Kazi Diána

Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal

Berzsenyi Dániel: Osztályrészem
Szakács Eszter: Osztályrészem
Összehasonlítás

Berzsenyi klasszicista 1776-ban született Egyházashetyén, Kosztolányi

viszont nyugatos volt 109 évvel később látott napvilágot pontosabban 1885-
ben Szabadkán. Így Berzsenyi után 118 évvel írta meg Kosztolányi a versét.
Szakács Eszter kortás író aki még jelenleg is a pályán van, emellett
színművészként tevékenykedik.
Kosztolányi és Berzsenyi műve is az örök témát járja körül, de Szakács Eszter
műve a jelenkor problémáit járja körül.
A cím szempontjából Berzsenyi művében a cím direkt amellyel az költő az
elhelyezkedését a társadalomban illetve, arra utal hogy mi jutott neki az életben
ez erősíti a mű címének összegző jellegét. Míg Kosztolányi versében a cím
csak sejtető jellegű. A verscíme ellentmondást kelt, illetve mivel Szakács
Eszter művére is ugyanez vonatkozik ezért az Ő művében is ezek mondhatók
el.
Mindhárom mű példákat említ de míg Kosztolányi és Berzsenyi talán
pozitívabban addig Szakács Eszter műve ironiát áraszt. ,, dolgozhatok
rogyásig˝. A Kosztolányi és a Berzsenyi mű is tartalmaz versszervező elvet. Az
Osztályrészemben a hajótoposz, a Boldog szomorú dalban az ellentét ami már
a címben is olvasható, illetve ahogyan leltárszerűen felsorolja mindazt, ami van
(tehát a javait) és azt is, ami nincs. Szintén külömbség, hogy az
osztályrészemben a költő a jelenben fiatal, míg a Boldog szomorú dalban az
elmúlt fiatalsága után ,,sóvárog˝ a Szakács Eszter versben az írónő a
jelenkorban fennálló problémákat vesézi a társadalommal szemben.
Műfajilag az Osztályrészem elégikus óda míg Szakács Eszter és Kosztolányi
művének műfaja a dal.
Az Osztályrészem formailag hét verszakból áll, formailag négy-négy soros,
míg a Boldog szomorú dal egy verszak 40 sorban, emellett Szakács Eszter
műve 35 sor egy veszakban. A két Osztályrészem című vers rímtelen bár a két
vers megfogalmazása teljesen más. Mindhárom vers összegzés számvetés
melyet felsorolással tesz nyomatékosabbá. Mindhárom műben az általános
életről ír a költő a maga korabeli viszonylatban. A tárgyakra emeli a hangsúlyt
Kazi Diána

mellyel arra próbálnak utalni, hogy ezek is boldogságot adhatnak, a ,,van˝ ige
birtoklást fejez ki a művekben, míg Szakács Eszter ellentétet állít és sokkal
negatívabban közelíti ezt meg. Mindhárom versben fontos elem az ellentét a
kincs-nincs rímpáros nagyon jó példa mivel csupán egyetlen betű az eltérés
mégis ellentétet fejez ki.
Stílusirányzatok tekintetében a Kosztolányi vers a romantika korszakába
sorolható míg a Berzsenyi a klasszicizmus és a romantika jegyeit is magában
hordozza emellett és Szakács Eszter művében is észlelem a romantika jegyeit
ugyanis szintén érzelmeket fejez ki attól függetlenül hogy ezt cinikusan teszi.
Az Osztályrészem és a Kosztolányi Boldog, szomorú dal is elégedettséget
sugall illetve kéri a sorsot hogy mindene meglegyen emellett Szakács Eszter
azt veszi leltárba mik a problémái.
Összegezve a Kosztolányi illetve a Berzsenyi vers nekem sokkal
szimpatikusabb volt mint Szakács Eszter műve ami szerintem árasztja a
pesszimizmust illetve nem tudja értékelni az élet apró örömeit