6.

tétel: A nyelvi szintek

A magyar helyesírás rendszere, helyesírásunk alapelvei, az írásjelek használata

- a magyar helyesírás a magyar nyelv írásának szabályozott módja

- MTA: A magyar helyesírás szabályai; Magyar helyesírási szótár
- a jelenleg érvényes helyesírást 4 alapelv és 300 szabály alkotja
- a helyesírási szabályok közmegállapodáson alapulnak
- a szabályok rugalmasak, igazodnak a nyelvi változásokhoz

a magyar írás és helyesírás jellemzői:

- betűíró
- latin betűs
- hangjelölő (egy-egy hang = egy-egy betű)
- értelemtükröző

helyesírás alapelvei
- kiejtés szerinti írásmód:
- szavakat úgy írjuk le ahogy mondjuk
- elsősorban a szótő és toldalék helyesírásában érvényesül, írásban jelölt teljes
hasonulásban használjuk pl. darabbal, olajjá
- -val/-vel toldalékok alakjait is így írjuk le pl. késsel

- szóelemző írásmód:
- a toldalékos és az összetett szavakat úgy kell írni, hogy a szóelemek világosan
felismerhetőek legyenek (még ha kiejtés el is tér)
- idetartozó mássalhangzó törvények:
-> részleges hasonulás: vasban, tűzhet, ellenben
-> összeolvadás: játszik, barátság, szabadság
-> írásban jelöletlen teljes hasonulás: anyja, bátyja, egészség

- hagyományos írásmód:
- bizonyos család- és utónevek írásakor pl. Kossuth, Batthyány
- ly-j ma már ugyanúgy ejtjük de írásban még mindig különbözik

- egyszerűsítő írásmód:
- hosszú kettős mássalhangzónak csak az első tagját írjuk hosszan pl. gallyal
- a hosszú mássalhangzóval végződő szavak esetén a teljes hasonuláskor
csak két azonos mássalhangzót írunk, kivétel a család- és utónevek
- pl. tollal, Kiss-sel
írásjelek használata
- az írásjelek használata az írott szöveg értelmi tagolását jelöli, segíti a gyors szöveg
olvasást és értést
- mondatok végén, tagmondatok között és felsoroláskor használjuk őket
-> mondatvégi írásjelek:
- egy tagmondatból álló kijelentő mondatokat ponttal, kérdő mondatokat
kérdőjellel, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondatokat felkiáltójellel
zárjuk
- összetett mondatoknál attól függ, hogy mellé- vagy alárendelt mondat
- mellérendelő összetett mondatoknál az utolsó tagmondatot vesszük
figyelembe pl: Meg tudnám csinálni, de inkább csináld meg te!
- alárendelő összetett mondatoknál a főmondat határozza meg pl:
Kérdezte Péter, hogy menjünk-e moziba.
- mondat végén állhat több írásjel pl: három pont bizonytalanságot jelez

-> vesszőt használunk:

- kötőszó nélküli felsorolásnál (szép, okos, kedves)
- a legtöbb kötőszó előtt (szép, mint az álom; szép, de okos is)
- a páros kötőszók második tagja előtt (sem testem, sem lelkem nem
kívánja)
- összetett mondatok tagmondatai között
- indulatszó, megszólítás előtt vagy után (Siess, Pista, lekésed a
vonatot!)
- NEM teszünk vesszőt: és, s, meg, vagy kötőszavak elé; stb. elé

-> egyéb írásjelek:

- kettőspont általában felsorolás, részletezés, kifejtés, magyarázat előtt
- pontosvessző a vesszőnél lazább kapcsolatot jelöl a tagmondatok
között
- gondolatjel sokszor fordul elő ellentétes tagmondatok között
- zárójel jelölheti a kevésbé fontos és járulékos információkat