Biodiverzitás

Az élet megjelenési formáinak gazdagsága

Koncepció: mit vesz figyelembe a biodiverzitás?

- emberiség szempontjai
- élettelen környezetet
- élőlények létét meghatározó folyamatokat

Mérhető entitás(ok):
- mennyiségileg meg kell adni
- nem lehet az egész rendszert
számszerűsíteni
 Biodiverzitás
Biodiverzitás mint tudományterület:
- tanulmányozásra
- oktatásra
- vizsgálatra

Számos kérdésre keres választ a rendszer, a biodiverzitás mint

tudományterület kiemeli a kérdések fontosságát.

Biodiverzitás mint társadalmi-politikai felfogás:

- pozitív értékhordozás - ->
fenntarthatóság
- hol őrizhető meg a diverzitás?
- kinek mi a diverzitása?
 Biodiverzitás
A diverzitás három szintje (Harper &Hawksworth,
1994)

- Genetikai

- Taxon

- Ökológiai diverzitás
 Biodiverzitás
Genetikai diverzitás

Fenotipusos

Négy szintről beszélhetünk

- egyes fajok közötti genetikai távolságról

- egy faj több populációja közötti genetikai távolságról
- egy populációhoz tatozó egyedek közötti genetikai diverzitásról
- egy egyed genetikai állományán beleüli genetikai diverzitásról
 Biodiverzitás
Genetikai diverzitás

Fajok közötti:
- sibling fajok (Drosophilák)

Fajon belüli:
- mesterséges szelekciónak kitett fajok
esetében szembetűnő (berni pásztor – palotapincsi),
(fejes káposzta – kelkáposzta – brokkoli – karfiol)

- vadon élő fajok között (valamilyen környezeti

tényezőhöz való alkalmazkodás következtében)
 Biodiverzitás
Genetikai diverzitás

Populáción belül:
- funkcionális eltérések (rügyfakadás, termésidő,
hozam)

Egyedeken belüli:
- azonos lókuszon megjelenő két eltérő allél
- a kódolt molekulák variációja az értékes
(kicsi e az egér?) (Wilson & Cole, 1988).
egér - ember – ponty – páfrány
2,5 2,9
 Biodiverzitás
1 = Szerebrjanszkoje (RU)
2 = Suprasl (PL)
3 = Spala (PL)
4 = Pornóapáti (H)
5 = Grönendaal (NL)
6 = Çataçik (TR)

Erdeifenyő származások növekedésének befejezése (rügyképzés) a Kámoni Arborétumban 1983 őszén. Az ábrán adott időpontban
rügyet képzett csemeték százalékos aránya szerepel. Figyelemre méltó, hogy a származások közötti különbség (A) kisebb, mint
az egyedek között (B) egyetlen populáción belül (Mátyás Cs., 1987).
 Biodiverzitás
Taxondiverzitás

fajgazdagság  fajok kihalása végett végzett

aggodalom

 hasznosítás (élelmiszer, gyógyszer, fűtőanyag)

 etikai indíttatás
 evolúciós ökológiai indíttatás (Juhász-Nagy,
1993).
 Biodiverzitás
Ökológiai diverzitás
a közösségeket felépítő populációk számán és tömegarányán
felül

függ: - a közösséget felépítő populációk számától

- komponensek térbeli mintázatától
- funkcionális kapcsolatoktól
Funkcionális diverzitás
- Jó-e működésbeli sokféleség?
- Van-e szerepe a csoportokon belüli fajgazdagságnak?
- Mennyire redundáns egy – egy csoport?
Szerkezeti diverzitás
- fizikai szerkezetet jelent (korcsoportok, növekedési formák)
 Biodiverzitás
Simpson-diverzitás: kvadratikus diverzitás, annak a valószínősége, hogy két, a
közösségbıl random módon kiválasztott egyed külön fajhoz fog tartozni

Shannon-diverzitás: ha a közösség egyedei közül véletlenszerűen kiválasztunk m

egyedet, akkor ez az m egyed várhatóan éppen ES(m) számú fajt fog tartalmazni, vagyis ez
lesz a közösség fajszámának várható értéke.

KE_2 KE_4 KE_5 FK_1 FK_6 FK_7 PK_1 PK_5 PK_8

Taxa_S 14 9 14 13 11 19 10 12 13

Individuals 7200 3625 2067 525 357,1 2150 260 41,03 281,3

Dominance_D 0,436 0,505 0,306 0,354 0,343 0,302 0,258 0,109 0,118

Shannon_H 1,372 0,926 1,592 1,6 1,548 1,876 1,667 2,342 2,31
 A monitorozás fogalma
 Az MTA Hidrobiológiai Bizottsága és az MHT
Limnológiai Szakosztálya állásfoglalásával (1995-1996)
összhangban:

 A monitorozás (monitoring) a környezet egy vagy több

elemének előre meghatározott térbeli elrendezés és
időbeosztás szerinti, összehasonlító módszereket
alkalmazó, meghatározott céllal ismétlődő, a környezet
változásainak érzékelésére és folyamatos adatgyűjtésre,
ill. az eredmények értékelésére irányuló tevékenység
 A monitorozás
A monitorozás célja, szerepe és feladatai

- információ szolgáltatás
- valós információk legyenek
- vegye figyelembe a trendeket
- szolgáltasson információt a jövőt illetően
 A biomonitorozás fogalma
Mikor beszélünk biomonitorozásról?

A biológiai változók használatakor a

környezeti monitorozásban

A biomonitorozás alapjául a biológiai szerveződés bármely

szintjén az indikáció bármely fajtája – az enzimektől a
cönózisokig – szolgálhat; kiválasztásukat a problémafelvetés,
a gyakorlati igény határozza meg.

Operatív jellegűnek kell lennie, folyamatos visszacsatolást

igényel
 A biomonitorozás fogalma
A biomonitorozás egy előre pontosan meghatározott
célnak megfelelően, előre meghatározott időbeosztás
szerint végzett vizsgálatoknak és az azokat követő
operatív intézkedéseknek kell megfeleljen.

A környezeti változások legmegbízhatóbban, adekvát

módon ökológiai alapon – az élővilág jelzései alapján –
mutathatók ki.

Az élőlényközpontú monitorozás a biológiai szerveződés

bármely szintjén az időtengely mentén végrehajtható és
végrehajtandó állapotfelmérések sorozata
 A biomonitorozás fogalma
A biomonitorozás két legfontosabb feladata

az alapul szolgáló (bio)indikáció, azaz a környék

(exterior komplexum) és az élővilág (interior
komplexum) kapcsolatának feltárása,

ezután maga a monitorozási tevékenység, azaz az

időbeli változások felmérése, elemzése és
értékelése
Dévai és mtsai. nyomán
 A biomonitorozás
A gyakorlat számára be kell határolni a környék valóban hatóképes
tényezőit (miliő), ill. az élővilág fogadóképes, a hatást ténylegesen
felfogó tényezőit (tolerancia).

A víztér vagy egyéb vizsgálati objektum tulajdonságait összegző –

elem- és élőhelyspecifikusságon alapuló – „mérgezettségi
állapot” (toxicitás) mellett figyelembe kell venni az élővilágra
jellemző – a fajok és fejlődési alakok specifikusságát figyelembe
vevő – „veszélyeztetettségi állapotot” (perniciozitás) is.

Külön figyelmet érdemel a szünbiológiai monitorozás körébe

tartozó, s a Biológiai Sokféleség Egyezmény keretében hazánkra
is kötelezettségeket jelentő biodiverzitás-monitorozás
Biológiai indikátorok
A biológiai indikátorok jelzik
a környezeti elemek
állapotát, károsodásának
mértékét, de egyúttal a
védekezés és a megelőzés
eszközei is

Jelzéseik alapján a további

károsodások elkerülhetők,
ill. mértékük csökkenthető
 Biológiai indikátorok
Biológiai indikátornak nevezzük azokat a szervezeteket vagy élőlényegyütteseket,
amelyek előfordulása, vitalitása és reakciója a terhelés hatására megváltozik.

Növényföldrajz: talajjelző növények.

Cönológiai felvételezések, térképezés: florisztikai összetétel → pl. talajvízszint,

tápanyagtartalom, aciditás, zavarás stb
.
Levegő- és talajszennyezés kimutatása.

Minden szervezet – mint nyílt rendszer – a környezet hatásaira mint ingerekre reagál
→ reakciók (válaszok).

A bioindikáció jelensége információt ad a környezet állapotáról, változásáról,

terheléséről.
 Biológiai indikátorok
A fizikai és kémiai mérımőszerek + pontos mennyiségi adatokat
szolgáltatnak a különböző szennyező anyagokról (koncentrációk;
emisszió, immisszió).

Nem adnak egzakt képet az élő szervezeteket érő terhelés

mértékéről, ill. az előidézett hatásokról.

A jelzőszervezetek (biológiai indikátorfajok ill. - társulások) a

környezet állapotát jelzik. (nyírfaaraszoló lepke)

Az élő szervezetek által szolgáltatott adatok alapján következtetni

lehet az ember egészségének potenciális veszélyeztetettségére is.
(kanári)
 Biológiai indikátorok
Jelző (indikátor) → jelzés (indikátum) → jelzendő (kényszerfeltétel).

Látható jelenség (fenetikum) ~ háttér (latens) jelenség: pl. fenotípus

- genotípus viszonya (genetika).

A növényekre megfogalmazott – de értelmesen kiterjeszthető –

általános fitométer elv: a növényre ténylegesen ható külső
tényezőket kizárólag növényi kritériumok alapján lehet
meghatározni (Juhász-Nagy, 1980).

Nemcsak a klasszikus értelemben vett indikátor fajok (pl. a

savanyúságjelző fehér perjeszittyó), hanem egy konkrétan
felvetett szünbiológiai probléma kapcsán szóba jöhető
valamennyi növény és valamennyi növényi tulajdonság fitométer
szerepő lehet.
 Biológiai indikátorok
Milyennek kell lennie egy ideális indikátorfajnak?
Egyértelmű taxonomiai státusz
Jól ismert életmenet tulajdonságok
Jól ismert környezeti tűrőképesség
Jól ismert válaszok a környezet változásaira
Széles elterjedtség
Korlátozott mozgékonyság
Kis genetikai és ökológiai vavariabilitás
A populációs trendek jól észrevehetőek legyenek
Specialista legyen
Könnyen megtalálható legyen
 Biológiai indikátorok
- Nincsenek fontossági sorrendek megállapítva
kritériumoknál (több is ellentmondásban áll)

- Megkérdőjelezhető a más szempontból értékes fajok

kitüntetése (zászlóshajófajok)

- Zászlóshajófajok szerezhetnek támogatást de egyben

alkalmasabb fajok kizárását jelenthetik

- Az esernyőfajok másfajta megoldásokat kínálnak

(speciális és összetett élőhely)
 Biológiai indikátorok
• I. Jelzőfajok (szőkebb értelemben vett indikátorfajok):
előfordulásukkal (jelenlétükkel vagy hiányukkal) jelzik
meghatározott környezeti tényezık hatását, intenzitását.

• Szűk tűrőképesség (sztenök)

(1) Pozitív indikátorok: pl. egyes cianobaktérium fajok

(Aphanizomenon flos-aquaea, Anabaena flos-aquae)

(2) Negatív indikátorok: eltűnésükkel jelzik a

környezet változását. (zuzmók)

• Az euriök fajok csak korlátozott mértékben használhatók

indikátorként.
Biológiai indikátorok
 Biológiai indikátorok
 A cianobaktériumok (Cyanobacteria) baktériumtörzsét korábban kékmoszatok
(Cyanophyta) néven a növények országába sorolták fajainak megjelenése és életmódja
alapján. Mintegy 2000 fajukat ismerjük. Nevük egyrészt prokarióta rokonságukra
utal, másrészt a többi fotoszintetikus színanyagot elfedő, kék színű fikociánra.

 - Anabaena – nitrogénkötő

 - Anabaena - toxintermelés
 Biológiai indikátorok
 - 25 % kékalga virágzás

 - toxinellenőrzés sórák
toxicitási teszt
Kis-Balaton Kazetta tározójának eutrofizációja
 Felhasznált irodalom
Harper, J.L. & Hawksworth, D.L. (1994). Biodiversity: measurement and estimation. Preface. Philosophical Transactions of the Royal
Society of London. Series B: Biological Sciences, 345:5-12.

Juhász-Nagy, P. (1993). Az eltűnő sokféleség. Scientia Kiadó, Budapest.

Wilson, D.E. & Cole, R.F. (1998). Measuring and Monitoring Biological Diversity: Standard Methods for Mammals. Smithsonian
Institution Press, Washington D.C.

http://honffygabor.uw.hu/e107_plugins/content/content.php?content.15

http://www.kolibrikerteszet.hu/eloterbe_javasolt_alacsony_novenyek

http://www.ongo.hu/kepek/228524

Standovár Tibor – Richard B. Primack (2001). A természetvédelmi biológia alapjai