ökológia

oikos-lakóhely, logos-tudomány Ernst Haeckel, 1896 szünbiológia részét képezi.

Élőlénysokaságok elterjedését és számosságát, valamint az ezek kialakításáért felelős
háttértényezőket vizsgáló biológiai tudomány az egyedfeletti (szupraindividuális) szerveződési
szint tudománya.
ökológiai környzet
az élőlények elterjedésére és tömegességére ténylegesen ható tényezők összességét értjük. Az
ilyen tényezők két csoportba, az életfeltételek és a források közé sorolhatóak, közös
jellemzőjük, hogy limitálóvá válhatnak.
életfeltétel
az élőlény nem csökkenti mennyiségét = az egyedsűrűségtől rendszerint független.
• hatásuk sokszor a források hasznosításán keresztül érvényesül
• hiányuk valamilyen fizikai-kémiai változó szélső értékének a következménye.
Az életfeltételek közé sorolható pl. a hőmérséklet, a nedvességtartalom, a pH és a sótartalom.
forrás
az élőlény csökkenti, fogyasztja a mennyiségét = befolyásolja a populációs egyedsűrűség
Forrásnak minősül minden, aminek a mennyisége az élőlények által csökkenthető, vagyis
fogyasztható. A források megújulási sebessége tehát befolyásolható az élőlények által, ha
hiányukkal limitálnak, az más egyedek élettevékenységeinek köszönhető, pl. a táplálék, a
szexuális partner, élő-, szaporodó- és/vagy búvóhely.
tolerancia
A környezeti tényező azon tartományát, amelyen belül a populáció egyedei még életképesek
ökológiai tűrőképességi (tolerancia) tartománynak nevezzük.
• pl. a víz sótartalmának tűrése osztja meg a halakat tengeriekre és édesvíziekre.
fundamentális és realizált niche
ökológiai: a fontos környezeti tényezők (források és életfeltételek jellemzők értékei) alkotta
sokdimenziós absztrakt térben az a térrész, amit a populáció jelenlétével (tűrőképességénél
fogva) kitölt.
• Minden releváns forrás és életfeltétel (kondicionáló tényező) egy-egy tengely
(dimenzió).
• A fogalmat G. E. Hutchinson vezette be 1957-ben.
• Az optimumgörbe tulajdonképpen egy egydimenziós niche (egy környezeti tényező
kiragadása).
realizált: a potenciális niche azon része, ahol a faj ténylegesen előfordul vetélytársak,
ragadozók, stb. jelenlétében.

A realizált niche tehát a fundamentális niche egy része!

demográfia
A populációk összetételével és az egyedszám-változások leírásával, számszerűsítésével,
előrejelzésével a demográfia foglalkozik. Eszközei az élettábla (halálozás mintázata; statikus
és dinamikus), fekunditási program (szaporodás mintázata), túlélési görbe és populációs
piramis/korfa.

születési ráta
születések aránya a populációban

halálozási ráta
halálozások aránya a populációban

bevándorlás
egyed csatlakozik a populációhoz

kivándorlás
egyed elhagyja a populációt

migráció
Migráció (vándorlás): számos egyed egyidejű, határozott irányú mozgása, aktív
• pl. vonuló madarak évszakos vándorlása

diszperció
Diszperzió (szétszóródás): egyedek szétterjedése, egymástól távolodása, nincs kitüntetett
iránya, passzív vagy aktív pl. növények magvainak kiszóródása, populációs szaporulat egy
része elhagyja a populációt.

populáció
Azonos fajú, térben és időben együtt előforduló, valós szaporodási közösséget alkotó egyedek
csoportja.
• Egy fajnak ált. sok populációja
 • Ritka kivétel: 1 fajnak csak 1 populációja » Benszülött fajok, maradványok,
természetvédelem

metapopuláció
Egy faj térben közeli populációi, melyek között egyedek cserélődhetnek.
• helyi szaporulat „kiegészítése"
• mérsékelik a populációméret időbeli ingadozását
• lokális kihalások visszafordítása
• genetikai sokféleség emelése
• ált. egy faj több metapopulációt alkot
• forrás és nyelő populációk:
o kedvező élőhelyen: magas szaporulat → sok az elvándorló
o kedvezőtlen élőhelyen: helyi szaporulat nem pótolja az elhalókat→
bevándorlókra utalt
• természetvédelem: a populációkat összekötő útvonalak eltűnnek (kultúrtáj) → helyi
kihalások visszafordíthatatlanok
• késés (kihalási adósság)

forráslimitáció
a források limitáltak, a populáció egyedei közt kompetíció alakul ki ezekért.

növekedési ráta
egységnyi idő alatt egy főre hány születés esik a populációban

sztochasztikus hatások
Az ökológiai összefüggések tömegjelenségekre vonatkoznak, amelyek sztochasztikusak
(véletlenszerűek), vagyis adott körülmények között többféle esemény is bekövetkezhet.

Ha egy jelenség sztochasztikus, vagyis a megfigyelés eredménye megjósolhatatlan,

szabályszerűség csak a megfigyelések halmazán érhető tetten.
denzitásfüggés
az egyedszám meghatározza a forrásokat, és ez visszahat a mortalitásra-szaporodásra, tehát a
populáció szabályozza saját magát

exponenciális növekedés
Minden populáció exponenciális (mértani haladvány szerinti) növekedési kapacitással bír, amit
azonban számos abiotikus és biotikus kényszerfeltétel korlátoz, így nagyon ritka az
exponenciális növekedés. Minden egyes abiotikus környezeti tényezőre (pl. hőmérséklet,
nedvességtartalom, pH, sókoncentráció, tápanyag vagy ásványi anyag elérhetőség) definiálható
egy olyan tartomány,amelyben az adott populáció biotikus interakciók híján valóban
exponenciálisan képes növekedni.

A valóságban természetesen az ökológiai tűrőképességi tartományon belül sem exponenciális

a populációk növekedése, hiszen a növekedést pl. a populációk korcsoport-megoszlása vagy az
ivararánya is befolyásolja.

szigmoid növekedés
A szigmoid görbén a populációnövekedés három többé-kevésbé elkülöníthető szakasza
figyelhető meg. A populáció először az exponenciális növekedéshez hasonlóan gyorsan
növekszik. Ezután a növekedés üteme lelassul. Végül a növekedés (szinte) meg is áll.

eltartóképesség
Az eltartó képesség tehát az a populációdenzitás, amelyet a környezet forrásai éppen el tudnak
tartani

interspecifikus verseny
Különböző faji minősítésű populációk közötti verseny. Az interakció, kölcsönhatás mindkét
félre negatív hatással van, mindkét résztvevő populáció hátrányt szenved.
Jellemzői: limitált források
evolúciós következmények: a versengő feleknek csökken a rátermettsége
aszimmetria: a két versengő fél eltérő tulajdonságokkal rendelkezik, hiszen két külön fajhoz
tartozik → az egyik nagyobb hátrányt szenved a másiknál → a győztes az lesz, amelyikre kisebb
a kompetíció negatív hatása
két típusa van:
• kizsákmányoló=exploratív: a két interakcióban lévő populáció tagjai nem kerülnek
fizikai kontaktusba. A hátrányt a források csökkenésével érzékelik.
 • interferencia: a két fél közvetlen kontaktusban van egymással. A fizikai fölény a
nagyobb kompetíciós képesség.

herbivória
herbivoria élő, zöld növény fogyasztását jelenti.

A herbivorok csoportosítása:
• Nagytestű: Definíció szerint 1 kg testtömeg fölött, vannak legelészők (grazers),
csipegetők (browsers), lombevők (folivorok) és magevők (granivorok). Az utóbbiak
predátoroknak is tekinthetőek lévén, hogy egy potenciális egyedet pusztítanak el,
azonban a hatás késleltetett jellege miatt sokszor inkább parazitoidként élnek.
Többségük generalista.

• Kistestű: 1 kg testtömeg alatt. Többségük specialista, a monofágok egyetlen fajon, az

oligofágok egy növénycsalád fajain élnek.

predáció
A predáció zsákmányolást jelent, (+,-) kölcsönhatás, hiszen a predátor (ragadozó) olyan
szervezet, amely a zsákmányát (prédáját) az elfogás után megöli és elfogyasztja.

parazitizmus
az egyik fél számára pozitív, a másiknak negatív, predációnál és herbivoriánál szorosabb
kapcsolatot
jelent mivel a legtöbb parazita nem vált gazdát.
Parazitáknak (és patogéneknek) az olyan élőlényeket nevezzük, amelyek a gazdaszervezet
rátermettségét csökkentve növelik a saját rátermettségüket, de annak pusztulását nem vagy nem
azonnal váltják ki. (Parazitoid: életének korai szakaszát egy gazdában/gazdán tölti, a gazdát
biztosan elpusztítja.)

mutualizmus
kölcsönösen előnyös kapcsolat(+,+), akár azonos fajú egyedek között is. Példa rá a mikorrhiza,
de ez a körülményektől függően parazitizmussá is válhat.
A mutualizmus szélsőséges megnyilvánulása a szimbiózis, amikor a fajpár egyedei szorosan
együtt élnek egymással. Ha az egyik faj egyedei a másik faj egyedeinek a szervezetén belül
élnek, akkor endoszimbiózisról beszélünk.
kommenzalizmus
asztalközösség, az egyik fél számára pozitív, a másik számára semleges kapcsolat, pl. ha az
oroszlán zsákmányából a hangyák és darazsak is fogyasztanak.

detrivória
kommenzalizmus alesete, szerves anyag bontása, ami a lebontónak hasznos, de a növényeknek,
állatoknak közvetlenül nem.

ammenzalizmus
az egyik fél számára negatív, a másik szempontjából semleges kölcsönhatás - pl. ha a legelőt
tapossák, az a fűnek negatív, a taposó állatnak mindegy.

biológiai védekezés
A biológiai védekezés azonban nem csak a „saját maguktól" felszaporodó hasznos
élőlényekben és azok segítésében nyilvánul meg, hanem a károsító visszaszorítás érdekében
hasznos szervezetek kijuttatására is sor kerülhet.A más helyről származó elő szervezetek
felhasználása a biológiai védekezésben körültekintést igényel, mivel jelentős a kockázata
annak, hogy ez az élőhelyenkialakult élettársulás szerkezetét átalakítja. Ezért ezek alkalmazása
csak indokolt esetben, és az ellenőrző szervezet engedélyével lehetséges.

A biológiai védekezés körébe sorolható a szex-ferrmonok felhasználásával történő védekezés

is, a szex-feromon csapda használata.

csillapodó oszcilláció
A népesség növekedésének olyan mintája, amelyben a népesség kezdetben oszcillál, de az
oszcillációk nagysága idővel csökken.
Ha a ragadozó önkorlátozó, vagy más forrás a limitáló, a prédára kevésbé hat, az oszcillációk
csökkennek, a zsákmány egyedszáma a ragadozóéhoz képest nagyobb lesz.

egyensúlyi egyedszám
Egy populációnak egy adott környezetben fenntartható átlagos egyedszáma. A populáció
növekedését leíró görbe maximális értéke. Az egyensúlyi egyedszámot 'K'-val jelölik.A
természetes életközösségekben egyensúlyi helyzet alakul ki: az egyedszám a környezet eltartó
képességének megfelelő egyedszám (jele K) körül ingadozik. Az ilyen növekedési görbével
jellemezhető populációkat K-stratégistáknak nevezik. Azokban a társulásokban, amelyekben a
környezeti feltételek többé-kevésbé állandóak, például egy tölgyesben vagy egy bükkösben, a
meghatározó populációk (pl. fák, évelő növények, nagy testű madarak és emlősök) többsége K-
stratégista.

ragadozó hatékonysága
Minél hatékonyabb a ragadozó...
• annál kisebb N*/K arány
• annál nagyobb a populációk ingadozása
• annál nagyobb a populációjának mérete a zsákmányéhoz képest

környezet heterogenitása

evolúciós fegyverkezési verseny

A ragadozók és prédaállataik az evolúciós fegyverkezési verseny során adaptációk és
ellenadaptációk sorozataként fejlesztettek ki olyan jegyeket, melyek segítették őket a
túlélésben. A prédaállatok azon génjei, melyek nagyobb esélyt adtak a túlélésre és
szaporodásra, sikeresebben terjedtek el társaiknál, ugyanígy váltak gyakoribbá a sikeresebb
zsákmányszerzést biztosító gének a ragadozók esetében.

specializáció
Adott populáción belül lehet niche-szétválás (specializáció), ha a különböző forrásállapotokra
vonatkozó fenotípus-függő hasznosítási görbék (nem RUF!) csak kicsit fednek át, tehát a köztes
forrásfelhasználó egyedek hasznosítása kicsi (kis rátermettségűek). Ellenkező esetben
generalista alak várható.

másodlagos anyagcsere
Véd (fizikai, növény, herbivor), viselkedésre hat. Nem a herbivoria miatt léteznek, de szerepük
van a herbivorok elleni védelemben. Emellett segíthetik a fagytűrést, csökkenthetik más
növények növekedését (allelopátia). Hosszú és energiaigényes útvonalon keletkeznek, tehát
nem csupán felesleges melléktermékek! Előfordulhat, hogy mérgezőek, kompartmentalizálva
tárolódnak. A herbivorok a mérgező növényi anyagokat kiválaszthatják a szervezetükből,
lebonthatják, átalakíthatják - de vannak olyanok is, akik tárolják és saját védekezésükre
használják fel (hernyók). A polifág fajok méregtelenítő rendszere általánosabb hatású.
fajt fajért koevolúció
Legegyszerűbb esetben, amelyet specifikus koevolúciónak nevezünk, egy fajpár reciprok,
egymásra gyakorolt hatásával magyarázzuk az evolúciós változást, például egy elvi lehetőség
egy ragadozó-zsákmány típusú evolúciós versenyben a ragadozó és zsákmány kizárólagos
specializálódása egymásra.
diffúz koevolóció
Diffúz (guild) koevolúció során több faj evolválódik, és evolúciójuk egymástól nem független.
A
gyakorlatban sokszor nem egyértelmű a kettő közötti határ, hiszen számos faj élhet együtt
egyidejűleg, különböző jellegű kölcsönhatásokkal. Egy tulajdonságról még belátható, hogy
mondjuk
ragadozók elleni adaptáció, azonban annak igazolása, hogy mely ragadozó(k)ra vonatkozik már
nem
egyszerű feladat.

szabályozás és véletlenszerű hatások szerepe a populációk méretének meghatározásában

1. DD, denzitásfüggő: az egyedszám meghatározza a forrásokat, és ez visszahat a
mortalitásra- szaporodásra, tehát a populáció szabályozza saját magát
2. DID, denzitásfüggetlen: külső tényezők is hathatnak a populációméretre, pl. egy
vulkánkitörés miatt sok egyed elpusztulhatMindkettő hatás fontos lehet, általánosítva
nagyjából igaz, hogy a DID hatások okozzák a fluktuációt, a DD hatások pedig a
stabilitást.
Ha nincsenek DID hatások, akkor a DD szabályozás révén olyan populációméret áll be,
amelyben egyensúly áll fenn az egy egyedre eső születési és mortalitási ráta között, más
szavakkal a kettő éppen kiegyenlíti egymást, ezáltal nincs nettó egyedszám-változás.
Az ehhez az egyensúlyi populációmérethez tartozó denzitást az adott populációra
definiált eltartó képességnek (K) nevezzük. Az eltartó képesség tehát az a
populációdenzitás, amelyet a környezet forrásai éppen el tudnak tartani (ez tehát a
környezettől függ!). A populációnövekedés csak K-ig lehetséges, ami összességében azt
jelenti, hogy a populációk mérete nem exponenciálisan, hanem logisztikusan nő. Azt is
meg kell jegyezni, hogy az egyes populációk mérete és összetétele nem függetlenül
szabályozódik, hanem a különböző faji minősítésű populációk befolyásolják egymás
növekedését és viselkedését, legelemibben a trofikus kölcsönhatásokon (predáció,
herbivoria, parazitizmus) keresztül.

intraspecifikus verseny hatása a születési és mortalitási rátára

versengés populáción belül a fajtársak között, csakis a korlátozott mennyiségben rendelkezésre
álló forrásokért,
• fajtársak ökológiai igényei hasonlóak → az intraspecifikus kompetíció sokszor erősebb,
mint
az interspecifikus;
 • sűrűségfüggő hatás (a denzitás növekedésével fokozódik) → a populációméretet
szabályozza (negatív visszacsatolásos szabályozás);

populáció növekedése forráslimitáció hiányában és jelenlétében

A populációk növekedése ritkán korlátlan (pl. exponenciális). Ilyenkor forráslimitáció nem lép
fel, a növekedés nem ütközik akadályba, ami népességrobbanást okoz. Inváziók kezdeti
időszakában tapasztalható ilyen növekedés. Korlátozott növekedésre példa a logisztikus - ebben
az esetben a forráslimitáció, negatív visszacsatolás stb. nem teszi lehetőve az exponenciális
növekedést.

elemi populációs kölcsönhatások és ezek hatása a résztvevő felekre