Matematika Cls 7 V 2

1
Ez a tankönyv a Nevelési és Tudományos Kutatási Minisztérium tulajdona.

A tankönyv az 5219/12.11.2019 számú Nevelési és Tudományos Kutatási Minisztériumi rendelettel van
jóváhagyva, követi a 3393/28.02.2017 számú miniszteri rendelettel jóváhagyott tantervet
116.111 – gyermek és ifjúsági telefonszolgálat
2
Nevelési és Tudományos Kutatási Minisztérium
Mihaela Singer Sorin Borodi Vlad Copil Emilia Iancu
Maria Popescu Vicențiu Rusu Cristian Voica
A fordítás vezetője: Mátéfi István

Fordítók: H
amar Erzsébet, Kása Márta, Szász Szilárd, Szilágyi Teréz Emőke,
Tóth Csongor, Fekete Erzsébet-Noémi
MATEMATIKA
Tankönyv a VII. osztály számára
b2
a
b c2
c
a2
Lecția 1
A tanulók ingyenesen kapják a tankönyvet nyomtatott és digitális változatban, mely átadható négy tanéven
keresztül, a 2019–2020‑as tanévvel kezdve.
Megyei Tanfelügyelőség .................................................................................................................................................
Iskola / Kollégium / Líceum ........................................................................................................................................
EZT A TANKÖNYVET HASZNÁLTA:
A tankönyv állapota*
Osz-
Évfolyam Tanuló neve Tanév Nyomatott változat Digitális változat
tály
átvételkor átadáskor átvételkor átadáskor
1
2
3
4
*A tankönyv állapotának meghatározásához a következő kifejezéseket használják: új, jó, gondozott, gondozatlan,
megrongált.
A pedagógusok ellenőrzik a táblázatba írt információk helyességét.
A tanulók semmilyen jelet nem írhatnak a tankönyvbe.
Szakmai tanácsadók: Conf. univ. dr. Eugen Păltănea © 2019 Sigma Kiadó
Prof. gr. I Consuela Voica A Sigma Kiadó részéről minden jog fenntartva.
Szerkesztő: Nicoleta Puiu A kiadó hozzájárulása nélkül sem a mű,
Illusztrátor: Anita Ionescu sem annak része semmiféle formában nem
Tördelőszerkesztők: Dana Manolescu, Răzvan Anisoiu sokszorosítható.
Borító: Dana Manolescu, Răzvan Anisoiu ISBN: 978-606-727-393-9
Képek: pixabay.com; freepik.com;
wikipedia.org; commons.wikimedia.org; Sigma Kiadó
pxhere.com; flickr.com; vecteezy.com. Központi székhely
Str. G-ral Berthelot, nr. 38, sector 1, București,
Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României cod: 010169
Matematika: tankönyv a VII. osztály számára/ Mihaela Singer (coord.), Tel.: 021.243.40.14; 0748.100.719
Sorin Borodi, Vlad Copil, .... - Bukarest : Sigma, 2019
E-mail: office@librariesigma.ro
Web: www.librariesigma.ro
ISBN 978-606-727-393-9
Megrendelés - Postacím
Str. Nicolae Cartojan, Nr. 11, București
I. Singer, Mihaela
Tel.: 021.243.40.52; 0748.100.719; 0758.044.827
II. Borodi, Sorin E-mail: comenzi@librariesigma.ro
III. Copil, Vlad
51
Tankönyvet magyar nyelvre fordították:
A fordítás vezetője: Mátéfi István
Fordítók: Hamar Erzsébet, Kása Márta, Mátéfi István, Szász Szilárd,
Szilágyi Teréz Emőke, Tóth Csongor.
Korrektor: Fekete Erzsébet-Noémi
Tördelőszerkesztő: Szász Szilárd, Szilágyi Teréz Emőke, Tóth Csongor
21
13
Előszó 3
A
matematika lehetőséget ad arra, 2
hogy mélyrehatóbban megismerjük a 11
körülöttünk lévő világot. Például az a
spirálforma, amellyel a természet gyakran elbűvöl
8
bennünket (a csigaházak alakjával, az Aloe Vera- 5
levelek, vagy a napraforgómagok eloszlásával
stb.) matematikailag megmagyarázható a híres
Fibonacci-sorozat tagjaival: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, ...
Ebből kindulva a 7. osztályos matematika-tananyag
rávilágít a matematikai fogalmak és a mindennapi
élet valós eseményei közti kapcsolatokra, valamint
az algebra és a geometria kapcsolatára.
A tanulók e tankönyv használata során
meggyőződhetnek arról, hogy a matematika
alkalmas a mindennapi jelenségek magyarázatára,
és olyan általános modelleket kínál, amelyek
lehetővé teszik a gyakorlati feladatok
megoldását. A tankönyv gazdag képanyaggal és
kommunikációs formával rendelkezik. A tanuló
párbeszédpartnerként jelenik meg, aki meg
szeretné érteni a matematikai fogalmakat, mindezt
játékosan megvalósítva. Az iskolai tantervben
szereplő tartalmak ennek megfelelően vannak
bemutatva és szemléltetve, hangsúlyt fektetve az
általános és a speciális kompetenciák kialakítására
és fejlesztésére.
Értékelendő a tankönyv általános koncepciója
és speciális grafikai megvalósítása is. A tanítási
egységek standard, eredeti és egységes
felépítésűek. A bemutatott témák gyakorlati
jellegű ismertetése felkelti a tanulók érdeklődését.
A kijelentések, feladatok megfogalmazásának
módja a tanulók szintjének megfelelő; a megoldott
feladatok aprólékosan vannak ismertetve,
és a gyakorlati alkalmazások (minden lecke
esetében négy különböző nehézségi szintre
épülnek) figyelemre méltóak és változatosak. A
matematikatanárok ebben a tankönyvben gazdag
anyagot találnak az órák megszervezéséhez.
Természetesen, a tankönyv legjobb bírálói a
tanulók lesznek!
Dr. Eugen Păltănea, egyetemi docens

Mit kínál a tankönyv?
A tankönyv 9 tanulási egységet tartalmaz. Minden tanulási
egység egy projektet, egy előzetes felmérőt, tanítási-
tanulási témákat (leckékre bontva), ismétlő feladatokat,
összefoglaló és felmérő dolgozatokat tartalmaz.
A tanítási egység kezdő oldala a tanegység címét, egy

projekt leírását és ennek megvalósításáshoz szükséges
útmutatásokat tartalmazza.
A problémahelyzet a lecke egy

gyakorlati alkalmazását tartalmazza.
4Lecția 1
. Tanulási A projekt szakaszai A lecke célja
egység: Hosszúságok, kerületek, területek
3. lecke A háromszög területe
Projekt Színes járdaelemek Problémahelyzet

De miért kell összehajtani?
Szombaton ünneplem a születésnapomat. Nézd, A zsebedben úgysem
így fogom összehajtani és a zsebembe illeszteni a látszik!
Munkaterv zsebkendőt, hogy találjon az új ruhámmal!
 Szükséges eszközök: papírlap, vonalzó, színes ceruza.
 Cél: A felületek színes lefedésének a megvalósítása, és az így kapott felületek területének a
A projekt megvalósítása Íme miért!

Dolgozzatok hármas, négyes vagy ötös csoportokban!
 Készítsetek érdekes felületeket a színes sokszögek segítségével. Kreatív és sokszínű fantáziátokat
Tudni szeretnénk! Hogyan számítjuk ki a háromszög területét?
használva hozzatok létre látványos alakzatokat. Az alábbiakban látható egy modell.
 Az elkészített képek mellé csatoljatok egy feladatlapot az alakzatokkal kapcsolatosan javasolt és
megoldott feladatokkal. Bizonyítjuk!
Ha a háromszög egyik oldalának hossza a, és a hozzá tartozó magasság h , akkor területe: T
ah .
 Keressetek elemmel jelölt gyakorlatokat,
majd minden esetben: Feltevés: A Bizonyítás:
2
• oldjátok meg a feladatot; D
Az ABC háromszögben, Tekintsük az ABCD paralelogrammát
• egészítsétek ki a megoldást a feladathoz BC = a, AE ⊥ BC, E ∈ BC, AE = h. Akkor ABC∆ ≡ CDA∆ és TABC = TCDA.
kapcsolódó rajzok hozzáadásával; h
Következtetés: Mivel a ∙ h = TABCD = 2 ∙ TABC , következik,
• kiindulva az eddigi feladatokból módosítsátok
TABC a h. hogy: TABC a h.
ezeket úgy, hogy újabb feladatokat kapjatok;
1 1
B E a C
2
• a tevékenység befejezése után a csoport által
2
elkészített anyagokból készítsetek egy posztert. Következtetünk…

Kezdhetjük! A derékszögű háromszögben, a befogók egyben magasságok is, A
1 1
 Másoljátok le a füzetbe a mellékelt ábrát. (Figyeljétek így a háromszög területe TABC 2
c1 c2
2
a h .
meg pontosan, hogyan volt megrajzolva az ábra). c1 h c2
c c
 Hány kicsi szabályos hatszög van az ábrán? Hát Ahonnan azt kapjuk, hogy: h 1 2 . B C
háromszög? Hány olyan paralelogramma, amelyet két a a
háromszög alkot? Szóbeli magyarázat!
 Számítsátok ki az ábrán látható alakzat területét, Figyeld meg a terület számítására használt lépéseket, majd indokold meg!
tudva, hogy egy kék háromszög területe2 3 mm2.
h h hh hh
Közös munka
b b b b b
Csoportonként: 2 2 2 2
 Beszéljétek meg a projekt szakaszait, és osszátok el a feladatokat a csoport tagjai között.
 Oldjátok meg az egyéni feladatokat, majd együttműködve a csapattársaiddal végezzétek el a
teljes feladatot. Mérjük fel tudásunkat!
 Beszéljétek meg a végső plakát alakját, amely tartalmazza a csapat által elkészített anyagot. 1 Számítsd ki a területét egy olyan háromszögnek, amelynek alapja 5 cm és magassága 4 cm.
2 Az ABC egyenlő oldalú háromszög oldala 5 cm. Számítsd ki a háromszög területét.
Bemutatás
Megoldott feladat
Dolgozzatok az osztállyal közösen!
Az ABC háromszögben AB = 45 mm, BC = 4 cm. Tudva, hogy a CD magasság 22 mm, számítsd ki az ABC
Függesszétek ki az elkészített plakátokat.
háromszög AE magasságának a hosszát.
 Minden csapat értékelje a többi csapat által készített plakátot.
C Megoldás:
• Szavazással válasszátok ki azt a munkát, amely a legjobban tetszik. AB CD 45 22
E TABC mm2 495 mm2
• Figyelem! Tilos a csapatnak a saját plakátjára szavazni. 2 2
 Összeadva a csapatok által javasolt pontszámokat, határozzátok meg a végső sorrendet.
BC AE 40 mm AE 2 495
76 4. tanulási egység: Hosszúságok, kerületek, területek A B TABC 495 mm2 AE mm 24 ,75 mm
D 2 2 40
82 4. tanulási egység: Hosszúságok, kerületek, területek
A lecke egy problémahelyzetet, a lecke

célját, értelmezéseket/kijelentéseket/
bizonyításokat, a problémahelyzet
A tankönyvben lévő barátaid segíteni fognak a megoldását és megoldott feladatokat
tanulásban. tartalmaz.
Tamás Eszter Péter Emma Dani Anna

4
Digitális tankönyv
Lecția 1 Digitális tankönyv
Mit kínál a tankönyv? A tevékenységek multimédiás

változatai a tankönyvben a következő
A tevékenységek multimédiás
módon vannak jelölve::
A tankönyv 9 tanulási egységet tartalmaz. Minden tanulási
egység egy projektet, egy előzetes felmérőt, tanítási- - statikus tevékenység
tanulási témákat (leckékre bontva), ismétlő feladatokat,
változatai a tankönyvben a következő

összefoglaló és felmérő dolgozatokat tartalmaz. - dinamikus tevékenység
(animáció)
A tanítási egység kezdő oldala a tanegység címét, egy
projekt leírásást és ennek megvalósításáshoz szükséges - interaktív tevékenység
módon vannak jelölve::

útmutatásokat tartalmazza.
A leckék végén az osztályban vagy otthon
A problémahelyzet a lecke egy megoldható feladatok találhatók. Ezek négy
gyakorlati alkalmazását tartalmazza. nehézségi szint szerint vannak csoportosítva.
Összefoglaló vázlat Kitűzött célok
A projekt szakaszai A lecke célja
Hasonló Mit tanultam? Ellenőrzöm, hogy képes vagyok-e:
megoldások A kör • felismerni a kör részeit, leírni a kör részeinek és a
körbe írt szabályos sokszögeknek a tulajdonságait;
• felhasználni a feladatok megoldásában a húrok, a
Húrok Körívek Szögek A kör körívek és a kör érintőinek tulajdonságait;
kerülete • matematikai jelölésekkel leírni a kör és a szabályos
- statikus tevékenység
sokszögek tulajdonságait;
Szabályos sokszögek • a matematikai ábrákon felismerni és értelmezni a
a kör és a szabályos sokszögek tulajdonságait;
A kör A kör • elemezni gyakorlati feladatokat a kör és a
érintői területe szabályos sokszögek tulajdonságait felhasználva.
Felmérő dolgozatok
1. teszt 2. teszt
1. Figyeld meg az ábrát, majd írd le a füzetedbe. 1. Az ábrán ABCDE szabályos E
- A kör egy átmérője .... F T ötszög látható.
- A kör középpontja ... Egészítsd ki a füzetedbe: A Q D
- Az AM húrhoz tartozó körív P G AC ≡ ...........
tartalmazza az ... pontot. J BED∢ = ...........
M AQD∢ = ............ B C
2. Az ábrán egy 8 oldalú szabályos E A
A H sokszög látható. Számold ki a
A
2. A mellékelt ábrán AO
P a I megjelölt szögek mértékét. egyenes a C középpontú
c kör érintője, APC∢ = 27°.
J 3. Rajzold meg az A középpontú O
r O N b B
körbe írt MNP egyenlő oldalú E C P
Vizsgáld, hogy AO ≥ AC.
B C M K háromszöget. Húzd meg a kör MB
Indokold meg a választ.
Különböző nehézségi szintű

L érintőjét. Használva a ”⊥” jelet, írd
le matematikai szimbólumokkal, hogy MB a kör 3. Rajzold meg a P középpontú körbe írt ABCD
érintője. négyzetet. Szerkeszd meg a kör CT érintőjét.
feladatok
- dinamikus tevékenység
Használva a ”||” jelt, írd le matematikai
4. Az ábrán AB és AC az O középpontú kör szimbólumokkal, hogy CT a kör érintője.
érintői. Ha a BAC szög C
mértéke 50°, számold ki a 4. A mellékelt ábrán egy
BDC szög mértékét. O szabályos oktogon látható.
D A Igazold, hogy a d egyenes
5. Az alábbi ábrán látható merőleges az oktogon két d
kövezet szabályos hatszög B oldalára, és áthalad ezek
alakú lemezekből van felezőpontján.
kirakva.
Igazold, hogy létezik egyenlő 5. A képen egy félig

oldalú háromszögekből álló elkészült színes
(animáció)
burkolat, melyek csúcsai a üvegablak látható. A
hatszögek középpontjai. körrész sugara 1,5 m.
Számold ki a hiányzó
üveg területét.
5. tanulási egység: A kör 109
Egy adott tanulási egység keretén belül a felmérés

A lecke egy problémahelyzetet, a lecke elvégezhető a következő tesztek szerint: A tanulási egység végén egy összefoglaló
célját, értelmezéseket/kijelentéseket/  Előzetes felmérő - meghatározza a korábban szerzett vázlat és két témazáró teszt található, melyek
bizonyításokat, a problémahelyzet fogalmak és ismeretek elsajátítási szintjét, amelyek a új
ismeretek tanulásához szükségesek; a műveletesített célkitűzések megvalósítását
A tankönyvben lévő barátaid segíteni fognak a megoldását és megoldott feladatokat ellenőrzik.
tartalmaz.  Alapismeretek felmérése - a tanult ismeretek
tanulásban.
- interaktív tevékenység
rögzítését segítik elő;
 Önértékelő teszt - minden leckében megjelennek
”Válaszd ki, és oldd meg 5 percben!”címszó alatt, 3
Sok sikert!
különböző nehézségi szintű feladatot tartalmazva;
 Témazáró teszt - a tanulási egységben kitűzött célok
megvalósításának szintjét méri fel.
Tamás Eszter Péter Emma Dani Anna
4 5
A leckék végén az osztályban vagy otthon

megoldható feladatok találhatók. Ezek négy
nehézségi szint szerint vannak csoportosítva.
Összefoglaló vázlat Kitűzött célok
Hasonló Mit tanultam? Ellenőrzöm, hogy képes vagyok-e:
Megoldott feladat / Hasonló megoldások

megoldások A kör • felismerni a kör részeit, leírni a kör részeinek és a
A gyerekek különböző módszereket használtak, hogy szabályos hatszöget rajzoljanak. • felhasználni a feladatok megoldásában a húrok, a
Dani: A leckében leírt szerkesztést használtam. Emma: Több, azonos sugarú kört rajzoltam,
Első lépésben kiszámoltam 360°: 6 = 60°, majd melyek kettesével átmennek egymás kerülete • matematikai jelölésekkel leírni a kör és a szabályos
megrajzoltam 6 darab, egyenként 60° -os középponti középpontján, majd összekötöttem az sokszögek tulajdonságait;
szöget, ezután összekötöttem a kapott pontokat. eredeti körön lévő metszéspontokat. Szabályos sokszögek • a matematikai ábrákon felismerni és értelmezni a
60
6 érintői területe szabályos sokszögek tulajdonságait felhasználva.
Szóbeli magyarázat Melyik szerkesztés a gyorsabb? Hát az érdekesebb? Indokold válaszaidat!

Felmérő dolgozatok
Hogyan tudnád felhasználni a gyerekek rajzait, hogy egyenlő oldalú háromszöget rajzolj? 1. teszt 2. teszt
Kitűzött feladatok 1. Figyeld meg az ábrát, majd írd le a füzetedbe. 1. Az ábrán ABCDE szabályos E
1. Nevezd meg az ábrán látható szabályos 2. Használj mértanfelszerelést, hogy - A kör középpontja ... Egészítsd ki a füzetedbe: A Q D
1 sokszögeket, majd számold ki a szögeik megszerkeszd az n oldalú szabályos sokszöget, P G
- Az AM húrhoz tartozó körív AC ≡ ...........
mértékét. ahol: a) n = 4; b) n = 6; c) n = 8. tartalmazza az ... pontot. J BED∢ = ...........
M AQD∢ = ............ B C
3. Számold ki egy a) 10; b) 12 ; c) 18 oldalú 2. Az ábrán egy 8 oldalú szabályos E A
szabályos sokszög egyik szögének mértékét. A H sokszög látható. Számold ki a
A
2. A mellékelt ábrán AO
4. Egy 9 oldalú szabályos sokszögben rajzoljuk P a I megjelölt szögek mértékét. egyenes a C középpontú
meg az egyik csúcsból kiinduló átlókat. Mekko- c kör érintője, APC∢ = 27°.
J 3. Rajzold meg az A középpontú O
rák az így keletkezett egymás melletti szögek? r O N b B
körbe írt MNP egyenlő oldalú E C
P Indokold meg a választ.
B C M K háromszöget. Húzd meg a kör MB
A
Különböző nehézségi szintű
2
5. Számold ki a besatírozott rész 7. Számold ki az ábrán látható L érintőjét. Használva a ”⊥” jelet, írd
területét tudva, hogy az ábrán egyenlő oldalú háromszög le matematikai szimbólumokkal, hogy MB a kör 3. Rajzold meg a P középpontú körbe írt ABCD
látható hatszög szabályos. 15 oldalának hosszát, ha a kör érintője. négyzetet. Szerkeszd meg a kör CT érintőjét.
6. Egy amfiteátrum padlózatát
egy szabályos sokszöggel
sugara 18 mm.
8. Számold ki annak a szabályos
feladatok
?
O
4. Az ábrán AB és AC az O középpontú kör
szimbólumokkal, hogy CT a kör érintője.
B C érintői. Ha a BAC szög C
díszítették ki, mely szögeinek sokszögnek a kerületét, melynek mértéke 50°, számold ki a 4. A mellékelt ábrán egy
mértéke162°. Hány oldalú a sokszög? oldalai 3 cm hosszúak és 35 átlója van. BDC szög mértékét. O szabályos oktogon látható.
3 9. a) Igazold, hogy összekötve hármanként 10. a) Igazold, hogy egy szabályos ötszög 5. Az alábbi ábrán látható merőleges az oktogon két d
egy szabályos 18 oldalú sokszög csúcsait (pentagon) minden átlója kongruens. kövezet szabályos hatszög B oldalára, és áthalad ezek
szabályos hatszöget kapunk. b) Igazold, hogy ha az n oldalú szabályos alakú lemezekből van felezőpontján.
b) Mi van akkor, ha a 18 oldalú szabályos sokszög (n ≥ 4) oldalai kongruensek, akkor kirakva.
sokszög csúcsait kettesével kötjük össze? n = 4 vagy 5.
4 11. A mellékelt ábrán egy körbe írt szabályos nyolcszög látható. Számold ki a oldalú háromszögekből álló elkészült színes
beszínezett szög mértékét, amelyet a nyolcszög két oldalának burkolat, melyek csúcsai a üvegablak látható. A
meghosszabbításával kaptunk. hatszögek középpontjai. körrész sugara 1,5 m.
Válaszd ki, és oldd meg 5 percben! üveg területét.
Egy szabályos sokszög
Egy 18 oldalú szabályos egyik szögének mértéke 168°.
Egy 9 oldalú szabályos sokszög egyik külső szögének A sokszög oldalainak száma:
sokszög egyik szögének mértéke egyenlő:
A. 20; B. 24; C. 30; D. 36.
mértéke egyenlő: A. 20°; B. 80°; C. 90°; D. 160°. 5. tanulási egység: A kör 109
A. 40°; B. 60°; C. 90°; D.140°.
Egy adott tanulási egység keretén belül a felmérés

elvégezhető a következő tesztek szerint: A tanulási egység végén egy összefoglaló
 Előzetes felmérő - meghatározza a korábban vázlat és két témazáró teszt található, melyek
szerzett fogalmak és ismeretek elsajátítási szintjét,
amelyek a új ismeretek tanulásához szükségesek; a műveletesített célkitűzések megvalósítását
ellenőrzik.
 Alapismeretek felmérése - a tanult ismeretek
rögzítését segítik elő;
 Önértékelő teszt - minden leckében megjelennek
”Válaszd ki, és oldd meg 5 percben!”címszó alatt, 3
Sok sikert!
különböző nehézségi szintű feladatot tartalmazva;
 Témazáró teszt - a tanulási egységben kitűzött célok
megvalósításának szintjét méri fel.
5
Tartalomjegyzék Általános kompetenciák
Sajátos kompetenciák
l Á.K.1.
Matematikai adatok, mennyiségek
és összefüggések azonosítása adott
szövegkörnyezetben.
Avalósszámokhalmazánakkülönbözőrészhalmazaihoztartozó
számokazonosítása.
Egy adott helyzet azonosítása, amely megoldható
1. Tanulási egység: Számok és aritmetikai műveletek 8 egyenletekkel vagy lineáris egyenletrendszerekkel.
Projekt: Algebra és mértan a négyzethálón. Előzetes felmérő 8 Egyes információk azonosítása táblázatokból,
grafikonokból és diagramokból.
Természetes számok; racionális számok; felbontások 10
A négyszögek elemeinek és tulajdonságainak a
A racionális számokkal végzett műveletek elvégzésének sorrendje. felismerése egy adott mértani ábrán.
Inverz műveletek 12 A kör és/vagy a szabályos sokszögek azonosítása egy adott
A négyzetszám négyzetgyöke 14 mértani alakzaton.
Egy szám négyzetgyökének becslése 16 A hasonló háromszögek azonosítása egy adott mértani
Ismétlő feladatok. Tanegységzáró felmérők 18 alakzaton.
A derékszögű háromszögek elemeinek felismerése egy
2. Tanulási egység: Négyszögek 20 adott mértani alakzaton.
Projekt: Párhuzamosság és szőnyegek. Előzetes felmérő 20 lÁ.K.2. A különböző információforrásból adódó
Sokszögek 22 mennyiségi, minőségi, szerkezeti matematikai
Egy konvex négyszög szögeinek összege 24 adatok feldolgozása.
A paralelogramma. Értelmezés és tulajdonságok 26 Számítási szabályok alkalmazása a valós számok
Annak feltétele, hogy egy négyszög paralelogramma legyen 30 becslésére és megközelítésére.
Sajátos paralelogrammák: téglalap, rombusz, négyzet; tulajdonságaik 34 A valós számokkal végzett számítási szabályok
A trapéz. Sajátos trapézok 38 alkalmazása, az egyenlet és a lineáris egyenletrendszer
megoldásának az igazolására.
A háromszög középvonala. A trapéz középvonala 42
Adatok ábrázolása grafikonokkal, táblázattal vagy
Ismétlő feladatok. Tanegységzáró felmérők 46 statisztikai diagramokkal a feljegyzésük, feldolgozásuk és
3. Tanulási egység: A valós számok halmaza 48 bemutatásuk érdekében.
A négyszög leírása a meghatározások és tulajdonságok
Projekt: A gyökök csigavonala. Előzetes felmérő 48 felhasználásával az adott mértani alakzatban.
Racionális számok, irracionális számok 50 A kör és a körbe írt szabályos sokszögek tulajdonságainak
A valós számok halmaza 52 leírása.
A valós számok megközelítése 55 A háromszögek közötti hasonlósági esetek felismerése.
Számítási szabályok a négyzetgyökökkel 58 A metrikus összefüggések alkalmazása a derékszögű
A valós számok összeadása és kivonása 61 háromszögben bizonyos elemek meghatározására.
A valós számok szorzása; mértani közép 64 l Á.K.3. Sajátos fogalmak és eljárások
Valós számok aránya 67 alkalmazása különböző matematikai
Valós szám egész kitevős hatványa 70 szövegkörnyetben.
Műveletek elvégzésének sorrendje 72 Algoritmusok és a műveletek tulajdonságainak használata
Ismétlő feladatok. Tanegységzáró felmérők 74 valós számokkal végzett számítások esetén.
Az egyenértékű átalakítások alkalmazása az egyenletek és
4. Tanulási egység: Hosszúságok, kerületek, területek 76 lineáris egyenletrendszerek megoldása esetén.
Projekt: Színes járdaelemek. Előzetes felmérő 76 A megfelelő módszer kiválasztása azon problémák
ábrázolására, amelyekben függvényi kapcsolatok
A szakaszok hosszának és a sokszögek kerületének kiszámítása 78 jelennek meg.A négyszög tulajdonságainak felhasználása
A paralelogramma területe; a rombusz területe 80 a feladatok megoldásában.
A háromszög területe 82 A kör tulajdonságainak felhasználása a feladatok
A trapéz területe 84 megoldásában.
Ismétlő feladatok. Tanegységzáró felmérők 86 A háromszögek hasonlóságának alkalmazása adott
geometriai alakzaton, a hosszúság, a szögek mértékének
és a területeknek a meghatározásához.
A metrikus összefüggések levezetése egy derékszögű
háromszögben.
6
5. Tanulási egység: A kör 88
Projekt: A hópelyhek geometriája. Előzetes felmérő 88
A kör; a kör részei 90
Középponti szög. Kerületi szög. Szögek mértéke 92
lÁ.K.4. Adott helyzet információinak , Kongruens húrok és kongruens körívek95
következtetéseinek és megoldásmenetének A kör középpontjának távolsága egy húrtól 98
kifejezése a matematika sajátos nyelvezetének Körbe írt szabályos sokszögek 100
segítségével.
A kör érintői 102
A valós szám fogalmához kapcsolódó matematikai
nyelvezet használata (előjel, modulus, ellentétes, inverz
A kör kerülete; a körlap területe 105
elem). Ismétlő feladatok. Tanegységzáró felmérők 108
Az egyenletek és egyenletrendszerek megoldásánál 6. Tanulási egység: Háromszögek hasonlósága 110
használt levezetés leírása.
Projekt: Művészet a fényképpel. Előzetes felmérő 110
Az adatszervezés egyes elemeinek a leírása a megfelelő
matematikai nyelvezet segítségével. Arányos szakaszok 112
A négyszögekkel kapcsolatok fogalmak geometriai Egyenlő közű párhuzamosok. Alkalmazások 114
ábrázolása. Thalész tétele. Thalész fordított tétele 116
A kör és a sokszögek tulajdonságainak leírása matematikai Hasonló háromszögek 120
jelölésekkel. A hasonlóság alaptétele 122
A geometriai alakzatok tulajdonságainak leírása, hasonló A háromszögek hasonlósági esetei: O.O.O. 126
háromszögekkel. A háromszögek hasonlósági esetei: O.SZ.O. 128
A derékszögű háromszög elemei közötti összefüggések A háromszögek hasonlósági esetei: SZ.SZ. 130
kifejezése matematikai nyelvezettel.
Hasonló háromszögek kerületének és területének aránya 132
l Á.K.5. Adott helyzet matematikai Ismétlő feladatok. Tanegységzáró felmérők 134
tulajdonságainak elemzése.
Megoldási stratégiák kidolgozása valós számokat 7. Tanulási egység: Egyenletek és egyenletrendszerek 136
tartalmazó feladatokra. Projekt: Egy problémás útszakasz. Előzetes felmérő 136
Egyenletek és lineáris egyenletrendszerek megfelelő Egy egyenlőség átalakítása vele ekvivalens egynlőséggé 138
megoldási módszerének kiválasztása. Gyakorlati helyzetek
elemzése adatszervezési elemek segítségével.
Az ax + b = 0 alakú egyenlet, ahol a, b ∈ ℝ 140
A megfelelő geometriai ábrázolás megválasztása a
Lineáris kétismeretlenes egyenletrendszerek: a kiküszöbölés
szakaszok hosszának, a szögek mértékének és a területek módszere 142
leghatékonyabb kiszámításához. Lineáris kétismeretlenes egyenletrendszerek: a behelyettesítés
A kör és a sokszögek tulajdonságainak elemzése adott módszere 144
geometriai alakzaton. Egyenletekkel és egyenletrendszerekkel megoldható feladatok 146
A háromszögek hasonlóságának elemzése adott Ismétlő feladatok. Tanegységzáró felmérők 148
geometriai alakzaton.
A derékszögű háromszög elemei közötti metrikus 8. Tanulási egység: Metrikus összefüggések a derékszögű háromszögben 150
összefüggések elemzése. Projekt: Játékok négyzetekkel és háromszögekkel. Előzetes felmérő 150
l Á.K.6. Adott helyzet matematikai modellezése Arányos szakaszok a derékszögű háromszögben 152
más területekről szerzett ismeretek Pitagorasz tétele és Pitagorasz tételének fordított tétele;
felhasználásával alkalmazások 155
Valós számokkal végzett műveleteket igénylő helyzetek Állandó arányok a derékszögű háromszögben 158
matematikai modellezése.
A derékszögű háromszög megoldása 162
Egyes gyakorlati problémák átírása az egyenletek és/vagy
egyenletrendszerek nyelvezetére. Metrikus összefüggések szabályos sokszögekben 164
Egy adott helyzet átültetése megfelelő ábrázolásba A távolságok megközelítése gyakorlati helyzetekben, felhasználva
(szöveg, képlet, diagram, ábra). a metrikus összefüggéseket 167
Adott helyzetek modellezése négyszögek segítségével. Ismétlő feladatok. Tanegységzáró felmérők 170
Szabályos sokszöget vagy kört tartalmazó gyakorlati
helyzetek matematikai modellezése.
9. Tanulási egység: Adatszervezés 172
A háromszögek hasonlóságának alkalmazása különböző Projekt: Egy egészséges ebéd. Előzetes felmérő 172
matematikai vagy gyakorlati feladatok megoldásában. Két nem üres halmaz Descartes-szorzata 174
A derékszögű háromszögek megoldásának alkalmazása Derékszögű koordináta-rendszer a síkban; ábrázolások 176
gyakorlati kérdések megoldására. A sík két pontja közti távolság178
Függvényi kapcsolatok ábrázolása; gyakorisági poligon 180
Ismétlő feladatok. Tanegységzáró felmérők 184
Ismétlő gyakorlatok és feladatok 186
Útmutatások és megoldások 190
7
1. Tanulási egység: Számok és aritmetikai műveletek
– ismétlés és kiegészítések
Projekt
Algebra és mértan a négyzethálón
Munkaterv
S zükséges eszközök: négyzethálós füzetlapok, vonalzó, színes ceruzák.
 Cél: Érdekes rajzokat fogtok készíteni adott hosszúságú szakaszokat rajzolva, majd meg fogjátok
határozni az egyes szakaszok hosszát.
A projekt megvalósítása
 S zínes ceruzákat használva készítsetek a négyzetes lapra az
adott rajzokhoz hasonló „fonatok”- ból álló mintákat.
 Csatoljatok a rajzokhoz egy feladatlapot, amelyben:
• kifejezitek mindegyik rajzon szereplő „lánc” (zárt törtvonal)
hosszát;
• használjatok megfelelő közelítéseket a hosszúságok
kifejezésére;
• magyarázzátok el a számítások elvégzési módját.
H asznosítsátok a projektetekben az ábrával jelölt
feladatokat. Ezekben az új módszerek segítségével fogjátok
kiszámítani egyes szakaszok hosszát. Az általatok rajzolt
mintákban használjatok olyan szakaszokat, melyeknek
hosszát ezekben a feladatokban határoztátok meg.
 E gyesítsétek az elkészült anyagokat egy plakáton.
Kezdhetjük!
M ásoljátok be a füzetetekbe a mellékelt ábrát
(megfigyelve a rajz elkészítési módját).
 Számítsátok ki a piros „láncot” szegélyező vízszintes és
függőleges szakaszok teljes hosszát.
Közös munka
Csoportonként:
O ldjátok meg az egyéni feladatokat, majd együttműködve a csapattársaiddal végezzétek el a teljes
feladatot.
B eszéljétek meg a plakát végső alakját, amely tartalmazza a csapat által elkészített anyagot.
Bemutatás
 Függesszétek ki az elkészített plakátokat.
 M
inden csapat értékelje a többi csapat által készített plakátot.
• S zavazással válasszátok ki azt a munkát, amely a legjobban tetszik.
• F igyelem! Tilos a csapatnak a saját plakátjára szavazni.
8 1. tanulási egység: Számok és aritmetikai műveletek - ismétlés és kiegészítések
Előzetes felmérő
Munkaidő: 50 perc
Az alábbi gyakorlatok megoldásával megtanulod azokat a fogalmakat, melyeket ebben a tanítási
egységben felhasználsz majd. Minden feladat 1 pontot ér. Hivatalból 1 pont jár.
I. Írd le azokat a szavakat, illetve eredményeket, amelyek a következő kijelentéseket igazzá teszik.
Mértékegységek, 1. Egészítsd ki a füzetedben a helyes válaszokkal!

átalakítások a) 3,4 m = ... cm; b) 250 dm2 = ... m2.
Racionális számokkal 2. Számítsd ki:

2 1
végzett műveletek a) 1,2 + 3,56 = ...; b) 2,4 × 0,6 = ...; c) 8,25 : 1,5; d) – = ...;
3 6
3 5 2 3
e) · ; f) : ; g) 3009 – 109 = ...; h) 5 · (-7) = ... .
2 4 5 10
Prímszámok 3. „A felsorolt számok mind prímszámok: 13; 23; 43; 53; 73; 83.“ kijelentés
logikai értéke ...
II. A következő feladatoknál írd le a helyes válasz betűjelét.

Racionális számok –3,45; 2,2(32); 1; –12; 2,233 számok közül a legnagyobb:
4. A
összehasonlítása A. –12; B. 2,233; C. 2,2(32); D. –3,45.
Oszthatóság 5. A - tel jelölt helyre kerülő egyesek számjegye, amelyre a 402 szám
osztható lesz 9-cel:
A. 10; B. 9; C. 8; D. 3.
6. Gergő választott egy számot, megszorozta 3-mal, és az eredményhez
Feladatok megoldási hozzáadott 5-öt, és végül 13,16-ot kapott. A Gergő által választott szám:
módszerei
A. 2,64; B. 3,72; C. 2,72; D. 6,02.
III. Írd le az alábbi feladatok részletes megoldását:

Területek 7. Számítsd ki a képen látható színes ábra területét,
mértékegységnek a négyzetháló négyzetét használva.
Dolgozz kétféleképpen:
a) határozd meg hány négyzetből áll az ábra;
b) számold ki hány négyzet van az ábrán kívül.
A háromszögek mellékelt ábrán, ABCD és ABEF négyzetek.
8. A D A F
tulajdonságai a) Igazold, hogy az ABC és ADC háromszögek
kongruensek.
b) Bizonyítsd be, hogy az ACE egyenlő szárú C E
derékszögű háromszög. B
Pitagorasz tétele 9. Egy négyzetes lapra egy ABC derékszögű
háromszöget, és annak minden oldalára egy-egy B
négyzetet rajzoltak (lásd a mellékelt ábrát).
a) Számítsd ki az AB és AC befogókra szerkesztett
négyzetek területét tudva, hogy a négyzethálót
alkotó négyzetek oldalhossza 0,5 cm.
b) Számítsd ki a BC átfogóra szerkesztett négyzet
C A
területét.
c) Írd fel az a) és b) pontban kiszámított területek közötti összefüggést.
Ha a teljes pontszám felénél kevesebb pontot értél el, akkor hasznos lenne átnézned a fent előforduló fo-
galmak értelmezését és tulajdonságait.
1. tanulási egység: Számok és aritmetikai műveletek - ismétlés és kiegészítések 9

1. lecke Természetes számok; racionális számok; felbontások
Problémahelyzet
Daninak különböző vastagságú könyvei vannak: 1,8 cm vagy 2,5 cm vagy 2
cm. Egy három polcos állványt szeretne építeni úgy, hogy egy-egy polcra
azonos vastagságú könyveket helyezzen. Mennyi lehet az állvány legkisebb
hossza, ha mindegyik polc tele lesz könyvekkel? Hány könyv fér el mindegyik
fajtából egy-egy polcon?
Megoldás:
A könyvek milliméterben kifejezett vastagsága: 18, 25 és 20. Az állvány hossza ezen számok legkisebb
közös többszöröse. A legkisebb közös többszörös 22·32·52 = 900. ... hogy alkalmazzuk
Vagyis, az állvány hossza 900 mm = 90 cm. az oszthatóságot!
Az egyes vastagságú könyvek száma az állványon: Az egész számok
halmazára
900 : 18 = 50 (1,8 cm vastagságú könyvek) szűkítettem a
900 : 25 = 36 (2,5 cm vastagságú könyvek) feladatot...
900 : 20 = 45 (2 cm vastagságú könyvek).
Tudni szeretnénk! A racionális számok milyen írásmódjai hasznosak a feladatok megoldásánál?
Emlékezzünk ...
százasok
• A természetes vagy tizedes számokat a 10- százasok
es számrendszerben a 0, 1, ... , 9 számjegyek tízesek
segítségével írjuk fel.
Példa: A 325,78 szám írásában, a 2-es számjegy a
tizesek
egyesek  egyesek
tized
ek
tizesek, a 8-as pedig a századok számát mutatja. tizedek 300 2
0 5 0,7
A 325,78 így írható fel: századok századok
325,78 = 3·102 + 2·101 + 5·100 + 7·10-1 + 8·10-2 , 30 20 5 , 7 8 0,08
ahol 10 = -1 1 -2
és 10 = 1 .
10 100
A fenti összeg a 325,78 szám felírása a 10-es számrendszerben. Egy számnak a 10-es számrendszerben
való felírása kifejezi ennek felbontását a 10 hatványainak összegeként.
Példa: 20 015,038 = 2·104 + 0·103 + 0·102 + 1·101 + 5·100 + 0·10-1 + 3·10-2 + 8·10-3 =
= 20 000 + 10 + 5 + 0,03 + 0,008
• Bármely természetes szám felírható prímszámok szorzataként. 234 2
117 3
Példák: 234 = 2·3·3·13 = 2·32 ·13
39 3
468 = 2·2·3·3·13 = 22 · 32 · 13
13 13
3072 = 2·2·2·2·2·2·2·2·2·2·3 = 210 · 3 1
•
A racionális számok két ekvivalens formába írhatók: a tizedes vessző segítségével (tizedes törtként),
vagy törtvonal segítségével (közönséges törtként).
Példák:
7 75 275( 25 11
– Véges tizedes törtek: 0 ,7 = , 2 ,75 2
10 100 100 4
1 34 133 134 1 133
– Tiszta szakaszos tizedes törtek: 0 ,(1) = , 1,(34)
= 1= vagy 1,(34)
9 99 99 99 99
41 4 37 316 3 313 2293
– Vegyes szakaszos tizedes törtek: 0 ,4(1) , 2 ,3(16) 2 2 .
90 90 990 990 990
Szóbeli magyarázat
Fogalmazd meg az átalakítási szabályokat mindhárom esetben.

Határozd meg a 24 természetes szám osztóinak számát.
Péter, Anna és Eszter különbözőképpen oldották meg a feladatot.
Péter: Anna: Eszter:
Leírtam a számokat 1-től Megkerestem a 24 legkisebb Felhasználtam a tényezőkre bontást:
24-ig és aláhúztam a 24 osztóit, majd elosztottam a 24-et 24 = 23·3.
osztóit. a talált osztókkal, és társítottam A 24 osztói 2a·3b alakúak, ahol
1 2 3 4 5 6 7 8 9 az osztókat a hányadosokkal: a ∈ {0, 1, 2, 3}, b ∈ {0, 1}.
10 11 12 13 14 15 1 és 24; 2 és 12; Mivel a 4 értéket vehet fel és
16 17 18 19 20 21 3 és 8; 4 és 6. b-nek 2 értéke lehet, a 2a·3b számnak 8
22 23 24. Következésképpen, 24-nek 8 különböző értéke van.
Tehát, 24-nek 8 osztója van. osztója van. Ezért 24-nek 8 osztója van.
Szóbeli magyarázat! Melyik megoldás tűnik gyorsabbnak? Hát érdekesebbnek? Indokold a választ!
Kitűzött feladatok
1. Írd le az összes10 és 30 közötti természetes 3. a) Írd tizedes törtként az alábbi számokat:

5 14 23
1 számokat és húzd alá a prímszámokat. 4 ; 3 ; 12
15 20 31
2. Emeld ki az egészeket : 7 ; 3 ; 5 . b) Írd közonséges törtként az adott racionális
számokat: 2,35; 4,(6); 1,2(4).
24 ; 42 6. Írd a felsorolásban szereplő számokat a
2 4. Írd fel a ;
7 5 −5,23; 13,85 számok 10 hatványainak összegeként, a példának
ok egymás utáni egész szomszédait. megfelelően: 2853; 308; 41,5; 28,06; 3,619;
Példa: –4 < –3,86 < –3. 43,28.
5. Bontsd prímtényezők szorzatára a következő Példa: 375 = 3·102 + 7·10 + 5;
számokat: 63; 630; 6300. 42,96 = 4·10 + 2 + 9·10–1 + 6·10–2.
7. D
ani felbontotta az 1050-et prímtényezők 9. Hány természetes osztója van 180-nak?
3 szorzatára, és a következő egyelőséget 10. Emma képes kitalálni egy számjegyet a
kapta: műveletekben szereplő számok ismerete
1050 = 2·3·52·7.
nélkül! Íme egy példa!
Használd Máté eredményét, és bontsd Emma: – Írj egy természetes számot!
prímtényezők szorzatára: 10500; 2100; Dani: – (Leírta a 2195-öt)
3150.
Emma: –Írd más sorrendbe a számjegyeket!
8. A 3,45-öt felbontjuk a következőképpen: Dani: – (Leírta a 9512-t)
3,45 = 3 + 0,45. Emma: – Vond ki a számokat, törölj ki egy
Ebben a felírásban 3 az egész rész, 0,45 számjegyet az eredményből, és
pedig a tört rész. Járj el hasonlóan a 15 ; 39 mondd meg a kapott számot!
4 26 Dani: – 737!
számok felbontásánál. Emma: – Az 1-es számjegyet törölted ki!
Hogy találta ki Emma a kitörölt számjegyet?
4 11. a) Ismert az a tény, hogy bármely természetes szám felírható a 2 különböző hatványainak összegeként.
Írd fel ily módon a 18, 25 és 47 számokat.
b) Igaz az a tény, hogy bármely természetes szám felírható a 3 különböző hatványainak összegeként?
Válaszd ki, és oldd meg 5 percben!
Határozd meg az öszes
Foglald a 402 számot két 2a7b alakú 90-nel osztható
Bontsd prímtényezők 5
szorzatára az 50-et. egymás utáni egész szám közé. természetes számot.

2. lecke A racionális számokkal végzett műveletek elvégzésének sorrendje.
Inverz műveletek
Problémahelyzet
Péter egy laptopot, Emma pedig a számológépét használta
néhány aritmetikai művelet elvégzéséhez. A következő
billentyűket használták:
7 – 2 . 5 * 2 =
Ugyanazokat a billentyűket használták, ugyanabban a sorrendben,
mégis Péter és Emma különböző eredményeket kapott: 9-et, illetve
2-t. Hibáztak a tanulók? Hibásan működik a laptop vagy a telefon?
A billentyűzetről ...az elvégzett

bevitt számok 7; 2,5 műveletek pedig a
és 2... kivonás és a szorzás.
Tudni szeretnénk! Melyik a műveletek elvégzésének helyes sorrendje?

Milyen kapcsolat áll fenn a műveletek között?
Megoldjuk a problémahelyzetet!
Az egyik számológép tudományos módba volt állítva, a másik A zárójelek megváltoztatják a

pedig a 7 – 2,5 · 2 műveletet végezte el és nem a (7 – 2,5) · 2. számolásban a sorrendet!
Emlékezzünk ...
•A műveletek elvégzésének sorrendje: 1
ab 60 – 43 · 0,5 = 60 – 64 · 0,5 = 60 – 32 = 28
× : 2 1
•
1 hatványozás, 2
2 szorzás vagy osztás, + – 3
3 összeadás vagy kivonás. 3
• 1 a kerek zárójelben 7 + 2 · {1 + 2 · [ 3 + 4 · (6 – 5)]} = 37

2 a szögletes zárójelben 1
1
3 a kapcsos zárójelben levő műveleteket. 2 2
3
•Aritmetikai műveletek közötti kapcsolatok 3
Az összeadás és a kivonás egymás A szorzás és az osztás (nem nulla
inverz műveletei. tényezőkkel) egymás inverz műveletei.
Példa: Példa:
+1,3 –1,3 ×1.5 :1,5
2,4 3,7 2,4 5,2 7,8 5,2
2 2 2 2
– + 1 : ×
1 3 1 3 2 3 3 3 2
– 2 5
2 6 5 5
Gondolkodjunk
Figyeld meg a fenti ábrákat. Gondolkozz és magyarázd meg kritikusan és építően!
mindegyik működését.

? + 3,5 ? × 0,4 1,88

A számológépen Péter beütött egy számot, majd elvégezte
az ábrán látható műveleteket. Péter barátai megpróbálták megtalálni azt a számot, amivel Péter kezdte a
műveleteket.
Tamás: Elvégeztem a műveleteket fordított Anna: Egy egyenletet használtam. x-szel jelöltem a
sorrendben! kiinduló értéket.
– 3,5 : 0,4 Íme az egyenlet:
1,2 4,7 1,88 (x + 3,5)·0,4 = 1,88
x + 3,5 = 1,88 : 0,4
x = 4,7 – 3,5. Tehát x = 1,2
Szóbeli magyarázat Miért használta Anna a zárójelet, amikor felírta a feladathoz tartozó
egyenletet? Melyik megoldást találod érdekesebbnek? Miért?
1. Végezd el: 2. Számítsd ki: 1,(2) + 0,3(8); 2,7 · 0,(3); 5,(4) : 0,(7).
1
a) 1,4 – 4,58; 0,5·1,3; 2,96 : 0,4; 3. Válaszd ki a helyes választ! 2,5 + 1,5 · 3 = ...
4 2 5 7 12 15 –1 2
b) + ; – ; · ; : . A. 12; B. 6; C. 7; D. 9.
5 3 3 2 5 16 6 9
4. Dani és Emma az ábrát így értelmezték: 6. Számítsd ki egy négyzet alakú kijelző
2 területét, ha oldalának hossza 2,5 dm .
1,5 +2 ? ×3 ? 7. Számítsd ki (1,6 + 4,3)2, majd 1,62 + 4,32.
Miért különböznek az eredmények?
Dani : (1,5 + 2) · 3 =
Emma: 1,5 + 2 · 3 = 8. Számítsd ki a zöld ábra területét és
Kinek van igaza? kerületét tudva, hogy a négyzetháló
elemének oldalhossza 0,5 cm.
Végezd el a műveleteket mindkét
esetben. 9. Egy téglalap alakú ablak hosszúsága
2,3 m és szélessége 1,8 m. Számítsd ki
5. Mennyi a területe egy 7 m kerületű négyzetnek? az ablak kerületét és területét.
10. Határozd meg azt a legkisebb, nem nulla 12. Mutasd ki, hogy a 2308·3462 szám teljes négyzet,
3 n természetes számot, amelyre 48·n teljes de a 2491·3186 nem teljes négyzet.
négyzet.
11. Bizonyítsd be, hogy létezik 100 egymás utáni 13. A 2 – 2·3 + 4 : 5 műveletsorba illessz egy
természetes szám, amelyek között nem zárójelet úgy, hogy az eredmény legyen:
találunk teljes négyzetet. a) pozitív; b) negatív.
14. Az n számjegyből álló P természetes szám számjegyei nem mind egyenlőek, ha bizonyos módon
4
megváltoztatjuk a számjegyek sorrendjét, a Q természetes számot kapjuk ,amelyre:
a) Találj egy ilyen P számot, ha n = 6.
b) Igazold, hogy a P számjegyeinek n száma páros.
Számítsd ki:
Egy téglalap alakú 1 – (1 – ( 1 – .... – (1 – 1)...))
Egy 1,2 m egyenlő oldalú tábla területe 12 m2, az egyik (100 zárójel van kinyitva és 100
háromszög kerülete egyenlő egy oldalának hossza pedig 2,5 m. zárójel van bezárva).
négyzet kerületével. Mennyi a Számítsd ki a téglalap kerületét.
négyzet területe?

3 . lecke A négyzetszám négyzetgyöke
Problémahelyzet
A város építési terve előírja Anna lakókerületében egy
bölcsőde építését 400 m2 területre. Milyen hosszú annak a
PARK 2500 m
2
parcellának az oldala, amelyre a bölcsőde épül? ete 2
terül
Megoldom próbálgatással:
102 = 100, és 202 = 400.
SŐDE
Tehát a parcella oldalhossza 20 m. BÖLC 2
400 m
Tudni szeretnénk! Hogy számítjuk ki egy négyzet oldalának hosszát, ha tudjuk ennek területét?
Hasonlítsuk össze!
Mi a hasonlóság és mi az eltérés a két feladat közt?
A. A négyzet alakú sportpálya oldalának B. Egy négyzet alakú járdalap területe 900 cm2.
hossza 30 m. Mennyi a sportpálya területe? Milyen hosszú a járdalap oldala?
Mégoldás: Megoldás:
Jelöljük T-vel a pálya területét.
Akkor: T = 302 = 900. Jelöljük L-lel a lap oldalának hosszát.
Tehát a pálya területe 900 m2. Akkor: L2 = 900; L2 = 302; L = 30.
Tehát a járdalap oldalának hossza 30 cm.
Megfigyelünk és következtetünk!
Jelöljük: Olvassuk: Ellenőrizzük:
A 30 az L2 = 302 egyenlet megoldása, ahol L az ismeretlen. 900 gyöke 30 ≥ 0 és
Ez az egyetlen pozitív megoldása az adott egyenletnek. 900 = 30
egyenlő 30. 302 = 900.
Azt mondjuk, hogy 30 négyzetgyöke a 900-nak.
2
900  900
A négyzetgyökvonás a négyzetre emelés invez művelete. 30
A város építési terve előírja Anna lakókerületében egy 22 500 m2 területű park építését is. Mennyi az
épülő park oldalának hossza?
Megoldás:
A fenti értelmezés alapján, a park oldalának hossza 22 500 . Ahhoz, hogy meghatározzuk ezt a
számot, a 22 500-at felbontjuk prímtényezők szorzatára és kimutatjuk, hogy teljes négyzet:
22 500 = 22·32·54 = (21·31·52)2. A keresett szám 21·32·52 = 150. Ellenőrizzük: 1502 = 22 500.
Értelmezés! Ha az a természetes szám teljes négyzet, akkor az n természetes számot, amelyre

a n 2 a az szám négyzetgyökének nevezzük. Így írjuk: n = a .
Következtetünk ...
Kiszámítható egy nem természetes szám négyzetgyöke?
2, 25 = ?
Gondolkodhatunk így: Egy négyzet alakú parcella területe 2,25 hm2. Átalakítva 2,25 hm2 = 22 500 m2.
A parcella oldalhossza 22 500 = 150 (méter), vagyis 1,5 hm. Tehát: 2, 25 = 1,5.
Mérjük fel tudásunkat
1 Írd fel a 36-ot két tényező szorzataként úgy,
2 36 = ?
hogy ezek legyenek :
a) egyenlők; b) különbözők. 3 Igaz vagy hamis? 64 = 32.

Megoldott feladat
Egy négyzet alakú kép üvegének területe 49 dm2. Mennyi annak a lécnek a
minimális hossza, amelyből a keret készül?
Megoldás:
Kiszámítjuk a kép egy oldalának a hosszát: L = 49 = 7 dm.
A kép keretének minimális hossza egyenlő ennek kerületével, vagyis 4·7 dm = 28 dm.
• Mit gondolsz, a fenti feladat miért kéri a keret minimális hosszát? Gondolkodjunk
kritikusan és építően!
• Alkalmazhatjuk ugyanezt a gondolatmenetet egy téglalap alakú keret
minimális hosszának kiszámításához, ha tudjuk ennek területét?
1. Számítsd ki: 4. Számítsd ki: 16 ; 64 ; 144 ; 256 .

1
a) 28,2 · 2,14; b) 2,0 · 1,24; c) 0,133; d) 0,45;
5. Mutasd ki, hogy az a = 25·37·63 szám teljes
e) 0,12; f) 2,32; g) 1,52; h) 3,23; i) 10,33. négyzet, majd számítsd ki a - t.
2. Számítsd ki: 6. Bontsd prímtényezők szorzatára, majd számítsd
4 1 2 ki a teljes négyzetek négyzetgyökeit: 3600; 288;
a) 0,5 · 5 ; b) 2 5 · 0,75; c) 1,25 · 4 · 5 .
1250; 1125; 432; 8100; 1764.
3. Melyek teljes négyzetek a következő számok
közül? Miért? 7. Melyek igazak a következő kijelentések közül?
2·5; 32·52; 24·52; 22·32·74; 1000; (7·11)2. A. 49 = 7; B. 36 = 18; C. 25 = –5; D. 1 = 0.
8. Számítsd ki: 10. Egy négyzet alakú járólap oldalának hossza 15
2 cm. Mennyi a lap területe?
a) 5 – 0,53; b) 53 – 0,5; c) 5 + 0,53;
d) 0,53 · 5; e) 53 · 0,5; f) 0,53 + 53; 11. Egy négyzet alakú szőnyeg kerülete 18 m.
g) 53 · 0,53; h) 53 – 0,53. Mennyi felületet takar a szőnyeg?
9. Határozd meg a piros rész 12. Egy négyzet alakú kert területe 1600 ha.
területét, ha a négyzetháló Milyen hosszú a kertet körülvevő kerítés?
elemének oldalhossza 0,5 cm.
13. Számítsd ki két tizedes pontossággal: 16. Az ábrázolt útkereszteződésben
3
a) 70 : 19; b) 15,26 : 13; c) 57,8 : 9; AB =12 m, AC =16 m, AB ⊥ AC. C
d) 0,45 : 0,7; e) 0,03 : 0,5; f) 106,6 : 1,7. Számítsd ki BC hosszát.
A
14. Egy téglalap méretei 12 m és 75 m. Számítsd
ki annak a négyzetnek az oldalát, amelynek 17. a) Igazold, hogy a · 0,25 = a : 4; B
területe egyenlő a téglalap területével. b) Végezd el egyszerűen:
15. Egy háromszög oldalainak hossza 10 m, 120 · 0,25; 0,25 · 3600; 4,12 · 0,25;
10 m és 12 m. Számítsd ki a háromszög 9,6 · 0,25.
területét.
18. Számítsd ki az N = 1 + 2 + 3 + ... + 288 szám négyzetgyökét.
4
19. a) Mutasd ki, hogy a 44 – 8 és 4444 – 88 műveletek eredménye két teljes négyzet.
b) Számítsd ki 444444 − 888.
Határozd meg az a és b
Számítsd ki 144 és 2500. számjegyeket, ha 3ab = 19.
Számítsd ki 36 és 81.

4 4
. lecke
Lecția Egy szám négyzetgyökének becslése
C
Problémahelyzet
Tibi lerajzolta egy négyzethálós lapra (egy kis négyzet oldala 1 cm) a képen
látható ABCD zöld ábrát. Aztán behajtotta a külső fehér sarkokat és azt vette
észre, hogy ezek teljesen lefedik a zöld ábrát. Arra az eredményre jutott, hogy O
az ABCD egy négyzet, melynek területe 2 cm2. Mennyi az oldal hossza? B D
Valóban, ABCD
négyzet, ezt könnyen De a 2 nem teljes
igazolhatom, mivel négyzet! Mit jelenthet
a BOC, COD, DOA a 2?
és AOB egyenlő A
Megfigyelem, hogy
szárú, derékszögű
háromszögek 2 az AB szakasz
kongruensek. hossza, tehát 2 is Megmérhetném az ABCD négyzet
Következik, hogy egy szám! oldalát, de a mérés pontatlan! (mm -
AB = 2 cm. ben, tized mm-ben?)
Tudni szeretnénk! Hogy közelítjük meg egy olyan szám négyzetgyökét, amelyik nem teljes négyzet?
Elemezzük!
A fenti ábrán, az ABCD négyzet területe 2 cm2. A négyzet AB oldaláról kijelenthetjük:
• AB > AO (egy háromszög átfogója nagyobb, mint bármelyik befogója), tehát AB > 1 cm;
• AB < AO + OB (a háromszög egyik oldala kisebb, mint a másik két oldal összege), tehát AB < 2 cm.
Arra következtetünk, hogy 2 egy 1 és 2 közötti szám. Tehát 1 < 2 < 2.
Tehát 5 az a
Értelmezés Ha a egy pozitív szám, akkor a b pozitív számot, amelyre pozitív szám,
a = b2 az a négyzetgyökének nevezzük. Így írjuk: b = amelynek
a.A a az egyetlen pozitív szám, amelynek négyzete egyenlő a - val. négyzete
egyenlő 5-tel.
Emlékezzünk... E
Tudjuk, hogy a derékszögű háromszög átfogójára szerkesztett
négyzet területe egyenlő a háromszög befogóira szerkesztett
B
négyzetek területeinek az összegével.

A mellékelt ábrán látható BCDE négyzet területe 5 cm2; tehát a D
BC szakasz hossza 5 cm.
Mivel AB < BC < AB + AC, ezért 5 egy 2 és 3 közötti szám.
2 < 5 < 3. A C
1 Milyen hosszú a négyzet oldala, ha a területe: a) 25 cm2; b) 100 cm2; c) 5 cm2; d) 17 cm2?
2 Helyezd a 6 -ot: a) két tetszőleges természetes szám közé; b) két egymás utáni természetes szám
közé.
3
Tudjuk, hogy 4 + 9 = 13. Egy derékszögű háromszög befogóira szerkessz olyan négyzeteket, amelyek
területei 4 és 9, majd a 13 -at foglald két egymás utáni természetes szám közé.

A tanulók ki kellett számítsák az ábrán látható négyzet oldalának hosszát, amely egy
1 cm oldalhosszú négyzetrácson van ábrázolva. Íme két megoldás.
Tamás: Először kiszámítom a négyzet területét, Eszter: Az AOB derékszögű
felbontva ezt alkotó részeire. háromszögben alkalmazva
Ha átrendezzük az ábrán látható 4 színes Pitagorasz tételét kapjuk,
derékszügű háromszöget, akkor egy téglalapot hogy:
kapunk, melynek területe 12 cm2. A
AB2 = AO2 + OB2,
Középen marad egy négyzet,
AO = 2 cm és OB = 3 cm. O
melynek oldala 1 cm. 2 = 22 + 32 B
2
Az adott négyzet területe 13 cm , Tehát: AB
tehát oldalának hossza 13 cm. AB2 = 13.
Következik: AB = 13 cm.
Gondolkodjunk
1 Használhatott volna Eszter más derékszögű háromszöget kritikusan és építően!
a négyzet oldalának kiszámításához?
2 Foglald az eredeti négyzetet egy nagyobb négyzetbe, melynek oldalai vízszintesek vagy függőlegesek.
Használjátok ezt az ábrát a területének, majd az oldal hosszának kiszámításához.
1. Melyek a helyes kijelentések? 3. Közelítsd meg egy egész

1 számmal a kék ábra
a) 6 = 3 ; b) 25 = 5 ; c) 3 ≥ 1; d) 7 ≤ 2 . milliméterben kifejezett

2
2. Válaszd ki a helyes választ! 6 kerületét tudva, hogy a négy-
zetháló oldalhossza 5 mm.
A. 36; B. 3; C. 12; D. 6; E. 6 .
4. Számítsd ki egy négyzet oldalának hosszát, 6. Szerkessz négyzethálós lapra (a négyzetek oldala
2 amelynek a területe egyenlő egy téglalap 5 mm) egy négyzetet, amelynek területe:
területével, amelynek a méretei 6 cm és 2 cm. a) 9 cm2; b) 8 cm2; c) 10 cm2. Melyiknek van
5. Egy négyzet oldala 7 cm. Mennyi a területe? ezek közül a leghosszabb oldala? Miért?
7. Az ábrán látható derékszögű háromszög 8. Dani egy négyzet alakú udvar központjában áll,
3 AB befogójára az ABDE B D melynek területe 18 ár. Hány méterre áll Dani az
négyzetet szerkesztettük. udvar sarkaitól?
Ha AC = 3 cm és 9. Anna három négyzet alakú kartont feldarabolt,
BC = 4 cm, számítsd ki: C majd a darabokból egy négyzet alakú puzzle-t
A E rakott össze. Az eredeti darabok oldalainak
a) az ABDE területét; hossza 4 dm, 6 dm és 9 dm. Milyen hosszú az
b) a BD szakasz hosszát. Anna által készített puzzle oldalának hossza?
4 10. A képen látható ábra 5 négyzetből áll, amelyek egy bizonyos szabály szerint
vannak elhelyezve. a) Számítsd ki a képen látható négyzetek oldalának
hosszát tudva, hogy a színes négyzet területe 50 cm2. b) Másold be az ábrát a
füzetedbe, és egészítsd ki egy újabb négyzettel, követve ugyanazt a szabályt.
Milyen hosszú az általad rajzolt négyzet oldala?
Az l =10 cm oldalú négyzet
Írd a füzetedbe azokat a Számítsd 3 cm csúcsai össze vannak l
2 cm
számokat a felsoroltak közül, ki a színes kötve a szemben fekvő l1

amelyek 4 és 5 között vannak: négyzet oldalak felezőpontjaival.
3,45; 4,5; 7 ; 4,(5); 18; – 4,5; oldalának Számítsd ki l1 hosszát.
20 ,25 . hosszát.

Ismétlő feladatok!
1 1. Igaz vagy hamis? 4. a) Alakítsd át tizedes törtté a következő

a) 25 = 5; b) 16 = 8; c) 1 = 1. racionális számokat: 11 ; 11 ; 11 ; 11 .
2 3 6 18
2. Számítsd ki: 225 ; 441 ; 5625; 6561. b) Írd közönséges tört alakba a következő
3. Írd le az összes számot 50-től 60-ig, és húzd racionális számokat: 0,25; 0,(25); 0,2(5).
alá a prímszámokat. c) Írd fel a 4-et négyzetgyök formájában.
5. Határozd meg az y pozitív számot, ha y 8. a) Írd le a 44 összes természetes osztóit.

2 b) Határozd meg a 160 természetes osztóinak
értéke: a) 2,6; b) 4,3; c) 1,(6).
számát.
6. Péter azt állítja, hogy 16 = –4, mert
c) Adj példát olyan természetes számra,
(–4)2 = 16. Igaza van? Miért? amelynek pontosan 6 természetes osztója
7. Egy téglalap oldalainak hossza 12 cm és 27 van.
cm. Milyen hosszú annak a négyzetnek az 9. Ellenőrizd az egyenlőségeket:
oldala, amelynek területe egyenlő a téglalap
területével? a) 25 16 81 ; b) 16 9 25 .
3 10. Az ábrán látható tér esetében 13. Egy tengeralattjáró egy tengeri jeladót 2500
határozd meg x-et, ha a belső méterre érzékel. Egy hajó, amely pontosan
négyzet területe 784 m², a külsőé a tengeralattjáró fölött van, a jeladót 2
1296 m² és a négyzeteknek km-re érzékeli. Milyen mélységben van a
azonos a középpontja. tengeralattjáró?
11. Foglald a következő számokat x
két, egymás utáni, természetes 2 km
szám közé:
14 ; 29 ; 53 ; 85 . ?m
12. Hány 3 jegyű n számra igaz a n ∈ ℕ 2500 m
kijelentés?
4 14. a) Számítsd ki: 16. Bizonyítsd be, hogy bármely n, n > 1,

15 + 1 ; 1155 + 1 ; 111555 + 1 . természetes számra 2n – 1 nem lehet teljes
b) Mivel egyenlő 111111555555 + 1 ? négyzet.
Add meg a várható eredményt, majd 17. Az ábrán látható öt háromszög derékszögű,
számítással ellenőrizd, hogy igazad volt-e! és mindegyik háromszög egyik befogójának
hossza 1 cm. A kicsi, kiinduló háromszög
15. Emma egy A egyenlő szárú. Számítsd ki az ábrán x-szel jelölt
üdvözlőlapot készített szakasz hosszát.
kék kartonra 6 cm
oldalú fehér, és 3 D 1 1
cm oldalú barna B 1 1
négyzeteket ragasztva,
amint a képen látható. C
a) Határozd meg az x
1
üdvözlőlap méreteit.
b) Számítsd ki a képen kijelölt ABCD négyszög
1
területét és kerületét.

Mit tanultam?
Ellenőrzöm, hogy képes vagyok-e:
Ellentett művelet
• azonosítani egy teljes négyzet gyökét, felírva a
számot mint 2 kitevőjű hatvány;
Hatványozás Négyzetgyökvonás
• felismerni természetes, egész és racionális
számokat;
Teljes A négyzet Szakaszok
• felírni egy valós számot különböző alakban;
négyzet területe hossza
• alkalmazni a racionális számokkal végzett
műveletek elvégzésének sorrendjét, vagy az
Számok inverz műveleteket;
• megoldani gyakorlati tartalmú feladatokat.
1. teszt 2. teszt
1. Bontsd prímszámok szorzatára az 1. Bontsd prímszámok szorzatára a 2916-ot,
5184-et, majd számítsd ki ennek majd számítsd ki ennek négyzetgyökét.
négyzetgyökét.
2. Igaz vagy hamis? A 2020 egy természetes
2. Igaz vagy hamis? A 576 egy természetes szám.
szám. 3. Írd a 0,16-ot:
3. Írd a 0,25-öt: a) közönséges tört formájába;
a) közönséges tört formájába; b) egy pozitív racionális szám
b) mint egy pozitív racionális szám négyzetgyökeként.
négyzetgyöke.
4. Melyik számmal kezdődtek a számítások?
4. Adj meg egy számpéldát annak igazolására,
hogy ha x és y nem nulla természetes számok, × 0,4 – 2,3
akkor x y x y . ? ? 11,7
5. Az ábrán látható 1 cm oldalú négyzethálóra 5. Az ábrán látható 1 cm oldalú négyzethálóra
megszerkesztettük AB és BC szakaszokat. megszerkesztettük AB és BC szakaszokat.
B Igazold, hogy
A
C B
Igazold, hogy
AB = 10 cm és AC = 20 cm.
AB = 5 cm és BC = 13 cm.

2. Tanulási egység: Négyszögek
Projekt Párhuzamosság és szőnyegek

Munkaterv
S zükséges eszközök: színes papírlapok, olló.
 Cél: „Szőnyegeket” fogtok készíteni, melyek kihangsúlyozzák a négyszögek tulajdonságait.
 S zínes papírlapokból vágjatok 1-3 cm szélességű csíkokat, majd
készítsetek a jobboldali képhez hasonló mintákat.
 F igyeljétek meg a sávok metszéspontjai által meghatározott mértani
alakzatokat. Jegyezzétek le egy lapra minden azonosított alakzat
megnevezését és annak tulajdonságait.
A sávok metszéspontjai által meghatározott négyszögek alakjaira
vonatkozóan tegyetek fel kérdéseket, majd válaszoljatok ezekre.
Például:
• Hogyan kell felvágni a sávokat ahhoz, hogy kapjunk:
a) négyzetet; b) rombuszt; c) trapézt?
Bizonyítsd be gyakorlatban a javasolt válaszokat.
• Létezik bármiféle kapcsolat a felhasznált papírcsíkok száma
és az ezek metszéspontja által meghatározott alakzatok
száma között? Ha igen, fedezd fel a kapcsolatot.
 Jegyezzétek le a kérdéseket és azok válaszait a megnevezett
alakzatok lapjára. Egészítsétek ki általatok kedvelt feladatokkal.
 Készítsetek egy plakátot az összes megvalósított munkátokkal.
Kezdhetjük!
 F igyeljétek meg a két mintát, majd válaszoljatok a kérdésekre.
• Az alábbi esetekben milyen mértani alakzatok keletkeztek a
papírcsíkok találkozásánál?
• Szerintetek hogyan keletkeztek a fenti minták?
 Képzeljétek el, hogy eltávolítjuk az egyik szélső sávot. Hány
négyszög tűnik el így? Ahelyett, hogy eltávolítanánk egyet,
hozzáteszünk egyet, hány négyszög keletkezik így?
Közös munka
Csoportonként:
feladatot.
 Keressetek és készítsetek olyan modelleket, amelyek különböző mértani alakzatokat eredményeznek.
 Beszéljétek meg a végső plakát alakját, amely tartalmazza a csapat által elkészített anyagot.
Bemutatás
 Függesszétek ki az elkészített plakátokat.
M inden csapat értékelje a többi csapat által készített plakátot.
• S zavazással válasszátok ki azt a munkát, amely a legjobban tetszik.
20 2. tanulási egység: Négyszögek
Előzetes felmérő Munkaidő: 50 perc
Általános 1. Tamás kijelentette, hogy két háromszög akkor kongruens, ha van egy-egy
háromszögek szögük és két-két oldaluk, melyek kongruensek. Az alábbi rajzok közül a(z)
kongruenciája .... ábrára vonatkozóan hamis a kijelentés.
a) b) c)
Derékszögű 2. A kongruens háromszög-párok: ... .

háromszögek Állapítsd meg mindegyiknél a megfelelő kongruenciaesetet.
kongruenciája a) b) c) d) e) f)
50°
50° 3 2
3 3 50°
3 3 3
2 2
Szimmetriatengely 3. Az a háromszög, melynek egyetlen szimmetriatengelye van az ... .

Pont szerinti mellékelt ábrán az A pont O
4. A d
szimmetria szerinti szimmetrikusa: G D H A
A. D; B. E; C. G; D. H.
F O B
z ábrán, az AB szakasz d egyenes
5. A E C
Egyenes szerinti szerinti szimmetrikus szakasza:
szimmetria A. EF; B. CD; C. GF; D.
OG.
F
Két egyenesnek egy 6. Az ábrán látható AB és CD egyenesek E
szelővel alkotott párhuzamosak. C
szögei GBH∢ -gel kongruens a(z): D
A
A. ABG∢; B. CD∢;
B
C. ABE∢; D. BCD∢.
G H
III. Írd le az alábbi feladatok részletes megoldását.
Háromszögek 7. Melyik az a háromszög, melynek minden magassága kongruens? Rajzold
tulajdonságai meg a megfelelő mértani alakzatot.
8. Melyik az a háromszög, melynek pontosan két kongruens oldalfelezője
van? Rajzold meg a megfelelő mértani alakzatot.
9. Melyik az a háromszög, melynek két magassága a két oldalával egybeesik?
Rajzold meg a megfelelő mértani alakzatot.
Ha a teljes pontszám felénél kevesebb pontot értél el, akkor hasznos lenne átnézned a fent előforduló
fogalmak értelmezését és tulajdonságait.
2. tanulási egység: Négyszögek 21
1. lecke Sokszögek
Problémahelyzet
A diákok olyan képeket hoztak, melyekben sokszögek jelennek meg. Íme, néhány ilyen kép:
A fenti képek közül melyek ábrázolnak sokszögeket?

Tudni szeretnénk! Miben hasonlítanak, illetve miben különböznek a sokszögek?
Emlékezzünk és értelmezzük!
csúcs
Sokszögnek nevezzük azt a zárt Egy sokszög elemei:
törtvonalat, melynek oldalai oldalak, csúcsok, szögek, átló
legfeljebb a csúcsokban találkoznak átlók.
és mindegyik csúcs pontosan két szög
oldal közös pontja. oldal
Egy sokszög a sík pontjait két részre osztja:
– sokszög belső tartománya Külső rész Belső rész
– sokszög külső tartománya
Egy sokszöget konvexnek Egy sokszöget konkávnak

nevezünk, ha bármely csúcs nevezünk, ha az egyik oldalát
ugyanazon félsíkban van, tartalmazó egyeneshez viszonyítva
az egyik oldalát tartalmazó létezik két csúcs, mely az egyenes
egyeneshez viszonyítva. különböző oldalán van.
Azokat a sokszögeket, melyeknek minden oldala és szöge kongruens, szabályos sokszögeknek nevezzük.
A következő sokszögek szabályos sokszögek:
Egyenlő oldalú Négyzet Szabályos Szabályos Szabályos Szabályos

háromszög ötszög hatszög hétszög nyolcszög
Mérjük fel tudásunkat!
Azonosítsd a fentiekben a gyerekek által hozott képeken megjelenő sokszögeket.
Rajzolj: a) egy konvex és egy konkáv négyszöget;
b) egy konvex és egy konkáv hatszöget;

1. a) Nevezd meg az alábbi sokszögeket, majd 2. Nevezd meg az 1-es feladatban lévő konvex
1 pontosítsd ezek elnevezését. négyszögek: a) oldalait; b) szemben fekvő
Példa: ABCD négyszög. oldalait; c) szomszédos oldalait;
b) Hány sokszög található az egyes ábrákon? d) átlóit; e) szögeit.
D E
A 3. A pirossal
F H jelölt
sokszögek
B C szabályosak.
M G Határozd
V meg az egyes a) b)
W sokszögek
I L
N oldalainak
U számát.
J K T
O P S
Q R c) d)
2 4. Dani, sietve a feladat megoldásával, a következő kijelentést fogalmazta

meg: Ha két háromszög megfelelő oldalai kongruensek, akkor a háromszögek
kongruensek. Hasonlóan, ha két négyszög megfelelő oldalai kongruensek,
akkor a négyszögek is kongruensek. Mivel Dani jó matekos, az osztályban
senki sem cáfolta meg az állítását. Másnapra viszont, Péter a mellékelt
ábrán látható alakzatot készítette el. Dani ezt látva felismerte, hogy
hibázott. Magyarázd meg miben tévedett Dani.
5. A
háromszögeket, mivel nem tudnak alakot
3
váltani (merevek), gyakran használhatjuk
építkezésekben, például egy kerítés, egy tető,
egy kerék elkészítésénél.
Ha a következő alakzatok modelljeit készítenéd el, melyek lennének merevek?
a b c d e f
Fontos megfigyelés!
1. Másold le, majd egészítsd ki a táblázatot, ha n egy konvex sokszög oldalának számát jelöli.
n 3 4 5 6 7 8 9 10
Az átlók száma
2. Szerinted hány átlója van egy 11 oldalú konvex sokszögnek?
Létezik háromoldalú konkáv
Rajzolj egy 5 oldalú konkáv sokszög? Válaszod indokold.
Rajzolj egy 4 oldalú sokszöget.
konvex sokszöget.
2 . lecke Egy konvex négyszög szögeinek összege
Problémahelyzet
Péter a következő kísérletet végezte el: egy papírlapra rajzolt négyszög szögeit levágta, majd egymás
mellé helyezte őket.
Milyen meglepő! Mintha „összeragadnának” egy pont körül! Tehát összegük

360°! Vajon egy másik négyszöggel ugyanez történne?
Tudni szeretnénk! Meg tudjuk határozni bármilyen konvex négyszög szögeinek mértékét?
Emlékezzünk… B
Egy háromszög szögei mértékének összege 180°. A∢ + B∢ + C∢ = 180°.
Bizonyítjuk! A C
Tétel: Egy konvex négyszög szögei mértékének összege 360°.

Feltevés: Bizonyítás:
Az ABCD egy konvex négyszög. Az AC átló meghatároz két háromszöget: ABC és ADC.
Következtetés:
Az ABC háromszögben: BAC∢ + ACB∢ + CBA∢ = 180°
A∢ + B∢ + C∢ + D∢ = 360°
D Az ADC háromszögben: DAC∢ + ACD∢ + CDA∢ = 180°
A Kapjuk, hogy: BAD∢ + ADC∢ + DCB∢ + CBA∢ =
= (BAC∢ + ACB∢ + CBA∢) + (DAC∢ + ACD∢ + CDA∢)
C = 180° + 180° = 360°
B
Milyen kapcsolat van egy háromszög és egy konvex négyszög szögei Gondolkodjunk
mértékének összege között? Ezt a kapcsolatot felhasználhatjuk arra, hogy kritikusan és építően!
kiszámítsuk egy ötszög, hatszög, ... szögei mértékének összegét?

1 Hány átlója van egy konvex négyszögnek?
2 135°, 27°, 112° és 86° egy konvex négyszög szögeinek mértékei. Igaz vagy hamis?
Megoldott feladat
Számítsd ki a mellékelt ábrán látható DEF szög mértékét. 35 30
Megoldás: DAB∢ = 180° – (30° + 35°) = 115°; E
ABC∢ = 180° – (40° + 100°) = 40°; A
D
BCD∢ = 180° – (25° + 20°) = 135°;
40
B
CDA∢ = 360° – (115° + 40° + 135°) = 70°. 100 C
DEF egyenlő szárú háromszög, így:
DEF∢ = (180° – 70°) : 2 = 110° : 2 = 55°.
25 20

F
Szóbeli magyarázat! Fogalmazd meg a fenti feladat megoldása során használt tételt.

1. Nevezd meg az alábbi ábrán látható konvex 4. A

z ábra adatait felhasználva, határozd
1 négyszögeket. meg az x értékét (fokban kifejezve).
N H A B Z
M G I
x 55
F
125
C
Y 95
Q P K J D T
X 120 85 x 120
E
2. Nevezd meg az 1-es feladatban lévő konvex a) b)
négyszögek: a) oldalait; b) szögeit; x
c) s zemben fekvő oldalait; 90 90
d) egymás melletti oldalait;
e) szemben fekvő szögpárjait;
f) átlóit. x
20
90
70
3. Ellenőrizd, hogy 110°, 25°, 37°, 140° lehetnek-e 100
egy konvex négyszög szögeinek mértékei. c) d)
5. Az ábrán látható 7. Határozd meg a négyszög szögeinek mértékét

2 testek közül melyek felhasználva az ábrán lévő adatokat.
oldallapjai konvex D H
négyszögek? 40 C 35
U R
E G
6. Az MNPQ konvex
20 34
négyszögben az M, A

B
55
55
N és P szögek mértékei rendre 25°, 31°, illetve F
48°-kal nagyobbak, mint a negyedik szög 8. Határozd meg az ABCD négyszög szögeinek
mértéke. Számítsd ki a négyszög szögeinek mértékét, ha A és C, illetve A és B kiegészítő
mértékét. szögek, A és D pótszögek.
3
9. Az ábrának megfelelően ABCD A 10. Egy MNPQ négyszögben a QN átló
konvex négyszög belsejében az MQP∢ szögfelezője, MNQ∢ = 35°,
adott a P pont. Ebből kiindulva P QNP∢ = 60° és NPQ∢ = 55°.
igazold a konvex négyszög D Határozd meg az MNPQ négyszög szögeinek
szögeinek mértékére vonatkozó B mértékét.
tételt. C
4
mellékelt ábrán látható OAB, OBC, OCD, ODE és OEA öt, egyenlő szárú , egymással
11. a) A B
kongruens háromszög. Számítsd ki az ABCDE sokszög szögeinek mértékét.
b) Oldd meg az előző feladatot tíz egyenlő szárú háromszöggel. A O C
c) Oldd meg a feladatot n egyenlő szárú háromszöggel, ahol n természetes szám és n ≥ 3 .
E D
Az MNPQ konvex négyszögben
Állapítsd meg, hogy N szög kétszerese az M szög
Egy konvex négyszög létezik-e olyan konvex mértékének, P szög kétszerese
egyik szögének mértéke 65°, négyszög, melynek minden az N szög mértékének, és a Q
és két szögének mértéke 76°. szöge tompaszög. Indokold a szög háromszorosa az M szög
Számítsd ki a négyszög ne- válaszod. mértékének. Számítsd ki az M szög
gyedik szögének mértékét. mértékét.

3 3
. lecke
Lecția A paralelogramma. Értelmezés és tulajdonságok
Problémahelyzet
A mozgatható irodai lámpa megfelelő fényt biztosít a munkafelületen.
Milyen formát eredményez a lámpakeret, amikor mozgatjuk?
A mozgatható karokból
keletkezett négyszög A szemben fekvő oldalak
szemben fekvő oldalai mindig hossza egyenlő marad? Hát
párhuzamosak! a szemben fekvő szögeké?
Tudni szeretnénk!
Milyen tulajdonsággal rendelkezik egy olyan négyszög, melynek szemben
fekvő oldalai párhuzamosak?
Értelmezés! Azt a konvex négyszöget, melynek szemben fekvő oldalai páronként

párhuzamosak, paralelogrammának nevezzük.
Bizonyítjuk!
1. tulajdonság (1.T) Ha egy négyszög paralelogramma, akkor szemközti oldalai páronként kongruensek.
Feltevés:
Bizonyítás:
Az ABCD paralelogramma.
Meghúzzuk a BD átlót.
Következtetés: AB ≡ CD és AD ≡ BC
Az ABD és CDB háromszögekben:
D 2
C BD = BD (közös oldal)
1
B1∢ ≡ D1∢ (mert AD || BC, BD szelő és belső váltószögek)
B2∢ ≡ D2∢ (mert AB || CD , BD szelő és belső váltószögek)
2
1 A SZ.O.SZ. kongruencia esetből következik, hogy ABD∆ ≡ CDB∆,
A B ahonnan következik, hogy AB ≡ CD és AD ≡ BC.
2.T Ha egy négyszög paralelogramma, akkor szemközti szögei páronként kongruensek.
Feltevés: Az ABCD paralelogramma.
Következtetés: A∢ ≡ C∢ és B∢ ≡ D∢ Bizonyítás:
D A∢ és D∢ kiegészítő szögek (mert AB || CD, AD szelő és a
C szelő ugyanazon oldalán lévő belső szögek).
C∢ és D∢ kiegészítő szögek (mert AD || BC, CD szelő és a
szelő ugyanazon oldalán lévő belső szögek).
Következik, hogy A∢ ≡ C∢ (mert ugyanaz a pótszögük).
A B Hasonlóan következik, hogy B∢ ≡ D∢.
3.T Ha egy négyszög paralelogramma, akkor az átlói felezik egymást.
Feltevés:
Az ABCD paralelogramma, Bizonyítás:
AC ⋂ BD = {O} Az AOD és COB háromszögekben:
Következtetés: AO ≡ OC és DO ≡ OB A1∢ ≡ C1∢ (mert AD || BC, AC szelő és belső váltószögek)
D C AD ≡ BC ( 1.T )
D1∢ ≡ B1∢ (mert AD || BC, BD szelő és belső váltószögek)
1
1
O
A SZ.O.SZ. kongruencia esetből következik, hogy AOD∆ ≡ COB∆
1 1 Következik, hogy AO ≡ OC és DO ≡ OB.
A B

1 Ha az ABCD paralelogrammában AB = 4 cm és BC = 5,5 cm, mekkora az AD és DC oldal hossza?
2 Ha BAD∢ = 1150, mekkora az ABCD paralelogramma másik három szögének mértéke?
3 Ha az ABCD paralelogrammában AC ∩ BD ={O}, AC = 8 cm és OD = 2,5 cm, mekkora az AO és
BD szakaszok hossza?
4.T H
a egy négyszög paralelogramma, akkor az átlók metszéspontja a paralelogramma szimmetria
középpontja.
ABCD – paralelogramma Kimutatjuk, hogy a paralelogrammán lévő pontoknak az O szerinti
AC ∩ BD = {O} szimmetrikusai a paralelogrammán helyezkednek el.
Következtetés: A 3.T alapján a paralelogramma egyik csúcsának szimmetrikusa
O – szimmetria-középpont ugyancsak csúcsa a paralelogrammának. Legyen M egy tetszőleges
D M C pont a paralelogrammán (például a CD oldalon). Jelöljük N ponttal
2 az OM egyenes metszéspontját a szemben fekvő oldallal.
O DOM∢ ≡ BON∢ (csúcsszögek)
D2∢ ≡ B2∢ (belső váltószögek, ahol AB || CD és BD szelő)
2
A B DO ≡ OB ( 3.T )
N
Az O.SZ.O. kongruenciaeset alapján DOM∆ ≡ BON∆. Ebből
következik, hogy OM ≡ ON. Mivel O az MN szakasz egy pontja,
következik, hogy az N pont az M pontnak O szerinti szimmetrikusa.
Mivel egy pont szimmetrikusa egy másik pont szerint egyedi, így a
tulajdonság bizonyított.
Gondolkodjunk
Mely tulajdonság ellenőrizhető a
D kritikusan és építően!
paralelogramma tulajdonságai közül,
A D C
ha két egyforma papírból kivágott
paralelogrammát egymásra téve O
elforgatunk egy stabil tű körül ott, ahol
az átlók metszik egymást? A B C
B
Ezen a tulajdonságon alapul

a papír szélforgó is! Igaza van Daninak?
Fogalmazz meg egy
magyarázatot.

Megoldott feladat
Adott az ABCD paralelogramma, melyben AF, BE a DAB∢, illetve ABC∢ szögfelezői, ahol E, F ∈ CD.
Mutassuk ki, hogy a szögfelezők merőlegesek egymásra.
ABCD paralelogramma Legyen AF ⋂ BE = {G}.
AF a DAB∢ szögfelezője, E ∈ CD ABCD paralelogramma � DAB∢ + ABC∢ = 180°(1)
(az egymás melleti szögek kiegészítő szögek)
BE az ABC∢ szögfelezője, F ∈ CD
Következtetés: AF a DAB∢ szögfelezője (feltevés)
DAB
AF ⊥ BE DAG GAB (2)
2
D E F C BE az ABC∢ szögfelezője
ABC . (3)
G ABG GBC
2
A B Az (1), (2), (3) ⇒ GAB∢ + GBA∢ = 90°, tehát
AGB∢ = 180° – (GAB∢ + GBA∢) = 90° ⇒ AF ⊥ BE.
Tudni szeretnénk!
Szóbeli magyarázat! A fenti feladat megoldásához a paralelogramma mely tulajdonságát
használták fel? Válaszod indokold.
1. Az alábbi paralelogrammák esetében számítsd ki az x értékét (fokban kifejezve).

1 x
70 x 110 x 90 x
x 68 112
a) b) c) d) e)
2. Bizonyítsd be, hogy ha egy négyszög paralelogramma, akkor van két egymás melletti kiegészítő
szöge.
3. Az alábbi ábrák adatait felhasználva, nevezd meg az összes paralelogramma esetén a kongruens
szakaszokat. Indokold állításod.
D C H 120
130 50 G M L R 30 P
K 61
50 60 120 30
Z 61
A B E F I J N O
V U B’ A’ G’ F’ R’ P’
40
M’ C’ O’ Q’
40
Y
S T X D’ E’ M’ N’
4. Számítsd ki, a tanult tételeket felhasználva, az egyes paralelogrammák kerületét az alábbi ábrák
2
adataival. A szakaszok hossza milliméterben van megadva, illetve a ⇉ jel a párhuzamos egyeneseket
jelöli.
D L K
C H G
60 60
R P
60 120 19 19 60
12 10 12 60
60
A B E F
40
M N
6
I J

5. Adott az ABCD paralelogramma.
a AB = 5 cm és BC = 3 cm, határozd meg az AD és CD oldalak hosszát.
a) H
b) H a A∢ = 76°, határozd meg a B, C és D szögek mértékét.
a AC ∩ BD = {O} és OA = 3,5 cm, határozd meg az AC átló hosszát.
c) H
6. A projektben alkalmazott színes papírsávokat használva, mutasd ki a paralelogramma tulajdonságait.
Beszéld meg egy osztálytársaddal.
7. Határozd meg az alábbi paralelogrammák két magassága által bezárt hegyesszögének mértékét.
40
130
30 60
125
a) b) c) d) e)
3 8. Másold át az alábbi ábrát a füzetedbe, majd 11. Az ábrán ABCD és ALCM paralelogrammák.
rajzold be az M és N pontokat úgy, hogy az Mutasd ki, hogy DM = LB.
ABCM és DENF paralelogrammák legyenek. M
D
A F C
D A
B
B
C E L
12. Az ABCD paralelogrammában, ahol AD < DC,
9. Az ABCD paralelogrammában az A∢
4 legyen E ∈ AB és F ∈ CD úgy, hogy DE ⊥ AC és
mértéke -e a D∢ mértékének. Számítsd ki a BF ⊥ AC. Mutasd ki, hogy BEDF paralelogramma.
5
paralelogramma szögeinek mértékét.
13. Az ABCD paralelogrammában AB = 7 cm,
10. Adott az ABC háromszög. A B ponton át az AC-
vel, C ponton át AB-vel párhuzamos d, illetve d' AC = 16 cm és BD = 18 cm. Számítsd ki az
egyenesek a D pontban találkoznak. Az ABDC AOB háromszög kerületét, ahol O az átlók
paralelogramma? Miért? Hát az ABCD? metszéspontja.
4 14. Adott az ABCD paralelogramma. Igazold, 15. Adottak az ABCD és ABEF paralelogrammák.
hogy az A pont távolsága a DC egyenestől Igazold, hogy: a) DF ≡ CE;
megegyezik a C pontnak az AB egyenestől való b) DF || CE; c) DCE∢ ≡ DFE∢.
távolságával.

Az ABCD
Adott egy paralelogrammában AB = 4 dm
Egy háromszög csúcsain paralelogramma, és O az átlók metszéspontját
át párhuzamost húzunk a amelynek egyik szöge 33o. jelöli. Határozd meg az AC
szemközti oldalakkal, melyek Számítsd ki a másik három átló hosszát dm-ben kifejezve,
páronként metszik egymást. szög mértékét. ha BD = 120 cm, és az AOB∆
Nevezd meg a keletkezett kerülete 15 dm.
paralelogrammákat.
4 3
. lecke
Lecția Annak feltétele, hogy egy négyszög paralelogramma legyen
Problémahelyzet
Péter 3 adott pontból kiindulva szerkesztett egy paralelogrammát. Íme a szerkesztés folyamata.
C D C
C C
B
A B A B A B A
Derékszögű vonalzót használva

megrajzoltam a C ponton keresztül Valóban egy paralelogrammát
az AB-vel, majd A-n keresztül a BC- kaptál. De ez bonyolult ...
vel párhuzamos egyenest.
Tudni szeretnénk! Melyek azok a minimális feltételek, amelyek segítségével paralelogrammát

szerkeszthetünk?
Bizonyítjuk!
1. fordított tétel H
a egy konvex négyszög szemben fekvő oldalai páronként kongruensek, akkor a
négyszög paralelogramma.
Feltevés: ABCD konvex négyszög
Bizonyítás:
AB ≡ CD, BC ≡ AD
Következtetés: Meghúzzuk valamelyik átlót, BD-t például. Összehasonlítjuk az ABD és
ABCD paralelogramma CDB háromszögeket. Következik, hogy ABD∆ ≡ CDB∆ (O.O.O.), tehát
D C D1∢ ≡ B1∢ és D2∢ ≡ B2∢ . Ezek a szögek az AD és BC párhuzamosokkal,
1 2
illetve az AB és CD párhuzamosokkal, BD szelő esetén, belső
2 1
váltószögeket alkotnak. Így azt kapjuk, hogy AD || BC és AB || CD.
A B
2.F Ha egy konvex négyszög szemközti szögei páronként kongruensek, akkor a négyszög paralelogramma.
Feltevés: ABCD konvex négyszög
A∢ ≡ C∢, B∢ ≡ D∢. Bizonyítás:
Következtetés: Az ABCD négyszög szögei mértékének összege 360°. A feltevés
ABCD paralelogramma alapján A∢ ≡ C∢ és B∢ ≡ D∢, tehát 2A∢ + 2D∢ = 360° ahonnan
D C
kapjuk, hogy A∢ + D∢ = 180°. Az A és D kiegészítő szögek és az
AD szelő ugyanazon oldalán lévő szögek, így AB || CD. Hasonlóan
igazoljuk, hogy AD || BC.
A B
3.F Ha egy konvex négyszög átlói felezik egymást, akkor a négyszög paralelogramma.
Feltevés: ABCD konvex négyszög,
AC ⋂ BD = {O}, Bizonyítás:
AO ≡ OC, BO ≡ OD Az O.SZ.O. kongruenciaeset alapján AOD∆ ≡ COB∆, ahonnan
Következtetés: D1∢ ≡ B1∢. Mivel ezek a szögek az AD és BC párhuzamosokkal,
ABCD paralelogramma
D 2 C ahol BD szelő, belső váltószögeket alkotnak, ezért AD || BC.
1
O Hasonlóan, a COD∆ ≡ AOB∆ (O.SZ.O.),
2 1 Következik, hogy D2∢ ≡ B2∢, tehát AB || CD.
A B
Szóbeli magyarázat! Használva a szimmetria-középpont kifejezést fogalmazd újra a 3.F -et.

Gondolkodjunk
Elemezd az előző leckéket, és hasonlítsd össze: 1.T és 1.F ; 2.T és 2.F ;
3.T és 3.F . Mit veszel észre?
Azt mondjuk, hogy 1.F a 1.T fordított tétele, 2.F a 2.T fordított tétele és a
3.F a 3.T fordított tétele. Minden esetben megfogalmazhatjuk a két kijelentést egyetlen egy
szükséges és elégséges feltételben:
1.T ⇔ 1.F Egy konvex négyszög akkor és csakis akkor paralelogramma, ha a szemben fekvő oldalai
páronként kongruensek.
vagy
Szükséges és elégséges feltétel ahhoz, hogy egy konvex négyszög paralelogramma
legyen, hogy a négyszög szemben fekvő oldalai páronként kongruensek legyen.
Szóbeli magyarázat! Fogalmazz meg hasonló kijelentéseket a 2.T ⇔ 2.F ; 3.T ⇔ 3.F .
Más szükséges és elégséges feltételek ahhoz, hogy egy négyszög paralelogramma legyen
Tétel Egy konvex négyszög akkor és csakis akkor paralelogramma, ha két szemben fekvő oldala
párhuzamos és kongruens.
"⇒"
Feltevés: ABCD paralelogramma Bizonyítás:
Következtetés: AB || CD, AB ≡ CD Tudjuk, hogy AB || CD (feltevésből).
D C Meghúzzuk a BD átlót.
Összehasonlítjuk az ABD, CDB háromszögeket.
Mivel: BD = BD (közös oldal)
CDB∢ ≡ ABD∢ (AB || CD, BD szelő és belső váltószögek)
A B
ADB∢ ≡ CBD∢ (AD || BC, BD szelő és belső váltószögek)
A (SZ.O.SZ.) kongruencia esetből ABD∆ ≡ CDB∆. Tehát: AB ≡ CD.
"⇒"
Feltevés: ABCD konvex négyszög, Bizonyítás:
AB || CD, AB ≡ CD Meghúzzuk a BD átlót.
Következtetés:
ABCD paralelogramma Összehasonlítjuk az ABD és CDB háromszögeket.
Mivel: BD = BD (közös oldal)
D C CDB∢ ≡ ABD∢ (AB || CD, BD szelő és belső váltószögek)
AB ≡ CD (feltevésből)
Az (O.SZ.O.) kongruencia esetből ABD∆ ≡ CDB∆.
A B Tehát ADB∢ ≡ CBD∢, mivel belső váltószögek, következik AD || BC.
1 Egy ABCD konvex négyszögben AB ≡ CD és BC || AD. A négyszög paralelogramma?
2 Rajzolj egy MNPQ konvex négyszöget, melyben MP ⋂ NQ = {T}, MT = TP = 3 cm és NT = QT = 4 cm.
Az MNPQ négyszög paralelogramma?
3 I gaz a következő kijelentés: „Ha ismerem egy paralelogramma egyik szögének mértékét, akkor ismerem
az összes szögének mértékét.”?
Szóbeli magyarázat! Indokold a fenti kérdésekre adott válaszod.

Szerkesztünk!
Alkalmazva az előbbi tételeket, beosztás nélküli vonalzó és körző segítségével paralelogrammát
tudunk szerkeszteni.
A D A D A D A D
C
B B B B C
A A D A D
C B C B C
Exprimare
Szóbeli orală
magyarázat! Figyeld meg, elemezd és beszéld meg: Miért kapunk a fenti szerkesztések
esetében mindig paralelogrammát?
Megoldott feladat
Az ABCD paralelogramma AB és CD oldalain vegyük fel az E és F pontokat úgy, hogy AE = CF. Mutasd
ki, hogy AECF paralelogramma és az EF szakasz felezőpontja egybeesik a BD szakasz felezőpontjával.
Feltevés:
ABCD paralelogramma; D F C Bizonyítás:
AE CF
E ∈ AB, A és B között; ⇒AECF paralelogramma.
AB || CD AE || CF
F ∈ CD, C és D között.
AE ≡ CF AECF paralelogramma ⇒ AC és EF átlók felezik
B egymást; legyen O a középpontjuk.
Következtetés: A E
AECF paralelogramma; ABCD paralelogrammában O az AC felezőpontja
EF és BD szakaszok felezőpontja egybeesik. ⇒ O a BD-nek is felezőpontja ⇒ EF és BD
felezőpontja egybeesik.
1. A
jelöléseket c) d)
1 használva, határozd a) b)
meg, hogy melyek
paralelogrammák a
négyszögek közül. a) a)
a) b) b)
b) c)
b) c)c)
c)
d) d)e)d)
d)
2. M
agyarázd meg, hogy amikor téglalap alakú papírcsíkokat egymásra teszünk, miért keletkezik
paralelogramma.
120 t
3. Határozd meg a mellékelt z
négyszögek betűkkel jelölt u
szögeinek mértékét. x y 34 60 26 35

4. Szerkeszd meg a paralelogrammákat, határozd 7. A mellékelt ábrán MNPQ Q P
2 meg minden esetben a megoldások számát: paralelogramma, B
a) ABCD egy paralelogramma, amelyben MQ = MA és BP = NP.
AB = 7 cm és AD = 4 cm; Mutasd ki, hogy ANBQ A
b) ABCD egy paralelogramma, amelyben paralelogramma. M N
AB = 7 cm, AD = 4 cm és DAB∢ = 50°
c) egy paralelogramma, amely átlóinak hossza 8. Az MNPQ és NRSP egy közös oldallal
8 cm, illetve 6 cm; rendelkező paralelogrammák. Igazold, hogy:
d) egy paralelogramma, mely átlóinak a) MRSQ paralelogramma.
hossza 8 cm, illetve 6 cm, és az ezek által b) MR = SQ.
meghatározott egyik szög mértéke 55°;
e) MNPQ egy paralelogramma, amelyben 9. Az ABCD paralelogrammában az M pont az
O szimmetria-középpont úgy, hogy AD, az N pont pedig a BC oldalon helyezkedik
OM = 2 cm, ON = 3 cm és MON∢ = 30°. el úgy, hogy AM ≡ BN. Bizonyítsd be, hogy
ABNM és MNCD paralelogrammák.
5. Adott az ABCD paralelogramma és az E pont
úgy, hogy D az AE felezőpontja. Igazold, hogy 10. Az ABCD paralelogrammában megszerkesztjük
BCED paralelogramma. a D szög DE szögfelezőjét, E ∈ AB és B szög BF
szögfelezőjét, F ∈ DC. Mutasd ki, hogy DEBF
6. Rajzolj két paralelogrammát, ahol a paralelogramma.
nagyoldalak között 2 cm és a kisoldalak között
3 cm a távolság.
B
3 11. A mellékelt ábrán ABCD és AECF 13. Az ábrán látható ABCD E F
paralelogrammák, illetve S az paralelogrammán kívül
AECF középpontja. A F megszerkesztjük az ABGH
a) Mit jelöl S a BD szakaszon? S és CDEF négyszögeket D C
b) Igazold, hogy DEBF C úgy, hogy A B
paralelogramma. E
AB = GH = CF = EF = ED,
illetve ABG∢, HGB∢, H G
12. Adott az ABC hegyesszögű háromszög, D
amelyben D az A-ból BC-re húzott merőleges DCF∢ és EFC∢ derékszögűek.
talppontja, M a BC felezőpontja, E a D pontnak Igazold, hogy EFGH paralelogramma.
M szerinti és F az A pontnak M szerinti M M
szimmetrikusa. Bizonyítsd be, hogy ADFE és
ABFC paralelogrammák. 4 6
A Q B
14. Az A, B, C, D pontok felosztják az MNP
háromszög MN, illetve NP oldalait három B Q
A
kongruens szakaszra. Számítsd ki az ANDQ
paralelogramma kerületét, felhasználva az ábrán N P N P
látható adatokat. C D 5 D C 7
a) b)
15. Adott az ABCD paralelogramma, ahol az E pont az ADC és BCD szögek szögfelezőinek metszéspontja.
4
Bizonyítsd be: E ∊ AB akkor és csakis akkor, ha AB = 2∙BC.
16. Adott az ABCD paralelogramma, AB ≠ 2BC, AM és BM a BAD, illetve ABC szögek szögfelezői, {E} = AM ∩ CD,
{F} = BM ∩ CD, P az AB és N pedig az EF szakasz felezőpontja. Mutasd ki, hogy M, N és P kollineáris pontok.
Az ABCD konvex
Egészítsd ki a hiányzó Szerkessz egy UVXY konvex négyszögben AM || BC,
részt úgy, hogy igaz kijelentést négyszöget, amelyben UX ⊥ VY, M ∈ DC és N ∈ BC úgy,
kapj: „Ha AB || CD és ...., UX= 5 cm, VY = 7 cm. Milyen hogy AM ≡ BN.
akkor az ABCD négyszög kiegészítő feltétel kell ahhoz, hogy Mutasd ki, hogy
paralelogramma.“ UVXY paralelogramma legyen? AB ≡ MN.

5. lecke Sajátos paralelogrammák: téglalap, rombusz, négyzet; tulajdonságaik
Problémahelyzet
Képzeletbeli feladat! Milyen alakzatot kapunk, ha széthajtjuk a papírt?
Kivágunk három papírdarabot. Mindegyikre rajzolunk két merőleges
egyenest, melyek O pontban metszik egymást, ezt követően az
egyenesek mentén összetűrjük ezeket, ahogy az ábra mutatja. 
Miután összetűrtük, és jól összenyomtuk a lapokat, vágjuk el őket:
1 egy egyenes vágással, 2 egy vágással az egyenes

amely nem tartalmazza az O mentén, ami 45°-os szöget 3 olyan vágásokkal, amelyek
pontot; zár be a papír széleivel. derékszöget alkotnak.
Milyen alakja lesz a kivágott alakzatoknak, miután széthajtogatjuk mindegyiket?
Tudni szeretnénk! Milyen sajátos paralelogrammákat azonosítunk, és melyek ezek tulajdonságai?
Értelmezés! Azt a paralelogrammát, amelynek egyik szöge derékszög, téglalapnak nevezzük.
A téglalapra Milyen más Hogyan ismerünk

érvényes a tulajdonságokkal fel egy téglalapot?
paralelogramma rendelkezik a
összes tulajdonsága! téglalap?
Szükséges és elégséges feltételek ahhoz, hogy egy paralelogramma téglalap legyen

1.T Egy paralelogramma akkor és csakis akkor téglalap, ha minden szöge derékszög.
"⇒" D C "⇒"
ABCD paralelogramma, A∢ = 90° Tudjuk, hogy AB || CD ezért A∢ + B∢ =
Következtetés: 180°, tehát B∢ = 90°. Hasonlóan kapjuk,
B∢ = C∢ = D∢ = 90° hogy C∢ = 90° és C∢ = D∢ = 90°.
Fordított: "⇒"
Fordított: "⇒" A B
Bizonyítás:
Feltevés: A∢ = B∢ = C∢ = D∢ = 90° Tudjuk, hogy A∢ ≡ C∢ és B∢ ≡ D∢ ezért
Következtetés: ABCD téglalap ABCD paralelogramma. Mivel A∢ = 90°,
következik, hogy ABCD téglalap.
2.T Egy paralelogramma akkor és csakis akkor téglalap, ha átlói kongruensek.
"⇒" "⇒"
D C
Feltevés: ABCD téglalap Bizonyítás:
Következtetés: AC ≡ BD DAB∆ ≡ CBA∆ (B.B.).
Fordított: "⇒" Következik, hogy BD ≡ AC.
Feltevés: ABCD paralelogramma, Fordított: "⇒"
AC ≡ BD Bizonyítás:
A B DAB∆ ≡ CBA∆ (O.O.O.).
Következtetés: ABCD téglalap Következik, hogy DAB∢ ≡ CBA∢, ezek kie-
gészítő szögek, ezért DAB∢ = 90°.
Most biztosan • Egy téglalapban az átlók metszéspontja Gondolkodjunk
miért szimmetria-középpont? kritikusan és építően!
tudom, hogy a
3 -nál téglalapot • Hány szimmetriatengelye van egy tégla-
kaptam! lapnak? Hogyan indokolhatjuk a választ?
Értelmezés! Azt a paralelogrammát, amelynek két szomszédos oldala kongruens,

rombusznak nevezzük.
A rombuszra Egy négyszög akkor és Milyen más
érvényes a csakis akkor rombusz, ha tulajdonságokkal
paralelogramma minden oldala kongruens! rendelkezik a rombusz,
összes tulajdonsága! és hogyan ismerjük fel?
Szükséges és elégséges feltételek ahhoz, hogy egy paralelogramma rombusz legyen
3.T Egy paralelogramma akkor és csakis akkor rombusz, ha az átlói merőlegesek egymásra.
"⇒" B "⇒"
Feltevés:
Bizonyítás:
ABCD rombusz
ABC egyenlő szárú háromszög, az alapja AC, így BO
Következtetés: AC ⊥ BD
A O C oldalfelező és magasság is, vagyis BD ⊥ AC.
Fordított: "⇒ " Fordított: "⇒"
Feltevés: ABCD paralelogramma, Bizonyítás:
AC ⊥ BD Az ABC háromszögben a BO szakasz oldalfelező és
Következtetés: ABCD rombusz D magasság is. Így AB ≡ BC, tehát ABCD rombusz.
4.T Egy paralelogramma akkor és csakis akkor rombusz, ha egyik átlója az egyik szögének
szögfelezője.
"⇒" "⇒"
B
Feltevés: ABCD rombusz, Bizonyítás:
AC ⋂ BD = {O}
ABC egyenlő szárú háromszög, az alapja AC, így BO
Következtetés: oldalfelező és szögfelező is.
BD az ABC∢ szögfelezője A C
O Fordított: "⇒"
Fordított: "⇒"
Feltevés: ABCD paralelogramma, Bizonyítás:
AC ⋂ BD = {O}, BD az ABC∢ Az ABC háromszögben, BO oldalfelező és szögfe-
szögfelezője D lező is. Így AB ≡ BC, tehát ABCD rombusz.
Következtetés: ABCD rombusz
Most biztosan Gondolkodjunk
• Egy rombuszban az átlók metszés-
tudom, hogy az pontja miért szimmetria-középpont? kritikusan és építően!
1 -nél és 2 -nél
• Hány szimmetriatengelye van, és melyek ezek?
rombuszt kapok!
Értelmezés! Azt a négyszöget, amely téglalap és rombusz is, négyzetnek nevezzük.

D C • A négyzetre érvényes a téglalap Most biztosan tudom, hogy a
2 -nél négyzetet kapok!
és rombusz összes tulajdonsága.
• A négyzetnek egy szimmetria-középpontja
van (az átlók metszéspontja) és négy
szimmetriatengelye (az átlók és oldalak
A B felezőmerőlegesei).

Javasolj egy magyarázatot az alábbi vázlathoz. Gondolkodjunk

1 Egy téglalap középpontja és az egyik csúcsa közötti távolság 2,5 cm. Milyen hosszúak a téglalap
átlói?
2 Mekkora szöget alkotnak a rombusz áltói egymással?
3 Milyen tulajdonsággal kell rendelkezzenek egy rombusz átlói ahhoz, hogy négyzet legyen?
Egy derékszögű háromszögben az oldalfelező tétel
Tétel E gy derékszögű háromszögben az átfogóhoz tartozó oldalfelező hossza egyenlő az átfogó

hosszának felével.
C D
Feltevés: Következtetés:
ABC∆, A∢ = 90° BC O
AO =
O az BC felezőpontja 2
A B
Anna megoldása Eszter megoldása
1. bizonyítás: 2. bizonyítás:
Meghosszabbítjuk az AO szakaszt az OD szakasszal Felhasználjuk az 1. bizonyítás rajzát, viszont
úgy, hogy AO ≡ OD. most a CD || AB és CA || DB szerkesztjük meg.
O.Sz.O.
AO ≡ OD, BO ≡ OC, AOC∢ ≡ BOD∢ ⇒
Ilyen módon CABD paralelogramma lesz,
AOC∆ ≡ DOB∆ ⇒ AC ≡ BD, DBO∢ ≡ ACO∢
belső váltószögek, tehát AC || BD. amelyben az A derékszögű, tehát téglalap.
AC || BD és CA ⊥ AB ⇒ DB ⊥ AB ⇒ DBA∢ = 90°. Az AD és BC átlók az ABDC téglalapban.
AC ≡ BD, AB ≡ AB, CAB∢ ≡ ABD∢ = 90° ⇒ ⇒ AD ≡ BC
AD BC
AD BC ⇒ AO
= =
CAB∆ ≡ DBA∆ ⇒ AD ≡ BC ⇒ AO = = . AD ⋂ BC = {O} 2 2
2 2
Fordított Ha egy háromszögben az egyik oldalfelező hossza egyenlő a hozzátartozó oldal
tétel hosszának a felével, akkor a háromszög derékszögű.
Feltevés: 1. bizonyítás (Anna) 2. bizonyítás (Eszter)
ABC∆-ben, AOB∆ és AOC∆ egyenlő szárúak Meghosszabbítjuk az AO szakaszt az
O a BC ⇒ ABO∢ ≡ OAB∢ és CAO∢ ≡ OCA∢. OD szakasszal úgy, hogy AO ≡ OD.
felezőpontja AOC∢ az AOB∆ külső szöge ⇒
Az ABDC négyszögben az átlók
BC AOC∢ = OAB∢ + OBA∢ = 2 · (OAB∢).
AO = kongruensek, és felezik egymást.
2 Az AOC∆-ben:
Következik, hogy ABDC derékszögű és
Következtetés: OCA∢ + OAC∢ + AOC∢ = 180° ⇒ CAB∢ = 90°.
A∢ = 90° 2(OAC∢ + OAB∢) = 180°
⇒ CAB∢ = 90°.
Szóbeli magyarázat! A fenti bizonyítások melyikét tartod egyszerűbbnek? Indokold!

1. A szögek kiszámítása érdekében használd fel az ábrákon lévő információkat.

1
β
60 45 120
y

α
55
x z z
33
2. H
atározd meg az alábbi ábrán látható sajátos 4. Nevezd meg az alábbi ábrán a kongruens
paralelogrammákat, és nevezd meg típusukat. szakaszokat. Indokold válaszod.
E B R A H L V
D
S U G A C E O G I Q K S U
Q’
F C T D B
F J T
L K H 5. Magyarázd meg, hogy két ugyanolyan
atározd meg az ABCD rombusz szögeinek
3. H vastagságú, teglalap alakú papírsáv
mértékét, ha DBC∢ = 25°. metszéspontja miért határoz meg egy
rombuszt vagy egy téglalapot.
6. Az ABCD téglalap középpontja O, az átlók z MNPQ rombusz MP átlója az egyik oldallal 43°
8. A
2 által meghatározott egyik tompaszög 106°. szöget alkot. Határozd meg az MNPQ rombusz
Számítsd ki az AOB és BOC háromszögek szögeinek mértékét.
szögeinek mértékét. 9. Az ABC derékszögű háromszögben M a BC
átfogó felezőpontja, N pedig az M pont AC szerinti
A H D
z mellékelt ábrán ABCD
7. A szimmetrikusa. Mutasd ki AMCN rombusz.
négyzet és E, F, G, H pontok 10. Adott az ABCD négyzet és BD egyenesen egy
felosztják az oldalakat E P pont úgy, hogy BP ≡ AB. Számítsd ki a BCP
a, illetve b hosszúságú G háromszög szögeinek mértékét, ha:
b
szakaszokra. Mutasd ki, hogy a) B a D és P pontok között helyezkedik el;
EFGH négyzet. B a F C b) P a B és D pontok között helyezkedik el.
3 11. Az ABCD rombuszban D∢ = 135°. A 14. Adott két ABCD és AEFG négyzet, ahogy
rombuszon kívül az AB-re megszerkesztjük az az ábrákon is látható. Igazold mindkét ábra
ABEF négyzetet. Igazold ACE∆ egyenlő szárú. esetében, hogy BE ≡ GD és BE ⊥ GD.
12. Egy ABCD rombuszban felvesszük az AD és CD G
szakaszok E, illetve F felezőpontjait. A BE és BF B A
szakaszok metszik az AC átlót az M, illetve N B A F
pontokban. Milyen négyszög a BMDN? E
13. Az MNPQ és MNSR különböző rombuszokat G E
jelölő csempe lapok, ahol MN közös oldal. Mutasd F
C D C D
ki, hogy R, N és Q pontok nem kollineárisak.
4
15. Bizonyítsd be, hogy egy derékszögű háromszög átfogójához tartozó magasság hossza egyenlő az
átfogó hosszának negyedével, akkor és csakis akkor, ha a háromszög egyik szögének mértéke 15°.

Határozd meg a következő kijelentések igazságértékét. Indokold a válaszod!
Egy paralelogrammában,
Ha a paralelogramma átlói ha az egyik átló szögfelezője
A rombusz négyzet is. kongruensek, akkor téglalap. az egyik szögnek, akkor az
rombusz.
6. lecke A trapéz. Sajátos trapézok
Problémahelyzet
Egyes helyeken miért van trapéz alakja az asztaloknak?
Ha az asztal nem párhuzamos oldalai

egyenlőek, akkor csoportmunka
esetén összetolhatjuk többféleképpen!
Két összetolt asztalnál

nyugodtan dolgozhat 6
gyerek is! Akkor a szögei is „összeillenének"...
3-at is rendezhetünk ... 4-et ... 5-öt ... vagy 6-ot
Tudni szeretnénk! Milyen típusú trapézokat tudunk azonosítani, illetve milyen tulajdonságúak?
Értelmezés! Sajátos trapézok

Azt a trapézt, melynek Azt a trapézt, melynek
Azt a konvex
baza mică nem párhuzamos oldalai egyik szöge derékszög,
négyszöget,
kongruensek, egyenlő derékszögű trapéznak
melynek két oldala
szárú trapéznak nevezzük. nevezzük.
párhuzamos és a
másik kéttő nem,
trapéznak nevezzük. baza mare
90 o
Csoportmunka
Vizsgáljátok meg a gyerekek trapézról szóló kijelentéseit, és adjatok példákat, ha az állítások igazak, vagy
ellenpéldákat, ha az állítások hamisak.
Egy trapéz szárain lévő szögek Helyes, mert a szögek a szelő ugyanazon
kiegészítő szögek. oldalán helyezkednek el, az alapok a
párhuzamos egyenesek, az egyik szár
pedig a szelő!
El tudjuk képzelni, hogy egy
egyenlő szárú trapéz, egy
egyenlő szárú háromszögből Az átlók is
ered. Az alapon lévő szögek kongruensek!
kongruensek kell legyenek.

Szükséges és elégséges feltételek ahhoz, hogy egy trapéz egyenlő szárú legyen
1.T Egy trapéz akkor és csakis akkor egyenlő szárú, ha az alapokon fekvő szögei kongruensek.
"⇒" "⇒"
Feltevés: ABCD egyenlő szárú Bizonyítás:
trapéz, AD ≡ BC Legyen E pont az AB nagyalapon úgy, hogy CE || AD.
Következtetés: A∢ ≡ B∢ Az AECD négyszög minden szembenfekvő oldala párhuzamos,
D C tehát paralelogramma. Következik, hogy: A∢ ≡ BEC∢ (mivel
megfelelő szögek, illetve az AD és CE párhuzamosak, AB szelő) és
AD ≡ CE (paralelogramma szemben fekvő oldalai).
AD ≡ BC, ezért CE ≡ CB. A BEC háromszög egyenlő szárú, ezért
BEC∢ ≡ B∢. Következik, hogy A∢ ≡ B∢.
A E B A kis alapon fekvő szögek kiegészítő szögei az A és B kongruens
szögeknek, így ők is kongruensek.
Fordított: "⇒" Fordított: "⇒"
Feltevés: ABCD trapéz, A∢ ≡ B∢ Bizonyítás:
Következtetés: AD ≡ BC A BEC háromszögben B∢ ≡ BEC∢, tehát CE ≡ CB, így AD ≡ BC.
2.T Egy trapéz akkor és csakis akkor egyenlő szárú, ha átlói kongruensek.
"⇒" D C "⇒"
Feltevés: ABCD egyenlő szárú Bizonyítás:
trapéz, AD ≡ BC Az előző tétel alapján DAB∢ ≡ CBA∢ és az
Következtetés: AB oldal közös,
BD ≡ AC tehát DAB∆ ≡ CBA∆ (O.SZ.O. eset).
A B
Következik, hogy BD ≡ AC.
Fordított: "⇒" Fordított: "⇒"
Feltevés: ABCD trapéz, BD ≡ AC Bizonyítás:
Következtetés: D C Meghúzzuk a D ponton az AC-vel és a C
AD ≡ BC ponton keresztül a BD-vel párhuzamos
egyeneseket, amelyek az AB egyenest rendre az
E, illetve F pontokban metszik. Az AEDC és BFCD
paralelogrammák. Következik, hogy DC ≡ AE és
E
DC ≡ BF, vagyis AE ≡ BF, ahonnan BE ≡ AF. Így
A B F
DEB∆ ≡ CAF∆ (O.O.O. eset), vagyis DBE∢ ≡ CAF∢.
Csoportmunka
Vizsgáljátok meg a párbeszédeket, és adjatok példákat vagy ellenpéldákat.
Az egyenlő szárú trapéz Az egyenlő szárú
nem párhuzamos oldalait trapézban a nagyalap
meghosszabbítva egyenlő felezőmerőlegese,
szárú háromszöget kapunk. egyben a kisalap
felezőmerőlegese is.
A nagyalap
felezőmerőlegese ...és ez az egyenes az egyenlő szárú
tartalmazza az egyenlő trapéz szimmetriatengelye.
szárú háromszög csúcsát.
Szóbeli magyarázat! Melyek az egyenlő szárú trapéz tulajdonságai?

a ABCD egy egyenlő szárú trapéz az AB és CD alapokkal, akkor mit lehet mondani az AB és CD
1 H
egyenesek kölcsönös helyzetéről, illetve az AD és BC oldalak hosszáról?
2 Igaz vagy hamis? Ha egy derékszögű trapéz egyik szöge 60°, akkor van egy 30°-os szöge is.
Megoldott feladatok
1. Egy ABC egyenlő szárú derékszögű háromszög külső részében, az AC befogójára megszerkesztünk
egy ACD egyenlő szárú derékszögű háromszöget, amelyben ADC ∢= 90° . Milyen négyszög az
ABCD? B
Megoldás:
Feltevés: ABC∆, A∢ = 90°, AB ≡ AC
ADC∆, D∢ = 90°, AD ≡ DC
A C
Következtetés:
Mi ABCD négyszög természete?
Bizonyítás: D
Megvizsgáljuk az AD és BC egyenesek kölcsönös helyzetét. (1)

ABC∆ és ADC∆ egyenlő szárú derékszögű BCA ABC 45 (1)
(2)

DAC DCA 45 (2)
Az (1) és (2) összefüggésekből ⇒ BCD∢ = BCA∢ + ACD∢ = 90° ⇒ BC ⊥ CD (3)
ADC∢ = 90° ⇒ AD ⊥ DC (4)
A (3) és (4) összefüggésekből ⇒ AD || BC (merőlegesek ugyanarra az egyenesre).
Megvizsgáljuk az AB és CD egyenesek kölcsönös helyzetét.
Az (1) összefüggésből ⇒ ABC∢ = 45° és BCD∢ = 90° ⇒ AB CD.
Az AD || CD és AB CD ⇒ ABCD derékszögű trapéz.
2. Igazold, hogy egy tetszőleges ABCD trapézban, ahol AB || CD, teljesülnek az egyenlőségek
d(A, CD) = d(B, CD) = d(C, AB) = d(D, AB). H A B G
Megoldás:
Feltevés: ABCD trapézban AB || CD
Következtetés: d(A, CD) = d(B, CD) = d(C, AB) = d(D, AB) D E F C
Bizonyítás:
Jelöljük E, F, G és H pontokkal az A-ból CD-re, B-ből CD-re, C-ből AB-re, illetve D-ből AB-re húzott
merőlegesek talppontjait. Így d(A, CD) = AE, d(B, CD) = BF, d(C, AB) = CG és d(D, AB) = DH.
Kimutatjuk, hogy ABFE téglalap:
AB || CD ⇒ AB || EF; AE ⊥ CD és BF ⊥ CD ⇒ AE || BF;
az AB || EF, AE || BF és AEF∢ = 90° ⇒ ABFE téglalap, ahol AE ≡ BF.
Hasonlóan igazoljuk, hogy CGHD téglalap, ahol CG ≡ DH és AEDH téglalap, ahol AE ≡ DH.
Akkor: AE ≡ BF ≡ CG ≡ DH ⇒ d(A, CD) = d(B, CD) = d(C, AB) = d(D, AB).
Milyen feltételek kell teljesüljenek egy négyszög oldalaira ahhoz, Gondolkodjunk

hogy a négyszög egyenlő szárú trapéz legyen? kritikusan és építően!

1. Azonosítsd és nevezd A 50 D 2. A mellékelt ábrán lévő trapézban, nevezd

1 meg a trapézokat, figyelembe meg az alapokat, a nem T Z
véve a mellékelt adatokat párhuzamos oldalakat,
és azt, hogy a jel 50 átlókat és a kiegészítő X Y
párhuzamosságot jelöl. B C szögpárokat.
H
M 3. Az ABCD trapézban AB nagyalap, B∢ = 42°27'.
E 66 I L Számítsd ki a C szög mértékét.
4. Egy asztalos egy derékszögű trapéz alakú lécet
70 N vágott ki, amelyben az egyik szög mértéke 70°.
F G J K Számítsd ki a trapéz összes szögének mértékét.
5. a) Rajzolj egy egyenlő szárú trapézt, melyben 8. Az ABCD derékszögű trapézban AB és CD
2 az alapok hossza 3 cm és 8 cm. Mérd meg a alapok, A∢ = 90°, az AC átló a trapézt egy
nem párhuzamos oldalak nagyalapra vetített derékszögű és egy egyenlő szárú háromszögre
hosszát. osztja fel. Tudva, hogy ACB∢ = 76°, számítsd ki
b) Rajzolj egy egyenlő szárú trapézt, melyben az ABCD trapéz szögeinek mértékét.
a nem párhuzamos oldalak nagyalapra vetített 9. Anna kivágott egy egyenlő szárú trapéz alakú
hossza 2 cm. papírt. A magasság az egyik nem párhuzamos
6. Egy trapézban, az egyik nagyalapon lévő oldallal 37° szöget zár be. Számítsd ki a trapéz
hegyesszög mértéke 52°, a másik mértéke szögeinek mértékét.
8°-kal kisebb az elsőnél. Számítsd ki a trapéz 10. Az ABCD egyenlő szárú trapézban, melynek
szögeinek mértékét. E kisalapja AB, meghúzzuk az AE és BF,
7. Az ABCD derékszögű magasságokat úgy, hogy AEFB négyzet,
trapézban a B és C mely oldala 4 cm és DE = 3 cm. Számítsd ki
derékszögek, a nem
37 o a nagyalap és a nem párhuzamos oldalak
párhuzamos oldalak hosszát.
E-ben találkoznak. Tudván D C 11. Adott ABCD téglalap és a CD egyenesen lévő
AEB∢ = 37°, számítsd ki a M és N pontok úgy, hogy DM ≡ CN. Határozd
trapéz másik két szögének meg milyen esetben lesz ABMN négyszög
mértékét. A B egyenlő szárú trapéz.
3 12. Adott ABCD paralelogramma, ahol 13. Adott ABCD derékszögű trapéz, ahol AB ||
AD ≡ DB. Meghosszabbítjuk az AD CD, AB > CD, A∢ = 90° és AB ≡ AC. Mutasd ki,
szakaszt DE szakasszal úgy, hogy AD ≡ hogy az ACD∢ szögfelezője merőleges a BC-re.
DE, és jelöljük az F ponttal a DC és BE 14. ABCD trapézban AB || CD, P pont a CD-n
szakaszok metszéspontját. Igazold, hogy helyezkedik el. Jelöljük M-mel a BC felezőpontját
ABFD derékszögű trapéz, és számítsd ki és N-nel a P pont M szerinti szimmetrikusát.
az alapok arányát. Mutasd ki, hogy A, B, N pontok kollineárisak.
4
15. Adott az ABCD trapéz, amelyben AB > CD, A∢ = D∢ = 90°, AB ≡ AD és E pont az AD oldalon
helyezkedik el úgy, hogy AE ≡ CD. Az M és N pontok az AC, illetve BE szakaszok felezőpontjai.
Ha DM ≡ MN, határozd meg ABE szög mértékét.

Az ABCD egyenlő szárú
Az ABCD derékszögű trapéz nagyalapja AB, az A
Ha ABCD egyenlő szárú trapézban a kisalap AB = 3cm szög mértéke egyenlő a D szög
trapéz és AB kisalap, határozd az E pont a B-nek a CD-re négyötödével.
meg a kijelentések igazságértékét: húzott merőleges talppontja, Számítsd ki ABCD trapéz
a) D∢ ≡ C∢; EC = 4 cm. Számítsd ki a trapéz szögeinek mértékét.
b) AB ≡ AC; c) AC ≡ BD. nagyalapjának hosszát.

7. lecke A háromszög középvonala. A trapéz középvonala. Egy háromszög
súlypontja.
Problémahelyzet
A mellékelt ábrán látható biztonsági rudaknak trapéz alakja van.
Azért, hogy növeljék a híd stabilitását, az építészek hozzátettek
egy vízszintes merevítőrudat (a pirosat), ami egyesíti a nem
párhuzamos oldalak felezőpontját. Milyen hosszú ez a rúd?
A négyzethálós lapra A
rajzoltam egy vázlatot
Az ABC háromszögben A PQ hossza egyenlő
M az AB, P az MB, 5 egység az MN és BC szakaszok
N az AC és Q az N M hosszának félösszegével.
NC felezőpontja. 7,5 egység A BCNM trapéz ?
Észreveszem, hogy az Q P Vajon hasonlóan ki tudom
MN hossza fele a BC 10 egység számítani a piros színnel
hosszának. C B jelölt merevítőrúd hosszát?
Tudni szerenénk! Milyen tulajdonsággal rendelkezik egy háromszög két oldalának felezőpontját,
illetve egy trapéz nem párhuzamos oldalainak felezőpontját összekötő szakasz?
Értelmezés! Egy háromszög két oldalának felezőpontját Egy trapéz nem párhuzamos oldalainak
összekötő szakaszt a háromszög középvonalának felezőpontját összekötő szakaszt a
nevezzük. trapéz középvonalának nevezzük.
A D C
Az ABC háromszögben
például az MN, NP
és PM szakaszok N M N
P
az ABC háromszög
középvonalai. A B
B C Az MN szakasz az ABCD trapéz
M középvonala.
Bizonyítjuk!
1.T Egy háromszög két oldalának felezőpontját összekötő szakasz párhuzamos a harmadik oldallal, és
hossza egyenlő a harmadik oldal hosszának a felével.
Feltevés: ABC háromszög, Bizonyítás:

P az AB, illetve N az AC felezőpontja Legyen Q az N pont P szerinti szimmetrikusa.
1 Az ANBQ négyszög paralelogramma, mert az átlóinak
Következtetés: PN || BC és PN = BC
A 2 felezőpontja megegyezik.
Kapjuk, hogy AN ≡ BQ, és mivel AN ≡ NC, így BQ ≡ NC.
A BQNC négyszög BQ és NC oldalai párhuzamosak és
P kongruensek, ezért paralelogramma.
Q N
Így QN || BC és QN ≡ BC,
1 1
vagyis PN || BC és=
PN = QN BC .
2 2
B C
2.T Ha egy háromszög egyik oldalának felezőpontján keresztül meghúzunk egy másik oldallal
párhuzamos egyenest, akkor ez a párhuzamos metszi a harmadik oldalt annak felezőpontjában.
Feltevés: ABC háromszög, Bizonyítás:

P az AB felezőpontja, PN || BC, N ∈ AC Legyen P ponton keresztül a BC egyeneshez húzott
Következtetés: N az AC felezőpontja párhuzamos metszéspontja AC egyenessel az N pont.
A Megszerkesztjük az N pont P szerinti szimmetrikusát, Q pontot.
Az ANBQ négyszög paralelogramma, mert az átlóinak
felezőpontja megyegyezik. Így QB || AN és QB ≡ AN.
Q P N A BCNQ négyszög paralelogramma, mert a szemben fekvő
oldalai párhuzamosak, következik, hogy QB ≡ NC.
Következtetésképp AN ≡ NC, és mivel N az AC oldalon
B C helyezkedik el, következik, hogy az AC felezőpontja.
Alkalmazás: Egy háromszög oldalfelezői összefutó egyenesek.
A Bizonyítás:
Legyen ABC háromszög és az M, N, P pontok a BC, AC, illetve az AB oldalak
felezőpontjai. Jelöljük a BN és CP oldalfelezők metszésponját G-vel, illetve
a BG és CG szakaszok felezőpontjait Q, illetve R pontokkal.
P N 1
PN az ABC háromszögben középvonal, ezért PN || BC és PN = BC.
G=G’ 2
1
Q R QR a GBC háromszögben középvonal, ezért QR || BC és QR = BC .
B C 2
M
Kapjuk, hogy PN || QR és PN ≡ QR, vagyis PNRQ paralelogramma; az átlóinak felezőpontja
megegyezik, ebből következik, hogy QG ≡ GN és RG ≡ GP.
Jelöljük G' ponttal az AM és BN oldalfelezők metszéspontját. Hasonlóan igazoljuk, hogy QG' ≡ G'N.
Kapjuk tehát, hogy a G, G' pontok a BN szakaszon helyezkednek el úgy, hogy NG ≡ NG', tehát G = G',
vagyis a háromszög oldalfelezői összefutnak.
A
Értelmezés! Egy háromszög oldalfelezőinek
metszéspontját a háromszög
súlypontjának nevezzük.
Egy háromszögben a súlypont minden G AM

oldalfelezőn, az alaptól egyharmadrészre, a GM =
csúcstól pedig kétharmadrészre van. 3
B C
M
3.T A trapéz középvonala párhuzamos az alapokkal, és hossza az alapok hosszának félösszegével

egyenlő.
Feltevés: ABCD trapéz, ahol AB || CD, Bizonyítás:
M az AD, illetve N a BC felezőpontja Meghosszabítjuk a DN szakaszt addig, amíg metszi az AB
AB CD egyenest a P pontban.
Következtetés: MN || AB, MN
2 A CND és BNP háromszögek kongruensek a SZ.O.SZ.
D C kongruenciaeset alapján. Következik, hogy DC ≡ BP.
M N MN az ADP háromszögben középvonal, tehát
AP AB CD
A MN || AB és MN
B P 2 2

Egy háromszög két oldalának felezőpontja által meghatározott középvonal hossza 3 cm.
Mekkora a hosszúsága a háromszög harmadik oldalának?
Megoldott feladat
Ha egy háromszögben két oldalfelező hossza kongruens, akkor a háromszög egyenlő szárú.
ABC háromszög, D az AB, illetve Azért, hogy kimutassuk ABC∆ egyenlő szárú, igazoljuk, hogy B∢ ≡ C∢.
E az AC felezőpontja, CD ≡ BE Megszekesztjük EF || CD, ahol F ∈ BC.
Következtetés:
ABC∆ egyenlő szárú DE középvonal az ABC∆-ben ⇒ DE || BC (1)
Mivel DE || BC és EF || DC ⇒ DEFC paralelogramma
A Kapjuk, hogy DC ≡ EF (1) és EDC∢ ≡ F∢ (2)
Mivel CD ≡ BE és (1) összefüggésből ⇒ BE ≡ EF ⇒ BEF∆
egyenlő szárú ⇒ EBC∢ ≡ F∢ (3)
A (2) és (3) összefüggésből ⇒ EDC∢ ≡ EBC∢ (4)
D E (4)
DE || BC és CD szelő ⇒ EDC∢ ≡ DCB∢ (belső váltószögek) ⇒
EBC∢ ≡ DCB∢
O.SZ.O.
BC ≡ BC, CD ≡ BE és EBC∢ ≡ DCB∢ ⇒ DBC∆ ≡ ECB∆
B C F ⇒ DBC∢ ≡ ECB∢ ⇒ ABC∢ ≡ ACB∢ ⇒ ABC∆ egyenlő szárú.
Szóbeli magyarázat! A középvonal melyik tulajdonságát használtuk a feladat megoldásában?
Magyarázd meg, hogy ez hol jelenik meg?
1. Az alábbi háromszögekben határozd meg 4. Az ABCD trapézban AB || CD, M az AD, illetve
1
x és y értékeit, ha az adatok milliméterben N a BC oldal felezőpontja. Mekkora az MN
vannak megadva. szakasz hossza, ha AB = 6 cm és CD = 9 cm.
5. Az alábbi ábrák esetén számítsd ki a
betűkkel jelölt szakaszok hosszát. Az
adatok milliméterben vannak megadva.
16 y A I
B x G J P
x
8
25
K z
5 F
2. Az ABC háromszögben M az AB, illetve N C N
H O
az AC oldal felezőpontja.
a) Ha BC = 6 cm, határozd meg MN hosszát. E t
D y L M
b) Ha MN = 3,7 cm, határozd meg
BC hosszát. 6. Az MNP háromszögben Q és R az MN,
illetve MP oldalakon helyezkednek el úgy,
3. R
iki papagáj egy olyan trapéz alakú hogy MQ = 2 cm, QN = 0,2 dm, MR = 30mm
állványon áll, amelynek nagyalapja és RP = 0,03 m.
11 cm és középvonala 7 cm. 1
Igazold, hogy QR || NP és QR NP .
Számítsd ki a kisalap hosszát. 2
z ABC egyenlő oldalú háromszögben MN
7. A 8. Rajzolj egy háromszöget, melynek oldalai
2 középvonal. Ha az MN hossza 4 cm. Számítsd 6 cm, 8 cm és 10 cm, húzd be a három
ki az ABC háromszög kerületét. középvonalát, majd határozd meg azok hosszát.

9. Rajzolj egy derékszögű trapézt, melynek 12. Az ABCD paralelogrammában M az AB,
alapjai 5 cm és 9 cm, az alapra merőleges N a BC oldal felezőpontja és O az átlók
oldal pedig 6 cm. Húzd meg a középvonalát metszéspontja. Igazold, hogy AN, CM és DO
és határozd meg ennek hosszát. összefutó egyenesek.
10. Az ABC egyenlő szárú háromszög, AB ≡ AC, 13. Az ABC háromszögben M és N az AB,
kerülete 22 cm. illetve AC oldalak felezőpontjai. Mutasd
Ha AB + AC = 16 cm, számítsd ki az ABC ki, hogy az A pont, az MN szakasz
középvonalainak hosszát. felezőpontja és BC szakasz felezőpontja
11. Az ABC háromszögben adott AM oldalfelező kollineárisak.
és G súlypont. 14. Használva a mellékelt A
a) Ha AM = 9 cm, számítsd ki az AG és GM. ábra adatait,
szakaszok hosszát. számítsd ki az
AM és BN N
b) Ha GM = 2 cm, számítsd ki az AM és AG
oldalfelezők
8
szakaszok hosszát.
hosszát.
c) Ha AG = 2,4 cm, számítsd ki az AM és GM
9
szakaszok hosszát. B M
3 15. Az alábbi ábrák esetén számítsd ki a betűkkel jelölt szakaszok hosszát. Az adatok milliméterben
vannak megadva.
24
20
u m
13
v
n z t
x
17 20
y
18 14
a) b) c) d)
16. Az ABC háromszögben D és E az AB, illetve AC oldalak felezőpontjai. Igazold, hogy az A csúcsból
húzott magasság, szögfelező és oldalfelező felezőpontjai a DE egyenesen vannak. P
17. Egy téglatest felső oldalára megszerkesztettük az MNPQ Q
négyszöget, azzal a tulajdonsággal, hogy mindegyik csúcsa a N
téglatest éleinek felezőpontja. M
a) Igazold, hogy MNPQ rombusz.
b) Ahhoz, hogy MNPQ négyzet legyen, milyen sajátos téglatest szükséges?
4 18. Adott az ABC háromszög, ahol AC = 5 cm és M1, N1 az AB, illetve BC oldalak felezőpontjai.
a) Számítsd ki az M1N1 szakasz hosszát.
b) Legyen Mi+1, Ni+1 az MiA, illetve NiC szakaszok felezőpontjai, ahol i ∈ {1, 2, ..., n–1}.
Számítsd ki az MnNn szakasz hosszát.

Legyen G az ABC háromszög
Egy flipchart tartójának súlypontja, M az AG felezőpontja. A
G ponton át a BC-vel párhuzamos
Az ABC háromszögben trapéz alakja van, melynek
egyenes az AB-t D pontban metszi.
DE középvonal, DE || BC, és nagyalapja 6,5 dm és kisalapja Igazold, hogy M ponton át a BC-vel
hossza 3,5 cm. Milyen hosszú a 3,5 dm. Mekkora a trapéz párhuzamos egyenes metszi az AD
BC oldal? középvonalának hossza? szakasz felezőpontját.

1. A mellékelt ábrán 2. Az ABCD konvex négyszögben B∢ = A∢ + 12°,

1
határozd meg az x és y 50o y C∢ = B∢ + 12° és D∢ = C∢ + 12°. Számítsd ki az
105o
szögek mértékét. ABCD négyszög szögeinek mértékét.
135o x
3. H
asználva az ábrákon lévő adatokat, számítsd ki a betűvel jelölt szögek mértékét.
t w
m o 109o v
u
92 o
37
23o
121o 115 o
l n 33o 26 o
4. H
asználva az ábrákon lévő adatokat, számítsd ki a betűvel jelölt hosszúságokat! Figyeljünk az adatokra!
24
p
9
x
y
7
15
5 v w t 29
11 n q 30o
)
2 5. a Igazold, hogy egy ABCD négyszög 7. Az ABCD trapéz egyenlő szárú, melynek
felezőpontjai által meghatározott négyszög nagyalapja AB, ahol E, F ∈ AB úgy, hogy CE ⊥
paralelogramma, melyet Varignon AB és DF ⊥ AB. Tudva, hogy CDFE négyzet,
paralelogrammájának nevezünk. AD = 5 cm és CE = 3 cm, számítsd ki, az ABCD
b) Milyen feltételek mellett lesz Varignon trapéz középvonalának hosszát.
paralelogrammája rombusz? z ABCD paralelogramma O középpontján
8. A
c) Milyen feltételek mellett lesz Varignon átmegy az MN és PQ tetszőleges egyenesek,
paralelogrammája téglalap? ahogy a mellékelt ábra is mutatja.
6. L egyen MNPQ trapéz, melynek nagyalapja Igazold, hogy N
MPNQ D C
MN. A Q pontból MP-re húzott merőleges Q
metszi MN-t R pontban és N pontból MP-re paralelogramma. O
P
húzott merőleges metszi PQ-t az S pontban.
Mutasd ki, hogy RNSQ paralelogramma. A M B
3 9. Az ABC háromszögben B∢ = 2 · (C∢ ). A B szög szögfelezője metszi az AC szakaszt a D pontban.

Legyen E a D pont szimmetrikusa a BC-re nézve. Határozd meg a BECD négyszög természetét.
10. Az ABCD négyzeten kívül megszerkesztjük az ADE és DCF egyenlő oldalú háromszögeket.
Mutasd ki, hogy EB = AF és EB ⊥ AF.
11. AB, AC és BC egy parkban lévő utakat jelölik, ahol D a BC felezőpontja. Bizonyítsd be, hogy az A-tól
D-ig lévő távolság nem lehet nagyobb, mint az AB és AC számtani közepe.
12. (Thebault tétele) Az ABCD paralelogrammán kívül megszerkesztjük az ABEF, BCGH, CDJI és DALK
négyzeteket, melyek középpontjai M, N, O, illetve P. Igazold, hogy:
a) ODP∆ ≡ OCN∆; b) MNOP rombusz; c) MNOP négyzet.
4 13. ABCD konvex négyszög, ahol E az AB és F a CD oldalak felezőpontjai. Igazold, hogy EF AD BC .

2

Mit tanultam? Ellenőrzöm, hogy képes vagyok-e:
Téglalap
• használni a négyszögek tulajdonságait a
feladatok megoldása során;
Rombusz
• azonosítani egy háromszög vagy trapéz
Paralelogramma középvonalát, illetve tudom-e alkalmazni
a tulajdonságaikat a feladatok megoldása
Négyzet
Konvex
során;
Négyszög
négyszög
• alkalmazni a párhuzamosságnál,
Egyenlő szárú
trapéz merőlegességnél és a háromszög
Trapéz tulajdonságainál tanultakat a négyszögekkel
kapcsolatos feladatok megoldása során;
Derékszögű trapéz
• kiválasztani a megfelelő ábrázolást ahhoz,
Középvonal
hogy ki tudjam számítani adott szakasz
hosszát és adott szög mértékét;
Háromszög Súlypont
• bebizonyítani, sajátos tulajdonságokat
felhasználva, hogy adott mértani feladatban
egy négyszög sajátos.
1. teszt 2. teszt
1. Egy konvex négyszögnek két derékszögű, 1. Egy rombusz egyik szöge 60° és a szemben
illetve egy 30o szöge van. Számítsd ki a fekvő átló hossza 6 cm. Számítsd ki a rombusz
négyszög negyedik szögének mértékét. oldalhosszainak összegét.
2. Határozd meg egy trapéz középvonalának 2. Az ABC háromszögben M az AB, illetve N

hosszát, melynek alapjai 4 cm és 7 cm. az AC oldal felezőpontja. Ha MN = 5,6 dm,
határozd meg a BC oldal hosszát.
3. Egy paralelogramma oldalhosszainak összege
3. Egy tanuló padja egyenlő szárú trapéz alakú,
48 cm, az egyik oldal hossza egyenlő egy
melynek egyik szöge 50°. Határozd meg a
másik oldal hosszának kétszeresével. Számítsd
trapéz többi szögének mértékét.
ki a paralelogramma oldalainak hosszát.
4. Igazold, hogy egy paralelogrammában a
4. Egy boríték téglalap alakú. középpont egyenlő távolságra helyezkedik el
Egy átló az egyik oldallal 40° szöget zár be. két szemben fekvő oldaltól.
Határozd meg az átlók által bezárt szög
mértékét. 5. Adott ABCD téglalap, P és Q a CD oldalon
CD
5. Adott az ABC, A-ban derékszögű háromszög, M helyezkednek el úgy, hogy CQ DP és
a BC oldal felezőpntja és N pedig az M pontnak 2
az AC oldal felezőpontja szerinti szimmetrikusa. {E} = AP ⋂ BQ. Mutasd ki, hogy:
Bizonyítsd be, hogy AMCN rombusz. a) APQB egyenlő szárú trapéz;
b) az E, F, G és O pontok kollineárisak, ahol F
a CD, G az AB felezőpontja és O a téglalap
átlóinak metszéspontja.

₃. Tanulási egység : A valós számok halmaza
Projekt A gyökök csigavonala
Munkaterv
S zükséges eszközök: papírlap, vonalzó, szögmérő, körző, olló.
 Cél: Díszítőminták készítése a gyökök csigavonalának felhasználásával.
K észítsétek el a gyökök csigavonalának
különböző mintázatát, különböző színek 1
és elképzelések szerint. Folytassátok a
csigavonalat tetszés szerint. 4 1
3
V álasszatok egy más méretet a kezdő 5
derékszögű háromszög befogójának, és 2
szerkesszetek egy újabb csigavonalat, 6 1
majd az átfogókra írjátok fel ezek hosszát 1
felhasználva a legegyszerűbb felírást 7
(kiemelve a tényezőt a gyökjel alól). 17
 Színezzétek a csigavonalat minél
érdekesebben és tetszetős alakban. 8 16
Kezdhetjük !
R ajzoljátok le külön-külön a mellékelt ábrán 9 15
látható csigavonalat alkotó első 5 háromszöget.
 Alkalmazzátok Pitagorasz tételét, és minden 10 14
egyes háromszög mellé írjátok le az összefügést, 11 13
amellyel meghatároztátok az átfogót. 12
Közös munka
Csoportonként:
 Beszéljétek meg a projekt szakaszait, és a feladatokat osszátok szét a csoport tagjai között.
O ldjátok meg az egyéni feladatokat, majd együttműködve a csoporttársaiddal végezzétek el a teljes
feladatot.
 Beszéljétek meg a végső poszter alakját, amely tartalmazza a csapat által elkészített anyagot.
Bemutatás
Függesszétek ki az elkészített posztereket.
M inden csapat értékelje a többi csapat által készített posztert.
• S zavazással válaszátok ki azt a posztert, amely a legjobban tetszik.
• F igyelem! Tilos a csapatnak a saját poszterére szavazni.
Ö sszeadva a csapatok által javasolt pontszámokat, határozzátok meg a végső sorrendet.
48 3. tanulási egység: A valós számok halmaza
Az alábbi gyakorlatok megoldásával átismételed, megérted azokat a fogalmakat, melyeket ebben a

tanítási egységben felhasználsz majd. Minden feladat 1 pontot ér. Hivatalból 1 pont jár.
I. Írd ki minden feladat esetében az egyetlen helyes válasz betűjelét!

 1 24 
Tekintsük az A =−4; − 2 ; − 1,02; − 1; 0,(4); 1 ; 2; 6; 23 halmazt.
 3 25 
A természetes 1. Az A ∩  halmaz egyenlő:
számok halmaza A. {−4; −1; 2; 6; 23}; B. {2; 6; 23}; C. {0; 2; 6; 23}; D. {−4; −1,02; 2; 6}.
Az egész számok 2. Az A ∩  halmaz egyenlő:

 1 24 
halmaza A.{−4; −1; 2; 6; 23}; B. {−4; −1}; C. {2; 6; 23}; D. –2 ; 1  .
 3 25 
A racionális számok 3. Az ( A ∩ ) \  halmaz egyenlő:
halmaza
 1 24  1 24
A. {−1,02; 0,(4)}; B. −2 ;1  ; C. {2; 6; 23}; D. −2 ; −1,02; 0,(4); 1 
.  3 25   3 25 
II. Írd le a feladatok részletes megoldását!

A racionális számok 4. Határozd meg a 231,17094 szám megközelítő értékét egy tizedessel,
megközelítése hiánnyal és többlettel, majd 2 tizedessel ugyancsak hiánnyal és többlettel.
33 4
A racionális számok 5. A  2  és  1  számok közül melyik a kisebb?
összehasonlítása 4
3
A racionális számok 6. Rendezd növekvő sorrendbe, majd ábrázold a számegyenesen

ábrázolása a
1 14
számegyenesen a következő számokat: −4,5; 6; 1 ; − 5; 2,(6); − ; 3; 0; 2,6 .
2 4
III. Írd ki minden feladat esetében az egyetlen helyes válasz betűjelét!

Műveletek egész { }
7. A −44 : ( −8 − 5 ⋅ 4 ) : ( −14 ) + 4  + 5 + 4 számítás eredménye:
számokkal A. 8; B. – 8; C. 0; D. – 4.
Racionális szám 1 1 4 1 1
8. A 2 − + − − − −7 ⋅ − kifejezés értéke:
modulusa 6 3 9 2 9
23 1
A. 1; B. ; C. 2; D. .
9 3
2
Hatványokkal végzett 3 1 
9. A  −  ⋅ ( −2 )4 :  −  számítás eredménye:
műveletek sorrendje  8  0,5 
A. –1,5; B.3; C. –3; D. –6.
3. tanulási egység: A valós számok halmaza 49

1. lecke Racionális számok, irracionális számok
Problémahelyzet
Egy üzletben a Matrjoska babákat darabonként árulják. A babák közül
a legdrágább 120 lej, a következők mindegyike az előző méretű baba
árának az egyharmadával egyenlő. Mennyibe kerül a hatodik baba?
Megoldás:
Egy számológépet használunk a számítások elvégzésére; minden esetben
a kijelzőn megjelenő eredményt osztjuk 3-mal.
A számítások során kapott árak lejben:
Első baba : 120
A második baba: 40
A harmadik baba: 13,333333333.... Megfigyeltem, hogy olyan számokat is
A negyedik baba: 4,4444444444.... kaptunk, amelyekben a tizedesvessző
Az ötödik baba: 1,481481481481...... utáni számjegyek ismétlődnek.
A hatodik baba: 0,49382716049382.....
Tudni
Tudni szeretnék!!
szeretnénk! Léteznek-e olyan számok, melyekben a tizedes számjegyek nem ismétlődnek?
Emlékezzünk…
A racionális számokat felírhatjuk törtvonallal (közönséges tört alakban) vagy tizedesvesszővel
(tizedestört alakba).
Közönséges tört alak Tizedestört alak Példa
 olyan tört, amely nevezőjének az alakja: véges számú 3
nem nulla tizedes = 0,6
2 ⋅ 5 ( n, p ∈  )
n p
számjegy 5
 tört, amely tovább nem egyszerűsíthető és a 19
nevező felbontásában a 2 és 5 számjegyektől külön- tiszta szakaszos = 1, ( 72 )
tizedestört 11
böző tényezők szerepelnek.
 tovább nem egyszerűsíthető tört, amely nevezőjé-
ben a 2 és/vagy 5 számjegyeken kívül más prímszám is vegyes szakaszos 7 = 0,58 3
szerepel . tizedestört ( )
12
Megfigyelünk és következtetünk!
Tekintsük meg az alábbi számpéldákat: A számokban a vessző után
1,101001000100001000001000000100000001...
végtelen sok számjegy található, de
nem szakaszosan jelennek meg.
2 számjegy 3 számjegy 4 számjegy 5 számjegy 6 számjegy 7 számjegy
2 = 1, 4142135623730950488016887242097... Ha egy közönséges törtet tizedestörtté

A matematikusok igazolták, hogy a 2 tizedes alakítunk, akkor az véges vagy végtelen
törtként való felírásában a vessző utáni szakaszos lesz, tehát ezeket a számokat
számjegyek nem szakaszosan jelennek meg. nem tudjuk felírni közönséges törtekként.
A fenti példákban megjelenő számok nem racionális számok , hanem irracionális számok.
Tizedestört alakban a tizedesvessző után nagyon sok számjegy van, de nem szakaszosan jelennek meg.
Írd le a füzetbe az alábbi számokat, és húzd alá az irracionális számokat:
2,111...; 2,121122111222 ...; 2,121122; 2,121212 ...; 2,121121112 ...
A 2 irracionális szám, a 4 racionális szám. Gondolkodjunk

Gândim critic
Melyek azok az n ∈ ℕ, számok, amelyekre n irracionális szám? kritikusan és építően!
și constructiv!

Megoldott feladatok
 36 225 
Tekintsük a következő halmazt: M = − ; − 5; − 0, ( 23 ) ; 0; 1; 1,1(2); 7; .
 4 16 
Határozd meg az M halmaz azon részhalmazait, amelyek elemei rendre természetes számok, egész
számok, racionális számok, illetve irracionális számok.
Megoldás:
Megfigyelhető, hogy − =
36
−9 , =225 225 152 15 . Mivel az 5 és 7 nem négyzetszámok,
= =
4 16 16 4
42
− 5, 7 irracionális számok. Tehát: a természetes számokból álló részhalmaz a {0; 1}, az egész
36
számokból álló részhalmaz a − ; 0; 1, a racionális számokat tartalmazó részhalmaz a
 4 
 36 225 
− ; − 0, ( 23 ) ; 0; 1; 1,1(2);
 4
{
 és az irracionális számokból álló részhalmaz a − 5; 7 .
16  }
Javasolt feladatok
1. Írj a füzetedbe: 4. Írj négy közönséges törtet, amely vegyes
1 a) négy negatív egész számot; szakaszos tizedestörtté alakítható, majd a
b) négy természetes számot, amelyek négyzetszámok; felírt számokat alakítsd át.
c) négy nem egész, de racionális számot, 5. Az alábbi tizedesszámokat alakítsd közönsé
d) négy irracionális számot. ges törtté:
2. Írj négy közönséges törtet, amely felírható nem a) 11,3; b) 0,234; c) –4,59; d) 0,(2);
szakaszos tizedestörtként, majd alakítsd át. e) 2,(28); f) 3,2(1); g) 11,23(3).
3. Írj négy közönséges törtet, amely tiszta szakaszos Határozd meg, hogy racionális vagy irracioná-
tizedestörtté alakítható, majd alakítsd át. lis számok.
6. Tekintsük az alábbi halmazt: 7. Figyeld meg a szabályt, amely szerint felírtuk

2 az alábbi számokat, és állapítsd meg, hogy
 9 75 
= A  3; ; − 5; 8,2(5); − ; − 8 ; − 6,5 racionális vagy irracionális számok:
 4 12  a) 0,123456789000000... ;
Határozd meg az A halmaz természetes, egész, b) 0,111111111... ;
racionális és irracionális elemeit. c) 0,12121212...;
d) 0,10111213141516171819110111112....
8. Az alábbi számok közül válaszd ki az irracionális számokat:

3
a = 25 ; =
b 32 ⋅ 5 ; =c 52 ⋅ 32 ; =
d 6⋅6 ; =e 24 ⋅ 0,01 ; =
f 53 ⋅ 0,1 .
9. Hány irracionális szám van a következő számsorban: 1, 2 , ..., 98 , 99 ?
10. A gyök kiszámítása nélkül állapítsd meg, hogy melyik szám racionális, illetve melyik irracionális:
a) 1⋅ 2 ⋅ 3 ⋅ ... ⋅10 + 8 ; b) 234 645 ; c) 9 231 ; d) 5 256 520 ; e) 746 .
4 11. Mutasd ki, hogy 5n + 2 irracionális szám, bármely n természetes szám esetén.
12. Igazold, hogy 3,454455444555... irracionális szám. Mennyivel egyenlő a 100. tizedes számjegye?

Mutasd ki, hogy
Határozd meg n ∈  értékét
11100 + 661000 irracionális.
Vizsgáld, hogy 81 racionális úgy, hogy 89 − n2 ∈
vagy irracionális szám.
2. lecke A valós számok halmaza
Problémahelyzet
Dani a matematikafüzetébe berajzolta a mellékelt ábrán látható AB és
CD szakaszokat. Össze szeretné hasonlítani a szakaszokat a hosszúságuk
kiszámítása nélkül.
Talán egymásra kell helyezned a szakaszokat
úgy, hogy egyik végpontjuk közös legyen!
A javaslatod hasonlít a számoknak a

számegyenesen való ábrázolásához!
Tudni szeretnénk! Hogyan helyezzük el az irracionáis számokat a számtengelyen?
Emlékezzünk…
Számegyenesnek nevezzük azt az egyenest, amelyen
rögzítettünk egy O origónak (kezdőpontnak) nevezett
pontot, egy nyíl által jelölt haladási irányt, valamint egy
1e hosszúságú egységnek nevezett szakaszt. 0 1
A számegyenest a számok ábrázolására használjuk.
Már tudom ábrázolni a számegyenesen a természetes, egész és racionális számokat.
Például a 2,5 számot a számegyenesen a következőképpen ábrázolom:
• Ábrázolom a számegyenesen a 2 és 3 számokat
az A és B pontok által; 2 3
• meghatározom az AB szakasz M felezőpontját;

2 3
• a 2,5 számot a számegyenesen az M pont ábrázolja.
De így nem maradnak

0,8 üres helyek a
0,95
számegyenesen?
0 0,7 0,9 3 2 5 3 Vajon igaz, hogy a
2 2 számegyenes minden
pontjának megfelel
egy racionális szám?
A 0 és 1; vagy a 2 és 3 egész számok között akárhány szám található, hasonlóan bármely két egymás
utáni egész szám között is.
Rajzolj a füzetedbe egy számegyenest, majd ezen ábrázold a: – 4; 1,25; –2,5 számokat
Szóbeli magyarázat!
Szóbeli magyarázat! Milyen információkat olvashatunk le a nagyító lencséjéről?
Mire következtethetünk? Mit látnánk a lencsében, ha a 2 és 2,5 közé helyezzük?

 2
 11
A valós számok halmazát az összes racionális és irracioná- 5 
lis számok alkotják. 1 -5
3
 * 3
A valós számok halmazának a jelölése: ℝ. –3 7 7 2
...–4, –3, –2, –1 0 1, 2, 3, 4, 5, 6...
-1 5 6
Tehát: ℕ⊂ℤ⊂ℚ⊂ℝ. – 5 10 4
9 7
7
Az irracionális számok halmazát két halmaz 6
–2 5
különbségekén jelöljük, vagyis ℝ \ ℚ.
Fedezzük fel!
Adott egy négyzet, melynek az oldala 1 egység, és az egyik csúcsa a számegyenes kezdőpontjában van.
A mellékelt négyzet OM átlójának a hossza 2 .
Az O középpontú és OM sugarú kör metszi a d egyenest
a C és D pontokban. A számegyenesen ezek a pontok a
2 , illetve – 2 valós számoknak felelnek meg.
A C és D pontok szimmetrikusak az O pontra nézve: a
szimmetriából következik, hogy a pontoknak megfelelő
2 és – 2 , valós számok ellentétesek.
A valós számokat a számegyenesen egy olyan szakasz segítségével ábrázoljuk, amely-
Tétel nek az egyik végpontja az origó. Egy valós szám egyértelműen meghatároz egy pontot a
számegyenesen. A számegyenes minden pontjának megfelel egy valós szám.
Gândim critic
Gondolkodjunk
Hogyan ábrázoljuk a számegyenesen a 5 számot? Hát a – 5 számot? și constructiv!
Kiindulva a számegyenes kezdőpontjából megszerkesztjük az
OP és OQ szakaszokat, amelyek kongruensek a Dani által rajzolt
AB illetve CD szakaszokkal.
Az AB illetve CD szakaszok hosszát a számegyenesen az O
középpontú és OP illetve OQ sugarú körök segítségével ábrázol-
juk. Az ábra szerint: 4 < OP< OQ < 5.
Értelmezzük ...
Egy valós szám modulusa (abszolút értéke) a
Jele: Olvasd:
számnak a számegyenesen megfelelő pont a az a szám modulusa
és a kezdőpont közötti távolságát jelenti.
Olvasd el az értelmezést , majd indokold meg, hogy miért igaz: Gândim critic
Gondolkodjunk
- Bármely valós szám modulusa pozitív vagy nulla. și constructiv!
- Egy valós szám modulusa 0 akkor és csak akkor, ha a szám egyenlő 0-val.
- Két ellentétes szám modulusa egyenlő.
1 Ábrázold a számegyenesen: –2; 0,5; – 2 .

2 Számítsd ki a – 2 szám modulusát.

Megoldott feladat
Péter elvégezte a mellékelt ábrán látható
szerkesztést, és ennek eredményeként a szám-
egyenesen megkapta az A és B pontokat.
Tudva, hogy a számegyenesen az egység a füzet-
ben található négyzetek oldala, melyek az A és B
pontoknak megfelelő valós számok?
Megoldás:
Figyelembe véve a számegyenesen a haladási irányt, észrevehető, hogy az a valós szám, amely az A
pontnak felel meg negatív és a B pontnak megfelelő b valós szám pozitív.
Mivel az OP szakasz hossza 52 22 e 29 e , következik, hogy b = 29 és a = − 29 .
Igaz-e a fenti számokra, hogy a = b ? Gândim critic
Gondolkodjunk
și constructiv!
1. Az alábbi valós számokat helyezd két egymás 4. Adott az alábbi halmaz:

1
utáni egész szám közé:  1 9 0 
27 −84 A =  ; − ; − 1,( 9 ) ; − 10 ; 1,9; ; 1
a) ; b) ; c) 23 ; d) 42 ; e) − 26 .  9 1 1,9 
5 132
2. Határozd meg az alábbi állítások valóságértékét: Írd fel az A halmazban található:
a) egész számokat; b) racionális számokat;
1 1
a) – ∈; b) 4 ∉  ; c) ∈  ; d) 5 ∈  \ ;. c) irracionális számokat.
4 4
5. Ábrázold a számegyenesen: –3; 5 ; –1,5.
3. Keress 3-3 olyan racionális számot, amelyek a 6. Határozd meg az alábbi számok ellentettjét:
következő számok között vannak: 23
a) –4 és –3; b) –1 és 0; c) –20 és –10. a) 7; b) − 2 ; c) − .
14
7. Írj fel 5 olyan irracionális számot, amelyek a 9. Az alábbi állítások közül melyek igazak?
2 következő számok között vannak: 7 7
a) –6 és –5; b) –4 és –3.
a) −2,5 < 0 ; b) − 5 =5 ; c) − =;
2 2
8. Számítsd ki: d) −10101 ≥ 0 ; e) −10 + 4 ≤ −10 + 4 .
27
a) | −4 | ; b) 65 ; c) −267 ; d) ; 10. Rendezd növekvő sorrenbe a számokat:
35
e) 32 ; f) − 64 ; g) − 2 . 0; 3; − 3; − 2 ,5; 2 ,( 41) ; − 11 .
11. Javasolj egy olyan számot, amely:

3 12. a) Határozd meg a q ∈ ℚ úgy, hogy 5 < q < 6 .
a) egész szám, de nem természetes;
b) valós szám, de nem racionális. b) Határozd meg az n ∈  , ha n < 75 < n + 1.
13. Igazold, hogy, ha n ∈ ℕ és 1 2 2 3 ... n n 1 100 akkor n 51.
Rendezd növekvő sor- Írj fel 2 irracionális számot, Határozz meg 3 olyan x negatív
Alegerendbe: 3 ;5 −minute!
și rezolvă în 2; 5. mely a 4 és 5 között van. irracionális számot, amelyre x ≤ 4 .

A valós számok megközelítése 3. lecke
Problémahelyzet
A zsebszámológépen négyzetgyököt vontam
a 2-es számból és az alábbi értéket kaptam:
2 = 1, 414213562373095
Anyum mondta, hogy ismer egy

eljárást, amellyel kiszámítható egy
ilyen szám. Vajon, hogyan kell eljárni?
Tudni szeretnénk! Hogyan tudjuk megközelíteni egy pozitív szám négyzetgyökét?

A négyzetgyökvonás algoritmusa
Felosztjuk a szám számjegyeit jobbról balra, kettes
számcsoportokra.
I. szakasz Kiszámítjuk a gyök első számjegyét:
Megkeressük a legnagyobb természetes számot, melynek

négyzete kisebb vagy egyenlő, mint az első számcsoport.
Négyzetre emeljük a gyök első számjegyét, az ered-

ményt beírjuk az első számcsoport alá és kivonjuk.
II. szakasz Kiszámítjuk a gyök következő számjegyét:
Lehozzuk a következő számcsoportot.
Megkétszerezzük a gyökvonással kapott számot,

és az eredményt a vízszintes vonal alá és a füg-
gőleges vonaltól jobbra írjuk le.
Keressünk egy számjegyet, melyet a

megkétszerezett szám mellé írva és megszorozva a .
kapott számjeggyel azt a legnagyobb számot adja,
amely kisebb vagy egyenlő, mint az előző lépés-
ben kapott „maradék”.
MARADÉK
Leírjuk a „maradék” alá a kapott szorzatot és

kivonjuk egymásból, amelynek következtében egy
újabb „maradékot” kapunk. A kapott számjegyet
felírjuk az előző szakaszban kapott számjegy mellé.
1024
MARADÉK 0 nagyobb

Figyeljük meg!
Ha egy egyjegyű számot négyzetre emelünk, az eredménynek egy vagy két számjegye van, viszont egy
kétjegyű szám négyzetének három vagy négy számjegye van. Tehát ha N egy teljes négyzet és páros
számú számjegye van, akkor a N szám számjegyeinek a száma az N számjegyei számának a felével
egyenlő. Felhasználva az előző gondolatmenetet indokold meg, hogy a gyökvonás algoritmusának első
lépésében miért alakítunk ki kettes számcsoportokat.
III. szakasz Megismételjük a II. szakaszban elvégzett
műveleteket a következő számcsoport esetében is,
és folytatjuk az eljárást az utolsó számcsoportig. Ha
az utolsó számcsoport után a maradék nulla, akkor
az adott szám négyzetszám.
Ha az algoritmus elvégzése után a maradék nem nulla, folytatjuk az eljárást a négyzetgyök megközelítő
értékének a kiszámítása érdekében!
A megközelítő érték egy tizedesnyi pontossággal Ha a számot századnyi pontossággal óhajtjuk
való kiszámításáért a számot pótoljuk két nullával. kiszámítani, akkor pótoljuk négy nullával.
Példa: Példa: I. szakasz
I. szakasz
II. szakasz II. szakasz
III. szakasz III. szakasz
IV. szakasz
Ellenőrzés
Ellenőrzés
Tehát Tehát
Kiszámítjuk a 2 első két tizedes számjegyét:
Most már ki tudom

számítani a 2 valós szám
megközelítő értékét!
Gândim critic
Gondolkodjunk
Egy valós szám megközelíthető racionális számokkal, hiánnyal vagy többlettel.
și constructiv!
Példa:
megközelíthető Hiánnyal való Többlettel való

racionális számokkal: megközelítés megközelítés
Folytasd a fenti számítást még egy lépéssel. Milyen számot kapunk, ha a 2 számot milliomodra kerekítjük?
Számítsd ki századnyi pontossággal a 3 és 13 számokat

Megoldott feladat/Hasonló megoldások
A diákok azt a feladatot kapták, hogy határozzák meg a 5 szám tizedesnyire kerekített értékét
zsebszámológép használata nélkül. Anna és Péter a következő megoldásokat kapták:
Anna: Péter:
Használtam a gyökvonás algorit-
A 5 szám minél jobb közrefogását alkalmaztam.
musát.
4 ≤ 5 < 9 , tehát 2 ≤ 5 < 3
Összehasonlítom a 5 és 2,5 számokat (mivel a 2,5 szám a 2 és 3
között pontosan közepén helyezkedik el)
5 < 2,5 ⇔ 5 < 2,52 ⇔ 5 < 6,25 (A) Tehát 2 ≤ 5 < 2,5 .
5 ≈ 2 ,2 . Összehasonlítom 5 és a 2,3 számokat:

Tehát
5 < 2,3 ⇔ 5 < 2,32 ⇔ 5 < 5,29 Tehát 2 ≤ 5 < 2,3 .
Folytatom az eljárást, amíg a jobb, illetve bal oldalon megjelenő
számok különbsége egy tized. Tehát 2,2 ≤ 5 < 2,3 , így 5 ≈ 2 ,2
Gândim critic
Gondolkodjunk
Melyik megoldás tűnik egyszerűbbnek? Miért? și constructiv!
1. Hasonlítsd össze az alábbi számokat: 2. Rendezd növekvő sorrendbe a számokat:

1
a) 3 és 2,5; b) − 11 és –3; a) 5 7; −3 7; 3 7 ; b) 3 ; − 2 ; 5 ; 13 ;
−5
c) 2,7(3) és 2,(73); d) és − 15 . 4
3,5 4 ,9 c) 3 2; 2 3 ; −4 2 ; −3 3 .
3. Írj két példát olyan számra, amely: 6. Használva a zsebszámológépet számítsd ki az 1

2 a) racionális, –1 és 1 között van; és 20 között található természetes számoknak
b) irracionális, 2 és 3 között található; két tizedesnyi pontossággal, hiánnyal közelítő
c) egész, –2,4 és 1,5 között van. értékét. A füzetbe készíts egy, az alábbihoz
hasonló táblázatot, és írd be a kapott ered-
4. Az alábbi számpárok esetében melyik a ményeket:
nagyobb szám:
1 1 a n két tizedesnyi pontossággal,
a) 256 és 1 ; b) 5−4 és . n
3 625 hiánnyal közelítő értéke
5. Közelítsd meg, majd írd növekvő sorrendbe a 1 1
2 1,41
számokat: 3 10 ; −2 11 ; −5 10 ; −3 11 . ...
20 4,47
3 7. Adott = 3 + 1 0, 4
az a − szám, számítsd ki a közelítő értékét két tizedesnyi pontossággal,
2,5 3 − 1 majd számológéppel ellenőrizd a kapott eredményt.
Helyezd a 5 számot két Közelítsd meg tizednyi pontos- Közelítsd meg századnyi
egymásutáni egész szám közé. sággal, többlettel a 13 számot. pontossággal, hiánnyal a 3 10
számot.
4. lecke Számítási szabályok a négyzetgyökökkel
Problémahelyzet
Az ABCD téglalapot egy olyan négyzethálóra rajzoltuk, amelyben
a négyzetek oldala 1 cm. Mennyivel egyenlő a téglalap területe?
Megoldás:
A téglalap oldalai átfogók a négyzethálón meghatározott
háromszögekben. Felhasználva Pitagorász tételét:
BC = 22 + 2 2 = 8
Hogyan írhatnám
AB = 42 + 42 = 32
fel egyszerűbben
Tehát a téglalap területe egyenlő 8 ⋅ 32 . az eredményt?
Vrem
Tudni să știm!
szeretnénk! Milyen szabályokkal oldhatjuk meg egyszerűbben a gyököket tartalmazó feladatokat?
Fedezzük fel!
Az x2 = 4 egyenlet megoldásai 2 és –2. Az x2 = 3 egyenlet megoldásai 3 és – 3 .
Ellenőrizzük:
(= 3)
2
Ellenőrizzük: • ha x = =
3 , akkor x2 3;
• ha x = 2, akkor x2 = 22 = 4;
(− 3 )
2
• ha x = – 3 , akkor x2 = =
3
• ha x = –2 , akkor x2 = (–2)2 = 4.
Ha x ≥ 0, akkor az x2 = a, egyenletből x = a .
Általánosan kijelenthetjük, hogy az x2 = a, a > 0, A a az egyetlen pozitív szám, amelynek
egyenletnek két megoldása van : a és – a . négyzete a.
Példa: Példa:
Az x2 = 7 egyenlet valós megoldásai: 7 és – 7 Az x2 = 11, x > 0 egyetlen megoldása a 11 .
Bizonyítjuk!
Számítási szabályok a négyzetgyökökkel: Bármely a és b pozitív számok esetében felírhatjuk, hogy:

2
1. a a 2 a ; 2. a b a b ; 3. a a , pentru ahol b ≠ 0. 0
b
b b
Bizonyítás:
Az x2 = p, x ≥ 0 és p ≥ 0, egyenletnek egyetlen valós megoldása van az x = p .
Ha z és t pozitív valós számok, akkor z = t ⇔ z2 = t2.
Felhasználva a fenti egyenlőségeket, igazoljuk a felírt szabályokat.
a
2
1. Az a és a = a 2 azonosságok a gyök értelmezésének következményei.
2. Legyen x a b és y a b . Kiszámítjuk:
a b
2 2 2 2
x2 a b a b; y 2 a b a b .
Mivel x2= y2, és x illetve y pozitív valós számok (vagy 0), következik, hogy x = y.
Tehát: a b a b .
a a
3. Legyen p = és q = . A p és q pozitív valós számok (vagy 0).
b b

2
2 2
a a a a a
Kiszámítjuk: p
b ; q számokat. Mivel p = q2, és p illetve q
2 2 2
b
b b
2
b
a a
pozitív valós számok (vagy 0), következik, hogy p = q. Tehát: = .
b b
Emeld ki a tényezőt a gyökjel alól!
Alkalmazom a gyökök Tehát: 8= 23 = 22 ⋅ 2 = 2 2
számítási szabályát a 32= 25= 24 ⋅ 2= 24 ⋅ 2= 22 2= 4 2
problémahelyzetben
A fentiek alapján mondhatjuk, hogy a gyökjel alól
megadott feladatra.
kiemeltük a 2-es illetve 4-es tényezőket.
Így a téglalap területe: 8 ⋅ 32 = 2 2 ⋅ 4 2 = 8 ⋅ 2 = 16

Vezesd be a tényezőt a gyökjel alá!
Melyik szám nagyobb: ?
Kiszámítom 5 és 7 értékét
két tizedesnyi pontossággal, majd
öszehasonlítom a szorzatokat. Ha ki tudom emelni a tényezőt a gyökjel
alól, akkor vajon fordítva is eljárhatok, a
Én a 7-es és az 5-ös számokat két tényezőt bevihetem a gyök alá?
négyzetszám közé helyezném.
5 7= 52 ⋅ 7 = 25 ⋅ 7 = 25 ⋅ 7 = 175
Én a számok négyzetét 7 5= 72 ⋅ 5 = 49 ⋅ 5 = 49 ⋅ 5 = 245
hasonlítanám össze!
Gândim critic
Gondolkodjunk
Értékeld a diákok által felsorolt ötleteket. Melyiket tartod a legegyszerűbbnek? și constructiv!
Példa: Hasonlítsuk össze:

3 2 = 32 ⋅ 2 = 9 ⋅ 2 = 9 ⋅ 2 = 18 Az előző példákban a 3-as és 2-es
2 3 = 2 ⋅ 3 = 4 ⋅ 3 = 4 ⋅ 3 = 12
2 tényezőket bevezettük a gyökjel alá.
Mivel 18 >12, következik, hogy:

Következmények:
• Tényező kiemelése a gyök alól: • Tényező bevezetése gyök alá:
Ha a gyökjel alatti szám tényezőkre Gyakran előnyös bizonyos tényezőket a gyökjel elől
bontásában van egy négyzetes tényező, akkor bevezetni a gyök alá. A bevezetett tényezőt négyzetre
ennek a gyöke kiemelhető a gyök elé: emeljük, és így írjuk be a gyökjel alá:
a2 ⋅ b =a b , bármely a ≥ 0 és b ≥ 0 esetén a=
b a2 ⋅ b , bármely a ≥ 0 és b ≥ 0 esetén.
Csoportmunka
Keresd meg az alábbi feladatok megoldásában az elkövetett hibákat!
2 Hasonlítsd össze a 2 13 és −3 11 számokat.
( () )
1 10 =
2 102 ⋅=
2 100 ⋅=
2 200 2
2 132 13 =4 22⋅ 13
=4=⋅52
13 =52
−10 2 = ( −102 ) ⋅ 2 = 100 ⋅ 2 = 200 ( )
2 13 =4 ⋅ 13 =52
( (( ) ))
2
2
−3 11−3 = 119 2⋅ 11
=9=⋅99
11 =99
Következik, hogy: 10 2 = −10 2 ??? −3 11 =9 ⋅ 11 =99
De 52 < 99
52 << 99
99
−10 2 ≠ ( −102 ) ⋅ 2 Miért? Következik, hogy: 52 2 13 < −3 11
Helyesen a következőképpen írjuk: Vagyis egy pozitív szám
−10 2 =− 102 ⋅ 2 =− 100 ⋅ 2 =− 200 1 kisebb, mint egy negatív?
Fontos! A gyökök alá csak pozitív tényezőt vezetünk be, mivel a negatív tényező négyzetre emelve
pozitív lesz, és hibás eredményt kapunk.
1 Emeld ki a tényezőt a gyökjel alól 18 és 54 . 2 Vezesd be a tényezőt a gyökjel alá 3 6 és 5 5 .
Hasonlítsd össze a 2 5 és 5 2 számokat. Egyenlőek? Ha nem, melyik nagyobb?
Megoldás: A diákok különböző módszerekkel oldották meg a feladatot.
Anna megoldása: Emőke megoldása: Máté megoldása:

Mivel 2 5 > 0 és 5 2 > 0 , össze- Megközelítéssel kapjuk, hogy: Bevezetjük a tényezőket a
hasonlítjuk a két szám négyzetét: 2,2 < 5 < 2,3 ⇒ ⇒ 4, 4 < 2 5 < 4,6 gyökjel alá és következik, hogy:
5 2 1, 4 < 2 < 1,5 ⇒⇒ 7 < 5 2 < 7,5 , 2 5= 22 ⋅ 5= 20 ;
2 2
20 , 5 2 50
és 20 < 50 ⇒ 2 5 < 5 2 tehát 2 5 < 5 2 . 5 2= 52 ⋅ 2= 50 ;
tehát 20 < 50 ⇒ 2 5 < 5 2 .
Exprimare
Szóbeli orală
magyarázat! Elemezd mind a három módszert, és válaszd ki azt, amely számodra a
legkönnyebbnek tűnik. Indokold meg a választásod.
1. Emeld ki a tényezőt a gyökjel alól: 3. Számítsd ki: a) 2 ⋅ 5 ; b) 5 ⋅ 11 ;
1 2 2 3
a) 3 ; b) 3 ⋅ 5 ; c) 5 ; d) 12 ; e) 24 ; f) 27 . c) 3 ⋅ 8 ; d) 6 ⋅ 12 ; e) 15 ⋅ 6 .
2. Vezesd be a tényezőt a gyökjel alá: a) 2 3 ; b) 3 5 ;4. Számítsd ki: a) 8 : 2 ; b) 15 : 5 ;
c) −5 2 ; d) 2 2 ; e) 3 3 ; f) 6 11; g) −4 6 . 21 15 27 28
c) ; d) ; e) ; f) .
5 14 3 21
2 5. Emeld ki a a tényezőt a gyökjel alól: a) 108 ; 7. Vezesd be a tényezőt a gyökjel alá: a) 22 3 ;

b) 500 ; c) 24 ; d) 3 ⋅ 54 ; e) ( −7 )2 ⋅ 34 ; 3 2 1 16 1 1
b) 2 5 ; c) ; d) ; e) 7.
3 2 11 3 49
5 3 2 63 405 2
f) 2 ⋅ 5 ⋅ 7 ; g) ; h) ; i) 3 . 8. Hasonlítsd össze: a) 2 3 és 3 2 ; b) 6 és 2 7 ;
50 12 16
1 2 5 18 2 c) 3 ⋅ 23 és −3 6 ; d) − 19 és −3 2 .
6. Számítsd ki: a) 23 ⋅ ; b) ⋅ ; c) :
. 2 5 3 7 7
}
9. Találd meg a hibát: 10. Rendezd növekvő sorrendbe:
3
5 3= 52 ⋅ 3= 25 ⋅ 3= 75 a) 444; 222 222 ;,3
,33;,,, 333;
,3
⇒5 3 =
−5 3 2 3
−5 3 = ( −5)2 ⋅ 3 = 25 ⋅ 3 = 75 b) –3; ; 3; 3 ; −2 3 .
3
11. Az A halmaz elemei az a; b; c; d; e; f; g, számok, ahol a = 3 20 , b = 180 , c = 2 45 =

,d 12 ⋅ 15 ,
e = 6 5 , f =6 ⋅ 2 ⋅ 3 ⋅ 5 și g = 22 ⋅ 32 ⋅ 5 . Határozd meg az A halmaz elemeinek a számát.
Számítsd ki:
a) Emeld ki a tényezőt a gyökjel alól: 45 Hasonlítsd össze: 341 ⋅ 215 211 ⋅ 339
: .
b) Vezesd be a tényezőt a gyökjel alá: 5 3 . 5 11 és 4 13 . 531 529
A valós számok összeadása és kivonása 5. lecke
Problémahelyzet
Az ABCD paralelogrammát egy olyan négyzethálóba rajzoltuk,
amelyben a négyzet oldala 1 cm. Mennyivel egyenlő a paralelogramma
kerülete?
Megoldás:
A paralelogramma oldalai átfogók a négyzethálón meghatározott
háromszögekben. Felhasználva Pitagorasz tételét azt kapjuk, hogy :
AD = 1+ 22 = 5 ; BC = 1+ 22 = 5 ;
AB = 22 + 4 2 = 20 ; CD = 22 + 4 2 = 20 . Felírható egyszerűbben az
Tehát a paralelogramma kerülete egyenlő: 5 + 5 + 20 + 20 . eredmény?
Tudni szeretnénk! Hogyan adjuk össze a valós számokat? Érvényesek a ℚ halmazban tanult
tulajdonságok?
1 Számítsd ki: 2,5 + 1; –2,5 + (–1); 2,5 + (–3); –2,5 + 3.
1
2 Írd fel a − ; 2 ; –3,5; 1; 2,(5) számok ellentettjét.
10
Hogyan adunk össze két valós számot?
Két pozitív valós szám összege
a = 2,5, b = 1; a + b = 2,5 + 1 = 3,5 a = 2, b = 1; a + b = 2 + 1
Két pozitív valós szám összege egy pozitív valós szám.
Két negatív valós szám összege

a = –2,5, b = –1; a + b = –2,5 + (–1) = –3,5 a = – 2 , b = –1; a + b = – 2 + (–1) =– 2 –1
Két negatív valós szám összege egy negatív valós szám.

Két ellentétes előjelű valós szám összege
a = 2 , b = –2 a = – 2, b = 2
a + b = 2 +(–2) = 2 –2 a + b = – 2 +2
Az összeg negatív, mivel a negatív szám modu- Az összeg pozitív, mivel a pozitív szám
lusa nagyobb, mint a pozitív szám modulusa. modulusa nagyobb, mint a negatív számé.

Elemezzük!
A valós számok összeadásának tulajdonságai
(–2,5) + (–1) = (–1) + (–2,5)
Õ
Õ
Õ
Kommutativitás a + b = b + a bármely a és b valós számok esetén.
Õ
Õ
(− 2 ) + 3 = 3 + (− 2 )
 1    1
 −1   + ( −1)  + ( +3 ) = 1−  + ( −1) + ( +3 ) 
− 2 2 + ( −1)  + ( +3 ) =  −2 2+( −1) + ( +3 ) 
Õ
Õ
   
Õ
Õ

Asszociativitás ( a ++ bb) ) ++ c c = = a a + +(b ( b + +c) c )bármely a, b és c
(aa
( + b ) + c = a + ( b + c ) valós számok esetén.
(( )) (( ) )
3 + − 2  + 2= 3 +  − 2 + 2 3
Õ
Õ
Õ
3
3 + − 2  + 2= 3 3 +  − 2 + 2 3  
   
1,6 + 0 = 1,6
Létezik semleges elem,
Õ
a0 a + 0 = Õ
a bármely a valós szám esetén
Õ
5 + 0 = 5
3,7 + (–3,7) = 0
Õ
Minden valós szám- a + (–a) = 0

bármely a valós szám esetén.
nak van ellentettje
Õ
7 + (− 7 ) = 0
Tudjuk, hogy két racionális szám összege egy racionális szám.
Milyen számot kapunk összeadva egy racionális számot egy irracionálissal? Fedezd fel
5∈  , 2 ∈  \  . 5 + 2 racionális vagy irracionális?
te is más
számokkal!
Feltételezzük, hogy 5 + 2 ∈  . Jelöljük 5 + 2 = a , a ∈  . Tehát 2= a − 5 .
De mivel a − 5 ∈  és 2 ∈  \  , ellentmondást kaptunk. Ahonnan 5 + 2 irracionális
Keressetek újabb racionális és irracionális számokat, és igazoljátok, hogy az összegük irracionális szám.
Léteznek-e olyan irracionális számok, melyek összege racionális szám? Léteznek-e Gondolkodjunk
olyan irracionális számok, melyek összege irracionális? Adjatok példát mindkét esetre. kritikusan és építően!

Számítsd ki: 1 2 +5 2 ; 2 6 5 −4 5 ; 3 2 3 + 27 − 5 3 .
Hasonló megoldások
A diákok összehasonlították a következő számokat: a = 5 + 45 és b = 4 5 .
Tamás megoldása: a = 5 + 45 = 5+ 45 = 50 Péter megoldása:
b = 4 5 = 4 2 ⋅ 5 = 80 a = 5 + 45 = 5 + 32 ⋅ 5 = 5 +3 5 = 4 5
50 < 80 ⇒ 50 < 80 ⇒ a < b tehát a = b
A két diák közül melyik oldotta meg helyesen a feladatot? Hol tévedett a
másik diák?

Megjegyzés
A mellékelt ábra alapján megfigyelhető, hogy 2 + 8 > 10
mivel egy háromszögben bármely két oldal hosszának az
összege nagyobb, mint a harmadik oldal hossza.
Tehát ha a és b szigorúan pozitív valós számok, akkor:
a+b ≠ a + b .
Javasolt feladatok
1. Számítsd ki: a) 213 + 79; b) 34 – 29; 2. Számítsd ki: a) 7 2 + 8 2 ; b) 9 5 − 3 5 ;

1
9 3
1 7
c) –21 + 32; d) + ; e) − ; f) + ;
2 2 5 5
3 1
2 5
c) 0,8 3 − 0,5 3 ; d) 12 11 − −7 11 . ( )
3. Hasonlítsd össze a következő számokat:
g) 6 + (–11) h) 0,2 + 5; i) 3, 5 – 2,09;
7 a) 7 és 1+ 7 ; b) 3 és 2 + 3 ;
j) (−3,52) + (+ 5,74 )−(+ 3,28 ); k) 5 − ;
2 c) 5 − 2 és 5 ; d) 11 + 6 és 11 − 6 .
11 1  1   1  
l) − + ; m)  −  +  +  −  −  . 5  4. Számítsd ki: b = a – 2,5; c = 3,5 – b;
6 3  3   6   18  d = 2 + c– b, ha a = – 2,5.
5. Csoportosítsd előnyösen, majd írd fel egyszerűbben: 7. Alkalmazd az összeadás tulajdonságait és
2 határozd meg, hogy melyik egyenlőség igaz:
a) 3 2 + 7 2 − 10 2 ; b) 6 13 − 4 13 + 5 13 ;
c) −34 7 + 6 7 + 18 7 − 9 7 ;
a) − 5 + 1 + 2 =( − 5+4; )
d) 4 3 + 7 3 − 2 3 ; e)
2
6−
1
6−
1
6+
3
6. ( )
b) 1,3 − 7 + 7= 1,3 + ( −7 + 7 ) ;
3 4 5 2
(
c) 2 54 + −2 54 − − 96 =5 6 ; ) ( )
(
6. Számítsd ki: a) 6 3 + 3 3 − 4 3 + 3 3 ; ) 1
d) 2,25 − 1, 45 + 3 =1+ 3 .
( ) (
b) 9 5 − 12 5 − 6 5 − 8 5 ; ) 25
( ) (
c) 4 7 − 2 7 − 2 7 − 4 7 ; d) 5 2 − 3 2 − 7 2 ; )
8. Ha a =
5 6
, b= − , c= −
7
és d =
7
,
(
e) −4,5 5 − 6 5 − 4 5 ; ) 22 55 35 66
számítsd ki: a – b, b – c, c – d, d – a ,
1 5 
f ) 8 7 − 7 +8 7 − 7. majd A = (a – b) + (b – c) + (c – d) + (d – a)
2 6  értékét. Mit figyeltél meg?
3
9. Írjuk fel a legegyszerűbb alakba:
a) 3 2 + 18 − 50 ; 11. Számítsd ki: a − 3 ( )( )
3 − a , ha =
a 3 − 1.
b) 27 + 2 3 − 75 . 12. Közelítsd meg az alábbi számokat tizednyi pon-
10. Számítsd ki: tossággal, majd hasonlítsd őket össze:
a) 2 + 3 és 3 + 2 ; b) 4 − 3 és 3 − 2 ;
12 27 48
a) − + ; b) 32 + 8 − 50 . c) 4 + 2 és 4 2 ; d) 6 + 3 és 5+ 2
49 25 121 27 27 48
1− 2 2− 3 3− 4 99 − 100
13. Tekintsük a következő összeget: + + + ... + .
2 6 12 9900
a) Milyen összefüggés van az összegben található tagok számlálói és nevezői között?
b) Írd fel a tagokat másképpen, majd számítsd ki az összeget.
Számítsd ki:
Számítsd ki: 6 7 − 3 7 . (
Számítsd ki: 3 2 − 6 2 − 4 2 . ) 252 + 3 448 − 2 700 .
6. lecke A valós számok szorzása; mértani közép
Problémahelyzet A
Az ABCD téglalapot egy olyan négyzethálóra rajzoltuk, amelyben
a négyzetek oldala 1 cm. Mennyivel egyenlő a téglalap területe? D
Megoldás:
A téglalap oldalai átfogók a négyzethálón meghatározott
háromszögekben. Felhasználva Pitagorász tételét következik, hogy:
BC = 12 + 12 = 2 AB = 52 + 52 = 50 B
Tehát a téglalap területe egyenlő: 2 ⋅ 50 = 2 ⋅ 5 2 =10 (cm2). C
Tudni
Vremszeretnénk!
să știm! Hogyan szorozzuk össze a valós számokat? Használhatom a  halmazban
tanult tulajdonságokat? Mit jelent a mértani közép?
Fedezzük fel!
A fenti példában láttuk, hogy a 2 és 50 valós számok a téglalap szélességét, illetve
hosszúságát fejezik ki. A téglalap területe pedig a két mennyiség szorzata.
Hasonlóan felírhatjuk a következő szorzatot is: a b ⋅ c d , ahol a, b, c, d ∈ ℝ, b, d > 0 .
Tehát, általánosan kapjuk, hogy a b ⋅ c d = ac bd , ahol a, b, c, d ∈ ℝ, b, d > 0.
Két valós szám szorzatát a következőképpen kapjuk meg: + + +
A szorzat modulusa egyenlő a szorzótényezők modulusának – – + Előjelszabály a
a szorzatával, a szorzat előjele +, ha a szorzótényezők azonos szorzás esetén
előjelűek és –, ha a szorzótényezők ellentétes előjelűek. + – –
Ha az egyik szorzótényező nulla, akkor a szorzat értéke 0. – + –
Elemezzük!
A valós számok szorzásának tulajdonságai
24 105 105 24
Õ Õ
Õ Õ
Õ Õ
Õ Õ
Kommutativitás ab ba bármely a és b valós számok esetén.

2 3 3 2
[2,5 . (–1,3)] . 4 = 2,5 . [(–1,3) . 4]
Õ Õ
Õ Õ
Õ Õ
Õ Õ
Õ Õ
Õ Õ
Asszociativitás (a . b) . c = a . (b . c) bármely a, b és c
( 3 ⋅ 5 ) ⋅ 7 = 3 ⋅ ( 5 ⋅ 7 ) valós számok esetén
–2,5 . 1 = –2,5
Õ Õ
Õ Õ
Õ Õ
Létezik semleges elem, bármely a valós szám esetén

az 1
a . 1 = a
13 . 1 = 13
4 . 0,25 = 1
Minden nem nulla 1 bármely a nem nulla valós szám esetén.
Õ
valós számnak létezik a . = 1 a

az inverze
Õ
1
Õ
13 . = 1
13
 1 2  1 2
3 ⋅  − +  = 3 ⋅ −  + 3 ⋅
A szorzás disztributív  4 5  3 5
bármely a, b és c
Õ
Õ
Õ
az összeadásra nézve a . .
(b + c) = a b .
+a c valós számok esetén

Õ
Õ
Õ
Õ
3 2 5 3 2 3 5
Értelmezés! mg b
Az mg pozitív számot az = aránypárból az a és b pozitív számok mértani
a mg
közepének nevezzük.
Ahonnan következik, hogy mg2 = a ⋅ b , tehát az a és b pozitív számok mértani közepe: m=
g a ⋅b .
Példa: 1 1
Ha a = és b = 225, akkor a mértani közép, mg = ⋅ 225 = 25 =5 .
9 9
Ha a = 3 és b = 4 3 , akkor a mértani közép, mg = 3 ⋅ 4 3 = 12 = 2 3 .
Ismert, hogy két racionális szám szorzata egy racionális szám.
Milyen számot kapunk egy racionális és egy irracionális szám szorzatából?
Lehet Példa:
racionális Ha 5∈  , 2 ∈  \  , akkor az 5 ⋅ 2 irracionális szám?
vagy irra-
cionális Feltételezzük, hogy 5 ⋅ 2 ∈  . Jelölje 5 ⋅ 2 =a , a∈ .
a a
Következik, hogy 2 = . De, mivel ∈  és 2 ∈  \  ,
5 5
ellentmonást kaptunk, tehát 5 ⋅ 2 irracionális szám.
Hasonlóan gondolkodunk minden egyes nem nulla racionális és egy irracionális szám szorzata esetén
is. Következtetésképpen egy nem nulla racionális számot megszorozva egy irracionális számmal a fenti
példához hasonlóan egy irracionális számot kapunk.
Mi történik, ha két irracionális számot szorzunk

össze? Ugyancsak irracionális számot kapunk? Úgy tűnik!
Amikor két irracionális számot szorzunk össze a kapott eredmény érdekesnek tűnik, hiszen egyes
esetekben az eredmény racionális szám más esetekben viszont irracionális szám!
A 2 és 50 irracionális számok és A 2 és 10 irracionális számok és
szorzatuk 2 ⋅ 50 = 2 ⋅ 5 2 =10 ∈
. szorzatuk  / .
2 ⋅ 10 = 20 = 2 5 ∈ 
Mit mondhatunk egy racionális és egy irracionális szám szorzatáról? Gândim critic
Gondolkodjunk
Hát két irracionális szám szorzatáról? și constructiv!

Döntsd el, hogy az alábbi számok közül melyik racionális?
1 2 +5; 2 2 ⋅ 5; 3 2 : 5; 4 2 + 5.

Megoldott feladat
Ha irracionális számokkal elvégezzük az alábbiakban felsorolt műveleteket, melyik eredményez minden
esetben irracionális számot:
a) szám ellentettjének a kiszámítása; b) a szám modulusának a kiszámítása;
c) egy szám négyzetre emelése?
Megoldás:
A feladatok megoldásánál az alábbi stratégiákat használjuk:
• ha a kérdésre a válasz pozitív, akkor fontos, hogy az állításunkat bizonyítsuk;
• ha a kérdésre a válasz negatív, akkor elegendő egy ellenpéldát keresni.
 / ℚ
a) A válasz pozitív. Ha a ∈  , akkor az ellentettje – a= (–1) ⋅ a ∈ / , mivel – 11∈∈
,, ––11≠≠00

b) A válasz ugyancsak pozitív. Ha a ∈   / , akkor modulusa egyenlő a -val (ha a szám pozitív),
vagy –a -val (ha a szám negatív). Tehát mindkét esetben azt kapjuk, hogy a ∈  /  .
( 3)=
2
c) A válasz negatív. Például, ha / 
3 ∈ , �
akkor / 
3∉   .�
Exprimare
Szóbeli orală
magyarázat! Mi történik, ha egy irracionális számot megszorzunk 2 -vel, az eredmény
minden esetben irracionális szám?
1
1. Végezd el: a) (+ 6) · (–3); b) (–2,15) · (–32); ( )
3. Számítsd ki: a) 5 ⋅ − 6 ; b) − 2 ⋅ − 5 ; ( )( )
7 1 7 22
c)  −  ⋅  +  ; d)  −  ⋅  −  . ( )
c) − 7 ⋅ 3 ; d) 2 ⋅ − 8 . ( )
 5  5  11   28 
2. Számítsd ki: 4. Számítsd ki: a) 5 3 ⋅ 7 2 ; b) −4 6 ⋅ 2 5 ; ( )
a) (+0,5) . (–0,(2)); b) (–0,(6)) . (–0,(3));
 3  3
( )
c) 2 3 ⋅ − 2 ; d) −5 6 ⋅ −4( )( 35 ) .
c)  +  ⋅ (–0,25); d)  +  ⋅ ( +4 ) . 5. Számítsd ki a 4 és 25 számok mértani közepét.
 4  5
2 ( ) (
6. Számítsd ki: a) − 6 ⋅ 120 ; b) − 7 ⋅ − 28 ; )( ) 7. Határozd meg két szám mértani közepét,
tudva, hogy a számok szorzata egyenlő:
( ) ( ) d) ( 0,5 ⋅ 99 ) ⋅
c) − 35 ⋅ 45 ⋅ − 28 ; 165 ; a) 75; b) 1,44; c)
169
; d) 81 .
121
e) ( − 9 ) ⋅ 0,25 ⋅ ( − 100 ) ; f) ⋅ 32 ⋅ ( − )
1
14
14 .
(
8. Számítsd ki: a) 3 2 − 3 ; b) 7 4 − 35 . ) ( )
3 9. Számítsd ki a számok mértani közepét: 11. Számítsd ki a számok mértani közepét:
a = 12 és b = 75 . a = 2268 és b = 2023 .
12. Két pozitív szám mértani közepe 40, az
10. Hasonlítsd össze a 6 és 6 + 2 számok mér-
egyik szám 4-szer nagyobb, mint a másik.
tani közepét a 2 és 6 + 2 számok mértani Határozd meg a számokat.
közepével.
4 13. Adott az a = 1019 ⋅1020 + 1019 ⋅1020 szám. Mutasd ki, hogy 1019 < a < 1020 .
Határozd meg azt a két

Válaszd
Alege și ki, és oldd
rezolvă meg
în 5 5 percben!
minute! számot, melyek mértani
közepe 18 és az egyik szám
(
Számítsd ki: − 75 ⋅ )( )
12 . (
Számítsd ki: 3 − 3 2 ⋅ 1+ 2 . )( ) 6-szor kisebb, mint a másik.

Valós számok aránya 7. lecke
Problémahelyzet
Az alábbi téglalapokat olyan négyzethálóra Az előző példához hasonlóan, írjuk fel két valós
rajzoltuk, amelyben a négyzetek oldala 1 cm. szám arányát.
Felhasználva a téglalap területét írjuk fel két
racionális szám arányát.
A téglalap hosszúsága 6 cm és területe 9 cm2. A téglalap hosszúsága 4 5 ⋅cm5 és

= területe
20
9 3⋅3 3 20 cm2. A szélessége:
Kiszámítjuk a szélességét: l = 9 : 6 == = .
6 2⋅3 2 4 5⋅ 5
3
Ellenőrzés: 6 ⋅ = 9.
(
l =20 : 4 5= = )
20
4 5
=
4 5
5.
2 4 5 ⋅ 5 =
20
Ellenőrzés: .
Vrem
Tudni să știm!
szeretnénk! Hogyan értelmezzük két valós szám osztását?
Valós számok aránya

A racionális számok szorzása és osztása fordított műveletek.
Két valós szám arányának az értelmezésénél felhasználjuk a valós szám inverzét.
3 3
⋅ : 5 5
⋅
6 → 9 → 6
2 2
1 4 5 
→ 5 
→4 5
4
:
4
Az a nem nulla valós szám inverze az valós szám.
1 −
a
Jelölés: a −1 = . Tehát a ⋅ a =
1
1.
a
Hasonlítsuk össze!
Két közönséges törtként felírt racionális Ugyanazt az szabályt alkamazzuk két valós
szám hányadosának a kiszámításánál a követ- szám hányadosának a kiszámításánál is.
kezőképpen járunk el: A gyökökkel felírt számok esetében alakalmazzuk
• felhasználva az előjelszabályt meghatároz- a következő szabályokat:
zuk az arány előjelét; a a
• kiszámítjuk az arány modulusát, megszoroz- • = (ahol a ≥ 0, b > 0 ) képletet;
b b
va az első számot a második inverzével.
• az osztás szabályát a  -ban.
Példa:
Példa:
 10  8 10 5 25
 − : = − ⋅ = −  10  8 2 10 6 5 25
 3  5 3 8 12 − 6 : = − ⋅ =− 3
 3  5 3 8 2 12
 4   5
Általánosítás: 4 7 28
 −  :  −  =+ ⋅ =  4  5  4 7 28
• Két 9   szám
 valós 7  aránya
9 5 egyenlő
45  − szám
az első számnak a második : − 5  =
10  inverzével + szorzatával.
való 10 ⋅ = 2.
• A nullával való osztásnak nincs értelme.  9  7  9 5 5 45

Megoldott
Problemă rezolvată
feladat/Hasonló megoldások
1. Lássuk, Anna és Dani, hogyan közelítették meg a 7: 2. arány értékét!

Anna Dani
Én megfigyeltem, hogy
Én első lépésben
kiszámítom a7: 2.közelítő 7 7 2
7: =
2 = .
értékét, majd elvégzem az 2 2
osztást. Közelítés után pedig:
7 ⋅ 1,414 : 2=7 ⋅ 0,707=4,949
Melyik módszerrel kapjuk meg gyorsabban az eredményt?
Általánosítás:
a
Az , (a ∈  , b ∈  , b>0), alakú törtekkel való műveletek elvégzésénél fontos, hogy a nevező ne
b
b)
tartalmazzon gyököt. Ezt a következőképpen érhetjük el: = a a b a b
= .
b ( b )2 b
a b a
Az arányt az . tört nevezőjének a gyöktelenítéséből kaptuk.
b b
3) 2)
Példa: 5 5 3 5 3 3 2 3 3 2 2
= = ; − − 3 + 2= − − 3 + 2 = 0.
( )
2
3 3 3 3 2 3 2

15
1 Melyek a 2, − 5 és 11 számok inverzei? 2 Gyöktelenítsd a törtek nevezőjét: és
4
.
7 3 3 2
Az alábbi táblázatban a VII. osztályba járó diákoknak az első félévben írt matematikadolgozatra kapott
jegyeit találjuk meg. Mennyivel egyenlő a jegyek átlaga századnyi pontossággal, hiánnyal?
Jegy 4 5 6 7 8 9 10
Diák 2 4 6 7 6 5 2
A feladatra két diák a következő megoldást adta:
Eszter: Kiszámította a jegyek súlyozott számtani Tamás: Kiszámította a 32 diák által elért jegyek
közepét, a következőképpen: számtani közepét az alábbiak szerint:
4 ⋅ 2 + 5 ⋅ 4 + 6 ⋅ 6 + 7 ⋅ 7 + 8 ⋅ 6 + 9 ⋅ 5 + 10 ⋅ 2 226 Első lépésben meghatározta az elért jegyek
m
= = = 7,06 összegét: S = 4 + 4 + 5 + 5 + 5 + 5 +
2+ 4 +6 +7+6 +5+2 32
6+6+6+6+6+6+7+7+7+7+7+7+7+
A fenti számításban az 5-ös jegy előfordulásának 8 +8+ 8 + 8 + 8 + 8 + 9 + 9 + 9 + 9 + 9 + 10 + 10 = 226.
gyakorisága(súlya) 12,5 %. Majd a kapott összeget elosztotta a diákok
számával és = az m 226 = : 32 7,06 átlagot kapta.
Exprimare
Szóbeli orală
magyarázat! Értékeld a két diák megoldását, és hasonlítsd össze az eredményeket. Melyik
megoldás tűnik egyszerűbbnek? Indokold meg a választ!

Fedezzük fel!
Számítsuk ki: A 4 és 9 számok számtani közepe: A 4 és 9 számok mértani közepe:
4 + 9 13
ma ( 4; 9=
) = = 6,5 mg ( 4; 9 ) = 4 ⋅9 = 36 = 6
2 2
Megfigyeltem 4 < 6 < 6,5 < 9
Általánosítás:
Két pozitív szám számtani és mértani közepe is a két szám között helyezkedik el.
Gândim critic
Gondolkodjunk
Javasolj egy példát, és ellenőrizd az előbbi állítást. și constructiv!
Javasolt feladatok
1. Írd fel az alábbi számok inverzeit: 3. Gyöktelenítsd a tört nevezőjét:
1 11 634 2 2 3 5 7
8; –23; 0,8; –4,(2); ; − ; 43 ; 17 . a) ; b) ; c) ; d) ; e) .
2 251 2 3 5 6 2 5
2. Másold le a táblázatot, majd töltsd ki:
4. Számítsd ki a következő számok súlyozott
a 44 − 63 62 − 50 72 számtani közepét:
a) 8; 5; 7 , ahol a súlyok: 1; 1,5; 2;
b 11 7 − 31 –5 3 b) 0,7; 0,8; 0,9; 1 , ahol a súlyok : 2; 3; 4; 7;
a:b c) 3, 4, 5, 6 , ahol a súlyok 1, 2, 3 és 4.
5. A vásárolt alma ára kilogrammonként 3 lej, 4 7. Számítsd ki a 3,5 és 4 számok súlyozott szám-
2
lej, 5 lej, illetve 6 lej volt. A vásárolt mennyiségek tani közepét, ha a súlyok 25% és 75%.
1 kg, 2 kg, 3 kg illetve 4 kg. Mennyi volt az átlagár 8. Egyszerűsítsd a törtet (ha lehetséges), majd
kilogrammonként? gyöktelenítsd a tört nevezőjét:
6. Végezd el:  35 36 −33 10
40  3 1 a) ; b) − ; c) ; d) .
a) 625 : 5; b) 0,6 :  −  ; c) : .
 81  2 2 5 3 4 5 −3 11 15 3

9. Végezd el: a) 6 ⋅ 3 : 2; 11. Gyöktelenítsd a következő törtek nevezőjét:

3
b) ( )
0,1⋅ − 15 ⋅ 18 : 3; a)
2 6
; b)
−7 13
; c)
4 10
; d)
15
.
26 − 24
(
c) −4 26 : 5 )⋅ 65 : 8 ;
3
12. Gyöktelenítsd a tört nevezőjét:
2 60
1
d) 5 ⋅ 17,64 : ( −0,3 ) ⋅ . 5+ 3 12 + 147 4− 2
4, 41 a) ; b) ; c) .
2 5 4 3 8
10. Felhasználva a tizednyi pontossággal, hiánnyal
való megközelítést, ellenőrizd, hogy a mértani közép 13. Végezd el:
kisebb vagy egyenlő, mint a számtani közép az alábbi 22019 1635
4928 .
a) ; b) ; c)
esetekben: a) 3 és 22; b) 0,625 és 2,5. 2017 27
2 8 9317
b 1 1
4 14. Ha a = 3 és=b 12 + 75 . Igazold, hogy ∈ . 15. Ha a= 3 − 5 és b= 3 + 5 . Igazold: a + b ∈ .
a
Gyöktelenítsd a tört Írd egyszerűbben: 1: 0,7 .
12
Számítsd ki: (3 )
24 : 3 : 2 .
nevezőjét: 6 56 . 98
3. tanulási egység: A valós számok halmaza 5 42 69
8. lecke Valós szám egész kitevős hatványa
Emlékezzünk…
1. Számítsd ki: a) 2–3; b) (–0,2)3; c) –0,2–3;
Ha a ∈  , akkor:
∗
4
 1 
2 2
 2 −0, 4
2 1
a 0 = 1, a1 = a , d)  −  ; e)  −  ; f) ; g) − .
 3  11  3
a n = a⋅
a ⋅a
⋅ ...  , n∈ , n ≥ 2
n tényező 2. Állapísd meg, hogy az alábbi állítások közül
1
melyik igaz:
a −1 = , a − n = 1n , n ∈  , n ≥ 2
a a 1 1 10 1 5 2
a) 2−1 =
−1
; b) = ; c) 2 ⋅10 = ; d) = ;
a 1 4 0,3 3 5 2 5
a2 = a , =
a a 3 3
e) = .
2 3 2
Vremszeretnénk!
Tudni să știm! Hogyan emeljük egész kitevős hatványra a valós számokat?
Kiterjeszthetők a  halmazban ismert tulajdonságok?
Kiterjesztjük és értelmezzük!
Valós számok hatványra emelése
1 1
Ha a ∈∗ , értelmezzük a 0 = 1 , a1 = a , a n = a⋅a ⋅a , n∈ , n ≥ 2 , a =
⋅ ... 
−1
, a−n = n ,
n tényező a a
Példák:
(3 2 ) = (3 2 ) ⋅ (3 2 ) = 9 ⋅ 2 = 18 ; ( −2 5 ) = ( −2 5 )( −2 5 )( −2 5 ) =
2 3
−40 5 ;
−8 ⋅ 5 5 =
−3
(=2)
1 1 1 1  1 
 = ( 5 )= ( 5 ) ⋅ 5= 5 5 .
−5 3 2
= = = ;
( 2)
5
2 ⋅ 2 ⋅ 2 ⋅ 2 ⋅ 2 2 ⋅ 2 ⋅ 2 4 2  5 
A racionális számok halmazán ismert hatványozási szabályok érvényesek a valós számok halmazára is.
Példák:
m n m+n 3 2 3+ 2 5
Azonos alapú hatványok szorzása: a ⋅ a = a ,  7  7  7  7
∗
bármely a ∈  és m, n ∈  esetén.  −  ⋅  −  =  −  =  − 
 5   5   5   5 
2 −( −3 )
Azonos alapú hatványok osztása: a m : a n = a m − n ,  7 
2
7  7
−3
 7
5
∗
bármely a ∈  és m, n ∈  esetén.  −  :  −  =
 −  =
 − 
 5   5   5   5 
( )
n −2
Hatvány hatványozása: a m = a m⋅n , bármely  −3⋅( −2 )
7 
−3 6
 7  7
a ∈ ∗ és m, n ∈  esetén.  −   =
 −  =
 − 
 5    5   5 
 
Azonos kitevőjű hatványok szorzása: 6 6 6
 2   5  2 5
a n ⋅ b n = ( a ⋅ b ) , bármely a, b ∈  és n ∈  . ( )
n ∗ 6
−  ⋅  2  =
 − ⋅  =− 2 =
8
 5    5 2 
Azonos kitevőjű hatványok osztása: 4 4 4 4
 9 
a : b = (a : b)
n ∗  9   3   9 3  5
n n , bármely a , b ∈  és n ∈  esetén. 34 81
−  :−  =  :  =  ⋅
3
 ==
 5   5   5 5   5 

2 3

( 7) ( 7)
5
( 2) ( 3) : ( 3) ( 5 ) ⋅( 5 )
6 7 5 3 6
Igaz vagy hamis? a) =8; b) =3; c) 125 ; d) 
=  = .

Megoldott feladatok
5
2  −5
( 3) ( 3) ( 5) ( 5)  1 
( 7) ( 2 ) ⋅( 2 )
−2015 −15 −8
; b) 
2019 3 7
Számítsd ki: a) ⋅  : ; c)   : ; d) 2 ⋅ .
  7
2019 +( −2015 )
( 3 ) ⋅( 3 ) = ( 3) ( 3 ) 32 =
2019 −2015 4
Megoldás: a) == 9;
2  −5
( ) ( )
2⋅( −5 ) −10 +15 5
b) ( =5)  : ( 5) ( ) ( ) ( ) ( )
 −15 −15 −10 −15 2
=
5 : 5 =5 : 5 5 = =
5 5= 5 25 5 ;
 5

; d) 2 ⋅ ( 2 ) ⋅ ( 2 ) = ( 2 ) = ( 2 ) = 1.
−8 1−8 +7
c)   : (= 7 ) ( 7 ) : (= 7) ( = 7)
1  3 −5 3 −8 1 1 7 0
=
( 7) 7
8 4
 7
Javasolt feladatok
1. Számítsd ki: a) 23; b) 32; c) 4–1; 2. Igaz vagy hamis?

1
( 2 ) ⋅( 2 ) = 8 2 ; b) ( 3 ) ⋅ ( 3 ) =
3 −2 5 2 4 3
 1  1 2 a) 37 ;
d) 5–2; e)   ; f)   ; g) 5 ;
c) ( 53 ) ⋅ ( 5 ) =
2
  3
 
56 ; d) ( 6 ) ⋅ ( 6 ) =
2 3 −2
6.
( )
3 4 5
h) 2 ; i) − 5 ; j) 3 ; k) 1219;
3. Számítsd ki:
l) 0202; m) (–1)119; n) (–1)–299.
( ) ( )
−4
( 2) :( 2)
8 15 19
a) 5 ⋅ 5 ; b) .
2 4. Számítsd ki: 5. Számítsd ki:

−2  5
( ) ( ) ; b) ( 8 ) : (2 2 ) ; 23
3 7 16 10
a) 9 ⋅ 3 5 7
( )
−3 11 
( )
a)  3  ⋅  3  ; b)  5  ⋅ 5 ;
     
( ) ( )
c) ( 5 3 ) : ( − 75 ) ; d) ( −2 7 ) : ( 28 ) ;
14 16 7 6
2  4  −5
 
( ) ( )
−7  4 5
c) 11 ⋅  121  ; d)  ⋅ 7   ;
e) ( 3 ) ⋅ ( 3 ) : ( 3 ) ;
7 13 40
   14  

f) ( 19 ) ⋅ ( 19 ) ⋅ ( 19 ) ⋅ ( 19 ) ⋅ ( 19 ) .
2 3 4 −10 −3
( ) ( ) ( )
 5 4 −9
e)  2  . 2 : 2 .
 
3 6. Számítsd ki az x és y inverzeinek az összegét: 7. Számítsd ki:

( 11) ; ( 5) ;
5 −5 3
3
a) x = 2 3 és y = 3 2 ;  5   27 
a)  b)  :
 11  ⋅  25 
( 5) ( 3)
8
( 5 ) –2és y = ( 5 )
−3 -1 7
b) xx = ;    
−4
 1   1  −1  −1
c) 
( 5) : ( 5) +( 5)
3 4
c) x =   és y =   . .
 3  2  
4 8. Ha
( 2 ) ⋅( 2 ) ( 2 ) ⋅( 2 )
2 3 100 −5050
9. Ha a= 2⋅ ⋅ ... ⋅ ,
2 8
5 
  2 3   3 

( )
 +5 3
igazold, hogy a ∈  .
a= −   ⋅ 13
 3   2 , igazold: a2 ∈  .
Válaszd ki, és oldd meg 5 percben! Mutasd ki:
78 77
Számítsd ki:  18   2  3
77
3 2
( 5) : ( 5) ( )(  − :
  −    = −
:
7 5
) ⋅ (3 3 )
3 3 5.
Számítsd ki: . 81 : 27  175   7  5 5 7

9. lecke Műveletek elvégzésének sorrendje
Emlékezzünk…
A számítások elvégzésekor betartjuk a prioritási sorrendet.
4  15  9 2 −3
Számítsd ki : 1. a) –4 + 8 – 2,5; b) ⋅  −  : ; c) ( −0,1)  .
5  16  4
2
3 1 5
2. a) 105 :15 + 4 ⋅ ( −15 ) − ( −50 ) ; b) 0, 9 ⋅ 0, ( 5 ) − :   ; c) ⋅ 63 + ( −5 )2 − 625 : 52 .
16  2  9
5 8 7   5 1  1  1  1  
3. a)  − +  :  0, ( 3 ) −  ; b) 2 + 2 – 2 +  1–    .
 6 3 12   12  2  2  2  2  
4.
A számológépbe beírtam
2+3×5= 2 + 3 × 5 műveletsort. 2+3×5=
A „standard” módban az eredmény 25.
A „tudományos ” módban 17.
Melyik a helyes eredmény?
Vremszeretnénk!
Tudni să știm! Milyen sorrenbe végezzük el a műveleteket a valós számok halmazában?
Kibővítjük ...
Műveletek Művelet rendje Prioritás
Hatványozás, gyökvonás III Maximális
Szorzás, osztás II Közepes
Összeadás, kivonás I Minimális
Alkalmazzuk..
 9   2  9 
 −  +  − ⋅ −  Alkalmazva a műveletek elvég-
 4   3   4  zésének a sorrendjét a kapott
   

I  II  eredmény: – 1
III 2
 
 Zárójel Prioritás
 
   3   
2 Alkalmazva a műveletek Kerek Maximális
 1 1 elvégzésének a sorrend-
1− 36 ⋅ 3 − ⋅  − 2 ⋅  1−  − 1 
Szögletes Közepes
 2 3 

2  
 
jét a kapott eredmény:2.
   Kapcsos Minimális
   I
 
  II

III
Exprimare orală Nevezd meg a fenti műveletsorokban alkalmazott tulajdonságokat.

Számítsd ki: 1 –3 + 3·3. 2 8 + 2[ (-2,5) ·2 - 4·(-1,5)]. 3 2 3 + 3 15 ⋅ 5 .

Javasolt feladatok
1. Számítsd ki: a) (–3)2 + (–8) : 2; 3. Számítsd ki: a) 5 − 10 : 2 ;

1
b) (–4) · (+5) – (–2)3; c) (–7 + 8 : 4) · (–5)3; b) 3 ⋅ 5 + 2 ⋅ 9 ; c) 24 : 6 − 14 : 7 .
d) [(–3) · 5 : 33 + 27 : (–3)2] – 52; 4. Írd fel egyszerűbben:
e) {[1 – 2 + 5 : (–5)] · (–2)2} : 4. a) 2 3 + ( 3 − 7) ; b) 2 3 − ( 3 − 7) ;
2. Számítsd ki: a) 2 ⋅ 3 + 6 ; b) 3 ⋅ 5 − 15 ; c) 5 2 − ( 8 − 2) ; d) 75 − (2 5 + 45) .
c) 3 ⋅ 5 − 15 ; d) 5 − 10 : 2 .
( 3) ;
3
2 5. Végezd el: a) 3 − 147 : 49 ; 7. Végezd el: a) 3 − 1 ⋅ 1 ⋅ 3 ; b) 6 ⋅ 2 −
3 3 2
b) 5 ⋅ 10 − 72 ; c) 7 + 40 : 5 − 22 ⋅ 11 ;

2 2 2
c) 3 2 3 2 .
−2  −1
( ) ( )
0
6. Végezd el: a) 
 3 
; b) 575 ; 8. Számítsd ki: a) 3 ( )
2 − 3 ; b) 2 2 3 2 − 4 ; ( )
−3

c) 6 3 2 ;
d) 2 6 3 2 2 3 .
( ) ( ) ⋅ (2 3 )
 2 −2 −4
c)  2 3  –− 2 3 ; 2
  9. Számítsd ki: a) 1
3 4 −1
120 : 30 ;
2
d)  1  :  1  +  1 
2
3 2 6 1 1
 5  5  5 b) ) ( ; c) 3 12 ) : ( .
2 8 6 3
e) 3 ⋅ 12 − 9 ⋅ 4 + 7 ⋅ 7 .
3
10. Határozd meg a z = x2 + y2 számot az alábbi 14. Végezd el minél gyorsabban a következő
esetekben: számításokat:
( ) ( )
−2 −2 −2 1
a) x = 5 és y = ( −3 ) ; b) x = 3 és y = 2 a) (2 3 2 12 2 75 ) 1 ;
−2

11. Számítsd ki: 5
a) ( 55 − 2 77 + 33 : 11 − 3 ) ( 5− 3+ 7 ; ) b)
5

18 4 2
3

1 3
(2 2 ) ;
2
(
b)  − 12 + 5 ⋅ 6 3 − 75 ) ⋅ ( −2) ⋅ 2 .
2019 −2019
c) 3 2 ) ( 5 3 .

( 0,04 ) + 0,5 ⋅ 2−1 ;
 −1
12. Számítsd ki: a)  0,09 ⋅ 72 8 12 27
 15. Melyik műveletet kell módosítani, hogy az
2 2 −1 állítás igaz legyen?
14  3   4  8 2 3 4 4
b) 2+ ⋅   +  ⋅  . 1  1   1   1   1 
25  5   5  5 ⋅  ⋅  ⋅   −  = 0
2  2  2  2  2
(
13. Végezd el: a) 2 + 11 2 − 11 ; )(
) Esetleg hová helyezzünk zárójelt, hogy igaz
( )
b) 2 − 11 ⋅ 2 + 11 ; c) 2 − 11⋅ ( 2 + 11) ; kijelentést kapjunk?
16. Mutasd ki, hogy a 2 − 1 és 2 + 1 számok
d) ( 3 + 6 ) ⋅ ( 3 − 6 ) ; e) ( 3 − 6 ) ⋅ 3 − 6 . egymás inverzei. Milyenek az 5 − 2 6 és
5 + 2 6 számok?
4 17. Határozd meg az a és b racionális számokat ha : a) a 7 + 3

= 3 7 − b ; b) ( )
7 ⋅ 3a − b 7 = 5 7 + 1.

Számítsd ki:
−2
 8 1   7 5 1 
( )
 2  3
  ⋅  −   − + ⋅ 3 3 .
5 + 35 ⋅ 7 .  3  9 2  .  12 2 75 3

Ismételő feladatok!
1. Adottak a következő számok: 6. Ábrázold a számegyenesen:

1 3, − 25, − 1, 44 , 5 7
4 – 4; 3,2; 10 ; − 20 ; 2; 5 ; ;− .
72 , 625 , 1 , 2  3  . Sorold fel 2 2
− 7 ,  
36 1000 5 7. Válaszd ki az igaz állításokat:
azokat, amelyek: a) irracionálisak; b) egészek. a) +25 = 5 ; b) − 25 = 5 ; c) + 25 =−5 ;
2. Határozd meg a halmazok elemeit:
{ } {
A = x ∈  92 < x < 102 és B = y ∈  9 < y < 10 . } d) −
3
2
 3
=−  −  ; e) −
 2
1
5
=
+
1
5
.
3. Hasonlítsd össze az x és x számokat, ha 1

8. Számítsd ki: a) 3 2 + 5 2 ; b) 11 3 − 3;
2
 1 1 25 49 
x ∈ 1; ; ; 4; ;  . c) 15 ⋅ 10 ; d) 3 60 : 15 ; e) 2 ⋅ 3 − 2 6 .
 4 9 36 25 
4. Négyzetre emeléssel igazold, hogy: 9. Gyöktelenítsd a törtek nevezőit:
a) 72 < 5290 < 73 ; b) 128 < 16641 < 131 . 7 4 13
5. Közelítsd meg századnyi pontossággal, hiánnyal: a) ; b) −13 ; c) 5 72 ; d) .
2 13 6 30 26
a) 2 ; b) 3 ; c) 5 ; d) 7 ; e) 8 .
10. Közelítsd meg tizednyi pontossággal, többlettel: 13. Számítsd ki: a) 45 + 20 − 80 ;
2
a) 52,33 ; b) 357,2 ; c) 0, 47 ; d) 24800,04 . b) 18 − 8 − 2 + 50 ;
11. Közelítsd meg tizednyi pontossággal, hiánnyal: c) 2 5 + 7 5 + 180 − 17 5 ;
a) 8 − 2 ; b) 10 + 5 ; c) 3, 4 + 13 ; d) 2 − 6 . d) 2 500 − 3 125 + 7 45 − 5 5 .
12. Ha x ∈  melyik állítás igaz? 14. Végezd el: a) 3 125 ⋅ 2 21⋅ 35 ;
a) x = − x , ha x < 0; b) − x =+ x , ha x < 0;
c) − x =x .
(
b) 108 : 27 : 4; c) 2 5 − 45 + 3 12 ⋅ ) 28
84
.
3 15. Tekintsük a síkban az A, B és C, pontokat úgy, 20. Számítsd ki: a) 2 7 − 3 5 − 2 + 3 ;

hogy AB = 12 cm, BC = 75 cm és AC = 147 cm. 35 5 7
Mutassuk ki, hogy AB + BC = AC.
Mit mondhatunk az A, B és C pontok helyzetéről?
13 3 + 13 2 + 13
b)
19 + 19 2 + 19 3
( −1
; c) − 3 + 5 ⋅
−1
)
3+ 5
15
;
16. Hasonlítsd össze:  −1 

 6 3   2  3  1 .
4 12 + 3 8 + 3 40 és 2 18 + 2 48 + 19 . d)  +  ⋅   − ⋅
 2 5   3  75  529
17. Az orvostudományban használt aranyszál  
vastagsága 3.10 m. Hányszor vékonyabb, mint a
-8 21. Alkalmazva a gyökvonás algoritmusát, igazold,
Merinos juh gyapjúja, amely 36.10 m vastagságú?
-6 hogy az alábbi állítások igazak: a) 961 = 31;
18. A 3,5 és 4 számok súlyozott számtani közepe 3,6. b) 2401 = 49 ; c) 19600 = 140 ;
Milyen értékekkel van súlyozva a két szám?
d) 119716 = 346 ; e) 191844 = 438 ;
19. Határozzuk meg két szám mértani közepét, ha a
számok szorzata 10,24. f) 203401 = 451; g) 232324 = 482 .
4 22. Igazold, hogy 32000 + 4 2000 irracionális szám.
23. Számítsd ki: a) 12 + 13 + 14 + ... + 110 −  1+ 1 + 1 + ... + 1  ; b) 2 + 2 + 2 + ... + 2 .

2 3 100
11 22 33 1089  2 3 99 

Mit tanultam?
• felismerni a racionális és irracionális számokat;
• bevezetni a tényezőt a gyök alá, illetve
Valós számok
Műveletek kiemelni a gyök alól;
valós
számokkal • kiszámítani egy valós szám modulusát, és
irracionális szám valós szám
összehasonlítani a valós számokat;
• gyökteleníteni azokat a törteket, amelyek
Egy olyan egész szám nevezője a b alakú.
természetes
szám négyzet- • elvégezni műveleteket valós számokkal:
gyöke, amely összeadást, kivonást, szorzást, osztást,
nem teljes
négyzet
természetes szám hatványozást;
• kiszámítani két szám mértani közepét.
1. teszt 2. teszt
1. Másold le a táblázatot, majd nyilak segítségével 1. Másold le a táblázatot, majd töltsd ki a második
az első sor minden eleméhez társíts egy olyan sorban található négyzeteket a  ,  ,  , 
halmazt a második sorból, amelyhez tartozik. halmazok közül azzal, amelyhez az első sorban
található mezőkben szereplő számok tartoznak.
9
14 8 –53
5
–38 − 72 4,3(2) –109
   
2. Rendezd növekvő sorrendbe, majd ábrázold a

számegyenesen a következő számokat:
2. Rendezd csökkenő sorrendbe, majd ábrázold a
−4 , –2,5, − 25 és 7 . számegyenesen a következő számokat:
14 10 2 7
3. Gyöktelenítsd a törtek nevezőit: a) ; b) . − , − 16 , – 6 és 6.
7 3 5 2
(
4. Számítsd ki: a) 2 3 − 3 ⋅ 12 ; ) 3. Gyöktelenítsd a törtek nevezőit: a)
18
6
; b) 6 2 .
5 3
−2
b)  2 − 3 + 4  : 5  . 4. Számítsd ki: a) 27 + 12 − 75 ;
 3 11 44 176  3 11 
−2
 
5. Két természetes szám mértani közepe 7 . b)  3 − 1 + 5 − 3 + 7 − 5 + 9 − 7  ⋅  1  .
 3 15 35 63
Határozd meg a két szám összegét.    3
5. Két pozitív szám mértani közepe 8 5 . Határozd
meg a számokat, ha az egyik egy ötöde a másiknak.

4Lecția
. 1 Tanulási egység: Hosszúságok, kerületek, területek
Projekt Színes járdaelemek

Munkaterv
S zükséges eszközök: papírlap, vonalzó, színes ceruza.
 Cél: A felületek színes lefedésének a megvalósítása, és az így kapott felületek területének a kiszámítása.
K észítsetek érdekes felületeket a színes sokszögek segítségével. Kreatív és sokszínű fantáziátokat
használva hozzatok létre látványos alakzatokat. Az alábbiakban látható egy modell.
A z elkészített képek mellé csatoljatok egy feladatlapot az alakzatokkal kapcsolatosan javasolt és
megoldott feladatokkal.
K eressetek elemmel jelölt gyakorlatokat,
majd minden esetben:
• oldjátok meg a feladatot;
•e gészítsétek ki a megoldást a feladathoz
kapcsolódó rajzok hozzáadásával;
• k iindulva az eddigi feladatokból módosítsátok
ezeket úgy, hogy újabb feladatokat kapjatok;
• a tevékenység befejezése után a csoport által
elkészített anyagokból készítsetek egy posztert.
Kezdhetjük!
M ásoljátok le a füzetbe a mellékelt ábrát. (Figyeljétek
meg pontosan, hogyan volt megrajzolva az ábra).
H ány kicsi szabályos hatszög van az ábrán? Hát
háromszög? Hány olyan paralelogramma, amelyet két
háromszög alkot?
 S zámítsátok ki az ábrán látható alakzat területét,
tudva, hogy egy kék háromszög területe 2 3 mm2.
Közös munka
Csoportonként:
O ldjátok meg az egyéni feladatokat, majd együttműködve a csapattársaiddal végezzétek el a
teljes feladatot.
 Beszéljétek meg a végső plakát alakját, amely tartalmazza a csapat által elkészített anyagot.
Bemutatás
Függesszétek ki az elkészített plakátokat.
• Szavazással válasszátok ki azt a munkát, amely a legjobban tetszik.

Szakasz z AB szakasz felezőpontja M. Ha AM = 3,5 cm, akkor az AB szakasz

1. A
felezőpontja hossza egyenlő ... cm.
Négyzet kerülete 2. E gy négyzet kerülete 64 m. A négyzet egyik oldalának a hossza ... dm.
Háromszög 3. Az ABC egyenlő oldalú háromszögben D a BC oldal felezőpontja, ha

kerülete BD = 5 dm, akkor a háromszög kerülete egyenlő ... dm.
II. Írd ki minden feladat esetében a helyes válasz betűjelét.
Pitagorasz tétele 4. Egy derékszögű háromszög befogói 8 mm és 6 mm, az átfogójának a

hossza egyenlő:
A. 14 mm; B. 100 mm; C. 1 cm; D. 16 mm.
Az egyenlő szárú három- 5. E gy egyenlő szárú háromszög kerülete 104 m, az alapjának hossza
szög tulajdonságai 24 m. A másik két oldal hossza külön-külön egyenlő:
A. 400 dm; B. 24 m; C. 4 m; D. 35 m.
A négyzet 6. H
a egy négyzet oldalának hossza 2,5 cm, akkor a négyzet területe egyenlő:
területe A. 10 cm2; B. 62,5 cm2; C. 625 mm2; D. 0,625 cm.
A derékszögű 7. Egy derékszögű háromszög átfogója 25 dm. Mekkora az átfogó

háromszög felezőpontja és a szembenfekvő csúcs által meghatározott szakasz hossza?
tulajdonságai
A téglalap területe 8. Az ABCD téglalapban AC ⋂ BD = {O} , a BD átló hossza 6 m, a DOA

háromszög pedig egyenlő oldalú. Számítsd ki az ABCD téglalap területét.
Hosszúság és terület 9. Az ABCD téglalap átlója BD = 6 m és a BDA szög mértéke 300.
mértékegységei Mennyivel egyenlő az ABCD téglalap területe?
4. tanulási egység: Hosszúságok, kerületek, területek 77

1. lecke A szakaszok hosszának és a sokszögek kerületének kiszámítása
Problémahelyzet
E A nagyapám új kerítést akar felállítani, Azt hiszem, hogy
és segíteni szeretnék neki. Felvázoltam egyszerűbb, ha
az udvar tervrajzát. El kell mennem megméred minden
A D oldal hosszát, majd
a boltba zsineget vásárolni, amellyel
körülkerítem az udvart, hogy kiszámolod ezek
B megtudjam a kerítés hosszát. összegét!
C
Tudni szeretnénk! Hogyan számítsuk ki egy sokszög kerületét?
Emlékezzünk…
Egy sokszög kerülete egyenlő az oldalak hosszának az összegével.
Sajátos esetek:
Az L hosszúságú és l szélességű téglalap, illetve Az L oldalú négyzet és A
paralelogramma kerülete: rombusz kerülete:
A L D A L D L L
A L D
l l l B D
l L L
B C B C L L
L L B C
L
K = 2 (L + l) K = 4L C
Emma az ábra szerint rajzolta meg a nagyapja udvarának körvonalait. Tudva, hogy E
a hálózat oldala 1 m-nek felel meg, mennyivel egyenlő az udvar kerülete?
Megoldás:
A nagyapa udvara egy téglalapból áll, amelynek méretei 3 m és 4 m, illetve három A D
derékszögű háromszögből tevődik össze, amelyek befogói 3 m és 4 m.

Az átfogó mindhárom háromszögben: 32 4 2 5.

Tehát az udvar kerülete 3 + 4 + 5 + 5 + 5 = 22 (m). B C
1 Számítsd ki a kerületét egy: a) olyan háromszögnek, amelynek oldalai 4 cm, 5 cm és 6 cm; b) rombusznak,
amely oldalának hossza 7 cm; c) egyenlő szárú trapéznak, amelynek alapjai 8 cm illetve 5 cm és a nem
párhuzamos oldalak hossza egyenlő a nagyalap hosszának a felével.
2 Egy négyszög kerülete 82,3 cm. Tudva, hogy két oldalának a hossza 18,4 cm, illetve 24,8 cm, és a másik két
oldal kongruens, számítsd ki a kongruens oldalak hosszát.
Megoldott feladat
Egy egyenlő szárú trapéznak az alapjai 6 cm és 4 cm, magassága 3 cm. Mennyivel egyenlő az átlók hossza?
Megoldás: Bizonyítás:
D C Legyen DE ⊥ AB, CF ⊥ AB, ABCD egyenlő szárú trapéz
Feltevés:
ABCD egyenlő szárú 64
trapéz, AB = 6 cm ⇒ DEA∆ ≡ CFB∆ (Á.SZ.) ⇒ AE FB 1(cm),
2
A E F B CD = 4 cm; h = 3 cm AF = AE + EF = 5 cm. Az AFC∆, derékszögű F∢-ben,
Következtetés:
AC = ? alkalmazva Pitagorasz tételét AC2 = AF2 + FC2, ahonnan
AC 32 52 = 34 (cm).
Szóbeli magyarázat! Az egyenlő szárú trapéz milyen tulajdonságait használtuk a fenti bizonyításban?

1 1. Számítsd ki a négyzet átlóját tudva, hogy az 4. Rajzolj egy ABCD rombuszt úgy, hogy
oldalának hossza: AB = 3 cm és ABC∢ = 120°. Határozd meg a
a) 4 cm; b) 6 cm; c) 2,5 cm; d) 7 cm. rajzon az AB szakasszal kongruens elemeket.
2. Egy futballpálya méretei 96 m és 72 m. Milyen 5. Az ábrán látható adatok alapján számítsd ki a
hosszú a pálya átlója? négyszögek kerületét.
G
D C H
a) b)
F
3,4 cm
A B E 2,3 cm
5,2 cm
I J N O
3. Egy négyszög oldalainak a hossza
39 cm
1,5 dm, 3,3 dm, 3 dm, és 0,4 dm.

Számítsd ki a négyszög kerületét.
c) 22 cm d) 27 cm
L 67 cm K M 18 cm P
6. Adott az MNPQ rombusz, amelyben 8. Tekintsük az ABCD rombuszt, amelyben

2 MNP∢ = 60° és MN = 6 cm. Számítsd ki a AC = 10 cm és BD = 6 cm. Számítsd ki a
rombusz átlóit. D rombusz oldalának a hosszát.
7. Tudva, hogy AB = 2,5 cm, 9. Számítsd ki a mellékelt ábrán D C

és felhasználva a melléket A látható ABCD négyszög,
o
45
ábrát, számítsd ki az ABCD C oldalainak és átlóinak a hosszát
négyszög BD átlójának a tudva, hogy OB = 3 cm. O
hosszát.
B 60 o
A B
10. Egy négyszög kerülete 53 cm. Határozd meg 12. Számítsd ki a A
3
a négyszög oldalainak a hosszát tudva, hogy mellékelt ábrán
, három oldal kongruens, és a negyedik 5 cm-rel látható négyszög 120˚
nagyobb, mint a kongruens oldalak. oldalainak és átlóinak B O D
11. Fémrudakból egy egyenlő szárú trapéz a hosszát tudva, hogy
alakú keretet építünk. Hány méter fémrúdra OC = 2 cm.
C
van szükség, ha a trapéz alapjainak a hossza
10 m és 2 m, magassága pedig 3 m.
13. Tekintsük az ABCD trapézt, amelyben AB || CD, D∢ = 45°, C ∢= 30° és AD = 3 2 cm.

4
Megszerkesztjük az AE és BF magasságokat, ahol E, F ∈ CD. Tudva, hogy ABFE négyzet, határozd
meg az MNFE négyszög természetét, majd számítsd ki a kerületét, ha M és N az AD illetve BC oldalak
felezőpontjai.
Az ABCD derékszögű
Az ABCD rombusz oldala trapéz alapjai AB és CD,
Számítsd ki a 8 cm és ABC∢ = 60°. Számítsd ki a AB = 2CD és AD = CD = 3 cm.
paralelogramma kerületét, BD átló hosszát. Számítsd ki az ABCD trapéz
ha oldai 9 cm és 5 cm. kerületét.

2. lecke A paralelogramma területe; a rombusz területe
Problémahelyzet
Édesapámmal elmentem a boltba parkettát
vásárolni. A választott modellen a következő
jellemzők voltak feltüntetve: 31. osztály,
fenyőfa, vastagság 8 mm, csomagolás 1,8457 Megszámolhatod,
négyzetméter/doboz. Felajánlottam, hogy hogy hány 1 m oldalú
kiszámítom, hány dobozra van szükség a négyzettel fedhető le a
szobámhoz. Hogyan csináljam? szobád felülete ...
Vrem
Tudni să știm!
szeretnénk! Hogyan számítjuk ki a paralelogramma területét?
Hogyan számítjuk ki a paralelogramma területét?

Megfigyeljük
h h h h
b b
Elvágjuk a pontozott Eltávolítjuk a kapott A háromszöget a másik A két alakzatot összeillesztjük,

egyenes mentén. háromszöget. oldalra helyezzük. és egy téglalapot kapunk.
Bizonyítjuk!
Ha a paralelogramma egyik oldalának hossza a, és a hozzá tartozó magasság h, akkor területe: T = a ·h.
Bizonyítás:
Feltevés: Legyen BE ⊥ AD, E ∈ AD. E A F D
ABCD paralelogramma, ABE∆, DCF∆ derékszögű háromszögek
BC = a, CF⊥ AD, F ∈ AD, az E és F csúcsokban, AB ≡ CD
CF = h. h
(a paralelogramma szemközti oldalai);
Következtetés: BAE ∢ ≡ CDF ∢ (megfelelő szögek); B C
TABCD = a ·h következik ABE∆ ≡ DCF∆ (Á.SZ.), és a
TABE = TCDF. Tehát TABCD = TABCF + TCDF = TABCF + TABE = TBCFE = a ·h.
Hogyan számítjuk ki a rombusz területét?
Megfigyeljük
Egy rombusz felosztható 4 A háromszögeket elhelyezzük A belső és külső rész együtt

derékszögű háromszögre a rombusz külső tartományába egy téglalapot határoz meg.
Bizonyítjuk! a b
Ha a rombusz átlói a és b, akkor területe: T . Bizonyítás:
2
Feltevés: ABCD rombusz, Jelölje AC ∩ BD = {O}. Megszerkesztjük az AOBE,
E A H
AC = a, BD = b. COBG, CODF, AODH téglalapokat. Ekkor TAOD = TAHD
Következtetés: B D TAOB = TAEB , TBOC = TBGC , TDOC = TDFC .
1 O ab TEGFH 2 T ABCD , ahonnan TABCD
1
ab
.
TABCD = a ⋅ b G C F Tehát: 2
2

Számítsd ki a területét egy: 1 négyzetnek, ha az oldala 7 cm; 2 téglalapnak, ha oldalai 4 cm és 6 cm;
3 paralelogrammának, ha az alapja 3,7 dm és magassága 4,3 dm; 4 rombusznak, ha átlói 6 mm és 16 mm.
1. Számítsd ki : a) a négyzet területét, ha az oldala 3. Egy paralelogramma alapjának hossza b, és

1 a hozzá tartozó magasság h, számítsd ki a
13 cm; b) a téglalap területét, ha oldalai
területét, ha: a) b = 4 cm és h = 3,5 cm;
12 cm és 75 cm.
2. Határozd meg: a) a négyzet oldalát, ha a b) b = 60 mm és h = 10 10 dm.
területe 75 cm2; b) a téglalap egyik oldalának 4. A rombusz átlóinak a hossza d1 és d2 , számítsd
a hosszát, ha a területe 8 15 cm2 és a másik ki a rombusz területét, ha: a) d1 = 12 m és
oldala 2 5 cm. d2 = 700 cm; b) d1 = 15,2 cm és d2 = 8,5 cm.
5. H atározd meg annak a téglalapnak a területét, AB = 7 cm, AD = 4 cm és DAB∢ = 30°.
2
amelynek hosszúsága 1,2 dm és átlója 4 13 cm. 9. Emma szóbájának szélessége 3,5 m és hosszúsága
6. Határozd meg egy négyzet kerületét és átlójának 4 m. A problémahelyzetben megadott adatok
hosszát, ha a területe egyenlő egy olyan téglalap alapján, hány doboz parkettára van szükség, hogy
területével, amelynek méretei 8 cm és 10 cm. lefedje a szoba padlózatának a felszínét.
7. Határozd meg egy olyan téglalap kerületét és 10. Egy szoba padlója téglalap alakú, méretei 4 m és
átlójának hosszát, amelynek hosszúsága 9 cm és 2,8 m. A padlót olyan négyzet alakú csempével
területe egyenlő egy olyan négyzet területével, fedik le, amelynek oldala 40 cm. Hány csempére
amelynek átlója 6 2 cm. van szükség a padlózat teljes burkolásához?
Lefedhető-e a teljes felület egész csempékkel ?
8. Számítsd ki az ABCD paralelogramma területét, ha Javasolj egy hasonló feladatot.
3
11. Egy téglalap alakú 5,5 m és 6 m méretű 12. Az ábrán
helyiség padlóját lecsempézik. A munkálat látható
1,2 m
során a vesztesége 10%. Hány négyzetméter közlekedési

burkolólapot kell vásárolni, és mennyibe tábla egy
kerül, ha egy négyzetméter csempének az különösen
0,4 m
ára 42 lej, és csak egész számnak megfelelő veszélyes

négyzetméter csempét lehet vásárolni. kanyarra
hívja fel a figyelmet. Számítsd ki a piros színű,
illetve a fehér színű felületek területét.
13. Tekintsük az A1B1C1D1 négyzetet, amelynek oldala 1 dm. Az adott négyzetből kivágjuk az A1B2C2D2
4
négyzetet, ahol B2 az A1B1 és D2 az A1D1 oldalak felezőpontjai. Az A1B2C2D2 négyzetből kivágjuk az
A1B3C3D3 négyzetet, ahol B3 az A1B2 és D3 az A1D2 oldalak felezőpontjai. Megismételjük az eljárást
mindaddig, amíg megkapjuk az A1B100C100D100 négyzetet.
a) Számítsd ki az A1B100C100D100 négyzet oldalát, kerületét és területét.
b) Igazold, hogy a C1, C2, … C100 és A1 pontok kollineárisak.
14. Adottak az ABCD és ADEF kongruens rombuszok úgy, hogy csak az AD oldaluk közös, az átlók
hossza BD = DF = 60 cm és AC = AE = 80 cm. Legyen G az A pont szimmetrikusa a CE szakasz
felezőpontjára nézve . Határozd meg az ACGE négyszög természetét, majd számítsd ki a területét.
Az ABC hegyesszögű három-
Az ABCD téglalap méretei szögben D, E és F pontok a BC, AC,
Számítsd ki annak a téglalapnak AB = 12 cm és BC = 3 cm. illetve az AB oldalak felezőpontjai.
a területét, amelynek hosszúsága Ha E és F az AB illetve a CD oldalak Tudva, hogy BC = 4 cm és a
12 cm és szélessége a hosszúságának felezőpontjai, számítsd ki az EBFD magasság AM = 2 cm, számítsd ki
a fele. négyszög területét. a CDFE területét.

3. lecke A háromszög területe
Problémahelyzet
De miért kell összehajtani?
Szombaton ünneplem a születésnapomat. Nézd, A zsebedben úgysem
így fogom összehajtani és a zsebembe illeszteni a látszik!
zsebkendőt, hogy találjon az új ruhámmal!
Íme miért!
Tudni szeretnénk! Hogyan számítjuk ki a háromszög területét?
Bizonyítjuk!
Ha a háromszög egyik oldalának hossza a, és a hozzá tartozó magasság h , akkor területe: T
ah .

Feltevés: A D Bizonyítás:
2
Az ABC háromszögben, Tekintsük az ABCD paralelogrammát
BC = a, AE ⊥ BC, E ∈ BC, AE = h. Akkor ABC∆ ≡ CDA∆ és TABC = TCDA.
h
Következtetés: Mivel a ∙ h = TABCD = 2 ∙ TABC , következik,
TABC
1
a h. hogy: TABC
1
a h.
B E a C
2 2
Következtetünk…
A derékszögű háromszögben, a befogók egyben magasságok is, A
1 1
így a háromszög területe TABC 2
c1 c2
2
a h .
c1 h c2
c1 c2
Ahonnan azt kapjuk, hogy: h . B C
a a
Figyeld meg a terület számítására használt lépéseket, majd indokold meg!
h h hh hh

b b b b b
2 2 2 2

1 Számítsd ki a területét egy olyan háromszögnek, amelynek alapja 5 cm és magassága 4 cm.
2 Az ABC egyenlő oldalú háromszög oldala 5 cm. Számítsd ki a háromszög területét.
Megoldott feladat
Az ABC háromszögben AB = 45 mm, BC = 4 cm. Tudva, hogy a CD magasság 22 mm, számítsd ki az ABC
háromszög AE magasságának a hosszát.
C Megoldás:
E AB CD 45 22
TABC mm2 495 mm2
2 2
BC AE 40 mm AE 2 495
A B TABC 495 mm2 AE mm 24 ,75 mm
D 2 2 40
1. Számítsd ki az alábbi háromszögek területét: 3. Egészítsd ki a füzetbe a táblázatot, amelyben T a

1 A háromszög területét, b az alapját és h a magasságát
M J jelöli.
C b (cm) h (cm) T (cm2)
32 mm
I
3 mm 3 3 mm
B
80 mm
K 3 4 ...
D
... 3 147
3,5 2 cm
2 3 ... 15
E 3 2 cm G 2 cm F 4. Egy derékszögű háromszög egyik befogója
2. Az ABC egyenlő oldalú háromszög oldala 4 cm. 3 cm, a másik pedig háromszor nagyobb.
Számítsd ki a háromszög területét. Mennyivel egyenlő a háromszög területe?
Javasolj egy hasonló feladatot.
5. Tudva, hogy az AB és CD C DE F 8. Az ABC háromszögben M az AB és N az AC
2 egyenesek párhuzamosak, oldalak felezőpontjai. Számítsd ki az AMN
mutasd ki, hogy az ábrán háromszög területét, ha:
látható háromszögek területei a) ABC∆ derékszögű A-ban, AB = 24 mm és
egyenlők (egyenértékűek). AC = 5 cm;
A B b) ABC∆ egyenlő szárú, AB = AC = 8 dm és
6. Egy háromszög alapja 36 dm, magassága az alap BC = 4 2 dm.
4 9. Az ábrán látható közlekedési tábla
-ed része. Mennyivel egyenlő a területe?
9 alakja egy egyenlő szárú háromszög,
7. Az MNP háromszög derékszögű M -ben, amelynek alapja 48 cm és kong-
N∢ = 30° és MP = 3 cm. Számítsd ki a ruens oldalai 51 cm hosszúságúak.
háromszög területét. Mekkora a tábla elkészítéséhez
szükséges lemez területe?
N
3 10. Az ABC háromszögben AB = AC = 7 m és alapja 12. Számítsd ki az
BC = 10 m. Számítsd ki az alapon elhelyezkedő ábrán látható
egyik csúcsnak a távolságát a szemben fekvő MNPQ négyszög
oldaltól. M R S P
területét, ha
11. Az ABC háromszög derékszögű B-ben, SP = 5,4 cm, Q
AB = 5 cm, BC = 6 cm. Számítsd ki az átfogóhoz 8
MS SP , SQ = 11 cm és NR = 3SQ.
tartozó magasság hosszát. 3
4 13. Igazold, hogy egy egyenlő oldalú háromszög bármely belső pontjának az oldalakig mért D H C
távolságainak összege állandó. K F
14. A mellékelt ábrán látható ABCD négyzet oldala 4 cm és AEF∆ ≡ AGH∆ ≡ AKD∆, G
ahol E∢ = G∢ = K∢ = 900. Hasonlítsd össze a zöld, illetve fehér színű felületek területét.
A E B
Egy négyzet és egy háromszög
Számítsd ki egy derékszögű
Számítsd ki a háromszög területe egyenlő. A háromszög
háromszög területét, ha az egyik
területét, ha az alapja 3,5 cm és alapjának és magasságának összege
szöge 30°, és az átfogója 6 cm.
magassága 5 cm. 63 dm, az alap pedig 8-szor nagyobb,
mint a magasság. Számítsd ki a
négyzet oldalát.

4. lecke A trapéz területe
Problémahelyzet
Tegnap édesapám falat Figyeld meg,
javított, én meg játszottam a hogy két azonos Csak akkor,
kőműveskanalával. köműveskanál egy ha trapéz
Apának két ilyen kanala van. paralelogrammmát alakúak!
alkot!
Tudni szerenénk! Hogyan számítjuk ki a trapéz területét?
Megfigyeljük
Adott egy trapéz Lemásolom Megfordítom Összeillesztve, egy

paralelogrammát kaptam
Bizonyítjuk!
Egy trapéz területe egyenlő az alapok félösszegének és magasságának szorzatával.
Feltevés: A D E Bizonyítás:
AMCD trapéz, AD || MC, b Megszerkesztjük a DE ≡ MC, E ∈ AD
MC = B, AD = b, és CF ≡ AD, F ∈ MC szakaszokat. Az
AG ⊥ MC, G ∊ MC, h AMFE paralelogramma, mivel AE és MF,
AG = h. párhuzamosak és kongruensek.
B AMCD és FEDC négyszögek oldalai és
Következtetés: szögei kongruensek.
1 M G C F
TAMCD b B h Tehát TAMCD = TFEDC. Következik, hogy
2
(b + B) ∙ h = TAMFE = 2 ∙ TAMCD , tehát
1
TAMCD b B h .
2
Következtetünk…
1
Ha l a trapéz középvonalának a hossza, akkor l b B , és TAMCD = l ∙ h.
2
Egy trapéz alapjainak a hossza 23 cm és 37 cm, a magassága 10 cm. Számítsd ki a trapéz területét.
Megoldott feladat
Tekintsük az ABCD trapézt, ahol AB || CD, AB < CD, AD = 8 m, ADC∢ = 45° és AE ⊥ CD, BF⊥ CD úgy,
hogy E, F ∈ CD, EF ≡ AE és FC = 2 ∙ DE. Számítsd ki az ABCD trapéz területét.
Feltevés: ABCD trapéz, (AB + CD ) AE
AB || CD, AB < CD, AD = 8 m, Bizonyítás: TABCD , AE ⊥ CD és ADC∢ = 450
2
ADC∢ = 450, AE ⊥ CD, ⇒ AED∆ egyenlő szárú és derékszögű ⇒ DE = AE. Alkalmazva
BF ⊥ CD, E, F ∈ CD, EF ≡ AE,
FC = 2 ∙ DE Pitagorasz tételét az AED∆-ben ⇒ AE2 + DE2 = AD2 és
Következtetés: TABCD = ? DE
= AE = 4 2m
A B AB || CD, BF ⊥ CD és EF ≡ AE ⇒ ABFE négyzet, tehát AB = 4 2;
FC = 2 ∙ DE ⇒ FC = 8 2 m, CD DE EF FC 16 2 m. Tehát
4 2 16 2 4 2
m
8
45 o TABCD 80 (m2 )
D E F C 2
Szóbeli magyarázat! Mutasd meg, hogyan számítható ki a trapéz területe az előző példa esetében,
felhasználva más, tanult sokszögek területképleteit. Figyeld meg a szerkesztés lépéseit, és fejezd ki a
trapéz területét a középvonalának a segítségével.
b b b b
b b b bb b b bh
h h h
h h h h2 2 2 2
h
2
h h
2 2
h
2
h h hh h h h hh h hh h h h h
2 2 22 2 2 2 22 2 22 2 2 2 2
B B B BB B B B B B BB bB Bb B b b
1. Számold ki a trapézok területét, felhasználva az ábrán megadott adatokat. A szakaszok hossza milliméterben
1 van megadva. 8 4
16 11 34 10
15 8 14 30o 18 150o
10
15 30o 17
4 4 29 12 29
28
2. Egy trapéz középvonalának hossza 14 cm, 4. Mária babaszoknyát akar varrni. Egy
2 magasságának a hossza 4 cm. Mennyivel divatlapban talált egy trapéz alakú sablont,
egyenlő a trapéz területe? amelynek kisalapja 14 cm, nagyalapja 32 cm,
3. Egy trapéz magassága 30 mm, nagyalapja a magassága 18 cm.
7 65 3 2
a) Hány dm2 szövetre van szüksége Máriának a
kisalap -val egyenlő, és területe mm . szoknya elkészítéséhez?
6 2 b)
Ki tudja-e szabni a szoknyát egy olyan
Számítsd ki a trapéz kisalapjának hosszát. téglalap alakú szövetdarabból, amelynek
Javasolj egy hasonló feladatot. a területe 4,29 dm2 és egyik oldala 33 cm?
5. Egy futballcsapat zászlójának alakja egyenlő szárú trapéz, amelynek magassága 35 cm, a nem
3 párhuzamos oldalak hossza pedig 37 cm. A zászló szélére körbe egy 162 cm hosszú aranyszálat
varrtak. Mennyivel egyenlő a zászló területe?
7 3
6. Egy derékszögű trapézban a nagyalap a kisalap -e, magassága a nagyalap -e, és az alapok
hosszának összege 45 cm. 2 7
Számítsd ki annak a két háromszögnek a területét, amelyre a hosszabb átló felosztja a trapézt.
7. Egy trapéz kisalapjának és a nem párhuzamos oldalainak a hossza 6 m, két szögének mértéke 30° .
Igazold, hogy a trapéz területe kisebb, mint 27 m2.
8. Adott az ABCD trapéz, ahol AB || CD. Határozd meg az AB alapnak azt az M pontját, amely esetén az MC
4
egyenes a trapézt két egyenlő területű síkidomra osztja fel.
Válaszd ki, és oldd meg 5 percben! Egy trapéz területe egyenlő

egy olyan téglalap területével,
Számítsd ki a trapéz területét, amelynek hosszúsága 24 dm és
Egy trapézban az alapok szélessége 15 dm. Tudva, hogy
hosszának összege 18 cm, ha az alapok hossza 2 3 cm és
magassága 7 cm. Számítsd ki 7 3 cm, magassága pedig az a trapéz magassága 9 dm, és a
3
a trapéz területét. alapok összegének 6 -e. nagyalapja a kisalap -e. Számítsd
2
5 ki a trapéz alapjainak a hosszát.

1. S zámítsd ki: c) az AMCD trapéznak; d) az MCB háromszögnek.

1 a) a rombusz oldalának a hosszát, ha az átlók 4. Határozd meg a háromszög területét, ha:
hossza 4 cm és 6 cm;
b) a rombusz egyik átlójának a hosszát, ha az a) derékszögű és befogói 12 cm és 3 3 cm;
oldala 5 cm és a másik átló 6 cm. b) egyenlő szárú, alapja 6 cm és a kongruens
2. Az ABCD négyszög kerülete 62 cm, AB = 12 oldalak hossza 7 cm;
cm, BC = 25 cm és CD = 18 cm. Számítsd ki a c) egyenlő oldalú, oldalának hossza 5 3 m.
negyedik oldal hosszát. 5. a) Számítsd ki egy ötszög kerületét, ha az oldalak
3. Az ABCD paralelogrammában AB = 8 cm, AD hossza 27 mm, 34 mm, 17 mm, 31 mm és
= 5 cm, az A pont távolsága a CD egyenestől 19 mm.
3 cm, M pedig az AB oldal felezőpontja. b) Számítsd ki egy hatszög kerületét, ha három
Számítsd ki a területét: oldalának a hossza egyenként 230 mm, a
a) az ABCD paralelogrammának; másik három oldal hossza pedig 9,3 cm,
b) az ADC háromszögnek; 14 cm, illetve 18 cm.
6. Az ABCD paralelogrammában DE ⊥ AB és E ∈ 9. Határozd meg az MNPQ egyenlő szárú trapéz
2
AB. Számítsd ki az: magasságát, ha alapjai MN = 10 cm, PQ = 6 cm
a) AE szakasz hosszát, ha BC = 2 cm és és átlója MP = 9 cm.
DE = 1m; 10. Egy négyszög kerülete 82,3 cm. Tudva, hogy
b) A
E és DE szakaszok hosszát, ha két oldalának a hossza 18,4 cm, illetve 24,8 cm,
C∢ = 60°és BC = 4 cm; és a másik két oldal kongruens, számítsd ki az
c) AE és DE szakaszok hosszát, ha ismeretlen oldalak hosszát.
B∢ = 135° és BC = 2 cm. 11. A mellékelt ábra egy téglalap alakú, 360 m és
7. Az ABCD trapézban határozd meg az AC, BD 200 m méretű parkot ábrázol, amelyet két 2,5
és BC szakaszok hosszát, ha A∢ = D ∢= 90°, m szélességű egymásra merőleges sétány szel
AB = 10 cm, CD = 6 cm, AD = 2 cm. át és egy 1,5 m szélességű
8. A ROMB rombuszban az átlók hossza RM = sétány vesz körül, a többi
2,4 cm és OB = 1 cm, határozd meg az R pont zöld terület. Határozd meg a
távolságát a MB egyenestől. zöld rész területét.
3 12. Az alábbi ábrán NOPQ egy téglalap, a színes 13. Mihálynak egy 75 cm
ábrák pedig kongruens rombuszok, a rajzon és egy 46 cm hosszú B
megadott méreteknek megfelelően. Számítsd fapálcája van. Ezekből
ki a színes és a fehér színű felületek területeinek egy sárkányt szeretne A C
az arányát. készíteni a mellékelt ábra E
szerint. Mennyi vászon
N Q
szükséges a sárkány
elkészítéséhez?
20 cm
O D
48 cm P
4 14. Tudva, hogy AD = 5 cm, és felhasználva a rajzon megadott adatokat, D C

számítsd ki az ABCD négyszög oldalainak és átlóinak a hosszát. 60o
O
A B

Mit tanultam?
• eghatározni a szakaszok hosszát
m
Konvex sokszögek különböző mértani alakzatok
esetében;
Kerület
Terület
• k iszámítani a háromszögek és a
sokszög négyszögek kerületét;
négyzet téglalap
háromszög négyszög
• k iszámítani a háromszögek és a
paralelogramma rombusz négyszögek területét;
paralelogramma
háromszög trapéz
• eghatározni olyan sokszögek
m
téglalap
kerületét és területét, amelyek ismert
mértani alakzatokra bonthatók fel;
rombusz
• asználni a négyszögek
h
négyzet tulajdonságait a területek
sokszögek
kiszámításánál.
trapéz
1. teszt 2. teszt
1. Egy téglalap egyik oldala 12 cm és átlója 1. Határozd meg egy olyan négyzet oldalának a
pedig15 cm. Határozd meg a téglalap másik hosszát, amelynek átlója 12 cm.
oldalának a hosszát.
2. Számítsd ki a kerületét: 2. Számítsd ki a kerületét:
a) a paralelogrammának, amelynek az egyik a) egy egyenlő szárú trapéznak, ha nagyalapja
oldala 3 m és a másik 4,5 m; 9 cm, kisalapja 3 cm és a nem párhuzamos
b) annak a háromszögnek, melyet egy 6 cm oldalak hossza 5 cm;
oldalhosszúságú egyenlő oldalú háromszög b) az ADC háromszögnek, ahol D az ABC három-
felezőpontjai határoznak meg. szög A csúcsából az alapra húzott magasság
3. a) Határozd meg a rombusz egyik átlójának a talppontja, AB = AC = 5 cm és BC = 8 cm.
hosszát, ha a területe 44 dm2 és a másik átló
hossza pedig 11 dm. 3. a) Egy egyenlő szárú háromszög alapja 8 cm
b) A z ABCD derékszögű trapézban, A∢ = 90°, és területe 24 cm2. Számítsd ki a kongruens
nagyalapja AB = 12 cm, kisalapja CD egyenlő oldalak hosszát.
a nagyalap hosszának a felével és BC = 10 b) Számítsd ki a rombusz területét, ha az oldala 6
cm. Számítsd ki az ABCD trapéz területét. dm és egyik szögének mértéke 120°.
4. Az alábbi ábrán látható ABCDEF sokszög egy
virágágyást ábrázol. Számítsd ki a virágágyás 4. Vera egy karácsonyfadíszt A E F B
kerületét és területét, ha ABDE téglalap, AFE és készített egy 12 cm oldalú,
BCD egyenlő szárú háromszögek. négyzet alakú kartonból L G
levágva annak sarkait. Tudva,
A 7m B K H
hogy AE = FB = BG = HC =
F 4m 3m C CI= JD = DK = LA = 3 cm, D C
számítsd ki a színes dísz J I
3m
E D kerületét és területét.
5. Az ABCD trapézban AB || CD. Igazold, hogy 5. Igazold, hogy egy egyenes, amely áthalad a
az AOD∆ és BOC∆ területe egyenlő, ahol paralelogramma középpontján, a paralelogramát
{O} = AC ∩ BD. két egyenlő területű négyszögre osztja.

5Lecția
. 1
Tanulási egység: A kör
Projekt A hópelyhek geometriája
Munkaterv
 Szükséges eszközök: fehér vagy színes papírlapok, ollók.
 Cél: Hópelyheket fogtok készíteni, felhasználva a sokszögek és a kör
tulajdonságait.
Dolgozzatok kettes, hármas vagy négyes csoportokban!
 A csapat minden tagja készít egy hópehelymodellt. Használhattok
különböző méretű színes vagy fehér papírt, tetszés szerint. Az egyes
modellek egymástól különbözőek legyenek.
 Minden megszerkesztett modellhez készítsetek egy útmutatót,
melybe írjátok le annak elkészítési módját és a modell tulajdonságait.
Kezdhetjük!
Hajtsátok össze a papírlapot az ábrán látható módon, majd vágjatok bele
mintákat. Nyissátok ki a papírt, és meglátjátok milyen lett a hópihe.
Közös munka
Csoportonként:
 Beszéljétek meg a projekt lépéseit, osszátok le a feladatokat.
N ézzétek meg az elkészült modelleket, és közösen egészítsétek ki az
útmutatóban lévő leírást, a modell tulajdonságait.
Csoportok között:
- Cseréljétek el egy másik csapattal az elkészített modelleket és
útmutatókat.
- Ellenőrizzétek a leírásokat és a tulajdonságok helyességét, javítsátok

ki, ha szükséges, és javasoljatok új ötleteket.
- Beszéljétek meg a másik csapat tagjaival a javaslataitokat.
Bemutatás
Dolgozzatok az osztállyal!
 Készítsetek egy osztályportfóliót az elkészült darabokkal.
Az együttműködő csoportok egy-egy képviselője párban mutassa be az
elkészített munkákat.
88 5. tanulási egység: A kör

A
1. F igyeld meg az ábrát, és egészítsd ki. E
A kör részei B
a) A kör középpontja a ... pont.
b) A kör egy átmérője ...
c) BQ a kör ... Q
d) Egy középponti szög ...
D C
Egyenes és kör 2. Figyeld meg az alábbi ábrákat. A kör szelője az … ábrán látható.
kölcsönös helyzete
A. B. C. D.
Párhuzamos egyenesek 3. Az ábrán egy trapéz látható. A beszínezett szög

mértéke …º. 28°
II. Írd le a helyes válasznak megfelelő betűt.

A O D
Körív mértéke 4. A mellékelt ábrán, O a kör középpontja, az AOB szög
mértéke pedig 35°. Az AD körív mértéke:
A. 145°; B. 135°; C. 35°; D. 55°.
B C
A háromszög külső 5. Egy derékszögű háromszög egyik külső szögének mértéke 135°. Ekkor a
szöge háromszög:
A. egyik szögének mértéke 60°; B. egyenlő szárú;
C. egyik szögének mértéke 30°; D. egyik szögének mértéke 35°.
6. Egy egyenlő szárú háromszög egyik, az alapon fekvő szögének mértéke
A háromszög 70°. Az alappal szemben fekvő csúcsnál lévő szög mértéke:
szögeinek összege
A. 70°; B. 30°; C. 40°; D. 60°.
III. Írd le az alábbi feladatok részletes megoldását: A
Háromszögek 7. A mellékelt ábrán az ABC egyenlő szárú
kongruenciája háromszögben AB = AC, a BD és CE szakaszok
kongruensek. Igazold, hogy ABD ∆ ≡ ACE ∆ . D E
B C
Háromszögek 8. A mellékelt ábrán A illetve B középpontú körök

szerkesztése láthatóak. Készítsd el az ábrát, majd a rajzodon
szerkeszd meg:
A B
a) az 5, 3, 3 egység oldalhosszúságú háromszöget;
b) az 5, 4, 3 egység oldalhosszúságú háromszöget
(az egység a négyzetháló kis négyzetének oldala).
Két kör kölcsönös 9. Sablont vagy két pénzérmét használva rajzolj két belső érintő kört, majd
helyzete két külső érintő kört.
1. Lecke A kör; a kör részei
Problémahelyzet
János, hogy megvédje a gyümölcsfáit, a kecskéjét egy cölöphöz kötötte.
Nagyon meglepődött, amikor egy hét múlva észrevette, hogy a kecske egy
kört írt le a cölöp körül. Mi ennek az esetnek a magyarázata?
Nagyon egyszerű! A cölöp Tehát a kecske a széleken lévő

egy rögzített pont - a kör fák leveleihez akart eljutni, így
középpontja, a lánc pedig körbe-körbe haladt!
a kör sugara.
Emlékezzünk ...
Mit tudunk a körről? A kör mely részeiről tanultunk eddig?
Értelmezés! A sík azon pontjainak halmazát, melyek a sík egy rögzített pontjától (középpont)
egyenlő távolságra helyezkednek el, körnek nevezzük.
Rajzoljunk körző segítségével egy kört. Megtartva az előző körzőnyílást kongruens
(egybevágó) szakaszokat "vihetünk át", így kongruens (egybevágó) köröket
rajzolhatunk.
A kongruens (egybevágó) körök egyenlő sugarú körök.
A kör részei a következők:
Középpont Sugár Átmérő Körív Húr

Egy egyenes és egy kör
kölcsönös helyzete: Két kör kölcsönös helyzete:
Külső Külső Külső Külső Külső
Külső érintő érintőérintő Metsző
MetszőMetsző
Külső Érintő
Belső Belső
Belső érintő érintőérintő Belső Belső Belső Koncentrikus
Koncentrikus
Koncentrikus
Szelő
Gondolkodjunk
Gondolkodjunk
A fenti osztályozás milyen elemeket emel ki egy egyenes és egy kör, illetve két kritikusan
kritikusan ésésépítően!
építően!
kör egymáshoz viszonyított helyzete esetében?

1 Szerkessz egy O középpontú és OM = 2 cm sugarú kört. Rajzold meg a kör egy átmérőjét.

Megoldott feladat
Hogyan szerkeszthető meg a mellékelt csigavonal? Kövessük a következő lépéseket:
1. Kezdjük az ABC egyenlő 2. Rajzolunk egy A középpontú 3. Szerkesztünk egy C középpontú és CD
oldalú háromszög AB sugarú körívet. sugarú körívet, majd így folytatjuk tovább.
megrajzolásával.
D D
A A A
C
C B B C B
Gondolkodjunk
a) Tudva, hogy az egyenlő szárú háromszög oldala 1 cm hosszúságú, kritikusan és építően!
számold ki az első négy lépésben megrajzolt körök sugarát.
b) Szükséges-e, hogy egy egyenlő oldalú háromszögből induljunk ki? Indokold válaszod.
1. Rajzolj egy 2 cm sugarú kört. 3. a) Vonalzót és körzőt

1 használva szerkeszd meg
2. a) Vonalzót és körzőt használva rajzolj 3
különböző pozícióban lévő négyzetet. a mellékelt ábrán látható
b) Válassz ki egyet az előző négyzetek közül, csigavonalat.
majd rajzolj egy olyan négyzetet, melynek b) Számold ki a második
oldala a kiválasztott négyzet oldalánál és negyedik lépésekben
kétszer nagyobb legyen. használt körök sugarának arányát.
4. Vonalzót és körzőt használva szerkeszd meg az 5. Anna egy pohár vízbe
2 ábrán látható rajzokat. néhány csepp tejet
cseppentett, és észrevette,
hogy 4 koncentrikus kör
keletkezett, egymástól 1,5 cm távolságra.
Tudva, hogy a pohár átmérője 12 cm, mekkora
a legkisebb kör sugara?
3 6. Csak körzőt használva készítsd el a következő 7. a) Rajzolj két kört, melyeknek van két közös
ábrákat. pontja, és áthaladnak egymás középpontján.
Igaz, hogy a körök kongruensek?
b) Szerkeszthető-e három olyan kör, hogy
mindegyik áthaladjon a másik két kör
középpontján?
4 8. A mellékelt ábrán egy fogaskerék-áttétel egyszerűsített rajza látható. Milyen irányba
forog a színes kerék?

Rajzolj egy ERŐS-sel jelölt
Rajzolj egy ZÖLD-del jelölt négyzetet, majd a négyzet
Rajzolj egy 2,5 cm sugarú négyzetet, majd rajzold meg a átlójával megegyező sugarú E, R,
kört, majd rajzolj ebbe a körbe négyzet oldalával megegyező Ő, S középpontú köröket.
egy sugarat és egy átmérőt. sugarú Z, Ö, L, D középpontú
köröket.
2. Lecke Középponti szög. Kerületi szög. Szögek mértéke
Problémahelyzet
A vidámparkban egy óriáskereket építenek 18 gondolával (körbeforgó kocsival).
1. Az építők kiszámolták a gondolát tartó két küllő közti szög mértékét. Mekkora
a mértéke ennek a szögnek?
20° 2. A
szerkezet megerősítéséért az ábrán színessel jelölt két tartórudat szereltek
fel. A két tartórúd közé eső rész 4 egymás után következő gondola által
elfoglalt résznek felel meg. Az építők a tartórudak által alkotott szöget
próbálják kiszámolni.
Ábrázolom a két Egy pont körül 360° van!

feladatot! Találhatunk-e a szögek és
a megfelelő körívek között
valamilyen összefüggést?
Tudni szeretnénk! Milyen összefüggés van a csúcsával körön lévő szög és a szárai közé eső körív között?
Emlékezzünk...
A középponti szög csúcsa A
a kör középpontja. A A 18 gondola kongruens köríveket
középponti szög mértéke O és kongruens középponti szögeket
egyenlő a szög szárai közé eső határoz meg. Tehát, minden ilyen
körív mértékével. B középponti szög mértéke egyenlő
360° : 18 = 20°.
Értelmezés! Kerületi szögnek nevezzük azt a szöget,

melynek csúcsa a körön van és szárai a kör húrjai. Q
Példa: M Z
A mellékelt ábrákon:
• NMP szög kerületi szög.
• QZT nem kerületi szög. N P
T

1 Az alábbi szögek közül melyek kerületi szögek?
a) b) c) d) e)
2 Mi a hasonlóság és mi a különbség a fenti kerületi szögek között?

Bizonyítsuk be!
Tétel A kerületi szög egyenlő a szárai közé eső körív mértékének a felével.
BAC szög az O középpontú körbe Első lépésben egy egyszerű esetre bizonyítjuk - a kerületi szög
írt kerületi szög. egyik szára a kör átmérője. A
Az AOB háromszög egyenlő szárú, mert OA ≡ OB.
Következtetés: Következik, hogy OAB∢ = OBA∢.
A Mivel BOD∢ az AOB háromszög külső szöge:
Mérték BAC∢ = O
1 O BOD∢ = OAB∢ + OBA∢ = 2 ∙ OAB∢. B
= · mérték BC
2 BOD∢ középponti szög, ezért:
C D
1 1
OAB∢ = ∙ BOD∢ = ∙ BD.
B 2 2
Megvizsgáljuk a többi lehetőséget is, és kiegészítjük a bizonyítást:
Ha a kör középpontja a kerületi Ha a kör középpontja a kerületi

szög belső tartományában A A
szög külső tartományában van:
található: •meghúzzuk az AD átmérőt. B
• meghúzzuk az AD átmérőt. C O
O •BAC∢ = BAD∢ – CAD∢.
• BAC∢= BAD∢ + CAD∢. •alkalmazzuk a fent bizonyított
• alkalmazzuk a fent bizonyított B C
eredményt. D
eredményt. D
A kerületi szög tételének következményei:

Ugyanazt a körívet A félkörbe írt kerületi
befogadó kerületi szögek szög derékszög.
kongruensek. AM1B∢ = AM2B∢ = 90°.
BA1C∢ = BA2C∢= .....
Gondolkodjunk
Bizonyítsd be a kerületi szög tételének következményeit. kritikusan és építően!
Az óriáskerék színes tartórúdjai egy kerületi szöget alkotnak.
E szög szárai között 4 egymás után következő gondola közötti rész,
azaz 3 körív található.
Mivel a szög szárai közé eső körív mértéke 3 ∙ 20° = 60°, így az óriáskerék
színes tartórúdjai által alkotott kerületi szög mértéke 30°.

1 Egy kerületi szög szárai közé eső körív mértéke 30°. Mekkora a kerületi szög mértéke?
2 Egy kerületi szög mértéke 26°. Mekkora a kerületi szög szárai közé eső körív mértéke ?

Megoldott feladat
A
A mellékelt ábrán AC átmérő és BAC∢= 54°.
Mekkora az ADB∢ mértéke?
54˚ B
Megoldás: O
Mivel ABC∢ félkörbe írt kerületi szög, ezért ABC∢= 90°.
Következik, hogy ACB∢ = 90° – 54° = 36°.
ACB∢ és ADB∢ kerületi szögek szárai ugyanazt a körívet zárják közre. D
Tehát: ADB∢ = ACB∢ = 36°. C
Szóbeli magyarázat A fenti ábrára hogyan rajzolhatunk, szögmérő felhasználása nélkül, egy
54°-os szöget?
1. Az alábbi ábrák közül melyiken látható 2. Az ábrán O a kör középpontja, A, B, C

1 kerületi szög? pontok a körön vannak.
a) Írd le az ábrán látható A
B
középponti szögeket.
b) Írd le az ábrán látható
kerületi szögeket. C O
a) b) c) d)
3. Határozd meg mindhárom esetben külön- 4. Számold ki az ábrán látható kerületi szögek
2 külön az ABC háromszög szögeinek mértékét. mértékét.
5. Az ábrán az A és B átmérősen 6. Egy kör alakú falemez középpontja O.

3
ellentett pontok, AOP∢ = 20°. A lemezből AB, AC, BC húrok mentén három
a) Mekkora az APB∢ mértéke? egyenlő részt vágunk le. Számold ki az AOB∢
b) Hát a PAB∢ mértéke? mértékét. D A
c) Ha BP az ABQ∢ D A
7. Igazold, hogy az ábrán
szögfelezője, mekkora a QAB∢ ABC hegyesszögű E E O
mértéke? O B O
háromszög, mígO DEF
tompaszögű háromszög. C F C
F
4 8. Tamás egy sablonnal kört rajzolt a füzetébe. Hogyan tudjuk megtalálni a kör középpontját, ha csak
egy derékszögű vonalzó áll rendelkezésünkre?

Felhasználva A
Számold az ábra adatait,
T C számold ki a BAC
Határozd meg ki a TAC szög
az ABC háromszög mértékét. szög mértékét.
60˚ Indokold meg a 160˚
természetét. Indokold meg a A O B
Indokold meg a választ. választ. B C
választ.

Kongruens húrok és kongruens körívek 3. Lecke
Problémahelyzet
A gyártók egy új autómodell kerekének tárcsájára két díszrudat
szeretnének tenni. Hogyan kell ezeket elhelyezzék, hogy
pontosan egyenlő hosszúságúak legyenek?
Azt hiszem, kongruens háromszögeket kell találnunk,

amelyben benne vannak az illető szakaszok!
Tudni szeretnénk! Milyen összefüggés van az egyenlő hosszúságú húrok és az egyenlő mértékű
körívek között? Hogyan szerkeszthetünk egyenlő hosszúságú húrokat egy körben?
Figyeljük meg!
A
A kör egy húrja két körívet határol el. A kisebb körívet nevezzük a húr által meghatározott
körívnek.
Bizonyítsuk be! B
1.T. Egy körben két húr kongruens akkor és csak akkor, ha a hozzájuk tartozó
„⇒“
körívek is kongruensek.
Két állítást kell igazolnunk.

„⇒“
Feltevés: Feltevés: C
AB ≡ CD AB = CD
Következtetés: C Következtetés: O
AB = CD O AB ≡ CD
A
Bizonyítás: A Bizonyítás: D
Észrevehető, hogy Mivel AB = CD, B
OAB Δ ≡ OCD Δ (O. O. O. eset) D következik, hogy
Tehát: AOB∢ ≡ COD∢.
B AOB∢ = COD∢,
Mivel ahonnan OAB Δ ≡ OCD Δ (O. SZ. O. eset).
AB = AOB∢ és CD = COD∢, Tehát: AB ≡ CD.
következik AB = CD.
Gondolkodjunk
Mit gondolsz miért kellett két tételt bizonyítanunk? kritikusan és építően!
Megoldjuk a problémahelyzetet! C
Az egyensúly megőrzése céljából a kerék küllői egyenlő mértékű szögeket zárnak be. A
Az ábrán színessel jelölt AB és CD körívek kongruens középponti szögekhez tartoznak
(mindegyik 3 azonos mértékű szögből tevődik össze); ezért az AB és CD körívek azonos D
mértékűek. Ebből arra következtethetünk, hogy az AB és CD szakaszok kongruensek.
B
A’
Az ábra jelöléseit figyelembe véve igazold, hogy ha AB ≡ A’B’, akkor:
B’ a) AA' és BB’ körívek kongruensek;
B
b) AOA’ és BOB’ szögek kongruensek.
O
A
Bizonyítsuk be!
A C
2.T. Egy körben két körív kongruens akkor és csak akkor, ha párhuzamos húrok
által közrezárt körívek.
B D

AB CD AC BD
Bizonyítás:
AB CD ACB CBD AC BD
a) Hogyan tudjuk alkalmazni az előző bizonyítást a Gondolkodjunk

C A mellékelt ábrán látható feladatra (amelyben AB és kritikusan és építően!
CD kongruens köríveknek van közös részük)?
b) Felhasználva az előző tételeket indokold meg szóban, hogy egy kör két
húrja kongruens akkor és csak akkor, ha két párhuzamos egyenes között
B D vannak.
Bizonyítsuk be! M B
3.T. Egy kör két húrja kongruens akkor és csak akkor, ha a kör középpontjától
A
egyenlő távolságra vannak. O
OM ⊥ AB, M ∈ AB; D
ON ⊥ CD, N ∈ CD; N
[AB] ≡ [CD] ⇔ [OM] ≡ [ON] C
Bizonyítás:
„⇒“
„⇒“
AB ≡ CD ⇒ AM ≡ CN ⇒ OMAΔ ≡ ONCΔ (Á.B. eset) ⇒ OM ≡ ON
Fordítottja:
OM ≡ ON ⇒ OMAΔ ≡ ONCΔ (Á.B. eset) ⇒ MA ≡ NC ⇒ AB ≡ CD.
Gondolkodjunk
Indokold meg az: AM2+ MO2 = CN2+ NO2 azonosságot. kritikusan és építően!
Felhasználva a fenti azonosságot találj másik bizonyítást a 3. tételnek.
Következtetünk...
Felhasználva az előző tételeket újabb tételeket fogalmazhatunk meg. Íme, egy példa:
Egy kör két húrja egyenlő távolságra van a kör középpontjától akkor és csak akkor, ha a hozzájuk tartozó
körívek kongruensek.

1 Rajzolj a négyzethálós füzetedbe egy kört. Felhasználva a füzet vonalait rajzolj a körbe két kongruens
húrt és két kongruens körívet.
2 Szerkessz merőlegeseket a kör középpontjából a két húrra. Méréssel igazold, hogy a kör középpontja
egyenlő távolságra van a két húrtól.

D
Megoldott feladat
A
Jelölje A és B két kör metszéspontját. Az A és B pontokon áthaladó C
párhuzamos egyenesek a köröket C és D, illetve E és F pontokban
metszik, a mellékelt ábrán látható módon. E
Igazold, hogy CDEF négyszög paralelogramma.
F B
Megoldás:
ABED négyszög egyenlő szárú trapéz, mert AD || BE és AB ≡ DE (kongruens körívekhez tartozó húrok).
Ebből következik, hogy ADE∢ = DAB∢. Hasonlóan ABFC egyenlő szárú trapéz, vagyis AB ≡ CF és
ACF∢ = CAB∢. Mivel ACF∢ + ADE∢ = CAB∢ + DAB∢ = 180°, ezért CF és DE egyenesek párhuzamosak
(a CD szelő ugyanazon az oldalán fekvő belső, kiegészítő szögek). Ezen kívül, DE ≡ AB ≡ CF. Tehát a
DEFC négyszögnek két szemben fekvő oldala párhuzamos és kongruens, vagyis paralelogramma.
Szóbeli magyarázat Indokold, hogy az FAE és CBD háromszögek miért kongruensek.
1. Eszter a vonalas füzetébe 2. Az alábbi ábrán, AB > CD. Milyen reláció írható
1 egy kört rajzolt. Használd fel az AB és CD körívekre az egyes esetekben?
a füzet vonalazását, hogy
megjelölj:
a) két kongruens húrt;
b) két kongruens körívet.
2 3. Figyeld meg az ábrát. 4. Az ábrán AB és CD átmérők

a) F elhasználva a háromszög egymásra merőlegesek.
egyenlőtlenséget igazold, Igazold, hogy:
hogy AB >AC. a) az ADB háromszög egyenlő
b) Igazold, hogy egy körben az szárú derékszögű;
átmérő a leghosszabb húr. b) ACBD négyzet.
5. Az ABC egyenlő szárú háromszög A 6. Az ábrán ABCDE körbe írt A
3 AB és AC kongruens oldalait, a BC D E ötszög (pentagon), melynek
átmérőjű kör a D és E pontokban oldalai kongruensek. B E
metszi. Igazold, hogy BCED egyenlő B C a) Igazold, hogy ABCE trapéz.
szárú trapéz. b) Számold ki ACD∢ mértékét. C D
A
4 7. Az O și Q középpontú kongruens körök az A és B pontokban metszik egymást.
A B ponton áthaladó egyenes a köröket C és D pontokban is metszi.
a) Igazold, hogy AOBQ rombusz. O Q
b) Igazold, hogy ACD egyenlő szárú háromszög. C
Válaszd ki, és oldd meg 5 percben! B D
Tudva, hogy a négyzethálok négyzeteinek oldala 0,5 cm hosszúságú, és hogy a sokszögek oldalai
kongruensek, számold ki a kör középpontjának távolságát a sokszögek oldalaitól.

4 . Lecke A kör középpontjának távolsága egy húrtól
Problémahelyzet
Anna a születésnapi buliján papírtányérokra tette a süteményeket. Tamás játék
közben összetűrt egy papírtányért úgy, hogy a két rész teljesen fedte egymást. Ezt
követően a vendégek a tűrésvonal lehetséges tulajdonságait kellett kitalálják.
A papírtányér
összetűrésekor egy Igaz-e, hogy a kör minden
szimmetriatengely szimmetriatengelye a kör egy
keletkezett. átmérője?
Tudni szeretnénk! Hogyan határozzuk meg egy kör szimmetriatengelyeit?
Emlékezzünk...
Az A és B pontok szimmetrikusak a d egyenes szerint akkor és csak akkor, ha d szakaszfelező merőlegese az
AB szakasznak.
Bizonyítsuk be! A
A kör egy húrjára merőleges átmérő a húrt és a hozzá
Tétel tartozó körívet két egyenlő részre osztja.
M N
Feltevés: O P
AB – a kör egy húrja; MN – átmérő, MN ⊥ AB
Következtetés: B
AP ≡ PB; AN = BN.
A
Bizonyítás:
M N Az AOB egyenlő szárú háromszögben, OP magasság.
O P
Tehát OP az AB szakaszfelező merőlegese és az AOB∢ szögfelezője.
B
Következik, hogy AP ≡ PB és AN = AON∢ = BON∢ = BN.
Gondolkodjunk
a) A fenti ábrán igazold, hogy AM és BM körívek mértéke egyenlő. kritikusan és építően!
b) Hogyan változik a bizonyítás menete, ha AB a kör átmérője?
B B
Feltételezzük, hogy a papírtányér összetűrésekor a körvonalon lévő A és A
B pontok egymásra tevődnek. Ekkor az az egyenes, amely összetűréskor
jelenik meg az AB szakaszfelező merőlegese lesz.
Az előző tétel alapján ez az egyenes a kör átmérője. Tehát, a kör minden
szimmetriatengelye a kör átmérője.
A

1 A füzetedbe rajzolj egy kört, majd a körbe egy húrt. Használd a vonalzót, hogy A C D
B
megjelöld a húr felezőpontját, majd rajzold meg a húrra merőleges átmérőt.
O
2 A mellékelt ábrán két koncentrikus kör látható. Igazold, hogy az AB és CD
szakaszoknak ugyanaz a felezőpontjuk.

M B
Megoldott feladat / Hasonló megoldások A
A mellékelt ábrán BC a kör egy átmérője, M az AB húr felezőpontja.
O
Igazold, hogy AC és OM egyenesek párhuzamosak. C
Péter: Az utolsó órákon tanult ismereteket használtam fel! Anna: Régebb tanult tételeket használtam
Mivel ABC∢ félkörbe írt kerületi szög, BAC∢ = 90°. fel!
Az AOB egyenlő szárú háromszögben, OM oldalfelező; Az O és M pontok a BC és BA szakaszok
tehát OM ⊥ AB. Mivel OM ⊥ AB és AC ⊥ AB, felezőpontjai. Tehát OM középvonal az ABC
következik, hogy az AC és OM egyenesek háromszögben. Következik, hogy OM || AC.
párhuzamosak.
Gondolkodjunk
Hasonlítsd össze a két bizonyítást. Szerinted melyik egyszerűbb? Miért? kritikusan és építően!
1. Az O középpontú körben DE és D C 2. Az ábrán a CD átmérő merőleges C

1 FG átmérők, merőlegesek az AB, az AB húrra. A CD egyenes egy P
illetve AC húrokra. O G tetszőleges P pontja esetén
Ha BAC∢ = 80° és ABC∢ = 60°, F igazold, hogy a PAB egyenlő O
számold ki az EFG szög mértékét. szárú háromszög. A B
B A
E D
3. A mellékelt ábrán az O középpontú 5. Az ábrán A és B, illetve C és D
2 körben OP⊥ AB, OP = PP’ = 1 cm. átmérősen ellentett pontok,
Számold ki az OAP’B négyszög OP és OP’ merőlegesek a
kerületét és a szögeinek mértékét. BC, illetve az AD húrokra.
4. Ha P a kör belső tartományának Igazold, hogy:
egy pontja. Szerkeszd meg a kör a) AD || BC; b) AC = BD;
egy húrját, melynek felezőpontja a c) OP ≡ OP’; d) az O, P, P’
P pont. pontok kollineárisak.
N A
6. Az ábrán az ABC háromszög 8. Az ábrán az AB és
3
köré írt kör átmérője MN, amely CD kongruens húrok B
A
merőleges a BC oldalra. Igazold, az O középpontú P O
hogy AM szögfelezője a BAC B C körben, P pedig az
szögnek. M AB és CD egyenesek C
metszéspontja. Igazold,
D
7. Egy kör alakú tóban egy P tartóoszlop P
található. Hogyan lehet a legrövidebb, hogy:
egyenes hidat megépíteni, amely a P a) PAC és PBD egyenlő szárú háromszögek;
oszlopra támaszkodik? b) PO szögfelezője a BPD szögnek.
4 9. Az AB átmérőjű körbe, csak vonalzó segítségével, rajzolj egy húrt, amely merőleges az AB
egyenesre.
Az O és Q középpontú
Igazold, hogy a kör Egy kör AB és CD húrjai körök az A és B pontokban
középpontja és a kör MN párhuzamosak és nem metszik egymást. Ha M az AB
körívének felezőpontja átmérők. Igazold, hogy az az szakasz felezőpontja, igazold,
által meghatározott átmérő, mely áthalad az AB hogy O, M és Q pontok
egyenes merőleges az MN felezőpontján, tartalmazza CD kollineárisak.
húrra. felezőpontját is.

5 . Lecke Körbe írt szabályos sokszögek
Problémahleyzet
Egy üdvözlőlap elkészítéséhez Eszter egy petúnia virágot préselt le, és ráragasztotta
egy kör alakú kartonlapra. Észrevette, hogy a virág szirmainak csúcsai a körlap szélén
helyezkednek el, és a szirmok élei azonos nagyságúaknak tűnnek.
Milyen alakú a lepréselt virág?
Az általad készített üdvözlőlap
nagyon érdekes. Úgy gondolom
szabályos sokszög alakú!
Tudni szeretnénk! Milyen tulajdonságai vannak egy szabályos sokszögnek?
Értelmezés! Egy körbe írt, konvex sokszöget szabályos sokszögnek nevezünk, ha minden oldala
kongruens.
Bizonyítsuk be! E
Tétel Egy körbe írt, konvex sokszög szabályos akkor és csak akkor, ha
minden szöge kongruens. A O D
Egy ötszög esetén bizonyítjuk:
„⇒“ B C
„⇒“
Ha az ábrán látható ABCDE ötszög szabályos, akkor oldalai egyenlők így a
csúcsai által meghatározott körívek egyenlők. Mivel 2ABC∢ = 3 AE = 2 BCD∢, következik, hogy az
ABC∢ és BCD∢ kongruensek. Hasonlóan igazoljuk, hogy az ötszög minden szöge kongruens.
Fordítva, feltételezzük, hogy az ötszög szögei kongruensek. Mivel ABC∢ = BCD∢, következik, hogy
AEDC = BAED; elhagyva a körívek közös részét azt kapjuk, hogy AB = DC, tehát AB ≡ CD. Hasonlóan
igazoljuk, hogy az ötszög minden oldala kongruens.
a) Mekkorák egy szabályos ötszög szögei? Gondolkodjunk
b) E gy szabályos ötszög köré írt kör középpontja egyenlő távolságra van az kritikusan és építően!
ötszög oldalaitól. Indokold meg az állítást!
Értelmezés: A sokszög köré írt kör középpontjának távolságát a sokszög oldalától apotémának nevezzük.
Fedezzük fel!
Hogyan rajzolhatunk szabályos sokszöget? Figyeld meg az n = 8 oldalú szabályos sokszög szerkesztésének lépéseit.
1. Rajzolunk egy kört, majd a 2. Megszerkesztjük a 360° : n 3. Összekötjük a kör n darab
kör egy sugarát. mértékű középponti szögeket. egymás melletti pontját.
5
45
45
Gondolkodjunk
Indokold meg, hogy a fent megszerkesztett sokszög miért szabályos sokszög. kritikusan és építően!
Mekkora a mértéke egy 12 oldalú szabályos sokszög szerkesztésénél használt középponti szögeknek?

A gyerekek különböző módszereket használtak, hogy szabályos hatszöget rajzoljanak.
Dani: A leckében leírt szerkesztést használtam. Emma: Több, azonos sugarú kört rajzoltam,
Első lépésben kiszámoltam 360°: 6 = 60°, majd melyek kettesével átmennek egymás
megrajzoltam 6 darab, egyenként 60° -os középponti középpontján, majd összekötöttem az
szöget, ezután összekötöttem a kapott pontokat. eredeti körön lévő metszéspontokat.
60
6
Szóbeli magyarázat Melyik szerkesztés a gyorsabb? Hát az érdekesebb? Indokold válaszaidat!

Hogyan tudnád felhasználni a gyerekek rajzait, hogy egyenlő oldalú háromszöget rajzolj?
1. Nevezd meg az ábrán látható szabályos 2. Használj mértanfelszerelést, hogy

1 sokszögeket, majd számold ki a szögeik megszerkeszd az n oldalú szabályos sokszöget,
mértékét. ahol: a) n = 4; b) n = 6; c) n = 8.
3. Számold ki egy a) 10; b) 12 ; c) 18 oldalú
szabályos sokszög egyik szögének mértékét.
4. Egy 9 oldalú szabályos sokszögben rajzoljuk
meg az egyik csúcsból kiinduló átlókat. Mekko-
rák az így keletkezett egymás melletti szögek?
A
2 5. Számold ki a besatírozott rész 7. Számold ki az ábrán látható
területét tudva, hogy az ábrán egyenlő oldalú háromszög
látható hatszög szabályos. 15 oldalának hosszát, ha a kör
sugara 18 mm. O
6. Egy amfiteátrum padlózatát ?
egy szabályos sokszöggel 8. Számold ki annak a szabályos B C
díszítették ki, mely szögeinek sokszögnek a kerületét, melynek
mértéke162°. Hány oldalú a sokszög? oldalai 3 cm hosszúak és 35 átlója van.
3 9. a) Igazold, hogy összekötve hármanként 10. a) Igazold, hogy egy szabályos ötszög
egy szabályos 18 oldalú sokszög csúcsait (pentagon) minden átlója kongruens.
szabályos hatszöget kapunk. b) Igazold, hogy ha az n oldalú szabályos
b) Mi van akkor, ha a 18 oldalú szabályos sokszög (n ≥ 4) átlói kongruensek, akkor
sokszög csúcsait kettesével kötjük össze? n = 4 vagy 5.
4 11. A mellékelt ábrán egy körbe írt szabályos nyolcszög látható. Számold ki a
beszínezett szög mértékét, amelyet a nyolcszög két oldalának
meghosszabbításával kaptunk.
Egy szabályos sokszög
Egy 18 oldalú szabályos egyik szögének mértéke 168°.
Egy 9 oldalú szabályos sokszög egyik külső szögének A sokszög oldalainak száma:
sokszög egyik szögének mértéke egyenlő:
A. 20; B. 24; C. 30; D. 36.
mértéke egyenlő: A. 20°; B. 80°; C. 90°; D. 160°.
A. 40°; B. 60°; C. 90°; D.140°.
6 . Lecke A kör érintői
Problémahelyzet
Emma beiratkozott egy kalapácsvetésre szakosodott sportklubba. Az edző
elmagyarázta, hogy ebben a dobószámban a sportoló úgy forog, hogy a kalapács
egy kört írjon le.
Az edző elmondta, hogy a

kalapács dobásának iránya Érdekes! Tehát a
egyetlen pontban kell metssze a röppálya a kör
karjaink által leírt kört. érintője kell legyen!
Tudni szeretnénk! Hogyan lehetünk biztosak, hogy egy egyenesnek és egy körnek egy közös pontja van?
Egy egyenes a kör érintője, ha egy közös pontja van a körrel.

Bizonyítsuk be!
Egy egyenes a kör érintője akkor és csak akkor, ha merőleges az érintési
Tétel pontba húzott átmérőre.
TN a kör érintője ⇔ TN ⊥ AT
Bizonyítás: T
„⇒“ A O
Legyen TN a kör érintője, T pedig az egyenes és a kör egyetlen közös pontja.
Az ellentmondásra való visszavezetés módszerét használjuk. N
Feltételezzük, hogy OTN∢ ≠ 90°.
Szerkesszük meg OP⊥ TN, P ∈ TN , majd jelöljük B-vel a T pontnak P pont szerinti szimmetrikusát.
„⇒“
Ekkor az OTB egyenlő szárú háromszög (ebben a háromszögben az OP egyenes magasság és
oldalfelező); következik, hogy OT ≡OB, vagyis B az O középpontú és OT sugarú kör egy pontja. Ebből az
ellentmondásból következik, hogy OTN∢ = 90°.
O T
Fordítva, legyen TN ⊥ AT, ahol AT a kör átmérője.
Az ellentmondásra való visszavezetés módszerét használva feltételezzük, hogy TN nem A M
érintője a körnek, tehát még van legalább egy M pont, melyben TN egyenes metszi a kört. Az
OMT egyenlő szárú háromszög, így OTM∢ = OMT∢ = 90°. Tehát MOT∢ = 0°, ami ellentmondás. N
Gondolkodjunk
Igaz-e, hogy a kör egy pontjába a körhöz csak egy érintő húzható? Miért? kritikusan és építően!

Rajzolj a füzetedbe egy kört, vegyél fel rajta egy A pontot, majd szerkeszd meg a kör érintőjét az A
pontban.
A mellékelt ábrán az NMP szög az MN szelő és az MP érintő által alkotott szög. Ez a kerületi szög egy
sajátos esete. M P
Milyen összefüggés van e kerületi szög és az MN körív mértékei között?
Kövesd és magyarázd a bizonyítás lépéseit!
O
MN MON 1800 2 OMN 2 900 OMN 2NMP N

Elemezzük!
Legyen P egy rögzített pont a körön kívül, és d egy, a P ponton áthaladó egyenes. Ha a d egyenest a P
pont körül forgatjuk, akkor két alkalommal lesz az egyenes a kör érintője.
P P P P
d
Egy külső pontból a körhöz húzott két érintő szakasz (a külső pont és az érintési pont által
Tétel
alkotott szakasz) egyenlő hosszúságú.
Másként: PA és PB – érintők az A, illetve B pontban érintik a kört ⇒ PA ≡ PB A
Bizonyítás:
PA érinti a kört az A pontban ⇒ PAO∢ = 90°. O P
PB érinti a kört a B pontban ⇒ PBO∢ = 90°.
PAO és PBO háromszögek kongruensek (Á.B. eset); következik, hogy PA ≡ PB. B
Gondolkodjunk
Figyeld meg az előző bizonyítást, majd indokold a „madárcsőr tételt“: kritikusan és építően!
ha PA és PB az O középpontú körhöz, a P pontból húzott érintők, akkor PO
szögfelezője az APB szögnek.
Következtetünk...
A kör egy adott pontjába, a körhöz Létezik-e mértani szerkesztés külső

húzott érintő megszerkesztéséhez, pontból a körhöz húzott érintők
merőlegest szerkesztünk az adott megszerkesztésére?
pontba húzott sugárra.
Figyeld meg a szerkesztés lépéseit!
A
M P M
O O P O
1. Megszerkesztjük az OP 2. Megszerkesztjük az OP 3. PA és PB egyenesek a kör

szakasz felezőpontját. átmérőjű kört. érintői.
Indokold, hogy a fent leírt szerkesztéssel miért kapjuk meg a P pontból Gondolkodjunk
a körhöz húzott érintőket. kritikusan és építően!

1 Rajzolj a füzetedbe egy kört, majd jelöld meg egy külső pontját.
2 Mértani felszerelést használva szerkeszd meg a megjelölt pontból a körhöz húzott érintőket.
T
A mellékelt ábrán MT és MZ egyenesek az O középpontú körhöz, az M pontból
húzott érintők. (T és Z az érintési pontok). Figyeld meg, a gyerekek hogyan
bizonyították, hogy TZ ⊥ OM. O M
Anna: Dani:
A szimmetria tulajdonságait használom fel. Az egyenlő szárú háromszög Z
Az OM egyenes az ábra szimmetria tengelye. tulajdonságait használom fel.
T a Z pont MO szerinti szimmetrikusa. MTZ egyenlő szárú háromszög. MO szögfelezője
Következik, hogy OM szakaszfelező merőlegese a TMZ szögnek, tehát az MTZ háromszögben
TZ -nek, vagyis TZ ⊥ OM. magasság is. Következik, hogy: TZ ⊥ OM.
Szóbeli magyarázat Melyik megoldás a gyorsabb? Hát érdekesebb? Indokold válaszaidat!
1. Az ábrán TN a kör átmérője, 2. Az ábrán a TS egyenes az S

1 PQ pedig a T pontba a körhöz ABC háromszög köré írt kör A
húzott érintő. Ha MN = 50°, A csúcsába húzott érintője.
számold ki PTM∢ mértékét. Igazold, hogy
T
TAB∢ ≡ ACB∢.
B C
3. A mellékelt ábrán M és N átmérősen 4. A mellékelt ábrán MT, T

2 ellentett pontok, a és b egyenesek pedig MZ és EF a kör érintői. E
az M, illetve N pontba a körhöz M Igazold, hogy az MEF
húzott érintők. háromszög kerülete M U
b
a) Igazold, hogy a || b. a kétszer akkora, mint az
b) Fogalmazd meg és bizonyítsd MT szakasz hossza. F
N Z
a feladat fordítottját.
3
5. Felhasználva az egy pontból a körhöz húzott 6. Felhasználva a
érintők tulajdon- mellékelt ábra adatait,
ságait, számold ki számold ki az ABCD
az ábrán látható négyszög kerületét.
GHI háromszög
kerületét. H
7. Drótból két koncentrikus kört készítettek. A nagy körre egy AB fémrudat rögzítettek A T
4
úgy, hogy mozoghasson a nagy körön, és érintse a kis kört a T pontban. Igazold, B
hogy a fémrúd bármely helyzetében a T érintési pont az AB szakasz felezőpontja.

Egy körhöz húzott olyan
A kör egy pontjába a körhöz érintők száma, melyek merőle-
Egy külső pontból egy húzott érintők száma: gesek egy adott egyenesre:
körhöz húzott érintők száma: A. 0; B. 1; C. 2; D. 3.
A. 0; B. 1; C. 2; D. 3.
A. 0; B. 1; C. 2; D. 3.

A kör kerülete; a körlap területe 7 . Lecke
Anna egy madzag segítségével megmérte több tányér kerületét és átmérőjét.
Az adatokat beírta az alábbi táblázatba.
A kör kerülete (K) 37,7704 56,538 75,12 87,92
A tányér átmérője (d) 12 18 24 28
Mekkora a kerület és átmérő aránya az egyes esetekben?
Megoldás:
Én minden esetben a 3,14 Érdekes! Én is 3,14-et

számhoz közeli értéket kaptam! kaptam!
Leellenőriztem én is! Hasonlót
kaptam! Egyértelmű, hogy a sugár Vajon, akárhogyan növelve a
növelésével megnövekszik a kör is, kört a kerület és az átmérő ará-
tehát megnő a kerülete is. nya mindig ugyanaz marad?
Tudni szeretnénk!
Milyen összefüggés van a kör kerülete és a sugara között?
Milyen összefüggés van a kör területe és a sugara között?
Értelmezzük!
Egy kör kerülete és átmérője közötti arány állandó, vagyis minden kör esetében
ugyanannyi.
Ez az arány egy irracionális szám, vagyis olyan szám, amelyben a tizedesvessző
után végtelen sok számjegy található, melyek nem ismétlődnek periodikusan. Ezt a
számot π (pi-nek olvassuk) görög betűvel jelöljük.
A π szám megközelítő értéke két tizedesnyi pontossággal, hiánnyal: π ≈ 3,14.
Következmény Az R sugarú kör kerülete: K =2 πR.
Következtetünk...
Hogyan számoljuk ki egy körív hosszát?
Mivel kongruens körívekhez kongruens középponti szögek tartoznak, ezért egy körív
hossza egyenesen arányos a hozzá tartozó középponti szög mértékével. Például, egy
3 cm sugarú körben, egy 120°-os körív hosszát a következő módon számoljuk ki: 120˚
360°.............. K = 2πR = 6π cm 3 cm
120°.............. x
6 � 120
�
Következik, hogy: x � 2 cm ≈ 2 ∙ 3,14 cm ≈ 6,28 cm.
360

1 S zámold ki egy 5 cm sugarú kör kerületét. Írd fel ezt a számot egész számra
kerekítve milliméterben.
2 Számold ki egy 4 cm sugarú félkör kerületét.
3 Számold ki az ábrán látható körök kerületét. (A kis négyzetek oldalának
hossza 0,5 cm.)

Fedezzük fel!
Egy körlapot egyenlő nagyságú részekre osztottam, és az

ábrán látható módon helyeztem el a kapott darabokat.
A kapott ábrák egyre Azt vettem észre, hogy a kapott mértani

jobban hasonlítanak alakzat területe minden esetben
egy téglalapra! megegyezik a kör területével.
Tétel Az R sugarú kör területe egyenlő πR2.

Bizonyítás:
A fent leírt puzzledarabok módszerét használjuk (a módszer a darabokra osztásból és az újrarendezésből
áll).
Ahogyan növekszik a darabok száma, a
mértani alakzat egyre jobban megközelíti
azt a téglalapot, melynek hosszúsága egy
R R
félkör, szélessége pedig a kör sugara. O
Mivel az R sugarú körnek, R szélességű
és πR hosszúságú téglalapnak a területe πR
megegyezik, ezért a kör területe egyenlő
R∙ π R = π R2.
Hogyan használható fel az előző gondolatmenet a kör területképletének Gondolkodjunk

megindokolására? kritikusan és építően!

1 Számold ki egy 4 cm sugarú kör területét. Az eredményt add meg egész számra kerekítve cm2-ben.
2 Egy körlap területe (megközelítőleg) 78,5 cm2. Mekkora (cm-ben) a körlap átmérője?

Az ábrán egy 6 cm oldalhosszúságú négyzetbe körívet rajzolunk, melynek
középpontja a négyzet egyik csúcsa.
Számold ki a beszínezett rész területét és kerületét.
Megoldás:
A megrajzolt körív egy 6 cm sugarú körből egy negyed kör.
1 1 2 2
Ezért a körív hossza 2 R 3 cm, a kapott körcikk területe pedig R 9 cm .
4 4
Következik, hogy a színes rész kerülete (3� + 12) cm, területe pedig (36-9�) cm2.
Szóbeli magyarázat Indokold a beszínezett rész kerületét és területét kiszámító módszert. Miért
adjuk össze a hosszúságokat, és miért vonjuk ki a területeket?
1. A következő vers segíthet a p szám első 16 3. Egy szabályos hatszög kerülete 18 cm. Számold
1 számjegyének megtanulásában. Számold meg ki a hatszög köré írt kör kerületét és a körlap
hány betűből áll minden szó! "Nem a régi területét.
s durva közelítés/ mi szótól szóig így kijön/ 4. Számold ki az Q
betűiket számlálva/ Ludolph eredménye már." ábrán látható körök P O R
2. Számold ki egy 5 cm sugarú kör kerületét és területét, egységnek T
területét. a kis négyzet területét
használd.
5. Egy 6 cm sugarú körbe beírunk egy 4 7. Számold ki az ábrán
2 cm sugarú kört. Mekkora a két kör által látható beszínezett
közrezárt síkidom területe? rész területét,
6. Egy gyerek, madzagra kötött követ forgat egységnek a kis
maga körül. Egy forgatással a kő 6 m távolságot négyzet területét
tesz meg. Milyen hosszú a madzag? használd.
3
8. Minden számjegy szakaszokból és 9. Az ábrák adatait felhasználva számold ki a
körívekből áll. Számold ki a hosszukat. beszínezett részek
területét.
4 10. Figyeld meg az ábra adatait, és számold ki a színes rész területét. Fogalmazz
meg hasonló feladatot, melyben 4 kör van, majd oldd meg.
6 cm
Válaszd ki, és oldd meg 5 percben! 12 cm

Számold ki egy 12 cm
Egy kör kerülete 6p cm. kerületű szabályos hatszög
Számold ki egy 12 cm Számold ki a kör területét. köré írt kör kerületét és
átmérőjű kör kerületét és a területét.
körvonalnak megfelelő körlap
területét.
Ismétlő feladatok
1. Határozd meg az egyes ábrákon a beszínezett 2. A mellékelt ábrán A F

1
szögek közötti összefüggést. ABCDEF szabályos
hatszög köré írt kör
középpontja O. B O E
a) Rajzold meg a hatszög
O O egy apotémáját.
O
b) Számold ki CAF∢. C D
c) Igazold, hogy az A és D
pontokba húzott érintők párhuzamosak.
a) b) c)
2 3. Igazold, hogy az alábbi ábrákon a színes 4. A

mellékelt ábrán B
szögek kongruensek. az AE átmérőjű, O
középpontú körbe írt
ABC háromszögben O
AP magasság. Igazold,
E A
hogy BAE∢ és PAC∢ P
O1 O2 O kongruensek.
C
a) b)
3 5. Az O és Q 6. Az ABC
középpontú körök A derékszögű A
áthaladnak egymás háromszög
középpontján. oldalaira az
Jelölje A és B a körök ábrán látható
metszéspontját. Ha O Q módon
B, C és D kollineáris félköröket
pontok, igazold, D szerkesztünk. B C
hogy az ACD C B Igazold, hogy
háromszög egyenlő a félkörök által határolt színes rész területe
oldalú. megegyezik a háromszög területével.
7. Az alábbi ábrán látható ABCDE szabályos 8. Az alábbi ábrán egy áttételi szíj látható. A szíj
4
pentagonnak rajzoljuk meg az átlóit. Igazold, „egyenes“ részei a kerék érintői. Ha az A szög
hogy az átlók által közrezárt, színes sokszög mértéke 60°, a kerék sugara 15 cm, milyen
ugyancsak egy szabályos ötszög. hosszú a szíj?
E
A D A
60°
B C

A kör • felismerni a kör részeit, leírni a kör részeinek és a
• felhasználni a feladatok megoldásában a húrok, a
kerülete • matematikai jelölésekkel leírni a kör és a szabályos
sokszögek tulajdonságait;
Szabályos sokszögek • a matematikai ábrákon felismerni és értelmezni a
érintői területe szabályos sokszögek tulajdonságait felhasználva.
1. teszt 2. teszt
1. Figyeld meg az ábrát, majd írd le a füzetedbe. 1. Az ábrán ABCDE szabályos E
- A kör középpontja ... Egészítsd ki a füzetedbe: A Q D
- Az AM húrhoz tartozó körív P G AC ≡ ...........
tartalmazza az ... pontot. J BED∢ = ...........
M AQD∢ = ............ B C
2. Az ábrán egy 8 oldalú szabályos E A
H sokszög látható. Számold ki a mellékelt ábrán AO
2. A
P a I megjelölt szögek mértékét. A egyenes a C középpontú
c kör érintője, APC∢ = 27°.
N b B J 3. Rajzold meg az A középpontú O
körbe írt MNP egyenlő oldalú E C P Indokold meg a választ.
M K háromszöget. Húzd meg a kör MB
L érintőjét. Használva a ”⊥” jelet, írd
le matematikai szimbólumokkal, hogy MB a kör Rajzold meg a P középpontú körbe írt ABCD
3.
érintője. négyzetet. Szerkeszd meg a kör CT érintőjét.
z ábrán AB és AC az O középpontú kör
4. A szimbólumokkal, hogy CT a kör érintője.
érintői. Ha a BAC szög C
mértéke 50°, számold ki a 4. A mellékelt ábrán egy
BDC szög mértékét. O szabályos oktogon látható.
5. A
z alábbi ábrán látható merőleges az oktogon két d
kövezet szabályos hatszög B oldalára, és áthalad ezek
alakú lemezekből van felezőpontján.
kirakva.

oldalú háromszögekből álló elkészült színes
burkolat, melyek csúcsai a üvegablak látható. A
hatszögek középpontjai. körrész sugara 1,5 m.
üveg területét.

6. Tanulási egység: Háromszögek hasonlósága
Projekt Művészet a fényképpel
Munkaterv
S zükséges eszközök: fényképek (akár digitális formában), vonalzó, körző.
 Cél: Egy különleges fényképalbumot fogtok készíteni.
Dolgozzatok két, három, vagy négy fős csoportokban!

V
álasszatok ki néhány fényképet vagy rajzot. A számítógépet használva állítsátok be a fényképeket
különböző méretekre. Ha nem áll rendelkezésetekre számítógép vagy laptop, használjatok
fénymásolót vagy rajzoljátok le a képet különböző léptékben.
M
ódosítsátok a kép méreteit, majd állapítsátok meg, hogy a kapott képek oldalai milyen esetben
alkotnak aránypárokat.
 Társítsátok a kapott képeket a megfelelő aránypárral, felhasználva a fejezetben tanult
értelmezéseket, tételeket (Thalész tétele, a hasonlóság alaptétele, hasonló háromszögek, metrikus
összefüggések).
K
észítsetek a csapatotoknak egy albumot, amely tartalmazza a képeket, illetve a szögek, oldalak,
területek mérésére elvégzett számításokat.
Kezdhetjük!
 F igyeljétek meg a mellékelt ábrát és elemezzétek a tulajdonságait. Például mérjétek meg
a távolságokat, kerekítsétek egy egész számra milliméterben kifejezve, és azonosítsátok
be a háromszögekben a középvonalat. Határozzátok meg a következő arányok értékeit:
a) a kicsi kép hossza és a nagy kép hossza;
b) a kicsi kép kerülete és
a nagy kép kerülete; E H
c) a kicsi kép területe és A D

a nagy kép területe.
O
Közös munka B C
F G
Csoportonként:
 Beszéljétek meg a projekt lépéseit, osszátok le a feladatokat.
feladatot.
Bemutatás
 Mutassátok be a csapatok által létrehozott albumokat. Elektronikus bemutatást is választhattok.
 Nézzétek át, esetleg módosítsátok az albumot a résztvevők javaslatai alapján.
 Készítsetek az albumokból egy kiállítást az iskolában vagy az osztályban.
110 6. tanulási egység: Háromszögek hasonlósága
A
Szög mértéke mellékelt ábrán, AB ≡ AC, CD az ACB szög
1. A D
szögfelezője, valamint B∢= 20°.
Az ADC szög mértéke ... °. B C
Arányok 2. A mellékelt ábrán lévő két szakasz

aránya ... . 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
cm
Származtatott x y y
3. Ha = , akkor 2x + = ... .
aránypárok 5 6 10
Párhuzamos z ábrán lévő a és b egyenesek párhuzamosak.
4. A
a
egyenesek, szelők Az x-szel jelölt szög mértéke: 135˚
A. 30°; B. 45°; C. 35°; D. 55°. b x
Háromszögek 5. A mellékelt ábrán lévő háromszögek A P 5 cm

kongruenciája kongruensek, valamint az ugyanúgy jelölt N
szögek mértéke egyenlő. Ekkor: 5 cm
A. BC ≡ PN; B. BC ≡ PM; M
B C
C. BC ≡ MN; D. BC = 5 cm.
= a , akkor a értéke:
Aránypár 6
6. Ha
15 25
A. 10; B. 8; C. 15; D. 62,5.
III. Írd le az alábbi feladatok részletes megoldását. A

Az O.O.O. 7. Az M és az N középpontú kör az A és a B pontban metszi
kongruencia eset egymást. M N
Bizonyítsd be, hogy az MAN és MBN háromszögek
kongruensek. B
z ABC egyenlő szárú háromszög (AB ≡ AC) AB

8. A A
Az O.SZ.O.
kongruencia eset és AC oldalán felvesszük a D és az E pontot úgy,
hogy AD ≡ AE. D E
Igazold, hogy CD ≡ BE. B C
DEF egyenlő szárú háromszögben (DE ≡ DF)

9. A D
A SZ.O.SZ.
kongruencia eset megszerkesztjük az EP és FQ (P ∈ DF és Q ∈ DE) Q P
szögfelezőket. Bizonyítsd be, hogy a DPQ háromszög
egyenlő szárú.
E F
6. tanulási egység: Háromszögek hasonlósága 111
1. lecke Arányos szakaszok
Nagyvárad
Problémahelyzet
A mellékelt térképen a lépték 1:15 000 000.
Mekkora a távolság Konstanca és Nagyvárad között?
Megmértem! A térképen
a Konstanca–Nagyvárad
távolság körülbelül 4,5 cm. Konstanca
Tudni szeretnénk! Milyen kapcsolat van a valódi távolság és térképi távolság között?
Emlékezzünk ...
A B C D
Két mennyiség Példa: AB 2 cm 2
összehasonlítására a méreteik = =
CD 3 cm 3
arányát használjuk ugyanabban TEFGH 1 cm2 1
a mértékegységben kifejezve. E F M N

TMNOP 3 cm2 3
H G P O
Két különböző mennyiséget összehasonlíthatunk, 60 km

Példa: hosszúság = sebesség = 30 km/h
ha a nevezőt egységnyi mennyiséggé alakítjuk. idő 2 óra
Mennyiségek összehasonlítására százalékos Példa:

arányt használunk: p% = p . Anna a 25 lejátszott meccsből 17-et nyert, 68%-át.
100 Peti a 20 lejátszott meccsből 13-at nyert, 65%-át.
Tehát Anna jobb eredményt ért el, mint Peti.
Magyarázd meg a százalékos arány kiszámítását a fenti példa Gondolkodjunk
esetén. kritikusan és építően!
Két egyenlő arány aránypárt alkot. Példa:

Két arány egyenlőségének ellenőrzésére, és 7 28
az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítására az 1) = aránypár, mert 7∙20 = 5∙28.
5 20
aránypár alaptulajdonságát alkalmazzuk: x 4 3
a = c ⇔ a·d = b·c 2) = ⇒ 5x = 2,5·4 3 . Innen x = 2 3 .
b d 2,5 5
A lépték a térképi távolság és a valós távolság hányadosa. Írhatjuk, hogy:
4,5 1
= . Tehát Konstanca–Nagyvárad távolság: 15 000 000·4,5 cm = 67 500 000 cm ≈ 675 km.
x 15 000 000
Értelmezés! A B C D Az AB, CD, EF és GH szakaszok arányosak,

Arányos
szakaszok E F ha a hosszúságukkal aránypár képezhető:
G H AB = EF
CD GH

1 Lehetnek-e a 10; 90; 150; 6 számok egy 2 Egy térképen 0,5 cm megfelel 20 km valódi tá-
aránypár tagjai? Miért? volságnak. Mekkora a térkép léptéke?

1. Egy iskolában 720 diák tanul és 42 tanár 3
1 tanít. Határozd meg az arányok értékeit: 3. Az alábbi arányok közül melyiknek az értéke
8
a) tanulók száma és tanárok száma; (a, b, c nullától különböző számok)?
b) tanárok száma és tanulók száma. 6 9 3a 12b 3+c
a) ; b) ; c) ; d) ; e) .
2. Egy téglalap hosszúsága 50 mm, valamint a 16 64 8a 32b 8c
szélessége 2 cm. 4. Alkossatok aránypárokat az alábbi
a) Mennyivel nagyobb a hosszúsága, mint a háromszögek méreteivel.
szélessége? A
b) Hányszor nagyobb a téglalap D
3 cm 4 cm 3 cm
hosszúsága, mint a szélessége? 2,25 cm
c) Mennyi a hosszúság és szélesség aránya? B C F
5 cm E 3,75 cm
5. A következő méretek összehasonlításához 6. Határozd meg az x, y, z, t számokat úgy, hogy:
2
melyik esetben érdemes a különbséget x 60 24 5 10 5 2 t
használni, illetve melyiknél hatékonyabb a két a) = = ; b) = = = .
3 y 18 4 x z 904
szám aránya: x
7. Tudva, hogy = 5 (ahol x és y nullától
a) Egy épület magassága 7 m, illetve egy y
másik épületé 8 m; különböző számok), számítsd ki:
b) Egy póló ára januárban 15 lej, valamint a x+ y 2x + y 5x − 3 y 4x − y
a) ; b) ; c) ; d) .
következő hónapban már háromször több; y 2y 4y 3y
c) A Föld és a Hold közti legrövidebb távolság a b c
8. Bizonyítsd, hogy ha = = , akkor
357 000 km, valamint a Föld és a Nap közti a b c 2a 5b c 2 3 4
legrövidebb távolság 147 035 000 km. .
9 15
9. Emma 10 fényképet rendelt összesen 16 lej 12. Két szám különbsége 35, valamint a
3
értékben, majd 4 nagyított méretű képet is hányadosuk 6. Határozd meg a két számot.
rendelt. Összesen mennyit fizetett a képekért, 13. Két szám összegének és különbségének
ha tudjuk, hogy a normál méretű kép és a aránya 5. Határozd meg a két számot, 2
2
nagyított méretű kép értékaránya ? ha az egyik szám egyenlő a másik szám
5 3
részével. Keress több megoldást.
10. Két szám összege 24, valamint a hányadosuk 3.
Határozd meg ezeket a számokat. 14. Egy trapéz középvonala 12 cm, valamint a két
3
11. Egy téglalap alakú kézilabdapálya alap aránya . Határozd meg az alapok hosszát.
kerülete 120 m, illetve méreteinek 5
aránya 2. Határozd meg a pálya
méreteit.
4
15. Egy trapézban az alapok hosszának aránya 4 : 1, valamint a trapéz
középvonalán az átlók által meghatározott MN szakasz hossza 18 cm.
Határozd meg a trapéz alapjainak hosszát. M N

Egy négyzet és egy téglalap
Egy festményen a lepke területe egyenlő, azaz 36 cm2.
Két gyerek súlyának aránya 5 . szárnyának szélessége 1,6 dm, A téglalap hosszúságának és
6 illetve hosszúsága 26,2 cm. a négyzet oldalának aránya
Ha a nagyobb tömegű gyerek 48
Határozd meg a lepke valós 3. Számítsd ki a téglalap
kg, mennyi a másik gyerek tömege? méreteit, ha a kép léptéke 10:1. szélességét.
2. lecke Egyenlő közű párhuzamosok. Alkalmazások
Problémahelyzet
Péter édesapja az ábrán látható fémből készült emeletes
polcot állította össze úgy, hogy a polcok egymástól
egyenlő távolságra legyenek. A rendszert egy átlósan Honnan tudja
beállított rúddal szeretné megerősíteni, amelyet minden az apa, hogy
polchoz egy csavarral rögzít. Péter édesapja a lyukakat jó helyre fúrta
egymástól egyenlő távolságra fúrta egyéb mérések a lyukakat?
nélkül.
Tudni szeretnénk! Mit nevezünk egyenlő közű párhuzamosoknak? Mi a tulajdonságuk?
Értelmezés! Három vagy több párhuzamos egyenest egyenlő A vonalas füzet

közű párhuzamosoknak nevezünk, ha mindegyik egyenesei egyenlő közű
egyenlő távolságra van a rákövetkezőtől. párhuzamosok!
Fogalmazzuk meg!
Ha három vagy több párhuzamos egyenes egy szelőn kongruens szakaszokat határoz meg,
Tétel
akkor bármely más szelőn kongruens szakaszokat határoz meg.
A mellékelt ábra szerint: a1 A1 B1

Ha a1 || a2 || a3 és A1 A2 ≡ A2 A3 , akkor B1 B2 ≡ B2 B3 . a2 A2 B2
A feltevésből következik, hogy az a1, a2, a3 egyenesek egyenlő közű párhuzamosok. a3 A3 B3
Olvasd újra az előző állításokat. Mit gondolsz, miből következtethetünk arra, Gondolkodjunk
hogy az a1, a2, a3 párhuzamos egyenesek egyenlő közű párhuzamosok? kritikusan és építően!
Most már világos, hogy a csavarok találni fognak a polcon fúrt lyukakba. A polcok szélei
egyenlő közű párhuzamosok: bármely szelőn kongruens szakaszokat határoznak meg!
Következtetünk...
Egy szakaszt feloszthatunk több kongruens részre az egyenlő közű párhuzamosok tételét használva.
Lássuk az AB szakasz 5 kongruens részre való felosztásának lépéseit.
F G F G
D E D
E
C C
A B
A B A B
1. Húzunk egy A 2. Körző és vonalzó segítségével 3. A BG egyenessel párhuzamosokat

kezdőpontú félegyenest. a félegyenesen szerkesztünk 5 szerkesztünk, ezek metszéspontjai az AB-
kongruens szakaszt. vel kongruens szakaszokat határoznak meg.
A mellékelt ábrán a pirossal jelölt egyenesek párhuzamosak. Nevezd meg a
kongruens szakaszokat! Indokold!

Oszd fel 6 egyenlő részre az ábrán lévő MN szakaszt!
N Megoldás: N
A lap függőleges egyenesei egyenlő közű
párhuzamosok. Az M és N ponton áthaladó
két függőleges között lévő öt egyenes
metszéspontjai az MN szakasszal (a jobboldali
ábrán jelölt pontok), az M és N ponttal együtt 6
M egyenlő részt határoznak meg. M
Szóbeli magyarázat! Mit gondolsz, a segédvonalakat használva hogyan lehet felosztani
ugyanezt az MN szakasz 4 egyenlő részre ?
1. Az alábbi két ábrán a || b || c és AO ≡ OB. 2. Az alábbi két ábrán a || b || c || d, valamint

1 Határozd meg a kongruens szakaszokat. AB ≡ BC ≡ CD. Keress más kongruens
szakaszokat is.
a aA A F F a a A A FF DD O
O dd DD GG d d
b b C C
E E b Ob O C C E E C
C N N PP cc CC F F c c
1. 2. 1. b
O
c c O D D c c b 2. BB H Hb b
B MMQ Q a
B B B BG D
G D HH a a a
A RR EE A A I I
3. Az alábbi ábrákon keress olyan szakaszokat, 4. Rajzolj egy szakaszt. Jelöld be azokat a
2 pontokat, amelyek a szakaszt 3 kongruens
amelyek középvonalak egy háromszögben.
részre osztják:
P O Q a) beosztásos vonalzót használva;
8 8 b) egyenlő közű párhuzamosokat szerkesztve.
X Y
2 3 2
H’ R’ I’ 5. Egy háromszög egyik oldalfelezőjét 6
J’
4 L’ 4
K’ kongruens részre osztjuk. Igazold, hogy az
2 3
Z egyik osztópont egybeesik a háromszög
2
4 4
M N R S súlypontjával.
6. Másold le a füzetedbe 7. a) Az AB szakaszon jelölünk 5 pontot (A
3
a mellékelt ábrát. A
B és B ponttól különbözőt), amelyek az
füzet vonalbeosztását AB szakaszt 6 kongruens részre osztják,
használva oszd fel 4 majd 8 pontot, amelyek az AB szakaszt 9
kongruens részre: A kongruens részre osztják. Összesen hány
a) az AB szakaszt; pontot jelöltünk meg?
b) a BC szakaszt. C b) Hát akkor, ha még jelölünk 11 pontot, amelyek
az AB szakaszt 12 kongruens részre osztják?
8. Az AB szakaszon felvesszük a C1, C2, ..., C99 pontokat, amelyek a szakaszt 100 kongruens részre
4
osztják. Hány szakaszt határoznak meg a C1, C2, ..., C99 pontok, amelyeknek hosszúsága egyenlő az
AB szakasz hosszának felével?
Másold le a füzetedbe a
Tudva, hogy a 2. feladat 2-es 6. feladat ábráját. Határozd
Tudva, hogy az 1. feladat 2-es ábrája szerint CF = 4 cm, határozd meg az ABC háromszög
ábrája szerint GH = 4 cm, határozd meg a BH és az AI szakasz hosszát. súlypontját.
meg az CE szakasz hosszát.
3. lecke Thalész tétele. Thalész fordított tétele
Problémahelyzet
V
Egy kiránduláson a gyerekek egy térképet kaptak a környékbeli
útvonalakról. Észrevették, hogy nincs feltüntetve a távolság, amit
meg kell tegyenek - a Pacsirta (P) turistaháztól Zoltánfalváig (Z).
10,5 km 9 km
Észrevettük, hogy a két turistaház, valamint a két P M

falu közti útvonal párhuzamos, azaz ZD és PM 3 km
párhuzamosak. Vajon segít ez a tulajdonság? Z D
Tudni szeretnénk! Egy háromszög egyik oldalával húzott párhuzamos egyenes által a másik
két oldalon meghatározott szakaszok közt milyen összefüggés áll fenn?
Figyeljük meg!
Láttuk, hogy egyenlő közű párhuzamosok bármely szelőn kongruens G
szakaszokat határoznak meg. A mellékelt ábrán lévő párhuzamosok az
D
AB szakaszon u hosszúságú, valamint az AG szakaszon v hosszúságú
v
szakaszokat határoznak meg. Az M az AB szakaszt 2 arányban, míg a
D pont az AG szakaszt szintén 2 arányban osztja.
3 A u M B
3
Thalész Egy háromszög egyik oldalával húzott párhuzamos a másik két oldalon
tétele vagy az oldalak meghosszabításain arányos szakaszokat határoz meg.
A tétel azt állítja, hogy az alábbi ábrák bármelyikén:
ha MN || BC, ahol M∈AB, N∈AC, akkor AM AN
MB = NC .
N M
A A
Milétoszi Thalész
A (623–546 Kr. e.), görög
filozófus, a hét bölcs
M N egyike, a matematika
és filozófia atyja, a
B C B C legkorábbi görög
M N természetfilozófus.
B C
A A tételbeli aránypárban lévő szakaszok megfelelőit Gondolkodjunk
megkapjuk, ha a párhuzamosok mentén eltoljuk őket. kritikusan és építően!
Így például az MB szakasznak a másik oldalról az NC
M N szakasz felel meg. Ezek alapján helyesen felírhatjuk a
kívánt aránypárt.
B C Egészítsd ki: MB ?
MA = ? .
Megoldjuk a problémahelyzetet! V
Mivel PM || ZD, Thalész tétele alapján: VP = VM , vagyis x =
10,5 9
.
10,5 km
ZP MD 3
9 km
Következik, hogy x = 3,5. P M
Tehát a Pacsirta vendégház és Zoltánfalva közti távolság 3,5 km.
3 km
Z D

Thalész tételét használjuk egy szakasz felosztásához adott számokkal arányos részekre. Lássuk az AB
szakasz felosztásának lépéseit 2 arányban:
3
F G G
E
D D
C
A B A
A B M B
1. Húzunk egy A 2. Körző és vonalzó segítségével 3. Megszerkesztjük a DM || BG,
kezdőpontú félegyenest.
a félegyenesen szerkesztünk 5 M ∈ AB egyenest. Mivel
kongruens részt. A D pont az AG
szakaszt 2 arányban osztja. AM = AD = 2 , így M a keresett
3 MB DG 3
Hogyan fogalmazzuk meg Thalész tételét? pont .
Emlékezzünk...
Ha az ABCD négyszög paralelogramma, akkor az AC és BD Ha egy tétel feltevését
átlók felezőpontja egybeesik. és következtetését
Fordítva, ha az ABCD konvex négyszög átlóinak felezőpontja felcseréljük, akkor
egybeesik, akkor az ABCD paralelogramma. fordított tételt kapunk!
Hasonlítsük össze!
Thalész tétele:
A MN || BC AM = AN
M ∈ AB, N ∈ AC MB NC
M N
Thalész fordított tétele: Figyelj a
M ∈ AB, N ∈ AC nyíl
MN || BC AM = AN irányítására!
B C
MB NC
Fogalmazzuk meg!
Thalész Ha az ABC háromszög AB és AC oldalának M és N pontja az oldalakon arányos
fordított szakaszokat határoz meg, akkor az MN és BC egyenesek párhuzamosak.
tétele
N
AM AN 1 Gondolkodjunk
A mellékelt ábrán = = .
MB NC 2 A
Az MN és BC egyenesek mégsem párhuzamosak! M
Mivel magyarázod az ellentmondást?
B C
A
G
Válaszd ki a helyes választ! A mellékelt ábrán az AB és a BC oldalon jelölt pontok F
ezeket a szakaszokat 6, illetve 3 kongruens részre osztják. Melyik ponttal kössük E
D
össze az M pontot úgy, hogy AC oldallal párhuzamost kapjunk?
A) D ponttal; B) E ponttal; C) F ponttal; D) G ponttal. B C
M
Megoldott feladat c
A mellékelt ábrán az a, b, c egyenesek párhuzamosak. a b
Tudjuk, hogy MN = 2 cm, NP = 6 cm, RS = 9 cm. N P S1
M
Határozzuk meg a QS szakasz hosszát. R1
Megoldás:
Q R
A Q ponton át párhuzamost szerkesztünk az MN S
egyeneshez, amely a b és a c egyenest R1, illetve
S1 pontban metszi. Mivel MQR1N és NR1S1P
paralelogrammák, így: QR1 = 2 cm és R1S1 = 6 cm.
QR1 QR 2 QR
A QSS1 háromszögben RR1 || SS1 , így Thalész tétele alapján kapjuk, hogy: = , tehát = .
Következik, hogy QR = 3 cm, tehát QS = 12 cm. R1S1 RS 6 9
Szóbeli magyarázat! Mi változik a megoldásban, ha az R ponton át húzunk párhuzamost MN-hez?
1 1. Határozd meg az x értékét tudva, hogy az 3. A mellékelt ábrán a || b || c és 2·AO = OB.

a, b és c egyenesek párhuzamosak. A F a
O C E b
6
14 13
B D c
12 8
AC EF AC DE
9
Számítsd ki: ; ; ; .
CD ED AD DF
2. A H pontot a PE szakaszon úgy választottuk 4. Rajzolj egy 12 cm hosszúságú szakaszt.
PH 3 Szerkessz egy pontot, amely ezt a szakaszt 5
meg, hogy = . 7
HE 5
arányban osztja:
PH HE HE EP a) beosztásos vonalzót használva;
Számítsd ki: a) ; b) ; c) PH ; d) HP .
PE PE b) Thalész tételét használva.
5. A mellékelt ábrán AB || MN || CD. Írj egyenlő 7. Figyeld meg a jobb C

2
arányokat! oldali ábrát, majd
számítsd ki az MN és
D C
AG hosszát. A méretek N 29
M K N milliméterben vannak. G
A A
10
M B
A B
N 8. Számítsd ki az AM és a BN
6. Bizonyítsd be, hogy bármely háromszög 8
oldalfelező hosszát a bal
súlypontja mindegyik oldalfelezőt 1 : 2 arányban 9 oldali háromszög esetén. A
osztja. B C mértékegység milliméter.
M

3 9. Az ABCD négyszög AC átlójának E pontján 12. Az alábbi ábrán MN || BC.
keresztül megszerkesztjük az EG || AB és Számítsd ki az AB és az AC szakasz hosszát
EF || CD (F ∈ AD és G ∈ BC) szakaszokat. azábra adatai alapján.
AF BG A
Igazold, hogy FD = .
CG
3x + 2
6x + 14
M
10. Az ABCD négyszög minden oldala 4 x N
kongruens részre van osztva, amint az alábbi
B
2x + 3
ábra mutatja.
C
D 13. Az ABC háromszög AB oldalának tetszőleges
M pontján át párhuzamost szerkesztünk a BC
oldallal MN || BC, N ∈ AC. Majd NP || AB, P ∈
A BC, PQ || AC, Q ∈ AB, és így tovább.
A A
C Q ...
B M N M N
B C B C
a) Igazold, hogy az osztópontok által P
meghatározott színes négyszög Bizonyítsd be, hogy néhány lépés után újra
paralelogramma. visszajutunk az M pontba.
b) Határozz meg 3 másik paralelogrammát, 14. Az a egyenes a T és az S pontban érinti az O,
amelyet szintén osztópontok alkotnak. illetve a Q középpontú kört.
S a
11. Az ABCD trapéz alapjai AB és CD, jelölje P T
az átlók metszéspontját, valamint T a nem D
párhuzamos oldalak metszéspontját. O Q
AP CP
Igazold, hogy: = és TA·TC = TB·TD. DT DO
PB DP Igazold, hogy DS = .
DQ
4 15. Az ABC háromszögben a D pont az AB oldal egy pontja úgy, hogy AD = 2·DB. Megszerkesztjük a
DE || BC, E ∈ AC és DF || BE, F ∈ AC párhuzamosokat. Számítsd ki az AF és AC szakaszok arányát.
Válaszd ki, és oldd meg 5 perben!

Az alábbi ábrán
Az alábbi ábrán ABCD MB || AC és NC || AB.
Igaz vagy hamis? Indokold paralelogramma, P ∈ AC, NN
a választ! PM || AD és PN || AB.
Az alábbi ábrán DE || BC. AA
M
M AA
BB BB
M
M
PP NN OO BB CC
99 CC DD Igazold, hogy:
33 AA Igazold, hogy MN || BD. OA2 = OM · ON.
DD CC
22 66
EE

4. lecke Hasonló háromszögek
Problémahelyzet
Emma egy digitális fotóalbumot készített
természeti kepekből. Először csak a képek
hosszúságát vagy szélességét módosította.
A képeid eltorzultak, nem
hasonlítanak az eredetire!
Azt hiszem, tudom, hogy mit kell

tennem! Ha az eredeti kép méreteit
arányosan növelem, akkor hasonló
képeket kapok. Például, a jobb oldali
kép szélessége és hosszúsága az eredeti
kép méreteinek másfélszerese!
Tudni szeretnénk! Mit nevezünk arányos oldalú alakzatoknak? Melyek a minimális feltételei
annak, hogy hasonló háromszögeket kapjunk?
Értelmezés! Két háromszöget hasonló háromszögnek nevezünk, ha megfelelő szögeik

kongruensek, és megfelelő oldalaik arányosak.
A’
A Megértettem! Emma
feladatában minden szög
derékszög volt, de még
szükség van az oldalak
arányosságára is!
B C
B’ C’
A∢ ≡ A'∢
B∢ ≡ B'∢ Igen, egy téglalap két
ABC∆ ∼ A'B'C'∆ ⇔ C∢ ≡ C'∢ kongruens derékszögű
AB = BC = AC háromszögből áll!
A'B' B'C' A'C'
Az oldalak arányának közös értékét hasonlósági aránynak nevezzük.
Amikor a hasonlósági arányokat írjuk, a számlálóban és a nevezőben lévő Gondolkodjunk

oldal a kongruens szögekkel szemközti oldal kell legyen! Igazold, hogy ez a kritikusan és építően!
feltétel teljesül a fenti háromszögek esetén!
Példa: Az ABC és az NPM két hasonló háromszög, mivel a megfelelő szögeik kongruensek, és a
megfelelő oldalaik arányosak, a hasonlósági arány 2 , de az ABC és a DZT háromszögek nem
3
lehetnek hasonlóak, mert a DZT háromszög nem derékszögű!
N Z
B
3 3 3
4 60o
2
C 30o
M
30o 60o
P D T
2 3 A 6

Egy háromszög oldalainak hossza 4 cm, 6 cm és 8 cm. Határozd meg annak a háromszögnek az olda-
2
lainak a hosszát, amelyről tudjuk, hogy hasonló ehhez a háromszöghöz, és a hasonlósági arány .
5
Megoldott feladat M C
A mellékelt ábrán látható két háromszög hasonló.
Az ábra adatai alapján számítsd ki az ME és a CP szakasz
6 60o 21
hosszát. A E F 60o
P
14
Megoldás:
24
Mivel AME∢ ≡ CPF∢, az AE oldalnak a CF oldal felel meg a hasonlóság miatt, ezért:
AE = ME = AM . Következik, hogy: ME = 16, CP = 9.
CF PF CP
1. Mértani felszerelést használva rajzolj két 2. Adott két egyenlő szárú hasonló háromszög.
1 egyenlő szárú derékszögű háromszöget. Az egyik háromszög két szára által bezárt
Hasonlóak ezek a háromszögek? szöge 40o. Mekkorák a másik háromszög
Ellenőrizd méréssel, majd számítással. alapon fekvő szögei?
3. Egy csapat tagjai egy vitorlázó repülőgép 4. Egy szoba tervrajzának léptéke 1 : 15.
2 makettjét készítették el. Tudva, hogy a makett Mekkorák a következő méretek a rajzon:
1 : 120 léptékben készült, és a hosszúsága a) az ágy méretei 210 cm, illetve 75 cm;
7,8 cm, mekkora az eredeti vitorlázó repülőgép b) a szekrény méretei
hossza, amelyről a makett készült?
1,2 m × 2,1 m × 0,9 m?
3
5. Az alábbi ábrán lévő négyzethálós lapon, a 6. Igaz-e, hogy bármely két rombusz hasonló?
négyzetek oldala 0,5 cm. Hát két paralelogramma? Két négyzet? Miért?
7. Peti úgy gondolja, hogy bármely két egyenlő
oldalú háromszög hasonló. Igaza van?
Indolkold a választ!
8. Igaz vagy hamis?
a) Bármely két kongruens háromszög
hasonló.
b) Bármely két hasonló háromszög
kongruens.
9. Balázs a vakációban kirándulni szeretne
menni Brassóba. Olyan térképet használ,
melynek léptéke 1 : 500000. Tudva, hogy
Balázs városa a térképen 5 cm távolságra van
Keress egy módszert, amellyel megrajzolható Brassótól, határozd meg, hogy mekkora utat
Románia térképe egy háromszor ekkora skálán. kell megtegyen Balázs.
A
4 10. A mellékelt ábrán lévő ABC és PQC háromszögek hasonlóak, valamint az azonosan
jelzett szögek kongruensek. Írd fel azt az egyenlő arányok sorozatát, amely az Q
oldalak arányosságát fejezi ki.
B C
Válaszd ki, és oldd meg 5 percben! P
Rajzolj a füzetedbe két
hasonló háromszöget, ahol a
Egy derékszögű háromszög Mit mondhatsz két hasonló hasonlósági arány 1 : 2.
lehet-e hasonló egy egyenlő háromszögről, ha a hasonlósági
oldalú háromszöggel? Miért? arány 1?
5. lecke A hasonlóság alaptétele
Problémahelyzet
A
Peti édesapja egy meglévő bútort könyvespolccá alakít át. A könyvespolc
alakja a mellékelt ábrán látható. Egymástól egyenlő távolságra szeretne 4
polcot felszerelni úgy, hogy a polcok szélessége egyre kisebb legyen.
Tudva, hogy az alsó polc szélessége 0,8 m, mekkora kell legyen a többi polc
szélessége? 1,6 m B C
Észrevettem, hogy az x Az y hosszúságú szakasz
hosszúságú szakasz az pedig az AMN háromszög
ABC háromszög középvonala.
középvonala.
M N
A z hosszúságú szakasz a BCNM
0,8 m
trapéz középvonala. Tehát az x és z

meghatározásához ismernünk kell az y-t.
Vajon létezik gyorsabb módszer?
Tudni szeretnénk! Ha egy háromszögben az egyik oldallal párhuzamost húzunk, akkor mit
állapíthatunk meg a keletkezett háromszögről?
Fogalmazzuk meg!
A K A
A hasonlóság alaptétele L
C
Egy háromszög egyik oldalával párhuzamosan K A B
húzott egyenes a háromszög másik két L
oldalával vagy azok meghosszabításaival az B C L
eredetihez hasonló háromszöget alkot.
CB K
Tetszőleges ABC ∆
Bizonyítás: KL || BC ⇒ ABC ∆~ AKL ∆
A Mivel KL || BC, az AKL és az ABC, valamint az ALK és az ACB szögek
kongruensek (megfelelő szögek). Tehát az ABC és AKL háromszögek két-két
szöge kongruens.
K L Az ABC háromszögben KL || BC, tehát Thalész tétele alapján:
M AB = AC (1)
B C AK AL
Megszerkesztjük az LM || AB , M ∈ BC egyenest. A KLMB négyszög paralelogramma, mivel a szemben
fekvő oldalai párhuzamosak. Ezért KL ≡ BM.
A CAB háromszögben LM || AB, tehát Thalész tétele alapján következik, hogy: AC = BC = BC (2)
AL BM KL
Az (1) és (2) azonosságok alapján kapjuk, hogy: AB = AC = BC .
AK AL KL
Következésképpen: az ABC és AKL háromszögek két-két szöge kongruens és a megfelelő oldalaik
arányosak. Ezek alapján a két háromszög hasonló.
Gondolkodjunk
Igazold a tételt úgy, hogy a K ponton át párhuzamost húzol az AC oldallal. kritikusan és építően!

A A hasonlóság alaptételét alkalmazzuk a kegrövidebb polc hosszának
kiszámítására.
Az ADE és AMN háromszögek hasonlóak, mivel DE || MN (a polcok vízszintesen
D x E vannak). Következik, hogy:
AD = AE = DE
1,6 m
y AM AN MN
B C 1
z Mivel a polcok egyenlő távolságra vannak egymástól, ezért AD = AM.
0,4 x 4
P R Következésképpen AD = 0,4 m. Másrészt: = .
1,6 0,8
Kapjuk, hogy DE = x = 0,2 m.
M N
0,8 m Folytatva a megoldást meghatározhatjuk az y és z hosszúságokat is!
Alkalmazzuk!
Milyen magas a hegy? M
A hasonlóság alaptételét alkalmazva meghatározhatjuk a
mellékelt ábrán lévő hegy magasságát. P
A PP’ és MM’ függőleges egyenesek, tehát PP’ || MM’.
A hasonlóság alaptétele alapján következik, hogy: h
L P’ M’
20 m
LPP'∆ ~ LMM'∆.
Tehát: LP = LP' = PP' .
2m
LM LM' MM'
fényforrás 10 m torony 100 m hegy
Észrevesszük, hogy: PP' = 18 m, LP = 10 m, LM = 110 m.
Kapjuk, hogy: MM' = 198 m.
Folytasd a megoldást, hogy megkapd a hegy h magasságát. Javasolj egy ha- Gondolkodjunk
sonló feladatot, amelyben egy magas épület magasságát kell meghatározni. kritikusan és építően!

Az ábra adatait használva határozd meg a zászló
140 cm
magasságát.
1305 cm
Következtetünk ... 2590 cm
A1 A hasonlóság alaptételét használva az ABC

háromszöghöz hasonló háromszöget szerkeszthetünk.
A Ehhez:
• Kiválasztunk egy tetszőleges O pontot, amelyen
C C1 keresztül megszerkesztjük az OA, OB, OC egyeneseket.
O
• Rögzítjük az A1 ∈ OA pontot, és megszerkesztjük
B A1 B1 || AB, B1 ∈ OB és B1C1 || BC, C1 ∈ OC.
B1 • Az ABC és A1B1C1 háromszögek hasonlóak.
Miért hasonló a két háromszög? Hogy tudnád felhasználni ezt a módszert Gondolkodjunk
ahhoz, hogy egy adott négyszöggel hasonló négyszöget szerkessz? kritikusan és építően!

Megoldott feladat
Az ABCD trapézban (ahol AB || CD) az átlók az E pontban metszik egymást, F
valamint az AD és a BC metszéspontját jelölje F.
Bizonyítsd be, hogy FD = CE .
AF EA D C
Megoldás: E
Mivel AB || CD, a hasonlóság alaptétele alapján következik, hogy
A B
DEC∆ ~ BEA∆ és FDC∆ ~ FAB∆.
A következő egyenlő arányokat kapjuk: DC = CE = DE és DC = FD = FC .
AB EA EB AB FA FB
Következésképpen: CE = DC = FD , amit bizonyítani kellett.
EA AB FA
Szóbeli magyarázat! Milyen más egyenlő arányokat kaphatsz a megoldott feladatban?
1. Nevezd meg az M 4. A mellékelt ábrán A F a

1
összes kongruens
F E a || b || c és AO = 2 .
háromszögpárt AB 5 O C E b
a mellékelt ábra Számítsd ki: OC , CE .
alapján. N P BD AF D c
D B
2. Az alábbi ábra jelöléseit használva számítsd ki A Fa
a betűvel jelzett szakaszok hosszát. (A méretek 5. A baloldali ábrán a || b || c
milliméterben vannak megadva.) O C E b és 2AO = OB.
Számítsd ki: OC és CE .
BD AF
B D c
6. Az alábbi ábrán látható trapézok esetén
16 határozd meg az x és y értékeit.
19 16
34
3. Az ABC háromszögben AB = 6 cm, AC = 8
cm, BC = 10 cm. Számítsd ki az MNP háromszög
18
oldalainak hosszát, ha M, N, P az AB, AC, illetve BC

oldalak felezőpontja.
33
7. A mellékelt ábrán lévő 9. A mellékelt ábrán DE || BC. A

2 C
szakaszok hosszát a E 3 Másold le és egészítsd ki az
megfelelő számok jelölik. alábbi táblázatot a füzetedbe D E
A
2 6
Vajon DE || BC? tudva, hogy a hosszúságok
2
D B centiméterben vannak
3
B C
4
megadva.
AD BD AE AC DE BC
8. Sanyi levágja egy egyenlő szárú
háromszög alakú lap sarkait a háromszög a) 4 5 6 5
középvonalai mentén. Igazold, hogy a b) 3 2 5 6
megmaradt háromszög szintén egyenlő c) 3 6 13 8
szárú. d) 3 6 4 12

3 10. Az alábbi ábrán AB || FG, határozd meg az 12. Az ABCD trapéz AB és CD nem párhuzamos
AB és az FG szakasz hosszát. oldalai az M pontban metszik egymást. Tudva,
hogy AB = 3 cm, AD = 2 cm, CD = 6 cm, BC = 8
E cm, számítsd ki az MBC háromszög kerületét.
x
13. Az ABC háromszögben AB = 9 cm,
A x+2
B AC = 180 mm, BC = 1,5 dm. Az AB oldalon
felvesszük a D pontot úgy, hogy AD = 6 cm. A
D ponton keresztül a BC egyeneshez húzott
3
x+9
F G párhuzamos az AC oldalt E pontban metszi.
Számítsd ki az ADE háromszög kerületét.
atyi a füzetébe az alábbi ábrán lévő ABCD
11. M
14. Az alábbi ábrán ABCD négyzet, és az ABE
négyzetet rajzolta le, majd az AD egyenesen
háromszög egyenlő oldalú. A CD oldal
lévő M pontot összekötötte a C ponttal.
felezőpontja M, az EC és AB egyenesek
pedig az F pontban metszik egymást.
D C C B
F
M E
A B
P
D A
M
Az MC és AB egyenesek metszéspontja P. a) Igazold, hogy EM ⊥ CD.
Tudva, hogy a lapon a vonalak közti távolság b) Igazold, hogy a CDE∆ egyenlő szárú.
1 cm, számítsd ki az AP és CP szakasz hosszát. c) Számítsd ki az EF és AF arányokat.
EC FB
4 15. Az ABCD trapéz átlói a P pontban metszik 16. Az alábbi ábrán lévő ABCD és BEFG
egymást. A P ponton keresztül az AB és CD négyzetek oldalának hossza 3 cm, illetve 5 cm. Az
alapokhoz húzott párhuzamos az AD és a BC AF egyenes a BC oldalt az M pontban metszi.
oldalt az E és az F pontban metszi. G F
A B
D C
E F
P
M
D C
A E
a) Igazold, hogy EP ≡ PF. B
b) Számítsd ki az EF szakasz hosszát tudva, a) Számítsd ki a BM szakasz hosszát.
hogy AB = 4 cm és DC = 10 cm. b) Igazold, hogy a D, M és E pontok
kollineárisak.

Rajzolj a füzetedbe egy
Az M és N pont az ABC
háromszöget. Csak vonalzót
Egy egyenlő oldalú háromszög AB és AC oldalát 3 : 5
használva szerkessz egy ehhez
háromszög kerülete 24 cm. arányban osztja. Ha BC = 24 cm,
hasonló háromszöget úgy, hogy a
Számítsd ki a háromszög egyik számítsd ki az MN szakasz hosszát.
hasonlósági arány 2 : 3 legyen.
középvonalának hosszát.

6. lecke A háromszögek hasonlósági esetei:
az oldal – oldal – oldal (O.O.O.) eset
Hasonlítsük össze!
Két háromszög kongruens, ha megfelelő oldalaik és Két háromszög hasonló, ha megfelelő

szögeik kongruensek. szögeik kongruensek és oldalaik arányosak.
A háromszögek kongruencia esetei szükséges
és elégséges feltételt adnak két háromszög
kongruenciájának bizonyításához:
Két háromszög akkor és csakis akkor kongruens, ha
kongruens a megfelelő: Mi lenne a szükséges és
elégséges feltétele annak,
• három oldal (O.O.O.); vagy hogy két háromszög
• két oldal és az általuk közrezárt szög (O.SZ.O.); vagy hasonló legyen?
• egy-egy oldal és a rajta fekvő két szög (SZ.O.SZ.).
Problémahelyzet
Eszter és Dani egy-egy háromszöget rajzolt a füzetébe. A Eszter által
rajzolt háromszög oldalainak hossza 2 cm, 4 cm és 5 cm, valamint Dani
háromszögének 3 cm, 6 cm és 7,5 cm. Ők úgy gondolják, hogy a két
háromszög hasonló, mert a rajzok nagyon hasonlítanak egymásra.
Hogyan tudhatná meg Dani és Eszter, hogy igazuk van-e?
Azt hiszem, mérés alapján megállapíthatjuk.

Ellenőrizzük, hogy két-két szög kongruens, és a
megfelelő oldalak arányosak. Ekkor a két háromszög
biztosan hasonló!
Tudni szeretnénk! Elégséges két háromszög hasonlóságához, hogy a megfelelő oldalak

arányosak legyenek?
Fogalmazzuk meg!
Az oldal – oldal – oldal hasonlósági eset (O.O.O.) A Ha
A’ AB BC AC
Ha két háromszög megfelelő oldalai arányosak, akkor a = =
B A'B' B'C' A'C'
két háromszög hasonló. C
B’ akkor
C’ ABC∆~ A'B'C'∆
Gondolkodjunk
Mit mondhatsz két háromszögről, ha a megfelelő oldalak aránya 1? kritikusan és építően!
2 4 5
A Eszter és Dani által szerkesztett háromszögek esetén ellenőrizzük az = = egyenlőségeket.
3 6 7,5
Következésképpen, az O.O.O. eset alapján a két háromszög hasonló.
Az alábbi esetek közül melyiknél hasonló a két háromszög (az oldalak hosszúságai méterben vannak
megadva)?
a) a 4, 6, 8 oldalhosszúságú háromszög és a 9, 6, 12 oldalhosszúságú háromszög;
b) a 4, 6, 8 oldalhosszúságú háromszög és a 8, 10, 12 oldalhosszúságú háromszög.

Megoldott feladat
Milyen értékű kell legyen az x pozitív szám ahhoz, hogy a 12x
8x
mellékelt ábrán látható két háromszög hasonló legyen? x+2 x+3
Megoldás:
x+5 6x
A két háromszög hasonlóságának szükséges és elégséges
feltétele, hogy a megfelelő oldalak arányosak legyenek. Hogy tudjuk megállapítani a megfelelő oldalakat?
Az első háromszög leghosszabb oldala x + 5, valamint a legrövidebb oldala x + 2.
A második háromszög leghosszabb oldala 12x, valamint a legrövidebb oldala 6x.
x+2 x+3 x+5
Ezért: = = , ahonnan x = 1.
6x 8x 12x
Szóbeli magyarázat! Magyarázd meg, hogy a fenti megoldásban hogyan kaptuk meg az x értékét.
1 1. Határozd meg a hasonló háromszögeket az 2. Igazold, hogy bármely két egyenlő oldalú
alábbi ábra alapján. háromszög hasonló.
P A'
3. Határozd meg az a-val
A R
0,2
jelölt hosszúságot úgy,
0,3
S A
2 0,4
F hogy az ábrán lévő két 4 5
B háromszög hasonló
3 3,5 2 2,5
D legyen. B C
B' C'
4,5 3
C
4
E a
2,5
4. Igazold, hogy az alábbi ábrán lévő két 5. Ellenőrizd az alábbi ábrán lévő két háromszög
2
derékszögű háromszög hasonló. A hasonlóságát.
méretek cm-ben vannak megadva.
5 6
3 8
3 6. Indokold a következő állítást: 7. Figyeld meg az M

Bármely térképen (függetlenül a méretétől) az ábrát, majd igazold, 12
A, B, C -vel jelölt helységek által meghatározott hogy az MNQ és
szög ugyanakkora. PMQ háromszögek 8 6
hasonlóak. N Q 4 P
5
4 8. Az ABCD és az MNPQ rombusz átlói arányosak. Bizonyítsd be, hogy a két rombusz megfelelő szögei
kongruensek.

Igaz vagy hamis?
Igaz vagy hamis? Az ABC és MNP egyenlő
Az alábbi esetek közül melyik Két háromszög akkor és szárú háromszögek (AB ≡ AC
háromszög hasonló a 4, 5, 5 csakis akkor hasonló, ha és MN ≡ MP) akkor és csakis
oldalhosszúságú háromszöggel? (a két-két oldal párhuzamos. akkor hasonlók ha AB = MN .
méretek cm-ben vannak megadva) BC MP
A) 5, 5, 6 B) 12, 15, 12 C) 20, 16, 20
az oldal – szög – oldal (O.SZ.O.) eset
Problémahelyzet
Peti a vonalas füzetébe lerajzolta az AC és BD szakaszokat, ahogyan
A az ábrán látható. Úgy gondolja, hogy az AB és CD egyenesek
B párhuzamosak, de nem tudja ellenőrizni ezt a tulajdonságot.
M
Megmérhetnénk e két egyenes
AC egyenessel alkotott szögeit!
D Szerintem ez nem elégséges, a

C mérések nem elég pontosak!
Tudni szeretnénk! Két háromszög hasonlóságához elégséges, hogy egy-egy szöge kongruens
legyen, és a szöget közrezáró oldalak arányosak legyenek?
Fogalmazzuk meg! A
Ha
Az oldal – szög – oldal (O.SZ.O.) hasonlósági eset C
AB AC
=
A' B A'B' A'C'
Ha két háromszögnek egy-egy szöge kongruens és a
szöget közrezáró megfelelő oldalak arányosak, akkor a és A∢ ≡ A'∢,
két háromszög hasonló.
akkor
C' ABC∆ ~ A'B'C'∆
B'
Az egyik háromszöget úgy mozdítjuk el, hogy az A és A’ pontok egybeesse- Gondolkodjunk
nek, valamint a B pont az A’B’ oldalon legyen. Az elmozdítás után mit kritikusan és építően!
mondhatsz a BC és B’C’ egyenesekről?
Mivel a füzet vonalai egyenlő közű párhuzamosok, amelyek bármely szelőn
A kongruens szakaszokat határoznak meg, ezért MC = 2 MA és
B
MD = 2 MB (megszámoljuk, hogy a szakaszok hány részre vannak felosztva!).
M
Következésképpen: AM = BM = .
1
MC MD 2
Sőt, AMB∢ ≡ CMD∢ (csúcsszögek).
D Ezek alapján AMB∆ ~ CMD∆ (O.SZ.O.), tehát MAB∢ ≡ MCD∢. Így AB || CD,
mert az AC szelő által keletkezett belső váltószögek kongruensek.
C

Anna szögmérő segítségével rajzolt D
egy szöget. A mellékelt ábrán látható
módon jelölte az A, B, C, D pontokat. 4
Azt állítja, hogyha összeköti az A
és a C pontot, valamint a B és a D O C
pontot, akkor két hasonló háromszög A B 2
keletkezik. Igaza van Annának? O
1 3
Megoldott feladat
Az ABCD derékszögű trapézban (AD || BC, A∢ = 90°), jelölje O az átlók A D
metszéspontját, majd megszerkesztjük az OE || AD, E ∈ AB szakaszt. E O
Igazold, hogy ADE∆ ~ BCE∆.
Megoldás: Az ABC háromszögben alkalmazzuk Thalész tételét (OE || BC) B C
és a hasonlóság alaptételét az OBC háromszögben (ahol AD || BC), így
AE AO AD
kapjuk, hogy: = = .
EB OC BC
Következésképpen: ADE∆ ~ BCE∆ (az O.SZ.O. eset).
Szóbeli magyarázat! Állapítsd meg a kongruens szögpárokat az ADE és BEC háromszögekben,
majd igazold, hogy EO a DEC szög szögfelezője.
A
A
12
1 1. Azonosítsd be a mellékelt ábrán lévő hasonló 2. Az alábbi háromszögek közül melyik60°

háromszögpárokat. Indokold, hogy miért B
hasonló az ABC háromszöggel? 13 C 12
hasonlóak! A2
D C H G A1 A3 B 13
60°
C
A2 16
18
A1 A3
8
O
5 7 12 60° 26
A I
60°
9 10
E B1
16 14 60°
C1 B2 C2 B3 C3
12 60° 26 16 60°
13
B
24 16
F a) B b) c)
1
60°
C B2 C B 16 C
4. Az alábbi ábrán az 1ABEF és BCDE2két3négyzet, 3
13
3. Rajzolj a füzetedbe:
24
2
a) két hasonló háromszöget; valamint M a DE oldal felezőpontja.
b) két hasonló paralelogrammát; Igazold, hogy: F E M D
c) két hasonló ötszöget. a) ACD∆ ~ CDM∆;
b) AD ⊥ CM.
Hogyan tudnád használni az O.SZ.O. esetet?
A B C
3 5. Anna a füzetébe az ABC háromszöget rajzolta. 6. Az alábbi ábrán az ABCD paralelogramma,

Az ábrán látható módon az AO, a BO és a CO valamint az AE, AF, BC és CG szakaszok hossza
egyenesen megjelölte az M, N, P pontokat úgy, látható.
hogy MO = 2·AO, NO = 2·BO és PO = 2·CO. G
D 9 C
A P N
O E
B
6
3
C A 2F B
M
a) Igazold, hogy AOB∆ ~ MON∆. Bizonyítsd be, hogy AFE∆ ~ CBG∆.
b) Bizonyítsd be, hogy ABC∆ ~ MNP∆.
4 7. Az ABC és DEF hasonló háromszögekben az M és az N pont a BC, illetve az EF szakasz felezőpontja.

Bizonyítsd be, hogy az ABM és DEN háromszögek hasonlóak.

a szög – szög (SZ.SZ.) eset
Problémahelyzet
Tamás szeretné kiszámítani egy fa magasságát. Azt olvasta,
hogy napos időben egy léc segítségével megteheti, ha megméri
a fa árnyékának és a léc árnyákának hosszát, majd valahogy
felhasználja ezeket az adatokat.
Gondolom, hogy a lécet

függőlegesen kell állítani: másképp
az árnyéka hosszabb lesz...
Tudni szeretnénk! Két háromszög hasonlóságához elégséges, hogy két-két szög rendre
kongruens legyen?
Fogalmazzuk meg!
A Ha
A szög – szög (SZ.SZ.) hasonlósági eset
A∢ ≡ A'∢
Ha két háromszögben két-két szög rendre B C
kongruens, akkor a két háromszög hasonló. Aʹ B∢ ≡ B'∢,
akkor
Bʹ Cʹ ABC∆ ~ A'B'C'∆
Vajon miért elegendő ebben az esetben a háromszögek két-két eleme, Gondolkodjunk

míg a másik két hasonlósági esetben 3 elemre volt szükség (oldalak és/ kritikusan és építően!
vagy szögek)?
A különböző tárgyak árnyéka napos időben a Nap
P sugarai miatt jönnek létre. A Nap sugarait párhuzamos
egyeneseknek is tekinthetjük: következésképpen, a POM és
BAT derékszögű háromszögekben (amelyeket a PO fa és
az ő OM árnyéka, illetve a BA léc és az ő AT árnyéka alkot),
h a PMO és BTA szögek kongruensek. Ezért POM∆ ~ BAT∆
B (SZ.SZ. eset), tehát
1m 4,8 h
= .
0,6 1
O 4,8 m M A 0,6 m T Kapjuk, hogy h = 8 m.
Szóbeli magyarázat! Magyarázd meg, hogy honnan származik a fenti aránypár!

Egy egyenlő szárú háromszög alapon fekvő szögeinek mértéke 40°. Egy másik egyenlő szárú háromszög
egyik szögének mértéke 100°. Bizonyítsd be, hogy a két háromszög hasonló.

Megoldott feladat
C
A mellékelt ábra jelölései alapján bizonyítsd be, hogy az AB D
szakasz az AD és a BC szakasz mértani középarányosa.
Megoldás: N
AB AD BD
ABD∆ ~ BCA∆ (SZ.SZ. eset); innen: = = .
BC AB AC
A B
Az első két arányból kapjuk, hogy:
AB2 = AD · BC, vagy AB AD BC , ami azt jelenti, hogy AB az AD és a BC mértani középarányosa.
Szóbeli magyarázat! Keress az ábrán két másik hasonló háromszöget, majd indokold a
hasonlóságot.
1. Az alábbi ábrán lévő 4 háromszög közül hány 2. a) Az ABC hegyesszögű háromszögben BD és
1
hasonló háromszögpár van? CE (D ∈ AC, E ∈ AB) magasság. Bizonyítsd
be, hogy ABD∆ ~ ACE∆.
80˚ 60˚ b) Az ABC tompaszögű háromszög esetén is
érvényes a hasonlóság?
40˚ 80˚
50˚ 3. Indokold a következő kritériumot: két
80˚ 60˚ derékszögű háromszög akkor és csakis
80˚ akkor hasonló, ha a két háromszög egy-egy
hegyesszöge kongruens.
4. Az ABC egyenlő szárú háromszögben 6. Az A ponton keresztül a BC és a DE szelőt
2 (AB ≡ AC) a BC oldal tetszőleges D pontján húzzuk a körhöz, amint az ábrán látható.
át megszerkesztjük a DE ⊥ AB és DF ⊥ AC C
merőlegeseket. Igazold, hogy DEB∆ ~ DFC∆. B A
5. Az ABC háromszögben az AD és BE
magasságok az F pontban metszik egymást.
Igazold, hogy:
D
a) AFE∆ ~ BFD∆; E
b) AFE∆ ~ ACD∆; a) Igazold, hogy ADB∢ ≡ BCE∢.
c) FA·FD = FB·FE. b) Bizonyítsd be ABD∆ ~ AEC∆.
c) Mutasd ki, hogy: AB·AC = AD·AE.
7. Egy bádogos az ABC derékszögű (A∢ = 90°) 8. Az alábbi ábrán a két kör az A és a B pontban
3
háromszög alakú táblából kivágta a DEFG metszi egymást. Az A ponton áthaladó két
négyzetet, amint az ábrán látható. egyenes még metszi a köröket az M és az N,
A illetve a P és a Q pontban.
G F P A N
M Q
B C
D E
BD BG
Igazold, hogy: a) = ; b) AGD∆ ∼ GFC∆; B
EF CF
AD DG Bizonyítsd be, hogy: BMN∆ ~ BPQ∆.
c) = .
CG CF
4 9. Bizonyítsd be, hogy bármely trapézban az átlók metszéspontja, a nem párhuzamos oldalak
metszéspontja, valamint az alapok középpontja kollineárisak.

9. lecke Hasonló háromszögek kerületének és területének aránya
Problémahelyzet
Emma több azonos háromszög alakú darabkát használva
háromszögek sorozatának első 3 tagját rakta ki, amint a mellékelt
ábra mutatja.
Emma a sorozat minden tagja esetén lejegyezte a kapott háromszögek
kerületét, illetve hogy hány darabkát használt fel.Vajon a sorozat
tizedik tagja esetén a táblázatba melyik számok kerülnek?
Ábra 1 2 3
Darabkák száma 1 4 9
Kerület 7 14 21
Emma sorozatának minden tagja

hasonló az eredeti darabkához. Segít
ez az észrevétel?
Tudni szeretnénk! Milyen kapcsolat van két hasonló háromszög oldalainak aránya, valamint a
háromszögek kerületének aránya között? Hát a területek aránya között?
Figyeljük meg!
Emma háromszögeinek területe egyenesen arányos a felhasznált darabok számával. Minden háromszög
esetén a darabok száma teljes négyzet. A háromszögek kerülete minden esetben többszöröse az első
háromszög kerületének.
Tétel hasonló mértani alakzat kerületének aránya egyenlő a hasonlósági aránnyal.
Két
Két hasonló mértani alakzat területének aránya egyenlő a hasonlósági arány négyzetével.
Bizonyítás: P Q N
Bebizonyítjuk a tételt az ABC és MNP hasonló háromszögek esetén.
AB AC BC
Mivel a hasonlósági arány = = = r , felhasználva az egyenlő
MN MP NP
arányok alaptulajdonságát kapjuk, hogy:
K[ABC] AB+AC+BC
= = r.
K[MNP] MN+MP+NP M A
Megszerkesztjük az AD és az MQ magasságot; az ABD és MNQ háromszögek
hasonlóak (SZ.SZ. eset), valamint a hasonlósági arány szintén r.
T[ABC] BC·AD
Ekkor: = = r2.
T[MNP] NP·MQ B C
D
Gondolkodjunk
Magyarázd meg a fenti aránypárok létrejöttét! kritikusan és építően!
A tizedik ábra egy hasonló háromszög az elsőhöz, a hasonlósági arány 10.
Ezért a háromszögek kerületének aránya 10, illetve területének aránya 100. Tehát a tizedik ábra 100
darabból áll, és a kerülete 70.

Mennyi két hasonló háromszög területének aránya, ha a hasonlósági arány 3?

A tanulók ki kellett számítsák két négyzethálós lapra rajzolt háromszög területének arányát.
Dani: Anna: D A D1 A1
Kiszámoltam a Észrevettem, hogy
háromszögek köré írt a megfelelő oldalak
téglalapok területét. párhuzamosak, így a két B1
C1
Felhasználva a háromszög hasonló.
B
beszínezett derékszögű Az ADB és A1D1B1 C
háromszögek területét háromszögek hasonlók
kapjuk, hogy a háromszögek területe 22e2, (O.SZ.O. eset), tehát DAB∢ ≡ D1A1B1∢, ami azt
11 2 mutatja, hogy AB || A1B1. Hasonlóan kapjuk, hogy
illetve 2 e (az e egység a négyzetháló egy AC || A1C1, tehát ABC∆ ~ A1B1C1∆ (O.SZ.O. eset).
négyzetének oldalhossza). A területek aránya 4. A két háromszög területének aránya egyenlő a
hasonlósági arány négyzetével, azaz 22.
Szóbeli magyarázat! Melyik megoldás tűnik gyorsabbnak? Hát érdekesebbnek? Indokold válaszod!
1 1. Határozd meg két hasonló háromszög 3. A mellékelt ábrán, A

2 AB || A’B’, AC || A’C’,
területét tudva, hogy a hasonlósági arány
3 BC || B’C’. Az ábra adatait
és a két terület összege 39 cm2. használva határozd A'
2. Két hasonló háromszög kerületének meg az ABC és A’B’C’
összege 15 cm, valamint a hasonlósági háromszögek kerületének 1
arány 2 : 3. Mekkora a két terület külön- és területének arányát.
B' C'
1
külön? B C
2 4. Két hasonló háromszög kerülete 15 m, 5. A PQR háromszög alakú kert PR és QR

illetve 25 m, valamint az első oldalának felezőpontján keresztül GH kerítést
háromszög területe 9 m2. építettek. Hányszor kisebb a GHR rész területe,
Mekkora a másik háromszög területe? mint a kert területe?
6. A mellékelt ábrán az N 7. Az ABC háromszög A

3 N
pont a téglalap egyik minden oldala 4
oldalának felezőpontja. egyenlő részre van
Mekkora a besatírozott osztva. Számítsd ki
háromszögek az ABC háromszög
területének aránya? Hát a és a beszínezett
kerületének aránya? háromszög B C
területének arányát.
4 8. Az ABCD trapézban AB || CD, jelölje P az átlók metszéspontját, illetve Q a nem párhuzamos oldalak
metszéspontját. Bizonyítsd be, hogy T[PAB] · T[QCD] = T[QAB] · T[PCD].

Két egyenlő oldalú
Az ABC és DEF háromszög területének aránya
Az ábrán lévő két hasonló háromszögek 3 . Mekkora a magasságuk
háromszög hasonló, a hasonlósági aránya 3. 4
hasonlósági arány 2. Mekkora Mekkora a területük aránya? aránya? Indokold válaszod.
a kerületük aránya?
1. Két vonalzót – az egyik beosztása 2. Az ABCD négyszög AB oldalán

1
centiméterben, míg a másiké inchben felveszünk egy M pontot, és megszerkesztjük
van, úgy helyezünk egymás mellé, hogy a MN || AC (N ∈ BC), NP || BD (P ∈ CD)
a csúcsuk összeérjen. Összekötjük az és PQ || AC (Q ∈ AD) párhuzamosokat.
ugyanazon számértékű beosztásokat. Bizonyítsd be, hogy MQ || BD.
Miért párhuzamosak ezek az egyenesek? B
M N
5
4
3 C
inch 2 A
1
0 P
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Q
cm
D
2 3. A mellékelt ábrán a kék 4. Az ABC és MNP hasonló háromszögekben

színnel jelölt szögek A megszerkesztjük az AD, illetve az MQ (D ∈ BC,
kongruensek. Q ∈ NP) szögfelezőt. Bizonyítsd be, hogy az
a) Igazold, hogy az ABC D ABD és MNQ háromszögek hasonlóak.
és BCD háromszögek 5. Az ABC derékszögű háromszögben (A∢ = 90°),
hasonlóak. megszerkesztjük az AD (D ∈ BC) magasságot.
b) Bizonyítsd be, hogy a) Igazold, hogy ABC∢ ≡ DAC∢.
CB2 = CA·CD. B C b) Bizonyítsd be, hogy ABC∆ ~ DBA∆.
3
6. Az ABCD trapézban AB || CD és AM || CN 7. A mellékelt ábra
(M ∈ BC, N ∈ AD). megmutatja egy
D háromszögbe írt
C négyzet szerkesztésének
N módját (a négyzet
M minden csúcsa
a háromszög oldalán található).
Ezt a módszert használva szerkessz a
A B háromszögbe egy olyan téglalapot, amely
Bizonyítsd be, hogy DM || BN . oldalainak aránya 1 : 2.
4 8. Egy teniszjátékos elüti a 2,2 m magasan lévő 9. Az alábbi ábra egy háztető metszetét
labdát úgy, hogy a labda egyenes vonalon ábrázolja.
halad. A hálótól mekkora távolságra kell elérje
a labda a földet úgy, hogy az érintési pont és a
háló közti távolság a legkisebb legyen? 3m
1,8 m
x
2,2 m
5m
0,9 m
A tulajdonos egy tetőszobát szeretne

kialakítani úgy, hogy a magasság 1,8 m legyen.
11,9 m x Mekkora lesz a szoba szélessége?

Mit tanultam?
Egyenlő közű párhuzamosok
• azonosítani hasonló háromszögek megfelelő
szögeit;
Arányok és Háromszögek
aránypárok hasonlósága • megállapítani adott háromszögek között a
hasonlósági relációt;
• alkalmazni a háromszögek hasonlóságát oldalak,
Thalész A hasonlóság
tétele alaptétele
szögek és területek meghatározására;
• bizonyítani egyenesek párhuzamosságát;
A háromszögek hasonlósági esetei • modelezni matematikailag gyakorlati helyzeteket.
1. teszt 2. teszt
1. Válaszd ki a helyes választ! D 1. Válaszd ki a helyes választ! 9
18 D F
Az A∢ szög kongruens a: A mellékelt ábrán az
A A
A. D∢; E ABC∢ szög kongruens a:
27 10 12
B. E∢; 16 18 A. ACB∢; B. DEF∢; 8 15
24
C. F∢; C. EDF∢; D. EFD∢. B C
B C 6
D. B∢. 12 E
F 2. Igaz vagy hamis?
2. Igaz vagy hamis? Az ábrán látható két háromszög hasonló.
Az ábrán látható két háromszög hasonló.
0,2 P D 3,5 F
80˚60˚ R 0,3
2,5
40˚ 0,4 4,5
S
100˚ E 14
3. Az ábrán lévő két négyzet 3. A ábrán lévő trapéz esetén 17
oldala 6 cm. Számítsd ki az xx számítsd ki az y értékét.

x-szel jelölt szakasz hosszát. 4. Az ABCD paralelogrammában
4. Az EFGH az M és az N pont a D N C
paralelogrammában az S E S TT FF BC, illetve a CD oldal
és a T pont az EF oldalt 3 felezőpontja. Ha S az
AM és BD egyenesek M
egyenlő részre osztja. Ha J S
az átlók metszéspontja, akkor J metszéspontja, akkor
igazold, hogy AN || CS.
A B
igazold, hogy HS || JT. H GG
H
5. Bence meghatározta egy fa magasságát egy 5. A biliárdasztalon a golyó ütközésekor az asztal
tükröt elhelyezve úgy, hogy abban pontosan a falával bezárt két szög kongruens, amint az ábra
fa csúcsát lássa. mutatja. Hol kell x
az ábrán látható
Használd az
0,3 m
golyó az asztal
ábra adatait, és
0,9 m
falával ütközzön
1,6 m
számítsd ki te is a fa ahhoz, hogy a

magasságát. sarokban lévő
1m 2,5 m lyukba beleessen? 1,8 m

7. Tanulási egység: Egyenletek és egyenletrendszerek
Projekt Egy problémás útszakasz

Munkaterv
S zükséges eszközök: matematika füzetlapok
 Cél: Egy matematikai útirányt fogtok bejárni; beléptek
egy versenybe, akadályokat fogtok leküzdeni, hogy célba
érjetek.
Anna autóbusszal utazott, hogy
Dolgozzatok hármas, négyes vagy ötös meglátogassa a nagyszüleit. Megfigyelte,
csoportokban! hogy menetirányba 48 km/h
átlagsebességgel haladtak, míg visszafele
K eressétek a jellel jelölt feladatokat.
54 km/h volt az átlagsebesség. Ha az út oda-
ldjátok meg a feladatokat egyenlettel vagy
•o
vissza 6 órát tartott, milyen távolságra lakik
egyenletrendszerrel; Anna a nagyszüleitől?
feladat megoldását egészítsétek ki
•a
megfelelő ábrával, rajzzal;
gy módosítsátok a feladatot, hogy
•ú
új feladatokhoz jussatok, ezek között
legyen legalább egy, melynek ne legyen
megoldása és egy, amely felesleges adatokat
tartalmazzon.
V égül a csapatok állítsanak össze a Búvóhely Farkas
feladatlapokból portfóliót. Nyuszi
Kezdhetjük!
K üzdjétek le az akadályokat megoldva a
mellékelt feladatokat.
A nyúl 30 méterre volt az odútól amikor
észrevette a farkas. Egyidőben kezdtek el futni
a nyúl 2,5 métert tett meg másodpercenként,
Közös munka míg a farkas másodpercenként 5 métert
Csoportonként: futott. Milyen távol állt a farkas a nyúltól, ha
B eszéljétek meg a projekt lépéseit, és osszátok ki a egyszerre értek az odúhoz?
feladatokat a csapaton belül.
A csapatok között:
 Minden csapat értékelje a többi csapat portfólióját.
Egy vándorló
 S zavazással válasszátok ki azt a munkát, amely a elefántcsorda 6 km/h
legjobban tetszik.
sebességgel haladt.
 F igyelem! Tilos a csapatnak a saját portfóliójára Egyik elefánt lemaradt
szavazni. a csordától. Amikor
veszélyben érezte magát
Bemutatás 10 km/h sebességgel
Dolgozzatok az osztállyal közösen! kezdett el szaladni, és
5 perc alatt utolérte
 Összeadva a csapatok által javasolt a csordát. Mekkora
pontszámokat, határozzátok meg a végső sorrendet. távolságot kellett szaladnia
A legtöbb pontszámot összegyűjtött csapat a lemaradt elefántnak?
bemutatja a portfólióját.
Előzetes felmérő
Munkaidő: 50 perc

Műveletek egész 2
1. A 3 5 2 6 3 9 : 3 műveletsor eredménye ...
számokkal
1 37
Műveletek racionális 2. A 0,1 2,1(3) műveletsor eredménye ...
számokkal 5 6

1
Műveletek valós 3. A 5 2 3 18 4 3 96 műveletsor eredménye ...
számokkal

Az x + a = b alakú 4. Az x + 19 = 23 egyenlet megoldása:
egyenletek megoldása A. 5; B. –5 ; C. 4; D. –4.
ahol a, b ∈ ℚ
Az ax + b = c alakú 5. Az –3x + 5 = 11egyenlet megoldása:

egyenletek megoldása 1
A. –2; B. − ; C. 2; D. 9.
ahol a, b, c ∈ ℚ 2
Megoldása-e az adott 6. Ha x = 5 az a∙x–1 = 5 egyenlet megoldása, akkor a egyenlő:

racionális szám az 6 4 6
A. 5; B. ; C ; D. − .
egyenletnek? 5 5 5

Egyenletekkel 7. Határozd meg azt a természetes számot, melynek háromszorosa 18-cal
megoldható feladatok nagyobb, mint a szám.
Arányosság. 8. E gy személy 3 kg gyümölcsöt vásárol, és 16,5 lejt fizet. Hány lejt fog fizetni
Hármasszabály 5 kg ugyanolyan minőségű gyümölcsért?
Szöveges feladatok 9. 5
kajszibarack és 4 őszibarack tömege 880 g, illetve 2 kajszibarack és 3
megoldási módszerei őszibarack tömege 520 g. Mennyi 3 kajszibarack és 5 őszibarack tömege?
7. tanulási egység: Egyenletek és egyenletrendszerek 137
1 . lecke Egy egyenlőség átalakítása vele ekvivalens egyenlőséggé
Problémahelyzet C
Péter és Dani különböző útszakaszon próbálják ki kerékpárjaikat A-ból B-be B
a mellékelt ábra szerint. Az útszakasz megtétele után mindketten azonos
távolságot tesznek meg B-ből C-be.
Ki tudom mutatni, De vajon a Péter és Dani

hogy a kezdeti által megtett összes
útvonalak azonos távolság megegyezik-e?
hosszúságúak! A
Tudni szeretnénk! Milyen változtatásokat tehetünk az egyenlőség mindkét oldalán, hogy az

egyenlőség igaz maradjon?
Emlékezzünk...
a b
Ha egy egyenlőség mindkét

oldalához hozzáadjuk/ a=b a = b ⇔ a + c = b + c,
kivonjuk ugyanazt a számot, bármely a, b, c valós
akkor az egyenlőség a számok esetén.
b
megmarad.
a+c=b+c
a b
Ha egy egyenlőség mindkét

oldalát megszorozzuk/ a=b a = b ⇔ a ∙ c = b ∙ c,
osztjuk ugyanazzal a nullától bármely a, b, c, valós
különböző számmal, akkor az számok esetén, c ≠ 0.
a a a b b b
egyenlőség megmarad.
3a=
3a b
=33b
A felsorolt tulajdonságok segítségével igazold a következő állításokat: Gondolkodjunk
a) Ha a = b és c = d, akkor a + c = b + d; a – c = b – d; kritikusan és építően!
a b
b) Ha a = b és c = d, d ≠ 0, akkor a ∙ c = b ∙ d és = .
c d
Péter a km-t tett meg, Dani pedig b km-t. Később mindketten megtettek még c km-t.
Mivel a = b az a + c = b + c egyenlőséghez jutunk, tehát az általuk megtett távolság azonos.
Figyeld meg a feladat ábráját, és indokold, hogy miért egyenlő Gondolkodjunk

a két fiú által megtett kezdeti útszakaszok hossza. kritikusan és építően!

4 alma és 3 dió tömege ugyanannyi, mint 2 alma és 11 dió
tömege.
Hány dió tömegével egyenlő egy alma tömege?
138 7. tanulási egység: Egyenletek és egyenletrendszerek

Megoldott feladat
A hőmérsékletet Celsius-fokban vagy Fahrenheit-fokban fejezhetjük ki. A következő képlet segítségével
alakíthatjuk át a Fahrenheit-fokot Celsius-fokká: T 5
Celsius TFahrenheit 32 .
9
Mi lesz a képlet a Celsius-fok Fahrenheit-fokba történő átalakítására?
Megoldás:
5
Alkalmazom a tanult tulajdonságokat: TCelsius TFahrenheit 32
9
Az egyenlőség mindkét oldalát osztom 5 -el: 5 5 5
TCelsius : TFahrenheit 32 :
9 9 9 9
9
Elvégzem az osztást, ami 9 -el való szorzássá alakul: TCelsius TFahrenheit 32
5 5
9
Mindkét oldalához hozzáadok 32 -t: TCelsius 32 TFahrenheit 32 32
5
Elvégzem a számításokat: 9
TFahrenheit TCelsius 32
5
Minden lépés után egy új egyenlőséget kaptunk, amely ekvivalens a kezdeti egyenlőséggel.
Szóbeli magyarázat Magyarázd el, hogyan vezettük le a a Celsius-fok Fahrenheit-fokba történő

átalakítási képletét.
1. Jelöljön x egy nullától különböző valós számot. 2. Ha a=b, írd le az ezzel ekvivalens
1 Írd le: a) az x kétszresét; b) az x felét; c) az x egyenlőségeket:
inverzét; d) az x háromszorosát; e) az x ellentetjét; a) mindkét oldalához100-at hozzáadva;
f) az x negyedét ; g) az x-nél 2-vel nagyobb b) mindkét oldalából 12-t kivonva;
2 c) minden tagot megháromszorozva;
számot; h) az x-nél -del kisebb számot;
5 d) megfelezve minden tagot;
i) Az x és 4 közötti különbséget; j) A –2 és x
e) megszorozva –2 -vel, majd hozzáadva 5 -t
ötödének az összegét; k) az x kétszerese és az
x-nél 5-tel nagyobb szám szorzatát. mindkét oldalához.
3. Ha 3a –3b = 30, számítsd ki: 7∙(a – b) és a – b –10. 5. Az egyenlőségi reláció mely tulajdonságai
2 vannak alkalmazva az alábbi ekvivalenciák
4. Javasolj olyan feladatot, amelyben alkalmazod
a Celsius-fokról Fahrenheit-fokra történő esetén? 9 – 6x = –8x + 31 ⇔ 9 + 2x = 31 ⇔
átalakítást. ⇔ 2x = 22 ⇔ x = 11
6. Ha x + 2y = 5 és y – 4z = 7, számítsd ki: 8. Adj példát négy olyan a, b, c, d egymástól
3
x + 5y –12z értékét. különböző valós számra, amelyekre teljesül az
7. Ha a b 2 , b c 18 és c a 72 , a + b = c + d reláció.
határozd meg az a, b és c valós számokat. 9. Adj példát négy olyan a, b, c, d egymástól
különböző valós számra, amelyekre teljesül az
a∙b = c∙d reláció
Ha x –2y = 5 és y + 3z = 7,
Ha 2x + 2y = 8, számítsd
Ha x + y = 5, számítsd ki x + 6z.
ki 3x + 3y.
számítsd ki 4(x + y).

2 . lecke Az ax + b = 0 alakú egyenlet, ahol a, b ∈ ℝ; egy egyenlet megoldásainak
halmaza; ekvivalens egyenletek
Problémahelyzet
Felírhatjuk
Ha Dani 3 pólót vásárolna 14 leje maradna, viszont ha egyenlet
5 pólót vásárolna, szüksége lenne 14 lejre. segítségével?
Mennyibe kerül egy póló ? 3x + 14 = 5x – 14
Tudni szeretnénk! Hogy kell megoldani az ax + b = 0 egyenletet, ahol a, b ∈ ℝ?
Emlékezzünk ...
Az ax + b = 0, a, b ∈ ℝ egy egyenlet, melyben az ismeretlen az x.
Általában adott az a halmaz, melyben az x ismeretlen értékeket vehet fel, ezt az egyenlet értelmezési
halmazának nevezzük. Ha az értelmezési halmaz nincs kifejezetten megadva, akkor a valós számok
halmazát tekintjük annak.
Az egyenlet megoldásának nevezzük az értelmezési halmaz azon értékét, amely az ismeretlen helyére
illesztve igaz kijelentést eredményez. Egy egyenletet megoldani a megoldáshalmaz összes elemének a
meghatározását jelenti.
Két egyenlet ekvivalens vagy egyenértékű, ha megoldáshalmazaik megegyeznek.
Megoldjuk!
1. 4x – 3 = 0, x ∈ ℝ
Megoldjuk: Általánosítunk:
Minden lépésnél az egyenletet egy egyszerűbb ekvivalens ax + b = 0, ahol a, b ∈ ℝ, x ∈ ℝ
egyenletté alakítjuk:
Ha a ≠ 0:
4x – 3 + 3 = 3 Mindkét oldalához hozzáadtunk 3-at.
ax + b = 0⃒ –b
4x = 3 Elvégezzük a műveleteket.
ax = –b⃒ :a
4x 3 Mindkét oldalát elosztjuk 4-gyel.
=
4 4 b b
3 Megtaláltuk a megoldást. x ,M
x= a a
4
Tehát: M
3
az egyenlet megoldáshalmaza.
Ha a = 0 és b ≠ 0, akkor M = . ⌀
Ha a = 0 és b = 0, akkor M = ℝ.
4
2. 3(x + 1) + 1 = 11 – 4x, x ∈ ℝ
3x + 3 + 1 = 11 – 4x Az elvégzett lépésekkel az egyik oldalra rendeztük
3x + 4 = 11 – 4x ⃒+4x az ismeretlent tartalmazó tagokat, a másik
oldalra pedig a „szabad” tagokat (melyek nem
7x + 4 = 11⃒ –4 tartalmaznak ismeretlent).
7x = 7⃒: 7 ⇒ x = 1 M = {1}
3x + 14 = 5x – 14 ⇔ 5x – 3x = 14 + 14 ⇔ 2x = 2 · 14 ⇔ x = 14
Tehát egy póló ára 14 lej.
Hogyan kapcsolódik a fenti egyenlet a feladathoz. Mennyi lenne Gondolkodjunk
a póló ára, ha a feladatban 14 lej helyett 12,5 lej szerepelne? kritikusan és építően!

1 Elenőrizd, hogy 0,5 megoldása-e a 2x + 1 = 0 egyenletnek.
2 Oldd meg ℝ -ben az egyenleteket: a) x 2 0 ; b) 2x = 2 2 ; c) 4x – 8 = 0.

4x 7
A három tanuló közül ki oldotta meg helyesen a 5 egyenletet?
2
Tamás megoldása: Anna megoldása Dani megoldása:
4x 7 4x 7
4x 7 4 x 7 5 4 x 7 25 5 2
5 5 2 2
2 2
4 x 7 10 4 x 10 7 8 x 14 10 14
2x 7 5 2x 5 7
3 4
2 x 2 x 1 4x 3 x 8 x 4 x
4 8
Szóbeli magyarázat Milyen hibákat követtek el azok a tanulók, akik nem oldották meg helyesen a feladatot?
1. Az alábbi egyenletek ax + b = 0 alakúak, az x 2. Oldd meg az ℝ -ben az egyenleteket:

1 ismeretlent más betűvel jelölték. Másold le és a) 4x + 1 = 0; b) 12 – 4x = 0; c) 0,5 · x + 3 = 0;
egészítsd ki a táblázatot a modell szerint. d) 1,(3) · x + 3,2 = 0; e) 2x 20 0 .
Egyenlet Ismeretlen a b
3. Döntsd el, hogy a következő egyenletek
5y 7 0 y − 5 7 ekvivalensek-e! Válaszodat indokold:
t 8 0 a)2x 5 0 és 2x 5 ;
3z = 0 3x 7 1 4x
b) és 29x + 51 = 0.
3 – 0,11 · m = 0 2 7
2
4. A 0 ;2; 3 ;2 ,5 halmaz elemei közül
6. Oldd meg az x 3 2 8 egyenletet, majd
ellenőrizd a megoldásod helyességét.

melyik megoldása a 3 x 12 3 x 6 7. Két gépkocsi 12 órakor indul egymással
egyenletnek?
2 x 7 3 x 10 ,5 szembe, az első a 20-as kilométerkőtől, a
5. Adottak a és másik a 60-as kilométerkőtől. Mindkét
2 3
gépkocsi a két egymást követő kilométerkő
15 x 5 3 0 egyenletek. Ellenőrizd, hogy 5 közti távolságot egy perc alatt teszi meg. Hány
közös megoldása-e a két egyenletnek. órakor fog találkozni a két gépkocsi?
8. Oldd meg ℝ -ben az egyenleteket: 9. Oldd meg az egyenleteket:
3
a) 2x – 5(x + 3) + 4 = 6x + 24 – 2(x –1) –18; x3 3 x x4
a) 1;
1 1 1 1 2 18 50
b) x 1 1 1 1 0 ;
2 2 2 2 4 x 3 2x 3 3 15
b) ;
5x 7 2 x 7 20 5 2
c) 3 x 14 .
2 3 c) 7 x 3 5 7 x 3 ; d) |x – 1| = |2x – 2|.
10. Határozd meg a 3x – 2m = n – mx egyenlet 11. Oldd meg ℝ -ben az egyenletet:

4 megoldáshalmazát az m és n paraméterek 1 2 2 3 99 100
segítségével. x x ... x 2.
2 6 9900
Határozd meg a-t úgy, hogy 7
Oldd meg:
Ellenőrizd, hogy 2 megoldása megoldása legyen az ax 45 245
3 x 75 147 . egyenletnek.
az 7 x 6 2 2 egyenletnek.
3 . lecke Lineáris kétismeretlenes egyenletrendszerek:
az egyenlő együtthatók vagy kiküszöbölés módszere
Problémahelyzet
Emma 20 ív papírt és két ceruzát vásárolt, melyekért 9 lejt fizetett. Anna szeretné tudni, hogy mennyibe
kerül egy ív papír, de Emma elveszítette a nyugtát és nem emlékszik a vásárolt cikkek árára.
Ha egy ceruza 1 lej, akkor egy ív
papír 35 bani. Ha x egy ív papír ára, és y egy ceruza
ára, akkor a feladatot leírhatjuk a
20x + 2y = 9 egyenlet segítségével.
Vagy ha egy ceruza 2 lej, akkor egy
ív papír 25 bani.
Tudni szeretnénk! Mi egy egyenletrendszer? Hogy oldunk meg egy egyenletrendszert?
Emlékezzünk... (0,35; 1) és
A problémahelyzet kapcsán az ax + by = c alakú, egyenlethez jutottunk, (0,25; 2) az
ahol a, b, c ∈ ℝ. Ebben az egyenletben x és y az ismeretlenek, az a és b 20x + 2y = 9
számok az egyenlet együtthatói, c pedig a szabad tag. egyenlet két
Azok a számpárok, melyek igazzá teszik a kijelentést az egyenlet megoldása
megoldásai.
Értelmezzük!
ax by c 0 A két lineáris egyenletből álló kétismeretlenes (x és y) egyenletrendszer.

A kapcsos zárójel azt jelzi, hogy mindkét feltétel egyszerre kell teljesüljön.
dx ey f 0 A rendszer megoldása a két egyenlet közös megoldása.
a, b, c, d, e, f ∈ ℝ Az egyenletrendszert megoldani a megoldáshalmaz meghatározását jelenti.
Megoldjuk!
x 2 y 4
A kiküszöbölés modszerét alkalmazva oldjuk meg a következő egyenletrendszert:
2 x 3 y 15
Hogy gondolkodunk? Hogy írjuk?
Kiküszöböljük az y-t Kiküszöböljük az x-et
Megfelelő számmal megszorozzuk az egyik x 2 y 4 3
vagy mindkét egyenletet úgy, hogy az egyik
x 2 y 4 2

ismeretlen együtthatója a két egyenletben 2 x 3 y 15 2 2 x 3 y 15
egymásnak ellentettje legyen.
Összeadjuk a kapott egyenleteket, tagot 3 x 6 y 12 2 x 4 y 8
taggal, így egyisemeretlenes egyenletet
kapunk. 4 x 6 y 30 2 x 3 y 15
7 x / = 42 :7 / 7y = 7 :7
Megoldjuk az egyenletet. 7 x / = 42 :7 / 7y = 7 :7
x=6 y =1
x=6 y =1
Leírjuk a megoldáshalmazt. M = {(6; 1)}
Ellenőrizzük a megoldás helyességét. 6 – 2 . 1 = 6 – 2 = 4 și
2 . 6 + 3 . 1 = 12 + 3 = 15

2 x y 5 3 x 4 y 7
Oldd meg az egyenletrendszereket a) ; b)
2 x y 7 2 x 5 y 3
Megoldott feladatok/Hasonló megoldások
Egy tábor étkezőjébe egy nap 3 zsák cukrot és 5 zsák rizset hoztak, melyeknek össztömege 90 kg. Másnap
még érkezett 3 zsák cukor és 7 zsák rizs, összesen 114 kg. Az étkező vezetője szerette volna tudni, hogy
mennyi a tömege egy zsák cukornak és egy zsák rizsnek, de a mérleg elromlott. Hogy tudja kiszámítani?
Anna megoldása: Péter megoldása:
Az összehasonlítás módszerét alkalmaztam. A feladatot egy egyenletrendszerben fejeztem ki, és a
3 zsák cukor ... 5 zsák rizs ... 90 kg kiküszöbölés modszerét alkalmaztam. x = el jelöltem
egy zsám cukor tömegét, y = al egy zsák rizs tömegét.
3 zsák cukor ... 7 zsák rizs ... 114 kg
3 x 5 y 90
Összehasonlítom: két zsák rizsnek megfelel 24 kg
Tehát egy zsák rizs 12 kg. 3 x 7 y 114

Így megkapom , hogy egy zsák cukor 10 kg. Kivonom a két egyenlet megfelelő tagjait és:
2y = 24 |: 2 ⇒ y = 12. Az egyenletrendszer
megoldása (10;12).
Szóbeli magyarázat Hasonlítsd össze a két megoldást, és döntsd el melyik alkalmazható könnyebben.
1. Oldd meg az egyenletrendszereket: 2. Melyik a helyes választ?

1
x 3 y 4 2 x y 5 2 x 3 y 10
a) ; b) . A egyenletrendszer
megoldása
x 3 y 2 2 x y 1 4 x y 0
A. (0, 1); B. (-2, 4); C. (1, 4); D. (4, 1).
2 3. Oldd meg az egyenletrendszereket: 4. Igazold, hogy az egyenletrendszerek

ekvivalensek:
2 x 4 y 6 8 a 4b 4
a) ; b) . a 5b 21 0 ,5 x 0 ,2 y 2 ,4
6 x 3 y 5 2a 5b 2 a) ; b) .
3a 2b 12 0 ,2 x 0 ,5 y 2 ,7
3 5. Oldd meg az egyenletrendszereket: 6. Határozd meg az a és b számokat, ha (1; 2)
megoldása a következő egyenletrendszernek:
2 x 3 y 11 5 7 x 28 y 0 a 1 x by 9
a) ; b) .
3 x 4 y 9 5 63 x 7 y 5 7 bx ay 1 .
7. Oldd meg a következő egyenletrendszereket:

4 1 2
9 9
3 x 4 y 8 2 x 5 y 6 x 1 y 1 5 | x | 2 y
a) ; b) ; c) ; d) 2 .
6 x 8 y 10 x 2 ,5 y 3 3 1 13 2 | x | 3 y 7
x 1 y 1
x y
Oldd meg: 2 x 3 y 5 2 3 1

3 x y 1 18 x 12 y 12 3 x 4 y 1
4 3
2 x y 4
4 . lecke Lineáris kétismeretlenes egyenletrendszerek:
a behelyettesítési módszer
Problémahelyzet!
Egy festészeti kiállítás megnyitóján 320 személy (felnőtt és gyerek)
vett részt. Egy gyerekjegy ára 3 lej, míg egy felnőtt jegy ára 10 lej. A
szervezők 1800 lejes bevételről számoltak be.
Hány felnőtt és hány gyerek volt a megnyitón?
A feladat felírható egyenlet- Azt olvastam, hogy
rendszer segítségével az egyenletrendszert
x y 320 meg lehet oldani
behelyettesítési
3 x 10 y 1800 módszerrel.
Tudni szeretnénk! Mit jelent a behelyettesítési módszer?

Mit kell
Megoldjuk! behelyettesíteni?
x 2 y 4
Oldjuk meg az:
egyenletrendszert a behelyettesítési módszerrel.
2 x 3 y 15
Hogy gondolkodunk? Hogy írjuk?
Kifejezzük egyik egyenletből az egyik ismeretlent, a Az x – 2y = 4 egyenletből x = 2y + 4
másik ismeretlen függvényében.
Az előzőleg kifejezett ismeretlent behelyettesítjük a x 2 y 4
másik egyenletbe, így egyismeretlenes egyenletet
kapunk. 2 2 y 4 3 y 15
Megoldjuk az egyismeretlenes egyenletet. 4y + 8 + 3y = 15 ⇒ 7y = 7, tehát y = 1
A meghatározott ismeretlent behelyettesítjük x 6

valamelyik egyenletbe és kiszámítjuk a másik
ismeretlent. y 1
Felírjuk a megoldáshalmazt. M = {(6, 1)}
Ellenőrizzük a megoldás helyességét. Ellenőrzés: 6 – 2 · 1 = 6 – 2 = 4 și
2 · 6 + 3 · 1 = 12 + 3 = 15
Oldd meg a fenti egyenletrendszert: a) kifejezve x - et a második Gondolkodjunk

egyenletből az y függvényében b) kifejezve az első egyenletből y - t kritikusan és építően!
az x függvényében.Ugyanazt a megoldáshalmazt kapod? Miért?
Az egyenletrendszerek megoldása esetén még 2 lehetőséggel találkozhatunk.

Az egyenletrendszer egyenletei ekvivalensek. A két egyenlet egymásnak ellentmond.
Ekkor végtelen sok megoldás van. Ekkor a megoldáshalmaz az üres halmaz.
x 2y 4 x 2 y 4 x 2 y 4
x 2y 4
2x 4 y 8 : 2 2 x 4 y 10 :2 x 2 y 5
M 2 t 4; t t ℝ 0 = –1
Tehát M = ⌀
Hasonlítsd össze az előző eseteket az: Gondolkodjunk
a) 0 ∙ x = 0; b) 0 ∙ x = 2 egyenletek megoldás módszerével. kritikusan és építően!

x 3 y 4 3 x y 2
Oldd meg az egyenletrendszereket a behelyettesítés módszerrel: 1 ; 2 .
2 x y 5 4 x 7 y 3
Megoldjuk a problémahelyzetet/Hasonló megoldások
A gyerekek megoldották a problémahelyzetet különböző módon.
Tamás megoldása: Eszter megoldása:
A hamis feltételezés módszerét Egyenletrendszert írtam fel és a behelyettesítés
használtam. módszerét használtam. x-szel jelöltem a gyerekek
Ha minden látogató gyerek lett volna, számát és y -nal a felnőttek számát.
akkor a jegyekből 320 × 3 = 960 lej lett
volna a bevétel. x y 320

A 840 lejes különbség abból adódik, 3 x 10 y 1800
hogy volt olyan jegy, ami többe került.
A felnőtt jegy ára 10 lej, vagyis 7 lejjel Használom az y = 320 – x helyettesítést.
több. Ezért 840 : 7 = 120 felnőtt látogató Behelyettesítek a második egyenletbe, ahonnan:
volt, a többi (vagyis 200) gyerek volt. 3x + 10(320 – x) = 1800 ⇒ x = 200 és y = 120.
Szóbeli magyarázat Oldd meg újra a feladatot egy kis változtatással: a) feltételezd, hogy minden
látogató felnőtt; b) fejezd ki x -et az y függvényében.
1. Oldd meg a behelyettesítési módszerrel: 2. Oldd meg az egyenletrendszereket:

1
x 5 x y 1 3 x 6 y 9 y 3 x x 3 y 0 x y 5
a) ; b) ; c)
. a) ; b) ; c) .
3 x y 4 2 x 3 y 5 x 3 y 4 5 x 2 y 0 2 x y 7 x y 6
3. Oldd meg a behelyettesítési módszerrel: 5. Határozd meg az m, p ∊ ℝ számokat úgy,
2
hogy az
3 x 2 y 2 m 3 x p 2 y m
7 x y 24 ,5
a) ; b) 1 . m 3 x p 2 y p
6 x 9 y 31,5 6 x 2 y 4
egyenletrendszer megoldása (3, -2) legyen.
4. Írj egy egyenletrendszert, majd oldd meg a 6. Írj, a lecke elején lévő feladathoz hasonló,
behelyettesítési módszerrel. gyakorlati feladatot, majd oldd meg.
3
7. Oldd meg a behelyettesítési módszerrel: 8. Számold ki az a + b összeget tudva, hogy az
3x 6 y 1 4 1 1 x ay 4 x y 10
x y 81 y 3 x 5 y 44 és 3bx 5 y 4
a) 3 ; b)
4 1 9 3 9 .
x 2y 2 2 x y 13
3 6 3 egyenletrendszerek ekvivalensek.

4
9. Dani elindult biciklizni, barátja ugyanonnan 10. Határozd meg az m ∈ ℝ számot úgy, hogy az
indul 2 perc múlva. Dani 12 km/h sebességgel
halad, míg a barátja 15 km/h sebességgel. 1,(3)x 1,25 y 3

Az indulási pontjuktól milyen távol lesz Dani, m 1 x 2m 3 y 5
amikor a barátja utoléri? egyenletrendszer x és y megoldása egyenesen
arányos legyen a 3 és 2 számokkal.
Oldd meg a behelyettesítési
Oldd meg a behelyettesítési
Ellenőrizd, hogy (1; –2) módszerrel:
módszerrel:
elempár megoldás-e: 5y
x 5 x 2 y 3
x y 1 3 2 x
3 x 5 y 2
3 x y 1 y x y 2 1 x
2
5 . lecke Egyenletekkel és egyenletrendszerekkel megoldható feladatok
Problémahelyzet!
Egy fonalgombolyagnak elhasználtuk az egyharmadát, majd az eredeti gombolyag felét.
Azt észleltük, hogy 5 m fonalunk maradt. Milyen hosszú fonalunk volt eredetileg?
Tudni szeretnénk! Hogyan oldunk meg feladatokat egyenletek vagy egyenletrendszerek segítségével?
A fenti problémahelyzet megoldása a következő lépésekben történik:
Lépések Megoldás
Megválasztjuk az ismeretlent Jelöljük x-szel a gombolyagban lévő fonal hosszúságát.
Az ismeretlen segítségével felírjuk a Egy fonalgombolyagnak x
feladat adatai közötti összefüggést, 1
így a feladathoz egy egyenletet elhasználtuk az egyharmadát x
3
rendeltünk hozzá. 1
majd az eredeti gombolyag felét x
2
Azt észleltük, hogy
1 1
5 m fonalunk maradt. x x x 5
3 2
Megoldjuk a kapott egyenletet. 6x – 2x – 3x = 30
x = 30
Vizsgáljuk, hogy a kapott eredmény A fonal eredetileg 30 m hosszú volt.
megfelel-e a feladatban leírtaknak! 1
Eleinte elhasználtunk ⋅ 30 m = 10 m, másodjára pedig
Ellenőrizzük a megoldást! 1 3
⋅ 30 m = 15 m, és maradt 30 m – 10 m – 15 m = 5 m.
2
Vizsgáljunk még egy esetet!
Egy arany és ezüst ötvözetből álló karkötő 65,6 g, térfogata 5 cm3. Tudjuk, hogy az arany sűrűsége
19,3 g/cm3, az ezüsté pedig 9 g/cm3. Meg tudjuk határozni hány gramm aranyat és hány gramm ezüstöt
tartalmaz a karkötő?
Lépések Megoldás
Megválasztjuk az
Jelöljük x-szel és y-nal az arany, illetve az ezüst térfogatát (cm3-ben).
ismeretleneket.
Átírjuk algebrai alakba A karkötő térfogata 5 cm3. x+y=5
a feladat adatai közötti A karkötő elkészítéséhez használt arany tömege 19,3 · x
összefüggéseket. A karkötő elkészítéséhez használt ezüst tömege 9y
A feladathoz egyenletrendszert
rendelünk. A karkötő tömege 65,6 g. 19,3x + 9y = 65,6
Megoldjuk az x y 5 9 x 9 y 45 x 2

egyenletrendszert. ⇔ ⇔
19 ,3 x 9 y 65,6 19 ,3 x 9 y 65,6 y 3
Ellenőrizzük a megoldás
helyességét. 2 cm3 ∙ 19,3 g/cm3 = 38,6 g (aranyat tartalmaz az ötvözet)
Meg tudnád oldani a feladatot úgy, hogy az elejétől csak egy Gondolkodjunk
egyenletet használsz? Indokold meg a választ! kritikusan és építően!

1 Egy szám és a háromszorosának az összege 20. Határozd meg ezt a számot.
2 Mihálynak 15 leje van, vásárol 8 golyóstollat, így 4,60 leje marad. Mennyi a golyóstoll ára?

Két szám összege 430, a második 50-nel kisebb, mint az első. Határozd meg ezeket a számokat.
Anna: Péter:
Az ábrázolás módszerét használtam. A feladatot egyenlet segítségével oldottam meg.
A feladat adatait szakaszokkal ábrázolom: x-szel jelölöm a második számot; ekkor az első
Az első szám szám x +50.
50 430 Felírtam a két szám összegét:
A második szám
x + x + 50 = 430 ⇔ 2x + 50 = 430
A második szám: (430 – 50 ) : 2 = 190. ⇔ 2x = 430 – 50 ⇔ 2x = 380 ⇔ x = 380 : 2
Az első szám: 190 + 50 = 240. ⇔ x = 190 (a második szám).
Tehát az első szám 190 + 50 = 240.
Szóbeli magyarázat Hasonlítsd össze a két megoldást, melyik egyszerűbb? Indokold válaszod.
1. Egy gyerek 3 ugyanolyan ceruzáért 6 lejt fizet. 3. Anna és Lilla kagylókat gyűjtöttek a tengerparton,
1 Mennyi az ára 5 ugyanolyan ceruzának? összesen 42 darabot. Ha Anna 3 kagylót odaadna
2. a) Van-e két olyan egymás után következő Lillának, akkor mindkét lánynak azonos számú
természetes szám, melyek összege 2019? kagylója lenne. Hány kagylót gyűjtöttek külön-
külön?
b) Hát olyan, melyek összege 2020? 4. Egy ceruza és egy toll ára együtt 5 lej. Mennyi a
ceruza ára, ha a toll ára 2 lejjel több a ceruza áránál?
5. Egy biciklis egy nap 68 km utat tett meg 4 óra 7. Egy gyerek pálcikákból hatszögeket és
2
alatt, másnapra 51 km hosszúságú útszakasz négyzeteket épít. A 34 mértani alakzat
maradt. Ha a második nap reggel 7 órakor indul elkészítéséhez 182 pálcikát használt fel. Hány
és ugyanolyan sebességgel halad, mint első hatszöget készített?
nap, hány órakor ér célba? 8. Két pozitív valós szám számtani közepe 9 5 .
6. Két egymás után következő szám mértani közepe Határozd meg a számokat tudva, hogy az első
2 3 . Határozd meg a számokat. szám 5-ször nagyobb a második számnál.
3 9. Segesvár és Szováta közötti távolság 45 km. Segesvárról 8 órakor indul egy tehergépkocsi Szováta felé,
Szovátáról pedig egy személygépkocsi Segesvár felé. Ugyancsak 8 órakor az útszakasz felétől Szovátára
indul egy biciklis. A teherautó 45 km/h sebességgel, a személygépkocsi 70 km/h sebességgel, míg a
biciklis 15 km/h sebességgel halad. Melyik két jármű találkozik először, és hány órakor?
10. Egy csónak egyenletesen haladva 12 km utat tesz meg 2 óra alatt. A víz sebessége 2 km/h. Mennyi idő
alatt teszi meg az utat a csónak visszafelé? (Két esetet kell vizsgálnod.)
4 11. Csanád a pénzének egyharmadából szótárat vásárol, a megmaradt pénzének negyedét töltőtollra költi,
majd az újonnan megmaradt pénzének negyedéből folyóiratot vásárol. Mennyi pénze volt Csanádnak,
ha a vásárlás után 45 leje maradt?

Egy kör kerülete 1 cm-rel
Egy farmon libák és kecskék nagyobb annak a négyzetnek a
Határozz meg vannak, összesen 41 állat. Hány
két számot, melyek kerületénél, melynek oldala egyenlő
liba és hány kecske van a farmon, a kör sugarával. Számold ki a négyzet
összege 13 és ha az állatoknak 126 lábuk van?
különbségük 9. oldalának hosszát két tizedes
pontossággal.
Ismétlő feladatok
1 4. Miután Marci elolvasta egy könyv háromötöd

1 1. A − 2 ; 0; ; 2 számok közül melyek
3 részét, még 36 oldal olvasnivalója maradt.
megoldásai a 3 x 1 3 2 x 2 egyenletnek? Hány oldalas a könyv?
2. Vizsgáld, hogy (1; 2) megoldása-e az 5. Két szám összege 60. Határozd meg a
2 x y 4 számokat tudva, hogy az egyik szám a másik
egyenletrendszernek.
egy ötödével egyenlő.
x 2 y 5 6. Melyik alpontban vannak ekvivalens
3. Oldd meg a behelyettesítés, majd az egyenlő egyenletek?
együtthatók módszerével: a) 2x – 2 = 0 és x +2 = 3;
x y 0 x y 3 y x 3 b) 2x – 5 = 9 és 3 – 2x = 3(1 – x) + x.
a) ; b) ; c) .
x y 0 y x 1 3 x y 3
2 7. Határozd meg az a ∈ ℝ, ha ax + 3 = 2(x –1) + 3 11. Egy üdítő és egy torta ára 15 lej, míg 4
egyenlet megoldása x = –2. üdítő és 7 torta ára 84 lej. Mennyi az ára egy
üdítőnek? Hát egy tortának?
8. Oldd meg az egyenleteket ℝ-ben:
a) x –3 = 0; b) 2x +10 = 0; 12. Két szám összege 15. Az első szám
12 4-szeresének és a második szám 7-szeresének
c) x = 36 ; d) 3x – 5 = 1 + 3(x –2); összege 99. Melyek ezek a számok?
5
e) 2(3x + 1) – 2 = 5(x + 2) + x – 3. 13. Melyek ekvivalensek az alábbi
egyenletrendszerek közül?
9. Oldd meg ℕ -ben az egyenleteket: x y 3 2 x 5 y 1 x y 3 0
a) 6x – 15 = 0; b) –12x + 6 = 0; a) ; b) ; c) .
5 9 x y 1 x 6 y 2 0 x 6 y 2
c) –5x – 10 = 0; d) 4 x 20 x .
4 4 14. Gondoltam egy számra, hozzáadtam 7-et,
10. Oldd meg az egyenleteket ℝ-ben: majd az eredményt megszoroztam 4-gyel
a) 5x + 2 = 3x; b) 2 + 7x = –6x; és eredményül 15-öt kaptam. Melyik számra
gondoltam?
c) 3 x 27 ; d) 2 x 5 6 .
15. Két szám összege 122. A nagyobbik számot

e) 3 x 2 x 2 3 2 x 3 x 2 10 ; elosztva a kisebbel, a hányados 4 és a
maradék 7. Határozd meg a számokat.
f) 2 3 2 x 1 3 3 1 2 x 5 2 3 x 3 4 .
3 16. Arad és Déva közötti távolság 149,5 km. Aradról 18. Oldd meg az egyenleteket ℚ -ban:
8:30 -kor indul Déva felé egy tehergépkocsi a) 1∙x + 2∙x + 3∙x +…+ 102∙x = 102∙103;
54 km/h sebességgel. 9 órakor Déváról indul x 1 x 2 x 99
Arad felé egy személygépkocsi, 72 km/h b) ... 99 .
sebességgel. Aradtól milyen távolságra 2 3 100
találkozik a két jármű? 19. Oldd meg az egyenletrendszereket:
17. Írj az előző feladathoz hasonló gyakorlati x 3 y x 3 y 1
jellegű feladatot más adatokkal, majd oldd a) b)
meg. 3 x 3 y 5 3 5 x 3 y 5
3x 1
4 20. Adott az m , x ∈ ℝ \ 5 egyenlet. Oldd meg, meghatározva az x ismeretlent, majd számold ki
x 5
m ∈ ℕ úgy, hogy az egyenlet megoldása természetes szám legyen.

• felismerni egy egyenletben az
Egyenletek Ekvivalens átalakítások ismeretleneket és az együtthatókat;
• e
llenőrizni, hogy egy valós szám
ax + b = 0 alakú megoldása az egyenletnek,
ax + b = 0 alakú egyenletek
egyenletek vagy egy elempár megoldása az
megoldása egyenletrendszernek;
• megfelelő átalakításokat végezni,
hogy ekvivalens egyenleteket kapjak,
Két egyenletből álló kétisme- egyenletrendszerek és megoldjam az ax + b = 0, alakú
retlenes egyenletrendszerek megoldása egyenleteket, ahol a, b ∈ ℝ;
• megoldani egyenletrendszereket a
behelyettesítés és az egyenlő együtthatók
Feladatok Egyenlő
Behelyettesítési módszerével;
egyenletté való módszer együtthatók
átírása módszere • megoldani gyakorlati jellegű faladatokat
egyenletekkel vagy egyenletrendszerekkel.
1. teszt 2. teszt
1. Igazold, hogy a 3 megoldása az 1. Igazold, hogy az 1− 2 megoldása az

2 3 x 5 1 egyenletnek. 1 x 2 egyenletnek.
2. Határozd meg azt az m valós számot, amelyre 2. Határozd meg azt az a valós számot, amelyre
1 3x – 2a + 1 = 0 egyenlet megoldása –2.
m 1 x 4 0 egyenlet megoldása .
3
3. Oldd meg az egyenleteket:
3. Oldd meg az egyenleteket:
a) 2x 3 4 ;
a) 3 x 2 50 ;
x 5 x 5
b) 2 x 20 3 x 5 . b) .
3 4
4. Oldd meg az egyenlő együtthatók módsze- 2 x 3 y 10

4. Oldd meg az egyenletrendszert ,
rével az egyenletrendszert: 2 x y 4 , x 2 y 2

x 3 y 2 behelyettesítési módszerrel. Ellenőrizd
a megoldás helyességét, megoldva az
Ellenőrizd a megoldás helyességét, egyenletrendszert az egyenlő együtthatók
megoldva az egyenletrendszert a módszerével.
behelyettesítési módszerrel.
5. Öt ceruza és két hegyező ára 27 lej.
5. Három dobozban és két tasakban összesen Határozd meg egy ceruza és egy hegyező
128 cukorka van, két dobozban és 4 tasakban árát, ha a hegyező kétszer annyiba kerül,
pedig 192 cukorka. Hány cukorka van egy mint a ceruza.
dobozban? Hát egy tasakban?

8. Tanulási
egység : Metrikus összefüggések a derékszögű háromszögben
Projekt
Játékok négyzetekkel és háromszögekkel
Munkaterv
 Szükséges eszközök: papírlapok, színes ceruzák, olló.
 Cél: Pitagorasz tételének gyakorlati „bizonyításait” fogjátok elvégezni. 1 b a
a c
c b
Dolgozzatok két, három vagy négy fős csoportokban! c2
A mellékelt ábrákon két javaslat látható ( 1 és 2 ) a Pitagorasz tételének b c a
bizonyításához. Készítsétek el ezeket a mintákat, és elenőrizzétek a tételt. c
M inden elkészített mintához készítsetek egy jegyzetet, melyre felírjátok a a b
minta felépítését, és az azonosított algebrai összefüggéseket.
K ülönböző információforrások segítségével (családi vagy iskolai
b b2 b
könyvtár, internet stb.) keressetek más javaslatokat Pitagorasz tételének
bizonyítására. Mutassátok be ezeket az eljárásokat is.
M inden előállított anyagból készítsetek minél egyedibb, figyelmet a a2 a
megragadó plakátot.
a b
Közös munka
Csoportonként: c 2
B eszéljétek meg a projekt szakaszait, és osszátok el a b-a
feladatokat a csoport tagjai között.
b-a
O ldjátok meg az egyéni feladatokat, majd c c
együttműködve a csapattársaiddal végezzétek el a b
c c
teljes feladatot. a
B eszéljétek meg a végső plakát alakját, amely
tartalmazza a csapat által elkészített anyagot. c b a
Kezdhetjük!
Figyeljétek meg a mellékelt ábrát.
A huszadik század közepén a tudósok olyan egyértelmű szimbólumot kerestek,
amellyel a Földön létező életről akarták tájékoztatni az univerzumban
esetlegesen létező intelligens lényeket. Ez a jel kivetítve a Szahara sivatag
nagy területére látható lenne például a Marsról, egy nagyteljesítményű távcső
segítségével. De mi legyen ez a jel? Hosszú vita után úgy döntöttek, hogy a
mellékelt ábrán látható jel lesz a megfelelő szimbólum, amely az emberek
intelligenciájáról a legegyszerűbb módon tud „beszélni”.
Tudjatok meg többet erről az alakzatról, és az ehhez kapcsolódó
összefüggésekről!
Bemutatás
• Szavazással válasszátok ki azt a munkát, amely a legjobban tetszik.
150 8. tanulási egység: Metrikus összefüggések a derékszögű háromszögben
Egy szám négyzete 1. A 36 négyzete egyenlő: ...
Számtani közép és 2. A
8 és 18 számok számtani közepe ... , és mértani közepe ... .
mértani közép
Téglalap területe 3. E gy téglalap oldalai 3,25 cm és 2,5 cm. A téglalap területe ... dm2.
Merőleges egyenesek P és Q középpontú körök az A és B pontokban

4. A A
metszik egymást. Ekkor biztos, hogy: P Q
A. PA ⊥ AQ; B. PA ⊥ BP;
B
C. PAB∢ ≡ QAB∢; D. PQ ⊥ AB.
5. Az ABC háromszög magassága AH , az A

A derékszögű
háromszög M, N és P pontok a háromszög oldalainak
tulajdonságai felezőpontjai. Ha AB = 6 cm és BC = 10 cm, M N
akkor HM + MN + NP = ...
A. 11 cm; B. 13 cm; C. 9 cm; D. 15 cm.
B C
H P
A B.B. kongruencia 6. Az ABCD téglalapban jelöljük P-vel a CD oldal D P C
eset felezőpontját. Ha PC = 25 mm és AP = 3,5 cm,
akkor az APB háromszög kerülete egyenlő:
A. 57 mm; B. 120 mm;
C. 57,5 cm; D. 75 mm. A B
III. Írd le az alábbi feladatok részletes megoldását. D A
Az Á.B. kongruencia 7. A mellékelt ábrán ABC és ACD derékszögű
O
eset háromszögek, ahol AB = CD. Igazold, hogy
az O pont az AC szakasz felezőpontja.
C B
mellékelt ábrán PHN és MHO
8. A M O
Az Á.Sz. kongruencia
eset háromszögek egyenlő szárúak. Igazold, H
hogy DM ≡ OE.
D E
P N
Az B.Sz. kongruencia z ábrán látható ABCD négyzetben, a beszínezett
9. A A D
eset szögek kongruensek. Igazold, hogy az AEF háromszög
egyenlő szárú.
F
B E C
8. tanulási egység: Metrikus összefüggések a derékszögű háromszögben 151
1 . lecke Arányos szakaszok a derékszögű háromszögben
Problémahelyzet
H h C Nagyapának két földterülete van: az

egyik négyzet és a másik téglalap alakú.
Vázlatot készítettem róluk, h-val jelöltem
h a négyzet oldalát, p-vel és q-val a téglalap
oldalait. A vázlatomra ő rajzolt egy
J A pD q B derékszögű háromszöget és azt mondta,
p
hogy a két telek azonos területű: Vajon így
E I Vagyis, h2 = p·q. van?
Tudni szeretnénk! A derékszögű háromszög oldalai között milyen összefüggések vannak?
Emlékezzünk ...
Két pozitív szám mértani közepének a két szám szorzatának négyzetgyökét nevezzük.
Példa: A 2 és 18 számok mértani közepe: mg 2 18 36 6 .
Általában az m és n két pozitív szám mértani közepe a h pozitív szám, ha
h2 = m ∙ n vagy h = m ⋅ n .
m h
Az összefüggést arányként is felírhatjuk: = .
h n
Két szám mértani közepét felfoghatjuk, mint egy speciális aránypárt: az egyik számnak ( m) a mértani
középpel ( h) való aránya megegyezik a mértani középnek ( h) és a másik számnak (n) az arányával.
Bizonyítsuk be!
Magasság Egy derékszögű háromszögben az átfogóhoz tartozó magasság hossza egyenlő a befogók
tétel átfogóra eső vetületeinek mértani közepével.
Feltevés: Következtetés: A
ABC , A 90 ; AH 0
BC ⇒ 2
AH BH HC
Bizonyítás:
BH AH
ABH∆ ~ CAH∆ (Sz.Sz.). Következik, hogy = , tehát AH2 = BH · HC. B C
AH HC H
A magasság tétel Ha egy ABC háromszögben, melyben B és C hegyesszögek, az A-ból húzott
fordított tétele magasság egyenlő a vele szemben fekvő oldalon, a magasság által meghatározott
szakaszok mértani közepével, akkor a háromszög A-ban derékszögű .
ABC ; AH BC ; AH 2
BH HC ⇒  = 90°
BAC
Bizonyítás:
BH AH
Mivel AH2 = BH · HC következik: = . B C
AH HC H
 (derékszögek). Következik, hogy AHB∆~ CHA∆ (O.SZ.O.).
 ≡ CHA
Tudjuk AHB
Tehát   ,
B ≡ CAH 
C ≡ BAH  = 90°
következik: BAC
A Gondolkodjunk
Mi történik, ha a H pont a BC oldalon kívül esik?
Elemezd a mellékelt ábrát, majd válaszolj!
H B C

Az előbbi ABC háromszögben meg volt húzva az AH magasság.
A H pont az A pontnak a BC oldalra eső merőleges vetülete.
Értelmezések!
A
Egy pontnak egy egyenesre eső merőleges
d
vetületén a pontból az egyenesre bocsátott
merőleges talppontját értjük. Ha a pont az B = B’
A’
egyenesen helyezkedik el, akkor a vetülete
megegyezik a ponttal. D
Egy szakasznak egy egyenesre eső merőleges M
N C A B E
vetülete lehet egy szakasz vagy egy pont.
F’
d
M’ N’ C’ A’ B’ E’
F
Bizonyítsuk be!
A derékszögű háromszögnek meg tudjuk határozni egy újabb tulajdonságát:
Befogó Bármely derékszögű háromszögben az egyik befogó hossza egyenlő az átfogónak és az illető
tétel befogó átfogóra eső vetületének mértani közepével.
ABC , A  900
⇒
AB 2 BH BC c 2 a m c
b
AH BC
AC 2 CH CB b 2 a n m n
B H C
Bizonyítás:
BH AB a
ABH∆ ~ CBA∆ (SZ.SZ.). ⇒ = Tehát: AB2 = BH · BC. E
AB BC
A
Figyeljük meg!
D
A befogó tétele a BA, BH és BC szakaszok közötti
összefüggést írja le, olyan szakaszok, melyeknek B H C
van egy közös végpontjuk.
A befogó tétele szerint az ABDE négyzet és a BHJG
téglalap, ahol BG = BC, a jobb oldali ábrán kiszínezve,
ekvivalensek (egyenlő területtel rendelkeznek).
G F J
Befogó tétel Ha egy ABC háromszögben a B hegyesszög és az AB oldal egyenlő a BC oldal és az AB
fordított tétele oldal BC-re eső vetületének mértani közepével, akkor a háromszög derékszögű A-ban.
A
Feltevés: Következtetés:
ABC∆; AH ⊥ BC
⇒  = 90°
BAC
B AB2 = BH · BC
H C
Gondolkodjunk
Egészítsd ki a befogó tétel fordított tételének a bizonyítását a füzetedbe. kritikusan és építően!

Számítsd ki az alábbi ábrákon a kisbetűkkel jelölt szakaszok hosszát.
A M F K
P 4 J I
9 6 H w
4 u
t 9
x 5 y z
B C 25
H N D E G H
1. Válaszd ki a helyes megoldást! 3. A mellékelt ábrán látható ABC
1 derékszögű háromszögben igazold, C
Egy pontnak egy egyenesre eső vetülete:
hogy: M
A. egy egyenes; B. egy szám;
C. egy szakasz; D. egy pont. a) AC2 = BC · CM
b) AB2 = BC · BM
2. Rajzolj egy d egyenest, majd az AB és a CD
szakaszokat úgy, hogy e szakaszok d egyenesre B A
eső vetületei egy szakasz, illetve egy pont legyen.
4. Határozd meg az alábbi háromszögekben a 5. Határozd meg mindkét ábra esetén az AB
2 kisbetűkkel jelölt szakaszok hosszát. szakasz hosszát. b) A
2 1 a) A B 1,5
2,5
B’
c 2 2
1 A1 D B E
D C
d
a C
6. A magasság tétele segítségével meg tudjuk szerkeszteni két szakasz mértani közepét:
a
1 b 2 3 4
ab
A C B A C B A C B A B
a b C
Hasonlóan járj el, és szerkeszd meg két szakasz mértani közepét a befogó tétele segítségével.
7. Igazold, hogy az alábbi háromszögek derékszögűek. Használd a rajzokra írt adatokat és a tanult tételeket.
3
A G P 2 2 J 12 3 2 T
N V U
4 1 9 I 3
H 2
E L 3
2 6 2 O 7 Z Q 2 3
B D C 6 2 8 3
1
F M K X R S
Válaszd ki, és oldd meg 5 percben
A mellékelt ábrán határozd
Határozd meg 3 Határozd meg x, y értékét. meg az MNPMMderékszögű
b értékét. 3 3 háromszög mindhárom M
3 2,5 3 3 magasságának hosszát.
x y 2,5 N
x N 4,54,5 1,51,5
2,5 x y y N P 4,5
b 5b H H P 1,5
5 H P
5
154 b 8. tanulási egység: Metrikus összefüggések a derékszögű háromszögben
Pitagorasz tétele és Pitagorasz tételének fordított tétele; alkalmazások 2 . Lecke
Problémahelyzet
Olvastam, hogy az ókori egyiptomiak nagyon

egyszerű módszereket használva építettek
derékszögben! Íme egy kép egy könyvből...
Igen, a 3-as, 4-es, 5-ös számok igazolják a

Pitagorasz tételének az összefüggését
32 + 42 = 52. Vajon a fordítottja is igaz?
Tudni szeretnénk! Hogy alkalmazzuk Pitagorasz tételét és fordított tételét?

Bizonyítsuk be!
Pitagorasz Bármely derékszögű háromszögben a befogók négyzetének összege egyenlő az átfogó
tétele négyzetével.
A ABC , A
0 2
90 2
AB
2
AC BC
c b ba + cb = ac22
22 22
Kövesd ezen tanítási egység projektjét, hogy tudd bemutatni

B a C Pitagorasz tételének különböző bizonyításait.
Pitagorasz tételének Ha három a, b, c pozitív szám teljesíti a b2 + c2 = a2 összefüggést, akkor létezik egy
fordított tétele olyan derékszögű háromszög, mely befogóinak hossza b, c és átfogójának hossza a.
A Feltevés: Következtetés:
b ABC∆, AB2 + AC2 = BC2 ⇒

c  = 90°
BAC
b2 + c2 = a2
B a C y
Bizonyítás:
P
Rajzolunk egy xOy derékszöget és a száraira felvesszük az OP = c és OM = b szakaszokat.
Mivel MOP háromszög derékszögű, Pitagorasz tétele alapján következik, hogy
c
b2 + c2 = PM2.
Tehát MP = a. Az ABC∆ ≡ OPM∆ (O.O.O.) kongruencia esethez jutottunk. x
Végül POM∢ ≡ BAC∢ és mértékük 90°. O b M
Szóbeli magyarázat! Fogalmazd újra a két tételt használva az „akkor és csakis akkor” kifejezést.
Megoldott feladat
Számítsd ki az ABCD paralelogramma oldalainak hosszát, használva az ábrán lévő adatokat. A szakaszok
hossza centiméterben van megadva.
Megoldás: D C
BMC derékszögű háromszögben alkalmazzuk Pitagorasz tételét:
12 2 11
BC =
= 48 4 3 (cm)
MAC derékszögű háromszögben alkalmazzuk Pitagorasz tételét 2
A B M
AM AC MC 144 44 100 10 (cm).
2 2
Tehát a paralelogramma oldalainak hossza 8 cm és 4 3 cm.

1. Mérési egységként a négyzetháló oldalának hosszát használva, számítsd ki az alábbi háromszögek

1 átfogóit.
f)
d) i)
a) h)
b) c) e) g) j)
2. Számítsd ki az alábbi háromszögek kisbetűkkel jelölt oldalainak hosszát.
x z 3
y 4
2,5 3 30˚
4 4 u
2 v
3 t
2
3. Számítsd ki, a A D 6. A mellékelt ábrán
A Q
mellékelt ábrán látható ABCQ és QMNP P
háromszögek a, illetve 3a a
oldalainak hosszát az a E oldalhosszúságú B C
függvényében. G négyzetek. Számítsd O 3a
(a négyzet oldala). ki a BMOQ
négyszög kerületét
B H F C és területét.
M N
4. Mutasd ki, hogy az alábbi számhármasok egy 7. Határozd meg a d rakodási rámpa hosszát az
derékszögű háromszög oldalainak hosszai: alábbi ábrán.
a) (3, 4, 5);
b) (5, 12, 13);
c) (17, 15, 8). d
2,5 m
6m
5. Számolással ellenőrizd, hogy az alábbi 8. Úgy határozd meg az x értékeit, hogy az

háromszögek közül melyik derékszögű. alábbi rajzok egyenlő szárú, derékszögű
Ezekben az esetekben nevezd meg az átfogót! háromszögeket ábrázoljanak.
C A D 4
a) b) c)
16
25
12 5 12
20 16
B E 13 F
L N 2
M
J d) e)
11
3
1+ 3
4 13 5
2 3
K P

3 9. Számítsd ki az alábbi trapézok esetében a kisbetűkkel jelölt szakaszaszok hosszát. (A szakaszok hossza
milliméterben van kifejezve.)
32
D 18 C D 15 C D C D 12 C
x 21 y 20 25 u v
26 26 20
z
A 23 B A B A 12 B A B
28 28
10. Az ábrák adatai alapján nevezd meg a derékszögű háromszögeket. Válaszodat indokold!
4 D F
C A H K 2 P
3 2 5 2 5 N
2 3 5 4 3
4 2 2
B E I G J L M
11. Mutasd ki, hogy az alábbi rajzok esetében az MN szakasz a kör átmérője.
a) b) c) d) N
N
B N
M 20 7 2
9 6 2 3 7
15 A 10
2
12 N M 5 3
10 3 D
M M 7
C
4 12. Igazold, hogy:

a) H
a egy háromszög magassága az adott háromszöget két hasonló háromszögre bontja, akkor az
eredeti háromszög derékszögű vagy egyenlő szárú.
b) Ha egy háromszög magassága az adott háromszögön belül, egy önmagával hasonló háromszöget
határoz meg, akkor az eredeti háromszög derékszögű.
13. Találj egy olyan derékszögű háromszöget, amelyben az oldalak hossza, a magasság hossza és a
befogók átfogóra eső vetületeinek hossza természetes számban legyenek kifejezve.

Az emelő egy olyan rombusz
Az alábbi, egyenlő szárú alakú eszköz, amelynek segítségével
Az ábra adatait háromszögben, számítsd ki az tárgyakat lehet felemelni. Számítsd
használva számítsd ki z x-el jelölt oldalak hosszát. ki az alábbi emelő átlóinak hosszát.
értékét. D
C D2
x 24 4 c
A 12
B 4 2 m
d1 30˚30 o
A A C
d C
x
A
5
C B
B B
3 . lecke Állandó arányok a derékszögű háromszögben
Problémahelyzet
Egy repülőgép 30°-os szögben landol, és 1000 m-t halad. Milyen maximális
magasságban lehet a repülő? Hát ha 25°-os szögben landol, és szintén
1000 m utat tesz meg?
m Figyeljük meg a repülőt mely 1000 m távolságot tesz meg, és
0
100 különböző szögben landol.
1000 m
30˚
00
0m 0m
10
100 100
20˚ 30˚ 60˚ 80˚
Tudni szeretnénk! Hogy használhatjuk a szögeket szakaszok hosszának meghatározására?
Fontos megfigyelés
Mi történik, ha a landolási távolság kétszer hosszabb? Hát ha háromszor hosszabb? És ha négyszer
rövidebb?
a3 a2 C3
C2
Hasonló háromszögeket
a1 C1 b2 b3 kapunk!
B 20˚ b1
A1 A2 A3
BA1C1∆ ~ BA2C2∆ ~ BA3C3∆
b1 a1 b1 b2
Következik: = , ahonnan =
b2 a 2 a1 a 2 b1 b2 b3
b1 a1 , ahonnan b1 b3 = =
= = a1 a 2 a 3
b3 a 3 a1 a 3
N2
Ha egy másik szöget veszünk,
akkor egy másik egyenlő arányok 35˚
sorozatát kapjuk! O
M1 M2
Azt jelenti, hogy létezik egy összefüggés a
szög mértéke és a háromszög befogójának és
átfogójának aránya között …
… és ennek az aránynak az értéke

független a derékszögű háromszög
többi adatától, mint ahogy a szög C
mértéke sem függ a háromszög a A2A4A5 A6
alakjától, amelynek része.
b
Egészen biztos! Íme még ennél is meggyőzőbb az B A
ábra. Az ábra derékszögű háromszögei kettőnként A3 A1
hasonlóak (a SZ.SZ. eset szerint).
b A 1 A2 A 3 A4 A 6 C
= =
Következik: =
a BA 1 BA 4 A 5C
Írd le a hasonló háromszög párokat, hogy ellenőrizni tudd az egyenlő Gondolkodjunk

arányok sorozatát. kritikusan és építően!

Értelmezés! C
Jelölje α (alfa) egy derékszögű háromszög egyik
hegyesszögét. A háromszög oldalainak arányára a
következő jelöléseket, elnevezéseket használjuk:
szöggel szembeni befogó
sin a = (szinusz alfa)
átfogó
A
B
szög melletti befogó
cos a = (koszinusz alfa)
átfogó Az A -ban derékszögű ABC háromszögben:
szöggel szembeni befogó AC AB
tg a = (tangens alfa) sinB = , cosB = ,
szög melletti befogó BC BC
szög melletti befogó AC AB
ctg a = (kotangens alfa) tgB = , ctgB =
szöggel szembeni befogó AB AC
Az értelmezés szerint egy hegyesszög szinusza 0 és 1 közötti szám lehet, Gondolkodjunk

míg egy hegyesszög tangense bármely nullától különböző pozitív értéket kritikusan és építően!
vehet fel.
Mit tudsz kijelenteni a koszinuszról és a kotangensről?
y
Fedezzük fel!
A3
A mellékelt ábrán adott az xOy szög és a megjelölt merőlegesek. B2
B1
Észrevesszük, hogy:
 A1B1 A2 B2 A3 B3 .
sin xOy
OB1 OB2 OB3 O
A1 A2 B3 x
Észrevesszük, hogy egy szög szinusza nem függ annak a háromszögnek
az oldalaitól, melyben a szög található, csak a szög mértékétől.
60˚
A szinusz, a koszinusz, a tangens, a kotangens trigonometrikus arányok.
A trigonometria szó a görög nyelv két szavából áll: trigonos - háromszög és
metron - mérték. Az állandó arányokat először Hipparchus görög matematikus
alkalmazta a munkáiban, Kr. e. 150-ben.
Számítási képletek alapján készített számítógépes programok segítségével,
meghatározható a trigonometrikus függvények értékének megközelítése.
Ti is tudtok készíteni olyan eszközt, melynek segítségével, meg tudjátok
határozni egy szög szinuszának és koszinuszának a közelítő értékét. 0 0,5 1
Ez az eszköz egy szögmérőhöz hasonló, 0⁰ -tól 90⁰-ig beosztott, negyedkörre
rögzített, mozgatható tűből áll.
Gondolkodjunk
Hogyan működik ez az eszköz? kritikusan és építően!
Mérjük fel tudásunkat! B

B
2,5
A
A mellékelt ábrák esetében számítsd ki a sinα,
3,5
C
cosα, tgα, ctgα értékeit. 3
2,5
A
C
A
Trigonometrikus függvény táblázata
30˚ 30˚
Egy egyenlő szárú derékszögű háromszög és egy a 2
45˚
egyenlő oldalú háromszög segítségével ki tudjuk a a
a
tölteni néhány értékre a trigonometrikus függvény
táblázatát. 45˚ 60˚ 60˚
B a C
a A’ a
2 2
Számítási példa
α 0° 30° 45° 60° 90°

45˚
a 2 1 2 3
sin 0 1
a 2 2 2
45˚ 3 2 1
cos 1 0
a 2 2 2
A fenti háromszögben:
3
a 2 tg 0 1 3
sin45 a 2 3
a 22 22
3
a ctg 3 1 0
tg45 11 3
a
Hasonló módszert alkalmazva ki tudjuk tölteni a táblázatokat hozzávetőleges trigonometrikus értékekkel:
Szög Szög Szög Szög Szög Szög
sin tg sin tg sin tg sin tg sin tg sin tg
(°) (°) (°) (°) (°) (°)
1 0,017 0,017 16 0,276 0,287 31 0,515 0,601 46 0,719 1,036 61 0,875 1,804 76 0,970 4,011
2 0,035 0,035 17 0,292 0,306 32 0,530 0,625 47 0,731 1,072 62 0,883 1,881 77 0,974 4,331
3 0,052 0,052 18 0309 0,325 33 0,545 0,649 48 0,743 1,111 63 0,891 1,963 78 0,978 4,705
4 0,070 0,070 19 0,326 0,344 34 0,559 0,675 49 0,755 1,150 64 0,899 2,050 79 0,982 5,145
5 0,087 0,087 20 0,342 0,364 35 0,574 0,700 50 0,766 1,192 65 0,906 2,145 80 0,985 5,671
6 0,105 0,105 21 0,358 0,384 36 0,588 0,727 51 0,777 1,235 66 0,914 2,246 81 0,988 6,314
7 0,122 0,123 22 0,375 0,404 37 0,602 0,754 52 0,788 1,280 67 0,921 2,356 82 0,990 7,115
8 0,139 0,141 23 0,391 0,424 38 0,616 0,761 53 0,799 1,327 68 0,927 2,475 83 0,993 8,144
9 0,156 0,158 24 0,407 0,445 39 0,629 0,810 54 0,809 1,376 69 0,934 2,605 84 0,995 9,514
10 0,174 0,176 25 0,423 0,466 40 0,643 0,839 55 0,819 1,428 70 0,940 2,747 85 0,996 11,430
11 0,191 0,194 26 0,438 0,488 41 0,656 0,869 56 0,829 1,483 71 0,946 2,904 86 0,998 14,301
12 0,206 0,213 27 0,454 0,510 42 0,669 0,900 57 0,839 1,540 72 0,951 3,078 87 0,999 19,081
13 0,225 0,231 28 0,469 0,532 43 0,682 0,933 58 0,848 1,600 73 0,956 3,271 88 0,999 28,636
14 0,242 0,249 29 0,485 0,554 44 0,695 0,966 59 0,857 1,664 74 0,961 3,487 89 0,999 57,290
15 0,259 0,268 30 0,500 0,577 45 0,707 1,000 60 0,866 1,732 75 0,966 3,732 90 1,000
Határozd meg egy derékszögű háromszög elemeit, ha a 30°-os szöggel Gondolkodjunk

szemben fekvő befogójának hossza 4 cm. kritikusan és építően!
Hogy változik a feladat rajza, hát a számítás eredményei ha a 30° -os szöget
60°-osra cseréljük?
Mérjük fel tudásunkat! N

C D I
Számítsd ki a mellékelt 12 32
ábrán látható háromszögek 25
15 16
hegyesszögeinek sin, cos, F
E 24
tg, ctg értékét. B
20 A
G
15
H L M

Kitüzött feladatok
1. Számítsd ki egy egyenlő oldalú háromszög 5. Számítsd ki az alábbi háromszögekre a sinα,

1 magasságának hosszát, ha az oldala 6 cm. cosα, tgα, ctgα értékeit.
2. Határozd meg egy egyenlő oldalú háromszög a) A b) B
oldalának hosszát, ha a magassága 4 3 cm. 4,5
3. Határozd meg egy derékszögű háromszög
3,5
befogóinak hosszát, ha egyik szöge 30°-os és az B C A

5,5
átfogója 3 2 cm.
5
4. Számítsd ki egy egyenlő szárú derékszögű

háromszög befogóját ha, az átfogója 20 cm. C
6. Számítsd ki az alább meghatározott háromszögek hegyesszögeinek a sin-át, cos-át, tg-ét, ctg-ét.
2 a) Az ABC háromszögben A∢ = 90o, AB = 3 cm, AC = 4 cm; b) A DEF háromszögben E∢ = 90o,
DE = 2 cm, DF = 4 cm; c) A GHI háromszögben H ∢= 90o, GH = 2,5 cm, HI = 3 cm.
7. Határozd meg az alábbi ábrákon látható négyszögek elemeit (szögek, oldalak, átlók). L
S
B A H G
30˚ 45˚
30˚
I O K
15 20 T
O O 20 V 26
45˚ 45˚
C D E F 30˚
J
U
3 8. Határozd meg az alábbi háromszögek 9. Figyeld meg az ABC derékszögű háromszöget.

oldalainak hosszát és szögeinek mértékét. a) Igazold, hogy sinB = cosC és tgB = ctgC.
K b) Ha a B szög 35°-os számítsd ki a C szög
G mértékét. Mutasd ki, hogy sin35° = cos55°.
c) Használd a 160. oldalonC
30° található táblázatokat,
és írd le a cos27°;
cos73°; ctg58°; ctg18°
E 30 F H I J megközelítő értékeit.
A
45
B
4 10. Az EFBG négyzet oldalának 11. Az alábbi négyszögek esetén számítsd ki, a
D C
hossza a, az AEIC négyszög besatírozott 30
pedig téglalap. H I sarkok 20
ilyen négyszög az IHBJ
a) M eltávolítása
és az ABCD? G után 20
b) S zámítsd ki az AEIC A
B
J fennmaradt
téglalap kerületét. alakzatok
E a F kerületeit.
Válaszd ki és oldd meg 5 percben!
Az ábra adatait használva
Az alábi ábrán határozd meg határozd meg az XRZT
Használva négyszög X T
F pont távolságát a GH-tól.
az ábra adatait G oldalainak és
számítsd C átlóinak hosszát, 8 O
ki a ház AC (a szakaszok 30˚
magasságát.
30°
hossza mm-ben 45˚
B
30o E H van kifejezve.) R Z
6m A 30 F
o
30
4 . lecke
T A
130 cm A derékszögű háromszög megoldása
Problémahelyzet
Tamás egy 5 m hosszúságú kötelen sárkányt
eregetett. Szeretné tudni, hogy milyen
magasságot ért el a sárkány.
5m
o
Nincs túl kevés adatunk a feladat
30 megoldására?
130 cm
Tudni szeretnénk! Hogy határozhatjuk meg egy derékszögű háromszög szögeinek mértékét és
oldalainak hosszát, ha ismerjük két alkotóelemét, melyek közül legalább az egyik oldal?
Megoldjuk a problémahelyzetet
ZTA háromszög A-ban derékszögű és egyik
Z AZ
hegyesszöge 30°-os. Tudjuk: �sin 30° =
sin30 .
TZ
5m TZ
Tehát: AZ 2 ,5 m .
2
o A sárkány által elért magasság 3,8 m.
T 30
A Megértettem minden lépést!
130 cm
Ellenőriztem egy ismert tételt is!
Emlékezzünk...
A derékszögű háromszög kongruencia esetei
Kongruens háromszöget tudunk szerkeszteni egy adott derékszögű háromszöggel, ha ismerjük az alábbi
ábrákon megjelölt elemeket.
B.B. 5m Á.B. Á.SZ. B.SZ.
o
30
130 cm
Hogy meg tudjuk határozni egy derékszögű háromszög minden alkotó- Gondolkodjunk
elemét, hány elem ismeretére van szükségünk? kritikusan és építően!
Megoldani egy derékszögű háromszöget annyit jelent, hogy kiszámítjuk az oldalainak hosszát és szögeinek
mértékét. Ezt a tanult metrikus tételek és trigonometrikus arányok felhasználásával tudjuk elérni.
Megoldott feladat
Egy kerékpáros egy 20 km hosszúságú emelkedőn, majd egy 15 km hosszúságú lejtőn halad. A két
útszakasz egymásra merőleges, mint a mellékelt ábrán látható. Hány fokos szöget zár be a két útszakasz a
vízszintes szakasszal és milyen távolságra van (vízszintesen) az induló pont az érkezési ponttól?
Megoldás: B
Jelöljük AB -vel az emelkedő szakaszt és BC -vel a lejtő szakaszt. m
k
• Alkalmazzuk a Pitagorasz tételét az ABC háromszögben: 20
15
AC2 = AB2 + BC2 , AC2 = 202+152 Tehát AC = 25 km.

km
15 3
• Hogy megtudjuk az A szög mértékét: sinA = = = 0 ,6 .
25 5 A C
• A szinusz értéktáblázatból a szög megközelítő értéke A ∢= 37°, C ∢= 90° – A∢, vagyis C∢ = 53°.

1. Határozd meg a háromszögek szögeinek mértékét.

1 F G
A H J 2 L
2 3 3
2
2 2 2
B D
4 2 3
C E I K
2 2. Az alábbi trapézok esetében számítsd ki a piros színnel rajzolt szakaszok hosszát. (A szakaszok hossza
centiméterben van megadva.) 4
A 2 D F J P I R M K
60˚
2
2
45˚ 60˚ 120˚ 60˚
30˚
B A’ D’ C G H I O S N 1,5 P L
2
3. Számítsd ki az ABC háromszög magasságainak 4. Az ABC derékszögű háromszögben A∢ = 90°,
hosszát, mindkét esetben. AB = 24 cm és BC = 25 cm. Határozd meg:
A a)AC-t; b)B∢-et; c)az AD magasságot, D ∈ BC.
a) b)
5. Egy 5m magasságú oszlop egy B
E A H H E ferde rúddal van megtámaszt-
4 18 va a mellékelt ábra szerint. Ha
5m
5
30° 30° 30° 30° sin C , számítsd ki a BC
B D C B D C 7 A C
és az AC szakaszok hosszát.
6. Az alábbi ábrán AEFG, ABCD, AFIH és CMHN 7. Az ABC derékszögű háromszögben A ∢=90°,
3
négyzetek, határozd meg az AFIH négyzet AC = 6 cm és B ∢ = 30°. Határozd meg:
kerületét ha: a) AB hosszát; b) BC hosszát; c) C∢-et;
a) CM 5 2 2 ; b) CM 5 2 2 . d) az A-ból húzott magasság hosszát.
8. Adott a B-ben derékszögű ABC háromszög.
I
N Az AC-re merőlegest állítunk A-ban, mely BC-t
D C D-ben metszi. Ha AB = 0,3 cm és AD = 0,5 cm,
határozd meg a CAD háromszög oldalainak
F E H M hosszát.
10
9. Egy légi célpont 5 m-re van a felszíntől. Egy
tank lövegtornya a talajjal olyan szöget zár be
12
melynek koszinusza .
G B 13
A Mekkora a tank és a célpont közötti távolság.
Az ABC derékszögű
Az E-ben derékszögű, DEF
Az N-ben derékszögű, háromszögben A ∢ = 90°,
háromszögben DE = 6 cm 1
MNP háromszög átfogója 3 BC= 6 és tg B .
10 cm és egyik szöge 30⁰. és sin D . Határozd meg 2
Határozd meg a háromszög 2 Határozd meg az AC szakasz
többi elemét. a háromszög oldalait és szögeit. hosszát.
5 . lecke Metrikus összefüggések szabályos sokszögekben
Problémahelyzet
Annának van egy mágneses játéka, amelyből összerakta a mellékelt
ábrán lévő alakzatot. Egy kocka alakú ajándékdobozba szeretné betenni.
Legalább mekkora kell legyen a doboz oldalának hossza?
Anna a piros rudakkal hatszöget
készített, egyenlő hosszúságú
oldalakkal és kongruens szögekkel.
Tehát egy szabályos hatszöget! Az oldalak 10
cm-esek. Meg kell találnunk két „egymással
szemben lévő” oldal közötti távolságot.
Tudni szeretnénk! Hogyan tudjuk meghatározni a gyakran használt szabályos sokszögek elemeit?
Értelmezés!
Egy sokszöget akkor nevezünk szabályos sokszögnek ha teljesíti a
következő feltételeket:
 konvex;
 minden oldala kongruens;
 minden szöge kongruens.
Fedezzük fel!
Liza észrevette, hogy az egyenlő oldalú
háromszög, a négyzet és a szabályos
hatszög körbe írható. A sokszögek
szimmetriatengelyei, minden esetben,
a köré írt kör közeppontjában metszik
egymást.
Figyeld meg a mellékelt ábrán látható szabályos

sokszögeket. A Liza által észrevett tulajdonságok
érvényesek ezekre a sokszögekre is?
Értelmezés! A szabályos sokszög középpontján a köré írt kör középpontját értjük. A szabályos
sokszögek szimmetriatengelyeinek a metszéspontja a a sokszög középpontja.
A kör középponjából a szabályos sokszög egyik oldalára bocsátott merőlegest a szabályos sokszög
apotémájának nevezzük. Esetenként apotéma alatt ennek a szakasznak a hosszát is érthetjük.
Példa:
OP és QT a mellékelt szabályos sokszögek O Q
apotémái.
P
T
Elemezzük!
Meghatározzuk egy n oldalú szabályos sokszög oldala, apotémája, területe és a köré írt kör sugara közötti
összefüggéseket. Jelöljük R -rel a köré írt kör sugarát ln-nel és an-nel az oldalt, illetve az apotemát.

Elemezzük!
A négyzet C
• Vegyünk egy R sugarú körbe írt ABCD négyzetet. Pitagorasz tétele
alapján az AOB derékszögű háromszögben:
l4 R
AB2 = AO2 + BO2 = 2R2. Tehát AB = R 2 , vagyis l4= R 2 . O
D B
• Az ABCD négyzet területe AB2= 2R2. a4
• Alkalmazzuk a Pitagorasz tételét az AOP derékszögű háromszögben. P
R 2 R 2
OP = , vagyis a4 = .
2 2 A
D Szabályos hatszög
l6 • A szabályos hatszög oldalának hossza megegyezik a köré írt kör sugarával,
E C
vagyis l6 = R.
O • Az ABCDEF szabályos hatszög apotémája az AOB egyenlő oldalú
háromszög magassága.
R a6 B R 3 R 3
F OM = , vagyis a6 =
2 2
M R2 3 3R2 3
A • Az ABCDEF hatszög területe 6 T AOB 6 .
4 2
B
Egyenlő oldalú háromszög
• Az ABC egyenlő oldalú háromszög köré írt kör középpontja a háromszög
súlypontja. l3
• Tehát: l3 = R 3 . O
1 R R
• Az ABC háromszög apotémája OD OA , vagyis a3 = a3
2 2 A C
2
l2 3 R 3 3 3R2 3
• Az ABC háromszög területe 3 , vagyis TABC .
4 4 4
Gondolkodjunk
A fenti eredményeket a következő táblázat foglalja össze. kritikusan és építően!
A szabályos sokszögek elemei a köré írt kör sugara szerint
Egyenlő o. háromszög Négyzet Szabályos hatszög
Az oldal l3 = R 3 l4 = R 2 l6 = R
hossza
Az apotéma R R 2 R 3
a3 = a4 = a6 =
hossza 2 2 2
3R 2 3 3R 2 3
Terület T3 T4 2 R2 T6
4 2
Figyeld meg, elemezd és hasonlítsd össze: mi történik az apotéma hosszával, ha a sokszög

oldalainak száma nő? Hát a sokszög területével? Tanulmányozd más sokszögek esetén is.

A A
Ha tudod, hogy a mellékelt ábrákon B F
a kör sugara12 cm, határozd O O
meg a két sokszög oldalának és
apotémájának hosszát. ? ?
B C C E
8. tanulási egység: Metrikus összefüggések a derékszögű háromszögben D 165
1. Melyik szabályos sokszög az alábbiak közül és 2. Határozd meg

1 melyik nem? Indokold válaszod! a kék színnel
rajzolt sokszög
D 30° C
kerületét, ha 30°
6 tudod, hogy
2
1 ABCD egy 30 cm
5 hosszúságú és
3 4
15 cm szélességű A B
téglalap.
3. Számítsd ki az alábbi ábrákon besatírozott 4. Számítsd ki a satírozott alakzatok

2 sokszögek kerületét és területét, ha tudod, hogy területeit, ha tudod, hogy minden
a megjelölt körívek kongruensek és a körök sokszög szabályos, melynek a
sugara 16 cm. csúcsai a körön vannak.
A J P
D G I K N Q
B E F H L R
C M S
5. Az ABCD négyszög egy O D
6. Az O középpontú és 3
C
A D
3 középpontú, 20 cm sugarú cm sugarú kör az ABCD P
20
körbe van beírva és egy, az négyzetbe van írva, P egy O
elsővel koncentrikus kör köré O P érintési pontjuk. PB és PC
MQ N
van írva. Számítsd ki ennek a szakaszok metszik a kört az M,
négyszögnek a kerületét. A B illetve N pontokban. Határozd B E C
meg az MN szakasz hosszát.
7. A mellékelt útjelző táblát egy ABCD,1 m oldalhosszúságú, négyzet alakú lemezből készí-
tették úgy, hogy a négyzet középpontjából egy olyan kört húztak, mely a négyzet oldalait
három egyenlő részre osztotta. Számítsd ki: a) a kör sugarát. b) az útjelző tábla területét.
4 8. Az ábrán látható négyzet területe:

26 16 42
1764 = 42 ∙ 42 (cm)2. A négyzetet feldara-
bolták, majd a mellékelt téglalapot rakták16 26 16
össze belőle. 26 26
42 16
A téglalap területe: 1768 = 26 ∙ 68 (cm2).
26 16 26 42
Hol a hiba?

Adott az ábrán látható,
Határozd meg az OD = 10 cm OB = 4 cm sugarú körbe írt
Határozd meg az OD = 6 cm
sugarú körbe B A trapéz.
sugarú körbe A D C
írt szabályos Számítsd
írt négyszög M
nyolcszög C H ki az OM
apotémáját
apotémáját szakasz
és a megjelölt O B
szög
B O D és a hosszát. A O
megjelölt D G
mértékét. E szög
P
mértékét. E F
C

A távolságok megközelítése gyakorlati helyzetekben, felhasználva a 6 . lecke
metrikus összefüggéseket
Problémahelyzet
Nyaralás közben Eszter meg akarta tudni milyen távolságra van a sátra a barlangtól. Sajnos nincs közvetlen
út a sátor és a barlang között - a folyón való átkeléshez át kell menni a hídon.
Én tudom, hogy meg lehet mérni

a két pont közötti távolságot!
Csak úgy, ha egyenes irányba

tesszük meg az utat!
Szeretnénk tudni! Hogyan használhatjuk a metrikus összefüggéseket a gyakorlati helyzetekben?
Emlékezzünk ...
A derékszögű háromszögben van néhány fontos arány, amelyek segítségével kapcsolatot tudunk találni a
háromszög oldalainak hossza és a szögei mértéke között. Egy adott szögre ezek az értékek megtalálhatóak
a trigonometrikus táblázatban.
Például az ábrán látható derékszögű háromszög esetén
ahhoz, hogy az AB és BC oldalakxhosszának megközelítő C
u a 160. oldalon található
értékét megkapjuk, használhatjuk
trigonometrikus táblázatot. d
3m
AC 3 3
sinB; d BC
0 ,469, tehát 6 , 40 m
BC BC 0 ,469
AC 3 3
tgB ; deci AB
0 ,532, tehát 5,64 m A B
28°
AB AB 0 ,532
Liza a következőképpen járhatna el:
3. A tangens értéktáblázatot
használva, kiszámítja:
x
tg u
d
x = d ∙ tg(u)
x
u Például ha d = 50 m és u = 70°,
d akkor:
1. A barlang és a sátor közötti 2. Megméri a d x ≈137 m
szakaszra merőlegest húz. távolságot és az u
szöget.
1 K
eresd ki egy trigonometrikus táblázatban, vagy használj tudományos számológépet a
következő trigonometrikus értékek meghatározásához:
tg70°; tg20°; sin70°; sin20°; cos70°; cos20°.
2 Az előbbi problémahelyzet esetén számítsd ki az x értékét, ha

d = 100 m és u = 70°. Mit vettél észre?

A családdal tett utazások során, Péter észrevette a képen látható „veszélyes emelkedő”
útjelzőt. Azt olvasta, hogy a táblára írt százalék megmutatja, mekkora minden száz
2%
1méternél a szintkülönbség.
12% Hogy jobban megértse az útjelző jelentését, Péter elkészítette a mellékelt ábrát.
A trigonometrikus értékek táblázata alapján
u 12 m 12 m kiszámította az út lejtését, azaz az u szög mértékét:
u 12
100 m tg u 0 ,12 u 7
100 m 100
Alkalmazzuk!
A Bucsecs hegységben tett kiránduláson Dani látta a Szfinxet – az emberi fej formájú kőtömböt. A Szfinx
körüli védelmi terület miatt Dani nem tudott túl közel menni, azonban le tudta fényképezni, két egymástól
körülbelül 20 méter távolságra lévő helyről, az alábbi ábra szerint.
7˚
12˚
20 m
Dani fényképezőgépe minden képen mutatta a hegy csúcsának a vízszinteshez viszonyított szögét: ezek
7 ° és 12 °.
A rendelkezésre álló adatok alapján Dani kiszámította a Szfinx magasságát. Hogy járt el?
VBC derékszögű háromszögben, illetve a VAC derékszögű háromszögben:
d d
ctg12 4 ,705 V
h h
20 d 20 d 7˚ h
ctg 7 8 ,144 12˚
h h A B d C
20 20 m
Következtetjük: ≈ 3,440 , tehát h ≈ 5,8 m.
h
Hozzáadva Dani magasságát (1,60 m) megkapjuk, hogy a Szfinx magassága körülbelül 7,4 m.
Folytasd a fenti számításokat, és határozd meg, hogy a Szfinx leg- Gondolkodjunk

magasabb pontjától milyen távolságra készítette Dani a két fényképet. kritikusan és építően!

1 Használd az ábra adatait, és számítsd ki a sárkány 100 m
földtől való távolságának megközelítő értékét.
2 Hány fokos szöget kellene bezárjon a sárkány
kötele a vízszintessel ahhoz, hogy a sárkány 70 m 35˚
magasan legyen a földtől?
1,20 m

1. Anna a szögmérőhöz 2. Egy fa magasságának kiszámításához ismertek a

1 függőónt rögzített, mely mellékelt ábrára írt adatok.
a függőlegest jelöli, hogy a) Határozd meg
a terepen szöget tudjon a sin40° és tg40°
mérni, ahogyan az ábrán megközelítő értékeit
látható. A függőón a 62°-ot trigonometrikus
jelölő beosztáson megy táblázat segítségével. 40˚
át. Mekkora szöget zár be b) Számítsd ki a fa
a vízszintes a megjelölt magasságát. 20 m
iránnyal?
3. 10 órakor a nap sugara a 4. Emma és Péter

2 hely függőlegesével 25°- lefényképezték a
os szöget zár be. Mekkora világítótornyot. 35˚ 20˚
a fa árnyéka? (cm-ben Az ábra adatait
kifejezve kerekítsd az 25˚
felhasználva x
30 m
5m
értéket egy egész számra.) határozd meg,

milyen távolságra állt Péter a világítótoronytól a
fényképezés pillanatában.
3 5. Egy város polgármesteri hivatalának épületére 7. Határozd meg az ábrákon a kis betűkkel jelölt
zászlót tűztek ki. Egy megfigyelő, aki 50 m-re szakaszok hosszát.
G
volt az épülettől, az G
épület tetejét 26°- a) K b) K P
20P
os szögben, míg a 30 30° 20
30 30°
O O
zászlórúd csúcsát 28˚ O O
28°-os szögben látta. 26˚ H 20
H 20
Milyen magas a zászló? J J L
50 m L N N
6. Határozd meg az I I M 60° M 60°
ábrán látható ABC C 8. Endre az E pontban áll,
derékszögű háromszög ha az EA szakaszon megy A B
hegyesszögeinek
3m
át az úton, 6 m-rel többet d

megközelítő mértékét tesz meg, mint az EB
(kerekítsd egy egész 5m szakasz esetén.Számítsd ki
számra). A B
az út d szélességét.
60°
E
45°
4 9. Az ABC derékszögű háromszögben A ∢= 90°, AD ⊥ BC, D ∈ BC. Megszerkesztjük az AO oldalfelezőt, O ∈

BC. Ha AD = 4 cm és OD = 3 cm, számítsd ki:
a) AB, AC, BD, DC szakaszok hosszát; b) a B pont AO szakasztól való távolságát.
Az ábra adatait használva számítsd ki az ABC derékszögű háromszög kerületét.
B
B
B 70˚B
B 10 B 6
10
B C 70˚ 70˚ A
B 25˚ 6
B 5 C 10 A
C C 6 A A
5 C C 25˚ 25˚ A A
C 3 5 A
C
C 8. tanulási egység:3Metrikus A
3 A összefüggések a derékszögű háromszögben 169
Ismétlő feladatok
1. Határozd meg az D 4 C 2. Melyik számhármas jelöli egy háromszög

1
ABCD négyszög oldalainak hosszát? A háromszögek közül
oldalainak hosszát. melyik derékszögű? Miért?
4 a) 6, 8, 10; b) 20, 48, 52;
c) 300, 400, 500; d) 6, 30, 34.
A B
3. Számítsd ki az alábbi ábrákon besatírozott felületek területeit.

2
a) b) O1 c)
8
120˚ 24
28
O2 O3 60˚
4. A következő ábrákon szereplő összes rajz ellentmondásos állításokat tartalmaz. Találd meg minden
esetben az ellentmondást, válaszodat indokold.
34 120˚
16 3
16
20 16
12 O 60˚
16 8 2 28
22 16
24
120˚
a) b) c) d) e)
3 5. Dani a fa koronájának magasságát 60°-os szög 6. Egy magas 30˚

alatt látja. Ha Dani 140 bevásárlóközpont 45˚
cm magas és 3 m-re áll a erkélyéről az A tömbház
fától, milyen magas a fa? alja 45°-os szög alatt,
Kerekítsd az eredményt míg a legmagasabb
8
századra többlettel. pontja 30°-os szög
alatt látható. Ha az A A ?
tömbház magassága
8 m, milyen magas a bevásárlóközpont, és
3m mekkora távolságra van a két épület egymástól?
7. Egy háromszög két oldala 12 cm, illetve 14 9. Adott az ABC háromszög, a B és C csúcsok
4 cm hosszú, az általuk közrezárt szög 30°-os. vetületei a velük szemben fekvő oldalra B’,
Számítsd ki a háromszög területét. illetve C’.
8. Mutasd ki, hogy ha egy konvex ABCD a) Mutasd ki, hogy BB' = AB sin A; CC' = BC
négyszögben az ABC, ACD, ABD, BCD sin B.
háromszögek területei egyenlőek, akkor a b) Í rj két az a)-hoz hasonló összefüggést, és
négyszög paralelogramma. igazold.
AB AC sin A
c) Mutasd ki, hogy TABC .
2

Mit tanultam?
• alkalmazni Pitagorasz tételét egy

A derékszögű háromszög megoldása Metrikus összefüggések sokszögekben derékszögű háromszög elemeinek
meghatározására;
Befogó tétele Négyzet
• összetett mértani alakzatban
Pitagorasz tétele
meghatározni a szakaszok
Magasság tétele Szabályos hatszög hosszát, a szögek mértékét, a
kerületet, a területet;
Trigonometrikus arányok Egyenlő o. háromszög
• felhasználni a négyszögek
tulajdonságait feladatok
Szinusz Koszinusz Oldal, Apotéma, Terület megoldásában;
Tangens Kotangens • meghatározni a körbe írt
sokszögek elemeit;
Távolságok és területek megközelítése gyakorlati helyzetekben
• alkalmazni egyes szögek
szinuszát, koszinuszát, tangensét
vagy kotangensét szakaszok
hosszának a meghatározására
derékszögű háromszögben.
1. teszt 2. teszt
1. Egy derékszögű háromszög átfogója 41 mm 1. Egy derékszögű háromszög átfogója 61 mm
és egyik befogója 40 mm. Számítsd ki a másik és egyik befogója 40 mm. Számítsd ki a másik
befogó hosszát. befogó hosszát.
2. Egy egyenlő szárú trapéz alapjai 12 cm, illetve 2. Egy egyenlő szárú trapéz alapjai 12 cm, illetve
32 cm, a kongruens oldalak hossza pedig 28 cm, magassága pedig 20 cm. Számítsd ki a
26 cm. Számítsd ki a trapéz magasságát. nem párhuzamos oldalak hosszát.
3. A 4 cm sugarú kör P pontjától az AB átmérőig 3. Egy ABC egyenlő oldalú háromszög köré
mért távolság 2 3 cm. Számítsd ki az ABP írt kör sugara 3 3 cm. Megszerkesztjük a
háromszög szögeinek mértékét és oldalainak DC ⊥ AC, ahol D a körön van. Számítsd ki az
hosszát. ACDB négyszög kerületét és területét.
4. Számítsd ki egy olyan egyenlő oldalú 4. Számítsd ki annak a négyzetnek az
háromszög oldalát és apotémáját, mely egy oldalát és apotémáját, mely egy 5 3 cm
6 cm oldalhosszúságú négyzet belső érintő oldalhosszúságú egyenlő oldalú háromszögbe
körébe van írva. írt körbe van írva.
5. Egy megfigyelő 6 000 m magasságban és 5. Egy hajó fedélzeti berendezése kincsesládát
30°-os szög alatt lát egy repülőt. Milyen jelez 20 °-os szögben. A búvár leereszkedik
távolságra van a megfigyelő a repülőtől? 40 m-rel a tengerszint alá. Mekkora távolságra
van a kincstől?
20˚
d
40 m

x
9. Tanulási egység: Adatszervezés
Projekt Egy egészséges ebéd

Egy kiegyensúlyozott étrendben a napi kalóriabevitel összetétele: Kiegyensúlyozott étrend
• 45% és 65% közötti szénhidrát; • 1 g fehérje értéke 4 kcal
• 20% és 35% közötti zsírok; • 1 g szénhidrát értéke 4 kcal
• 1 g lipid értéke 9 kcal Szénhidrát
• 10% és 35% közötti fehérjék.
Zsír
Egy tizenhárom éves gyerek napi energiabevitele 2 800 kcal, az ebéd
pedig ennek az energiamennyiségnek a 30-35%-át kell fedezze. Fehérje
Munkaterv
Az élelmiszerek tápanyagtartalma
 Szükséges eszközök: papírlapok, színes ceruzák.
 Cél: Állítsatok össze egy kiegyensúlyozott menüt ebédre Élelmiszer
megnevezése, Víz %
Fehérjék Zsírok
Szénhid-
rátok (g kcal
felhasználva a mellékelt táblázat adatait vagy más, a 100 g
(g %) (g %)
%)
tápanyagokra vonatkozó adatokat, amelyeket megtaláltok Telemea sajt 57 17 17,2 1 243
az interneten vagy ételreceptekben. Készítsétek el a javasolt Olvasztott sajt 55 20 20,3 1 271
menü tápanyagtartalmához tartozó kördiagramot. Joghurt 90 3,2 3,2 3 55
Tyúkhús 70 19 9,5 - 167
A projekt megvalósítása Disznóhús 49 15 35 - 388
Marhahús 74 22 35 - 401
Dolgozzatok hármas, négyes vagy ötös csoportokban! Ponty 77 18,9 2,8 - 104
 J avasoljatok egy ebédmenüt. Újburgonya 80,5 1,7 0,2 17,4 80
 S zámítsátok ki a javasolt menü kalóriaértékét, és Uborka 94,3 1,3 0,2 2,9 19
készítsétek el a tápanyagokat tartalmaző kördiagramot. Gomba 88,4 5 0,5 2,5 35
M ódosítsátok a menüt úgy, hogy megfeleljen az Cukkini 93,7 0,9 0,1 3,2 18
elfogadott értékeknek. Jegyezzétek le a kivett és Zöldbab 89,4 2 0,2 5,7 33
Paradicsom 93,9 1,1 0,3 4,3 25
hozzáadott élelmiszereket, amíg eléritek a végső
Vinetta 91,6 1,3 0,2 4,8 27
változatot. Spenót 90,1 3,5 0,3 2 25
 Tanulmányozzátok a különböző élelmiszerek cimkéin Banán 75 1,3 0,6 13,4 66
feltüntetett kalóriaértékeket. Sárgabarack 85 1,1 0,1 12,9 58
 E gyesítsétek egy plakáton az elkészített anyagokat. Földieper 90 0,8 0,6 8,2 43
Kezdhetjük! Cseresznye 75 1,1 0,3 18,3 82
Mandarin 88 0,8 0,1 8,7 40
B eszélgessetek az osztálytársaitokkal arról, hogy mit Alma 82 0,3 0,4 16,9 74
ebédeltetek. Körte 82 0,6 0,6 16 73
A mellékelt táblázat segítségével számítsátok ki az Keksz 6 8,2 9,5 74 337
ebédetek kalóriaértékét, majd ellenőrizzétek, hogy a Fehér kenyér 32,1 10,3 2 54 282
kapott értékek megfelelnek-e egy kiegyensúlyozott diéta Csokis tej 1,2 6,9 29,9 49,8 603
Gyümölcslekvár 23,3 0,46 - 72,5 289
százalékokban kifejezett határértékeinek.
Méz 18 0,4 - 81,3 335
Közös munka Bemutatás

Csoportonként: Dolgozzatok az osztállyal közösen! Függesszétek ki az
B eszéljétek meg a projekt szakaszait, és osszátok elkészített plakátokat.
el a feladatokat a csoport tagjai között.  Függesszétek ki az elkészített plakátokat.
 Oldjátok meg az egyéni feladatokat, majd  Minden csapat értékelje a többi csapat által
együttműködve a csapattársaiddal végezzétek el készített plakátot.
a teljes feladatot. • Szavazással válasszátok ki azt a munkát, amely
Az osztályban: a legjobban tetszik.
B eszéljétek meg a végső plakát alakját, amely • Figyelem! Tilos a csapatnak a saját plakátjára
szavazni.
tartalmazza a csapat által elkészített anyagot.
 Összeadva a csapatok által javasolt pontszámokat,
határozzátok meg9.atanulási
végső egység:
sorrendet.
172 Adatszervezés
Halmazok és 1. Az M = {x ∈ ℤ| –3 ≤ x <2} halmaz elemeinek száma egyenlő ...

halmazokkal végzett
műveletek
Halmazokkal végzett 2. Ha A = {1, 3, 5}, B = {2, 3, 4, 6} és C = {2, 4, 5, 8, 9}, akkor (A ⋃ B) ⋂ C = ...
műveletek
Egyenesen arányos 3. 3
kenyérhez 1380 g liszt szükséges. 5 ugyanolyan kenyérhez szükséges
mennyiségek liszt mennyisége ... g.

Százalékok 4. Ha egy szám 20%-a 12, akkor az a szám:
A. 240; B. 24; C. 60; D. 600.
Számtani közép- 5. E gy városban három napon át mért hőmérsékletek a következők: 15°,

arányos és súlyozott 17° és 10°. A három nap átlagos hőmérséklete:
középérték
A.12°; B.13°; C.16°; D.14°.
Súlyozott középérték 6. E gy sportoló kétszer 1,5 m-t ugrott, háromszor 1,6 m-t és ötször 1,7 m-t.
A sportoló ugrásainak átlagos hossza:
A. 1,6 m; B. 1,63 m; C. 1,65 m; D. 1,55 m.
Ábrázolás a 1
7. Ábrázold a számtengelyen a következő valós számokat: 3; 0; -2; ;
számtengelyen 2
–0,75; 4,5; 2.
Pitagorasz tétele 8. E gy derékszögű háromszög befogóinak hossza 6 cm és 8 cm. Milyen

hosszú az átfogó és az ehhez tartozó magasság?
Adatrendezés 9. E gy osztály tanulói egy matematikafelmérőn a következő jegyeket

kapták: 2diák 4-es , 4 diák 5-ös, 4 diák 6-os, 8 diák 7-es, 7 diák 8-as,
3 diák 9-es és 2 diák 10-es jegyet. Rendezd ezeket az adatokat egy
táblázatba, majd ábrázold egy grafikonvonal segítségével.
9. tanulási egység: Adatszervezés 173

1. lecke Két nem üres halmaz Descartes-szorzata
Problémahelyzet 8
A sakkban egy bábu helyzetét a táblán a sor és oszlop megadásával
határozzuk meg. Például, Ba8 azt jelenti, hogy az a oszlop és a 8-as 7
sor kereszteződésénél lévő mezőben egy bástya van. 6
5
Az ábrán látható felállás : Ba8, Bb7, Bd6,
Bf4. El tudsz helyezni még egy bástyát 4
úgy, hogy ne támadjon egy másikat? 3
El tudok helyezni többet is! Ki 2

kellene számolnom az összes 1
lehetséges kombinációt ... a b c d e f g h
Tudni szeretnénk! Hogy számoljuk ki két halmaz Descartes-szorzatát?
Emlékezzünk ...
Legyen A = {a; b; c; d; f} egy tetszőleges halmaz. Ennek több két elemű részhalmaza van: {a; b},
{a; c}, {a; d} … Az elemek sorrendje a halmazban nem számít.
Ha az elemek sorrendje számít, kételemű rendezett részhalmazokat használunk, vagyis párokat. Így
írjuk: (a; b) és így olvassuk: „a, b elempár”.
Értelmezés! Adottak az A és B nem üres halmazok. A halmazok Descartes-szorzata az A × B =
{(a; b) | a ∈ A, b ∈ B} halmaz.
Például, ha A = {1; 2 } és B = {6; 7; 8}, akkor A × B = {(1; 6); (1; 7); (1; 8); (2; 6); (2; 7); (2; 8)}
B × A = {(6; 1); (6; 2); (7; 1); (7; 2); (8; 1); (8; 2)}.
Észrevesszük, hogy a Descartes- Tudjuk, hogy: card(A) = 2 és card(B) = 3,

szorzat általában nem kommutatív! card(A×B) = card(B×A) = 2·3 = 6.
Megoldott feladat
Határozd meg az A × B és B × A halmazokat és ezek számosságait tudva, hogy A = {1; 2}, B = {5; 6; 7}.
Az A × B és B × A halmazoknak vannak közös elemeik?
Megoldás:
A × B = {(1;5), (1;6), (1;7), (2;5), (2;6), (2;7)}.
B × A = {(5;1), (5;2), (6;1), (6;2), (7;1), (7;2)}. Mindkét halmaznak 6 eleme van. Megfigyeljük, hogy nem
létezik egyetlen olyan számpár sem, amely közös eleme lenne a két Descartes-szorzatnak.
Szóbeli magyarázat! Figyeld meg a két halmaz, és ezek Descartes-szorzatának számossága
közötti kapcsolatot. Jelents ki egy szabályt, amellyel kiszámítható két
halmaz Descartes-szorzatának számossága.

1 Írd fel az A = {0; 1} és B = {–1; 4} halmazok Descartes-szorzatát.
2 Az M halmaznak 4 eleme van, az N halmaznak pedig 7. Hány eleme van az M × N halmaznak?
174 9. tanulási egység: Adatszervezés

1. Adottak az A = {1; 3} és B = {2} halmazok. 3. Legyen A = {–3; 2; 7} és B = {a; b}.

1
Írd fel az A × B és B × A halmazok elemeit. Állapítsd meg, hogy:
Határozd meg ezek számosságát. (–3; a) ∈ A × B, (7; b) ∈ A × B,
2. L egyen A = {0; 2; 4}. (a; 7) ∈ A × B, (b; 2) ∈ B × A,
Írd fel az A × A halmaz elemeit, és határozd (7; b) ∈ B × A, (b; a) ∈ B × A,
meg ennek a halmaznak a számosságát. (b; a) ∈ B × B. (–3; –3) ∈ A × A,
4. Ha I a páratlan számjegyek halmaza, P pedig 6. Határozd meg az A és B halmazokat, ha:
2 a 4 és 12 közötti prímszámok halmaza, írd a) A × B = {(1; 2), (1; 4), (3; 2), (3; 4)};
fel az I× P halmaz elemeit, és határozd meg
ennek a halmaznak a számosságát.

b) A × B = (-1; 3),(-1; 6), 5; 3 , 5; 6 .
7. Tudjuk, hogy card(A) = 3 és
5. Legyenek az A = {1; 2; 3} és B = {x; y; z} halmazok. card(A × B) = 12. Számítsd ki
Írd fel A × B és B × A halmazok elemeit, majd card(B) értékét.
határozd meg az x, y és z értékeket úgy, hogy 8. Legyenek card(B × A) = 15 és card(A) = 5.
A × B = B × A. Egyediek ezek az értékek? Számítsd ki card(B) értékét.
3
9. Állapítsd meg, hogy létezik-e az A és B halmaz 11. Az A halmaznak 5 eleme van. Létezik-e egy
úgy, hogy A × B = {(1; 2), (3; 4), (5; 6), (7; 8)}. olyan B nem üres halmaz, amelyre az A × B
halmaznak 12 eleme van?
10. Egy osztályban 14 fiú és 11 lány van, akik egy
születésnapon párban táncolnak. Tudva, hogy 12. Ha A = {x ∈ ℤ | |x| ≤ 2} és B = {x ∈ ℕ | 2 ⫶ n},
mindegyik fiú táncolt mindegyik lánnyal, határozd meg az A, B, A × B, B × A, A × A és
számítsd ki hány pár alakult. B × B halmazok elemeit és ezek számosságait.
4 13. A hexadecimális (tizenhatos) számrendszert 16. A „Tengeri csata” nevű játék az alábbi táblázatot
a számítástechnika alkalmazza. Ez egy olyan használja. Mindegyik játékos, a saját tábláján,
számrendszer, amely 16 jegyet használ: 0, 1, 2, kiszínez egy ilyen „hajót” :
..., 9, A, B, C, D, E, F. Hány háromjegyű szám
Sorban, mindegyik játékos „kilő egy bombát”,
írható fel ebben a számrendszerben? vagyis megjelöl egy négyzetet az ellenfél
14. Egy légitársaság a következő menüket kínálja tábláján; ha azon a négyzeten egy hajó van, a
játékos egy újabb „bombát” lőhet ki, támadva a
utasainak repülés közben: szendvics, croissant
szomszédos négyzeteket.
vagy pite, teával, kávéval, vízzel vagy almalével.
Sorold fel az összes lehetséges menüt, Péter a C6-on meglőtte a Tamás hajóját; mi
lenne a hatékony folytatás?
felhasználva két halmaz Descartes-szorzatát.
E
15. Eszter egy 3 lépcsőházas (A, B, C) tömbházban D
lakik, ahol 4 emelet és földszint van. Eszter
C
a C lépcsőház, 2. emeletén lakik; ezt közli
B
a barátaival (C; 2) alakban. Írd le az összes
lehetséges lakcímet a Eszter tömbházából, A
felhasználva a Descartes-szorzatot. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Válszd ki, és oldd meg 5 percben!
Ha az A × B halmaznak
Egy iskolában több csapat bemutatót 97 eleme van, határozd
Az A = {1} és B = {2,3} készít egy kiállításra. A csapatok egy meg hány eleme lehet az A
halmaz esetén határozd tanulóból és egy tanárból állnak Tudva, halmaznak.
meg az A × B szorzatot. hogy az iskolában 63 tanuló és 14 tanár van,
számítsd ki hányféleképpen alkothatnak
csapatokat a résztvevők.
2 . lecke Derékszögű koordináta-rendszer a síkban; ábrázolások
Problémahelyzet
Tudtad, hogy Arad megyében

létezik a Székesút nevű település,
ahol az utcák merőlegesek?
Szép lenne, ha párhuzamosak

lennének a hosszúsági és szélességi
körökkel!
És ha azt mondom, hogy a B4-

ben lakom Székesúton, ez a B utca
4-es számot jelenti?
Tudni szeretnénk! Hogy ábrázoljuk a valós számpárokat?
Emlékezzünk ...
A valós számokat a valós számtengelyen ábrázoljuk, vagyis egy olyan egyenesen, amelyen rögzítettünk:
egy kezdőpontot (origót), egy irányt és egy mértékegységet.
Fedezzük fel! y
B
Legyen két merőleges valós számtengely úgy, hogy 4
a közös kezdőpontjuk O-ban legyen. A tengelyeket I. negyed
3
Ox-szel és Oy-nal jelöljük. Általában a tengelyek II. negyed
pozitív iránya jobbra, illetve felfele van. A
2
A számtengelyek a síkot négy negyedekre osztják:
1
II. negyed I. negyed O E x
x<0, y>0 x>0, y>0 –5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5
D
III. negyed IV. negyed –1
x<0, y<0 x>0, y<0 C
–2
Ha mindkét tengelyen ugyanazt a mértékegységet III. negyed IV. negyed
–3 F
használjuk, egy derékszögű koordináta-rendszert
vagy xOy síkbeli koordináta-rendszert kapunk; az
Ox-et abszcisszatengelynek nevezzük, az Oy-t pedig ordinátatengelynek.
A sík bármely pontja levetíthető a két tengelyre, így két valós számot kapunk, amelyeket a pont
koordinátáinak nevezünk: az Ox tengelyen a pont abszcisszája és az Oy tengelyen ennek ordinátája.
Tehát:
• a sík egy tetszőleges M pontjának megfelel az (xM, yM) valós számpár. Így írjuk: M(xM, yM), ahol xM az
M pont abszcisszája, yM pedig az ordinátája.
• bármely valós (a; b) számpár egyértelműen meghatároz egy M(a; b) pontot, amelynek a az
abszcisszája és b az ordinátája
A fenti ábrán: az A pont abszcisszája 3 és ordinátája 2, a B pont abszcisszája –2 és ordinátája 4, a C
pont abszcisszája –1 és ordinátája –2, végül a D pont abszcisszája 2 és ordinátája –1.
Az E pont az Ox tengelyen található és koordinátái E(4; 0).
Általában, ha N ∈ Ox ⇒ N(xN; 0).
Az F pont az Oy tengelyen található és koordinátái F(0; –3).
Általában, ha P ∈ Oy ⇒ P(0; yP).
Ábrázold derékszögű koordináta-rendszerben: A(1; 2), B(–2; 3), C(–1; 4), D(0; –2) és E(3; 0).

x
4
Megoldott feladat
3
Egy koordináta-rendszerben felvesszük az A(3; 2) pontot.
D A E
Határozd meg a következő pontok koordinátáit, és ábrázold: 2
a) B – az A pont szimmetrikusa az Ox tengelyre nézve; F
1
b) C – az A pont szimmetrikusa az origóra nézve;
c) D – az A pont szimmetrikusa az Oy tengelyre nézve; –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 6y
d) E
– abszcisszája kétszer nagyobb az A abszcisszájánál, és –1
ordinátája egyenlő az A ordinátájával; C B
–2
e) F
– abszcisszája egyenlő az A abszcisszájával, és ordinátája
egyenlő az A ordinátájának felével. –3
Megoldás: –4
Kapjuk, hogy: B(3; –2); C(–3; –2); D(–3; 2); E(6; 2) és F(3; 1).
Szóbeli magyarázat! Hogy kaptuk meg a B, C és D pontok koordinátáit a fenti feladatban?
1. Ábrázold egy koordináta-rendszerben a 2. Ábrázold egy koordináta-rendszerben a

1 következő pontokat: A(2; 4), B(–3; 3), C(–2; –4), követkető pontokat, és állapítsd meg, melyik
D(5; –2), E(3; 0), F(–1; 0), G(0; 4), H(0; –3). negyedben találhatók:
Mindegyik pont esetében azonosítsd az 1 5 1 7 1
abszcisszát és az ordinátát . A 1; , B ; , C ; 2 , D 0 ; .
2 4 4 2 4
3. Adottak a mellékelt koordináta-rendszerben y

2 megjelölt pontok. 4
I
3
a) Írd fel a megjelölt pontok koordinátáit. C
2
b) Melyik negyedben találhatóak ezek a pontok? B F E
1
c) Határozd meg a BF szakasz M
felezőpontjának koordinátáit. –10 –9 –8 –7 –6 –5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5x
A –1 D
d) Határozd meg az AE szakasz N J H
felezőpontjának koordinátáit. –2
G
e) Állapítsd meg a BF egyenes Ox tengelyhez –3
viszonyított helyzetét, indokold a választ.
4. Állapítsd meg, hogy az A(5; 4), B(–5; –4), 6. Ábrázold a koordináta-rendszerben az
3 C(5; –4), D(–5; 4) pontok közül melyik A = {1; 2; 3} és B = {4; 6 y
szimmetrikus: a) az Ox tengelyre nézve; b) az 5} halmazok Descartes- 5
Oy tengelyre nézve; c) az O pontra nézve. szorzatát. 4

E F
3
5. Legyen A(2; 2). Ábrázold a pontot, és határozd 7. A mellékelt grafikon az 2
C D
meg a szimmetrikusának koordinátáit az Ox-re, M × N halmaz ábrázolása. 1

A B
Oy-ra és O-ra nézve. Határozd meg a négy pont Határozd meg az M és N –2 –1 0 1 2 3 x

által meghatározott négyszög természetét. halmazokat. –1
8. Bizonyítsd be, hogy tetszőleges x és y valós számok esetében, az O, M és N pontok kollineárisak, ahol
4 O a koordináta-rendszer origója, valamint M(x, x) és N(y, y).

Legyenek az A(1; 1)
Ábrázold az A(1; 1) és és B(5; 3) pontok. Ábrázold
Ábrázold a koordináta- B(5; 3) pontokat. Határozd meg az AB szakaszt és ennek
rendszerben a következő az AB szakasz M felezőpontjának szimmetrikusát az Ox
1 3 koordinátáit. tengelyre nézve.
pontokat: A(1; -1), B ; .
2 2
3 3
. lecke
Lecția A sík két pontja közti távolság
Problémahelyzet 5 y
Vegyél fel egy C pontot B(–2; 4)
Az elektronikus úgy, hogy egy derékszögű 4
játékomban ki kell háromszög jöjjön
számítsam az A létre! Majd alkalmazd 3
és B pontok közti Pitagorasz tételét! 2 A(2; 1)
távolságot, amint az
ábrán jelöltem. Hogy C(–2; 1) 1
járjak el? Jó ötlet! x
–3 –2 –1 0 1 2 3
Tudni szeretnénk!
Hogy számítjuk ki két síkbeli pont távolságát, ha ismerjük ezek koordinátáit?
Emlékezzünk ...
A valós számtengelyen, két pont közti távolság egyenlő a koordináták különbségének moduluszával.
Bizonyítjuk!
A mellékelt ábrán az A és C pontok ordinátái egyenlők, tehát a köztük y
lévő távolság az abszcisszatengelyen egyenlő |–2 –2| = 4.
A B és C pontok távolsága az ordinátatengelyen, mivel a pontok B(xB, yB)
+2
abszcisszái egyenlők: |–1– 2| = |–3| = 3.
yB – yA
Alkalmazva Pitagorasz tételét az ABC háromszögben:
AB2 = AC2 + CB2 = 42 + 32 = 25, tehát AB = 5. –2 O 2 x
–1
Tétel Ha A(xA, yA) és B(xB, yB), akkor az A és B pontok közti
C xB – xA A(xA; yA)
2 2
távolság: AB ( xB x A ) ( yB y A ) .
Bizonyítás:
Felvesszük a C(xB, yA) pontot; a C-ben derékszögű ABC háromszögben, a befogók AC = |xB – xA|,
illetve BC = |yB – yA|.
Alkalmazva Pitagorasz tételét az ABC háromszögben:
AB2 = AC2 + CB2 = (xB – xA)2 + (yB – yA)2, tehát: AB ( xB x A )2 ( yB y A )2 .
Megoldott feladat
Adottak az A(0; 5), B(2; –1) és C(8; 1) pontok. A(0;5)
a) Ábrázold a pontokat egy koordináta-rendszerben. M
E
b) Igazold, hogy az ABC háromszög egyenlő szárú.
c) Határozd meg az AC szakasz felezőpontjának koordinátáit. G C(8;1)
F
Megoldás: O D(8;0)
B(2;–1)
b) AB (2 0 )2 ( 1 5)2 2 10 és BC (8 2)2 (1 ( 1))2 2 10
Következik, hogy AB ≡ BC , tehát az ABC háromszög egyenlő szárú.
c) Legyen M az AC szakasz felezőpontja, E az M pont vetülete az Oy tengelyre, F pedig az Ox
CG
tengelyre eső vetület. ME középvonal az AGC∆-ben (G a C vetülete Oy-ra) ⇒ ME = = 4.
2
CD AO 1+5
MF középvonal az ACDO trapézban (D a C vetülete Ox-re) ⇒ MF = = 3.
2 2
Tehát M(4; 3).
Szóbeli magyarázat! Értelmezd a középvonalat, és fogalmazd meg a fenti feladatban használt tulajdonságát.

A c) pont megoldását kibővíthetjük a következőképpen: Gondolkodjunk
Ha M az AB szakasz felezőpontja, ahol A(xA, yA) és B(xB, yB), akkor kritikusan és építően!
x xB y A y B
M A , . Javasolj egy feladatot, amivel ellenőrizheted ezt az állítást.
2 2

1 Számítsd ki az A(2; 5) és B(–1; 5) pontok közti távolságot.
2 Gondolkozz és válaszolj ábrázolás nélkül, majd ellenőrizd ábrázolással az adott választ.
Ugyanabban a koordináta-rendszerben az M (1; 3) pont feljebb helyezkedik el, mint a P(4;4) pont?
1. Adottak: A(2; 0), B(5; 0) és C(–1; 0). Ábrázold 2. Adottak: M(0; 4), N(0; -3) és P(0; –2). Ábrázold
1 a pontokat egy xOy koordináta-rendszerben, a pontokat egy xOy koordináta-rendszerben,
és számítsd ki az AB, BC és AC szakaszok és számítsd ki az MN, NP és MP szakaszok
hosszát. hosszát.
2 3. Adottak az A(2; -1), B(-2; -2) és C(-3; 2) pontok: 4. Adottak az M(4; 0), N(0; 5) és P(4; 5) pontok.
a) Ábrázold az xOy koordináta-rendszerben. a) Ábrázold a pontokat egy koordináta-
b) Számítsd ki az ABC háromszög oldalainak rendszerben.
hosszát. b) Igazold, hogy az MNP háromszög
c) Milyen természetű az ABC háromszög? derékszögű.
d) Számítsd ki a háromszög kerületét és c) Számítsd ki az MNP háromszög területét.
területét. d) Számítsd ki az MNP háromszög kerületét.
5. Adottak a D(3; 0), E(0; 3) és F(6; 6) pontok. 6. Adottak az A(–2; 3), B(2; 3), C(4; 0),
3 D(2; –3), E(–2; –3), F(–4; 0) pontok.
a) Ábrázold a pontokat egy xOy koordináta-
rendszerben. a) Ábrázold a pontokat egy koordináta-
b) Számítsd ki a DEF háromszög oldalainak rendszerben.
hosszát és ennek kerületét. b) Számítsd ki az ABCDEF sokszög kerületét.
c) Milyen természetű a DEF háromszög? Határozd meg az AF és CD szakaszok
c)
d) Milyen négyszög az OEFG, ha G(6; 0)? felezőpontját összekötő szakasz hosszát.
e) Számítsd ki az OEFG négyszög területét. d) Hasonlítsd össze az ABCF, CDEF, ABDE és
f) Számítsd ki a DEF háromszög területét. BCEF négyszögek területét.
e) Számítsd ki az ABCDEF sokszög és az ABF
háromszög területének arányát..
4 7. Legyen A(1; 2). Határozd meg az A pont szimmterikusát a P(–1; 3) pontra nézve.
8. Adottak az A(1; 1), B(4; 2), D(2; 4) pontok. a) Határozd meg a C pont koordinátáit tudva,
hogy ABCD paralelogramma. b) Számítsd ki az ABCD paralelogramma területét.

Határozd meg az x
valós értékeit, ha az A(1; –1)
Állapítsd meg az ABC három-
Számítsd ki az A(1; –1) szög természetét, ha A(2; 1), B(6; 3) és B(x+1; x–1) pontok közti
és B(1; 3) pontok közti tá- és C(0; 5). távolság 2 3 .
volságot.

4 3
. lecke
Lecția Függvényi kapcsolatok ábrázolása táblázatok, diagramok és
grafikonok segítségével; gyakorisági poligon
Problémahelyzet
Eszter egy meteorológiai előrejelzésekre szakosodott honlapot tanulmányozott az interneten, hogy megtudja
a Bucsecs-hegységben lévő Babele-sziklákon mért hőmérsékleteket. A honlapon az alábbi adatokat találta.
Óra 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24
Hőmérséklet (°C) 5 4 3 3 4 4 4 4 5 5 6 7 7 8 8 8 9 9 10 9 8 7 7 6 5
Hogyan alakult a napi hőmérséklet?

Tudni szeretnénk!
Hogy ábrázolhatjuk grafikusan az adatokat, hogy könnyen érthetőek legyenek?
Fedezzük fel!
Egyes hőmérsékletek ismétlődnek.
Az 5°C-os hőmérséklet Tehát az 5°C-os hőmérséklet

4-szer jelenik meg 24 óra gyakorisága 4. Egyszerűbb
alatt: 0, 8, 9 és 24 órakor. lenne egy táblázatba írni az
adatokat.
Hőmérséklet 3 4 5 6 7 8 9 10
Gyakoriság 2 5 4 2 4 4 3 1
Lehet, hogy áttekinthetőbb lenne, ha Használhatunk egy

a hőmérsékletek gyakoriságát egy kördiagramot is!
oszlopdiagramon ábrázolnánk.
Hőmérsékletek
A hőmérséklet gyakorisága
A hőmérséklet gyakorisága
6 1 2
5 3
5
4 4
3 4
2 4
2
1
0 3 fok 4 fok 5 fok 6 fok
3 4 5 6 7 8 9 10
7 fok 8 fok 9 fok 10 fok
Hőmérséklet Celsiusban
A kördiagramoknál az adott mennyiségnek
Az oszlopdiagramoknál az oszlopok megfelelő körszelet középponti szögének
magassága egyenesen arányos a mért mértéke egyenesen arányos a mért
mennyiséggel. mennyiséggel.
Ezután Mégis, egyik
megszerkesztjük a Gyakorisági poligon ábrázolás sem segít
gyakorisági poligont, 6 megállapítani a
összekötve az
Gakoriság
4 hőmérséklet időbeni
oszlopok végeinek a változását!
középpontjait. 2
0
3 4 5 6 7 8 9 10
Hőmérséklet Celsiusban

A hőmérséklet időbeni változását Hőmérséklet
ábrázolhatjuk egy derékszögű
koordináta-rendszerben olyan pontokat 12˚
felhasználva, amelyek abszcisszája az 10˚
óra, és ordinátája az illető órában mért 8˚
hőmérséklet. 6˚
A hőmérsékletet az idő függvényében 4˚
ábrázoltuk. 2˚
Amikor grafikusan ábrázoljuk két 0˚
mennyiség függvényi kapcsolatát, 0 5 10 15 20 24
általában a független mennyiséget Idő (orában)
(jelen esetben az időt) ábrázoljuk a
vízszintes tengelyen, és az ettől függő mennyiséget (jelen estben a hőmérsékletet) a függőlegesen .
Szóbeli magyarázat! Mennyi a nap folyamán mért legmagasabb hőmérséklet? Hány órakor mérték
ezt az értéket? Hogyan változik a hőmérséklet a nap folyamán? Beszélgess
ezekről egy osztálytársaddal felhasználva a grafikont.
Megoldott feladat
Jánosnak egy építőanyag - lerakata van. Vásárlóinak különböző súlyú homokos zsákokat készít.
Egy nap a következő rendelést állította össze: 12 kg; 15kg; 25 kg; 12 kg; 12 kg; 25 kg; 12 kg; 25
kg; 15 kg; 15 kg; 15 kg; 25 kg; 12 kg; 25 kg; 15 kg; 12 kg; 12 kg; 15 kg.
a) Másold be a füzetedbe a táblázatot, töltsd ki és határozd meg, összesen hány zsákot töltött meg.
Homokzsák súlya (kg- 12 15 25
ban)
Rendelések száma
b) Készíts egy oszlopdiagramot, amely illusztrálja, hány zsák homokt adott el mindegyik fajtából.
c) Készíts kördiagramot, amely illusztrálja, hány zsák homokot adott el mindegyik fajtából.
Megoldás: c) Az eladott homokzsákok számának

a) Homokzsák súlya (kg-ban) 12 15 25 kördiagrammban való ábrázolásához az
egyszerű hármasszabályt alkalmazzuk, és
Rendelések száma 7 6 5 kiszámítjuk a körcikkek középponti szögét.
A 12 kg-os zsákok esetében:
7+ 6 + 5 = 18 (zsák)
18 zsák ......... 360° 7 360 o
b) Homokrendelés grafikonja ⇒ x 140o
7 zsák ......... x 18
25 kg 5
Hasonlóan, a 15 kg-os zsákok esetében
6 360 o
y 120o, a 25 kg-osok esetében
15 kg 6 18
5 360 o 5 7
12 kg 7 z 100 o .
18
0 1 2 3 4 5 6 7 8
A mellékelt 6
kördiagramot kapjuk.
12 kg 15 kg 25 kg

Az alábbi táblázat a 2017. május 9 -17. időszakban jegyzett euró-lej árfolyamot tartalmazza.
Dátum 05.09 05.10 05.11 05.12 05.13 05.14 05.15 05.16 05.17
€ 4,5507 4,5481 4,5505 4,5443 4,5443 4,5443 4,5499 4,5476 4,5539
a) Melyik napon volt legnagyobb értéke az eurónak?
b) Mennyi volt az euró átlagárfolyama ebben a periódusban?
1 1. Az alábbi táblázatban található adatok a fő mezőgazdasági termékek egy főre jutó termeléséről
számolnak be a Románia Statisztikai Évkönyve alapján. Kövesd a táblázatot, és válaszolj a kérdésekre:
Mezőgaz- Mérték- a) Melyik évben termelték a
dasági egység 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 legtöbb rozst?
termék
b) Melyik évben érte el a
Búza kg 145,8 349,6 255,4 287 354 264,1 365,1 tejtermelés a legkisebb
Rozs kg 1 1,5 1,6 1,7 1,6 0,9 1,2 értékét?
Kukorica kg 185,4 382,2 391,5 446,6 581,6 296,8 565,7 c) Melyik mezőgazdasági
Cukorrépa kg 35,9 34,4 40,1 41,4 32,8 35,9 51,5 termékből termeltek a
Tej l 292,3 287,3 276,8 242,7 248,5 241 243,8 legtöbb kg-ot 2011-ben?
Tojás db. 312 326 305 306 314 319 320
2 2. Mátyás a farmján libákat, sertéseket és 3. Mária megkérdezte az iskolatársait, hogy

nyulakat tenyészt. Azt mondja, hogy „Van 4 melyik a kedvenc idegen nyelvük. Az alábbi
gúnárom és 7 kocám. Ugyanannyi hím-, ahány grafikon a vizsgálat eredményét összesíti.
anyanyulam: mindegyikből 18. Összesen 80 57
állatom van, amiből 52 nőstény.” 60
a) Egészítsd ki a táblázatot. 50
40
Hímek Nőstények Összes 32
30
Libák 16 15
20
Sertések
10
Nyulak
0
Összesen Angol Francia Spanyol Német
Használva a táblázat adatait, válaszolj a a) Hány tanulót kérdezett meg Mária?

következő kérdésekre: b) Melyik a legkedveltebb idegen nyelv?
b) A farmon hímek vagy nőstények vannak c) Készíts egy táblázatot, amelybe beírod
többen? Mária adatait.
c) Melyik állatból van a legtöbb? d) Készíts egy kördiagramot, hogy ábrázold
Mária iskolatársainak preferenciáit.

3 4. A φ-vel jelölt aranymetszés (aranyarány) a matematikában, építészetben, biológiában és más
területeken előforduló szám. A φ első 50 tizedese:
φ = 1,61803 39887 49894 84820 45868 34365 63811 77203 09179 80576.
a) Állíts össze egy táblázatot, amely tartalmazza a φ első 50 tizedese közt előforduló számjegyek
gyakoriságát!
b) Ábrázold a számjegyek gyakoriságát egy oszlopdiagram segítségével.
5. Az R407C egy gáz megnevezése, amit főképp hűtőfolyadékként használnak. Erre a gázra a
táblázatban található megfeleltetés érvényes:
Hőmérséklet (°C ) –20 –14 –10 –4 0 4 10 16 30
Nyomás (bár) 1,79 2,5 3,05 3,98 4,68 5,46 6,77 8,27 9,38
Ábrázold grafikusan a nyomást a hőmérséklet függvényében.
4 6. Az alábbi grafikon a Nap Autópályán 7. Tamás a nagyszüleitől egy biciklit kapott

mért sebességek százalékban kifejezett ajándékba, amelyre egy GPS helymeghatározó-
gyakoriságát ábrázolja egy forgalmas napon. rendszert szereltek. Ez a rendszer feljegyzi a
a) Miért használtak két színt? Tomi háza és a bicikli közti távolságot. Az alábbi
táblázat a GPS egy napi adatait tartalmazza.
b) Hány százalék a 110 km/h és 120 km/h
közötti sebességgel közlekedő autók Óra 8 10 12 14 16 18 20
gyakorisága? Távolság 0 2 3 1,5 3,5 1 0
c) Hány százalék azoknak az autóknak (km)
a gyakorisága, amelyek túllépték a a) Másold le a mellékelt táblázatot, és a mintát
megengedett sebességet? követve társítsd az időpontokat a megfelelő
d) Rajzold meg a gyakorisági poligont. távolságokkal . Óra Távolság (km)
50% 45%
b) Készíts a mellélkelt 8 0
40% táblázatnak megfelelő
grafikont, amely 10 1
30%
20% ábrázolja azokat 12 1,5
15%
20% a távolságokat, 14 2
8% 7% amelyeket Tamás egy
10% 3% 2%
másik napon tett meg. 16 2,5
0%
100-110 110-120 120-130 130-140 140-150 150-160 160-170 18 3
Sebesség km/h 20 3,5

Több személy válaszolt a következő kérdésre: „Mennyi ideig tart az ön ebédje?”. A válaszokat a következő
táblázat tartalmazza:
Idő (percben) 10 15 25
Személyek száma 2 15 19
Ábrázold a táblázat adatait

Ábrázold a táblázat kördiagramot használva.
A válaszadók többsége adatai egy oszlopdiagram
mennyi időt tölt ebédeléssel? segítségével.

1. Adottak az A = {- 2; 0; 1; 3} és B = {- 2; 5} 3. Az alábbi táblázat egy család négy havi

1 halmazok. Határozd meg az A × B, B × A, A × vízfogyasztását tartalmazza köbméterben.
A és B × B halmazokat, és ezek kardinálisát. hónap május június július augusztus
2. a) Ábrázold egy derékszögű koordináta- m3 víz 10,9 11,25 12,4 8,75
rendszerben a pontokat: A(2; 4), B(–3; 1),
C(–4; –2), D(1; –2), E(0; –1), F(3; 0). a) Melyik hónapban legnagyobb a fogyasztás?
b) Hát a legkisebb?
b) S zámítsd ki az AC, BF és DE
szakaszok hosszát. c) Mennyi vizet fogyasztott a család összesen
a négy hónap alatt?
4. Határozd meg a B halmaz elemeit tudva, hogy: 7. Ábrázold az A(1; 1), B(2; 2) és C(1; 3)
2 A = {0; 3; 6} és A × B = {(0; 1), (0; 2), (3; 1), (3; 2), pontokat egy derékszögű koordináta-
(6; 1), (6; 2)}. . rendszerben, és igazold, hogy AB ≡ BC.
5. a) Az A halmaznak 5 eleme van, az A × B-nek 8. Anna 10 napon át megmérte (percben) és
pedig 20 eleme. Hány eleme van a B feljegyzte, hogy mennyi idő alatt teszi meg
halmaznak? az utat az otthonától az iskoláig. A következő
b) c ard(A × A) = 16. Hány eleme van az A értékeket jegyezte le : 12, 11, 10, 14, 13, 13, 12,
halmaznak? 13, 15, 13.
c) Létezik olyan A halmaz, amelyre a) Egészítsd ki a táblázatot felhasználva Anna
card(A × A) = 24? jegyzeteit.
6. Egy osztály tanulóinak mérése során a Percek 10 11 12 13 14 15
következő adatokat rögzítették: 4 tanuló
magassága 140 cm és 150 cm között van, 7 Napok száma
tanuló 150 cm és 160 cm között, 12 tanuló b) Számítsd ki az átlag időtartamot.
160 cm és 170 cm között, és 9 tanuló 170 cm
és 180 cm között. Készíts oszlopdiagramot, c) Készíts az a) pontnak megfelelő
amely összefoglalja ezeket az adatokat, majd oszlopdiagramot.
rajzold meg a gyakorisági poligont.
9. Írd fel az A × B és B × A halmazok 10. Adottak az A(1; 0), B(0; 3) és C(–2; 1) pontok.
3
elemeit, ha A = {k ∈ ℤ | 4 ≤ k2 ≤ 10} és a) Ábrázold a pontokat egy derékszögű

B n | n , n 2. koordináta-rendszerben.
Ábrázold zöld pontokkal az A × B halmazhoz b) Számítsd ki az ABC háromszög oldalainak
hosszát. Milyen természetű a háromszög?
tartozó párokat, és pirossal a B × A halmazhoz
tartozókat, ugyanabban az xOy koordináta- c) Számítsd ki az ABC háromszög A-ból
húzott magasságának hosszát.
rendszerben.
d) Számítsd ki az ABC háromszög területét.
4 11. A mellékelt grafikon összesíti azokat a jutalmakat, amelyeket A VII. osztályok

egy iskola hetedik osztályának diákjai egy tanév során jutalmainak helyzete
szereztek olimpiászokon és versenyeken. 18
20
a) Készíts táblázatot, amelyben rögzíted a grafikon adatait.
Diákok száma
15
b) Bővítsd az előbbi táblázatot egy sorral, amelybe írd be a 10
gyakoriságokat százalékban kifejezve. 10 7
c) A kapott gyakoriságokat ábrázold egy kördiagramban. 5 6 4
5
0
0 1 2 3 4 5
Díjak száma

Mit tanultam?
Két halmaz Descartes-szorzata • ábrázolni két véges számhalmaz Descartes-
szorzatát;
• alkalmazni két halmaz Descartes-szorzatának
Pontok ábrázolása egy xOy derékszögű kardinálisa, és a halmazok kardinálisának szorzata
koordináta-rendszerben közti egyenlőséget;
• ábrázolni egy koordináta-rendszerben valós
koordinátájú pontokat;
Két síkbeli pont távolsága
• kifejezni két síkbeli pont távolságát, mint egy
derékszögű háromszög átfogóját, egy xOy
koordináta-rendszerben;
Függvényi kapcsolat • megoldani egyszerű mértan feladatokat kiindulva
az xOy koordináta-rendszerben ábrázolt
pontokból;
Diagram Grafikon
• értelmezni egy lista adatait;
Táblázat Gyakorisági poligon
• ábrázolni adatokat egy táblázatban;
• ábrázolni adatokat grafikonnal;
• feldolgozni statisztikailag egy táblázat adatait
(átlag kiszámítása vagy a gyakorisági poligon
megrajzolása).
1. teszt 2. teszt
1. a) A z A = 0 , 5; 1 halmaz esetén írd fel az 1. a) Írd fel az A × B halmaz elemeit, ha
A × A halmaz elemeit. A = {–1; 0; 2} és B = {1; 3}.
b) Ha a B halmaznak 5 eleme van, card(B × M) b) Öt lányból és három fiúból párokat alkotunk
= 30, határozd meg card(M) értékét. (egy lány, egy fiú). Összesen hány lehetőség
létezik?
2. Adottak az A(–2; 2), B(1; 1) és C(–1; –1) pontok.
a) Ábrázold az A, B és C pontokat egy 2. Adottak a D(–1; 2), E(–1; –2) és F(3; –2) pontok.
derékszögű koordináta-rendszerben. a) Ábrázold a D, E és F pontokat egy
derékszögű koordináta-rendszerben.
b) Számítsd ki az ABC háromszög kerületét.
b) Számítsd ki a DE és EF oldalak
c) Határozd meg az A pont távolságát a BC felezőpontjai által meghatározott szakasz
egyenestől. hosszát.
3. Egy versenyen a tanulók által elért eredmények c) Határozd meg a DEF háromszög területét.
a következők: 3 tanuló 10 pontot ért el, 5 3. Egy kötetben 8 mese terjedelme 5 és 10 oldal
tanuló 11 pontot, 4 tanuló  12 pont, 8 közt van, 10 meséé 11 és 15 oldal közt, 8-é 16
tanuló  13 pont, 9 tanuló 16 pont, 3 tanuló és 20 oldal közt, 4-é 21 és 25 oldal közt és 2
 17 pont, 6 tanuló  18 pont és 2 tanuló  meséé 26 és 30 oldal közt.
20 pont.
a) Legfeljebb hány mese 20 oldalas?
a) Hány tanuló vett részt a versenyen?
b) Készíts egy táblázatot, amely a mesék
b) Rendezd egy táblázatba az elért számának eloszlását tartalmazza az
eredményeket. oldalszámok függvényében.
c) Készíts egy oszlopdiagramot, amely c) Készíts egy téglalapokból álló grafikont,
ábrázolja a tanulók eloszlását a versenyen amely a mesék eloszlását mutatja az
elért pontszámok szerint. oldalszámok függvényében.
d) Számítsd ki a tanulók által elért átlag d) Rajzold meg az elkészített grafikonnak
pontszámot. megfelelő gyakorisági poligont.
Összefoglaló és ismétlő feladatok
1. A 0; 5; ; –4; 0,25; 81; ; 1,44; –32; 8; 10. Határozd meg az m és n természetes számokat,
100 számok közül melyek négyzetei egyes racionális amelyekre x     m n is
számoknak? természetes.
2. Határozd meg az x és y egész számokat, amelyekre 11. Hasonlítsd össze: a) és ; b) és ;
igaz a {16, x2, 49} = {y2, 49, 144} egyenlőség.
c) és 7; d) 11 és ; e)  és  ;
3. Számítsd ki: a) , , , ; b) ,
f)  és ; g)  és 1.
, , ; c) , , ;
d) , , ; 12. Az egyik legkisebb ismert vírus átmérője 8 × 10-9
m. Hányszor nagyobb ez, mint egy hidrogén-atom
e) , , , ; átmérője, ami megközelítőleg 10-10 m
13. Határozd meg az x valós számokat, amelyekre:
a) x = ; b) x =  ; c) x3 = .
f) , , .
14. Határozd meg az x valós számot, amely kielégíti
az összefüggéseket:
4. Számítsd ki: ,   , ,   . a) x2 = 2; b) x2 = 4; c) x2 = 11; d) 3x2 = 9;
e) 5x2 = 25; f) x2+3 = 11; g) x22 = 10.
5. Végezd el: a)  ; b)  ;
  15. Számítsd ki: a)  ; b)  ;
c)  ; d) ; e) .
 c)   ; d)   ;
6. Számítsd ki: a)    ; e)      ;
f)      .
b)      ;
16. Számítsd ki: a)  ; b) ;
c)   . c)    ; d)    .
7. Számítsd ki két tizedes pontossággal:
17. Tapasztalatból megállapítottak egy képletet,
a) ;
amellyel ki lehet számolni egy sertés megközelítő
b) ; c) ; d) ; e) . súlyát, megmérve a fültő és a farok közti L távolságot
és a törzs C kerületét az első lábak mögött. A képlet a
8. Határozd meg a legnagyobb egész számot, amely
kisebb vagy egyenlő, mint: következő: m 69,3  C 2  L , ahol m kilogrammban,
C és L méterben van kifejezve.
a) ; b) ; c) ; d)  .
a) Mennyi egy sertés súlya, ha
9. Adott az L = 1,2 m és C = 1,4 m?
  Kerekítsd az eredményt
A      . legközelebbi egészhez.
 
b) Fejezd ki C-t az adott
halmaz. Határozd meg a következő halmazokat: képletből.
A  , A , A , A    és A .
186
1 3 28. Az „Eurovíziós Dalfesztivál” költségei 2012-ben
18. Gyöktelenítsd a nevezőket: a) ; b) ; és 2013-ban összesen 56 millió euró volt. 2013-ban
5 6
Svédország (a házigazda) az előző évben
6 5 2 3− 2 Azerbajdzsán által kiutalt összeg 40%-át utalta ki.
c) ; d) − ; e) ; f) .
5 3 10 7 2 Hány eurót utalt ki a házigazda 2012-ben?
( 2) ( 3) ( 5)
−1 −2 −3
19. Számítsd ki: a) ; b) ; c) ; 29. Határozd meg azt a számot, amelyet hozzáadva a
7 10
−1 számlálójához és nevezőjéhez -et kapsz.
 1 5 9
( ) ( )
−1 −2
d) 5 2 ; e) 2 3 ; f)   .
 2  30. Egy vízzel teli hordó súlya 138 kg. Félig kiürítik
és így 78 kg-ot nyom. Mennyi az üres hordó súlya?
20. Ellenőrizd, hogy x = 2 megoldása-e az
egyenleteknek: 31. Mutasd ki, hogy a következő egyenletrendszerek
x x
a) 4x – 3 =5; b) 1 – 2x = 3; c) – 5 = –4. x − y = 9  = −2
2 ekvivalensek :  és  y .
21. Határozd meg az m valós számot tudva, hogy: x + y = 3 2x + 4 y =
 0
a) –1 megoldása az mx – 3 =2 egyenletnek;
32. Ha a biológialaboratóriumban egy osztály tanulói
b) 2 megoldása a 3 2 x + 2m = –6 egyenletnek. négyesével használnak egy mikroszkópot, három
22. Egy adott mennyiségű telefonból 3996 hibátlan. tanulónak nincs helye, ha pedig ötösével ülnek egy
Annak a valószínűsége, hogy kiválasztva egy telefont, mikroszkóphoz, két mikroszkóp kihasználatlan
az hibás legyen 0,001. Az adott mennyiségű telefonból marad. Hány mikroszkóp van a laboratóriumban és
hány darab hibás? hány tanulóból áll az osztály?
23. Egy befektetőnek annyi leje van, amennyiből 33. Oldd meg a két egyenletből álló kétismeretlenes
vásárolhatna 5 200 eurót vagy 5 900 dollárt. Egy euró egyenletrendszereket:
0,56 lejjel drágább, mint egy dollár. Hány leje van a  x + 2 y = 1
befektetőnek? a)  ;
3( x + 3 y ) − 2( x + 2 y ) = −5
24. Az 1986-os csenobili atomkatasztófa után a
 1 1
Romániában mért sugárzásszint 1,23 egységgel nőtt, − x + 2 y + 3 ( y − 3=
) ( x − 3)
4
139 b)  .
ezáltal -szor lett magasabb, mint a baleset előtt. 2 ( y − x ) x + 1 y + 2
98  + =
Számítsd ki, egységekben mérve, a sugárzásszintet  5 3 4
Romániában a baleset előtt.
34. 8 lap és 5 ceruza ára 58 €, 5 ugyanolyan lap és 8
25. Számítsd ki az=a 11− 7 és= b 11+ 7 ugyanolyan ceruza ára 46 €. Mennyibe kerül egy lap
számok számtani és mértani közepét. és egy ceruza?
Hasonlítsd össze ezeket a középértékeket. 35. Két tanuló összesen 27 feladatot oldott meg.
26. Oldd meg az halmazban az egyenleteket: Hány feladatot oldott meg mindegyik külön-külön,
ha az első által megoldott feladatok száma egyenlő a
3x + 10 x + 13 16 második feladatai számának 80%-ával?
a) – = x− ;
3 7 3
36. Írd fel az A = {–1; 2; 3} és B = {–2; 0}
2 1 4x −1 3
b) (4 x – 1) – (1 + 3 x) = –2; c) = . halmazok Descartes-szorzatát.
5 2 x+4 2
27. Találd meg azt a számot, amelynek kétszerese
12-vel nagyobb, mint 8.
187
37. Adottak az A(–2; 3), B(–2; –2), 45. Az ábrán látható olló esetében
C(3; –2) és D(4; 2) pontok. a) Ábrázold a négy tudjuk, hogy AM = CM = 4 cm,
pontot egy derékszögű koordináta-rendszerben. BM = DM=10 cm és AC=5 cm.
b) Számítsd ki az ABCD négyszög kerületét. Számítsd ki a BD távolságot.
c) Mennyi az ABC háromszög B-ből húzott
46. Adott az ABCD négyzet és E egy pont ezen kívül
magassága?
úgy, hogy BEC egyenlő oldalú. Számítsd ki az AEB
38. Egy fűrészlap 44 cm szög mértékét.
hosszú, fogai derékszögű
háromszög alakúak, mint 47. Az ABCD trapézban ( ABCD), AC és BD BAD,
a mellékelt ábrán. Hány illetve ABC szögek szögfelezői. Bizonyítsd be, hogy
foga van a fűrésznek? a trapéz egyenlő szárú.
39. Egy négyszög kerülete 48 m és az oldalhosszak 48. Bizonyítsd be, hogy az ABCD trapéz egyenlő
egyenesen arányosak 2-vel, 3-mal, 5-tel, illetve 6-tal. szárú, ha ABCD, ACBD = {O} és az AOB
Számítsd ki az oldalak hosszát. egyenlő szárú.
40. A mellékelt ábrán BC=2  AB. 49. Egy téglalap alakú szoba 5 m-
Hányszor nagyobb a C pont által es falának közepén egy 1 m széles
megtett távolság a B pont által megtett ajtó található. Gergő, aki a G
távolságnál? pontban áll úgy, hogy AG=1 m, lát
egy F pontban elhelyezett virágot.
41. A mellékelt ábrán látható sokszög Számítsd ki a BF hosszát.
bármely két szomszédos oldala egymásra merőleges,
AB = 40 cm, CD = 15 cm, 50. Egy derékszögű háromszög területe 12 cm2 és
BC = 25 cm és DE = 35 cm. átfogója 8 cm. Számítsd ki az átfogóhoz tartozó
Számítsd ki a sokszög kerületét. magasság hosszát.
42. Az ábrán látható ABC 51. Egy egyenlő szárú háromszög alaphoz tartozó
háromszögben, a B és C szögek magassága 8 cm, kongruens oldalainak hossza pedig
mértéke 70o, illetve 35o. 10 cm. Számítsd ki a háromszög területét.
Behajtjuk az A csúcsot úgy, hogy az A pont az AB 52. A képen látható téglalap alakú biliárdasztal
oldal M pontjára kerül, M különbözik B-től. Határozd méretei AB=240 cm és BC=120
meg a BMC cm. Egy golyó a kijelölt útvonalon
szög mértékét. halad úgy, hogy PA=PD és AMP
43. PARK egy =BMC .
téglalap alakú Számítsd ki az AM hosszát.
park és AK egy 53. Számítsd ki egy egyenlő szárú, derékszögű
sétány. Endre háromszög átfogóját, ha a befogó hossza 8 cm.
P-ből, a
legrövidebb 54. Az ABCD paralelogramma területe 20 cm2,
uton eljut a sétányig, az E-be. Ha EC=24 m és EA=54 O az átlók metszéspontja. Számítsd ki az AOB
m, számítsd ki az Endre által megtett út hosszát. területét.
44. Egy szőnyeg négyzet alakú. Két szemben levő 55. Egy rombusz területe 30 cm2 és egyik átlója 6
sarka közti távolság 6 m. Mennyibe kerül a szőnyeg, cm. Számítsd ki a másik átló hosszát.
ha 1 m² ára 16 lej?
56. Az ABCD négyzet oldala 6 m, M a BC
felezőpontja és N a CD felezőpontja. Számítsd ki az
AMN területét.
188
57. Az ABCD téglalapban {O} = AC  BD, 69. Számítsd ki annak a rombusznak a területét,
AB = 5 cm és BC = 4 cm. Számítsd ki az AOD amelynek oldala 6 cm és egy szöge 30.
területét.
70. Az ABC derékszögű háromszög AB befogója 8
58. Az ABCD trapézban ABCD és A = 90, cm és tg B = 2,5. Számítsd ki az AC befogót.
felvesszük az AD szakaszon az E pontot úgy, hogy 71. Egy 52 dm-es létra falnak támasztva, 20 dm
CD  AE és DE  AB. Ha AB = 6,5 cm és magasságba ér. Milyen magasra ér egy 73 dm
CD = 3,5 cm, számítsd ki a BCE területét. hosszúságú létra, a talaj ugyanazon pontjába állítva,
59. Egy beosztás nélküli vonalzó és egy körző mint az első?
segítségével ossz fel egy szakaszt: a) 3 egyenlő 72. Ha az ABC - ben, A = 90o és BC= 2AB, a
részre; b) két részre úgy, hogy a részek aránya ¾
legyen. kerülete 3(3 + ) cm, számítsd ki az oldalak
hosszát.
60. Az E és F pont az ABC AB, illetve AC oldalának
73. Egy trapéz alapjai 6 m, illetve 9 m, nem
meghosszabbításán van úgy, hogy EFBC. Ha AE = 4
párhuzamos oldalai pedig 4 m, illetve 5 m. Igazold,
cm, AB = 7 cm és AF = 3 cm, számítsd ki FC-t.
hogy a trapéz derékszögű.
61. Adott az ABCD konvex négyszög ahol E, F és G
74. Egy szabályos hatszög alakú asztal oldala 2 m.
az AC, BC, illetve a CD szakaszokon úgy, hogy
Igazold, hogy ennek az asztalnak a területe 10 m²-nél
EFAB és EGAD. Igazold, hogy GFBD.
nagyobb.
62. Milyen négyszöget alkotnak egy: a) téglalap;
75. Határozd meg annak a körnek a sugarát,
b) rombusz oldalainak felezőpontjai ?
amelyben egy 8 cm- es húr 3 cm távolságra van
63. Az M, N, P pontok az ABC oldalainak ennek középpontjától.
felezőpontjai. Igazold, hogy az ABC és MNP 76. Számítsd ki annak a körnek a sugarát, amelynek:
súlypontjai egybeesnek. a) kerülete 26  cm; b) területe 729  cm2.
64. Az ABCD paralelogrammában, az M és N pont az
AB és CD oldal felezőpontja, ANBD = {P} és 77. Számítsd ki az A és B pont közti
CMBD = {Q}. Igazold, hogy DP  PQ  QB. vasúti szakasz hosszát tudva, hogy
65. Egy csavarkulcs „fogai” közti ez egy O középpontú körív, AC =
távolság 3,5 cm. Használható ez a BD=4 km, CAO =DBO =60°.
csavarkulcs egy 2 cm oldalú, 78. Hány teljes fordulatot tesz meg egy 80
hatszög alakú anyacsavar megszorításához? cm átmérőjű biciklikerék egy 0,850 km-es
66. Nagybányán, a Hentesek Bástyája mellett egy útszakaszon?
téglalap alakú zöldövezet található, L=15 m és l=8 m, a 79. Legyenek CA és CB a C(O;r) kör érintői (C a
rövidebb oldalakon két félkör található. A körön kívüli pont). Ha A, B érintőpontok, CO = 25
középpontban egy 6 m átmérőjű, kör alakú vizes cm és az O távolsága az AB-től 9 cm, számítsd ki a
medence tatálható. Mennyi a kör sugarának hosszát.
zöldövezet gyepes részének 80. Egy meteorológiai állomás egy héten keresztül a
területe? következő hőmérsékleteket mérte: 12oC, 10oC,
67. Az ABCD téglalapban AD = 10 cm és az AD 13oC, 11oC, 12oC, 12oC, 11oC, 13oC, 11oC, 14oC,
vetülete az AC átlóra 6 cm hosszú. Határozd meg az 11oC, 12oC, 13oC, 15oC, 14oC, 14oC.
AB szakasz hosszát. a) Rendezd egy táblázatba a begyűjtött értékeket.
68. Egy derékszögű trapéz alapjainak hossza 20 cm, b) Hány napon volt maximális a hőmérséklet?
illetve 12 cm, és egy szögének mértéke 45°. Mekkora c) Hány napon mértek legtöbb 11oC-ot?
a trapéz kerülete? d) Készíts az adatoknak megfelelő oszlopdiagramot,
és számítsd ki a két hét átlaghőmérsékletét.
189
Megoldások*
1. egység 9. old. Előzetes felmérő I. 1. a) 340; b) 2,5; 2. a) 4,76; b) 1,44; 7. 24 cm; 8. 3 cm, 4 cm, 5 cm; 9. 7 cm; 10. 3 cm, 4 cm, 4 cm; 11. a) AG=6
c) 5,5; d) 1/2; e) 15/8; f) 4/3; g) 2900; h) -35. 3. igaz. II. 4. B; 5. D; 6. C. cm, GM=3 cm; b) AM=6 cm, AG=4 cm; c) AM=3,6 cm, GM=1,2 cm;
III. 7. 19; 8. Kiszámíthatók a szögek; 9. a) 4 cm² és 0,25 cm²; b) 4,25 cm²; 12. AN, CM, BO oldalfelezők ABC∆-ben; 13. Legyen P a BC felezőpontja
c) 4+0,25= 4,25.11. old. 8. 3+0,75; 1+0,5; 9. 18; és AP∩MN={Q}. MQ és QN középvonalak az ABP∆-ben, ill. APC∆-ben;
10. A különbség osztható 9-cel; 11. a) 25=24+23+20; b) Ellenpélda: 5. 14. AM=24, BN=27; 15. x=16 mm, y=10 mm, u=9 mm, v=8,5 mm, m=10
13. old. 5. 3,0625 m²; 6. 6,25 dm²; 7. 34,81; 21,05; 8. 4 cm; 0,75 cm2; mm, n=6,5 mm, z=7 mm, t=21 mm; 16. A BC bármely P pontjára, és
9. 8,2 m; 4,14 m²; 10. 48∙n=24∙3, n=3; 11. Pl. , 51²=2601, 50²=2500, a AP∩DE={Q}. DQ és QE középvonalak ABP∆-ben, ill. APC∆-ben;
2501, 2502,...,2600 sorozatnak 100 tagja van és egy sem teljes négyzet; 17. a) MNPQ oldalai egyenlők 1/2–e a téglalap átlóinak;
12. A második számnak van egy prímtényezője, melynek kitevője 491, b) Ha az alapok négyzetek; 18. a) 2,5 cm;
páratlan. 14. a) Pl. P =123876, Q = 876123; b) Legyen S a P b) Mindegyik Mi+1Ni+1 szakasz középvonal az ACMiNi trapézban.
számjegyeinek összege. A Q számjegyeinek összege S. A feltevésnek 46. old. Ismétlő... 1. x=80°, y=130°; 2. A∢=72°, B∢=84°, C∢=96°,
megfelelően, 2S=9n  n páros. D∢=108°; 3. l=59°, m=88°, n=33°; t=65°; u=66°, v=72°, w=45°;
15. old. 5. a=(24∙35)2, a =24∙35; 6. 60; 90; 42; 7. A; 8. a) 4,875; 4. x=11, y=24, n=7,5, p=10, q=30, t=14,5, w=18, v=22,5;
5. a) Az oldalak középvonalak, a szemben fekvők egyenlők a négyszög
b) 124,5; c) 5,125; d) 0,625; e) 62,5; f) 125,125; g) 15,625; h) 124,875;
átlóinak ½-ével; b) Ha a négyszög átlói kongruensek; c) Ha az adott
9. 1,25 cm²; 10. 225 cm²; 11. 20,25 m²; 12. 16000 m; 13. a) 3,68;
négyszög átlói merőlegesek; 6. QR||SN (mindegyik merőleges MP-re) és
b) 1,17; c) 6,42; d) 0,64; e) 0,06; f) 62,70; 14. 30 m; 15. 48 m²;
QS||RN; 7. 7 cm; 8. O az ABCD szimmetria-középpontja, tehát O
16. 20 m; 17. a) a∙0,25= a∙1/4=a:4; b) 30; 900; 1,03; 2,4 18. 204;
felezőpontja MN-nek és PQ-nak; 9. BDC∆ e. sz., csúcsa D; BECD
19. a) 6² és 66²; b) 666. 17. old. 5. 7 cm²; 6. Amelynek a területe 10 cm²;
rombusz; 10. Felhasználjuk az ABE és ADF kongr. (OSZO), e. sz.
7. a) 7 cm²; b) 7 cm; 8. 30 m; 9. 133 cm; 10. a) kis négyzet oldala háromszögeket, a csúcsbeli 150°-os szöggel. Az F pont az EB
x = 2 ; b) 8 2 cm felezőmerőlegesén van, mivel EF=FB; 11. Legyen E az A szimmetrikusa
18. old. Ismétlő ... 1. a) I; b) H; c) I; 2. 15; 21; 75; 81; 3. 53, 59; 4. a) 5,5; D–re nézve. ABEC paralelogramma, az ABE∆-ből kapjuk 2AD≤AB+BE
 2AD≤AB+AC; 12. a) Jelöljük ADC∢=u. ODP∢=OCN∢=270°-u.
3,(6); 1,8(3); 0,6(1); b) 1/4; 25/99; 23/90; c) 16 ; 5. a) 6,76; b) 18,49; ODP∆≡OCN∆ (OSzO); b) ODP∆≡OCN∆≡MBN∆≡MAP∆ (OSzO) 
c) 2,(7); 6. Nincs igaza, a négyzetgyök ért. alapj.; 7. 18 cm; 8. a) 1, 2, 4, OP=ON=MN=MP; c) COD∢=90°  PON∢=COD∢-CON∢+POD∢=90°;
11, 22, 44; b) 12; c) 12; 9. a) I; b) H; 10. 4 m; 11. 3 és 4; 5 és 6; 7 és 8; 9
13) Legyen M a BD felezőpontja. ME és MF középvonalak az ABD∆, ill.
és 10; 12. 22; 13. 1500 m; 14. a) 4; 34; 334; b) 333334;
DBC∆  ME=AD/2, MF=BC/2. De az MFE∆-ből kapjuk EF≤ME+MF,
15. a) L=27 cm, l=24 cm; b) ABCD négyzet, az oldala 9 2 cm; T=162 amiből következik a kért egyenlőtlenség.
cm², K= 36 2 cm; 16. 2n-1 alakja 4k+3, n , n>1, de egy páratlan 3. egység 49. old. T.I. 1. B; 2. A; 3. D.II. 4. hiánnyal való megközelítések:
231,1 és 231,17, többlettel való megközelítések: 231,2 és 231,18;
teljes négyzet alakja 4m+1, ahol k , m  . 17. x = 6 cm.
5. (1/4)4; 6. -5<-4,5<-14/4<0<1 ½ <2,6<2,(6)<3<6. III. 7. C; 8. A; 9. A.
2. egység 21. old. Előzetes felmérő I. 1. b); 2. c és e; d és f; (BB) és
(ÁSz); 3. egyenlő sz.. II. 4. B; 5. C; 6. D. III. 7. egyenlő old.; 8. egyenlő sz.; 51. old. 6. A  =; A  ={-5};A  ={ 9 / 4 ;-5;8,2(5);
9. derékszögű. - 75 / 12 ;-6,5}; A ( \ ) ={ 3 ,- 8 }. 7. a) racionális;
23. old. 5. b és c; 23. old. Fontos megfigyelés 1. 2; 2. 0, 2, 5, 9, 14, 20,
27, 35. 25. old. 5. a és b; 6. Q∢=64°, M∢=89°, N∢=95°, P∢=112°; b) racionális; c) racionális; d) irracionális. 8. a, b és f irracionálisak, mert a
7. A∢=55°, B∢=89°, C∢=96°, D∢=120°; E∢=90°, F∢=110°, G∢=90°, gyök alatti számok nem teljes négyzetek. 9. A sor 9 racionális számot
H∢=70°; 8. A∢=D∢=45°, B∢=C∢=135°; 9. A P pont körüli négy szög tartalmaz: 1 , 4 , 9 ,…, 81 . 10. a)1ˑ2ˑ …ˑ 10+8 utolsó számjegye
összege 360°; 10. M∢=80°, N∢=95°, P∢=55°, Q∢=130°; 11. a) 108°; 8.
b) 144°; c) 180°-360°/n. b) 234645 osztható 5-tel, de nem osztható 52-nel. c) A 9231
28. old. 4. 60; 100; 76; 72; 5. a) AD=3 cm, CD=5 cm; b) B∢=C∢=104°, számjegyeinek összege 15, tehát osztható 3-mal, de nem osztható 9-cel.
D∢=76°; c) 7 cm; 7. a) 50°; b) 40°; c) 30°; d) 60°; e) 55°; 9. A∢=C∢= d) 5256520 páratlan számú nullában végződik. e) 746 páros, tehát
=80°, B∢=D∢=100°; 10. ABDC, ért. megf.; 11. Kimutatjuk, hogy DLBM osztható 2-vel, de mivel 46–ban végződik, nem osztható 4-gyel.
paralelogramma; 12. Igazoljuk, hogy a szemben fekv. old. párhuzamosak; 12. Feltételezzük, hogy 3,454455444555...szakaszos tört, tehát racionális.
13. 24 cm; 14. Kongr. deréksz. háromszögek (ÁSz); Feltételezzük, hogy ennek a törtnek a szakasza n számjegyből áll. A 4–es
15. Igazoljuk, hogy DFEC paralelogramma. számjegy végtelen sokszor jelenik meg a törtben, tehát ennek
32. old. 5. BC≡DE, BC||DE; 7. MAQ∆≡PBN∆, MAN∆≡PBQ∆; szakaszában is megjelenik legalább egyszer, az 5–ös számjegy legtöbb n
8. QM≡RS és QM||RS; 9. MA≡BN és MA||BN; 10. DAE∆≡BCF∆ (SzOSz); – 1-szer. Így, bármelyik két egymás utáni 4–es közt lehet legtöbb n – 1 5–
11. a) felezőpont, b) S a BD és EF felezőpontja; 12. Átlóiknak azonos a ös számjegy, ami ellentmond a tört felírási módjának.
felezőpontja; 13. EF≡GH és EF||GH; 14. a) P=36; b) P=26; 15. ADE∆ és 54. old. 8. a) 4; b) 65, c) 267; d) 27/35; e) 32 ; f) 8; g) 2 . 9. b), c), d),
BEC∆ egy. szárú., A, ill. B csúccsal; 16. Kimutatjuk, hogy MP||BC és
MN||BC, felhasználva, hogy PBM∆ és NEM∆ egy. szárú, MB, ill. ME e) igaz. 12. b) n=8. 57. old. 4. a) 256 ; b) egyenlők.
alapok. 5. −5 10  −3 11  −2 11  3 10 . 7. 0,54. 60. old. 5. a) 6 3 ; b) 10 5 ;
37. old. 6. 106°, 37°, 37°; 74°, 53°, 53°; 7.AHE∆≡BEF∆, CFG∆≡DGH∆
(BB), tehát AEH∢ és BEF∢ kiegészítők.; 8. M∢=P∢=86°, N∢=Q∢=94°; c) 4; d) 52 3 ; e) 7ˑ32; f) 22ˑ 5ˑ 7 2  5 ; g) 3/5 7 / 2 ; h) 9/2 5 / 3 ;
9. AMCN minden old. kongr..; 10. a) PBC∢=135°, BCP∢=BPC∢=22°30’; i) 5/4 2 6. a) 2; b) 2 / 3 ; c) 3. 7. a) 24  3 ; b) 26  5 ; c) 2 / 32
b) PBC∢=45°, BCP∢=BPC∢=67°30’;
11. CBE∢=135°, ABC∆≡EBC∆ (OSzO). 12. Rombusz; d) 162 / (112  3) ; e) 1/ 343 . 8. a) 2 3  3 2 ; b) 6  2 7 ;
13. Felt., absz. módon, hogy R, N, Q kollineárisak 
QNM∢+RNM∢=180°  PNM∢+SNM∢=360°, ellentm., mert c) 3  23  −3 6 ;d) − 19  −3 2 10. a) 3 < 4 <2 2 <3;
PNM∢<180° és SNM∢<180°; 14. ABE∆≡ADG∆ (OSzO); b) −2 3  −3  2 3 / 3  3  3 .
15. Megszerkesztjük az átfogónak megfelelő oldalfelezőt és alk. erre az 63. old. 5. a) 0; b) 7 13 ; c) −19 7 ; d) 9 3 ; e) 103 6 / 60 .
of.- re vonatk. tételt és a 30° szög tételét. 41. old. 5. a) 2,5 cm; 6. 52°,
44°, 136°, 128°; 7. 53°, 127°; 6. a) 8 3 ; b) − 5 ; c) 4 7 ; d) 9 2 ; e) −6,5 5 ; f) 7 / 3 .
9. 53°, 127°; 10. CD=10 cm, AD=BC=5 cm; 11. DM>CD/2;
9. a) 2 ; b) 0; c) 5 3 . 10. a) 19 3 / 385 ; b) 3 / 4 2 / 3 .
12. EBA∢=90°; DF/AB=1/2; 13. E az ACD∢ szögfelezőjének talppontja.
12. a) 3,7<4,4; b) 2,3>1,6; c) 5,4<5,6.
Jelölve ECA∢=u, kimutatjuk ACB∢=90°-u; 14. PCM∆≡NBM∆ (OSzO),
BN||CD; 15. A DAC és ABE kongr. deréksz. háromszögekben, DM és AN 66. old. 6. a) −12 5 ; b) 14; c) 210; d) 33 15 / 2 ; e) 15; f) −4 7 / 7 .
oldalfelezők. DM=MN=AM= EN=AN. AMN∆ egyenlő old.; ABE∢=15°. 7. a) 5 3 ; b) 1,2; c) 13 / 11 ; d) 3. 8. a) 2 3 − 3 ; b) 4 7 − 7 5 .
44. old. 5. x=10 mm, y=30 mm, z=4 mm, t=24 mm; 6. QR középvonal;
190
9. 30 . 12. Legyen a,b>0, b = 4a . a  b =40=>aˑb=1600, tehát a=20,  BC= EB2 + EC 2 =2 5 cm.
b=80. 13.1019<a  1019ˑ1019 < 1019  1020 + 1019  1020 8. Legyen RM  OB={A}, RC ⊥ MB, C  MB; AM=RM/2=1,2 cm,
AB=OB/2=0,5 cm; MB = 1,3 cm, TROMB=RMˑOB/2=1,2 cm2,
 0  1019  (1020 − 1019) + 1019  1020
TROMB=MBˑRC  d(R,MB)=RC=TROMB/MB= =12/13 cm. 9. Legyen PR ⊥
69. old. 5. 5 lej. 6. a) 5 5 ; b) −27 10 / 100 ; c) 3 . 7. 3,875. MN, R  MN; MNPQ e. sz. trapéz és RN=(MN-QP)/2=2cm; MR=MN-
8. a) 7 3 / 3 ; b) −9 5 / 5 ; c) 11 ; d) 2 3 / 15 . 9. a) 3; b) – 3; RN=8cm; PR= MP2 − MR2 = 17 cm. 10. 19,55 cm.
c) – 26; d)-100/3; e) 5 / 90 . 12. a) (5 + 15) / 10 ; b) 9/4; 11. A park területe TP=360ˑ200=72000m2; a sétányok területe
T1=[200ˑ1,5+(360-3)ˑ1,5]=1671 m2; a központi sétányok területe T2=(360-
c) (2 2 − 1) / 2 . 13. a) 2; b) 229 2 ; c) 8/11. 3)ˑ2,5+(200-3)ˑ2,5-2,52=1378,75 m2; a zöldövezet területe TZ=TP-T1-
14. b / a =
( 12 + 75) / 3 =
7  15. 1/a+1/b=3/2  . T2=68950,25 m2. 12. A rombuszok átlói 12 cm és 20 cm és egy rombusz
területe 120 cm2; a színes felület területe TSz=120ˑ4=480 cm2; a fehér rész
6
71. old. 4.a) 3 3 ; b) 29; c)1/75; d) −2 7 ; e) 1/310; f) 1. 5. a) 3; területe Tf=TABCD-TSz=480 cm2. 13. Az ABCD négyszög csúcsaiban
4 párhuzamosokat szerkesztünk ennek átlóihoz, így egy téglalapot kapunk,
b) 1/5; c) 11 11 ; d)(2/5)10; e) 0,5. 6. a) ( 2 + 3) / 6 ; b) 6 5 ; mivel AC ⊥ BD, TABCD = ACˑBD/2 = 1725 cm2.
7 14. BCD  e. o.; OCB =OAB =OAD =30o; BAD =60o és
c) 7/12. 7.a)11/25; b) 5 / 3 ; c) 5 / 2 . 8. a= 3 =>a2  .
ABC =120o, ADC =120o; ABCD rombusz és AB=BC=CD=DA=5 cm;
100101
1+2+3+...+100−5050 − 5050 0 BD=5 cm; AOB  derékszögű, AO= 5 3 / 2 cm, AC= 5 3 cm.
9. a= 2 = 2 2 = 2 =1  .
5. egység 89. old. E.f. I. 1. a) Q; b) EC; c) sugár; d) AQB . 2. A).
73. old. 5. a) 0; b) − 2 ; c) 7 − 9 2 6. a) 3; b) 1; c) 0; d)2 5 . 3. 152o. II. 4. A; 5. B; 6. C. III. 7. Alkalmazzuk O.Sz.O. 91. old. 5. 1,5 cm.
7. a) 5 3 / 6 ; b) - 3 ; c) 2/3; d) 7 . 8.a) 6 − 3 ; b) 12 − 8 2 ; 94. old. 5. a) 90o; b) 80o; c)70o. 6.120o; 7. Értékeljük két szög szárai közé
eső körív mértékét; 8.Egy félkörbe írt szög tulajdonságát alkalmazzuk.
c) 3 2 + 2 6 ; d)12 3 -12 2 . 10. a) z=706/50625; b) z=13/36.
97. old. 6. b) 72o. 7. a) AOBQ oldalai kongruensek ; b) Kimutatjuk, hogy
11.a)4 3 -2 5 -5 7 b) −3 3 12.a) 1; b) 1. 13.a) – 7; b) 4 − 11 ; C ≡D .
c) −9 − 2 11 ; d) 3; e) 9 − 4 6 .14. a) 8 15 ; b) 92/3; c) −3 6 / 8 . 99. old. 6. M a BC körív felezőpontja, tehát BAM ≡ CAM ;
7. A híd legyen merőleges a P–n keresztül húzott átmérőn;
16.( 2 -1)( 2 +1)=1. 17. a) a=3, b=-3; b) a=5/3, b=-1/7. 8. Merőlegeseket szerkesztünk O-ból AB-re és CD-re.
74. old. Ismétlő...10. a) 7,3; b) 18,9; c) 0,7; d) 157,5. 11. a) 1,4;
101. old. 5. 675 3 / 4 ; 6. 20; 7. 18 3 mm; 8. 30 cm; 11. 45o.
b) 5,3; c) 7; d) – 0,4. 13. a) 5 ; b) 5 2 ; c) −2 5 ; d) 21 5 . 104. old. 5.136; 6. 96; 7. Ha O a körök középpontja, igazoljuk, hogy AOB∆
14. a) 1050 3 ; b) 0,5; c) – 24. 15. 2 3 +5 3 =7 3 A, B, C e. sz., tehát OT, magasság lévén, oldalfelező is.
kollineárisak. 17. 1200. 18. 80%; 20%. 19. 3,2. 20.a) 0; b)13/19; c)-2/15; 107. old. 5. 20  cm2; 6. 3 /   0,95 m; 7. 8( − 2) ; 8. A 2-es
d) 3/50. 22. u(32000+42000)=7. 23. a) 3; b) 251-2+(250-1) 2 . számjegyre:  + 13 + 2 ; 9. 7 / 2 ; 14 .
4. egység 77. old. E.f. I. 1. 7 cm; 2.160; 3. 30.II. 4. C); 5. A); 6. C).
108. old. Ismétlő... 8. 20  +30 3 cm.
III. 7. 12,5 dm.; 8. 9 3 ; 9. AB = BD:2 = 3 és AD = 3 3 m, tehát 53 y
6. egység 111. old. E.f. I. 1.30o; 2. 3/5; 3. 30
. II. 4.B; 5.C; 6.A.
AABCD = 9 3 m2. 79. old. 5. a) 17,2 cm; b) 9,2 cm; c) 178 cm;
III. 7. OOO; 8. ADC∆≡AEB∆ (OSzO); 9. DEP∆≡DFQ∆ (SzOSz)
d) 111 cm. 6. MP=6 cm, NQ= 6 3 cm. 7. BD= 2,5 2 cm. =>DP≡DQ.
113. old. 3. a, c, d; 4. Bármely két arány az AB/DF, AC/DE, BC/EF
8. AB = 34 cm. 9. AB=CD=3 cm, AC=BD=6 cm, AD= 3 3 cm.
arányok közül; 5. a) különbség; b) és c)arány; 6. a) x=4, y=45; b) x=8, z=
10. 12 cm, 12 cm, 12 cm, 17 cm. 11. 22 m.
4 2 , t=1130; 7. a) 6; b) 11/2; c) 11/2; d) 19/3; 8. Jelölhetjük k-val az
12. AB=BC=CD=AD=AC=4 cm. BD= 4 3 cm.
adott arányok értékét, majd kifejezzük a, b, c-t; 9. 32 lej; 10. 6 és 18;
81. old. 5. A=12ˑ8=96 cm2. 6. P=4l=16 5 cm, d=4 10 cm. 11. L=40 m, l=20 m; 12. 42 és 7; 13. Bármely x és y számpár, ú. h. 3y=2x;
14. 9 cm, 15 cm; 15. MN az alapok félkülönbsége; 48 cm, 12 cm.
7. K=2(L+l)=26 cm, d = L2 + l 2 = 97 cm. 11. 37 m2 járólap, 1554 lej. 115. old. 5. Egy háromszög súlypontjának tulajd. alapján, ez két részre
13. a) l100=1/2 , P100=4ˑl100=1/297, A100=1/2198.
99
található az oldal felezőpontjától, és négy részre a csúcstól;
83. old. 4. 13,5 cm2. 6. 288 dm2. 7. 3 3 /2cm2. 9. A=1080 cm2. 7. a) 11; b) 16 8. 49.
118. old. 5. AM/MD=AK/KC=BN/NC; 6. Egy háromszög súlypontjának
10. 20 6 /7m. 11. h=ABˑBC/AC=30 61 /61cm. 12. TMNPQ=39,6 11 cm2.
tulajdonságát alkalmazzuk; 7. MN=14,5 mm, AG=20 mm; 8. AM=24,
14. A fehér felszín területe T1=6 3 cm2, a színesé pedig T2=16-6 3 cm2 BN=27; 9. Thalész tételét alk. az ADC∆ és a CAB∆; 10. Thalész tételének
és T1>T2. fordított tételét alk. az ABD∆, CBD∆, BAC∆, ∆DAC;
85. old. 5. 1540 cm2. 6. b=10 cm, B=35 cm, h=15 cm; T1=262,5 cm2, T2=75 11. Thalész tételét alk. a PAB∆, ahol CD||AB és a TAB∆, ahol CD||AB;
cm2. 7. h=3 m, B=6+6 3 , T = 9(2+ 3 )m2 és 9(2+ 3 )>27. 12. x=6, AB=26, AC=65; 13. Thalész tételét alkalmazva rendre az MN,
NP, PQ, QR, RS, ST párhuzamosokra, egyenlő arányok sorát kapjuk. Az
8. AB=a,CD=b, magasság h, AM=x, TAMCD=TCMB  (b+x)ˑh/2=(a-x)ˑh/2, x=
AM/MB=AT/TB egyenlőség igazolja, hogy az M és T pontok egybeesnek;
½ (a-b). Tehát M ½ (a-b) távolságra van A-tól. Az M megszerkesztéséhez 14. OT||QS és alk. Thalész tételét; 15. Jelöljük EC=x, EF=y. Thalész
meghúzzuk D–ből a DP BC egyenest és az NM DP középvonalat tételét alk. az ABC∆ és az ABE∆, ahonnan következik 2x=3y.
a DAP. AF/AC=2y/(x+3y)=4/9.
121. old. 4. a) 14 cm, 5 cm; b) 8 cm, 14 cm, 6 cm; 5. Egy 1,5 cm oldalú
86. old. Ismétlő … 1. a) l = 13 cm; b) 8 cm. 2. 7 cm. 5. a) 128 mm;
négyzethálót haszálunk; 6. Két négyzet, melyeknek szögei kongruensek
b) 110,3 cm. 6. a) AE=1 cm; b) AE=BC/2=2 cm, DE=2 3 cm; és oldalai arányosak; 7. Igen, kongruens szögei és arányos oldalai
c) ADE e. sz. deréksz., AE=DE= 2 cm. 7. AC=2 10 cm, BD=2 26 cm. vannak; 8. a) I; b) H; 9. 25 km; 10. CA/CP=CB/CQ=AB/PQ.
CE ⊥ AB, E  AB  AECD téglalap  EB=AB-CD=4 cm, EC=AD=2 cm
191
124. old. 4. OC/BD=2/5, CE/AF=3/5; 5. OC/BD=1/3, CE/AF=2/3; DAB∆∼DCA∆, BAD∢≡ACD∢ =>A∢=90°; b) Egy derékszögű ∆-gel
6. x=26, y=20; 7. Nu; 8. Kongruens oldalakkal párhuzamos középvonalak hasonló háromszög derékszögű; 13. Olyan a, b, c természetes
kongruensek; 9. d) BD=6, AE=2; 10. x=1,5, AB=3,5, FG=10,5; számhármasok közül, amelyek egy derékszögű ∆ oldalai lehetnek
11. AP=2 cm, CP= 52 cm; 12. 20 cm; 13. 28 cm; (pitagoraszi számhármasok), a átfogóval, azokat választjuk, amelyekre
a|bc, a|b², a|c². Egy példa b=15, c=20, a=25.
15. a) AEP∆∼ADC∆, APB∆∼CPD∆, CFP∆∼CBA∆;
161. old. 6.a) sin B=4/5, cos B=3/5, tg B=4/3, ctg B=3/4;
b) EF = =2ˑABˑCD/(AB+CD) = 40/7cm; 16. a) ABM∆∼AEF∆, BM=15/8cm;
b)F∢=30°, D∢=60°, az értékek a 160. old. levő táblázatból valók;
b) Legyen N a DE és BC metszéspontja. EBN∆∼EAD∆, BN=15/8cm.
Következik, hogy BM≡BN, tehát M és N egybeesnek, tehát D, M, E c) sin G=6 61 /61, cos G=5 61 /61, tg G=6/5, ctg G=5/6 7.BAD∢=90°,
kollineárisak. AC=BD=30, AB=15 3 ; EFG∢=90°,EG=HF=20 2 ;
127. old. 4. A kis ∆ ismeretlen befogója 4 cm; a nagy ∆ átfogója 10 cm. STU∢=60°,SVU∢=120°,
Az OOO hasonósági kritériumot alk.; 5. nem, mivel 2/3  2/4; 6. Az ABC
háromszögek hasonlók, függetlenül a térkép léptékétől (OOO); UV= SV=40, SU=TS=TU=40 3 , TV=80; I∢=J∢=75°, L∢=K∢=105°,
7. MQP∆∼NMP∆; 8. Legyen O az első rombusz középpontja és S a IJ=13 6 , LK=13 2 , IK=LJ=13(1+ 3 ); 8.EGH∢=60°, H∢=30°,
másodiké. OAB∆∼SMN∆.
129. old. 4. a) AC/CD=CD/DM=2 és ACD∢=CDM∢=90°; b) ADC∢ és EH=90, GH=60 3 , EG=30 3 ; K∢=J∢=45°, KJ=45 2 ;
MCD∢ pótszögek; 5. a) AO/MO=BO/NO=1/2 és AOB∢≡MON∢ 10. a) Négyzetek, mert van egy derékszögük és két kongr. szomszédos
(csúcsszögek); b) OOO hasonlósági kritérium; oldaluk; b) 6a 2 ; 11. 40(1+ 2 ); 40 5 163. old. 5. 2 6 ; 6. a) 40;
6. AF/CB=AE/CG=1/3 és A∢≡C∢ (szemben fekvő oldalak a
b) 40; 7. a) 6 3 ; b) 12; c) 60°; 8. CD=0,625 cm, AC=0,375, sin C=0,8,
paralelogrammában); 7. AB/DE=BM/EN és B∢≡E∢.
sin D=0,6; 9. 13 m.
131. old. 4. DEB∢=CFD∢=90° és B∢≡C∢; 5. a) FBD∢≡EAF∢,
mindegyik pótszöge a C∢; b) Derékszögűek és A∢ közös; 166. old. 4.a) 600 2 ; b) 450( 2 -1); c) 675 3 / 4 ; 5. 80 2 cm;
c) Levezethető az a) pontból ; 6. a) Azonos a kiegészítő szögük, BDE∢; 6. 4,8; 7.a) Adott az ABCD négyzet és az E, F pontok AB-n ú.h.
b) SzSz kritérium; c) b) pontból következik; 7. a) DBG∆∼EFC∆, mivel AE=EF=FB=1/3. Jelöljük O-val a kör középpontját és M–mel az AB
BDG∢=CEF∢=90° és B∢=90°-C∢=EFC∢; b) AGF∆∼EFC∆ és felezőpontját. AM=OM=1/2, EM=1/6; A kör sugara OE= 10 /6;
alkalmazzuk az OSzO hasonlósági kritériumot; c) A b pont b) A nyolcszög területe egyenlő a négyzet területe és az A, B, C, D
következménye; 8. M∢≡P∢ és N∢≡Q∢, kerületi szögek, amelyek az AB csúcsokban levő négy e.sz. derékszögű ∆ területeinek különbségével . Az
körívet fogják a száraik közé a kis, illetve a nagy körben; eredmény 7/9; 8. A téglalapot alkotó sokszögek nem „illeszkednek”
9. Adott az ABCD trapéz, AB||CD, AB>CD. Jelöljük AC∩BD={O}, tökéletesen. Pl., ellenőrizni lehet, hogy 42/68  16/26. Az átlók végpontjai
AD∩BC={S}, SO∩AB={M}, SO∩CD={N}. Megszerkesztjük az O pontot, és a belső pontok nem kollineárisak.
EF||AB, E∈AD, F∈BC. “A hasonlóság alaptétele” lecke 15. feladatának 169. old. 5. tg-t alkalmazzuk a két deréksz. ∆-ben; 2,2 m; 7. n=20,
megfelelően, OE≡OF. Az SDN∆∼SEO∆ és SNC∆∼SOF∆, következik
DN≡NC, vagyis N a CD felezőpontja. Hasonlóan mutatjuk ki, hogy M az m=20 3 , k=10 7 , l=20, p=20 3 , q=20 2 ; 8.  23,1 m;
AB felezőpontja. 9.a) AB=2 5 , AC=4 5 , BD=2, DC=8; b) ABO∆ e.sz. O a csúcsa;
133. old. 4. 25 m²; 5. 1/4; 6. A területek aránya=4, a kerületek aránya=2; 170. old. 4.a) Egy deréksz. ∆ bef. és átf. egyenlők lennének 22-vel;
7. 16; 8. Legyen r a trapéz alapjainak aránya. PAB∆∼PCD∆ és a b) Egy téglalap szemben fekvő oldalai különböző hosszúságúak lennének;
területek aránya r², QAB∆∼QDC∆ és a területek aránya r². Alkalmazva az c) A kör egy húrja hosszabb lenne, mint az átmérő;
aránypárok alaptulajdonságát, levezethető a kért összefüggés.
7. egység 137. old. E.f. I. 1. – 3; 2. 1; 3. 4. II. 4. C; 5. A; 6. B. III. 7. 9; d) Egy e. o. ∆, melynek magassága 24,az apotémája 8 2 lenne;
8. 27,5 lej; 9. 1 sárgabarack=80 g, 1 őszibarack=120 g. e) Egy 16 3 hosszú szakasz hossza 28 lenne; 5. 6,6 m;
139. old. 3. 70; 0. 6. 26. 7. a=2 2 , b=- 2 , c=4 2 . 6. Alkalmazzuk tg 30°; 18,9; 7. Megszerkesztünk egy magasságot az
egyik csúcsból, melyben a szög mértéke nem 30°; 42 cm²; 8. A
141. old. 4. Minden elem megoldás. 6. 2 3 . 7. 12:20. háromszög területképletéből következik, hogy a C és D pont egyenlő
8. a) -19/7; b) 30; c) 7. 9. b) ; c)  ; d) 1. 10. Ha m  -3, távolságra van az AB egyenestől; 9. a) A sin. ért. az ABB’∆-ben és
x=(2m+n)/(m+3); ha m=-3, a megoldások halmaza ha n=6, ACC’∆-ben; b) Pl., CC’=BC sin ABC;
c) Levezethető az a) pontból és a ∆ területképletéből. TABC=bh/2.
 ha n  6. 11. -10 2 /9. 9. egység 173. old. E.f. I. 1. 5. 2. {2, 4, 5}. 3. 2300. II. 4. C. 5. D. 6. B. III. 8.
143. old. 4. Az egyenletrendszerek megoldása (6; 3). 5. a)( 5 ;3 5 ); 10 cm, 4,8 cm.
b) (- 2;1). 6. a=2, b=3. 7. a) nincs megoldása; b) x=2,5y+3 és y  ; 175. old. 4. 15 elem. 6.a) A = {1,3}, B = {2,4}; b) A={-1, 5 }, B={3, 6}.
c) x= 6 5 , y= −1 2 ; d) x=  5 2 , y= - 4. 7. card(B)=4. 8. card(B)=3. 9.Nem létezik, mivel (1,2),(3,4)  AxB, de (3,2)
 AxB. 10.154 pár. 11. 5 | 12 , tehát nem létezik ezzel a tulajd. rendelkező
145. old. 7. a) a megoldások alakja (x,(x 3 -1)/6), ahol x ;
b) Az egyenletrendszernek nincs megoldása. 8. a+b=-208/63. halmaz.12. A = {- 2; - 1; 0; 1; 2}, B = {1; 2}, card(A) = 5, card(B)
10. m=1/2. 147. old. 5. 10 óra. 6. 3 és 4. = 2, card(AxB) = card(BxA) = 10, card(AxA) = 25, card(BxB)=4. 13.15ˑ16ˑ16
3 számjegyű szám.
7. 23 hatszög és 11 négyzet. 8. 15 5 , 3 5 . 11. 120 lej. 177. old. 4.a) A és C, B és D; b) A és D, B és C; c)A és B, C és D. 5. Egy
148. old. Ismétlő... 7. a = 3. 10. a) -1; b) – 2/13; c) – 3; f) x . négyzet alakul ki. 7. M={1; 3}, N={1; 2; 4}. 8. OM és ON az Ox tengellyel
12. x=2, y=13. 14. x=1/2. 15. x=99, y=23. 18. a) 2; b) 1. 20. x =21 ha m=4, 45o-os szöget zár be.
x=13 ha m=5, x=9 ha m=7, x=7 ha m=11, x=6 ha m=19. 179. old. 5. b) DE= 3 2 , EF=DF= 3 5 ; d) deréksz. trapéz.; e) 27;
8. egység 151. old. E.f. I. 1. 1296; 2. 13, 12; 3. 0,08125; II. 4. D; 5. A;
6. B; 7. DAC∆≡BCA∆ (ÁB) => ABCD paralelogramma => átlóinak közös a f) 27/2. 6. b) 8 + 4 13 ; c) M(-3; 1,5), N(3; -1,5) és MN= 3 5 ;
felezőpontja; 8. MDN∆≡OEP∆ (ÁSz); 9. ABE∆≡ADF∆ (BSz). d) TABCF = TCDEF = 18, TABDE = TBCEF = 24; e) 6. 7. B(-3,4). 8. a) C(5; 5);
154. old. 6. A rövidebb szakasz része a hosszabbnak; b) ABCD rombusz, AC= 4 2 , BD= 2 2 , A = 8. 182. old. 6. b) 15%;
7. Alkalmazzuk a befogó tételének ford. tételét. c) 32%.
156. old. 4. a) 3²+4²=5² és alkalmazzuk Pitagorasz tételének ford. tételét; 184. old. Ismétlő... 4. B = {1;2}. 5. a) card(B) = 4; b) card(A) = 4; c) nem
5. ABC∆, DEF∆; 6. K=4a 2 +a 5 ; T=15a2/4; 7. 6,5m; létezik A halmaz ú. h. card(A)= 24 . 7. AB=BC= 2 . 8. a) 1; 1; 2; 4; 1;1;
8. a) 8 2 ; b) 4 2 ; c) 25 2 /2; d) 50; e) 6 ; 9. x=4 26 , y=2 101 b) 12,6 min. 9. A={-3; -2; 2; 3}, B={0; 1; 2 }. 10. b) BC= 2 2 , AB=AC=
, z=15, u=24, v=4 29 ; 10. ABC∆, DEF∆, GHI∆; 10 , ∆ e. sz..; c) hA= 2 2 ; d) A=4. 11. b) 36%, 14%, 20%, 10%, 12%,
11. Kimutatjuk, hogy a háromszögek derékszögűek.; 12. a) Legyen az 8%.
ABC∆ és AD magasság. Ha DAB∆∼DAC∆, B∢≡C∢=>ABC∆ e. sz.; ha
192
Az iskolai tanterv a http://programe.ise.ro honlapon található
3
68 67 66 65
69 64
70 63
71 62
61
72
60
73
59
26 25 24
27 23
28 22 58
29 21
57
30
20
56
31 1 1
1 19
32
1 5
4 3 55
2 1 18
6
33 1 1 54
7 17
34 1 53
8 16
35 1 52
9 15
10 14 51
36 13
11 12
37 50
38 49
39 48
47
40
41 46
42 45
43 44
978-606-727-393-9

Matematika Cls 7 V 2

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Matematika Cls 7 V 2

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

1

Ez a tankönyv a Nevelési és Tudományos Kutatási Minisztérium tulajdona.

116.111 – gyermek és ifjúsági telefonszolgálat

Maria Popescu Vicențiu Rusu Cristian Voica

A fordítás vezetője: Mátéfi István

Dr. Eugen Păltănea, egyetemi docens

A tanítási egység kezdő oldala a tanegység címét, egy

A problémahelyzet a lecke egy

Projekt Színes járdaelemek Problémahelyzet

A projekt megvalósítása Íme miért!

elkészített anyagokból készítsetek egy posztert. Következtetünk…

A lecke egy problémahelyzetet, a lecke

Tamás Eszter Péter Emma Dani Anna

Mit kínál a tankönyv? A tevékenységek multimédiás

változatai a tankönyvben a következő

módon vannak jelölve::

Különböző nehézségi szintű

Igazold, hogy létezik egyenlő 5. A képen egy félig

5. tanulási egység: A kör 109

Egy adott tanulási egység keretén belül a felmérés

Tamás Eszter Péter Emma Dani Anna

A leckék végén az osztályban vagy otthon

Hasonló Mit tanultam? Ellenőrzöm, hogy képes vagyok-e:

Megoldott feladat / Hasonló megoldások

Szóbeli magyarázat Melyik szerkesztés a gyorsabb? Hát az érdekesebb? Indokold válaszaidat!

Egy adott tanulási egység keretén belül a felmérés

Mértékegységek, 1. Egészítsd ki a füzetedben a helyes válaszokkal!

Racionális számokkal 2. Számítsd ki:

II. A következő feladatoknál írd le a helyes válasz betűjelét.

III. Írd le az alábbi feladatok részletes megoldását:

1. tanulási egység: Számok és aritmetikai műveletek - ismétlés és kiegészítések 9

10 1. tanulási egység: Számok és aritmetikai műveletek - ismétlés és kiegészítések

1. Írd le az összes10 és 30 közötti természetes 3. a) Írd tizedes törtként az alábbi számokat:

1. tanulási egység: Számok és aritmetikai műveletek - ismétlés és kiegészítések 11

A billentyűzetről ...az elvégzett

Tudni szeretnénk! Melyik a műveletek elvégzésének helyes sorrendje?

Az egyik számológép tudományos módba volt állítva, a másik A zárójelek megváltoztatják a

• 1 a kerek zárójelben 7 + 2 · {1 + 2 · [ 3 + 4 · (6 – 5)]} = 37

12 1. tanulási egység: Számok és aritmetikai műveletek - ismétlés és kiegészítések

? + 3,5 ? × 0,4 1,88

1. tanulási egység: Számok és aritmetikai műveletek - ismétlés és kiegészítések 13

Értelmezés! Ha az a természetes szám teljes négyzet, akkor az n természetes számot, amelyre

14 1. tanulási egység: Számok és aritmetikai műveletek - ismétlés és kiegészítések

1. Számítsd ki: 4. Számítsd ki: 16 ; 64 ; 144 ; 256 .

1. tanulási egység: Számok és aritmetikai műveletek - ismétlés és kiegészítések 15

Mérjük fel tudásunkat

16 1. tanulási egység: Számok és aritmetikai műveletek - ismétlés és kiegészítések

1. Melyek a helyes kijelentések? 3. Közelítsd meg egy egész

számokat a felsoroltak közül, ki a színes kötve a szemben fekvő l1

1. tanulási egység: Számok és aritmetikai műveletek - ismétlés és kiegészítések 17

1 1. Igaz vagy hamis? 4. a) Alakítsd át tizedes törtté a következő

5. Határozd meg az y pozitív számot, ha y 8. a) Írd le a 44 összes természetes osztóit.

4 14. a) Számítsd ki: 16. Bizonyítsd be, hogy bármely n, n > 1,

18 1. tanulási egység: Számok és aritmetikai műveletek - ismétlés és kiegészítések

1. tanulási egység: Számok és aritmetikai műveletek - ismétlés és kiegészítések 19

Projekt Párhuzamosság és szőnyegek

Derékszögű 2. A kongruens háromszög-párok: ... .

II. A következő feladatoknál írd le a helyes válasz betűjelét.

A fenti képek közül melyek ábrázolnak sokszögeket?

Egy sokszöget konvexnek Egy sokszöget konkávnak

Egyenlő oldalú Négyzet Szabályos Szabályos Szabályos Szabályos

22 2. tanulási egység: Négyszögek

2 4. Dani, sietve a feladat megoldásával, a következő kijelentést fogalmazta

Mértékegységek, 1. Egészítsd ki a füzetedben a helyes válaszokkal!

Racionális számokkal 2. Számítsd ki:

1. Írd le az összes10 és 30 közötti természetes 3. a) Írd tizedes törtként az alábbi számokat:

1 1. Igaz vagy hamis? 4. a) Alakítsd át tizedes törtté a következő

Derékszögű 2. A kongruens háromszög-párok: ... .

2 4. Dani, sietve a feladat megoldásával, a következő kijelentést fogalmazta

1. Nevezd meg az alábbi ábrán látható konvex 4. A

1. Az alábbi paralelogrammák esetében számítsd ki az x értékét (fokban kifejezve).

Tétel E gy derékszögű háromszögben az átfogóhoz tartozó oldalfelező hossza egyenlő az átfogó

1. A szögek kiszámítása érdekében használd fel az ábrákon lévő információkat.

1. Azonosítsd és nevezd A 50 D 2. A mellékelt ábrán lévő trapézban, nevezd

1. A mellékelt ábrán 2. Az ABCD konvex négyszögben B∢ = A∢ + 12°,

4 13. ABCD konvex négyszög, ahol E az AB és F a CD oldalak felezőpontjai. Igazold, hogy EF AD BC .