Az állatok kültakarója:

Feladata: Belső szervek védelme a kiszáradástól és a külső környezetből érkező ártó hatásoktól.

A gerinctelen állatok kültakarója:

 szivacsok, csalánozók:
o külső sejtréteg
o táplálékfelvétel
o csalánozók: mozgás pl. hámizomsejtek
 férgek, puhatestűek
o egyrétegű hengerhám
o mirigyhámsejtek →nyálkás váladék kiszáradás ellen
o bőrizomtömlő (hám+izomzat)
o férgek: kutikula réteg
o puhatestűek: mészmirigyek → kagylóhéj, csigaház
 ízeltlábúak
o egyrétegű hengerhám
o kitines kutikula
o rákok: kitines kutikulában mész →szilárdabb

A gerinces állatok kültakarója:

Bőr: hám, irha, bőralja

 kétéltűek: váladékmirigyek
 hüllők:
o kígyó: szarupikkely
o teknősbéka: szaruteknő (összenő a csonttal= bőrcsont)
o krokodil: szarupáncél (összenő a csonttal= bőrcsont)
 madarak:
o nincsenek mirigyek, kivéve a vízi madaraknál
o farkcsíkmirigy →váladékától vízhatlan a tolluk
o toll: irhából kinövő szaruképződmény
 pehelytoll: hőszabályozás
 fedőtoll: szín, irányítás, sebesség
 emlősök:
o irha:
 laza rostos kötőszövet
 faggyúmirigy: zsíros váladék, szőrszálak ápolása, vízhatlan bőr
 verejtékmirigy: kiválaszt, párologtat →hőszabályozás
 idegvégződés – hideg meleg, nyomás→válaszreakció
o bőralja
 zsírszövet
 laza rostos kötőszövet
Az állatok mozgási szervrendszere:

Vázrendszerből és izomrendszerből áll (kiv. Csalánozók, férgek - bőrizomtömlő)

A vázrendszer:

 passzív
 külső váz: kagylók, csigák, ízeltlábúak
 csontvázrendszer: gerincesek
o csont:
 tömött állomány
 belül szivacsos csontvelő →vérképzés

Az izomrendszer:

 aktív
 szivacsok: helytülő életmód, nincs izomrendszer
 csalánozók: hámizomsejtek
 puhatestűek, férgek: egységes izomzat=bőrizomtömlő→féregmozgás
 rovarok: ízelt lábukkal másznak, hajlító és feszítő izmok
 gerincesek:
o halak: pikkelyek, nyálka segíti a vízben való mozgást + úszók (farokúszó – irányítás)
o kétéltűek:
 elkülönült izmok
 mellső+ hátsó végtagok, ötujjú végtagtípus

Az állatok táplálkozási szervrendszere:

Heterotróf táplálkozás

4 szakasz:

1. táplálék felvétele
2. megemésztése
3. felszívódás
4. salakanyag kiürítése

Gerinctelen állatok táplálkozása

 szivacsok, csalánozók: ősbélüreg

 laposférgek:
o egynyílású bélcső
o előbél, középbél
o emészthetetlen maradék szájnyíláson keresztül
 fonálférgek:
o előbél, középbél, utóbél, végbélnyílás= bélcsatorna
 gyűrűsférgek:
o előbél: szájüreg, izmos garat, nyelőcső, begy és zúzógyomor →keveredés aprózódás,
emésztés
 o középbél → emésztés befejeződése, felszívódás
o utóbél→ emészthetetlen maradék, felvett ásványi szemcsék kiürülése
 ízeltlábúak
o előbél
 szájszervek: rágó, szívó, szúró
 nyálmirigy váladéka→előemésztés
 nyelőcső
 begy
 rágógyomor
o középbél: emésztés, felszívódás
 rákok, pókok: középbéli mirigy→ emésztőnedv

Gerinces állatok táplálkozása

 Máj és hasnyálmirigy
 Előbél:
 Szájüreg: táplálékfelvétel, felaprítás, nyállal összekeverés
 fogak: harapás, rágás
o Teknősök, madarak: szarukávák
 nyelv: táplálékfelvétel, továbbítás, ízlelő- és tapintószerv
 nyálmirigyek
 nyelőcső
o madaraknál nyelőcső kitágulása: begy
 gyomor
o falában mirigyek: fehérjéket bontó emésztőnedv, sósav
o halak, kétéltűek, hüllők, sok emlős: együregű
o madarak: 2 üreg, mirigyes gyomor, zúzógyomor
o tevék: 3 üreg
o szarvasmarhafélék: 4 üreg
 Középbél:
 máj: epe →táplálék zsírcseppjeinek szétoszlása
 hasnyálmirigy: emésztőnedv→fehérjék, szénhidrátok, zsírok, nukleinsavak emésztése
 vékonybél fala: megemésztett tápanyagok felszívódása – apró bélbolyhok
 Középbél és utóbél határán: vakbél
 Utóbél: vastagbél, végbél

Az állatok légzési szervrendszere

Légzés→energia

A szervezetek gázcseréjét (oxigén felvétel, szén-dioxid leadás) feltételeit teremti meg.

 szivacsok, csalánozók: légzés a test egész területén= diffúz légzés

 többi állat:
o légcsere: belégzés és kilégzés (oxigén be, szén-dioxid ki)
o külső és belső légzés
 Külső légzés: légzőszerv és vér között, O2 aránya magasabb, CO2 aránya pedig
alacsonyabb, mint a sejtek felől jövő véré
  Belső légzés: vér és sejtek között, gázok mozgása fordított
 ízeltlábúak:
o rovarok: légcsőrendszer
o rákok: kopoltyú
o pókok: kezdetleges tüdő
 puhatestűek: csigák, kagylók, fejlábúak- köpenyüregben légzőrendszer
 vízben élő gerinctelen állatok: kopoltyú

Gerincesek:

 légköri levegővel gázcsere – tüdő

o nincs izomzata, bordaközi és rekeszizom működteti
o belégzés: nő a térfogat, csökken a nyomás
o kilégzés: térfogat csökken, nő a nyomás
 kétéltűek: lárvák-kopoltyú, kifejlett állat-tüdő – szükséges a bőrlégzés
 hüllők: fejlettebb tüdő – nagyobb felszínű
 madarak: legfejlettebb tüdő az állatok közül - repüléshez sok energia kell
o általában 5 légzsák (kiegészítő szervek)

Az állatok anyagszállító szervrendszere

Anyagok továbbítása: légzési gázok transzportja, anyagcseretermékek kiválasztás helyszínére juttatása

 sejtből sejtbe: közvetlen anyagszállítás

o diffúzió
o aktív
 szivacsok:
o amőboid vándorsejtek állábakkal
 csalánozók, laposférgek: anyagszállítás, táplálkozás = béledényrendszer (kiv. légzési gázok)
 többsejtű állatok: közvetítő folyadék
o fonálférgek: testüregfolyadék – bélcső és test fala között szabadon
o fejlettebb állatok: keringési rendszer
 nyitott rendszerben: vérnyirok
 zártban: vér
 Rovarok, puhatestűek: nyílt keringése rendszer
o gyorsabb, irányítottabb mozgás
o szövetek között szabadon folyik szét
 Többi állatnál: zárt keringési rendszer
o önmagába visszatérő érrendszer
o működtető szerve: szív

Ábra!!!

Az állatok kiválasztó szervrendszere

Feleslegessé vált anyagokat távolítja el

 szivacsok, csalánozók: egész testfelületen, közvetlenül a sejtekből

 fejlettebbek: szűréssel és aktív kiválasztással
 o kiválasztott folyadékból szelektív visszaszívás tartja vissza a még fontos anyagokat
 laposférgek: kiválasztó szerv: elővesécske
 gyűrűsférgek: vesécske
 ízeltlábúk: rovarok, pókok: Malpighi edények
 fejgerinchúrosok: elővese
 halak, kétéltűek: ősvese
 hüllők, madarak, emlősök: utóvese
o vese működése egysége: nefron

Az állatok szaporító szervrendszerei és egyedfejlődésük

1. szakasz: megtermékenyítés - születés (peteburokból/tojásból kikelés) = embrionális fejlődés

2. szakasz: születés – halál = posztembrionális fejlődés

2 fajta szaporodás:

 ivaros: ivarsejtek kellenek

 ivartalan: nem kellenek ivarsejtek

Ivaros:

 Hímivarsejt: spermium
Női ivarsejt: petesejt
Találkoznak= megtermékenyítés
 hímnős= petesejtet és hímivarsejtet is termel
o 2 féle ivarmirigye van
o kölcsönös megtermékenyítés
o pl.: giliszta
 váltivarúak= más ivarú az egyik egyed, mint a másik
o hím állatok: csak hímivarsejtek
o női állatok: csak petesejtek
 ivarsejtek találkozása:
o anyatesten kívül – pl.: vízben – halak
o anyatesten belül= párzás
 Zigóta= megtermékenyített petesejt
 Párzás= hímivarsejtnek be kell jutnia az anyatestbe
 Barázdálódás= zigóta osztódása
o szedercsíra→hólyagcsíra→bélcsíra

Ivartalan:

 rovarok:
o teljes átalakulás: pete→látva→báb→kifejlett állat
o átváltozás: pete→lárva (különböző)→kifejlett állat
o kifejlés: pete→lárva→kifejlett állat
 gerincesek: tojás
o meszes héjú: madarak
o lágy héjú: hüllők
  emlősök: megtermékenyítés petevezetékben, majd beágyazódik a méhfalba
 madarak:
o fészekrakó
o fészekhagyó
 regeneráció: giliszta, gőte lába, gyík farka

Az állatok életműködéseinek szabályozása

Hormonális vagy idegi szabályozás

Hormonális:

 belső elválasztású mirigyek→hormonok

 célsejtekben receptorok
 legelőször: csalánozók, laposférgek
 rovarok: egyedfejlődés, színváltoztatás
 gerincesek: növekedés, anyagcsere-folyamatok, ivarsejtképzés

Idegi szabályozás

 idegszövet sejtjei
 szervezet összehangolt működését biztosítja
 működés elemi egysége: reflex
 receptor→bevezetőszár (ideg)→központ (agy, gerincvelő)→kivezető szár (ideg)→effektor
(végrehajtó)
 szivacsok: idegrendszer nélküli szabályozás
 csalánozók: diffúz idegrendszer
 központosult idegrendszer
o dúcidegrendszer: férgek, puhatestűek, rovarok
o csőidegrendszer: gerincesek
Ábra!!!