A való di mérsékelt öv élővilága

1. A valódi mérsékelt öv jellemzői:

 a valódi mérsékelt övezet területén óceáni vagy kontinentális éghajlat van
 ahol az évi csapadékmennyiség meghaladja az 500 mm-t ott mérsékelt övi lombhullató erdő alakult ki
 ahol az évi csapadékmennyiség kevesebb, mint 500 mm, ott mérsékelt övi füves puszta jött létre
 négy évszak van
 tavasztól őszig elegendő a fény és a csapadék és megfelelő a hőmérsékelt – a fák levelei nagy felületűek,
vékonyak
 ősszel csökken a hőmérséklet, a téli hideg és vízhiány elleni védekezés miatt a növények lehullajtják
lombjukat
 a tél a nyugalom időszaka
 az egynyári növények magjai vagy a föld alatti raktározó szerveik (hagyma, gumó, gyökér) telelnek át

2. A mérsékelt övi lombhullató erdők:

 a mérsékelt övi lombhullató erdők lehetnek tölgyesek vagy bükkösök

Tölgyesek Bükkösök

Elhelyezkedésük A hegyek, dombok 600 m-es Hegyek és dombok 600 m- es

tengerszint alatti területein
Igényük Magasabb hőmérséklet, vastagabb
talaj, kevesebb csapadék
Lombkoronaszintjük Lehet kettős, akkor zártabb, az
alsó lombkoronaszintet a
gyertyán, a felsőt a tölgyek adják
Cserjeszintjük gazdag, amikor laza a lombkorona
tengerszint feletti területein
Hűvösebb klíma, több csapadék,
vékonyabb talaj
Egyszeres, szorosan záródik
Hiányzik

Gyepszintjük Gazdag, hóvirág, ibolya, odvas Csak tavasszal gazdag

keltike virágzik benne tavasszal
Jellemző fája Kocsányos tölgy, kocsánytalan
tölgy, gyertyán
A fa jellemzői Gyertyán: levelei fűrészes szélűek,
barkavirágzata van és szélporozta
Bükk
A törzs világosszürke, sima és
egyenes, levelei ép vagy hullámos
szélűek, virágai egyivarúak,
egylaki növény, szélporozta

 egyéb lomhullató erdei növények: a korai juhar hazánkban, a vörös tölgy és a cukorjuhar Észak-Amerikában
a cukorjuhar nedvéből készül a cukorszirup

3. A lombhullató erdő állatai:

 alkalmazkodnak a téli nyugalomhoz
 a rovarok elbújnak a fák kérge alatt vagy hasadékokban
 a madarak egy része elvonul
 az emlősök: tömöttebb bundát képeznek
zsírréteget halmoznak fel
téli álmot alszanak
4. A lomboserdők jellegzetes állatai:
 a széncinege és a kékcinege állandó madaraink, magokkal táplálkoznak
 karvaly: ragadozó madár, télen a madáretetők környékén vadászik verebekre, pintyekre
 kakukk: fészekparazita, más költöző énekesmadarakkal kelteti ki a tojásait
 nagy pele: rágcsáló emlős, kis testű, háta barnásszürke, hasa fehér, magvakat, tojásokat, gyümölcsöt eszik
éjszakai állat, kb. fél évig alszik téli álmot
 macskabagoly: tollazata rozsdabarna, látása kiváló, éjszakai ragadozó
csőre horgas, vetélőujja van
 vadmacska: barnásszürke, éjszakai ragadozó, kiváló a látása, hallása
főként rágcsálókat eszik
 csíkos mókus

5. Az erdők szerepe:
 tisztítják a levegőt, megtartják a talajt
 fontosak a terület vízgazdálkodásában
 élőhelyet adnak az élőlényeknek
 kivágásukkal változik a táj éghajlata (hőmérsékelt, páratartalom, szél)