SzNI 141-165

Szöveggrammatika

1. szöveggrammatika fogalma
- kétféle jelentésben használjuk
- mondatok szöveggé összekapcsolódását vizsgáló tudományág
(mondategység, szövegmondat)
- a szövegegész szintaktikai kötöttségét elemzi (szövegmondatok és
szövegegységek közötti összetartó erőt is vizsgál)
- feladata: vizsgálja a szöveg lineáris, grammatikai kapcsoltságát, vagyis
konnexitását
- szövegszintaxis használatos
2. mondatgrammatika és szöveggrammatika szétválasztása
- érintkezési pontok
- egyeztetés
pl.: Két ügyes segéd belül a pádon morzsolta kezét, és mosolygott
reánk, a legnagyobb barátságossággal, lassabban, de éppen úgy
felhozva minden létezhető jó dolgot.
Hamar kitudódott, hogy mi járatban vagyunk.
Megmutatták hátul, egy kis léces ketrecben, a főnökprincipális urat.
(Tolnai Lajos: A Szentistváni Kéry-család története)
A két hasas nőstény éhezett meg legelőbb, de csak morzsányi
törmeléket találtak. A cseréppel ugyanúgy jártak, mint előző nap.
(Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről)
- névmásítás

3. szövegkonnexitás
- konferencia jöjjön létre az elő- és utóinformáció, a determináns és a forikus
elemek között
- proforma: fogalmi jelentésű szó helyettesítése
- pronomen: főnév helyettesítése névmással
- proadjektivum: melléknév helyettesítése melléknévi mutató névmással
- proadverbium: határozó helyettesítése névmási hat.szóval
- proverbum: ige helyettesítése igemással ???

4. a konnexitás szöveggrammatikai kifejezőeszközei

- lineáris szerveződést segítő grammatikai erők: névelő, kötőszó, igemód és -idő
használata, névmásítás, egyeztetés, ellipszis, előfeltevések, szórend, téma-
réma tagolás, idézés
- egyes szófajoknak:
- a névelőknek determináló-utaló,
- a névmásoknak, határozószóknak helyettesítő-utaló,
- a fokozott mellékneveknek és sorszámneveknek utaló szerepük van
-névelő
- A szövegelőzmény következtében szabályszerű, hogy első említéskor határozatlan
névelővel vagy névelő nélkül szerepeltetjük a még meg nem határozott fogalmat, a
másodszori előforduláskor - mint ismertté váltat - azonban az azonosság éreztetésére
már határozott névelősen említjük.
*volt egyszer egy királyfi…..a királyfi..
- előzetes közlésre utal
- a hat.lan névelő új információra utal, a határozott pedig fenntartja az
információt
- ha köznévvel utalunk tulajdonnévre (Ábrányi Emil ← az agg)
- a róka és a farkas lakodalomban: előfeltevések (tudjuk, hogy a róka ravasz..)
- a határozott névelő szükséges, de nem elég feltétele a konnexitásnak!
-névmás
- az előzmény tölti meg jelentéssel
-főnévi névmások:
- megjelent a három kifestett nő…. ők… tartják magukat
- van, amikor grammatikai okokból nem törölhető az ő névmás

pl: - ha az ő fókusz, azaz a mondat leghangsúlyosabb eleme: Ő jött ki elém az

állomásra;
- ha mondatot kezdő ismert elem: Ő türelmesen várt;
- ha kvantor hatókörében található: Ő is kiment az állomásra;
- ha több alannyal együtt felsorolva áll: A húga, ő meg a barátja egy egész
tortát evett meg;
- ha jelzői szerkezet élén fordul elő: Ő, aki mindenhez ért, megcsinálhatta
volna;
- ha ismert elemként szembesítésben szerepel: Ő pedig türelmesen várt

-mutató névmás
- felcserélhető a palatális és veláris változat, ha az előzmény főnévi igenevére
vonatkozik:
Megfutamodni? Azt nem.
- palatális használatos, ha kijelölő jelzőként használják:
Ezzel az állással megkínálták Pál Jánost is, de nem vállalta.
(Tömörkény: Földragasztás irányában)
- határozott névelős fogalomra a veláris utal vissza:
De a többiek többen vannak. Azokra még nagyobb szükség van.
(Ady: Répakapálás)
- utalhat szóra, szövegegységre

- promondat
- mondatot helyettesít
-utalás jelzéssel: Az egymás utáni mondatok sorában az azonos grammatikai igeidő a valós
vagy fiktív idő változatlanságát jelzi
- módváltás
- fokjel (piros, pirosabb)
- kiemelő jel (két gyerek, a kisebbik lány, a nagyobbik fiú)

-egyenes idézés (levelet kaptam, így hangzik: ……)