves postaállomássá, amelynek
a szabadságnak, megmaradt épülete érdekes mûem-
bár a gondviselés lék.
hozzám is oly kegyes Érdekes, hogy még a háború pusz-
lenne, mint én tehozzád, títása is a folyóval függ össze. 1849-
és visszaadná ben a magyar honvédek által fellob-
a szabadságomat”. bantott lôporral teli uszály rombolta le
50
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE
szabadidôparkot hatalmas fákkal öve-
zett, fedett sportcsarnok zárja le. A
3000 ülôhellyel rendelkezô, világver-
senyek megrendezésére is alkalmas lé-
tesítmény gyakran ad otthont vásárok-
nak, zenei rendezvényeknek. Tovább-
haladva a régi – a Dunát követô – M 1-
es úton, egy a nevében is a szabadidô-
re utaló, szépen kialakított kempinget
kis erdô veszi körül. Távolabb két tele-
pülést említünk.
A régi Bothmer-kúria földszintes,
középrizalitos, 1820 körüli épülete je-
lenleg polgármesteri hivatal. A telepü-
lés közvetlen környékén még több ré-
gi kastély és kúria (Mihályfy-, Kautz-
kastély) található.
A temetôben Pálffy Károly huszár
fôhadnagy síremlékét találjuk, melyet
az 1848-as ácsi csatában elesett tiszt
emlékére állítottak 1861-ben. A szinte
érintetlen környezetben lévô telepü-
lésen a falusi turizmusba bekapcsoló-
dó házak adnak szállást.
a falut. A településen két egymástól
eltérô rész figyelhetô meg, az egyik a
régi Dunához simuló falu, a másik a
Gyôr–Komárom út mellett húzódik.
A múlt század végén oly jelentôs
gyôri kikötô ma már nem tudja betöl-
teni a rá váró szerepet, ezért merült fel
egy nemzetközi árufuvarozásra is al-
kalmas kikötô megépítése. 1991-ben
kezdôdtek el a munkák. Az ideiglenes
rakodó 1994 májusában készült el. Az
elsô év forgalma (38 ezer tonna) új
forrásokat nyitott meg a RO-RO kikö-
tô építésére. A közúti csatlakozás
megépítésével a forgalom is jelentô-
sen megnövekedett, és 1998-ban elér-
te a 100 ezer tonnát.
Délrôl mintegy 3000 hektár nagysá-
gú, védett erdô öleli körül, keletrôl
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE
pedig a sok természeti ritkaságot rejtô
(a szigeteken 9 féle orchidea virágzik)
dunai szigetvilág határolja.
Gönyû ma a Rába-túrák és a Duna-
túrák egyik fontos állomása, ahol
évente 1500–2000 vízitúrázó köt ki.
Ezután a várostól nyugatra fekvô te-
ABDA
Irányítószám: 9151 Lakóinak száma: 2907
Évszázadokon át a legforgalmasabb
hazai útvonal mentén fekvô község.
Ezen az úton nemcsak a mindennapi
forgalom, hanem a történelem is vé-
gigvonult. Bizonyíték erre a község
területén található történelmi emlé-
kek sora.
Ezeket, a múlthoz való ragaszkodás
jeleként, a falu új címerébe is beemel-
ték. Két stilizált rajz és három kereszt
ragadja meg figyelmünket, amelyek
három, a településhez kapcsolódó, és
a falu fekvésébôl következô szomorú
eseményekre emlékeztetnek.
Az egyik kereszt azoknak a honvé-
deknek adózik, akik 1849 nyarán
Pöltenberg Ernô, bécsi polgárból lett
lovag és aradi mártír vezetésével vé-
delmezték a Rábca hidat Haynau se-
regével szemben. Az elesett, és heve-
nyészve eltemetett honvédek csontjai
a múlt század végén kerültek elô. A
régi falu helyén álló kápolna elôtt –
erre emlékeztet a rajz, – újra eltemet-
ték csontjaikat, emlékükre pedig grá-
nitoszlopot állítottak.
A másik kereszt Zrínyi Miklósnak, a
szigetvári hôsnek szól. A vár védel-
mében elesett hôs fejét itt a Rábca
hídnál adták át vejének, Tahy Ferenc-
nek, Kara Musztafa nagyvezír alábbi
üzenetével. „Kegyelmem jeléül fo-
gadd legvitézebb és legbátrabb vezé-
retek fejét, kire még nagy szüksége-
tek lett volna. Ennek az eseménynek
lepüléseket látogatjuk meg.
Az újvárosi templomok tor-
nyai kísérik a vasút mellett
haladó utunkat, amelyen
haladva két önálló, de
Gyôrhöz sok szállal kapcso-
lódó község következik.
nincs látható emléke. Annál
beszédesebb az az emlék-
mû, amely a címerpajzs kék
mezejében lévô hídhoz és a
halhoz kapcsolódó ese-
ményt örökíti meg. Ezen az
úton hurcolták 1701 tavaszán, a hegy- Radnóti Miklós
aljai felkelés leverése után, a bécsúj- (1909–1944)
helyi börtönbe II. Rákóczi Ferencet.
A fejedelem kényszerû útjáról a
néphagyomány érdekes eseményt ôr-
zött meg. Az eseményt Borsa Antal
1943-ban állított dombormûves em-
lékmûve ôrzi
A harmadik kereszt Radnóti Mik-
lósé. 1944 novemberében, a pannon-
halmi téglagyárban töltött éjszaka utá-
na, ezen az úton hajtották, illetve hur-
colták écsi és nyúli parasztok kocsiján
nyugat felé Radnóti Miklóst és mun-
kaszolgálatos társait.
Az „erôltetett menet” útjára Gyôr
után Melocco Miklós 1980-ban állított
szobra emlékeztet. A Rábca töltésen
pedig, ahol a költônek és huszonegy
társának az „Így végzed hát te is” pil-
lanata bekövetkezett, emlékmû áll. Ez
a Radnóti mellszobor Alexovits László
alkotása.
Ez az útvonal, és modern népván-
dorlás teremtette meg az érdekes,
már-már keleti világot idézô, az egész
falun végighúzódó bazársort, ahol a
hintalótól a friss gyümölcsig, cigaret-
tától mindenféle ajándékig vásárol-
hatnak a hazafelé tartó és utolsó fo-
rintjukat elkölteni akaró nyugati turis-
ták.
51
 A SZIGETKÖZ
ÉS A MOSONI-SÍKSÁG

HEGYESHALOM BEZENYE MÁRIAKÁLNOK DARNÓZSELI RAJKA LÉBÉNY HALÁSZI

52
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
A Mosoni-Duna és a Nagy-Duna,
vagy ahogyan a helyiek mondják, az
Öreg-Duna között fekszik a 375 km2
nagyságú Szigetköz. A Duna gyerme-
kének tartják. Joggal, hiszen minden
négyzetméterét a Duna teremtette,
minden kis növény élete a víztôl függ,
a Duna áradásai szabályozták az éle-
tet és határozták meg a falvak képét. S
hogy minként született ez a gyermek?
Földtörténeti harmadkorban fogant,
amikor az egész Dunántúl süllyedni
kezdett és elöntötte a tenger. A geo-
gráfusok szép nevet adtak neki:
Thetys-tenger. A korszak végén a –
pliocénban – még tenger volt, csak ki-
sebb, sekélyebb és hegyekkel koszo-
rúzott. Ez volt a Pannon-tenger,
amelybe a folyók a medencét koszo-
rúzó hegységekrôl irdatlan mennyisé- A táj jellegét
gû hordalékot szállítottak a korszak a bokorfüzesek adják,
végére a tenger fokozatosan visszahú- néhány fa alakú fûzzel
zódott, és a helyén édesvízi tórend- vagy nyárral. A füzek
szer alakult ki. zömét botoló- vagy
A következô kor – a negyedkor – fejesfa üzemmódban
elején, amelyet pleisztocénnek nevez- kezelik, ami azt jelenti,
tek el, a Dunántúli-középhegység hogy embermagasság-
erôs bazaltvulkánosság kíséretében ban keresztülvágják
kiemelkedett, miközben a Kisalföld a törzset és a metszlap
centruma süllyedni kezdett. A Duna, közelébôl sok sarj, ág
– mivel a Dunántúli-középhegység ki- nô ki, jellegzetes
emelkedése miatt dél felé nem tudott arculatot adva a tájnak
folyni – a Visegrádi-szorosnak vette és kitûnô élôhelyet
az útját, begyûjtve az északról és a teremtve az odúlakó
délrôl érkezô folyókat. Ennek ered- kisemlôsöknek,
ménye, hogy az elôzôekben lerakó- madaraknak
dott 1800-2400 m vastagságú Pannon- és farontó rovaroknak.
tengeri rétegeken nagy vastagságú
53

A hullámtér folyóvízi üledék halmozódott fel. Ez
a kubikgödrök és utóbbi vastagsága helyenként eléri a
a botlófüzesek térsége. 400 métert. E hatalmas hordaléktö-
A kubikgödrökbôl meg legnagyobb részét a Duna gör-
termelték ki a földet gette (évente 400-600 ezer m3), lebeg-
a töltésekhez. tette (7-11 millió tonnát évente) idáig.
Az áradások során A Dévényi-kapun belépve a Kisalföld-
megtelnek vízzel, ön a folyó esésével együtt csökken a
és a Duna munkavégzô képessége; nincs ereje
visszahúzódása után tovább szállítani a hordalékot és a le-
a gödörben megmaradt begetett iszapszemcsék milliárdjaiból
víz gyorsan felmelegszik. zátonyokat, majd szigeteket épít.
Új növénytársulás Ezek azután útját állják a víz folyásá-
jelenik meg. nak, és az új irányt keresve új medret
Algatömegek alakít ki magának. Egy-egy áradás
nevelôdnek, gyakran elmossa a szigetet – falustól
felkapaszkodnak és templomostól – hogy nem messze
a hínárok, ide járnak tôle és nem sokkal késôbb újabb szi-
petézni a békák, getet alkosson. A szigetek különbözô
hogy azután. tartós nagyságúak. Van amelyiken csak egy
szárazság idején minden fa éldegél, és van amelyiken egy-egy
elpusztuljon. falu is megtelepülhet. Dunakiliti és
A botlófüzesek is emberi Dunasziget valamint Lipót és Ásvány-
kéznek köszönhetik ráró között a legkarakteresebb a szi-
formájukat. A fát az getek világa
ember sokféle módon A Szigetközben járva két térszintet
használta. A fûzfából lát az utazó. Az egyik a magas ártéri
fonták a sövényt, ebbôl szint, amelyik 4-6 méterrel emelkedik
készültek a partot védô a Duna vízszintje fölé. Itt épültek a
vesszôfonások. A fûznek falvak, ezen folyik a földmûvelés, itt
csak a tetejét vágták le, telepedtek meg a keményfa erdôk
és a csonkokon új (szil, kôris, tölgy) és ligeterdôk. Ezen
gallyak sarjadoztak. a térszínen az ôsi növénytakaró az er-
S amikor ezek is dô volt, s ebbe ékelôdtek be a Duna-
megvastagodtak, újból ágak, a morotvák, a mocsárrétek, a
levágták. Ezt nevezték fûz és égerlápok. S ezt az összenôtt
botolásnak. növényvilágot bontotta meg az ember
Ennek eredménye a folyószabályozással és az egyre na-
a vastag törzsön gyobb területen folytatott gazdálko-
sugárkoszorúként dással. Az ármentett oldalon szántók
szétágazó gallysor. és legelôk terjeszkednek, közöttük
Jellegzetes formakincsét hajdani morotvák és elhagyott folyó-
adják a szigetközi tájnak. medrek mélyedései húzódnak. Hozzá
tartoznak a Szigetköz tájképéhez a fo-
lyóágakat kísérô galériaerdôk, a tájat
szabdaló hínártársulásokkal és tün-
dérrózsával fedett csatornák. A csator-
54
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
nák mellett még sok helyen megma-
radt az egykori növényvilág. A parton
sás és nád hajladozik, nôszirom és
nyírfû virágzik.
A másik térszín az alacsony ártéri
szint, ahol még megtaláljuk a termé-
szeteshez közeli növénytársulásokat
is. Közvetlenül a folyót kísérô ala-
csony ártéri szinten tárul fel a Sziget-
köz a maga szépségében és gazdagsá-
gában. Az alig 12-13 ezer hektár nagy-
ságú területen 67 növénytársulást ír-
tak le. A Duna-ágak közrefogta szige-
tekre fûz-és nyárfa alkotta ligeterdôk
telepedtek. Hajdan az állandóan vizes
területet szeretô égerek is éltek itt. A
hullámtérben a természetes fûz-nyár
ligeterdôt, telepített nyárerdôk váltot-
ták fel. A magasabb és szárazabb terü-
leteken fôként a kocsányos tölgy, a
magas kôris és a szil alkotja a ligeter-
dôket. A cserjeszintben mogyoró, hú-
sos som, bodza, és borbolya. tenyé-
szik, gyepszintjében odvas keltike,
ibolya, ligeti szellôrózsa virágzik.
Szólni kell a Mosoni-Dunát kísérô er-
dôk nyiladékainál fel-feltûnô, a foko-
zottan védett tûzliliomról és két védett
orchideafajról a légybangóról és méh-
bangóról.
Különösen érdekesek a pangó
vizes morotvák. A legmélyebb szaka-
szon békalencse- a sekélyebb része-
ken gyökeres hínár és tündérrózsa él.
A partközelben a sekély vizeket sze-
retô virágokat a nádasok zónája óvja.
A természetes táj életébe kétszer
avatkozott be az ember. Az elsô a Du-
na múlt század végi, 1880-ban kezdô-
dött szabályozása és az ármentesítés
volt. A régi vízi életforma megszûnt,
az aranyászok szegre akasztották
szerszámaikat, a molnárok, hajóvon-
tatók kiszorultak a Dunából. A régi
helyébe a kultúrtáj lépett: a földmûve-
lés, a zöldség- és gyümölcskertészke-
dés, az istállózó állattenyésztés az ár-
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG

mentesített földeken. A szigetközi

ember szorgalmas munkája révén az
új lehetôségek között is az országos
átlagnál jobb eredményeket ért el.
A másik nagy emberi beavatkozás
jelenünkben érte a Szigetközt. Az al-
sószakasz-jellegû folyó folyton válto-
zó zátonyaival, szigeteivel akadályt je-
lentett az egyre fontosabbá váló hajó-
zásnak. A magyar és szlovák tárgyalá-
sokon a vízi út biztosítását egybekö-
tötték az energiát is termelô erômû
építésével. Így született meg a bôs-
nagymarosi vízlépcsô terve. A megva-
lósítás során kiélezôdött szakmai és
politikai viták miatt a magyar kor-
mány felmondta az államközi szerzô-
dést. Szlovákia ezután a saját terüle- azt szeretô emberek felüdülését szol- Szigetközi táj télen
tén valósította meg terveit, és gáló vízi birodalom lesz.
Dunacsunynál elterelte a folyam vizét A Szigetköz és a Mosoni-síkság tu-
egy mesterséges üzemvízcsatornába. risztikai értékeit egy-egy, Gyôrtôl
Ezzel a Szigetköz elvesztette éltetô vi- nyugatra vezetô útvonalon végigha-
zét és halálra lett ítélve. A durva be- ladva mutatjuk be. Elôször a Gyôrbôl
avatkozást a természet nem tudta elvi- a Szigetköz területére leágazó és an-
selni. A szigetek közti oldalágak ki- nak közepén vezetô úton haladunk,
száradtak, elpusztult a vizek élôvilá- és errôl teszünk hosszabb-rövidebb
ga, a madarak elköltöztek, az erdôk kitérôket. Ezt követôen ismét Gyôrbôl
haldokolni kezdtek. A talajvíz lecsök- kiindulva a Mosoni-síkságon végigha-
kent, a kutak kiszáradtak, a törmelék- ladó úton mutatjuk be az értékeket. Vízitúra a Mosoni-Dunán
kúp ivóvízbázisát és a virágzó mezô-
gazdaságot végveszély fenyegette. A
haldoklás szomorú képét mutatta az
egész táj. Közel két évig vívták csatá-
jukat kiváló vízmérnökeink a dilettan-
tizmussal, míg végre 1995 tavaszán si-
került a fenékküszöb építésével az él-
tetô vizet a Szigetközbe terelni. Ez
csak életmentô injekció volt, míg a
teljes megoldás meg nem valósul -
mégis kezdett újjáéledni a táj. A szige-
tek közti csatornák megteltek vízzel, a
növények kizöldültek, az erdôk fel-
frissültek, vízimadaraink visszatértek
és a zátonyok napsütötte vízében újra
kis halivadékok százai nyüzsögtek.
Az élet lassan újjáéled, a Szigetköz új-
ra a természet szépségét nyújtó, és az

55

Utcarészlet VÁMOSSZABADI
Irányítószám: 9061 Lakóinak száma: 891
Gyôrtôl 10 km-re, a Medvén/Med-
vedov át a Csallóközbe vezetô 14-es
út mentén fekszik.
Neve ôrzi a múltat és a két tag su-
gallja, hogy két falu épült össze. A
„vámos” tag arra utal, hogy a Dunán
áthaladó út mellett évszázadokon ke-
resztül vámszedôhely volt. A „szaba-
di” tag pedig azt a hajdani állapotot
ôrzi, amikor a lakóknak bizonyos ki-
váltságaik voltak és viszonylagos sza-
badsággal rendelkeztek.
Vámosszabadi lakói egykor hallal
adóztak és ma is a horgászok paradi-
csoma. A határállomásra vezetô útról
egyszerre tûnik szembe a falu templo-
ma és a szépen kiépített, gondozott,
sportot, turisztikát, rekreációt egy-
aránt szolgáló horgásztó, amely a falu
NAGYBAJCS
Irányítószám: 9063 Lakóinak száma: 882
A Gyôrtôl 12 km-re, a Nagy-Duna
partján fekvô község magja a kora kö-
zépkorban egy kis halásztelep volt. A
halászatot késôbb állattenyésztés vál-
56
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
közepén van. Bár mindig a Duna él-
tette a falut, de a Duna jelentette a
pusztulást is. „Vámos összes házai a
templom is vízben állottak, úgy, hogy
a közlekedés csak ladikkal volt lehet-
séges” jegyezték fel az 1896-os árvíz
után, ami azóta többször megismétlô-
dött, legutóbb 1965-ben. Ez magya-
rázza, hogy a templom kivételével
nem találunk évszázados emléket
Az 1300-as évek elején épült
templom 1594-ben, a törökök Gyôr
elleni támadása idején pusztult el. A
múlt század közepén ismét felépített
templom ismeretlen olasz festô által
készített freskóit és olajfestményeit
1994-ben restaurálták.
A falu határában húzódó Öreg-Du-
na partján zárások és sarkantyúk sora-
koznak és mögöttük kitûnô horgász-
vizek találhatók.
A Nagy-Duna árvédelmi töltése
mellett Vámosszabadi határátkelôtôl
Nagybajcsig összefüggô ártéri rét, le-
gelô és erdôrész helyezkedik el, ame-
lyet a Duna-ágakról (pl. Szarka-ága)
és a virágszônyeg színérôl (pl. Vörös-
rét) neveztek el. A mocsárrétek védett
lágyszárú növényei közül a legszebb
és legértékesebb az ôszi vérfû. A nö-
vényvilág saját költô madárfaunája
mellett a szomszédos hullámtéri ma-
dárvilág táplálékszerzô helye is.
A Dunát kísérô facsoportokkal dí-
szített mocsárrétek és szélesen zöldel-
lô galériaerdô között található a gyôri
horgászok paradicsoma és kedvelt ki-
ránduló helye a Vidra Csárda.
totta fel, most pedig Gyôr bolygótele-
püléseként egyre többen keresik ke-
nyerüket az iparban.
Római katolikus temploma 1869-
ben épült, benne egy mûvészi kivite-
lû, nagy értékû, XVII. századi Pietà-
szoborral. Az egyházi kincsek buda-
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
pesti gyûjteményes kiállításának ez
volt az egyik kiemelkedô darabja.
Fô turisztikai vonzereje viszont
most is a Dunához, illetve a horgá-
szathoz kötôdik. Természeti érték a
Nagy-Duna árvédelmi gátja, valamint
az egykori nyúlgát közötti Szôgyei-
Csápolnok- és a Szavai-Duna-ág nevû
nádrétes terület, ahol valamennyi
mikrodomborzatos különbséget jelzô
ártéri társulás megtalálható. A nyílt víz
a magassásokon és magaskórósokon
át alacsony ártéri puhafa-ligeterdôbe
megy át. A gyékényes tocsogók kör-
nyékén a láprétes foltok jellemzôek.
VÉNEK
Irányítószám: 9062 Lakóinak száma: 137
A Mosoni-Duna és a Nagy-Duna
összefolyásánál fekvô kis falu templo-
mának mûemlék orgonáján gyakorta
rendeznek hangversenyeket.
Természeti értéke az Aranykert ne-
vû liget a falu északkeleti szélén, köz-
vetlenül az árvédelmi gát tövében. A
vénekiek által ültetett 12 tölgyfa közül
hét a millennium, öt pedig Erzsébet
királyné emlékét ôrzi. A Mosoni-Du-
na-ág mellett található a Somos-erdô,
az Alsó-Szigetköz leggazdagabb liget-
erdeje. A lágyszárúak, a puha- és ke-
ményfák mellett, a páradús mikroklí-
mának megfelelôen megél a dombvi-
dékrôl idekerült gyertyán és az erdô-
nek nevet adó húsos som is. A folyók
GYÔRZÁMOLY
Irányítószám: 9172 Lakóinak száma: 1470
Gyôrújfalu és Gyôrzámoly határá-
ban terül el a Remencei-Duna-ág, a
Szil-ága és a Zámolyi-tölös közel száz
hektár nagyságú területe. A vízfolyá-
sokat mindenütt magassásosok, ma-
A falu közepén nagy,
mentén több horgászhely várja a hor- szépen gondozott,
gászokat. A halászléfôzô-verseny fasorral körülvett
messze földrôl vonzza a horgászokat horgásztó vize csillog.
és a halászlé szerelmeseit. A Nemzeti A gondozott
Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány szé- és gyakran telepített tó
pen kialakított tábora gazdag progra- a horgászokat
mot kínál az ifjúsági turisták számára. a közelben található
Itt van a Mosoni-Dunán túrázók csónakázótó
egyik állomása. A falu központjától és a játszótér
vezet az út a vízparton lévô hajdani a kísérôket várja
révházhoz. A központban lévô falu- márciustól októberig.
ház udvarán kiszolgálóhelyiségeket, a Horgászjegy helyben
parton pihenôhelyet, talál a túrázó. A váltható. A tó melletti
tervek szerint a révháznál fejezôdik étterem sokféle halételt
be a Szigetközt átszelô kerékpártúra kínál. Innen pár száz
útvonala. Tervezik a komp üzembe méterre, a Duna zárásai
állítását, ami átszállítja a kerékpározó- mögött folyami
kat a “szárazföldre” és fordulhatnak horgászhelyek várják
vissza Gyôr felé, vagy folytathatják út- a horgászokat.
jukat a Duna mentén.
gaskórósok szegélyezik. Itt található
Alsó-Szigetköz legnagyobb nádasa, a
Lajma. A Zámolyi-tölös pedig az Alsó-
Szigetköz ma már ritka ártéri kemény-
fa (tölgy, kôris, szil) -ligeterdeje.
Gyôrbôl jövet a falu központjában
balra kell letérni a középkori eredetû
falu (elsô említése 1271), barokk
57
 A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG

Szerte a Kisalföldön korban épült templomához. Szent A Cseri Lovarda közvetlenül a Mo-
található képoszlopok László tiszteletére szentelték, 1779- soni-Duna partján fekszik. A területi
egyik sajátos változata ben. Száz évvel késôbb tûzvész pusz- adottságokból adódóan nagyszerû le-
a homokgödöri kis kép tította el, de berendezése és kereszte- hetôség nyílik a tereplovaglásra.
Dunaszegen. lôkútja megmaradt, és az újjáépített, a A falu központjából nyíló kis utca
Alapelemei hasonlóak közelmúltban renovált templomot dí- vezet a Duna-partra, ahol csónakki-
a többi négyzetes szítik. Kulcs a plébánián, Iskola u. 2. kötô várja a vízitúrázókat.
hasábot mintázó
és cseréppel fedett
képoszlopokéhoz, GYÔRLADAMÉR A közeli Nádas-tó egy Holt-Duna-
de a sarkaihoz illesztett Irányítószám: 9173 Lakóinak száma: 1148 ág maradvány, nádas, sásos, ingová-
oszlopok és a rájuk nyos terület, egyes feltételezések sze-
boruló tetô révén már A következô állomás a szigetközi rint itt folyhatott a falu nevét adó
önálló építménynek úton Gyôrladamér. Gyôr közelségé- Ladom-ér. Más verzió szerint a falu
tetszik, és a valóságosnál nek köszönheti, hogy az 1902-ben nevét az itt birtokos Ladomér eszter-
tekintélyesebbnek tûnik. még csak 17 család lakta falu mára gomi püspök után kapta.
Ez a megoldás szinte vonzó településsé lett. Az egyik vonz- A faluból közelíthetô meg a két
tökéletes védelmet erô a Somos-erdô, amely a fô közle- (egyik magánkézben lévô) horgásztó.
nyújtott a fülkében kedési útról lekanyarodva, a falu köz- A szigetközi út mellett lovasiskola, a
elhelyezett képeknek, pontját – a hajdani urasági magtárból Mosoni-Duna partján kikötési lehetô-
amelyek Szent Vendelt, átépített és az 1960-as években felújí- ség, és kerékpárút teszi teljessé a tu-
Szent Flóriánt, tott templomot – érintve érhetô el. risztikai vonzerôk sorát.
Szent Borbálás és Havas
Boldogasszonyt
ábrázolták. Klasszicizáló DUNASZEG látnivalók között kell említenünk a
formájával, szép Irányítószám: 9174 Lakóinak száma: 1643 XVIII. század elején a Viczay család
környezetével és önálló által épített templomot és a homok-
építészeti megjelenéssel A szigetközi úton továbbhaladva a gödri ún. „kkis képet”, a falu védô-
figyelemre méltó alkotás. Mosoni-Duna egyik kanyarodásában szentjének emlékoszlopát.
fekszik, feltehetôen innen – a Mosoni- A falu Gyôr felôli bejáratánál, a
A Rezeda népzenei együttes Duna kiszögellésérôl – kapta nevét. A sportpálya mellett, nagy szabadtéri
épülete hívja fel a figyelmet, bár pala
fedi, de korábbi nádtetejérôl megôriz-
te nevét: nádas diszkó. Vele szemben,
a gáton túl van a csónakosok egyik pi-
henôhelye. A közeli galériaerdôvel kí-
sért homokos part mellett halfôzô
építmény, padok, asztalok várják a
vízitúrázókat. A strandtól felfelé a Du-
nán a Bolgányi-hídig egy 2 km-es er-
dôs partszakaszon, kiválóan lehet hor-
gászni. A faluban a templom felé ka-
nyarodva a vidék peremén egy újabb
2,5 hektáros horgásztóhoz érünk.
A népdalkör és az országos minôsí-
tésû Rezeda népzenei együttes már
sokfelét elvitte a falu hírét.

58
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
ÁSVÁNYRÁRÓ
Irányítószám: 9177 Lakóinak száma: 1967
A település neve és címerének
szimbólumelemei (sólyom és evezô-
lapát) sûrítik a múltat. Az „ásvány” tag
– az egykor önálló falurész neve – vi-
zenyôs területen ásott árkot jelent. A
„ráró” – a másik falurész neve –, mint
a honfoglaló magyarok szent madara
– kerecsen sólyom – a falu kora kö-
zépkori – Árpád kori – eredetére utal.
A Duna Ásványráró fölött rengeteg
szigetet épített, gátat képezve és aka-
dályozva az ágakban hömpölygô víz
levonulását. Ezért gyakoriak voltak a
szigeteket elmosó és a szigetekre tele-
pült falvakat elpusztító áradások. A la-
kók az áradások után új helyet – szi-
getet – kerestek és új templomot épí-
tettek maguknak. Ásvány községnek
már a XIV. században volt temploma,
amelyet Szent András védelmébe
ajánlottak. Ezt a templomot XVII. szá-
zad végén egy szörnyû árvíz elpusztí-
totta. A XVIII. század elején újat emel-
tek és a rommá lett templomból csak
a keresztelôkutat mentették át. Ez a
középkori emlék a mai templomnak
is dísze. A barokk templomot 1820-
ban, majd 1865-ben bôvítették. 1904-
ben oldalhajót építettek hozzá és ezt
követôen nyerte mai eklektikus meg-
jelenését. A rárói falurész temploma
XVIII. századi barokk alkotás.
Lizénákkal tagolt homlokzatát íves
oromzat zárja le, fölötte jellegzetes
barokk torony emelkedik. Mai képe
az 1903-as bôvítés eredménye.
A község délkeleti szélén egy feke-
te nyár tövében álló kálvária a termé-
szet és az emberi alkotás szép harmó-
niáját sugározza. A kálváriát 1738-ban
emeltette Apponyi Zoltán, az akkor
még önálló Ráró birtokosa. Vélhetôen
az akkor a gyôri Karmelita templomot
építô Wittwer Márton alkotása.
A falu határában valóságos vízi labi- Az ásványrárói
rintus és a Duna által épített szigetvi- kálvária
lág fogadja a túrázót. A Dunának kö- egy fekete nyár
szönhetô a falu hírét vivô jellegzetes- védelmében.
ség is. 1308-ban egy domonkosrendi Az fekete nyár a térség
barát ezt írta Magyarországról: „a fo- jellegzetes ôshonos fája
lyók legtöbbjének homokja aranyat volt, de mára alig
hord, ezért aztán az urak állandóan marad néhány példány.
mosatják, termeltetik és gyûjtik az ara- A száz évesre becsült
nyat”. Ilyen hely volt Ásványráró, ahol fa törzsének kerülete
köbméterenként 1 gramm aranyat is 520 cm. A kálváriát
tartalmazott a Duna-parti föveny, ami- 1738-ban emeltette
bôl azután hosszú monoton munká- Apponyi Zoltán,
val mosták ki az aranyszemcséket. Az az akkor még önálló
aranymosók munkájának már csak Ráró birtokosa.
emléke él, amit évente júniusban ren- A mûvészettörténészek
dezett Aranymosó Fesztivállal kíván- szerint vélhetôen
nak megôrizni. az akkor a gyôri
Az erekké zsugorodott ágakat galé- Karmelita templomot
riaerdô kíséri, és a kisebb-nagyobb építô Wittwer Márton
szigeteket is erdô fedi. Az ármentett alkotása. Erre utal
oldalon vizes élôhelyek, kisebb-na- a centrális elrendezés
gyobb holtágak, tavak, morotvák so- és az oszlopfôk
rakoznak. A Duna-ágakon, a zárások megformálása.
és a kôgátak feletti vízfelületeken ki- Azonnal szembetûnik,
tûnô horgászhelyek vannak. A Duna hogy minden
töltésének védett oldalán van a me- megháromszorozódik.
gyei Szövetség 37 férôhelyes horgász- Ez adja az építmény
tanyája (Lásd a tematikus fejezetet!) mondanivalóját.
59

A kápolna HÉDERVÁR
hossztengelyében, Irányítószám: 9178 Lakóinak száma: 1091
a bejárat elôtt álló
hatalmas kocsányos Gyôrtôl 21 km-re, a Szigetköz köze-
tölgyfát a néphit Árpád pén fekvô település. A falu központjá-
fájának tartja, amihez ban található kastély, története azzal
a fejedelem egykor lovát kezdôdik, hogy a XII. században a
kötötte. A 14 m magas magyar király hívására hazánkba ér-
és 710 cm kerületû fát kezett Héder lovag, birtokán várat
a tudósok több mint emeltetett. Ennek maradványait rejti a
700 évesre becsülik, kastélypark végében vizesárokkal kö-
tehát még az Árpád-házi rülvett kis domb. Ettôl néhány száz
dinasztia idején kelhetett méterre Héderváry István emeltette a
ki, vagy ültették. XVI. században a mai kastély magját
A fa földközeli elágazása adó épülettömböt. A négyszög alakú
azt jelzi, hogy önállóan, belsô udvarban emeletes palotaszár-
tehát nem erdôben állt. nyak voltak kôkeretes ajtókkal s abla-
kokkal. A szobákat színes, mázas cse-
répkályhák fûtötték. E korszakot a
A kastéllyal szemben mai várkastély északi szárnya ôrzi. A
a községháza elôtt kastély ma látható barokk összképe a
egy bronz colorádó XVIII. századi átépítés eredménye. Az
bogár lapul a fûben. udvar déli oldalára, a kapu fölé há-
Annak emlékére romszintes szárny került, az északi re-
helyezték el, hogy itt neszánsz palotára újabb emeletet
látták meg elôször húztak. A századfordulón az átépítése
az országban Khuen-Héderváry Károly nevéhez fû-
ezt a bogarat. zôdik és a romantika jegyében tör-
tént.
A barokk homlokzat két szfinx ôriz-
te kapuján át négyszögletes udvarba
jutunk, amelynek közepén hatalmas
platánfa áll. A falba illesztett rene-
szánsz dombormû a XVI. század, a
kapubejárattal szemben lévô barokk
díszlépcsô és a „sala terrena” szép in-
dás festése a XVIII. századból való. A
neogótikus, kôkeretes ablak, valamint
a déli szárny reprezentatív nagyterme,
ma az étteremnek helyet adó vadász-
terem, a századfordulón történô át-
építés emlékét ôrzi.
A közeli Kont-fához történelmi ese-
mény fûzôdik. Az Anjou-házból szár-
mazó, fiú utód nélkül hunyt el. Nagy
Lajos trónját 1387-ben Luxemburgi
Zsigmond foglalta el. A középkori vé-
60
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
res királydrámák és hatalmi harcok,
összeesküvések és kegyetlen megtor-
lások kísérték uralkodását. E harcok
egyik epizódja a faluhoz kötôdik.
Héderváry Kont István itt szôtte ösz-
szeesküvését és innen indult társaival
Budára a király ellen. Szörnyû sors
várt rájuk. A király 32 nemest kivégez-
tetett. A véres megtorlás és a XIX. szá-
zad romantikával átszôtt nemzeti ér-
zése a nem túl jelentôs összeesküvést
a nép szemében az idegen származá-
sú zsarnok elleni nemzeti szabadság-
harccá emelte, és a résztvevôket hôs-
sé magasztosította. A nép az ese-
ményt látható helyhez – az egykor itt
álló hatalmas szürke nyárfához –
kapcsolta, a hagyományt megtartotta,
a fát ápolta. 1911-ben a kései utód,
Khuen-Héderváry Károly, hogy a fát
megvédje a kipusztulástól, köré kis
dombot emeltetett és rá emléktáblát
helyezett. A famatuzsálem elpusztult,
de a hagyomány tovább él: a falu la-
kói új fát ültettek. A fához és a kemen-
ceszerû építményhez további legen-
dák fûzôdnek.
A gyôri és a lipóti út találkozásánál
áll a Boldogasszony templom egyes
források szerint a XIII. században
épült. Más vélemény szerint a XV. szá-
zad elsô felében emelték a gótika je-
gyében. Az egyhajós templomnak
egyenes záródású szentélye és karcsú
tornya volt. A falakat csúcsíves abla-
kok törték át. Díszesen faragott,
csúcsíves kapuzat nyílt a templomba.
A XVII. század végén Héderváry
Katalin a barokk jegyében átépítette,
és a díszes ún. lorettói kápolnával bô-
vítette. (Az itáliai Lorettoban lévô
szent család názáreti háza másolatá-
nak mintájára épült, a magyarországi
kápolnák között ez volt az elsô.) Gaz-
dag oltárán Mária több száz éves fa-
szobrát helyezték el. A századfordu-
lón a lorettói kápolna kivételével a
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG

barokkot lebontották és a gótika je-

gyeit hozták vissza. Ma Khuen-
Héderváry Károlynak köszönhetôen a
középkor szigorúságát árasztó, de a
századfordulón kialakított templom-
belsôbe lépünk. (Kulcs a Kossuth u.
1. számú házban)
A tölgyfa mellett található a Khuen-
Héderváry család felújított kriptája.
„Az mi héja vagyon Szent Mihály
egyházának, azt is csinálják meg jöve-
delmembôl” – hagyta meg Hédervári
Katalin 1681-ben kelt végrendele-
tében. Végakaratát teljesítették és a
Szigetköz egyik legszebb barokk
templomát építették meg, a XIV. szá-
zad derekán épült templom bôvítésé-
vel. 1785-ben, a negyedik átépítés
eredményeként, nyerte mai formáját.
A homlokzat elôtt álló, részletekben
gazdag tornyát Szent Vendel és Szent
Flórián svájci népviseletben álló szob-
rai díszítik. A belsôben a barokk veszi
körül a kisebb, de értékes, középkori
emléket, a vörös márványból készült Szent László aranyozott szobra között A Héderváry-kastély
keresztelôkutat. A nyolc oldalú, góti- Szent Mihály küzd a gonosszal. A
kus medence beszédes alkotás. A kör- Nepomuki Szent János oltáron a szob-
be futó sávon három évszám, és egy rok a hit, a remény, és a szeretet szim-
címerrészlet látható. A hármas halom- bólumai. A jobboldali mellékoltárra a
ból kinövô kereszt azt mondja el, gyôri székesegyház Könnyezô Mária
hogy készíttetôje az ország nádora képét Hédervári János másoltatta.(
volt, mert csak ôk használhatták ezt a Kulcs a Plébánián, Petôfi u. 3.)
címer elemet. Az évszámok közül A falu központjától alig egy kilomé- A 17 hold területû,
csak 1439-hez lehet Hédervári sze- terre a Lickói-híd után, a Vámkerék eredetileg francia
mélyét – Lôrincet – kapcsolni. A gaz- szigetet követôen a vízitúrázók szá- jellegû, de késôbb
dag oltárépítményen Szent István és mára pihenôhely épül. angolparkká átalakított
kastélypark ôshonos
fái mellett találunk
LIPÓT ezért lakói idôrôl idôre új helyen tele- egzotikus növényeket
Irányítószám: 9233 Lakóinak száma: 696 pedtek le. A Falusziget dûlônév vél- is. Ilyenek a tiszafa,
hetôen egy elhagyott település helyét a különféle fenyôfák,
A Szigetköz közepén fekvô faluba a ôrzi a kínai páfrányfenyô
Mosonmagyaróvár-Gyôr útról A templom a XVIII. században vagy az amerikai
Hédervárnál vagy Darnózselinél kell épült barokk stílusban. A belsô érté- tulipánfa. (A kastély
észak felé letérni. kesebb és freskóját a Szigetköz egyik ma elegáns szálló.
„Határát az Öreg-Duna szüntelenül tudós kutatója Maulbertschnek tulaj- A park szabadon
hordja” jellemezték 1796-ban a falut, donítja. Akkor készíthette, amikor látogatható.)

61

A tündérrózsás morotva
DUNAREMETE
A falutól északra Irányítószám: 9235 Lakóinak száma: 237
található tündérrózsás
morotva-tó egy A név eredetét egy hagyomány ôr-
lefûzôdött Duna ág. zi. A falu területén két remete élde-
A pangóvzes morotva gélt, akik pártfogásukba vették a lete-
vizén tündérrózsa, lepítetteket, a Duna szigetére bujdok-
békalencse és hínár él. lókat.
A partközelben sekély Dunaremetén a hajóállomást a két
vizeket szeretô virágokat világháború között alakították ki és a
nádasok ölelik körül. felavatási ünnepségre a községbôl a
A Darnózselire vezetô hajóállomásra vezetô út mindkét ol-
utat szép vadgesztenye
fasor kíséri.
PÜSKI
Irányítószám: 9235 Lakóinak száma: 646.
A név utal a múltjára, a gyôri püs-
pök birtoka volt.
Középkori templomát a törökök el-
pusztították, a XVIII. században
épített templomát 1797-ben egy tûz-
vész tette tönkre. A XIX. században
62
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
Gyôrött a székesegyház freskóin dol-
gozott. Szép a magyaróvári kapucinus
zárdából származó passiókép és a
szószék dombormû faragása.
Lipót igazi turisztikai vonzerejét a
termálfürdô jelenti, melyet több mint
2000 m mélységbôl feltörô, 65°C vizet
adó forrás táplál. Az ásványvíznek mi-
nôsített víz nem csupán a strandolást
szolgálja (2 gyógymedence, 1 úszó-
medence, 1 gyermekmedence áll für-
dôzôk rendelkezésére), hanem ivó-
kúra formájában gyomor- és bélbe-
tegségek gyógyítására, belélegzéssel
idült légzôszervi bántalmak kezelésé-
re is használható. A fürdôhöz a Duna
egyik morotva tava partján árnyas
kemping tartozik. (Tel.: 96/215-
723/16, Fax: 96/215-734)
Ezen kívül panziókban és a falusi
turizmus keretében lehet szállást kap-
ni.
dalán platánfákat ültettek. A minden
évszakban más-más hangulatot árasz-
tó fasor ma is ép és egészséges egye-
dekbôl áll, és vegyszerektôl, törzssé-
rülésektôl védve sokáig szép ékessé-
ge maradhat a kis falunak.
A Duna-ágakon jó horgászvíz talál-
ható. Személygépkocsival járható a
dunaremetei hídtól az Öreg-Duna
partján az 1718-as folyamkilométerig,
illetve a dunakiliti duzzasztóig az
Öreg-Duna parton.
felújított templom elôtt álló szobor ôr-
zi a tûzvész emlékét.
A Püski-Halászi út a Járói-Duna-
ágon vezet keresztül, ahonnan felfelé
a Salamon-erdô, lefelé a Járói-Duna-
ág melléke jelent szép természeti érté-
ket. A nyílt víztükör nádas foltokon
keresztül néhány kisebb gyepfelület-
tel tagolt ligeterdôbe megy át.
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
KISBODAK
Irányítószám: 9243 Lakóinak száma: 392
A XIV. századi oklevelekben a falu
neve még jelzô nélkül fordul elô az
egyetlen szigeten lakók egy falut al-
kottak. 1591-ben viszont már Kis-
bodak alakban fordul elô a település
neve. A Duna áradása elmoshatta a
szigetet és kettéválasztotta az addig
egységes települést, így lett Kisbodak
és Nagybodak/Bodiky. A víz csak el-
választotta, de nem szakította szét
KIMLE
Irányítószám: 9181 Lakóinak száma: 2818
A Mosoni-Duna két partján fekvô
településhez a 10-es útról Mosonma-
gyaróvár elôtt kell letérni.
A falu nevének egykori elôfordulá-
si formája a szláv „kamana” szóval,
ami követ jelent, kapcsolható össze.
Ez is és az egyik falurész – Novák-
puszta – nevében lévô „novák-új
tagn” a szláv eredetet valószínûsíti.
Ha igaz is ez a szófejtés, akkor semmi-
képpen nem hozható kapcsolatba a
falu horvát lakóival. ôk késôbb, a XVI.
századtól kezdôdôen több hullámban
érkeztek. A XVIII. században nevezik
az egyik településrészt – akkor még
önálló falut – Horvátkimlének, a mási-
kat, Magyarkimlének. Az 1966-os fa-
luegyesítés során az egyszerûség ked-
véért a jelzôket elhagyták. Kár, hiszen
így múltjára utaló jelzôtôl is megfosz-
tották a falut.
A horvátkimlei részen – a Duna
jobb partján – álló templomról az elsô
leírás a XVII. századból való, de a
szentély egy-egy gótikus eleme
(csúcsíves ablak) sejteti középkori
eredetét. Mai formáját a XVIII. század-
ban nyerte. A templom mellett Balázs
Árpád fafaragó 1993-ban állított emlé-
ôket. Ezt a politika végezte el, amikor Helytörténészek szerint
a trianoni kastélyban a Dunáz határfo- a bodak szó szláv
lyóként jelölték és Nagybodak a eredetû és nádas-sásos
templommal együtt a határon túlra vízinövényekkel telített
került. Kisbodak pedig itt maradt területet jelöl.
templom nélkül. Az I. világháború Ez kétségkívül illik
után a kisbodakiak a nagybodaki a falu környezetébe.
templomot használták. A II. világhá- A falu határában
ború után egészen 1993-ig templom a Duna-ágon lefûzôdô
nélkül voltak. Akkor szentelték fel a morotvák sorozata
régi elemeket, a modern vonalakat öt- található. A pusztuló
vözô és nagyon szép belsô térkikép- feltöltôdô morotvákban
zésû templomukat. itt-ott lebegô
és gyökeres
hínártársulásokat,
ket Mate Mersich Miloradicsnak, a fa- a parton nádasokat,
lu XIX. századi plébánosának. Az 50 a feltöltôdött
éven keresztül a faluban szolgáló pap területeken
egyszerre volt költô, ismeretterjesztô mocsárréteket látunk
és a horvát kultúra ápolója. Sírja a te- sok szép növénnyel:
metôben található. Egy másik emlék- mocsári és hússzínû
mû a horvátok elsô, vélhetôen 1534- kosborral, szibériai
es letelepedésének emlékét ôrzi. nôszirommal
A templomtól a temetôig vezetô keskenylevelû
utat szép gesztenyefasor az elsô világ- gyapjúsással díszítve.
háborúban elesett katonák emlékét
ôrzi. A fák közé 1993-ban Krem István
és Balázs András fafaragók stációit ál-
lították fel. Faragott stációk Kimlén
63

A közeli Novákpusztán
Andrássy gróf XIX. sz.-i
vadászkastélyát a XX. sz.
elején Mautner Henrik
gyáros építette át.
Az ártéri erdôbôl szép
parkkal körülvett
egyszintes kastély
közvetlenül
a Duna-parton áll
és néhány lépcsôn lehet
a folyóhoz lejutni.
Mellette kemping
és kikötôhely.
Az 1809-es kismegyeri
csata idején Szigetköz
Napóleon csapatainak
felvonulási területe volt.
A Zseli erdô mellett
kanyargó Hidegkúti-ér
partján áll a Francia
kôkép. Az itt elesett
lengyel származású
George Rilovit emlékére
állíttatta felesége.
A falu is saját halottjának
tekintette az idegen
földben nyugvó tisztet.
64
A magyarkimlei Sarlós Boldogasz-
szony templomot összességében
XVII. századi barokk külsô jellemzi,
de az 1992-es felújítás eredményeként
a torony és a szentély között jól látha-
tók a XIII. századi részletek. Az épület
középkori részén lehántották az év-
századok során rárakódó vakolatot,
kibontották, a lôrésszerû ablakok he-
DARNÓZSELI
Irányítószám: 9232 Lakóinak száma: 1583
A szigetközi út mentén, a Középsô-
Szigetközben fekvô község.
Dombhorgason, a Duna-ágak által
körülölelt falu legmagasabb részén
van a temetô, és itt építtette 1440 kö-
rül Héderváry Lôrinc az elsô templo-
mot. Az építtetô személye ezt valószí-
nûsítheti, de írásos bizonyíték nincs
rá. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a
ma látható apszismaradvány temp-
lomhajóját Viczai Jánosné Hédervári
Katalin építtette. Halálakor (1681)
már álltak a falak, de a befejezés fia,
Viczai János nevéhez fûzôdik. 1703-
ban szentelték fel a 18 méter hosszú,
8 méter széles egytornyú, egyhajós
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
lyét, és helyreállították a bélletes ka-
pubejáratot. (Plébánia Kossuth út. 2.)
A 10-es útról Kimle irányába letérve
a fô út közelében közvetlenül a Duna-
parton, galériaerdô ölelésében egy
másik kemping található. Csónakki-
kötô, ivóvíz, büfé, meleg vizes zu-
hanyzók asztalok, padok várják a tú-
rázókat. (Lásd a tematikus részben!)
barokk templomot. A Duna áradásai
ismételten megrongálták, a XIX. szá-
zadban egy tûzvész a teljes tetôszer-
kezetet és boltozatot elpusztította.
1965-ben. a restaurálás során az ap-
szist felújították, és szemléletes mó-
don jelölték a XVII. századi barokk
templom alapfalait.
A hajdan különálló, de a történelem
során fokozatosan összeépülô két fa-
lu, Darnó és Zseli lakói – hogy együ-
vé tartozásukat kifejezzék –, közösen
szorgalmazták a régi, sokat szenve-
dett, a falu fô utcájától távol fekvô
templom helyett egy újnak megépíté-
sét. A tervek már 1914-ben készen
voltak, de csak 1929-ben kezdték épí-
teni, és 1930-ban szentelték fel. Az
építés ideje jól leolvasható neogótikát
idézô homlokzatáról. Két toronyszerû
forma közül tör fel a magas, gúlasi-
sakban végzôdô torony. A homlokza-
ton függôlegesen végigfutó vakolat-
dísz, a hosszú ablakok és a csúcsíves
díszítés szinte megnyújtja a tornyot.
(Felszabadulás út. 66.)
A helyi védettségû Zseli erdô mel-
lett kanyargó Hidegkúti-ér partján áll
a Francia kôkép, katonai emlékosz-
lop.
Az iskola épületében a helytörténe-
ti kiállításon tablók sora vezet végig a
víz adta, és a vízhez kötôdô életen.
Egy-egy fotó rövid, tömör, a képekkel
együtt mégis szemléletes és szinte minden
fontosat eláruló szöveg ad tájékoztatást.
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG

Az elsô tábla a víz áradásaihoz igazodó és használati tárgy (cserépedények, a ken-

azzal dacoló építkezést mutatja. Termé-
szetesen a leggazdagabb képanyaga a ha-
lászatnak és a sajátos szigetközi szarvas-
marha-tenyésztésnek van. A legérdeke-
sebb az aranymosást mutató tabló. Megis-
mertet az egyszerû eszközökkel, az arany-
mosópaddal, a melencével és a fárasztó
monoton munkával. A fotókat néhány
derfeldolgozás eszközei) és makett (arany-
mosópad, paticsfalú ház) egészíti ki.
Információ: Dr. Karácsony István, Dó-
zsa György út 18., Tel.: 96/231-075,
Általános Iskola, Bem tér 3.
Tel: 96/215-615
A falu nyugati peremén horgásztó
és pihenôhely található.

MÁRIAKÁLNOK dás többször el-

Irányítószám: 923 Lakóinak száma: 1374 öntötte, de még-
sem a víz, hanem
A „kálnok” szó szláv eredetû, és 1873-ban tûz
nádas, sásos mocsári rétes, sáros terü- pusztította el. A
letet jelent. Ez a név kétségkívül fedi a mennyezet lesza-
földrajzi környezetét. A falunak van kadt, az oltárkép
német neve is Gahling. A török hábo- elégett, de a Má-
rú után a színmagyar Szigetközben ria-szobor – újabb
csak egyedül itt telepedtek le néme- csodás elem –
tek. A németek letelepedése és a kö- csak megpörkö-
zelben található forrás csodakútként lôdött. Közben a
való tisztelete következtében erôsö- kis kápolna neves
dött a Mária-kultusz és ezért kapcso- búcsújáróhellyé
lódott a Mária elôtag a „kálnok” szó- vált. Évente több
hoz. A kicsi, de annál ismertebb ká- tízezren zarándo-
polnát is ez a Mária-kultusz emeltette, koltak el gyógy-
ezért fûzôdött több csoda a kápolná- ulást keresve. Ezt
hoz. Az egyik szerint: 1529-ben a tö- tudva az már nem
rök elôl visszavonuló keresztény sere- is csoda, hogy a
gek itt megpihentek, és a forrás cso- következô évben
datevô ereje folytán a katonák sebei új kápolna védte
behegedtek, a betegek meggyógyul- a tûztôl megme-
tak. Majd újabb csoda történt: egy nekült Mária-szobrot. A máriakálnoki
kálnoki halász hársfából faragott Má- A középtornyos egyhajós épületet kegykápolna
ria-szobrot talált a forrás vízében. A 1874-ben emelték a kora középkori
halász a forrást és a szobrot védendô román építészet stílusjegyeinek fel-
kis építményt emelt. Ezt a fia kápolná- használásával. Jellegzetes román elem
vá bôvítette, mint remete lakott mel- a bélletes kapu, amit pillérek tesznek
lette. A kis kápolna helyére a Viczay hangsúlyossá. A pilléreken szobrok
János, a falu földesura, 1643-ben hálá- állnak, a kapu felett erkélyes lezárás.
ból nagyobbat emeltetett. Történt A homlokzaton jellegzetes neoromán
ugyanis, hogy vadászat közben mesz- vakolatdíszítés fut végig. Az egyszin-
sze betévedt az ingoványba, és csodá- tes torony homlokzatát a romanikára
nak köszönhetôen menekült meg. Az jellemzô íves ablakok törik át. A belsô
ártérben fekvô kis építményt az ára- is a historizmust idézi. A szentély

65

A máriakálnoki templom boltozatának kék egén csillagok ra-
szentélyének dísze a – gyognak. Középen szép szabadon álló
hagyomány szerinti oltár látható. (Kulcs a plébánián,
halász által talált – Templom u. 4.)
víztôl-tûztôl A Mosoni-Duna ágát hol keske-
megmenekült Mária nyebb, hol szélesebb galériaerdô kí-
szobor. A szobrot séri. Halászi felé a Duna-parton lévô
a tûzvész után átfestették és a Holt-Duna-ág melletti égererdô
és a kisded koronát, védett természeti érték.
Mária koronát, ezüst Ahol a halásziba vezetô út érinti a
jogart és arannyal áttört Dunát a falu peremén csónakkikötôt
brokát köpenyt alakítottak ki, a pihenôhelyen asztal,
kapott.
Oromfalas paraszt barokk HALÁSZI
házak Halászi központjában Irányítószám: 9228 Lakóinak száma: 2960
Mosonmagyaróvártól 5 km-re, a
Mosoni-Duna partján fekvô község.
Címere és neve hordozza a múltját: la-
kói a magyaróvári uradalom halszállí-
tói voltak. A XVI. sz.-ban mezôvárosi
kiváltságot nyert és ezzel a ranggal
harmonizál a falu központjában feltû-
nôen nagy templom. Barokk homlok-
zatával egyezik a belsô is. Oltárképét
valószínû Maulbertsch-tanítványok
festették, amikor a mester a gyôri szé-
kesegyház képeit készítette. Figye-
lemre méltó a finom vonalú szószék.
(Kulcs a plébánián, Kossuth u. 49.)
66
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
pad, fôzô-sütôhely, nyáron WC várja
a túrázókat. A falu határában a bánya-
tavak kitûnô horgászvizet jelentenek.
Egy teljesen új lovas centrum tele-
pülés határában fekszik. Az 50 boxos
istálló mellett rendelkezik díjlovagló-
és ugrópályával, egy 24x65 m-es fe-
dett lovardával.
Étkezési és szállás lehetôség is
adott az épülethez tartozó büfében és
panzióban. (Kossuth u. 23., Tel./fax.:
96/208-054)
A templom tövében álló két ház a
régi építészetet ôrzi. A Szigetközben
hosszú évszázadokon át a sárral be-
vont, vesszôfalú házakat a kiemelke-
désekre építették és náddal fedték. Ez
az építkezési mód dacolt az árral, a
víz levonulása után a vesszôfonatra is-
mét sarat vertek, kimeszelték és ment
tovább az élet.
A XIX. században a tégla megjele-
nése és a folyószabályozás változást
hozott, miközben a világ is kinyílt a
kis falvak elôtt. A városok barokk épí-
tészetébôl mintát kaptak, ha szeré-
nyebben is, de követték a városok ba-
rokkos építészetét. A homlokzatot
íves oromzattal díszítették és hullá-
mos vonallal zárták le. A soros elren-
dezés, tehát a szoba, konyha, kamra
sorrend, és a nyeregtetô megmaradt,
de a nyitott tûzhelyt kémény, a nádfe-
dést a cserép váltotta fel.
A másik nagy változás napjainkban,
az 1950-es évek árvizei után követke-
zett be. A még hagyományos gazdál-
kodást is folytató lakosok, a városi
életmód kellékeit kívánták bevinni
házaikba.
A kisvárosokra jellemzô négyszög-
letes telkeken már nem téglalap ala-
pú, hanem a több funkciót is befoga-
dó négyzetes házakat építettek. A so-
ros elrendezôdést felváltotta az össze-
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
tett forma, a nyeregtetôt pedig a sátor-
tetô. Amit nem vittek el az árvizek, azt
elvitte az 1945 után bekövetkezett
életforma változás.
A Duna-parton vízi sportcentrum
van kialakulóban. A futballpálya nya-
ranta táborozóhely, mellette motor-
DUNASZIGET
Irányítószám: 9226 Lakóinak száma: 1481
A Nagy-Duna partján fekvô község
a Felsô-Szigetközben, Halászitól 8
km-re.
Nevét hiába keresnénk középkori
dokumentumokban. Új település, bár
régi gyökerekkel bír. Az Öreg-Duna
vagy Nagy-Duna szigetek sokaságát
építette. A vizek közé szorult telepü-
lések állattartó népe a nagyobb szige-
teken vert tanyát, minden falunak
megvolt a maga „szigete”. A Szlováki-
ába szakadt csallóközi, Vajkának
Cikolasziget Tejfalunak Tejfalusziget,
Doborgaznak Doborgazsziget. Ami-
kor még az egységes természetföld-
rajzi és kultúrtörténeti tájat, a Sziget-
közt és a Csallóközt az államhatár
nem választotta el, egy sajátos telepü-
lésforma, egy Duna menti tanyavilág
alakult ki. Az állandó településekrôl
nyaranta a csordát a Duna-ágakon át-
úsztatták, és ôszig ott élt ember és ál-
lat egyaránt. Így lassan-lassan ott is
megvetette a lábát az ember, az állat-
tenyésztés mellett megjelent a föld-
mûvelés, egyik-másik sziget közigaz-
gatási központtá vált, iskolát kapott,
és megindult a faluvá válás útján. A
DUNAKILITI
Irányítószám: 9225 Lakóinak száma: 1750
A Felsô-Szigetközben fekszik, nem
messze onnan, ahol a Mosoni-Duna
csónak-kikötô, csónakkölcsönzô, a
parton szabad strand, híres vendéglô-
vel. A település módszeresen készül
az idegenforgalomra. Számosan be-
kapcsolódtak a falusi turizmusba. Fa-
lunap és Duna-parti vigasságok jelen-
tik a programot.
trianoni határmegvonás önállósította
a szigeteket, de ezek nagysága beha-
tárolta az életteret és a „szigetlakók”
egyre közelebb kerültek egymáshoz,
amit a politika is tudomásul vett. „Mosonmagyaróvár
1968-ban találó nevû Dunasziget né- Balatonjának” nevezik
ven egyesítették a szigeteket. a dunaszigeti
Ma új településkép és gazdaság van folyóágakat
kialakulóban. Az ártéri erdôk kísérte
Duna-ágban a víz lassú áramlása, cse-
rélôdése és gyors melegedése kedve-
zô feltételeket biztosít a nyári strando-
lóknak, horgászoknak, a városból vi-
dékre menekülôknek.
kiszakad az Öreg-Dunából. Középko-
ri település, de abból a korból nincs
emléke, és mai faluképe a századfor-
dulóról, vagy éppen a legújabb kor-
ból való Az 1634. évi vizitáció szerint
67

a falu „kis kerek temploma bolthajtá-
sos, fala erôs, valami régebbi szen-
télyre utal. Midôn a törökök elfoglal-
ták Gyôrt ôrhely lett. Szentségháza a
falban.” A víz és a török háborúk
pusztította templomot a XVIII. század
elején Illésházy gróf, barokk stílusban
építette újjá. A Pálffy grófok 1910-ben
szinte teljesen átalakították. A régibôl
csak a homlokzat maradt. Az építész a
kor stílusának megfelelôen a közép-
kor stílusjegyeihez nyúlt vissza, és jel-
legzetes neogótikus templomot alko-
tott. A támpillérekkel erôsített, kes-
keny ablakokkal áttört félköríves
szentély, az oldalhomlokzat rózsaab-
lakkal díszített ikerablakai a gótikát
idézik. A templombelsô mindezzel
harmonizál. A szentély kváderköve-
ket utánzó festése, a szárnyas oltárra
emlékeztetô neogótikus oltár, a falu
A neogótikus templom fogadott szentjeit ábrázoló színes
üvegablakok jól illeszkednek a külsô-
höz. A derût árasztó világos falak Már-
ton Lajos festômûvész munkáját di-
csérik. 1999-ben helyezték el Dr. Bat-
thyány Lászlónak, a szegények orvo-
A duzzasztómû sának – aki a közeli kastélyban szüle-
Dunakilitinél tett – mellszobrát. (Plébánia a temp-
68
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
lom mellett. Kossuth L. út 79.) A Bat-
thyány kastély könyvtárát és bútorza-
tát a háború idején nagyrészt eléget-
ték. 1949-tôl az épületben iskola mû-
ködik. Az 1957-es felújítás során az új
funkciónak megfelelôen a belsô térel-
osztáson módosítottak, de egykori
külsô megjelenését megôrizték” (Kos-
suth L. 92.)
Csaknem összefüggô erdôtömb van
a Duna hullámterében Dunakilititôl
Dunaremetéig. Itt fôleg nemes nyára-
sokat, füzeseket találhat a szigetrôl
szigetre vándorló turista. Jelentôs
nagyságú galériaerdôk kísérik a Mo-
soni-Duna kanyargását, melyekben
fôleg kemény lombos fafajok (kôris,
tölgy, szil), fenyvesek, hazai és ne-
mes nyárasok találhatók.
A Gyümölcsös út vezet ki a Duna-
kiliti duzzasztómûhöz. A duzzasztó-
mû turisztikai látványosság is, csak
vezetôvel látogatható. Videofilm vetí-
tés (A vízivilág változása a Szigetköz-
ben), tájékoztató a duzzasztó mûkö-
désérôl, majd a technikai folyosó, a
reteszfolyosó, az injektáló-és a szerviz
alagút valamint a turbina tér megte-
kintése jelenti a programot. (Informá-
ció: A Szigetközi Falusi Turizmus
Egyesület: Tel./Fax: 96/210-088
Turinform Iroda: Tel.: 96/208-161)
A Duna Dunakiliti és Dunasziget
között számtalan szigetet körülölelve
áramlik. A nagyon szövevényes ág-
rendszer kitûnô túrázási lehetôséget
kínál. Az ágak csak többszöri áteme-
léssel hajózhatók ezért csak könnyû
csónakkal lehetséges Ajánlatos veze-
tôt kérni. Csónakok bérelhetôk. A
duzzasztómû látogatásához túraprog-
ramok is kapcsolhatók. Információ és
igénybejelentés: Duzzasztómû: Tel.:
96/224-070 vagy 96/224-115
A Gyümölcsös útról érhetô el a
Kisrévi-Duna-ág, ahonnan a zátonyi
zsilipig 8-10 km horgászvíz található.
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG

ÖTTEVÉNY
Irányítószám: 9153 Lakóinak száma: 2586

A 10--es út mentén Gyôrtôl 15 kilo-

méterre fekszik. A fô közlekedési út-
nak egyaránt érezte átkát és áldását.
Ez utóbbinak bizonyítéka az utolsó
évtizedben a település társadalmában
végbemenô átrendezôdés. Megnöve-
kedett a kereskedelemben, szolgálta-
tásban, idegenforgalomban dolgozók
részaránya, ami mindenképpen a mo-
dernizálódás jele. Ez tükrözôdik a fa-
luképben is. A rendezett utcákon és
parkosított tereken sok a magánszál-
lást jelölô tábla.
A Mosoni-Dunát a Mosoni-síkság-
hoz csatlakozó magasabb térszín kísé- legmodernebb gazdálkodást folytat- Az öttevényi kastély
ri, ezért nem tud a Rábca egyenesen a ták. E gazdagságnak és szemléletnek ma Kastélyszálló.
Dunába torkolni, és „vonszolódik” az eredményeként egymást követôen A fôút mellett egy
Gyôr felé. A két folyó gyakori kiönté- épültek a kastélyok és a kúriák; a Sina gondozott kertben
seire vezeti vissza a hagyomány a falu báróé Mosonszentmiklóson, a álló tömbszerû,
nevét: Öntés - Öntevény - Öttevény. A Héderváryaké Héderváron, Öttevény- ám a hatalmas
múlt században Öttevény- szigetnek en a Földváry- kastélyt. 1872-ben ablakokkal
nevezték. A Duna itt hatalmas mean- emelték. A Földváry családtól, a ma- és lizénákkal tagolva
dert írt le, ekkor a falu még a Sziget- gyar külügyet több éven át irányító mégis könnyednek
közhöz tartozott. Késôbb a folyó ka- Csáky család kezébe került a kastély. tûnô épületet
nyarulatát levetélte, és Öttevény a Mo- A II. világháborút követôen már a tel-
soni-síkság települése lett. A Kisalföld jes pusztulás fenyegette, amikor az
szívében, közel Bécshez a szélesen 1990-es évek elején kastélyszállóvá
terpeszkedô lapályon a XIX. sz.-ban alakították. (Lásd: praktikus informá- A Tündérvár monda
Magyarország legnevesebb családjai a ciókban a Kastélyszálló címû fejezet) az egykori limes
ôrtornyának
maradványához kötik.
KUNSZIGET falu történetét is elmeséli. A pajzs fe- A római emlék
Irányítószám: 9184 Lakóinak száma: 1184 letti rajz az egykori limes ôrtoronyra, a feltáratlan, a monda
hasított pajzs bal felsô mezôje a dunai lassan homályba vész,
Öttevénytôl pár km-re, a Mosoni- hajómalmokra utal, az alsó mezô a a húsvétkor kevés
Duna partján fekvô falu, ahonnan a Héderváry család címerébôl való. A helyen szokásos
Bolgányi hídon juthatunk át a Sziget- jobb mezô alakja a máglyán megége- Krisztus-keresés egyre
közbe. A település a szomszédos tett Szent Lôrinc, a templom védô- ismertebb és vonzóbb
Öttevény falu része volt és késôbb szentje. Látnivalója a Szent Antal-ká- lesz. Érdekes, szép,
vált önállóvá. Mai nevének elsô tagja polna. Az 1830-as év pusztító kolera- akár turistacsalogató
a kunsági telepesekre, a második pe- járványa sok áldozatot követelt, és az is lehet az elô –
dig a Duna menti fekvésre (Mosoni- áldozatokra emlékezve emelték a kis énekesek vezette,
Duna-ágai által közrezárt sziget) utal. kápolnát. (Kulcs a kápolnával szem- gyertyás körmenet
Az elmúlt években alkotott címere a ben lévô házban.) a falun keresztül.

69

Mosonszentmiklós barokk MOSONSZENTMIKLÓS
katolikus temploma Irányítószám: 9154 Lakóinak száma 2443
A 10-es úttól 6 km-re fekszik és
Öttevénynél kell letérni.
A község közepén emelkedô dom-
bon épült temploma a 47 méter ma-
gas tornyával és a mellette álló két ká-
polnával szép látványt nyújt. A jobb
oldali, a Szent Kereszt kápolna - a
XVI. században épült. A bal oldalit
1929-ben az elsô világháború halotta-
inak emlékére emeltette a falu lakos-
sága. A közöttük égbetörô és karcsú
LÉBÉNY
Irányítószám: 9151 Lakóinak száma: 3042
A magyar Gyôrtôl 26 km távolságra, az 1-es
közlekedésügyért sokat fô közlekedési út, illetve az autópá-
tevô Sina báró kastélyát lya-leágazás mellett, a Hanság és a
a Wenckheim család Mosoni-síkság határán fekvô telepü-
szerezte meg, akik rossz lés. Addig, amíg a szomszédos Moson-
gazdának bizonyultak. szentmiklós neve idôrôl idôre válto-
A kastély lepusztult, zott, Lébényé 1208 óta állandó és ak-
majd elbontották, kor Libinként íródott. A régészeti lele-
a hozzá tartozó szép tek tanúsága szerint az Árpád-kori te-
parkot felparcellázták. lepülés központja a Bille-dombon
A gazdag faállományból volt, ahonnét 32 veremházat, 62 kül-
csak két tiszafa maradt. dô kemencét, tárolóvermeket és 6 ku-
70
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
torony rejti a templom egyik értékét, a
XVIII. századi osztrák mesterek által
készített órát. A bejárat fölött az épít-
tetô gróf Zichy Ferenc gyôri püspök
címere látható. Az ajtón belépve az
egyhajós térben az érett barokk fo-
gad. A szobrokkal díszített fôoltár ké-
pe Szent Miklóst, a falu védôszentjét
ábrázolja. Valószínûleg bécsi mester
készítette a díszes mellékoltárokat és
a rokokó faragásokkal dúsan ellátott,
erôsen tagozott szószéket. A gazdag
rokokó díszítésû orgona festése is a
márványt utánozza. A diadalív görbü-
letében az egyik oldalon a Szent csa-
lád, a másikon Szent Ferenc oltár áll.
A szószék és az oltárképek 1775-ben
készültek, a Jézus keresztelése szo-
borral lezárt vörös márvány kereszte-
lôkút 1780 körüli alkotás.
A bal oldalon találjuk az aranyozott
és márványutánzatú festett szószéket,
feljáratán négy evangélista szobrával.
A boltozat képeit a két világháború
között Pandúr József festette. A máso-
dik világháború rongálásait a falu szü-
lötte, Samodai József javította. Az ô
mûve az egyik kupolán a Magyarok
Nagyasszonyát, a másikon pedig
Urunk színeváltozását ábrázoló kép is.
tat bontottak ki a régészek. Több ve-
remházban találtak csak a Kisalföldre
jellemzô melegedôberendezést, az
ún. „fûtôgödröt”. Egy 1585-bôl való
feljegyzés szövegében, mint csepp-
ben a tenger tükrözôdik a falu élete.
„Barmas (Bormász) 14 jobbággyal, 2
kerek malommal, Libent 1 tó, Barát ta-
vának hívják, jó halászóhely, ritje (rét-
je) bôséggel vagyon, de erdei is na-
gyon jó.” A hadak útján fekvô falu so-
kat szenvedett a háborúktól. 1529-
ben a Bécs ellen támadó törökök fel-
perzselték, 1683-ban újból, 1841-ben
egy hatalmas tûzvész pusztította.
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG

A falu fôterén áll a Dunántúl ro- apszisokon láthatunk ívsoros párká-

mán kori építészetének egyik szép és nyokat, amelyek hullámzása némileg
jelentôs emléke, a Szent Jakab-plébá- oldja a szigorú formarendet.
niatemplom. Bár sokat szenvedett, de A díszítôkedv a kapukra koncentrá-
máig ôrzi XIII. század elején nyert for- lódik, amelyek lépcsôzetes bélletet al-
máját. Története 1208-ig nyúlik vissza, kotva törik át a vastag falat. A szigorú
ekkor nyert ugyanis királyi megerôsí- fôhomlokzat csupasz, sík falai éles
tést a Gyôr nemzetségbôl való Pot is- kontrasztot alkotnak a fôkapu plaszti-
pán adománya, amellyel birtokán kus oszlopaival, finoman faragott dús
bencés szerzeteseket telepített le és növényi ornamentikájával, a bimbós
apátságot alapított. A lébényi apát cí- fejezetekkel, a Jót és a Rosszat meg-
me a mai napig él az egyházi hierar- személyesítô karakterfejekkel. A déli
chiában. A kolostor és ma is álló kapun – amely az egykori kolostorba
temploma néhány éven belül elké- nyílott – mindezek kiegészülnek egy
szült. Pot ispán példája nem egyedül- szigorúbb, geometrikus motívummal A XIII. században épült
álló. A XII. század végétôl kezdve az az ún. normann pálcadísszel. lébényi templom
egyre hatalmasabb fôurak sorra ala-
pítják a lébényihez hasonló ún. nem-
zetségi monostorokat, amelyek te-
metkezôhelyül szolgálva nemzetsé-
gük tekintélyét és gazdagságát is rep-
rezentálták. Az e csoportba tartozó
templomok – Ják, Türje, Zsámbék,
Mórichida-Árpás – felépítése közös
vonásokat mutat: háromhajós, bazili-
kális elrendezés (a világítást a mellék-
hajók fölé magasodó fôhajó falába vá-
gott ablakok biztosítják) nyugati
toronypárral, kegyúri karzattal.
A korai középkor embere az anyagi
világban, amely a Gonosz csábítását
hordozta, legyôzendô, megzabolá-
zandó erôt látott. E zord szigorúság
szelleme hatja át a lébényi templomot
is. A legelemibb mértani formákból
egy áttekinthetô, világosan tagolt
épületet hoztak létre: a fô- és mellék-
hajók lépcsôzetes tömegéhez nyuga-
ton a tornyok hasábjai, míg keleten a
szentélyek félhengerei kapcsolódnak.
A tetôzet is hasonlóan egyszerû for-
mákat mutat (a jelenlegi toronysisa-
kok XIX. századiak). A szépen met-
szett kváderkövekbôl álló fal nagy, si-
ma felületeit kisméretû, félköríves zá-
ródású ablakok és karcsú falpillérek
tagolják. Csupán a tornyokon és az

71

Az épület belsô tereit ugyanaz a
szellem hatja át, mint a homlokzato-
kat. Világos, áttekinthetô rendben
kapcsolódnak egymáshoz az elôcsar-
nok – felette a karzat – , a hajók és a
diadalívvel elválasztott szentélyek ap-
szisai. Itt is – miként a külsôben – a
nagy, sík, felületek uralkodnak. Ezt
csupán a fal alsó zónáját áttörô árká-
dok plasztikus tagolása élénkíti: a bél-
letes íveket fél oszlopokkal tagolt pil-
lérek hordozzák, a kapuzatokhoz ha-
sonló megoldást eredményezve. A
pillérekrôl egy-egy fél oszlop indul a
magasba, amelyekhez egykoron a
boltozatok bordái csatlakozhattak.
Így egy, a falakat és a boltozatot egy-
ségbe fogó tagolási rendszer jött létre.
Errôl ma már csak a toronyalj adhat
képet, mivel a hajókat újkori boltoza-
A lébényi templom tok fedik. Egykori berendezésébôl
kapujának pálcadíszes sem maradt mára semmi, az oltár,
béllete akárcsak a kapu timpanonjának (ív-
mezejének) mozaikja, XIX. századi.
(A templomban többször koncertezik
a negyedszáz éves Haydn-kórus. (A
templom napközben nyitva, bejárat
A Mosoni-síkság az oldalajtón.)
a Mosoni-Duna ártere A templomhoz közeli római katoli-
és a Fertô-Hanság kus plébániát a régi középkori kolos-
medence között, torépület lebontásával alakították ki,
nyugatról, a már barokk stílusban. A XVIII. század vé-
Ausztriában található gén épült evangélikus templomban
Parndorfi-mezôtôl, szép, barokk oltárt láthatunk. (Kulcs a
kelet felé húzódó, templom melletti lelkészi hivatalban.)
és egyre keskenyedô Köztéri emlékei közül a Szent Fló-
kistáj. Szinte minden rián-szobor és a Hunyadi u. 1. számú
falunak van valamilyen ház falában elhelyezett Nepomuki
jellegzetes csábereje, Szent János szobra mellett a templom
egy szép templom elôtti I. világháborús emlékmû és az
vagy egy-egy csillogó utóbbi idôben a II. világháború áldo-
horgásztó. zatainak szép vonalú emlékmûvét
Ezt a térséget a Gyôrbôl kell megemlítenünk.
induló és a határ felé Lébénynek két táj, a Mosoni-síkság
vezetô 10-es út mentén és a Hanság biztosított megélhetést. A
járjuk be, és errôl Hanság, a Rábca a pákászoknak, halá-
teszünk kitérôket. szoknak, gyékényfonóknak; a közel-
72
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
ben húzódó réteken pedig hatalmas
marhacsordákat legeltettek. Az így ki-
alakult egyéni jelleget magán viselô
állattartó és földmûves kultúra hasz-
nálati tárgyai a lébényi tájházban te-
kinthetôk meg. Sok eszköz a mai em-
ber számára már szinte teljesen isme-
retlen.
Nyomon lehet követni, hogyan változott
az idôk folyamán az igás állat után kötö-
zött eke formája, hogy néz ki a Hanságban
munkára fogott lovak számára készített
fülvédô, amely a szúnyogok és kisebb ro-
varok ellen védte a jószágokat. Bemuta-
tásra kerül a kenderfeldolgozás néhány
eszköze, melyek segítségével lenbôl, ken-
derbôl elkészült a leányok stafírungjába
való, szépen szövött törülközô, vagy dí-
szes abrosz.
Lébény, Fô u. 47. A kiállítás megtekint-
hetô: kedd, csütörtök, szombat, vasár-
nap 10-16 óráig.
Lébény határában, a Fehér-tó felé
haladva találjuk az ún. „forrástavakat”.
Ez egy természetes úton létrejött tóso-
rozat, amelynek partján sátorozásra
kijelölt terület található. Fürdés, lo-
vaglás, horgászás kínálkozik idôtölté-
sül. Különösen tavasszal nagyon szép
látványt nyújt a több, mint 100 hektár-
nyi egybefüggô keményfa (tölgy, kô-
ris, szil) ligeterdô a Bormász-Tárnok-
réti út mentén. Az erdô még ôrzi jel-
lemzô fafajait, a tölgyet, gyertyánt és
jellegzetes elemként a vadcseresz-
nyét. Az erdô értékét és tavaszi szép-
ségét elsôsorban lágyszárú növény-
társulások adják: a hóvirág, a tavaszi
csillagvirág (kikerics), az ibolya, a
pettyegetett tüdôfû, az odvas keltike
(zsibavirág), a bogláros szellôrózsa és
a gyöngyvirág.
Az erdôt Magyarország vegetációre-
konstrukciós térképén, valamint az
európai rangú és szintû flórakatalógu-
sokban mindig bejelölik. Ez bizonyít-
ja országos, sôt nemzetközi értékét.
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG

Ott, ahol két forgalmas útvonal találkozik és folyón halad keresztül, ott vár épül Az óváros egy-egy
és város születik. Ezt példázza Mosonmagyaróvár. A dél-német területekrôl épületének homlokzata
Pannóniába, valamint a Cseh-medencébôl a mediterrániumba futó útvonalak mögött elénk tárul
találkozása, a malmokat hajtó és várat védô folyóvizek (Lajta és Duna), a termé- a történelem:
keny föld (Mosoni-síkság) mind-mind, gazdaságának alapját jelentik és ezek az egyikben az osztrák-
magyarázzák történelmi múltját. A szabályos alaprajzú vár, gondozott környe- francia békekötés
zetével, finom ritmusú homlokzatával ma a tudománynak ad otthont. A várhoz a napóleoni háborúk
simuló óváros képe egykori kereskedôinek és iparosainak építôkedvére és igé- idején, a másik
nyességére emlékeztet. Zárt utcasor, múltat hordozó homlokzatok, stílusok vál- erkélyérôl Kossuth
takozása a szerényebb és díszesebb barokktól a klasszicizmuson át az eklekti- Lajos szónokolt
káig – ez tárul az utcán sétáló elé, s itt-ott elôtûnik egy-egy gyöngyszem. Egyik- 1848-ban,
bôl szálloda, a másikból múzeum lett, bizonyítandó: mindkettôre egyformán a harmadikban
gondja van a városnak. Széchenyi Istvánt
választották a megyei
rendek országgyûlési
MOSONMAGYARÓVÁR a két északi torony beleolvadt az épü- követükké.
Irányítószám: 9200 letbe A Malom-csatorna fölött átveze-
Lakóinak száma: 29.880 tô régi felvonóhíd helyén tömör mell-
véddel ellátott téglahídon jutunk a
A város településképét is a fekvés várkapuhoz. Ez a 10 m hosszú, don-
és a történelem során egymásra épülô gaboltozatos, alagútszerû építmény Az óvári vár
rétegek határozzák meg. Ôrhely a Li-
mes mentén Ad Flexum néven; ispán-
sági székhely az államalapítás után;
végvár a török idôkben és virágzó
céhesipar színhelye a középkorban
(Magyaróváron). Nemzetközi hírû ga-
bona- és marhavásárok színhelye a
XVIII. századi Mosonban, és virágzó
gyáripar a XIX. században. Ezek em-
lékeivel találkozunk sétánk során.

SÉTA AZ EGYKORI
MAGYARÓVÁRON
A békés környezetben elôtûnik a
múlt: a hatalmas várfalak maradvá-
nya, a védelmet szolgáló Lajta folyón
átvezetô híd és ôrzésére rendelt ôrto-
rony, emlékeztetik a látogatót, hogy
az egyik legjelentôsebb végvár terüle-
tén jár.
A négyszög alaprajzú óvári várat
római épületek maradványaira építet-
ték, még a XVII. században barok-
kizálták. Egykori négy saroktornya
közül csak kettô látszik, mert 1810-
ben a második emelet ráépítése során

73

A Hanság élôvilága címû vezet a várudvarba. Boltozatának zá-
kiállítás részlete róköve, a gótikus ülôfülkék és a ka-
puôrség egykori ôrszobái az építés
korát (XV. század), és hajdani szere-
pét is elárulják. Mars egykori erôssége
a XIX. sz. elejétôl a tudománynak ad
otthont. A belsô várudvar falain kör-
ben az intézet neves személyeinek
dombormûvei emlékeztetik a látoga-
tót, hogy az agrártudományok oktatá-
sának színhelyén jár.
A várban, pontosabban az egyetem
Utcakép épületeiben, gazdag gyûjtemények
Mosonmagyaróváron kaptak helyet.
74
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
A leglátványosabb a Hanság gazdag élôvi-
lágával ismertet meg. Egy nagy diaráma a
természeti tájat idézô környezetben mu-
tatja be a gazdag állatvilágot. A terepet ter-
mészetesen a vízimadarak uralják a hal-
evô kárókatonáktól a bíbicen át a fokozott
védelmet élvezô gémfélékig és kócsago-
kig. Természetesen nem hiányozhat a ki-
állításról a terület egyik különlegessége, a
túzok sem, ami Európa legnagyobb testû
futómadara és ma már csak igen kevés he-
lyen fordul elô. A diarámához vezetô fo-
lyosó nagyméretû üvegszekrényeiben
szintén madarakat látunk, de ôk a ligetek-
ben, erdôkben élnek: a ragadozó sólyom-
alkatúak és vágómadárfélék az énekesma-
darak sokak elôtt jól ismert kedves és szép
reprezentánsa. A szekrényeket néhány
kapitális trófea mellett különbözô szabá-
lyos és szabálytalan agancsok ôrzik.
A kirándulócsoportokat, iskolai osztá-
lyokat, és. egyéni látogatókat munka-
idôben az érkezés idején tett bejelentés
alapján fogadják.
(Pannon Agrártudományi Egyetem Ál-
lattani Tanszék, Hanság élôvilága kiállí-
tás. Vár 4., Tel.: 96/215-911/159)
Kis kiállítás tárja az érdeklôdôk
elé az Európában elsôk között alapí-
tott agrár-felsôoktatási intézmény tör-
ténetét.
(Pannon Agrártudományi Egyetem
Mezôgazdaságtudományi Kar, Intéz-
ménytörténeti kiállítás. Vár 4., Tel.:
96/215-911. Látogatható: keddtôl szom-
batig, 10–14 óráig.
Az egyetemhez tartozik, de külön épület-
ben kapott helyet az eke történetét bemu-
tató kiállítás Az eke fejlôdésének fonto-
sabb állomásait követhetjük nyomon az
úgynevezett “túróekéktôl” a mûszaki fej-
lôdés és az agrotechnika változásának
eredményeként a különbözô gyárak –
köztük nem kis számban a mosonmagya-
róvári gyár – által készített modern eké-
kig. Van eredeti példány a kiállított tár-
gyak között, van modell is, és mindegyik
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG

mögött ott látható a munkafolyamatot el-

képzeltetô metszet és rövid leírás, jól szol-
gálva a turisták tájékoztatását.
Pannon Agrártudományi Egyetem,
Eke története címû kiállítás. Vár 2,
Tel.: 96/215-911
Városnézô sétánkat a Deák téren
kezdjük. Szemben a vár kapujával áll
a Habsburg fôhercegek kastélya Az
egyemeletes, belsô árkádos, saroker-
kélyes ház a XIX. században nyerte el
mai alakját. Neves gazdáihoz méltón
híres vendégei voltak. 1847 októ-
berének itt szállt meg Széchenyi Ist-
ván, 1848-ban pedig a pákozdi csata
után a menekülô Jellasich töltött itt
néhány napot. 1848. október 3-án
Kossuth Lajos, az erkélyszoba ablaká-
ból beszélt a több ezer zászlaja alá
gyülekezô paraszthoz. Az esemény
emlékét dombormûves márványtábla
örökíti meg. (Deák F. tér 5. és Fô út
2). A tér dísze az 1744-ben készült
Nepomuki Szent János-szobor. A há-
rom mellékalakos barokk mûemlék
talapzatán palermói Szent Rozália
dombormûve látható.
A sétát a Fô út páratlan oldalán a
Lenau-háznál (Fô út 1.) kezdjük. A ro-
mantikus stílusú épületben – mint er-
rôl a ház falán elhelyezett dombormû
tájékoztat – lakott a neves osztrák köl-
tô, Nikolaus Lenau, amikor az akadé-
mia hallgatója volt. A mellette álló (Fô
út 3.) XVII. századi Mayr-ház homlok-
zata barokk (sarokerkélyes), udvara
reneszánsz (loggia). A hajdani Fekete
Sas Szálló és Vendéglô már az 1600-as
években ismert vendégfogadó volt, és
itt adtak a vendég kezébe elôször ma-
gyar nyelvû étlapot. Mai homlokzata a
XIX. századi átépítés eredménye.
1891-ben a lebontott régi megyeháza
és az un. harmincadház helyén épült
Moson megye székháza Trianon után
Városházává mérséklôdött. (Fô út 11.)
Az építôk a reneszánsz stílusjegyek-
hez nyúltak vissza. Elôreugró oszlo- A régi megyeháza –
pos középhomlokzat, párkányos ab- ma városháza falain és
lakok, rusztikus vakolat, szimmetri- oszlopain található em-
kus megjelenés, harmonikus forma léktáblák arra utalnak,
jelzi a reneszánsz elemeket. hogy, a város
A hajdani megyeháza impozáns közlekedés-földrajzi
megjelenésével, a kicsit távolabb álló helyzetébôl
Cselley-ház, a középkort idézô hom- következôen gyakran
lokzatával és belsô értékeivel érdemel az egyetemes
figyelmet. Az épület XIV-XV. századi történelem áromába
gótikus alapokon nyugszik. A ház kerültA régi megyeháza
fénykora Mátyás király idejére esett, a – ma városháza falain
kôkeretes ablakok és az erkély ma- és oszlopain. Az egyik:
radványai ezt a kort ôrzik. A XVIII. Napóleon 1809.
században barokkizálták, a XIX. szá- augusztus 31.
zadban a tetôzetet és a homlokzatot és szeptember 1.
eklektikus stílusban átépítették. Itt ka- között a városon
pott helyet a város Bútor-és Képzô- történô átvonulását
mûvészeti Gyûjteménye. örökíti meg.
A dongaboltozatos pincében a magyaró- Egy másik
vári múzeum elsô igazgatójának, dr. Sôtér az osztrák-francia
Ágostonnak, a királyhidai (Bruck) és békekötési tárgyalást,
nezsideri (Neusiedl am See) ásatásai során amely 1809. augusztus
elôkerült római síremlékeket állították ki. 17. és szeptember 27.
Innen kétszárnyas, szép vasrácsos ajtón között zajlott
jutunk az emeletre, ahol a kazettás meny- a megyeházán.
nyezetû nagyterem szép keretet ad gaz- Tábla örökíti meg
dag bútorgyûjteménynek. A míves lábas az 1956-os események
ebédlôasztal, a faragással és berakással emlékét.
készült sublótok, az apróbb dísztárgyak
többsége Bécsben és Pozsonyban készült,

75

de vannak mosonmagyaróvári darabok is,
bizonyítva a megrendelôk igényességét és
a helyi mesterek tudását. Az egész ház ta-
lán legszebb darabja a közeli Héderváry-
kastélyból ide menekített gazdag szalagdí-
szes, Mária Teréziát ábrázoló elefántcsont-
berakásos ajtó.
Az épület legrangosabb kiállítása a Gyur-
kovich-gyûjtemény. A szakszerûen össze-
válogatott anyag a teljes magyar festésze-
tet felöleli. Négy Barabás Miklós akvarel-
lel indul a kiállítás: feltárva a reformkori
arcképfestészet sokszínûségét. Az 1848-as
forradalom bukása utáni realista festészet
nagy mesterének, Zichy Mihálynak az al-
kotásaiban éppúgy gyönyörködhetünk,
Római kori kôtár mint Lotz Károly két érzékien finom mito-
a Cselley-házban lógiai jelenetében, vagy Székely Bertalan,
Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál egy-
egy mûvében, a nagybányai festôk vagy
az impresszionista Csók István majd
Vaszary János, Egry József, Aba Novák
Vilmos festményeiben.
A gyûjtemény másik értékes részének, a
meisseni, berlini, bécsi, koppenhágai, he-
rendi porcelánoknak a megtekintését
ajánlhatjuk.
Fô út 19. Tel.: 96/212-094 november 1-
jéig 10–18 óráig, november 1-jétôl már-
cius 15-ig 10–14 óráig, hétfô szünnap
A homlokzat XVIII. századi falfes-
tésmaradványairól ismerhetô fel a
Wallisch-ház (Fô u. 14.). Valószínûleg
középkori épület alapjaira épült a
XVI. században. Mai klasszicista for-
máját a XVIII. században nyerte. Ka-
pualjában barokk pinceajtókat, lép-
csôházában klasszicista vaskorlátot
láthatunk. Közelében található a régi
városháza (Fô u. 6.) 1827-ben emelt
klasszicista épülete. A Városház utcai
homlokzatán a timpanonban Magyar-
óvár régi címere hajdani szerepére
utal. Az emeleti nagyteremben válasz-
tották Széchenyi Istvánt a megyei ren-
dek országgyûlési képviselôvé 1847-
ben. Eskütételének emlékét az épüle-
76
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
ten elhelyezett dombormû hirdeti.
A Fô úton továbbhaladva érünk a
Városkapu térre, ahová az ívesen ha-
ladó Bástya utca fut. A nevek jelzik,
hogy a várhoz simuló középkori bel-
város városfallal védett határához ér-
keztünk. A tér egyik oldalán a század-
fordulón épült, historizáló postapalo-
ta áll. Az I. világháborús obeliszk elôtt
elhaladva a középkor fogadja a sétá-
lót. Az egykori városi malom XVII.
századi épületét (Fô u. 43.), 1754-ben
szép barokk homlokzat mögé rejtet-
tek. Ma barokk részletgazdagságát
megôrizve szállodává alakították át.
A szállodával szemben nyíló Ma-
gyar utcán térünk vissza a várhoz.
Elôször a XIX. század második felé-
ben emelt neogótikus evangélikus
templom érdemel figyelmet (Magyar
u. 33.). Az utca öreg házait részben le-
bontották, helyükön a párkánymagas-
ságot és az épületek tömeghatását
megtartva újakat emeltek, vagy meg-
tévesztésig hasonlóan újjáépítették.
Ott, ahol a Magyar utca térré széle-
sedik, áll a magyaróvári plébánia -
templom. A várost építô német iparo-
sok, a hildesheimi bencés püspök
tiszteletére, román stílusú templomot
építettek. Innen a Magyarországon rit-
ka név: Szent Gotthárd-templom. A
XVIII. században felépült a mai temp-
lom, ezután került sor a barokk min-
den elemét felvonultató templombel-
sô kialakítására. Új fôoltárt emeltek,
természetesen Szent Gotthárd tisztele-
tére. A kép felsô részén a püspök áll
Szent Péter és Szent Pál apostol kísé-
retében. Az oltár fölé boruló mennye-
zeten a lepantói csata 200 éves jubile-
umára emlékeztetô Boldogasszony
freskó látható, a hajó mennyezetére
Szent Pál életét bemutató falkép ke-
rült. Mesterük bécsi mûvész. A XIX.
század elején kialakított homlokzat
már higgadtabb és csak a sisakkal ko-
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
ronázott torony ad némi engedményt
a barokknak. A templomhoz vezetô
utca szépen felújított polgárházai a
hajdani templomépítô iparosokra em-
lékeztetnek. Az arra sétálók abban re-
ménykednek, hogy a forgalmas útvo-
nalnak nem lesz több átváltozása.
A Szent László tér érdekessége a
„lábas ház”, két kosáríves árkádjával.
Az épület egykor mészárszék volt. A
téren áll Szent László szobra, egy ki-
csit távolabb, Gieswein Sándor pápai
prelátus, a magyarországi keresztény-
szocialista mozgalom alapítójának
mellszobra. Az elôbbi Lebó Ferenc al-
kotása (1993.), az utóbbi Kaszás Mik-
lós mûve (1932.)
SÉTA MOSONBAN
Magyaróvárról hosszú úton jutunk
a mosoni városrészbe. Az út bal olda-
lán házgyári épületek, jobb oldalon
kertes családi házak állnak. Ezen az
oldalon egy szépen gondozott kert-
ben található a Hansági Múzeum épü-
lete, amely klasszicizáló oszlopcsar-
nokos bejáratával, finom vonalaival
már külsejében is múzeumi hangula-
tot idéz. Nem véletlenül, hiszen ere-
detileg is múzeum céljaira épült
Höhnel Béla magyaróvári építômester
tervei alapján. Az épület 1912 ôszén
már kész volt, de a háború miatt csak
1921-ben nyílt meg az elsô állandó ki-
állítás. Amilyen féltô gondoskodással
vigyázták a helyiek a múzeumot,
olyan mostohán bánt vele a történe-
lem. A két világháború között felme-
rült a megszüntetésének a gondolata,
a II. világháborúban pedig jelentôs
veszteséget szenvedett. Ismét csak a
helyiek kezdeményezésére és jelen-
tôs anyagi támogatásával, az 1980-ban
megkezdôdött kiállítás felújítása
1995-ben fejezôdött be.
Minden múzeumnak van féltve ôrzött kin-
cse. Vagy azért; mert igen ritka, mint a kö-
zelben feltárt római kislánysírból elôke-
rült, mívesen megmunkált ékszerek; vagy
azért, mert magas szakmai fortély meglé-
tét bizonyítják, mint a talán legszebb ro-
mán kori templomból származó faragott
boltív és oszlopfô. Esetleg azért, mert na-
gyon érdekes, mint a XVIII. századból
származó megyezászló, melyre az oroszlá-
nos megyecímert és a feliratot ezüst skófi-
umszállal hímezték; vagy azért, mert egy
korszak életmódját idézik. A városban
mûködô szállodák és vendéglôk cégérei,
használati eszközei, a gyakori bálokat idé-
zô plakátok és táncrendek, a csodálatos
leheletfinom csipke- és selyem báli ruhák
és a feszesen simuló díszmagyarok tartoz-
nak e körbe. A teljesség kedvéért ott van a A Szent-Gotthárd
parasztszoba berendezése, Magyarorszá- templom
gon csak itt található Németalföldrôl szár-
mazó bútorformával, a trapéz alakú orom-
díszes festett szekrénnyel. A látogatókat
múzeumkalauz, angol, német és magyar
nyelvû magnetofonos tárlatvezetés segíti. Mosonmagyaróvár
Szent István u. 1. Tel.: 96/213-834 A ki- a vizek városa is, így
állítás megtekinthetô: hétfô kivételével a vízitúrázók számára
naponta 10–17.30. óráig, téli idôszak- több pihenôhely is
ban hétfô kivételével naponta 10–14 ajánlható. A Lajta
óráig. Csoportok elôzetes bejelentkezé- torkolat felett
sét a 96/212-277-es telefonon várják. gondozott
A múzeum után a Fô út, mint Szent partszakaszon szabad
István király út folytatódik, és vezet a strand található,
mosoni városrészbe. Moson jelentôs kikötésre alkalmas
kereskedô város volt. Kikötôjében szakasszal kis büfével.
évente több száz burcsellás hajó meg- A folyó torkolata alatt
fordult. Volt rá eset, hogy 5-6 000 ga- úszóstég és étterem
bonával megrakott szekér tartott Bécs van. A mosoni részen
felé. Vendégfogadók, kávéházak és a Malom-szigettel
rangos polgárházak épültek. Ma rész- szemben gondozott
ben az idegenforgalomnak, részben strand és büfé
az átmenô forgalomnak és a bevásár- található. A Kálnoki-híd
ló turizmusnak köszönhetôen meg- lábánál étterem
újul ez a városrész. és kikötô van.
Talán az is jelzésértékû, hogy itt A város nyugati
nyitották meg a várostól hazai vi- peremén, ahol az 1-es
szonylatban sok támogatást kapó út elválik a Dunától
Turinform irodát. 9200 Kápolna tér kemping és étterem
16. Tel.: 96/206-304 várja vendégeit.
77

Egy-egy épület külön figyelmet ér-
demel. Moson és Magyaróvár egyesü-
lését erôsítve a két város határán épí-
tették fel 1939-ben az erdélyi fatemp-
lomokra emlékeztetô református
templomot. A fôutcát kísérô klasszi-
cista stílusban épült házakon a késô
romantikus (84. szám), a copf (93.
szám) elemek mellett eredeti barokk
részleteket (89. szám) is találunk. Ko-
sáríves kapuk, cseh süvegboltozatos
oszlopos folyosók, szegmensíves ka-
pualjak, kôgyámok jelzik az építtetôk
igényességét és gazdagságát.
A volt községháza szabadon álló
épületének homlokzatát párkányok
tagolják, félköríves kapuja felett az
évszám – 1828 – az építés idejét jelzi.
A plébániatemplom égbenyúló tor-
nya szinte vonzza a tekintetet. A
lizénákkal tagolt és falfülkével díszí-
tett homlokzat a barokk jegyeit viseli
magán, de nem a XVIII. századi épí-
tés, hanem a századfordulón történt
átépítés eredménye. Az egyhajós
templom elôtt szép homlokzati to-
rony emelkedik és szentélye sokszög-
LEVÉL
Irányítószám: 9221 Lakóinak száma: 1646
Mosnmagyaróvár után az 1-es út és
A sors úgy hozta, az 1-es vasútvonal között fekvô falu.
hogy a kitelepített Nevében a múltja: Lövér - Lever -
németek helyére Levél. Az államalapítás idején a gyepû
a Felvidékrôl, Erdélybôl védelmét ellátó besenyô íjászok - lö-
és Szatmárból érkezettek vészek - lakták, és az ô szerepükre
is kiemeltek maguk utal a név. A XVI-XVII. századi török
közül egy emlékezésre háborúk során elpusztult lakók helyé-
méltó személyt, be Baden-Württembergbôl németaj-
Gulyás Lajos lelkészt, kúak települtek. A szorgalmas, állatte-
késôbb az 1956-os nyésztéssel, földmûveléssel foglalko-
forradalom mártírját, zó és Bécs piacára fuvarozó heider-
aki a gyökértelenek bauerek szorosan egymás mellé épí-
számára hozott létre tették a több osztatú házaikat és jel-
megtartó közösséget. legzetes településképet teremtettek. A
78
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
záródású. A belsô berendezése vi-
szont, a rokokó oltárok, a szószék és
a gyóntatószék XVIII. századi alkotá-
sok. (A plébánián, a templommal
szemben).
A közeli volt Korona Szálló erôsen
pusztult állapotában is sugározza haj-
dani szépségét. Figyelemre méltó a
gazdag faragású kôkeretes kapu
szemöldökívén a színes címer. Az év-
szám 1727, az építés idejét mutatja. Az
út végén hatalmas épülettömb hívja
magára a figyelmet, amely a régi ga-
bonakereskedelem virágzásának ide-
jét idézi.
A város zöldövezetének határán,
természetes folyóvizek közelében ta-
lálható a fürdô. (Kígyó u. 1, Tel:
96/211-533, Tel./Fax: 96/217-033
Lajta-Hanság Rt. loovaspályái a leg-
magasabb szakmai követelmények-
nek is megfelelnek. A kényelemrôl
nôi-férfi öltözô, zuhanyzó, zárható
szekrények gondoskodnak. Ajánlata-
ik között a lovas oktatás mellett szere-
pel a vadászat, a tereplovaglás, túralo-
vaglás, fogathajtás és lovas ugratás is.
századfordulón a városiasodás jele-
ként épült néhány ház (az iskola és a
községháza épülete), majd a II. világ-
háború után a német lakosság kitele-
pítése a hajdani zárt utcasort és a jel-
legzetes faluképet megbontotta, de
még néhány ház ôrzi a múltat és a haj-
dani heidebauer település hangulatát.
A Fô utca kis beszögelésében álló
Szent László-templom legrégebbi ré-
sze a torony, amit a XVI. században a
török háborúk idején ôrtoronyként
használtak. A templomhajót 1670-ben
a katolikus szászok építették hozzá.
Az oltárasztal fölé boruló szentélybol-
tozat freskóját 1971-ben a térség szü-
lötte, Samodai József készítette. Té-
mája, a templom védôszentjéhez kap-
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG

csolódik: Szent László vizet fakaszt. A imaház falán talál-

házsor szinte teljesen elrejti az evan- ható. Az emléktáblát
gélikus templomot. A díszes bejárat Kúr Csaba, Ameri-
felett az évszámok az építési idôpon- kában élô szobrász-
tokat rögzítik. 1844-ben a klasszicista mûvész készítette.
stílusú karzattal egyidôben készült a A közeli Lajta fo-
szószék és a keresztelôkút. A külsô lyó és bányató és a
megjelenés és a torony 1903-hoz kö- horgászoknak, a Be-
tôdik. rek-erdô a termé -
A falu központjában kis emlékpark szetjáróknak kínál
található. Pátzay Pál által készített pihenési lehetôsé-
mellszobor Újhelyi Imrének, a mo- get.
sonmagyaróvári akadémia tudós taná- Levélnek az ál-
rának állít emléket; egy másik, finom lamhatár felé esô ré-
vonalú emlékmû (Rieger Tibor alko- szén, az M1-es út
tása) pedig az 1945-ben kitelepített mellett turisztikai
német családok kálváriájára emlékez- központ épült. Buti-
tet. A kitelepített németek helyére a kok, üzletek, panzi-
Felvidékrôl, Erdélybôl és Szatmárból ók, éttermek alkot-
települt az új lakosság. A velük érke- ják, szóval minden
zett Gulyás Lajos lelkész sírja a levéli van, amire egy érke-
temetôben, bronz emléktáblája az Új- zô vagy távozó utas-
helyi tér 18. szám alatti református nak szüksége lehet.

HEGYESHALOM be a XVII. században németek érkez- Rieger Tibor

Irányítószám 9222 Lakóinak száma: 3556
A község a régi 1-es fôút mentén, a
Lajta folyó mellett, közvetlenül a hatá-
ron fekszik. Kitûnô közlekedés-föld-
rajzi fekvése – az E5-ös nemzetközi
út, nemzetközi vasúti fôvonal és
Ausztria szomszédsága – pezsgô éle-
tet és a szolgáltatási szféra felé tolódó
gazdasági jelleget eredményez. A He-
gyeshalom név elsô okleveles említé-
se 1217-bôl való, és egy térségbôl ki-
emelkedô dombra utal. Ezen a dom-
bon állt a falu Szûz Mária tiszteletére
emelt temploma. A Sancta Maria
(Szûz Mária) név használata ôrzôdik
német nevének változásaiban: San-
maria – Samaraia – Sommerein. S mi-
vel fôút mellett feküdt, a német neve
Sommerein an der Strass lett. A török
háborúban elpusztult lakosság helyé-
tek. Az ô építészetüket ôrzi a zártsorú emlékmûve fohász
utcakép és német falunév. a II. világháborúban
A Szent Bertalan-templom támpillé- elesettekért és a
rekkel megtámasztott, gótikus abla- kitelepítettekért
kokkal áttört tornyának a török idôk-
ben védelmi szerepe volt. A felsô
szintet a XVIII. században építették. A
templom hajója két korszakot köt ösz-
sze. A keleti végében van a középkor.
A XIII. századi hajóhoz építették a gó-
tikus szentélyt, amelyet 1979. évi re-
nováláskor kibontottak, szabaddá té-
ve a boltozatot, a diadalívet, és az azt
díszítô balga és okos szüzeket. A há-
lóboltozatos szentéllyel szemben ta-
lálható a barokk oltár . A reformáció
terjedése idején a templom az evan-
gélikusoké volt, csak az ellenreformá-
ció során lett újra a katolikusoké és
kapott új védôszentet, Szent Berta-
lant. Ôt ábrázolja a XVIII. sz. elején

79
 A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG

kán készült. A felújítás mindent visz-

szahozott a múltból, csak az 1590-ben
készült óra nem mutatja az idôt. A
templom mögötti kis parkban emlék-
mû van. A plébánia épülete zárja le a
parkot. (Kossuth út. 49.)
Az evangélikus templomot Bendl
Gottlieb Károly tervezte és 1850-ben
emelték. Az eredeti toronysisakot az
1910-es években cserélték fel a mai
neobarokk jellegû toronyra. A kör-
nyék legnagyobb méretû evangélikus
temploma, belsô terében szokatlan
nagy kiülésû konzolos karzatépít-
ménnyel.
Közvetlenül a határ közelében fek-
szik, az M1-es út mellett található Ma-
gyarország második legnagyobb bá-
nyatava. A tó 6 ha területû, a víz tiszta
A Szent Bertalan-templom készült oltárkép, amely az utolsó re- és halban gazdag.
noválás eredményeként egyedi mó- Magyarország legnagyobb határát-
„Ezen a helyen van don a misén résztvevô hívek mögött kelôhelye egész évben éjjel-nappal
az elsô kô, amelyen függ. A szószék a XVIII. század dere- nyitva. Teljes körû a kiszolgálás.
Szûz Mária születésének
tiszteletére szentelt
templom emelkedik” - BEZENYE (Mentsd meg a lelkedet) elárulja,
szól az elsô híradás Irányítószám: 9223 Lakóinak száma:1586 hogy a falut horvátok lakták. A vörös
Bezenye nyugati márvány dombormûves szószék a
végében álló templom A Mosonmagyaróvárnál Pozsony felé templommal egyidôs. Az oltárfestmé-
történetérôl. elágazó 15-ös út mentén fekszik. nyen Szûz Mária születése.
A kô a sekrestye alatt A falu magyar, horvát és német ne- A Fô út Rajka felôli szakaszáról nyí-
található és 1811-ben ve –Bezenye / Bizonja / Palesdorf – lik az Ady Endre utca, ahol az önkor-
helyezték el, miután nem csupán lakóinak nemzetiségére mányzat a Wurcz-házat, a település
az itt álló kis templomot utal, hanem jelzi a történelmi múltat legrégebbi házát, megvásárolta és
lebontották. is. A honfoglalás után a gyepû védel- benne a horvát kultúrához való ra-
A hagyomány szerint mére besenyôket telepítettek. A ké- gaszkodás jeleként gyûjteményt
1812-ben történô sôbb magyarrá vált falut a törökök el- alakítottak ki.
felszentelést ágyúlövés pusztították és Dalmáciából, a szintén A háromosztatú ház tisztaszobájában a
elôzte meg. Ennek során törökök elôl menekülô horvátok talál- századforduló polgári ízlését követô búto-
az ágyú csöve elrepedt, tak itt menedéket. A XVIII. században rokat találálunk. A fiókos komód tetején
de csodás véletlen pedig német telepesek érkeztek. Így családi fényképek és ereklyék sorakoz-
folytán senkinek nem vált többnemzetiségû településsé. nak. A szabadkéményes, rakott-tûzhelyû
esett bántódása, ezért A falu nyugati végében álló temp- konyha, a gazdaasszony egykori birodal-
került az építtetô Albert lom homlokzatán lévô márványtábla ma, most is patyolattiszta edényekkel, kö-
szász-tescheni herceg ôrzi a háborúk áldozatainak neveit. A pülôvel, vizespaddal várja a vendégeket.
rendelkezésére a falba névsor és az elôtérben lévô kereszt Ady E. u. 11. A kiállítás megtekinthetô:
az ágyúgolyó. alatti tábla szövege „Spasi si dusu munkanapokon 14–16 óráig.

80
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG

RAJKA amelyek közül az egyik különösen A Rajkán és környékén

Irányítószám: 9224 Lakóinak száma: 2696 szép mérmûves, és déli falának fal- jelentôs birtokkal bíró
festménye a középkort ôrzi. A tömzsi német nemesi családok
A 15-ös út mellett, közvetlenül a tornyot az utolsó felújítás eredménye- a templom alatti
szlovák-magyar határon fekszik. ként festett téglaminták teszik jelleg- kriptába temetkeztek.
Rajkának Pozsony és Bécs közelsé- zetessé. A templomajtón belépve az A támpillérhez illesztett
ge révén nagy piaca volt, vásártartási érett barokk fogad. A fôoltár festmé- két sírkô utal
joggal rendelkezett és a XIX. század- nye Szent Mártont, a két szobor Szent a temetkezési helyükre.
ban járási székhellyé vált. E korból Flóriánt, és feltehetôen Szent Katalint Az oldalbejárat felett
származó leírás szerint van „Duna ábrázolja. Ez utóbbinak egyik kezé- látható a kôtár
malma, sok uradalmi és nemesi udvar ben pálmaág van, a másikban – egy legérdekesebb emléke:
épülete, 72 kézmûvese, 4 kalmárja és korábbi korból való – sárkányt tart a középkorban készült
nemes udvarházzal bírnak itt nemzet- vasláncon, amit utólag adtak a kezé- „fogfájós Krisztus”
ségek.” A zárt utcasoron lévô házak be. Az egyik mellékoltáron Mária a szobra. Ezt a templom
két vagy négyosztatú homlokzata – gyermekkel, a másikon József kis XVIII. századi bôvítése
még a jelentôs átalakítás ellenére is – szobra van egy üveggel zárt kis fülké- során építôkôként
ôrzi a tehetôs múltat. A Dózsa György ben. Az oltárok gazdag díszítése, an- használták fel.
és a Kossuth Lajos utcák gazdag pa- gyal alakjai és a szentek aranyozott Mivel nehezen tudták
raszt-polgár házai közül kitûnik egy- szobrai az érett barokk jegyeit mutat- a falba illeszteni,
egy nagyobb udvarház, a helyiek által ják. Egy tábla arról tudósít, hogy a fa- az egyik kezét
kastélynak nevezett épület. Ezek közé luban élt a nagy zeneszerzô, Liszt Fe- levágták.
tartozik a XVII. század végén épület renc dédapja és itt született nagyapja, A közelmúltban történt
Starhenberg-ház (Kossuth u. 75.). A Liszt Ádám. tatarozáskor így
kétszintes, 6 ablakú, sima homlokzatú A templom körül kis kôtár van. A csonkán tették
épület homlokzatán kosáríves kapu- nyugati homlokzat egyik szoborfülké- mai helyére.
bejárat van. A boltozatos kapualjtól jében a templom névadó szentjének,
balra volt az urasági pince, felette a Szent Mártonnak a barokk korban Kálvária szoborcsoport
kápolna. Ma hangulatos borozó. A készült szobrát a renoválás idején a templom mellett
ház jobb oldali részében voltak a la-
kószobák. Az utca sarkán lévô hajdan
szebb napokat élô XVIII. századi
Zichy-palota (Kossuth u. 81.) homlok-
zata a klasszicizmus, a kosárboltíves
kapubejárata és a már csak nyomok-
ban kivehetô árkádos udvara még a
barokk jegyeit mutatja.
A település legértékesebb épülete a
Szent Márton-templom. A római kor-
ban itt húzódott a birodalmat védô li-
mes és ezen a helyen állt az egyik ôr-
torony. E toronyba a XIV. században
kis kápolnát építettek. A török utolsó
Bécs elleni hadjárata idején (1683) a
falu távolabb épült temploma elpusz-
tult, ezután építettek a meglévô kis
kápolnához a négyszakaszos temp-
lomhajót. A torony csúcsíves ablakai,

81

A természet – a Duna – helyezték el. A finom vonalú angyal-
adta tájon az egységes szobor az I. világháborúban elesettek
kultúrtörténetbe neveit ôrzi. A nevek jelzik a falu la-
ágyazódó Kárpát- kosságának nemzetiségi megoszlását
medencét az elsô is. A háromalakos Kálvária szoborcso-
világégés mozaikdara- port elôtt kôbábos kerítés húzódik,
bokra törte, a második XVIII. századi érett barokk alkotás.
világháború után A Fô téren található Nepomuki
a darabkák határaira Szent János szobra. A szent, papi öltö-
vasfüggönyt húztak. zetben, kereszttel a kezében áll elôt-
Az élet és az emberek tünk. Feje felett egykor glória volt. A
gondolata túllépett fôalak mellett két csonka angyalszo-
a határon, a függöny bor áll. Az egyik angyal azt mutatta,
leomlott, és valóságos hogy a pap ajkai ôrzik a titkot, a má-
a remény, sik a nyelv botlásaira figyelmeztetett.
hogy az elválasztó A talapzat kis dombormûvén gyónási
határok is megszûnnek. jelenetet látunk. Az együttes egy
A mûvészek Rajka, XVIII. századi mester szép alkotása.
Oroszvár/Rusovce és Rajkán már a XVII. században volt
Németjárfalu /Deutsch- evangélikus templom, a mai mint a
jahrndorf határában már
megszüntették,
amikor 1992-ben MOSONSZOLNOK
kôkompozíciókat Irányítószám: 9245 Lakóinak száma: 1640
állítottak és szoborparkot
hoztak létre hirdetve A Mosonmagyaróvárnál szétnyíló a
a nemzeti tagoltság nyugat felé vezetô 10-es (M1-es) és a
helyett az egyetemes dél felé haladó 86-os út között fek-
emberi értékeket. szik. Az elôbbitôl 7, az utóbbitól 4
km-re.
A térré szélesedô Fô út közelében
álló templom homlokzatán elhelye-
zett két bronztábla szövege és a címer
sûríti a múltat. A pelikán a Hanság jel-
legzetes madara volt és a falu fekvésé-
re utal. A búzakalász a virágzó föld-
mûvelést szimbolizálja. A századelôn
Mosonszolnokot az ország leggazda-
gabb településének tartották. Ezt a vi-
rágzó gazdaságot morzsolta szét a II.
világháború után a németajkúak kite-
lepítése. A táblák nemcsak a falu 437
elûzött lakójára emlékeztetnek, ha-
nem azokra is, akiket más településrôl
hurcoltak ide, és elûzetésük utolsó
hazai állomása volt. A kitelepítettek
helyére érkezôk a határszélre szorul-
82
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
torony melletti homlokzaton lévô gót
betûs tábla tanúsítja, 1784-ben barokk
stílusban épült, de a templom megje-
lenéséhez kissé idegen torony csak
1923-ban. Ekkor már szabad volt az
utcafrontra építkezni, és a bejárat is
ide kerülhetett. Az oltár, a szószék és
a keresztelôkút XVIII. század végi
copf stílusú munkák. A XIX. század
közepén „U” alakú belsô karzattal lát-
ták el, melynek tartószerkezetei, lép-
csôkorlátjai ritkaságszámba menô
szép munkák. A századfordulón épült
a gyülekezetnek a templom melletti
evangélikus iskolája.
A falutól 3 km-re találjuk a Rajka-
Rusovce/Oroszvár határállomást, mely
egész évben éjjel-nappal nyitva tart. A
hármashatár szögletében szoborpark
jelzi az együvé tartozást.
va, a vasfüggöny árnyékában a gazda-
ságot, a természetes fejlôdéstôl elzáró
politikai rezsim idején a németek egy-
kori kultúráját, nem tudták átmenteni.
Az új házak, a letelepülô üzemek jel-
zik, hogy az új világ szabadabb szelle-
me újabb virágzást fog hozni.
Az 1230-as években épült templo-
mot a török háborúk erôsen megron-
gálták. A XVIII. század elején barokk
külsôt kapott. A XIX. században szo-
katlan módon a szentélynél kereszt-
hajóval bôvítették. Ez nemcsak meg-
növelte a templomot, de a romanika
jegyeit is elnyomta, csak az oldalhom-
lokzat kváderkövei és a támpillérre il-
lesztett oszlop hordozza a középkort.
A romantikus homlokzat egyik falfül-
kéjében egy barokk stílusú szobrot
helyeztek el. A barokk uralja a temp-
lom belsejét is. A gazdagon díszített
szószék és a két mellékoltár között
azonnal szembetûnik a XVIII. század
második felében készített fôoltár. Ké-
pe Szent Margitot, a föld termékeny-
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG

ségének égi pártfogóját ábrázolja. A

templom mellett található kopjafa
1956-ra emlékeztet
A falu központjában a Fô úton talál-
ható – a település egykori gazdag-
ságához méltóan nagy és szép – világ-
háborús emlékmûvet, az országban
az elsôk között emelték.
Mosonszolnokról tegyünk egy kis
kirándulást az ausztriai Féltoronyba
/Halbturn vezetô út mentén közvetle-
nül a határon fekvô Albertkázmér-
pusztára. Mária Terézia veje, a térség-
ben birtokos Albert-Kázmér szász,
tescheni herceg a XVIII-XIX. század
fordulóján modern majorsági gazda-
ságot hozott létre. Az egyik majorsági
központ Albertkázmérpuszta, ahová
németajkú telepeseket hozatott a jól tört homlokzat a gótikát hozza vissza A Duna meandere
vezetett gazdaság. Virágzása az elsô az újkorba. A fôhomlokzat bélletes
világháborúig tartott, de az igazi visz- kapuja és az égetett kerámiából sajtolt
szaesés csak a II. világháború után gótikus ornamentika a templom leg-
következett be, hiszen 1930-ban még szebb része. A templom ugyan régi
420-an lakták a települést. A politikai pompájában ragyog, de a major csak
elzártság a gazdaságot is tönkretette, sejteti a hajdani virágzást.
és a rohamos elvándorlás már-már el- Augusztus 20-án, a templom ünne-
néptelenítette a hajdani virágzó gaz- pén, a határ egy napra megnyílik
dasági központot. A XIX. század ele- Albertkázmérpuszta és Halbturn -
jén érkezô telepeseket házak, ven- Féltorony között CSALLÓKÖZ Utcarészlet
déglô, iskola várta. Ennek a kis major-
sági központnak az épületei még így,
erôsen pusztult állapotban is sugallják
egy múlt századi majorság település-
képét.
Az ország legszebb majorjaként
emlegetett telep a fôhercegi család-
nak mindig is kedves volt, amikor ki-
lencedik gyerekként az elsô fiú meg-
született, az isteni kegyelem iránti há-
la kifejezéseként fogadalmi templo-
mot emeltettek. A minta a bécsi
Votivkirche volt és Szent István tiszte-
letére szentelték fel. A késôi historiz-
mus egyik legnevesebb épülete. A
mennybetörô magas torony, a kis
fiatornyocskák, a támpillérekkel tá-
masztott és csúcsíves ablakokkal át-

83
 A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG

KIRÁNDULÁS A CSALLÓKÖZBE
C S A L L Ó K Ö Z ŽITNÝ OSTR OV

A sziget nevének A Csallóköz a Duna legnagyobb szigete. Pozsony és Komárom között terül el;
eredetérôl számtalan az Öreg-Duna (az országhatár) és a Pozsony alatt kiágazó Kis-Duna fogja köz-
elmélet született. re.
Hivatalos okirat elôször A magyar történelem és mûvészettörténet igen szép emlékeit találja a látogató
1250-ben említi, azóta is a Csallóközben. Gyönyörû középkori templomok maradtak meg itt viszonyla-
– különféle írásmóddal, gos épségben. Hiszen ide nem tört be a török és a tatár, mivel az ágas-bogas
de egyformán ejtve – folyó, a mocsaras területek bizonyos védelmet nyújtottak.
Csallóköznek hívják. A Csallóköz településeit elôbb egy Vámosszabadin át Medvétôl nyugatra tartó
Vannak, akik a „sarló”, úton végighaladva mutatjuk be, majd Nagymegyertôl kezdôdôen keletre az Al-
mások a „csaló” szóban só-Csallóközbe vetünk egy pillantást. A településeknél elôbb a magyar, majd a
keresik az eredetet. szlovák nevet adjuk. Mint a számadatok is jelzik, magyarok lakta területen já-
A legkedvesebb runk és szóbeli érdeklôdésünkre a lakosok inkább a települések magyar nevé-
elnevezés – bár nem vált vel igazítanak útba. A szlovák név pedig a térképen való eligazodást szolgálja.
általánossá – azonban A helységnévtáblák egyébként két nyelven tájékoztatnak.
máig az Aranykert.

BÔS zünk a Csallóközbe. Közvetlenül a

GABCIKOVO hídfônél balra fordulva, a Duna tölté-
se mentén haladó úton Szap/Sap és
A Duna holtága Vámosszabadi határátkelô után, a Csiliznyárad/Ñarad községeken átha-
a Csallóközben medvei Duna-hídon áthaladva érke- ladva 7 km megtétele után érkezünk
Bôsre/Gabíkovo. A község lakosai-
nak száma 4.910, ebbôl 4.629
(94%)magyar, 237 (5%) szlovák nem-
zetiségû.
Ez Csallóköz legnagyobb községe,
már 1102-ben említik a történelmi for-
rások. Az 1861-es és 1867-es tûzvész
sok középkori házát elpusztította.
Csak az az eredetileg gótikus katoli-
kus templom maradt meg, amely a 15.
században épült. A 17. századbeli, a
18. században barokk stílusban átépí-
tett kastélyt is elkerülte a tûzvész. Itt
született Amade László, a 18. század
neves magyar költôje.
A parkot a Csiliz-patak két oldalán
elterülô természetes erdôbôl alakítot-
ták ki. Egzotikus növényeket, s né-
hány kanadai nyárból álló kísérleti
parcellát is telepítettek a parkba. A
kastélyban az 1950-es évektôl szociá-
lis otthon van.

84
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG

NYÉKVÁRKONY lálható az Amadek, a Schmertzingok Dunaszerdahelyt

VRAKÚN és a Pfeiferek címere. A Szûz Mária- egykor „Kis Jeruzsá-
fôoltár barokk alkotás. lem”-nek is nevezték.
Bôstôl 5 km-re, a Dunaszerdahely/ A község további értékes mûemlé- 1848-ban 363 család,
Dunajská Streda felé vezetô úton fek- ke az U alakú kastély, melyet 1904- mintegy 1.500 zsidó élt
szik Nyékvárkony. Lakosainak száma ben iskvai Pfeifer Mátyás épített. 1955 itt és a mai
2.470, ebbôl 2.305 (93%) magyar, 138 óta szociális otthon mûködik benne. társközségekben.
(6%) szlovák nemzetiségû. A falu jellegzetes színfoltja a Szent- A zsinagógát
Az elsô írásos feljegyzés Várkonyról háromság-kápolna. bombatámadás érte,
1115-bôl származik. Legértékesebb A településen sok az út menti szo- majd az 1950-es évek
mûemléke a római katolikus Szent Ja- bor: Nepomuki Szent János, Szent elején lebontották.
kab-templom. A községnek már 1308- Flórián, Szent Erzsébet, Szent Vendel, A zsinagóga helyén ma
ban volt plébániája. A templomot ko- Szûz Mária szobra. már csak az 1991-ben
rai gótikus stílusban építették, mai A község központjában, a 458-as fölavatott emlékmû
formája a XIV. század második felébôl házszám alatt található a falu múltját idézi a holocaust közel
származik. A hajó boltozatán megta- bemutató Tájház. háromezer helybeli
és környékbeli
zsidóáldozatát.
DUNASZERDAHELY pi építészetének megmaradt emlékeivel A Fô téren található
DUNAJSKÁ STREDA szembesülhet a látogató. Ezt követôen Nagy János szobrász
korhû berendezésû parasztkonyha és pa- ezen alkotása.
Nyékvárkonytól 7 km-re Dunaszer- rasztszoba, vagy martosi tisztaszoba fo-
dahelyre érkezünk. Lakosainak száma gadja a látogatót, aztán az aranymosás
23.236, ebbôl 19.347 (83%) magyar, vagy aranyászás hiteles eszközei látható-
3.354 (14%) szlovák. Étkezésre és ak. A szép díszterem után újra néprajzzal
szállásra a Duna Szállót, valamint a folytatódik a kiállítás, vagyis következnek
Bihari Szállót javasoljuk. Járási szék- a kenderfeldolgozás kellékei, a szövés-fo-
hely. 1283-ban említi elsô ízben ok- nás folyamata, majd a céhes emlékek:
irat. 1574-tôl királyi birtok és mezôvá- céhládák, mesterlevelek, mestermunkák.
ros. A 13. században már élénk piaca Az emeleti rész utolsó termében Tápéi A Csallóközi Múzeum
volt a szerdai napokon, errôl is kapta Miklós doborgazi halászmester rendkívül a Sárga kastélyban
a nevét. Itt töltötte gyermekkorát a
nagy utazó, Vámbéry Ármin.
A városka jelentôsebb mûemléke a
barokk stílusban épült Sárga kastély,
melyet Kondé Miklós püspök épített
1770-ben. Ma a Csallóközi Múzeum-
nak ad otthont, gazdag régészeti és
néprajzi gyûjteménnyel.
Mint minden helytörténeti gyûjtemény,
igyekszik általánosat és közben egyedit is,
csak a tájra jellemzôt adni. Itt ez utóbbi
van túlsúlyban. Igaz, az elôcsarnok régé-
szeti és ôslénytani gyûjteménye még az
elôzô törekvésbe illik, az emeleti teremsor
viszont már egyedi, sok-sok tárgya szinte
csak itt, a Csallóközben jellemzô. A táj né-

85
 A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG

érdekes fafaragványai láthatóak. A múze-

um parkjában Lipcsey György duna-
szerdahelyi szobrász népi ihletésû, fából
készült szobra búcsúztatja a látogatót.
Nyitva: keddtôl péntekig 9-12 és 13-17
óráig, szombaton és vasárnap 10-12 és
13-16 óráig, hétfô szünnap.
A római katolikus templomot 1341-
ben emelték, majd többször átépítet-
ték. A 18-19. század fordulóján ba-
rokk stílusjegyet kapott. A sárkányölô
Szent György-szobor a fôoltár hom-
lokzatán látható. Az evangélikus
templom 1883-ban épült neoromán
stílusban. A városban télen-nyáron
üzemel a termálvízû fürdô.

Vízimalom a Kis-Duna
partján DUNATÔKÉS
DUNAJSKÝ KLÁTOV
Dunaszerdahelytôl 7 km-re Galán-
ta/Galanta irányába Tôkés/ Dunajsk˝
Klátov községbe érkezünk. Lakosai-
nak száma 455. Ebbôl 436 (96%) ma-
gyar, 16 (4%) szlovák nemzetiségû.
A Csallóközt északról határoló fo-
lyó partját (Kis-Duna) erdôk borítják,
melyekben a mai napig fennmaradt
az értékes parti növényzet. A jellegze-
tes társulások közül elsôsorban a fûz-
nyárfás, a kôris-nyárfás és a szárazabb
területeken díszlô szil-kôrises erdôk
érdemelnek említést. Az erdôségnek
nagyon fontos biológiai, éghajlati, víz-
gazdálkodási, esztétikai és üdülési je-
lentôsége van. Az egyik legszebb ága
az ún. Tôkési-ág.

Dél-Szlovákia egyik
utolsó épségben POZSONYEPERJES (2%) szlovák nemzetiségû. A Kis-Du-
megmaradt vízimalma JAHODNÁ na mindkét partján található vendég-
Dunatôkés község lôkben étkezési és szálláslehetôség is
szélén, az ún. Tôkési-ág Dunatôkésrôl tovább haladva Ga- van. Pozsonyeperjes nagyszerû lehe-
partján látható. lánta irányába, 1 km-t megtéve érke- tôséget nyújt a turistáknak és a vízi-
A háromszintes zünk a Kis-Duna partjára. Pozsony- sport kedvelôinek, különösen azok-
lábasmalmot 1978-ban eperjes község lakosainak száma nak, akik szeretik az erdôt és érdek-
újították fel. 1.426, ebbôl 1.381 (97%) magyar, 26 lôdnek a madár- és az állatvilág iránt.
•
Mûszaki-kultúrtörténeti
mûemlék a Kis-Duna EGYHÁZGELLE társközsége van, lakosainak száma
partján Pozsonyeperjes HOLICE 1.813, ebbôl 1.768 (98%) magyar, 42
közelében látható régi (2%) szlovák.
vízimalom maradványa Pozsonyeperjesrôl visszatérve Du- Itt található a Csallóköz jellegzetes
és a régi vízikerék, naszerdahelyre, a 63-as számú úton történelmi mûemléke az eredetileg
melyet áramfejlesztésre Pozsony irányába haladva 10 km-re kései román stílusban épült, s a 13.
is használtak. található Egyházgelle/Holice. Számos század közepén erôsen átstilizált,

86
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
majd a 14. század utolsó harmadában
teljesen átépített templom. Nagyon jól
megfigyelhetô reneszánsz stílusú át-
alakítása (17. század). A középkori
egyházi építkezés és a finom rene-
szánsz kivitelezés remek példája,
mely következtetni enged a 13. szá-
zad templomépítôinek mûvészetére.
(Ez a Csallóköz benépesedésének ko-
ra.) A templom elôtti Szûz Mária dom-
bormû a 17. század kései reneszánsz
szobrászatának ritka példája, melynek
mûvészi értéke országos jelentôségû.
A falu mûvelôdéstörténeti emlékei
közé tartozik a templom melletti téren
álló 18. századbeli pellengér.
NEMESGOMBA
HUBICE
Egyházgellérôl az utat folytatva Po-
zsony irányába, 4 km megtétele után
a sárosfai/Blatná na Ostrove töltôállo-
másnál jobbra fordulva, majd Sáros-
fán áthaladva, a vasútállomástól 1 km-
re érkezünk Nagylégre/Lehnice. In-
nen Pozsony irányába haladunk. 6
km után a figyelmeztetô villanyrend-
ôrnél Szenc/Senec felé jobbra fordu-
lunk, majd innen 1 km-re érkezünk
Nemesgombára. A falut 504 fô lakja,
ebbôl 416 (83%) magyar, 84 (17%)
szlovák nemzetiségû. Legismertebb
mûemléke a Nagy kastély klasszicista
ILLÉSHÁZA
NOVÝ ZI VOT
Nemesgombáról Szenc irányába
folytatjuk utunkat. A nagymagyari/
Zlaté Klasy töltôállomás után jobbra
fordulva, 1 km megtétele után találha-
tó a kismagyari kastély. Kismagyar
Illésháza társközsége, innen 2 km-re
tekinthetô meg az illésházi templom.
Az egyházgellei templom
épülete, mely az 1830-as években
épült az egykori várkastély helyén. A
„Kis kastély” a 19. század elsô harma-
dában, klasszicista stílusban épült, A kastélypark egy része
építészeti egységet alkot a Nagy kas- természetes jellegû,
téllyal. Érdekes megoldása van: alap- fokozatosan parkosított
rajza ovális, amelybôl szárnyak indul- erdôbe megy át, illetve
nak ki. A falu múltjának nevezetes a fácánosba. A park
emléke, hogy Szelepcsényi érsek a úthálózatát és egész
17. században posztógyárat létesített kompozícióját lovaglás
itt. Az egykor híres gombai lótenyész- céljaira alakították ki.
tés emlékét a kastéllyal szemben lévô Ennek megfelelôen
ácsolt köristálló ôrzi. A római katoli- jelölték ki az utakat,
kus templom 1449-ben román ala- ezért változnak
pon, gót stílusban épült, a 17. század- a látnivalók és
ban átépítették. Értékes gótikus építé- a tisztások. A parkot
szeti mûemlék. a késôbbi idôben
kisebb épületekkel
és architektonikus
Illésháza és társközségeinek népessé- kiegészítésekkel látták
ge 1.942 fô, 1.766 (91%) magyar és el. A parknak, higiéniai
107 (6%) szlovák lakossal. és mikroklimatikus
A település az Illésházy és Ester- jelentôségén kívül,
házy családok ôsi fészke. A 15. század nagy dendrológiai
második felében gótikus stílusban értéke is van. A fafélék
épült római katolikus templomot hatalmas méreteikkel
1773-ban kibôvítették, majd klasszi- is kitûnnek, például
cista stílusúvá alakították. A templom- a mocsárciprus és
ban látható Madonna-szobor 1458- a török mogyoró.
87

A Csütörtöki templom
egyik legszebb,
legértékesebb látnivalója:
Mérey Mihály alnádor
és családja epitáfiuma.
A fehér és vörös
márványból készült
reneszánsz stílusú
alkotáson (a keresztre
feszített és a feltámadt
Megváltó) kissé sérült
állapotban is nagyszerû
faragások láthatók.
Alattuk az elhunyt
életérôl és tetteirôl szóló
latin szöveg ezzel
a felszólító mondattal
zárul: „Elöljárók, éljetek,
de gondoljatok
halandóságtokra!”
A templom alaprajzának
elemeit a századunk
ötvenes éveiben végzett
archeológiai ásatások
során találták meg.
További jelentôs
felújítási és építészettör-
téneti munkálatokat
1956-ban, 1984-ben,
majd 1987-1994 között
végeztek.
Pozsonypüspöki
templomában található
az elsô figurális
sírkô a történelmi
Magyarország területén.
1360-ból való, és Péter
kanonokot, Telegdi
Csanád érsek hûséges
emberét ábrázolja,
még mindig jól kivehetô
vonásokkal.
88
ban készült. Az Illésházy István gróf
emlékét hirdetô 1838-as márvány ra-
vatal a templom déli részében áll.
Illésháza társközsége Kismagyar.
Látnivalója a Pálffy-kastély, amit Bél
Mátyás, Zsigmond király hajdani nya-
ralójának tart, melybôl késôbb a
CSÜTÖRTÖK
ŠTVRTOK NA OSTROVE
Illésházáról visszatérve, Gombán
keresztül, a lámpánál jobbra fordulva,
onnan 3 km-re érkezünk Csütörtökre.
1.369 (89%) magyar és 128 (8%) szlo-
vák lakosa van, a településnek Elsô
okleveles említése 1206-ból szárma-
zik, amikor II. Endre király a telepü-
lést a Bazini és Szentgyörgyi grófok-
ÉBERHARD
MALINOVO
Csütörtökrôl Pozsony irányába
folytatjuk utunkat az 572. számú úton.
Hidas/Mostová na Ostrove község-
ben jobbra fordulunk, majd 2 km-es
út után bukkan fel Éberhard. 1.289 la-
kosából 765 (59%) magyar, 514 (40%)
szlovák nemzetiségû.
A települést elsô ízben 1209-ben
említi egy oklevél. Hajdan vára is volt.
A Szentgyörgyi és Bazini grófok vol-
tak a vízivár és a község urai. Bél Má-
POZSONYPÜSPÖKI
PODUNAJSKÉ BISKUPICE
Éberhardról visszatérve, az 572.
számú útra térünk, Pozsony irányába
haladva, a töltôállomás után 3 km-re
balra fordulva érkezünk Pozsony-
püspökire. Lakosainak száma 7.010,
ebbôl 2.450 (35%) magyar, 4.560
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
klarisszák nyaralója lett. A barokk
kastélyépületet a 18. században, majd
a 19. században bôvítették és klasszi-
cista stílusban módosították. Ez a kas-
tély egyszerre vonultatja fel a barokk,
klasszicista és romantikus-historizáló
elemeket.
nak adományozta. A község legfonto-
sabb látnivalója, a Szent Jakab apos-
tolnak szentelt templom a 13. század
közepén épült. Az Árpád-kori temp-
lom valószínûleg a Csallóköz legré-
gibb temploma. A római idôkben a
Fanum Iovis nevû pogány templom
állt a helyén. A kéttornyú épület a 15.
században végzett átalakítással kapta
a mai alakját. A 16. század elsô negye-
dében átépítették.
tyás e várat csak erôdnek nevezi. Ké-
sôbb az Illésházyak és Szelepcsényi
érsek, valamint az Amade család is
rendelkezik birtokrésszel, majd az
Apponyiak birtokába került. A várat
kastéllyá Szelepcsényi érsek alakította
át. A kastély mostani alakját a 19. szá-
zad elsô felében nyerte. A település
hajdan német nyelvû volt, jelenleg
magyar és szlovák lakosságú. Figye-
lemre méltó az Apponyi György által
1872-ben épített neogót temetôi ká-
polna. A reneszánsz várkápolna 1677-
ben épült.
(65%) szlovák nemzetiségû. A hajdani
mezôváros ma Pozsony külvárosa.
Egykor prímási tulajdon volt, mint er-
re a neve is utal. A templomot 1221-
ben kezdték építeni, gótikus stílusú
szentélyét 1954-ben neogótikussá res-
taurálták. A templom hátulsó részé-
ben a koronát felajánló Szent István
királyt ábrázoló falfestmény látható.
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG

SOMORJA kézmûiparának emlékei következnek im- A református templom

ŠAMORIN ponáló gazdagságban és kivitelezésben. különleges értékei
Honismereti Ház, Pozsonyi u. 15., tel.: 00- a belsô falfestmények
Pozsonypüspökirôl Komárom- 42-708-622-165. Nyitva: szerdán 10.30-16 és a freskó jellegû
Dunaszerdahely irányába a 63-as óráig, csütörtökön 13-18 óráig, pénteken díszítmények.
úton, 20 km megtétele után érkezünk 8-12 óráig, szombaton 9-16 óráig. A kicsi, ennek ellenére
Somorjára. Lakosainak száma a társ- A lovassport kedvelôinek nyújt gaz- négyhajós templomot
községekkel együtt 12.051, közülük dag látványt a helyi méntelep, s a mö- a 13. század harmadik
8.561 (72%) magyar, 3.307 (27%) szlo- götte látható lóversenypálya. negyedében építették,
vák nemzetiségûnek vallja magát. Somorja társközségében, Csölösz- közben gazdát
A város Felsô-Csallóköz kulturális tön/Šilistov tekinthetô meg a bôsi erô- is váltott.
és gazdasági központja. Az okiratok mû felvízcsatornája és vízgyûjtô me- A katolikusoktól –
1238-ban nevezik meg elsô ízben, dencéje, s igénybe vehetô a Pozsony– ez magyarázza díszes
majd 1287-ben Szentmária néven em- Bôs között közlekedô kirándulóhajó belsô kialakítását –
lítik. Szabad királyi város rangra 1405- is. A felvízcsatorna tôszomszédságá- a protestánsok
ben emeli Zsigmond, ekkor mind- ban pihenésre és vízisportolásra van vásárolták meg.
azon jogokat megkapja, amelyekkel lehetôség. Étkezést és kellemes el-
akkor Pozsony bírt. Zsigmond király szállásolást biztosít a Kormorán szál-
1411-ben, majd 1425-ben, Mátyás ki- loda, valamint Lindtner József magán-
rály 1466-ben járt Somorján. Az elsô szállodája. Pozsony és Bôs között – a
itteni céhtársulást a szûcsök hozták felvízcsatorna és a vízgyûjtômedence A református templom
létre 1555-ben. A város szabad királyi védôgátján – kitûnô kerékpárút van. a XIII. századi freskókkal
rangját 1589-ben veszítette el, mezô-
város lett.
Történelmi múltjának tárgyi bizo-
nyítékai a mûemlékek. Közülük is
legértékesebb a református templom
épülete, melynek egyedi jelentôséget
belsô falfestményei és freskó jellegû
díszítményei adnak.
A városháza reneszánsz stílusú
épülete a 17. századból származik. Az
evangélikus templom 1784-1875-ben
épült klasszicista stílusban. A római
katolikus templom és a hozzá tartozó
paulánus kolostor 1778-ra datálható,
a kései barokk stílus jegyeit viseli. A
zsinagóga 1912-ben készült el.
Somorja egyik társközségében,
Sámoton látható egy román templom.
Az 1976-ban létesült Városi Honis-
mereti Ház gyûjteményében látható a
már letûnt parasztvilág gazdálkodási
eszközeit bemutató kiállítás.
Az elsô termek a városka történetét mesé-
lik el képekkel és dokumentumokkal,
majd egy korán polgárosodó település

89

Somorjától a 63-as úton
Komárom irányába
haladva, Bacsfát még el
nem érve, 5 km-re
baloldalt található
a Pipagyújtó sírkert,
a hajdani Pipagyújtó
csárda helye. A csárda
nevét az 1849. május
12-én itt zajlott csata
tette közismertté.
A közelében zajló
csatában hét honvéd
vesztette életét, így
az akkori épület mellett
helyezték ôket közös
sírba. Csallóköz hölgyei
kezdeményezésére, 1861
szeptemberében,
emlékoszlopot állítottak
az elesetteknek,
a következô felirattal:
„Felállíttatott 1861. sept.
8. Az 1849 évi május hó
12 elesett honvédek em-
lékére Csallóköz
hölgyei”.
Somorja és a környék
falvainak lakossága
évente, a szabadságharc
évfordulóján ünnepséget
rendez az emlékmûnél.
A kastély mögötti terület
eredetileg természetes
park volt, nagyobb része
erdô jellegû. Érintetlen
erdôrészbôl alakították
ki, amit folyamatosan
ritkítottak és idegen
fafajtákkal ültettek be.
Figyelemre méltó egy
platánsor, a kastély
közelében látható
tûlevelû fák csoportja
és egy kis tó.
90
GÚTOR
HAMULIAKOVO
Somorján a 63-as úton az autóbusz-
megállónál balra fordulva, 5 km után
érkezünk Gútor községbe. 768 lako-
sából 533 (69%) magyar, 233 (30%)
szlovák nemzetiségû. A legszebb Du-
BACSFA
BÁC
Utunkat folytatva, a 63-as úton
Dunaszerdahely irányába, 2 km-re ér-
kezünk Bacsfára. Népességszáma:
606. Nemzetiségi megoszlása: 363
(60%) magyar és 241 (40%) szlovák
lakos.
Bacsfa falurésze Szent Antal, a Csal-
lóköz híres búcsújáró helye. A temp-
lomot és ferences kolostorát Lippay
György esztergomi érsek építtette a
17. század második felében. A temp-
lom fôoltárát Apponyi György gróf
NAGYSZARVA
ROHOVCE
Bacsfától 4 km-re Dunaszerdahely
irányába található Nagyszarva. Lako-
sainak száma 1.103, ebbôl 971 (88%)
magyar és 102 (9%) szlovák nemzeti-
ségû. A település kultúrtörténeti em-
lékei közé tartozik az 1570-ben épült,
eredetileg reneszánsz kastély, amit a
18. század elsô felében barokk stílu-
súvá alakítottak, nyugati homlokzatát
NAGYMEGYER
VELKÝ MEDER
A vámosszabadi határátkelô után, a
medvei Duna-hídon áthaladva érke-
zünk a Csallóközbe. Az 586-os fôúton
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
na menti községek egyike. Román stí-
lusú temploma a 13. században épült.
Ha nem is olyan feltûnôen, mint a pi-
sai, de szemmel láthatóan a gútori
templom tornya is ferde. A templo-
mot 1876-ban restaurálták, majd az
1970-1980-as években végzett felújí-
táskor sekrestyét emeltek mellé.
emeltette 1782-ben, Páduai Szent An-
tal tiszteletére. Az oltár szerves részét
képezi a 18. században készült Köny-
nyezô Szûz Mária kegykép, amely az
elismert zarándokhely központi kegy-
tárgya. Az értékes mûkincset 1995-
ben eddig ismeretlen tettesek elrabol-
ták. A templom északi oldala mögött,
az 1850-es években lebontott közép-
kori Szent György-templom helyén áll
a neogót stílusú kálvária. A templom
tôszomszédságában rendház, az
Apponyi-kastélyban szellemileg és
testileg fogyatékosok szociális intéze-
te mûködik.
pedig a 19. század elsô felében klasz-
szicista stílusban átépítették.
További látnivaló a 13. század kö-
zepe tájáról származó, eredetileg ro-
mán stílusú, majd a 18. században ba-
rokk stílusban sekrestyével és torony-
nyal bôvített római katolikus temp-
lom. A középkori templomépítészet
jelentôs emléke. Itt látható Nepomuki
Szent János szobra a 19. század elejé-
rôl, kései barokk elemekkel. A kastély
keleti fala mellett áll.
10 km megtétele után jutunk Nagyme-
gyerre. A város 9.247 lakójából 8.043
(87%) magyar, 1.060 (11%) szlovák
nemzetiségû.
Az 1948-1992 között kiadott térké-
peken Calovo néven van feltüntetve.
A SZIGETKÖZ ÉS A MOSONI-SÍKSÁG
A település elsô írásos említésével
1268-ban találkozunk. 1466-ban Má-
tyás király mezôvárosi rangra emelte.
A török hódoltság alatt a várost több-
ször kifosztották, majd felgyújtották.
A város pallosjoggal is rendelkezett.
Római katolikus templomát Szent
Miklós püspök emlékére emelték, s a
19. század közepén felújították. Ma
CSALLÓKÖZARANYOS
ZLATNÁ NA OSTROVE
Nagymegyerrôl a 63-as fôúton Ko-
márom irányába folytatva utunkat,
onnan 22 km-re érkezünk Csallóköz-
aranyosra. A falu lakosainak száma
2.481, ebbôl 2.297 (93%) magyar, 161
(6%) szlovák nemzetiségû.
Csallóköz egyik legrégibb települé-
se. Kôkorszakbeli emlékeket találtak
itt, Nagylél tanyán egy római katonai
tábor maradványaira bukkantak, és
KOMÁROM
KOMÁRNO
A Duna-parti városban 37.346 lakos
él, nemzetiségi megoszlás szerint
23.745 (64%) magyar és 12.680 (34%)
szlovák.
A Csallóköz legnagyobb, csaknem
negyvenezer lakost számláló városa.
Itt, a történelmi emlékeket ôrzô és
idézô híres vár tövében ömlik a Du-
nába a Kis-Dunával egyesült Vág, s ez
Csallóköz alsó csücske.
A kéttornyú Szent András-templom
a legnagyobb a Csallóközben, már IV.
Béla korában említik, mint a halász-
község templomát. A 19. században
épült a Szent Rozália-templom.
A volt református kollégium 1796-
ban épült, ahol az 1830-as években
Jókai is tanult. A volt bencés gimnázi-
neoklasszicista formában látható. A
református templomot 1784-ben épí-
tették.
A Fô téren látható a Bartók Béla
emlékére készített dombormû.
Kiváló, több medencébôl álló,
strandfürdôje is van. Az érdeklôdôk
szállásigényeit magánszemélyek és
szállodák elégítik ki.
egy római idôkbôl származó híd alap-
jait lelték fel. A történelmi okmányok
1094-ben Aureus locus néven említik.
A Duna Csallóközaranyos mellett is Jókai Mór
aranyat tartalmazó homokot, hordalé-
kot rakott le. Homokjából mosták ki Városi rangra IV. Béla
az értékes nemesfémet. Innen ered a emelte. Felvirágzása
község elnevezése is. Mátyás király idejére
Csallóközaranyos határában, a tehetô. A középkortól
mintegy 10.000 hektárnyi természet- kezdôdôen híresek
védelmi területen még ma is nagy voltak céhei, dunai
számban fordul elô a legnagyobb naszádosai, hajóácsai.
testû európai madár, a túzok. Gabona-
és fakereskedôinek
üzleti kapcsolatai
um épületében mûködik ma a magyar a Balkánra, Török-
tanítási nyelvû gimnázium. országra is kiterjedtek
A városháza épülete reneszánsz stí- a 19. században. Már
lusú, középütt négyszögletû torony- 1705-ben nyomdája
nyal. volt. Komáromban
Egyedi látvány a török veszély ide- született Jókai Mór
jén, 1541-ben épített erôd. Építését és Lehár Ferenc.
1555-ben fejezték be olasz hadmérnö- Mindkettôjüknek
kök vezetésével. szobra áll ma is
A Komáromi Duna Menti Múzeum- a városban.
ban becses római kori emlékeket ôriz- •
nek. Komáromtól néhány km-re Komárom a szlovákiai
Izsa/Izsa község közelében megerôsí- magyar színjátszás
tett táboruk volt a rómaiaknak, mely- központja, 1953 óta itt
nek maradványai máig fennmaradtak. mûködik a mai Jókai
A múzeum udvarán látható Jókai Mór Színház. A város szá-
szobra. Köztéri szobrot kapott Klapka mos szlovákiai magyar
György, az 1848-1949-es szabadság- oktatási és egyéb köz-
harc legendás tábornoka és Milan mûvelôdési intézmény-
Rastislav Štefánik, az elsô szlovák nek és rendezvénynek
nemzetiségû tábornok. ad otthont.
91
 A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA
KÓNY SZIL
A Kisalföld e jellegzetes kistája a
Gyôri-medence peremtörései mentén
alakult ki. Délen és keleten a Rába ha-
tárolja; nyugaton a Répce, a Kis-Rába
folyása mentén a Sopron-vasi-síkság
kavicstakarójáig terjed. A felszínt a
Rába és a Répce lerakódásai alakítot-
ták ki a pannóniai és levantei rétegek-
re épített törmelékkúpjukkal. Ez a
hordalékkúp zárja le a Hanság mé-
lyebben fekvô mocsaras területét.
92
SZANY
Észak felé csatlakozik a táj, a Mosoni-
síkságon át, a Duna szigetközi törme-
lékkúpjához.
A Rábaköz és a Hanság területe a
vizek birodalma volt. Fô folyója, a Rá-
ba hatalmas kanyarulatokkal folyt a
gyôri torkolatig. Szigetek képzôdtek a
medrében, partjait a levetélt kanyaru-
latok morotvái kísérték. Nick fölött
ágazik ki belôle a Kis-Rába, az anya-
folyó bifurkációja. Vizét a Hanyba vit-
A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA

te. A II. József-kori térképen még több 80 átvágással a medret kiegyenesítet-

ágra szakadva veszett el a mocsárban. ték, 48 km-rel megrövidítették. Felvi-
A Répce ugyancsak a Hanságba jutott, rágzott a földmûvelés, a minôségi ál-
itt egyesült a Kis-Rábával, s ettôl kezd- lattenyésztés, az országos átlagokat
ve Rábca néven folyik, és Gyôrnél jóval meghaladó eredménnyel.
ömlik a Mosoni-Dunába. A folyók A fazekasok a Rábaköz kézmûvesei
aránylag sok vizet szállítottak, és ára- között jellegzetes színt képviseltek.
dások idején nagy tóvá duzzasztották Dör volt a fazekasok központja. In-
a mocsárvilágot. A vízjárás nagyon nen rajzottak ki a fazekas családok fi-
szeszélyes volt. Nyáron alig csörgede- atal tagjai Csornára, Bodonhelyre,
zett víz a mederben, de ôsszel és ta- Rábcakapiba, sôt Gyôrbe is, munkáik-
vasszal a hatalmas víztükör összefolyt ban megôrizve és továbbfejlesztve a
még a Fertôvel is. Csak a lápszigetek, döri hagyományokat.
az ún. gorondok álltak ki belôle. A kézmûves iparosoknak mindig
Ezekre települt az ember. jelentôs szerepük volt a táj életében.
Honfoglaló ôseink a gyôztes bán- A takácsok tevékenysége igen elter-
hidai csata után, 906-ban vették birto- jedt volt a Rábaközben. Szinte alig
kukba ezt a területet. Községeinek akadt nagyobb község, ahol nem
nagy része Árpád-kori eredetû. Szép dolgozott volna takács. A terítôk, A Rába
emléke ennek a kornak az árpási-mó-
richidai és a lébényi templom. A gye-
pû védelmére besenyô és székely ha-
tárôröket telepítettek ide a XI–XII.
században. Ôk akadályozták meg
1030-ban II. Konrád hadjáratát: a vi-
zek és a gyepû mögül támadó határ-
ôrök gyorsasága tönkretette a császár
seregét. Ugyanígy járt III. Henrik is
1044-ben. Az itteniek besenyô szár-
mazásának emlékét ma is ôrzik Rába-
patona eredethagyományai, s bizo-
nyítják a lakosok közt ma is kimutat-
ható antropológiai sajátságok. Elôde-
ink megtalálták életlehetôségeiket a
vizek között. A gyûjtögetés, halászat,
vadászat mellett okosan gazdálkodtak
is. Földet mûvelni csak az áradások-
ból kiemelkedô gorondokon lehetett.
Ide települtek a falvak is. Gazdaságuk
alapja az állattartás volt: a változatos
parktájban szinte összeértek a közsé-
gek, uradalmak hatalmas legelôi, s
ezeken százszámra élt a jószág.
A múlt században a folyók szabá-
lyozásával új korszak vette kezdetét.
Az 1885-ben megindult Rába-szabá-
lyozással a kanyarulatokat levágták,

93

lepedôk, törülközôk végeit szép min-
tákkal díszítették, és áruikkal járták a
környék vásárait is. A kékfestô mûhe-
lyek is jelentôs szerepet játszottak a
XVIII-XIX. század folyamán, a nép öl-
tözködésében, lakásainak díszítésé-
ben. Leghíresebb mûhelyeik Csornán,
Kapuváron, Beleden mûködtek. Árui-
kat vásárokon, hetipiacokon és ott-
hon árusították. Századunkban leha-
nyatlott ez a szép mesterség, ma vi-
szont újjáéled népmûvészeti szinten.
A falvak képe lassan megváltozik,
de azért több helyen találkozunk a
hajdani építészet emlékekeivel, a jel-
legzetes rábaközi házakkal és kúriák-
kal. A kúria a vidéki kisnemesség lak-
Rábaközi viselet helye volt. Az általában szabadon álló
épület a barokkos udvarház higgad-
tabb reformkori változata. A késôbbi
Mindegyik helységben irodalom „úrilak”-ként is említi ezeket
más-más a viselet, nem az épületeket. A településekhez köze-
utánozzák egymást. ledve feltûnhet a falu fakorona szint-
A falvak maguk jébôl itt-ott kiemelkedô öreg facso-
alakították ki ízlésüknek port. Néhány százada még tudták,
megfelelô öltözetüket. hogy a ház a telekkel kezdôdik, s így
A Rábaköz világszerte a kúriákhoz szép nagy telkek tartoz-
ismert hímzései nak. Közelükbe érve több százéves
szorosan összefüggenek platánokat, dió- és fenyôfákat, buk-
a népviselettel, hiszen szusokat látunk. Mögöttük pedig fel-
ezek teszik ôket olyan tûnik a ház, amely leromlott állapotá-
díszessé, gyönyörûvé. ban is sugall valamit a hajdanvolt vi-
Emellett otthonaik lág építészetébôl és társadalmi szoká-
díszítésére ugyanilyen saiból.
mûvészi terítôket, A nép a folyószabályozás elôtt a
függönyöket, lassú áradást is kibíró, sövényfalú há-
párnavégeket, zakat készített. Az ár elvonulása után
lepedôszéleket, csak újratapasztották, meszelték a fa-
törülközôket készítenek. lakat, és mehetett az élet tovább. Még
Ez a népmûvészetünk az elsô templomok is így épültek. Ez
ma is él. Különösen ma már csak melléképületek, ólak,
keresettek kerítések építésére jellemzô. A XIX.
a gyapjúhímzéses század közepére megjelent a szárított
párnáik, terítôik, földtégla, a mór vagy mugli, majd az
valamint a höveji égetett tégla. A nádat igen korán föl-
pókozásos, mintagazdag váltotta a tetôkön a cserép. A falu ha-
fehérhímzés. tárában vetették, és égették a téglát,
94
A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA
és a hódfarkú cserepet. A település-
kép ugyan lassan megváltozott, de a
települések szerkezete és utcahálóza-
ta még a múltat idézi. A Rábaközben
általánosan elterjedt az út vonalára
fölfûzôdô orsós útifalu szerkezet. Az
„orsó” bôvületében áll a templom. A
széles csordahajtó út mindkét oldalán
fésûs beépítésben állnak a házak,
amelyeket kiépítenek az utcavonalra.
Ritka az elôkert. A portán soros elren-
dezésben egymást követik a lakó és
gazdasági épületrészek. A pajták a tel-
kek „lábjában” épültek.
A Rábaköz híres a népmûvészetérôl
is. Táncaik közül a kónyi, kapuvári,
szanyi verbung országosan ismert, de
legalább ilyen híres a gyertyás legény-
tánc és a szárföldi dus. A táncosokon
látható festôi népviseletünk méltó he-
lyet foglal el hazánk öltözködési ha-
gyományában. Népünk tehetségét vi-
seletében is megmutatja. Fôképpen
hét község ôrizte ezt a szép hagyo-
mányt az elsô világháborúig: Kapuvár,
Garta, Vitnyéd, Himod, Hövej, Csorna
és Szany.
A népi táplálkozás hagyományos
ételeit is megtalálhatjuk még, például
a legjellegzetesebb süteményt: a rába-
közi perecet. A hagyomány szerint
közel kétszáz éve sütik. Ünnepi alkal-
mak, lakodalom, keresztelô, búcsú
süteménye, és ajándékozásra is kivá-
lóan alkalmas.
A Rábaköz értékeit két önálló egy-
ségben tárjuk fel. Elôször a Rába felsô
szakaszától, északról dél felé hala-
dunk végig, a folyó mentén a megye
határáig. Ennek az útnak Rábapatona
az elsô, Vásárosfalu az utolsó állomá-
sa. Ezt követôen a Belsô-Rábaköz ér-
tékeit vesszük számba. Csornától
elôbb nyugatra, majd délre haladunk a
megyehatárig, ahonnan a Rábaköz kö-
zepén jutunk vissza a Gyôrt Sopronnal
összekötô 85-ös úton fekvô Kónyba.
A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA
RÁBAPATONA
Irányítószám: 9142 Lakóinak száma: 2518
A Gyôrt Sopronnal összekötô útvo-
nalról dél felé letérve érjük el a Rába
partján fekvô községet. Jellemzô tele-
püléstörténeti kép: a faluközponttól
takaros házakkal szegélyezett út vezet
a vasútállomásra. A falu egykoron a
Rába gázlóját védô ôrhely volt, lakói a
folyók áradásaitól mentes dombra te-
lepültek. A múlt század végén a vas-
utat a régi falu központjától távol ve-
zették, és a valamikori dombot keresô
lakók a vasútállomás felé építkeztek,
ahol új, szabályos utcahálózatú falu-
rész alakult ki.
A falu központjában kis helytörté-
neti kiállítás segít elképzeltetni a szá-
zadforduló és századelô életmódját.
Az elsô teremben dokumentumok sora-
koznak, a második teremben enteriôr mu-
tatja a hajdani szobát, konyhát és a kamrát.
Árpád út 6. Elôzetes bejelentkezésre
bármikor látogatható. Tel.: 96/467-020
A 200 éves templom mellett elha-
ladva egy – nemzetközi versenyek
tartására is alkalmas – agárversenypá-
lyához, a hozzá kapcsolódó kemping-
hez és sportlétesítményhez érünk.
RÁBASZENTMIHÁLY
Irányítószám: 9136 Lakóinak száma: 547
A Rába folyó jobb partján fekvô te-
lepülésre a 85-ös útról Enesénél kell
letérni.
Egykori pecsétjében halászcsónak,
nádvágó kés, ekevas és Szent Mihály
arkangyal szerepel, jelezve a falu ter-
mészeti környezetét, abból fakadó
gazdaságát, és névadó védôszentjét.
A rábaközi falvak templomainak
többségére jellemzô templomsors
mondható el a falu központjában álló
épületrôl. A kora középkorban a Rába
A falu másik vonzó térsége a Rába Agárverseny Rábapatonán
hídjának környéke. Itt a természet és
az ember alkotta látnivaló egyaránt ta-
lálható. A Rábát több mint 100 éve te-
relték új, árvédelmi töltések közé szo-
rított, mederbe. A töltés kavicsos felü-
lete egész évben kellemes séta- és ke-
rékpárút.
Júliusban évente visszatérô rendez-
vény a Bilibáncs hagyományôrzô tá-
bor és fesztivál. Június és október kö-
zött rendszeresen rendeznek agárver-
senyeket. (Információ a Polgármeste-
ri Hivatalban: 96/467-602)
áradásai elleni védekezésül mestersé-
gesen megnagyobbított teraszra épí-
tették. A török háborúkban elpusztult.
A barokk korban építették újjá, amit
egy tûzvész pusztított el. Ezt köve-
tôen, a XIX. század derekán történt
helyreállítás során kapta mai formáját.
Belsô berendezése, egy Mária-szobor,
az oltár és a szószék, barokk stílusú.
(Plébánia: Béke út 20.)
Falumúzeuma a lakók múlthoz való
ragaszkodásának, egy lelkes pedagó-
gusnak és a megyében évente meg-
rendezett nyári honismereti táborok-
nak köszönhetô.
95

Rábaközi táj A gyûjtött anyagot a templomhoz közeli, a
hajdani Hangya szövetkezet boltjában he-
lyezték el. Nem a múzeum csöndje fogad-
RÁBASZENTMIKLÓS
Irányítószám: 9133 Lakóinak száma: 158.
Gyôrbôl a 85-ös úton haladva,
Enesénél délre kanyarodva a Bodon-
helyre tett kitérô után érjük el, nem a
Rába, hanem a Marcal mellett fekvô
települést.
A falu címerének elemei a múltat
Rábaszentmihály hordozzák. A hasított címer egyik me-
citerazenekara sokfelé zôjében Szent Miklóst, a hajósok és a
megfordult. víztôl szenvedôk megmentôjét látjuk.
Programjukban rábaközi, A Rába és a Marcal áradásaitól sokat
somogyi, szigetközi, szenvedôk tôle vártak oltalmat, ezért
szatmári népdalcsokrok, ô a falu nevezetes – háromkaréjú –
népzenei feldolgozások templomának védôszentje.
szerepelnek. A község közepén azonnal a szem-
(Elôzetes egyeztetés betûnik a szélesen terjedô domboru-
után fellépést vállalnak. lata révén, monumentális hatást keltô
Kapcsolattartó személy: templom. Csak közelebbrôl észleljük,
Lakó József, hogy milyen kicsi. Amilyen egyszerû
Dózsa Gy. u. 20. és részlet nélküli – talán a negyedik
Tel.: 96/284-332, karéj helyén lévô, láthatóan késôbb
96/284-180) épült torony kelt némi mozgalmassá-
96
A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA
ja a látogatót, hanem a hajdani élet min-
dennapjai. Talán ezért értékes. Azt nem
várhatjuk el, hogy egységes képet adjon.
Van korszak, amelyik hiányzik, és van,
amelyik meglepôen gazdag. Az ágyúgo-
lyók a török idôket idézik, a nádvágó pa-
pucs pedig a Rába adta életet. Teljes egé-
szében megmaradt egy kézi malom, teljes-
nek mondható a szövés-fonás eszköztára
is. Szemléletes a paraszti életmódot bemu-
tató szoba, konyha, kamra berendezése.
Egyik-másik tárgy kézbe vehetô, kipróbál-
ható, a sarokpadon ülve az írott emlé-
keket is lehet tanulmányozni.
Bejelentésre látogatható. Tel.: délelôtt:
96/284-180; délután: 96/284-307
A Rába e szakaszán a galériaerdô li-
geterdôbe – pontosabban fás-legelôs
növénytársulásba – megy át. A híd lá-
bánál a széles, fövenyes part az eve-
zôsök pihenôhelye.
got –, olyan titokzatos. A tatárjárás
elôtt már állt egy kicsi körtemplom a
hozzá kapcsolódó patkó alakú szen-
téllyel és sekrestyével. Ekkor még
csak két karéja volt. A török háborúk
után az egy évszázadon át lakatlan fa-
luba 1701-ben költöztek új telepesek,
akik a düledezô templomot rendbe
hozták és keresztelô kápolnával bôví-
tették. Így vált háromkaréjúvá. Az
egyszerû, sima vonalú külsôvel szem-
ben a belsô gazdagabb. A hármas ta-
golást is hangsúlyosabbnak érezzük.
A XVIII. század elején a Szent Istvánt
és Szent Lászlót ábrázoló freskók kö-
zé valószínûleg, a templom védô-
szentjét festették. A XIX. század elején
megmagyarázhatatlan módon a fres-
kókat lemeszelték, és új oltárképet
helyeztek el. (Kulcs a templom mel-
letti házban)
A helység címerének másik alkotó
eleme, a képoszlop, a falu közepén
látható. Magasabb, mint általában a
A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA
kisalföldi képoszlopok, megjelenésé-
vel már-már a templomépítmény felé
közelít. A vakolatból készült párká-
nyok három „emeletre” osztják. Felsô
harmadában voltak a régi festett bá-
doglemezek.
Ezek ma már nincsenek meg, és a
fülkékben Závory Zoltán festményeit
BODONHELY
Irányítószám: 9143 Lakóinak száma: 354
A Rába partjához simuló kis falu lát-
tán nem gondolnánk hajdanvolt jelen-
tôs szerepére.
A Sarlós Boldogasszony-templom
hatalmas, erôt sugárzó tornya vélhe-
tôen a Rába mentén a török ellen épí-
tett vonal része volt. A XVI. század vé-
gén emelt toronyhoz a templom hajó-
ÁRPÁS
Irányítószám: 9132 Lakóinak száma: 279
Csornától délkeletre, 20 km távol-
ságra, a Rába folyó partján fekvô tele-
pülés. Ajánlott útvonal: Gyôrtôl a 83-
as úton Tétig, majd nyugatra térve
Mórichidán át.
Nevezetessége: a Rába jobb partján
(a falu a bal partra települt) Mórichida
határrészében álló román kori temp-
lom. Két falu – Árpás és Mórichida –
vitázik a templomért, miközben római
kori neve, Mursella, a feledés homá-
lyába merült. Szépen mutatná a temp-
lom a kultúrák egymásra épülését;
egy római kori feltárás megôrzött em-
lékanyagát és az Árpád-korit.
A falu nevét 1030-ban említik elô-
ször az oklevelek, s néhány évvel ké-
sôbb már a határában lévô rév jöve-
delmérôl esik szó. 1242-ben pedig ki-
rályi látogatásról tudósítanak az okle-
velek. IV. Béla vélhetôen azért járt a
– Rafael arkangyalt, Szent Mihályt, a A Rába mentén több
Szentháromságot és Sarlós Boldog- helyen található a
asszonyt – látjuk. A cseréppel fedett hasonló építményektôl
tetôn a kereszt távolról is jól látható eltérôen, az oldalakon
kiegészítô elem. A kereszt, az istenfé- nem egy, hanem
lelmet és a barokk szentek kultuszát egymás fölött két fülke.
sugárzó képek, az építmény szakrális Az alsó csak dísz,
jellege mellett szólnak. a felsôben lehetett
a festett kép.
Innen a név: képet
ját száz évvel késôbb építették hozzá. ôrzô oszlop –
A templombelsôre a barokk jellemzô. képoszlop.
A Szent Katalin és Borbála alakját áb- Arra, hogy milyen kép
rázoló oltárkép, a mellékoltár, és a volt benne, nincs
szószék az 1730-as években készült. adatunk. A helyiek
A templom tövében szépen felújí- Szent János-oszlopnak
tott és gondozott képoszlop áll. A falu is nevezik, egyik
határa közvetlenül a Rába partjáig hú- kép tehát Szent Jánost
zódik, ahol kis, hétvégi üdülôtelep ábrázolhatta.
van kialakulóban. A vízitúrázók Mások gyôri
számára kitûnô a kikötési lehetôség. keresztként említik.
Alsó-Ausztria
helytartója, Gyôr
faluban, mert fôembere, Móric mes- visszafoglalásának
ter, aki a Muhi csatában a király életét (1598) jelentôségét
megmentette, azon a szigeten, ame- felismerve, hálaadó
lyet a Rába és Marcal képeznek, meg- keresztek felállítását
alapította a Szent Jakab prépostságot. rendelte el. Ezek közé
A prépostság temploma 1251 elôtt tartózónak vélik
már minden valószínûség szerint áll- a rábaszentmiklósi
hatott. A román templom a XVIII. szá- oszlopot is.
zadban a klarisszák tulajdonába ke- Vannak kutatók,akik
rült, akik barokk stílusban átépítették. ezt kétségbe vonják,
Az 1992-es helyreállítás a középkori és a barokk szobrok
elemek kiemelésének igényével tör- megjelenése elôtti
tént, és megszabadították a századok idôben, német hatásra
során rárakott vakolattól is. Ma éppen állított szakrális
ez a dísztelen téglafelület lett a dísze. építmények közé
A templombelsôben a legértéke- sorolják.
sebb rész a szentély, ahol azonnal fel-
ismerhetô a gótika. Az egy áldozó ke-
zet mintázó zárókôben összefutó bor-
dás ívek, a csúcsívben találkozó dia-
dalív jellegzetes gótikus elem. A kô-
bordás mennyezet alatt viszont már a
barokk jelenik meg. Gazdag díszítésû
az oltárépítmény. A korinthoszi
97

Az árpási mûemlék oszlopok mellett négy, az orompár-
templom kány felett két szépen faragott szobor
áll. Felettük felhôkoszorúban Mária
monogramja látható.
Szép és beszédes a fôoltár képe. Az
ismeretlen festô szép barokk alkotá-
sán A köpenyes Madonna védô gesz-
tussal vonja köpenye alá Magyaror-
szág térképét. Alatta Lipót császár tér-
A templom del, Wesselényi nádor, Nádasdy Fe-
a romanika és a gótika renc országbíró, Zrínyi Péter horvát
stílusváltásának idején bán és Széchényi György gyôri püs-
épült, így mind
a két stílus jegyei
megtalálhatók. EGYED
Nyugati homlokzatát két Irányítószám: 9314 Lakóinak száma: 586
torony ôrzi, a sima
falsíkból a dísztelen A Rábaköz közepén fekszik. A falut
oszlopok alkotta bélletes a középkorban a Festetichek, majd a
kapubejárat elôreugrik. Batthyány-család birtokolta, akiktôl
A déli és az északi sima Egyedi Artúr vette meg, aki az 1880-as
homlokzatot támpillérek években a falu közepén álló régi kas-
tagolják, és íves ablakok tély helyére – a kor divatja szerint –
törik át. Az egyenes romantikus stílusú kastélyt építtetett.
záródású szentélyt Az új földesúr az angol gótikát hoz-
középkori, hosszú, ta e kis rábaközi faluba. A II. világhá-
keskeny ablakok ború után az U alakú kastély egyik
tagolják. szárnyát elbontották, a jellegzetes ro-
98
A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA
pök, a kép megrendelôje társaságá-
ban. A püspök talán Lipót császár és a
magyarok megegyezését kívánta su-
gallni. Eredménytelenül, hisz a képen
láthatók közül hárman Bécsben, illet-
ve Bécsújhelyen a császár ítéletének
áldozatává váltak. A szentély déli ol-
dalán látható falsíkot Samoday József
freskója díszíti, az ezzel szemben lévô
falon pedig az 1790 körüli olajfest-
mény Szent Jakabot, a templom védô-
szentjét ábrázolja. A mellékoltárok, a
szépen faragott szószék és a nyolc-
szögletes lábazatú keresztelôkút
XVIII. századi barokk alkotás.
A falu közepén a kis liget fái egy
nyolcoldalú, kupolával fedett kápol-
nát rejtenek. Ajtaját Szent Ferenc és
Szent Klára szobrai ôrzik. A falfülké-
ben álló Nepomuki Szent János alak-
ját 1780 körül mintázták. A haranglá-
bat és a kôkeresztet száz, az elsô vi-
lágháborús emlékmûvet 150 évvel ké-
sôbb emelték. (Kulcs a plébánián, Ká-
polna tér 5., vagy a plébánia melletti
házban)
A templommal szemben a Rába
árpási hídfôjénél a folyót kísérô galé-
riaerdô megszakad, és a szélesen ter-
peszkedô kaszáló alkalmi táborozó-
hely a vízitúrázóknak.
mantikus elemektôl pedig nagyrészt
megfosztották. Csak a bástyákat imitá-
ló saroktorony, valamint az ablakok
feletti, a gótikát utánzó csipkés vako-
latdíszítés utal a századfordulóra. A
térre nézô homlokzatot díszítô
Batthyányak nagy kôcímere a hajda-
ni, neves birtokos család emlékét
idézi.
A közelmúlt gazdátlanságát az egy-
kor szép park is megsínylette. Néhány
ezüstkérgû platán, egy-egy hatalmas
öreg tölgy és egy japánakác maradt
mutatóban.
A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA
A kastéllyal szemben – a Rábaköz-
ben szokatlan módon – kis kiemelke-
désen áll a templom. A falu középko-
ri templomáról nem sokat tudunk.
1733-ban emeltek újat. Ennek a temp-
lomnak csak a szentélye és a tornya
maradt meg, mert 1933-ban a hajót le-
bontották, és neobarokk stílusban
RÁBASZENTANDRÁS
Irányítószám: 9316 Lakóinak száma: 508
A falu gyökerei a középkorba nyúl-
nak vissza. Egy 1438-ban kelt oklevél
szerint „Szentandráspusztán kôtemp-
lom van kôtoronnyal”. A XVIII. szá-
zad elején a templomot a vizitáció
jegyzôkönyvei, az ismételt török
pusztítások után, düledezônek és ki-
csinek írják le. 1760-ban építették a
mai templomot. Belsô érdekessége az
oltár. Az oltárképet babérágakkal ko-
szorúzott keretben lévô, Szent András
vértanúságát ábrázoló, dombormû
helyettesíti. Balról Szent József, jobb-
ról Szent Antal szobrai állnak. A szen-
tély és a hajó képét Bíró Jenô festette.
Az elôbbi az eucharisztikát szimboli-
zálja, az utóbbi a Szent Családot ábrá-
zolja. A barokk szószék harangvetô-
jén egy kis angyal a tízparancsolat
tábláját tartja a kezében. (Kulcs: Petô-
SZANY
Irányítószám: 9317 Lakóinak száma: 2339
A Rábához közel, a megye déli per-
mén fekszik.
Fekvése és természeti viszonyai ré-
vén a Rábaköz legfontosabb vásáro-
zóhelye volt, ahol minden az állatte-
nyésztéshez kapcsolódott. Az út a
központban kitágul, és helyet ad a te-
lepülés meghatározó épületének, a
püspöki kastélynak. A gyôri püspök a
építették fel. A fôhajó oltára a barokk Rábaszentandráson
idôbôl való Szentháromságot ábrázo- a templom kapuja felett
ló festmény, valamint Nepomuki Borhidai Miklósnak,
Szent János és Szent Teréz finom ba- a falu lelkészének
rokk szobrának felhasználásával, a emléktáblája látható.
templom építésével egy idôben ké- 1674-ben,
szült. A szószék is XVIII. századi. az ellenreformáció
(Kulcs a plébánián a templom mellett) támadása idején,
a pozsonyi törvényszék
hite megtagadását kérte
fi u. 8. vagy Petôfi u. 3., illetve hétköz- tôle. Erre nem volt
nap a templom melletti óvodában) hajlandó, ezért
A Kossuth út 8. számú házon egy gályarabságra ítélték.
tábla hirdeti az evangélikusok elsô is- Pozsonytól Nápolyig
tentiszteletének idejét és helyét. II. Jó- gyalog tette meg
zsef türelmi rendelete után a gyüleke- az utat, ahol
zet csak rejtve, szerény anyagi lehetô- evezôspadhoz láncolva
ségei miatt egy egyszerû templomot három hónap
építhetett. Ezért áll az iskola udvará- múlva meghalt.
ban (Kossuth út 32.) az 1785-ben
épült evangélikus templom. 1884-ben
feltûnô neogótikus homlokzatot ka-
pott. A belsô szerényebb, mint a kül-
sô homlokzat. Itt is megfigyelhetô,
hogy két kor terméke. Az oltárépít-
mény XVIII. században készült, az ol-
tárképet – Krisztus az olajfák hegyén Kis János író Rába-
– 1871-ben festették. szentandráson,
A Kossuth út 32. számú ház helyén jobbágyszülôk
állt, az a” náddal fedett alacsony haj- gyermekeként
lék”, ahol Kis János író és tudomány- született.Mint írja:
szervezô született (1770). (A házat „drága bútorokat,
emléktábla jelöli.) rajzolatokat, képeket,
kô vagy rézmetszeteket
12 éves korom elôtt
XVIII. század végén építtette nyári re- sohasem láttam”.
zidenciaként a kastélyt. A mai, a Ezután viszont szinte
klasszicizmus stílusjegyeit viselô for- mindent bepótolt.
máját a XIX. században kapta. Finom Sorra jelentek meg
ritmusú homlokzatát timpanonnal versei és fordításai.
zárt középrizalit tagolja. Az udvari Élete során 70 könyve
homlokzat dísze a szép, kertre nézô látott napvilágot.
ion oszlopokon nyugvó balusztrádos Munkásságának elis-
erkély. meréseként 1830-ban
A kastély a gazdag és szép helytör- a Magyar Tudományos
téneti gyûjteménynek és a könyvtár- Akadémia tagjává
nak ad otthont. választották.
99
 A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA

egy-egy közülük 12–15 rôfnyi kelmét visel

A Bokréta Néptáncegyüttes A kiállítás a földszinten van. Az elsô két te-
rem tárgyai, kiegészítô képei azt a Rába-
1812-ben egy német közt képzeltetik el, amikor a Rábát kísérô
újságíró ezt írta a falu galériaerdôkkel szabdalt parkszerû tájon
határában látottakról: összeértek a legelôk, és azt a gazdálko-
„Szany felé mind több dást idézik, amikor még ezerszám legelt a
a legelô. Legelôjén jószág. A következô teremben a kézmû-
mintegy 1500-ra és háziipar eszközei és termékei az egyko-
becsültem a ménes ri mezôváros lakóinak gazdálkodását,
állományát, míg legalább szép iránti igényességét tanúsítják. Az ezt
6000 libát láttam, követô terem a legszebb és leggazdagabb.
a tehenek és ökrök A színpompás viselet láttán találónak
száma 6000-re rúgott”. érezzük az egykori utazó jellemzését: „…a
Koncert a templomban nôk, mint Isten madarai, szépek, cifrák,
magán, annyit, amennyivel egy huszárt is
be lehetne takarni”. Megcsodálhatjuk a
színes selyembôl készült, gazdag zsinór-
zatú pruszlikot, a selyemkendôt, a férfiak
bô ujjas ingét, felette a mellényt, a fûzött
keményszárú csizmát és a pillangós ko-
kárdával díszített asztrakán kucsmát. Az
utolsó terem tisztaszobát idézô enteriôrje,
a díszes ruhanemûkkel, a festett ládával, a
sarokpaddal a hajdanvolt hosszú téli esté-
ket juttatja a látogató eszébe.
Kossuth u. 2. Kérésre bármikor
kinyitják. Bejelentkezés a Kastély-
ban, Töreki Imrénél.
Tel.: 96/287-529)
Az árnyas fák alatt álló templomot a
püspöki palotával nemcsak a park kö-
ti össze, hanem az építtetô személye
is. Zichy Ferenc, a gyôri székesegyhá-
zat megújító püspök emeltette 1767-
ben. Az akkor még csak egyhajós
templomot száz évvel késôbb Zalka
János püspök megnagyobbíttatta, és
egy-egy toronnyal ôrzött két mellék-
hajóval bôvítette. A homlokzat ötvözi
a XVIII. század barokk mozgalmassá-
gát és a XIX. század higgadtságát. Az
elôbbihez tartozik a bejárati ajtó kere-
tezése, az építtetôre utaló címer, az
utóbbihoz a homlokzat toszkán osz-
lopai. A templombelsôben is felfedez-
hetjük ennek a két építészeti perió-
dusnak a jegyeit. A dúsan faragott pa-
dok, a gazdag díszítettségû oltárépít-
mény még XVIII. századi, de a Szent
Kereszt felmagasztalása címû fôoltár-
képet a XIX. század derekán festették.
(A Kossuth L. u. 56. szám alatt van a
plébánia. A templom napközben nyit-
va van.)
A Szent Anna-kápolnához messze
földön híres búcsú kapcsolódik. A
község közelében, a Rába bal partján
Keszô várának falmaradványa a török
ellen épített védelmi vonalra utal. A
várat 1398-ban említik elôször az ok-

100
A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA
levelek. A XVII. században végvár, a
XVIII. században a gyôri püspökök
kedvelt tartózkodási helye és itteni
birtokainak központja volt.
A faluból a Damjanich utca vezet a
szép környezetben lévô horgásztó-
hoz, ahol hétvégén éjszakai horgá-
szatra és táborozásra is lehetôség van.
VÁG
Irányítószám: 9327 Lakóinak száma: 810
Szanytól 7 km-re nyugatra fekszik.
Római katolikus temploma 1828-ban
épült. Berendezésébôl a XVIII. száza-
di keresztelôkút érdemel említést. A
templom közvetlen szomszédságában
egy Nepomuki Szent János-szobrot
(1770 körüli), egy Szentháromság-
szobrot (1903) és egy kôkeresztet –
talapzatán Mária-szoborral – találunk.
A templommal szemben áll a Rábaköz
egyetlen Kossuth szobra (mellszo-
bor). A faluban született Wathay Fe-
renc (1568–1609?), Székesfehérvár
alkapitánya, Csesznek kapitánya. Az
Énekes könyv címû mûvében életét, a
törökök elleni harcait írta le
Az egykori zsinagóga épületének
egyik termében a falu történetének
néhány dokumentumát tárják a láto-
gatók elé. A hajdani gazdálkodást idé-
zô eszközök mellett ôriznek ôskori
kôbaltákat, a római korból származó
régészeti leleteket. Az 1900-as évek
elejébôl való, automata kaszakalapáló
PÁLI
Irányítószám: 9345 Lakóinak száma: 577
Páli Vággal szomszédos község a
86-os fôút mellett. A barokk stílusú
katolikus templomot 1642-ben Nyéki
Vörös Mátyás, gyôri kanonok, a XVIII.
század egyik neves vers- és prózaíró-
Híres a széles külföldi kapcsolatok-
kal rendelkezô, sok díjjal jutalmazott
Bokréta Néptáncegyüttes. A Rábaköz
turisztikai programjában új színfoltot
jelentô komolyzenei nyári táborok-
nak és koncertsorozatoknak itt van a
központja. (Információ: Mûvelôdési
Ház, Szany, Tel.: 96/287-544)
valódi érdekesség. A másik teremben Vízitúrázók a Rábán
a régi paraszti életmódot idézô kony-
hát, a harmadikban szobát rendeztek
be. (Nagy u. 3.) Elôzetes bejelentésre A faluhoz tartozó
bármikor látogatható. Kulcs a kis kiál- „gazdák erdeje”
lítás megalkotójánál, Nagy Imrénél. rendkívül ritka
Wathay tér 15. Tel.: 96/287-878) fajgazdagságban ôrzi
A falu határában lép ki a megyébôl az ártéri keményfa,
és vezet át a Rábán az út. A híd lábá- ligeterdô, (tölgy, kôris,
nál a széles, fövenyes partszakasz a szil) fás- és lágyszárú
vízitúrázók állandó megállóhelye. növényzetét, a korábbi,
hûvösebb, nedvesebb
éghajlattörténeti
ja, építtette. A fôhajó dísze a Szenthá- fázisban a közép-
romság diadala címû freskó. A XVIII. hegységekbôl ide
század végérôl származik a barokk fô- lejutott,és a kedvezô
oltár és a szószék. (Plébánia, Kossuth mikroklimatikus
u. 43.) körülmények között
A templomtól kissé takart Kálvária fennmaradt
négy alakja: Mária, Szent János és két, gyertyános-tölgyes
írástáblát tartó angyal. fajokat.
101
 A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA

A Hanságot és a Rábaközt elválasztó a Kisalföld központjából a Bécsi meden-

cébe tartó 85-ös, valamint a Cseh-medencébôl – Rajkán, Mosonmagyaróváron
át – a mediterránumba vezetô 86-os út találkozásánál fekszik. Nincs vára, hiá-
nyoznak a középkor hangulatát árasztó gótikus templomok, a gazdagságról ta-
núskodó barokk paloták. De a történelmi hangulatot árasztó rendház, a század-
forduló világát idézô kisvárosi házak, mértani formákból építkezô tekintélyes
templom, vagy a mai építészet szellemében épített városháza a mindenkori vá-
rosi szereprôl tanúskodik. Igaz ez akkor is, ha tudjuk, hogy ezt a rangot csak
negyedszázada nyerte vissza. Az egy térséget ellátó kórházát és nagy múltú is-
koláit, iskolát teremtô kulturális központját és gazdag könyvtárát, városképét
és pezsgô életét nézve e rangnak megfelel.

CSORNA vendégek elé, többek között a népi fafara-

Irányítószám: 9300 Lakosság: 10644
Amíg a „szomszéd várnak” – Kapu-
vár városának – városképét a vár ha-
tározza meg, addig Csornának a pre-
montrei prépostság épülete. A hon-
foglalás után a Rábaközben megtele-
pedô Osl nemzetség alapította pré-
postság rendházának a Szent István
térre nézô szépen felújított homlokza-
ta – a múzeum-templom-kávéház
együttessel valódi turisztikai központ
Az épület az egész teret lezárja. A
homlokzat szimmetrikus tagolása, a
szép vakolatdíszítések, és az ablako-
A premontrei prépostság kat keretezô szemöldökpárkányok
elsô kolostora sora oldja a tömegszerûségét. A hom-
és temploma már lokzatából elôreugró középrizalitot, a
a XII-XIII. század prépostság címerével díszített zárt er-
fordulóján felépült. kély teszi hangsúlyosabbá. A homlok-
A rendet a XVIII. század zati kapuk mellett Szent Norbert
végén II. József (jobbra) és Szent Ágoston (balra)
feloszlatta, a rendházat szobra áll. Itt van a múzeum bejárata.
pedig tûzvész pusztította A Csornai Múzeum három egymás-
el. A kalapos király tól jól elkülönülô témát dolgoz fel.
halála után, Az elsô három terem a helytörténeté. Az
a rendházat 1825-ben elsôben a város történetében meghatáro-
újjáépíttették. zó szerepet játszó vásárok emlékei látha-
Ekkor nyerte tók. A másodikban a város mûvelôdéstör-
klasszicizáló téneti anyagát gyûjtötték egybe. A harma-
megjelenését, amit dikban egy valódi szatócsboltban érzi ma-
a legutóbbi restaurálás gát a látogató. Az emeleten a térségre jel-
is megôrzött. lemzô népmûvészeti értékeket tárják a
gók szép munkáit, a pókos hímzést, és a
csornai menyecskekendôt. A mesterek ut-
cáján az enteriôrszerûen kialakított mûhe-
lyekben a fazekasok, csizmadiák, kékfes-
tôk eszközeit és termékeit állították ki. Ezt
követi az ünnepeket bemutató tárgyi
anyag. Egy hét méter hosszú fotófal elôtt
12 népviseletbe öltöztetett bábun csodál-
hatjuk meg a fiatalok és idôsek, a férfiak
és a nôk hajdani színes viseletét. A múze-
um harmadik részében a premontrei rend
egyházkincseivel ismerkedhetünk meg.
Információ: Csornai Múzeum 9300
Csorna, Szent István tér 34.,
Tel.: 96/261-527; Nyitva tartás: október
1-jétôl március 15-ig 10–14 óráig, nyári
idôszakban 10–18 óráig, hétfô szünnap
A premontrei prépostsági Mária
mennybemenetele templomának
homlokzata azonos a rendház hom-
lokzatával. Ezt Müller Ferenc soproni
szobrász terve nyomán 1807–1808 kö-
zött emelték, míg a templom többi ré-
szét 1774 és 1786 között Haubt morva
származású építész alakította át. Tor-
nyát 1785-ben nem a homlokzat elé,
hanem a szentélyhez kapcsolva húz-
ták fel. Az elôcsarnok falában egy ro-
mán kori, talán Mihály arkangyalt áb-
rázoló, dombormûvet láthatunk. Vél-
hetôen ez a prépostság középkori
épületének ránk maradt emléke. A
barokk fôoltár és a szószék XVIII. szá-

102
A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA

zad végi alkotás. A fôoltár képe Mária

mennybemenetelét ábrázolja. A fôol-
tártól balra a prépostság címerével dí-
szített présposti trónust látjuk. A
templom igazi kincse a Szûz Mária ol-
táron álló (a fôoltártól jobbra), sötét
színe után a nép nyelvén Szerecsen
Máriának nevezett kegykép, a czesto-
chowai kegykép változata, 1757-ben
került ide. A neki tulajdonított csodás
gyógyulások révén a templom hama-
rosan ismert zarándokhely lett. Az
1817-ben készült mellékoltárok képei
Szent Norbertet és Szent Ágostont áb-
rázolják. Nem véletlenül, hiszen az
elôbbi alapította a rendet, az utóbbi
fogalmazta meg szabályzatát. (Szent épületek sem Gyôr, sem Sopron felé A premontrei rendház
István tér 34. Napközben nyitva van. nem folytatódnak. Gyôr irányában az
A rendház sajnos a történelmi környe- áruház modern, rideg épülete követ-
zethez nem igazodó jellegtelen épü- kezik. Sopron felé pedig – a népdal-
lettel folytatódik. ból ismert („A csornai Koronára süt a
A Városi Mûvelôdési Központ épü- nap”), mára lebontott Korona Szálló
letét 1970-ben emelték. A világítóud- helyén – a közelmúltban épült, fino-
vart Nagy Benedek Anya gyermeké- mabb ritmusú épülettel folytatódik.
vel címû kôszobra díszíti. (Informá- Sopron felé haladva elôbb a kórház,
ció: Mûvelôdési Központ, Szent István majd a gimnázium századelôn épült
tér 32. Tel.: 96/261-251) eklektikus épülettömbjei jelzik kistér-
A Szent István teret délrôl a Gyôrt ség központjává váló település városi
Sopronnal összekötô út határolja. A szerepét. A gimnáziummal szemben a
XIX-XX. század fordulóján Csorna a Szent Antal temetôben áll a barokk A Csornai Múzeum –
Rábaköz kereskedelmi és közigazga- korban épült, de a századfordulón enteriôr
tási központjává vált, ami tükrözôdött
a városkép megváltozásában is. Egy-
mást követôen emelték a századfor-
duló világára jellemzô eklektikus köz-
épületeket. Talán szerényebbek, mint
a nagyobb városok hasonló társai, de
hordozzák egy letûnt világ hangula-
tát. Így épült fel a helyiek által Palota-
sornak nevezett épületegyüttes. A
századforduló építészetét legjobban a
keleti, illetve a nyugati széleken álló
saroképületek idézik. A sor középen
találjuk az egykori Sopron Megyei El-
sô Takarékpénztár 1898-ban emelt
épületét. A takarékosság jelképeként
méhkaptár díszíti. Sajnos a historizáló

103

romantikus stílusban átalakított ká-
polna. Egy-egy épület viszont önma-
gában is bizonyítja Csorna városiaso-
dását. Ilyen az 1920-as években a
szolgabírói hivatal részére készült
épület. Homlokzatát Sopron várme-
gye címere díszíti. Ma szépen felújítva
a városi könyvtárnak ad otthont
A szépen parkosított Szent István
tér nyugati, a rendházzal szembeni
oldala sem egységes. Közvetlenül a
soproni út mellett, egy modern, széles
portállal keretezett épület ad helyet a
polgármesteri hivatalnak. Ez szinte
sugallja, hogy a városnak nincs törté-
nelmi városmagja. A mögötte álló, a
teret nyugatról lezáró, Jézus Szíve
templom hatalmas tömbje arra
emlékeztet, hogy a század elején
Csorna tehetôs település volt. Erre
utalnak az 1936–38 között emelt épü-
let méretei. Egy téglatestekbôl össze-
rakott épület áll elôttünk, amely tö-
megének elosztásával hat. A templom
bejáratának árkádos oszlopsorát
Csornai termálfürdô Ohman Béla alkotása díszíti. Sok szép
9300 Csorna, szobor, üvegfestmény, hatalmas fal-
Thököly u. 50. képek adják a templom értékét.
Tel.: 96/261-469 (Szent István tér; kulcs: a templom
melletti plébánián; Szent
István tér 37.)
A téren továbbhaladva
változik a kép. Az épüle-
tek a Palotasorral mutat-
nak hasonlóságot. A tér
északkeleti sarkán az 1870
körül épült plébánia épü-
letének északi oldalán
lévô falfülkében Jézus Szí-
ve szobor áll. Kora isme-
retlen, egyes feltételezé-
sek szerint az 1790-ben le-
égett Szent Ilona temp-
lomból származik. A szo-
bor hátoldalán a hagyo-
mányozó képe látható. A
közelében találjuk az
104
A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA
1905-ben fúrt artézi kutat. A kútra
1995-ben került Den Barsboldt –
mongol származású, Magyarországon
élô – szobrász bronz dombormûve. A
Széchenyi István Általános Iskola kö-
zép- és oldalrizalitos épületét 1894-
ben emelték. (Szent István tér 4.)
A Laky Döme utca 1. számú épüle-
te 1927-ben községházának készült. A
homlokzat tetején halványan még ki-
vehetô Csorna egykori, és 1992-ben
ismét hivatalossá vált, kôbe vésett cí-
mere. Nagy Benedek alkotása, Petôfi
Sándor szobra (1982) a Petôfi téren
áll. A szobor az egyik legélethûbb Pe-
tôfi-ábrázolás, hisz a költôrôl készült
egyetlen dagerrotípiát vette alapul a
mûvész.
A központból az Erzsébet királyné
úton a vasútállomás felé haladva az
1930-ban emelt evangélikus templom
érdemel figyelmet. Elôreugró bejára-
tát timpanon zárja. A torony a hajó
jobb oldalán áll. Alsó részén ovális,
felsô részén kôkeretes rácsozott abla-
kok vannak. A templom berendezése-
it – a fôoltárt, a szószéket, a padokat –
is, az építész, Klemens Antal tervezte.
Az Erzsébet királyné út végén ismét a
századforduló városiasodását mutató
épületek következnek. Ilyen az 1899-
ben épült, ma már ipartörténeti érté-
kû, és még ma is üzemelô gôzmalom
tömbje. A szépen gondozott parkban
álló szakiskola épületei egyaránt di-
csérik a két világháború közötti kul-
túrpolitikát és az építkezés igényessé-
gét.
A város északi oldalán, a 86-os szá-
mú fôút mellett található a termálfür-
dô (Thököly u. 50.) Meleg vizét az
1700 méter mélyrôl feltörô, 67°C-os
forrás biztosítja. Az úszni vágyókat
feszített víztükrû úszómedence, a
gyermekeket pancsoló várja. (Nyitva:
június elejétôl szeptember elejéig: 9
órától - 19 óráig)
A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA

BOGYOSZLÓ
Irányítószám: 9324 Lakóinak száma: 698

Csornától 8 km-re délnyugatra fek-

vô kis falu. A Rábaköz településeire
oly jellemzô orsós településképet lá-
tunk. A széles csordahajtó út mellett
fésûs beépítésben, tehát nem szoro-
san egymást követôen, hanem „egy
épület – egy porta” rend szerint állnak
a házak. A deszkaoromzatos, vagy
tûzfalas házak elôtt nincs elôkert, ha-
nem ligetes, gyümölcsfákkal ékes sáv
kíséri az utat. A telken soros elrende-
zésben következnek a lakó- és gazda-
sági épületek. Gyakori volt a szép, a
ház egész hosszán végigfutó téglapil-
léres tornác. Innen nyíltak a lakószo-
bák. A konyhában szabadkéményes
tûzhely volt, a szobákban szépen fa- nô, a szembemisézô oltár Pintér Jenô, Pintér Jenô fafaragó
ragott, dátumozott mestergerenda. Ér- helyi fafaragómûvészek alkotásai.
demes ezen az utcán végigsétálni, A templom elôtti többalakos Mária- 1996-ban az egész falu
mert kevés helyen találkozunk hason- szobor 1808-ban készült. A kesergô gondoskodásából
ló utcaképpel. Néhány szép, a népi Mária mellett Szent Vendel és Szent állították fel a helybeli
építészet jegyeit ôrzô ház pedig külön Flórián szobra látható. Természetes, Pintér Jenô fafaragó
figyelmet érdemel. hogy egy pásztorkodó falu nádfede- népi iparmûvésznek –
Ott, ahol a csordahajtó út kiszélese- les házakban élô lakói a pásztorok vé- a népmûvészet
dik, áll a Szent Kozma és Demjén tisz- delmezôjének, és a tûztôl oltalmat mesterének –
teletére felszentelt templom. A XIX. adónak állítottak szobrot. millecentenáriumi
század elején épült egyhajós épület a A néptánc együttes Magyarország emlékmûvét.
klasszicizmus jegyeit viseli. E korból több tájegységének táncait táncolja. Két kopjafa fogja közre
való a szószék, mellvédjén a Jó Pász- (Elôzetes egyeztetés után fellépést a címert. (Pintér Jenô
tor dombormûvel. A díszes mennye- vállalnak. Kapcsolattartó személy: Se- munkásságával lakásán
zet alatt látható Mária-szobor 1760- bestyén Katalin, 9324 Bogyoszló Rá- megismerkedhetünk:
ban készült. Egy dombormû Kiss Er- kóczi u. 17. Tel.: 96/218-142) Rákóczi F. u. 21.
Tel.: 96/282-107)

MAGYARKERESZTÚR templomának képeit Wosinszky Káz-

Irányítószám: 9346 Lakóinak száma: 559
Bogyoszlótól 5 km-re délre találjuk
a települést.
A község neves szülötte Baditz Ot-
tó festômûvész (1849–1936). Képeivel
sok sikert aratott mind itthon, mind
külföldön. Egykori kastélyát most újít-
ják fel. A község római katolikus
mér készítette.
A falu történetét helytörténeti kiállí-
tás mutatja be. A tárgyi emlékek a haj-
dani aratási munkálatokat és az aszta-
losmesterséget idézik a látogató elé.
(Kossuth u. 65. – Elôzetes bejelentke-
zésre bármikor megtekinthetô; beje-
lentkezés a község polgármesterénél.
Tel.: 96/253-218)

105

A Szentháromság templom
Luxemburgi Zsigmond
halála után (1437)
Habsburg Albert került
a trónra, aki két év
múlva meghalt. Ismét új
királyt kellett választani,
és mint lenni szokott,
a rendek két pártra
szakadtak. Albert
özvegye, Erzsébet,
hogy csecsemô fia
(utószülött László)
számára a trónt
biztosítsa, a Visegrádról
kalandos úton elorzott
koronával Fehérvárott
megkoronáztatta magát.
A koronázással nem
nôtt a hívek száma,
ezért támaszt keresve
a koronával együtt
Ausztriába menekült,
ahová Gyôrön, majd
a támadástól félve,
a Rábaközön keresztül
vezetett az útja.
106
MIHÁLYI
Irányítószám: 9342 Lakóinak száma: 1167
A 86-os és a 85-ös utak által bezárt
szögben, Magyarkeresztúrtól 4, Kapu-
vártól 11 km-re fekvô község.
A mai Szentháromság templomot a
XIV. században, mint Szent György-
templomot írják le, de 1701-ben már
csak puszta falakról tesznek említést.
A XVIII. században emelt hajóhoz a
XIX. század derekán építették a ke-
reszthajót. Amilyen dísztelen a külsô
homlokzat, olyan sok látnivalót kínál
a belsô. A fôoltár építményének ket-
tôs talapzata van, rokokó keretekkel,
korinthoszi oszlopok között álló ba-
rokk szobrok sorával. A háromrészes
párkány felett Szent György lovas
alakja látható. Oromzatán az angyal-
kák nemesi címereket tartanak. Az ol-
tárképen Mária megkoronázása látha-
tó. A fôoltárhoz hasonlóan gazdag a
mellékoltárt, kilenc, nagyon szép ba-
rokk szobor díszíti. A szobrok 1760
körül, a Szent Szív oltárkép száz évvel
késôbb készült. A szószék hangvetô-
jén magyar ruhás szent áll. Külön fi-
A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA
gyelmet érdemel Tóth István síremlé-
ke. Meanderes keretben címeres szar-
kofág mellett egy gyászoló no áll. A
párkányon buborékot fújó fiút a fe-
szület választja el, az egyik kezében
koponyát, a másikban kaszát tartó ha-
lál alakjától. Egyszerre finom és játé-
kos, bizarr és borzongató.
(Korona u. 2. – a kastéllyal szem-
ben. Látogatható: elôzetes bejelentke-
zés után. Bejelentkezés a plébánián,
Hunyadi u. 2. Tel.: 96/253-315)
A falu másik látnivalója a vár. A kö-
zépkorban a Rába folyón átvezetô hi-
dat védô vízivár volt, de most az épü-
let elôtt állva, inkább kastélynak tû-
nik, mint várnak. Ennek megfelelôen
inkább a múlt század végének stílus-
jegyei jellemzôek rá, mint a középko-
ri elemek. Erre a korra csak a két ke-
rek bástya, valamint az udvari szárny
– kertre nézô homlokzatában – a góti-
kus kapu pálcatagos béllete emlékez-
tet. A török háborúk megviselték, de a
XVIII. század elején a Nicky család
rendbehozatta. A XIX. században a
Dôry család kezébe került, akik a ha-
dászati jelentôségét elveszített várnak,
a századvég romantikus szellemének
megfelelôen, új külsôt adtak. A ki-
lenctengelyes, kétszintes, középrizali-
tos homlokzat az angol gótikából át-
vett elem. A belsô udvart szép toszkán
oszlopos árkád veszi körül. (Korona u.
1. – Elôzetes bejelentkezés: Tel.:
96/253-523)
A hagyomány szerint 1440 nyarán
itt talált menedéket a korona. A ha-
gyományt az irodalom erôsíti, a törté-
nelmi események – a koronát Viseg-
rádról ellopták és Bécsben elzálogosí-
tották – valószínûsítik, de a neves ku-
tatók mégsem fogadják el. A történel-
mi mag, hogy Erzsébet és kísérete Mi-
hályiban pihent meg, ahol a kerek to-
rony, a koronának egy odvas fa
nyújtott védelmet. Ez a hagyomány.
A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA
VADOSFA
Irányítószám: 9346 Lakóinak száma: 81
Mihályitól 3 km-re találjuk. Feltûnô-
en nagy katolikus temploma az evan-
gélikusok szabad vallásgyakorlására
kijelölt helyen áll. A mozgalmas temp-
lombelsôt 1936-ban festették, de a be-
rendezés XVIII. századi. Szép a roko-
kó oltár. Az oltárképen Nepomuki
Szent János gyóntatja a királynét. A
háttérben a falu, vélhetôen Vadosfa.
BELED
Irányítószám: 9343 Lakóinak száma: 2900
Csornától délre, a 86. számú út mel-
lett fekszik. A megye déli részén, a Rá-
baköz közepén, távol a városok von-
zásától, központi szerepkörrel rendel-
kezô, középkori gyökerû település.
1230-ban már említik az oklevelek. A
XIX. század második felében kereske-
delmi központtá vált, téglagyár épült,
malmok települtek ide. Mindez a
templom történetében is tükrözôdik.
1308-ban már említik az elsô templo-
mot az oklevelek, amelyet a törökök
1594-ben és 1683-ban elpusztítottak.
A XVIII. században épült, 1859-ben
tûzvész áldozatává vált, és 1863-ban
VÁSÁROSFALU
Irányítószám: 9343 Lakóinak száma:
A 86-os úttól két kilométerre, a me-
gye határán fekvô település. Sem a
neve után, sem szép címerét szemlél-
ve – amely gazdálkodásra utal – nem
gondolnánk, hogy a perifériális fek-
vés minden hátrányával küzdô tele-
pülés. A középkori alapítású és a Rá-
baközben több helyen is birtokos Osl
család, majd a csornai prépostság tu-
lajdona volt.
Felül Szent István felajánlja a koronát Az 1681-es soproni
Máriának. Lábánál Loyolai Szent Ig- országgyûlés
nác térdepel. Az oltárképen Szent Ba- határozata szerint
lázs gyermeket gyógyít. Sopron megyében
A sors tehát úgy hozta, hogy az az evangélikusok
evangélikusoknak itt nincs oly híres Nemeskéren és itt
temploma, mint Nemeskéren. Az en- építhettek imaházat.
gedélyezett kis templomukat az 1600- Egy alkalommal
as évek végén építették, majd 1732- a túlnyomórészt
ben megnagyobbították. 1785-ben evangélikusok lakta
tornyot építettek hozzá. Mai formáját faluban híre ment,
az 1912-es átépítés során kapta. hogy a katolikusok
kápolnát akarnak
építeni, ezért az új
újjáépítették. Külsô megjelenése (ro- vallás hívei
mantikus stílusjegyek) és méretei (a megtámadták
romantikus homlokzat elôtt álló hatal- a Mihályiból ide tartó
mas torony) a századfordulón bekö- körmenetet. Az esetet
vetkezô gazdasági erôsödést tükrözik. bírósági eljárás követte.
Háromszakaszos hajóját toszkán pillé- A büntetés egyik pontja
rek tagolják, és boltozat fedi. A diadal- katolikus templom
íven látható festett címert a faluban a építését írta elô.
XVII. században birtokos Barthodeisz- Ez a magyarázata
ky családénak tulajdonítják. Köríves annak, hogy éppen
szentély oltára a XIX. század második egy ún. artikuláris,
felébôl való. Belsô képeit századunk tehát az evangélikusok
elején készítették. szabad vallás-
A templom nyáron a Rába Fesztivál gyakorlására kijelölt
koncertjeinek színhelye. Plébánia: Rá- helyen, feltûnôen nagy
kóczi út 90. katolikus templom áll.
A település határában három hor-
gásztó is található a 86-os út mellett.
Temploma viszont nem készülhe-
tett a múlt század közepe elôtt. A tor-
nya viszont még ennél is fiatalabb,
1907-ben emelték. Ez adja zömök
megjelenését és romantikára jellemzô
formáját. A szerény belsô érdekessé-
ge, hogy a padok jól láthatóan idô-
sebbek. A XVIII. században készül-
tek, és valószínû, hogy egy másik fa-
luból kerültek ide.
A takaros házakat szemlélve, a nyu-
galmat és a csendet tapasztalva a falu-
si turizmus színhelye lehet.
107
 A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA

ban. Megjelenése és nagysága méltó

az akkori Szilhez: a 30 méter hosszú
hajó elôtt 32 méter magas torony
emelkedik két négyzetes oszlop kö-
zött. A bejárat fölött A feltámadás an-
gyalának dombormûve, a torony alatt
egy XVIII. századi Madonna-szobor,
az elôcsarnokban Feszty Masa festmé-
nye látható. Szemben, a neoromán
boltozatos szentély képein angyalok,
Krisztus kínszenvedésének eszközeit
tartják. A diadalívet Samodai József-
nek a Gyermek Krisztus a templom-
ban címû képe ékesíti. A hajó északi
és déli falán lévô festmények szintén
tôle származnak. A temlom külsô
homlokzatával harmonizál a neoro-
„…a nôk, mint Isten SZIL mán a szószék, a négy evangélista
madarai, szépek, Irányítószám: 9326 Lakóinak száma: 1407 (Máté, Márk, Lukács, János) szobrá-
cifrák, egy-egy val. A szószékkel szemben, a balda-
közülük 12–15 rôfnyi A 86-os úton, Csornától délre, 14 chin alatt XVIII. századi Madonna. (A
kelmét visel magán, km-re találjuk a falut. A település- templom általában nyitva van.)
annyit, amennyivel képre jellemzô, hogy az utcafronton A 85-ös számú úton, a települést el-
egy huszárt is be lehetne fésûs beépítéssel – tehát ház-udvar hagyva, a falutól Szent Vendel inkább
takarni”. szerinti sorrendben – sorakoznak a pásztorra – az egykori marhatenyész-
házak. A parasztházak között néhány tésre utalva –, mint szentre emlékez-
Egy hajdani többosztatú, esetleg kétszintes, nyitot- tetô alakja búcsúztat. De nemcsak a
mezôvárosban járunk, tabb és magabiztosabb szellemet su- falukép egy-egy háza, a népdal szö-
ahol „…esztendô által gárzó parasztpolgár-házat találunk. vege („Szili kút, szanyi kút, szentand-
négyszer esik sokadalom A múlt század végi tehetôs múltnak rási sobri kút”) ôrzi a múltat, hanem
(vásár), amikor Úr bizonyítéka az Utolsó vacsora temp- célját a nevében is megfogalmazó ha-
és nagysága számára lom. 1310-ben már volt a falunak gyományôrzô néptánccsoport is. Fel-
vámot szednek. Minden temploma, amelyik évszázadok során nôtt és ifjúsági csoportjuk sokfelé
szekértôl, aki piacon minden pusztítás után újjáépült. Az megfordult, elsôsorban a Rábaköz
árul, egy-egy garast, évszázados templomépítészetnek táncait bemutató programjukkal. (Ve-
s minden szekér sótul azonban nyoma sincs. A régiek he- zeti: Schwarzkopf Gyula – Mûvelôdé-
egy-egy darab sót adnak, lyén álló római katolikus templomot si Ház: 9326 Szil, Hunyadi tér 30.)
tekenôbôl tekenyôt, 1889-ben építették, a középkor stílus- Vág irányában található egy halas-
ostort, lapátot jegyeit felhasználó neoromán stílus- tó.
és egyebet”. S mindez
tükrözodik a mai
településképben. SZILSÁRKÁNY totta. A XVII. században a protestán-
Széles csordahajtó út Irányítószám: 9312 Lakóinak száma: 737 sok által újjáépített templomot a
mellett fasorral kísért XVIII. században szerezték meg a ka-
zöld, parkosított sáv, A 86-os út mellett, Csornától 8 kilo- tolikusok, és építették hozzá a másik
majd gömbakáccal méterre fekszik. A falu középkori hajót, barokk külsôt adva ezzel az
kísért járda húzódik. templomát 1594-ben a török elpusztí- épületnek. A szentély és a hajó meny-

108
A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA
nyezetképét az ifjabb Dorfmeisternek
tulajdonítják. A képeket Závory Zol-
tán, a falu szülötte restaurálta. Ô fes-
tette a Krisztus az angyalok között cí-
mû képet. A neogótikus fôoltár oltár-
képe Krisztus mennybemenetelét áb-
rázolja. A XVIII. századi szószék hang-
vetôjét angyalok díszítik. Ez idôben
készültek a kórusszékek és a gazdag
mintázatú padok. (Plébánia: Fô út 59.)
A templom elôtt kettôs tagolású
alapzaton gazdagon redôzött ruhá-
ban, fején koronával, karján a kisded-
del Mária áll. XVIII. századi, szép ba-
rokk alkotás. Mellette a megyei tiszt-
ségeket viselô Högyészy család sírem-
léke és egy sziklakápolna látható.
Az evangélikus templom 1784-ben
épült, tornyát 1858-ban emelték. A
templom kváderesen vakolt homlok-
zatát fogas fríz és kerek nyílású orom-
zat zárja. A romantikus torony ablakai
csúcsívesek. A neogótikus oltár képét
BÁGYOGSZOVÁT
Irányítószám: 9146 Lakóinak száma: 1378
Mint a neve sejteti, két falu épült
össze. Rábaszovátot 1224-ben, mint a
gyôri püspök birtokát említik elôször
az oklevelek. A püspök kegyurasága
a történelem során végig megmaradt,
ami védelmet és gondoskodást jelen-
tett. Bizonyíték rá a XVIII-XIX. század
fordulóján épült Szent Magdolna vé-
delmébe ajánlott templom. 1795-ben
kezdték építeni, és 1802-ben szentel-
ték fel. Építtetôje Fengler József, gyô-
ri püspök. Fiatalabb, mint a bágyogi,
a barokk jegyeket a copf, és a higgad-
tabb klasszicizmus jegyei váltották fel.
A belsôre viszont a barokk jellemzô.
A templom védôszentjét ábrázoló ol-
tárképet egyszerûbb oltárépítmény
övezi. A kupola freskója, a fedett szó-
szék és a szép faragású padok a temp-
Baditz Ottó festette. Témája: Krisztus A kúria szó építészeti
az olajfák hegyén. A keresztelôkút emlékeink közül
1784-bôl való. az egykori vidéki
Kiss Ferenc szülôháza, a Rákóczi kisnemesség lakhelyét
u. 2. szám alatt található kúria. A ne- jelöli. A XVIII. századi
ves erdômérnök, a szegedi egyetem barokkos udvarház
díszdoktora, itt született 1860-ban, és reformkori
innen került az Alföldre. és szerényebb
A kis kiállítás képei és dokumentumai az változatát gondosan
alföldi homokterületek erdôsítésének ér- tervezett és telepített
dekében végzett munkáját, és tudósi élet- kert vette körül,
pályáját mutatják be. Kiss Ferenc portréját platánokkal, vén
Berkes Gyula faragta. diófákkal, buxusokkal.
Látogatható: elôzetes egyeztetés után E házak ma már sajnos
bármikor megnézhetô. Bejelentkezés a leromlott állapotban
község polgármesterénél munkanap- vannak, de még így
okon 8-16 óráig. is tükrözik
Tel.: 96/285-465) a századforduló
E kúriával harmonizál a festômû- polgárosuló, megyei
vész, Baditz családjának és a neves birtokokat és állami
megyei tisztségviselô Hôgyészy csa- tisztségeket vállaló
lád kúriája (Fô út 86., illetve Dózsa hajdani nemesség
Gy. u. 2.). szemléletét,
és társadalmi helyzetét.
lom építésével egyidôsek. A Mária-
szobor idôsebb, XVIII. századi, a
Szent Flóriánt ábrázoló festmény XIX.
század végi munka.
A bágyogi rész jellegzetes rábaközi,
egyutcás „orsós” falu, és az orsó
bôvületében áll a feltûnôen magas
tornyú templom. Zichy Ferenc gyôri
püspök a XVIII. század második felé- Egy múlt század végi
ben építtette. A nagy templomépítô és leírás szerint Kóny
kultúrapártoló püspök kitûnô mûvé- „…határában sok a rét,
szekkel dolgozott. Hefele Menyhért legelô és nád. Tava
építész és Maulbertsch Antal festômû- mérges növényeirôl
vész közülük a két legnagyobb név. ismert.” Ez ma
Vélhetôen Hefele tervei alapján épült is jellemzô.
a templom. Az oromzatos homlokzat A Hanság egyik
homorú szárnnyal hajlik a toronyhoz. maradványtaváról
A hajófalakat toszkán félpillérek ta- van szó. A hajdani
golják. A déli homlokzat íves záródá- vízivilágot ôrzi,
sú, ajtaja felett két voluta között roko- bár az elôbbi állítást
kó dísszel övezetten Zichy Ferenc cí- megcáfolandó:
mere látható. Tündér-tó a neve.
109

DÖR
Irányítószám: 9147 Lakóinak száma: 548
Csornától délkeleti irányban, 3 km-
re fekszik. A kora középkori templo-
mot a törökök elpusztították, de az
1714-es vizitáció jegyzôkönyve már jó
karban levônek említi, és külön ki-
emeli szép oltárát. Bár a templom
XVIII. századi, a ma látható forma, a
legújabbkori (1964), átalakítás ered-
ménye. A XVIII. századi Mária szüle-
tése képet a XX. században foglalták
A dôri fazekasok cserepei oltárkeretbe. A szentély mennyezet-
freskója 1950-ben készült.
A faluházban kis gyûjtemény hor-
dozza a múltat. A római kori pénzek
és avar ékszerek a falu ôsi múltjáról
tanúskodnak, a nemesi címeres leve-
lek pedig arról, hogy a falut katonai
szolgálat fejében nemesi jogokkal
rendelkezôk lakták. A cserépedények
viszont egyszerre szólnak múltról és
jelenrôl.
A falu cserepesmestereirôl vált hí-
ressé. A Völcsey dinasztia elsô tagjá-
nak vándorlevele 1863-ból való. (Kul-
KÓNY
Irányítószám: 9144 Lakóinak száma: 2618
A falu a 85-ös számú fôútvonal
mellett fekszik. A település címe-
rében korona és ló látható. Az elôb-
bi arra utal, hogy a falu II. Endrétôl
kapta az alapítólevelet. A falu nevét a
kutatók a szláv „kony” (ló) szóból
eredeztetik. Ez magyarázza a ló meg-
jelenését a címerben és gyakori elô-
fordulását a hagyományokban.
A XVIII. századi virágzó állattar-
tás eredményeként bekövetke-
zô gazdásági fellendülés megte-
remtette az alapját az
újabb és újabb építkezé-
seknek. Az 1723-ban
110
A RÁBAKÖZ ÉS CSORNA
túrház, Szabadság út. 20. Elôzetes be-
jelentés: Tel.:96/263-240)
A ma is dolgozó Völcsey Lajos
1952-ben építette mûhelyét. A mû-
helyben nyomon követheti az érdek-
lôdô a fazekasság mesterfogásait: a
földvételtôl az elôkészítésen át, ami a
sulkolást jelenti, a szelésen keresztül,
amikor a sulkolt kupacból egy-egy
darabot kiválaszt a mester. Ezután kö-
vetkezik a tiprás és a gyúrás, ami az
elôkészítés utolsó fázisa. Ezt követi a
korongolás, majd a formázott anyag
szárítása és égetése.
Bár nem találunk finomabb techni-
kai eljárásokat és különleges mûvészi
kifejezésmódokat, és hiányzik az
ólommázas edénykészítés fortélya is,
mégis élményt nyújt a látogatás, hi-
szen kevés helyen találkozhatunk ma
már egy mesterség teljes keresztmet-
szetével.
Ifj. Völcsey Lajos fazekas 1990 óta
ûzi a mesterséget. Házánál – mûhe-
lyében – vásárlásra is van lehetôség.
Legfeljebb 40-60 fôs csoportot tud fo-
gadni. (Dör, Ady E. u. 1.)
épült templom 1755-ben tornyot kap;
1861-ben, a historizmus idején restau-
rálják; 1905-ben a századelô eklekti-
kus stílusában kereszthajóval és szen-
téllyel bôvítik. Az oltár a barokk idôk-
bôl való. Építményen két-két korin-
thoszi oszlop között Szent István és
Szent László szobra, közöttük egy
olasz festô Szent Mihályt ábrázoló ol-
tárképe látható.
1999-ben újították fel Nepomuki
Szent János szobrát. A lépcsôzet felett
meanderes keretben felirat. „Ideje a
hallgatásnak, ideje a szólásnak.” Ez is
és a hidat stilizáló építmény a szent
életére utal, aki megtartotta a gyónási
titkot, ezért a prágai Károly hídról a
Moldvába vetették.
Rábaközi viselet

IVAN
ZSIRA
A Hanság- Fertô- medencétôl délre,
keleten a Répcéig, nyugaton az or-
szághatárig terjedô területet – amely a
Soproni-síkság és az Alpokalja kistájra
illeszthetô rá, melyet Répce-sík néven
mutatjuk be – egy térségkutatási ta-
nulmány térségszervezô település
nélküli területként jellemzi. E tudo-
mányosnak tûnô megállapítás sejteti
hátrányos helyzetét, amiért száza-
dunk nagyhatalmai a felelôsek. Hi-
szen 1921 óta észak–déli irányban or-
szághatár hasítja ketté, ezért szorult a
Répce síksága máról holnapra perifé-
riára. A II. világháború után ismételt
közigazgatási határrajzolások követ-
keztében a Répce-sík elvesztette a tér-
112
RÉPCE-SÍK
ség központjának számító Csepreget.
A fô közlekedési út a peremén halad
keresztül, városa nincsen, ipar sem te-
lepült ide. Érthetô tehát, hogy néhány
valóban kiemelkedô kultúrtörténeti
értéke mellett a legfontosabb turiszti-
kai vonzerô a táj érintetlensége és
szépsége.
A mai táj kialakulásában – mint a
Kisalföld többi kistájánál – a folyók
játszottak szerepet. Idôben elsôként a
Duna, amely kétmillió évvel ezelôtt
nem Visegrád felé folyt, hanem a Fer-
tô-Hanság süllyedékén kezdôdve
észak–déli irányban, területükön ke-
resztül, hatalmas kavicstakarót felhal-
mozva. Amikor pedig a Gyôri-meden-
RÉPCE-SÍK

ce süllyedésével párhuzamosan a Du- majd megtelepedett a seprôzanót. A A terület turisztikai

na elfoglalta mai folyásirányát, az Al- táj erdeinek ma is jellemzôi a cseres- értékeit a 84-es út
pokból lefutó folyók észak felé vették tölgyesek, vízjárta fekvésekben a ke- (Sopron–Balaton)
útjukat és kialakult a mai vízrajzi kép, ményfa- (tölgy, kôris, szil), illetve a mentén végighaladva,
újabb kavicsos rétegek terültek szét puhafa- (fûz, hazai nyár, éger) ligeter- arról kisebb kitérôket
az Ôs-Duna kavicsos kúpjára. A ka- dôk. Ugyanígy jellemzôek a tájra a ka- téve mutatjuk be.
vicstakarót az eljegesedések idején a szálórétek és a legelôk. A legelôk zö-
tundra éghajlat alatti körülmények ta- me ún. fás legelô, amelyen a fákat, fa-
lajdagasztó hatása összecementálta, csoportokat a mélyebb területeken az
összegyúrta. Ennek eredményeként a említett ligeterdôk fafajai, a magasabb
felmelegedést követôen cseri talajok fekvésekben a cseres-tölgyes fafajok
alakultak ki. A magyar talajtani szak- adják. Jellemzô a borókás-cseres lege-
irodalomban a kavicsos váztalaj és a lô Iván mellett, vagy a ligeterdô fáiból
cseri jelzô utal az iszapos-agyagos álló fás legelô Dénesfán.
rész savanyúságára és mészben sze- A Répce-sík nyugati peremén húzó-
gény voltára. A cseri föld vízzel feltöl- dott a borostyánkôút, majd a honfog-
tôdve képlékeny, szinte járhatatlan, lalás után a gyepû középsô sávja zöm-
így e fázisában mezôgazdaságilag mel lakatlan, áthatolhatatlan védelmi
sem mûvelhetô; míg kiszáradva kôke- sáv, amelyet a középkor folyamán is
ménnyé válik, a felszínén mozaiksze- lényegében összefüggô hatalmas ôs-
rû mintázattal, mély repedésekkel. erdô, az ún. Cseri Nagyerdô borított.
Ezeket a minden évben – esetenként Ennek tömbjei a 85-ös úttól délre még
többször is – megismétlôdô talajvíz- ma is tájjellemzôk. A gyepû védelmé-
háztartási szélsôségeket a csertölgy re telepített lakosok kiváltságot kap-
viseli el legjobban a fafajok közül. In- tak, amit késôbb is megôriztek. A Lö-
nen a táj népi neve is, és a talajtani vô vagy Nemeskér falunevek ezt a Díjugrató verseny
szakirodalomban a mindmáig élô he- múltat ôrzik. Nagycenken
lyi névhasználatból átvitt cseri földek,
cseri talajok megnevezés.
A hansági vízrendezések elôtt az
Ikvával közös, többágú torkolatrend-
szerû Répce Agyagosszergény alatt
beleveszett a lápvilágba. A vízrende-
zések következtében alakították ki al-
só folyását, amelynek a Kis-Rábával
való összefolyás alatti szakasza már a
Rábca névalakot viseli, de ez már a
Répce-síkon kívül található.
Növényzete is jellegzetes. Az utolsó
eljegesedés idején tajgafoltokkal tar-
kított ligetes tundraviszonyoknak
megfelelô vegetáció élt a tájon; a nyír
– az államhatár közelében és attól
nyugatra az erdei fenyô, míg a sop-
ronkövesdi Nagyerdôben csak szór-
ványszerûen –, ettôl nyugatra egyre
tömegesebben fordul elô a csarab,

113

A kópháziak szerint KÓPHÁZA
Nádasdy Ferenc sokat Irányítószám: 9495 Lakóinak száma: 1580
betegeskedô leányának
volt ez kedvelt Soprontól 6 km-re, a 84-es út men-
a kápolnája. tén elterülô falu. Itt ágazik el nyugat
Egy alkalommal felé a Sopront tehermentesítô út,
hosszú betegségébôl amely Deutschkreutznál/Sopronke-
felgyógyulva fogadalmát resztúr lép Ausztria területére. A hely-
tett, hogy kolostorba ségnévtáblán Koljnof felirat olvasha-
vonul. Szülei viszont tó, jelezve, hogy lakói máig is zömmel
férjhez akarták adni. horvátok, akiknek ôsei a törökök elôl
Az esküvô napján menekülve itt találtak menedéket.
imádkozott Istenhez, A falu központjában található hor-
hogy szólítsa ôt vát tájház (Kossuth út. 40.) vélhetôen
magához. a XIX. század elsô fele óta áll.
Nagy vihar támadt, A hosszanti oldalával a telekhatárra és
és a menyasszonyt villám oromzatával közvetlenül az utcafrontra
sújtotta. A megrendült épült házzal szemben az ún. katonaház ta-
apa a kápolnát lálható, mely azt a múltat idézi, amikor –
megnagyobbíttatta. kaszárnyák még nem lévén – a katonákat
lakosok szállásolták el. Az egykori sza-
badkéményes szoba-konyha lakóegység
után kamra, majd présház következik. A
lakás és a kamra bejáratát félgádorok
A Boldogságos Szûz- hangsúlyozzák. A hajdani gazdák vegyes
templom oltára gazdálkodást folytattak, de meghatározó
volt az állattenyésztés. Erre utal a
három istálló (tehén, ló, növendék-
állat). A takarmányt a padláson tá-
rolták, ahová az udvarra nézô tetô-
feljáróról jutottak.
A népi építészet szép emléke hon-
ismereti gyûjteménynek ad ott-
hont. A lakórészben az életmód, a
kamrában és a présházban a gaz-
dálkodás tárul a szemlélô elé. A ka-
tonaházban a horvát viselettel, a
színjátszó kör emlékeivel és az is-
kolatörténet dokumentumaival ta-
lálkozik a látogató.
Elôzetes bejelentkezés: 99/357-066
vagy 99/357-028
A közeli Petôfi téren találjuk
a római katolikus Szent Márton-
templomot. Az egyhajós, kö-
zéptornyos, kora klasszicista
épületet (1785) kisméretû fél-
114
RÉPCE-SÍK
kupolás szentély zárja le. (Általában
nyitva, elôzetes bejelentkezés a plé-
bánián: Vasút u. 53. Tel.: 99/357-126)
A falu nevezetességét a Boldogsá-
gos Szûz temploma adja. A reformá-
ció egyik bázisát adó Nadasdy család
rekatolizált, – hithûségét bizonyítan-
dóan – egymás után épített birtokán
barokk templomokat. Így épült a
Kismarton/Eisenstadt melletti Loretto
temploma. Talán az ott dolgozó
kópháziak hozták, talán a fôúr ado-
mányozott egy Mária-szobrot, amely-
nek védelmére a kápolnát emeltek.
Mai formáját a XVIII. század folya-
mán nyerte el. A díszítôkedv a hom-
lokzatra összpontosul. Az angyal-
szobrokkal ôrzött szép keretezésû be-
járat, majd a párkány közepén az Is-
ten szeme díszítés vonja magára a fi-
gyelmet. A rizalitos homlokzat falsík-
jaiban félköríves fülkében evangélis-
ták szobrait helyezték el.
A belsô tükrözi a templom építésé-
nek idejét és körülményeit. A legfôbb
dísze az 1760-ban készült fôoltár,
amely Mária názáreti házát sejteti. Hat
korinthoszi oszlop között Joachim,
Szent Anna, Péter és János evangélis-
ta szobrai ôrzik a Nádasdy Ferenc épí-
tette lorettói (Kismarton/ Eisenstadt
mellett) kegytemplom Mária szobrá-
nak mását. Az oltárt gazdag faragású
mozgalmas párkány fedi. Az angyalok
között színpadszerû jelenet: Mária és
Erzsébet találkozása Zakariás jelenlét-
ében. A fôoltárral egyenértékû a két
mellékoltár. A jobb oldalin Nepomuki
Szent János és Remete Szent Antal kis
szobrai között Madonna-kép, talán
egy XVI. századi olasz festô mûve. A
bal oldali oltár angyalalakjai XX. szá-
zadi alkotások. A mozgalmas épít-
ményt sugárkéve díszíti, benne Mária
neve olvasható.
A szószék rokokó díszítésû. (Kulcs
a plébánián)
RÉPCE-SÍK

Látnivalóinak szinte mindegyike összekapcsolódik a Széchenyi-családdal. Szé-

chényi György érsek 1677-ben szerezte meg a két Cenket. Ettôl az idôponttól
kezdôdik a falu és a Széchenyi- család közös története. Széchenyi Antal gene-
rális 1750 körül költözött Kiscenkre, és kezdte meg a kastély építését. Késôbb
a felvilágosult gondolkodású, a Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc
jelentôsen átépíttette, birtokainak központjává tette. A birtokos mellett a jako-
binus Hajnóczy József, az orvos Kiss József, a nyelvész és felvilágosult tanár,
Révai Miklós neve jelzi szellemi kisugárzó erejét. Ezt a birtokrészt a kastéllyal
együtt gróf Széchenyi István örökölte, az ô birtokossága alatt élte virágkorát, és
nyerte el jelenlegi formáját. A település méltón ápolja a Széchenyiek emlékét.

NAGYCENK belépôt az elsô kastélyt körülvevô

Irányítószám: 9485 Lakóinak száma: 1752
A Soprontól 12 km-re fekvô telepü-
lés 1892-ig két önálló falu volt. A
nagycenki falurész a Sopron–Sárvár
fô közlekedési (84-es) út mentén sze-
rényen kiemelkedô dombsoron, a kis-
cenki pedig a Gyôr–Sopron út mellett,
az Ikva-patak völgyében épült. A két
falut 1892-ben egyesítették Nagycenk
néven, de máig sem épültek össze.
Sétánkat a kiscenki részen a kastély
bemutatásával kezdjük, majd a dom-
bos falurészen a Mauzóleum megte-
kintésével fejezzük be.
A Széchenyi-kastély építését Szé-
chenyi Antal kezdte meg az 1700-as
évek derekán egy itt álló udvarház át-
építésével. Ezt a Nemzeti Múzeumot
alapító, felvilágosult gondolkodású,
Széchenyi Ferenc jelentôsen átalakí-
totta. Ekkor készült a fôbejárat fölé a
kovácsoltvas erkély. Fiai közül Cen-
ket Széchenyi István örökölte, aki
1838-ban Pollack Mihály tervei alap-
ján bôvítette, mind a két oldalon egy-
egy derékszögben csatlakozó szárny-
nyal. Az ô birtokossága idején élte vi-
rágkorát, s ha tudjuk, hogy 1840-ben,
amikor építését befejezték, gázvilágí-
tás és vízöblítés szolgálta a kényel-
met, akkor ez valóban virágkora volt
a nagycenki kastélynak. Az ôrépüle-
tekkel védett, kovácsoltvas kapun át a
parkra emlékeztetô franciakert fogad-
ja. A kétszintes finom homlokzatú
épület közepén timpanonnal zárt
rizalit ugrik ki. Elôtte toscan oszlopok
tartják a barokk kovácsoltvas erkélyt.
Az ablakok felett nagyméretû dom-
bormûszalag húzódik. A timpanon-
ban a Széchenyi-család címere
látható. A két szinten végigfutó 5–5
ablak finom ritmust ad az épületnek.
A kastélyban Széchenyi István em-
lékmúzeumát rendezték be.
A pénztárnak helyet adó elôcsarnok már-
vány mozaikpadlója és kandallója a kas-
tély eredeti értékei közé tartozik. Az alsó Gróf Széchenyi István
szinten az életutat követ-
hetjük nyomon. Az egy-
benyíló termek sorában
elhelyezett tárgyak közül
több közvetlenül Széche-
nyi Istvánhoz kötôdik.
Így dolgozószobájának
bútorai, íróasztala, a tra-
gikus utolsó napon viselt
ruhája. A család emlék-
anyagát a korabeli kály-
hák, fôúri bútorok, csillá-
rok és festmények egé-
szítik ki, felidézve a múlt
századi arisztokrácia élet-
módját. Az ablak alatti
vitrinsorban Széchenyi
irodalmi munkásságának
gyûjteménye látható.

115

A Széchenyi-kastély Az emelet elsô termében elhelyezett mo-
dellek, rajzok a közlekedés fejlesztéséért
végzett munkáját dokumentálják, a követ-
kezôben egy hatalmas maketten az általa
kezdeményezett és irányított folyószabá-
lyozást és annak jelentôségét képzelhet-
jük el. A lótenyésztéssel kapcsolatos
anyag után meggyôzôdhetünk a mezô-
gazdaság modernizálásáért folytatott tö-
rekvésérôl. Az utolsó teremben egy általa
szorgalmazott modern gazdaság képe tá-
rul a látogató elé
Kiscenki u. 3. Tel.: 99/360-023; nyitva:
áprilistól októberig 10–18 óráig, októ-
Széchenyi dolgozószobája bertôl áprilisig 10–14 óráig, hétfôn zárva
116
RÉPCE-SÍK
Irodalom: Kriszt György: Nagycenk –
Széchenyi-kastély. Budapest, 1980.
TKM Egyesület
A fôépülethez kapcsolódó kastély-
szárnyak szintén a turizmust szolgál-
ják. Az egykori vörös kastélynak ne-
vezett részben intim, nyugalmat és
eleganciát sugárzó kastélyszálló üze-
mel sokféle szolgáltatással, zárt ud-
varral, árnyas fák alatti terasszal, ká-
véházzal.
A keleti oldal, ahol Széchenyi Ist-
ván méntelepe is volt, ma is a lóte-
nyésztést és lovasturizmust szolgálja.
Az istállóban a kovácsoltvas díszes
boxok, a vörös márvány itatóvályú, a
fakockákkal borított padló mindenki
számára érdekes lehet, ahogy a fedett
lovarda és a versenypályán rendezett
gyakori lovasversenyek is. (Informá-
ció: MMI Teljesítményvizsgáló Állo-
más, Nagycenk, Széchenyi- kastély
Tel.: 99/360-026).
A kastélyt eredetileg franciakert
vette körül. A XIX. század elején Szé-
chényi Ferenc a szabályos formákat
oldotta, és angolparkká formálta. A
század második felében Széchenyi
Béla számos ritka növénnyel gazdagí-
totta.
A kastélypark bejáratával szemben
kezdôdik, és Fertôbozig húzódik a
Hársfa allé. Széchenyi Antal és felesé-
ge, Barkóczi Julianna, az 1700-as évek
derekán 645 kislevelû hársfát ültetett
a 2600 méter hosszú és 40 méter szé-
les út két oldalára. Közülük több mint
350 – ha göcsörtösen és félig elszárad-
va is –, ma is él. A matuzsálemi kort
megért 16 méter magas fák egy méter
törzsátmérôjûek. A térszín nem sík,
hanem enyhén domborodik, s ez
szinte végteleníti a fasort. A két sor
közötti széles, füves rész csak a na-
gyon távolban szûkül.
A sor végén valamikor kápolna ál-
lott, ma a Széchenyi István kultuszáért
RÉPCE-SÍK
sokat áldozó Széchenyi Bélának és a
kislányuk születésekor elhunyt felesé-
gének, Erdôdy Hannának a bronz
dombormûvekkel díszített vörös grá-
nit síremléke található ott.
Irodalom: Örsi Károly: Kastélypark. Bu-
dapest, 1981, TKM Egyesület. 72. füzet
A kastélypark mellett ismét egy Szé-
chenyi István életmûvére utaló turisz-
tikai látványosság kínál élményt. Az
1970-es években lelkes soproni lokál-
patrióták egy mozdonymúzeumot
alakítottak ki, és múzeumvasutat épí-
tettek.
A századforduló keskeny nyomtávú gaz-
dasági vasútvonalain mûködött mozdo-
nyokat, teher- és személyvagonokat gyûj-
tötték össze és állították ki. A kis mozdo-
nyok már múzeumi darabok, de hasonló
korú és nagyságú társuk még a menet-
rendben feltüntetett idôpontokban a turis-
taidényben végigzakatol az élményre vá-
gyó turistákkal a Fertô menti tájon.
Irodalom: Koltai Marianna: Nagy-
cenk – Múzeumvasút. Budapest,
1991. TKM Egyesület, 407. füzet
A 85-ös út mentén, a kastély parkjá-
nak keleti felén áll az egykori jószág-
igazgató emeletes háza. Lunkányi Já-
nos emléktábláját az Országos Szé-
chenyi Kör helyezte el 1983-ban.
A Hidegségi u. 3. sz. alatti ház az
egykori gázgyártó épülete. A kastély
világítását innen biztosították 1945-ig.
A kiscenki látnivalók után a kastély
parkja és a hozzá kapcsolódó lovas-
pálya mellett érünk a település nagy-
cenki részébe, ahol egy kis téren Szé-
chenyi István szobra – Strobl Alajos
munkája – fogad. A méltóságot sugár-
zó alak elôrelendített karja mintha a
jövôbe mutatna.
A múlt század végén már szabad
volt az emlékezés, ezért 1890. szep-
tember 21-én, születésének 100. év-
fordulóján elhatározta a település
képviselôtestülete a szobor felállítá-
sát. A nagycenkiek csak szerény ösz- A Mozdonyskanzen
szeggel járulhattak hozzá, de sokat kisvasútja
tettek érte: gyûjtést rendeztek, és tá-
mogatókat kerestek. Az országos
gyûjtésbôl befolyt összeget Sopron
megye és Széchenyi Béla egészítette
ki. A megbízást a mûvész csak évek
múlva tudta vállalni. Ez kedvezô volt,
mert közben méltó helyet alakítottak
ki a szobor számára, melyet azután
1897-ben fényes külsôségek között
lepleztek le.
A XVI–XVII. században a gyakori
pestisjárványtól való félelem – vagy A Széchenyi szobor
éppen az attól való megmenekülés talapzatán a címer
öröme – késztette a közösségeket, alatti lévô szöveg –
hogy fogadalmat tegyenek, hitük erô- „Magyarország nem
sítésének bizonyításául, maradandót volt, hanem lesz”–
alkossanak. Ekkor emelték, általában Széchenyi hitvallása.
a járvány elmúltával, e fogadalmi osz- Ezzel harmonizál a
lopokat. A viszonylagos védettség, a szobor mozdulata.
neves birtokos családok az osztrák és A hátsó oldalon
a német kulturális hatás együttes az olvasható, ami által
eredményeképpen térségünk gazdag úgy gondolta, hogy
e körbe tartozó emlékekben. lesz: Széchenyi gazdag
Ezek közé tartozik a közelben álló életmûvének
pestisoszlop. A pillérszerû alapzaton legfontosabb elemei:
írástábla mondja el az állítás okát. A VASKAPU –
táblát Szent Rozália dombormûve zár- AKADÉMIA –
ja le. Oldalt a pestisszenteknek neve- LÁNCHÍD –
zett Szent Rókus és Szent Sebestyén TISZA-SZABÁLYOZÁS.
117

A Szent István király szobra áll. A szôlôindával körbefont
plébániatemplom, oszlopon Mária látható a kisdeddel.
elôtte a Széchenyi-szobor A teret lezáró Szent István-templom
is, mint Nagycenken oly sok minden,
Széchenyi István nevéhez fûzôdik. Ô
tett ígéretet a templom felépítésére,
vállalta a költségeket, és kérte fel a
A templom térre nézô neki több helyen is dolgozó Ybl Mik-
homlokzatán nyílik lóst a tervek elkészítésére. De másra
a romantikában használt is volt gondja. Meghagyta, hogy min-
bélletes kapu. den cikornyás díszítményt kizáró,
A párkány felett két sas egyszerû, de mégis elég tágas Isten
tartja a Széchenyiek házát építsen. Féltô gondoskodását
jelmondatával övezett tudva érezzük szomorúnak, hogy a
családi címert. Si Deus templom felszentelését (1864) már
pro nobis, quis contra nem érhette meg. Az építész a kor stí-
nos? – Ha Isten velünk, lusának megfelelô romantikus temp-
ki ellenünk? lomot alkotott. A templom falai alig
118
RÉPCE-SÍK
díszítettek, az épület mégis mozgal-
masnak tûnik. Azzá teszi az építtetô
kívánságának megfelelôen a déli falra
aszimmetrikusan elhelyezett torony
és a különbözô építészeti korszakok-
ra jellemzô stílusjegyek sora. Az iker-
ablakos karcsú torony a középkort
idézi. A gúlasisak keresztjét Bokor
Nándor helybéli kovácsmester készí-
tette 1863-ban. Az itteni homlokzaton
lévô kapu ívmezejében a középkori
templom megmaradt darabját helyez-
ték el. Vannak, akik a nehezen kive-
hetô reliefbôl ágaskodó oroszlánokat
olvasnak ki.
A fehér falak kiemelik az oltárok
gazdagságát. A korinthoszi oszlopok
keretezte fôoltár képén – Blaas Károly
festette 1863-ban – Szent István fel-
ajánlja a koronát Máriának. A kereszt-
hajó jobb oldali kápolnájának hatal-
mas, feszületet ábrázoló képét talán
spanyol festô készítette a XVIII. szá-
zadban, és az elpusztult kastély ká-
polnájából került a templomba.
A mellékoltárt Kiss Bálint 1863-ban
festette, az alatta lévô kis Madonna-
kép XVII. századi olasz alkotás. Az
Ecce Homót mintázó, 1700 körül (ti-
roli mester által?) készített faszobor
hajdan a hársfasor végében álló reme-
tekápolna dísze volt. Az oltárral szem-
közti szobor Franz Erler 1864-ben ké-
szült alkotása. A bal oldali mellékoltár
Krisztus ostorozását ábrázoló fest-
mény, feltehetôleg XVII. századi olasz
mester keze munkája. Felirata alapján
1710-tôl 1820-ig „…a Széchenyiek
házioltárát ékesíté, s dühöngô tûzvész
alkalmával csodálatosan maradt ép-
ségben.” (A plébánia a téren van. Tel:
99/360-048 A kulcs a mauzóleum ôré-
nél található. Kocsis Sándor, Vám út
15. Tel.: 99/360-059).
Széchényi Ferenc alakította ki a te-
metôt, és megnyitásával egy idôben,
1778-ban barokk kápolnát építtetett a
RÉPCE-SÍK

család nyughelyéül. Ezt 1806–10-ben az udvarral egyezségre törekvô kalocsai A középkori falu lakói
klasszicista elôtérrel bôvítették. A tég- érsek nyugszik. a völgyet keresték,
lalap alakú elôcsarnok kazettás meny- Amennyiben az ôr nincs ott, a Vám út templomukat a fölé
nyezetét ion oszlopok tartják. Innen 15. szám alatt érhetô el. Tel: 99/360-059 emelkedô dombra épí-
jutunk a barokk korba. Az ovális alap- Irodalom: Kriszt György: Nagycenk – tették. Ez meghatározó
rajzú kápolnát kupola fedi, több kuta- Szent István- plébániatemplom. Buda- szerepet játszott a
tó véleménye szerint Dorfmeister Ist- pest, 1991. TKM Egyesület. 417. füzet; templom történetében.
ván freskóival. Rózsaszínû felhôkön, Kriszt György: Nagycenk – Széchenyi- A lakók a középkor fo-
harsonázó angyalok között a Szent mauzóleum. Budapest, 1991. TKM lyamán a síkságot ke-
Kereszt fénylik. A Krisztus mennybe- Egyesület, 400. füzet resve egyre távolabb
menetelét ábrázoló oltárkép Hess Mi- A mauzóleum mellett védett, XVIII– építkeztek, ahol új
hály mûve. XIX. századi sírkövek állnak. Az épü- templomot építettek,
Innen jutunk a kriptába, ahol koszorúsza- let mögötti kettôs keresztet formáló ezért a kis román kori
lagok tömege övezi Széchenyi István és sövény „szárait” a Széchenyi család templom napjainkig
felesége, Seilern Cresscencia sírkamrájá- tagjainak sírjai zárják le. Az épület megmaradt eredeti
nak zárólapját. jobb oldala mellett Bokor Nándor nagyságában
Itt nyugszanak szülei, a Nemzeti Múzeu- egykori kovácsmesternek, a cenki Nagylózson.
mot alapító és a Mauzóleumot építtetô eke feltalálójának síremléke vonja
Széchényi Ferenc és felesége, Festetics Ju- magára a figyelmet. Az általa készített
lianna. Az egyetlen koporsóban Széche- vaskereszt a Szent István-templom
nyi Pál, a Rákóczi- szabadságharc idején tornyát díszíti.

NAGYLÓZS nak címere látható. A gótikus tor-

Irányítószám: 9482 Lakóinak száma: 989 nyocska alig emelkedik a hajó fölé.
Többoldalas felületeit ferde bélletû,
A 84-es útról Sopronkövesdnél kell csúcsíves ablakok törik át, felettük kis
északra (a 85-ös út felé) fordulni, ormocskák láthatók. Az utolsó reno-
hogy elérjük a XVI–XVII. században válás (1982) eredményeként eltûntek Szent István-
még mezôvárosi ranggal bíró, s az ak- a támpillérek, illetve felszínre kerül- temetôkápolna
kori Sopron megye legnépesebb tele-
püléseként számon tartott, de ma már
csak alig 1000 lakost számláló Nagy-
lózst. Hajdani fénye megkopott, de a
Szent István-temetôkápolna máig ôrzi
középkori szépségét. Építését egye-
sek Szent István korára, mások – ez a
valószínûbb – elsô királyunk szentté
avatása (1083) utáni évekre teszik. A
romanikára jellemzô stíluselemek – a
félköríves apszis, a boltíves kis abla-
kok és a szép tömegformálás – kora
középkori eredetre utalnak. Hajója és
tornya száz évvel késôbbi. A XVIII.
században részben átépítették. A
csúcsíves ajtó felett a falu XIX. száza-
di birtokosának, a Solymosy-család-

119
 RÉPCE-SÍK

A Mária szobor tek a középkor szép építészeti elemei. Solymosy család alakította ki 1881-
a hagyomány szerint A templomot körülvevô kôfal eltûnt, ben. Tömbszerû megjelenését körbe-
az 1496-ban épült. de a temetôben még számos szép fa- futó párkány, szemöldökpárkányos
A Mária-szobor, ragású, XVIII–XIX. századi sírkövet ablakok, szimmetrikus formák oldják.
a vimpári templom éke találunk. (Plébánia Arany J. u. 1. sz.) (Ma szociális otthon.)
volt, melyet az építkezés A Viczay család hatszáz éven ke- A falu római katolikus temploma
idején a Lajta folyó resztül határozta meg a település gaz- romantikus külsejét az 1865 utáni át-
partján találtak. dálkodását, vallását, ôk építették a alakítás során nyerte. A fôoltár és a
A nagy tiszteletnek most látható kastély elôdjét is. A szép szószék szép barokk alkotás. (Kulcs
örvendô szobrot egy parkban álló kastély mai formáját a az Arany J. u. 1. sz., a plébánián vagy
török tiszt rabolta el, de Viczayaktól a birtokot megszerzô a Kossuth út 3. számú házban)
csodás gyógyulása után
visszaadta a templomnak,
ahonnan a minoriták RÖJTÖKMUZSAJ 1879-ben a kor jellegzetes romantikus
kolostorába került. Irányítószám: 9451 Lakóinak száma: 498 stílusában építették újjá. A jórészt
Másodjára és végleg neogótikus formakincsbôl építkezô
a XVIII. század végén Nyugodt, csendes falu a Fertôszent- templomnak van egy korábbi kor-
került el innen, miklóst Kôszeggel összekötô út men- szakokból és távolabbi helyrôl (Vim-
amikor II. József tén, a 85-ös fôúttól délre. Röjtök és pac/Wimpassing) származó értéke,
feloszlatta a rendet. Muzsaj egyesítésébôl keletkezett. egy Mária-szobor. (Plébánia, Röjtöki
Végül ebben Szinte a falu közepén áll az utolsó út, Tel: 99/380-038)
a templomban talált gazdájáról Verseghynek nevezett ba- Ha átsétálunk a muzsaji falurészre,
megbecsülésre rokk kastély, a hozzá tartozó parkkal. az Ikva- patak árka mellett ipartörté-
és 1811-ben került A sûrûn változó birtokosok vendégei- neti ritkaságban gyönyörködhetünk.
a fôoltárra. ként megfordultak itt a Széchenyi-, az Az eredetileg a XVII. században épült
Erdôdy-, a Csáky-család tagjai, Serédi vízimalom (Muzsaj u. 43.) még ma is
Jusztinián hercegprímás és az Ester- üzembe helyezhetô. Elgondolkozha-
házy hercegek. Volt turistaszálló, tunk azon, hogy a különlegesen ke-
gyermeküdülô; most elegáns, kastély- zelt fa fogaskerekek mennyire kopás-
A pusztacsaládi szálló. Parkja öreg fáival, ritka növé- állóak. A malom turbinája a XIX. szá-
Széchenyi István nyeivel érdemel figyelmet. zad egyik legjobb gépének számított.
emlékére állított szobor A röjtöki rész központjában álló kö- (A malom magántulajdonban van, de
története érdekes. zépkori alapítású templomnak ma nyáron elôzetes bejelentkezés esetén
1860-ban még nem volt már semmilyen korabeli eleme sincs. meglátogatható.)
szabad emlékezni
és emlékeztetni.
Ezért Széchenyi Béla PUSZTACSALÁD szövege – „Szent István. Készült a
és a 101 adakozó Irányítószám: 9373 Lakóinak száma: 291 XIX. században, halálának 900. éves
Szent István alakjába évfordulóján” – félrevezeti a látogatót.
öntette Széchenyit, A Répce-sík közepén, távol a váro- Dokumentumok sora, Széchenyi vo-
és a birtok legkisebb soktól, a fôútvonalaktól, egy agyagos, násait mintázó arc – melynek alapja
és legeldugottabb cseri talajjal megvert faluban va- egy bécsi mûvész mellszobra –, azt az
falujában helyezték el. gyunk. Ez a mostoha környezet és pe- állítást tanúsítják, hogy a szobrot nem
1860. augusztus 20-án, rifériális fekvés magyarázza a neveze- elsô királyunknak, hanem Széchenyi
Szent István napján, tességét jelentô – a Fô út és az Új út István emlékére állították. Az avatás
minden ceremónia keresztezôdésében álló – szobor létét. körülményei szintén e mellett szól-
nélkül avatták fel. A fehér mészkô talapzaton lévô tábla nak.

120
RÉPCE-SÍK
NEMESKÉR
Irányítószám: 9471 Lakóinak száma: 252
Soprontól délre, a 84-es úttól kicsit
távolabb fekszik Nemeskér. Neveze-
tessége a Magyarországon kevés he-
lyen található fatemplom.
A templom építésének idején terve-
zésre, dekoratív részletek kimunkálá-
sára nem volt sem idô, sem lehetôség.
A legcélszerûbbet, a leggyorsabban
építhetôt – és minden bizonnyal a leg-
olcsóbbat – kellett megvalósítani. E
szigorú feltételekkel, de hittel építve
olyan tér és szerkezet született, amely
megfelelt mind a használati igénynek,
mind a reformáció szellemének. Ez
jellemzi a XVIII. század közepén
épült evangélikus templomokat, így a
nemeskérit is. 1732-ben hat hónap
alatt építették fel a magtár formájú,
téglalap alakú, szentély és – akkor
még – torony nélküli templomot.
Kívülrôl egyszerû, szürke és rideg,
belépve azonban változik a kép. Ge-
rendás mennyezet borul a hat-hat
oszlop tartotta, két oldalon végigfutó
mellvédre, amelyek Magyarország
legkorábbi és legértékesebb szószék-
oltáráig vezetik a szemlélôt. Az oltár
két különbözô kor, stílus és mûhely
SOPRONHORPÁCS
Irányítószám: 9463 Lakóinak száma: 833
A 84-es fôútról délnyugatra, Kôszeg
felé kell letérni. A falu a XVIII. század-
ban került a Széchényiek tulajdonába.
A XVIII. század második felében az
akkor még ligeterdôben álló földszin-
tes épületre az 1800-as évek elején a
cenki kastélyt is továbbépítô Széché-
nyi Ferenc húzatott manzárdtetôvel
lezárt emeletet, és alakított ki körülöt-
te szép parkot. Bár a XIX. század má-
sodik felében részben átépítették, a
alkotása. Az egyik részét helybeliek A faépítészet remeke
készítették, és a belsô fafaragással a nemeskéri templom
összhangban áll. Ehhez illesztették
hozzá a minden bizonnyal ajándékba Nemeskér a XVIII.
kapott, hársfából készült szószékko- században azon
sarat. Az elôbbi a helyi mesterek szép kevés helyek
munkája, az utóbbi valódi mester- gyike volt, ahol
munka. Minderrôl meggyôzôdhe- az evangélikusoknak
tünk, ha közelebbrôl is megnézzük az hosszú üldöztetés után
evangélisták bô lepelbe burkolt, még- engedélyezték
is egyéniséget kifejezô alakját, az ar- az istentiszteletek
cok finom részleteit, a ráncokat, a sze- tartását és a templom
mek élénk sugárzását. (Kulcs a temp- építését.
lom szomszédságában lévô lelkészi Igaz, az engedély
lakáson, Fô u. 106. Tel: 99/365-205) számos kötelmet
tartalmazott: szentélyt
nem alakíthattak,
második világháború alatt és után tornyot nem
erôsen megrongálódott, most mégis a emelhettek, utcafrontra
XIX. század eleji képét mutatja. Ek- nem építkezhettek.
korra már eltûnt a barokk mozgalmas- A gyülekezet is
ság iránti igény, így a hosszú homlok- szegény volt, ám volt
zatot a klasszicizmusra jellemzô ele- hitük, akaratuk,
mek határozzák meg. A gyakran csa- és voltak hitben közös
lóka látszatot keltô formák helyett in- tehetôsebb testvéreik.
kább a fegyelmezettség a meghatáro- S így születtek meg
zó a timpanonnal lezárt, középrizalit minden kötöttség
teremtette szimmetriával és a lizénák- és szegénység dacára –
kal tagolt, szintenként csökkenô ma- vagy éppen ezért –
gasságú ablakok sorával. Ami a barokk az evangélikusok kicsi,
korból megmaradt, az a díszterem de értékes templomai.
121

Szent-Péter és Pál-plébánia-
templom bélletes kapuja
A sopronhorpácsi
kastélyt angolpark öleli
körül, amelynek
kialakítását Széchényi
Ferenc kezdte meg
a Metôc-ér menti ártéri
ligeterdô ritkításával
és a Kárpát-medence
más területeirôl és más
földrészekrôl hozott
fa- és cserjefajok
beültetésével.
A parképítés egészen
a II. világháborúig
folytatódott. Ma itt
találhatók a megye
legidôsebb egzótái:
a park a fajok számát,
valamint a korona-
és a faformákat tekintve
a megye második
leggazdagabb
gyûjteménye.
122
helye, mely a kastély középtengelyé-
ben van, és kívülrôl mindkét oldalon
hangsúlyos középrizalit jelöli. Az
egyik oldalrizaliton a könyvtárt, a má-
sikon a kápolnát helyezték el. (Ma ku-
tatóközpont. A park szabadon láto-
gatható.)
Kiemelkedô érték a falu közepén
álló Szent Péter és Pál-plébániatemp-
lom. A XII. század utolsó negyedében
egyszerû falusi templomként épült,
késôbb – valószínûleg az Osl család –
nemzetségi templommá építtette át. A
változás folyamán az alapjáig tönkre-
ment templom helyére a XII–XIII. szá-
zad fordulóján épített tornyos kegyúri
templom került. Ezt újabb átalakítás-
ként hosszú szentéllyel bôvítették,
ZSIRA
Irányítószám: 9476 Lakóinak száma: 943
A trianoni döntés után a szorosan a
határhoz szorult falunak a két világhá-
ború között még eleven kapcsolata
volt Burgenlanddal, elsôsorban a
szomszédos Locsmánddal. Ide út ve-
zetett és határátkelô is mûködött. A II.
RÉPCE-SÍK
majd 1230 körül toronnyal látták el.
Elkészült a kor egyik leggazdagabb –
7–7 oszlopos – román kapuzata, fara-
gott oszlopokkal és ívekkel. A XVI.
század elsô felében a templom bolto-
zatai elpusztultak, és az árkádíveket
elfalazva a déli mellékhajót alakítot-
ták át templommá. 1737-ben a szen-
télyt, majd 1741 és 1747 között az
egész templomot beboltozták. Ekkor
jelent meg a barokk, és elkészült a ba-
rokk karzat és a torony. 1890–92-ben
a barokk berendezéseket a kor divat-
ja szerint romantikusra cserélték. A
templom feltárása és felújítása
1957–60 között történt, s ennek ered-
ményeként elnyerte mai alakját. A
belsôben a román és a gótikus, a ba-
rokk és a modern építészet stílusje-
gyei láttán építészettörténeti órát ve-
het a látogató. A fôhajót barokk don-
gaboltozat fedi. A fehér színbôl beszé-
desen ugranak elô a középkori ele-
mek: a déli falon a gótikus ülôfülkék,
a faragott, bimbós és indás oszlopkö-
tegek, a diadalív és a szentély csúcs-
íves ikerablakai. A keresztelôkút és az
egykori oltárokról való szobrok XVIII.
századi alkotások. Két képre hívjuk
fel a figyelmet: az egyiknek a címe Jé-
zus Simon házában, a másiké az Utol-
só vacsora. Ez utóbbi azért érdekes
kompozíció, mert a barokk – vélhetô-
en Maulbertsch mûhelyében készült –
képen Jézus nem ül, hanem áll.
(Kulcs a plébánián, Bem J. út 1.)
világháború után a „vasfüggöny” az
élô kapcsolatot megszakította: mind-
két oldalról zsákutcává vált az út. A
locsmándi oldalon az egykori vámház
ma más célokat szolgál. Az objektív
feltételek és a politikai akarat eredmé-
nyeképpen remélhetôen a közeljövô-
ben gyalogos és kerékpáros határát-
kelô nyílik Zsira és Locsmánd között.
RÉPCE-SÍK
Annak ellenére, hogy a falut 1225-
ben már oklevél említi, és több utalás
is van a Szent Lôrinc-templomra, kö-
zépkori elemet ma már nem látha-
tunk, mert az 1730-as átépítés és az
1848-as tûzvész mindent elpusztított.
A belsô inkább a XVIII. századot ôrzi.
A fôoltár volutás, indás díszítésû épít-
ményén Szent Borbála és Szent Kata-
lin szobra, felettük sugárkévében
gyermekangyalok és Mária szobra. A
Szent Lôrincet ábrázoló festmény fia-
talabb és szerényebb. Nem úgy a mel-
lékoltár. A Szent Család Murillo képé-
nek másolatán – talán francia mester
alkotása – inkább hús-vér embereket
(a bús Mária és a megtört József) lá-
tunk, mint az általában megszokott
szentábrázolásokat.
A falu legjelentôsebb épülete az
1739-ben épült Rimanóczy-kastély. A
fôépülethez vezetô úton ma is állnak
– bár átalakítva – az egykori ôrházak.
Ezek között elhaladva azonnal szem-
betûnik a fôépület sajátos fedése. A
kicsit elôreugró középsô épületrészt
hangsúlyossá teszi a „felkontyolt”, sá-
torhoz hasonlító tetôzet. A bejárati ka-
pukereten és a délnyugati erkély fe-
lett, gazdag kô- és kovácsoltvas díszí-
tôelemek között, találjuk a Rimanó-
czyak címerét.
Az épület tengelyében levô „Sala
terrena” oszlopsorai vezetnek a fôlép-
ÚJKÉR
Irányítószám: 9472 Lakóinak száma:1145
A 84-es út mellett Nemeskér szom-
szédságában fekvô Újkér elôbb a
Kanizsay, majd a Nádasdy és a XVIII.
század derekától a Széchenyi-család
jobbágyfaluja.
A Jézus Mennybemenetele temp-
lom tájolása, valamint a közelmúltban
felfedezett XIII. századi freskó alapján
csôházba. Szokatlan megoldású, há- A Rimanóczy-kastely
romkarú a fôlépcsô, melyet kômell-
véd és kovácsoltvas korlát szegélyez.
A mennyezetet stukkó ékesíti. Az
emeleti díszterem falait díszes fatáb-
lákkal burkolták, az ajtók feletti port-
rék Mária Teréziát, II. Józsefet, Lotha-
ringiai Ferencet és Mária Antoinette-et
ábrázolják. Érdekes módon az ötödik
arckép Esterházy Miklósé. A zsirai kastélypark
A berendezést szép, faragott csillár kialakítása
egészíti ki. Stukkós keretben hatalmas az 1800-as évek végére
freskó látható tehetô. Az angolparkra
Szépen felújítva ma szociális ott- jellemzôen ma is
hon. A kastély és a park elôzetes beje- megvan a kastély elôtti
lentésre látogatható. Rákóczi ú. 12. kertrész, amelyet
Tel.: 99/366-199) faállomány követ
kisebb-nagyobb
tisztásokkal, így jó
Árpád-kori templomaink sorába tarto- rálátás nyílik az egyes
zónak vélik. Többszöri átépítés után a facsoportokra, illetve
XVIII. és a XIX. század derekán kapta magára a kastélyra.
mai formáját. Van magas kôris-,
Kicsi és szép a templom elôtti ba- platán-, fekete nyár-
rokk Mária-szobor. Szôlôindával díszí- és vadgesztenyecso-
tett oszlopon áll. Lábánál Szent Sebes- port. Számos fa
tyén, az írástábla szerint 1714-ben ké- kerülete meghaladja
szült. Az Iváni utcában egy megmen- a három métert,
tett zsellérházat láthatunk. Még nem magasságuk pedig
tájház, de hamarosan azzá válhat. a 28–30 métert is.
123
 RÉPCE-SÍK

kastély jellegzetes klasszicista alkotás.

Utcai homlokzata kéttengelyes és sá-
vos vakolású. Az emeleti szint a dísze-
sebb. A kerti homlokzat középsô ten-
gelyében két toszkán oszlop elôtetôt
tart. Ma iskola, udvarán a honfoglalás,
illetve az államalapítás évfordulójára
állított emlékmûveket látunk. (Ady
Endre u. 2.)
A kastély építészeti ellenpontjaként
a fô utca bôvületében áll a templom.
A barokk templomról az egyházme-
gyei látogatási jegyzôkönyvek beszá-
molnak, de látható emléke nincs. Szé-
chényi Ferenc a XIX. század elején a
korábbi templomot – a torony kivéte-
Az iváni Széchenyi-kastély IVÁN lével – lebontatta, és újat építtetett. A
Irányítószám: 9374 Lakóinak száma: 1443 torony sem ôrzi a XVIII. századi for-
máját, mert 1833-ban neoromán stí-
A 84-es és a 86-os út szögletében a lusban átépítették.
Iván címerének megye déli peremén fekszik a falu. A A belsôben sem találunk középkori
szimbolikáját a falu település címerébôl és a település- vagy barokk elemet. A szentély alapja
1691-es pecsétjébôl képbôl kiolvasható a földrajzi környe- ugyan idézi a gótikát, de freskója –
emelték át. zet és a századokra visszatekintô gaz- Krisztus a jászolban – a XIX. század
A hármashalomból dálkodás. második felében készült. Az évszázad
kiemelkedô makkszemet A falu elsô írásos említése 1243-ból elején készült fôoltár képét Hess Mi-
kétoldalt búzakalász való. Történelme során a falu birtoko- hály a Széchenyi Mauzóleum oltár-
öleli körül. Talaja az ún. sai a Nyugat-Dunántúl meghatározó képének festôje készítette 1820-ban.
cseri föld, ami vízzel földesurai voltak. 1401-tôl a Kanizsai- Szent András vértanúságát ábrázolja
feltöltôdve képlékeny, ak, a XVI. század közepétôl a Nádas- (Plébánia: Fô út 22.)
szinte járhatatlan lesz, dyak. A falutól délkeletre az egyik legki-
kiszáradva viszont 1741-ben szerezték meg a Széche- sebb falu – Csér – határában találjuk
kôkeménnyé válik. nyiek, és a hatalmas Széchenyi-birtok az egyig legnagyobb felületû horgász-
A talajnak ezeket a nagy egyik központjává tették. A Széchenyi tavak füzérét. Eddig még kevéssé ki-
változásait a csertölgy Pál által a XIX. század elején épített aknázott kincs.
viseli el legjobban,
és ez határozza meg
a táj képét. Erre utal CSÁFORDJÁNOSFA kori elemet egyáltalán nem talál a lá-
a makkszem a címerben. Irányítószám: 9375 Lakóinak száma: 271 togató. A Simon család eredetileg ba-
Ugyanígy jellemzôek rokk kastélyát a XX. században átépí-
voltak a kaszálórétek Iván után a következô falu Csáford- tették.
és a legelôk, amelyeket jánosfa. A Répce völgyében, a megye Kiemelkedô természeti érték a
fáradságos munkával déli határán fekszik. Répcét kísérô erdôség, ahová az Al-
törtek fel és vontak A kis falunak már a középkorban pok elôhegyeibôl a hegy- és dombvi-
mezôgazdasági mûvelés volt temploma, de 1740-ig négyszer déki fajok lehúzódtak, és a kedvezô
alá. A búzaszál jelzi ezt pusztította el hol a török, hol a tûz- mikroklimatikus viszonyoknak kö-
a gazdálkodást. vész. Nem csoda, hogy benne közép- szönhetôen fennmaradtak. Az öreg

124
RÉPCE-SÍK
(250–300 évesek lehetnek) kocsányos
tölgyek (35-40 darab) magyar- és ma-
gas kôris, juhar és gyertyán alkotta er-
dôben állnak. A koros ligeterdô koro-
naszintje alatt gazdag cserjés burján-
zik, a felszínen pedig tavasszal a falu
címernövényévé nemesedett tavaszi
DÉNESFA
Irányítószám: 9365 Lakóinak száma: 376
Mielôtt a Répce mentén északra ha-
ladva elérnénk Dénesfát, a községtôl
délnyugatra, az egész tájra hajdan oly
jellemzô fás legelôknek máig megma-
radt területét látjuk. A keményfa
(tölgy, kôris, szil) állományú ligeter-
dôt a ritkítás tette alkalmassá a legel-
tetésre. Látható egyedei – elsôsorban
a kocsányos tölgy, de néhány vadkör-
te, juhar, itt-ott gyertyán – 300–350
évesek lehetnek, 20–25 m magasak,
törzskerületük pedig elérheti a hat
métert.
Elsô említése 1402-bôl, Dienesfalva
formában fordul elô. Egy kis szófejtés:
egykor „Dénes falva”, azaz birtoka
volt. Az úr meghalt, csak a neve ma-
radt fenn, a „falvából” meg csak a „fa”.
A következô birtokosok, a Czirákyak
évszázadokon át maradandót alkot-
tak. A XVII. század elején kis vízivárat
építettek. Ennek helyén a XIX. század
elején, feltehetôen Hild József tervei
alapján, klasszicista kastélyt emeltek
finom vonalú toszkán oszlopos er-
kéllyel és az elmaradhatatlan timpa-
nonnal. A kastély fôhomlokzata
középrizalitos, a bejárati kapu felett
négy toszkán oszlop vasrácsos erkélyt
tart. A kerti homlokzat hasonló, de er-
kély nélküli. A sávos vakolású
középrizalit feletti oromzat mezejé-
ben CZ betûk. Az emeleti szint dísze-
sebb. A földig érô ablakokat zsalugá-
terek védik, és felettük legyezôszerû
tôzike harangvirágja fehérlik. A Rép- A dénesfai kastélyhoz
ceszemere és Csáfordjánosfa között nagy park tartozik,
húzódó utat szép fasor kíséri. Az ezüst ahol nem ritkák
juharos rész 50 éves, a magyar kôris- a 350–400 éves
bôl álló szakasz másfélszáz éves. Ez tölgyóriások.
Magyarország legidôsebb magyar kô- A Malomárok mellett
ris fasora. mocsári ciprusok
magasodnak.
Távolabb az amerikai
díszítés látható. A kastély kápolnájá- mamutfenyôk
ban az 1750 körül készült rokokó ol- hatalmasodnak a park
tárt a Cziráky és a Pálffy család címe- fölé. Néhány egzóta,
re díszíti. Az oltárkép Szent Margit mint a páfrányfenyô,
megkoszorúzását ábrázolja. Érdekes a japánakác,
és szép a szokatlan zöld és arany szín. a kéttörzsû simafenyô,
(A park elôzetes bejelentésre láto- a himalájai fenyô
gatható. Tel.: 96/256-177) vagy a libanoni cédrus
A kis falu 1920. október 20-án az ad további látnivalót.
egyetemes történelem áramába ke-
rült. A hosszú várakozás után az Oszt-
rák–Magyar Monarchia trónjára került
IV. Károly sorsát az I. világháború el-
vesztése, a belpolitikai változások és
az antant monarchiaellenes magatar-
tása meghatározta. Sem Ausztria, sem
Magyarország nem fogadta el uralko-
dójának. 1918 ôszén trónját vesztve
svájci számûzetésbe kényszerült. Ká-
roly azonban Ferenc Józseftôl nem-
csak trónt örökölt, de azt is megtanul-
ta, hogy szolgálni kell a Monarchiát. A dénesfai kastélypark
Ez is szerepet játszott abban, hogy a szökôkútjának részlete
számûzetésében a trón visszaszerzé-
sén fáradozott. Így került sor két visz-
szatérési kísérletre. A másodikra 1920.
október 20-án. Hívei – az elôzô ku-
darcból okulva – a repülôgépet vá-
lasztották a visszatérésre. Gépet bé-
reltek, amely 1212-kor szállt fel Zürich-
bôl, hogy Genfbe vigye a királyt. A
gép a levegôben irányt változtatott, és
Genf helyett 1615-kor Dénesfán lan-
dolt. S milyen a véletlen! Dénesfán
éppen keresztelôt tartottak, ahol jelen
volt a királypárt minden meghatározó
fôura. Az „égbôl érkezô” királyt szíve-
sen fogadták. Kormányt alakított, és
125
 RÉPCE-SÍK

A Kis-Rábán és a Répcén kíséretével elôbb Sopronba indult, kapott folyami hajó végsô számûze-
számos vízimalom majd Budapestre, de ide már nem ju- tésbe, Madeira szigetére vitte. A helyi-
mûködött, amelyek tott el. Budaörsnél IV. Károly kisebb ek nem trónbitorlót láttak Károlyban.
a folyók szabályozása, összetûzés után tudomásul vette, hogy A leszállás helyén kápolnát emeltek,
illetve a gôzmalmok nincs sem bel-, sem külpolitikai táma- ôrizve egy reménytelen kísérlet és ka-
elterjedése miatt szûntek sza, ezért feladta terveit. Az angoloktól landos történet múló epizódját.
meg. A Mihályiba vezetô
út mentén a Répcére
települt malmot GYÓRÓ jegyek jellemzik. A belsôt viszont el-
1806-ban helyezték Irányítószám: 9363 Lakóinak száma: 382 sôsorban a szentély freskói révén a
üzembe. 1872-ben barokk uralja. A szentély egy nyolc-
bôvítették, és egészen A 85-ös útról Vitnyédnél kell leka- szög három oldalával zárul, ahol
1970-ig mûködött. nyarodni, és a Répce völgyében délre Dorfmeister István képe található.
Még romos állapotában haladva érjük el a falut, melynek Az építészeti hatást keltô keretben
is elénk idézi a múltat. templomát 1794-ben építették. Az lévô fôoltárkép témája a gyermek
Egyik legértékesebb oromzat írástáblájának tanúsága sze- Krisztus a templomban. A kép a
ipartörténeti emlékünk. rint 1844-ben renoválták. A külsôt így templom építésével egyidôs, ez is
inkább higgadtabb klasszikus forma- Dorfmeister munkája

HÖVEJ A magyar népi hímzôkultúra egyik

Höveji hímzôasszony Irányítószám: 9361 Lakóinak száma: 319 legremekebb terméke a rábaközi pó-
kos hímzés. Szép darabjaival kis kiál-
Gyórótól lításon ismerkedhet meg a turista.
északra, mie- A „pókozásos”, „laposhímzésû” fehérhím-
lôtt a 85-ös út- zés 1890 körül honosodott meg Hövejen.
ra érnénk és A hagyomány szerint a Nyikos család ro-
befejeznénk koni kapcsolata révén került a faluba.
barangolásun- Mintáiban a rétek és falusi kertek szinte
kat a Répce- minden virága szerepel. Találunk kis- és
síkon, érdemes nagy rózsát, margarétát, szegfût, nefelej-
megállni cset, tulipánt, pásztortáskát és sok más vi-
Hövejen. Kato- rágot is a csokorban.
likus templo - A höveji hímzôasszonyok fôleg kapuvári
mát a csornai gazdacsaládok megrendeléseire dolgoz-
premontrei tak. A fehérhímzés legváltozatosabb min-
prépostság tagazdagságát a kapuvári menyecskeken-
építtette 1830 dôk ôrzik.
körül. Hom- Változatos mintakincset ôriznek a gyer-
lokzata közép- mekfôkötôk, keresztelôkendôk, s a XX.
rizalitos, tört századi lakástextilek (terítôk, alátétek,
vonalú. Tornya függönyök, ágyterítôk). Hövejen még
dísztelen. Ba- napjainkban is lehetôség van a hímzett te-
rokk fôoltára a rítôk megvásárlására.
XVIII. század Fô u. 54. /Kultúrház/. Látogatható: elô-
közepérôl zetes bejelentésre; bejelentkezés a Pol-
származik. gármesteri Hivatalban. Tel.: 96/255-196

126
Tavaszi tôzike
A FER TÔ MENTE ÉS A HANSÁG
FERTÔD FERTÔSZENTMIKLÓS
Két ország határán terül el Eurázsia
legnyugatibb sztyepptava, a Fertô. A
309 km2 területû állóvízbôl az elsô vi-
lágháború után csak 75 km2 maradt
Magyarországon. Tájrészei közül a
mai Magyarországra a tavon kívül a
Fertôzug déli csücske, a mekszikó-
pusztai (újonnan Fertôújlak) Cikes és
a Fertô melléki dombsor esik a Kis- és
Nagy-Tómalom tavaival. A Fertô me-
dencéje a hozzá kapcsolódó Hanság-
128
FERTÔRÁKOS
FERTÔSZÉPLAK
PETÔHÁZA JÁNOSSOMORJA
gal együtt a Keleti-Alpok kristályos tö-
megének felgyûrôdésével párhuza-
mosan alakult ki egy törésvonal men-
tén. A tómeder feltehetôen a dilluvi-
umban keletkezett, kéregmozgások,
erózió és defláció nyomán jött létre.
Alluviális lerakódások tették vízzáró-
vá. Korát 8000-9000 évesre becsülik.
A tó vízállása ingadozó, évezre-
dünkben többször kiszáradt, utoljára
1865–71-ben. Átlagos mélysége az
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG

egy métert sem éri el. Feneke lapos,

vízszintes, csak a közepe táján mélyül
50-60 cm-rel. A tómeder évezredekig
közvetlen kapcsolatban állt a Hanság-
gal, árvíz idején a Dunával és mellék-
folyóival, amelyekkel ilyenkor vízrajzi
egységet képezett. Azonban a XVI.
század közepétôl sorozatos mûszaki
beavatkozásokkal, építéssel, csatorná-
zással, útfeltöltéssel elzárták a Fertôt a
Hanság édesvizû mocsarától. Végle-
gesen 1912-ben, a Hansági-fôcsatorna
mekszikópusztai tûzsilipjének meg-
építésével vált szét a két mocsár.
A Fertôt tápláló felszíni vízfolyások
közül legjelentôsebb az osztrák terü-
leten – Feketeváros (Purbach) és Oka
(Oggau) között – a tóba ömlô Wulka-
patak. Második legnagyobb táplálója szegélyekben barkóscinke, sitke, a A Madárvárta Fertôn
a Rákos-patak, majd a Bozi-dombsor parti zónában kékbegy fészkel egyéb
lábánál kibukkanó rétegforrások pa- közönségesebb fajok mellett.
takjai. Nagy szerepe van e területnek a
A „fertô” szó lefolyástalan bûzös madárvonulásban. Énekesmadarak
pocsolyát jelent. A Fertô jellegzetessé- százezrei keresik fel a nádast, a több
ge még, hogy erôsen sós vizû, déli tízezres vetési lúd- és a nagy lilik tö-
öbleiben – pl. az iszapos, sekély Ma- megei viszont a Madárvárta-öbölben s
dárvárta-öbölben – köbméterenként 2 az Ezüst-tavon tanyáznak. A déli öb-
kg-ot is elérhet a víz összsótartalma. lök iszapzátonyain apró partfutók és
A nemzeti park „szíve” a Fertô bel- cankó csapatok nyüzsögnek. Puszta a Fertô mentén
sejének fokozottan védett területe, a
bioszféra-rezervátum jellegû natúrzó-
na, amely a tó déli, délkeleti részének
a magva. Ez a terület a nádszigetek-
kel, a védett öblökkel, a nádövbe zá-
ródott belsô tavakkal s egy csodálatos
nyílt vízzel, az Ezüst-tóval mintegy
7000 hektár terjedelmû. 3000 hektár
esik belôle a magyar oldalra. A védel-
mi elôírások a natúrzónában a legszi-
gorúbbak. A hazai Fertôn tilos a vadá-
szat, a nádvágás, az égetés, korláto-
zott a halászat és a közlekedés. Mint-
egy 400 pár nagy kócsag, 25-30 pár
kanalas gém, 30-40 pár vörös gém,
150-200 pár nyári lúd, szürke gém,
barna rétihéja, bölömbika, búbosvö-
csök stb. fészkel itt. A gyékényes nád-

129

A halállomány legértékesebb fajai a
réti csík, a süllô, az óarany színû fertôi
nyurgaponty, a csuka és a garda. A
betelepített angolna szintén nagy
számban él itt. (A balatonihoz hason-
ló pusztulása eddig még nem volt
megfigyelhetô.) A gerinctelen állatvi-
lágból említésre méltó a nádi bagoly-
lepke, s a szitakötô-fauna.
A szigorúan ôrzött belsô területeket
a védô- vagy megôrzôzóna fogja kö-
rül. Ez gyakorlatilag a nádöv fennma-
A költô gulipán radó része, a környezô szikesek, kü-
lönálló tócsák, tavak együttesével.
Nálunk a tó nádasán kívül a Fertô-
széplak-Sarród határában elterülô le-
gelôk, kaszálók, a Nyéki-szállás re-
konstruált szikes mocsara tartozik ide,
mintegy 6000 hektár terjedelemben.
E tájrészlet valójában pusztai jelle-
gû. A szikesen gyakoriak az endemi-
kus, illetve nyugat felé már ritkább
növények. Itt fészkel a gulipán, a gó-
lyatöcs, a piroslábú cankó, a nagy go-
da, a széki lile és a bíbic. A több ezer
pár dankasirály alkotta telepeken
küszvágó csér, szerecsensirály, üstö-
Füzes a Hanságban kös réce és kontyos réce is költ. A
Nyéki-szállás tocsogóin olyan ritkasá-
Íriszek gok is megjelennek, mint a citrombil-
legetô, a sivatagi lile, a vöröscsillagos
kékbegy, az apáca- és vörös nyakú
lúd. Vonuláskor a darvak, a rétisasok
és a vándorsólymok is láthatók.
A Fertôvel összefüggô Hanságnak,
a környék népnyelvén a „Hany”-nak,
németül „Wasen”-nek nevezett föld-
rajzi kistáj átlag 15 km szélességben,
55 km hosszúságban húzódik a Rába-
köz és a Mosoni-síkság magasabb tér-
színe között.
E nagy kiterjedésû mélyedésbe – a
Balti-tenger szintje feletti 114–125 mé-
teren – a helyüket keresô folyók idôn-
ként igen sok vizet szállítottak. Néha
még a Duna is itt egyesült a Fertôvel,
s az összefüggô vízfelület ilyenkor
130
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG
meghaladta a Balatonét. A pleisztocén
végén a Duna, a Rába és a térségre ér-
kezô egyéb folyóvizek vastag kavi-
csos, homokos hordalékot terítettek
szét. A mai felszín az ezt követô szét-
darabolások, süllyedések, valamint a
szél hatására jött létre.
A Hanság két medencéjét – Kapu-
vári-Hanyt (Dél-Hanság) és a Lébényi
-Hanyt (Északi Hanság – a Moson-
szentpéter és Bôsárkány között,
észak–déli irányban húzódó föld-
nyelv választja el egymástól. Ezt a tér-
színi kiemelkedést vágták át a Hansá-
gi-fôcsatornával.
Az elmúlt évszázad közepéig ôsi
háborítatlanságban élô medencében
az évente megújuló és elhaló növényi
maradványok gazdag lápi és mocsári
vegetációt hoztak létre. A sekély vizû
terület úszó szigetein, az úszólápokon
megtelepedô nád-, káka- és sásrenge-
tegek az évezredek alatt egyre vasta-
godó lápi, hanyos földet, helyenként
2–3 m vastag tôzeg-, turfaréteget ké-
peztek. A fában szegény vidéken a tô-
zeg valóságos kincsnek számított, az
1950-es évekig komoly bányászata is
folyt.
Már a rómaiak is építettek utat
Quadrata (Lébény) erôd és a mai Tár-
nokréti között. Töltésüket másfél év-
ezrede használjuk. Az Árpád-korban
gyepûvidék volt a Hany, ahol a bese-
nyô határôr törzsek gátakat, „eszteró-
kat” építettek a folyóvizekre, hogy
amikor a helyzet kívánta eláraszthas-
sák a vidéket. A XVIII. századtól a
nagybirtokosok (fôleg az Esterházy
család) szorgalmazásának köszönhe-
tôen megkezdôdött a térség termô-
földdé alakítása. E munkák keretében
Fertôd és Süttör között megépítették a
Fertôtôl elválasztó töltést, a Rábának
új medret alakítottak ki, a felesleges
víz elvezetésére közel 1000 km hosz-
szú csatornahálózatot építettek. A
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG

Fertô vízszintingadozásának szabá-

lyozására megépítették a tó vizét a
Rábcába vezetô Hansági-fôcsatornát.
Ennek eredményeként eltûnt az ösz-
szefüggô víztükör, a talajvíz is mé-
lyebbre szállt, és ma már az egykori
mocsárvilág helyén többnyire kiszára-
dó mocsár- és láprétek, ültetett erdôk
és szántóföldek váltogatják egymást.
A ma látható nyírerdôk és ligetek
származékerdôk. Szép tájképi értéket
jelentenek a szántók közé ékelôdô,
több helyen a közutakról is jól látható
fûzekkel és rekettyefûzekkel tarkított
spontán erdôsülés eredményeként ki-
alakuló rekettyefûzes ligetek, mocsár-
rétek. A hajdani vadvízországból csak
mutatóban maradt néhány marad-
ványtó, amely még ôrzi a Hany sejtel-
mes hangulatát. Ilyen a Király-tó. A
mellette álló magaslesrôl tanulmá- kelljen kihordani a szénát. A termé- Hajnali halászat
nyozhatjuk a különbözô növénytársu- szetvédelem, a rét- és legelôgazdálko-
lások egymáshoz simulását: a láper- dás közös feladata a hansági füves A Fertô vidék
dôk közé fûzekkel és nyárligetekkel élôhelyek és természetes tájrészletek turisztikai értékeit
tarkított dús füvû rétek tagozódnak, megôrzése és fenntartása. A Hany a Fertôrákos– Fertô-
ez a térség a térség mélyülésével mo- nyúlfarkfüves és kékperjés már-már meggyes/Mörbisch
csárrétbe, majd nádasba megy át. Ezt kiszáradó láprétjein gyönyörû kos- határállomástól induló
követôen sekélyvizû vízi vegetáció te- borok, többek között a szúnyoglábú és Fertôszentmiklósig
nyészik, és ezt követi a nyílt víztükör. bibircsvirág, a hússzínû ujjaskosbor, a tartó útvonalon végig-
E rétek természeti értékekben gaz- mocsári kosbor. virítanak. Ugyanitt ta- haladva mutatjuk be.
dag nyugat-dunántúli tájunk legna- lálható a kornis tárnics, a buglyos A közút mellett részben
gyobb kincsei. Fenntartásuk nemzet- szegfû, az illatos hagyma. Nádasaiban az egész vonalon
közi jelentôségû, hiszen a hasonló tô- nyílik a nádi boglárka, a csatornák végighalad egy kerék-
zeges élôhelyek Nyugat-Európában hínárosaiban pedig a békaliliom. párút. Errôl az útról te-
már nagyrészt áldozatul estek az em- Nagyon gazdag az állatvilág is. A szünk egy-egy kitérôt
beri beavatkozásnak. A kaszálókról nyíresekben a fekete harkály, a náda- Sarródra a Kócsagvár-
pedig igen jó savanyú hanyi szénát sokban a szürke gém, a nagy kócsag, hoz, illetve Pomogy/
szállítottak, napi rendszerességgel, a bölömbika fészkel. A ligetekben ka- Pamhagen határállo-
Bécsbe. A nagyban fuvarozó szentjá- basólyom, erdei füles- és macskaba- más felé. Fertôszent-
nosi, szentpéteri és szolnoki heide- goly költ, a réteken piroslábú cankók, miklósról a 85-ös úton
bauerek meg is kapták a Heu (széna) godák és bíbicek építenek fészket. Az érünk Kapuvárra,
elônevet. A nyáron összegyûjtött, de egykori, jellegzetes hanyi tavakból hogy onnan északra
el nem szállított szénát ôsszel és télen napjainkra mindössze néhány kisebb kanyarodva szeljük át
kellett derékig érô vízben kihordani. állóvíz maradt meg: a Barbacsi-tó, a a Hanságot, és vegyük
Panaszkodott is az erre a munkára fo- Kónyi-tó és a Fehér-tó. Bennük még számba látnivalóit.
gott szegényebbje: adna az Isten ke- jelentôs számban élnek a csíkfélék, a Az útvonal János-
mény telet, hogy befagyott vizeken lápi póc és a compó. somorjával zárul.

131

A kôfejtô
Fertôrákos magyar és
német neve (Kroisbach)
egyaránt utal a falun
keresztülfolyó, rákban
gazdag Rákos-patakra.
A település központja ott
alakult ki, ahol a Fertôt
övezô nádas és a domb-
vonulat között vezetô út
keresztezi a patakot.
Az ókorban kultikus
hely; a középkorban
gazdag mezôváros,
melyet kôfalak és erôs
kapuk védenek; a XVI.
századtól a gyôri püspök
rezidenciája és az ellenre-
formáció elôretolt hídál-
lása. A legújabb idôkig
tehetôs, jómódú telepü-
lés, a háború után kihalt.
(1945-ben a falu német
lakosságának 4/5-ét
kitelepítették), az 1950-es
években elfelejtett, ma
viszont az idegenforga-
lommal újjászületô
helység, ahol a turista
számos látnivalót talál.
132
FERTÔRÁKOS
Irányítószám: 9421 Lakóinak száma: 2 222
A Fertô déli partján fekszik, Sopron-
tól északkeletre, mintegy 10 km távol-
ságra.
Mielôtt a városban megkezdenénk a
sétánkat, kis kitérôt teszünk a kôfejtô-
tôl a burgenlandi Fertômeggyesre ve-
zetô úton, pontosan a határon találha-
tó a Mithras-szentélyhez..
A közel két évezrede a sziklába vájt szen-
télyt az évszázadok során a víz és a szél
hordaléka betemette, a növényzet benôt-
te. A múlt század végén ugyan feltárták,
védôépület is készült fölé, de a határra ke-
rülve újra elhagyatottá vált. Végül a határ
megnyitása teremtette meg a felújítás le-
hetôségét. A római kori provinciát védô
katonák hozták be a keleti misztériumval-
lásokat, és építették isteneik számára a
szentélyeket. Így készült a sziklából szüle-
tett Mithrasnak is ez a sziklakápolna, ahol
most a felújítás után minden a múlt való-
sághû megidézését szolgálja. Az összhatás
olyan, amilyen az I–II. században lehetett,
pedig csak a szentély belsejében, a fôhe-
lyen lévô Mithras-emlék eredeti. A dom-
bormû könnyen megfejthetô. Középen a
tunikát és csúcsos sapkát viselô isten
egyik kezével hátrafeszíti a bika fejét, a
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG
másikkal leszúrja. Jobbról és balról a két
alak a pirkadatot és az alkonyatot szimbo-
lizálja a fel-, illetve lefelé tartott fáklyával.
Mithras tehát legyôzte a sötétséget. Hívôi
pedig oltárt állítottak tiszteletére. Ennek
kövei már nem eredetiek, de éppen azért,
hogy az amúgy is hatásos és sejtelmes
szentély római kort megidézô hatását to-
vább növeljék, eredeti színeikben állítot-
ták ki ôket.
A határról érkezô kerékpárút (és a
Sopronból jövô közút) a híres fertôrá-
kosi kôfejtô elôtt halad el, amely egy-
szerre természeti és kultúrtörténeti ér-
ték.
Amíg a nagy parkolótól a kôfejtô belseje
felé sétálunk, hitetlenkedünk, hogy itt év-
milliókkal ezelôtt tenger hullámzott. Pedig
igaz. A bizonyíték a lábunk elôtt hever. A
csigák, kagylók, mészvázú állatok milli-
árdjaiból a felépült a Lajta-mészkô.
A 12 millió éves kôzet elég fiatal ahhoz,
hogy vésni lehessen, és elég kemény ah-
hoz, hogy építkezésre használják. Ezért
bányászta az ember évszázadokon át az
értékesebb részeket, és hagyta meg a la-
zább rétegeket, amelyek mint hatalmas
mennyezet borulnak a megmaradt oszlo-
pokra. Az egyiptomi sziklatemplomok sej-
telmes világát idézô barlang természetes
díszletet ad a nyaranta rendezett opera-
elôadásoknak.
Nyitva: májustól novemberig 8–18 órá-
ig, novembertôl májusig 10–16 óráig
A hajdan virágzó település a II. vi-
lágháború után perifériára szorult. A
vasfüggöny árnyékában ipar ide nem
települt, és a fejlôdés elkerülte Fertô-
rákost. Részben ez magyarázza, hogy
megmaradt a település középkori
szerkezete és egységes építészete.
A Fô utca 152. szám alatti épület,
amely a XVIII. század eleje óta áll, és
a közelmúltban német nemzetiségi
házként felújították, sûríti a múltat, és
példázza a hosszú Fô utcán sorakozó
nyeregtetôs, oromzatos házakat.
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG
Ezek a házak általában olyan 10-15 méter
széles telkeken épültek, amelyek hosszan
futnak le a Fô utcától a páros oldalon a
Fertôig, a másik oldalon pedig a Rákos-
patakig. Közvetlenül az utcafrontra épült
ház homlokzatát kovácsoltvas díszítésû
vastáblák teszik jellegzetessé. A szoba-
konyha lakóegységei után a kamra követ-
kezik. A gazdák évszázadokon át vegyes
gazdálkodást folytattak, de meghatározó
volt a szôlômûvelés. Erre utal az udvarra
kétszárnyú ajtóval nyíló, alápincézett
présház domináns szerepe. A sort az istál-
ló, majd az aprójószág óljai zárták. A kes-
keny udvar végén a pajta nemcsak a telek-
határt jelölte ki, hanem a falu határát is, és
a védelmet is szolgálta.
E házon kívül még több egykori paraszt-
gazdaság udvarán ma napernyô hívogat,
és a parasztház szobája, kamrája, istállója,
szépen felújítva, megújítva a turizmust
szolgálja.
(Információ: a Polgármesteri Hivatalban)
A közelben található kristálymúze-
um Magyarország szép ásványait mu-
tatja be egy budapesti mérnökházas-
pár ügyszeretetének és áldozatkész-
ségének köszönhetôen.
Fô u. 99. Tel.: 99/355-286 Látogatható:
május 1-jétôl november 1-jéig 9–19 órá-
ig
A Rákos-patak hajtotta azt a vízi-
malmot, amelynek szépen felújított
épülete ma turistaszálló, udvarán a ré-
gi malom mûködését elképzeltetô tár-
gyakat látunk.
Középkori dokumentumokból kitû-
nik, hogy Fertôrákos a térség több te-
lepülésétôl eltérôen nem Sopron vá-
ros, hanem a gyôri püspök birtoka
volt. Ez ugyan a falu birtoklásáért gya-
kori harcokat eredményezett, de a
püspököknek gondjuk volt a falura és
gondoskodásuknak szép bizonyítéka
a Krisztus mennybemenetele temp-
lom. 1241-ben, mint Boldogságos
Szûz templomát említik elôször az ok-
levelek, amit a XVI. században a törö- A fertôrákosi kôfejtô nyári
kök elpusztítottak. Széchényi György programjait
püspök építtetett újat, és Szent Miklós hangversenyterme
védelmébe ajánlotta. „Hajója és szen-
télye magas, tágas. Fôoltára mellett
két mellékoltára van, és a szószéket
török szônyeg díszítette.” Az új temp-
lom 1683-ban, amikor a törökök Bé-
cset ostromolták, ismét a háborúk ál-
dozatává vált. „A boltozat leszakadt,
padjait elégették, oltárai elpusztul-
tak.” 1696-ban viszont már szépen fel-
újítva várta a híveket. Mai formáját a
XVIII. század második felében –
Zichy Ferenc püspöknek köszönhetô-
en – nyerte. A kôbábos erkéllyel zárt,
gúlasisakkal fedett, teljesen tagolatlan
masszív torony szinte sugározza a há-
borúknak kitett történetét. A keskeny
ablakokkal áttört sima falak is inkább
a mostoha múltat, mint a barokk kort
idézik. A barokk a belsôben jelenik
meg. A Krisztus mennybemenetelét
ábrázoló fôoltárképet kékesen márvá-
nyozott aranyozott fa oltárépítmény
veszi körül. A félköríves kereten
Zichy-címer, amely vélhetôen a temp-
lom XVIII. századi felújítójára utal.
Mind a kettô a XX. században készült.
Oldalt Szent Imre és Szent István szí-
nezett faszobrai állnak. Jellegzetes ba-
133

Strandolók a Fertôn rokk alkotás a két mellékoltár: angya-
lok aranyozott felhôcsoporton, füzér-
díszek, barokk angyalkák, dombor-
mûves tabernákulum. Ezekkel har-
monizál a szószék, mellvédjén három
aranyozott dombormû és néger fiú
tartotta díszes keresztelôkút. Szépek a
konzolokon álló aranyozott faszob-
A pellengér az önálló
ítélkezés és saját BALF
bíráskodás jogának Irányítószám: 9400, közigazgatásilag
szimbóluma is. Sopronhoz tartozik.
A XVII. század elején
emelhették, azt hirdet- A falu fölé emelkedô dombon áll a
ve, hogy a püspöki Szent Farkas-templom. Az omló,
kastélyt is megújító pusztuló kôfalat egyszerû kerítésnek
I. Draskovich György vélnénk, ha nem sorakoznának rajta a
püspök a város lôrések, jelezve, hogy egykor komo-
jobbágyainak nemcsak lyabb feladata is volt. A kapu zárókö-
a kötelességeiket vén az 1653-as évszámról arra követ-
írta elô, hanem keztethetünk, hogy a török idôkben
privilégiumokat is építették, védeni a falu lakosságát és
adott. Magyarországon pici templomát, amely az írásos emlé-
egyedi, de kek tanúsága szerint már a XII. szá-
a szomszédos zadban állott. De errôl tanúskodik az
Burgenlandban több alul négyzetes, felül nyolcszögletû,
pellengér is látható. zömök torony, és fôként ezt jelzik a
134
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG
rok: Szent Flórián zászlós sisakos
alakja, illetve Szent Kajetán a kereszt-
tel.
A püspöki kastély mai formáját a
XVII. század utolsó harmadától a
XVIII. század közepéig nyerte el há-
rom jelentôs gyôri püspök építkezé-
sének eredményeként. A fôhomlok-
zat középsô részét díszes rizalittá ala-
kították, az ablakok felett a három
építtetô címerével. Középen Keresz-
tély Ágosté, barokk keretben. Jobbra
Széchényi Györgyé: halom tetején ki-
terjesztett szárnyú sast ábrázol, babér-
koszorúval a szájában. Balról gróf
Zichy Ferenc címere: benne ötágú ko-
ronából kitûnô szarvasagancsok ke-
resztet fognak körül. A rizalitot szo-
bordíszes timpanon zárja, csúcsán vá-
za, két szélén allegorikus nôalakok,
akik a vázából kinövô virágfüzéreket
tartották. A lépcsôházon áthaladva ju-
tunk a díszterembe, melynek meny-
nyezetén Caietano di Rosa osztrák
festô képe látható. A díszterem két ol-
dalán egy-egy stukkós terem nyílik,
magas színvonalú megoldással.
szentély falát támasztó támpillérek. A
templomba belépve a középkor és a
múlt század végének középkort idézô
stílusa fogadja a látogatót. A szép bor-
dás boltozat és bordáinak egyszerû
homorú tagolása a középkor, a benne
álló oltár Szent Farkassal, a templom
névadó szentjét ábrázoló festménnyel
és az ehhez igazodó neogót stílussal
az újkor eleme a templomban.
A temetô falához támaszkodó em-
lékmû a II. világháború végnapjaiban
a környéken elpusztult több ezer ál-
dozat emlékét ôrzi Szerb Antal már-
ványba írt soraival: „A szabadság nem
csak egy nemzet magánügye, hanem
az egész emberiségé is.” A temetôben
másutt kevés helyen látható sírkövek
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG

hívják fel magukra a figyelmet. Szív

alakú mezôben találjuk a feliratokat.
A XVIII. század elsô harmadában sop-
roni kôfaragó mûhelyekben készültek
ezek a sírkövek.
De Balfnak van másik negyede is.
Vadregényes, mégis rendezett angol-
park, széles sétautakkal és színes pa-
dokon pihenôkkel. A fák között fi-
nom szobrok és szökôkutak tûnnek
elô és a fürdôépület az elmaradhatat-
lan ivókúttal, a hozzá tartozó szállo-
dával, a teraszon hálaadó táblák alatt
a napfényben fürdôzôkkel.
Ebben a környezetben áll a fürdô-
kápolna. Kívül egyszerû, belül egy kis
ékszerdoboz. A fürdô – és a falu – tu-
lajdonosa, Sopron város építtette
1773-ban. A város Dorfmeister István
festôt és Sedlmayr András faszobrász,
aranyozót – a korszak két legjobb
soproni mûvészét – foglalkoztatta.
Kettejük itt látható munkái – a fres-
kók, oltárképek, az oltárépítmény és
a szobrok, képkeretek – a soproni
késô barokk legjobb alkotásai. A
parkban van a rehabilitációs gyógyin-
tézet. Az alkáli-karbonátos (alkalikus)
FERTÔBOZ
Irányítószám: 9493 Lakóinak száma: 261
Fertôboz a tópart legkisebb faluja, a
Fertô tó déli partját övezô dombsor és
a fertôi nádas között helyezkedik el,
Soprontól 10 km-re.
Az utat kísérô szelíd dombok aljá-
ból már messzirôl hívogat egy klasszi-
kus vonalú kupolás kilátó, ahová a fa-
lu központjából rövid sétával jutunk
fel. A XIX. század elején a magyarok
barátjaként ismert József fôherceg,
Magyarország nádora többször meg-
látogatta a Nemzeti Múzeumot alapí-
tó, felvilágosult gondolkodású Szé-
chényi Ferencet. Ô építtette, e találko-
kénes gyógyvíz baleseti-, sebészeti A Szent Farkas-templom
problémák; bénulásos betegségek, a temetôdombon
porcelváltozások; rehabilitáció; moz-
gásszervi és reumatikus megbetege-
dések gyógyítására javasolt. (Szállo-
da, étterem és széles körû orvosi szol- Fertôrákosról hosszú,
gáltatást nyújtó fürdôkomplexum tar- nádas szegélyezte úton
tozik hozzá: Fürdô sor 2., jutunk a Fertô tavi
Tel.: 99/314-060, Fax: 99/339-800) üdülôtelepre. A sekély,
homokos part, a Fertô
kellemes vize,
zások emlékére, a kilátót, a nagycen- a strandhoz
ki kastély és a mauzóleum építkezé- kapcsolódó nagy,
sein is dolgozó Ringer József tervei füves-fás terület,
alapján. A két méter átmérôjû henger- a sokféle szolgáltatás
nek a tóra nézô részén ion oszlopok mind-mind
által keretezette nyílás van. A hengert turistacsalogató.
kupola zárja. Bár az építmény klasszi- A strand melletti kis
cista építészetünk szép darabja, az mólóról indulnak
igazi élményt a páratlan kilátás adja. a sétahajók.
Körben a Balfi-tönk szôlôvel borított A mólón túl sorakozó,
dombsora, alattunk a zöldbôl sárgába tájba illô, náddal fedett,
váltó széles nádszegély, távolabb pe- cölöpökön álló
dig a pára alól elôbukkanó Fertô víz- üdülôházakban
tükre. szállást is találunk.
A falu központjához közel fekvô (Nyitva: május 1-jétôl
vasútállomásra futnak be a Nagycenk- szeptember 15-ig
rôl induló múzeumvasút kis vonatai. 8.00-19.00 óráig)

135

A freskórészlet HIDEGSÉG
Irányítószám: 9491 Lakóinak száma: 300
A következô kis falu neve – Hideg-
ség, ’hideg víz’ – valószínûleg a közel-
ben található források létére utal.
A falu központjának látnivalói – a
kis harangtorony, a barokkos plébá-
niaház és a XVIII. századi Nepomuki
Szent János-szobor – eltörpülnek a fa-
lu fölötti dombon álló katolikus temp-
lom értéke mellett. A Fertôtôl Nagy-
cenkre vezetô útról letérve, egy kis
kaptató után árnyas fák, egy kis teme-
Hidegség
körtemplomának HEGYKÔ
freskótöredékén Irányítószám: 9437 Lakóinak száma: 1278
a félkupolában
(a hagyományos A Fertôtôl délre, a Hidegség és
Maiestat Domini Fertôszéplak közötti lapályon elterülô
ábrázolásoknak falu. Megközelíthetô a 85-ös fôútról
megfelelôen) Krisztus (2 km). Ma szinte semmi sem utal ar-
trónol mandorlában, ra, hogy 1262-ben az oklevelek, mint
evangélista jelképekkel vásártartási joggal rendelkezô falut
(a négy lelkes állattal) említik, és arra sem, hogy mezôvárosi
körülvéve. Alatta tíz – rangja volt. Címere, amely a XVIII.
eredetileg tizenkét – századi pecsétjének szimbolikáját vet-
apostol árkádívekben te át, viszont a hajdani múltra emlé-
álló alakja látható. keztet. Toronyszerû épületen nyitott,
136
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG
tô és kívülrôl inkább csak gondozott-
nak, mint szépnek tûnô templom fo-
gadja a látogatót. Érdemes vállalni a
sétát, mert a vakolt fôhajóhoz csatla-
kozó kváderköves torony rejti hazánk
román kori építészetének egyik leg-
szebb értékét. Errôl gyôzôdhetünk
meg, ha a szépen faragott ajtón belép-
ve végighaladunk a hosszhajón, és
egy rokokó mellékoltár elôtt elhalad-
va belépünk a román kori rotundába.
A kis körtemplom félköríves apszi-
sában 1949-ben egy XIV. századi góti-
kus szentségfülkére és egy XII–XIII.
századi (nagyjából a jáki festmények-
kel egykorú) freskótöredékekre buk-
kantak. A kör alaprajzú hajó jobb fa-
lán található a XV. századból való
freskótöredék – Krisztus az Olajfák
hegyén – térábrázolása és plasztikus
drapériakezelése itáliai hatásról ta-
núskodik. A déli oldal keskeny abla-
kát szintén festett növénydísz kerete-
zi, északon pedig sisakos katonákat
ábrázoló falfestmény részlete figyel-
hetô meg. Egyes kutatók szerint a stí-
lusjegyek alapján osztrák közvetítés-
sel olasz, esetleg francia mesterek
dolgozhattak a templomban. (Kulcs a
Fertô menti úton, lent a faluban, a plé-
bánián, a Fô u. 19-ben.)
félig felhúzott vasrácsos kaput látunk,
tetején két kis tornyot. A torony egyik
oldalán nyolcágú csillag, a másikon
fogyó félhold van.
A háromhajós, egytornyos templom
csak jegyeiben román, korát tekintve
nem. A XV. században ugyan már em-
lítik a falu templomát, de sem ennek,
sem a XVIII. században épült temp-
lomnak nincs látható emléke. 1904-
ben az egészet lebontották, és ezután
emelték neoromán stílusba a mait. A
régibôl néhány barokk, népies faragá-
sú szobor maradt meg csupán.
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG

„Ezt a boldogságos szûz képet az Hegykô vonzereje a termálfürdô, A fertôszéplaki

pestis ellen ipítettük hogy az úr isten
eltávoztatván rúlunk kiért az istennek
a neve örökin dicsirtessék.” S. M. K. I.
– olvashatjuk a térség legszebb és leg-
beszédesebb pestis-emlék írástáblá-
ján. E fölött van Szent Rozália barlang-
ban fekvô alakja. Mellette Szent Se-
bestyén és Szent Rókus.
mely új színt jelent a Fertô vidék tu- templomot Széchényi
risztikai palettáján. A víz emésztô- György kezdte építeni
szervrendszeri és mozgásszervi beteg- 1728-ban, majd fia,
ségek gyógyítására alkalmas. Gazdag Zsigmond folytatta,
a kínálat a szolgáltatásokban is. Az ak- és végül Barkóczi
tív pihenôknek lehetôsége van kerék- Mária fejezte be
pározásra, horgászásra. (Nyitva: egész 1737-ben, mint errôl
évben. Tel.: 99/376-917) a templom belsejében
lévô tábla is tudósít.

FERTÔSZÉPLAK ban állították. A ma látható csoport

Irányítószám: 9436 Lakóinak száma: 1097 szobrainak zöme 1770-ben készült. A
fallal körülvett kis dombhoz angyalok
A 85-ös úttól 2 km-re található a ôrizte ajtón, és az elôírás szerint 21
Fertôddel már összeépült, de önálló lépcsôn jutunk. Az angyalok kezében
község. tábla: Nézd, oh bûnös ember, mint
Fertôrákosról érkezve egy kis ki- hal az igaz. A lépcsôk Krisztus vas-
emelkedésen álló templomot látunk ráccsal védett sírjához vezetnek. Fe- A fertôszéplaki
meg elôször. A homlokzaton IHOS lette a fájdalmat sugárzó Máriát és Mindenszentek temploma
betûk (In Honorem Omnium Santo-
rum) hirdetik, hogy a templomot Min-
denszentek tiszteletére szentelték fel.
A jobb és bal oldali mellékoltárok
mintha a fôoltárral együtt szárnyas ol-
tárt alkotnának. A szentélyben Szent
Márton és Szent Mihály szobrai. A ha-
jóban is szobrok sorakoznak. Az egyi-
ken Szent Peregrinusnak – a lábfájó-
sok szentjének – megtört ülô alakja, a
másikon Krisztus, amint keresztre fe-
szítve is áldást oszt. A templom leg-
szebb éke a hajót uraló szószék, Szent
Péter életének jeleneteivel. (Kulcs a
plébánián, Fertôd, Fô u. 19.)
A templom elôtti két szoborcsopor-
tot a templom építését befejezô Szé-
chenyi Zsigmondné Barkóczy Júlia ál-
líttatta 1736-ban. 1767-ben Scholler
István tervei szerint nagyobbra cserél-
ték, és egy ismeretlen lakatosmester
szépen munkált kerítéssel vette körül.
A ma látható négy csiga által megtá-
masztott talapzaton álló feszület a
XIX. század második felében készült.
Ez a Szent Szív szobor. A mozgalma-
sabb és beszédesebb Kálváriát 1736-

137

A Fô utca híres öt háza Krisztus ernyedt alakját, síró angyalok
veszik körül. Mögöttük feszület.
A falumúzeum A szép templommal szemben haj-
meglátogatása után dan szebb napokat látott épület vonja
joggal tehetjük fel magára a figyelmet. A Széchenyi csa-
a kérdést, hogy ez lád egykori kastélyát (itt született
skanzen? Skanzen, 1754-ben a Nemzeti Múzeumot alapí-
ha úgy tekintjük, mint tó Széchényi Ferenc gróf) a falu a
néprajzi, szabadtéri XVIII. század végi új birtokosai, az
múzeumot. De több is Esterházyak granáriummá alakították.
annál, hiszen nem sok- Ma is mint magtár várja, hogy rendbe
sok helyrôl származó, hozzák, és méltóbb célra használják.
különbözô jellegû A Nagy Lajos úton Fertôd felé ha-
épületet „szórtak el” ladva érjük el a falu másik turisztikai
a térben, hanem a múlt értékét, a Falumúzeumot.
század végén valódi Az elsô ház utcai szobájában helytörténeti
mestermunkával épített dokumentumokat állítottak ki. A követke-
széplaki utcasor legszebb
részletét ôrizték meg
a mának és a jövônek. SARRÓD
Irányítószám: 9435 Lakóinak száma: 1150
A Fertô tó és a Hanság közti kiemel-
kedésen épült falu. A tó múlt századi,
részleges kiszáradásáig rév is mûkö-
dött a településen. A víz visszahúzó-
dását mutatja, hogy ma a tópartja kb.
5 km-re van a településtôl.
A katolikus templom 1752-ben
épült barokk stílusban, de 1846-ban
138
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG
zô négy házban járva olyan érzetünk van,
mintha lakói éppen csak átmentek volna a
szomszédba, és mi kéretlenül beleselke-
dünk a mindennapjaikba. Minden ház kü-
lön-külön érték. A harmadik ház például
még a múlt század végét idézi csodálato-
san szép, festett bútoraival, konyhájában a
szabad kémény alatt hatalmas szögletes
kemence terpeszkedik, a rajta lévô edé-
nyekrôl azonnal megtudjuk, miért lábas a
lábas. A következô ház konyhájából eltûnt
a kemence, szerepét átvette a csikótûz-
hely, s az utolsó ház már az ötvenes éve-
ket hozza a látogató elé, a konyha gyári
konyhagarnitúrájával és a csikósparheltet
felváltó asztali tûzhellyel. A szobában
kombinált szekrény és néprádió jelzi az
életforma módosulását.
De legalább ilyen élmény végigjárni az
udvari épületeket, mint például az istálló-
ból asztalosmûhellyé, majd pálinkafôzôvé
elôlépô kis házacskát. Igaz a pálinkafôzô
üst hiányzik belôle, de az illatot érezni
véljük. Az istálló, a nagyméretû hidas, a
tyúkólak, majd a gazdagon telerakott paj-
ta jelzi és bizonyítja a parasztság lelemé-
nyességét, vállalkozó kedvét és a modern
gazdálkodással való lépéstartását.
Nagy L. u. 31–39., nyitva: április 1-jétôl
október 31-ig, naponta 9–17 óráig, hét-
fôn zárva
Irodalom: Kücsán József: Fertôszéplak
– Falumúzeum. Budapest, 1983. TKM
Egyesület, 143. füzet
átépítették, így most a klasszicizmusra
jellemzô higgadtabb forma jellemzi.
Középrizalitos homlokzatát háromré-
szes fôpárkány zárja le zömök tornyát
nyolcoldalas, vakolt sisak fedi. A há-
romszakaszos hajóját kosáríves dia-
dalív köti össze a nyolcszög három ol-
dalával záruló szentéllyel.
Kevés kis faluban látunk oly sok és
szép – a Fertô vidék falvaira annyira
jellemzô – barokk kôemléket és szob-
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG

rot mint itt.. A templom mögött a te-

metôkapu rokokó kôurnái 1755-bôl
való barokk alkotások. Mûemléki vé-
dettségû az 1741-ben készült Pestis-
oszlop és a XIX. szászad. végi Pietà-
szobor. (A Fô út közepén.) Az elôbbi
egy pestis-szentekkel díszített hosszú-
kás talapzaton álló rozettás korintho-
szi oszlop, rajta Mária alakja. Az utób-
bi íves talapzatán a Dallos-család szép
mívû címere az állíttatójára utal. A
vaskos kereszt lábánál Mária van
Krisztus holttestével. Ezeken kívül két
Mária emlék érdemel figyelmet. Az
egyik Mária megkoronázása, (1900)
(Kossuth u. 21. sz. házzal szemben, a sági-fôcsatornáig (vagy Fertô csatornáig) A Fertô nádasa
falu déli részén), a másik egy Mária is elsétálhatnak.
oszlop Szent Anna és Szent József A hajdani mocsár helyén ma kultúrtáj zöl- Fertô-Hansági
alakjával. (1882) (A Széplaki u. és a dell. Kissé távolabb a Kelet-Európai pusz- Nemzeti Park,
Kossuth u. keresztezôdésében.) ta sárgásba hajló növényzetét látjuk, a bár- Sarród, Kócsagvár,
Az utóbbi idôben a Fô utca több, a sonyos levelû orvosi zilizt, a tövises szárú Pf. 4., Tel.: 99/370-919
vidék népi építészetét ôrzô régi pa- iglicét, a lepkéknek pihenést nyújtó mezei Irodalom: Ambrus
rasztháza – részben az idegenforga- aszat színes virágait. Amíg a puszta látvá- András - Tolnai
lomnak, részben Ausztriához való kö- nyán tûnôdünk, ahol természetesen meg- Krisztina: Fertô-Hanság
zelségnek és új gazdáinak köszönhe- van a bárányfelhôs szép égbolt alatt a gé- Nemzeti Park.
tôen – megújult. meskút és mellette a kis nádcserény is. Budapest. 1994. TKM
A falut elhagyva jutunk a Fertô- Pusztai hangulatunkat erôsítve megszólal Egyesület. 494. füzet
Hansági Nemzeti Park 1993-ban a kolomp, majd elôtûnik a szürke marha-
emelt, tájba illô nádfedeles, faszerke- gulya, sôt az idill kedvéért felbukkan két
zetû, a külsô megjelenésében a Fertô bánatos csacsi is. A Kócsagvár
vidék népi építészetét idézô szép
épületéhez, a Kócsagvárhoz.
A PHARE-program támogatásával készült
épület nem csupán igazgatási központ,
hanem tudományos mûhely és turisztikai
centrum. Apartmanszerûen kialakított
szálláshelyek, több napos táborozás szer-
vezését könnyítik meg. A térségben kirán-
dulók számára két “kategóriában” kínál-
nak túrát. Az egyik keretében módszere-
sen megtervezett tanösvényeken szakem-
berek vezetik végig a látogatókat, mely el-
sôsorban diákoknak szakmai program-
ként ajánlható. Ez az útvonal kevésbé is-
mert és csak vezetôvel járható területekre
is eljut. Önállóan, az egyéni turisták a Fer-
tô vízszintszabályozását is biztosító Han-

139
 A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG

A Fertôdi-kastély udvari Fertôd az egyik legfiatalabb, legkisebb, leghíresebb, a turistáknak a legtöbb él-
homlokzata ményt nyújtó magyar város- halmozták a jelzôket néhány éve a Fertôdiek. Az-
óta lehet az elsô kettô már nem fedi a valóságot, de az utóbbiak vélhetôen iga-
zak. Híressé teszi a csodálatos barokk kastély, és az is igaz, hogy kevés helyen
találunk az országban olyan városkörnyéket, ahol néhány kilométeren belül
annyiféle érték, szabadidô eltöltési lehetôséget lehet találni mint itt. A tartalmas
kulturális program után választhatunk: egy napot, vagy egy órát töltsünk, hogy
csupán nézelôdjünk, vagy természetrajzórát is vegyünk Fertô-Hanság Nemzeti
Park érintetlen világában. A kulturális és természeti program utam ott vannak
Hegykô, Petôháza és Fertôrákos strandjai, majd a Balfi tönk borpincéi.

FERTÔD letésének 250. évfordulójára újítottak

Irányítószám: 9431 Lakóinak száma: 3.071
A Soprontól 25 km-re fekvô telepü-
lés hajdani két Esterházy-birtok,
Süttör és Eszterháza 1950-es egyesü-
lése után kapta a Fertôd nevet, majd
1995-ben a városi rangot.
Fertôszéplak felôl érkezve (a két te-
lepülés egybeépült, de közigazgatási
önállóságuk megmaradt) elôször a kis
parkban álló, modern vonalú temp-
lom érdemel említést. 1985-ben szen-
telték föl; a Szent Kereszt felmagaszta-
lását hirdeti.
A település központjában található
a Muzsika-ház, amelyet a Haydn szü-
fel. A finom ritmusú épület homlokza-
tán Bory Jenô szobrászmûvész bronz-
reliefje jelzi, hogy itt – az emeleten,
háromszobás lakásban – élt és dolgo-
zott Joseph Haydn az Esterházyak
többi zenészével és énekesével. In-
nen az épület elnevezése is. A zene-
szerzô itt maradandót alkotott, de szo-
morú napokról írt a naplójába: „A vi-
lágtól elzárkózva éltem, a közelem-
ben senki sem akadt, aki önmagam-
ban megingathatott volna. Nos, itt
ülök magányomban, elhagyatva, mint
egy szegény árva, szinte emberi társa-
ság nélkül, szomorúan, az elmúlt ne-
mes napokra emlékezve.” A város –

140
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG

talán kései kárpótlásul – itt adott ott- A kastély fénykora 1768-tól 1790-ig
hont a Polgármesteri Hivatal mellett a tartott. Az elsô nagyszabású ünnepsé-
zeneiskolának, és az állandó helytör- get 1770-ben rendezték, amikor a her-
téneti kiállítás keretében egy Haydn ceg bemutatta kastélyát és udvartartá-
emlékszobának. sát a bécsi arisztokráciának. A kastély
Az állandó kiállítás a mai Fertôdöt alkotó a II. világháború idején sokat szenve-
két község, a kastély mellett létesült dett, berendezéseit elhurcolták. A bú-
Esterháza és – a jóval régebbi eredetû – toroknak és a berendezéseknek csak
Süttör történetét mutatja be. Süttör kis hányada került elô, ezért a ma lá-
(Sehter) elsô írásos emléke egy 1313-ból togatható szalonokat részben más
való oklevél, amelynek másolata látható a kastélyokból vásárolt korabeli búto-
kiállításon. A késôbb létesült Esterháza rokkal rendezték be.
neve elôször Miklós herceg 1766 írott le- Szép, hármas tagolású, kovácsolt-
velében „Schloss Esterháza” formában. ol- vas kapun jutunk a fôhomlokzathoz
vasható. A helytörténeti dokumentumok ívesen hajló földszinti szárnyak által
között külön figyelmet érdemel a Süttöri közrezárt, tiszafákkal, szökôkúttal dí-
Férfikar és az egykor híres Haydn Kórus szített udvarba. A kapu választóoszlo-
fellépéseit dokumentáló anyag. Az emlék- pait rokokó kôvázák díszítik. Kétol-
szobában Borsos Miklós Haydn mellszob- dalt a kapuhoz ívesen hajló földszin-
rát a zeneszerzô mûveinek másolatai ve- tes szárnyak csatlakoznak, majd két-
szik körül. emeletes szakaszokba mennek át és a
Madách sétány 1. Tel.: 99/370-934, nyit- háromemeletes fôépülettel egybeépít-
va: keddtôl péntekig 10–16 óráig, ve a tojásdad alakú belsô udvart zár-
szombaton és vasárnap 10–15 óráig, ják körül. Az épület homlokzatán a Koncert a kastély udvarán
hétfôn zárva. Október 15-e és április 1-
je között csak az elôre bejelentkezô
csoportokat fogadják
Innen az Esterházy kastélyhoz tar-
tozó kert peremén haladunk tovább.
Elôbb az istálló tûnik szembe, hom-
lokzatán ágaskodó ló szobrával, pusz-
tuló külsejével. Benne ma a turizmus-
hoz csak áttételesen kapcsolódó kon-
zervüzem mûködik.
Ezt követôen érünk a városka neve-
zetességéhez, az Esterházy-kastély -
hoz. Építését Esterházy József kezdte
meg, amikor 1720-ban megbízást
adott Anton Erhardt Martinelli építô-
mesternek egy kétszintes, 20 szobás
vadászlak tervezésére és építésére.
Az elkészült épület a kastély magja,
amit a XVIII. század második felében
Melchior Hefele épített tovább Ester-
házy (Fényes) Miklós erôs irányítása
mellett. Ekkor alakult ki a kastély mai
formája.

141

Az Esterházy-kastély barokk építészet szinte minden díszí-
díszterme tôeleme megfigyelhetô, köztük talán
a legszebb az íves karú, kétmenetes
díszlépcsô, amely az emeleti erkélyre
vezet. A korlátot lámpásokat tartó
puttók díszítik; az erkély mellvédjén
két kôváza, középen az aranyozott
hercegi címer.
A kastély ékessége a középsô traktusban
az erkélyre nyíló zeneterem. Fehér alapon
dúsan aranyozott, a falakon hasonló színû
falikarokkal, 64 gyertyával. Innen a díszte-
rembe lépünk. Mennyezetén Johann
Basilius Grundemann freskója: Apolló a
Nap szekerén. A mennyezetrôl öt nagy
csillár függ alá. A négy sarokban az évsza-
kokat ábrázoló életnagyságú szobrok
márványtalapzaton állnak.
A zeneterem és a díszterem a háborús
pusztítások ellenére jó állapotban maradt
meg. Az egykori olajfestmények elpusz-
tultak, helyükön ideiglenesen a XVII. szá-
zadból származó flamand és francia gobe-
lin díszlik. Az itt látható vázák, szobrok,
142
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG
kandallók eredeti darabok. Az emeleten
további nyolc szalonban korabeli búto-
rok, porcelánok, díszórák, festmények
vonják magukra a figyelmet. Három te-
remben kapott helyet a Joseph Haydn
munkásságát bemutató kiállítás. A fény-
ûzô szórakoztatás mellett az Esterházy-
udvar jelentôs szerepet töltött be a kor ze-
nei életében. Joseph Haydnnak köszön-
hetôen – aki alkotásokban leggazdagabb
éveit töltötte Miklós herceg szolgálatában
– operák, vígoperák, szimfóniák születtek
Esterházán. Ezért tartozik természetesen a
kastélyhoz a Haydn munkásságát bemuta-
tó kiállítás.
Figyelmet érdemel a korabeli gobelinhu-
zatú bútorokkal, festményekkel berende-
zett a szoba, ahol Mária Terézia királynô
1773-ban megszállt. Néhány szalon falán a
XVIII. századból megmaradt chinoiserie
festés, kínai jeleneteket ábrázoló díszíté-
sek láthatók. A volt hercegi lakosztály
egyik szobájának falait a XVIII. században
Kínából importált lakktáblák és tükrök dí-
szítik. Két teremben a kastély és park épí-
téstörténetét bemutató kiállítás, valamint a
kastély eredeti fajanszkályha gyûjteménye
látható. A földszinten található a nyári
ebédlô, a Sala Terrena; padozata fehér
márvány, a falak fehérek, részben zöldre
festve, ezüst virágfüzérekkel. A mennye-
zeten mitológiai jelenteket ábrázoló fres-
kók Joseph Ignatz Milldorfer munkái. A
két oldalsó fal közepén tükrökkel kirakott
bemélyedés, alatta kôlapon márvány me-
dence, benne porcelán békák úszkálnak.
A kastély csak vezetôvel tekinthetô
meg. Magyar, angol és német nyelvû
idegenvezetés mellett több nyelven írá-
sos vezetôfüzet áll a látogatók rendel-
kezésére. (A kastély április 16-tól októ-
ber 15-ig 9–17 óráig, október 15-tôl áp-
rilis 16-ig 9–16 óráig tart nyitva. Az eset-
leges zenei rendezvények miatt célsze-
rû a nyitva tartásról elôre érdeklôdni.
Fertôd, Bartók u. 2. Tel.: 99/37O-971,
37O-12O)
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG

Irodalom: Hokkyné Sallay Marianne: A dó angolpark váltja fel. Ezt a már-már A fertôdi kastélypark
fertôdi Esterházy-kastély. Budapest, elvaduló parkot „hozza rendbe” a szá- mai képe a Herceg-
1979.; Bak Jolán: Fertôd. Budapest, zadfordulón Esterházy Miklósné, gróf asszonynak köszönhe-
1992; Bak Jolán: Fertôd – Esterházy- Cziráky Margit. A sírdomb körül léte- tô. Jellegzetesek
kastély. Budapest, 1979. TKM Egyesü- sített kis fenyô- és lombos fák alkotta a II. világháború
let, 17. füzet park ôrzi Cziráky Margit (1874– 1910) pusztítása után
Kultúrtörténeti látogatásunkat a és Esterházy Miklós Pál Antal (1869– megmaradt tiszafák.
kastély körüli mûemléki környezet- 1920) kettôs sírját. (A Fertôdrôl Nyár- Itt is szépek az általá-
ben (volt Marionett-színház, lovarda ligetre vezetô útról a kertészeti kuta- ban a barokk kastélyok
és kerti ház) tett sétával folytathatjuk. tóállomás telephelyén áthaladva érhe- alléit kísérô télálló
A bejárattal szemben látható Gránátos tô el. A kulcs a kastély portáján kérhe- örökzöldek. Fertôd
házakban (a kastélyt ôrzôk egykori tô el) határában a kertépítô
épületeiben) most hangulatos ven- Fertôd felkészült a turisták fogadá- Hercegasszony
déglô és presszó mûködik. sára. Panziók épültek, és szervezett személye három, szép
A város keleti részében találjuk a keretek között várják a falusi turiz- természeti egységet
nagyméretû, neogótikus stílusú római musba bekapcsolódók a vendégeket. kapcsol egybe.
katolikus templomot, mely 1889-ben Táblarendszer szolgálja a tájékozta- Az egyik a Süttör
épült. Homlokzatának közepén ma- tást. A központban van a Tourinform melletti éger erdôben
gas torony ugrik elôre, sarkain egy- iroda. 9431 Madách sétány 1. Tel./fax: található. Az egykori
egy huszártorony áll. Szépen díszített 99/370-544 vadászatok helyén
belsejét is érdemes megtekintenünk. A kastélyhoz közel nagy parkolót mocsárciprusok
(Kulcs a szemközti plébánián, a Szé- építettek. A parkoló mellôl indul és a velük együtt
chenyi u. 57-ben) Nyárligeten keresztül a Pomogy/ ültetett mocsári
A kastély körül a barokk kor szo- Pamhagen határállomásra vezetô út. tölgyesek adtak szép
kásinak megfelelôen franciaparkot Azoknak ajánljuk, akik a hajdani pihenôhelyet a hercegi
alakítottak ki. Mint a francia típusú nagybirtok majorjait összekötô kisfor- párnak. Épek,
kertekben, zöld növények díszítik a galmú utakon kerékpárral Tôzeggyár- egészségesek és
centrumból sugár irányban szétágazó majort, Miklósmajort, Kistölgyfama- az ôshonos fák között
utakat, végpontjukban kápolna vagy jort érintve akarnak Kapuvárra eljutni. meglepetésszerûen
egy-egy kegyszobor állt. A XIX. szá- Mi a délre vezetô és Fertôszent- szép színfoltot
zadban a mértani formákból építkezô miklósnál a 85-ös útba torkolló úton jelentenek. A Herceg-
parkot a természethez jobban igazo- haladunk tovább. asszony-allé másik
elemét a több mint
2 kilométer hosszú
FERTÔSZENTMIKLÓS Legnagyobb látványossága – szó mocsárciprusok
Irányítószám: 9444 Lakóinak száma: 3742 szerint is vehetô, hiszen feltûnôen és tölgyesek adják.
nagy alapterületû – a Szent Miklós- Mára megritkult az állo-
Az egykori Szentmiklós és Szerda- plébániatemplom. Elsô említése a mány, sajnos nemcsak
hely egyesítésével létrejött Fertôszent- XIII. század elsô felébôl való, de e természetes pusztulás
miklós ott fekszik, ahol a Gyôrt Sop- korból nincs látható eleme. Ami most miatt. A harmadik
ronnal összekötô 85-ös út Soprontól látszik, az két kor egymáshoz építésé- elem a sírdomb körül
30 km-re befogadja az északról (Fer- vel alakult ki. Az 1725-ben részben a létesített kis fenyô-
tôdrôl) és délrôl (Kôszegrôl) érkezô falu kegyura, részben a lakosok áldo- és lombos fák alkotta
utakat. Ez a kedvezô földrajzi fekvés zatvállalásából épült barokk temp - park. Ez ôrzi Cziráky
magyarázza hajdani mezôvárosi rang- lomhoz 1935-ben hozzáépítettek egy Margit és Esterházy
ját, amit a község címerében a torony neoromán részt, úgy, hogy a régi Miklós Pál Antal
szimbolizál. templom elôcsarnokul szolgál az új- kettôs sírját.

143

A barokk templomhoz nak. A régi templom homlokzata elôt-
épített neoromán rész ti tornyot nyolcszögletû sisak fedi, raj-
ta a vaskereszt gombja egy, az 1691-
es véres szalánkeméni (a török kiûzé-
Bezerédj Gergely, sének utolsó nagy ütközete) csatából
aki XV. században hozott ágyúgolyó. Felirata: „Ez a
vásárolt itt birtokot, gomb – csomó – a szerencsés csatá-
felállítatta a Fájdalmas ból, amelyet a szerencsés császári ka-
Szûzanya oszlopát. tona a török vezér ellen nyert az ô tá-
Egy alkalommal szörnyû borából 1691. augusztus 19-én Ma-
vihar pusztított, gyarországra hozza ugyanazon a na-
de a szobor sértetlen pon 1692-ben került ide a tetôre”.
maradt. Ettôl kezdve, A belsôben is megfigyelhetô a múlt
mind nagyobb tisztelet és jelen együttléte, bár a barokk von-
övezte a szobrot. ja magára a figyelmet. A templomba
A XIX. század elején belépve a díszes fôoltár ragadja meg a
a búcsújáró hívek figyelmet. Az oltárasztal feletti szép
filléreibôl a szobor építményen: egy-egy csavarttornyú és
védelmére két-két korinthoszi fejezetû oszlop
kegytemplomot emeltek. között Keresztelô Szent János, Szent
Sebestyén, Szent Miklós és a könnyen
felismerhetô Szent Flórián szobrai
(balról jobbra) állnak. Az oszlopok fö-
lött angyalokkal és az Esterházy-cí-
merrel díszített ívelt párkányú orom-
zat látható. Az oltárképet is szobrok
helyettesítik. Felhôkön angyalok kö-
zött Mária lebeg, lent Szent Miklós és
a legenda szerinti meggyilkolt gyer-
mekek a kádban. A templom régi ré-
szében a feltûnôen díszes fôoltár ér-
144
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG
demel figyelmet. A mellékoltárok ke-
vésbé díszesek, de beszédesek. A
jobb oldalán a keresztre feszítés szim-
bolikája látható: a kereszt a tisztítótûz-
bôl emelkedik ki. A másik oldalon
Immaculata-szobor van két adoráló
angyal között. Lábuk alatt rács, mö-
göttük emberek: ôk azok, akik kívül
rekedtek az egyházon. Fent Szent Mi-
hály és Gábriel három muzsikáló an-
gyallal. Szép a szószék – a XVIII. szá-
zadban készült –, a mellvéden Krisz-
tus és az evangélisták, a hangvetô pe-
remén Esterházy-címer, a sátorszerû
tetôn Szent Mihály szobra áll. (Kulcs a
templom melletti plébánián, Szent Ist-
ván u. 48.)
A Szent István úton található régi is-
kolaépület falán emléktábla jelöli: „E
helyen állt Felsôbüki Nagy Pál (1777-
1857), a reformkor liberális politiku-
sának szülôháza.”
A község másik nevezetes családja
a Bezerédj család, akik a XVIII. szá-
zadban, majd a XIX. század elején
meghatározó szerepet játszottak a tér-
ség politikai életében. Ôk építtették a
XVIII. század elején a község nyugati
részén, a Szerdahelyi és a Rákóczi ut-
ca találkozásánál azt a kastélyt,
amelyben „akármely gróf bízvást el-
lakhatnék”. Mára a kastélyt körülvevô
vadgesztenyefák ugyan megmarad-
tak, de eltûnt a gyümölcsöskert, el-
tûntek a melléképületek, a majorhoz
tartozó cseléd- és zsellérlakások. A
közelben álló „betérô” ôrzi a birtokos
nevét és a hajdani építésmódot
A község többi, kisebb-nagyobb
látnivalója nem csupán a múltról ta-
núskodik, hanem a lakók faluszerete-
térôl is. Helyi kezdeményezéssel és
támogatással készült el az I. és II. vi-
lágháborús emlékmû. A településhez
való vonzódás teremtette elô Domon-
kos Béla 1990-ben felavatott Petôfi
szobrának költségeit.
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG

PETÔHÁZA
Irányítószám: 9443 Lakóinak száma: 957

A község a Kisalföld Ikva-patak ál-

tal elláposított területén települt, a 85-
ös fôúttól északra, Fertôszentmiklós-
tól 2,5 kilométerre. 1437-ben említik
elôször, mint Fertôendréd majorjából
létrejött községet.
Nevét országszerte ismertté az 1880
óta mûködô Cukorgyár tette. Ma is az
üzem fenntartásában lévô létesítmé-
nyek jelentik a falu idegenforgalmi
vonzerejét (sportpálya, termálvizes
strand, panzió).
Különösen kedvelt a strand, amely-
nek egyik medencéje termálvizes. De den nap nyitva tart, 8–18 óráig. Mel- A termálfürdô medencéje
feszített víztükrû versenymedencéje is lette 26 férôhelyes panzió várja a ven-
van. Júniustól augusztus végéig min- dégeket.

A város nevében a múltja. Címere, amelyet a városi pecsétek szimbólumainak

felhasználásával alkottak, szemléletesen fejezi ki a történelem során a térség-
ben betöltött szerepét. A honfoglalás idején a gyepûrendszer megerôsített ka-
puja volt. A kapu védelmére erôsséget emeltek és a „kapu” taghoz kapcsoló-
dott a „vár” szó. 1387-ig királyi vár, ekkor a rábaközi Osl nemzetségbôl szárma-
zó Kanizsayak kezére kerül. Ôket a Nádasdyak, majd kis szünettel az Esterhá-
A középkori
zyak követik a tulajdonosok sorában. Az ország életében jelentôs tisztségeket
erôdítmény
betöltô birtokosok elôsegítik fejlôdését. 1558-ban már mezôváros volt, s fejlô-
maradványait nem
dése - a török dúlást leszámítva - folyamatos. Bár 1871-ben mezôvárosi rangja
ismerjük.
megszûnt, a múlt század végén vasutat kapott, malom épült, kórház kezdte
Egy középkori leltár
meg mûködését, majd késôbb, a térség állattenyésztésére alapozva, ipar tele-
két tornyot, bástyát
pült. A II. világháború után gimnázium nyitotta meg kapuit. Minden alap meg-
és egy kápolnát említ.
volt, hogy 1969-ben várossá nyilvánítsák, ennek a rangnak meg is felel.
Ez alapján
jelentôs erôsségre
KAPUVÁR te újjá. Ô emeltette a ma látható ba- gondolhatunk.
Irányítószám: 9330 Lakosság: 10642 rokk várkastélyt. Az épülettömböt kö- A belsô épületeket
rülölelô várárkon lévô híd a homlok- óolasz bástyával
A vár mai képe a középkori erôs- zat középtengelyében nyíló, félkör- erôsített négyszög
ségre nem hasonlít. Mivel 1702-ben ívû, kôkeretes kapuhoz vezet. A va- alakban futó erôdfal
az udvari haditanács által elrendelt kolatsávokkal elválasztott ablakok vette körül.
felrobbantást elkerülte, a Rákóczi-sza- alatt négylevelû lóhereforma díszíté- A nyugati oldalon volt
badságharc idején a kuruc Esterházy sek oldják a hosszú homlokzat tömb- a toronnyal védett
Antal generális mégis felrobbantatta. szerûségét. A vártól a Fô útra vezetô Babóti kapu, amelyhez
Érdekes, hogy egy másik Esterházy – töltés mellvédjén Nepomuki Szent Já- a vizesárkon át
Pál – a vár köveit felhasználva építet- nos szobra áll. híd vezetett.

145

A Kapuvári vár A várban kapott otthont a Rábaközi
Múzeum.
A vendégnek végig kell mennie a Rábakö-
zi Múzeum termein ahhoz, hogy képet al-
kothasson a város múltjáról, gazdaságáról
és gazdagságáról, tárgyi emlékeirôl, a kör-
Enteriôr a Kapuvári nyék csodálatos népmûvészetérôl, a Du-
Múzeumban nántúl egyik legszebb és sokáig megôr-
146
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG
zött népviseletérôl. Majd egy élet relikviái
és egy élet bronzba öntött álmai következ-
nek. A város szülöttének, Pátzay Pálnak
személyes tárgyai és minden változást túl-
élô alkotásai.
Fô tér 1. Tel.: 96/242-557 Nyitva: április
1 -jétôl– novemberig 10-tôl 18 óráig, té-
len 10–14 óráig, hétfô szünnap
A védôfallal és vizesárokkal védett
várban volt egy kápolna, ennek elle-
nére a XVII. század második felében a
várral szemben egy másikat emeltek.
A védtelen, fából készült kis templom
elpusztult, és helyén 1884-ben Meisz-
ner Károly eklektikus tervei alapján
felépítették a városközpont másik
meghatározó épületét a Szent Anna-
templomot. A bejárat felôli homlokza-
tot féloszlopok tagolják. A középriza-
litos, dél felé nézô homlokzatból erô-
sen tagolt és kupolával fedett torony
emelkedik ki. A fôoltár képét bécsi
mûvész festette és a templom védô-
szentjét Szent Annát ábrázolja, Máriá-
val és Joachimmal. Az elôtte lévô ol-
tárasztal a múlt század végén egy sop-
roni mûhelyben készült. A szentély
falán Thury Gyula freskója: Szent Ist-
ván felajánlja a koronát Máriának. A
templom többi freskóját Samodai Jó-
zsef készítette az 1950-es évek végén.
Mûvének érdekessége az orgonakar-
zat mennyezete, ahol az angyali ének-
kart kapuvári népviseletben festette
meg. (A templom napközben nyitva.)
A régmúltról mesélnek a város közté-
ri alkotásai is. Mint a templom oltalma
alatt díszes oszlopon ülô megtört Jé-
zus alakja, amelyet nem véletlenül hív
a nép búsuló Krisztusnak, vagy mint a
templom elôtti Szeplôtlen Fogantatás
szobra és a feszület, a térdeplô Máriá-
val, valamint Szent János és Magdolna
alakjával. A Fô tér fái alatt Kisfaludy
Strobl Zsigmond elsô világháborús
hôsi emlékmûve és Pátzay Pál Ke-
nyérszegô címû alkotása áll.
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG
A századforduló urbanizációjával
párhuzamosan néhány szép, a kisvá-
rosok eklektikájára jellemzô középü-
letet emeltek. Ilyenek az iskolaépüle-
tek: a hajdani szamáriai irgalmas nô-
vérek számára készült zárda és elemi
iskola (ma gimnázium) és a páli Szent
Vince általános iskola épülete (Fô tér
25. illetve Fô tér 27.). A Fô téren talál-
ható ún.. Rába-palota az Esterházy-
család tiszttartói számára készült. Ion
oszlopokkal díszített klasszicista épü-
let. Ma a város könyvtárának ad ott-
hont. (Fô tér 2.). Ezen épületek sorá-
ba illik a Fô térhez közel, a Szent Ist-
ván úton álló egykori bírósági épület.
Hajdani szerepére utal a homlokzatot
díszítô címer. A Fô térrôl nyíló Kos-
suth Lajos utcában szintén találhatunk
a századvégi építészetet ôrzô épület-
együttest. A hajdani takarékpénztár
épületét 1875-ben, a volt polgári isko-
la épületét 1889-ben emelték. Kevés
helyen található ilyen szoros kapcso-
lat névadó és intézmény között. Eb-
ben az épületben született a neves
szobrászmûvész, Pátzay Pál, az iskola
a szobrászmûvész nevét vette fel. A
lizénákkal tagolt hattengelyes épület
közepén lévô bejáratot vasrácsos er-
kély emeli ki. A várkastély mögött
épült fel, a vele egyáltalán nem har-
monizáló mûvelôdési központ jelleg-
telen épülete. Bejárata elôtt Kamocsai
István Hárfázó nô címû alkotása áll.
Kicsit távolabb, a Sopron–Gyôr út
mellett a honfoglalásra emlékeztetô
kopjafák állnak.
A várossal való ismerkedésünket a
Kapuvárral 1923-ban egyesült Gartára
vezetô Kossuth utcán folytatjuk. A
Kis-Rába hídjánál találjuk a korábbi
vízimalom bôvítésével, átalakításával
létrejött mai malmot. A 15-ös szám
alatti klasszicista épület 1889-ben is-
kola céljára készült. Bejáratánál Do-
monkos Béla Ugróköteles lány címû
szobra áll (1984). Az utca folytatásá- A Szent Anna-templom
ban, a házsorba illeszkedve épült az
Assisi Szent Ferenc-templom 1942-
ben. A templomot Schima Bandi, gyô-
ri neves kovácsmûvész fémmunkái és
Závory Zoltán festômûvész képei dí-
szítik. Ô tervezte a fôoltárt is, melyet
kapuvári és höveji népi motívumok
tesznek érdekesebbé. Az oltáron
Szent György és Szent János szobrai.
A már Gartán álló Szent Sebestyén-
templomot 1906-1907-ben építették
neogót stílusban. A kapu timpanonjá-
ban Závory Zoltán 1925-ben készült
Krisztus képét helyezték el. A temp-
lom elôcsarnokában a gartai szárma-
zású Lukácsy Lajos Krisztus szobra áll,
melynek a töviskoszorú nem a fején,
hanem a jobb kezében van. A temp-
lomban Steyner Della Pietro és az
elôbb is említett Závory Zoltán képei
láthatók. A mûvészi faragású szobrok
mellett értékes egy tiroli mester által
készített szószék. (Kulcs a plébánián,
Rákóczi u. 30.)
1991-ben szentelték fel a város ún.
Házhelyi részén álló, Jáky György ter-
vei alapján épült Sarlós Boldogasz-
szony-templomot. A finom vonalú
templomnak különösen a belsô
147
 A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG

kiképzése figye- rendelkezésére. A tavakat a kapuvári

lemre méltó. Az Horgászegyesület gondozza. A hor-
oltárasztal fölé gásztavak gyakorta adnak helyet
futnak az ívek, és nemzetközi horgászversenyeknek.
ennek a gótikát (Horgászegyesület, Kapuvár, Pf. 18.)
utánzó szentély Kapuvártól nyugatra a következô
ad szép keretet. falu Vitnyéd, ahol lovasiskola és tábo-
A Veszkénybe rozásra alkalmas sporttelep található.
vezetô út men- Egy csatornát követô töltés mentén
tén, közvetlenül szép kirándulást tehetünk a Hanság-
a város határá- ba.
ban található a Ha Kapuvár központjából észak
strand- és termál- felé fordulunk a Hanságot átszelve
fürdô. Közvetle- folytatjuk a látnivalók bemutatását. El-
nül a fürdô mel- sô állomásunk a Kapuvárhoz tartozó,
lett mûködik egy de már kis faluvá növô Öntésmajor. A
színvonalas kem- XIX. század második felében modern
ping. (Veszkényi nagyüzemi gazdálkodás jellemezte a
A réti héja fiókája u. 38. Tel.: 96/241-035. Nyitva: május térség mezôgazdaságát. A gazdálko-
15-tôl szeptember 15-ig 10–18 óráig; dás központjai a majorok voltak, ame-
fôszezonban 9–19 óráig) lyeket kisvasúttal kötöttek össze. A
A közeli Mihályi széndioxid gázme- földeken a kor színvonalának megfe-
Különleges szobrok zôre és a kórház szakmai hátterére lelô gépekkel dolgoztak. Ezt a gazdál-
búcsúztatják a látogatót. alapozva a gyógyturizmus keretébe il- kodást segítik elképzeltetni a látoga-
Hasonló szobrok állnak leszthetô széndioxid gázfürdô mûkö- tóval az egykori öntésmajori iskola –
a Hanság-fôcsatornán dik az érbetegek gyógyítására. A 41 már az iskola léte is a színvonalas gaz-
átívelô híd lábánál. ágyas pavilonban évente 1000 beteget dálkodás bizonyítéka – udvarán ösz-
fogadnak 3 hetes turnusokban. (Dr. szegyûjtött kis vagonok és mezôgaz-
Lumniczer S. u. 10, Tel.: 96/241-222) dasági gépek. Az épületében pedig
Az andaui szoborpark egyik Kapuvártól délkeletre, Babót irá- egy Hanságot bemutató kicsi, de an-
alkotása nyában, négy bányató áll a horgászok nál beszédesebb kiállítás látható.
Az elsô terem táblasora térben helyezi el a
Hanságot, és morfológiai kialakulásáról
tájékoztat. Jókai Mór errôl így ír: „Ez egy
nagy földterület, melybe, mint egy tenger-
be három folyam szakad bele. Elnyeli
mind a hármat. Egy negyedik keresztül-
vág rajta, s elvezet a Dunáig, ez aztán tet-
szés szerint, mint ahogyan a Duna vagy a
Fertô magasabb, hol lefelé, hol felfelé fo-
lyik...” – már nem Jókai szavaival –, tele-
pöttyözve tavakkal a sík területet. E tavak
elevenednek meg színes képek során a lá-
togatók elôtt. Jókai így ír tavaszi virágzá-
sukról: „Két hétig az egész tó egy virágágy
lesz: rózsa, tulipán, csengettyû van elszór-
va a felszínen.”

148
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG
A következô teremben a képek sokasága,
kitömött állatok sora, élethûen megkom-
ponált enteriôrök az állatvilágot varázsol-
ják a látogató elé. Van, akit a hatalmas
szarvas látványa ragad meg, van, aki a ké-
peket csodálja végig, megint mások egy
pocsétában tocsogó vízimadarat, mert
Tompa Mihály szép soraival: „Itt nô a kar-
dos sás, a barna buzogány / ... jércéit a ví-
zityúk viszi / Sûrû sora közt zúgó náda-
soknak”. A vízi világ, majd a nádasok vilá-
ga után lápos rétekre, ligetes erdôkre ju-
tunk, melyeknek jellegzetes növénye az
éger. S megint egy költôi sor: „Tûz és ég
természetû az égerfa.
OSLI
Irányítószám: 9354 Lakóinak száma: 991
A 85-ös úttal párhuzamosan, tôle 10
km-re északra haladó Lébény-Po-
mogy közötti útvonalon fekszik.
Neve az államalapítás idején a „gye-
pû” védelmére telepített besenyô Osl
nemzetség nevét ôrzi. A falut ismertté
tevô Mária-kultusz a Kanizsay, a
XVIII. századi virágzás az Esterházyak
nevéhez fûzôdik. A Nyugat-Dunántúl
egyik legnagyobb birtokkal rendelke-
zô családja szorgalmazta a Hanság le-
csapolását, a lepusztult falvakba job-
bágyokat telepítettek, majd polgári
módon termelô nagybirtokot terem-
tettek, több helyen, mint Osliban is,
templomot építettek.
Elsô pillantásra semmiben sem kü-
lönbözik az átlagos falusi templomok-
tól. Egyszerû épületét csupán két, a
torony fülkéiben elhelyezett szobor
díszíti, amelyek Szent Istvánt és Szent
Lászlót ábrázolják. A szolid külsô
azonban gazdag belsôt rejt, amelynek
legértékesebb darabja a Mária-kegy-
oltár. Aranytól csillogó oszlopok al-
kotják az oltárépítmény keretét,
amelyben a Mosolygó Szûzanya cso-
A harmadik terem arról tájékoztat, hogy Mária e szobrocskája
miképpen illeszkedett be az ember a Han- 1690-ben került Osliba
ság világába. Milyen eszközöket használt a falu földesura,
a nád aratásához, mit készített a nádból, Esterházy Pál herceg
mit adott neki a Hany. Szinte hihetetlen révén, aki itt új
módon a századforduló iparosodó gazda- búcsújáróhelyet kívánt
ságának is adott energiaforrást, a tôzeget. létesíteni. Kezdetben
Megtette a magáét a közel 1700 km hosz- csupán egy szerény
szú csatornahálózat. Ami megmaradt be- kápolna várta
lôle, azt kell megôriznünk és közel vin- a híveket, ám
nünk az emberekhez. a zarándoklatok
Öntésmajor, Tel.: 99/311-652. Nyitva: ok- megindultával
tóber 15-tôl április 15-ig 9–16 óráig, április szükségessé vált
15-tôl október 15-ig 10–17 óráig, ebédidô az eredeti épület
12–13 óráig kibôvítése, illetve
a szobor híréhez méltó
oltár felállítása is.
datévô szobra áll, közrefogva az ark- Így jött létre a XVIII.
angyalok - a liliomot tartó Gábriel és a század közepére
gyermekeket gyámolító Mihály - hó- a ma is látható
doló gesztussal meghajló, kecses együttes.
alakjaitól. Megkapó az ellentét, amely
ezek választékos eleganciája és a
kegyszobor naiv egyszerûsége között
fennáll. Az oltár oromzatán áttört ke-
retben Mária-monogram látható, ame-
lyet egy hátsó ablak világít meg, mint-
egy természetes dicsfénnyel övezve a Harangos Madonna-
szent nevet. A templom boltozatát kegykép
azonban csak századunk-
ban festette ki Pandur Jó-
zsef barokkos lendületû
freskókkal: Mária menny-
bemenete, a magyar szen-
tek hódolata az oltáriszent-
ség elôtt, valamint Szent Ist-
ván felajánlja a koronát.
(Kulcs a plébánián, Rákóczi
u. 2.)
Az iskolában helytörté-
neti gyûjtemény látható.
A múzeum parányi elôterében
a mezôgazdaságban használt
eszközök kerültek a falra – ka-
szák, kapák, gereblyék, náda-
zó eszközök, lentiloló és gere-
ben, lószerszám és iga.
149

Melléjük bekeretezve birtoklevelek kerül-
tek. A szobában nagyon szép szobabelsô
fogadja a látogatókat. Magasra vetett ágy,
szôttes terítôvel. A vitrinekben a cserép-
edények, szôtt és fonott gyékénytárgyak,
fémtárgyak, mérlegek (öt féle van belô-
lük), lámpások, evôeszközök, kisebb me-
ACSALAG
Irányítószám: 9168 Lakóinak száma 521
A Hanságot átszelô út mentén, a dé-
li Hanságban található.
A Hanság közepén fekvô falu hosz-
szú idôn keresztül a jellegzetes
vízivilág központja volt. A vízen halá-
szat, pákászat, a legelôkön juh- és
szarvasmarhatenyésztés folyt. Az Es-
Gyékényfonás terházyak által telepített lakosság ma-
gasabb térszíneken, mind kiterjed-
A Hanság egyetlen tebb területen folytatta a földmûve-
falvának nevéhez sem
kapcsolódik oly
szorosan a természeti BÔSÁRKÁNY
adottságokból fakadó Irányítószám: 9167 Lakóinak száma: 2168
mûvészi tökélyre vitt
háziipari foglalkozás, Ott, ahol a Hanságot észak–déli
mint Bôsárkányéhoz. irányba elválasztó földnyelven haladó
Messze földön híresek Mosonmagyaróvár–Csorna közötti
voltak az itteni utat keresztezi, a nyugat–keleti irány-
szatyrokat, kosarakat, ban az ún. eszterhókon futó Lébény–
szônyegeket készítô Osli út fekszik. A XVIII. század máso-
gyékényfonók. dik felében emelt templomot 1940-
FEHÉRTÓ
Irányítószám: 9163 Lakóinak száma: 525
A Lébénybôl induló
kerékpárút egyik A 85-ös úttól északra a Hanság pe-
„elosztó” állomása remén fekvô falu.
Bôsárkányban van, A falu közelében található tó vize
észak felé a Mosoni- feltûnôen fehér volt, innen a név: Fe-
síkságon át Jánossomorja, hértó. Határának dûlônevei ôrzik a
Andau, nyugat felé múlt egy-egy epizódját (Kuruc-domb,
a Belsô-Hanság lehet Német Hany), a földrajzi környezetet
a célpont. (Tóföld) és az egykori foglalkozási
150
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG
zôgazdasági eszközök találhatók,
valamint az iskolatörténet és a falutörténet
írásos emlékei láthatók.
Ha bejelentett csoport érkezik, idegen-
vezetést is vállalnak a templom és a fa-
lumúzeum bemutatásával. Rákóczi Fe-
renc u. 7, Tel.: 96/250-144
lést, és a mocsárvilághoz kötôdô gaz-
dálkodás lassan-lassan eltünedezett.
A templomot a XVIII. században
építették, és 1939-ben kibôvítették. A
régi és az új rész jól kivehetô. Beren-
dezése a barokk korból való. Az oltár-
kép Szent Lôrinc vértanúságát ábrá-
zolja.
A Hanságot nyugat–keleti irányban
átszelô kerékpárút egyik állomása ta-
lálható itt. Észak felé a Hansági-fôcsa-
torna, dél felé a Barbacsi-tó lehet al-
ternatív útvonal.
ben átépítették. Az igazi élményt a
belsô berendezés adja. A szószék le-
felé szélesedô, majd kúpos talpon ál-
ló mellvédjét Áron és Mózes szép
szobrai díszítik. A mellvéd dombor-
mûve Ézsaiás prófétát ábrázolja. Kü-
lön figyelmet érdemelnek a padok ol-
dalfaragásai és a homlokzat füzéres és
szalagcsokros díszítése. (Kulcs a plé-
bánián)
ágakat (Kenderestó). Temploma a
XVIII. századból való. Itt is, mint oly
sok helyen, a török idôkben és a Rá-
kóczi-szabadságharcban a középkori
templom elpusztult. A középtornyos,
egyhajós külsô szép barokk belsôt
rejt. Különösen a fôoltár figyelemre
méltó. A vörös márványt utánzó fa-
oszlopok között barokk mozgalmas-
ságú szobrok állnak. Középen, az ol-
tárfülkében az angyali üdvözlet jele-
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG
nete, felette a lunetta képben a világ
teremtése látható. Szép munka a mel-
lékoltár, a szószék és a díszes orgona.
Mindezek a XVIII. század végén ké-
szültek.
A Hanság keleti medencéjétôl délre,
Gyôrsövényháza és Fehértó községek
között, bokorfüzesek és füzesek, ki-
száradó láp és mocsárréteg közé éke-
lôdô szántóföldek fogadják az utazót.
E 200 hektár kiterjedésû területnek a
múltat idézô színfoltja a Fehér-tó. A
Lébény– Gyôrsövényház közötti útról
érhetô el a hajdani mocsárvilágból
visszamaradt maradványtó. Partján
gazdag a növény- és állatvilág. A ku-
tatók 170 faj jelenlétét regisztrálták.
Jelentôs a kétéltû és hüllôfaunája, az
emlôsök közül meg kell említenünk a
jégkorszakból itt maradt, Magyaror-
szágon kevés helyen élô patkányfejû
pocokpopulációt. A réteken bíbicek,
sárszalonkák költenek, zsombékos
élôhelyeken hamvas rétihéják, kékbe-
BARBACS
Irányítószám: 9169 Lakóinak száma: 766
Gyôrbôl jövet a 85-ös útról Csorna
elôtt kell letérni a Dél-Hanság pere-
mén fekvô faluba.
A középkori eredetû falu elsô írásos
említése 1220-ból való. A XVIII. szá-
zadi pecsétjének szimbolikája elárulja
természeti viszonyait és gazdálkodá-
sát. A pecsétmezôben két nádszál
mellett jobbról-balról egy-egy hal lát-
ható. A falu megélhetését a XIX. szá-
zad elôtt elsôsorban és késôbb mind
kisebb mértékben a hanyi réteken
folytatott állattenyésztés és legelôgaz-
dálkodás, nádgazdálkodás, illetve a
maradványtavak halászata adta. Bécs-
ben miként a heidebauerek szénái,
úgy voltak ismertek Barbacs halai. A
pecsétmezôben lévô csoroszlya és
gyek, foltos nádiposzáták stb. A nádas Madárles a Fehér-tavon
részeken a nagykócsagok, a vörösgé-
mek, a törpegémek, a barna rétihéják,
a barkoscinegék, a nádirigók, a füle- A Fehér-tó környéke
mülesitke stb. fajok élnek. A füzesek szigorúan védett
környékén gyakoriak a búbosbankák, terület, igazi felfedezé-
a függôcinegék, a környezô réteken a se csak csónakból vagy
réti tücsökmadár, a füzikék, a nyakte- a Madárvárta melletti
kercs és a fekete harkály. megfigyelôtoronyból
történhet. Két évtizedes
múltra tekint vissza
ekevas a lecsapolás utáni gazdálko- a hansági ornitológiai
dásra utal. és természetvédelmi
Egyszerû barokk külsô jellemzi a kutatótábor, ahol
templomot. Az oltárépítmény 1780- a természetvédelem
ból, a kép XIX. század végérôl való. helyi szakembereinek
Barokk stílusjegyek jellemzik az 1760 vezetésével diákok
körül készült szószéket. és kutatók együtt
A falutól délkeletre, a 85-ös út felé dolgozva ismerkednek
haladva található a Hanság egykori meg a Hanság
vízivilágát ôrzô maradványtó. A kis értékeivel, a madarak
víztükröt nádrengeteg veszi körül. A vonuláskutatásával,
lecsapolás során csak a legmélyebb a terület botanikai
területeken maradt összefüggô víztü- értékeivel. A Nemzeti
kör. Partjait hínár, sekélyvízi vízinö- Park fokozottan védett
vény-társulás, majd nád keretezi. A területei csak
nádas füzesekkel tarkított és orchide- engedéllyel és
ákkal díszített mocsári rétekbe megy vezetôvel látogathatók.
át. Gazdag a madárállománya. (Infor- (Fertô–Hansági
máció: Fertô-Hanság Nemzeti Park, Nemzeti Park, Sarród,
Sarród, Kócsagvár, Pf. 4., Tel.: 99/370- Kócsagvár, Pf. 4.,
919, 370-926) Tel.: 99/370-919)
151

Az általános iskola JÁNOSSOMORJA
Irányítószám: 9241 Lakóinak száma: 6015
A Mosonmagyaróvárról Csornára –
a Cseh-medencébôl a mediterránium-
ba vezetô – 86-os (E 65-ös) fôút men-
tén a Hanság és a Mosoni-síkság hatá-
rán lévô település.
Egykor három önálló falu volt,
amelyek a török háborúkban elpusz-
tultak, és a lakosság helyébe a
XVII–XVIII. század fordulóján Baden-
Württembergbôl és Alsó-Ausztriából
érkezô németajkúak telepedtek le. A
módos, földmûveléssel, széna-, nád-
és gabonakereskedéssel foglalkozó
heidebauerek szorosan egymás mellé
építették házaikat.
A széles homlokzatú, kétosztatú,
kettô vagy négyablakú épületek a te-
lepülésnek zárt utcasort és városias
külsôt adtak. A homlokzat mögött el-
helyezkedô lakó- és gazdasági épüle-
tek keskeny udvart fogtak közre. Ide
a szénásszekerek hátulról, a kert vé-
gébôl jártak be, és így az utcafrontra
csak keskeny kaput nyitottak. Ezt az
egységes, szép utcaképet a századfor-
152
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG
duló városiasodása megbontotta. Ek-
kor épült a néhány kétszintes épület,
és a polgári világ jeleként Hônel Béla
tervei alapján Moson megye elsô vi-
déki mozija (Szabadság út 2.). A haj-
dani mozi épületében helytörténeti
kiállítás és a heidebauerek életmódját
bemutató gyûjtemény található. (In-
formáció: Polgármesteri Hivatal, Sza-
badság út 39. Tel: 96/226-033)
A Rákóczi utcáról – az egykori Mo-
sonszentpéteren – nyílik az a kis tér,
ahol az Árpád-kori alapokon nyugvó
Szent Péter-templom található A to-
rony alsó harmadának kváderkövei és
a homlokzat elôtti oszlopok bizonyít-
ják középkori eredetét. A történelem
során többször elpusztult, de ismétel-
ten újjáépítették, és mai formáját a
XX. század elején kapta. Az oltár
dombormûve Szent Pétert ábrázolja, a
két mellékalak Szent István és Árpád-
házi Szent Erzsébet. A templombelsô
szép mennyezetképe 1936-ban ké-
szült. Az Árpád-korra utaló esemé-
nyek (Szent István felajánlja a koronát
és Pannonhalma látképe) és szimbó-
lumok (korona nélküli címer) a német
lakosság Magyarországhoz való kötô-
désének szép bizonyítéka.
Érdemes a tér nyílásánál lévô – a te-
lepülésen több helyen is található –
zöld ismertetô táblák egyikét elolvas-
ni. Bemutatja az egykori településké-
pet, és az olvasottakat azonnal ellen-
ôrizni lehet, hiszen a Rákóczi utca zárt
házsora még ôrzi múltat.
Az egykori Mosonszentjánoson – a
mai település központi részén – talál-
ható a Keresztelô Szent János-temp-
lom. Habsburg Mária Krisztina és fér-
je, Albert Kázmér szász választófeje-
delem volt a térség falvainak birtoko-
sa. A falu kegyurai nem csupán a mo-
sonmagyaróvári mezôgazdasági aka-
démiát alapítottak, hanem a térség-
ben számos templomot építettek. Az
A FERTÔ MENTE ÉS A HANSÁG

ô nevükhöz fûzôdik ennek a feltûnô-

en alacsony tornyú templomnak az
építése is.
A falu módos gazdái méltó partne-
rei voltak a templomépítôknek és
gazdag barokk belsôt alakítottak ki. A
díszes barokk szószék, a gazdag fara-
gású copf padok, a szép szobrok és
oltárok jelzik a lakosság adakozó ked-
vét. A fôoltár Keresztelô Szent Jánost
mutatja és a templommal egyidôs. Az
oltárépítmény szintén XVIII. századi
alkotás, és feltehetôen a század elején
a gyôri székesegyházból került a
templomba. A három mellékoltár kö-
zül különösen értékes a Szent Család
oltárképe. A vele szemben lévô Szent
Vendel-kép a templom legidôsebb
festménye. A templomot Nepomuki
Szent János szobra ôrzi. (Kulcs a
templom melletti plébánián: Szabad- egykori Pusztasomorján. A XV. száza- A Hanyi rét
ság út 30.) di gótikus alapokon álló templomot
A templom melletti Mária-szobrot 1750-ben átépítették, és a közelmúlt-
kis kôoszlopok veszik körül, amelyek ban restaurálták.
a valamikori pellengéroszlop keríté- Innen öt kilométerre van a burgen-
sét jelzik. 1892-ben a falu apátura ladi Andauba/Mosontarcsa vezetô
megelégelte, hogy a hívek a pellen- úton egy határállomás. Csak gyalogo-
gért, mint a hatalmi jelképet, ismétel- sok és kerékpárosok részére! Hazafelé
ten megsüvegelik, ezért pellengérosz-
lopot elvitette, s helyére emeltette a
kígyót taposó Mária-szobrot.
Egyedinek számít a Hármashalom-
emlékmû. A kis halmot 1936-ban a
Szent István-i Magyarország 52 me-
gyéjének földjébôl alakították ki, em-
lékeztetôül az I. világháború elôtti
idôre. A dombormû felirata: „Hazád-
nak rendületlenül”. Ez akkor mond
igazán sokat a látogatónak, ha tudja,
hogy az emlékmûvet németajkúak
emelték.
A szépen kialakított kis térrôl itt is
érdemes végignézni: Magyarországon
kevés helyen található településképet
látunk.
A Szent István-templom a település
harmadik falurészében található, az

153
 KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA

KIRÁNDULÁS
K Ö Z É P - ÉS É S Z A K - B U R G E N L A N D B A
I. Kópháza-Deutsch- Burgenland földrajzi és szellemi közelsége indokolja, hogy átlépjük a határt.
kreutz/Sopronkeresztúr Az adott keretek között az eddig követett – csaknem minden falura kiterjedô –
határállomástól lexikonszerû részletes bemutatásra nincs lehetôségünk, csupán arra vállalkoz-
Közép-Burgenlandon hatunk, hogy egy-egy határtól határig tartó – általában gépkocsival egy nap
át Rattersdorf/Rôtfalva alatt bejárható – körútvonalra fûzve mutassuk be azokat a településeket, me-
Kôszegig lyek a magyar turisták érdeklôdésére számot tartanak.

DEUTSCHKREUTZ get a fôpárkány alatt végigfutó stuk-

SOPRONKERESZTÚR
Irányítószám: 7301 Lakosság: 3327
A XVIII. században jelentôs telepü-
lés, melynek bizonyítéka a zöld lom-
bok közül elô-elôtûnô szabályos alap-
rajzú vár. Magánterület, nem látogat-
ható. Ennek ellenére érdemes odasé-
tálni, hogy megnézzük, hogyan ötvö-
Burgenlandi táj zôdik egybe szépség és erô. A szépsé-
kófríz (Ganümedesz elrablása és Ae-
neas menekülése), az erôt pedig a ro-
bosztus kapubejárat képviseli.
Ha esetleg bejutnánk, a hatalmas
toscan oszlopos, loggiákkal keretezett
várudvaron a reneszánsz egyik leg-
szebb értékét láthatjuk. A szinte teljes
épségben megmaradt négyzetes ud-
var egyetlen dísze egy Nádasdy-
címer, mégis minden olyan derûs és
könnyed, mint egy olasz várudvar-
ban.
Egy másik, a magyarok érdeklôdé-
sére is számot tartó emlékkel is talál-
kozhatunk. Itt töltötte gyermekéveit a
neves zeneszerzô, Goldmark Károly.
A helyi zsidó közösség kántorának fia
hamar kapcsolatba került a zenével. A
bécsi konzervatóriumban folytatta ta-
nulmányait, majd Sopron, Gyôr és
Bécs színházi zenekaraiban muzsi-
kált. Legismertebb operája a Sába ki-
rálynôje. Az ô életét és munkásságát
mutatja be a házában kialakított em-
lékmúzeum. A partitúrák, kották, mû-
veinek kiadásai munkásságát tárják a
látogató elé, de a kis múzeum fotói a
„boldog békeidôk” egy-egy érdekes
színfoltját is felvillantják.
(Hauptstr. 52. Információ:
Gemeindeamt, tel.: 00-43-2613-80203.
Nyitva: 9-12 óráig, 14-16 óráig; elôze-
tes bejelentkezés szükséges.)

154
KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA
NECKENMARKT
SOPRONNYÉK
Irányítószám: 7311 Lakosság: 1785
HORITSCHON
HARÁCSONY
Irányítószám: 7312 Lakosság: 1515
Sopronkeresztúrtól nyugat felé ha-
ladva, a Burgenlandot észak–déli
irányban átszelô autópályára szôlô-
dombok között vezet az út. Az ápolt
szôlôskertek, a falvak házaira kitett
cégér, a több helyen látható hatalmas
szôlôprés, s a szôlôfeldolgozó szövet-
kezet épületei jelzik, hogy Burgen-
land egyik legismertebb borvidékén
járunk. A térség mûvelés alá vont te-
rületének 10%-a szôlô. A burgenlandi
RAIDING
DOBORJÁN
Irányítószám: 7321 Lakóinak száma: 854
A közép-burgenlandi dombok kö-
zött, a Doborján-patak partján húzó-
dik Doborján/Raiding házsora.
Itt született Liszt Ferenc. Szülôházá-
hoz a falucska fôterérôl a patakon át-
vezetô számos kis híd egyikén jutunk
el. Az egykori uradalmi központ ma
szépen gondozott kert. A közepén ál-
ló kis ház végében egy makett tájé-
koztat az uradalom szerkezetérôl, for-
májáról és épületeirôl.
A házban Liszt életéhez tartozó ké-
pekbôl, híradásokból, oklevelekbôl
és a zeneszerzô mûveibôl kis múzeu-
mot alapítottak.
A fehérre meszelt, fekete zsindellyel fedett
kis háznak két bejárata van. Felettük két
timpanon, bennük egy-egy emléktábla
látható. A múzeum kis folyosóján a Liszt-
kultusz dokumentumait látjuk. Érmék;
magyar, német, lengyel, orosz bélyegek
Liszt portréjával; egy vitrinben Liszt-iroda-
bortermelés 1/3-a innen kerül ki. A Liszt Ferenc szülôházán
harácsonyi és sopronnyéki borszövet- két emléktábla látható.
kezet feldolgozója 11 ezer és 18 ezer Az egyik szövege:
liter bor elôállításával Burgenland leg- „Itt született Liszt
nagyobb borkombinátja. Bármelyik Ferenc az 1811-ik év
borozónál megállva megbizonyosod- október 22-én.
hatunk a bor minôségérôl, a sopron- Hódolata jeléül
nyéki fôtéren álló templomban pedig a soproni irodalmi
arról, hogy a falu múltját a magyar tör- és mûvészeti kör
ténelembe ágyazva tárhatjuk föl. 1881-ben”. A másik
A templom, mint sokfelé, itt is góti- timpanon emléktáblája
kus alapokon nyugvó, fallal védett díszesebb.
erôdtemplom, amelyet barokkizáltak. Egy Liszt-dombormûvet
A falu Esterházy-birtok volt, s mivel gót betûket stilizáló
1620-ban Bethlen Gábor ellenében szöveg keretez:
kitartott ura oldalán, zászlót kapott, „Hier wurde Franz Liszt
amely mára turistacsalogatóvá válto- am 22. Oktober 1811
zott: Úrnapján lengetve hordozzák geboren. Diese
körül. Gedenktafel weihte
dem deutschen Meister
das deutsche Volk”.
lom; levelezôlapok Liszt-motívumokkal.
Az I. teremben a család, s a tájhoz kötôdô
gyermekévek dokumentumai. (Az Ester- Liszt Ferenc
házy-uradalom személyzeti
könyve Liszt Ádám tiszttartó sze-
rény fizetésével. A szülôi ház be-
mutatása; a Liszt-családfa cseh,
osztrák, magyar területekre ága-
zik). Majd az életmûvet bemuta-
tó táblák következnek, Európa
számos városát feltüntetve. Fi-
gyelemre méltóak a magyar vo-
natkozású tanújelek: az 1848-
ban kiadott partitúrák, a kompo-
nista magyarországi látogatásai-
ról hírt adó beszámolók, majd
zeneakadémiai munkásságát bi-
zonyító dokumentumok. Az
utolsó vitrinben Liszt Ferenc ha-
lotti maszkja, névkártya, s a
Stróbl Lajos készítette Liszt-kéz.
Lisztstrasse 42, Tel.: 00-43-
2619-7472 (Gemeindeamt).
Nyitva: húsvéttól október vé-
géig, naponta 9-12 és 13-17
óráig.
155
 KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA
1670. április 16-án LACKENBACH
Kaboldról vezetett LAKOMPAK
Zrínyi Péter Irányítószám: 7322 Lakóinakszáma: 1101
és Frangepán Ferenc útja
a bécsújhelyi vérpadra, Raidingtól Unterfrauenhaid/Lók
s kapott jutalmul temploma elôtt (itt keresztelték meg
a szállásadó, Kéry báró Liszt Ferencet) haladunk tovább, és a
grófi címet. Magyarországra vezetô utat keresztez-
ve jutunk Lakompakra, az Esterhá-
zyak egykori vízivárához.
A külsô bejárati kapuhoz a hajdani
vizesárkon átvezetô felvonóhídon ju-
tunk. A kapun még ott a felvonócsör-
lô helye, valamint Esterházy Miklós-
nak és feleségének a címere (1618-as
évszámmal). A kastély kívül jellegte-
len, belsô udvara viszont nagyon
szép. A kapuval szemben szépen fel-
újított Granarium (magtár), elôtte a
vár kútja, két oldalon végigfutó árká-
KOBERSDORF
KABOLD
Irányítószám: 7332 Lakosság: 1799
Amíg a magyar határ menti dombvi-
déken át – a Répce-síkságtól a közép-
burgenlandi dombvidéken a Pál-
hegységig – vártól várig járunk, találó-
nak érezzük a térség 75 év elôtti név-
Kaboldi várjátékok adójának véleményét: Burgenland–
156
dos kétszintes folyosó. Az egyik leg-
szebb reneszánsz udvar Burgenland-
ban. Kár, hogy egy XIX. századi tûz-
vész elpusztította a harmadik (dél-
nyugati) szárnyat és a kápolnát.
A Nyékre vezetô út mentén van
Tarródi Mátyás szarkofágja. Bethlen
Gábor függetlenségi harcai idején
(1613-1629) a vár ura, Esterházy Mik-
lós Habsburg oldalon maradt (ezért
még ne törjünk pálcát felette, hiszen
Magyarország egyik legnagyobb poli-
tikusává vált és nagyon méltó a nádo-
ri címre), így a várat megostromolták
Bethlen hadai. Ekkor esett el Tarródi
Mátyás, az ostromló csapatok vezére,
akinek Esterházy Miklós díszes kôko-
porsót készíttetett.
Információ: Schloßgasse 9., Tel.: 00
43-2619 8621
Várvidék. A gótikus alapon nyugvó
vár kerek bástyái zömöknek, talán or-
mótlannak tûnnének, ha nem oldaná
a látványt egy-egy díszes ablakkeret,
szemöldökpárkány, ha a várárkot át-
ívelô híd nem egy szép barokk szob-
rokkal díszített kapuhoz vezetne, ha
bent nem csodálatos árkádos udvar
fogadná a látogatót. A kerek bástyák
után mindent könnyedebbnek, derû-
sebbnek érzünk és bizonyságot nye-
rünk róla, hogy a XVII-XVIII. század-
ban egyszerre kellett megfelelni a vé-
delemnek és a fôúri udvartartás köve-
telményeinek. A várbelsô nagyszerû
díszletet ad a nyaranta rendezett törté-
nelmi játékoknak. (Kobersdorf Várjá-
tékok, Tel.: 00-43-2682-66211.)
Kaboldon élt a burgenlandi hét zsi-
dóközösség egyike. A várral szemben
álló, pusztuló formájában is szépséget
sugárzó neoromán, a falucskához ké-
pest nagynak tûnô zsinagóga az egy-
kori zsidóközösség anyagi erejét mu-
tatja. Most tervezik a felújítását.
KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA
Más látnivalót is kínál Kabold. A
Szent Miklós-plébániatemplom egy-
kor erôdtemplom volt, oltárképe a
templom védôszentjét ábrázolja. A
másik – az evangélikus – templom
éke, a fekete, aranyozott díszítésû ol-
tár – a sopronbánfalvi katolikus temp-
lom pálos kolostorából került ide és
Dorffmeister István festette.
A Waldgasse 13. szám alatt az 1921-
ig mûködô vámházban helytörténeti
gyûjteményt rendeztek be.
LANDSEE
LÁNZSÉR
Irányítószám: 7341 Lakóinak száma: 285
A vár alatt elterülô Lánzsérújfalu
központjában érdekes szabadtéri
gyûjteményt nézhetünk meg. Egy kis
ligetben összegyûjtötték a nagyon
változatos geológiai felépítésû térség
kôzeteit. Így „kôtôl kôig” sétálva ta-
nulmányozhatjuk a Pál-hegység kelet-
kezésekor kirepülô bazaltbombát, a
szentmargitbányai mészkövet, a bo-
rostyánkôi hegységbôl származó
edelszerpentint.
A szabadtéri kômúzeumhoz közel,
Mida Hubernek a Fô utcán lévô házá-
ban a mûvész életét és munkásságát
mutató kiállítást rendeztek be. Az Es-
terházy-uradalom erdészének legidô-
sebb lánya, rövid budapesti tartózko-
dás után, a bécsi Mûvészeti Fôiskolán
tanult. Késôbb egész élete e tájhoz
kötôdött: festett, iparmûvészeti tár-
gyakat készített, zenét oktatott. A fia-
tal és hófehér hajú Mida Huberrôl ké-
szített fotók, a festményekhez készí-
tett vázlatok, a zongorája, a népvise-
letbe öltöztetett babák ôrzik e kis ház-
ban emlékét.
Az út meredeken, kacskaringósan
vezet a Pál-hegy csúcsára (ahol mo-
dern bazaltôrlô üzem mûködik), köz-
A kiállítás a hajdani Kabold és Felsô- Kabold várhoz közel
péterfalva (Oberpetersdorf) paraszti vilá- a hegység
gát tárja a szemlélô elé. A 300 éves öreg vulkanizmusának
asztal, a mennyezetes ágy, az öreg szekré- eredményeként
nyekben elhelyezett különbözô viseletek ásványvízforrás fakad.
sajátos hangulatot árasztanak. Érdekes do- Több ilyen van
kumentum a kaboldi urasághoz tartozó a hegység oldalában,
falu egyik parasztjának 16 éven át vezetett melyeknek vizét apró
naplója. patakok viszik a Csáva
Információ: Frau Scheifler, Tel.: 00 43- folyócskába.
2618-8200. nyitva áprilistól októberig A Malom-patak
elôzetes bejelentkezésre völgyében tett
kirándulás nemcsak
megnyugtató sétát,
ben kis erdei bekötôút (nem kiépített, de szép látványosságot
de jól járható) vezet Ausztria egyik is ígér. A fôtértôl dél
nagy vármaradványa elôtti szabad rét- felé kanyarodva, egy
re. A romok a rét peremén kezdôd- erdei vendéglôt
nek. Öt kapun, négyszeres védôövön elhagyva,
juthatunk a vár belsejébe – és a kora vízimalomhoz érünk.
középkorba. Az elsô kapunál van a Mai gazdája, Pingitzer
pénztár (csak nyáron szednek sze- Norbert, mattersburgi
rény belépôdíjat). A hatalmas száraz- mérnök most újítja föl.
árok és a gigászi falak bevehetetlen Egy pisztrángos telep,
erôsséget jelentettek. majd az Esterházy-
A kapubejáratot egykor Magyaror- vadászkastély megte-
szág legerôsebb védmûve védte. A kintésével ér véget
felvonóhíd után nyíló kapu sarkainál kis túránk.
még látszanak a perselyek, ahová a
láncot visszacsévélték. A kapun zárt
erkély nyílott elôre, gyámkövei ma is
látszanak. Ezt követôen falszorosba
jutunk, ahol az ostromlók csak nagy
veszteséggel haladhattak volna to-
vább. A következô várudvaron kis
fantáziával képet alkothatunk az erô-
dítmény nagyságáról és a különbözô
feladatú épületekrôl. Ezután érünk a
fellegvárhoz, a vár legrégebbi részé-
hez. A XIII. századi lakótorony vastag
falai, a hozzá kapcsolódó kápolna gó-
tikus maradványai a középkort idézik.
Amíg a fellegvárba jutunk, megbizo-
nyosodhatunk a térség tudós kutató-
jának azon megállapításáról, hogy a
kívülrôl bevehetetlen vár belülrôl
esett szét.
157
 KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA
A ma is Larnhof név alatt STOOB
mûködô, legnagyobb CSÁVA
és leghíresebb Irányítószám: 7344 Lakosság: 1335
kerámiaüzem
alapítójának, Matthias A Burgenlandot észak–déli irány-
Larnhofnak ban átszelô fôút mentén fekvô Csáván
a tulajdonában lévô egy hatalmas kerámiaváza fogadja,
céhszabályzatot majd a falu végén egy fazekasmester
összevetette a soproni kerámiafigurája búcsúztatja az utazót.
fazekasok szabályzatával, A fôtéren pedig egy szép kerámia
és nagyfokú egyezést díszkút jelzi a helységnek az útiköny-
talált. A csávaiak vekben pár sorban tárgyalt nevezetes-
„Sopron szabad királyi ségét.
város egy tiszteletteljes
és nagybecsû
tanácsnokától” átvették OBERPULLENDORF
„az ottani fazekasok FELSÔPULYA
szabályzatát”. Ennek Irányítószám: 7350 Lakosság: 2640
az idônként virágzó,
idônként sok bajjal A magyar honfoglalók a nyugati ha-
küszködô mesterségnek tárvidék védelmének megteremtését
az egykori technikáját – elsôsorban a német császárok sere-
és termékeit nem csupán geinek támadásával szemben – elsô-
a kirakatokban láthatjuk, rendû fontosságú feladatnak tekintet-
hanem egy öreg ték. A gyepû ezen a vidéken haladt
fazekasházban északról dél felé, lezárva a kelet–nyu-
(mûhelyben) kialakított gati irányú völgyeket, átjárókat. Kirá-
múzeumban is. lyaink a gyepû ôrzésére külön határ-
A ház mögött egy ôrkatonaságot rendeltek, akik az ural-
égetôkemence áll, kodótól különbözô szabadságjogokat
melynek boltozata alatt kaptak, s mentesek voltak mindenek-
többszáz cserepet tudtak elôtt a jobbágyi terhek alól. A késôbbi
égetni. A két háború ôrvidéki kisnemesek, így a pulyaiak is
között még hat ilyen („nobiles de Pula”) e határôrök leszár-
kemence mûködött. mazottai voltak.
(Nyitva: elôzetes Maga a Pulya településnév a bors-
bejelentkezésre, monostori apátság számára II. András
Tel.: 00 43-2612-42436) király által 1225-ben kiállított kivált-
ságlevélben tûnik fel elôször. Latinul
„Pula maior et minor”, azaz Nagy- és
Kispulya formában. A magyar nyelvû
Felpula elnevezés 1378-ban bukkan
fel, majd 1392-ben a német „Pullen-
dorf”. Várossá két lépcsôben vált. Az
1848-as szabadságharc után a Csáva/
Stoob patak és a Répce völgyében lé-
vô 37 község járási székhelyévé jelöl-
158
A ma is virágzó fazekasiparnak egy-
aránt van természetföldrajzi és társa-
dalmi alapja. Az elôbbi az Alpokból a
Répcébe igyekvô Csáva-patak által
széles sávban felhalmozott vastag
hordalékanyag, ami a fazekasipar szá-
mára kitûnô alapanyagot biztosított. A
társadalmi ipartelepítô tényezô pedig
az a tradíció, amely a környék városa-
ihoz, elsôsorban Nagymarton és Sop-
ron fazekasiparához kötötte. Egy – az
ipar múltját feldolgozó – kutató erôs
Sopronhoz fûzôdô szálakat tárt fel.
ték. Pici, sáros, poros falucska volt, 749
lakóval. De járási székhely, és mint
ilyen, távíróállomást, postahivatalt,
majd 1908-ban vasútvonalat kapott.
A második lépcsô a trianoni béke
után következett. A két világháború
között megôrizte lokális központ jel-
legét. Új iskola, majd kórház települt,
és a Magyarországon maradt Sopron
pótlására a térség kereskedelmi köz-
pontjává lett. S ez a fejlôdés folytató-
dik tovább: befedik a Csáva/Stoob pa-
takot, megindul a csatornázás, vezeté-
kes ivóvízhálózat létesül, 1963-ban
gimnázium nyílik, majd 1970-ben ke-
reskedelmi akadémia. 1994-ben nyílt
meg a városka büszkesége, az új
sportcsarnok.
A XVIII. század derekán említik el-
sô ízben írott források a helyiek által
„bagolyvárnak” nevezett felsôpulyai
kastélyt, amely ekkortájt Bácsmegyey
Mátyás özvegye, Nedeczky Anna bir-
tokában volt. A Bácsmegyeyektôl
1870 után a helyi iparoscsaládból bá-
róvá emelkedett Rohonczyak vásárol-
ták meg. E család legismertebb tagja
Rohonczy György báró altábornagy,
Ferenc József szárnysegédje, majd
Budapest városparancsnoka.
Közép-Burgenlandban 2000 évvel
ezelôtt sokfelé mûködtek vasolvasz-
KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA

tók. Egy ilyen vasüzembe vágott bele

az ásó a régi felsôpulyai városháza
alapozásakor. A megtalált „ôskohót”
példamutatóan megôrizték, kisebb
darabjait vitrin mögé rejtették. A kö-
zépkori metszetek kinagyított fotói az
egykori vasolvasztás technikáját, a
színes diaképek a feltárás folyamatát
vetítik elénk. Az üvegbe zárt vashá-
mor láttán természetes módon fogal-
mazódik meg a kérdés: hogyan lehe-
tett agyagból vasat nyerni? A kiállítás
anyaga segít a válaszadásban.
Ha az újkori Pulya történetével kí-
vánunk megismerkedni, sétáljunk át
Domschitz Frédi kocsmájába. A fala-
kon egy kisváros XIX. századi történe-
tét kísérhetjük nyomon.
(Információ: Közép-Burgenland
Idegenforgalmi Hivatala, Tel.: 00-43-
2612-45050.)

LUTZMANNSBURG
LOCSMÁND
Irányítószám: 7361 Lakóinak száma: 948
A Kópháza és Kôszeg közötti oszt-
rák–magyar határon fekszik Locs-
mánd. A falu múltját érdekes módon
nem a magyar, hanem a német neve –
Lutzmannsburg – ôrzi, tudniillik egy-
kor ispánsági székhely volt. E korból
származik a Répce teraszán épült gó-
tikus temploma, sokszögzáródású
szentélyével. A templomhegyrôl nyu-
gatra az Alpokot kísérô elôhegyek fe-
lé nyílik szép kilátás. Kelet felé a Kis-
alföld lapályára és a két világháború
között mûködô határállomás épületé-
re látunk.
A falu térré szélesedô fôutcáját
klasszicizáló evangélikus templom
uralja, de az igazi látványosság Ernst
Weber magángyûjteménye, aki házá-
ban a megôrzött és összegyûjtött tár-
gyakból kis múzeumot rendezett be.
A Rohonczy-kastély
A konyha olyan, mintha most tettek volna
rendet ebédfôzés után és kenyérdagasztás A Rohonczy kastély
elôtt. A szoba pedig, mintha lakói vasár- egyes falrészei
napi istentiszteletre indulnának. A tiszta- 150 cm-nél
szobában egy makett a XVIII. századi is vastagabbak;
Locsmánd képét mutatja, s amikor kijö- a kastélykertben árok-
vünk a múzeumból, megtapasztalhatjuk, rendszer maradványai.
mi maradt meg és mi változott. Régebben falrészeket
Tel.: 00-43-2615-87908. Nyitva: naponta tártak fel, amelyek egy
10–18 óráig.) külsô védmû nyomai.
A templomhegyen ma is ott áll a Ezek mind-mind
XIII. századi templom; a Fô téren az a középkori eredet
evangélikusok temploma. A borter- mellett szólnak.
melésre utaló cégérek pedig azt jel- Erre a korábbi épületre
zik, hogy megtartotta hírét a locs- emelték a XVII. század-
mándi vörösbor. ban a mai U alakú
A falu keleti részén közvetlenül a kastélyépületet.
magyar határon új modern termálfür- A négyzetes torony
dôt építettek. A magas hômérsékletû a hosszabb szárny
víz, a szép fedett csarnok, a sokféle végén épült, amelyet
szolgáltatás révén a közeli magyar késôbb átalakítottak.
fürdôk (Bük, Sárvár) versenytársává Ma szépen felújítva
válhat. kulturális célokat
(Vízipark, Tel.: 00-43-2615-87171.) szolgál.

159
 KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA
A lékai vár LOCKENHAUS
LÉKA
Irányítószám: 7442 Lakosság: 2047
Ha egy történelmi-földrajzi játék
keretében személyhez kellene köt-
A lékai vár lovagterme nünk egy-egy helynevet, az Esterhá-
160
zyakhoz Kismartont vagy Fertôdöt
kapcsolnánk, a Széchenyiekhez Nagy-
cenket. A Nádasdyak neve Magyaror-
szágon Sárvárral, Burgenlandban pe-
dig Lékával forrt össze.
Az 1200-as években épült várat –
melynek öreg tornya hívogatóan
emelkedik ki az erdô zöldjébôl és a
színes ablakos palotarészbôl – a XIV.
századi birtokos család utolsó leány-
sarja, Kanizsai Orsolya vitte hozomá-
nyul Nádasdy Tamásnak, a nagy mû-
veltségû humanista fôúrnak. Az ô fia
volt a híres törökverô Nádasdy Fe-
renc, a „fekete bég”, és az ô unokája a
Wesselényi-féle összeesküvés áldoza-
ta: Nádasdy Ferenc. Ôk építették és
bôvítették, csinosították és erôsítették
mai formájára a várat. Amíg a legfiata-
losabb XVIII. századi barokk kapun át
belépve sétát teszünk a várban, kor-
szakokon lépdelünk át. A felsô várud-
varból reneszánsz árkádíves folyosón
jutunk feljebb és beljebb. Elôbb egy
sejtelmes, a középkori lovagrendek
világába vivô kultikus terem kínál ér-
dekességet, mellette pedig a teljes be-
rendezéssel megmaradt konyha kép-
zelteti el a középkori életmódot. A
következô szinten található a börtön-
múzeum, a fegyver- és trófeagyûjte-
mény.
A vár legrégebbi és legszebb része
az alsó várudvarból nyíló lovagterem
és a gótikus kápolna. Biztos boldog-
ság vár azokra, akiket itt adnak össze
és jókedv azokra, akik az évszázados
boltozat alatt költik el vacsorájukat.
(Vár, Tel.: 00-43-2616-2394. Nyitva:
naponta 8-18 óráig.)
A Gyöngyös folyócska vezet bel-
jebb a tartományba, illetve a folyó
melletti egykori malomnál épült hí-
don átkelve a városka központjába ju-
tunk. A fôteret szintén a Nádasdyak
által épített templom zárja le. A hom-
lokzat még reneszánsz, a belsô vi-
KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA
szont már érett barokk. A hatalmas, a
templom védôszentjét ábrázoló, fôol-
tárt Szent István és Szent László kirá-
lyunk szobra ôrzi. A szentély déli fa-
lán újabb magyar – sôt Nádasdy-
vonatkozás: a festmény Szent Katalint
és Szent Sebestyént ábrázolja Ester-
házy Julianna és Nádasdy Ferenc
portréjával. A templom ékessége a
Mária-oltár. A Buda ostromát mutató
kép felett Mária, Magyarország Nagy-
EISENSTADT
KISMARTON
Irányítószám: 7000 Laksság: 10349
Ha egy település magyar nevében
benne van a német, vagy fordítva, azt
természetesnek vesszük. Ha a két név
még csak nem is közelít egymáshoz
és jelentésük is teljesen eltér, a turista
helységnévkutató szófejtôvé – etimo-
lógussá – válik. Így vagyunk Kismar-
ton/Eisenstadt nevével is. Elsô okle-
veles említése Szabómartonként ol-
vasható, majd a 14. századtól Kismar-
ton. Az elsô német névadása ennek
fordítása lehetett: Wenig Martersdorf.
Csak késôbb lesz Eisenstadt, ami
egyes vélekedések szerint a várost
körülvevô bástyák erejére utalhat.
Mások egy 1118-as castrum ferreum-
ként szereplô alakra vezetik vissza a
német nevet. Legyen bármelyik, ez a
legismertebb burgenlandi helység-
név.
Bárhonnan érkezünk is, elsô utunk
az Esterházy-kastélyhoz vezet. A sza-
bályos alaprajzú négyezetes forma
még a XV. századig nyúlik vissza. In-
kább erôs mint szép, és inkább pusz-
tuló mint élô vár volt, amikor a XVII.
század derekán az Esterházyak a csa-
lád lakhelyéül választották. Az idô-
pont és ez a döntés meghatározó volt
a kastély építészetére. A gótikus-rene-
asszonya lebeg, koronával a fején, ko- II. Klingenbach/
ronázási palástban, karján Jézussal. Kelénpataktól
A kripta az utóbbi idôben a magya- Kismartonon/
rok zarándokhelyévé vált: itt találjuk Eisenstadt és Fraknón/
Nádasdy Tamás egyszerû reneszánsz Forchtenstein át
és az 1671-ben kivégzett Nádasdy Fe- Deutschkreutz/
renc barokk vörös márvány kôkopor- Sopronkeresztúr–
sóját. Ausztria természetesnek veszi, Kópháza
hogy a Habsburg-ház ellen rebelláló határállomásig
Nádasdyak sírjára a magyarok elhoz-
zák a kegyelet koszorúit.
Mint annyi burgenlandi
helység, Kismarton
szánsz erôdítmény helyett barokk is sok szállal kötôdik
kastély született. Ennek köszönhetô- a magyar és osztrák
en egy nagy épülettömb jött létre, történelemhez.
amely mégis könnyed és mozgalmas. Magyar birtokosait
A homlokzat elôtt állva azonnal feltû- osztrákok váltották fel,
nik Esterházy Miklós és Pál, valamint hogy ismét magyar
16 magyar vezér és a király életnagy- kézre kerüljön. A gaz-
ságú szoborportréja, furcsa összeállí- dái között sok csak egy
tásban és zaklatott sorrendben. Igaz, a név, egy adalék a város
turista ezzel nem törôdik, amikor vizs- történetéhez és csupán
gálja „magyaros” portréjukat. Leg- a városi krónikák
alább ilyen díszes és mozgalmas a te- ôrzik, hiszen nem
tôszint is, kôballusztrádos folyosóval, kapcsolódik hozzájuk
a négyzetes elrendezést kiemelô tetô- látható érték.
bôl kinövô saroktoronnyal. Két család neve viszont
A hat kettôs dór oszlop tartotta nyi- meghatározó.
tott erkély alatt vezet a boltozatos ka- A XIV-XV. században
pubejárat a belsô, négyszögletes kas- a Kanizsaiak játszottak
télyudvarba. A bejárat fölötti tábla la- fontos szerepet a város
tin szövege a kastély tömör története történetében –
is lehetne: „Kismartont Mátyás király a Kanizsai János nevéhez
magyar koronáért engedte át Ausztri- fûzôdik a városfal
ának és Esterházy Miklós nádor hûsé- és a várkastély mai
ge szerezte vissza a hazának 1622- alapjának kiépítése
ben”. és a zsidók
A kastély ma kulturális és turisztikai köz- betelepítése.
pont. Legszebb látványossága a Haydn-te- A XVII-XVIII. századi
rem vagy díszterem, gazdag stukkódíszí- virágzás pedig
téssel és csodálatos – a magyar királyokat az Esterházyak érdeme.
ábrázoló – mennyezetfreskókkal, méltó Uralmuk alatt megújult
környezetet teremtve a hangversenyek- a vár és a fôúri
nek. A kastély szebbnél szebb termeit itt udvartartáshoz szabad
is, mint annyi más helyen, a festés vagy ta- város, „Freistadt”
péta színérôl Rózsaszín, Vörös vagy Kék kapcsolódott.
161
 KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA

Az Esterházy-kastély
Kismartonban

Az Esterházy-kastélyban
találjuk Burgenland
Idegenforgalmi Hivatalát,
ahol térképeket,
prospektusokat és sok
hasznos információt
kaphatunk
a városnézéshez. szobának nevezik. Mindegyik sok értéket Az egykori gettó helyén – a XVII. szá-
(Tel.: 00-43-2682-67390) rejt. Egyikben velencei csillár, másikban zad végi Magyarország fôrabbijának, Sám-
• empire kályha és Mária Terézia portréja, son Wertheimen barokk palotájában –
A kismartoni zsidó másikban kínai vázák. Ha a nagy értékek rendezték be a Zsidó-múzeumot. Az alsó
emlékek bizonyítják, ellenére is szerényebbnek érezzük a be- szinten a zsidó tudomány és rituálé tár-
hogy itt önálló kultúra rendezést, gondoljunk a másik Esterházy- gyait láthatjuk, a másodikon a burgenlan-
virágzott, amelynek kastélyra Fertôdön. Ugyanaz volt a sorsuk di zsidó közösség történelmi emlékeit
alapja az a gazdaság, 1945-ben. gyûjtötték össze. A múzeum azon túl,
amit évszázadok során Esterházy-kastély, Nyitva: egész évben hogy élô zsinagóga, kulturális centrum is,
teremtettek és az hétfôtôl péntekig, júniustól szeptembe- ahol idôszaki kiállításokat rendeznek a
az autonómia, amit rig 8.30-18 óráig, októbertôl májusig zsidó és keresztény közösség együttélésé-
kivívtak. Érvényben volt 8.30-17 óráig, húsvéttól szeptemberig rôl, a zsidóság szokásairól és hagyomá-
ez 1388-tól, azóta, hétvégén is. Tel.: 00-43-2682-63384 nyairól.
hogy Luxemburgi Városnézô sétára elôször az Ester- Tel.: 00-43-2682-65145. Nyitva: május 2-
Zsigmond megengedte házy-kastélytól nyugat felé indulunk, október 26. keddtôl vasárnapig 10-17
a zsidók betelepedését, a hajdani Felsôhegy/Oberberg város- óráig; október 27-április 30. csak cso-
egészen 1938-ig, amikor részbe. Az elsô látnivalót egy átjárón portokat fogad, hétfôtôl csütörtökig 8-
Hitlernek bejelentették, át megközelíthetô, hajdani gettó kí- 16 óráig, pénteken 8-13 óráig, elôzetes
hogy az utolsó zsidót nálja. A városrész egykori önállóságát bejelentkezés esetén.
is Bécsbe szállították. már maga az átjáró is sugallja. De a ré- A Zsidó-múzeum melletti sarok-
A Kismarton-Alsóhegyi gebben szigorúbb funkcióval bíró épületben – rajta az egykori gazda,
gettó része volt a régió lánc, az Unterberggasse 15. számú há- Wolf Sándor bornagykereskedô S.W.
határain túl is ismert zon a lévita (= zsidó pap) jelvények, a monogramja – és a hozzá kapcsolódó
hét közösségnek, tál és a korsó, valamint a zsidó teme- barokk házban található a Burgenlan-
az úgynevezett tô mind-mind azt bizonyítják, hogy itt di Tartományi Múzeum.
„Scheva Kehillot”-nak. önálló kultúra virágzott. A múzeumi sétát a borkereskedô házának

162
KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA
pincéjében kezdjük, ahol a tradicionális
szôlôkultúra emlékeit gyûjtötték össze,
egyszerre adva történeti áttekintést a ró-
mai kortól napjainkig és szakmai tájékoz-
tatást a hordókészítéstôl a bor feldolgozá-
sáig. A barokk homlokzat mögött kialakí-
tott tágas térben a régészet – leglátványo-
sabb része a Királyhida mellett található
római kori villa hatalmas mozaikpadlója –,
majd egy szinttel feljebb a térség földtörté-
netét és élôvilágát szemléltetô tárgyait állí-
tották ki. A régi szárny szobáiban az ente-
riôrök egész sora képzelteti el az itt élôk
életmódját és kultúráját. Számunkra külön
érdekes Liszt Ferenc emlékszobája. Te-
remrôl teremre járva mindig kapunk segít-
séget ahhoz, hogy mint geológusok mi ta-
láljuk meg a földtani feltárás kövületeit,
vagy mint régészek mi bontsuk ki a kelta
sírt. Itt egy makett segít ehhez hozzá, aho-
vá csak bele kell képzelnünk az életet,
másutt fénykép, rajz, tárgy (például a ré-
gészeti résznél) vagy tárgyak összessége
(a borospincében) serkenti gondolkodá-
sunkat. A magyar látogató természetesen
a hazai szálakat keresi. Gyakran talál ilyet,
és némelyik erôsen elgondolkodtatja. A
borospince hatalmas hordóján szépen fa-
ragott Kossuth-címer, felette német felirat.
A kettô ellentmondásosnak tûnik, de
mégsem az, hiszen az egykori magyar ál-
lam területén vagyunk, de német nyelvte-
rületen. S ezen az 1920-as piros-fehér-zöld
színekkel díszített plakátnak a jelszava –
„Magyarok maradunk” – sem változtat.
Egykor felhívásnak szánták, ma egy for-
rongó kor bizonytalanságát, útkeresését
tükrözi. Kordokumentum. A múzeum fel-
adata, hogy e dokumentumokat megôriz-
ze és beszédessé tegye. Eisenstadt, Muse-
umgasse 1-5.,Tel.: 00-43-2682-62652. Nyit-
va: 9-12 és 13-17 óráig, hétfô szünnap.
Innen tovább sétálva a hajdani sze-
gényház és a hozzá kapcsolódó temp-
lom – amelyek egyszerre bizonyságai
a városi életnek és az Esterházyak
szemléletének, hiszen ôk emelték –
mellett jutunk a Kálvária-
hegyre, ahol az egymásnak
háttal álló, mégis egységes
építészeti együttest mutató
Haydn-templom és Kálvária
kínál látnivalót. Az elôbbi né-
hány évvel idôsebb, de mind
a kettô barokk és Esterházy
Pál nevéhez fûzôdik. A kegy-
kápolnához részben fedett,
részben nyitott keresztút kapcsolódik, A kismartoni
amely a stációk sorával, fülkékkel, Zsidó-múzeum
barlangokkal sejtelmes színpadi ha-
tást kelt. A másik oldalra kerülve ér-
kezünk a kupolával fedett, kör alap-
rajzú hegyi templom bejáratához. A
barokk homlokzattal harmonizál a
szép barokk belsô is. A templom iga-
zi értéke Josef Haydn fehér márvány
szarkofágja, amelyben a zeneszerzô
halálát (1809) követôen, 1820 óta
nyugszik. A mauzóleumot kovácsolt-
vas kapu zárja. (Elôzetes bejelentke-
zésre, vezetéssel látogatható.)
Kicsit távolabb, de már Kismarton-
nal egybeépülve fekszik Kleinhöf-
lein/Kishöflány, régebben szintén Es-
terházy-birtok. A település egykori
önállóságát jelzi a templom. A barokk
mozgalmasság után már-már szokat-
lan a szemnek a középkori alapítású Kálvária-hegy
templom bélletes kapuja,
csúcsíves ablakainak kôkere-
te és belül a hajó késô góti-
kus hálóboltozatának kôbor-
dája. A berendezés barokk.
A község szôlôskertek kö-
zött fekszik, és a templom-
hoz kapcsolódó Fô téren,
ahol cégér (Buschenschank)
jelzi, borkóstolóra is betérhe-
tünk.
A Bécsi úton térünk vissza
a kastélyhoz, ahonnan a
Haydngassén megyünk to-
vább barokk homlokzatú há-
zak sora között. A legszebb a
163
 KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA
Kismarton fôutcája 17. számú ház, amelynek homlokza-
tán a négy évszakot jelenítik meg a re-
liefek. Innen a ház neve: Életkorok-
vagy Négy évszak-ház. A 21. szám –
bár homlokzata egyszerûbb – turiszti-
kai szempontból mégis jelentôsebb.
Itt, Joseph Haydn egykori házában
kapott helyet a Haydn Múzeum.
A kis múzeum gazdag anyaga – Haydn
mûveinek elsô kiadása, kották és metsze-
tek – a zeneszerzô hatalmas munkabírásá-
ról tanúskodnak. A múzeumnak ez a része
egy zeneértô számára nyilvánvalóan töb-
bet mond, bár az írott dokumentumokat
mozgalmassá tevô metszetekkel és hang-
szerekkel a nagyközönség számára is
szemléletes a kiállítás. Búcsúzóul a mû-
vész halotti maszkjának másolata elôtt áll-
hatunk meg.
Eisenstadt, Haydngasse 21., Tel.: 00-43-
Joseph Haydn egykori 2682-2652, 2682-2715. Nyitva: húsvéttól
háza késô gótikus október 31-ig 9-12 és 13-17 óráig.
alapokon nyugvó épület, A következô látnivaló a Ferences
dongaboltozatos templom és kolostor. A keskeny, egy-
kapualjában – hajós, karcsú tornyú templomot a kö-
mint Liszt szülôházán zépkor óta itt lévô romok felhasználá-
Doborjánban – két tábla sával Esterházy Miklós építtette, még
fogadja a látogatót, a XVII. század elején. A viszonylag
hirdetve, hogy itt élt egyszerû külsô igazi mozgalmas ba-
és dolgozott rokk belsôt takar. Nagyon szépek a
Joseph Haydn. háromrészes oromzatos fülkében álló
164
szentek által közrefogott reliefképek.
Figyelemre méltó az oldalkápolna.
Oltárán a „Fekete Madonna” másola-
ta. A templom mellett a szép toscan
oszlopos kerengôvel rendelkezô ko-
lostorépület, az Egyházmegyei Gyûj-
teménynek ad otthont.
Vázlatok, képek, iparmûvészeti alkotások
mellett egy-egy kiemelkedô érték, mint a
máriafalvi templom szentségtartójának
késô gótikus részlete, egy XVII. századi
Pietà-szobor, Szent Miklós és Szent Farkas
szobra ad tájékoztatást a térség egyház-
mûvészetérôl és történetérôl.
Haydngasse 31. Tel.: 00-43-2682-2983.
Nyitva: május 5-október 26., naponta
10-17 óráig.
A Haydngassen továbbhaladva a
város modern negyedéhez érkezünk.
A Hotel Burgenland és a hozzá kap-
csolódó Mûvelôdési Ház a fiatalabb
és gazdagon tagolt szerkezetével jól
illeszkedik a környezetéhez. A kicsit
távolabbi két épület a Landhaus és az
elôtte lévô nagy téren a modern Bur-
genland-emlékmû. A teret lezáró gim-
názium épülete a két világháború kö-
zött épült: Bauhaus stílusú tömb.
Innen dél felé sétálva érhetô el a
messzirôl is jól látszó Szent Márton-
dóm. Az utcák futása, a dómot körül-
vevô középkori falak, a Domplatz
hangulata a középkort sejteti. A XIII.
századból való kis templom, a Szent
Márton-kápolna maradványait a dóm
szentélye környékén tárták fel. Késô
gótikus csarnoktemplom, mégsem a
könnyed ég felé törés, inkább a tömb-
szerûség jellemzi. A hajót magas nye-
regtetô fedi, szinte uralja az épületet,
amelybôl zömök torony emelkedik ki
lôréses tornyocskákkal. A támpillé-
rek, a csúcsíves záródások, az abla-
kok a késô gótika stílusjegyei. A XVII-
XVIII. századi belsô nagy átalakulá-
son ment keresztül, egyszerre talá-
lunk barokk és modern elemeket.
KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA

LORETTEN geni Rudolf, a falu XVII. századi birto- Az Esterhazyak nagy

LORETTO kosa Olaszországban járva határozta gondot fordítottak a
Irányítószám: 2443 Lakóinak száma: 326 el, hogy „lorettói kápolnát” építtet. Ezt fraknoi vár felújítási
Nádasdy Ferenc valósította meg. A munkálataira.
Burgenland egyik legmozgalma- templomegyüttes sok Szent István áb- A szerzôdések jól
sabb egyházi emléke, mégis oly kevés rázolást ôriz. Ôt ábrázolja az egyik dokumentálják
magyar keresi fel, a Kismartontól 12 mellékoltár is Szent Imrével. Az egyik az építkezés ütemét,
km-re fekvô, szép erdei úton elérhetô olajkép a templom XVII. századi for- amelynek dandárja
falut. A legenda szerint az olaszorszá- máját mutatja. A templom melletti ud- az 1630-40-es évek
gi Lorettóba repítették az angyalok a varban, egy kis kápolnában, farács idejére esik.
Szent Család názáreti házát. Statzin- mögött ôrzik a lorettói kegyképet. Bécsben élô, de olasz
származású
az építômester (akinek
FORCHTENSTEIN kedik a bástyarendszer fölé. Alsó tervei szerint halad
FRAKNÓ szintje középkori formát ôriz. Négy- az építkezés), Simone
Irányítószám: 7212 Lakosság: 2678 szögletes, dongaboltozatos alsó szint- Retocco.
je alatt a tömlöc pincerésze mélyül. A Olasz a munkálatokat
A várhoz Fraknóváralja faluból kö- második szintre szûk lépcsô vezet. irányító pallér is,
zeledve három egymástól jól elkülö- A felsô szintek a lakótornyok jelleg- Domenico Carlone.
nülô rész bontakozik ki a szemlélô zetes elrendezôdését mutatják. A fa- Nemcsak a mestereket,
elôtt. A szerpentinen felfelé kanya- padlós, síkmennyezetû szintek helyi- hanem a „faragott
rodva újabb és újabb oldalról pillant- ségei felfelé haladva egyre bôvülnek. köveket” is Bécsbôl
juk meg a XVII. századi erôdítmény- Az ôrszobában van a gránátosok hozatja a birtokos.
építészet formáit: a falakat védô szög- számára készített hatalmas tûzhely és
letes bástyákat a hatalmas ágyúállás- vaskályha. Az ôrszoba összeköttetés-
okkal és a falakat pásztázó lôrésekkel, ben volt a kapusszobával, amelyet ha-
a külsô kaputornyot és kaput védô talmas ajtók védtek és a várôrségnek Fraknói látkép
bástyarendszert.
A falgyûrûn belüli szinten jól kive-
hetôen tárul elénk a korban idôsebb
és fokozatosan funkciót váltó – lak-
résznek és reprezentációnak szolgáló
– palotarész. Ezt a külsô kaputorony-
ból egy boltozatos járaton megköze-
líthetô kaputorony védi, amit távolról
is jól megkülönböztethetünk az öreg,
nagy, fekete toronytól. Az a várnak a
legrégebbi része. Érdekes a formája:
alul hengeres, de a bástya felôli ré-
szen ék alakúan eltorzul. A felsô nyí-
lássor felett kúptetô fedi a tornyot.
A vár eredeti, legkorábbi szakaszát
nagyon nehéz rekonstruálni. A
Mattersburgi/Nagymartoni grófok
emelték a mai vár magját 1291 után.
Az ún. fekete torony hatalmas ter-
méskômasszívuma 30 méterre emel-

165

A fraknói vár „Öreg tornya”
és a bástyarendszer
A vár építésekor,
a 13. században az öreg
torony alagsorában egy
tömlöcöt alakítottak ki.
Egy 18. századi leltárban
megemlítik azt a nyolc
méter hosszú kötelet,
amellyel leengedték,
majd a büntetés letelte
után felhúzták
a foglyokat. A fraknói
grófok is gyakorolták
a különbözô fokú
bíráskodást.
A 17. században az öreg
torony alsó részében
a súlyos büntetést
töltôket tartották,
a többieket már
cellákban helyezték el.
Ezeket a 19. század
elején kibôvítették,
megnagyobbították
és oda azokat helyezték
el, akik hosszú
börtönbüntetést kaptak.
Ezekbe a helyiségekbe
10-20 foglyot csuktak be.
166
KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA
mintegy bázishelyként szolgált. A fal-
ra szerelt faakasztón lógtak a fegyve-
rek.
A nagy változás ideje a 17. század
dereka, amikor az Esterházy családé
lett a vár. Esterházy Miklós, a nagy
építtetô – nagyon akkurátus ember –
az 1622-es leltárba mindent bejegy-
zett, így abból sokat megtudhatunk.
Eszerint felvonóhíd vezet a kaputo-
ronyhoz, a palota kétszintes és van
egy fegyverraktár. A kápolna is meg-
volt, amibôl arra lehet következtetni,
hogy 1571 után javították. 1642-ben
Esterházy Miklós beépítette a várba,
amit 1687-ben Esterházy Pál felújított.
A két szintet átfogó, hosszúkás alap-
rajzú kápolnának nagyon gazdag
stukkódíszítése van. Ekkor készült a
jón oszlopos fôoltár is. Az oltárképet
Michael Canabein festette 1644-ben.
Az oszlopokon Esterházy- és Nyáry-
címer található.
Esterházy romos, rossz állapotban
lévônek írta le a várat, és elhatározta
újjáépítését. Az újabb kutatások azt ta-
núsítják, hogy nemcsak a 13. század
végi toronynak van középkori alapja,
hanem helyenként a reneszánsz palo-
tának is. Ezekre építette Esterházy az
új palotaszárnyakat. Az építôkkel kö-
tött szerzôdés szerint az építkezésnek
három szakasza lehetett. 1630 után
kezdôdtek a bástyaépítkezések. A
második szakasz 1632 után indult,
amikor a palota déli traktusát a kápol-
nával, a konyhát és az ôrtornyot kö-
rülvevô keskeny futófolyosót építet-
ST. MARGARETHEN
SZENTMARGITBÁNYA
Irányítószám: 7062 Lakosság: 1200
A Lajta-hegység mészkôtömegének
köszönhetôen nálunk Fertôrákoson,
Ausztriában Szentmargitbányán „él”
ték. 1634 után a toronyhoz kapcsoló-
dó régi termeket építették át.
A vár mai képe Esterházy Pál idejé-
ben alakult ki, ô adta meg a palota
zárt udvarának a képét, 1670 után az
udvar palotaszárnyának keleti falán a
freskók az ô idején készültek.
Az udvar közepén álló lovas szobor
Esterházy Pált ábrázolja. Elkészítése
politikai küzdelem részeként is tekint-
hetô. A nádornak meg kell élnie és át
kell élnie, hogy hivatala és a magyar
rendek nem tudják ellensúlyozni a
centralizációs törekvéseket. Át kell él-
nie, hogy a Rákóczi-szabadságharc-
ban sem az udvar, sem a felkelôk nem
tartanak rá igényt. Csalódását kívánja
oldani és tenniakarását bizonyítani,
amikor megfaragtatja ezt a lovas-
szobrot. A szabadban álló alkotás az
európai barokk mûvészetben kirá-
lyok és fejedelmek rangjelzô és repre-
zentáló momentuma volt. A szobor
X. Károly Gusztáv svéd uralkodó lo-
vasszobrának metszetét követi; a
megláncolt rabszolgák Esterházy Pál
lábai alatt a legyôzött törököket jelké-
pezik. A kismartoni Martin Filser ne-
hézkes formáival is hûséges szószóló-
ja azoknak a politikai törekvéseknek,
amelyekkel Esterházy a nádori tiszt-
ség hatáskörét kívánta bôvíteni.
Nem csupán a maga méltóságát,
hanem nádori tisztségét is hirdetni kí-
vánta a szobor által.
(Fraknó, Vár, Burgplatz 1., Tel.: 00-
43-2626-81212. Nyitva: áprilistól októ-
berig naponta 8-11.30 és 13-16 óráig.)
kôfejtô. A burgenlandi néhol 30-40
méter magas falaival igazi látványos-
ság. De mit rejt? A bejárathoz közeli
tárlókban találjuk a miocén kori ten-
ger kövületeit, halcsontvázakat, kagy-
lókat, csigákat. A „kiállítóhelységet”
elhagyva hatalmas „kráter”-ben sétá-
KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA
lunk tovább. A bányából nyert követ
használták föl Bécs palotáinak építé-
séhez, s a könynyen faragható kô ad –
újabb idôkben – alapanyagot az éven-
te megrendezett szobrászati szimpózi-
umoknak.
RUST
RUSZT
Irányítószám: 7071 Lakosság: 1696
Kevés város gyakorol akkora hatást
a turistára, mint Ruszt, ahol egy
egyórás séta alatt elképzelhetjük a kö-
zépkori városvédelem sok-sok ele-
mét, megbizonyosodunk, miként le-
het a XVI-XVII. századi házakat a
szintén évszázados múlttal rendelke-
zô szôlôtermelés mai igényeihez ala-
kítani, és hogyan lehet mindezt, (a
múlt építészetét és a borgazdálko-
dást) a turizmus szolgálatába állítani.
A látványosság kis területre koncent-
rálódik, hiszen Ruszt volt a Monarchia
legkisebb városa. A periférikus fekvé-
sû, XVI. század elején emelt városfal-
lal körülvett várost a XIX-XX. század
iparosítása elkerülte, a modernizáció
jegyében nem rombolták le a XVII-
XVIII. századi kis házakat, így a Fô ut-
ca vagy a Fô tér házsora épp olyan,
mint egykor volt. Bár minden ház
homlokzata más és más, mégis egysé-
ges képet mutatnak. Azzá teszik a há-
zak kôkeretes kapui, az azonos szint-
magasság, az egyforma fedés, a ha-
sonló homlokzatdíszítés, a szôlô- és
borgazdálkodás cégérei: egy fenyôág,
egy borosüveg vagy egy invitáló táb-
la. Engedjünk a csábításnak és lép-
jünk be egy kôkeretes kapu boltoza-
tos bejáratán át egy udvarba! Talán
éppen Wenzel Robertébe, a Fô utca
utolsó házában mûködô borakadémia
mellett, ahol a toscan oszlopos loggia
a középkort, Ferenc József kis szobor-
A kôfalak teremtenek romantikus
környezetet az ötévenként sorra kerü-
lô passiójátéknak, amit 500 szent-
margitbányai „színész” részvételével
rendeznek.
(Kôfejtô, Tel.: 00-43-2680-2101.)
portréja és a miskakancsók sora pedig
a Monarchiát juttatják eszünkbe, és
szinte természetesnek vesszük a ma-
gyar szót. Amíg az udvaron végigsétá- A szentmargitbányai
lunk a városfalig, egy 300 éves gazda- kôfejtô
ság mai gazdálkodásáról kapunk ké-
pet. A pincében felhalmozott sok-sok
(különbözô évjáratú) bor elôtt elha-
ladva megértjük, miért adott Ruszt ki-
váltságért a 60.000 forint fölött még III. Sopron-
500 hordó bort. Klingebachtól/
A városka másik két turisztikai ér- Kelénpatak végig
dekessége és ékessége a Fô tér ke- a Fertô mentén
let–nyugati tengelyének meghosszab- Pamhagen/
bításában található. A tó felé haladva Pomogy-Fertôd
az egykori városkapuhoz (Seetor) ju- határállomásig
tunk. A Fô térbôl nyíló köz házainak
építészeti szerkezetét és fûrészfogas
beépítését a védelem diktálta. A kapu
még áll, a mellette lévô épület már a
turistákat szolgálja.
A tér másik végében a városfal által Egy szôlôsgazda háza
körülölelve és részben elrejtve egy ki-
csi, de annál értékesebb templom, a
halásztemplom áll. Valójában egy-
mástól külön és más-más korban
épült két kápolna, amelyeket késôbb
egy hajóval kötöttek egybe.
A Mária-kápolnát a legenda szerint
Nagy Lajos király lánya hálából azért
építtette, mert a Fertô tó halászai meg-
mentették az életét. A kápolna román
szentélye és egy-egy részlete viszont
arra utal, hogy már korábban is állha-
tott. A mellette lévô Pongrác-kápolna
a fiatalabb. A kettô együtt olyan, mint
egy gótikus katedrális kicsiben.
A támpillérek közötti csúcsíves, kô-
rácsos ablakok, a csúcsíves záródású
167
 KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA
kapu, a belsô boltozat freskói, a kô-
bordák és a zárókövek – amelyekre a
XVI. században kôjelvényeket festet-
tek: két kereszt alakban elhelyezett
halat és a szôlôtermelésre utaló kést és
kapát – a gótika stílusjegyei. Csak elô-
PURBACH
FEKETEVÁROS
Irányítószám: 7083 Lakosság: 2348
Fertô menti település Purbach/Fe-
keteváros a települést körülvevô fal-
lal, s a rajta vágott három – Rusti,
Ruszt fôutcája Brucki és Török kapuval. Az utóbbi
elôtt megy el a közút és szinte csábít a
nézelôdésre.
A kapuhoz tölcsérszerûen futó vá-
A Fertô partján a szôlôs- rosfal, a lôrések, a kettôs kapu – köz-
kertek és a tó nádasa tük a Zwinger –, a kaputorony a vá-
között északra vezetô rosvédelmet képzelteti el a látogató-
útra fûzôdnek fel val. A kapun túl egy kis kôoszlop raj-
a települések, za arról tájékoztat, hogy bizonyos év-
a jellegzetes Fertô menti szakban miként lehet látni a Nap állá-
turisztikai kínálattal: sát. A városias jellegû utcák házai a
a Lajta-hegységbe vájt
pincékkel,a közutat
kísérô kerékpárúttal BREITENBRUNN
és a nádas szegélye FERTÔSZÉLESKÚT
mögött húzódó, szépen Irányítószám: 7091 Lakosság: 10570
gondozott strandokkal.
A falvak számos A település jelképe, a XIII. századi
kultúrtörténeti alapokra épült 22 m magas ôrtorony.
emléket ôriznek. A harangtoronyból figyelték és jelez-
• ték az ellenség közeledtét, vihar, tûz-
Fertôszéleskút híres vész fenyegetését, a kolera és pestis-
cseresznyetermô hely járvány terjedését.
is volt. A termést nagy A toronyban Fertôszéleskút múltját idézô
mennyiségben Bécsbe kiállítást tekinthetünk meg.
szállították. Gyakran Az elsô települést 9000 évvel ezelôtt a ró-
elôfordult, hogy egy-egy maiak alapították, kihasználva a Fertô tó
kertben 25 cseresznyefa vidékének kedvezô klímáját. A népván-
is állt. A faluban évente dorlás korából is találunk emléktárgyakat.
kétszer tartottak Két pénzérme arról tanúskodik, hogy a vi-
piacot és ezzel déken nagyon sok nép átvonult. Megcso-
egyidôben bíráskodást is. dálhatjuk azt a finoman díszített, szürke
168
zetes bejelentkezés után tekinthetô
meg. (Plébánia, Rathausplatz 16.)
A Rust melletti Mörbischen egy tó-
parti szabadtéri színpad operett elô-
adásokkal várja a nyári hónapokban a
látogatókat. (Tel.: 00-43-2682-66210)
boltozatos kapualjakkal, az árkádos
udvarokkal, zárt erkélyekkel a múltat
hordozzák. Az elôbbinek mozgalmas
szobrok sorával díszített homlokzata,
zárt belsô udvara, árkádos folyosója a
XVIII. századot idézi.
Az utóbbi a török kort, amikor egy
pityókás török nem tudott társaival
együtt elmenekülni és egy kémény-
ben talált menedéket. Erre emlékeztet
a török ház udvaráról (ahol természe-
tesen étterem és borozó mûködik) lát-
ható kémény, amelybôl egy turbános
fej kandikál kifelé. A kis táblácskák a
házak, illetve a család történetét me-
sélik el. Legérdekesebb ház a
Nikolauszeche, legérdekesebb törté-
nete a török háznak van.
agyagból készült gótikus korsót, ami
1934-es lelet. A vidéken régóta foglalkoz-
nak szôlôtermesztéssel és borászattal. En-
nek bizonyítékaként láthatjuk azt az os-
tort, mellyel a seregélyeket ijesztették el a
szôlôbôl. Kiállítási tárgy az a viharlámpa,
amelyet a fertôszéleskúti éjjeliôr vitt ma-
gával ôrjárataira. Egészen a múlt század
utolsó évtizedéig este 10 és hajnali 3 óra
között óránként végigjárta a falut énekel-
ve. A múzeumban található barlangi med-
vét a közelben lôtték. Az elmúlt évszázad
nagy építkezéseihez az építôanyagot a
Lajta-hegységbôl vitték. Fertôszéleskúti
követ használtak a bécsi Stephanskirche
építéséhez is. A kiállítás gazdag kartográ-
fiai és mondagyûjteményt is bemutat. A
toronyszobát ne hagyjuk el anélkül, hogy
egy pillantást vetnénk a tájra.
KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA

NEUSIEDL AM SEE és az udvaron óriási kavalkádban tárja A Tószögben

NEZSIDER elénk. Hiányzik a tervszerû válogatás, de a kis tavak a Fertônek
Irányítószám: 7100 Lakosság: 4684 ez érdekes légkört teremt. Szinte tolul a lá- a miniatúrái. A tavakat
togató szeme elé a látvány: a sok kávéda- szódás talajok, sziksós
A Fertô mente legjelentôsebb tele- ráló, a színes szódásüvegek, a régi rádiók, talajgyûrûk veszik
pülése, a tó partján húzódó széles telefonok, írógépek. Az udvaron száz- körül. Jellegzetes
stranddal és a hozzá vezetô úton szá- számra a kézmûves mesterségek eszkö- sztyeppe növénytársu-
mos panzióval és szállodával. A nagy zei, a falusi élet használati tárgyai. A házi- lásokkal, mint
strand mellett a magyarok érdeklôdé- gazda nem kér belépôdíjat és nyitvatartási a magyar palka vagy
sére a Pannóniai Tájmúzeum tarthat idôn túl is csillogó szemekkel és nagy sze- sziki sóballa. A tavak
számot. retettel mesél tárgyairól. német neve is ôrzi
A Kálvária-dombhoz vezetô Kalvarien- Neusiedl am See, Kalvarienbergstr. 40., a magyar „szik” szót –
bergstrasse 40. számú ház kapuján belép- Tel.: 00-43-2167-8173. Nyitva: május 1. Zicksee, Zicklacke.
ve sejtjük, hogy érdekes élményben lesz és október 31. között keddtôl szomba- A só a szó szoros értel-
részünk. Karl Eidler több mint 7.000 kiállí- tig 14.30.-18.30. óráig, vasárnap és ün- mében kivirágzik
tási tárgyat gyûjtött össze, s különbözô he- nepnapokon 10-12 és 14.30.-18.30. órá- a tavak partján,
lyiségekben, ácsolt tornácok alatt, falakon ig, hétfô szünnap. amelyet régebben zsá-
kokba rakták,
Debrecenbe szállítot-
NEUSIEDLER SEE – tól egy kicsit távolabb turizmusba be- ták, ahol szappanfôzés-
SEEWINKEL kapcsolódó települések – Illmitz/ Ill- nél használták fel.
FERTÔ TÓ – mic, Podersdorf/Pátfalu, Weiden/
FERTÔZUG Védeny, Gols/Gálos – sorakoznak. Szikes sós tó
Weiden/Védeny és Podersdorf/ Pót- a Fertô szögben
A Fertô természeti képét a Fertô-
Hansági Nemzeti Park, a Fertô mente
címû fejezetben bemutattuk, így itt
csak a tóhoz tartozó Tószög/
Seewinkel területének érdekességei-
rôl szólunk. A tavat nyugatról a Lajta-
hegység szolíd vonulata, illetve a
hegységre felkúszó szôlôskertek kísé-
rik. Ez szabja meg a tájképet. A keleti
oldal teljesen más. Annak ellenére,
hogy sík terület, hihetetlenül változa-
tos képet mutat. A fekete talajon foly-
tatott magas színvonalú földmûves-
kultúrát szôlôskertek váltják fel, má-
sutt száraz gyepek váltakoznak vize-
nyôs területekkel, mûvelt rétek mo-
csár és szikes területekkel. Ez a moza-
ikszerûség magyarázza – amellett,
hogy az Alpok és a Pannon-medence
határán vagyunk – állat- és növényvi-
lágának gazdagságát.
Keleten a nyílt víztükröt keske-
nyebb nádgyûrû veszi körül és partjá-

169
 KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA
Naplemente a Fertô tavon
KITTSEE
KÖPCSÉNY
Irányítószám: 2421 Lakosság: 1961
Közel a Dunához, Pozsonytól lá-
tótávolságban fekvô község, két kas-
téllyal. A Régi kastély – ahogyan a
helybeliek nevezik – egykor szép
vízivár volt. Ma csak maradékai állnak
és a pusztulófélben lévô gazdasági
épület. A másik az Új kastély, egy
szép kert közepén. Mai formáját Es-
terházy Pál alakította ki, de a XIX. szá-
zadi tulajdonosairól, a Batthyány csa-
ládról ismert. Már a kapu is érték. Az
1900-as párizsi világkiállításon az
170
falu között húzódik a Zitzmannsdorfi
Rétek területe, amelyet a tó felôl az
ún. „tógát” határol. A réteken a vize-
nyôs helyeket kedvelô növényzettôl a
száraz növénytársulásokig és enyhén
szikes sztyeppéig változatos növény-
világot látunk.
Délkeletebbre található a valódi
Seewinkel-Tószög. A terület szikes és
sós kis tavairól kapta a nevét. A szá-
zad elején még közel száz kis tó
csillogogtt a deflációs – szél által ki-
vájt – mélyedésekben. Ma már csak
negyven található. Legnagyobb közü-
lük a Lange Lacke – Hosszú Tócsa –,
ahol télen 30 ezer vetési lúd és nagy
bíbic talál menedéket. Egyébként e
kis tavaknak nagyon gazdag a madár-
világa. Ritkaságnak említhetjük a guli-
pánt, a sziki lillét, amelyeknek Közép-
Európában itt van az egyetlen konti-
nentális költôhelye. A kis lille költô-
helye a folyók szabályozásával elve-
szett és itt, a kis tavak környékén talált
menedéket.
A sekély tavak táplálékban gazda-
gok és így récéknek, átvonuló kacsák
ezreinek és gázlómadaraknak adnak
megélhetést.
osztrák-magyar pavilont díszítette.
Vele szemben Batthyány Strattman
Lászlónak, a szegények orvosának, a
híres szemésznek az emléktáblája. A
kastély erkélyét tartó atlaszok Po-
zsonyból, Dorner György szobrász-
mûhelyébôl kerültek ide. Az „Ablak
Kelet- és Délkelet-Európára” szlogen-
nel jellemezhetô néprajzi kiállítás a
Monarchiát idézi a látogató elé.
Sajnos a cím nem is sejteti, hogy az egyko-
ri Monarchiába lépünk. Pedig biztos, hogy
sokakat ez késztetne a múzeum megte-
kintésére. Már a gyûjtemény megalkotói-
nak életútját dokumentáló kis kiállítás is a
Monarchiát és sorsát idézi. Michael Haber-
KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA

landt Mosonmagyaróváron született, po- mégis oly közeliek. Mint a huculok (kis A turisták érdeklôdésé-
zsonyi születésû fiának életmûve kötôdik nép az Északkelet-Kárpátokban) naiv mû- re számot tartó
Mosonmagyaróvárhoz; mindketten Bécs- vészének üvegfestménye. A magyar anya- másik látványosság
ben haltak meg, és életmûvük Köpcsény- g jórészt a századforduló pásztorvilágát a Falumúzeum. Igaz,
ben, egy magyar fôúr kastélyában kapott idézi, és legszebb darabja a Károly király nem is múzeum,
otthont. koronázási ajándékaként érkezô hatalmas legalábbis nem
A hajdani fényes termekben, úgymint a szûr. A rendezô egy teremben helyezte el a klasszikus értelem-
püspöki terem, a kínai, majd a Pálffy- a magyarok és románok tárgyait, így azu- ben. Talán a mi honis-
terem, egy-egy tartomány népének kultú- tán ez lett a kiállítás legdíszesebb terme. mereti gyûjteményeink
rája villan elénk. Egyik tárgy távoli tájakat Kittsee/Köpcsény, Batthyány-kastély közé sorolhatnánk
sejtet – mint a Balkánról származó fehér (Schloss Kittsee), Tel.: 00-43-2143-2304. a Haubenwallner
márvány vagy az erdélyi festett fa síremlé- Nyitva: minden nap 10-16 óráig, belé- házaspár gyûjtôszenve-
kek –, mások, bár távolról kerültek ide, pô: 20 ATS. délyének, kitartásának
és áldozatvállalásának
eredményét.
MÖNCHHOF Egyre bôvülô területen több mint 6000 Másik turisztikai
BARÁTUDVAR tárgy képzelteti el a látogatóval a múltat. nevezetesség a régi
Irányítószám: 7123 Lakosság: 2182 Egy múzeumtól talán szokatlan, hogy egy- alapokon épült Mária
egy eszközbôl akár tucatnyi is sorakozik koronája kolostor.
Az egykori gyepûn fekvô települést egymás mellett. Múzeumban enteriôrnek A cisztercita rend
besenyôk lakták, és Legénytó volt a neveznénk a különbözô mesterségek tár- apácái tartják fenn
neve. II. Endre a cisztercita rendnek gyainak – illô környezetbe helyezett – és ôk kezelik
adományozta, mai magyar és német gyûjteményét, az egykori iskolát, az 1923- az országszerte ismert
neve erre utal. A Hanság északi pere- ban még vásárlókat fogadó szatócsboltot, Kneipp-féle
méhez simuló, Mosoni-síksághoz tar- vagy az állomás restijét a kármentôvel és gyógymódot alkalmazó
tozó falu a hadak romlásának útjába fapadokkal. Megelevenedik a paraszti gaz- vízgyógyintézetet.
esett és ismételten elpusztult. daságból a polgári gazdálkodásba átnövô •
Kis dombon álló, fallal körülvett falu képe. Ha beteltünk a látvánnyal, pi- Harrach gróf Lucas
temploma a barokk korban épült henjünk meg a kis udvarban vagy az „in- von Hildebrant tervei
szép, finom homlokzattal. A temp- dóház restijében”. A gazda szíves szóval alapján építtette
lomba lépve azonnal szembetûnik a fogad, a múzeumbor finom, a miliô való- a pompás kastélyt
fôoltár – a Gyôrött is dolgozó és a ban „gemütlich”. Mária Terézia
heiligenkreutzi kolostorból érkezô Mönchhof, Bahngasse, Tel.: 00-43- megbízásából,
Martin Altomonte festette – Bûnbánó 2173-80642. Nyitva: áprilistól októberig Fraz Anton Hildebrandt
Magdolnát ábrázolja. A turisták érdek- vasárnap és ünnepnapokon 14-19 órá- átépítette. Nem csupán
lôdésére számot tartó másik látvá- ig, szerdán 17-20 óráig; elôzetes beje- az alkotók nevei – köz-
nyosság a Falumúzeum. lentkezésre bármikor látogatható. tük a Gyôr megyében
is sokat dolgozó
Maulbertsch -, hanem
HALBTURN ból való. Ebben az évszázadban a tulajdonosai és lakói
FÉLTORONY elôbb a birtokos Harrach családé, – többek között
Irányítószám: 7131 Lakosság: 1856 majd a Habsburg-ház tulajdonába ke- Lotharingiai Károly és
rül. Harrach gróf építtette a település Habsburg fôhercegek –
Nevét a helyén álló romos kastély- kastélyát. Jellegzetes francia kastély: adták meg mai formá-
hoz kapcsolják. A hadak útján lévô hatalmas, az épülettel harmonizáló ját. (Igaz, az 1949-es
községet a török ismételten elpusztí- park közepén áll, széles homlokzat- szörnyû tûz után
totta, így mai értéke a XVIII. század- tal, szimmetrikus elrendezéssel. teljesen felújították.)

171

Lotharingiai Károly kastélya
A kora középkor óta
állt itt, a róna közepén
egy zarándoktemplom.
Már akkor is sokat
látogatott búcsújáróhely
volt. Bécs 1527-es török
ostroma idején a faluval
együtt a szultán átvonuló
seregei elpusztították,
de a kegykép, amely
a fohászok
meghallgatásával
és a betegek
meggyógyításával sok
hívôt a róna menti
Mária-kegyhelyre
csalogatott, érintetlenül
került elô a romok alól,
ma az evangéliumi oldal
elsô oldaloltárán
található.
172
KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA
A kovácsoltvas, természetesen császá-
ri címerrel díszített, kapun a fôhom-
lokzat felé haladva feltûnik a horizon-
tális szimmetria és függôleges aszim-
metria. A belsô is az érett barokk je-
gyeit viseli magán.
FRAUENKIRCHEN
BOLDOGASSZONY
Irányítószám: 7132 Lakosság: 2634
Ott, ahol a Fertôzug lapálya a vala-
mivel magasabb parndorfi mezôbe
megy át, halad a Mosoni-síkságot a
Fertô tóval összekötô út, s ennek
mentén található Boldogasszony cso-
dálatos kegytemploma. 1622-ben a te-
lepülés az Esterházy család tulajdoná-
ba került és az új földesúr, a családot
naggyá tevô Esterházy Miklós elhatá-
rozta, hogy a templomot és a falut új-
jáépítteti. Az alapkövet 1695-ben Es-
terházy Miklós fia, Pál tetette le. 1702-
ben volt a templom felszentelése.
Már messzirôl szembetûnik a hatal-
mas barokk templom 53 m magas tor-
nya. Megállást parancsol. Engedjünk
a csábításnak! Szinte hihetetlen, hogy
egy kis városkában ilyen látványban
lesz része az utazónak.
A legnagyobb élményt a két emelet
magasságú díszterem nyújtja a tükrös
mennyezettel. A freskókat 1735-ben
Maulbertsch festette.
Érdemes megszemlélni a kastély-
hoz kapcsolódó épületeket is, hiszen
a cselédségi lakások, gazdasági épü-
letek, istállók együtt tükrözik a csá-
szári udvartartást. (Kastély, Tel.: 00-
43-2172-8577. Nyitva: májustól októ-
berig naponta 9-18 óráig.)
A kastély elôtti hosszúkás fôtéren
áll a nálunk szintén ismert Fischer von
Erlach által megújított Szent József-
plébániatemplom. A kapuk felett ter-
mészetesen császári címer, illetve
Szent József szoboralakja. A fôoltár is,
a mellékoltárok is, bár barokkos
mozgalmasságúak, a XIX. század má-
sodik felében készültek. A mennyezet
még fiatalabb: Mária eljegyzését 1931-
ben festette Pandur József.
A külsô, a mozgalmas homlokzat a
barokk torony ellenére még nem kü-
lönleges: az igazi élményt a templom-
belsô képe nyújtja. Nehéz kiválasztani
azt a néhány elemet, amit minden-
képpen érdemes megnézni. A bejárat-
tal szemben a hatalmas fôoltár uralja a
teret, mely a templomalapító Ester-
házy Pál nevéhez fûzôdik, s itt is –
mint annyi kis helyen Burgenlandban
– Szent István és Szent László élet-
nagyságú szobra ôrzi a csavarttörzsû,
korinthoszi fejezetes oszlopokkal ke-
retezett baldachin alatt álló kegyszob-
rot. Szinte hihetetlen, hogy a barokk
pompába egy kora középkori gótikus
faszobor milyen szépen illeszkedik. A
kegyszobor eredetileg az Esterházyak
fraknói várának kápolnájában állt, in-
nen hozatta át a templomalapító.
Külön-külön érdemes megcsodál-
nunk az oldalkápolnákat. Balra a
szentélytôl az elsô a Mária szíve ká-
KIRÁNDULÁS KÖZÉP- ÉS ÉSZAK-BURGENLANDBA

polna. Az oltárképet szintén az Ester-
házyak ajándékozták a templomnak.
A Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló
rokokó keretben lévô kép az elsô bú-
csújáró templom 1529-es pusztulása-
kor épen megmaradt, és 1702-ben he-
lyezték el mai helyére.
A harmadik, a Szent Jakab-kápolná-
ban – ismét magyar vonatkozás – a
vörös márvány oltárképkeret Thököly
ANDAU
MOSONTARCSA
Irányítószám: 7163 Lakosság: 2624
Katalin emlékét ôrzi. A bejárattól az A Hanságból Andauba,
elsô kápolnát Széchenyi György ala- majd az onnan
pította. A másik oldalon sorakozó ká- továbbvezetô útat
polnák mindegyike az Esterházy csa- a menekülôk
ládhoz kötôdik. Különösen szépek a útvonalának nevezik.
fal- és mennyezetfestmények. Elôször 1947-48-ban
A szószék 1700 körül készült, fából menekültek ezen
faragott, gazdagon díszített mellvéd- a hazánkból elûzött
jén az alapító Nagy János kanonok cí- németek, majd alig tíz
mere. év múlva, egy levert
forradalom után
200 000 magyar
Menjünk át ezen a hídon, hogy a menekült itt, ahol most
mûvészek szava ne legyen pusztába a szoborpark található.
kiáltott szó!

Andau az ausztriai Hanságban, a

Hansági-fôcsatorna mellett, a magyar
határhoz közel fekvô község. Ez a
fekvés adja mai, lassan-lassan turiszti-
kai értékké váló vonzerejét.
Az Andaui híd Alapítvány jóvoltá-
ból az itt kialakított szoborparkban
1993-ban öt európai ország 17 képzô-
mûvésze monumentális kompozíció-
kat készített és helyezett el a 9 km
hosszú út mentén. Azóta Andau/
Mosontarcsa, Jánossomorja és Kapu-
vár civil mozgalmai és a Szigethy Atti-
la Alapítvány támogatásával minden
évben megvalósul az alkotótábor és
gyarapodik a szobrok sora.
Az erôszak, a kirekesztés, a gyûlö-
let ellen szólnak ezek a megrendítô
alkotások, melyek mindig elszégyel-
lik magukat, ha valamilyen új borza-
lom történik a világban. Riadtan koc-
cannak össze a szôlôgyökérbôl for-
mált, fölakasztott lábszárcsontok.
Hartmut Hornung bárkájában pedig
összebújnak a szobormenekültek. A
csillagokig nyúl segítségért Herbert
Golser szenvedô alakjának két keze.
A bonni Johannes Phillip Speder ko-
ponyahalmot maga után vonszoló
emberének egyre nehezebb cipelnie
a föl- meg föléledô múltat.

173
SOPRON ÉS KÖRNYÉKE

SOPRON
Irányítószám: 9400 Lakosság: 54.372

Sopron délen a Soproni-hegység,

északon a Balfi-dombság által határolt
Ikva völgyébe települt. Az Ikva széle-
sen elterülô völgye a kapu szerepét
töltötte be a Kisalföld és a Bécsi-me-
dence találkozópontján. Városi sétánk
során minden korszak emlékeivel ta-
lálkozhatunk. Együtt van, mert egy-
másra épült, a római kori fórum és a
középkori házakat védô várfal, a ba-
rokk és reneszánsz polgárházak sora,
gótikus templomok és a századfordu-
ló világát tükrözô paloták. Közülük
nem egy felújítva és megújítva az ide-
genforgalmat szolgálja. A város mél-
tán kapta meg 1975-ben a Mûemlék-
védelmi Európa Díj aranyérmét. A há-
zaknak ne csupán a homlokzatát néz-
zük, hanem fogadjuk el a több helyen
látható kis zöld táblák invitálását a
házban látható kiállítás megtekintésé-
re. A házak látványa és a múzeumok-
ban szerezhetô élmény remélhetôen
meggyôzi a látogatót arról, hogy
mennyire igaz a „múzeumváros a mú-
zeumok városa” szójáték Sopronra.

A BELVÁROS
ÉS A VÁRKERÜLET

A várossal való ismerkedést a Bel-

városban, a Fô téren kezdjük, ahová a
Várkerületbôl az Elôkapun lépünk be,
és a két középkori utcán haladunk vé-
gig, majd a Hátsókapun a Várkerület-
re kilépve vesszük szemügyre a látni-
valókat. Ezt követôen a külsô városré-
szekbe teszünk sétát.
A Belváros északi bejáratának he-
Elôkapu) ma jelképesen beton
lyét (E épültek rá (Elôkapu 5-9. szám). Az Sopron Fô tere
boltív jelzi. A kapu elôtt várudvart Elôkapu 11. számú ház magas, orom- a Tûztoronnyal
építettek: a fogazott erôdítmény falai- falas tömege a Várkerület felé néz.
ra késôbb az Elôkapu barokk házai Lépcsôsen elôugró homlokzatához

175

A Tûztorony máig késôbb apró üzletek tapadtak; a falán
a város jelképévé vált. elhelyezett városi címer valószínûleg
A torony belváros felé egykor az Elôkaput díszítette. Itt ka-
nézô kapuja felett pott helyet a város Tourinform irodá-
az 1921. évi népszavazás ja. 9400 Elôkapu 11. Tel./fax: 99/338-
emlékét ôrzi 892
Kisfaludy-Stróbl A városba érkezô idegen magas töl-
Zsigmond tésen jutott el a város igazi kapujához,
szoborcsoportja: a mai Tûztorony négyzetes, nagy
„Hungaria maga köré elôépítményéhez, melynek boltoza-
gyûjti a város hûséges tos terén áthaladva ért el a Fô térre. E
lakóit”. kapuépítményt újra és újra átépítet-
ték, magasították, erôsítették. Mai, jel-
legzetes „torony”-formáját az 1676-os
tûzvész utáni átépítés során kapta; ár-
kádos reneszánsz körüljárójáról a to-
ronyôr trombitával jelezte, ha tüzet
észlelt, vagy elôkelô vendég közele-
dett a városkapu felé.
Körerkélyérôl jól tanulmányozható Sop-
ron építészete, szerkezete, és éppen ezért
a torony egyes szintjein a Soproni Múze-
um gyûjteményének legszebb régi városi
látképeit – veduták – állították ki.
Nyitva: áprilistól októberig, naponta
10–18 óráig
Irodalom: Gömöri J.: A várostorony és a
városfalak. Budapest, 1980, 1993. TKM
Egyesület, 57. füzet
A Tûztoronnyal szemben nyílik a
Patikamúzeum Fô térbe torkoló Szent György utca.
176
SOPRON ÉS KÖRNYÉKE
Sétánkat – bár ez az utca nem szerves
része a Fô térnek – az idôrendiség
miatt itt kezdjük. Itt találkozhatunk a
római korral. Igazi várossá az ókori
Róma idején fejlôdött a település: ek-
kor tették lakhatóvá és egy város be-
fogadására alkalmassá a vizes-mocsa-
ras, de katonailag igen fontos átkelô-
helyet. Elôbb lazán elhelyezkedô vil-
lákban és majorságokban éltek a ró-
maiak: lakóhelyük elnevezését –
Scarbantia – az itt élô keltáktól vették
át. A tervszerû városépítés Vespasia-
nus császár idején, a Krisztus születé-
se utáni elsô évszázad derekán indult
el, de falakkal a települést csak ké-
sôbb, a III–IV. században vették kö-
rül. A Szent György utca 1–3. számú
házban a föld felszine alatt tekinthetô
meg a Scarbantia Foruma kiállítás.
Ha lemegyünk a kiállítás helyiségébe, kö-
zel kétezer évet megyünk vissza a történe-
lemben: a középkort is ôrzô utcából a ró-
mai korba. Járhatunk a római tér kôburko-
latán, és megcsodálhatjuk a teret egykor
keretezô épületek oszlopait, szép építé-
szeti díszeit, melyek az ókori Scarbantia
építészetének magas mûvészeti színvona-
láról tanúskodnak. A maradványok mel-
lett rekonstrukciós rajzok és jól olvasható,
nagy betûkkel írt magyar és német nyelvû,
rövid, de teljességre törekvô összefoglaló
segít a szemlélôdésben.
Irodalom: Gömöri János: Scarbantia
Foruma. Budapest, TKM Egyesület, 455.
füzet
Elôzetes bejelentés: Lokomotív Touris
Várkerület 90. Telefon: 99/311-111
A Fô tér egy apróbb és egy na-
gyobb részbôl áll. A kisebbet keletrôl
az 1896-ban épült, neoreneszánsz vá-
rosháza (Fô tér 1. szám) kertezi, en-
nek árkádja alól tárul fel teljes szépsé-
gében maga a tér. Balról az egykori
gótikus stílusú Patikaház (Fô tér 2.)
földszintje a középkorban árkádos jel-
legû volt. 1968-ban nyílt meg benne a
SOPRON ÉS KÖRNYÉKE

soproni gyógyszertárak és a gyógyítás

történetét bemutató Patikamúzeum,
amely egyben mûködô gyógyszertár.
Nyitva: 9.30–14.00 óráig, hétfôn zárva
Irodalom: Nikolics K.: Sopron - Patika-
múzeum. Budapest, 1982, 1989. TKM
Egyesület, 106. füzet
A Gambrinus-ház (Fô tér 3.) XV.
századig városháza volt. Csúcsíves ka-
pujába 1620-ban kora barokk kôkere-
tet illesztettek.
A Fô tér 4. számú Kossow-házat is a
barokk stílusban építették át. Ekkor
alakították ki a soproni barokk pol-
gárházakra jellemzô kapualj feletti
emeleti nagy lakóelôteret. Az egy-
emeletes homlokzaton az egykori gó- épületben elhelyezett kiállítás az egykori A Gamrinus-ház
tikus nyílások egy része is látható. A lakótereket és a polgári életformát mutatja
ház alatti középkori pince ma borozó. be. Anyaga több részre tagolható: a föld-
A Fô tér 5. számú kétemeletes klasszi- szinten présházat, az I. emeleten 17. szá-
cista épület egykor vármegyeháza zadi, a II. emeleten 18. századi egykori la-
volt. kótér-rekonstrukciókat tekinthetünk meg.
Ma a leggazdagabb törvényhatósági Fô tér 6. Tel: 99/311-327, nyitva: 10–18
levéltárnak ad otthont. Számos érté- óráig, hétfô szünnap. Áprilistól októbe-
kes oklevél mellett muzeális tárgyakat rig látogatható
is tartalmazó igen tanulságos kiállítás Irodalom: Askercz É.: Sopron –
is látható itt. (Egész évben látogatha- Fabricius-ház. I. Budapest, 1980, 1989.
tó. Tel.: 99/312-198) TKM Egyesület, 23. füzet és Gömöri J.:
A Fô tér 6. számú Fabricius-ház a Sopron - Fabricius-ház II. Budapest,
tér egyik legtalányosabb épülete. A 1980, 1984. TKM Egyesület, 51. füzet Scarbantia Foruma
kétemeletes, zárterkélyes homlokzat
a késô barokk elegáns stílusában
épült: de a ház belsejében több góti-
kus részlet is fennmaradt. Nagymére-
tû, keresztboltozatos pincéje „Római
kori kôtárnak” ad helyet.
A Fô téren elôkerült sírköveket, töredéke-
ket szemlélve eljutunk a capitoliumi triász
hatalmas istenszobraihoz. Jupiter, Juno és
Minerva fehér márvány szobrai egykor a
fórum templomát díszítették, és a Város-
háza alapozásakor, 1893–1894 telén ke-
rültek felszínre. A Fabricius-ház a közép-
kor óta gazdag patríciusok tulajdonában
volt. Díszítésmódja a jómódú polgárság
építôtevékenységét mutatja be a különbö-
zô építészeti periódusokban. Jelenleg az

177

A Fô tér 7. számú Tábornok ház
egykor dr. Lackner Kristófnak (1571–
1631), a város neves polgármeste-
rének volt a lakhelye. Az elôkelô pol-
gárház pompáját oszlopos kôerkély
emeli. A Storno-ház – Fô tér 8. szám –
a Fô tér északnyugati sarkában áll. Az
épület középkori formájában adott
szállást 1482–1483 telén Mátyás ki-
rálynak. A monumentális barokk
homlokzatot egy késôbbi átalakítás
során finom rokokó díszekkel tették
gazdagabbá. A pincében és a föld-
Az Erdészeti Múzeum szinten étterem, a két emeleten múze-
részlete um van.
Az elsô emeleten Sopron város és Sopron
megye újkori története címû kiállítás lát-
ható. Amíg más területek a XVI. század-
ban a török elleni küzdelemben pusztul-
tak, addig Sopron, fekvése folytán, a vá-
rosfalak védelmében pezsgô kézmûipar-
nak adott otthont. Ezt bizonyítja az elsô
két terem gazdag céhes anyaga. Ezzel har-
monizálnak a polgári életformát idézô tár-
gyak: bútorok, öltözékek, képek. A követ-
kezô termek a polgári gazdálkodás és kul-
túra kibontakozásának dokumentumait,
tárgyait gyûjtik össze; majd a XIX-XX. szá-
zad fordulóján a gyáripar megjelenésének
(brennbergi szénbányászat és néhány
Eggenberg herceg cimere soproni gyár) dokumentumai következ-
nek. Egy-egy tárgy vagy dokumentum
A Rózsa utcai ház kôvel gondolkodásra késztet: milyen korán ka-
szegett sarka pott Sopron vasutat (vasútvonal megnyitó
meghívója), kik lakták 1815-ben Sopront
(Arany Kacsa Vendéglô cégére)? Az utolsó
terem dr. Csatkai Endre mûvészettörté-
nész emlékszobája. A második emeleten
helyezték el a ház egykori gazdájának
gyûjteményét, a Storno Gyûjteményt. A
házat 1875-ben vásárolta meg id. Storno
Ferenc, ô maga kezdte, majd gyermekei
rendezték be mûtárgyakkal és saját alko-
tásaikkal. Ennek különös értéke, hogy
egyszerre mutatja egy kéményseprôbôl
restaurátorrá lett mûvész és mûvésszé lett
gyermekeinek ízlésvilágát, illetve a múlt
178
SOPRON ÉS KÖRNYÉKE
század végének historizáló lakberendezé-
si szokásait is. A lakásberendezés megha-
tározói idôsebb és ifjabb Storno Ferenc,
ôk vásárolták, tervezték, festették a lakás-
ban látható legtöbb mûtárgyat. Az elôtér-
ben fegyvereket, ládákat, cégéreket és
családtörténeti dokumentumokat látunk.
Az ebédlô, kisszoba, erkélyes szoba, háló-
szoba és szalon mindegyike mûtárgyakkal
zsúfolt, melyeket Sopronban és környé-
kén vagy restaurátor tevékenységük
egyéb helyszínén vásároltak. A szobák sö-
tét festése, Stornoék tervezte, festett üveg-
ablakai és mennyezetei, a díszes
ajtókeretelések régies hangulatot árasztot-
tak már megalkotásukkor is. A falakon
családi arcmások, a családtagok festmé-
nyei mellett jól megférnek a XVIII-XIX.
századi gyûjtött festmények, másolatok is.
A bútorok mellett a szekrényeken és azok
mélyén számos porcelán, üveg és fém
használati- és dísztárgy vall Stornoék régi-
ség iránti vonzalmáról.
Fô tér 6. Tel: 99/311-327, nyitva: május-
tól októberig 10–18 óráig, novembertôl
áprilisig 10–18 óráig, hétfô szünnap
Irodalom: Askercz É.: Sopron – Strono-
gyûjtemény. Budapest, 1987, 1989.
TKM Egyesület, 276. füzet
A Fô tér közepén 1701-bôl szárma-
zó, gazdagon díszített, sokalakos ba-
rokk Szentháromság-szobor áll; a tér
sarkában lévô középkori kutat is újjá-
építették. A Fô teret délrôl a ference-
sek által épített híres „Kecske temp-
lom” zárja le, mögötte a tömbnyi mé-
retû, hatalmas rendházzal. A templom
oldalához illesztett 47 méter magas to-
rony homlokzatát gótikus füzér és egy
kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII.
században épült ferences, majd ben-
cés, népies és ismertebb nevén Kecs-
ke templomot szemléljük. A kecske
az építtetô Geisel család címerállata
volt, és játékosan izgalmas feladat le-
het az építtetôre utaló további eleme-
ket keresni. Talán öröm is megtalálni
SOPRON ÉS KÖRNYÉKE
az ezüst mezôben lépdelô kecskével
díszített címert és a karzat kecskét sti-
lizáló konzoljait: a mozgalmas, levél-
díszes vagy torz emberfejes gyámkö-
vekben, a szép boltozatban vagy a ci-
zellált finomságú kôrácsokban a kö-
zépkort, a gótikus hálóboltozat alatt
szobrokkal gazdagon díszített oltár -
építményen a XVIII. század ízlésvilá-
gát és életérzését. S ugyanezt a ket-
tôsséget látjuk a két szószéket össze-
hasonlítva. Az egyik egyszerû, kôbôl
készült, de talán értékesebb, hiszen a
hagyomány szerint Kapisztrán János
prédikált róla a kereszt megvédése ér-
dekében. A másik XVIII. századi alko-
tás, és levéldíszítéssel, szobrokkal,
dombormûvekkel ékített, bizonyítva,
hogy a kor mi mindenféle elemet fel-
használt, hogy a hívôket megragadja.
A gótika és a barokk áll elôttünk, kö-
szönhetôen a viharoktól mentes törté-
nelemnek, a XIX. század végi érték-
mentô felújításnak és Storno Ferenc
értô és kort megôrzô restaurálásának.
Az egykori ferences, majd bencés
rendház ún. Káptalan terme (Temp-
lom utca 1.) a magyarországi kora gó-
tikus építészet egyik legszebb terme.
A terem építészeti értékei mellett a
Soproni Múzeum középkori kôszob-
rászati emlékeit láthatjuk.
Irodalom: Nemes A.: Sopron – Bencés-
templom és Káptalan-terem. Budapest,
1994. TKM Egyesület, 496. füzet
A bencések tömbjét keletrôl a rö-
vid, íves Kolostor utca határolja. A be-
járatok felett faragott kôcímerek jel-
zik: egykor elôkelô nemesi családok
laktak itt (3. szám: Starhenberg-palo-
ta). Helyreállításra vár a 11. számú
Zichy-Meskó-palota barokk lépcsôhá-
za és festett díszterme. A Templom ut-
ca északi, Fô tér felôli végében az Es-
terházyak két palotája áll (2. és 4.
szám): az elsô épületben kapott he-
lyet a Központi Bányászati Múzeum, a
másodikban ugyancsak gondos hely- A Storno Múzeum
reállítása után az Erdészeti, Faipari és
Földmérés-történeti Gyûjtemény.
Az I. világháború után Selmecbányáról A gazdag Storno
Sopronba menekítették az erdészeti és bá- család jómódját
nyászati egyetemet. Természetes, hogy itt a kéményseprô-iparnak
kapott helyet az erdészet és az erdészeti köszönhette, ízlését,
oktatás történetét bemutató gyûjtemény. a mûvészetekben való
Templom u. 4. Tel: 99/338-870 – nyitva: jártasságát pedig
május 1-jétôl augusztus 1-jéig 1–17 órá- annak, hogy a
ig, június 1-jétôl augusztus 31-ig szom- család férfi tagjai
baton és vasárnap is látogatható 10–18 valamennyien
óráig; szeptember 1-jétôl április 30-ig mûvészeti iskolákat,
10–13 óráig; szerda szünnap akadémiát végeztek.
A 6. számú Bezerédj-ház: Sopron A család soproni
egyik legszebb barokk palotájának ágának alapítója,
dísztermében 1840-ben Liszt Ferenc id. Storno Ferenc
hangversenyezett. A Kolostor utca – a XIX. század
Templom utca találkozásánál, a XVIII. közepétôl mûködött
század végén az evangélikus paplak Sopronban,
udvarában épült fel a soproni evangé- s hamarosan helyben,
likusok monumentális csarnoktemp- a Dunántúlon
loma – a korai historizmus kiemelke- és a Felvidéken,
dô alkotása. Az imaház kôtornyát de külföldön is komoly
1862–1863-ban illesztették a templom restaurátori munkákat
egyszerû, geometrikus tömbjéhez. vállalt és végzett
Irodalom: Winkler Gábor: Sopron – a legjelesebb gótikus
Evangélikus templom. Budapest, 1986. egyházi épületeken,
TKM Egyesület, 248. füzet templomokon.
179

Az Orsolya templom A szomszédos 12. számú paplak
homlokzata emeleti kupolás dísztermében híres
bálokat rendeztek; e házban látta ven-
dégül Kis János püspök és költô Ka-
zinczy Ferencet. A ház emeletén he-
lyezték el az Országos Evangélikus
Múzeum Soproni Gyûjteményét.
(Tel.: 99/311-568)
A Templom utca déli szakaszát kö-
zépkori eredetû, barokk házak szegé-
lyezik (11–17. és 14–22. számú házak)
– többüket a XIX. század során átala-
kították. E korból származik a Széche-
nyi Gimnázium – Templom utca 26.
szám – hatalmas, gótizáló saroképüle-
te.
A Templom utcát az Orsolya térrel a
rövid, kelet–nyugati tengelyû Fegy-
180
SOPRON ÉS KÖRNYÉKE
vertár utca köti össze. Az utca neve
mutatja: 1778-ig a 2. számú házban
mûködött a soproni polgárok fegy-
verraktára; a 3. számú, szép barokk
ház pedig sokáig a város postahivata-
la és postakocsi-állomása volt.
Az Orsolya tér képe a legutóbbi
idôkig számtalanszor megváltozott.
Az orsolyiták egykori szerény, barokk
kápolnája helyén 1858–1862 között
historizáló, neogót zárdatemplomot
és iskolaépületet emeltek. Itt kapott
helyet a Római Katolikus Egyházmû-
vészeti Gyûjtemény.
A témacsoportos elrendezésben bemuta-
tott, jórészt barokk szakrális tárgyakat ko-
rábbi és XIX. századi emlékanyag egészíti
ki. A kiállítás legegységesebb részét a be-
járattal szembeni vitrinben lévô liturgikus
tárgyak adják. Kelyhek, úrmutatók
(monstranciák), ereklyetartók, keresztek,
mise- és keresztelôkancsók, pásztorbotok
közül több valódi ötvösremekmû. A bejá-
rat bal oldalán sorakozó festmények közül
Martin Altomonte képe (Szent Domonkos
átveszi a rózsafûzért) talán a legértéke-
sebb, a legérdekesebb egy XVII. századi
ismeretlen szerzô képe (Jó és rossz küz-
delme – a halottakért harcolnak az angya-
lok és az ördögök). A képekkel szemben,
a terem másik oldalán a Szent György
templom oltárának részletei. Középen az
üvegvitrinek miseruhákat ôriznek
Orsolya tér 2. – nyitva: májustól októbe-
rig hétfô, csütörtök 10–16 óráig, vasár-
nap 11–16 óráig
Irodalom: Askercz Éva: Katolikus Egy-
házmûvészeti Gyûjtemény. TKM Egye-
sület, 221. füzet, 1985.
Az 5. számú ház földszinti árkádso-
rát a második világháború bombázá-
sai tették láthatóvá. Ekkor sérült meg
az 1. és 4. számú ház is; a gazdagon
díszített barokk palotákat könnyel-
mûen lebontották, és helyükre új há-
zakat építettek. Bombatalálatot kapott
a tér közepére kihelyezett Mária-kút
SOPRON ÉS KÖRNYÉKE

is, melyet megmaradt töredékeibôl A nagyterem keleti oldalán találjuk

restauráltak. A Lábas-házban a Sopro- az Áron-fülkét, amelyet gazdagon ta-
ni Múzeum kü ülönkiállításai láthatók, golt kôkeret vesz körül – itt ôrizték a
például a páratlan évek nyarán az Or- tóratekercseket. Istentisztelet alkal-
szágos Érembiennálék. mával innen emelték ki, ünnepélye-
Tel.: 99/311-327. Nyitva: 9–17 óráig, sen felmutatták, majd a szószékre vit-
kedden szünnap ték ôket. A szószék hatszögletû, emelt
A Fô teret és az Orsolya teret a kö- podeszt, a tóratekercsek számára
zépkorban hosszirányban egy-egy fenntartott, keletre nézô olvasópulttal.
ívesen haladó, hosszú utcával – kele- A nagyterem mögött található a nôk
ten a Szent György utcával, nyugaton imaterme. A nôk „elkülönítése” ôsi
a Templom utcával – kötötték össze: szokás, és ez a külön imaterem az
az utcákra merôlegesen hosszú, kes- egyik legkorábbi Európában. Az alá-
keny telkeket jelöltek ki. A város la- merülésnek nagy szerepe volt a zsidó
kosságának gyors növekedése követ- vallásban, a megtisztulást jelentette. A
keztében hamarosan növelni kellett a rituális fürdôbôl csak a földbe mélye-
telkek számát; ekkor a két, íves utca dô, kôbôl falazott kis kút maradt mag.
által körülhatárolt, terjengôs tömböt Európában alig ismerünk hasonló
hosszirányban kettéosztották, és „Új” emléket, ezért ez adja jelentôségét.
utca vonalát jelölték ki. Az utcákon Új u. 22. Nyitva: 9–17 óráig, kedd szün-
vastag kötelet görgettek végig, és nap
ezen – hogy késôbb is ellenôrizhes- Irodalom: Dávid F.: Sopron – Ó-
sék - csomókkal jelölték a telekhatá- Zsinagóga. Budapest, 1985. TKM Egye-
rokat. A középkori telekosztás a mai sület, 100. füzet
napig eredeti formájában fennmaradt. A hosszú, íves Szent György utca Gróf Széchenyi István
Az Új utcát a középkorban oromfa- legtöbb háza mai formájában ugyan- szobra az egykori
las, emeletes házak keretezték, ezeket csak a barokk építészet jegyeit viseli – promenádon
a XV–XVI. században zárt épületsorrá
egészítették ki. Az utcát 1526-os ki-
ûzetésükig gazdag zsidó kereskedô-
családok lakták. A zsidó közösség a
XIV. század legelején építette elsô
imaházát, amely ma a zsidóság életét
bemutató kiállításnak ad helyet. Egy
múzeumhoz tárgyak sokaságát társít-
juk, amelyek a múlt egy darabját gyûj-
tik össze és tükrözik vissza. Ilyen érte-
lemben a soproni Ó-Zsinagóga nem
tartozik a múzeumok közé, viszont
éppen azért, mert a középkorban élt
élet keretét ôrzi, joggal sorolhatjuk a
múzeumok sorába. Maga a ház is él-
mény – példamutató kutatómunkával
feltárt szerkezetével, gótikus ívekkel,
körbordákkal és rózsaablakokkal. Az
igazi érték mégis az, ahogyan köze-
lebb jutunk egy valláshoz.

181
 SOPRON ÉS KÖRNYÉKE

szûkkeblû helyi polgárokra.

A városi színház épülete pedig az elôkerült gótikus díszek
(Szent György utca 3. és 5. szám) jel-
A Várkerület külsô zik, hogy a házak nagyobb része itt is
oldalának térfalát a középkori elôzményépület részlete-
a külvárosok szélsô it rejtegeti magában. Az udvarokban
házsora alkotja. gyakran találkozunk több oldalon is
Ahol a vár körüli végigfutó hangulatos, árkádos-oszlo-
üres térség méretei pos folyosókkal (13. számú ház és 22.
megengedték, a külsô számú Sax-ház). A Szent György-
és belsô házsor közé templom (Dóm) zárt sorba épült: gó-
keskeny, hosszú tikus, egyhajós belsô terét az 1676-os
épülettömböket tûzvész után több lépésben alakítot-
illesztettek: így alakult ták át: a csúcsíves lezárású fôhajót
ki az Ógabona tér gazdag stukkóval díszítették, és két
és a Színház utca közötti oldalán kápolnasorral keretezték. A
tömb, mely már a XVIII. templom mozgalmas, olaszos hom-
század legvégén lokzata a XVII. századból származik.
emeletes, klasszicizáló Irodalom: Nemes A.: Sopron – Szent
késô barokk házakkal György-templom. Budapest, 1995. TKM
épült be (Színház utca Egyesület, 511. füzet
10. szám). Legkésôbb A dómmal átellenben, az egyemele-
a szabályos Petôfi tér és tes Eggenberg-ház (12. szám) loggiás
Széchenyi tér alakult ki: udvarában tartották 1674–76 között
itt a házak nagyobb istentiszteleteiket az evangélikusok. A
része már kétemeletes, 7. számú késô reneszánsz palotát
városias megjelenésû Vitnyédi István városi jegyzô emelte:
(Petôfi tér 2. szám, a házat a város polgárai túl pompás-
Széchenyi tér 17–21. nak találták. Az építtetô a díszes kaput
számú romantikus – keretezô fôpárkány frízébe arcokat
kora-historizáló házsor). vésetett: ezek egyike nyelvét ölti a
A Hátsókapu a soproni Belváros
második középkori kapuja volt. Apró
kapuudvarát ôrtorony vigyázta. Az ôr-
tornyot és a hozzátartozó falakat az
1800-as évek elsô harmadában rom-
bolták le. A kapu egykori elhelyezke-
désérôl rajzok is készültek, melyeket
a városi levéltárban ôriznek. A kapun
belül az utcácska védelmi okokból
kétszer változtatott irányt. A várfalon
belüli házak egy része még középko-
ri alapokra épült; a kaputér külsô ol-
dala azonban – hasonlóan az Elô-
kapuhoz – csupán a XVIII. század vé-
gétôl kezdett beépülni.
Töltsünk néhány percet a Belváros
ezen részén is. A Hátsókapu 1. számú
kétemeletes ház 1821 után épült: két
szûk udvaráról a várfalakra lehet látni.
A szemközti, Hátsókapu 2. számú ház
római kaputorony és lakóházak he-
lyén, az emeletes középkori lakóhá-
zak szerkezeteinek felhasználásával a
XVII. században nyerte el mai, elôke-
lô barokk arculatát. Az udvar emeletét
toszkán oszlopokon nyugvó árkádok
díszítik. Az épület keleti oldala a vár-
falakhoz csatlakozik: innen nézve jól
kivehetôk az egykori római várfal fa-
ragott kövei és a középkori várfal el-
falazott pártázatát is megtekinthetjük.
A ház emeletén, stukkóval díszített
szép teremsorban helyezték el Sopro-
ni Horváth József emlékkiállítását.
Hátsókapu utca 2. szám alatt. Tulajdo-
nosa az 1961-ben elhunyt mûvész fia, a
Budapesten lakó építész, Horváth Ber-
talan. Tel.: 99/312-326
Irodalom: László Gy.: Sopron – Ceasar-
ház. Budapest, 1984. TKM Egyesület,
150. füzet
A Hátsókapu 4., 6. és 8. számú há-
zak mai egységes, városias arculatu-
kat a XIX. század elsô felében nyerték
el. Különösen szépek a 8. számú ház
monumentális kora klasszicista sarok-

182
SOPRON ÉS KÖRNYÉKE
homlokzatai. Az épület földszintjén
kerek két évszázada mûködik fûszer-
és gyarmatáru-üzlet. Szemben, a
Hátsókapu 3. számú házban hajdan
patika volt: az épület emeleti vakolt
szalagja gazdagon díszített rokokó ab-
lakot keretez.
A Várkerület 100. számú Lenk-ház
udvarsora már eredetileg is „nyilvános
gyalogutcának” épült. Az 1850-es
évek derekáról származó épület min-
tájára napjainkban egyre több helyen
kötik össze belsô üzletutcával a Bel-
várost a Várkerülettôl elválasztó ház-
tömböt (Várkerület 90. szám). A má-
sodik világháború után lebontott,
szép házsor mögül az 1950-es évek-
ben kibontották az 1614-ben épült
nagy rondellát: elôtte terjengôs, ren-
dezetlen térség alakult ki, melyet be-
leptek az apró sátrak, üzletek.
A Petôfi tér dísze a városi színház
épülete, melyet a legutóbbi években
eredeti szecessziós formájának meg-
felelôen állítottak helyre. A Széchenyi
tér 15. számú Kaszinó egykor a város
legreprezentatívabb épülete volt:
neoreneszánsz architektúráját és igé-
nyes belsô tereit az 1960-as években
dúlták szét, s most megújulásra vár. A
Széchenyi teret keleti oldalán a Szé-
chényiek monumentális palotája zár-
ja: az épület mai formájában a
neoreneszánsz igen korai, fontos em-
léke (Széchenyi tér 1–3. szám).
A Várkerület külsô oldala városias
arculatát a XIX. század legvégén kap-
ta: a reprezentatív középületek, mint
az 1893-ban épült Pannónia szálló –
ma egykori nevét kibôvítve neves
szálloda –, mellett barokk házakat is
találunk (67. számú rokokó palota).
Elvétve középkori emlékekre is buk-
kanunk: ilyen az 55. számú Fehérló
fogadó, melynek falai között 1644-
ben Zrínyi Miklós költôt látta vendé-
gül a város.
A KÜLSÔ VÁROSRÉSZEK A Várkerület – németül
LÁTNIVALÓI Grabenrunde: „Árok-
A Sopron történelmi belvárosához kör” – az ovális várat
kapcsolódó, ma már azzal teljes egy- veszi körül. A hadászati
séget alkotó külsô városrészek is több meggondolásokból
látnivalót ígérnek. Ezeket a külsô vá- szabadon hagyott
rosrészeket, amelyek a kivezetô utak térséget nagyobbrészt
célpontjairól kapták nevüket – Bécsi, csak a XIX. században
Balfi, Gyôri, Újteleki külvárost – szegélyezték házakkal.
1617–1621 között alacsony várfallal A magas várfalak olda-
vették körül. A XIX. századi dinami- lához korábban vásári
kus városfejlôdés a falakat is túllépte: sátrak sokasága tapadt:
különösen a külsô kapuk elôtti térség a bódék keskeny
és az országutak melletti területek in- telkeit a XIX. század
dultak gyors fejlôdésnek. Ezen útvo- derekán romantikus,
nalak mentén indulunk el a Belváros- historizáló kereskedô-
ból a Várkerületen túli legfontosabb házakkal építették be
látnivalókhoz. (Várkerület 54–72.
A Várkerület és Kis-Várkerület szám). A házak föld-
csuklópontjában barokk stílusú Má- szintjét karcsú oszlopo-
ria-szobor áll (1745): innen indul a rö- kon álló, egységes
vid, városias Ikva-híd. Az utcácska há- üzlettér foglalta el:
zai az Ikvát átívelô híd boltozataira a tulajdonosok az eme-
épültek: áthaladva közöttük a Bécsi leten laktak. E korszak
és Balfi külvárosba érünk. A Bécsi legszebb emléke
külváros – a Szent Mihály- domb és a 74. számú ház,
környéke – nagyjából egyidôs a Bel- melynek homlokzatát
várossal. A dombtetôn az ókorban te- dús figurális díszek
metô volt. A római kori temetô helyén ékesítik.
– hasonlóan számtalan más európai •
településhez – a középkorban is foly- 1681-ben a Hátsókapu
tatták a temetkezést. A kora középkor 2. számú ház falai
szokásainak megfelelôen a temetô te- között zajlott a fôrendi-
rületén épült fel a város plébánia- ház nádorválasztó
temploma, amely így az erôdített vá- országgyûlése. Pozso-
rosfalon kívülre került: így történt ez a nyi mintára ekkor
Szent Mihály-templom esetében is. A kapta a „Zöld-ház”
templomot, amely Sopron elsô plébá- nevet. A széles kapuát-
niatemploma volt, még román stílus- hajtójából csúcsíves
ban kezdték építeni, de a város polgá- ajtó és meredek lépcsô
rainak gazdagságát és építôkedvét bi- vezet az egykori prés-
zonyítva a XV. században gótikussá házba, ahol a borászat
formálódott. A nyugati homlokzaton kellékeit, a régi soproni
emelkedô torony alsó szintje jól látha- „Buschenschankok”
tóan középkori, viszont a bejárat bél- berendezését bemutat-
lete és kerete XIX. századi, mint a fel- va a kor hangulatát
sô szint a nagy kôrácsos és csúcsíves idézi a Caesar borozó.
183

A XV. századi Szent
Mihály-templom meg-
szenvedte a történelem
viharait. A rossz idôk
múltával a középkort
hordozó kôbordás
mennyezet alá a barokk
költözött, szép angyal-
szobrokkal és festett
oltárokkal, megváltoztatva
a korábbi templom
hangulatát. Most mégsem
ez a kép tárul elénk.
Köszönhetô ez a múlt
század végi felújítást végzô
Storno Ferencnek, aki
a barokk elemek javát
eltávolította, a középkori
részleteket kibontotta,
és a gótikus jegyeket saját
faragásaival hangsúlyosab-
bá tette. Így a mai
látogatónak megadatik
az az élmény, hogy
összehasonlítsa
a középkort és a vele
harmonizáló múlt századi
stílusjegyeket.
184
ablakokkal és kôcsipkés körbefutó
erkéllyel. A hajó ritmusát adó támpil-
lérek is középkoriak. A templomba
lépve tovább folytathatjuk az egymás-
sal harmonizáló, de évszázadok által
elválasztott részletek összevetését. A
gótikus ülôfülkéket és a neogótikus
árkádokat, a fôhajót díszítô oszlopfô-
ket és konzolokat, amelyeknek plasz-
tikus megformálása viszont a közép-
kori mester tudását dicséri, de rajtuk a
festés XIX. századi. A legteljesebb ket-
tôsséget a fôhajó szentélyében láthat-
juk: a gótikus kôbordák alatt az égbe-
törést hangsúlyosabbá teszi a Storno
Ferenc tervezte neogótikus oltárépít-
mény. A nyolcszög alaprajzú Szent Ja-
kab-kápolna (XIII. század) román stí-
lusjegyeit mindmáig megôrizte.
Innen a temetô mellett elhaladó Po-
zsonyi úton jutunk Fertôrákosra. Köz-
ben félúton nagyon szép környezet-
ben található a Tómalom fürdô. (Sop-
ron, Tómalom. Tel.: 99/312-893. Nyit-
va: május 25-tôl szeptember 15-ig
9–19 óráig) Sopronkôhida, eredetileg
cukorgyárnak készült, börtönérôl
híresült el. Ebben a börtönben halt
mártírhalált Bajcsy-Zsilinszky Endre,
majd még több antifasiszta hôs. A bör-
tön falai mellett találtak rá az 1956-os
forradalom Gyôrben halálra ítélt már-
tírjainak földi maradványaira. To-
vábbhaladva Fertôrákosra érnénk, de
mi folytatjuk tovább a városi sétát.
A többi utcácska a Szent Mihály ut-
cára merôlegesen épült: ezek leg-
többje a dimbes-dombos helyszínhez
igazodott. Az Ikva-híd elôtt a gótikus
homlokzatú, barokk stílusban átalakí-
tott Szentlélek-templom vigyázza a te-
lepülés alsó kapuját. A domboldalba
simuló girbe-görbe utcákon még áll-
nak az utcavonalra merôleges, apró
gazdaházak: magas utcai ablakuk
alatt az elmaradhatatlan pinceajtóval
(Szent Mihály utca 7–35. szám). Az
SOPRON ÉS KÖRNYÉKE
oromfalas homlokzatokat tömör kerí-
tés, benne hatalmas, ácsolt kapu kö-
tötte össze: az ilyesfajta soproni gaz-
daházak legszebb példája a Szent Mi-
hály utca 9. számú, ún. Két mór ház.
Kapuját népiesre hajló barokk motí-
vumok mellett, két csavart kôoszlo-
pon álló mór szolga ôrzi.
A Bécsi út nyugati oldalán a johan-
nita lovagok a XIII. század táján épí-
tették fel egyhajós, gótikus templo-
mukat. Az egykori Bécsi kapu elôtt
ma is áll a híres Fehér kereszt: innen
indultak Máriacellbe tartó hosszú út-
jukra a soproni zarándokok. A Bécsi
kapu környéke a várost elkerülô út ki-
építése során alaposan megváltozott:
szerencsére a munkálatok során hely-
reállították a kis esernyôs házat, mely
a soproni polgárok által épített „kerti
házak” legszebbike. Ugyancsak ki-
egészítették a római amfiteátrum kör-
nyékén felszínre került romokat is: az
érdekes ókori emlék teljes feltárása és
helyreállítása azonban még várat ma-
gára.
A Bécsi út 5. számú házban, ahol
egykor pékség mûködött, a helyreállí-
tás után Pékmúzeumot rendeztek be.
A ház homlokzatán az egykori cégér – a
perecet törô oroszlánok – sejteti, mit rejt a
ház belseje. A kapun belépve hosszú ud-
varba jutunk. A jobb oldali épületben a
mesterséggel, a bal oldaliban az életmód-
dal ismerkedhetünk meg. Ha felmegyünk
az egykori magazinba, ahol régen babot,
diót és más nyersanyagot tároltak, ma a
pékség történetét bemutató kiállítás látha-
tó. A kenyérsütés munkafolyamatát be-
mutató fotókkal azonnal ellenôrizhetjük,
hogy mennyire mélyedtünk el a mester-
ség tanulmányozásában. Érdekes módon
még az Osztrák-Magyar Monarchia is
megjelenik a kis kiállításon. Az egyik vit-
rinben olasz nyelvû receptkönyveket lá-
tunk, amit a cukrászdát létesítô Sever Mi-
hály hozott Triesztbôl. Sever mint vándor-
SOPRON ÉS KÖRNYÉKE

ló legény érkezett Sopronba, itt megnôsült
és átvette az üzletet. De nem a Monarchi-
ában lennénk, ha nem egy prágai legény
dolgozott volna a magyar pékségben ala-
pított olasz cukrászdában.
Nyitva: 10–14 óráig; hétfô szünnap
Irodalom: Domonkos O.: Sopron –
Pékmúzeum. Budapest, 1982. TKM
Egyesület, 105. füzet
A Sas tér egykor fontos kereskedel-
mi utak találkozási pontja: a szabály-
talan, lejtôs terecskén díszkút áll. A tér
névadójának, a Fekete Sas vendéglô-
nek, a Sas tér 6. számú emeletes roko-
kó ház adott helyet. A kétemeletes,
Sas tér 1. számú ház klasszicista stílu-
sú. A Bécsi útból kelet felé kiágazó
Fövényverem meredek támfal mögött
indul, két oldalán zárt sorban épült,
jobbára földszintes gazdaházak talál-
hatók. Csupán a Fövényverem 5. szá-
mú egykori jezsuita kollégium –
„Kolleum” – kétemeletes. A széles ka-
pualjak mögötti keskeny, hosszú ud-
varokat a földszintes házak udvari
szárnyai kísérik: közülük egyre töb-
ben árulják megint a jó, soproni boro-
kat, melyekhez jellegzetes „ponzich-
ter” ételeket ajánlanak. (Bohnen
Züchter – azaz babtermelô – nevet
kapták az itt élô a szôlôsorok között
babot is termelô szôlôsgazdák.)
A Jégverem utcája is a Sas térrôl in-
dul. A névadó városi jégveremre az
egykori „sóház” földszintje alatt buk-
kantak rá. A kôbôl falazott, körte for-
májú verembe ma a Jégverem fogadó
éttermébôl tekinthetünk le. A fameny-
nyezetes, többszintes épületben ven-
dégszobák alakítottak ki. A Jégverem
elôtti keskeny közbôl nyílik a Jégve-
rem 2. számú emeletes, XVIII. század-
ban épült barokk lakóház is. A Jégve-
rem 1. számú emeletes iskolaépület
1885-bôl való: homlokzatát hatalmas,
téglával keretezett, csúcsíves ablakok
díszítik.
A Balfi külváros tengelye a hosszú A századfordulón
Balfi utca. Nyugati szakasza városias a polgári léthez
beépítésû: az emeletes 9–11. számú hozzátartozott
házak emeletén a gazdag Zettl-Langer a vasárnapi séta,
Gyûjtemény látható. vagy a délutáni
A név a hajdani és a mai tulajdonosára beszélgetés egy szelet
utal. A gazdag képzômûvészeti gyûjte- sütemény mellett.
mény alapjait a múlt században Zettl Erre reagált a mester,
Gusztáv gyáros, mûvész és mûvészetpár- amikor a pékségben
toló rakta le, azt dr. Langer Henrik tovább cukrászatot is létesített.
gazdagította. Ma is az ô leszármazottai él- Így az utcai szobában,
nek a házban, s mutatják be a látogatók- a kenyérbolt mellett,
nak a gazdag anyagot, melynek kiemelke- századvégi kis
dô darabjai a helyi vonatkozású céhemlé- cukrászdát is láthatunk.
kek, római leletek, értékes porcelánok, Az egymás után
habán korsók, ónedények, fegyverek. következô termek
Nem kevésbé értékesek az évszakokat valaha a kenyérsütés
szimbolizáló barokk faszobrok, valamint a és süteménykészítés
festmények, köztük Dorffmeister, színhelyei voltak:
Veronese, Courtois képei, Rembrandt és a sütôkemence
Dürer eredeti metszetei. a kenyér bevetését
Balfi u. 9-11. Tel: 99/311-136 – nyitva: szolgáló állással, majd
10-12 óráig, csoportoknak bármikor ki- a sütôszoba, és
nyitják a cukrászmûhely,
Az utca további részét hangulatos, bennük a mesterség
földszintes gazdaházak szegélyezik. számtalan sok eszközé-
Ebben a városrészben hagyomány vel. A látogatónak csak
volt, hogy a gazdaházak udvarába az a dolga, hogy
emeletes csûröket építettek – néhány elképzelje az itt
közülük máig fennmaradt (Balfi út 23. végzett munkát.

185

Középkori gazdaházak és 29. szám); legtöbbjük még a XVIII.
a Szentlélek utcában század során épült
A Gyôri külvárost egykor északon
az Ikva-patak, délen pedig a Rák-pa-
tak határolta: kelet felôl a Magyar ka-
pun (Kôfaragó tér) és a Kiskapun
(Pócsi utca) lehetett megközelíteni. E
városrészbôl kiemelkedik a Kuruc-
domb tetején az egykori szélmalom
(Rozália utca 2. szám) A „mérnök-épí-
tészet” e korai, meglepôen modern
emléke a XIX. század derekáról szár-
mazik.
A Hosszú sor – ma Rákóczi Ferenc
utca és Móricz Zsigmond utca – a
Gyôri-és az Újteleki városrész között
teremtett kapcsolatot. Apró, oromfa-
las házait nagyobb részt már lebontot-
ták, keskeny telkeit összevonták. Az
egykori Hosszú sor képe ma már vá-
rosias: az utcák képét egy-egy palota
is gazdagítja. A Móricz Zsigmond ut-
ca 2. számú Somogyi-ház 1766-ban
épült, a barokk építészet jeles alkotá-
sa. Korábban átjárós ház kötötte össze
a késô barokk Domonkos-templom-
mal (1719–25): a Mátyás király utca
megnyitásával mindkét jelentôs épü-
let környezetét vesztette. A Rákóczi
Ferenc utca 8. számú telken 1833-ban
186
SOPRON ÉS KÖRNYÉKE
Nagy Sándor táblabíró építtetett klasz-
szicizáló palotát – a múlt század vé-
gén iskolaépületnek, az 1950-es évek-
ben pedig ruhagyár céljaira alakítot-
ták át. Az Újteleki kapu két oldalán az
1840-es években kétemeletes bérhá-
zak épültek: különösen szép a Rákó-
czi Ferenc utca 14. számú ház három-
szintes oszlopos belsô térsora, elô-
csarnoka és monumentális lépcsôhá-
za.
A Deák Ferenc tér és folytatásában
a Frankenburg út a déli városrész fô
tengelyét alkotja: a parkszerûen kiala-
kított promenád ma az újonnan épí-
tett Lövérek felé vezetô közúti aluljá-
rót a város keleti felével köti össze. A
hosszú sétatér két oldalát a XIX. szá-
zad utolsó évtizedeiben épült, ele-
gáns neoreneszánsz lakóházak szegé-
lyezik. Középületeket is találunk itt. A
Deák tér nyugati végén állt az evangé-
likus tanítóképzô: a háborúban el-
pusztult épület mögötti területen most
nagyméretû lakó- és üzletház épül.
Vele átellenben a saroktornyos refor-
mátus templomot 1930-ban emelték.
A Deák tér 1. számú, 1890-ben épült
egykori Lenck-villa a historizmus ki-
vételesen szép, hellenizáló emléke: a
villát körülvevô parkban a Széchenyi
tér - Deák Ferenc tér közötti, régi
evangélikus temetô legszebb síremlé-
keit helyezték el; itt találtak biztonsá-
gos helyet a középkori Pék kereszt
számára is. A Lenck-villa a Soproni
Múzeum Kézmûvesség-népmûvészet
címû kiállításának ad helyet.
Két szinten, számos teremben több mint
20 mesterséggel ismerkedhet meg a láto-
gató. A nagyszabású, nagyon gazdag kiál-
lítás mindenkinek kínál érdekes látnivalót.
Annak is, aki csak „mazsolázni” szeret, és
egy-egy terembôl csak egy-két tárgyat
vesz szemügyre, de annak is, aki egy mes-
terséget teljességre törekvôen akar megis-
merni. A gyakorlatiasaknak a mûhelyek, a
SOPRON ÉS KÖRNYÉKE
mûvészetszeretôknek a gazdag népvise-
let, a gyermekeknek az ismeretlen világ,
az idôsebbeknek fiatalságuk felidézése
nyújt élményt. Sokféleképpen közeledhe-
tünk a látnivalókhoz. Lehet elmélyedve,
amikor azt vizsgáljuk, hogy milyen volt
ugyanaz a funkciójú tárgy a különbözô
szakmáknál. Például milyen volt a kalapo-
sok vagy a csizmadiák cégére. Lehet csu-
pán kuriózumokat keresve, hiszen min-
den terem, vagy enteriôr kínál valami kü-
lönlegeset. Külön feladat lehet összeha-
sonlítani a különbözô népviseleteket, s ha
tudjuk, hogy ennek során 27 bábut kell
szemügyre vennünk, nem is tûnik oly
könnyûnek.
Deák tér 1. Tel.: 99/311-463. Nyitva:
májustól szeptemberig 10–18 óráig.
Hétfô szünnap
Irodalom: Domonkos Ottó: Kézmûves-
ség-népmûvészet kiállítás. Sopron, Bu-
dapest, 1990. TKM Egyesület, 370. füzet
A Deák tér 27. számú telek belsejé-
ben a Russ család villája áll. Az épület-
együttes több ütemben, 1879 és 1893
között épült: belsô tereinek pompás
kialakítása a századvégi bécsi nagy-
polgári lakások legszebb térkialakítá-
saival vetekszik. A Deák tér középsô
sávjában elsô és második világhábo-
rús emlékmûveket láthatunk. A
GYSEV új állomásépülete a Mátyás ki-
rály utca végében található; az állo-
más elôtti teret az 1970–1990-es évek-
ben teljesen átépítették.
A várostól délre esô szelíd dombvi-
dék – soproniasan Lövérek – beépíté-
se a XIX. század közepe táján indult
el. A Belvároshoz közelebb esô,
kisvárosias Alsó-Lövéreket a Sörház-
domb erdôsávja választja el a maga-
sabban fekvô, lazább beépítésû Fel-
sô-Lövérektôl. Az Alsó-Lövérek utcáit
szabályos, hálós rendszerben építet-
ték. Az egyenes utcák mentén magas-
földszintes ikervillák állnak, legtöbb-
jük még a XIX. század végén épült,
historizáló stílusú, de találunk itt szép A Felsô-Lövérek szûk
szecessziós házakat, gazdag díszítésû ösvényei, szabálytalan,
verandával. A XX. században angol keskeny telkei a termé-
mintára kétszintes sorházak épültek a szeti adottságokhoz
Madách Imre utcában. Az utcák képét igazodnak. A „Lövér-
a díszes kerítések és gazdag növény- házak”-at a telkek
zetû elôkertek teszik gazdagabbá. végén építették fel,
A Felsô-Lövérek ma egyre inkább a kertekben megma-
lakóterületté válik, néhány szép ro- radtak az ôshonos
mantikus és szecessziós lövér-épület gesztenyefák. A kerti
megmaradt, ezeket helyi törvénnyel házak elôbb egyetlen
védi a város. A Panoráma út 8. számú szobácskából álltak,
oromfalas villa fatornácáról gyönyörû késôbb már konyhát,
kilátás nyílik a városra. Több, szép vil- hálószobát és hatalmas
laépületet találunk még a Felsô-Lövér fatornácot is építettek
úton (13., 54., 70. szám) és a Fenyves hozzájuk. A Löverek fô
soron (2., 4., 8. szám). A Villa soron közlekedési tengelye
szerencsés módon szinte érintetlen az 1920 körül kiépült
formában maradtak meg az egy- és Lövér körút.
kétszintes, fatornácos, festôi Lövér-
házak (6–30. szám). A Villa sort az
1899-ben az Elôkapuból idetelepített
Nepomuki Szent János-kápolna kis
barokk épülete zárja le.
Az Alsó-Lövérekben néhány jelen-
tôs középület is helyet kapott. A Baj-
csy-Zsilinszky út 3. számú egykori
Honvéd Fôreáliskola – 1893-ban épült
neoreneszánsz formákkal – az elsô vi-
lágháború után az Erdészeti és Faipa-
ri Egyetemnek adott otthont: körülöt-
te hatalmas botanikus kertet találunk.
Tôle északnyugatra, az Ady Endre út
túloldalán terül el az Erzsébet-kert. A
szép, gondozott park története 1763- Erdei ciklámen
ig nyúlik vissza. A Lövér körút mentén
szabadtéri és fedett uszodát találunk.
Az úszó- és tanmedence mellett kü-
lönféle gyógyszolgáltatásokat is
igénybe vehet az idelátogató. (Lövér
krt. 82. Tel.: 99/312-777) Nyitva:
egész évben hétköznap 6-20 óráig,
szombat, vasárnap 9–20 óráig)
Az elmúlt hatvan évben üdülôszál-
lók és szanatóriumok egész sora épült
e környéken. A Soproni-hegységet
sûrûn átszövô turistautak az 1960-as
187

A brennbergbányai években épült és 1980 után korszerû-
Szent Borbála-templom sített Lövér Szálló közelében kereszte-
zik egymást. A Lövér Szállótól a kék
vagy sárga jelzésen elindulva érjük el
a Károly-magaslatot. A 23 méter ma-
gas kilátótorony 1935-ben épült, moz-
galmas korai modern architektúrával.
Sopron város 1848-ig nyolc job-
bágyfaluval is rendelkezett. Közülük
Bánfalva ma már Sopron része. A kö-
zel nyolcszáz éves település központ-
jában még felfedezhetô az egykori
halmaztelepülés körvonala. Máig
megmaradt a kôkerítéssel védett kö-
zépkori temetô apró templomával.
A kôbôl rakott Mária Magdolna-
templom a román és korai gótika
egyedülállóan szép emléke, egyszerû
részleteivel, hajójának falfestményei-
HARKA
Irányítószám. 9464 Lakóinak száma: 1285
„A falu neve „Villa harka” formában
fordul elô elôször. A történelem tréfá-
ja, hogy a „horka” magyar méltóság-
név egy olyan falura szállt, amelyik a
188
SOPRON ÉS KÖRNYÉKE
vel Nyugat-Európa bármely részén
állhatna. A karmeliták – korábban pá-
losok – temploma a község feletti me-
redek dombra épült. Szentélye meg-
ôrizte a gótikát, a templomhajót és az
együtteshez tartozó kolostort barokk
stílusban építették át. A „Hegyi temp-
lom”-hoz barokk lépcsô vezet, mell-
védjén szentek kôszobraival. A falu
apró, oromfalas házai közül is áll még
néhány. A környék számtalan vízi-
malma közül egy megmaradt. A be-
cses emléket a legutóbbi idôkben
gondosan helyreállították.
A Bánfalvi úton továbbhaladva ér-
jük el Brennbergbányát. Irányító-
szám: 9400 (közigazgatásilag Sopron-
hoz tartozik).
Itt volt Magyarország elsô szénbá-
nyája, ahol 1756-ban indult meg a
rendszeres és módszeres bányászat. A
falukép ma is ôrzi a bányászati tevé-
kenység emlékét: a középpontban a
bányaigazgatóság épülete, a bányá-
szok 1933-ban épült korai, modern
stílusú sorházai, valamint a templom
bányavágatra hasonlító, összehajló
ívei.
A templomot a 3O-as években
emelték a bányászok védôszentje,
Szent Borbála tiszteletére. Érdekes
tárgy a mellékoltár szobra, a „fekete
Madonna”, amely a II. világháború
idején idemenekült lengyelek ajándé-
ka.
A bánya egykori gôzgépének épü-
letében múzeum mûködik, amely ko-
rabeli bányászemlékeket mutat be.
történelem során elnémetesedett. A II.
világháborút követôen a németeket
kitelepítették, és szûklátókörû politi-
kai megfontolásból és túlbuzgóságból
még a falu nevét is megváltoztatták.
1948-ban a hangzatos, de a magyar
gyökereket egyáltalán nem hordozó
SOPRON ÉS KÖRNYÉKE

Magyarfalvára keresztelték. 1990-ben nem építkezhettek. Az 1886-ban

kapta vissza eredeti nevét. A falu kö- készült a toronnyal egy idôben kapta
zepén lévô kis liget két emlékmûje a gótizáló homlokzatot és a hajófalak
hordozza e történelmi furcsaságot. romantikus díszítését.
1896-ban a hajdani magyar méltóság- A kis falunak Sopron árnyékában,
nevet viselô falu lakói mind egy szálig majd a perifériára szorulva is voltak
németek voltak, de a honfoglalásra virágzó periódusai. A helytörténeti ki-
való emlékezést mégis magukénak állítás dokumentumai vásártartási jog-
érezve magyar felirattal, szép millen- ról, virágzó céhes iparról és híres da- Harka Árpád-kori
niumi obeliszket emeltek. A falujukba lárdájáról adnak számot. temploma
késôbb beköltözô németek szép hit-
vallása ez az ezeréves Magyarország
mellett. A másik, az I. világháború ál-
dozataira emlékezô emlékmû is el-
gondolkoztat. A két világháború kö-
zött, tehát abban a korban állították,
amikor mindent a túlfûtött magyar
nemzeti érzés hatott át, itt mégis né-
met nyelvû feliratot találunk az em-
lékmûvön. A nacionalizmussal illetett
korban a nemzetiség iránti gesztus.
A közelben álló Szent Péter- és Pál-
templomot már 1309-ben már említik
az oklevelek. E korból való a félkör-
íves apszis, a déli homlokzaton a
csúcsíves ablakok és a pálcatagos kô-
keretes ajtó. A támpilléreket is gótikus
elemnek vélnénk, de nem az abla-
kokkal egyidôsek, hanem a barokk
átépítés kellékei. Azért épültek, hogy
a XVIII. században kialakított donga-
boltozatot a falak elbírják. A szegko-
vácsok által készített szögekkel kivert
ajtón belépve villogó fehérség és a
mélykék szentély ellentéte fogadja a
látogatót. Amíg Stornó Ferenc múlt
század végi alkotása felé haladunk
eltöprenghetünk: vajon mit fedhetett
el az újkor mûvészének a múltat sejte-
tô munkája. Bármit is, a mai látvány is
szép. A freskó a csillagos eget idézi,
és a templomot ôrzô két szentet –
Szent Pétert és Szent Pált – ábrázolja.
A közeli evangélikus templom na-
gyobb, de rejtôzködôbb. Akkor emel-
ték – a XVIII. század végén –, amikor
az evangélikusok az utcafrontra még

189
 TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

TOURINFORM IRODÁK
GYÔR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN
TOURINFORM irodák GYÔR* PANNONHALMA
Gyôr-Moson-Sopron 9021 Árpád u. 32. (megyei) 9090 Petôfi u. 25.
megyében Tel./fax: 96-522-255 Tel./fax: 96/471-733
Fax: 96-522-224 Tel.: 96/470-187
Az utóbbi években az egész megyét gyor-m@tourinform.hu pannonhalma@tourinform.hu
lefedô Tourinform irodahálózat
GYÔR
alakult ki. Az irodák teljes körû SOPRON
9021 Árpád u. 32.
turisztikai információval szolgálnak 9400 Elôkapu u. 11.
(városi) Tel./fax:96-311-771
a megyérôl és az egész országról. Tel./fax: 99-338-892,
Tel: 96-336-817
Tel.: 99-338-592
gyor@tourinform.hu
FERTÔD sopron@tourinform.hu
9431 Madách sétány 1. MOSONMAGYARÓVÁR
Tel/fax: 99-370-544 9200 Kápolna tér 16. *Az iroda ügyfélszolgálatot nem lát
Tel.: 99-370-182 Tel.: 96-206-304 Fax:96-206-304 el, információadás írásban vagy
fertod@tourinform.hu mosonmagyarovar@tourinform.hu telefonon.

ÉTK-PRINT
UTAZÁSI IRODA
9022 Gyôr
Dunakapu tér 1.
Tel.: 96/315-600, 519-800
Fax: 96/519-802
E-mail:
westgord@matavnet.hu
Külföldi,
belföldi utazások,
külföldiek beutaztatása,
bor- és gyógyturizmus,
pénzváltás

190
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK

Mit tegyünk, ha megbetegszünk, ha bajba kerülünk?

Hol vannak határátkelôhelyek? Rendôrségi információk.
Hol válthatunk pénzt?

RENDÔRSÉGI INFORMÁCIÓK Sopron KÓRHÁZAK,

Lackner K. u. 5. RENDELÔINTÉZETEK
Gyôr-Moson-Sopron megye az or- Tel.: 99/311-234
szág nyugati kapuja. Határállomása- Balf
in több millió utas áramlik ki és be. Mosomagyaróvár Gyógyfürdô Kórház
A közvetlenül a határ mentén fekvô Engels F. u. 5. Fürdô sor, tel.: 99/314-060
nagy városok egyre jelentôsebb és Tel.: 96/215-433 Csorna
komfortosabb üzlethálózata, a nyu- Margit Kórház
gati divatot is követô áruválasztékkal Csorna Soproni út. 64.
rendelkezô kis üzletek nagy száma, Eötvös u. 3. Tel.: 96/261-222
a kedvezô közlekedés, földrajzi Tel.: 96/262-777 Gyôr
fekvés forgalomra történô hatását Petz Aladár Megyei Kórház
a bevásárló turizmus révén Fertôd Vasvári Pál út 24.
tovább növeli. Mentes M. Tel.: 96/418-244
A forgalom tehát az utóbbi idôben Tel.: 99/370-916 Kapuvár
erôsen növekedett a közlekedés Lumniczer Sándor Kórház
feltételei viszont részben javultak. Ez Kapuvár Dr. Lumniczer S. út 10.
fokozza a balesetveszélyt, ami külö- Kossuth L. u. 12. Tel.: 96/241-222
nös figyelmet követel a közlekedés Tel.: 96/242-933
rendészettôl.
A rendôrség éppen a turisták és a RENDÔRÔRSÖK
turizmus érdekében erôsíti a helyszí-
nelô csoportot, hogy minél nagyobb Fertôrákos
segítséget tudjon nyújtani, és minél Hegy u.
kisebb legyen a fennakadás egy-egy Tel.: 99/6355-014
baleset után.
A turisztikai szempontból frekventált Hegyeshalom
területen fokozott figyelmet fordíta- Fô út. 149.
nak a turisták védelmére. A strando- Tel.: 96/220-125
kon külön ügyeletet szerveznek. A
Mosoni-Dunán a vízi rendôrség mo- Jánossomorja
torcsónakjai cirkálnak. Vasút u. 28. Magas hôfokon a rák ellen!
Tel.: 96/226-121 Tumorterápia
RENDÔRKAPITÁNYSÁGOK, elektrohypertermiával.
RENDÔRÔRSÖK Pannonhalma Daganatos betegségek,
Bajcsy-Zsilinszky u. 16. áttétek, mellrákok és helyi
Gyôr-Moson-Sopron Megyei Tel.: 96/470-027 recidivák hatékony kezelése
Rendôrfôkapitányság
a komplex
Szent Imre út 2–4. Szany onkoterápia részeként.
Tel.: 96/314-866 Kossuth u. 75/A
Tel.: 96/287-297 Kiserdô Poliklinika
VÁROSI RENDÔRKAPITÁNYSÁGOK 1163 Budapest
Megyei Rendôrfôkapitányság Cziráki u. 26–32.
Gyôr Segélyhívó: 107 Tel.: 1/403-9185, fax: 403-9186
9002 Zrínyi u. 54. Gyôr E-mail: htt-med@emg.hu
Tel.: 96/520-000 Segélyhívó: 105

191
 KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK

Mosomagyaróvár HATÁRÁTKELÔK SZLOVÁKIA FELÉ

Karolina Kórház
Régi Vámház tér 3/5. Tel.: 96/215-122 Rajka–Rusovce/Oroszvár
Sopron AUSZTRIA FELÉ Nyitva: éjjel-nappal
Városi Kórház Nemzetközi személy-
Gyôri út 15. Tel.: 99/312-120 Kópháza–Deutschkreutz/ és teherforgalom. Tel.: 96/222-023
Sopronkeresztúr
ORVOSI RENDELÔ Nyitva: éjjel-nappal Vámosszabadi–Medvedov/Medve
Nemzetközi személy- Nyitva.: éjjel-nappal
Tét és teherforgalom Nemzetközi személy-
Fô út 125. Tel.: 96/461-146 és teherforgalom. Tel.: 96/317-288
Fertôd Sopron–Klingenbach/Kelénpatak
Vasút sor 1. Tel: 99/379947 Nyitva: éjjel-nappal VASÚTI ÁTKELÔHELYEK
Jánossomorja Nemzetközi személy- A MEGYÉBEN
Dr. Dicsôfi E. út. 1. Tel.: 96/226-038 és magyar–osztrák teherforgalom
Tel.: 99/342-762 AUSZTRIA FELÉ
A 36. oldalon hibásan
jelent meg a hirdetés. Sopron–Klingenbach/Kelénpatak
Fertôrákos–Mörbisch/
Helyesen: Nyitva: menetrendnek megfelelôen
Fertômeggyes
Nyitva: idôszakosan VI. 1.–IX. 30-ig Nemzetközi személy-
6.00–22.00 óráig és teherforgalom
IV. 01.–V. 31-ig és X. 1.–31-ig
8.00–20.00 óráig Fertôszentmiklós–Pamhagen/
Gyôr, Szigethy A. u. 78. Nemzetközi, de csak kerékpáros- és Pomogy
Tel./fax: 96/428-160 gyalogosforgalom Nyitva: menetrendnek megfelelôen
Vízumkiadás nincs Nemzetközi személyforgalom
Gyôr, Széchenyi tér
Tel./fax: 96/311-623 Fertôd–Pamhagen/Pomogy Hegyeshalom–Nickelsdorf/
Nyitva: egész évben, korlátozottan Miklóshalma
6-tól 24-óráig Nyitva: menetrendnek megfelelôen
HO-MED-TRAUM B T. Nemzetközi személy- Nemzetközi személy-
és teherforgalom (max. 3,5t) és teherforgalom
Vízumkiadás nincs
Tel.: 99/371-699 Szlovákia felé

Dr. Horváth Béla
fôorvos
sebész, baleseti sebész
szakorvos, sportorvos,
biztosítási orvosszakértô
Magánrendelés:
Petz Aladár Megyei Kórház
9024 Gyôr, Vasvári Pál u. 2–4.
1. rendelô
kedd: 16–18 óráig
Tel.: 30/9461-809
Biztosítási orvosszakértôként
biztosítási szaktanácsadást
vállalok
Rajka – Rusovce/Oroszvár
Jánossomorja–Andau/Mosontarcsa
Nemzetközi személy
Nyitva: idôszakosan VI. 1.–IX. 30-ig
és teherforgalom
6-tól 22-óráig
IV. 01.–V. 31.-ig és X. 1–31-ig
M Á S O L Ó G É P C E N T R U M K FT .
8-tól 20-óráig
Nemzetközi, de csak kerékpáros- 9022 Gyôr, Rákóczi u. 35.
és gyalogosforgalom Tel.: 96/313-008
Vízumkiadás nincs Tel./fax: 96/313-070
Tel.: 96/226-149 RICOH és MINOLTA
irodatechnikai berendezések
Hegyeshalom–Nickelsdorf/ értékesítése, teljes körû
Miklóshalma
szervizellátása.
Nyitva: éjjel-nappal
Nemzetközi személy- Hivatalos területi
és teherforgalom márkaképviselet
Tel.: 96/220-306 és márkaszerviz

192
 MI MUTATJUK AZ UTAT!

VÁRJA ÖNT IS
A SZIGETKÖZ BANKJA,
A HALÁSZI TAKARÉKSZÖVETKEZET

ÖNÖK OTTHON VANNAK 10 KIRENDEL TSÉGÜNKÖN!

AMIT NYÚJTANI TUDUNK:

– teljes körû banki szolgáltatások,
– korrekt, gyors, rugalmas ügyintézés, kedves kiszolgálás,
– közvetlen, családias légkör,
– ügyfélbarát feltételek, kedvezô kondíciók,
– maximális titoktartás, teljes diszkréció

Halászi Kossuth u. 98. 210-272, 210-091

Mosonmagyaróvár Magyar u. 17–21. 215-616, 217-234
Moson Szent István út 119. 212-696
Moson–Üzletház Szent István út 99. 216-588
Gyôri Fiók Liszt Ferenc utca 34. 315-930, 326-645
Gyôr-Belvárosi Aradi vértanúk u. 15. 511-711, 511-718
Dunasziget Cikola u. 4. 215-780
Máriakálnok Rákóczi u. 215-029
Püski Arany János u. 2. 216-310
Jánossomorja Szabadság u. 20. 565-180
NÉPMÛVÉSZET

A bogyoszlói Pintér Jenô mozdulataiban és faragott bútoraiban benne van a rábaközi pásztorok évszázados kincse.
A szanyi Bokréta táncosai, amikor magukra öltik színes ruháikat, ôseik ízlésével azonosulnak, a döri Völcsei Lajos egy
dinasztia tapasztalatát önti formába. Igaz, rohanó világunk morzsolja ezeket az értékeket, hiszen már nincsenek hosszú
téli esték és magányos nappalok egy-egy famatuzsálemmel díszített legelôn, ahol és amikor egy tükrös vagy egy szép
terítô megszületett. Talán az indíték sem oly erôs, ami mindennapjainkká tenné ezt az értéket. Mégis jogos lehet az ál-
lítás: él a népmûvészet. Bizonyságot szolgáltatnak rá azok, akik ôrzik ôseik mozdulatait, akik apáiktól ellesett módon
faragják bútoraikat, akik megszövik álmaikat. Ünnep- és szabadnapjaink szép élménye lehet egy-egy látogatás a Csor-
nai Múzeum fotófala elôtt, a höveji faluházban vagy a döri fazekas mûhelyében. Egy tájat csak lakóival és lakóinak fel-
halmozott kincseivel lehet igazán megismerni. Amikor a szanyi múzeum felöltöztetett bábuit látjuk, akarva-akaratlanul
magyarázatot keresünk, miért színes az egyik és miért nem a másik, a csornai kendô elôtt arra gondolunk, milyen tü-
relem kellett, hogy elkészüljön, a szép faragások láttán pedig arra, hogy egy hazafûzô szál lehetett ott a gulya mellet-
ti magányban. Ezáltal válik élôvé, és ezáltal üzen nekünk. Mindezek az értékek elmondják az itt élôk szép iránti igé-
nyességét, a fiatal lányok tetszeni- és a pásztorok örömet szerezni akarását. Hallgassuk meg ezeket az üzeneteket.
A Kisalföldön tett barangolásunk lesz teljesebb.

CSORNAI MÚZEUM NÉPMÛVÉSZETI EGYESÜLET ten végzett munkájuk elismerésre

Csorna, Szent István tér 34.
Tel.: 96/261-527
A múzeum legértékesebb és messzi-
rôl érkezônek legtöbb élményt nyúj-
tó részei között találjuk a népi fafa-
ragók szép munkáit, a pókos hím-
zést és a csornai menyecskekendôt.
1992-ben alakult meg az egyesület,
és azóta is tevékeny munkát végez.
Az érdekvédelem és szakmai to-
vábbképzés mellett céljuk, hogy a
hagyományokat, a hajdani mesterfo-
gásokat életben tartsák. Az e terüle-
méltó. Köszönet illeti az egyesületet
azért is, ahogyan a megye értékeit
népszerûsíti. Tagjai sok-sok kiállítá-
son megjelennek, és szívesen látják
mûhelyeikben a távolról érkezôket.
Az ô neveiket adjuk közre.

HÖVEJI HONISMERETI GYÛJTEMÉNY

Hövej, Fô út 54.
A magyar népi hímzôkultúra egyik
legremekebb terméke a rábaközi
pókos hímzés. Szép darabjaival kis
kiállításon ismerkedhet a turista.
Hövejen még napjainkban is lehetô-
ség van a hímzett terítôk megvásár-
lására.

KAPUVÁR, RÁBAKÖZI MÚZEUM

Fô tér 1.
Tel.: 96/242-557
Megtekinthetô a híres kapuvári nép-
viselet, a térség népmûvészetének
jellegzetes darabjai, többek között a
csodálatos pásztorfaragások.

SZANYI HONISMERETI GYÛJTEMÉNY

Szany, Kossuth u. 2.
Tel.: 96/287-529
Megcsodálhatjuk a színes selyembôl
készült, gazdag zsinórzatú puszlikot,
a selyemkendôt, a férfiak bô ujjas in-
gét, felette a mellényt, a fôzött ke-
ményszárú csizmát és a pillangós ko-
kárdával díszített asztrahán kucsmát.

195
 NÉPMÛVÉSZET

Machó Judit
Gyôr, Liget út 21.
Martón Lászlóné
Gyôr, Teleki út 10.
Erdélyiné Horváth Gabriella
Gyôr, Lazaret utca 10.
Hollós Lászlóné
Gyôr, Áldozat út 22.
Hopp Erzsébet
Gyôr, Répce utca 50.
Karsai Jenôné
Beled, Rákóczi út 163.
Székely Erzsébet, hímzô
Gyôr, Szent Imre út 120.
Szabadi József, szövô
Gyôr, Kertész utca 31.

Kovács

Fazekasok Zemplenszky Gyula Csizmadia József

Mosonmagyaróvár, Kossuth út 4. Gyôr, Szabadság út 50.
Ángyán Csilla Zemplenszkyné Rujber Éva
Csorna, Erzsébet út 60. Mosonmagyaróvár, Kossuth út 4. Mézeskalácsos
Tóth Péter
Gyôr, Szigethy A. u. Hímzôk-szövôk, viseletkészítôk Erdélyi Tibor
Káldi Károly Gyôr, Veres Péter u. 41.
Rábapatona Borosné Gotslink Katalin
Rózsa F. út 12. Sopron, Állomás út 5. Fa- és csontfaragók
Völcsei Lajos Krasznai Ferencné
Dör, Ady E. u. 2. Sopron, Jókai út 15. Finta Zoltán
Soponhorpács,
Bem József u. 13.
Kasza Miklós
Gyôr, Bartók B. út 54.

Gyékény-, szalma-,
és csuhéfonók

Gôsi Gézáné
Bôsárkány, Honvéd út 21.
Hancz Péter
Kóny, Vörösmarty út 38.
Kóczánné Ács Szilvia
Gyôr, Budai út 20/c.
Pocsai Lajosné, kosárfonó
Csorna, Honvéd út 19.

Lószôrékszer-készítô

Valiczkó Katalin
Mosonmagyaróvár,
Kormos ltp. 11.

196
VISSZATÉRÔ RENDEZVÉNYEK

Állandóan visszatérô programok. Egy város, vagy egy térség turisztikai vonzá-
sát számtalan, részben temészeti, részben történelmi tényezô határozza meg.
Ezek természetesen függetlenek az ott élôktôl. Az viszont, hogy mindaz, amit
a természet adott, és a történelem örökül hagyott, miként hasznosul, az már az
ott élôk leleményén és szorgalmán múlik. Azon, hogy mit kínálnak, hogyan
szervezik az oda érkezôk programját, és érzôdik-e munkájukon a gondosság
és a gondoskodás. Tudják ezt a megyében, és ezért egészíti ki zene és sport,
próza és tánc sok-sok programja a természet- és történelemadta lehetôsége-
ket, és ezért található meg sokféle rendezvény az amatôrök lelkes elôadásától
a világhírû együttesek méltán híres produkciójáig a nagyvárosok terein, vagy
a kis falvak kicsi templomaiban. Ezeket a programokat tekintjük át, röviden
bemutatva a rendezvények jellegét, és megadva a fontosabb információkat.
A kiemelkedô és nagyobb érdeklôdésre számító rendezvények a két nagyobb
városban sûrûsödnek, ezért elsôként Gyôr, majd Sopron kínálatát vesszük
számba.

MÛVÉSZETI ÉLET
GYÔR
Színház
A város tradicionális színházi kultú-
rával rendelkezik Az emlékezetes
esték, egyet-egyet történelmünk
sorsfordító napjaihoz kapcsolódik,
az innen indult, vagy az itt kiteljese-
dett színész pályák, a csodálatos
színházi épület és a nagysikerû
Páholy mozgalom támogatottsága,
mind-mind a színházi kultúra mellett
szól. A színház éves programjában
egymás mellett vannak jelen a kü-
lönbözô zenés darabok és drámai
játékok, a kamaradarabok és opera-
elôadások. Így az elôadások is kü-
lönbözô helyszínen zajlanak.
Gyôri Nemzeti Színház
Czuczor Gergely u. 7.
Tel.: 96/314-800
Gyôri Nemzeti Színház
Kamaraszínháza
Czuczor G. u. 17.
Tel.: 96/326-522
Gyôri Nemzeti Színház
Padlásszínháza
Gyôr, Czuczor G. u. 30.
Tel.: 96/312-044
Gyôri Balett
Húsz éve, hogy egy végzôs balett-
osztály Gyôrött kezdte mûvészi pá-
lyáját és elôbb Markó Iván, majd
Kiss János vezetésével egy új tánc-
kultúrát teremtett a városban. Azon
túl, hogy évente Európa sok orszá-
gába elviszik Gyôr hírét, a városban
is rendszeresen nagy élményt nyúj-
tanak. Elôadásaik, és az általuk szer-
vezett táncszínházi találkozók a
Gyôri Nyár egyik legszínvonalasabb
rendezvényei közé tartoznak.
Gyôr, Czuczor Gergely u. 7.
Tel: 96/326-999
Vaskakas Bábszínház
A tízéves színház az összes bábtech-
nikát alkalmazza, de játszanak
tárgyanimációs és élô maszkos játé-
kot is. Nagy sikerrel rendezik a vi-
dámság és a kacagás jegyében
Fesztivál a Vaskakashoz báb-
és utcaszínházi találkozót.
Gyôr, Aradi vértanúk u. 23.
Tel.: 96/320-316
Muzsika
Gyôri Filharmonikus Zenekar
A zenekar alapításától kezdve, mint
reprezentáns mûvészeti intézmény,
részt vállal a város a megye és az or-
szág zenei életében. Állandó reper-
toárjában szereplô klasszikus meste-
rek darabjai mellett nagy gondot for-
dít a kortárs magyar és külföldi szer-
zôk mûveinek elôadására. A gyôri és
magyarországi koncerteken kívül a
zenekar rendszeresen szerepel az
országhatáron túl is.
Gyôr, Liszt Ferenc u. 13.
Tel: 96/312-452
Film
Lloyd
Széchenyi tér 7. Tel.: 60/393-888
Cinema City
Gyôr Plaza, Vasvári P. u. 1.
Tel.: 96/411-111
ÁLLANDÓ RENDEZVÉNYEK
Gyôri Lokálpatrióták Bálja – minden
évben vízkereszt utáni héten.
A város turizmusáért dolgozókat tö-
mörítô civil szervezet a Gyôri Ven-
dégváró Egyesület tagjai a régi pol-
gári világ hagyományait szeretnék a
bállal feléleszteni, mikor az elsô bá-
lozó lányokat bemutatják és beveze-
tik a társasági életbe.
Információ: Szórakoztató Park Kft.
Tel.: 96/335-741
Barokk bál – február elsô hetében
A „barokk bál” helyszíne a Zichy-pa-
lota. A termekben XVIII. századi
freskók allegorikus alakjai nézik a
barokk ruhában pompázó bálozó-
kat. A gyôri farsang legeredetibb
mulatsága.
Információ: Családi Intézet
Tel.: 96/311-316

197

Tavaszi fesztivál – március végén
A széles érdeklôdésre számot tartó
Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kap-
csolódnak Gyôr rendezvényei. A kü-
lönbözô zenei programok – az ária-
estektôl a koncertekig, a szólóhang-
versenyektôl népdalestekig a város
különbözô intézményeiben – szín-
háztól a katedrálisig – zajlanak.
Információ: Polgármesteri Hivatal,
Kulturális Iroda, tel.: 96/316-020
Mediawaev–Fényírók Fesztiválja –
május eleje
Tíz évvel ezelôtt egy lelkes fiatal
csapat nemzetközi filmszemlét szer-
vezett. Ez a vidéki kezdeményezés
nemzetközi jelentôségô filmfesztivál-
lá nôtte ki magát, ahol rangot jelent
bemutatkozni, és elismerést jelent
megjelenni. Közben a program is
bôvült, bár az összmûvészeti feszti-
válon belül megmaradt a mozgókép-
bemutatók dominanciája. Az esemé-
nyek többhelyszínen zajlanak.
Információ: Mediawave Alapítvány
Tel.: 96/328-888
Gyôri Nyár – június végén és július
elején
A már évtizedekre visszatekintô ren-
dezvénysorozatot is a történelmi
környezet és a földrajzi adottságokat
figyelembe véve tervezik, messze-
198
menôen kihasználva a szabadtér ad-
ta lehetôségeket, és a szép környe-
zetet. Ezért kezdôdik a „Gyôri Nyár”
tûzijátékkal és látványos lampionos
vízi felvonulással, ezért szólal meg
nyári vasárnap délelôttönként a ze-
ne a Radó-szigeten. Gyôrött több
meghitt, intim hangulatú zárt udvar
található csodálatos környezetet ad-
va a zenei rendezvényeknek. A Ma-
gyar Ispita zárt udvarán Borsos Mik-
lós égre nézô madara elôtt kamara-
muzsikát, a Klastrom Szálló és a ci-
zellált finomságú karmelita templom
által körbezárt udvar hatalmas fája
alatt nagyzenekari koncerteket hall-
gathatunk. A Szent Ignác-templom
és a XVIII. században épült házakkal
keretezett Széchenyi tér szabadtéri
színpadnak ad helyet, ahol több
ezer embernek szóló zenei- és tánc-
esteket, nemzetközi néptánc feszti-
válokat szerveznek. A Gyôri Nyár
minden korosztály és sokféle érdek-
lôdésû kör számára kínál választási
lehetôséget. Gyerekeknek bábjáté-
kot, a vigasságot kedvelôknek folk-
lórfesztivált, a mûvészeti élményre
vágyóknak a messze földön híres
Gyôri Balett fellépéseit, vagy a
Mediawavet, a fényírók találkozójá-
nak programját.
Információ: Polgármesteri Hivatal,
Kulturális Iroda, tel.: 96/316-020
VISSZATÉRÔ RENDEZVÉNYEK
Barokk esküvô – június vége
Széchenyi tér és a Belváros utcái,
nyáron pedig a barokk esküvô a szí-
nes látványosság, ahol minden van,
ami egy korabeli esküvô kelléke le-
hetett. Hintók, ceremóniamester, fé-
nyes templombelsô, korhû ruhák –
csak a jegyespár mai fiatal.
Információ: Családi Intézet
Tel.: 96/311-316
Barokk lakoma – október végén,
vagy november elején
A barokk lakoma színhelye a XVIII.
században épült karmelita templom-
hoz kapcsolódó, egykori kolostor-
ban mûködô Klastrom Szálloda. Ter-
mészetes, hogy egy XVIII. századi
ételsor korabeli fûszerezéssel készül
korhû tálalással és kiszolgálással ke-
rül a asztalra.
Információ: Hotel Klastrom
Tel.: 96/315-611
Kiállítások és vásárok
Chef Gasztronómia és Turisztikai
Kiállítás – április elején
Gyôr nemcsak ipari, kereskedelmi
és közigazgatási, hanem sokféle tu-
risztikai vonzerôi révén turisztikai
központ is. Ezt a szerepet kívánja
sugallni az új szlogen: „Gyôr, a talál-
kozások városa.” Ezt tudva a város
VISSZATÉRÔ RENDEZVÉNYEK
turizmusáért tenni akarók a város
„eladásának” fontosságát felismerve,
és a vendéglátók sokrétû munkájá-
nak segítésére szervezték meg elô-
ször a Chef – Utazási és Nemzetközi
Gasztronómiai Kiállítást 1994-ben. A
szervezôk kitûnô ötlettel kapcsolták
össze az utazási irodák ajánlatát és a
megye neves szakácsainak hideg-
konyhai versenyét. Az utazási kíná-
lat és a finom falatok egymás rek-
lámhordozóivá váltak. A idôpont
megválasztása – minden évben a
Budapesti „Utazás” Kiállítás után egy
héttel – telitalálat. A nagy budapesti
utazási seregszemle, amely felcsigáz-
za az érdeklôdést, de nem mindenki
jut fel, és még sokan nem tudnak
dönteni, az ô érdeklôdésük kielégí-
tésére az Utazás Kiállítás után már
egy kitûnô alkalmat találnak a dön-
tésre. Mindennek nagyon szép szín-
helyet is találtak a színház aulájában.
Információ: Szórakoztató Park Kft.
Tel.: 96/335-741
Gyôri Vásár – június eleje
Kis-kút liget és a Gyôri Sportcsarnok
immár tíz éve ad otthont Nyugat-Du-
nántúl legnagyobb általános vásárá-
nak. Ez idô alatt a kiállítók száma
83-ról 230-ra a látogatók száma
15 000-rôl 40 000-re növekedett. Ma
már nemcsak szakmai, hanem kultu-
rális találkozó, és valódi turisztikai
attrakció. Információ: Gyôri Vásár
Kft. Árpád u. 17. Tel: 96/317-011
Terményáldás – Kertészeti Kiállítás
és Vásár – augusztus utolsó hete
A hatalmas téren pavilonok sorában
mutatják be a térség mezôgazdasági
termékeit színes és változatos kultu-
rális program kíséretében.
Gyôri Téli Fesztivál és Vásár –
november vége és december eleje
A szervezôk nem titkolt módon a
bécsi adventi hangulatot lopják a fe-
nyôgirlandokkal és égôfüzérekkel
díszített Baross utcára, a Városháza
elé, és a Széchenyi térre. Információ:
Gyôri Vásár Kft. Árpád u. 17.
Tel.: 96/317-011
Egyházi ünnepek
Szent Patrik ünnepe – március 17.
A Vérkönnyezô Szûzanya kegyké-
pének búcsúnapja Gyôrött. A gyôri
bazilika oltárának egyik az Írország-
ból a katolikusok üldözése miatt
Gyôrbe menekített képe 1697. már-
cius 17-én vért verítékezett. E csodás
esemény emlékét ôrzi a búcsú.
Szent László király búcsúja –június 27.
Gyôrött Szent László király kultuszá-
hoz tartozik a városi nagy körmenet.
Szabadidô
Xantus János Állatkert
Gyôr egyik parkerdeje, a “Kiskút li-
get” ad otthont a Xantus János Állat-
kert több száz állatának. Az ember-
szabású majmok önfeledt játéka, az
oroszlánok méltóságteljes lustálko-
dása, a terráriumház mindenkinek
élményt nyújt. Szórakozás és isme-
retterjesztés ötvözôdik. Az iskolás
csoportokat pedagógusok kalauzol-
ják végig az állatkert árnyas útjain.
Gyôr, Kis-kút liget, tel.: 96/328-267
Nyitva: márc. 1.–okt. 31.
10-tôl 19 óráig.
Gyirmót Tanösvény
Gyôrtôl pár kilométerre, a Holt-Rába
Gyirmót melletti részén, a holtággá
változott folyómeder környékének
állat- és növényvilágát ismerheti
meg a látogató. Tavasszal a madárki-
látóról íbiszeket, cankót, virágzó or-
chideákat, ritka szép íriszeket látha-
tunk. Nyáron fészkelô madarakat,
ôsszel a vonulókat, fekete gólyát, ré-
tisast pillanthatunk meg. Beszédes
információs táblák segítenek eliga-
zodni a természetben. Szakmai ve-
zetés kérhetô.
Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet
Tel.: 06-60/311-708
Püspökerdô
A Holt-Rábca medre felett keskeny
acélhíd (Pinnyédi híd) vezet a Püs-
pökerdôbe. A püspökök egykori er-
deje Gyôr egyik legnagyobb, egybe-
függô zöldterülete, melynek jelleg-
zetes állat- és növényvilága szeren-
csés módon máig fennmaradt. Park-
erdô-tájékoztató táblákkal, sétautak-
kal szépen kialakított pihenôhelyek-
kel.
SOPRON
Soproni Tavaszi Napok – március
Változatos kulturális programsorozat
közül a jazz-koncerteket vendég-
színházak kamaraelôadásai és min-
den évben neves külföldi együttesek
fellépését kell kiemelnünk.
Információ: Pro Kultúra Kht.
Magyar Mûvelôdés Háza
Liszt F. u. 1. Tel.: 99/511-700
Jegyiroda: Széchenyi tér 17–18.
Tel.: 99/511-730
Soproni Ünnepi Hetek –
június-–július
Több mint négy évtizede rendezik
meg a színvonalas és változatos ren-
dezvénysorozatot. Külön ki kell
emelni a Régi Zenei Napok kereté-
ben sorra kerülô barokk zenére épü-
lô kurzusokat és hangversenyeket. A
zenei programokat kiállítások, kira-
199

kodóvásár és népmûvészeti csopor-
tok fellépései színesítik.
Információ: Pro Kultúra Kht.
Magyar Mûvelôdés Háza
Liszt F. u. 1. Tel.: 99/511-700
Jegyiroda: Széchenyi tér 17–18.
Tel.: 99/511-730
Kiállítások és vásárok
Soproni Tavaszi Vásár – április
A sokféle szórakoztató programmal
kísért általános lakossági kiállítás és
vásár színhelye a Sopron Plaza és
környéke.
Információ: Program Kft.
Tel.: 99/334-840
Lignum Novum – augusztus
Immár tíz éve ad otthont a Sport-
centrum és környéke
Magyarország legnagyobb faipari
szakvásárának.
Információ: Program Kft.
Tel.: 99/334-840
MOSONMAGYARÓVÁR
Mosonmagyaróvár rendezvényeinek
szervezését a város kulturális irodája
fogja össze. A rendezvényeket idô-
rendi sorrendben közöljük.
Infomáció az alábbi számokon kér-
hetô: Tourinform iroda 96/206-304,
vagy polgármesteri hivatal:
96/215-055
Két város – Moson és Magyaróvár –
majálisa – május eleje
Az elsô nagyobb szabadtéri rendez-
vényét a két városrész egy idôben
rendezi meg.
200
Bor- és Sajtfesztivál – minden páros
év májusában
Vár-Egyetem
Az agrároktatás fellegvára a szakmá-
ra alapozva szervezi a rendezvényt
Flesch Károly hegedûverseny – min-
den második év májusának végén
Mûvelôdési Központ
A neves hegedûmûvész emlékére
szervezik a rangos nemzetközi ver-
senyt
Katica Gyermek Néptáncfesztivál –
június
A város mûvelôdési intézményei ad-
nak otthont az egész ország területé-
rôl érkezô kis táncosok vetélkedôjé-
nek.
Hármashatár menti találkozó – július
eleje
Három szomszédos ország vidám
színes kulturális és sport találkozója.
Nemzetközi Kórustalálkozó –
augusztus
Az egyetem aulája ad méltó keretet
a rendezvénynek.
A nyári hónapokban minden szom-
baton térzene
FERTÔD
Haydn Fesztivál
Az Esterházy-kastély zenei múltja,
belsô szépsége, barokk megjelenése
szinte parancsolóan írja elô a kastély
„gazdájának”, hogy vizuális élmény
mellé zeneit is társítson. Így született
meg évtizedekkel ezelôtt a Haydn-
Fesztivál hangversenysorozat.
Információ: Kastélymúzeum
Tel.: 99/370-971
Hangversenyek az Esterházy
Kastélyban. – július–augusztus
A nyár minden szombatján a kastély
hangversenytermében különbözô
zenei rendezvényekre kerül sor. Fi-
gyeljék a mûsorfüzetet
Információ: Kastélymúzeum
Tel.: 99/370-971
VISSZATÉRÔ RENDEZVÉNYEK
FERTÔRÁKOS
Fertôrákosi Barlangszínház – június
–augusztus
A Soproni Ünnepi Hetek programso-
rozat kiemelkedô rendezvényeinek
ad páratlan színhelyet és különleges
atmoszférát az ember és a természet
közös alkotása, a Kôfejtô operabe-
mutatók és gálakoncertek balettelô-
adások és könnyûzenei estek egy-
aránt megtalálhatók a rendezvények
között. Az évente sok turistát vonzó
sorozatot a soproni Pro Kultúra Kht.
szervezi.
Információ Magyar Mûvelôdés Háza
Liszt F. u. 1.
Tel.: 99/511-700
Jegyiroda: Széchenyi tér 17–18.
Tel.: 99/511-730
PANNONHALMA
Orgonakoncertek a Bazilikában
Az apátsági templom gótikus oszlo-
paira boruló kôbordák adják a nagy
egyházi ünnepeinkhez kötôdô orgo-
nakoncertekhez a keretet.
1966. augusztus 20-án zendült fel az
Orgonakoncertek a Bazilikában ren-
dezvénysorozat keretében elsô alka-
lommal az orgona, hogy azután
évenként minden húsvét- és pün-
kösdhétfôn, augusztus 20-án, és ka-
rácsonykor, és az utóbbi években
október 23-án is, többszáz hallgató
elôtt köszöntse az ünnepet.
Az orgona- és kórushangversenyek
elôadói neves hazai és külföldi
mûvészek.
Információ: Pax Tourist.
Tel.: 96/570-191
Pro Patria Napok–augusztus 18–20.
Összmûvészeti fesztivál, elsôsorban
a magyar szellemi és tárgyi kultúrát
felvonultató rendezvénysorozat.
Hangversenyek és kiállítások nép-
mûvészet és kortárs mûvészet adja
évek óta a programot a település
több helyszínén.
Információ: Tourinform
9090 Petôfi u. 25.
Tel.: 96/470-187
VISSZATÉRÔ RENDEZVÉNYEK
ÁSVÁNYRÁRÓ
Aranymosó Fesztivál – július
Az ásványrárói Duna-parton a tele-
pülés hírét vivô, és egykor sokaknak
megélhetést jelentô dunai aranymo-
sás emlékét kívánják megôrizni.
Amíg a szorgalmasabbak az aranyat
mossák, a többiek csónakázhatnak
és kocsikázhatnak.
Információ: A Szigetközi Falusi Tu-
rizmus Egyesület:
Tel.: 96/210-088 vagy, Tourinform
Mosonmagyaróvár, tel.: 96/208-161
DUNAKILITI
Motoros találkozó – július
A duzzasztómû közelében található
nagy szabad területen évrôl évre
több száz motoros ad találkozót egy-
másnak, jellegzetes programot kínál-
va maguknak és az arra látogatók-
nak.
Információ: Polgármesteri Hivatal
9235 Dunakiliti, Kossuth u. 68.
Tel.: 96/224-023
HALÁSZI
Party Show – augusztus
Minden megtalálható, amit egy vi-
dám falusi mulatság megkíván.
Sport, játék, kacagás a Party Csárdá-
nál a Duna Sétányon.
Információ: Party Csárda
Tel.: 96/210-088
KUNSZIGET
Krisztus-keresés – húsvétvasárnap
hajnala
A hagyomány szerint húsvétvasár-
nap hajnalán az emberek összegyûl-
nek a templomkertben, és elindul-
nak Krisztus keresésére. Útjuk elô-
ször a faluszéli kereszthez vezet,
majd a temetôbe mennek hozzátar-
tozóik sírjához. Útjuk során imákkal
és énekekkel emlékeznek Jézus fel-
támadására. A temetôben a rájuk kö-
szöntô hajnal jelzi a gyertyagyújtás
és a néma megemlékezés óráját.
MÁRIAKÁLNOK
Sarlós Boldogasszony búcsú – július 2.
Sarlós Boldogasszony-kápolna –
A Duna parton fakadó forrásnak
gyógyító erôt tulajdonítottak és egy
halász által talált Mária-szobrot, sem
víz, sem tûz nem tudta elpusztítani.
A csodatévô forrás és a Mária-szobor
védelmére épült kis kápolna neves
búcsújáró hely.
Polgármesteri Hivatal,
9231 Máriakálnok, Rákóczi u. 6.
Tel.: 96/215-288
RÁBAKÖZ
Rábaközi Fesztivál – június vége
A Rábaköz méltán híres népmûvé-
szetérôl, amely ma is él. Legszebb
bizonyítéka ennek a sok helyen mû-
ködô népmûvészeti kör. Azt vár-
nánk, hogy a valóban tömegeket
mozgató és a turistáknak szóló ren-
dezvény a népmûvészettel függ ösz-
sze. De nem! Az immáron évrôl évre
visszatérô Rábaközi Fesztivál prog-
ramjában a komolyzene dominál. A
szóló és szimfonikus zenekari hang-
versenyek mûvészei neves – nem
egy alkalommal – külföldi és hazai
mûvészek. Külön emeli a sorozat ér-
tékét, hogy kis falvak – Szany és Be-
led, Egyed és Árpás, Rábacsanak és
Rábaszentandrás – templomaiban
szólal meg a muzsika. A nyitó kon-
cert általában Csornán van. A hang-
versenyekhez nyári ifjúsági zenei tá-
borok kapcsolódnak
Infomáció: Töreki Imre Szany,
Mûvelôdési Ház Tel.: 96/287-544
RÁBAPATONA
Bilibáncs – július.
A nemzetközi hagyományôrzô tábor
és vidám fesztivált a múltra való em-
lékezés jegyében szervezik
Információ: Polgármesteri Hivatal
Tel.: 96/467-602
Agárversenyek – júniustól októberig.
A Rába parti – nemzetközi versenyek
tartására is alkalmas – versenypálya
színvonalas versenyek színhelye.
Információ: polgármesteri hivatal
Tel.: 96/467-602
201
 AKTÍV TURIZMUS

Megyénk területének nagy része síkság. Felszíni változatosságot a nyugati ré-

szen a Soproni-hegység, délkeleten a Bakony nyúlványai és a Pannonhalmi-
dombság hármas vonulata jelent, de itt sincsenek hatalmas erdôségek vagy
mély szakadékok, amelyek különös vonzerôt jelentenének. Ennek ellenére –
az adott keretek között – több túraajánlatot adunk. Több ok miatt. Az egyik, a
tradíció. A hosszú évtizedekre visszanyúló természetjáró mozgalom az alapja
annak, hogy a távolról jött turista gondozott túraútvonalakat talál, táblák és jel-
zések segítik tájékozódását. A másik ok, hogy az itt található túraútvonalak
minden korosztály számára ajánlhatók. Kedvezô az is, hogy bôven válogatha-
tunk – a sûrû vasúthálózatnak köszönhetôen – a vasútállomástól induló és egy
másik vonal vasútállomásáig tartó túrák között. Természetesen csak javaslato-
kat tehetünk. Néhány útvonalat le is írunk – dôlt betûkkel szedve a tájékozó-
dást, félkövér betûkkel a tájékoztatatást szolgáló információt – más útvonalak
esetében csak az induló és célállomást közöljük a távolsággal. Ismertetésünk-
ben inkább a kevésbé közismert, nemrégiben létesített utakat írjuk le, mivel
ezekrôl csak egészen szûk turistakörökben tudnak bôvebbet.

TERMÉSZETJÁRÁS
I. TÚRÁK A SZIGETKÖZBEN
1. Gyôrbôl Dunaszegig
Piros sáv turistajelzés (14 km)
A turistajelzés a gyôri vasútállomás-
nál kezdôdik, de mi Révfaluból, a
Zemplén utcai megállótól kezdjük
az ismertetést. A 14-es utat keresz-
tezzük, majd a Bálványosi csatorna
partján, a Sáráspuszta melletti hétvé-
gi házak, kertek mellett sétálunk. A
hétvégi kertek után, a buszmegállót
elhagyva a régi puszta házai mellett
haladunk, majd a szlovák határ felé
vezetô 14-es utat ismét keresztezve a
régi homokbánya helyére telepített
fiatal nyárasban járunk. Közülük ki-
érve a Vámosi-csatorna hídja után a
csatorna vonalát követjük. Egy dara-
big fasoron vezet az út, majd a Sza-
vai-csatorna partjához érünk. A túl-
oldalon nyáras; egy hídon való átke-
lés után továbbra is a parton hala-
dunk. Jobbról szántóföldek, balról a
Lajmai nádas kíséri utunkat.
A nádas tele van vízimadárral, fácán-
nal, távolabbról már idelátszik a Szi-
getköz egyetlen megmaradt össze-
függô tölgyese. Innen kapta a hajda-
ni puszta is a nevét: Tölös-Tölgyes.
Mögötte távolabb az Öreg-Duna ga-
lériaerdôi sötétlenek. A pusztáról
már csak építési törmelékek, egy-
egy elvadult gyümölcsfa árulkodik; a
csalitost elhagyva továbbra is csator-
naparton vezet az út, melyen a
Somoserdô felé tartunk.
Itt májusban tömegével illatozik a
gyöngyvirág. Az erdôben – csakúgy,
mint Tölösnél – nagyvadakkal (ôz-
zel, szarvassal) is találkozhatunk. Az
erdô után, Dunaszegnél a Mosoni-
Duna egy holtága fogadja az erre já-
rót. Itt és korábban a csatornák kör-
nyékén a nádasok felett elhúzó gé-
mekkel, kócsagokkal is találkozha-
tunk. Itt ér véget az elsô szakasz.
2. Dunaszeg – Hédervár
Piros sáv jelzés (13 km)
Dunaszeg után északnyugatnak tar-
tunk. Hamarosan Jánosmajort érint-
jük. Itt már csak pár elhanyagolt is-
tálló, karám árválkodik. Egy kis ta-
vacskát megkerülve egy kisebb „ôs-
honos” tölgycsoportnál északnak
fordulunk. Hamarosan fiatal
nyárasba érünk, majd egy kis fahí-
don átkelve a Nagy-Duna töltésére
kapaszkodunk. Innen Ásvány felé
vesszük az utunkat. A partokon min-
denütt horgászokkal találkozunk.
Magas vízálláskor az ártéren belül a
szigeteken a mélyedések feltöltôd-
nek, tele békával, hallal, így terített
asztal várja a halászó vízimadárcsa-
patokat. Az ártérben tavasszal sok a
hóvirág, gyöngyvirág. A nagy kiter-
jedésû erdôk tele vannak nagyvad-
dal, ezért nemcsak horgász-, hanem
vadászparadicsom is a táj. A töltésen
elérjük a Vízügyi Igazgatóság kikö-
tôjét. A töltésrôl leereszkedve egész
kis település (horgászok pihenôhá-
zai) utcácskáit hagyjuk el, az „Erdé-
szet” csemetekertje mellett a sport-
pályánál a falu házai közt elôbb a
templomot, majd Ásvány fôterét ta-
láljuk. Mielôtt továbbmennénk, ér-
demes Ráróra átmennünk, és megte-
kinteni a falu háromhajós mûemlék
templomát, benne a vörös márvány
keresztelô kutat, melyen 1430-as év-
szám olvasható. A falun kívül, Gyôr
felé, az út bal oldalán szép ízléssel
kialakított kálváriát találunk. A kis
kitérô után Ásványon nyugat felé
elôbb szántóföldek közt, majd faso-
ron hamarosan Hédervárra érünk,
amit korábban joggal tartottak a Szi-
getköz központjának. A községnek
sok a látnivalója.
A Boldogasszony-kápolna; alatta a
Khuen–Héderváry család sírboltja,
mellette az Árpád-fa. A több száz
éves tölgy már nagyon beteg. A
Héderváry-kastély és parkja, mely
természetvédelem alatt áll.
A parkot mintegy 3 km hosszban sé-
tautak hálózzák be. Szelíd madarak-

202
AKTÍV TURIZMUS
kal, mókusokkal találkozhatunk.
A kastélytól nem messze találjuk a
plébániatemplomot, majd Kontfa
emlékhelyet kereshetjük fel. A falu
szélén, 57 hektáron szép vadaskertet
látogathatunk meg.
Az erdô vegyes faállományú, mely
sok vadnak nyújt otthont (szarvas,
ôz, nyúl, fácán, vadliba, vadkacsa
stb.). Tavasszal rengeteg a hóvirág,
késôbb a gyöngyvirág. A faluból ki-
jövet, ívelt kanyarban szép Pietà-
szobor áll, a Héderváryak és
Viczayak címerével; a szobor mellett
védett vörösfenyô ôrködik.
3. Hédervártól – Kimle vasút-
állomásig
Piros sáv jelzés (7 km)
Lickó puszta – Nováki csatorna –
Mosoni-Duna – Horvátkimle – Du-
na-híd – vasútállomás.
II. A MOSONI-SÍKSÁGTÓL A SOKORÓIG
1. Kimle vasútállomástól – Lébény
vasútállomásig.
Piros sáv jelzés (10 km)
A vasútállomás – autópálya fölötti
felüljáró – Bormász puszta – Tár-
nokréti és Lébény közti út –
Lébényi-csatorna – sportpálya – ro-
mán stílusú templom.
2. Lébény vasútállomástól –
Bágyogszovát vasútállomásig.
Piros sáv jelzés (18 km)
Lébény Rábca-hídon – Sövényháza
–Fehér-tó – Keszeg-ér –
Markotabödöge – Barbacsi-tó –
Gyôr–soproni vasúti pálya –
Barbacsi-csatorna – Bágyogszovát
vasútállomás.
III. BARANGOLÁSOK
A PANNONHALMI-DOMBSÁGON
A Pannonhalmi-dombság jelzett útjai
több helyen + jelzéssel összekötöt-
tek, melyek vonalvezetésein az érin-
tett vasútállomásokon és
Sokorópátkán az utak találkozásánál
elhelyezett vázlatos térkép segít el-
igazodni.
1. Ménfôcsanak vasútállomás – Pan-
nonhalma vasútállomás. Piros sáv-
jelzés (28 km)
A vasútállomás mellett egy 1848-as
honvédtiszt – Szabó János százados
– emlékmûvét találjuk. Továbbha-
ladva a csanaki Öreg utcán horgas-
ba, majd a kisbaráthegyi Rákóczi ut-
cába, onnan a Kiáltó-hegyre érünk.
Itt a Francia-kô felett a megye turis-
tái kilátót állítottak. A gerincen to-
vább gyalogolunk; elôbb szôlôk kö-
zött visz az út, utána a Paperdôn ke-
resztül érjük el a 315 m magas Lila-
hegyet (tavasszal egybefüggô ibo-
lyaszônyeg borítja, innen a név).
Écs felett hírmondónak itt maradt
pár ôsfenyôt találunk. Erdôk, szán-
tók után Jánosházára érünk.
A régi pusztából már csak egy régi
szép Krisztus-kereszt, egy erdôkerü-
lô háza maradt. Az erdôn keresztül-
haladó, felülkezelt út mellé itt fôleg
vadászokat fogadó vendéglátó léte-
sítmény épült nemrégiben. A puszta
után fiatal erdôn át szôlôk, préshá-
zak, pincék, hétvégi házak között ju-
tunk Ravazdra.
A faluban a templom mellett, a
„Bárnevóna” utcán, a temetô alatt a
veszprémi országutat keresztezve, az
újtelep házai mellett érjük el a vasút-
állomást. Még a faluban, a régi
veszprémi út mellett találjuk Béla ki-
rály kútját (XVIII. századi barokk
építmény).
A vasútállomásról Pannonhalmára
vezetô út mellett, a téglagyár agyag-
gödrében a Radnóti emlékmûvet lá-
togathatjuk meg. Fölöttünk a vár
magasodik, de mi az elsô utcán a
vasútállomásra vezetô útra térünk,
és az állomásnál fejezzük be
túránkat.
2. Gyôrasszonyfa vasútállomás –
Pannonhalma vasútállomás. Sárga
sáv jelzés (12 km)
Az állomásról a temetô mellett me-
gyünk (1848-as honvédsírokat és
egy 48-as párti képviselô síremlékét)
szántók között egy emelkedô után, a
„kiserdônél” a vidék egyik szép kilá-
tást nyújtó dombjára érünk. Erdôszé-
len, utána szántóföldek közt, fasor
szegélyezte úton, a sportpálya mel-
lett, löszfalak között (tele partifecs-
ke-, gyurgyalagfészkekkel) érünk a
tápi tájházakhoz. A faluban tett séta
után a szôlôhegyen, Kishegyen át ju-
tunk Kisnyalka pusztához.
A hajdani apátsági majorra már csak
egy istállóépület és a temetôben pár
elhagyott sírkereszt emlékeztet.
A puszta után fasoron érünk
az Illaki erdôbe, innen pár kilométer
megtétele után az erdôbôl közvetle-
nül Tót-hegybe. Utána kis emelke-
dôvel a Boldogasszony-kápolna, a
millenniumi emlékmû, egy kis
temetôkápolna mellett érünk
a monostor épületegyütteséhez. In-
nen lépcsôn lefelé a faluba, onnan a
házak közt a vasútállomásra jutha-
tunk.
IV. JAVASOLT TÚRÁK A SOPRONI-HEGYSÉG
ÉS A FERTÔ MELLÉKÉN
1. Ágfalva – Asztalfô –
Brennbergbánya.
Piros + jelzés (17 km)
A református templomtól nyugati
irányba, a piros + jelzésen indulunk.
A falu végén balra az egykori mû-
szaki zár nyomvonalán haladunk.
Egy darabon távvezeték kíséri utun-
kat, majd a Felsô-Tödl gerincén fel-
kapaszkodva, az Erdôgazdaság javí-
tott földútján kb. 3 km-t gyalogo-
lunk. Az utat elhagyva egy darabig
az országhatáron járunk.
A IV. halom oldalában leereszke-
dünk egy aszfaltútig, itt a közelben
található az Egyetemi alkotóház, a
Róth Gyula-emlékpad, a völgy
túloldalán pedig a Hidegvíz-forrás.
Az aszfaltúton még egy kilométert
sem teszünk meg, amikor éles bal
kanyarban letérünk róla, és emelke-
dôn érünk fel az 551 m magas
Asztalfôre. A magasra nôtt fák miatt
nem gyönyörködhetünk szép kilá-
tásban, helyette az osztrák oldalon
203

álló asztal mellett megpihenhetünk.
Innen ismét az osztrák-magyar ha-
tárt követve érintjük a hegység
legmagasabb pontját,
a Magas bércet (557 m).
Nemsokára balról a Hermina-telep,
jobbról, osztrák oldalon az
Ilona-akna házai tûnnek fel.
A házakat elhagyjuk, jelzésünk balra
fordul, és meredeken
Brennbergbánya központjába eresz-
kedünk, ahol érdemes a szép kato-
likus templomot és a Bányász
Múzeumot megtekinteni. Sopront
innen autóbusszal érhetjük el.
2. Brennbergvölgyi Ifjúsági Tábor –
Károly-kilátó – Lövér Szálló.
Piros + jelzés (8 km)
A tábortól aszfaltúton a buszt követ-
ve, pár méter megtétele után, a piros
+ jelzésen balra, a Tolvaj-árok felé
vesszük az irányt. A völgy bejáratá-
nál balról látható a Manninger-sír,
távolabb a soproniak kulcsosháza.
Az egyre szûkülô, hangulatos Tol-
vaj-árokban hatalmas kövek, páfrá-
nyok között araszolunk egyre föl-
jebb, mikor is jelzésünk egy mere-
dek ösvényen folytatódva a Várhely
alá vezet, ahol egy kelta földvár
sáncrendszerének maradványait te-
kinthetjük meg. A Várhely kilátóhoz
piros háromszögjelzésen jutunk,
ahonnan a környék legszebb pano-
rámájában gyönyörködhetünk. Visz-
szatérve a betonút végéhez, itt, az út
mellett találjuk a Bella-emlékmûvet
és a feltárt halomsírokat. Túránkat
innen a kék sávjelzésen folytatva át-
kelünk a Tacsi-árkon. A Hétbükkfát
is elhagyva aszfaltúton érünk a Ká-
roly-kilátóhoz. A kilátótól a kék há-
romszög jelzésen indulunk lefelé,
majd a kék sáv jelzést követve a
Lövér Szállóhoz érünk.
3. Lövér Szálló – Sopronbánfalva
Ciklámen Tanösvény (9 km)
4. Sopron Pihenôkereszt – Fertôrá-
kos – Szárhalmi erdô – Ótemetô
Kék sáv jelzés (15 km)
204
Pihenôkereszt elôtti megállótól
kezdjük túránkat. Itt a Balfi úton, a
kék sáv jelzést követve, még mint-
egy 500 métert haladunk, utána bal-
ra letérünk, s enyhe emelkedôvel
szôlôk közötti lapos gerincre érünk.
Több kanyar után jutunk fel a
Pinty-tetôre, utána egy kb. 100 mé-
teres ereszkedô után elérjük a
Nemeskúti utat.
Továbbra is a gerincen haladunk,
közben keresztezzük a zöld sáv jel-
zést. Elôbb a Zsivány-barlang mellett
megyünk el (életveszélyes, nem lá-
togatható), majd a régi mészégetô-
ket érjük el. Rövidesen letérünk a
kék sáv jelzésrôl, és a piros három-
szög jelzésen bokros szakasz után
érünk a Kecske-hegyi kilátóhoz,
ahol kiépített pihenô várja a kirán-
dulókat.
Elhagyva a kilátót, a hegyoldalon le-
ereszkedve, a piros sáv turistajelzés
vonalán a Kecske-patakhoz jutunk.
Ezen átkelve több kanyar után dél-
keleti irányban aszfaltúton érünk a
kôfejtô elé. A fertôrákosi kôfejtô ha-
zánk egyik egyedülálló geológiai
emléke.
Az országhatár mentén, a kôfejtô kö-
zelében találjuk a Kr. u. III. század-
ból való Mithras-szentélyt. Mûemlé-
kei: a XVI. századból való várfalma-
radvány, a római katolikus templom,
a püspöki kastély, a XVII. századi
pellengér és a volt püspöki vízima-
lom, ma turistaszálló.
A piros sáv jelzés elindul visszafelé a
Nagy-Tómalomig.
Itt a halászcsárdánál rátér a sárga sáv
jelzésre, és az erdô alján a tóparton,
majd a Kistómalmi láprét szélén, a
Nemeskúti bekötô út után átsétál a
Szárhalmi erdôn.
Itt a sárga háromszög jelzést kell kö-
vetnünk. E kb. 400 méteres letérés
után ismét a sárga sáv jelzésen, faso-
ron, szôlôk között, Fertôrákostól
újabb 5 km megtétele után az
Ótemetô melletti Szent Mihály-
templomnál már a városban
járunk.
AKTÍV TURIZMUS
JAVASOLT KERÉKPÁRTÚRA
ÚTVONALAK
A szélesen terpeszkedô sík terüle-
tek, a változatos táj, a sûrû telepü-
léshálózat, a kisforgalmú közutak és
az épített értékekben való gazdag-
ság miatt a megye szinte egész terü-
letén javasolhatnánk kerékpáros tú-
raútvonalakat. Ez persze e könyv
keretei között nem lehetséges és
nem is célszerû. A következôkben
csak azokat az útvonalakat írjuk le,
amelyek vagy kiépített kerékpár-
utak, vagy a kerékpárosok számára
kitáblázott kisforgalmú közutak. Itt
is – az elôzôekhez hasonlóan – egy-
egy utat részletesen bemutatunk,
másokat csak az induló, illetve
a célállomással jelöljük.
1. Gyôr – Ásványráró – Moson-
magyaróvár
Részben kiépített kerékpárút, rész-
ben kisforgalmú közút.
2. Kapuvár – Öntésmajor – Osli –
Jánossomorja (33 km)
A túra kiindulópontja a kapuvári
vasútállomás. Innen a városközpont
felé haladunk, ahol megtekinthetjük
a XVII. században épült várat és az
itt berendezett múzeumot az értékes
néprajzi gyûjteménnyel és a Pátzay-
életmûvet bemutató kiállítással.
Észak felé haladunk tovább kisfor-
galmú közúton, 4 km múlva leka-
nyarodunk Öntésmajor irányába
(8 km), ahol a Hanság élôvilága cí-
mû állandó kiállítást nézhetjük meg.
Az elsô terem táblasora térben he-
lyezi el a Hanságot, és morfológiai
kialakulásáról tájékoztat. A követke-
zô teremben a képek és a kitömött
állatok sora, az élethû enteriôrök az
állatvilágot varázsolják a látogató
elé. A harmadik terem arról tájékoz-
tat, hogy miképpen illeszkedett be
az ember a Hanság világába.
(Nyitva: október 15.–április 15-ig
9–16 óráig, április 15.–október 15-ig
10–17 óráig, tel: 99/311-652)
AKTÍV TURIZMUS
Öntésmajortól 2 km-re találjuk a
templomáról híres kis falut, Oslit (10
kilométer). A templomot az Ester-
házycsalád építtette, szép a barokk
berendezés, és a fôoltáron elhelye-
zett Esterházy Madonna-kegykép.
(Kulcs a templom melletti plébáni-
án)
Tovább a Bôsárkányba vezetô úton,
7 km után balra, északi irányba for-
dulunk, és kavicsos úton haladunk
az Esterházy-madárvártáig (18 km).
Kis múzeumot és táborozóhelyet ta-
lálunk itt. Észak felé továbbhaladva
érjük el a szép Király-tavat (24 km).
Erdészház, a Rábca és duzzasztója,
madárkilátó található itt.
Innen észak felé haladunk, a Han-
sági-fôcsatorna (26 km) hídján át a
Madárerdôbe. Kis kitérôt tehetünk a
Madárerdô halastavához. A hajdani
Kendergyár mellett elhaladva szilárd
úton érjük el Pusztasomorját. Túránk
végállomása Jánossomorja (33 km).
3. Enese – Rábcakapi – Lébény –
Mosonszentmiklós (35 km)
Az enesei vasútállomástól északi
irányba kisforgalmú úton érjük el
Bezit (6 km). Keletre Fehértó irányá-
ba haladunk (10 km). A kisközség
200 éves barokk templomát toszkán
falpillérek és kôkeretes ablakok dí-
szítik. (Kulcs a Tó u. 1. számú ház-
ban.) Nevezetes értéke a hajdani
Hanságot idézô reliktum, a Fehér-tó.
Jellegzetességei a kiszáradó láp- és
mocsárrétek, nádasok és bokorfüze-
sek, valamint a nyílt víztükör. Benne
még jelentôs számban élnek a csíkfé-
lék, a lápi póc és a cigányhal (compó).
A Fehér-tó környéke szigorúan vé-
dett terület, igazi felfedezése csak
csónakból vagy a Madárvárta mellet-
ti megfigyelôtoronyból történhet.
A Nemzeti Park fokozottan védett
területei csak engedéllyel és vezetô-
vel látogathatók. (Fertô-Hanság
Nemzeti Park, Sarród, Kócsagvár, Pf.
4., tel.: 99/370-919)
A faluból nyugati irányban érjük el a
Kóny-Rábacakapi utat (13 km), itt
jobbra fordulunk, Markotabödöge
érintése után Rábcakapinál érünk a
lébényi útra (20 km). Jobbra kanya-
rodunk, és Tárnokrétinél (22 km)
lépjük át a Rábcát. 4 km után érjük
el Bormászpusztát (26 km), itt na-
gyon szép, több mint 100 ha össze-
függô keményfa (tölgy, kôris, szil) li-
geterdô fogad bennünket. Az erdô
értékét és tavaszi szépségét elsôsor-
ban lágyszárú növénytársulások ad-
ják (hóvirág, tavaszi csillagvirág,
ibolya.)
Következô állomásunk Lébény (30
kilométer). A XIII. századi, román
stílusú volt bencés apátsági templom
és a kis helytörténeti múzeum kínál
látnivalót. A vasútállomás
Mosonszentmiklóson van (35 km).
Említésre méltó a falu szép barokk
temploma.
4. Kapuvár – Barbacs – Csorna
(36 km)
Kapuvárról a veszkényi úton érjük el
Oslit (ld. a 2. túrát) (7 km). Osliból
kelet felé gyér forgalmú közúton ha-
ladunk tovább. A Hanság változatos
felszínét jelenleg is különbözô vas-
tagságú tôzegréteg, lápi talaj fedi. A
tôzeges talaj síkjából 2–3 m magas
lábszigetek, ún. gorondok emelked-
nek ki. Ezeken vezet az út, és ezek-
re telepedtek a kisebb falvak. Így
Földsziget (18 km), ahol a kastélynál
ifjúsági tábor található; Acsalag (21
kilométer), itt a templomot tekint-
hetjük meg. Utunk során több, a víz-
rendezést szolgáló csatornán hala-
dunk át. A lecsapolás eredménye-
ként a kultúrterület mélyen benyo-
mul az egykori láp világába, így na-
gyon változatos tájon kerekezünk. A
füzekkel és rekettyefüzekkel átszôtt
mocsárréteket telepített rétek, kaszá-
lók követik, majd szántók és megint
tovább ligeterdôk, nyárasok követ-
keznek.
Acsalagnál dél felé fordulunk, és
Maglócán (29 km) át érjük el
Barbacsot.
Egy kis dombon álló katolikus temp-
loma a XVIII. században épült ba-
rokk alkotás, copf fôoltárral és roko-
kó szószékkel. (Kulcs a József A. u.
68. szám alatt) A falu területéhez tar-
tozik a 280 hektárnyi természetvé-
delmi terület a barbacsi maradvány-
tóval, amely gyönyörû rétekkel kap-
csolódik a kónyi tóhoz. Tájképi
megjelenése a láprétek, a náddal át-
szôtt rekettyefüzesek. Nádi énekes-
madár a kékbegy, a fülemülesitke, a
barkóscinege. Költ a nagy kócsag, a
bölömbika, a vörös gém. A réteken
orchideák díszlenek, sárszalonkák,
bíbicek, tücsökmadarak fészkelnek.
Túránkat a csornai vasútállomásnál
fejezhetjük be (városközpont, múze-
um, termálfürdô, templom) (36 km).
5. Kapuvár – Fertôd –
Fertôszentmiklós (35 km)
Kapuvár (vasútállomás, városköz-
pont látnivalói, múzeum, termálfür-
dô). A városközpontból kisforgalmú
közúton haladunk észak felé, és el-
érjük Kistölgyfamajort (7 km) és
Miklósmajort (9 km). Itt nyugati
irányba fordulunk, és 6 km után ér-
jük el Tôzeggyármajort. Utunkat az
egykori majorokat összekötô uradal-
mi vasútvonal pályája kíséri. A
Répcén még a vasúti híd is látható.
A pomogyi/pamhageni határállo-
mást elérve balra kanyarodunk, és
pár kilométer után Nyárligetre érünk
205

(22 km). Itt vásárlási, pihenési lehe-
tôség kínálkozik.
Következô állomásunk Fertôd (28
kilométer), ahol Magyarország leg-
szebb kastélyában, az Esterházyak
egykori rezidenciájában a barokk világ
tárul a látogató elé. (Bartók B. u. 2.
Tel.: 99/370-971, nyitva: 8–12 óráig
és 13–17 óráig) A versaillesi mintára
épült palota és az azt körülvevô
park adja Fertôd igazi látványossá-
gát. A múzeum csak vezetôvel láto-
gatható. Különös érték a díszterem a
szép freskókkal, a zeneterem a
Haydn-kiállítással, illetve Mária Teré-
zia szobája a barokk berendezéssel.
A város központjában, Haydn egy-
kori lakóházában helytörténeti kiállí-
tás található (Madách sétány 1. Tel.:
99/370-934; elôre bejelentett csopor-
tokat 8–16 óráig fogadnak), amely
Eszterháza és Süttör történelmébôl
villant fel egy-egy elemet. Külön te-
rem adózik Haydn emlékének. A vá-
rossal egybeépült Fertôszéplak (30
kilométer) újabb világot tár a látoga-
tó elé. A fertôszéplaki templomhoz
vezetô út híres öt háza a falusi élet-
mód és lakáskultúra változásait idé-
zi, a házakhoz kapcsolódó gazdasá-
gi udvarban pedig a hagyományos
paraszti gazdaságból a polgári ter-
melésbe váltó gazdaság eszközeit
láthatjuk.
206
VÍZITURIZMUS
„Víziparadicsom a turbinák árnyéká-
ban” – barátkoznak a tervezett szlo-
gennel. Lehet-e paradicsom valami-
nek az árnyékában nô – kérdezik a
kétkedôk. Lehet, hiszen a két Duna
nagyon kedvezô feltételeket biztosít.
Ennek számos látható jele van a Du-
nán is (nyáron a jövô-menô csóna-
kok nagy száma), a parton is (folya-
mi KRESZ-táblák segítik a tájékozta-
tást) és a falvakban is (szinte min-
den faluban kiépített pihenôhely
várja a túrázókat). A következôkben
a túrák megszervezéséhez és lebo-
nyolításához szükséges információ-
kat közöljük.
Programok a Nagy-Dunán
A hírekben gyakran szereplô és he-
ves vitákat kiváltó duzzasztómû tu-
risztikai látványosság, és vezetôvel
látogatható. Videofilm-vetítés (A
vízivilág változása a Szigetközben),
tájékoztató a duzzasztó mûködésé-
rôl, majd a technikai folyosó, a re-
teszfolyosó, az injektáló- és a szer-
vizalagút, valamint a turbinatér meg-
tekintése jelenti a programot. A duz-
zasztómû látogatásához vízitúra-
programok is kapcsolhatók.
A Duna Dunakiliti és Dunasziget kö-
zött számtalan szigetet körülfolyva
áramlik, és a nagyon szövevényes
ágrendszer kitûnô túrázási lehetôsé-
get kínál. Éppen ezért, mert valósá-
gos vízi labirintus fogadja a túrázót,
ajánlatos vezetôt kérni, aki eligazo-
dik az ágrendszerben, ismeri az
esetleges mûtárgyak helyét, és tájé-
koztatást ad az állat- és növényvilág-
ról. Az átereszek miatt az ágakon
többször kell a csónakokat átemelni,
ezért csak könnyû csónakkal lehet-
séges a túrázás. Csónakok helyben
is bérelhetôk, és szállításról is gon-
doskodnak.
Információ és igénybejelentés:
Duzzasztómû: 96/224-070 vagy
96/224-115 – vagy a Szigetközi
Falusi Turizmus Egyesület:
Tel./fax: 96/210-088 – vagy
AKTÍV TURIZMUS
a Mosonmagyaróvár Tourinform
Iroda: 96/208-161.
Vízitúra a Mosoni-Dunán
A Mosoni-Duna Rajkától Vénekig
hatalmas kanyarokat írva, 120 km
hosszan áramlik, miközben ez a tá-
volság közúton 40 km. Tehát száraz-
földön rövid távon kell cipelni a
csónakot, hogy hosszan csónakáz-
zunk. Kedvezô az is, hogy a víz las-
san áramlik, ezért kezdôknek és
gyerekekkel túrázóknak ajánlható.
Éppen nekik van szükség arra, hogy
mindig legyen a közelben orvos,
gyógyszertár, bolt, ivóvíz, mindez a
folyó mellett sûrûn rendelkezésre
áll. A folyót végig galériaerdô kíséri,
és a csónakban ülô egy zöld alagút-
ban halad. A Duna mellett élôk fel-
készültek a túrázók fogadására. A
természetes fövenyes parton kiala-
kult pihenôhelyeken kívül több sá-
torozásra alkalmas hely, illetve ki-
épített kemping áll rendelkezésre.
Az elôbbiek általában az önkor-
mányzatok kezelésében vannak, az
utóbbiakat vállalkozók üzemeltetik.
Rajka
Ott, ahol a szigetközi út áthalad a
Mosoni-Dunán, illetve a táplálócsa-
tornán, az út egyik oldalán kiépített
kemping található. Gondozott,
ápolt, zárt terület, ahol kempingek
nyújtotta legfontosabb szolgáltatá-
sok (vizesblokk, WC) megtalálhatók.
A másik oldalon az önkormányzat
alakított ki táborozóhelyet, s gon-
dozza a kihelyezett padokat, sze-
méttárolókat, sütô-fôzô helyeket. A
néhány sátor befogadására alkalmas
terület mellett a Vízügyi Igazgatóság
a csónakok vízrebocsátására is alkal-
massá tette a partot.
(Polgármesteri Hivatal Rajka,
Szabadság tér 1. Tel.: 96/222-011)
Halászi
A település szolgáltatásaival a
vízitúrázók egyik bázisa. A községi
sportpálya a Duna-parton, közvetle-
nül a vízicentrummá váló kemping
AKTÍV TURIZMUS
és étterem mellett van. Itt nagyobb
létszámú és speciális igényû csopor-
tokat tudnak fogadni. (Polgármesteri
Hivatal, Halászi, Kossuth u. 38. Tel:
96/210-349) A kemping a legtelje-
sebb szolgáltatást nyújtja. Étterem,
büfé, strand, motorcsónak-kiemelô,
úszóstég, kölcsönzés.
(Party Szabadidôközpont
és Kemping, Halászi, Dunasétány,
Tel./fax: 96/210-088)
Mosonmagyaróvár
A város területén a túrázók több kü-
lönbözô módon kiépített megállóhe-
lyet találnak.
A Lajta torkolat felett gondozott part-
szakaszon szabad strand található,
kikötésre alkalmas szakasszal, kis
büfével. A Lajta torkolata alatt jól ki-
épített kikötô van úszóstéggel és ét-
teremmel. A mosoni részen a Ma-
lom-szigettel szemben gondozott
strand található és büfé. A Kálnoki-
híd lábánál kikötô és étterem talál-
ható. Amint a Duna elhagyja a vá-
rost étterem és kemping található.
(Tourinform – Mosonmagyaróvár,
Kápolna tér 16. Tel.: 96/206-304)
Máriakálnok
Ott, ahol a Halászira vezetô út a te-
lepülés peremén érinti a Dunát, ki-
kötôhely található. Asztal, padok,
tûzrakóhely. A Duna következô
nagy meanderében pihenôparkot
építenek.
(Polgármesteri Hivatal, Máriakálnok,
Rákóczi u. 6. Tel.: 96/215-288)
Kimle
A Duna két partján fekvô település.
A jobb parton, ott, ahol a régi M1-es
út érinti a falut, a galériaerdô meg-
szakad, a fövenyes parton található
jól kiépített kemping, mely 150 fôs
kapacitású. (Cvika Kemping –
Kimle, Ságváry u. 41.
Tel: 96/228-596 vagy
06-30/9374-227)
A Duna bal partján, a faluközponttól
kicsit távolabb, egy XIX. században
épült vadászkastély található. A kas-
tély közvetlenül a Dunára néz. Stég
és kikötô található itt. A kastély épü-
lete mellett kemping, büfé, kölcsön-
zô van. (Szigetköz Kemping –
Kimle-Novákpuszta, Iskola út 1.
Tel.: 96/228-068)
Hédervár
Az eddig ismertetett települések
közvetlenül a Duna-partra települ-
tek. Hédervár kicsit távolabb fek-
szik, mégis kikötésre javasoljuk. A
távolság sem nagy (1 km), és bôven
kínál látnivalót. A Lickói-híd után, a
Vámkerék szigetet követôen sátoro-
zásra alkalmas hely húzódik, a kö-
zeljövôben pihenôhely épül. Innen
szép úton érjük el a falut.
(Polgármesteri Hivatal,
Hédervár, Fô u. 42.
Tel.: 96/215-388)
Mecsér
A Duna jobb partján, a Mecséri-híd
lábánál a galériaerdô megszakad, és
a fövenyes lapos part kicsi zöld terü-
letbe megy át, ami kitûnô táborozási
lehetôséget ad. Asztal, pad,
tûzrakóhely található, de vizesblokk,
étterem, büfé nincs.
(Polgármesteri Hivatal,
Mecsér, Felszabadulás u. 1.
Tel.: 96/216-512)
Dunaszentpál
Mecsér után a folyó hatalmas patkót
ír le, és egyik oldalán van Mecsér, a
másikon Dunaszentpál. Légvonalban
a két táborhely alig másfél kilomé-
terre van egymástól, vízen viszont
ennek háromszorosa a távolság. A
parton nagy tisztás és sportpálya ta-
lálható, nyáron kis büfé üzemel.
(Polgármesteri Hivatal,
Dunaszentpál, Iskola tér 1.
Tel: 96/352-026)
Dunaszeg
A Duna „szegletében” lévô falu Gyôr
felôli részén van a gyôriek által is
gyakran felkeresett strand. A falu
központja pár száz méterre innen kí-
nál éttermet és vásárlási lehetôséget.
A töltés lábánál táborozóhelyet talá-
lunk paddal, asztallal,
tûzrakóhellyel, melyet nyáron az ön-
kormányzat gondoz. A folyóval pár-
huzamosan futó út másik oldalán a
fiatalok által kedvelt diszkó találha-
tó. Itt van WC és büfé.
(Polgármesteri Hivatal,
Dunaszeg, Országút u. 6.
Tel.: 96/352-012)
Kunsziget
Ahol a Szigetközbôl a Bolgányi-
hídon át érkezô út már a Mosoni-
207

síkságon érinti a Dunát, Kunsziget
határában két táborhely is található.
Pad, asztal, tûzrakóhely található.
(Polgármesteri Hivatal,
Kunsziget, József A. u. 2.
Tel.: 96/485-040)
Gyôrzámoly
Szinte falu központjában található az
önkormányzat gondozásában lévô
pihenôhely a szokásos kellékekkel,
és nem messze van egy étterem.
(Polgármesteri Hivatal,
Gyôrzámoly, Rákóczi u. 45.
Tel.: 96/352-122)
Gyôr-Pinnyéd
A Rábca és a Duna által határolt te-
rület vélhetôen a sok morotva és
maradványtó után a Tóköz nevet
kapta. Ennek szögletébe, egy kis szi-
getre – kiemelkedésre – települt
Pinnyéd. Ma Gyôr kertvárosa.
Gyôr-Fürdônegyed
A Duna és a Rába folyók találkozá-
sánál kialakult földnyelven, félszige-
ten található a városi uszoda, festôi-
en szép kilátással a gyôri mûemléki
belvárosra, közvetlen szomszédságá-
ban a fedett uszodának és a gyógy-
fürdônek. A fürdô parkja szép, gon-
dozott, tiszta, árnyas fákkal teli. Há-
rom 2000 m mély termálkút 67 0C,
gyógyító hatású termálvizét haszno-
sítják mindhárom fürdôben.
208
Gyôr-Csónakházak
A fürdô után a gyôriek egyik pihe-
nôhelye, és a túrázók által is kere-
sett csónakházak mellett áramlik. Pi-
henô, étterem gondozott helyen sá-
torverési lehetôség. Amstel Hattyú,
Töltésszer út. 18. Tel.: 96/311-586
Gyôr-Révfalu
A Széchenyi István Mûszaki Fôiskola
épületeinek közelében húzódik a
gyôriek szabad strandja, az Arany-
part. (Tourinform iroda,
Gyôr, Árpád u. 32. Tel.: 96/311-771)
Vének
A falu központjától vezet az út a víz-
parton lévô révházhoz. A központ-
ban faluházat, udvarán kiszolgáló-
helyiségeket, a parton pihenôhelyet
talál a túrázó. A tervek szerint a rév-
háznál ér majd véget a Szigetközt át-
szelô kerékpártúra útvonala.
(Polgármesteri Hivatal,
Vének, Petôfi u. 3. Tel.: 96358-371)
SVSE SPORTTELEP
9400 Sopron, Lôvér krt. 1.
Tel.: 99/312-657
30/2160-353
Teniszezhet télen-nyáron.
Oktatás kezdôknek
és haladóknak.
AKTÍV TURIZMUS
HORGÁSZHELYEK
A Kisalföld a folyók ajándéka és a
horgászok paradicsoma. Az ebben a
mondatban megfogalmazott két állí-
tást külön-külön súlytalannak érez-
zük és turisztikai marketing-szakem-
berek figyelemfelhívó leleményének
véljük. Egy mondatba öltve azonnal
ráérzünk a tagmondatok ok-okozati
összefüggésére, és elfogadjuk azt
igaznak. A környezô hegyekbôl le-
futó folyók a Kisalföldön hihetetlen
mennyiségû folyami hordalékot hal-
moztak fel, és erejüket vesztve szi-
geteket építve vagy hatalmas kanya-
rokat írva áramlottak tovább. A sok
ágra szakadó Öreg-Duna, a lassú fo-
lyással meanderezô Mosoni-Duna, a
feléjük igyekvô széles galériaerdôvel
kísért Rába vízfelületei adják a hor-
gászhelyek egyik formáját. A nagy
mennyiségû kavics kincs, amit kibá-
nyásznak, telepöttyözve a Sziget-
közt, a Rábaközt és a Répce-síkot
csillogó vizû tavakkal, amelyek
nemcsak a helybéliek hobbiját szol-
gálják, hanem a turizmust is. A vi-
zeknek horgászegyesületek viselik
gondját. Telepítik a halakat, és ápol-
ják a tavak környezetét, a csendet, a
nyugalmat és a horgászatot szeretôk
számára. Több tó mellett padokat,
pihenôhelyet, játszóteret találunk,
egyik-másik mellett étterem, vagy a
közelében panzió van.
A következôkben egy-egy mondattal
jelezzük, hogyan lehet az illetô tavat
megközelíteni, és közöljük, hogy
melyik egyesület kezelésében van.
Az egyesületeknek csak a nevét ad-
juk meg. Róluk további információt
a Sporthorgászok Gyôr-Moson-
Sopron Megyei Szövetségénél –
Gyôr, Bajcsy-Zs. u. 13.
Tel./fax: 96/311-631 – lehet kérni.
ABDA
Bányató I.
A falu határában a panziónál balra
kell fordulni.
Magyar Vagon- és Gépgyár HE
AKTÍV TURIZMUS
GYÔR
Bányató II.
A benzinkúttól jobbra, mintegy
400 m után elérjük a tavat.
Szigetközi HE, Gyôr
ÁSVÁNYRÁRÓ
Duna-part
Itt van a megyei horgászszövetség
37 férôhelyes horgásztanyája. A szo-
bák több ágyasak, a konyha jól fel-
szerelt. 200 méterre van a központi
stég és a csónakpark. Nyitva május
15-tôl október 15-ig. Információt a
Sporthorgászok Gyôr-Moson-Sopron
Megyei Szövetségénél
Gyôr, Bajcsy-Zsilinszky. u. 13.
Tel./fax: 96/311-631
BABÓT
Horgásztó
A tó közvetlenül a falut a 85-ös úttal
összekötô út mellett fekszik
Szárföldi HE
BELED
Bányató I.
A 86-os számú úton lévô benzinkút-
tól 500 m-re, a Kis-Rába mellett.
Bányató II.
A faluban, a téglagyár mellett van.
Bányató III.
A 86. számú út mellett, Páli és Beled
között található. Elôre HE, Beled
BRENNBERGBÁNYA
Víztároló
A brennbergi mûúton
Görbehalomig, majd jobbra a Fehér
úton találjuk meg a víztárolót.
Pisztráng HE, Sopron
DUNAKILITI
Zátonyi Duna-ág
A Gyümölcsösi útról érhetô el a zsi-
lip, ahonnan 10 km hosszú horgász-
paradicsomot találunk.
Vízkezelô: Sporthorgászok Gy.-M.-S.
Megyei Szervezete
Bányató – A községtôl északi irány-
ban helyezkedik el, területe: 1 ha.
MOFÉM HE, Mosonmagyaróvár
DUNAREMETE
Duna-part
A falu a Nagy-Duna és egy Duna-ág
közelében található. Elôre Halászati
Szövetkezet Gyôr-Kisbajcs
Horgásztó
A kikötôhöz vezetô útról jobbra ka-
nyarodva érjük el a tavat.
MOFÉM HE, Mosonmagyaróvár
DUNASZEG
Mosoni-Duna-part
Gyôrbôl érkezve a falu elôtt földút
vezet a Mosoni-Duna partján fekvô
hangulatos strandhoz. A strandtól a
hídig kb. 2 km-es erdôs partszaka-
szon kiválóan lehet horgászni.
Elôre Htsz
PÜSKI
A tó Püski és Halászi között találha-
tó, a Halásziba vezetô autóút men-
tén. MOFÉM HE
FEKETEERDÔ
Horgásztó
Mosonmagyaróvár felôl érkezve a
falu elôtt van, területe: 1 ha
MOFÉM HE
GYIRMÓT
Horgásztó
Ménfôcsanaktól a település 7 km. A
falu után az elsô jobbra nyíló úton, a
zsilipet elérve, attól balra esô terüle-
ten található a horgásztó.
Magyar Vagon- és Gépgyár Horgász
Egyesület
GYÔR
Horgásztó
Gyôr és Ménfôcsanak között találha-
tó. Gyôr, Szérûskert út felôl a Rába
folyó töltésén közelíthetjük meg.
Nádorvárosi HE, Gyôr
Mosoni-Duna holtág
Gyôr-Révfaluban, a Mûszaki Fôisko-
la mögött található terület.
Sporthorgászok Gy.-M.-S. Megyei
Szövetsége
HALÁSZI
Bányatavak
Halászi Mosonmagyaróvártól Gyôr
felé a szigetközi úton az elsô falu. A
tavak területe 4 ha. MOFÉM HE
Mosoni-Duna-part Elôre Htsz, Gyôr
HEGYKÔ
Kavicsbánya
A Kossuth u. 1. sz. elôtt lévô föld-
úton, kb. 1 km-re található.
Fertômenti MGTSZ HE, Hegykô.
HIDEGSÉG
Tôzegbánya tó
Fertôhomok és Hidegség között a
Fertô-parti úton fekszik.
Fertô menti Mgtsz HE, Hegykô
IVÁN
Cséri tavak
A 84-es fôútról az Iván község felé
vezetô úton közelíthetôk meg.
Iván és Vidéke HE, Iván.
KAPUVÁR
Horgásztavak
A várostól délnyugatra, Babót irá-
nyában, az út mellett jobbra 4 tó
található. Kapuvári HE
209
 AKTÍV TURIZMUS

KIMLE balra kanyarodva (6 km) érjük el a VÁMOSSZABADI-PATKÁNYOS

Mosoni-Duna part
A település a régi M1-es autóút mel-
lett, Mosonmagyaróvár közelében
található. Elôre Htsz, Gyôr
Bányatavak
A tavak közvetlenül a fôút mellett
fekszenek. Területük: 1,2 ha
MOFÉM HE.
LÉBÉNY
Horgásztavak
A Tárnokrétire vezetô fôút mellett
találhatók. Szigetköz HE, Gyôr
LIPÓT
Duna-part
Elôre Htsz, Gyôr
Horgásztó
A tó a Lipótról Ásványráróra vezetô
földút mellett található.
Lipóti Petôfi Tsz
MAGYARKERESZTÚR
Bányató
A település Sziltôl néhány km-re
fekszik. Szili Gyôzelem Mgtsz HE.
MÁRIAKÁLNOK
Bányató I.
Mosonmagyaróvárról Máriakálnok
felé a híd után balra kanyarodva ju-
tunk el a bányatóhoz, melynek terü-
lete 4 ha.
Dunamenti HE, Mosonmagyaróvár
Bányató II.
A Mosoni-Duna-híd után 500 m-re
találjuk a tavat. Területe: 3,5 ha
MECSÉR
Mosoni-Duna-part
Gyôrtôl 17 km-re, a szigetközi út
mentén fekszik. Elôre Htsz Gyôr
Bányató
A Mosoni-Duna partján fekvô Duna-
parti Panziótól 300 méterre található.
Szigetköz HE, Gyôr
MOSONMAGYARÓVÁR
Bagger-tó, Tritol-tó I., Tritol-tó II.
Mosonmagyaróvári HE
Tangazdasági-tó
Mosonmagyaróvártól 3 km-re, a Raj-
kára vezetô fôúttól jobbra található,
területe: 0,7 ha
Gulyaállási-tó
Mosonmagyaróvárról Jánossomorja
irányában, a Császárréti bejárónál
tavat. Területe: 1,7 ha. Lajta-Hansági
HE, Mosonmagyaróvár
MOSONSZOLNOK
Horgásztavak
A régi M1-es autóútról
Mosonszolnok felé kell kanyarodni.
A vasúti átjárón áthaladva jobbra, a
vasútállomással szemben fekszik az
egyik, balra a másik tó. Területük:
1,5 és 0,6 ha.
Erdészeti HE, Mosonmagyaróvár
MOSONÚJHELY
Bányatavak
A település a régi M1-es fôút mellett
található, 27 km-re Gyôrtôl. Két bá-
nyató kínál horgászati lehetôsége-
ket. Szigetközi HE Gyôr
NAGYBAJCS
Duna-part
A falu Gyôrtôl északra, a Duna mel-
lett fekszik, a Bácsa–Kisbajcs–Nagy-
bajcs útvonalon közelíthetô meg.
Horgásztó
A tó a falu közepén található. Játszó-
tér és étterem. Elôre Htsz, Gyôr
NOVÁKPUSZTA
Mosoni-Duna-part
A település Kimle közelében találha-
tó. Elôre Htsz Gyôr
ÖTTEVÉNY
Bányatavak
Az Öttevényt Kunszigettel összekötô
út mentén találjuk a tavakat.
Szigetközi HE, Gyôr
SZANY
Horgásztó
Szanyból a sobori elágazás után a
második utcán (Damjanich utca) kell
jobbra fordulni. Kb. 1 km-t megtéve
elérjük a 3,5 hektáros tavat.
Szanyi Szövetkezeti HE, Szany
SZÁRFÖLD
Horgásztavak
A település a 85. számú fôút men-
tén, Csorna és Kapuvár között fek-
szik. A tavak területe: 9, illetve
10 ha. Szárföldi HE
SZIL
Halastó
Sziltôl Vág irányában található a ha-
lastó. Szili Gyôzelem Mgtsz HE
Horgásztó
A Dunát kísérô facsoportokkal díszí-
tett mocsárrétek és szélesen zöldellô
galériaerdô között a Vidra Csárda
mellett 10 hektáros területen gondo-
zott, és hetente telepített két hor-
gásztó van. Napijegyek helyben vált-
hatók. Tel.: 06-30/9277-065
nyitva: keddtôl vasárnapig
11–22 óráig, tel.: 06-30/9161-666
Horgásztavak.
A faluban is található két horgásztó.
Duna-part
A töltés túlsó oldalán található, kivá-
ló horgászlehetôségeket kínál a Du-
na mentén.
Elôre Htsz, Gyôr
VÉNEK
Mosoni-Duna torkolata
A falu a Mosoni- és a Nagy-Duna ta-
lálkozásánál fekszik.
Elôre Htsz
Farkas-úszó
A Duna holtága Véneknél.
Elôre HTSZ
T-Zárás
A Kolera- ill. Torda-sziget irányában
található a hajóút melletti gátnál, Vé-
neknél.
Elôre Htsz, Gyôr
VESZKÉNY
Horgásztó
A 85. számú fôúttól pár száz méter-
re, Csorna és Kapuvár között, Szár-
földnél található.
Szárföldi HE

210
AKTÍV TURIZMUS
VADÁSZAT
A hullámtéri erdôk érintetlen, szinte
ôserdô jellegû, mintegy 7–8 ezer
hektáros területe, valamint a további
30–35 ezer hektárnyi hansági, illetve
bakonyaljai erdô egy közepes minô-
ségû szarvasállománynak ad ott-
hont. Itt az átlagos érett agancssúly
7–8 kg között van. A Szigetközben
ennél kicsit kisebb, de elôfordulnak
10–12 kg-os trófeájú aranyérmes bi-
kák is. A nagy, összefüggô erdôk
kedveznek a vaddisznóállomány-
nak, jó búvóhelyet nyújtanak számá-
ra. A zavartalan sûrûkben a kanok is
meg tudnak öregedni, sok vadászt
csábítva 20–25 cm-ig is fejlôdô agya-
rukkal. Az ôzbakállomány Magyar-
ország viszonylatában közepesnek
minôsíthetô. Itt az átlagos agancs-
súly 350–380 gramm; a hullámtér
közelében kisebb, a Dunától dél felé
haladva erôsödik; elôfordulnak 450-
550 gramm trófeájú bakok is.
Természetes vízivad-mennyiségünk
is eredményes vadászatot tud bizto-
sítani. Ezt a lehetôséget bôvítendô
több vadásztársaság és a Kisalföldi
Erdôgazdaság Rt. mesterséges vad-
kacsaneveléssel is foglalkozik. A
legjelentôsebb fácántenyésztô és
-nevelô, vadászatra jogosult szerve-
zet a Lajta-Hansági Rt. Nemcsak sa-
ját, de más vadgazdák igényét is ki-
elégíti az általa nevelt madarakkal.
Megyénk az egyre kurrensebbnek
számító, élménydús nyúlvadászatok-
ban is gazdagnak mondható. E téren
a Mosoni-Duna jobb és bal partján
lévô vadásztársaságokat kell kiemel-
ni, valamint a Lajta-Hanság Rt.-t.
A Bakonyalja lankáin, keményfás er-
deiben eredményes dámtelepítést
hajtottak végre a vadásztársaságok,
ezelôtt 10–15 évvel. Ma már közepes
minôségû lapátosokat lôhetünk
ezen a területen. A legtöbb vadász-
tató romantikus, ugyanakkor luxus-
jellegû szolgáltatást is nyújtani tudó
vadászházakkal rendelkezik, ahol
házi jellegû étkezés is biztosított.
A vadászathoz szükséges tárgyi fel-
tételek – a barkácsoló kocsi, terepjá-
rók, jó kísérôk, fegyver és lôszer a
jogszabályok engedte határig – min-
den vendégvadásznak rendelkezésé-
re állnak. A gyakran visszatérô, éves
vadászjegyet váltó külföldi vendé-
gek fegyvereiket itt tárolhatják a tör-
vényben meghatározott 90 napig.
A vadászházak szezonon kívüli
hasznosításánál nemcsak a puskás
vendégeket, de az erdei nyugalom-
ra, állatok megfigyelésére vágyó tu-
ristákat is várják.
A vadászati módok közül nagyvad-
nál az erdôsebb területeken elsôsor-
ban lesvadászattal hozzák terítékre a
kívánt vadat. Vaddisznóra hangula-
tos rigli- vagy terelô- és hajtóvadá-
szatokat szerveznek. Apróvadvadá-
szatnál a bokrászathoz hasonló ki-
sebb hajtások, valamint egészen
nagy terítékû, többszázas-ezres fá-
cánvadászatok is megrendelhetôk. A
vízivadvadászatnál rendelkezésre áll
mind a mesterséges félvad kacsák
élsportot képviselô, biztos terítéket
adó vadászata, mint a kiváló
röpkészségû, vadon született, csu-
pán etetéssel szoktatott vadkacsa
nagy élményt nyújtó elejtése. A téli
idôszakban, amikor a környékbeli
nagy tavak befagynak, a Duna és
mellékágainak termálvizes források-
kal melegített felületei mágnesként
vonzzák a vadkacsákat. Ekkor több
tízezres kacsa- és libatömeg gyûlik
össze a Szigetközben.
211
 AKTÍV TURIZMUS

LOVASISKOLÁK GYÔRZÁMOLY
Szigetköz Lovasudvar
FERTÔRÁKOS 9172 Szent István út 28.
Hermann Lovasiskola A lovas sport iránt érdeklôdôknek
9424 Fô út 54. az alábbi szolgáltatásokat ajánljuk.
Tel.: 99/355-551 –Futószáras oktatás kezdôknek és
haladóknak
DUNAKILITI, –tereplovaglás 5–10 fô részére
Makay Kft. Lovasiskolája –5–10 ló részére lópanzió
9225 Gyümölcsös u. 30.
Tel.: 96/224-126 MÁRIAKÁLNOK KANTÁR FOGADÓ
Lovascentrum
DUNASZIGET 9231 Kossuth u. 23. Tel.: 96/208-054 80 fôs étteremben szállás
Szelle Kornél Lovasiskolája MOSONMAGYARÓVÁR lehetôséggel várjuk kedves
9226, Sérfenyô u. 99. Lajta-Hanság Rt. vendégeinket. Lovaglási
Tel.: 215-867 9200, Kálnoki u. 14. Tel.: 96/211-765 lehetôség télen- nyáron
kezdô és gyakorlott lovasok
GYÔR, SOPRON számára. Csoportos kocsizás
Vágta Lovasiskola Brennbergvölgyi
és túralovaglás valamint
9171 Duna u. 1. Lovasiskola
Tel.: 96/339-136 Vöröshíd Tel.: 20/9428-576 nyári lovastáborozás.
Veres Péter Mezôgazdasági Lomniczi István
Szakközép- és Szakképzô Iskola Brandmajor Vitnyéd, Dózsa Gy. u. 2.
9028 Gyôr, Régi Veszprémi u. 1–3. Tel.: 99/312-741 (a 85-ös fôút mellett)
Tel.: 96/427-522 Patkó Fogadó Lovasiskolája Tel.: 96/244-465
Integrál Lovasklub 9400 Somfalvi út 24.
9024 Kálvária u. 1. Tel.: 30/375-618 Tel.: 99/314-648

212
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

A megyében számos védett természeti érték található. Van, amelyik nagy,

összefüggô területet alkot, ilyen a Fertô, vagy a Hanság, és van, amelyik egy
nagyobb térség hajdani természetes állapotát ôrzô kisebb mozaikdarab. A Szi-
getköz egy-egy erdeje vagy nádasa lehet erre példa. Van, amelyik emberi kéz
munkájának az eredménye, mint a kastélyparkok vagy az arborétumok. Egy-
egy nagyon távol található a lakott területektôl, és vannak, amelyeket körülölel
a település.

ÁSVÁNYRÁRÓ lanó nyílt víztükör. Ez jellemzi a Fe- erdô a Bormász-Tárnokréti út

A falu szélén áll a Szigetköz legidô-
sebb és legnagyobb fekete nyárfája.
BABÓT
A falu belterületén három kocsányos
tölgy található. 200–250 évesek.
BARBACS
280 hektárnyi természetvédelmi te-
rület a Barbacsi-tóval. A tó, amelyet
nádas- majd láprétek öveznek, a ná-
di énekesmadaraknak (kékbegy,
fülemülesitke, barkóscinege) és vízi-
madaraknak (nagy kócsag, vörös
gém) búvóhelye.
CSÁFODJÁNOSFA
A Répce mentén lévô 21 hektáros li-
geterdôben a magas- és magyar kô-
ris, a mezei juhar és az éger között
35–36 közel százéves kocsányos
tölgy található. Az erdô hírét a fehér
harangvirágú tôzike adja.
DARNÓZSELI
A Zseli-erdô szép ártéri ligeterdô, a
puhafa (fûz, mézgáséger, hazai
nyár), mind a keményfa (tölgy, kô-
ris, szil) jellemzô fajai megtalálhatók.
DÉNESFA
A Cziráky-kastélyt 11 hektáros park
övezi. Az ôshonos fák mellett sok
egzóta található.
DUNAKILITI
Dunakilititôl Dunaremetéig össze-
függô – fôleg nemes nyárasok és fü-
zesek alkotta – erdôtömb terjeszke-
dik a Duna hullámterében.
DUNAREMETE
A Salamon-erdô és a Járói-Duna-ág
mellékén a nyílt víztükör nádasba,
majd kisebb-nagyobb gyepfelülettel
tagolt ligeterdôbe megy át.
FEHÉRTÓ
A Hanság jellegzetességei a kiszára-
dó láp- és mocsárrétek, a nádasok
és bokorfüzesek, és az itt-ott elôcsil-
hér-tó környékét. Még nagy szám-
ban élnek a csíkfélék, a lápi póc és
a cigányhal (compó). A nádasokban
vörös gém, nagy kócsag, a réteken
cankó, goda és bíbic fészkel.
FERTÔ
A nemzeti park „szíve” a Fertô belse-
jének fokozottan védett területe,
amely a tó déli, délkeleti részének a
magva. Ez a terület a nádszigetek-
kel, a védett öblökkel, a nádövbe
záródott belsô tavakkal s egy csodá-
latos nyílt vízzel, az Ezüst-tóval
mintegy 7000 hektár területû. 3000
hektár esik belôle magyar oldalra.
Mintegy 400 pár nagy kócsag, 25–30
pár kanalasgém, 30–40 pár vörös
gém, 150-200 pár nyári lúd, szürke
gém, barna rétihéja, bölömbika,
búbosvöcsök fészkel itt.
FERTÔD
A kastélyt a XVIII. század derekán
kialakított barokk park veszi körül.
A parkhoz vadaspark csatlakozik.
GYÔRLADAMÉR
A Nádas-tó Holt-Duna-ág maradvány;
nádas, sásos, ingoványos terület.
GYÔRÚJFALU ÉS GYÔRZÁMOLY
A Zámolyi töles közel százhektárnyi
területe és az Alsó-Szigetköz legna-
gyobb nádasa, a Lajma is itttalálható.
Hédervár
A kastélypark a Hidegkúti-ér ligeter-
deje. Az ôshonos fák közé vagy he-
lyükre a Kárpát-medencébôl és más
területekrôl származó egzótákat tele-
pítettek. Ilyenek: a tiszafa, a külön-
féle fenyôk vagy az amerikai tuli-
pánfa. A temetôkápolna elôtt egy
770 éves kocsányos tölgy áll..
LÉBÉNY
A több mint 100 hektárnyi egybefüg-
gô keményfa (tölgy, kôris, szil) liget-
mentén.
LIPÓT
A tündérrózsás morotva-tó és a
Darnózselire vezetô úton a vadgesz-
tenyesor védett természeti érték.
MÁRIAKÁLNOK
A Mosoni-Duna-ág Halászi felé, va-
lamint a Holt-Duna-ág mentén az
égererdô védett természeti érték.
NAGYBAJCS
Természeti érték a Nagy-Duna árvé-
delmi gátja és az egykori nyúlgát kö-
zötti Szôgyei-Csápolnok- és a Szavai-
Duna-ág nevû nádrétes terület.
NAGYCENK
A franciakert emléke a bejárat elôtti
rész. A kastély körül angolpark talál-
ható, bejáratával szemben kezdôdik
és Fertôbozig húzódik a Hársfa-allé.
PANNONHALMA
Az apátság alatt egy 28 hektáros ar-
borétum és egy hozzá kapcsolódó
parkerdô található.
Sopronhorpács
A kastélypark részben az itteni liget-
erdô ritkításával, részben néhány
egzóta telepítésével alakult ki.
VÁMOSSZABADI
Vámosszabadi határátkelôtôl
Nagybajcsig az árvédelmi töltés mel-
lett összefüggô ártéri rét, legelô és
erdôrész terül el. A mocsárrétek vé-
dett lágyszárú növényei közül legér-
tékesebb az ôszi vértô.
VÉNEK
Az Aranykert nevû ligetben, a
vénekiek által ültetett 12 tölgyfa kö-
zül hét a millennium, öt pedig
Erzsébet királyné emlékét ôrzi.
ZSIRA
A Rimanóczy-kastélyhoz angolpark
csatlakozik, kôris-, platán- és vad-
gesztenyefákkal.

213

Karcsú sisakvirág (Aconitum variegatum)
Errôl a kifejezetten magas növényrôl nehe-
zen hihetô hogy a hunyorfélékhez tartozik.
Nyárvégén bontó lila virágait már messzirôl
felismerhetjük. Mészkedvelô hegyvidéki nö-
vényünk. Montán bükkösök karakterfaja.
Tavaszi hérics (Adonis vernalis)
Pusztafüves, köves lejtôk, homokbuckák ko-
ra tavaszi ékessége. Néhol több száz virágtól
sárgállik a domboldal. Évelô, mérgezô nö-
vény. Régen gyógynövényként az állat-
gyógyászatban használták. Védett.
Réti iszalag (Clematis integriflora)
Leginkább tetszetôs lila virágáról és rokona-
ival szemben egész, tojásdad átellenes leve-
leirôl ismerhetô fel. Virágait májustól júniu-
sig bontogatja. Ártéri réteken, erdôszélen, le-
gelôn találkozhatunk vele.
214
Henye boroszlán (Daphne cneorum)
Április végén, karsztbokorerdôk, dolomit-
sziklagyep között járva, bukkanhatunk e fél
métert nem meghaladó törpecserje élénkró-
zsaszín illatos virágaira. Négyszirmú virágát
virágcsészék alkotják.
Szíveslevelû gubóvirág (Globularia coedifolia)
Bôrszerû sötét levelei, kúszó szára alapján,
kissé a pozsgásokra emlékeztet. Májustól jú-
niusig találhatunk halványlila virágaira me-
lyek göbszerû fejecskében ülnek. Hazánk-
ban csak a Balfi- dombvidéken fordul elô.
Sárga len (Linum flavum)
Ezt a sárgavirágú 30–40 cm magas növényt
elsôsorban a középhegység sziklagyepjei-
ben, karsztbokorerdôkben, találjuk. Tipiku-
san nyári virág – júniustól augusztusig virág-
zik.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe)
Igen késôn virágzik, egészen október végéig
találhatunk sötétlila nagy, 3–5 cm-es virágai-
ra. Szára igen kemény, barnás, a rajta ülô le-
velek szálasan hosszúkásak. Láp- és mocsár-
réteken, nádasok szélén, fûzlápokban él.
Tündérfátyol (Nymphoides peltata)
Üdezöld, víz felszínén úszó levelei miniatûr
tavirózsa leveleire emlékeztetnek. Kissé ka-
ramellillatú, fátyolos ötszirmú sárga virága
júniustól augusztusig virít. Elsôsorban állóvi-
zekben találjuk.
Vidrafû (Menyanthes trifoliata)
Lápokon, hegyi lápréteken, esetleg magas-
sásosban találhatjuk. Vaskos, lágy kúszó szá-
ráról, nagy hármas leveleirôl könnyen felis-
merjük. Május elején illatos, ötszirmú fehér-
fürtös virágzata megkapó látvány.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Lápi hízóka (Pinguicula vulgaris)
Lehet hogy már csak az emléke marad a ha-
zai egyetlen elôfordulási helyén – a Balfi Kis-
tómalom környékén. 10–15 cm magas, vilá-
goszöld levelei ragadósak. Halványlilás virá-
gai, májustól júniusig virágzanak.
Száratlan bábakalács (Carlina acaulis)
Többszörösen hasogatott levelei szúrósak.
Száraz virágait helyenként idôjelzés gyanánt
használták, mivel nedves levegôn sugárvirá-
gai kitárulnak, szárazon pedig összezáród-
nak.
Békaliliom (Hottonia palustris)
Mészhiányos vizekben élô, dekoratív, víz
színén úszó leveleire támaszkodva emeli fe-
héres lilás virágait. Vízszennyezésre, zava-
rásra érzékeny. Fôleg a nyugati határ mentén
találjuk. Áprilistól június elejéig virágzik.
Száratlan kankalin (Primula vulgaris)
Szurdok erdôk, bükkösök, gyertyános-tölgy-
esekben, márciustól áprilisig virágzó növé-
ny. Fôleg Nyugat-Dunántúlon találjuk. Ala-
csony, 5–10 cm magas. Virágai halvány-
sárgák.
Tûzliliom (Lilium bulbiferum)
Csak a Szigetközben és a Bükkben találjuk.
Szigetközi nagyobb állományát a Duna so-
dorta magával. Levélhónaljaiban sarjhagy-
mácskák ülnek, valószínû ez segítette elter-
jedését. Szárán 1–3 feltûnô tûzpiros virág ül.
Szibériai nôszirom (Iris sibirica)
Egyik legszebb íriszfélénk. Nedves helye-
ken, magassásos, láp- és mocsárréteket, láp-
erdôket, kedveli. Hengeres szárán 1–3 lilás-
kék virágot bont. De elôfordulnak halvány-
kék, sôt, egészen fehér változatai is.
Nyári tôzike (Leucojum aestivum)
Általában csoportosan elôforduló, 30–60 cm
magas hagymás növényünk. Szárcsúcsról
3–7 lecsüngô fehér virágát, vizek mellett, fo-
lyók, láp- és mocsárréteken találjuk. Április
közepétôl június elejéig virágzik.
Mocsári kosbor (Orchis laxiflora)
Igen magas, 20–50 cm-re megnövô kosborfa-
junk. Május közepétôl, június közepéig bon-
togatja lilásvörös, rózsaszínû virágait. 10–25
virága lazán helyezkedik el a száron. Lápréte-
ken, nedves kaszálókon, magassásosban él.
Vitézkosbor (Orchis militaris)
Ligeterdôkben, gesztenyésekben, irtásokon,
lápréteken találjuk. Virágzata hengeres, kúp-
szerû halványrózsaszín. Sisakszerûen össze-
boruló lepelleveleirôl kapta a nevét. A közép-
korban úgy tartották, viselôje sebezhetetlen.
215

Aranyos bábrabló (Calosoma sycophanta)
Aránylag nagy termetû, gyorsan mozgó bo-
gár. Egyik leghasznosabb ragadozóboga-
runk. Bogarakhoz képest igen hosszú élete
során több mint 2000 hernyót képes elpusz-
títani.
Imádkozó sáska (Mantis religiosa)
Nagy termetû, ragadozó sáskafaj. Színe, terep-
tôl függôen a zöldtôl a barnás színárnyalat-
okig változik. Áldozatait, imádkozó tartású,
mellsô lábaival ragadja meg. A jóval nagyobb
nôstény, párzás közben a párját is felfalja.
Magyar búcó (Zingel zingel)
Legfeljebb 30 cm hosszú, hengeres testû ha-
lunk. Két hátúszója kb. egyforma nagyságú.
Piszkos, sárgás alapszínû testén, szabályta-
lan sötét foltok találhatók. Folyóvízben élô
hal, amely az állóvízben nem marad meg.
216
Lápi póc (Umbra krameri)
Kis termete (10 cm körül), barnás, kissé lapí-
tott, zömök teste, lekerekített úszói állóvízi
életmódjára utalnak. Lápjainkban egykor
nagy tömegekben élt. Ma már csak egyes
holtágakban, morotvákban találjuk.
Tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus)
Apró termetû hal. Zömök, zöldesbarna, ha-
rántfoltos teste, a farok felé elvékonyodik.
Hátúszója elôtt három, a hasúszóknál egy-
egy csonttüske található. Tiszta, álló és lassan
folyó vizekben, tengervízben is megtaláljuk.
Réti csík (Misgurnus fosilis)
Síkos, hengeres, barnás testén hosszirány-
ban sárgás csíkok futnak. Jól viseli a kiszára-
dást. Egykor síksági állóvizeinkben, nyáron
kiszáradó lápokban nagy tömegekben élt.
Napjainkban állományuk megcsappant.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Vidra (Lutra lutra)
Nyúlánk sötétbarna izmos teste, rövid lábai a
menyétfélék minden jelét magukon viselik.
Kivételesen az 1 métert, súlya pedig a 10 kg
is elérheti. Halakkal táplálkozik, rendkívül
óvatos, játékra hajlamos, fôleg éjjel vadászik.
Szalakóta (Coracias garulus)
Meleg, ligetes, öreg odvas fákkal tarkított te-
rületeken él. Tipikus erdôs sztyeplakó. A zárt,
összefüggô erdôket kerüli. Vonuló madár, ké-
sôn április végén, május elején érkezik. Május
végétôl költ. Rovarokkal táplálkozik.
Búbosbanka (Upupa epops)
Még egy jellegzetes parkerdôlakó. Hosszú
ívelt csôrérôl, nagy fekete-fehér süvegjérôl,
könnyen felismerhetô. Vonuló, hazánkba,
március végén április elején érkezik. Rova-
rokkal, gilisztákkal, pondrókkal táplálkozik.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Jégmadár (Alcedo atthis)
Repülô ékszernek is nevezik ezt a mindösz-
sze 16 cm-re növô, egyik színpompás mada-
rat. Apró halakkal táplálkozik, ezért vizek
mellett él. Télen a szabad vizeket követve
kóborol. Fészkét meredek vízpartba vájja.
Bölömbika (Botaurus stellaris)
Nagy nádasokat részesíti elônyben, ahol rej-
tett életet él. 60–80 cm-es nagysága ellenére,
ritkán kerül szem elé. Nevét sejtelmes mély,
a mocsarak mentén messze elhallatszó hang-
járól kapta. Tollazata foltosan barna.
Nagy kócsag (Egretta alba)
A természetvédelem címermadara, ez a
90 cm is meghaladó, habfehér gémféle. Szá-
muk 1974-ig 20 párra csökkent. Ettôl kezdve
örvendetesen növekszik. Mai állománya kö-
zel 1500–2000 pár. A nádasos vizeket kedveli.
Kis kócsag (Egretta garzetta)
50–60cm-re növô vakítóan fehér gémfélénk.
Inkább a folyók menti ártéri erdôket kedve-
li, telepekben fészkel. Innen jár távolabbi va-
dászterületeire is. Apróbb halakkal, békák-
kal, rovarokkal, rágcsálókkal is táplálkozik.
Fehér gólya (Ciconia Ciconia)
Fekete-fehér tollazata révén más madárral
nem lehet összetéveszteni. Hosszúsága 100
cm, szárnyának fesztávolsága akár a rétisasé
mintegy 220 cm, súlya 3-4 kg. Fészkeit legin-
kább kéményekre és épületekre rakja.
Kanalas gém (Platalea leucorodia)
Síkságok nagy kiterjedésû mocsarainak egy-
kor volt jellegzetes lakója. Tollazata piszkos,
sárgásfehér, begyén rozsdás folttal. Kanál-
szerû csôrérôl, elôrenyújtott nyakáról röpté-
ben is felismerhetjük. Vonuló.
Bütykös hattyú (Cygnus olor)
Egyik legnagyobb madarunk. Hazánkban,
1970-ben jelent meg a Fertôn. Elôtte az utolsó
pár 1875-ben fészkelt Tiszántúlon. Mai állomá-
nyuk 70–80 pár. Fészkelô helyén rendkívül ag-
resszív, ezért a madarászok nem kedvelik.
Gyurgyalag (Merops apiaster)
Legszínpompásabb madaraink egyike. Bár
táplálékuk elsôsorban darazsak, szitakötôk,
lepkék, olykor egy-egy méhet is elkap. Fész-
két függôleges agyag- vagy löszfalba 2 méter
mélyen készíti. Fokozottan védett.
Hermelin (Mustela erminea)
Teste a menyétekre jellemzôen, nyúlánk hen-
geres, 25–30 cm. Lábai szokatlanul rövidek,
mégis ügyesen mozog. Télen barna bundája ki-
fehéredik, tavasszal fokozatosan visszabarnul.
Ragadozó, fôleg rágcsálókkal táplálkozik.
217

FLEXUM-TERMÁL
GYÓGYÓFÜRDÔ ÉS USZODA
THERMAL HOTEL
MOSONMAGYARÓVÁR
9200 Mosonmagyaróvár
Kolbai u. 10.
Tel./fax: 96/206-871, 211-533
A termálfürdô igazi
fürdôparadicsom. A különbözô
hôfokú, úszóversenyek
megrendezésére is alkalmas
nyitott és fedett medencékben
az úszósport barátai,
a gyógymedencékben
a gyógyulásra szorulók,
a gyermekmedencékben pedig
az apróságok találnak lehetôséget
pihenésre, felüdülésre.
A fürdô területén helyezkedik
el a Thermal Gyógyszálló
50 fürdôszobával, telefonnal,
televízióval és minibárral ellátott
szobával.
A háromcsillagos szállodában
gyógycentrum, orvosi rendelô,
fogászat, hagyományos
és magyaros ételválasztékot kínáló
étterem, különterem, bioüzlet
és szépségszalon áll
a vendégek rendelkezésére
218
FÜRDÔK, STRANDOK
Balf LIPÓTI TERMÁLFÜRDÔ
Reumatológiai Rehabilitációs ÉS C A M P I N G
Gyógyintézet
Lipót turisztikai vonzerejét
9494 Balf, Fürdô sor 2.
a termálfürdô jelenti, melyet
Tel.: 99/314-060, fax: 99/339-800
a több mint 2000 m mélységbôl
feltörô, 65 oC vizet adó forrás
Csorna
táplál. A víz jellege, összetétele:
Termálfürdô
alkáli-hidrogén-karbonátos
ásványvíz, termálvíz, melynek
Fertôrákos
jódtartalma is jelentôs.
Fertô-tavi Vízitelep
Mozgásszervi, reumatikus
9421 Fertôrákos, Fertôrákosi öböl
megbetegedések, gyomor
Tel.: 99/355-340
és bélbetegségek,
Fertôrákosról hosszú, nádas szegé-
idült légzôszervi bántalmak
lyezte úton jutunk a Fertô-tavi
kezelésére alkalmas
vízitelepre. A sekély, homokos part,
a fertô kellemes vize, a strandhoz
kapcsolódó nagy füves-fás terület, a
sokféle szolgáltatás mind-mind turis-
tacsalogató.
Nyitva: május 1-jétôl
Szeptember 15-ig 8.00–19.00 óráig
Gyôr
Uszoda, fedett uszoda, gyógyfürdô
Hegykô
Termálfürdô, Camping és Panzió HORT DUNA FOGADÓ
9437 Hegykô, Nyárfasor
Tel.: 99/376-917 A panzió 10 kényelmesen
A külföldön is ismert víz gyógyhatá- berendezett, fürdôszobás
sú, emésztô-szervrendszeri és moz- szobával várja a vendégeket.
gásszervi betegségek gyógyítására A kis fedett uszoda vize
alkalmas. Az aktív pihenôknek gaz-
alkáli-hidrogén-karbonátos,
dag kínálatot nyújt a szabadidô el-
töltésében a Fertô tó körüli kerék-
kiválóan alkalmas
párút, a sportpályák és a horgásztó. mozgásszervi és reumatikus
Nyitva: egész évben 9.00-20.00 óráig megbetegedések kezelésére.
Hort Duna Fogadó
Kapuvár
Strand és Termálfürdô H–9233 Lipót, Fô út 65.
9330 Kapuvár, Veszkényi u. 38. Tel./fax: 96/216-196
Tel.: 96/241-035 Tel.: 96/236-107
A 85. számú fôútról megközelíthetô
fürdô tisztasága kellemes hatást gya-
korol a látogatóra. A fürdôt az 1800
méter mélyrôl feltörô termálvizének
gyógyító hatása miatt mind a hely-
beliek, mind a turisták szívesen fel-
keresik. A strand mellett található
egy színvonalas kemping.
A helyi nevezetességeken túl a
A gyôri gyógyvíz összetevôi: alkáli-hidrogén-karbonátos, kloridos hévíz, amely
jodid-ion- tartalma következtében a jódos gyógyvizek csoportjába sorolható,
metakovasav tartalma is jelentékeny.
Javallatok: mozgásszervi, csont-, ízületi, nôgyógyászati, légzôszervi betegségek
illetve gyulladásos jellegû ízületi
és izombántalmak esetén.
A gyôri fürdôk tulajdonosa és üzemeltetôje:
„Pannon-Víz” Víz-, Csatornamû és Fürdô Részvénytársaság
USZODA – IDÉNYFÜRDÔ
Cím: 9025 Gyôr, Cziráky tér 1. Tel.: 96/326-566
Nyitva tartás: május közepétôl szeptember közepéig,
elô-, utószezon naponta: 10–18 óráig, fôszezon naponta: 8–19 óráig
Medencék: 8 db – 2 db úszómedence, 2 db gyermekmedence,
1 db csúszdamedence, 3 db termálmedence
A szabadtéri termálmedencék közül az egyik ülômedence egész évben,
a termál úszómedence március közepétôl november közepéig üzemel
naponta 10–18 óráig!
Szolgáltatások: medencefürdôk, szauna, szolárium, büfék, palánkos, kispá-
lyás focipálya, homokos strandröplabdapálya, lábteniszpálya, óriás csúszda,
gyermekjátszótér, hajszárítás, értékmegôrzés, kerékpármegôrzés, hangos-
bemondás, asztalitenisz, tollaslabda, napozóágy
FEDETT USZODA
Cím: 9025 Gyôr, Cziráky tér 1. Tel: 96/326-566
Nyitva tartás:
téli: hétfôtôl–péntekig: 6–16 óráig, 18–20 óráig 16–18 óráig csak edzés,
oktatás, szombat–vasárnap: 7–18 óráig
nyári: hétfôtôl péntekig: 6–16 óráig, 18–19 óráig 16–18 óráig csak
edzés, oktatás szombat: 8–19 óráig vasárnap: zárva.
Télen minden hónap elsô hétfôjén, nyári fôszezonban vasárnaponként
és augusztus hónapban karbantartás miatt zárva!
Medencék: 2 db – 1 db úszómedence, 1 db tanmedence
Szolgáltatások: medencefürdôk, szolárium, csoportos gyógyúszás, úszásokta-
tás, kondicionáló edzés, hajszárítás, értékmegôrzés, úszósapka, italautomata.
Gyógyfürdô
Cím: 9025 Gyôr, Országút út 4. Tel.: 96/326-566
Nyitva tartás: egész évben folyamatosan,
hétfôtôl péntekig: 8–16 óráig,
szombat–vasárnap: zárva
Orvosi rendelés: hétfôtôl–péntekig 8–14 óráig
Medence: 1db – 1db súlyfürdô – gyógytornamedence
Szolgáltatások: iszappakolás, súlyfürdô, orvosi gyógymasszázs, víz alatti
vízsugármasszázs, víz alatti és száraz csoportos gyógytorna, elektromos
kezelés, értékmegôrzés, ruhatár, hajszárítás, törülközô, lepedô, papucs.
Csornai Termálfürdô
A csornai gyógyvíz összetevôi: magas nátrium-, kalcium-, magnézium- és káliumtartalmú gyógyvíz. Javalla-
tok: mozgásszervi és nôgyógyászati betegségek utókezelése
Cím: 9300 Csorna, Thököly u. 50. Tel.: 96/261-469
Tulajdonos: Városi Önkormányzat
Üzemeltetô: „Pannon-Víz” Víz-, Csatornamû és Fürdô Részvénytársaság
Csornai Üzemmérnökség 9300 Csorna, Soproni u. 59. Tel: 96/262-588, fax: 96/263-402
Nyitva tartás: június elejétôl szeptember elejéig: naponta: 8–19 óráig
Medencék: 5 db – 2 db termálmedence, 1 db gyermekmedence, 1 db úszómedence, 1 db tanmedence,
Szolgáltatások: medencefürdôk, büfék, fagylaltozó, teniszpályák, hajszárítás, értékmegôrzés, hangosbemondás.

Szeretettel várjuk Kedves Vendégeinket! „PANNON-VÍZ” RT.


Fertô-Hanság Nemzeti Park is kitûnô
idôtöltést nyújt, amely kerékpártú-
rákra is kiválóan alkalmas.
Nyitva: május 30-tól szeptember 7-ig
9.00–19.00 óráig
PETÔHÁZA
Strand
9443 Petôháza, Kinizsi u. 50.
Tel.: 99/380-921
Nyitva: Június 1-tôl augusztus 31-ig
9.00–18.00
Különösen kedvelt a község strand-
ja, amelynek egyik medencéje ter-
málvizes. De feszített víztükrû ver-
seny-úszómedencéje is van.
Mellette 26 férôhelyes panzió várja a
vendégeket.
A fedett uszoda elsôdlegesen edzés-
re, sportolásra és oktatásra szolgál, a
nyitott termálfürdô a kikapcsolódni
vágyókat elégíti ki egész évben.
A látogatók a termálfürdôket és a
„B A R O S S ” S Z A L O N
Kozmetika, fogászat,
masszázs
Gyôr, Baross G. u. 44. II. em.
Tel.: 96/411-349
– Révész Judit
elektro
szakkozmetikus,
– Dr. Révész Aliz
– Dr. Tóth László
fogszakorvos,
– Horváth Tibor
okleveles masszôr
220
csoportos gyógyúszást is élvezhetik.
Medencék száma: 4 (1 úszómeden-
ce, 1 termálmedence, 1 gyermekme-
dence, 1 pancsoló)
SOPRON
Lôvér Fedett Uszoda
9400 Sopron, Lôvér krt. 82.
Tel.: 99/312-777
Fax.: 99/316-851
A fedett uszoda szubalpin klímájú,
fenyvesekkel övezett csodálatos kör-
nyezetben található.
Az úszó- és tanmedence
mellett különféle
gyógyszolgáltatásokat is igénybe ve-
het az ide látogató.
Nyitva: egész évben hétköznap
6.00–20.00 óráig,
hétvégén 9.00–20.00 óráig
(szeptembertôl májusig
minden hétfôn 9.00–14.00 óráig
karbantartás miatt zárva)
DEYNIQE
KOZMETIKA
Malu-Wilz dekorkozmetika
Permanent Make-Up
Csikár Krisztina
Tel.: 30/9376-034
Wella Fodrászat
Használja ki ötleteinket
hajvágás és hajszínezés terén.
Major Katalin
Tel.: 20/9668-523
Beauty Center
Gyôr, Czuczor G. u. 13.
FÜRDÔK, STRANDOK
Lôvér Strandfürdô
9400 Sopron, Lôvér krt. 82.
Tel.: 99/312-777, Fax.: 99/316-851
1908 óta üzemel, évente bôvülô
szolgáltatásokkal. Rendkívüli nép-
szerûségét festôi fekvésének, nagy
zöld területének és könnyû megkö-
zelíthetôségének köszönheti.
Nyitva: május 25-tôl szeptember 15-
ig 9.00–20.00 óráig
Tómalom-Fürdô
9400 Sopron-Tómalom,
Tel.: 99/312-893
A fürdô félúton Sopron és a Fertô-tó
között található csodálatos környe-
zetben. A fürdô szolgáltatásit évente
több vendég veszi igénybe, az újon-
nan épült kerékpárúton pedig már
kerékpárral is könnyen megközelít-
hetô.
Nyitva: május 25-tôl szeptember 15-
ig: 9.00–19.00 óráig
HAGYOMÁNYOS THAI
MASSZÁZSKÖZPONT
Thai-Pan Bt.
Gyôr, Jókai u. 11/b.
Thaiföldi mesterdiplomás
masszôrnôink várják
a felfrissülni vágyó
hölgyeket és urakat!
Felvilágosítás, bejelentkezés:
96/335-145, 30/9027-827,
20/9350-840
Nyitva tartás: 10–20 óráig
Vasárnap szünnap.
BORTURIZMUS

Talán sehol nem oly jogos a „történelmi” jelzô, mint a megyénkben, annak el-
lenére, hogy a Pannonhalmi-Sokorói térség tíz szôlômûvelô faluját csak 1990
óta sorolják a borvidékek közé. A szôlôtermesztés elsô írásos említése a Pan-
nonhalmi Apátság alapítólevelében olvasható és mindig meghatározó szerepet
játszott a rend gazdaságában. Nem volt kisebb szerepe a bornak Sopron életé-
ben és történetében sem. 1297-ben III. András szabadalomként adta a városnak
a borkereskedelem jogát. 1333-ban Károly Róbert meghagyta a határszéli ispá-
noknak, hogy a „soproni polgárokat amidôn saját boraikat szállítják, útjukban
ne zaklassák. Erre a tradícióra települ a két borvidék magas borkultúrája. ami
egyre nagyobb szerepet kap a térség túrizmusában. Egyre többen várják pince-
látogatásra és borkóstolásra az ide érkezôt, az évente visszatérô rendezvények
a borversenyek és szüreti mulatságok pedig messze földre viszik hírét a finom
nedûnek.

BORVIDÉKEK ink korszerû ismeretei biztosítják, A borvidék Sopron székhellyel 10

hogy évrôl évre közel hasonló ma- települést foglal magába és a Sopro-
A Soproni borvidék gas minôségû borokat állíthassunk ni középhegységtôl a Fertô partján
A Soproni borvidék szôlôtermesztési elô”. húzódik.
kultúrája évszázados hagyományok-
ra épül, és Sopron környéke évszá-
zados gazdagságát a bortermelésnek
is köszönheti. Valószínûleg már a ró-
maiak is termesztettek itt szôlôt, de
igazából a középkorban teremtették
meg a mai borvidék szôlôtermeszté-
si és bortermelési kultúráját. A XVII-
XVIII. századra Sopron Európa
egyik fontos borkereskedelmi köz-
pontja lett a kiváló boroknak és az
itt élô németajkú lakosság, a szorgal-
máról híres „poncichterek”-nek kö-
szönhetôen. Úgy tûnik, hogy a ha-
gyomány és az emberi tényezô erô-
sebb, mint a természeti. A szubalpin
klíma, a viszonylag hûvösebb nyár
és a több csapadék után nem vél-
nénk, hogy a vörös borok termesz-
tési területén járunk. A borászok e
vélekedésével cseng össze egy bor-
termelô dinasztia fiatal sarjának a
bemutatkozása.” Családunk generá-
ciók óta szôlôtermesztéssel és bor-
termeléssel foglalkozik.
Nagyrészben a borvidék jellegzetes
vörös borát a Kékfrankost készítjük,
de emellett Kékfrankos Rosé, Kék-
frankosból és Cabernet
Sauvignonból Cuvée, illetôleg a
Zöldveltelini is megtalálható a ter-
mékeink között. A többévtizedes
apáról fiúra átszálló tudás és napja-

221

A Pannonhalma-Sokoróaljai
borvidék
A délrôl a Kisalföld medencéjébe
benyúló dombok közötti völgyeket
járva jogosnak véljük a borvidék
rangot. Az elsôsorban délre nézô
domboldalakat mindenfelé szôlôk
borítják, visszaszorítva az erdôt és
kiszorítva más kultúrát. A dombok
közé nyúló völgyek, a horgasok,
vagy ahogyan itt nevezik, szurdikok,
valóságos pincesort rejtenek, bizo-
nyítva, hogy a térségben egyik meg-
élhetési forrás. Annak pedig, hogy
itt hagyománya van a bortermesztés-
nek sok bizonyítékával találkozunk.
Elég csak a gyarmati, vagy a
csikvándi pincesort, vagy a pannon-
halmi apátság majorsági pincéjéhez
fôzött legendát említeni. Az pedig,
hogy a rajnai rizling vagy a tramini
itt már régen termesztett fajta volt,
mikor másutt még nem, a szakem-
bereket is meggyôzi a tradíció lété-
rôl. A termelés a löszön képzôdött
középkötött vályog és barna erdôta-
222
lajon történik, mérsékelten száraz és
mérsékelten meleg klimatikus viszo-
nyok között. Az elôbb említett trami-
ni és rajnai rizling mellett jellemzô
még az olaszrizling és a rizlingszilvá-
ni termesztése. A borvidék a Pan-
nonhalmi-dombokon és a
Sokoróalján terül el. 11 település tar-
tozik hozzá és 1080 ha. területû.
Poharazgatási és vásárlási lehetôség.
GYÔRSÁG
Uraság-hegyi pincesor:
Bodó István, Uraság-hegy 1.
Kiáltó-hegyi pincesor:
Balogh Mihály, Országút u. 65.
Tel.: 96/470-063, vagy 470-470
Czigler Imre, Öreg u. 35.
Tel.: 96/470-079
PANNONHALMA
Borbirodalom
Szabadság tér. 6. Tel.: 96/471-730
GYÔRÚJBARÁT
Salakta Tibor pincéje
BORTURIZMUS
Báródomb
Elôzetes bejelentésre kisebb csopor-
tokat fogad.
Tel.: 96/315-050
A térség jellemzô szôlôfajtái
és borai.
Kékfrankos
Magyarországon történô megjelené-
sérôl, származásáról, és elterjedésé-
nek idejérôl a kutatók még vitáznak.
Az biztos, hogy német nyelvterület-
rôl érkezett, és ma a legismertebb
soproni bor Színanyagban gazdag
mélyvörös színû bor. Kemény karak-
terû száraz magas csersavtartalmú. A
melegebb területeken termelt vörös
borral szemben sokkal fanyarabb.
Ez különbözteti meg más térségek
vörös boraitól. Az érettebb két éves
borok a legjellegzetesebbek.
Cabernet franc
Franciaországból származik. Szep-
tember végére, október elejére be-
érik, és cukortartalma megközelíti a
20 cukorfokot. Bora kiváló minôsé-
gû, kifejezetten fajtajelleges, szín-
anyagban gazdag, csersavdús, lágy
és bársonyos.
Merlot
A XVIII. század óta ismert híres vö-
rösbort adó fajta. Szintén Franciaor-
szágból került hazánkba. Bora szelíd
savakkal bíró bársonyos bor.
Zweigelt
Ausztriából került hozzánk. Szep-
tember közepén érik, cukortartalma
eléri a 18 cukorfokot. Színanyagban
gazdag bora, lágy karakterû, megfe-
lelô cserzôanyag tartalmú.
Tramini
Nevét minden bizonnyal a dél-tiroli
Tramin helységtôl kapta, vélhetôen
innen került hozzánk. Bora a többi
fajtához hasonlítva fajtajellegesebb,
erôsen fôszeres illatú és zamatú bort
ad.
Leányka
Moldáviából, vagy Erdélybôl került
hozzánk. Jellegzetesen csak Közép-
és Kelet Európában
GASZTRONÓMIA

A négy folyó szelte táj nem csak történelmi értékekben és táji szépségekben,
hanem ízekben is gazdag. A térség messze földön híres szakácskultúrája pedig
sok régi ízt megôrzött és a mai éttermek asztalára emelt. Néhány jellegzetes
ételnek a receptjét nyújtjuk át, majd egy listát közlünk – a teljesség igénye nél-
kül – a megyében található éttermekrôl. A soproni, a gyôri és a mosonmagya-
róvári Tourinfom irodák évrôl-évre megjelentetik a gasztronómiai térképeiket.
Keressék ezeket a térképeket, mert viszonylag teljes vendéglátói listát tartal-
maznak, és közlik az éttermek legfontosabb jellemzôit. Mi az adott keretek kö-
zött nem törekedhetünk teljességre, és nem soroljuk fel a szállodák és panziók
éttermeit, de remélhetôen így is bô választási lehetôséget adunk. Gasztronómi-
ai ajánlatra egy neves szállodát és egy halat-vadat kínáló csárdát kértünk meg.

Révfalusi csülökleves sós lepénnyel
Hozzávalók 1 füstölt csánk (csülök,
a kisalföldi tájnyelv szerint), 5 dkg.
vöröshagyma, 1 kávéskanál ôrölt
bors, 1 babér levél, 1 teáskanál
delikát, 1/2 citrom, ô dl. tejföl,
1/2 csomó petrezselyemzöld.
A füstölt csánkot jól kiáztatjuk, és
feltesszük fôni. Az elsô levét, ha na-
gyon sós lenne, leöntjük, és újra
kezdjük a fôzést a leirt anyagokkal.
Rántással sûrítjük, és tejföllel beha-
barjuk, majd a fölaprított csánkot
tálaljuk.
Sós lepény
Hozzávalók: 25 dkg. liszt, 1 tojás,
2 evôkanál kemény zsír,
3 dkg. élesztô, 2 dl. tej,
pici cukor és só.
Az élesztôt a tejjel pici cukorral föl-
futtatjuk, majd az elkevert nyers-
anyagokhoz adjuk.
A tésztát jól kidolgozzuk, és pihen-
tetjük, míg az anyag térfogatának
duplájára nem nô. oldalon elôsütjük. Pici csontlével,
Lisztezett deszkán kinyújtjuk, vagy vízzel fölengedjük, majd fedô
és zsírozott lisztezett tepsibe tesz- alatt készre pároljuk.
szük. Kocka alakokra Rézsútosan felvágjuk és krumpli-
felszeleteljük pürével (vagy tetszésszerinti köret-
tel) tálaljuk.
Kapuvári bicskás pecsenye
Hozzávalók 60 dkg sertésborda, Barbacsi fánk
12 dkg. kenyérszalonna, 15 dkg. Hozzávalók: 60 dkg. ôszibarack,
vöröshagyma, 15 dkg, gépsonka, 12 dkg. barackíz, 6 cl. barackpálin-
1 tojás 1 csomó petrezselyem, ka, 2 szem szegfûszeg, 5 dl. olaj
delikát és ôrölt bors a sütéshez.
A piskótamasszához: 80 dkg. liszt,
80 dkg. cukor, 4 tojás és 4 vaníliás
cukor.
A hámozott friss, vagy konzerv ôszi-
barackot a szegfûszeggel ízesített
pálinkába áztatjuk.
A piskótamasszába mártott ôsziba-
rackot forró olajban sütjük. Porcu-
korral meghintjük és ôszibarackízzel
tálaljuk.
A bordából négy szép nyitott
szeletet vágunk, kikopfoljuk,
sózzuk, borsozzuk, majd elkészítjük
a ragut. A hagymát, sonkát és
a szalonnát vékony csíkokra vágjuk.
Serpenyôben olajat forrósítunk,
amiben a szalonnát üvegesre
pirítjuk, hozzáadjuk a hagymát,
a legvégén a sonka csíkokat.
Ráöntjük a tojást, pár percig pirítjuk,
és hûlni hagyjuk.
Ezzel a töltelékkel betöltjük a borda
szeleteket, két oldalt megtôzzük
hústôvel, majd kevés olajon mindkét

223

Tûzdelt szarvas áfonyával
Hozzávalók négy személyre: 80 dkg.
szarvascomb, 20 dkg. kenyérszalon-
na, 2 dl. étolaj, 1 evôkanál vadak
fûszerkeverék, só zúzott tarka bors.
VIDRA CSÁRDA
Vámosszabadi, Patkányospuszta,
nyitva: keddtôl vasárnapig,
11–22 óráig,
Tel.: 30/9161-666
A töltésrôl letérve
szép környezetben,
10 hektáros területen lévô gondozott,
és gyakran, hetente telepített
két horgásztó között vezet
az út a Csárdáig.
A név a környezetre, a környezet
a csárda jellegére utal.
A tóban
és az asztalon mindig van hal.
Horgászjegyek helyben válthatók.
Tel.: 30/9277-065
224
GASZTRONÓMIA
Szarvascombot pácban pár napig
érleljük, majd tûzdeljük.
Sóval ízesítjük, és zúzott borssal
fôszerezzük. Kevés olajon roston
készre sütjük. Burgonya röstive
és krokettel tálaljuk.
Csuka csôben sütve
1-1,5 kg. konyhakész csuka, halfû-
szer, só, 2 dl étolaj. A fokhagymás
tejfölös mártáshoz: 6 dl. tejföl,
5 gerezd fokhagyma, só, bors,
20 dkg. trappista sajt a szóráshoz. + fokhagyma). Ezzel a roston sül
A csukaszeleteket sózzuk, majd halszeleteket leöntjük, és reszelt sajt-
egyedi halfûszer keverékkel fôsze- tal megszórjuk. Szalamander tálban
rezzük. Roston megsütjük. megsütjük. Köretként párolt rizst tá-
Mártást készítünk (tejföl + só + bors lalunk.
Jó étvágyat!
A révfalusi csülöklevest (sós lepénnyel), a kapuvári bicskás pecsenyét,
a barbacsi fánkot Szemesné Tóth Lujza,
a gyôri Rába Hotel fôszakácsa ajánlja.
Gyôr Árpád út 34.
Tel.: 96/314-011
A ártéri erdôkkel kísért folyók szabdalta tájon szinte természetes,
hogy az éttermek bôséges és változatos hal és vad ételek kínálata.
Ezekbôl ajánlunk kettôt.
A áfonyás tûzdelt szarvast és a csôben sült csukát Nagy Péter
a Vidra Csárda szakácsa ajánlja.
HOL ÉTKEZZÜNK?
AMSTEL HATTYÚ
FOGADÓ
A termálfürdô szomszéd-
ságában, 5 percnyi sétára
a belvárostól, a Mosoni Duna
partján 120 fôs étteremmel,
fedett terasszal
és 23 összkomfortos szobával
várjuk kedves vendégeinket.
9025 Gyôr, Töltésszer u. 18.
Tel.: 96/313-586
Fax: 96/316-542
E-mail:
amstel-hattyu@mail.matav.hu
HUNYADI
PANZIÓ
ÉTTEREM
H-9024 Gyôr
Hunyadi J. u. 10.
Tel.: 96/329-162
Fax: 96/329-566
A panzió a város központjában,
jól megközelíthetô helyen,
csendes utcában található.
Az igényesen kialakított
panzióban fürdôszobás,
telefonos, tv-vel, minibárral,
klímával ellátott szobákkal,
hangulatos étteremmel,
zárt parkolóval várjuk kedves
vendégeinket. Férôhely: 22 fô.
GYÔR
Apostol
Széchenyi tér. 3. Tel.: 96/320-940
Dózsa Club
Ráth Mátyás tér 3. Tel.: 96/319-279
Édász Csónakház
Zechmeister u. 17. Tel.: 96/316-561
Kishalász
Apáca u. 4. Tel.: 96/324-876
Kiskút
Kiskúti út 57. Tel: 96/317-892
Kreszta Ház
Jedlik Ányos út. 3. Tel.: 96/318-435
Kristály
Bartók Béla u. 9. Tel.: 96/322-676 SZALAI VENDÉGLÔ
Nádor
Corvin u. 38. Tel.: 96/317-179 9022 Gyôr,
Nimród Vendéglô Kisfaludy u. 34.
Nagy Imre u. 48-50. Tel.: 96/415-376 Tel./fax: 96/319-619
•
Gyôr történelmi
belvárosában található,
a Kisfaludy utcában.
Hal- és vadételek,
pizzák
Magyaros
és nemzetközi ízek
KOMÉDIÁS ÉTTEREM
9022 Gyôr, Czuczor G. u. 30. Nyitva tartás: állandó
Tel.: 96/319-050 jelleggel 10–24 óráig
Nyitva tartás: 11-24 óráig
Szünnap: vasárnap
Vállaljuk esküvôk, társas
rendezvények, állófogadások
lebonyolítását, külön
teremmel, nyáron
kerthelységgel. Saját
termelésû és palackozású
olaszrizlinggel is várjuk
kedves vendégeinket. Mindez
egy helyen a város szívében,
hangulatos élôzenével.
225
 HOL ÉTKEZZÜNK?

Nyúl
SEGAFREDO ESPRESSO KÁLVÁRIA PANZIÓ Platán Csárda
Kossuth L. u. 90. Tel.: 96/364-230
9022 Gyôr, Apáca u. 3.
9024 Gyôr
Tel.: 60/477-867 Kálvária u. 24/c. „Szél Fia” Fogadó
Tel.: 96/440-105 9082 Nyúl, Vaskapu 71.
Nyitva tartás: Tel.: (36) 96/540-015
H–Cs: 8–22 óráig Légkondicionált Fax: (36) 96/540-016
P–Sz: 8–24 óráig szobáinkkal Htpp: www.winecellarinn.fnet.hu
V: 17–22 óráig és konferencia Kirándulóhely, borút.
Különleges hangulatú szôlôs-
termünkkel egész borpincés tanyacsárda,
A piac tértôl 100 méterre
évben várjuk kedves grill-kerttel, barátságos
található. Baráti és társas lakosztályokkal, medencével,
rendezvényeket vállalunk vendégeinket!
teniszpályákkal, ünnepi és üzleti
személyes egyeztetés események egyedi színhelye.
alapján 20–30 fôig.
Pér
RÉVÉSZ Fehér Akác
PANZIÓ VENDÉGLÔ Fehérvári u. Tel.: 96/376-077
9026 Gyôr, Hédervári u. 22. Pannonhalma
Pannonhalma Étterem
Tel./fax: 96/320-667 Szabadság tér 1. Tel.: 471-028
Gyôr belvárosához közel SZIGETKÖZ ÉS MOSONMAGYARÓVÁR
46 szobával, hangulatos Ásványráró
magyaros étteremmel, Vadaskert Kisvendéglô
biliárdteremmel, Gyôri u. 119. Tel.: 96/230-065
konferencia teremmel várja Dunaremete
kedves Vendégeit. Platán Étterem
Kossuth L. u. 1. Tel.: 96/214-119
Dunasziget
Popeye Restaurant
Marcal Rábaparti Szabadstrand u. 1. Tel.: 96/233-258
Déry Tibor u. 11/A. Tel.: 96/431-330 Zechmeister u. 18. Tel.: 96/318-712 Halászi
Pálffy Várkapu Hédervár
Széchenyi tér 1. Tel.: 96/314-840 Bécsi kapu tér. 7–8. Tel.: 96/328-685
Pátió Zöldfa
Sarló köz 7. Tel.: 96/328-235
Hunyadi u. 2. Tel.: 96/320-977 Kont Étterem
GYÔR KÖRNYÉKE A történelmi névhez új étterem
Abda, Paprika Csárda kapcsolódik.
Bécsi u. 82.
Két egybenyitható teremben
Tel.: 96/350-371
GÖNYÛ
160 fôt tudunk fogadni.
Anker, Bajcsy-Zs. u. A 60 fôs terasz
1/A. Tel.: 96/453-470 a kastély parkjára néz.
PANNONHALMI–SOKORÓI Hédervár Fô u. 29.
DOMBSÁG Telefon: 96/234-043
Écs
Gólyafészek
Fô u. 49.
Tel.: 96/437-317

226
 MOSONVÁR - UDVAR
9200 Mosonmagyaróvár, Kápolna tér 1.
Tel./fax: 00 36 96/211-717
Szeretném bemutatni Önöknek, hogy mi Mosonban a piactér közvetlen szomszédságában mit kíná-
lunk. Éttermünk a magyar konyha remekeibôl a nemzetközi ízlésnek megfelelôen szelídítve tálalja a
sokak által kedvelt bakonyi betyár-, ököruszály- és felülmúlhatatlan fokhagymakrémlevest, a hideg
libamájat
zsírjával, tatárfalatokat, a jércemellet grillezve tárkonymártással, a kacsamellet nagymama receptje
szerint, a szépen komponált libatort hagymás törtburgonyával és párolt káposztával, a harcsát petre-
zselymes
burgonyával, a töltött fogast bazsalikommártással, bárányérméket zöldbabrôzsével, a rablóhúst fok-
hagymás rázottsalátával, vesepecsenyét grillezett libamájjal, almapálinkás kompóttal, rántott gom-
bássajtot
ribizlimártással.
S hogy a vegetáriánusok se maradjanak otthon, sült zöldségek finomtésztában, csôben sült karfiol
és spárga, valamint friss salátákból készült vitamintál finomfûöntettel kerül az asztalukra.
A gondosan összeállított étlapról nem hiányozhat a káposztás cvekedli, a rezgô túrógombóc eper-
öntettel,
az almás vagy meggyes rétes vaníliamártással.
Végül, de nem utolsósorban borlapunkat ajánljuk, melyen megtalálhatók történelmi borvidékeink
legkitûnôbb reprezentánsai: a somlói, az etyeki, a csopaki, a füredi, a soproni, az egri,
 HOL ÉTKEZZÜNK, HOL LAKJUNK?

Party Csárda Gyôr- Moson –Sopron megye felké-

Dunasétány Tel.: 96/210-088 szült a vendégek fogadására. Külön-
Károlyi Vendéglô bözô kategóriájú és nagyságú szál-
Damjanich u. 15. Tel.: 96/210-050 láshelyek kínálnak szálláslehetôsé-
Hegyeshalom get. Ezeket soroljuk fel. A könnyebb
Kupa Étterem eligazodás végett a könyv szerkeze-
Fô u. 105. Tel.: 96/220-464 tének megfelelôen csoportosítottuk
Levél a szálláshelyeket. Két eltérés van. A
Kerék Fogadó Répcesík településeinek szálláshe-
Diófa u. 13. Tel.: 96/229-376 HOTEL KASTÉLY lyeit a Fertô mentéhez soroltuk, illet-
Lébény ve Mosonmagyaróvárt kiemeltük a
Hanyi Gödény ÖTTEVÉNY Szigetközbôl. A városokon belül kü-
Fô u. 60. Tel.: 96/360-055 Öttevény, Fô u. 173. lön vettük a szállodákat, és külön a
Rajka panziókat. A sorrendet a besorolás
Tel.: 96/485-031
Rákász Vendéglô szabta meg, ezen belül ABC sorren-
Kossuth L. u. 33. Tel.: 96/222-952 Fax: 96/485-000
det követtünk. Az összeállítás alapja
Mosonmagyaróvár A volt Földváry-Csáky kastélyt a megyei Tourinform Katalógus, il-
Csülökház Vendéglô 1870-ben báró Földváry Miklós letve a Tourinform irodák hasonló
Frankel l. u. 2. Tel.: 96/213-657 építtette, majd késôbb kiadványai voltak.
Halászkert Vendéglô gróf Csáky Károly bôvíttette
Kölcsey F. u. 4. Tel.: 96/214-566 kastéllyá. Az épületet 1992-re KASTÉLYSZÁLLÓK
Gösser Étterem eredeti állapotának megfelelôen GYÔR
Kórház u. 2. Tel.: 96/217-039 helyreállították és azóta Hotel Klastrom***
Jia Jia Étterem korszerû, háromcsillagos 9021 Zechmeister út 1.
Fô u. 26. Tel.: 96/203-478 szállodaként várja a vendégeket Tel.: 96/315-611
Riva del Danubió Étterem 18 összkomfortos szobával
Gabonarakpart (45 férôhellyel) Gyôrtôl Töltsön el nálunk néhány
Tel.: 96/214 555 15 km-re az 1-es fôút mentén. kellemes éjszakát
Borclub Étterem és Vinotéka A szállodában modern a 10 ha-os ôsparkban álló
technikával felszerelt várkastély 350 éves falai
Korzó Étterem között. Ízlelje meg finom
Magyar u. 5. Tel.: 96/213 974 konferenciatermek biztosítanak ételeinket, vagy a múlt
SOPRON lehetôséget konferenciák, század hírhedt lakomáit.
Kazamata Étterem tréningek lebonyolítására. Kapcsolódjon ki és érezze
Gyôri út 1/a Tel.: 99/323-334 Színvonalas étterem, drinkbár, jól magát, hisz:
pinceborozó kínálja a ház „Ön a Gróf
Fortuna Pizzéria Kávéház a Hédervári Kastélyban,
Mátyás király utca 34. specialitásait. A Magyar ha a mi vendégünk!
Tel.: 99/320-063 Gasztronómiai Szövetség Itt várjuk önt!
Generális Corvinus Étterem védnöki táblával tüntette ki
Fô tér 7–8. Tel.: 99/314-841 éttermünket. Vendégeink
Postakocsi Vendéglô kikapcsolódását szolgálja
József Attila u. 3. Tel.: 99/6353-360 a szauna, szolárium, biliárd,
Schmauser Vendéglô tenisz, kondigép, és kerékpár.
Kossuth Lajos u. 49. Tel.: 99/311-432 A szállót 5 hektáros park veszi
Vadászkürt Vendéglô körül, a jármûvek biztonságos
Udvarnoki u. 6. Tel.: 99/314-385 parkolását saját parkoló teszi
FERTÔ-MENTE lehetôvé. A közelben lehetôség
Kastélyhotel Hédervár
Fertôd van lovaglásra, sétakocsikázásra, 9178 Hédervár Fô. u. 47
Árkád Étterem horgászatra és tekézésre. Tel.: 96/213-433
Bartók Béla u. 2. Tel.: 99/370-944 A környék gazdag mûemlékekben, 96/213-578
Fertôszéplak gyógyfürdôkben Fax: 96/213-576
Polgármester Vendéglô és természetvédelmi területekben. http://www.hotels.hu/
hedervar_kastely
Tel.: 99/370-444

228
HOL LAKJUNK?

Mosonmagyaróvár,
Hotel Szent István***
Mosonmagyaróvár,
Istvánpuszta
Tel.: 96/213-011
Hédervár
Kastély Hotel
Fô u. 47.
Hunguest Hotels Tel.: 96/213-578
Öttevény
Kastélyszálló***
Fô út 173.
Tel.: 96/365-031
Nagycenk
KASTÉLY SZÁLLÓ Kastélyszálló***
NAGYCENK Kiscenki út 3.
Tel.: 96/360-061
Sobor
Tel./fax: 99/360-061 Szent Hubertus Kastélyszálló
internet: Kossuth u. 9. Tel.: 96/287-260
http://www.syneco.hu/
PANNONHALMI-DOMBVIDÉK
market/kastelyszallo
Gyôrújbarát
Panoráma Panzió és Nyaralóházak
Szálloda, étterem, (1. kat.)
kávéház, különterem, István u. 116. Tel.: 96/355-049
Pannonhalma
nyáron teraszok. Família Panzió (2. kat.)
Családi rendezvények, Béke u. 61. Tel./fax: 96/470-192
esküvôk, fogadások, Pannon Panzió (1. kat.)
Hunyadi u. 7/C. Tel.: 96/470-041
díszétkezések, Pax Hotel
konferenciák, Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 96/470-007
meetingek az Ön Pér
Motel Hummel
igényei szerint! Fehérvári u. Tel.: 96/476-497
Lovaglás egész évben!
GYÔR ÉS KÖRNYÉKE.

* Hotel Rába***
9021 Árpád u. 34. Tel.: 96/315-533
A Gyôr központjában található szál-
loda 155 szobája kategóriájának
minden követelményét messzeme-
nôen kielégíti. A különtermek alkal-
masak konferenciák és üzleti ren-
dezvények lebonyolítására. Külön
szolgáltatások: masszázs, szauna,
szolárium, kozmetika, fodrászat.
Hotel Senator***
9026 Bácsai u. 44. Tel.: 96/332-336
Hotel Paár
9023 Nagy I. 47. Tel.: 96/424-191

229
 HOL LAKJUNK?

Arany Panzió Pihenô Kemping** és Vendégház

P A N N O N -F L A X H O T E L 9021 Arany J. u. 7. 9011 Gyôr-Kertváros,
Tel.: 96/322-171 Tel.: 96/315-304, Fax: 96/423-409
9027 Gyôr Corvin Panzió (1. kat.) Nyitva: ápr. 15-tôl szept. 30-ig
Kandó Kálmán u. 1. 9023 Csaba u. 22. Abda
Tel.: 96/315-766 Tel: 96/312-171 Elvis-Park Hotel
Fax: 96/311-274 Hunyadi Panzió 9151 Abda, Bécsi út 1.
Gyôr centrumától 2 km-re, 9024 Hunyadi u. 10. Tel.: 96/329-381,Fax: 96/313-839
Tel.: 96/329-566 Gönyû
olcsóbb kategóriájú szép,
Kávária Panzió Anker Panzió
tiszta szálloda, 9024. Kálvária u. 24/A Bajcsy-Zsilinszky u. 1.
10 zuhanyzós, 16 mosdós, Tel.: 96/440-105 Tel.: 96/453-470
közös fürdôszobával Révész Panzió
várja vendégeit. 9026 Hédervári u. 22. Mosonmagyaróvár
Tel.: 96/320-667 Hotel Aqua***
Ringa Panzió Kígyó u. 1.
Hotel Szárnyaskerék* 9022 Czuczor Gergely u. 12–14. Tel.: 96/206-469
9021 Révai u. 5. Sport Termál Corvina Szálloda***
Tel.: 96/314-629 9025 Töltésszer u. 6. Mosonyi M. u. 2.
Hotel Wesselényi Tel.: 96/314-204 Tel.: 96/218-131
9023 Wesslényi u. 3. Napsugár Kemping** Hotel Panoráma***
Tel.: 96/439-620 9024 Gyôr, Külsô-Veszprémi út 20. Frankel L. u. 21.
Amstel-Hattyú Panzió Tel.: 96/311-042 Tel./fax: 96/216-167
9025 Híd u. 18. Nyitva: ápr. 15-tôl – okt. 15-ig Hotel Szent István***
Tel: 96/313-586 Férôhely: 200 Mosonmagyaróvár, Istvánpuszta
Tel.: 96/213-011
GRÓF CZIRÁKY PANZIÓ Hotel Szent Flórián***
KERTÉSZ PANZIÓ Fô út 43.
Tel.: 96/217-033
9022 Gyôr, Iskola u. 11.
Thermál Hotel***
Tel.: 96/315-196 Kolbai u. 10.
Tel.: 96/206-871
Hotel Gazdász**
PETZ LAJOS 9200 Mosonmagyaróvár,
EGÉSZSÉGÜGYI Gazdász u. 10.
SZAKKÖZÉPISKOLA Tel./fax: 96/215-444
Hotel Lajta**
Gyôr, Bécsi Kapu tér 8. KOLLÉGIUMA 9200 Mosonmagyaróvár, Palánk u. 3.
Tel.: 96/310-688, 328-886 Tel./fax: 96/211-824
Fax: 96/310-688 9024 Gyôr, Szent I. u. 26-28.
E-mail: Tel.: 96/428-933 Hotel Minerva**
grofczirakypanzio@matavnet.hu Engels út 2.
Szálláslehetôség hétvégeken Tel./fax: 96/211-367
Nyugodt, csendes környezetben várja
Önt Gyôr történelmi belvárosában (pénteken, szombaton), Hotel Solaris**
a Gróf Cziráky Panzió. iskolai szünetekben Lucsony u. 19.
Közép-Európa egyik legszebb barokk modern kollégiumban, Tel./fax: 96/215-300
terén található 11 szobás, a centrumhoz közel, Fészek Fogadó
színvonalas panzió minden 4 ágyas, zuhanyzós, WC-vel Kígyó u. 22.
szobájában zuhanyzó, WC, TV, Tel.: 96/211-599
telefon, minibár. Az emeleti felszerelt szobákban.
Hársfa Panzió (2. kat.)
szobákhoz lift biztosítja vendégeink Étkezési lehetôség Csaba u. 34.
kényelmét. Az épületben várja Önt megoldható. Tel.: 96/213-902
a Dublin Gate Ír Sörözô. Easy Life Club

230
Gyôr szépsége, gazdagsága, kitûnô
termál vize indokolja, hogy az ember
több napot szánjon a városra.
A számos panzió és szálloda közül
családunk három belvárosi panzióval áll
az Önök rendelkezésére:

K U C K Ó PA N Z I Ó
A történelmi belváros szívében, a sétáló utcában
található a kilenc szobás Kuckó Panzió.
A mindig nyüzsgô belvárosban megszámlálhatatlan étte-
rem, bár, üzlet, áruház nyújt minden igényt kielégítô kí-
nálatot, karnyújtásnyira a panziótól. Termálfürdô nyolc
perc séta.
Cím: 9021 Gyôr, Arany J. u. 33.
Tel.: (+36) 96/311-239 316-260
P E T Ô PA N Z I Ó
A Petô Panzió a történelmi belvárostól
öt percnyi sétára található.
Tíz szobával és zárt, kamerával
is ôrzött parkolójával várja
kedves vendégeit.
A termál fürdô öt percnyi sétára van.
Cím: 9025 Gyôr, Kossuth L. u. 20.
Tel.: (+36) 96/313-412
Tel./Fax: (+36) 96/312-195
R E L A X PA N Z I Ó
1998-ban épült a történelmi belvárostól
tíz percnyi sétára, közvetlenül
a Rába-folyó partján, rendkívül nyugodt
környezetben fekvô Relax Panzió.
Tizenkét szobával, kondicionálóterem-
mel, kerékpárkölcsönzési lehetôséggel
szolgálja vendégeink kényelmét.
Az épület által körbezárt udvarban
teljesen biztonságos parkolási
lehetôséget nyújtunk.
A termálfürdô tíz perc séta.
Cím: 9025 Gyôr, Rába u. 60.
Tel.: (+36) 96/315-584
Tel./Fax: (+36) 96/319-459
Mindhárom panziónk zuhanyzóval, WC-vel,
telefonnal, televízióval felszerelt szobákkal
rendelkezik. Vendégeink a panziók saját
reggelizô termeiben bôséges reggelit
kapnak, melynek költségét a szobaár
tartalmazza.
 HOL LAKJUNK?

Krisztinamajor Neuhercz Vendégszobák

HOTEL PAÁR
Újonnan épült szállodánk
Tel.: 96/214-511 Árpád u. 45.
Gyôr centrumához közel ta- Nimród Panzió (1. kat.) Tel.: 96/210-352
lálható. Hotelünk két beállá- Királyhidai út 59. Hédervár
sos zárt, és hat beállásos pri- Tel.: 96/211-141 Kastély Hotel
vát parkolóval rendelkezik. Óvár Apartman Hotel Fô u. 47.
Kényelmesen berendezett 17 Petz Gy. u. 51. Tel.: 96/213-578
apartmanunkban TV, rádió Tel.: 96/205- 319 Park Panzió
minibár, telefon, fürdô és Solar Apartman Fô u. 41.
konyha biztosítja vendégeink Gyümölcsös u. 37. Tel.: 96/234-103
kényelmét. Tel.: 96/215-300 Hegyeshalom
9024 Gyôr, Nagy Imre u. 47. Kis-Duna Motel (2. kat.) Hotel Huber
Tel.: 96/424-191, 426-373
Gabona rkp. 6. Miklóshalmi u. 1.
Tel.: 96/216-433 Tel.: 96/220-230
DUNA PANZIÓ
A Mosoni-Dunához kö- Kimle
zel az ódon belváros- SZIGETKÖZ Cvika Kemping
ban összkomfortos Ásványráró Ságvári u. 41.
szobákkal, hangulatos Szigetköz Fogadó Tel.: 96/228-596
barokk társalgóval kis 9177 Hédervári út 1. Szigetköz Kemping
belsô udvarral és sok Tel.: 96/213-356 Kimle-Novákpuszta, Iskola
más kellemes megle- Szürke Gém Fogadó út
petéssel várja az egyé- 9177 Ásványráró, Rákóczi Nyitva: máj 1–okt. 15-ig
ni, üzleti és csoportos u. 48. Férôhely: 100
turistákat. Tel.: 96/216-166 Levél
9022 Gyôr, Vörösmarty u. 5. Tel.: 96/329-084, 328-468 Darnózseli Korona Panzió
Horgony Tanya József Attila u. 31.
TEÁTRUM PANZIÓ
A gyôri belvárosban a színház
Szabadság u. 31. Tel.: 96/229-255
mellett, mûemlékjellegû épü- Tel.: 96/231-233 Expo Motel
letben már 10 éve áll a vendé- Dunakiliti Erzsébet u. 6.
gek rendelkezésére hangula- Gémeskút Fogadó Tel.: 96/229-369
tos szobáival és légkondicio- Tel.: 96/224-065 Helena Panzió (2. kat.)
nált éttermével a Teátrum pan- Panzió Villa Heda József A. u. 25.
zió és étterem. A kiváló nem- Gyümölcsös u. 58. Tel.: 96/217-774
zetközi ízekrôl az aranykanál- Tel.: 96/224-554 Kerék Fogadó (2. kat.)
lal kitüntetett mesterszakács Dunaremete Diófa u. 13.
gondoskodik. Dunaremete Panzió Tel.: 96/212-676
9022 Gyôr, Schweidel u. 7. Szabadság u. 2. Rebecca Panzió (2. kat.)
Tel.: 96/310-640, 326-827
Tel.: 96/213-533 Hársfa u. 7.
Dunasziget Tel.: 96/216-857
PANORÁMA PANZIÓ
Gyôrtôl 10 km-re, zöldöve- Búroki Vendégház Lipót
zetben található szabadidô- Doborgaz u. 46. Fazekas Panzió (1. kat.)
központ minden igényt ki- Tel.: 96/233-137 9233 Lipót, Kossuth u. 27.
elégít a túracsoportok, egyé- Fehér Vendégház Tel.: 96/216-549
ni és családos üdülôk számá- Cikola u. 50. Fehér Hattyú Panzió (2.
ra. A rendezvényekre is al- Tel.: 96/233-411 kat.)
kalmas éttermet hangulatos Karolina Apartmanházak Fô út 80/A.
borospince, fedett kerthelyi- Cikola u. 39. Tel.: 96/216-572
ség és szabad grillezô egészí- Tel.: 96/233-060 Hort-Duna Panzió (2. kat.)
ti ki. A panorámás környe- Maywald Panzió Fô út 65.
zetben télen-nyáron várjuk kedves vendégeinket. Sérfenyô u. 119. Tel.: 96/216-196
9081 Gyôrújbarát, Vendégfogadó u. 4.
Tel.: 96/216-802 Férôhely: 6/18
Tel.: 96/456-626, 456-630
Halászi Kemping

232
HOL LAKJUNK?

9233 Lipót, Fô út 1. Tel.: 99/371-773 Muskátli Panzió (2. kat.)

Tel.: 96/216-196 Eszterházi Panzió 9242 Jánossomorja,
Nyitva: máj 1-tôl –szept. 30-ig Fô u. 20. Szent István út 56.
Férôhely: 300 Tel.: 99/370-012 Tel: 96/226-187
Mecsér Fertôdi Kúria Kapuvár
Dunaparti Panzió (1. kat.) Szent István u. 61. Hanság Hotel**
Ady u. 45. Tel.: 99/371-099 Tel.: 96/243-311
Tel.: 96/213-386 Kastélyszálló* Szent Kristóf Étterem és Panzió
Öttevény 9431 Fertôd, Bartók B. u. 2. Bercsényi u. 42.
Kastélyszálló*** Tel.: 99/370-971 Tel.: 96/245-038
Fô út 173. Nóra Vendégház (1. kat.) Hanság Kemping
Tel.: 96/365-031 Kertész köz 1. Veszkényi u. 17
Vének Tel.: 99/370-051 Tel.: 96/241-524
NIA Jurtatábor Fertôendréd Nyitva: Máj. 1-tôl–szept. 15.-ig
9062 Vének Tercia Panzió (1. kat.) Kópháza
Tel.: 96/316-800 Gyôri út 2. Tercia Panzió
Fogad: márc. 15-tôl– okt. 15-ig Tel.: 99/380-540 Soproni út 54.
Fertôhomok Tel.: 96/357-331
RÁBAKÖZ Thermál Kemping és Vendégházak Nagycenk
Beled Akác u. 107. Kastélyszálló***
Szabó Fogadó (2. kat.) Tel.: 99/376-310 Kiscenki út 3.
9343 Beled, Rákóczi út 141. Fertôrákos Tel.: 96/360-061
Tel.: 96/257-464 Kastélyszálló* Petôháza
Csorna Fô u. 153. Sport Panzió
Hotel Mercurius** Tel.: 99/355-040 Kinizsi. P. u.51
9300 Csorna, Soproni út 23/A. Horváth-ház Panzió (1. kat.) Tel.: 99/380-923
Tel.: 96/263-299 Fô u. 194-196. Sarród
Aqua Kemping** Tel: 99/355-368 Újvári Panzió
9300 Mosonmagyaróvári út 190. Huber Panzió (1. kat.) Kossuth u. 57/A
Tel.: 96/261-469 Fertô út 1. Tel.: 99/371-828
Nyitva: máj. 15-tôl szept. 15-ig Tel.: 99/355-149 Park Panzió
Férôhely: 200 Kamilló Panzió (1. kat.) Petôfi tér 2.
Enese Fô u. 175/G Tel.: 99/371-531
Nyárfa Panzió Vendéglô Tel.: 99/355-064 Sopron
Gyôri u. 4 Vízimalom Turistaszálló Hotel Sopron ****
Tel.: 96/363-024 Fô u. 141. Fövényverem u. 7.
Sobor Tel.: 99/355-034 Tel.: 99/314-254
Szent Hubertus Kastélyszálló Fertôszéplak Best Western Pannonia Med Hote***l
Kossuth u. 9. Napsugár Panzió Várkerület 75.
Tel.: 96/287-260 Rákóczi u. 10. Tel.: 99/312-180
Vág Tel.: 99/ 370-994 Hotel Lôvér***
Tilos Panzió (2. kat.) Hegykô Várisi út 4.
Templom u. 54. Thermal Kemping** Tel.: 99/311-061
Tel.: 96/287-881 9437 Hegykô, Nyárfa sor 14. Hotel Palatinus***
Tel.: 99/376-818 Új u. 23.
FERTÔ-MENTE ÉS A HANSÁG Nyitva: máj 1.-tôl– szept. 30-ig Tel./fax: 99/311-395
Fertôd Férôhely: 100 Solar Club Hotel***
Begónia Vendégház Hidegség Panoráma u. 16.
Óvoda u. 27. Marika Panzió Tel.: 99/311-675
Tel.: 99/370-198 Széchenyi u. 5. Hotel Maroni**
Borostyán Panzió Tel.: 96/376-005 Lôvér krt. 74.
Váci m. u. 36. Jánossomorja Tel.: 99/312-549

233
 HOL LAKJUNK?

Hotel Panoráma*
Hotel Panoráma Panoráma út 38. EVANGÉLIKUS VENDÉGHÁZ
Tel.: 99/312-745 GESZTENYÉS PIHENÔ
Festôi környezetben, Bástya Panzió (1. kat.)
Patak u. 40. Idillikus környezetben,
a Lôvérekben, szeretettel csendes, nyugodt helyen
Tel.: 99/325-325
hívjuk, várjuk szolid árakkal Bianco Panzió (1. kat.) pihenhet, lelkileg felüdülhet
a Hotel Panorámában! Arany J. u. 17. szolid árak mellett.
Éttermünk elôre megrendelt Tel.: 99/319-227
étkezéseket tud biztosítani. Diana Panzió (1. kat.) 9400 Sopron
A földszinten hangulatos Lôvér krt. 64. Zerge u. 26.
presszó, borozó várja Tel.: 99/329-013 Tel./Fax: 99/316-214
a vendégeket. Dionüszosz Panzió (1. kat.)
Az épület 18 szobával Lôvér krt. 40.
Tel.: 99/314-740 HOTEL SZILENCIÓ
rendelkezik.
Hajdú Panzió (2. kat.)
9400 Sopron Bécsi országút H-9400 Sopron, Lôvér krt. 33.
Panoráma út 38. Tel.: 99/317-971 Tel.: 99/314-033.
Tel.: 99/312-745 Fax: 99/322-745 Márta Vendégház Fax: 99/314-265
Alsóôrház köz 7. E-mail:
Tel.: 99/329-198 reserve@hotelszilencio.hunguest.hu
Patkó Panzió (2. kat.) Internet:
Somfalvi út 24. http://www.hunguest.hu
Tel.: 99/314-648
Tercia Hubertus Panzió
A festôi szépségû Lôvérek
Bécsi domb
fenyveseitôl körülvéve,
Tel.: 99/334-290
a központtól kb. 10 percre
Trimmel Vendégház (1. kat.)
található a családias hangulatú
Felsôlôvér u. 25.
Hotel Szilenció. 60 db kétágyas
Hotel Szieszta** Tel.: 99/316-374
(pótágyazható) szoba,
Lôvér krt. 37. Ózon Kemping****
4 db apartman, 180 fôs étterem,
Tel.: 99/314-260 Erdei malom köz 3.
Hotel Szilenció** 50 fôs eszpresszó áll a vendégek
Tel.: 99/331-144
Lôvér krt. 33. Nyitva: ápr. 15-tôl–okt. 15-ig rendelkezésére.
Tel.: 99/314-033 Férôhely: 150

SZÁLLÁSHELYEK A FALUSI TURIZMUS SZERVEZETEK KERETÉBEN

A Gyôr-Moson-Sopron Megyei Falusi Turizmus Egyesület mintegy 30 minôsített szálláshelyet ajánl
a megye 16 településérôl. A szálláshelyekrôl információ kérhetô az egyesület titkárságán.
Cím: 9021 Gyôr, Árpád u. 32. Tel.: 96/522-255

Szigetközi Falusi Turizmusért Egyesület

9228 Halászi, Dunasétány Tel.: 96/210-088

Kapuvár-Fertôd és Környéke Turisztikai Egyesület

9431 Fertôd Kossuth u. 57/a Tel.: 99/371-828

Fertôrákosi Vendégvárók Egyesülete

9421 Fertôrákos, Fertô u. 4. Tel.: 99/355-216

234
FOTÓJEGYZÉK

FOTÓJEGYZÉK 95, 96, 101, 117, 125, 136, 139/a, 189,

Bartal Attila 49
Bieder Géza 189
Burián György 43, 44, 66, 74/a,b, 76, 94, 103/b,
116/b, 118, 176, 179, 185
Burgenlandi Tartományi Turisztikai Hivatal
Archívuma 154, 155, 156, 159, 160/a, b, 162, 163,
164, 165, 166, 167/a, b, 168, 169, 172
Csornai Múzeum archivuma 111
Csuka István 21/a, 26
Dániel István 24, 25
Dunai Katalin 149
Filep István 40, 75, 116/a, 132, 134, 137, 138, 140,
141, 142, 180, 181, 188
Finta Lajos 34/a, 37, 38, 46, 47, 48
Fülöp Tibor 151, 153/b, 148/a
Gyôr-Moson-Sopron Megyei Idegenforgalmi
Igazgatóság archivuma 53, 55/b, 56, 61, 72, 73, 93,
Kantár Gyula 84, 85, 86, 87, 89
Karácsony István 64
Kisalföld Volán archívuma 32
Kottmayer Tibor 15,17
Matusz Károly 100/a, 100/b, 139/b,
146, 148/b, 173
Moldoványi Géza 83
Nagy Csaba 119, 121, 122, 127, 129/a, b, 130/a, b,
c, 131, 135, 153/a, 187, 170
Pôsze Vilmos 12/a, b, 16, 19, 29
Prunner László 98, 150, 177/a
Radek József 21
Rácz Endre 11, 23
Szabó Béla 33, 34/b, 35, 41, 42, 55/a, 59, 70, 71,
77, 83/a, 87/b, 103/a, 110/a, 113, 126, 131, 144, 175
dr. Winkler Gábor 45, 178 c, 178/b, 184, 186
Zichy Palota archívuma 31

MÁSOLÓGÉP-
INTERNET CENTRUM KFT .
Tisztelt ügyfelünk!
Az áramszolgáltatással
és a villamos energia ésszerû
Professzionális internet 9022 Gyôr, Rákóczi u. 35. felhasználásával kapcsolatos
szolgáltatás Tel.: 96/313-008 kérdéseivel keresse fel bármely
ügyfélszolgálati irodánkat.
Gyôr-Moson-Sopron Tel./Fax: 96/313-070
– Észak- Dunántúli
Megyében, Áramszolgáltató Rt.
magánszemélyek Gyôr, Kandó K. u. 13.
Tel.: 96/521-000
és cégek részére. RICOH és MINOLTA Fax: 96/521-888
Önnek csak irodatechnikai berendezések – Gyôri Üzemvezetôség
Gyôr, Vas G. u. 1.
telefonálnia kell, értékesítése, teljeskörû Tel.: 96/512-811
a többit bízza ránk! szervízellátása. – Csornai Üzemvezetôség
Csorna, Soproni u. 26.
Hivatalos területi Tel.: 96/592-911
9022 Gyôr, márkaképviselet – Mosonmagyaróvári
és márkaszervíz. Üzemvezetôség
Apáca u. 49. Mosonmagyaróvár
Tel./Fax: 96/33-66-63 Alkotmány u. 17.
Tel.: 96/577-711
– Kapuvári Üzemvezetôség
Kapuvár, Gyôri u.
ArraboNet Tel.: 96/596-411
– Soproni Üzemvezetôség
Sopron, Höflányi u. 2.
Tel.: 99/512-411

235
 KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI Budapest, Zoltán u. 16., tel: 1/331-1500) 1996. január 1-je óta a Magyar Álla-
mot, mint tulajdonost képviselve foglalkozik a közvagyon (kincstári vagyon) vagyonkezelésbe adásával, közvetlen va-
gyonkezelésével, tulajdonosi ellenôrzési feladatok ellátásával, valamint a közvagyonra vonatkozó információszolgálta-
tással. Így a KVI központja és 19 megyei kirendeltsége kötelezettsége az állami vagyon hasznosítása, állagmegôrzése és
a rábízott, de közfeladat ellátásához nem szükséges vagyon (ingó, ingatlan, portfolió) értékesítése. Kiemelt tevékenysé-
ge a közcélokat szolgáló állami tulajdonban maradó vagyontárgyak hatékony kezelése, ezen belül pedig a nemzeti kin-
csünk fontos részét alkotó mintegy 300 mûemlék együttes állagromlásának megakadályozása, a helyreállítás, vagyon-
kezelésbe adás.
Gyôr-Moson-Sopron megye 632 mûemléke zömmel önkormányzatok kezén, magánszemélyek birtokában valamint 15
kiemelten védett a Magyar Állam tulajdonába álló. Ezek a nemzeti értékek történelmünk tanúi, így fokozott figyelmet,
gondoskodást állagvédelmet követelnek, hogy az utókor számára is bemutathatókká váljanak. A KVI megyei kirendelt-
sége (9021 Gyôr, Arany J. út 28-32. Telefon: 96/316-274) sokat tett eddig is e célok elérése érdekében, saját anyagi for-
rásait felhasználva, más vagyonkezelôk segítségét is igénybe véve.
A mûemlékek között vannak használatban lévôk és olyanok, melyek felújításához, hasznosításához a KVI szívesen
vesz ötleteket, javaslatokat és anyagi támogatásokat, felajánlásokat.
Emellett olyan befektetôk jelentkezését várják, akik hosszabb távú mûemlék hasznosításban érdekeltek.

HASZNÁLATBAN LÉVÔ KASTÉLYOK

Nagycenken a volt Széchenyi-kastély ôrzi a nagy magyar Széchenyi István emlékét. Az épületegyüttes középsô szár-
nyában Emlékmúzeum, az ún. „ Vörös-kastély” szárnyban Szálloda, gazdasági épületeiben méntelep található. A Szé-
chenyi kastély parkja, környezete szintén védett. Az Emlékmúzeum és Szálloda felújítását, karbantartását a használók-
kal együtt a KVI végezteti. A mûemlék együttes patinás környezetben otthont ad a vidék pezsgô kulturális életének is.

236
KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

HASZNOSÍTOTT MÛEMLÉKEK
Sopron híres Fô terén áll a Tûztorony szomszédságában a Magyar Állam tulajdonát képezô „Fabricius-ház”, „Tábornok-
ház” és a „Storno-ház”. A „Storno-ház” 1998-ban került a KVI kezelésébe.
Az épület példaszerûen hasznosított; földszintjén a Corvinus étterem, emeletein a Soproni Múzeum Storno gyûjtemé-
nye került elhelyezésre. Városi sétánkon feltétlen látogatást érdemel.

Storno-ház

Fabricius-ház

237
 KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

HASZNOSÍTOTT MÛEMLÉKEK
Gyôrben a Széchenyi téren áll az ún. „Apátúr-ház”, amelyben a Gyôr-Moson-Sopron megyei Múzeum Igazgatóság által
fenntartott Xantus János Múzeum található, gazdag gyûjteményével, bemutatva a város és a megye történetét az ôskor-
tól napjainkig. A mûemlék ingatlan rangjának megfelelô állapotban van. Városi sétánkon feltétlen látogatást érdemel.

HASZNOSÍTHATÓ KASTÉLYOK
Soprontól mintegy 10 km-re, a Fertô tó partján elterülô Fertôrákos közepén a Fô utcán áll a volt Püspöki kastély. A KVI
1999. decemberében vette át kezelésre a jelenleg üresen álló mûemlék együttest.
Hasznosításával kapcsolatban jelenleg készít tanulmánytervet az Állami Mûemlékhelyreállító és Restaurálási Központ
a KVI megrendelésében, ennek alapján a KVI várja az alkalmas befektetôket.

238
KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

HASZNOSÍTHATÓ KASTÉLYOK
A Fertôdi Kastély együttes jelenlegi állapotában nem méltó történelmi múltjához. Teljes rekonstrukciót igényel, amely
nagyságrendje miatt kiemelt, országos jelentôségô. A rekonstrukcióval kapcsolatban az elmúlt években több elképze-
lés is született. Jelenleg az 1998. Évi Kormány határozat értelmében létrejött a Fertôdi Esterházy Kastély Közhasznú Tár-
saság, fô cél az egységes kezelés megvalósítása. A Magyar Államot az ingatlan együttesbôl a KVI 15 ingatlan esetében
képviseli, többségében azonnali beavatkozást igénylô épület ingatlanokkal.

239
 NÉVMUTATÓ

Névmutató
Abda 51 Gyôrladamér 58 Neusiedl am See/Nezsider 169
Acsalag 150 Gyôrság 26 Neusiedler See – Seewinkel/
Andau/Mosontarcsa 173 Gyôrszemere 13 Fertô tó – Fertôzug 169
Árpás 97 Gyôrújbarát 18 Novy Zitov/Illésháza 87
Ásványráró 59 Gyôrzámoly 57 Nyúl 19
Bác/Bacsfa 90 Halászi 66 Oberpullendorf/Felsôpulya 158
Balf 134 Halbturn/Féltorony 171 Osli 149
Barbacs 151 Hamuliakovo/Gútor 90 Öttevény 69
Bágyogszovát 109 Harka 188 Pannonhalma 22
Beled 107 Hegyeshalom 79 Páli 101
Bezenye 80 Hegykô 136 Pázmándfalu 27
Bogyoszló 105 Hédervár 60 Petôháza 145
Bôny 50 Hidegség 136 Pér 28
Bôsárkány 150 Holice/Egyházgelle 86 Podunajské Biskupice/
Breitenbrunn/Fertôszéleskút 168 Horitschon/Harácsony 155 Pozsonypüspöki 88
Csáfordjánosfa 124 Hövej 126 Purbach/Feketeváros 168
Csorna 102 Hubice/Nemesgomba 87 Pusztacsalád 120
Darnózseli 64 Iván 124 Püski 62
Deutschkreutz/Sopronkeresztúr 154 Jahodná/Pozsonyeperjes 86 Raiding/Doborján 155
Dénesfa 125 Jánossomorja 152 Rajka 81
Dôr 110 Kajárpéc 16 Ravazd 26
Dunajská Streda/Dunaszerdahely 85 Kapuvár 145 Rábapatona 95
Dunajsky Klátov/Dunatôkés 86 Kimle 63 Rábaszentandrás 99
Dunakiliti 67 Kisbodak 63 Rábaszentmihály 95
Dunaremete 62 Kittsee/Köpcsény 170 Rábaszentmiklós 96
Dunaszeg 58 Kobersdorf/Kabold 156 Rohovce/Nagyszarva 90
Dunasziget 67 Komárno/Komárom 91 Röjtökmuzsaj 120
Écs 21 Kóny 110 Rust/Ruszt 167
Egyed 98 Kópháza 114 Sarród 138
Eisenstadt/Kismarton 161 Kunsziget 69 Sokorópátka 18
Fehértó 150 Lackenbach/Lakompak 156 Samorin/Somorja 89
Felpéc 16 Landsee/Lánzsér 157 Sopron 175
Fertôrákos 132 Levél 78 Sopronhorpács 121
Fertôboz 135 Lébény 70 St. Margarethen/Szentmargitbánya 166
Fertôd 140 Lipót 61 Stoob/Csáva 158
Fertôszentmiklós 143 Lockenhaus/Léka 160 Stvrtok na Ostrove/Csütörtök 88
Fertôszéplak 137 Loretten/Loretto 165 Szany 99
Forchtenstein/Fraknó 165 Lutzmannsburg/Locsmánd 159 Szil 108
Frauenkirchen/Boldogasszony 172 Magyarkeresztúr 105 Szilsárkány 108
Gabcikovo/Bôs 84 Malinovo/Éberhard 88 Táp 27
Gönyû 50 Máriakálnok 65 Tényô 17
Gyarmat 15 Mezôörs 28 Tét 13
Gyóró 126 Mihályi 106 Vadosfa 107
Gyömöre 15 Mosonmagyaróvár 73 Újkér 123
Gyôr 31 Mosonszentmiklós 70 Vág 101
Mosonszolnok 82 Vámosszabadi 56
Mórichida 14 Vásárosfalu 107
Mönchhof/Barátudvar 171 Velky Meder/Nagymegyer 90
Nagybajcs 56 Vének 57
Nagycenk 115 Vrakún/Nyékvárkony 85
Nagylózs 119 Zlatná na Ostrove/
Neckenmarkt/Sopronnyék 155 Csallóközaranyos 91
Nemeskér 121 Zsira 122

240