VENDÉGVÁRÓ

Látnivalók
Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében

Ez a könyv megrendelhetô:
Well-PRess Kiadó Kft., 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.
Tel.: 46/501-669, fax: 46/501-663
Hangposta: 46/501-672
E-mail: well.kerig@chello.hu, web-áruház: www.vendegvaro.hu

Fogyasztói ár: 2600 Ft

A webáruházban 5%-os kedvezménnyel: 2470 Ft

Well-PRess Kiadó · Miskolc

1999
 A kötet támogatói:

Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat,

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala,
Baktalórántháza, Csenger, Ibrány, Kisvárda, Máriapócs, Nagykálló,
Tiszalök, Újfehértó, Záhony városok önkormányzatai,
valamint az alábbi települések önkormányzatai:
Balkány, Berkesz, Csaroda, Csengersima, Demecser, Ilk, Jármi,
Kállósemjén, Kékcse, Kisszekeres, Mándok, Nagydobos, Nagyecsed,
Nagyvarsány, Nyírbogád, Nyíribrony, Nyírkércs, Nyírtass, Papos, Paszab,
Porcsalma, Ramocsaháza, Szakoly, Szamossályi, Szatmárcseke,
Székely, Tarpa, Tiszabezdéd, Tiszacsécse, Tiszaszentmárton, Tyukod, Vaja,
Vállaj, Vámosoroszi, Zajta
TARTALOMJEGYZÉK
Ajánlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9
A NYÍRSÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10–61
Székely, Ramocsaháza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14
Nyíribrony, Berkesz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15
Nyírtass . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16
Ajak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17
Kisvárda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18
Pap, Tiszabezdéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20
Záhony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21
Zsurk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22
Tiszaszentmárton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23
Eperjeske, Mándok, Tiszamogyorós . . . . . . . . . . . . . . .24
Benk, Tornyospálca, Aranyosapáti . . . . . . . . . . . . . . . .25
Nagyvarsány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26
Ilk, Gemzse, Szabolcsbáka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27
Anarcs, Apagy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28
Nyírtét, Levelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29
Baktalórántháza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30
Nyírkércs, Petneháza, Nyírkarász . . . . . . . . . . . . . . . . .32
Ófehértó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33
Rohod, Nyírmada . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .34
Gyulaháza, Nagydobos, Ópályi . . . . . . . . . . . . . . . . . .35
Jármi, Papos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .36
Ôr, Vaja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .37
Nagykálló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39
Kállósemjén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .42
Pócspetri . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .44
Máriapócs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .45
Kisléta, Nyírbátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .47
Nyírcsászári, Nyírderzs, Hodász . . . . . . . . . . . . . . . . . .51
Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nagyecsed . . . . . . . . . . . . . . .52
Fábiánháza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .54
Vállaj, Bátorliget . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .55
Nyírvasvári . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .57
Piricse, Encsencs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .58
Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírmihálydi . . . . . . . . . . . . . . .59
Szakoly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .60
Balkány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .61
NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE,
ÉS A NYÍRI MEZÔSÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .62–101
Nyíregyháza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .62
Sóstófürdô . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80
Oros, Újfehértó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .84
Napkor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .86
Nyírpazony, Nyírtura . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .87
Sényô, Kótaj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .88
Nyírtelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .89
Tímár, Szabolcs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .90
Tiszanagyfalu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .91
Tiszalök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .92
Tiszadada, Tiszadob . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .94
Tiszavasvári . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .98
A RÉTKÖZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .102–117
Gávavencsellô, Tiszabercel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .105
Paszab . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .107
Ibrány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .108
Nagyhalász . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .110
Kemecse, Buj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .111
Nyírbogdány, Kék, Demecser . . . . . . . . . . . . . . . . . . .112
Pátroha, Dombrád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .113
Kékcse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .114
Szabolcsveresmart, Fényeslitke, Komoró . . . . . . . . . .115
Tuzsér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .116
A SZATMÁRI SÍKSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .118–147
Mátészalka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .122
Kocsord, Tunyogmatolcs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .123
Fehérgyarmat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .124
Kömörô, Túristvándi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .125
Fülesd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .126
Vámosoroszi, Kisszekeres, Nagyszekeres . . . . . . . . . .127
Kölcse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .128
Sonkád, Uszka, Kispalád, Botpalád . . . . . . . . . . . . . .129
Tiszabecs, Milota . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .130
Tiszacsécse, Tiszakóród . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .131
Szatmárcseke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .132
Nagyar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .133
Kisar, Cégénydányád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .134
Gyügye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .135
Szamosújlak, Szamossályi, Hermánszeg . . . . . . . . . . .136
Túrricse, Kisnamény, Gacsály . . . . . . . . . . . . . . . . . . .137
Császló, Zajta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .138
Méhtelek, Jánkmajtis, Csegöld . . . . . . . . . . . . . . . . . .139
Csengersima . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .140
Nagygéc, Komlódtótfalu, . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .141
Szamosbecs, Szamostatárfalva . . . . . . . . . . . . . . . . . .141
Szamosangyalos, Csenger . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .142
Csengerújfalu, Pátyod . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .144
Porcsalma, Tyukod, Ököritófülpös . . . . . . . . . . . . . . .145
Rápolt, Géberjén, Gyôrtelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .146
KIRÁNDULÁSOK A PARTIUMBA . . . . . . . . . . . .148–157
Szatmárnémeti . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .149
Nagykároly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .151
Érdmindszent . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .153
Szôdemeter, Erdôd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .154
Ákos, Bogdánd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .155
Aranyosmeggyes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .157
A BEREGI TISZAHÁT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .158–171
Vásárosnamény, Vitka, Gergelyiugornya . . . . . . . . . .161
Lónya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .163
Tákos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .164
Csaroda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .165
Barabás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .166
Vámosatya, Márokpapi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .167
Beregsurány, Beregdaróc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .168
Tarpa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .169
Tivadar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .170
Gulács, Hetefejércse . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .171
KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE .172–189
Szalóka, Hetyen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .174
Makkosjánosi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .175
Beregszász . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .176
Kígyós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .177
Nagybereg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .178
Nagymuzsaly, Csetfalva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .179
Tiszaujlak, Tiszabökény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .180
Nagyszôlôs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .181
Huszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .182
Ungvár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .183
Gerény, Munkács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .186
PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK . . . . . . . . . . . . . . . .190–240
Turisztikai információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .190
Közérdekû információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .191
Népmûvészet, népi kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .194
Mûvészi élet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .196
Állandó programok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .199
Templomturizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .203
Aktív pihenés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .204
Védett természeti értékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .208
Fürdôk, strandok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .214
Közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .215
Gasztronómia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .220
Éttermek, vendéglátóhelyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .222
Szálláshelyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .224
Szolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .226
Fotójegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .234
Felhasznált irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .235
Névmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .237

Szerzôk: Dr. Páll István (régió-bevezetôk, település-leírások, mûemlékek, múzeumok),

Petrilla Attila (természeti értékek, természetvédelmi területek), Nagyné Bôsze Katalin (praktikus információk)
Lektor: Dr. Vincze István, P. dr. Lakatos Ilona
Köszönettel tartozunk mindazon magánszemélyeknek, intézményeknek és szervezeteknek,
akik adatokkal járultak hozzá a praktikus információk összeállításához.
A fotókat készítették: Dr. Balassa M. Iván, Balázs Attila, † Belánszky Demkó Péter, Boros György, Dr. Erdész Sándor,
Dr. Istvánovits Eszter, Dr. Páll István, Petrilla Attila, Szakos Krisztina, Szigeti Orsolya
Címlap: Dr. Páll István: A Sóstói Múzeumfalu

Fôszerkesztô: Dr. Páll István

Felelôs szerkesztô: Körtvélyesi Erzsébet

Sorozatszerkesztô: Benedek Piroska

Lektor: Dr. Ormos Tamás, Olvasószerkesztô: Gyarmati Béla, Liska Lászlóné
Kiadói menedzser: Dr. Sárvári Józsefné
Marketing: Well-PRess Telemarketing – Miskolc
Könyvterv: Well-PRess Kiadó Kft. – Miskolc
Térképek: Agát Kft. TOP-O-GRÁF Térképészeti Irodája – Budapest
Akvarellek: Nemes István – Baja, szaklektor: Horváth Benô – Miskolc
Nyomdai elôkészítés: Well-PRess Stúdió Tördelés: Nazar Bt. Miskolc – Fésüs László
Nyomdai munkálatok: Borsodi Nyomda Kft. Felelôs vezetô: Ducsai György ügyvezetô igazgató

Kiadó: Well-PRess Kiadó Kft.

3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Tel./Fax: (+36)46/501-660
E-mail: wellpres@matavnet.hu
Felelôs kiadó: Körtvélyesi Erzsébet, Esterházy György

A könyv anyagának lezárása: 1999. július 31.

Minden jog fenntartva! ©
A kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos e kiadványt részben vagy egészben sokszorosítani,
vagy más módon rögzíteni és hasznosítani.
ISBN 963 85916 5 X ISSN 1219 – 431 X
A nyírbátori harangláb
Almáskertben
 AJÁNLÁS
Szabolcs-Szatmár-Bereg. A „sötét Szabolcs”.
A „fekete vonat”. „Tirpákok”. Munkanélküli-
ség. Az ország legszegényebb és legelmaradot-
tabb vidéke. Ukrán maffia. Árvíz, belvíz, méte-
res hó. A köztudatban a megyérôl a felsorolt
sommás megállapítások és elôítéletek mind
megtalálhatók. De aki egyszer is eljön hazánk
e legkeletibb szegletébe, igencsak meglepôdik
az itt tapasztaltakon. Dinamikusan fejlôdô kis-
városok, rohamosan gyarapodó és regionális
központ szerepére törô megyeszékhely, tiszta
és takaros aprófalvak, majdnem érintetlen ter-
mészet, a turistákat szeretettel fogadó lakosság
(akiknek még azt is meg kell tanulniuk, hogy a
hozzájuk érkezôk fizetnek a kapott szolgáltatá-
sért, s nem „csak” vendégek), az épülô autópá-
lya egyre közelebb való „araszolása” révén
egyre gyorsabb és kényelmesebb megközelíté-
si lehetôség, a szomszédos megyék közeli tu-
risztikai látványosságai (Hortobágy, Tokaj, Sá-
rospatak) mind-mind olyan vonzó lehetôsége-
ket kínálnak, melyek miatt érdemes felkeresni
Északkelet-Magyarország e tájait.
A megye az utóbbi évtizedben intenzív tem-
póban kezdett hozzá a turisztikai infrastruktú-
ra fejlesztéséhez, hiszen a kedvezôtlen adottsá-
gok miatt ez rendkívüli kitörési lehetôséget kí-
nál. A Tisza 235 km hosszan vonul át a me-
gyén, s ôsi, buja ártéri vegetációja, a kanyaru-
latokban lerakott selymes homok mind-mind
pihenésre, strandolásra csábít. A Tisza-túrák
kajakos-kenus hada a megállóhelyeken kultu-
rált higiéniai feltételeket vár, a kerékpáron tú-
rázók a kiépített bicikliutakat részesítik elôny-
ben, s a falusi turizmust kedvelôk a romantika
mellett a megszokott kényelmet is szívesen ve-
szik. Az úton járók megfelelô útbaigazítást, ét-
termeket, panziókat keresnek, s az útiterv el-
készítéséhez, a területen való barangoláshoz
megfelelô színvonalú, friss, naprakész infor-
mációkat tartalmazó szóróanyagokat, útiköny-
veket, térképeket igényelnek.
A Vendégváró útikönyvsorozat jelen kötete
mindezen kívánalmaknak meg akar felelni. Ez
a megyérôl készült elsô olyan útikönyv, amely
nem csupán az itteni látnivalókat kínálja, ha-
nem egy-egy napos kirándulás keretében sorra
veszi a szomszédos országok határ menti terü-
leteinek – a Kárpátaljának és a Partiumnak –
magyarok lakta jelentôsebb településeit, az ott
található látnivalókat, magyar emlékeket. Teszi
ezt abból a megfontolásból és alapelvbôl, hogy
egy nép kultúrája egységes, azt egy-egy or-
szághatár nem vághatja ketté. Útikönyvünk a
Partium esetében hiánypótló is, mivel ott még
nem készült olyan prospektus vagy bédekker,
amely sorra venné az itt felsorolt látnivalókat.
A három országgal is (Ukrajna, Románia és
Szlovákia) határos Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye a szomszédos országokban a 90-es
évek elején kezdôdött kedvezô fordulatok óta
már nem végállomás többé kelet felé. Hisszük
és reméljük, hogy a határok – amelyek a kü-
lönbözô és sokszor érthetetlen határôrizeti és
beutazási korlátozások miatt ma még igen sok-
szor megkeserítik az utazók szája ízét – hama-
rosan minden nehézség nélkül átjárhatók lesz-
nek, s a jelen útikönyvben bemutatott külhoni
kultúremlékek valóban egy könnyed kirándu-
lás keretében felkereshetôvé válnak.
Szeretnénk, ha olvasóink hasznos informáci-
ókhoz jutnának útikönyvünk révén, s az itt be-
mutatott értékek meglátogatása után úgy érez-
nék, hogy érdemes volt ide eljönni. Szeretnénk
remélni, hogy egy következô alkalommal fel-
keresik azokat az emlékeket és helyeket is,
amiket elsô nyaralásuk, túrájuk során nem néz-
hettek meg. Reméljük, hogy útikönyvünk fel-
keltette az érdeklôdésüket a terület iránt, s az
abban foglaltak hasznosak voltak útjuk során.
Ha úgy döntenek, hogy visszajönnek,
a megye turisztikai szlogenjét használva:
„Természetesen várjuk!”
Körtvélyesi Erzsébet Páll István
felelôs szerkesztô fôszerkesztô
 A NYÍRSÉG
A Nyírség hazánk második legnagyobb futóho-
mok-területe. A Tiszántúl síkjából 20–50 méter
magasra kiemelkedô felszíne északon a Bodrog-
köz és a Rétköz területével érintkezik. Keleten
éles vonal mentén különül el a Beregi–Szatmári-
10
síkságtól. DK-en az Érmellékkel határos, délen
pedig közel 20 km-es sávon érintkezik a Körös-vi-
dékkel. Nyugat felôl a Hajdúhát lösztáblája övezi.
A Nyírség É–D irányban elnyújtott homokszigete
Nyíradony–Nyírlugos és Nyírbogát között emelke-
 A NYÍRSÉG

dik ki legjobban, és Szalmadtól ke- évek fásítási programjával, a szôlô-

letre 183 m tengerszint feletti ma- és gyümölcstelepítésekkel próbál-
gasságot ér el (ez az Alföld legma- ták ismét megkötni.
gasabb pontja). Ebbôl a magasabb A lecsapolásokig szinte lehetetlen
részbôl vízválasztó húzódik egy- volt egyes területek szántóföldi
részt Hajdúböszörmény, másrészt megmûvelése. A lecsapoló munká-
ÉK felé Vásárosnamény irányába. A latok a 19. század második felében
vízválasztótól a felszín enyhén lejt kezdôdtek meg, és a legutóbbi idô-
észak felé, illetve déli irányba. kig tartottak. Közel 3200 km hosszú
A Nyírség felszínének kialakulása dél–északi irányú csatornahálózatot
a pliocén kor második felére tehetô, építettek ki. A csatornák vizét a
amikor a pannóniai beltó e terület- Belfô- és a Lónyai-csatorna vezeti a
rôl visszahúzódott. Feltöltôdésében Tiszába. Csak a Nyírbátor–Mátészal-
a ÉK-i Kárpátokból és az Erdély fe- ka vonaltól DK-re levô kisebb csa-
lôl lefutó folyók jelentôs szerepet torna vize tart a Kraszna irányába. A szabolcsbákai öreg hárs
töltöttek be. A folyók az általános
lejtésviszonyoknak megfelelôen
ÉK–DNy-i irányt vettek fel, s a
Maros–Körös köze felé tartottak.
Minthogy az Alföld ÉK-i része a ple-
isztocén folyamán jelentôsen süly-
lyedt, a folyók nagyarányú feltöltô
munkát végezhettek. A Nyírség ple-
isztocén rétegsorának felépítésében
kiemelkedô szerepet játszott a Tisza
és a Szamos hordalékkúp építô te-
vékenysége. A folyók 120–130 mé-
ter vastag hordalékot halmoztak fel.
A Nyírség pleisztocén végi felszíné-
nek kialakításában a folyóvíz mel-
lett fontos szerepe volt a szélnek is.
Az élô és elhagyott medrek közötti
területekrôl az újpleisztocén északi,
É-ÉK-i, É-ÉNy-i szelei futóhomokot
szállítottak.
A mainál melegebb éghajlatú,
csapadékosabb tölgyfázisban a
Nyírség erdôs sztyeppé alakult át
(7000–4800 évvel ezelôtt), emiatt a
homokmozgás meglehetôsen szûk
térre korlátozódott. Még inkább ér-
vényes ez a késôbbi bükkfázisra,
amikor a nyírségi erdôk záródása
tovább fokozódott. Ennek az álla-
potnak a 18–19. századi nagyarányú
erdôirtások vetettek véget. Az újból
mozgásba lendült talajt az 1870-es

11
 A NYÍRSÉG
Hogy milyen is ez a táj, Az itt tárgyalt nagyobbik, a leg-
abba Soó Rezsônek, egységesebb néprajzi tájként szá-
a nagyhírû debreceni mon tartott terület „Nyír” néven él
botanikusnak az itteniek nyelvében. A „legtisz-
a 30-as években írott tább” Nyírség a középsô rész, a volt
tanulmányából vett részlet Baktalórántházi járás területe. A dé-
ad betekintést. li, Ligetaljának is nevezett térség
„A magyar Alföld ôsi már átmenetet mutat a Bihari-síkság
tájképét, a lápokkal felé, az északi, Tiszakönyök vagy
tarkított erdôs pusztát Észak-Szabolcs néven is említett
idézi elénk a Nyírség. övezet pedig a beregihez hasonló
A százados, terebélyes vonásokkal rendelkezik.
tölgyesek helyét A felsoroltak bizonyítják, hogy a
mindinkább akácosok táj éles vonallal nem határolható
foglalják el, a buckákon körül, mivel a Nyírség néprajzi hatá-
a pusztai virágok ra nem esik egybe a földrajzi határ-
sokaságát ekeföldek ral. Erdész Sándor a „Nyírség” címû
váltják fel, az egykori könyvében a terület határát a követ-
lápok, rétek helyén kezôképpen vonta meg: északon a
gabona hullámzik. Tisza kanyarulata; keleten a Tisza,
Mégis, a Nyírség ôrzi Kraszna és a román határ; északon
hírmondóit a történelem a Rétköz; nyugaton a Tisza és a Me-
elôtti idôk tájképének, zôség; délen a Hajdúság, valamint
a buckaközi mocsarak, Debrecen és Vámospércs határa ál-
fûz és nyírlápok, ligetes tal közrefogott terület a szorosan,
erdôk mélye a legtöbbet néprajzi szemszögbôl vett Nyírség.
ôrzött meg Alföldünk Az ember természetátalakító
múltjából, állatot, munkája révén igencsak megválto-
növényt egyaránt.” zott a táj. A lecsapolások, árvízmen-
tesítések, folyamszabályozások át-
alakították az itt lakók életformáját
is. A nyíriek gazdálkodását a homok
határozta meg. Jellegzetes szántó-
földi növényeik: a rozs, a dohány, a
burgonya, amelyeket a nyírségi pa-
rasztság több településen monokul-
turális szinten termelt. A futóhomo-
kot akáccal kötötték meg, a kiemel-
kedô buckákon és hátakon szôlôt
meg gyümölcsfákat telepítettek; a
nyírségi almáskertek mára már telje-
sen átalakították a táj hagyományos
arculatát. Mégis, talán az írástudat-
lanságnak „köszönhetôen” itt ma-
radtak fenn legtovább a szellemi
hagyományok. A szinte „reliktum-
területnek” számító Nyírségben a
12
hagyományos földmûvelés tovább-
élésének következményeként a tár-
sas munkák régi rendje is fennma-
radt (téli estézések, közös munkák),
melyek igazi talajt biztosítottak a
szóbeli néphagyományok átörökí-
tésének.
A Nyírség magyar lakossága közé
a 18. században Nyíregyházára be-
települt szlovákok, (a „tirpákok”)
külön népcsoportot képeznek.
„Tót” beszédük máig megôrizte a
18. századi szlovák nyelvjárás sajá-
tosságait, s az öregek tudása, ha-
gyományismerete a mai szlovákiai
néprajzkutatóknak is igazi cseme-
gét jelent. A török idôk elmúlta után
betelepült más idegen ajkú csopor-
tok (románok, ukránok, németek)
csupán színesítették az itteni ma-
gyarság néprajzi képét, lényegbevá-
gó változásokat nem hoztak. Emlí-
tést kell még tennünk egy viszony-
lag nagy számban itt élô népcso-
portról, a cigányságról. A 18. száza-
di összeírások szerint fôleg kézmû-
vességgel foglalkoztak (kovácsok,
rézmûvesek, teknôvájók stb. vol-
tak), de jó néhány zenész is akadt
közöttük. Hagyományos táncaikat a
néprajzosok összegyûjtötték, s igen
sok archaikus elemet találtak közöt-
tük.
A területen való barangolásunkat
a fôútvonalakra felfûzve célszerû
megszervezni; könyvünk is ezt a
módszert követi. Kiindulási pon-
tunk minden esetben a megyeszék-
hely, Nyíregyháza.
Elsô nyírségi útvonalunk Nyíregy-
házától Záhonyig tart. A 4-es fôúton
ÉK felé indulunk el, sorra vesszük a
Rétköz peremén megtelepült nyír-
ségi településeket, s eljutunk Észak-
Szabolcsba (vagy másik tájelneve-
zés szerint a Tisza-könyökbe), a
legjelentôsebb magyar-ukrán határ-

átkelôhelyhez, a Tisza mellett fekvô
Záhonyba. Itt-ott kisebb kitérôt te-
szünk, hogy a fôúttól nem túl távoli
falvak nevezetességeit is megtekint-
sük. Záhonytól DK felé fordulva te-
szünk egy kisebb „kunkort” a Tisza-
könyökben.
Második utunk a 41-es úton vezet
Vásárosnamény irányába, átszelve a
Nyírség középsô részét, majd on-
nan délnek fordulva a Nyírség pere-
mén haladunk tovább, s Mátészal-
kán át a 49-es úton Rohodnál té-
rünk vissza a 41-es útra. Természe-
tesen több kisebb kitérôt teszünk az
úttól néhány km-re fekvô települé-
sek látnivalói miatt.
Harmadik útvonalunk a régi me-
gyeszékhelyen, Nagykállón keresz-
tül visz Mátészalka irányába; ott dél-
A NYÍRSÉG
nek fordulunk, s a DK-Nyírség látni- Naplemente a
valóit sorra véve Nyírbátornál té- Nyírségben
rünk vissza a megyeszékhelyre.
Negyedik utunk Nyírbátorból ve-
zet a Dél-Nyírségbe, ahonnan visz-
szatérhetünk Nyíregyházára Nagy-
kállón keresztül.
Utolsó nyírségi utunkat – köny-
vünk második fejezetében – a me-
gyeszékhely, Nyíregyháza és kör-
nyéke megtekintésével kezdjük,
majd a terület nyugati részébe a 39-
es úton indulunk el Rakamaz felé.
Innen elôször keletnek indulva
megtekintjük Tímárt és a megye
névadó települését, Szabolcsot,
majd visszatérünk Rakamazra, s on-
nan nyugatnak fordulva – a nyíri
Mezôség felkeresése után – a 36-os
fôúton jutunk vissza Nyíregyházára.
13
 A NYÍRSÉG
A copf stílusú SZÉKELY
Orosz-kastély Irányítószám: 4534 Körzethívószám: 42
A 4-es fôút mellett, Nyíregyházá-
tól mintegy 25 km-re ÉK-re fekvô
alig 1100 lakosú község. Minden va-
lószínûség szerint a megye egyik
legrégebbi települése. Neve a szé-
kely népnév, az egykori gyepûvédô
ôrség lakóhelye emlékét ôrzi, tehát
11. századi eredetû. A falu központ-
jában áll mindkét mûemléki védett-
ségû épülete. A fôút bal oldalán,
nagy, bekerített parkkal övezetten
emelkedik a volt Orosz-kastély copf
stílusú, egyemeletes, manzárdtetôs
épülete (Kapitány u. 26.). Építési
RAMOCSAHÁZA
Irányítószám: 4536 Körzethívószám: 42
Székelytôl érdemes néhány kilo-
méteres kitérôt tennünk DK felé,
hogy a Baktalórántházára vezetô ösz-
szekötô út melletti települések,
Ramocsaháza és azon túl Nyíribrony
nevezetességeit megtekintsük.
A forrásokban a 13. század máso-
dik felében feltûnt, a ma másfél ezer
lakosú közép-nyírségi település
14
ideje ismeretlen, az azonban biztos,
hogy a 18. század második felében
már állt (egyes kutatók szerint a csi-
cseri Orosz család építtette 1780 kö-
rül). A bejárat feletti középrizalitja
fugás díszítéssel és szegmentívvel
ellátott, oldalhomlokzatain 4-4 ab-
lak van. Megmaradt parkja termé-
szetvédelem alatt álló terület. Jelen-
leg általános iskola és mûvelôdési
ház mûködik benne. A kastéllyal át-
ellenben, az út túloldalán, magaso-
dik a település másik mûemlék jel-
legû épülete, a középkori eredetû
református templom. Félköríves
szentélyérôl ítélve minden bizony-
nyal még az Árpád-korban épült.
Egy 14. század eleji oklevél szerint
Szent Mihály tiszteletére szentelték.
Nyugati, támpillérekkel megerôsí-
tett oldalfalán nyílik gótikus bejára-
ta. A belsô térben a 18. századi né-
pies barokk, festett, sokszögû szó-
szék és az áttört szószékkorona ér-
demel figyelmet. A homlokzatból
kiemelkedô, fazsindellyel fedett to-
rony szintén barokk stílusú. Úrasz-
tali edényei 18. századiak.
Nyírbogdány és Székely között a
4-es fôútról a 293-as km után jobbra
letérve érhetjük el az ôzei víztáro-
zót, mely a megye egyik legjobb
horgászvize.
egyetlen mûemlék jellegû épülete a
falu középsô részén, a Kossuth ut-
cán magasodó református templom.
A 18. század végén földcsuszamlás
miatt összedôlt fatemplom helyén –
1802-ben ill. 1841–43-ban – emelt
mai templom (a toronybejárat fölött
és belül, az oldalajtó fölött elhelye-
zett táblák tudósítanak az építések
idejérôl) késô barokk, szabadon ál-
ló, 27 méter magas órapárkányos
toronnyal.
 A NYÍRSÉG

A déli oldal közepén szép barokk thy-család szabolcsi fészke volt, de

íves oromfalú bejárati elôcsarnok itt született Mezô Imre (Mehner
található. Gazdag faragású, copf stí- Izsák – 1905–1956), a magyar és
lusú kôszószéke és feljárata áttört nemzetközi munkásmozgalom kép-
mellvéddel készült. A község a Hor- viselôje is.

NYÍRIBRONY sekrestye csatla-

Irányítószám: 4535 Körzethívószám: 42 kozott. A déli fa-
lon Szent Katalint
A Ramocsaházától mintegy 3 km- és püspökalakot
re délre fekvô majd 1200 lakosú kö- ábrázoló, 15. szá-
zép-nyírségi község neve a moha- zadi, gótikus fres-
medán Ibrahim–Ábrahám személy- kók láthatók.
névbôl eredeztethetô (hasonlóan a A település má-
rétközi Ibrányéhoz), s a 14. század sik mûemlék jelle-
elsô felében tûnik fel az írott forrá- gû épülete a Bocs-
sokban. A 19. század közepén szin- kai u. 16. szám
te teljes egészében kisnemesi csalá- alatt álló, 18. szá-
dok lakták. zad végi késô ba-
A faluközpontban, a Fô utcán áll rokk volt Jármy–-
barokk stílusú református templo- Jordán-féle kúria,
ma, melynek középkori eredetére a hajdani kisne-
egy 1985-ös kutatás derített fényt. A mesi épületek
jelenlegi mûemlék jellegû templom- egyike. A szaba-
épületnek a torony felé esô kéthar- don álló, földszin-
mada (az egykori hajó) 13. századi, tes, L alaprajzú
a torony alatt román kori bejárat ta- épületben jelen-
lálható. Ehhez a 18. században el- leg óvoda mûkö-
bontott, patkó alakú szentély és dik.

BERKESZ gi épületeket) Vay József, Szabolcs Szent Katalin restaurált

Irányítószám: 4521 Körzethívószám: 45
Székelyt elhagyva a nyírségi ho-
mokbuckák, akácerdôk és almás-
kertek között kanyarogva folytatjuk
utunkat a 4-es számú fôúton, s
mintegy 10 km megtétele után elér-
jük Berkeszt, a 900 lelkes községet.
A Nyíregyháza felôli faluvégen, a
Rákóczi u. 5. szám alatt áll a Vay-
család impozáns méretû egykori
kastélya, mely ma gyermekotthon-
nak ad helyet. Az épületegyüttest (a
kastélyt és a hozzá tartozó gazdasá-
megye egykori alispánja kezdte épí- képe a XV. századi
teni a vadasparkként is használt ter- freskón
mészetes erdôben a 19. század ele-
jén, de csak fia, a grófi rangra emelt
Ábrahám fejezte be. (Vay Ábrahám
a Magyar Tudományos Akadémia
egyik alapítója volt. Az 1825. évi or-
szággyûlésen – Széchenyi István
után másodikként – 8000 forinttal
járult hozzá a költségekhez.)
Az egyemeletes, U alakú, közép-
részén manzárdtetôs, nyolcoszlo-
pos erkélyû klasszicista épület mû-
emlék. Utcára nézô homlokzatán

15
 A NYÍRSÉG
A volt Vay-kastély 7+9+7 nyílástengely van, melyhez
az oldalszárnyakon még két-két
nyílástengely csatlakozik. Közép-
tengelyében – négyszer két pár –
ión oszlopos erkély, felette lapított
timpanon, efölött manzárdtetôs fe-
délszék található. Hátsó, parkra né-
zô homlokzata 7+11+7 tengelyes. A
kastély csatlakozó szárnyai egysze-
rû nyeregtetôsek, a toldalékszár-
nyak középpontjában íves záródású
kocsialáhajtók és átjárók kötik ösz-
sze az utcai és a kert felôli részeket.
Nyírtass község NYÍRTASS
református temploma Irányítószám: 4522 Körzethívószám: 45
Berkeszrôl 8 km-re – észak felé
haladva a 4-es fôúton – érjük el a
közel 2300 lakosú északkelet-nyír-
ségi községet. A település már 1200
körül jelentôs lehetett, mivel
Anonymus is megemlítette Tasvá-
sára néven. Királyi birtok volt, V.
István óta kunok is birtokolták. A
17. század végén mezôvárosi rangú
településként említik a források. E
jogállását a 18. század elején veszí-
tette el, amikor teljesen elnéptele-
nedett. Újabb csapás 1835-ben érte
16
Valaha a Vayak grófi ágának volt az
uradalmi központja, külön épület-
ben itt ôrizték értékes családi levél-
tárukat (ennek megmentett anyaga
a Tisza melléki református egyház
levéltárába került). A kastélyban je-
lentôs mûgyûjtemény is volt (régi
bútorok, fegyverek, festmények,
szônyegek stb.), ezek 1944-ben el-
pusztultak.
A kastély parkja egykor nagy ki-
terjedésû angolpark volt, ma rende-
zetlen állapotban van, de így is a
megye helyi jelentôségû védett ter-
mészeti értékei közé tartozik. A 15
hektáros parkban sima levelû páf-
rányfenyôk, óriási platán-, tölgy- és
magas kôrisfapéldányok, fenyôk
emlékeztetnek a múltra. Az itt álló
kápolnaépület (családi sírbolt) a 19.
század közepén készült, s a Vay csa-
lád temetkezési helye volt; ma be-
omlott, rongált állapotú. A park vé-
gén kör alakú csónakázótó volt szi-
gettel, melynek egy kis maradványa
ma is látható.
A kastély megtekintéséhez a gyer-
mekotthon igazgatójától kell elôze-
tes engedélyt kérni (☎ 459-002).
a falut, amikor egy földrengés szin-
te teljesen romba döntötte. A köz-
ség mûemlék jellegû épületei közül
a templomokat említjük. Legrégeb-
bi a református templom a Tas ve-
zér közben, amit még a husziták
idejébôl származtatnak. A jelenlegi
épület magas dombon álló, keletelt,
1880 körül romantikus stílusban át-
alakított középkori templom. Építé-
si ideje nem ismert, annyi bizonyos,
hogy 1299-ben már említik az itteni,
Máriának szentelt épületet. A leg-
újabb, 1974-es felújítás alkalmával
két egykori gótikus ablak, valamint
a nyugati oldalon lévô csúcsíves aj-

tónyílás került elô. A Dózsa György
utcán álló, klasszicizáló stílusú ró-
mai katolikus templom egy 1785-
ben Krucsay János köznemes (a
nyírbátori minorita templom Passió-
oltárának készíttetôje ☞ Nyírbátor)
alapításával épült kápolna 19. szá-
zad közepi átépítésével ill. bôvíté-
sével kapta mai formáját. Az egyko-
ri kápolna lett a templom szentély-
része, ez elé építették a hajót és a
AJAK
Irányítószám: 4524 Körzethívószám: 45
Szabolcs megye egyik legrégebbi
településének nevét – mely sze-
mélynévbôl keletkezett – az 1270-es
években említik elôször. A 4-es fôút
melletti, a Budapest–Záhony vasút-
vonal által érintett, s Kisvárdával
majdnem összeépült nagyközség-
nek ma több mint 4300 lakója van..
IV. Béla és V. István királyok ado-
mányából Ajakon kunok is birtokol-
tak, akik a 14. század elsô felében
olvadtak be a magyarságba. A 17.
század végére, a török harcok miatt
lakosságának száma erôsen lecsök-
kent, emiatt a 18. században Zemp-
lén megyébôl szlovákokat, a 19.
század elején pedig hevesi magyar
dohánykertészeket telepítettek be.
Az említett betelepítések eredmé-
nyeképpen a település négy részbôl
áll: Nagyajak vagy Magyarvég, Falu-
derék, Kisajak és Tótvég.
Bár a belterület a Nyírségben fek-
szik, a település északi határrésze a
Rétközben terül el. Lakói híresen jó
dohányt termesztettek, s egészen az
1960-as évekig megôrizték hagyo-
mányos viseletüket, mely egyedi
jelleget kölcsönzött a településnek
és nônemû lakóinak. Ki kell emelni,
hogy a viselet nem a külvilágnak
sekrestyét. Berendezése 18. századi
barokk. A korábbi fatemplom he-
lyén a 19. század közepén épült gö-
rög katolikus templom egyhajós,
klasszicizáló épület, kissé elôreugró
négyszintes toronnyal. A Dózsa
György utcán, természetes dombon
álló épület, baldachinos fôoltárát
négy egyszerû faragású, fehérre fes-
tett, korinthoszi – fejezetrészénél
aranyozott – oszlop támasztja alá.
szólt, az ajaki nôk azt mindig csak a
faluban hordták!
A Bocskai utcán, a település leg-
régibb részén álló református temp-
lom kiemelkedô jelentôségû mû-
emlék. A kétablakos, egyenes szen-
télyzáródású, egyhajós épület bejá-
rata valamikor a déli oldalon volt,
amit a három félköríves ablak való-
színûsít. A nyugati homlokzat ajtó-
nyílása felett egyszerû, tölcséres
körablak található. A ma is döngölt
agyagpadlójú szerény épület a 13.
században épülhetett, védôszentje
Szent Miklós volt. A fôhomlokzaton
a vakolat alatt középkori ornamen-
tális festés nyomai láthatók. A törö-
kök átvonulása idején, 1681-ben a
templom egy része elpusztult, a
helyreállításra az eredeti tervek
alapján több mint száz év múlva ke-
rült sor; ekkor készült az épület be-
járati ajtaja, festett famennyezete és
szószéke. A Rákóczi utcán álló mû-
emlék jellegû római katolikus temp-
lom 1819-ben épült fel azután, hogy
a katolikus lakosság a református
templom használatáért és birtoklá-
sáért indított perét elveszítette. A
késô barokk templom egyhajós,
homlokzat elôtti toronnyal, amit a
sekrestyével együtt a múlt század
30-as éveiben építettek a templom-
hoz.
A NYÍRSÉG
Az ajaki viseletben
minden korosztálynak,
a csecsemôtôl kezdve a 60
éven felüliekig más-más
szabály kötötte meg
az öltözködését. A 2–4 év
közötti leánygyermekek
hosszú inget, alsót,
kantust, kázsmér
nyakbavalót, sályt,
pántlikát hordtak. A 4–12
évesek kerek kötôt,
keszkenôt, cipô helyett
csizmát, elsô áldozáskor
menyasszonyi koszorút,
a módosabbak madzagra
fûzött üveggránátot.
A 12–20 év közötti lányok
ingaljat, ingvállat, gyolcs
alsót, ráncos ujjast és
„ruhát” (szoknyát), réklit
viseltek a már említett
ruhadarabok mellett.
Másba öltöztek a 20-as,
30-as stb. évükben lévôk
is, de évszakonként, sôt
hetenként is változott
a viselet rendje. Sôt külön
ruha kellett a nyoszolyó-
lánynak lakodalomba,
nagypéntekre, nagyböjtre,
hétköznap pedig
az utcára.
17
 A NYÍRSÉG
Kisvárda nevét már
a 11. század végén
említik, amikor László
király templomot alapított
itt a kunok feletti gyôztes
csata emlékére. A Nyírség
és a Rétköz érintkezô
vonalán, az állóvíz által
védett természetes
magaslaton talán földvár
is állt. Már a 13. század-
ban jelentôs központnak
számított, a Várdai család
nagy uradalmi központja
volt a település.
Földrajzi fekvésénél
fogva a Vereckei-szorostól
a gyepûvonalon át
a Kárpát-medence
belsejébe vezetô „orosz
kapu” védelmére rendelt
határôr szerepet töltött be
István király uralkodásá-
nak második feléig.
Ebben az idôben esperesi
és vármegyei székhely
volt Várda néven.
Hadi és kereskedelmi
szempontból egyaránt
fontos, országos
jelentôségû utak
metszették itt egymást.
18
KISVÁRDA
Irányítószám: 4600 Körzethívószám: 45
A közel 19000 lakosú észak-nyír-
ségi várost a 4-es fôút, valamint a
Budapest–Záhony vasútvonal is
érinti. Nyíregyházától való távolsá-
ga 47 km.
A város évszázadokon keresztül
mezôvárosi kiváltságokkal bírt. Már
a 12. század elején városi rangot ka-
pott, a 14. század elsô felében vá-
sártartási jogot szerzett, a század vé-
gén elnyerte a közeli Rozsálynál a
tiszai révjogot, amely a Borsod és
Zemplén felé történô kereskedelem
szempontjából volt igen fontos. A
város Mátyás uralkodása idején ju-
tott el fejlôdésének csúcsára: az itte-
ni birtokos Várdai István kalocsai
érsek volt a kancellária vezetôje. A
késôbbi évszázadokban – bár a te-
lepülés jelentôsége a birtokosok
közötti perlekedések miatt némileg
visszaesett – kereskedelmi, közle-
kedési, ipari jelentôsége továbbra is
fennmaradt, és új irányokba fejlô-
dött. Ebben igen nagy szerepe volt
az itt letelepedett nagy számú zsidó-
ságnak is, akik a vásározó kereske-
delem mellett meghonosították a
bolti kereskedelmet is. (A II. világ-
háború során több mint négyezren
vesztek oda közülük a koncentráci-
ós táborokban). A környék jelentôs
közigazgatási, oktatási, kulturális
központjává is vált a település,
amely városi rangját 1970-ben nyer-
te ismét vissza.
A város ma is ôrzi a középkori ut-
cahálózatát, központja a Szent Lász-
ló utca volt, a ma is meglévô római
katolikus templom környéke. A Pé-
ter és Pál apostolok tiszteletére
emelt mûemlék templom kiszélese-
dô téren áll (Flórián tér); elsô emlí-
tése a 13. század végérôl való. 1383-
ban már fallal körülvett temetô
övezte, amit még a 18. század elején
is használtak. Az épületet a 15. szá-
zadban nagymértékben átépítették.
Története során többször is a pusz-
tulás sorsára jutott: az 1564-es ost-
romkor nagyon megsérült, hajója
összeomlott, csak a szentély maradt
meg; Bocskai hajdúi 1605-ben fel-
gyújtották, plébánosát megölték;
1670-ben egy martalócbanda ismét
felgyújtotta; a kuruc felkelés után, a
18. század 20-as éveiben a katoliku-
sok állították helyre. Bôvítésére – a
vár bontásából kikerült téglákból –
a 18-19. század fordulóján került
sor. A templom mai képe késô ba-
rokk stílust mutat, gótikus szenté-
lyét karéjos, kôrácsú, csúcsíves ab-
lakok világítják meg. A mérmûves
ablakok mellett, az eredetileg bor-
dás boltozatú szentély alakos és fel-
iratos gyámkövei figyelemre méltó-
ak: Szent Péter, Szent Pál, három is-
meretlen portré, s végül az „Ego
Alexander sum” feliratos portré kö-
vetik egymást. (Utóbbi azé a Szent
László királyé, aki a mai templom
elôdjét felépítette.) A nyugati, kôke-
retes bejáratú tornyon az 1806-os
évszám olvasható, ami annak építé-
si idejét jelzi.
A város másik mûemléke a vár,
melynek helyén korábban földvár
állhatott. 1465-ben kezdték építeni
az elôzô fából vagy kôbôl emelt
erôdítmény átépítésével. Közel tíz
év alatt készült el a déli szárny és az
ettôl északra esô kerítôfal téglából,
északnyugati és északkeleti sarok-
tornyaival és a köztük levô bejárati
kapuval. Még ebben az évszázad-
ban megépítették a déli szárnyat is
sarkain négyzetes, négyemeletes
tornyokkal; ezek zárták közre a két-
emeletnyi szárnyat. Az önálló erdé-
lyi fejedelemség idején Szabolcs
 A NYÍRSÉG

megyében csak Várda volt a Habs-

burg-pártiak kezén, ezért Báthory
István 1558-ban megostromolta, de
elfoglalni nem tudta. A vár még két
további ostromot is visszavert a szá-
zad során. A 16. század várépítô
munkálatainak eredményeként ki-
alakult egy négysaroktornyos, U
alakú, középudvaros, árkádos, bel-
sô homlokzatos reneszánsz várkas-
tély, kápolnával, sok kisegítô szol-
gálati és gazdasági épülettel. A Rá-
kóczi-szabadságharc idején a kuru-
cok lakták, de több ostrom már
nem volt, utánpótlási támaszpont-
ként szolgált. II. Rákóczi Ferenc
1711 januárjában itt tartotta utolsó tükrû úszómedencével várja a für- A kisvárdai vár
hadiszemléjét. A szabadságharc dôzôket. A termálkutak 43 oC hidro-
bukása után jelentôsége erôsen génkarbonátos klorid, fluorit és jo-
visszaesett, teljesen elnéptelene- did tartalmú gyógyhatású vizet szol-
dett, pusztulni kezdett. Az új tulaj- gáltatnak, mely mozgásszervi, idült
donosok (a Zichyek és az Esterhá- nôgyógyászati panaszok gyógyítá-
zyak) innen szállították uradalmi sára alkalmas. A fürdô parkjában
épületeik építéséhez a köveket, így mintegy 1 hektáron kempingezésre
teljes pusztulásától csak kevés vá- alkalmas terület lett kialakítva. A
lasztotta el. A vár teljes megsemmi- Vár Étterem és Szállodában egyszer-
sítését a közbirtokosság és a földes- re 42 fô részére tudnak szállást és Az 1998-ban átadott
úr közös összefogással akadályoz- 100 fôre étkezést biztosítani. fedett tanuszodát
ták meg a 19. század elsô felében. A város három mûemlék jellegû a tanulóifjúságon kívül
Parkosították a várkertet, vendéglôt, épülete közül a Szabolcsi (Grósz) a felnôttek is igénybe
tánchelyiséget és fürdôt nyitottak Ferenc által tervezett, 1901-ben el- vehetik
körülötte. Az Országos Mûemléki
Felügyelôség 1958-60 között hely-
reállította a romokat, múzeumot,
szabadtéri színpadot, sporttelepet
alakítottak ki területén. 1989 óta
nyaranta a Határon Túli Magyar
Színházak Fesztiváljának esemény-
sorozata zajlik színpadán.
A vár környéke idegenforgalmi
szempontból is jelentôs. Itt található
a 15. századi várrom mellett a Vár-
fürdô, a Vár Étterem és Szálloda, va-
lamint a fedett Tanuszoda. A Várfür-
dô 1000 m2-es alapterületû gyógy-
medencékkel, 50 m2-es gyermek-
pancsolóval és 50 m-es feszített víz-

19
 A NYÍRSÉG
készült zsinagóga napjainkban a
Rétközi Múzeumnak ad otthont, mi-
után a létszámában erôteljesen
megcsappant zsidóság eladta az
épületet. A Csillag u. 5. szám alatti
historizáló stílusú épület belsô szer-
kezete, valamint boltozott fôhajójá-
nak arabeszkes festése utal egykori
rendeltetésére. A bejárati elôcsar-
nokban márványtáblákon olvasható
a városból és környékérôl haláltá-
borokba hurcolt és ott elpusztított
zsidók névsora.
A várból 1983-ban ide költöztetett
múzeum kb. 8000 darabos gazdag hely-
történeti, képzômûvészeti és néprajzi
gyûjteménnyel büszkélkedik. A föld-
szinti nagyteremben egy „cifrázott” ajaki
pitvar és szoba, egy kovácsmûhely és
egy „textilház” látható. A régészeti ka-
mara-kiállítás a kisvárdai vár területén és
A városi könyvtár épülete a környékben feltárt emlékeket, egy má-
sik pedig a polgárosuló Kisvárda emlé-
keit mutatja be.
PAP
Irányítószám: 4631 Körzethívószám: 45
Kisvárdáról ÉK-i irányban, jó 3
Tiszabezdéd értékes km-es kitérôvel közelíthetô meg az
honfoglalás kori leletei 1900 lakosú falu. Igen korai telepü-
közül párját ritkítja lés lehetett, hiszen a 10–13. század-
az a tarsolylemez, ban volt szokásban az a fajta név-
melyen a szokványos adás, amikor egykori tulajdonosá-
pálmalevélcsokrok nak foglalkozásáról neveztek el te-
és életfa-motívum között lepüléseket. A Várdai család a 14.
két pogány mitológiai
szörny (pávasárkányok)
egy bizánci keresztet TISZABEZDÉD
fog közre. (Ma a Magyar Irányítószám: 4624 Körzethívószám: 45
Nemzeti Múzeumban
látható, s értékét Kisvárdától észak felé tartva a 4-
bizonyítja, hogy számos es fôúton, rétközi falvak mellett visz
forrásmunkában el az utunk (☞ Fényeslitke, Komo-
szerepel.) ró, Tuzsér). Az ukrán-magyar határ
irányában mintegy 15 kilométert
20
A múzeum nyitva tartása április 1-jétôl
október 31-ig hétfô kivételével naponta
9–12-ig és 13–16.30-ig. (Az év egyéb
idôszakában zárva!). ☎ 405-154
A volt Ipari és Kereskedelmi Bank
székháza (a volt Diener-bankház)
18. századi alapokon nyugvó, ek-
lektikus épület a Flórián tér 19.
szám alatt, a városközpont nyugati
lezárásaként. Építési idejét a forrá-
sok más-más idôszakra teszik:
egyesek szerint az épület már 1830
körül állt, a mûemlékjegyzék szerint
azonban késôbb, csak a 19-20. szá-
zad fordulóján épült. Az emeletes –
erôsen tagolt homlokzatú, bejárati
ajtaja fölött kiugró erkélyes – épü-
letben jelenleg a városi könyvtár
mûködik. ☎ 405-240 A Bessenyei
Gimnázium épülete a megye leg-
szebb elhelyezésû középiskolája.
Az Iskola tér 2. szám alatti épület
Wälder Gyula tervei alapján készült
el 1929-ben. ☎ 410-045
században szerezte meg, s ekkortól
a kisvárdai uradalom tartozéka.
Egyetlen mûemlék jellegû épüle-
te, a református templom. A 18. szá-
zad második felében a hajdani, kö-
zépkori templom helyén épült. Az
1834-es földrengés az épülô új (és a
még fennálló régi) templomot is
sújtotta, de négy év múlva mégis el-
készült a késô barokk, egyhajós te-
remtemplom.
haladva érjük el Tiszabezdédet. A
ma 2000 lelkes észak-nyírségi tele-
pülést már a 13. század elején emlí-
tik. Már a 9. században megszállták
a magyarok, amit az 1896-ban fel-
tárt honfoglalás kori temetô is bizo-
nyít. Mûemlék református templo-
ma a Kossuth utcán magasodik. A
 A NYÍRSÉG

támpilléres épület déli oldalán késô

gótikus, pálcatagos, gyámköves ka-
pukeret van.
Belsô terében a boltozatot tartó
gyámköveket szakállas férfi-, med-
ve- és majomfejekkel díszítették. A
szentélyzáródásban igen szép in-
dás, virágszirmos szentségtartó, a
déli oldalon kegyúri ülôfülke van. A
középkori templomhajót a 19. sz.
közepén megtoldották, bôvítették,
átalakították.

ZÁHONY a falunak még csupán 885 lakója A református templom

Irányítószám: 4625 Körzethívószám: 45 volt. Már a középkorban jelentôs ti-
szai átkelôhely volt itt, a túlparton
A legjelentôsebb ukrán-magyar lévô Salamonnal rév kötötte össze.
közúti és vasúti határátkelôhelyként Fahídja a vasútvonal kiépültekor,
számon tartott kisváros, a „kelet ka- 1873-ban épült a Tiszán. A helyén
puja”, Nyíregyházától mintegy 70 emelt vasszerkezetû hidat a II. vi-
kilométerre ÉK-re az Észak-Nyírség- lágháborúban lebombázták. A há-
ben, a Tisza mellett, a szlovák–uk- ború után gyorsan újjáépítették, a
rán–magyar hármashatár találkozási megnövekedett közúti forgalom mi-
pontja közelében fekszik. att 1997-ben felújították és négysá-
Az eredetileg Ung megyéhez tar- vosra bôvítették.
tozott települést csak 1922-ben, a A II. világháború után építették ki
trianoni békeszerzôdés után csatol- a széles- és keskeny nyomtávú vas-
ták Szabolcs megyéhez. Neve szláv útvonalakat egyaránt magába fogla-
eredetû, elsô említése elég késôn, a ló átrakó pályaudvart. Ez máig a
14. század elsô felében történt. A szovjet utódállamokkal való keres- A záhonyi híd jelentôs
történelem során nem volt fontos kedelem legfontosabb közép-euró- forgalmat bonyolít le
település, ma is csupán ötezren lak-
ják. A 14. században a nádori bíró-
ság Ung, Bereg, Szabolcs és Ugocsa
megyék számára általában itt tartott
törvényszéket.
Oklevelekben gyakran szerepel
neve a megyegyûlések révén. Bár
már a 19. században több üzem lé-
tesült a településen (cukorgyár, ho-
mokkotró, mészégetô, hengerma-
lom és fûrészüzem), igazi felemel-
kedési lehetôséget az 1873-ban át-
adott Nyíregyháza–Csap vasútvonal
(a Magyar Észak–Kelet Vasút) meg-
épülte hozott. Ebben az idôszakban

21
 A NYÍRSÉG
A római katolikus pai átrakókörzete, közúti és vasúti
templom személyforgalmi határátkelôje. Zá-
hony jelentôs fejlôdését elismerve,
1989-ben kapott városi rangot az
egykori körjegyzôségi székhely.
A városnak egyetlen mûemlék jel-
legû épülete van, a Petôfi utcán álló
református templom. Bár a Homon-
nai családnak már 1437-ben állt egy
fa kápolnája a településen, nyomai
nem lelhetôk fel. A jelenlegi temp-
Református templom és ZSURK
fa harangtorony Irányítószám: 4627 Körzethívószám: 45
22
lom 1805-1817-ig épült copf stílus-
ban. Tornya 1809-bôl való. Beren-
dezése (szószék, papi szék, úraszta-
la) copf stílusú a 19. század elejérôl.
A templomot a 19. század végén fel-
újították.
A 4-es fôútról a városközpontba
vezetô utcán, az Ady Endre utca 62.
szám alatt 1998-ban avatták fel a vá-
ros tájházát, mely egy háromosztatú
középparaszti épület teljes felújítá-
sával jött létre.
Feltehetôen a századfordulón épült
cseréptetôs, vakolt tégla tornácoszlopos,
berendezett lakóház az egykori észak-
nyírségi paraszti életmód máig megma-
radt emléke. Hasonló architektúrájú pár-
ja ugyanazon a telken található, utóbbi-
ban jelenleg még laknak. A tájház meg-
tekintésének lehetôségét a polgármeste-
ri hivatalnál kell kérni. ☎ 425-344
Az új városközpont középületei
(városháza, katolikus templom)
már a modern építészetet reprezen-
tálják.
Záhonytól a Tisza mentén kelet
felé fordulunk, hogy az egykori –
Vásárosnamény irányába vezetô –
országos utat követve, felkeressük a
szabolcsi Tiszahát településeit. A
ma alsórendû útvonal elsô állomása
Zsurk. A nagy múltú település (elô-
ször a 11. század közepén említik a
nevét) a Nyírség legészakibb falva,
a Tisza hatalmas kanyarulatának
ölelésében. Ôsi, tiszai átkelôhely
volt Kisvárda és Munkács között, de
ezt a szerepét az új országhatár
meghúzása után Záhony vette át.
Jelentôs mûemlékekkel rendelke-
zik. A Kossuth téren álló református
templomát elsô ízben 1700-ban em-
lítik. A jelenlegi templom 1891-ben
épült, s állítólag a korábbi épület
formáját és nagyságát ôrzi. 1795-bôl
 A NYÍRSÉG

származó festett kazettás mennye- szintén a régi templomból szárma-

zete szintén a régi templomból va-
ló, s egyike a ritka, szabolcsi festett
famennyezeteknek (kazettáit rész-
ben pótolták 1841-ben). Hosszúkás
mezôit allegorikus ábrázolások, vá-
zában lévô virágok és ornamentális
medalionok díszítik. Semmi kap-
csolata a népmûvészettel, inkább a
rokokót idézi. Alakos táblái már na-
gyon „tanult” szimbolikát mutatnak:
homokóra, gyertya, könyv, gló-
busz, városkapu stb. Ez már a végsô
kicsengése e mûvészi iparnak. A
barnára festett léckeretek kereszte-
zôdését négylevelû, fûrészelt ró-
zsák emelik ki. A templomkarzat
zik, s egyike a kor e vidéken ked-
velt „tájképes” karzatainak.
A templom elôtt álló mûemlék fa
harangtorony a megye legrégibb
tornya, a hagyomány szerint 1560
körül épült. 41 méteres magasságá-
val is egyedülálló a környéken.
A hatszintes torony szoknyáját
többrétegû vörösfenyô zsindellyel
borították, míg a törzs és az eléggé
kiugró – négyíves csipkézett –, ga-
lériás sisak, lucfenyôvel fedett. A
négy fiatorony késôbbi átalakítás
eredménye. A toronysisak tûje a fia-
tornyok magasságában nyolcszög-
letûvé válik.

TISZASZENTMÁRTON déli falon helyezték el az öt gótikus

Irányítószám: 4628 Körzethívószám: 45 ablakot. A szentély gótikus szent-
ségtartó fülkéjét szintén megôriz-
Zsurktól a Tisza vonalát követve ték. A templomhajóban – 1831-bôl
déli irányban, alig 4 km-t megtéve, származó – egyszerû, kazettás sík-
érjük el az igen korai, 11. századi te- mennyezet látható, közepén stili-
lepülést. A ma 1300 fôt számláló zált, festett napkoronggal. A református templom
község nevét a Szent Márton tiszte-
letére emelt kápolnájáról kapta. A
Losonczy család a 16. században
kastélyt emelt itt, ami hol a király,
hol az erdélyi fejedelmek birtoká-
ban volt. A birtokot a 17. században
a Forgách család szerezte meg, s bár
a 18. században több más család tu-
lajdonában is volt, 1945-ig az övék
maradt. Az épület mára teljesen el-
pusztult, nagyobb részét elmosta a
Tisza; nyomai a Tó soron alig látha-
tóak. Helyét 1964-ben védetté nyil-
vánították. Mûemlék épület a Dam-
janich utcán álló református temp-
lom, melynek építése a 15. század
második felére tehetô. Az egyhajós,
gótikus épület szentélye sokszög
záródású, támpilléres, 19. század
eleji toronnyal. Az átalakítás során –
a torony két oldala mellett – az új,

23
 A NYÍRSÉG
Eperjeskén a két kúria
egyesített kertje a század-
elô egyik legszebb parkja
volt a megyében.
A megyei védettségû
természeti értékek közé
sorolt történelmi kertet
fenyôk, idôs tulipánfák
díszítik.
Mándokon a Forgách-
-kastélynak gyönyörû
parkja is volt, melynek
maradványai megyei
védettséget élveznek.
A megmaradt részen
másfél évszázadnál
öregebb platánfák,
a sportpályán tulipánfák
(magnóliák) magasodnak.
A gazdasági épületek
közül két magtár ma is áll.
24
EPERJESKE
Irányítószám: 4646 Körzethívószám: 45
Tiszaszentmártontól déli irányban
4 km-t megtéve érjük el a Tisza
egyik nagy kanyarulata által érintett
1200 fôs falut. Neve (mely az ugor
eredetû eper köznévbôl származik)
elég késôn, a 15. században tûnik
fel elôször, mint a szomszédos
szentmártoni uradalom része.
MÁNDOK
Irányítószám: 4644 Körzethívószám: 45
Eperjeskétôl DNy-i irányba ka-
nyarodik az országút, s alig több
mint 3 km után érjük el a gazdag
történelmi múltú 4700 lakosú egy-
kori mezôvárost. (Tuzsértól a 4-es
fôútról, a tiszamogyorósi tiszai átke-
lô irányába induló, alsórendû úton
is megközelíthetô!)
Neve csak a 14. század végén tû-
nik fel, mint a Losonczyak szent-
mártoni uradalmának központja. Je-
lentôségét mutatja, hogy a 18. szá-
zadban Szabolcs megye öt mezôvá-
rosának egyike. A 20. század elején
szeszgyár, gôzmalom mûködik a te-
lepülésen, a Tiszai járás székhelye
1950-ig.
Értékes mûemlékét – a 16–17.
századi, fából épült, Szent Miklós
tiszteletére szentelt – görög katoli-
kus templomát a szentendrei Sza-
badtéri Néprajzi Múzeumba telepí-
tették át. Helyben maradt viszont a
TISZAMOGYORÓS
Irányítószám: 4645 Körzethívószám: 45
Mándokról keleti irányban alig 2
km-es kitérôt tehetünk Tiszamo-
gyorósra, ahonnan az év legna-
A Kossuth u. 60. alatt álló volt
Jármy-kúria földszintes, klasszicista
stílusú épület 1840-bôl. A mûemlék
jellegû épület jelenleg lakóház.
Bár nem védett, de érdemes meg-
tekinteni a volt Pilisi-kúriát, mely az
elôbbi épület közvetlen szomszéd-
ságában van. A múlt század elsô
negyedében többször átépítették
a klasszicista stílusú, földszintes
épületet.
Szent István tér 9. szám alatt álló
volt Forgách-kastély. A 18. század
végén épült késô barokk, U alapraj-
zú, földszintes épület, emeletes
középrizalittal és manzárdtetôvel. A
fôhomlokzat 4+3+4 tengelyes,
középrizalitját ion pillérek tagolják
és háromszögû oromzat zárja le. A
kastélyban szállt meg 1846-ban Szé-
chenyi István, amikor a Tisza-szabá-
lyozás ügyében a Felsô-Tisza vidé-
kére utazott (☞ Tiszabercel). A mû-
emlék jellegû épület jelenleg romos
állapotban van. Felújítása a közeljö-
vôben várható.
A kastély közelében, a téren áll a
mûemlék jellegû római katolikus
templom. Az 1821-ben emelt késô
barokk épület egyhajós, homlokza-
ti tornyos klasszicista elôcsarnok-
kal; berendezése 18. századi. A
Kossuth utcán álló református
templom homlokzati tornyos, ha-
ránt csehsüveg boltozattal fedett,
késô barokk épület a 19. század ele-
jérôl. Kapuja 1820-ban készült.
gyobb részében pontonhídon kel-
hetünk át közvetlenül Lónyára, s
onnan a beregi részekre. A közel
800 lelkes község nevét, mely a 13.
sz. végén tûnt fel elôször, jellegzetes
növényérôl, a mogyoróról kapta.
 A NYÍRSÉG

Egyetlen mûemlék jellegû épüle-
te az 1830-ban épített késô barokk
református templom. A múlt század
BENK
Irányítószám: 4643 Körzethívószám: 45
Tiszamogyoróstól déli irányban,
mintegy másfél kilométerre fekszik
Benk – ez az alig 500 lakosú kisköz-
ség. Neve vagy a Benedek, vagy pe-
dig a Benjámin személynévbôl szár-
mazik. Közvetlenül a Tisza partján
TORNYOSPÁLCA
Irányítószám: 4642 Körzethívószám: 45
Benkrôl visszatérünk a Mándok-
nál elhagyott országútra. A követke-
zô községnél, Mezôladánynál kis
kitérôt tehetünk nyugatnak, hogy a
3 km-re található Tornyospálca két
templomát és természeti értékeit
megtekintsük. A 2800 fôs észak-
nyírségi település neve szláv erede-
tû, jelentése: lapos hely.
A település jelentôs mûemlékek-
kel büszkélkedik: az Árpád téren ál-
ló 15. századi, késô gótikus eredetû
református templom mûemlék jelle-
ARANYOSAPÁTI
Irányítószám: 4634 Körzethívószám: 45
Visszatérve a Záhony–Vásárosna-
mény közötti útra, Újkenézen ke-
resztül vezet az út a mintegy 8 kilo-
méterrel délebbre fekvô Tisza mel-
letti Aranyosapátiba. Az 1950-ben
Kopócsapáti és Révaranyos (koráb-
ban Bács és Aranyos) egyesülésé-
bôl létrejött településnek jelenleg
2100 lakosa van. Az Eördögh család
a 18-19. században vitt jelentôs sze-
közepén fatornya leégett, ezután
emelték háromszintû homlokzati
tornyát.
fekszik, innen komppal juthatunk át
a beregi részre. Mûemlék jellegû,
egyszerû klasszicista stílusú refor-
mátus templomát 1804-ben kezdték
építeni, de csak 30 év múlva folytat-
ták a munkát. A homlokzat elé a
tornyot 1851-ben emelték. Harangja
külön érték: Wierd György öntötte
1652-ben Eperjesen.
gû épület. Az egyhajós, kétboltsza-
kaszos, sokszögzáródású szentély-
lyel ellátott templomot 1803-ban ki-
bôvítették, s ekkor kezdték el a
homlokzata elôtt magasodó, arány-
talanul nagy, háromszintes tornyá-
nak építését is. Berendezése és szó-
széke 18. századi rokokó, felszere-
lési tárgyai között 16. századi darab
(Mikó Benedek által adományozott
kehely) is akad. A Kossuth utcán ál-
ló görög katolikus templom késô
barokk épület a 19. század elejérôl.
A mûemlék jellegû templom felsze-
relési tárgyai között több 17. századi
ószláv misekönyvet ôriznek.
repet a megye közéletébe, birtok-
központjukat itt építették ki. Több,
ma is fennálló épület fûzôdik a ne-
vükhöz. Így az 1801-ben épített ké-
sô barokk római katolikus templom
(az építés ideje a fôbejárat homlok-
zati zárókövén olvasható), melynek
kapuja fölött a család dombormû-
ves címere látható. A kopócsapáti
részen, a Kossuth utcán álló – Nagy-
boldogasszonynak szentelt mûem-
lék jellegû – épület költségeit Lász-
lófalvi Eördögh Dániel kegyúr vál-
Tornyospálca a 14. század
óta a Várdai-uradalomhoz
tartozott, majd a 16.
század végétôl, hol
a Forgách család
szentmártoni, hol pedig
mándoki uradalmának
részét képezte.
A család birtokán
századunk 20-as, 30-as
éveiben jelentôs növény-
nemesítés is folyt:
itt dolgozott Teichmann
Vilmos, aki kinemesítette
a nagy karriert befutott
„Gülbaba” és „Ella” nevû
burgonyafajtákat.
Tornyospálcától délre
terül el a 876 hektáros
Ricsikai- vagy Pálci-erdô,
ahol védett tölgy-
és nyírliget-maradványok
találhatók. Gyakori
növénye a védett homoki
varjúháj, de több
százéves tölgyet és
száz évnél öregebb
fenyôegyedeket valamint
tulipánfákat is
megcsodálhatunk itt.
Gazdag az erdô
vadállománya is:
közel 40 pár holló fészkel
a területen, de költ itt
a barna kánya,
az egerészölyv
és a fekete harkály is.

25
 A NYÍRSÉG

A középkori lalta. A háromszintes torony alsó tornácot és kis elôtornácot kapott. A

Tokaj–Munkács közötti emeleti szakaszának sarkain Szent
fontos országút melletti László és Szent István magyar ruhás
falunak révátkelôje volt kôszobrai állnak. A faluvégen felál-
a Tiszán (ma is van!), lított késô barokk Nepomuki Szent
földesurai közül János kôszobor köré, a már említett,
a Böszörményi család Eördögh Dániel 1801-ben kis ká-
tagja, László vált polnát emeltetett. A szintén mûem-
országosan ismertté: lék jellegû volt Újhelyi-kúria a Kos-
tábornoki rangban vett suth u. 65. szám alatt álló barokk
részt az 1848-as szabad- eredetû épület. A kúriát az Eördögh
ságharcban, majd élesen család építette 1725-ben (a dátum
támadta a kiegyezést. egy falba épített gerendán látható),
Ezért elfogták, s 1869-ben majd 1834-ben klasszicista stílusban
börtönben halt meg. megújították. A tágas udvar mélyén
álló kastély téglalap alaprajzú, föld-
szintes, nagy lekontyolt tetôvel fe-
dett épület. Az 1880-as években
végzett átalakítás során a fôhomlok-
zat dór oszlopokkal alátámasztott
fôhomlokzat fölötti háromszögû
timpanonban az Eördögh-címer lát-
ható. Az Eördögh családtól elôbb az
Ilosvay, majd az Újhelyi család tulaj-
donába került épület régebben nap-
közi otthonként mûködött. A rend-
szerváltás után az Újhelyi családnak
visszaadott kastélyt tulajdonosai
eredeti állapotába kívánják visszaál-
lítani. A kúria elôterében álló öreg
fák az egykori park maradékai.
A révaranyosi részen található gö-
rög katolikus templom 18. századi,
egyhajós barokk épület, háromszin-
tes toronnyal. A Petôfi utcán álló,
Szent Miklós tiszteletére szentelt,
mûemlék jellegû épület ikonosztáza
és szószéke a 19. század elsô felé-
ben készült.

A mûemlék
református templom
és szecessziós kapuja
NAGYVARSÁNY rábbi épülete a 15. század elején
Irányítószám: 4812 Körzethívószám: 45 épült mûemlék református temp-
lom. Mai képe alapján nehezen hi-
Aranyosapátitól szi el a látogató, hogy gótikus ere-
jó 7 km-re délre detû templomot lát. Erre a Balázs
érjük el Nagyvar- István (1926-os) tervei alapján kibô-
sányt, miután át- vített és szecessziós stílusban átala-
mentünk a vele kított templomban nem sok jel utal,
összeépült Gyü- csupán egy szentségtartó fülke, a
rén (1972–91-ig szentélyablak és egy 15. századi sír-
Varsánygyüre né- kô.
ven egyesítették is Nem ez volt az elsô átalakítása a
ôket). A 13. szá- Kossuth utcán álló épületnek: 1769-
zad elején feltûnt ben készültek karzatai, ekkori volt a
falu neve ómagyar festett famennyezete és szószékko-
törzsi eredetû: ronája is. Ám ezek az említett nagy
vagy a magyarság- átalakításnak áldozatul estek, s a
hoz csatlakozott templom népies bútorokra emlé-
egyik kabar törzs keztetô berendezést kapott. Felsze-
nevét, vagy pedig relési tárgyai között igen értékesek
az alánok magyar is vannak. Egy 1656-os évszámú úr-
nevét ôrzi. asztali terítô és egy 1661-es Váradi
A Tisza mellett biblia mellett, 17–18. századi úrasz-
fekvô másfél ezer tali tárgyakkal is büszkélkedhet a
lakosú falu legko- gyülekezet.

26
 A NYÍRSÉG

ILK A község egyetlen nevezetesebb

Irányítószám: 4566 Körzethívószám: 45
Nagyvarsányból Vásárosnamé-
nyon (a város nevezetességeirôl ☞
Beregi tájegység, Vásárosnamény)
keresztül indulunk vissza Kisvárda
irányába. Az elsô nyírségi község a
várostól alig 5 km-re fekvô Ilk. Az
1200 fôt alig meghaladó falu neve a
török „fejedelem” személynév meg-
felelôje.
épülete a mûemlék jellegû reformá-
tus templom. A Bethlen Gábor ut-
cán álló, egyszerû klasszicista stílu-
sú épületet 1809-ben már félig kész-
ként írták le, de hogy mikor kezd-
ték építeni, nem tudható. 1837-ben
újonnan felállítandó templomról
szólnak a források, de azt még tíz év
múlva is építették, s a torony építé-
sekor (1854-ben) sem fejezték be
teljesen (vakolata még hiányzott).

GEMZSE mény. A 16,5 méter magas torony

Irányítószám: 4567 Körzethívószám: 45
Ilktôl ÉNy felé indulva alig másfél
kilométer megtétele után érjük el a
kis nyírségi települést. Lakóinak
száma alig haladja meg a 800 fôt, de
mûemlék református fa harangtor-
nyát messze földön ismerik. A falu
közepén, a Kossuth utca térré
szélesedô részén magasodik az
1789-ben emelt arányos, négyszög
alaprajzú; harangház–szoknya–
törzs–galéria–sisak tagolású épít-
felfelé kissé keskenyedô törzsét, va-
lamint a négy fiatornyos, vízvetôs,
nyolcszögben végzôdô sisakot is fa-
zsindely fedi. A szoknya alatt és a
galériaszinten áttört nyílások látha-
tók. A felsô-Tisza-vidéki fatornyok
többségével ellentétben e torony-
nak nincs kiugró galériája. Az elsô
osztályú mûemlék mellett található
18. század végi református templo-
mot a 19. század közepén olyannyi-
ra átalakították, hogy eredeti formá-
ját teljesen elveszítette.

SZABOLCSBÁKA
Irányítószám: 4547 Körzethívószám: 45
Gemzsérôl tovább haladva Kis-
várda felé, 4 km után érjük el az
1200 fôt számláló nyírségi községet.
A hajdani kisnemesi település a 16.
sz.-ban már két részre, Kis- és Nagy-
bákára oszlott, s ez a különállás
egészen 1912-ig fennállt. A Kossuth
utcán álló, eredetileg gótikus refor-
mátus templomát többször felújítot-
ták. 1934-ben, a gótikus szentélyt
lebontották, festett famennyezetét
eltávolították. A megcsonkított épü-
let semmilyen mûemléki értékkel
nem bír. A mellette álló, 1781-ben
emelt fa harangtorony viszont elsô
osztályú mûemlék. A tömzsi ha-
rangtorony szoknyáját, törzsét és
négy zárt fiatornyos sisakját egy-
aránt fazsindely fedi. Érdekesség,
hogy a szoknya alatti részen nincse-
nek nyílások, és az eresz fölött
négyzet alaprajzú törzs emelkedik.
A félköríves galériát – alul négyszö-
gû, felül nyolcszögû – karcsú sisak
koronázza. Az építmény megjelené-
se sokkal zömökebb hatást kelt,
mint a szomszédos gemzseié. A te-
lepülés megyei védettségû termé-
szeti értéke egy több száz éves öreg
hársfa, melynek törzskerülete az 5
métert is meghaladja.
A gemzsei harangtorony
építôje a legújabb kutatá-
sok szerint az a Kakuk
Imre jándi ácsmester, aki
az egyik leghíresebb
beregi fatornyot, a lónyait
is építette. Külön érdekes-
ség a földszinti mellvéd
feletti kötések kapcsos
zárójel formájú, „magyar
bajusz” típusú élszedése.
(E motívum a vidék több
más helyén – tornácok,
csûrök könyökfái, temetôi
fejfák stb. – is megjelenik,
mint a paraszt barokk
jellegzetessége.)

27
 A NYÍRSÉG
ANARCS
Irányítószám: 4546 Körzethívószám: 45
A Vásárosnaményt Kisvárdával
összekötô út utolsó települése a
Kisvárdától alig 4 km-re fekvô, kö-
zel 2000 lakosú Anarcs. A községet
igen hamar, már a 13. század elején
említik a források. Korai létének bi-
zonyítéka a Kossuth utcán álló – az
1370-es években épült – Péter apos-
tolnak szentelt gótikus templom,
mely a reformáció elterjedésekor
vált református templommá. Az elsô
osztályú mûemlék sokszög záródá-
sú szentélyének egykori gótikus
boltozatrendszere elpusztult, azt
késôbb fiókos dongaboltozattal fed-
Jelentôs mûemlék ték be (a bordás boltozat indításá-
az anarcsi református nak nyomai megmaradtak). A szen-
templom tély igazi értéke az északi oldalon
falba erôsített hatalmas, (2x1 méte-
res) gótikus szentségtartó fülke.
A Czóbel kúriában Ezen a Gutkeled nemzetségbeli
jelentôs mûgyûjteményt Anarcsy család címere és 1475-ös
ôriztek a 20. század évszám látható. A fülkét pálcatagos
elejéig. Utolsó gazdája keretezés övezi, kétoldalt fiatorony-
volt Czóbel Minka nyal, gótikus ívvel, kúszóvirággal. A
(1853–1947), a századvég
kiemelkedô lírikusa,
az új magyar líra APAGY
egyik elôfutára; Irányítószám: 4553 Körzethívószám: 42
összekötô kapocs Arany
és Ady között. Második nyírségi utunkat a 41-es
úton kelet felé haladva kezdjük.
Balról, egy kiemelkedô halom tete-
jén érdekes, gömbkupolás épület
ragadja meg a figyelmet: a meteoro-
lógiai szolgálat obszervatóriuma. A
Kárpát-medence keleti felének idô-
járási megfigyelését szolgálja. Mint-
egy 4 km-t megtéve érjük el a kö-
vetkezô, 2400 lakosú közép-nyírsé-
gi települést, melynek neve a finn-
ugor apa szóból származik. A falu
orsószerûen kiteresedô központjá-
ban, a Kossuth utcán emelkedik a
28
templom tornya eklektikus, épült a
19. század közepén. A templom és
környezete is védett.
A Kossuth utca 32. szám alatt, a
református templommal szemben
álló volt Czóbel-kúria klasszicista
stílusú, földszintes, mûemlék jelle-
gû épület. Építése Czóbel László ne-
véhez és az 1820-as évekhez kötô-
dik, eklektikus és újabb kori átalakí-
tások révén nyerte el mai formáját.
A földszintes, tégla alakú, szabadon
álló épület fôhomlokzata 2+3+2
nyílástengelyû, háromszög oromza-
tú. Hátsó, parkra nézô homlokzatán
terasz, széles, áttört kôkorlátos lép-
csôfeljáró van.
A kúria szakszerûen tervezett 6
hektáros parkja megyei védettséget
élvez. A parkban hatalmas sima le-
velû páfrányfenyôk, vasfák, tulipán-
fák, platánok és tölgyek között ta-
lálható Czóbel Minka síremléke. A
védett történelmi kert úgynevezett
tájképi (angol-) kert, szentimentális
jelleggel. A háború utáni pusztítá-
sok ellenére még ma is jól ôrzi a ke-
ményfás ligeterdô vonásait.
középkori eredetû, mûemlék jelle-
gû református templom. A gótikus
hajóját az átalakítás után is megôrzô
– a 15. században emelt, a Boldog-
ságos Szûz tiszteletére szentelt –
épületet a 18. század második felé-
ben toldották meg. A 19. század kö-
zepén kôtornyot építettek hozzá, s
a század második felében nyerte el
mai formáját. Berendezése 20. szá-
zad eleji szecessziós munka, úrasz-
tali edényei között több 17. századi
darab is található. A település köze-
lében található Kenderáztató-tó he-
lyi védelemben részesült, az itt ala-
kult horgászegyesület kezelésében
lévô kedvelt horgászhely.
 A NYÍRSÉG

NYÍRTÉT hogy az épület eredeti szerkezete A Leveleki-víztározó

Irányítószám: 4554 Körzethívószám: 42
Érdemes Apagynál a 41-es útról
balra rövid, alig 6 km-es kitérôt ten-
ni, hogy megnézzük az 1100 fôt alig
meghaladó népességû kis falu mû-
emlék jellegû református templo-
mát, mely Szabolcs vármegye legré-
gebbi templomainak egyike. A köz-
ség központjában (mely nevét a tö-
rök „tigit” méltóságnévbôl származ-
tatja), a Kossuth utcán emelkedô
templom valószínûleg a tatárjárás
elôtt épült; 13. századi eredetû ro-
mán stílusú épület. Az 1936-ban
végzett bôvítés során ügyeltek arra,
ne nagyon változzon. Csak a temp-
lomhajó nyugati részét hosszabbí-
tották meg, és oda építették a tor-
nyot is. A félköríves szentély és az
azt kívülrôl támasztó támpillérek
épek maradtak, s ôrzik a középkori
építészeti megoldást. A renoválás
során a szentélyben freskók is elô-
kerültek. A 16-18. századi úrasztali
tárgyakat a Tiszántúli Református
Egyházkerület Múzeuma ôrzi Deb-
recenben.
(Ha Nyírtétrôl északnak tovább
haladunk, az ugyancsak 6 km-re
fekvô Székelynél elérhetjük a 4-es
számú fôutat.)
kedvelt fürdôhely.
Vízisportokra is alkalmas
(csónakázás, szörfözés),
de engedéllyel horgászni
is lehet benne.
Partját felparcellázták,
üdülôk és hétvégi házak
népesítik be;
több vendéglátóhely
és a sátorozási lehetôség
is vonzza a pihenni
vágyókat.

LEVELEK megújítás, és az 1970-es évekbeli

Irányítószám: 4555. Körzethívószám: 42.
Apagyról kelet felé haladunk to-
vább a 41-es úton, s alig 4 km után
érjük el a 2850 fôs települést. Nevét
a gyepûôri „lövô” foglalkozás ad-
hatta. A közép-nyírségi nagyközség
a megye egyik legrégebbi települé-
se, feltehetôen 11. századi. Ha a fô-
útról jobbra letérünk, alig 200 méter
megtétele után érjük el a falu elsô
osztályú mûemlékét, a Hôsök terén.
Két utca keresztezôdésében áll a ró-
mai katolikus templom. A 14. száza-
di épület egyhajós, gótikus stílusú,
oromzatos, torony nélküli – bélletes
nyugati kapuval. Fôhomlokzatán
gazdagon profilírozott gótikus kapu
található; felette csúcsíves és kör
alakú nyílással. E fölött bélletes, gó-
tikus fülkében Szent József szobrát
helyezték el. A templom belseje
egyhajós, síkmennyezetes; szenté-
lye a nyolcszög három oldalával zá-
rul, s félköríves diadalív választja el
a hajótól. Építéstörténete során a
17. sz.-i átépítés, a 18. sz. közepi
mûemléki helyreállítás a legfonto-
sabb dátumok. A templom beren-
dezése 18-19. századi.
A Kossuth utcán álló késô ba-
rokk, mûemlék jellegû görög katoli-
kus templom a 18. század végén
épült id. Molnár György adománya
alapján. A homlokzati tornyos, egy- A 14. századi egyhajós
hajós templom berendezése közül római katolikus templom
jelentôs a 19. század eleji klasszicis-
ta ikonosztázion és oltár. Tárgyai
közül említésre méltó egy 18. szá-
zad végi orosz nyelvû evangélium.
A volt Molnár-kúria egy része 18.
század végi, ám száz év múlva telje-
sen átépítették. A Rákóczi út 32.
szám alatt álló, (jelenleg óvodaként
használt) épület belsejében megma-
radt néhány boltozatos helyiség.
A községtôl északra, a 41-es fôút-
ról balra letérve, Nyíribrony irányá-
ban mintegy 2 km-nyi út után érjük
el a 225 hektár felületû Leveleki-vvíz-
tározót, melyet a Máriapócsi-fô-
folyás táplál. 1975-ben létesítették a
megyei védelemre javasolt, termé-
szeti értékkel bíró tavat.

29
 A NYÍRSÉG
BAKTALÓRÁNTHÁZA
Irányítószám: 4561. Körzethívószám: 42.
Levelek után nyírségi homokbuc-
kákon és az út fölött összeboruló
Baktai-erdôn keresztül vezet a 41-es
fôút a megye legkisebb lakosságú
városa felé. A megyeszékhelytôl
alig több mint 30 km-re fekvô 3600
fôs település Nyírbakta és Lóránt-
háza egyesítésébôl 1932-ben jött
létre s 1993-ban kapott városi ran-
got. Nyírbakta nevét a 13. század
végén, Lórántházáét a 14. század el-
sô felében említik elôször a forrá-
sok. A két egymás melletti település
földesurai jórészt azonosak voltak:
a 17. században a Bethlen család, a
18. század végén Károlyi Sándor, a
A volt Dégenfeld-kastély 19. század közepe táján Dégenfeld
30
Imre Szabolcs megyei fôispán.
Dégenfeld jelentôs szerepet vállalt a
szabadságharcban, s ezért Haynau
halálra ítélte, majd egy év múlva ke-
gyelmet kapott. A két helység fejlô-
dése némileg eltért egymástól.
Nyírbakta a múlt században mezô-
városi rangot is szerzett, választási
székhely és vásárközpont volt. Ked-
vezô földrajzi fekvésébôl adódóan
(a települést keresztezi a Nyíregy-
háza–Vásárosnamény fôútvonalon
kívül még 3 másik útvonal – a
Székely–Baktalórántháza, a Nyír-
bátor–Kisvárda és a Kántorjánosi-
–Baktalórántházaalsóbbrendû útvo-
nal is) gyors ütemben fejlôdött az
ipar és a mezôgazdaság. Különösen
azután, amikor a múlt század végén
megépült a Nyíregyháza–Vásáros-
namény vasútvonal is. Dégenfeld
gróf családja egészen 1945-ig birto-
kos volt a már egyesített faluban. A
századfordulón szeszgyárat, korsze-
rû szarvasmarha istállókat építtetett,
méhészetet létesített, de mûködött
itt két-két vízi- és szárazmalom is a
19. század végén. 1912-tôl 60 éven
keresztül volt járási székhely az eh-
hez kapcsolódó valamennyi infra-
struktúrával és hivatallal (tisztior-
vos, állatorvos, fogorvos, pénzügy-
ôrség és csendôrség, Járási Szolga-
bírói Hivatal stb.). Kulturális téren is
a terület központjának számított a
település: már a 19. század közepén
volt „kultúrháza” (jelenleg könyv-
tár), ipartestülete, 1887-tôl óvodája,
tûzoltóegylete, de mûködött itt úri
kaszinó is. Várossá válásában – je-
lenleg is mûködô – oktatási intéz-
ményei is fontos szerepet játszottak.
Két középiskolája közül az egyik; a
gimnázium – szakközépiskola és
szakiskola, ahol idegenforgalmi is-
mereteket is oktatnak; a másik a
mezôgazdasági szakmunkásképzô

intézet. Itt – a hagyományos oktatá-
son kívül – gazdasszonyképzés is
folyik. Továbbá itt székel a Határon
Túli Magyarok Regionális Központ-
ja is, amely segíti más országok ma-
gyar tannyelvû oktatási intézmé-
nyeit. Könyvtárában helytörténeti
gyûjtemény tekinthetô meg
(Köztársaság tér 16. Nyitva a könyvtár
nyitvatartási idejében: hétfô, kedd, csü-
törtök, péntek 9–17 óráig, szerdán és
szombaton 9–12 óráig. ☎ 352-116
A város legértékesebb mûemléke
a 13. századi, román stílusban épült,
majd gótikus stílusban átépített ró-
mai katolikus templom. A városköz-
pontban, a Köztársaság téren álló
épületet már a 16. század elején bô-
vítették (a munkákat Baktai Máté
költségén végezték, amit a fôbejárat
fölötti táblán meg is örökítettek),
majd a 18–19. században többször
is átalakították. (Az utóbbi évszá-
zadban épült a nyugati homlokzat
elé a zömök, kétszintes torony). A
kívülrôl vakolatlan templomon jól
látszik a téglafal mintázata, a mázas
és mázatlan téglák váltakozó alkal-
mazása, mely a megye más, e kor-
ból származó templomainál (☞
Szamostatárfalva, Csenger) is feltû-
nik. A szentélyben 15. századi
falképtöredékek láthatók, s érde-
mes megcsodálni a keleti fal erede-
ti üvegszemes kis ablakát, valamint
a reneszánsz ajtókeretet is. A to-
ronyban egy országosan is egyedül-
álló, 1595-ös évszámú harang függ,
amit Tatay István, az ecsedi Báthory
István titkára önttetett. Értékesek a
plébánián ôrzött 18. századi miseru-
hák s a régi barokk oltárképek, ami-
ket kérésre megmutatnak az érdek-
lôdôknek.
Késôbbi a város Jókai utcán álló
barokk stílusú református templo-
ma. Egyes kutatók szerint az erede-
A NYÍRSÉG
tileg gótikus épületet írott források
csak a 17. század végén említik elô-
ször. 1730 táján újították fel Károlyi
Klára költségén, majd 1844-ben
Fock Ignác nagykárolyi építômester
építette hozzá a ma is látható, 24
méter magas eklektikus tornyot. Ek-
kor történt a templom nyugati irá-
nyú bôvítése is. A mûemlék jellegû
épület berendezése klasszicizáló
késô barokk, a 19. század elejérôl.
A Köztársaság tér római katolikus
templommal szembeni oldalán, fal-
lal övezett szép park mélyén áll a Szarvasbogár
volt Dégenfeld-kastély múlt század
közepi, késô klasszicista, mûemlék A baktalórántházi
jellegû épületegyüttese. Az egy- erdôben hatalmas,
emeletes kúria sokáig tüdôszanató- száz évnél is idôsebb fák
riumnak és kórháznak adott helyet; között turistaút kanyarog.
jelenleg vita folyik a tulajdonlás és Pihenôk és szalonnasütô
hasznosítás kérdésében. A kastély helyek kedveznek
körül, a megyei jelentôségû termé- a kirándulóknak,
szetvédelmi értékek közé sorolt turistáknak.
parkban egyedülálló faritkaságok A terület szabadon
tekinthetôk meg: amerikai mocsár- látogatható.
tölgy, páfrányfenyô, kocsányos
tölgy, mézgás éger, szomorú magas
kôris, tulipánfa stb. A gondozott A baktalórántházi erdô
park (mely a megye legszebben védett terület
megmaradt dendrológiai gyûjtemé-
nye) tisztásokkal, csatornával, sôt
kis halastóval szabdalt területe har-
móniát sugall.
A 41-es út által kettészelt, 341
hektár területû Baktai-erdô egy ré-
sze (az úttól északra esô Nagyerdô)
országos jelentôségû védett termé-
szeti terület. A nyírségi erdômarad-
ványnak növénytanilag értékes ré-
sze ez gyöngyvirágos tölgyes és
gyertyános tölgyes társulásaival,
melyek génbank szerepet is betölte-
nek. Erdôtársulásaira jellemzô még
az akác, a gyertyán és a nemes nyár,
valamint a különbözô fenyôk. Ki-
sebb mennyiségben elôfordulnak
cser-, kôris-, szil- és juharfák is.
31
 A NYÍRSÉG
A nyírkércsi községháza NYÍRKÉRCS
Irányítószám: 4537 Körzethívószám: 42
A Baktalórántházától ÉNy-ra fek-
vô, a 900 fôt alig meghaladó népes-
PETNEHÁZA
Irányítószám: 4542 Körzethívószám: 45
Baktalórántházáról észak felé, a
Kisvárdára vezetô alsórendû úton,
Nyírjákó érintésével, mintegy 7 km-
es kitérôvel érhetjük el a közel 2000
lakosú ÉK-nyírségi települést. Kö-
zépkori eredetû református templo-
ma érdemel különös figyelmet.
NYÍRKARÁSZ
Irányítószám: 4544 Körzethívószám: 45
Petneházától 4 km-re északra fek-
szik a közel 2 és félezer lakosú köz-
ség, melynek neve talán a kaliz
népnévbôl eredeztethetô. A telepü-
lés középkori jelentôségét mutatja,
hogy a nemesi vármegye a 14. és a
18. század között rendszeresen itt
tartotta alakuló gyûléseit. Miután a
megye 1762-ben Nagykállóba tette
32
ségû közép-nyírségi kis falu szinte
összeépült a várossal. A község az
egyik legrégebbi település e tájon,
amit az is bizonyít, hogy neve a Kér
törzsnévbôl keletkezett. A 10. szá-
zadban telepített falu elsô lakói ka-
tonáskodó várjobbágyok voltak. A
középkorból nem maradtak fenn
építészeti emlékei (templomai mind
késôbbi építésûek), egyedül a Fô út
96. szám alatt álló volt Bozóky-
kúria (ma Jármy-kúria) épülete mû-
emlék jellegû. A szabadon álló, 18.
századi eredetû kúria, a 19. századi
átépítés során nyerte el mai formá-
ját. A klasszicista stílusú, földszin-
tes, részben nyitott homlokzati tor-
nácos épület bejárata mellett, egy-
egy pár oszlop magasodik. Jelenleg
a Polgármesteri Hivatalnak és a Kö-
zösségi Háznak ad otthont.
Az Arany János utcán álló mûem-
lék jellegû épületet a Szent Kereszt
tiszteletére emelték – a 15. század-
ban. A gótikus templomot a 19. szá-
zad során bôvítették, így a szaba-
don álló – egyhajós, torony nélküli
– épület sokat veszített eredeti stílu-
sából. Középkori eredetére utalnak
a hajó és a trapéz záródású szentély
külsô falsíkjait támasztó pillérek.
át székhelyét, az itteni megyeházát
Kölcsey György megvette. A község
középkori eredetû római katolikus
temploma mûemlék jellegû épület a
Fô utcán. Nem tudni, hogy a 14.
század elején említett Boldogságos
Szûz Mária tiszteletére épült-e, vagy
a 15. század legelejérôl származó, a
Mindenszentek védnöksége alatt ál-
ló templomról szóló adat vonatko-
zik-e a ma is álló templom közép-
kori elôdjére. Ami biztos, az az,
 A NYÍRSÉG

hogy a török idôkben elpusztult Berendezése klasszicista munka. Az ófehértói templom

templom romjai a 18. század végén
még álltak, s azt a katolikusok kap-
ták meg s állították helyre 1786-ban
barokk stílusban, majd 1860 körül
bôvítették a mai formájára. Az egy-
hajós, homlokzati tornyos épület fô-
párkányán Szent István és Szent
László kôszobra áll. Oltárképét –
melyen Szent István felajánlja a ko-
ronát Máriának – Plachy Ferenc fes-
tette 1859-ben.
Szintén a Fô utcán áll a görög kato-
likus templom. 1808–18 között
épült, a Jézus mennybemenetele
tiszteletére szentelt egyhajós, klasz-
szicizáló, késô barokk épület, hom-
lokzat feletti toronnyal.
A mûemlék jellegû épület iko-
nosztáza 1860 körül készült kettôs
íves ajtónyílású, felfelé háromeme-
letes, a hajó teljes szélességét elfog-
laló képsor.
freskói – Jézus életét
megörökítô képek, Szent
Erzsébetet, Alexandriai
Szent Katalint és
Antiochiai Szent Margitot
ábrázoló képek – egyenet-
len színvonalúak.
(Ez azt valószínûsíti, hogy
a mester csak a fontosabb
részeket alkotta,
a részleteket segédek,
inasok festették meg.)

ÓFEHÉRTÓ ja, mely jelenetet kisebb, festett ke-

Irányítószám: 4558 Körzethívószám: 42 retû – Jézus életének eseményeit
megörökítô – képek szegélyezik. A
Baktalórántházától déli irányba reformáció idején a képeket elta-
érdemes mintegy 6 km-es kitérôt karták, s a vakolatra 1641-ben népi
tenni, hogy megnézzük a település hímzésmotívumokat, piros-kék le-
messze földön nevezetes középkori vélcsokrokat festettek (valószínûleg
templomát. A Nyírbátorba vezetô ugyanaz a mester dolgozott itt, mint
alsórendû út a Baktai-erdôn halad ☞ Csarodán, hiszen a motívumok
keresztül, s ér be a 2700 lakost azonosak). A templom megtekinté-
számláló közép-nyírségi faluba. A sének lehetôségét a szomszédos
már a 14. század második felében plébánián lehet kérni. Római katolikus templom
említett község nevét arról a két tó-
ról kapta, amelyek ma is övezik a
falut, s azért fehér, mert a part a ki-
csapódott sziksótól (a szappanfôzés
és a lôporgyártás alapanyaga) fehér
lett. E két tó miatt változatos a dom-
borzat, a kiemelkedések és süllye-
dések két részre osztják a telepü-
lést. Az országútról a magyi földútra
(Alkotmány u.) letérve, mintegy 50
méterre találjuk a feltehetôen a 14.
század második negyedében épült
római katolikus templomot, mely
elsô osztályú mûemlék. A gótikus
épület egyhajós, homlokzat elôtti
tornyát Pethô Rozália állíttatta 1750-
ben (évszámos címere a homlokza-
ton látható). A templom igazi látni-
valói az 1400 körüli évekbôl szár-
mazó freskók. A hajó északi fala
sárkányölô Szent Györgyöt ábrázol-

33
 A NYÍRSÉG
ROHOD
Irányítószám: 4563 Körzethívószám: 44
A 41-es fôúton keleti irányban to-
vább haladva alig 6 km után érjük el
a 49-es út keresztezôdését. Ha itt
balra fordulunk, eljutunk az 1300
fôs ÉK-nyírségi községbe. Az egy-
kori Szabolcs és Szatmár vármegyék
határán fekvô falu feltehetôen góti-
kus eredetû református temploma a
Tél a Nyírségben NYÍRMADA
Irányítószám: 4564 Körzethívószám: 45
A 41-es úton 7, Rohodról a régi
országúton 6 km-t megtéve érjük el
a közel 4400 lakosú nagyközséget.
A településen a középkor folyamán
több birtokos osztozott. A birtok-
megosztások eredményeként már a
15. század közepén két településre,
Kis- és Nagymadára oszlott. Jelen-
tôs helyként tartották számon, hi-
szen már a 16. század végén vásár-
tartási jogot kapott s ettôl kezdve
mezôvárosként említik a források.
A 19. század második felében, a
kapitalizálódás hatására, vidéki mé-
34
település központjában, a Jókai ut-
ca kiemelkedô pontján magasodik
ki környezetébôl. A mai, mûemlék
jellegû, egyhajós épület építési ide-
jérôl nincsenek megbízható adatok,
valószínûleg a középkori maradvá-
nyok felhasználásával építették a
19. század elsô harmadában. Erre
utalhat a fôhomlokzat elôtti torony
nyolcszög alaprajza is. Berendezése
empire stílusú a 19. század elejérôl.
retekben jelentôs intézmények jöt-
tek létre: Weinstock Farkas és fia
terménykereskedelmi cége export-
tal is foglalkozott, megalakult a
Nyírmadai Takarékpénztár, mûkö-
dött olvasókör és kaszinó is a tele-
pülésen.
Birtokosai jelentôs kúriákat épí-
tettek, melyek közül 1945 után töb-
bet az állami gazdaság vett haszná-
latba (pl. a Bay család 19. századi
földszintes klasszicista épületét,
vagy az L alakú, földszintes, man-
zárdtetôs Patay-kúriát). Egyedül a
Hunyadi u. 28. szám alatt álló volt
Papp-kúria élvez mûemlék jellegû
védettséget. A ma üzletnek és lakó-
háznak használt épületet a 19. szá-
zad elsô felében emelték klasszicis-
ta stílusban.
A Kálvin téren álló református
templom a 14. századi templom he-
lyén épült a 19. század elsô harma-
dában klasszicista stílusban.
A bejárati ajtó kôfaragását
Schwind Henrich sárospataki kôfa-
ragó, a templom klasszicista beren-
dezését Nagy Sámuel tokaji aszta-
losmester készítette. A bejárati hom-
lokzat elôtt álló tornyot az 1830-as
években emelték. Érdemes meg-
nézni a református templom sírkert-
jében található néhány koporsó ala-
kúra faragott sírkövet is.

GYULAHÁZA
Irányítószám: 4545 Körzethívószám: 45
Nyírmadáról mintegy 10 km-es
ÉNy-i kitérôvel érhetjük el az egy-
kori kisnemesi települést, a ma kö-
zel 2000 lakosú észak-nyírségi Gyu-
laházát.
Egyetlen mûemlék jellegû épüle-
te a református templom. Építési
ideje bizonytalan: valószínûleg a 18.
század végén épülhetett, majd miu-
NAGYDOBOS
Irányítószám: 4823 Körzethívószám: 44
Nyírmadáról tovább haladva a 41-
es fôúton Vásárosnamény felé, még
a város elôtt jobbra, dél felé letérve,
Vitkán keresztül jutunk el a 2200 la-
kosú északkelet-nyírségi település-
re. A honfoglalás után korán megte-
lepült helység elsô lakói valószínû-
leg a gyepûôrök közé tartoztak, tag-
jai – mint a falu neve is utal rá – az
ôrzôket erôsítették. A történelem
során hol Szabolcs, hol Szatmár, hol
Bereg vármegyéhez tartozó telepü-
lésnek középkori temploma nem
maradt fenn (a 13. század végén
ÓPÁLYI
Irányítószám: 4821 Körzethívószám: 44
A Nagydobostól déli irányban 7,
Mátészalkától északra mintegy 4
km-re a Nyírség szélén fekvô falu-
nak jelenleg 3100 fô körüli lakosa
van. A 13. század végén említett fa-
lunak a 14. század elsô harmadában
már állt a Szent Miklós tiszteletére
emelt temploma, mely a 17. sz. ele-
jén már a reformátusok kezén volt.
A Rajk László utcán, kisebb mester-
séges dombon álló – homlokzati
A NYÍRSÉG
tán a toronnyal együtt 1823-ban le- A község szülötte
égett, csaknem tíz évi munkával új- Farkas Bertalan,
jáépítették. Újabb átalakítására a 19. az elsô magyar ûrhajós.
század végén került sor. Tornya –
mely eredetileg a szentély felôli ol-
dalon volt – 1876-ban ledôlt, s félig
összerombolta a közelében álló
paplakot is. A ma is álló, a templom
túlsó oldalához illesztett tornyot az
1880-as években emelték. Berende-
zése klasszicizáló, Kontz Imre nyír-
bátori asztalos munkája 1833-ból.
említett templomát a 19. század vé-
gén lebontották). Egyetlen mûem-
lék jellegû épülete a Fô u. 45 szám
alatti, 1808-ban épített volt Perényi-
kastély. A nagy park közepén sza-
badon álló, földszintes, 1880 körül
eklektikus díszítéssel átformált
klasszicista kastély elnyújtott tégla-
lap alakú, nyeregtetôs épület, me-
lyet sarok- és középrizalitok tagol-
nak. Bejárata a középrizalit tenge- A sportot kedvelôk
lyében nyílik. A középrizalit fölött a falu mellett kialakított
fogsoros fôpárkány, az alatta lévô autókrosszpályán
tükörben rozettadísz, felette a pár- nívós, országos
kányon mellvéd látható. Az épület- versenyeknek lehetnek
ben ma a Perényi Péter Általános Is- szemlélôi.
kola és Diákotthon mûködik.
tornyos, négyszög szentélyû – mû-
emlék jellegû református templom
az átalakítások és felújítások miatt
keveset ôrzött meg középkori mi-
voltából. A Bajcsy-Zsilinszky utcán,
mesterséges magaslaton álló, mû-
emlék jellegû görög katolikus temp-
lom a 18. sz. második felében épült
barokk épület. A hajónál keske-
nyebb szentély felett is tagolt hu-
szártorony magasodik. A templom-
belsôben lévô négyszintes ikonosz-
táz a 19. sz. utolsó harmadában ké-
szült, de az alsó sor képei újak.
35
 A NYÍRSÉG
A mûvelôdési ház JÁRMI
épülete Irányítószám: 4337 Körzethívószám: 44
Mátészalkán keresztül, a 49-es
úton a nyírségi homokbuckák kö-
zött kanyarog az út tovább, s alig 6
PAPOS
Irányítószám: 4338 Körzethívószám: 44
A 49-es útról Jármi központjában
A felújított, gótikus, érdemes észak felé rövid kitérôt
római katolikus templom tenni, hogy az alig másfél km-re
36
km után feltûnik az 1300 fôs falu,
melynek nevét a szláv „járom” szó-
ból eredeztetik. A 14. század elsô
negyedében elôször említett falu
két út keresztezôdésében alakult ki.
A középkorban többször változtak
birtokosai, a 18. század elején szin-
te teljesen elnéptelenedett. A 19.
század közepén már mint jellegze-
tes kisnemesi falu szerepel Szatmár
megyében. Az utolsó megmaradt
kisnemesi kúriát, a Kulin családét, a
megsemmisülés elôl a Nyíregyháza
melletti Sóstói Múzeumfaluba tele-
pítették át. Mostani református
temploma a 18. század második fe-
lében épült késô barokk épület.
Nyugati homlokzata elé 1823-ban
építették az igen magas, 28 méteres
tornyot, majd a század második fe-
lében keleti irányban meghosszab-
bították az egyhajós templomot.
fekvô, 800 lélekszámú kis falu „ék-
szerdobozát”, mûemlék templomát
megcsodáljuk. A 14. században
épült késô gótikus római katolikus
templom a Petôfi utcán áll. Torony
nélküli teremtemplom, sokszög zá-
ródású szentéllyel, a falakat kívülrôl
támasztó támpillérekkel. Belsejé-
ben a síkmennyezettel fedett teret
csúcsos diadalív tagolja. A szentély
falain sok falképnyom látható. A 17.
század végén református templom-
ként említik, amit azonban a 18.
század elején e felekezet hívei a ro-
mosodás miatt elhagytak. Ekkor is-
mét a katolikusok vették birtokba.
Felújították, 1830 körül átalakítot-
ták, s egészen 1941-ig – az új temp-
lom felépítéséig – ôk használták. Az
elhagyott középkori templomot az
1990-es években régi formájában
felújították. A Szabolcs-Szatmár-
Bereg Megyei Múzeumok Igazgató-

ságának kezelésében 1997-ben két
állandó kiállítás nyílt meg benne.
Az egyik az Országos Mûemlékvé-
delmi Hivatal munkájáról, a megye
templomaiban végzett mûemléki
helyreállításokról ad átfogó képet, a
másik Nagy Sándor nyíregyházi szob-
ÔR
Irányítószám: 4336 Körzethívószám: 44
A 49-es úton Jármitól nyugatnak
haladva 5 km megtétele után érjük
el az 1300 fôt meghaladó lélekszá-
mú falut. Igen korai település, az
egykori gyepûôrök lakták, s bár ne-
ve csak a 13. század elején tûnik fel
a forrásokban, telepítése a 10. szá-
zadra tehetô. A falu részben Sza-
bolcs, részben Szatmár megyékhez
tartozott, amely a mai településszer-
kezetben is jól kivehetô. Reformá-
tus temploma északi falának egy ré-
sze – a hozzá tartozó támpillérrel
együtt – román stílusú a 13. század-
ból. Mai, késô barokk formája a 19.
század legelején alakult ki. A mû-
emlék jellegû templom nyugati
homlokzata elé (a régi fatorony he-
lyébe), a 19. század elsô harmadá-
ban emelték a tornyot, melynek ha-
rangjai 17. és 18. századiak. A múlt
század eleji átalakítással egy idôben
készült a deszkamennyezet és a
VAJA
Irányítószám: 4562 Körzethívószám: 44
Ôrtôl a 41-es fôúton észak felé
mintegy 4 km-re fekszik a 3700 fôt
meghaladó népességû nagyközség,
az egykori Szabolcs és Szatmár me-
gyék határán. Korai település. Lakói
királyi jobbágyok és gyepûôrök
voltak a magyar középkor korai
A NYÍRSÉG
rászmûvész kôszobrainak múzeumi
gyûjteményét mutatja be.
Megtekintésének lehetôségét mun-
kaidôben a Polgármesteri Hivataltól
kell kérni (Ságvári u. 4. ☎ 315-732),
munkaidôn kívül a kulcsok Nagy
Ildikónál (Toldi u. 4.) találhatók.
belsô berendezés. Említést érdemel
még a Rákóczi u. 48. szám alatt álló
volt Komoróczy-kúria L alaprajzú,
földszintes, klasszicista épülete. Az
utcai homlokzaton a bejáratot két
páros, toszkán dór oszlop keretezi,
míg a széleken egy-egy áll. Jelenleg
óvoda mûködik benne. A községháza
századaiban. Legfôbb birtokosai év-
századokon keresztül a Vayak vol-
tak, akik itt építették ki birtokköz-
pontjukat. Jelentôs történelmi ha-
gyományokkal és mûemlékekkel
büszkélkedô helység.
Mai református templomának épí-
tésérôl már a 14. század végén be-
számol egy oklevél. A gótikus ere-
detû épület a falu egykori orsós
37
 A NYÍRSÉG
A vajai várkastély magjában, szabadon álló egyhajós,
támpilléres teremtemplom. Ma a
Damjanich utcán álló mûemlék
templom bejárati homlokzata elé a
18. században kétszintes tornyot
építettek. Ennek három oldalán is
látható a Vay család címere. Sudár,
négy fiatornyos sisakja alatt körbe-
járható kerengô van. A templombel-
sôben az 1837-ben készült szószék
empire stílusú. Figyelemre méltó az
ugyancsak empire Mózes-szék. A
templom elôtti parkban áll Vay
Ádám obeliszkje, csúcsán kiterjesz-
tett szárnyú turullal.
A templom mellett, a Damjanich
u. 75. szám alatt, szép park ölelésé-
Vay Ádám II. Rákóczi ben áll a település másik mûemlék
Ferenc udvari marsallja, épülete, a Vay-kastély. Eredete a 16.
Munkács várának fôkapi- század közepéig vezethetô vissza:
tánya, „urának leghívebb ekkor épült a kastély fôépülete, re-
szolgája” volt. neszánsz stílusban. A 17. század kö-
Vaján született 1656-ban, zepén az északi toronnyal, a 18.
s Danckában (Gdansk), század elején a déli toronnyal bôví-
emigrációban hunyt el tették. Jelentôs belsô átalakításokat
1711-ben; hamvait is végeztek. A 17. század közepén
1906-ban hozták haza, elbontották az épület födémeit, s
és e helyen temették el. helyettük a pince, a földszint és az
elsô emelet fölé boltozatokat építet-
38
tek. A 19. század derekán megszün-
tették a kastély reneszánsz jellegét,
s a kôkeretes ablakok helyére
csúcsíves ablakokat, ablakpárokat
helyeztek, míg a kôkeretes ajtók ki-
bontása után leszûkítették az ajtók
nyílásait, s helyükre faszerkezetes
ajtókat építettek be. A 19. század
végén az épület fô homlokzata a
keleti oldalról átkerült a nyugatira.
Emiatt megszûnt a keleti oldalon lé-
vô felvonóhíd, megnyitották a ma is
használatos, nyugati oldalon lévô
fôbejáratot, s átalakították a lépcsô-
házban a lépcsô nyomvonalát. A II.
emeleti nagyterem mennyezetén lé-
vô freskó is érdekes. A nikápolyi
csata eseményeit felelevenítô hatal-
mas méretû festmény a millennium
évében, 1896-ban készült, Lohr Fe-
renc munkája. A kastélyt 1960–62
között állították helyre.
II. Rákóczi Ferenc a várkastély-
ban folytatott 1703. július 19-én és
1711. január 31-én fontos tárgyalá-
sokat. Míg a szabadságharc elején a
Vay-testvérekkel, a szabadságharc
végén Pálffy János tábornokkal ta-
nácskozott a kastélyban a fejedelem
(utóbbival folytatott tanácskozása
után indult Lengyelországba, ahon-
nan már nem is tért vissza).
Az épületben 1964-ben nyílt meg
a kuruc Vay Ádám Múzeum.
Alapítója Molnár Mátyás volt, aki-
nek nagy érdeme, hogy a háborút kö-
vetô, sokszor méltatlan hasznosítás
után ma már a kastély valamennyi
szintjét elfoglalhatja a múzeum. Állan-
dó és idôszaki kiállítások emlékeznek
meg a Vayakról, a Rákóczi-szabadság-
harc eseményeirôl, a múzeum alapítá-
sának történetérôl. (Kiállítások: Vay
Ádám emlékszoba; A Fejedelem és a
szegénylegény találkozása; Rákóczi-
korabeli bútorok; 30 éves a Vay Ádám
Múzeum).

A múzeum megtekinthetô: április 1. és
október 31. között 9–17 óráig (hétfôn
zárva), november 1-jétôl március 31-ig,
hétfôtôl péntekig 8–16 óráig. Ebben az
idôszakban a múzeum hétvégeken zár-
va tart! ☎ 385-297
A kastély elôtti udvaron szobor-
park látható a kuruc kor jeles alak-
jainak mellszobraival. Megyei vé-
dettségû a kastély mögötti – mára
igencsak megcsonkított – kastély-
park (még egy futballpályát is kiha-
sítottak belôle!), melynek száz év-
nél öregebb fái méretükkel is tekin-
télyt parancsolóak. A vár körüli er-
dôket is beiktatva 1882-ben kezdték
a parkot kialakítani. Ma tó és tágas
tisztások jellemzik, mintsem a régi
fák sokasága.
Az ugyancsak a Damjanich utcán,
a 102. szám alatt álló nádfedeles,
kontyos parasztház a múzeum ke-
zelésében lévô tájház, mely a kö-
zép-nyírségi paraszti ház- és lakás-
kultúra bemutatását és megôrzését
hivatott szolgálni.
Az 1980-ban megnyitott mûemlék
jellegû épület a múzeum nyitvatartási
NAGYKÁLLÓ
Irányítószám: 4320 Körzethívószám: 42
Harmadik nyírségi utunkat a
Nyíregyháza–Nyírbátor–Mátészalka
útvonalon és környékén fekvô tele-
pülések nevezetességei megtekin-
tésének szenteljük. A megyeszék-
helyet délkeleti irányban hagyjuk
el, s jó 14 km után érjük el Szabolcs
megye egykori székhelyét, az 1990
óta ismét városi rangot viselô tíz-
ezer lakosú települést. A 13. század
közepe után említett falunak – bár
már az Árpád-korban lakott hely
volt – jelentôsége az Anjouk korá-
ban nôtt meg; 1325-ben – heti, majd
A NYÍRSÉG
ideje alatt látogatható (kulcs a múze- A nádfedeles, kontyos
umban). parasztház tájházként
A település természeti értékei kö- mûködik
zül kiemelendô a Vajai-víztározó,
mely a falu déli szélénél kezdôdik.
Ingólápja megyei védettséget élve-
zô természeti érték. A Vajai-fôfolyás
által táplált tó 81 hektár felületû,
mely halászatra, horgászatra és ön-
tözésre is kiváló, partján egyre több
hétvégi ház és pihenôhely épül.
országos – vásártartáshoz való jogot
kapott. Kereskedelmi központtá vá-
lását földrajzi helyzetének köszön-
hette, hiszen a történelmi Szabolcs
megye közepén, a Ny–K irányú
Debrecen–Munkács útvonal men-
tén települt. E tény segítette a helyi
kézmûipar fellendülését. A helység
politikai jelentôségét mutatja, hogy
1319-tôl megyegyûléseket tartottak
itt, s e században mezôvárosi rangra
is emelkedett.
A Balogh-Semjén nemzetség bir-
tokközpontjává vált (a Kállayak e
nemzetségbôl származnak), Károly
Róbert idején fôispáni székhely lett.
A 15. század elsô harmadában
39
 A NYÍRSÉG
A vár, melynek mára
nyoma sem maradt,
a város délkeleti sarkában,
a Kálló-patak utáni részen
állt. Fennállása idején
jelentôs szerepe volt
a török elleni harcban,
de a benne székelô
császári katonaság miatt
az Erdélybôl kiinduló
nemzeti jellegû harcnak
is célpontja volt:
ostromolták Bethlen
Gábor, I. Rákóczi György
seregei, Thököly,
II. Rákóczi Ferenc
csapatai. Utóbbi katonái
vették be 1703-ban,
s a szabadságharc elsô
ágyúit is a várban
öntötték. 1709-ben
a labancok felgyújtották,
a fejedelem pedig
parancsot adott
lerombolására. A lakosság
építkezéseihez
elôszeretettel használta
a bontásból származó
anyagokat. A mai
református templom
tornya is valószínûleg
a vár egykori tégláiból
épült. Helyét
az I. világháború után
parcellázták fel
és építették be
lakóházakkal.
40
Brankovics György szerb despota
birtokolta, ekkor telepedett itt le ki-
sebb létszámú szerb lakossága.
(Emléküket sokáig ôrizte a Kis- és
Nagyrác utca.)
Az 1444-es várnai csatában elesett
Báthory István lányörököse, Kállay
Jenôné révén került vissza a Kállay
család kezébe, s V. László engedé-
lyével 1457-ben várkastélyt, 1570-
75 között a törökök elleni védelmül
várat építettek, melyet 1574-ben
végvárrá nyilvánítottak.
1605-ben, a Bocskai-féle felkelés
után, Bocskai István a várost szolgá-
lataiért a hajdúvárosok sorába
emelte. Ez a jogállás kedvezett a la-
kosságszám növekedésének, az
iparosodásnak és a vagyonosodás-
nak. Lakóinak katonáskodása fejé-
ben a város mentességet kapott az
állami és földesúri terhek fizetése
alól. A Rákóczi-szabadságharc leve-
rése után ismét magánföldesúri tu-
lajdonba került, ezután megtorpant
fejlôdése; de ennek ellenére 1747-
tôl 1876-ig ismét Szabolcs vármegye
székhelye volt. Az 1848–49-es sza-
badságharc utáni megtorlás (a tele-
pülés tevékenyen részt vett a sza-
badságharcban), az 1863-as tûz-
vész, a szerencsétlen vasútépítési
döntés (a kállóiak nem engedték át
területükön a vasutat), s az 1876-os
közigazgatási átszervezés (Nyíregy-
háza lett az új megyeszékhely),
mind abba az irányba hatottak,
hogy Nagykálló fejlôdésében visz-
szaesett, nagyközséggé fokozódott
le. Központ szerepét azonban még
így sem veszítette el, hiszen 1876-
tól 1979-ig járási székhely volt, s
1950-ben hozzá csatolták Kiskállót,
az alig párszáz méterre lévô, mára
vele teljesen összeépült falut is.
Gazdag történeti múltja miatt a
város több elsô osztályú mûemlék-
kel és mûemlék jellegû épülettel
büszkélkedik. Legértékesebb és
legrégibb épületegyüttese a Sza-
badság téren álló református ha-
rangtorony és templom. Közülük a
torony – bár gótikus eredetûnek
tartják, s ezért mûemlékként szere-
pel a mûemlékjegyzékben – csak a
gótikus hagyományok 18. századi
megjelenését reprezentálja. A temp-
lom a 18. század elején emelt, ba-
rokk épületegyüttes. Tégla alapraj-
zú, a homlokzat szélein két rézsút
támpillérrel; hajója és szentélye is
támpilléres. A templom déli és észa-
ki oldalán egy-egy elôépítmény ta-
lálható. A torony középkori erede-
tet sugalló, de valójában a 18. szá-
zadban emelt különálló, három-
emeletes építmény. Falvastagsága
szokatlanul nagy, ami arra utal,
hogy már eredetileg is igen magasra
tervezték. Erre szolgálnak az alsó
rész éleinek támaszkodó támpillé-
rek is. A Kossuth utcán álló, Szent
Péter és Pál tiszteletére emelt római
katolikus templom a 18. század má-
sodik felében készült késô barokk
épület. A templom egyhajós, há-
romszintes homlokzati toronnyal, a
bejárati kapu felett a Kállayak címe-
rével. Berendezése copf stílusú a
18. század végérôl. A mellette álló
római katolikus plébániaház ugyan-
csak mûemlék jellegû épület, 1830-
ban építették késô barokk stílus-
ban. A Korányi Frigyes utcán álló
görög katolikus templom középko-
rias megjelenésû, egyhajós, támpil-
léres, torony nélküli épület a 18.
századból (a mûemlékjegyzék góti-
kus eredetûnek tartja, s csak átalakí-
tásának idejét teszi a 18. századra).
Külön értéke a homlokzata csúcsán
magasodó szép kovácsoltvas ke-
reszt. Igen jelentôs barokk mûem-
lék a városközpontban, a Szabad-
 A NYÍRSÉG

ság tér 13. szám alatt álló hatalmas

épülettömb, a volt megyeháza. Az
egyemeletes, négyszögletes belsô
udvart körbezáró középület 1769-
80 között épült, olasz építészek, az
Aprilis testvérek irányítása alatt.
Salvator Aprilis (aki a sátoraljaújhe-
lyi vármegyeháza építését is vezet-
te) kezdte az építést, majd a munká-
latok idején Kállóban bekövetkezett
halála után testvére, Giuseppe
Aprilis folytatta azt. Az eredetileg U
alakú épületet a 19. század végén
bôvítették mai formájára, körülépít-
ve az udvart. A megyeszékhely
Nyíregyházára költözése után elôbb A volt vármegyeháza épülete és a református templom
kórház, majd ideg- és elmegyógyin-
tézet, jelenleg a Megyei Önkor-
mányzat Pszichiátriai Szakkórháza
mûködik az épületben. Az udvar
szabadon látogatható, az épület
egyes részeinek megtekintéséhez a
kórház igazgatójától kell engedélyt
kérni. ☎ 263-128
A város klasszicista stílusú épüle-
tei közül három védett: a városképi
jelentôségû volt járásbíróság épüle-
te a Korányi Frigyes utca 1. szám
alatt látható. Az egyemeletes, U ala-
kú saroképület építésének ideje a
19. század eleje, de azóta jócskán
átalakították. Jelenleg szakközépis-
kolai kollégium. A Szabadság tér 5.
szám alatt álló volt tanácsház mû-
emlék jellegû épülettömbje föld-
szintes, klasszicista épület a 19. szá-
zad elsô harmadából. Átalakították
a 19. század végén, majd 1960-ban,
az udvarán lévô oszlopsorát – 3 ki-
vételével – beépítették. Jelenleg a
Budai Nagy Antal Óvónôi és Peda-
gógiai Szakközépiskolának ad ott-
hont. A Hunyadi u. 20. szám alatti,
1830 körül épült klasszicista lakó-
ház mûemlék jellegû.
A Fôtér (Szabadság tér) még egy
épületét meg kell említenünk: a 7. sz.

41
 A NYÍRSÉG
Ha a református templom
után néhány száz métert
tovább megyünk
a Nagybalkányi úton,
balról a volt izraelita
temetô tûnik fel.
A kerítésen belül,
közvetlenül a bejárati
kapu mellett kis épület
emelkedik: ez rejti
Taub Izsák Ezekiel
talmudtudós, „csodarabbi”
sírját, ahová a világ
minden tájáról érkeznek
a zarándokok.
(Kulcs Blajer Gábornál
található Mártírok útja 58.
☎ 20/92-14-800).
A volt Kállay-kastély
42
házban született Korányi Frigyes
(1828–1913). A tbc elleni küzdelem
élharcosa, neves belgyógyász.
A teljesen átalakított klasszicista
eredetû lakóházon emléktábla, egyik
helyiségében a Megyei Múzeumok
Igazgatósága kezelésében lévô emlék-
szoba ôrzi a híres orvosprofesszor em-
lékét.
A kiállítás megtekintéséhez a kulcs
munkaidôben Csányiné Tóth Erikánál
található a szomszédos szakközépis-
kolában (Szabadság tér 5., ☎ 263-104),
munkaidôn túl és hétvégeken Fekete
Istvánnénál a polgármesteri hivatal-
ban (Somogyi B. u. 5/7., ☎ 263-101
vagy 263-407), ill. a lakásán (Sport út
26. ☎ 263-249).
1964-tôl – mint a Járási Könyvtár
munkatársa, majd igazgatója – Nagy-
kállóban élt Ratkó József (1936–
1989) költô, több irodalmi díj birto-
kosa. Elsô könyve kivételével itt
születtek verseskötetei, s nagy sike-
rû – Segítsd a királyt! c. István ki-
rályról szóló – drámája.
A régi (és mai) városközpontból a
Bátori út vezet a hajdani Kiskállóba.
Elérve a településrészt, balra fordul-
va mintegy 2 km után érünk ki Ha-
rangodra, a város országszerte is-
mert (és egyre kedveltebb) pihenô-
és szabadidôközpontjához. A Kál-
lai-fôfolyás által táplált Harangodi-
tó partján kilátó épült, a tavon nya-
ranta csónakázni és vízibiciklizni is
KÁLLÓSEMJÉN
Irányítószám: 4324 Körzethívószám: 42
Nagykállótól mintegy hét kilomé-
terre keleti irányban fekszik a
Balog-Semjén nemzetségbeli Kállay
család ôsi fészke. A faluban megte-
lepedett család itt építette ki birtok-
központját, s emelte az azóta nyom-
lehet. (Fürödni tilos, arra a városban
épült strand szolgál!) A környezô
homokdombok télen szánkózásra
csábítanak. Az immár egy évtizede
minden nyáron itt rendezett Téka-
táborok (Kis- és Nagy Téka tábor) a
népmûvészet iránt érdeklôdô fiata-
lok messze földrôl látogatott ren-
dezvényei. A programok a Mako-
vecz Imre és csoportja által tervezett
„csûrben” és több más hasonló stí-
lusú épületben zajlanak. A résztve-
vôk fák alatt rejtôzô sátortáborai
szinte körülölelik a hatalmas teret.
Visszatérve a városba, a kiskállói
részen is érdemes megállni, hiszen
a Bátori úton álló görög katolikus
templom mûemlék jellegû épület. A
18. században betelepített román
nyelvû görög katolikusok fatemplo-
ma helyén a 19. század közepén
emelték az egyszerû klasszicista
templomot. Ha tovább megyünk
Nyírbátor felé, nagy kanyar után
balról, fák sûrûjébôl kis domb emel-
kedik ki, tetején kicsiny kilátóval.
Ez az ún. „Ínségdomb”, melyet a le-
genda szerint egy 18. századi éhín-
ség idején hordatott össze a Kállay
család egyik tagja, hogy a jobbá-
gyok ne ingyen kapják a gabonát. A
valóság az, hogy Kiskállóban e he-
lyen állt egy 18. századi, vályogból
épült kastély. A fák a park maradvá-
nyai, a kilátó dombja pedig az egy-
kori barokk kert része volt.
talanul eltûnt várát. A 17. században
a török dúlás idején elnéptelenedett
pusztára, a 18. század elején görög
katolikus román jobbágyokat is te-
lepítettek, akik azóta teljesen elma-
gyarosodtak. A több mint 4000 la-
kosú nagyközség közepén, az or-
szágút mellett (Kossuth u.) álló elsô
osztályú mûemlék a görög katoli-
 A NYÍRSÉG

kus templom. A középkori eredetû

épület építési ideje a források el-
lentmondásossága miatt bizonyta-
lan. A feltehetôen 15. századi, góti-
kus eredetû templomot a betelepí-
tett görög katolikus lakosság a 18.
század végén alakította át barokk
stílusban. Támpilléres, gótikus
szentélye déli oldalán befalazott gó-
tikus ablak nyoma vehetô ki. Iko-
nosztáza gazdagon faragott 19. szá-
zadi munka.
A közútról a templomnál balra
fordulva, a házak mögötti térségen,
a piacnál látható egy – emeletes, be-
járata elôtti oszlopos portikusszal
épített, bástyatornyos – fenséget su-
gárzó épület. A Kállayak volt kasté-
lya romos állapotban van. A háború
után magtárrá alakították át (jelen-
leg terménybolt mûködik benne).
Innen, háromszáz méterre van a
volt Kállay-kastély (Kölcsey u. 4.),
amit védett hársfasor alatt közelít-
hetünk meg. A mûemlék jellegû
épületet 1763-ban Kállay György
építtette a nagykállói megyeháza
építésze, Salvator Aprilis irányításá-
val. A barokk kastély korai magva a
középsô hat helyiség az elôcsar-
nokkal. A keleti szárny végét, az
emeletes teraszos részt a megyehá-
zát utánzó részleteivel, kôbábjaival dettsége – érdemel figyelmet, hi- A görög katolikus
a 19. század elején illesztették az szen parkja megyei védettségû ter- templom ikonosztáza
épülethez. Itt élt Kállay Miklós mi- mészeti érték. Bár a háború utáni
niszterelnök, akinek hamvait 1993- pusztítást tájidegen fenyôkkel igye-
ban hozták haza és helyezték el a keztek pótolni, a régi kertbôl egy
hársfasor mentén álló egyszerû – a vén akác s egy-két kislevelû hárs
18. század második felében emelt megmaradt. A szépen gondozott
barokk kápolna családi kriptájában. park közepén álló épületben jelen-
A ma tanyai kollégiumként funkcio- leg elmegyógyintézet mûködik.
náló kastély parkjának háború után A település országos jelentôségû
megmaradt része megyei védettsé- természeti területe, az 1954-ben
get kapott. A Kossuth utca 137. mintegy 25 hektáron védetté nyilvá-
szám alatt, a magyi elágazással nított Mohos-tó. A védettséget azóta
szemben álló volt Gyulaházy- további területre is kiterjesztették;
kastély – bár nincs mûemléki vé- jelenleg 41 hektár áll védelem alatt.

43
 A NYÍRSÉG
A Mohos-tó
A Nyírség ôsi vízivilágát,
az úszó szigeteket
ma már csak itt,
a Mohos-tónál lehet
tanulmányozni: ez az
utolsó nagy kiterjedésû
úszóláp tôzegpáfránnyal,
ritka ôsi mocsári
növényekkel, moszat-
fajtákkal. Már Kitaibel Pál,
a neves botanikus
is kutatott a Nyírség
e részén a 18. század
végén, de az elsô
beszámolót Kiss Lajos,
a nyíregyházi Jósa András
Múzeum egykori
igazgatója készítette
a lápról 1927-ben.
Komolyabb feltárás
Boros Ádám, majd Soó
Rezsô nevéhez fûzôdik.
44
Megközelíthetô a Magy–Levelek fe-
lé vezetô úton.
A lápot a jégkorszak végén futó-
homok alakította ki, s ma nagy ho-
mokbuckák közé ékelôdött, suva-
PÓCSPETRI
Irányítószám: 4327 Körzethívószám: 42
Kállósemjénbôl száraz idôben az
akácfákkal szegélyezett régi ország-
úton is megközelíthetjük a szom-
szédos községet (a semjéni falu
végét jelzô táblánál balra fordulha-
tunk a földúton), de célszerûbb a
nyílegyenes aszfaltutat választa-
nunk. Mintegy 3 km után egy balról
betorkolló bekötôút vezet a 3 km-re
fekvô, több mint 1800 lakosú falu-
ba. A 13. század elején feltûnt tele-
pülés a 18. században Rakamazról
betelepített svábokkal gazdagodott,
akik mindmáig megôrizték jellegze-
tes épületeiket (leginkább a Szat-
márból ismert nagyméretû csûrök
utalnak rájuk). A falu központjában,
dással keletkezett, 2-3 méter mély
képzôdmény. Mintegy 8000 évvel
ezelôtt az éghajlat csapadékosabbá
vált, a buckaközi mélyedés környe-
zetében erdô települt meg. A 18.
század végén az erdôket kivágták,
legelô alakult ki, s a szárazabbá vá-
ló éghajlat nyomán drámai változá-
sok következtek be: a homok ismét
megindult, s vele együtt az erdô
tápanyagtartalma a tóba került. Ez
gyors mocsarasodást, majd úszóláp-
képzôdést okozott. A környék víz-
rendezése, csatornázása miatt to-
vább csökkent a vízszint, ami miatt
az úszólápok megvastagodott szô-
nyege „leült” és stabil rekettyefüzes-
sé alakult. Ma kút látja el vízzel a lá-
pot, hogy az eredeti állapot tovább-
ra is fennálljon, s az idôjárás válto-
zásai ne veszélyeztessék fennmara-
dását. Bár avatatlanoknak nem túl
mutatós látvány a jórészt fûzlápos
terület, a szakemberek annál többre
értékelik.
a Petôfi utcán emelkedô 13. száza-
di, gótikus eredetû római katolikus
templom a község legrégebbi épü-
lete. A mûemlék jellegû, régi, résab-
lakos kis téglatemplom az 1770-es
évekbeli és az 1923-as nagyarányú
átalakítások során nyerte el mai for-
máját. A homlokzati tornyos épület
nyugati bejárata fölött a település je-
lentôs 18. századi családjának, a
Klobusitzkyaknak a kôcímere látha-
tó. A berendezés az 1770-es évek-
ben készült, a fôoltár képét Klimo-
vits Ferenc készítette 1868-ban.
A templom mellett, a Petôfi u. 21.
szám alatt álló római katolikus plé-
bániaház szintén mûemlék jellegû
épület. A Klobusitzky István ado-
mányából 1771-ben emelt magas-
földszintû, nyeregtetôs barokk plé-
 A NYÍRSÉG

bániaház kertjében a Klobusitzkyak

és a Viczayak címerével ékesített
hengeres síremlék látható. A Kos-
suth u. 42. szám alatti parasztportán
álló lakóház és a hozzá tartozó gaz-
dasági épületek mûemlék jellegû
védettséget kaptak. Az ún. Plajner-
féle ház a betelepült svábok népi
építkezésének az utóbbi években
rohamosan fogyó példája.

MÁRIAPÓCS
Irányítószám: 4326 Körzethívószám: 42

Nyíregyházáról legkönnyebben a
Nyírbátorba vezetô országúton, a
Máripócsot jelzô vasútállomással
szemközt balra letérve – mintegy 3
km után – érjük el a települést. A
Pócspetrivel szinte teljesen össze-
épült 2257 lakosú település 1993
óta város. A 13. század végén már
említett falu a görög katolikusok
leghíresebb búcsújáró helye a 18.
század óta. A középkorban földes-
urai gyakran váltották egymást (a
Hontpázmány, majd a Gutkeled
nemzetségbeliek gyakran peres-
kedtek birtoklásáért). A 14. század kulásában alapvetô szerepe volt a A görög katolikus
közepe táján az ecsedi vár tartozéka könnyezés csodájának. Ennek kö- bazilika Máriapócson
volt, a 17. századtól az erdélyi feje- szönhetô, hogy az egykori fatemp-
delmek lettek Pócs urai. A Szent Va- lom helyén megépítették a mai gö-
zul (bazilita) rend a 18. században rög katolikus kegytemplomot. A
szerezte itteni birtokait, miután Ká- csoda története 1696-ban kezdô-
rolyi Ferenc lemondott javukra dött, amikor a szent liturgia közben
pócsi birtokrészérôl. A település rö- a hívek észrevették, hogy az iko-
vid ideig, 1816-tól 1872-ig vásártar- nosztáz istenszülô képén Mária sze-
tási joggal felruházott mezôvárosi mébôl könnyek folynak, arcvonásai
rangot viselt. fájdalmat tükröznek. Másnap az
A település életét mindmáig erô- emberek tömegesen vonultak a
sen befolyásoló bazilita rendû szer- templomba és a templom köré a
zetesek 1749-ben építették itteni csoda hírére. Még két könnyezést
rendházukat (1945-ig a rend volt a jegyeztek fel a krónikák: 1715-ben
falu legnagyobb birtokosa). A rend és a legutolsót 1905 decemberében,
évszázadokon keresztül képzett ekkor megszakításokkal szinte hó-
kántortanítókat. A kegyhely kiala- napokon át hullatta könnyeit.

45
 A NYÍRSÉG
Az eredeti Mária-képet
Pap István vándorfestô ké-
szítette, megrendelésre. Az
elsô könnyezés hírére a ké-
pet Eleonóra császárnô kí-
vánságára Bécsbe vitték,
ma is ott áll a Stephansdom
jobb elsô oltárán.
A csoda hírére ide özön-
lô tömeg befogadására
1731-ben kezdték építeni
a kôtemplomot (az év-
szám a jelenlegi fôbejárat
szemöldökén levô felirat
elsô kronosztikonjában
szerepel). Az 1756-ban el-
készült, kettôs homlokzati
Az elvitt eredeti kép toronnyal ellátott, egyhajós, barokk
helyett egy kassai mester stílusú épületet XII. Pius pápa 1948-
által készített másolat ban bazilika rangra emelte. A Mária
(mely a késôbbi könnye- tiszteletét ábrázoló festményt Petra-
zések tárgya) áll jelenleg sovszky Manó festette 1945-ben. A
a pócsi templom baloldali fôoltár 18. század végi barokk mun-
oltárán, de belôle a képet ka, az ikonosztáz a 19. század má-
beborító ezüstlemez-fedés sodik felébôl való. A kereszthajó
miatt csak Mária és a kis alatti kriptában (szintén látogatha-
Jézus arcvonásai láthatók. tó) több püspök hamvai is nyugsza-
nak. Az évente ismétlôdô (március-
Máriapócsi búcsú tól novemberig) búcsúk alkalmából
500-600 ezer bel- és kül-
földi zarándok, érdeklôdô
turista keresi fel a várost.
1991-ben II. János Pál pá-
pa is ellátogatott a telepü-
lésre (a pápa a görög ka-
tolikusok legfôbb elöljáró-
ja is). Az esemény ismertté
tette Máriapócs nevét az e-
gész keresztény világban.
A bazilika mellett álló
görög katolikus kolostor a
18. század közepén épült;
négyszögû udvart körül-
vevô, négyszögû, emele-
tes, barokk épület. Alul ár-
kádos folyosó köti össze a
templommal. A háborútól
46
mindmáig egy fôvárosi szociális ott-
hon mûködik benne, bár már meg-
indultak a tárgyalások a rendnek
történô visszaadásáról.
A bazilika „árnyékában”, a Kos-
suth téren húzódik meg az annál jó-
val régebbi, de a 18–19. században
jelentôsen átépített római katolikus
templom. A mûemlék jellegû tégla-
templom gótikus eredetére elsôsor-
ban a hosszú szentély támpillérei
utalnak. Ugyancsak gótikus nyomo-
kat visel a déli csúcsíves ablak és a
templombelsôben 1980-ban feltárt
középkori freskótöredék (rajta kö-
penyes Mária, akihez fôpapok, kirá-
lyok és mások könyörögnek; mes-
tere ugyanaz lehetett, mint az
ófehértói templomé), valamint a to-
rony nyugati, elfalazott ablakai, me-
lyek eredeti kialakítása a 14. század
elsô felére vall.
A Kossuth utca 17. szám alatt, a
Kossuth tértôl kissé lejjebb Dudás
Miklós egykori görög katolikus püs-
pök szülôházából alakították ki a
Bazilita Egyházi Gyûjteményt. Eb-
ben helyet kaptak a püspök szemé-
lyes tárgyai, egy 18-19. századi
ereklyekendôkbôl álló kollekció,
egy éremgyûjtemény, valamint a le-
véltár, a tervtár és a fotótár. Állandó
kiállításai: A máriapócsi kegyhely
története és A Szent Bazil Rend tör-
ténete Magyarországon. A múzeum
megtekintése naponta 8–19 óra kö-
zött lehetséges. Mivel az épületnél
nincs állandó teremôr, telefonon
kell kérni a látogatás lehetôségét
(☎ 385-166 vagy 385-142).
Az autósportot kedvelôk – a város
Nyírbátor felôli végén – a közel-
múltban kialakított ralikrossz pá -
lyán (RabócsiRing) évente több,
köztük ma már országos futamot te-
kinthetnek meg, vagy lehetnek ak-
tív résztvevôi a versenyeknek.
 A NYÍRSÉG

KISLÉTA Keleti része mai állapotában is késô

Irányítószám: 4325 Körzethívószám: 42
Ha a nyíregyháza–nyírbátori útról
a máriapócsi vasútállomásnál jobb-
ra térünk, jó 2 km után érjük el a kö-
zel 1800 lakosú közép-nyírségi fa-
lut. A 14. század elején már említett
település templomáról is szinte
ugyanebbôl az idôbôl vannak ada-
taink. A reformátusok a 16. század-
ban vették birtokba, de 1671-ben
Báthory Zsófia fegyverrel vette visz-
sza tôlük, s átadta a katolikusoknak.
A reformátusok rövid idô múltán –
az ónodi országgyûlés határozata
alapján – vehették újra használatba.
Az azóta is református templom
sokszög záródású, támpilléres szen-
télyû, téglából épült teremtemplom.
gótikus jellegû. A nyugati homlok-
zat elôtti arányos és szépen tagolt
tornya a 19. század elsô harmadá-
ban emelt késô barokk építmény. A
Bogáti utcán álló templom mûem-
lék jellegû. Bár nem védett, megte-
kintésre érdemes a volt Gencsy-
kúria. A Pócsi út 4. szám alatt álló,
egyszerû, klasszicista, földszintes
épületben ma egészségügyi gyer- A nyírbátori református
mekotthon mûködik. Parkja védett, templom gótikus belsô
megyei jelentôségû természeti ér- tere és hálóboltozata
ték. A Gencsy-
ek 8 hektáros
parkerdejében
igen szép tuli-
pánfák, kôrisek
és szivarfák
díszlenek.

NYÍRBÁTOR elején a Bátho-

Irányítószám: 4300 Körzethívószám: 42 ry család tagjait
és birtokait ki-
A több mint 13 ezer lakosú város vette a megyei
a Közép-Nyírségben, Nyíregyházá- ispánok jogha-
tól DK-re mintegy 36 km távolságra tósága alól, és
fekszik. A megyeszékhellyel alsó- pallosjoggal ru-
rendû út köti össze, mely itt torkol- házta fel ôket.
lik bele a Debrecen–Mátészalka kö- A 14. század
zötti 471-es számú fôútba. Elsô íz- közepén a két
ben 1279-ben említik a települést. ágra szakadt
Neve az ótörök „batir” = 'bátor', 'jó Gutkeled nem-
hôs' szóból származik. Már ekkor zetség ecsedi
birtokolták a Báthoryak ôsei, a ágának tulajdo-
Gutkeled nemzetségbeliek. A kö- nába került a
vetkezô évben IV. László hetivásár város, s egé-
tartására adott engedélyt a helység- szen 1605-ig az
nek. Ezután a város a földbirtokos övéké volt. Bá-
család birtokigazgatási központja és thory István or-
családi temetkezési helye lett. Nyír- szágbíró halálát
bátor a középkorban gyors fejlôdés- követôen szállt
nek indult. 1332-ben Károly Róbert- a tulajdonjog a
tôl vásártartási és árumegállító jogot somlyai ág utol-
kapott és jelentôs földesúri mezôvá- só tagjára, Bá-
rossá fejlôdött. A király a 14. század thory Gábor fe-

47
 A NYÍRSÉG
jedelemre, aki 1613-ban bekövetke-
zett haláláig birtokolta a helységet.
A virágzó évtizedek után a török há-
borúk és a rendi szabadságküzdel-
mek kora következett. Egymást vál-
tó fejedelmek, fôurak – Báthoryak,
Bethlenek, Rákócziak és Károlyiak
– kezében volt a város sorsa. 1549-
ben I. Ferdinánd és Izabella megbí-
zottai itt kötöttek egyezményt Er-
délynek a magyar királysághoz való
visszacsatolásáról. A következô év-
tizedekben állandó vita tárgya volt a
település hovatartozása, mert föl-
desurai inkább az erdélyi fejedel-
mek fennhatóságát ismerték el. Bár
a város az 1560-as években több-
Nyírbátor fôtere ször gazdát cserélt, jelentôségét to-
a Szárnyas Sárkány Hete vábbra sem veszítette el: kiváltság-
rendezvény alkalmával levelét a fejedelmek sorra megerôsí-
tették. Hajdúvárosi kiváltságokat
Krucsay Jánosnak, 1631-ben szerzett a település, ami-
Rákóczi ezredes kor Bethlen István 20 hajdúcsaládot
kapitányának elsô telepített az itteni jobbágyok közé.
felesége nem volt A Rákóczi-szabadságharc idején Bá-
a házastársi hûség tor az ecsedi uradalom része volt,
mintaképe. A férj egy majd a szatmári békekötés után
ideig tûrte hûtlenségét, Károlyi Ferenc tulajdonába került. A
aztán a halálos ítélettel 18. századra a város elszegényedett,
végzôdött elsô per után – sorsa a többi szabolcsi településé-
a kivégzés elôtt – hez hasonlóan alakult.
megbocsátott neki. Bátor, dicsô évszázadainak több
Ám reverzálist íratott alá értékes emléke mindmáig fennma-
vele, hogy további radt, hála bôkezû földesurainak és a
hûtlenkedés esetén akár történelemnek. A Báthoriak közül
meg is ölheti, s vagyona országos tisztet elôször az a Báthori
a férjre száll. Az asszony István ért el, aki mint országbíró
nem tért jó útra, a várme- esett el a várnai csatában, s akinek
gyei törvényszék ismét egyik lányát Szilágyi Mihály vette el
halálra ítélte. A pocsaji feleségül. A három Báthori fiú közül
hóhér 1728-ban pallossal András, a legkisebb építette ki
fejét vette. Krucsay János Ecsedet. Az itáliai mesterek valószí-
három hónap múlva nûleg ugyanazok voltak, akik báty-
megnôsült; jánál, Miklósnál, a híres humanista
talán engesztelésül váci püspöknél is dolgoztak. Erre
állíttatta az oltárt. utal az a tény, hogy a váci, az ecse-
di és a bátori márványfaragványok
48
egy része szemmel láthatóan azo-
nos vésôk alól került ki. A harmadik
fivér István, erdélyi vajda, a kenyér-
mezei csata hôse. A zsákmányból
nemcsak Kenyérmezôn, hanem
Nyírbátorban is emelt kápolnát.
Elôször a mai római katolikus temp-
lomot, majd a mai református temp-
lomot építtette.
Az 1484 és 1511 között épült, s a
16. századtól református templom
még ma is uralkodik a városon és a
környék nagy részén. Báthory Ist-
ván kegyúri és plébániatemplom-
nak, illetve családi temetkezési
helynek építtette. Hatalmas tömbjé-
ben nem válik el a hajó és a szen-
télyrész. Körben támpillérek erôsí-
tik, közöttük a déli részen késô gó-
tikus kôrácsú, magas keskeny abla-
kok nyílnak. Déli kapuja a 15–16.
század fordulójának egyik legszebb
reneszánsz darabja. A kapu fölött
befalazott Báthory-címer látható
1488-as évszámmal. A templom
nyugati homlokzatához kis torony
csatlakozik, mellette nyílik a csúcs-
íves, pálcatagozatos nyugati kapu.
A kapu fölött sárkányos Báthory-cí-
mer és kôrácsos ablak található. Ép-
ségben megmaradt a templom ere-
deti tetôszerkezete, ami a késô góti-
kus faszerkezet páratlan remeke. Az
egyhajós, csúcsíves ablakú terem-
templom majd 20 méter magas bel-
sô terét lebegô hálóboltozat zárja.
(A templom „párja” a szegedi alsó-
városi plébániatemplom; stílusa,
építésének ideje és a mesterek
ugyanazok.) A reneszánsz ajtók, a
minorita templomból áthozott, fi-
renzei hatású faragott stallumok
(ülôpadsor) a hazai reneszánsz leg-
szebb darabjai közé tartoznak. A
szentélyrészben találjuk Báthori Ist-
ván országbíró és zsoltáríró faragá-
sokkal díszített kôszarkofágját és

Báthori István erdélyi vajdának, a
templom alapítójának vörös már-
vány síremlékét. A Báthory u. 24.
szám alatt álló templom berendezé-
se 18. századi, népi barokk asztalos-
munka. Az épület 1967 óta ad he-
lyet az immár országos hírûvé vált
Nyírbátori Zenei Napok hangver-
senysorozatának.
A templom mellett álló, késô re-
neszánsz fa harangtorony a Felsô-
Tisza vidékének harangtornyai kö-
zül méretével és korával is kitûnik.
Galériája, valamint zsindelyezett
szoknyája miatt kissé bástyaszerû
benyomást kelt. Különlegesen szép
az erkélygaléria íveinek s a fiator-
nyoknak a megmunkálása. A közel
30 méter magas, tölgyfagerendák-
ból ácsolt torony a mai Magyaror-
szág legnagyobb méretû fa harang-
tornya 1640 körül készült. Az egész
A NYÍRSÉG
építmény kitûnik tiszta szerkezeté- A református templom és
vel s szabatos ácsmunkájával. Egyik a harangtorony
harangját Wield György öntötte
1640-ben. A városképi védettségû
környezetben fekvô két épület elsô
osztályú mûemlék.
A templom közelében, a Vár u. 1.
szám alatt állt egykor a 15. századi,
emeletes belsô udvarú várkastély,
melynek része volt a ma is látható,
(18. században épült) emeletes
magtárépület. 1548-ban itt vendé-
geskedett Tinódi Lantos Sebestyén.
Kiss István által készített szobra a
harangtorony elôtt áll (vagyis in-
kább ül). Nem tudni, mikor és ho-
gyan pusztult el az épület; helyén
ma általános iskola van.
A város másik jelentôs mûemlék
temploma a római katolikus temp-
lom (az egykori ferencesek kolos-
tortemploma, volt minorita temp-
49
 A NYÍRSÉG
A minorita kolostor ma lom). Az 1480 körül emelt épület a
múzeum 16. század végén súlyosan megsé-
rült. A 18. században visszatérô mi-
noriták állították helyre Kelemen
Didák tartományfônök irányításá-
val; ekkor nyerte el a templom, ma
ismert, gótikus–barokk alakját. Az
épület hasonló gótikus stílusban
épült, mint a mai református temp-
lom. Erre a déli oldal és a szentély
támpillérei, valamint a pillérek kö-
zötti magas, gótikus ablakok utal-
nak. (A hajdani hálóboltozat a 16.
században beomlott, helyére került
a mai mennyezet.) Északon ala-
csony torony és kolostorépület csat-
lakozik a templomhoz. A nyugati
elôcsarnok a 18. század második fe-
lében készült barokk építmény,
mögötte gótikus kapu húzódik
meg. A remekbe faragott barokk ol-
tárok és szószék a hazai barokk fa-
faragás legszebb darabjai. Oltárai
közül a Passio-oltár vagy Krucsay-
oltár a legismertebb; alakos faragvá-
nyaiban még a késô gótika hagyo-
mányai fedezhetôk fel. Az oltár má-
sodik szintjén a Krucsay-címer lát-
ható, Krucsay János Szabolcs me-
50
gyei alispánnak és feleségének,
Tolvay Borbálának nevével és a cí-
mer elhelyezésének évszámával.
Eperjesi mester készítette, és felirata
ellenére 1731-ben már a templom-
ban állott.
A Károlyi u. 17. szám alatt álló
egykori minorita kolostor a temp-
lommal egybeépült és szintén Kele-
men Didáknak köszönheti létrejöt-
tét. Az 1734-ben elkészült, egy eme-
letes – a templom északi oldalához
csatlakozó – egyszerû barokk épü-
let U alakban zárja körül az udvart.
A barokk keresztboltozattal fedett
helyiségek közül az egykori rendfô-
nök szobái és a refektórium az épü-
let reprezentatív helyiségei. Az épü-
letet 1959-ben kapta meg a múze-
um, s Szalontai Barnabás áldozatos
munkája nyomán két év múlva nyíl-
tak meg benne az elsô kiállítások. A
Báthori István Múzeum gazdag
helytörténeti, néprajzi, képzô- és
iparmûvészeti gyûjteménnyel ren-
delkezik. Igen jelentôs a kismester-
ségek tárgyi emlékeinek anyaga. A
földszinti állandó kiállítás a Báthori
család emlékeit, ereklyéit és a rene-
szánsz templomi stallum egy részét
mutatja be, míg az emeleten a Nyír-
bátor évszázadai címû állandó kiál-
lítás ad átfogó képet a település
múltjáról. Bemutatja a városhoz sok
szállal kötôdô Báthori család tevé-
kenységét, a fejlett kereskedelem-
mel és céhes iparral rendelkezô
helység 18–19. századi történetét és
a 20. századra kialakult mezôvárosi
paraszt-polgárság életének tárgyi
emlékeit és dokumentumait. A mú-
zeum nyitva tartásának ideje nyári
szezonban (április 1-jétôl szeptem-
ber 30-ig) 9–17 óráig, téli szezon-
ban (október 1-jétôl március 31-ig)
8–16 óráig. Hétfôn a múzeum egész
évben zárva tart. ☎ 281-760

NYÍRCSÁSZÁRI
Irányítószám: 4331 Körzethívószám: 42
Nyírbátorból a 471-es fôúton foly-
tatjuk tovább utunkat, s a homok-
buckák között kacskaringózó úton
alig 5 km után érjük el Nyírcsászárit.
Az 1200 lakosú, délkelet-nyírségi te-
lepülést a 14. század elején említik
elôször a források. A falu egyetlen
mûemlék jellegû épülete a görög
NYÍRDERZS
Irányítószám: 4332 Körzethívószám: 42
Nyírcsászáritól érdemes rövid, 4
km-es északi irányú kitérôt tenni,
hogy megtekintsük a 700 fôs kis fa-
lu görög katolikus templomát. A
Báthori utcán álló mai épületen
nem látszik, hogy feltehetôen 13.
századi eredetû (a község nevét ek-
kor említik elôször).
A hajónál keskenyebb, fiókos
dongaboltozattal fedett szentélye
(mely csúcsos diadalívvel csatlako-
HODÁSZ
Irányítószám: 4334 Körzethívószám: 44
A faluba Nyírderzsrôl – egy 4 km-
es bekötôúton – közvetlenül is át le-
het menni, de a 471-es útról érde-
mes megközelíteni a majd 3 és fél-
ezer lakosú települést.
Neve arra utal, hogy a kora kö-
zépkorban királyi hódászok lakták.
Másik neve Hetény volt; ez az alak
tûnik fel elôször a forrásokban a 13.
század harmadik harmadában.
A Kossuth utcán álló mûemlék re-
formátus templomának szentélye
valószínûleg azonos a 14. századi
pápai tizedjegyzékben szereplô,
Szent Imre tiszteletére szentelt
A NYÍRSÉG
katolikus templom. A Kossuth ut-
cán álló, egyhajós, sokszög záródá-
sú szentélyû, keletelt téglatemplom
gótikus eredetû épület – a 15. szá-
zad elejérôl.
A szentély támpillérei, gótikus ab-
lakai a régebbi részre utalnak; nyu-
gati homlokzati tornya a 18. századi
barokk stílusú átépítés eredménye.
Ikonosztáza ugyancsak a 18. század
végérôl való.
zik az elôbbihez) biztosan gótikus a
15. századból. Erre vall déli hom-
lokzatának keleti ablaka, amelynek
rézsûs kôkönyöklôje maradt meg.
Sokszög záródású szentélyének Sordély
támpillérei kétosztásúak. A templo-
mot a 18. század végén barokk stí-
lusban átépítették, a hajó falait
észak és dél felé kibôvítették. Hom-
lokzati tornya is ekkor készült; a
csúcsán magasodó szép kovácsolt-
vas kettôs kereszt figyelemre méltó.
Az oltár késô rokokó munka; a 18.
század második felébôl.
templom szentélyével. A gótikus Ôszi kikerics
épület a 16. század közepén lett a
reformátusoké, akik a 17. század
második felében nyugati irányban
bôvítették. (A torony kapuján olvas-
ható 1677-es évszám erre utal.)
Magas, szabálytalan tornya azért
különös, mert bizonyos nézetekbôl
öt oldalát is lehet látni egyszerre.
A Petôfi u. 34. sz. alatt álló 18. szá-
zadi kisnemesi kúria mûemlék jelle-
gû épület. Az erôsen átépített ud-
varház homlokzati részében megôr-
zôdtek az eredeti barokk elemek.
Az épület olyan kisnemesi lakóház
utolsó példánya, melynek gazdái
legfeljebb 2–3 jobbágytelket birto-
koltak.
51
 A NYÍRSÉG
Zivataros évszázadai miatt
Nagyecsednek nincs
jelentôs mûemléke.
A már említett földvár
területén állt a 11. század
közepén épült kegyúri
kôegyház, melynek
lebontása után,
a 12. század elsô felében
építették az ún. „Sárvár”
monostorát, a Szent Péter
tiszteletére szentelt
téglabazilikát, s a hozzá
kapcsolt kolostorépületet.
(Régészeti feltárására
az 1970-es években került
sor, a maradványok
a várostól délre mintegy
3 km-re megtekinthetôk.)
52
NYÍRKÁTA
Irányítószám: 4333 Körzethívószám: 44
A 471-es útról Nyírcsászári után
mintegy 5 km-re lévô útkeresztezô-
désnél jobbra, Terem irányába letér-
ve, alig 4 km után érünk el az 1750
lakosú faluba. Az 1955-ig Gebe né-
ven szereplô település a Nyírség és
az Ecsedi-láp szélén fekszik. A
Bocskai utcán álló református temp-
NYÍRMEGGYES
Irányítószám: 4722 Körzethívószám: 44
A Mátészalkától alig 5 km-re fek-
vô, 2800 lakosú délkelet-nyírségi te-
lepülést a 471-es úton érhetjük el. A
13. században elôször említett falu
nevét a meggy növényrôl kapta, s
valószínûleg királyi telepítésû.
A Kossuth utcán emelt, mûemlék
jellegû református templom valószí-
nûleg középkori eredetû, bár egyes
NAGYECSED
Irányítószám: 4355 Körzethívószám: 44
Mátészalkáról az egykori Ecsedi-
láp déli szegélye mentén vezetô
úton indulunk el a magyar–román
országhatár felé, hogy a DK-Nyírség
településeit és páratlan természeti
értékeit szemügyre vegyük. Az alsó-
rendû útvonal Nyírcsaholyon ke-
resztül vezet déli irányban, s onnan
egy balról nyíló rövid bekötôúton
érjük el a Mátészalkától 15 km-re
fekvô nagy múltú, hajdani ecsedi-
lápi kisvárost. A közel 7 és félezer
lakosú helység a megye legfiatalabb
városa: a majd négy évszázadig vi-
selt, de az 1876. évi közigazgatási
reform során elveszített címét csak
1997-ben kapta vissza.
loma mûemlék jellegû épület. Épí-
tési idejérôl nincsenek pontos ada-
tok: a középkori templom a 17. szá-
zad végén a reformátusok használa-
tában volt, a 18. század közepén ba-
rokk stílusban megújították, majd a
19. század végén jelentôsen kibôví-
tették, s ekkor alakították ki mai for-
máját. A nyugati homlokzat elôtt
magasodó 30 méter magas torony is
a legutolsó bôvítés eredménye.
források a 17. sz. közepén épültnek
gondolják. A század végén már a re-
formátusok használatában lévô
épületet a 18. sz. közepén felújítot-
ták, 1800 körül kibôvítették. Ekkor
kaphatta a templom barokkos rész-
leteit. A nyugati homlokzat elôtt
magasodó, nyolcszög alaprajzú, há-
romszintes torony késô gótikus stí-
lusú. A templombelsôben látható
falazott szószék késô klasszicista, a
korona szép copf stílusú munka.
Nagyecsed már a honfoglalás óta
létezô település: a jelenlegi Sárvári-
-dombon Tas vezér építtetett föld-
várat, melyre a 11. században a
Gutkeled nemzetség kolostort
emeltetett (romjai ma is láthatók). A
14. században Ecsed már a
Gutkeled nemzetségbôl származó
Báthoryak (☞ Nyírbátor) birtokköz-
pontja, akik 1334-ben kaptak enge-
délyt I. Károlytól arra, hogy várat
építsenek a mocsarak ölelésében
fekvô helységben. A 14. század kö-
zepén a Gutkeled nemzetség három
ága osztozott a birtokon, mely
1490-ben mezôvárosi rangra emel-
kedett. A 15. század végén Báthory
András a várat megerôsítette, s az
ettôl kezdve Szatmár vármegye leg-
fontosabb erôssége lett. Fekvése

miatt különösen a 16. században ját-
szott igen fontos szerepet az erdélyi
fejedelmek és a magyar királyok
közötti harcokban.
A Báthoryak ecsedi ágának kiha-
lása után, 1605-ben a somlyói ágbé-
li Báthory Gábor örökölte az ecsedi
uradalmat, aminek központja a
megerôsített vár és a mellette kiala-
kult, annál kisebb jelentôségû me-
zôváros volt. Miután Báthory Gá-
bort meggyilkolták, 1613-ban a vár
a császáriak kezére került. Bethlen
Gábor 1619-ben hódoltatta meg,
egy ideig a koronát is itt ôriztette,
majd nem sok idô múlva I. Rákóczi
György kapta meg az uradalmat.
A vár sorsát az 1711-es szatmári
béke pecsételte meg: a Rákóczi-
-szabadságharcban betöltött fontos
szerepére válaszul elôírták meg-
semmisítését. A vár lebontott köveit
a település építkezéseihez használ-
ták fel (a Báthoryak márványból ké-
szült, reneszánsz faragású sárká-
nyos címere is egy épület bontásá-
ból került elô az 1970-es években).
A vár lerombolásával a láp is elve-
szítette addigi jelentôs védelmi sze-
repét. A környezô lakosság létfenn-
tartásában játszott fontossága is
csökkent. A megnövekedett lakos-
ság a termôföldek területének nö-
velése céljából a 18. század közepé-
tôl kísérleteket tett a mocsarak le-
csapolására.
A 18. század közepén a falut és a
hozzá tartozó uradalmat gróf Káro-
lyi Ferenc szerezte meg; lakói közel
száz évig pereskedtek a családdal
mezôvárosi jogaik használatáért,
zsellérsorba süllyesztésük ellen, s a
határukhoz tartozó területek birtok-
lásáért. 1876-ban kötöttek egyezsé-
get, mely meghagyta mezôvárosi
minôsítésüket, amit azonban még
ugyanabban az évben – az általános
A NYÍRSÉG
A helytörténeti
közigazgatási reform miatt – el is gyûjtemény részlete
veszítettek. A települést nagyköz-
ségnek nyilvánították. Polgárosodá-
sa csak az 1930-as években erôsö-
dött fel, az urbanizálódás pedig a
90-es évek elején indult meg, s javí-
tott a település helyzetén, ami a vá-
rosi rang újbóli elnyeréséhez veze-
tett 1997. július 1-jén.
A 14–15. század fordulóján el-
pusztult épülettel egy idôben emel-
hették a Szent Benedek tiszteletére
szentelt plébánia templomot. A
nagyméretû, jelenlegi református
templom a régi templom helyén
épült a múlt század második harma-
dában – neogót stílusban. A Kraszna bal partján,
A város történetének és néprajzá- a központba vezetô híd
nak írásos forrásait és tárgyi emlé- tengelyében esztétikus
keit mutatja be a Berey József Hely- emlékmû vonja magára
történeti Gyûjtemény. a figyelmet: a honfoglalás
A város végén – a református temp- 1100. évfordulójának tisz-
lom szomszédságában – a Vásártéren teletére 1996-ban emelt
álló egykori iskolaépületben két állan- obeliszk tetején kitárt
dó kiállítást tekinthetnek meg a láto- szárnyú turulmadár látha-
gatók. Az egyik Az ecsedi nép élete, a tó, karmai között karddal
másik a Történeti és régészeti kiállítás (Bíró Lajos és Ihonus
címet viseli (itt láthatók a sárvári ásatá- Sirpa alkotása).
sok során elôkerült régészeti leletek és
53
 A NYÍRSÉG
Ipartörténeti emlék a a várról készült korabeli ábrázolások
nagyecsedi szivattyútelep másolatai). Mellettük idôszaki kiállítá-
soknak is helyet ad az épület.
Látogatás: hétköznapokon 10–13,
Ami a nagyecsedi telepet szombat–vasárnap 10–12 óráig lehet-
egyedülállóvá teszi, séges. A gyûjtemény keddi napokon
az a szivattyútelep zárva tart. (Ha ettôl eltérô idôpontban
és villanytelep-funkció kívánják a kiállítást megtekinteni, Ve-
együttes kiépítése. res Csabát kell felhívni ☎ 345-193 vagy
A megtermelt áram 447-324).
az Ungvár–Munkács– A folyó jobb partján, a város déli
Beregszász–Mátészalka– részén – a temetô után – érdekes
Nyírbátor térségébe látnivalót találunk (megközelítése a
tartozó 15 községet, töltésen vezetô úton lehetséges). Az
mintegy 30 ezer embert 1915-ben átadott gôzüzemû szivaty-
látott el villamos tyútelep ipartörténeti emlék (hason-
energiával.
FÁBIÁNHÁZA
Irányítószám: 4354 Körzethívószám: 44
A Nagyecseddel csaknem össze-
épült település a forrásokban a 14.
sz. közepén tûnt fel, s jelenleg 2100
körüli népesség lakja. Két mûemlék
jellegû temploma közül az egyik a
Kossuth utcából igen magas tornyá-
val messzire kiemelkedô református
templom. A 19. sz. elején épült a
korábbi – a 18. sz. elsô negyedében
újból használatba vett – középkori
54
ló ipartörténeti emlék látható még
☞ Tiszabercelen). Megépítése
hosszú folyamat eredménye. Az
Ecsedi-láp lecsapolását korábban
rövid idejû és eredménytelen társu-
lások próbálták megvalósítani, ám
kevés sikerrel.
Az 1888. évi nagy árvizek hatásá-
ra 1894-ben megalakult az Ecsedi-
láp lecsapoló és Szamos bal parti
Ármentesítô és Belvízszabályozó
Társulat. Ennek tevékenysége ré-
vén 1895-98 között elkészült a Ti-
szába futó Kraszna-csatorna. A szá-
zadfordulóra több kisebb-nagyobb
csatorna is megépült (Lápi-fôcsator-
na, Nagy-vájás, Tyukodi-vájás stb.),
s a levonuló árhullámok valamint a
belvíz elválasztására zsiliprendsze-
reket is kiépítettek. Ennek az lett a
következménye, hogy az 1914-es
árvíz során – mivel a nagyecsedi zsi-
lipeket két hétig lezárva kellett tar-
tani, hogy a víz ne a lápba folyjon
be –, a belvíz 40 ezer holdat öntött
el. A probléma megoldására 1915-
ben átadták azt a szivattyútelepet,
mely a belvizeket a csatornába
emeli. A telep a Felsô-Tisza-vidéki
Környezetvédelmi és Vízügyi Igaz-
gatóság kezelésében még ma is mû-
ködôképes.
templom helyett. Az egyhajós, ba-
rokk stílusú új templomot 1833-ban
megnagyobbították, s homlokzata
elé ekkor emelték négyszintes tor-
nyát is. A szintén a Kossuth utcán
álló, Kisboldogasszonynak szentelt
görög katolikus templom késô ba-
rokk épület a 19. század elsô felé-
bôl. Berendezése késô barokk a 19.
század elejérôl. Ikonosztázának fel-
sô két sora eredeti, alsó részét az
1930-as években tûz pusztította el,
de pótolták.

VÁLLAJ
Irányítószám: 4351 Körzethívószám: 44
Fábiáházáról 11 km-t megtéve,
Mérken keresztül érjük el a magyar-
román határ közvetlen szomszédsá-
gában fekvô, alig több mint 1000 la-
kosú falut. (A határon idôszakon-
ként határátkelô mûködik, ahol na-
gyobb ünnepek idején a két ország
lakosai átkelhetnek. A túloldali tele-
pülés Csalános.)
A 12. században keletkezett tele-
pülés hosszú évszázadokig az ecse-
di uradalom része volt, mígnem a
18. században – II. Rákóczi Ferenc
elkobzott birtokaként – a kincstárra
szállott. A 18. század közepén vette
meg Károlyi Ferenc, s katolikus
sváb telepesekkel népesítette be új
birtokát. A község lakossága még a
20. század fordulója után is ôrizte
kulturális elkülönültségét, de azóta
jelentôsen asszimilálódott. Messze
földön híres és keresett kômûvesei
az egész Észak-Tiszántúl paraszti
építkezésén otthagyták kezük nyo-
mát.
A falu tölcsérszerûen kiszélesedô
Fô utcájának végén magasodik a
hatalmas méretû, mûemlék jellegû
római katolikus templom épület-
tömbje. Az 1914-18 között eklekti-
kus stílusban emelt épület tervezôje
Foerk Ernô volt. A templom színes
BÁTORLIGET
Irányítószám: 4343 Körzethívószám: 42
Vállajt Nyírbátorral összekötô
úton mintegy 7 km után, Teremnél
balra fordulunk, hogy az útkeresz-
tezôdéstôl 5 km-t megtéve elérjük
Bátorligetet, az ország egyik legne-
vesebb természetvédelmi területé-
nek, a Bátorligeti ôslápnak otthont
A NYÍRSÉG
üvegablakai szintén az építés korá- Jellegzetes népi építészeti
ból valók. emlék, a cifra csûr
Az igazi kuriózum a falu népi épít-
kezése, ebbôl is az ún „cifra csûrök”
sokasága. Az udvarokat lezáró csar-
nokos keresztcsûrök a hagyományos
szatmári állványos, faoszlopos épüle-
tek közé tartoznak, de udvar felé né-
zô homlokzatuk, az oromfal téglából
falazott, vakolt. Ez az építési mód a
század eleji hatalmas tûzvész után ter-
jedt el a községben, amikor is a csû-
rök nagy részét a tûz felemésztette. E
„tûzi fallal” védik az épületet és a ben-
ne tárolt takarmányt és eszközöket; a
hatalmas falfelület lehetôséget adott a
díszítésre is: a nagyméretû csûrkapu-
kat fûrészelt díszekkel látták el, sok-
szor ki is festették. A vállaji római katolikus
templom üvegablaka
adó települést. (Nyírbátorból köz-
vetlenül is eljuthatunk ide, mintegy
20 km-es utat megtéve.)
A községtôl ÉNy-ra elterülô ôsláp
egyik legrégebbi és leghíresebb –
fokozottan védett – területünk or-
szágos viszonylatban is. Tuzson Já-
nos, a Pázmány Péter Tudomány-
egyetem tanára már 1914-ben fel-
hívta a figyelmet arra, hogy a terüle-
55
 A NYÍRSÉG
ten egymástól teljesen eltérô jellegû
növény- és állatvilág keveredik egy-
mással. Ezt követôen indultak meg
a kutatások, sok új fajt is innen írtak
le elôször. Védetté nyilvánítására
1950-ben került sor.
A Nyírségnek ez a kicsiny, alig 53
Orrszarvú bogár hektáros területe ôrizte meg a leg-
teljesebben az Alföld vegetáció- és
tájképtörténetének különbözô álla-
potait. Bátorliget és környéke a tör-
ténelem elôtti élôvilágból a legtöb-
bet tárja elénk. Ôsi növény- és állat-
világának fennmaradását a kedvezô
mikroklíma tette lehetôvé. A bucka-
közi mélyedésben lévô lápot körös-
körül erdôk szegélyezik, megvédve
Fialó gyík azt a betörô meleg levegôtömegek-
tôl, s a víz párolgása tovább hûti a
felszínt; az erdôk megakadályozzák
a ködfelhô tovaáramlását. Ugyanitt,
a melegebb dombokon a meleg-
kedvelô fajok találtak otthonra. A
nyírlápokon megtalálható a moly-
hos nyír, a fehér zápsza, a szibériai
nôszirom és a zergeboglár, mellet-
tük a lápréteken kosborok nyílnak.
A láp állatvilága is egyedülállóan
gazdag, hiszen él itt fialó gyík, sza-
lakóta – mely nagyon megritkult ha-
zánkban –, de a fekete gólya és a fe-
kete harkály is elôfordul. Jelenleg
804 összetettebb szervezettségû
(„magasabb rendû”) növényrôl és
5450 állatfajról tudunk (1997. évi
adat). A védett területen belül az
élôvilágot és a láp kialakulását be-
Szibériai nôszirom mutató kiállítás is látható. Az ôsláp
Ôzgida szomszédságában, a volt ligeti isko-
lában a Természettudományi Múze-
um rendezett be kiállítást, melynek
leggazdagabb része az ôsláp bota-
nikai vonatkozású anyaga. A dia-
porámákban elhelyezett zoológiai
anyag élôhelyként mutatja be Bá-
torliget értékeit. A harmadik részt a
Fedics-emlékanyag alkotja (FFedics
56
Mihály bátorligeti mesemondót
Ortutay Gyula fedezte fel, mese-
anyagát 1940-ben adta közre az Új
Magyar Népköltési Gyûjtemény I.
kötetében). Külön figyelmet érde-
melnek a bemutatóteremben elhe-
lyezetett európai hírû növényfestô,
Csapody Vera képei. A kiállítás má-
jus 1-jétôl szeptember 30-ig 10–16
óráig van nyitva (hétfô szünnap).
Az ôsláp területén a szigorú véde-
lem miatt csak elôre bejelentett cso-
portokat fogadnak, akik kizárólag a
szakvezetôvel mozoghatnak a kije-
lölt feltáró ösvényeken.
Az Ôsláp megtekintésének szán-
dékát a ☎ 269–708-as számon kell
bejelenteni.
Az ôsláptól néhány kilométerre
találjuk a Bátorligeti legelôt, mely-
nek 23 hektáros területe 1986 óta
védett. A legelô helyén egykoron li-
getekkel, lösz-homokpusztai gye-
pekkel tarkított erdôspuszta uralko-
dott; ezek kiírtása után kapta meg a
táj jelenlegi arculatát. A homoki és
törpefüves homoki gyepek adnak
otthont a leány- és magyar kökör-
csinnek, melyek védett növények, s
szép számban fordulnak elô a sárga
virágú tavaszi hériccsel együtt. A te-
rület igazi különlegessége azonban
a tátogó kökörcsin, mely fajnak ez a
legelô az egyetlen ismert hazai lelô-
helye. A terület látogatása enge-
délyhez kötött, amit a Hortobágyi
Nemzeti Park Igazgatósága ad ki.
A faluból a romániai Nagykároly
felé vivô úton, majd földúton jutunk
el az 1953-ban országos jelentôségû
területté nyilvánított, 298 hektáros
Fényi-erdôbe. Az erdô a lepusztított
nyírségi öregerdôk legszebb túlélô-
je. Dendrológiai értékét már az egy-
kori tulajdonos, gróf Károlyi József
is értékelte, s védelemre javasolta. A
buckavidéken fekvô erdô tölgy-kô-

ris ligetei, gyöngyvirágos tölgyesei
között nem ritka a 200–300 éves
öreg fa sem. Fái mellet nagyvad ál-
lománya is értékes, valamint egy ál-
latkülönlegessége – a mókus –,
NYÍRVASVÁRI
Irányítószám: 4341 Körzethívószám: 42
Bátorligetrôl az ôsláp mellett és
akácerdôk között visz a bekötôút
Nyírvasvári felé.
A Nyírbátortól alig 3 km-re fekvô,
közel 2000 lakosú falu neve a 14.
század elején tûnt fel Egyházas Vas-
vári alakban, ami arra utalhatott,
hogy a településen a Gutkeled
nemzetségbeli telepítôknek monos-
toruk volt.
A település fejlôdésére erôsen ha-
tott, hogy a Nagykárolyból Kassára,
Tokajba és Egerbe vezetô országút
itt haladt keresztül. A község egyet-
A NYÍRSÉG
mely az alföldi erdôkben szinte so- A bátorligeti ôsláp
hasem fordul elô. A terület szaba- részlete
don látogatható, bár az országhatár
közelsége körültekintô barangolás-
ra int.
len mûemlék jellegû épülete a Ró-
zsatelepen álló római katolikus, ún.
Luby-kápolna. Az egyhajós, egysze-
rû huszártornyos, késô barokk épü-
letet 1780-ban emelték. Az íves ab-
lakok között a falon barokk falfes-
tés látható a 18. századból; fôoltára
szintén késô barokk munka.
A Kossuth u. 65. szám alatt álló
volt Luby-udvarház épülete ma álta- A falu központjában,
lános iskolának ad otthont. 1942- szépen gondozott
ben az épületet teljesen átépítették. parkban áll a település
A mai iskola középsô, emeletes egykori neves lakosának,
része helyén állt egy – feltehetôen Vasvári Pálnak
1800 körül emelt – udvarház, mely- a mellszobra
nek csupán dongaboltozatos pincé- (☞ Tiszavasvári).
je maradt meg.
57
 A NYÍRSÉG

PIRICSE
Irányítószám: 4375 Körzethívószám: 42

A Nyírbátor déli végétôl alig 5 km-

re fekvô majd 1900 lakosú falu neve
a 13. század legvégén tûnik fel elô-
ször, bár jóval korábbi keletkezése
valószínû. Neve a szláv „folyó mel-
léke”, „folyóvidék” elnevezésbôl
eredeztethetô. Szépen helyreállított,
13. századi mûemlék református
temploma román stílusú. A Petôfi
utcán álló épület szerkezete és ere-
deti részletei jellegzetes, Árpád-kori
formát mutatnak. Erôs népi hatásra
utal, hogy bejárati ajtaja nincs ten-
gelyben, nincs egyetlen mérete, ami
szabályos lenne. Keskeny ablakai-
nak csúcsívét két összetámasztott
tégla alkotta. Alaprajzának jellegze-
tessége, hogy hajójának falai nem
párhuzamosak, hanem a szentély
felé szûkülnek.
A szentélytôl néhány méterre
emelkedô fa harangtorony mûem-
lék jellegû építmény. 1791-ben épí-
tették, s jóval alacsonyabb, mint fel-
sô-Tisza-vidéki társai. A 11 méter
magas, tölgyfagerendákból össze-
A református templom ácsolt tornyot a szoknya- és a sisakrészen fazsindely fedi, kerengô nélküli
13. századi mûemlék törzse deszkázott. Négyzet alakú alapgerenda-rácsának mérete 5,2x5,2 m.

ENCSENCS Szatmár vármegyéhez tartozott. Már

Irányítószám: 4374 Körzethívószám: 42
Piricsétôl délre haladunk tovább,
és 3 km után jobbra letérhetünk az
útról, hogy a 2000 lakosú délkelet-
-nyírségi települést elérjük. Bár csak
elég késôn, a 14. század elsô har-
madában tûnik fel a neve, egyházas
hely lévén jóval korábbi keletkezé-
sû település lehet. Érdekességként
megemlíthetô, hogy a 17. század
elején – nyilván birtokosai miatt – a
falu egyik fele Szabolcs, másik fele
a 14. századi elsô említésbôl kide-
rül, hogy a községben templom ál-
lott, aminek sekrestyéjét a török
idôben rombolták le. A reformátu-
sok a 19. század elsô harmadának
végén olyannyira átépítették, hogy
a középkori épületbôl semmi sem
maradt.
Mai formájában a Fô utcán álló,
mûemlék jellegû református temp-
lom egyhajós, homlokzati tornyos,
keletelt téglaépület, egyszerû, késô
barokk szerkezettel és formákkal.

58

NYÍRBÉLTEK
Irányítószám: 4372 Körzethívószám: 42
Délkelet-nyírségi utunk utolsó ál-
lomásaként hatalmas akácosokat át-
szelve érünk a Nyírbátortól mintegy
15 km-re délre fekvô 2500 lelkes
nagyközségbe. Neve egyes források
szerint a német Waldeck = „erdô-
vég”, „erdôalja” szóból származhat.
A Széchenyi utcán, kisebb magasla-
ton szabadon álló, mûemlék római
katolikus templomnak kalandos
sorsa volt. Az 1222-ben román stí-
lusban épült – Szent Mártonnak
szentelt – templom a tatárjárás so-
rán erôsen megrongálódott, de
NYÍRBOGÁT
Irányítószám: 4361 Körzethívószám: 42
Nyírbátorból a 471-es úton DNy-i
irányba indulva kereshetjük fel a
Dél-Nyírség látnivalóit. Elsô megál-
lóhelyünk a várostól mintegy 7 km-
re fekvô, 3200 lakosú Nyírbogát.
A falu középkori templomának
lebontása után, annak helyén 1823-
ban rakták le a mai református
templom alapkövét, s öt év múlva
már istentiszteletet is tartottak az új
templomban. Építését Szentkutai
János kômûvesmester irányította. A
mûemlék jellegû – magas dombon
NYÍRMIHÁLYDI
Irányítószám: 4363 Körzethívószám: 42
A 471-es úton DNy-i irányban
mintegy 10 km után érjük el a Dél-
Nyírség egyik legszebb mûemlék
református templomával büszkélke-
dô, ma mintegy 1900 lakosú Árpád-
kori települését. A Fürdô utcán álló,
a 13. század második felében emelt,
A NYÍRSÉG
helyreállították. A török hódoltság Az 1950-es években
alatt nagymértékû pusztulást szen- történt a római katolikus
vedett, a 18. században ismét hely- templomban a falképek
reállították, de a század végén le- feltárása, melyek igazi lát-
égett. A 19. század eleji újjáépítést a ványosságnak számítanak
század végén újabb átalakítás kö- és jelentôs mûvészettörté-
vette. A keletelt épület hajójának neti értéket képviselnek.
sarkait és szentélyének keleti falát A töredékesen megmaradt
támpillérek támasztják, homlokzat- Zsigmond-kori, 1420 körül
ból elôreugró nyugati kis tornyát készült freskókon, a keleti
1925-ben emelték. falon nagyméretû Golgo-
A közelben álló mûemlék jellegû ta-jelenet látható, mely a
görög katolikus templom kisebb falképek kompozíciós
mûvészettörténeti értéket képvisel, központja. Ehhez csatla-
mint a néhány házzal odébb álló ró- kozik jobbról és balról a
mai katolikus társa. A késô barokk 12 apostol alakja. A temp-
épületet 1800 körül emelték. lomhajó keleti falszaka-
szain ornamentális töredé-
kek vehetôk ki.
álló – késô barokk épület tornya
uralja a környéket; 34 méteres ma-
gasságával messzirôl mutatja az
irányt az arra járóknak. A torony
legfelsô szintje az 1864-es tûzvész
után készült romantikus stílusban.
A torony mellett található alapfalak
talán a régi templomból származ-
nak.
A Sport u. 2. szám alatt álló, vá-
rosképi jelentôségû volt Bogáthy-
kúria eklektikus stílusú épület a 19.
század végérôl. Az utóbbi idôben a
termelôszövetkezet irodáinak adott
otthont, ma egy kereskedelmi és
szolgáltató kft telephelye.
a 18. század közepén és végén rész-
ben átalakított falusi téglatemplom
félköríves szentélye eredetileg talán Földrajzi érdekesség,
körtemplomnak épült. A szentély hogy Nyírbogát határában
apró, szûk, eredeti rézsûs résabla- található a Nyírség
kai megmaradtak, s a sekrestye legmagasabb pontja,
dongaboltozatának nyomait is meg- a 180 méter tengerszint
találták a feltárások során. A szen- feletti magasságú
télynél valamivel szélesebb hajó Koportyok.
ÉK-i és DK-i sarkát egy-egy merôle-
59
 A NYÍRSÉG
Mûvelôdéstörténeti ges, kétosztású támpillér erôsíti. A
vonatkozás, hogy mostani déli bejárat elôtt – törtvona-
a község szülötte Balkányi lú oromzattal lezárt – késô barokk
Szabó Lajos (1823–1889) elôcsarnok áll. A déli hajófal keleti
neves népregeszerzô és felében a poklot ábrázoló 15. száza-
nótaköltô, a „Kossuth di falfestmény töredékeit találták
Lajos azt üzente” és meg. A szentély déli, román kori ab-
a „Káka tövén költ a ruca” lakának kávájában is mértani festés
címû ismert dalok látható, s középkori festésnyomok
szerzôje. maradtak meg a hajó ÉK-i falán és a
szószékkorona környékén is. A ha-
jó déli ablakai körüli piros–kék né-
pi virágos, festett keretelés, azonos
jellegû a 17. századi ófehértói és a
SZAKOLY
Irányítószám: 4234 Körzethívószám: 42
Nyírmihálydinál elhagyjuk a 471-
es utat, s nyugatnak fordulva indu-
60
A Nyírség egyik legszebb
mûemléke a nyírmihálydi
református templom
vámosatyai virágos festéssel. A
templom mellett magasodó, mûem-
lék jellegû, kilenc faoszlopon álló,
négyszögû fa harangtorony 1782-
ben épült. A szoknyát és a sisakot
fazsindely fedi, a toronyaljat és az
aránytalanul magas törzset deszka-
borítás takarja. A zárt harangház –
amit erôteljes osztópárkány választ
el a törzstôl – négy oldalán két-két
egyszerû, zsalús ablak látható. Saj-
nos, a helyreállítás során a sisak
négy alsó sarkát díszítô fiatornyokat
nem rekonstruálták.
lunk Nagykálló irányába. A 7 km-re
fekvô elsô község Szakoly, egy
csaknem 3200 fôs dél-nyírségi, li-
getaljai település. Elsô ízben a 13.
század végén említik a falut. Korai

lakói – Anonymus szerint – a IV.
László által adományozott területre
telepített besenyôk voltak. A falu
neve a szláv „sólyom” névbôl ere-
deztethetô.
A 14. század elsô felében már állt
az egyhajós, támpilléres, gótikus stí-
lusú templom, ami késôbb a refor-
mátusoké lett. A torony kivételével
1897-ben lebontották. (A rombolás-
BALKÁNY
Irányítószám: 4233. Körzethívószám: 42.
A Szakolytól alig 3 km-re nyugat-
ra fekvô Balkány közel 7000 lakosá-
val a dél-nyírségi Ligetalja legna-
gyobb lélekszámú nagyközsége. A
13. század elsô felében már említik.
A település neve valószínûleg a tö-
rök eredetû, „vizenyôs hely” jelen-
tésû tájszóból származik. A 14. szá-
zad elsô harmadában már valószí-
nûleg állt a mai református temp-
lom. A 16. században – a falu elnép-
telenedése miatt – hosszabb ideig
használaton kívül volt. A 18. század
elején állították helyre, szinte telje-
sen eltüntetve a középkori eleme-
ket. A Rákóczi utcán álló – mûem-
lék jellegû, egyhajós, egyenes szen-
télyzáródású, támpilléres – temp-
lom nyugati homlokzatán lefaragott
lizéniák nyomai, a déli homlokzat
bejárata felett pedig szamárhátíves,
gótikus szemöldökkô utal a közép-
kori eredetre. A szemöldökkô
orommezejében faragott virágdíszí-
tés látható. A keleti homlokzat elé a
19. században háromszintes tornyot
építettek.
A település másik mûemlék jelle-
gû épülete a Kossuth u. 5. szám
alatti volt Gencsy-kastély. A község-
ben az 1770-es években birtokot
szerzett Gencsyek földszintes kúriá-
A NYÍRSÉG
ról korabeli fényképek maradtak A 14. században fontos
fenn! Érdemes megemlíteni a fotog- esemény zajlott
ráfus, Gerecze Péter nevét, aki váz- a településen:
latokat is készített az elbontott Dózsa nádor elnökletével
templom alaprajzáról.) Az 1898. évi Szabolcs, Szatmár és
átalakításkor a homlokzat elé épí- Szolnok megyék részvéte-
tett, két sarokpilléres, gótikus stílu- lével megyegyûlést
sú torony beépült a hajó testébe. tartottak itt. Ugyancsak
Napjainkban kétszintes, törtvonalú, a 14. század történései
hegyes sisakkal záruló építmény. közé tartozik, hogy
1326-ban az addig
Szatmár vármegyéhez
jának alapjait Gencsy Sámuel vetet- tartozó települést Szabolcs
te meg 1774-ben, de azt a 19. szá- megyéhez csatolták.
zad második felében Gencsy Béla
átalakíttatta. Ma az egyemeletes –
2+5+2 tengelyes, középrészén
négyoszlopos, beüvegezett árká-
dos, eklektikus stílusú – épületben
a Szabolcs Vezér Általános Iskola és
Diákotthon mûködik.
A temetôben, a Gencsy család sír-
emlékei figyelemre méltóak. Az
1811-ben, Gencsy Sámuelné Loson-
czy Borbála emlékére emelt klasszi-
cista síremlék négyszögletes talap-
zaton álló, hengeres törzsû obe-
liszk, címerrel. A Gencsy család
klasszicizáló eklektikus sírboltja
négyzetes alaprajzú; mind a négy
oldalán erôteljes timpanonnal zá- A volt Gencsy kúria
ródó építmény. épülete
61
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
ÉS A NYÍRI
MEZÔSÉG
NYÍREGYHÁZA
Irányítószám: 4400 Körzethívószám: 42
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 120 ezer fôs
székhelye a Budapest–Debrecen–Záhony közötti
4-es számú fôúton a fôvárostól 250 km-re fekvô
közép-nyírségi város. Budapestrôl megközelíthe-
tô még az M3-as ill. 3-as fôúton Nyékládháza–
Polgár–Tiszavasvári irányából is.
A település neve elôször 1215-ben tûnik fel
„Nyír” alakban, mely azt vagy az itt tenyészô nyír-
fákról, vagy pedig a környezô mocsarakról kapta
(nyír = láp, mocsár). Az -egyháza utótag a tatárjá-
rás után járult a névhez, és azt bizonyítja, hogy a
település elpusztult, s pusztulása idején már temp-
lomos hely volt (e néven elôször 1326-ban említik
a települést).
62
A város középkori története nem tér el lényege-
sen a környezô Szabolcs megyei településekétôl.
A magyarság a 10. században szállta meg a vidé-
ket, s a leletek tanúsága szerint valószínûleg a sza-
bolcsi földvár katonái telepedtek itt le. Az Árpád-
korban Nyíregyháza területe királyi várbirtok volt,
amit a 13. század második felében adományoztak
el: birtokosai a Gutkeled nembeli Báthoryak és a
Szentemágócs nemzetség tagjai. A tartományúri
harcokban a falu átmenetileg elpusztult, de az
1330-as években már ismét lakták.
A 15. században a Báthoryak két ága (az ecsedi
és a somlyói) pereskedett a településért; egy ideig
itt is laktak, végül a század végén mégis Nyírbátort
fejlesztették birtokközpontjukká (☞ Nyírbátor).
Ennek ellenére Nyíregyháza továbbra is a megye
jelentôs települései közé tartozott, egészen a törö-
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

kök tatár segédcsapatainak 16. szá- sô-magyarországi megyék jobbá-

zad végi pusztításáig: 1598–99-ben gyai követték (Károlyi a megye ura-
a tatárok felégették, a város elpusz- inak ígéretet tett, hogy Szabolcs me-
tult, elnéptelenedett. Ám hamaro- gyei jobbágyokat nem fogad birto-
san visszatértek az elmenekült lako- kára), ám a nyelvük és vallásuk azo-
sok, akik közé 1637-ben a somlyói nos volt: valamennyien szlovákok
ág birtokosa, Lónyay Zsigmond haj- és lutheránusok voltak.
dúkat telepített, majd a példát kö- A telepítés olyannyira jól sikerült,
vette az ecsedi ágbeli Bethlen István hogy egy év múlva már több mint
is, aki 1640-ben adott szabadalom- négyszeresére nôtt Nyíregyháza la-
levelet saját hajdúinak. kossága: 1754-ben 2485 fô lakta a
Várad 1660-as elestétôl számítva a települést. Bár a másik birtokos,
hadak felvonulásának útjába került Palocsayné Pethô Rozália (a város Az evangélikus templom
a megye. Német katonák, török csa-
patok, kurucok, labancok pusztítot-
tak itt, vagy „csak” felélték a lakos-
ság élelmiszertartalékait. Ezt tetéz-
ték a járványok és a természeti csa-
pások. Nyíregyháza lakóinak egy
része az 1680-as évek második felé-
ben elmenekült. A megmaradt férfi-
lakosság nagy része Rákóczi kuru-
cai közé állt. A harcok során német
katonaság telepedett a városba. A
megnövekedett terhek, az 1711-ben
itt is kitört pestis következménye-
ként a század közepére 118 család-
ra, körülbelül 600 fôre olvadt a né-
pesség. A település óriási kiterjedé-
sû határához képest igen csekély la-
kosság csak a földek kis hányadát
volt képes megmûvelni, emiatt ha-
tározott úgy Károlyi Ferenc gróf,
hogy telepesekkel népesíti be Nyír-
egyházát és annak határát.
Az 1753-as telepítéssel nagy lehe-
tôségek nyíltak meg Nyíregyháza új
lakói elôtt. A „tót” ajkú betelepülôk
három évi adómentességet, szabad
vallásgyakorlatot és lelkészválasztá-
si lehetôséget kaptak a gróftól.
Petrikovics János szarvasi csizma-
diamester toborzására leginkább
Békéscsaba, Tótkomlós és Szarvas
evangélikus hitû gazdái kerekedtek
fel, de jöttek Gyuláról, Mezôberény-
bôl és Orosházáról is. Ôket más fel-

63
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
Mivel Nyíregyháza nagy
kiterjedésû határának
megmûvelése napi
ki- és hazajárással nem
volt megoldható, olyan
településtípus alakult itt
ki, amely Magyarország
más részein nem jellemzô.
A bokortanyákról vagy
tanyabokrokról van szó,
melyek az alföldi tanya-
rendszertôl abban külön-
böznek, hogy itt 10-15
lakóépület és a hozzátar-
tozó gazdasági egységek
egy tömbben – kisebb
települést alkotva – jöttek
létre a nyíregyházi határ-
ban. Ezeket veszik körül
a megmûvelendô szántó-
földek. A várost a bokor-
tanyák egész hálózata
fogta s fogja ma is körül.
Számuk az 1827. évi
összeírás szerint 54 volt,
jelenleg meghaladja
a 60-at. Mivel a múlt
század végéig erélyesen
tiltották a tanyákon való
állandó kintlakást, minden
tirpák gazdának házat
kellett fenntartani
Nyíregyházán is. Itt volt
a templom és az iskola is,
a tanyán csak
a gazdálkodás idôszaká-
ban tartózkodott a lakos-
ság. Télen a gazdák
beköltöztek városi
házaikba, kint csak
az állatokra felügyelô
cselédek vagy családtagok
maradhattak.
64
másik felének birtokosa) az új lako-
sokkal szemben a régieket igyeke-
zett támogatni, Károlyinak Bécsben
sikerült kijárnia a szabad vallásgya-
korlás engedélyezését. A beígért
mentességek révén Nyíregyháza la-
kói a hagyományos jobbágyi viszo-
nyoknál kedvezôbb helyzetben,
magánföldesúri mezôváros lakói-
ként folytathatták életüket. Önkor-
mányzatot (fôbírót, törvénybírót,
esküdteket, albírókat, kisbírót) vá-
laszthattak, 1765-ben részletes sta-
tútumban szabályozták a bírásko-
dást és az igazgatást.
A város fejlôdésében és jogállásá-
ban igen jelentôs dátum 1785: ek-
kor kapta meg II. Józseftôl azt az
adománylevelet, mely örök idôkre
oppidumnak, mezôvárosnak nyil-
vánította Nyíregyházát, s évi négy-
szeri vásár és rendszeres hetivásár
tartására is jogosult lett. A mezôgaz-
daság kiteljesedésével árutermelôvé
lépett elô a lakosság jobb módú ré-
tege, a kereskedôk, iparosok száma
megszaporodott, amihez még a tü-
relmi rendeletben elôírt – most már
végleges és minden konfliktustól
mentes – szabad vallásgyakorlás is
párosult. Végre 1784-ben jogot kap-
tak állandó evangélikus templom
emelésére is, amit két év múlva fel
is szenteltek.
A gyors és intenzív gazdasági fej-
lôdés és a kedvezô társadalmi hely-
zet nyomán a városlakókban 1802-
ben érlelôdött annak a gondolata,
hogy örök idôre váltsák meg magu-
kat, vásárolják meg földjük tulaj-
donjogát a földesuraktól. Az örök-
váltság elsô szakasza még a század
elején lezajlott: 1803-ban a Dessew-
ffyekkel írtak alá szerzôdést, majd
1806-ban a Károlyiakkal született
árendális egyezség. A város másik
felének megvásárlására 1824-ben
nyílt lehetôség. A Károlyiak le-
mondtak Nyíregyháza határának, az
ôket megilletô, fele részérôl. Tulaj-
donjogukat a városra ruházták, azaz
felszabadították Nyíregyházát föl-
desúri joghatóságuk alól.
A jobbágyi sorból való sikeres ki-
válás után a városi kiváltság meg-
szerzéséig még több mint egy évti-
zednek kellett eltelnie: V. Ferdi -
nánd 1837-ben írta alá a privilégiu-
mot, melynek vármegyei kihirdeté-
sére 1838. január 22-én került sor
ünnepélyes keretek között. Ezzel –
az immár 17 ezer lakosú – Nyíregy-
háza nagy lépést tett afelé, hogy
Szabolcs megye kereskedelmi, ipari
központjává váljon. Bár a kettôs
örökváltság hatalmas anyagi terhe-
ket rótt a város minden lakójára,
példájuk követésre méltónak talál-
tatott és a reformkor képviselôi,
mint a polgárosodás útját, lehetôsé-
gét hirdették országszerte.
A 19. század 30-as, 40-es éveiben
tehát a városban kibontakozhatott a
polgári fejlôdés: a beáramló iparos-
és kereskedôréteg, a növekvô szá-
mú értelmiség felgyorsította a ma-
gyarosodás folyamatát is. A század
elejétôl szinte programmá vált a ma-
gyar nyelv tanulásának szükséges-
sége. A polgári lét olyan intézmé-
nyei jöttek létre gyors egymásután-
ban, mint a kaszinó (1831), a Ma-
gyar Olvasó Társaság (1832), a kis-
dedóvó (1846), az önkéntes tûzoltó
egylet (1837), a kórház (1833), az új
városháza (1841), de lekövezték a
járdákat, és megjelentek az elsô ut-
cai lámpák is. 1847-ben 12 iskola
mûködött a városban (a legna-
gyobb felekezeté, az evangélikuso-
ké 9, a reformátusoké, a római és a
görög katolikusoké 1-1). Az 1848-as
szabadságharcban a város 92 hon-
védet állított ki, akiket saját pénzü-

kön felszerelve küldtek a szabolcsi
ezredbe. A szabadságharc utáni
megtorlás és a Habsburg abszolutiz-
mus Nyíregyházát sem kerülte el:
Hatzel Mártont, a város polgármes-
terét börtönbe vetették, a képvise-
lôtestületet feloszlatták, a tisztikart
lecserélték. Bár 1860-ban népmoz-
galom bontakozott ki a régi jogok
visszaállítására, s egy év múlva is-
mét 48-as alapon szervezték újjá a
közigazgatást, az önkény a katona-
ság segítségével idôlegesen úrrá tu-
dott lenni a helyzeten. 1867-ben, a
kiegyezés hatására véglegesen visz-
szaállt a város képviselôtestületé-
nek autonómiája.
A városiasodás hatására módosult
a város társadalmi szerkezete is: a
parasztpolgárok, kézmûvesek, ag-
rármunkások mellett megnöveke-
dett a dzsentri mentalitású hivatal-
nokok száma (különösen azután,
hogy 1873-tól a város lett Szabolcs
megye székhelye), s egyre több ka-
tonatiszt jelent meg a városban (szá-
muk elsôsorban az 1872-ben és
1891-ben felépült kaszárnyák révén
nôtt jelentôsen). A hajdani paraszt-
polgárság utódai a tanyabokrokba
húzódtak vissza, kivonultak a köz-
életbôl.
Bár a település továbbra is mezô-
gazdasági jellegû maradt, a vasút-
építés jelentôs lökést adott az ipar-
fejôdés és a kereskedelem lehetôsé-
gének megteremtéséhez. A század
második felében sorra alakultak a
pénzintézetek, átadták a Korona
szállót, a városi kórházat, építettek
fürdôket, színházat, megépült a me-
gyeháza. A század végére Nyíregy-
háza fontos vasúti csomóponttá
vált, 1897-ben megindult az áram-
szolgáltatás. Mindezek a városiaso-
dás legbiztosabb jeleiként elôsegí-
tették az új megyeszékhely kiemel-
NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
kedését a vármegye többi települé- Nyíregyháza a parkok
se közül. A 20. század elejének városa (nem véletlenül
nagyarányú beruházásai (távírda, kapta meg 1998 végén
postapalota, vízügyi palota, vasútál- a „virágos város”
lomás megépítése, villamosjárat megtisztelô címet).
megindulása stb.) azt a hitet keltet- Szinte „zöldövezetben”
ték, hogy a fejlôdés töretlenül ha- érzi magát a sétáló,
ladhat az eddigi ütemben. Ezt azon- amikor a városközpontból
ban megakasztotta az I. világhábo- kiindulva az egymáshoz
rú, majd az azt követô román kato- kapcsolódó zöldellô terek
nai megszállás és a trianoni béke, és parkok láncolatán
amit csak a 20-as évek közepén si- haladva járja körbe
került némi fellendüléssel ellensú- a belvárost. A Kossuth tér
lyozni. (Az örökváltság 100. évfor- – Hôsök tere – Október
dulójának ünnepségei miatt orszá- 23-a tér – Mártírok tere –
gos figyelem középpontjába került Bessenyei tér – Benczúr
a város.) Ekkoriban épült többek tér – Országzászló tér
között a pénzügyigazgatóság palo- szinte körbefogja a város
tája (1925), az ortodox zsinagóga közigazgatási és bevásár-
(1924), az ipartestület székháza, a lóközpontját. A központi
MÁV-bérház, a Sóstó közfürdô jelle- térrôl, a Kossuth térrôl
gét is ekkor alakították ki stb. 1930- sugarasan indulnak ki
ra a város nyolc középiskolájával a környezô települések
már iskolavárosnak számított. A irányába vezetô fôutcák
gazdasági világválság, majd a II. vi- (vagy fordított alapállás-
lágháború (szônyegbombázás, a ból: ide futnak be
front kétszeri átvonulása a harcok- a környékrôl a fôutak).
kal járó rombolásokkal és fosztoga-
tásokkal) és az azt követô csehszlo-
vák–magyar lakosságcsere érzé-
keny veszteségeket okozott a város-
nak mind anyagilag, mind a lakos-
ság létszámát tekintve. A szocializ-
mus kezdeti idôszakában indult
meg az iparfejlesztés (a környék
meghatározó mezôgazdasági kultú-
rájára telepítve épült fel 1949-ben
az elsô komolyabb ipari létesít-
mény, a dohányfermentáló) és épí-
tették meg az új vasútállomást
(1950). Ám csak a 60-as évektôl
kezdett a város „magához térni”, s
indult meg az intenzív városfejlesz-
tés. Ipari üzemek létesültek (kon-
zervgyár, gumigyár, papírgyár, haj-
tómû- és felvonógyár, hogy csak a
jelentôsebbeket említsük), 1962-
65
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

ben megkezdte lette a Metropol üzletház, szemben

mûködését a tanár- vele a Centrum áruház helyén a kö-
képzô fôiskola, je- zelmúltban kialakított Reno áruház.
lentôs kulturális és Mai formáját 1910-ben nyerte el a
infrastrukturális tér, 1994-ben díszburkolattal borí-
beruházások tör- tották. Ideális helyszín a nagyobb
téntek, minek ered- közönséget megmozgató rendezvé-
ményeképpen Nyí- nyek lebonyolításához, s ezt az is
regyháza a 80-as elôsegíti, hogy a teret és a környezô
évekre elérte a száz- utcák mintegy 100-100 méteres sza-
ezres lélekszámot. kaszát a jármûforgalom elôl lezár-
Népességét tekint- ták. (A Városháza elôtti, a bolygókat
ve ma már Magyar- ábrázoló, kilenc kör alakú színes
ország hetedik vá- mozaik négy helyi mûvész, Balogh
rosa Szabolcs-Szat- Géza, Mészáros Gábor, Orr Lajos és
már-Bereg megye Sebestyén Sándor alkotása). A Zrí-
székhelye. nyi Ilona utca (a „sétálóutca”), a
Nyíregyházi vá- Bethlen Gábor utca és a Rákóczi ut-
rosnézô sétánkat ca ugyancsak díszburkolattal ellá-
mi is ennek megfe- tott szakaszai – szinte a Kossuth tér
A római katolikus lelôen szervezhetjük meg, de min- részét képezve – egybefüggô teret
templom denképpen célszerû a belváros alkotnak szobrokkal, padokkal,
megtekintésével kezdenünk. A Kos- fákkal, bokrokkal és üzletekkel.
suth tér a város legexponáltabb te- A Kossuth tér legmeghatározóbb
re: itt épült a városháza, szemben épülete az egész nyugati oldalt tel-
vele a római katolikus templom, jes hosszában lezáró városháza. Az
mellette a Korona szálló, azzal árkádos bejáratú, reneszánsz han-
szemben a takarékpalota, majd a gulatú, eklektikus épületet 1871-
városháza másik oldalánál a római ben kezdték építeni Benkó Károly
katolikus plébánia, utcára nézô tervei alapján (ô tervezte egyebek
A Korona Szálló épülete földszinti részén üzletekkel, s mel- mellett a szolnoki és a szentesi me-
gyeházát, gimnáziumot, újjáépítette
a budapesti Deák téri evangélikus
templomot), s a következô évben a
déli szárnyat már át is adták a füg-
getlen vármegyei törvényszéknek.
(1873 után egy ideig ebben az épü-
letben mûködtek a megyei intézmé-
nyek is, amíg a vármegyeháza meg
nem épült). 1891-ben készült el az
északi, Rákóczi utcai szárny, míg az
udvari egyemeletes épületet 1912-
ben emelték. A térre nézô erkély fö-
lött, a homlokzat két szélén egy-egy
Justitia-szobor látható. A teret
északról a Dózsa György utca és a
Rákóczi utca sarkán álló eklektikus

66
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

stílusú Takarékpalota, a század eleji 150. évfordulója

Nyíregyháza egyik jellegzetes, ék emlékére. Készítô-
alakú középülete határolja. Hubert je Nagy Sándor. (E
József tervei alapján 1912-ben épí- helyen állt a város
tették. A teret északról határolja a korábbi, 18. század
Korona szálló szépen felújított, végi késô barokk
meghatározó épülete. A város szá- római katolikus
zadvégi nagy eklektikus építménye- temploma, amit ál-
inek egyike 1895-ben épült Alpár lítólag Fellner Ja-
Ignác tervei alapján. Utcára nézô kab tervezett.
földszinti helyiségeit bank, butikok, 1904-ben bontot-
vendéglátóhelyek foglalják el, az el- ták le.)
sô emeleten mûködik a város egyet- Elsô városnézô
len kaszinója. Mellette magasodik a útvonalunk a Kos-
tér keleti oldalát uraló római katoli- suth térrôl DK-i
kus templom kéttornyú, nyers tég- irányba indul. A
laépülete. A neoromán templomot hajdani Csabai utca
Nagy Virgil tervei alapján (nevét a betelepült
1902–1904 között építették. A tér lakosság egyik
déli részét a vadonatúj Metropol üz- származási helye
letház uralja. Az épület elôdei jelen- után kapta) a törté-
tôsek a város történetében, például nelem során volt
az 1793-ban épült városháza, mely- Luther, Iskola, Fel-
ben V. Ferdinánd császár és felesé- szabadulás utca is. Jelenleg ismét A Nyíregyházi Városháza
ge is megszállt 1809-ben, a napóle- Luther utca. Jelentôs épülete a Szent
oni hadak elôl menekültében, állí- István utca sarkán álló, két háztöm- Kossuth Lajos
tólag a magyar koronát is magukkal böt magába foglaló, hajlított hom- bronz szobra
hurcolva. Itt mûködött Benczúr lokzatú Luther-ház.
gyógyszerész „Magyar Korona” ne- A Kotsis István ter-
vû gyógyszertára, s az épületben vezte bérház 1928-
született 1844-ben Nyíregyháza je- ban épült, s a város
les festôje, Benczúr Gyula. A ház legmodernebb bér-
1944-ben leégett. palotája volt a ma-
A tér már említett, díszburkolattal ga idejében. Föld-
fedett középsô részét a Kossuth- szintjét üzletek
szobor határozza meg. Magas talap- foglalják el; szem-
zaton, a kompozíció hátterében a ben vele kezdôdik
géniuszt és két küzdô emberalakot a Kiskörút, két ol-
ábrázoló kô szoborcsoport magaso- dalán az Állami
dik, elôttük áll Kossuth Lajos bronz- Biztosító megyei
szobra. Alkotója Bethlen Gyula volt székháza valamint
1912-ben. A tér déli részén, a mos- a „Zrínyi Ilona ut-
tanság kipusztuló öreg gesztenye- cai sávház” mo-
fák árnyékában szerényen húzódik dern épülettömbje
meg az Örökváltság-emlékmû. A fa- emelkedik.
ragott dombormûves kôoszlopot Ha a Luther-ház
1974-ben állították a jeles esemény mellett nyíló, keleti

67
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
Az evangélikus templom
fôbejárata
Orgona- és kórus-
hangversenyeknek is
rendszeresen helyet ad
az evangélikus templom.
A késô barokk épület
tervezôje Giuseppe Aprilis
volt 1784-ben (☞ Nagy-
kálló, Kállósemjén).
Az 50 méter magas torony
fôbejárat feletti részét kis
harangok sora foglalja el;
a 12 harangot 1928-ban
helyezték itt el, s érdekes
harangjátékkal lepik meg
az arra járókat.
68
irányba vezetô Szent István (volt
Kállai, majd Vörös Hadsereg) utcán
rövid sétát teszünk, két látnivaló is
utunkba akad: az elsô a 8. számú
ház, melynek falán emléktábla hir-
deti, hogy e helyen állt a neves író,
Krúdy Gyula szülôháza. Kicsit len-
tebb, a 17/19. szám alatt a Kossuth
Lajos Evangélikus Gimnázium, a
megye legrégibb középiskolájának
hatalmas épülettömbje emelkedik.
A neoreneszánsz épület fôbejárattól
jobbra esô része 1887-ben épült
Bobula János tervei alapján, a bal-
oldali részét pedig Alpár Ignác ter-
vezte 1901-ben.
Ha a gimnázium melletti keskeny
utcán, a Gimnázium közön indu-
lunk vissza a Luther utca irányába,
hátulról közelítjük meg a város leg-
régebbi mûemlék épületét, az evan-
gélikus templomot. A Luther téren,
a régi város legmagasabb pontján
emelt templom II. József türelmi
rendeletének köszönheti létezését
(ezt örökíti meg a hátsó, keleti olda-
lon, a sekrestye kapuja fölötti latin
felirat, melyen a kiemelt nagybetûk
– a kronosztikon – az épület beren-
dezésének évszámát, 1788-at adják
ki). A templommal szemközti, hosz-
szan elnyúló emeletes épület (Lu-
ther u. 7.) a mai Kodály Zoltán Ze-
nei Általános Iskola, a régi Evangé-
likus Elemi Iskola (a felekezetnek
való visszaadásáról a közelmúltban
született megállapodás). 1893-ban
épült Alpár Ignác tervei alapján.
Külföldön is jól ismert együttesek,
kórusok székhelye (Cantemus kó-
rus, Pro musica leánykar, Banchieri
együttes), jelentôs nemzetközi kó-
rustalálkozók lebonyolítója.
A templomtól és az iskolától to-
vább haladva, a Luther utca kiszéle-
sedésének déli végében áll a város
elsô felszabadulási emlékmûve, a
Kozák lovas szobra. Pátzay Pál ké-
szítette Malinovszkij marsall megbí-
zásából 1945-ben; 1956-ban ledön-
tötték, de késôbb újraöntötték. A
rendszerváltás után a szobor mûvé-
szeti értékére való tekintettel, ere-
deti helyén maradhatott.
Ha tovább haladunk a Debreceni
utcán, Nyíregyháza még megmaradt
régi utcái következnek. A vasúti fe-
lüljáró elôtt balra fordulunk, hogy a
körúttal párhuzamosan haladó,
eléggé eldugott Bartók Béla u. 32.
számú házon lévô emléktáblát meg-
nézzük. A táblán lévô szöveg arról
szól, hogy ott nôtt fel Váci Mihály, a
város jeles költôje. A vasúti felüljáró
után kezdôdik a déli ipartelep (a
széljárás miatt telepítették a város
ezen részébe az ipari létesítmények
zömét). Balra fordulva, a Tünde ut-
cán a város egyik legjelentôsebb
üzeme, a papírgyár (jelenleg Duna-
pack) található, de ezen az utcán
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

van a HAFE (Hajtómû- és Festôbe- hatalmas szikla-

rendezések 2. sz. gyára), valamint tömbökre erôsített
kereskedelmi és egyéb szolgáltató emléktáblát is talá-
létesítmények sora is. lunk itt: egyik a
Második útvonalunk a Kossuth nyíregyházi huszá-
térrôl déli irányban, a Zrínyi Ilona rokra emlékezik
utcán kezdôdik. A hajdani korzó ma (1991-ben avatták
is sétálóutca, melynek elején három fel), a másik –
fürdôzô leányalakot ábrázoló, érde- 1994-ben leleple-
kes megoldású, kis vizes medencé- zett tábla – pedig a
ben elhelyezett szobor vonja magá- málenkij robotra
ra a figyelmet: ez Borbás Tibor dísz- elhurcoltaknak állít
kútja. Balról, a sarkon áll a katolikus emléket.
plébánia és bérház 1895-ben épült A tér déli oldalá-
egyemeletes tömbje (bejárata a nak meghatározó
Kossuth tér 14. szám alatt van), vele épülete a volt
szemben a katolikus bérpalota MSZMP-székház
1929-es, többemeletes neobarokk 1971-ben emelt to-
épülete látható. Érdekes a Wälder ronyháza (jelenleg
Gyula tervezte épületnek a Bethlen többek között iro-
utca 2. szám alatti kapubejárója és dáknak, autósza-
kovácsoltvas kapuja, mely a deko- lonnak és rádióstú-
ratív elemek igen jó kihasználását diónak ad helyet).
példázza. Tovább sétálva, a 9. szám A parkot szegélyezô régebbi épüle- A takarékpalota
alatt a volt Hitelbank 1911-ben tek jóval alacsonyabbak. A keleti ol-
épült, szépen felújított szecessziós dalt lezáró – az Iskola utcát kezdô A magyar huszár
palotája látható (Papp Gyula és Sza- – sarokház jellegzetes szecessziós emlékmû
bolcs Ferenc tervezte), mely jelen- stílusú. A volt banképületet 1911-
leg házasságkötô teremnek ad he- ben emelték. A korábban Agrár-
lyet. Átellenben a Nyírfa áruház ér- bank, majd a Magyar-Olasz Bank,
dekes homlokzatú, modern épülete késôbb a MESZÖV székházát
emelkedik. Az utca a belváros üzle- Körössy Albert tervezte. A nyugati
ti központja kisebb boltokkal, buti- oldalt lezáró saroképület egyben a
kokkal, s nyári esténként a helybéli Széchenyi utca kezdete is: a sze-
fiatalság kedvelt találkozóhelye. cessziós Nyírvíz-palota oromzatán
A Kiskörúton áthaladva az Or- az ôsfoglalkozásokat (a halászatot
szágzászló tér (korábban Szarvas, és a földmûvelést) férfi- és nôi alak-
Szabadság majd Lenin tér) szépen kal ábrázoló mozaikkép látható.
kialakított parkjához érünk. A tér 1913-ban épült Papp Gyula és Sza-
nyír-, platán- és fenyôfái alatt több bolcs Ferenc tervei alapján. Bejárata
emlékmû is megbúvik: 1991-ben ál- a Széchenyi utca 1. szám alatt talál-
lították fel a II. világháború nyíregy- ható.
házi áldozatainak kôbôl faragott, A tér észak felôl a Kálvin térben
kereszt alakú emlékmûvét, 1997- folytatódik, melynek kiemelkedô
ben pedig (a volt Lenin-szobor he- épülete az 1873–82 között Mel-
lyén) A magyar huszár emlékmûvet, house János tervei alapján emelt,
Gyôrfi Sándor mûvét. Két másik, romantikus stílusú református

69
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
A Nyírvíz-palota templom. Az épület nyaranta több
nagyszerû koncertnek is helyet ad.
A közelében állt a reformátusok 14.
században emelt, s 1873-ban elbon-
tott régi temploma, melyre a téren
felállított márványobeliszk felirata
utal. Ugyanezen márványoszlop
másik két oldalán emlékeztek meg
az 1896-os millenniumról és az
1996-os millecentenáriumról is. Ki-
csit elôrébb, a tér Kiskörúthoz köze-
lebbi kanyarjánál áll Kocsis András
A Nemzeti Bank épülete kedves bronzszobra, a Pásztorlány.
70
A tér északi oldalát lezáró háztöm-
böt (bejárata az Egyház u. 1. szám
alatt található) Barzó Mihály építette
a 19. század végén. A jelenleg a
Columbia–Maczali étteremnek és
panziónak helyet adó épület udvari
teraszát két, több mint két évszáza-
dos, védett tiszafa árnyékolja be.
Ha az Országzászló térrôl dél felé
folytatjuk utunkat, a Szarvas utcán
haladunk az Almatároló irányába.
Rögtön az utca elején, az Iskola ut-
ca sarkán álló üzlet falán Sebestyén
Sándor érdekes ábrájú és feliratú
bronz dombormûve emlékezik meg
a 18. században Szarvasról betele-
pült tirpák ôsökrôl (ez a belváros –
mûvészek által tervezett – utcanév-
tábláinak egyik legszebbike).
A térrôl nyugatra nyíló Széchenyi
utca (a századfordulóig Vasút utca)
a hajdani Nyíregyháza egyik legfon-
tosabb utcája volt: ez vezetett ki a
vasútállomáshoz, ezen csilingelt vé-
gig a villamos, s zakatolt a kisvasút,
míg mindkettôt ki nem tiltották a
városközpontból. Ez az utca ôrzi a
megmaradt régi szecessziós épüle-
tek legtöbbjét, néhány polgárházat,
középületeket, s a belôle nyíló Bes-
senyei és Benczúr térrel együtt a vá-
ros legszebb részei közé tartozik. A
(Széchenyi utca 1.) Nyírvíz-palotát
már említettük, de nem szóltunk ar-
ról, hogy az épület II. emeletén ka-
pott helyet a Kállay-gyûjtemény.
Dr. Kállay Miklós, a Szuverén Máltai
Lovagrend szentszéki követe – a közel
50 éves római emigrációja alatt létreho-
zott – gyûjteményét 1989–90-ben szülô-
városának adományozta. Tízezer köte-
tes könyvtár, kortörténeti értékû fotók,
dokumentumok, Kállay Miklós egykori
miniszterelnök levelezése, Ilosvay Fe-
renc író kéziratai, báró Apor Gábor
rendjelgyûjteménye stb. képezi a törzs-
anyagot. Állandó kiállítások: A Kállay
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

család emlékfala, Ilosvay Ferenc-emlék-

kiállítás, Máltai kiállítás, Falerisztikai ki-
állítás (emlékérmek, rendjelek, kitünte-
tések).
Nyitva tartás: hétfôtôl csütörtökig 9–16
óráig, pénteken 9–12 óráig. Csoportokat
elôzetes bejelentés alapján más idôpon-
tokban is fogadnak. ☎ 310-566
Az elsô épülettömböt a Bessenyei
térnél álló saroképület, a Nemzeti
Bank (a volt Osztrák-Magyar Bank)
eklektikus palotája zárja le (Széche-
nyi u. 3.). Hubert József tervei alap-
ján 1911-ben készült ez az épület,
mely az intézmény tekintélyét, gaz-
dagságát külsejében és lépcsôháza
kialakításában is sugallja. tások gazdag leletanyagát (igen érté- Benczúr Gyula festménye
Szemben, már a Benczúr tér 21. kesek a bronzkori és a honfoglalás ko- a Jósa András Múzeum
szám alatt emelkedik a Jósa András ri leletek), de jelentôsek a helytörténe- kiállításán
Múzeum oszlopos, timpanonos be- ti (benne a nyíregyházi tûzoltók kalan-
járatú saroképülete. A neoklasszi- dos sorsú emléktárgyai), a képzô- és
cista épület 1925-bôl való, tervezôje iparmûvészeti (köztük Benczúr Gyula
Maróthy Kálmán. Eredetileg a pénz- festményei) valamint az irodalomtör-
ügyigazgatóságnak épült, a háború téneti gyûjtemény (többek között
után tanácsi intézményeknek, majd Krúdy Gyula bútorai és elsô kiadású
a pártbizottságnak és újságszerkesz- mûvei) anyagai is. A Kossuth-díjas
tôségnek is helyet adott, míg végül múzeumigazgató, Kiss Lajos által ala-
1974-ben a múzeumot költöztették pított néprajzi gyûjteményt a Sóstói
ide, a földszintre pedig a Megyei Le- Múzeumfaluba telepítették át. Állandó
véltár települt. (Utóbbi most költö- kiállításai a Benczúr Gyula-emlékkiál-
zik tovább egy közeli újabb épület- lítás, a Jósa András-emlékkiállítás, A Krúdy-kiállítás részlete
be, a Széchenyi utcán álló volt társa-
dalombiztosítási székházba.) Az
épület ad helyet a Megyei Múzeu-
mok Igazgatóságának is. Az 1868-
ban alapított múzeum az ország
egyik legrégebbi múzeuma.
Nagykállóban, az akkori megye-
székhelyen alakult meg a Szabolcs
Megyei Régészeti Egylet és a régészeti
gyûjtemény Jósa András (1834–1918)
megyei fôorvos, amatôr régész vezeté-
sével. Az elsô kiállítást is ô – az intéz-
mény késôbbi névadója – rendezte
Nyíregyházán, 1899-ben a Megyehá-
zán. A gyûjtemény magába foglalja a
megye területén végzett régészeti ása-

71
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
Dohányültetvény a Krúdy Gyula élete és kora, a Nyír-
egyháza története az újjátelepítéstôl az
I. világháborúig és a Nyíregyházi hu-
szárok címû kiállítás.
Nyitva tartás: keddtôl szombatig 9–16
óráig, vasárnap 9–12 óráig (hétfôn zár-
va). ☎ 315-722, 414-141
A múzeum elôtti tér (a Benczúr
tér) több látnivalót is kínál: a tér
névadójának egyetlen mészkô-
tömbbôl kifaragott szobra Galántai
Fekete Géza alkotása 1941-bôl. Mö-
götte, a hatalmas platánfák alatti
A Dohányfermentáló csobogó közepén áll Kisfaludi
keverôsilói Stróbl Zsigmond alkotása, a „Vé-
72
nusz születése” (1918-ban készített
eredetije a kaliforniai Santa Barba-
rában tekinthetô meg). A tér közép-
sô részét a „Jereván” sörkert (épült
1925-ben) és a szabadtéri színpad
foglalja el. A teret határoló villák né-
melyike a századforduló ízlésvilágát
tükrözi. A Széchenyi utcához köze-
ledve, a sarkon a Kölcsey Gimnázi-
um 1901-ben emelt épülete (erede-
tileg a pénzügyigazgatóság, majd
1925-tôl 1954-ig a tanítóképzô szé-
kelt itt) tûnik elénk.
Szemben vele, az utca túloldalán
a Magyar Ortodox (görögkeleti)
Egyház székhelyét és kápolnáját lát-
hatjuk. A Széchenyi utca 5. szám
alatt álló mûemlék jellegû, eklekti-
kus homlokzatú épület eredetileg
lakóháznak készült 1910 körül. Itt
kezdôdik a Benczúr tér tükörképe,
a Bessenyei tér. A Széchenyi utca
felôli szélén, fák karéjában áll Kal-
lós Ede neobarokk Bessenyei szob-
ra. A megye elsô köztéri szobrát
1899-ben avatták fel a mai Hôsök
terén, a Megyeháza elôtt, majd
1928-ban költöztették át mai helyé-
re. A tér századfordulói hangulatot
árasztó, többségükben helyreállított
és különbözô intézményeknek he-
lyet adó épületei közül a Móricz
Zsigmond Színházé a legjelentô-
sebb: Alpár Ignác tervezte eklekti-
kus stílusban, megnyitották 1894-
ben. Bôvítésére és átépítésére 1960-
ban és 1981-ben került sor. A szín-
ház elôtt álló Thália-szobor Kiss Ko-
vács Gyula munkája 1970-bôl, a má-
sik oldalon álló, kitárt karú Váci Mi-
hály-szobor pedig ifj. Szabó István
alkotása 1976-ból.
Tovább folytatva sétánkat a Szé-
chenyi utcán, az Ér-patakot átszelve
elérjük a körutat. Túloldalán – már a
Petôfi téren – kapott helyet a busz-
pályaudvar, vele szemben pedig, a

Vasgyár utca sarkán a Wälder Gyula
tervezte volt Ferences kolostor neo-
barokk épülete 1929-bôl. Egy idô-
ben a járási hivatal mûködött itt, de
1990 után a római katolikus egyház
visszakapta.
A Széchenyi utca itt éri el a vas-
utat, ez a része zsákutcává vált. Ha a
sínek fölé épített – csupán gyalo-
gosforgalom céljaira készült – „Re-
pülôhídon” átkelünk, a Dugonics
utcán álló Dohányfermentáló hatal-
mas épülettömbje elé érünk, mely a
hídtól kezdôdôen uralja a vasúti sí-
nek túloldalát. Az 1949-ben Rima-
nóczky Gyula tervei alapján emelt
épület a nagy múltú Szabolcs me-
gyei dohánytermelésre épült. Bár a
nyírségi dohánytermesztés az or-
szág más vidékeinél késôbb alakult
ki (a 19. közepén a Szeged környé-
ki vagy a hevesi dohánynak már or-
szágos híre volt, amikor az itteni do-
hánytermelés körvonalai a nyírvi-
zek lecsapolását követôen kezdtek
kibontakozni), aránya 1870-ben
már elérte az ország dohánytermelô
területének 10%-át, s alig 20 év múl-
va részesedése megduplázódott; je-
lenleg ez a vidék adja Magyarország
dohánytermelésének 80%-át. Nem
véletlen, hogy a Magyar Királyi Do-
hányjövedék 1890-ben létrehozta a
Nyíregyházi Dohánybeváltási Fel-
ügyelôséget, amely a Nyíregyházi
Dohányfermentáló Rt. jogelôdjének
tekinthetô. Az 1993-ban privatizált
cég új tulajdonosa a világ legna-
gyobb dohánytermeltetô, kereske-
dô és elsôdleges feldolgozó cége, a
Virginia állambeli Richmondban
székelô Universal Leaf Tobacco
Inc., mely nagyarányú beruházáso-
kat hajtott végre. A cég közel 500
dolgozója a hazánk 14 megyéjében
termeltetett dohányt készíti elô az
évente elôállított 20-22 milliárd ci-
NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
garetta gyártásához. Az óránként 7
ezer kg kapacitású nyíregyházi do-
hányfeldolgozó – melynek elnevezé-
se 1999. január 1-tôl ULT Magyaror-
szág Rt. – terméke világszínvonalú.
Kicsit fentebb – a Dugonics utca
jobb oldalán – szépen gondozott
park fogadja a látogatót: ez a Hôsök
temetôje. A mai Derkovits utca ke-
leti oldala mentén telepített, igen
nagy létszámú katonakórház egész
barakkerdô volt, amelyben 3000 be-
teget is ápoltak az I. világháború
idején. A monarchia soknemzetisé-
gû katonái mellett a különbözô or-
szágokból idekerült hadifoglyok
nyugszanak a kövek alatt. A temetô
közepén obeliszk emlékezik a kór-
házra s a halottakra.
Ha tovább haladunk a Dugonics
utcán, a Derkovits utcától egészen a
Szélsô bokorig tartó Kertvárosba (a Bessenyei György szobra
volt Ságvári lakótelepre) érünk. Bal-
ra tôle ipartelep húzódik olyan je- A görög katolikus
lentôs üzemekkel, mint a Taurus Püspöki palota részlete
Mezôgazdasági Abroncsgyár vagy a
Taurus Pálma üzeme.
A Kossuth térrôl induló újabb sé-
tánkat a 36-os fôútként Tiszavasvári
(és Polgáron keresztül Budapest)
irányába futó Bethlen Gábor utcán
kezdjük. A Városháza után, az 5.
számú ház a görög katolikus püspö-
ki palota és teológia. Ebben a szép
szecessziós saroképületben székel
a hajdúdorogi görög katolikus püs-
pökség s teológiája. (A Görög Kato-
likus Hittudományi Fôiskola a kör-
nyezô országok egyházközségei
számára is képez lelkészeket.) A
Führer Miklós tervei szerint 1908-
ban eredetileg plébániának és bér-
háznak emelt épület 1914 óta püs-
pöki székhely. Udvarára bizánci stí-
lusú kápolnát építettek 1981-ben,
az épület eredeti utcai plasztikáját
II. János Pál pápa 1991-es látogatá-
73
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
Szent Miklós szobra egy
ivókút felsô részét díszíti
74
sának elôkészületeként állították
vissza építéskori formájában. Itt ka-
pott helyet a Görög Katolikus Egy-
házmûvészeti Gyûjtemény.
A gyûjtemény a Hajdúdorogi Egy-
házmegye és a Miskolci Exarchatus terü-
letén lévô templomokból származó
18–19. századi ikonokat, kereszteket,
kelyheket, ereklyekendôket és egyéb li-
turgikus tárgyakat mutatja be. Itt helyez-
ték el a Görög Katolikus Püspöki Levél-
tárat és a könyvtárt is.
A gyûjtemény elôzetes bejelentés alap-
ján tekinthetô meg. ☎ 319-128
A püspöki palotát a Bercsényi ut-
ca választja el a kéttornyú, bizáncias
stílusú görög katolikus templomtól.
A Vojtovics Bertalan tervezte, Barzó
Mihály építette mûemlék jellegû
templomot 1897-ben szentelték fel.
Tornyai 30 m magasak. A templom
mögött nemrég megnyitott hangula-
tos Egyház közben 1997-ben állítot-
ták fel Tóth Sándor nyíregyházi mû-
vész Szent Miklós szobrát, mely egy
ivókút felsô részét díszíti.
A Bercsényi utcán tovább halad-
va, alig száz méter megtétele után a
Hôsök terére érünk (korábban a
Bessenyei, a Beloiannisz, majd a Ta-
nácsköztársaság nevet is viselte). Ez
a viszonylag nagy méretû, angol-
park jellegû zöld terület a régi Nyír-
egyháza igen fontos központi tere:
itt található a Megyeháza; az 1960-
as évek végéig átlósan kettészelte a
Rákóczi utca, közepén volt a villa-
mos megállója és a kisvasút állomá-
sa is. Déli oldalát egyemeletes,
klasszicizáló kereskedôházak kerí-
tik, északon az 50-es évek elején
épült, a kor jellegzetes stílusát kép-
viselô (funkció nélküli túlmérete-
zett oszlopok a bejáratnál) „zöld
irodaház” uralkodik. A tér déli felét
uralja Kisfaludi Stróbl Zsigmond I.
világháborús emlékmûve, az 1928-
ban felállított „Hôsök” szoborkom-
pozíció (a helyén állt a Bessenyei-
szobor, amit ekkor vittek át a mai
Bessenyei térre). A szoborcsoport
fô alakja a sárkánnyal küzdô hôs,
két mellékalakja (indulás a harcba
és a vég) tartalmilag szorosan kap-
csolódik a központi alakhoz. A tér
nyugati oldalát a Megyeháza hatal-
mas tömegû épülete zárja le. Nyír-
egyháza legszebb középülete Alpár
Ignác tervei szerint épült 1891-92-
ben eklektikus stílusban, melyben
túlsúlyban vannak a barokkos ele-
mek. Homlokzatát Szabolcs vezér
és az államalapító István király
szobrai díszítik. Az épületplasztikák
és díszítmények Verán József mun-
kái. A Megyeháza jobb oldali szár-
nya mellett, a 7. szám alatti igen
szép szecessziós saroképületet
most állítják vissza (remélhetôen)
eredeti formájában. A hajdani Bris-
tol (késôbb Béke) szálló finom
csempedíszítésével a stílus mérték-
tartó formáit hordozza.
Mellette, már a szépen parkosított
Október 23-a tér szélén áll Orr Lajos
hangulatos, kakast ábrázoló bronz
ivókútja. A tér közepének szobor-
kompozíciója Tilles Béla krómacél
plasztikája.
E tér fontos csomópont mellett
fekszik: északi irányban innen in-
dulhatunk a Kossuth utcán Sóstó-
fürdô felé, keletnek a Vay Ádám
körúton a 4-es fôútra jutunk ki, míg
nyugatnak a Rákóczi utcán Tokajba
visz a 38-as fôút. Még mielôtt ez
utóbbi felé elindulnánk, érdemes
megnézni a Kelet áruház mellett, a
Síp utcán, magas platánfák takará-
sában álló, mûemlék zsinagóga
épületét. Az ortodox felekezet ré-
szére készült – romantikus eleme-
ket hordozó – épület Baumhorn Li-
pót tervei alapján épült 1924-ben.

A Kelet áruház elôtt folytatódó
Rákóczi utca vezet Nyíregyháza pia-
cai felé – és 38-as fôútként tovább
Tokaj irányába. (Ne feledjük, a Kos-
suth térnél lévô Takarékpalota is
Rákóczi utca!). A Búza téren lévô
piaccsarnok és piactér fôleg a bo-
kortanyákon megtermelt zöldségek
és gyümölcsök árusítóhelye (hetipi-
acok szerdán és szombaton van-
nak). A Körút elôtt – mely kereszte-
zi az utcát – jobb oldalon, a Búza tér
parkosított részén B. Hadik Magda
Éneklô lány címû kôszobra áll. Ki-
csit tovább haladva, az 53. szám
alatt klasszicista homlokzatú kis
épület vonja magára a figyelmün-
ket: a rajta elhelyezett emléktábla
szerint itt mûködött 1833-tól a váro-
si kórház, majd a századfordulótól a
városi szegény- és betegház. A há-
ború után óvoda lett, jelenleg a mel-
lette épült szakközépiskolához tar-
tozik.
A hosszú Rákóczi utca mindkét
oldalán kisebb-nagyobb üzletek
egész sora várja a Kelet-Európa ta-
lán legnagyobb piacára érkezô kül-
és belföldi vásárlókat. Az üzletek
sorát a Körút után, (az Ér-patakot át-
szelô kis hídnál jobb oldalt kezdô-
dô) a Mezôgazdasági Fôiskola épü-
letcsoportja szakítja meg. Az intéz-
ményben képezik hazánk mezô-
gazdasági pilótáit is – a repülôtér
nem messze innen, a Tokaji út mel-
lett terül el. A sorompó után balról
hatalmas területet elfoglaló ún.
„KGST-piac” az utóbbi évtizedben
elszegényedett kelet-európaiak vá-
sározó helye. (Aki Tokajba akar
utazni, különösen szombati napo-
kon felkészülhet arra, hogy a város-
ból kivezetô mintegy 1 km-es útsza-
kaszt az egymást érô, araszolgató
gépkocsik miatt elég hosszú idô
alatt tudja megtenni.) A piac mellett
NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
van az Állatvásártér és vasárnapon- A Megyeháza épülete
ként ugyanott az autópiac is.
A Kossuth utca és a körút után
kezdôdô Sóstói út a Sóstófürdôre és
a Rétközbe vezetô kiránduló útvo-
nalunk kiinduló állomása. A 60-as
évek végéig itt járt a villamos és a A kakasos ivókút az
kisvonat is. Sajnos, a körúton belüli Október 23. téren látható
belvárosi rész az utóbbi két évtized-
ben jelentôsen átépült. A régi han-
gulatot tükrözô néhány megmaradt
és felújított villaépület a páratlan ol-
dal körutat követô szakaszán még
látható. Közülük a ma is városi tulaj-
donú volt Bencs-villa érdemel kü-
lön figyelmet (Sóstói út 54.). Bencs
Kálmán polgármester hajdani lakó-
háza jelenleg szálloda és konferen-
ciaközpont. A páros oldalon, a régi
sóstói erdô helyén, olyan fontos in-
tézmények épültek, mint a DOTE
Egészségügyi Fôiskolája (Sóstói út
2.), az eredetileg görög katolikus
püspöki palotának szánt neobarokk
épület, amit jelenleg a Megyei Gyer-
mek- és Ifjúságvédô Intézet foglal el
(Sóstói út 4.), a Városi Stadion (Sós-
tói út 24), majd a gyönyörû park
övezte Bessenyei György Tanár -
képzô Fôiskola (Sóstói út 30/b)
épületkomplexuma. A fôiskola bo-
75
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
Az erdô keletkezéséhez tanikus kertje (amit elsôsorban a bi-
érdekes történet fûzôdik: ológiaoktatás elôsegítésére hoztak
Vagy kétszáz esztendeje létre) ritka hazai és trópusi növé-
az idejét és pénzét Bécs- nyek bemutatóhelye. Megtekintését
ben mulató földesúr meg- vezetô kalauzolásával – csak cso-
neszelte, hogy ott magasra portok részére – lehetôvé teszik
szökkent a mák ára. hétfôtôl péntekig 8–15.30 óra kö-
Megírta az ispánjának, zött. ☎ 402-488 Az utca végén, a
hogy vessen be azonnal Tölgyes csárdának is nevezett busz-
ezer holdat mákkal. végállomásnál (a „kitérônél”), az er-
Egy év múlva derült csak dô mélyén terül el a Sóstói Úti Kór-
ki, hogy a levélben ékezet ház (Sóstói út 62.), a volt tüdôszana-
nélkül szerepelt tórium. A fôiskola és a kórház kö-
az elvetendô mag, zötti erdôszakasz ösvényein hosszú
így a derék ispán makkal sétákat tehetünk a manapság már
ültette be az ezer holdat. igencsak pusztuló tölgyállományú
Így keletkezett egy Sóstói erdôben, s eljuthatunk a
tollhibából a Nyírség Hármasdombnak nevezett kis ma-
egyik legszebb erdeje, gaslathoz is, mely különösen télen
a nyíregyházi erdô. kedvelt a szánkózni vágyó városi
gyerekek és felnôttek körében.
A Kossuth térrôl észak felé induló
Dózsa György utca (a volt Pazonyi
majd Vay Ádám utca) vezet a város
legnagyobb lakótelepe, a Jósaváros
felé. Belvárosi szakaszán a földszin-
ti részeket üzletek foglalják el. A
Hungária Biztosító székháza mellet-
ti tér (nemrégtôl Lorántffy Zsuzsan-
na tér) keleti oldalán magasodik a
Váci Mihály Mûvelôdési Központ
futurisztikus külsejû épülete (elké-
szült 1981-ben, tervezôje Bán Fe-
renc). Fôbejárata ugyan a Szabad-
ság tér felé néz, de az épületre a
legjobb rálátás mégis innen és a kis-
körútról nyílik. Ugyancsak innen
közelíthetjük meg a Selyem utca
sarkán, a 12. szám alatt álló Városi
Galéria (a „Bagolyvár”) épületét,
mely egykoron a város egyik leg-
szebb polgárháza volt. Az 1988-ban
megnyílt kiállítóhely elsôsorban a
nemzetközi mûvésztelep szervezô-
je, lebonyolítója és a város tulajdo-
nát képezô 1230 darabos érem és
kisplasztikai gyûjtemény ôrzôje és
76
bemutatója. Idôszaki kiállításai a
kortárs képzô- és iparmûvészet je-
les és hazai képviselôinek tárlatain,
valamint a városban élô mûvészek
bemutatkozásain túl neves, már
nem élô magyar mûvészek munkáit
is bemutatták. Nyitva: hétfô kivéte-
lével 9–17 óráig. ☎/fax 408-720
A Dózsa György utca kis- és
nagykörút közötti szakaszának régi
polgárházai jórészt megmaradtak.
Az utca végén jobbról a Pazonyi tér
fás, bokros pihenôparkjában a ro-
mán hôsi emlékmû obeliszkje és
katonaalakja magasodik (a Román
Népköztársaság ajándékaként ke-
rült ide 1968-ban). A körút túlolda-
lán az Északi vagy „Morgó” temetô
(utóbbi nevét a közeli Morgó kocs-
máról kapta) klinker téglából épített
jellegzetes bejárata tûnik elô
(Rerrich Béla munkája, akinek ne-
vét a szegedi Dóm tér kiképzése tet-
te ismertté). A bejáratnál rögtön bal-
ra Bessenyei György sírja és süttôi
mészkôtömbökbôl készült síremlé-
ke látható. Bár a költô Pusztaková-
csiban halt meg 1811-ben, hamvait
1942-ben ide helyezték át (☞
Tiszabercel).
Ha a Kossuth térrôl keleti irányba
elindulva a Korona szálló mögé ke-
rülünk, a Megyei Könyvtár lapos te-
tôs épülete tûnik elénk. Az épület
elôtti parkban Kô Pál Móricz szobra
látható. A könyvtár mögött kezdô-
dik a Bujtos utca, melynek széles
úttestje arról tanúskodik, hogy vala-
ha itt volt a város piaca. Az utca túl-
oldali része a Szabadság tér. Itt áll a
város legnagyobb mozija, a Krúdy
mozi. A Bujtos utca 4-es fôútig tartó
szakaszának nevezetes épülete a
Rendôrkapitányság, szemben vele a
büntetés-végrehajtási intézet (a bör-
tön). Kicsit lentebb, a parkoló mö-
gött a modern Bujtosi Szabadidô-
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
A Bujtosi-tó csarnok (a „Buszacsa”) hatalmas,
modern épülete magasodik (bejára-
ta a Géza utca felôl nyílik). A sport-
eseményeken kívül kulturális be-
mutatók is szerepelnek a program-
jában, de itt rendezik meg a Kelet-
Nyugat Expo-t is. Az utca ma már
nem szalad ki a város végéig. Régen
ez vezetett ki a Bujtosra, a hatalmas,
vízzel teli téglagyári agyaggödrökig,
ahová a két világháború közötti idô-
ben a város lakóinak egy része nyá-
ron strandolni, télen korcsolyázni
járt. Az 1997-ben újra rendezett kör-
nyék remélhetôen a közeli
Örökösföld lakótelepi népességé-
nek válik pihenôhelyévé.
A Kossuth térrôl a – római katoli-
kus templom jobb oldalánál nyíló –
Bocskai utcán kelet felé (Vásáros-
namény irányába) haladunk. Balra
az elsô épület (Bocskai u. 2.) az em-
pire stílusú Törvényház, melynek
78
földszinti és elsô emeleti részét
1891-ben Barzó Mihály építette. A
második emelet 1928-ban készült
Orbán Ferenc tervei alapján. Az
épületben jelenleg a Megyei Bíró-
ság mûködik. Jóval lejjebb, (a 4-es
fôút után jobbról) található a városi
rendelôintézet (a „Nagy-SZTK”,
mely a Bocskai u. 73. szám alatt
nappali ügyeletet is tart).
Nyíregyháza természeti értékeirôl
a Bujtosi-tavaknál és a Sóstónál
részletesen szóltunk. Érdemes meg-
jegyezni, hogy a város zöld területe-
in sétálva, több helyen találunk kék
színû, ovális táblákat, rajtuk a védett
természeti érték vagy védett fa fel-
irattal és fehér madáralakkal. Az el-
múlt évben több mint 50 madarat
nyilvánított helyileg védetté a köz-
gyûlés, hogy megóvja azokat a
pusztulástól. Felsorolásukra itt nem
térünk ki, vezesse a látogatókat a
felfedezés izgalma sétájuk során!
Egy jelentôsebb védett területrôl
azonban szót kell ejtenünk, ez pe-
dig a várostól mintegy 2 km-re ÉK-
re, a Jósaváros – Sóstóhegy – Ilona-
tanya között elterülô Igrice-mocsár.
A Felsô-Tisza Alapítvány által kiala-
kított és ma is gondozásában lévô
több mint 70 hektáros terület a régi
mocsárvilág maradványa, melyet
kettészel az Igrice-ér. Az 1992 óta
védett mocsárban csaknem 200 nö-
vényfaj és 105 állatfaj éli most már
szinte háborítatlan életét. Különös
értékét bakcsó- és dankasirály-tele-
pe, néhány kiskócsag és más gya-
koribb vízimadár jelenti. A terület
szabadon látogatható; a kiépített ös-
vényeken célszerû megközelíteni.
Városi sétánkat befejezendô, ér-
demes kilátogatni Sóstófürdôre,
ahol mind a pihenni, mind a szóra-
kozni vágyók egyre több lehetôsé-
get találnak.
Pünkösd a Sóstói Múzeumfaluban
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
Sóstófürdô tava
„Gyönyörû volt ez a régi
sóstói erdô. Még alig
vágtak benne fát,
és a százesztendôs
tölgyek templomívei alatt
keskeny gyalogösvények
kanyarogtak, amely
ösvényeken legfeljebb
a szerelmesek és a nyulak,
rókák fordultak meg.
A kocsinyom mérföldnyi
távolságban haladt, mint
valami homályos
alagúton, összeborult
tölgyek alatt, de az alagút
végén, az erdô végén
az égboltozat világos
kapuja mutatkozott
a messzeségben, mintha
ott kezdôdnék
a paradicsom” – írta
Krúdy Gyula.
80
SÓSTÓFÜRDÔ
Nyíregyháza központjából gépjár-
mûvel a Kossuth utca, majd annak
folytatásaként a Sóstói úton közelít-
hetjük meg a bel- és külföldön is is-
mert és kedvelt üdülôhelyet – a vá-
ros idegenforgalmi központját. A
vasútállomásról a 8-as jelzésû autó-
busz visz ki a gyógyfürdôig, vonat-
tal pedig a záhonyi vonalon Sóstó-
fürdô állomáson kell leszállni (csak
a személyvonatok állnak meg!). A
nyíregyházi vasútállomás elôl indu-
ló keskeny nyomtávú vonat is átha-
lad Sóstón, mindegy, hogy a Balsa
vagy a Dombrád felé közlekedôre
szállunk fel.
A városközponttól északi irány-
ban 5 km távolságra fekvô üdülô-
hely nevét a két részre osztott, sós
vizû szikes taváról kapta; így említi
már a 18. század végén készült tér-
kép is. A tó az erdôvel együtt (mely
400 hektáros egybefüggô tölgyes
volt a mai Erdô sortól kezdve egé-
szen Sóstóig) a Károlyi és a
Dessewffy család birtokában volt –
tôlük a város az örökváltság kereté-
ben szerezte meg. 1927-ben hatósá-
gilag is gyógyfürdôvé nyilvánították
Sóstófürdô néven. Kiterjedése 46
hektár, nyugatról és északról a nyír-
egyházi Nagyerdô, délrôl a Buda-
pest–Záhony közötti vasútvonal,
keletrôl pedig a sóstóhegyi homok-
dombok határolják.
Nyíregyháza felôl közelítve, a
vasúti felüljáró után jobbra a Nyír-
egyházi Állatpark 24 hektáros terü-
lete tûnik elénk. Magyarország elsô
állatparkja a sóstói tölgyes erdô mé-
lyén található. Ehhez hasonló terü-
leten hazánkban egyetlen állatkert
sem mûködik. Gyûjteménye a bu-
dapesti után a legnagyobb, hiszen
az öt kontinensrôl több mint 150 fé-
le állat, közel ezer egyede található
itt – természetes élôhelyüknek meg-
felelô környezetben, árkokkal hatá-
rolt kifutókban. Megtaláljuk itt az
esôerdôk színpompás állat- és nö-
vényvilágát, ismerkedhetünk a ma-
dárház színes lakóival. Egy itt kiala-
kított parasztudvarban, az eredeti-
hez hasonló környezetben mutatják
be Magyarország ôshonos állatait.
Az évi 200 ezer látogató nemcsak a
különleges állatokat csodálhatja
meg, hanem szórakozhat a fák kö-
zött megbúvó mini vidámparkban
és fajátszótéren is.
Nyitva tartás: április 1-jétôl szept. 30-ig
9–19 óráig, október 1-jétôl március 31-ig
9–16 óráig. ☎ 479-702, ☎/fax 402-031
A vadasparktól tovább haladva
érjük el Sóstófürdô központját.
Jobbról az elsô épület a századelôn
emelt volt állomásépület, amit a kö-
zelmúltban teljesen felújítottak és
kiváló éttermet alakítottak ki benne.
Az épület elôtt induló utca a Blaha
Lujza sétány, a hidegstrand bejára-
tához vezet. Az egyirányú utca jobb
oldalán üdülôk, éttermek sorakoz-
nak egymás után, majd az Igrice
nyaralófalu és kemping faházai kö-
vetkeznek. Balról a tó víztükre csa-
logatja fürdésre az erre járókat.
A kisvasút volt állomása elôl a
Dienes István készítette (1927) szé-
kely kapu alatt léphetünk a tó nyu-
gati partját övezô park kavicsos sé-
tányára. A hatalmas fák, zöldellô
bokrok, szökôkút és szobrok között
jutunk a tópartra, ahol választha-
tunk: ha csónakázni vágyunk, ak-
kor az északi, ha fürödni, a déli tó-
rész irányába indulhatunk.
A tó a terület legmélyebb pontját
kitöltô, 9,5 hektáros víztükör. Átla-
gos mélysége 1,5 méter, legna-
gyobb mélysége is csak 2,4 méter.
Az idôszakosan mûködô keskeny

csatornával összekötött két tórész
város felé esô medencéje a hideg-
strand vagy tófürdô, északi része
pedig csónakázótóként funkcionál.
A mai képét többszöri mederrende-
zés során elnyert tó (közülük is a
legnagyobb az 1931-es volt, mely-
nek során kikotorták, mélyítették,
kialakították az északi részen a szi-
getet, s feltöltötték a környezô mo-
csarakat) magas nátriumsó kon-
centrációjával, sziksótartalmával tû-
nik ki. Az ôsi tó lapos partjain a nya-
ranta nagy területen „virágzó” szik-
sót rendszeresen összegyûjtötték,
és a 17. század végétôl a tó északi
végén mûködött szódagyárban dol-
gozták fel (ma erre utal a Szódaház
utca neve). A tó vizének sajátos
gyógyerôt tulajdonítottak. Jósa And-
rás szerint a tó vize meggyógyít
„görvénykórtól, csúztól, köszvény-
tôl, idült lobbos izzadmányoktól és
egyéb, virágnyelven úgynevezett
vérbetegségektôl”.
A tó körüli fürdôkultúra már a
múlt század közepén virágzott. Fé-
nyes Elek a következôket írta a Sós-
tóról: „A fürdô az erdô alatti Sóstó
nyugati partján egy kis szegényes
vidéken elegendô vendég- és für-
dôszobákkal, tánc- és tekézô ter-
mekkel és egész kényelemmel ellát-
va, amely távoli vidékekrôl is siker-
rel látogattatik betegek és egyéb
mulató vendégek által.”
A tófürdô szépen parkosított part-
jával, a kulturált pihenéshez tartozó
kiszolgáló épületekkel június 15-tôl
augusztus 15-ig várja a látogatókat.
A fürdôkultúrához kapcsolódó
épület a Sóstó központjában, köz-
vetlenül a csónakázótó partján
emelkedô kádfürdô. A helyén 1805-
ben már 4 káddal mûködô fürdôház
állt. Fürdésre a tó vizét használták,
amit nagy üstökben melegítettek és
NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
favályúkban juttattak el a
fürdôszobák tölgyfa kád-
jaiba. A mai épület a szá-
zadforduló után létesült
Paráz István tervei alapján
(1911), s ekkor kazánház-
zal is kiegészítették, a fa-
kádakat márványkádakra
cserélték, majd 1957-ben
a termálvizet is bevezet-
ték. 1976 óta üresen állt,
ám lepusztult állapotából
1997–98-ban teljesen fel-
újították, az ismételt hasz-
nosításán most dolgoz-
nak.
A kádfürdô elôtt maga-
sodó – szintén a század-
fordulót követôen épített
– víztorony Sóstófürdô
szimbóluma, az egyik leg-
hangulatosabb építménye. A felfelé A víztorony
keskenyedô vörös téglaoszlop (a
torony törzse) és a fölötte kiszélese-
dô, sárga, nyolcszögletû toronyrész
már messzirôl átsejlik a zöld lom-
bok között. A 60 m3-es víztorony ma
már ipari mûemlék; nincs haszná-
latban. A földszinten idegenforgal-
mi iroda és pizzabár mûködik. A régi kisvasúti megálló
81
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
A tér két meghatározó
épülete: északon a Svájci-
lak, s délen a Krúdy szál-
ló. Közülük a Svájci-lak a
régebbi: 1866-ban emel-
ték a múlt századi Sóstó
legjelentôsebb szállodáját,
ahol többször megfordult
Krúdy Gyula és Blaha Luj-
za is. A közelmúltban szé-
pen felújított épületben is-
mét szálloda és étterem
mûködik. A Krúdy szálló
üresen, kitört ablakokkal
még jobb sorsra vár, pedig
A Sóstói Múzeumfalu épületei az 1911-ben eklektikus stí-
lusban emelt épület a szá-
zadelô hangulatát még
most is híven ôrzi. Tera-
szán egész nyáron cigány-
zene szólt, késôbb is kü-
lönbözô együttesek zenél-
tek a kikapcsolódni vá-
gyóknak. (Az elmúlt évtôl
nyári estéken ismét mûkö-
dik a terasz, s remény van
az épület közeli felújításá-
ra is.)
Krúdy, a Sóstó szerel-
mese így ír a hajdanvolt it-
teni életrôl: „Jó hely volt
virrasztáshoz a sóstói für-
dô. Itt általában csak a
tölgyfák bogarai, a nagy-
bajuszú cincérek mentek
aludni; szép muzsikus du-
haj világ volt a Sóstón,
mert az úriemberek nem
spóroltak az erkölccsel. A
kis sóstói fürdôben rob-
bant ki minden virtus a
magyarból, ami szép meg-
maradt számára apáiból.
Ha nem volt kártya, volt
leányszöktetés, vagy ve-
lencei éj a tavon.”
82
A Krúdy szállóval szemközt nyíló
Tölgyes utca vezet az Észak-Tiszán-
túl egyetlen szabadtéri néprajzi mú-
zeuma, a Sóstói Múzeumfalu felé.
Az 1979-ben megnyílt 7,5 hektáros
múzeum az Észak-Tiszántúl mind
földrajzi, mind néprajzi szempontból
eltérô kisebb-nagyobb tájainak sokszí-
nû népi építkezését ôrzi és mutatja be
a látogatóknak. Közülük legnagyobb
a homokdombokkal tarkított Nyírség,
melynek építkezése leginkább az al-
földi típushoz köthetô. 3 porta ôrzi a
táj déli, középsô és északi részének
épülettípusait, míg egy a Nyíregyháza
környéki szlovákok („tirpákok”) jel-
legzetes tanyatípusát mutatja be.
Szatmár és Bereg területének legna-
gyobb részét erdôk, ligetek borították
a 18. század végéig, s ez az állattartás-
nak meg a fához kötôdô kézmûves
mesterségeknek kedvezett. A táj épü-
letei nagyrészt favázasak, de igen sok
a teljesen deszkából készült gazdasági
építmény is. A hegyvidéki építkezés
hatásaként magas, meredek hajlásszö-
gû tetôkkel ellátott épületekkel is ta-
lálkozhatunk e vidéken. A múzeum-
ban a 4 szatmári és az 1 beregi porta a
társadalmi rétegzôdés szerinti építke-
zést mutatja be.
A Rétköz mocsarakkal, tavakkal bo-
rított felszíne fôként a halászatnak
kedvezett, de a kiemelkedô részek, a
legelôk és rétek nagyméretû állattar-
tást honosítottak meg. Ez részben az
építkezésben is megmutatkozott, hi-
szen hatalmas istállók szolgáltak a tö-
mérdek állat téli szálláshelyéül. A 2
rétközi porta egyike, az állattartó mó-
dosabb, a másik a szegényebb réteg
építkezését reprezentálja.
A nyíri Mezôség inkább a Horto-
bágyhoz kapcsolódott mind a nagyál-
lattartást, mind a földmûvelést tekint-
ve. Egy portája középparaszti szintrôl
árulkodik.

A közösségi épületek közül az isko-
la, a szatócsbolt és a kocsma Barabás-
ról került a múzeum orsó formájú falu-
központjába: a tûzoltószertárral, a
templommal és a harangtoronnyal egy
valójában soha nem létezett – formáját
tekintve mégis tipikus – falu képét va-
rázsolja a látogatók elé.
A múzeumban nyaranta sokszínû
program várja a látogatókat. Állandó
nagyrendezvények a május 1-jei majá-
lis, a május végi pünkösd és az au-
gusztus 20-i Szent István-nap. Május
végétôl augusztus végéig hangver-
senysorozatot, minden vasárnap dél-
elôtt református istentiszteletet tarta-
nak a múzeum kisdobronyi templo-
mában.
A múzeum címe: 4431 Sóstófürdô,
Tölgyes u. 1. Nyitva tartás: április 1-jé-
tôl június 14-ig és szeptember 1-jétôl
október 31-ig 9–17 óráig, június 15-tôl
augusztus 31-ig 9–18 óráig. Hétfôn a
múzeum zárva tart. ☎ és fax: 479-704,
☎ 406-897
NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
A Krúdy szálló elôtt elhaladva, a Program a
Fenyves kemping és a Paradise Múzeumfaluban
szálló után, az út élesen jobbra ka-
nyarodik. Bal oldalt, egy kiemelke-
désen 18 méteres, fából ácsolt kilá-
tó magaslik, szemben vele pedig a
melegstrand hatalmas tölgyfák alatt
megbúvó bejárata és 7 hektáros,
szemet gyönyörködtetôen parkosí-
tott területe tûnik elénk.
A strand elsô kútját Pávai Vajna
Ferenc geológus javaslatára 1957-
ben fúrták. A 998 méterrôl feltörô,
50 oC-os gyógyhatású víz kloridok-
ban és karbonátokban igen gazdag.
Az ezt követô tíz év alatt még továb-
bi három kutat fúrtak, s ezek együt-
tesen másodpercenként 2000 liter
termálvizet adnak. Az ásványos
gyógy- és hévizek jódos-brómos
csoportjába sorolt víz bel- és nô-
gyógyászati célokra, légcsô- és
mozgásszervi betegségek gyógyítá-
sára használható. Ivókúraként hörg-
hurut, gyomor, epe- és húgyutak
83
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
megbetegedése esetén fejti ki gyó-
gyító hatását. 1958-ban épült meg a
strand sokszögletû termálmedencé-
je, amit a következô két évben egy
gyerekmedence és egy úszómeden-
ce követett. Azóta az utóbbi sátorte-
tôt kapott, és újabb medencékkel
bôvült a strand területe. Nyaranta
százezernyi látogató keresi fel; köz-
tük igen sokan a környezô orszá-
gokból, akik itt remélnek gyó-
OROS
A Vásárosnamény felé vezetô 41-
es számú úton a kenyérgyár és a
Szabolcstej utáni nyílegyenes útsza-
kasz mindkét oldalán kertes lakó-
A Nyíregyházi Állat- övezet nôtt ki a hétvégi telkek kö-
park több mint 150 féle zül. A városszéltôl mintegy 3 km-re
állat 1000 egyedével érjük el Orost, a már egy évtizede
a legnagyobb vidéki Nyíregyházához kapcsolt telepü-
állatkert, ahol termé- lést. A 14. század elején feltûnt falu
szetes környezetben korábbi telepítés lehet, hiszen a Ma-
látogathatjuk gyar utcán álló mai református
a park lakóit. temploma a 13. század második fe-
lében épült. Bár az eredetileg Szent
Péter tiszteletére szentelt templo-
ÚJFEHÉRTÓ
Irányítószám: 4244 Körzethívószám: 42
A 4-es fôútvonal által kettészelt,
Nyíregyházától mintegy 15 km-re
délre fekvô, hosszan elterülô város
lakóinak száma közel 14000 fô.
Nemcsak lakosságszámát tekintve
jelentôs település, hanem kiterjedé-
se folytán is, hiszen Nyíregyháza
után a megye második legnagyobb
határú helysége ma is, és korábban
is az volt.
Területét a honfoglalók már ko-
rán birtokba vették, hiszen a város
mai határán belül három település
84
gyulást. Nyitva tart május 15-tôl
szeptember 15-ig.
A meleg vizû strand közelében la-
kó- és üdülôövezet épült ki, sok
panzióval, szállodával és fizetôven-
déglátással, ahol mindenki igénye
és pénztárcája szerint foglalhat ma-
gának szállást. Célszerû azonban jó
elôre megtervezni az ittlétet, hiszen
nyári szezonban a betévedô turista
nemigen jut éjszakai szálláshoz.
mot már a 16. századtól a reformá-
tusok használják, a katolikusok
még a 18. században is többször tet-
tek kísérletet visszaszerzésére. Az
épületet 1928-ban teljesen átalakí-
tották, ekkor tüntették el a késô ro-
mán – kora gótikus stílusjegyek
majdnem mindegyikét. Az átalakí-
tás elôtti idôbôl ránk maradt fény-
kép szerint a középkori épület to-
rony nélküli, egyenes szentélyzáró-
dású, egyhajós templom volt, há-
rom pár rézsûs támpillérrel, a szen-
tély keleti végfalánál két résablak-
kal. A mai mûemlék jellegû védett-
ség az épület múltjának szól.
is létezett: Szegegyháza, Micske és
Bolt. A mai helység feltehetôen a
16. században alakult, amikor a kör-
nyezô kisebb falvak elnéptelened-
tek. Neve a keleti oldalon lévô szi-
kes tótól ered. A török hódoltság
idôszakában a környékbeli népes-
ség az üldöztetések miatt a sós tó
nyújtotta védelemben új települést
hozott létre, ez tulajdonképpen Új-
fehértó, mely nevet a források elô-
ször 1608-ban említik. 1627-ben már
hajdúk lakták, akiket Báthori Gábor
telepített be (ekkor lakóiról Rácfe-
jértónak nevezték, ami az itt élt haj-
dúk etnikai hovatartozására utal).

1635-ben az országgyûlés ugyan
megsemmisítette a hajdúk kiváltsá-
gait, de mivel földesurai ekkor már
az erdélyi fejedelmek voltak, a tör-
vény végrehajtatlan maradt. A
Rákócziak védelmében élô hajdúk
teljes földesúri jogokat gyakoroltak
a faluban, ami miatt igen sokszor
összetûzésbe keveredtek a megyé-
vel és a többi földesúrral. Az itteni
hajdúk kiváltságai a 17. század vé-
gén megszûntek, s ekkortól a
Rákócziak mellett több nemes csa-
lád tûnt fel birtokosként. A job-
bágyfelszabadítás idején 47 földes-
úr osztozott a településen és a hoz-
zá tartozó – az egykori falvak he-
lyén kialakult – pusztákon. A tele-
pülés 1836-ban kapott V. Ferdi -
nándtól mezôvárosi rangot, ami el-
indította a nagyobb arányú fejlô-
dést. A 19. század második felében
épült fel a vasútállomás, a kaszinó,
a postahivatal, s egyre több kisipa-
ros (köztük jelentôs számú zsidó)
telepedett meg, akik közül kiemel-
kedtek a selyemgubó-tenyésztôk. A
századforduló után épültek a mal-
mok, az olajütôk és a szeszgyár. En-
nek ellenére 1886-ban visszaminô-
sítették nagyközségnek, s a városi
rangot csak több mint száz év múl-
va, 1992-ben kapta meg ismét.
Késôi alapítása miatt a városnak
nincs középkori eredetû mûemléke
(a középkori templomok a 16. szá-
zadban elpusztult városkörnyéki te-
lepüléseken voltak). Egyetlen mû-
emlék jellegû épülete a Petôfi utcán
álló református templom, melynek
építési ideje feltehetôen az 1774–79
közötti idôszak. (A források szerint
1734-ben a falu régi katolikus temp-
lomát a reformátusok használták,
de az a század közepére romos álla-
potba került. Ennek pótlására vá-
lyogból emeltek új templomot, de
NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
annak egyik fala 1774-ben már ki- Részlet a Városi Múzeum
dôléssel fenyegetett.) A ma álló kiállításából
templom egyenes záródású, keleti,
utcai homlokzatán félköríves záró-
dású timpanonos bejárati ajtaja van.
A hajó déli oldalának közepéhez
egy nagyméretû bejárati elôcsarnok
csatlakozik. A késô barokk stílusú A múzeum elôtt,
berendezés egyidôs a templommal. a leendô szoborpark elsô
Háromszintes, 40 méter magas tor- darabjaként nemrég
nyát 1795-1815 között állíttatta az állították fel Rákóczi
egyház a templom nyugati homlok- ezredes kapitányának,
zata elé. Nyúzó Mihálynak
A templomkertben található há- a mellszobrát.
rom barokkos, másodlagosan elhe-
lyezett, szarkofág alakú sírkô a 18.
század második felébôl való. A
templom mellett álló református lel-
készlak késô barokk – kora klasszi-
cista épület, melyet a 19. század vé-
gén eklektikus stílusban átépítettek,
majd a 20. században újabb átalakí-
tásokat végeztek rajta. A kúriát 1800
körül Jánossy Károly építtette, s
csak késôbb került az egyház tulaj-
donába. A kis dombon – az utcával
párhuzamosan – elhelyezkedô,
egyhajós, késô barokk görög katoli-
kus templom 1832-ben épült a ko-
rábbi fatemplom helyén (az évszám
a fôbejáratként szolgáló kôkeretes
85
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
Irodalomtörténeti vonat-
kozása is van Napkornak.
A faluközponttól kissé
távolabb esik a többször
átépített, kisméretû egy-
kori Kállay-kastély.
Ide nôsült 1818-ban – és
itt élt kisebb-nagyobb
megszakításokkal csak-
nem húsz éven keresztül,
a nyírségi földbirtokos
családból született Kállay
Erzsébet férjeként – az er-
délyi fônemesi származá-
sú Jósika Miklós báró
(1794–1865), a magyar
regényírás úttörôje.
Naplójában hiteles képet
fest a korabeli Napkor
és Szabolcs megye
úri társaságáról.
Egykori lakhelyén
emléktábla hirdeti
az itt töltött éveit.
86
kapu fölötti zárókövön látható); tor-
nyát 1858-ban emelték a homlokzat
elé. A Vasvári Pál utcán álló temp-
lom szószéke egyszerû, fából ké-
szült, klasszicista munka az építés
idejébôl, mellékoltára szintén ebbôl
az idôbôl származik.
A római katolikus templom a 19.
század elsô évtizedében épült, tor-
nyát 1814-ben emelték. Egyszerû,
késô barokk, boltozott teremtemp-
lom, a hajóba beugró homlokzati
toronnyal. Fôoltára késô barokk
munka a 18. század második felé-
bôl. A plébániakertben álló, isme-
retlen helyrôl idekerült Nepomuki
Szent János-szobor a 18–19. század
fordulóján készülhetett. Talapzatát
e század közepén újra cserélték.
Az Egészségház utca 1. szám alatt,
egy 19. század második felében
NAPKOR
Irányítószám: 4552 Körzethívószám: 42
Vásárosnamény felé indulva 10
km megtétele után a fôútról jobbra
letérve elérjük az elsô – már a 13.
században említett – települést, a 3
és félezer lakosú Napkort. A falu
népessége a 18. század közepe tá-
ján – a Szabolcs megyében végig-
söprô pestisjárvány miatt – szinte
teljesen elpusztult. Emiatt földesurai
más magyarországi megyékbôl ma-
gyarokat, ruténeket és románokat,
valamint a déli német területekrôl
származó katolikus németeket tele-
pítettek be. Mûemlék jellegû római
katolikus temploma a faluközpont
orsószerûen kiszélesedô részén, a
Kossuth utcán álló 13. századi ere-
detû, kora gótikus épület. A Szent
Istvánnak szentelt templom létezé-
sét egy 1271-ben kelt oklevél említi
elsô ízben. Hogy régisége ellenére
épült szép, boltíves tornácos kúriá-
ban 1995-ben megnyílt Városi Mú-
zeum három állandó és egy idôsza-
ki kiállítása tekinthetô meg.
Az elsô teremben Újfehértó történe-
te címmel a város és környékének ré-
gészeti, helytörténeti dokumentumai
láthatók. Az Újfehértói kisparaszti ház-
belsô az 1920-as évekbôl címû máso-
dik rész – enteriôrszerû elrendezésben
– a település mindennapi életébe en-
ged bepillantást. A harmadik állandó
kiállítás a helybéli állattartás és föld-
mûvelés eszközeit tárja a látogatók elé
szemléletes módon (a teremben fel-
építettek egy színt, melyben az erede-
tihez hasonló elrendezésben láthatók
a néprajzi tárgyak).
A kiállítások keddtôl szombatig
10–15 óra között tekinthetôk meg (va-
sárnap és hétfôn zárva.) ☎ 290-600
mégsem elsô osztályú mûemlék,
annak az 1764-ben és 1948-ban tör-
tént átalakítás az oka. Eredeti stílu-
sát teljesen elvesztette. (A 18. sz.-
ban emelték barokk tornyát, a 20.
században kereszthajóval kibôvítet-
ték.) A templomban néhány falikép
és a népi barokk karzat idézi a 14.
századot. Az épület a 16. sz.-tól a
reformátusok használatában volt,
de a pestisjárvány után számuk any-
nyira meggyérült, hogy a betelepí-
tett katolikusok ismét birtokba ve-
hették. A templom mellett Nepo-
muki Szent János szobor látható, az
e területen ritka barokk kôszobrok
egyike. A görög katolikus templom
a 19. század közepén épült a koráb-
bi templom anyagainak felhaszná-
lásával (Az egyház a 17. századi be-
telepítéseket követô idôtôl mûkö-
dik a településen). A késô klasszi-
cista, egyhajós falusi templom nem
szerepel a mûemlékjegyzékben.

NYÍRPAZONY
Irányítószám: 4531 Körzethívószám: 42
Nyíregyházától ÉK felé, a 4-es fô
közlekedési út mentén fekvô tele-
pülés Nyírpazony. A megyeszék-
helytôl mintegy 8 km távolságra ta-
lálható, közel 3000 lakosú község
neve a 13. század végén tûnik fel a
forrásokban. Az évszázadok során
több nevesebb és kevésbé neves
nemesi család birtokolta és osztotta
fel egymás között. A 16. század kö-
zepe táján teljesen elnéptelenedett,
pusztaként említették.
A Nyírség egykori felszíni viszo-
nyait a település szerkezete ma is
tükrözi: utcái görbék, kanyargósak,
mivel az építkezések során ki kellett
kerülni a belterületi tavakat és ná-
dasokat.
Építészeti emlékei közül neveze-
tes – a jelenlegi faluközponttól tá-
volabb, szabadon álló – mûemlék
jellegû református templom, mely-
rôl a mai képe alapján nem is hin-
nénk, hogy gótikus eredetû. A 15.
században épült téglatemplom
NYÍRTURA
Irányítószám: 4532 Körzethívószám: 42
A Nyírség középsô részén, a 4-es
fôút mentén fekvô 1700 lakosú tele-
pülést már a 13. sz. elején említik a
források. Neve egyik magyarázat
szerint a szláv tur (=ôstulok) névbôl
származik. Kemecse felé jobbra ka-
nyarodva, az Arany János utcán ta-
lálható a község értékes mûemléke,
az 1488-ban épült gótikus reformá-
tus templom. Az épület hajóját és a
szentélyt támpillérek erôsítik. A ké-
sôbb épült hajó nyugati oldalán, a
torony alatt található belsô kapu –
mely a késô gótika egyik legjelentô-
NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
eleinte még a katolikusoké volt; Ha a 4-es fôútról nem
1556-ban a törökök felgyújtották a a falu felé jobbra, hanem
falut és a templom is leégett. A tele- balra térünk le,
pülést benépesítô reformátusok fá- Nyíregyháza lakosságának
ból felújították a kôtemplomot. A kedvelt kirándulóhelyét,
18. század végén a nyugati részt ál- a Kabalást érjük el.
lították helyre, majd 1880-ban kele- A változatos domborzatú,
ti irányban bôvítették és bádog többhektáros terület
hagymasisakos kôtornyot építtettek majálisoknak, téli
hozzá a nyugati oldalon. A bejárat zánkózásoknak kedvelt
szamárhátíves, pálcatagos gótikus helyszíne. Mivel közel
kô kapukerete emlékeztet az épület van a városhoz
régiségére. Érdekesség, hogy Blaha (alig 8 km a központtól,
Lujza szülei – néhány napos sóstói s a kerékpárút is kiépült
ismeretség után – itt kötöttek házas- idáig), igen sokan
ságot 1848-ban. felkeresik.
Nyírpazonyban valaha számos
„úrilak”, öreg kúria állt, melyek kö-
zül ma mindössze egy élvez mûem-
léki védettséget. A jelenleg lakóház-
ként használt földszintes volt Vályi-
kúriát (Vasvári Pál u. 14.) 1843-ban
építette Vályi Pál késô klasszicista
stílusban. Eredeti képét az épület
nem ôrizte meg, hiszen a fôbejárat
feletti timpanont a századfordulón
lebontották, a házat egykor övezô
parkot pedig elpusztították. A református templom
tornya
sebb falusi példája –
gazdagon díszített,
konzolokkal és pálca-
tagokkal, valamint az
építtetô címereivel. Az
építés évszáma a sze-
möldökkô középsô
mezôjében látható. Az
épületet a 19. század
elsô felében jelentô-
sen átépítették, ekkor
emelték a korábbi fa-
torony helyén a ma is
látható kôtornyot. A
berendezés 1833-ból
való, egyházi edényei
17. századiak.
87
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

A hagyomány szerint SÉNYÔ emeltek ki, ami utalhat építésének

az Ibrányi-Fréter-kúria Irányítószám: 4533. Körzethívószám: 42. korára is. A feltételezések szerint az
irodalomtörténeti új templom a régi helyén épült, amit
érdekességgel is bír: Nyírturától a 4-es fôútról leágazó a 19. század fordulóján bontottak el;
még Jókai életében ehhez alsóbbrendû úton érdemes déli 1810-ben építették tornyát, a 19.
az épülethez kapcsolták irányban mintegy 4 kilométert meg- század közepén felújították boltoza-
az Egy magyar nábob tenni, hogy a majd másfélezer lako- tát. A falazott szószék a 19. század
különc fôhôsének alakját. sú Sényô gótikus eredetû mûemlék elején készült. A településen több
Eszerint Jókai Kárpáthy jellegû református templomát meg- 19. századi kisebb klasszicista kúria
Jánost a kótaji Ibrányi tekintsük. Építési ideje bizonytalan; is látható; ez a korábban itt élt kis-
Ferencrôl, a mulatozásai- az írott források papját 1400-ban nemesi családok késôi bizonyítéka.
ról, költekezéseirôl, említik elôször, 1779-ben feljegyez- Ezek az épületek nem élveznek
bôkezûségérôl legendás ték református téglatemplomát és mûemléki védettséget. A falu szélén
hírûvé vált figuráról különálló haranglábát. Egy 1803-as elterülô zsidó temetôbe is érdemes
mintázta volna meg, felújítás szerint a templom megbon- kilátogatni; legrégebbi síremléke
s nem a régebbi irodalom- tott falából 1521-es évszámos téglát 1873-ból származik.
történeti tanulmányokban
szereplô tiszafüredi
Józsa Gyuriról. A mû KÓTAJ kezdett újra benépesülni. Mint Nyír-
elsô fejezete a keresztúti Irányítószám: 4482 Körzethívószám: 42. egyházához közeli település, lakos-
Törik-Szakad Csárdában sága gyorsan szaporodott. A 19.
játszódik, mely fogadó A Nyíregyházától mintegy 14 km- század fordulóján jelentôs számú
valóban létezett re északra fekvô közép-nyírségi te- zsidó család is beköltözött a faluba.
a Kótaj és Buj közötti lepülés 4300 lakosával a nagyobbak Több, máig fennmaradt – de erô-
Alsórét nevû határrészen. közé tartozik a környéken. Elôször sen átalakított – kúriája nem bír mû-
a 14. század végén említett falu ne- emléki értékkel, ám az Ibrányi-
* ve a 19. század közepéig Keresztút Fréter-kúria elsô osztályú mûemlék.
volt, mely nevet az egymást itt ke- A falu északi szélén, a Jókai utca
Még egy irodalomtörténeti resztezô két fontos Kárpát-meden- legvégén található copf stílusú,
vonatkozás fûzôdik cei fôút, az Alföldrôl a Vereckei-há- manzárdtetôs épületet Ibrányi And-
a településhez: Kazinczy gó felé vezetô észak–déli, és a Sza- rás huszár ezredes építtette az 1740-
Ferenc fogságának utolsó mos völgyébôl Tokajon keresztül a es években, a hagyomány szerint
évét Munkács börtönében Hernád völgyében, Lengyelország Krakkó melletti lengyel mintára.
töltötte. Kufsteinbôl felé vezetô kelet–nyugati útvonal 1867-ben vette meg a Fráter család.
Munkácsra szállítva, találkozásáról kapta. A 15. század A téglalap alakú épület fôhomlok-
1800. augusztus 12-én elsô felében és a mohácsi vész után zata 3+3+3 tengelyes, kilépô
értek Kótajba, ahol nagyobb számú rác népesség bete- középrizalittal. A rizalitot három-
Kazinczy távoli rokoná- lepedésérôl szólnak a források. szög oromzat zárja. A timpanonban
nak, Ibrányi Károlynének Zsigmond király a 15. század leg- az Ibrányi család címere látható. A
a fogadójában szálltak elején adta Ibrányi Miklós fiainak és kerti homlokzat 4+3+4 tengelyes,
meg, s vendégeskedtek Zsoldos Gergelynek, ettôl kezdve architektúrája a fôhomlokzatéval
két napig. az Ibrányi család birtoka volt. A 15. azonos.
században vásártartási jogot szerzett A település központjában, a Rá-
Kótaj szülötte település a 16. századtól mezôvá- kóczi utcán álló református temp-
Galambos Lajos író. rosi címet is viselt. A 17. századi ha- lom erôsen átalakított, gótikus stílu-
(1929–1986) di események miatt elnéptelenedett sú, középkori eredetû épület. Építé-
mezôváros csak a 19. század elején sének idejérôl nincsenek írásos

88

adatok; az évszázadok során elvég-
zett átalakítások és bôvítések során
jellegét annyira megváltoztatták,
hogy csupán következtetni lehet
valamikori formájára. Mai barokk
külsejû megjelenését a 18. sz.-ban
kapta a mûemlék jellegû épület, tor-
nyát a 19. század legvégén emelték.
NYÍRTELEK
Irányítószám: 4461 Körzethívószám: 42
Utolsó nyírségi utunkat Nyíregy-
házától ÉNy-ra kezdjük. Tokaj felé
indulunk a 38-as fôúton. A Nyírség
nyugati részén, a megyeszékhelytôl
9 km-re fekvô mintegy hétezer la-
kosú nagyközség Nyíregyháza ÉNy-
i, külsô részeinek, több bokortanyá-
nak egyesítésével jött létre 1952-
ben. Az újkori keletkezést bizonyít-
ja, hogy a falunak csak két hosszú
utcája van, alaprajza sakktábla-szer-
kezetû elrendezést mutat. A hajdani
Nyíregyháza–Tokaj útvonal mellett
(a mai 38-as fôútvonal) fekvô volt
Királytelket a területen birtokos
Dessewffy-család uradalmi köz-
pontjává építtette ki. Mûemlékei is
a földbirtokos családhoz kötôdnek,
hiszen a Petôfi utcán álló, 1874-ben
emelt mûemlék jellegû római
katolikus templom eredetileg a
Dessewffy család magánkápolnája,
Nyíregyháza filiája volt. A kertben
álló, kis romantikus templom egy-
hajós, homlokzata fölött nyolcszö-
gû toronnyal. A templomot gazdag,
neogótikus architektúra tagolja. A
fôoltár és a padok romantikus stílu-
súak, a mellékoltár klasszicista. A
templom bejáratával szemben álló –
mûemléki besorolást nyert – Szent-
háromság szobor a 18. század-
ban készült barokk alkotás. Ez a
Dessewffyek eperjesi birtokáról ke-
NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
rült a községbe. Valószínûleg a régi A volt Ibrányi-Fárter-
templom közelében állhatott, anya- kúria Kótajban
ga riolittufa; legutolsó felújítására
évtizedünkben került sor. A temp-
lomkertben látható öntöttvas Szent
Vendel-szobor az uradalmi istállók
elôtti téren állt, nemrég hozták át a
templom mellé.
A Kastély utca 3. szám alatti mû-
emlék jellegû volt Dessewffy-
kastély a 19. század elsô felében,
egy barokk épület bôvítésével ké-
szült. Az udvarban álló, L alaprajzú,
földszintes klasszicista kúriát, több- Rakamaznál érdemes
ször átépítették. Eredetileg szép, a falu alatt kacskaringózó
nagy park és gazdasági épületek megyei védettségû
vették körül. A parkot 1945 után Tisza-árteret és holtágat
házhelyeknek osztották fel s beépí- (a morotvát) szemügyre
tették, az épületkomplexumot pe- venni. A községtôl
dig gépállomásként, majd irodaház- mintegy 3 km-re lévô
ként használták. Tisza-parton, Tokajjal
Nyírtelek után elhagyjuk a Virá- átellenben üdülôtelep,
nyos és Tiszanagyfalu között húzó- kempingek, éttermek,
dó, szôlôvel beültetett homokbuc- vízisport-bázis, tiszai
kákat, majd elérjük Rakamazt, a szabadstrand várják
Holt-Tisza kanyarulatai mellett fek- nyáron a pihenésre,
vô 18. századi telepítésû sváb falut. sportolásra vágyókat
A településen nincs kiemelkedô je- (☞ Függelék).
lentôségû mûemlék épület.
89
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
Anonymus szerint a hon-
foglalás után a vezérek
egyike, Szabolcs „meg-
tekintett egy helyet a Tisza
mellett, s midôn látta,
milyen is az, kiokoskodta,
hogy erôsségénél fogva
várépítésre való. Össze-
gyûjtve ott a köznépet,
nagy árkot ásatott, és igen
erôs várat építtetett föld-
bôl. Ezt most Szabolcs
várának hívják”.
90
TÍMÁR
Irányítószám: 4466 Körzethívószám: 42
A 38-as útról Rakamaznál letérve
mintegy 4 km távolságra érjük el a
Tisza melletti másfél ezer lelkes te-
lepülést. A község neve tükrözi,
hogy egykor királyi várnépek lakó-
helye volt; a király tímárai és a vár-
ispánság szolganépei lakták. Nevét
már 1067-ben említik a szabolcsi
vár birtokaként. A szatmári béke
után – osztozva a többi Rákóczi-bir-
tok sorsában – kincstári tulajdonba
került, s maradt is egészen a job-
bágyfelszabadításig. A kincstár a fa-
lut a 18. század második felében ró-
mai és görög katolikus „rutén” tele-
SZABOLCS
Irányítószám: 4467 Körzethívószám: 42
Tímártól a Tisza holtágának ka-
nyarulatát követô úton alig két kilo-
méter után érjük el Szabolcs megye
névadó települését, a majdnem fél-
száz lakosú kisközséget. A környék
egyik legkisebb települése az I. Ist-
ván-kori várispánság központja volt
a 10-11. században. Neve elsô is-
pesekkel népesítette be. Hozzájuk
kapcsolható a település egyetlen
mûemlék jellegû épülete, az 1795-
ben emelt késô barokk stílusú gö-
rög katolikus templom. A Szabad-
ság téren álló, Szûz Mária tiszteleté-
re felszentelt épületet 1944-ben fel-
robbantották, de 1948-ban újjáépí-
tették. A kis dombon álló – egyha-
jós, belsejében boltozott – templom
berendezése (ikonosztáz, oltárok,
püspöki- és szószék, a szentély
padjai) 18. századi barokk, ill. késô
barokk. A templompadok 19. szá-
zad végi eklektikus bútordarabok.
Harangján – mely a régi templom-
ból került át – 1780-as évszám ol-
vasható.
pánjának, Szabolcsnak a nevébôl
származik. Itt tartották 1092-ben – I.
László király színe elôtt – a szabol-
csi zsinatot, amelynek határozatai
László ún. I. törvénykönyve néven
ismeretesek.
A halmazos szerkezetet mutató
falu utcahálózatának kialakulását a
földvár és a Tisza kanyarulata hatá-
rozta meg: az utcák a központi tér-
rôl indulnak sugaras irányban. A Ti-
sza árterületének szélén fekvô, a 10.
században épített földvár Közép-
Európa egyik legimpozánsabb ilyen
jellegû építménye. Sáncai a 10-12
méter magasságot is elérik,
227–303–349 méter hosszúságúak
és hatalmas üres területet zárnak
körül. Az Árpád-korban országgyû-
léseket tartottak itt. A régészeti fel-
tárások semmilyen állandó épület-
nek nem találták benne nyomát. A
18. századtól temetônek használták,
a község felé esô külsô sáncoldalra
szôlôt telepítettek. A Földvár terüle-
te mûemlék, sztyeppére emlékezte-
tô növényzete védett.

Keleti oldala közelében, a Petôfi
utcán álló református templomot
valószínûleg Szent István alapította.
A román kori épület elsô írásos em-
léke (1357-bôl való) Máriának szen-
telt monostornak tartja. A 11. szá-
zadban épült, eredetileg háromha-
jós templomot a 15. században újjá-
építették és gótikus nyíláskeretek-
kel látták el. A 18–19. század során
egyetlen teremmé alakították át, s
három pillérének alapjait csak az
1970–71-es ásatások során találták
meg ismét. Az 1978-ra befejezett
mûemléki helyreállítás során eltá-
volították az értéktelen ráépítése-
ket, az új tetôszerkezet pedig az
egykori belsô tér arányait érzékelte-
ti. Az így kialakult különleges meg-
oldás révén, eredeti és jelzésszerû
középkori részletek is megtekinthe-
tôk. A templombelsôben gótikus
sekrestyeajtó, szentségtartó és fara-
gott keresztelômedence található.
A Földvár bejáratával szemközt, a
Petôfi utca 39. szám alatt álló volt
Mudrány-kúria 18. század végi, ké-
sô barokk épület. Építtetôje Mud-
rány János, a Mudrány család elsô
ismert tagja. A 19. század közepén a
konyha és a zárt elôtér kivételével
valamennyi helyiség mennyezetét
hun és magyar fejedelmek, királyok
TISZANAGYFALU
Irányítószám: 4463 Körzethívószám: 42
A település a nyíri Mezôség falva-
inak egyike. A Rakamaztól idáig
nyúló hatalmas Tisza-holtág (a
Nagy-morotva) mellett, az Élô-Ti-
szához közel, a 38-as fôút rakamazi
elágazásától mintegy 3 km-re délre
fekszik. A nyíri Mezôség a Nyírségtôl
nyugatra esô terület, mely a Hajdúhát
északi részére és a Tisza mente egy
NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
festett mellképeivel díszítették. A
zárt elôtér nagyméretû olajképeit –
a honfoglaló vezérek életnagyságú
alakjaival – Wrabetz Ferenc cseh
vándorfestô készítette eredetileg a
nagykállói vármegyeháza számára.
A kúriát a 19. század végétôl egé-
szen 1978-ig református lelkészlak-
ként használták. Az épülethez iro-
dalmi emlék is fûzôdik: Móricz
Zsigmondot barátai egy tiszatelki
vendégeskedés után vitték el Sza-
bolcsra, s az itt szerzett élményeirôl
A szabolcsi földvár címû riportjában
számolt be az író. Késôbb Ebéd cí-
mû híres novellájában is megörökí-
tette itteni benyomásait: a Mudrány-
kúria ebédlôje volt a színhelye az
elbeszélésben ábrázolt nevezetes
lakomának.
Az 1980-as helyreállítás óta az épü-
letben a nyíregyházi Jósa András Mú- A román kori református
zeum tárgyaiból és a községben feltárt templom
régészeti leletekbôl álló kiállítást te-
kinthetnek meg az érdeklôdôk. A mú-
zeum képzô- és iparmûvészeti gyûjte- E településtípusnál
ményébôl származó darabokkal be- a halmazos település-
rendezett enteriôrök a megye közép- magban épültek
nemességének hajdani lakáskultúrájá- a lakóházak, a tölcsér-
ba engednek bepillantást. szerûen kiszélesedô utcák
A kiállítóhely megtekinthetô naponta sugaras irányban innen
9–17 óráig. Gondnok: Vasi Györgyné, indultak a település szélei
Szabolcs vezér út 55. ☎ 208-046 irányába. A falumagot
védôen fogta körül
az ólaskertek övezete,
kisebb szakaszára terjed ki. Az itt ahol csak az állatok
megtelepült hat helység néprajzát te- istállói épülhettek
kintve (is) elüt a szomszédos terüle- és a takarmányt
tektôl. A legfontosabb ismérv a – raktározhatták.
majd valamennyiüknél kialakult – Állandó kintlakást nem
kétbeltelkesség. engedélyeztek
Tiszanagyfalunak közel 2000 la- az elöljárók. Az ólaskertek
kosa van. A 13. században a Szabol- – állandó lakóépületekkel
csi várispánság birtoka volt Magna való – beépülése
villa néven. A középkorban és az a 19. század közepe után
újkorban igen sok pusztulás volt a indult meg.
falu osztályrésze (a török hódoltság
91
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
A Tisza Tiszalöknél
A nyíri Mezôség felszíne
viszonylag kis területe
ellenére változatos:
megtalálható itt az
újpleisztocén végén
kialakult lösztakaró
éppúgy, mint a Tiszadada
és Tiszadob között húzó-
dó homokbuckák sora;
a Tisza eróziós munkája
Tiszavasvári környékén
a holocén folyamán szikes
területeket is létrehozott,
a mélyebben fekvô része-
ken pedig sötét agyagot
rakott le. A táj éghajlata
minden tekintetben átme-
neti, lényegesen több itt
a csapadék, mint a tôle
DNy-ra fekvô Nyírségben.
Vízrajzát a táj peremén
futó Tisza határozza meg;
rajta kívül más természe-
tes vízfolyása nincs. Álló-
vizei közül néhány morot-
va tó érdemel említést.
92
idején hadak dúlták, a 18. század-
ban a tokaji vár labanc ura pusztí-
totta el, de földesurai újratelepítet-
ték; a 19. század végén a Tisza ára-
dása mosta el, de a 20. század for-
dulóján újra benépesült). Így nem
csoda, hogy kiemelkedô jelentôsé-
gû középkori emléke nem maradt
fenn. Egyetlen mûemlék jellegû
TISZALÖK
Irányítószám: 4450 Körzethívószám: 42
Tiszanagyfalutól Tiszaeszláron
keresztül mintegy 13 km után érjük
el a 36-os fôútból – Nagycserkesz
után – elágazó utat, melyen jobbra
fordulva még 6 km-t kell megtenni
a városig. Utunk egy része a hajda-
ni Tisza-meder, ma már holtág men-
tén kiépített gáton vezet a majd
6200 lakosú település egykori köz-
pontjába.
Az egykori falu neve 1265-ben tû-
nik fel egy szerzôdésben; minden
bizonnyal a Lôrinc magyar személy-
névbôl ered. Az ember megtelepe-
dése már az ôskorban bizonyított a
területen (az erômû építésekor jég-
korszaki állatcsontokat és pattintott
kôpengét is találtak), s a megyében
elôször itt, (a városhoz tartozó
Rázompusztán) tártak fel Árpád-ko-
ri – a 11. századtól a tatárjárásig
fennállt – települést. A középkor so-
rán igen sokszor változtak birtoko-
sai: a 14. században a Balog-Semjén
nemzetség egyik tagja birtokolja,
majd a Kállay és a Biri családoké. A
század közepén a Domahidi család
is szerez itt birtokot, 1427-ben Zsig-
mond király Kállay Jánosnak ado-
mányozza. 1449-ben Hunyadi János
adománylevele alapján Váradi Mik-
lós és ruszkai Dobó István kapták
meg a falu egy-egy részét.
épülete az 1789-ben késô barokk
stílusban épült református temp -
lom. A Bónis László földesúr által
építtetett templom egyterû, félkör-
íves végfalakkal. A kapu fölött a
Bónis család címere látható. A be-
rendezés a 18. század végén készült
késô barokk munka, harangját
1766-ban öntötték.
A 16. század közepén két Lökrôl
szólnak az oklevelek: az egyik rész
neve Kislök volt, amit az Ibrányi és
a Kállay családok birtokoltak. A szá-
zad közepén török fennhatóság alá
került a település. A 17. század kö-
zepén a Rákócziak sárospataki ura-
dalmához tartozott, a 18. század
utolsó harmadában pedig Kállay
Mihály tulajdonában van a népes fa-
lu. Mellettük jó néhány más család-
nak voltak részbirtokai Lökön.
Tiszalök a 18. század elején szer-
zett vásártartási jogot, s ekkortól
számított mezôvárosnak, mely cí-
met egészen 1893-ig birtokolta.
(Városi rangját csaknem száz év
múlva, 1992-ben kapta vissza.)
1839-ben már több mint 4 és
félezren lakták a várost. A 19. szá-
zad második felében három ízben is
hatalmas árvizek pusztították, ami
jelentôsen károsította az épületállo-
mányt.
A hajdani mezôváros kétbeltelkes
település volt (☞ Tiszanagyfalu), az
ólaskertek a várostól kissé távolabb
helyezkedtek el.
A hajdani község életében igen je-
lentôs szerepet játszott az elsô tiszai
vízlépcsô megépülte, ami – bár már
1937-ben elkezdték építeni – a hábo-
rú miatt csak 1954-ben készült el. A
hajózózsilipet 1958-ban, a turbinákat
1959-ben helyezték üzembe. A víz-
lépcsô Tiszalöktôl 5 km-re nyugatra, a
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

rázompusztai kanyar átvágásával léte- A Kossuth utca és a Márton Ferenc

sült. (Megközelítése a Tiszadada irá- tér sarkán, a régi városközpontban lé-
nyába vezetô úton lehetséges. Cso- vô volt Szarvas patika épületében be-
portoknak lehetôvé teszik az erômû rendezett kiállítás a település néprajzi
megtekintését, de elôzetesen telefo- és helytörténeti értékeibôl mutat be
non vagy levélben be kell jelentkezni. egy csokorra valót.
☎ 278-233, fax: 278-433, postacím: Megtekintését munkaidôben, 10–18 órá-
Vízerômû Tiszalök, Pf. 32. A látoga- ig dr. Kerekesné Wirth Erzsébettôl lehet
táshoz ingyenes vezetést biztosíta- kérni (Városi Könyvtár, Kossuth u. 40. ☎
nak.) Az új mederre épített duzzasztó 278-462), hétvégén csoportoknak lehe-
7 méterrel emeli meg a vízszintet. Ez a tôvé teszik a látogatást. ☎ 278-426
duzzasztás teszi lehetôvé, hogy az A patikaépület falán emléktábla
erômû fölött induló Keleti-fôcsatorna hirdeti, hogy az 1847-ben alapított
vize eljusson a Hajdúságba. gyógyszertárat 1869–1874 között
Az erômû mellett 24 hektáros ar- Csontváry Kosztka Tivadar (1853–-
borétumot alakítottak ki, ahol mint- 1919) apja bérelte. Fia, a késôbbi fes-
egy 1200 különbözô, érdekes nö- tômûvész 1871–1873-ban itt gyakor- Csontvári Kosztka
vényfajta található. Gyalogosan kor- nokoskodott. Tivadar mellszobra
látozás nélkül látogatható. A város Tiszadada felé esô Tisza
A városnak nincs jelentôs mûem- partját a Keleti-fôcsatorna mindkét
lék épülete: a 14. századi gótikus re- partja mentén üdülôterületté nyilvání-
formátus templomot a II. világhábo- tották és felparcellázták. A közmûve-
rú idején a német csapatok felrob- sített területen nyaralóépületek soka-
bantották (hasonlóan a többi, To- sága emelkedik. A hely strandolásra,
kajjal átellenben lévô szabolcsi tele- horgászásra kiválóan alkalmas. Az élô
pülés templomaihoz, mivel a tor- Tiszán a Borsod megyei Tiszatardos
nyok megfigyelési pontokul szol- irányába komp biztosítja az átkelést. A vízlépcsô Tiszalöknél
gálhattak volna az ellenségnek).
A Vay család egykori kúriája az
Ady Endre utca 35. szám alatt, ma a
gimnáziumnak ad otthont. A bárói
rangra emelt családnak Tiszalök
volt a birtokközpontja. Az itt épített
két kúriájuk közül a nagyobbik
1830 körül épült földszintes, klasz-
szicizáló épület, mindkét oldalán
középrizalittal.
A másik, földszintes, klasszicista
épület ma lakóház. Hosszanti olda-
lán nyolc, rövidebb oldalán öt dór
fejezetes oszloppal alátámasztott,
nyitott tornác áll. Az Arany János ut-
ca 52. szám alatti kúria 1870 körül
épült.
A városban néhány éve kialakított
Helytörténeti gyûjtemény alapja le-
het egy késôbbi múzeumnak.

93
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
TISZADADA
Irányítószám: 4455 Körzethívószám: 42
A Tiszalöktôl nyugatra vezetô út
elhalad az új üdülôtelep mellett, ke-
resztezi a Keleti-fôcsatornát, majd a
régi üdülôtelep és a vízierômû mel-
lett halad tovább a – mintegy 11
km-re fekvô – Tisza hatalmas ka-
nyarulatában megbújó falu irányá-
ba. A 2600 lakosú település neve
már az 1222-es Váradi Regestrum-
ban felbukkan, s minden bizonnyal
a Szabolcsi várispánság birtokai kö-
zé tartozott. A 17. század második
felében Bakonyi Ferenc (aki az
egyik erdélyi fejedelemtôl kapta
birtokul a falut) hajdúkat telepített
be, a 18. században pedig a község
kétharmada a kincstár kezére ke-
rült. A jellegzetes mezôségi telepü-
TISZADOB
Irányítószám: 4456 Körzethívószám: 42
A Tiszadadától 7 km-re fekvô falu
A Tubus-torony a Tisza hatalmas holtága mellett te-
rül el, félig körbefogva azt. Az élô
Tiszán pontonhíd köti össze a
szemközti Taktaközzel. A közel
3200 lakosú nagyközség igazi
reliktumterület: nincs a megyének
még egy másik olyan települése,
ahol ennyi védelemre méltó épület
és csodálatos természeti érték össz-
pontosulna.
A falu nevét elôször a Váradi
Regestrum említi 1220 körül. Neve
vagy személynévi eredetû, vagy a
szláv tölgyfa szóból származik. A
17. század közepéig több család
birtokolta a települést; 1654-tôl egé-
szen 1945-ig az Andrássy család bá-
rói, majd grófi ágáé lett. 1730-ban
Andrássy Ferenc és József vásártar-
tási jogot szerez a falu számára; a
94
léstípus, a kétbeltelkesség (☞ Tisza-
nagyfalu) itt is kimutatható. Lakói
jórészt jobbágyi körülmények kö-
zött élô kisnemesek voltak.
A helységnek egyetlen mûemlék
jellegû épülete van, a Petôfi u. 2.
szám alatti volt Zathureczky-kúria.
Az 1830-ban betelepült család 1831-
ben emeltette a földszintes, klasszi-
cista stílusú kúriát. A többször átala-
kított épületben jelenleg a mûvelô-
dési ház mûködik. Parkja történelmi
kert.
A falu határában található a Tisza
– egykor levágott – hatalmas kanya-
rulata, mely egészen Tiszadobig
kacskaringózik. A holtág egy szaka-
sza mellett a területet felparcelláz-
ták, közmûvesítették, ennek hatásá-
ra sok nyaralót építettek ide. Ked-
velt pihenô- és horgászhely.
középkor óta meglévô révjogot
1726-ban erôsítették meg. A falu –
hasonlóan a többi nyíri mezôségi
településhez – kétbeltelkes (☞
Tiszanagyfalu), sugaras, halmazos
település. A falu közepén van a Sza-
badság tér (a régi Tubus tér) a Tu-
bus-toronnyal. Az északi falurész a
Felvég, a déli az Alvég, a nyugati
pedig a – mélyebben fekvô Bóthát.
A központban, a település legma-
gasabb pontján, az Andrássy utcán
emelkedik a mûemlék jellegû refor-
mátus templom. A 13. században
emelt román stílusú épületet az év-
századok során többször átépítették
és bôvítették; 1768-ban a román ko-
ri templomhajó felhasználásával
alakították át késô barokk stílusban.
A 18. század végén emelték mai tor-
nyát. A 18. században az épületet
lôrésszerû nyílásokkal áttört fallal
vették körül, melynek egy megma-
radt szakasza ma is látható.

A faluközpontban, a Táncsics u.
2. szám alatt – a sugarasan induló
utcák középpontjában – magasodik
az ún. Tubus-torony. Az Andrássy-
ak építtették a 19. század közepén.
A magtár 6x6 méter alapterületû, 12
méter magas – egykor ötszintes –
téglaépület. Háromszögû nyílásai-
val, felfelé keskenyedô négyszögle-
tes tömbjével ritka látvány. Mûem-
lék jellegû. (Magyarországon a leg-
közelebbi hasonló építmény a
Hajdú–Bihar megyei Monostorpá-
lyiban látható).
A központban még két mûemlék
jellegû épületet találunk: a Tubus-
toronnyal szemközt, a Táncsics utca
3. számú háromosztatú, nádfedeles,
hagyományos elrendezésû paraszt-
ház a régi tiszadobi házak egyik
példánya. (Még több mint 50 ha-
sonló, helyi védelem alatt álló, tele-
NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
pülésképi jelentôségû épület talál- Az Andrássy-kastély
ható a községben!). Ugyancsak mû-
emlék jellegû az Alkotmány köz
217-es számú népi lakóház, vala-
mint az Alkotmány utca 33. számú
18. századi egykori csárdaépület,
mely a révhez (most pontonhídhoz)
vezetô út mellett szolgálta egykoron
az utasokat.
A településen végzett régészeti
feltárásokról és a néprajzi értékek-
bôl nyílt állandó Helytörténeti kiál-
lítás látható a régi könyvtárépület-
ben, az Andrássy utca 27. szám
alatt.
A négy helyiségben berendezett ki-
állítás egyik szobája a Tisza melletti
ôsfoglalkozást, a halászatot és annak
eszközeit mutatja be, másik része a
hagyományos parasztkonyha eszköz-
készletébe enged bepillantást. Egy
másik szobában hagyományos tisza-
95
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
Az Andrássy-kastély
parkja
A Széchenyi emlékére
emelt obeliszk utolsó so-
ra: „Széchenyi lett a bíró,
a Tiszát medrébe szorítá /
Szózata: s a nagy tér ím
szabad és a miénk.”
(Szász Károly)
96
dobi szobabelsôt láthatnak az érdek-
lôdôk, míg további két helyiséget Réti
Mátyás helybéli születésû festô képei
foglalnak el.
A kiállítás látogatásának lehetôségét
Oláhné Nagy Ágnestôl kell kérni
(munkaidôben a polgármesteri hiva-
talban, ☎ 241-125, munkaidôn kívül és
hétvégén az Ady E. u. 7. szám alatt, ☎
241-005).
A faluközpontból ÉK felé indulva
közelíthetjük meg a Bocskai utca
59. szám alatti volt Andrássy-
kastélyt. A park fái között áthaladva
mesebeli látvány tárul a látogató
elé: mintha a Loire-völgyben jár-
nánk. A soktornyú, hatalmas épü-
lettömb 1880–85 között épült, való-
színûleg Alpár Ignác tervei alapján.
Andrássy Gyula külügyminiszter a
francia kastélyok mintájára emeltet-
te, s ô létesítette az épület háta mö-
götti angolkertet is, melynek szépen
gondozott és nyírt buxus-labirintusa
az országban egyedülálló. A törté-
nelmi kert védett, az épület mûem-
lék jellegû.
A kastély életének mindennapjait
Károlyi Mihályné Andrássy Katinka
idézi fel visszaemlékezéseiben
(Együtt a forradalomban). Ô ugyan-
is itt, a „Holt-Tiszára nézô, világos-
kék damaszttal kárpitozott, kerek
toronyszobában” született, és nya-
ranta itt gyerekeskedett. A „Vörös
grófnô” címû filmben nyomon kö-
vethetjük az eseményeket és láthat-
juk a kastély jellemzô részeit is.
Az épületben gyermekváros mû-
ködik, ezért az csak elôzetes enge-
déllyel látogatható. Engedélyt az in-
tézettôl kell kérni, fôképpen hétvé-
geken látják szívesen az érdeklôdô-
ket. ☎ 241-149
Ha átszeljük az erdôt – ami a kas-
télyt a Holt-Tiszától elválasztja – az
ókenézi kastélyhoz (másik nevén
volt Andrássy Aladár-kastély) ju-
tunk. A kastély területe a mai Takta-
kenéz ôsi helye, csak a Tisza átvá-
gásával került a szabolcsi oldalra.
Valószínûleg a 19. század elején
épült, a háborút még jó állapotban
vészelte át. Késôbb a – lakott terü-
lettôl távol esô – 9 szobás épület tel-
jesen leromlott. Helyreállítása folya-
matban van. A kastélyépületet öve-
zô ôspark, valamint a Holt- és Élô-
Tisza csodálatos természeti egysé-
get alkot itt.
Az 1977-ben védetté nyilvánított
1030 hektáros Tiszadobi ártér ôrizte
meg legjobban a tiszai árterek ôsi
hangulatát. Annak ellenére, hogy
gróf Széchenyi István szimbolikus
kapavágással éppen itt indította el a
Tisza szabályozását, ami az ôsi
vízivilág életében az eddigi legna-
gyobb beavatkozásnak tekinthetô.
A terület holtágai, kemény- és pu-

hafa ligeterdôi sok helyütt menedé-
ket nyújtanak az egykori élôvilág
túlélôinek. A vadszôlô, komló, sün-
tök és borostyán szinte áthatolhatat-
lan szövedéket alkotnak. A terület
déli határa egy több mint tíz km
hosszú Tisza-holtág darab; morot-
va, melyben egykor tündérrózsák
tömege tenyészett. Ezek, a növény-
evô halak átgondolatlan betelepíté-
se következtében, javarészt kipusz-
tultak. A Rákóczi-tölgyesben ôsrégi
gémtelep van, melyet szigorúan ti-
los látogatni (de nem is tanácsos,
mert az itt fészkelô szürke gémek
fiókái ijedtükben, minden testnyílá-
sukon ráhányják a hívatlan látoga-
tókra a félig emésztett halakat!). Az
ártér a gémtelep kivételével szaba-
don látogatható, de az egyes neve-
zetességek megtalálásához érdemes
a helyiek felvilágosítását kérni.
NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
Ha a falut a tiszalúci rév felé el- A Vásárhelyi emlékmû
hagyjuk, a Tisza töltésén balra for-
dulva mintegy 3 km megtétele után
elérhetjük az Urkomdûlôben fekvô
Tisza-szabályozási emlékmûcso -
portot. A gondozott parkok köze-
pén álló, csonkagúla alakú obelisz-
ket 1865-ben emelték.
Ezen a helyen kezdték meg 1846-
ban – gróf Széchenyi István kezde-
ményezésére – a Tisza szabályozá-
sát. A három pilonon fekvô, vörös-
réz földgolyót ábrázoló második
emlékoszlopot a helyi földbirtokos
emeltette id. Andrássy Gyula mi-
niszterelnöknek a Tisza szabályozá-
sa körüli érdemeiért 1909-ben. A
harmadik, 1969-ben felállított em-
lékmû Vásárhelyi Pált, a reformkor
nagy vízmérnökét ábrázolja, háta
mögött a nehéz kubikosmunkát
megörökítô relieffel.
97
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
TISZAVASVÁRI
Irányítószám: 4440. Körzethívószám: 42.
Tiszadobról csaknem 15 km-es új
úton jutunk el a nyíri Mezôség leg-
nagyobb településére, a Keleti-fô-
csatorna melletti majd 15 ezer lako-
A vasvári református sú városba. A helységet átszeli a
templom Polgár–Nyíregyháza közötti, (a 3-as
98
és a 4-es fôutat összekötô) 36-os fô-
útvonal. Az 1941-ig két külön köz-
ség, Tiszabüd és Szentmihály egye-
sítésébôl keletkezett Büdszent -
mihály 1950-ben vette fel a Tisza-
vasvári nevet. Névadója Fejér Pál
(1826–1849), a márciusi ifjak egyik
vezéralakja volt. Tiszabüdön szüle-
tett, s gyermekkori lakhelyérôl,
Nyírvasváriról vette fel a Vasvári Pál
nevet.
Tiszabüd viszonylag késôi telepü-
lés; elôször a 13. század második fe-
lében említik a források, bár lehet,
hogy csak a tatárjáráskor pusztult el,
mivel neve honfoglalás kori, török
eredetû. A 13. századtól a Gutkeled
nemzetségbeli családok birtokolják,
elôször István Pál bán, majd a
14–15. században a Báthori és a
Zokoly család. A falu a 16. század
végén a török pusztítások miatt el-
néptelenedett, s sokáig puszta ma-
radt. Mivel a Rákóczi-birtokok el-
kobzása után (a 17. században I. Rá-
kóczi György szerezte meg, majd ro-
konság révén Lorántffy Zsuzsanna
örökölte) a kincstárra szállt a tulaj-
donjog, megpróbálták benépesíteni,
de ez csak a pusztákat bérlô örmény
kereskedôknek – Dogály Jánosnak
és Konstantinnak – sikerült a 18.
század végén. Az új lakosok görög
katolikus rutén telepesek voltak.
Szentmihály története a 15. szá-
zad közepéig nyúlik vissza. Ekkor
történt, hogy Báthori András Büd
területébôl földeket hasított ki; oda
büdi jobbágyokat telepített, és az
így létrejött települést Szentmihály-
nak nevezte el. A 17. század elején
Lónyay Zsigmond az itt lakó jobbá-
gyok közé szerzôdéses és földesúri
hajdúkat telepített, majd kivette
ôket a megyei bíráskodás hatáskö-
rébôl is. Az 1635-ös törvény eltöröl-
te ugyan Szentmihály hajdúvárosi

szabadalmait, de ez nem érintette a
település jogállását. A 18. század
második feléig több földesúr birto-
kolta, végül 1771-ben Dessewffy
Sámuel szerezte meg az egész tele-
pülést. Ettôl kezdve 1848-ig kizáró-
lag e család tulajdonában volt. Le-
származottaik egészen 1945-ig
nagybirtokosok maradtak az akkor
már Büdszentmihálynak nevezett
faluban. A település 1986-ban ka-
pott városi címet.
Büdszentmihály kétbeltelkes, hal-
mazos település volt (☞ bevezetés),
hatalmas kiterjedésû külsô legelôk-
kel. A 19. század közepéig nagy-
mennyiségû állatot tartottak a hor-
tobágyihoz hasonló pusztai legelô-
kön. A település irdatlan határa mi-
att az „alföldi tanyás”-hoz hasonló
településrendszer alakult ki a 19.
században, mert a falutól távoli
szántóföldeket a napi ki- és hazajá-
rással lehetetlen volt megmûvelni.
Mivel a gazdasági egység áthelyezô-
dött a tanyákra, szükségtelenné vál-
tak az ólaskertek. A kertségek rövid
idôn belül lakóházakkal népesültek
be, s viszonylag hamar eltûntek a
falu külsô részén lévô szálláskertek.
A legutolsó földbirtokos család-
hoz kapcsolódik a város egyetlen
elsô osztályú mûemléke, a volt
Dessewffy-kastély. A Petôfi u. 1.
szám alatt álló földszintes épület
1820 körül épült klasszicista stílus-
ban. A mai kastély magvát képezô
épületet, a középsô földszintes részt
és a két szélsô rizalitot Dessewffy
József építtette. A kastély homlok-
zati síkjából elôreugró portikuszt öt
pillér tartja, fölötte háromszögletû
timpanon látható. A gróf felesége
1833-ban állíttatta a kastély mellett
azt a kápolnát, melyet késôbb egy
íves szárnyépülettel a kastélyhoz
kapcsoltak. A 19. század közepén,
NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
Dessewffy Emil idejében, komoly A volt Dessewffy-kastély
bôvítést hajtottak végre rajta, ami-
kor is a jobb oldali részhez egyeme-
letes sarokpavilonokat építettek. Az
utolsó bôvítésre Dessewffy Aurél
idejében, 1870 körül került sor. Mai
alakját tulajdonképpen ekkor nyer-
te el a kastély. A 48 szobás épület
ma a 115. sz. Vasvári Pál Ipari Szak-
középiskola és Szakmunkásképzô
Intézet területén található, s benne
– az 1960-as évek vége óta – diák-
otthon mûködik. A kastély körüli
angolparkot a múlt század elsô felé-
ben Dessewffy József felesége,
Sztáray Eleonóra telepítette. A tatár-
juharos tölgyest, melybe beépítet-
ték a kastélyt, továbbfejlesztették;
ma hatalmas vérbükkje, simafenyô-
je, tiszafái említésre méltóak. A be-
kerített 6 hektáros park védett törté-
nelmi kert, ôshonos és egzotikus fa-
jok másfélszáz éves példányaival. A
kerítésen kívüli védett erdôt a
fatolvajok gyakorlatilag kiirtották.
A település több mûemlék jellegû
épülete közül a legrégebbi a refor-
mátus templom. A dombon álló
épület középkori eredetû. A Szent
Mihálynak szentelt, román stílusú
középkori templom sokszori átépí-
99
 NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE

A település híres szemé- tése után nyeri el – klasszicista je-
lyeirôl is meg kell emlé- gyeket mutató – mai formáját. A 17.
keznünk: Pethe Ferenc század közepén állítják helyre a be-
(1765–1832) telepített hajdúk, majd közel száz év
Szentmihályon született, múlva szinte teljesen felújítják. Az
tanulmányait Debrecen- ôsi templomot 1788-ban jelentôsen
ben kezdte, majd külföldi kibôvítik, megemelik a falakat, be-
egyetemeken folytatta. boltozzák a teret, és megtoldják a
Gazdasági szakíró lett, nyugati fal elé (1760–61-ben) épült
Bécsben ô szerkesztette 14 öles torony magasságát is. Egy
az elsô magyar nyelvû 1828-as szélvihar kártételeit kijavít-
gazdasági folyóiratot. ják, majd a II. világháború rongálá-
Egyik szervezôje és ké- sait 1949-ben állítják helyre; a 33
sôbb tanára lett Festetics méter magas, háromszintes torony
György keszthelyi ekkor nyeri el mai formáját.
Georgikonjának. Szobra a A korábban palánkkal kerített
mûvelôdési ház elôtti templomkertet szabálytalan négy-
parkban áll. szöget alkotó téglakerítés övezi, két
Kabay János (1896–1936) sarkán egy-egy 5 méter átmérôjû,
gyógyszervegyész, kutató külsô oldalán kulcsos lôréssel ellá-
Büdszentmihályon szüle- tott toronyszerû építménnyel. Eze-
tett. Elsô találmánya a ket a helyiek „kásamáté”-nak neve-
zöld máknövénybôl törté- zik, a kazamata szó elferdített alak-
nô morfium-elôállítás jával. Korábban a másik két sarkon
módszerére vonatkozott. is volt ilyen tornyocska, de azokat
A város legnagyobb üze- már régebben elbontották. Az 1791-
me, az Alkaloida Vegyé- ben épült, védelmi funkcióval nem
szeti Gyár (ma ICN Alka- bíró falak a többi hajdúváros temp-
loida Rt.) e találmánynak lomerôdjeihez hasonló stílusban,
köszönhette létrejöttét és tudatos historizálás eredménye-
fejlôdését. Ma többféle képp épültek, de magtárnak szán-
gyógyszer-alapanyagot, ták és használták ôket.
gyógyszer-specialitást és A 36-os út erôs kanyarulatában, a
növényvédô szert állíta- Kossuth utcán áll a római katolikus
nak elô benne. Az alapító- templom szépen renovált, mûem-
ra emlékeztet, a gyár lék jellegû épülete. A gótizáló, késô
parkjában álló Kabay Já- romantikus templomot 1912-ben
nos életnagyságú szobra, emelték, tervezôje Balogh János
B. Farkas Sándor alkotása. volt.
Vasvári Pálról már koráb- Igen szépen helyreállított, vidéki
ban megemlékeztünk. kúriákhoz hasonló, mûemlék jelle-
Mellszobra a nevét viselô gû klasszicista épület a volt refor-
általános iskola parkjában mátus paplak. A református templo-
áll, emléktáblája a múze- mot kerítô fal tôszomszédságában,
um elôcsarnokában te- a Garami E. utcán álló, 18. századi,
kinthetô meg. boltíves tornácos parókia ma a Vas-
vári Pál Múzeumnak ad otthont.
Az 1966-ban Gombás András hely-
béli pedagógus alapította intézmény
gazdag néprajzi és helytörténeti gyûj-
teménye hûen tükrözi a város és kör-
nyéke múltját. Késôbb a gyûjtést kiter-
jesztették a természettudományok és a
régészet területére is, s megszerezték
a világhírû Alkaloida gyógyszergyár
mûködésére vonatkozó dokumentu-
mokat is. A múzeum Szabolcs-
Szatmár-Bereg megye orvos- és
gyógyszerészettörténete címû állandó
kiállítása a témát a honfoglalás korá-
ból származó, egyetlen ismert trepa-
náló (koponyalékelô) késtôl a 20. szá-
zadi korszerû gyógyszerekig tekinti át,
kiemelve Kabay Jánosnak a morfin-
származékok kutatásában elért ered-
ményeit. Másik állandó kiállítása a
Tiszabüdi szoba, mely enteriôrszerûen
mutatja be a kisebbik városrész hajda-
ni paraszti lakásbelsôjét. A múzeum
idôszaki kiállításoknak is rendszere-
sen helyet ad.
A kiállítások megtekinthetôk téli
idôszakban (október 15-tôl március
15-ig) hétfôtôl péntekig 9–16 óráig
(hétvégeken zárva!), március 16-tól
október 14-ig keddtôl vasárnapig 9-16
óra között (hétfôn zárva).
A tiszabüdi városrész görög kato-
likus temploma 1764-ben épült. A
Vasvári Pál utcán álló, mûemlék jel-
legû, egyhajós épület barokk stílu-
sú, neoromán tornya késôbbi hoz-
záépítés. A templombelsô kartámlás
állópadjai 18. századiak.
Nyíri mezôségi utunkat befeje-
zendô, a 38-as fôúton indulunk
vissza Nyíregyháza felé. A várost el-
hagyva, mintegy 4 km után balról
egy nagyobb mélyedésben pillant-
juk meg a környék legnevezetesebb
természetvédelmi területét, a Fehér-
szik nevû határrészt. A Fehér-sziket
már a 18. századi térképek is mo-
csaras helyként jelölik, mely gyak-

100

ran kiszárad, sajátos szikes élôhe-
lyeket alakítva így ki. A száraz idô-
szakokban a környékbeliek a száraz
mederaljról gyûjtötték a szódát. E
mennyiség olyan jelentôs volt, hogy
a 18. század végén szódagyárat is
építettek itt.
Az 1977-ben 225 hektáron védet-
té nyilvánított tó élôvilágát több
mint 41 féle madárfaj adja. Tücsök-
madarak, nádisármány, cankók és
barna réti héja mellett egy igazi ku-
riózum, a gulipán is költ a területen.
De megemlíthetünk még több más
ismert madárfajt (székilile, vörös-
gém, vöcsök, bölömbika, kanalas-
és szürkegém), melyek ritkában
vagy sûrûbben felkeresik a tavat és
NYÍREGYHÁZA ÉS KÖRNYÉKE
a környezô mocsártársulást. A 100 A Vasvári Pál
hektáros tavat az esô és a talajvíz Szakközépiskola
táplálta, míg a 60-as évek vízrende- fôbejárata
zési munkái felborították az évszá-
zadok alatt kialakult állapotokat.
Ennek hatására a vízszint megnôtt,
a kiszáradások elmaradtak. A gyé-
kény és a nád elôretört, a szikes te-
rületek lecsökkentek vagy teljesen
eltûntek. Az állapot néhány éve is-
mét visszaállt az egymást váltó szá-
raz és nedves periódusok szerint.
Madárvonuláskor a tó a vízimada-
rak paradicsoma, kis- és nagykócsa-
gok, récefélék gyülekezô- és táp-
lálkozó helye.
A védett terület költési idôszakon
kívül látogatható.
101
 A RÉTKÖZ
Ha Nyíregyházáról észak felé indulunk, mintegy
húsz kilométer után megváltozik a táj képe. Elhagy-
tuk a Nyírség kisebb-nagyobb homokbuckákkal te-
leszórt részeit, s egy mélyebb fekvésû, csatornákkal
szabdalt, a kiemelkedéseken megült, hoszszan elhú-
zódó falvakkal tarkított tájra érünk. Ez a Rétköz, mely
mint néprajzi táj, Kiss Lajos (Kossuth-díjas néprajzku-
tató, a nyíregyházi Jósa András Múzeum egykori
igazgatója) munkásságáig alig ismert fogalom volt a
szakemberek körében. Évtizedes kutatásainak ered-
ménye, hogy ma már sokat tudunk a megye e nép-
rajzi tájáról.
A Rétköz viszonylag kis számú (27), részben vagy
egészben a tájon elterülô települést foglal magába.
Ám határa igen nagy terület, csaknem 140 ezer hold.
A táj a megye Tisza által körített északi részén terül
el; a jelenlegi Lónyai-fôcsatorna és a Tisza között –
Vencsellôtôl egészen Tuzsérig. A Tiszánál a táj azon-
102
ban nem szakad meg, a túloldalon a Bodrogközben
folytatódik, ahol a hasonló természeti viszonyok
ugyanilyen életformát, gazdálkodási rendet honosí-
tottak meg.
A táj az észak-alföldi fiatal peremsüllyedékek egyi-
ke. Földrajzi határai északon a Tisza, keleten az
Északkeleti-Nyírség magas futóhomokformái, délen
és nyugaton a Középsô-Nyírség löszös és futóhomo-
kos területei. A térszín alapját adó pannontábla, s az
erre rárakódó hordalékkúp kifejlôdése a pleisztocén
végéig egységesen történik a Nyírséggel és a Bod-
rogközzel. A pleisztocén és a holocén határán a Rét-
köz, a Bodrogköz, a Beregi- és a Szatmári-síkság le-
süllyedt. Ezt követôen kialakult sajátos formakin-
csük, éghajlati jellemvonásuk, talajtakarójuk, nö-
vényzetük.
A Rétköznek az utóbb említett idôszakban történt
süllyedése miatt a mélyebbre került szélbarázdák-
 A RÉTKÖZ

ban, a lapos felszíneken megindult a csak a vízmentes, a rétbôl kiemelkedô

láposodás. A Tisza a holocén folya- dombhátakon lehetett folytatni, az it-
mán jelent meg a Rétközben, s a sze- teni lakosság amit csak tudott a rétbôl,
szélyesen kanyargó folyó oldalazó mocsarakból szerzett be: a bôven te-
eróziójával nagy területeken letarolta nyészô, több ezer holdas nádasok és
a pleisztocén futóhomokfelszíneket. gyékényesek a – szintén a hátakra te-
Az újholocénban a Tisza elhagyta a lepült – falvak épületeinek fedésére
Rétközt, s a Bodrogköz déli részén, új (sokszor a falak készítéséhez is!) szol-
mederben folyt, de árvizeivel évrôl gáltak, de készítettek belôlük szekér-
évre elöntötte és nagy mennyiségû kasokat, kosarakat is.
iszapot, agyagot és homokot rakott le, A halászat kiemelkedô jelentôségû
s jelentôs vízmenynyiséget hagyott volt a rétközi emberek élelmezésé-
vissza a Rétköz területén. Az ottma- ben. Az évente kiöntô Tisza felfrissí-
radt víz kitöltötte az elhagyott folyó- tette a tavak, erek, morotvák vizét, A Bessenyei Emlékház
medreket, a mélyedéseket, s növelte ahol annyi hal volt, hogy meríteni le- boltíves tornáca
az amúgy sem kevés mocsaras-lápos
területeket.
A táj mai felszíni domborzatát a fia-
talkori (óholocén) süllyedés és a fo-
lyóvíz felszínalakító tevékenysége
hozta létre, és csak elenyészô volt a
szél munkája. Ez egyben azt is jelenti,
hogy a táj domborzata – kis formáit fi-
gyelembe véve – változatos képet
nyújt.
A felszín képe az újholocéntól egé-
szen a Tisza-szabályozás és a belvíz-
mentesítési munkálatokig nem sokat
változott. Milyen is volt ez a tájék a 19.
század közepén elkezdett munkálato-
kig? Kiss Lajos érzékletesen festette le
az itteni világot A régi Rétköz címû
munkájában: „Rejtelmes világ volt a
rétség világa. Akármerre mentünk,
csak nádat és vizet láthattunk, meg az
eget. Ahol száraz út vezetett a rétség-
be, csakhamar zöld gyep bársonyán
haladt az ember és ingyen sem gon-
dolta, hogy a vastagra nôtt moha in-
goványos helyre csalta, csak mikor
kötésig süllyedt a mocsárba.” A rét-
ségben csak az odavaló pákászok is-
merték a járás-kelést, más ember ha-
lálfia lett.
A természet nyújtotta javakból, ha
nem is fényesen, de azért tûrhetôen
meg lehetett élni. Mivel földmûvelést

103
 A RÉTKÖZ
A Tisza-holtág Ibránynál hetett; eladni nem tudták, a disznóval
etették meg. Feljegyezték, hogy
Nagyhalászban 1858-ban egy nap
alatt 800 mázsa halat fogtak!
A rétség jellegzetes alakja volt a pá-
kász: naphosszat a réteket járta, s ös-
szegyûjtött mindent, amit hasznosíta-
ni lehetett: madártojást, teknôsbékát,
piócát, csíkot, rákot, gombát, különfé-
le gyógyfüveket, vízinövényeket, me-
lyek szinte korlátlanul rendelkezésre
álltak. Külön világban léteztek, a fal-
vakba csak ritkán mentek be, szinte
önkéntes számûzetésben élték le éle-
tüket.
A vizek levezetésével elmúlt az ôsi
élet, az 1890-ben ásott, a nyírségi
Berkeszrôl kiinduló s a Rétköz pere-
mén végighúzódó 44,7 km hosszú
Lónyai-fôcsatorna összegyûjti és
Gávavencsellô alatt a Tiszába továb-
bítja a belvizeket. Az egykori lápi köz-
104
ségek mezôgazdasági településekké
alakultak át: a vizek helyén igen ter-
mékeny talaj maradt vissza, amelyen
kiváló káposztát, krumplit, répát,
napraforgót, dohányt termelnek mind
a mai napig.
A Rétközben való barangolásunkat
célszerû a nyugati részen elkezdeni.
Nyíregyházától a 38-as, Tokaj irányá-
ba vezetô fôúton Rakamazig me-
gyünk, majd ott alsórendû útra térve,
a Tisza kanyarulatait követve Tímá-
ron, Szabolcson és Balsán keresztül
érünk el a Nyíregyházától mintegy 40
km-re fekvô Gávavencsellôre, rétközi
utunk elsô, kiinduló állomására. In-
nen „belsô” utakon járjuk végig a rét-
közi településeket, majd
Szabolcsveresmart után térünk rá a 4-
es fôútra, hogy az északi rész néhány
rétközi faluját elérjük.

GÁVAVENCSELLÔ
Irányítószám: 4472 Körzethívószám: 42
Az 1971-ben két szomszédos falu,
Gáva és Vencsellô egyesítésébôl létre-
jött településnek több mint 4300 lako-
sa van. A népetimológiával ellentét-
ben Vencsellô neve Vecelin lovag ne-
vére, Gáváé vagy a káva közszóra,
vagy pedig személynévre vezethetô
vissza.
A nagyközséget átszeli a Nyíregy-
háza–Balsa keskeny nyomközû vasút-
vonal, s itt torkollik a Tiszába a
Lónyai-csatorna is. A Tiszán kompon
kelhetünk át a bodrogközi Kenézlôre.
Bár mindkét község a Nyírségben fek-
szik, határuk nagy része a Rétközben
terül el.
A két település elég korán, a 11–12.
században keletkezett, valószínûleg
az I. István alapította szabolcsi váris-
pánság birtokai voltak. A 17. század
végének kuruc harcai és a Rákóczi-
szabadságharc hadjáratai miatt elnép-
telenedtek. Vencsellôt a Dessewffy
család a 18. század végén telepítette
be németekkel, akik megalapították
Újvencsellôt vagy Németfalut, a régi,
északi rész lett Óvencsellô vagy Ma-
gyarfalu.
Vencsellô mûemlék épülete a
Toldi utca 26. szám alatti volt
Dessewffy-kastély. Az épület eredeti
magva egy késô barokk kastély a 18.
század második felébôl. Ezt bôvítette
a 19. század végén L alakban, roman-
tikus stílusban és keleti oldalszárn-
TISZABERCEL
Irányítószám: 4474 Körzethívószám: 42
A Rétköz nyugati részén fekvô – a
Tisza és a falu széléig érô holtág part-
jáig kinyúló – településnek ma 2100
lakosa van. Valószínûleg a magyar-
A RÉTKÖZ
nyal Dessewffy Miklós. Mai formáját Tompa Mihály egyik
1950-ben nyerte el a kastély, miután a népregéjében Vencsellô
háborúban súlyos károk érték. Most nevének történetét is
mûvelôdési házként és irodák céljaira feldolgozta. A történet
hasznosítják az épületet. Tíz hektáros szerint a gazdag földesúr
parkja, évszázados fáival, védett me- lányának kezéért két
gyei jelentôségû természeti érték. lovag vetélkedett, a német
(Védett még a község határában lévô Vencel és a magyar
Tisza-szakasz és ártere is, amely ter- Kenéz. A nagy viadalra
mészetvédelmi terület.) a vitézek a Tisza két part-
Mûemlék jellegû a Nagyboldogasz- ján álltak fel. Elôbb
szonynak szentelt római katolikus Vencel lôtt, de nyílvesszô-
templom a Vasút utcán. Az 1834-ben je nem talált. Utána Kenéz
felszentelt templom klaszszicista jelle- lôtt, s nyila Vencel szívébe
gû épület. Legrégebbi berendezései fúródott. A viadal helyén
közül megemlíthetô a gazdag faragá- késôbb két falut építettek:
sú oltár és két faszobor – a 18. század ahonnan Kenéz lôtt, ott
közepérôl és végérôl. Ezek eredetileg épült fel Kenézlô,
a Dessewffy-kastély kápolnájában ahonnan Vencel lôtt,
voltak. az a falu kapta
Történelmi emlékhelyként tartják a Vencsellô nevet.
számon Rakovszky Sámuel (gávai
születésû 1848-as honvéd ezredes)
sírhelyét – a gávai részen fekvô régi
temetôben. A 48-as katonát szimboli-
záló obeliszket Somogyi Sándor ké-
szítette 1903-ban. Egy másik sírkô
alatt a fiatalon elhunyt Soldos Borbá-
la, Tompa Mihály feleségének rokona
nyugszik. Az 1851-ben állított sírem-
lék négy oldalára a költô 26 soros em-
lékversét vésték
(kelet–dél–nyugat–észak sorrendben
olvasandó). Gáva irodalomtörténe-
téhez tartozik még, hogy itt élte le éle-
tének nagy részét Bessenyei Anna
költônô (☞ Tiszabercel).
sághoz csatlakozott egyik törzs nevét
ôrzi Bercel. A községet elôször a 14.
században említik a források, ahol a
Bessenyeiek, mint birtokosok a 16.
század elején tûntek fel. A ma is álló –
s részben múzeumként funkcionáló –
kisnemesi kúriában született 1747-
105
 A RÉTKÖZ
Bessenyei Emlékház ben Bessenyei György, a magyar fel-
világosodás írója, költôje és gondol-
kodója, Mária Terézia késôbbi testôre.
Bercelen töltötte gyermekkorát, s
1782–85 között ismét itt volt lakhelye.
1811-ben „bihari remeteként” halt
meg a család Bihar megyei birtokán:
Pusztakovácsiban. Ugyancsak a ház-
ban született a költô bátyja, Bessenyei
Sándor (1743–1809) költô és mûfordí-
tó, aki Milton: Elveszett paradicsom
címû mûvét fordította le franciából és
adta ki 1796-ban.
Bercelen született Bessenyei Anna
(1767–1859) költônô is, György uno-
kahúga, aki életének nagy részét
Gáván töltötte. Ô lett utóbb a költô
Az Emlékház szobája gondozója Pusztakovácsiban. A 17.
106
század közepe táján épült Bessenyei-
kúria (Bessenyei u. 6. szám), mûem-
lék épület. Egy halmon látható – a
templom közelében.
A boltíves tornácú, zsindelytetôs kú-
ria barokkos homlokzati kiképzését a
18. században nyerte el. A hagyományos
nyírségi középnemesi építkezés jelleg-
zetességeit magán viselô épület utcai ré-
sze (a két elsô szoba és a boltíves kony-
ha) enteriôr berendezése és irodalmi ki-
állítása a nagy költônek állít emléket,
míg hátsó részében jelenleg házasságkö-
tô terem mûködik. Az emlékház a
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeu-
mok Igazgatóságának kezelésében van.
Megtekinthetô 9–17 óráig.
Elôzetes bejelentkezés Kocsis Józsefné
gondnoknál (Fô út 96/a ☎ 204-322) vagy
a szemben lakó Németh Istvánnénál
(Bessenyei út 5. ☎ 204-318).
A megye jeles ipartörténeti emlékei
közé tartozik – Tiszabercel és Paszab
között a folyó töltésének aljában – a
szivattyútelep, melynek épületei és
gigantikus gôzüzemû gépészeti be-
rendezései mûködôképesen, felújítva
várják a látogatókat. A telep az 1840-
es években megindult Tisza-szabályo-
záskor jött létre. A környékbeli mo-
csarak és belvizek lecsapolása
1895–96-ban szükségessé tette építé-
sét. A szabályozatlan folyómederbôl
addig szabadon ki- és visszaáramló
vizek Tiszába való visszajuttatására
zsilipeket, a csatornák vizének a Ti-
szába való átemelésére szivattyútele-
peket létesítettek. A lecsapolási és
csatornaásási munkálatok az 1860-as
évek elejétôl 1884-ig tartottak, majd
ezeket követték a mûtárgyépítések.
Ezek egyike a 75 éven át mûködött –
ma már mûemléki védettséggel bíró –
tiszaberceli szivatytyútelep. (A me-
gyei mûemlékjegyzék Paszabnál em-
líti, mivel a zsilipet a paszab–berceli
határszélen jelölték ki, s a két község

mára szinte összeépült). Hasonló szi-
vattyútelep található még ☞
Nagyecseden is.
A település természeti értékei közül
országos jelentôségû a Tiszatelek-
tiszaberceli ártér, mely a folyót több
kilométer hosszan kíséri mind-két
partja mentén. (Tiszabercel határa át-
nyúlik a Tiszán.) Legszebb része a
„Marótzug” nevû Tisza-szakasz, öreg
tölgyesekkel, nyárfákkal. Az 1566
hektáros terület elsôsorban a nagy fü-
lemülének köszönheti védelmét, vala-
mint annak, hogy itt található hazánk
egyik legnagyobb partifecske telepe.
PASZAB
Irányítószám: 4475 Körzethívószám: 42
A tatárjárás idején elôször említett
Tisza menti községnek ma majdnem
1300 lakója van. A település északi ré-
szének halmazos szerkezete görbe ut-
cáival még ôrzi a hajdani mocsárvilág
emlékét. Itt, a Fô úton áll a falu egyet-
len mûemlék jellegû épülete, a 18.
század végén barokk stílusban épült
református templom. Korábbi fa ha-
rangtornya helyén – a bejárat fölött
látható évszám szerint 1851-re készült
el a ma is álló kôtorony. A település
nevezetessége még a Szövôház (Fô út
38.), aminek létrehozásában Turi Sán-
dor (1881–1959) tanítónak, néprajzi
gyûjtônek volt nagy szerepe az 1930-
as években. A régi népi szôttesek
mintakincsét felelevenítô és újjáélesz-
tô szövôház termékeit 1940-ben a Bu-
dapesten rendezett kiállításon ismer-
hette meg a nagyközönség, de a leg-
nagyobb sikert az 1957. évi világkiál-
lításon aratta. Az épület legnagyobb
szobájában a szövôszékek mellett
kaptak helyet a helytörténeti gyûjte-
mény tárlói és néprajzi tárgyai, me-
lyek nagy részét még Turi Sándor
Ahol a párás ártéri ôsvadon véget ér –
a Tisza szakadozó partfalainál – talál-
juk e kis madárkák ezres kolóniáját.
Mellettük jelentôs számban fészkel itt
a feketególya is, mely fehér rokonával
ellentétben messze kerüli az emberi
településeket, s érzékenyen reagál
mindenféle zavarásra. A fokozottan
védett gémtelep csak külön engedél-
lyel és kísérôvel látogatható. (Enge-
délyt a Hortobágyi Nemzeti Park Igaz-
gatósága adhat. Címük: Debrecen,
Sumen u. 2. ☎52/349-482).
gyûjtötte. (A kiállítás megtekintése
munkaidôben lehetséges. ☎ 204-701
Információt a szövetkezet vezetôjétôl
kell kérni). A Szövôház sorsa jelenleg
bizonytalan, mivel azt a tulajdonos, a
Nyíregyházán székelô Háziipari és
Népi Iparmûvészeti Szövetkezet fel
akarja számolni. Nevezetes mese-
mondója is volt a falunak: Lacza Mi-
hálytól egy kötetre való népmesét
jegyzett le Ortutay Gyula néprajztu-
dós az 1930-as években, ezeket azon-
ban máig sem sikerült kiadni.
A RÉTKÖZ
Bessenyei György
„A Tiszának reggeli
gyönyörûsége” címû ver-
sében így festi le a folyót:
...„Ezek közt a Tisza foly
csendességével,
S mintha gondolkozna,
olyan menésével.
Sárga tajtékjait formálja
közepén,
Sok gallyak s levelek
ballagnak a színén.
Sebes örvényei bújdosván
magokba,
Zúgással ütköznek
néhol a partokba.”...
A Tisza-szabályozás
ügyében utazó Széchenyi
István 1846. július 23-án
érkezett meg a „Pannónia”
nevû gôzhajóval Szeged-
rôl Tiszabercelre, azonban
itt a víz alatti farönkök
miatt hajója elakadt, ezért
kocsin indult tovább
Sárospatakra.
A mûemlék
szivattyútelep Paszabon
107
 A RÉTKÖZ
IBRÁNY
Irányítószám: 4484 Körzethívószám: 42
A nevét az Ibrahim személynév-
bôl eredeztetô, közel 7000 lakosú fia-
tal város (1993-ban kapta e rangot) az
utóbbi két évtizedben indult gyors fej-
lôdésnek. A viszonylag késôn, a 13.
század végén említett település már a
honfoglalás elôtt is lakott volt. Erre a
határban talált ôskori, népvándorlás
kori régészeti emlékek, s a település-
tôl mintegy 10 kilométerre délnyugat-
ra a Fekete-halom néven szereplô,
hazánkban az egyik legnagyobb és
legépebb állapotban fennmaradt kur-
gán utalnak. Utóbbi része volt egy, a
3. században Tokaj és Nagykálló kö-
zött kiépített ôrhalom-láncnak. A kö-
zel 13 méter magas és 20 ezer köbmé-
ter tömegû mesterséges domb Kr.
után 247-ben készült el, s Kniva gót
fejedelem hamvait rejtette egészen
1900-ig. Ekkor a nyíregyházi múzeum
akkori igazgatója, Jósa András meg-
ásatta, s belsejében tölgyfa gerendák-
ból kiépített sírkamrát talált. Bár a sírt
A város arany minôsítésû az elôzô századokban kirabolták, a
fúvószenekara játszik feltárás során megtalált kisebb éksze-
a Millecentenáriumi reket a nyíregyházi múzeumba szállí-
emlékmû elôtt tották. A településtôl délre az Esbó-
108
halmon az 1990-es években 269 hon-
foglalás kori sírt tárt fel Istvánovits
Eszter, a nyíregyházi Jósa András Mú-
zeum régésze. A köznépi temetô érté-
kes leletei közül kiemelkedik két ezüst
hajkorong, ami a többi lelettel együtt a
nyíregyházi múzeumba került.
Középkori építészeti emlékei kö-
zül a 15. században épült várkastélyát
a múlt század közepére széthordták,
pedig az a török idôkben a környék-
beli lakosoknak igen sokszor nyújtott
menedéket. A 16–17. század forduló-
jának évtizedeiben a benne tanyázó
hajdúk riogatták a megyét. Nagyvárad
eleste után pedig végvárként is
mûködött. A Rákóczi-szabadságharc
idején már nem volt jelentôsége, de a
források szerint a 18. század második
feléig még lakták. Bár a várkastély el-
pusztult, az 1200-as években épült ro-
mán eredetû, gótikus stílusban átépí-
tett, majd a 19. század elsô felében
megújított református templom ma is
hirdeti a település hajdani dicsôségét.
Az Iskola utcán álló mûemlék jellegû
épület felszerelési tárgyai közül emlí-
tésre méltó egy 17. sz. elsô felébôl
származó kehely, de a többi úrasztali
tárgyai is a 18. századból valók.
Az 1880-as évek lecsapolási mun-
kálatainak eredményeképpen a tér-
ség arculata megváltozott, megnôtt a
termôterületek aránya. Ibrány már a
19. század végén a Rétköz nagy lélek-
számú települései közé tartozott. A
múlt század végén az iskola mellett
óvoda is mûködött a helységben,
1889-ben létrehozták a mûvelôdési
kört, mely megalakította a községi
könyvtárat. A környéken elsôként itt
alakult meg a hitelszövetkezet 1920-
ban, Hangya Szövetkezet néven. A
30-as évek végére a település mo-
dernnek számító községgé lett vasút-
állomással, villannyal, osztott iskolá-
val, óvodával, orvossal, állatorvossal
 A RÉTKÖZ

és gyógyszertárral. A körzeti központ

szerepet a háború után is továbbvit-
ték: 1962-ben gimnáziumot alapítot-
tak, s mindez elvezetett az 1993-as vá-
rosi cím elnyeréséhez.
A múlt ill. a jelenkor emlékeinek
megôrzésére a városban két kiállító-
hely is hivatott: az 1985-ben megnyílt
Ibrányi Galéria anyaga mára átkerült a
könyvtárba, ahol neves mai magyar
képzômûvészek Berecz János által
adományozott alkotásai láthatók ál-
landó kiállítás keretében.
Látogatható a könyvtár nyitvatartási ide-
je alatt, hétköznap 8–12 és 13–18, szom-
baton 9–12 és 14–17, vasárnap 9–12 óra
között (Hôsök tere 4. ☎ 200-129).
A Helytörténeti Gyûjtemény a Vá-
rosházával szemközt, az Árpád utca 4.
szám alatti házban található. A Nagy
Ferenc helybéli tanár által létrehozott
gyûjtemény gazdag néprajzi anyagot
sorakoztat fel a település történeté-
bôl, a Rétköz néprajzi, tárgyi emlékei-
bôl. A látogatást elôre be kell jelente-
ni a mûvelôdési háznál; megtekintése
egyébként a képtárnál felsorolt idô-
ben lehetséges. ☎ 200-129
A városban több köztéri alkotás is
látható: a református templom kertjé-
ben áll az 1848-as emlékoszlop, amit
1898-ban állítottak fel. A II. világhábo-
rú során elesetteknek Borbás Tibor
1988-ban emelt Hôsi emlékmûve állít
emléket a temetô bejáratánál. A tele-
pülés központjában áll Kossuth Lajos
mellszobra és az 1992-ben felavatott
1956-os emlékmû. Patkó Róza 1975-
ben felállított Szabadság szobra a Le-
hel úton magasodik.
A megyében a Károlyi-féle földre-
form keretében 1919-ben elsôként itt
osztottak földet, mely eseményre a
Földosztók címû, hármas tagolású
szoborkompozíció 1983 óta emlékez-
tet (Borbás Tibor alkotása). Ibrányi
László szobra (Gyôrfi Sándor a szobor

109
 A RÉTKÖZ
Tisza-parti strand
A halász és az aranyhal
címû rege szerint
a szegény öreg halász,
akinek sikerült hálójába
keríteni a királylány
kedvenc halacskáját,
jutalmul a királytól nemesi
levelet kap egész faluja
számára, amely attól
a naptól kezdve a Halász
nevet viseli és amelynek
címerét is két aranyhal
díszíti.
110
NAGYHALÁSZ
Irányítószám: 4485 Körzethívószám: 42
Az 1993-ban várossá vált 6000 lako-
sú település neve az írott forrásokban
a 13. század közepén tûnt fel, így a
megye egyik legrégebbi települései-
nek egyike. Bár a török hódoltság so-
rán elnéptelenedett, 1566-ban már is-
mét Szabolcs megye egyik legnépe-
sebb helye volt. Nevének népetimo-
lógiáját jeles múlt századi költônk,
Tompa Mihály egyik népregéjébôl is-
merjük, amelyhez anyagot Nagyha-
lászból szerzett.
Történeti emlékei közül a 18. szá-
zad végén emelt, majd 1845-ben át-
épített késô barokk református temp-
lomát említjük elsôként. A mûemlék
jellegû épület a falu közepén, az
Arany János utcán áll. Berendezése
közül említésre méltó a 19. század
elején falazott szószék és az ugyanak-
kor készült fakarzatok, padok és a
mózesszék. A szószékkorona a temp-
lommal egyidôs. A tornyot a 19. szá-
zad elsô harmadában emelték, s fehér
építôköveit mindmáig nem vakolták
le.
Másik mûemlék jellegû épület az
Arany János utcán lejjebb, a 60. szám
alkotója) ugyancsak az Árpád úton
látható.
A településtôl mintegy 5 kilomé-
terre a Tiszán kiváló szabad strand
van, ami részben a töltéskoronán ve-
zetô hosszú, keskeny aszfaltozott
úton, majd az ártér buja galériaerdôi
között (itt már csak gyalog) közelíthe-
tô meg. A töltés külsô és belsô oldala
közelében üdülôk, vendéglátóhelyek,
sátorozási lehetôség várja a pihenni
vágyókat.
Az ártér természetvédelmi terület,
a fülemülék ezreinek költôhelye.
alatt álló, jelenleg felújításra váró
Csuha–Kállay-kúria. Az épületet a 18.
század végén emelték, majd 1830 kö-
rül klasszicista stílusban átépítették.
Homlokzatán a következô szövegû
emléktábla látható: „E házban szüle-
tett 1794. X. 23-án Csuha Antal az
1848–49-es szabadságharc honvédtá-
bornoka...” A felújítás után az épületet
kulturális célokra kívánják hasznosí-
tani. Az Arany J. u. 26. szám alatt lévô
Petôfi Sándor Mûvelôdési Ház elô-
csarnokában a nagyhalászi születésû
alkotó, az azóta elhunyt özvegy
Bacskai Andrásné naiv festô, a „Nép-
mûvészet mestere” képei állandó
képzômûvészeti kiállítás keretében
tekinthetôk meg. Hétköznapokon 8–17
óra között, a mûvelôdési ház nyitvatartási
ideje alatt. A látogatás elôtt érdemes tájé-
kozódni. ☎ 202-218
A fôúttól beljebb, a mûvelôdési ház
melletti közben érdekes építészeti
emlék látható: az 1900-as évek elején
épített nagyméretû deszkafalú magtár
ácsolt szerkezete külön figyelmet ér-
demel. Az épületben a helybéliek
néprajzi-helytörténeti kiállítást kíván-
nak a közeljövôben kialakítani.

KEMECSE
Irányítószám: 4501 Körzethívószám: 42
A Nyíregyházától ÉK-re mintegy 15
kilométerre fekvô, a Váradi
Regestrumban már a tatárjárás elôtt
feltûnt falunak ma közel 5000 lakosa
van. A nagyközségi rangot viselô haj-
dani kisnemesi helység településszer-
kezete igen laza, mivel a kedvezôtlen
vízügyi helyzet miatt általában nagy
tömbök alakultak ki. Az utcák nyom-
vonala – miként más rétközi települé-
seken is – a magasabban fekvô gerin-
ceket követi, a kertek a vizes rétekre
nyúlnak. A Lónyai-csatorna északról
érinti a belterület szélét. Mindkét
temploma mûemlék jellegû. A refor-
mátus templom a Béke téren álló, 19.
század elején készült klasszicizáló,
késô barokk stílusú épület. A nyugati
bejárat kôkeretén látható 1809-es év-
szám az építés befejezésének dátumát
jelöli. Berendezése közül a szószék
1800 körüli copf stílusú, a padok a 19.
század elején készült empire darabok.
Úrasztali tárgyai között 17–18. száza-
diak is találhatók. A késô barokk ró-
mai katolikus templom az Árpád úton
BUJ
Irányítószám: 4483 Körzethívószám: 42
A 14. század elején feltûnô telepü-
lés eredetileg várispánsági birtok le-
hetett. A jobbágyfelszabadítás idején
tipikus nemesi közbirtokossági falu.
A Nyíregyházától mintegy 24 kilo-
méterre északra a Lónyai-csatorna
mellett fekvô nagyközségnek ma két
és fél ezer lakosa van. Határának déli
része a Nyírségre esik, ezért lakói
földmûvelést is folytattak már a csa-
torna megépülte elôtt. A Rákóczi ut-
cán álló mûemlék jellegû, késô ba-
rokk református templom a 18. század
A RÉTKÖZ
magasodik. Terveit Czvenger József A Rétköz fennállása idején
egri kômûvesmester készítette, építé- a falut (Nagyhalász)
se 1821–24 között történt. István ki- víz vette körül,
rályt ábrázoló fôoltára Egerben ké- szárazon csupán
szült 1830-ban. Vörös márvány talap- Nyíregyháza és Kemecse
zaton álló sárgaréz keresztelôkútja felôl lehetett
1860 körüli, míg egy késô barokk – fá- megközelíteni.
ból gazdagon faragott – Madonna Míg a lecsapolások elôtt
szobra 18. század végi munka. Város- a népesség fô
képi jelentôségû védettséggel bír a megélhetését a rétben
késô romantikus stílusú Haas-tanya, folytatott állattenyésztés
mely Haas Ignácnak, a település gaz- és a halászat biztosította.
dasága múlt század végi elindítójának Késôbb a szárazra került
nevét viseli. Az 1888-ban készült ma- jó minôségû talajon
lom, olajütô, szeszgyár épületei ma a a lakosság intenzív
Kemecsei Állami Gazdaság magtára- földmûvelésbe kezdett,
ként mûködnek. A nagyközségben a s a település – annak
közelmúltban hozták létre a helytörté- ellenére, hogy nagy múltú
neti gyûjteményt (Móricz Zs. u. 1.), zsákgyára révén ipari
ahol ókori leletek, helyi vonatkozású üzemmel is rendelkezik –
dokumentumok, néprajzi tárgyak és máig megôrizte
eszközök tekinthetôk meg. mezôgazdasági jellegét.
Látogatási lehetôség elôzetes bejelentés A fontos útkeresztezôdés
alapján kérhetô – tanítási idôben – az ál- mentén fekvô Nagyhalász
talános iskolában (Móricz Zs. u. 47. a század elején vasutat –
☎ 358-153), Lucza János iskolaigazgató- igaz, csak keskeny
tól (Móricz Zs. u. 65/a. ☎ 358-236). nyomtávút – is kapott,
ami igencsak
megkönnyítette
a megtermelt
mezôgazdasági áruk
harmadik harmadában épült. Nyugati piacra szállítását.
homlokzata elé késôbb emelt eklekti-
kus jellegû órapárkányos tornya, 28
méteres magasságával messze ki-
emelkedik a környezetébôl. Kemecse
A másik mûemlék jellegû épület az irodalomtörténeti
egyhajós, egyszerû falusi görög kato- vonatkozásaként
likus templom a Béke utcán. A rutén említhetjük meg, hogy
eredetû lakosság 1825-ben felszentelt sárospataki diák korában
klasszicizáló templomának berende- az itt élô Répássy
zési tárgyai (szószék, fából készült családnál nevelôsködött
húsvéti gyertyatartók) 1820 körüli 1830–31-ben Erdélyi
klasszicista stílusú munkák. Az iko- János, a késôbbi neves
nosztáz 1817-ben készült. író, akadémiai tag.
111
 A RÉTKÖZ
Irodalomtörténeti
vonatkozású emléke
is van Nyírbogdánynak:
Kazinczy Ferenc – amikor
fogsága idején Munkácsra
szállították – 1800. aug.
14-én itt találkozott édes-
anyjával.
1857. június 23-a
is jelentôs nap a település
életében. Balásházy János,
a neves mezôgazda ekkor
kezdeményezte a Magyar
Tudományos Akadémia
székházépítô szándéká-
nak anyagi támogatását.
Az Akadémia épületére a
jelenlévôk 400 forintot
ajánlottak fel. Jókai Mór
felkarolta az ötletet, lapjá-
ban közölte a felhívást,
maga is csatlakozott hoz-
zá, s ennek eredménye-
képp épült fel 1862-re
az Akadémia palotája.
Demecserben a Tisza
szabályozása, a vizek
levezetése, a Lónyai-
csatorna elkészítése
(1882) után jelentôssé vált
a növénytermesztés, külö-
nösen híres lett a deme-
cseri káposzta (1916-ban
savanyú káposztát készítô
üzemet és hozzá hordó-
gyárat is építettek),
a dohány és a cukorrépa.
112
NYÍRBOGDÁNY
Irányítószám: 4511 Körzethívószám: 42
Ha Kemecsérôl tovább indulunk,
mintegy 4 kilométer után érjük el a
Nyírség és a Rétköz peremén fekvô
3000 lakosú községet; Nyíregyházától
ÉK-i irányban a 4-es számú fôúton 15
km a távolság. A szláv Bogdán (=Isten
ajándéka) névbôl keletkezett falu ne-
vét elsô ízben 1220 körül a Váradi
Regestrumban említik, s jelentôségét
mutatja, hogy a 16. század közepén
KÉK
Irányítószám: 4515 Körzethívószám: 42
A hajdani Rétköz belsejében, Nyír-
egyházától ÉK-re mintegy 25 km tá-
volságra fekvô közel 2000 lakosú falu
eredetileg egy hosszan elnyúló ho-
mokhát gerincére épített egyutcás te-
lepülés volt. Korábban hadászati je-
lentôséggel is bírt, hiszen Kemecse fe-
lôl itt vezetett keresztül az út a
besztereci földvárhoz. A lecsapolások
után híres káposzta- és zöldségterme-
lô község vált az egykori lápi faluból.
A korábbi fatemplom helyén 1828-
ban felépített református téglatemp-
DEMECSER
Irányítószám: 4516 Körzethívószám: 42
Demecser a Rétközoldal közepén
fekszik. Északi, keskenyebb és na-
gyobb része a Rétköz legfenekén, dé-
li, szélesebb de kisebb része átnyúlik
a Lónyai-csatornán a Nyírségbe. A
több mint négy és félezer lakosú tele-
pülésrôl a legrégibb történelmi adat
1270–72-es évekbôl szól, amikor V.
István király Kárászi Sándornak adta
Kemény-Demecsert. Az 1400-as évek-
ben a falu nagy fejlôdésnek indult,
Szabolcs megye egyik legjelentéke-
nyebb települése volt, mezôvárosi
rangot is viselt.
A Kéki úton álló késô barokk refor-
mátus templomát elôször a 17–18.
század fordulóján említik, átépítésére
a 18. század végén került sor. Ekkor
tárták fel a templom alatti kriptát,
mely a Bogdányi család temetkezési
helyéül szolgált. A mûemlék jellegû
templom berendezése késô barokk,
csupán a szószék klasszicista.
lom tornya eléri a 26 méteres magas-
ságot. A toronyzászlón lévô 1871-es
évszám a felújítás idejére utal; ekkor
készültek el padjai és a deszkamen-
nyezet is. A Kölcsey utcán álló késô
barokk mûemlék jellegû templom úr-
asztali felszereléseinek zöme 17–18.
századi, közülük külön figyelmet ér-
demel egy cápás pohár és egy ón kan-
na.
A településtôl ÉNY-ra található kéki
láprét 1988 óta tartozik a megye helyi
jelentôségû természeti értékei közé.
Éger, fûz és nyírfatársulások jellem-
zik, de megtalálható itt a hamuvirág
és a réti angyalka is.
mezôváros és vásártartási joggal ren-
delkezô hely lett, melyet Mátyás király
adományozott részére.
A Lónyai-csatorna a belterület dél-
nyugati részén, a Budapest–Nyíregy-
háza–Záhony–Ungvár vasútvonal dél-
rôl érinti. A vasútvonal megépítésével
bekerült az ország vérkeringésébe,
ami elôsegítette az ipartelepítést. (Az
1850-ben megépült Szeszgyár, az I. vi-
lágháború idején épített keményítô-
gyár, majd a Várda-Drink palackozó-
üzem, és az 1970-es években beindí-
tott Gyapjú Szövôgyár jelentôs súllyal
 A RÉTKÖZ

bírt a község életében, és térségi köz-

ponttá tette.) A Felvégen, a mai nagy-
község legrégibb részén, a Nagy ut-
cán magasodó református templom
gótikus eredetû, melyet a 16. század
második felében bôvítettek (ez idôbôl
származnak kettôs tagolású
támpillérei). Fatornya 1768-ban épült,
melynek helyén emelték 1825-ben a
ma is látható kôtornyot. A mûemlék
jellegû épület mai formáját is ebben
az idôben nyerte el. A felszerelési tár-
gyainak zöme a 16–17. századból
származik. A Szabolcs vezér út 8.
szám alatt álló volt Elek-kúria 1840
körül épült, klasszicista stílusban. A rizalittal. Jelenleg az általános iskola A demecseri községháza
századforduló idején eklektikus stí- ebédlôjeként mûködik.
lusban átépített épület homlokzatá-
nak közepén háromtengelyes, nyitott

PÁTROHA adományozta a területet. Leszárma-

Irányítószám: 4523 Körzethívószám: 45
A Rétköz közel 3000 lakosú közsé-
ge Nyíregyházától mintegy 35 km-re
fekszik, a Budapest–Záhony vasútvo-
nal mellett. A lecsapolások elôtt hatá-
rának nagy részét víz borította, emiatt
a falu egy homokhát gerincére tele-
pült. IV. László király kun híveinek
zottjaik még a 14. század elején is itt
éltek, ôk adták el a kapott birtokot. A
jobbágyfelszabadítást kisnemesi falu-
ként érte meg a település. Mûemlék
jellegû, késô barokk (klasszicizáló)
református temploma 1808-ban épült
homlokzata elôtt vaskos toronnyal.
18. századi felszerelési tárgyakkal ren- A II. világháborús
delkezik. emlékmû

DOMBRÁD
Irányítószám: 4492 Körzethívószám: 45

A Rétköz északi peremén fekvô,

nevében a szláv „tölgy” jelentésû szót
ôrzô, közel 4 és félezer lakosú Tisza
menti nagyközségnek nincs
számontartott mûemléke. Idegenfor-
galmi vonzereje miatt azonban feltét-
lenül érdemes ide ellátogatni. Az
utóbbi években jelentôs kulturális be-
ruházások történtek, s a kisvasútra
épülô turisztika fejlesztését határozták
el. (Itt van a Nyíregyháza–Dombrád

113
 A RÉTKÖZ
Dombrád homokos keskeny nyomközû vasút egyik vég-
strandja meleg nyári állomása.) Ennek eredményeként
napokon ezreket vonz nyílt meg a Széchenyi u. 63. szám alatt
az üdülôterületre, amit a két kiállítási egységbôl álló Vasúti
kiépített aszfaltúton Múzeum.
közelíthetünk meg – A kisvasút szolgálati épületeinek egyi-
a községtôl mintegy kében a vasúti forgalom kisebb méretû
3 km-re. A Tiszán relikviái (kalauztáskáktól kezdve távíró-
horgászási lehetôség van. gépig sok-sok emlék látható itt, s külön
érdekességként egy vasúti terepasztal is
mûködô makettekkel), mellette pedig
szabadtéren mutatják be a keskeny
nyomtávú vonalon hajdan szolgálatban
állt különbözô, szépen felújított vasúti
szállítóvagonokat és egy mozdonyt.
A Kölcsey u. 4. szám alatt, szintén
egy volt vasúti épületben helytörténe-
ti kiállítás látható.
Itt a település néprajzi értékeibôl és
helytörténeti dokumentumaiból összeál-
lított gyûjteményt tekinthetnek meg az
érdeklôdôk. Ugyanitt a Kossuth emlék-
szoba állít emléket a nagy politikusnak.
Kossuth egész alakos új szobra a
templom melletti téren a település
központját díszíti (ugyancsak ebben
a parkban látható az I. világháborús
A községháza Kékcsén
114
emlékmû és Baross Gábor emlék-
oszlopa). Az új, II. világháborús em-
lékmû a szépen gondozott Szabad-
ság tér parkjában látható.
A község képtárral is büszkélkedik,
mely a Széchenyi u. 59. szám alatt, a
Vasúti Múzeum közelében található.
Benne helyi és megyei mûvészek al-
kotásaiban gyönyörködhetünk.
A kiállítások nyári idôszakban 9–16 órá-
ig látogathatók, de kérésre más idôpon-
tokban is biztosítják a megtekintés lehe-
tôségét. Kulcsok a Mûvelôdési Házban
találhatók (Rákóczi u. 60.). ☎ 465-032
Az 1970-es évektôl fokozatosan ki-
épült a Tisza-part. Kemping, motel,
magán- és vállalati üdülôk, vendéglá-
tóhelyek létesültek, a Tisza-túrák je-
lentôs bázisállomása alakult itt ki. Az
üdülôtelep közelében komp visz át a
Tiszán a bodrogközi Cigándra, ahon-
nan Sárospatak vagy a Zempléni-
hegység is könnyen elérhetô.
KÉKCSE
Irányítószám: 4494 Körzethívószám: 45
A 4-es fôközlekedési útról
Kisvárdánál balra letérve mintegy 5
km után érjük el a Rétköz északi ré-
szén fekvô, 1700 lakosú községet. Ne-
ve aránylag késôn, a 14. század elején
tûnt fel. A Rákóczi szabadságharc ide-
jén elnéptelenedett, újjátelepítésére a
18. század második felében került sor.
Mûemlék jellegû református templo-
ma 1789–91 között épült a település
régebbi, felsô részén, Nagykékcsén. A
késô barokk épület egyhajós, hom-
lokzat elôtti toronnyal. Úrasztali tár-
gyai egyidôsek a templommal.

SZABOLCSVERESMART
Irányítószám: 4496 Körzethívószám: 45
Kisvárdától ÉNY-ra, a Tisza hatal-
mas kanyarulata mellett fekvô telepü-
lésnek jelenleg 1600-1700 lakosa van.
Az egykori Rétköz északi részén a Ti-
sza hordalékkúpjára települt falu ne-
vét a táj egy darabjáról kaphatta
(„mart” = vízpart, emelkedô dombol-
dal). Már a középkorban jelentôs rév-
átkelô volt a falu mellett Révleány-
várra, a Bodrogközbe, ami mind a mai
FÉNYESLITKE
Irányítószám: 4621 Körzethívószám: 45
A 4-es fôúton Kisvárdától északi
irányban mintegy 4 km-re érjük el a
Rétköz egyik legészakibb, a Nyírség
szélén fekvô települését. Nevének
elôtagjában a „fövenyes” szót ôrzi. A
második tag valószínûleg személyné-
vi eredetû. A falunak közel 2500 lakó-
ja van. A középkorban a kisvárdai
uradalom részeként a környék jelen-
tôs települése volt. Ma a Budapest-
–Záhony vasútvonalnak köszönhetô-
en a záhonyi átrakókörzet része –
nagymérvû vasúti szállítással.
Mûemlék jellegû református temp-
loma a Petôfi utcában áll, a 13-14. szá-
zad fordulóján épült. Erre azonban
csak a tornya utal, mivel a templomot
1831-ben oly „sikeresen” átépítették,
KOMORÓ
Irányítószám: 4622 Körzethívószám: 45
Fényeslitkérôl Záhony felé indulva
a 4-es fôúton, alig 3 km után érjük el
a majd másfélezer lakosú Tisza mel-
letti községet. Neve – a 13. sz. végén
említették elôször – a szláv „szúnyog,
szúnyogos” jelentést ôrzi.
napig megmaradt. Jelenlegi reformá-
tus templomát téglából építették a 19.
sz. közepén. A késô barokk terem-
templom homlokzati toronnyal épült,
belsejében a padok is késô barokk for-
mákat ôrzô, klasszicista díszítésû aszta-
losmunkák.
A község mellett terül el a – Tisza
vizébôl a Belfô-csatorna közremûkö-
désével feltöltött – szabolcsveresmarti
víztározó (a Rétközi-tó), amely teljes
feltöltése után jelentôs vonzerôt je-
lenthet a településnek.
hogy az eredetibôl szinte semmi nem
maradt (egyedül a hajó északi, toron-
nyal érintkezô falát ôrizték meg). A
torony a bejárat fölött egyosztatú, fe-
lette kétosztatú kora gótikus ikerab-
lakok vannak. A torony és a támpillé-
rek falazatában a korra jellemzô má-
zas téglák is fellelhetôk. Az ugyancsak
a Petôfi utcában álló, szintén mûem-
lék jellegû római katolikus templom
késô barokk stílusban épült a 18. szá-
zad második felében – Jósa István
munkájaként. A Szentháromság tiszte-
letére felszentelt templom berendezé-
se, a padok és a szószék egyidôs az
épülettel. Akárcsak a templom keríté-
se elôtt álló – vidékünkön meglehetô-
sen ritka – Nepomuki Szent János szo-
bor. A kôbôl készült barokk szobrot
Erôs György állíttatta.
A Petôfi utcán álló mûemlék jellegû
református temploma talán középkori
eredetû (erre utal az 1809. évi leltár
azon mondata, hogy az új kôtemplom
„az emberi emlékezeten túli, régi
templom helyén épült”).
A jelenlegi templom 1784–1809 kö-
zött épített egyhajós, homlokzati tor-
nyos klasszicista épület.
A RÉTKÖZ
A faluból délnyugati
irányba vezetô földúton
mintegy 3 km-t
megtéve érjük el a Tisza
mellett található
Tölgyesszög-tanyát
(Kékcsérôl a Tisza-híd
irányában közúton
is megközelíthetô), ahol
megnézhetjük a Víg-kúria
parkját. Ez 1981 óta
a megye helyi jelentôségû
természeti értékei közé
tartozó védett terület
(a mûemlékjegyzék
Szabolcsveresmarti park
néven jegyzi).
A közelben
kempingezésre alkalmas
hely is található.
A Tiszakanyárhoz tartozó
partszakaszon szabad
strand mûködik.
A záhonyi átrakókörzet
részét képezô település
határainak csak a keleti
része volt száraz a tiszai
töltés 1857-es megépítése
elôtt. Területének nagy
részét évente többször
árvíz sújtotta.
115
 A RÉTKÖZ
A tuzséri kastély 1894-
ben tragikus esemény
színhelye volt: az akkori
birtokosnak, Salamon
Tódornak Ella nevû
22 éves lányát Neukomm
Ferenc verseci kútfúró-
mester – a jelenlévô társa-
ság szórakoztatására –
többször hipnotizálta.
A lány az egyik produkció
közben holtan esett össze.
A korabeli magyar
és külföldi sajtóban sokat
cikkeztek a „hipnózis-
tragédiáról”, amelyrôl –
az akkor még nyíregyházi
diák – Krúdy Gyula
napokon át küldözgette
feltûnést keltô riportjait
a pesti lapoknak.
A Lónyay-kastély bejárata
116
TUZSÉR
Irányítószám: 4623 Körzethívószám: 45
A legészakibb rétközi település
Komorótól mintegy 3 km-re északra,
a 4-es fôút bal oldalán, közvetlenül a
Tisza partján terül el. A majd 3400 la-
kosú községet komp köti össze a
bodrogközi Zemplénagárddal. Keleti
részét a Budapest–Záhony vasútvonal
érinti, ami a záhonyi átrakó körzet ré-
sze.
Tuzsér árvízjárta, mocsaras helység
volt, a határnak csak egyharmad ré-
szét mûvelhették. A tiszai töltés meg-
épülte után fellendült a földmûvelés.
A megyében elsôként itt telepítettek
130 holdas almást a Lónyayak, ami a
múlt század végén megalapozta a
gazdasági fejlôdést.
A nagyközség mûemlék épülete az
Ady Endre utca 2. szám alatt álló volt
Lónyay-kastély, melyet Lónyay János,
Mária Terézia testôrségének tagja
építtetett a 18. század végén. A föld-
szintes, barokk oromfalas épület egy-
kori szalonjának allegorikus freskóját
– s talán a könyvtárét is – Wurzinger
Mihály kassai festô készítette 1790-
ben. Az empire terem falképei 1820
körül készültek. A kastélyt 2-2 tenge-
lyes oldalszárnnyal Ybl Miklós tervei
szerint Lónyay Menyhért, az Osztrák-
Magyar Monarchia késôbbi pénzügy-
minisztere, majd miniszterelnöke
1880 körül bôvítette. Ekkor alakítot-
ták át az épület belsejét is. A háború
után mûvelôdési ház, könyvtár, mozi,
orvosi rendelô és bolt is mûködött az
épületben, mígnem sort kerítettek
mûemléki helyreállítására. A na-
gyobbrészt helyreállított épület tetô-
szerkezete a 90-es évek elején kigyul-
ladt; az újbóli helyreállítás után kultu-
rális és idegenforgalmi célú hasznosí-
tását vették tervbe.
A 20 holdas kastélypark a megye
védett helyi jelentôségû természeti ér-
tékei közé tartozik, bár a háború után
területét megcsonkították. A történel-
mi kert végében található az utolsó
birtokos Odescalchi–Lónyay család
sírkertje. Itt helyezték örök nyuga-
lomra 1946-ban – katonai tisztelet-
adással – a község szülöttét, báró
Odescalchi Miklós (1902–1945) repü-
lô hadnagyot. A magyar ellenállás so-
raiban küzdô tisztet – miután tévedés-
bôl a szövetségeseké helyett egy
olaszországi német repülôtéren szállt
le gépével – a Gestapo mint árulót le-
tartóztatta. A nyilas hadbíróság Sop-
ronkôhidán kötél általi halálra ítélte
és kivégeztette.
Mûemlék jellegû épület a Kossuth
utcán álló, 1812-ben épült késô ba-
rokk református templom, mely mai
alakját az 1850-es kibôvítéssel nyerte
el. A vidékies empire stílusú szószék
és az ún. papi szék valamint a padok
egykorúak a templommal.
Ezüst hajkorongok az ibrányi leletbôl
 A SZATMÁRI SÍKSÁG,
A Szatmári-síkság sok rokon vonást mutat a Bere-
gi-síksággal, földtörténeti kialakulását együtt szok-
ták tárgyalni (☞ Beregi Tiszahát). E táj nyugaton a
Nyírséggel érintkezik, északon a Tiszáig terjed, míg
keleten és délen átnyúlik Románia területére. Fel-
színét 10-12 m vastag holocén képzôdmények fe-
dik, pleisztocén rétegek csak a Nyírség közelében
bukkannak elô. A különbözô holocén képzôdmé-
nyek felszíne nagyon egyhangú. A Szatmári-síkság
legmagasabb és legalacsonyabb pontja között még
15 métert sem tesz ki a magasságkülönbség. A terü-
leten három DK-rôl ÉNy-nak tartó lapos hátat lehet
megfigyelni. A legnyugatibb, a Szamos-meder két
partját követô mintegy 4 km széles – a környezeté-
118
KIRÁNDULÁSOK
A PAR TIUMBA
tôl 1–3,5 magasra kiemelkedô – hát a Szamoshát.
Egy másik laposabb hát Császló és Jánkmajtis vo-
nalában alakult ki, míg a harmadik (nagyobbik ré-
sze) már az országhatáron kívül fekszik.
A Szatmári-síkság egyhangúságát bizonyos mér-
tékig enyhítik az elhagyott folyómedrek. Egyik leg-
régebbi lefolyás emlékét ôrzi a Nagy-Éger. Ennek
nagyobb kanyarulatai vannak, mint a Tiszának és
a Szamosnak Vásárosnaménytól északra. Elhagyott
medrek tôle nyugatra is vannak. Közülük legépebb
állapotban a Császló és Jánkmajtis közötti meder-
szakasz, valamint a penyigei Szenke maradt meg. A
síkság nyugati részében a Szamos-meder feltöltô-
dött partja és a Nyírség által övezett sekély meden-

cében alakult ki – az újholocén fo-
lyamán – az Ecsedi-láp hatalmas mo-
csárvilága. A Balaton kétharmadát
kitevô lápot a bele torkolló Szamos
és a Kraszna árvizei táplálták. Lecsa-
polását 1895-ben kezdték meg; ma
már egész területe szántóföldi mûve-
lés alatt áll. Azonban a láp még
most sem adta meg magát teljesen:
csapadékos idôkben igen nagy a
belvízzel borított terület (ezeket a
vizeket vezetik le a lecsapolások so-
rán ásott csatornák, a „vájások” ☞
Nagyecsed), szárazságkor pedig né-
ha kigyullad a termôtalaj alatti tô-
zeg, ami sokszor hetekig ég. Eloltá-
sára nincs igazi lehetôség, egy-egy
nagyobb esô végezheti el a tûzoltók
helyett ezt a munkát.
Ha a terület vízrajzát vizsgáljuk,
megállapítható, hogy a Bereg–Szat-
A SZATMÁRI SÍKSÁG
mári-síkság hazánknak talaj- és fo-
lyóvizekkel egyik legjobban ellátott
területe. A Tisza, a Szamos, a Túr, a
Kraszna mind hazánkon kívül ered,
így gyakran alakulnak ki veszélyes
árvízi helyzetek. A folyók által gyak-
ran elöntött vidéket eredetileg ôsi li-
geterdô borította. A területet az el-
hagyott medrek, morotvák, rossz le-
folyású laposok, hínár, mocsár és lá-
pi vegetációi tették változatossá. Az
elmúlt másfél évszázad alatt az er-
dôk nagy részét kiirtották, a mocsa-
rakat, lápokat pedig javarészt lecsa-
polták.
A Szatmárnak nevezett terület a
Nyírségtôl Máramarosig igen sok
néprajzi kistájat foglal magába; a
Szamosköz, a Túrhát, az Ecsedi-láp,
az Erdôhát, a Tiszahát, a Kôvár-vi- A túristvándi vizimalom
dék, a Palágyság, az Avasság mind kereke
119
 A SZATMÁRI SÍKSÁG
A túrricsei református templom
Szatmári táj tehéncsordával
120
egymástól többé-kevésbé eltérô te-
rületet jelöl. Valamiben mégis össze-
tartoznak: lakóik nyíltszívûségében,
tiszta, a mai magyar irodalmi nyelv-
nek is alapul szolgáló beszédükben,
a hagyományok szeretetében. Mó-
ricz Zsigmond egykori lakóháza
Tiszacsécsén a régen volt világot
idézi elénk, mintegy megelevenítve
az író szülôfalujáról, a „tündérszi-
getrôl” szóló sorait: „A ház olyan,
mint a többi kis ház ebben a falu-
ban; egyik az ötvenkét házból,
amennyibôl a falu áll a Tisza part-
ján, gyümölcsfaerdôvel körülvéve, a
Tisza-parti füzesek mögött megbújva,
mint egy madárfészek. De ez a ház
még olyan sincs, mint a többi, mert
nincs neki még rédelye se, virágtartó
korlátja az ereszemelô faoszlopok
közt”. De ugyanilyen múltra utal a
Szatmárcsekén létrehozott tájház is,
melynek berendezési tárgyai a nép
hétköznapjairól mesélnek.
Nem lehet meghatottság nélkül
végigsétálni a csekei temetô „csónak
alakúnak” nevezett fejfái között sem:
a robosztus, fekete sírjelek közül ki-
fehérlik Kölcsey klasszicista már-
vány síremléke; a temetôt látogatók
zarándokhelye.
Innen csak egy iramodásnyira,
Túristvándiban forgatja a Túr az öreg
vízimalom kerekeit, melyek ki tudja
hány szegény és gazdag ember ga-
bonáját ôrölték már meg kopott kö-
veik között az évszázadok során. A
közelben egy másik falu, Kölcse
nyolcszögletû toronysisakos, zsin-
delyes, szoknyás harangtornya tûnik
az úton járók szemébe. De ha to-
vább megyünk kelet felé, sorra buk-
kannak elô az ilyen látványt még
csak nem is álmodó utazók elé a kis,
középkori falusi templomok; festett
kazettás mennyezetükkel, zsindely-
szoknyás harangtornyaikkal. Csen-

ger, Gyügye, Csengersima alakos-vi-
rágos templomkazettái, Nagyszeke-
res karcsú harangtornya a hajdan e
területen mûködött festô-asztalosok
és ácsok kezemunkáját, az itteniek
esztétikai érzékét dicsérik.
Messze földön nevezetesek voltak
a szatmári mesteremberek. A szorgos
vállaji sváb ácsok és kézmûvesek ke-
resettek voltak az egész Észak-Ti-
szántúlon: sajátos stílusjegyeket hor-
dozó házaik még ma is kitûnnek a
falu többi épülete közül. Hírnevet
szereztek maguknak a matolcsi gu-
bások is, akik portékáikkal bejárták a
környezô területek vásárait. Ügyel-
tek rá, hová milyen színû és formájú
gubát vigyenek, hiszen tudniuk kel-
lett, hol milyen dukál.
Ha valaki azt akarja megtudni, mi-
lyen közlekedési eszközei voltak a
régi szatmáriaknak, elég, ha felkeresi
a mátészalkai Szatmári Múzeumot, s
ott a legapróbb részletekig megis-
merheti a különféle szekerek, szá-
nok minden apró alkatrészét, s a
szekérkészítéshez tartozó mestersé-
gek – a kerékgyártó és a kovács –
szerszámkészletét is. Ugyanitt képet
kaphat a régi lápi világról is, ami
már a múlté, de az ott lakók emléke-
zetében ma is elevenen él. A több
ezer holdas Ecsedi-láp nemcsak élel-
met és megélhetést nyújtott a kör-
nyék lakóinak, hanem számtalan-
szor menedéket is adott nekik a tör-
ténelem zivataros idôiben. A csíkász
élete megannyi romantikus történe-
tet ihletett. A láp természeti javaival
ellátta ôket, de el is rejtôzhettek
benne a kíváncsi szemek elôl. Az
általuk és a nép által használt eszkö-
zök gazdag gyûjteménye a múzeum
néprajzi tárgyainak jelentôs részét
adja.
A tudós kocsisok, pásztorok talán
sehol sem éltek ilyen elevenen a
A SZATMÁRI SÍKSÁG
nép képzeletvilágában, mint itt. Aki Szatmárt nem ismeri,
Luby Margité az érdem, aki már a 30- nem is tudja, milyen
as években fölfigyelt erre a jelenség- az a világ, amely oly nagy
re, s több kötetben és néprajzi tanul- írókat, költôket nevelt,
mányban örökítette meg a pászto- mint Kölcsey, Móricz,
roktól hallott mondákat, hiedelme- Kaffka Margit.
ket, falucsúfolókat. Nem tudhatja, miért
Szatmárba Nyíregyházáról két töltötte idejét olyan
irányba indulva is eljuthatunk. A 41- szívesen e tájon Petôfi.
es útról Vajánál térünk le a 49-es út-
ra Mátészalka irányába (s tovább a
csengersimai magyar–román határát-
kelôhöz). A másik irány Nagykálló-
–Nyírbátor–Mátészalka a 471-es
úton. A szatmári kirándulás során
mindkét esetben érintjük Mátészal-
kát, ám itteni kirándulásainkat Fe-
hérgyarmat kiindulási ponttal érde-
mes megszervezni.
Elsô szatmári útvonalunk Fehér-
gyarmat kiindulási ponttal a 471-es
úton kelet felé, a tiszabecsi határát-
kelô irányában kezdôdik. Kisebb ki- Útikönyvünk forgatói
térôket teszünk, hogy az Erdôhát bizonyára észre fogják
északi részének mûemlékekben és venni, hogy szatmári
természeti értékekben igen gazdag körútjaink során
falvacskáit is megtekinthessük. Ti- az egykori Szatmár
szabecsnél elhagyjuk a 491-es fô- vármegye néhány
utat, hogy körutunk Fehérgyarmatra települését nem érintjük.
visszavezetô részét megtegyük, s a A terület sûrû település-
Szatmári Tiszahát gyönyörû, háborí- hálózata miatt csak azokat
tatlannak tûnô vidékét bebarangol- a falvakat mutatjuk be,
juk. Követjük a Tisza vonalát, a fo- ahol jegyzett mûemlékek
lyót kísérô galériaerdôket, az ártere- vagy védett természeti
ken tenyészô dzsungelgyümölcsö- értékek láthatók.
söket, s sorra érjük el az egymástól Más települések esetén
csupán két-három kilométerre fekvô pedig a praktikum
apró falvacskákat. vezérelt bennünket.
Szatmár további részeit, a Szamos- A Nyírség bemutatásakor
hátot és az Erdôhát déli részének tértünk be egyes
megtekintését újabb körút keretében településekre, hiszen
a várostól délkelet felé, Csengersima az útvonalak tervezésekor
irányában kezdjük el. Itt elérve az némelyikük inkább ide
országhatárt, a 49-es úton visszafor- illeszthetô be. A betûren-
dulunk, s az Ecsedi-láp északi pere- des településmutató
mére települt falvak meglátogatása mindenképpen segíti
után jutunk vissza Fehérgyarmatra. Önöket a tájékozódásban!
121
 A SZATMÁRI SÍKSÁG
A Szatmári Múzeum
részlete
A Kraszna melletti helység
történelmi múltjának alig
maradt régészeti
és építészeti emléke;
okleveles adatok
azonban szép számmal
fennmaradtak.
Ezek szerint a jelenlegi
város helyén már
a 10-11. században
létezett egybefüggô
lakott terület.
A kora középkorban
két faluból, Mátéból
és Szalkából állt.
Jelentôségét mutatja,
hogy a 13. század máso-
dik felében vásártartási
jogot is kapott, s a század
végén megyegyûlést
tartottak itt. A két falu
a 14. század végén
olvadt össze egyetlen
településsé.
122
MÁTÉSZALKA
Irányítószám: 4700 Körzethívószám: 44
A húszezres lélekszámot alig meg-
haladó – a Nyírség és az egykori
Ecsedi-láp szélén fekvô – település
a megye második legnagyobb váro-
sa. Az utóbbi évtizedekben ért el je-
lentôs ipari, és népesség növeke-
dést. Mezôvárosi rangját csak a 15.
század végén említik a források; ko-
rábbi fejlôdése bizonyított. A város
élénk fejlôdésének az ország három
részre szakadása vetett véget. Az
1560-as évektôl a 18. század végéig
terjedô idôszak a pusztítások és az
újjáépítések korszaka. 1559-1561 kö-
zött az északkeleti várháborúktól
szenvedett. Az újabb pusztítások a
századforduló táján érték: a törökök,
Básta zsoldosai, tatár hadak dúlták,
fosztogatták. A Rákóczi-szabadság-
harc elsô éveiben a teljes pusztulás
képét mutatta: a fejedelem küldöttei
mindössze öt embert találtak a tele-
pülésen.
A falu fejlôdése a 18. század má-
sodik felében kezdôdött. A 19. szá-
zadtól a Trianonig tartó idôszak már
polgári várost teremtett. Lakossága
háromszorosára nôtt, elôbb körzeti
központtá, majd járási székhellyé
minôsítették. Trianon után elôbb
Szatmár, majd Szatmár-Ugocsa-Be-
reg, illetve Szatmár-Bereg vármegyék
központja lett. Új városcentrum ala-
kult, nagyarányú építkezés folyt a
területén. 1945–50 között az egyesí-
tett Szatmár-Bereg vármegye székhe-
lyeként ismét a térség központjává
vált. 1950-ben Szabolcs-Szatmár me-
gye létrehozásával megszûnt megye-
székhelyi szerepe, ám anyagi és la-
kosságának számbéli gyarapodása
ezután sem állt meg, aminek ered-
ményeként 1969-ben újból várossá
nyilvánították. Azóta a település ha-
talmas változáson ment át: új város-
központ épült, gyárakat, üzemeket
telepítettek a városba (a legnagyob-
bak a Szatmár Bútorgyár és a
Szabolcstej üzeme, ahol a jól ismert
tejterméket, a Túró Rudit is gyártják).
A zivataros évszázadok miatt a te-
lepülés mûemlékekben nem bôvel-
kedik. Egyetlen mûemlék jellegû
épülete a Kossuth téren álló refor-
mátus templom, melynek tornya
középkori eredetû, a hajó nyugati
része gótikus stílust mutat. A temp-
lom többi része késô barokk kori
1790-bôl. A templom közelében, a
Kossuth utca 5. szám alatti kései
szecessziós épületben, az ún.
„Péchy-palotában” 1976-ban nyílt
meg a táj helytörténeti és néprajzi
múzeuma, a Szatmári Múzeum.
A múzeum a néprajzi nagytárgyak gyûj-
tésére specializálódott. Itt található Kö-
zép-Európa legnagyobb szekér-, kocsi-
és hintógyûjteménye, s a kocsigyártás-
hoz kapcsolódó mesterségek (a kerék-
gyártó és a kovács) eszközkészletének
sokasága. A Népi közlekedés és teher-
hordás valamint a Polgári, nemesi közle-
kedés címû állandó kiállítás – az egész
múzeumudvart kerítô, oldalt nyitott, cse-
réptetôs színekbe rendezve – bemutat

több, mint ötven parasztszekeret, tizenöt
kocsihintót, tûzoltó-, hússzállító- és ha-
lottaskocsikat. Jelentôsek az egykori
Ecsedi-láp vidékén élôk háziiparszerûen
ûzött tevékenységének, a gyékényfo-
násnak tárgyi emlékei (hatalmas gyé-
kény tárolóedények, szekérkasok), s
nagy számban összegyûjtötték a lápi
mezôgazdasági eszközök különbözô faj-
táit is. (Utóbbiakat a Néprajzi tárgyak és
a gazdálkodás eszközei címû állandó ki-
KOCSORD
Irányítószám: 4751 Körzethívószám: 44
Mátészalkáról Fehérgyarmat felé
indulunk a 49-es úton. A Kraszna-
hídnál a székely hadosztály három
székelykaput megformáló emlékmû-
ve mellett kell elhaladnunk. Így ér-
jük el az Ecsedi-láp sok apró kiemel-
kedésére épült Kocsordot. A több,
mint 3000 lelkes település fôutcáján,
a Szent István utcán látható az erdé-
lyi hatásra utaló, magyaros szecesz-
sziós, (1936–39-ben épített) mûem-
lék jellegû unitárius templom. Az
épületet a református hitüket dacból
elhagyó, s unitáriussá váló lakosok
adományaiból Szinte László szé-
TUNYOGMATOLCS
Irányítószám: 4731 Körzethívószám: 44
Kocsordról a 49-es úton haladunk
tovább Csengersima irányába, de
Gyôrteleknél a 491-es útra kanyaro-
dunk, hogy szatmári kirándulásaink
kiinduló állomását, Fehérgyarmatot
elérjük. Elôbb azonban áthaladunk
Tunyogmatolcson. A település két
falu, Tunyog és Matolcs egyesítésé-
vel keletkezett. Korábban a Szamos,
ma a Holt-Szamos szeli ketté a hely-
séget. Az 1970-es árvíz során szinte
A SZATMÁRI SÍKSÁG
állításban láthatják az érdeklôdôk.) Ál- Gacsaj Pesta, az ország-
landó kiállításai közül megemlíthetôk szerte még ma is ismert
még a Lábbeli készítés Szatmárban és a „Mátészalka gyászba van”
Szatmár-beregi fafaragások. A múzeum címû népballada hôse –
a Szatmár-kutatás központja is, ahol ha élt egyáltalán – betyár
konferenciák sorát rendezték már meg. lehetett a 19. század
Nyitva tartás: keddtôl péntekig 8–16 órá- elején, akit egy verekedés
ig, szombat – vasárnap és ünnepnapo- alkalmával fokossal
kon 10–15 óráig. November 15-tôl már- ütöttek agyon.
cius 1-jéig hétvégéken zárva. A hétfô
egész évben szünnap. ☎ 311-016
kelyföldi mérnök tervezte. A meny-
nyezetkazettákat Kereki Gábor lel-
kész festette.
Ha tovább „kacskaringózunk” a Kocsordon, közvetlenül
49-es úton (13 kisebb-nagyobb ka- a kastélypark mellett áll
nyar van a fôutcán!) az Árpád út 3. egy megyei védelemre
sz. alatti, ma kórháznak használt, javasolt hatalmas méretû
volt Tisza-kastélyt érjük el. Az igazi kocsányos tölgy:
érték a kastélypark: a 7 hektáros te- magassága 25 méter,
rületen hatalmas méretû tulipánfa, törzskerülete 420 cm.
vöröstölgy, több mint 120 éves mezei
juhar, hársfák, diók, gesztenyék, fü-
zek, bükkök, fenyôk sorakoznak.
A megye – helyi jelentôségû – ter-
mészeti értékei közé tartozó kastély-
park meglátogatásához az intézet
igazgatójától kell engedélyt kérni.
☎ 310-873
Nevezetes hely a hajdani
falu végén, a Szamos-
teljesen elpusztult községnek ma kö- parton egykor állt
zel 2700 lakosa van. A két falurész „kurta kocsma”, mely
közül a történelem során Matolcs Petôfit versre ihlette:
„vitte többre”, hiszen a 17. század
elsô felében mezôvárosi rangot ka- Falu végén kurta kocsma,
pott. Gubásmesterei céhbe tömörül- Oda rúg ki a Szamosra,
tek, portékáik messze földön híresek Meg is látná magát benne,
voltak. Kötelességük közé tartozott Ha az éj nem közelegne.
az ecsedi uradalom gyapjújának fel-
dolgozása is. Az éjszaka közeledik,
A 18. században vásárjogot is A világ lecsendesedik,
szerzett mezôváros iparos lakói egé- Pihen a komp, kikötötték,
szen a 19. századig gubacsapással Benne hallgat a sötétség.
és fazekassággal foglalkoztak.
123
 A SZATMÁRI SÍKSÁG
A református templom
tornya Fehérgyarmaton
A Fehérgyarmat utáni
elsô település, Penyige
elôtt az út két oldalán
vízinövénnyekkel benôtt
víztükör fogadja
az utazót. Ez a Szenke-
-patak, melyhez szomorú
történet fûzôdik: 1905-ben
egy túlterhelt csónak
elsüllyedése miatt kilenc
penyigei kislány
vízbefulladt. E gyászos
eseményt a környéken
ma is ismert históriás
ballada énekelte meg.
A ballada bevezetô sorai
a következôk: „Szatmár
megye Penyige községbe
/ Kilenc kislány belehalt a
vízbe. / Bele ültek a hajó
orrába, / Elmerültek a
Szenke habjába.”
124
E községben született a spanyol
polgárháború legendás tábornoka
Frankl Béla, aki a közeli Mátészalka
nevébôl képzett írói álnevén, Zalka
Mátéként vált ismertté. Mindkét falu
temploma mûemlék jellegû besoro-
lást kapott. Tunyog református
FEHÉRGYARMAT
Irányítószám: 4900 Körzethívószám: 44
Az új Szamos-hídon át néhány ki-
lométert utazva, a Szatmári-síkság
gyorsan fejlôdô kisvárosába, Fehér-
gyarmatra érkezünk. A nevében az
egyik honfoglaló törzs nevét ôrzô
település alig tízezer lakosú. A hon-
foglaló magyarság Gyarmat törzsé-
nek harcosai alapították, feltehetô-
en a 11. században.
Nevét a 14. század elsô harmadá-
ban említik elôször. Már elsô birto-
kosai uradalmuk gazdasági köz-
pontjává fejlesztették.
A viszonylag gyors fejlôdés oka,
hogy a város – a közeli Szatmár vá-
rából az ország belseje felé vezetô –
fontos hadi- és kereskedelmi út mel-
lett található; 1418-tól már mezôvá-
rosi rangot viselt. Az ecsedi Bátho-
ry család birtokolta, így késôbb az
erdélyi fejedelmi családok tulajdona
lett a város. Báthory István, Bethlen
Gábor, I. és II. Rákóczi György erdé-
lyi fejedelem uralkodása idején szá-
mottevô a város fejlôdése. Ekkor
épült a stratégiai szerepet soha nem
játszó gyarmati földvár, amit Lipót
császár romboltatott le, s melynek
emlékét ma a fôutca déli szakaszá-
nak neve, a Tömöttvár utca ôrzi.
A város lakóinak jelentôs része a
18. századra kollektív kiváltságot él-
vezô nemes ember volt. 1850-tôl já-
rási székhely, melynek eredménye-
képpen megindult a polgári fejlôdés
temploma középkori alapokon
épült romantikus épület. Tornyát a
19. század elsô éveiben emelték, s
1914-ben átépítették. A matolcsi re-
formátus templom barokk épület
1767-bôl, berendezése a 18. század
utolsó éveiben készült.
útján. A település mai képe is ekkor
kezdett kialakulni, s fejlôdése töret-
lenül tartott egészen a trianoni bé-
keszerzôdésig, amikor Erdéllyel és
Kárpátaljával megszakadtak a kap-
csolatai. Csak 1979-ben kapta vissza
városi rangját az 1970-es árvíz során
jelentôs károkat szenvedett telepü-
lés. Ennek az árvíznek „köszönheti”
az utána következô újjáépítést és a
beköltözések révén bekövetkezett
népességgyarapodást is. (Az árvízi
emlékmû a református templom
elôtti parkban látható.)
A városban komolyabb mûemléki
értéket csak egyetlen épület, a 15.
században gótikus stílusban épült
református templom képvisel. A
Kossuth téren álló mûemlék épület
egyhajós, a 18. századtól kezdve
többször átépítették. Külön érték a
templombelsôben lévô – zsoltárszö-
vegekkel teleírt – két mennyezetka-
zetta, s a 18. század végén copf stí-
lusban készült szószék és papi szék.
A templom négy fiatornyos, fagaléri-
ás toronysisakja messzi kilométerek-
rôl mutatja az irányt a síkság felôl
érkezôknek. A toronyban lévô egyik
harangot Báthori István erdélyi vaj-
da, lengyel király adományozta a
templomnak. A szintén a Kossuth
téren álló mûemlék jellegû római
katolikus templom 1816-ban épült
barokk stílusban. Nyugati homlok-
zatán Nepomuki Szent János késô ba-
rokk szobra látható 1810-bôl. 1816-
ban készült fôoltára copf stílusú.

A Vörösmarty tér 1. szám alatti
polgárházban a Szatmár-Beregi Táj-
védelmi Körzet állandó kiállítása
látható, mely a természetvédelmi te-
rület állat- és növényvilágát mutatja
be.
A kiállítás tablóin fényképek, gra-
fikonok és rajzok segítségével a táj-
védelmi körzet egyes „szigeteinek”
jellegzetességei követhetôk nyomon,
a táj történeti kialakulásától kezdve
egészen a védetté nyilvánításig. Az
í rott anyagot preparált állatok gaz-
dag bemutatója egészíti ki, mely a
KÖMÖRÔ
Irányítószám: 4943 Körzethívószám: 44
Elsô szatmári körutunk a 491-es
úton, Fehérgyarmattól keleti irányba
indul. A fôútról az elsô település-
nél, a Szenke partján fekvô Penyi-
génél balra rövid kitérôt tehetünk
Kömörô irányába, ahonnan Túrist-
vándi is megközelíthetô. Mintegy 5
km után érünk Kömörôbe, ebbe a
több mint 600 lakosú településbe.
A Kossuth utca kiteresedô orsós
magjának közepén – hagyományos
szatmári elô- és oldaltornácos lakó-
házak gyûrûjében – áll a 18–19. szá-
zad fordulóján késô barokk stílus-
TÚRISTVÁNDI
Irányítószám: 4944 Körzethívószám: 44
Kömörôbôl a védett erdôt átszelô
úton mintegy 5 km után érkezünk
meg a Szatmár-Beregi Tájvédelmi
Körzet területén, az alig több mint
700 lelkes kicsiny faluba.
Az Öreg-Túr kanyargós partja men-
tén magasodó óriási nyárfák, a vízi-
malom kerekei között átzúduló víz
robaja, s a malom alatt tóvá szélese-
A SZATMÁRI SÍKSÁG
területen élô állatvilágról nyújt
komplex képet a látogatóknak. A
Kossuth tér 7. szám alatti felújított
polgárházban két helyiséget elfogla-
ló helytörténeti és néprajzi gyûjte-
mény egy leendô múzeum alapjául
szolgálhat.
(Megtekintésük lehetôségét Nyéki Ta-
másnénál lehet kérni a polgármesteri hi-
vatalban. ☎ 364-122
A város keleti határrésze már a
Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet-
hez tartozik.
ban épült mûemlék jellegû refor- Jégmadár
mátus templom. Tornyát valamivel
késôbb, az 1830-as években, roman-
tikus stílusban emelték. Copf stílusú
berendezését a 18. század végén
ugyanaz a Vasvári Ódor Gábor ké-
szítette, mint a hermánszegiét és a
szomszédos Vámosorosziét is.
A községet északról mintegy kö-
rülöleli a Szatmár-Beregi Tájvédelmi
Körzet. A Túristvándiba vezetô út
két oldalán terül el az országos vé-
dettséget élvezô Kömörôi-erdô, Keresztes vipera
melynek tölgy, szil, kôris, lucfenyôs
öreg erdôrészei különleges értékûek.
A falu alatt kanyargó Öreg-Túr für-
désre, horgászásra is alkalmas.
Kockás kotuliliom
dô patakban visszatükrözôdô fák
festôi hangulatot, nyugalmat árasz-
tanak.
A település messze földön ismert
mûemléke a 18. század végén épült
vízimalom, mely három alulcsapós
vízikerekével Közép-Európában rit-
kaságnak számít. Ezen a helyen ko-
rábban már állt egy másik malom,
amirôl a 18. század közepi források
is írnak. A mai malom korszerûsíté-
sét 1927-ben végezték el, ekkor he-
125
 A SZATMÁRI SÍKSÁG
A túristvándi vizimalom
Visszatérve a 491-es
fôútra, Tiszabecs irányába
folytatjuk utunkat.
Mánd után átszeljük
a Szatmár-Beregi
Tájvédelmi Körzet egyik
védett legelôjét, ahol
a fôútról is jól látható szép
arányú hagyásfák
érdemelnek figyelmet.
A fôútról Fülesdnél jobbra
fordulva érdemes
egy néhány kilométeres
kitérôt tenni, hogy
az Erdôhát három kis
faluja, Vámosoroszi,
Kisszekeres és
Nagyszekeres középkori
falusi templomát
megcsodáljuk.
126
lyezték el benne az 1904-ben ké-
szült gépészeti berendezéseket. Két
hengerszéke közül az egyik a gabo-
naszemek töretését, a másik a darák
és a dercék ôrlését végezte. A ma-
lomban kis kiállítás mutatja be a a
berendezés mûködését és a malom
történetét.
FÜLESD
Irányítószám: 4964 Körzethívószám: 44
A 491-es út által kettészelt mintegy
500 fôs település a szatmári Erdôhá-
ton Fehérgyarmattól 16 km-re fek-
szik. Elsô említése igen korán, a 12.
század végén történik, s több évszá-
zadon keresztül a Kölcsey család
birtoka. A falunak jegyzett mûemlé-
ke nincs. A hajdani orsós faluköz-
pontban állt az utolsó magastetôs,
taposott szalmával fedett szegény-
paraszti lakóépület, mely néhány
éve leégett. Két látnivaló miatt
azonban érdemes megállni a telepü-
lésen: az egyik a polgármesteri hiva-
tal mellett, a Kis u. 6. szám alatti ré-
gi parasztházban berendezett falu-
A vízimalom védett mûemléki kör-
nyezete, a malomudvaron álló ha-
talmas platánfa különleges látványt
nyújt. A malomzsilip melletti kes-
keny fahídon áthaladva, szûk közön
keresztül jutunk el a faluközpontba,
a Móricz Zsigmond utcán álló 15.
századi gótikus református temp-
lomhoz. A mûemlék épület festett
famennyezete 1778-ban, fakarzata
1811-ben készült. Közel a templom-
hoz, a Móricz Zs. u. 4. sz. ház falán
emléktábla jelzi, hogy itt, a Pallagi-
féle lakásban ill. kovácsmûhelyben
töltött Móricz Zsigmond néhány
évet gyermekkorában.
A kovácsmûhely mellett bekanya-
rodó kövesúton tovább haladva, a
falu szélén kezdôdik a védett Róka-
dûlô. Lombot növesztô kocsányos
tölgy és vadkörte „hagyásfáiról” ne-
vezetes. A legelôn tölgyfákkal körül-
ültetett halomról a néphagyomány
azt tartja, hogy a tatár betörés során
elesett magyar és tatár harcosok tö-
megsírját rejti.
múzeum, melynek helyiségeiben a
hagyományos földmûvelés és gaz-
dálkodás eszközei, a kenderfeldol-
gozás és a hagyományos házberen-
dezés tekinthetô meg. A bejutást
munkaidôben a Polgármesteri Hiva-
taltól kell kérni (☎ 377-875), munka-
idôn túl a múzeum ablakában lévô
tábla szerinti helyen. Másik látniva-
ló egy magángyûjtemény, melyet
Böszörményi Sándor létesített a Fô
út 51. szám alatt. Itt 19. századi ön-
töttvas kályhák (kb. 30 db), haszná-
lati tárgyak és szobrocskák tekinthe-
tôk meg 9–18 óráig, de célszerû elô-
re bejelentkezni (☎ 377-534). A tele-
püléstôl délre fekvô 318 hektáros
Fülesdi-erdô a Szatmár-Beregi Tájvé-
delmi Körzet része.

VÁMOSOROSZI
Irányítószám: 4966 Körzethívószám: 44
A közel 600 lakosú község mûem-
léki védettséget élvezô református
temploma a 15. század második fe-
lében épült. A Zrínyi u. 12. sz. alatt
álló késô gótikus templom jelentô-
sen eltér a többi egykorú szatmári
templomtól. (Szatmár 15. századi fa-
lusi gótikus emlékei meglehetôsen
egyediek, s szemben Bereggel, ritkán
hasonlítanak egymásra.)
A szentély délkeleti ablaka fölött a
16–17. század fordulója körül készí-
tett díszítôfestés jelentôs töredéke ke-
rült elô, de az igazi látványt a temp-
lombelsô nyújtja. A szentélyrész meg-
maradt trapéz végzôdésû bordás bol-
tozata egyik zárókövén Krisztus-fej,
a másikon sárkányos Báthori-címer
látható. A szentély északi falán na-
ivnak tûnô falképek sorakoznak, gó-
KISSZEKERES
Irányítószám: 4963 Körzethívószám: 44
Vámosoroszitól dél felé fordulva,
három kilométernyire van a mintegy
600 fôs erdôháti település.
Nemrég helyreállított – teljesen
szabálytalan alaprajzú – egyterû kis
református temploma 15. századi
gótikus mûemlék. Kétosztatú mér-
mûves ablakai eredetiek. A déli ol-
NAGYSZEKERES
Irányítószám: 4962 Körzethívószám: 44
Kisszekereshez alig két kilométer-
re fekszik az Erdôhát egyik legcso-
dálatosabb kis faluja, a mintegy 600
lakosú Nagyszekeres. A településre
beérve magával ragadja az embert a
fenséges természeti környezet; a falu
A SZATMÁRI SÍKSÁG
tikus írást utánzó 17. századi
feliratokkal. A Paradicsomot
jelképezô vörös kör közepén a
bûnbeesés története elevenedik
meg: a középen álló gyümölcs-
fáról mindkét oldalon egy-egy
emberpár éppen leszakítja a til-
tott, makk formájúra megfes-
tett gyümölcsöt. A motívum
központi helyre állítása azt
mutatja, hogy a falfestmény a
reformáció idején készült. A
színes, különösen gazdag min-
tájú – a pápai tiarára emlékez-
tetô – hármas osztású szószék-
korona különös ékessége a
templombelsônek; Vasvári Gá-
bor készítette 1794-ben. Fából
készült népies barokk karzata
és a faragott, festett papi szék
is 18. századi. Középkori ala-
pokra épült tornyának egyik
harangja 1584-es évszámú.
A református templom
dalon befalazott epitáfium tanúsága Vámosorosziban
szerint a templom a rozsályi Kunok
családi temetkezési helye volt. A be-
rendezés 18. századi. A templom
mellett álló kis mûemlék jellegû fa
harangtornyot egy másik, nagyobb
méretû torony faanyagának felhasz-
nálásával a múlt században készítet-
ték. A település keleti része már a
Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet
határán belül fekszik.
közepén tóvá szélesedô patakok vi-
zébôl kimeredô, csonka fatörzsek és
a zöldellô vízinövények. Ebben a
közegben van a harangtorony és a
gótikus templom. Utóbbi mûemlék,
a középkor szatmári templomai kö-
zött is elôkelô helyen áll. A Gögô- és
a Szenke-patak kis mesterséges szi-
getén erôdtemplomnak épült, felte-
127
 A SZATMÁRI SÍKSÁG
Nagyszekeres gótikus
mûemlék temploma KÖLCSE
a harangtoronnyal Irányítószám: 4965 Körzethívószám: 44
A 431-es útra visszatérve az elsô je-
lentôs mûemlék együttessel bíró te-
lepülés Kölcse. A ma másfélezer la-
kosú község neve elég korán, már a
12. század végén feltûnik az írott
forrásokban, így a Szamoshát egyik
legrégebbi településének tekinthetô.
Az egymást keresztezô utak jóvoltá-
ból már a középkor végén mezôvá-
rosi rangot szerzett település a
Kölcseyek ôsi fészke. (A család a
honfoglaló Ond vezér nemzetségé-
bôl származik.) A Kölcsey utca 93.
szám alatt álló 15. századi, mûemlék
református templom különlegessé-
ge, hogy a megyében – Nyírbátoron
kívül – az egyedüli egyterû, gótikus
falusi templom. Valószínû, hogy
csak a szentélyrész volt beboltozva,
itt ugyanis megmaradtak a címer-
pajzsból kiinduló boltindítások.
Gyönyörûek kôfaragványai is: a két
csúcsíves ajtókeret, a konzolos meg-
oldású kettôs ülôfülke és a kis
128
hetôen 1500 után, határozott stílus-
késéssel. Szentélyének csillagbolto-
zatát részben rekonstruálták. A
templomhajóban lévô faragott szó-
szék és hangvetô 17. század végi
munka. A bejárat elôtt álló négy fia-
tornyos, arányos fa harangtorony
– bár nem a legmagasabbak közé tar-
tozik – a templommal és a környe-
zettel együtt különleges esztétikai
élményt nyújt. Építési ideje a 18.
század. A templom déli bejárata
elôtti parkban álló két klasszicista
mészkô obeliszk közül az egyik
Antalfai Sólyom Jozefa emlékét ôrzi
1819-bôl, a másik sírkô férjének, az
1836-ban elhunyt Isaák Sámuelnek
állít emléket.
többfiálés szentségtartó fülke. Fa-
mennyezete a 18. században ké-
szült, népies barokk szószéke és
hangvetôje szintén e korból való.
A templom elôtt álló, 1791-ben ké-
szített fa harangtorony viszonylag
alacsony törzsû. Alul a szoknya alat-
ti rész teljesen zárt; fenn a galéria fö-
lé pedig nyolcszögletû sisakalj bo-
rul. Szépen felújított állapotában
igazi ékessége a faluközpontnak.
Az egykori evangélikus iskolában,
a település Gyarmat felé esô végén
nyílt meg néhány éve a tájház.
Az idôközben elhunyt Bihari Lajos
magángyûjteményébôl létesített kiállító-
hely (melynek az Erdôháti Múzeum ne-
vet adta alapítója), Kölcse néprajzi és
helytörténeti emlékeit ôrzi. Látogatás-
hoz a polgármesteri hivatalt kell keresni.
☎ 377-175, 377-207
A település intenzíven részt vesz a
falusi turizmusban, így szálláshe-
lyek is lefoglalhatók. A község hatá-
rában kanyargó Öreg-Túr és a Túr-
csatorna a Szatmár-Beregi Tájvédel-
mi Körzetbe fut be.
 A SZATMÁRI SÍKSÁG

SONKÁD emlék református templom. A déli Ha a 491-es úton

Irányítószám: 4954 Körzethívószám: 44
A 491-es úton, Kölcsétôl alig két
kilométerre fekszik a település. La-
kóinak száma: 700. A 12. században
együtt említik a szomszéd faluval,
tehát igen régen lakott. Jelentôs kul-
túrtörténeti emléke a Kossuth utcán
álló 15. századi, gótikus stílusú mû-
USZKA
Irányítószám: 4952 Körzethívószám: 44
Tiszabecsrôl mintegy hét km-re, a
Batár-patak mentén fekszik a 265 la-
kosú erdôháti falucska. Rögtön a
szemünk elé tárul a Fô utcán álló,
mûemlék jellegû fa harangtorony
és református templom. Az épület-
bejárat kôkerete külön figyelmet ér-
demel. A karzata alatt egy 1795-bôl
származó kazettára emlékeztetô fes-
tés is látható. Berendezése népies
barokk. A település déli határának
egy része (a védett Rekesz-erdô) a
Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez
tartozik, és a Túr menti galériaerdôk
is érintik határát.
együttes különlegessége, hogy a
templom bejárata elôtt álló torony
egybeépült az elôbbivel; ami ritka
megoldásnak számít a területen. Az
1805-ben épített késô barokk temp-
lom berendezése a 19. század fordu-
lóján készült copf stílusban. A to-
rony a 18. században épült, felújítá-
sára 1997-ben került sor.
Tiszabecsnél nem
fordulunk le balra
a község felé, hanem
egyenesen tovább
haladunk a határátkelô
irányába, az út néhány
száz méter után jobbra
elágazik. Érdemes
15 kilométeres kitérôt
tenni, hogy a Palágyság
két települését (Kispaládot
és Botpaládot), valamint
a gyönyörû természeti
környezetet szemügyre
vegyük. Elôbb azonban
célszerû megállni Uszkán.

KISPALÁD A Fô u. 63. szám alatti ún. Angyalo-

Irányítószám: 4956 Körzethívószám: 44
Az Erdôháton fekvô Uszkától az
út Magosligeten keresztül vezet a
csupán három községet magába fog-
laló néprajzi kistájra, a Palágyságba.
Közülük kettô (Botpalád és Kispa-
lád) Magyarországon, Nagypalád
pedig Ukrajna területén fekvô ma-
gyar település. Az ország szélére
szorult alig félezer lelkes kis faluban
több építészeti emléket ôrzött meg.
si-porta dísze egy meredek hajlású,
tiprott búzaszalmával fedett favázas
csûr, míg a valamivel lentebbi, a Fô
u. 77. szám alatti lakóház a hajdani
paraszti lakóépületek tipikus példá-
nya. A település déli részén – már a
kertek alján – kezdôdik a Szatmár-
Beregi Tájvédelmi Körzet országhatá-
rig húzódó mozaikja; az országos je-
lentôségû, védett Klastrom-erdôvel.
S a határban kanyarog az Öreg-Túr,
a vadvízi kajakosok paradicsoma.

BOTPALÁD folyása határolja. Az utcára kinézô

Irányítószám: 4955 Körzethívószám: 44
A Paládok e piciny települése
gyönyörû természeti környezetben
fekszik: északi határrészét a Szat-
már-Beregi Tájvédelmi Körzet kis
mozaikja érinti, déli részét az Öreg-
Túr és a Túr kanyargós, vadregényes
szilváskertek között, a Fô utca orsó-
szerûen kiszélesedô központjában
emelkedik a település egyetlen
mûemlékjellegû épülete, az 1812-
ben épült késô barokk református
templom. Az empir stílusú berende-
zés (szószék, papi szék) egyidôs a
templommal.

129
 A SZATMÁRI SÍKSÁG
A Tisza Tiszabecsnél
Milotához több híres
személyiség neve is
kapcsolódik: Milotai
Nyilas István, Bethlen
Gábor udvari papja
1571-ben itt született;
Móricz Zsigmond
hosszabb ideig tartózko-
dott itt – a milotai lelkész
vendégeként – szatmári
népköltési gyûjtôútjai
során; Ady Endre
a „Milotai Isten-válság”
(1913) címû publicisztiká-
jában taglalja a hírt,
miszerint az itteni
reformátusok fellázadtak
Isten ellen.
* A Tisza hatalmas kanyarulatának
Országosan ismert
a milotai dió is, mely
bôven termô fajta;
termése nagyméretû,
papírhéjú, könnyen
feldolgozható, s korábban
messze földön
piacoztak vele.
130
TISZABECS
Irányítószám: 4951 Körzethívószám: 44
Ha a palágysági kitérônk után
visszaérünk a 491-es útra, a magyar–
–ukrán határ melletti településre, Ti-
szabecsre érkezünk. Bár az 1100 lel-
kes községnek nincs számon tartott
mûemléke (15. századi gótikus refor-
mátus templomát még 1864-ben el-
mosta a Tisza). A 491-es út végén, a
Tisza-hídon lévô magyar–ukrán ha-
táron éjjel-nappal mûködik egy nem-
zetközi határállomás. A folyón für-
désre kijelölt kiváló strandja (itt még
rendkívül tiszta a víz), a parton gyö-
MILOTA
Irányítószám: 4948 Körzethívószám: 44
ölelésében fekvô kicsiny falu (a Ti-
sza partrombolásai miatt) csak a 18.
században költözött a mai helyére.
A település népi építészeti emlékek-
ben bôvelkedik.
A faluközpont orsó formában
kiteresedô részén áll a mûemlék jel-
legû, 18. század végén emelt, refor-
mátus templom. A késô barokk
nyörû természeti környezetben ki-
alakított szabad kempingje miatt
mégis meg kell említeni. Az innen
több irányba vezetô utak miatt is je-
lentôs településnek számít. Törté-
nelmi események helyszíneként is
megemlítik Tiszabecs nevét: a Rákó-
czi-szabadságharcban Ocskay briga-
déros 1703-ban itt, a Bajnok-dûlô-
ben vívott gyôztes csatát, s kelt át
seregével a folyón. A szabadságharc
elsô gyôzelmére emelt Rákóczi-em-
lékoszlop a református templom
elôtt látható. A csata és az átkelés
emlékmûve a híd túloldalán, ukrán
területen, Tiszaújlak határában te-
kinthetô meg. A Tisza a hegyek kö-
zül kiérve, folyásában meglassulva
itt lép magyar területre; a víz általá-
ban sekély, alját a hegyekbôl lehor-
dott kisebb-nagyobb méretû kavi-
csok borítják.
A település a nyári Tisza-túrák ma-
gyarországi kiinduló állomása. 20 fôt
befogadó szálláshelyet is mûködtet itt
a Felsô-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgató-
ság, a faluvégi gátôrházában. (A Kis u.
85. szám alatt, egy szûk utca végén ta-
lálható a szép, parkosított környezet-
ben lévô kétszintes ôrház. ☎378-285
A Tisza határfolyó, erre a fürdés-
nél vigyázni kell.
épület famennyezete 1793-ban ké-
szült, amelyet a 19. század végén
felújítottak. Valószínû, hogy ekkor
cserélték le a szépen festett növényi
ornamentikás mennyezetkazettákat,
melyek egy része – alig felismerhetô
motívumaival – a hátsó karzat mell-
védjére és a karzatfeljáróra lett fel-
szegezve.
A boltozatos toronyaljból nyíló
bejárati belsô ajtó vasalása, a padok
és a falazott szószék, mind barokk
munka a 18. század végérôl.

TISZACSÉCSE
Irányítószám: 4947 Körzethívószám: 44
Milotáról a Tisza töltését követô
kacskaringós úton érünk Móricz
Zsigmond szülôfalujába, az alig 300
lakosú „tündérszigetre”. Amilyen ki-
csi maga a település, olyan gazdag
mûemlékekben. A Kossuth utca orsó
formájúra kiszélesedô részén, a falu-
központban emelkedik az 1820-25
között épült favázas, szép arányú
mûemlék jellegû református temp-
lom. A templom keleti, íves záródá-
sú végétôl alig több mint egy méter-
re emelkedô négyzet alaprajzú mû-
emlék fatorony a harangtornyok
építésének már leszálló ágában,
1822-ben épült. A 24 méter magas,
négy fiatornyos, tûhegyes sisakban
végzôdô, galériás torony és a fehér-
re meszelt falú fazsindelyes temp-
lom együttese – a középkori falvak
szerkezetét idézô térben – különle-
ges hatást gyakorol a látogatókra.
A faluközpont északi végében, a
Kossuth utca kanyarulatában álló
meredek hajlású, taposott szalmával
fedett pici szegényparaszti lakóház
(a Móricz Zsigmond Emlékház) a
19. század harmadik harmadában
épült, s néhány évig a Móricz-család
lakóhelyéül szolgált. (A rajta lévô
emléktábla szövegével ellentétben,
az író nem ebben a házban szüle-
TISZAKÓRÓD
Irányítószám: 4946 Körzethívószám: 44
Tiszacsécsérôl a folyó holtága
mellett vezetô úton érjük el a Tisza
– és egyben az országhatár – mentén
fekvô települést, a közel 900 lakosú
Tiszakóródot. A folyópartot szegé-
lyezô galériaerdô, a meredek part, a
szemközti ukrajnai partvonal látvá-
A SZATMÁRI SÍKSÁG
tett, hanem a falu másik végén, egy Móricz Zsigmond
már korábban elbontott módosabb szülôháza,
épületben.) Az emlékház udvarán udvarán Varga Imre
álló Móricz-szobor Varga Imre al- Móricz szobra
kotása 1979-bôl.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg
Megyei Múzeumok Igazgatósá-
gának kezelésében lévô mûem-
lék épületben a századforduló
szatmári szegényparaszti lakóhá-
zának berendezését és néhány
Móricz-relikviát tekinthetnek
meg az érdeklôdôk.
Látogatható egész évben, kulcs
szemben, a Kossuth u. 60. sz.
alatt lakó Nagy Bertalanné gond-
noknál. ☎433-013
nya sok kirándulni és pihenni
vágyót csal a kedves tiszaháti
településre. A középkori ere-
detû – mûemlék jellegû – góti-
kus református templom
megtekintésével a község
múltjába némi bepillantást
nyerhetünk. A 18. század kö-
zepén jelentôsen átalakított
templom berendezése (szó-
131
 A SZATMÁRI SÍKSÁG
szék, szószékkorona, padok) népies
barokk munka a 19. század elejérôl.
A látnivalókban bôvelkedô szom-
szédos község, Szatmárcseke irányá-
ba indulunk tovább. A részben már
feltöltôdött Holt-Tisza íves kanyaru-
latát követô út átszeli a Túr-csator-
nát. Mielôtt átmennénk a keskeny
hídon, érdemes jobbra fordulni.
A töltésen, diófák között alig egy
kilométert haladva érhetünk el a
„Bukógáthoz”, a környékbeliek és a
SZATMÁRCSEKE
Irányítószám: 4945 Körzethívószám: 44
Tiszacsécsét a folyó holtágai mel-
A „bukógát” a Túron lett kanyargó úton elhagyva
Tiszakóródon keresztül indulunk
Kölcsey falujának, Szatmárcsekének
az irányába.
Szatmárcseke ma több mint más-
félezer lakosú község, a magyar tu-
risták zarándokhelye. A református
templom mellett, a faluközpontból
nyíló szûk úton közelíthetjük meg
Kölcsey Ferenc szobra az Európa-szerte egyedülálló, szé-
132
távolabbról jövôk kedvelt fürdôhe-
lyéhez. Hogy az igen sokszor magas
vízállású Tisza vissza ne duzzassza
a Túr vizét, néhány méter magas gá-
ton keresztül engedik a folyóba, mely
vízesésszerûen ömlik a merészebb
fürdôzôk közé. Az élô Tiszán való
fürdésnél azonban vigyázni kell,
mert a Tisza itt határfolyó, s csak a
közepéig magyar terület! A Túr-csa-
torna jobb partján kempingezésre is
alkalmas dióliget terül el.
pen helyreállított és gondozott,
„csónakos” fejfás református teme-
tôt. Sorokba rendezett több mint
600 robosztus, tölgyfából faragott
sírjelével felemelô és szívszorító lát-
ványt nyújt. A védett temetô köze-
pén, a bejárattól is jól láthatóan, ki-
emelkedô dombocskán áll Kölcsey
Ferenc fehér márványoszlopokból
készült klasszicista síremléke. A
költô 23 évig lakott a községben, s
itt hunyt el 1838-ban. Kölcsey életút-
jára, a Csekén töltött évekre és az
1823-ban itt írt Himnuszra emlékezve
készült az az állandó emlékkiállítás,
mely a Kölcsey u. 46. sz. alatti mû-
velôdési házban tekinthetô meg (lá-
togatásához célszerû elôre bejelent-
kezni ☎432-097).
A mûemlék jellegû római katoli-
kus templom a Kölcsey u. 25. szám
alatt 1840 körül klasszicista stílus-
ban épült, berendezése is klasszicis-
ta. A Túristvándiba vezetô út mel-
lett, a Vasvári Pál u. 4. szám alatt áll
a tiszacsécsei Móricz-házhoz hason-
ló taposott szalmatetôs szegénypa-
raszti lakóház. A településen össze-
gyûjtött bútorokkal s egyéb néprajzi
tárgyakkal berendezett népi mûem-
lék épület a Hortobágyi Nemzeti
Park Igazgatóságának gondozásá-
ban áll. Kulcs: Komár Sándorné

gondnoknál a Kossuth u. 42. szám
alatt található.
A település egyik „úttörôje” a falusi
vendéglátásnak. A volt határôrlak-
tanyában (Honvéd u. 6.) kialakított
Kölcsey Turistaház (☎432-087) és az
alatta lévô pincében mûködô Pince-
csárda (☎432-108) turistacsoportok
ellátásáról is gondoskodik egész év-
ben. Több lakóháznál adnak ki ven-
dégszobákat a falusi turizmus kere-
NAGYAR
Irányítószám: 4922 Körzethívószám: 44
Szatmárcsekétôl szántóföldek,
majd a Tisza töltése mellett vezet az
út a mintegy 5 km-re fekvô telepü-
lésre, a közel 750 lakosú Nagyarba.
A falu határában álló kétszáz éves
„Petôfi-fa” története során sok pusz-
títást, villámcsapást kihevert, de az
1995-ben történt felgyújtását már
nem élte túl. Pedig igen sokan láto-
gatták a Kis-Túr partján álló védett
fát; a település pedig parkosította,
pihenôpadokkal is ellátta a környé-
két.
A 14. század végén elôször emlí-
tett faluban három kastély is találha-
tó. Irodalomtörténeti vonatkozása a
legkisebbnek, a Petôfi u. 1. sz. Ken-
de-kúria kertjében álló volt Luby-
-kúriának van. Szatmári útjai alkal-
mával többször is megszállt itt Petô-
fi Sándor barátjánál, az ügyvéd és
politikus Luby Zsigmondnál. A jel-
legzetesen barokk „kis kastélyt” 1780
körül Luby János építtette, ám mára
szinte csak külsô képe utal a valami-
kori szép idôkre. Belsejét a felismer-
hetetlenségig szétrombolták, két-
szintes magtárt alakítottak ki belôle.
Ma üresen áll. A „Petôfi-ház” elôtt
álló, romjaiban is fenséges, három
oldalról oszlopos tornáccal körül-
A SZATMÁRI SÍKSÁG
tén belül. Szállásfoglalás és informá-
ció a polgármesteri hivatalban (Pe-
tôfi u. 1. ☎432-053).
Ha körutunk elején még nem néz-
tük meg, Szatmárcsekérôl feltétlenül
érdemes egy közeli, látnivalókban
igen gazdag kis településre,
Túristvándiba „átugrani”. A csekei
faluközpontnál délre fordulva mint-
egy 2 km megtétele után érhetjük el
a kicsiny községet.
vett volt Kende Zsigmond-féle kú-
ria klasszicista stílusban épült a 19.
század elsô felében. Mindkét kúria
mûemlék jellegû védett épület. Mi-
vel magántulajdonban vannak – „Csónakos” fejfák a
anyagi lehetôség híján – nem sok re- szatmárcsekei temetôben
mény van megmentésükre. Velük át-
ellenben, a park mélyén rejtôzik a
késô klasszicista, emeletes Luby-
-kastély, ami 1878–79-ben épült. A
Petôfi u. 6. szám alatti, részben ko-
ra eklektikus stílusban átalakított
mûemlék jellegû épületet ma a bu- Mielôtt a falut elérnénk,
dapesti Zichy Galéria használja. A bal kéz felôl, a temetôvel
kastélyon emléktábla jelzi, hogy itt szemben egy elpusztult,
született Luby Margit tanár, neves csonkjaival az ég felé
szatmári néprajzkutató, akinek ham- meredô hatalmas méretû
vai a közeli családi kriptában nyug- kocsányos tölgyfa hívja fel
szanak. A falu közepén, a Petôfi ut- magára a figyelmet.
ca valamikor orsó formájúra kiszéle- A néphagyomány szerint
sedô öblösödésében áll a mûemlék Petôfi Sándor e fa alatt
jellegû református templom. A 14. írta 1847-ben
századi gótikus kápolna falainak fel- A Tisza címû versét.
használásával építették – késô ba- A mindenki által ismert
rokk stílusban – a 19. század köze- vers elsô strófája:
pén. Nemrég történt tatarozásakor a Nyári napnak
középkori falfelületeken 15. század alkonyúlatánál /
eleji, reneszánsz freskókat tártak fel. Megállék a kanyargó
Ilyenek csak ritkán fordulnak elô a Tiszánál /
mai Magyarország területén, ezért Ott, hol a kis Túr siet
igen értékesek. beléje, /
A külterület nagy része a Szatmár- Mint a gyermek anyja
Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozó kebelére.
természetvédelmi terület.
133
 A SZATMÁRI SÍKSÁG
KISAR
Irányítószám: 4921 Körzethívószám: 44
A Nagyartól alig pár kilométerre
fekvô, a Tisza hatalmas töltése alatt
megülô falut jelenleg 1100-1200-an
lakják. Hídja fontos tiszai átkelôhely
a Vásárosnaményt Fehérgyarmattal
összekötô út mentén.
A Tisza u. 13. szám alatt álló góti-
kus eredetû református temploma
mûemlék épület. Középkori jellegét
a 18. század végi barokk stílusban
történt átalakítás alkalmával teljesen
elvesztette. Újabb átalakítására 1877-
ben került sor, amikor is eklektikus
stílusban építették át. Régi berende-
zésébôl egyedül a 18. századi fala-
zott szószék maradt meg.
A református templom
gótikus mûemlék
CÉGÉNYDÁNYÁD
Irányítószám: 4732 Körzethívószám: 44
Második szatmári körutunk délke-
leti irányba indul. A fôútról, mely a
Szatmári Erdôhát déli peremén fut
végig, hamarosan érdemes jobbra le-
A Kende-kastély térni, hogy az egymástól alig pár ki-
homlokzata lométer távolságra sorakozó Sza-
moshát apró településeit sorra ve-
gyük. A szeszélyesen kanyargó utak
mellett egymás után feltûnô falvacs-
kák csodálatos értékeket rejtenek.
A Szamosháton elsôként a Szamos
partján fekvô mintegy 700 lakosú te-
lepülést keressük fel. Az 1912-ben
Cégény és Dányád községekbôl
összeolvadt kis falu lakossága a mai
napig épségben megôrizte a Kende-
kúriát és annak gyönyörû parkját. A
cégényi településrészen (Dózsa út
9.) álló kastélyt Kende Zsigmond
báró építtette 1830 körül. A földszin-
tes klasszicista épület utca felôli
homlokzata a három portikusszal
reprezentatív. Az attikára vésett – va-
134
A település természeti értékeinek
sokaságát jelzi, hogy a belterület ki-
vételével az egész határ a Szatmár-
Beregi Tájvédelmi Körzet része. A Ti-
sza árterében Európa legnagyobb, 50
hektáros ártéri gyümölcsöse terül el,
ahol dió, szilva, sokféle ôsi almafaj-
ta génbankként ôrzi a régi gyümölcs-
fajtákat.
Fürdési lehetôség szinte az egész
partszakaszon van, de kijelölt strand
csak a szemközti, tivadari parton ta-
lálható. Kempingek, fizetôvendéglá-
tás, lovaglási, vízisportolási lehetô-
ségek teszik vonzóvá a települést. A
faluból rövid, egyenes útszakasz ve-
zet vissza Fehérgyarmatra. Az út ke-
resztezi az Öreg-Túrt, és védett tájon
fut végig.
lamennyi Kölcsey-antológiában
megtalálható – disztichonpárt Köl-
csey Ferenc írta 1833-ban „Kende
Zsigmond úrilakára” címmel (A
Kölcsey és a Kende család rokon-
ságban állt egymással.)
„Alkota munkás kéz engem: s a
szôke Szamosnak
Partján a költô lát vala s zenge fe-
lém:
Ház örökülj s vidám békével tart-
sad öledben
Gazdád s gyermekeit s hív unokái
sorát”
Az épület jelenleg a megyei önkor-
mányzat tulajdona, s benne nevelô-
otthon mûködik.
A kastély parkja azon kevesek
közé tartozik, melyek viszonylag na-
gyobb veszteség nélkül túlélték a
háborút.
A 14 hektáros kastélypark 1960 óta
védett, elsôsorban dendrológiai érté-
kei miatt. Az eredetileg 50 hektáros
parkot még Kende Zsigmond kezdte
kialakítani angol stílusban, dacol-

va a mértani szabályosságú bécsi
kertépítészettel. A terület megfelelô
hely volt a parképítéshez, hiszen a
talaj termékeny, a csapadék bôséges.
Az elôször lombhullatókat bemutató
park ma már tûlevelûekkel vegyesen
nô, elsôsorban az unoka, Kende
Zsigmond munkája nyomán. A ker-
tet megviselte a háborút követô ínség,
a Szamos töltésének építésekor a terü-
letcsonkítás, majd az 1970-es árvíz
teremtette állapotok. A park helyreál-
lítása ma is tart. Különleges szépsé-
gû platánfái, tulipánfa csoportja,
mocsári tölgyei, páfrányfenyôi érde-
melnek említést. Mind közül kiemel-
kedik a 12 méter magas, 32 méter
lombkerületû tiszafa, s a 25 méter
GYÜGYE
Irányítószám: 4733 Körzethívószám: 44
Cégénydányádról a Szamos jobb
partja mellett haladva pár perc múl-
va érünk a még 300 lelket sem szám-
láló piciny falucskába. Nem is hin-
né az ember, hogy az itteni refor-
mátus templom milyen értékeket
rejt. A 13. századi, román kori és ko-
ra gótikus épület elsôrangú mûem-
lék, melyet a 18. században részben
átalakítottak. A templombelsôben
(egy beomlott, csonkán hagyott dia-
dalíven kívül) az 1767-ben készült
festett deszkamennyezet a fô látni-
való. Kivitelezését tekintve ez a leg-
kezdetlegesebb, vagy másként: a leg-
naivabb a felsô-Tisza-vidéki festett
templommennyezetek között. Itt még
él a középkor tanító szándéka; a hí-
veknek képek kellenek, amelyek hasz-
nos tanulságokról beszélnek: Noé
bárkája, a Kánaán földje (rúdon két
hatalmas szôlôfürtöt cipelô ember),
a szirén csábítása, a bujaság jelké-
pe, a halak, a pelikán, mely saját vé-
A SZATMÁRI SÍKSÁG
magas fehér nyár 5 méteres törzske-
rületével. Díszcserje állománya szin-
te teljesen kipusztult az 1970-es ár-
vízkor idetelepített rengeteg szarvas-
marha kártétele miatt. Egyetlen emlí-
tésre méltó faj a vörös bogyójú fürtös
bodza, mely tôlünk északabbra ho-
nos. A terület országos jelentôségû,
látogatásához az intézet vezetôjétôl
kérhetô engedély. ☎366-364
1797-ben késô barokk stílusban A kastélypark részlete
épült a két falu mûemlék jellegû kö-
zös református temploma, melyet
1863-ban romantikus stílusúra átala-
kítottak és toronnyal bôvítettek. A
templom mellett álló késô klasszicis-
ta síremléket Váradi Ajtay Károly és
Antal emlékére emelték 1843-ban.
rével táplálja fiókáit, s a Föld né-
pének a legfontosabb: az idôjárással
kapcsolatos Nap, Hold, szél, vagy a
(levakart) kétfejû császári sas. A fes-
tett kazetták nyújtotta látvány mel-
lett a népies barokk berendezést
(karzat, szószék és padok) szinte
észre sem veszi az ember. Ezek is 18. Mûemléki falkutatás a
századi munkák. református templomban
135
 A SZATMÁRI SÍKSÁG
SZAMOSÚJLAK
Irányítószám: 4734 Körzethívószám: 44
Gyügyével majdnem összeépült,
400 fôt alig meghaladó lélekszámú,
kis település.
Keresztelô Szent János tiszteletére
emelt mûemlék jellegû református
temploma gótikus stílusú, 14. száza-
di eredetû. A Petôfi u. 2. alatt álló
épület mai formáját a 15. században
nyerte el, de eredeti stílusából alig
ôrzôdött meg néhány részlet, oly
„jóra” sikerült az 1865. évi tûzvész
Szamossályiban komp
közlekedik a Szamoson HERMÁNSZEG
Irányítószám: 4735 Körzethívószám: 44
Szamossályi keleti részének folyta-
tásaként, a Holt-Szamos túlpartján
fekszik az alig több, mint 300 lelkes
falu. A Hôsök útja 8. szám alatti mû-
emlék jellegû református templo-
ma középkori eredetû. A ma látható
épület 1797–99 között klasszicista
stílusban épült. A deszkamennyeze-
tet – világoskék színre festett kazet-
136
után két évvel elvégzett újjáépítés.
Az 1990-es évek elsô felében kezd-
ték meg a templom mûemléki kuta-
tását, és feltárták a régi sekrestye ma-
radványaként az északi homlokzatra
merôlegesen támaszkodó támpillé-
rek nyomait is.
A mûemléki helyreállítást Szekér
György tervei és irányítása alapján
végezték, s 1995-ben fejezték be. A
templom 1998-ban az Europa Nostra
bizottság elismerô oklevelét nyerte el.
Berendezése 1867-ben készült népi-
esbe hajló eklektikus stílusban.
SZAMOSSÁLYI
Irányítószám: 4735 Körzethívószám: 44
Szamosújlak után a szabályozás
elôtti Szamos egyik nagy kanyarula-
tát követve érünk a 900 lakosú tele-
pülésre. A falut, mely ma a Holt-Sza-
mos mellett húzódik, a 12. század
végén említik a források. A Kossuth
u. 32. szám alatt álló mûemlék jelle-
gû református templom egyhajós,
homlokzati tornyos, félkörívben zá-
ródó épület. Klasszicista és neogót
részletformákkal emelték 1835 és
1865 között. Úrasztali tárgyai között
ritka, szép kvalitásos munka is akad.
Ezek a 16–17. század készítményei.
tákkal, a sarkokon színes rozetták-
kal, középen aranyozott csillagok-
kal – a papi családból származó V.
Ódor Gábor készítette 1799-ben. A
templombelsô fa karzatának mell-
véd tagolása és díszítése is falusi
mester mûve. A templom nyugati
homlokzatának közelében négy
oszlopon álló, sátortetôs fa harang-
láb van. Az egyszerû kivitelezésû
építmény valószínûleg a 19. század
elejérôl származik.

TÚRRICSE
Irányítószám: 4968 Körzethívószám: 44
Az Erdôhát keleti felének egyik je-
lentôs mûemlék református temp-
lomával dicsekedhet a mintegy 700
fôs település. Az 1500 körül épített
késô gótikus épület (Zrínyi u. 1.) aj-
tajának kôkeretén – az országban ta-
lán egyedül itt – jellegzetes Jagelló-
gótikát találhatunk. A 18. század vé-
gén részben átépített templom ek-
kortájt kapott festett famennyezetet
(1792), szószéket és egy feltûnôen
szép faragott szószékkoronát (1798).
A fa harangtorony (ugyancsak a
18. századból) a templomhajó észa-
ki oldalához közel emelkedik. Ám a
két épület távolról sem harmonizál
egymással úgy, mint a közeli Nagy-
szekeres vagy Kölcse épületegyütte-
KISNAMÉNY
Irányítószám: 4737 Körzethívószám: 44
Az alig négy és félszáz lakosú kis-
község Jánkmajtistól északra fekszik.
A szép természeti környezeten kívül
is érdemes ide ellátogatni.
A Fô u. 54. szám alatt álló volt
Domahidy-kúria mûemlék jellegû
klasszicista épülete – bár kívül-belül
jelentôsen átalakították – a vidék kö-
GACSÁLY
Irányítószám: 4972 Körzethívószám: 44
A közel 900 lelkes település mû-
emlék református temploma (Petô-
fi u. 25.) a 14. században épült góti-
kus stílusban. A környezô települé-
sek templomaival ellentétben itt
megmaradt a középkori torony is. A
négyszintes torony a templom fôpár-
kányáig négyszögletes alaprajzú, in-
A SZATMÁRI SÍKSÁG
sei. A Szatmár-Beregi Tájvédelmi A Túr folyó tavaszi
Körzet legkeletibb mozaikja észak- áradáskor
ról érinti a falu külterületét.
zépnemesi építészetének emlékét
ôrzi. Az 1830 táján épített kiskastély
utcai homlokzatán a háromszög
oromzat, a középrizalit és a hosszol-
dali ablakok feletti sugárdíszes motí-
vumok (lunetták), a stílus jellegzetes
jegyeit mutatják.
Többévi – az épület jellegétôl ide-
gen – hasznosítás után jelenleg üre-
sen áll a helyi önkormányzat tulaj-
donában lévô kúria.
nen nyolcszögûbe megy át. Az 1717-
es tatár betörésnél elpusztult temp-
lomot 1734 és 1759 között építették
újjá. Az eredetileg 172 táblából álló
festett kazettás deszkamennyezete
1759-ben készült. Ma már csak 46
tábla látható új kék keretben. A min-
den táblán más-más mintájú (szôlô,
tulipán, rozetta, olasz koszorú stb.)
ábrák között figurális nem maradt
fenn.
137
 A SZATMÁRI SÍKSÁG

félszáz lakosú kicsiny falu; egy régi

A 400 éves somfa CSÁSZLÓ
és termése Irányítószám: 4973 Körzethívószám: 44
Gacsály és Csegöld között félúton
fekszik az alig több mint három és
folyómeder megmaradt nyomvona-
lát követô – körfalura emlékeztetô –
településszerkezettel.
Mûemlék jellegû késô barokk re-
formátus temploma a központban,
(Petôfi u.) a patak által közrefogott
kis szigetszerû képzôdményen épült
1798-ban.
Az igazi különlegesség azonban
nem ez, hanem a volt tsz-központ
udvarán látható több mint 400 éves
somfa. Védett, helyi jelentôségû ter-
mészeti érték. Párját nemcsak Ma-
gyarországon, hanem talán egész
Európában sem találni. A rendsze-
rint bokor formájú, szívós fájú nö-
vény többek között a szárazmalmok
fogazatának alapanyagául szolgált.
A császlói egyed több mint 7 méter
magas, törzsének kerülete megha-
ladja a másfél métert. Valószínû,
hogy egy hajdani kúria udvarát vagy
kertjét díszítette.

A római katolikus ZAJTA Lakosainak száma alig több, mint

templom belsô tere Irányítószám: 4974 Körzethívószám: 44 400. A 18. században részben svá-
bokkal újratelepített község közvet-
lenül a román határ mentén fekszik,
vasúti végállomás.
Mûemlék jellegû római katolikus
temploma nem a faluközpontban,
hanem a kertek alatt húzódó Kos-
suth utcán található. Ennek oka az,
hogy az Erdôd környékérôl betele-
pülôknek a régi falutól délre,
Rozsály felé jelölték ki új falujuk he-
lyét, míg a császári hadak által el-
pusztított falu 15. századi romos
temploma a régi részen maradt.
1789-ben Bittheuser József építész
tervei alapján építették újjá a
templomot. A torony és a hajó né-
hány részletében megôrizték a góti-
kus vonásokat, s a sekrestye barokk
részleteit ugyancsak.

138

MÉHTELEK
Irányítószám: 4975 Körzethívószám: 44
A közel 900 lakosú erdôháti tele-
pülés közvetlenül a román határ
mellett fekszik, kívül az árvízvédel-
mi töltésen.
Az 1970-es évek elején itt végzett
ásatások során feltárt – a Körös-kul-
túra körébe tartozó – újkôkori lele-
tek Európa-szerte híressé tették Méh-
telek nevét. A félszázat meghaladó
idol, az ezernél is több obszidián
JÁNKMAJTIS
Irányítószám: 4741 Körzethívószám: 44
Hermánszegrôl visszakanyarodva
Szamossályin keresztül visz az
utunk a – Fehérgyarmatot az ország-
határral összekötô – 427-es számú
útra, melyet Jánkmajtisnál érünk el
ismét. A Jánk és Majtis egyesítésébôl
keletkezett községnek közel 1800 la-
kosa van, ami a Szatmári Erdôhát
apró falvai között már népesnek szá-
mít. Jánkon, az Arany J. u. 34. szám
alatt álló mûemlék római katolikus
templom késô gótikus stílusú, a 15.
században épült.
A belsô tér viszonylag nagy, a szen-
tély csillagboltozata érintetlenül meg-
maradt. Különlegessége, hogy a záró-
kövek címerpajzsnak vannak kiké-
pezve. A diadalívben álló Kálvária-
szoborcsoport fából készült, barokk
stílusú 18. századi alkotás.
CSEGÖLD
Irányítószám: 4742 Körzethívószám: 44
A 700 lakosú település 15. századi
mûemlék jellegû gótikus görög ka-
tolikus temploma a Dózsa Gy. ut-
cában áll. Bár a hajót átépítették,
A SZATMÁRI SÍKSÁG
eszköz párját ritkító leletegyüttes. Az
ásatás során elôkerült tárgyak a nyír-
egyházi Jósa András Múzeum gyûjte-
ményét gyarapítják.
A helység református temploma
(Petôfi u.) gótikus eredetû. A 17–18.
században erôsen átalakították,
majd századunk elsô harmadában
úgy bôvítették ki, hogy középkori
jellegét teljesen elveszítette. A temp-
lombelsôben a 18. századi faragott
szószékkorona és az egyszerû kô
pasztofórium érdemel említést.
Az Arany J. utcán valamivel fen- A templomnak – a
tebb (a 98. szám alatt) áll a mûem- Szatmárban oly jellegzetes
lék jellegû, késô klasszicista görög – késô gótikus szerkezete
katolikus templom. 1855-ben van; oromfala nincs. Két
épült. Berendezése a templommal gótikus ajtókerete közül
egyidôs; erôsen provinciális, késô a déli a díszesebb; ez a
klasszicista. Festett fa ikonosztáza a rövid hajó két mérmûves
diadalív alatt látható. ablaka között nyílik.
szentélyében megmaradt a gótikus
hálóboltozat.
Az Alföld egyetlen fennmaradt
szárnyas oltára, a híres csegöldi táb-
lakép, ma az esztergomi Keresztény
Múzeum gyûjteményében tekinthetô
meg.
139
 A SZATMÁRI SÍKSÁG
CSENGERSIMA
Irányítószám: 4743 Körzethívószám: 44
A magyar–román közúti határátke-
lô elôtti utolsó település. Mintegy
750 lakosa olyan kivételes szépségû
református templomot tudhat ma-
gáénak, amilyen nem sok van a vi-
A Szamos régi holtágának déken. Romos állapotából a 18. szá-
tóvá szélesedô víztükre zad elsô harmadában építették újjá.
megkettôzi a kis Fából készült kis elôcsarnoka 1761-
félszigeten magasodó es évszámot mutat, s belsô deszka-
13. századi, kései román mennyezete is ebben az évben ké-
stílusú mûemlék szült. Az 56 népies barokk stílusban
templomocska képét. festett fatábla (a mennyezetet koráb-
Az Árpád-kori templom ban több tábla borította) a legérde-
a legrégebbi a Szamos kesebb és a legjellegzetesebb a me-
mentén sorakozó gye ilyen emlékei közül. Motívuma-
templomok közül. inak egy része hasonló a szintén
140
Szamos-parti Gyügyén láthatókhoz;
valószínûleg ez a csengersimai
mennyezet szolgálhatott az elôbbi
mintájául. Egyik-másik mezôn felis-
merhetô a reneszánsz eredet, a déli
részen pedig feltehetôen erdélyi ha-
tást tükrözô kazettákat láthatunk
(közéjük tartozik a hatszárnyú ke-
rub, s a ritkán elôforduló Noé bárká-
ja). A kazettákon feltûnnek az ala-
kos képek (a táblák fele ilyen): Noé
bárkája, kétfejû sas, pelikán, kerub,
Nap, Hold, szél. Helyenként felirattal
látták el az ábrázolást, így a „Nap”,
„Hold”, „Szél” tábláin. Különlege-
sebb egy szárnyas sárkánykígyó,
melyet az alábbi szöveggel magya-
ráznak: „Az asszonyi állatnak mag-
va megrontja a kígyónak fejét. Gen.
III. 15.” Alakos táblák Gyügyén is
vannak, de a feliratos sárkány és a
szeráf csak itt fordul elô. A rajzok
többségükben groteszkek, de néme-
lyik lendületes, dekoratív és tagad-
hatatlan, hogy megôrizték a gyer-
mekrajzok közvetlenségét. Csenger-
sima rajzai gyengék, de primitívsé-
gükben van valami megkapó. A táb-
lák feltehetôen két asztalos munkái,
de nevük nem maradt ránk.
A festett fakarzat és szószék a
mennyezet kazettákkal egy idôben
készült, míg a szép, áttört díszítésû
szószékkorona késôbbi, 1799-es
munka.
A templom külsején kevés változ-
tatást végeztek: román kori résabla-
kai közül többet kinagyítottak. A
nyugati oldalon, a kontyolt tetôzet
felett gúlasisakos huszártorony áll,
amely barokk kori, és feltehetôen a
középkort idézi.
A falu természeti értékei közül me-
gyei védettségû a Bûr-erdô és a
Géci-sûrû. A több mint 120 hektáros
területen szép, idôs tölgy, szil és kô-
ris erdôrészek is láthatók.
 A SZATMÁRI SÍKSÁG

NAGYGÉC építési tilalmat.) Az öt közül egyedül Csengersimától a 49-es

Csengersimáról érdemes egy rövid
kirándulás erejéig a közeli Nagygéc-
re elzarándokolni. A 49-es úton az
országhatár elôtt jobbra kanyarod-
va érhetjük el az 1970-es árvíz idején
elpusztult hajdani falut, melynek la-
kóit a környezô településekre menekí-
tették. Az árvízi védôtöltés megépülte
után – négy más településsel együtt –
a töltésen kívülre került. Újjáépítési
engedélyt nem adtak a visszatérni
akaróknak. (1993-ban feloldották az
ez a község nem kelt életre, házi-
kertjeinek, gyümölcsöseinek nagy ré-
sze elvadult.
Az egykori faluközpontban örök
mementóként áll a 13. századi ro-
mán és 15. századi gótikus elemeket
is megôrzött református templom.
Ennek rohamos pusztulását az árvíz
óta szervezett több akció sem tudta
megállítani. Haynaunak – az 1848–
49-es szabadságharc utáni megtor-
lás véreskezû tábornokának – is vol-
tak itt birtokai.
úton indulunk vissza
Fehérgyarmat felé.
A körút második részében
érintjük a Szamos jobb
partjának néhány további
települését, majd átkelve
a Szamos-hídon, Csengert
és a bal parti falvak neve-
zetességeit vesszük sorra.

KOMLÓDTÓTFALU sorvadó falut sejtet. A községben az

Irányítószám: 4765 Körzethívószám: 44
Csengersimától csak egy kilomé-
tert kell tenni a 49-es úton Csenger
irányába, s kis bekötôúton máris el-
érhetjük az 1970-es árvíz során el-
pusztult települést. (Nagygécrôl
földúton is megközelíthetô a kicsiny
falu.) A község az árvizet még most
sem heverte ki teljesen, a 80 fôt alig
meghaladó lakosságszám lassan el-
egykori Becsky-kúria (Kisfaludy ut-
cán bal kéz felôl) 18. századi ba-
rokk mûemlék épülete hívja fel ma-
gára a figyelmet. Az oszlopcsarnok-
kal védett bejáratú, magasföldszin-
tes, manzárdtetôs épületet a leg-
utóbbi tûzeset után részlegesen fel-
újították. Jelenleg az Örökségünk A volt Becsky-kúria
ôrei nevû, fiatal mûemlékvédôkbôl
álló szervezet igyekszik használható
állapotba hozni.

SZAMOSBECS templomépítészet szatmári sajátságai

Irányítószám: 4745 Körzethívószám: 44
A 49-es út által kettészelt mintegy
400 lelkes falucska 15. századi mû-
emlék református temploma a
Kossuth utcán áll. A szépen helyre-
állított épületen a késô gótikus
tisztán állnak elôttünk. A nyugati és
déli kapu kettôse fényûzésnek te-
kinthetô egy ilyen kis épületnél. A
sekrestyeajtó melletti téglán látható
évszám (1481) az építés idejére utal.
A templombelsô L alakú karzata A szamosbecsi
copf stílusú asztalosmunka. református templom

SZAMOSTATÁRFALVA lönleges díszítésû Árpád-kori temp-

Irányítószám: 4746 Körzethívószám: 44
Szamosbecsrôl észak felé indulva
érdemes néhány kilométeres kitérôt
tennünk Szamostatárfalvára, hogy a
vidék egyik legrégebbi és igen kü-
lomát megtekintsük. A Szamos ka-
nyarulatát követô úton mintegy 3 ki-
lométer megtétele után érjük el a kis,
három és félszáz lakosú, igen régi –
már a 12. század végén megült – te-
lepülést. Nevét a Gutkeled nemzet-

141
 A SZATMÁRI SÍKSÁG
A szamostatárfalvi
református temploméhoz
hasonló falazással készült
a csengeri, a baktalóránt-
házi, a piricsei, a
pócspetri, a napkori és a
nyírbélteki templom is.
E sötét színû kötôtéglák
napsütésben fel-felfénylô
zománca még a szakem-
bert is elragadtatásra kész-
tette. Rómer Flóris múlt
századi neves mûvészet-
történészünk ekképpen írt
a templomról: „mint cuk-
rászati remekmûvet, az
utókor számára üvegbura
alatt kellene tartani”.
142
ség egyik tagjáról kapta. A faluköz-
pontban, magas fák között áll az Ár-
pád-kori – késô román és kora gót
stílusú – mûemlék református
templom. Vakolatlan falának külsô
díszítését (a vidéken nem ritka) vö-
rös és – a túlégetés folytán – fekete
téglák váltakozó sorai adják. Közép-
kori építészetünkben jól körülhatá-
rolható egységet alkotnak ezek az
emlékek. A román félköríves ajtó s az
ablakok váltakozó színfoltjai keleti-
es hatást mutatnak. Feltûnô, hogy
nyugaton áll a magas oromzat, ami a
szatmári késô gótikus templomoknál
vagy egyáltalán nem volt, vagy le-
SZAMOSANGYALOS
Irányítószám: 4767 Körzethívószám: 44
Miután átkeltünk a Szamos-hídon,
a 49-es útról jobbra letérve – immár
a folyó bal partján – folytatjuk felfe-
dezô utunkat. Néhány kilométert
megtéve érünk a majd 600 lakosú te-
lepülésre, ahol két mûemlék jellegû
épület is található. Egyikük, a Rákó-
czi utca 46. szám alatt álló volt
Domahidy-kastély. A múlt század
közepén épült klasszicista, majd ké-
sôbb eklektikus stílusban átépített
épület. Jókai Mór is megfordult itt
1876-ban, hogy képviselôtársait,
Domahidy Ferencet és Istvánt meglá-
togassa. A kastély bejárati homlokza-
CSENGER
Irányítószám: 4765 Körzethívószám: 44
A 49-es útról két kilométeres kité-
rôt kell tennünk, hogy Magyarország
legkeletibb kisvárosának, az utóbbi
idôben gyors fejlôdésnek indult
Csengernek a nevezetességeit megte-
kintsük. A már a középkorban fon-
bontották. Az egyhajós templom
belsô tere egyszerû kiképzésû, a
szentélyben nincsenek bordák. Fi-
gyelmet érdemel a déli ajtó helyreál-
lított középkori reteszrendszere. A
templom kiemelkedô mûvészettörté-
neti értékét az is jelzi, hogy már az
1870-es években restaurálni akarták
A templom elôtt álló mûemlék jelle-
gû 18. század végi szerény fa ha-
rangtorony (elsô adatunk csak
1838-ból van róla) harangját 1650-
ben Wierdt György öntötte Eperje-
sen. Ez azt is jelzi, hogy korábban
más harangtorony állhatott a temp-
lom mellett.
ta földszintes, a park felôli hátsó ré-
sze egyemeletes. A kastély egykori
úrnôje, Teleki Blanka egy ideig itt
ôrizte gróf Teleki Sándor híres gyûj-
teményének egy részét. A park mára
sokat vesztett valamikori fényébôl;
az épületben a megyei önkormány-
zat szociális otthont mûködtet. A
kastély és a park látogatásához en-
gedélyt az intézmény igazgatója ad-
hat (☎ 341-236). A másik védett épü-
let a Rákóczi utcán álló, 18. század
végén emelt református templom.
Jól ötvözi a barokk és klasszicista
stílus jegyeit. Szintén 18. századi
(copf stílusú) berendezései közül
kiemelkedik a faragott, festett díszes
szószékkorona.
tos Szamos-átkelôként számon tar-
tott településnek ma öt és fél ezer la-
kosa van. Az egységes stílusban
épült városközpont – Makovecz Im-
re tervezôi munkája révén – nemrég
nyerte el jellegzetes arculatát. A tele-
pülés – a révének köszönhetôen –
már a 14. század végén országos vá-
sártartási, 1429-ben pedig mezôváro-
 A SZATMÁRI SÍKSÁG

si rangot szerzett. A Rákóczi-szabad-

ságharcban is fontos szerepet ka-
pott, s a harcok során le is égett a
város legnagyobb része. Fejlôdése a
19. század elején fordult kisvárosi
irányba, amikor jelentôs zsidó keres-
kedôréteg települt be. Virágzása egé-
szen a trianoni békeszerzôdésig tar-
tott, amikor fontos kereskedelmi
összekötô szerepe megszûnt, s az
ország szélén sorvadásnak indult.
Városi rangját 1989-ben kapta vissza.
Újabb kori fejlôdését fôleg a csen-
gersimai határátkelônek köszönheti,
melynek egyre nagyobb a nemzetkö-
zi forgalma.
Legnevesebb mûemléke a Hôsök
terén álló mûemlék református
templom. A 14. századi épület az
utca felé mutatja szentélyét. Az Al-
föld középkori monumentális építé-
szetének ez az egyetlen ilyen emlé-
ke. A gótikus templomot vakolat
nélküli, szép, vörös és fekete színû
égetett téglákból építették; hasonló
mintázattal, mint a közeli szamos-
tatárfalvi, vagy a kissé távolabbi
baktalórántházi templomot. A temp- tezi s középkori szokás szerint egyik A református templom a
lommal egykorú nyolcszögû torony sem ismétlôdik meg. A többséget átló- középköri építészet
pártázata szokatlan formájú; orom- san vagy oldalfelezôen szimmetrikus remeke
zatdísze reneszánsz, a toronysisak a virágok díszítik, legtöbbször tulipán
zsindelyborítás alatt falazott. A góti- és liliom, de vannak csokrok, koszo-
kus alaprajz ellenére az ablakzáró- rúk is, s sok a feliratos kazetta.
dások félkörívesek. A hajó és a szen- Jónéhány képes kazettát is festett a jó
tély eltérô magasságú, a falakat pil- rajzkészségû, biztos kezû mester (pl.
lérek támasztják. A 18. század elején a Napot latin szöveggel stb.). Az
a templomot bôvítették, hajóját egyéb berendezési tárgyak közül
északi irányban megtoldották. A meg kell említeni az 1840-bôl szár-
templombelsô is rejteget meglepeté- mazó, szép empire szószékkoronát
seket. Az 1745-ben Felsôbányi Aszta- és a népies copf stílusú karzatot.
los István által készített festett fa- Fontos egyházi eseményeknek is he-
mennyezet hasonló tematikájú ké- lyet adott a templom: az 1576-os zsi-
peket tartalmaz, mint a gyügyei vagy naton – Méliusz Juhász Péterrel az
a csengersimai. Ám a csengeri mester élen – itt fogadták el a reformáció
szakmai tudása jóval felette áll a kálvini ágát, s fogalmazták meg a
többi szatmári festô-asztalosénak. A Csengeri Hitvallás néven ismert kál-
mintákat kettôs fekete spiráldísz kere- vinista hitvallást.

143
 A SZATMÁRI SÍKSÁG
A református templom
mennyezet kazettái
A 49-es úton északnyugat
felé haladva az egykori
Ecsedi-láp pereme men-
tén (a „Rétoldalon”) kiala-
kult települések követik
egymást. Itt már közel
sincs oly sûrû a település-
hálózat, mint az erdôháti
vagy szamosháti részeken,
hiszen a „Rét” mocsaras
világát csak ritkán szakí-
tották meg a kiemelkedô
hátakon megült falvak. Az
itteni mûemlékeknek
sincs olyan jelentôs mûvé-
szet- és építészettörténeti
értékük, mint a Szamos
túlpartján lévôknek. Maga
a láp egyike a megye vé-
delemre érdemesített ter-
mészeti értékeinek.
144
A város Kossuth utcán álló, Szent
Istvánnak szentelt római katolikus
temploma a 19. század elsô harma-
dában épült klasszicista mûemlék
jellegû épület. A hasonló védettségû
földszintes, manzárdtetôs, íves árká-
dos tornácú volt Szuhányi-kúria
CSENGERÚJFALU
Irányítószám: 4764 Körzethívószám: 44
Mielôtt Csengerbôl visszaindul-
nánk a fôút felé, déli irányban
Csengerújfaluba érdemes rövid kité-
rôt tenni. Csengertôl néhány kilomé-
terre, a Csenger–Tyukod útvonalon,
PÁTYOD
Irányítószám: 4766 Körzethívószám: 44
A 49-es úton Csengertôl visszafelé
indulva ez az elsô település. A fôút
mentén hosszan elnyúló falunak ma
közel 650 lakója van.
Nevezetessége egy múlt század
közepén épült késô klasszicista la-
1780 körül készült barokk stílusú
épület az Ady Endre utcán. Csenger
paraszti múltját a Rákóczi utcán egy
városképi jelentôségû fatornácos
népi lakóház ôrzi. A református
templommal átellenben, a Hôsök te-
re 2. szám alatti polgárházban ka-
pott helyet a Helytörténeti gyûjte-
mény. A város múltját, régészeti em-
lékeit, iskoláinak történetét, néprajzi
értékeit bemutató kiállítás 9–12 és
13.30–17 óra között tekinthetô meg,
elôzetes bejelentkezés alapján.
Fábián László múzeumvezetô
(☎341-187) vagy Fábián Béla (☎341-
189) szívesen ad felvilágosítást.
A városhoz valamilyen módon kö-
tôdô híresebb személyek közül meg-
említhetjük Diószeghi István orvos,
prédikátor nevét, aki 1749-ben itt
halt meg; báró Melith Pál a megyei
kurucmozgalom vezetôje, II. Rákó-
czi Ferenc odaadó híve, itt született;
Jósika Miklós többször járt Csenger-
ben, emlékiratában írta meg itteni
élményeit.
a román határ mellett fekszik a 900
fôt alig meghaladó népességû tele-
pülés. Egyetlen mûemlék jellegû
épülete az egyszerû klasszicista stí-
lusú református templom a falu
közepén. Készítési ideje a 19. szá-
zad elsô harmada. Eklektikus tor-
nyát 1873-ban építették.
kóépület, a volt Madarassy-kúria.
A mezôn szabadon álló, szép ará-
nyú mûemlék jellegû épület köze-
pén négy toszkán oszlopos porti-
kusz látható, háromszögû timpa-
nonnal.
A háború után tsz-központ mûkö-
dött benne, ami nem tett jót az álla-
gának. Jelenleg üresen áll.
 A SZATMÁRI SÍKSÁG

PORCSALMA
Irányítószám: 4761 Körzethívószám: 44

A 49-es út által kettészelt közel

3000 lakosú település. Egyetlen je-
lentôs mûemlék jellegû épülete a fa-
luközpontban emelkedô 15. száza-
di, gótikus stílusban épült reformá-
tus templom. Két alkalommal is át-
építették: elôször a 18. század végén
késô barokk, majd a 19. század kö-
zepén klasszicista stílusban. Az ol- Kiss Áron
dalbejárat mellett látható Kiss Áron református püspök szobra
református püspök bronzszobra.

TYUKOD A település
Irányítószám: 4762 Körzethívószám: 44 egyetlen mû-
emlék jellegû
Rövid kitérôt tehetünk dél felé, épülete – a
hogy a valamikori Ecsedi-láp legje- gótikus temp-
lentôsebb településére, Tyukodra lom helyén
ellátogassunk. A közel két és félezer épített – késô
lakosú nagyközség szinte egybe- barokk refor-
épült Porcsalmával. mátus temp-
A lápba ékelôdött Tyukod mindig lom, a 18.
szegény kisnemesi falu volt. Elôször századból.
a 17. század végén, a Wesselényi-féle Belül a 18.
összeesküvés után játszott ez a vidék század máso-
jelentôs szerepet. Az akkori Felsô-Ma- dik felébôl
gyarországon, a szatmári vár szom- való rokokó
szédságában a rebellisek egyik fô berendezés
fészke Tyukod volt, akiket nem lehe- (két fakarzat,
tett kifüstölni, mivel bemenekültek a szószék, pa-
lápba. A „Tyukodi pajtás” címû kuruc dok) érdemel
dal ezekre az idôkre emlékeztet. figyelmet.

ÖKÖRITÓFÜLPÖS a bezárt ajtajú

Irányítószám: 4755 Körzethívószám: 44 csûrben.
A szatmár-
Porcsalmától nyílegyenesen vezet ököritói tûz-
az út a Holt-Szamos partján fekvô vészt Móricz
2100 lakosú településre, melynek ne- Zsigmond örö-
vét egy 1910-ben bekövetkezett tûz- kítette meg a A tyukodi késô barokk
eset során ismerte meg az ország. Egy Nyugatban, református templom
bálon több mint 300 fiatal égett benn valamint

145
 A SZATMÁRI SÍKSÁG
Gyôrtelekrôl a már
korábban említett 491-es
úton térünk vissza
Fehérgyarmatra, kiinduló
állomásunkra. Ezzel be is
fejeztük szatmári
körútjainkat, melyek –
reményeink szerint –
igazi élményekkel
gazdagították Önöket.
Gyôrtelek természeti
értékei közül –
a Holt-Szamoson kívül –
feltétlenül meg kell emlí-
teni a 300 éves fehér
fûzfát, mely a falu nyugati
részén, a vasúti átjáró
mellett magasodik.
A mintegy 25 méter magas
vastagtörzsû fa ágai
az utóbbi idôben pusztu-
lásnak indultak. Megyei
védelemre javasolt.
146
A fáklya címû regényében. Az áldo-
zatok emlékét a református temp-
lom kertjében felállított emlékosz-
lop ôrzi. Maga a templom 1804-ben
készült; késô barokk mûemlék jellegû
épület. A mellette álló paplak a 19.
század elején épült ívelt tornácos,
magas tetôs, valamikor fazsindellyel,
ma palával fedett épület. Bár mûem-
RÁPOLT
Irányítószám: 4756 Körzethívószám: 44
Ököritóról rövid kitérôt tehetünk
a kicsiny szamosháti településre,
melynek népessége és területe foly-
ton apad. (A folyamat a 19. századi
folyószabályozással kezdôdött.) Ma
GÉBERJÉN
Irányítószám: 4754 Körzetszám: 44
A szamosháti községet Fülpös-
daróc érintésével közelíthetjük meg,
ha Gyôrteleknél letérünk a 49-es fô-
útról. A szép nevû falvacskát a Holt-
Szamos hatalmas kanyarulata öleli
körül.
GYÔRTELEK
Irányítószám: 4752 Körzethívószám: 44
Mátészalka felôl jôve korábban
már érintettük a település szélét, de
akkor lekanyarodtunk Fehérgyarmat
irányába.
Csenger felôl érkezve a – több
mint 1700 lakosú – község hosszan
követi a 49-es út vonalát. Amíg a
Szamos a település határában folyt,
a falu többször költözködni volt
kénytelen. A folyószabályozás után
megmaradt kanyargós holtág (Holt-
Szamos) hatalmas hurkot ír le a falu
lék jellegû besorolással rendelkezik,
melléképületeit lebontották. A lel-
készlak – romló állapotban – raktár-
ként funkcionál. Az 1950-ben
Szatmárököritóhoz csatolt Fülpös
református temploma 1834-ben be-
fejezett klasszicista épület. A mûem-
lék jellegû templom az Árpád utcán,
a falurész központjában magasodik.
alig 170 lakosa van a községnek.
Egyetlen mûemlék jellegû épülete a
református templom, mely a 19.
század elején épült klasszicizáló,
késô barokk stílusban. Az 1824-ben
készített népies copf stílusú beren-
dezése, szép, faragott rokokó padjai
érdemelnek külön figyelmet.
A 600 lelkes település iskolája és
óvodája a Kossuth utcán álló volt
Jékely-kúria 1810 körül épült klasz-
szicista épületében mûködik. A ki-
ugró bejárati rész fölött háromszögû
oromzattal ellátott mûemlék jellegû
épület földszintes, tetôzete ala-
csony hajlásszögû. Udvari részén új
szárnnyal bôvítették.
környékén, s festôi látványt nyújt a
Fehérgyarmat irányába közlekedôk-
nek.
Az 1822–33-ig épített mûemlék jel-
legû református templom egysze-
rû, klasszicista stílusú, berendezése
(fakarzatok, szószék) 1822-bôl való.
Oldalához 1870-ben boltozott he-
lyiségekkel közrevett eklektikus tor-
nyot építettek. A település másik
mûemlék jellegû épülete a Kossuth
u. 51. szám alatt álló volt Csizma-
dia-kúria, mely a századfordulón
készült. Ma a helyi termelôszövetke-
zet használja.
Túristvándi – „Hagyásfák” a Róka-dûlôben
 KIRÁNDULÁSOK A PARTIUMBA
KIRÁNDULÁSOK A PAR TIUMBA
Románia északnyugati része az Al-
föld északkaleti peremvidékéhez tar-
tozik. A sík vidék itt megy át a hegy-
vidékbe, a Kárpátok elôhegyei – az
Avas, a Bükk – ÉK-rôl és DK-rôl kö-
rítik a mai Szatmár megyét. Legna-
gyobb folyói a Szamos és a
Kraszna, kisebb az innen eredô Ér.
A sík vidéket inkább magyarok lak-
ják, Nagykároly környékét a Károlyi-
Ady-dombormû az ak által a 18. században betelepített,
érdmintszenti szülôházon elmagyarosodott sváb falvak népesí-
tik be. Román lakosság fôként a na-
gyobb városokban és a dombságon,
a hegyvidékeken él.
A hajdani Szatmár vármegye a
történelem során igen jelentôs sze-
reppel bírt a magyar történelemben.
Az ország török megszállása után
hol a Magyar Királyság, hol az Er-
délyi Fejedelemség része volt (innen
ered a terület Partium = Részek tör-
ténelmi elnevezése is). A tatár, a tö-
rök hadak be-betörései, az ellenük
vívott felszabadító háború, a Rákó-
czi-szabadságharc pusztította a la-
Pincesor Szakasznál
kosságot. A szatmári vár fennállása
idején, annak bármely részrôl történt
Vándor seprûárus ostroma mindig is rendkívül sok
megpróbáltatásnak vetette alá a kör-
nyék népességét, hiszen a tágabb te-
rület a hadak felvonulási terepeként
jött számításba.
A terület a trianoni békekötés
(1920) után lett Románia nyugati ré-
sze, majd a második bécsi döntés
után 1940-ben négy évre Észak-Er-
dély részeként visszakerült az anya-
országhoz. 1944-ben a román és
szovjet csapatok visszafoglalták, az-
óta ismét Romániához tartozik.
Partiumi kirándulásunk a mai ro-
mániai Szatmár megyét érinti.
148
A helyszínt a csengersimai, éjjel-
nappal mûködô, csak személyforgal-
mat lebonyolító határátkelôn át kö-
zelíthetjük meg.
Kiinduló állomásunk Szatmárné-
meti, innen elôbb délnyugati irány-
ban, Nagyvárad felé, majd déli
irányban, Zilah felé indulunk el,
hogy a nem túl nagy távolságra lévô,
jelentôsebb emlékeket is felmutató
településeket felkeressük. Miként ar-
ra már Kárpátaljánál utaltunk, nem
minden olyan helységet részlete-
zünk, ahol jegyzett mûemlék talál-
ható, hiszen ez az útikönyv nem a
Partiumról szól. Csak az olyan tele-
püléseket vettük fel a listára, ame-
lyek – véleményünk szerint – igen je-
lentôs irodalom- és mûvészettörté-
neti vagy történelmi értékû látniva-
lókkal büszkélkednek. Olyan tele-
pülésekre, ahol ugyan jelentôs mû-
emlék található, de azt részletesen
nem tárgyaljuk, a bemutatott szom-
szédos helységeknél utalunk.
Ha a tájékoztatást vagy történelmi
eligazítást kevesli az olvasó, nézze
el nekünk ezt a hiányt, hiszen jóval
kevesebb irodalmi anyagra támasz-
kodhattunk, mint a magyarországi
részeken. Ennek az a magyarázata,
hogy mindeddig nem készült olyan,
a Partiumban lévô magyar emlékeket
sorra vevô útikönyv, amire támasz-
kodhattunk volna.
A Romániát bemutató nagy, vagy
az Erdélyt taglaló kis útikönyv – ter-
mészetesen – jóval elnagyoltabb,
mint egy kisebb régiót megismertetni
akaró kalauz, így az ezekben talál-
ható adatokat kiegészítettük más
szakirodalmi forrásokból és a hely-
színeken tapasztaltakkal.
 KIRÁNDULÁSOK A PARTIUMBA

SZATMÁRNÉMETI
SATU MARE

A Csengersima–Pete (Petea) határ-

átkelôtôl 6 km-re fekvô megyeszék-
hely a Szamos partján fekszik. Lakó-
inak száma a városhoz csatolt Szat-
márzsedénnyel (Satmarel) együtt
meghaladja a százezret. Igen jelen-
tôs közigazgatási, kulturális és ipari
város, melyet vasútvonal és fontos
közutak kereszteznek.
A „Castrum Zoltmar” elnevezés
már a 10. század óta ismert. Névadó-
ja a földvár és a körülötte formálódó
váralja elsô ispánja lehetett. Gizella
királynô 1000 táján királyi vadászo-
kat telepített ide, s ôk alapították
meg a Szamoson túli ikertelepülést,
Németi falut. A vidéken átvezetô
fontos kereskedelmi utak és a Sza-
mos-átkelô ellenôrzésére épült a fo-
lyó mellé Szatmár királyi vára,
amely körül aztán kialakult a királyi,
késôbb nemesi vármegye. Szatmárt
a Szamos egyik ága választotta el a
telepeseirôl elnevezett Németitôl. A
tatárjáráskor a vidék elnéptelene-
dett, ezért IV. Béla király újratelepít-
tette. Szatmár és Szatmár Németi –
szabadságleveleik szerint – önálló
közigazgatású városok voltak 1715- nyéken. 1686-ban Caraffa 61 033 fo- A római katolikus
ig, amikor Szatmárnémeti néven rintot zsarolt ki a szatmáriaktól. Bár székesegyház
szabad királyi várossá egyesültek. Szatmár a hatalmi harc során átme-
Szatmár várának (melynek mára netileg többször is gazdát cserélt,
csak a helyét lehet megmutatni) és a már 1540-tôl a 17. század második
városnak a középkor folyamán to- feléig többnyire Erdélyhez, azután a
vább növekedett a jelentôsége, királysághoz tartozott. A város népe
minthogy erre a vidékre a Habsburg 1703-ban Rákóczi mellé állt, és vé-
királyság és az erdélyi fejedelemség gig kitartott mellette. 1711-ben itt ír- Szatmárnémeti ma is
is igényt tartott. 1562-ben a törökök ták alá a szabadságharcot lezáró a környékbeli magyarság
ostromolták, ennek hatására 1569–73 szatmári békét (az eseménynek egy- jelentôs kulturális
között Giulio Baldigara terve alapján kor helyet adó épület ma múzeum). központja.
ötszögû, olasz rendszerû, sarokbás- A hatalmi harc mellett a vallási Magyar gimnázium,
tyás várat építettek a Szamos kanya- küzdelmek sem kerülték el a vidé- Állami Magyar Színház
rulatában. Késôbb Basta és Monte- ket: Szatmár 1535-ben a reformáció is mûködik itt.
cuccoli hadai garázdálkodtak a kör- egyik fô fészkévé vált, az új vallást

149
 KIRÁNDULÁSOK A PARTIUMBA
A Fôtér részlete minden nagyobb megrázkódtatás
nélkül fogadta be. Itt térített Dévai
Bíró Mátyás erdôdi, majd szatmári
pap, 1646-ban pedig Rákóczi
György református zsinatot is tartott
a városban. A megye nemességét a
18. században Pázmány Péter visz-
szatérítette a katolikus vallásra, s ez-
zel megkezdôdött a reformátusok ül-
dözése. 1727-ben piarista iskolát
nyitottak a városban, a század köze-
pétôl pedig már nyomda is mûkö-
dött a településen. A szatmári katoli-
kus egyházmegye elsô püspöke
A volt Vécsey-ház 1804-ben létesítette a Szatmári Püs-
150
pöki Líceumot, mely a 19. század el-
sô felének igen fontos intézményévé
nôtte ki magát a városban. 1806-ban
a teológiai fôiskola is megkezdte mû-
ködését.
Bár a nemesi vármegye székhelye
Nagykároly volt, földrajzi helyzeté-
bôl adódó közvetítô szerepe és köz-
mûvelôdési intézményei révén Szat-
már városának számottevô hatása
volt mind a megye, mind a szomszé-
dos tájak gazdasági–társadalmi fejlô-
désére és szellemi életére egyaránt.
Szatmárnémeti 1804 óta római ka-
tolikus püspöki székhely. A fôtér
(Piata Libertátii) északi részén maga-
sodó székesegyházat 1786-ban
kezdték építeni klasszicizáló barokk
stílusban, s 1797-ben szentelték fel.
A kupolás részt, a két tornyot és a
korinthoszi oszlopokkal díszített
bejáratot késôbb, 1837-ben építet-
ték. A templom klasszicista stílusú,
márvány fôoltára Hoffmayer Simon
munkája. Az oltár középsô részén
kupolás tabernákulum található, az
oltár mellett két apostol és elôtte tér-
delô angyalok szobrai láthatók. Kü-
lönleges érték a szószék is: az olda-
lán ábrázolt két dombormû közül az
egyik a Magvetôt, a másik Krisztus
az írástudók között jelenetét örökíti
meg. Érdemes megtekinteni a hatal-
mas orgonát és a kupola freskóit is.
A székesegyház elôtt áll Hám János
püspök 1999 májusában felavatott
bronz mellszobra.
A szépen parkosított fôtér nyugati
szélén magasodik a mai Dacia szál-
ló szecessziós épülete. A Lechner
Ödön tervezte egykori Pannónia
szálló 1902-ben készült el. A palota
Lechner építészetének már teljesen
kiforrott stílusjegyeit viseli magán. A
népi-nemzeti motívumokat ötvözô,
korszerû épületszerkezetet követô,
kissé keleties hatású épülettel a ter-
 KIRÁNDULÁSOK A PARTIUMBA

vezô Párizsban díjat is nyert. A palo-
ta elsô részében ma is szálloda és ét-
terem mûködik.
A tér szemben lévô szélét a 21.
szám alatti volt Vécsey-ház keríti.
Ebben az épületben írták alá 1711.
május 1-jén a szatmári békét. 1952
óta a Szatmári Megyei Múzeum kiál-
lítóhelye, igen jelentôs mûvészeti ki-
állításokat láthat termeiben rendsze-
resen a közönség. (A múzeum fô
épülete, a Szatmár Megyei Múze-
um valamivel távolabb, a B-dul
Vasile Lucaciu 21. szám alatti két-
emeletes épületben található, ahol
több történeti és néprajzi kiállítást
tekinthetnek meg az érdeklôdôk.) A
múzeumok nyitva tartása: keddtôl
péntekig 11–18, szombaton 10–14
óráig. Hétfôn szünnap.
A Str. Stefan cel Mare (Kazinczy u.)
melletti kiteresedô részen álló re-
formátus templom 1788–1807 kö-
zött készült, klasszicizmusba hajló
késô barokk épület. A „láncos temp-
lomnak” is nevezett építmény jelzô-
jét onnan kapta, hogy a templomot
körülvevô parkot 1862 óta lánckerí-
tés övezi. Itt állították fel elôször
1902-ben Kölcsey szobrát, s innen
kapta a kert a „Kölcsey-kert” elneve-
zést. Az Eperjesen öntött, 1633-ból
való megrepedt harangja ma a szó-
szék mellett látható. A templom
szomszédságában áll a magyar gim-
názium.
Több neves szülötte
is van Nagykárolynak:
Károlyi Gáspár 16. századi
bibliafordító,
Acsády Ignác 19. századi
történész,
Kaffka Margit, a századvég
és a századelô írónôje,
Jászi Oszkár e század eleji
társadalomtudós
és publicista.
De itt ismerte meg
a Szarvas-fogadóban
tartott megyebálon Petôfi
Sándor Szendrey Júliát is
1846. szeptember 8-án.
A volt Károlyi-kastély

NAGYKÁROLY
CAREI

Szatmárnémetibôl a 19-es fôúton

délnyugati irányban, Nagyvárad felé
elindulva mintegy 20 km után elha-
ladunk a szomorú emlékû nagy-
majtényi sík (Moftinu Mare) mellett,
ahol 1711-ben Károlyi Sándor a ku-
ruc seregekkel a Rákóczi-szabadság-
harc befejezéseként letette a fegyvert
a császári csapatok elôtt. (A vasútál-
lomással szemközt kis emlékkô áll az
eseményre emlékeztetôül.) Innen
már csak 9 km Nagykároly, az Alföld
és az Ecsedi-láp peremén fekvô egy-
kori megyeszékhely, ma közel 30
ezer lakosú a város. A település ne-
vét elôször a 13. sz. második felé-
ben említik a források. A területet a
Kaplony nemzetségbeli Károlyi
család birtokolta évszázadokon ke-
resztül. A település a családról kap-
ta a nevét, arról a családról, mely
máig vitatott szerepet töltött be
a magyar történelemben. Grófi címet
a Rákóczi-szabadságharcot lezáró

151
 KIRÁNDULÁSOK A PARTIUMBA
A volt Megyeháza
Mint Szatmár vármegyei
aljegyzô, majd 1832-tôl
mint fôjegyzô dolgozott
a vármegyeházán Kölcsey
Ferenc. Itt mondta el híres
beszédét a szatmári adózó
nép állapotáról, de itt
hangzott el Wesselényi
Miklós szózata
is a császári abszolutizmus
ellen. Ez az az épület
(ill. ennek átalakítás elôtti
változata), melyet Ady is
megörökített híres
versében:
„Fölszállott a páva
a vármegye-házra,
Sok szegény legénynek
szabadulására.”
152
szatmári békekötés után kapott a
császártól Károlyi Sándor. A család
Szatmár megyei birtokaira katolikus
svábokat telepített be, a 18. sz.ban.
Maga a város hamar kiemelkedett
a környezô települések közül, hi-
szen Károly Róbert idejében már vá-
sártartási joggal rendelkezett. Jelen-
tôségét mutatja, hogy a Károlyiak itt
építették ki Szatmár megyei birtok-
központjukat, s 1482-ben várkas-
télyt is építtettek a településen.
A Szabolcs megyében is jelentôs
birtokokkal bíró család tagjai igazi
mecénásként igen sokat tettek a tele-
pülés kultúrájáért: Károlyi Ferenc
1754-ben nyomdát alapított, 1780-
ban Ungvárról ide költöztették át a
magyar nyelvû iskolát. Már a 18. szá-
zadban színelôadások zajlanak a vá-
rosban, a következô században fel-
lépett itt Arany János is. Az elsô kô-
színház 1908-ban épült.
A városnak inkább a szellemi
öröksége jelentôs, mintsem mai álla-
pota. Kiemelkedô jelentôségû építé-
szeti emléke a város közepén lévô, a
hajdani kastélykert maradványait ôr-
zô, szép parkban álló volt Károlyi-
kastély. Az épületet (ill. a mai kas-
tély elôdjét) szinte pontosan száz
évenként jelentôsen átalakították: a
15. század végén kezdte építeni
Károlyi Lancz László, a 16. század
végén a török ellen vár alakban erô-
síti meg Károlyi Mihály, mely ettôl
fogva a végvárrendszer egyik tagja. A
17. század végén Károlyi Sándor dí-
szesebbé alakítja, majd 1794-ben
Károlyi József a régi várat lebontatja,
s helyébe kastélyt építtet. A ma is
látható épületet Károlyi István ala-
kíttatja át Meinig Arthur budapesti
mûépítésszel. Mostani alakja egy
soktornyú, romantikus lovagvárra
emlékeztet. Több nevezetes ese-
mény helyszíne volt, s sok neves
vendég fordult meg falai között: itt
kezdték a nikolsburgi béke elôkészí-
tô tárgyalásait, s a szatmári béke elô-
készítését is. Majd egy hónapot töl-
tött itt II. Rákóczi Ferenc 1708-ban, s
Rudolf trónörökös is megfordult e fa-
lak között. Építésének története a fa-
lon lévô márványtáblán olvasható;
jelenleg viszonylag szerény múze-
umnak és kultúrháznak ad otthont,
külsô felújítását most végzik.
Az egykori piarista rendház és
fôgimnázium épülete 1723-ban
épült. Több jeles tanár (köztük Ré-
vai Miklós nyelvtudós, aki elsô ma-
gyar verseskönyvét Károlyban adta
ki 1778-ban) emléktáblája mellett
magyar és román nyelvû tábla emlé-
keztet arra, hogy Ady Endre itt vé-
gezte a gimnázium négy alsó osztá-
lyát 1888–1892 között.
A római katolikus templom a 18.
század második felében épült ba-
rokk stílusban. A 19. század köze-
pén Ybl Miklós vezetésével restaurál-
ták. Tetôzete kívülrôl kúp alakú.
Belsô terét hat boltív zárja le, s ki-
képzésében sok a reneszánsz elem.
Sötétszürke márványoltárának képe
kalazanti Szent Józsefet ábrázolja. A
templom két oldalán 3–3 mellékol-
tárt is találunk. Szép, festett, színes

üvegablakai vannak. A volt Megye-
háza épülete (str. Iuliu Maniu) a 18.
századból származik, alapjait a szín-
játszást és irodalmat pártfogoló Kár-
olyi Antal vetette meg. Jelenlegi sze-
cessziós külsejét 1905-ben nyerte el,
ma iskola és szociális otthon mûkö-
dik benne.
Nagykárolytól ÉK-re mintegy 5
km-re, az Ecsedi-láp déli szegélyén
található a ma már a városhoz csa-
ÉRMINDSZENT
ADY ENDRE
Nagykárolytól délre indulunk el
az 1F jelû fôúton. 15 km után Érká-
vásnál (Cauas) balra térünk, s már
csak 5 km-t kell megtennünk, hogy
az Érmelléken fekvô kicsiny faluba,
Ady Endre szülôhelyére érkezzünk.
Elôször a 14. század elején említett
település, nevét a Mindenszentek
tiszteletére épített templomáról kap-
ta; mai neve hivatalos névadással
1957-tôl Adyfalva vagy Ady Endre.
A település szélén, ott, ahol a kö-
vesút véget ér, egymással szemközt
álló két kúria ôrzi Ady Endre emlé-
két. A kisebbikben, az 1957-ben
dombormûves emléktáblával megje-
lölt nádfedeles kis házban 1877-ben
született a nagy költô; a szemközti,
módosabb kúria falán 1924 óta hir-
deti emléktábla, hogy itt lakott Ady.
Elemi iskolába 1883–1888 között járt
Érmindszenten (az elsô három osz-
tályt a református elemi iskolában, a
negyedik és ötödik osztályt a katoli-
kus népiskolában végezte), s innen
került a nagykárolyi piarista fôgim-
náziumba, majd a zilahi református
Wesselényi Kollégiumba. Ekkortól
már csak vendégségbe járt a szülôi
házba. A kúriában 1977-ben Ady-
emlékmúzeumot rendeztek be, az
KIRÁNDULÁSOK A PARTIUMBA
tolt Kaplony (Capleni), a Károlyiak
ôsi temetkezôhelye. A 11. század vé-
gén emelt monostor romjain épült, s
az 1834-es földrengés után Ybl Mik-
lós tervei alapján neoromán stílus-
ban újjáépített ferences templom
mögött impozáns sírbolt emelke-
dik: a Károlyi család tagjainak a 17.
század közepétôl egészen a 20. szá-
zad közepéig ide temetett hamvait
rejtik az érc- és márványkoporsók.
udvar közepén pedig felavatták Ady
Endre mellszobrát. Az eredeti bú-
tordarabokkal, enteriôrszerûen be-
rendezett emlékházban irodalomtör-
téneti kiállítást is láthatnak az érdek- Ady mellszobra
lôdôk, mely tablók, dokumentumok az emlékmúzeum
segítségével kíséri végig Ady életútját udvarán
a szülôháztól Debrecenig ívelô pá-
lyáján. (Hivatalos nyitva tartás
nincs, kulcsok a közelben, az utca
végén Szabóéknál találhatók, akik
bármikor szívesen beengedik a láto-
gatókat.)
„Akarom, mert ez bús merészség,
Akarom, mert világ csodája:
Valaki az Értôl indul el
S befut a szent, nagy Óceánba”
(Ady Endre: Az Értôl az Óceánig) Ady Endre szülôháza
153
 KIRÁNDULÁSOK A PARTIUMBA
1790-ben Szôdemeteren
született Kölcsey Ferenc
a Himnusz költôje, s itt élt
6 éves koráig.
„1790 augusztus 8-dikán
születtem Szô-demeteren,
szépanyám, azaz az
anyám nagyanyja,
Büdeskúti Zsigmondné
házában” – írta Kölcsey
a szülôházról. Az épület
ma is áll, falán 1890-ben
a Szilágy megyei
Wesselényi Egyesület
emléktáblát helyezett el.
A településen volt
birtokos a Szendrey család
is, ezért az itteni kastély
kápolnájában tartották
meg Petôfi Sándor és
Szendrey Júlia esküvôjét
1847. szeptember 8-án.
A kiszáradt tó partján
Petôfi-emlékkô található.
A volt Károlyi várkastély
romjai
154
SZÔDEMETER
SAUCA
Az 1F jelû fôúton Érkávástól déli
irányban 11 km megtétele után érjük
el Tasnádot (Tasnad), ahol érdemes
megnézni a 15. század második felé-
ben épített református templomot s a
régi kastélyban berendezett néprajzi
és történeti múzeumot, de megmár-
tózhatunk a település melegvizû
strandjának medencéjében is. A
strand elôtt nyugat felé induló be-
kötôúton, 6 km-nyi távolságot meg-
téve érhetjük el a magyar turisták za-
rándokhelyét, a szilágysági dombok
közt meghúzódó kis települést,
Szôdemetert, Kölcsey Ferenc szü-
ERDÔD
ARDUD
Szatmárnémetibôl a 19A jelzésû
fôúton indulunk el déli irányba.
20 km megtétele után érjük el a 13.
század elején a Váradi Regestrum-
ban már említett települést, Erdô-
döt. A község régi erôdített hely volt
a Homoród partján, a 15. század vé-
gén a Drágffyak birtokolták. Drágffy
lôfaluját. A templom melletti, jócs-
kán átalakított kisnemesi kúria ma a
görögkeleti parókiának ad otthont.
Az emléktábla a verandává alakított
tornácon, kívülrôl nem látható he-
lyen található. Az 1990-ben, majd
1992-ben, a szülôház külsô falán el-
helyezett újabb, román és magyar
nyelvû emléktáblát leverték (az ösz-
szetört tábla megragasztva ma a re-
formátus templom belsô falán látha-
tó). A házzal szemközti magas par-
ton, a református templom kertjében
áll a költônek a Magyar Írószövetség
által a Szatmárnémeti Kölcsey Kör-
nek ajándékozott, s 1994-ben felava-
tott kisméretû, egész alakos bronz-
szobra (Kô Pál alkotása).
Bertalan 1481-ben kezdte az erdôdi
vár építését. Késôbb a vár elpusz-
tult, helyére Károlyi Sándor 1730-
ban 36 szobás, négyszög alaprajzú,
sarkain tornyokkal erôsített várkas-
télyt építtetett. Az épület a második
világháborúban elpusztult, romjai
az út melletti dombon ma is látha-
tók. A romok közül kiemelkedik egy
viszonylag épen maradt, kerek bás-
tyatorony. A település a Károlyi-ura-
dalom központjává vált, 49 más
helység tartozott hozzá. Károlyi
Sándor a protestáns magyarokat kite-
lepíttette a faluból, s templomukat
is visszavette 1736-ban (pedig az el-
sô magyar református zsinatot is itt
tartották Dévai Bíró Mátyás helybéli
pap vezetésével!), helyükre katoli-
kus svábokat telepíttetett. A gróf itt
halt meg 1743-ban. Neves szülötte is
van a Erdôdnek: Bakócz Tamás
(1442–1521), a keresztes háborút
szervezô, majdnem római pápának
is megválasztott esztergomi érsek.
A helységben gyógyfürdô mûkö-
dik.

ÁKOS
ACAS
Szatmárnémetitôl déli irányban 37
km-re, a Kraszna folyó síkságán fek-
szik a 19A jelzésû fôút által ketté-
szelt mintegy 2000 lakosú település.
A középkor folyamán Közép-Szol-
nok vármegyéhez tartozó falut a 14.
század közepén Ákosmonostora né-
ven említik a források. Az Ákos nem-
zetség korai birtokközpontjaként je-
lentôs helynek számított, a 15. szá-
zadban mezôvárosként említik. A
helység neve is mutatja, hogy az el-
sô említés idején már állt a feltehe-
tôen a 12. század második felében
emelt református templom. Az
egykori kolostor reformátussá lett
templomának sorsáról a 17. század-
tól kezdve vannak részletesebb ada-
taink. A 17. század közepén kétszer
is leégett, a 18. század közepén vil-
lám sújtotta, 1834-ben pedig erôs
földrengés rázta meg. Mai formáját
az épület a millennium évében kez-
dett, de csak 1902-ben befejezett res-
taurálás során kapta. A helyreállítási
munkákat Schulek Frigyes és Blaskó
Vilmos irányította. A restaurálás nem
avatkozott be lényegesen a templom
eredeti formájába.
A magyarországi román stílusú
építészet igen értékes, ma is jó álla-
potban lévô, megkapóan fenséges
BOGDÁND
BOGDAND
A 19A fôútról a Kraszna menti
Alsószopornál (Supur) balra térünk,
s egy alsórendû úton, alig 12 km
megtétele után érünk el a Szatmár,
Szilágy és Máramaros megyék által
közrefogott, völgykatlanban fekvô
kis településre. Az írásos források-
KIRÁNDULÁSOK A PARTIUMBA
épülete hatalmas
méreteivel és erôt
sugalló tornyaival,
monumentális szer-
kezetével már mesz-
szirôl felhívja magá-
ra a figyelmet. Az
épület alaprajza ar-
chaikus vonásokat
mutat: szentélye
félköríves záródá-
sú, az elôterében
téglalap alakú, az
apszisnál szélesebb
teret határolnak a
tervezett, de soha
fel nem épített két
keleti torony egy-
kor keskeny árká- Az eredetileg a Benedek-
dokkal nyitott oldalfalai. A nyugati rendi szerzetesek lakta
homlokzat elôtti, monumentális mé- monostor (mely a közép-
retû két torony hatszintes, alább kori Magyarország családi
keskeny, lôrésszerû, a felsô két szin- alapítású monostorainak
ten pedig oszlopocskákkal elválasz- legkorábbi példái közé
tott ikerablakokkal. A tornyok fala- tartozik, s az Ákos nem-
zott sisakjait a restauráláskor alakí- zetség temetkezôhelye is
tották ki az 1732-ben készített barok- volt) a 15. században
kos körvonalú, zsindelyes sisakok alakulhatott át plébánia
helyett. A háromhajós templom be- templommá, a 16. század
rendezése 18. századi. Padjai népi- végén pedig már
es, reneszánsz festésûek, feliratok- a reformátusok
kal, a készítés évszámával (1770) és birtokolják.
virágmotívumokkal.
A településen gyógyfürdô is ta-
lálható.
ban elôször a 14. század végén em-
lített falu a mai napig igen gazdag
néphagyományokban, a Tövishát-
nak nevezett néprajzi kistáj jeles te-
lepülése.
Református templomának elsô
említése a 15. századból való. A szé-
pen felújított templom mai formáját
a 18. század elején kapta (ekkor épí-
tették a keleti szárnyat), érdekes for-
155
 KIRÁNDULÁSOK A PARTIUMBA
A Bogdándi Magyar
Múzeum épülete
májú tornyát a 19. század második
felében emelték.
A község lakói magas szinten
ápolják a néptánc kultúrát, s a kör-
nyéken ritka kivételként tájházat
(hivatalos nevén a Bogdándi Ma-
gyar Múzeumot) is létrehoztak. A
Szatmár Megyei Múzeum által 1982-
ben megvásárolt épület a múlt szá-
zad harmadik harmadában épült,
A Magyar Múzeum
kiállításának részlete
156
hódfarkú cseréptetôs, elô- és oldal-
tornácos, jómódú parasztház. A pit-
varból nyíló két szoba berendezése
megpróbálja visszaadni az itteni ma-
gyarság jellegzetes lakásberendezé-
sét: az utcai a tisztaszoba, a hátsó a
lakószoba. A pitvarban Bogdánd és
környéke történeti dokumentumait
állították ki. A múzeumról kiállítás-
vezetô füzet is kapható.

ARANYOSMEGGYES
MEDIESUL AURIT
Szatmárnémetibôl ÉK felé a 19-es
fôúton, majd Sárköztôl (Livada) az
1C útvonalon indulunk el Nagybá-
nya (Baia Mare) irányába. József-
házánál (Iosib) jobbra letérünk a
már csak 4 km-re fekvô Aranyos-
meggyes felé, hogy ott megtekintsük
a romjaiban is fenséges várkastélyt.
A településen már a 10. században
állt a Ménmarót birodalmához tarto-
zó vár, az Árpád-korból származó
adatok szerint pedig várának tulaj-
donosa a 13. század harmadik har-
madában a Kaplony nembeli Jákó
fia, András. Az évszázadok során
gyakran változtak birtokosai, míg-
nem 1520-tól egy évszázadon ke-
resztül a Báthoryak tulajdonába
ment át. 1630-ban lett Lónyay Zsig-
mond akkor Kraszna, majd Bereg
megyei fôispáné, aki megkezdte a
vár felújítását és megerôsítését. Min-
tául a 16. század közepére Toszka-
nában kialakított négy sarokbástyás
várkastélyok szolgáltak, melyeknek
tervrajzai a végvárakat erôdítô olasz
hadmérnökök révén kerültek Magya-
rországra. Négyszögletes, kerek és
sokszögû bástyákkal már a 16. szá-
zad utolsó harmadában – szórvá-
nyosan mind a királyi Magyarország,
mind az Erdélyi fejedelemség terüle-
tén – megjelentek ezek az olaszos íz-
lésû várkastélyok, igazi virágkoruk
azonban a 17. századra esik. Legjel-
legzetesebb példáik: a Dunántúlon
a sopronkeresztúri (1621, Nádasdy
Pál); a Felvidéken a garamszentke-
reszti (1631, érseki); Erdélyben pe-
dig az aranyosmeggyesi.
A késô reneszánsz építészet leg-
hangulatosabb mûvei közé tartozó
kastély Erdély aranykorának igen jel-
legzetes kifejezôje lett. Négyszöges,
KIRÁNDULÁSOK A PARTIUMBA
sarokbástyás, kaputornyos alakja er- A Partium (a volt Szabolcs,
délyi hagyomány, fôkapuinak, ajtói- Szatmár, Bereg és Ung
nak, ablakköveinek erôteljes faragá- vármegye) az erdélyi
sa azonban a kolozsvári reneszánsz fejedelemség magyar-
alkotása. A várkastély háromemele- országi birtoka volt a Tisza
tes belsô épületei a kor pompájával és Erdély között. Amikor
voltak díszítve: a kaputorony óriás, az erdélyi fejedelemség
nyolcszögletes terme a reneszánsz megszûnt, a Partium
centrális, belsô térképzésének tipi- (1848-ig) Erdélyhez
kus példája volt. A berendezést szin- tartozott. A független
tén fényûzôen alakították ki: a Erdély és a Bécstôl függô
mennyezeteket festett kazetták borí- Magyarország közé
tották, máshol freskók, szônyegek beékelôdött Partium
szolgáltak díszítésül. Az ún. „Para- népében egy bizonyos
dicsom-szoba” állatokkal volt kifest- különállás, köztes tudat
ve, míg más szobák a mitológiából alakult ki, mely mind
ismert jeleneteket és helyeket (a Par- a mai napig kimutatható.
nasszus hegye vagy a Nimfák) ábrá- Valószínû, hogy a fa
zolták. Állítólag a nagy palota mesz- harangtornyoknál és
sze földön híres, pompás aranyozá- a paraszti lakóépületeknél
sú díszítése miatt kapta a vár az megfigyelhetô egyedi
„aranyos” jelzôt. stílusjegyek is erre
A kastélyt Lónyay Zsigmond halá- a különállásra
la után leánya, Lónyay Anna, Ke- vezethetôk vissza.
mény Zsigmond fejedelem akkor már
özvegy felesége örökölte, akit az el-
lene indított hûtlenségi per eredmé-
nyeként megfosztottak tulajdonjogá-
tól, s az épületet 1670-ben lerom-
bolták és bástyáit a levegôbe röpí-
tették. A Rákóczi-szabadságharc ide-
jén még ami épségben maradt, azt is
felgyújtották. A 18. században a Wes-
selényi családé lett, akik egy részét
helyreállították. A restaurálásra
Észak-Erdély ismételt magyar fenn-
hatósága alatt, 1940–44 között került
sor, de a háború végén felgyújtották,
s azóta romokban hever.
A település református templo-
mát még a Báthoryak építették a 16.
században gótikus stílusban. 1735-
tôl a 19. század közepéig tetô nélkül
állt, ekkor köveinek felhasználásá-
val újabb, kisebb épületet emeltek
helyébe. Alatta található a Wesselé-
nyi család kriptája.
157
 A BEREGI TISZAHÁT,
KIRÁNDULÁSOK
KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE
A mai magyarországi Beregen a történeti Bereg
vármegye Tisza melletti területeit értjük, mely Bere-
gi Tiszahát néven is ismert. Változatos fejlôdéstör-
téneti múltjának eredményeképpen felszínét túl-
nyomóan holocén kori képzôdmények borítják. A
Bereg–Szatmári-síkság és a Nyírség fejlôdéstörténe-
tében nagyon sok a közös vonás. Ez azért van,
mert ez a terület is része volt annak a hatalmas hor-
dalékkúpnak, amelyet az Északkeleti-Kárpátokból
és az Erdély felôl lefutó folyók építettek fel.
A napjainkban mélyebben fekvô Bereg–Szatmá-
ri-síkság az újpleisztocénig nagyjából még egy
szinten feküdt a Nyírséggel, és az Alföld északkele-
ti részének folyói a Nyírségen folytak keresztül a
Körös-vidék felé. A folyók gyakori mederváltozta-
tása miatt (különösen a pleisztocén végén, amikor
158
egyes részek süllyedni, mások emelkedni kezdtek)
a tájat elhagyott mederszakaszok, morotvák tarkít-
ják, melyek némi változást visznek az egyhangú
felszínbe. A terület meghatározó folyója, a Tisza, a
síkság keleti részébôl fokozatosan tolódott dél-
nyugatra, és mai helyét csak az újholocénban fog-
lalta el.
A Beregi-síkságnak két jelentôsebb kiemelkedése
van: a Tarpai-hegy és a Mezôkaszonyi-hegy déli
nyúlványán a Tipet-hegy. Mindkettô azon tektoni-
kus vonal vulkáni hegyei közé tartozik, amelyek
átvezetnek a Zempléni-hegységtôl Nagyszôlôshöz
illetve Huszthoz. A 164 méter tengerszint feletti
magasságú Tarpai-hegy teljesen dacitból áll, míg a
179 méteres Tipet-hegy riolitból. Mindkettô felszí-
nét lösztakaró borítja.
 A BEREGI TISZAHÁT

A Bereg–Szatmári-síkság eredetileg mok szervezôi. Pedig az országnak „A fatornyokban

ôsi ligeterdô vidék volt, amelyet a kevés tája dicsekedhet hasonlóan a magyar népmûvészet
feltöltôdés különbözô állapotában gazdag, majdhogynem érintetlen, a nagy mûvészet
lévô elhagyott medrek, morotvák, néprajzi értékekkel. Itt található a színvonalára
rossz lefolyású laposok, hínár, mo- történelembôl is ismert s a hagyomá- emelkedik. Bennük
csár és lápi vegetációja tett változa- nyos népi építkezés szempontjából a magyarság saját
tossá. Még a 18. században is hatal- is kiemelkedô jelentôségû Tarpa, lelkének épp oly
mas erdôségek borították a Beregi- ahol néhány utcán megmaradtak a magasrendû kifejezését
síkság felszínét. Az elmúlt másfél szebbnél szebb, magas kôalapra adta, mint
század során az erdôk nagy részét emelt tornácoszlopos, mellvédes, költészetünkben
kiirtották, a mocsarakat, lápokat pe- bádogtetôs lakóházak. Emlékeztetve és zenénkben” – írta
dig javarészt lecsapolták. Az egykori az elsô világháború elôtt jobb napo- a 30-as években
ôsi növényvilágból azonban vi- kat látott település hajdani mezôvá- Balogh Ilona,
szonylag sokat megôrzött a táj: a ma- ros jellegére, az Alföld és a hegyvi- a magyar fatornyok
gas árterek öntésein a kôris-szil lige- dék között játszott közvetítô szere- legnevesebb kutatója.
tekig jutott el a vegetáció fejlôdése, pére. De e tájegység neves települé-
melynek uralkodó fája a kocsányos se a pici beregi falu, Tákos is. Köz-
tölgy, kísérô a mezei szil, magyar kô- pontjában – szilvafák között meg- A lónyai református
ris, helyenként gyakori a szürke bújva rejtôzik – a „mezítlábas Notre templom és harangtornya
nyár, de elôfordulhat benne gyer- Dame” néven
tyán is. A dús és magas cserjeszint- emlegetett
ben galagonyák, veresgyûrû som, templom. A
fagyal, kutyafa stb. gyakoriak. A falu házai kö-
gyepszintben rendszerint mindig ott zül alig ki-
található a hamvas szeder. Az emlí- emelkedô
tett erdôtípus legszebb állományai templomocs-
Csaroda, Fehérgyarmat Tarpa, Tur- ka paticsfalas
ricse, és Jánkmajtis határában van- falusi templo-
nak. A kôris-szil ligetek között gyer- mok utolsó
tyános-tölgyes foltokat is láthatunk, hírnöke. A
melyek leggazdagabbak hegyvidéki mellette álló
elemekben (Csaroda, Beregdaróc, harangtorony
Tarpa, Turricse határában láthatunk sajátos felsô-
ilyen foltokat). Itt él a Kárpátokból -Tisza-vidéki
leereszkedett ritka havasi elem, a stílust képvi-
kárpáti sáfrány. sel. A Felsô-
Morotvákban alakultak ki Csaroda Tisza-vidék
térségében az Alföldön egyedülálló népi építô-
tôzegmohalápok, melyek ma termé- mûvészete e
szetvédelmi területek. A tôzegmoha- fa harangtor-
láp társulások, mint dagadó láptöre- nyokban érte
dékek a Nyíres-tó, Bábtava stb. terü- el a legmaga-
letén sásrétek, nádas fûzláp és éger- sabb szintet.
láp gyûrûjében tenyésznek. De nemcsak a
E varázslatos tájat, néprajzi értéke- népi építészet
it csak az utóbbi évtizedben kezd- remekei közé
ték felfedezni a turisztikai progra- sorolt patics-

159
 A BEREGI TISZAHÁT

falas templo- sebb az egymás közelében fekvô

mok, hanem a Csaroda–Beregdaróc körzetben lévô
magyar középkor Bábtava és a Nyíres-tó. Mindkettô
korai évszázada- fokozottan védett, így nem látogat-
iból való falusi ható szabadon. Ez a csodálatos
tégla- és kôtemp- vadvízország sok állatritkaságot is
lomok is a leg- rejteget, hiszen a tájvédelmi körzet-
szebbek közé ben – ha nyitott szemmel járunk – a
tartoznak. Elég, növénytani ritkaságok mellett talál-
ha csak az elôb- kozhatunk a fialó gyíkkal, darázs-
bivel szomszé- ölyvvel, feketególyával, császárma-
dos Csaroda, az dárral. A fokozottan védett és így
alig távolabbi szabadon nem látogatható Lónyai-
Beregsurány, Má- és Bockereki-erdôkben él hazánk leg-
rokpapi, Bereg- több keresztes viperája. Marását egy
daróc templomát felnôtt ember még ellenszérum be-
említjük. adása nélkül is elviseli, ezért – okta-
A valamikor ir- lan félelmünkben – ne bántsuk eze-
tásokra települt ket a hüllôket!
falvak környéké- A terület kezelôje a Hortobágyi
rôl olyannyira Nemzeti Park Igazgatósága. Címük:
eltûntek a régi 4024 Debrecen, Sumen u. 2. ☎
tölgyerdôk, 52/349-922, Fax: 52/410-645. Ezt
hogy mára már azért fontos tudni, mert bár a terület
Készül a beregi természetvédelmi területekké kellett nagy része korlátozás nélkül látogat-
keresztszemes hímzés nyilvánítani a fennmaradt erdôket, ható, néhány hely – így a Bábtava,
melyek részét képezik a több ezer Nyíres-tó, Lónyai-, Bockereki-, Ricsei-
hektáros Szatmár-Beregi Tájvédelmi és Dédai-erdô, valamint a rekeszerdei
Körzetnek. A mozaikos elrendezésû, Túr-holtág és a Hidéger nevû rész fo-
több területdarabból álló tájvédelmi kozott védelmet élveznek. A látoga-
körzet 1982-ben alakult összesen tási engedélyt, amennyiben azt in-
22931 hektáron. Ebbôl 2307 hektár dokolt kérelem támasztja alá – a
fokozott védelmet élvez. A védelem Nemzeti Park Igazgatósága adja ki.
alá helyezés célja, hogy a táj meg- A környék valamikor híres volt fa-
Beregi körutunkat ôrizze jelenlegi arculatát, folyóit, ta- megmunkálásáról is: a múlt század-
Vásárosnaményról in- vait, felszíni formakincseit, növé- ban a Bereg megyeiek guzsalyokkal,
dulva – a beregsurányi nyeinek és állatainak életközössé- hombárokkal, sôt kútágasokkal és
magyar–ukrán nemzet- gét. E tájat kevesebb háborítás, sérü- disznóólakkal is kereskedtek. Nem
közi határátkelôhöz ve- lés érte, így bepillantást nyerünk egy beszélve a vámosatyaiakról, akik a
zetô 41-es számú útra már-már elmúlni látszó világba. A korábbi évszázadokban házakat és
felfûzve – célszerû tájvédelmi körzet területén sok he- harangtornyokat is készítettek el-
megszervezni. Mi ezt lyütt találunk – az árvízvédelmi töl- adásra. Tarpa helyben hasított fa-
az utat választottuk tések készítésekor keletkezett – ún. zsindelyeirôl, hordómunkáiról és
Bereg történelmi és ter- kubiktavakat, melyeket mára már kéregvékáiról is ismert volt a tágabb
mészeti értékeinek be- alig lehet megkülönböztetni a többi környéken. A vidék gyümölcstermé-
mutatásához. természetes úton létrejött tavaktól, se pedig a tiszai tutajokra rakva
mocsaraktól és lápoktól. Két leghíre- Szentes, sôt Szeged piacait is elérte.

160

VÁSÁROSNAMÉNY
Irányítószám: 4800 Körzethívószám: 45
Nyíregyházáról a 41-es úton Be-
regsurány felé elindulva – a nyírségi
homokbuckák között kanyarogva –
mintegy 50 km megtétele után érke-
zünk a Beregi-síkságra, s érjük el a
közel tízezer lakosú kisvárost, Vásá-
rosnaményt. A Tisza, a Szamos és a
Kraszna összefolyásánál fekvô tele-
pülés a Beregi Tiszahát közigazgatá-
si, ipari, kereskedelmi és kulturális
központja. Annak ellenére, hogy a
Tisza bal partján épült, de mindig is
Bereg vármegyéhez tartozott.
Története a 13. század elejéig ve-
zethetô vissza. Központtá válásának
feltételei korán megvoltak: fontos ti-
szai átkelôhely volt itt; a 14. század-
tól helyben lakó birtokosa volt; a
15. század eleje óta pedig már vá-
sártartási joggal is rendelkezett. (Er-
re utal a város neve.) Ez tette a tele-
pülést már a 15. század végén mezô-
várossá. 1610-ben már állt a Lónyay-
ak erôdített várkastélya. Ekkortájt
épült a mezôváros nyugati végében,
a Kastélydombon a Lónyay család
árkádos, oszlopos tornácos, négy
tornyos, sarokszobás rezidenciája. A
fôtér északi végén, a Szabadság tér
26. szám alatt található a mûemléki
védettségû épület, mely ma középis-
kolai diákotthon, s Tomcsányi-kas-
tély néven keresendô. II. Rákóczi Fe-
renc 1703-ban itt megszállva bocsá-
totta ki a „naményi pétenst”, melyben
hadba hívta a szabolcsi nemességet.
Az elsôként említett várat – kalan-
dos története végállomásaként – a
17. század második felében I. Lipót
leromboltatta, de egyes részei még
1880 táján is álltak. Vele szemben (a
mai Jókai u. 59. sz. alatt) építtette fel
Eötvös Miklós a 18. század elején kú-
riáját, melyben ma a Beregi Múze-
A BEREGI TISZAHÁT
um iskolatörténeti kiállítása látha- A monda szerint
tó. Múlt századi neves írónk és gon- amikor egy sereg élén
dolkodónk – teljes nevén: báró Zoárd kapitány
vásárosnaményi Eötvös József – a a Tiszához érkezett,
kastélyépíttetô szépunokája volt. pihenés után így szólt
A mûemléki védettséget élvezô épü- Gergely nevû vitézé-
letben az 1996 végén megnyílt kiállítás hez: Gergely! Ugorj na!
három helyiségében mutatja be – doku- Amikor az a túlpartra
mentumok, könyvek, füzetek, a gyakor- érkezett, utána kiáltott:
lati oktatást szemléltetô mintakendôk na menj! Azt a helyet,
stb. segítségével – az elemi iskolai okta- ahol a sereg megpi-
tás történetét, s annak tárgyi emlékeit. hent, Gergelyinek,
Egy eredeti bútorokkal berendezett falu- ahol Gergely a lovát
si osztályterem is megtekinthetô. ugratta, Ugornyának,
Az 1963-ban alapított múzeum fô a túlsó parton elterülô
épülete a Rákóczi u. 13. szám alatti részt Naménynak
városképileg védett, eklektikus nevezték el.
Máthé-kúria.
1971-ben nyílt meg itt az elsô állan-
dó kiállítás, mely azóta többször felújítva
és kibôvítve mutatja be Bereg régészeti
emlékeit és népmûvészetét. Igen jelen-
tôs a múzeum öntöttvas gyûjteménye
(közel 500 darab mûvészi háztartási vas-
öntvényt és öntöttvas kályhát ôriznek), s
4000 darabnál többet számlál a beregi
kézimunka gyûjtemény. A néprajzi
anyag másik két jelentôs gyûjteményága
a 600 darabot meghaladó kerámia és a
750 darabos hímestojás-kollekció. A Tomcsányi-kúria
161
 A BEREGI TISZAHÁT
A múzeum a nyári idôszakban március
1-jétôl október 31-ig keddtôl péntekig
8.30–16.30-ig, szombaton, vasárnap és
ünnepnapokon 8–16 óráig tekinthetô
meg. A téli idôszakban keddtôl péntekig
8.30-tól 16.30-ig van nyitva.
Az iskolai gyûjtemény ugyanilyen idô-
beosztással tart nyitva, de mivel állandó
teremôr nincs, megtekintésének lehetô-
ségét is a Beregi Múzeumban kell kérni.
☎ 470-638.
VITKA
Bár nem a beregi tájegységen, ha-
nem a Nyírség szélén található, de
közigazgatásilag Vásárosnaményhoz
tartozik a tôle délre fekvô Vitka is.
Ide 86 egyedbôl álló védett platán-
Öntöttvas kályha a fasor lombjai alatt érünk el. A tele-
Beregi Múzeum pülésen egy mûemléki védettséget
gyûjteményébôl élvezô, szépen helyreállított, 19.
századi kisnemesi kúriát tekinthet-
nek meg az érdeklôdôk. (Kazinczy
u. 2.). Az elô- és oldaltornácos –
GERGELYIUGORNYA
A Tisza-hídon átkelve érhetünk –
a szintén Vásárosnaményhoz csatolt
– Gergelyiugornyára, a kedvelt ti-
Vitka kisnemesi kúriája szai üdülô- és fürdôhelyre. A telepü-
lésrész maga is két község egyesíté-
sével keletkezett 1939-ben. A 41-es
Gergelyiugornya tiszai út jobb oldalán fekvô strand felôli
strandja rész Ugornya, a baloldali rész Ger-
gelyi.
A Tisza homokos fövenye ideális
fürdési és napozási lehetôséget biz-
tosít, bár a strand fölött beömlô
Szamos hordaléka néhányszor meg-
keseríti az üdülôk életét. A nem túl
ritka árvizek és az esôzések után
gyorsan megemelkedô vízszint
ugyancsak okozhat kellemetlensége-
ket a vízparton sátorozóknak. Étter-
mek, gyorsbüfék, bárok, diszkók, va-
162
A városközpont déli végében
(Szabadság tér 47.) lévô mûemlék
jellegû református templom erede-
tileg gótikus stílusban épült. A
templomot az 1700-as években bôví-
tették, 1937-ben lebontották, helyé-
be épült a most is látható templom.
A régi templomból megmaradt egy
gótikus zárókô és feltehetôen egy
ablakpárkány, valamint Lónyay Zsu-
zsanna epitáfiuma 1620-ból.
hengeres „kûoszlopokkal” készült –
klasszicista épületben ma egészség-
ház mûködik. A barokk stílusú –
Szûz Mária mennybemenetelének
szentelt – mûemlék jellegû római
katolikus templom az Árpád u. 103.
szám alatt látható, s a 18. század
elején épült. E település szülötte
Lauka Gusztáv (1818–1902) refor-
mer politikus, az elsô magyar vicc-
lap, a „Charivari” szerkesztôje és Ba-
lázs József (1944–1997) író.
lamint kempingek, üdülôházak vár-
ják a látogatókat.
Népszerû a termálstrandja is.
A település egyéb természeti ér-
tékei közül néhányat érdemes ki-
emelni: a városban két hatalmas,
igen idôs kocsányos tölgy is látható
(magasságuk a 26 métert is megha-
ladja).
A Kraszna-híd töltése mellett pe-
dig a Tiszántúl talán legnagyobb
nyárfája áll, melynek kerülete közel
8 méter. A 150 hektáros Tisza mellet-
ti galériaerdôk egyik határa is itt hú-
zódik. Gergelyiugornya határát pe-
dig a Szatmár-Beregi Tájvédelmi
Körzet érinti, ahol a Beregi-síkság le-
gelôinek növényvilága és szép koro-
nájú hagyásfái, valamint a Bagiszegi-
-erdô érdemelnek külön figyelmet.
 A BEREGI TISZAHÁT

LÓNYA
Irányítószám: 4836 Körzethívószám: 45

A gergelyiugornyai hídfônél rög-

tön balra fordulva, a Tisza kacska-
ringós vonalát követve, több közsé-
gen (Tiszaszalka, Tiszavid, Tisza-
adony, Tiszakerecseny és Mátyus)
keresztül vezet az út a mintegy 26
km-re fekvô településre. Lónya ma-
gyar-ukrán kishatárforgalmi átkelô-
hely. A mai falu 1934-ben jött létre
Kis- és Nagylónya egyesítésével.
Történetébôl két birtokos család, a
Lónyayak és Bánk bán emelhetô ki,
akiknek birtokközpontjuk a telepü-
lésen volt. Mára azonban a Lónyay-
-kastélynak csak egyes parkrészletei
maradtak fenn. Leghíresebb, mûem-
léki védettséggel rendelkezô épület-
együttese a Kossuth utcán álló 13.
századi román stílusú református
templom és a 18. században emelt
fa harangtorony. A templom szen-
télyében a vakolat alatt freskók rej- ségükkel, komorságukkal kiemelked- A református templom
tôznek. A templombelsô külön ékes- nek a környéken. szószékkoronája
sége az áttört, többszintes szószék- A település természeti értékei kö-
korona. Ezt ugyanaz a Lándor Fe- zül a – több mint 6 hektáros – kas-
renc készítette, mint akinek a tákosi télykert vadgesztenye sétánya, né-
és a csetfalvi templomi berendezése- hány, 25 méter magasságot is meg-
ket köszönhetjük. A harangtorony haladó piramistölgye és egyéb farit-
Kakuk Imre ácsmester és Bán Péter kaságok (juhar, kôris, nyár és gyer-
„legény„ munkája 1781-bôl. A magas, tyánfák) érdemelnek említést. Az or-
karcsú, négy fiatornyos, tûhegyes si- szághatár mellett húzódó Lónyai-
sakban végzôdô torony a legkifor- -erdô szigorúan védett természetvé-
rottabb és legszebb a felsô-Tisza-vi- delmi terület, a Szatmár-Beregi Táj-
déki fatornyok közül. Itt csak az védelmi Körzet része, s csak külön
eresz és a galéria emberi léptékû; a engedéllyel látogatható. A 407 hek-
törzs, a sisak és a fiatornyok is túl- táros erdô flórája és faunája igen
lépnek rajta. Ez idézi elô a 26 méter gazdag (gímszarvasok, vaddisznók,
magas torony monumentális hatá- ôzek nagy számban élnek itt, de a
sát. A híres lónyai fejfás temetôben Bockereki-erdôhöz hasonlóan ke-
áll a Lónyay család 19. századi – resztes viperákat is találhatunk). Lá-
neogót stílusban épült mûemlék jel- togatási engedélyt – indokolt eset-
legû – sírkápolnája. A régi temetôt ben – a Hortobágyi Nemzeti Park
uraló, imponálóan vastag tölgyek- Igazgatósága ad (címük: 4024 Debre-
bôl készült, református fejfák egyedi- cen, Sumen u. 2. ☎ 52/349-922).

163
 A BEREGI TISZAHÁT
A református templom TÁKOS
festett belsô tere Irányítószám: 4845 Körzethívószám: 45
Vásárosnaményból a 41-es úton
Beregsurány felé mintegy 10 kilomé-
tert haladva érjük el az alig félezer
lelket számláló települést. Már a 14.
században említett falu ékessége a –
„mezítlábas Notre-Dame„-nak is ne-
vezett – református templom (18.
sz., paticsfalas, zsindelytetôs mûem-
lék). A felsô-Tisza-vidéki templo-
mok utolsó hírnökeként maradt
meg. A népi barokk épület alig na-
gyobb egy parasztháznál, mennye-
zetét szinte kézzel is elérni. Padlója
döngölt agyag. Az eredeti állapotá-
ban felújított épület – különbözô
kéztôl származó, de egységesen ha-
tó – népies barokk berendezése és
58 kazettából álló, virágokkal díszí-
tett, gyönyörû festett famennyeze-
te 1766–1779-bôl való. A mennyezet
A szöveges festett és a szószék díszítése Asztalos Lán-
kazetta felirata dor Ferenc kezemunkáját dicséri (ne-
a következô: vét megörökítette az egyik kazettán),
„Én Asztalos Lándor míg a szószékkel szembeni hármas
Ferenc csináltam szék más keze alól került ki („Dancs
jó Isten segedelme által Miklós uram” – gótikus stallumokra
1766. 30 Juny Barát emlékeztetô – ülôalkalmatossága).
Miháj Egyházfiságában” Lándor Ferenc kevés motívumot
használt: néhány virág (rózsa, tuli-
164
pán, szívvirág) esetleg vázák, és
mindenekelôtt a dús levélzetû szá-
rak. Az egyes táblák kompozícióját
az egymásra merôleges hossz- és ke-
reszttengelyek, néhány helyen pe-
dig az átlók ritmusa határozza meg.
A táblák sorrendjében nincs szabály-
szerûség, csupán a feliratos kazetták
helyezkednek el egy sorban. A kez-
detben négyes kazettasornak ötössé
válása azt mutatja, hogy a két kazet-
tacsoport nem egyszerre készült.
A templom mellett álló fa harang-
tornyot 1948-ban – megromlott álla-
pota miatt – lebontották. Helyére a
régi anyagok felhasználásával jelleg-
telen – az épületegyüttes arányait
teljesen lerontó – tornyocskát emel-
tek. A ma is látható harangtorony az
eredeti – 18. századi fatorony –
1986-ban készült rekonstrukciója. A
templomkert szilvafái késôi utódai a
18. századi szilvásoknak.
A harangtorony elôtti kopjafa a II.
világháborúban elesetteknek állít
emléket. A rendszerváltás utáni elsô
ilyen emlékoszlopot a köztársasági
elnök jelenlétében avatták fel.
A falu híres népmûvészetérôl, ill.
a ma „bereginek” nevezett kereszt-
szemes hímzésérôl és kézimunkái-
ról. Az 1920-as évektôl a helyi min-
ták – polgári ízlés szerint átszerkesz-
tett – motívumait ügyes kezû lányok
és asszonyok vászonra varrták,
amellyel igen nagy sikereket arattak
a budapesti bemutatókon és vásáro-
kon. Ma a munkanélküliség enyhíté-
sére készítik a kézimunkákat, és áru-
sítják a templomot meglátogató tu-
ristáknak.
Tákos természeti értékei közül ki-
emelkedik – a település közelében
fekvô – a mintegy 600 hektáros Boc-
kereki-erdô, a fekete gólyák kedvelt
fészkelôhelye. Országos jelentôségû
védett természeti terület.
 A BEREGI TISZAHÁT

CSARODA
Irányítószám: 4844 Körzethívószám: 45

A 41-es úton Vásárosnamény felôl

jôve, Tákostól alig két kilométerre
fekszik Bereg egyik legismertebb te-
lepülése. A Csaronda (vagy a régi
írásokban Csarnavoda)-patak part-
ján épült közel 700 lélekszámú köz-
séget a 13. század óta lakják. A falu
régi központjában, a Kossuth utcán
– a védett Csaronda-patak partján –
emelkedik a 13. század második fe-
lében épült mûemlék református
templom: a késô román falusi temp-
lomok egyik legszebbike. Nyugati
homlokzata fölött emelkedô körer-
kélyes tornya tûhegyes; zsindellyel
fedett sisakban végzôdik.
A templombelsôben – az építéssel
azonos idôben – a hajó északi falá-
ra és a diadalív felületére freskók ke-
rültek. A szentek bizáncias jellegû,
szigorú rendben sorakoznak a falon.
Damján és Kozma bizánci „orvos
szentek”, Péter, Pál és János aposto-
lok, Szent Anna, valamint Mária,
ölében a kis Jézussal. A valamivel ké-
sôbb kora gót stílusban épült szentély
freskói a feltámadott Krisztust és az
apostolokat jelenítik meg. A reformá-
ció idején fehérre vakolt és átfestett A csarodai református templom és freskói
templombelsô falfelületét népi jellegû
kék-piros levélcsokrok sora díszíti.
Készítésének idejét a szintén felfestett
1642-es évszám mutatja.
A templom közelében áll a 19.
század közepén emelt mûemlék jel-
legû harangtorony. Tölgyfából
ácsolt szerkezete a 17–18. századi
harangtornyok építésmódját követi.
Az utca túloldalán, a Kossuth utca
13. szám alatt álló lakóház népi mû-
emlék, míg a lentebbi, a (Kossuth
u. 21.) épületben tájházat rendeztek
be. Utóbbi udvara ill. kertje sátoro-
zásra és fôzésre is alkalmas.

165
 A BEREGI TISZAHÁT
A Csaronda-patak A már említett Csarondán kívül
(ami kiváló horgászhely) több ter-
mészeti értéke is van a településnek.
Két leghíresebb a Csaroda-Beregda-
BARABÁS
Irányítószám: 4937 Körzethívószám: 45
A magyar-ukrán határ kishatárfor-
galmi átkelôjénél fekvô települést a
41-es útról – Csarodánál Gelénes fe-
lé lekanyarodva – érhetjük el leg-
könnyebben.
A népi mûemlékek iránt érdeklô-
dôknek érdemes megállni Gelénesen,
ahol a Rákóczi u. 21. szám alatti
hagyományos beregi parasztportán
álló – kiugró tornácos népi mûemlék
– gabonás kamrát tekinthetnek meg.
A közel ezer lakosú Barabáson a
Kossuth utcán áll a középkori ere-
detû református templom. A 15.
században épült – ma mûemlék jel-
legû – templomnak gótikus tornya
érdemel említést. A torony gótikus,
Mária-képes harangja egy 1984-es
vihar alkalmával (mely elvitte a to-
rony tetejét is) lezuhant és megre-
166
róc körzetben lévô Bábtava és a Nyí-
res-tó (utóbbit ☞ Beregdaróc).
Mindkettô fokozottan védett, így
nem látogatható szabadon. A Bábta-
va 3 hektáros területû, Simon Tibor
professzor fedezte fel 1952-ben. A
tavat mocsárrétek, sásrétek és zsom-
békos foltok övezik. A nyílt vízbôl
szigetként emelkedik ki a tôzegmo-
haláp. A 0,7 hektár tôzegmohalápot
a hüvelyes gyapjúsás zsombékjai és
az Észak-Európát jellemzô tôzegeper,
tôzegpáfrány, vidrafû alkotják. A tô-
zegmoha dagadólápra bemenni
nem biztonságos. A közel 10000 esz-
tendôs láp 1986-ban – az akkor már
évek óta tartó aszály miatt – majd-
nem kiszáradt. Megmentésére mes-
terséges vízvisszapótlást alkalmaz-
tak. A településtôl nyugatra terül el a
Csarodai-erdô és az Ágakköze, me-
lyek szabadon látogathatók.
pedt. Ezután szállították át a debre-
ceni református egyházmegyei gyûj-
teménybe.
A településrôl a kôbánya felé ve-
zetô Kossuth utcán közelíthetô meg
a 160 hektáron védett Kaszonyi-
-hegy. Nevét az Ukrajnához csatolt
Mezôkaszonyról kapta. A hegyen
kôbányászat folyik; balesetveszély
miatt csak a bányamûvelés szünete-
iben látogatható.
Maga a hegy is inkább a kárpáti he-
gyek flóráját tükrözi, klímája hûvö-
sebb, párásabb, annak ellenére, hogy
nem is nagyon érdemli a hegy elneve-
zést, hiszen a dombmagasságot is alig
éri el. Mindjárt más lesz persze a véle-
ménye annak, aki pl. a nagy szurdo-
kot mássza meg, vagy a vadrózsával
és galagonyával sûrûn benôtt hegyol-
dalakat kutatja. Az árnyékos szurdo-
kokban ezüst hárs alkot elegyes erdô-
ket a kocsányos tölggyel. Madárvilága

nagyon gazdag, mint általában azon
területeké, ahol több élôhely találko-
zik egymással.
Az E-Misszió Természetvédelmi
Egyesület gyûrûzôi hónapokat töltöt-
tek a terület madárvilágának kutatásá-
VÁMOSATYA
Irányítószám: 4936 Körzethívószám: 45
Barabásról délnyugati irányba el-
indulva almáskertek között vezet az
út, s pár kilométer után érjük el a
szomszédos Vámosatyát. A források
már a 13. században említik. Fô ne-
vezetessége a fôút mellett álló mû-
emlék református templom és ha-
rangtorony együttese. Az egyhajós,
gótikus stílusban épített templom
(13–15. sz.) kazettás mennyezete
1766-ban készült a padokkal és a
nyugati karzattal együtt. Szintén 18.
századi szószékkoronája a környék
egyik legszebb templomi tárgya. A
templom mellett északra álló fa ha-
rangtorony a 18. században épült. A
négy fiatornyos, 26 és fél méter ma-
gas torony, a második legmagasabb
a Felsô-Tisza vidékén. Mûemlék még
a Vámosatyát Gelénessel összekötô
út mellett, az ún. Büdi várrom. Má-
ra csak a sánc nyomai maradtak meg
a négy saroktornyos erôsségnek.
MÁROKPAPI
Irányítószám: 4932 Körzethívószám: 45
A 41-es fôútról (Csaroda után,
Beregsurány elôtt) jobbra letérve ér-
hetô el az alig félezer lakosú telepü-
lés. A 13. században említett két fa-
lu (Márok és Papi) 1941-ben egye-
sült. A Kossuth utcán álló kora góti-
kus (egyhajós mûemlék) reformá-
tus templomát a 13. század máso-
A BEREGI TISZAHÁT
val. Így sikerült közel 70 faj elôfordu-
lását bizonyítani. Az igazi kuriózum a
beregi futrinka, melyet elôször egy
tarpai borospincében talált meg Dr.
Varga Zoltán, a debreceni Kossuth La-
jos Tudományegyetem tanára.
A község jelentôs természeti értéke A református templom és
a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet- harangtorony együttese
hez tartozó, s csak elôzetes bejelen-
tés alapján látogatható Bockereki-
-erdô, mely délrôl érinti a település
határát. Itt él hazánk legtöbb keresz-
tes viperája.
Látogatási engedélyt, indokolt eset-
ben, a Hortobágyi Nemzeti Park
Igazgatósága ad (címük: 4024 Deb-
recen, Sumen u. 2. ☎ 52/349-922).
Ha Vámosatyáról
dik felében emelték. A templom szeretnénk Lónyára
elôtti (Kossuth tér 4.) – fából ké- ellátogatni, jó pár
szült – harangtorony a 18. század- kilométert megspórol-
ban épült. Megjelenése sokkal szeré- hatunk. Ez esetben
nyebb, mint a környezô települése- Tiszaszalka irányában
ken álló társaié. (Ha a fôutcán to- kell tovább indulnunk!
vább haladunk, egy hagyásfákkal Ha nem, vagy Gelénes,
teletûzdelt legelôn átvágva, hamaro- vagy Vásárosnamény
san kiérünk a Beregsurány–Tarpa felé indulva térhetünk
összekötô útra; közvetlenül a tarpai vissza a 41-es fôútra.
„Nagy-hegy”-hez.)
167
 A BEREGI TISZAHÁT
BEREGSURÁNY
Irányítószám: 4933 Körzethívószám: 45
A magyar-ukrán nemzetközi köz-
úti határátkelô elôtt 2 km-rel – a 41-
es útról balra fordulva – érhetjük el a
település központját.
A falu mûemlék református
temploma a 14. században épült
gótikus stílusban. Az Árpád utca 2.
szám alatt álló templom berendezé-
sei közül a népies barokk szószék és
annak koronája érdemel említést. A
BEREGDARÓC
Irányítószám: 4934 Körzethívószám: 45
Már a 13. században is lakott tele-
pülést a 41-es útról – Beregsurány-
nál lekanyarodva – érhetjük el. Neve
a szláv „nyúzó” (vadnyúzó) névbôl
ered. Nevezetessége a 14. században
gótikus stílusban épült mûemlék jel-
legû református templom az Alkot-
mány u. 2. szám alatt. Korábbi fal-
freskói az 1861-es tûzvész alkalmá-
A református templom val – és az azt követô helyreállítás
gótikus ablakai során – semmisültek meg.
168
településen két mûemlék jellegû ki-
sebb kúria is látható. A 18. századi
barokk Bay-kastély (Árpád u. 115.)
ma óvoda és posta, a 19. századi
klasszicista stílusban épült Károlyi-
-kastély (Rákóczi u. 1.) ma a polgár-
mesteri hivatal.
Természeti értékei közül megem-
líthetô a Szatmár-Beregi Tájvédelmi
Körzet részét képezô Balácka-tó és a
volt Uray-kastély parkjából meg-
maradt néhány idôs, 200 évnél is
öregebb tölgy- és hársegyed.
A településtôl nyugatra fekszik a
Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet
szigorúan védett természetvédelmi
területén fekvô Nyíres-tó és a Báb-
tava (utóbbit ☞ Csaroda).
A korlátozottan látogatható, 32
hektáros Nyíres-tó legértékesebb ré-
sze a tôzegmohaláp, melyet jelentôs
szélességben sásrét, nádas, fûzláp és
égeres láperdô övez. A láp magvát al-
kotó tôzegmohaszônyeg alatt másfél
méter vastag tôzegréteg alakult ki.
A tôzegmohafelszínt tagoló lápfol-
tokat a hüvelyes gyapjúsás zsombék-
jai töltik ki gazdag tôzegáfonya-tele-
pekkel.
A 40 hektáros Dédai-erdôt gyer-
tyános-tölgyes, kôris-tölgy-szil liget-
erdôk és égeres láperdôk alkotják. A
Dédai-erdô botanikai kuriózuma a
hegyvidéki tájakra jellemzô bükk je-
lenléte és az ennek megfelelô ár-
nyékkedvelô aljnövényzet. Az erdô
állatvilágából érdemes megemlíteni
a fekete gólyát, a fekete harkályt, a
darázsölyvet, a különbözô bagoly-
fajokat, a vadmacskát és a nyestku-
tyát. Tájképi értéke miatt az erdô –
mely a Beregi-síkság ôsi erdômarad-
ványaként a hajdani növénytakarót
idézi elénk – korlátozottan látogat-
ható.

TARPA
Irányítószám: 4931 Körzethívószám: 45
Beregdarócról dél felé visszain-
dulva, Beregsuránynál keresztezzük
a 41-es utat, s hamarosan feltûnik
elôttünk a tarpai „Nagy-hegy” vulka-
nikus eredetû kúpja. (Vásáros-
namény után a 41-es úton haladva
a Tisza-hídon átkelve két irányból is
megközelíthetô a település: a híd
után közvetlenül Gergelyiugornya fe-
lé jobbra fordulva Jándon és
Gulácson keresztül.) Az oklevelek-
ben már a 13. század végén megjele-
nô település a történelem során
többször is hallatott magáról. Itteni
lakos volt Esze Tamás (szobra a
polgármesteri hivatal melletti park-
ban látható), Rákóczi brigadérosa-
ként a kuruc seregek élén harcolt.
Bajcsy-Zsilinszky Endre Tarpa or-
szággyûlési képviselôjeként az 1930-
as 40-es években küzdött a terület
népéért. Szépen gondozott sírja a te-
metô bejáratával szemközti részen
található.
A két és félezer lakosú egykori me-
zôváros látnivalói közül kiemelke-
dik a középkori református temp-
lom 18. század végén épített, késô
barokk díszítésû tornya. A Kossuth
utcán álló templom gótikus kôkere-
tû déli bejárata (mely az építés ide-
jére utalhat) fölött a Báthoryak (ill.
a Gutkeled nemzetség) sárkányos cí-
mere látható. A kôkeretbe záródó
15. századi, egyetlen hatalmas tölgy-
fából hasított és bárdolt ajtót vonal-
kázással díszített eredeti kovácsolt-
vas pántok merevítik. A templombel-
sô északi falának gótikus freskóit az
1981-es restaurálás során tárták fel.
A templom közelében – az iskola
és a mûvelôdési ház által bezárt kis
terecskén – (Kossuth u. 25/a) kapott
helyet a település „tájház”-a. A két-
A BEREGI TISZAHÁT
szintes, volt magtár épületében A tarpai szárazmalom
helytörténeti, néprajzi és Bajcsy-Zsi-
linszky Endre életútját bemutató ál-
landó kiállítások láthatók. (Kulcsok
Rózsa Bélánénál, az Árpád u. 36.
szám alatt találhatók).
A Kossuth utcán haladva, az Ár-
pád utca és a Tóhát sarkán érjük el
Észak-Tiszántúl egyetlen megmaradt
szárazmalmát. A hatalmas járószín-
bôl és kicsi malomházból álló épü-
let felújítva várja a látogatókat. A
múlt század közepén épült fából, s
tetejét zsindellyel fedték. Az Esze
Tamás utcán, még ma is álló fedeles
kiskapuk elôtt elhaladva, a Posta u.
22. szám alatt régi beregi magas- Népi mûemlék ház
tetôs, szegényparaszti lakóházak a Posta u. 22 sz.
utolsó hírnökét szemlélhetjük. Van-
nak módos, a századfordulón épült
népi klasszicista vakolatdíszítéses
homlokzatú, bádogtetôs paraszthá-
zak, robosztus esztergált tornácosz-
lopokkal, rédelyes tornáccal. Ezek a
Kossuth, az Árpád és a Rákóczi ut-
cán láthatók, közülük több mûem-
lék jellegû ill. városképi jelentôségû
besorolást nyert.
169
 A BEREGI TISZAHÁT
Tarpáról mintegy Természeti értékei közül kiemel-
25 km-es kisebb kedô jelentôségû – a tarpai-hegy lá-
körúttal néhány közeli bához simuló – 10 hektáros védett
beregi település neve- Tarpai-tölgyes. A fák életkora 120-
zetességeit kereshetjük 130 év, de néhány idôsebb példány
fel. Ha van idônk, is található itt. Aljnövényzete a
érdemes megtenni bükkerdôkre emlékeztet (pl. kárpáti
e kirándulást, hiszen a sáfrány, erdei angyalgyökér, rezgô
csaknem érintetlen sás). Elsôsorban botanikailag érde-
természeti környezet, kes, de a madár- és rovarvilága is kü-
a Tisza és a Szatmár- lönlegességeket rejteget (holló, ka-
Beregi Tájvédelmi basólyom, kékvércse is fészkel itt, s
Körzet számtalan az Alföldön egyedül itt lelhetô fel a
értékes és érdekes szemeslepke). Az erdô szabadon lá-
látnivalója valósággal togatható.
lenyûgözi látogatóit. A település határában mintegy
Tivadar, a kedvelt tiszai 1000 hektárt magába foglaló foko-
üdülôhely, valamint zottan védett terület két erdeje, a
Gulács és Hetefejércse
érintése után térünk
vissza a 41-es fôútra. TIVADAR
Irányítószám: 4921 Körzethívószám: 44
Tarpáról jó minôségû alsórendû
úton pár kilométert haladva érjük el
a Tisza-part egyre kedveltebb üdü-
lôhelyét, a kétszázat alig meghaladó
Fürdôzôk a Tiszán népességû Tivadart. A Tisza-híd
jobb parti hídfôjénél megbúvó tele-
pülés már a középkorban fontos át-
kelôhelynek számított Bereg és
Szatmár vármegyék között – a közeli
Fehérgyarmat felé vezetô országút
mellett. A folyó árterében kialakított
kemping és üdülôfalu éttermekkel,
bárokkal, szálláshelyekkel várja a
napozni, strandolni érkezô turistá-
kat. A magas töltés ölelésében, ka-
nyargó fôutca hagyományos beregi
stílusú parasztházai és modern lakó-
épületei közül többet a falusi turiz-
mus szolgálatába állítottak; ezekben
szobák bérelhetôk. A Tarpa felôli fa-
luvégen egy dióligetben kialakított
kemping szokatlan környezetével
csalogatja a sátorral érkezôket. (A ki-
adó szálláshelyekrôl a polgármesteri
170
Nagyerdô és a Téb-erdô. A Bereg-
surány felé vivô út mellett magaso-
dik az ún. Nagy-hegy, mely tenger-
szint feletti 154 méteres magasságá-
val valóban kiemelkedik a Beregi-
-síkságból. Vulkanikus eredetû köve-
it a múlt század 60-as éveitôl kezdve
bányásszák, építésre és folyami
védmûépítésre használják. A már fel-
hagyott bányarészeken virágok töm-
kelege díszlik; a bányászat során ki-
alakult kôfülkékben madarak fész-
kelnek. A „hegy” több méter vastag-
ságú lösztakaróján kiváló szôlôt ter-
melnek.
A település határában folyó Tisza
holtágai remek fürdési, horgászási,
sátorozási lehetôséget biztosítanak.
hivatal szívesen ad felvilágosítást
☎490-000) A község egyetlen mûem-
lék jellegû épülete a – Petôfi utcáról
a községháza melletti kiskapun át
megközelíthetô – református temp-
lom. A szilváskert mélyén, a Tisza
hatalmas töltése közvetlen közelé-
ben emelkedô templom a 18. század
végén készült barokk épület. Jelen-
legi tornyát az 1930-as években épí-
tették a lebontott 18. századi fa ha-
rangtorony anyagainak felhasználá-
sával (A fennmaradt fényképek és
felmérések alapján 1994-ben re-
konstruálták a fatornyot, ami most a
Sóstói Múzeumfaluban látható.) A
templom berendezése a 18. század
végén copf stílusban készült. A haj-
dan festett kazettás mennyezetû
templom díszes kazettáinak egy ré-
sze a karzat padlózata alá és a kar-
zatfeljáró mellé szegezve – átmázolt
állapotban – jobb sorsára vár. A tele-
pülés határát a Tisza jobb partját kö-
vetô galériaerdôk képezik. Ezek már
a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet
részei.

GULÁCS
Irányítószám: 4842 Körzethívószám: 45
Tivadartól Vásárosnamény irányá-
ba indulva pár kilométer után érjük
el az 1100 lakosú szép nevû beregi
települést, Gulácsot. A hagyomá-
nyos tiszaháti telekelrendezést mu-
tató porták, a még mindig nagy
számban fellelhetô tornácos pa-
rasztházak és az utcáig kinyúló szil-
HETEFEJÉRCSE
Irányítószám: 4843 Körzethívószám: 45
Gulácsot Tarpa irányában elhagy-
va, a megye védett természeti értékét
képviselô Kôris-erdô mellett vezet az
út. Mintegy két kilométer után balra
letérve érhetjük el Hetefejércsét. Az
1977-ben egyesített, két település
(Hete és Fejércse) lakosainak együt-
tes száma még a 400-at sem éri el.
A BEREGI TISZAHÁT
váskertek ámulatba ejtik az erre járó- Ha nem fordulunk
kat. A falu központjában lévô útke- vissza Tarpa felé,
resztezôdésnél magasodó reformá- hanem tovább
tus templom a 19. század elején megyünk Csaroda
épült gótizáló jellegû támpillérek- irányába, gyönyörû
kel. A hatalmas mûemlék jellegû erdôk között vezet az
templom és háromszintes tornya út, keresztül a Szatmár-
szokatlan egy ilyen kis településen. -Beregi Tájvédelmi
1646-os évszámú kisebbik harangja a Körzeten, egészen
korábban itt állt középkori temp- a 41-es útig, amit
lomból származhat. Csaroda alatt érünk el
ismét. Itt balra fordulva
térhetünk vissza
Ezek a falvak egykor kisnemesi tele- kiinduló állomásunkra,
pülések voltak. Településszerkeze- Vásárosnaményba.
tükbôl, szántóföldi és gyümölcskul-
túrájukból máig sokat megôriztek.
Középkori templomaik a 19. század
elejére elpusztultak. Helyükön ekkor
emeltek késô barokk református
templomokat, melyek berendezése
közül a heteié a korábbi (szószék és
padok 1807-bôl), a fejércseié 1815-
bôl a késôbbi. Strandolók a Tiszán
171
 KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE
KIRÁNDULÁSOK
KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE
Kárpátalja 1918-ig Kárpátalja a Kárpát-medence észak-
a történelmi keleti részét foglalja el; a 12.800 km2-
Magyarország része es terület mintegy ötöde hegyvidék.
volt. Területén négy Észak, ÉK és kelet felôl az Északke-
vármegye, Bereg, leti-Kárpátok, délrôl a Tisza felsô
Máramaros, Ung szakasza, nyugatról az Ung völgye
és Ugocsa osztozott. határolja. Az Északkeleti-Kárpátok a
1919-ben a Saint történelmi Magyarországot határoló
Germain-i békeszerzô- hatalmas hegységkoszorúnak az
dés értelmében legna- Ondava völgyétôl a Borsai-hágóig
gyobb részét húzódó része. Délnyugati, déli ré-
Csehszlovákiához szén (melyet útikönyvünk segítségé-
csatolták, míg Bereg vel bejárunk) az Alföld széléhez, pe-
megye egy része reméhez kapcsolódó Tisza menti
Magyarországhoz, törmeléklejtô, s a Szatmár–Beregi-
Máramaros egy része síkság húzódik. Folyói a Felsô-Tisza
Romániához került. medencéjének vízrendszeréhez tar-
Az 1938-as bécsi toznak, az Északkeleti-Kárpátok ho-
döntés értelmében mokkô-övezetének bôvizû rétegfor-
Kárpátalja déli része rásaiból erednek. Fô folyója a Tisza,
visszakerült amely a Máramarosi-hegyekben
Magyarországhoz, majd ered, két forráspatakból, a Fekete- és
1939-ben Magyarország Fehér-Tiszából egyesül. Igen gyorsan
még a maradék részt és igen veszélyes formában alakul-
is visszafoglalta. hatnak ki árhullámok a folyón, mint
Ez az állapot rövid azt legutóbb az 1998. novemberi ár-
ideig maradt fenn, víz és két gátszakadás (Tiszabö-
hiszen 1944. október kénynél a bal parti, Csetfalvánál a
végén a Szovjetunió jobb parti gátak nem bírták a hatal-
az egész területet masra duzzadt folyó víznyomását) is
elfoglalta, s 1946-ban bizonyítja. Nagyobb mellékfolyói: a
rendeletileg is Borzsa, Talabor, Tarac, Latorca,
az Ukrán SzSzK-hoz Ung és Nagyág. A terület igen gaz-
csatolta. 1991 óta dag ásványtartalmú forrásokban s ás-
a független Ukrajna ványkincsekben.
Kárpátontúli Területe. A mai országhatár már könnyeb-
ben átjárható, mint az egykori Szov-
jetunióé, de aki Ukrajna magyar ha-
tár menti területeire akar utazni, vá-
ratlan és elôre ki nem számítható ne-
hézségekkel is szembetalálhatja ma-
gát a határ átlépésekor, különösen a
172
visszaút során. Az elsô az idô: visz-
szafelé igen sokszor több órás vára-
kozás elé néz, aki élményekkel tel-
ten haza akar jönni Magyarországra
(ez különösen a csak nappal nyitva
tartó határátkelôknél – Lónya és Ba-
rabás – lényegbevágó), ezért célsze-
rû ennivalót és palackozott hûsítôt
magunkkal vinni. Második: a követ-
hetetlen és le nem írt vám- és határ-
átlépési rendszabályok az ukrán ol-
dalon. Vízumkényszer ugyan nincs
a két ország között, de hivatalos ki-
küldetést igazoló papírt kérhetnek
az Ukrajnába világútlevéllel beutaz-
ni szándékozóktól, ellenkezô eset-
ben nem is kevés illeték megfizeté-
sére kötelezik az utast (ez nem vo-
natkozik a kishatárforgalmi enge-
déllyel beutazókra). Világútlevéllel
Záhonynál, Beregsuránynál és Ti-
szabecsnél kelhetünk át a határon
(utóbbi kettônél kishatárforgalmi
engedéllyel is átjuthatunk), Lónyá-
nál és Barabásnál csak kishatárfor-
galmi engedéllyel lehet átkelni.
Visszaútnál célszerû ugyanazt az át-
kelôt választanunk, mint amelyiken
odafelé mentünk. Kifelé menet min-
den kivitt mûszaki cikket írjunk be a
kötelezôen kitöltendô ukrán vám-
áru-nyilatkozatra (még az egyszerû
fényképezôgépet is!), mivel vissza-
útnál kérik a papírt, s kellemetlensé-
gek adódhatnak a hiányzó bejegy-
zés miatt. Egyébként is ôrizzünk
meg minden cetlit, amit a határátke-
lés közben kapunk, mert kérni fog-
ják! Egyébként ne lepôdjünk meg
semmin.
Kiutazás elôtt érdemes tájékozód-
ni a magyar határôrizeti szerveknél a
 KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE

legújabb ukrán rendelkezésekrôl,

bár még ôk sem mindig tudnak felvi-
lágosítást adni (címeiket és telefon-
számaikat ☞ Praktikus információk).
Ha a fentiek nem kellôképpen ret-
tentették el önöket a gyönyörû Kár-
pátalja felkeresésétôl, akkor kaland-
ra fel, barátaim! Aki viszonylag
könnyen átjut a határon, felkereshe-
ti a Tisza menti magyarlakta telepü-
léseket, megcsodálhatja az ungi és
ugocsai Tiszahát gyönyörû reformá-
tus templomait, Ungvár, Munkács,
Huszt várait, a magyar történelem
megannyi emlékét. Hisszük, hogy az
e vidéken való barangolás, az ottani
tiszta magyar nyelv, a természet
szépségei, a Kárpátok elôhegyei, a
Tisza felsô szakasza, az Ung, a La- Bizonyára észre fogják venni, A Tisza Visknél
torca látványa felejthetetlen élmé- hogy nem minden helységet részle-
nyekkel ajándékozzák meg az oda tezünk, ahol jegyzett mûemlék talál-
látogatókat. Még arra szeretnénk fel- ható (ellentétben a Szabolcs-Szat-
hívni a figyelmüket, hogy a terület a már-Beregben tett útjaink esetében),
Szovjetunió összeomlásáig szigorú- hiszen ez az útikönyv nem Kárpátal-
an zárt zóna volt, turisták nemigen járól szól. Csak az olyan települése-
barangolhattak az utakon. Emiatt ket vettük fel a listára, amelyek kima-
aztán igen kevés a vendéglátásra fel- gasló értékû látnivalókkal büszkél-
készült helység, sem az éttermek, kednek. Azokra a településekre,
sem pedig a szálláshelyek nincsenek ahol jelentôs mûemlék található, de
úgy kiépítve, mint Európa más álla- azt részletesen nem tárgyaljuk, a Árvíz 1998-ban
maiban. Éppen ezért útvonalainkat szomszédos helységeknél utalunk. Kárpátalján
úgy terveztük meg, hogy azok egy-
-egy napba beleférjenek.
Elsô kárpátaljai kirándulásunk-
hoz az ukrán–magyar határt Záhony-
nál lépjük át. Innen keletnek fordu-
lunk, s Beregszász irányába indu-
lunk Tiszaújlakig, letérve a fôútról a
közeli látnivalók kedvéért.
Második utunk Tiszabecs határál-
lomásánál kezdôdik, ahonnan a Ti-
sza felsô folyása mentén a Nagyszô-
lôs–Huszt irányában fekvô települé-
sekre látogathatunk.
Egynapos kirándulást tehetünk
Ungvárra és Munkácsra is, ez külön
úticélként szerepel a kötetben.

173
 KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE
SZALÓKA
CJKJDRF
Elhagyva a záhonyi határátkelôt,
a Munkács felé vivô E471-es fôúton
indulunk el kelet felé, majd mintegy
5 km megtétele után jobbra letérünk.
Az igen rossz minôségû bekötôút
Tiszaásvány, majd a hajdan Sza-
bolcs megyéhez tartozott Eszeny
mellett visz az innen már csak 2 km-
re lévô, közvetlenül a Tisza mellett
fekvô, közel ezer lelkes kis magyar-
lakta településre. Az Árpád-korban
keletkezett falut a Betke család,
A festett deszkameny- majd Simon bán birtokolta, késôbb
nyezet alkotója Balogh a Lónyaiaké lett.
Mihály volt, aki egy A rossz utat feledteti az egykor
kazettán megörökítette szintén szabolcsi falu kiteresedô
társainak nevét is: központjába álló, 1793-ban épült
„Tiszteletes T. Pazar református templom. A szép tö-
István Uram Prédiká- megarányú épület átmenetet képvi-
torságának idejében sel a barokk és a klasszicizmus kö-
Készült ezen Munka
Balogh Mihály Asztalos
Maiszter és Kis Imre HETYEN
Mester Emberek által. KBGJDJ
Asztalos legény
Kálnoki Mihály.” A Tisza jobb partján fekvô, közel
A virágos kompozíció- 900 lakosú magyar község az A264-
kat ezen kívül még két es útról Beregsomnál délnyugati
szöveges kazetta sza- irányba fordulva, utóbbitól alig 8
kítja meg: a mennyezet km-es kitérôvel érhetô el (Barabás-
közepén, az elôbbi nál átlépve a határt, Kaszonyban
sarkához kapcsolódóan balra fordulva a határátkelôtôl alig
két kazettányi helyet 12 km a távolság). A falut elôször a
foglal el egy hosszabb 13. század második felében említik
szöveges kazetta, mely az írott források, mint a Hetyén csa-
bibliai idézettel indulva lád birtokát. Már a 14. században
sorolja fel az 1794-es állt a virágzó településen a Kerecsé-
munka elkészültekor nyi család által építtetett templom.
volt egyházközségi 1566-ban tatárok dúlták fel, a Tisza
elöljáróságot, egy mási- szabályozása elôtt pedig a Mica-pa-
kon pedig az 1913-ban tak árasztotta el gyakorta. Lakóinak
végzett felújításnak hazafias érzelmét tanúsítja, hogy
állítanak emléket. 1874-ben Csanády István birtokos 6
hold földet íratott Kossuth Lajos ne-
174
zött. Nyugati homlokzata elôtt két-
szintes torony magasodik, többré-
szes toronysisakja kecses ívû. A sisak
alsó négy sarkán apró fiatornyok lát-
hatók. A kôkeretes bejárat fölötti kô-
táblába vésve az építés évszáma lát-
ható. A templom igazi értékét azon-
ban a szemet gyönyörködtetô festett
deszkamennyezet adja. Az 1794-
ben készült mennyezet valamennyi
kazettája más-más virágmotívumot
ábrázol. A 132 teljes és a szentélynél
átlósan felezett 4 virágmintás kazet-
ta kompozíciója tudatosan szerkesz-
tett: átlósan szimmetrikus virágokat
ábrázoló kazetták és csokorszerû vi-
rágkompozíciók váltják egymást. A
kazetták egymással érintkezô sarkai-
ba festett forgórózsás zárógombokat
illesztettek. Érdemes egy pillantást
vetni a barokk szószékkoronára is,
mely szép áttört, kétszintes, hegyes
csúcsban végzôdô munka.
vére, hogy ha hazatérne – mint itte-
ni birtokos – képviselôként indulni
tudjon a megyei választásokon.
A települést átszelô Mica-patak
holtágának partján, a falu legmaga-
sabb pontján, a Kossuth u. 196.
szám alatt emelkedik a református
templom és a szép arányú fa ha-
rangtorony. Az 1607 óta mûködô
református egyház 1739 óta önálló
gyülekezet. Az apró templom egy-
szerû, sokszögzáródású szentélyé-
nek szélessége a hajóéval azonos,
csak a nyugati kapu elé épített kis-
méretû, alacsony elôtér más léptékû.
A berendezés a 18. század végérôl
származik. Legszebb darabja a fara-
gott és fûrészelt mintákkal készült
szószékkorona, tetején fiait saját
vérével tápláló pelikánnal. Az alján
olvasható felirat szerint 1797-ben ké-
szítették. A kerek úrasztalát az asz-
 KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE

tallapon lévô körirat és évszám datálja:

„Kecskés János Uram Tsináltatta: Szíves
indulattyábul 1773”. A eget szimbolizáló,
kékre festett mennyezetkazettákat aranyszí-
nû csillagok díszítik, a mennyezet közepén
a síkból kiugró láda van, négy sarkán ki-
sebb, közepén nagyobb tobozszerû gom-
bokkal.
A templom szentélye elôtt, a keleti olda-
lon emelkedô fa harangtornyot feltehetô-
en a 18. század végén emelték. A karcsú,
négyzetes hasáb alakú törzs alatt szélesen
kiugró szoknyarész terpeszkedik. A törzs fö-
lött kiugró galéria látható, efölött négy sar-
kában fiatornyos sisak emelkedik. A törzs
és a sisak fazsindelyes, a szoknyarész palá-
val fedett. A torony vastag tölgyfagerendái-
nak egymással illeszkedô pontjait madár-
lábszerû ácsjegyekkel jelölték meg. A to-
ronyban függô két harangot 1793-ban ön-
tötték.

MAKKOSJÁNOSI
ZYJIÈ

A Beregszásztól ÉNy-ra mintegy 5

km-re, a Munkács–Beregszász fôút-
vonal mentén fekvô település 3200
lakosából 2900 fô magyar nemzetisé-
gû. Az Árpád-kori falunak már a 14.
század elején állt a Szent Margit tisz-
teletére szentelt gótikus temploma,
volt parókiája és papja; a század kö-
zepén mint Erzsébet királyné birto-
kát Ivanosinak, a 15. század végén
már Jánosinak nevezték (ekkor a
munkácsi várhoz tartozott). A „mak-
kos” jelzô a 19. század közepén jele-
nik meg a község nevében.
A 16. század közepén tatárok által
megrongált templom a 16. század
végétôl a reformátusoké. A falu kö-
zepén, a templom utcában, kiemel-
kedô dombon álló református
templom eredetileg torony nélküli,
egyhajós, egyenes szentélyzáródású
épület volt. Szentélye, mely a hajó- Fa harangtorony
nál keskenyebb és alacsonyabb, Hetyenben
dongaboltozatos. A szentély és a
hajó homlokzatait román kori, illet-
ve csúcsíves, gótikus kôrácsos abla-
kok törik át. A déli bejárat is csúcs-
íves, kôkeretes nyílásban van, mely-
be szép kovácsolt vasalású, feltehe-
tôen 18. századi deszkaajtó illeszke-
dik. Az épület mai megjelenése a 18. Ha van idônk, érdemes
században, többszöri átalakítás megnézni a közeli
eredményeként alakult ki. A nyugati Zápszony (Pfgcjym)
kapu elôtt álló kétszintes torony e református templomá-
század elején épült. nak hasonlóan szép,
A belsô berendezés népies aszta- faragott, csúcsán fiókáit
losmunka. A falazott szószék fölé saját vérével tápláló
boruló szószékkorona 1804-ben pelikánban végzôdô
készült, s igen szép fûrészelt díszíté- szószékkoronáját is.
sû; a rajta lévô felirat szerint Cseh Pé-

175
 KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE
ter csináltatta. A kékre festett, kazet-
tás deszkamennyezet minden kazet-
tája közepén egy-egy aranycsillag ra-
gyog. Valószínû, hogy eredetileg
mintás, festett kazetták lehettek, mi-
vel a kék festékréteg alól néhány he-
lyen áttûnik a régi minta. A legutób-
bi renoválás sokat rontott a gótikus
BEREGSZÁSZ
<THTUJDT
A beregsurányi határátkelôtôl
mintegy 8 km-re fekvô 30 ezer lako-
sú járási székhely lakóinak közel fe-
le magyar nemzetiségû. A 11. század
A református templom közepén az Endre király testvére,
szószékkoronája Béla herceg birtokában lévô királyi
vadászterület, elsô lakói feltehetôen
királyi vadászok és solymászok vol-
tak. I. Béla halála után harmadik fiá-
ra, Lampertre szállt a birtok tulaj-
donjoga, s a hagyomány szerint róla
nevezték el „Villa Lampertinek”,
Lampertházának az általa alapított
települést. A gyakori kun és besenyô
Gótikus ablak betörések miatt elnéptelenedett
a makkosjánosi helységbe II. Géza szászokat telepí-
református templomon tett le, majd az újabb, immár tatár
pusztítás után IV. Béla ismét szászo-
kat hívott be, s számukra a 13. szá-
zad közepén különleges kiváltságo-
kat is biztosított. Lampertszász, az
immár szabad királyi város a 14.
század közepén pallosjogot is ka-
pott, s az ország egyik legvirágzóbb
városa volt. A Beregszász név már a
13. század végén feltûnik, de párhu-
zamosan használták a Lampertszász
elnevezéssel.
A kiváltságaiban többek által idô-
rôl idôre megerôsített várost az év-
századok során többször hadak
pusztították, s mint a munkácsi ura-
dalom része, urai is rendszeresen
változtak. Modern kori fejlôdése a
176
elemek megjelenésén. A templom
környezete is megér egy sétát. Ha a
volt paplak melletti ösvényen leme-
gyünk, a templomdomb alatti hajda-
ni patakvölgyben elterülô vizes rét-
hez érünk, melynek túlsó partjára
felkapaszkodva a település temetô-
jét is megnézhetjük.
19. században indult meg, ma dina-
mikusan fejlôdô kisváros.
A Vérke-patak által kettészelt tele-
pülés több látnivalóval is büszkél-
kedik. A városközpontból a patakot
átszelô hídon a II. Rákóczi Ferenc
térre jutunk. Közvetlenül a bal olda-
li hídfônél a volt kaszinó, a mai
Arany Páva étterem szecessziós
épületét vehetjük szemügyre. Az
egyemeletes, tömegében gazdagon
tagolt saroképület Besenszky Gyula
tervei alapján épült a századfordu-
lón. Az épületen Széchenyi István
emléktáblája látható, elôtte áll Petô-
fi Sándor szobra (Körösényi Tamás
alkotása).
A tér legjelentôsebb épülete még-
sem ez, hanem a jobb oldalon, vala-
mivel lejjebb magasodó, Minden-
szentek tiszteletére emelt, háromha-
jós, gótikus római katolikus plébá-
niatemplom. A templomot feltehe-
tôen a II. Géza által betelepített
szász hospesek alapították a 12. szá-
zadban. Az eredetileg román stílusú
épület a tatárjáráskor pusztulhatott
el, a mai gótikus templomot Zsig-
mond uralkodása idején, 1418-ban
emelték. Ekkor már állt mellette a
gótikus Szent Mihály-kápolna is.
Az épület mai formájában három-
hajós csarnoktemplom, melyhez a
nyolcszög három oldalával záródó
szentély csatlakozik. A nyugati fôbe-
járat díszes, faragott kapuzata bélle-
tes, szamárhátíves. A jobb oldali be-

járat az egykori Szent Mihály-kápol-
na kapuja, ennek mintájára képezték
ki a bal oldali bejáratot is. A bejára-
tok közül a legszebb s leggazda-
gabb kiképzésû a déli szamárhát-
íves, bélletes kôrácsos kapuzat. A
szentély és a hajó ablakai a támpil-
lérek között szamárhátíves záródású-
ak. A hajó bordás keresztboltozattal
fedett, az északkeleti részben lévô
gótikus ülôfülke valószínûleg a ká-
polnából származik. A szentély és a
sekrestye közötti ajtó a kismuzsalyi
templomból került át ide. A hajó és
a szentély múlt században felfede-
zett falképeit még nem tárták fel.
Még egy történelmi eseményre
utaló emléktáblára hívjuk fel a fi-
gyelmet: Esze Tamás és Kiss Albert a
templom elôtti téren bontotta ki a
Rákóczi-szabadságharc zászlaját.
A templom közelében, a Bethlen
utca 1. szám alatt álló egykori
Bethlen–Rákóczi-kastély (a "Gróf-
udvar") egyszerû földszintes kúria;
valószínûleg 1629-ben épült udvar-
házként. A ma szakközépiskolaként
mûködô épületnek Rákóczi György
és II. Rákóczi Ferenc is tulajdonosai
voltak. Mai klasszicista formáját az
utolsó tulajdonos, gróf Schönborn
alakíttatta ki.
KÍGYÓS
RBL)JI
A festôi Ardói-hegy lábánál, Bereg-
szásztól a P166-os úton mintegy 8
km-re ÉK-re fekvô falu közel ezer la-
kosából 850 a magyar. A Szernye-tó
partján megült település nevét a ha-
tárában folyó Kígyós-patakról kap-
hatta. Elsô említése 1333-ból való,
de a község maga korábbi lehet.
A falu igazi értéke a település szé-
lén emelkedô dombon álló refor-
KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE
Visszatérve a városközpontba, a A 17. század közepén
Kossuth téren az 1813-ban, klasszi- a lengyel csapatok
cista stílusban emelt református lerombolták
templom tûnik elénk. Legdíszesebb a plébániatemplomot,
része a háromszintes, klasszicista és a benne menedéket
részletképzésû, négyzetes torony. keresôk nagy részét
Az ugyancsak a téren álló egykori megölték, de Báthory
megyei törvényszék Beregszász fô- Zsófia helyreállíttatta
terének meghatározó épülete. A azt. 1686-ban az oda
Jablonszky Ferenc által tervezett, menekült labancokra
eklektikus stílusú épületben jelenleg a munkácsi vár kuruc
könyvtár és hivatalok vannak. ôrsége gyújtotta rá
Az egykori Oroszlán szálló falán az épületet, minek
emléktábla hirdeti, hogy megszállt eredményeként
benne Kazinczy Ferenc és Petôfi a templom másfél
Sándor is. évszázadig romokban
A határátkelô felé vezetô Hmelnic- hevert. A kápolnát
kij utcán több szecessziós középü- a 18. század közepén,
letet nézhetünk meg. Itt áll a Kos- a templomot csak
suth Lajos Középiskola 19. század egy évszázad múltán,
végi épülete, elôtte Kossuth Lajos a 19. század közepén
mellszobrával. A Beregszászi Ma- állították helyre neogó-
gyar Fôiskola épülete korábban tikus stílusban.
szálloda, majd orvosi rendelô volt, a
Városi Tanács épülete pedig
ugyancsak szecessziós stílusú a 19. Beregszász a kárpátal-
század végérôl. jai magyarság szellemi
A fôtér északi oldalán nyíló Mun- központja. Több
kácsi utca elsô nagyobb épülete a magyar nyelvû közép-
volt megyeháza. Az egyemeletes, iskola, gimnázium
szimmetrikus elrendezésû, neoba- mûködik a városban
rokk épület 1895-ben épült. (köztük a Bethlen
Gábor nevét viselô
egyetlen magyar világi
mátus templom. Szentélye feltehe- gimnázium), 1997-tôl
tôen a 13. században, hajója a 14. pedig a Kárpátaljai
század elején épült. Építési stílusa Tanárképzô Fôiskola
átmenetet képez a román és a korai is mûködési engedélyt
gótika között. A torony nélküli kapott. Itt székel
templom egyhajós, a hajónál keske- a református püspöki
nyebb és alacsonyabb, egyenes zá- hivatal, megalakult
ródású apszissal. Az utóbbi keleti és az Illyés Gyula
déli falán párosan elhelyezett kes- Irodalmi Klub
keny, lôrésszerû, félköríves román és 1993 óta mûködik
kori ablakok vannak. A hajó déli az Illyés Gyula Magyar
homlokzatának gótikus ablakai Nemzeti Színház.
csúcsíves záródásúak. A nyugati fal-
177
 KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE
A hagyomány szerint ban egy hornyokkal és pálcatagok-
a 13. század elején kal díszített csúcsíves, déli falában
a falu déli szélén egy egyszerû, csúcsíves kapu he-
táborozott seregével lyezkedik el. A sík famennyezetû ha-
II. András király, ennek jót és a keresztboltozatú szentélyt
emlékéül a mezôt diadalív választja el egymástól. A di-
még ma is "Király adalíven feliratok nyomai látszanak,
táborának" nevezik. a templom falain pedig 14. századi
A falu királyi birtok freskókat fedeztek fel; ezek színe-
volt, amit a 14. század zésük, rajzolatuk, kompozíciójuk
közepén a beregszászi
domonkos rendnek
adományoztak; még NAGYBEREG
az 16. században is ôk <THTUB
birtokolták.
A 17. századtól neves A Kígyóstól mintegy 5, Bereg-
családok tulajdonában szásztól északkeletre mintegy 12 km-
volt (Perényiek, re fekvô település 2674 lakosából
Forgáchok, Károlyiak). 2240 magyar. A Szernye-tó keleti szé-
lén megtelepült falu a 12. század-
ban alakult ki, s a 13. századtól
kezdve Borsova vármegyéhez tarto-
zott. 1233-ban II. András a beregi er-
dôben kötötte meg az ún. „Beregi
egyezményt”. A tatárjárás során a falu
elpusztult, de ezt követôen kiépült
végvára, melyrôl azonban a 14. szá-
zad után nem hallunk. 1329-ben Er-
zsébet királyné a falu fölött, a ké-
sôbb Remetének nevezett Borzsa-
Nagybereg faluközpontja parti-dombon pálos kolostort alapí-
178
alapján rokonságot mutatnak a
gerényi (☞ Ungvár) rotundában lé-
vôkkel. Mivel teljes feltárásuk még
nem történt meg, így nem csodálhat-
juk meg azokat.
A templom mellett emelkedô 18.
századi fa harangtorony az egy-
szerûbbek közé tartozik. Az ala-
csony ereszû, zömök törzsû, galériás
tornyot sisak koronázza.
tott, amely késôbb elpusztult. A 14.
század végén mezôvárosként emlí-
tik, a 15. századtól pedig mint a
munkácsi uradalom részét emlegetik
a források, s a település városi ran-
got is nyert. A Rákóczi-szabadság-
harc bukása után a koronára szállt,
majd a gróf Schönborn család kapta
meg.
A népi építészeti emlékekben gaz-
dag falu központjában, kiemelkedô
dombon áll az elôször a 14. század
elsô felében említett templom, mely-
nek szentélye a 15. században nyer-
te el mai formáját. A reformátusok
1554-ben foglalták el, azóta birto-
kolják. Bár az 1657-ben betörô len-
gyel csapatok megrongálták, 1670-
ben helyreállították. Az ekkor állított
fatorony helyébe a 19. század elején
emelték a ma is látható kôtornyot, a
templomot pedig 1869-ben déli
irányban kibôvítették. A templom
sarkait háromlépcsôs támpillérek tá-
masztják.
Az egyhajós, sokszögzáródású
szentélyû református templom a
hajónál alacsonyabb és keskenyebb
szentélyét csúcsíves keresztboltozat
zárja. A kôbordák találkozásánál a
zárókövek egyikén bikafô látható
(ez szerepel a város címerében is),
másikán az "Anno Domini MCCCCV"
felirat és évszám olvasható. A hajón
nyugatról két, délrôl három nagymé-

retû, csúcsíves ablak van. A nyugati
fôbejárat csúcsíves, bélletes, faragott
díszítésû. A szentélyt a hajótól gaz-
dagon tagolt diadalív választja el. A
hajó festett kazettás famennyezet-
tel volt fedett. Az 1743-ban készült
mennyezet kazettái bibliai jelenete-
ket ábrázoltak növénydíszekkel és
képzeletbeli szörnyekkel vegyítve. A
kazettákat két debreceni asztalos-
mester, Nemes Adonyi Asztalos János
és N. Pap Asztalos János készítette.
A szószék feletti hangvetô egyszerû
NAGYMUZSALY
VE:ÈTDT
Az A264-es fôúton Beregszásztól
DK-re alig 8 km-re fekvô település
2462 lakójából 2035 a magyar. A 13.
század elején már említett falu akkor
Kis- és Nagymuzsalyra oszlott.
Elôbbi az 1657-es lengyel dúláskor
pusztult el, de templomának romjai
még ma is láthatók. Az ún. Puszta-
templomot Keresztelô Szent János
tiszteletére emelték a 13–14. század
fordulóján gótikus stílusban. Kon-
zervált maradványai az úttól jobbra,
szántóföldek közepén láthatók.
Nagymuzsaly másik nevezetes mû-
emléke a református templom. A
helység feletti hegyoldalon emelke-
dô kôtemplom késô gótikus, egyha-
CSETFALVA
XTNJDT
Az A264-es fôútról Tiszaújlak elôtt
mintegy 5 km-re feltétlenül le kell
jobbra térni, hogy a környéken pá-
ratlan mûemlék együttest megnéz-
zük. Mintegy 2 km-t haladva érjük el
az elôször csak a 14. század köze-
pén említett Tisza-parti, 840 lakosú
KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE
asztalosmunka 1764-bôl. Sajnos, az
e századi renoválások során az
összes festett kazettát és a szószéket
is átmázolták.
A település a kárpátaljai magyarok
egyik kulturális központja: reformá-
tus magyar gimnázium mûködik itt,
melyben figyelemre méltó néprajzi
és helytörténeti gyûjtemény is lát-
ható. Igen gazdag a híres beregi
szôttesekbôl és hímzésekbôl készült
kiállítás, hiszen Nagyberegben még
ma is élô a népmûvészet.
A helytörténeti kiállítás
részlete
jós, a nyolcszög három oldalával zá-
ródó szentélyû épület a 15. század- Nem részletezhetjük
ból. Az épület kívül támpilléres, a a környék valamennyi,
hajó összetett megoldású bordás há- középkori templommal
lóboltozattal, a szentély egyszerû is bíró települését, így
zárókôbe összefutó bordás bolto- csak megemlítjük, hogy
zattal fedett. Nyugati, nagyobbik ka- ha Nagymuzsalytól
puja bélletes kôkerettel szegélyezett, tovább haladunk
s félköríves ívmezôvel zárul, a déli, a Nagyszôlôs felé veze-
kisebbik kapu csúcsíves záródású. A tô fôúton, mintegy
hajó és a szentély déli oldalának ab- 3 km után jobbra
lakai csúcsívesek, karéjos motívumú fordulva juthatunk el
kôráccsal. az 1998. novemberi
A templom szentélyének közelé- tiszai árvíz által nagy-
ben 17. századi fa harangtorony részt rombadöntött
magasodik. Külsô megjelenése elüt Mezôváriba (Dfhb),
a Felsô-Tisza-vidék más tornyaitól, melynek 15. századi
hiszen meredek szoknyája közvetle- gótikus temploma már
nül a galéria aljáig ér (nincs törzse), messzirôl kitûnik hatal-
efölött magasodik a csúcsos sisak. mas tornya miatt.
Ugyanitt, a Borzsava és
a Tisza összefolyásánál
magyar községet. Legértékesebb mû- az egykori borzsovai
emléke a falu közepén álló, a 15. földvár sáncmaradvá-
században gótikus stílusban épült nyai is megtekinthetôk.
református templom és harangto- A fôúton alig 3 km-t
rony. A templom egyhajós, torony tovább haladva érjük el
nélküli, délnyugati sarkán egyetlen Benét (Lj,hjcbkkz),
támpillérrel. A hajó déli homlokza- melynek 14. századi
tán látható két ablak csúcsíves záró- gótikus temploma
dású, keletre kis, tölcsérszerû körab- érdemel említést.
lak néz. A szentélyt a hajótól csúcs-
179
 KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE
íves diadalív választja el. A temp-
lombelsôben – mind a hajóban,
mind a szentélyben – rendkívül
szép festett kazettás deszkameny-
nyezet vonzza a tekintetet. Ugyanaz
az Asztalos Lándor Ferenc festette,
mint aki a tákosi templom mennye-
zetét is. A hajóé 1753-ban, a szenté-
lyé húsz évvel késôbb, 1773-ban ké-
szült, s e mûfaj legjobbjai közé tarto-
zik. A hajó kazettái sakktáblaszerûen
váltakozva, sötétebb és világosabb
virágornamentikás mezôkbôl állnak,
a szentély kazettáin fehér alapon le-
veleket, virágokat, indákat ábrázolt
alkotójuk. Több kazettán felirat ol-
vasható, melyek az építés idejét, az
építtetôk és a festô nevét örökítik
meg. A hajó északi és nyugati olda-
A gótikus stílusban épült lán áttört, festett fakarzat látható, a
református templom
és harangtornya
TISZAÚJLAK
XTNJDT
A Rákóczi-szabadság-
harc egyik fontos Elsô kárpátaljai utunkat itt fejez-
eseménye Tiszaújlakon zük be, itt térhetünk vissza Magya-
játszódott le: a dolhai rországra. Második utunk is itt kez-
vesztes csata után dôdik, hiszen a közelben nincs má-
a kuruc seregek itt sik nemzetközi határátkelôhely.
vívták elsô gyôztes Az ukrán-magyar határt itt éri el a
ütközetüket 1703. Tisza, az azon épült híd határátke-
július 14–16-án
(☞ Tiszabecs).
Az eseményt megörö- TISZABÖKÉNY
kítô emlékoszlop <J<JDT
a jelenlegi Tisza-híd
mellett, egy mestersé- Tiszaújlaknál érdemes elhagynunk
ges halom tetején áll. a fôutat, s délkeleti irányban mint-
1906-ban, II. Rákóczi egy 10 km-t megtéve elérjük a Tisza-
Ferenc hamvainak hát egyik legrégibb települését. Igen
hazahozatalakor állítot- értékes mûemléke a 13. vagy a 14.
ták fel. Az 1945-ben században épült református temp-
ledöntött turulmadaras lom. Az egyhajós, torony nélküli,
emlékmûvet 1989-ben szépen helyreállított épület egyenes
állították helyre. záródású szentélye a hajónál alacso-
nyabb és keskenyebb. A hajó nyuga-
180
diadalív északi oldalán pedig fûré-
szelt és faragott elemekbôl összeállí-
tott díszes hangvetôjû szószék áll.
A templom bejárata elôtt rendkí-
vül magas és szép arányú fa ha-
rangtorony emelkedik. Az 1796-
ban emelt építmény a Felsô-Tisza-vi-
déken láthatókkal rokon, de külön-
bözik is azoktól. Tömegkompozíci-
ójának jellemzôje a zömök és karcsú
részek váltakozása. A magas, négy-
zetes törzs és a karcsú, fiatornyokkal
övezett nyolcszögû toronysisak el-
lenpólusa a zömök szoknyarész és
az alacsony, kiugró galéria. A falu-
központban való szellôs elhelyezé-
sük eredményeként a templom és a
torony együttese teljes egészében ki-
bontakozik, igen jó a rálátás az épü-
letegyüttesre.
lô, ukrajnai hídfôje pedig a 3500 la-
kosú (ebbôl magyar közel 3200)
Tiszaújlak (a magyar oldalon Tisza-
becs fekszik). Az elôször a 14. szá-
zad elején említett falu a Hontpáz-
mány nemzetség birtoka volt. A kö-
zépkor folyamán jelentôs szerepet
töltött be a tiszai rév és a sókikötô
miatt (Máramarosból a Tiszán tutajo-
kon szállították a sót).
ti oromfalas homlokzatát támpillé-
rek erôsítik. A déli falon keskeny,
íves záródású, rézsûs keretû ablakok
láthatók, a nyugati kôkeretes kapu
bélletes, csúcsíves záródású. A
templombelsôben csúcsíves diadal-
ív választja el a hajót a szentélytôl.
Mindkettôt virágmintás, kazettás
deszkamennyezet fedi.
A településen található a klasszi-
cista stílusú egykori Fogarassy-
-kastély, melyben 1978-ban a tisza-
péterfalvi Határôr Kolhoz segítségé-

vel megnyitották a Tiszaháti Tájmú-
zeumot. Itt az ugocsai Tiszahát gaz-
dag régészeti, történeti és néprajzi
emlékeibôl álló kiállításokat nézhet
meg az érdeklôdô hat teremben,
mintegy 200 m2-en. Hozzá kapcsoló-
dik a kastély parkjában felépített
szabadtéri múzeum, ahová a kör-
nyék népi építészeti emlékeit gyûj-
tötték össze. A Bökényrôl, Farkas-
falváról, Tivadarból és más tiszahá-
ti községekbôl áttelepített lakó- és
gazdasági épületek 3 parasztportába
rendezve egy múlt századi tiszaháti
magyar falut mutatnak be teljes be-
NAGYSZôLôS
DBYJUHFLÈD
Az A264-es fôúton Tiszaújlaktól
ÉK felé mintegy 30 km-t haladva ér-
jük el a közel 25 ezer lakosú járási
székhelyt (lakóinak egyharmada ma-
gyar). A helység az Ugocsa vármegye
területén lévô királyi birtok legko-
rábbi települései közé tartozik. Neve
alapján ítélve elsô lakói valószínû-
leg királyi vincellérek voltak. Fontos
kereskedelmi útvonal mellett fek-
szik, ezért már igen korán, a 13. szá-
zad közepén királyi kiváltságokat
kapott. A 14. század legvégén Peré-
nyi Péter kapta meg adományként
várépítési joggal együtt, mely ezután
a Perényi-uradalom központjaként
mezôvárosi jogokkal is rendelkezett.
1717-ben egy tatár támadás súlyos
pusztítást okozott a településen.
Nagyszôlôs városiasodása a 19.
század második felében indult meg.
Ma jelentôs magyar kulturális köz-
pont, középiskolával, mûvelôdési
körrel.
A város több jelentôs mûemlékkel
is rendelkezik. A Nagyboldogasszony
tiszteletére szentelt római katolikus
KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE
rendezésükkel együtt. Az épület- Aki vonzódik a közép-
együttest egy hajdani tiszai vízima- kori templomokhoz,
lom egészítette ki, de ez a felújítás ellátogathat az innen
hiányában elpusztult. mintegy 10 km-re
A község a szomszédos Tiszapé- keletre található Csepé-
terfalvával (Gtnhjdj) együtt a kör- re (Xtgf) is, melynek
nyék magyarsága kulturális életének szép református temp-
egyik bázisa. Utóbbi helyen több loma a 15. században
mint 130 alkotással büszkélkedô épült gótikus stílusban.
képtárt is létrehoztak, melyben kár- Innen alig 10 km
pátaljai festôk alkotásai láthatók. a román határ mentén
Szabadidôközpont, zeneiskola, fekvô Szôlôsgyula
népdal- és néptáncegyüttes is mûkö- (L/kf), ahol szintén
dik a hét falut egyesítô közigazgatá- egy 15. századi késô
si központban. gótikus templomot
tekinthetnek meg az
érdeklôdôk.
templom a Béke téren álló kései ro-
mán vagy korai gótikus épület a
13–14. századból. Az egyhajós, a ha-
jóval azonos szélességû, a nyolc-
szög három oldalával záródó szen-
téllyel rendelkezô templom szenté-
lyének keleti és déli falát csúcsíves
záródású, kôrácsos ablakok törik át.
A déli csúcsíves, bélletes, pálcata-
gos kapu késô gótikus. A nyugati
homlokzat elôtt álló torony három-
szintes, magas, sokszögû gúlasisak
fedi. A torony csúcsíves, bélletes ka- A Tisza felsô szakasza
puja a templom bejárata, fölötte Nagyszôlôs alatt
181
 KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE

A város északkeleti Barkóczy Ferenc esztergomi érsek cí-
része fölé emelkedô mere látható. A szentélyben lévô
Fekete-hegy sziklatera- szentségház és a hármas tagolású,
szán láthatók Ugocsa csúcsíves, gazdagon faragott gótikus
várának (Kankó-vár) ülôfülke a fejlett gótika szép emléke.
romjai. Az elôször a Az ugyanezen a téren, a templom-
14. század elején hoz közel álló ferences kolostor
említett vár a Tisza és templom valószínûleg a 16. szá-
jobb partján futó utat zadban épült reneszánsz stílusban.
és annak átkelôhelyét Eredetileg várszerû bástyákkal erôsí-
ellenôrizte. tett földszintes épület volt, melyre a
A Perényiek a 15. 17. században épült rá a második
század elején a szôlôsi szint. Barokk formáját a 18. század
várat átengedték harmadik harmadában nyerte el, de
a ferences rendi szerze- a 19. század végi felújítás az eklekti-
teseknek, akik melléje ka stílusjegyeit is rányomta az épü-
kolostort építettek. letre. A kolostorban ma helytörté-
A hagyomány szerint neti múzeum látható gazdag régé-
a szerzetesek 1509-ben szeti, történeti, népmûvészeti és
a délvidéki Újlakról ide képzômûvészeti anyaggal.
menekítették A Béke utcán, szép park maradvá-
a törökverô Kapisztrán nyai közepén álló Perényi-kastély
János holttestét. A várat a 16. században reneszánsz stílus-
1558-ban Ferdinánd ban épült. A bástyákkal erôsített vár-
király katonái rombol- kastélyt a 17–18. században építet-
ták le, s többé nem
állították helyre.
HUSZT
{ECN
A Nagyszôlôsi-hegység déli lanká-
Huszt városközpontja in kanyargó A264-es fôúton elôbb
ték át barokk stílusban. Az egyeme-
letes épület fôhomlokzatát kidom-
borodó középrizalit hangsúlyozza,
melynek záróíves oromzatán a
Perényi család címere látható. A fô-
homlokzatot két alacsony sisakú sa-
roktorony, illetve rizalit szegélyezi.
A középrizalit és a saroktornyok kö-
zötti épületrészt mindkét szinten
íves, árkádos folyosó szegélyezi. A
nagyterem 18. századi freskóit átme-
szelték, de a szépen helyreállított
épület külseje megéri a megtekintést.
Ma a Bartók Béla nevét viselô zene-
iskola, oktatási intézmények és hiva-
talok kaptak helyet az épületben. (A
gyermek Bartók 1889–1892 között
lakott a városban az itt tanítóskodó
özvegy édesanyjával, s 1892-ben a
nagyszôlôsi megyeháza dísztermé-
ben adta elsô, nyilvános hangver-
senyét. A Bartók Béla út elején álló
lakóházon ukrán és magyar nyelvû
emléktábla hirdeti, hogy ott lakott a
nagy zeneszerzô.)
ÉK, majd kelet felé haladunk to-
vább, követve a Tisza vonalát. Az
Avas és a Nagyszôlôsi-hegység kö-
zötti völgyben, mintegy 40 km meg-
tétele után érjük el a 32 ezer lakosú
(ennek nyolcada magyar) járási
székhelyet. Miután átkeltünk a tele-
pülés határában a Tiszába ömlô
Nagyág hídján, már messzirôl elô-
tûnnek a helység feletti vulkáni ere-
detû sziklás kúpon a Kölcsey által
megénekelt Huszt várának romjai.
Az egykori fellegvár a Máramarosi-
-medencébe vezetô út ellenôrzésére
épült a 14. században. A királyi vá-
rat Zsigmond a 14. század végén a
Drágfiaknak adományozta, de
1405-tôl már ismét a királyé. 1458-
ban Mátyás király anyai nagybátyját,
Szilágyi Mihályt Huszt várába zárat-

182

ta. 1526-tól az erdélyi fejedelmek tu-
lajdonában volt, fénykorát Bethlen
István és Rédey Ferenc fôispánok
idejében élte. 1703–11 között II. Rá-
kóczi Ferenc többször megfordult
benne, s rendi gyûlést is tartottak itt.
Pusztulását több csapás siettette: a
szabadságharc idején erôsen meg-
rongálódott, 1766-ban villámcsapás
következtében nagyobb része le-
égett, 1798-ban vihar rombolta le a
délkeleti bástyát, s ezt követôen már
nem építették újjá.
Az egyébként nem túl vonzó város
egyetlen jelentôs mûemlékkel büsz-
kélkedik: a település központjában
emelkedô dombon álló, alacsony
kôkerítés övezte református erôd-
templomot valószínûleg a szász te-
lepesek alapították, s eredetileg
Szent Erzsébetnek szentelték. A korai
UNGVÁR
E:UJHJL
Egynapos kirándulás keretében ér-
demes felkeresni Ungvárt, a záhonyi
határátkelôtôl az E573-as fôúton
mintegy 25 km-re északra fekvô, kö-
zel 120 000 lakosú várost (ebbôl ma-
gyar 16 000), mely Kárpátalja köz-
igazgatási, gazdasági és kulturális
központja. Az Ung folyó partján
megtelepült várost a Kárpátok vonu-
latának dombos szegélye övezi.
A magyarok hadai Anonymus sze-
rint Álmos vezetésével érkeztek
Ungvárra, ahol Álmos átadta a fôve-
zérséget fiának, Árpádnak. E tá-
maszpontból kiindulva foglalták el
a magyar hadak a Felsô-Tisza vidé-
két, egészen Ugocsáig. A település
elsô elnevezését szintén Anonymus
krónikájából ismerjük: Ungvár (Cast-
rum Hung). Ungvár az Árpád-házi
királyok idején kiépült várrendszer
KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE
gótikus, 13. században épült temp-
lom a 15. század közepén nyerte el
mai formáját. Az egyhajós épület
nyugati homlokzata elôtt 18. száza-
di lefedésû torony magasodik. A ha-
jónál keskenyebb és alacsonyabb, a
nyolcszög három oldalával záródó
szentélyt támpillérek erôsítik. Az ap-
szis zárófalában és a hajó déli olda-
lán két kôrácsos, csúcsíves ablak lát-
ható. A déli bejárat finoman tagolt
gótikus keretezésû, a nyugati fôbejá-
ratot gazdagon tagolt, csúcsíves,
bélletes kôkeret szegélyezi. A haran-
gok a 16. ill. a 17. században készül-
tek. A szentélyt bordás keresztbolto-
zat fedi; a templombelsôben figye- „Bús düledékeiden,
lemre méltó a 18. sz.-ban készült, dí- Husztnak romvára,
szes faragású karzat és a gazdagon megállék; /
díszített hangvetôs szószék. Egykori Csend vala, felleg alól
freskóit még nem tárták fel. szállt fel az éjjeli hold. /
Szél kele most, mint sír
szele kél; s a csarnok
egyik végvára volt, egyúttal az ungi elontott /
várispánság székhelye, melyhez 18 Oszlopi közt lebegô
község tartozott. Az Árpád-ház ki- rémalak inte felém. /
halásával trónra került Károly Ró- És mond: Honfi, mit ér
bert az ellene lázadó Amadé-család epedô kebel e romok
birtokait – miután a rozgonyi csatá- ormán? /
ban legyôzte a lázadókat – elôbb Régi kor árnya felé
Pethene Péter ungi fôispánnak, visszamerengni mit ér?/
majd annak árulása után a Druge- Messze jövendôvel
theknek adományozta. komolyan vess öszve
A város történelmi szerepe, jelen- jelenkort; /
tôsége az ô 360 éves birtoklásuk ide- Hass, alkoss, gyarapíts,
jén kezdôdött. 1430-ban már kivált- s a haza fényre derûl!”
ságos város címmel rendelkezett,
amit még a 16. század közepén is vi-
selt. A Drugethek uralmának a Thö-
köly-felkelés vetett véget: a Thököly
Imre által elfogott és 1684 áprilisá-
ban Kassán lefejeztetett Drugeth
Zsigmond gróffal kihalt a nemzet-
ség. A 18. század közepén a Királyi
Kamara uralma alá került a város,
majd fokozatosan elveszítette ön-
kormányzatát, s kamarai város lett.
183
 KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE
A vár védôfalrendszere 1769-ben kezdôdött az újbóli felfelé
ívelés idôszaka: Ung megye szék-
helyét Nagykaposról Ungvárra ekkor
helyezték át, s szintén kedvezôen
hatott a város fejlôdésére, hogy
1775-76-ban a görög katolikus püs-
pökség is átkerült Munkácsról Ung-
várra. Az ország vérkeringésébe való
bekapcsolódást igencsak elôsegítet-
te az 1872-ben megnyílt magyar
északkeleti vasúti fôvonal, mely
1894-ben már Beregszászig, 1907-
ben pedig a lengyel határig kiépült.
A város békés fejlôdését az I. vi-
Városrészlet lágháború, majd az azt követô tria-
184
noni békeszerzôdés szakította meg.
A csehszlovák idôkben intenzív
építkezés folyt a városban, jelentô-
sen megnôtt a lakosság száma is.
Már a szovjet idôkben, 1945-ben
nyílt meg az egyetem, melynek ma-
gyar tagozata is van, de oktatnak itt
egy magyar középfokú tanintézet-
ben is. A nemzetiségek nyelvén is
sugárzó rádió, televízió is mûködik
Ungváron, 1988-ban pedig színház-
épületet is avattak. A Hungarológiai
Intézet 1989-ben nyílt meg.
Ungvári városnézésünket a város
legkiemelkedôbb pontján, a Várhe-
gyen kezdjük. Az egész terület mû-
emléki védettség alatt áll. Ha a vá-
rosközpont felôl a Volosin utcán ka-
paszkodunk fel a hegyre, elhala-
dunk az 1769-ben barokk stílusban
épült régi vármegyeháza egyemele-
tes épülete és az 1762–67 között
emelt, szintén barokk háromhajós
római katolikus templom mellett.
Balra kanyarodva, a Duhnovics és a
Káptalan utca sarkán, hatalmas, két-
tornyú templom tûnik elénk. Ez a
görög katolikus püspöki székes-
egyház és a vele egybeépült püspö-
ki palota, melyet csak 1991-ben ka-
pott vissza az egyház (a szovjet
idôkben görögkeleti templom és az
egyetemi könyvtár mûködött ben-
ne). Az eredetileg jezsuita kollégi-
umnak készült épületet a rekatoli-
zált Drugeth János építtette a Ho-
monnáról ide áttelepített jezsuiták
számára a 17. század közepén. Miu-
tán XIV. Kelemen pápa a rendet fel-
oszlatta, Mária Terézia Bacsinszky
András munkácsi püspök kérésére
1775-ben a görög katolikusoknak
adományozta azt. A rendházat és a
székesegyházat az egyház szertartá-
sa szerint alakították át barokk stí-
lusban, de a mai formájában eklekti-
kus épület formaelemei és részlet-

képzései késô reneszánsz és klasszi-
cista elemeket is tükröznek. A há-
romhajós székesegyház belsô kikép-
zése késô barokk, a fôhajót ikonosz-
táz zárja.
A Káptalan (Kremlevszkaja) utca
öreg gesztenyefasorai között érjük el
a város legfôbb látnivalóját, az ung-
vári várat. Hajdan a vulkáni eredetû
sziklás dombot az Ung folyó és a ki-
öntései által táplált mocsarak vették
körül. Az eredetileg királyi birtok a
tatárjárás után kiépült végvárrend-
szerhez tartozott, melyet 1288-ban
IV. László Amadé nádornak, majd
Károly Róbert 1317-ben a Druge-
theknek adományozott, akik egé-
szen 1684-ig birtokolták. A vár újabb
birtokosának, Bercsényi Miklós-
nak a barátjaként II. Rákóczi Ferenc
1707-ben közel egy évig lakott a vár-
ban, mely a szabadságharc idején
Munkáccsal együtt a legtovább tar-
totta magát. 1711-ben császári csa-
patok foglalták el, majd Mária Teré-
zia a görög katolikusoknak adomá-
nyozta az akkorra hadászati jelentô-
ségét elvesztett erôdítést, ahol a püs-
pökség papneveldét alakított ki.
A ma látható vár magán hordozza
a középkortól kezdôdôen a barokk
idôkig tartó építések, átalakítások
stílusjegyeit. A vár egy várkastéllyá
kiépített belsô várból, s az ezt körül-
vevô, négy füles bástyával és egy há-
romszögletû bástyával erôsített kül-
sô védôfalrendszerbôl áll. ÉK felôl
meredek sziklafal védi, a többi ré-
szen 15–20 méter széles, 8–10 méter
mély árok övezi a külsô várfalakat. A
fôbejárat a délnyugati oldalon van,
ahol a védôárkon keresztül kôhíd
vezet a kaputoronyhoz.
A várkastély ma múzeumnak és
képtárnak ad otthont. Az 1945-ben
alapított Kárpátontúli Területi Mú-
zeum kiállításai helytörténeti, kul-
KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE
túrtörténeti, régészeti, természettu-
dományi és népmûvészeti anyagot
mutatnak be. Nyitva tartás: naponta
8–16 óráig.
A mintegy másfél hektáros várud-
varon, a várpalotától DK-re találták
meg a 13. század közepén épült gó-
tikus vártemplom maradványait.
Nevezetes hely volt ez, hiszen az
ungvári uradalom 63 „orosz” papja
ebben mondta ki 1646-ban az „Uni-
ót”, azaz a visszatérést a katolikus
egyházhoz. Ettôl számítjuk a görög
katolikus vallás létezését. Az épület A Kárpátaljai Szabadtéri
1728-ban tûzvészben pusztult el. Néprajzi Múzeum
A vár oldalában, a várkaputól gyûjteménye
jobbra találjuk az 1970-ben megnyi-
tott Kárpátaljai Szabadtéri Néprajzi
Múzeumot. A kiállítótermeknek is
helyet adó modern bejárati épület
mögött sorakoznak a Kárpátalja né-
peinek ház- és lakáskultúráját bemu-
tató (köztük egy Visk környéki ma-
gyar porta is), zömmel fából készült
lakó- és gazdasági épületek, illetve
az azokat kiegészítô közösségi épü-
letek, valamint mûhelyek és mal-
mok. Az eddig áttelepített 28 épület
közül mûvészi kivitelezésével kitû-
nik a 18. sz.-i szélestói fatemplom.
Még egy, ma múzeumnak helyet
adó épületet kell megemlítenünk: ez
a volt vármegyeháza (az új várme-
gyeháza), mely a város központjá-
ban, a Fôpostával szembeni kisebb
dombon emelkedik. 1809-ben épült,
egyemeletes klasszicista épület. Ma
az 1948-ban alapított Szépmûvésze-
ti Múzeum található benne, mely-
nek gyûjteménye orosz és ukrán iko-
nokat, kárpátaljai, nyugat-európai és
szovjet festôk munkáit ôrzi. A ma-
gyar mûvészek közül többek között
Munkácsy Mihály, Rudnay Gyula,
Aba Novák Vilmos, Szônyi István al-
kotásai is láthatók kiállításain. Nyit-
va tartás: hétköznap 8–16 óráig.
185
 KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE
A templom GERÉNY
a rotunda felôl {JHZYÈ
Az 1970 óta közigazgatásilag Ung-
várhoz tartozó települést a Váralja
utcáról a vasúti síneket keresztezô,
délkeleti irányba induló Buditelin
utcán érhetjük el (a 2-es autóbusz is
kivisz odáig). Itt feltétlenül meg kell
néznünk a Drugethek egykori birto-
kán álló, a 14. század elsô harmadá-
MUNKÁCS
VERFXTDT
Az Ungvártól jó 40 km-re fekvô
Latorca-parti várost a 12-es fôúton
közelíthetjük meg, de a záhonyi ha-
tárátkelôtôl az E471-es számú fô-
úton 50 km a távolság kelet-
-északkeleti irányban. A járási szék-
hely lakóinak száma meghaladja a
80 ezret, melybôl mintegy 15 ezer
magyar nemzetiségû.
A már a neolit korban is lakott te-
lepülés elsô írásos említésére
186
ban már említett körtemplomot, hi-
szen ez az egyházi építészetünk ki-
emelkedô emléke. A kora román
rotunda (hasonló, a 12. században
épült épületeket láthatunk Karcsán
és Kiszomborban is) eredetileg
önálló templom volt, keleti tájolás-
sal, bejárata a déli oldal második ka-
réjában nyílt. A 14. században alakí-
tották át, feltételezhetôen ekkor ala-
kult ki az oromzatos keretû ajtó, s
mellette a gótikus ablak. A hosszha-
jót a 15. vagy a 16. században góti-
kus stílusban építették hozzá, de a
sekrestye és a hagymasisakos huszár-
torony már a barokk kor emléke.
Az épület belsô tereinek freskói
páratlan mûvészettörténeti emlékek:
a körtemploméi 14. századiak, a ha-
jóéi a 15. század második felében
készültek. A körtemplom festményei
az olasz trecentóra jellemzô kialakí-
tásúak (párhuzamát a veleméri
templomon fedezhetjük fel), s témá-
jukat Jézus életébôl merítették. A ha-
jó freskói szintén a Jézus életébôl
vett jeleneteket ábrázolják. Az elmúlt
években felújított épület ma pra-
voszláv templom, a hajó freskói az
újonnan beépített ikonosztáz mö-
gött láthatók.
Anonymus Gesta Hungarorumában
bukkanunk a 12. században. Anony-
mus azt is megjegyzi, hogy a hon-
foglaló magyarok a munkácsi (pa-
lánki) vár bevétele után 40 napig tá-
boroztak itt. Az 1378-ban különleges
kiváltságokat kapott település király-
nôi birtok volt, ekkortól nevezték
városnak. Korjatovics Tódor
podoliai litván herceg a 14. század
végén kapta meg adományként Zsig-
mond királytól, s 1414-ig tartó ural-
ma alatt a városban fellendült a kéz-
mûipar, a kereskedelem és a kulturá-

lis élet. A 15. században vásártartá-
si jogot is kapott, 1445-tôl pedig sza-
bad város rangjára emelkedett. A
16–17. században az erdélyi fejede-
lemséghez tartozott, s 1633-tól a
Rákócziak birtokába került. A Rákó-
czi-szabadságharcban a város az
utolsó idôkig kitartott, emiatt a bu-
kás után királyi kézre jutott. 1728-
ban a gróf Schönborn családnak
adományozták, s az ô birtoklásuk
idején betelepített német telepesek
segítségével lendült fel az ipar és a
kereskedelem. Az 1886-ban meg-
épült Budapest–Kassa–Lemberg vas-
útvonal a várost bekapcsolta az or-
szág vérkeringésébe.
A késôbbi történelem a bevezetô-
ben vázoltak szerint alakult. Mun-
kács ma Kárpátalja második legna-
gyobb városa, jelentôs ipari és okta-
tási központ.
Városi sétánkat célszerû a köz-
pontban, a Béke téren kezdeni, hi-
szen itt és ennek környékén marad-
tak meg a legjellegzetesebb építésze-
ti emlékek. Legjelentôsebb mûemlék
a fôtér délkeleti részén, a Béke út 39.
szám alatt a század elején épült új
római katolikus templom mögött
megbúvó Szent Márton-kápolna. A
kápolna egy, már a 14. század elsô
felében említett gótikus székesegy-
ház megmaradt szentélye. Az önálló
épületként helyreállított épületet
három oldalról az eredeti támpillé-
rek erôsítik. Az északi oldalhoz ke-
rek torony kapcsolódik, csigalép-
csôs feljárattal. A csúcsíves záródású
ablakok kôrácsai rendkívül változa-
tos formájúak. A templom felôli
utolsó ablak kôrácsa felett Szilágyi
Erzsébet címere, a kápolna déli be-
járata feletti ablak kôkeretében pe-
dig Büdy Mihály munkácsi várkapi-
tány és beregi fôispán 1536-ból való
címere látható. A belsô teret gótikus
KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE
hálóboltozat fedi pajzsos díszítésû
zárókövekkel. A kápolna déli falán
hármas osztású eredeti gótikus ülô-
fülke látható, gazdagon faragott dí-
szítéssel. A ma kiállítási teremként
használt, restaurált épület északi fa-
lán 14. századi freskórészleteket is
feltártak.
A tér ellenkezô végén, közel a La-
torca hídjához magas tornyú, szép
szecessziós épület emelkedik. Ez a
századfordulón épült városháza. A
középkori európai városházák hatá-
sát tükrözô épület toronyórájának
zenéje minden negyedórában hall-
ható, melyet a tornyokban elhelye-
zett harangok ütése kísér.
Ha a Béke téren visszafelé balla- „Itt tüzé föl piros
gunk, a 3. szám alatt orosz nyelvû zászlaját a /
emléktábla emlékezteti az arra járó- Szabadságnak
kat, hogy e ház helyén állt az a föld- Zrínyi Ilona? /
szintes épület, melyben 1844-ben A szabadság hôsinek
Munkácsy (Lieb) Mihály meglátta tanyája /
a napvilágot. Az épülettel majdnem Íme, íme most
szemben, a 14. szám alatt, az utca- rabok hona. /
vonaltól kissé beljebb elegáns palo- Semmi más, mint
ta húzódik meg. Ez a Rákóczi-ház dönthetetlen kôfal, /
vagy „Fejér-ház”, mely a Rákóczi Semmi más, mint
család rezidenciájaként épült a 17. lánccsörömpölések – /
század közepén. Az eredetileg föld- Bátran tudnék
szintes, reneszánsz, korai barokk stí- a vérpadra lépni, /
lusú épület mai formáját már az új Oh de ez a börtön...
tulajdonos alakíttatta ki (ugyanis ettül félek.”
1726-tól a többi birtokkal együtt ez (Petôfi Sándor:
is a Schönborn grófok tulajdonába A munkácsi várban)
került), s olyan híres vendégek for-
dultak meg benne, mint II. József, Fe-
renc József vagy Rudolf fôherceg. A
ma a Munkácsy Képzômûvészeti Isko-
lának helyet adó épület falán egy
1911-ben elhelyezett nagyméretû
márványtábla ôrzi a nagy fejedelem
és a szabadságharc emlékét.
A városközponton kívül két érté-
kes épületegyüttest kereshetünk fel.
Az egyik a Latorca jobb partján, a
Csernek-hegyen messzirôl is jól látha-
187
 KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE
Ha belefér az idônkbe, tó bazilita Szent Miklós-kolostor
érdemes a Latorca és templom. Közép-Európa legré-
völgyében gibb ortodox kolostorát a hagyo-
a Munkácstól ÉK-re mány szerint a 11. században alapí-
mintegy 7 km-re fekvô tották azok a szerzetesek, akik a kije-
Beregszentmiklósra vi Jaroszlav herceg lányával, Anasz-
(Xbyflbtdt), és táziával (I. Endre király feleségével)
az onnan még vagy érkeztek Kárpátaljára. Ebben a 25
5 km-rel tovább lévô méter mélyen fekvô szikla- vagy bar-
Beregvárra (Rfhgfvı) langkolostorban több elkülönített
ellátogatni. remetecellát fedeztek fel. A mai ko-
Beregszentmiklóson lostor elsô írásos emléke a 14. szá-
egy eléggé elhanyagolt zad elejérôl való. A század végén a
15. századi várkastély már említett Korjatovics Tódor litván
vár jobb sorsára, herceg jelentôs adományokkal segí-
a mellette épült tette a szerzeteseket, s az épület az ô
14–15. századi, gótikus idejében vált a kárpátaljai szláv kul-
stílusú római (majd túra fontos központjává. A sokáig fá-
görög) katolikus ból való kolostorépületet a 17. szá-
templom szintén zadban cserélték fel barokk stílusú
funkció nélküli kôépülettel, míg a ma is látható for-
épületét is meg lehet májában a 18. század második felé-
szemlélni. Beregváron ben építették ki. A kolostor egyeme-
a múlt század végén letes, U alakú, a Latorca felôl négy-
épült soktornyú, zet alaprajzú bástyával megerôsített
neoreneszánsz épületegyüttes. A templom a 18–19.
Schönborn-kastély század fordulóján épült, s a barokk
nyugat-európai és a klasszicista stílus közötti átme-
mintákat követ, netet mutatja. Berendezése késô ba-
de a benne mûködô rokk, s nagyon értékes az ikonosztá-
szanatórium miatt za is. Ma a kolostorban nôi szerzetes-
nem látogatható. rend mûködik. Itt látható Kárpátalja
Több száz éves fákkal leggazdagabb könyvtára, kézirat-
rendelkezô parkját gyûjteménye, és itt székel a pravosz-
azonban láv püspökség is.
megtekinthetjük. A városközpontból a Zrínyi Ilona
utcán juthatunk el a település déli
részén található, a magyar történe-
lemben igen jelentôs szerepet betöl-
tött munkácsi várhoz. Ungvár felôl
jôve már sok kilométer távolságról
feltûnik a mintegy 70 méter magasra
nyúló, vulkáni eredetû sziklás domb
tetején, a feltehetôen a 13. század
második felében épült erôdítmény.
Az évszázadok során tulajdonosai
sûrûn változtak, míg el nem érke-
188
zünk történelmünkben a legdicsôbb
szerepet betöltô korszakáig, a 17.
századig. A Rákócziak 1633-ban sze-
rezték meg, s Zrínyi Ilona elôbb I.
Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre
feleségeként a hatalmas Rákóczi-va-
gyon úrnôjeként rendelkezett felet-
te. 1685-ig a Thököly-féle fejedelem-
ség és függetlenségi harcok bázisa, s
még az összeomlás után is több
mint két évig – 1685 novemberétôl
1688. január 17-ig – Zrínyi Ilona ve-
zetésével hôsiesen kitartott az ellen-
séggel szemben. A dicsô korszak a
18. század elején is folytatódott: II.
Rákóczi Ferenc az 1703-ban megin-
dult szabadságharcát több évig in-
nen irányította. Fontos diplomáciai
tárgyalások helyszíne volt ebben az
idôszakban a vár, míg a szabadság-
harc bukása után császári kézre,
majd tôle a gróf Schönborn család
tulajdonába került.
A vár a belsô lakótornyos, sza-
bálytalan alaprajzú, bástyákkal erô-
sített várak körébe tartozik. A több
periódusban épített erôdítmény a
sziklás domb különbözô magasságú
teraszain helyezkedik el, ezért több
szintet kellett áthidalni az építése-
kor. A 15. században kettôs védelmi
rendszerûvé építették ki, a védôtor-
nyos várfallal övezett felsô vár elôtt
kettôs kaputoronnyal erôsített kapu-
védmûvet emeltek. A 17. sz. köze-
pén francia mérnökök irányításával
alakították ki a 10–10 méteres szint-
különbségû három várrészt: az alsó,
a középsô és a felsô várat, mindegyi-
ket önálló védelmi rendszerrel. A
Thököly-féle szabadságharc rombo-
lásai után ismét átépítés következett,
majd II. Rákóczi Ferenc a korábbi
olasz rendszerû falazott bástyarend-
szer helyén Demoiseaux francia had-
mérnök tervei alapján újabb, csillag-
bástyás védôrendszert építtetett ki.

A várat a 18. század végétôl közel
egy évszázadon keresztül börtön-
ként használták (Kazinczy Ferenc is
raboskodott itt), de késôbb volt
benne kaszárnya és iskola is. Jelen-
leg folyik a felújítása, s a helyreállí-
tott részekben múzeum mûködik. A
tíz teremnyi kiállításon helytörténeti
és történeti anyagok láthatók, me-
lyek magját Lehoczky Tivadar múlt
századi munkácsi történész és ar-
cheológus gyûjteménye adja. A vár-
hoz kapcsolódó magyar emlékekbôl
a II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Mû-
velôdési Kör szervezésében, magyar-
KIRÁNDULÁSOK KÁRPÁTALJA DÉLI RÉSZÉRE
országi támogatók segítségével 1998 Munkács vára
decemberében nyitották meg az ál-
landó Petôfi-kiállítást, mely egy he-
lyiségben gazdag dokumentum- és
képanyag, kötetek és idézetek segít-
ségével mutatja be a költô pályafutá-
sát, kötôdését Munkácshoz. A Rákó-
czi Emlékszoba "Szabadság szentje"
címmel nyílt meg. Az idôszaki kiállí-
tás portrék, várábrázolások, doku-
mentumok segítségével mutatja be a
Rákóczi-család történetét, II. Rákó-
czi Ferenc életét és a szabadsághar-
cot. Az új állandó kiállítás megnyitá-
sát 1999-re tervezik.
189
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK TURISZTIKAI INFORMÁCIÓK

TOURINFORM IRODÁK
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN

TOURINFORM Irodák UTAZÁSI IRODÁK Gentleman Tours

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Ér u. 12. Tel.: 42/420-705
Kisvárda GWK-MÁV Tours
Teljes körû turisztikai információk: Zrínyi I. u. 8/a. Tel./Fax: 42/310-392
Szálláshelyekrôl, falusi vendéglátók- Ararat Tours IBUSZ
ról, strandokról, gyógyfürdôkrôl, Krucsay u. 2. Tel./Fax: 45/421-542 Országzászló tér 7.
kulturális rendezvényekrôl, és egyéb Yellow Tours Tel.: 42/311-817 Fax: 42/312-695
programokról. Flórián tér 20. Tel./Fax: 45/406-501 Joy Travel
Naprakész számítógépes adatbázis. Dózsa Gy. u. 5. Tel.: 42/405-566
Kiadványok, prospektusok, térké- Mátészalka La tour
pek kaphatók. Ér u. 1. Tel./Fax: 42/315-134
A megyei információkon kívül felvi- Gold Fish Travel NUR-Neckermann
lágosítás az ország más tájegységei- Hôsök tere 6. Tel./Fax: 44/300-597 Nyírfa tér 5. Tel./Fax: 42/411-388
rôl is az országos TOURINFORM Oculi Vadászatszervezô Nyírtourist
hálózaton keresztül. Almáskert u. 11. Tel./Fax: 44/314-753 Dózsa Gy. u. 3.
Tel.: 42/409-344 Fax: 42/411-354
Nyírbátor Red Treff
TOURINFORM Dózsa Gy. u. 1.
Nyíregyháza Nyírtourist Tel.: 42/ 410-599
4400 Országzászló tér 3. Szabadság tér Tel.: 42/281-525 Fax: 42/410-693
Tel./Fax: 42/312-606 Riviera Tours
Nyíregyháza Új u. 35. Tel./Fax: 42/311-463
Sky Travel
TOURINFORM Alfa Tourist Utazási és Dózsa Gy. u. 5. Tel.: 42/410-250
Sóstófürdô Vadászatszervezô Iroda VOLBUSZ
Nyíregyháza 4431 Sóstófürdô Váci M. u. 41. Hôsök tere 2.
Tel./Fax: 42/411-193 Tel.: 42/502-150 Fax: 42/502-110 Tel.: 42/318-455 Fax: 42/310-555
Air Mediterrán Yellow Tours
Szarvas u. 5-3. Körte u. 35. Tel./Fax: 42/411-327
ARARÁT TOURS Tel./Fax: 42/314-303
UTAZÁSI IRODA Cooptourist Vásárosnamény
Zrínyi I. u. 8-10.
4600 KISVÁRDA
Tel./Fax: 42/311-508 Nyírtourist
Krucsay Márton u. 2.
Tel./fax:45/421-542 Délibáb Utazási Iroda Szabadság tér 9. Tel.: 45/470-076
Szt. Miklós tér 7.
Engedélyszám: R - 1742/1998 Tel./Fax: 42/421-601 Záhony
Express
Arany J. u. 2. IBUSZ
Tel.: 42/311-650 Fax: 42/310-835 Határátkelôhely : Tel.: 45/425-204

190
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Rendôrségi információk! Mit tegyünk, ha megbetegszünk, ha bajba kerülünk?
Hol vannak határátkelôhelyek? Hol válthatunk pénzt? Hogyan telefonálhatunk?
RENDÔRSÉGI INFORMÁCIÓK
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az
ország keleti kapuja. A megyehatárt
évente több millióan lépik át
Romániából, Ukrajnából és a FÁK-
utódállamaiból érkezôk. A látogatók
egy részét azonban nem a táj szép-
sége, hanem a megye piacai vonz-
zák. Mindennapi megélhetésük ér-
dekében ezrek kényszerülnek áruk
behozatalára. Nagyobb gondot okoz
a szervezett nemzetközi csempész
csoportok jelenléte. Márkás sze-
mélyautót nem szabad a megye te-
rületén magára hagyni. Sôt, egyes
keleti típusok sincsenek biztonság-
ban, a Lada és a Dacia is szerepel a
tolvajok „slágerlistáján“. Meg kell
jegyezni, hogy ezen a téren a megye
semmivel sincs rosszabb helyzetben,
mint az ország más területei.
Rendôrkapitányságok,
rendôrôrsök
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Rendôr Fôkapitányság
Nyíregyháza, Bújtos u. 2.
Tel.: 42/ 311–666
Városi Rendôrkapitányságok
Nyíregyháza, Rákóczi u. 104.
Tel.: 42/ 310–164
Baktalórántháza, Vasút út 2.
Tel.: 42/ 352–134
Csenger, Rákóczi u. 24.
Tel.: 44/ 341–766
Dombrád Szabadság tér 4.
Tel.: 45/ 465-026
Fehérgyarmat, Kiss E. u. 4-6.
Tel.: 44/ 364–211
Ibrány, Szegfû u. 39.
Tel.: 42/ 200–116
Kisvárda, Somogyi R. u. 7.
Tel.: 45/ 402–022
Máriapócs, Báthori u. 27.
Tel.: 44/ 385–781
Mátészalka, József A. u. 1.
Tel.: 44/ 311–007
Nagyecsed, Rákóczi u. 3.
Tel.: 44/ 345–117
Nagyhalász, Arany J. u. 50.
Tel.: 42/ 202–238
Nagykálló, Bátori út 36.
Tel.: 42/ 263–156
Nyírbátor, Martinovics u. 19.
Tel.: 42/ 281–105
Tiszalök, Rákóczi u. 2.
Tel.: 42/ 378–166
Tiszavasvári, Kabay J. u. 7/9.
Tel.: 42/ 372–123
Újfehértó, Debreceni u. 2.
Tel.: 42/ 290–009
Vásárosnamény, Jókai u. 14.
Tel.: 45/ 470–722
Záhony, Ady E. u. 3.
Tel.: 45/425–011
KÓRHÁZAK, RENDELÔINTÉZETEK
Kórházak
Fehérgyarmat
Szatmár Beregi Kórház
Kossuth tér 55. Tel.: 44/ 361–011
Kisvárda
Városi Kórház
Árpád u.2. Tel.: 45/ 415–255
Mátészalka
II. Rákóczi Ferenc Kórház
Kórház u. 2. Tel.: 44/ 311–011;
311–204
Nagykálló
Pszichiátriai Szakkórház
Szabadság tér 13. Tel.: 42/ 263–133
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK
Nyíregyháza
Jósa András Kórház
Szent István u. 68.
Tel.: 42/ 465–666; 465–622
Sóstói Úti Kórház
Sóstói út 62. Tel.: 42/ 403–266;
402–374
KRYO-MED Kft. Magyar–Svájci
Magánklinika Szarvas u. 26.
Tel.: 42/ 403–111; 313–259
Vásárosnamény
Kórház és Rendelôintézet
Ady Endre u. 5. Tel.: 45/470–222
Orvosi rendelôk (ügyeletek)
(a teljesség igénye nélkül)
Csenger
Ady Endre u. 20. Tel.: 44/ 341–375
Dombrád
Kossuth u. 37. Tel.: 45/ 465–003
Fehérgyarmat
Kossuth tér 47. Tel.: 44/ 362–840
Ibrány
Árpád u. 25. Tel.: 42/ 200–044
Kisvárda
Szent György tér 5. Tel.: 45/ 415–047
Máriapócs
Kossuth tér 2. Tel.: 44/ 385–308
Mátészalka
Kölcsey Ferenc tér 2. Tel.: 44/
310–020
Nagykálló
Szabadság tér 1. Tel.: 42/ 263–408
Nyírbátor
Szentvér u. 28. Tel.: 42/ 281–720
Nyíregyháza
Szent István u. 16. Tel.: 42/ 402–377
Rakamaz
Ady Endre út 84. Tel.: 42/ 371–334
Tiszadada
Nagy út 41. Tel.: 42/ 240–154
191
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Tiszalök
Kossuth L. út 70. Tel.: 42/ 278–405
Vásárosnamény
Kossuth u. 54. Tel.: 45/ 470–222
Záhony
Ifjúság u. 10. Tel.: 45/ 425–234
HÉTVÉGI ÜGYELETET TARTÓ
GYÓGYSZERTÁRAK
Csenger
Oroszlán Gyógyszertár
Ady E. u. 10. Tel.: 44/ 341–625
Fehérgyarmat
Rozsnyay Gyógyszertár
Kossuth tér 11. Tel.: 44/ 361–141
Kazay Gyógyszertár
Móricz Zs. út 3/5 Tel.: 44/ 361–592
Kisvárda
Béres Patika
Árpád u. 26. Tel.: 45/ 416–058
Balzsam Gyógyszertár
Szent László u. 56. Tel.: 45/ 415–857
Írisz Gyógyszertár
Flórián tér 1. Tel.: 45/ 415–176
Remény Gyógyszertár
Szent László u. 69. Tel.: 45/ 415–176
Mátészalka
Csillag Patika
Bajcsy-Zsilinszky E. u. 22.
Tel.: 44/ 312–225
Salvare Gyógyszertár
Eötvös u. 1. Tel.: 44/ 314–94
Sas Patika
Kálvin tér 7. Tel.: 44/ 311–253
Nagykálló
Ratkó József Gyógyszertár
Szabadság tér 3. Tel.: 42/ 263–332
Nyírbátor
Bátor Patika
Édesanyák útja 3. Tel.: 42/ 281–686
Szentvér Gyógyszertár
Szentvér u. 2. Tel.: 42/ 281–538
Nyíregyháza
Korona Gyógyszertár
Szabadság tér 1.
Tel.: 42 411–865
192
Ernyey Gyógyszertár
Rákóczi u. 16. Tel.: 42/ 310–056
Fônix Patika
Dózsa György u. 12 .
Tel.: 42/ 410–510
Szent Erzsébet Patika
Szent István u. 61. Tel.: 42/ 465–401
Rakamaz
Kamilla Patika
Szent István u. 57. Tel.: 42/ 371–116
Tiszavasvári
Csende Patika
Vasvári Pál u. 61. Tel.: 42/ 372–721
Kabay Gyógyszertár
Kossuth L. u. 14. Tel.: 42/ 372–146
Kelp Ilona Gyógyszertár
Kabay J. u. 21. Tel.: 42/ 372–142
Újfehértó
Fehér Kígyó Gyógyszertár
Szent István u. 8. Tel.: 42/ 290–015
Remény Patika
Kossuth L. u. 1/a.
Tel.: 42/ 290–018
Vásárosnamény
Remény Gyógyszertár
Rákóczi u. 22. Tel.: 45/ 470–226
Stella Patika
Szabadság tér 16. Tel.: 60/ 355–823
HATÁRÁTKELÔK
A megye három országgal határos.
Közvetlen határátlépés azonban
csak Ukrajna, valamint Románia
között van.
Magyarország és Ukrajna között:
Záhony
Határforgalmi kirendeltség, közúti-
és vasúti átkelôhely a nemzetközi
személy- és teherforgalom számára.
Nyitva tart: éjjel-nappal
Vízumkiadási jogkörrel rendelkezik.
Tel.: 45/ 425-131
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK
Beregsurány
Közúti határátkelôhely, nemzetközi
és egyszerûsített határforgalom.
Nyitva tart: éjjel-nappal
Vízumkiadásra nem jogosít.
Tel.: 45/ 486-077
Lónya
Közúti határátkelôhely, egyszerûsí-
tett határátkelô
Nyitva tart: naponta 8.00 - 16.00 óra
között
Tel.: 45/470-025
Tiszabecs
Közúti határátkelôhely, nemzetközi
és egyszerûsített határforgalom
Nyitva tart: éjjel-nappal
Vízumkiadási jogköre nincs.
Tel.: 44/378-344
A lónyai és a barabási határátkelôk a
két ország polgárai számára biztosí-
tanak átkelést kishatárforgalmi enge-
déllyel való átlépésre.
Magyarország és Románia között:
Ágerdômajor
Vasúti átkelôhely, a két ország kö-
zötti egyszerûsített határforgalom
számára nyitva.
Csengersima
Közúti határátkelôhely, nemzetközi
személyforgalom
Nyitva tart: éjjel-nappal
Vízumkiadás a helyszínen történik.
Tel.: 44/ 341–777
VÁMHIVATALOK
Beregsurány
Vámhivatal Közút
Tel./Fax: 45/371–800
Csengersima
Vámhivatal Közút
Tel./Fax: 44/341–433
 KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK

Kisvárda ∞ Nyírbátor,Zrínyi u. 6.
Zrínyi Ilona tér 10. Tel.: 42/281–488
Tel.: 45/415–060; Fax: 45/415–283 ∞ Nyíregyháza, Bessenyei tér 2.
Mátészalka Tel.: 42/418–822
Kölcsey F. u. 32. ∞ Vásárosnamény, Orbán B. u. 8.
Tel./Fax: 44/311–210 Tel.: 45/470–344
Nyíregyháza
Bethlen G. u. 22. Konzumbank Rt.
Tel./Fax: 42/311–774 ∞ Kisvárda, Szt. László u. 51.
Záhony Tel.: 45/415–178 POSTABANK
Vámhivatal Közút ∞ Mátészalka, Szalkay út 24. ÉS TAKARÉKPÉNZTÁR RT.
Tel./Fax: 45/360–007 Tel.: 44/418–262 ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ
∞ Nyíregyháza, Szarvas u. 11. NYÍREGYHÁZI FIÓKJA
Tel.: 42/312–805 4400 Nyíregyháza, Nyár u. 8.
BANKOK, PÉNZINTÉZETEK Tel.: 42/408-715, fax: 42/408-718
Országos Takarékpénztár LAKOSSÁGI ÉS VÁLLALATI
ABN-AMRO Bank és Kereskedelmi Bank Rt. KERESKEDELMI BANKI
∞ Mátészalka, Kálvin tér 1. ∞ Csenger, Ady E. u. 1.
SZOLGÁLTATÁSAINK
Tel.: 44/311–666 Tel.: 44/341–195 SZÉLES SKÁLÁJÁVAL ÁLLUNK
∞ Nyíregyháza, Egyház u. 9. ∞ Fehérgyarmat, Móricz Zs. út. 2.
RENDELKEZÉSÜKRE.
Tel.: 42/410–014 Tel.: 44/363–511
∞ Mátészalka, Szalkay László u. 34. SZOLGÁLTATÁSAINK:
Budapest Bank Rt. Tel.: 44/313–400 – értékpapír-forgalmazás
∞ Nyíregyháza, Bessenyei tér 17. ∞ Nyírbátor, Báthory út 16. – betétszámlakönyv-kezelés
Tel.: 42/313–018 Tel.: 42/263–166 – bankkártya-szolgáltatás
∞ Nyíregyháza, Rákóczi u. 1. – pénzkiadó automata
Bank Austria Creditanstalt Hungary Rt. Tel.: 42/313–233 üzemeltetése (ATM)
∞ Nyíregyháza, Dózsa Gy. út. 1. ∞ Vásárosnamény, Szabadság tér 28. – teljes körû lakossági
Tel.: 42/ 502-350 Tel.: 45/470–255 folyószámla-vezetés
– teljes körû lakossági hitelezés
CIB Bank Rt. Postabank és Takarékpénztár Rt – teljes körû vállalkozói
∞ Nyíregyháza, Szarvas u. 7. ∞ Nyíregyháza, Nyár u. 8. kivitelezés és számlavezetés
Tel.: 42/422–000 Tel.: 42/408–715
∞ Záhony, Ady E. u. 27/38. Nyitva tartás:
Hypo-Bank Hungária Rt. Tel.: 45/425–150 H–SZ: 8.00–16.00
∞ Nyíregyháza, Kossuth tér 3.
CS: 8.00–18.00
Tel.: 42/501–010 Raiffeisen Bank P: 8.00–15.00
∞ Nyíregyháza, Víz u. 46.
SZO: 8.00–12.00
ING BANK Rt.
∞ Nyíregyháza, Bethlen G. u. 1. Takarékbank Rt.
Tel.: 42/312–746 ∞ Nyíregyháza, Országzászló tér 4.
Tel.: 42/ 311-455
Kereskedelmi és Hitelbank Rt.
∞ Fehérgyarmat, Móricz Zs. út 2. Volksbank Rt.
Tel.: 44/363–511 ∞ Nyíregyháza, Rákóczi u. 4.
∞ Kisvárda, Somogyi R. u. 11. Tel.: 42/ 414-246
Tel.: 45/402–014

193
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK NÉPMÛVÉSZET, NÉPI KULTÚRA

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népmûvészete fôleg a népi építészet olyan re-

mekmûvei miatt ismert országszerte, mint amilyenek a Felsô-Tisza vidékén so-
rakozó festett templombelsôk és harangtornyok. Többségük eredeti környeze-
tükben, restaurálva csodálható meg. A helyszínen már fenn nem tartható érté-
kesebb népi épületeket a Nyíregyháza melletti Sóstófürdôre, a Sóstói Múzeum-
faluba telepítették át. Itt a megye néprajzának, népmûvészetének gazdag gyûj-
teménye található. A terület népi díszítômûvészete – bár soha nem volt olyan
cifra, mint a kalocsai vagy a matyó – a beregi és a paszabi hímzések és szôtte-
sek révén országosan ismert.

A Nyíregyházán mûködô Népmûvé- SÓSTÓI MÚZEUMFALU NÉPTÁNC

szeti Stúdió és Népmûvészeti Egye-
sület – szervezeti keretek között –
támogatja a népmûvészeket és népi
iparmûvészeket, és kiállítási, képzési
lehetôségeket is nyújt.
KÉZMÛVES SZERVEZETEK
Népmûvészeti Stúdió
Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 8–10.
Tel.: 42/ 310–005
A stúdió 1972-ben alakult. Feladata
a megye mûvészeti hagyományainak
feltárása és feldolgozása, a kézmû-
ves szakágak szakmai képzése, to-
vábbképzése. Jelenleg 10 szakággal
foglalkoznak intenzíven. Stúdióveze-
tô: Ágoston Ildikó
Népmûvészeti Egyesület
Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 8–10.
Tel.: 42/ 409–300
A kézmûvesek összefogására és
szakmai érdekeik képviseletére ala-
kult 1982-ben. Kiemelkedô eredmé-
nyeik tették lehetôvé, hogy 1993-tól
szervezheti és rendezheti a Nemzet-
közi Kézmûves Kiállítást, Bemutatót,
Konferenciát és Vásárt, 1996-tól pe-
dig meghirdették a "Mesterremek"
Országos Kézmûves Pályázatot. Az
egyesület vezetôje: dr. Puskásné
Oláh Júlia
Nyíregyháza–Sóstófürdô,
Tölgyes u. 1.
Tel./fax: 42/ 479-704
Aki a különbözô kézmûves mester-
ségekre kíváncsi, szombatonként
és egész napos ún. nagyrendezvé-
nyek idején ellátogathat a Sóstói
Múzeumfaluba, ahol ellesheti
a mesterségek fortélyait, sôt
maga is kipróbálhatja tehetségét.
Nyáron a gyerekek napközis tábo-
rokban ismerkedhetnek meg
a kézmûvességgel, de iskolás
és felnôtt csoportoknak külön
is szerveznek foglalkozásokat.
A választható mesterségek:
fazekasság, gyöngyfûzés, gyertya-
mártás, mézeskalács sütés, csuhéfel-
dolgozás, fafaragás, nemezelés,
fonás, bôrmûvesség, csipkeverés.
Csoportoknak legalább egy héttel
elôre be kell jelenteni a foglalkozás
iránti igényüket.
A megye méltán büszke lehet nép-
táncegyütteseire. Valamennyi több
évtizedes, sikerekben igen gazdag
múltra tekinthet vissza. A megyében
mûködô néptánc és népzenei cso-
portok közül több országos hírnévre
tett szert, sôt nemzetközi sikereket is
arattak, szeretettel várt együttesek
Európa-szerte. Ezúttal a minôsített
szervezeteket és együtteseket mutat-
juk be.
Igrice I, II Néptáncegyüttes
Nyíregyháza, Szabadság tér 9.
Tel.: 42/411–822
A tíz évet megélt Igrice Táncegyüttes
jogutódja – új táncosokkal és veze-
tôvel –, mai tagjai 1992-tôl táncolnak
együtt. A középiskolás korú együttes
célul tûzte ki a Kárpát-medence
néptánc hagyományainak elsajátítá-
sát, bemutatását. A minôsített együt-
tes szép eredményeket ért el az or-
szágos és nemzetközi találkozókon.
Mûvészeti vezetôjük Bistey Attila.
Kállai Kettôs Néptáncegyüttes
Nagykálló, Bátori u. 1.
Tel.: 42/263–141
A híres "Kállai kettôs" hagyományain
jött létre 1951-ben. Koreográfiáikkal
méltón ôrzik a magyar néptánc ha-
gyományait, s egyre szélesedô re-
pertoárral lépnek a közönség elé itt-

194
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
hon és külföldön. Minôsített és fesz-
tivál nívódíjas együttes. Vezetôi:
Spisák Krisztina és Antal István.
Nyírség Táncegyüttes
Nyíregyháza, Honvéd u. 41.
Tel.: 42/465–164
A Ki mit tud? – többszörösen gyôz-
tes! – táncosaira méltán mondhatjuk,
hogy az ország kedvencei. Az együt-
tes 1974-ben alakult. Célja a magyar
néptánc és népzenei hagyományok
elsajátítása, megôrzése és széleskörû
népszerûsítése lett. Repertoárja fel-
öleli az egész Kárpát-medence tánc-
hagyományát.
A fesztiválokon Nívódíjakat szerzett,
többszörösen Kiváló Együttes minô-
sítése: Arany I. Tagjaik között sokan
szólistaként is bizonyították tehetsé-
güket, s így Aranysarkantyús ill.
Aranygyöngyös Táncos címmel ren-
delkeznek, néhányan pedig a Nép-
mûvészet Ifjú Mestere kitüntetés
NÉPMÛVÉSZET, NÉPI KULTÚRA
tulajdonosai. Nagy gondot fordíta-
nak az utánpótlás nevelésére is. Je-
lenleg két gyerekcsoport kapcsoló-
dik hozzájuk, a Babszem és a Mar-
garéta. Az együttes mûvészeti veze-
tôje: Szilágyi Zsolt; nôi karvezetô:
Spisák Krisztina; férfi karvezetô,
együttes vezetô: Demarcsek György.
"Fergeteges" Táncegyüttes
Ököritófülpös, Kossuth út 92.
Tel./Fax: 44/357–652
A négyszeres arany minôsítésû
együttes Németh Lili vezetésével
1937-ben – a "Gyöngyösbokréta"
mozgalom idején – alakult. Reperto-
árjukban leginkább szatmári néptán-
cok szerepelnek, de megtalálhatók
az ajaki leánytánctól kezdve a délal-
földi táncok is. Az együttesnek – Pi-
pás Varga József vezetésével – saját
zenekara van. Mûvészeti vezetô:
Császár József.
Szabolcs Táncegyüttes
Nyíregyháza, Hôsök tere 9.
Tel.: 42/404–136
Nyíregyháza legrégebben – 1964-
ben – alakult táncegyüttese. Tagjaik
középiskolások, pályakezdô fiata-
lok. Mûködésük alatt több fesztivá-
lon vettek részt, számos kitüntetés,
díj tulajdonosai. Mûvészeti vezetô:
Szentpéteri Erzsébet.
195
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
ZENEI ÉLET
Nyíregyházán 1963-ban hozták létre
a Filharmónia megyei szervezetét.
Különbözô településeken évente
153 hangversenyt szerveznek tizen-
ötezer bérletesnek és ötvenezer
koncertlátogatónak. Az általános- és
középiskolás korosztály a zene szé-
les skáláját ismerheti meg, a felnôtt
bérlet-sorozatok országos színvona-
lat képviselnek. E hangversenyeken
gyakori fellépô a Szabolcsi Szimfoni-
kus Zenekar, amely 1951 óta gyûjti
szakmai közösségébe a megye zene-
tanárait.
A hangszeres zene ifjú mesterei a
Nyíregyházi Zeneiskola jelenlegi és
volt növendékei által létrehozott
Piccoli Archi Zenekar.
A zenekar sikeres hazai fellépésein
kívül számos külföldi országban
vendégszerepelt már. Nagy megbe-
csülésnek tarják, hogy több zene-
196
MÛVÉSZETI ÉLET
A megye zenei élete igen színes, gazdag múltja van mind az alapfokú, mind a
szakközépiskolai oktatásnak. Számos szólista, és több együttes (zenekarok,
kórusok) született a korszerû ének- és zeneoktatás eredményeként, de igen
gazdag a folklór is – amit a hagyományôrzô együttesek ápolnak.
A megyében mûködô mûvésztelepek jelentôsen befolyásolják a térség képzô-
mûvészetét. A megyeszékhelyen élô alkotók közül sokan a Bessenyei György
Tanárképzô Fôiskola Rajz Tanszékén, vagy a Mûvészeti Szakközépiskolában
tanítanak. Utóbbi intézményben elôbb a Zenemûvészeti, majd a Képzô- és
Iparmûvészeti Tagozat kezdte meg munkáját rangos oktatói gárda közremû-
ködésével.
szerzô komponált számukra mûvet
(Gárdonyi Zoltán, Kerek Gábor,
Dékány Endre), a külföldiek közül
Cesk Zadeja, Paul Steegmans. A ze-
nekar eddigi mûködése során több
audio kazettát, egy hanglemezt és
két CD-t készített.
Nemcsak a fülnek, de a szemnek is
kellemes a Szabolcsi Koncert-fúvós-
zenekar és Majorette Csoport mûso- A gyermekkórusból kiöregedô, az
ra. Az úttörôzenekarból felnôtt – iskolát már elhagyni kényszerülô
csaknem 50 éves múltra visszatekin- végzôs diákok 1986-ban létrehozták
tô - zenekar egyaránt játszik fúvós- a Pro Musica leánykart.
zenekari mûveket, indulókat, ope-
rett- és musical-részleteket. A hetve-
nes években az országban legelsô-
nek megalakult majorette csoport
ma már nemzetközi szinten is elis-
mert. Programjaiban elônyben része-
síti a hagyományos magyar lépésva-
riációkat, a csárdás és a verbunkos
lépéseket.
Méltán lehet büszke diákjaira a Ko-
dály Zoltán Általános Iskola. Az A siker nem váratott sokáig magára:
ének-zene tagozatos iskola két nem- már a megalakulás évében elsô díjat
zetközi hírnévvel is büszkélkedô nyertek a debreceni Bartók Béla
gyermekkórusa – az 1975-ben ala- Nemzetközi Kórusversenyen. A szá-
kult Cantemus gyermekkar és a mos szép eredmény közül csak né-
Cantemus fiúkórus – szinte vala- hány: 1991 – Tolosa – két elsô hely,
mennyi földrészen szerzett már hí- 1994 – koncertkörút Japánban, 1995
veket a magyar kórusmuzsikának. – arezzói nagydíj, 1996 – Debrecen
Elsô CD-felvételük is távol, Japán- – Európa-nagydíj.
ban készült 1995-ben. Szabó Dénest, Szintén az iskola neveltjei a
a kórusok vezetôjét kiemelkedô Banchieri énekegyüttes tagjai. A ta-
munkájáért Liszt-díjjal tüntették ki. nulmányaikat befejezô fiúk a közös
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
éneklés öröméért, no meg egy 1989-
es televíziós versenyért – amit ter-
mészetesen megnyertek – folytatták
az éneklést. A tehetséges fiatalok
olyan példaképektôl tanulhattak,
mint a King's Singers alapító tagjai
(1991 – Jeremy Jackman; 1997 –
Alastair Thompson; 1998 – Bill Ives).
Az országos elismerést az 1993-ban
megrendezett Ki mit tud? hozta meg
számukra. Ezt követôen számos
nemzetközi kórustalálkozó díjazott-
jai (1994 – Arezzo – elsô díj, 1995 –
Tolosa – elsô és második hely, 1996
– Debrecen – elsô díj). Koncertek és
CD-k jelzik, hogy az együttes 10 év
alatt kemény munkával kivívta a kö-
zönség szeretetét, megbecsülését.
A megyeszékhelyen kívül más váro-
sokban is élénk a zenei élet. Nyírbá-
torban 1960 óta rendezik meg az im-
már nemzetközi hírrel bíró Nyírbáto-
ri Zenei Fesztivált. Az otthont és az
ötletet adó gótikus református temp-
lom ideális helyszínként fogadja be
a zene különbözô mûfajait. A város
zenei életének a Tinódi Sebestyén
Általános Iskola és Zeneiskola meg-
alakulása adott újabb lendületet. Nö-
vendékeibôl szervezôdött a Nyírbá-
tori Ütôs Együttes.
Számos országos fesztiválon, kama-
razenei találkozón, tv-felvételen,
külföldi turnén képviselték a me-
gyét. Mûsorukon az afrikai zene és a
dél-amerikai ritmusok mellett régi
magyar táncok, könnyûzenei feldol-
gozások is szerepelnek.
Vaján, az egykori kuruc generális
kastélyában Országos Tárogatós
Központ mûködik, ahol szívesen ta-
nítják a közel 300 éves – de több át-
alakítást megélt – hangszer megszó-
laltatásának technikáját. Nagy Csaba
tárogatómûvész maga köré gyûjtött
néhány tehetséges zenészt, és létre-
hozta a Rákóczi Tárogató Együttest.
A tárogató különleges hangszíne,
történelmi dallamvilága egy-egy ren-
dezvény érdekes színfoltja, a három-
négy hangszer egyszerre történô
megszólalása pedig különleges ze-
nei élmény. A hangszer minél széle-
sebb körû megismertetését vállalta
fel a Rákóczi Tárogató Egyesület.
Évente országos, négyévente világta-
lálkozót szerveznek.
Tarpán 1971 óta létezik és dolgozik
a Beregi Citerazenekar. Kezdetben
a népdalkör részeként zenéltek,
majd néhány év elteltével önálló
együttesként is bemutatkoztak. Je-
lenlegi tagjaik 10–15 éve a gyermek-
zenekarban kezdtek citerázni. Or-
MÛVÉSZETI ÉLET
szágos minôsítésen öt alkalommal
szereztek arany fokozatot, 1996-ban
pedig Arany Páva Díjat kaptak.
Több rádiófelvételük van, amit rend-
szeresen sugároznak a népzenei
mûsorokban. Zenéjük lemezen és
hangkazettán is megjelent.
KÉPZÔMÛVÉSZET
Képzômûvészeti Alkotóház
és Stúdió
Nyírbátor, Szabadság tér 6.
Tel.: 42/281–748
Háromszor nyerte el a "Kiváló
Együttes" címet. Felkarolta az ama-
tôr zománcmûvészetet. A tûzzo-
mánc-technikával ismerkedôk ill.
dolgozók nyaranként két hetet tölt-
hetnek az alkotótelepen.
Sóstói Nemzetközi Éremmûvészeti
és Kisplasztikai Alkotótelep
Sóstófürdô, Blaha Lujza sétány 41.
Tel.: 42/479–710
A Sóstói Mûvésztelep munkájában
évente tíz olyan mûvész vehet részt,
akiket az Alkotótelepi Tanács hív
meg a hazai és külföldi szobrászok
közül. 1977 óta négy-hat héten át
dolgoznak itt, s – az anyag- és esz-
közhasználat fejében – megajándé-
kozzák a várost munkáikból. Az így
összegyûlt anyagot – immár 1500
alkotást – a Városi Galériában
tekinthetik meg az érdeklôdôk.
197
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
SZÍNHÁZI ÉLET
Móricz Zsigmond Színház
Nyíregyháza, Bessenyei tér 13.
Tel.: 42/310–810
A színjátszás hagyományai az 1830-
as évekre nyúlnak vissza, amikor is
különbözô társulatok léptek fel
Nyíregyházán és a környék települé-
sein. 1894-ben végre felépült a kô-
színház, s ettôl fogva az ide látogató
társulatok ott tarthatták elôadásaikat.
Az épület 1960-ban vette fel Móricz
Zsigmond nevét, önálló társulata pe-
dig 1980-ban alakult. Ettôl kezdve
az ország élenjáró mûvészeti intéz-
ményei közé tartozik, többször volt
az évad legjobb vidéki színháza.
1996-tól minden év júniusában meg-
rendezik – mintegy karikírozva az
Oscar-díj odaítélésének ünnepségét
– a kelet sztárjainak parádéját.
A sajátos mûvészi megmérettetés
igen népszerû.
Mandala Dalszínház
Nyíregyháza, Hôsök tere 9.
Tel.: 42/409–545
A fejújított és átalakított Szabadtéri
Színpad nyári szabadtéri játékoknak
ad otthont. Ide szervezi elôadásai-
nak zömét a Mandala Dalszínház is.
A musical mûfaját képviselô színház
egy évadban közel 150 elôadást tart
a megyében, sôt a határon túl is.
ôszi-téli elôadásait a Váci Mihály Vá-
rosi Mûvelôdési Központ hangver-
senytermében, a nyári szezont pedig
a Szabadtéri Színpadon a Mandala
Nyár címen ismertté vált – vendég-
mûvészekkel és vendégprodukciók-
kal színesített – elôadássorozattal
biztosítják. Mind a felnôtteknek,
mind a gyerekeknek játszik
ez a diákokból álló együttes,
amely fô profiljának a zenés
mesejátékokat tartja.
198
Bessenyei Színkör
Nyíregyháza – Gyermekcentrum,
Dózsa Gy. u. 25.
Tel.: 42/408–700
A Bessenyei Színkör tagjai 1975-tôl
biztosítanak valódi színházi élményt
azoknak a kistelepüléseknek is,
ahova a hivatásos színházak
nem jutnak el.
Mesekert Bábegyüttes
Nyíregyháza – Gyermekcentrum,
Dózsa Gy. u. 25.
Tel.: 42/408–700
A gyermekek kedvence, az 50 éve,
1948-ban alakult Mesekert
Bábegyüttes. Az "Örökös Kiváló
Együttes" a Nemzetközi Bábszínházi
Szövetség tagja. Az elôadásokon kí-
vül báb- és szcenikai kiállításokat
rendeznek, aktívan részt vesznek a
képzésekben és a továbbképzések-
ben.
Kisvárdai Várszínház
Kisvárda, Flórián tér 20.
Tel.: 45/405–238
Nyíregyháza mellett a megye másik
színházi központja Kisvárda. 1977-
ben az Amatôr Színjátszók Országos
Táborának sikere – na meg a romjai-
ban is csodálatos vár – adta az ötle-
tet a nyári színházi elôadások meg-
rendezésére. 1983-ban alakult meg a
Kisvárdai Várszínház. A cél: igényes,
nyári szórakoztatást biztosítani a
színházat szeretôk számára. Kezdet-
ben a Móricz Zsigmond Színház és a
budapesti Népszínház lépett fel a
rendezvényen, majd 1991-tôl –
egyedülálló kezdeményezésként –
elindították a Határon Túli Magyar
Színházak Fesztiválját. Ez magyaror-
szági bemutatkozási lehetôséget ad
a határokon túl élô magyar anya-
nyelvû, hagyományaikat ôrzô és to-
vábbfejlesztô színtársulatoknak.
MÛVÉSZETI ÉLET
Szárnyas Sárkány Kulturális Vállal-
kozás
Nyírbátor, Szabadság tér 6.
Tel.: 42/281–748
Új színfolt a megye színházi életé-
nek palettáján a nyírbátori "Szárnyas
Sárkány Hete" Nemzetközi Utcaszín-
házi Fesztivál. 1993 óta rendezik
meg, s az évszázados színjátszási ha-
gyományok felelevenítésére töre-
kednek. A "Szárnyas Sárkány Hete"
komplex rendezvénysorozat, a vásá-
ri kikiáltástól az utcai bábjátszáson
és kocsmaszínjátszáson át a népi já-
tékokig. A legutóbbi fesztiválon
negyven együttest és szólistát – köz-
tük tizenkét külföldit – láthatott a
közönség.
NDALA
MA
DA
Z
L S Z Í N HÁ
KERESSEN MINKET,
RENDELJEN JEGYET!
Musicalek, rockoperák, vígjátékok
télen-nyáron.
Jelmez és buszkölcsönzés,
digitális és analóg hangfelvételek
készítése.
Nyíregyháza,
Hôsök tere 9. sz. III. em.
Tel.: 42/409-545 42/421-153
A „Mandala nyár”
rendezvénysorozat helyszíne:
Nyíregyháza, Benczúr tér 22.
Szabadtéri színpad
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK ÁLLANDÓ PROGRAMOK

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye méltán büszke lehet kulturális kínálatára.

Számos zenei és prózai rendezvénye országos, sôt nemzetközi visszhangot
keltett az utóbbi évtizedben. Nincs az évnek olyan szaka, amelyben fesztivál,
vásár vagy "csak" találkozó ne szervezôdne a megye valamelyik pontján. Ezek
közül csak a legjelentôsebbeket említhetjük: a Tiszaparti Dalos Találkozót, a
Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválját és a Nyírbátori Zenei Napokat.

EGÉSZ ÉVBEN Ôszi-téli elôadásaikat a Váci Mihály könnyûzenei koncertek, vásárok

NYÍREGYHÁZA
Móricz Zsigmond Színház
Bessenyei tér 13. Pf. 53.
Tel./Fax: 42/310–191
Nagyszínpad (479 férôhellyel)
szeptembertôl júniusig prózai és ze-
nés darabokkal várja a közönséget.
Krúdy Kamaraszínpad
(100 férôhellyel) szeptembertôl
júniusig kamaradarabokal várja az
érdeklôdôket.
Szabadtéri Színpad
Nyíregyháza, Benczúr tér
A csodálatos rózsakerttel övezett
szabadtéri színpad nyári, fôleg zenés
darabok bemutatására igen
alkalmas.
Váci Mihály Városi Mûvelôdési
Központ és Gyermekcentrum
Nyíregyháza, Szabadság tér 9.
Tel.: 42/411–822
Számos nagyrendezvény helyszíne.
Májustól szeptemberig a Sétáló utcai
programok szervezôje.
Kölyökvár
Dózsa Gy. u. 25. Tel.: 42/408–700
A fenti intézmény ad otthont két
gyermekeket szórakoztató
társulatnak: a Mesekert Bábszínház
havonta 2-3 alkalommal tart
elôadást, míg a Bessenyei Színkör –
igaz kevesebb elôadásszámban –
már a felnôtt közönségnek is játszik.
Mandala Dalszínház
Hôsök tere 9. Tel.: 42/409–545
Musicalek széles választéka jellemzi
a társulat repertoárját, bár állandó
játszószínnel nem rendelkeznek.
Városi Mûvelôdési Központ
hangversenytermében tartják, a
nyári szezont pedig a Szabadtéri
Színpadon a Mandala Nyár címen
ismertté vált – vendégmûvészekkel
és vendégprodukciókkal színesített
– elôadássorozattal biztosítják.
Filharmónia Kelet-Magyarország
KHF
Szabadság tér 9.
Tel./Fax: 42/411–877
A megye különbözô városaiban 153
bérletes hangverseny.
Sóstói Múzeumfalu
Sóstófürdô, Tölgyes u. 1.
Tel./Fax: 42/479–704
Néprajzi témájú kiállítások és szóra-
koztató programok mellett, májustól
augusztusig, 7 alkalommal komoly
zenei hangversenynek is otthont ad.
Városi Galéria
Selyem u. 12. Tel./Fax: 42/408–720
A különbözô képzûmûvészeti ágak
bemutató tere. A háromszintes
mûemlék jellegû épület legfelsô
szintjén kapott otthont a város által
1977 óta mûködtetett Sóstói
Nemzetközi Éremmûvészeti és
Kisplasztikai Alkotótelep – ma már
1500 darabos – gyûjteménye. A két
alsó szinten a képzômûvészek
kapnak bemutatkozási lehetôséget.
A Mûvészeti Szakközépiskola
diákjainak is állandó bemutató helye
az intézmény.
Bujtosi Szabadidô Csarnok
Géza u. 8-16. Tel.: 42/411–411
Sportesemények, komoly- és
színtere. A versenynaptárak által
elôírt sportprogramok mellett igen
sok szórakoztató, kulturális, zenei
rendezvénynek ad otthont. Már 5
éve minden ôsszel házigazdái a
teremkrosszversenynek. Nemzetközi
nagyrendezvénnyé nôtte ki magát a
tavaszi Kelet-Nyugat Expó. De
megcsodálhatjuk a világ különbözô
díszmadarait is, karácsony elôtt
pedig a fa alá valókat is
megvehetjük a vásárban.
VÁCI MIHÁLY VÁROSI
MÛVELÔDÉSI KÖZPONT ÉS
GYERMEKCENTRUM
4400 Nyíregyháza,
Szabadság tér 9.
Tel.: 42/411–822, 42/411–828,
42/411–878, Fax: 42/411–821
E-mail: vacmuv@iff.szabinet.hu
-Felnôtt és ifjúsági programok
-Nemzetközi és országos
rendezvények
-Népmûvészeti stúdió, klubok
-Közösségek szakkörök,
tanfolyamok, mûvészeti együttesek
-Külsô rendezvények lebonyolítása,
termek bérbeadása

199
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
MÁRCIUS
∞ Nyíregyházi Mûvészeti Hetek
Koncertek, kulturális programok,
kiállítások sorozata.
Informácó: MVMK
Szabadság tér 9. Tel.: 42/411–422
∞ "Vakáció" Turisztikai Kiállítás
és Vásár
Turisztikai szakvásár.
Nyíregyháza, Inkubátorház
Infomáció: Tourinform
Országzászló tér 6. Tel.: 42/312–606
ÁPRILIS
∞ Gyermek Néptánc Találkozó
A megyei általános iskolák
pártfogásában mûködô csoportok
megméretkezése.
Információ: MVMK
Szabadság tér 9. Tel.: 42/411–422
∞ Tisza-parti Dalos Találkozó
A megye felnôtt kórusainak (kb. 10)
tapasztalatcseréje. A környezô
települések is megismerkedhetnek
a kórusokkal, hiszen számos
koncertet adnak részükre is.
Információ: Kabay János Ének-Zene
Általános Iskola Tiszavasvári,
Ifjúság u. 4. Tel.: 42/372–745
MÁJUS
∞ SóstóiNemzetközi Éremmûvészeti
és Kisplasztikai Kiállítás
A Sóstói Mûvésztelepen alkotók
ajándékaiból.
Információ: Városi Galéria
Tel./Fax: 42/408–720
∞ Kelet-Nyugat Kiállítás és Vásár
Az ország minden területérôl,
valamint külföldrôl csaknem 350
kiállító mutatja be és kínálja eladásra
200
termékeit.
Információ: FIMEX FAIR BT
Nyíregyháza, Géza u. 7-8.
Tel.: 42/ 411–411
∞ Pünkösdi sokadalom
A Pünkösdi király-választás
hagyományának felelevenítése,
kézmûves bemutatók, szórakoztató
programok kibôvítésével.
Információ: Sóstói Múzeumfalu
Sóstófürdô, Tölgyes u. 1.
Tel./Fax: 42/479–704
JÚNIUS
∞ NyírbátoriBlues Fesztivál
Minden évben két napon keresztül
tapsolhatnak a blues rajongói a fiatal
együttesek, valamint egy hazai és
egy külföldi sztáregyüttes
koncertjén.
Információ:
∞ Határon Túli Magyar Színházak
Fesztiválja
A kisvárdai vár tíz éve ad otthont a
határokon túl élô magyar
anyanyelvû – hagyományaikat ôrzô
és továbbfejlesztô –
színtársulatoknak. A 25–30 elôadást
a városban és vonzáskörzetében
láthatja a közönség.
Információ: Várszínház és
Mûvészetek Háza
Kisvárda, Flórián tér 20.
Tel.: 45/ 405–238; 405–239
∞ Tiszadobi Falunap
Játékos vetélkedôk gyerekeknek és
felnôtteknek, "Erôs emberek"
megméretkezése "A falu legerôsebb
embere" címért, Kultúrmûsorok.
Információ: Polgármesteri Hivatal
Tiszadob, Andrássy u. 37.
Tel.: 42/ 241–125
ÁLLANDÓ PROGRAMOK
JÚLIUS
∞ Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi
Utcaszínházi Fesztivál
A "Szárnyas Sárkány Hete" komplex
rendezvénysorozat, a vásári
kikiáltástól az utcai bábjátszáson és
kocsmaszínjátszáson át a népi
játékokig.
Információ: Szárnyas Sárkány
Kulturális Vállalkozás
Nyírbátor, Szabadság tér 6.
Tel.: /Fax: 42/ 281–748
∞ Ratkó József Olvasótábor
A táborba 20-30 határon túlról
kiválasztott magyar, valamint állami
gondozott fiatalt hívnak meg. Az
olvasótábor elôadói mûvészek,
tudósok és közéleti emberek.
Információ: Tiszadob, Polgármesteri
Hivatal, Tel.: 42/241-125
∞ Nemzetközi Cigánytánc Tábor
Tizenhatodik alkalommal szervezték
meg Magyarország legnagyobb
lélekszámú etnikai kisebbségének
táncait és nyelvét oktató tábort,
amely mára Hollandiából és
Németországból is számos
résztvevôt üdvözölhet.
Információ: Sóstói Múzeumfalu,
Nyíregyháza
∞ Mandala Nyár
A nyíregyházi Szabadtéri Színpad ad
otthont nyaranta a Mandala
Dalszínház elôadásainak. Az amatôr
társulat mûsorán a drámától az
operettig sok minden szerepel.
Információ: Mandala Dalszínház
Nyíregyháza, Hôsök tere 9.
Tel.: 42/ 409–545
∞ Téka Tábor
Népzenei, néptánc és kézmûves
tábor, amely az ország minden
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
részébôl várja a tanulni vágyókat és
az oktatókat. A felnôttek és a
gyerekek két-két hétig vehetnek
részt a munkában.
Információ: II Rákóczi Ferenc
Mûvelôdési Központ
Nagykálló, Bátori út 1.
Tel.: 42/ 263–141
A Nyírbátori Zenei Fesztivál keretén
belül három – immár nemzetközi
hírû – zenei programot rendeznek.
∞ Nyírbátori Zenei Napok
1967 nyarán csendültek fel elôször a
zene hangjai a református templom
falai között. A hangversenyek
mûsorán szereplô örök értékû zene-
mûveket nemzetközi hírû hangsze-
res szólisták, kórusok és zenekarok
mellett az elôadómûvészi pályával
ismerkedô fiatalok közvetítésében
hallhatják az érdeklôdôk.
∞ Nemzetközi Ifjúsági Zenei Tábor
Már két évtizede több mint száz
fiatal muzsikus számára nyújt
lehetôséget a hangszeres
továbbképzésre, a zenekari
mûhelymunkára és a
kamarazenélésre.
∞ Weiner Leó Nemzetközi
Hangszeres Verseny
1987 óta rangos megméretkezési
lehetôséget biztosít a "zene
városában".
Információ: Tinódi Sebestyén
Általános Iskola és Zeneiskola
Nyírbátor, Szentvér u. 1.
Tel. /Fax: 42/281-276
∞ Beregi Fafaragó Tábor
A tábor híre, rangja immár túlnôtt a
megye, sôt az ország határain is.
A hazai faragók mellett egyre
többen érkeznek – a közös
alkotómunkára – a szomszédos
országokból is.
Információ: "Esze Tamás" Városi
Mûvelôdési Központ
Vásárosnamény, Rákóczi u. 9.
Tel./Fax:45/ 470–153
AUGUSZTUS
∞A zongora ünnepe
A 3-4 napos zongorafesztiválon
világhírû magyar és külföldi
mûvészek koncertjében
gyönyörködhetnek a nemrég
felújított Andrássy-kastély kertjében.
Információ: Tiszadob, Polgármesteri
Hivatal
∞ Nemzetközi Néptáncfesztivál
A kétévenként megrendezett
programra 8–10 néptánc- és
népzenei együttest hívnak meg
a szervezôk. A csoportok nemcsak
a város különbözô pontjain, hanem
a megye más településein is
bemutatkoznak.
Információ: Városi Mûvelôdési
Központ és a Nyírség Táncegyüttes
Nyíregyháza, Szabadság tér 9.
Tel.: 42/ 411–822;
Honvéd út 41. Tel.: 42/ 465-164
∞ Cantemus Kórusfesztivál
Szintén két évenként rendezik meg,
amely jó alkalom arra, hogy
keresztmetszetet adjon a magyar,
valamint a nemzetközi gyermek- és
ifjúsági kóruskultúráról.
Információ: Kodály Zoltán Általános
Iskola Nyíregyháza, Luther u. 7.
Tel.: /Fax: 42/ 310–731
∞ Fürdô Fiesta
A Sóstói Parkfürdô ad otthont annak
a három napos nyári szórakoztató
programnak, melynek megtekintése
közben akár strandolhatnak is az
érdeklôdôk. A zömében kabarét,
könnyûzenét és divatot
felsorakoztató gazdag kínálat nem
ÁLLANDÓ PROGRAMOK
csak az ifjúság számára biztosít
felhôtlen szórakozást.
Információ: Parkfürdô
Tel.: 42/475-736
∞ Szent István-nap
Az aratást befejezô, az idei búzából
elkészített "új kenyér" ünnepét
vidám, szórakoztató mûsor és
kirakodó vásár keretében ünneplik,
megemlékezvén elsô szent
királyunkról – az István-napi
program nyitányaként.
Információ: Sóstói Múzeumfalu
Sóstófürdô, Tölgyes u. 1.
Tel.: /Fax: 42/ 479-704
∞ Nyírségi ôsz
A város egyik leggazdagabb
programsorozata. Ez ad otthont a
Nemzetközi Fúvószenekari és
Majorette Találkozónak, a Nemzet-
közi Kézmûves Találkozó és Kiállí-
tásnak, amelyen a kiállításra beér-
kezett pályamunkák között a
"Mesterremek" elismerô díjat is
kiosztják. A már szeptemberre
áthúzódó Nemzetközi Ásvány
Napok a természet csodáiba enged
bepillantást. A programsorozat
leglátványosabb része a karneváli
menet, melyen a városban
tartózkodó valamennyi fesztiváli
résztvevô, valamint a város és a
megye amatôr mûvészeti- és
sportcsoportja képviselteti magát.
A programsorozatot tûzijáték és
utcabál zárja le.
Információ: MVMK, Nyíregyháza
SZEPTEMBER
∞ SzentMihály havi munkálkodások
Az ôsz elsô hónapja a paraszti
portákon aktív munkával telt. Az
élelem télre való elraktározása mind
ember, mind pedig állat számára
201
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
igen sok – a mai kor emberének
már igen látványos – munkával jár.
Információ: Sóstói Múzeumfalu
∞ Csengeri Videószemle
A megyében élô és dolgozó amatôr
videósoknak és filmeseknek
bemutatkozási és megméretkezési
lehetôség, ahol a szakmai zsûri
nemcsak ragsorol, hanem közös
beszélgetéseken segítséget, tanácsot
is ad.
Információ: MVMK-Nyíri Amatôr
Filmesek Klubja, Nyíregyháza
OKTÓBER
∞ Kállói fogathajtó napok
Kettes Fogathajtó Verseny,
Díjlovaglás, Marathon-hajtás a
megye és a környék lovasgazdáinak
közremûködésével.
Információ: Nagykálló, Birke-tanya
Tel.: 42/263–173
∞ Kállai Kettôs Néptáncfesztivál
Már 18 alkalommal hívták színpadra
az ország különbözô területén
mûködô néptáncegyütteseket.
Információ: II. Rákócz Ferenc Városi
Mûvelôdési Központ
Nagykálló, Báthori út 1.
Tel.: 42/ 263–141
∞ KállóiNapok
Szintén kétévenként szervezik a
város összes közmûvelôdési
intézményének részvételével.
Információ: Nagykálló, Mûvelôdési
Központ
DECEMBER
A megye zenei élete karácsony
környékén felpezsdül. Kevés az
olyan város vagy templom, ahol ne
csendülnének fel dallamok a
karácsonyi koncertek alkalmával.
202
SPORT
A sport a testedzés ill. a verseny mel-
lett a nézôk, a közönség szórakozta-
tását is szolgálja. A megye sportot
kedvelô polgárai az év egyetlen sza-
kában sem maradnak izgalmas látvá-
nyosság nélkül. Szabolcs-Szatmár-
Bereg megyében 501 sportegyesület
mûködik több mint 62 ezer taggal. A
versenyszerûen sportolók száma
meghaladja a 12 ezret, akikkel 563
minôsített edzô foglalkozik. A leg-
több sportoló a labdarúgásban talál-
ható, a megye települései közül 186-
ban mûködik labdarúgó szakosztály.
Az atlantai olimpián három verseny-
zô vett részt, akik hat olimpiai pontot
szereztek. Feri Attila bronzérmes,
Popa Adrian és Kovács Rita ötödik
lett – mindhárman a NYVSC sporto-
lói. A világ- és az Európa-bajnoksá-
gok eredményes sportágai a súly-
emelés, a tájékozódási futás, a rádió-
iránymérés, az úszás, a kézilabda és a
karate.
A hazai minôségi sportban az atlétika
OB I-ben a Nyíregyházi VSC, az asz-
talitenisz NB I. férfi bajnokságában a
Nagykálló SE, a kézilabda NB. I. nôi
bajnokságában a Kisvárda SE, a férfi
bajnokságban a Kárpát-Hús Nyíregy-
házi KC és az Alkaloida SE
Tiszavasvári, a kosárlabdába NB I./B
ÁLLANDÓ PROGRAMOK
férfi bajnokságban a Nyíregyházi Ta-
nárképzô Isobau SE, a labdarúgó
PNB-ben a Nyírség-Spartacus (Nyír-
egyháza) NB I-ben az Alkaloida SE
(Tiszavasvári) és a Demecser FC, a
röplabda nôi extra-ligában a Nyíregy-
házi VSC, a súlyemelésben férfi OB I-
ben a Nyíregyházi VSC, a férfi tenisz
OB I-ben a Nyíregyházi Tenisz Club
szerepel. Meg kell még említeni a
Tai-Qi Boxing Harcmûvészeti Egye-
sületet, innen indult a négyszeres vi-
lágbajnok Miló Viktória.
A megyében 14 sportcsarnok találha-
tó, melyek közt a legnagyobb a –
négyezer nézôt befogadni képes –
Nyíregyházi Bujtosi Szabadidô Csar-
nok. A megyeszékhelyen négy fedett
uszoda van, rajtuk kívül Záhonyban
található még egy. Ezek a létesítmé-
nyek nemzetközi versenyek szerve-
zését is lehetôvé teszik. Így 1995-ben
Nyíregyházán szervezték meg az At-
létikai Ifjúsági Európa Bajnokságot és
a Férfi Fôiskolás Kézilabda VB-t.
1997-ben Tiszavasvári adott otthont a
Nôi Kézilabda EB Selejtezônek, Nyír-
egyháza pedig a Magyar Nagydíj
Nemzetközi Kötöttfogású Birkózás
Versenyének. 1998 sem telt el kima-
gasló sportesemény nélkül, hiszen a
IX. Rádiós Tájékozódási Futó Világ-
bajnokság rendezôi a nyíregyháziak
voltak.
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK TEMPLOMTURIZMUS

A templomturizmus igen ritkán szerepel az utazási irodák kínálatában. A me-

gye azonban rendkívül gazdag középkori egyházi emlékekben, s mivel szin-
te valamennyi elismert egyház jelentôs mûemlékekkel gazdagítja a terület lát-
nivalóit, ezért célszerû ilyen túra-kategóriát is beiktatni a programok közé. A
templomturizmushoz tartozik a máriapócsi búcsú is, hiszen a 18. század óta
évente többszázezer zarándok keresi fel a magyar és a szomszédos országok-
ban élô görög katolikusok legismertebb búcsújáró helyét, a bazilika Könnye-
zô Szûz Mária képét.

Építészeti és templomtúra ajánlat:
Lónya–Vámosatya–Csaroda–
Márokpapi–Tarpa–Tákos–Vásáros-
namény–Fehérgyarmat–Túristvándi–
Szatmárcseke–Jánkmajtis–Szamos-
tatárfalva–Csengersima– Csenger
A Nyírségben a XI. századi román stí-
lusú szabolcsi templom megtekinté-
sét ajánljuk a körút elsô állomása-
ként. Majd a máriapócsi görög katoli-
kus bazilika bizánci jellegû épületét
nézhetik meg, ahol a könnyezô Ma-
donna képe látható. Nyírbátorban
egy gótikus stílusú református és egy
barokk katolikus templom szépsége-
it érdemes megcsodálni. Nyírbéltek
temploma XIII-XIV. sz.-i, szép XV.
sz.-i faliképekkel. Piricsén eredeti
szépségében helyreállított XIII. szá-
zadi épület fogadja a látogatót. Ha-
sonlóan meghitt hangulatot árasztó
templom a nyírmihálydi, szintén a
XIII. század második felébôl, amit
barokk stílusú bôvítések tesznek ér-
dekessé. A megyeszékhelyen, Nyí-
regyházán a barokk evangélikus és a
századfordulón épült katolikus temp-
lom tarthat számot érdeklôdésre.
Nagykállóban gótikus görög kato-
likus, késô barokk római katolikus és
XVIII. századi református templom
kínálja értékeit.
Különleges látnivalókat tartogat a be-
regi táj. Kiemelkedô a lónyai fa ha-
rangtorony, mely szeg nélkül készült
a XVIII. század végén, s a templom
mûvészi faragású szószékkoronája is
különleges érték. Több kor emlékeit
ôrzi a vámosatyai templom . Felfe-
dezhetôek benne a gótika jegyei, s
tetszetôs a belsô ornamentális népi
festés is. A tákosi templom a magyar
paraszt barokk remeke, a mennyezet
kazettáit egy falusi asztalos készítette
a XVIII. században. A Csarodán talál-
ható román kori templomban, meg-
lepô módon, bizánci jegyeket mutató
freskókat találhatnak. Tarpán nem-
rég elôbukkant freskók árulkodnak
arról, hogy valaha díszes építmény
volt a XV. sz.-ban épült templom. Ma
a református hitûek puritán hajléka.
Szatmárba érve elsôként a szatmár-
csekei temetôt említjük, ahol egye-
dülálló "csónak" alakú fejfák, a régi
temetkezési szokás jelei láthatók. A
kölcsei gótikus templom meghittsége
a falusi templomépítés kis remeke,
Uszkán pedig egy késô barokk stílu-
sú istenházát láthatnak, copf stílusú
szószékkel. Kölcsén XVIII. századi fa
harangláb található a XV. századi gót
és barokk elemeket vegyítô templom
mellett. Reneszánsz pasztofórium ra-
gadja meg a látogató szemét a
nagyszekeresi gót stílusú XV. századi
templomban. Fehérgyarmaton festett
famennyezetû református templom
magasodik, az épület XV. századi.
Jánkmajtison a gótikus katolikus
templom kelt figyelmet, a diadal-
ívében faragott Kálvária szoborcso-
porttal. Csengerben Árpád-kori, tég-
lából emelt XIV. századi templom lát-
ható, melynek nyolcszögletû tornya
a reneszánsz idején épült, belsô fa-
mennyezete barokk.

203
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK AKTÍV PIHENÉS

A mai megye területe különbözô történelmi és táji vidékekbôl formálódott jel-

legzetes egységgé. A pompázó gyümölcsösök mellett megtalálható itt a jégkori
maradványokat ôrzô rezervátum, a fából készült harangtorony, a gótika reme-
két jelentô istenháza, vagy éppen a paraszt barokk csodájának számító falusi
templom. Megcsodálhatjuk több mint száz madárfaj fészkelôhelyét, az ôslápot,
az évszázados tölgyeket. Növény- és állatritkaságok, tájvédelmi területek, vad-
ban gazdag vagy éppen a folyókat követô romantikus erdôk fogadják a kerék-
páron, csónakkal, autóval, gyalogosan útra indulókat. A megye igen gazdag ter-
mészeti szépségekben. A Felsô–Tisza-vidék ligeterdôi, a Nyírség erdôs sztyepp
vidékei, a folyók és szabályozásuk által kialakult holtágak természeti képei
mind különbözô túralehetôségeket kínálnak. Nem véletlen tehát, hogy olyan,
több évtizede meglévô túraútvonalak alakultak ki földön és vízen, mint az 1970
óta szervezôdô Móricz -emléktúra, vagy a 32 éves Nemzetközi Tisza Túra.

TÚRAÚTVONALAK: Tisza menti túrák: valamennyi változatának. A Tiszán

Móricz Zsigmond emléktúra útvonal:
A változatos tájat, a történelmi múl-
tat idézô emlékeket, irodalmunk
nagyjainak egykori lakhelyét, a nép-
mûvészet egyedülálló alkotásait és a
megváltozott falut ismerhetik meg az
arra vállalkozók.
Nyíregyháza–Nagyszállás–Harangod
–Mohos-tó–Ófehértó–Fenyves csár-
da–Vaja–Nyírmada–Ilk–Vásáros-
namény–Gergelyiugornya camping-
–Tákos–Tarpa–Tivadar–Szatmár-
cseke–Tiszacsécse
(145 km)
Alföldi Kék túra (megyei szakasz):
Az országot gyalog megismerni vá-
gyóknak állították össze a kék túra-
útvonalat. A tiszántúli szakaszhoz
tartozó, megyénket bemutató Alföldi
Kék túra 98 km-én 11 bélyegzôle-
nyomatot és 4 betûjelet lehet
szerezni.
Tiszakanyár–Rétközberencs–Kisvár-
da–Anarcs–Gyulaháza–Nyírkarász–
Rohod–Vajai-tó–Kántorjánosi–Nyír-
derzs–Nyírbátor–István-tanya–
Hoportyó-hegy–Nyírlugos–
Gánás-hegy
(98 km)
Tiszalök (komppal)–Tokaj–Tisza-
vasvári–Tiszadob–Tiszalök
(35 km)
Tiszavasvári–Tiszalök–Tiszadada–
Tiszadob–Tiszavasvári
(42-50 km)
Történelmi – irodalmi túraajánlatok:
Tarpa–Nagyar–Szatmárcseke–Tisza-
becs–Túristvándi–Kölcse–Penyige–
Tunyogmatolcs–Nagyecsed
Építészeti és templomtúra ajánlat:
Lónya–Vámosatya–Csaroda–Márok-
papi–Tarpa–Tákos–Vásárosnamény–
Fehérgyarmat–Túristvándi–Szatmár-
cseke–Jánkmajtis–Szamostatárfalva–
Csengersima– Csenger
VÍZITÚRÁK
A Tisza a megyében, Tiszabecsnél
érkezik magyar földre, majd azt
mintegy körítve több mint 200 km-
en át kígyózik Szatmár, Bereg, a
Rétköz, a Nyírség, a Nyíri Mezôség
vidékein. A Tisza mellett a Túr, a
Kraszna, a Csaronda, a Szenke szövi
át a tájat, kimeríthetetlen lehetôsége-
ket biztosítva a vízitúrázás
izgalmas csónak- és kajak túra várja
azokat, akik a több mint kétszáz
kilométert a vízen kívánják tölteni.
A Szamos elsôsorban a csónaktúrá-
zóknak kínál örömöket. E két folyón
lehetséges a motorcsónakázás is.
Nemzetközi Tisza Túra:
(indulás július utolsó szombatján)
Útvonal: Bustyino (Bustyaháza)
–Tiszabecs–Tokaj–Szolnok–Szeged
Információ: Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyei Természetbarát Bizottság
Rövid túrák
A Tisza folyón:
– Szatmárcseke (Tiszabecs)–Tuzsér
104 (129) km
– Tisza-tó körtúra (50-80 km)
Tisza – Bodrog:
– Tuzsér–Tokaj 88+10 km (Bodrog
ártér)
Hosszú túrák
A Tisza folyón:
– Tiszabecs–Tokaj (202 km)
– Tiszabecs–Tiszakanyár (146 km)
– Tiszakanyár–Tiszafüred (169 km)
– Szatmárcseke–Tokaj (177 km)
Túr túra:
– Garbolc–Sonkád–Túristvándi–
Nagyar

204
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Információ kérhetô:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Természetbarát Bizottság
4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 9.
Tel.: 42/311-577; 20/95-84-022
Fax: 42/311-578
Ügyintézés: csütörtöki napon
17.00 - 20.00 óráig.
KERÉKPÁRTÚRÁK
A két keréken vándorlóknak rejtett
szépségeit is feltárja a táj.
Néhány javasolt útvonal:
A Tisza mentén 200 km-en át lehet
kerekezni a folyó gátjain. Rakamaz-
ról indulva érdemes megállni a sza-
bolcsi földvárnál és a templomnál, a
gávai révnél, Tiszabercelen a Besse-
nyei emlékháznál, Tiszatelken a ha-
lászcsárdánál, a dombrádi kemping-
nél, a szabolcsveresmarti víztározó-
nál, Záhonyban, majd a pontonhí-
don vagy a kompon való átkelés
után Lónyán, Vásárosnaményban,
Tarpán, Tivadarban, majd át a Tisza-
hídon Kisarban, Nagyarban a Petôfi
fánál, Szatmárcsekén Kölcsey sírjá-
nál és a mûemléktemetônél, Tisza-
csécsén a Móricz-háznál, a Túr men-
tén a bukógátnál és végül Tisza-
becsen.
Tiszabecstôl induljunk Uszkán,
Magosligeten, Botpaládon át Sonkád
felé, a kis Túr bukógátjához. Aztán
következhet Kölcse, Túristvándi a
vízimalommal, Penyige, Fehérgyar-
mat. Innen újabb utak kínálkoznak.
Indulhatunk Jánkmajtison át Rozsály
felé, majd a Túr töltésén érhetjük el
a Magyarország legkeletibb pontját
jelzô emlékoszlopot. Innen Kisho-
doson át Gacsály érintésével men-
jünk Csengerbe. Ismerkedjünk a
Szamos folyóval, majd következô
célállomásunk legyen a megye má-
sodik városa, Mátészalka.
Ha Fehérgyarmaton más útvonalat
választunk, akkor a Szatmár-Beregi
Tájvédelmi Körzeten át utaz-
hatunk vissza Kisaron át
Vásárosnaményba.
A mátészalkai célt választóknak is
több megoldás kínálkozik: visszatér-
hetnek Nyíregyházára a 41-es út fe-
lé, érinthetik Vaját, Baktalórántházát,
annak csodás erdeit. A másik út
Nyírbátor felé indul. A mûemlékek-
ben gazdag városon kívül a környék
látnivalója a jégkori emlékeket ôrzô
bátorligeti arborétum. Innen Mária-
pócs, a görög katolikus búcsújáró-
hely és kegytemplom lehet a cél,
majd a volt megyeszékhelyen,
Nagykállón át vissza
Nyíregyházára.
Az ajánlott útvonalak gyér forgalmú
mûutakon és a folyók gátjain, sík
terepen vezetnek.
1. Tuzsér–Mándok–Mezôladány– Új-
kenéz–Aranyosapáti–Gyüre–Nagy-
varsány–Vásárosnamény–Gergelyi-
ugornya.
A táv 40 km, 50 m a szintemelkedés.
2. Vásárosnamény–Jánd–Gulács–
Tarpa (Nagy-hegy)–Márokpapi–
Csaroda– Tákos–Gergelyiugornya.
A táv 42 km, 150 m a szintemelkedés.
3. Nyíregyháza–Nagykálló (Haran-
god)–Kállósemjén (Mohos-tó)–Pócs-
petri–Máriapócs– Nyírbátor.
A táv 35 km.
4. Nyírbátor–Nyírvasvári–Terem (Bá-
torliget)–Nyírkáta–Hodász–Kántorjá-
nosi–Ôr–Vaja–Ôr–Jármi– Máté-
szalka. A táv 68 km.
5. Kisvárda–Kékcse–Tiszakanyár
–Dombrád–Újdombrád–Tiszatelek–
Nagyhalász–Ibrány–Paszab–Tisza-
bercel–Gávavencsellô–Balsa–
Szabolcs–Tímár–Rakamaz–Tokaj.
A táv 85 km.
AKTÍV PIHENÉS
VADÁSZAT, VADGAZDÁLKODÁS,
VADÁSZATI IDÉNYEK
A szatmár-beregi táj a külföldi és a
hazai vadászok kedvelt területe.
A megyében lévô több tízezer
hektárnyi erdôben a szarvas, az ôz,
a dámvad, a vaddisznó, a nyúl,
a fácán, a vadkacsa, a szalonka
otthonos. Vadászházak, szállások
várják minden évszakban a
vadászokat, akik akár aranyérmes
trófeával rendelkezô rôtvadat is
ejthetnek.
Vadásztársaságok:
Balkány, Nimród Vadászház
Lakótelepi u. 28. Tel.: 42/361-563
Mohosmenti Vadásztársaság
Információ: Somos József VT. elnök
4327 Pócspetri, Kállósemjéni u. 39.
Tel./Fax: 42/385-554
Vadászterülete: Máriapócs, Pócspetri
és Magy 5000 hektáros külterülete
Nyírségi NIMRÓD Vadásztársaság
Információ: Szinyei Bertalan VT.
elnök
4400 Nyíregyháza, Kálvin tér 14.
Tel.: 42/317-246
Vadászterülete: Nyírbogdány,
Berkesz, Székely, Demecser, Kék,
Gégény, Nyírtass, Laskod,
Ramocsaháza, Nyírtét, Nyíribrony,
Nyírtura 9000 hektáros területe.
Vadászati idények
Nagyvadfajok
Gímszarvasbika (golyóra érett)
szept. 1. - okt. 31.
bika (selejt), szept. 1 - jan. 31.
tehén (ünô), szept. 1 - jan. 31.
borjú, szept. 1 - jan. 31.
dámbika (golyóra érett)
okt. 1 - dec. 31.
bika (selejt), okt. 1 - jan. 31.
tehén (ünô), okt. 1 - jan. 31.
205
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
borjú, okt. 1 - febr. 28.
ôzbak, máj. 1 - szept. 30.
suta, gida okt. 1 - jan. 15.
muflonos, muflonjuh, jerke, -bárány
szept. 1 - jan. 31.
Vaddisznó kan, süldô, malac
egész évben
koca, máj. 1 - jan. 31.
Japán szika szarvasbika
szept. 1 - dec. 31.
tehén, -ünô, -borjú
Dyowski szika szarvasbika,
szept. 1 - dec. 31.
tehén, -ünô, -borjú
Apróvadfajok
mezei nyúl, okt. 1 - dec. 31.
üregi nyúl, róka, pézsmapocok,
nyestkutya, egész évben
házi görény, nyest, nyuszt
szept. 1 - febr. 15.
menyét, júl. 1 - okt. 15.
borz, aug. 1 - febr. 15.
fácánkakas, fácántyúk
okt. 1 - jan. 31.
bagoly, okt. 1 - nov. 30.
fürj, okt. 1 - jan. 31.
tôkés-, böjti-, csörgô-, barátréce,
kerceréce, szárcsa aug. 15 - jan.31.
erdei szalonka, márc. 1 - ápr. 10.
balkáni gerle, aug. 1 - febr. 15.
vadgerle, örvös galamb
aug. 1 - okt. 15.
seregély, aug. 1 - nov. 15.
dolmányos varjú, vetési varjú,
szarka, szajkó, nagy kárókatona,
sárgalábú sirály egész évben
206
HORGÁSZAT
Általános tudnivalók:
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az
ország vizekben egyik leggazdagabb
megyéje. A Tisza az országhatártól,
Tiszabecstôl Tiszadob alsó határáig
235 km. A Szamos a román határtól
a Vásárosnamény-Gergelyiugornya
fölötti Tiszába torkolásáig 50 km. A
Túr ugyancsak a határtól az olcsva-
apáti beömléséig – a nagyari és a
Sonkádtól Szatmárcsekéig tartó ágá-
val együtt – 65 km. A Kraszna 46
km. A holtágak, a Lónyai- és a Kele-
ti-fôcsatornák mellett közel másfél-
ezer hektáron mesterségesen kiala-
kított tározók bôvítik a horgász-
lehetôségeket. Folyóinkban, holt-
ágainkban közel azonos a halfauna.
A 45-50 fajtából a horgászok által a
legkedveltebbek a következôk:
kecsege, csuka, domolykó, keszeg
(jász, lapos, bagoly, vörösszárnyú),
bodorka, amúr, balin, compó,
paduc, márna, kárász (ezüst, arany),
ponty, busa (fehér, pettyes), harcsa
(törpe), angolna, menyhal, süllô,
kôsüllô, sügér (fekete). A mestersé-
gesen kialakított tavakba, tározokba
a horgászok legkedveltebb fajait te-
lepítették be: ponty, keszeg, kárász,
amúr és a ragadozók közül a csuka,
süllô, harcsa és a balin.
Területi engedélyeket, napi- és heti-
jegyeket az egyesületeknél és a kije-
lölt helyeken lehet váltani.
A megyében mûködô csaknem
53 horgászegyesületrôl és a keze-
lésük alá tartozó vízterületekrôl
(holtágak, mesterségesen kialakított
tavak, víztározók) a következô
címen kérhetnek információkat:
Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-
Szatmár-Bereg Megyei Szövetsége
Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 9.
Tel.: 42/ 411-372
AKTÍV PIHENÉS
Az egyesületek mellett két halászati
cég a folyóvizek halászatának koor-
dinálását végzi. Horgászati engedé-
lyeket ezeken a vizeken ôk adnak:
Szabolcsi Halászati KFT.
Nyíregyháza, Luther tér 3
Tel.: 42/410 –038
Fehérgyarmati Halászati Tsz.
Fehérgyarmat, Kossuth tér 12.
Tel.: 44/363-477
A megye vízterületei
Folyóvizek:
Tisza, Szamos, Kraszna, Túr
Tavak, víztározók:
Apagyi Kenderáztató - Apagy
"Kacsaúsztató-tó" - Tiszavasvári
Beregdaróci bányató - Beregdaróc
Teremi-tó - Nyírbátor
Laposháti Holt-Csaronka -
Tiszaszalka
Bújtosi agyaggödrök - Nyíregyháza
Kisvárdai agyaggödrök
Kisvárdai vízállások - Kisvárda
Nagyecsedi Legelôi-ér - Nagyecsed
Vidiszegi-holtág - Gyüre
Holt-Szamos víztározó
Császárszállási ivató-tó -
Nyíregyháza
Kiss Jánosné-é holtág - Tarpa
Csengersimai horgásztó
Komlódtótfalui agyaggödör -
Csengersima
Kirva-lapos
Tunyogmatolcsi öntözô fôcsatorna -
Kocsord
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK AKTÍV PIHENÉS

LOVAGLÁSI LEHETÔSÉGEK Mátészalka

Lovasiskola és Sportegyesület Állami
Talán legszebb egy tájat lóhátról Tangazdasága
megismerni. Az utóbbi években Móricz Zs. u. Tel.: 44/314-244
fellendült lovasturizmus sokakat Nagykálló
vonz, hiszen a csendes természet- Erdész Lovassport Egyesület
ben ez az ôsi közlekedés máshoz Birke-tanya Tel.: 42/263-173
nem hasonlítható élményt tartogat Nyírbátor
a nyeregbe pattanónak. Nyírbátori Lovasklub
Kerek-holtág - Tiszabezdéd Mártírok u. 75.
Kovács-tó - Sényô Balkány-Abapuszta Nyíregyháza
Halastó - Ököritófülpös Abapusztai Lovastanya Bihari Tiborné
Víztározó - Levelek Tel.: 42/361-819 Antalbokor 8. Tel.: 42/429-018
Keskeny Holt-Tisza - Döge Nyíregyházi Lovasklub
Vásárosnamény Amekó Lovasklub Bem J. u. 22–23. Ív u. 28.
2. sz. halastó - Nagyhalász Kossuth L.u. 278. Tel.: 42/342-085
Vajai-víztározó - Vaja Nagycserkesz Nyíregyházi Tangazdaság
Nyírturai horgásztó - Nyírtura Nagycserkesz TSz.S.E. Lovasiskola Ilona-tanyai Lovasklub
Sóstói-tavak - Sóstófürdô Vasvári P. u. 37. Ilona-tanya Tel.: 42/408-420
„Szûcs Tisza” - Tiszadada Kálmánháza Nyírtass
Kacsa-tó - Gávavancsellô Kálmánházi Lovasklub Dózsa MGTSZ Lovasiskolája
Holt-Szamos víztározó - Dózsa Gy. u. 2. Árpád u. 76. Tel.: 42/310-379
Fehérgyarmat Tel.: 42/453-088 ; 60/356-402 Tiszadob
Boroszlói Holt-Tisza - Gulács Kemecse Orovecz Mihály
Holt-Tisza - Tuzsér Alfredó Lovasiskola Jókai u. 10. Tel.: 42/241-068
Marótzug - Gáva Kemecse-Libabokor Roland Lovasudvar
Bányató - Milota Tel.: 30/9454-248 Károlyi Mihály u. 3.
Székelyi-víztározó - Székely Máriapócs Tel.: 42/241-244
Szénaréti-tó - Nyírbátor Lovasiskola Szakács Béla
Máriapócsi horgásztó - Máriapócs Selyem u. 20. Tel.: 42/385-676 Ságvári u. 2–4. Tel.: 42/241-255
Császárszállás–Oláhréti-víztározó -
Császárszállás
Tunyogmatolcsi Holt-Szamos
Tiszalöki Kenyérgyári-holtág -
Tiszalök
Keleti-fôcsatorna és a hozzá tartozó
csatornák (Hortobágyi, Kadacs-
Karácsonyfok, K-III öntözôcsatorna)
Tilalmi idôk:
- csukát február 15-tôl március 31-ig,
- fogassüllôt, kôsüllôt, balint március
1-jétôl április 30-ig,
- kecsegét márc. 1-jétôl június 30-ig,
- pontyot, márnát, harcsát máj. 2-tól
június 15-ig,
- folyami rákot október 16-tól május
31-ig kifogni tilos.

207
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

A megye igen jelentôs természeti értékekkel rendelkezik. A Szatmár-Beregi-

síkság nagy részét védetté nyilvánították, s a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Kör-
zet sok ezer hektáros, kisebb-nagyobb mozaikdarabokból álló területe a ter-
mészetkedvelôk igazi paradicsoma. Nem hagyhatók ki a Nyírség olyan orszá-
gos és nemzetközi hírû védett területei sem, mint a kállósemjéni Mohos-tó
vagy a Dél-Nyírségeben fekvô bátorligeti ôsláp sem. A Tisza partján több száz
hektárt tesznek ki a holtágak szinte háborítatlan élôvilágát védô területek,
mint például a tiszadobi vagy a tiszaberceli ártér.

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG Helyi jelentôségû természeti értékek Védelemre javasolt természeti

MEGYE
TERMÉSZETI ÉRTÉKEI
Országos jelentôségû védett
természeti területek
(TT) Természetvédelmi terület
1. Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet,
benne a következô erdôkkel:
- Beregszászi-erdô
- Birhó-erdô (Fehérgyarmat)
- Bockereki-erdô
- Csaholci-erdô
- Cserköz-erdô (Magosliget)
- Dédai-erdô
- Fülesdi-erdô
- Nemesborzovai-erdô
- Kisasszony-erdô Bábtavával
(Csaroda)
- Kisszekeresi-erdô
- Klastrom-erdô (Kispalád)
- Kömörôi-erdô
- Lónyai-erdô
- Rekesz-erdô (Sonkád)
- Ricsei-erdô
- Tarpai nagyerdô
- Tarpai Téb-erdô
2. Baktalórántházi-erdô (TT)
3. Bátorligeti legelô (TT)
4. Bátorligeti ôsláp (TT)
5. Cégénydányádi park (TT)
6. Fényi-erdô (TT)
7. Kállósemjéni Mohos-tó (TT)
8. Tiszadobi ártér
9. Tiszatelek–tiszaberceli ártér
10. Tiszavasvári Fehér-szik (TT)
11. Barabás Kaszonyi-hegy (TT)
és nagyméretû fák
1. Nagyari Petôfi-fa (elpusztult 1995)
2. Vajai várkert, Vay-kastély
3. Gávavencsellôi kastély parkja
4. Tiszavasvári Szakmunkásképzô
Intézet parkja, Dessewffy-kastély
5. Kállósemjéni kollégium parkja,
Kállay-kúria
6. Kállósemjéni elmegyógyintézet
parkja, Gyulaházy-kastély
7. Kislétai gyermekotthon parkja,
Gencsy-kastély
8. Baktalórántházi park, kórház,
Degenfeld-kastély
9. Berkeszi gyermekotthon parkja,
Vay-kastély
10. Tiszadobi Gyermekváros parkja,
Andrássy-kastély
11. Szabolcsbákai hársfa
12. Szabolcsveresmarti park,
Víg-kúria, Tölgyesszög-tanya
13. Anarcsi park, Czóbel-kúria
14. Mándoki park, Forgách-kastély
15. Tuzséri kastélypark, Lónyay-kast.
16. Kocsordi kórházpark, Tisza-kast.
17. Eperjeskei park, Jármy-kúria
18. Nyíregyházi páfrányfenyô,
Petôfi tér
19. Nyíregyházi tiszafák, Egyház u.
20. Újfehértói orchideás rét
21. Kéki láprét
22. Balkányi mamutfenyô,
Csiffy-tanya
23. Vásárosnamény-vitkai platánfasor
24. Laskodi platánfa
25. Fehérgyarmati platánfa
26. Császlói somfa
27. Igrice mocsár, Nyíregyháza
értékek és nagyméretû fák
1. Bagiszegi-erdô (Gergelyiugornya)
2. Kôris-erdô (Gulács)
3. Sárkánykert (Vásárosnamény)
4. Olcsvaapáti gémtelep
5. Tiszabecsi ártér
6. Géci-sûrû (Csengersima)
7. Grófi-erdô (Szamosszeg)
8. Jánki-erdô
9. Garbolci-erdô
10. Sár-éger erdei (Kishódos)
11. Báró-erdô (Beregsurány)
12. Bûr-erdô (Csengersima)
13. Rivalyi-rét (Beregdaróc)
14. Jándi-rét
15. Tarpai-rét
16. Hazai nyáras „ôserdô”
(Nyírlugos)
17. Ecsedi-láp
18. Vajai úszóláp
19. Nyárjas láprét (Kállósemjén)
20. Leveleki-tó
21. Rakamazi Tisza-ártér
22. A Jármy-kastély parkja
(Pusztadobos)
23. Báró-kert (Pap)
24. Tiszateleki két tölgyfa
25. Bagiszegi tölgyfa
26. Olcsvai nyárfák
27. Vásárosnaményi nyárfa
28. Vásárosnaményi japánakác
29. Kocsordi tölgyfa
30. Mátyusi nyárfa
31. Lónyai határnyár
32. Aranyosapáti fekete nyár
33. Gyôrteleki fûzfa
34. Nyírkátai tölgyfa
35. Tiszadobi fekete nyár

208
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

Nyíregyháza 1998 óta védett termé-
szeti emlékei
1. Mocsárciprus (Benczúr tér 22.)
2. Csörgôfa (Petôfi tér)
3. Júdásfa (Búza u. 1., Mûvészeti
Szakközépiskola elôkertje)
4. Jegenyenyár (Eszperantó tér
– Erdô sor sarok)
5. Fehérnyár (László és István u.
közötti sarok)
6. Kocsányos tölgy (Sarkantyú u. 25.
számú házzal szemben)
7. Szászárfa (3 db, Bethlen G. u.
postahivatal elôtt)
8. Platán (Polgármesteri Hivatal
udvara)
9. Szászárfa (2 db, Állomás tér,
volt MÁV laktanya elôkertje)
10. Füge (Bethlen G. u. 83. sz.
lakóház elôtti zöldsáv)
11. Japánakác fasor (115 db,
Szent István út mindkét oldala)
12. Jegenyenyár (2 db, Pazonyi tér
lépcsôlejáró mellett)
13. Platán fasor (41 db, Kiss Ernô u.)
14. Fehér nyár (Bessenyei György
Tanárképzô Fôiskola hátsó
gépkocsi parkolója)
15. Szászárfa fasor (13 db, Bessenyei
György Tanárképzô Fôiskola
atlétikai csarnokával párhuzamo-
san, az út ellentétes oldalán)
16. Japánakác fasor (73 db,
a Dózsa Gy. út mindkét oldala)
17. Botanikus kert (Bessenyei
György Tanárképzô Fôiskola)

Csarodai tôzegmohaláp
Csarodától Gelénes irányában az út jobb oldalán található a sás, nádas, majd füzes láp és lápi nyíres karéja
utáni Nyíres-tóban megbúvó jégkorszak maradványait ôrzô tôzegláp. Ebben a távoli észak oázisában flóránk
számos glaciális reliktuma található. A tó 3,2 hektár, a mintegy 2 ha 8–9000 évesre becsült tôzegmohalápját
1952-ben nyilvánították védetté. Gyepszintjét a keskenylevelû és a hüvelyes gyapjúsás alkotja, de megtalál-
ható itt a vöröslô tôzegáfonya és a rovarevô kerek levelû harmatfû is. A Nyíres-tó és környéke a tavaszi hó-
napokban áprilistól június elejéig a legszebb. Különleges jégkorszaki maradványfajokat is találni itt, mint pél-
dául tôzegepret és a tôzegáfonyát, de a hazai flóra más ritkaságai is megbújnak e sajátos klímájú élôhelyen.
Ilyenek például a háromlevelû vidrafû és a lápi csalán.

209
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Réti iszalag /Clematis integrifolia/
Az indásán kúszó, összetett levelû rokonaival szem-
ben a réti iszalag egyszerû, tojásdad levelekkel ren-
delkezik. Magassága ritkán haladja meg a 40 cm-t.
Rokonaira csupán virága emlékeztet. Kecsességé-
vel, pazar mélykék szirmaival, aranyszínû porzóival
a nedves rétek május végi aspektusának igazi ék-
szere. Sehol sem gyakori, védett!
Hüvelyes gyapjúsás /Eriophorum vaginatum/
Egy régi kor visszamaradt hagyatéka, az északi,
tundra és tajga övi növény. Hazánkban kizárólag a
némileg hasonló viszonyokat nyújtó lápokon (elsô-
sorban tôzeglápokon) maradt fenn. Május végén ki-
bomló fehér, gyapjú-pamacsszerû virágzatáról már
messzirôl felismerhetô. Jégkorszaki maradványnö-
vényünk, élôhelye a globális felmelegedés követ-
keztében, rohamosan csökken, ezért védett.
Molyhos nyír /Betula pubescens/
A lápokon uralkodó zord körülményekbôl adódóan
alacsony növésû, északias elterjedésû nyírfaféle.
Hazánkban elsôsorban tôzeglápokon fordul elô.
Gyökere a tôzegmoha felsô rétegében vízszintesen
terjed, így az úszó tôzeglápokon is fennmarad. A
hazánkban fennmaradt tôzeglápok növénytársulá-
sainak legjellegzetesebb fa alakú képviselôje.
210
Tavirózsa /Nymphaea alba/
A víz tetején úszó hófehér virágával, nagy viaszos,
sötétzöld leveleivel minden állóvíz ékszere. Virág-
szirmai befelé keskenyedve fokozatosan alakulnak
át porzókká. Ezért a viráganatómia közkedvelt be-
mutató alanya. Nagy rizómájával a mélyebb, oxi-
génszegény iszapból nyeri táplálékát. Elsôsorban a
háborítatlan mély állóvizeket és holtmedreket ked-
velô növényünk.
Tôzegmoha /Sphagnum sp./
Az alacsonyabb rendû edényes növények közé tar-
tozik, hossza mégis igen tekintélyes lehet. Erôsen
specializált fajok tartoznak e nemzetségbe. Fejlôdé-
séhez alacsony pH-ra (3,5–5) és állandó vízellátásra
van szükség. A lápokban igazi miniatûr szivattyú-
ként mûködnek. Testük elhalt részén keresztüljut a
víz az erôteljesen párologtató felsôtestbe. A lápjain-
kon több faja is tenyészik. Mindegyikük védett.
Kockásliliom /Fritillaria meleagris/
Aki már virágzáskor találkozott ezzel a pompás
virágú növénnyel, élményét egy életre megtartja.
Legtöbbször nedves lápok feltöltôdött kotus talaján
találjuk. Innen ered népies elnevezése – a kotulili-
om is. Kora tavasszal virágzik és élôhelyét a hide-
gebb, nedves rétek sásos állományának közelében
találjuk. Ritka, fogyatkozóban levô védett növény.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Sulyom /Trapa natans/
A tiszavirág mellett a Tisza menti holtmedrek talán
legjellegzetesebb élôlénye. Szakállas, tüskés termé-
sét ôseink, a mai kínaiakhoz hasonlóan (éttermeik-
ben ma is kapható), rendszeresen fogyasztották. Az
úszó hínár tagja. A Tisza szinte valamennyi holt
medrében megtaláljuk. Rozettás, duzzadt torzsája
3–6 szúrós köpenyû magot érlel. Európa-szerte a
veszélyeztetett növények listáján szerepel.
Vidrafû /Menyanthes trifoliata/
A tôzeglápokon is otthonos növény, melynek leve-
le – a lóheréhez hasonlóan – hármasan összetett.
Levélkéi nagyok, a felemelkedô száron nyíló fehér
sallangos virága alapján könnyen felismerhetô. Éve-
lô vízinövény, mely egyaránt elôfordulhat az ingó-
lápokon, tôzegmohalápokon, s üde lápréteken.
Mészkerülô, tôzegjelzô. A kipusztulás szélére sod-
ródott ôsi lápi növényünk. Védett.
Szibériai nôszirom /Iris sibirica/
A hûvösebb, nedves réteg lakója. Hosszú, sudár,
egyvirágú szára, csoportos elôfordulása, megkülön-
bözteti minden más kékvirágú nôsziromtól. A lá-
pok, nedves rétek csökkenésével állománya fogyat-
kozóban van. Különös szépségû védett növényünk,
amelyet virágzásakor – május végén – érdemes fel-
keresni.
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Agárkosbor /Orchis morio/
15–30 centiméteres magasságával a legkisebb kos-
borunk. Május közepén nyílik sovány, hegyi és ho-
moki réteken, legelôkön, szikes pusztákon, puszta-
füves lejtôkön. A virág színe változatos, a mélybor-
dótól egészen a fehérig. Ma már ritkán találjuk nagy
csoportban. Egyik legnagyobb, több ezer szálat
számláló állománya Tiszadob mellett tenyészik. Mint
az összes orhideánk, az agárkosbor is védett.
Kereklevelû harmatfû /Drosera rotundifolia/
Tôzeglápjaink apró, csupán néhány centiméteres,
sajátos, rovarfogó növénye. A tôzeglápok alacsony
pH értéke és szegényes növényi tápanyagkínálata
miatt tápanyagszükségletét rovarok fogásával pó-
tolja. A rovarokat lapos kerekded levelein elhelyez-
kedô, ragacsos cseppeket kibocsátó tentakulumai-
val fogja meg és oldja ki testnedvüket. Különös élet-
módot folytató ritka védett növényünk.
Kornistárnics /Gentiana pneumonanthe/
Hegyi és kiszáradó lápréteink ôszi aspektusának
egyik legszebb, indigókék virágú növénye. Tüdô-
tárnicsnak is hívták, mert a tüdôbaj gyógyítására
használták. A tárnicsok családjába tartozó fajoktól
keskeny leveleinek visszaperdülô szélei, s a szár fel-
sô részén elhelyezkedô hosszú, felálló virágai kü-
lönböztetik meg. Veszélyeztetett, védett növény.
Magyar szegfû /Dianthus pontederae/
Pannóniai bennszülött fajunk. Karcsú, közepesen
magas, 30–50 cm, sokvirágú szegfûfajunk. Elsôsor-
ban száraz gyepeken fordul elô. Virágait az erôtel-
jes, sötétbarna külsô csészepikkelyek alkotta jelleg-
zetes barna háttér jellemzi, mely alapján könnyen
felismerhetô. Májustól augusztusig virágzik.
Vízitök /Nuphar lutea/
Megjelenése, életformája hasonló a tavirózsáéhoz,
de jobban bírja a sekélyebb vizeket. Ezért inkább a
partszegélyek mentén tenyészik. Rizómái igen te-
kintélyesek, karvastagságnyiak is lehetnek. Erôtel-
jes kocsányon a víz fölé emelkedô sárga virágáról
könnyen felismerhetô. Melegkedvelô mediterrán
faj, állóvizeinkben mindenütt gyakori.
Ôszi kikerics /Colchicum autumnale/
Amikor már teljesen kifakul a határ, a szarvasbôgés
a végét járja, és a dér is hajnalonként belemar a táj-
ba, akkor találni földhöz szorult, levél nélküli, ró-
zsaszín virágait. A megporzást követôen, ellentét-
ben a többi virágos növényünkkel, magját csak a
következô esztendô tavaszán érleli. Nedves réteken
mindenütt megtalálható. Az egész növény mérgezô.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Mocsári kosbor /Orchis laxiflora/
A mocsarak szegélyében, nedves réteken, vizes he-
lyeken több kosborfajt is találunk. Ezek közül a mo-
csári kosbor merészkedik a vízhez legközelebb.
Ezeken a területeken több alfajával is találkozha-
tunk. Ezek közül a ssp. elegáns, a magas sástársulá-
sokban, esetenként a nádas között él. A ssp. palust-
ris alfajt pedig inkább a nedves réteken, magas sá-
sos állományban, esetleg szikeseken fedezhetjük fel.
Sziki ôszirózsa /Aster tripolium ssp pannonicum/
A növény szára tövétôl ágas, néha elé is fekhet a ta-
lajon. Alsó levelei lándzsásak, a száron levôk szála-
sak. Virágai világoslila "csillagok". Szikes területeink
egyik jellegzetes növénye. Különösen a Tiszántúlra
jellemzô. Kései virágzása, virágszíne üde folt a szi-
kesek ôszi aspektusában.
Árvalányhaj /Stipa pulcherrima/
Igazi sztyeppnövény. Május folyamán beérô magva-
inak 20–30 cm hosszúra növô, szélben lengedezô,
selymesen megcsillanó toklászáról már messzirôl
felismerhetjük. A nedvesség hatására a toklász csa-
varodni kezd és a hegyes végû magot szabályosan a
földbe fúrja. Kalászait mutatós toklászuk miatt gyûj-
tötték. Hazánkban több faja ismert, védett.
211
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Nagykócsag /Egretta alba/
Természetvédelmünk címermadara. A kócsagtoll
kereslete miatt a kipusztulás fenyegette, ezért már
1921 óta védett. Ma már állománya stabilizálódott.
1996-ban 1425 párt regisztráltak. Nagy hófehér tes-
te, impozáns megjelenése, veszélyeztetettsége, majd
örvendetes gyarapodása okkal avatta címermada-
runkká. Élôhelyét a nagykiterjedésû háborítatlan
nádasok képezik. Többször át is telel hazánkban.
Búbos vöcsök /Podiceps cristatus/
Dél-európai telelôhelyeirôl március elején érkezik
hazánkba. Jellegzetes fejdíszérôl könnyû felismerni.
Élôhelyét az állóvizek parti vegetációzóna határa
képezi, ahová fészkét is rakja. Táplálékát a nyílt vi-
zekben, merülés közben szerzi. Udvarlási násztánca
rendkívül összetett koreográfiára épül. Megfigyelé-
se óriási élmény a természetszeretô ember számára.
Kiskócsag /Egretta garzett/
Ez a hófehér madár a folyók és ártereik, elsôsorban
a ligeterdôk lakója. Jellegzetes élôhelyeit is az árte-
rek sekélyebb vizei jelentik. Tipikus fészkelô helye-
it a Tisza és mellékfolyói mentén találjuk. Telepek-
ben fészkel. Táplálékszerzés során gyors mozgással
riasztja fel a zsákmányt és eközben kapja el. Költö-
zô madár. Fokozottan védett.
212
Feketególya /Ciconia nigra/
Hazánkban fôként a nagy folyók érintetlen öreg li-
geterdeiben telepszik meg, de elôfordul a hegyi er-
dôkben is. Rendkívül óvatos madár. Kerüli az em-
ber közelségét. Fészke megközelítéséhez légi folyo-
sót használ, ezért a sûrû erdôket kerüli. Táplálkozá-
si területe igen nagy, akár 10 km-re is elrepül, ha
megfelelô táplálkozási helyet talál. Vonuló madár. A
telet Afrikában tölti. Fokozottan védett madarunk.
Kanalas gém /Platalea leucorodia/
Hazánk területén valamikor nagy számban élt.
Pusztában élô elôdeink csôrét kanálnak használták.
A folyók szabályozása, a mocsarak lecsapolása kö-
vetkeztében élôhelyének jelentôs részét elvesztette.
A nagy kiterjedésû nádasokat kedveli, ahol nagy
kolóniákban fészkel. Táplálékát sekély vizek szûré-
sével, kanálszerû csôrének gyors ide-oda mozgatá-
sával szerzi. Fokozottan védett.
Szürke gém /Ardea cinerea/
Nagy testû, kékes-hamuszürke madár. Mindenek-
elôtt a nagy folyók mentén található. Kedveli a mé-
lyebb vizeket, mert fô zsákmányát a halak képezik.
Költözô madár, az elsô példányok már február kö-
zepén megjelenhetnek. Az enyhébb teleket nem-
egyszer idehaza is átvészeli. Állománya egész Euró-
pában stabil. Védett.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Bársonyos darázscincér /Plagionotus arcuatus/
Teste fekete alapszínén darázsra emlékeztetô sárga
keresztcsíkok találhatók. Lábainak barnás-sárga szí-
nével is a darazsakat utánozza. Ez a mimikriként is-
mert sajátosság a rovarvilágban igen elterjedt jelen-
ség. Lárvája tölgy, juhar, valamint gyümölcsfákban
két éven keresztül fejlôdik. A felnôtt cincér május-
júniusban bodza, esetleg más cserjék virágain táp-
lálkozik. Ilyenkor a fák rönkjén is rátalálhatunk.
Imádkozó sáska /Mantis religiosa/
Akár a 8 cm hosszúságot is elérheti. Elsô fogólábai-
nak jellegzetes tartásáról könnyen felismerhetô.
Alapszíne a területtôl függôen zöldes vagy barna. A
délebbi példányoknál a fogólábak tövében megje-
lenhetnek a virágszirmokra emlékeztetô fehér fol-
tok. Élôhelyét meleg, száraz, bokros füves területek
képezik. Párzás közben a nagyobb nôstény általá-
ban felfalja udvarlóját.
Hermelin /Mustela erminea/
Jellegzetes menyétfaj. Teste hosszú, hengeres, rövid
lábak és ékszerû fej jellemzi. A menyéttôl farkának
fekete vége különbözteti meg. Ragadozó életmódot
folytat. Testénél jóval nagyobb állatot is képes elej-
teni, ami testtömegének akár a tízszeresét is kitehe-
ti. Fôleg rágcsálókkal, vízipockokkal táplálkozik,
amelyeket legtöbbször járataikban ragad meg.
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
Nagy hôscincér /Cerambyx cerdo/
Nagy, (5 cm feletti) feketés, a szárnyfedôk vége fe-
lé barnásba átmenô teste és rendkívül hosszú csáp-
jai alapján könnyû felismerni. Európa több országá-
ból már kiveszett, száma hazánkban is fogyatkozik.
A 10 cm-t is elérô lárvái elsôsorban kiszáradásban
levô öreg tölgyekben fejlôdnek, ujjnyi vastag járato-
kat hagyva maguk mögött. A felnôtt egyedek (imá-
gó) a fák kicsurgó nedvét fogyasztják.
Sisakos sáska /Acrida hungarica/
Hossza az 5 cm-t is elérheti. Hosszú, vékony lábai
mellett fô jellemzôje az elôre hosszan megnyúlt fej-
csúcs. A tôben kiszélesedô csápok a fej csúcsáról
erednek, ami az állat sajátos jellegét még inkább
hangsúlyozza. Kedveli a homokos, kopárokkal tar-
kított, száraz füves területeket. Mediterrán faj, mely
hazánkban éri el elterjedésének északi határát.
Kórócsiga /Helicella obvia/
Mezôn járva sokszor érezzük, ahogyan lábunk alatt
megroppan valami. Legtöbbször csigaház roppan
össze. Érdemes rájuk odafigyelni. A kórócsigát csí-
kozott háza, jellegzetes, növényekre felkapaszko-
dott tartása alapján könnyû megismerni. Héja szür-
késfehér, barnás övekkel tarkított. Napos, száraz he-
lyeken kórókra telepedve tömegesen található.
Jégmadár /Alcedo athis/
Áttelelô, egyik legszínpompásabb tollazatú mada-
runk. Kizárólag vizek mentén találjuk, ahol fészkét
a meredek partok falába mélyített lyukba, a földre
rakja. Fôleg halakkal táplálkozik. Zsákmányát víz
fölé lógó ágról vagy szitálva a víz alá csapva szerzi.
A még be nem fagyott vizeket kutatva, kisebb kó-
borlásokkal áttelel. Különös szépségû, védett mada-
runk.
Gyöngybagoly /Tyto alba/
Mint általában az éjjel tevékenykedô állatok, a
gyöngybagoly is ritkán kerül szem elé. Kultúra kö-
vetô faj, amely a mezôgazdasági területekkel szab-
dalt réteket, ligeteket kedveli. Kedveli a síkságot.
Fészkét legtöbbször templomtornyokban, elhagyott
majorok padlásain rakja. Állományának csökkenése
miatt fokozottan védett ragadozó madarunk.
Guvat /Rallus aquaticus/
Rejtélyes életet élô, de a vizes élôhelyek mentén
szinte mindenütt megtalálható madarunk. Kis mére-
te ellenére a daru alakúak családjába tartozik. Fész-
két sûrû vízinövények között rakja. Kikelt fiókái fé-
szekhagyók. Veszély esetén a szülôk csôrükben vi-
szik biztonságosabb helyre a fiókákat. Állományá-
nak egy része áttelel, másik része költözô. Védett.
VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK
Borz /Meles meles/
A fehér alapú fejen, az orrtól induló, szemeken és
füleken áthaladó fekete csíkok alapján könnyen fel-
ismerhetô. Súlya a felhalmozott zsírréteg függvé-
nyében 6–17 kg között változhat. Mellsô lábai rövi-
dek, erôs karmaival komoly föld alatti labirintus-
rendszert, „borzvárat” alakíthat ki. Éjszakai életet élô
állat. Eredeti élôhelyeit a löszös-homokos dombvi-
dékek képezik.
Ürge /Citellus citellus/
Nagy, sötét szemek, rövid fül és farok jellemzi. Tes-
te hengeres, 20-22 cm hosszú. A Kárpátokat övezô
füves területeken él. Tipikus sztyepplakó. Nappal
aktív, gyors mozgású állat. Függôleges bejáratú üre-
gekben, kisebb-nagyobb kolóniákban él. Elsôsor-
ban a sztyeppeken található lágyszárú növényekkel
táplálkozik. A veszélyhelyzetet éles füttyentéssel
jelzi. A telet átalussza.
Vidra /Lutra lutra/
Felülrôl lapos feje, hosszú, a pofán kétoldalt találha-
tó erôs tapogató szôrszálai alapján ismerhetô. Láb-
ujjai között jól fejlett, a vízi léthez szükséges úszó-
hártyával rendelkezik. Élôhelyét folyók, patakok,
nagyobb tavak mentén találhatjuk. Éjszaka aktív, fô
táplálékát a halak képezik. Vadászterülete igen ki-
terjedt, egy éjszaka akár 10 km-t is képes bejárni.
213
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK FÜRDÔK, STRANDOK

A megyében igen sok strandolási lehetôség adódik. Akik gyógyvízre vágynak,

a Nyíregyháza melletti Sóstófürdôt érdemes felkeresniük, hiszen az itteni Park-
fürdô medencéi igen sok betegség enyhítésére vagy gyógyítására alkalmasak. A
tavak közül az ugyancsak a Sóstón lévô Tófürdô és a Levelek melletti víztározó
a legfontosabbak. Szabad strandok fôleg a Tiszán mûködnek, a nagyobb és
kedveltebb helyeken kijelölik azokat és mentést is biztosítanak. Tivadarnál,
Vásárosnamény–Gergelyiugornyánál, Dombrádnál és Rakamaznál kempingek,
vendéglátóhelyek, üdülôk is várják a fürödni vágyókat. Szinte mindegyik Tisza
menti település mellett vannak fürdôhelyek, de óvatosnak kell lenni, mert a fo-
lyó örvényei alattomosak. Különösen a Tisza felsô szakaszánál kell vigyázni,
mivel itt kavics-kitermelés folyik vagy folyt, s mély gödrök maradtak vissza.

FÜRDÔK, STRANDOK Nyíregyháza Záhony

Júlia Fürdô Városi Uszoda
Kisvárda Malom u. 16. József Attila u
Városi Várfürdô Tel.: 42/311-172 Fax: 42/315-800 Tel.: 45/425-111
Városmajor u. 43.
Tel.: 45/420-063 Sóstó Parkfürdô Szabad strandok fôleg a Tiszán
Sóstógyógyfürdô, Berenát u. 1-3. mûködnek, a nagyobb és
Nagykálló Tel.: 42/475-736, 479-701 kedveltebb helyeken kijelölik azokat
Strand és Gyógyfürdô s mentést is biztosítanak. Szinte
Bátori út 39. Sóstó Tófürdô mindegyik Tisza menti település
Tel.: 60/ 355-041 Sóstógyógyfürdô, Blaha L. sétány mellett vannak fürdôhelyek, de igen
Tel.: 42/479-701 óvatosnak kell lenni, hiszen a folyó
Nyírbátor örvényei alattomosak. Különösen a
Városi Strandfürdô Tiszavasvári Tisza felsô szakaszánál kell vigyázni,
Gyulaji út Városi strand mivel itt kavics-kitermelés is folyik
Tel.: 42/ 281-919 Fax: 42/ 281-172 Fürdô u. 3. Tel.: 42/372-645 vagy folyt, s igen mély a meder.

214
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK KÖZLEKEDÉS

A megye közlekedését a sugaras úthálózat jellemzi: Nyíregyházára fut be a fô-

és alsórendû útvonalak többsége, de a megyeszékhelynek van repülôtere is, s
a nem túl távoli jövôben megépülô M3-as autópálya is elhalad a város mellett.
A Budapest–Záhony vasútvonal fontos nemzetközi személy- és teherszállítási
útvonal, s az országban már igen ritka keskeny nyomtávú kisvasút is menet-
rend szerint közlekedik Nyíregyháza és a Rétköz települései között. A vasútra
épülô turizmusba bekapcsolódott a GWK-MÁV Tours is, mely a normál és a
keskeny nyomtávú vasútvonalakra is szervez programokat. Egyre több kerék-
párút épül, amely a rendszeresen munkába járók mellett a kerékpártúrákat
kedvelôk testi épségét is óvja a jelentôs közúti forgalom veszélyeitôl.

KÖZLEKEDÉS km hosszúságban, majd 1911-ben Távközlési információk

KOMPKÖZLEKEDÉS
A kompok – megfelelô vízszintállás
mellett – csak nappal közlekednek.
Valamennyi – 20 tonna teherbírásig
– jármûszállításra is alkalmas.
A Tiszán:
– Tiszaadony és Aranyosapáti között
– Benk és Lónya között
– Tiszamogyorós és Lónya között
– Tuzsér és Zemplénagárd között
– Szabolcsveresmart és Révleányvár
között
– Dombrád és Cigánd között
– Tiszabercel és Tiszakarád között
– Balsa és Kenézlô között
– Tiszalök és Tiszatardos között
– Tiszadob és Tiszalúc között
A Szamoson:
– Csenger és Komlódtótfalu között
– Szamossályi és Porcsalma között
– Panyola és Szamosszeg között
(csak személyszállítás)
– Olcsva és Olcsvaapáti között
A NYÍRVIDÉKI KISVASÚT
Nyíregyháza és a Rétköz ma már ku-
riózumnak számító keskeny nyomtá-
vú vasútjának tervei 1905-ben ké-
szültek el. Elôször Sóstón keresztül
Dombrádig épült ki a nyomvonal 51
a Bujhoz tartozó Herminatanyától Nyíregyházi Távközlési Centrum
elágazás is készült Paszab– Ügyfélszolgálati Iroda
–Tiszabercel útvonalon Balsáig. Tel.: 084
Innen az 1930-ban épített Tisza-hí-
don keresztül bekapcsolták
a Bodrogközt is a forgalomba,
s egészen 1944-ig, a híd felrobbantá- SÉTAREPÜLÉS
sáig Sárospatakig és Sátoraljaújhe- LÉGITAXI
lyig közlekedett a kisvonat a Bod-
rogközi Gazdasági Vasút sínein.
A belvárosból 1969-ben kitelepített
vonat azóta a nyíregyházi
vasútállomástól indulva az erdô
alatt hagyja el a várost,
s a szándékok szerint kedvelt
kiránduló útvonalként közlekedik
Sóstón keresztül Balsáig
ill. Dombrádig. Sétarepülésre, légitaxizásra,
kiképzésre 4 személyes
amerikai repülôgép
SEGÉLYHÍVÓSZÁMOK bérelhetô.
ÉS EGYÉB INFORMÁCIÓK: A gép kiválóan alkalmas
országon belüli,
Autómentés illetve
Magyar Autóklub külföldi túrarepülésekre is.
Tel.: 088 Igény esetén
30 percen belül indulás!
Korona Taxi
Érdeklôdni:
Tel.: 42/455-066
Fejes Kálmán
06/30/9655-648
MÁV Információ
vagy a nyíregyházi repülôtéri
Tel.: 42/421-111
42/430-205-ös telefonon.
Volán Információ
Tel.: 42/311-565

215
 TISZTELT UTASAINK!
Testreszabott belföldi és nemzetközi kedvezményeinket kínáljuk.
Kérjük, válasszon és legyen az utasunk!
MÁV Rt. Személyszállítási Szakigazgatóság
Területi Személyszállítási Osztály, Debrecen
Kinek Kedveznény mértéke Kedvezmény fajtája Igénybevétel feltételei Egyéb hasznos információ
Gyermekek 100% Díjmentes utazás 4 éves korig ölben ülve 1 felnôtt kísérôvel legfeljebb
2 gyermek
67,5% Gyermekkedvezény 4-14 éves kor között Bármilyen viszonylatra,korlátlanul
Óvodás csoport 90% Kedvezményes menetjegy Elôzetes írásos, 10 fô után 2 kísérônek
legalább 10 fô 90% kedvezmény
Állami gondozott csoport 90% Kedvezményes menetjegy Elôzetes írásos, 10 fô után 2 fô kísérônek
legalább 10 fô 90% kedvezmény
Tanulók 90% Tanulók havijegye Diákigazolvány A lakóhely és a tanintézet között
67,5% Hazautazási kedvezmény Diákigazolvány váltható, korlátlan számú utazást biztosít
67,5% Diák kedvezmény nappali, ésti tagozatra Érvényes diákigazolvány Bármely viszonylatban, korlátlanul
Legalább 6 fôs diákcsoport 67,5% Diákok csoportos kedvezménye 10 éven alul, elôzetes, írásos 10 fô után 2 kísérônek 67,5% kedv.
50% Kedvezményes menetjegy 10 éven felül, elôzetes, írásos 10 fô után 1 kísérônek 50% kedv.
Közalkalmazottak 50% Kedvezményes menetjegy Közalkalmazotti igazolvány Bármely viszonylatra, korlátlanul
Munkavállalók 50% Kedvezményes menetjegy Munkáltató által kiállított Évente 1 menettérti útra. Eltartott
Vasúti Utazási Igazolás családtag is igénybe veheti
Túristabérlet átlánydíj 7 és 10 napos érvénytartamú Bárki Magyar és külföldi állampolgár is
bérlet vásárolható igénybeveheti
Sportolók, természetjárók 50% Sportolók kedvezménye Hivatalos versenyre, túrára, Legalább 4, legfeljebb 30 fô utazásához.
sportutalvány alapján Versenybírák egyénileg is utazhatnak
Sorkatonák 100% Díjmentes utazás Díjtalan utazásra jogosító Évi 4 (nôs katona 18) esetben, menet-
Szabadságolási igazolvány térti útra, csak 2. kocsiosztályon
90% Kedvezményes menetjegy Körletelhagyási engedély+ Korlátlan számban, csak 2. osztályon
katonaigazolvány
Polgári szolgálatot teljesítô 90% Kedvezményes menetjegy Adatlap polgári szolgálatot Korlátlan számban, csak 2. osztályon
személy teljesítôk részére és személyi
igazolvány alapján
Vakok és gyengénlátók 90% Kedvezményes menetjegy Vakok és gyengénlátók Bármilyen viszonylatra, korlátlanul
Országos Szövetségének Kísérônek 90% kedvezmény
igazolványa
Hallássérültek 50% Kedvezményes menetjegy Igazolvány alapján Bármilyen viszonylatra, korlátlanul
Családok 90% Nagycsaládosok kedvezménye 1 vagy 2 szülô legalább Valamennyi családtag részére, csak
3 gyermekével való utazásra 2. kocsiosztályon
33% Családi kedvezmény Két 18 éven aluli gyermekkel A gyermek a saját kedvezményével
együtt utazó 1 vagy 2 felnôtt utazhat
26 éven aluli fiatalok 33% Kedvezményes menetjegy Magyar állampolgárság Bármilyen viszonylatra, korlátlanul
Csoportok 33-50% Csoportos kedvezmény 10-19 fôig 33%, 20 fô felett 50% Elôzetes, írásos bejelentés alapján
Mit Mennyiért Hova Érvénytartam Egyéb hasznos információ
MünchenCity 21.900 Ft Bp.–München–Bp. 1 hónap EC, IC pótdíjmentesség.
4-12 éves gyerekeknek Csak 2. osztályra.
a fele
EuroDomino A bérletjegyek ára Európa szinte valamennyi 1 hónap Tetszôleges 3, 4, 5, 6, 7,vagy 8 napon az
3-8 napos bérletek országonként eltérô. országába adott országban korlátlan számú
ÚJDONSÁG! A kiindulási és tranzit- utazásra jogosít. EC, IC, pótdíjak alól is
vasutakra 50% kedv. mentesít.
City-Star-Ticket Létszámtól és beutazott Ausztria, Svájc, Hollandia, 1 hónap Egyéni utasok és kis csoportok részére
útszakasztól függôen Németország, Svédorsz., Görögorsz. EC pótdíjmentesség. Bizonyos napokon
25-40% kedvezmény menettéri viszonylatban, nem használható.

Családi City-Star Elsô felnôtt teljes ár, Ausztriába, Németországba 1 hónap EC pótdíjmentesség. Ausztriai
Ausztria ill. Németország második felnôtt félár, célállomások esetén bizonyos napokon
gyermekek ingyen. nem használható.

Az egyes kedvezményekrôl keresse részletesebb ismertetônket! Fentieken túlmenôen különkocsik és különvonatok indítását is vállaljuk.
Részletesebb információért forduljon pénztárainkhoz, vagy hívja a SZÉTI Irodát Nyíregyházán 06-42/413-004, Mátészalkán 06-44/311-956-os telefonon.

Kell a vasút Európában!

 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK GASZTRONÓMIA

A megye hagyományos gasztronómiája egyre inkább elôtérbe kerül az éttermek

kínálatában. Több olyan étterem mûködik, ahol a hagyományos szatmári és nyír-
ségi ételek széles skálája jelenik meg az étlapokon. Érdemes megfôzni és meg-
kóstolni az alábbi ételeket, melyek a Szabolcs-Szatmár Megyei Szálloda és Ven-
déglátó Vállalat anyagának felhasználásával adnak ízelítôt a térség kínálatából.
Aki a gyümölcsöket kedveli, annak a szatmári szilvát vagy a nyírségi almát ajánl-
hatjuk mindenféle formában (szilvalekvár, aszalt szilva, szilva- és almapálinka
stb.), de ôszi dióverés idején érdemes megkóstolni a milotai- vagy a tökösdiót is.

SZALKAI BATYUSLEVES A szûzpecsenyét kettévágjuk és ki-

(5 adag) verjük húsverô kalapáccsal. A darált
Hozzávalók: 25 dkg marhalábszár, húst kolbásztöltelék-szerûen fûsze-
25 dkg csirke egész, 20 dkg sárga- rezzük, ezzel a töltelékkel megtöltjük
répa, 10 dkg gyökér, 10 dkg karalá- a pecsenyét, felgöngyöljük, átkötöz-
bé, 5 dkg zeller, 2 db tojás, 30 dkg zük. Sütôben készre sütjük, zsírjából
liszt, 5 dkg gomba, só, delikát, pecsenyelevet készítünk. Tálalása
1 csomag petrezselyemzöld. hagymás tört burgonyával és párolt
káposztával történik.

ma, 10 dkg kelkáposzta, 1 db zöld- HÁZINYÚL VÁRDAI MÓDRA

paprika, 1 db paradicsom, (4 adag)
12 dkg liszt, 1 db tojás. Hozzávalók: 1 db nyúl, 12 dkg zsír, 5
A leforrázott csontot hideg vízben dkg paradicsompüré, 10 dkg paradi-
tesszük fel a megmosott marhaláb- csom, 60 dkg burgonya, 20 dkg liszt,
szárral együtt. Sóval ízesítjük. Ha fel- 3 db tojás, petrezselyemzöld, só, vö-
fôtt lehabozzuk, bezöldségeljük és röshagyma, paprika, bors.
fûszerezzük. A lisztbôl, tojásból tész-
tát gyúrunk és hosszú metéltre vág-
juk. Ha a hús megpuhult, kivesszük
a levesbôl és leszûrjük a levét.
A tésztát a levesbe fôzzük és tálaljuk.
A leveshúshoz ecetes tormát adunk.

NYÍRSÉGI GÖNGYÖLT
SZÛZPECSENYE
(4 adag)
A csirkét a marhahússal együtt hús-
Hozzávalók: 50 dkg szûzpecsenye,
levesszerûen fôzzük, s amikor kész,
30 dkg darált sertéshús, 15 dkg zsír,
a fôtt csirkehúst és a fôtt marhahúst Pörkölt alapot készítünk, a darabok-
fokhagyma, só, bors, paprika, majo-
ledaráljuk. Ízesítjük sóval, törött ra vágott nyulat beletesszük és fûsze-
ránna, delikát, 5 dkg vöröshagyma,
borssal, petrezselyemzölddel, majd rezzük, ha a nyúl megpuhult kevés
paradicsompüré, liszt, 4 adag hagy-
tojással elkeverve tölteléket készí- liszttel sûrítjük. Fôtt burgonyát áttö-
más tört burgonya, 4 adag párolt
tünk. A gyúrt tésztát kinyújtjuk, rünk és ezt liszttel, tojással és borssal
káposzta.
3x3 cm-es négyszögre vágjuk, majd keverve burgonyagombócot készí-
a töltelékkel töltve batyu alakra for- tünk, melyet forró vízben kifôzünk.
mázzuk, húslevesben külön kifôz-
zük. A húslevest betéttel és a zöldsé- SZATMÁRI TÖLTÖTT
gekkel együtt tálaljuk. KÁPOSZTA
(5 adag)
KRÚDY KEDVENC LEVESE Hozzávalók: 20 dkg füstölt tarja,
(4 adag) 20 dkg sertésapró, 30 dkg tengeri-
Hozzávalók: 45 dkg marhalábszár, kása, 1 dl olaj, 10 dkg vöröshagyma,
30 dkg m. csont, só, 15 dkg vegyes 2 dl tejföl, 5 dkg paradicsompüré,
zöldség, 10 dkg karalábé, bors (sze- 1 kg savanyú káposzta, paprika,
mes), 5 dkg zeller, 5 dkg vöröshagy- bors, fokhagyma, ételízesítô

220
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
A füstölt tarját a sertésapróval együtt
ledaráljuk, hozzáadjuk a tengeriká-
sát, ízesítjük, fûszerezzük. A kész töl-
teléket savanyú káposzta levélbe
töltjük, majd paradicsomos alaplével
leöntve megfôzzük. Tejfellel lelocsol-
va tálaljuk.
BAKTAI MADÁRKA
(4 adag)
Hozzávalók: 48 dkg sertéscomb,
2 db tojás, só, zsír, csemegeuborka,
házikolbász.
A sütéshez elôkészített sertéshúst
megtöltjük: a fûszerekkel elkevert,
karikára vágott kolbásszal, tojással,
csemegeuborkával. Összetûzzük,
hogy a töltelék nehogy kicsússzon.
Kevés zsírban, lassú tûznél
megsütjük.
Köretként burgonyapürét adunk.
SZAMOS MENTI TÖLTÖTT PAPRIKÁS
TÚRÓS GALUSKÁVAL
(4 adag)
Hozzávalók: 50 dkg sertéscomb,
20 dkg sertés apróhús, 5 dkg gomba,
8 dkg zsír, 6 dkg liszt, 5 dkg vörös-
hagyma, 3 dl tejfel, paprika, só, bors,
fokhagyma.
Túrós galuska (4 adag)
Hozzávalók: 50 dkg liszt, 15 dkg tú-
ró, 2 db tojás, só, zsír.
A sertéscombból egyforma szeleteket
vágunk, és vékonyan kiverjük, meg-
sózzuk. Az apróhúst ledaráljuk,
fûszerezzük és a gombával összeke-
vert töltelékkel megtöltjük a szelet
húsokat. Elôsütjük, utána paprikás
lében megpároljuk, tejfeles habarás-
sal sûrítjük.
Túrós galuskával tálaljuk.
KRÚDY FALATOK
(4 adag)
Hozzávalók: 60 dkg sertéscomb, só,
zsír, 10 dkg liszt, bors, 1 dl tejföl,
10 dkg sonka, 5 db tojás, 30 dkg rizs,
1 kg burgonya, fél csomag petrezse-
lyemzöld, 3 fej saláta.
A sertéscombot felszeleteljük, kiver-
jük és sóval, borssal megszórjuk.
Mindkét oldalát lisztbe mártva forró
zsírban megsütjük.
A tojásból, tejfölbôl és egy csipetnyi
lisztbôl egy szelet sonkával lepényt
sütünk.
A vegyes körettel kitálalt húst bebo-
rítjuk a pirosra sült tojáslepénnyel.
Öntött salátát adunk hozzá.
GASZTRONÓMIA
BEREGI SAJTTÛ
(4 adag)
Hozzávalók: 40 dkg trappista sajt,
10 dkg gépsonka, 4 db zsemle v. kif-
li, só, 2 db tojás, 5 dkg liszt, 4 adag
tartármártás, 2 dl olaj.
Tartármártás: 1 tubus majonéz
(kész), 2 dl tejföl, citrom, porcukor,
fehérbor, csemegeuborka, fél cso-
mag metélôhagyma, 1 fej zöld saláta
A sajtot, gépsonkát, zsemlét v. kiflit
karikára vágva spicctûre vagy hurka-
pálcára rétegesen tûzdeljük fel.
Felvert tojásban bundázzuk és forró
olajban kisütjük. Ízesített tartármár-
tással és zöld salátalevéllel tálaljuk.
ECSEDI CSUSZA
(4 adag)
Hozzávalók: 3 db tojás, 60 dkg liszt,
zsír, 4 dkg füstölt szalonna, 10 dkg
sonka, 2 dl tejföl, 12 dkg túró.
A sonkát és a szalonnát kockára vág-
va külön-külön lepirítjuk, a kifôzött
csuszatésztát a sonkával összekever-
jük és tûzálló tálra helyezzük. Tetejé-
re túrót, tejfölt és szalonnakockákat
teszünk. Forrón, lepirítva tálaljuk.
221
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK VENDÉGLÁTÁS

ÉTTERMEK, VENDÉGLÁTÓHELYEK Ibrány Nagyecsed

(a teljesség igénye nélkül) Vendéglô Sárvár Étterem
Szabolcs u. 16. Tel.: 42/200-212 Árpád u 34. Tel.: 44/345-176
Ajak
Ezerjó Vendéglô Kállósemjén Nagykálló
Fô út 4. Tel.: 45/455-002 Zöldfa Vendéglô Simonyi Étterem
Kossuth u. 87. Tel.: 42/255-389 Bátori út 11. Tel.: 42/263-277
Anarcs
Holdfény Étterem Kisvárda Nyírbátor
Vasút u.1. Tel.: 45/404-007 Kinizsi Étterem Kakukk Étterem
Szent László u. 60. Tel.: 45/415-080 Szabadság tér 21. Tel.: 42/281-050
Baktalórántháza Rigolettó Étterem és Motel Tinódi Étterem
Fenyves Csárda Városmajor u. 43. Tel.: 45/421-355 Ady Endre u. 14. Tel.: 42/281-646
41-es fôút Tel.: 42/352-467 Stíl Bár
Zöldfa Étterem Szent László u. 2. Tel.: 45/405-159 Nyíregyháza
Köztársaság tér 2. Tel.: 42/352-245 Várda Étterem, Ételbár Adler Ételbár – Sörözô
Szent László u. 7. Tel.: 45/405-073 Vay Ádám krt. 4/6. (Universum
Balkány Üzletház) Tel.: 42/407-832
Kisvendéglô Kocsord Aranyalma Kisvendéglô
Rákóczi tér 2. Tel.: 42/361-734 Kraszna Vigadó Étterem Fészek u. 135. Tel.: 42/342-718
Hunyadi út 62/a Tel.: 44/314-713 Autós Kisvendéglô
Buj Bethlen Gábor u. 2.
Patkó Csárda Máriapócs Tel.: 42/312-769
Rákóczi út 11/2 Tel.: 42/205-394 Fekete Bárány Fogadó Borostyán Étterem
Állomástér Tel.: 42/385-722 Ady Endre u. 43. Tel.: 42/461-438
Dombrád City Grill
Kisvendéglô Mátészalka Bethlen Gábor u. 2.
Kossuth u. 58. Tel.: 45/465-021 Borostyán Étterem Tel.: 42/ 311-281
Hôsök tere 8. Tel.: 44/310-428 Columbia–Maczali Étterem
Csenger Kínai Étterem és Sörözô
Szamos Étterem Kölcsey Ferenc u. 36. Kálvin tér 1. Tel.: 42/313-108
Rákóczi u. 7. Tel.: 44/341-156 Tel.: 44/311-143 Csibe Tanya
Kristály Étterem Búza tér 6. Tel.: 42/435-469
Fehérgyarmat Eötvös u. 17. Eperjes Ételbár
Falatozó Tel.: 44/312-036 Ungvár sétány 15. Tel.: 42/443-038
Kisgyarmati út 1. Tel.: 44/362-890 Pelikán Étterem Erzsébet Étterem
Halász Csárda Szalkay László u. 2/a Sóstófürdô, Blaha L. sétány 37.
Kossuth tér 12-14. Tel.: 44/363-477 Tel.: 44/311-405 Tel.: 42/479-700
Szamos Étterem – Szálloda Fehér Oroszlán Étterem
Móricz Zsigmond út 8. Szatmár Étterem Kemecsei út 14. Tel.: 42/475-719
Tel.: 44/361-993 Kölcsey Ferenc u. 46. Gösser Sörözô és Étterem
Tel.: 44/312-257 Országzászló tér 1. Tel.: 42/315-254
Gávavencsellô Kínai Étterem
Tavirózsa Étterem Zöldfa Étterem Szarvas u. 56. Tel.: 42/311-524
Vencsellô, Dózsa György u. 45. Móricz Zsigmond u. 87. HBH Bajor Sörözô
Tel.: 42/206-006 Tel.: 44/312-505 Hôsök tere 6. Tel.: 42/311-338

222
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK VENDÉGLÁTÁS

Rákóczi u. 11. Tel.: 42/231-009 Tiszavasvári

Rakamaz Amazon étterem
Bujtó Bisztró Kossuth u. 9. Tel.: 42/372-476
Dózsa György u. 88. Hal-Birkacsárda
Tel.: 42/371-467 Petôfi u. 46. Tel.: 42/372-054
Gösser Sörözô és Étterem
NYÍREGYHÁZA Kossuth u. 1. Tel.: 42/371-892 Tornyospálca
Makk Hetes Bisztró Étterem
BELVÁROSÁBAN
Kossuth Lajos u. 33. Ady Endre u. 1. Tel.: 45/445-007
A MÛVELÔDÉSI Tel.: 42/371-615
KÖZPONT NULLADIK Tunyogmatolcs
SZINTJÉN SZÉLES Szatmárcseke Autós Csárda
ITALVÁLASZTÉKKAL Rákóczi u. 85. Tel.: 44/362-031
VÁRJUK A VÁROS „KÖLCSEY” FOGADÓ
ÉS PINCE CSÁRDA
Tyukod
LEGKÉNYELMESEBB Tóparti Kisvendéglô
DRINK BÁRJÁBAN. Kitûnô helyi ételspecialitások, Bem u. 1. Tel.: 44 /356-274
bôséges adagok,
NYÍREGYHÁZA szolid árak, Vásárosnamény
gyors, udvarias kiszolgálás Fehér Étterem
SZABADSÁG TÉR 9.
Bereg köz 1–4. Tel.: 45/470-854
TEL.: 30/9258-743 Marianna Center Étterem
SZATMÁRCSEKE 4945
Honvéd u. 6. Tel.: 44/432-108 Szabadság tér 19.
Tel./fax: 44/432-053 Tel.: 45/470-401
Jonh Bull Pub Vasúti Étterem
Dózsa Gy. u. 1–3. Tel.: 42/409-300 Radnóti u. 7. Tel.: 45/470-363
Lugas Étterem és Szálloda Tiszadada
Prága u. 3. Rákóczi Vendéglô Tiszavid
Tel.: 42/342-777, 311-694 Hôsök tere 3. Tel.: 42/240-149
McDonald's étterem
Zrínyi Ilona u. 4/6. Tel.: 42/420-604 Tiszadob
„424” Ír Sörözô és Étterem Galambos-korcsma
Sóstófürdô, Blaha L. sétány 1. Vásárhelyi u. 6. Tel.: 42/241-162
Tel.: 42/415-494
Páva Étterem Tiszalök
Honvéd u. 3. Tel.: 42/461-383 Rázom Csárda FALUSI TURIZMUS
Pizza Uno Erômû lakótelep PETRÓCZKY ZOLTÁNNÉ
Nyírfa tér 2.Tel.: 42/402-996 Tel.: 42/378-225
Svájci Lak Tisza Étterem 4832 Tiszavid,
Sóstógyógyfürdô Kossuth L. út 87. Szabadság u. 27–29.
Tel.: 42/405-793, 405-794 Tel.: 42/378-191
Vadász Csárda Beregi térség, Tisza-parti
összkomfortos kulcsos vendégház
Kemecsei út Tel.: 42/455-017 Tiszaszalka
Beregi Tisza Étterem
Nyírtura Bajcsy-Zsilinszky u. 5.
Tel.: 06 45/483-508
Aranypatkó Étterem Tel.: 45/431-011

223
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK SZÁLLÁSHELYEK

A megye idegenforgalma, s ezzel együtt a szálláshelyek mennyisége és minô-

sége az utóbbi években jelentôsen fejlôdött. Nyíregyházán több új szálloda és
panzió nyílt meg, a Felsô-Tisza vidékén pedig a természeti turizmus megindu-
lásával párhuzamosan a falusi turizmus is kiszélesedett. Egyre több települé-
sen alakítottak ki magánházaknál turisták fogadására alkalmas férôhelyeket, s
az új panziók és táborozóhelyek száma is szaporodott. A belföldi turisták szá-
mának növekedése számottevô, de egyre több külföldi is felkeresi a majdnem
érintetlen természeti környezetet.

HOTELEK, PANZIÓK Hotel Hódi

Báthori út 11.
Fehérgyarmat Tel.: 42/281-012, 283-556
HOTEL BARBIZON***
Szamos Szálloda
Móricz Zsigmond út 8. Napsugár Panzió 4431 Sóstófürdô
Tel.: 44/362-211 Zrínyi I. út 15. Tel.: 42/283-878 Szódaház u. 14.
Kisvárda Nyíregyháza
Hotel Bástya
Tel./fax: 42/475-731
Krucsay M.u. 2. Tel.: 45/421-100 42/476-784

Parish Bull Vendégház és Szálloda

Árpád u 65. Tel.: 45/416-222 Centrál Hotel
Nyár u. 4/6. Tel.: 42/411-330
Szálloda Stíl Panzió
Városmajor u. 60. Tel.: 45/410-791 NYÍREGYHÁZA, HUNYADI U. 2. Hotel Bencs Villa
TEL./FAX: 42/405-030, 42/403-676 Sóstói út 54. Tel.: 42/402-004
Lónya
Nyírerdô Rt. Vadászház Nyíregyháza belvárosában, a Váci Hotel Broadway
Tel.: 45/443-010 Mihály Mûv. Központ és a Bujtosi Sóstófürdô, Vénusz u. 2.
Szabadidô Csarnok között található Tel.: 42/479-410
Máriapócs a város legkorszerûbb szállodája,
Máriapócsi Zarándokház az EURÓPA HOTEL. Hotel Columbia–Maczali
Az európai színvonalú szálloda 60
Kossuth tér 17. Tel.: 42/385-528 Egyház u. 1. Tel.: 42/315-150
szobájával, éttermeivel, minibárjával,
szaunával, pezsgôfürdôvel,
Mátészalka szoláriummal, biliárdteremmel teljes Hotel Tara
Hotel Szatmár kényelmet, felüdülést, Sóstófürdô, Fürdô u. 58.
Hôsök tere 8. kikapcsolódást nyújt minden Tel.: 42/475-903
Tel.: 44/310-428, 311-429 pihenni vágyó vendégnek.
Fiatal házasoknak ajánljuk Igrice Nyaralófalu
Hubertus Panzió a nászutas apartmanokat. Sóstófürdô, Blaha L. sétány 8.
Baross u. 31. Tel.: 44/313-636 Éttermében igazi magyar Tel.: 42/479-711
vendégszeretettel, ízletes tájjellegû
ételekkel várjuk az idelátogatókat.
Nyírbátor Ózon Panzió
Hotel Bástya Csaló köz 2.
Hunyadi u. 10. Tel.: 42/281-657 Tel.: 42/402-001, 402-002

224
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK SZÁLLÁSHELYEK

4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 1. Marianna Center Hotel

Tel.: 42/409-300, Fax: 42/409-339
Szabadság tér 19.
Tel.: 45/470-401, 470-434

KEMPINGEK

Levelek
Tamás bátya kemping
E patinás szállodában MÁJUSTÓL – OKTÓBERIG Kondor Tamásné
35 légkondícionált, igényesen
Nyíregyháza, Kórház u. 75.
berendezett szoba található. –10 db 4-6 fôs faház
A hotel Kodály terme Tel.: 42/430-103
és a hozzákapcsolódó rendezvény- (összkomfortos)
terme konferenciák, rendezvények Az üdülô központi épületében: Nyíregyháza
lebonyolítására alkalmas – 6 db 2, 3, 4, ágyas szoba Igrice nyaralófalu
350-400 fô részére. –100 fôs autóskemping
A kényelmet és kikapcsolódást Sóstófürdô, Blaha L. sétány
különféle szolgáltatások biztosítják: – csónakkikötô Tel.: 42/479-711
John Bull Pub Sörözô és különterme, Szabadidôs tevékenységek:
X Café, Casino, Pizzéria és cukrászda, tenisz- focipálya, vizisí, Rakamaz
szauna, szolárium, masszázs. evezôs hajók
A hotelban található még:
bank, gyógyszertár, utazási iroda,
pénzváltó, ajándék üzletek. RAKAMAZI TISZA- KEMPING
Tel./fax: 06 42/431-483
06 60/351-710
4465 Rakamaz, Üdülôterület
Strand u. 1.
Tel.: 47/352-012
Paradise Hotel és Center Tókuckó
Sóstófürdô, Sóstói út 76. Sóstófürdô, Blaha L. sétány 41.
Tel.: 42/402-038 Tel.: 42/479-710 Tiszadob
Horgásztábor és kemping
Park Hotel Szatmárcseke Bocskai u. 59. Tel.: 42/241-129
Sóstófürdô, Tölgyes út 68. Kölcsey Fogadó
Tel.: 42/501-360, 501-366 Honvéd u. 6. Tel.: 44/432-087 Tiszavasvári
Városi strand
Safari Panzió Tiszadada Fürdô u. 3. Tel.: 42/372-547
Nyíregyházi u. 2/b Éden Panzió
Tel.: 42/481-948 Alkotmány u. 32 Tivadar
Katica Camping
Senátor Panzió Túristvándi Petôfi u. 11. Tel.: 20/9265-803
Búza tér 11. Tel.: 42/311-796 Vízimalom Kemping és Panzió
Malom u. 3. Tel.: 44/434-075 Túristvándi
Stadion Szálló Vizimalom Kemping
Sóstói út 24/b Tel.: 42/403-266 Vásárosnamény Malom u. 3. Tel.: 44/434-075
Hotel Fehér
Svájci Lak Bereg köz 1-4. Tel.: 45/470-854 Vásárosnamény
Sóstófürdô Kemping Tisza-part
Tel.: 42/405-793, 405-794 Hotel Tisza Tel.: 45/470-076
Beregszászi út 4. Tel.: 45/470-577

225
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK
- Filmkidolgozás akár 1 órán belül,
Magyarországon a legolcsóbban!
- Minden tekercs elôhívásához,
nagyításához ajándékba kap
egy 24 kockás színes filmet!
- Igazolványkép készítés 3 perc alatt!
- 4 db színes fotó 599 Ft
Nálunk 1000 féle árucikk közül
mindenki megtatálja,
amire szüksége van.
Minden hónapban más-más
akciókkal várjuk Önöket!
Üzleteink:
Nyíregyháza, Átrium Üzletház,
Rákóczi u. 18–20.
Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 14.
Nyitva: H–P 9.00–18.00
Szombat: 9.00–13.00
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Megyei Raktárház
Nyíregyháza, Bogyó u. 2.
Telefon: 42/460-813, 460-814
Fax: 42/460-812
Vásároljon a megye
132 COOP üzletében.
A lakossági igények
figyelembevétele,
folyamatos akciók
és széles árúválaszték.
Keresse a COOP üzleteket.
Mi mindenhol ott vagyunk!
VÁSÁRRA VISSZÜK!
OCTANORM installációs
rendszerünkkel állunk
rendelkezésükre kiállítások
kivitelezéséhez
1999. ÉVI RENDEZVÉNYEINK:
II. Várda vásár
Kisvárda, 1999. május 14–16.
IV. Logisztik '99. Logisztikai és
Térségfejlesztési Kiállítás
Kisvárda, 1999. október 14–15.
HID-99 ukrán-magyar üzletember-
találkozó sorozat
Kijev–Kisvárda–Kremencsuk–
Dnyepropetrovszk–Nyíregyháza.
Tájékozódjon rendezvényeinkrôl,
ajánlatainkról, ukrán-magyar
kereskedelmi kapcsolatokról a
w.w.w.elender.hu/~expoeast honlapon.
4400 Nyiregyháza, Színház u. 32.
Tel.: 42/420-025
KATI
OPTIKA
➔ Szakorvosi szemvizs-
gálat, és kontaktlencse
rendelés
➔ Szemüvegkészítés
➔ PORST fotócikkek
➔ Filmelôhívás
Mátészalka Nyírbátor
Zöldfa u. 1. Kossuth u. 1.
44/315-465 42/281-349
SZOLGÁLTATÁS
OPTIKA
FOTÓ – PORST
SZAKÜZLETEK
4600 KISVÁRDA, SZT. LÁSZLÓ U. 24
TEL.: 45/415-837
4800 VÁSÁROSNAMÉNY,
SZABADSÁG TÉR 5–7.
TEL.: 45/471-971
4625 ZÁHONY, JÓZSEF A. U. 7.
MÁV RENDELÔ MELLETT
TEL.: 45/426-267
– komputeres szemvizsgálat
– szemüvegkészítés
– SZTK vény beváltása
– kontaktlencse és ápolószerei
– optika és fotócikkek
– audió és videóberendezések
– színes filmkidolgozás
világszínvonalon
LÁTSZERÉSZ FOTO
KIJELÖLT
ZEISS SZAKÜZLET
MÁTÉSZALKA, ZÖLDFA U. 2–4.
TEL.: 44/314-488
ZEISS kontaklencse
ZEISS szemüvegkeretek
ZEISS minôségû szemüveglencse
Komputeres szemvizsgálat
Post fotócikkek széles skálája
Polaroid igazolványkép készítés
C.T.: Kovács Sándorné
optometrista látszerész, kontaktológus
227
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI Budapest, Zoltán u. 16., telefon: 1/331-1500) 1996. január
1-je óta a Magyar Államot, mint tulajdonost képviselve foglalkozik a közvagyon (kincstári va-
gyon) vagyonkezelésbe adásával, közvetlen vagyonkezelésével, tulajdonosi ellenôrzési felada-
tok ellátásával, valamint a közvagyonra vonatkozó információszolgáltatással. Így a KVI központ-
ja és 19 megyei kirendeltsége kötelezettsége az állami vagyon hasznosítása, állagmegôrzése és
a rábízott, de közfeladat ellátásához nem szükséges vagyon (ingó, ingatlan, portfolió) értékesí-
tése.
Kiemelt tevékenysége a közcélokat szolgáló állami tulajdonban maradó vagyontárgyak haté-
kony kezelése, ezen belül pedig a nemzeti kincsünk fontos részét alkotó mintegy 300 mûemlék
együttes állagromlásának megakadályozása, a helyreállítás, vagyonkezelésbe adás.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 348 mûemléke zömmel önkormányzatok kezén, magánszemé-
lyek birtokában és közülük 7 kiemelten védett a Magyar Állam tulajdonába álló. Ezek a nemze-
ti értékek történelmünk tanúi, így fokozott figyelmet, gondoskodást állagvédelmet követelnek,
hogy az utókor számára is bemutathatókká váljanak. A KVI megyei kirendeltsége (4400 Nyíregy-
háza, Arany J. u. 7., telefon: 42/313-260) sokat tett eddig is e cél elérése érdekében, saját anya-
gi forrásait felhasználva, más vagyonkezelôk segítségét is igénybe véve.
A mûemlékek között vannak használatban lévôk és olyanok, melyek felújításához, hasznosítá-
sához a KVI szívesen veszi az ötleteket, javaslatokat és anyagi támogatásokat, felajánlásokat.
Emellett olyan befektetôk jelentkezését várják, akik hosszabb távú mûemlék hasznosításban ér-
dekeltek

HASZNÁLATBAN LÉVÔ KASTÉLY

Vaján a reneszánsz stílusú Vay-várkastély ôrzi a Rákóczi-szabadságharc emlékeit. Az épület és
parkja folyamatos felújítását az abban mûködô Vay Ádám Múzeummal együtt a KVI végezteti.
A várkastély nemcsak kuruc kori emlékhely, hanem otthont ad a vidék pezsgô kulturális életének
is. (Történetérôl a 38. oldalon olvashatnak.)

228
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

IPARI MÛEMLÉKEK
A Túristvándi vízimalmot A KVI teljesen felújíttatta, így felduzzasztott Túr folyó áramlása mozgat-
ja az alulcsapós vízikerekeket, melyek hajtják az ôrlôhengereket és daráló követ. Megtekinthetô a
teljes ôrlési folyamat a gabona garatba töltésétôl kezdve a liszt zsákolásáig (története a 126. olda-
lon olvasható).
A malom ma az önkormányzat használatában múzeumként mûködik.
Befektetési lehetôség: A malom üzemeltetése, környezetének kialakítása, vendégváró falusi turiz-
mus fejlesztése.

Tarpán a felújított szárazmalom üzemképes állapotban látható. A „két lóerôvel” mûködtethetô

dörzskövek segítségével ôrölhetnek gabonát a fa épületében (információ még a 169. oldalon).
A KVI által ajánlott befektetési lehetôség: A malom üzemeltetése, környezetének átalakítása turisz-
tikai céllal.

229
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

HASZNOSÍTHATÓ KASTÉLYOK
A Tuzsér Lónyay-kastély mûemlék együttes helyreállítását a KVI, a Mûemlékek Állami Gondnok-
sága (MÁG, mai vagyonkezelôje) és az önkormányzat összefogásával kezdték el 1996-ban. A kul-
turális és idegenforgalmi célú hasznosítás adott a befektetés lehetôségét keresôk elôtt, ha vállalják
a vagyonkezelôvel egyeztetett kastély felújítás befejezését (továbbiak a 116. oldalon).

A Nyírbátorban lévô Báthory-várkastély maradványaiból a többszintes XVIII. században épült

magtár látható csupán. Az épület kulturális célú felújítását tervezik a mûemléki környezetének
helyreállításával együtt. Ehhez keresi a KVI befektetôk jelentkezését.

230
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK KIEMELT MÛEMLÉKEK, BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEK

A román határszéli Komlódtótfalu Becsky-kúria idegenforgalmi, kulturális célú helyreállítását a

KVI kezdte el, majd az Örökségünk Ôrei mûemlékvédô szervezet folytatta. A (MÁG-gal, vagyon-
kezelôjével egyeztetve, a fôépület és parkja helyreállítására jelentkezhetnek befektetôk további
információk a 141. oldalon).

FÖLDVÁR
Honfoglalás kori ritka emlék Szabolcson a Földvár, mely Magyarország földmûvei közül is kiemel-
kedik kivételesen szép természeti környezetével (további információk a 90. oldalon).
A helyi önkormányzat gondozza a növényzetet és temetôt. A sáncok felújításával a mûemlék va-
lódi honfoglalás kori emlékhellyé alakításával még inkább (ma is az) idegenforgalmi látványosság
lehet. Ehhez keresi a KVI befektetôk jelentkezését.

231
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK FOTÓJEGYZÉK

FOTÓJEGYZÉK:

Dr. Balassa M. Iván 174, 176

Balázs Attila 173/2
† Belánszky Demkó Péter 90/1, 91, 103, 106, 144, 194/1
Boros György 71, 194
Dr. Erdész Sándor 169/2
Dr. Istvánovits Eszter 22/1, 93/1, 94, 95, 97, 117, 126,
132/2, 133, 134/2, 135/1
Dr. Páll István 11, 14, 30, 34, 36/2, 37, 39, 42, 46/2, 53, 55,
61, 66–70, 73–75, 78–83, 96, 122, 130, 132/1, 147, 148–155,
162/3, 166, 171, 173/1, 175, 17–187, 189, 199, 204, 224/1
Petrilla Attila 11/2, 31, 44, 51, 56, 57, 125
Szakos Krisztina 13, 16, 21/1, 22/2, 23, 26-29, 33, 38, 41,
45, 46/1, 47, 49, 50, 58, 60, 87, 89, 90/1, 98, 99, 101, 116,
119, 120, 127, 128, 131, 134/1, 135/2, 139–141, 143, 145,
159–161, 162/1–2, 163–165, 167, 169, 203
Szigeti Orsolya: 92
A hirdetések fotóanyagát a megrendelô, a könyv elején
feltüntetett önkormányzatok fotóit a támogatók bocsátották
a kiadó rendelkezésére.

4431 Nyíregyháza-Sóstó
Tel.: 42/479-702
Egész évben nyitva 9–19-ig
Csoportoknak kedvezmény
kedvezmény

digitális
fényképezô-
AGFA scannerek

gépek
A TÖKÉLETES KÉP
photo 780, 1280, 1680

- 6x zoom
- 1.3/1.9 millió képpont disztribÚció:
- 2800-ban elforgatható
budapest i.ker. attila u. 133.
lcd kijelzô
- photovista-photovise tel./fax: 212-1008
- többféle felbontás gyôr, tihanyi a. u. 2.
- felhasználóbarát tel./fax: 96/502-200

234
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLT IRODALOM

FELHASZNÁLT IRODALOM
Ács Zoltán: Kisvárda. Vár. Bp. 1980. Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára 53. Tájak–Korok–Múzeumok Szervezô
Bizottsága
Balassa M. Iván – Zentai Tünde: Magyarország múzeumai. Bp. 1996. Kultúrtrade K.
Baranyi Ferenc – Páll István: Tiszabercel. Bessenyei Emlékház. Nyíregyháza–Sóstófürdô, 1997. Múzeumok,
kiállítóhelyek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 4. Múzeumfalu Baráti Köre
Baranyi Ferenc – Páll István: Tiszacsécse. Mûemlékek. Nyíregyháza–Sóstófürdô, 1997. Múzeumok, kiállítóhelyek
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2. Múzeumfalu Baráti Köre
Beke György: Boltívek teherbírása. Barangolások Máramaros és Szatmár megyében. Bukarest, 1983. Kriterion
Könyvkiadó
Bodnár István – Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei irodalmi utazások. Nyíregyháza, 1998. Kaleidoszkóp Bt.
Bodnár Zsuzsanna – Páll István: Sóstói Múzeumfalu. Sóstófürdô, 1993. A Sóstói Múzeumfalu állandó kiállításainak
vezetôi 2. Múzeumfalu Baráti Köre
Dám László: Nyírbátor. Báthori István Múzeum. 2., átdolgozott kiadás. Bp. 1987. Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára
61. Tájak–Korok–Múzeumok Szervezô Bizottsága
Deschmann Alajos: Kárpátalja mûemlékei. Bp. 1990. Tájak–Korok–Múzeumok Egyesület
Diczházy Mariann: Nagyecsed. Szivattyútelep. Bp. 1989. Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára 343.
Tájak–Korok–Múzeumok Szervezô Bizottsága
Diczházy Mariann: Tiszabercel. Szivattyútelep. Bp. 1990. Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára 375.
Tájak–Korok–Múzeumok Szervezô Bizottsága
Entz Géza: Csaroda. Református templom. 2., átdolgozott kiadás. Bp. 1998. Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára 155.
Tájak–Korok–Múzeumok Szervezô Bizottsága
Entz Géza: Nyírbátor. Református templom. Bp. 1980. Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára 25.
Tájak–Korok–Múzeumok Szervezô Bizottsága
Erdész Sándor: Nyírség. Bp. 1974. Magyar Néprajz sorozat. Gondolat K.
Felhôsné Csiszár Sarolta: Vásárosnamény. Beregi Múzeum. Nyíregyháza–Sóstófürdô, 1997. Múzeumok, kiállítóhelyek
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 3. Múzeumfalu Baráti Köre
Gilyén Nándor – Mendele Ferenc – Tóth János: A Felsô-Tiszavidék népi építészete. Bp. 1981. 2., javított kiadás.
Mûszaki K.
Kiss Imola – Tóth Géza-Ivor: Ákos. Református templom. Kolozsvár, 1996. Erdélyi mûemlékek 18.
UTILITAS Könyvkiadó
Komáromi István: Kerékpárral a Felsô- és Közép-Tisza vidékén. Bp. 1997. FRIGORIA Gmk. K.
Komjáthy Attila: Felsô-Tisza-vidéki templomok I. Bp. 1983. Corvina K.
Koroknay Gyula: Nyíregyháza mûvészettörténeti emlékei. Szerk. bizottság. Nyíregyháza, 1971. Nyíregyházi Kiskönyvtár
6. sz. Szabolcs m. Lapkiadó Váll.
Mátyás Vilmos: Utazások Erdélyben. 3., javított, bôvített kiadás. H.n. é.n. (Bp. 1982.) Panoráma "mini" útikönyvek.
Mezô András – Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti – etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1972.
Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V. B. Mûvelôdési Osztálya.
Molnár Mátyás: Vaja. Vay Ádám Múzeum. Bp. 1981. Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára 64.
Tájak–Korok–Múzeumok Szervezô Bizottsága
Nagy Antalné: Bátorliget. ôsláp. Bp. 1981. Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára 78. Tájak–Korok–Múzeumok
Szervezô Bizottsága
Nagy Antalné – Mesterházy Tihamér: Cégénydányád. Kastélypark. Bp. 1981. Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára 89.
Tájak–Korok–Múzeumok Szervezô Bizottsága
Németh Adél: Kárpátalja. 2., átdolgozott kiadás. H.n. é.n. (Bp. 1998.) Panoráma "mini" útikönyvek. Medicina
Könyvkiadó Rt.
Németh Péter: Szabolcs. Mûemlékek. Nyíregyháza–Sóstófürdô, 1996. Múzeumok, kiállítóhelyek Szabolcs-Szatmár-
Bereg megyében 1. Múzeumfalu Baráti Köre
Nyíregyháza története. Szerk. Cservenyák László – Mezô András. Nyíregyháza, 1987. Nyíregyházi Kiskönyvtár 15. sz.

235
 PRAKTIKUS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLT IRODALOM

Nyíregyházi útikalauz. Szerk. bizottság. Nyíregyháza, 1983. Nyíregyházi Kiskönyvtár 13. sz. Nyíregyházi Városi Tanács
V. B. Mûvelôdésügyi Osztálya
Oltean, Daniela – Kiss Imola – Sipos Vasile – Nicoleta Bledea: Ghidul Muzeului Maghiar Bogdand – A Bogdándi
Magyar Múzeum kalauza. H.n. é.n. Muzeul Judetean Satu Mare
Páll István: Tarpa. Mûemlékek. Bp. 1984. Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára 159. Tájak–Korok–Múzeumok
Szervezô Bizottsága
Polgár Judit: Tiszatér útikönyv. Tiszadob, 1997. Tiszamenti Települések Térségfejlesztési Társulása
Porba hullott gyöngyszem. Nyíregyháza. Szerk. Tóth M. Ildikó. Nyíregyháza, 1995. Start Rehabilitációs Vállalat és
Intézményei
Sedlmayr János: Csenger, Csengersima. Református templomok. Bp. 1998. Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára 582.
Tájak–Korok–Múzeumok Szervezô Bizottsága
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Szerk. L. László János. A Magyar Hírlap melléklete 1997. december 18.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kézikönyve. Fôszerk. Filepné Nagy Éva. 1998. Magyarország megyei kézikönyvei 15.
CEBA K.
Szabolcs-Szatmár megye mûemlékei. Szerk. Entz Géza. 1-2. köt. Bp. 1986-1987. Magyarország mûemléki topográfiája 11.
Akadémiai K.
Szabolcs-Szatmár-Bereg. Képes idegenforgalmi invitáló a keleti országrész értékeirôl, szépségeirôl. Szerk.: Kalenda
Zoltán. H.n. é.n. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tourinform Iroda.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mûemlékjegyzéke és természeti értékei. Szerk. Vincze István. Nyíregyháza, 1995.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyûlés Idegenforgalmi és Mûemléki Bizottsága.
Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv. Szerk. Frisnyák Sándor. 1-2. köt. Nyíregyháza, 1975-1979. Szabolcs-
Szatmár Megyei Tanács
Szabolcs-Szatmár megyei útikönyv. Szerzôi munkaközösség. Panoráma. H.n. é.n.
Szalontai Barnabás: Máriapócs. Kegytemplom. Bp. 1982. Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára 103.
Tájak–Korok–Múzeumok Szervezô Bizottsága
Szalontai Barnabás: Nyírbátor. Minorita templom. Bp. 1992. 3. javított, bôvített kiadás. Tájak–Korok–Múzeumok
kiskönyvtára 56. Tájak–Korok–Múzeumok Szervezô Bizottsága
Szécsényi Lajos: Túristvándi. Vízimalom. Bp. 1988. Tájak–Korok–Múzeumok kiskönyvtára 314.
Tájak–Korok–Múzeumok Szervezô Bizottsága
Tombor Ilona: Festett famennyezetek Szabolcs-Szatmár megye területén. In: Mûvészet, 1977/9. szám
Tóth M. Ildikó – Vincze István: Iránytû. Nyíregyháza, Sóstófürdô. (Nyíregyháza), 1996. Sóstó Fejlesztési, Beruházási és
Vállalkozási Rt.
Varázsos tájak: A Felsô-Tisza-vidék. Felelôs szerk. Tóth M. Ildikó. Nyíregyháza, 1997. Sóstó Fejlesztési, Beruházási és
Vállalkozási Rt.

236