HABSBURG- ÉS TÖRÖKELLENES KÜZDELMEK

EGY ÚJABB ZRÍNYI MIKLÓS

Zrínyi Miklós, a szigetvári hős dédunokája a 17. század közepének meghatározó magyar
történelmi személyisége volt. Nemcsak mint politikus és hadvezér vált ismertté, irodalmi
alkotásai is jelentősek.

Zrínyi Miklós Szigeti

veszedelem című eposzát
példának állította a ma-
gyarság elé.
Hunyadi Mátyásról szóló
műve az önálló magyar
királyság megvalósítását
célozta meg.
Az török áfium ellen való
orvosság című röpiratában
egy állandó nemzeti had-
sereg megteremtésének
szükségességét írta meg.
Hadtudományi tanulmá-
nyai a korszerű hadviselés
alapjait fektették le.

Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér Zrínyi egyik műve

Zrínyi legfőbb céljának a török kiűzését tekintette. A gazdag főúr, aki mint horvát bán az
ország egyik vezetője volt, saját vagyonából is sokat áldozott a török elleni harcokra.
Európában is komoly visszhangot keltettek sikerei, annak is köszönhetően, hogy a korban
kezdtek elterjedni a nyomtatott újságok.
Legnagyobb hadi sikerét az 1664-es téli hadjáratban aratta. Csapatai német seregekkel
kiegészülve mélyen benyomultak a hódoltság területére. Elfoglaltak több kisebb várat, és a
hadjárat legjelentősebb eredményeként felégették az eszéki hidat. Ez a 6 km-es híd az
oszmán hadsereg legfontosabb átkelőhelye volt a Dráván, ha nyugati irányba vonult fel. Európa
Zrínyi nevétől volt hangos. Törökellenes szövetség kezdett kialakulni.
Az 1664 nyarán az újra támadó török főerőket a keresztény hadak Szentgotthárdnál ugyan
megverték, Bécs azonban mégis gyorsan megkötötte a „szégyenteljes” vasvári békét, amely
a győzelem ellenére területeket engedett át az oszmánoknak. A császár ugyanis nem akart a
törökök ellen harcolni, mert a Habsburgok ekkoriban Nyugat-Európára koncentráltak, ahol a
fő ellenfelük a harminc éves háború lezárulása után is Franciaország maradt.
A vasvári béke kiváltotta a magyar főurak elégedetlenségét, ami még erőteljesebbé vált,
miután Zrínyi Miklóst, aki közeledni próbált a franciákhoz 1664 őszén vadászat közben
halálra sebezte egy vadkan. A kortársak a feldolgozhatatlan esemény kapcsán
összeesküvésre gyanakodtak, amely aztán rövid időn belül a Habsburg-udvart helyezte az
elkövető, gyilkosságot megrendelő szerepébe. Tény, hogy a bécsi udvar ezzel megszabadult
egy befolyásos és sok szempontból kényelmetlen főúrtól, de arra, hogy közük is lett volna
Zrínyi halálához, nincs konkrét bizonyíték.
Bár Zrínyi élete végül tragikus körülmények között szakadt meg, tevékenysége azonban
megmutatta a jövő útját: a török kiűzése csak széles európai összefogással lehetséges.
 Magyarország a 17. század második felében

HABSBURG KÍSÉRLET A KORLÁTLAN URALOM MEGTEREMTÉSÉRE

A magyar főurak Wesselényi Ferenc nádor vezetésével Habsburg-ellenes szervezkedésbe
kezdtek. A bécsi udvar ezt kegyetlenül megtorolta: többeket kivégeztetett, köztük Zrínyi
Pétert, a költő öccsét is. A szervezkedés ürügyet szolgáltatott arra, hogy a Habsburg uralkodó
korlátlan királyi hatalmat vezessen be.
I. Lipót, Habsburg császár és magyar király a rendi jogokat semmibe vette, az országgyűlés
összehívása nélkül rendeletekkel kormányzott. A végvárakból elbocsátották a magyar
katonákat, helyükre német zsoldosok kerültek. Óriási mértékben megemelték az adókat.
Folyt az erőszakos katolizálás is. Ennek jegyében Pozsonyba idézték a protestáns
prédikátorokat, tanítókat. Hitük miatt mindegyiküket halálra ítélték. Az igazi cél azonban a
megtörésük volt: megígérték, hogy szabadon engedik azokat, akik áttérnek a katolikus
vallásra, elhagyják hazájukat vagy lemondanak hivatásukról. Háromszázan így is a halált
választották. Az ítéletet végül nem merték végrehajtani, hanem gályarabságra változtatták. A
túlélőket egy holland protestáns váltotta ki.

A BUJDOSÓK
A bécsi udvar politikája a magyar társadalom ellenállásába
ütközött. Az elbocsátott végvári katonákból kialakult az
ún. bujdosók rétege, akiket kurucoknak is hívtak. Élükre
egy magyar főúr, Thököly Imre állt, aki fegyveresen is
szembefordult Béccsel.
Thököly létrehozta a Felső-magyarországi Fejedelem-
séget, és törökbarát politikát folytatott. Államát azonban
hamarosan elsöpörték az új történelmi események, a török
kiűzésére indított hadjáratok.
A kuruc mozgalom is nagymértékben hozzájárult ahhoz,
hogy I. Lipót kénytelen volt újra összehívni az ország-
gyűlést, és visszaállítani a rendi jogokat.
Thököly Imre, a bújdosók vezére

Feladat:
Fogalmazz meg 4-5 kérdést a tananyaggal kapcsolatosan!