Népegészségügyi szempontból

fontos fertőzések a hajléktalan

betegellátásban
2015
A hajléktalan létben élők jellemzői
 Legyengült általános állapot
 Számos krónikus megbetegedés
 Fokozott fogékonyság
 Egészségügyi kártevők
 tetvek, rühatka
 szúnyogok (maláriát terjesztő)
 kullancsok
 bolhák
 poloska
 légy
 csótány
 patkány
 egér
 A védekezésre vonatkozó
jogszabályok
 A rovarok, rágcsálók irtásáról az épület
tulajdonosának rendszeresen gondoskodnia
kell
 Az irtásnak illetve a ruhanemű
fertőtlenítésének tűrésére az érintett
személy köteles
 A beteg környezetében lévő személyek
kötelesek alávetni magukat a vizsgálatnak
 Vérszívó tetvek

 Ruhatetű(pediculus humanus humanus)

 Fejtetű (pediculus humanus capitis)
 Lapostetű (phthirius pubis)
 Mindhárom kizárólag emberi vérrel
táplálkozik
 Külsőleg hasonlók, előfordulási helyük és
életmódjukban térnek el egymástól
 Nőstény tetvek
 Életük (2-4 hét) folyamán 40-200 petét raknak
(serkék)
 Az ellenálló burokkal ellátott serkét a tetű
jellegzetes helyekre, nehezen eltávolítható,
cementszerű anyaggal rögzíti
 A serkékből a lárvák 5-8 nap alatt kelnek ki és 2-
3 hét alatt válnak ivaréretté
 A kifejlett nőstények 1-5 nap múlva kezdik el a
peterakást
 Erős a kapaszkodási ösztönük, karmaik
bilincsszerűen csukhatók vissza a lábszáraikra,
így szinte letéphetetlenül rögzítik magukat
 Hőérzékük és szaglásuk jól kifejlett, fénykerülők
 Ellenálló képességük
 Ellenállók, a szárazságot jó tűrik, vízben napokig
nem pusztulnak el
 Hőmérséklet ingadozásra érzékenyek, állandó
hőmérsékletet keresnek
 Peterakásuk és fejlődésük 20 fok alatt leáll
 Életben maradnak -10, -20 fok-ig.
 Magas hőre érzékenyek: 50 fokon percek, 60
fokon másodpercek alatt elpusztulnak
 Éhezést rosszul tűrik. Naponta 6-12 alkalommal
szív vért. Táplálék nélkül napok alatt
elpusztulnak
 Ruhatetű
 2,5-4,5 mm, ovális, szürke
 Serkéit a a ruhák test felé eső ráncaira,
varrataira helyezi
 Ott tartózkodik ahol a ruha a testhez
legszorosabban simul. Testen csak
vérszíváskor található
 Mozgékony, a lázas beteg ruháját, a
levetett ruhát elhagyja, új gazdát keres
 Ruhatetves egyén környezetében
mindenki veszélyeztetett
Ruhatetű
 Fejtetű
 2,5-4,5 ovális, szürke
 Serkéit a hajas fejbőr és a haj határán
helyezi el (halánték, tarkó)
 A haj havonta kb 1 cm-t nő, a serkék a
fejbőrtől való távolságukból következtetni
lehet a fertőzés kezdetére
 Emberről emberre nem vándorol,
közvetlen érintkezéssel (fejek közelsége),
illetve közös használati tárgyak (fésű,
kefe, kendő, sapka) közvetítésével terjed
Fejtetű
 Lapostetű
 1-2,5 mm négyszögletes, szürke
 Szemérem szőrzeten tartózkodik, ritkán
szemöldökön, szempillán
 Serkéit ugyanezen helyekre rakja
 Nem sokat mozog, napokig ugyanarról a
helyről szív vért
 A fejlődése lassúbb
 Táplálékhiányra legérzékenyebb
 Emberről emberre vándorol, közvetett
úton terjed
Lapostetű
 Tetvességi vizsgálat

 Lehetőleg nagyítóval, a serkéket keressük,

a fénykerülő tetvek menekülnek
 Győződjünk meg a serkék
életképességéről: két köröm között
összenyomva az életképes serke pattanó
 Ruhatetvesség

 Egyidejű egyén és ruházat vizsgálat

 Az egyént derékig vetkőztetni, vakarózási
nyomok keresése
 A ruhák belső felszíne, a ráncok, varratok,
hajlatok (tetvek és serkék is)
 Fejtetvesség
 Hajat lazán szétbontani elsősorban a fülek
melletti és mögötti illetve a tarkótájat kell
átvizsgálni
 Világos hajnál fokozottabb figyelem
szükséges
 Tetves: élő tetű vagy életképes serke
található
 Gyanús: vakarózási nyomok, elhanyagolt
külső, hiányos tisztálkodás
 Teendő tetvesség észlelése során

 Azonnali tetű és serkementesítési eljárás,

krezol szappanos lemosás, tetűirtó
hajszesszel történő bedörzsölés
 A ruha, fej és lapostetű irtást eltérő
biológiai tulajdonságaik határozzák meg.
 Ruhatetű
 Személy: 2% krezol szappanos lemosás,
bedörzsölés, 15 perc behatás (15 g/fő)
 Textíliák (ruházat, fehérnemű, ágynemű)

porozás, kifőzés, vasalás

 Használati tárgyak (fekhely)

porozás, bemártás, elégetés, leforrázás

 Helyiség (padlózat)

permetezés, porozás
Porzás: Coopex-B
Bemártás : tetűirtó hajszeszbe
Permetezés: szakemberek által végrehajtandó
 Fejtetű
 Hajmosást követően a hajat és a hajas fejbőrt
jól be kell dörzsölni hajszesszel (Nittyflor,
Pedex), majd 15 perc után újból fejet kell mosni
 A hajszálon található serkéket egyenként el kell
távolítani körömmel vagy csipesszel
 Az ecetes vízzel történő hajöblítés megkönnyíti a
serkék eltávolítását
 Egyidejűleg gondoskodni kell a használati
tárgyak tetűmentesítéséről (fésű, kefe): néhány
percig forró vízben tartás
 A textíliák (sapka, kendő) fertőtlenítő mosással
mentesíthetők
 Lapostetvesség
 Fanszőrzet 15 percig tetűirtó hajszesszel
kezelendő
 Kisebesedett bőrfelületre Coopex-B por
alkalmazható. A por a serkékre hatástalan,
ezért a porozást 7 nap múlva meg kell
ismételni
 Átlagosan szükséges porzószer mennyiség:
10-15 g/fő
 Emberi rühatka
 Sarcoptes scabiei var. Hominis
 0,3-0,5 mm , szabad szemmel alig látható
 Hámsejtekkel táplálkozik
 Nősténye a finom bőrfelületek hámjában
telepszik meg, ahol vékony a szaruréteg és nincs
sok szőrtüsző
 A szarurétegben 5-10 mm-es járatot fúr
 Ezekben fejlődik az rühatka és itt helyezi el
petéit
 Petéből a lárva 1 hét alatt alakul ki
 Kifejléssel fejlődik a hím 1 hét a nőstény 4-6 hét
alatt
 Rühatka

 Kizárólag emberen él
 A fertőzés átvitele emberről emberre
közvetlen, szoros érintkezés során vagy
szennyezett textília közvetítésével
Rühatka
 Rühesség kezelése
 Egyetlen személykezeléssel 12 óra alatt
 Készítmények: Linimentum scabici, Novascabin
 Alapos forró fürdő után a rühatka irtószerrel a
fej és a nyak kivételével a teljes testfelületet
be kell kenni
 30 perc után a bekenést megismételni
 12 óra múlva, fürdetéssel eltávolítani
 Textília– egyidejű fertőtlenítő mosás
 A tetvesség elleni védekezés jogi háttere (I)

 Egészségügyi törvény
1999. évi LXXI törvénnyel módosított 1997. évi CLIV.
törvény
73. § (2) bekezdés szerint
Az emberi test felszínén élősködő ízeltlábúak irtásának tűrésére az
érintett személy köteles
153. § (b) pontja szerint
A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi
feladatai körében biztosítja a 73. § (1) bekezdése szerinti külön
jogszabályban (járványügyi rendelet) meghatározott rovarok, így az
emberen élősködő vérszívó tetvek irtását.
 A tetvesség elleni védekezés jogi háttere (II)

18/1998. (VI.3.) NM (járványügyi) rendelet

37. §-a és 4. melléklet 1. pontja a vérszívó tetvek elleni
védekezéssel foglalkozik.
Meghatározza:
ÁNTSZ intézményei,
egészségügyi és oktatási dolgozók, iskola-egészségügyi
hálózat (védőnő/orvos)
feladatait.
39. §: a védekezés szakmai irányelveit, az alkalmazható
irtószereket és eljárásokat az OEK által időszakosan
kiadott Tájékoztató tartalmazza
 Tetvességi vizsgálatok
CÉLJA  TETVESSÉG TERJEDÉSÉNEK
MEGAKADÁLYOZÁSA

kitől kaphatta  tetves személy  kinek

adhatta tovább

környezet vizsgálata
(család, közösség stb.)
 Tuberculosis
 Mindenki fogékonyan születik
 Aki egyszer fertőződött a baktériummal,
élethosszig megőrzi a találkozás „nyomait”
(primer komplexus) és abban az esetleg
életképes, „alvó” kórokozót
 Immunitás csökkenés esetén fellángolhat a
betegség (belülről támad újra)
 Multirezisztens tuberkulózis
(MDR)
 Rezisztens a két legfontosabb gyógyszerrel
szemben: Isoniazid és Rifampicin (emellett
van még PZA, ethambutol, streptomycin)

 Kezelés: második vonalba tartozó

gyógyszerekkel (pl. PAS= para-amino-
salicylsav), legalább 18 hónapig

 EU átlag előfordulás (MDR): 1-5%

 Kivétel balti államok (MDR): 18-20%
Kiterjedten gyógyszer rezisztens
TB (XDR)
 További rezisztenciát mutatnak a 6
klasszikus második vonalba tartozó
gyógyszer közül legalább hárommal
szemben
 Felbukkant egy különösen virulens
változata Dél-Afrikában, ahol a TB és HIV-
fertőzés együttes előfordulása > 80%
 MDR=multirezisztens
XDR=extrarezisztens, +fluorokinolon+
amikacin/kanamycin6kapreomycin
 XDR a kevésbé kézben tartott/rosszul felügyelt
MDR esetekkel függ össze
 Ahol magas MDR incidencia, magasabb XDR
esetek előfordulásának kockázata
 Az EU állampolgáraira vonatkozóan XDR
fertőződés kockázata különösen alacsony
(kivéve balti államok), viszont potenciálisan
veszélyt jelenthet (migráció, munkavállalás)
 Magyarországi helyzet
 2005-ben 2024 új TB esetet regisztráltak, 2014-ben
901 eset
 Incidencia: 9,1%000 (nyugat-EU incidencia felső határa)
 Incidencia: MDR: 27 eset (1-3%)
 Prevalencia: MDR 71 eset (8%)
 Együttes HIV TB : 7 eset
 XDR eset: 3
 Környező országok (kelet, észak) epidemiológiai
helyzete fokozott óvatosságra, éberségre int
 Hajléktalanok fokozott
kockázata
 Minden új felvétel esetén Rtg szűrés/neg lelet
 Hosszan bentlévők esetében félévente szűrés
 Anamnesis: régi, kezelt TB esetén dokumentáció
áttekintése, konzílium kérés
 HIV+ betegek különösen fogékonyak
 Tünetek (habár sok a COPD-s beteg)
 Tuberculin teszt
 Éberség folyamatos fenntartása