• Gazdaságtudományi Kar

• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Viszonyszámok

Horváthné Csolák Erika

tanársegéd

ppt: Dr. Varga Beatrix anyaga

 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Viszonyszámok
Viszonyszám:
Két egymással kapcsolatban lévő adat hányadosa

Általános képlete: V = A/B

ahol
A: viszonyított mennyiség
B: viszonyítási alap
V: viszonyszám.
 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Viszonyszámok csoportosítása
• Megoszlási
• Koordinációs
• Időbeli összehasonlító
• Területi összehasonlító
• Tervelemző
• Intenzitási
 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Megoszlási viszonyszám
A sokaság egyes részeinek a sokaság egészéhez viszonyított
arányát fejezi ki.

Csoportosító sorokból számítjuk.

A jelenségek struktúráját jellemzi, a belső arányokat, az

összetételt fejezi ki.
részadat
Képlete: V=
összesen adat
 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Példa megoszlási viszonyszámra

Egy tankör hallgatói
Nem Létszám (fő) A nemek aránya
(%)
Férfi 40 67
Nő 20 33
Összesen 60 100
 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Koordinációs viszonyszám
Valamilyen csoportosító sor egyik részadatának
egy másik részadatához való viszonyítása.
40
Pl. =2
20

20
= 0,5
40
 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Az összehasonlító viszonyszám
• Megmutatja, hogy a vizsgált jelenség időben
vagy térben különböző adatai hányszorosát,
illetve milyen hányadát teszik ki a bázisul
választott adatnak.

• A statisztikai sor egyik, megfelelő módon

kiválasztott tagja a viszonyítási alap.
 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Összehasonlító viszonyszámok

1. Időbeli összehasonlító viszonyszám (dinamikus

viszonyszám)
Két időszak vagy időpont adatának hányadosa.
Ha az összehasonlítás kettőnél több időszakra
vonatkozik, megkülönböztetünk bázis és
láncviszonyszámot.
yi yi
li = bi =
yi-1 y0
 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Összefüggések a bázis- és a
láncviszonyszámok között
• A bázisidőszak utáni első időszakban a bázis és
láncviszonyszám megegyezik.

• A z állandó bázis utáni k láncviszonyszám

szorzata egyenlő a k-adik bázisviszonyszámmal.

• A bázisviszonyszámokból úgy számíthatunk

újabb viszonyszámokat, mint az eredeti abszolút
számokból.
 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

A mobilhívások számának alakulása

Időszak Magyarországon
Millió hívás 2000=100% Előző év=100%
2000 2258 100,0 -
2001 3780 167,4 167,4
2002 4399 194,8 116,4
2003 4700 208,1 106,8
2004 5124 226,9 109,0
2005 5995 265,5 117,0
2006 6759 299,3 112,7
2007 7173 317,7 106,1
2008 7777 344,4 108,4
 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Az összehasonlító viszonyszámok altípusai 2.

2. Területi összehasonlító viszonyszám: Két terültre

vonatkozó adat hányadosaként határozható meg.

3. Tervteljesítési viszonyszám: Valamilyen ténylegesen

elért eredményt ugyanazon jelenség optimálisnak
tartott, norma vagy terv szerinti értékéhez
viszonyítja.

4. Tervfeladat viszonyszám: Valamilyen optimálisnak

tartott, norma vagy terv szerinti értéket
viszonyítunk a bázisul választott adathoz.
 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Példa területi összehasonlító viszonyszámra

Egy kft termelési tevékenységét az ország különböző
pontjain található telephelyein végzi:
Telephely Termelés Területi összehasonlító
(ezer t) viszonysz.
„A” Nógrád megye 2600 2600/2600 = 1

„B” Csongrád megye 2900 2900/2600 = 1,11

„C” Fejér megye 2400 2400/2600 = 0,92

 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Példa tervelemző viszonyszámokra

BOLT- FOR -GA- LOM Terve- Tény- forga-
zett leges lom
forg.
CSOP 2005. 2006. 2006. Bázis Terv Bázis
ORT tény terv tény %-on %-ban %-ban
I. 36200 38010 38770 105 102 107,1

II. 72000 77760 81648 108 105 113,4

III. 100000 112000 105000 112 93,7 105,0

Együtt 208200 217770 217810 104,6 100,02 104,6

 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Összefüggés a tervelemzős és dinamikus

viszonyszám között

Vd = Vtf * Vtt
 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Intenzitási viszonyszám
• Megmutatja, hogy az egyik mennyiségből (számláló)
átlagosan mennyi jut a másiknak (nevező) egy egységére
• A leíró sorok elemzésének eszköze
• Lehet közöttük is láncszerű kapcsolat.
Jellegzetes típusai:
- sűrűségmutatók, pl: népsűrűség
- arányszámok, pl: születési, halálozási, ...
- termelékenységi mutatók
- teljesítménymutatók
- fajlagos mutatók
 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Intenzitási viszonyszámok fajtái:

• Nyers – tisztított intenzitási viszonyszám

A/B = A/b * b/B

• Egyenes – fordított intenzitási viszonyszám

 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Példa nyers-tisztított intenzitási

viszonyszámra:
• Egy mg-i termelő 200 ha földterületen gazdálkodik,
melyből 50 ha erdő, a többi szántóföld. Elmúlt évben
600 tonna termést aratott le.
• Mennyi az 1 ha-ra jutó átlagos termésmennyiség?
• 600 t/200 ha= 3 t/ha
• Szántóra: 600 t/150 ha= 4 t/ha
• Szántó aránya: 150/200= 0,75
• 3 t/ha = 4 t/ha * 0,75
 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Példa egyenes-fordított intenzitási

viszonyszámra:
• Egyenes mutató:
Pl. 10000 lakosra jutó háziorvosok száma,
pl. 2003-ban 5 fő
• Fordított mutató:
Pl: 1 háziorvosra jutó lakosok száma
2003-ban 1981 fő
 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Intenzitási és összehasonlító viszonyszámok

együttes alkalmazása

Intenzitási viszonyszám dinamikája egyenlő a

viszonyított mennyiség dinamikája osztva a
viszonyítási alap dinamikájával.

V1/Vo= A1/B1 : Ao/Bo = A1/Ao : B1/Bo

 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Megoszlási viszonyszám és dinamikus

viszonyszám közötti kapcsolat
Árbevétel Árbevétel Dinamikus
Telep (MFt) megoszlása viszonysz.
t0 t1 t0 (%) t1 (%) (%)
A 30 36 20 19 120
B 40 60 27 32 150
C 70 77 47 41 110
D 10 14,5 6 8 145
Össz: 150 187,5 100 100 125
 • Gazdaságtudományi Kar
Gazdaságelméleti
Rész és• összetett és Módszertani Intézet
viszonyszámok

V=
 A
=
187,5
= 1,25
B 150

V=
 B V
i i
=
30 1,2 + 40 1,5 + 70 1,1 + 10 1,45
= 1,25
B i 150

V=
B V
i i
=
0,2 1,2 + 0,27 1,5 + 0,47 1,1 + 0,06 1,45
= 1,25
B i 1

V=
A i
=
187,5
= 1,25
A 36 60 77 14,5
V i
+ +
1,2 1,5 1,1
+
1,4
i
 • Gazdaságtudományi Kar
• Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

Köszönöm a figyelmet!