Gazdasági fejlettségi különbségek

Dél-Ázsiában
dr. Jeney László
egyetemi docens
jeney@elte.hu

Gazdaságföldrajz
I. alapszakok (BSc/BA)
2018/2019, I. félév
BCE Geo Intézet
 Eltérő természeti adottságok a mezőgazdaság
számára
 India, Srí Lanka kedvező, Bhután, Nepál kedvezőtlen
– India: ter. fele szántóföld
– Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok  „trópusi paradicsom” v. „szigetek gyöngye”
– Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés  kevés termőföld
 Trópusi monszun: 3 évszak, hatása kiszámíthatatlan
– Hűvös, száraz tél (nov.–feb.): ÉK-i szél Belső-Ázsia felől
– Forró száraz tavasz (márc.–máj./jún.)
– Meleg, esős nyári monszun (jún./júl.–okt.): DNy-i szél
 Öntözési típusok
– Kharíf: rizs, cukornád, gyapot, juta, olajnövények (október–novemberi betakarítás):
öntözés kiegészítő szerepű
– Rabí (hűvös) és garam (forró): búza, kölesfélék, hüvelyesek, rizs (március–áprilisi
betakarítás): növénytermesztés kizárólag az öntözésre van utalva
2
 Elaprózott parcellák

 Brit gyarmati uralom idején művelt terület

– 50%: zamindárok (adószedőből lett nagybirtokos főbérlők) kezén
– 50%: rajotvari rsz.-ben: rajóták (parasztság) közvetlen a kormánnyal köt bérleti
szerződést
 Függetlenedés: földreformok, zöld forradalom
– India (1948): állam válik zamindárrá  tőle bérelhetik a legtöbb földterületet
– Banglades: nagy- és középbirtokok felosztása
 Következmények
– Elaprózódás
– Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok szegénysége 
mezőgazdaság fejlődésének gátja
– Földéhség

3
 Srí Lanka: jobb helyzet
– Kétarcúság: ültetvények exporta illetve önellátó polikultúra
 Mezőgazdaság túlzott súlya

 Mezőgazdaság magas aránya foglalkoztatásból, GDP-ből

– Bhután és Nepál: agrárországok – fogl 90%<, GDP Bhután 25%, Nepál 38%, de: csak a
belső szükségletek kielégítésére képes
– India: fogl 60%, GDP 22%
– Kiv: Maldív-szk: GDP 9%
 Növénytermesztés vezető szerepe
– Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja, India: mg term. 4/5-e
– Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró
– Gyapot, juta
– Cukornád (cukorból gur), dohány, tea, fűszerek
– Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény)
 Állatállomány számottevő
4
– Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is)
– Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)
 Vidéki szegények felemelésének feltételei
Indiában
 Második zöld forradalom kellene  mg. komoly potenciál
 Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítani
– Állami ellenőrzés kivonása a termékelosztási rendszerből
– Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek a termelőkkel
– Beruházások az öntözés elősegítésére
– Birtokviszonyok átalakítása

5
 Ipar és turizmus Dél-Ázsiában

 Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja

– Nyersanyag-, energia- és tőkehiány
– Fogyatékos infrastruktúra
– Szegénység  csekély vásárlóerő  szűkös piac
 Élelmiszeripar minden országban
 Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar
 Srí Lanka: fejlődik a vegyészet
 Turizmus: kiemelkedő szerepű lehetne
– Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó  bevételek főként a fekete- és
szürkegazdaságba
– Bhután: beutazási korlátok
– Pozitív: Maldív-szk (szk közel felén csak turisztikai létesítmények)
6
 A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya
közötti összefüggés Indiában (2001)

7
 A lányok helyzete Dél-Ázsia oktatásában

 Analfabétizmus: 47%
 Térségben a nők helyzete mai napig alárendelt 
lányok oktatására rányomja bélyegét
– Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok átlag eggyel
kevesebbet
– Lányok oktatásai helyzetét meghatározza a diszkrimináció,
függ szegénységtől és vallási háttértől
 Országtípusok
1. Nepál: már az alapfokú oktatáshoz történő hozzáférés is
akadályozott
2. Banglades, India: megvalósul a lányok iskolába történő
integrációja, de alacsony szintű a szolgáltatás
3. Srí Lanka, Maldív-szk.: nők hátránya csak a magasabb
8 szintű oktatásban, munkaerőpiacon
 A gazdasági fejlettség és fejlődés területi
különbségei Indiában
Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002 Gazdasági fejlődési különbségek, 1994–2002

Egy főre jutó GDP (India=100%) GDP/fő növekedése (1994=100%)

200 % felett 160 % felett
125-199 % 140-159 %
75-124 % 125-139 %
74 % alatt 124 % alatt

9
 Népességnövekedés és gazdasági fejlettség
Indiában (2001)

10
 Dél-Ázsia szegényebb országai

 Nepál
– Egyik legszegényebb ország
– Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodik
 Bhután
– Egyik legelzártabb ország
– Óvatos gazdaságfejlesztés  életminőség javulása
 Banglades
– Humán- és pénztőke hiánya
– Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt  11 mió)  csekély
felhalmozás és beruházás
– Évről-évre ismétlődő természeti csapások

11
 Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságok

 Srí Lanka jobb helyzetű

– Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), mg. fogl
– Magas: születéskor várható élettartam, napi tápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő
 Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a társadalmi-gazdasági
viszonyokat
– Egyik legkisebb ország (300 km2)
– Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas állandó letelepedésre  egyik
legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km2<)
– Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták
– Magas születéskor várható élettartam

12
 Jelentős különbségek

Születéskor Városi
Népesség Természetes 15 év alattiak
Népsűrűség várható lakosság
(mió fő, szaporodás aránya (%)
(fő/km2) 2007 élettartam aránya (%)
2007) (‰) 2005 2005
(év) 2005 2006
India 1130 344 15 32 69 29
Banglades 150 1045 18 35 64 25
Srí Lanka 21 320 10 24 75 15
Nepál 29 197 21 39 63 16
Bhután 0,7 15 13 38 64 11
Maldív-
0,35 1166 24 41 68 30
szigetek

13
 Import értéke HDI-index
Egy főre jutó GNI Export értéke
(Mrd USD) 2006 (ranghely, 177
(USD, 2006) (Mrd USD) 2006 országból) 2006

India 820 102,73 133,42 126

Banglades 450 9,26 13,84 137
Srí Lanka 1160 6,37 8,90 93
Nepál 320 0,75 1,85 138
Bhután 1430 0,25 0,40 135
Maldív-szigetek 2320 1,33 9,50 98

14
 A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/
foglalkoztatottakból való részesedése (%) 2000 – 2004

I. II. III.

India 22/60 27/12 51/28

Banglades 20/52 27/14 53/34
Srí Lanka 17/35 26/25 57/40
Nepál 38/93 21/- 41/-
Bhután 25/94 37/- 38/-
Maldív-szigetek 9/- 16/- 75/50

15