Otilia-Elena Borș

TARTALOMJEGYZÉK
1. Fejezet: Újból együtt 6
Hol töltötted a nyári vakációt? 8
Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz 9
Ilyen vagyok 10
Sok betűt már ismerek! 11
Ismétlés 13
Felmérő 15
2. Fejezet: Másképp ejtjük! 16
Az a, A betűk tanulása 17
A s, S betűk tanulása 19
Az e, E betűk tanulása 21
A j, J betűk tanulása 23
Az i, í, I, Í betűk tanulása 25
Az o, ó, O, Ó betűk tanulása 27
A c, C betűk tanulása 30
Az ö, ő, Ö, Ő betűk tanulása 32
Az u, ú, U, Ú betűk tanulása 34
Az ü, ű, Ü, Ű betűk tanulása 36
Ismétlés 38
Felmérő 40
3. Fejezet: Csak a magyar nyelvben van ilyen betű 40
Az á, Á betűk tanulása 42
A cs, Cs betűk tanulása 44
A é, É betűk tanulása 46
A sz, Sz betűk tanulása 48
A ny, Ny betűk tanulása 50
A zs, Zs betűk tanulása 52
A gy, Gy betűk tanulása 54
A ty, Ty betűk tanulása 56
A ly, Ly betűk tanulása 58
A dz, Dz, dzs, Dzs betűk tanulása 60
Ismétlés 61
Felmérő 64
4. Fejezet: Olvasni jó! 66
Zengő ábécé 67
Az ábécé kis- és nagybetűi 68
Árvay Mária: Játék a betűkkel 69
Könyvtárlátogatás 71
5. Fejezet: Évszakok, hónapok, napok 72
Csanádi Imre: Hónapsoroló 74
A négy testvér 75
Hosszú és rövid magánhangzók írása 76
Andris időországban 78
-ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től 79
A naptár 80
Osváth Erzsébet:Vége a napnak 81
Kije? Mije? kérdésekre válaszoló szavak 82
 Ismétlés 84
Felmérő 87
6. Fejezet: Mesetár, kincsestár 90
Gazdag Erzsi: Mesebolt 91
Marék Veronika: Kakas mese 92
A Kivel? Mivel? Kérdésre válaszoló szavak helyesírása 93
Plakát 94
Benedek Elek: Az egerek gyűlése 95
7. Fejezet: Testünk, egészségünk 97
A testünk 98
Rákos Sándor: Fej számolás 98
j vagy ly? Helyesírás 99
Vigyázzunk az egészségünkre! 100
Az egészséges táplálkozásról 100
j vagy ly? Helyesírás 101
8. Fejezet: Játéktár 103
Kosztolányi Dezső: A játék 104
Hervay Gizella: A gyerekváros 105
A Kivel? Mivel? kérdésekre válaszoló szavak helyesírása 107
Hervay Gizella: Piros autós mese 107
A meghívó 108
9. Fejezet: Közelít a vakáció 109
Mészely József: Várom már a vakációt 110
Ismétlés 111
Janikovszky Éva: A bizonyítvány 112
Ismétlés 114
Felmérő 116
Melléklet – Szöveggyűjtemény 119
Rossz vicc 119
Az alma 119
Weöres Sándor: A hétfejű sárkány 120
Szutyejev: A kisegér és a ceruza 120
Hervay Gizella: Ábécés mese 121
Az indián tolla - indián népmese 122
Mese a kakukkról meg az óráról - német népmese 123
Arany László: A macska és az egér 124
A két bors őkröcske - magyar népmese 125
Kormos István: Vackor elalszik 128
Zelk Zoltán: Új mese a négy vándorról 129
 1. Fejezet

ÚJBÓL EGYÜTT!
 Játék: Sétáljatok, mint a hangyák a hangyabolyban, majd akivel
szembetalálkoztok, köszöntsétek egy mosollyal, egy kézfogással, egy
meleg öleléssel, köszönjetek neki úgy, ahogy a gyermekek szoktak, ahogy
a felnőttek szoktak, ahogy férfiak szoktak, ahogy öregemberek szoktak.

Beszélgessetek a képekről!
- Mi van a gyerekeknél?
- Milyen alkalommal készülhetett a kép?

1. Ki mondhatta?

 Én hamarabb odaérek!
 Nem akarok iskolába menni!
 De jó, hogy látlak!

2. Találjatok ki párbeszédet a kép alapján!

7
 Hol töltötted a vakációt?

1. Nézd meg a képen látható gyerekeket! Vajon ki hol nyaralt?

Játék: Alkossatok 4 fős csoportokat, majd meséljétek egymásnak a nyári vakációról!

Figyeljetek egymásra! Jegyezzétek meg társaitokról, hol töltötték a nyarat! Álljatok
vissza körbe, majd tanítótok kérésére egyenként meséljétek el néhány társatokról, hol
nyaralt! Lássuk ki emlékszik, mit meséltek neki?

2. Készíts rajzot Nyári rajz címmel!

3. Hallgasd meg a verset!

8
 Nyári rajz Ez borjú itt, lógó fülű,
Ez borjú itt, lógó fulű,
Hogy mit láttam? Elmondhatom. hasát veri a nyári fű,
De legjobb, ha lerajzolom. ez itt virág, ezer, ezer,
Megláthatod te is velem, ez a sötét gyalogszeder,
csak nézd, csak nézd a jobb kezem. ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
Ez itt a ház, ez itt a tó, ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az út, felénk futó, ez itt az ég, ez itt a nyár.
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél. Majd télen ezt előveszem,
ha hull a hó, nézegetem.
Nézegetem, ha hull a hó,
ez volt a ház, ez volt a tó.
Nemes Nagy Ágnes

4. Hasonlítsd össze a rajzodat Nemes Nagy Ágnes versével! Karikázd be azokat

a részeket a rajzodon, melyeket a versben is hallottál!

5. Nevezd meg, mik vannak a nyári rajzon!

Ezek szavak.

6. Mondd tanítód segítségével a szavakkal alkotott mondatokat!

A tó itt van. Az út felénk fut. A réten sok-sok virág van.

— — ——— — . — ——— — — ——— —— .
— — — — .
7. Tapsolj annyit, ahány szót hallasz a mondatokban!

8. Hallgasd újra a verset! Válaszolj a kérdésekre!

Milyen volt a borjú?

Milyen volt a fű?
Mihez hasonlít a szél?
Készíts rajzot a vers alapján!

9
 Ilyen vagyok

1. Hallgasd meg a bemutatkozásokat! Melyik gyermek mutatkozott be?

– Rebi vagyok, nyolcadik éves. Alacsony vagyok, és duci. Barna a hajam, kicsit
szeplős vagyok.
– A nevem Zoli. Szőke vagyok, és törékeny. Okoskának szoktak szólítani.
– Henriett vagyok, sem kövér, sem magas nem vagyok. Hosszú hajam van.
– Robi vagyok, nyolc éves. Vasgyúrónak becéznek. Pufók arcom van.
– Az én nevem Peti. Nyúlánk vagyok. Tüsi hajamról ismersz fel.
– Bori vagyok. Aprócska, szöszke.
Mutatkozz be te is!

nyúlánk: magas
duci, pufók:
kövérkés
törékeny:
sovány, vékony
szöszke: szőke
aprócska: kicsi

Bori Robi Henriett Rebi Peti Zoli

2. Mondd ki a gyerekek nevét magánhangzósan! (pl. e-i ).

3. Készítsd el a névjegykártyákat, majd tegyél minden betű alá egy pöttyöt! Hány
betűből állnak a nevek?
Játék: Sétáljatok
Játék: Sétáljatokaateremben,
teremben,mint
mintaahangyák,
hangyák,jól
jólfigyeljétek
figyeljétekmeg
megegymást,
egymást, majd
keressetek
majd egy egy
keressetek olyan párt,
olyan párt,aki
akiaa leginkább
leginkább hasonlít
hasonlíthozzátok!
hozzátok! Mondjátok
Mondjátok el a el a
hasonlóságokat!
hasonlóságokat!
10
 4. Kinek hol a helye az osztályban? Tedd a névjegykártákat a megfelelő helyre!
Fejezd be a tanítód által elkezdett mondatot!

Rebi nem Henriett előtt ül, hanem....

Nem Henriett ül Peti mellett,

hanem...

Robi nem az első padban ül,

hanem....

Zoli ül Rebi mellett, és nem....

Peti nem Henriett mögött, hanem ...

mögött ül.

Henriett nem jobbról ül, hanem....

Sok betűt már ismerek!

1. Másold le az írott betűket a füzetedbe!

11
2. Gyűjts olyan szavakat, melyekben az d hang a szó elején, végén, belsejében van!
2. Gyűjts
Majd olyan
keress szavakat,
szavakat t, b,melyekben
p hanggal az
is! d hang a szó elején, végén, belsejében van!
Majdhangot
3. Melyik keresshallod
szavakatt, b, pnevében?
a képek hanggal is!
Kösd a megfelelő betűhöz!
3. Melyik hangot
(kolomp, hallodgomba,
hóember, a képek nevében?
dominó, Kösd
rohan, a megfelelő
csengő, domb,betűhöz!
hangya, lomb)
(kolomp, hóember, gomba, dominó, rohan, csengő, domb, hangya, lomb)

m n

4. Jelöld színezéssel a szavakban a kiemelt hang helyét!

5. Rajzold be a szavak alá a hangkorongokat, majd színezd a kiemelt hang helyét!

p
6. Gyakorold a szavak olvasását! Mondj mondatot a Mi? kérdésre válaszoló szavakkal!
fon fo-dor mo-zog ko-pog
tud to-rok ko-lomp zo-kog
fog fo-rog gu-rul lomb
12
 7. Olvasd el a szópárokat! Mit vettél észre? Foglald mondatba a szavakat!

folt-volt gomb-domb pont-bont toboz-doboz

8. Kösd össze a képeket a szóképekkel!

m_lom koron_

hint_ gomb_

9. Egészítsd ki a szavakat a hiányzó i, o, u magánhangzókkal! Másold le a füzetedbe!

z_kni, telef_n, m_rok, kop_k, von_l, k_p_g, mozd_l

10. Egészítsd ki a szavakat a hiányzó t, d, g, n, k, mássalhangzókkal! Másold le a
füzetedbe!
_ob, _int, fo_, fo_, bo­_
11. Alkoss értelmes szavakat az összekeveredett betűkből a minta alapján! Írd le a
füzetedbe!
n o k g - kong
odlh obd nof mdon llto

ISMÉTLÉS
1. Hallgasd meg a Rossz vicc című mesét!
2. Karikázd be, amiről hallottál a mesében!

3. Mi volt a nyúl neve? Karikázd be a megfelelő számot!

1.Tapsifüles 2. Füles 3. Tapsi
4. Húzd alá a megfelelő választ!
Tapsi azért nem tanult, mert......
1. lusta volt 2. már eleget tudott 3. rosszul látott
13
5. Melyik hang van a kép nevében? Karikázd be a megfelelő betűt!

b p v f b p v f m n

n m p b b p m n b p

6. Párosítd a kis- és nagybetűket! Színezd azonos színűre az összetartozókat!

b K h d X p G f l u

D x g k F U B H P L

7. Olvasd el a szóoszlopokat! Mondd mésképp is!

ko-rom mu-rok bo-kor ko-lomp
mo-tor tu-lok to-rok zo-kog

8. Színezd a kiemelt betű helyét!

9. Alkoss szavakat a szótagokból! Másold le a füzetedbe!

gu – zog vo - dul
mo - rom gom - nul
ko – rul for - bol

14
 MIT TUDOK?

1. Kösd össze más-más színnel a betűpárokat!

O H P Z V B T U I K Y L

l z y b n k h v u m i p t

2. Rajzold be a hangkorongokat, és színezd a megadott betűk helyét a szóban!

(kémény, kulcs, tehén, üveg)

m u h g

3. Húzd alá a képnek megfelelő szót!

fut folt fordul
gurul bolt dobol
ott hold korom

4. Melyik betű hiányzik a szóból? Kösd össsze!

_ud _on _om _og _ok

m l h t f n v
ho_ vo_ lo_ fu_

5. Keresd a párját! Kösd össze!

gurul for-dul rokon mo-tor
fordul moz-dul tudok ro-kon
mozdul gu-rul motor tu-dok

Értékelés: elégtelen elégséges jó nagyon jó

15
 2. Fejezet

MÁSKÉPP EJTJÜK
 Alma, alma De elérnem
piros alma, nincs reményem.
odafönn a fán, Várom, hogy a szél
ha elérném, azt az almát,
nem kímélném, piros almát
leszakítanám. lefújja elém.
(Kányádi Sándor: Alma, alma)

1. Hallgasd meg Az alma című népmesét, majd meséld el a képek alapján!

2. Mondj egy mondatot a képről!

3. Húzz annyi vízszintes vonalat, ahány szóból áll a mondat!

Az alma a madár csőrében van.
4. Rajzolj a hanggal kezdődő szavakat! Írd a lap aljára az a betűt! Tedd a portfóliódba!

5. Rajzolj annyi kört a képek alá, ahány hangból áll a kép neve!
Színezd ki mindegyikben az a hang helyét (alma, almafa, varjú, mackó, nap)!

6. Karikázd be a fenti szavak közül azt, amelyik nem szerepelt a mesében!

17
7. Húzd át azokat a betűket, melyek nem találnak a sorokba!
a a a a a e a a a e e a e
AAAVAAAVAAAVA
8. A hívókép melletti mondókában karikázd be az A, a betűket!
9. Mondd ki magánhangzósan! Keresd a kép párját!

10. Karikázd be azokat a szavakat, melyeket a fenti képeken látsz! Gyakorold az olvasást!

ab-lak pap-lan al-ma-fa bab ka-lap nap lab-da

ta-ta pap dal dob pad du-da hal

11. Olvasd el a szöveget, majd rajzold le amit olvastál!

Tata a parton van. Halat fogott. Anna is ott van. Boldog a mai nap.
12. Fogalmazz kérdéseket a kérdőszók segítségével a szöveg alapján! Válaszolj a
kérdésekre!

Ki? Mit? Milyen?

13. Folytasd!

18
 Sűrű, felhős fenn az ég,
sárgul már a lomb, a rét,
s a fák ága
őszi sárba
hullatja már levelét.
(Zelk Zoltán: Október)

1. Hallgasd meg Weöres Sándor A hétfejű sárkány című versét!

2. A vers alapján egészítsd ki a rajzot!

3. Jegyezd meg, mi van a képeken!

pipakupak békalencse katlan fűzfagyökér

4. Mire használta a sárkány a fűzfagyökeret, a békalencsét és a vízitök levelét?

5. A hívókép melletti versben karikázd be a s, S betűket!
6. Rajzolj annyi kört, ahány hangból áll a képek neve, és színezd ki a s hang helyét!

19
7. Gyakorold a szóoszlopok olvasását!

som son-ka ka-kas Sa-mu rest

mos sap-ka las-ka Mi-si u-tas
sas si-ma os-tor So-ma ha-bos
8. Mi a különbség? Alkoss mondatokat a szópárokkal!
va-sal – vas-sal ha-sal – has-sal

9. Olvasd el a szöveget!
Ma-ma ka-ka-sa
Ma-ma ka-ka-sa az ud-va-ron van. Ma-ma za-bot ad en-ni.
Tar-ka tol-las bol-do-gan ka-par-gat. Tol-la bar-na, pi-ros, li-la.
10. Válaszd ki a helyes szót! Másold le a mondatokat a füzetedbe!

Ma-ma a ka-kas-nak …………………. ad.

a) ka-la-pot b) za-bot c) os-tort

A ka-kas ………………….. .
a) ha-sal b) las-sul c) ka-par-gat

11. Folytasd!

20
 Hebrenkedett Hej, Benedek, Csepereg,
Benedek, Benedek, csepereg,
s levert fenn egy tedd vissza a felleg leve
cserepet. cserepet! becsepeg.

(Jánky Béla)

1. Hangoztasd a képek nevének kezdőhangját! Rajzolj annyi kört a szódobozokba,

ahány hangot hallottál a képek nevében! Határold el vonalkákkal a szótagokat!

2. Hallgass meg egy mesét az egérről (Szutyejev: A kisegér és a ceruza)! Figyeld a ké-
peket!

3. Rajzold le te is, amit a ceruza rajzolt! Mondd el, mit képzelt a rajzokról az egér!

sajt lyukas sajt egy alma a sajt mellett

kiflik és kenyér háromszögek sajtra macska

21
4. Adj E hanggal kezdődő nevet az egérnek! Rajzolj annyi kört, ahány hangból áll a
neve!
E

5. Karikázd be a hívókép melletti mondókában az e, E betűket!

6. Olvasd hangosan a következő szavakat! Hány féle képpen ejted az e betűket!

Karikázd két féle színnel!
me-se Em-ma e-tet seb ze-ne
es-te Le-hel vet kert ke-rek
te-ve Pe-ti vett em-ber ke-fe

7. Írd a számok mellé a rajzokon látható képek kezdőbetűjét! Függőlegesen olvasd össze!

1. 5.
2. 6.
3. 7.
4. 8.

8. Olvasd el! 9. Folytasd!

Es-ti me-se
Es-te van. Itt az es-ti me-se.
Ma-ma ol-vas-sa: A te-ve a kert-ben
van. Vi-zet in-na.
A ve-der te-le van. Ide bil-len, oda bil-
len. A ke-rek ve-der fel-bo-rul. A te-ve
in-na. Vi-ze fel-bo-rult.
Le-hel vi-zet hoz. A ved-ret meg-tart-ja.
A te-ve vi-zet kap in-ni.

22
 Kikikk, kukukk! elbújok,
Egy kis sípot megfújok;
S habár meg is halljátok,
Flórit nem találjátok.

(Bezerédi Amália: Bújós játék)

1. Hallgasd meg Hervay Gizella: Ábécés-meséjét. Mondd ki sorban az iskolába vonuló

játékok nevét! Karikázd a szóoszlopban a j betűket!
játékautó
játékágy
bádogbéka
cérnacica
játékcsiga
játékdob
játékegér
énekes pinty
játékmozdony
görkorcsolya

2. Játsszatok párban! Ki tud minél több játéknevet megjegyezni a meséből a fenti kép
segítségével, majd a kép segítsége nélkül?
3. Gyűjts j hanggal kezdődő, illetve végződő szavakat!
4. Karikázd be a j, J betűket!

J i j í j j i t j J í j J i j f i í j J i j

23
5. Ha hallod a j hangot, karikázd be a rajzot! Melyek azok a szavak, amelykeben j hangot
hallunk, de i hangot vagy más hangokat írunk? Jegyezd meg!

6. Milyen helyzetben hangzanak el a következő mondatok?

Húzd alá a j betűket! Hogyan ejted? Másold le a füzetedbe!
Kelj fel! Ta-nulj!
In-dulj! Ne menj oda!
A-ludj! Mo-sa-kodj meg!
7. Olvasd el!
Min-dig reg-ge-lizz!
A reg-ge-li min-dig fon-tos. Ja-ni-ka, Jut-ka min-den reg-gel reg-ge-liz-nek.
Jut-ka mond-ja:
- Fi-nom a sajt.
Ja-ni-ka va-jas kif-lit en-ne. De min-dig van friss tej meg me-leg te-a. A-pa hoz-
za min-den reg-gel. Jaj, de fi-nom!
In-dul-hat a paj-kos nap!

8. Igaz vagy hamis? 9. Folytasd a füzetedbe!

Jut-ka es-te reg-ge-li-zik.
A friss te-jet apa hoz-za.
Min-dig van me-leg sajt.
A te-a fi-nom.

24
 Nincs víz, nincs víz,
nincs kint víz...
sír-rí, sír tíz
pici csíz.
(Jánky Béla)

1. Hallgasd meg Az indián tolla című mesét az indiánról, majd meséld el a képek
alapján!

2. Mondj egy mondatot a képről! 3. Húzz annyi vízszintes vonalat, ahány

szóból áll a mondat!

Az indián kifeszíti íját.

4. Ejtsd röviden a következő szavakban az i-t! Másold le a füzetedbe és jegyezd meg!

vi-rág, kif-li, zok-ni, li-ba, fir-ka, ing, mas-ni, itt, vitt, fi-nom, si-ma
5. Ejtsd hosszan a következő szavakban az í-t! Másold le a füzetedbe, és jegyezd meg!

víz, tíz, sín, hír, sír, síp, íj, bír, cím, se-gít, í-me, hív
6. Hosszú í és rövöd i is van a szóban! Másold le a füzetedbe és jegyezd meg!

vi-rít, hí-zik, bí-zik, vi-sít, ví-zi, ri-kít, pi-rít

25
7. Rajzolj annyi kört a képek alá, ahány hangból áll a kép neve! Színezd ki az i hangok
helyét zöldre, az í hangok helyét pedig pirosra!

8. Olvasd!
Ba-ba-do-boz

A do-boz-ban sok-min-den van. I-mo-la ben-ne tart-ja Il-ka ba-ba dol-ga-it. Van
ott cu-mi, ma-ci, ba-ba-zok-ni, síp, ing, haj-gu-mi, mas-ni. A kis Jut-ka se-gít min-
den nap ren-det rak-ni a do-boz-ban.
I-mi meg Ro-bi ki-ci-pe-lik a kert-be a do-bozt. Ott zaj-lik a ba-ba-bu-li.

9. Fogalmazz kérdéseket a kérdőszók segítségével a szöveg alapján! Válaszolj a

kérdésekre!

Ki? Mi? Mit csinál? Mit csinálnak?

10. Figyeld meg a leírt szavakat, és mondatot, majd írj a füzetedbe I betűvel kezdődő
neveket!
Is-ti Mi-si
Il-di I-mo-la
Ili Mi-li
I-za-bel-la Il-ka
Im-re Ir-ma
26
 Kódorgott a Pókon kóc,
botor pók; kócon pók
bojt, rojt, kóc fog porszívóba
jobban port? sodródott.
(Jánky Béla)

1. Hallgasd meg a Mese a kakukkról meg az óráról című mesét! Számozd a képeket
abban a sorrendben, ahogy az események történtek a mesében!

2. A mese alapján társítsd az alábbi képeket a meghallgatott kijelentésekkel!

1. Az órásmester órájában szólaltam meg először.

2. Összetévesztettem a kakukkot a fecskével.
3. Kakukkszóval jelzem a pontos időt.
4. Az órásmester gyapjúsapkájába pottyantottam egy tojást.

3. Hangoztasd a kiemelt képek kezdőhangját! Rajzolj annyi kört, ahány hangot

hallasz a szavakban! Jelöld színezéssel az o, ó hangok helyét!

27
4. Húzd alá a hívóképek melletti versben az o, ó betűket!
5. Olvasd ki a képek nevét!Kösd össze a képet a megfelelő szókártyával !

ma-jom tor-ta va-sa-ló

ha– jó
hin-tó

do-mi-nó po-ro-ló

6. Folytasd! Figyelj a kérdésekre! Jegyezd meg az -ó írását!

Ki? Mi? Mivel? Ki? Mi? Hová?

ol-ló pl. ol-ló-val par-ko-ló pl. par-ko-ló-ba

ri-gó aj-tó

ta-nu-ló kor-só

al-ta-tó tar-tó

hol-ló ka-ka-ó

nap-lo-pó nap-ló

ol-va-só a-u-tó

7. Dolgozzatok párban! Válasszatok ki 6 szót a fenti táblázatból, és alkossatok egy

történetet a kiválasztott szavakkal!
28
8. Írj neveket O, Ó betűvel! Másold le a mondatokat!

Ott van a ház. A házban Olga és mama mos. Ottó olvas.

9. Vezesd el az órást az órához úgy, hogy csak azoknak az élőlényeknek és dolgoknak

a képét érintsd, amelyek neve -ó hangban végződik!

29
 Ecc, pecc, kimehetsz,
holnapután bejöhetsz!
Cérnára, cinegére,
ugorj cica az egérre,
fuss!
(Kiszámoló)

1. Hallgasd meg Arany László A macska és

az egér című meséjét!
2. Mondd el a mesét a képek segítségével!

3. Karikázd be a c, C betűket!
e a c o e c c c o d C O C e c c e c
4. A hívókép melletti mondókában karikázd be a C, c betűket!
Kösd össze a képeket a hozzá tartozó szóképekkel!

ci-pó cit-rom bo-hóc ma-ci ma-lac ci-ca

5. Rajzolj annyi kört, ahány hangot hallasz a szavakban! Jelöld színezéssel a c hang
helyét!

30
6. Gyakorold a szavak olvasását!
ku - ckó la - kott fu - tott Ci-ni
mac - kó ka - pott ju - tott Cir-mi
7. Olvasd el a mesét!
Ci-ni ci-pó-ja
Ci-ni kis kuc-kó-ban la-kott. Ar-ra bal-la-gott a
bar-na mac-kó. A-dott ne-ki ci-pót.
– Fi-nom a ci-pó! Jó la-ko-ma!
Ci-ni el-le-get-te a ci-pót. Cir-mi, a ci-ca is ar-ra ment.
Ci-ni meg-i-jedt. Be-fu-tott a kuc-kó-ba.
Cir-mi-nek is ju-tott ci-pó. Jót fa-la-to-zott.
8. Húzd alá azt a szót, ami kiegészíti a mondatokat, a mese alapján! Másold le a
mondatokat a füzetedbe!
A bar-na mac-kó .
fu-tott bal-la-gott kul-lo-gott
Ci-ni e-le-de-le .
mag pe-rec ci-pó
Cir-mi ci-pót .
ka-pott el-le-ge-tett fa-la-to-zott

9. Összekeveredtek a szavak betűi. Rajzold le a megfejtést!

pció iacc apci obci

10 Folytasd! 11. Melyik betűvel írjuk a szót?

ut_a _apu _itrom
c k

pere_ La_i _ap

31
 Görögdinnye, török tök,
szerda után csütörtök,
török – börök hömpörög,
egy zsák diót megtörök,
csörgõ, börgő, mogyoró,
te leszel most a fogó!
(Bornemissza Endre)
1. Hallgasd meg A két bors ökröcske című népmesét, majd meséld el a képek alapján!

2. Karikázd be az ö, Ö és az ő, Ő betűket!
Sütőben a tökmag,
ő o a s ö á ó e
befűtöttünk tegnap.
o ő O U ő i ö Ö Ropog, pattog öt nap,
megégett a tökmag
E o Ő o ő Ó a e

3. Mikor rövid, mikor hosszú? Karikázd be a megfelelő betűt!

ö ő ö ő ö ő ö ő ö ő ö ő
32
4. Olvass!
kő e-ső te-tő te-re-lő
lő el-ső e-te-tő bi-ce-gő
fő e-rő ve-tő ke-re-ső
nő er-dő ne-ve-tő ti-pe-gő
5. Egészítsd ki a szavakat a hiányzó ö, ő betűkkel! Kösd össze a megfelelő képpel!

tekn_, _k_r, _nt_z_, dombtet_, _z, t_k,

6. Olvasd el a mesét!
Őz Gi-da ka-land-ja
Őz Ma-ma az er-dő-ben la-kott. Ott la-kott Őz Pa-pa is, Őz Gi-da is.
Őz Pa-pa a domb-te-tő-re in-dult en-ni-va-lót ke-res-ni. Ó-va-to-san ment. Mö-göt-te
Gi-da ug-rott i-de, ug-rott o-da. A domb-ol-da-lon tök,
gomba nőtt.
– Ni-ni! Fi-nom gom-ba!
– Az ga-ló-ca. Nem e-he-tő! – mond-ta Őz Pa-pa.
– Ti-los meg-kós-tol-ni!
7. Húzd alá a mesében azokat a szavakat, amelyek mozgást fejeznek ki!
8. Keresd meg, és olvasd el a szövegben az alábbi szavakhoz tartozó mondatot!
er-dő-ben, domb-te-tő-re, domb-ol-da-lon,
9. Dolgozzatok csoportban! Folytassátok a történetet!
10. Folytasd!
11. Ki mondhatta a mesében?

– Fi-nom fa-la-tot ke-re-sek.

– Én is ka-pok fi-nom é-telt.

33
 U betűvel udvar, utca,
az uszály az útját tudja,
Ú betűvel úr és újság,
az útjelzők mindig furcsák...
(Végh György)
1. Húzd alá az u, ú betűket a hívókép melletti vers szövegében!
2. Színezd a betűpárokat ugyanolyan színnel!
U I O M Ú S A V U Ó
u ú v a o u ó m i s

Játék : Hallgasd meg a következő szavakat! Tapsolj, ha hosszan hallod az ú han-

got! savanyú, hosszú, kurta, szomorú, lassú, nyuszi, odú, szigorú, koszorú,
bosszú, tud, túl, szúnyog, tulok

3. Színezd ki az u, ú hangok helyét!

4. Figyeld meg az ú betű helyesírását! Gyakorold az olvasást és másold le a szavakat a

füzetedbe!
fi-ú húz túl
o-dú zúz lúd
var-jú fúj túr
bor-jú hús súg
5. Válasszatok ki 5 szót a fenti szavakból, és alkossatok mesét, történetet! Dolgozzatok
kis csoportokban!

34
6. Hallgasd meg a verset! Jegyezd meg a rővid u – ban végződő szavakat! Tanuld meg a
verset hallás után!

Helyesírás versben
Tudjátok – e Icu, Samu, A másikban: drót, szeg, gyalu–
mely szó végén rövid az u? épp ezekre vár most apu.
E szavakat versbe szedtem, Nincsen messze már a falu,
El is mondom nektek menten. látszik a sok rácsos kapu.
Szürke az ég,mint a hamu, A kapuban ott áll anyu:
fészkén ül már gólya, daru. figyeli, hogy jön-e Pityu…
Hazafelé baktat Pityu, Szürke az ég,mint a hamu,
húzza vállátkét nagy batyu. Elszenderül gólya, daru…
Az egyikbenfura áru: S ha bezárul minden zsalu, –
Bábszínházhoz sok – sok bábu elalszik az egész falu…
Szalay Borbála
7. Folytasd a füzetedbe!
Figyelj az - u, - ú helyesírá-
sára!
út úr kút
ut-ca u-rat ku-tat
u-tat u-rak ku-tas
u-tak u-runk ku-tunk
35
 Ü betűvel üveg, ürge,
sose vagy te olyan fürge,
Ű betűvel űrrakéta,
jegyet veszek reá még ma...
(Végh György)

1. Húzd alá a hívókép melletti versben az ü, ű betűket!

2. Karikázd be az ü, ű, Ü, Ű betűket! Kint a mezőn él egy ürge,
mint a szélvész, olyan fürge.
v ü V u a A ű Ű u n e
Nyakon csípni lehetetlen,
Ü v A Ű z y Ü Ú ü u a
mert futásban verhetetlen.
N ü u V n Ú y Ü Ö U u

3. Mikor rövid, mikor hosszú? Kösd a megfelelő betűhöz!

ü
ű

4. Gyakorold a szavak olvasását! Figyeld meg a végződéseket! Másold be a szavakat a

füzetedbe! te-rül de-rül ta-nul me-ne-kül
ke-rül he-vül bá-mul si-ke-rül
ö-rül é-pül la-pul ki-rán-dul

5. Egészítsd ki a szavakat a megfelelő ü,ű betűkkel!

_rhajó sepr_ heged_ bet_ esk_
f_ f_zet t_kör _zlet f_rge

menü
húsleves tört krumpli
főtt hús süti eskü
36
 6. Figyeld meg a szavak helyesírását! Folytasd a füzetedben!
seprű hegedű betű tű
Mit? seprűt
Mivel? seprűvel

7. Olvasd el az alábbi szavakat! Az azonos betűvel kezdődő szavakat húzd alá

ugyanolyan színnel!
min-dig, ma-got, e-le-delt, meg-i-jedt, meg-telt, bú-ban, ür-ge-lak, mond-ta, mi-kor,
meg-pil-lan-tot-ta, e-ső, el-in-dul-tak, ü-ze-net
8. Olvasd el a mesét!

Ki se-gít a baj-ban?
Ür-ge Re-bi, Ürge Sa-mu ür-ge-lak-ban laktak. A me-zőn min-dig bő-ven volt
en-ni-va-ló. Az ür-ge-lak-ba is volt min-dig. Es-ni kez-dett az e-ső. Min-dent el-ön-
tött a víz. Az ür-ge-lak is meg-telt víz-zel. A két kis ür-ge i-jed-ten ban-du-kolt.
Nem et-tek na-po-kig. Hi-deg is volt. Bús-la-kod-tak.
Va-kond Vil-mos ki-kuk-kan-tott a föld-ből, és meg-pil-lan-tot-ta ő-ket.
– Ne bús-la-kod-ja-tok! Be-búj-tok a va-kond-lak-ba, míg ki-süt a nap.
Ki-sü-tött a nap. Ür-ge Re-bi, Ür-ge Sa-mu el-in-dult új ott-hont ke-res-ni.
9. Válaszolj szóban a kérdésekre!
Kik a mese szereplői?
Mi történt az ürgelakkal az esőzés után?
Ki mentette meg az ürgéket?
10. Folytasd! Olvass!
Figyelj az - ű helyesírására!

cím – című
hír – hírű
fej – fejű
bőr - bőrű

37
 ISMÉTLÉS
1. Rajzolj annyi hangkorongot, ahány hangot hallasz a kép nevében! Színezd a kiemelt
betűk-hangok helyét!

a e i í o ó

ö ő u ú ü ű

2. Kösd össze a szótagokat! Ha jól dolgozol, állatneveket olvashatsz!

mó- ge ga- ke ka- jú
ür- ca cin- lamb far- kör
ci- ba ró- ló var- kas
li- kus hol- ka ö- kas
3. Válaszd el a szavakat álló egyenessel! Segítenek a képek. Írd be a szavakat a
füzetedbe! autóbiciklivonathajórepülőtraktor

4. Egészítsd ki a szavakat a hiányzó o-ó, ö-ő, betűkkel! Dolgozz a füzetedben!

kar_ tet_ k_t l_mb
cip_ vet_ k_r m_s
5. Egészítsd ki a szavakat a hiányzó u-ú, ü-ű, betűkkel! Dolgozz a füzetedben!
Sam_ fi_ _res heged_
kap_ borj_ t_kör t_z
38
6. Olvasd el a mesét!
A kis-ma-lac meg a far-kas
Az er-dő-ben, kis lak-ban la-kott a kis-ma-lac.
Fű-tött, fő-zött.
Kint hi-deg volt. Jött a far-kas. Es-de-kelt a
kis-ma-lac-nak:
– Ked-ves kis-ma-lac-ka, en-gedj be!
– Nem en-ged-lek.
– Ak-kor en-gedd be az el-ső felemet.
A kis-ma-lac be-en-ged-te.
– Ked-ves kis-ma-lac, en-gedd be a fa-ro-mat is!
A ma-lac-ka azt is be-en-ged-te, s köz-ben vi-zet for-ralt.
– Ked-ves kis-ma-lac en-gedj be tel-je-sen!
A ma-lac-ka be-en-ged-te, s a for-ró víz-zel le-ön-töt-te a far-kast.
– Ú, ú, ú, or-dí-tott a far-kas, mi-köz-ben el-fu-tott. Az-ó-ta is fut.

7. Húzd alá a helyes befejezéseket/választ! Kösd össze a képpel!

A me-sé-ben ol-vas-tál ró-la:
ró-ka far-kas ci-ca ma-lac-ka med-ve

Mit a-kart a far-kas?

Be-men-ni me-le-ged-ni. Be-men-ni ma-lac-húst en-ni.
8. Összekeveredtek a mondatok szavai. Számozással alakítsd ki a helyes sorrendet.
Másold le a mondatokat a füzetedbe!
az kismalac A lakott. erdőben a jött farkas. Arra

39
 MIT TUDOK?

1. Párosítd a kis- és nagybetűket ! Színezd azonos színre az összetartozókat !

Ő A J S Í Ó C Ű U O

ú ő ű i o a j ó s o u

2. Kösd össze a képeket a nevükkel!

he-ge-dű var-jú fel-hő toll-tar-tó dár-e-te-tő tek-nős

3. Úgy kösd össze a szótagokat, hogy értelmes szavakat kapj!

me- ke cit- ték
di - ző hin- rom
cin- vat já- ta

4. Figyeld meg a képet! Igazak vagy hamisak a következő mondatok?

A fi-ú fut a domb-ol-da-lon.

A dom-bon mac-kók is van-nak.
A ci-ca le-fek-üdt a-lud-ni.
A fa a domb-te-tőn van.
Az ő-zi-ke les-ke-lő-dik a fa mö-gül.
Két is-ko-lás fut le-fe-le.

Értékelés: elégtelen elégséges jó nagyon jó

40
 3. Fejezet

CSAK A MAGYAR NYELVBEN VAN ILYEN BETŰ

 Végre, teljesült a vágyunk, s mikor új álmokra vágyunk,
s lett egy emeletes ágyunk. varázsol nekünk az ágyunk!
Jut egy macska minden szintre, Kényelmes is, – s ezt jó tudni –
kacsalábon forog szinte. könnyű benne elaludni.
Vagyis különleges bútor, Nem kell hozzá külön vekker,
megvéd minket minden bútól, mert felébreszt kora reggel!
(Aranyosi Ervin: Emeletes ágy)

1. Hallgasd meg Kormos István Vackor elalszik című

Miért állt magosba
meséjét! Karikázd be a megfelelő számot!
Vackor orra?
Hol volt Vackor, a pisze kis kölyökmackó?
1. viszketett
1. erdőben 2. óvodában 3. otthon
a bundája
Mit szeretett volna tenni Vackor ebéd után?
2. óvó néni
1. fára mászni 2. aludni 3. játszani
megszólította
Hányadik ágyba feküdt le a kis Vackor? 3. szaglászott
1. első 2. ötödik 3. tizenegyedik

2. Mindegyik ágyacska alatt alakítsd az a betűt á betűvé, és ejtsd is ki az á hangot!

a a a a a a a a
3. Kik feküdtek be az ágyakba Vackor óvodájában? Keress fiú- és lányneveket,
amelyek Á hanggal kezdődnek!

Á ............ Á ............

4. Keresd ki az á betűket a hívókép melletti versből!

5. Hangoztasd a következő hangokat! Karikázd be az á, Á betűket!
a s e j í ú ó o c ö ő á

J E Á Ú U C Ö Í I S Ő A
42
6. Színezd a hónapok nevét!
már-ci-us vá-sár Ág-nes kár al-más ma-dár ál-dás
pár-na áp-ri-lis Á-ron ta-nár paj-tás A-la-dár ja-nu-ár
pár-na lát-ta má-jus feb-ru-ár And-rás já-ték ko-sár

7. Pótold a hiányzó A, Á, a, á betűket a nevekben! A fiúneveket kék állóvonallal,

a lányneveket pirossal bontsd szótagokra!
Tam_s, Am_lia, _ron, Emíli_, P_ l, _ lmos, P_ lma
8. Írd be a hiányzó szót a mondatba! Segítenek a képek!

Pali mutatta a .

Tamás evett.
teve.
Íme a
.
Vettem
Amália eltette a
.
9. Húzd alá kékkel a lehetséges kijelentéseket, és pirossal azokat, amelyek nem
lehetségesek!
A ló áll. Tá-lat va-salt ma-ma.
A sál et-te a so-mot. Lí-vi-a ál-mot lá-tott.
A pál-ma si-e-tett. Vil-mos a-u-tót e-vett.
A teve pú-pos. A vi-rág il-la-tos.
10. a vagy á? Írd be a hiányzó betűket, majd másold
le a szavakat a füzetedbe!

m_ – m _ m_ l–n_
v _ –za _r–v_
t_ s–k_ m_ –d_ r
l_ s–k_ k _– n _ l
43
 Csavargó csigának Elcsigázik egyszer
üres csigaháza. a csavargó csiga.
Csintalan csatangol, Csigalassúsággal
világunk csodálja. csúszik immár haza.

(Szuhanics Albert: Csavargó csiga)

1. Hangoztasd a következő képek nevét! Karikázd be azokat a képeket, melyek nevében

hallod a cs hangot!

2. Karikázd be a hívókép melletti versben a cs, Cs betűket!

3. Karikázd be a cs, Cs betűket !

Gs Oc Cs sc sz c sc cs s zs Cs C

cs sc sc os Oy sc sc Cs cs Gs Cy O

4. Pótold a hiányzó betűket !

2 3 4
1

44
5. A 4-es feladat melyik képéhez tartozik? Írd be a megfelelő számot!
Té-li-re Af-ri-ká-ba köl-tö-zök.
To-jás-ból jö-vök a vi-lág-ra.
E-ge-re-ket ker-ge-tek.
Es-te csil-lo-gok.

6. Olvasd el a mesét! – macska barátság

Ré-ges-ré-gen a -k la-ko-mát csap-tak. Bod-ri meg-főz-te a sok

cson-tot, az-tán be-hív-ta Cir-most meg - kós-tol-ni a fi-nom-sá-go-kat. A macs-ka
meg-kós-tol-ta, de nem íz-lett ne-ki. Tej-fö-let kért hoz-zá. Ha-mar men-jen va-la-ki
a bolt-ba! De ki men-jen? Cir-mos ment, meg-vet-te a tej-fölt. Vit-te ha-za, gon-dol
-ta, meg-kós-tol-ja. Ad-dig ad-dig kós-tol-gat-ta, míg a bög-re ki-ü-rült. Ki-ta-lált
min-den ha-zug-sá-got, de a meg-lát-ta a tej-fe-les ba-ju-szát.

El-kezd-te ker-get-ni, de az fel-sza-ladt a fá-ra, és on-nan mi-á-kolt.

Az-ó-ta nem nem ba-rát a a macskával.

7. Húzd alá a helyes választ!
 Mit fő-zött Bod-ri?
le-csót, csül-kös ba-bot, cson-tot
 Ki ment a bolt-ba?
Cir-mos, Bod-ri, a hen-tes
 Ho-vá lett a tej-föl?
el-lop-ták, Cir-mos meg-et-te, el-csö-pö-gött

45
 Év múlik, évet ér ,
egymást hajtja négy testvér:
víg tavasz, virághintő,
koszorús nyár, kalászdöntő,
ősz, gyümölcsérlelő,
tél, havat terelő.
(Csanádi Imre: Év múlik, évet ér...)
1. Beszélj az évszakokról!
2. Egészítsd ki a rajzokat a négy évszaknak megfelelően!

3. Mesélj a kedvenc évszakodról!

4. Húzd alá az É, é betűket a hívókép melletti versben!
5. Keresd az É, é betűket, és karikázd be a megfelelő színnel!
F É E É É F Ě E L É E F É L É E E É € E
c e a é e c e é é á é á e é ë ć é e á é
6. Olvasd el a szóoszlopokat!
él é-les sé-ta me-se
év é-ves le-vél me-sét
ét é- hes e-béd me-sé-vel
ép é-pek mel-lé me-sé-ből

46
8. Hallgasd meg Zelk Zoltán Új mese a négy vándorról című meséjét!
Melyik évszak mondta a következő kijelentéseket? Színezd a mondat előtti négyzetet
a megfelelő színnel!

Hegy te-te-jén hó-ba tűz-tem hó-vir-ágot, fel is vi-dí-tot-tam ve-le a vi-lá-got.

A fecs-ké-ket, hogy el-men-tek, ten-ge-rig kí-sér-tem.
Hó-val ő-riz-tem a ve-tést, a di-der-gő ker-tet.
A-ra-tás-ra értek a bú-za-ka-lá-szok, sü-töt-tek ka-lá-csot.

9. Írj I-t, ha igazak a következő kijelentések!

Csa-ba vá-rat é-pít.

A le-vél na-rancs-sár-ga.

A pék be-vet. É-va me-sét ol-vas.

10. Folytasd! Gyűjts neveket a füzetedbe É, é betűvel!

47
 Kenyérmorzsát visz a hangya, Ha én fúvó szél lehetnék,
segít neki apja anyja, felhő elé kerülhetnék
sietnek mert fúj a szél, Szétfújnám a tájon,
fúvó szélből eső kél. hogy a hangya meg ne ázzon.
(Pákolitz István: Hangya)

1. Ejtsd ki a hívókép nevét, majd válaszd le a szó első hangját! Gyűjts sz hanggal
kezdődő szavakat!
2. A hívókép melletti versben húzd alá a sz betűket!
3. Melyik hangot hallod a képek nevében? Kösd össze!

S Z

SZ

4. Olvasd el a szósort! Mit veszel észre?

szár – szór – szőr – szúr – szer
5. Párosítsd a szókártyákat a szavak értelme szerint!
hal íjász juh vadász

szem halász vad madarász

íj cipész cukor juhász

cipő szemész madár cukrász

48
6. Határold el a képek neveit!

asztalszívfejszehúsz
7. Olvasd el a mesét!

A Szél és a Nap

Vi-tat-ko-zott haj-dan a Szél a Nap-pal. A-zon ve-sze-ked-tek, ki az e-rő-sebb.

Aztmond-ta a Nap a Szél-nek:
– Dönt-sön a tu-dás! A-mott u-tas jön fe-lénk, lás-suk ki az e-rő-sebb,
ki tud-ja a vál-lá-ról le-szed-ni a ru-há-it?
Hoz-zá-lá-tott a Szél: tép-te, té-páz-ta e-lőre-hát-ra a ru-
há-kat, de az u-tas e-rő-sen ösz-sze-húz-ta a ru-há-it.
A Szél hasz-ta-lan e-ről-kö-dött, fá-rasz-tot-ta min-den por-ci-ká-ját.
Ak-kor jött a Nap: for-rón és ked-ve-sen né-zett az u-tas-ra, aki las-san-ként le
-ve-tet-te ru-há-it.
 Nos, ki az e-rős? – kér-dez-te a Nap.
Népmese
8. Válaszolj a kérdésekre!
Kik a nép-mese sze-rep-lő-i? Mit tett a Szél? Hát a Nap?
Min vi-tat-ko-zott a Szél és a Nap? Ki volt az e-rő-sebb?

49
 Nyolc nyír-fa lomb-ja leng
nyá-ri al-ko-nyat-ban,
Nyolc kis-nyúl ta-nyát vert
nyír-fa ár-nyé-ká-ban.
(Péterfy Emília)

1. Hangoztasd a következő képek nevét! Karikázd kékkel, ha ny, pirossal, ha n hangot

hallasz a szóban!

zu-hany zu-han Er-nő er-nyő asz-szony

szek-rény vo-nat ke-nyér szok-nya

2. Olvasd el a hívókép melletti verset! Karikázd be a ny, Ny betűket!

3. Olvasd el a szavakat! Karikázd be az ehető dolgokat!
kuny-hó, nya-ló-ka, vad-gesz-te-nye, sár-kány, diny-nye, szek-rény, könny-csepp,
fe-nyő, a-nyó, cse-resz-nye, ke-nyér, nyak-ken-dő, ha-ris-nya, sü-te-mény, szok-nya
4. Tagold álló vonallal szavakra a mondatot!
Görögdinnyétnyáronszoktunkvásárolni
5. Pótold szóban a hiányzó hangokat a képek nevéből!

1. er__ ő 2. toro__ 3. __ak-ken- dő 4. kö_____ 5. fe__ ő

50
6. Az előző feladat melyik képéhez tartozik a mondat? Írd be a megfelelő számot!
Ha esik az eső, jó ha van ná-lunk.
Ma-gas é-pít-mény, temp-lo-mok é-kes-sé-ge.
Fér-fi-ak vi-se-lik a nya-ku-kon.
Ha sí-runk, ki-e-sik a sze-münk-ből.
Té-len sem hul-lat-ja el tű-le-ve-le-it.

7. Olvasd el a következő mesét!

A nyu-szi és a sü-ni

Az er-dei tisz-tás bal ol-da-lán la-kott a nyu-szi, jobb

ol-da-lán a sü-ni. Ösz-sze-ta-lál-koztak:
– Men-jünk sza-mó-cát szed-ni! – a-ján-lot-ta a süni.
– Jó, nem bá-nom, men-jünk! – mond-ta a nyúl, és már hoz-ta is a ko-sa-rat.
A nyu-szi fel-ku-tat-ta az é-rett sze-me-ket, a sü-nike tüs-ké-i-re szúr-va szed-te. Ha-
ma-ro-sanmeg-telt a ko-sár.
– Me-he-tünk ha-za! – mond-ták.
A nyu-szi bal-ról fog-ta a ko-sár fü-lét, a sü-ni pe-dig job-bról. A nyu-szi bal-ra in-
dult, a sü-ni jobb-ra. Ad-dig hu-za-kod-tak, ci-bál-ták a ko-sa-rat, a-míg az ket-té-
sza-kadt. A sza-mó-cák mind szét-gu-rul-tak, és el-búj-tak a fű-szá-lak kö-zé.
E-löl-ről kel-lett kez-deni a sza-mó-ca-sze-dést.
8. Számozással tedd időrendi sorrendbe az alábbi szavakat a mese alapján!
Másold le a füzetedbe helyes sorrendben!
el-men-tek le-sza-kí-tot-ta szét-gu-rul-tak
fel-ku-tat-ta ösz-sze-ta-lál-koz-tak meg-telt

51
 Hátamon a zsákom,
Zsákomban a mákom,
Mákomban a rákom,
Kirágta a zsákom,
Kihullott a mákom,
elszaladt a rákom.
(Népi mondóka)
1. Húzd alá a fenti mondókában a Zs, zs betűket! Tanuld meg a mondókát!
2. Rajzold be a hangkarikákat a szavak alá, és színezd a zs hangot jelölőt!

3. Keresd a kis nyomtatott betűknek a nagy nyomtatott párját!

sz cs zs z gy ny zs cs sz s

Z Sz Cs Ny Zs Cs S Sz Gy Zs
4. Olvasd el a szavakat!
zsák rúzs zsa-lu u-zson-na
zsír rizs mor-zsa ma-zso-la
zsúp rozs hor-zsol rizs-zsel
zsúr gúzs zsi-ráf rozs-zsal
zseb pajzs zsör-töl rúzs-zsal
5. Hangoztasd a következő képek nevét! Melyik hangot hallod benne? Kösd össze!

52
6. Pótold a szavakból a hiányzó sz, zs betűket!
_iráf, _arka, _ eb _amár, oro_ lán, dará_ , _arvas, _emle
7. Olvasd el a mesét!
Mi-ért hosz-szú a zsi-ráf nya-ka?
Va-la-mi-kor az ős-i-dők-ben a zsi-rá-fok-nak is rö-vid nya-kuk volt.
Kí-ván-csi cse-me-te szü-le-tett a zsi-ráf-csa-lád-ban. A kis zsi-ráf a-mint u-zson-ná
-zott, fel-fe-de-ző út-ra in-dult. Nem látott ki a ma-gas bo-zót-ból, e-zért ug-ra –bug
-rált, és a-mi-kor el-fá-radt, nyúj-to-gat-ni kezd-te a nya-kát.
U-nal-má-ban, nya-kát nyúj-to-gat-va min-den nap ki-ku-ku-csált a bo-zót-
ból.Kis idő múl-va kezd-te lát-ni a bo-zó-ton kí-vü-li vi-lá-got.
A kis zsi-ráf szé-pen meg-nőtt, és meg-nőtt a nya-ka is a sok nyúj-tóz-ko-dás-tól.
Szü-le-i ag-gód-tak, mert ki-rítt a töb-bi zsi-ráf kö-zül.
El-telt há-rom ta-vasz, és a kü-lön-le-ges zsi-ráf ta-lált párt ma-gá-nak. A zsi-
ráf-lány is kí-ván-csi volt, és hosz-szú volt a nya-ka.
A hosz-szú nya-kú zsi-rá-fok be-né-pe-sí-tet-ték az-tán a
vi-lá-got.
8. Húzd alá a mesében:
zöld-del – Mi-kor tör-tént?
kék-kel – Ki-vel tör-tént?
pi-ros-sal – Mi-ket tett, mi-ket csi-nált a kis zsi-ráf?

9. Magyarázd a meséből!
El-telt há-rom ta-vasz...

10. Folytasd! Másold le a füzetedbe!

Mi? Mit? Mivel?

rizs rizset rizzsel

53
 Hátán tarka csíkocska,
hol lakik a gyíkocska?
Nem lakik az szobában,
hanem kövek zugában,
ki-kipislog nézeget,
lesi a szép kék eget,
mert ha süt a napocska,
napozik a gyíkocska.
(Népi mondóka)

1. Karikázd be a mondókában a gy, Gy betűket! Hangoztasd az összecsengő szavakat a

sorok végén! Mondj te is hasonló hangzású szavakat!
2. Karikázd be a gy, Gy betűket!!
gy ty ny y Gy ny gy ly gv GY ty Gy Y
ny g gy p v py yg Gg Oy p gy yG gG
3. Színezd a gy hang helyét!

4. Gyakorold a szavak olvasását, majd kösd össze az összeillőket!

szor-gos gyík szem-te-len bá-rány

sze-líd han-gya pi-ci ven-dég
für-ge hegy gyap-jas légy
gyá-va ga-lamb ked-ves gyer-mek
ma-gas nyúl pu-ha ágy
5. Húzd alá a kiemelt szó rokon értelmű szavait!

együgyű os-to-ba, bo-rús, bu-ta, tu-dat-lan, ke-le-kó-tya, lus-ta, ü-gyet-len,

54
6. Olvasd el a mesét!
A légy és a hangya
A légy és a han-gya a-zon vi-tat-koz-tak, hogy ki a fon-to-sabb. A légy csú-fo-
lód-ni kez-dett:
– Egy ki-csi és je-len-ték-te-len ál-lat, mint te, hogy mer ma-gá-hoz ha-son-lí-ta-
ni en-gem, a le-ve-gő u-rát? Én pa-lo-ták-ba va-gyok be-já-ra-tos, her-cegek-kel e-
szem egy tál-ból! Ha a-ka-rom a csá-szár fe-jén is sé-tál-ha-tok! A han-gya így vá-la-
szolt:
– El-is-me-rem, hogy bár-ki-nek a fe-jé-re rá tudsz száll-ni, de nem tudsz
kü-lönb-sé-get ten-ni trá-gya-domb és pa-lo-ta kö-zött. Nem vagy szí-ve-sen lá-tott
ven-dég se-hol sem, mert kárt o-ko-zol. Mi han-gyák u-gyan pi-cik va-gyunk, de
szor-gal-ma-sak. Ti le-gyek, a-mi-kor el-jön az el-ső hi-deg, le-hull-tok a föld-re, h-i-
ába tud-tok re-pül-ni!
7. Ki milyen volt a mesében? Kösd össze!
di-csek-vő bölcs hig-gadt dur-va szem-te-len

kár-té-kony pici szor-gal-mas hasz-nos gú-nyos e-lő-re-lá-tó

8. Felelj a kérdésekre!
Kik a me-se sze-rep-lő-i? Másképp hallom, másképp írom.
Ho-vá be-já-ra-tos a légy? Írd le a füzetedbe! Jegyezd meg!

Kik-kel e-szik egy tál-ból? Mit csinál? Mit csináljon?

Kik-nek a fe-jén sé-tál-hat?
marad maradjon
Miért e-lő-re-lá-tó-ak a han-gyák?
halad haladjon
Te mi sze-ret-nél len-ni: légy vagy han-
szalad szaladjon
gya?

9.Folytasd!

55
 Juli néni, Kati néni,
Letye-petye-lepetye,
Üldögélnek a sarokba’,
jár a nyelvük, mint a rokka,
Letye-petye-lepetye!
(Weöres Sándor: Pletykázó asszonyok)

1. Húzd alá a fenti versben a ty betűket!

2. Karikázd be a sorban a ty, Ty betűket!
T Ly ty ny Ty ly ty gy I ty t y Ty
3. Jelöld hangkarikákkal, hány hangot hallasz a képek nevében!Színezd a ty hangot
jelölő hangkarikát!

4. Egészítsd ki a szavakat a hiányzó gy, Gy vagy ty, Ty betűkkel! (Kösd össze a betűk
helyét a betűkkel a megfelelő színű ceruzával!)
_ön_-vi-rág á _ú ku_a _ urka _ úk kesz_ű
g Gy ty Ty

ron_ _ ön_i _ űrű han_a _ ík Pi_u

5. Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szóval! po-tyog

Nagy-a-pó már a-lig tud men-ni, … . to-tyog
Ju-li né-ni-nek be nem áll a szá-ja, min-dig… . plety-kál
A kis-lány ............, mert le-e-sett. pi-tye-reg
A mo-gyo-ró meg-é-rett, már ............ .

56
7. Olvasd el a mesét!
A sár-ga tyúk
A sár-ga tyúk bú-za-sze-met ta-lált az ud-va-ron.
– Néz-zé-tek – ki-ál-tot-ta – bú-za-sze-met ta-lál-tam!
– Ki vi-szi el a ma-lom-ba? Ka-lács lesz be-lő-le.
– Én nem! – mond-ta az e-gér.
– Én sem! – mond-ta a ka-csa.
A sár-ga tyúk ma-ga vit-te el a ma-lom-ba.
– Ki hoz-za ha-za a lisz-tet?
– Én nem! – mond-ta az e-gér.
– Én sem! – mond-ta a ka-csa.
A sár-ga tyúk ma-ga hoz-ta ha-za a lisz-tet.
– Ki sü-ti meg a ka-lá-csot?
– Én nem! – mond-ta az e-gér.
– Én sem! – mond-ta a ka-csa.
A sár-ga tyúk ma-ga sü-töt-te meg a ka-lá-csot.
– Ki eszi meg a ka-lá-csot? Másképp hallom,
– Én! – mondta az egér. másképp írom. Írd le a
füzetedbe! Jegyezd
– Én! – mondta a kacsa. meg!
– Aki nem dolgozott, ne is egyék! – mondta a sárga tyúk. Mi? Mije?
bot botja
8. Válaszd ki a szöveg alapján! kabát kabátja
kert kertje
Mit ta-lált a tyúk?
ku-ko-ri-ca-sze-met bú-za-sze-met ma-gocs-kát
Ho-va vit-te a bú-za-sze-met? 9. Folytasd!
a me-ző-re ha-za a ma-lom-ba
Mi lesz a liszt-ből?
ka-lács ke-nyér po-gá-csa
57
 Oda fut a folyó,
S mint egy nagy kék golyó,
Gólyával, békával,
odagurul a tó.
(Zelk Zoltán: Ikrek)
1. Kösd össze a betűpárokat!

ny cs gy ly sz zs ly ty ny ly sz ty
Gy Ny Cs LY Ty Ny Zs Ly Sz Sz Ty Ly
2. Rajzolj annyi hangkarikát, ahány hangot hallasz a kép nevében! Színezd
a ly hangot jelölő karikát! Jelöld vonallal a szótaghatárokat!

3. Olvasd el a hívókép melletti mondókát! Húzd alá benne a ly betűket!

4. Gyakorold a szavak olvasását! Jegyezd meg, hogy ly betűvel írjuk őket!

lyuk osz-tály bog-lya ge-reb-lye

mély sza-bály gó-lya mo-so-lyog
boly har-kály se-lyem go-mo-lya
hely ta-valy kály-ha fu-ru-lya

5. Mi lehet a megfejtés? Keresd ki a keretből! Írd le a szavakat a füzetedbe!

 Kas-tély-ban la-kik, se-lyem-ru-hák-ban jár. gólya
 Hosz-szú cső-rű, hosz-szú lá-bú ma-dár, ked-ven-ce
korcsolya
a bé-ka.
 Mun-ka-esz-köz, me-lyet ker-ti mun-ká-la-tok-nál kályha
hasz-nál-nak.
ki-rály-kis asz-szony
-
 Té-len hasz-nál-juk, köny-nyen sik-lik a jé-gen.
 Té-len mel-let-te me-leg-szünk. gereblye
 Sza-ka-dás a ru-hán, zok-nin.
lyuk
58
6. Olvasd el a mesét!
A lyukas zokni
Volt egy-szer egy lyu-kas zok-ni. Új ko-rá-ban nem a-kár-ki le-he-tett, mert fi-
nom a-nyag-ból ké-szült. Szépmin-ták vol-tak raj-ta. Most már meg-ö-re-ge-dett.
Volt raj-ta egy lyuk.
– Én szebb va-gyok ná-lad! – mond-ta a lyuk a zok-ni-
nak.
– Mi? – cso-dál-ko-zott a zok-ni. – Mi-től len-nél szebb?
– Mert át le-het lát-ni raj-tam – mond-ta a lyuk.
– U-gyan – ok-tat-ta a zok-ni –, raj-tam ép-pen az a szép, hogy nem va-gyok
át-lát-szó, s nézd meg a gyö-nyö-rű-sé-ges min-tá-i-mat!
– És pisz-kos is vagy. Én so-ha-sem pisz-ko-ló-dom be – mond-ta a lyuk.
Fog-ta ma-gát és nőtt e-gyet. Most már a-lig ma-radt va-la-mi a zok-ni-ból.
Na-gyobb volt a lyuk, mint a ma-ra-dék zok-ni.
– Tel-je-sen tönk-re-te-szel – si-rán-ko-zott a zok-ni. A lyuk pe-dig még to-
vább nőtt. Ak-ko-rá-ra, hogy a zok-ni-ból nem ma-radt sem-mi. Ám a-hogy el-
tűnt a zok-ni, úgy el-tűnt a lyuk is. Mert ha zok-ni nincs, lyuk sincs.
Most az-tán si-rán-koz-hat a nem lé-te-ző lyuk a nem lé-te-ző zok-ni u-tán.
Lázár Ervin nyomán
7. Olvasd el a szavakat! Mit vettél észre?
aj-tó, i-bo-lya, já-ték, lyuk, ka-jak, ba-goly, ma-jom, osz-tály, jég-csap,
hó-pe-hely, var-jú, puly-ka, ha-jó
A magyar nyelvben ugyanazt a hangot kétféleképpen írjuk: j ly

8. Folytasd! Egészítsd ki ly, j betűvel a neveket!

Ibo__a, Mihá__, La_os,
Káro__, Ha_nalka, Orso__a,
Gerge__, Zse__ke, Ador_án
59
 Kásavirág, bodzavirág,
árvacsalán haja serken:
lombos idők, locska rigók
füttye felelget a berken.
(Kovács András Ferenc:
Kásavirág, bodzavirág)
1. Keresd a dz, dzs betűket!!
D b dz Dzs B Dz p dz dzs d Dz d zs dzs b Dzs
2. Olvasd el a szavakat! A kiemelt szavakkal alkoss összefüggő történetet!
dzsem, bodza, dzseki, madzag, dzsip, edző, dzsu-dó, dzsungel
3. Melyik képhez tartoznak az alábbi szómagyarázatok? Írd be a megfelelő
számot a négyzetbe!

4. dzsun-gel 2. dzsúsz 3. dzsip

Te-rep-já-ró gép-ko-csi
1. lán-dzsa
Dé-li-gyü-mölcs, fő-leg na-rancs le-ve
Tró-pu-si ős-er-dő
Hosz-szú nye-lű, fém-he-gyű szú-ró-fegy-ver

4. Olvasd el a szavakat! Másold le egybe, majd Olvasd el a találós kérdést!

elválasztva! Á-ga-dzik, bo-ga-dzik,
bodza – bo-dza Még-se le-ve-le-dzik.
madzag – ma-dzag
edző – e-dző

5.Folytasd a sorokat!
60
 ISMÉTLÉS
1. Írd le a fűzetedbe a következő képek nevét!

2. Csoportosítsd a szavakat aszerint, hogy hány szótagból tevődnek össze!

1 2 3
elzsibbadt, kilyukadt, meghívta, tett, kortyolt, falt, nevetett, szagolt, elszaladt,
loccsant, helyezkedik, hunyorít, nyel, vinnyog, folyik, duruzsol, gyúr, roggyan

3. A következő szavak minden betűjével írj egy szót!

gólya

gereblye ó...... ly...... a........

kortyolt

61
 Játék: Változzatok állatokká! Milyen állat vagy? Mit ennél ebédre? Milyen edény-
ből ennéd?

4. Olvasd el a mesét!
A ró-ka és a gó-lya
Meg-hív-ta a gó-lyát a ró-ka egy-szer e-béd-re, s egy la-pos-tá-nyért tett, szí-nig
pa-szuly le-ves-sel e-lé-be.
A gó-lya é-hes volt, de hosz-szú cső-re mi-att egy jó-í-zű kor-tyot be-lő-le nem e-
he-tett.
– E-gyél. – mondta a ró-ka, ő falt és ne-ve-tett.
Az-tán a gó-lya más-nap visz-sza-hív-ta a ró-kát. Hosz-szú nya-kú vá-zá-ba tá-
lal-ta a sok-fé-le rit-kafi-nom-sá-got. A ró-ka é-hes volt, de csak sza-gol-ta az é-telt:
nem ért a pa-lack-ba az or-ra.
É-hen ma-radt, s a gó-lyá-é lett a sok jó fa-lat.
A la-ko-ma vé-gén, mi-kor föl-áll-tak így szólt a gó-lya:
– Re-mé-lem, ép-pen oly jó-nak ta-lál-tad e-bé-dem, mint én teg-nap a ti-é-det,
ba-rá-tom. Kony-há-don ta-nult főz-ni a sza-ká-csom.
A ró-ka csak né-zett, s kor-gó gyo-mor-ral el-sza-ladt.
La Fontaine nyomán

5. Karikázd be azokat a szavakat a mesében, melyeknek képét látod az 1. feladatban!

6. A 2. feladat Mit csinál?kérdésre válaszoló szavai közül, melyek szerepelnek a mesé-
ben is?
7. Pótold a hiányzó betűket! Keresd a szavakat, szószerkezeteket a mesében! Segítenek
a kérdések.

pa__u__ le_es __agol_ a ko__há_ on

Milyen? Mi? Mit csinált? Hol?

62
8. Válaszolj a kérdésekre!
Mi-ben tá-lal-ta a ró-ka a le-vest?
Mi-ben szol-gál-ta fel a fi-nom-sá-go-kat a gó-lya?
Ho-gyan tá-voz-tak a ven-dé-gek a la-ko-má-ról?

9. Írd le más szóval! 10. Keresd a párját! Kösd össze!

lapos gyomor
mér-ges ritka róka
korgó csőr
fi-nom fa-lat hosszú tányér
ravasz finomságok
11. Számozd meg a mondatokat az események sorrendjében!

___A ró-ka ra-va-szul tá-lalt.

___A gó-lya é-he-sen ma-radt.

___A ró-ka csa-ló-dot-tan tá-vo-zott.

___A gó-lya visz-sza-ad-ta a köl-csönt.

___Meg-hív-ta a ró-ka a gó-lyát e-béd-re.

12. Melyik közmondás lehet a mese tanulsága? Másold le a füzetedbe!

Töb-bet ész-szel, mint e-rő-vel!

Nem mind a-rany, a-mi fény-lik.

Köl-csön ke-nyér visz-sza-jár.

Bújjatok az állatok bőrébe! Játsszatok?

Mit modhatott a gólya, amikor nem tudott enni a lapos tányérból?
Mit mondhatott a róka, amikor nem tudott enni a hosszú nyakú vázából?

63
 MIT TUDOK?
1. Írd le a képek nevét!

2. Egészítsd ki a szavakat a hiányzó betűkkel!

furu__ a, Pi__ u, ke__ér, juhá__ , osztá__ , __iráf ,

Mihá__, __illag, fej__sze, ku__a, me____, ma__ ka,

3. Helyettesítsd az aláhúzott szavakat a mondatokban rokon értelmű szavakkal!

A töm-zsi kis-fi-ú foly-ton za-bál. Egy sú-lyos cso-ma-got ci-pel-tem a pos-tá-ra.

A ............ kis-fi-ú foly-ton ........... . Egy ................. .................... ci-pel-tem a pos-
tá-ra.

4. Írj három kijelentést a képről!

64
5. Olvasd el a verset, majd válaszolj a kérdésekre!
Hóember
Mérgesen néz a hóember,
Hozzányúlni senki nem mer.
Kezében a seprő nyele,
Birkózni ki mer vele?
Mozdulatlan áll a helyén,
Szalmakalap van a fején.
Sem nem eszik, sem nem iszik,
Mégis egész télen hízik.
Ha jönnek a meleg napok,
Nagyot sóhajt - elolvadok.
Tavaszra csak helye marad,
Meg a seprű, meg a kalap.
Donászy Magda
Milyen kedve van a hóembernek a versben ?

Mi van a hóember kezében? Hát a fején?

Mikor olvad el a hóember?

Értékelés: elégtelen elégséges jó nagyon jó

65
 4. Fejezet

OLVASNI JÓ!
 OLVASNI JÓ!
1. Fejtsd meg a rejtvényt! Írd be mindenik szám mellé, amit a hozzájuk tartozó
képen látsz! Ha kész vagy, olvasd el fentről lefele haldva a megfejtést!
4 1 5
1
2
2 3 3
4
5
2. Tanuld meg könnyen az ábécé
betűit! Egy régi vers segít most eb-
Lyukas fazék fekete.
ben.
Mese, mese, meskete...

Zengő ABC Nádat a szél legyezi.

Aranyalma ághegyen. Nyúl a fülét hegyezi.
Bari bég a zöld gyepen. Orgonafán méhike.
Cirmos cica egerész. Összerezzen őzike.
Csengős csikó heverész. Patakparton pipitér.
Dongó darázs döngicsél. Róka szava kicsit ér.
Esik eső, fúj a szél. Susog a sok sasmadár.
Füstifecske ficsereg. Szilvafára szarka száll.
Gerle, galamb kesereg. Tücsök tarlón hegedül.
Gyom között gyors gyík Tyúk az árkon átrepül.
szalad. Uccu, csípd meg, hóha, hó!
Harmatos hajnal hasad. Ürgét fogott a Sajó.
Itt van már a zivatar! Vércse vijjog délelőtt.
Jó az Isten, jót akar. Zörgetik a vasfedőt.
Kivirít a kikelet. Zsindelyezik a tetőt.
Leveles lesz a liget. Móra Ferenc

67
 Az ábécé kis- és nagybetűi

3. Másold le az ábécé kis- és nagybetűit!

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
a á b c cs d dz dzs e é f
12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
g gy h i í j k l ly m n
23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.
ny o ó ö ő p q r s sz t
34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.
ty u ú ü ű v w x y z zs

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
A Á B C Cs D Dz Dzs e é F
12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
G Gy H i í J K L Ly M N
23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33.
Ny o ó ö ő P Q R S Sz T
34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.
Ty u ú ü ű V W X Y Z Zs
1. Írd le betűrendben a következő neveket!
Cili, Anna, Bori, Árpád, Irén, Helén, Gyurka, Géza ,Szilvi, Tomi, Sára, Rozi
2. Jól dolgoztál? Ellenőrizd magad a versrészlet segítségével!

Fi-gyel-jé-tek, ábécében Utánuk jön Rozi, Sári,

hogy fújom a neveket! Szilvi, Tomi, Ulrika.
Anna, Árpád, Bori, Cili, No, de várj csak!
Csilla, Dóra, Emőke, Hol marad el
Éva, Feri, Géza, Gyurka, Vili, Zoli s a kis Zsolt?
Helén, Irén, Jenőke. Az ábécé végén jönnek:
Kati, Laci, Misi, Nóri, Ők zárják a betűsort.
Ottó, Ödön, Palika, (Szalai Borbála: Ábécé)

68
3. Másold le a neveket, szavakat szótagolva!

E-mő-ke Ö-dön Má-ri-a I-rén

É-va Vi-o-la E-rik Á-dám
And-re-a Á-bel A- bi-gél E-lek
ó-ra fi-ú e-per mi-ó-ta
e-cset ő-zi-ke a-mi a-u-tó

Jegyezd meg! A magánhangzók önállóan is alkotnak szótagot.

A mássalhangzók nem.

4. Figyeld meg!

Magánhangzók Mássalhangzók
a á e é i í b c cs d dz dzs f g gy
o ó ö ő u ú ü ű h j k l m n ny p q r s
sz t ty v w x y v z zs

5. Olvasd el a mesét!
Játék a betűkkel
Volt egyszer egy könyvesbolt. Nagy bánata volt, a gyerekek nem szerettek ol-
vasni.
Ezt a betűk nem en-ged-het-ték meg. Más-
napra a könyvekből eltűntek.
A lapok üresen álltak.
– Hova lett ez a sok betű és kép?
– Keressük meg a betűket!
De hol kezdjék a keresést?
Egyszer az egyik kislány fel-ki-ál-tott:
– Nézzétek! Itt, az is-ko-la-tás-ká-mon!
Ez állt rajta: „Ugye milyen nehéz az is-ko-la- tás-ka?”
69
– Nini, nekem meg a toll-tar-tóm-ra írták! – kiáltotta Marci. „Gyere, és legyél a
barátom!”
Az is-ko-lá-ban egy tár-sas-já-té-kot találtak a gyerekek.
„Érdekel, hogy kell velem játszani? Ol-vas-sá-tok fi-gyel-me-sen végig a sza-bá-lyo-
kat!”
A gyerekek ész-re-vet-ték, hogy betűk közölni akartak valamit.
– Talán a me-se-köny-vek-ben is üzennek nekünk! – mondta Peti. – Bárcsak visz-
sza-búj-ná-nak a könyvekbe!
A könyvek ismét megteltek betűkkel, szavakkal, mon-da-tok-kal, mesékkel,
képekkel.
Árvay Mária nyomán
6. Keresd ki és írd ki a meséből a válaszokat!
Mi volt a könyvesbolt bánata?
Mit találtak ki a betűk?
Kik mondhatták a mesében?
Hol jelentek meg mégis a betűk?
– Ezt nem hagyhatjuk annyiban!
Mit vettek észre a gyerekek?
– Ki kell találnunk valamit!
Mit kívántak a gyerekek?
– Bárcsak betűk lennének a könyvekben!

7. Keresd ki a meséből a következő szavak megfelelőjét! Írd le a füzetedbe!

szo-mo-rú-sá-ga, elbújtak, mondani
8. Egészítsd ki a hiányos szöveget!

(Milyen?)
A könyvesbolt....................volt.
(Mit csináltak?)
A betűk ........................a könyvekből.
(Hol?)
A betűk mégis megjelentek......................, ......................, és a .................... .

70
 Látogass el a könyvtárba! Fedezd
fel a könyveket! Könyvtárlátogatás

Most már minden betűt ismerünk, ideje szétnéznünk a könyvek bi-ro-dal-má-

ban, a könyvtárban.
A könyvek témák szerint sorakoznak a polcokon. Ha érdekel valami, csak oda
kell menned a megfelelő polchoz, és vá-lo-gat-hatsz a sok könyv között.
Ha olyan könyvet keresel, amelyiknek ismered a szerzőjét, könnyű a dolgod. Csak
keresd meg a szerző nevét, máris rálelhetsz a műveire.
Bármilyen kérdésed, gondod van, kérj segítséget a könyvtáros nénitől.
1. Ez egy meséskönyv borítója. Figyeld meg az adatait!

A könyv szerzője: Benedek Elek

A könyv címe: Arany mesekönyv
A kiadó neve: Kriterion

2. Írd ki a füzetedbe néhány kedvenc könyved adatait!

Szerző: ................................................
Cím: ...................................................
Kiadó: ................................................
Milyen betűnél keresnéd a következő könyveket a könyvtárban?

71
 5. Fejezet

ÉVSZAKOK, HÓNAPOK, NAPOK

 HÓNAPOK, ÉVSZAKOK, NAPOK

1. Színezd a hónapok képein a kis köröket az évszaknak megfelelő színre!

2. Olvasd a hónapok nevét magánhangzósan, majd mondd ki a teljes nevüket!
Például: a u á = január.
ú i u, e e e, a u á, e u á,
á i u, o ó e, a u u u, á i i
3. Válassz ki három képet a fenti képek közül és beszélj róluk!

73
 HÓ-NAP-SO-RO-LÓ

Új év, új év,
új esztendő!
Hány csemetéd van?
Tíz meg kettő.
Jégen j áró Január,
fagyot fújó Február,
rügy-moz-dí-tó Március,
Április, füttyös, fiús,
Május, Május, virágdús,
ka-lász-ko-nyí-tó Június,
ka-sza-su-hin-tó Július,
aranyat izzó Augusztus,
sző-lő-sza-gú Szeptember
le-vél-hul-la-tó Október,
köd-nö-ve-lő November,
deres, darás December.
Csanádi Imre
1. Nevezd meg az év hónapjait! Mesélj róluk! Melyik a kedvenc hónapod? Miért?
2. Tanuld meg Csanádi Imre Hónapsorolóját!
3. Húzd alá az évszaknak megfelelő színnel a mondatokat!
tél – kék tavasz – zöld nyár – piros ősz – sárga
A mókus makkot talált. A lila viola illatos.
A cseresznye piroslik. Sárgulnak a falevelek.
Sanyi sapkát, sálat tesz. A pincében alma, körte.
A rovarok elbújnak. A kályhában pattog a tűz.

74
1. Melyik hónap mivel érkezik? Töltsd ki a táblázat második oszlopát a vers alapján!
A harmadik oszlopban alakítsd át az adott szavakat úgy, hogy a Mivel? kérdésre
válaszoljanak!
január jéggel csend
február faggyal hóhullás
március hóvirág
április szél
május zöld szín
június meleg
július nyaralás
augusztus aratás
szeptember sző-lő-szag-gal gyümölcs
október falevél
november tázgyújtás
december ajándékkal

2. Olvasd el a történetet!
A négy testvér
Élt valamikor négy testvér, aki egymással soha nem játszott. Sőt
olyan is volt köztük, aki egymással soha nem találkozott. Amikor az
egyik mindent lefagyasztott, jött a másik, legyintett és rügyet fakasztott.
A harmadik olyan meleget árasztott a világra, hogy az emberek azonnal
a házaikba menekültek. A legszelídebb köztük talán a negyedik lehetett.
Ő bőséget és gazdagságot adott az embereknek.
3. Figyeld meg A négy testvér című szövegben a kiemelt szavakat! Mi a közös bennük?
Másold le a füzetedbe!
4. Írd ki mind azokat a szavakat a meséből, amelyben két ugyanolyan betűvel jelölt
mássalhangzó áll egymás mellett!
75
5. Gyűjts olyan szavakat, amelyekben az alábbi egyjegyű betűvel jelölt
mássalhangzókat megkettőzve írjuk le: b, j, m, n, r, z! (pl. ebben)
6. Egészítsd ki a szavakat!

7. Olvasd fel a szópárokat! Magyarázd meg a párba állított szavak jelentését!

hal - hall, tol - toll, szál - száll, vet - vett, kel - kell, ál - áll
8. Olvass! Húzd alá az állatneveket! Alakítsd át úgy, hogy Kivel? Mivel? kérdésre
válaszoljanak!
szar-vas pi-pa te-ve ma-lac ba-goly
mák-szem pi-ac ka-lap ku-kac dzse-ki
tü-csök po-cok ka-kas ku-tya la-kat

1. Olvasd el a szavakat! Melyik évszakokat juttatják eszedbe? Kösd összea szókártyákat

az évszakok szimbólumával! Egy szó több évszakhoz is kapc solható.

sző-lő cse-resz-nye is-ko-la va-ká-ci-ó ka-pa

ka-rá-csony á-só

ve-tő-mag pil-lan-gó

zi-va-tar csiz-ma szán-kó sa-láta or-go-na

76
2. Régen a hónapoknak más nevük volt. Olvasd el hogy nevezték őket! Te melyik
hónapban születtél? Hogy mondták annak a hónapnak?

1. Olvasd el az alábbi mondókát! Figyelj a szabályra!

Szép Rozi reggel a vásárban,
Vajon mit visz kosarában?
Hétfőn: hagymát,
Kedden: kolbászt,
Szerdán: szőlőt,
Csütörtökön: csülköt,
Pénteken: paprikát,
Szombaton: szalonnát,
Vasárnap: vadalmát,
És teli a kosár.
Szép Rozi, kívánunk jó vásárt!
Népi mondóka
2. Mit vihet még Rozi a kosarában a hét napjain? Mondj a napok kezdőbetűjével
kezdődő szavakat/kifejezéseket!
3. Az alábbi szavak betűi összekeveredtek. Mely szavakról van szó?
s o k r á, v s á a n r a p, i sz v, ő ő l sz, m a gy h a, pprikaa
4. Egészítsd ki a szavakat!
ny–nny cs–ccs sz–ssz
néhá _ ko _ i me _ e kémé _
me _ i lo _ an _ ép fo _ ad
kö _ es po _ olya ve _ ő _ epp
kemé _ re _ en ő _ el frö _ en
77
 Találós kérdés
Éjjel-nappal mindig jár, mégis csak egy helyben áll. Mi az?

Andris i-dő-or-szág-ban
Kököjszi és Bobojsza, a két törpe elvitték Andrist i-dő-or-szág-ba. Időország
a tenger kellős közepén van, egy szigeten.
Andris ámult-bámult. Csak úgy nyüzsgött ott a rengeteg óra. Kicsi, nagy, zsebbeli
meg karóra.
A fiú belesett az ablakon, látta az időkirályt. Ecsetjével festette a napokat.
Feketével a hét-köz-na-po-kat, pirossal az ün-ne-pe-ket.
A király elé jöttek az esztendők. Ölükben tartották a hó-na-po-kat. A hónapok
hátukon cipelték a heteket. Jól meg-ka-pasz-kod-tak, nehogy le-es-se-nek. A hetek
zsebében ültek a kicsi napok. Vonultak a napok a hetek zsebében, és kezük ujjain
ültek az órák.
A lélegzete is elállt Andrisnak, úgy figyelte a nagy fel-vo-nu-lást.

1. Másold le a füzetedbe a színessel kiemelt szavakat! Mit érzékeltetnek?

2. Társítsd a hasonló jelentésű szavakat!
cso-dál-ko-zott figyelte
nyüzsgött ámult-bámult
nézte mentek
vonultak esztendő
év mozgott

Miből áll az év? Miből állnak a napok?

Miből állnak a hónapok? Miből állnak az órák?
Miből állnak a hetek? Miből állnak a percek?
78
1. Egészítsd ki a szöveget a mese alapján!
Andris nem tudott semmit az idő___ . Aztán az időkirály bi-ro-dal-má-ban sokat
megtudott az év___, a hónapok___, a hetek___, napok___, órák___.
2. Töltsd ki atáblázatot a minta alapján!

Mi? Miből? Miről?

év évből évről
évszak évszak évszak
hónap hónap hónap
hét hét hét
nap nap nap
óra óra óra
perc perc perc

3. Olvasd el Krecsmáry László versét, majd írd le, ki mitől fél?

Kitől fél a És a macska S kitől fél a Sa

kisegér? kitől fél? kutyuska? gazdasszony
No kitől? No kitől? No kitől? kitől fél?
No kitől? No kitől? No kitől? No kitől?
Nem fél, csak a Nem fél, csak a Épp csak a No kitől?
macskától, kutyától, gazdasszonytól, Nem fél, csak
és mástól és mástól és mástól az egértől,

az egér a______ a macska a ______ a kutya a _____a gazdasszony a____

4. Egészítsd ki a közmondásokat!
Jó___ is megárt a sok.
Nem látja a fá___ az erdőt.
Madarat tollá___ , embert barátjá___ ismered meg.
79
Kutyából nem lesz szalonna .
A -ból, -ből, -tól, -től, -ról, -ről végződésekben
mindig hosszú ó, ő-t írunk!

1. Milyen színeket használt az időkirály a napok kiszínezésére?

Az emberek ősidők óta figyelik az idő múlását.

Az éveket, hónapokat, napokat, kalendáriumokban, naptárak-
ban jegyezték fel.

2. Figyeld meg a 2018 – as áprilisi naptárt! Milyen ünnepnapok vannak áprilisben?

2018 - ÁPRILIS
hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap
1
Húsvét
2 3 4 5 6 7 8
Húsvét
9 10 11 12 13 14 15

16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
György
30
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe.
2018- ban április 1-re és 2-ra esik.
Ti hogyan ünnepelitek?
Kanyarodik már a nap,
Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Keljenek fel az urak.
Csepegjél, rózsavíz, erre a kislányra.
Krisztus fölkelt sírjából,
Rózsavíztől, majd meglátod, szép és ügyes leszel,
A halál hatalmából.
Úgy-e, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?
Megmosta lelkünket,
(Népköltés)
Megváltott bennünket.
80
3. Mondd el, milyen nálatok a vasárnap! Rajzold le!
4. Készíts te is kalendáriumot!
5. Mit szoktál segíteni, hogy hamarabb elkészüljön az ünnepi ebéd? Andris mindig
segít mamájának. Kedvence a csokis kó-kusz-go-lyó. Olvasd el a nagymama receptjét!

HOZZÁVALÓK: ELKÉSZÍTÉS:

25 dkg darált keksz A ledarált kekszet, kakaót ve-

gyítem, és 1 dl tejjel kevert mézzel
3 dl tej
gyúrom össze.
5 ek. kakaópor A vajjal olvasztott csokit
4 evőkanál méz hozzáadom, illetve a maradék te-
jet, hogy a tészta formázható le-
5 kocka étcsokoládé
gyen.
5 dkg vaj Golyókat gyúrok belőle, majd
kókuszreszelék kókuszba forgatom őket.

6. Mikre van szükség a csokis golyók elkészítéséhez?

7. Mondd el, hogyan készül a csokis golyó?

pirkadat délelőtt alkonyat

hajnal dél este
reggel délután éjszaka, éjjel

Vége a napnak
Álmos lett a piros arcú, öreg nap.
– Ideje, hogy aludni térjek –motyogta magában.
Egy erdő fölött vezetett az útja. Le-pil-lan-tott a
fákra, bokrokra, hát látja, hogy az erdő lakói lefekvésre készülnek. Le-ki-ál-tott:
– Jó éjszakát, talpas medvék, szelíd őzek!

81
 – Jó éjszakát, füttyös rigók, csen-gety-tyű-han-gú pintyek!
– Jó éjszakát nektek is ugri - bugri mókusok, lótifuti nyulak!
Így köszönt el a nap, és öregesen ha-za-bak-ta-tott.
Este lett. Sötét lett.
De nem sokáig. Kigyúltak a pici csil-lag-lám-pák az égen, és ba-rát-sá-go-san hu-
nyo-rog-tak a fákra, bokrokra, állatokra, mintha azt mondanák:
„ Ne féljetek, vigyázunk rátok. Fe-küd-je-tek le, ál-mod-ja-tok szépeket!”
Osvát Erzsébet
1. Húzd alá a mesében!
Mi fölött haladt a nap?
Kiket köszöntött útja során?
Kik biztosították a fényt, mikor hazament a nap?
2. Társítsd az oszlopok szavait!
Ki? Mi? Milyen?
medve szelíd
őz ugráló
nap talpas
rigó öreg
mókus füttyös

1. Figyeld meg a Kije? Mije? kérdésre válaszoló szavakat az alábbi szövegben!

A nap útja az erdő fölött vezetett. A délelőttje kellemes volt. Felhallatszott hozzá a
rigó füttye. Az időkirály ecsetje hamarosan lilává festette az eget. Az ég atyja, a nap
nyugovóra tért.

2. Folytasd, jegyezd meg az írásmódját!

82
3. Figyeld meg a Kije? Mije? kérdésre válaszoló szavakat az alábbi szövegben!
A patak partja zengett az énektől. A tisztás pintye énekelt.

4. Folytasd, jegyezd meg az írásmódját!

5. Figyeld meg a Kije? Mije? Kérdésre válaszoló szavakat az alábbi szövegben!

Az időkirály trónja előtt Andris szomorú lett. Hiányzott az anyja. Sírni kezdett,
csak úgy folyt a könnye.
6. Folytasd, jegyezd meg az írásmódját!

83
 ISMÉTLÉS
1. Nevezd meg, milyen szereplőkkel találkoztál eddig az általad ismert mesékben!

2. Olvasd el A parázs című népmesét!

A parázs
Volt egyszer egy szegény ember meg egy szegény asszony. Szegények is voltak,
öregek is voltak, csak úgy tengődtek-lengődtek egy napról a másra.
Mondja egyszer az asszony az urának:
− Menjen el kend a bíróhoz, hátha adna egy fazék
lisztecskét!
Elmegy a szegény ember, lisztet kér a bírótól kölcsön-
ben.
Igen ám, de tűz is kellett a főzéshez és parázs a tűzhöz.
Kiüríti a szegény ember a lisztet a fazékból, s elindul
parazsat kérni, de akkor már minden háznál sötét volt, sehováse mehetett be.
Egyszercsak tűzvilágot pillantott meg az utca végén, s addig ment, míg a tűzhöz
nem ért. Hát egy ősz öregember ült a tűz mellett. Köszönti:
84
− Adjon isten jó estét, ö-reg-a-pám!
− Adjon Isten, fiam! Mi jóban jársz?
− Tűzért jöttem, ö-reg-a-pám. Ad-e egy fazék
parazsat?
− Hogyne adnék, fiam, mikor látom, hogy
szegény ember vagy.
A szegény ember meg-töl-töt-te a fazekat
parázzsal, meg-kö-szön-te az ősz ö-reg-em-ber-
nek, jó éjszakát kívánt neki, s elment haza.
Mindjárt tüzet gyújtottak, s ami parázs megmaradt, a fazékban hagyták, hogy
másnap reggel is tüzet gyújt-has-sa-nak.
Hát, uram teremtőm, reggel, amikor fölkelnek, mit látnak a fazékban? Csupa
arany meg ezüst volt a parázs helyett!
De bezzeg szaladt a szegényember a boltba, vett egy zsák lisztet, s mindjárt
megvitte a bírónak a kölcsönt.
Cso-dál-ko-zott a bíró, hogy ilyen pontosan megvitte a szegényember a kölcsönt.
Szerette volna, ha nem viszi meg, mert akkor a lisztért elvette volnaa szegény
ember há-zacs-ká-ját! Kikérdezte a szegény embert, hogy honnan került a liszt.
A szegény ember elmondta, hogy s mint járt.
Hiszen egyéb sem kellett a bírónak. Csak azt várta,
hogy be-es-te-led-jék, ment ő is ahhoz a tűzhöz: vitt
magával egy fazekat is.
Hát csakugyan ott ült a tűz mellett az ősz ö-reg-em-
ber. Köszönti a bíró:
− Adjon Isten, jó estét, ö-reg-a-pám!
− Adjon Isten, fiam! Mi jóban jársz?
− Tűzért jöttem, ha adna.

85
− Töltsd meg fiam a fa-ze-ka-dat, van itt elég.
Bezzeg hogy meg-töl-töt-te a bíró a fazekat színültig, s betette az ágy alá. De még
reggel sem lett, be-ku-kucs-kált az ágy alá, haddlám, tele van-e arannyal s ezüsttel
Az ám, tele volt − pernyével.
pernye:
Magyar népmese
elégett szalma hamva

3. Társítsd a hasonló jelentésű szavakat, kifejezéseket!

tengődtek-lengődtek alig éltek
tűzvilágot korán reggel
haj-nal-ha-sad-ta-kor telis-tele
színültig vi-lá-gos-sá-got
4. Keresd a helyes választ minden kérdésre!
• Hová küldte először az asszony az embert?
• Mit kellett kérnie?
• Hogy kapott lisztet a szegény ember?
5. Ki mondta és kinek? Keresd ki a szövegből!

1. Egészítsd ki a hiányos szavakat a megfelelő végződésekkel!

A szegény ember tüzet rakott. Időnként rátett a tűz___ egy-egy gallyat. Hogy a
tűz___ereje legyen, egy nagyobb darab fára lett volna szüksége. Felállt, és el-tá-
vo-lo-dott a tűz___, mert meglátott egy farönköt. Ahogy visszaért, egy parázs
szökkent feléje a tűz___. Fél-re-ug-rott, mert tudta, hogy nem szabad játszani a
tűz___.

86
2. Válaszd ki, és írd le, miből készülhetett a hamuban sült pogácsa!
cso-ko-lá-dé-ból vajból húsból tejfölből
krump-li-ból túróból rozsból sóból
lisztből tojásból vízből cukorból
tejből kovászból ma-zso-lá-ból mézből
3. Írd le kiről, miről olvastál, hallottál már a mesékben: oroszlánról, medvéről,
egérről, ...

MIT TUDOK?
1. Olvasd el a mesét, majd oldd meg a feladatokat!

A nyúl meg a tavaszi hó

Egyszer, tavasz felé azt mondta a hó a nyúlnak:

− Igen gyöngének érzem magamat.
Azt felelte a nyúl:
− A-lig-ha-nem olvadsz, az a bajod. Ó, de sajnállak! Mennyire fáj a szívem
érted! Mennyit sza-lad-gál-tam rajtad, jó meleg vackom volt alattad. El-rej-tet-tél
a róka elől, a farkas elől, vé-del-me-zőm, ol-tal-ma-zóm voltál. Fehér a bundám, te
is fehér vagy, nem láttak meg rajtad ül-dö-ző-im.
Úgy sírt, hogy a hó is vele könnyezett.
− Mi is lesz velem nélküled? Sas el-ra-gad-hat, róka elfoghat!
Aztán gondolt egyet:
− Elmegyek én az erdő urához, megkérem szépen, ke-gyel-mez-zen meg
neked, ne olvasszon el!
87
 El is i-ra-mo-dott, meghajolt az erdő ura előtt, úgy kérte szép szóval, hagyja
meg a havat.
Közben kisütött a nap, egyre erősebben me-len-get-te a földet, roskadt a hó,
meg-á-rad-tak a patakok, meg-csor-dul-tak a jeges hegyek. Nézte a nyúl, még ke-
ser-ve-sebb sírásra fakadt.
Azt mondta neki az erdő ura:
− A nap ha-tal-ma-sabb nálam, nem tudok vele ver-se-nyez-ni. A havat nem
tudom itt ma-rasz-tal-ni.De adok neked szép szürke-barna bundát a fehér helyett,
abban el-rej-tőz-hetsz nyáron erdőn-mezőn, száraz levelek közt, s nem bánt se
róka, se farkas.
Meg-vi-gasz-ta-ló-dott a nyúl, felvette mindjárt a va-do-nat-új bundát. Azóta
is két bundát hord a nyúl: télen fehéret, tavasztól őszig meg bar-nás-szür-két.
Tarnay Márta nyomán
2. Jelöld a helyes válasz betűjelét!
Kik szólalnak meg a mesében?
a. hó, nyúl, nap, erdő ura
b. hó, nyúl, nap
c. hó, nyúl, erdő ura
Miért jó, hogy a nyúlnak kétféle bundája van?
a. Mert könnyebben el tud rej-tőz-köd-ni az el-len-sé-gei elől.
b. Mert u-nal-mas-nak találja az egyféle színű bundát.
c. Mert szereti cse-rél-get-ni a bundáit.
Ki mondta és kinek a következőt: Mennyire fáj a szívem érted!
a. A nyúl a hónak.
b. A hó a nyúlnak.
c. Az erdő ura a nyúlnak.

88
3. Döntsd el a szöveg alapján, hogy igazak (I) vagy hamisak (H) a következő állítások!
A hó el-rej-tet-te a nyulat a ra-ga-do-zók elől. ____
Télen a nyúl bundája bar-nás-szür-ke. ____
A nyúl sajnálta az ol-va-do-zó havat. ____
Télen a nyulat ne-he-zeb-ben lehet ész-re-ven-ni az erdőben. ____
Az erdő ura nem akart se-gí-te-ni a nyúlnak. ____
A napnak nagyobb a hatalma, mint az erdő urának. ____
A nyúl az erdő urától egy fehér bundát kapott. ____

4. Tedd ki az ékezeteket azokra a magánhangzókra, emelyekről hiányzik!

A nyul nehezen tudott megválni a hotol. Nagy segitseg volt neki a telen. Az erdo
uratol kert segitseget. Az erdo ura segitett a bajban.
5. Egészítsd ki a szólásokat, közmondásokat!
Bolond lyuk___ bolond szél fúj!
Jó___ is megárt a sok.
Nem látja a fá___ az erdőt.
Madarat tollá___, embert ba-rát-já-___ ismered meg.
Kutyá___ nem lesz szalonna.

Értékelés : elégtelen elégséges jó nagyon jó

89
 6. Fejezet

MESETÁR - KINCSESTÁR
 Játék: Hunyd be a szemed, gondolatban utazz el Meseországba! Meséld
el, kivel, kikkel találkoztál, hogy érezted magad?

1. Hallgasd meg a következő verset! Rajzold le, miket láttál a vers hallgatása közben!
2. Olvasd el figyelemesen a verset!

Mesebolt

Volt egyszer egy mesebolt,

abban minden mese volt:
fi-ók-já-ban törpék ültek,
vi-zi-lá-nyok he-ge-dűl-tek.

Öreganyók szőttek-fontak,
apró manók táncot roptak.
Lidérc ugrált az udvarban,
kaszás pók varrt az ablakban.

A lámpában ecet égett,

az egylábú kettőt lépett,
cégére egy tündér volt:
ilyen volt a mesebolt. lidérc- fénylő, gonosz
Gazdag Erzsi szellem
cégér- egy mesterség
címere

91
3. Válaszolj a kérdésekre a mese alapján!
Mit csináltak a törpék? Mit csinált a lidérc?
Mit csináltak a vizilányok? Mit csinált a kaszás pók
Mit csináltak az öreganyók? Mi történt az ecettel?
Mit csináltak az apró manók? Mit csinált az egylábú?

Kakas-mese
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kiskakas, amelyik nem tudott ku-ko-
ré-kol-ni. Hajnalban, amikor a szomszéd kakas harsányan szó-lon-gat-ta a Napot,
ő csak annyit tudott nyekegni, hogy kukuku, meg kikiki. Nevettek rajta a tyúkok, a
libák, de még a kiscsibék is.
A kiskakas el-ha-tá-roz-ta, világgá megy szé-
gye-né-ben. De éppen amikor indulni akart,
beköszönt a ba-rom-fi-ud-var-ba egy kóborló kutya.
Rémülten kot-ko-dá-csol-tak a tyúkok. Véd-te-len-né
vált a ba-rom-fi-ud-var
népe. Akkor a kiskakas gondolt egyet,
fel-bor-zo-ta a tollát, és ne-ki-ug-rott a kutyának.
Kör-be-ker-get-te az udvaron, csőrével csípte,
sar-kan-tyú-já-val vágta, amíg el nem
ta-karodott oda, ahonnan jött.
Akkor a kakas felugrott a kapu tetejére és
di-a-dal-ma-san el-ki-ál-tot-ta magát: kukurikú!
El-cso-dál-koz-tak a baromfiudvar lakói. A
kiskakas lepődött meg a legjobban. Gyorsan
ku-ko-ré-kol-t még vagy hetet, hogy el ne felejtse, hogyan kell csinálni.
Másnap hajnalban akkorát ku-ko-ré-kolt, hogy a nap is elpirult örömében.
Marék Veronika
92
1. Kösd össze a hasonló jelentésű szavakat!
harsányan ijedten
diadalmasan hangosan
rémülten őrizetlen
védtelen győzelmesen

2. Keresd a helyes választ a mese alapján!

Hova ugrott fel a kiskakas?

Hogy diadalmaskodott a. a kerítésre

a kiskakas? b. a kapu tetejére

Hol élt a kiskakas?
a. kukorékolt c. a tyúkól tetejére
a. a barmok közt
b. a baromfi udvarban b. világgá ment
c. a tyúkólban c. elkergette a kutyát

1. Pótold a hiányzó szóvégződéseket a szövegben!

A kakas szembeugrott a kutyá___, csőré___ csípte, sarkantyújá___ vágta, amíg el
nem takarodott. Aztán szárnyá___ csapkodott, és felszállt a kapu tetejére. Jó
barátságba került az udvar népé____.
2. Írd le a füzetedbe, mivel táplálkoznak az állatok?
a kutya csont____, a boci fű___, a tyúk magok___, a cica tej___, a ló széná___
nyuszi salátá____, a róka nyúl___, a medve méz___ , a gólya béká___
3. Gyűjtsünk szavakat a szókincses dobozokba!

cica róka egér mókus

csibe pinty
elefánt
magánhagzóban végződő szavak
mássalhagzóban végződő szavak

4. Sorold fel mivel raktuk meg a dobozokat? (cicával, egérrel,.....)

5. Írd le a füzetedbe a szópárokat!

93
 Mi? Mivel? Mi? Mivel? Mi? Mivel?
macska macskával mókus mókussal ponty ponttyal
rigó zsiráf sirály
csibe hal darázs
szőlő bot narancs
csoki tyúk keksz

1. Olvasd el a plakátot!

Bemutató: 2018, április 24.de. 11 óra

Kézdivásárhely, Vígadó Művelődési Ház

Benedek Elek

Az egerek gyűlése
Szereposztás
Cincogó: ..........................Szabó Lehel
Öreg egér:.........................Kerekes Zsolt
Egerek:.............................Szász Viola
Pál Boglárka
Macska:..................................Gál Barnabás
Rendező: Kútvölgyi Tamás
Jelmezek: Bara Sára

2. Egészítsd ki a plakát alapján a mondatokat! Írd le a füzetedbe!

Az előadás címe:...................... Az egerek szerepében:................................
A történet írója:........................ A macska szerepében:...............................
Az előadás helyszíne:............... Rendező:.........................

94
3. Olvasd el a szöveget!
Anya és Bori bábszínházba mentek. Bori már az autóban nagyon izgatott volt.
Nem volt még soha bábszínházban. Ahogy beléptek a terembe, elcsodálkozott. A
székekben sok gyerek várta az előadást. Az előadás után megkönnyebbülten ült be
az autóba.
Hol? Hová?
bábszínházban, autóban bábszínházba, autóba
4. Egészítsd ki a szöveget a Hol? Hová? kérdések segítségével!
Anna színház___ készült. Indulás előtt zsebé­___ tette a jegyeket. Előadás előtt az
előtér___ találkozott az osztálytársaival. A kabátokat letették a
ruhatár___.Elfoglalták a helyeiket a terem___. Az első sor___ megpillantották a
tanító nénit.

Az egerek gyűlése

Az egerek gyűlést tartottak. Felállt egy fiatal egér, Cincogó, és így szólt:
– Vitézek! Azért születtünk a világra,
hogy a macska egyen meg minket? Le kell
győzzük a macskát! Harsogjon a trombita,
peregjen a dob, ropogjon a puska, lobogjon a
zászló! Menjünk a macska ellen!
Ez nagyon tetszett az egereknek. Fel-ug-rál tak, bátran kiabáltak: – Csatára!
– De tudok én egy könnyebb utat is!
– Halljuk! Halljuk!
– Vegyünk egy csengőt! Akasszuk a macska nyakába, amikor közeledik
mindjárt ész-re-vesz-szük. Aztán futhatunk, ki merre lát. Vitézek, én a csengőt
ajánlom!
Felállt egy öreg pá-pa-sze-mes egér.

95
 – Éljen! Éljen! – kiabáltak az egerek. Cincogó fejét meg-ko-szo-rúz-ták.
Felállt egy öreg pá-pa-sze-mes egér.
– Cincogó barátom sokáig éljen! Ő találta ki a csengőt, akassza föl ő a macska
nyakába!
– Én? – kiáltott cincogó – Én nem merem megtenni!
– Én sem! Én sem!
A macska hirtelen ott termett az egerek közt. Ki erre, ki arra futott.
A macska elcsípte Cincogót.
– No vitéz Cincogó, itt vagyok! Harsogjon a trombita, peregjen a dob,
ropogjon a puska, lobogjon a zászló! Hamm, bekaplak!
Benedek Elek
1. Húzd alá a mesében, kik voltak a mese szereplői?
2. Egészítsd ki a szöveget! Írd le a füzetedbe!
(Mit csináljon?) (Mit csináljon?) (Mit csináljon?)
A dob______________, a trombita­­­­_______________, a puska_____________,
(Mit csináljon?)
a zászló_____________!
3. Írd le más szóval, kifejezéssel!
4. Milyen volt a macska? Milyen volt az egér?
felugráltak - ______________
szemfüles éber
ordibáltak - ______________
hencegő figyelmetlen
futhatunk - ______________
gyors hősködő
ott termett - ______________
gyáva félénk
elcsípte - _______________

Játssz bábszínházat! Készíts bábokat! Rajzold le egy lapra a mese szereplőit! Vágd
ki a rajzokat, ragaszd fel egy hurkapálcára az állatfigurákat! Ha elkészültek a
bábok, kezdődhet az előadás! Fejezd be a mesét másképpen!
96
 7. Fejezet

TESTÜNK, EGÉSZSÉGÜNK
 A testünk
1. Mutasd meg a saját testeden a felsorolt testrészeket, és mondd el, mi a szerepük!
fejtető szem száj tenyér talp
tarkó orr kar ujjak lábujjak
halánték fül váll lábszár has
homlok szem könyök lábfej hát
arc orr csukló térd mell
ál fül kézfej boka derék

2. Tegyél nyilacskát a megfelelő testrészhez!

3. Olvasd el a verset!
Egy főfej.
Fej számolás
Két kézfej.
– Mondd, Bálint, Két lábfej.
Neked hány fejed van? – Add össze!
– Hát mennyi volna? Egy! – Hát ez tényleg öt.
– Aligha hinném. – Na, látod!
– Miért? Neked? Máskor jobban
– Nekem öt. számold meg
– Hogyhogy? a fejeidet!
– Elsorolom. Rákos Sándor
98
4. Mi a különbség a fejszámolás és a fej számolás között!
5. Ki lehet Bálint és kivel beszélhet a Fej számolás című versben?

Ha egy leírt szövegben valakik

egymással beszélgetnek, akkor minden
megszólaló szavait gondolatjellel írjuk.

6. Másold le a verset!

1. Olvasd el a testrészek, szervek nevét! Figyelj a j hang ejtésére! Mit veszel észre?
fej, lábfej, haj, háj, száj, kézfej, ujj, lábujj
nyakcsigolya, hüvelykujj

Ugyanazt a hangot kétféleképpen írjuk: j, ly

2. Keresd a kakukktojást! Mit vettél észre?

jegy, jön, jelez, javít, jó, lyuk, január, játszik, jutalom, járkál, jelmez, joghurt
3. Csoportosítsd!
Kije? Mije? Ki? Mi? Mit csinál?
Mit csináljon?
almája Maja kérje

almája, furulya, sapkája, kesztyűje, kérje, gereblye, korcsolya, kitárja, táskája,

ruhája, csészéje, várja, ceruzája, gólya, bója, zárja, Maja, írja, ibolya, pálya,
datolya, férje

4. Csoportosítsd! Jegyezd meg! j ly

János, Orsolya, Jóska, Gergely, Jolán, Janka, Hajnalka, Mihály, Károly, Júlia,
Lajos, Ibolya, Judit

99
 Vigyázzunk az egészségünkre!
1. Egészség. Beszélgessetek arról, hogy miért fontos az „egész” kifejezés a mi
testünknek! Hogyan őrizhetjük meg egészségünket?
2. Dolgozzatok párban! Válasszatok egy felszólítást az alábbiak közül, majd készítsetek
rajzos plakátot!

3. A mozgás nagyon fontos az egészség megőrzésében. Beszélgessetek a különböző

sportágakról!

Az egészséges táplálkozásról

Miért táplálkozol?

1. A keretekbe írt válaszokkal a válaszolhatsz a fenti kérdésre. Állítsd számozással

fontossági sorrendbe!
Azért eszem, hogy nagyra nőjek.
Azért eszem, hogy egészséges legyek.
Azért eszem, hogy tanulni, játszani tudjak.
Azért eszem, hogy erős legyek.
Azért eszem, hogy mozogni tudjak.

100
1. Csupa-csupa j! Másold le a szavakat!

Dolgozzatok csoportban!
Találjatok ki vicces történe-
teket! Használjatok fel minél
többet a szavak közül!

A tejtermékek, tejes ételek nevét mindig j-vel írjuk: tej, joghurt, sajt, vaj, tejföl.
2. Csupa-csupa ly! Másold le a szavakat!

3. Alkoss új szavakat a kék és piros keretben levő szavak társításával, majd másold le
őket egybeírva!

hangya hely
bélyeg lyuk
kulcs ujj
hüvelyk gyűjtemény
nyak boly
ülő csigolya

101
1. Készíts táplálkozási piramist a példa szerint egy lapra! Írd és rajzold be a felsorolt
élelmiszerek nevét lépcsőzetesen a piramisba!
zsír, barna kenyér, csirkehús, disznóhús, hal, paradicsom, zsemle, cukorka,
dinnye, tészta, csoki, rizs, cseresznye, banán, tej, kifli, sajt, spagetti, tejföl,

A táplálkozási piramis alján találhatók azok az élelmiszerek, amelyekből sokat

kell fogyasztanod, legfelül azok, amelyeket ritkábban kell enned, mert károsak
az egészségedre.

2. Rajzolj két kosarat egy lapra! Az egyikre rajzold bele, hogy mit szeretsz enni, a
másikba rajzold bele, hogy mit kellene egyél, hogy egészségesen táplálkozz!
3. Olvasd el figyelmesen és jegyezd meg a következő jó tanácsokat!

1. Naponta többször egyél, egy alkalmmal mindig csak keveset!

2. Minden nap ugyanabban az időpontban étkezz!
3. A reggelizés a legfontosabb étkezés. Minden nap reggelizzél!
4. A vitaminokban gazdag zöldségek és gyümölcsök erősítik a szervezeted
védekező képességét a betegségekkel szemben. Fogyassz belőlük sokat!
5. Kerüld a cukor- és zsírfogyastást, mert túlzott fogyasztásuk elhízáshoz és
betegségekhez vezethet!
6. Csak annyit egyél, amennyivel jóllaksz! A fölösleges étel megterheli a gyomor és
a bél működését, kimeríti a szervezetet, nehezíti a gondolkodást és lustává tesz.

102
8. Fejezet

JÁTÉKTÁR
 Játék
Álljatok körbe. Folytassátok a mondatot: „ Ha elmegyek hozzád, viszek neked
egy.......” (labdát). Mondjatok játékokat!
A soron következő mindig megismétli az előtte elhangzott játékokat és hozzáteszi a
sajátját. „Ha elmegyek hozzád, viszek neked egy labdát és egy babát.”
Figyeljetek, ne mondjátok ugyanazt a játékot, ami már elhangzott!

Mutasd be kedvenc játékodat!

Írd körül, mondd el milyen, hogyan játszol
vele, anélkül, hogy megneveznéd. A társaid-
nak kell kitalálniuk a nevét.

1. Rajzold le kedvenc játékodat!

2. Gyűjts szavakat, melyek a Milyen?
kérdésre válaszolnak!
3. Olvasd el a verset!
A játék
Az különös.
Gömbölyű és gyönyörű,
csodaszép és csodajó,
nyitható és csukható, Dolgozzatok csoportban! Találjatok ki egy
gomb és gömb és gyöngy, gyűrű. fordított világot, ahol a gyerekek és a felnőttek
Bűvös kulacs és gyertya lángja, szerepet cserélnek. Meséljétek el, milyennek
színes árnyék, ördöglámpa. képzelitek ezt a világot!
Kosztolányi Dezső
4. Húzd alá a versben, milyen a játék, majd másold le a szavakat a füzetedbe!
5. Ha varázsló lennél, milyen játékokat varázsolnál magadnak?

104
 A gyerekváros

Egy nap Kobak arra ébredt, hogy feltalálta a gyerekvárost. Elkiáltotta magát:
– Nincsen többet iskola! Nincsen többet iskola! – és örömében ugrálni kezdett.
Mama fejcsóválva nézett be az ajtón.
– Ne bolondozz Kobak!
De Kobak csak ugrált, és kiabált:
– Nincsen többet iskola! Nincsen többet iskola!
– Nahát! – rökönyödött meg Mama.
– Ide figyelj, Mama! – kezdte Kobak – Feltaláltam a gyerekvárost. Mától fogva
fordítva lesz. A felnőttek fogadnak szót a gyerekeknek. Nincsen többet iskola,
nincsen spenót, csak torta és palacsinta.
– Nahát! – szörnyülködött Mama – Képzelődés az egész.
– Nem hiszed? Hát figyelj! Nemsokára be fognak csengetni a gyerekek....
Ebben a percben csengettek.
– Ki az? – kapta fel a fejét Mama.
– Mi vagyunk a gyerekbizottság – mondták kórusban a gyerekek.
– Éljen a gyerekváros! Nincsen többet iskola! És nincsen többet spenót, csak torta,
meg palacsinta. Mama elnevette magát.
– Mást nem tudtok kitalálni?
– Ne tessék nevetni! Ez komoly dolog! – szólt rá szigorúan egy szemüveges
kislány.
– Na gyerekek, ti játsszatok csak tovább – legyintett Mama – Én elmegyek
dolgozni.
– Nem akarsz szót fogadni mama? – szólt rá szigorúan Kobak. – Akkor sarokba
kell állítsalak. A gyerekvárosban a felnőttek fogadnak szót a gyerekeknek. Rend a
lelke mindennek!
Hervay Gizella nyomán
105
1. Válaszolj a kérdésekre!
Örülnél, ha nem lenne többet iskola?
Miért jó iskolába járni?
Miért nem jó iskolába járni?

2. Mondd el a következő mondatot, szelíden, udvariasan kérve, parancsolva, komolyan,

hízelegve: – Ne tessék nevetni!
3. Fejezd be a mondatot!
Kobak örömében ugrált, mert nem szerette a spenótot
Kobak azért találta ki a gyerekvárost, hogy nem kellett iskolába menni
Kobak azért találta ki a gyerekvárost, mert ne kelljen iskolába menni
4. Találd meg a párját!
megrökönyödött felfigyel valamire
szörnyülködött kellemetlenül meglepődött
felkapta a fejét csodálkozott

1. Olvasd el a verset! Másold le a kiemelt szavakat!

gally – vékonyabb
faág
Jó volna, ha tele volna?
A meggyfa kaláccsal? A kút kövér ponttyal?
Erdő száraz gallyal? Ruhásszekrény ronggyal?
A zsebed darázzsal? Szőlőtő dinnyével?
A cipőd parázzsal? Hát a fejed ésszel?
2. Folytasd a kiegészítéseket a füzetedben! 3. Olvasd hangsúlyosan a Toccsantó
című mondókát! A hosszú egyjegyű és
Ki? Mi? Kivel? Mivel?
kétjegyű mássalhangzók ejtésére figyelj!
darázs darázzsal
kulcs A kis tócsa nagyot loccsant,
lány kicsi kacsánk tóba toccsant,
harkály
gyöngy liccs-loccs, a tó nagyot csobbant,
fűrész kicsi kacsánk tóba toccsant.
106
Liccs-loccs, tocsog a csöpp kacsa, Tócsa loccsan, tócsa csobban,
csillámlik a kicsi tócsa. kicsi kacsánk loccsant-toccsant.

Kobak a gyerekvárosban nem megy iskolába.

Kevenc gyümölcse a meggy.
gy – röviden ejjük, mindkét betűjegyből egyet írunk
ggy– hosszan ejtjük, csak az első betűjegyet ketőzzük meg.

Figyelj az egy és a lesz helyesírására!

A mesékben gyakran talákozunk az alábbi szólások-
kal:
 Egy életem, egy halálom.
 Egyet mondok, kettő lesz belőle.
 Lesz, ahogy lesz.

Pi-ros-a-u-tós mese
Kobak szü-le-tés-nap-já-ra kapott egy
köny-ves-pol-cot. A könyveit kétfelé osztotta.
Az a-u-tós-köny-ve-ket a felső polcra tette,
a többi az alsó polcra került.
Kobak kiteríti a szőnyegre az
a-u-tós-köny-ve-it, kinyitja min-de-ni-ket ott,
ahova autót rajzoltak, és meg-szá-mol-ja őket.
Van nyolc piros rajzolt autója, öt kék, két zöld, egy sárga és egy fekete. Most a
nyolc kis rajzolt piros autót egymás mellé helyezi, és – vigyázz, kész, rajta! – már
meg is kezdődik a verseny. Egy Mercedes tör előre, a Trabant mindjárt az elején
lemarad, kár is drukkolni neki, no de sebaj, a kis piros Fiat egyre gyorsabban
szalad, és – hajrá! – elhagyja a Mercedest.
– Győzelem! Győzelem! – kiabálja Kobak, és a győztes autót lefényképezi . Minden
107
rendben van.
Másnap az egész a-u-tó-se-reg-le-tet kivitte az erkélyre. Sorba állította őket.
Legelőre a men-tő-a-u-tót, mögé a tűz-ol-tó-au-tót, mögé az e-me-lő-da-rus autót,
mögé a billenő te-her-a-u-tót, mögé a lo-cso-ló-a-u-tót, mögé a nagy hókés-autót és
leghátul a traktort. Kobak kivitt egy locsoló vizet az erkélyre, és mosni kezdte az
autóit. Arra jött egy he-li-kop-ter.
– Szerbusz, he-li-kop-ter! – kiáltott fel hozzá Kobak. – Te mit csinálsz? Én autót
mosok.
A helikopter elnevette magát.
– Úgy locsolod az autókat, mint a virágokat. Látszik, hogy nincs igazi autód.
Kobak sírni kezdett.
– Mama, egy igazi autót akarok! Egy egészen igazi piros autót. Amibe be-le-ül-he-
tek. Meg-in-dít-ha-tom, és megy.
Most Mama nevette el magát. Pont úgy, mint az előbb a helikopter.
– Majd ha nagy leszel, és te is dolgozol, akkor veszünk ketten egy autót. Jó?
Kobak el-szo-mo-ro-dott. Mért nem érti meg Mama, hogy ő MOST szeretne egy
igazi autót?
Hervay Gizella nyomán
1. Nézd meg Kobak autós könyveit? Mit tudhatsz meg belőlük?

2. Elégedett volt Kobak a játékaival? Olvasd el azt a részt, amiből ez kiderül!

3. Mikor lett elégedetlen? Akkor mit szeretett volna?

1. Figyeld meg a szülinapi meghívót!

2. Válaszolj a kérdésekre!
Ki írta, és ki kapta a meghívót?
Mikor lesz a szülinapi buli?
Hol lakik Kobak ?
Kobak 3. Készíts te is szülinapi meghívót!
108
 9. Fejezet

KÖZELÍT A VAKÁCIÓ
1. Olvasd el a verset!
Várom már a vakációt
Várom már a vakációt, Víg csapatban focizhassak,
Hogy úsztassak papírhajót, S lepkék után rohangáljak,
Eregessek sárkányokat, A tisztáson vagy a réten
Szél útjain csavargókat. Lebarnulva, jókedvűen.
Másszak fára, dombra, hegyre, Késő estig csatangoljak,
Utazhassak a tengerre: Bogarásszak, madarásszak
Fogjak rákot s fürge halat, Nem gondolva évkezdésre,
Hűs árnyékú füzek alatt. Csengő szavú szeptemberre.
Mészely József
2. Miért várom a vakációt? Olvasd el a szókapcsolatokat! Csak azt húzd alá, ami a
versben is szerepel!

rákot fogjak, estig csatangoljak, fagyit egyek, fára másszak, mezítláb járjak,
tengerre utazhassak, gyíkot fogjak, mesét olvassak, csapatban focizhassak,
sárkányokat eregessek, papírhajót úsztassak
3. Miért várod te a vakációt? Beszélgessetek vakációs terveitekről!
4. Válaszd el soronként a vers szavait! Mindegyik sor után írd oda a szótagok számát!
Mit veszel észre?
5. Keresd meg a versben a következő szavak rímelő (összecsengő) párját!
Találj ki más rímelő szót is hozzájuk!

Sár-ká-nyo-kat –

halat –

év-kez-dés-re –

110
6. Írd le a neveket betűrendben!
Boldizsár, Réka, Mihály, Fruzsina, Aladár, Előd, Borbála, Márton, Lenke,
Zsolt, Jusztina, Salamon, Orbán, Mátyás, Zoltán

tlé s
1. Milyen szavakat tudsz elolvasni a négyzet soraiban, oszlopaiban? Írd le! Ismé

2. j vagy ly?
tava... dí... sirá... osztá... ha...ó
hömpö...ög tá... gó...a akadá... ...áték
tolva... pá...a mé... harká... papagá...
3. Dolgozzatok csoportokban!Gyűjtsetek a vakációval kapcsolatos ó, ő-re végződő
szavakat!
4. Folytasd! Írd le a füzetedbe!
üdít – felüdít a friss levegő indít – ............... egy autót
virít – ............... a kikelet aprít – ............... egy hagymát
veszít – ............... egy meccset térít – ............... az útról
terít – ............... egy abrosszal borít – ............... egy kosár almát

111
1. Figyeld meg a Peti ellenőrzőkönyvét! Sorold fel:
• a tantárgyak nevét;
• a második osztályos órarendben levő tantárgyak nevét;
• azoknak a tantárgyaknak a nevét, amelyeket nem tanulsz még második
osztályban!
2. Milyen minősítések vannak ebben az ellenőrzőben? Melyik minősítés hiányzik?
3. Mit jelentenek a nagyon jó, jó, elégséges, elégtelen minősítések?
4. Miért vannak a táblázatban olyan helyek, ahol csak egy vonalka van?

A bi-zo-nyít-vány

Én sokat gon-dol-koz-tam azon, hogy mit kérjek majd apuéktól, ha véletlenül

jó lesz a bi-zo-nyít-vá-nyom. Azért gon-dol-koz-tam, mert az Attila mondta, hogy ő
biciklit kér, az Eszter azt mondta, hogy ő naptáros karórát, az István meg azt
mondta, hogy neki meg-í-gér-ték, hogy kap egy fel-fúj-ha-tó gu-mi-csó-na-kot.

112
 Igazán kár, hogy az István bi-zo-nyít-vá-nya nem lesz jó, mert talán köl-csön-ad-
ta volna, vagy meghív csó-na-káz-ni. Az én bi-zo-nyít-vá-nyom sokkal jobb lett,
mint vártam, és már szaladtam vele haza, de még mindig nem tudtam, mit kérjek.
O-da-ad-tam a-pu-kám-nak a bi-zo-nyít-ványt, és olyan arcot vágtam, mintha
szomorú volnék, hogy annál jobban meg legyen lepve.
Sze-ren-csé-re apukám nem tudott olyan arcot vágni, mintha szomorú volna,
mert nevetett, és megölelt, és azt mondta, hogy látod, fi am, ezt vártam tőled.Erre
elkezdte valami kaparni a torkomat, pedig most már nem akartam úgy csinálni,
mintha szomorú volnék. Aztán amikor anyukám hazajött, apukám azzal fogadta,
hogy gyere csak, gyere, legyél te is büszke a fiadra. Kár, hogy csak a Pa-csi-ta-csi
hallotta.
De azért mégis el-me-sél-tem az At-ti-lá-nak meg az Istvánnak, mert délután
kérdezték, hogy mit kértem a jó bi-zo-nyít-vá-nyo-mért. Mondtam, hogy én nem
kértem semmit, mert kiderült, hogy ezt várták tőlem, de azért mégis kaptam
valamit, mert azt mondták, hogy büszkék rám. És e-zen-kí-vül már úgyis
mindenem megvolt.
De azért nem bánnám, ha apukám jövőre is azt mondaná, hogy látod, ezt
vártam tőled, és o-da-hív-ná a-nyu-ká-mat, hogy gyere csak, gyere, mert már
megint büszke lehetsz a fiadra.
Janikovszky Éva
1. Melyik gyerek mit kért a jó bizonyítványért a történetben?
2. Kinek nem lesz jó a bizonyítványa? Miért kár?
3. Milyen lett a bizonyítványa a mesében szereplő gyereknek? Hogyan adta át az
apukájának?
4. Hogy viszonyult az apukája a bizonyítványhoz?
5. Milyen arcot vágott a gyerek? Utánozd!
6. Miért „kezdte el kaparni valami a torkát”? Éreztél-e valaha valami hasonlót? Mikor?
7. Mi volt a jó bizonyítvány jutalma?
113
 tlés
mé
1. Hol van a felhő? Egészítsd ki a szókapcsolatokat! Is

2. Egészítsd ki a szavakat! Jegyezd meg a helyesírásukat!

köszö....ük kö....ű fo....a di....e bá....a a....i

a....a fo....adt ke....ük me....i me....etek né....e

a....a csalá....a ebé....e me....es

hí....a bőrön....e kar....a ke....e

po....an kür....e ha....ú bá....a bán....a kabá....a

ko....an taní....a ú....a zö....en lá....a bará....a

figye....etek u....am á....unk készü....ünk á....atok

bú....on fordu....unk fú....on tanu....uk szá....unk

3. Folytasd!
csobog – csobban
zizeg – ..................
recseg – ..................
csepeg – ..................
dobog – ..................
ropog – ..................
locsog – ..................
rezeg – ..................

114
4. Dolgozzatok párban! Rakjátok sorba a szavakat úgy, hogy egy-egy közmondást
kapjatok! Beszéljetek róluk!

5. Áronka szüleinek írt levelére ráspriccelt a tinta. Pótold a hiányzó szóvégeket!

115
 MIT TUDOK?

ZOO
Lá-to-ga-tó-i szabályok
Nyitva tartás

 Az állatkert egész évben  Az ál-la-to-kat csak az

reggel 8-tól nap-nyug-tá-ig
tart nyitva. Télen délután
5 óráig, nyáron este 9
óráig.
 A 3 év alatti gyerekek
számára a belépés
ingyenes.
 Családok és csoportok
kedvez-mé-nyes belépőt
vásá-rol-hat-nak.
állatkert te-rü-le-tén
kapható zoo-cse-me-gé-vel
szabad etetni. Ahol az
etetést tábla tiltja, ott még
zoo-csemegét sem szabad
adni.
 Az ál-lat-ker-tet 14 év
alatti gyermekek csak
felnőtt kí-sé-re-té-vel lá-to-
gat-hat-ják.
 A sé-ta-u-ta-kat nem
szabad elhagyni.
 Az ál-la-tok-hoz benyúlni
veszélyes, ezért a biz-ton-
sá-gi korlátot átlépni tilos.
 Az állatkert ter-mé-szet-
vé-del-mi terület, nö-vény-
ze-té-re és tisz-ta-ság-ára
vigyázni kell.

1. Jelöld a helyes válasz betűjelét a szöveg alapján!

Hány óráig tart nyitva az állatkert nyáron?
a. este 8 óráig
b. délután 5 óráig
c. este 9 óráig
Honnan sze-rez-he-ted be a zoo-csemegét, ha, állatokat akarsz etetni?
a. a szu-per-mar-ke-tek-ből
b. az é-lel-mi-szer-bol-tok-ból
c. az állatkert te-rü-le-té-ről
d. ott-hon-ról

116
 Miért nem szabad átlépni a biz-ton-sá-gi korlátot?
a. mert megszólít az őr
b. mert az ál-la-tok-hoz benyúlni veszélyes
c. mert fertőzést okoznak az állatok
d. mert nem szabad zavarni az állatokat

2. Döntsd el a szöveg alapján, hogy igazak (I) vagy hamisak (H) a következő állítások!
A kétéves gye-re-kek-nek a belépés ingyenes az ál-lat-kert-be. ____
Olcsóbb a be-lé-pő-jegy, ha csoporttal látogatsz az ál-lat-kert-be. ____
Csak a 14 éves gye-re-ke-ket kell felnőtt kísérje. ____
Az ál-lat-kert-ben vannak etetést tiltó táblák. ____
Csak a sé-ta-u-ta-kon szabad járni. ____

3. Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szavakkal!

Télen ....... órakor van a napnyugta.
Vigyázni kell a nö-vény-zet-re és a tisz-ta-ság-ra, mert az állatkert
............................... terület.
A ............................... korlátot nem szabad átlépni.
Az ál-lat-ker-tet csak .................................. kí-sé-re-té-vel lá-togat-hat-ja, aki még
nem 14 éves.

4. Pótold a következő mondatokban a szavak végződéseit!

Figyel___ az ál-lat-kert-___ el-he-lye-zett táblák___!

Az ál-lat-kert-ben ne tér__ le a sé-ta-u-tak-___!
A ketrec___ lévő ál-la-tok-___ benyúlni veszélyes.
Az állatkert dolgozói sze-re-tet-___ várják a lá-to-ga-tó-k___.
Légy barát___ az ál-la-tok-nak!

117
5. Ha be kellene számonod az állatkerti élményeidről, melyik állatról írnál? Töltsd ki a
táblázatot, majd karikázd be a válaszodat!
oroszlán oroszlánról
tigris

majom

zsiráf

elefánt

teknős

kígyó

medve

6. Egészítsd ki a mondatokat!
Az oroszlánról azt tudom, hogy .............................................. .
A majomról tudom, hogy ................................................ .
A medve ............................................. .
A teknős ............................................. állat.
A kígyóról azt tudom, hogy ............................................................. .
Az elefántról tudom, hogy ............................................................... .

elégtelen elégséges jó nagyon jó

Értékelés:

118
 MELLÉKLET – SZÖVEGGYŰJTEMÉNY

Rossz vicc
Tapsi nagyon lusta nyuszigyerek volt. Az öreg bagoly tanító bácsi folyton azon
törte a fejét, hogyan tudná rávenni a tanulásra.
A kis nyúl, ha felszólították, mindig azt felelte:
– Nem látom, mi van a táblán.
A szemorvosnál is ezt hajtogatta, ezért nagyon vastag, nagyon erős szemüveget ka-
pott a harkály doktor nénitől. A szemüvegtől aztán tényleg nem látott semmit. Amikor
már kedvenc sárgarépáit sem látta, korgó gyomorral bevallotta a szüleinek, hogy csak
füllentett.
Ettől kezdve aztán az iskola egyik legszorgalmasabb tanulója lett.

Az alma

Egyszer volt, hol nem volt, kerekerdő közepén állt egy hatalmas almafa. Gyönyörű,
mosolygós, piros alma hullott le a fa mellé, jobbra. Rögtön odaszaladt a süni. Megállt a
fa mellett, és felkapta a gyönyörű almát a hátára. Már éppen eliszkolt volna, amikor
odaért a mackó is. Megállt a fa másik oldalán, és így szólt:
– Hallod-e, te süni, ez az én almám! Én láttam meg először, és én futottam, ahogy a
lábam bírta, hogy elkapjam!
– Még mit nem! – pörölt a süni. – Hiába te láttad meg először az almát, én kaptam
el, úgy hogy az enyém!
Vitatkozás közben a süni észre sem vette, hogy legurult a hátáról az alma a földre.
Ebben a pillanatban nagy, fekete varjú szállt föléjük, felkapta az almát, és felrepült
vele a fa tetejére. Mikor ezt észrevette a sün és a mackó, megpróbáltak jó magasra fe-
lugrani, hogy elkapják a tolvaj madarat, ám nem sikerült. Mackó kicsit magasabbra
ugrott, mint süni, ám még ez is kevés volt. A varjú, látva a két másik próbálkozását,
jóízűt kacagott, ám ekkor kiesett a csőre közül az alma...
Hatalmas szélvihar kerekedett, felkapta az almát, és máig is viszi, ha azóta meg nem
állt valahol.

119
 A hétfejű sárkány

Iszapos tóból békalencséből

száz karika száll, vágott dohánya,
a hétfejű sárkány vízitök-levélből
odalenn pipál, hét hálósapkája.
folyton füstöl, Amikor haragos,
hét fekete szája, kavarog a katlan,
fűzfagyökérből hét pipakupakja
hét öblös pipája, nagyot csattan
Weöres Sándor

A kisegér és a ceruza

Egyszer volt, hol nem volt, volt Vova asztalán egy Ceruza. Vova gyakran rajzolt vele
képeket, és a Ceruza engedelmesen lerajzolt mindent, amit Vova akart. Egyszer, amikor
Vova aludt, egy egérke mászott az asztalra. Meglátta a Ceruzát, felkapta, és vonszolni
kezdte az egérlyuk felé.
– Engedj el, kérlek! – könyörgött a Ceruza. – Mire kellek én neked, hiszen fából
vagyok: nem lehet engem megenni!
– Rágcsálni akarlak – mondta a Kisegér. – Bizseregnek a fogaim, s emiatt folyton
rágcsálnom kell valamit. Így ni! – és a Kisegér úgy megharapta a Ceruzát, hogy az fel-
jajdult belé.
– Jaj! – kiáltotta a Ceruza. – Akkor legalább hadd rajzoljak valamit utoljára, aztán
tégy, amit akarsz.
– No jó – egyezett bele az Egérke –, rajzolj hát! Utána úgyis apró darabokra ráglak!
Nagyot sóhajtott a Ceruza, és rajzolt egy kört.
– Ez sajt? – kérdezte az Egérke.
– Lehet sajt is – mondta a Ceruza, és még három kis karikát rajzolt.
– Hát persze, hogy sajt! Ezek itt benne a lyukak – találgatta az Egérke.
– Lehetnek lyukak is – egyezett bele a Ceruza, és még egy nagy kört rajzolt.
– Ez alma! – kiáltott fel az Egérke.
– Lehet alma is – mondta a Ceruza, és néhány ilyen hosszú kifliformát rajzolt.
120
 – Már tudom ! Ez itt kifli, ezek meg kenyerek! – kiáltotta szája szélét nyalogatva a
Kisegér.
– Lehet alma is – mondta a Ceruza, és néhány ilyen hosszú kifliformát rajzolt.
– Már tudom ! Ez itt kifli, ezek meg kenyerek! – kiáltotta szája szélét nyalogatva a
Kisegér.
– No, fejezd be gyorsan, mert már nagyon bizseregnek a fogaim!
– Várj egy pillanatig! – szólt a Ceruza, s amikor ezeket a háromszögeket kezdte
rajzolni, a Kisegér felkiáltott:
– Hiszen ez olyan, mint egy macs...! Ne rajzold tovább!
A Ceruza azonban már hosszú bajuszt is rajzolt.
– Igen, ez egy igazi macska! – cincogott a megrémült Egérke. – Segítség!
És bemenekült az egérlyukba. Azóta az orrát sem dugta ki onnan. Vova C e r u z á j a
még most is megvan, csak ilyen kicsi lett.

Ábécés mese

Kobak iskolába indult. Elgurította a játékautót:

– Gurulj, amerre látsz! Én már iskolás vagyok! Mától kezdve nem játszom
játékautókkal!
Belerúgott a labdába:
– Játssz, akivel akarsz! Én már nagy fiú vagyok, iskolába megyek.
Sarokba állította a képeskönyvet:
– Kuksolj itt magadnak! Én már ezután csak olvasni fogok. Nem képeskönyvet né-
zegetni, mint a kicsik.
Aztán kiitta a kakaóját, hátára vette az iskolástáskáját, és elindult.
– Úgyse találsz oda egyedül! – kiáltott utána a labda, és már ott is ugrált Kobak
előtt.
– Erre van az iskola, erre! – gurult jobbra.
– Nem igaz! Erre van az iskola! – dudált a kisautó, és már fordult is be balra. Kobak
megállt az út közepén, és nem tudta, merre menjen.
– Mama – sírta el magát –, merre van az iskola?
– Sír az iskolás! Sír az iskolás! – csúfolta a labda.
– Bőg az iskolás! Bőg az iskolás! – csúfolkodott a kisautó. De Mama már jött is.
121
 – Csak nem félsz iskolába menni? Gyere, induljunk! – Azzal már fogta is kézen Ko-
bakot, és indultak – előre.
Hanem ahogy a sarokra értek, nagy mérgesen rájuk szólt a jelzőlámpa:
– Megállni!
Aztán a villamosokra hunyorított:
– Mehettek!
Mentek a villamosok, egyik a másik után.
– Elkésel! Elkésel! – csörömpöltek el Kobak előtt.
Most az autókra hunyorított a jelzőlámpa, s már durrogtak-berregtek is hosszú sorban.
– Úgyis elkésel! Úgyis elkésel! – dudált leghátul a játékautó. A tetején a labda ugrált:
– Mi hamarabb odaérünk!
Végül átmehettek a gyalogosok is. Mentek, mendegéltek, míg az iskolába nem értek.
Hanem az iskola kapujában ott állt már a játékautó, ott ugrált a labda.
– Engedjetek be! – kiáltott rájuk Kobak. – Elkések!
De most füttyszó hallatszott, s hát a lépcsőn ott állt a képeskönyv, és integetett ki
belőle a milicista:
– Megállás! Előbb a játékok!
S már gurult is befelé a kisautó, mögötte a kiságy, mögötte a bólogató bádogbéka, a
cérnacica, csúszott a csiga, dübörgött a dob, eregélt befelé az egérke, énekelt az énekes
pinty, fütyült a füstös mozdony, gurult a görkorcsolya, gyalogolt a gyúrótábla,
himbálódzott a hinta, indult az igás szekerecske, izgett-mozgott az íj, jött a jérce a
kakassal, ládikó a lyukkal, mackó a mézzel, nénike a nyúllal, ordított az oroszlán,
mögötte öt ökröcske, parádézott a póni, ravaszkodott a róka, selypített a síp, szökdécselt a
szita, mögötte a teve, a tyúkocska, az ugrókötél, az ürge, a villanyvonat, a zenélődoboz és
a zsineg.
Mire Kobak bejutott az osztályba, telisde-teli volt játékokkal a terem, játékok ültek a
padokban, az ablakpárkányon, a tábla szélén, s akkora zajt csaptak, akkora csiricsárét,
hogy még a kréta is ugrálni kezdett, és táncolt a táblán a táblatörlő. Kobak ijedtében a pad
alá bújt, s mikor bejött a tanító néni, azt hitte, hogy fél az iskolától.
– Ne félj, Kobak, nem harap meg az iskola! – nevetett a tanító néni, és érdekes, mire
Kobak előbújt, egy játék sem volt sehol, úgy eltűntek, mintha ott sem lettek volna. Csak
az autó lapult ijedten a tanító néni zsebében. Úgy látszik, ijedtében odabújt.

122
 – No, ha itt vagy, megfoglak! – mosolygott a tanító néni, azzal – hipp-hopp – máris
A betűt varázsolt belőle a táblára. Attól fogva meg se mert moccanni, ott is maradt a
táblán, míg minden gyermek le nem írta a füzetébe.
– Mindennap fülön fogunk egy játékot, míg meg nem tanuljuk az egész ábécét –
mondta a tanító néni, aztán megrázta a csengőt, és megkezdődött az első szünet az
iskolában.
Hervay Gizella

Az indián tolla

Valamikor régen egy bátor legényke, a Varjú indiánok törzséből, elment sasra
vadászni. Jó meszsze ment a falu határától, hogy fejdíszéhez sastollat szerezzen.
Felkapaszkodott a domb tetejére, ahol a sasok tanyázni szoktak, előkészítette íját, és
lesben állt.
Amikor lement a nap szárnycsattogásokat hallott a közelben. Olyan sűrű sötét
éjszaka volt, hogy nem látott semmit. A hangok és szárnycsapkodások irányába célzott.
Amint kifeszítette íját, hirtelen nagy fényesség áradt feléje. Egy hatalmas aranymadár
jelent meg előtte. Azt kérdezte az aranymadár:
– Miért akartál elpusztítani? Én is csak egy olyan élőlény vagyok a madarak közül,
akárcsak te az emberek sorából. A szabadságra és az erőre vágyom.
– Nagyon sajnálom, de indián szokás szerint csak úgy lehetek én a legerősebb
harcos, ha egy sas tolla van a fejdíszemen – válaszolta az indián.
– Ha megkegyelmezel, én segítek neked. Nem kell ahhoz ártatlanokat elpusztítanod,
hogy megszerezd a harci tollakat. Minden nyár utolsó napján a Sasok Völgyében
összegyűlnek a legidősebb és legbölcsebb testvéreim tanácskozni. Legtöbben otthagyják
legékesebb tollaikat. Ha elmész oda,
onnan megszerezheted a fejdíszedhez a tollat.
Az indián megfogadta az aranymadár tanácsát. Megvárta a sasok tanácskozásának
napját, és elment a Sasok Völgyébe. Az aranymadár igazat mondott. Az otthagyott
sastollak között ott ékeskedett egy aranytoll is.
Ettől fogva ez a toll ott díszelgett az indián fejdíszén. Büszkén hordta, de nemcsak
mert az erejét védte, hanem azért is, mert megtanította arra, hogy ártatlanokat nem
szabad bántalmazni.
Indián népmese
123
 Mese a kakukkról meg az óráról

Volt egyszer egy erdő. Tele volt fákkal, a fák tele kakukkmadarakkal, az erdő szélén
pedig órásmester lakott, aki naphosszat ilyen-olyan órákkal pepecselt, de olyan
elmerülten, hogy se látott, se hallott. Így élt, éldegélt, s mivel a saját munkáján kívül
semmi sem érdekelte, amilyen nagyszerűen ismerte az órák szokásait, annyira fogalma
sem volt a kakukkok szokásairól, sőt azt sem igen tudta, mi fán terem ez a madár. Éppen
ezért, amikor egy szép nap a nyitott ablakon át beröppent az órával telisde-teli szobába
egy kakukk, az órásmester illedelmesen meghajolt előtte, s így köszönt neki:
– Jó- Én nem vagyok fecske, csak kukk-kukk... – kakukkolta hangosan.
– Kukucs? – csodálkozott az órásmester.
– Dehogyis. Kakukk! – vágta ki végül a kakukk, és a nagy óra mutatóira pillantott.
– Pontosan négy óra van – mondta nyájasan az órásmester, mert azt hitte, azért jött
be hozzá a kakukk, hogy megtudja, hány óra van.
– Kakukk-kakukk! – kiabált a vendég.
– Nem kakukk-kakukk – javította ki az órásmester –, hanem kakukk-kakukk-kakukk
-kakukk. Négy, érted?
Ám a kakukk azt felelte, hogy neki teljesen mindegy, négy óra van-e vagy öt, s azzal
nézegetni kezdte a sarkokat... Aztán egyszerre csak rátelepedett az órásmester fejére,
beleült a szép, fészekhez hasonlító gyapjúsapkájába, beletojt egy tojást, s azzal elrepült.
– Hej, te kakukkmadár! – kiabált utána az órásmester a fejéhez kapva. – Elvesztettél
egy tojást!
– Kakukk-kakukk, mesebeszéd! – kiabált vissza az erdő mélyéből a madár. – Nem
vesztettem el, hanem odacsempésztem, mert a kakukkok sose rakják tojásukat a saját
fészkükbe, mindig odacsempészik valaki másnak.
És az órásmester ott maradt a tojással. Óvatosan kiemelte a sapkából, s szólt:
– Hát legalább már a fejemen nem ül ez a gond.
Még óvatosabban berakta egy falióra tokjába, majd rácsukta a kisajtót, hadd
pihenjen szép nyugodtan a tojás.
Csakhogy az órásmester nem ismerte a tojásszokásokat, így szörnyen
elcsodálkozott, amikor egy szép napon egyszerre kinyílt az ajtó, s egy parányi kakukk
ugrott ki belőle.

124
 – Kakukk-kakukk-kakukk... – kiabálta tizenkétszer egymás után. – Kikeltem a
tojásból, itt akarok lakni az órában, és annyit fogok kakukkolni mindig, ahányat
kívánsz.
– Hát, ha már így van – mondta rá az órásmester –, akkor először is azt kell
megjegyezned egyszer s mindenkorra, hogy egy órakor nem szabad tizenkettőt
kiabálnod, csak egyet, mert tizenkettőt tizenkét órakor kell kakukkolnod. Egykor egyet,
kettőkor kettőt, s hogy háromkor hányat, azt már magatok is tudjátok. Te meg az óra.
Így magyarázta az órásmester, és így jelent meg a világon az első kakukkos óra...

Német népmese

A macska és az egér

Itt is volt, ott is volt, édesapámnak is volt, édesanyámnak is volt, nekem is volt,
neked is volt, volt a világon egy macska. Ez a macska egyszer tejet evett egy tálból.
Odamegy egy kisegér, csak nyalogatja, csak nyalogatja a tál szélét. Mondja neki a
macska:
– Ne bolondozz ám, egér pajtás, ne nyalakodjál, mert majd bekapom a farkincádat!
A kisegér nem hitte, csak nyalakodott, a macska bekapta a farkincáját. Rítt-sírt a
kisegér, kérte a macskát, adja vissza neki a farkincáját, de az nem adta.
– Hozz nekem tejet a tehéntől, akkor visszaadom a farkincádat.
Elment az egér a tehénhez.
– Tehén, adj nekem tejet, tejet adom cicának, cica visszaadja farkincámat.
– Nem adok addig – mondja a tehén –, míg nekem a kaszástól szénát nem hozol.
Elment a kisegér a kaszáshoz.
– Kaszás, adj nekem szénát, szénát viszem tehénnek, tehén ad nekem tejet, tejet
viszem cicának, cica visszaadja farkincámat.
– Nem adok addig, míg nekem a sütőtől kenyeret nem hozol.
Elment a kisegér a sütőhöz.
– Sütő, adj nekem kenyeret, kenyeret viszem kaszásnak, kaszás ad nekem füvet,
füvet viszem tehénnek, tehén ad nekem tejet, tejet viszem cicának, cica visszaadja
farkincámat.

125
 – Nem adok addig – mondja a sütő –, míg nekem a disznótól szalonnát nem
hozol.
Elment a kisegér a disznóhoz.
– Disznó, adj nekem szalonnát, szalonnát viszem sütőnek, sütő ad nekem kenyeret,
kenyeret viszem kaszásnak, kaszás ad nekem füvet, füvet viszem tehénnek, tehén ad
nekem tejet, tejet viszem cicának, cica visszaadja farkincámat.
– Nem adok addig – mondja a disznó –, míg nekem fától makkot nem hozol.
Elment a kisegér a fához. Amint ott nézeget fel keservesen, hogy mi módon kellene
onnan makkot hozni le, hirtelen egy szem makk leesett, a kisegérnek a fejére esett, úgy
megütötte, hogy mindjárt megdöglött bele.
Ha a kisegér meg nem döglött volna, talán az én mesém is tovább tartott volna.

Arany László

A két bors ökröcske

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egyszer egy
igen-igen szegény ember.
A szomszédjában meg még egy nálánál is szegényebb lakott. Az egyiknek fia volt, a
másiknak leánya.
Kapták-fogták magukat a szegény emberek, s összeadták a legényt s a leányt.
Azt mondta egyszer a fiatalasszony az urának:
– Hallja-e kend, böjtöljön meg egy pénteket, hátha ad az Isten valamit!
A férj meg is hallgatta a tanácsot, nem evett egy betevő falást sem hét napon át.
Hanem az Isten azért nem adott semmit. Hm! – gondolja magában az ember, – ez már
csak elég volt! Azt mondja a feleségének:
– Hallod-e feleség! Süss nekem hamuba sült pogácsát, mert megyek az Istenhez,
hadd látom, hol a hiba! Süt is az asszony, s a szegényember útnak indul.
Déltájt elért a Herec-erdőbe. Ott talált egy ősz embert, aki a parlagon szántogatott
két akkora ökörrel, mint egy-egy borsszem. Köszön neki, s az fogadja is. Kérdi, hogy
merre van szándéka, mi járatban van. A szegényember elmondja, hogy s mint.
– Neked adom én ezt a két bors ökröcskét. Ezek után elélhetsz, csak senkinek el ne
add, akármennyit ígérnek értük!

126
 Hazahajtotta a szegényember a két állatot, s másnap mindjárt az erdőbe ment
velük. A szekeret innét-onnét szedte össze. De nem mert a szekérre két szál fánál többet
feltenni, mert az ökröcskékben még keveset bízott. Hanem ezek táltosok voltak, s
amikor meg akarta indítani őket, megszólalt az egyik:
– Hát ezt a két szál fát ki után tette, gazduram? Csak rakja meg a szekeret alaposan,
hogy recsegjen alatta!
A szegényember jó tetejesen megrakta a szekeret. Amint kiértek az erdőből,
találkoztak a gróffal s a bíróval. Ezek majd hanyatt estek, mikor látták, hogy az a két
pirinkó ökör mekkora szekeret húz. Kérdi a gróf:
– Mennyiért adod nekem ezt a két ökröt, te szegényember?
– Nem eladók, méltóságos gróf úr – felelte a szegényember.
Megharagudott a gróf. Azt mondta a szegényembernek, hogy ha egy nap alatt meg
nem szántja a Herecerdőt, be nem veti, s el nem boronálja, ökre nélkül marad. Elbúsult a
szegényember. Mit tud csinálni?
– Egyet se búsuljon gazduram – szólal meg az egyik ökröcske, – csak szerezzen
ekeszerszámot, a többi a mi dolgunk!
No, szerez is a szegényember.
– Kend csak feküdjék le, s aludjék, gazduram, eligazítjuk mi a többit! – szólt az
egyik ökröcske.
Mire az ember felébredt, szépen el is volt boronálva a szántás. A bíró s a gróf
kiment, megnézték a szántást, de egy hajszál nem sok, annyi hibát sem találta.
– No, te szegényember – mondja most a gróf, – ha a takarmányom gyökerestől,
mindenestől be nem takarítod egy nap alatt, ökröd nélkül maradsz!
A szegényember megint elkezdett búsulni, de az egyik ökröcske ismét
megvigasztalta:
– Egyet se búsuljon, gazduram! Csak feküdjék le a barázdába, s aludjék, a többi a
mi dolgunk!– Egyet se búsuljon, gazduram! Csak feküdjék le a barázdába, s aludjék, a
többi a mi dolgunk!
Be is takarította a két ökröcske egy nap még a helyét is a teméntelen takarmánynak.
Egy szekérre rakták az egészet, de olyan magasra felrakták, hogy a szegényember nem
látott fel a tetejéig. Mikor a kastélyhoz értek, bement a szegényember a grófhoz, s
jelentette, hogy elhozta a takarmányt. Addig azonban nem férnek be az udvarra, amíg a
gróf a kastélyt el nem fordíttatja a helyéről.
127
 A gróf még meg sem hallgatta jóformán, úgy kidobta a szegényembert, hogy majd
meghasadt a nyaka. Ahogy látták ezt az ökröcskék, fordítottak egyet a szekéren,
neki a kastélynak, s fenekestől felfordították. A grófot majd megölte a bosszúság.
– Hallod-e te szegényember! – kiáltotta a gróf. – Ha te engem be nem vitetsz e
pokolba a bíróval együtt, ökröd sem lesz, s magad is csúfot látsz. Látni akarom a poklot,
milyen ott a világ!
Hej, búnak adja magát a szegényember! Hogy tudná ő odavinni a grófot és a bírót,
amikor ő még soha tájéka felé sem járt a pokolnak!
Megszólalt az egyik ökröcske:
– Sohase búsuljon, gazduram! Oda éppen jó helyre kívánkoznak, megilleti mind a
kettőt.
A szegényember előállott a szekérrel, a gróf s a bíró felkászálódtak rá, s elindult a
két ökröcske a pokol felé. Estére kelve a szájához értek. A borsszem ökröcskék
nekifutottak az ajtónak, beütötték a fejükkel. A gróf nagy urasan besétált, s utána a bíró.
– No, gazduram, rántsa rájuk az ajtót! – szólalt meg az egyik ökröcske.
A szegényember úgy is tett, s holtig a pokolban rekedt a gróf is, a bíró is.
A szegényember pedig a két bors ökröcskével máig is boldogan él, ha meg nem halt.

Magyar népmese

128