Csala-Takács Éva - Gazdasági Feladatgyűjtemény Menedzsereknek (2015)

ALBA REGIA MŰSZAKI KAR
Csala-Takács Éva
Gazdasági feladatgyűjtemény
megoldással menedzsereknek
ÓE-AMK 8023
Budapest, 2015.
Lektorálta:
Borbély József
Kidolgozott feladatok a gazdaságstatisztika, controlling és pénzügyek alapjai

tantárgyakhoz
Csala- Takács Éva Óbudai Egyetem – AMK

2
Tartalomjegyzék
1) Gazdaságstatisztika mintafeladatok megoldással 4. oldal
2) Controlling mintapéldák megoldással 26. oldal
3) Pénzügyi alapfeladatok megoldással 40. oldal
4) Statisztika összefoglaló képletgyűjtemény 55. oldal
5) Pénzügyi alapképletek 60. oldal
6) A beszámoló elemzése – mutatók 62. oldal
7) Alapfogalmak gyűjteménye 63.oldal
8) Felhasznált irodalomjegyzék 74.oldal

3
I. Gazdaságstatisztika mintafeladatok megoldással
1. Egy termékből eladott mennyiség a következőképpen alakult 2010 és 2014 között egy
nagyáruházban:
Év Eladott termékmennyiség (db)

2010 2400
2011 2500
2012 2520
2013 2510
2014 2250
Számítsa ki, hogyan alakult az eladott termékek mennyisége 2010-es évhez képest évente,
hogyan alakult évről évre és mennyi a változás évi átlagos üteme!
Forrás:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_42_minosegmenedzsment_scorm_09/933_a_
minsgkltsgek_szmtsa.html
Megoldás:
Bázis és lánc viszonyszámok alkalmazása, valamint az ütemszámítás: láncviszonyszámok
mértani átlagolásával.
Év Bázis viszonyszám (%) Lánc viszonyszám (%)

2010 100 -
2011 104,2 104,2
2012 105 100,8
2013 104,6 99,6
2014 93,8 89,6
2011 (2500/2400)*100 = 104,2%
2012 (2520/2400)*100= 105% ; (2520/2500)*100=100,8%
2013 (2510/2400)*100= 104,6% ; (2510/2520)*100= 99,6%
2014 (2250/2400)*100= 93,8% ; (2250/2510)*100= 89,6%
Változás évi átlagos üteme: Negyedik gyök alatt a láncviszonyszámokat összeszorozzuk,

ennek eredménye= 98,4% . A termékből eladott mennyiség 2010 és 2014 között évente
átlagosan 1,6%-kal csökkent.

4
2. Egy vállalat forgalma a tárgyi időszakban 50 m Ft. Ez ténylegesen 20%-os
forgalomnövekedésnek felel meg az előző időszakhoz képest, annak ellenére, hogy a
terv 30%-os növekedés lett volna. Elemezze a forgalom alakulását tervszerűségi
mutatók segítségével.
Forrás: http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/miert-nem-az-arbevetel-a-legfontosabb-szam/
Megoldás:
Tárgyi időszaki forgalom értékben: 50 m Ft

Tényleges forgalomváltozás Dinamika= 120%
Tervfeladat viszonyszám= 130%
Tervteljesítés (teljesítmény-viszonyszám) = Dinamikus vsz. / Tervfeladat vsz.
Tervteljesítési vsz. = 120 / 1,3 = 92,3%
Bázis időszak forgalma értékben= Tárgyi időszak forgalma / Dinamika
Bázis időszak forgalma= 50 / 1,2= 41,7 m Ft
Tárgyévre tervezett forgalom értékben= Bázis időszak forgalma * Tervfeladat vsz.
Tárgyévre tervezett forgalom = 41,7*1,3= 54,2 m Ft
Szöveges elemzés:
A vállalat forgalma a bázis időszakban 41,7 m Ft volt, melyet a tárgyi időszakra növelni
szerettek volna 54,2 m Ft-ra, azaz 30%-kal. Tervüket nem sikerült teljesíteni, elmaradtak tőle
7,7%-kal, így ténylegesen a tárgyi időszakban 50 m Ft-os forgalmat realizáltak. Ténylegesen
a forgalmat 20%-kal sikerült növelniük a két időszak között.

5
3. Egy vállalkozásnál 2013-ban 580 fő dolgozik, a termelési érték ebben az évben
200494800 Ft. 2014-re a létszám csökkent 2%-kal, a termelési érték viszont nőtt 10%-
kal. Hogyan alakult a cég termelékenység mutatója a két időszak között?
Forrás: http://www.piacesprofit.hu/klimablog/fenntarthato_fejlodes/gyorsabban-no-a-
termelekenyseg-mint-a-ber/
Megoldás:
Termelékenység= Termelési érték/ Létszám
Termelékenység (2013-ban) = 200494800/580 = 345681 Ft/fő
Termelési érték 2014-ben = 200494800*1,1 = 220544280 Ft
Létszám 2014-ben = 580*0,98= 569 fő
Termelékenység (2014-ben) = 220544280/569 = 387600 Ft/fő
A termelékenység dinamikája = (387600/345681)*100= 112,1%
Az egy főre jutó termelési érték az adott cégnél 2013-ról 2014-re 12,1%-kal emelkedett a
létszámcsökkenés és a termelési érték növekedése által.

6
4. Egy kereskedelmi vállalat raktárkészletének értéke egy adott év első negyedévében a
következő volt m Ft-ban:
Időpont Készlet értéke (m Ft)

I.1. 41
II.1. 68
III.1. 70
IV.1. 59
Határozza meg az első negyedév átlagkészletét, valamint forgási sebességét
fordulatokban és napokban, ha az eladott áruk beszerzési értéke: 270 m Ft volt!
Forrás: http://merlegkepestanoncok.hu/elemzes/forgasi-sebesseg-szamitasa
Megoldás:
Átlagkészlet számítás: kronologikus átlaggal történik.
Nyitókészlet= 41 m Ft
Zárókészlet= 59 m Ft
Átlagkészlet= (( 41/2+68+70+69/2) / (4-1))= 62,7 m Ft
Forgási sebesség fordulatokban= E/K = 270/62,7 = 4,3 fordulat
Forgási sebesség napokban= (n*K)/E = (90*62,7)/270 = 20,9 = 21 nap

7
5. Egy autó átlagos benzinfogyasztását vizsgálva a következő mérési eredményeket
kaptuk: 12; 12,4; 12,6; 13,1; 11,3;
Határozza meg a szóródási mérőszámokat!
Hogyan képzeljük el a szórást:
Forrás: http://mmfk.nyf.hu/min/alap/54.htm
Forrás: http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldfj/vagyonbecsles/res-est-est.html
Megoldás:
Számtani átlag: (12+12,4+12,6+13,1+11,3) / 5= 12,3
Szóródás terjedelme = R = T= Xmax-Xmin= 13,1-11,3= 1,8
Szórás ( fenti képletbe helyettesítve az adatokat) = 0,6
Relatív szórás= V= (Szórás/számtani átlag)*100= (0,6/12,3)*100= 4,9%

8
6. Egy vállalat 200 dolgozójának munkába járással kapcsolatos utazási ideje:
Utazási idő Dolgozók száma

( perc ) ( fő )
0-10 20
10.-20 30
20.-30 40
30-40 50
40-50 60
Összesen: 200
Határozza meg a módusz és a medián értékét, valamint az utazási idő átlagát!
Megoldás:
Módusz: Az első lépés hogy megnézzük melyik sorban található a legtöbb ember,
hiszen azzal jelölhetjük ki a módusz osztályközét.
k1
Mo = xio + ⋅h
k1 + k2
xio: móduszt tartalmazó osztályköz alsó határa, k1: móduszt tartalmazó osztályköz gyakorisága
és az azt megelőző osztályköz gyakoriságának különbsége, k2: móduszt tartalmazó osztályköz
gyakorisága és az azt követő osztályköz gyakoriságának különbsége, h: osztályköz hossza
Mo = 40+ ((( 60-50) / ((60-50+60-0))* 10 = 41,4 perc
Medián: Itt ugye azt keressük a példa alapján, hogy a középső dolgozó, hány percet
utazik a munkahelyére. 200 emberről van szó, s mivel a medián felezi a sokaságot,
akkor ugye azt keressük, hogy a fele, vagyis a 100-adik dolgozó melyik osztályközbe
tartozik.
n '
− f (i − 1)
Me = xio + 2 ⋅h
fi
xio: mediális osztályköz alsó határa, n: elemszám, fi: mediánt tartalmazó osztályköz
gyakorisága, h: osztályköz hossza, f’(i-1): mediális osztályközt megelőző osztályközök
gyakoriságai összegezve
Me= 30+ ((100-(20+30+40) / 50)*10 = 32,1 perc
Utazási idő átlaga:

n
∑ fi ⋅ xi
i =1
xa = n
∑ fi
i =1
Átlag = (5*20+15*30+25*40+35*50+45*60) / 200= 30 perc, vagyis az átlagos
utazási ideje a dolgozóknak 30 perc a munkahelyükre.

9
7. Egy győri kis élelmiszerboltban, egy adott napon 107-en vásároltak, melynek
megoszlása összegenként a következő volt:
Összeg ( e Ft ) Fő
0 – 10 12
10 – 20 20
20 – 30 33
30 – 40 23
40 – 50 12
50 – 60 3
60 – 70 4
Összesen 107
Határozza meg az alsó és felső kvartilis értékét!
Megoldás:
Alsó kvartilis az gyakorlatilag a sokaság ¼-nél van, vagyis: 107/4= 26,75
j '
⋅ n − f (i − 1)
Qj = xio + k ⋅ h = Q1= 17,4 e Ft
fi
ahol:
xio: adott kvartilist tartalmazó osztályköz alsó határa = 10
j: kvartilis sorszáma = 1
k: egyenlőrészek száma = 4
fi: kvartilist tartalmazó osztályköz gyakorisága = 20
h: osztályköz hossza = 10 ezer Ft
f’(i-1): kvartilist tartalmazó osztályközt megelőző osztályközök gyakoriságai összegezve =
csak a 12 van előtt most = 12
Felső kvartilis esetén:

Itt a sokaság ¾-ét keressük: (107/4)*3= 80,25
Azt keressük, hogy a 80-81-dik emberke melyik osztályközben van. Addig összegezzük a
„fő” oszlopot, míg el nem érjük a 80-81 értéket.
12+20+33+23= 88 ez tartalmazza a keresett értéket!
Tehát a 4. osztályközben van a felső kvartilis.
j '
⋅ n − f (i − 1)
Qj = xio + k ⋅ h = Q3= 36,6 e Ft
fi
ahol:
xio: adott kvartilist tartalmazó osztályköz alsó határa = 30
j: kvartilis sorszáma = 3
k: egyenlőrészek száma = 4
fi: kvartilist tartalmazó osztályköz gyakorisága = 23
h: osztályköz hossza = 10 ezer Ft
f’(i-1): kvartilist tartalmazó osztályközt megelőző osztályközök gyakoriságai összegezve =
12+20+33= 65

10
8. Egy vállalat 350 dolgozójának kereseti adatait vizsgálva a következő mutatószámokat
kaptuk:
Átlag= 224000 Ft
Módusz= 253509 Ft
Medián=226613 Ft
Alsó kvartilis= 156048 Ft
Felső kvartilis= 295703 Ft
Szórás= 86163 Ft
Határozza meg az aszimmetria mérésére szolgáló A-mutatót és az F: ferdeségi

mutatót!
Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0025_Acs_Pongrac-
Bevezetes_a_sportstatisztikaba/ch13.html
Megoldás:
a) Pearson-féle mutatószám:
xa − Mo
A=
σ
-1 ≤ A ≤ +1
A < 0: jobb oldali aszimmetria, A > 0: bal oldali aszimmetria

A = 0: szimmetrikus eloszlás, ± 0,3-tól erős aszimmetriáról beszélünk
b) F mutató
(Q3 − Me) − (Me − Q1)
F=
(Q3 − Me) + (Me − Q1)
-1 ≤ F ≤ +1
± 0 – 0,3: gyenge aszimmetria, ± 0,3 – 0,7: közepes erősségű aszimmetria

± 0,7 - 1: erős aszimmetria
xa − Mo
A – mutató= = ( 224000-253509) / 86163= - 0,34 erős jobboldali
σ
(Q3 − Me) − (Me − Q1)

F – mutató= = -0,01 gyenge, jobboldali aszimmetria
(Q3 − Me) + (Me − Q1)

11
9. Vizsgálja meg az adott vállalat önköltségének alakulását standardizálás módszerével!
Telephelyek Termelés (db) Önköltség (Ft/db) Termelési költség (Ft) Termelés (db)
2013 2013 2014 2014
I. 600 8500 4243200 480
II. 400 8000 4224000 480
Megoldás:
Mivel az önköltség = (Termelési költség / Termelés (db)), ezért a jelölések a
következőképpen alakulnak a táblázatban a V= A/B visszavezetés szerint:
Önköltség V
Termelési költség A
Termelés (db) B
Két időszak van 2013 bázis időszak, 2014 tárgyi időszak , tehát:
Önköltség 2013-ban: V0 , 2014-ben: V1
Termelési költség 2013-ban: A0, 2014-ben: A1
Termelés (db) 2013-ban: B0, 2014-ben: B1
A táblázatban a következők szerepelnek rendre: B0, V0, A1, B1

Ha visszanézzük a standardizálás során alkalmazott képleteket, akkor látható, hogy
mindegyikhez a B0, B1, V0, és V1 adatok kellenek. Ezek közül most nekünk hiányzik
a V1, vagyis az Önköltség 2014-ben.
Önköltség = Termelési költség / Termelés (db)
II. telephelynél: 4243200/480= 8840; II. telephelynél: 4224000/480= 8800
Ezután már számolható a standardizáláshoz szükséges 3 főátlag:
Σ B1 ⋅ V1
V1 = = (480*8840+480*8800) / (480+480) = 8820 Ft/db
Σ B1
Σ B0 ⋅ V0
V0 = = ( 600*8500+400*8000) / (600+400) = 8300 Ft/ db
Σ B0
Σ B1 ⋅ V0
Vst = = (480*8500+480*8000) / (480+480) = 8250 Ft/db
Σ B1
Mivel 2 időszakot hasonlítunk össze, ezért az indexeken alapuló módszert használjuk:

V1 Σ B1 ⋅ V1 Σ B0 ⋅ V0
I= = : = ( 8820/8300 )*100= 106,3 %
Vo Σ B1 Σ B0
V1 Σ B1 ⋅ V1 Σ B1 ⋅ V0
I’ = = : = ( 8820/8250) *100 = 106,9 %
Vst Σ B1 Σ B1
Vst Σ B1 ⋅ V0 Σ B0 ⋅ V0
I’’ = = : = ( 8250/8300) *100= 99,4 %
Vo Σ B1 Σ B0

12
10. Egy termék ára 3 % - kal csökkent, forgalma 6000 ezer Ft -ról , 7242 ezer Ft-ra növekedett.
Számítsa ki, hogyan alakult az eladott mennyiség?
Forrás: http://www.uni-obuda.hu/users/koczyl/letolt/stat1-5-2012-p.hu.pdf
Megoldás:
Forrás: http://slideplayer.hu/slide/1878797/
Árváltozás : ip= 97 % (100 – 3)

Bázis forgalom = value = q0*p0= 6000 ezer ft
Tárgyi időszak forgalma értékben = q1*p1= 7242 ezer ft
Értékváltozás (forgalomváltozás) = iv= (7242ezer/6000ezer)*100= 120,7%
Eladott mennyiség változása = iq= iv/ip= 120,7/0,97= 124,4 %
Marshall kereszt összefüggése működött, hiszen a termék árát pl. egy akció által
csökkentették 3 %-kal, ezért megnövekedett iránta a kereslet, több terméket vettek
belőle az emberek 24,4 %-kal, így összességében 20,7%-os forgalomnövekedés
következett be értékben.

13
11. Egy áruház két osztályára vonatkozó értékesítési adatok:
Osztályok Forgalom értékben Mennyiségváltozás Forgalom értékben

2013-ban ( e Ft) 2013-ról 2014-re (%) 2014-ben ( e Ft)
Élelmiszer 420000 108 567000
Iparcikk 650000 105,2 821000
Számítsa ki az áruház forgalmának alakulását %-ban és Ft-ban. Mutassa ki az ár- és

volumenváltozás hatását is.
Megoldás:
Jelölések oszloponként :
Forgalom ( ezer Ft) 2013 : qo*po
Forgalom (ezer ft) 2014: q1*p1
Mennyiségváltozás termékenként %.-ban: iq
Értékindex számítása = (tárgyi időszak forgalma / bázis időszak forgalmával )*100
Σ q1p1
Iv *100 = ((821000+567000)/(420000+650000))*100= 129,7 %
Σq 0p 0
Forgalomváltozás hatása, vagyis megnézzük hány Ft ez a 29,7 %-os növekedés:
Kv = Σq1p1 – Σq0p0 = 1388 – 1070 = 318 M Ft
Σ q0p0iq
Iq(0) = = (( 420000*1,08+650000*1,052)/1070000)= 106,3 %
Σ q0p0
Ip(1) = Iv/Iq(0) = 129,7 6 1,063= 122 %
Lakosság többletkiadásának számítása, melyhez először a változatlan áras forgalmat

számítjuk ki:
Σq1p0 = 1388000 ezer / 1,22 = 1137704,9 ezer ft
Kp(1) = Σq1p1 – Σq1p0 = 1388000ezer – 1137704,9 ezer = 250295,1 ezer ft
Az áruház forgalma 2013-ról 2014-re 318 m Ft-tal, azaz átlagosan 29,7 %-kal nőtt. Ennek két
oka volt: egyrészt a termékek árai, együttesen, átlagosan nőttek a 2 időszak között 22 %-kal,
másik oka pedig, hogy ugyanezen időszak alatt az eladott mennyiség is nőtt a termékekből,
átlagosan 6,3 %-kal. Az áremelkedés hatására a lakosságnak 250295,1 ezer Ft-tal kellett
többet kiadnia.

14
12. Magyarország népességének összetétele nem és gazdasági aktivitás szerint adott év
01.01-jén:
Megnevezés gazdaságilag nem aktív Összesen

aktív
nők 2431,5 2935,3 5366,8
férfiak 2583,5 2359,9 4943,4
összesen 5015 5295,2 10310,2
Határozza meg az ismérvek szorosságát a Yule féle asszociációs együttható

segítségével!
Megoldás:
f11 ⋅ f22 − f12 ⋅ f21

y= = ((2431,5*2359,9) – (2935,3*2583,5)) = -0,14 gyenge
f11 ⋅ f22 + f12 ⋅ f21
((2431,5*2359,9) + (2935,3*2583,5))

15
13. Zh jegyek megoszlása nemek szerint egy tankörben:
Nem\jegy elégtelen elégséges közepes jó jeles Összesen

Férfi 2 3 1 1 2 9
Nő 1 3 4 5 7 20
Összesen 3 6 5 6 9 29
Vizsgája meg a nem és a zh-jegy kapcsolatát a Cramer és a Csuprov mutatók segítségével.
Megoldás:
Peremgyakoriságok számítása:
2 (9*3)/29 = 0,93 ; 1 (20*3)/29= 2,069
3 (9*6)/29= 1,862 ; 3 (20*6)/29= 4,137
1 (9*5)/29= 1,55 ; 4 (20*5)/29= 3,45
1 (9*6)/29= 1,86 ; 5 (20*6)/29= 4,137
2 (9*9)/29= 2,79 ; 7 (20*9)/29= 6,21
Khí- négyzet számítása:
Vagyis az eredeti gyakoriságokból kivonjuk a hozzájuk tartozó peremgyakoriságot,

majd ezt a különbséget négyzetre emeljük és a végén osztjuk a peremgyakorisággal.
Pl:
(2 -0,93)²
0,93 = 1,23 …..
(7-6,21)²
6,21 = 0,1
Khí négyzet= 3, 794
A mutatókban szerepel még az S és a t változó, ezek a táblázatban található ismérvek

fajtáinak, változatainak számára utalnak. Az s mindig kisebb , mint a t. Vagyis
amennyiben nem egyforma az sés t, akkor s<t legyen.
Nem: férfi, nő = 2 db s=2
Jegyek: 1,2,3,4,5 5 db t=5 ; N: elemszám: 29
χ
2
C= = 0,36 0,3 és 0,7 között van, tehát közepes szorosságú a kapcsolat a két
N(s − 1)
ismérv között.
χ
2
T= = 0,25 gyenge, asszociációs kapcsolat.

N s − 1⋅ t − 1

16
14. Egy hallgatói csoportra vonatkozóan a következő adatok állnak rendelkezésre:
Csoport Létszám (fő) Átlagos pontszám Szórás
statisztika Zh-n
(Max. 20 pont)
Megoldotta a 8 13 1,31
gyakorló feladatokat
Nem oldotta meg a 15 10 2,23
feladatokat
Összesen 23 … …
Számítsa ki a teljes szórást és értelmezze. Határozza meg és értelmezze a szórásnégyzet-
hányados és a szóráshányados mutatókat!
Megoldás:
Számtani átlag átlagpontszám számítás: (8*13+15*10)/23= 11 pont

Belső szórásnégyzet: σb2= (8*1,31²+15*2,23²) /23= 3,84 pont
Külső szórás – négyzet = σk2= (( 8*(13-11)² + 15* (10-11)² ) / 23)= 2 pont
Teljes szórásnégyzet= σ2 = σb2 + σk2 = 2+3,84 = 5,84 pont
σ k2 σ b2
H2 = =1− = H²= 2 / 5,84= 0,342 34,2 %
2 2
σ σ
Szóráshányados: a szórásnégyzet-hányados négyzetgyöke.
H= 0,585 közepes szorosságú vegyes kapcsolat
A tankör hallgatói által elért pontszámok átlagosan 2,42 ponttal térnek el az

átlagpontszámtól. A szórásnégyzet – hányados értéke: 0,342 , ami azt jelenti, hogy a
feladatok gyakorlás vagy nem gyakorlása mintegy 34,2 %-ban határozta meg a
pontszámok szóródását. A szórás – hányados értéke : 0,585, ami azt jelenti, hogy a
feladatok gyakorlása és a ZH-n elért pontszám közötti kapcsolat közepes erősségű!

17
15. Egy főiskolai csoportban a fiúk átlagos testmagassága: 175 cm, a testmagasság
szórása: 8 cm. (normál eloszlás)
A sokaságból 20 elemű mintát véve, mekkora a valószínűsége annak, hogy a

mintaátlag a sokasági átlag 3 cm-es környezetében lesz?
Forrás:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_31_kutatasmodszertan_scorm_02/238_a_kuta
ts_tudomnyossgnak_felttelei.html
Megoldás:
Sokasági átlag= 175 cm

Sokasági szórás= 8 cm
Minta elemszáma= 20
Minta szórása= 3 cm
Minta esetén a standard hiba a képlet alapján: 3 / 4,47213 (gyök 20)= 0,67
Standard normál eloszlású táblázatot nézve a 0,67-nél a valószínűségi változó 0,7486

18
16. Milyen határok közé esik 95%-os valószínűséggel egy cégnél 371 alkalmazott
átlagéletkora, ha csak egyetlen 100 elemű mintát veszünk?
Ismert tények:
• sokaság: normális eloszlású
• minta elemeit visszatevéssel választottuk ki (tehát függetleneknek tekinthetjük)
• a kiválasztott 100 elemű minta átlaga= 47,08 év
• a 371 dolgozó életkorának szórása, azaz a sokasági szórás= 9,85 év.
Megoldás:
A mintaátlag standard hibája= 9,85 / 10 (gyök 100)= 0,985 év
Hibahatár meghatározása:
1-alfa=0,95 1-(alfa/2)= 0,975 standard normál eloszlású táblázatból

kikeresve Z(0,975) = 1,96
Hibahatár (delta)= 1,96*0,985= 1,93 év
Tehát 95%-os valószínűséggel 1,93 évnél kevesebbet tévedünk a becslés során.
A konfidencia-intervallum határai:
47,08+1,93= 49,01 év és 47,08-1,93= 45,15 év
Így a 371 alkalmazott átlagéletkora 95%-os megbízhatósági szinten 45,15 év és

49,01 év között van az adott vállalatnál.

19
17. A tanulási idő (óra, x változó) és a statisztika vizsga pontszáma (y változó) közötti
kapcsolatot elemeztük 40 hallgató eredményei alapján. A következő eredmények
születtek:
• X átlaga= 25
• X eltérés négyzetösszege= 12223
• A lineáris regresszió egyenlete= y^=20+2x
• A reziduális szórás= 6,3
a, Mekkora a 10 órához tartozó rugalmassági együttható?

b, Értelmezze a regressziós egyenlet ß1 paraméterét!
c, Határozza meg a 25 órát tanuló diákok eredményének konfidencia intervallumát
95%-os megbízhatósági szinten!
Megoldás:
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Regresszi%C3%B3sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s
a, Lineáris y= ß0+ß1*x ß0=20 ; ß1= 2

xi= 10 óra y^=20+2*10= 40
Rugalmassági együttható= E= ß1*(xi/ y^)= 2*(10/40)= 0,5
b, ß1=2:Egy órával több tanulás átlagosan 2 ponttal emeli meg a dolgozat pontszámát.
c, y^=20+2*25= 70 Szabadságfok= 40-1= 39 Student t(Z) 40- nél a táblázatban 2,02

y^+ß1= 70+2,02=72,02 ; y^-ß1= 70-2,02= 67,98

20
18. A lakosság édesség vásárlási szokásait vizsgálva az alábbi eredményeket kaptuk:
Lakhely Alapsokasági Minta Édességkiadás havi Édességkiadás havi

megoszlás nagysága átlaga szórása
(%) ezer Ft ezer Ft
Város 68 144 8 3
Község 32 100 6 3
Mekkora lenne az egész sokaságra adandó átlagbecslés standard hibája? Mekkora

az átlag pontbecslése? Ellenőrizze Z próbával azt a hipotézist, hogy a két réteg
származhat azonos átlagú alapsokaságból! Mekkora a próbafüggvény abszolút
értéke? Elfogadjuk azt a hipotézist, hogy a két réteg származhat azonos átlagú
alapsokaságból?
Megoldás:
Sokasági szórás= (0,68*3+0,32*3)/1= 3
Standard hiba= 3/ gyök 244= 0,193
Átlag pontbecslése= (68*8+32*6)/100= 7,36
Z a képletbe helyettesítve az alapadatokat= 5,12 (próbafüggvény abszolút

értéke)
5 százalékos és 10%-os szignifikancia-szinten is elutasítjuk a hipotézist.

21
19. Számítsa ki a következő számok számtani, mértani, harmonikus és négyzetes átlagát a
súlyozatlan képletek segítségével. Határozza meg ránézésre a móduszt és a mediánt!
6, 15, 25, 35, 45, 55, 100, 100, 1510
Megoldás:
Számtani: 210,11
Mértani: 52,33
Harmonikus: 24,8
Négyzetes: 506,3
Fi=2 Módusz= 100
Páratlan tagszám egy középső elem van Me= 45

22
20. Egy iskolában 40 tanár és 1600 diák van. A tanárok közül 28 nő, a diákok között pedig
806 fő tartozik a női nemhez. Számítsa ki a férfiak és a nők arányát a tanárok és a
diákok körében, valamint összesen az iskolára nézve megoszlási viszonyszámok
segítségével! Határozza meg az egy tanárra jutó diákok számát és a 100 férfira jutó
nők számát az iskolára nézve!
Megoldás:
40 tanár 28 nő 28/40= 70% 30% férfi 40-28= 12 fő férfi
1600 diák 806 nő 806/1600=50,3% 100-50,3= 49,7% , azaz 794 fő férfi
Összes létszám: 40+1600= 1640 fő, ebből 834 nő 50,9% 49,1% férfi
Egy tanárra jutó diákok száma= 1600/40= 40 diák / tanár
100 férfira jutó nők száma= (834/806)*100= 104 nő jut 100 férfira!

23
21. Egy vállalatnál a dolgozók több mint a fele nő. A nők átlagkeresete: 127000 Ft, a
férfiaké: 138000 Ft.
Állapítsa meg, hogy a felsorolt kereseti adatok közül, melyikek felelnének meg a
vállalati átlagbérnek.
126000, 128000, 135000, 138000, 132390, 131400, 128100, 129200, 132610
Forrás: http://fn.hir24.hu/penzugy/2015/08/06/ennyit-kerestunk-tavaly-it-snek-lenni-meg-
mindig-megeri/
Megoldás:
A nők aránya minimum 51% ekkor a férfiak aránya 49%.
Ebben az esetben a vállalati átlagbér= (51*127000+49*138000)/100= 132390 Ft
A nők maximális aránya 99% ekkor a férfiak aránya 1%.
Ebben az esetben a vállalati átlagbér=(99*127000+1*138000)/100=127110 Ft
Tehát a felsorolt adatok közül azon számadatok válhatnak vállalati átlagbéradattá,

melyek nagyobbak vagy egyenlők 127110 Ft-tal, illetve kisebbek vagy egyenlők
132390 Ft-tal.

24
22. Egy terméket 3 munkás különböző idő alatt készít el.
„A” munkás: 4 óra

„B” munkás: 3 óra
„C” munkás: 6 óra
Egy „átlagos” képességű munkás mennyi idő alatt készítené el a terméket?
Forrás: http://www.profession.hu/cikk/20100818/aranyat_er_a_kepzett_munkas/410
Megoldás:
Átlag= 3 / (1/4+1/3+1/6) = 4 óra

25
II. Controlling mintapéldák megoldással
1. Egy cég négy költséghelyére vonatkozó adatai a következők voltak:
Költséghely Fix költség Tény foglalkoztatottsági fok Üres költség Üres költség
(Ft) (%) (Ft) (%)
A 18652 90 . .
B 24592 82 . .
C 34551 95 . .
D 112000 99 . .
Összesen 189795 . . .
Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait!
Kapacitáshoz való viszony alapján a költségek csoportosítása:

Állandó ktg
üres ktg
hasznos ktg
Kapacitás
• üres ktg = (maximális kapacitás – tényleges kapacitás) * fix ktg / maximális

kapacitás
• hasznos ktg = ( tényleges kapacitás – maximális kapacitás) * fix ktg
Megoldás:
A: 18652*0,9= 16787 Ft Üres költség= 18652-16787= 1865 Ft 10%

B: 24592*0,82= 20165 Ft Üres költség= 24592-20165= 4427 Ft 18%
C: 34551*0,95= 32824 Ft Üres költség= 34551-32824= 1727 Ft 5%
D: 112000*0,99= 110880 Ft Üres költség= 112000-110880= 1120 Ft 1%
Összes üres költség= 1865+4427+1717+1120= 9139 Ft

26
2. Egy vállalat selejtköltsége márciusban: 500000 Ft volt, melyet csökkenteni akart
áprilisra legalább 10 %-kal, de ténylegesen csak 20000 Ft-os csökkenést
realizáltak. Elemezze a selejtköltség alakulását teljesítmény viszonyszámok
segítségével márciusról áprilisra!
Forrás: http://www.uni-miskolc.hu/~wwwfemsz/szabkov2.htm
Megoldás:
Selejtköltség márciusban= 500 000 Ft.

Selejtköltség áprilisban= 500 000-20 000= 480 000 Ft.
Tervfeladat viszonyszám= 90%
Tervezett selejtköltség= 500 000*0,9= 450 000 Ft

Selejtköltség tényleges változása, dinamikája= 480 000/500 000= 96%
Tervteljesítés= Dinamika/Tervfeladat= 96/0,9= 106,7%
A selejtköltségek ténylegesen 4%-kal csökkentek, a tervet nem sikerült teljesíteni,

elmaradtak tőle 6,7%-kal.

27
3. Egy költséghely költségeinek tervezése április hónapra: a költséghely belső
szolgáltatást végez, ezért költségeit átterhelik a szolgáltatást igénybevevőkre.
Teljesítménye megváltozhat. Tervezett teljesítménye= 10 000 óra. Tervezett
költsége= 6000 ezer Ft (r= változó költség része= 0,7). Tényleges teljesítménye=
9500 óra. Tényleges költsége terváron= 5890 ezer Ft (r=0,7).
Határozza meg a foglalkoztatottsági fokot, a tervezett fix és változó költségek
összegét, valamint az átterhelt költséget, kihasználási és felhasználási eltérést!
Megoldás:
Tervezett költség változó része= 6000 000*0,7= 4200 000 Ft

Tervezett költség fix része= 6000 000*0,3= 1800 000 Ft
Foglalkoztatottsági fok= 9500/10000= 95%
Indokolt változó költség= 4200 000*0,95= 3990 000 Ft.

Indokolt összköltség= 3990 000+1800 000= 5790 000 Ft
Tervár= 6000 000 Ft/10 000 óra= 600 Ft/óra
Átterhelt költség= 600*9500= 5700 000 Ft
A tényleges és az átterhelt költség közötti eltérés= 5890e-5700e= 190 ezer Ft
Kihasználási eltérés= 1800 000*0,05 (100-95=5%) = 90 ezer Ft
Felhasználási eltérés= 5890 000-5790 000= 100 ezer Ft
Forrás: http://www.sikerado.hu/kereses/Egis

28
4. Alkalmazza az abszolút különbözetek módszerét a következő adatok esetén:
Megnevezés Terv Tény Eltérés

Termelés (db/év) 6400 6000 -400
Fajlagos anyagfelhasználás (kg/db) 1 1,2 +0,2
Anyagár (Ft/kg) 200 240 +40
Anyagköltség (ezer Ft/év) 1280 1728 +448
Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/controlling-gyakorlatban/ch01s08.html
Megoldás:
Termelés csökkenésének hatása (mennyiségi eltérés)= -400*1*200= - 80 ezer Ft
Fajlagos anyagfelhasználás növekedés hatása (intenzitási eltérés)= 600*0,2*240= 288 ezer Ft
Anyagár (fajlagos anyagktg) növekedés hatása (ráfordítási eltérés)=6000*1,2*40=288 000 Ft
Összesen: -80 000+2*288000= +496 000 Ft

29
5. Egy nagyobb kertészet forgalma: 400 ezer euró. Ebből 220 ezer eurót tesz ki a
„vágott virág” profitcenter eredménye. Közvetlenül e profit centernek 170 ezer
euró egyedi költség tulajdonítható. A vállalkozás összköltsége: 340 ezer euró.
Mekkora a „vágott virág” profitcenter fedezeti összege? Mekkora a nyeresége? A
vállalkozás elégedetlen a 60 ezer eurós össz-nyereséggel. Mit tehet a PC vezetője,
ha a fedezeti összeg 60 ezer euróra való emelését kérik tőle?
Forrás:
https://help.sap.com/saphelp_46c/helpdata/en/eb/13719e43c411d1896f0000e8322d00/con
tent.htm
Megoldás:
Fedezeti összeg= 220 000 – 170 000= 50 000 euró a PC nyeresége is ennyi.
Hogyan érhető el a fedezeti összeg emelése, illetve a nagyobb nyereség elérése?
Például:
• elérni, hogy kevesebb virág hervadjon el

• vevőnként több virág eladása
• új vevők megnyerése
• értékesítésben résztvevő munkatársak költségeinek csökkentése
• magasabb virág eladási ár megállapítása
• stb.

30
6. Egy vállalat forgalma a bázis időszakban 72 m Ft volt, költségszintje pedig: 8,1%-
os. A tárgyi időszaki költségek össze: 6,84 m Ft, a költségszínvonal 2%-os
növekedést mutat. Hogyan változott az összköltség és a forgalom?
Forrás: https://felugyelet.mnb.hu/
Megoldás:
Bázis időszaki költségek összege= 72*0,081= 5,8 m Ft
Összköltség-változás= (6,84/5,8)*100= 117,9%
Tárgyi időszak költségszintje= 8,1*1,02= 8,3%
Tárgyi időszak forgalma= (100*6,84)/8,3= 82,4 m Ft
Forgalom változása= (82,4/72)*100= 114,4%
A bázis időszakról a tárgyi időszakra a költség összege 17,9%-kal emelkedett, melynél

kicsivel kisebb arányban, 14,4%-kal növekedett a forgalom, mely összességében a
költségszínvonal 2%-os emelkedéséhez vezetett.

31
7. Egy áruház részlegének adatai. A készlet értéke:
Január 1-jén: 9 m Ft
Március 1-jén: 9,4 m Ft
Június 1-jén: 9,8 m Ft
Szeptember 1-jén: 9,6 m Ft
December 31.-én: 9,5 m Ft
A készlettartás közvetlen költsége az átlagkészlet értékének 11%-a. A készletek

40%-át hitelből vásárolták, melynek kamata évi 15%.
Számítsa ki a készlettartás költségeinek összegét!
Forrás:
http://hu.wiki.weblogtrade.eu/K%C3%A9szletgazd%C3%A1lkod%C3%A1si_probl%C3
%A9ma
Megoldás:
Átlagkészlet= (9/2+9,4+9,8+9,6+9,2/2) / (5-1)= 9,5 m Ft
Közvetlen költség= 9,5*0,11= 1,1 m Ft
Össz-készlet= 9+9,4+9,8+9,6+9,5= 47,3 m Ft
Hitelből vásárolt= 47,3*0,4= 18,9 m Ft
Kamatköltség= 18,9*0,15= 2,8 m Ft
Készlettartás költségeinek összege= 2,8+1,1= 3,9 m Ft

32
8. Egy esztergagép-kezelő munkavállaló havi törzsbére: 140 ezer Ft. Adott
hónapban 170 órát dolgozott, mely idő alatt a teljesítménye 2800 db szerszámkés
volt. A normateljesítés %-a: 107,5 % volt a hónap során.
a, Mennyi volt az elszámolt egy órára jutó termelés mennyisége?
b, Mennyi egy szerszámkés készítésének normaideje?
c, Mennyi egy szerszámkés darabbére?
Megoldás:
a, 2800/170= 16,5 db/óra
b, 16,5/1,075= 15,3 db/óra
c, 140000/2800= 50 Ft/db
Forrás: http://effectsys.hu/teljesitmenyber

33
9. Egy megbízásra egy iparvállalatnak a következő költségeket kell kalkulálnia
(Ft/db):
• gyártási anyag: 300
• gyártási bér: 250
• termelés közvetlen külön-költsége: 120
• értékesítés közvetlen költsége= gyártási költségek kétszerese
• anyag általános költségkulcs: 18%
• igazgatási költségkulcs: 2%
• nyereségráta: 40%
• skontó: 2% (számításánál a készpénzes ár=98%)
• rabat: 25% (számításánál a cél eladási ár=100%)
Állapítsa meg a nettó eladási árat!
Forrás: http://www.hirextra.hu/2011/09/13/november-30-ra-keszul-el-az-uj-arkepzes/
Megoldás:
Megnevezés Számítás Forint

Gyártási anyag 300
Anyag költségkulcs 300*0,18 54
= Anyagköltség 300+54 354
Gyártási bér 250
Termelés közvetlen költsége 120
Gyártási költség 250+120 370
Előállítási költség 370+354 724
Igazgatási költségkulcs 724*0,02 14,5
Értékesítés közvetlen költsége 370*2 740
=Önköltség 724+14,5+740 1478,5
Nyereségráta 1478,8*0,4 591,4
Készpénzes eladási ár 98% 2069,9
Skontó 2% 42,2
Cél eladási ár 100% 2112,14
Rabat 2112,14*0,25 528
Nettó eladási ár 2640,14

34
10. Egy vállalat logisztikai költségei 2007 és 2014 között a következőképpen
alakultak:
Év m Ft
2007 10
2008 8
2009 5
2010 4
2011 2
2012 4
2013 6
2014 11
Hogyan változott a logisztikai költség évről évre? Mennyi a változás évi átlagos
üteme? Az ütem alapján kalkuláljon 2015-re logisztikai költséget!
Megoldás:
Év Láncviszonyszám (%)
2007 -
2008 8/10= 80
2009 5/8= 62,5
2010 4/5= 80
2011 2/4= 50
2012 4/2= 200
2013 6/4= 150
2014 11/6= 183,3
Változás évi átlagos üteme: 101,4 %
2015-ös év logisztikai költségének becslése:
11*1,014= 11,154 m Ft

35
11. Egy termelő vállalat összes forrása: 22 m Ft. Az eszközeinek 40%-a forgóeszköz,
melyből 12%-nyi készlet. A vállalat árbevétele: 108 m Ft, de nyeresége csak
mindössze 5 m Ft. A cég saját tőkéjének mértéke: 14 m Ft. Aktív és passzív
időbeli elhatárolása nincs. A kötelezettségek 20%-a hosszú lejáratú.
Részvényeinek darabszáma: 10000 db.
Határozza meg az eszköz-forrás összetételét %-ban, a likviditási mutatót,
stabilitást és gyorsrátát. Számítsa ki a ROE, ROA, EPS, nyereséghányad
mutatókat, valamint a nettó forgótőkét!
Forrás: http://www.engedjetekhozzam.hu/merleg.html
Megoldás:
Összes forrás= összes eszköz= 22 m Ft.

Forgóeszközök= 22*0,4= 8,8 m Ft befektetett eszközök= 22-8,8= 13,2 m Ft
Készletek nagysága= 8,8*0,12= 1,056 m Ft
Kötelezettségek összesen= 22-14= 8 m Ft, ebből hosszúlejáratú= 8*0,2= 1,6 m Ft
Rövid lejáratú kötelezettségek= 8-1,6= 6,4 m Ft
Forgóeszközök aránya= 40% Befektetett eszközök aránya= 100-40= 60%
Saját tőke aránya= (14/22)*100= 63,6% Idegen tőke= 100-63,6=36,4%
Likviditás= (8,8/6,4)*100= 137,5%
Gyorsráta= (8,8-1,056)/6,4= 121%
Stabilitás= (13,2+1,056)/14= 101,8%
ROE= (5/14)*100= 35,7%
ROA=(5/22)*100= 22,7%
EPS= 5 m Ft/ 10 e db= 500 Ft/db
Nyereséghányad= (5/108)*100= 4,6%
Nettó forgótőke= 8,8-6,4= 2,4 m Ft

36
12. Egy cég havi termelési programjából a következő adatok állnak rendelkezésre:
Termékek Termelés tervezett Kapacitás időnorma Tervezett termelés havi ó/Q

volumene(Q) db (NI) perc/db időszükséglete (ó)
A termék 15000 30 7500 0,5
B termék 6000 20 2000 1/3
C termék 3000 40 2000 2/3
Összesen: 24000 … 11500 …
A terméket három, homogén műveletsort végrehajtó gépcsoport segítségével állítják elő:
Gépcsoport Gépek száma (GSZ) db Havi óraszám (I) ó

1. 20 320
2. 22 480
3. 18 720
Számítsa ki a legyártandó, vezértermékre átszámított termelési feladatot! Melyik gépcsoport
képezi a szúk keresztmetszetet? Milyen intézkedéseket hozna a különböző gépcsoportok
esetében?
Forrás: http://www.fultum.hu/index_hu_waste.html
Megoldás:
Vezér-termék az „A” termék, mert neki a termelési volumene a legnagyobb.
Q= (15000*0,5+6000*1/3+3000*2/3) / 0,5= 23000 db
1. csoport K= (20*320) /0,5= 12800 db 23000-12800= 10200 db

KH=( 23000/12800)*100= 180% kapacitás hiány
2. csoport K= (22*480)/0,5= 21120 db 23000-21120= 1880 db
KH= (23000/21120)*100= 109% kapacitás hiány
3. csoport K= (18*720)/0,5= 25920 db 23000-25920= -2920 db
KH= (23000/25920)*100= 89% kapacitás többlet
A szűk keresztmetszetet az 1. gépcsoport, mert ott a legnagyobb a hiány.
Példa az intézkedésekre:
1. csoport esetén: a gépeket 3 műszakra állítani, havi 480 órás termelésre a nagyobb
kapacitás érdekében.
2. csoport esetén: ösztönözni a munkaerőt nagyobb termelékenységre, itt a hiány nem túl
nagy.
3. csoport: erőforrás-átcsoportosítás az 1. csoportba, vagy a gépeket bérmunkába kiadni,
és/vagy csökkenteni a havi óraszámot.

37
13. Egy vállalat következő adatai ismertek:
Megnevezés Terv Tény Eltérés
Gyártott mennyiség 14200 14000 -200
Gépóra/darab 1,8 2 +0,2
Éves állandó költség (e Ft/év) 24000 24800 +800
Éves gépi kapacitás= 30000 óra. Egy gépórára jutó tervezett állandó költség= 800 Ft/óra
Feladat: Standard fix költség számítása és terv/tény elemzése.
Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tkt/controlling-gyakorlatban/ch01s08.html
Megoldás:
Állandó költség-ráfordítási eltérés= 24800 e - 24000 e = 800 ezer Ft
Tervezett passzív költség tervezetten felesleges fix költségek alacsonyabb gépóra kapacitás
kihasználás miatt= 30000 – (14200*2*800)= 7280 e Ft
Tény passzív költség felesleges fix költségek a tervezettnél magasabb darabonkénti

gépszükséglet miatt= 14000*(1,8-2)*800= -2240 e Ft

38
14. „Egy vállalkozás X termék értékesítéséből 600.000 e Ft közvetlen költség mellett
800.000 e Ft árbevételt tervezett. A megváltozott piaci igények következtében az
X termék előállítására nem került sor, ellenben az Y termékből 900.000 e Ft
árbevételt sikerült elérni, miközben a közvetlen költség 600.000 e Ft volt.
Feladat: Elemezze a fedezeti összeg változását! Mutassa be az egyes tényezők

fedezeti összegre gyakorolt hatását!
Megoldás:
Fedezeti összeg változása (q1p1 - q1ö1) - (q0p0 - q0ö0)

(900.000 e Ft – 600.000 e Ft) – (800.000 e Ft – 600.000 e Ft) = 100.000 e Ft
Fh0 = (800.000 e Ft – 600.000 e Ft)/800.000 e Ft = 0,25

Fh1 = (900.000 e Ft – 600.000 e Ft)/900.000 e Ft = 0,33
Az árbevétel változás hatása: Fh0 (Σq1p1-Σq0p0)

0,25 x (900.000 eFt − 800.000 eFt) = 25.000 e Ft
A fedezeti hányad változás hatása: (Fh1-Fh0) Σq1p1

(0,33 − 0,25) x 900.000 eFt = 75.000 e Ft”
Feladat forrása: http://gtk.uni-

miskolc.hu/files/2608/m%C3%A9r%C3%A9s+%C3%A9s+elemz%C3%A9s+(k%
C3%B6lts%C3%A9g-
+%C3%A9s+eredm%C3%A9nyelemz%C3%A9s)+gyakorl%C3%B3+feladat.pdf
Forrás: http://szak-ma.hu/szamvitel/az-eredmenykimutatas-informaciotartalma-100411

39
III. Pénzügyi alapfeladatok megoldással
1. Mekkora az éves átlagos, tényleges kamatlába az alábbi befektetésnek?

• 3 évig a kamatláb: 25%
Ha 2.500.000 Ft-ot ilyen befektetési formában helyezünk el, akkor mennyi lesz a
visszakapott összeg 10 év után?
Megoldás:
Az FV képletbe helyettesítve megkapjuk a 10 év múlva visszakapott, kamattal

megnövelt összeget= 17.489.905 Ft
Az átlagos kamatlábat: a mértani átlag súlyozott képletébe helyettesítve kapjuk meg.
Átlagos kamatláb= 121,5%

40
2. Azt szeretnénk, hogy 3 év múlva pénzünk értéke a mainak négyszerese legyen.
Mekkora kamatlábú befektetést kell ehhez keresnünk?
Forrás: http://www.ashington.hu/pages/MandA_info.aspx
Megoldás:
n= 3 év
Cn= 4*Co Kamatfaktor= Cn/Co= 4
Ebből, ha az i-t kifejezzük és behelyettesítünk megkapjuk a kamatlábat.
i= 58,74%

41
3. Mekkora a reálkamatláb, ha a nominális kamatláb 26% és az infláció mértéke 35%?
Megoldás:
i= 26%= 0,26
inf=35%=0,35
r= [(1+i)/(1+inf)]-1= [(1+0,26)/(1+0,35)]-1= -0,0666= -6,66%

42
4. Önnek 120.000 Ft megtakarítása van, melyet bankban helyez el 4 évre, 11%-os
kamatláb mellett.
Mennyi pénze lesz 200 nap múlva?
Mennyi pénze lesz 4 év múlva, ha a kamatok minden évben kifizetésre kerülnek?
Ha a bank félévente ígér kifizetést vagy annak tőkésítését, akkor ebben az esetben
mennyi lesz az effektív kamatláb?
Forrás: http://kozepsuli.hu/tanulj-osztondijert/
Megoldás:
200 nap múlva ennyi pénze lesz:

120.000*(1+0,11*200/365)= 127.233 Ft
4 év múlva ennyi pénze lesz, ha a kamatokat minden évben kifizetik, tehát nem
kamatos kamatszámítást alkalmazunk:
120.000*(1+0,11*4)= 172.800 Ft
Effektív kamatláb:
effektív kamatláb= [(1+0,11/2)*(1+0,11/2)]-1= 11,3025%

43
5. Egy főiskolai hallgató 5 év múlva vállalkozás indítását tervezi, melynek minimális
pénzigénye 3 m Ft. Mekkora összeget kellene ma elhelyeznie a bankban, ha évi 15%-
os betéti kamatra számíthat?
Megoldás:
PV= 1.491.530 Ft

44
6. Egy év múlva fizetendő 125.000 Ft jelenértéke 100.000 Ft. Válaszoljon a következő
kérdésekre:
a, Mekkora az éves kamatláb (diszkontráta)?
b, Mennyi a kamattényező és mit fejez ki?
c, Mekkora a diszkonttényező?
d, Hogyan lehet meghatározni az éves diszkontlábat, vagy más néven leszámítolási
kamatlábat?
Forrás:
http://www.ahkungarn.hu/fileadmin/ahk_ungarn/Dokumente/Bereich_CC/Veranstaltungen/20
14/2014-06/2014-06-05_Foerdermittelseminar/METRO_Praesentation.pdf
Megoldás:
a, kamatláb= r= 25%
kamat= FV-PV=125000-100000= 25000

r= (FV-PV)/PV= kamat/PV= (125000-100000)/100000= 25%
b, kamattényező= (1+r)=1+0,25=1,25
A jövőbeli pénz 1,25-szerese a jelenbeli pénznek.
Kamattényező= FV/PV= 125000/100000= 1,25
c, Diszkonttényező= 1/(1+r)= 1/1,25= 0,8
d, Diszkontláb= d= 20%
d= (FV-PV)/FV= kamat/FV= 25000/125000= 20%
vagy
d= r/(1+r)= 0,25/(1-0,25)= 20%

45
7. Egy telek 5%-kal növekvő örökjáradékszerű bevételt eredményez. Hosszú távú
kamatláb: 10%.
a, Mennyit ér ez a telek, ha az első évi bevétel 10000 Ft?

b, Mennyit ér ez a telek, ha a mai napon 10000 Ft-ot kaptunk belőle kézhez?
Megoldás:
a, PV= C/(r-g)= 10000/(0,1-0,05)= 200000
b, PV= [C*(1+g)]/(r-g)= [10000*(1+0,05)]/(0,1-0,05)= 210000

46
8. Tóth János értékesíteni akarja ingatlanát. A következő ajánlatok érkeznek:
a, Első vevő 100 millió forintot ígér, azonnali kifizetésre

b, Második vevő 120 millió forintot ígér, de csak két év múlva tud fizetni
c, Harmadik vevő most 50, egy év múlva szintén 50, és két év múlva 20 millió forintot
tud fizetni.
Melyik ajánlatot érdemes választani, ha az éves betéti kamatláb minden lejáratra 9%?
Forrás: http://malyiglass.hu/termek/arajanlat_elfogadasa_megrendeles
Megoldás:
Első vevő = 100 m Ft
Második vevő= 120 m Ft/[(1+0,09)*(1+0,09)]= 101,0016 m Ft
Harmadik vevő= 50 m+[50 m/(1+0,09)]+[20 m / (1+0,09)*(1+0,09)]= 112,70516 m Ft
A harmadik vevő ajánlatát érdemes elfogadni a jelenérték alapján.

47
9. Egy Rt. évi adózott nyeresége 100 m Ft, amelyből 60%-ot kifizetnek osztalékként. A
forgalomban lévő részvények száma 400 ezer db. A saját tőke könyv szerinti értéke
400 m Ft. A papírt a piacon 2800 Ft-os érfolyamon kínálják. A befektetők által elvárt
hozam 15%.
• Mennyi az egy részvényre eső nyereség?
• Mennyi a várható osztalék?
• Mekkora a ROE értéke?
• Mennyi az osztaléknövekedés üteme?
• Mennyi a részvény elméleti árfolyama?
Forrás: http://blog.ucmsgroup.hu/tag/beren-kivuli-juttatas/
Megoldás:
EPS= 100 m Ft /400 e db= 250 Ft/db
DIV= EPS*0,6= 250*0,6= 150 Ft/db
ROE= Ny/ST= 100 m / 400 m= 25%
g= 0,4*0,25= 10% ( ú.b. ráta= 0,4)
P= DIV / (r-g)= 150 / (0,15-0,1)= 3000 Ft

48
10. „G” részvény várható hozama: 8,5%, kockázata, vagyis szórása: 3%. „F” részvényre
vonatkozóan a következő becslést kaptuk:
valószínűség 10% 50% 40%

„F” részvény hozamai 8% 12% 18%
Mekkora az „F” részvény várható hozama és hozamának szórása?

Melyik részvény a kockázatosabb (relatív szórás)?
Forrás:
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0049_10_halado_vallalati_penzugyek/549/index.ht
ml
Megoldás:
r (F)= 0,1*8%+0,5*12%+0,4*18%= 14%
F részvény szórása a képlet alapján= 3,4641
Relatív szórás = V (G)= 3/8,5= 0,353
Relatív szórás= V(F)= 3,46416/14= 0,2474
Mivel „F” részvény relatív szórása alacsonyabb, mint a „G” részvényé, ezért azt
célszerű választani.

49
11. Egy vállalat működési tőkeáttétele 2, pénzügyi tőkeáttétele 1,5. Hány százalékkal
csökken az egy részvényre jutó nyereség (EPS), ha a cég árbevétele a várhatónál 1%-
kal csökken? Válassza ki a helyes választ a felsoroltak közül, számítással indokolja!
a, 2 %-kal
b, 1,5 %-kal
c, 3 %-kal
d, 3,5 %-kal
Forrás: http://www.slideshare.net/ankgorkhali/operating-finacial-leverage-break-even
Megoldás:
DOL= 2
DFL= 1,5
DCL= DOL*DFL= 2*1,5= 3%
Tehát a c, válasz a helyes!

50
12. Egy vállalkozás tárgyidőszak végi mérlegének adatai (millió Ft):
Eszközök m Ft Források m Ft
Befektetett eszközök 300 Saját tőke 220
Tartós forgóeszköz lekötés 100 Hosszúlejáratú kötelezettségek 100
Átmeneti forgóeszköz lekötés 200 Rövidlejáratú kötelezettségek 280
Összesen 600 Összesen 600
• a, Milyen finanszírozási stratégiát alkalmazott a cég? Válaszát indokolja!

• b, Számítsa ki a likviditási rátát és értékelje!
• c, Mekkora a cég nettó forgótőkéje?
• d, Jellemezze a cég eladósodottságát legalább kétféle mutató segítségével!
Megoldás:
a, A cég finanszírozási stratégiája: agresszív.

Indoklás:
• Tartós eszköze nem egyenlő a tartós forrással, tehát nincs elegendő forrása a
tartós eszközállomány finanszírozására.
• A rövidlejáratú kötelezettség-állománya több, mint azt a cég eszköz-struktúrája
indokolná.
b,
Likviditás= (100+200) / 280= 1,07
Látszólag megfelelő érték, de erre a likviditási fokozatra inkább az 1,8 – 2 érték

elfogadható!
c, Nettő forgótőke= Forgóeszközök – Rövidlejáratú kötelezettségek

Nettó forgótőke= 300 m Ft – 280 m Ft= 20 m Ft
d, Eladósodottság (1)= Kötelezettségek / Összes forrás= 380 / 600= 63%
Eladósodottság (2)= Idegen forrás / Saját forrás= 380 / 220= 1,7
A kritikus értéke – 70%, illetve 2,3 – közelében van.

51
13. Egy RT részvényeinek árfolyama: 5000 Ft. Az egy részvényre jutó nyereség: 500 Ft,
az osztalékfizetési ráta: 0,4. Számítsa ki, hogy mekkora az osztalékhozam!
Forrás:
http://fundman.blog.hu/2013/03/26/minden_amit_tudni_akartal_de_sosem_merted_megkerdezni
Megoldás:
P= 5000
EPS=500
dp= 0,4
DIV= 500*0,4= 200
Osztalékhozam = dr= 200/5000= 0,04= 4%

52
14. Egy 5000 000 Ft névértékű elemi kötvénnyel kapcsolatban a következő adatokat
ismerjük:
• 8 év futamidő
• 3 évre bocsátották ki
• a befektetők 18%-os hozamot várnak el
Az adatok ismeretében határozza meg a kötvény elméleti árfolyamát!
n= 5 ( 8 év futamidő – 3 év kibocsátás)
A képletbe helyettesítve a P= 2 185 506 Ft.

53
15. Egy vállalkozás vezetője úgy dönt, hogy 5 millió Ft összeget kíván lekötni. Az éves
kamatláb összege: 10%. Számítsa ki, hogy mekkora lesz az induló befektetés
jövőértéke 3,5 év múlva!
Megoldás:
T=3
n=0,5
C= 5000 000 Ft
r=10%=0,1
k=10%=0,1
Vegyes kamatozás:
Képletbe helyettesítünk:
C(3,5)= 5000 000*(1+0,1)*(1+0,1)*(1+0,1)*(1+0,5*0,1)
C(3,5)= 5000 000*1,331*1,05= 6 987 750 Ft
Az induló befektetés jövőértéke: 6987750 Ft.

54
IV. Statisztika összefoglaló képletgyűjtemény
Viszonyszámok
Helyzeti középértékek
Átlagok

55
Szóródás
Aszimmetria-mutatók
Vegyes kapcsolat

56
Standardizálás
Indexek
Főátlag-index
Részátlag-index
Összetételhatás-index

57
Indexszámítás
Ár-index
Volumen-index
Érték-index

58
Korreláció
Idősor-elemzés
Kvartilisek
j
Kvartilis sorszáma sj = (n + 1)
k
j
⋅ n − f' (i − 1)
Kvartilis értékének becslése Qj = xio + k ⋅h
fi
Interkvartilis terjedelem IQt = Q3 – Q1

Q3 − Q1
Kvartilis eltérés Q=
2

59
V. Pénzügyi alapképletek
A pénz időértéke
Jövőérték-számítás
FVn = C0 × [ 1 + (r × n ) ]
FVn = C0 × (1+r)n vagy FVn = PV × (1+r)n
FVn = PV × (1+r/m)m × n FVn = PV × e r×·n
Évi százalékos ráta = APR (annual percentage rate)

APR = r/m × m
Effektív évi százalékos ráta = (EAR, effective annual percentage rate,)

EAR = reff = (1+r/m)m - 1
r/m = (1+reff)1/m -1
Jelenérték- számítás
FV  1 
PV = C0 = vagy FV ×  
(1 + r )n  (1 + r )
n

n n
Ct Ct
PV = ∑ NPV = −C 0 + ∑
t =1 (1 + r ) (1 + r )t
t
t =1
FVn FV
PV = m× n
r=n −1
 r  PV
1 + 
 m
 1  PV
kamattényező = (1 + r ) =
FV
diszkontté nyező =  =
n
 FV
 (1 + r )
n
PV 
lnFV − lnPV logFV − logPV

n= vagy n=
ln (1 + r ) log(1 + r )

60
FV = C ×
(1 + r)
n
−1
, FV = C × FVIFAr,n AN = C =
FV
r FVIFA r,n
 1 
1 −
 (1 + r )n 
PV = C ×   PV
 r  , PV = C × PVIFAr,n AN = C = PVIFA
  r, n
C C1
PVperpetuity = PV =
r r−g
Részvények árfolyama és hozama

∞ Dp Dp
P0 = ∑ vagy P0 =
(1 + r )
t
t =1 rp
p
DIV1
P0 =
DIV P0 =
r −g
n
DIVt Pn
P0 = ∑ + re
t =1 (1 + re ) t
(1 + re ) n
adózott nyereség
EPS =
törzsrészvények száma
egy részvényre jutó osztalék DIV

osztalékfizetési hányad = =
egy részvényre jutó nyereség EPS
DIV
újra befektetési hányad = 1 − , vagy 1-b
EPS
ROE = adózott eredmény/saját tőke
g = ROE × (1 – b)
DIV1 + (P1 − P0 ) EPS1 P b

re = re = DIV1 + g P0 = + PVGO =
P0 P0 re E r−g

61
VI. A beszámoló elemzése - mutatók
MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS
VAGYONI PÉNZÜGYI JÖVEDELMI

1. Vagyonstruktúra 1. Likviditás 1. ROE
befektetett eszközök forgóeszközök adózott eredmény
összes eszköz rövidlejáratú kötelezettségek saját tőke
forgóeszköz 2. Gyors likviditás 2. ROA

összes eszköz
saját tőke forgóeszköz – készlet adózott eredmény

összes forrás rövidlejáratú kötelezettségek eszközök
idegen tőke 3. Cash mutató 3. EPS

összes forrás
pénzeszköz + értékpapír adózott eredmény

rövidlejáratú kötelezettségek részvények
2. Stabilitás 4. Nyereséghányad
befekt. eszköz + készlet adózott eredmény
saját tőke árbevétel
3. Eladósodás 5. Bérjövedelem
hosszúlejáratú kötelezettségek adózott eredmény
saját tőke + céltartalék bérköltség
Nettó forgótőke = Forgóeszközök – Rövidlejáratú kötelezettségek.

62
VII. Alapfogalmak gyűjteménye
Statisztika
„Abszolút hiba fogalma

Kifejezi, hogy a regressziós becslések (yi) átlagosan mennyivel térnek el az eredményváltozó
(yi) megfigyelt értékeitől. se=sy gyök alatt 1-r2
Alapsokaság fogalma
Az a sokaság, melyre a mintavétel segítségével következtetni szeretnénk, az alapsokaság azon
részét, amely alapján a következtetéseket levonjuk mintasokaságnak nevezzük.
Aranybecslés lényegének fogalma

Hogy a sokaságot valamely minőségi vagy mennyiségi ismérv alapján két csoportba soroljuk
és az egyes csoportokba esés valószínűségét akarjuk meghatározni
Árindex
Megmutatja többféle cikk, termék, szolgáltatás egységárának együttes, átlagos változását.
Átlagos (abszolút) eltérés mutató

Azt fejezi ki, hogy a mennyiségi értékek átlagosan - abszolút értékben - mennyivel térnek el
az átlagtól.
Becslőfüggvény fogalma
A x1, x2...xn mintaelemek olyan N-változós 0 függvényét értjük, amelynek 0 (x1,x2..xn)
értéke a so-kaság valamely 0 paraméterének mintából történő becslésére szolgál. A
becslőfüggvény. értéke való-színűségi változó, értéke változhat, de egyetlen n elemű
mintához csak egyetlenegy értéket rendel. Ezt nevezzük valamely sokasági jellemző
pontbecslésének. Az intervallumbecslésnél egyetlenegy minta alapján olyan intervallumot
határozunk meg, mely előre megadott valószínűséggel tartalmazza az is-meretlen sokasági
jellemzőt. Ezt az intervallumot konfidencia-intervallumnak vagy megbízhatósági
intervallumnak hívjuk.
Csoportosító tábla
A csoportosító táblák közös jellemzője, hogy a sokaság egyik jellemzője szerint részekre,
csoportokra bontható, melyek csoportosító sorba rendezhetők, ezenkívül bármennyi és
bármilyen összehasonlító illetve leíró sort tartalmaznak. Egy irányban adatai összeadhatók és
tartalmaz csoportosító sort. A másik irányban vagy leírósort tartalmaz vagy összehasonlítás
lehetséges.
A csoportosító tábla elemezhető megoszlási, összehasonlító és intenzitási viszonyszámmal.

63
Csoportos mintavétel fogalma
Során a homogén sokaság elemeinek csoportjai közül egyszerű véletlen mintát veszünk, majd
a kivá-lasztott csoportokon belül minden egyes egyedet megfigyelünk. Kétféle egység
különül el: elsődleges mintavételi egység melyre a feltétel közvetlenül irányul, végső
mintavételi egység melyre vonatkozó-an következtetéseket akarunk levonni a kapott mintából
Dinamikus viszonyszám
Az időbeni változást kifejező viszonyszámokat dinamikus viszonyszámoknak nevezzük. Az
összehasonlítás tárgyát képező (összehasonlítandó) időszakot vagy időpontot tárgy- vagy
beszámolási időszaknak, az összehasonlítás alapjául szolgáló időszakot vagy időpontot
bázisidőszaknak nevezzük.
Egyszerű tábla
Az egyszerű táblák közös jellemzője, hogy bennük nem található csoportosító sor. Nincs
összesen sora. Készítésének célja az összehasonlítás (időbeli, térbeli); többféle információk
megadása (leírósor).
Az egyszerű tábla elemzési eszköze a dinamikus, összehasonlító és intenzitási
viszonyszámok.
Egyszerű véletlen mintavét fogalma

Homogén véges elemszámú sokaság esetén, amikor a mintát visszatevés nélkül választjuk ki,
elemen-ként egyenlő valószínűséggel
Értékindex
Megmutatja többféle termék, cikk termelt illetve eladási értékének %-os alakulását.
Függetlenségvizsgálat fogalma
Azon null hipotézis ellenőrzésére szolgál, hogy két ismérv független egymástól. Az alternatív
hipotézisben pedig azt fogalmazzuk meg, hogy nem függetlenek.
Harmonikus átlag
Az az érték, melyet az átlagolandó értékek helyébe helyettesítünk azok reciprokainak összege
változatlan marad.
Hatóság fogalma
A becslőfüggvény hatásosabb, amelynél a becslőfüggvény mintából számított értékeinek a
sokasági paramétertől számított átlagos négyzetes eltérésének várható értéke kisebb
Helyzeti középértékek
Egy sokaságnak valamilyen mennyiségi ismérv szerinti tömör jellemzésére leggyakrabban a
helyzeti középértékeket használjuk.

64
Hipotézis fogalma
Egy vagy több sokaságra vonatkozó álltást, feltevést, hipotézisnek hívjuk. A hipotézis
vonatkozhat az egy sokaság eloszlására, de a szóban forgó eloszlás egy paraméterére is.
Illeszkedésvizsgálat fogalma
Egy valószínűségi változó eloszlására vonatkozó álltás vagy feltételezés ellenőrzését
illeszkedési vizsgálatnak nevezzük. Kétféle illeszkedési vizsgálatot különböztetünk meg tiszta
illeszkedésvizsgálat (feltételezett eloszlás egyértelműen meghatározott) becslés
illeszkedésvizsgálat (feltételezett eloszlás-nak csak a típusát adjuk meg)
Indexek
A közvetlenül nem összesíthető adatok (pl. más mértékegységben kimutatott) összetett
összehasonlító viszonyszáma.
Az érték-, ár-, volumenindex számítás arra a kérdésre adja meg a választ, hogy két időpont
vagy terület összehasonlításával a termelési vagy forglami érték változás/eltérés milyen
mértékű vagy arányú volt, és ennek milyen okai voltak: vagyis mekkora volt ebből a volumen
változás/eltérés és mennyi volt az árváltozás/eltérés hatására.
Intervallumbecslés fogalma
Egyetlenegy minta alapján olyan intervallumot határozunk meg, mely előre megadott
valószínűséggel tartalmazza az ismeretlen sokasági jellemzőt. Ezt az intervallumot
konfidencia-intervallumnak vagy megbízhatósági intervallumnak hívjuk.
Intenzitási viszonyszám
Intenzitási viszonyszámokat leíró sorokból számítunk, ahol azonos gazdasági vagy társadalmi
jelenségre vonatkozó különnemű, de összetartozó adatokat szerepeltetünk.
Az intenzitási viszonyszám két különböző fajta, de egymással összefüggő adat hányadosa.
Interkvartilis terjedelem
Azt fejezi ki, hogy a rangsorban a középső 50 %-ot lefedő elem mekkora intervallumban
szóródik.
Ismérv
Azok a kritériumok, melyek szerint jellemezzük a sokaság egységeit.
Kétmintás statisztikai próba fogalma

Végrehajtásához 2 minta kell (két sokasági várható érték különbségének vizsgálata, két
sokasági arányra vonatkozó próba, két sokasági szórás egyezőségére vonatkozó statisztikai
próba)
Kombinációs tábla
Egy statisztikai sokaság két vagy több csoportosító ismérv szerinti vizsgálata, közel azonosat
jelent a kombinációs tábla elemzésével.

65
Koordinációs viszonyszám
A gazdasági, társadalmi jelenségek vizsgálatakor nem elegendő a sokaság belső
összetételének, a részsokaság és a teljes viszonyának vizsgálata. Az elemzés során a
szerkezetvizsgálat úgy is fontos információt nyújt, ha két részsokaságot, részadatot
hasonlítunk egymáshoz.
Kvartilis eltérés
Azt fejezi ki, hogy az alsó illetve felső kvartilis átlagosan mennyivel tér el a középső kvartilis
értékétől. Másképpen: a mediántól való átlagos eltérés.
Konzisztencia fogalma
Követelménye azt írja elő, hogy a becslés torzítatlan legyen és a mintanagyság minden
határon túl történő növelése esetén annak a valószínűsége, hogy a becsülni kívánt paraméter
és a becslőfüggvény el-térése kisebb egy e számnál, 1 legyen.
Kovariancia fogalma
A valószínűség-számításban két valószínűségi változó x és h kovarianciáján cov(x, h)=M((x-
M(x))*(h-M(h))) számot értjük, ha a definícióban szereplő várható értékek léteznek. A
kovariancia te-hát az átlagtól való eltérések szorzatának számtani átlaga, amely az együttes
szóródás nagyságrendjét jellemzi.
Kritikus érték fogalma

Az elfogadási és a kritikus tartományt elválasztó ca és cf értékeket kritikus értéknek nevezzük.
Lineáris korrelációs együttható fogalma

A sztochasztikus kapcsolatok szorosságának mérésére szolgáló dimenzió nélküli mérőszám a
lineáris korrelációs együttható
Másodfajú hiba fogalma

Előfordulhat, hogy a H0 nem áll fenn és a próbafüggvény mintából számított értéke mégis az
elfogadási tartományba esik. Ez hibás döntés másodfajú hibának nevezzük
Medián
A medián a rangsorban középen elhelyezkedő érték, amelynél ugyanannyi kisebb, mint
nagyobb értékű elem fordul elő.
Megoszlási viszonyszám
A megoszlási viszonyszám valamely sokaság belső szerkezetét, belső arányait, összetételét
fejezi ki. A belső szerkezet tehát nem más, mint az egyes részsokaságok és a teljes (fő)
sokaság aránya.

66
Mértani átlag
Az az érték, melyet az átlagolandó értékek helyére helyettesítve azok szorzata változatlan
marad.
Minta elemszáma fogalma

Mindegy, hogy véges vagy végtelen sokaságból származik, mindig véges. Elemszáma "n"
Mintasokaság fogalma
Az alapsokaság azon részét, amely alapján a következtetéseket levonjuk
Mintavételi hiba fogalma

Abból adódik, hogy a sokaság egy részéből következtetünk az egészre
Mintavételi keret fogalma

Amely egyenként tartalmazza a vizsgálni kívánt sokaság elemeit, mégpedig mindegyiket, és
mind-egyiket csak egyszer
Módusz
A módusz a leggyakoribb, legáltalánosabb, legjellemzőbb tipikus érték.
Ha diszkrét mennyiségi értékek elemzéséről van szó, akkor a módusz a leggyakrabban
előforduló (legnagyobb valószínűséggel előforduló) elem értéke.
Mutatószámok
Azok a statisztikai adatok, melyekkel valamilyen rendszeresen megismétlődő társadalmi,
gazdasági jelenséget jellemezni szoktak (származtatott adatok).
Négyzetes átlag
Az az érték, melyet az átlagolandó értékek helyére helyettesítve azok négyzetösszege nem
változik.
Null hipotézis fogalma

Mindegyik parciális regressziós együttható értéke nulla
Paraméteres statisztikai próbák fogalma

Azok a statisztikai próbák, melyek alkalmazása csak előirt eloszlású statisztikai sokaság
esetén lehetséges
Periodikus ingadozás fogalma

Az idősorokban rendszeresen ismétlődő hullámzást jelenti. Két típusa szezonális (periodikus
ingadozás, a trendtől való abszolút vagy relatív mértékű eltérés periodicitást mutat) és
konjunkturális

67
Pontbecslés fogalma
Becslőfüggvény értéke valószínűségi változó, értéke változhat, de egyetlen n elemű mintához
csak egyetlenegy értéket rendel. Ezt nevezzük valamely sokasági jellemző pontbecslésének.
Próbafüggvény fogalma
Mintaelemek egy olyan függvényének a keresése, amelynek valószínűség-eloszlása a
mullhipotézis helyességének feltételezése, a sokaságra tett bizonyos kikötések és a mintavétel
adott módja mellett egyértelműen meghatározható. Az e követelménynek eleget tevő
függvényt próbafüggvénynek nevezzük. Regressziós együttható becsült értékének és a hozzá
tartozó standard hibának a hányadosa.
Regressziós együttható fogalma

Kifejezi, hogy egy adott tényezőváltozó egységnyi növekedése mekkora növekedést vagy
csökkenést okoz az eredményváltozó becsült értékében, miközben a másik tényezőváltozó
értéke változatlan. A regressziós együtthatók egy-egy tényezőváltozó részleges hatását
mutatják be, ezeket parciális regressziós együtthatóknak nevezzük
Relatív hiba fogalma

Kifejezi, hogy a regressziós becslések átlagosan hány %-kal térnek el az eredményváltozó
megfigyelt értékeitől. Ve=Se/Y
Relatív szórás
Azt fejezi ki, hogy az átlagolandó értékek átlagosan hány %-al térnek el az átlagtól.
Rugalmasság fogalma
Arra ad választ, hogy az egyik változó relatív változása, a másik változó milyen mértékű
relatív változását eredményezi, ha függvény kapcsolat van köztük. Ennek mérésére a
rugalmassági együttható (E) szolgál.
Rugalmassági együttható fogalma

Arra ad választ, hogy az Y változó relatív változása hányszorosa az X változó relatív
változásának. (Dy/y)/(Dx/x)
Statisztika
A statisztika, mint gyakorlati tevékenység, a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire
vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, ennek alapján a vizsgált
jelenségek tömör, számszerű jellemzése.
Statisztikai adat
Mindig valamely statisztikai sokaság tagjainak a száma, vagy a sokaságnak valamilyen
másféle számszerű jellemzője. Lehetnek abszolút és származtatott számok.

68
Statisztikai próba fogalma
A hipotézisvizsgálat eszköze a statisztikus próba. A próba egy olyan eljárás, mely során a
mintából származó információk alapján döntünk a null hipotézis elfogadásáról vagy
elutasításáról
Statisztikai sokaság
A statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza.
Statisztikai sor
A statisztikai adatoknak egyfajta ismérv szerint meghatározott összefüggésben történő
felsorolása, rendezése.
Statisztikai tábla
A statisztikai sorok összefüggő rendszere - a megfelelő külső formával együtt: cím, forrás,
magyarázó szöveg.
Számtani átlag
Az az érték, amelyet az átlagolandó értékek helyére írva azok összege változatlan marad.
Szórás
Azt fejezi ki, hogy a mennyiségi értékek átlagosan mennyivel térnek el az átlagtól, mennyivel
szóródnak az átlag körül.
Szóródás
Szóródáson az azonos fajta számszerű értékek (általában egy mennyiségi ismérv értékeinek)
különbözőségét értjük.
Szezonális hullámzás fogalma

Periodikus ingadozás, a trendtől való abszolút vagy relatív mértékű eltérés periodicitást mutat
Szignifikanciaszint fogalma
A próbafüggvény kritikus tartományba esésének valószínűségét szignifikancia-szintnek
nevezzük. Jele a
Területi összehasonlító viszonyszám

A területi összehasonlító viszonyszám azt mutatja meg, hogy a vizsgált jelenség térben
különböző adatai hányszorosát (hány %-át) teszik ki az alapul választott adatnak.
Trend fogalma
Az idősorban hosszabb időszakon át tartósan érvényesülő tendencia

69
Trendszámítás fogalma
Feladata az idősor fő komponensének, az alapirányzatnak a kimutatása (mozgóátlagolás,
analitikus trendszámítás. Ha a vizsgált jelenség tartós irányzatát az idő függvényében
regressziós függvénnyel határozzuk meg, analitikus trendszámításról beszélünk) − lineáris
trend, ha olyan jelenség időbeni változását vizsgáljuk, melynél az időegységenként
bekövetkezett változás, abszolút értelemben közel állandó, a változás egyenletes, az alap-
irányzat értékeit lineáris trenddel határozzuk meg − exponenciális trend, ha a vizsgált jelenség
egyik időszakról a másik időszakra mindig ugyanannyi szorosára, azonos százalékkal nő vagy
csökken, azaz az időegységenkénti relatív változás ingadozik egy állandó körül, a tartós
irányzatot exponenciális trenddel fejezzük ki. Yt=b0*b1t − parabolikus függvény, ha az
idősorban irányvonal változást tapasztalunk, növekvőből csök-kenő vagy csökkenőből
növekvő az idősor jól jellemezhető parabolikus függvénnyel
Varianciaanalízis fogalma
Annak a null hipotézisnek az ellenőrzésére szolgál, hogy kettőnél több azonos szórású
normális eloszlású valószínűségi változónak azonos-e a várható értéke is
Véges sokaság fogalma

Mintavétel módja visszatevéses vagy visszatevés nélküli. Mintaelemek nem függetlenek. A
minta fontos jellemzője az n/N kiválasztási arány, mely megmutatja, hogy a sokaság
elemeinek mekkora hánya-da kerül mintába.
Véletlen mintavételi eljárások fogalma

Független azonos eloszlású minta kiválasztása, egyszerű véletlen mintavétel, szisztematikus
mintavétel, rétegzett mintavétel, csoportos mintavétel, többlépcsős mintavétel, kombinált
eljárások
Véletlenszerű kiválasztás fogalma

Egy mintából akkor számítható megbízhatóságú következtetéseket levonni a sokaságra
vonatkozóan, ha a minta elemeit nem önkényesen választjuk, hanem véletlenszerű kiválasztás.
Viszonyszám
A viszonyszám egy statisztikai adatnak egy másik statisztikai adathoz mért viszonyát, arányát
fejezi ki.
A viszonyszám tehát két statisztikai adat hányadosa.
Volumenindex
Megmutatja többféle cikk, termék, szolgáltatás eladott mennyiségének együttes, átlagos
változását.”
Forrás:
http://penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=598:statisztikahoz
-kapcsolodo-fogalmak&catid=228&Itemid=336

70
Pénzügy
„Állampapír:
- a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió
más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az ilyen
papírok visszafizetési kockázata a legkisebb egy adott országban.
Amortizáció:
- Tárgyi eszközök értékcsökkenése, mely a törvényben szabályozott módon költségként
elszámolható.
Árfolyam:
- Értékpapíroknak, devizáknak, áruknak a pillanatnyi ára. Kialakulását a kereslet - kínálat
mennyisége határozza meg.
Árfolyam/nyereség (P/E) arány:

- a részvényárfolyam (P) és az egy részvényre jutó nyereség (E) hányadosa.
Árfolyamkockázat:
- a deviza forintban kifejezett árfolyamának változásában rejlő kockázat. Az adott deviza
árfolyamváltozása (erősödése vagy gyengülése) miatt a devizahitelek törlesztő részleteinek
mértéke gyakran és jelentős mértékben is változhat. A forint erősödése a törlesztő részletek
csökkenését, a forint gyengülése a törlesztő részletek növekedését vonja maga után.
Átváltoztatható kötvény:
- részvénytársaság által kibocsátott olyan névre szóló kötvény, amelyet a kötvényes kérésére
részvénnyé kell átalakítani.
Bázispont:
- a százalékpont egy század része (1 bázispont = 0,01 százalékpont, avagy 100 bázispont = 1
százalékpont).
Befektetési jegy:
Értékpapír. Sorozatban kibocsátott vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír.
Befektető-védelmi Alap:
- a befektetési szolgáltatók ügyfeleinek érdekeit védi a Befektető-védelmi Alap (BEVA). A
BEVA kártalanítására azok a befektetők számíthatnak, akik a BEVA tagjával a biztosított
tevékenységek valamelyikére érvényes szerződést kötöttek és e szerződés alapján a
befektetési szolgáltató birtokába került, és nevükön nyilvántartott vagyont a befektetési
szolgáltató nem tudja kiadni számukra. A biztosítás a bizományosi, kereskedelmi, portfólió-
kezelési, értékpapír letéti őrzési, illetve letétkezelési, ügyfélszámla vezetési és
értékpapírszámla-vezetési tevékenység körében megkötött szerződésekre terjed ki.
Betét:
- a Ptk. szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve
a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is. A betét lehet számlához
kapcsolódó vagy betéti okirat.

71
Blue Chip:
- a tőzsdék leglikvidebb (mindig nagy forgalmú), és legnagyobb kapitalizációjú papírjainak
gyűjtőneve.
BUBOR:
- Budapest Interbank Offered Rate. Magyar Bankok egymásnak felajánlott hitelkamatainak
napi szintű speciális átlagolása.
BUX index:
- a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a legnagyobb forgalmú részvények
utolsó kötési árából, és az adott cég nagyságából súlyozással számított mutató.
Chart:
- olyan árfolyamdiagram, aminek segítségével vizuális módon követhető az árfolyamváltozás.
Deviza:
- Pénzhelyettesítő eszköz. Külföldi ország pénzére szóló követelés vagy tartozás. A pénzügyi
szolgáltatás külföldön történik.
Devizakülföldi:
- a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes
személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,
- b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a
devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe.
Diszkont kincstárjegy:
- a Diszkont Kincstárjegy egy évnél rövidebb futamidejű állampapír, mely kamatot nem fizet,
hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a
névértéket fizeti vissza. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség. Három
különböző futamidővel (3, 6 és 12 hónapos) kerülnek értékesítésre.
Diverzifikáció:
- kockázatcsökkentési célból való befektetés különböző piacokon.
Egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM):

- a hitelintézeteknek az egyes betétek összehasonlíthatósága érdekében közzé kell tenniük az
EBKM-et, amelynek számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő összeg
vehető figyelembe.
Életjáradék:
- a tag élete végéig tartó nyugdíjszolgáltatás.
Értékpapír:
- a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő befektetési eszköz.
Értékpapírnak csak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített,
nyilvántartott és továbbított adat tekinthető, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel
rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában történő megjelenítését
jogszabály lehetővé teszi. Értékpapírt pénzkövetelésről, valamely dologra vonatkozó
tulajdonjogról vagy más jogról, illetőleg tagsági viszonyból eredő jogosultságról lehet
kiállítani.

72
Eszközalap:
- a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási ágazatban tevékenység végzésére jogosult
biztosítók által, a részükre befizetett díjak befektetése útján képzett, egyedileg kialakított
portfoliót tartalmazó eszközállomány elnevezése.
Fix és változó betéti kamat:

- ha nem változik a kamatláb a lekötés időtartama alatt, akkor fix kamatozású a betét,
amennyiben pedig meghatározott időszakonként módosulhat, akkor változó kamatozású.
Folyószámla:
- a lakossági fizetési forgalom lebonyolítására – megbízások fogadására, teljesítésére,
nyilvántartására és könyvelésére – szolgáló bankszámlatípus gyakori elnevezése. A
folyószámla lényeges tulajdonsága, hogy egyenlege negatív is lehet, azaz a számlatulajdonos
automatikus hitelben részesülhet abban az esetben, ha erről a felek a számlanyitáskor a
bankszámlaszerződésben megállapodtak, amelynek összeghatára ugyancsak a felek
megállapodásának függvénye.
Garanciaalap:
- tőkepiaci ügyletek elszámolásának a biztosítékaként az elszámolóház által kezelt olyan
pénz-, illetve értékpapíralap, amely a teljesítéshez óvadékul szolgál.
Hozam:
- A befektetés értékének változása egy adott időszakra vetítve. Két tényezőből eredhet:
1. árfolyamnyereség vagy - veszteség,
2. befektetésből eredő jövedelem.
Jegybanki alapkamat:
- Az MNB Monetáris Tanácsa határozza meg. Az MNB ezt a kamatot fizeti a kereskedelmi
Bankok a kéthetes futamidejű költségeik után.
Kamat:
- Pénz, amely azt az árat testesíti meg, amelyért kölcsön adtuk a tőkénket,egy bizonyos ideig
meghatározott kockázatra.
Kamatperiódus:
- Az az időszak, amely alatt a felvett hitel kamata nem változik. A bank a kamatperiódus
fordulónapján változtathat a hitelkamat mértékén.
Valuta:
- Valamely ország törvényes fizetési eszköze egy másik ország fizetési forgalmában.”
Forrás: http://www.tokekepzes.hu/penzugyi-alapfogalmak

73
VIII. Felhasznált irodalomjegyzék
1. Csala – Takács Éva: Az éves beszámoló elemzése pénzügyi statisztikai

mutatószámok segítségével, elektronikus jegyzet, Óbudai Egyetem, 2013
2. Cs. Takács Éva: Statisztika oktatási segédlet és példatár, KKMF, 2003
3. Csala- Takács Éva: Controlling jegyzet menedzsereknek, Szfvár, 2009
4. Cs. Takács Éva: A statisztikai mutatószámok szerepe és informatikai

támogatottsága az Alcoa controlling rendszerében.
Diplomamunka, Székesfehérvár, 1999-2000
5. Csala – Takács Éva: A statisztikai mutatószámok szerepe a számvitelben

Diplomamunka, Győr, 2009, Széchenyi Egyetem
Konzulens: Dr. Szalka Éva, PhD, egyetemi docens
6. Korpás Attiláné dr.: Általános statisztika I.-II.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996
7. IFUA Horváth és Partner Kft: Controlling Akadémia, Zalaegerszeg, 1993

74
Mi a közös a pénzügyben, statisztikában és a controllingban?
- tervezés
- elemzés
- értékelés
Forrás: http://evolution-consulting.hu/imaster-finance-penzugy-es-konyveles-rendszermodul/

75

Csala-Takács Éva - Gazdasági Feladatgyűjtemény Menedzsereknek (2015)

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Csala-Takács Éva - Gazdasági Feladatgyűjtemény Menedzsereknek (2015)

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ALBA REGIA MŰSZAKI KAR

Kidolgozott feladatok a gazdaságstatisztika, controlling és pénzügyek alapjai

Csala- Takács Éva Óbudai Egyetem – AMK

1) Gazdaságstatisztika mintafeladatok megoldással 4. oldal

2) Controlling mintapéldák megoldással 26. oldal

3) Pénzügyi alapfeladatok megoldással 40. oldal

4) Statisztika összefoglaló képletgyűjtemény 55. oldal

5) Pénzügyi alapképletek 60. oldal

6) A beszámoló elemzése – mutatók 62. oldal

7) Alapfogalmak gyűjteménye 63.oldal

8) Felhasznált irodalomjegyzék 74.oldal

Csala- Takács Éva Óbudai Egyetem – AMK

Év Eladott termékmennyiség (db)

Év Bázis viszonyszám (%) Lánc viszonyszám (%)

Változás évi átlagos üteme: Negyedik gyök alatt a láncviszonyszámokat összeszorozzuk,

Csala- Takács Éva Óbudai Egyetem – AMK

Tárgyi időszaki forgalom értékben: 50 m Ft

Tervteljesítés (teljesítmény-viszonyszám) = Dinamikus vsz. / Tervfeladat vsz.

Tervteljesítési vsz. = 120 / 1,3 = 92,3%

Bázis időszak forgalma értékben= Tárgyi időszak forgalma / Dinamika

Bázis időszak forgalma= 50 / 1,2= 41,7 m Ft

Tárgyévre tervezett forgalom értékben= Bázis időszak forgalma * Tervfeladat vsz.

Tárgyévre tervezett forgalom = 41,7*1,3= 54,2 m Ft

Csala- Takács Éva Óbudai Egyetem – AMK

Termelékenység= Termelési érték/ Létszám

Termelékenység (2013-ban) = 200494800/580 = 345681 Ft/fő

Termelési érték 2014-ben = 200494800*1,1 = 220544280 Ft

Létszám 2014-ben = 580*0,98= 569 fő

Termelékenység (2014-ben) = 220544280/569 = 387600 Ft/fő

A termelékenység dinamikája = (387600/345681)*100= 112,1%

Csala- Takács Éva Óbudai Egyetem – AMK

Időpont Készlet értéke (m Ft)

Átlagkészlet számítás: kronologikus átlaggal történik.

Átlagkészlet= (( 41/2+68+70+69/2) / (4-1))= 62,7 m Ft

Forgási sebesség fordulatokban= E/K = 270/62,7 = 4,3 fordulat

Forgási sebesség napokban= (n*K)/E = (90*62,7)/270 = 20,9 = 21 nap

Csala- Takács Éva Óbudai Egyetem – AMK

Határozza meg a szóródási mérőszámokat!

Hogyan képzeljük el a szórást:

Számtani átlag: (12+12,4+12,6+13,1+11,3) / 5= 12,3

Szóródás terjedelme = R = T= Xmax-Xmin= 13,1-11,3= 1,8

Szórás ( fenti képletbe helyettesítve az adatokat) = 0,6

Relatív szórás= V= (Szórás/számtani átlag)*100= (0,6/12,3)*100= 4,9%

Csala- Takács Éva Óbudai Egyetem – AMK

Utazási idő Dolgozók száma

Mo = 40+ ((( 60-50) / ((60-50+60-0))* 10 = 41,4 perc

Me= 30+ ((100-(20+30+40) / 50)*10 = 32,1 perc

Utazási idő átlaga:

Csala- Takács Éva Óbudai Egyetem – AMK

Felső kvartilis esetén:

Csala- Takács Éva Óbudai Egyetem – AMK

Határozza meg az aszimmetria mérésére szolgáló A-mutatót és az F: ferdeségi

A < 0: jobb oldali aszimmetria, A > 0: bal oldali aszimmetria

± 0 – 0,3: gyenge aszimmetria, ± 0,3 – 0,7: közepes erősségű aszimmetria

(Q3 − Me) − (Me − Q1)

Csala- Takács Éva Óbudai Egyetem – AMK

A táblázatban a következők szerepelnek rendre: B0, V0, A1, B1

Önköltség = Termelési költség / Termelés (db)

II. telephelynél: 4243200/480= 8840; II. telephelynél: 4224000/480= 8800

Ezután már számolható a standardizáláshoz szükséges 3 főátlag:

Mivel 2 időszakot hasonlítunk össze, ezért az indexeken alapuló módszert használjuk:

Csala- Takács Éva Óbudai Egyetem – AMK

Árváltozás : ip= 97 % (100 – 3)

Forgási sebesség napokban= (nK)/E = (9062,7)/270 = 20,9 = 21 nap

Relatív szórás= V= (Szórás/számtani átlag)100= (0,6/12,3)100= 4,9%

Számtani átlag átlagpontszám számítás: (813+1510)/23= 11 pont

Rugalmassági együttható= E= ß1(xi/ y^)= 2(10/40)= 0,5

Sokasági szórás= (0,683+0,323)/1= 3

Átlag pontbecslése= (688+326)/100= 7,36

Ebben az esetben a vállalati átlagbér= (51127000+49138000)/100= 132390 Ft

Ebben az esetben a vállalati átlagbér=(99127000+1138000)/100=127110 Ft