Az összetett szavak helyesírása

A magyar helyesírásban a szavak írásának természetes formája a különírás. Csak akkor írunk egybe
valamit, ha erre okunk van. Ilyen ok lehet:
1. A nyelvtani kapcsolat jelöletlensége
2. A jelentésváltozás
3. Helyesírási szabály írja elő

1. A nyelvtani kapcsolat jelöletlensége: ha nem jelöljük az egyébként jelölhető nyelvtani viszonyt, a

kapcsolatok tagjait egybeírjuk.
Pl: mindent tudó  mindentudó
a színháznak az igazgatója  színházigazgató

2. Jelentésváltozás: ha a szóösszetétel mást jelent, mint a tagok külön, akkor egybeírjuk.

Pl. drága kő = sokba kerül  drágakő = értékes, gyémánt
magyar tanár = magyar nemzetiségű  magyartanár: magyart tanít

3. Helyesírási szabály írja elő

Az anyagnévi, számnévi jelzős szerkezetek, valamint jelentéstömörítő melléknévi igenévi
szerkezetek írása egyenlettel felírható:
Egyszerű szó + egyszerű szó = egybeírás: ezüstgyűrű, sokéves, fürdővíz
Összetett szó + egyszerű szó = különírás: fehérarany gyűrű, tizenkét éves, csillagvizsgáló torony
Egyszerű szó + összetett szó = különírás: arany karikagyűrű, gyakorló középiskola
Összetett szó + összetett szó = különírás: fehérarany karikagyűrű, autójavító műhely

A szótagszámlálás szabályai
A kettőnél több szóból alakult, többszörös szóösszetételeket hat szótagig egybeírjuk: cseppkőbarlang,
mértékegységrendszer. A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket kötőjellel tagoljuk a két fő
összetételi tag határán: könyvritkaság-gyűjtemény, halmazállapot-változás, aláírás-gyűjtemény.
A szótagszámba nem tartozik bele a jel és a rag, illetve az -i képző.