Fizika 10 MF PDF

„A természettudományos oktatás
komplex megújítása a Révai Miklós

Gimnáziumban és Kollégiumban”
Munkafüzet
FIZIKA
10. évfolyam
Horváth Petra
TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031
TARTALOMJEGYZÉK
Előszó ............................................................................................. 3
A laboratórium munka és balesetvédelmi szabályzata ............................ 4
1. Szilárd testek hőtágulása........................................................... 6
2. Folyadékok hőtágulása ............................................................ 10
3. A légnyomás kimutatása, mérése ............................................. 13
4. A Boyle-Mariotte törvény ......................................................... 15
5. Boltzmann – állandó értékének közelítő meghatározása .............. 18
6. halmazállapot-változások ........................................................ 20
7. Az elektromos mező szemléltetése ........................................... 24
8. Kísérletek elektroszkóppal ....................................................... 27
9. Vezetőre vitt többlettöltés elhelyezkedése és eloszlása a felületen 31
10. Kondenzátor energiája ............................................................ 34
11. Elektolízis, Az elektromos ellenállás .......................................... 37
12. Fajlagos ellenállás mérése ....................................................... 39
13. Fogyasztók kapcsolása ............................................................ 41
14. Digitális mérőműszer belső ellenállása ...................................... 44
15. Az elektromos áram mágneses hatása ...................................... 47
16. Lorentz-erő ............................................................................ 51
17. Töltött részecske mozgása homogén mágneses mezőben ............ 54
18. Az indukált feszültség, Lenz-törvénye. ...................................... 58
19. Nyugalmi indukció .................................................................. 60
20. A transzformátor .................................................................... 62
Fogalomtár .................................................................................... 65
Források ........................................................................................ 73
Munkafüzet – Fizika, 10. évfolyam
ELŐSZÓ
Kedves Diákok!
A kezetekben tartott munkafüzet az Öveges program keretében kiírt pá-

lyázat terméke. A természettudományok szerepe az utóbbi tíz évben felér-
tékelődött, hiszen a rohamosan fejlődő technikai világban, de már szinte a
mindennapokban sem tudnánk eligazodni természettudományos ismere-
tek nélkül. A fogyasztói társadalom bőségzavarában szükség van a józan
ítélőképességre, a logikus gondolkodásra, az innovatív megoldásokra. Eh-
hez szeretnék nektek segítséget adni olyan egyszerű, tantermi körülmé-
nyek között elvégezhető kísérletekkel, amelyek néha csak modelljei a va-
lóságnak, mégis jól megérthető velük az adott természeti jelenség vagy
fizikai fogalom.
A munkafüzet ismétlő feladattal vagy bevezető kísérlettel kezdődik. Előbbi
célja az, hogy ismereteiteket rendszerben foglalva, egy egység részeként
tudjátok kezelni. Utóbbi pedig a motivációt, érdeklődés felkeltését szolgál-
ja. A kísérletek többségét magatok önállóan, vagy egy csoport tagjaként
diáktársaitokkal együtt végezhetitek el. A mellékelt kérdések az adott je-
lenség alaposabb megfigyelését, könnyebb megértését támogatják. A mé-
rési feladatok során megtanulhatjátok a jegyzőkönyvkészítés lépéseit, a
hibaszámítás alapjait. Az eszközlista és a kísérletek leírása segít bennete-
ket azok összeállításában és az esetlegesen felmerülő problémák megol-
dásában. A leírások után hagyott helyek az általatok készített rajzok, áb-
rák helyei, ezzel szeretném segíteni az adott tananyag könnyebb és gyor-
sabb feldolgozását. Az évfolyamonkénti munkafüzetekben húsz foglalko-
zást találtok. Ezek nem fedik le a teljes éves anyagot, viszont igyekeztem
minden témakört érinteni, és a fontosabb, illetve érdekesebb problémákat
kiemelni. Közületek többen érettségizni is fognak fizikából, ezért a kétszin-
tű vizsgarendszer követelményeinek megfelelő feladatokat is beillesztet-
tem a munkafüzetbe. Az összetettebb, mérési feladatok többnyire emelt
szintű példák.
Örömteli, felfedező tanulást kívánok!
A szerző
–3–
A LABORATÓRIUM MUNKA ÉS BALESETVÉDELMI

SZABÁLYZATA
1. A laboratóriumban a tanuló csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat

és dolgozhat. Annak területére csak engedéllyel léphet be és azt csak
engedéllyel hagyhatja el.
2. A kabátokat, táskákat és egyéb felszerelési tárgyakat a ruhatári rész-
ben (az előtérben) kell elhelyezni, a laboratóriumba csak a munkához
szükséges eszközöket szabad bevinni.
3. A laboratóriumi munka során köpeny használata kötelező! Szükség
esetén, ha a gyakorlat előírja, védőszemüveget és védőkesztyűt kell
viselni.
4. A kísérletek megvalósítása előtt győződjünk meg róla, hogy az alkal-
mazott eszközök, demonstrációs anyagok nem sérültek, rongálódtak-
e. Hiba esetén értesítsük a laboratórium személyzetét.
5. A kísérleti eszközöket, anyagokat, csak és kizárólag rendeltetésszerű-
en, kellő körültekintéssel használjuk!
6. A kísérlet megkezdése előtt, a foglalkozást vezető tanár, ismerteti a
végrehajtandó feladatot, és a végrehajtás főbb mozzanatait. Továbbá
külön felhívja a tanulók figyelmét az esetleges veszélyforrásokra!
7. A balesetek és az anyagi kár megelőzése érdekében a kísérleteket
gondosan, a leírtaknak megfelelően hajtsuk végre.
8. Munkánk során a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve
azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elen-
gedhetetlen feltétele a rend és fegyelem.
9. A sérülések, balesetek elkerülése érdekében a foglalkozást vezető ta-
nár folyamatosan nyomon követi a kísérletek előkészítését és végre-
hajtásának menetét. Bármilyen gond, probléma esetén, azonnal jelez-
zünk neki!
10. Az érdemi munka befejeztével gondoskodjuk róla, hogy az eszközöket
a kiindulási állapotnak megfelelően tisztán és rendben hagyjuk hátra.
A szabálytalanul tárolt eszközök balesetet okozhatnak, illetve károsod-
hatnak.
11. A laboratóriumból történő távozást megelőzően győződjünk meg róla,
hogy a helyiségben tűz-, balesetveszélyes helyzetet nem hagyunk hát-
ra. A laboratórium működési rendjének megfelelően hajtsuk végre az
áramtalanítást.
12. Baleset esetén a lehető leggyorsabban mérjük fel a sérülés, illetve sé-
rülések mértékét, kezdjük meg a sérültek ellátását. Amennyiben úgy
ítéljük meg, kérjük az iskola egészségügyi személyzetének segítségét,
–4–
vagy ha a helyzet megkívánja, haladéktalanul hívjunk mentőt. Egyér-

telmű utasításokkal szabjunk feladatot a tanulók tevékenységét illető-
en, elkerülve ezzel a további balesetek bekövetkezését, illetve az eset-
leges anyagi károk gyarapodását.
13. A fizikai kísérletek leggyakoribb veszélyforrása az elektromos áram.
Baleset esetén meg kell bizonyosodni arról, hogy a sérült nincs már
feszültség alatt. A baleset helyén elsődleges feladat a kapcsolótáblán
lévő főkapcsoló lekapcsolása!
14. Az elektromos balesetek elkerülhetők, ha betartjuk és betartatjuk az
érintésvédelmi szabályokat! A hallgatói áramkörök minden esetben fe-
szültségmentes állapotban kerüljenek összeállításra, azt követően csak
ellenőrzés után, és engedéllyel kössék rá a tápfeszültséget. Üzemza-
var esetén kérjük a labor dolgozóinak segítségét.
15. Tűz esetén, vagy tűzveszélyes helyzetben, azonnal értesítsük a labor
személyzetét! Határozottan utasítsuk a tanulókat a labor elhagyására!
A laboratóriumban elhelyezett tűzoltó készülékeket csak akkor kezdjük
el használni, ha jártasnak érezzük magunkat a készülék működtetésé-
ben. Tűzoltó készülékkel embert oltani nem szabad!
A laboratóriumi fizika eszközökön és berendezéseken található jelzések,

ábrák jelentései:
Vigyázz! Forró felület!
Vigyázz! Alacsony hőmérséklet!
Vigyázz! Tűzveszély!
Vigyázz! Mérgező anyag!
Vigyázz! Radioaktív sugárzás!
Vigyázz! Áramütés veszélye!
Vigyázz! Lézersugár!
–5–
SZILÁRD TESTEK HŐTÁGULÁSA

1. kísérlet – Kötőtű hosszváltozása
Eszközök:
Bunsen-állvány, fakocka, kötőtű, szívószál
A kísérlet leírása:
Rögzítsük a Bunsen-állvány rúdját vízszintes helyzetben! A rúd má-
sik végét támasszuk fel megfelelő nagyságú fakockára, amelyre elő-
zőleg - a vasrúdra merőlegesen - egy kötőtűt helyeztünk! A vasrúd
a kötőtűn mintegy görgőn nyugszik. Tűzzünk a kötőtűre műanyag
szívószálat! Melegítsük a vasrudat gázlánggal! Mit tapasztalunk?
Magyarázzuk meg a jelenséget!
1. ábra
Tapasztalat:
2. kísérlet – Kísérletek emeltyűs pirométerrel
Eszközök:
Emeltyűs pirométer, denaturált szesz, gyufa, különböző anyagú
fémrudak, orvosi fecskendő, tű
–6–
Rögzítsünk egy alumínium rudat a pirométer tartójába! Az orvosi
fecskendőre helyezett tű segítségével egyenletesen oszlassuk el a
denaturált szeszt a vályúban! Gyújtsuk be a denaturált szeszt! Fi-
gyeljük a mutató kitérését!
Készíts ábrát!
Ismételjük meg a kísérletet rézrúddal is! Azt, hogy mindegyik fém-

rúd azonos hőmennyiséget kapjon, úgy biztosítjuk, hogy a vályúba
azonos térfogatú denaturált szeszt juttatunk. Milyen változást ta-
pasztalunk?
Tapasztalat:
3. kísérlet – Gumiszál hosszváltozása melegítés hatására
Eszközök:
Vékonyabb gumicső vagy modellező gumiszál
Rézdrót, súly, borszeszégő
Erősítsünk vékonyabb gumicső vagy modellező gumiszál egyik végé-
re rézdróttal kb. akkora súlyt, hogy a gumi a súly hatására eredeti
hosszának mintegy 2-3-szorosára nyúljon meg! Rögzítsük a gumi-
szál másik végét olyan magasan, hogy a szál alján lévő súly éppen
hogy érintse az asztalt! Melegítsük végig borszeszégővel a szálat!
Mit tapasztalunk? Magyarázzuk meg a jelenséget!
–7–
Tapasztalat:
4. kísérlet – Bimetall szalag
Eszközök:
Bimetál szalag, borszeszégő
Melegítsük a bimetál szalagot! Magyarázzuk meg a jelenséget!
Tapasztalat:
5. kísérlet – Gravesande - készülék
Eszközök:
Gravesande-készülék, borszeszégő
A) A szobahőmérsékletű golyó átfér a gyűrűn.
Melegítsük a golyót gázláng fölött! Mit ta-
pasztalunk?
B) Melegítsük fel a gyűrűt is! Mit tapaszta-
lunk?
2. ábra
–8–
Tapasztalat:
Feladatok:
1. Mennyivel nő meg a hossza annak a 100 m hosszú alumínium-

huzalnak, amelynek a hőmérséklete 15 C°-ról 45 C°-ra nő meg?
(α=2,4)
–9–
FOLYADÉKOK HŐTÁGULÁSA
Bevezető/Ismétlő feladatok:
1. Miért nem szabad az edényeket, tartályokat alacsony hőmérsék-

leten teletölteni, ha később magasabb hőmérsékletű helyre visz-
szük?
2. Hogyan működnek a folyadékos hőmérők? Miért nem használnak

általában vizet folyadékos hőmérőkben?
1. kísérlet – Folyadékok hőtágulásának bemutatása
Eszközök:
Gömblombik, festett víz, átfúrt
gumidugó, 20-25 cm-es, kis bel-
ső átmérőjű üvegcső, edény, al-
koholos filctoll, merülőforraló,
hőmérő
Töltsd meg a gömblombikot víz-
zel! Zárd le gumidugóval, majd a
gumidugó furatába illesztd be az
üvegcsövet! A folyadékkal teli 3. ábra
– 10 –
lombik bedugaszolásakor a folyadék néhány cm magasan benyomul

az üvegcsőbe. Jelöld meg az üvegcsőben a folyadékszint állását!
Ezután helyezd a lombikot vízfürdőbe! Mit tapasztalsz? Hogyan hatá-
rozható meg a lombikban lévő víz térfogatváltozása?
Magyarázat:
2. kísérlet – A térfogati hőtágulási törvény igazolása
Eszközök:
Gömblombikok, festett víz, átfúrt gumidugó, 20-25 cm-es, kis belső
átmérőjű üvegcső, edény, alkoholos filctoll, merülőforraló, hőmérő
Ismételd meg az előző kísérletet!
A) Olvasd le a hőmérőn a hőmérséklet változását! Mérd meg az
üvegcsövön a kezdeti folyadékszinttől mért magasságváltozást és
számold ki ebből a térfogatváltozást!
A= V0 =
1. leolvasás 2. leolvasás 3. leolvasás 4. leolvasás
h(cm)
V(cm 3 )
T( 0 C)
A hőmérsékletváltozás függvényében ábrázold a térfogatváltozást!

Milyen kapcsolat van a két fizikai mennyiség között?
– 11 –
B) Ismételd meg a kísérletet az előzőnél kisebb térfogatú gömblom-

bikkal! Töltsd meg a gömblombikot vízzel! Ugyanúgy zárd le az
átfúrt gumidugóval, jelöld meg a kezdeti folyadékszintet az üveg-
csőben! Helyezd a lombikot vízfürdőbe, ügyelj arra, hogy az előző
méréssel megegyező hőmérséklet-változásokhoz tarozó folyadék-
szint-változásokat olvasd le! Töltsd ki a táblázatot! A térfogatvál-
tozásban milyen eltérést tapasztalsz?
A= V0 =
1. leolvasás 2. leolvasás 3. leolvasás 4. leolvasás
h(cm)
V(cm 3 )
T( 0 C)
C) Tölts meg három egyforma, álló gömblombikot vízzel, denaturált

szesszel és glicerinnel, majd zárd le azokat az üvegcsővel ellátott
gumidugóval! Figyelj arra, hogy a folyadékszintek magassága az
üvegcsövekben azonos legyen! Helyezd a három lombikot egy-
szerre 60-70 °C-os melegvíz fürdőbe! Figyeld a folyadékszintek
változását! Mit tapasztalsz?
– 12 –
A LÉGNYOMÁS KIMUTATÁSA, MÉRÉSE

1. kísérlet – Vizespohár kísérlet
Eszközök:
Pohár, víz, papírlap
Egy poharat töltsünk színültig vízzel és fedjük le papírlappal! Gyors
mozdulattal fordítsuk meg a poharat és engedjük el a papírlapot!
Nem folyik ki a víz (ha ügyesek vagyunk). Magyarázd meg a jelen-
séget!
Magyarázat:
2. kísérlet - Trükkös palack
Eszközök:
2 db PET palack, 2 db lufi
Mindegyik műanyagpalack szájára rögzítsük a léggömböt úgy, hogy
a léggömb a palackon belül legyen! Rendezzünk versenyt: ki tudja
az adott palackban lévő lufit előbb felfújni! Magyarázzuk meg miért
sikerül olyan könnyen az egyik léggömböt felfújni!
Magyarázat:
– 13 –
3. kísérlet – A légnyomás mérése
Eszközök:
10-12 m hosszú gumicső, csappal ellátott üvegcsövek,
Víz, edény, tölcsér
A gumicső két végét húzzuk a csappal ellátott üvegcsövekre! Az is-
kola lépcsőházában engedjük le a cső végét a földszintre! Zárjuk le
az alsó üvegcsapot! Tölcsér segítségével töltsük fel a csövet vízzel,
ügyelve arra, hogy a csőben ne maradjon légbuborék! Miután a csö-
vet a csap szintjénél valamivel magasabban feltöltöttük, zárjuk le a
felső csővéget! Nyissuk ki lassan az alsó csapot! A felső üvegcsőben
forrásba jön a víz. Mivel magyarázható ez a jelenség?
A víz egy része kifolyik, mérjük le a bent maradó vízoszlop hosszát!
Határozzuk meg a normál légköri nyomás értékét!
Magyarázat:
– 14 –
A BOYLE-MARIOTTE TÖRVÉNY
1. Hogyan működik a kerékpárpumpa? Hogyan kell pumpálnod,

hogy a pumpa ne melegedjen fel?
4. ábra
1. kísérlet – Boyle-Mariotte-törvény igazolása számító-

gépes szimulációval
Eszközök:
Aktív tábla/számítógép, projektor, internet
http://sulifizika.elte.hu/html/sub_gazgolyok_fixT.html
– 15 –
5. ábra
A dugattyúval elzárt hengerben adott tömegű gáz van. A csúszka
segítségével változtasd a bezárt gáz nyomását!
1. Melyik állapotjelzők változnak, és melyek állandóak a folyamat
során?
2. Hogyan kivitelezhető, hogy állandó hőmérséklet mellett változzon

a gáz nyomása?
3. Készíts táblázatot! Ábrázold az összetartozó térfogat-nyomás ér-

tékpárokat! Milyen görbe illeszthető a mérési pontokra?
4. Milyen kapcsolat van a nyomás és térfogat között?
5. Milyen feltétel esetén igaz a Boyle-Mariotte törvény?
– 16 –
6. Hogyan változna a 3. pontbeli görbe, ha magasabb hőmérsékle-

ten végeznénk el a kísérletet?
2. kísérlet – Cartesius-búvár
Eszközök:
Vízzel töltött kisméretű PET-palack, kémcső
Vízzel teli PET-palackba vízzel teli kémcsövet helyezünk szájával le-
felé. A víz egy része kifolyik és a kémcsőben kis zárt légtér keletke-
zik. A palack oldalának összenyomásakor a kémcső („búvár”) lesüly-
lyeszthető, a nyomás megszűntetésekor felemelhető. Magyarázd
meg a jelenséget!
Magyarázat:
Feladatok:
1. Egy kerékpártömlő szelepe 30 kPa túlnyomás hatására nyílik
meg. Pumpáláskor a pumpa dugattyúja a levegő összepréselése
kezdetén a henger aljától 30 cm-re van. Hol áll a dugattyú, ami-
kor az összenyomott levegő kezd beáramlani a szelepen keresztül
a tömlőbe? (A tömlőben lévő levegő nyomása megegyezik a külső
légnyomáséval: pk=100 kPa).
2. A tóban, 30 m mélyen egy levegőbuborék térfogata 2 cm3. Mek-

kora térfogatú lesz közvetlenül a víz felszínén, ha a hőmérsékle-
tet állandónak tekintjük?
3. A kompresszor 100 m3 normál nyomású levegőt (100 kPa) 8 m3-

es tartályba sűrít. Mekkora a nyomás a tartályban, ha a hőmér-
sékletet állandónak tekintjük?
– 17 –
BOLTZMANN – ÁLLANDÓ ÉRTÉKÉNEK KÖZELÍTŐ

MEGHATÁROZÁSA
1. Mekkora tömegű oxigén van abban az 50 l térfogatú hegesztőpa-
lackban, amelyben a gáz nyomása 10 MPa és hőmérséklete 27
°C?
1. kísérlet – Étergőz parciális nyomásának mérése
Eszközök:
10 literes üveg, átfúrt gumidugó, gumicső, U alakú üvegcső-
manométer, manométerfolyadék (megfestett víz), injekciós tű, éter
Zárjuk le az üveget az átfúrt gumidugóval! A dugó furatába illesztett
üvegcsőre húzzunk manométerhez csatlakozatott gumicsövet! A
gumidugót szúrjuk át egy injekciós tűvel! A tűre csatlakoztatott
fecskendővel injektáljunk a palackba 1 cm3 étert (Méter= 74 g/mol,
 = 0,74 g/cm3)! Válaszold meg a kérdéseket! Töltsd ki a táblázato-
kat!
Kérdések:
1. Milyen halmazállapot-változáson megy keresztül az éter?
2. Az edényben lévő levegő melyik állapotjelzőjét befolyásolja az

éter?
– 18 –
3. Mire szolgál az U alakú üvegcső-manométer?
Kiindulási állapot:
V (m3) N0 p0 (Pa)
kiindulási állapot
Üvegbe juttatott éter:
V (m3) N m=   V
éter
k meghatározása:
Feladatok:
1. Egy kerékpárbelsőben mért túlnyomás 50 kPa 15 °C-on. A napra

kitett gumibelső térfogata 5%-kal növekszik, a túlnyomás a töm-
lő belsejében pedig 60 kPa-ra nő meg. A külső légnyomás 100
kPa. Mennyivel változott meg a tömlőben lévő levegő hőmérsék-
let?
2. Az 1m átmérőjű meteorológiai léggömböt 94,52 g tömegű isme-
retlen gázzal töltöttek meg. A gáz hőmérséklete 20 °C, nyomása
110 kPa. Milyen gáz lehet a léggömbben? Használd a négyjegyű
függvénytáblázatot!
– 19 –
HALMAZÁLLAPOT-VÁLTOZÁSOK
1. Miért fő meg a kuktában gyorsabban az étel, mint a hagyomá-
nyos edényben?
2. Az arcszeszt hidegebbnek érezzük az arcunkon, mint a vizet. Mi-

ért?
3. A télen nem használt épületekben a vízvezetékrendszer csöveit

vízteleníteni kell. Miért?
1. kísérlet – A jég olvadáspontjának nyomásfüggése
Eszközök:
Jéghasáb, acéldrót, 2 db 10 kg-os súly, műanyag szál
Egy nagyobb méretű jéghasábot
támassz fel a két végén, vízszin-
tes helyzetben! Vékony acéldrót
két végére rögzíts egy-egy 10 kg-
os súlyt, majd az így megterhelt
drótot helyezd az ábrán látható
módon a jéghasábra! Mit tapasz-
talsz? Hogy nevezik a jelenséget?
Ismételd meg a kísérletet mű-
anyag szállal is! Mit tapasztalsz? 6. ábra
Mi lehet a magyarázat?
– 20 –
Magyarázat:
Megjegyzés:
2. kísérlet – A párolgás sebessége függ az anyagi minő-

ségtől
Eszközök:
Táramérleg, 2 db óraüveg, éter, víz
Helyezzünk egy táramérleg két serpenyőjébe egy-egy azonos mére-
tű óraüveget! Az egyik óraüvegbe töltsünk vizet, a másikba étert, és
a mérleget így tárázzuk ki! Kis idő elteltével mit tapasztalsz? Magya-
rázd meg a jelenséget! Készíts ábrát!
Magyarázat:
3. kísérlet- A forráspont nyomásfüggése
Eszközök:
Gumidugóval zárható, hosszú nyakú gömblombik
Víz, tálca, gázláng
Injekciós fecskendő, meleg víz
– 21 –
a) Forraljunk vizet azbeszthálóra helyezett, hosszú nyakú, álló
gömblombikban! A forralást folytassuk néhány percig, hogy az
edényben lévő levegőt a képződő vízgőz teljesen kiszorítsa! Ve-
gyük el ezután a lombik alól a gázlángot, és egy gumidugóval
zárjuk le légmentesen a lombikot! Öntsünk a lombikra hideg vi-
zet! Mit tapasztalunk? Magyarázd meg a jelenséget! Készíts áb-
rát!
b) Szívjunk fel néhány köbcentiméter meleg vizet egy injekciós
fecskendőbe, majd fogjuk be ujjunkkal szorosan a fecskendő nyí-
lását, és hirtelen húzzuk hátra a dugattyút! Mit tapasztalunk?
Magyarázzuk meg a jelenséget!
7. ábra
Magyarázat:
– 22 –
Feladatok:
1. Mekkora hőmennyiség szükséges 2 kg -10 °C-os jég 20 °C-ra
történő felmelegítéséhez?
2. 600 W-os főzőlapra 0,5 kg tömegű alumínium edényben 2 dm3

15 °C-os vizet teszünk fel melegedni. A főzőlap által leadott hő
20%-a a környezetet melegíti. Mennyi idő múlva fogy el az
edényből a víz?
3. Mennyi hőt ad le a szobának naponta a gőzfűtés radiátora, ha az

óránként beérkező, 2 kg tömegű 100 °C hőmérsékletű vízgőz 60
°C-os vízként távozik? A víz lecsapódási hője 2250 kJ/kg.
– 23 –
AZ ELEKTROMOS MEZŐ SZEMLÉLTETÉSE

1. Add meg az elektromos mező térerősségének irányát és nagysá-
gát abban a pontban, amelyben a mező a 2*10-7 C töltésű ré-
szecskére 3*10-4 N erőt fejt ki függőlegesen lefelé!
1. kísérlet – Ponttöltés tere

Eszközök:
Szalaggenerátor, fémkorong, fémgyűrű, lapos üvegtál (Petri-
csésze), ricinusolaj, búzadara
Öntsünk az üvegtálba ricinusolajat! Helyezzünk a tál közepébe egy
fémkorongot, a tál kerülete mentén pedig egy fémgyűrűt! Kapcsol-
juk a fémkorongot szalaggenerátorra, a fémgyűrűt pedig földeljük!
Szórjunk egyenletesen búzadarát az olaj felületére! Indítsuk el a
szalaggenerátort! Mit tapasztalunk? Rajzold le az erővonalképet!
Tapasztalat:
– 24 –
2. kísérlet – Elektromos dipólus tere
Eszközök:
Szalaggenerátor, fémkorongok, lapos üvegtál (Petri-csésze), rici-
nusolaj
Helyezzük a két fémkorongot az üvegtálba! Az egyik korongot föl-
deljük, a másikat kapcsoljuk szalaggenerátor kivezetéséhez! Szór-
junk egyenletesen búzadarát az olaj felületére! Indítsuk el a szalag-
generátort! Figyeljük meg és rajzoljuk le a kirajzolódó erővonalké-
pet!
Tapasztalat:
3. kísérlet – Egyenlő töltésű és előjelű ponttöltések me-

zője
Eszközök:
Szalaggenerátor, fémkorongok, fémgyűrű, lapos üvegtál (Petri-
csésze), ricinusolaj
Helyezzük a két fémkorongot az üvegtálba! A szalaggenerátor kive-
zetését kössük össze a két fémkoronggal, a fémgyűrűt földeljük le!
Szórjunk egyenletesen búzadarát az olaj felületére!
Indítsuk el a szalaggenerátort! Figyeljük meg és rajzoljuk le a kiraj-
zolódó erővonalképet!
– 25 –
Tapasztalat:
4. kísérlet – Homogén elektromos mező
Eszközök:
Szalaggenerátor, két vastag párhuzamos fémhuzal, lapos üvegtál
(Petri-csésze), ricinusolaj
Helyezzük a két fémhuzalt az üvegtálba! Az egyik fémhuzalt a sza-
laggenerátor kivezetéséhez kapcsoljuk, a másikat földeljük! Szór-
junk egyenletesen búzadarát az olaj felületére! Indítsuk el a szalag-
generátort! Figyeljük meg és rajzoljuk le a kirajzolódó erővonalké-
pet!
Tapasztalat:
Feladatok:
1. Miért rajzolják ki a daraszemek az elektromos mező erővonalait?
2. Sorold fel az elektromos erővonalak tulajdonságait!
– 26 –
KÍSÉRLETEK ELEKTROSZKÓPPAL
1. kísérlet – Kétféle töltés kimutatása
Eszközök:
Fémgolyó szigetelő nyéllel, üvegrúd, foncsorozott bőr, elektroszkóp,
ebonit rúd, szőrme, fémdrót, száraz selyemfonál
Érintsd a szigetelő nyéllel ellátott fémgömböt megdörzsölt üvegrúd-
hoz, majd az elektroszkóp gömbjéhez! Az eljárást ismételd meg!
Hogyan változik az elektroszkóp lamellájának kitérése?
Magyarázat:
A kísérletet folytasd úgy, hogy most a szigetelő nyéllel ellátott fém-

gömböt megdörzsölt ebonit rúdhoz érintsd és ezután az elektrosz-
kóp gömbjéhez! Hogyan változik ebben az esetben az elektroszkóp
lamellájának kitérése?
Tapasztalat:
– 27 –
2. kísérlet – Vezetők, szigetelők megkülönböztetése
Eszközök:
2 db elektroszkóp, fémdrót, száraz selyemfonál
Töltsd fel dörzselektromossággal az egyik elektroszkópot! A fémdrót
segítségével kösd össze a feltöltött és a töltetlen elektroszkópot! Mit
tapasztalsz?
Tapasztalat:
Ismételd meg a kísérletet, a fémdrót helyett a száraz selyemfonalat

használd! Mit tapasztalsz?
3. kísérlet- Ellentétes töltések összegzése, közömbösítés
Eszközök:
2db elektroszkóp, ebonit rúd, szőrme, üvegrúd, foncsorozott bőr,
fémrúd
A két egyforma elektroszkóp közül az egyiket a foncsorozott bőrrel
megdörzsölt üvegrúd segítségével a másikat a szőrmével megdör-
zsölt ebonit rúd segítségével töltsd fel úgy, hogy a lamellák kitérése
azonos mértékű legyen! Kösd össze a feltöltött elektroszkópokat
fémrúddal! Mit tapasztalsz?
Tapasztalat:
– 28 –
4. kísérlet- Elektromos megosztás
Eszközök:
1db elektroszkóp, ebonit rúd, szőrme, üvegrúd, foncsorozott bőr,
Az elektroszkóp fémgömbjéhez közelítsd, de ne érintsd hozzá a
szőrmével megdörzsölt ebonit rudat! Ismételd meg a kísérletet a
bőrrel megdörzsölt üvegrúddal is! Mit tapasztalsz?
Tapasztalat:
Feladatok:
1. Hogyan tér ki a negatív töltésű elektroszkóp mutatója, ha fegy-
verzetéhez negatív töltésű testet közelítünk? Válaszd ki a helyes
állítást!
a) Még jobban kitér
b) Összébb záródik
c) Meg sem mozdul
d) Teljesen összezárul
2. Egy feltöltött elektroszkóp fegyverzetéhez kezünkben tartott hur-

kapálcát érintve az elektroszkóp lassan elveszíti töltését. Melyik
az egyetlen helyes válasz az alábbiak közül?
a) Az elektroszkóp egyébként is elveszítette volna töltését.
b) A fából készült hurkapálca bár elektromosan szigetelőnek
számít, bizonyos fokig mégis vezet.
c) A levegő vezette el az elektroszkóp töltését.
d) Bármilyen anyagból lenne a hurkapálca, ugyanez történt vol-
na.
– 29 –
3. Az alábbi kijelentések közül melyik a helyes?

a) Az elektromos állapotban lévő test vonz más testeket.
b) Az elektromos állapotban lévő test vagy vonz, vagy taszít más
testeket.
c) Az elektromos állapotban lévő test csak az elektromos állapot-
ban lévő testet vonzza.
d) Az elektromos állapotban lévő test a semleges testet nem
vonzza.
4. A töltésmegmaradás törvényét az alábbi kijelentések közül csak

az egyik fogalmazza meg jól. Válaszd ki a helyes megoldást!
a) A töltésmegmaradás törvénye azt mondja ki, hogy egy testben
a pozitív és negatív töltések száma megegyezik.
b) A töltésmegmaradás törvénye azt mondja ki, hogy ha meg-
dörzsölünk egy rudat selyemkendővel, a rúd pozitív, a kendő
negatív töltésű lesz.
c) A töltésmegmaradás törvénye azt mondja ki, hogy ha feltöl-
tünk egy elektroszkópot, akkor az mindenáron megtartja töl-
tését.
d) A töltésmegmaradás törvénye azt mondja ki, hogy a töltések
algebrai összege zárt rendszerben állandó.
– 30 –
VEZETŐRE VITT TÖBBLETTÖLTÉS

ELHELYEZKEDÉSE ÉS ELOSZLÁSA A FELÜLETEN
1. A viharfelhők és a föld között a térerősség 104 V/m-nél nagyobb
is lehet, 105-106 V/m érték fölött pedig már villámok képződnek
a felhők és a föld, de akár két felhő között is. Mit mutatnak meg
ezek az értékek?
1. kísérlet – Vezetőre vitt többlettöltés elhelyezkedése (a)
Eszközök:
Fémháló, selyempapír szalag, ebonit rúd, szőrme
A fémháló mindkét oldalára erősítsünk selyempapír szalagokat. A
szőrmével megdörzsölt ebonitrúd segítségével töltsük fel a fémhálót.
A selyempapír szalagok elektroszkópként jelzik a háló töltését. Gör-
bítsd a hálót hengerré! Mit tapasztalsz, hogyan viselkednek a se-
lyemszalagok?
Tapasztalat:
– 31 –
2. kísérlet- Vezetőre vitt többlettöltés elhelyezkedése (b)
Eszközök:
Fémedény szigetelő talppal, elektroszkóp, szigetelt nyéllel ellátott
fémgömb
Egy szigetelő talpra állított, kis nyílással ellátott fémedényt elektro-
mosan feltöltünk. Az edényre vitt többlettöltést vigyük át adagon-
ként egy elektroszkóp gömbjére. Egy szigetelt nyéllel ellátott fém-
gömböt érints először az edény külső falához, majd az elektroszkóp
gömbjéhez.
Ismételd meg a kísérletet, de a szigetelt nyelű fémgömböt most az
edény belső falához érintsd hozzá, azután az elektroszkóphoz. Írd le
a tapasztalatidat! Készíts ábrát is!
Tapasztalat:
3. kísérlet – Csúcshatás (a)
Eszközök:
Égő gyertya, szög, Van de Graaff generátor, röpzsinór, Bunsen-
állvány
Rögzítsük a szöget a Van de Graaff generátor üreges fémburkához!
Helyezzük az égő gyertyát a kiálló szög közelébe! Indítsuk el a ge-
nerátort! Mit tapasztalunk? Rajzold le, magyarázd meg a jelenséget!
– 32 –
Tapasztalat:
3. kísérlet- Csúcshatás (b)
Eszközök:
Van de Graaff generátor, röpzsinór, elektromos Segner-kerék
Töltsük fel szalaggenerátorral az elektromos Segner-kereket! Ma-
gyarázd meg a látottakat! Készíts ábrát is!
Tapasztalat:
Feladatok:
1. Nevezz meg olyan eszközöket, jelenségeket, amelyek működése
a csúcshatáson alapul!
2. Működne-e légüres térben a locsoló-berendezéseken használt vi-

zes Segner-kerék? Működne-e légüres térben az elektromos Seg-
ner-kerék?
– 33 –
KONDENZÁTOR ENERGIÁJA
1. Az alábbi állítások közül jelöld meg a helyes választ! Választásod
indokold!
Ha egy adott kondenzátorra nagyobb feszültséget kapcsolunk,
akkor
a) nagyobb lesz a kapacitása.
b) kisebb lesz a kapacitása.
c) nagyobb lesz a töltésmennyisége.
2. Mit jelent az, hogy a kondenzátor kapacitása 2F?
1. kísérlet – Elektromos harang
Eszközök:
2 db azonos felületű fémlap (síkkondenzátor), szigetelő állvány,
röpzsinór, ebonit rúd, szőrme, szigetelő fonálon alufólia golyó
Az egyik kondenzátor lemezt földeld le, a másikat helyezd szigetelő-
állványra! A szigetelt fémlemezt a szőrmével megdörzsölt ebonitrúd
segítségével töltsd fel! A feltöltött kondenzátor lemezei közé lógass
alufóliából gyúrt kisméretű golyót! Mit tapasztalsz?
Kezdetben legyen a kondenzátor egyik lemezének töltése Q, a másik
lemezé –Q, a lemezek közötti fezsültség pedig U. Ábrázold a kon-
denzátor feszültségét a lemezeken lévő töltésmennyiség függvényé-
ben! A grafikon segítségével hogyan határozható meg az elektromos
mező munkája?
– 34 –
Tapasztalat, magyarázat:
2. kísérlet – Mérd meg egy feltöltött kondenzátor mun-

kavégző képességét!
Eszközök:
Hosszú vonalzó, kondenzátor (néhány mF kapacitású), súlyok (rugó-
ra akasztható tömegek), villanymotor a tengelyén csigával
A feltöltött kondenzátort kapcsold rá egy kis egyenáramú játékmo-
torra! A motor működtetésével emelj fel egy 10 g, illetve 20 g tö-
megű testet különböző magasságokba! A mérés során 5 V-20 V kö-
zött változtasd a kondenzátor feszültségét! Mekkora az energiaát-
alakítás hatásfoka?
C  U2 (%) =
E2
 100
m (g) U (V) h (cm) E1= E2= m  g  h
2 E1
10
10
10
20
– 35 –
Mivel magyarázható a hatásfokra kapott kicsi érték? Mi okozza az

energia disszipáció nagy részét?
Magyarázat:
– 36 –
ELEKTROLÍZIS, AZ ELEKTROMOS ELLENÁLLÁS

1. kísérlet – Elektrolízis, folyadékok ellenállása
Eszközök:
Szénrudak, 2 üvegpohár, tiszta víz, só, röpzsinór, zseblámpaizzó,
zsebtelep, papírlap, mérőkanál, ecetsav, tápegység, multiméter
A) Üvegpohárba önts tiszta vizet! Tedd a szénrudakat a vízbe! Kösd
sorba a zsebtelepet, a szénrudakat és a zseblámpaizzót! Figyeld
meg, hogy világít-e az izzó!
B) Ismételd meg a kísérletet úgy, hogy kevés konyhasót oldasz fel a

vízben! Sózd tovább a vizet (közben keverd meg, hogy jól felol-
dódjon a só)! Mit tapasztalsz?
C) Egy papírlapra önts egy kiskanálnyi sót. Vedd ki a pohárból a két

szénrudat, töröld őket szárazra, majd dugd bele őket a papíron
lévő sóhalomba! Vezeti a konyhasó az elektromos áramot?
D) A másik üvegpohárba önts tiszta vizet és csepegtess a vízbe ece-

tet! Helyezd bele a szénrudakat és állítsd össze az előbbi áram-
kört! Világít az izzó?
E) Az előző kísérletet ismételd meg úgy, hogy lassan emeld egyre

kijjebb a vízbe merülő szénrudakat! Hogyan változik az izzó fény-
ereje?
– 37 –
F) Mérd meg az áramkörben folyó áram erősségét a szénrudak kü-

lönböző helyzetében! Számítsd ki az áramkör ellenállását! Az iz-
zót vedd ki az áramkörből, a zsebtelepet helyettesítsd tápegy-
séggel!
U (V) I (A) R ( )
1. helyzet
2. helyzet
3. helyzet
2. kísérlet – Szénmikrofon – Szilárd anyagok ellenállás-

változása
Eszközök:
Zseblámpaizzó, tápegység (6V), ceruzabél, röpzsinór, krokodilcsipe-
szek, fejhallgató
A) Zárd egy izzó áramkörét krokodilcsipeszekre fektetett ceruzabé-
len keresztül! Nyomd meg óvatosan a ceruzabelet! Hogyan válto-
zik az izzó fényereje?
B) Cseréld ki az izzót fejhallgatóra és beszélj rá a ceruzabélre! Elő-

ször hangoztasd az á, ó hangokat! Mit tapasztalsz?
C) Ismételd meg a kísérletet, de most az s, sz mássalhangzókat

mondd a ceruzabélre! Mit tapasztalsz?
– 38 –
FAJLAGOS ELLENÁLLÁS MÉRÉSE

1. Az alábbi állítások egyike hamis. Melyik?
a) Az ugyanolyan keresztmetszetű alumíniumhuzalok közül a há-
romszor nagyobb hosszúságú ellenállása háromszor nagyobb.
b) Az ugyanolyan hosszúságú rézhuzalok közül a fele akkora ke-
resztmetszetű ellenállása kétszer nagyobb.
c) Az ugyanolyan hosszúságú rézhuzalok közül a fele akkora ke-
resztmetszetű ellenállása négyszer nagyobb.
d) Ha két, különböző ellenállású fogyasztón azonos erősségű
áram folyik át, akkor a kisebb ellenállású fogyasztóra kisebb
feszültség jut.
2. Fűtőspirálokban használatos nikkel-króm ötvözetből készült huzal

2 m hosszú, keresztmetszete 0,5 mm2. A huzalon 12 V feszültség
hatására 340 mA áram folyik. Határozd meg a huzal ellenállást
kétféleképp! (   8,5  10 m )
6
1. kísérlet – Különböző keménységű ceruzák grafitjának

fajlagos ellenállása.
Eszközök:
Különböző keménységű grafitceruzák, 2 db multiméter, röpzsinór,
krokodil csipeszek, tápegység, tolómérő
Kapcsolj egy kb. 10-15 cm hosszú ceruzabelet egy áramkörbe, és
mérd meg a rajta átfolyó I áram erősségét és a rajta eső U feszült-
séget! Mérd meg a ceruzák hosszát és az átmérőjét is! A kapott mé-
rési eredményeket foglald táblázatba, és határozd meg a különböző
keménységű ceruzák fajlagos ellenállását!
– 39 –
Grafikonon ábrázold a különböző keménységű ceruzákhoz tartozó

fajlagos ellenállásértékeket!
Ne folyassunk át a grafiton túl nagy áramot, mert ekkor a grafitbél
melegedése jelentősen befolyásolja az ellenállás értékét! A grafit jó
vezető, egy 15 cm-es ceruzabél ellenállása 10 nagyságrendű.
Ilyen kis ellenállások mérésénél célszerű a feszültségmérőt közvet-
lenül az ellenállás kivezetéseire kötni és az ampermérőt ezzel az
egységgel sorba kapcsolni. Az ellenállás mérésénél ügyeljünk a jó
kontaktusokra, és arra, hogy a ceruzabél ne legyen megtörve a ce-
ruzában!
R (  ) A(cm )
2
U (V) I (A) l (cm)  (Ωm)
3B-s ceruza
B-s ceruza
H-s ceruza
2H-s ceruza
Grafikon:
Magyarázat:
– 40 –
FOGYASZTÓK KAPCSOLÁSA
1. Fejezd be a mondatokat!
a) Ha ugyanarra a feszültségforrásra nagyobb ellenállású fo-
gyasztót kapcsolunk, akkor a rajta áthaladó áram erőssége
……………….. lesz.
b) Ha ugyanarra a fogyasztóra nagyobb feszültséget kapcsolunk,

akkor a rajta áthaladó áram erőssége ……………….. lesz.
c) Ha kétszer akkora ellenállású fogyasztóra feleakkora feszült-

séget kapcsolnak, akkor az áram erőssége a ……………….. lesz.
1. kísérlet – Soros kapcsolás

Eszközök:
Zsebtelep, fogyasztók (ellenállás és izzó), vezetékek, 2 db multimé-
ter
Egy ismeretlen ellenállású fogyasztót köss sorba egy ismert ellenál-
lású fogyasztóval! Mérd meg a fogyasztókon eső feszültségeket és a
rajtuk átfolyó áramok áramerősségét!
Mit tapasztalsz? Készíts kapcsolási rajzot!
Határozd meg az ismeretlen ellenállású fogyasztó ellenállását!
– 41 –
Mekkora ellenállással helyettesíthetnénk a két ellenállást, hogy a te-

lepre kapcsolva ugyanakkora áramerősségű áram folyjon át rajta,
mint az előző esetben?
U (V) I (A) R (Ω)
1. fogyasztó
2. fogyasztó
(ismeretlen
ellenállású)
Tapasztalat:
2. kísérlet – Párhuzamos kapcsolás
Eszközök:
Zsebtelep, fogyasztók (ellenállás és izzó), vezetékek, 2 db multimé-
ter
Egy ismeretlen ellenállású fogyasztóval kapcsolj párhuzamosan egy
ismert ellenállású fogyasztót! Mérd meg a fogyasztókon eső feszült-
ségeket és a rajtuk átfolyó áramok áramerősségét!
Mit tapasztalsz? Készíts kapcsolási rajzot!
Határozd meg az ismeretlen ellenállású fogyasztó ellenállását!
– 42 –
Mekkora ellenállással helyettesíthetnénk a két ellenállást, hogy a te-

lep ugyanakkora terhelést „lásson”?
U (V) I (A) R (Ω)
1. fogyasztó
2. fogyasztó
(ismeretlen
ellenállású)
Tapasztalat:
Feladatok:
1. Az ábrán látható kapcsolásban az A és B pontok között a feszült-
ség 120 V. Mekkora feszültség mérhető a C és D pontok között,
ha R1= 30  , R2=90  és R3=26  ?
8. ábra
– 43 –
DIGITÁLIS MÉRŐMŰSZER BELSŐ ELLENÁLLÁSA

1. Egy 12,4 V üresjárási feszültségű, 0,4 ohm belső ellenállású te-
lepre 10 ohm ellenállású fogyasztót kapcsolunk.
a) Mennyi lesz a fogyasztón átfolyó áram erőssége?
b) Számítsd ki a kapocsfeszültséget és a belső ellenálláson eső
feszültséget!
Mérőműszerek belső ellenállása

Teljes áramkörre vonatkozó Ohm-törvény
Egy voltmérő (akár digitális, akár analóg műszer) tulajdonképpen a
rajta átfolyó áram erősségét méri, de a kijelzőjén (vagy a skálabe-
osztásán) az áramerősségnek és a műszer belső ellenállásának a
szorzata jelenik meg. Ha U0 a feszültségforrás feszültsége, Rb a mű-
szer belső ellenállása, R pedig a terhelő ellenállás, akkor a műszer
által jelzett feszültség
U0  R b
U .
R  Rb
Átrendezve kapjuk, hogy

1 1 1
 R  .
U U0  R b U0
– 44 –
1. kísérlet – Digitális multiméter belső ellenállása
Eszközök:
Terhelő ellenállások, digitális multiméter, tápegység
Különböző terhelő ellenállások mellett olvasd le a műszer által muta-
tott feszültségeket! Töltsd ki a táblázatot és ábrázold az 1/U-t az R
függvényében! A mérési pontokra illessz egyenest! Az egyenes ada-
taiból (meredekség, tengelymetszet) az 1/U-ra vonatkozó összefüg-
gés alapján számítsd ki az adott méréshatárhoz tartozó Rb-t!
200 mV-os méréshatár:
R () U0 (V) U (V)
Grafikon:
1 1 1
 R  , Rb=
U U0  R b U0
– 45 –
20 V-os méréshatár:
R () U0 (V) U (V)
Grafikon:
1 1 1
 R  , Rb =
U U0  R b U0
– 46 –
AZ ELEKTROMOS ÁRAM MÁGNESES HATÁSA

1. kísérlet –Az elektromos áram mágneses hatása
Oersted-kísérlet
Eszközök:
Egyenes vezető, iránytű, telep
Az egyenes vezető két végét csatlakoztassuk a zsebtelep két sarká-
hoz. Állítsuk a vezetőt É-D-i irányba! Helyezzük a vezető alá az
iránytűt! Mit tapasztalunk? Rajzold le a kísérleti összeállítást!
Magyarázat:
2. kísérlet – Egyenes vezető mágneses mezőjének tulaj-

donságai
Eszközök:
Átlátszó, átfúrt műanyag lap; hosszú, egyenes vezető, tápegység,
vasreszelék
A vízszintes helyzetű műanyag lapon bújtassuk át a függőlegesen ál-
lított, hosszú egyenes vezetőt! Bocsássunk a vezetőn keresztül
elektromos áramot (csatlakoztassuk a tápegységre)! Szórjunk vas-
reszeléket a műanyag lapra! Rajzoljuk le a kialakult mágneses mező
szerkezetét!
– 47 –
Tapasztalat:
3. kísérlet – Mágneses indukcióvonalak iránya
Eszközök:
Átlátszó, átfúrt műanyag lap; hosszú, egyenes vezető, tápegység,
vasreszelék
A) Ismételjük meg az előző kísérletet úgy, hogy a vasreszelék he-
lyett az árammál átjárt vezető köré a műanyag lapra kicsi irány-
tűket helyezünk. Figyeljük meg az iránytűk állását! Rajzold le!
Tapasztalat:
A mágneses indukcióvonalak iránya:
– 48 –
B) Cseréljük fel a vezetőn átfolyó áram irányát! Mit tapasztalunk?
4. kísérlet – A mágneses indukcióvektor nagysága
Eszközök:
Kézi magnetométer, patkómágnes, zsebtelep, vezetékek
Csatlakoztassuk a magnetométert a zsebtelephez! Helyezzük a
magnetométert patkómágnes szárai között kialakuló homogén mág-
neses mezőbe úgy, hogy a magnetométer vezetőkeretének síkjára
merőlegesek legyenek a patkómágnes sarkai között kialakuló mág-
neses mező indukcióvonalai! Mit tapasztalunk?
Magyarázat:
– 49 –
Feladatok:
1. Vízszintes irányú homogén mágneses mezőben egy négyzet alakú
3 cm oldalhosszúságú, 50 menetes vezetőkeret rögzített forgás-
tengely körül szabadon elfordulhat. A tengely a keret síkjában
van és a keret két szemközti oldalának a felezőpontján halad ke-
resztül. A keretben 2 A áramerősségű áram folyik keresztül. A
keretre maximális nagyságú forgatónyomaték hat, amelynek
nagysága 1,08∙10-4 Nm.
a) Mekkora a mező indukcióvektorának nagysága?
b) Hogyan helyezkedik el a mezőben a keret?
2. A 25 cm2 területű, 10 menetes keretben 2,5 A erősségű áram fo-

lyik. A tekercs helyén a mágneses indukcióvektor nagysága 2,4
mT. A tekercs normálisa 300-os szöget zár be az indukcióvona-
lakkal.
a) Mekkora nagyságú forgatónyomaték hat a keretre?
b) Mekkora szöget zár be a keret az indukcióvonalakkal, ha a ke-
retre nem hat forgatónyomaték?
– 50 –
LORENTZ-ERŐ
1. Rajzold be az áramjárta vezetők körül kialakuló mágneses mezőt
szemléltető indukcióvonalakat és a mező kijelölt pontjaiban az
indukcióvektorokat!
A, B,
1. kísérlet – Áramjárta vezető mágneses mezőben

Eszközök:
Patkómágnes, vezető keret, tápegység, vezetékek
A) A patkómágnes homogén mágneses mezőjében függesszünk fel
kengyelszerűen egy vezető keretet, melyre elektromos feszültsé-
get kapcsolunk. A vezetőkeret patkómágnes közötti része legyen
merőleges az indukcióvonalakra! Mit tapasztalunk?
B) Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy megfordítjuk a keretben

folyó áram irányát! Milyen változást tapasztalunk?
C) Ismételjük meg az A) kísérletet úgy, hogy növeljük az áram erős-

ségét! Milyen változást tapasztalunk?
– 51 –
D) Ismételjük meg az A) kísérletet úgy, hogy a vezetőkeret mágne-

ses térben lévő hosszát csökkentjük (keskenyebb kengyelt füg-
gesztünk fel)! Mit tapasztalunk?
Tapasztalatok összefoglalása:
2. kísérlet – Áramjárta vezetők kölcsönhatása
Eszközök:
Alufólia csík, tápegység, vezetékek, Bunsen-állvány
Bunsen-állványra függesszünk fel egymás mellé, egymással párhu-
zamosan két hosszú alufólia csíkot! Kapcsoljunk az alufólia csíkokra
feszültséget! Mit tapasztalunk? Változtassuk meg az alufólia csíkok-
ban folyó áram irányát! Milyen változást tapasztalunk? Rajzold le a
két esetet! Tűntesd fel a rajzodon a mágneses indukcióvektorokat,
az áramirányokat és a fellépő Lorentz-erőket!
Tapasztalatok:
– 52 –
Párhuzamos áramjárta vezetők kölcsönhatásakor fellépő Lorentz-

erők segítségével add meg az 1 A definícióját!
Feladatok:
1. Homogén 0,6 T indukciójú mágneses mező az indukcióra merőle-
ges helyzetű 40 cm hosszú vezetőre 8 N erőt fejt ki.
a) Mekkora a vezetőben folyó áram erőssége?
b) Mekkora erő hatna vezetőre, ha az 200-os szöget zárna be az
indukcióval?
2. Az ábrán látható nagyon hosszú, párhuzamos áramjárta vezetők

távolsága 50 cm. Az ábra síkjában hol helyezkednek el azok a
pontok, melyekben a mágneses indukció értéke zérus?
9. ábra
– 53 –
TÖLTÖTT RÉSZECSKE MOZGÁSA HOMOGÉN

MÁGNESES MEZŐBEN
1. Mekkora és milyen irányú erő hat a kelet-nyugat irányú trolibusz
felső vezeték 10 m hosszú darabjára a Föld mágneses mezője
miatt, ha benne 180 A nagyságú egyenáram folyik? A föld mág-
neses mezője legyen 0,05 mT.
1. kísérlet – Katódsugarak eltérítése mágneses mezővel

Eszközök:
Katódsugárcső, rúdmágnes, feszültségforrás
Kapcsoljunk feszültséget a katódsugárcsőre. A katódsugárcső köze-
lébe helyezzük egy rúdmágnes északi pólusát úgy, hogy indukcióvo-
nalai merőlegesek legyenek a katódsugárcsőben megjelenő elekt-
ronnyalábra! Mit tapasztalsz?
Tapasztalatok:
Fordítsuk meg a rúdmágnest úgy, hogy most a déli pólusa legyen a

katódsugárcső közelében! Milyen változást tapasztalunk?
– 54 –
Irányszabály:
2. kísérlet – A rúdmágnes hatása katódsugárcsöves tele-

vízióra
Eszközök:
Katódsugárcsöves televízió, rúdmágnes
Közelítsünk rúdmágnessel egy hagyományos (katódsugárcsöves) fe-
kete-fehér televízió képcsöve felé! Figyeljük meg a kép változását!
Magyarázzuk meg a jelenséget! (Vigyázat! Színes tévével ne kísérle-
tezzünk, mert a mágnes elrontja a színes képet!)
Tapasztalatok:
– 55 –
3. kísérlet – Lorentz-erő gyakorlati alkalmazásai

Értelmezd a jelenségeket és magyarázd meg eszközök működési el-
vét!
Sarki fény
10. ábra
Tömegspektroszkóp
11. ábra
– 56 –
Ciklotron
12. ábra
Feladatok:
1. A fénysebesség tizedével száguldó elektronok a Föld mágneses
mezőjébe kerülve körpályára kényszerülnek. Mekkora a körpálya
sugara, ha a Föld mágneses mezőjének erőssége 0,01 mT?
– 57 –
AZ INDUKÁLT FESZÜLTSÉG, LENZ-TÖRVÉNYE.

1. kísérlet – Indukált feszültség létrehozása rúdmágnessel
Eszközök:
Sokmenetes tekercsek, feszültségmérő, 2 db rúdmágnes, vezeték
a) A tekercset csatlakoztassuk a feszültségmérőhöz! Közelítsük a
rúdmágnest a tekercshez! Mit tapasztalunk? Távolítsuk a mág-
nest a tekercstől! Mit tapasztalunk?
b) Végezd el a kísérletet két rúdmágnessel!
c) Egy rúdmágnessel közelíts a tekercshez!Változtasd meg a közelí-

tés gyorsaságát!
d) Ismételd meg az a kísérletet egy az eddigitől eltérő menetszámú

tekerccsel!
– 58 –
2. kísérlet – Az indukált áram iránya. Lenz-törvénye.
Eszközök:
Felfüggesztett alumínium gyűrűk, rúdmágnes,
Mozgasd a rúdmágnest a felfüggesztett zárt alumínium gyűrűhöz vi-
szonyítva! Mit tapasztalsz a rúdmágnes közelítésekor? Mit tapasz-
talsz, amikor távolítod a rúdmágnest?
Készíts ábrát!
Tapasztalatok:
Ismételd meg a kísérletet a megszakított alumíniumgyűrűvel is! Je-

gyezd le a tapasztalataidat!
Készíts ábrát!
Feladatok:
1. Mekkora feszültség indukálódik egy 500 menetes, 25 cm2 ke-
resztmetszetű tekercs két kivezetése között, ha a tekercsen át-
menő mágneses mező erőssége 40 mT, és ez az érték 0,25 s
alatt egyenletesen nullára csökken?
– 59 –
NYUGALMI INDUKCIÓ
1. kísérlet – Kölcsönös indukció
Eszközök:
Kettős tekercs, tápegység, vezetékek, analóg feszültségmérő-
műszer
a) A kettős tekercs belső tekercsére kapcsoljunk néhány volt fe-
szültséget! A külső tekercshez pedig csatlakoztassuk a feszült-
ségmérőt! A belső tekercs áramkörének ki-be kapcsolásakor mi-
lyen változást jelez a külső tekercsre kapcsolt feszültségmérő?
b) Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy a két tekercsbe közös

vasmagot helyezünk! Milyen változás olvasható le a műszerről?
c) Hozzuk létre ugyanazt az áramváltozást hosszabb, illetve rövi-

debb idő alatt! Mit mutat a feszültségmérő?
Faraday-törvény:
– 60 –
2. kísérlet – Önindukció
Eszközök:
80-100 V gyújtási feszültségű ködfénylámpa, 1200 menetes tekercs,
kapcsoló, 4,5 V-os zsebtelep, vezetékek
a) Kapcsoljuk a ködfénylámpát párhuzamosan a tekerccsel, majd az
áramkört kapcsoló közbeiktatásával csatlakoztassuk a 4,5 V-os
telepre! Mit tapasztalunk zárt áramkör mellett?
b) Mit tapasztalunk az áramkör nyitásakor?
c) Helyezzünk a tekercsbe vasmagot és ismételjük meg az előző kí-

sérleteket! Milyen változást észlelünk?
Feladatok:
1. Csoportosítsd az alábbi eszközöket működési elvük szerint!
fénycső, szikrainduktor, gyújtógyertya
önindukció ill. kölcsönös indukció
2. Mekkora a tekercs önindukciós együtthatója, ha a rajta átfolyó 12

A–es áram megszűntekor 3,6 V-os feszültség indukálódik? Az
áram 0,1 s alatt egyenletesen csökken zérusra?
– 61 –
A TRANSZFORMÁTOR
1. Írd le a nyugalmi indukció jelenségét!
1. kísérlet – A transzformátor primer és szekunder teker-

cse közötti mennyiségi kapcsolat vizsgálata
Eszközök:
Transzformátor, tápegység, analóg feszültségmérő, vezetékek
Kapcsolj váltakozó feszültséget egy terheletlen transzformátor pri-
mer oldalára! Olvasd le a különböző primer feszültségekhez tartozó
szekunder feszültségeket!
Ismételd meg a kísérletet más menetszámú tekercsekkel!
Np = Nsz =
Up (V)
Usz (V)
Np = Nsz =
Up (V)
Usz (V)
Tapasztalat:
– 62 –
2. kísérlet – Energiaszállítás-modellkísérlet
Eszközök:
2 db izzó, 2 db transzformátor, tápegység,
A két darab közel azonos ellenállású izzót kapcsold sorba egy válta-
kozó feszültségű áramforrásra! Az egyik izzó a távvezetéket model-
lezi, a másik a fogyasztót.
a) Mit állíthatunk az áramforrás által leadott energia megoszlásáról?
b) Az áramforrás és a távvezetéket jelképező izzó között alkalmaz-

zunk feltranszformálást, a távvezetéket jelképező izzó és a fo-
gyasztó között pedig letranszformálást! Milyen változást tapasz-
talunk az izzók fényerejében? Hogyan magyarázható a jelenség?
13. ábra
– 63 –
Feladatok:
1. Egy transzformátor primer köri menetszáma 35-szöröse a sze-
kunder menetszámnak. Mekkora áram folyik a primer körben, ha
a szekunder tekercshez kapcsolt izzón az áramerősség 0,6 A?
2. Egy transzformátor két tekercsének menetszáma 150 és 2500. A
feszültség letranszformálása után egy 2 A–es izzót üzemeltetünk
vele. Mekkora a hőveszteség 1 óra alatt a 4 ohmos távvezetéken,
amin az áramot kapjuk?
– 64 –
FOGALOMTÁR
Állapotegyenlet:
Az ideális gáz állapotjelzői közötti matematikai kapcsolatot fejezi ki.
Az állapotegyenlet szerint az ideális gáz nyomásának (p) és térfoga-
tának (V) szorzata egyenlő a gáz anyagmennyiségének (n), abszolút
hőmérsékletének (T) és az univerzális gázállandónak (R) a szorzatá-
val: p  V  n  R  T
Avogadro-szám:
Az anyag 1 mólnyi mennyiségében található részecskék száma. Jele:
NA, értéke 6,02∙1023 1/mol.
Belső ellenállás:
Az áramforrás elektromos ellenállását belső ellenállásnak nevezzük.
Jele: Rb, mértékegysége: 
Boyle-Mariotte-törvény:
Állandó tömegű és nyomású ideális gáz esetén a nyomás és a térfo-
gat egymással fordítottan arányos. pV=állandó, p1V1=p2V2.
Ciklotron:
Az elektromos töltéssel rendelkező részecskék gyorsítására szolgáló
berendezés.
Csúcshatás:
Azt a jelenséget, amikor a nagyobb görbületű (tehát hegyesebb) he-
lyeken nagyobb a felületi töltéssűrűség és a vele arányos elektromos
térerősség is, mint a kisebb görbületű helyeken, csúcshatásnak ne-
vezzük.
Dörzselektromosság:
Két, eredetileg semleges elektromos szigetelő anyag szoros érintke-
zésekor a molekuláris erők hatására töltéshordozók jutnak át az
egyik testről a másikra. A két test ellentétes töltésűvé válik.
Ekvipotenciális felület:
Az azonos potenciállal rendelkező pontok a térben általában felületet
alkotnak. Ezeket a felületeket ekvipotenciális felületeknek nevezzük.
– 65 –
Elektrolit:
Azokat a folyadék vagy szilárd halmazállapotú anyagokat, amelyek
oldatban vagy olvadékban ionos elektromos vezetésre képesek
elektrolitoknak nevezzük. Elektrolitok például a sók, savak, bázisok
vizes oldatai.
Elektrolízis:
Elektrolízisnek nevezzük az elektromos áram hatására az elektrolit-
ban végbemenő kémiai átalakulást. Elektrolízis során az elektródo-
kon anyagkiválás történik.
Elektromágneses indukció:
Elektromágneses indukciónak nevezzük azt a jelenséget, amikor a
változó mágneses mező maga körül elektromos mezőt hoz léte.
Elektromos állapot:
Kétféle elektromos állapot létezik: megállapodás szerint a bőrrel
dörzsölt üvegrúd pozitív, a szőrmével dörzsölt ebonit negatív elekt-
romos állapotú.
Elektromos dipólus:
A két egyenlő nagyságú, de ellentétes előjelű pontszerű elektromos
töltésből álló elrendezést elektromos dipólusnak nevezzük.
Elektromos erővonal:
Az elektromos mező szemléltetésére használt képzeletbeli görbék,
amelyeknek a mező egy pontjában húzott érintője megadja az ott
uralkodó elektromos térerősség irányát.
Elektromos megosztás:
Az elektromos vezetőkben külső elektromos mező hatására létrejövő
töltésszétválasztódást elektromos megosztásnak nevezzük.
Elektromos térerősség:
Az elektromos mezőt jellemző vektormennyiség, amely megadja az
egységnyi pozitív próbatöltésre ható erőt. Jele: E. Mértékegysége:
N/C vagy V/m
Elektromos térerősség:
Az elektromos mezőt jellemző vektormennyiség, amely megadja az
egységnyi pozitív próbatöltésre ható erőt. Jele: E, mértékegysége
N/C vagy V/m.
– 66 –
Elektroszkóp:
Az elektromos állapot kimutatására szolgáló eszköz.
Fajlagos ellenállás:
Egy vezetőhuzal elektromos ellenállása (R) egyenesen arányos a
huzal hosszával (l) és fordítottan arányos a keresztmetszetével (A).
Az anyagi minőségre jellemző arányossági tényezőt fajlagos ellenál-
l
lásnak nevezzük. Jele:  , mértékegysége:  m. R   
A
Faraday-féle indukciós törvény:

Az indukált feszültség (Ui) nagysága egyenlő az időegység ( t ) alat-
ti mágneses fluxusváltozással (  ). Ha tekercset használunk, akkor
a tekercs kivezetései között indukálódott feszültség a tekercs me-

netszámával (N) is egyenesen arányos. U i   N
t
Feltranszformálás:
Ha a szekunder tekercs menetszáma nagyobb a primer tekercs me-
netszámánál, akkor a szekunder tekercsen mérhető feszültség na-
gyobb a primer tekercsen mérhető feszültségnél. Ilyenkor feltransz-
formálásról beszélünk.
Fogyasztók párhuzamos kapcsolása:

Ha áramköri elemeket úgy kapcsolunk össze, hogy az áramköri ele-
mek egyik és másik kivezetését is egy-egy közös pontba fogjuk ösz-
sze, akkor párhuzamos kapcsolásról beszélünk.
Fogyasztók soros kapcsolása:

Ha áramköri elemeket úgy kapcsolunk össze, hogy az áramkörben
nincs elágazás soros kapcsolásról beszélünk.
Forráspont:
Azt az anyagi minőségre jellemző hőmérsékleti értéket, ahol a fo-
lyadék forrása megindul, forráspontnak nevezzük.
Földelés:
Egy elektromos berendezésnek valamilyen elektromos vezető anyag
segítségével a földdel való összeköttetését földelésnek nevezzük.
Gázok állapotjelzői (állapothatározói):

Gázok pillanatnyi állapotára jellemező fizikai mennyiségek. (nyomás
(p), hőmérséklet (T), térfogat (V), tömeg (m)).
– 67 –
Hidrosztatikai nyomás:
A folyadék súlyából származó nyomás.
Homogén elektromos mező:

Az olyan elektromos mezőt, amelyben az elektromos térerősség irá-
nya és nagysága állandó, homogén elektromos mezőnek nevezzük
Induktivitás (önindukciós együttható):

Áramjárta vezetőre jellemező fizikai mennyiség, amely megmutatja,
hogy a vezetőben egységnyi idő alatt történő egységnyi áramerős-
ség-változás mekkora feszültséget indukál. Jele: L, SI mértékegysé-
ge henry. Rövidítve H.
Jobbkéz-szabály a mágneses indukcióvektor meghatározására

Egyenes vezető esetén, ha a jobb kezünk kifeszített hüvelykujja a
vezetőben folyó áram irányába mutat, akkor a többi begörbített uj-
junk a mágneses indukcióvonalak irányába mutat
Jobbkéz-szabály Lorentz-erő esetén:

Ha jobb kezünk hüvelykujját az elektromos töltés sebességének irá-
nyába, illetve az elektromos áram irányába, mutatóujjunkat a mág-
neses indukcióvektor irányába nyújtjuk ki, akkor pozitív elektromos
töltés esetén a rájuk merőlegesen tartott középső ujjunk mutat a
Lorentz-erő irányába.
Kapacitás:
Egy kondenzátor lemezeire felvitt elektromos töltés (Q) és a leme-
zek között kialakuló feszültség (U) hányadosával meghatározott fizi-
kai mennyiséget kapacitásnak nevezzük. Jele: C, mértékegysége F
Q
(farad). C 
U
Kapocsfeszültség:
A külső ellenálláson eső feszültséget kapocsfeszültségnek nevezzük.
Jele: Uk, mértékegysége V.
Kirchhoff-törvényei:
Kirchhoff I. törvénye (csomóponti törvény) kimondja, hogy egy
egyenáramú hálózat bármely csomópontjába befolyó és onnan kifo-
lyó áramok erősségének algebrai összege zérus. Kirchhoff II. törvé-
nye (huroktörvény) szerint az egyenáramú hálózatnál bármely hurok
mentén körbejárva az egyes áramköri elemeken eső feszültségek
algebrai összege zérus.
– 68 –
Kondenzátor energiája:
Egy elektromosan feltöltött kondenzátor energiával rendelkezik. Ezt
az energiát a fegyverzetek között létrejövő elektromos mező alakjá-
ban tárolja. Az energia nagysága egyenesen arányos a kondenzátor
kapacitásával (C) és négyzetesen arányos a kondenzátor feszültsé-
C  U2
gével (U). E 
2
Kondenzátor:
A két áramvezetőből és a közöttük lévő elektromosan szigetelő
anyagból álló berendezést, amely nagy elektromos töltésmennyisé-
get tud tárolni kondenzátornak nevezzük.
Kölcsönös indukció:
A nyugalmi indukciónak azt a típusát, amelyben egy tekercs mágne-
ses mezőjének változása egy másik tekercsben feszültséget indukál
kölcsönös indukciónak nevezzük
Légnyomás:
A levegő súlyából származó nyomás. A légnyomás térben és időben
változó mennyiség.
Lenz-törvény:
Az elektromágneses indukció során létrejövő áram iránya mindig
olyan, hogy mágneses hatásával akadályozza az őt létrehozó hatást.
Letranszformálás:
Ha a szekunder tekercs menetszáma kisebb a primer tekercs me-
netszámánál, akkor a szekunder tekercsen mérhető feszültség ki-
sebb a primer tekercsen mérhető feszültségnél. Ilyenkor letransz-
formálásról beszélünk.
Lineáris hőtágulás:
Ha a szilárd test hossza több nagyságrenddel nagyobb, mint a ke-
resztmetszet méretei, akkor a hőtágulás lineáris hőtágulás.
Lineáris hőtágulási együttható:

Megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza eredeti
hosszához viszonyítva, ha 1 0C-kal (illetve 1 K-nel) változik a hő-
mérséklete. Jele: α, mértékegysége 1/0C vagy 1/K.
– 69 –
Lorentz-erő:
A mágneses mezőben lévő áramjárta vezetőre, illetve a mágneses
mezőben mozgó elektromos töltésre ható erőt Lorentz-erőnek ne-
vezzük.
Mágneses indukcióvektor:
A mágneses mező jellemzésére szolgáló fizikai mennyiség. Jele B, SI
mértékegysége tesla, rövidítve: T. Nagysága megadja a mágneses
mezőben elhelyezett 1 menetű, 1 m2 felületű. 1 A erősségű áramot
szállító magnetométerre ható maximális forgatónyomaték nagysá-
gát.
Mágneses indukcióvonal:
A mágneses mező szemléltetésérére használt képzeletbeli görbék,
amelyeknek a mező egy pontjában húzott érintője megadja az ott
uralkodó mágneses indukcióvektor nagyságát!
Nyugalmi indukció:
Az időben változó mágneses mező maga körül elektromos mezőt in-
dukál. Ezt a jelenséget nyugalmi indukciónak nevezzük.
Nyugalmi indukció:
Az időben változó mágneses mező maga körül elektromos mezőt in-
dukál. Ezt a jelenséget nyugalmi indukciónak nevezzük.
Ohm-törvény:
A vezetőn átfolyó áram erőssége (I) egyenesen arányos a vezető
két pontja között mérhető feszültséggel (U). A két fizikai mennyiség
közötti kapcsolatot a vezető elektromos ellenállása (R) adja meg.
U
R
I
Ohm-törvény:
Ohm–törvénye kimondja, hogy a vezetőn átfolyó áram erőssége (I)
egyenesesen arányos a vezető két pontja között mérhető feszült-
séggel (U).
Olvadáspont:
Azt az anyagi minőségre jellemző hőmérsékleti értéket, ahol az ol-
vadás jelensége bekövetkezik, olvadáspontnak nevezzük.
– 70 –
Önindukció:
Azt a jelenséget, amikor egy tekercsben a saját áramerősség válto-
zása hoz létre indukált feszültséget, önindukciónak nevezzük.
Parciális nyomás törvénye (Dalton-törvény):

Dalton-törvénye szerint a keverék nyomása egyenlő az egyes össze-
tevők részleges (parciális) nyomásának összegével. Részleges nyo-
másnak azt a nyomást nevezzük, amellyel a gáz akkor rendelkezne,
ha a keverékből a többi gázt eltávolítanánk, de a hőmérsékletet és a
térfogatot állandónak tartanánk.
Primer tekercs:
A transzformátornak azt a tekercsét, amelyre az átalakítandó fe-
szültséget kapcsoljuk, primer tekercsnek nevezzük.
Szekunder tekercs:
A transzformátornak azt a tekercsét, amelyről az átalakított feszült-
séget levesszük, szekunder tekercsnek nevezzük.
Szublimáció:
A szilárd anyagok felületén végbemenő párolgást szublimációnak
nevezzük.
Telített gőz:
Azt a zárt térben lévő gőzt, amely saját folyadékával dinamikus
egyensúlyban van, telített gőznek nevezzük. A dinamikus egyensúly
azt jelenti, hogy telített gőz esetén a gőztérbe ugyanannyi molekula
lép ki, mint amennyi a gőztérből a folyadékba visszaérkezik.
Térfogati hőtágulás:
Hőmérséklet-változás hatására az anyagok megváltoztatják térfoga-
tukat, ezt a jelenséget térfogati hőtágulásnak nevezzük.
Térfogati hőtágulási együttható:

Azt az anyagi minőségtől függő fizikai mennyiséget, amely megmu-
tatja, hogy az egységnyi térfogatú anyag egységnyi hőmérséklet-
változás hatására mekkora térfogatváltozást szenved térfogati
hőtágulási együtthatónak nevezzük. Jele:  , mértékegysége :
1 1
1 0 1
C K
– 71 –
Töltésmegmaradás törvénye:
A töltések algebrai összege zárt rendszerben állandó.
Tömegspektroszkóp:
Atomok tömegének, illetve a különböző részecskék százalékos ará-
nyának meghatározására szolgáló berendezés.
Transzformátor:
Közös, zárt vasmagra csévélt tekercs transzformátort alkot.
Üresjárási feszültség:
A nyitott áramforrás pólusai között lévő feszültséget üresjárási fe-
szültségnek nevezzük. Jele: Uo, mértékegysége: V.
– 72 –
FORRÁSOK
Felhasznált irodalom:
Markovits Tibor (2012): Fizikai fogalomtár középiskolásoknak. Bu-
dapest: Nemzeti Tankönyvkiadó
Dr. Jurisits József – Dr. Szűcs József (2013): Fizika 10. Elektromos-
ságtan. Hőtan. Szeged: Mozaik Kiadó.
Dégen Csaba – Elblinger Ferenc – Simon Péter (2012): Fizika 11.
Emelt szintű kiegészítésekkel. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Öveges József (2000): Kísérletek könyve. Hogyan tanuljunk fizikát?
500 egyszerű fizikai kísérlet. Budapest: Anno Kiadó.
Dr. Mező Tamás – Dr. Molnár Miklós – Dr. Nagy Anett (2000): Fizika
11. Hullámtan, Elektromágneses jelenségek. Modern fizika. Szeged:
Maxim Könyvkiadó.
Gulyás-Honyek-Markovits-Szalóki-Tomcsáni-Varga (2000): Fizika
III. Középiskolák számára. Budapest: Műszaki Kiadó.
Budó Ágoston (1972): Kísérleti fizika II. Budapest: Nemzeti Tan-
könyvkiadó.
Tasnádi Péter – Medgyes Sándorné (2003): Egységes érettségi fela-
datgyűjtemény. Gyakorlófeladatok. Fizika I.–II. Budapest: Nemzeti
Tankönyvkiadó.
Moór Ágnes (1999): Középiskolai fizikapéldatár. Budapest: Cser Kia-
dó.
Székely György (2000): Fizika példatár 2. Ennyit kell(ene) tudnod.
Budapest: Akkord – Panem.
Dr. Halász Tibor – Dr. Jurisits József – Dr. Szűcs József (2005): Fizi-
ka 11. Rezgések és hullámok. Modern fizika. Szeged: Mozaik Kiadó.
Póda László – Urbán János (2011): Fizika 10. a középiskolák számá-
ra. Emelt szintű kiegészítésekkel. Budapest: Nemzeti Tankönyvkia-
dó.
 http://metal.elte.hu/~phexp/st_kgy.htm
 http://www.tests.hu/show/650/F-H-B
 http://sulifizika.elte.hu/html/sub_gazgolyok_fixT.html
 http://www.tests.hu/show/631/F-L
 http://www.fizkiserlet.eoldal.hu/cikkek/hotani-kiserletek.html
 http://videotorium.hu/hu/recordings/details/374,Kiserletek_a_me
chanika_es_legnyomas_temakbol
– 73 –
 http://www.tests.hu/show/269/F-H-F
 http://www.ntk.hu/c/document_library/get_file?uuid=0df8a23f-
31c3-4771-946e-186055fbc322&groupId=10801
A képek forrásai:
1. http://metal.elte.hu/~phexp/doc/hot/j3s1s1.htm
2. http://www.fizkapu.hu/fizfoto/fizfoto2.html
3. http://www.fizkiserlet.eoldal.hu/cikkek/hotani-kiserletek.html
4. http://prezi.com/qsjiy-wz4aux/the-bike-pump/
5. http://sulifizika.elte.hu/html/sub_gazgolyok_fixT.html
6. http://metal.elte.hu/~phexp/doc/hot/j7s1s4.htm
7. http://metal.elte.hu/~phexp/doc/hot/j7s3s8s1.htm
8. saját készítésű
10. http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/sarki-feny-kepek/
12. http://hu.wikipedia.org/wiki/Ciklotron
13. www.mozaweb.hu/Lecke-Fizika-Fizika_10-
3_4_A_transzformátor-99840
– 74 –

Fizika 10 MF PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Fizika 10 MF PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

„A természettudományos oktatás

komplex megújítása a Révai Miklós

A kezetekben tartott munkafüzet az Öveges program keretében kiírt pá-

Örömteli, felfedező tanulást kívánok!

A LABORATÓRIUM MUNKA ÉS BALESETVÉDELMI

1. A laboratóriumban a tanuló csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat

vagy ha a helyzet megkívánja, haladéktalanul hívjunk mentőt. Egyér-

A laboratóriumi fizika eszközökön és berendezéseken található jelzések,

Vigyázz! Forró felület!

Vigyázz! Alacsony hőmérséklet!

Vigyázz! Mérgező anyag!

Vigyázz! Radioaktív sugárzás!

Vigyázz! Áramütés veszélye!

SZILÁRD TESTEK HŐTÁGULÁSA

2. kísérlet – Kísérletek emeltyűs pirométerrel

Ismételjük meg a kísérletet rézrúddal is! Azt, hogy mindegyik fém-

3. kísérlet – Gumiszál hosszváltozása melegítés hatására

4. kísérlet – Bimetall szalag

5. kísérlet – Gravesande - készülék

1. Mennyivel nő meg a hossza annak a 100 m hosszú alumínium-

1. Miért nem szabad az edényeket, tartályokat alacsony hőmérsék-

2. Hogyan működnek a folyadékos hőmérők? Miért nem használnak

1. kísérlet – Folyadékok hőtágulásának bemutatása

lombik bedugaszolásakor a folyadék néhány cm magasan benyomul

2. kísérlet – A térfogati hőtágulási törvény igazolása

A hőmérsékletváltozás függvényében ábrázold a térfogatváltozást!

B) Ismételd meg a kísérletet az előzőnél kisebb térfogatú gömblom-

C) Tölts meg három egyforma, álló gömblombikot vízzel, denaturált

A LÉGNYOMÁS KIMUTATÁSA, MÉRÉSE

2. kísérlet - Trükkös palack

3. kísérlet – A légnyomás mérése

1. Hogyan működik a kerékpárpumpa? Hogyan kell pumpálnod,

1. kísérlet – Boyle-Mariotte-törvény igazolása számító-

2. Hogyan kivitelezhető, hogy állandó hőmérséklet mellett változzon

3. Készíts táblázatot! Ábrázold az összetartozó térfogat-nyomás ér-

4. Milyen kapcsolat van a nyomás és térfogat között?

5. Milyen feltétel esetén igaz a Boyle-Mariotte törvény?

6. Hogyan változna a 3. pontbeli görbe, ha magasabb hőmérsékle-

2. A tóban, 30 m mélyen egy levegőbuborék térfogata 2 cm3. Mek-

3. A kompresszor 100 m3 normál nyomású levegőt (100 kPa) 8 m3-

BOLTZMANN – ÁLLANDÓ ÉRTÉKÉNEK KÖZELÍTŐ

1. kísérlet – Étergőz parciális nyomásának mérése

2. Az edényben lévő levegő melyik állapotjelzőjét befolyásolja az

3. Mire szolgál az U alakú üvegcső-manométer?

Üvegbe juttatott éter:

1. Egy kerékpárbelsőben mért túlnyomás 50 kPa 15 °C-on. A napra

2. Az arcszeszt hidegebbnek érezzük az arcunkon, mint a vizet. Mi-

3. A télen nem használt épületekben a vízvezetékrendszer csöveit

1. kísérlet – A jég olvadáspontjának nyomásfüggése

2. kísérlet – A párolgás sebessége függ az anyagi minő-

3. kísérlet- A forráspont nyomásfüggése

2. 600 W-os főzőlapra 0,5 kg tömegű alumínium edényben 2 dm3

3. Mennyi hőt ad le a szobának naponta a gőzfűtés radiátora, ha az

AZ ELEKTROMOS MEZŐ SZEMLÉLTETÉSE

1. kísérlet – Ponttöltés tere

2. kísérlet – Elektromos dipólus tere

3. kísérlet – Egyenlő töltésű és előjelű ponttöltések me-

4. kísérlet – Homogén elektromos mező

A kísérletet folytasd úgy, hogy most a szigetelő nyéllel ellátott fém-

2. kísérlet – Vezetők, szigetelők megkülönböztetése

Ismételd meg a kísérletet, a fémdrót helyett a száraz selyemfonalat

3. kísérlet- Ellentétes töltések összegzése, közömbösítés

4. kísérlet- Elektromos megosztás