Fyzika Cls 6 V 2

Bevezetés a fizika tanulmányozásába
Mi a fizika?
Galileo Galilei
Isaac Newton
William Thomson Lord Kelvin
Benjamin Franklin
Albert Einstein
3
Kedves tanulók!
Meghívunk benneteket egy utazásra az ég és a Föld közé, majd azon túl, a szabad
szemmel nem látható világba, hogy megismerjétek a fizika tudományát.
Erre az utazásra négy idegenvezető pár kísér el titeket. Ők segítenek, hogy megértsétek
a híres tudósok miként járultak hozzá a tudomány fejlődéséhez.
Az idők kezdetétől fogva az emberek kíváncsisággal emelték tekintetüket az égboltra.
Először csillagképeket neveztek el és megfigyelték az égitestek mozgását, majd később
távcsöveket építettek, hogy távolabb és jobban lássanak. A megismerési vágytól hajtva az
ember a világűrbe kívánkozott és idővel ezt megvalósította.
Rakétákat és műholdakat lőttünk fel. Van egy Nemzetközi Űrállomásunk. Jelen
pillanatban a NASA Curiosity járműve laboratóriumaival a Marson tanulmányozza az ottani
környezeti feltételeket.
Reményeink szerint a Naprendszer egy másik bolygóján is fognak élni emberek. Lehet,
hogy ez a bolygó épp a ma kutatott Mars lesz.
A kíváncsiság titeket is ösztönözhet, például arra, hogy a környezetetekben lejátszódó
jelenségeket megmagyarázzátok. Miért keletkezik a dörgés, a villámlás, a szivárvány, az eső, a
havazás és más légköri jelenségek? Mi az elektromosság? Hogyan állítunk elő elektromos
energiát? Hogyan működnek a testünkben levő szervrendszerek? Hát más élőlények testében?
Miből épülnek fel a körülöttünk levő testek? Mi az amit szabad szemmel nem látunk?
A fizika az a tudomány, amely ezekre valamint más kérdésekre is válaszol. A
természettudományok legösszetettebb tudományágának is nevezik a fizikát.
Utazásotok során megfigyelhetitek, hogy:
 A természet élő és élettelen testekből áll.
 A testeket anyag alkotja.
 Minden testnek vannak tulajdonságai.
 A tulajdonságok lehetnek mérhetőek vagy sem.
 A testek tulajdonságainak méréséből lesznek a fizikai mennyiségek. A méréshez
eljárásra, mérőeszközre és mértékegységre van szükség.
 A testekkel végbemenő történéseket jelenségeknek nevezzük. Egyeseket fizikai
jelenségeknek. Például: a dörgés, a villámlás, a fény terjedése, a mozgás, a testek
kölcsönhatása.
 A fizikai jelenségeket törvények írják le.
 A törvények felfedezéséhez és ellenőrzéséhez kísérleteket végzünk, azaz
laboratóriumban vagy természetes közegükben előidézzük a jelenségeket.
 Rokonjelenségekhez kapcsolódó törvények egy elméletet alkotnak.
 A kísérletileg igazolt elmélet válik bizonyítottá.
Így mondhatjuk:
Minden ami körülvesz minket fizika, fizikai jelenségként magyarázható.
4
Íme néhány érv, ami a fizika tanulása mellett szól!
A valóság legérdekesebb A fizika megtanít gondolkodni.

jelenségeiről, például a fekete Az emberiség
lyukakról tanultok. történetének
legértelmesebb
emberei közül
sokan fizikusok voltak.
AFizica
fizikaexplică și
megmagyaráz és választ ad
dă răspunsuri
sok MIÉRT-re.la multe DE CE-uri.
Pl. ce
De Miért kerek aeste
Pământul Föld?
rotund?
A fizika szórakoztató.
Fizika nélkül nem lennének számítógépek, rakéták, de még autók sem.
5
Kezdjük el a fizika tanulását!
Mi leszünk az idegenvezetőitek és
segítünk nektek, hogy felfedezzétek
ennek a nagyszerű tudománynak a titkait!
– Ilona vagyok és imádom a kísérleteket! Alig

várom, hogy kezdjünk!
A társam Emil osztozik a
szenvedélyemben.
– Emil vagyok. Ilonával együtt

mindig ügyeskedünk valamin. A
fizika számunkra egy érdekes játék
csodálatos játékszerekkel.
– Szia! Anti vagyok. Egyesek szerint a

fizika nehéz! Nekem nagyon könnyűnek
tűnik a fizika tanulása. Elég, ha
megfigyeled a környezeted.
– Tökéletesen egyetértek! Éva
vagyok és tudom, hogy az
ismeretek, amit fizikából fogunk
tanulni a mindennapjainkhoz
kötődnek: gyorsabban vagy lassabban mozgunk,
nehezebb vagy könnyebb testeket emelünk,
megnézzük az órát, lemérjük a magasságunkat,
hogy lássuk mennyit nőttünk. Biztos mindent
könnyebben megértünk! Már nagyon sokat
tudok arról a világról, amelyben élek.
– Robi vagyok és kicsi korom óta
mindig és mindenkitől azt kérdezem,
hogy „miért?”. Miért esik az eső?
Miért villámlik? Miért keletkezik a
szivárvány? Miért nem esik le a relülőgép?
Miért csillog a hó? A legcsodálatosabb, hogy a
fizika megmagyarázza ezeket a jelenségeket.
– Eliza vagyok! Hiszem, hogy az
emberek intelligenciája,
gondolkodási képessége,
kreativitása és intuiciója
nagyszabású felfedezésekhez vezetett és ezek
megkönnyítik életünket.
6
– Szia! Anna vagyok és szeretek
rejtélyeket megoldani, az eszemet
és éleslátásomat igénylő kérdésekre
válaszolni.
Szerintem a fizika lehetőséget fog adni erre.
– Tamás vagyok és a fizika

alkalmazásai érdekelnek. Ne
feledjük, hogy a fizikusoknak
köszönhetjük az egyszerű illetve a
nagy teljesítményű és bonyolult szerkezeteket.
Fizika nélkül nem lennének villanyégők, órák,
autók és számítógépek.
„A legfontosabb, hogy „Mérni annyit jelent, mint

ne hagyd abba a tudni. Ha nem tudsz
kérdezést.” megmérni valamit, akkor azt
tökéletesíteni sem tudod.”
Albert Einstein
William Thomson Lord
Kelvin
„A valóságban a csoda nem

„Minden igazságot könnyű
más mint a fizika folytatása.
megérteni miután felfedték
A fizika tanulmányozza az
őket. A lényeg, hogy
anyag tulajdonságait és
felfedjék őket.”
törvényszerűségeit.”
Galileo Galilei
Omraam Mikhael Aivanhov
7
AA TTAANNKKÖ
ÖNNYYAsaa
VV BBEEM
MUUTTAATTÁÁSSAA
A nyomtatott változat
A VI. osztályos fizika tankönyv öt fejezetből áll: A fizika alapfogalmai, Mechanikai jelenségek,
Hőjelenségek, Elektromos és mágneses jelenségek és Fényjelenségek. Minden leckében vannak elméleti
részek, interaktív tanulási tevékenységek illetve egyéni, páros és csoportos gyakorlati tevékenységek.
Az oktatás folyamata a tudományos vizsgálódásra összpontosít a következő lépések szerint: felidézés
és megértés (idegenvezetők: Éva és Anti), kísérletezés és felfedezés/vizsgálódás (idegenvezetők: Ilona és
Emil), magyarázat és reflektálás (idegenvezetők: Eliza és Robi), majd végül a megszerzett ismeretek
elsajátítása és alkalmazása. (idegenvezetők: Anna és Tamás).
Az értékelés az elvégzett tevékenységek, illetve értékelő és önértékelő tesztek megoldása alapján
történik.
A digitális változat
Az alábbi ábrák segítenek azonosítani a tankönyvben levő multimédiás tanulási tevékenységeket
(AMII).
A 3393/28.02.2017 számú miniszteri rendelettel jóváhagyott, VI. osztályos

FIZIKA tanterv szerinti, általános és sajátos kompetenciák
1. Egyszerű és érzékelhető fizikai jelenségek rendszerezett, főleg kísérleti, tudományos
vizsgálata.
1.1. Fizikai jelenségek és tulajdonságok vizsgálata egyszerű kísérletek során.
1.2. A kísérleti adatok bizonyos módszerekkel történő rögzítése és ábrázolása.
1.3. Egyszerű következtetések megfogalmazása a tudományos vizsgálat során gyűjtött adatok
alapján.
2. Egyszerű fizikai jelenségek és ezek műszaki alkalmazásainak tudományos magyarázata.
2.1. A tanult fizikai jelenségek felismerése a természetben és a használt műszaki alkalmazásokban.
2.2. A természetben és a használt műszaki alkalmazásokban azonosított egyszerű fizikai jelenségek
minőségi leírása.
2.3. A saját, a mások és a környezet védelmére szolgáló szabályok betartása különböző eszközök,
készülékek és műszerek használatakor.
3. Egyszerű fizikai jelenségekre és ezek műszaki alkalmazásaira vonatkozó kísérleti, vagy
más módon nyert adatok és információk értelmezése.
3.1. Lényeges adatok és tudományos információk gyűjtése személyes megfigyelés alapján
3.2. Különböző kísérleti adatok rendezése könnyen bemutatható formába.
3.3. Egyszerű következtetések megfogalmazása a kapott adatok és a saját tanulási tapasztalatok
alapján.
4. Feladatok és problémahelyzetek megoldása a fizika sajátos módszereivel.
4.1. Fizikai mennyiségek, alaptörvények, tételek, törvények és fizikai modellek használata a
tényszerű ismereteket igénylő kérdésekre/feladatokra történő válaszadás során.
4.2. Egyszerű tételmodelek használata egyszerű feladatok/problémahelyzetek megoldásakor.
8
TTAARRTTAALLO
OM GYYZZÉÉKK
MJJEEG
C
1. A FIZIKA ALAPFOGALMAI........................................................................................................11
Fizikai jelenségek. Fizikai mennyiségek, mértékegységek,
mértékegységek többszörösei és törtrészei ............................................................................12
Egy fizikai mennyiség értékének meghatározása ..............................................................................18
Hosszúság és idő .....................................................................................................................18
Terület és térfogat ...................................................................................................................24
Ellenőrizd tudásod! ...........................................................................................................................27
2. MECHANIKAI JELENSÉGEK .....................................................................................................33

Mozgás és nyugalom.............................................................................................................................34
Test. Mozgó test. Viszonyítási pont. Vonatkoztatási (viszonyítási) rendszer. Mozgás és nyugalom.
Pálya .................................................................................................................................................34
Egyenesvonalú egyenletes mozgás. A mozgás grafikus ábrázolása. ................................................37
A megtett út. A mozgás időtartama. Középsebesség. Mértékegységek.
A sebesség jellemzői (irány, irányítás) .......................................................................................40
Egy test elindítása és megállítása. Középgyorsulás. Mértékegység ..................................................46
Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás (minőségi leírás) – választható tananyag ..................47
A tehetetlenség .....................................................................................................................................49
A tehetetlenség – a testek általános tulajdonsága ..............................................................................49
A tömeg, a tehetetlenség mértéke. Mértékegységek. ........................................................................51
A testek tömegének közvetlen meghatározása. Tömegmérés ...........................................................52
A testek sűrűsége. Mértékegység. A sűrűség meghatározása ...........................................................52
A kölcsönhatás .....................................................................................................................................58
A kölcsönhatás. A kölcsönhatás következményei .............................................................................58
Az erő – a kölcsönhatás mértéke .......................................................................................................62
A súly ................................................................................................................................................62
Az erők mérése. Mértékegység. A dinamométer ..............................................................................63
A tömeg és a súly közötti összefüggés ..............................................................................................65
A súrlódási erő ..................................................................................................................................66
A rugalmas erő ..................................................................................................................................68
3. HŐJELENSÉGEK ...........................................................................................................................74
Hőállapot. Hőmérséklet.....................................................................................................................75
A hőállapot megváltozásának következményei ................................................................................80
Hőtágulás ................................................................................................................................80
Halmazállapot-változások .......................................................................................................83
9
4. ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES JELENSÉGEK ......................................................................88
Mágnesek. Mágnesek közötti kölcsönhatások, mágneses pólusok ...................................................89
A Föld mágneses tere. Az iránytű .....................................................................................................91
Az anyag atomos szerkezete .............................................................................................................91
Az elektromos állapot. Az elektromos töltés ....................................................................................92
Természeti jelenségek: villámlás, villám, mennydörgés. Elektromos áram .....................................94
Villámcsapás okozta áramütés elleni védelmi szabályok..................................................................95
Egyszerű áramkörök. Áramköri elemek. Jelölések ...........................................................................96
Elektromos vezető és szigetelő anyagok ...........................................................................................99
Az égők soros és párhuzamos kapcsolása .......................................................................................101
Védelmi szabályok az elektromos áramkörök használatakor..........................................................102
Ellenőrizd tudásod! .........................................................................................................................103
5. FÉNYJELENSÉGEK ....................................................................................................................108
A fény: fényforrások, átlátszó testek, áttetsző testek, átlátszatlan testek ........................................109
A fény egyenesvonalú terjedése. A fény sebessége ........................................................................112
Az árnyék. Fogyatkozások – szorgalmi tananyag ...........................................................................114
A fénysugarak eltérítése: fényvisszaverődés és fénytörés ..............................................................116
Ellenőrizd tudásod! .........................................................................................................................118
Könyvészet ......................................................................................................................................122
10
1. A fizika alapfogalmai
Mit nevezünk fizikai Hogyan tudunk egy fizikai

jelenségnek? jelenséget megmagyarázni?
Hogyan tudjuk leírni? Milyen eszközöket kínál fel a
Hogyan tudjuk más fizika a fizikai jelenségek
jelenségektől leírására?
megkülönböztetni?
Mit nevezünk fizikai

mennyiségnek?
Hogyan lehet mérni ezeket a
mennyiségeket?
Mit jelent „mérni”?
Mik a mértékegységek?
Hogyan tudjuk Végezhetünk-e méréseket anélkül
meghatározni a hogy hibáznánk?
hosszúságot, a területet, Mit jelent a mérési hiba?
a térfogatot, az időt? Mekkora lehet a mérési hiba?
Hogyan valósítható meg egy

kísérlet?
Mit jelent egy értéktáblázat?
Hány mérésre van szükség?
Hogyan határozzuk meg Hogyan tudjuk meghatározni egy

egy szabálytalan alakú különleges alakú tárgy térfogatát?
felület területét? Milyen kísérleti eszközt tudnánk
Mit jelent a közvetlen használni?
mérés? Hát a közvetett?
Tartalmak: A fizika alapfogalmai

Sajátos kompetenciák: 1.1; 1.2; 1.3; 3.1; 3.2; 3.3; 4.1; 4.2.
11
A fizika egy tudományág, nem művészet. Míg a
művészek különbözőképpen látják ugyanazt a valóságot,
addig a tudósok célja a valóság feltárása és felfedezése
úgy, hogy az bárki számára egyértelmű legyen.
Hogyan tudsz tudományos

igazságokat megállapítani,
melyek bárki számára
egyértelműek?
Fizikai jelenségek. Fizikai mennyiségek, mértékegységek,

mértékegységek többszörösei és törtrészei
Éva és Anti megtudta, hogy a fizika a testeket tanulmányozza. Meg szeretnék tudni, hogyan
tanulmányozhatóak a testek.
Válassz egy tárgyat, melyet gyakran használsz

tevékenységeid során! Ez egy testnek
tekinthető, tehát tanulmányozható fizikai
szempontból.
 Írd körül az általad választott testet!

 Hasonlítsd össze az általad választott testet más testekkel! 2
 Társíts a testhez számokat, melyek segítenek a test leírásában!
 Elemezd, hogy mi történhetik a testtel!
3
 Alkalmazd a mértanból tanultakat a test leírása során! 12
1
 Támaszd alá a következő állítást: „ez a test érdekes” !
12
Ha lefényképezünk egy testet, akkor tanulmányozhatjuk a
test tulajdonságait a fényképen látható helyzetben. Azt
mondjuk, hogy a fénykép egy állapotot rögzít.
Ha lefilmezünk egy testet,

miközben valami megfigyelhető
történik vele, a filmezés több-
kevesebb ideig tarthat.
Mondhatjuk, hogy a film a test
több állapotát rögzítette, vagy a
film egy jelenséget vagy egy
fizikai folyamatot mutat be.
Társítsátok a képeket a megfelelő típusú fizikai jelenséggel (folyamattal)!

1. 2. 3. 4.
a) Mechanikai jelenség b) Elektromos jelenség c) Fénytani jelenség d) Hőtani jelenség
Meghatározás Azt a fizikai jelenséget (folyamatot), amely azzal a céllal megy végbe, hogy a
megfigyelő személyek tudományos következtetéseket vonjanak le, kísérletnek nevezzük.
Természeti jelenség Kísérlet
13
Éva és Anti az osztályterembe lépnek. A gyerekek kijelentései
Egy ablak nyitva van. szubjektívek. Ők azt mondták,
É: Jaj de hideg van! amit éreztek. A fizikatanár
A: Szerintem nincs hi- kijelentése objektív. Kijelentése
deg, ma meleg van kint. a helység termikus állapotára vonatkozik, nem
Fizikatanár: arra, amit valaki érez. Ez mindenkinek
20 Celsius fok van. egyértelmű, tehát egy tudományos kijelentés.
Anti Évával beszél telefonon. Anti észreveszi, hogy a fizikatanár állandóan

Megpróbálja neki leírni a fizika számértékeket használ és ezáltal tárgyilagosan,
laboratórium egy készülékét. tudományosan írja le a testeket.
É: Milyen nagy?
A: Elég nagy.
E: Nem értem! Mihez képest nagy?
Fizikatanár: Mondd meg neki, hogy 50
cm magas.
Meghatározás A testek számértékekkel kifejezhető tulajdonságait fizikai mennyiségeknek

nevezzük. Azt a folyamatot, amellyel egy tulajdonság számértékét meghatározzuk, mérésnek
nevezzük, a fizikai mennyiségeket pedig mérhető tulajdonságoknak.
Egészítsétek ki a füzetetekben a fenti ábrát további példákkal!
Ha egyik kezemet hideg (hűtőszekrényből

kivett) vízben tartom, míg a másikat meleg
(aragázkályhán melegített) vízben, majd
mindkét kezemet az asztalon hagyott vízbe
teszem, az egyik kezemmel a vizet
hidegnek, a másikkal melegnek érzem.
Tehát milyen is a víz? Hideg vagy meleg?
14
Jegyezzétek meg! A testek emberi érzékek alapján történő elemzése, nem mérvadó
tudományos szempontból. Egy helyes elemzéshez mérőműszereket használnak.
,
Emil és Ilona meg szeretné tudni, hogyan rendelhetnek

hozzá számértékeket a fizikai mennyiségekhez, vagyis
miben áll, tulajdonképpen a mérési folyamat. A
következő kísérletet javasolják nektek.
Válasszatok egy golyóstollat, melyet etalonnak (mérőegységnek) fogtok tekinteni egy ajtó
méreteinek a meghatározásakor és összehasonlításakor. A méréseknél nézzétek meg, hogy
hányszor fér bele a golyóstoll hossza az ajtó méreteibe. Az eredményeket jegyezzétek le a
füzetbe és válaszoljatok az alábbi kérdésekre!
Az ajtó hossza= ... golyóstoll? Az ajtó szélessége = ... golyóstoll?
1. A válaszok pontosak vagy hozzávetőlegesek? Indokoljátok meg, hogy miért
választottátok a lefele vagy a felfele kerekítést!
2. Mennyivel nagyobb az ajtó hossza mint a szélessége?
3. Hányszor nagyobb az ajtó hossza mint a szélessége?
Jegyezzétek meg! A mérés az a folyamat, mely során a vizsgálandó test egy tulajdonságát
összehasonlítjuk az etalonnak (mérőegységnek) vett test ugyanazon tulajdonságával.
Meghatározás Az etalonnak használt test tulajdonságát mértékegységnek nevezzük.

A kísérleti berendezést, mely lehetővé teszi a két mennyiség összehasonlítását mérőműszernek
nevezzük.
Jegyezzétek meg! A fizikai mennyiség és a neki megfelelő mértékegység között egy

matematikai összefüggés állapítható meg:
Fizikai mennyiség = számérték ∙ mértékegység
15
Éva és Anti az alábbi táblázat két oszlopát kitöltötte olyan példákkal,
amelyekkel a tevékenységeik során, vagy a múlt évek természettudomány óráin
találkozott.
Töltsetek ki ti is két oszlopot!
Éva Anti
Test Füzet Csésze
Tulajdonság
(fizikai mennyiség) Hosszúság Tömeg
Mérőeszköz Vonalzó
Mérleg
Mértékegység Centiméter Gramm
Robi és Eliza jobban meg szeretné érteni, mit jelent a fizikai mennyiség és a
mértékegység.
Ebben az esetben a fizikai mennyiség a ceruza hossza

Választhatok lenne, míg a mértékegység a gombostű hossza.
etalonnak gombostűt
a ceruza hosszának
mérésére?
Ebben az esetben a fizikai mennyiség a ceruza tömege

lenne, míg a mértékegység a gombostű tömege.
Választhatok
etalonnak gombostűt
a ceruza tömegének
mérésére?
R: Hogyan érthetjük meg egymást, ha nem használjuk ugyanazokat a mértékegységeket?

E: Ez egy megoldott probléma. Régen az emberek hosszmérésre a testrészeiket használták:
könyök, láb, arasz, stb. 1960-tól az emberek elkezdtek egy egységes mértékegységrendszert
használni. Ezt elnevezték Nemzetközi Mértékegységrendszernek, a tudományos nyelvezetben
pedig az SI (NMR) rövidítést használják. A világ legtöbb országa ezt a rendszert használja
manapság.
16
Ahhoz, hogy matematikai összefüggéseket írhassunk fel a Például:
fizikai mennyiségek között, a mennyiségek helyett betűket, A hosszúság jele l, de
jeleket használunk. A fizika könyvekben bizonyos jeleket lehet a, b –vel vagy más
használnak a fizikai mennyiségekre, de használhatunk másokat is, ha betűvel is jelölni.
szükséges.
A mértékegységek esetében nem használhatunk Például: A centiméter
általunk választott jeleket. jele: cm.
Te Robi! Ma olvastam egy fizikával kapcsolatos viccet: Ha egy fogal-

mat egy másik
– Mi a pörgő csucsag? – kérdi a vásárló az üzletben.
segítségével ha-
– A pörgő csucsag egy nagyobb ékforgony – válaszol az eladó. tározunk meg, majd a fel-
– És mi az ékforgony? – kérdi a bizonytalan vásárló. használt fogalmat az új fo-
galommal, akkor semmit
– Egyszerű! – válaszol az eladó. Egy kisebb pörgő csucsag!
sem lehet már érteni.
A fizika fogalmakból és
törvényekből álló logikus
rendszer. Egy fizikai
mennyiség már ismert fizikai
mennyiségek segítségével határozha-
tó meg. Ezen rendszer alapja a fizikai
alapmennyiségek összessége.
Jegyezzétek meg! A fizikában hét fizikai alapmennyiség van. Az összes többi ezek
segítségével határozható meg. Egyre több és több fizikai mennyiséggel fogunk megismerkedni.
Fizikai mennyiség Jelölés Mértékegység Jelölés
Hosszúság l méter m
Tömeg m kilogramm kg
Idő t másodperc s
Hőmérséklet T kelvin K
Anyagmennyiség ν mol mol
Elektromos áram erőssége I amper A
Fényerősség IV kandela cd
17
Anna és Tamás emlékszik, hogyan alakította át matematika órán a
hosszúság mértékegységeit. Rájönnek, hogy ugyanazzal a módszerrel más
mértékegységek is átalakíthatóak többszörösökre vagy törtrészekre.
Mértékegységek többszörösei:
kilo, hekto, deka
Mértékegységek törtrészei:
deci, centi, milli
A méter többszörösei és törtrészei
Az amper többszörösei és törtrészei
Egy fizikai mennyiség értékének meghatározása

HOSSZÚSÁG ÉS IDŐ
Éva és Anti emlékszik arra, amit az előző években, matematikából és

tudományokból, a hosszúságról és az időről tanult.
Jegyezzétek meg! A hosszúság (távolság) és az idő alapmennyiségek.

18
Éva Anti
A hosszúság jele: l Az idő jele: t
A hosszúság mértékegysége SI-ben a méter. A Az idő mértékegysége SI-ben a

méter jele: m . másodperc. A másodperc jele: s .
Mérőeszközök (mérőműszerek)
Óra
Vonalzó
Szabó mérőszalag
Tolómérce Homokóra
Naptár
Mikrométer
Mérőszalag
Stopperóra
Emil és Ilona még többet szeretne tudni a mérésekről. Ezért többször és

különbözőképpen mérnek meg fizikai mennyiségeket. Azt tapasztalják, hogy
a kísérleti mérések erdményei között kisebb eltérések vannak.
Jegyezzétek meg! Egy adott fizikai mennyiséget mérőműszerrel mérünk.

Mindegyik tényező, mely szerepet játszott a mérésben, hibaforrás lehet. Például:
 A mérésnek kitett test. Némelykor a test vagy a formája okoz gondot.
Például, ha két egymással átellenben levő pont közti távolságot kell
megmérni egy narancs felületén.
19
 Környezet. Ha egy asztalon levő pohárban a vízoszlop magasságát
kell meghatározni, lehet, hogy megzavar minket, ha az asztal lapja nem
tökéletesen vízszintes.
 Személy. Annak a diáknak, aki helyesen akarja a mérést elvégezni,
egy sor előírást kell betartania. Bármely eltérés ezen előírásoktól
hibaforrás lehet. Például, amikor egy skálát leolvasunk, a megfigyelőnek
úgy kell elhelyezkednie, hogy merőlegesen nézzen a skálára.
 Mérőeszköz. A mérőeszközök jellemezhetőek egy pontosságnak
nevezett tulajdonsággal.
Egy analóg, skálával ellátott Egy digitális mérő-

mérőeszköz pontossága a legkisebb műszer pontossága a
egység a skálán. Egy vonalzó kijelző utolsó szám-
pontossága például 1 mm, míg a jegyének a rendje.
tolómércéé 0,1mm. Például: egy, a képen látható, kijelzővel rendelkező
stopperóra pontossága, a másodperc századrésze.
Gyakoroljatok! Adjátok meg a képen látható mérőeszközök pontosságát!
Bár szeretnénk minél pontosabb méréseket végezni, tudatában vagyunk annak, hogy abszolút
pontossággal nem tudunk mérni. Próbáljuk a hibaforrásokat csökkenteni, de el kell fogadnunk,
hogy kisebb különbségek lesznek, ugyanazon mennyiség különböző mérései között.
Elfogadható, hogy 1 mm-es hibával mérjük meg egy ember magasságát, de elfogadhatatlan,
hogy ekkora hibával mérjük meg egy hangya hosszát.
20
Emil és Ilona észrevette, Mérjétek meg
hogy vannak helyzetek, stopperóra
amikor elég, ha Mérjétek meg segítségével,
mennyi időbe
egyetlen mérést végzünk vonalzóval a
telik, amíg
egy megfelelő mérőeszközzel. A mérés fogpiszkáló megtelik egy
közvetlen. hosszát! pohár vízzel!
Vannak helyzetek, mikor nem rendelkezünk Mérjétek Mérjétek meg stopperórával
elég nagy pontosságú eszközzel. Ebben az meg a fog- a varrógép két lyukasztása
esetben, több mérést követően, statisztikus piszkáló között eltelt
számítással egy átlagértéket és egy vastagságát időintervallumot!
hibaátlagot számolunk ugyanannak a vonalzóval!
mennyiségnek.
Emil és Ilona meg akarta mérni a varrógép két lyukasztása között eltelt időintervallumot, bár az
időintervallum nagyon kicsi, csak stopperóra állt rendelkerzésükre. A két gyerek által mért
intervallumok másodpercben vannak kifejezve, de a számított értékek nagyon kicsik, ezért azok
milliszekundumokban vannak megadva.
Szükséges eszközök Munkamenet Figyeljétek meg!

Varrógép Emil és Ilona a varrógéppel varrt
Textil anyag különböző időintervallumok alatt,
Cérna melyeket a stopperórával lemért. Majd
Stopperóra megszámolták, hány lyukasztást
(mobiltelefonról) végeztek a tűvel ez alatt az idő alatt.
Sor T (s) N t (ms) tm (ms) Δt (ms) hiba (Δt)m (ms)
sz. Időinter- Szúrá- két szúrás közti átlagidő Δt = t – tm hibaátlag
vallum sok időintervallum tm = (t1 + t2 + t3 pt. t > tm; (Δtm) = (Δt1 + Δt2 +
száma t=T:N + t4 + t5)/5 Δt = tm – t Δt3 + Δt4 + Δt5)/5
pt. t < tm
1 5 54 93 5
2 10 96 04 6
3 15 163 92 98 6 4
4 20 2 2 99 1
5 25 244 102 4
A mérés eredményét a következő formában írjuk:
t = tm ± (Δt)m = 98 ms ± 4 ms
A mért idő a következő értékek között mozog:
t = tm – (Δt)m = 94 ms és t = tm + (Δt)m =102 ms
21
Egy fogpiszkáló vastagságának meghatározása
20 fogpiszkáló Helyezzetek egymás mellé fogvájókat,

Egy beosztásos vo- majd azok irányára merőlegesen he-
nalzó lyezzétek el a vonalzót. Olvassátok le a
vonalzó által mutatott értéket, jelöljétek
D-vel! A kapott értéket írjátok a táblá-
zatba! Ismételjétek meg a mérést 5-ször,
különböző számú fogvájók esetén!
Töltsétek ki a táblázat többi részét is! D = 44 mm
Δ1d (mm)
dm (mm) (Δd)m (mm)
N d (mm) hiba
átlag vastagság átlag hiba
Sor A D (mm) egy fogvájó Δd = d – dm
dm = (d1 + d2 + (Δdm) = (Δd1 +
sz. fogvájók vastagsága ha d > dm
+ d3 + d4 + + Δd2 + Δd3 +
száma d = D/N Δd = dm – d
d5) + Δd4 + Δd5)/5
ha dm > d
1
2
3
4
5
Írjátok a mérés eredményét a következő formában:

dd==ddmm±±(Δd)
(Δd)mm
Azt mondhatjuk, hogy a fogpiszkáló vastagsága a következő értékek között mozog:

d = dm – (Δd)m =… mm és d = dm + (Δd)m =… mm
1
 (delta) – a fizikában használt jelölés (szimbólum), mely egy fizikai mennyiség két értéke közötti
különbséget jelöli.
22
Robi és Eliza megpróbálja jobban megérteni, mit jelent a hosszúság és az
idő.
Robi Eliza
Koordináta tengelyek Időtengely
Pont Időpillanat
A és B egy egyenesen levő pontok. Egy pont t1 și t2 időpillanatok. Ugyanúgy, mint a
nem mérhető, a pont térbeli alapelem. térbeli pontok, az időpillanatok sem lehetnek
Mindegyik térbeli szerkezet ponthalmazokból kisebbek vagy nagyobbak. Csak korábbiak
épül fel. Egy pont lehet közelebb vagy vagy későbbiek egy vonatkoztatási
távolabb egy viszonyítási ponttól. pillanathoz képest.
Szakasz Időintervallum
Hosszúság mérésére alkalmas eszközökkel a Ahogy egy szakasz hosszát meg tudjuk
tér két pontja között mérhető a távolság. mérni vonalzóval, ugyanúgy meg tudjuk
mérni a két időpillanat között eltelt időt is.
A tér és az idő klasszikus pillérei a fizikának. Egy fizikai mennyiség térben és időben lehet
állandó vagy változó, amint az alábbi képeken látszik:
A hőmérők különböző
időpillanatokban
különböző értékeket
mutatnak. Azt
A hőmérők különböző helyeken különböző mondjuk, hogy a
értékeket mutatnak. Azt mondjuk, hogy a hőmérséklet időben
hőmérséklet térben változó. változó.
A hőmérők különböző
időpillanatokban
ugyanazt az értéket
mutatják. Azt
A hőmérők különböző helyeken ugyanazt az mondjuk, hogy a
értéket mutatják. Azt mondjuk, hogy a hőmérséklet időben
hőmérséklet térben állandó. állandó.
23
TERÜLET ÉS TÉRFOGAT
Éva és Anti emlékszik arra, amit az előző években a területről és a

térfogatról tanult matematikából és tudományokból.
Éva Anti
A terület jele: S. Egy test térfogatának jele: V.
A terület mértékegysége SI-ben a A térfogat mértékegysége SI-ben a

négyzetméter, melynek jele: m2. köbméter, melynek jele: m3.
dal
Mérőeszközök Mérőeszközök
Területmérő (planiméter)
Milliméterpapír Beosztásos edények Mérőhenger
24
Ilona és Emil észreveszi, hogy a terület és a térfogat
közvetlenül és közvetetten is mérhető. A következő
kísérleteket javasolják:
Téglalap területének Vágjatok ki kartonból egy téglalapot,

közvetlen mérése helyezzétek el milliméterpapíron különböző
helyzetekben és számoljátok meg hány kicsi
négyzetet fed a kartonlap!
Téglalap területének Mérjétek meg vonalzóval a téglalap hosszát és szélességét, majd

közvetett mérése felhasználva az S = L ∙ l képletet, számoljátok ki a területét!
Kocka térfogatának Töltsetek tele vízzel egy mérőhengert! Tegyétek a

közvetlen mérése kockát egy azonos, üres mérőhengerbe, öntsetek
át az előzőből a másodikba annyi vizet, hogy az
színültig teljen! Olvassátok le az első hengerben
maradt víz térfogatát! Ez a kocka térfogata.
Kocka térfogatának Mérjétek meg vonalzóval a kocka élének hosszát!

közvetett mérése V = l3 képlet segítségével számoljátok ki a kocka térfogatát!
Egy falevél területének mérése

Szükséges
Munkamenet Figyeljétek meg!
eszközök
Egy falevél Helyezzétek a falevelet
Egy jól milliméterpapírra, rajzoljátok körbe
meghegyzett ceruza ceruzával! Számoljátok meg a 100
mm2 területű nagy négyzeteket a
Egy darab
milliméterpapír körvonal belsejéből, majd írjátok be a
táblázatba! Számoljátok meg a 25
mm2 területű közepes négyzeteket a
körvonal belsejéből, majd írjátok be a
táblázatba! Számoljátok meg a 1 mm2
területű kis négyzeteket a körvonal
belsejéből és azt is írjátok be a
táblázatba!
Sorszám N1 × 100 mm2 N2 × 25 mm2 N3 × 1 mm2 A (mm2)

1
A = N1 × 100 mm2 + N2 × 25 mm2 + N3 × 1 mm2= ……………………..
25
Egy cseresznyeszem térfogatának mérése
20 cseresznyeszem Töltsetek vizet a mérőhengerbe,

(lehet helyettesíteni jegyezzétek fel a leolvasott V0
paszulyszemmel vagy térfogatot! Válasszatok 5 szem
mogyoróval) cseresznyét, tegyétek a
Víz mérőhengerben levő vízbe!
Mérőhenger
Olvassátok le és jegyezzétek fel a
víz új, V szintjét!
Számoljátok ki a ΔV = V – V0
különbséget! Határozzátok meg egy
cseresznyeszem térfogatát
V
v= .
N
Ismételjétek meg a műveleteket 10,
15 majd 20 cseresznyeszemre!
Számoljátok ki a v abszolút hibát
minden mérésre és a cseresznyeszem
térfogatmérésének átlag hibáját!
Sor Cse- V0 V ΔV v vm Δv (Δv)m

sz. resz- (cm3) (cm3) (cm3) (cm3) (cm3) (cm3) (cm3)
nye-
vm = (v1 + v2 +
szám
+ v3+ v4)/4
N
1
2
3
4
Írjátok az eredményt az alábbi formában:

v = vm ± (Δv)mm
Állíthatjuk, hogy egy cseresznyeszem térfogata a következő értékek között mozog:

vm – (Δv)m =…… és vm + (Δv)m =……
26
Robi és Eliza probálja jobban megérteni, amit a térről és időről tanult.
Ellenőrizd tudásod!
Anna és Tamás arra kér, hogy ellenőrizzétek a fizika alapfogalmairól
tanultakat!
I. Megoldott feladatok
1. András egy háromszöget akar készíteni drótból. A háromszög 6 cm-es és 8 cm-es oldala
közti szög 90-os. Milyen hosszú drótra van szüksége?
Megoldás: A mérés módszerét fogjuk használni. Figyelmesen
felrajzoljuk a feladat szövegében leírt háromszöget vonalzó és szögmérő
segítségével. A négyzethálós matematika füzetlap segíthet. Miután a rajz
elkészült, lemérjük a háromszög ismeretlen oldalát (a rajzon pirossal van
jelölve), és észrevesszük, hogy 10 cm.
Kiszámoljuk a háromszög kerületét:
K = (6 + 8 + 10) cm = 24 cm.
Figyelembe véve, hogy a vonalzó pontossága 1 mm és mi a három
oldalra három mérést végeztünk, az eredmény: az András által használt
drót hossza 24 cm ± 3 mm kell legyen.
2. A mellékelt ábrán látható háromszög AB oldala 10 dm, a neki
megfelelő CH magasság 8 dm (H  AB úgy, hogy a CHB szög mértéke
90). Számoljátok ki a háromszög területét m2-ben kifejezve!
27
Megoldás: Ahhoz, hogy kiszámítsuk a háromszög területét, néhány
megjegyzést teszünk: A háromszög kivágható egy olyan téglalapból,
melynek hossza egyenlő AB-vel, szélessége CH-val, amint az ábrán
látható. Látható, hogy az APC háromszög az ABC háromszögön kívül,
egybevágó az ABC háromszög belsejében levő AHC háromszöggel. A
CSB háromszög is egybevágó a CHB háromszöggel.
Levonhatjuk a következtetést, hogy az ABC háromszög területe fele az ABSP téglalap
területének. Vagyis: AABC = (CH ∙ AB)/2 = 8 dm ∙10 dm/2 = 40 dm2.
Hogy a cm2-t m2-ré alakítsuk, észrevehetjük, hogy a terület mértékegységek létráján egyet kell
felfele lépnünk, ami azt jelenti, hogy 100-zal kell osztanunk:
AABC = 40 dm2 = 40 : 100 m2 = 0,4 m2
3. Ellenőrizzétek le, hogy 600 liter víz belefér-e egy L = 80 cm, l = 60 cm és h = 30 cm
méretekkel rendelkező téglatest alakú edénybe?
Megoldás: Kiszámoljuk az edény térfogatát: V = L ∙ l ∙ h = 80 cm ∙ 60 cm ∙ 30 cm = 144 000cm3
Átalakítjuk a köbcentimétert köbdeciméterre, ami egyenértékű a literrel:
V = 144 000 cm3 = 144 000 : 1 000 dm3 = 144 dm3 = 144 l < 600 l
Tehát a válasz: Nem, az edénybe csak 144 liter fér bele.
4. Egy diák este 21:45 órakor fekszik le és másnap reggel 6:30-kor ébred fel. Mennyi volt a
diák alvásideje?
Megoldás: t = t2 – t1
Tekintve, hogy a kivonást nem tudjuk elvégezni, ki fogjuk számolni, hogy hány órát aludt
éjfélig (24 óra) és hogy mennyit aludt éjfél után (0 óra)
∆t1 = 24:00 – 21:45 = 23:60 – 21:45 = 2:15 vagyis 2 óra és 15 perc
∆t2 = 6:30 – 00:00 = 6:30 vagyis 6 óra és 30 perc
∆t = ∆t1 + ∆t2 = 2:15 + 6:30 = 8:45 vagyis 8 óra és 45 perc
II. Karikázzátok be a helyes válasz betűjelét!
1. Egy test mérhető tulajdonsága:

a) illat; c) térbeli kiterjedés;
b) alak; d) íz.
2. Fizikai mennyiségnek nevezzük:
a) egy test bármely tulajdonságát; c) egy test azon tulajdonságát, hogy lehet
nagy vagy kicsi;
b) bármely kritériumot, ami szerint d) egy tárgy mérhető és számértékkel
osztályozni lehet egy halmaz elemeit; kifejezhető tulajdonságát.
3. A hosszúság mértékegysége SI-ben:
a) centiméter; c) négyzetméter;
b) méter; d) kilométer.
28
4. A 65,2 km távolság méterben kifejezve:
a) 0,0652 m; c) 65 200 m;
b) 65,2000 m; d) 652 m.
5. Egy ajtó hosszának mérésénél hasznos, ha alkalmazzuk a:

a) tolómércét; c) mikrométert;
b) mérőszalagot; d) könyököt.
6. Egy 15 dm és 180 cm méretekkel rendelkező szőnyeg területe:

a) 2,7 m2; c) 6,6 m;
2
b) 3,3 m ; d) 6,6 m2.
7. Egy vonalzó segítségével meg tudjuk határozni:

a) egy ceruza hosszát; c) egy Rubik-kocka térfogatát;
b) egy A4-es lap területét; d) egy dallam hosszát.
8. Egy folyékony halmazállapotú test térfogatának mértékegysége az SI-ben a:

a) liter; c) milliliter;
b) köbméter; d) köbcentiméter.
9. A 2,5 cm × (15 mm + 0,5 dm) matematikai kifejezés számítást fejez ki:

a) egy távolságra; c) egy térfogatra;
b) egy területre; d) egy időtartamra.
10. Ha egy diák este 22 óra 15 perckor aludt el és másnap reggel 7 óra 40 perckor ébredt,
mennyi ideig aludt?
a) 8 óra 20 percet; c) 10 óra 55 percet;
b) 9 óra 25 percet; d) 15 óra 25 percet.
11. A mérőeszköz pontosságának tulajdonított mérési hiba egy, az ábrán látható,

két mutatóval rendelkező óra esetén:
a) 0,1 s; c) 1 perc;
b) 1 s; d) 5 perc.
III. Állapítsátok meg az alábbi kijelentések logikai értékét!
1. A hosszúság egy fizikai alapmennyiség. I/H
2. A mérőhenger a hosszúság mérésére szolgáló eszköz. I/H
3. A méter egy fizikai alapmennyiség. I/H
4. Egy kis méretű téglatest térfogata megmérhető közvetlenül és közvetetten is. I/H
5. Egy másodperc az óra ezredrésze. I/H
29
IV. Oldjátok meg a füzetben a következő feladatokat:
1. Az ábrán látható tábla területe 2 304 mm2. A piros és a fehér

négyzetek egyformán 5 mm élhosszúságúak. Számítsátok ki a
zöld felület területét!
2. Egy téglatest alakú úszómedence alapjának méretei 10,
illetve 15 m, magassága 4 m.
a) Számítsátok ki a medence térfogatát!
b) Milyen magasságig kell vizet önteni bele, hogy a víz térfogata 450 m3 legyen benne?
3. Egy földdarab alakja az ábrának megfelelő. Az egyenlő szárú
háromszög alapjára húzott magasság, valamint a négyzet oldalának
hossza 10 hm. Számísátok ki, km2-ben kifejezve, a föld területét!
4. Egy hibás időmérő minden órában 5 percet késik. Ha déli 12
órakor állították be, mennyi a valós idő, amikor az óra 20 óra 45
percet mutat?
Önértékelő teszt
Oldjátok meg a füzetben az alábbi feladatokat. Amikor befejeztétek, kérjétek
el tanárotoktól a helyes megoldást, hogy kiszámíthassátok a pontszámotokat!
Anna és Tamás sok sikert kíván!
Elért
Sorsz. Tétel Pontozás
pontszám
1. 1 p.
Állapítsátok meg a következő kifejezések logikai értékét:
a) A testeket meg lehet mérni.
b) A terület fizikai alapmértékegység.
c) A térfogat mértékegysége SI-ben a liter.
d) Minden időpillanatban egy test egy állapotban van.
2. 1 p.
Társítsátok a baloldali oszlopban található fizikai
mennyiségeket a nekik megfelelő, jobboldali oszlopban levő
mértékegységekkel:
1. ∆t a) m2
2. L b) m3
3. S c) s
4. V d) m
30
3. Húzzátok át minden sorban a kakukktojást (az oda nem illőt) 1 p.
a) kilométer, hőmérő, hektométer, másodperc;
b) illat, íz, szín, térfogat;
c) ceruza, csepp, beton, pohár;
d) 3 m, 300 cm, 30 dam, 3 000 mm.
4. Töltsétek ki füzetben a táblázatot. 1 p.
Fizikai ............................. .............................

mennyiség
hosszúság méter
stopperóra
liter
milliméterpapír
5. Végezzétek el az átalakításokat: 1 p.
2
a) 16 m = …. cm; c) 1 ár = … m ;
b) 1 300 dm = … m; d) 10 cm3 = … ml.
6. Egy tanuló meg szeretné határozni egy gyöngy ámérőjének* 2 p.
d átlagértékét. Ehhez gyöngysorokat állít elő,
és milliméter beosztású vonalzó segítségével,
minden esetben, megméri ezek hosszát. A
mérések adatait az alábbi táblázat tartalmazza:
Sorszám Gyöngyök Göngysor

száma hossza (mm)
1 3 1
2 5 21
3 8 6
4 10 41
5 15 66
Egészítsétek ki a táblázatot, határozzátok meg az átmérő
átlagérétkét és a mérési hiba átlagát. *Átmérő alatt a gyöngy
belsején áthaladó cérna hosszát értjük.
7. Márton az autópályán halad a gépkocsival. 10 óra 35
perckor a 22-es kilométerkőnél van. Egy bizonyos idő után,
11 óra 15 perckor pedig, a 75-ös kilométerkőnél.
a) Számítsátok ki a két pillanat között eltelt időtartamot! 1 p.
b) Számítsátok ki ezen idő alatt, a Márton által megtett utat! 1 p.
Hivatalból jár: 1 p.
31
Tanulási napló
Robi és Eliza arra bíztat, hogy gondolkodjatok még azon, amit ebben
a fejezetben tanultatok.
A fizika alapfogalmai
Fizikai jelenségek. Fizikai mennyiségek, mértékegységek, mértékegységek
többszörösei és törtrészei
A hosszúság, terület, térfogat és időtartam közvetlen mérése
Mérési hibák, hibaforrások, az adatok táblázatba foglalása, az átlagérték és
az abszolút mérési hiba átlagának kiszámítása, egy fizikai mennyiség
mérési eredményének felírása
A terület és a térfogat közvetett meghatározása
Jegyezd le a füzetbe, a következő táblázat celláiba, amiről úgy
gondolod, hogy már tudod, amit most tanultál meg, és amire
még kíváncsi vagy a fizika alapfogalmaival kapcsolatban.
Tudtam! Szeretném tudni! Most tanultam

meg!
32
2. Mechanikai jelenségek
Miként jellemezhetjük a Ugyanabban a pillanatban
mozgásállapotot? lehetünk-e egy viszonyítási
Hát a nyugalmi ponthoz képest mozgásban, míg
állapotot? egy másik viszonyítási ponthoz
képest nyugalomban?
Hogyan tudjuk megmérni egy

mozgás időtartamát?
Hogyan tudjuk megmérni a
mozgó test által megtett
távolságot?
Mi a sebesség?
Mi a tehetetlenség? Hogyan tudjuk megmérni a

Minden testnek van testek tömegét?
tehetetlensége? Mit értünk a testek sűrűségén?
Hogyan tudjuk ezt megmérni?
Mi az erő?
Milyen típusú erők vannak?
Hogyan tudjuk mérni az
erőket?
Milyen összefüggés van egy
test tömege és súlya között?
Mi a kölcsönhatás? Miért esnek le a testek?

Milyen következményei Mivel jellemezhetjük a
lehetnek a testek közötti gravitációs kölcsönhatást?
kölcsönhatásoknak? Mi a rugalmas alakváltozás?
Mi a rugalmatlan vagy
plasztikus alakváltozás?
Tartalmak: Mozgás és nyugalom. A tehetetlenség. A kölcsönhatás.

Sajátos kompetenciák: 1.1; 1.2; 1.3; 2.1; 2.2; 3.1; 3.2; 3.3; 4.1; 4.2.
33
MOZGÁS ÉS NYUGALOM
Galileo Galilei (1564 február 15 „A bölcsességet abba a nagy könyvbe
– 1642 január 8) - olasz fizikus, írják, amely mindig nyitva áll előttünk: a
matematikus, csillagász és Világegyetem. De senki nem érti azt meg,
filozófus, akinek nagy szerepe ha nem érti a nyelvet, amelyben íródott és
volt a Tudományos Forradalom- nem ismeri fel a könyv szereplőit. Ez a
ban. matematika nyelvén íródik.”
x (m)
Hogy fordítjuk le az "Univerzum 20
(Világegyetem) nyelvét", amelyről Galilei
azt mondta, hogy az matematika?
Mit mond nekem az Univerzum egy testről
az x = 20 – 5(t – 2) egyenleten keresztül?
12 3456 t (s)
Test. Mozgó test. Viszonyítási pont. Viszonyítási rendszer.

Mozgás és nyugalom. Pálya
Írj a füzetedbe egy rövid szöveget A
meccs címmel, használva az alábbi
kifejezéseket:
 a játékos helyzete;
 a labda pályája;
 a 11 méter-nél levő pont;
 nyugalom;
 megpörgetett;
 elmozdított.
Cserélj füzetet a padtársaddal, és olvasd el az
általa írt szöveget. Ő is tegye ugyanezt.
Beszéljétek meg a különbségeket. A gyakorlat
elvégzése után írd le a füzetedbe, az alábbi
kifejezéseknek általad adott meghatározását:
helyzet;
pálya;
viszonyítási pont;
mozgás;
nyugalom.
34
Elmozdulhatok- e, ha nem mozgok?
Lehetek- e ülve, és mégis elmozdulok? Éva a Földhöz képest mozgó autóban van. Az
alábbi testekhez viszonyítva, melyekhez képest
mozog és melyekhez képest mozdulatlan Éva?
• autó • Föld
• fa • autó ülése
Egy testet amely mozog egy másik testhez képest mozgó testnek nevezünk. Azt a testet,
amelyhez képest a test mozgását tanulmányozzuk, viszonyítási pontnak (testnek) nevezzük.
Éva és Anti beszélgetni szeretne az Univerzummal.
Galilei szerint az "Univerzum nyelve" a matematika. Hány számjegyet kell közölnie a két
gyereknek az Univerzummal, hogy az megtudja határozni a hangya, az érme és a hal helyzetét?
Hangya a dróton Érme a papírlapon Hal az akváriumban
2m
Ha egy dróton mozog a hangya, Ha egy papírlapon mozog az Ha akváriumban mozog a

akkor szükségünk van egy Ox érme, akkor szükségünk van hal, akkor szükséges há-
tengelyre, amelyen megfigyel- egy xOy tengelyrendszerre, rom Ox,Oy,Oz tengely, a-
hetjük a hangya helyzetét kü- amelyhez képest megfigyel- melyekhez képest megfi-
lönböző időpillanatokban. hetjük az érme helyzetét gyelhetjük a hal helyzetét
különböző időpillanatokban. különböző pillanatokban.
y (m) z (m)
0 x (m)
0 x (m)
0 x (m) y (m)
35
Meghatározások Viszonyítási rendszernek nevezzük a megtett távolságok mérésére
alkalmas, x, y, z- vel jelölt tengelyrendszer és az idő mérésére szolgáló stopperóra együttesét.
Az x, y, z-vel jelölt tengelyeken mért távolságok a mozgó test térbeli koordinátái.
Egy viszonyítási rendszerhez képest mozgó test által leírt
görbét pályának nevezzük.
Milyen a propeller egy pontjának pályája a propellerhez ké-
pest? Hát a repülőhöz viszonyítva? Hát a Földhöz képest?
Éva és Anti az Univerzumtól kapják az alábbi táblázatot. A számok három

kisautó mozgását írják le, három oszlopba rendezve.
Sor Hely, Időpil- Sor Hely, Időpil- Sor Hely, Időpil-
sz. x (m) lanat, sz. x (m) lanat, sz. x (m) lanat,
t (s) t (s) t (s)
1 1 0 1 0 0 1 0 0
2 1 1,15 2 1 1,15 2 1 1,5
3 1 2,35 3 2 2,35 3 2 3,0
4 1 3,59 4 3 3,59 4 3 4,5
5 1 4,57 5 4 4,57 5 4 6,0
6 1 5,67 6 5 5,67 6 5 7,5
7 1 7,09 7 6 7,09 7 6 9,0
8 1 8,20 8 7 8,20 8 7 10,5
9 1 9,33 9 8 9,33 9 8 12
Hogyan fordítjuk le a fenti „számokban kódolt hírt”? Mit mondhatunk a három autóról?
Éva és Anti, az alábbi fogalmi térképeket rajzolták le. Ezekbe írták bele az
eddig tanult mozgással és nyugalommal kapcsolatos fogalmakat.
Alkossatok a fentihez hasonló térképeket, felhasználva minél több, mozgás és nyugalomhoz

kapcsolódó ismert fogalmat!
Alkoss egy rövid fogalmazást, amelyben magyarázd el röviden, mit értettél meg a testek
mozgásáról és nyugalmi állapotáról!
36
Egyenes vonalú egyenletes mozgás. A mozgás grafikus ábrázolása
Emil és Ilona kisautókkal játszott.

Különböző autóikat elemekkel táplált elektromos motor hajtja. A gyerekek
viszonyítási tengelyt rajzoltak a munkalapjukra. Az autók a tengellyel párhuzamosan haladtak,
egyenes pályán. A gyerekek stopperóra segítségével megmérték, hogy adott pillanatban melyik
viszonyítási pont mellett halad el autójuk.
Emil viszonyítási pontjai Ilona viszonyítási pontjai
5 cm 8 cm
Emil által mért időpillanatok: Ilona által mért időpillanatok:

0 s; 0,5 s; 1 s; 1,5 s; 2 s; 2,5 s; 3 s; 3,5 s; 4 s. 0 s; 1 s; 2 s; 3 s; 4 s; 5 s; 6 s.
A távolság és időpillanatok értékeit egy táblázatba írhatjuk. Ezt függvénytáblázatnak nevezzük.
x (cm) 0 5 10 15 20 25 30 35 x (cm) 0 8 16 24 32 40 48
t (s) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 t (s) 0 1 2 3 4 5 6
Emil autójának mozgástengelye Ilona autójának mozgástengelye
x (cm)
x (cm)
Emil autójának időtengelye Ilona autójának időtengelye

t (s) t (s)
Az időtengelyt a vízszintes irányba, míg a mozgástengelyt a függőleges irányba rajzoljuk,

ugyanazzal a kezdőponttal. A mozgás grafikus képét megkapjuk, ha a helykoordinátáknak
megfelelő időkoordinátákat megjelöljük, és a kapott pontokat összekötjük.
x (cm) x (cm)
35
30 48
25 40
20 32
15 24
10 16
5 8
0 1 2 3 4 t (s) 0 1 2 3 4 5 6 t (s)
37
Emil és Ilona elemezte a kapott grafikus képet, és a következő kérdéseket
fogalmazta meg:
x (cm)
Melyik autó mozgott gyorsabban?
40
Az autó által az első másodpercben megtett út különbözik- 35
e egy későbbi másodpercben megtett távolságtól? 32
30
x (cm) 25
24
35
20
30
25 16
15
20
15 10
8
10
5
5
0 1 2 3 4 t (s) 0 1 2 3 4 5 6 t (s)
Ha a mozgástengely fordítva lett volna elhelyezve úgy, hogy x (cm)

az autó a nagyobb koordinátájú pontoktól haladt volna a 0 felé,
milyen lett volna a grafikus kép? 48
40
x (cm) 32
40 24
16
35
8
32
30 0 1 2 3 4 5 6 t (s)
25
24 Mi változott volna a grafikus képen, ha csak egy
20 stopperórát használtak volna a gyerekek és az egyik autó
16
15 később indult volna el?
10 x (cm)
8
40
5
35
0 1 2 3 4 5 6 t (s) 32
30
25
Ha a két autó egymástól 40 cm távolságra lett volna, 24
és ugyanabban a pillanatban indult volna egymás 20
felé, ugyanazon egyenes mentén, és Ilona ugyanabba 16
15
a koordinátarendszerbe rajzolta volna le mindkét autó 10
mozgásának grafikus képét, milyen jelentősége lenne 8
a két grafikon metszéspontjának? 5
Válaszoljatok a kérdésekre, felhasználva a 0 1 2 3 4 5 6 t (s)

grafikonokat!
38
Hogyan tanulmányozhatjuk egy test mozgását?
Emil és Ilona tanulmányozni fogja egy tintacsepp

mozgását az étolajban.
Alkossatok 5-6 tanulóból álló csoportokat! Egy mérőhengerbe töltsetek étolajat, és egy in-
jekciós fecskendőbe szívjatok fel egy kevés tintát! Helyezzétek a fecskendő tűjét az olaj szintje
alá, és nyomjatok ki lassan egy cseppnyi tintát! A csepp elkezd mozogni lefele az olajban.
Szükséges eszközök Munkamenet
A stopperórát akkor indítsátok el, amikor a csepp kialakult, és a 0
beosztással egyszinten van. Amikor a csepp az 1-es beosztáshoz ér,
leolvassa az 1-es tanuló az órát. A 2-es beosztásnál leolvassa az
órát a 2-es tanuló. Mindezt folytatjátok addig, míg a csepp a
hengerben a legutolsó beosztáshoz ér.
A kapott értékeket írjátok be az alábbihoz hasonló táblázatba.
Sorsz. x (cm) t (min)
1
2
3
4
5
6
Egy mérőhenger,
étolaj, tinta, tűvel Rajzoljátok meg milliméterpapíron a tintacsepp mozgásának grafikus
ellátott fecskendő, képét!
stopperóra.
Gyakoroljatok! Jellemezzétek az alábbi grafikus képekkel rendelkező mozgásokat!
x (cm) x (cm)
35 14
15 4
0 1 6 t (s)
0 1 2 3 4 t (s)
x (cm) x (cm)
6
50 5
20
0 4 10 16 t (s) 0 5 15 20 25 40 t (s)
39
A megtett út. A mozgás időtartama. Középsebesség.
Mértékegységek. A sebesség jellemzői (irány, irányítás)
Robi és Eliza észrevette, hogy egy test különböző módon mozoghat.

Megfigyeléseik alapján szeretnék osztályozni a mozgások típusait.
Társítsátok a füzetben a mozgások elnevezését a megfelelő alakú pályával!
1. 2. 3. 4.
a. egyenes vonalú b. körmozgás c. spirális mozgás d. görbe alakú

mozgás mozgás
Robi megfigyelte, hogyan mozog egy hangya egy vízszintes, egyenes dróton. Egy
függvénytáblázatba beírta a hangyának a drót bal végéhez (ezt tekintette
kezdőpontnak) viszonyított távolságát különböző időpillanatokban.
t (s) 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
x (cm) 4 7 9 12 14 14 14 11 9 9 7 3 0
Eliza lejegyzi a hangya egyik tengelymenti, térbeli koordinátáit.

d
x (cm)
x2
x1
Ő megállapítja, hogy egy bizonyos idő alatt (például az első 5 másodpercben) a hangya által
megtett út meghatározásához elégséges, ha a végső koordináta értékéből kivonjuk a kezdeti
koordináta értékét. Más szóval:
Meghatározások
1. Egyenes vonalú mozgást végző test által megtett út az a fizikai mennyiség, amely egyenlő a
test végső és kezdeti koordinátájának különbségével:
d = ∆x = x2 – x1
2. Hasonlóan, a megfigyelt mozgás időtartama:
∆t = t2 – t1
40
Megvizsgálhatunk különböző szakaszokat a hangya pályájából.
A t1 = 5 s és t8 = 40 s pillanatok között a hangya elmozdulása ∆x = x8 – x1 = 9 cm – 7 cm = 2

cm. Ebben az intervallumban viszont a hangya jobbra haladt, a 14-es koordinátáig, majd
visszafele ment a 9-ig. Tehát ő, d = 7 cm + 5 cm = 12 cm távolságot tett meg.
Következtetés A test elmozdulása nem mindig azonos a test által megtett úttal. Ezek csak
akkor egyenlőek, ha a mozgás egyenes vonalú, és a mozgás irányítása változatlan marad a
mozgás időtartama alatt.
Figyeljétek meg!
Mennyi a ∆x elmozdulás értéke, a t4 = 20 s és t6 = 30 s, időintervallumban?
Magyarázzátok meg, miért!
Mennyi a ∆x elmozdulás értéke, a t1 = 5 s és t10 = 50 s, időintervallumban?
Magyarázzátok meg, miért!
Robi megvizsgálja Emil és Ilona kísérleti adatait (lásd 37. old.). Észreveszi, hogy
Emil autója gyorsabb volt, mint Ilonáé. Észrevételét az alábbi következtetésekből
vonja le:
 Ugyanazon 1 másodpercnyi időintervallum alatt Emil autója 10 cm-t halad, míg Ilonáé 8
cm-t.
 Ugyanazt a 40 cm-es távolságot Emil autója 4 másodperc alatt, míg Ilonáé 5 másodperc
alatt teszi meg.
Meghatározás Középsebességnek nevezzük azt a fizikai mennyiséget, amely számszerint
egyenlő a megtett út és az ehhez szükséges időintervallum hányadosával.
d m
v= [v]SI = 1
t s
Ez leírja a mozgás gyorsaságát!

Például, ha egy csiga, A és B pontok közti 2 m távolságot 40 perc alatt teszi meg, aztán a B és C
pontok közti 1,5 m távolságot 25 perc alatt teszi meg, akkor a csiga középsebessége A-tól B-ig
vAB = 2 m/40 min. = 200 cm/40 min. = 5cm/min.
Középsebessége B-től C-ig vBC = 1,5 m/25 min. = 150 cm/25 min. =
= 6 cm/min.; középsebessége A-tól C-ig:
VAC = 3,5 m /65 min. = 350 cm/65 min. = 5,38 cm/ min.
41
Eliza meghatároz néhány középsebesség Robi meghatároz néhány középsebesség
értéket a hangya mozgása esetében. értéket Emil autójának mozgása esetében.
A t1 = 5 s és t2 =10 s, időintervallumban A t1 = 5 s és t2 = 10 s, időintervallumban

v = 0,4 cm/s. v = 10 cm/s.
A t1 = 5 s és t3 = 15 s, időintervallumban A t1 = 5 s és t3 = 15 s, időintervallumban
v = 0,5 cm/s. v = 10 cm/s.
v = 0 cm/s. v = 10 cm/s.
v = 0,2 cm/s ellentétes irányítással. v = 10 cm/s.
A mozgás egyenes vonalú, de nem egyenletes. A mozgás egyenes vonalú egyenletes.
Meghatározás Ha egy test egyenes vonalú pályán mozog állandó sebességgel, mozgását
egyenes vonalú egyenletes mozgásnak nevezzük.
Gyakoroljatok! Felhasználva a tintacseppel végzett kísérlet adatait, töltsd ki az alábbi
táblázatot és számítsd ki a csepp középsebességét.
Sorsz. x (cm) t (min) v (cm/min) vm (cm/min)

1
2
3
4
5
6
Jegyezzétek meg! A sebesség mértékegységét a távolság mértékegységének és az idő

mértékegységének hányadosa adja. A sebesség mértékegységének átalakítása esetében külön-
külön alakítjuk át a távolság mértékegységét és az idő mértékegységét.
Példa: 3 km/min. = 3 km/1 min. = 3 000 m/60 s = 50 m/s
Gyakoroljatok! Társítsd a bal oldali oszlopban található sebességértékeket a velük egyenlő,

jobb oldali oszlopban található, értékekkel.
36 m/s 10 m/s
180 dm/min. 600 m/s
36 km/h 129,6 km/h
2 160 km/h 0,3 m/s
42
Robi és Eliza telefonon beszélget a sebességről. Felhasználva a jobb oldali
oszlop kifejezéseit, egészítsd ki a füzetedben a gyerekek párbeszédét.
R: Helló, Eliza! Mit csinálsz? irányítása
E: Szia, Robi! Labdázok.
R: Nagy labdával? sebességgel
E: Nem olyan nagy. Épp most mértem meg a térfogatát. Olyan 80 ... centiméteres.
R: Mit csinálsz vele? iránya
E: El szeretném dobni 3 m/s ... .
térben
R: Érdekes dolog jutott most eszembe! Tudományos megállapítás!
E: Mi jutott eszedbe?
köb
R: Amikor a labda térfogatának szám ... mondtad , nem éreztem, hogy rá kell
kérdeznem. De amikor a sebesség számértékét mondtad, nem tudtam elképzelni,
irányítható
hogyan fog mozogni a labda.
E: Ez azért van, mert a sebesség a ... különböző módon ... . értékét
R: Telefonon hogyan közölhetem bárkivel, aki nem látja a labdát, a sebesség
térbeli irányítását?
E: Egyszerű: Megadod az irányt, például függőleges, és az irányítást, pl. felfele.
R: Ok! Akkor javíts ki, ha rosszul értelmezem: a sebesség ..... egy egyenes, míg
..... az a két lehetőség, amerre haladhatsz azon az egyenesen.
E: Tökéletesen megértetted!
Az Univerzum saját törvényei nem szavakkal vannak leírva, hanem matematikai összefüg-
gésekkel, az „Univerzum nyelvén”. Mi az egyenes vonalú egyenletes mozgás törvénye?
A levezetéshez megvizsgáljuk egy autó egyenletes mozgását egy egyenes úton.
Amikor Robi kinézett az ablakon, az autó már egyenletesen mozgott, és x0 távolságra volt a
viszonyítási pontot képviselő fától. Robi órája ekkor t0 időpillanatot mutatott. Mivel az idő telik,
t egy változó mennyiség. Az idővel együtt változik az autó fához viszonyított x távolsága.
x  x0
A középsebesség a v  összefüggéssel számítható ki, ahol az x és a t változók, míg a v,
t  t0
x0 és t0 a mozgás állandó értékei.
43
Ha kifejezzük az x értékét a t függvényében, kapjuk:
x = x0 + v(t – t0)
Például: ha egy test mozgásegyenlete
x = 8(t – 1) x = 20 – 2t
akkor a mozgás állandó értékei:

x0 = 0 m x0 = 20 m
v = 8 m/s v = –2 m/s
t0 = 1 s t0 = 0 s
A test a kezdőpontból indul egy Kezdetben (t0 = 0 s pillanatban) a test 20 m-
másodperccel azután, hogy a stopperórát re van a viszonyítási ponttól, és
elindítottuk (kezdeti időpillanat) és minden másodpercenként 2 m- rel közeledik ezen
másodpercben 8 m-rel távolodik a pont felé.
kezdőponttól a tengely pozítiv irányába.
A mozgás grafikus képe
x (m) x (m)
20
10
8
1 2 t (s) 5 10 t (s)
Társítsd a mozgásegyenleteket a megfelelő leírással, azonosítsd az állandó értékeket és a

megfelelő grafikus képet!
x = 2 + 3(t – 1) x0 = 30 m A test másodpercenként 4 m-rel x (m)

v = – 5 m/s távolodik a viszonyítási ponthoz 30
t0 = 0 s képest. 15
t (s)
3 6
x = 4t x0 = 0 m A test másodpercenként 5 m-rel x (m)
v = 2 m/s közeledik a viszonyítási ponthoz.
t0 = 2 s Kezdetben 30 m-re volt a
viszonyítási ponttól. 4
t (s)
2 4
44
x = 30 – 5t x0 = 2m A test t = 2 s időpillanatban indult, x (m)
v = 3 m/s és másodpercenként 2 m-rel 8
t0 = 1 s távolodik a viszonyítási ponthoz
képest. 4
1 2 t (s)
x = 2(t – 2) x0 = 0 m Kezdetben a test 2 m-re volt a x (m)
v = 4 m/s viszonyítási ponttól. Mozgását a t =
t0 = 0 s 1s időpillanatbanban kezdte, és 3 5
m/s-mal távolodik a viszonyítási
2
ponthoz képest.
1 2 t (s)
Anna és Tamás az x0, t0 és v értékeivel “játszva”, vizsgálja a mozgás törvényeit.
Jellemezd a test mozgását és a mozgás grafikus képét az alábbi esetekben!

x0 = 0 m x0 = 0 m x0 = 0 m
v = 0 m/s v = 2 m/s v = 0 m/s
t0 = 0 s t0 = 0 s t0 = 1 s
x0 = 10 m x0 = 10 m x0 = 10 m
v = 0 m/s v = 2 m/s v = –2 m/s
t0 = 0 s t0 = 0 s t0 = 0 s
x0 = 0 m x0 = 3 m x0 = 30 m
v = 5 m/s v = 5 m/s v = –5 m/s
t0 = 1 s t0 = 2 s t0 = 1 s
Anna édesapjával együtt, személyautóval indult 8:00 órakor Bukarestből (0

kilométerkő) az autópályán. A személyautó állandó 100 km/h sebességgel halad
Pitești fele. Tamás autóbusszal indult 7:00 órakor Pitești-ből (140-es kilométerkő),
szintén az autópályán, 60 km/h állandó sebességgel Bukarest fele. A gyerekek tanulmányozzák
a járműveik mozgását, hogy megállapíthassák, hol és mikor fognak találkozni az autópályán. A
távolság km-ben, az idő órában és a sebesség km/h-ban van kifejezve.
Melyik matematikai egyenlet írja le Anna személyautójának mozgását? Hát az autóbuszét,
amellyel Tamás utazik?
x1 = 140 – 60t x2 = 100(t – 1)
Ahhoz, hogy találkozzanak, a gyerekek ugyanabban az időpillanatban, ugyanazon a helyen

(ugyanolyan koordinátájú pontban) kell, hogy legyenek. Alkalmazzátok az x1 = x2 matematikai
feltételt, és számítsátok ki a találkozás időpillanatát. Helyettesítsétek vissza a kapott t időt a két
mozgásegyenletbe, hogy kiszámítsátok a találkozási pont koordinátáját.
45
Ellenőrizzétek a grafikonon!
x (km)
140
1 2 3 t (h)
Egy test elindítása és megállítása.

Középgyorsulás. Mértékegység
Anna egy autó sebességmérőjét figyeli. Észreveszi, hogy amikor az autó elindul, az autó
sebessége 0-ról mindaddig növekszik, míg az autó mozgása egyenletessé válik. Fékezéskor az
autó sebessége csökkenni fog erről az értékről 0-ra. Ezt telefonon elmondja Tamásnak. Tamás
közli Annával, hogy ugyanezt észlelte ő is, de az autóbusz indulásakor lassabban növekedett a
busz sebessége és fékezéskor később csökkent az autóbusz sebessége nullára.
Meghatározás A középgyorsulás az a fizikai mennyiség, amely egyenlő egy test

sebességváltozásának és annak az időintervallumnak a hányadosával, amely alatt a
sebességváltozás bekövetkezett. Ez megadja egy test elindításának vagy megállításának a
gyorsaságát.
a = ∆v/∆t
[a]SI = (1 m/s) : s = 1 m/s2
Tamás autóbuszának a sebessége 60 s alatt 54 Anna személyautójának a sebessége 20 s alatt

km/h lesz. 90 km/h lesz.
v = 54 km/1h = 54 000 m/3 600 s = 15 m/s v = 90 km/1 h = 90 000 m/3 600 s = 25 m/s
a = ∆v/∆t = (v – 0)/∆t = (15 m/s)/60 s = a = ∆v/∆t = (v – 0)/∆t = (25 m/s)/20 s =
= 0,25 m/s2 = 1,25 m/s2
Tamás autóbusza 54 km/h sebességnél fékez Anna személyautója 90 km/h sebességnél
és 50 s alatt áll meg. fékez és 10 s alatt áll meg.
v = 54 km/1 h = 54 000 m/3 600 s = 15 m/s v = 90 km/1h = 90 000 m/3 600 s = 25 m/s
a = ∆v/∆t = (0 – v)/∆t = (– 15 m/s)/50 s = a = ∆v/∆t = (0 – v)/∆t = (– 25 m/s)/10 s =
= – 0,3 m/s2 = – 2,5 m/s2
46
Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás (minőségi leírás) – választható tananyag
Anti és Éva a mozgásról beszélget.
A: Hello, Éva! Mit csinálsz?

E: Szia, Anti! A mozgáson gondolkodom. Tanultuk az egyenletes mozgást, de hogyan
nevezhetném a nem egyenletes mozgást. Azt hiszem, a rendezetlen elnevezés lenne megfelelő.
A: Nem feltétlenül! Ha a sebesség nem állandó, akkor változó, de a változás lehetne "rendezett"
vagyis egyenletes.
E: Hogyan értjük azt, hogy egyenletesen változó?
A: Hááát, például a sebesség növekszik, de a növekedése ugyanannyi minden másodpercben.
Egy nyugalomból induló testnek 1 s múlva 4 m/s lesz sebessége, a második másodpercben 8
m/s, a harmadikban 12 m/s és így tovább. Tehát minden másodpercben a megtett távolság
nagyobb lesz az előző másodpercben megtett távolsághoz viszonyítva, és kevesebb a következő
másodpercben megtetthez képest.
E: Tehát, a te példád alapján, a test gyorsulása 4 m/s2 lenne. Gondolom, ugyanez érvényes a
lassuló mozgás esetében is. Lassuláskor a sebességnek csökkennie kell ugyanolyan mértékben
másodpercenként. A megtett távolság is mind kisebb és kisebb kell, hogy legyen minden
másodpercben. Ezt a mozgástípust nehezen tudnám kísérlettel tanulmányozni.
A: Á, dehogy! Egyenletesen gyorsuló mozgást látsz, ha leejtesz egy követ egy bizonyos
magasságból, és egyenletesen lassulót, ha feldobsz egy követ.
Anna és Tamás arra kér, hogy ellenőrizzétek a mozgásról és nyugalomról
tanultakat!
I. Megoldott feladat
1. Egy bogár egyenesvonalú, egyenletes mozgással 20 m-t tesz meg 4 s alatt.
a. Számítsd ki a bogár sebességét!
b. Hasonlítsd össze a bogár sebességét egy olyan autó sebességével, amely 90 km/h
sebességgel halad az úton!
c. Mekkora távolságot tesz meg a bogár 2 perc alatt?
d. Mennyi idő alatt tesz meg az autó 200 m távolságot?
Megoldás: a. d = 20 m; ∆t = 4 s; v = d/∆t = 20 m/4 s = 5 m/s
b. Vagy átalakítjuk a bogár sebességét km/h-ba: v = 5 m/s = 5 ∙ 3 600 m/1 ∙ 3 600 s =
= 18 000 m/3 600 s = 18 km/1 h = 18 km/h < 90 km/h.
Vagy átalakítjuk a bogár sebességét m/s-ba: va = 90 km/h = 90 km/1 h =
= 90 ∙ 1 000 m/3 600 s = 25 m/s > 5 m/s.
c. ∆t1 = 2 min. = 2 ∙ 60 s = 120 s; d = v ∙ ∆t = 5 m/s ∙ 120 s = 600 m
d. d2 = 200 m = 0,2 km; ∆t2 = d/v = 0,2 km/90 km/h = 200 m/25 m/s = 8 s
II. Karikázd be a helyes válasz betűjelét!
1. Ákos autóbusszal utazik. Ő a széken ül és nézelődik. Ákoshoz képest nyugalomban vannak:
a) a fák, a házak; c) az autóbusz;
b) a gyalogosok, az autók; d) a Föld, a felhők.
47
2. A repülő helikopter propellerének egy pontja a következő testekhez viszonyítva körmozgást
ír le:
a) helikopter; c) Föld;
b) propeller; d) levegő.
3. Ahhoz, hogy Matyi 8:00 órára érjen az iskolába 7:42-kor kell, hogy induljon otthonról. Az az
idő, amely alatt megteszi az otthona és az iskola közti távolságot:
a) 42 min.; c) 58 min.;
b) 1 h 42 min.; d) 18 min.
4. Andris szüleivel látogatóba megy nagyszüleihez. Ők autóval utaznak. Otthonról 10:00 órakor
indulnak, és a nagyszülőkhöz 12:00 órakor érkeznek meg. A nagyszülők 120 km távolságra
laknak tőlük. Az utazás alatt Andrisék autójának középsebessége:
a) 60 km/h; c) 72 km/h;
b) 120 km/h; d) 12 km/h.
5. 54 km/h sebesség SI-ben kifejezve a következő értékű:
a) 0,054 m/s; c) 90 m/s;
b) 540 m/s; d) 15 m/s.
6. Egy test egyenletes mozgása során sebessége 4 m/s. Egy perc alatt az általa megtett távolság:
a) 40 m; c) 240 m;
b) 120 m; d) 400 m.
III. Oldd meg az alábbi keresztrejtvényt a füzetedben!

1. Nemzetközi Mértékrendszer.
2. A koordináta – rendszer kezdőpontjának neve.
3. Az x, y, z tengelyeken mért távolságok neve.
4. A mozgás ellentéte.
5. Bármely mozgás vagy nyugalmi állapot ilyen.
6. A kanyarban mozgó autó által leírt pálya neve.
7. A sebesség bármerre irányítható a ... .
8. Az elmozdulás iránya mindig ugyanaz, mint a sebesség ... .
9. A mozgásállapotot jellemző fizikai mennyiség.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
48
A TEHETETLENSÉG
A tehetetlenség – a testek általános tulajdonsága
Miért érzel egy lökést hátulról, amikor az autóbusz helyből hirtelen elindul?
Mi a szerepe a biztonsági övnek?
Éva és Anti elemzi a következő képeket. Mit figyelnek meg?
Amikor az autóbusz helyből hirtelen elindul, az utasok hajlamosak megőrizni a Földhöz

viszonyított nyugalmi helyzetüket, amiben az autóbusszal együtt voltak. Ezért ők az autóbusz
mozgásával ellentétes irányba hajolnak el, és erősen fogózkodniuk kell a kapaszkodókba.
Amikor az autóbusz hirtelen fékez, az utasok hajlamosak megőrizni a Földhöz viszonyított
mozgási állapotukat, amiben az autóbusszal együtt voltak. Ezért ők az autóbusz mozgásával
azonos irányba hajolnak el.
A biztonsági övnek az a szerepe, hogy megóvja az utasokat olyan esetekben, amikor a jármű
hirtelen megállása esetén kiesnének a szélvédőn.
Mennyire nehéz megváltoztatni egy test mechanikai állapotát?
Éva és Anti egy papírlapon található pénzérme

viselkedését tanulmányozza.

Egy pénzérme Helyezzétek a papírlapot egy pohárra, Mi történik a
Egy papírlap majd tegyétek rá a pénzérmét. pénzérmével?
Egy pohár Húzzátok lassan a papírlapot. Jegyezzétek le a
következtetést a
füzetbe!
Rántsátok el a papírlapot.
Amikor lassan húzzátok a papírlapot, a pénzérme a lappal együtt fog mozogni.
Amikor hirtelen húzzátok el a papírlapot, a pénzérme ellenáll a nyugalmi helyzet
megváltozásának, amiben a pohárhoz viszonyítva a papírlappal együtt volt. Minél gyorsabban
rántjátok el a papírlapot, a pénzérme ellenállása annál nagyobb lesz!
49
Anti egy pohár vízzel játszik.

Egy pohár víz A pohár vizet az asztalra helyezi, Mi történik a pohárban
majd hirtelen meglöki. található víz felszínével?
Rajzoljátok le a
következtetést a füzetbe!
A pohár vizet taszítja az asztalon,

majd hirtelen megállítja.
Amikor a poharat hirtelen meglökjük/megállítjuk, a benne található víz ellenáll az asztalhoz
viszonyított nyugalmi/mozgási állapota megváltozásának, amellyel a pohárral együtt
rendelkezett, ezért a vízfelszínen hullámok jelennek meg.
A kísérletet elvégezhetjük egy inga segítségével is: egy vékony szálra felfüggesztett golyóval.
Rajzold le a füzetedbe a szálnak a függőlegeshez viszonyított kilengéseit abban az esetben,
amikor helyből hirtelen elindulsz, vagy hirtelen megállsz.
A felsorolt példák a tehetetlenséget bizonyítják, amely az Univerzumban található összes testre
jellemző tulajdonság.
Meghatározás A tehetetlenség a testeknek az a tulajdonsága, hogy
ellenállnak azon nyugalmi vagy mozgási állapot megváltozásának, amelyben
egy viszonyítási rendszerrel szemben egy adott időpontban találhatók.
Tanulmányozzátok!
Tamás lassan tol egy tárgyat 1. Hogyan nyilvánul meg a test

egy adott távolságon. Ez tehetetlensége, ha lassan taszítjuk?
elmozdul a Tamás által 2. Mivel magyarázható, hogy a test
kifejtett hatás következtében. tovább mozog, ha hirtelen meglökjük,
Ha utólag Tamás hirtelen majd elengedjük?
meglöki a tárgyat majd 3. Mi történne, ha hirtelen meglöknénk
elengedi, ez még egy kis a tárgyat, majd légmentes térben és
távolságon elmozdul, majd súlytalansági állapotban szabadon
megáll. engednénk a Világegyetemben?
Anna két felfüggesztett veder 1. Anna mindkét kezével azonos erőt
segítségével tanulmányozza a fog kifejteni? Magyarázd, hogy miért?
tehetetlenséget. Ő mindkét 2. Milyen erőfeszítést fog Anna
kezét használva próbálja érezni, ha megpróbálja
egyidőben mozgásba hozni a megállítani a két mozgó
két vedret. vedret egy-egy kézzel?
50
A tömeg, a tehetetlenség mértéke. Mértékegységek
Mivel magyarázható, hogy egyes testek

nehezebben mozdíthatók el, mint mások?

Egy szék Taszítsd lassan a széket, hogy A tárgyak közül melyik fog jobban
az mozgásba jöjjön. ellenállni az osztályterem padlójához
Egy szék, egy Helyezd az iskolatáskát a viszonyított nyugalmi helyzet
iskolatáska székre, majd ismételd meg a megváltoztatásának?
műveletet. Jegyezd le a következtetésedet a
Egy fiók Folytasd a fiókkal. füzetbe!
Következtetés Minél könnyebb egy test, annál kevésbé áll ellen az elmozdításnak. Azoknak a
testeknek, amelyeknek nagyobb az ellenállása, nagyobb a tömege!
Meghatározás A tömeg (m) a testek tehetetlenségét kifejező fizikai mennyiség.
[m]SI = 1 kg
A tömeg egy fizikai alapmennyiség az SI - ben. A kilogramm egy alapmértékegység az SI -
ben. A kilogramm többszöröseit és törtrészeit a következő táblázat tartalmazza.
Többszörösök Törtrészek
Tonna 1 t = 1 000 kg Gramm 1 g = 0,001 kg
Mázsa 1 q = 100 kg Milligramm 1 mg = 0,000001 kg
A testek tömegének mérésére használt eszközt mérlegnek nevezzük.
Jegyezzétek meg! A testeknek azonos a tömegük, bárhol találhatók az Univerzumban!
51
A testek tömegének közvetlen meghatározása. Tömegmérés
Hogyan lehet egy kis méretű test tömegét meghatározni,
például egy paszulyszemnek vagy egy kávébabnak?
Egy mérleg, azonos A mérleg tányérjára helyezzetek egy bizonyos mennyiségű

méretű paszulyszemet, majd olvassátok le a mérleg által mutatott értéket.
paszulyszemek Írjátok be a táblázatba a leolvasott M értéket.
Számoljátok meg a megmért paszulyszemeket. Írjátok a kapott számot
a táblázatba.
Határozzátok meg a paszulyszemek átlagos tömegét azáltal, hogy
elosztjátok az M tömeget a paszulyszemek számával.
Ismételjétek meg ötször a mérést, minden esetben különböző számú
paszulyszemet használva.
Sor- M m mm Δm (Δm)m
N
szám (g) (g) (g) (g) (g)
1
2
3
4
5
Egy paszulyszem átlagos tömege mm kiszámolható a következő
összefüggéssel: mm = (m1+ m2+ m3+ m4+ m5)/5
A testek sűrűsége. Mértékegység. A sűrűség meghatározása

Mivel magyarázható, hogy egy nagy test lehet kis tömegű? Hogy lehetséges,
hogy egy kis méretű test rendelkezhet nagy tömeggel?
Nézzétek meg a következő képeket! Mit figyeltek meg?
A tányéron található masnik száma nő. Tehát a tészta tömege növekszik, miközben a
rendelkezésre álló térfogat állandó marad.
52
A testek különbözhetnek egy adott térfogatba tömörülő tömegük szerint. A képen található
mindhárom kocka térfogata 1 cm3. Hasonlítsd össze a tömegüket!
Létezik egy fizikai mennyiség, amely megadja valamennyi anyagnak az egy köbméterben
található tömegét. Ezt a mennyiséget sűrűségnek nevezzük.
Meghatározás Egy anyag sűrűsége az a fizikai mennyiség, amely megadja az illető anyag
egységnyi térfogatának tömegét.
m
= []SI = 1 kg/m3
v
Jelölésére a görög  (ro) betűt használjuk. Gyakorlatban a sűrűség mértékegységeként a g/cm3

is használt.
Anyag levegő alumínium arany víz beton vas fa higany kőolaj olaj
Sűrűség 1,3 2 700 19 300 1 000 2 400 7 800 700 13 600 800 900
(kg/m3)
Sűrűség 0,0013 2,7 19,3 1 2,4 7,8 0,7 13,6 0,8 0,9
(g/cm3)
Tanulmányozzátok!
Anna arra kíváncsi, hogy mennyire fontos a testek sűrűségének ismerete. Tamás egy
példa segítségével magyarázza neki: egy folyadékot tartalmazó edénybe helyezett test
úszhat a felszínen, lebeghet a folyadék belsejében vagy lesüllyedhet az edény aljára.
Használjátok a sűrűségadatokat tartalmazó fenti táblázatot, és állapítsátok meg, hogy melyik

folyadékról van szó, valamint az anyagokat, amiből az ábrán található négy kocka készült.
53
Hogyan tudjuk meghatározni egy kőnek a sűrűségét?

Egy kő Helyezzétek a követ a tányér mérlegére, olvassátok le a mérleg által
Egy vizet tartalmazó jelzett m tömeget, majd írjátok be az értéket a táblázatba.
mérőhenger Öntsetek vizet a mérőhengerbe, majd jegyezzétek le a leolvasott V0
Egy mérleg értéket.
Helyezzétek a követ a mérőhengerben található vízbe.
Olvassátok le újból, és jegyezzétek le a víznek a V1 térfogatát.
Jegyezzétek le az adatokat a táblázatba, majd számoljátok ki a kőnek
a térfogatát a V = V1 – V0 összefüggést alkalmazva.
Számoljátok ki a kőnek a sűrűségét a ρ = m/V összefüggés
segítségével. Ismételjétek meg a műveletet háromszor.
Sor- V
m(g) V0(cm3) V1(cm3) ρ(g/cm3) ρm(g/cm3)
szám (cm3)
1
2
3
A kő ρm átlagos sűrűsége kiszámolható a következő összefüggéssel:

ρm = (ρ1 + ρ2 + ρ3)/3
Miért fontos az anyagok sűrűségének ismerete?

Robi és Eliza felfedezte Archimédész és az aranykorona meséjét.
Olvassátok el ti is velük együtt!
II. Hierón, Szürakusza királya, aranykoronát szeretett volna ajándékozni az isteneknek.
Magához hivatott egy aranyművest, akinek átadott megfelelő mennyiségű aranyat, és
megrendelte a korona elkészítését. A király megmérte az aranydarabok tömegét, majd amikor a
korona elkészült, ennek is megmérte a tömegét. A korona tömege egyezett az aranyművesnek
átadott aranydarabok tömegével.
A király mégis gyanakodott, hogy az aranyműves az arany egy részét ezüsttel helyettesíthette
anélkül, hogy a tömeg megváltozott volna. II. Hierón a tudós Arkhimédészt bízta meg, hogy
ellenőrizze: a korona valóban színaranyból van, vagy ezüstöt is kevertek bele.
Azt mondta: Vigyázz, hogy a korona ne sérüljön! Arkhimédész nehéz feladat elé volt állítva.
54
Próbáld meg Arkhimédész helyébe képzelni magad. Hogyan cselekednél?
Az ezüst könnyebb, mint az arany. Ha a korona anyagába ezüstöt kevertek volna, és a tömeg
nem változott, akkor a térfogata nagyobb kellett volna legyen. Tehát, ha Arkhimédész meg
tudta volna állapítani a korona térfogatát, megtalálta volna a választ. De létezik olyan megoldás,
hogy megállapítsd a térfogatot anélkül, hogy a koronát darabokra bontanád?
Gondolkozz, hogyan állapíthatod meg egy szilárd test térfogatát a mérőhenger segítségével!
Arkhimédész folyamatosan a király kérésén gondolkodott, de mivel nem talált megoldást,
elfelejtett enni, aludni, elhanyagolta magát. A tanítványai látták ezt, és aggódni kezdtek az
egészségéért. Figyelték, hogy a mesterük napról-napra gondterheltebb, ezért a tanítványok
elvitték a közfürdőbe. Arkhimédész elmerült a dézsa vízben, miközben a víz kicsordult. Így
fedezte fel azt, amire szüksége volt a királyi koronával kapcsolatos feladat megoldásához.
Kiugrott a kádból, és figyelmen kívül hagyva a tanítványai unszolását, hogy még maradjon,
meztelenül futott végig Szürakuza utcáin. Hazáig azt kiáltozta, hogy "Heuréka! Heuréka!".
Görögül az evrika azt jelenti, hogy megtaláltam.
A kádból kicsorduló víz térfogata a saját testének a térfogatával egyezett meg.
Hogyan járt el Arkhimédész?
Megtöltött egy edényt vízzel, beletette a koronát, hogy megállapítsa a térfogatát, majd ugyanezt
tette az azonos tömegű színarannyal. Számításai azt mutatták, hogy a színarany térfogata egy
kicsivel kisebb volt, mint a korona térfogata, ami azt bizonyította, hogy a korona készítésekor
az aranyat egy kisebb sűrűségű anyaggal keverték.
Igy Arkhimédész be tudta bizonyítani, hogy az arany ezüsttel volt keverve!
Anna és Tamás arra kér, hogy ellenőrizzétek a tehetetlenségről tanultakat!
Megoldott feladatok
1. Andrea megmér egy kockát, és megállapítja, hogy ennek a tömege 1 kg. A
kocka térfogata V = 250 cm3 . Mekkora a kocka sűrűségének értéke?
Megoldás:
m
Alkalmazzuk az összefüggést:  =
V
Tehát:
ρ =1 kg/250 cm3 = 0,004 kg/cm3 = 0,004 kg/0,000001m3 = 4 000 kg/m3
2. Gránitlapokat hoznak az iskola udvarán található egyik
sétány burkolására. A gránit sűrűsége 2,6 g/cm3. Számoljátok
ki egy 520 kg tömegű gránitlapnak a térfogatát. Fejezzétek ki
ennek az értékét m3-ben.
Megoldás:
A gránit sűrűségének az értékét átalakíthatjuk kg/m3-be:
ρ = 2,6 g/cm3 = 0,0026 kg/cm3 = 0,0026 kg/0,000001 m3 = 2 600 kg/m3
m
Alkalmazzuk az összefüggést:  =
V
55
Tehát:
V = m/ρ
V = 520/2 600 = 0,2 (m3)
Vagy átalakíthatjuk a test tömegét: m = 520 kg = 520 000 g
Így a számított térfogat értéke: V = 520 000/2,6 = 200 000 (cm3),
Tehát: V = 0,2 m3.
3. Emil meg szeretné határozni, hogy milyen fémből készülnek a
szegek. Megméri 50 szegnek a tömegét, ami 78,1 g. Ilona
belehelyezi őket egy vizet tartalmazó mérőhengerbe, és
meghatározza a térfogatukat: 10 cm3. Hogyan azonosítják a fémet,
amiből a szegek készültek?
Megoldás:
Emil és Ilona a sűrűségeket tartalmazó mellékelt táblázatot A fém Sűrűség (g/cm3)
fogja használni. Alumínium 2,7
Ezüst 10,5
Az összefüggést alkalmazva kiszámolják a szegek sűrűségét: Arany 19,28
m Réz 8,95
= ρ = 78,1 g/10 cm3 = 7,81 g/cm3
V Vas 7,86
Majd összehasonlítják az általuk kapott értéket a táblázatban Nikkel 8,9
található értékekkel, és megállapítják, hogy a vas Acél 8
sűrűségének értékét közelíti meg legjobban, tehát a szegek Ólom 11,34
vasból készültek. Cink 7,13

1. A tehetetlenség:
a) egy fizikai alapmennyiség; c) egy mechanikai folyamat;
b) a testeknek egy alapvető tulajdonsága; d) egy természetes jelenség.
2. Az autóbusz padlóján található doboz a gépkocsivezető fülkéje felé fog csúszni amikor az
autóbusz:
a) helyben áll; c) fékez;
b) egyenes vonalú egyenletes mozgást végez; d) elindul.
3. Helytelen a kijelentés egy test tömegével kapcsolatban:
a) fizikai alapmennyiség; c) az SI-ben kg-ban fejezzük ki;
b) a test tehetetlenségének mértéke; d) az SI-ben g-ban fejezzük ki.
4. Két, azonos fémből készült, de különböző alakú és méretű tárgy:
a) tömege azonos; c) sűrűsége azonos;
b) térfogata azonos; d) felülete azonos.
5. Egy kocka alakú test oldalhossza l = 2 cm és sűrűsége ρ = 2,5 g/cm3. A test tömege:
a) 20 g; b) 2 kg; c) 0,2 kg; d) 10 g.
6. Ha egy pohárból tejet töltünk egy kocka alakú dobozba, a tejnek megváltozik:
a) a tömege; b) a térfogata; c) a sűrűsége; d) az alakja.
3
7. A 0,8 g/cm sűrűség értéke SI-ben használt mértékegységbe átalakítva:
a) 800 kg/l; b) 80 kg/dm3; c) 800 kg/m3; d) 8 g/m3.
56
III. Állapítsátok meg az alábbi kijelentések logikai értékét!
1. Nem minden test rendelkezik tehetetlenséggel. I/H
2. A tömeg egy fizikai alapmennyiség. I/H
3. A tehetetlenség csak a mozgásállapot megváltozásakor nyilvánul meg. I/H
4. A 2 500 kg/m3 sűrűség értéke azonos 0,25 g/l értékkel. I/H
5. Két test tömege csak abban az esetben lehet különböző, ha sűrűségük különböző. I/H
6. Egy kilogramm kukoricapuffancs sűrűbb, mint egy kilogramm homok. I/H
IV. Egészítsétek ki a kijelentéseket a megfelelő kifejezésekkel, hogy az állítás helyes
legyen!
1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás állapota vagy a … állapot nem változik meg külső
hatások nélkül.
2. A tömeg meghatározását mérleg segítségével … nevezzük.
3. A tehetetlenség valamennyi testre jellemző … tulajdonság.
4. Két azonos tömegű test közül nagyobb a sűrűsége annak, amelynek ... a térfogata.
5. Két azonos térfogatú test közül nagyobb a sűrűsége annak, amelynek ... a tömege.
V. Töltsétek ki a keresztrejtvényt a füzetben!
1.
2.
3.
4.
5.
1. A testeknek az a tulajdonsága, hogy ellenállnak a nyugalmi vagy mozgási állapot

megváltozásának.
2. 1000 liternek megfelelő térfogat mértékegység.
3. A testek tömegének meghatározására használt klasszikus mérőeszköz.
4. Külső hatások nélkül a testek nyugalmi vagy egyenes vonalú … mozgás állapotában
maradnak.
5. A tömeg mértékegysége az SI-ben.
VI. Oldjátok meg a következő feladatokat a füzetben!
1. Egy üvegben található tej tömege 880 g. Az üveg térfogata a feliratozás szerint 800 ml. Mekkora az
üvegben található tej sűrűsége? Fejezzétek ki az eredményt az SI-ben használt mértékegységgel.
2. Egy tejcsokoládé tömege 250 g és térfogata 200 cm3. Ismerve, hogy a tömör csokoládé (levegőbuborékok
nélkül) sűrűsége 1,6 g/cm3, állapítsátok meg, hogy a csokoládé tartalmaz levegőbuborékokat vagy sem? Ha
igen, határozzátok meg a csokoládéban található levegőbuborékok térfogatát.
3. Mária azonos tömegű cukorból és sóból készített keveréket. Ismerve, hogy a só sűrűségének
értéke 1,2 kg/dm3, a cukor sűrűsége pedig 1,6 kg/m3, mekkora lesz a Mária által készített édes-
sós keverék sűrűsége?
57
A KÖLCSÖNHATÁS
A kölcsönhatás. A kölcsönhatások következményei
Miért esik le az alma? Miért vonzzák vagy taszítják egymást a mágnesek?

Éva és Anti emlékszik, hogy az előző osztályokban tanult a gravitációs,
elektromos, mágneses és érintkezési kölcsönhatásokról.
Megtudták, hogy a kölcsönhatás a testek azon tulajdonsága, hogy párban, egyidőben hatnak
egymásra. Az erő a testek közötti kölcsönhatás mértékét kifejező fizikai mennyiség.
Ti is tanultatok többféle erőtípusról. Ezeket az alábbi táblázat szemlélteti.
Mivel az erők hatása függ az irányításuktól is, ezért az erőket nyilak segítségével ábrázoljuk.
A súly Csúszási súrlódási erő
Eletromos erő Mágneses erő
Húzóerő Tolóerő
Emlékezzetek!
Amikor két test kölcsönhatásban van egymással, mindegyik test egy erővel hat a
másik testre. Ezek az erők egyenlő nagyságúak és ellentétes irányításúak.
58
Emil és Ilona felfedezi az erők hatásait

Egy gumilabda Szorítsd össze a labdát a tenyereid Mi történik a labda
között! alakjával, ha a két tenyered
közé szorítod?
Mi történik a labda alakjával,
ha a két tenyered által
kifejtett hatás megszűnik?
Egy rugó Fogd meg a rugó végeit és húzd szét Mi történik a rugó
a rugót! alakjával, ha a végeitől
húzod?
Tapasztalsz-e ellenállást a
rugó részéről?
Fogd meg a rugó végeit és nyomd Mi történik a rugó

össze a rugót! alakjával, ha a végeinél
összenyomod?
Tapasztalsz-e ellenállást a
rugó részéről?
Egy darab kréta Törd össze (morzsold szét) a krétát Mi történik a kréta
kisebb részekre. alakjával, ha a hatás
megszűnik?
Visszanyeri-e a kréta az
eredeti alakját?
Egy köteg gyurma Formálj a tenyereid között egy Mi történik a gyurma

gyurmagolyót. alakjával, miközben a
tenyereid között formálod?
Visszanyeri-e a gyurma az
eredeti alakját, ha a
tenyereidet eltávolítod?
A testek alakváltozása a kölcsönhatás statikus következménye.
59
Ha a testek Ha a testek
alakváltozása eltűnik a alakváltozása
kölcsönhatás megmarad a
megszűnte után, az kölcsönhatás megszűnte
alakváltozás után, az alakváltozás
rugalmas. rugalmatlan.
Következtetés A labda és a rugó rugalmas alakváltozást szenved, a kréta és a gyurma

rugalmatlan alakváltozást. Az alakváltozások a testek közötti kölcsönhatás során jönnek létre.
Emil és Ilona egy teherautóval játszik, és felfedezi az erő

hatásait!

Egy játék teherautó, Helyezd el az autót, a Mi történik a
egy zsineg, egy hozzákötött pohárral, az ábra teherautóval?
műanyag pohár, egy szerint.Tedd a pohárba sorra
gumi, egy hegyző, a gumit, a ceruzákat,
stb. a hegyzőt.
Egy játék teherautó, Miközben a teherautó Mi történik a
egy zsineg, egy elmozdul, helyezd rá az teherautóval?
műanyag pohár, egy almát! Miért?
gumi, egy hegyző, Addig helyezz tárgyakat a
egy alma, stb. teherautóba, ameddig
megáll.
Egy vas vázból Indítsd el a kisautót egyenes vonal mentén, majd Mi történik a
készült kisautó, egy helyezd el a mágnest az ábrán megadott módon. kisautó
mágnes. mozgásirányával?
A testek kölcsönhatásának dinamikus következménye abban áll, hogy mozgásba jönnek,

lelassulnak (megállnak) vagy megváltozik a mozgásirányuk.
60
Egy nyugalomban levő Egy test mozgásiránya
test mozgásba hozható megváltoztatható egy
egy erő segítségével.
erő hatása által.
Egy mozgásban levő test
megállítható egy erő
segítségével.
Következtetés Erők hatására a testek mozgásba hozhatók, megállíthatók vagy

megváltoztathatják a mozgásirányukat.
Jegyezzétek meg! Robi a következő vázlatot javasolja!
egy test megállítása
egy test mozgásba a mozgásirány

hozása megváltoztatása
dinamikus
A kölcsönhatás
következményei
rugalmas alakváltozás rugalmatlan alakváltozás
statikus
61
Az erő - a kölcsönhatás mértéke
Robi és Eliza a következő helyzeteket elemzi!
Marci skateboardozik. Figyelmetlenségből nem veszi
észre az útjában található követ. Magyarázzátok meg,
mi történik a fiú mozgásirányával.
Mi az oka?
Andris futballrajongó. Ő a gyepre helyezett labda felé
szalad, majd a kapu irányába lövi. Magyarázzátok meg,
mi történik a labdával ebben az esetben. Ki hozza
mozgásba a labdát?
János, hogy hazavigye a szamarat, a szamár nyakához
kötött kötelet húzza, de az ellenáll.
Mi fog történni ebben az esetben?
Következtetés Ezek olyan esetek, amelyekben a kölcsönhatás következménye nyilvánvaló

Marci, a labda és a szamár számára. Más esetekben viszont a kölcsönhatás következményei
nem nyilvánvalóak mindkét résztvevő test számára.
Meghatározás Az erő az a fizikai mennyiség, amely a kölcsönhatás mértékét fejezi ki.
Jegyezzétek meg! Az erőket nyilakkal ábrázoljuk, mert hatásukat bolyásolja irányuk és
irányításuk.
Bizonyos erők megjelenéséhez szükség van ahhoz, hogy a testek érintkezzenek egymással,
mások távolságra is megnyilvánulhatnak úgy, amint azt a következőkben látni fogjuk.
A SÚLY
Miért esik le az alma? Vajon az alma is vonzza a Földet?
Robi és Eliza a következő helyzeteket elemzi!
r
G
MP
Minden szabadon engedett test a Föld felé esik, melynek A Föld almára gyakorolt
oka a súly – a lefelé irányított erő. Iránya megegyezik hatásának megnyilvánulása
bolygónk sugárirányával és átmegy azon a ponton, ahol a a G súly. Mi ennek a párja?
test található. Hol található?
62
Jegyezzétek meg!
Bármelyik test súlya párban hat azzal az erővel, amelyikkel a test vonzza a Földet. Ez az erő a
Föld középpontjában hat, de hatása elhanyagolható, mivel a bolygó tömege jóval nagyobb a test
tömegéhez képest.
A súlyt gravitációs erőnek is nevezzük.
Az erők mérése. Mértékegység. A dinamométer

Hogyan lehet az erőt megmérni?
Isaac Newton Az erő méréséhez választanunk kell egy másik,
( 1643 január 4 –1727 március 31) mértékegységként tekintett, viszonyítási erőt. Ezt a
mértékegységet newtonnak nevezzük el, a híres tudós,
Isaac Newton tiszteletére.
[F]SI = 1 N
Úgy becsülhetjük, hogy 1 newton a 102 g tömegű alma
súlya. 1 newton az az erő, amely az 1 kg tömegű testre
hatva, azzal 1 m/s2 gyorsulást közöl.
Szükséges egy mérőeszköz is – a dinamométer!

A dinamométer egy tartóra rögzített rugó, kampóval
ellátott rúd, beosztásos skála és mutató együtteséből áll.
Ha a kampót húzzuk, vagy egy testet akasztunk rá, a rugó
megnyúlik, a mutató tű pedig a beosztásos skálán jelzi az
erő értékét. Ez newton (N) - ban van kifejezve.
Becsüljétek meg a következő élőlények súlyát és válasszátok ki a megfelelő értéket!
1. 2. 3. 4.
a. b. c. d.
60 N 50 000 N 1 000 N 0,0025 N
63
Emil és Ilona egy dinamométert tanulmányoz.
Dolgozzatok ti is velük együtt!
Szükséges
Munkamenet Figyeljétek meg!
eszközök
Egy dinamométer Jegyezzétek fel a milliméterpapírra a rugó kezdeti Mi nyújtotta meg
Rúd bemetszéses hosszát. a dinamométer
korongokkal Akasszátok rá a rudat a dinamométer kampójára rugóját?
Tartó és olvassátok le a jelzett értéket. Mérjétek meg a Melyik a rugóra
Milliméteres papír milliméterpapíron a rugó megnyúlását. ható alakítóerő
Írjátok be a táblázatba a kapott értékeket. ebben az esetben?
Ismételjétek meg a műveletet 7-szer.
Nr. F Δl k km Δk (Δk)m Hogyan változik a

crt. (N) (mm) (N/mm) (N/mm) (N/mm) (N/mm) rugó megnyúlása,
ha az alakítóerő
1 értéke nő?
2
3
4
5
6
7
Ábrázoljátok grafikusan a rugó megnyúlását az

alakítóerő értékének függvényében.
Használva a következő összefüggést, számítsátok
ki a rugalmassági állandó értékét:
Következtetés A rugó megnyúlása egyenesen arányos az alakítóerővel, amelyet a következő

összefüggés fejez ki:
F = k · ∆l
ahol k a rugó rugalmassági állandója, mértékegysége pedig a N/m.
64
Tanulmányozzátok egy rugóra ható alakítóerő
grafikus ábrázolását a megnyúlás függvényében.
Mennyi a rugó megnyúlása 0,9 N erő hatására?
Milyen nagyságú alakítóerő hatására lesz a rugó
megnyúlása 5 cm?
Számítsátok ki azon rugó rugalmassági
állandóját, amelyre ható alakítóerő változását a
megnyúlás függvényében a mellékelt ábra
szemlélteti.
A tömeg és súly közötti összefüggés

Az előző kísérletben tapasztaltátok, hogyha növeltétek a rúdra helyezett bemetszéses korongok
számát, nőtt az alakítóerő is – a súly.
Van-e valamilyen összefüggés egy test tömege és súlya

között?
A tömeg a testek tehetelenségének mértéke. A súly a test és a

A tömeget mérleggel mérjük. Föld közötti
[m]SI = 1 kg kölcsönhatás
mértéke.
[G]SI = 1 N
Mérjétek meg néhány test m tömegét, A dinamométer segítségével mérjétek meg G

fejezzétek ki kilogrammban és vezessétek be súlyukat, fejezzétek ki N –ban és vezessétek
egy táblázatba. be az értékeket ugyanabba a táblázatba.
Számítsátok ki mindegyik test esetén a G súly és az m tömeg közötti arányt!

Mit vesztek észre?
65
Következtetés
Mindegyik test esetén a G súly és az m tömeg közötti arány értéke megközelítőleg ugyanannyi.
Ezt az arányt gravitációs gyorsulásnak nevezzük, értéke állandó a Föld egy adott pontján.
G
g= [g]SI = 1 N/kg
m
Hazánkban a gravitációs gyorsulás értéke a tengerszinten: g = 9,8 N/kg.

Egy test súlya és tömege egyenesen arányosak:
G=m·g
Tanulmányozzátok!
Mária bevásárló zacskójában 6,5 kg tömegű alma van.
1. Feltételezve, hogy a gravitációs gyorsulás értéke 10 N/kg,
határozzátok meg a teli zacskó súlyát.
2. Ha Mária a zacskót egy newton beosztású dinamométerre függeszti, számítsátok ki a
dinamométer rugójára ható alakítóerő értékét.
3. Az előbb kiszámolt két erő különbözik-e egymástól? Miben különbözik?
A súrlódási erő
Miért nehéz a jegen járni? Miért nehéz a vizet tartalmazó kádba ejtett szappant megfogni?
Elemezzétek a következő ábrákat!
Miért csúszik gyorsabban a síelő gyerek, mint Miért nehéz tolni egy bútordarabot a
a füvön csúszó? padlón?
Következtetés A testek érintkezési felületénél kis érdességek vannak, amelyek egymásba

csúsznak, amikor a testek érintkeznek egymással. Amikor a testek elkezdenek csúszni az
érintkezési felületen, az érdességek kisimulnak, szakadnak, ez ellenállást okoz a haladásnál,
valamint a csúszási súrlódási erő megjelenését eredményezi.
66
Emil és Ilona rendelkezésére áll egy dinamométer, egy kampóval ellátott téglatest, néhány
tömegetalon és néhány, különböző csiszolású felület. Ők a csúszási súrlódási erőt befolyásoló
tényezőket tanulmányozzák. Dolgozzatok ti is velük együtt!
Dinamométer segítségével vontassátok a testet egy vízszintes felületen állandó sebességgel.

Használjátok a tömegetalonokat, hogy változtassátok a felületre ható nyomóerőt, majd
alkalmazzatok különböző csiszolású felületeket.
Mit mutat a dinamométer ezekben az esetekben?
Vízszintesen vontatott testre ható erők ábrázolása
Következtetés Amikor a testet állandó sebességgel vontatjuk, az alkalmazott húzóerő egyenlő

a csúszási súrlódási erővel, a dinamométer pedig ezen erők értékét mutatja.
A testek vízszintes A testek vízszintes

csúszásánál fellépő csúszásánál fellépő
súrlódási erő súrlódási erő nem függ
egyenesen arányos a az érintkezési felület
test nyomóerejével nagyságától, csak a
(súlyával). felület csiszolási
fokától.
67
A rugalmas erő
Miért nyerik vissza eredeti alakjukat az alakváltozást szenvedett rugók?
Robi és Eliza a következő ábrákat elemzi!
Mi történik a rugó megnyúlásával, Mit éreztek akkor, amikor Mit éreztek akkor, amikor
ha nő az alakítóerő? egy befőttes gumit mind egy rugót mind jobban
jobban megnyújttok? összenyomtok?
Következtetés Egy rugalmas test annál jobban ellenáll az alakváltozásnak, minél nagyobb az
alakváltozás, mivel megjelenik benne a rugalmas erő, amely a testet eredeti állapotába hozza
vissza az alakváltozás megszűnte után.
Anna és Tamás arra kér, hogy ellenőrizzétek a tehetetlenségről tanultakat!
I. Megoldott feladatok
1. Andrea megmér egy kockát és azt találja, hogy tömege 1,5 kg. A gravitációs
gyorsulás azon a helyen g = 9,8 N/kg. Mennyi a kocka súlya?
Megoldás:
Használjuk a következő összefüggést:
G=m·g
Tehát:
G = 1,5 kg · 9,8 N/kg = 14,7 N
2. Egy 10 N/m rugalmassági állandójú, szabad végénél függőlegesen
felfüggesztett rugóra, 0,5 N súlyú testet akasztunk.
a) Számítsátok ki ezen rugó megnyúlását.
b) Majd a testet, a rugóval együtt, vízszintes felületre helyezzük.
A rugó segítségével, vízszintesen húzva a kockát, a test akkor kezd el
csúszni, amikor a rugó megnyúlása 2 cm.
Számítsátok ki a test vízszintes felületen történő csúszásánál fellépő
súrlódási erő nagysága és a test súlya közötti arányt.
68
Megoldás
a) A rugóra ható alakítóerőt a felfüggesztett test súlya képezi.
Alkalmazzuk az összefüggést:
F = k · l,
Ahonnan:
l = F : k, valamint F = G
Δl = 0,5 : 10 = 0,05 (m) = 5 (cm)
b) A kocka akkor kezd el csúszni, amikor az alakítóerő egyenlő nagyságú lesz a test
csúszásánál fellépő súrlódási erővel:
F = Ff,
ahonnan
F = k · l,
Tehát, a test vízszintes felületen történő csúszásánál fellépő súrlódási erő nagysága és a test
súlya közötti arány:
Ff /G = k · Δl/G = 10 · 0,02/0,5 = 0,4
II. Válaszoljatok a következő kérdésekre!

1. Milyen dinamikus következménye van a Föld és egy felfelé hajított test közötti kölcsönhatásnak?
2. Hogyan lehet kiszámolni egy ismert tömegű test súlyát?
3. Milyen típusú alakváltozást szenved két sík felület által összenyomott gyurmagolyó?
4. Melyik fizikai mennyiség különbözteti meg egy golyóstoll rugóját egy autó
felfüggesztésétől?
III. Karikázzátok be a helyes válasz betűjelét!

1. Egy vízszintes felületen csúszó test, egy adott pillanatban való megállásának oka:
a) a tehetetlenség; c) a test tömege;
b) a felülettel való kölcsönhatás; d) az elmozdulás irányítása.
2. Egy golyó fallal való ütközésére kijelenthető:
a) a fal hat a golyóra, megváltoztatva annak mozgását;
b) a golyó nem hat a falra, mivel a fal nyugalomban marad;
c) az ütközésnek dinamikus következményei vannak a falra;
d) az ütközés nem egy példa a kölcsönhatásra.
3. Az erő:
a) egy fizikai alapmennyiség; c) egy anyagállandó;
b) a testek közötti kölcsönhatás mértéke; d) a kölcsönhatás egy mértékegysége.
69
4. Egy 10 g tömegű test súlya megközelítőleg:
a) 100 N; c) 1 kN;
b) 0,1 N; d) 0,01 kg.
5. Egy test súlya:
a) egyenesen arányos a test helyzetét megadó magassággal;
b) fordítottan arányos a test sűrűségével;
c) egyenesen arányos a test tömegével;
d) fordítottan arányos a test tömegével.
6. A rugalmassági állandóról kijelenthető:
a) cm-ben mérjük; c) fizikai alapmennyiség;
b) csak attól az anyagtól függ, d) meghatározható az alakítóerő és
amelyből a test készült; a test alakváltozásának arányaként.
7. Ahhoz, hogy egy testet 2 cm-rel nyújtsunk meg F erőre van szükség. Ahhoz, hogy ugyanazt a
testet 8 cm-rel nyújtsuk meg, a szükséges erő:
a) 2F; c) 3 F;
b) F/2; d) 4F.
8. Egy vízszintes felületen csúszó doboz által megtett távolság annál nagyobb, minél:
a) fényesebb a felület; c) rugalmasabb a felület;
b) merevebb a felület; d) érdesebb a felület.
9. A mechanikai kölcsönhatás statikus következménye a:
a) sebesség növekedése; c) pálya elhajlása;
b) sebesség csökkenése; d) test alakváltozása.
IV. Egészítsétek ki a kijelentéseket a megfelelő kifejezésekkel, hogy az állítás helyes

legyen!
1. Az erő egy olyan fizikai … , amely a … mértéke.
2. Azt az erőt, amely egy test alakjának és méreteinek változását okozza … nevezzük.
3. A test … és tömegének arányát gravitációs … nevezzük.
4. Azt az erőt, amely egy csúszó test sebességének csökkenéséhez vezető … hatást okozza …
erőnek nevezzük.
5. Két egyformán megnyúlt rugalmas test közül, annak … a rugalmassági állandója, amelyre
nagyobb alakítóerő hat.
V. Oldjátok meg a füzetben a következő feladatokat!

1. Számítsátok ki az 5 kg krumplit tartalmazó zsák súlyát, egy olyan helyen, ahol a gravitációs
gyorsulás g = 9,82 m/s2.
70
2. Számítsátok ki annak a rugónak a megnyúlását, melynek rugalmassági állandója 500 N/m és
100 N nagyságú erő hat rá.
3. Egy rugó 8 cm-rel nyúlik meg, ha 8 cm oldalhosszúságú fakockát (ρ = 800 kg/m3) akasztunk
rá. A kockát vízszintes felületre helyezzük. Ha rugó segítségével, vízszintesen húzzuk a kockát,
az akkor kezd el csúszni, amikor a rugó megnyúlása 2 cm.
a) Határozzátok meg a rugó rugalmassági állandóját.
b) Számítsátok ki a vízszintes felület és a test között fellépő csúszási súrlódási erő és a test
súlyának arányát.
VI. Képzeld el, írd meg!

Alkossatok egy esszét, amelyben leírjátok, hogyan képzeltek el egy olyan világot, amelyből
hiányoznak a csúszási súrlódási erők.
Elért
Sorsz. Tétel Pontozás
pontsz.
1. Állapítsátok meg a következő kifejezések logikai értékét: 1 p.

1. Az autógumi egy pontjának pályája a sofőrhöz képest egy
kör. I/H
3 3
2. 1 g/cm egyenértékű 1 kg/dm . I/H
3. A tehetetlenség minden test alaptulajdonsága, mértéke
pedig a test tömege. I/H
4. A rugalmas erő csak a rugalmas testekre hat. I/H
2. Társítsátok a bal oszlopbeli mennyiségeket a nekik megfelelő jobb 1 p.
oldali oszlop mértékegységekkel.
1.m a) kg/ m3
2.ρ b) N/m
3.G c) kg
4.k d) N
3. Egy test 25 percig egyenletesen mozgott, v1 = 30 m/s sebességgel. 1 p.
Mekkora távolságot tett meg?
Mennyi idő alatt tenné meg ugyanazt a távolságot egy másik test,
amely v2 = 20 m/s sebességgel mozog?
71
4. Az A és B testek mozgásának grafikonját a mellékelt ábra 2 p.
szemlélteti.
Határozzátok meg a két test vA și vB sebességét.

Írjátok le a két test xA(t) és xB(t) mozgásegyenletét.
Határozzátok meg hol található a két test a t = 2 s időpillanatban.
Határozzátok meg a testek találkozásának helyét (koordinátáját) és
idejét.
5. Végezzétek el a következő mértékegységek átalakítását. 1 p.
10 m/s = … km/h
72 km/h = … m/s
1 g/cm3 = … kg/m3
1 200 kg/m3 = … g/cm3
6. Egy 11 cm oldalhosszúságú kocka súlya 27 N.
0,5 p.
Számítsátok ki a kocka tömegét (g = 10 N/kg).
A kocka belsejében egy üreg található. Mekkora az üreg térfogata,
0,5 p.
ha a kocka anyagának sűrűsége 2,7 g/cm3?
Mennyi lenne a kocka súlya, ha az üreget megtöltenénk vízzel
0,5 p.
(ρ = 1 g/cm3)?
7. Egy ideális rugó 10 cm- rel nyúlik meg, ha egy m = 4 kg tömegű
testet akasztunk rá.
Számítsátok ki a test súlyát. 0,5 p.
Határozzátok meg a rugó rugalmassági állandóját. 1 p.
72
Tanulói napló
Robi és Eliza arra biztat, hogy gondolkodjatok még azon, amit ebben
Mechanikai jelenségek
Mozgás és nyugalom
Test. Mozgó test. Viszonyítási test. Viszonyítási rendszer
Mozgás és nyugalom. Pálya
Megtett út. Időtartam
Középsebesség. Mértékegységek. A sebesség jellemzői (irány, irányítás)
Egyenes vonalú egyenletes mozgás. A mozgás grafikus ábrázolása
Egy test mozgásba hozása és megállítása. Középgyorsulás, mértékegység
Kiegészítés: Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás (minőségi leírás)
A tehetelenség
A tehetlenség, a testek általános tulajdonsága
A tömeg, a tehetetlenség mértéke. Mértékegységek
A testek tömegének közvetlen meghatározása. A mérés
A testek sűrűsége, mértékegység
A sűrűség meghatározása
A kölcsönhatás
A kölcsönhatás és következményei
Az erő, a kölcsönhatás mértéke
Példák erőkre (súly, súrlódási erő, rugalmas erő)
Mértékegység
Az erő mérése, a dinamométer
A tömeg és súly közötti összefüggés
Jegyezd le a füzetbe, a következő táblázat celláiba, amiről úgy gondolod,
hogy már tudod, amit most tanultál meg, és amire még kíváncsi vagy
a mechanikai jelenségekkel kapcsolatban.
Tudtam! Szeretném tudni! Most tanultam meg!
73
3. Hőjelenségek
Mit értünk egy test Lehet egy test meleg egy bizonyos
hőállapota alatt? testhez képest és hideg egy másik
Mikor mondjuk egy testhez képest?
testre, hogy meleg és
mikor azt, hogy hideg?
Mi történik termikus
kölcsönhatás következtében?
Mikor tételezhetjük fel két
testről, hogy termikus
egyensúlyban vannak?
Hogyan mérhetjük meg Mi a hőmérsékleti skála?

egy test hőmérsékletét? Hogyan juthatnak megegyezésre
Milyen azok, akik különböző
mérőműszerekkel hőmérsékleti skálákat használnak?
tehetjük meg ezt?
Mit értünk hőtágulás alatt?

Hogyan tud egy test
kitágulni?
Hogyan mérhető meg egy test
hőtágulása?
Mit jelent, hogy a víz Milyen előnyei, illetve hátrányai

hőtágulása rendellenes? vannak a hőjelenségeknek?
Milyen hőmérsékleti Milyen hétköznapi alkalmazásai
tartományban viselkedik vannak a hőtágulásnak?
másképpen a víz?
Tartalmak: Hőjelenségek
Sajátos kompetenciák: 1.1; 1.2; 1.3; 2.1; 2.2; 2.3; 3.1; 3.2; 3.3; 4.1; 4.2.
74
Anders Celsius, svéd fizikus, aki a víz különböző
halmazállapotaira alapozva állított fel egy
hőmérsékleti skálát.
Ce se întâmplă cu
corpurile atunci când le
încălzim
Mi történik sau când le
a testekkel,
răcim?
amikor melegszenek vagy
hűlnek?
Hőállapot. Hőmérséklet
Éva és Anti a korcsolyapályán van. Anti korcsolyázik, Éva egy padon ül.
É: Nagyon hideg van. Nem szeretnél hazamenni? Írjátok ki a füzetetekbe azokat a

A: Nekem melegem van. Nézd, milyen forró a kezem! szavakat a szövegből, amelyek a
É: Az én kezem nagyon hideg. Hogyan lehetséges ez? termikus jelenségekkel kapcsolato-
A: Nézd, a tenyerembe vettem egy kis havat és elolvadt. sak és válaszoljatok ti a gyerekek
Most az én kezem is hideg, a hó pedig vízzé alakult. kérdéseire.
É: Az én vizespalackom megfagyott. Nézd, szét is tört!
Mit gondoltok,
Vajon miért?
mi történt
A: Azt hiszem a víz és a jég térfogatához van ennek köze.
Ugye tanultunk valamit a térfogatokról fizikából? tulajdonképpen a
É: Nicsak, már nem is olyan hideg a kezem, amióta a két gyerek
kezed közé fogtad! Igaz, a te kezed sem olyan forró kezével?
már!
75
Éva és Anti megkér benneteket, hogy vonallal kössétek össze az egyes
kifejezéseket a megfelelő képpel.
1. termikus kapcsolat 2. meleg 3. termikus egyensúly 4. hőmérő 5. hideg
a) b) c) d)
Meghatározás
A testek azon állapota, amely leírható a meleg vagy a hideg fogalmával, a testek hőállapota
vagy termikus állapota.
Megjegyzés A testek hőállapotuk szerint sorba rendezhetők.
Emil és Ilona a konyhát fizika laboratóriummá

alakította.

- egy jégkocka Helyezzétek az öt tárgyat az Hogyan tudtátok össze-
- egy fémgolyó asztalra és rendezzétek sorba a hasonlítani a tárgyak
- egy pohár forró tea leghidegebbtől a legmelegebb hőállapotát?
- egy kiskanál, amit a felé. Ha nem érintettétek volna meg
forró teából veszünk ki Rajzoljátok le a tárgyakat a őket, hogyan állapíthattátok
- egy szobahőmérsékletű füzetetekbe fordított volna meg, hogy egyik test
műanyagedény sorrendben! melegebb-e mint a másik?
Helyezzétek a kiskanalat a Írjátok le, hogy mi történt a
teába. testekkel!
Enyhén keverjétek meg. Mi történt a jégkockával?
Tegyétek bele a jégkockát is a Mi történt a műanyagedény
teába. hőállapotával? Hát a tea, illetve
Öntsétek át most a teát a a fémgolyó hőállapotával?
műanyagedénybe és tegyétek
bele a fémgolyót!
Meghatározás
A termikus kölcsönhatás, vagy másképp termikus kapcsolat a testeknek azon „érintkezése”,
amelynek következtében a testek hőállapota megváltozik.
A melegebb test lehűl, a hidegebb felmelegszik. A termikus kapcsolatban levő testek hőállapota
mindaddig változik, amíg a testek termikus egyensúlyba nem kerülnek.
76
Figyelem! Amikor túl forró vagy túl hideg testekhez értek, megégethetitek magatokat vagy
fagyási sérüléseket szenvedhettek!
Robi és Eliza megértette, hogy ha a testek hőállapotuk szerint

sorba rendezhetők, akkor ezt az állapotot mennyiségileg is le lehet írni.
Meghatározás
Azt a fizikai mennyiséget, amely a testek hőállapotát méri, hőmérsékletnek nevezzük.
A hőmérséklet szokásos jelölése: t vagy T.
Ha két vagy több test egymással termikus egyensúlyba került, azt jelenti, hogy azonos a
hőmérsékletük.
Robi megkéri Elizát, hogy hasonlítsa össze a képeken levő testek hőmérsékletét.
Próbálkozzatok ti is! Szerintetek hogyan helyes: t1 = t2 , t1 > t2 vagy t1 < t2?
Itt t1 , illetve t2 az alábbi képeken látható 1-es test, illetve 2-es test hőmérsékletét jelöli.
A hőmérséklet mérésére szolgáló mérőműszer a hőmérő.
77
Emil és Ilona rájött, hogy többféle hőmérő is létezik. Bemutatnak néhányat.
Társítsátok a képekhez a megfelelő elnevezéseket!
1. 2. 3.
a) lázmérő (higanyos b) digitális hőmérő c) alkoholos hőmérő
hőmérő)
Figyelem!
A hőmérőt/lázmérőt ne használjuk folyadékok
kevergetésére! Óvatosan bánjunk vele, hogy nehogy
eltörjük! Ha higanyos hőmérőt/lázmérőt használunk,
fokozottan figyeljünk, hogy el ne törjük, mert a
higany mérgező! Ne ijedjetek meg, és ne titkoljátok
el, ha mégis eltört egy hőmérő! Értesítsétek a tanárt!
Robi tudja, hogy többféle hőmérsékleti skála is van, mint például a Celsius-skála,
a Kelvin-skála, vagy a Fahrenheit-skála.
A legelterjedtebb a Celsius-skála, melynek egysége a Celsius-fok. Ennek jele C.
A Nemzetközi Mértékrendszerben viszont a hőmérséklet mértékegysége a Kelvin, jele K.
[T]SI = 1 K
A Celsius-fokban mért hőmérsékletet még empirikus hőmérsékletnek is szoktuk nevezni, és t-vel
jelöljük, míg a Kelvinben mért hőmérsékletet abszolút hőmérsékletnek hívjuk, és T-vel jelöljük.
78
Eliza azt is tudja, hogy egy Celsius-fok egy bizonyos hőmérsékleti tartománynak a
századrészét jelenti.
Ez a hőmérsékleti tartomány a tiszta jég olvadási hőmérsékletétől a tiszta víz forrási
hőmérsékletéig terjed. Előbbihez a 0 C hőmérséklet-értéket rendeljük, utóbbihoz a 100 C-ot.
0 C-nak az abszolút hőmérsékleti skálán 273,15 K felel meg, és T (K) = t (C) + 273,15.
A Celsius-, illetve a Kelvin-skálán az egységek (beosztások) azonos nagyságúak. A különbség
abban áll, hogy a két skála egymáshoz viszonyítva 273,15 fokkal el van tolva.
– 273,15 0 t1 = T1 – 273,15 t (C)
0 273,15 T1 = t1 + 273,15 T (K)
Bizonyítsátok be a következő gyakorlatban, hogy a ∆T és ∆t hőmérséklet-változások egyenlőek:

Egy test hőmérséklete t1 = 6 C-ról t2 = 17 C-ra emelkedik.
a. Mekkora a ∆t hőmérséklet-változás Celsius-fokban kifejezve?
b. Mennyi a fenti két hőmérsékletnek megfelelő hőmérsékleti érték kelvinben?
c. Mekkora a ∆T hőmérséklet-változás kelvinben?
A Fahrenheit-skála egysége 1,8-szor kisebb, mint a Celsius-skáláé, és a két skála között 32
foknyi eltolódás is van. Egy hőmérsékleti értéket Celsius-fokból átalakítani Fahrenheit-fokba,
és fordítva, az alábbi összefüggések segítségével lehet:
F = (C ∙ 1,8) + 32
C = (F – 32) : 1,8
Íme néhány jellegzetes hőmérséklet:
Kelvin Celsius Fahrenheit
A legalacsonyabb hőmér-
séklet (abszolút zéró fok) 0 – 273,15 – 459,67
A jég fagyáspontja 273,15 0 32
A víz forráspontja (normál

373,15 100 212
feltételek mellett)
Anna és Tamás játékból új hőmérsékleti skálákat talál ki.
Az “Anna-skálát” Anna-fokokra osztják úgy, hogy a 0 Anna-fok – 5 C-nak felel meg, 50 A

(azaz 50 Anna-fok) pedig az emberi test normális hőmérsékletének.
Tamás a skáláját pikekre osztotta (ő így akarta nevezni), és úgy gondolta, hogy a 0 pik legyen
azonos a 0 C-kal, de a pik (mint egység) legyen fele akkora, mint a Celsius-fok.
79
Ha ti kellene egy új hőmérsékleti skálát alkossatok, milyen hőmérsékleti alappontokat
választanátok? Hogyan neveznétek a skála egységét?
Rajzoljátok le az általatok elképzelt hőmérőt! Válasszatok ki két hőmérsékleti értéket és
végezzétek el az átalakításukat Celsius-fokból a ti hőmérőtök egységeibe!
A hőállapot megváltozásának következményei

HŐTÁGULÁS
Emil és Ilona bemegy a fizika laboratóriumba,
hogy megvizsgálja a testek hőállapotának
megváltozásával járó hatásokat.
1. Engedjétek át többször is a golyót Mennyire könnyen fér át
- egy fémgolyó a gyűrűn, szobahőmérsékleten! a golyó a gyűrűn?
- egy állvány a golyó
felfüggesztésére
- egy gyűrű, aminek a
belső átmérője kicsit
nagyobb, mint a golyóé
- egy borszesz-égő vagy
más melegítőberendezés
Melegítsétek fel a golyót és Mi történt a golyóval?
próbáljátok újra átvinni a gyűrűn! Más a tömege?
Hát a méretei?
Valamikor még át fog
férni a golyó a gyűrűn?
Mikor?
2. Mit vesztek észre az

- egy befőttesüveg vízzel átlátszó szívószálban?
- a víz melegítésére
szolgáló eszköz
- egy kilyukasztott kupakú
műanyagpalack
- egy átlátszó szívószál
- egy-két csepp tintával
vagy ételfestékkel
megfestett víz
Melegítsétek jól fel a befőttes-
üvegben a vizet. Illesszétek a
szívószálat szorosan a színesvizes
palack kupakján levő lyukba.
80
Hogyan emelkedett fel a
színes víz a szívószálba?
Miért?
Bele fog még férni a
színes víz a palackba?
Mikor?
Mi történt a színes víz
térfogatával?
Helyezzétek a műanyagpalackot
a meleg vízbe és várjátok meg a
termikus egyensúly beálltát.
3. Teljesen üres-e a
- egy üres 0,5 l-es műanyagpalack?
műanyagpalack Mi van benne?
- egy ép lufi, amit a
palack szájára illesztünk
- egy vizes edény
(befőttesüveg)
- az edényben levő víz
melegítésére szolgáló
eszköz Melegítsétek fel a befőttes-
üvegben levő vizet. Erősítsétek
jól rá a palackra a lufit.
Mi történik a lufival?
Miért?
Hogyan változott a
palackban levő levegő
térfogata?
Tegyétek bele a palackot a

befőttesüvegbe, a meleg vízbe!
Meghatározás
A hőtágulás hőmérséklet-változás hatására történő térfogatváltozás. Ha a térfogat a
hőmérséklet növekedésének következtében csökken, negatív hőtágulásról beszélünk.
81
Megjegyzések
1. A hőtágulás bármelyik halmazállapotú test (szilárd, cseppfolyós és gáz halmazállapot) esetén
megfigyelhető, de különböző mértékű.
2. Csak a test térfogata változik a hőmérséklettel, a tömege nem. Tehát a test sűrűsége is
változik a hőmérséklettel.
Példa: Ha egy test térfogata a kezdeti V1 = 20 cm3 -ről V2 = 24 cm3 -re nő a hőmérséklet-
változás hatására, miközben tömege változatlanul 54 g, akkor a test kezdetben ρ1 = 2,7 g/cm3,
míg végül ρ2 = 2,25 g/cm3 sűrűségű.
Miért van a higanyos lázmérő

Már tanulmányoztatok egy hőtágulással
szálán egy kis elvékonyodás a
kapcsolatos példát, amikor az alkoholos és a
higany-tartály fölött?
higanyos hőmérőkről tanultatok. Ha annak a
Lázmérés után a higany lehűl és
testnek a hőmérséklete, amellyel kapcsolat-
összehúzódik. A szűkület megakadályozza a
ba kerül a hőmérő, nagyobb, akkor az
higany visszafolyását a tartályba, így több
alkohol vagy a higany kitágul. A hőmérő
ideig leolvasható a beteg testhőmérséklete.
folyadékának új helyzete mutatja meg a
Ezt követően, könnyen lerázhatjuk a hőmérőt,
hőmérsékletet a hozzárendelt skálán.
és újabb mérést végezhetünk.
A beosztásos pirométer a hőtágulás tanulmányozására alkalmas laborató-

riumi berendezés. Azonosítsátok a pirométer főbb részeit az ábrán!
Beosztásos skála
Mutató
Tanulmányozandó fémrúd
Tartólap és gázláng
Egy bimetál szalag esetén nyilvánvaló, hogy a szilárd anyagok hőtágulása is más-más mértékű.
Ez a bimetál szalag két, egymásra

illesztett vékony rétegből áll: egy
alumínium-, illetve egy rézrétegből.
Melegítés során az ikerfém szalag
meggörbül, mert az egyik fém
jobban tágul, mint a másik.
Melyik fém hőtágulása nagyobb?
82
HALMAZÁLLAPOT-VÁLTOZÁSOK
Idézzétek fel a szilárd, folyékony és gázhalmazállapot jellemzőit!
SZILÁRD ANYAGOK FOLYADÉKOK GÁZOK

Van saját térfogatuk Van saját térfogatuk Nincs saját térfogatuk
Van saját alakjuk Nincs saját alakjuk Nincs saját alakjuk
Nem folynak (felveszik az edény alakját) Folynak
Folynak (folyékonyak)
Robi és Eliza az alábbi vázlatot készíti, majd elmagyarázza.
Az, hogy egy bizonyos anyag milyen halmazállapotban van, függ a hőállapotától.
Egy szilárd halmazállapotú anyag folyadékká való átalakulását olvadásnak nevezzük. A fagyás
az olvadással ellentétes folyamat, egy folyadéknak szilárd halmazállapotúvá alakulását jelenti.
Az olvadás hőmennyiség felvételével, a fagyás pedig hőmennyiség leadásával jár.
Azt a folyamatot, amelynek során egy folyadék gázhalmazállapotúvá alakul, párolgásnak
nevezzük. Egy gáznemű anyag folyadékká való átalakulása a lecsapódás, cseppfolyósodás,
vagy idegen szóval kondenzáció.
Az olyan anyagok, mint a naftalin és a kámfor képesek szilárd halmazállapotúból egyenesen
gázneművé alakulni. Azt mondjuk, hogy szublimálnak. A fordított jelenséget, gáznemű anyag
szilárd halmazállapotúvá alakulását deszublimálásnak hívjuk.
Halmazállapot-változás során az anyag hőmérséklete nem változik.
Tanulmányozzátok!
1. A víz hőtágulásának rendellenessége (anomáliája)
Tudjátok miért tört el Éva vizespalackja?
A víz a 0 C és 4 C közötti hőmérsékleti tartományban más folyadékoktól eltérő módon
viselkedik. A hőmérséklet növekedésével nemhogy kitágulna, hanem még összehúzódik, és a
83
hőmérséklet csökkenésével pedig kitágul (ebben a hőmérsékleti tartományban). Tehát 0 C és
4 C között a víz hőtágulása rendellenes. Sűrűsége 4 C-on a legnagyobb. Ezért élhetnek a
halak télen is a jégréteg alatt, a tavak alján, ahova lesüllyed a sűrűbb, de melegebb víz.
2. A víz körforgása a természetben
Rajzoljátok le a füzetetekbe és magyarázzátok a víz körforgását a
természetben, előzetes ismereteitek és a jelen fejezetben tanultak alapján!
3. A hőtágulás egyéb alkalmazásai

Az elektromos hálózat légi vezetékei hosszabbak,
mint az oszlopok közötti távolság, mert figyelembe
veszik, hogy télen a vezetékek összehúzódnak.
A csöveket könyökökkel látják el, hogy a hőmérséklet-változás által okozott alakváltozás ne

tegye tönkre őket.
A hidak és vasutak elemeit hézagokkal látják el a hőtágulás okozta alakváltozás megelőzésére.
84
A fejezet végén Anna és Tamás arra kér, hogy ellenőrizzétek a
hőjelenségekről tanultakat!
1. Melegítés során egy 50 g-os kocka éle 15 mm-ről 16 mm-re nő.
a. Számítsátok ki a kocka (hőtágulás miatti) térfogatváltozását!
b. Számítsátok ki, mennyivel változott a kocka anyagának sűrűsége
a hőtágulás során!
Megoldás:
a. A kocka kezdeti térfogata V1 = l13 = (15 mm)3 = 3 375 mm3 = 3,375 cm3.
A kocka végső térfogata V2 = l23 = (16 mm)3 = 4 096 mm3 = 4,096 cm3.
Tehát a térfogatváltozás ∆V = 721 mm3 = 0,721 cm3.
m 50 g
b. A kocka kezdeti sűrűsége ρ1 = = 3
= 14,8 g/cm3.
V1 3,375 cm
m 50 g
A kocka végső sűrűsége ρ2 = = 3
= 12,2 g/cm3.
V2 4, 096 cm
Tehát a kocka sűrűsége csökkent ‫∆׀‬ρ‫ = ׀‬2,6 g/cm3 -rel.
II. Másoljátok le a füzetetekbe, majd kössétek össze vonalakkal a megfeleltetéseket!

473,15 K 400 C
673,15 K 200 C
746,3 K 200,15 C
473,3 K 473,15 C
Forrás Hő felvétele
Lecsapódás
Olvadás Hő leadása
Fagyás
Szublimáció
III. Egészítsétek ki a kijelentéseket a megfelelő kifejezésekkel, hogy az állítás helyes
legyen!
1. Halmazállapot-változás során a hőmérséklet ................................................................... .
2. A víz hőtágulási rendellenessége alatt a víz azon különleges tulajdonságát értjük, hogy a víz
.......................... nő, miközben a hőmérséklete csökken, a 4 C és 0 C közötti intervallumban.
3. A vasúti sínek között helyenként rés van azért, mert nyáron a sínek ................................... .
85
IV. Fejtsétek meg a rejtvényt a füzetetekben!
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
1. Szilárd anyag gázneművé alakul.

2. Hőtágulás mérésére szolgáló laboratóriumi eszköz.
3. Rendellenesség, idegen szóval.
4. Érintkező testek hőmérséklete idővel kiegyenlítődik. Létrejön a ....….……. egyensúly.
5. Hőmérséklet-változás során bekövetkező térfogat-változás.
6. Az olvadás nem más, mint …………….. halmazállapotból folyadékká való átalakulás.
7. A ………………-skála egysége megegyezik a Kelvin-skáláéval.
Oldjátok meg a füzetetekben az alábbi feladatokat! Amikor befejeztétek, kérjétek
Sor Pon- Elért

Tétel
sz. tozás pontsz.
1. Állapítsátok meg a következő állítások igazságértékét!
a) A Kelvin-skála egysége 273-szor nagyobb, mint a Celsius-fok. I/H 1 p.
b) Két termikus kapcsolatban levő test akkor van termikus
egyensúlyban, ha hőmérsékletük megegyezik. I/H
c) Hidegből meleg helyiségbe lépve, a szemüvegünk azért párásodik
be, mert a levegőből a vízgőzök lecsapódnak a hideg szemüvegre. I/H
d) A víz 293 K-en alakul át szilárd halmazállapotúból folyadékká. I/H
2. Karikázzátok be a helyes válasznak megfelelő betűt! 2 p.
1. Amikor megérintetek egy testet, meg tudjátok állapítani:
a) a test hőmérsékletét; b) a test hőállapotát;
c) a test tömegét; d) a test által felvett hőmennyiséget.
2. Ha egy hidegvizes edénybe beleteszünk egy forró krumplit:
a) egyik testnek sem b) az edény és a víz lehűl;
változik a hőállapota;
c) a krumpli lehűl; d) a krumpli felmelegszik.
86
3. Hőtágulás során nem változik/nak
a) a test tömege; b) a test sűrűsége;
c) a test térfogata; d) a test méretei.
4. Az az anyag, amivel gyakran találkozunk mindhárom
halmazállapotában, az a/az: a) víz; b) levegő; c) üveg; d) fa.
3. m = 2 kg-nyi folyadékot felmelegítünk, és eközben térfogata 0,5 l-rel 2 p.
nő. a) Ha a folyadék kezdeti sűrűsége ρ = 1200 kg/m3, mekkora lesz a
meleg folyadék sűrűsége? b) Ha kezdetben a folyadék színültig volt
egy 2,5 l-es edényben, mekkora a melegítés során az edényből kifolyt
folyadék tömege? (úgy tekintjük, hogy az edény mérete nem változik)
4. Mama süteményt készít. A sütőben a hőmérséklet 323 K. Sütés közben 1 p.
a hőmérséklet megemelkedik 110 fokkal. Mekkora a sütő végső
hőmérséklete? Fejezzétek ki az eredményt C-ban!
5. Alakítsátok át a következő hőmérsékleti értékeket, ha tudjátok, hogy 2 p.
Celsius-fokból Fahrenheit-fokba az alábbi átalakítási összefüggés
alkalmazható: t F = t C ∙ 1,8 + 32
a) 289 C = …K c) 10 C = ...F
b) 373 K = ... C d) 50 F = ... C
6. Hivatalból jár: 2 p.
Tanulói napló
Robi és Eliza arra biztat, hogy gondolkodjatok még azon, amit ebben a
fejezetben tanultatok.
Hőjelenségek
Hőállapot, termikus egyensűly, hőmérséklet, termikus kapcsolat
Hőmérsékletmérés. Hőmérsékleti skálák
A hőállapot megváltozása. Melegedés, lehűlés (hőmérséklet-változás)
Hőtágulás
Halmazállapot-változások
Alkalmazások (a víz anomáliája, a víz körforgása a természetben)
Jegyezd le a füzetbe, a következő táblázat celláiba, amiről úgy
gondolod, hogy már tudod, amit most tanultál meg és amire még
kíváncsi vagy a hőjelenségekkel kapcsolatban!
87
4. Elektromos és mágneses jelenségek
Miben nyilvánul meg a
mágneses kölcsönhatás?
Mi a mágneses pólus?
Mi a mágnesezés?
Hogyan működik az iránytű?
Miből épülnek fel az anyagok? Mi az elektromosság?

Miben nyilvánul meg az
elektromos
kölcsönhatás?
Hogyan keletkezik a villám?

Mi a villámcsapás?
Mi az elektromos áram?
Milyen anyagok
Mi az elektromos áramkör? vezetik az
Melyek az áramkört alkotó elektromosságot?
Miért kell műanyag
elemek?
réteggel bevonni az
Mi a szerepe egy áramforrásnak? összekötő huzalokat egy
elektromos
áramkörben?
Hogyan lehet kapcsolni az

égőket?
Milyen különbségek vannak
a kétféle kapcsolásnál?
Hogyan védekezhetünk
áramütés ellen?
Tartalmak: Elektromos és mágneses jelenségek

Sajátos kompetenciák: 1.1; 1.2; 1.3;2.1; 2.2; 2.3; 3.1; 3.2; 3.3; 4.1; 4.2.
88
Mágnesek. Mágnesek közötti kölcsönhatások, mágneses pólusok
Az elektromos égőt Thomas Alva Edison

találta fel 1879-ben. Kezdetben az
izzószál szénből volt, amely nagyon
hamar kiégett.
Am putea crea un magnet? Ce ar fi necesar?

Készíthetünk mágnest? Mi szükséges hozzá?
De ce atunci când o riglă de plastic este
Ha műanyag vonalzót hajunkhoz
frecată de păr poate atrage scame și
dörzsölünk,
bucățele utána miért vonzza a
de hârtie?
papírszeletkéket és a szöszt?
Cum ar trebui conectate mai multe becuri
Hogyan kellsăkapcsolni
astfel încât több chiardacă
poată lumina égőt úgy, hogy
unul
ha netán egy kiég,
dintre ele se arde? a többi továbbra is
világítson?
A mágneseket már az ókorban használták Kis-Ázsiában. Magnészia tartományban fedezték fel

azt a kőzetet, amely vonzza a vasat tartalmazó testeket. Később magnetitnek nevezték el. A
tengerészek hajózáskor iránymeghatározásra használták úgy, hogy ebből a kőzetből egy rúd
alakú darabkát fonalra függesztettek.
Sor Vonzás
A test
sz. I N
1 10 banis pénzérem
Mágneses teszt! Emil és Ilona mágnesekkel
2 Fizika tankönyv
játszik! Alkossatok ti is csoportokat, vegyetek
3 Egy radírgumi
egy mágnest, majd közelítsétek különböző
4 Ajtókulcs
testekhez. Másoljátok le a füzetbe a
5 Gyufaszál
mellékelt táblázatot, majd írjátok be, hogy a
6 Egy színes ceruza
mágnes és a testek között van-e vonzás vagy
7 Irodai gémkapcsok
8 Székcsavar sem.
Következtetés A mágnes vonzza a 10 banis pénzérmét, az ajtókulcsot, a gémkapcsokat és a

székcsavart, mert vasat tartalmaznak.
Szórjatok vasreszeléket egy rúd- és egy patkómágnesre! Hogyan helyezkedik el a vasreszelék?
A mágnesek vonzzák a vasat
tartalmazó testeket. Azokat a helyeket,
ahol a mágneses kölcsönhatás a
legerősebb mágneses pólusoknak
nevezzük.
Két mágneses pólus létezik: észak és dél
Követetkeztetés A vasreszelék a mágneses mező erővonalai mentén helyezkedik el.
89
Emil és Ilona továbbra is tanulmányozza a mágnesek
közötti kölcsönhatást.
Szükséges Figyeljétek
Munkamenet
eszközök meg!
Két rúdmágnes Ilona rendre két Hogyan hat

rúdmágnes piros, majd egymásra a két
kék színű felét közelíti rúdmágnes?
egymáshoz.
Két mágnestű Emil megismétli a Hát a

műveletet mágnestűkkel. mágnestűk?
Ezután egy fél órán
keresztül néhány kapcsot a
mágnesen hagy, majd Mi történik a
közelíti azokhoz a kapcsokkal?
Gémkapcsok kapcsokhoz, amelyek nem
voltak a mágnes mellett.
Következtetés Az azonos mágneses pólusok taszítják, a különbözőek vonzzák egymást.

A mágnes közelében levő kapcsok mágneseződtek, így más kapcsokat is vonzottak.
Meghatározás A mágnesezés az a jelenség, amikor azok a testek, amelyek vasat tartalmaznak

és egy ideig mágnes mellett voltak, mágneses tulajdonságokkal fognak rendelkezni.
Emil észrevette, hogy néhány óra múlva, azok a kapcsok, amelyek a mágnes mellett voltak,
elveszítették azt a képességüket, hogy más kapcsokat vonzzanak!
Azt a mágnest, amely Az ideiglenes mágnes

mindvégig megtartja az a test, amely csak
mágneses tulajdonságát bizonyos ideig
állandó mágnesnek rendelkezik mágneses
nevezzük. tulajdonságokkal.
90
A Föld mágneses tere. Az iránytű
Eliza megtudta,hogy a Földnek is van mágneses tere. Elmagyarázta Robinak, hogy

a szabadon hagyott mágnestű a földrajzi észak-dél irányba áll be.
Az iránytű fő alkotórésze a mágnestű.
Az iránytű egy olyan tájékozódási

eszköz, amely egy koronglapból és egy
középen szabadon elforduló mágnestűből
áll, a földrajzi északi irányt mutatva.
A Föld úgy viselkedik mint egy óriás
mágnes, a déli mágneses pólusa a földrajzi
Északi-sark, míg az északi mágneses
pólusa a földrajzi Déli-sark közelében
van.
Robi felfedezi a vándorlás jelenségét. Vannak állatok, amelyek képesek tájékozódni a

Föld mágneses tere alapján. Ilyen állatok a madarak, bálnák, halak stb.
Az anyag atomos szerkezete
Képzeld el!
Képzeld el, hogy egy favágó vagy mesebeli mágikus fejszével. A
fejszéd egyre kisebb, a felaprított fa is egyre kisebb lesz. Tehát egy
adott pillanatban szükséged lesz egy olyan eszközre, egy
mikroszkópra, amely a látványt nagyon megnöveli, mert a
fadarabkák nagyon, nagyon kicsik lesznek. Létezik egy adott pont,
ahol meg kell állnod, mert a fadarabkákat tovább már nem tudod
aprítani. Ezt a kicsi darabkát, a legkisebb részt, amelynél tovább az
anyag már nem osztható atomnak nevezzük.
Az atom elnevezés görög eredetű szó és oszthatatlant jelent.
Minden, ami körülvesz atomokból épül fel. Az atomról szóló mese
a következő leckékben folytatódik.
91
Robi felírja egy papírlapra, hogy A N Y A G. Eliza minden betűt kivág.
A kivágott betűk „hasonlítanak” az atomokra. Ha a betűket kisebb darabkákra vágjuk,
már nem alkothatunk szót velük. Ha a betűket adott sorrendbe helyezzük, szavakat alkothatunk.
Hasonlóan több atom anyagot alkot. Többféle atomtípus létezik, mint ahogy az abc-ben is sok betű van.
Eliza megtudta, hogy az atom az a legkisebb részecske, amelyre az anyag osztható.
Elektron 109 atomtípus létezik, melyek az anyagot felépítő kicsi

,,téglák”.
Neutron Ilyen például a vas, oxigén, szén, hidrogén, ezüst stb.
Az atom belsejének közepén az atommag található,
körülötte pedig az elektronnak nevezett részecskék. Az
Proton atommag protonokat és neutronokat tartalmaz.
Mag Az elektronok az atommag körül keringenek, néha
átmehetnek az egyik atomból a másik atomba, látványos
jelenségeket hozva létre, melyekről majd beszélünk.
Az elektromos állapot. Az elektromos töltés.

Az elektronok egyszerű dörzsölés útján átmehetnek egyik atomból a másikba.
Il Ilona arra kíváncsi, hogy közelíthet-e tárgyakat érintés nélkül?
Szükséges Figyeljétek
Munkamenet
eszközök meg!
Egy léggömb Ilona felfújja a léggömböt, majd beköti a nyílását. Mi történik a
Cérna, a léggömb A léggömböt a papírszeletkékhez közelíti. papírszeletkékkel
bekötésére Megfigyeli mi történik. Ezután megdörzsöli a és a szösszel?
Gyapjúszövet léggömböt a gyapjúszövettel és ismét a
Papírszeletkék papírszeletkékhez közelíti. Mi történik a
hajával,
A végén, a léggömböt a ha közelíti a
hajához közelíti. léggömböt?
Próbáljátok ki ti is!
92
Következtetés Dörzsöléssel az elektronok átadhatók két különböző anyag atomjai között.
A szövettel megdörzsölt A dörzsölés során a léggömb

léggömb vonzza a atomjai elektronokat kapnak a
papírszeletkéket és a gyapjúszövettől. A léggömb
hajszálakat. A léggömb elektromos szempontból
elektromos állapotba negatív lesz, míg a szövet
került. pozitív.
Meghatározás Egy test elektromos állapotba kerül, ha gyapjúszövettel való dörzsölés után
képes magához vonzani kicsi és könnyű testeket (papírszeletkéket, szöszt, hajszálakat). Azokat
a testeket, amelyeknek nincs elektromos állapota semleges testeknek nevezzük.
Eliza megtudta, hogy a testek elektromos állapota

kimutatható!
Meghatározás Azt a fizikai mennyiséget, amely a testek elektromos

állapotát jellemzi, elektromos töltésnek nevezzük. Az elektromos töltés
kimutatható az elektroszkóp segítségével.
Figyeljétek meg a mellékelt ábrán bemutatott elektroszkópot, és
próbáljátok magyarázni működését.
Azok a testek, Azok a testek,

Azok a testek,
amelyek elektront amelyek nem
amelyek elektront
vesznek fel, vesznek fel és nem
adnak le pozitív
negatív töltésűek adnak le elektront
töltésűek lesz.
lesznek. nulla töltésűek. Ezek
semlegesek testek.
93
Ilona kíváncsi, eltávolíthat-e tárgyat érintés nélkül?

Két léggömb Emil a felfújt léggömbök nyílását beköti. Összeérintés
Cérna a léggömbök Megdörzsölve a gyapjúszövettel, az egyik után mi történik a
bekötésére. léggömböt elektromos állapotba hozza, majd a léggömbökkel?
Gyapjúszövet második léggömbhöz érinti.
Papírszeletkék Hát egy kis idő
múlva?
Papírlap
Mi történik a lap
behelyezése
után?
A két egymást taszító léggömb közé egy
papírlapot helyez! Probáljátok ki ti is!
Következtetés Az elektromosan töltött léggömb vonzza a semlegest. Érintéskor ugyanolyan

töltéssel töltődnek fel, ezért taszítják egymást. Mivel a papírlap semleges, vonzza a léggömböket.
ELEKTROMOSAN TÖLTÖTT TESTEK KÖLCSÖNHATÁSA
Figyeljétek meg! Az elektromosan töltött testek mindig vonzzák a semleges testeket. A

negatív töltésű testek taszítják egymást, akárcsak a pozitív töltésűek. Egy negatív töltésű test
mindig vonzza a pozitív töltésű testet.
Természeti jelenségek: villámlás, villám, mennydörgés. Elektromos áram
 Gyapjúpulóver levetésénél hallottatok-e már

pattogásokat? Ha mindez sötétben történik, a
pattogások mellett, a képen megfigyelhető szikrához
hasonló kis felvillanást láthatunk. A pulóver és a hajszálak
láthatunk. elektromos állapotba kerülnek és köztük elektromos
kisülés jön létre. Ugyanez történik, ha egy
kiscicát simogattok.
94
 Egy műanyag vonalzót hajunkhoz dörzsölve elektromos
állapotba hozunk. Ezután egy csapból kifolyó vékony
vízsugár felé közelítjük. Figyeljétek meg, hogyan változik
a vízsugár iránya? Miért? Ha nagyon közelítjük a vonalzót,
pattogásokat hallunk, kis elektromos kisülést látunk,
akárcsak a gyapjúpulóver esetében.
 Zivatar idején az égboltot villámok szelik át, a hallható

hangos zaj pedig a dörgés. A villámlás a villámot kísérő
fényjelenség. A villám két különböző töltésű felhő, vagy
egy felhő és a föld között létrejövő elektromos kisülés. A
mennydörgés a villámlást kísérő zaj.
Következtetés
A villámlás, a villám, a mennydörgés olyan jelenségek, amelyek a gyapjúpulóver levetésekor
bekövetkező elektromos kisüléshez hasonlóak. A felhők akárcsak a pulóver is elektromosan
töltődnek fel, majd különböző méretű elektromos kisülések után újra semlegessé válnak.
Egy elektromos kisülés idején az elektronok az egyik testről a másik testre kerülnek át: egyik
felhőről a másikra, egyik felhőről a földre vagy a hajról a pulóverre. Az elektronok mozgását
elektromos áramnak nevezzük.
Meghatározás Az elektromos áram az elektromos töltésű részecskék rendezett mozgása.
Villámcsapás okozta áramütés elleni védelmi szabályok

 Ha dörög fennáll annak a veszélye, hogy villámcsapás ér. Azonnal menedéket kell keresnetek,
ha lehetséges egy épületben. Az épületeken általában van villámhárító.
 Ne álljatok fák alatt a viharban! Magas tárgyak mellett a villámcsapás veszélye maximális.
Maradjatok a vihar után még fél órát a menedékhelyen, mert lehetnek még elektromos
kisülések.
95
A villámhárítót Benjamin
Franklin találta fel. Egy
fémrúdból vagy egy fém
tárgyból áll, amelyet egy
épület, egy hajó vagy egy fa
legmagasabban levő pontján
helyeznek el. Elektromosan a Benjamin Franklin
talajhoz van csatlakoztatva, (1706 – 1790) – diplomata,
hogy az elektromos kisülést tudós, feltaláló, filozófus, tanár,
levezesse. amerikai politikus volt.
Ilona megpróbál egy

elektrosztatikus Van
der Graaf generátor
segítségével létrehozni
egy villámot a
laboratóriumban.
Egyszerű áramkörök. Áramköri elemek. Jelölések.
Emil és Ilona arról érdeklődik, mit kell tenni, hogy

egy égő villágítson?
Egy tartóval ellátott égő Emil eltávolítja a műanyag Mi kell, hogy történjen
Egy elem részt a szigetelt vezetők ahhoz, hogy az égő
Szigetelt vezetékek végéről. Ilona rögzíti az égőt a világítson?
tartóba. Emil összeköti az
égőt az elemmel a képeken
látható módon.
Következtetés Az égő akkor világít, amikor a fémvezetékek érintkeznek, zárt elektromos

áramkört hozva létre, amelyben elektromos áram keletkezik. Az elektronok a fogyasztók
belsejében, a vezetékekben, valamint az elem belsejében mozdulnak el.
96
A külső áramkörben Az áramforrás belsejében
(fogyasztók és vezetékek) az elektromos áram
az elektromos áram egyezményes iránya a
egyezményes iránya az negatív saroktól a pozitív
áramforrás pozitív sarkától a sarok felé halad.
negatív sarok felé halad.
Az elektromos áramkörben a kapcsolónak az a szerepe, hogy zárja/nyitja az áramkört és így

biztosítja annak működését.
A kapcsoló nyitott helyzetében - az áramkör A kapcsoló zárt helyzetében - az áramkör

nem működik, az égő nem világít, a motor működik, az égő világít, a motor is működik.
sem működik.
Meghatározás Az egyszerű elektromos áramkör egy áramforrásból, égőből vagy más

fogyasztóból (például egy motor), egy kapcsolóból és összekötő huzalokból áll. Az égőt és a
motort elektromos fogyasztóknak nevezzük. Az elem egy áramforrás. Az áramforrás biztosítja
az elektronok mozgását az elektromos áramkörben.
97
Robi elmagyarázta Elizának, hogy az elektromos áramköröket könnyebb
ábrázolni, ha ismerjük az áramkörben található áramköri elemek jelét (szimbólumát).
Az áramköri elem Képe Jelölése
Áramforrás
Összekötő huzalok
Nyitott kapcsoló
Zárt kapcsoló
Égő
Motor
98
Gyakoroljatok!
Rajzoljátok le a füzetbe az ismert jelölések Az alábbi áramkörökben az égők nem
felhasználásával az alábbi elektromos világítanak. Anna és Tamás probálják
áramköröket. azonosítani a hibákat. Javasoljatok ti is
megoldásokat.
Elektromos vezető és szigetelő anyagok

Hogyan lehet le és felkapcsolni az áramforráshoz kapcsolt égőt?
Emil és Ilona tanulmányozza, hogy mi történik

az áramkörben, ha különböző anyagokat kapcsol be.
Az összekötő huzalokat és az égőt az áramforráshoz kapcsolva
létrehoztak egy egyszerű áramkört. A csatlakozókat
összeérintve ellenőrizték az égő működését.
Azután rendre bekötöttek a csatlakozók közé: egy fém gémkapcsot, egy fogpiszkálót, egy
szívószálat, egy grafit ceruzabelet, egy üvegrudat, papírt, egy edényt desztillált vízzel,
konyhasót, egy edényt csapvízzel.
99
Próbáljátok ti is felfedezni azokat az anyagokat, amelyek biztosítják az égő műkődését.
Következtetés Ha az áramkört fémen keresztül zárjuk, az égő világít. Ugyanez történik, ha
vizen keresztül zárjuk az áramkört, mert a víz ásványi sókat tartalmaz.
A fémek, a grafit, az ásványi A műanyag, a száraz fa, az

sókat tartalmazó víz vezető üveg, a papír szigetelő
anyagok. anyagok vagy
Ezek teszik lehetővé az elektromos szigetelők.
elektromos áramkör zárását, Ők megszakítják az
biztosítván annak működését. elektromos áramkört.
100
Az égők soros és párhuzamos kapcsolása
Eliza tanulmányozza a képeken látható két típusú áramkör kapcsolási rajzát.
Mit gondoltok milyan hasonlóságokat és különbségeket talál?
Robi megkérdezi: Mit gondolsz mi történik, ha az egyik égő kiég? A másik világít?
Következtetés Az első esetben az égők sorosan vannak kötve. Ha közülük az egyiket

kikapcsoljuk, a másik már nem működik.
A második esetben, az égők párhuzamosan vannak kötve, erősebben világítanak, ilyenkor ha
az egyiket kikapcsoljuk, a másik továbbra is világít.
Párhuzamos kapcsolás
Soros kapcsolás esetén,
esetén, az égők sarkait
az égőket egymás után
összekötjük, majd az
kötjük. Minnél több
áramforrásra kapcsoljuk.
égőt kötünk sorba,
Az áram “egyszerre” lép
annál gyengébben
be az égőkbe.
világítanak.
Két égő, egy elem és összekötő huzalok felhasználásával alkossatok ti is soros és párhuzamos
áramköröket. Rendre csavarjatok ki egy-egy égőt az áramkörökben. Mit tapasztaltok?
Anna megkérdezi Tamást: A karácsonyfa fényfüzér égőit miért kötik
párhuzamosan?
Mi a ti véleményetek?
101
Védelmi szabályok az elektromos áramkörök használatakor
Elektromos áramkörök használatánál vigyázzatok, hogy ne érintsétek
meg a vezető részeket, mert elektromos áram haladhat át rajtatok.
Ennek kellemetlen következményei lehetnek. Az emberi test
elektromos vezető. Nagyon sok ásványi sókban gazdag vizet
tartalmaz.
Kerüljétek az elektromos kapcsolatot a konnektortól táplált
elektromos készülékkel. Ha a testeteken keresztül elektromos áram
halad át megsérülhettek, vagy meg is halhattok (áramütés).
Az elemlámpákban, órákban, fényképezőgépekben használt elemek
nem veszélyesek az emberi szervezet számára, még akkor sem, ha
mindkét végüket megérintjük.
Balesetvédelmi szabályok az elektromos energia biztonságos használatára
Ne próbáld kibontani és ne helyezz semmilyen

más tárgyat a konnektorba, az elektromos
készülék csatlakozóján kívül!
Ne érintsétek meg soha a konnektorok fém

részeit!
Ne érintsétek meg soha vizes kézzel az

elektromos kapcsolókat!
Az elektromos készülékeket víztől távol
tartsátok és ne vigyétek be a fürdőszobába!
Ne használjatok sérült vezetékes elektromos

készülékeket!
Ne érintsétek meg soha az Áramütés veszélye!

felirattal ellátott helyeket!
102
A fejezet végén Anna és Tamás arra kér, hogy ellenőrizzétek az elektromos
és mágneses jelenségekről tanultakat!
1. Töltsétek ki az alábbi táblázat jobb oldali oszlopát, azoknak az égőknek a jelölésével,
amelyek világítanak a baloldali oszlopban megadott esetekben.
Az összes kapcsoló nyitva. Egy égő sem

K1 zárva és a többi mind nyitva. B1 és B2
K1, K2 zárva és a többi mind nyitva. Egy égő sem
K1, K3 zárva és a többi mind nyitva. B2
K1, K4 zárva és a többi mind nyitva. Az összes égő
K1, K3, K4 zárva és K2, K5 nyitva. B2 és B3
K1 K4 és K5 zárva és a többi mind nyitva. B1
Az összes kapcsoló zárva van. Egy égő sem

1. Az iránytű mágnestűjének beállása:
a) Északi-sark, a Föld mágneses északi c) Déli-sark, a Föld földrajzi északi
pólusa; pólusa;
b) Déli-sark, a Föld mágneses északi d) merőlegesen a Föld mágneses pólusainak
pólusa; É - D irányára.
2. Az alábbiak közül melyik NEM része egy izzólámpának:
a) izzószál; c) üvegbúra;
b) levegő; d) kivezetések (érintkezők).
3. Az elektromos áram áthaladhat:
a) a levegőn; c) az alumíniumon;
b) az üvegen; d) a fán.
4. A mágnesek azokat a testeket vonzzák, amelyek tartalmaznak:
a) műanyagot; c) vasat;
b) szenet; d) alumíniumot.
5. Egy egyszerű elektromos áramkörben az áram egyezményesen elfogadott iránya:
a) a külső áramkörben a „–” saroktól c) az áramforrás belsejében a „+” saroktól
„+” sarok felé; a „–” sarok felé;
b) a külső áramkörben a „+” saroktól d) egy olyan irány, amelyet a vezető huzalok
a „–” sarok felé; anyaga határoz meg.
103
6. Ha egy testen elektromos áram halad:
a) a test nem változtatja meg állapotát; c) a test felmelegszik;
b) a test kihűl; d) a test leesik;
7. Nem lehet áramköri elem:
a) egy vezető huzal; c) egy elem;
b) egy égő; d) egy üvegrúd.
8. A villám létrejön:
a) bármely két felhő között; c) két különböző elektromos töltésű felhő
b) két azonos elektromos töltésű között;
felhő között; d) 5 km-nél magasabban levő felhők között.
9. Ha egy elektromos áramkörben az égők sorba vannak kötve:

a) rajtuk különböző erősségű c) ha egy égő kiég, a többi is kiég;
elektromos áram halad át;
b) ha egy égő kiég, a többi továbbra is d) ha egy égő kiég, a többi nem világít.
működik;
III. Állapítsátok meg a következő kijelentések logikai értékét!

1. Egy áramátjárta vezetővel párhuzamosan elhelyezett mágnestű a vezetőre merőlegesen fog
beállni. I/H
2. Ha kint vagy a mezőn amikor villámlik és dörög, veszélyes magányos fa alá beállni. I/H
3. Ha Emil egy mágnest a felénél kettőbe vág, két olyan mágnest kap, amelynek csak északi,
illetve csak déli pólusa van. I/H
4. Az elektromos áram hőhatása az áram irányától függ. I/H
5. Ha zárjuk a kapcsolót, zárjuk az elektromos áramkört is amelynek része a kapcsoló. I/H
6. Párhuzamosan kapcsolt égőkön ugyanaz az elektromos áram halad át. I/H
IV. Kössétek össze nyilakkal a jelöléseket a megfelelő fogalmakkal!.
fogyasztó kapcsoló áramforrás (elem) égő
V. Melyik a kakukktojás?
1.
104
2. a) 1001 V; b) 1,001 mV; c) 1001000 mV; d) 1,001 kV.
3. a) iránytű; b) mágnes; c) égő; d) déli pólus.
4. a) amper; b) volt; c) méter; d) ampermérő.
VI. Fogalmazzátok meg a válaszokat az alábbi kérdésekre!

1. Hogy vannak kapcsolva az égők az alábbi ábrákon?
a) b)
2. A fenti áramköröknél, ha egy égő kiég, mi történik az áramkörökben

található többi égővel?
VII. Képzeld el, alkosd meg!

Egy esszé keretében írjátok le, hogyan képzeltek el egy elektromosság nélküli világot.
Anna és Tamás sok szerencsét kíván!
Sor Ponto Elért
Tétel
sz. -zás pontsz.
1. Állapítsátok meg a következő kijelentések logikai értékét. 1 p.
a) A Föld úgy viselkedik, mint egy rúdmágnes. I/H
b) Ilona elvág egy mágnest, és két olyan mágnest kap, amelynek csak egy
északi, illetve csak egy déli pólusa van. I/H
c) Az áramforrás zárja és nyitja azt az áramkört, amelynek része. I/H
d) A sorosan kapcsolt égőkön ugyanaz az elektromos áram halad át. I/H
105
2. Kössétek össze a baloldali oszlop áramköri elemeit a nekik megfelelő, 1 p.
jobboldali oszlopban található jelölésekkel.
1.áramforrás a)
2.kapcsoló b)
3.összekötő huzal c)
4.égő d)
3. Az iránytű mágnestűje a Föld földrajzi Északi-sarkát mutatja. 1 p.

a) A Földnek melyik mágneses pólusa található azon a helyen?
b) Hát a Föld földrajzi Déli-sarkánál?
Egészítsétek ki a kijelentéseket a megfelelő kifejezésekkel, hogy az állítás
4. 2 p.
helyes legyen!
Azt a jelenséget, amely során elektronok kerülnek át egyik testről a másikra
… nevezzük. Egy műanyag vonalzó textilanyaggal való dörzsölés útján
történő elektromossá tétele során elektronokat veszít. A műanyag vonalzó
elektromos töltése ... lesz, míg a textilszöveté ... . Azt az eszközt, amellyel
kimutatható egy test elektromos állapota … nevezzük.
Egészítsétek ki a kijelentéseket a megfelelő kifejezésekkel, hogy az állítás
5. 2 p.
helyes legyen!
Azt a jelenséget, melynek során egy mágnes közelébe, bizonyos időre
elhelyezett, vasat tartalmazó testek mágneses tulajdonságokat nyernek …
nevezzük. Az … nevű mágneses pólusok taszítják egymást, a … nevű
mágneses pólusok pedig vonzzák egymást. Azt a mágnest, amely mindvégig
megtartja mágneses tulajdonságait … nevezzük.
6. Csoportosítsátok a felsorolt testeket vezetőkre és szigetelőkre: 1 p.
egy fém irodai gémkapocs, egy fogpiszkáló, egy szívószál, egy grafit
ceruzabél, egy üvegrúd, egy papírlap, edényben levő desztillált víz,
konyhasó, edényben levő csapvíz.
7. Válasszátok ki a helyes válaszokat! 1 p.

A testünkön áthaladó elektromos áramnak ártalmas hatásai lehetnek. Az
emberi test elektromos vezető/szigetelő, mert nagyon sok vizet/nagyon sok
levegőt tartalmaz, amelyben ásványi sók vannak.
A karácsonyfa fényfüzér égői sorba/párhuzamosan vannak kötve.
106
Tanulói napló
Robi és Eliza arra biztat, hogy gondolkodjatok még azon, amit ebben
Elektromos és mágneses jelenségek
Mágnesek. Mágnesek közötti kölcsönhatások, mágneses pólusok.
A Föld mágneses tere. Az iránytű
Az anyag atomos szerkezete
Elektromossá állapot létrehozása (kísérletileg), elektromos töltés
Villám. Elektromos áram
Áramforrások, fogyasztók, elektromos áramkörök
Elektromos vezetők és szigetelők
Egyszerű elektromos áramkör. Áramköri elemek, jelölések
Az égők soros és párhuzamos kapcsolása
Áramütés (természetes – mesterséges) elleni védelmi szabályok
az elektromos és mágneses jelenségekkel kapcsolatban.
Tudom! Szeretném Megtanultam!

tudni!
107
5. Fényjelenségek
E
Mi a fény?
Mik a fényforrások?
Mik a megvilágított testek?
Hogyan terjed a fény? Mik az átlátszó testek?

Hát az átlátszatlan testnek?
Mik az áttetsző testek?
Mi az árnyék?
Mi a félárnyék?
Mit nevezünk fogyatkozásnak?

Hogyan jön létre a
holdfogyatkozás?
Hogyan jön létre a
napfogyatkozás?
Mi a fényvisszaverődés? Mi a fénytörés?
Mi történik, amikor a Miért látjuk megtörtnek a
tükörbe nézünk? vizespohárban levő ceruzát?
Tartalmak: Fényjelenségek
Sajátos kompetenciák: 1.1; 1.2; 1.3;2.1; 2.2; 3.1; 3.2; 3.3; 4.1; 4.2.
108
Éva és Anti a szüleikkel szabadtéri moziba megy. A film kezdetéig a következőt
játsszák: minél több olyan szót jegyeznek fel egy füzetbe a saját környezetükből,
amely a fény fogalmával kapcsolatos.
Vessünk egy pillantást a képre, és

jegyezzük le a füzetbe azokat a tárgyakat
vagy jelenségeket, amelyek közvetlenül
vagy közvetve a fényhez kapcsolódnak.
Honnan jön a fény?

Miért látjuk a körülöttünk levő
tárgyakat?
A fény átmehet minden anyagon?
Hogyan jönnek létre a
fogyatkozások?
A fény: fényforrások, átlátszó testek, áttetsző testek, átlátszatlan testek
Éva és Anti további kérdéseket tesz fel.
A képernyő fényt bocsájt ki vagy valami megvilágítja?

A Hold fényforrás?
Egy zseblámpa égője
Ha 2 cm-es távolságból egy hangyára világítunk vele,
pontszerű akkor nem tekinthető pontszerű fényforrásnak.
fényforrás? Ha nagy távolságban levő tárgyra világítunk vele,
akkor pontszerű fényforrásnak tekinthető.
Meghatározások
A fényforrás egy olyan test, amely fényt hoz létre és fényt bocsájt ki.
Megvilágított testek azok, amelyek a fényforrástól kapott fényt szórják.
Ha a róluk visszavert fény elég erős, akkor fényforrásoknak is tekinthetők.
109
Éva és Anti a fényforrások csoportosításán gondolkozik.
Zseblámpa
Szentjánosbogár Nap
Természetes Mesterséges
fényforrások Lézer fényforrások Égő
Villám
Más csillagok Lámpa
Megfelelő példákkal egészítsétek ki a pontokkal megjelölt részt. Rajzoljátok le a füzetbe!

Éva vásárolt néhány napelemes
lámpát. Úgy véli, hogy ezek nem
fényforrások, hanem csak a Nap
által nappal megvilágított testek,
de Anti ellentmond neki azzal érvelve, hogy
mesterséges fényforrások.
Képzeljétek el a két gyerek közötti
párbeszédet és írjátok le a füzetbe.
Évának nem világos:
- Miért világít a Hold? Antinak a csillagászat a
- Mi a Hold? szenvedélye, és elmeséli
- Az űrből látható a Föld? Miért? Évának, hogy hozzánk képest a
- Mindezért a Nap a „felelős”? Nap a legközelebbi csillag.
A nap 150 000 000 km-re van a Földtől, és
a felszínén a hőmérséklet 6000 ° C.
Mondjatok példákat világító testekre. Csoportosítsátok ezeket aszerint, hogy melyeket tekintjük
valódi fényforrásoknak, illetve melyeket megvilágított testeknek. Ábrázoljátok ezt a
csoportosítást egy rajz segítségével.
110
Egy asztali lámpa, Kapcsoljuk fel a lámpát és Mennyire tisztán láttátok a
egy laboratóriumi helyezzük eléje az átlátszó fóliát. tárgyakat, beleértve a lámpát
lámpa, vagy egy Nézzétek meg, mi látható a fólián is, az áttetsző fólián
zseblámpa keresztül. keresztül?
Átlátszó fóliák
Egy átlátszó test
Egy asztali lámpa, Az első fóliára tegyetek rendre Mi történt abban az esetben,
egy laboratóriumi több és több átlátszó fóliát, vagy mikor több fóliát helyeztetek
lámpa, vagy egy használjatok egy áttetsző fóliát. egymásra?
zseblámpa Az áttetsző testen keresztül
nézve ugyanolyan élesen
Átlátszó, félig átlátszó, látszanak a testek, beleértve a
áttetsző fóliák lámpát is?
Szerintetek látnátok a lámpát
Egy áttetsző test egy nagyon vastag fólia
rétegen keresztül?
A tengervíz átlátszó?
Egy asztali lámpa, Helyezzetek a lámpa elé egy Milyen természeti jelenséget
egy laboratóriumi könyvet, vagy egy fekete lapot. sugall az, ha akadály kerül
lámpa, vagy egy fény útjába?
zseblámpa.
Egy fekete kartonlap,

vagy egy könyv.
Egy átlátszatlan test.
Megjegyzés!
Egy test veszít az átlátszóságából és nem átlátszóvá is válhat, ha megnöveljük a fénynek a
testben megtett útját.
111
A fény egyenes vonalú terjedése. A fény sebessége.
Emil és Ilona kikapcsolta a tévét.

A fekete képernyőn olyan
„csodákat" fedeztek fel, melyeket
a csillár fénye hozott létre. Így
jöttek rá, hogy a fény rendkívüli
tulajdonságokkal rendelkezik.
„Figyeljük a világot egy fénysugárról, mint Einstein!” javasolja a két

gyerek.
Egy laboratóriumi vetítőlámpa, vagy Legyen a laboratóriumban Milyennek látjátok a
egy lézerceruza vagy a szobátokban fény útját?
Egy fehér papírlap félsötét. Minden helyzetben
Összetört kréta Miközben világíttok, látszik a lézerfolt vagy
kérjetek meg egy az izzólámpa fénye a
osztálytársatokat, hogy sugárirányra
szórja szét a krétaport. merőleges papírlapon?
Különböző helyeken Mit jelent ez?
helyezzetek egy fehér
papírlapot a fénysugár
útjába.
Megjegyzés! A fény áthalad a közeg minden olyan pontján, amely a terjedési irányába esik.
Ez azt jelenti, hogy a fény egyenes vonalban terjed.
Meghatározás A fénysugár a fény terjedésének tanulmányozásához használt modell, amely

megadja a fény útjának irányát és irányítását. Több fénysugár (köteg) fénynyalábot alkot.
Figyeljétek meg a következő típusú fénynyalábokat:
a. Széttartó b. Összetartó c. Párhuzamos

fénynyaláb fénynyaláb fénynyaláb
Magyarázd meg a fenti elnevezések jelentését. Milyen a fénysugarak iránya a három esetben?
Hol vettél észre hasonló eseteket?
112
Robi és Eliza beszélget:
R: Válaszoltál a fénysugarakkal kapcsolatos kérdésekre amelyek a tankönyvben vannak?
E: Az összetartó, széttartó valamint a párhuzamos fénynyalábokról? Valójában a fénysugarakat
tekinthetjük nagyon keskeny fénynyalábnak.
R: Tudod, hogy mi egy széttartó fénynyaláb?
E: Azt hiszem, pontosan ez az, amit most látunk, amikor a napsugarak szétterülnek a fákon,
távolodva egymástól.
R: Akkor a párhuzamos fénynyaláb sugarai pedig párhuzamosak, mint az esti koncerten a lézer?
E: Igen.
R: Tavaly a tengeren voltam. Láttam a parton egy embert, aki egy nagyítóval összegyűjtötte a
napsugarakat, és pontról pontra „írást" égetett velük egy fadarabba.
E: Mi az a nagyító?
R: A nagyító egy vastagabb közepű lencse, egy olyan optikai eszköz, amely jól nagyít. Nagyapa
is használja, hogy jobban lássa a könyvek betűit.
E: Értem. Akkor azt hiszem, hogy az, amit láttál a tengeren, egy összetartó fénynyaláb volt.
Lerajzolnád a láttotakat?
R: Nézd, ezt láttam a tengerparton!
Olvassátok el Mihai Eminescu A csillagig című versét. Miért volt szüksége a

fénynek több ezer évre, hogy eljusson hozzánk? Gyorsan vagy lassan terjed?
A fénysebesség a legnagyobb ismert sebesség, értéke: 300 000 km/s.
Robi tudja, hogy a fény a Naptól Figyelembe vesszük, hogy a
a Földig t = 8 perc 20s idő alatt fénysebesség állandó, valamint
jut el. felhasználjuk az egyenes vonalú
Megkéri Elizát, hogy segítsen egyenletes mozgás törvényét:
kiszámolni a Föld és a Nap közötti d = v ∙ t.
távolságot. d = 300 000 km/s ∙ 500 s
Segít a szükséges átalakítások elvégzésében, d = 150 000 000 km
mert a számításokban az időt másodpercben Ennyi a Nap és a Föld közötti távolság.
fogjuk megadni.
t = 8 ∙ 60 + 20 = 480 + 20 = 500 (s)
113
Megjegyzés! Az égitestek közötti hatalmas távolságok fényévben is mérhetők.
1 fényév = egy év alatt a fény által megtett távolság
Gyakoroljatok!
1. Számítsátok ki a fény által egy év alatt megtett távolságot, felhasználva a d = v∙t
kifejezést, ahol v = fénysebesség és t = 1 év = 365 ∙ 24 ∙ 60 ∙ 60 s.
2. Kössétek össze a füzetben, az alábbi oszlopokban megadott távolságokat a megfelelő
értékekkel.
 1 fényév  Atlétika versenyek távja
 150 000 000 km  A Hold távolsága a Földtől
 100 m  A Nap távolsága a Földtől
 384 000 km  Csillagok közötti távolság
Az árnyék. Fogyatkozások – szorgalmi tananyag

Emil és Ilona saját testével "megállítja" a Nap
fényét és árnyéka alakját figyeli.
Ha visszafordulnak, az árnyékuk szintén előttük
lesz? Ha szaladnak, megszabadulhatnának az
árnyékuktól?
Játszottatok este, lámpafénynél, kezeitek árnyékával alakokat
rajzolva a falra?
Egy katicabogár, amely árnyékban van a falon, láthatja a
villanykörtét?

Egy alma, amelyet megkötve fel Legyen a szobában sötét Milyen alakja van az
tudunk függeszteni és világítsátok meg a alma árnyékának?
Egy elemlámpa felfüggesztett almát oly Mekkora a mérete az
Egy golyó módon, hogy ennek almához viszonyítva?
Egy fal, melyet ernyőként árnyéka látható legyen a Megfigyelhető a golyó
használhatunk falon. árnyéka az almán?
Helyezzétek a golyót is Melyik helyzetben?
egy tartóra, egyszer az Megjelenik-e az
alma elé, majd az alma árnyékon kívül a világos
mögé. terület előtt olyan rész az
Világítsátok meg az így ernyőn, amely
kialakított rendszert. fokozatosan jobban meg
Az elemlámpa fényt adó van világítva?
része legyen közel a Rajzoljátok le a füzetbe,
golyóhoz. amit megfigyeltetek!
114
Robi és Eliza próbálja megmagyarázni az árnyék és a félárnyék keletkezését.
Nemrég tudták meg, hogy Romániában 1999. augusztus 11-én teljes
napfogyatkozás volt megfigyelhető, és hogy ennek a ritka és érdekes
eseménynek köze van az árnyékhoz és félárnyékhoz.
Eliza egy pontszerű
fényforrásból kiinduló
fénysugarakat rajzol,
melyek egy ernyő előtt
levő átlátszatlan test mellett
haladnak el. A megvilágítatlan
résznek az átlátszatlan test jobb
oldalán hasonló alakja van, mint a
testnek. Ez az árnyék.
Robi egy nem

pontszerű forrásból
kiinduló fénysugarakat
rajzol, melyek
érintőlegesen haladnak el az ernyő
elé helyezett átlátszatlan test
mellett. Ebben az esetben egy
kevésbé megvilágított terület
keletkezik a világos terület és az
árnyék között. Ez a félárnyék.
Megjegyzés! A fogyatkozások oka az árnyék és félárnyék létrejötte.
Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold

a Nap és a Föld között helyezkedik el. Ha a
Földön, árnyékos területen tartózkodunk, akkor
sötétben leszünk. Ha félárnyékos helyen
tartózkodunk, megfigyelhetjük a részleges
napfogyatkozást.
Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Föld

a Nap és a Hold között helyezkedik el. Ha a Föld
felszínén tartózkodunk, a Hold felől, a Hold nem
lesz megfigyelhető, mert ez a Föld által
árnyékolt területen van.
115
A fénysugarak eltérítése: fényvisszaverődés és fénytörés
Meghatározások
Azt a jelenséget, melynek során két közeget elválasztó határfelületre érkező fény ugyanabba a
közegbe tér vissza, fényvisszaverődésnek nevezzük.
A beeső fénynyaláb az a fénynyaláb, amely a két közeget elválasztó határfelület felé halad.
A visszavert fénynyaláb az a fénynyaláb, amely visszaverődés után visszatér ugyanabba a
közegbe (lásd az ábrát). Ez a beeső fénynyalábnak szimmetrikusa a tükör beesési pontjában (I)
emelt merőlegeshez képest.
visszavert
fénysugár
beeső
fénysugár
tükör
Megfeleltetve a fénysugarakat (figyeld meg az ábrát), beszélünk beeső fénysugárról és

visszavert fénysugárról.
A síktükör egy nagyon sima síkfelület. Általában úgy állítják elő, hogy egy síkfelületre (például
üveg) rávisznek egy nagyon vékony fémréteget (például ezüst).
Megjegyzések!
A tükrök a fényvisszaverődés gyakorlati alkalmazásai.
Ha a fény érdes felületről verődik vissza, akkor a párhuzamosan beeső sugarak a visszaverődés
után többé nem lesznek párhuzamosak. Ebben az esetben diffúz (szórt) fényvisszaverődésről
beszélünk, és az így kialakult kép körvonalai már nem élesek.
116
Gyakoroljatok!
1. Egészítsétek ki a kijelentéseket a megfelelő kifejezésekkel, hogy az állítás
helyes legyen!
A gyertya fénye … terjed, addig amíg egy … felületet el nem ér. Miután
eléri ezt a fényvisszaverő … , a fény terjedési iránya megváltozik és … eljut
a megfigyelő szemébe, szintén … vonalban.
Éva a … nézve rajzolta le Antit. A … jelenségének köszönhetően láthatjuk
magunkat a tükörben. Anti képe a síktükörben … távolságban keletkezik a
tükörhöz képest, mint amekkora a távolság közte és a … között. Az Antiról
alkotott kép egyenes állású és ugyanakkora nagyságú, mint … .
2. Írjátok le a füzetbe a beeső és a visszavert fénysugarak meghatározását,
majd szerkesszétek meg a képet egy függőleges síktükörben.
3. Rajzoljátok le a lehetséges fényvisszaverő felületek helyzetét és a
fénysugarak útját ezeken a "zöld dobozokon" keresztül úgy, hogy a
rendszerből kilépő sugarak megfeleljenek az alábbi ábráknak.
a) b)
Meghatározás
Azt a jelenséget, amelynek során a fény, két közeget elválasztó határfelülethez érve, átmegy
egyik közegből a másikba, megváltoztatva terjedési irányát, fénytörésnek nevezzük.
Emil és Ilona azt javasolja, hogy végezzetek el egy egyszerű kísérletet.
Helyezzetek egy szívószálat egy pohár vízbe és figyeljétek meg,

hogyan látszik a szívószál kívülről. Megtörte a víz?
Készítsétek el a bal oldali rajzot a füzetbe. A rajz elemeit
az alábbi listából kiválasztott megfelelő szavakkal társítsátok:
– beeső fénysugár
– megtört fénysugár
– beesési merőleges r
– beesési szög
– törési szög
– a vizet és a levegőt elválasztó határfelület i
(1. közeg, valamint 2. közeg)
– beesési pont
117
A fejezet végén, Anna és Tamás arra kér, hogy ellenőrizzétek a

fényjelenségekről tanultakat!
1. Két síktükröt egymás mellé 600-os szögben helyeznek el, az
ábrának megfelelő módon. Egy lézersugár az első tükörre esik. A
sugár 30° -os szöget zár be a tükörrel. Egészítsd ki a rajzot a
lézersugár pályájával.
Megoldás:
A lézersugár az első tükrön úgy verődik vissza, hogy az OI1I2 szög
értéke 30. Megvizsgálva az OI1I2 háromszög szögeit, észrevesszük,
hogy a fény merőlegesen érkezik a második tükörre. Visszaverődés
után ugyanazon az útvonalon halad vissza, mint amelyiken jött.

1. A Nap:
a) egy megvilágított test; c) egy mesterséges fényforrás;
b) egy természetes fényforrás; d) egy bolygó.
2. Egy lámpa fényénél olvasott könyv lapja:
a) minden körülmény között világít; c) szétszórja a lámpa fényét;
b) fényt kap az égőtől, de nem szórja tovább; d) egy természetes fényforrás.
3. A fény terjed:
a) egyenes vonalban; d) csak, ha egy tükörrel találkozik
b) össze-vissza; c) bármilyen közegben.
4. Egy fénynyaláb nem lehet:
a) párhuzamos; c) összetartó;
b) ovális; d) széttartó.
5. Egy síkfelületen bekövetkezett fényvisszaverődés jelenségének következtében:
a) a fény átmegy egy másik közegbe; c) egy párhuzamos fénynyaláb széttartóvá
válik;
b) a fény ugyanabban a közegben terjed d) egy párhuzamos fénynyaláb összetartóvá
tovább; válik.
6. A napfogyatkozás akkor jön létre, amikor:
a) A Föld a Nap és a Hold között van; c) A Nap a Hold és a Föld között van;
b) A Hold a Nap és a Föld között van; d) A Föld a Holdhoz képest ellentétes irányba
forog.
118
III. Állapítsátok meg a következő kijelentések logikai értékét!
1. A fény egyenes vonalban terjed. I/H
2. A sugár egy tetszőleges fénynyaláb. I/H
3. A tükörre eső fénysugarat visszavert fénysugárnak nevezzük. I/H
4. A lencsék a fényvisszaverődés gyakorlati alkalmazásai. I/H
IV. Fejtsétek meg a rejtvényt a füzetetekben!
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
1. Saját fénye van.

2. Megvilágított testek mögött jön létre.
3. Legnagyobb természetes fényforrásunk.
4. Jelenség, amelynek során a fény a második közegben folytatja útját.
5. Átereszti a fényt.
6. A tükör felületén lejátszódó jelenség.
7. Szemüvegekben található.
IV. Oldjátok meg a füzetetekben az alábbi feladatokat!

1. Tudva azt, hogy a mi Naprendszerünkhöz legközelebbi csillag fénye 4,3 év alatt ér el
hozzánk, milyen mértékegységben lenne tanácsos kifejezni a távolságot eddig a csillagig?
Mekkora ennek a távolságnak az értéke?
2. A Föld és Hold közötti távolság d = 384 000 km. Mennyi idő alatt teszi meg a fény ezt a
távolságot? Milyen távol lenne a Hold, ha a Földről a fény 40 perc alatt érne a Holdra?
3. Anna egy nagyon nagy síktükör előtt áll.
a) Szerkeszd meg Anna képét a tükörben, és írd le, hogy milyen.
b) Mekkora lesz a távolság Anna és a képe között, ha Anna a tükör előtt 3 m távolságban áll?
c) Milyen magas lesz Anna képe a tükörben, ha Anna 1,5 m magas?
119
VI. Képzeld el, írd meg!
Írjatok egy fogalmazást Annáról és Tamásról, akik a tükrök világában képzelik magukat.
Oldjátok meg a füzetetekben az alábbi feladatokat! Amikor befejeztétek, kérjétek
Sor Pon- Elért
Tétel
sz. tozás pontsz.
1. Állapítsátok meg a következő állítások logikai értékét! 1 p.
1. Egy széttartó fénynyaláb egy pontban gyűl össze. I/H
2. Ha nem síkfelületen történik a visszaverődés, akkor a fény
szétszóródik. I/H
3. A beeső fénysugár, a beesési merőleges és a visszavert fénysugár
különböző síkokban vannak. I/H
4. Az árnyék, a félárnyék és a fogyatkozások a fény egyenes vonalú
terjedésének tulajdonítható. I/H
2. A bal oldali oszlopban levő fizikai mennyiségekhez rendeljetek hozzá 1 p.
megfelelő mértékegységeket a jobb oldali oszlopból.
1. távolság a) km/s
2. sebesség b) fok
3. idő c) fényév
4. szög d) s
3. Egy csillag fénye 2 év alatt ér egy űrhajóhoz. 2 p.
a) Hány szekundum alatt érte el a fény az űrhajót?
b) Mekkora utat tett meg a fény?
4. Egészítsd ki a rajzot, és az 1 p.
ernyőn határold el azokat a
területeket ahol az árnyék és Fény- Átlátszatlan
félárnyék található. forrás tárgy
Ernyő
5. Alakítsátok át a következő mértékegységeket. 2 p.

a)2 év = … h = … s
b)300 000 km/s = … m/s
c)1 fényév = … km
d)200 000 m = … km
6. Emil egy nagyon nagy síktükör előtt 6 m távolságban áll. 1 p.
a) Szerkesszétek meg Emil képét a tükörben.
b) Mekkora a távolság Emil és a tükörben levő képe között?
120
Tanulói napló
Robi és Eliza arra biztat, hogy gondolkodjatok még azon, amit ebben a
fejezetben tanultatok.
Fényjelenségek
Fény: fényforrások, átlátszó testek, áttetsző testek, átlátszatlan testek
A fény egyenes vonalú terjedése. A fény sebessége
Árnyék. Kiegészítés: Fogyatkozások keletkezése
A fénysugarak eltérítése: fényvisszaverődés és fénytörés
(kísérleti és minőségi leírás)
a fényjelenségekkel kapcsolatban.
121
KKÖ
ÖNNYYVVÉÉSSZZEETT
1. Argeșanu, Rodica Lucreția, Lucrări experimentale de fizică pentru gimnaziu, clasa a VI-a,
Editura Didactică și Pedagogică, 2016
2. Bacrău, Dumitru, Fizică, 400 de probleme şi 40 de teste-grilă pentru elevii claselor

a VI-a – a VIII-a, Editura Corint, 2005
3. Chiş, Niculina; Ene, Angela; Gherghelaş, Angelica; Gherghe, Luminiţa; Constantin, Tudora;
Nicolescu, Mădălina-Georgia, Fizică. Exerciţii şi probleme. Teste de evaluare pentru elevii
claselor a VI-a – a VIII-a, Editura Tipografia Icar, Bucureşti
4. Clark, Christopher; Enescu, George; Grindei, Iulian, Fizică. Manual pentru clasa a VI-a,
Editura ALL
5. Clark, Christopher; Enescu, George; Nistor, Mircea; Rusu, Mircea, Fizică. Manual
pentruclasa a VII-a, Editura ALL
6. Corega, Constantin; Haralamb, Dorel; Talpalaru, Seryl, Fizică, clasa a VI-a. Culegere de
probleme, Editura Teora
7. Corega, Constantin; Haralamb, Dorel; Talpalaru, Seryl, Manual de fizică, clasa a VI-a,
Editura Teora
8. Creţu, I. Traian, Fizică. Teorie şi probleme, vol. I, Editura Tehnică
9. Fălie, Vasile; Mihalache, Rodica, Fizică. Manual pentru clasa a IX-a, Editura Didactică şi
Pedagogică, Bucureşti 2004
10. Garabet, Mihaela; Fătu, Sanda; Cîrstoiu, Jeanina, Ştiinţe. Manual pentru clasa a XI-a,
Editura ALL
11. Hristev, Anatolie; Fălie, Vasile; Manda, Dumitru, Fizică. Manual pentru clasa a IX-a,
Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti 1983
12. Kittel, Charles; Knight, D. Walter; Ruderman, A. Malvin, Cursul de fizică Berkeley vol 1.
Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti 1981
13. Luca, Rodica, Învățăm Fizica rezolvând probleme pentru gimnaziu, Editura Polirom, 2005
14. Manda, Dumitru, Legătura fizicii cu viaţa, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti 1974
15. Manda, Dumitru; Stamate, Maria; Fălie, Cornelia; Ştefan, Tudorel, Fizică. Manual pentru
clasa a VI-a, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti 1986
122
16. Măceşanu, Florin, Fizică. Probleme şi teste pentru gimnaziu, clasele VI–VIII, Editura
Corint
17. Măceşanu, Florin, Probleme, întrebări şi lucrări experimentale de fizică pentru gimnaziu,
Editura Corint, 1997
18. Nichita, Emanuel; Szabo, Rodica-Domnica, Fizică, culegere de teste grilă pentru clasa
a VI-a, Editura Sigma, 2005
19. Postelnicu, Victor; Petrescu, Andrei; Filip, Elena; Niculae, Marcela, Fizica prin
măsurători. Lucrări de laborator pentru liceu şi gimnaziu, Editura Tridona, 2008
20. Sandu, Mihail; Nichita, Emanuel; Ștefan, Tudorel, Probleme de fizică pentru gimnaziu,
Editura Didacticăși Pedagogică, 1995
21. Turcitu, Doina; Pop, Viorica; Panaghianu, Magdalena; Negoescu, Georgeta, Fizică.
Manual pentru clasa a VI-a, Editura Radical
123

Fyzika Cls 6 V 2

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Fyzika Cls 6 V 2

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Bevezetés a fizika tanulmányozásába

William Thomson Lord Kelvin

A valóság legérdekesebb A fizika megtanít gondolkodni.

Fizika nélkül nem lennének számítógépek, rakéták, de még autók sem.

– Ilona vagyok és imádom a kísérleteket! Alig

– Emil vagyok. Ilonával együtt

– Szia! Anti vagyok. Egyesek szerint a

– Tamás vagyok és a fizika

„A legfontosabb, hogy „Mérni annyit jelent, mint

„A valóságban a csoda nem

A 3393/28.02.2017 számú miniszteri rendelettel jóváhagyott, VI. osztályos

2. MECHANIKAI JELENSÉGEK .....................................................................................................33

Mit nevezünk fizikai Hogyan tudunk egy fizikai

Mit nevezünk fizikai

Hogyan valósítható meg egy

Hogyan határozzuk meg Hogyan tudjuk meghatározni egy

Tartalmak: A fizika alapfogalmai

Hogyan tudsz tudományos

Fizikai jelenségek. Fizikai mennyiségek, mértékegységek,

Válassz egy tárgyat, melyet gyakran használsz

 Írd körül az általad választott testet!

Ha lefilmezünk egy testet,

Társítsátok a képeket a megfelelő típusú fizikai jelenséggel (folyamattal)!

a) Mechanikai jelenség b) Elektromos jelenség c) Fénytani jelenség d) Hőtani jelenség

Természeti jelenség Kísérlet

Anti Évával beszél telefonon. Anti észreveszi, hogy a fizikatanár állandóan

Meghatározás A testek számértékekkel kifejezhető tulajdonságait fizikai mennyiségeknek

Egészítsétek ki a füzetetekben a fenti ábrát további példákkal!

Ha egyik kezemet hideg (hűtőszekrényből

Emil és Ilona meg szeretné tudni, hogyan rendelhetnek

Meghatározás Az etalonnak használt test tulajdonságát mértékegységnek nevezzük.

Jegyezzétek meg! A fizikai mennyiség és a neki megfelelő mértékegység között egy

Fizikai mennyiség = számérték ∙ mértékegység

Test Füzet Csésze

Mértékegység Centiméter Gramm

Ebben az esetben a fizikai mennyiség a ceruza hossza

Ebben az esetben a fizikai mennyiség a ceruza tömege

R: Hogyan érthetjük meg egymást, ha nem használjuk ugyanazokat a mértékegységeket?

Te Robi! Ma olvastam egy fizikával kapcsolatos viccet: Ha egy fogal-

Fizikai mennyiség Jelölés Mértékegység Jelölés

Anyagmennyiség ν mol mol

Elektromos áram erőssége I amper A

A méter többszörösei és törtrészei

Az amper többszörösei és törtrészei

Egy fizikai mennyiség értékének meghatározása

Éva és Anti emlékszik arra, amit az előző években, matematikából és

Jegyezzétek meg! A hosszúság (távolság) és az idő alapmennyiségek.

A hosszúság jele: l Az idő jele: t

A hosszúság mértékegysége SI-ben a méter. A Az idő mértékegysége SI-ben a

Emil és Ilona még többet szeretne tudni a mérésekről. Ezért többször és

Jegyezzétek meg! Egy adott fizikai mennyiséget mérőműszerrel mérünk.

Egy analóg, skálával ellátott Egy digitális mérő-

Gyakoroljatok! Adjátok meg a képen látható mérőeszközök pontosságát!

Szükséges eszközök Munkamenet Figyeljétek meg!

Szükséges eszközök Munkamenet Figyeljétek meg!

20 fogpiszkáló Helyezzetek egymás mellé fogvájókat,

Írjátok a mérés eredményét a következő formában:

Azt mondhatjuk, hogy a fogpiszkáló vastagsága a következő értékek között mozog:

Koordináta tengelyek Időtengely

Éva és Anti emlékszik arra, amit az előző években a területről és a

A terület jele: S. Egy test térfogatának jele: V.

A terület mértékegysége SI-ben a A térfogat mértékegysége SI-ben a

Milliméterpapír Beosztásos edények Mérőhenger