PÁLYÁZATI ELJÁRÁSOK

A pályázat valaminek, vagy valakinek a kiválasztását jelenti több dolog, illetve személy
közül, előre meghatározott szempontok szerint és eljárási rendben.

Pályázatok főbb típusai:

- értékesítési pályázat: a pályázat keretében valamely dolgot értékesítenek
- beszerzési pályázat: a pályázat keretében valamilyen árut, vagy szolgáltatást szereznek
be
- támogatási pályázat: a pályázat keretében valamely személyt, vagy programot
(projektet) támogatnak
- álláspályázat: a pályázat keretében munkahelyet töltenek be

A pályázati eljárás egy előre meghatározott eljárásrend szerint történik. Ezeket a szabályokat
vagy a törvények tartalmazzák, vagy – törvényi eljárásrend hiányában – a pályázatot kiíró
személy határozza meg.

A pályázatok menete:
- pályázat kiírása
- pályázat benyújtása
- pályázat elbírálása
- döntés

A pályázat lehet zártkörű, vagy nyilvános. Előbbi azt jelenti, hogy a pályázaton való
jelentkezést csak egy előre meghatározott személyi kör számára teszik elérhetővé, míg utóbbi
esetben a pályázaton bárki részt vehet, aki a feltételeknek megfelel.

A pályázat kiírása egy pályázati felhívás közzétételét jelenti. A pályázati felhívásban meg kell
határozni:
- a kiíró (pályáztató) nevét
- a pályázat célját
- a részvétel feltételeit
- a pályázat benyújtásának helyét, idejét és módját
- az elbírálás szempontjait
- a tájékoztatás, felvilágosítás kérés lehetőségét

A benyújtott pályázatnak meg kell felelnie a felhívás szerinti formai követelményeknek.

A kiírók gyakran kérnek formanyomtatványon történő benyújtást, mert így sokkal könnyebb a
pályázatok összehasonlítása. Ha a kiíró kötelezővé teszi a formanyomtatvány használatát,
akkor segítséget kell nyújtania a kitöltéshez. Ez jelentheti egy kitöltési útmutató vagy
tájékoztató rendelkezésre bocsátását, vagy egy konkrét személy megnevezését, akinek a
kérdéseket fel lehet tenni.

A közvagyon értékesítésével, illetve a közpénzek felhasználásával kapcsolatos pályázatoknál

egyéb szigorú formai követelmények is érvényesülnek. Ilyen például, hogy a pályázat lapjait
folyamatos sorszámozással kell ellátni és minden lapot alá kell írni, nehogy utólag betoldásra
vagy cserére kerüljön sor.

1
Ha nincsenek külön formai követelmények, akkor a pályázatot a tartalomnak megfelelő
szöveggel kell elkészíteni és benyújtani.

A pályázathoz gyakran csatolni kell mellékleteket is, melyekkel azt kell bizonyítania a
pályázónak, hogy megfelel az előírt feltételeknek. Ilyen például:
- jogi személy pályázó esetén a jogi személyiséget igazoló okirat (pl. Kft. cégkivonata,
mely bizonyítja, hogy a Kft. szerepel a cégnyilvántartásban),
- jogi személy pályázó esetén a törvényes képviselő aláírási címpéldánya (pl. Kft.
ügyvezetőjének aláírási címpéldánya, mely hitelesen tanúsítja, miként néz ki az
aláírása),
- erkölcsi bizonyítvány, mellyel álláspályázat esetén a büntetlen előéletet tanúsítjuk,
- végzettséget, képzettséget bizonyító oklevelek, stb.

A pályázatokat az előre meghirdetett szempontok szerint kell elbírálni. Néhány bírálati

szempont:
- Értékesítési pályázat esetén jellemző, hogy a pályázatot a legmagasabb vételárat ajánló
személy nyeri.
- Beszerzési pályázat esetén jellemző, hogy a pályázatot a legalacsonyabb eladási árat
ajánló személy nyeri.
- Támogatási pályázat esetén jellemző, hogy a pályázatokat több szempont szerint is
értékelik, és az összességében legjobb nyeri a pályázatot.
- Álláspályázatok esetén ritkán hirdetnek meg előre szempontokat, inkább csak
elvárásokat fogalmaznak meg, és a munkáltató az elvárásoknak leginkább megfelelő
személlyel köt munkaszerződést.

A pályázati eljárás lényegéből következik, hogy a pályázatokat tárgyilagosan és pártatlanul

kell elbírálni. Ügyelni kell a pályázók esélyegyenlőségére és az egyenlő bánásmódra. Tilos
minden olyan megkülönböztetés, mely kívül esik az előre meghirdetett feltételeken és azzal
indokolatlan hátrányba kerül a pályázó. (pl. álláspályázat esetén különbségtétel a nem, a
nemzetiségi hovatartozás, a politikai vagy vallási meggyőződés alapján)

A pályázatok elbírálása jellemzően kétlépcsős folyamat. Elsőként a formai feltételeknek való

megfelelést vizsgálják. (pl. csatoltak-e minden mellékletet) Ha valami hiányzik a pályázatból,
de egyébként könnyen pótolható, akkor hiánypótlásra ad lehetőséget a kiíró. Ennek az a célja,
hogy egy-egy apró figyelmetlenség miatt ne vesszen el az értékes pályázat. A formailag
érvényes pályázatokat tartalmilag is elbírálják, azaz értékelik a szempontoknak, elvárásoknak
való megfelelést.

Gyakran előfordul, hogy nagyszámú pályázó esetén külön személyt, vagy testületet kérnek fel
az értékelésre. Az értékelő ilyenkor csak javaslatot tesz, a döntést pedig az elbíráló hozza
meg.

A döntésről értesíteni kell a pályázót, jellemzően írásban.

A pályázat érvénytelenségéről beszélünk abban az esetben, ha akár a kiíró, akár a pályázó

megsértette az eljárási szabályokat. (pl. a pályázó hiánypótlás ellenére sem csatolt valamilyen
dokumentumot, vagy a kiíró részrehajlóan bírálta el a pályázatokat)

2
A pályázat eredménytelenségéről beszélünk abban az esetben, ha a kiíró valamilyen oknál
fogva nem tudott, vagy nem akart választani a pályázók közül. A legtöbb esetben a kiíró már
a pályázati felhívásban kiköti azt a jogát, hogy a pályázatot, indokolás nélkül
eredménytelennek nyilvánítsa.

A pályázat elbírálását szerződéskötés követi a nyertes pályázóval. (pl. értékesítési pályázat

esetén adásvételi szerződés, beszerzési pályázat esetén adásvételi vagy vállalkozási szerződés,
támogatási pályázat esetén támogatási szerződés, álláspályázat esetén munkaszerződés)

Támogatási szerződések esetén az eljárás nem mindig zárul le a szerződéskötéssel. A

támogató gyakran figyelemmel kíséri a támogatott tevékenységét, és ha az eltér a támogatási
szerződésben foglaltaktól, akkor akár vissza is követelheti a támogatást.