qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
VEZETŐI KONTROLLING

wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
A gazdálkodás-elemzéshez
használható viszonyszámok
wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq
wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmrt
yuiopasdfghjklzxcvbnmqwertzuiopő
úasdfghjkléáűíyxcvbnmqwertzuiopőú
 Elemzésekhez használt legfontosabb egynemű viszonyszámok

A megoszlási viszonyszám

A megoszlási viszonyszám valamely sokaság belső szerkezetét, belső arányait, összetételét fejezi ki.
A csoportosító sor a sokaság valamely ismérv szerinti osztályozásaként keletkezik, részsokaságokra
bomlik. A belső szerkezet tehát nem más, mint az egyes részsokaságok és a teljes (fő) sokaság aránya.
Megoszlási viszonyszámot csak akkor tudunk számolni, ha:
 olyan adataink vannak, amelyek a sokaság csoportosításából származnak
 az adatok összeadhatók
 az adatok összege a statisztikai sokaság

A megoszlási viszonyszám fogalma:

A sokaságon belül a részadat és a sokaság egészének hányadosszerű összefüggése.

Jele: Vm

Kiszámítása:
Mértékegysége: %

A megoszlási viszonyszámnál az egész sokaságot (viszonyítási alap) tekintjük 100%-nak, és azt

vizsgáljuk, hogy az egyes részek (viszonyítandó adat) ennek hány %-át teszik ki. Ebből azonnal látható,
hogy bármely statisztikai sokaságból számított megoszlási viszonyszámok összege 100%, és egy
viszonyszám értéke sem lehet soha 100%-nál nagyobb.

Példa
Egy kereskedelmi szálláshely I. féléves értékesítési adataiból a következőket ismerjük:

Nettó bevétel
Vm (%)
(EFt)
Szállásdíj bevétel 312.000
Egyéb szállodai szolgáltatás bevétel 6,5
Reggeli bevétel 32.800
Egyéb áruforgalmi bevétel
ÖSSZESEN 400.000

Határozzuk meg a táblázat hiányzó adatait!

2
A dinamikus viszonyszám

Az időbeni változást kifejező viszonyszámokat dinamikus vagy fejlődési viszonyszámoknak nevezzük.

Az összehasonlítás tárgyát képező (összehasonlítandó) időszakot vagy időpontot tárgy- vagy
beszámolási időszaknak, az összehasonlítás alapjául szolgáló időszakot vagy időpontot
bázisidőszaknak nevezzük.

A dinamikus viszonyszám fogalma:

Két azonos gazdasági tartalmú, de időben eltérő adat hányadosszerű összefüggése.

Jele: Vd

Kiszámítása
Mértékegysége: %

Példa:
Egy turisztikai vállalkozás éves nettó bevétele az év IV. negyedévében 36.300 EFt volt. A dinamikus
viszonyszám 110 %.
Határozzuk meg a III. negyedév forgalmát!

Megoldás:
III. negyedév (bázis adat) = (36.300 / 110) x 100 = 33.000 EFt

A bázis és láncviszonyszámok

A dinamikus viszonyszámot idősor adataiból számítjuk. Az idősor gyakran nem két tagból, hanem
kettőnél több tagból áll. Ilyenkor el kell dönteni, hogy az idősor minden elemét egyetlen, állandó bázisul
kiválasztott időszak (időpont) adatához viszonyítjuk, vagy az idősor minden elemét a közvetlenül
megelőző időszak (időpont) adatához viszonyítjuk.
Ha az idősor minden elemét egyetlen, állandó bázisul kiválasztott időszak - általában az első - adatához
viszonyítjuk, akkor bázisviszonyszámról beszélünk.

Jele: Vb

Kiszámítása
Mértékegysége: %

3
Ha az idősor minden egyes elemét a közvetlenül megelőző időszak adatához hasonlítjuk, vagyis változó
bázissal számolunk, akkor láncviszonyszámról beszélünk.

Jele: Vl

Kiszámítása
Mértékegysége: %

Bázis- és láncviszonyszám kiszámítása

Adat Vbázis Vlánc

A0 100 % -
A1 A1 / A0 A1 / A0
A2 A2 / A0 A2 / A1
A3 A3 / A0 A3 / A2
A4 A4 / A0 A4 / A3

A bázis kiválasztása nagyon fontos, mert jó eredményt akkor kapunk, ha a viszonyítási alap kifejező
eredményt hoz. A láncviszonyszámmal a változás folyamatát lehet jobban követni, bázisviszonyszám
esetén abszolút értékekhez juthatunk.

Példa
Egy vállalkozás nettó bevételeinek időbeli változásairól a következő adatokat ismerjük:

Nettó bevétel
Vlánc (%) Vbázis (%)
(EFt)
I.negyedév
II.negyedév 80
III.negyedév 19.500 130
IV.negyedév 112

Határozzuk meg a hiányzó adatokat!

Összefüggés a bázis- és a láncviszonyszámok között

A bázis- és láncviszonyszámokat ugyanazon idősorból is ki lehet számítani. A két viszonyszám ennek

megfelelően egymásból kiszámítható.

A bázisviszonyszámokat úgy számítottuk ki, hogy az idősor minden tagját ugyanazzal a számmal
osztottuk, köztük tehát az arány nem változott, vagyis a bázis viszonyszámokat úgy kezelhetjük, mintha
abszolút számok lennének. Ennek alapján bázisviszonyszámokból láncviszonyszámokat ugyanúgy
4
számítunk, mint az abszolút számokból, azaz az adott időszakhoz tartozó bázis viszonyszámot az azt
megelőző időszak bázisviszonyszámával elosztjuk.

Adat Vbázis Vlánc

A0 100 -
A1 A1 / A0 A1 / A0
A2 A2 / A0 (A2 / A0) / (A1 / A0) = A2 / A1
A3 A3 / A0 (A3 / A0) / (A2 / A0) = A3 / A2

A láncviszonyszámokat úgy számítottuk ki, hogy az idősor minden tagját a megelőző időszak (időpont)
adatához hasonlítottuk, a láncszerű kapcsolat miatt a láncviszonyszámok szorzatai bázisviszonyszámot
adnak.

A láncviszonyszámokból a bázisviszonyszámokat úgy számítjuk ki, hogy a vizsgált időszak (időpont)

láncviszonyszámát szorozzuk az idősor összes előző láncviszonyszámával.

Adat Vlánc Vbázis

A0 100 -
A1 A1 / A0 A1 / A0
A2 A2 / A1 (A2 / A1) x (A1 / A0) = A2 / A0
A3 A3 / A2 (A3 / A2) x (A2 / A1) x (A1 / A0) = A3 / A0

Ezeknek az összefüggéseknek különösen akkor van jelentőségük, akkor hasznosíthatók, ha az idősor

eredeti, abszolút adatai nem ismertek, csak az azokból számított viszonyszámok állnak rendelkezésre.

Példa
Egy idegenforgalmi vállalkozás árrésének változásáról a következő adatokkal rendelkezünk:

Vlánc (%) Vbázis (%)

I.negyedév (A0)
II.negyedév (A1) 112
III.negyedév (A2) 90
IV.negyedév (A3) 125

Határozzuk meg a táblázat hiányzó adatait!

A tervfeladat és tervteljesítési viszonyszámok

A társadalomban fontos, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat milyen mértékben sikerült a

társadalom javára fordítani. A számszerűen meghatározott cél: a terv.
A tervfeladati viszonyszám a tervet az előző évekbeli tényszámokhoz viszonyítva adja meg, vagyis pl.
milyen mértékű fejlődés a terv.

5
A tervfeladat viszonyszám fogalma:

A tervezett adat arányát fejezi ki a bázishoz képest. A viszonyítandó adat tehát a tervidőszakra
vonatkozó előirányzat, a viszonyítási alap pedig a bázisidőszak adata.

Jele: Vtf

Kiszámítása:
Mértékegysége: %

A statisztika azt is tudja vizsgálni, hogy a tervszámhoz képest milyen lett a valós teljesítmény, s ez a
tervteljesítési viszonyszám-mal is kifejezhető:

A tervteljesítési viszonyszám fogalma:

A ténylegesen elért adat arányát fejezi ki a tervezetthez képest. A viszonyítandó adat tehát a
beszámolási (tárgy) időszakra vonatkozó adat, a viszonyítási alap pedig a tervidőszakra
vonatkozó előírás.

Jele: Vtt

Kiszámítása:
Mértékegysége: %

Összefüggés a dinamikus – tervfeladat – tervteljesítési viszonyszámok

között:

Vd = Vtf x Vtt

Példa
Egy vállalkozás 2007. II. félévében 34.200 EFt bevételt ért el. A következő év hasonló időszakára 8 %-
kal szerették volna növelni. A 2008. II. félévi elért bevétel 35.910 EFt lett.

Határozzuk meg a tervezett bevétel nagyságát, valamint a dinamikus és a tervteljesítési

viszonyszámokat!

Megoldás:
Tervezett bevétel = (34.200 x 108) / 100 = 36.936 EFt
Dinamikus viszonyszám = (35.910 / 34.200) x 100 = 105,00 %
Tervteljesítési viszonyszám = (35.910 / 36936) x 100 = 97,22 %
vagy (105,00 / 108,00) x 100 = 97,22 %

6
 Elemzésekhez használt legfontosabb intenzitási viszonyszámok

Az egynemű adatokból számított viszonyszámok esetében mind a viszonyítandó adat mind a

viszonyítási alap ugyanolyan mértékegységű (általában forint) adat volt Az intenzitási viszonyszámok
azonban több esetben eltérnek ezektől, hiszen sokszor különböző mértékegységek kerülnek
egymáshoz viszonyításra. Természetesen az adatok között valamilyen gazdasági, logikai kapcsolat,
összefüggés megtalálható.

Az intenzitási viszonyszámoknak nagyon sokféle csoportosítása létezik, most azonban csak azokat
vesszük figyelembe, melyekkel a későbbi fejezetekben bővebben szó lesz, és melyek szervesen
kapcsolódnak a turizmus és vendéglátás rendszeréhez. A viszonyszámokról ebben a fejezetben csak
fogalmi szinten beszélünk, és csak a képletüket tisztázzuk. A vállalkozások működésében történő
hasznosságukról, illetve a köztük lévőösszefüggésekről a további fejezetekben lesz szó.

Az intenzitási viszonyszámok csoportosítása

Intenzitási viszonyszám Csoporton belüli viszonyszámok

csoport megnevezése
 Termelékenység
Munkaügyi gazdálkodással
 Átlagbér
összefüggő
 Bérhányad
 Forgási sebesség napokban
Készletgazdálkodással
 Forgási sebesség
összefüggő
fordulatokban
 ELÁBÉ-szint(színvonal)
Jövedelmezősséggel  Árrésszint (színvonal)
összefüggő  Költségszint (színvonal)
 Eredményszint (színvonal)

A három csoporton kívül más fejezetekben is találkozhatnak majd intenzitási viszonyszámokkal. Így
például a szállodai gazdálkodás elemzésénél, a beruházás gazdaságosságának vizsgálatakor, vagy a
pénzgazdálkodás során.

Munkaügyi gazdálkodással összefüggő intenzitási viszonyszámok

A Termelékenység a vállalkozás működtetésében érdekelt munkavállalók, dolgozók teljesítményének

mérésére alkalmas mutató, mely a szolgáltatások esetében kevésbé értelmezhető.
Jele: T

Kiszámítása:
Mértékegysége: EFt/fő/hó vagy Ft/fő/hó
7
Az Átlagbér megmutatja, hogy a vállalkozás működtetésében érdekelt munkavállalók, dolgozók
havonta átlagosan mennyi bért kapnak.
Jele: Áb

Kiszámítása:
Mértékegysége: EFt/fő/hó vagy Ft/fő/hó

A Bérhányad megmutatja, hogy a vállalkozás által kifizetett bérek összege hány százaléka az összes
nettó bevételnek.
Jele: Bh

Kiszámítása:
Mértékegysége: %

Készletgazdálkodással összefüggő intenzitási viszonyszámok

A forgási sebesség azt mutatja meg, hogy a készletbe fektetett pénzünk mennyi idő alatt (forgási
sebesség napokban), illetve egy időszak során hányszor (forgási sebesség fordulatokban) térül meg.

Forgási sebesség napokban:

Jele: Fsn

Kiszámítása:
Mértékegysége: nap

Forgási sebesség fordulatokban:

Jele: Fsf

Kiszámítása:
Mértékegysége: fordulat

8
Jövedelmezőséggel összefüggő intenzitási viszonyszámok

A jövedelmezőséggel összefüggő viszonyszámok esetében mindig a nettó bevételhez viszonyítjuk a

viszonyítandó adatunkat, mivel azt tekintjük 100 %-nak.

Az ELÁBÉ-szint azt mutatja meg, hogy az ELÁBÉ hány %-a a nettó bevételnek.

Jele: ELÁBÉ%

Kiszámítása:
Mértékegysége: %

Az ÁRRÉS-szint azt mutatja meg, hogy az árrés hány %-a a nettó bevételnek.

Jele: ÁRRÉS%

Kiszámítása:
Mértékegysége: %

A KÖLTSÉG-szint azt mutatja meg, hogy a költség hány %-a a nettó bevételnek.

Jele: KÖLTSÉG%

Kiszámítása:
Mértékegysége: %

Az EREDMÉNY-szint azt mutatja meg, hogy az eredmény hány %-a a nettó bevételnek.

Jele: EREDMÉNY%

Kiszámítása:
Mértékegysége: %

9
 A bevétel elemzéséhez használható indexek

A vállalkozás bevételének időpontok (idősorok) alapján történő elemzéséhez a dinamikus

viszonyszámot használhatjuk. Ugyanakkor a menedzsment számára is fontos kérdés lehet a változás
okainak a feltárása. Az okokra az indexek adnak majd választ.
A változás oka legfőképpen két tényezőre vezethető vissza:
 az eladott mennyiségtől (volumen) jele: q
 az ár nagyságától jele: p

Bevételfajták az elemzés során:

1) Bázis időszaki folyóáras forgalom (Σ q0 x p0)

Ilyenkor a bázis időszakban eladott mennyiséget szorozzuk össze a bázis időszakban alkalmazott
árral. Ez tulajdonképpen nem más, mint a bázis időszaki bevétel.

2) Beszámolási időszaki folyóáras forgalom (Σ q1 x p1)

Ilyenkor a beszámolási időszakban eladott mennyiséget szorozzuk össze a beszámolási
időszakban alkalmazott árral. Ez tulajdonképpen nem más, mint a beszámolási időszaki bevétel.

3) Beszámolási időszaki változatlan áras forgalom (Σ q1 x p0)

Ilyenkor egy fiktív adatot képzünk. Azt vizsgáljuk meg, hogy mekkora lenne a bevétel, ha az árak
nem, csak az eladott mennyiségek változtak volna.

Értékindex

Az értékindex a mennyiség és ár változásának együttes hatását elemzi. Ebben az esetben a

beszámolási időszak folyóáras bevételét osztjuk a bázis időszak folyóáras bevételével. Tulajdonképpen
az érték meg fog egyezni a dinamikus viszonyszámmal.

Jele: Iérték

Kiszámítása:
Mértékegysége: %

10
Volumenindex

A volumenindex a sokaság változását elemzi oly módon, hogy az árakat változatlannak feltételezi. Az
index segít a mennyiségi változás kimutatásához.

Jele: Ivol

Kiszámítása bázis súlyozással:

Kiszámítása beszámolási súlyozással:

Mértékegysége: %

Árindex

Az árindex a sokaság változását elemzi oly módon, hogy az értékesített mennyiség változatlanságát
feltételezi. Az index az árak változásának hatását tudja kimutatni.

Jele: Iár

Kiszámítása beszámolási súlyozással:

Kiszámítása bázis súlyozással:

Mértékegysége: %

11
A vendégek többletkiadásai vagy megtakarításai

A bevételek összevetve meghatározható, hogy az árak változásai miatt a vendégeknek többletkiadásai

vagy éppen megtakarításai keletkeztek.
Ha a beszámolási időszak folyóáras bevétele nagyobb mint a beszámolási időszak változatlan áras
bevétele, akkor az azt jelenti, hogy az árak változása (emelkedése) miatt a vendégeknek
többletkiadásaik keletkeztek. Fordítva természetesen megtakarításról beszélhetünk.

Többletkiadás = Σ q1 x p0 - Σ q1 x p1 ha negatív
Megtakarítás = Σ q1 x p0 - Σ q1 x p1 ha pozitív

Összefüggés az indexek között

Iérték = Iár x Ivol

Egy fontos dologra fel kell hívni a figyelmet. A képletek során most a volumenindexnél mi bázis
súlyozást, míg az árindexnél beszámolási súlyozást alkalmaztunk. Az összefüggés is csak akkor áll
fenn, ha eltérő az ár és a volumenindex súlyozása. Ez lehet azonban beszámolási súlyozású volumen
és bázis súlyozású árindex is!

Példa:

Egy szálloda gazdálkodásának adatai:

Bázis időszaki Beszámolási

Kétágyas szobák eladott szobák Bázis eladási ár időszaki eladott
típus szerint száma (EFt) szobák száma
(db) (db)
Komfort 1080 9,6 960
Superior 1620 11,5 1840
De Luxe 240 14 200

A kétágyas szobákból befolyt összes beszámolási időszaki árbevétel: 34.552 EFt.

Határozza meg az ár (beszámolási súlyozású), volumen (bázis súlyozású) és értékindexeket!

Megoldás:
Ivol = (960 x 9,6 + 1840 x 11,5 + 200 x 14)/(1080 x 9,6 + 1620 x 11,5 + 240 x 14) = 102,53 %
Iérték = 34.552 / (1080 x 9,6 + 1620 x 11,5 + 240 x 14) = 106,78 %
Iár = 34.552 / (960 x 9,6 + 1840 x 11,5 + 200 x 14) = 104,15 %
vagy (106,78 / 102,53) x 100 = 104,15 %

12