1.

A költségvetési bevételek megoszlása (hitelműveletek, állami javak

eladásából befolyt összegek nélkül):

1868/1870 (%) 1906/1910 (%)

Földadó 22,6 5,1
egyéb egyenes adók 14,5 37,1 14,7 19,8
fogyasztási adók 8,2 15,7
bélyeg, illeték, díjak 8 9
jövedékek (dohány, só, stb.) 25,3 13
állami üzemek 6,9 36,7
Egyéb 14,5 5,8

2. Az állami kiadások a dualizmus korában Magyarországon (Katus László,

1978; 1979)

kiadások fajtái 1868–70 évi átlagok millió koronában

évi átlag 1886– 1896– 1906– 1911–
millió 1890 1900 1910 1913
forintban
közös ügyek 26,502 74,2 71,8 115,8 195,9
államadósság 51,114 249,3 285,4 345,2 327,6
honvédelem 5,297 21,9 38,2 51,6 80,7
politikai közigazg., egészség- 19,788 73 106,1 175,7 228,1
ügy, igazságszolgáltatás
pénzügyi igazg., jövedékek 17,254 78,5 103,3 156,8 179
oktatás, kultúra 1,536 13,9 34,4 80,7 123,3
földművelés, ipar, keresk., 6,821 38,1 57,2 95,7 123,5
szállítás, út- és vízépítés
egyéb (nyugdíj, stb.) 3,486 25,6 60 67,8 58
állami kiadások összesen 131,798 574,5 756,4 1089,3 1316,1
állami üzemek kiadásai 38 143,6 301,3 487,6 717,3
teljes állami kiadás 169,798 718,1 1057,7 1576,9 2033,4
ebből beruházás 19,137 35,8 93 141,6 199,6
3. Magyarország népessége (Horvát-Szlavónországgal együtt)

év népesség növekedés évi átlagos népsűrűség

(millió fő) (%) népszaporodás (fő/km2)
(‰)
1851 11,55 (13,2) 100 (100) 7-8 40
1869 13,66 (15,8) 118 (120) 8,3
1881 13,83 (15,78) 120 (120) 1,2
1891 15,26 (17,49) 132 (133) 10,9
1900 16,84 (19,25) 146 (146) 9,8 59
1910 18,26 (20,89) 158 (158) 8,0 64

4. A foglalkozási szerkezet változása a dualizmus korában

foglalkozási csoport 1869 1910

% %
mezőgazdaság 75,9 60,1
ipar, bányászat 10 18,2 (16)
kereskedelem, hitel 1,5 3,7
közlekedés 0,4 3,2
ipar-forgalom együtt 11,9 25,1 (24)
értelmiség, (0,89+) (1,7+)
tisztviselő
napszámos 2,7 2,5
házicseléd 2,2
katona 1,5 1,6
egyéb, ismeretlen 3,6

5. Az 1895-ös üzemstatisztika (25%-a feldolgozatlan; hiányoznak belőle a 100

k. h. feletti tisztán legelő- és erdőgazdaságok)

a gazdaság részesedése a részesedése az részesedés az

mérete gazdaságokból összterületből állatállományból
(%) (%) (%)
nagygazdaság > 0,16 32,29
1000 k. h.
középgazdaság 0,83 15,37
100–1000 k. h.
együtt 0,99 47,66 24
kisgazdaság 5– 45,44 46,5 60
100 k. h.
törpegazdaság < 5 53,57 5,8 17
 k. h.

6. A birtokosok megoszlása a századelőn (jogi személyek nélkül)

birtokkategória önálló birtokosok (%)

1900 1904 1910
(népszámlálás) (választójogi (népszámlálás)
tervezet, 20
év felettiek)
nagybirtokos >
0,14
1000 k. h.
0,7 0,9
középbirtokos
0,89
100–1000 k. h.
kisbirtokos 5–
51,29 55,46 57,7
100 k. h.
kisbirtokos-
napszámos < 5 47,68 43,84 37,7
k. h.
1. Magyarország népességének megoszlása anyanyelv szerint (Horvátország és Fiume
nélkül) 1880–1910. (Katus László)

1880 1890 1900 1910

nemzetiség száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya
magyar 6403687 46,65 7356874 48,61 8648678 51,48 9938134 54,56
német 1869877 13,62 1988589 13,14 1997115 11,89 1901642 10,44
szlovák 1855442 13,52 1896641 12,53 2002136 11,92 1946165 10,68
román 2403035 17,5 2589066 17,11 2798536 16,66 2948049 16,18
ruszin 353226 2,57 379782 2,51 424727 2,53 464259 2,55
horvát 183642 1,21 183935 1,09 181882 1,00
szerb 631995 4,6 437682 2,61 461091 2,53
bunyevác, 495105 3,27 87278 0,52 88209 0,48
sokác
szlovén 63261 0,46 70912 0,47 76815 0,46 75072 0,41
cigány 78759 0,57 91603 0,61 142351 0,85 210834 1,16
egyéb 69340 0,51 81280 0,54
összesen 13728662 100 15133494 100 16799300 100 18214727