KÖZJOG, MAGYARORSZÁG ÁLLAMSZERVEZETE

1. Közjogi alapfogalmak

Közjog: a közhatalom gyakorlására, az állam szervezetére és működésére vonatkozó

jogszabályok összessége. Célja, a közhatalom gyakorlója és a személyek közötti, jellemzően
alá-fölérendeltségi viszony szabályozása.

Államforma: a közhatalom gyakorlásának módja szerint beszélhetünk

- monarchiáról, ahol a közhatalom az uralkodót illeti, és
- köztársaságról, ahol a közhatalom a népet (állampolgárok közösségét) illeti.

Jogállamiság: ha a közhatalom gyakorlása jogszabályokon alapul.

Alkotmányosság: ha egy adott állam jogszabályai (jogrendszere) egy, vagy néhány

alapjogszabályra (alaptörvény, alkotmány) vezethetők vissza.

Demokrácia – diktatúra

A közhatalom gyakorlásának módja lehet:

- demokratikus: a közösség többségi akaratának megfelelő,
- diktatórikus: a közösség egy szűkebb csoportjának az érdekeit szolgálja, jellemzően
erőszakot alkalmazva, vagy azzal fenyegetve.

Hatalom-megosztás elve

A közhatalom gyakorlásának demokratikus módját az garantálja, ha a törvényhozó, a

végrehajtó és a bírói hatalom egymástól elkülönül. Napjainkban külön hatalmi ágnak tekintik
az önkormányzatokat, mely a helyi közhatalom gyakorlását jelenti, valamint – befolyásoló
képessége miatt – a médiát.

A végrehajtó hatalom kettőssége

A végrehajtó hatalom szinte minden országban kettős, mert áll egyrészt az államfőből,
másrészt a kormányból. A kettő egymáshoz való viszonya alapján megkülönböztetjük:
- a prezidenciális rendszereket, ahol a kormányt az államfő irányítja (Pl. USA),
- félprezidenciális rendszereket, ahol az államfő és a kormány közel azonos súllyal vesz
részt a végrehajtó hatalom gyakorlásában (Pl. Franciaország, Olaszország),
- kormányzati rendszereket, ahol az államfőnek jellemzően csak protokolláris szerepe
van, a végrehajtó hatalom érdemi gyakorlója a kormány és annak vezetője. (Pl.
Németország, Magyarország)

2. A magyar közjogi rendszer

Magyarország független, demokratikus jogállam.

Államformája köztársaság, mivel a közhatalom forrása a nép.

1
A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Utóbbi esetet
hívjuk népszavazásnak.

Az állam működése a hatalom megosztásának elvén alapul.

Magyarország az Európai Unió tagállama, ami azt jelenti, hogy egyes állami hatásköröket a
többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorol. (Pl. az EU-ban lévő
vámunió révén, Magyarország nem szed önállóan vámot, hanem az EU részére szedi be azt,
és az EU-n keresztül részesül abból.)

Magyar alkotmányosság

1949-ig történeti alkotmányról beszélünk Magyarországon, ami azt jelenti, hogy több
alaptörvény jellegű jogszabálya volt az országnak.

1949-ben – az 1936-os sztálini szovjet alkotmány mintájára – Alkotmányt fogadott el az

Országgyűlés. Ezt 1989-ben a rendszerváltáskor, és 2004-ben az EU csatlakozáskor jelentős
mértékben módosították.

2011. április 18-án, az Országgyűlés új Alaptörvényt fogadott el, mely 2012. január 1-jével
lépett hatályba.

3. Az Országgyűlés

A törvényhozó hatalmat, a négyévente, közvetlenül, titkosan és demokratikusan választott

képviselőkből álló Országgyűlés gyakorolja.

Az Országgyűlés legfontosabb feladatai:

- törvényalkotás
- az ország költségvetésének elfogadása
- a legfontosabb állami vezetők megválasztása (köztársasági elnök, miniszterelnök,
Kúria elnöke, stb.)

4. A köztársasági elnök

Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, őrködik az

államszervezet demokratikus működése felett.
- Országgyűlés választja 5 évre és egy alkalommal újraválasztható.
- Feladata: a végrehajtó hatalom szempontjából gyenge jogkörök gyakorlása, melyek
többségében protokolláris jellegűek, mint kinevezések, kitüntetések, diplomáciai
feladatok. Döntéseihez többnyire az érintett miniszter ellenjegyzése (jóváhagyása)
szükséges. Érdemi feladatai főleg az Országgyűlés működéséhez kapcsolódnak, mint a
választások kiírása, törvények aláírása. A Honvédség főparancsnoka.

5. A Kormány

Magyarországon a végrehajtó hatalom általános szerve a Kormány.

2
 - Feladata: a törvények végrehajtása, melynek érdekében rendeleteket alkot és irányítja
a közigazgatást.
- Tagjai:
o Miniszterelnök, akit az Országgyűlés választ.
o Miniszterek, akiket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki.

A közigazgatás felépítése és szervei

A közigazgatás irányítója a Kormány, melynek élén a miniszterelnök áll.

Az egyes szakpolitikai terültek irányítói a minisztériumok, melyek élén a miniszterek állnak.

Magyarország szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumai a következők:
- Belügyminisztérium,
- Emberi Erőforrások Minisztériuma,
- Földművelésügyi Minisztérium,
- Honvédelmi Minisztérium,
- Igazságügyi Minisztérium,
- Külgazdasági és Külügyminisztérium,
- Nemzetgazdasági Minisztérium,
- Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Az ország közigazgatási egységei a főváros, a megyék, a járások és a települések. A

fővárosban és a megyékben a Kormánynak alárendelt fővárosi, illetve megyei
kormányhivatalok működnek. A járásokban a kormányhivatal részét képező járási hivatalok
járnak el a hatósági ügyekben. Egyes közigazgatási feladatokat az önkormányzatok jegyzői is
ellátnak, elsősorban az adott településhez kötődő hatósági ügyekben.

6. Önálló szabályozó szervek

Az Országgyűlés, a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladatok és hatáskörök

ellátására önálló szabályozó szerveket is létrehozhat. (Pl. Médiahatóság, Magyar Energetikai
és Közmű-szabályozási Hivatal)

7. A bíróságok

Az igazságszolgáltatási tevékenységet a bíróságok látják el.

A bíróságok főbb feladatai

- Ítélkezés, melynek keretében

o dönt a büntető ügyekben (büntető perek)
o dönt a magánjogi jogvitákban (polgári perek)
o dönt a közigazgatási határozatok törvényességéről (közigazgatási perek)
o dönt a munkaügyi jogvitákban (munkaügyi perek)
- Dönt az elé terjesztett egyéb ügyekben (Pl. cégek bejegyzése, civil szervezetek
bejegyzése)
- Dönt az önkormányzatok alábbi ügyeiben:

3
 o dönt az önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabályba való
ütközéséről, és ennek megállapítása esetén a rendelet megsemmisítéséről
o megállapítja az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének
elmulasztását.

A bírósági szervezet

- járásbíróság, mely a nagyobb városokban és a fővárosi kerületekben működik

o I. fok a kisebb jelentőségű büntetőügyekben és a magánjogi jogvitákban,
valamint a hozzá rendelt egyéb eljárásokban (Pl. végrehajtási ügyek)
- közigazgatási és munkaügyi bíróság, mely a megyeszékhelyeken működik
o I. fok a közigazgatási határozatok felülvizsgálata ügyében, a munkaügyi
jogvitákban és a hozzá rendelt egyéb eljárásokban
- törvényszék, mely a megyékben és a fővárosban működik
o I. fok a nagyobb jelentőségű büntetőügyekben és a magánjogi jogvitákban,
valamint a hozzá rendelet egyéb eljárásokban (Pl. cégbejegyzés, civil
szervezetek bejegyzése)
o II. fok a közigazgatási és munkaügyi bíróság, valamint a járásbíróságok I. fokú
ügyeiben
- ítélőtábla, mely Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Győrben és Pécsett működik,
regionális alapon
o II. fok a törvényszék I. fokú ügyeiben
- Kúria, mely Budapesten működik
o felülvizsgálatok,
o önkormányzati ügyek,
o jogegységi ügyek

A Kúria jogegységi ügyei: a Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, és

ennek érdekében a bíróságokra nézve kötelező jogegységi határozatot hoz. A jogegységi
határozat valamely jogszabály bírói értelmezését tartalmazza.

A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki.

Bírói függetlenség: a bírák csak a jogszabályoknak alárendeltek, konkrét ítélkezési ügyben

nem befolyásolhatók, nem utasíthatók.

A bíróságok szervezetével, működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat az Országos

Bírósági Hivatal látja el.

8. Az ügyészség

Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködője. Szervezeti tagozódása a bírósági

szervezeti szintekhez igazodik. Az ügyészséget a legfőbb ügyész vezeti, akit az Országgyűlés
választ.

Az ügyészség feladatai:
- felügyeli a nyomozási tevékenységet, illetve maga is nyomoz,
- képviseli a közvádat a bírósági eljárásban,
- felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett,

4
 - védelmezi a közérdeket.

9. A közjegyzők

A közjegyzőség az igazságszolgáltatás része. A közjegyzőket az állam azzal ruházta fel, hogy

okiratokat készítsenek és hitelesítsenek, tovább egyes – a törvényekben meghatározott – jogi
eljárásokat folytassanak el.

- Az okirat készítés és hitelesítés a középkor óta meglévő tevékenység. A régmúltban

„hiteles hely”-nek nevezték azokat a városokat és személyeket, ahol a közhiteles
okiratokat kiállították. Erre a tevékenységre csak a kijelölt személyek voltak
jogosultak. A közhitelesség azt jelenti, hogy az adott okiratot mindenki hitelesnek
(azaz eredeti és valódi aláírást tartalmazónak) köteles elfogadni. Napjainkban ezek a
kijelölt személyek a közjegyzők, az általuk kiállított okiratok pedig a közokiratok. /A
közjegyzői közokiratok mellett közokiratnak minősülnek azok is, melyeket a bíróság,
vagy valamely hatóság, az ügykörében eljárva állít ki. Pl. bírósági ítélet, hatósági
határozat./

A közjegyzők kizárólagos hatáskörébe tartozó néhány jogi eljárások:

- Hagyatéki eljárás: az elhunyt személyek hagyatékának átadása az örökösök számára.
- Fizetési meghagyásos eljárás: a pénzkövetelések behajtására irányuló eljárás.
- Végrendeletek, hitelbiztosítékok nyilvántartása.

10. Alkotmánybíróság

Az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Azt vizsgálja, hogy a jogi normák összhangban
állnak-e az Alaptörvénnyel, illetve a nemzetközi joggal.

Az Alkotmánybíróság főbb feladatai:

- megvizsgálja az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény Alaptörvénnyel való
összhangját (előzetes normakontroll)
- megvizsgálja a hatályos jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját, és az
Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt megsemmisíti. (utólagos normakontroll) Ezt az
eljárást a Kormány, a képviselők negyede, az alapvető jogok biztosa, az egyedi
ügyben eljáró bíró, vagy az eljárással érintett személy kezdeményezheti.
- felülvizsgálja a bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangját, és az Alaptörvénnyel
ellentétes bírói döntést megsemmisíti,
- vizsgálja a jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését, és a nemzetközi szerződésbe
ütköző jogszabályt megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, tagjait az Országgyűlés választja tizenkét

évre. A tagok közül az Országgyűlés elnököt választ.

Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai

tevékenységet.

11. Alapvető jogok biztosa (ombudsman)

5
Alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.

Feladata, hogy kivizsgálja az Alaptörvényben meghatározott alapvető jogokkal kapcsolatban

tudomására jutott visszásságokat és orvoslásuk érdekében intézkedéseket kezdeményez.

A biztost az Országgyűlés választja.

12. Az Alaptörvényben nevesített további közjogi szervek, testületek

Magyar Nemzeti Bank: Magyarország központi bankja, mely felelős a monetáris politikáért.
Feladata az ország fizetőeszközének kibocsátása, a forint fizetőképességének megőrzése és a
pénzügyi élet szereplőnek felügyelete, ellenőrzése.

Költségvetési Tanács: a költségvetési törvényjavaslat megalapozottságát vizsgálja.

Állami Számvevőszék: az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, mely a

költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását ellenőrzi.

13. Helyi önkormányzatok

Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi

önkormányzatok működnek.

A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához kapcsolódnak.

Ilyenek például:
- településüzemeltetés, településfejlesztés,
- egészségügyi alapellátás,
- óvodai ellátás,
- nyilvános könyvtári ellátás,
- szociális és gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások,
- lakás- és helyiséggazdálkodás;
- hajléktalanok ellátása, rehabilitációja, a hajléktalanná válás megelőzése,
- helyi közösségi közlekedés biztosítása,
- hulladékgazdálkodás,
- távhőszolgáltatás.

A helyi önkormányzatok „kötelező” feladatait a törvények differenciáltan állapítják meg,

figyelembe véve a lakosságszámot, a gazdasági teljesítőképességet és a közigazgatási terület
nagyságát. A kötelező feladatokhoz képest megkülönböztetjük az „önként vállalt” feladatokat,
melyekhez az önkormányzatok nem kapnak állami támogatást, hanem azokat a saját
bevételük terhére finanszírozzák.

A helyi önkormányzás joga a település, valamint a megye választópolgárait illeti. Típusai:

- Települési önkormányzatok, melyek a községekben, a városokban, járásszékhely
városokban, megyei jogú városokban és a fővárosi kerületekben működnek.
- Területi önkormányzatok, melyek a megyékben működnek.
- A fővárosi önkormányzat települési és területi önkormányzat egyszerre.

6
A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja. Az
önkormányzatok a feladataik ellátására közintézményeket hozhatnak létre és tarthatnak fenn.

A helyi önkormányzatok szervezete:

- A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja, melynek
tagjait, a képviselőket öt évre választják. A képviselő-testület rendszeresen ülésezik,
az üléseken határozatokat hoz, illetve önkormányzati rendeleteket alkot.
- A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti, akit a megyei önkormányzat
vonatkozásában a megyei közgyűlés elnökének, a fővárosi önkormányzat
vonatkozásában főpolgármesternek nevezünk. A polgármestert az alpolgármester
helyettesíti és segíti a munkájában.
- A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.