2.2.

Az idooeli ismerv szerinti elemzes

Allapotidiisor (2.28. tablazat):

2.28. tablazat

Magyarorszag szemelygepkocsi-allomanyanak alakuldsa (az evek december Ll-en)

Bv

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993

Tartamidosor (2.29. tablazai):

2.29. tablazat

Magyarorszagra erkezo kulfoldi turistdk szamarfak alakulasa

Bv

Szcmelygepkocsi (db)

I 435937 1538877 I 660258 I 789562 I 732385 1944553 2015455 2058334 2091 623

Turistak szama (E fO)

2.2.1. Idosorok

A tovabbiakban azokkal az egyszeni elemzesi eszkozokkel foglalkozunk, amelyek alkalmasak az iddsorban rejlo informaciok szemleltetesere, a tendenciak, torvenyszenisegek feltarasara. Az idosorok vizsgalatanak altalanosan alkalmazott eszkozei a dinamikus viszonyszamok, a grajikus abrazolas es az atlagok.

2.2.2. Dinamikus viszonyszamok

A dinamikus viszonyszam (az 1.5. alfejezetben mar szoltunk r6la) az osszehasonlitas targyat kcpczo targyidoszak (idopont) es az osszehasonlitas alapjaul szolgalo bazisidoszak (idopont) adatanak hanyadosa,

A statisztikai elemzesek soran fontos szerepiik van az idobeli osszehasonlitasoknak, az idobeli valtozasok vizsgalatanak, Segitik az elmult id6szak tendenciainak, oszszefiiggeseinek feltarasat et egyben tampontot is adnak a jiiv6 varhato folyamatainak e16rej elzesehez,

A tarsadalmi-gazdasagi jelensegek egymastol egyenl6 tavolsagra lev6 id6pon-

tokban, illetve idoszakokban megfigyelt ertekei (Y1, Yz, ... , y" ... , Yn) idosorokat alkotnak, melyek a vizsgalt jelenseg termeszetctol fuggoen allapot- es tartamiddsorok lehetnek.

Az allapotlddsorok az allo sokasagok id6beli valtozasat mutatjak, az egyes idopontokra vonatkozo allapotfelvetelek eredrnenyeit riigzitik. E sorok sohascm csoportositas eredmenyekent jonnek letrc, igy a bennuk szerepl6 adatok osszegezesenek nines targyi ertelme,

A tartamiddsorok mozgo sokasagok idobeli alakulasat mutatjak. A sor elemei egy-egy idotartam folyaman bekovetkezo esernenyck adatait tukrozik,

Mindket tipusu idosornal ~ eppen az idobeliscg lenyegebdl kovctkczoen ~ az ismervvaltozatok (id6pontok, id6szakok) sorrendje szigoruan kiitiitt, a sor elemei nem cserelhetok fel tetszes szerint.

Az idosorokat a kovetkezo peldak szemleltetik:

82

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993

9724 10613 12087 10766 14490 20510 21860 20188 22804

83

A kettonel tiibb adatbol allo id6sor eseten ketfajta dinamikus viszonyszam szamithato: bazis- es lancviszonyszam,

A bazlsvlszonyszamok (jele: b,) az idosor egyes adatainak a bazisul valasztott idoszak (idopont) adatahoz viszonyitott aranyat Jejezik ki:

b, =2:c_ (t=1,2, ... ,n),

Yb

ahol Y1; Y2; ••• ; 1';, az idosor egymast koveto adatai, az Yb pedig a bazisul valasztott id6szak (idopont) adata.

Bazisul az idosor barmelyik idoszaka (idopontja) valaszthato, sot az idosoron kivilli idoszak (idopont) is. A bazis megvalasztasanal alapelvkent rogzithetjiik, hogy baziskent olyan idoszak (idopont) adatat helyes valasztani, melynek nagysagat kiveteles, veletlen korulmenyek nem befolyasoljak, igy realisan lemerheto a vizsgalt jelenseg valtozasa. A statisztikai elemzesek saran leggyakrabban az elso idoszakot (idopontot) valasztjuk bazisul,

A Iancvlszonyszamok (jele: e,) az idosor egyes adatatnak a kozvetlenul megelozo idoszak (idopont) adatahoz viszonyitott aranyat fejezik ki:

e,=~ (t=2, ... ,n).

Y,-l

A bazis- es lancviszonyszamok szamitasat szemlelteti a 2.30. tablazat:

2.30. tablazat

A bazis- es lancviszonyszamok szamitasa

Id6szak, Id6sor adata
id6pont Y,
1. r,
2. Y2
3. Y3 t.

Y,

n.

Y"

84

Bazisviszonyszam b,

Lancviszonyszam £,

Vizsgaljuk meg bazis- es lancviszonyszamokkal a lakossagi megtakaritasok alakulasat, Az alapadatokat es a megfelelo viszonyszamokat a 2.31. tablazatban kozoljuk.

2.3/. tablazat

A lakossdg takarekbetet-allomanyanak alakuldsa (az evek december S I-en)

Bv Betetallomany
(milliard Ft) 1980-100,0% EI6zo ev-l00,0%
1980 145,3 100,0
1981 160,1 110,2 110,2
1982 175,7 120,9 109,7
1983 197,1 135,6 112,2
1984 219,4 160,0 111,3
1985 244,1 168,0 1ll,3
1986 274,9 189,2 112,6
1987 287,5 197,9 104,6
1988 312,7 215,2 108,8
1989 309,5 213,0 99,0
1990 368,6 253,7 119,1
1991 466,0 320,7 126,2
1992 634,7 436,8 136,2
1993 732,9 504,4 115,5 Az 1986. evi bazisviszonyszam:

b = 274,9 = 1 892

7 145,3 '

Az 1986. evi betetallomany az 1980. evinek (a megfigyeles idopontja mindket evben december 31.) 1,892-szerese, azaz 189,2%-a. Tehat a betetallomany 1980-ro1 1986-ra 89,2%-kal nott.

Az 1986. evi lancviszonyszam:

189,2% .

£7=274,9=1,126 --} 112,6%.

244,1

1985-r61 1986-ra a betetallornany 12,6%-kal nett,

1980. eyre nem tudunk Iancviszonyszamot szamitani, mert a peldankban nem ismert az 1979. evi betetallomany,

Az 1981. evi bazis- es lancviszonyszam (altalaban is igaz, hogy a bazisul valasztott idoszak (idopont) utani idoszak (idopont) bazis- es lancviszonyszama) azonos, mindkett6 az 1980-rol 1981-re bekiivetkez6 valtozast mutatja. A betetallornany 1980- roll981-re 1O,2%-ka1 nott,

85

A bazis- es lancviszonyszamek kiiziitti iisszefiigges

A bazis- es lancviszonyszamok az id6sor eredeti adatainak ismerete nelkul is kozvetlenul kolcsonosen kiszamithatok egymasbol,

Bazlsviszonyszamokbol Iancviszonyszamokat ugyanugy szamitunk, mint az id6sor eredeti adataib61. Az osszehasonlitani kivant id6szak (id6pont) bazisviszonyszamat elosztjuk az 5t kozvetlenul megelozo idoszak (idopont) bazisviszonyszamaval, A t-edik lancviszonyszam

Ugyanis a bazisviszonyszamokat ugy kepezzuk, hogy az id6sor adatait rendre egy konstanssal (a bazisidoszak adataval) osztjuk, ezert a bazisviszonyszamok egymas kozotti aranya megegyezik az eredeti adatok egymas kozotti aranyaval.

bl 1, 1,-1 1,

-=-:-=-

Peldankban az 1986. evi lancviszonyszam a bazisviszonyszamokbol szamitva: f = 1,892 = I 126 -7 1

7 1,680' 12,6% .

Lancvlszonyszamokbol bazisvlszonyszamokat a megfelelc lancviszonyszamok szorzatakent kapunk. Az elso k - I szamu lancviszonyszam szorzata a k-adik id6szak (id6pont) bazisviszonyszamaval egyenlo,

A k-adik bazisviszonyszam:

k bk=e2·e3· ... ·Ck=I1et,

t=2

ugyanis:

Y2 . Y3 . Y4 . Y1 Y2 YJ

Peldankban az 1986. evi bazisviszonyszam a lancviszonyszamokbol szamitva: b7 = 1,102 ·1,097 ·1,122 '1,113 '1,113 '1,126 = 1,892 -7189,2%.

86

2.2.3. Az idffsorok grafikus abrazolasa

Az idosorok tendenciainak tomor, auekintheto jellemzesere gyakran hasznaljuk a grafikus abrakat, Az id6sorokat - mivel altalaban az abrakkal a tarsadalmi-gazdasagi jelensegek idobeli valtozasanak tendenciajat szemleltetjuk - derekszogu koordinatarendszerben, vonaldiagrammal abrazoljuk. A vizszintes tengelyen az idoszakokat (idopontokat), a fiiggoleges tengelyen az idosor adatait merjiik fel. Az idosor egyes ertekeit jellemzo pontokat - azert, hogy a valtozas tendenciaja erzekelhcto legyen - egyenes szakaszokkal (teljesen onkenyesen) osszekotjuk. Tartamidosorok eseten az id6sor adatait jelolo pontok a megfelelo iddintervallum kozepen, allapotidosorok eseten pedig az intervallum megfelelo szelen helyezkednek el.

f' 800 ~ 700 :§. 600

;.,

.il 500

~

400

~

_ 300

a:l

200 100

19801981 19821983 1984 198519861987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 Ev

2.13. abra

A takarekbetet-allomany alakulasa

A 2.13. dbra a takarekbetet-allomany alakulasat szemlelteti, Ez az idosor allapotidosor, a megfigyelesek idopontja minden evben december 31-e volt. Ezert az idosor adatait jellemzo pontok az idointervallumok (evek) vegen helyezkednek el.

A 2.29. tablazat a Magyarorszagra erkezo kulfoldi turistak szamanak alakulasat mutato tartamidosor. Abrazolasakor (2.14. abra) az id6intervallumok (evek) kozepen felmert ponto kat ki:itjiik ossze egyenes szakaszokkal. Az idosorban elofordulo legkisebb ertek 9724 ezer f6 (a legnagyobb 22804 ezer fo), ezert a fuggoleges tengelyt megszakitva a beosztast 8000 ezer fonel kezdhetjiik. (Ha a tengely beosztasa ugyanis 0-t61 folyamatos lenne, a vonaldiagram nagyon .rnagasra" keriilne.)

87

@ 24 000
....
o
N
~ 22000
"
.§ 20000
tl
~ 18000
'"
.§
E-< 16000
14000
12000
10 000
8000 11

Iy,

y =-'=.!_

n

Az igy kiszamitott atlag a megfigyelt j elenseg egy id6szakra juto atlagos erteket mutatj a.

Az allapetidesorok adatai egy-egy id6pontra vonatkoznak, osszegtiknek nines targyi ertelme, Ebben az esetben az id6sor atlaga az atlagos allornany- (keszlet-) nagysagot mutatja. Ket idopont eseten ez a nyito- es zaroallomany szamtani atlaga

(Y = Y\ ~ Y2 ), tobb idopont eseten pedig a ket-ket idopont kozotti idoszakokra szamitott atlagos allomanyok szamtani atlaga,

Y\ +Y2 Y2 +Y3 YII_\ +YII ---+---+ ... +-----

Y-_ 2 2 2

k -

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993

n-I

Bv

Ezt az atlagot kronologikus atlagnak nevezziik (jele: Yj;), es kizarolag allapotidosorok adatainak atlagolasara hasznaljuk, A megfigyelt idopontok adataibol (Y\, Y2, ••• , YII ) kozvetleniil az alabbi egyszenibb alakra hozott fonnaban szamitjuk:

2.14. libra

A Magyarorszagra erkezo turistak szdmdnak alakuldsa

A grafikus abrazolassal az abrazolt adatok kozotti aranyokat szemleltetjiik. Mivel a bazisviszonyszamok kozott ugyanolyan aranyok vannak, mint az idosor eredeti adatai kozott, ezert a bazisviszonyszamok alapjan is keszithetunk vonaldiagramot. Kulonosen indokolt a bazisviszonyszamok abrazolasa akkor, ha tobb, egymassal osszefiiggo jelenseg idobcli alakulasat egy koordinata-rendszerben akarjuk szemleltetni,

Y\ ~y 1";, -+~ ,+-

f _ 2 1=2 2

k - n-l

A kronologikus atlag tehat olyan sulyozott szamtani atlag, melynel az elso (Y\) es utolso (Y,,) adat sulya ~ ; ~ , a kozbeeso adatok sulya pedig I. A sulyok osszege (a nevez6ben szereplo szam) igy: n-I.

Tekintsiik a kovetkezo peldat (2.32. tablazat).

2.2.4. Az iddsorok elemzese atlagokkal

A kozepertek az azonos fajta adatok halmazanak szamszeni jellernz6je. Az idesorok adatait ugy tekintjiik mint ugyanazon jelenseg kiilonbozf idoszakokban (idopontokban) felvett ertekeinck osszesseget, tehat azonos fajta adatok halmazat, Az atlagolas ezert id6sorok eseten is indokolt lehct.

Az atlagolas celja egyreszt az idosor dtlagos ertekenek meghatarozasa, masreszt az idesorban vegbemeno atlagos valtozasok kimutatasa lehet.

2.32. tablazat

Valamely utazasi iroda valutakeszletenek es valutaertekesitesenek adatai

Valutakeszlet

(a honap utolso napjan) (E USD)

Valutaertekesites (E USD)

Honap

junius julius augusztus szeptember oktober november december

18,8 19,6 20,2 19,8 21,1 20,3 19,2

Az idosorok atlagos ertekenek meghatarozasa

35,8 35,2 34,3 33,5 32,4 35,8

Az allapot- es tartamidosor adatait eltero m6don atlagoljuk,

A tartamidesorok adatai osszegezhetok, ezert atlagolasukra a szamtani atlagot hasznaljuk,

88

89

A masodik felevben a havi atlagos valutaertekesites (6 honap atlaga): f = 35,8+35,2+34,3+33,5+32,4+35,8 = 207 = 34,5 E USD .

6 6

Ebb61 azonnal adodik:

d=Y"-YI• n-l

A mutato els6sorban az id6szakr61 id6szakra (idopontrol idopontra) kozel azonos mertekben novekvo (csokkeno), azaz megkozelltoleg linearis fejlodest leir6 idosorok fejlcdesi tendenciajanak jellemzesere hasznalhato, Mivel erteke csak az id6sor elso es utolso adatatol fugg, ezert csak akkor jellernzi j61 a valtozas atlagos merteket, ha ezek nem kiugroan magas vagy alacsony (esetleg valtozo elojehi) ertekek.

Az adatok osszegenek van ertelme (a II. felevben i:isszesen 207 ezer USD valutat adott el az utazasi iroda), ezert atlagolasukra a szamtani atlagot hasznaltuk.

A masodik felevben az atlagos valutakeszlet (julius I-je es december 31-e kozott):

188 192 _' +19,6+20,2+19,8+21,1+20,3+~'

~ = 2 2 = 20 E USD

6

( a julius l-jei keszlet a junius 30-ival- 18,8 E USD - azonos).

A valutakeszlet csak idopontokban ertelmezheto (peldankban a honap utolso napjan zaraskor), ezert atlagolasukra a kronologikus atlagot hasznaltuk.

Az iddsor atlagos valtozasanak vizsgalata

Az idosor lenycgcs tulajdonsagat kifejez6 tendenciat az idoszakrol idoszakra (id6pontr61 idopontra) bekovetkezo valtozasok atlagolasaval ragadhatjuk meg. A valtozast ketfelekeppen merhetjiik: abszolut es relativ modon. Az abszolut valtozas ket egymast koveto id6szak (id6pont) adatanak kiilonbsege (d, = y, - Y,-l), a relativ valtozas pedig valamely id6szak (idopont) adatanak a megelozo id6szak (idopont)

adatahoz viszonyitott aranya (e, = lJ_J. Az atlagos valtozast (novekedest vagy

Y'-l

csokkenest) ket mutatoval mcrhetjuk: a jejlOdes atlagos merteke es a jejlodes atlagos iiteme mutat6kkal.

A fejlffdes atlagos merteke (jele: d) az idoszakrol idoszakra (idopontrol idopontra) bekovetkezo atlagos abszolut valtozast mutatja a vizsgalt jelenseg mertekegysegeben.

Szamitasa ugy tortenik, hogy az egymast koveto idoszakokra (idopontokra) kiszamitjuk a novekedes (csokkenes) merteket ( d, ), majd azokat szamtani atlaggal atlagoljuk,

d = (Y2 - Y1) + (Y3 - Y2 )+ ... +(Y" - y,,-d

n-l

"

LA

d2 + d)+ ... +d" =.!.=L.___

n-l n-l

90

2.33. tablazat

Az epitett lakasok szamanak alakulasa Magyarorszagon

Ev Epitett lakasok szama (db) d, = Y, -Y,-1
1985 72 507
1986 69428 -3079
1987 57200 -12228
1988 50566 -6634
1989 51487 921
1990 43771 -7716
1991 33164 -10607
1992 25807 -7357
1993 20925 -4882 :2 80000 ~

'" 70000

.~

~ 60000

~

-es 50000

J

40000

30000

20000

10000

1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993

2.15. libra

Az epitett lakasok szamanak alakulasa

Ev

91

Az epitett lakasok szamanak alakulasat mutate vonaldiagram (2.15. abra) alapjan lathato, hogy a 2.33. tablazatban egy linearisnak tekintheto valtozast leiro iddsor

szerepel, ezert a d mutate alkalmazasa cclszcnl,

Az evenkenti valtozasok (novekedesek, csokkenesek) atlagakent:

1. Haztartasok elclmiszerrc forditott egynapi kiadasai (Ft-ban) az alabbiak:
820, 920, 760, 600, 650, 720, 680,
880, 1020, 730, 520, 620, 780, 480,
490, 520, 1010, 1200, 750, 630, 700,
830, 900, 600, 700, 760, 900, 1200. -d = (- 3079)+ (-12228)+ ... + (- 4882) = _-_5_1 5_8_2 =

-6447,75 db.

8 8

A mutate szamitasa olyan idosorok eseten celszeni, melyeknel az idosor adata idoszakrol idoszakra (idopontrol idopontra) kozel azonos iitemben no (csokken), azaz kozelitdleg exponencialis fejlodest mutat.

Ilyen idosor a takarekbetet-allomany alakulasa (2.31. tablazat), jol szemlelteti az exponencialis novekedesnek tekintheto fejlodest a grafikus abra is (2.13. abra),

A fejlodes atlagos iiteme:

a lancviszonyszamok alapjan:

]i = 14'1,102 ·1,097 ·1,112· ... ·1,155

14'5,044 = 1,133;

Az 1993-as es az 1985-os ev megfigyelt adata alapjan:

d = 20 925; 72 507 - 518582 = -6447,75 db.

- az utolso bazisviszonyszambol:

£=14'5044=1133 .

, "

Az epitett lakasok szama 1985 es 1993 kozott cvcnte atlagosan 6448 db-bal csi:ikkent.

a megfigyelt adatokb61:

A fejlodes atlagos iiteme (jete: '£) az idoszakrol idoszakra (id6pontr61 idtipontraj bekiivetkezo atlagos relativ valtozast mutatja.

£ =, 732,9 = '45,044 = 1,133 ~ 113,3%. 145,3

A mutate a lancviszonyszamok mertani atlaga, A mertani atlag alkalmazasat az indokolja, hogy a lancviszonyszamok szorzatanak van targyi ertelme, Valamennyi lancviszonyszam szorzata ugyanis a megfigyelt utolso idoszak (idopont) bazisviszonyszarnaval azonos.

A lakossag takarekbetet-allomanya 1980 es 1993 kozott evenkent atlagosan 1,133- szeresere, azaz 13,3%-kal nott.

Az idosorok fejlodesi tendenciait kifejezo, itt ismertetett mutatoszamok vegeredmenyben csak az elso (Y,) es az utols6 (Y,,) adatra tamaszkodnak. Ezert az ilyen szamitasok csak akkor adnak jellemzo ertekeket, ha az idosor alapveto tendenciaja az egyenletes fejlodes (novekedes vagy csokkenes; linearis vagy exponencialis ertelemben). Tankonyvunk II. koteteben megismerkediink majd az idosorok fejlodesi torvenyszenisegeinek fiiggvenyekkel t6rteno leirasaval, elemzesevel. Az ott megismert eljarasok pontosabb kcpet adnak a jclenscgck, folyamatok alakulasarol,

Mivel

n

II e, = b, ,

1=2

ezert a fcjlodes atlagos iiteme az n-edik bazisviszonyszambol is kiszamithato. e=n-'f'b .

vu"

2.3. GyakorlOfeladatok

Mivel

b"

ezert a fejlodes atlagos iiteme az idosor elso es utolso adatabol az

e=,,*

alakban is szamithato.

92

93

Feladat:

a) Abrazoljuk a jovedelem szerinti megoszlast az egyes evekben hisztogrammal

kulon-kulon!

b) Keszitsunk gyakorisagi poligont egy koordinata-rendszerbenl

c) Mennyi az adoalanyok atlagos jovedelme az egyes evekben?

d) Melyik evben volt nagyobb a jovedelmek szorodasa?

e) Jellemezziik a jovedelemeloszlas aszimmetriajat F mutatovall

Feladat:

a) Keszitsunk rangsort!

b) A rangsor alapjan keszitsunk gyakorisagi sorokat kiil6nbozo osztalykozokkell

c) A legjobbnak itelt gyakorisagi sor alapjan keszitsiink ertekosszegsort es kumulalt sorokat!

d) Szamitsuk ki a napi elelmiszer-kiadas atlagat, moduszat, medianjat es kvartiliseit! Vizsgaljuk az aszimmetriatl

e) Keszitsiink hisztogramabrat!

4. A sajat jogu nyugdijasok adatai 1993 marciusaban:

2. Egy budapesti penzvalto helyen valamely napon 107-en valtottak valutat forintra.

Az ugyfelek megoszlasa a valtott osszeg nagysaga szerint az alabbi:

Nyugdij osszcgc Ferfiak Nok Osszes nyugdijas
(1000 Ft) %-os megoszlasa
- 6 0,4 0,3 0,3
6- 8 6,2 16,2 11,7
8-10 21.3 31,3 26,8
10-12 26,2 39,7 33,6
12-15 24,8 8,9 16,1
15 - 20 14,7 2,9 8,3
20-25 5,1 0,6 2,6
25- 1,3 0,1 0,6
Osszesen 100,0 100,0 100,0 Osszeg (1000 Ft) Fa
-10 12
10 - 20 20
20- 30 33
30-40 23
40 - 50 12
50- 60 3
60 felett 4
Osszesen 107 Kiszamitott adatok: Az 1015,2 ezer ferfi atlagos nyugdija 12679 Ft, a 1218,4 ezer no atlagos nyugdija pedig 10205 Ft volt. A ferfiaknal 4149 Ft az atlagtol vain atlagos elteres, a ndknel pedig 2483 Ft. (Az elteresek negyzetei alapjan.)

Fe/adat:

a) Abrazoljuk a valtott osszeg nagysaga szerinti megoszlast!

b) Keszitsuk el a mennyisegi sor lehetseges tipusait! Ertelmezziik egy-egy adatat!

c) Szamitsuk ki es ertelmezzuk az atlagot, moduszt, mediant es a kvartiliseket! Jeloljiik az a) pontbeli abran ezeket az ertekckct!

d) Vizsgaljuk a szorodastl

e) Szamitsuk ki az aszimmetria A es F meroszamat!

Feladat:

a) f,iasonlitsuk ossze a nyugdijak nagysagat a tanult helyzetmutatokkall

b) Abrazoljuk a nyugdij osszege szerinti megoszlast poligonnal, egy grafikonon!

c) Szarnitsuk ki az aszimmetria A mutatojat a ferfiak es a nok csoportjara! Hasonlitsuk ossze a kapott eredmenyeket!

3. A szemelyi jovedelemado-bevallasok alapjan az adoalanyokat az alabbi kategoriakba soroltak:

Adokoteles jovedelem (ezer Ft)

Az adot fizetok %-os rnegoszlasa

1991 1992

0- 90

90 - 150 150 - 240 240 - 360 360 - 600 600 - 1500

20,3 26,9 27,9 14,7

7,5 2,7

15,2 22,5 27,8 18,7 11,2 4,6

Osszesen

100,0

100,0

94

95

5. Az ipari agazatban tevekenykedo vallalkozasok fontosabb adatai 1992-ben:

A foglalkoztatottak Vallalatok Arbevetel Foglalkoztatottak szama
nagysagcsoportjai (fO) szama (milliard Ft) (1000 fo)
21- 50 1361 60 57
51- 100 782 73 62
101- 300 850 183 162
301- 500 264 130 102
501- 1000 259 310 185 8.
1001- 2000 124 293 169
2001- 5000 57 413 169
5001 -10000 9 106 57
10 OOO-nel tobb 2 167 34
Osszesen 3708 1735 997 Feladat:

a) Hany rot foglalkoztat atlagosan egy vallalat?

b) A vallalatok hany %-a foglalkoztat maximum 500 rot? Mennyi ezen vallalatok osszes foglalkoztatottjainak letszama tenylegesen, illetve a nagysagcsoportok alapjan becsiilve?

c) Szamitsuk ki a vallalatok es az osszes foglalkoztatottak %-os megoszlasatl Hasonlitsuk ossze az egyes letszamkategoriakhoz tartozo aranyokat! Nevezziik meg a kiszamitott viszonyszamokat!

d) Keszitsunk Lorenz-gorbet a vallalatok letszam szerinti koncentraciojanak bemutatasaral

e) Vizsgaljuk meg a letszarrmagysag szerinti szorodastl

j) Becsuljuk meg a mediant es a kvartiliseket! Vizsgaljuk a letszam szerinti megoszlas aszimmetriajat:

6. Ot hallgat6 elert pontszama egy 50 pontos zarthelyin a kovetkezo volt: 36; 40; 28; 48; 16.

Feladat:

a) Szamitsuk ki, hogy:

I. egy-egy hallgato pontszama mennyivel ter el az atlagos pontszamtol! 2. mennyivel ternek el az eredmenyek egymastol atlagosanl

b) A korabban irt 30 pontos zarthelyit a hallgat6k atlagosan 20 pontra irtak meg, 9 pontos szorassal, Melyik zarthelyin volt nagyobb a pontszamok ingadozasa, sz6- rodasa?

96

7. Hasznaljuk fel az 1.7. Gyakorl6feladatok 4. peldajanak adatait!

Feladat:

a) Vizsgaljuk meg az aktiv nepesseg szamanak alakulasat bazis- es lancviszonyszamokkall

b) Ertelmezzuk a kiszamitott viszonyszamokat!

c) Szamitsuk ki a csokkenes atlagos merteket es atlagos utemet!

Nemzetkozi idegenforgalmi bevetelek es kiadasok alakulasa Magyarorszagon:

Milliard Ft
Bv Bevetelek Kiadasok
1985 25 10
1986 27 10
1987 37 12
1988 39 33
1989 48 59
1990 63 38
1991 78 38
1992 98 53 Feladat:

a) Vizsgaljuk meg a bevetelek es a kiadasok alakulasat 1 985-hiiz kepest, valamint

evrol evre!

b) Abrazoljuk a ket jelenseg adatait egy grafikonon!

c) Hany Mrd Ft-tal nottek evente atlagosan az idegenforgalmi bevetelek?

d) Mennyi volt a bevetelek, kiadasok, illetve az egyenleg novekedesi iiteme a vizsgalt idoszakban atlagosan?

9. A takarekbetet-allomany alakulasa Magyarorszagon:
F:v Betetallomany 1980=100% 1985=100% ElOzo ev= 100%
(milliard Ft)
1985 244,1 168,0 100,0
1986 274,9 189,2 112,6
1987 287,5
1988 108,8
1989 126,8
1990 119,1
1991 466,0
1992 436,8 260,0 97

Feladat:

a) Szamitsuk ki a tabla hianyzo adatait!

b) Abrazoljuk a betetallomany alakulasatl

c) Evente atlagosan hany %-kal nett a betetallomany: - 1985 es 1990 kozott?

1985 es 1992 kozott?

- 1980 cs 1992 kozott?

d) Hany Mrd Ft volt a betetallomany 1 980-ban? Mennyi volt a novekedes evi adagos merteke 1980 es 1992 kozott?

98

11. AZ IDOSOROK OSSZETEVOINEK VIZSGALATA

Tankonyvunk elso koteteben mar talalkozrunk az id6beli ismerv szerinti elemzes egyszeriibb eseteiveL Megisrnerkedtunk az id6sorok f6bb tipusaival es azok grafikus megjelenitesevel. Bemutattuk tovabba azokat az egyszeriibb mutatoszamokat, ameIyekkel a jelensegekben, folyamatokban bekovetkezett valtozasok vizsgalhatok,

A felsorolt modszerek alkalmazasa Iehetoseget nyujt a vizsgalt jelenseg multbeli fejlodesenek megallapitasara, Gyakorlati tapasztalatok, szakmai ismeretek birtokaban - bar er6sen korlatozott rnertekben - rnodunk van a torvenyszenisegek feltarasara es a jelenscg j6v6beni alakulasanak az clorejelzesere is. Az e16z6 fejezctekben ismertettiik: azokat a matematikai-statisztikai clemzesi eszkozoket, amelyeket felhasznalva az id6- sorok melyebb, megbizhatobb elemzeset is elvegezhetjiik.

Statisztikai elemzes szempontjabol az idosor ugy is felfoghat6, mint az egyes idopontokhoz (idoszakokhoz) rendelt valoszintisegi valtozok osszessege. Lenycges sajatossaga, hogy minden olyan idoponthoz (idoszakhoz), amelyben megfigyelest vegziink, a valoszimisegi valtozo kulonbozf (rendszerint vegtelen sok) lehetseges erteke tartozik, de ezek koziil termeszetesen esak egy rcalizalodik.

Ajelensegek fejlodese, alakulasa, es igy az azoknak megfelelo id6sor szamos tenyez6 egyiittes hatasanak az eredmenye, Az egy-egy jelenseg valtozasat befolyasolo sok-sok tenyezorcl melyebb, reszletesebb informacionk altalaban nines. E valtozasok hatasat is csak kozvetve, az idotenyezon kereszti.il erzekeljiik, Az iddtenyezo ily modon gyiijt6je a jelenseget bcfolyasolo tenyezok sokasaganak. EbbOl kovetkezoen az idosorokat specialis sztochasztikus kapcsolatnak tekintjuk, ahol a magyarazovaltozo szerepet formailag az idotenyezo tolti be. Az idosorelemzcsnek ket fO megkozelitesi m6dja ismert, a determinisztikus es a sztochasztikus idosorelemzes.

A determinisztikus idosorelemzes abb6l a feltevesbol indul ki, hogy az idosort tart6san ervenyesulf hosszu taw tendencia (trend), tartosan hato szabalyos, j6l modellezheto hullammozgas (szezonalitas) hatarozza meg, es ezektol eseti-egyedi elterito hatast eredmenyez a veletlen.

A sztochasztikus idosorelemzes kiindulopontja pedig az, hogy minden idosor sztochasztikus folyamat, amelynek pillanatnyi alakulasat sajat korabbi allapotabol es a veletlen hatasokbol lehet magyarazni, E felfogas szerint a veletlcn valtozo beepul a folyamatba, annak aktiv alkot6eleme lesz, es a jelenseg f6 mozgatojava valik,

Tananyagunkban csak a determinisztikus idosorelemzessel foglalkozunk.

242

11.1. Az lddsorok dsszetevdi

A statisztikai elemzes szempontjabol az id6sornak harom osszetevoje van: az alapiranyzat vagy trend, a periodikus ingadozas es a veletlen ingadozas.

Az idosorok legfontosabb iisszetev6je az alapiranyzat vagy trend.

A trend az idosorban hosszabb idiiszakon at tartosan ervenyesido tendencia.

Az alapiranyzat maga is tobb tenyezo egylittes hatasanak a kovetkezmenye, alapvet6en tarsadalmi-gazdasagi torvenyszenisegek hatarozzak meg. A gazdasag~ je~ lensegek fejlodesi tendenciajanak kialakulasaban lenyeges szerepe van a demografiai valtozasoknak, a muszaki fejlodesnek es a vizsgalt jelenscggel 6sszefugg6 egyeb specialis korulmenyeknek. A jelenseg trendje addig ervenyes, arnig a magyarazo torvcnyszerusegek stabilak, azokban lenyeges valtozasok nem kovetkeznek be. Ha a tarsadalmi-gazdasagi kornyezetben minosegi valtozasok kovetkeznek be, a regi fej lodesi tendenciakat uj tendenciak valtjak fel.

A periodikus ingadozas az id6sorokban rendszeresen ismetlodo hullamzast jelenti. Ket tipusat kulonboztetjuk meg, a szezonalis vagy idenyszeni hullamzast es a konjunkturalis ingadozast,

A szezonalis vagy idenyszerii hullamzas periodikus ingadozas, azaz a trendtol valo abszolut vagy relatlv merted! elteres periodicitast mutat.

A szczonalitas legtobbszor az evszakok valtozasanak kovetkezmenye, altalaban olyan idosorokban ervcnycsul, amelyeknel a megfigyelesek idokozei egy evnel j6val rovidcbbek. (PI. a kereskedelmi aruforgalom, az epitoipari tcrmeles.) A termeszeti tenycz6k mellett tarsadalmi szokasok, hagyornanyok is szerepet jatszanak a szezon~,litas kialakulasaban, (PI. az iinnepek is hatassal vannak a kereskedelrni forgalomra.) Elofordulhat, hogy a peri6dus hossza egy evncl rovidebb, Peldakent emlitheto a tomegkozlekedes, ahol egy even, cgy honapon, s6t egy napon beluli ingadozas is kimutathat6. Ebben az esctbcn tobbszoros szezonalitast mutate id6sorr61 beszelunk,

Vannak olyan id6sorok, ahol az ingadozasok periodusanak hosszusaga nem allando. Ezek egy reszenek terrneszeti okai vannak. Kimutathatok bizonyos meteorol6- giai eiklusok, amelyck els6sorban a mezcgazdasagi termelest befolyasoljak. Jell~mz6- ek az un, gazdasagi (konjunktura-) ciklusok. A gazdasagi ciklus a konjunktura, a recesszio, az iizleti pangas es a megujulas idoszakait foglalja magaba.

A tovabbiakban a megfigyelt adatnak a trendbol, illetve a periodikus ingadozasbol szarmazo rcszet determinisztikusnak tetelezziik fel.

Az id6sorokban lehetnek meg veletlenszeru, szabalytalan ingadozasok is. Ezt az osszetevot valoszinusegi valtozonak tekintjuk. A veletlen ingadozas sok (onmagaban nem jelentos) tenyezo egyiittes hatasa az idosorra, A veletlen hatas eredmenye,

243

244 245

hogy az id6sorok adatai a trendbol, illetve a periodikus komponensbol ad6d6 gorbe komi sztochasztikusan ingadoznak.

Az idosorokban bizonyos korulmenyek hatasara egyszeri kiugr6 ertekek is elofordulhatnak, melyek nagysaguknal es egyes esetekben utohatasuknal fogva nem tekinthet6k veletlen ingadozasnak, (PI. haboruk, sulyos termeszeti csapasok hatasa.) E kiugr6 ertekeket, melyeket strukturalis toreseknek nevezunk, el kell kulonitenunk a fentebb felsorolt komponensekt61. Hogy torzit6 hatasuk ne jusson kifejezesre az egyes osszetevok meghatarozasanal, a strukturalis toreseket es az utohatasukat jellemzo adatokat cclszcni kihagyni az clernzcsckncl.

Az egyes tenyezok szerepet az id6sor kialakitasaban a 11.1. libra semaival szcmleltetjiik.

'1=Y+s+v

y

o

o

Id6

Id6

ll.l. abra

Az idosorok komponensei

Egy-egy jelenseg idosora nem tartalmazza feltetleniil mindharorn osszetcvot. Ha peldaul egy jelenseget csak evenkent figyeliink meg, akkor az id6sorban nem tapasztalunk idenyszeni hullamzast, az esctleges ingadozasok az eves periodusban kiegyenlit6dnek. Eldfordulhat az is, hogy egyjelenseg ertekeit havonkent rogzitjiik, es a megfigyelt adatok kis elteresekkel egy allando ertek korul ingadoznak. Ez esetben nem beszelhetunk alapiranyzatrol, az ilyen id6sorokat stacionarius id6soroknak nevezziik.

Az idosorok elemzesenek alapvcto feladata a komponensek elkidonitese. A tcnyezokre bontas tobbfcle clrneleti felteves alapjan tortenhet, Az egyes komponensek kozott additiv (osszegszeni), multiplikativ (szorzatszenl), vagy ezeknel bonyolultabb kapcsolat lehetseges. Mi a tovabbiakban csak az additiv, illetve a multiplikativ osszefiiggest feltetelezve vizsgaljuk az idosorok osszetevoit.

11.1.1. Additives multiplikativ komponensek

Szemlelteto abrankon (11.1. libra) felteteleztuk, hogy a komponensek osszcad6dnak, es a komponensek osszege adja az id5sort. A gyakorlatban az elernzes forditva tortenik, az id5sor adataibol kell elkiilonlteni az egyes osszetevoket, az idosort kell komponenseire bontani.

Abban az esetben, ha azt feltetelezhetjuk, hogy az idosor adatai a komponensek osszegekent adodnak, additiv kapcsolatrol beszeliink, Ha megfigyelesunk p szamu peri6dusra (pl. eyre) es egy perioduson beliil m idoszakra (szezonra) vonatkozik, akkor az i-edik idoszak megfigyelt adata

ahol i = I, 2, ,p a periodus sorszarnat (pI. evet) jeloli,

j = I, 2, , m a perioduson beliili idoszak sorszamat (pI. negyedevet, h6napot)

jeloli,

Y,j: az i-edik peri6dus j-edik idiiszakanak megfigyelt adata,

Sj: a szezonalis ingadozast (barrnely z-cdik peri6dusj-edik szakaszaban) fejezi ki, v,/: a vcletlen hatas erteke az i-cdik peri6dus j-edik szakaszaban,

Egyetlen indexet hasznalva (t = (i -1)· m + j):

1], = Y, +s, +V,.

A szezonalis elteres a peri6dusok kiilonbozo szakaszaiban kiilonbozd merteku es iranyu lehet. Az egyes peri6dusokban a kiilonbozo iranyu, pozitiv, negativ elteresek kiegyenlitik egymast. (Ha a kiegycnlites nem kovetkeznek be, akkor a kiilonbozetet a trendbe kellene beepiteniink.) Tehat egy m szakaszbol a1I6 peri6dus eseten:

A v it veletlen komponens - mint mar emlitetnik - valoszimlsegi valtozo, Additiv kapcsolat eseten feltetelezzuk, hogy varhato erteke

M(vij)=O.

Vannak olyan jelensegek, amelyeknel azzal a feltetelezessel clunk, hogy az idosor adatait a komponensek szorzata alkotja, az osszetevok kapcsolata multiplikativ:

ahol

.

Sj: a multiplikativ medon hate szezonalis ingadozas,

v;.: a multiplikativ medon hat6 veletlen hatas.

Az alapiranyzat szerinti erteket nem befolyasolja a komponensek kapcsolodasi m6dja. A periodikus ingadozas es a veletlcn hullamzas viszont lenyegcsen eltero modon viselkedik additives multiplikativ kapcsolat eseten, Ebben az esetben a szezonalis (es a veletlen) komponens relativ m6don fejti ki hatasat. Az idosor erteket meghataro-

zott aranyban teriti el a trendt61. Az ry ij = Yij . s; . v; osszefuggest pozitiv tenyezdk

eseten Iogaritmizalva a logn, = log Yij + logs; + logv~ osszefiiggest kapjuk. Az additiv kapcsolatnal elmondott feltetelezesek ebben az esetben a logaritmusokra vonatkoznak es megegyeznek azokkal. Igy

i(logs;)=O es M(logv~)=O (j=l, ... ,m;i=l, ... ,p).

I~I

Ebb61 kovetkczik, hogy

rn

ITs; = I.

FI

A gyakorlatban a vizsgalt jelenscgre vonatkoz6 ismerctek, valamint az adott idosor grafikus abrajanak attekintese alapjan donthetjiik el, hogy mil yen az id6sorban a komponensek kapcsolodasi modja, Ha a szezonalis hullamzas abszolut nagysaga mutat allandosagot, additlv, ha a relativ nagysaga, akkor multiplikativ modelle1 allunk szemben.

11.2. Trendszamitas

A trendszamitas feladata az idosor }o komponensenek. az alapiranyzatnak a kimutatasa.

Az idosor kiegyenlitese, kisimitasa a celunk ugy, hogy a periodikus ingadozas cs a veletlen ingadozas hatasat kikflszoboljtik. Az id6sorok kiegyenlitese tobbfele modszerrel tortenhet, kozuluk a mozgoatlagolas es az analitikus trendszamitas modszeret ismcrtetjiik. Mcgcmlitjuk az alapiranyzat meghatarozasanak e16zetes, gyors informacioszerzesre alkalmazott modszeret, a grajikus becslest. Az idosor vonaldiagrarnjaba - szamitas nelkill - bccslcsszenicn cgy kiegyenlit6 vonalat rajzolunk, es a vonal ertekeit kezcljiik alapiranyzati ertekekkent, A modszer onkenyes, nem tekintjuk megbizhato eljarasnak (kiveve az egyszeru eseteket), csak elozetes tajekozodasra alkalmazhato.

246

11.2.1. Trendszamitas mozgoatlagelassal

Ha a komponenseket illet6en additivitast tctelezunk fel, akkor a

m

2>1 = 0 es

i~1

feltetelezesbel es a periodicitasbol az kovetkezik, hogy barmely 0 ~ 1 :0; i-I eseten:

l+m l+m i+m i+m i+m

I. M(rJlJ)= I. Y,) + L s, + L M(v,))= I. 1',;.

);;;1+1 j=I+1 j=I+1 j={+l i'~i+l

Mig multiplikativ kapcsolat eseten:

~m ~m ~m

I1 M(n .. ) = I1 y .. s ' .. M(v' ) "" I1 Y ( i = 1, ... , p ).

"If I} _f !J !I

}=I+ I ;=1+ I /=1+ 1

Foglalkozzunk csupan az additiv esettel. (A multiplikativ eset hasonloan targyalhato.)

Ha a mozgoatlag k tagszama az m-mel vagy annak egesz szarnu tobbszorosevel egyenl5, akkor a felirt osszefiiggesek miatt varhato, hogy az atlagban a szezonalis es a veletlen komponens mar nem szerepel.

A szamitas menete a kovetkezo, Az n = m- p faju adatsorozat 1,2, ... , k; 2, 3, ... , k + 1; 1+1, 1+2, ... ,1 + k indexf elemeinek kiszamitjuk a szarntani atlagat (rnultiplikativ esetben a geometriai atlagat)', es ezt az atlagot paratlan k eseten a reszsorozat

k ' "I ' k ki iiik (I k+ 1 dik I ) ozepso e emene te intju +---e 1 e em.

2

Ezt mutatja a 11.1. tablazat k = 3 eseten.

I Mcgjcgyezzuk, hogy a gyakorlatban - a komponensek kapcsolodasi rnodjatol fuggetlcnul ~ a mozgoatlagokat szamtani atlaggal szamitjuk az itt ismertetett m6don.

247

11.1. tablazat Haromtagu mozgoatlagok szamitasa (k = 3)

Idoszak (idopont)

I desor adata

Mozgoosszeg

Mozgoatlag

y,

y,

0/1._2 = Yn-3 + Yn-2 + Ytt-L 0n_l = Yn-2 + Yn-l + Yn

2 3

O2 = YI + Yz + Y3 03 = Y2 + y, + Y4

n-2 n-I

YIl-1 y"

n

Y2 = O2/3 y, = 03/3

YIl-2 = 0',,_2/3 YII_I = 0 n-I /3

Itt y, az T}, valoszimisegi valtozo adott megfigyelesbol (mintabol) szarmazo erteke, Y t pedig az Y, becslese.

Ha k pares, akkor az 1+ k + 1 nem egesz, hanem pI. k == 4 eseten 2,5; 3,5; 4,5;

2

... , n -1,5. Ezert az igy kapott atlagokbol kettagu mozgoatlagok kepzesevel kapjuk az egesz indexfi elemeket. Ez utobbi muveletet kozepre Jgazitasnak vagy centrlrozasnak nevezziik. Az eljarast a 11.2. tabltizat szemlelteti,

11.2. tablazat

Negytagu mozgtuulagok szdmitasa (k = 4)

Idoszak Id6sor Mozgoosszeg Mozgoatlag
(idopont) adata
y, s, y,
I YI
2 Y2 62., = YI+"'+Y4 Y2.5 = 62.5/4
3 Y3
4 Y. 6,., = Y2 + ... +y, Y3" = 6,.5/4 n-2 n-l

Y"-2 Yn-I

0n-2,' '" Yn-4 +··'+Y,,-I 0n_I,S = YIl-3+···+Yll

Y n-2,5 = (j f1~2,5 /4 Yn-l,5 = on_u/4

n Yn

248

Centrirozas (k = 2 )

y,

YJ = (Y2.5 + y),,)/2 Y4 = (Y3.' + Y •. ,)!2

A bemutatott semakbol jol lathato, hogy a kiegyenlitett idosor rovidebb, mint az eredeti idosor, Paratlan tagszam eseten k - 1 taggal, pares tagszam eseten k taggal kevesebb trenderteket tudunk meghatarozni. Celunk, hogy a megrovidult kiegyenlitett idosor alkalmas legyen az elemzesre, kovetkeztetesek levonasara, az idosor rovidiilese ne okozzon tulzott mertekii informacioveszteseget. A mozgoatlag tagszamanak megvalasztasa ftigg az idosor hosszusagatol, Viszonylag rovid idosorbol nem celszeni nagy tagszamu mozgoatlagot szamolni, Ha az idosor nem tartalmaz szezonalis ingadozast, celszeni paratlan tagszamot valasztani az alapiranyzat feltarasahoz.

Isrnetelten hangsulyozzuk, hogy a szezonalis hullamzast mutato idosorok eseten a mozgoatlag tagszamdt ugy kell megvalasztani, hogy az a perioduson beliili szakaszok (szezonok) szamaval azonos (k == m), vagy annak egesz szamu tobbszorose legyen.

Ha egy jelenseg ertekeit pl. negyedeves bontasban ismerjuk, a szezonhatas kikiiszobolese erdekeben 4 vagy 8, esetleg 12 tagu mozgoatlagot celszeni szamitani att6l fuggoen, hogy mennyire hosszu idosor all rendelkezesre, A veletlen hatas kikiiszobolese annal hatekonyabb, mine! nagyobb tagszarnu az atlag, ugyanis annal jobban elninnek az egyedi atlagolando ertekekben jelen levD veletlen ingadozasok, hiszcn az atlag nagy valoszirniseggel a varhato ertekkei, nullaval lesz egyenlo, Az elmondottakbol lathato, hogy viszonylag rovid, szezonalitast mutate idosor eseten a mozgoatlag tagszama nem novelheto, amelynek kovetkezteben a veletlen komponens erteke nem szurodik ki teljes egeszcben az idosorbol, de hatasa tompitott lesz. A mozgoatlagolasu trendszamitas elffnye a modszer egyszenlsegeben, szeles koni alkalmazhatosagaban rejlik. Nem igenyel elozetes feltetelezescket a trend alakjara vonatkozoan, Hatranya, hogy a kiegyenlitett idosor megrovidul, tovabba, hogy a modszer kozvetlenul nem eredmenyez analitikusan ismert trendfuggvenyt,

Tekintsiik a m6dszer bemutatasara a kovetkezo peldat, (Adatok a 11.3. tablazatban.)

11.3. tablazat

A htiztaruisok szamara ertekesitett gazmennyiseg Nograd megyeben 1990 es 1994 kozott negyedeves bontasban

Adatok: millie m3
Bv 1. II. Ill. IV.
negyedev
1990 3,5 3,1 2,4 3,9
1991 6,7 6,4 5,1 7,2
1992 7,4 7,2 5,2 8,0
1993 8,2 8,1 7,2 8,5
1994 9,3 8,0 7,2 11,7

249 Mivel evesperiodicitasrol es negyedeves szezonalitasrol van 8z6, k csupan 4 Ertekesitett mennyiseg (milliorn')
vagy annak egesz szamu tobbszorose lehet. Az adatsor merete miatt valasszuk a k-t 4-
nek. A szamitasokat a 11.4. tablazat tartalmazza.
12 _~-f
!l.4. tablazat
A mozgoatlagoltisu trendszamltas munkatablaja 10
(k=4 ) 8
Adatok: millie m3 .~_(----'V <:
r--c:»
6 .// V V
Negyed- Ertekesitett Negytagu mozgo- Centrirozott
Bv ev rnennyiseg osszeg atlag atlag 4 --V
2
y, 01 y, .V,
1990 I. 3,5 - 0
II. 3,1 - 1990 1991 1992 1993 1994
III. 2,4 12,9 3,225 3,6 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. rv I. II. III. Iv. I. II. IILIV.
IV. 3,9 16,1 4,025 4,4 Ev,negyed6v
1991 I. 6,7 19,4 4,850 5,2 --- Iddsor adatai - - - - Trend adatai
II. 6,4 22,1 5,525 5,9
25,4 6,350 11.2. libra
IlL 5,1 26,1 6,525 6,4 A haztartasok gazfelhasznalasanak alakulasa Nograd megyeben 1990 es 1994 kozdtt
IV. 7,2 6,6
1992 I. 7,4 26,9 6,725 6,7
11. 7,2 27,0 6,750 6,8
III. 5,2 27,8 6,950 7,0
IV. 8,0 28,6 7,150 7,3
1993 I. 8,2 29,5 7,375 7,6
II. 8,1 31,5 7,875 7,9
IlL 7,2 32,0 8,000 8, I
IV. 8,5 33,1 8,275 8,3
1994 I. 9,3 33,0 8,250 8,2
II. 8,0 33,0 8,250 8,7
IIJ. 7,2 36,2 9,050 -
IV. 11,7 -
A jelenseg megfigyelt ertekeit es a mozgoatlagolassal szamitott trendertekeket
abrazoltuk a 11.2. abran.
250
251