Statisztikai és

valószínűségszámítás alapjai
ÖSSZETETT VISZONYSZÁM
STANDARDIZÁLÁS

1
 Kedves Hallgatónk!!
Köszöntöm ismét.
Bízom benne, hogy a többletpontot gyűjtési lehetőség felkeltette
érdeklődésüket és felkészültek rá.
Kezdjük is az előadást a pontgyűjtővel
PONTGYŰJTŐVEL!
Induljon!!!

2
 TÖBBLETPONTGYŰJTŐ
Tudnivalók:
• az első előadásra járók ….. és ….. között,

• a második előadásra járók pedig ….. és ….. között válaszolhatják meg

a tesztkérdéseket, a CooSpace-en keresztül.

A belépéstől számítva 2 percük van a válaszadásra és ezen az

előadáson is 2 többletpontot szerezhetnek.

3
 MIELŐTT ELKEZDJÜK A MUNKÁT
STATISZTIKA HALADÓKNAK 7. alkalom (projektnap)
2023. október 26. Teams
KSH – BGE - együttműködésben
Témakörök: Alkalmazott Statisztika Kihelyezett Tanszék
1. Köszöntő: Valkó Gábor a KSH elnökhelyettese
2. Infláció és fogyasztóiár-index: miértek és hogyanok
Előadó: Cseh Tímea, Nemzeti számlák főosztály (KSH)
3. GDP, negyedéves becslések
Előadó: Cseh Tímea, Nemzeti számlák főosztály (KSH)
4. A 2022. évi népszámlálás eredményei
Előadó: Kovács Marcell, Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztály (KSH)
5. Indikátorok a tény alapú döntéshozatalban
Előadó: Andrási Zsolt, Ágazati statisztikai főosztály (KSH)
6. Kutatás–fejlesztés, innovációs statisztika
Előadó: Czékus Ábel, Belkereskedelem- és kutatás-fejlesztés statisztikai osztály (KSH)
4
KEZDJÜK EL A MUNKÁT!

5
 Statisztikai és
valószínűségszámítás alapjai
ÖSSZETETT VISZONYSZÁM
STANDARDIZÁLÁS
9. előadás

6
 MIRŐL LESZ SZÓ?

• Kezdjük néhány gyakorlati problémával!

• Idézzük fel a rész- és az összetett viszonyszámokról hallottakat!
• Mi lehet a magyarázata, ha a csoportok változásának átlaga eltér
a sokaság egészének átlagos változásától?
• Megismerjük a standardizálás módszerét.
• Feladatok megoldása
térbeli területi és
időbeli összehasonlítás esetén.
• Összefoglalás

7
 Munkaerő-piaci folyamatok

Munkaerő-
piaci Kereset Üres állás
részvétel

Foglalkoz- Munka-
tatottság nélküliség
8
Teljes munkaidős bruttó átlag és reálkereset alakulása (2016.jan.=100%)
%
175
170
165
160
155
150
145
140
135
130
125
120
115
110
105
100
95
08

02

07
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
01
02
03
04
05
06
07
09
10
11
12
01
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
01
02
03
04
05
06
2016 2017 2018 2019 2020

Teljes bruttó Rendszeres bruttó Nettó reálkereset

*Legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit 9
szervezetek
 Teljes munkaidős bruttó átlagkereset, 2020. I. félév
Teljes bruttó Rendszeres bruttó
átlagkereset átlagkereset
Előző Előző
Ft/fő/hó Ft/fő/hó
év=100,0% év=100,0%
Nemzetgazdaság összesen 394 960 109,9 364 541 109,0
Ebből állománycsoportok:
fizikai foglalkozásúak 285 692 108,7 270 952 107,7
szellemi foglalkozásúak 503 278 109,0 457 310 108,4
Ebből szektorok:
versenyszféra (5 főtől) 408 599 109,1 376 664 109,2
költségvetés 369 025 112,9 339 468 109,0
nonprofit szektor 347 751 110,5 334 191 109,2
*Legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit 10
szervezetek székhely szerinti adatai
 CSOPORTOSÍTÓ TÁBLA ELEMZÉSE
IDÉZZÜK FEL!!!
Egy vállalat termelésének telephelyenkénti alakulása
2017-ben és 2018-ban (E Ft-ban)

TELEPHELY 2017 2018

A. 20 000 24 000
B. 10 000 15 500
C. 15 000 15 000
D. 5 000 5 500
Összesen 50 000 60 000
11
 RÉSZVISZONYSZÁMOK
AHOGY KORÁBBAN LÁTTUK
TELEPHELY 2017 2018 Változás %

Jelölés Bj Aj Vj
24000
A. 20 000 24 000 = 1,2 → 120%
20000
B. 10 000 15 500
1,55 → 155%
C. 15 000 15 000
100
D. 5 000 5 500 110
Összesen 50 000 60 000 120
ISMÉTELJÜK ÁT A KÖVETKEZŐKBEN A MEGISMERT HÁROM KISZÁMÍTÁSI MÓDOT!
12
 ÖSSZETETT VISZONYSZÁM MEGHATÁROZÁSA:
M

 Aj
60000
V =
j =1
M
V = = 1,2 → 120%
50000
B j =1
j

B j V j
200001,2 + ... + 5000 1,1
V =
j =1
V = = 1,2 → 120%
M
20000 + ... + 5000
B j =1
j

A j 60000
V =
j =1 V = = 1,2 → 120%
24000 5500
Aj + ...
M

V
j =1
1,2 1,1
j
13
 AZ ÖSSZEFÜGGÉS AZ ÁTLAGOKRA IS TELJESÜL

Heterogén (összetett) sokaság átlaga a részsokaságokra számított átlagok súlyozott

átlaga.

Jelölések: m
x j: j-edik csoport átlaga
nj : j-edik csoport tagszáma
n j xj m

=  wj x j
j =1
j=1, …, m : a csoportok száma x = m
nj
n
= wj : súlyarány n
j =1
j
j =1

x : a teljes sokaságra számított átlag

14
 ÖSSZETETT VISZONYSZÁM

Definíció:
Amennyiben egy csoportosított sokaság esetén meghatározzuk
ugyanazt a típusú viszonyszámot az egyes csoportokra
(részsokaságokra), valamint a teljes sokaságra is, akkor az egyes
csoportokra kiszámított viszonyszámot részviszonyszámnak, a
teljes sokaságra meghatározott, ugyanolyan típusú viszonyszámot
összetett viszonyszámnak nevezzük.
Jele: 𝑉𝑖 illetve 𝑉ത
Nézzünk egy konkrét példát!

15
 ÖSSZETETT VISZONYSZÁM
Mintapélda:
Az alábbi táblázat Magyarország népességére és a lakások
számára vonatkozó adatokat tartalmazza egy adott évben.
Mennyi a 100 lakásra jutó népesség száma területenként és az
ország egészére vonatkozóan?

Népességszám Lakások száma 100 lakásra jutó

Terület (ezer fő) (ezer db) népesség
Aj Bj Vj
Budapest 1 944 810 240,0
A többi város 4 590 1 700 270,0
Községek 3 700 1 480 250,0
Összesen 10 234 3 990 256,5
16
 ÖSSZETETT VISZONYSZÁM
Mintapélda:
Az alábbi táblázat Magyarország népességére és a lakások
számára vonatkozó adatokat tartalmazza egy adott évben.
Mennyi a 100 lakásra jutó népesség száma területenként és az
ország egészére vonatkozóan?

Népességszám Lakások száma 100 lakásra jutó

Terület (ezer fő) (ezer db) népesség
Aj Bj Vj
Budapest 1 944 810 240,0
A többi város 4 590 1 700 270,0
Községek 3 700 1 480 250,0
Összesen 10 234 3 990 256,5
17
 ÖSSZETETT VISZONYSZÁM

Részsokaságok
(csoportok) Aj Bj Vj= Aj / Bj
C1 A1 B1 V1
C2 A2 B2 V2
   
   
   
Cj Aj Bj Vj
   
   
   
Ck Ak Bk Vk
k k
Fősokaság A j  B j V
j=1 j=1
18
 ÖSSZETETT VISZONYSZÁM
Kiszámítási módjai:

k k k
Aj  B j  Vj Aj
j=1 j=1 j=1
V = k
= k
=
k Aj
 Bj  Bj 
j=1 j=1 j=1 Vj

19
 ÖSSZETETT VISZONYSZÁM
Megoldás:

Aj
V = = 10 234 : 3 990 = 2,565
Bj
 B j  V j 810  240 + 1 700  270 + 1 480  250 1 023 400
V = = = = 256,5
Bj 3 990 3 990

Aj 10 234 10 234

V= = = = 256,5
Aj 1 944 4 590 3 700 39,9
 + +
Vj 240 270 250
20
 STANDARDIZÁLÁS
Főátlagok (összetett intenzitási viszonyszámok) időbeli vagy térbeli összehasonlításakor használhatjuk.

A főátlagok (összetett viszonyszámok) időbeli változását vagy térbeli eltérését két tényező:
1. a részátlagok (részviszonyszámok) abszolút nagyságának, valamint
2. a súlyarányok (az összehasonlított sokaságok összetételének) eltérése okozza.

A módszer az egyes tényezőknek a főátlagok eltérésére (változására) gyakorolt külön-külön számított hatása
kimutatására szolgál.

Kétféle formája:
1. a főátlagok különbségének felbontása a tényezők összegére és
2. a két főátlag hányadosának felbontása a tényezők szorzatára.

Alkalmazása: heterogén sokaságok esetén pl. az átlagkeresetek állománycsoportonkénti, szakképzettség, munkakör,

nem stb. szerinti eltéréseinek, vagy a különböző korcsoportokra, nemekre stb. számított halálozási arányszámok
eltéréseinek jellemzésére.

21
 STANDARDIZÁLÁS
A 19. század egyi legjelentősebb magyar statisztikusa, munkásságának
számottevő gyakorlati és elméleti eredményeit Magyarországon és
külföldön egyaránt elismerték és elismerik.

Máig ható nemzetközi hírnevének bizonyítéka, hogy a 2003-ban New

Yorkban megjelent Encyclopedia of population című demográfiai
enciklopédia egyetlen magyar életrajzi szócikkét tartalmazza: Kőrösy
Józsefét.

Ennek oka egyfelől az, hogy a hazai statisztikai táblázatokkal foglalkozó

kortársaival szemben elemzéseit nemzetközi kontextusba helyezte,
másfelől pedig dolgozatait a magyaron kívül rendszerint megjelentette
angolul, németül vagy franciául is.
Kőrösy József
https://www.youtube.com/watch?v=gArjy6fSdg8 (10:00-tól) 1844-1906
22
 STANDARDIZÁLÁS
Vessünk fel egy problémát a demográfiai mutatószámok nemzetközi
összehasonlításában!
A halálozási arányszámok összehasonlítása végett adott Mexikó és
Svédország néhány adata (forrás: Egyesült Nemzetek, Gazdasági és
Szociális Bizottság részleg, Népesség osztály (2015))
Halálozási arányszám
Népesség millió fő Halálozás fő
Korcsoport ‰
Mexikó Svédország Mexikó Svédország Mexikó Svédország
0 14 34,81 1,78 62985 398 1,81 0,22
15 59 83,33 4,37 162426 7213 1,95 1,65
60 69 7,62 1,13 83205 10206 10,91 8,99
70 6,00 1,46 270386 73041 45,05 50,18
23
Összesen 131,77 8,74 579002 90858 4,39 10,40
 STANDARDIZÁLÁS
Feladat:
Mi az oka annak, hogy Svédországban összességében nagyobb a
halálozási arány mint Mexikóban annak ellenére, hogy
korcsoportonként külön-külön viszont egy kivétellel alacsonyabb
a halálozás?
Népesség megoszlása % Halálozási arányszám ‰
Korcsoport
Mexikó Svédország Mexikó Svédország
0 14 26,42 20,33 1,81 0,22
15 59 63,24 50,03 1,95 1,65
60 69 5,79 12,99 10,91 8,99
70 4,56 16,66 45,05 50,18
Összesen 100,00 100,00 4,39 10,40
24
 STANDARDIZÁLÁS
• Részviszonyszámok
A csoportokra számított intenzitási viszonyszámok
• Összetett viszonyszám
A teljes sokaságra számított intenzitási viszonyszám

Két heterogén sokaság összetett intenzitási viszonyszámát

hasonlítjuk össze
Térbeli összehasonlításnál különbség-, időbeli
összehasonlításnál hányadosképzéssel 25
A KÉT ÖSSZETETT INTENZITÁSI VISZONYSZÁM ELTÉRÉSÉT
KÉT TÉNYEZŐ BEFOLYÁSOLJA

V =
 B V
j j

B j

A részviszonyszámok A két sokaság eltérő szerkezete

(Vj) különbözősége (Bj), összetétele
26
 STANDARDIZÁLÁS KÜLÖNBSÉGKÉPZÉSSEL
A részviszonyszámok különbözőségének elkülönítése (standard az összetétel (Bst))

K =
 B V  B V
− st 1 st 0

B B st st

Bst lehet :

B1 B0
K  = V1 − Vst1 K  = Vst 2 − V0
27
 STANDARDIZÁLÁS KÜLÖNBSÉGKÉPZÉSSEL
Az összetétel különbözőségének elkülönítése (standard a részviszonyszám (Vst))

K  =
 B V
1 st
−
 B V
0 st

B 1 B 0

Vst lehet :

V0 V1
K  = Vst1 − V0 K  = V1 − Vst 2
28
 STANDARDIZÁLÁS
Feladat:
Mi az oka annak, hogy Svédországban összességében nagyobb az
átlagos halálozási arány mint Mexikóban annak ellenére, hogy
korcsoportonként külön-külön viszont egy kivétellel alacsonyabb
a halálozás?
Népesség megoszlása % Halálozási arányszám ‰
Korcsoport
Mexikó Svédország Mexikó Svédország
0 14 26,42 20,33 1,81 0,22
15 59 63,24 50,03 1,95 1,65
60 69 5,79 12,99 10,91 8,99
70 4,56 16,66 45,05 50,18
Összesen 100,00 100,00 4,39 10,40
29
 STANDARDIZÁLÁS
𝐾 = 𝑉ത𝑆 − 𝑉ത𝑀 = 10,397 − 4,394 = 6,003‰

ത 𝑆 − 𝑉′
𝐾′𝑆 = 𝑉′ ത𝑀=
20,33 ∙ 1,809 + 50,03 ∙ 1,949 + 12,99 ∙ 10,914 + 16,66 ∙ 45,047
= 10,397 − =
100
= 10,397 − 10,263 = 0,134‰

ത 𝑆 − 𝑉ത ′′ 𝑀 = 10,263 − 4,394 = 5,869‰

𝐾′′𝑀 = 𝑉′′

𝐾 = 𝐾′𝑆 + 𝐾′′𝑀 = 0,134 + 5,869 = 6,003‰ 30

 STANDARDIZÁLÁS
Másképp: (Önálló átgondolásra.)

𝐾 = 𝑉ത𝑆 − 𝑉ത𝑀 = 10,397 − 4,394 = 6,003‰

ത 𝑆 − 𝑉′
𝐾′𝑀 = 𝑉′ ത 𝑀 = 3,909 − 4,394 = −0,485‰

ത 𝑆 − 𝑉ത ′′ 𝑀 = 10,397 − 3,909 = 6,488‰

𝐾′′𝑆 = 𝑉′′

Vagy: 𝐾′′𝑆 = 𝐾 − 𝐾 ′ 𝑀 = 6,003 + 0,485 = 6,488‰

31
 STANDARDIZÁLÁS
Feladat:
Két vállalat (A és B) alkalmazottainak a havi átlagkeresetére
vonatkozó adatok közül az alábbiakat ismerjük:
-A felsőfokú végzettségűeknél 12000 Ft-tal, a felsőfokú
végzettséggel nem rendelkezők esetében 8000 Ft-tal magasabb a
kereset az A vállalatnál.
-A B vállalatnál 150 diplomás és 350 diplomával nem rendelkező
alkalmazott van.
-A létszámarány különbözőségéből adódóan a havi átlagkereset az
A vállalatnál 15 000 Ft-tal magasabb.
Hasonlítsa össze a havi átlagkeresetet a két vállalatnál!
32
 STANDARDIZÁLÁS
Megoldás:

𝐾′′𝐴 = 15000
150 ∙ 𝑥 + 12000 + 350 ∙ 𝑦 + 8000 150 ∙ 𝑥 + 350 ∙ 𝑦
ത 𝐴 − 𝑉′
𝐾′𝐵 = 𝑉′ ത𝐵= − =
500 500
150 ∙ 12000 + 350 ∙ 8000
= = 9200𝐹𝑡
500

𝐾𝐴−𝐵 = 𝐾 ′ + 𝐾 ′′ = 9200 + 15000 = 24200𝐹𝑡

33
 ÖSSZEGEZVE
STANDARDIZÁLÁS KÜLÖNBSÉGKÉPZÉSSEL
Standardizálás módszere
Az eltérő részviszonyszámok és az eltérő összetétel hatásának számszerűsítése úgy,
hogy az egyik tényező vizsgálatakor a másik tényező változatlan (standard).

K K 
Részhatáskülönbség Összetételhatás-különbség
(összetétel standard) (részviszonyszám standard)

Összefüggés: K = K  + K  34
 STANDARDIZÁLÁS
Feladat:
Egy új összeszerelő üzemben külön gyártósoron dolgoznak azok,
akiket a cég egy külföldi – már régóta működő – üzemében
tanítottak be, illetve azok, akiket nem vittek ki külföldi átképzésre,
hanem az átképzésben részt vett kollégáik tanítottak be. A két
gyártósor termelési tevékenységéről az alábbi adatokat ismerjük:

IDŐBELI ÖSSZEHASONLÍTÁS

35
 STANDARDIZÁLÁS
Feladat:
Vizsgálja meg a termelékenység változását!

2003 2004
Megnevezés Termelés Létszám Termelés Létszám
db fő db fő
Átképzésben részt vett 8000 100 15120 180
Átképzésben nem részesült 8000 200 6000 120
Összesen 16000 300 21120 300

36
 STANDARDIZÁLÁS INDEXSZÁMÍTÁSSAL
IDŐBELI ÖSSZEHASONLÍTÁSNÁL
A két összetett intenzitási viszonyszám eltérését két tényező befolyásolja:

A részviszonyszámok (Vj) A két sokaság eltérő szerkezete, (Bj)

különbözősége összetétele

I I 
Részátlagindex Összetételhatás-index

A tényezők hatását úgy számszerűsítjük, hogy a másik tényezőt rögzítjük (Bst = B1 és Vst = V0)
37
 STANDARDIZÁLÁS
Megoldás:

2003 2004 Termelékenység

Megnevezés Termelés Létszám Termelés Létszám db/fő
db fő db fő 2003 2004
Átképzésben részt vett 8000 100 15120 180 80 84
Átképzésben nem részesült 8000 200 6000 120 40 50
Összesen 16000 300 21120 300 53,3 70,4

n n
 A 0i  A1i
 A 0 16000 i =1  A1 21120
V0 = i =n1 = = = 53,3 db/fő V1 = = = = 70,4 db/fő
 B0i  0  B1i  1
n
B 300 B 300
i =1 i =1
38
 STANDARDIZÁLÁS
Főátlag-index:

V1  A1  A 0 70,4
I= = : = = 1,32 = 132 %
V 0  B1  B0 53,3

A átlagos termelékenység együttesen 32%-kal nőtt.

39
 STANDARDIZÁLÁS
Részátlag-index:

 B1  V1  B1  V0  B1  V1 180  80 + 120  40 70,4

'
V
I = ' =
' 1
: = = 70,4 : = = 1,1 = 110 %
V0  B1  B1  B1  V0 300 64

Összetételhatás-index:

 B1  V0  B0  V0
"
V 64
I = "=
" 1
: = = 1,2 = 120 %
V0  B1  B0 53,3

40
 Összefüggés: STANDARDIZÁLÁS

Értelmezés:
I = I  I = 1,1 1,2 = 1,32 = 132%
' "
Az összeszerelőüzemben az átlagos termelékenység 32 %-kal növekedett.
Ezt két tényező hatása idézte elő:
• A két gyártósoron változott a termelékenység; az egyik gyártósoron nőtt 5%-kal a másikon pedig nőtt 25%-
kal. Az üzemben átlagosan 10 %-kal növekedett a termelékenység.
• A másik tényező a gyártósorok közötti létszámarányeltolódás volt, megnőtt a magasabb termelékenységű
gyártósoron dolgozók aránya, amely 20%-kal hatott növelőleg az együttes termelékenységre.

2003 2004 Termelékenység

Megnevezés Termelés Létszám Termelés Létszám db/fő
db fő db fő 2003 2004
Átképzésben részt vett 8000 100 15120 180 80 84
Átképzésben nem részesült 8000 200 6000 120 40 50
Összesen 16000 300 21120 300 53,3 70,4
41
 STANDARDIZÁLÁS
1. Feladat
Egy termék átlagos összeszerelési ideje egy év alatt a
szakmunkásoknál 5 percről 4 percre, míg a betanított
munkásoknál 6 percről 4,8 percre csökkent. A szakképzettség
szerinti összetétel változása 5%-kal növelte az átlagos
összeszerelési időt. A tárgyidőszakban a dolgozók 70%-a volt
szakmunkás.
Hogyan változott az összeszerelési idő a vállalatnál?
Megoldás:
 A1
I = 1,05 I = = 0,8 I = I  I = 0,8 1,05 = 0,84
" ' ' "
A1

i 42
 STANDARDIZÁLÁS
2. Feladat
Egy vállalatnál a kifizetett összes bér 2011-ről 2012-re 12%-
kal nőtt. Ugyanezen időszak alatt a létszám összességében 2%-
kal emelkedett. A vállalaton belül a fizikaiak és szellemiek
átlagbére egyaránt 6%-kal nőtt.
1. Hány %-kal nőtt a vállalati átlagbér?
2. Hogyan változott a létszám összetétele?
Megoldás:
V1  A1  A0  A1  B1 1,12
I= = : = : = = 1,098 = 109,8 %
V 0  B1  B0  A0  B0 1,02
I 1,098
I = '=
"
= 1,036 = 103,6%
I 1,06 43
 STANDARDIZÁLÁS
3. Feladat:
Egy felsőoktatási intézményben létszámcsökkentésre
kényszerültek, amely során az oktatóknál és a nemoktató
dolgozóknál is 2 – 2%-kal csökkent a létszám, miközben az
intézményben 8%-kal nőtt a kifizetett összes bér.
Hogyan alakult az átlagkereset az intézményben?
Megoldás:
V1  A1  A 0  A1  B1 1,08
I= = : = : = = 1,102 = 110,2 %
V 0  B1  B0  A 0  B0 0,98
I = 1,00  I = I
" '

44
 ÖSSZEFOGALÁS
A standardizálás módszerét heterogén sokaság esetén alkalmazzuk.
A vizsgálatot homogén részcsoportokra bontva is elvégezzük.

Összetett intenzitási viszonyszámok (főátlagok) összehasonlítása történik.

Cél: Az eltérő részviszonyszámok és az eltérő összetétel hatásának számszerűsítése úgy, hogy az egyik
tényező vizsgálatakor a másik tényező változatlan (standard).

A tényezők elkülönítése:
• A részviszonyszámok különbözőségének elkülönítése (standard az összetétel (Bst))
• Az összetétel különbözőségének elkülönítése (standard a részviszonyszám (Vst))

• Térbeli összehasonlítás különbségképzéssel

• Időbeli összehasonlítás hányados képzéssel, indexekkel.
45
 AJÁNLÁSOK
A megjelölt irodalmon túl további tanulást segítő anyagainkat is elérhetik.
• Stream-en lévő videóanyagok
• Statisztika és valószínűségszámítás alapjai e-learning tananyag (BGE),
amely tartalmaz:
• motivációs videókat
• elméleti tananyagot
• bemutató példákat
• gyakorló feladatokat
• önellenőrző feladatokat
46
Bátran használják az E-learning tananyagunkat!
Elérhetősége. CooSpace Statisztika és Valószínűségszámítás
alapjai
Nappali PSZK színtér/nappali Külker. színtér
Tananyagok mappa

A korábbi 9. sorszámú fejezetben található

az előadáshoz illeszkedő tananyag.
47
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

kriszt.eva@uni-bge.hu
48
Induljon a
kahoot-os
összefoglaló!

49