Cseres-

tölgyes
Készítette: Zsebeházy
Anna, Panyor Zoltán
• A cseres-tölgyesekkel a nem túl sekély talajú lankás domb- és
hegyhátakon, hegyoldalakon találkozhatunk. Általában 250-
450m tengerszint feletti magasságban.  15-25m magas is
lehet a lombkoronaszintjük. Fajokban nagyon gazdag
erdőtársulást alkot. Fő fajai a csertölgy és a kocsánytalan
tölgy.
• A budai kerteket és utakat szintén sok cserfa díszíti, ezek
valószínűleg az egykori erdő megmaradt tanui.
 Gyepszinten található növények:

• Csíkos és bibircses kecskerágó: A kecskerágók cserjék vagy kis fák. Zöldes,

sárgás árnyalatú virágai vannak. Levelei 2-15cm hosszúak.
• Fagyal: Örökzöld. Fehér virágai és koromfekete vagy kékeslilás
bogyótermései vannak és ezek mérgezőek.
• Baracklevelű harangvirág: Teljesen fagytűrő. Harang alakú kék vagy
fehér virágai vannak. 80-100cm magasak. Betegség és kártevő mentes
növény.
• Tavaszi lednek: 30-40 centiméter magas, évelő növény. A levelek kacs
nélküliek, rendszerint 4-6 levélkéjűek, a levélkék keskeny vagy széles-
tojásdadok, nagyok, csúcsuk kihegyezett. A szirmok ibolyásvörösek, kékesek.
• Egyvirágú gyöngyperje: 30-60 cm magas.
• Vitéz bükköny: Évelő. Levelei párosak. Virágok fehéren mintázott
ibolyásak.
• Sárga gyűszűvirág: 40–100 cm magas évelő. Levelei szórt
állásúak, lándzsásak. Virágzata egy oldalra néző virágokból
kialakult fürt. A virágok 3–4 cm-esek, gyűszű alakúak,
világossárgák, belül barna foltokkal, erekkel. Mérgező.
Cserjeszinten található növények:
• Galagonya: Általában tövises cserjék, vagy kis fák. A
galagonyát gyógynövényként is alkalmazzák: jótékony hatással van a
szívműködésre. leveleik szórt állásúak. A termésfal nagyon kemény.
• Fagyal: Örökzöld. Fehér virágai és koromfekete vagy
kékeslilás bogyótermései vannak és ezek mérgezőek.
• Kökény: Lombhullató cserje. Sötétszürke ágai hegyes tövisekben
végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú
életű. Virágai 1–1,5 cm átmérőjűek, fehérek, ötszirmúak és a
lombfakadás előtt nyílnak. Termése apró, kékesfekete, hamvas,
csonthéjas.
Lombkoronaszinten található növények:
• Kocsánytalan tölgy: A bükkfafélék családjába tartozik. Domb és
hegyvidékeink legjelentősebb fája. Hazánk erdeinek 9%-át alkotja. Fiatal
korában árnyéktűrő, majd később fényigényes. Törzsük körmérete
meghaladhatja az 5 m-t is. Kérge idősebb korban is finoman repedezett
marad. Levele visszásan tojásdad alakú, vállfelé tagoltabb, karéjos,
osztott akárcsak a kocsányos tölgyé. Könnyen megkülönböztethető a
kocsányos tölgytől, mert 2-3 cm-es levélnyéllel rendelkezik. Levele
a csertölgynél világosabb színű, nem fényes. A termős virágok hármas-
négyes csoportokat alkotnak, amelyek kocsány nélkül találhatóak meg az
ágakon. Makktermése elnyújtott, tojás formájú, a kupacs kehely alakú. 
• A tölgyfa kérgében található tannint régen a bőr cserzésére használták.
• Cser-tölgy: A leggyakoribb őshonos erdei fa Magyarországon, az erdők
11%-át adja. Jól tűri a szárazságot,  melegkedvelő és fényigényes fafajta. A
kemény telet nehezen bírja. Akár a 25-30 m-es magasságot is elérheti
kedvező körülmények között. A kifejlett fa kérge mélyen bordázott, a
bordák közötti rész vörösesbarna. Levelei érdes felületűek,
fényes, sötétzöldek, karéjosak. Lombkoronája ritkás. Termése makk,
amely 2 év alatt érik be és 4 cm hosszú is lehet. A kupacs kehely alakú. 
Makkjának kupacsa 4 ugyancsak egyedülálló módon nem sima, hanem
bozontos megjelenésű. Ha nem támadja meg betegség 250 éves koráig is
megél. 
• Virágos kőris (szárazabb helyeken): meleg és tápanyagigényes. Kis termetű
fa, ritkán magasabb 15 m-nél. Lombkoronája nagy.  Virágai krémfehérek,
illatosak.  Kétlaki, így hímivarú és nőivarú egyaránt léteznek. 
 • Csíkos és bibircses kecskerágó:         Fagyal: 

• Baracklevelű                                                 Lednek:
   harangvirág:               Ta         
• Egyvirágú gyöngyperje:                Vitéz bükköny: 

• Sárga gyűszűvirág: 
• Felhasznált irodalom:
• https://www.mozaweb.com/
• http://parkerdo.hu
• http://www.botanikaland.hu 
• https://vmek.oszk.hu/00100/0014
9/html/zk07.htm
• Virágok képei: Wikipedia