Bevezetés (áramlástan)

A sebességtér
Minden időpillanatban és helyen ismerni kell a
sebesség-eloszlást.
 
v( r , t ) : u(x,y,z,t), v(x,y,z,t), w(x,y,z,t)
Sebességtér vagy sebességmező.
Általában csak rácspontokban adjuk meg
Kétdimenziós sebességtér (síkáramlás):
 u ( x, y, t ) 
   
v( r , t )   v( x, y, t ) 
 
 0 
 A sebességtér ábrázolás:
áramvonal, áramlási cső
Áramvonal: érintője az adott pontban megadja
az áramlás irányát, egy adott, az áramlásra
merőleges felületen áthaladó erővonalak
sűrűsége arányos a vektor nagyságával.
Áramlási cső: egy kicsiny felületet határoló zárt
görbe minden egyes pontjából áramvonalakat
indítunk.
 Kontinuitási egyenlet

Mivel az áramlási csőbe nem lép be és azt nem

hagyja el folyadék, felírható:
A1v11= A2v22
Összenyomhatatlan közegek (azaz 1=2)
esetén: A1v1= A2v2
Következmény: folyó szűk sziklás partok közé
érve felgyorsul.
 Bernoulli-törvény
Ideális (összenyomhatatlan és súrlódásmentes)
közegekre, stacionárius áramlás esetén
Energia-megmaradás törvénye egy kis
keresztmetszetű áramlási csőre: DE=DEkin+DEpot
Munkatétel: DE=W 1
p  v 2  gh  áll.
1 1
DEkin  v2 DtA2v22  v1DtA1v12 2
2 2
Ha nincs függőleges
DE pot  v2 DtA2 gh2  v1DtA1 gh1
elmozdulás:
DW  p1 A1v1Dt  p2 A2v2 Dt 1 2
p  v  áll.
2
 Bernoulli-törvényhez kapcsolódó
jelenségek

A nyomás ott kisebb, ahol a folyadék áramlik.

A nyitott ablak a széllökés következtében
becsukódik.
A kikötött hajók a folyókon egymásnak simulnak.
Pingponglabda „táncol” a kiáramló levegőben
 Bernoulli-törvény gyakorlati
alkalmazása
Áramlás térfogatsebességének mérése:
 Skalármezők

A közeg áramlását a sebességtér mellett a

termodinamikai állapotjelzők (sűrűség, nyomás,
hőmérséklet) jellemzik:
(x,y,z,t) p(x,y,z,t) T(x,y,z,t)

Megjelenítés:
•izovonalak (szintvonalak) segítségével (izochor,
izobár, izoterma).
•Színezéssel.
Izobár térképek a meterológiában
Skalármező ábrázolása
színezéssel
 Dimenziómentes mennyiségek a
hidrodinamikában

A hidrodinamika alapegyenlete, a Navier-Stokes

egyenlet nagyon bonyolult, nem-lineáris, ezért a
legtöbb áramlástani problémára nem lehet
analitikus megoldást adni.
Dimenziómentes mennyiségek (számok)
segítségével kvalitatív leírás adható az
áramlásról, anélkül, hogy a pontos mozgást meg
tudnánk adni.
Geosztrofikus áramlás
 Rossby-szám

U
Ro 
f0L
Ahol f0=2z (az ún. Coriolis paraméter)
Ro: dimenziómentes szám. Függ a földrajzi
szélességtől.
Ha Ro<1, a közeg forgatottságát figyelembe kell
venni.
Mivel az Ro képletében a sűrűség nem szerepel,
ezért az atmoszférában és az óceánokban
hasonlók a jelenségek forgatottság esetén.
 Néhány áramlás tipikus
Rossby-száma
Mérsékelt övi ciklon: L=1000 km, U=10 m/s 
Ro=0,1
Golf-áramlat leszakadó örvényei: L=100 km,
U=5 km/óra  Ro=0.13
Óceáni köráramok: L=4000 km, U=0.1 m/s 
Ro=0.0001
Trópusi ciklonok (hurrikán, tájfun): L=100 km,
U=50 m/s és kis Coriolis paraméter  Ro=2
Tornádó: Ro=5000
 Geosztrofikus határeset

Matematikai idealizáció
Ro=0 határeset
Jelentése: erősen forgatott rendszer, a
forgatottság hatása dominál.
A szabad troposzférában (azaz néhány km.
magasságban) illetve az óceánok mélyebb
rétegeiben jó közelítéssel megvalósul a
geosztrofikus határeset.
 Geosztrofikus áramlások

Ro<<1 azaz jól megközelíti az R=0 határesetet

A Coriolis erő és a nyomás-különbségből
származó erő kiegyenlíti egymást.
A súrlódás hatása elhanyagolható.
Eredő gyorsulás közel nulla: az áramlás alig
változik az időben.
A Ro=0 határesetben a geosztrofikus áramlások
végtelen ideig fennmaradnának.
A bolygókra jellemző Rosby-számok
Vénusz: nagyon lassú forgás. Ro>1 
egyetlen cellából álló légkörzés.
Mars: Ro<1. 
Földihez nagyon hasonló légkörzés
Jupiter: gyors forgás, nagy méret, nagyobb
léptékű áramlások. Ro<<1 
Nagy Vörös Folt
Neptunusz: Ro<<1 
2000 km/óra szélsebesség az egyenlítőjével
párhuzamosan!
 Geosztrofikus áramlás

Sebesség merőleges a vízszintes

nyomáskülönbségre.
Magasabb nyomás a sebességtől jobbra (északi
féltekén).
 Geosztrofikus áramlás létrejötte
Elsődleges kényszer:
nyomáskülönbség.
A mozgásba jövő
térrészre eltérítő erő
hat (Coriolis erő).
A sebesség nagysága
nem, csak az iránya
változik.
Végeredményként
egyensúly alakul ki.
 Geosztrofikus áramlás

Ellentmond a mérnöki áramlástani

jelenségeknek.
Az elmozdulás merőleges a nyomáskülönbség
által keltett erőre, azaz a munka 0, az áramlás
külső energia-befektetés nélkül fennmarad.
 Geosztrofikus áramlásbeli
szélsebesség becslése
1 Dp
uG 
0f 0 Dy

Dy=100 km, Dp=1hPa.  uG≈30 km/óra.

(Ténylegesen jellemző szélsebesség)
Az áramlás az izobárok
mentén történik, ahol
az izobárok
összeszűkülnek, az
áramlás felgyorsul
 Geosztrofikus szél
a szabad troposzférában
Geosztrofikus áramlás kör alakú
izobárok esetén

Ciklon: középen nyomásminimum, feláramlás.

Általában felhőképződéssel jár.
Anti-ciklon: középen nyomásmaximum,
leáramlás. Ritkán képződik felhő.
 Ciklonok és anti-ciklonok

Déli féltekén ellentétes forgásirány.

Ciklonok nem léteznek az Egyenlítő közelében.
Mivel a Coriolis paraméter nagysága függ a
szélességi foktól, ezért az északi féltekén a
ciklon északi peremén kisebb a szélsebesség,
mint a délin.
Geosztrofikus határesetben az
áramlások „függönyszerűek”