Nagy földrajzi felfedezések és hatásuk

A 15. század az európai népek történetében fordulópontot jelent. Ekkor ért véget a középkor és kezdődött az újkor; ekkor
kezdte a feudalizmust kiszorítani az ésszerűbb gazdasági fejlődés, a tudomány és technika gyors fejlődése, a humanizmus
és reneszánsz térhódítása, a polgárság vagyonosodása stb.
Nyugat-Európa gazdasága a 15. századra leküzdötte a válságát, és gyors ütemben fejlődött. Az európai gazdaság egyre
több aranyat és ezüstöt igényelt, ezzel szemben a Kelettel folytatott kereskedelem kiszivattyúzta Európából a
nemesfémeket, mivel a behozott luxuscikkekért, fűszerekért (porcelán, selyem, illatszerek, bors, cukor, vanília) arannyal és
ezüsttel fizetnek. Az oszmán terjeszkedés következtében a kereskedelem bizonytalanná és drágává vált.
Erre az időre számos technikai találmány járult hozzá a fejlődéshez. Tökéletesítették az iránytűt, a hajók alakját és
konstrukcióját alkalmassá tették a nyílt tengereken való hosszú utazásokra. A puskapor alkalmazása lehetővé tette az ágyú,
a puska tökéletesítését. Megjelentek a háromárbocos vitorlákkal ellátott, ágyúkkal jól felszerelt karavellák. A tökéletesebb
órák, az asztrolábiumok, a messzelátók, az egyre jobb hajózási térképek elősegítették a jobb tájékozódást. Jelentős
hozzájárulást jelentett az emberi civilizáció fejlődéséhez a 15. század ötvenes éveiben Gutenberg találmánya, a nyomda.
Az európai kereskedők igyekeztek Afrika megkerülésével megtalálni a legrövidebb tengeri utat Indiába, s igyekeztek
meghódítani azokat a területeket, amelyeken ezek az árucikkek megteremtek vagy készültek, hogy kereskedelmi
társaságaik révén közvetlenül szállíthassák ezeket Európába.
A portugálok kedvező helyzetüket kihasználva, már a 15. század közepétől felfedező utakat tettek Afrika partjai mentén.
A reconquista idején megismerkedtek az arab matematikával, földrajzzal, térképészettel és csillagászattal. Tengerész
Henrik (1394-1460) portugál herceg hajógyárat, majd tengerészeti akadémiát hozott létre. Bartolomeu Diaz 1487-ben
elérte a Jóreménység fokát, 1498-ban Vasco de Gama Afrika megkerülése után kikötött az indiai Kálikutban.
Kasztíliai Izabella támogatásával indult el Indiába az olasz Kolumbusz Kristóf három hajója. 1492. október 12-én kötött
ki az amerikai kontinens egy szigetén, San Salvadorban. Kolumbusz 1504-ig még háromszor kelt át az óceánon. Útjairól
nemesfémeket, drágakövet, Európában ismeretlen növényeket és indiánokat hozott. Abban a hitben halt meg, hogy Indiába
jutott el. Arra a felismerésre, hogy új kontinenst fedeztek fel, egy spanyol zászlók alatt hajózó másik olasz tengerész,
Amerigo Vespucci jutott. A portugál Pedro Alvarez Cabral 1500-ban a portugál király nevében birtokba vette Brazília
területét. 1513-ban Balboa a Panama földszorosnál megpillantotta a Csendes-óceánt. A föld megkerülésére Magellán
vállalkozott 1519-ben. Célja a fűszertermő szigetek és Európa közötti közvetlen út megteremtése volt. Magellán a Fülöp-
szigeteken életét veszítette, de egyik hajója 1521-ben visszatért Spanyolországba.
A spanyolok és a portugálok versengtek az új területekért, ezért a pápai közvetítéssel 1494-ben egyezséget kötöttek. A
tordesillasi szerződés (majd az ezt kiegészítő 1529-es zaragozai szerződés) a felfedezett világot a Zöldfoki-szigetektől
keletre két részre osztotta.
A felfedezők a kereskedelmi telepek
létrehozása után az újonnan megismert
népeket és területeket megszállták,
gyarmatosították. Ázsia népes és fejlett
országait nem tudták meghódítani, be kellett
érniük a jól jövedelmező kereskedőtelepek
létrehozásával. Az Indiai-óceánon az
arabokat kiszorítva a portugálok vetették
meg lábukat. Kereskedelmi támaszpontokat
létesítettek a mai Indiában, Indonéziában,
Kínában, sőt Japánban is.
Amerika kitűnő lehetőséget biztosított a
gyarmatosításra. Hegységei hatalmas
mennyiségű, könnyen bányászható
nemesfémet rejtettek. A legfejlettebb indián
civilizációk is csak az egyiptomi
Óbirodalom szintjén álltak. Így a vas- és tűzfegyverek, valamint a lovak birtokában a spanyoloknak nem jelentett
nehézséget a kőfegyverekkel védekezők leigázása. Hernando Cortez a mai Mexikó területén az Azték Birodalmat söpörte
le. Az Andok hegyei között lévő Inka Birodalmat Pizarro mindössze 150 emberével foglalta el.
A spanyolok bányákat, ültevényeket létesítettek, ahol kezdetben indiánokat dolgoztattak. Számuk egy évszázad alatt a
tizedére csökkent, ezért néger rabszolgákkal váltották fel őket. Az amerikai gyarmatokról Európába áramoltak az
ültetvények termékei (paradicsom, paprika, kukorica, burgonya, dohány), de elterjedésük évszázadokat vett igénybe. Az
óriási mennyiségű nemesfém beáramlása, a termékek árának folyamatos emelkedését idézte elő (ún. árforradalom). Sajátos
körforgás hozott létre a rabszolga-kereskedelem. Amerikából cukrot szállítottak Európába, az ebből készült alkoholt
Afrikában rabszolgákra cserélték.
Térségünk Kelet-Közép Európa, a kialakuló világkereskedelemhez élelmiszerbeszállítóként csatlakozott. A Nyugat a
mezőgazdasági cikkekért cserébe iparcikkeket szállított. Ennek köszönve térségünkben még jobban megerősödtek a
feudális viszonyok.☺