Zrínyi Ilona életrajza

Madarász Viktor, Zrínyi és Frangepán a

bécsújhelyi börtönben

Zrínyi Ilona apja Zrínyi Péter volt, aki a Szigeti

veszedelem költőjének, Zrínyi Miklósnak az öccse.
Zrínyi Péter a Szigeti veszedelmet kétszer is
lefordította horvát nyelvre, de költői tehetség híján
nem művészi célok vezették, hanem bántotta az,
hogy Zrínyi Miklós nem horvátul írt. A hősnő
édesanyja Frangepán Katalin műfordítóként is
ismert. Zrínyi Ilona a mai Horvátország területére eső Ozaly várában született, valószínűleg
1652-ben.
Zrínyi család fontos szerepet töltött be a hadvezér-költő Zrínyi Miklós 1664-es
vadászbalesetben elszenvedett halála után kibontakozó Wesselényi Ferenc vezette rendi
összeesküvésben. A bécsi udvar felderítette az összeesküvést. Zrínyi Ilona apját, Zrínyi Péter
horvát bánt és nagybátyját, Frangepán Miklóst a császár 1671-ben Bécsújhelyben lefejeztette.
Öccsét várfogságra ítélték. Bár Zrínyi Ilonát katolikus vallása a Habsburg-házhoz fűzte volna,
de a családját ért megtorlások a bécsi udvar ellen fordították.
Zrínyi Ilona 1666. március 1-jén férjhez ment I. Rákóczi
Ferenchez, aki szintén részese volt a Wesselényi-féle rendi
mozgalomnak, de kegyelmet kapott. Házasságuk nem volt
boldog, de két gyermek született belőle: 1672-ben Julianna és
1676-ban (II. Rákóczi Ferenc.)

Jakobey Károly, Zrínyi Ilona

I. Rákóczi Ferenc 1676-ban váratlanul meghalt. Zrínyi

Ilona mintegy huszonhárom évesen özvegyen maradt két
gyermekével. Miután anyósa, a tekintélyes Báthory Zsófia is
meghalt, ő lett a hatalmas Rákóczi-birtok úrnője. A fiatal özvegy
ezután egyedül irányította a birtokait, és sikerült elérnie, hogy ő legyen gyermekei gyámja,
így fia nevében intézkedhetett minden lényeges ügyben.
A három esztendeje megözvegyült Zrínyi Ilona már 1679 nyarán levelezett a nála
legalább öt évvel fiatalabb késmárki Thököly Imre gróffal. Ezekben az írásokban a házasság
is szóba került, de azt közös akarattal későbbre, kedvezőbb időkre halasztották. A „kuruc
király” 1680 elején tette először nyilvánosan tiszteletét a minden kortársi leírás szerint
ragyogó szépségű asszonynál. Kíséretével együtt ebédmeghívottként látogatta meg az úrnőt.
Ahhoz azonban, hogy egybekeljenek, meg kellett szerezni mind a bécsi udvar, mind pedig a
Porta jóváhagyását. Így az esküvő csak 1682 elején történt meg.
Házasságkötésüket nemcsak Gyöngyösi István verselte meg, de francia regény is íródott
e romantikus kapcsolatról. Kapcsolatuk további alakulása azt bizonyítja, hogy az
mindkettőjük részéről szerelmi indíttatású volt, s az is maradt az asszony haláláig.
Zrínyi Ilona második férje oldalán maga is egyik szervezője volt az 1678-ban újra
kibontakozó Habsburgok-ellenes kurucfelkelésnek, vagyonával is támogatást nyújtott a
harcokhoz. A felvidéki területek sikeres visszafoglalásával 1681-re elérték, hogy a Habsburg
császár bizonyos engedményeket tegyen.
 1683-ban a Thökölyvel szövetséges törökök Bécs ostromához kezdtek, de a létrejövő
Szent Liga felszabadította a császárvárost. Az ellentámadás eredményeként megkezdődött
Magyarország török hódoltság alóli felszabadítása. Ezzel Thököly helyzetében is fordulat
következett be. Megpróbált szövetségeseket keresni, és különböző tárgyalásokat folytatni, de
törekvései nem jártak sikerrel. 1685-ben saját szövetségesei, a törökök fogságába került,
rabláncon vitték Nándorfehérvárra. S bár néhány hónap múlva szabadon engedik, de hatalmát,
befolyását már nem nyeri vissza.

Zrínyi Ilona és a gyermek II. Rákóczi Ferenc szobra a

munkácsi várban (Matl Péter alkotása)

Zrínyi Ilona Munkácson maradt két gyermekével. 1685-ben

megkezdődött a Latorca partján álló erődítmény ostroma. Zrínyi
Ilona vezetésével Munkács három évig tartotta magát Antonio
Caraffa császári generális csapatai ellenében. Zrínyi Ilona hősies
helytállása a sokszoros túlerővel szemben egész Európában nagy
elismerést váltott ki. Ám végül 1688-ban kénytelen volt a várat
feladni, mivel Thököly nem kapott támogatást a törököktől, s így
nem tudott felesége segítségére sietni.

Madarász Viktor, Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt

Munkács hős védőjét a bécsi udvar

gyermekeitől elszakította, akiket ezután már soha
nem láthatott. A császár parancsára a bécsi Orsolya-
szüzek zárdájában tartották fogva. 1691-ben Thököly
a fogságába esett Heissler generális ellenében kicserélte. Közben a kurucok kiszorultak már
nemcsak az egykori királyi Magyarország, de az 1690 után megszűnő Erdélyi Fejedelemség
területéről is. A török kiűzését eredményező háború lezárását jelentő 1699-es karlócai béke
egyik pontja szerint Thökölyt az Oszmán birodalom területére száműzték.
Zrínyi Ilona ettől kezdve osztozott a Thököly-emigráció sorsában is. Férje mellett
száműzetésben halt meg Nikodémiában 1703. február 18-án, nem sokkal a Rákóczi-
szabadságharc kitörése előtt.
Zrínyi Ilona, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és fia, Rákóczi József hamvait 1906-ban
hozták haza. Thökölyt Késmárkon, a többieket a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban
helyezték örök nyugalomra.
Még a Thökölyvel nem rokonszenvező, mostohaapját „hozományvadásznak” tartó II.
Rákóczi Ferenc is elismeri Vallomásaiban, hogy édesanyja „nagy szellemén is volt hatalma a
szerelemnek”. Zrínyi Ilonát az utókor a
hősiesen helytálló asszony, a gyermekeiért
küzdő anya s a férje mellett jóban-
rosszban kitartó feleség szimbólumának
tekinti.

A kassai dóm kriptája

 A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium
jogelődjének alapítását 1916-ban vetette fel Geduly
Henrik Tisza kerületi evangélikus püspök a reformáció
400. évfordulójának tiszteletére. Az evangélikus leány
középiskola 1917 szeptemberében nyílt meg. Az 1949-
50-es tanévben az intézmény felvette Zrínyi Ilona nevét.
Mai helyén 1963-ban kezdte meg az iskola az oktatást. A
bejárat mellett található s az iskola címerében is látható
Zrínyi Ilona-szobor Bolgár Judit alkotása.