Mássalhangzó törvények

erettsegi.com/tetelek/nyelvtan/massalhangzo-torvenyek

4 perc olvasás

Mássalhangzó törvények – hasonulás, összeolvadás, rövidülés,

kiesés
Ha a beszédünkben különféle mássalhangzók kerülnek egymás mellé, akkor ezek hatnak
egymásra, az egyik mássalhangzónak vagy esetleg mindkettőnek a kiejtése megváltozik,
ezeket az eseteket nevezzük mássalhangzó-törvényeknek.

Hirdetés

Mássalhangzó törvények: a mássalhangzók egymásra hatásában megfigyelhető

törvényszerűségek, amelyeknek hangtani szinten van jelentőségük (vagyis, abban, hogy
hogyan ejtjük ki a szavakat. A leírt forma és a kiejtett forma közötti különbség a
következőkben nyilvánulhat meg: a képzés helye, a képzés időtartama, a hangszalagok
állapota (zöngés, zöngétlen) és a képzés módja.

A mássalhangzó hasonulás

1/3
A magyar nyelvben vannak mássalhangzópárok, melyeknek egyik tagja zöngés, a másik
pedig zöngétlen. Az, hogy egy hang zöngés, vagy zöngétlen attól függ, hogy kiejtésekor a
hangszalagok rezegnek-e vagy sem. Íme néhány mássalhangzópár (a párok első hangja
a zöngés és a második a zöngétlen): b-p, d-t, gy-ty, z-sz, zs-s, v-f, g-k stb. Ha egy zöngés
és egy zöngétlen mássalhangzó egymás mellé kerül, akkor hatnak egymásra, ami kétféle
módon jelentkezhet: részleges és teljes hasonulásban.

Részleges hasonulás
Két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik csupán egyetlen képzési mozzanat
tekintetében hasonlítja magához a másikat. Általában az egymás mellé került
mássalhangzók közül zöngésség szerint az első fog hasonulni a másodikhoz, tehát az
első mássalhangzó a rákövetkező mássalhangzó zöngésségének fog megfelelni.

Zöngésség szerinti -> ezt írásban nem jelöljük

Zöngéssé válás: pl.: népdal, versben
Zöngétlenné válás: pl.: dobszó, vízpont
Képzés helye szerinti: p, b ajakhang előtt álló „n” hangot „m”-nek ejtjük. pl.: színpad,
különben, szénpor

Hirdetés

Teljes hasonulás

Ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonítja a
másikat, vagyis az egymás mellé került hangot azonosság válnak. A teljes hasonulás
kétféleképpen jelenthet meg: írásban jelölt és írásban jelöletlen módon.

Írásban jelölt: pl.: széppé, virággal (-vá,-vé,-val,-vel)

Írásban jelöletlen: pl.: anyja, bátyja, éljen

Összeolvadás
Két különböző mássalhangzó egy harmadik hosszú mássalhangzóvá olvad össze. Ez a
legtöbb esetben írásban nem jelölt. Pl.: játszik, látszik, barátság, költség

Mássalhangzó rövidülés
Egy hosszú és egy rövid mássalhangzó egymás mellé kerülése esetén a hosszú
mássalhangzót röviden ejtjük. Ezt a helyesírás nem veszi figyelembe, így az írott
formában minden mássalhangzót jelölünk. pl.: otthon, hallgat, arccal, jobbra

Mássalhangzó kiesés
Akkor beszélünk mássalhangzó-kiesésről, amikor három egymás mellé kerülő különböző
mássalhangzó közül az egyik (legtöbb esetben a középső tag) az ejtés során kiesik. Ezt a
fajta kiejtésmódot sem tükrözi a helyesírásunk, így írásban minden mássalhangzót ki kell

2/3
írni. Pl.: nézd meg, mondta. csukd be Magánhangzó illeszkedés törvénye
https://www.youtube.com/watch?v=OdL8sgFe_FE

Hirdetés

Címkék: hasonulásilleszkedéskiesésmássalhangzó-törvényekrövidülésteljes hasonulás

3/3