1.

FEJEZET
A Geokabinet használata, a QGIS 2. x program indítása, felépítése, adatformátumok

BEJELENTKEZÉS A RENDSZERBE

Számítógép indítása (ha szükséges)
Bejelentkező képernyő (Ctrl + Alt + Delete)

Felhasználónév: xxxxxx.sze (saját EHA kód csupa NAGYBETŰVEL!)

Jelszó: XXXXXX.SZE (első alkalommal az EHA kód csupa NAGYBETŰVEL!)

Az első bejelentkezés alkalmával meg kell változtatni a jelszót! Az új jelszó nem tartalmazhat
különleges (,.:!?) karaktereket!

Ha a saját EHA kód nem működik, ideiglenesen használható a foldrajz – foldrajz

felhasználónév – jelszó páros.

SAJÁT MAPPA LÉTREHOZÁSA A SZÁMÍTÓGÉPEN

 Indítsd el a Total Commander programot a Windows Start menüből vagy az Asztalról!

 Válaszd ki az D jelű meghajtót, ésTotal Commander.lnk hozz létre egy új mappát (F7) a saját
a gyökerében
neveddel! (A mappa nevében ne használj ékezeteket és szóközt!)
 Az újonnan létrehozott mappában készíts egy QGIS almappát! Ebbe a könyvtárba fogunk
menteni minden, a gyakorlás során felhasznált állományt és eredményt. Az egyes gyakorlatok
elején készíts ebbe egy-egy könyvtárat (pl. 1_ora) az adott óra anyagainak (példaállományok,
eredmények)!

HÁLÓZATI MAPPA ELÉRÉSE (csak hálózati használatkor)

Amennyiben a saját EHA-kóddal történt a bejelentkezés a Windows-ba, a kabint szerveren (Cabsrv)

mindenki számára elérhető egy saját hallgatói mappa.

 A Total Commander-ben válaszd a Hálózati meghajtót!

 Navigálj a Teljes hálózat / Microsoft Windows hálózat / Geo_kabinet / Cabsrv / Hallgatói
anyagok mappára, majd az EHA kódod alapján keresd meg a saját könyvtáradat.

Ebben a mappában csak neked van írási és olvasási jogosultságod. Fontos anyagaidat mindig
itt tárold, innen biztosan nem fognak eltűnni!

Az egyes feladatsorokban felhasznált adatokat az SZTE Coospace megfelelő színterében és/vagy a

cabsrv \ Oktatói anyagok \ QGIS hálózati mappa megfelelő alkönyvtárában találhatod.

4
A QGIS 2.X PROGRAM BESZERZÉSE ÉS INDÍTÁSA

 A QGIS egy nyílt forráskódú térinformatikai rendszer. A QGIS szabad szoftver, mely azt
jelenti, hogy a program szabadon terjeszthető és módosítható bizonyos előírások betartása
mellett. Különböző operációs rendszerekre ingyenesen letölthető a download.qgis.org címen.
 A program indítása a Windows Asztalról vagy a Start Menü / Minden program / QGIS
Desktop 2.x helyről indítható.

AZ QGIS ABLAK FELÉPÍTÉSE

A QGIS indítása után megjelenik a program ablak. Ezen a felületen fogunk dolgozni. A projekt
(térkép) neve az ablak fejlécében olvasható (Jelenleg csak a verziószám látható). Mentsük el a
projektet!

 Kattints a Projekt menü Mentés másként… parancsára vagy válaszd az eszköztárból a

ikont, majd az D: meghajtón a saját könyvtáradba mentsd el 1_gyakorlat néven a projektet!
 A projekt mentése során egy .qgs kiterjesztésű fájl jön létre, ezen fájlokban tárolódik a
behívott állományok elérési útvonala, a rétegek sorrendje, megjelenítési beállításai, a
projektbeli álnevek, vetületi beállítások, lapösszeállítás ablakok stb. A projekt NEM tárolja a
behívott adatokat, tehát a projekt csak akkor hordozható, ha a behívott állományokkal együtt
másoljuk adathordozóra!!!

A QGIS ablak több részre osztható: a baloldali méretezhető sávban (Table of Content - TOC) a
megnyitott térképi rétegek lesznek felsorolva a hozzájuk megadott jelkulccsal, míg az ablak
nagyobbik része szolgál a megjelenítésre; ezek felett találhatók az adatkezelés és megjelenítés
eszközeinek ikonjai, az eszköztárak. Az ablak legalsó sávjában (státuszsor) fontos információk
jelennek meg a térkép vetületéről, a méretarányról, stb.

Főmenüsor

Eszköztárak
T
A
B
L
E

O
F Térképek megjelenítő ablaka

C
O
N
T
E
N
T

Státuszsor

5
ESZKÖZTÁRAK

A programban több eszköztáron csoportosítva találhatjuk meg az egyes funkciókat. Az

eszköztárak ki-bekapcsolásához kattintsunk jobb egészgombbal a menüsoron, majd válasszuk ki a
kívánt sort.

 Nézzük meg, hogy az egyes eszköztárak milyen eszközöket tartalmaznak!

 Egyelőre az a fontos, hogy a „Rétegek panel” legyen bekapcsolva.

Mielőtt térképi tartalmat adnánk hozzá a projekthez, tekintsük át röviden a megjeleníthető állományok
típusait!

VEKTOROS ÁLLOMÁNYOK

A pontokból, vonalakból és poligonokból felépülő vektoros állományok közül leggyakrabban az

ESRI shapefile formátumát fogjuk használni. Specialitása, hogy több különálló, azonos nevű, de
eltérő kiterjesztésű file-ból áll. Ezek közül az SHP kiterjesztésű (pl. valami.shp) tartalmazza a
geometriai információkat, a valami.dbf a kapcsolódó leíró adatokat (tkp. egy táblázat), a
valami.shx pedig kapcsolatot teremt e két file között. Ezek jelenléte mindenképpen szükséges!
Bizonyos esetekben láthatunk még valami.sbn, valami.sbx, valami.prj és valami.qml file-okat is.
Ezek némelyikéről később még lesz szó.

Amit a QGIS-ben látunk, Amit a Total Commanderben látunk:

folyo.dbf
folyok.shp folyo.sbn
+ folyó.sbx
folyo.prj
folyo.qml

 A Total Commander-ben nézzük meg a C:\ESRI\ESRIDATA\EUROPE könyvtár tartalmát!

 Válasszunk ki a cities, country és mjrivers nevű állományokat, és másoljuk át őket az D
meghajtó saját könyvtárunkba! Figyeljünk oda, hogy minden azonos nevű, de más-más
kiterjesztésű fájlt átmásoljunk!

Tipp: Rendezzük Név (Name) szerint a file-okat (kattintsunk a Név oszlop fejlécére), a kijelöléshez használjuk az
Insert billentyűt!

A QGIS egyéb vektoros állományokat is támogat, ilyenek pl. a .dxf (AutoCAD) és .dng
(MicroStation) fájlok, .tab (Mapinfo), .kml, .gpx melyek más szoftvergyártók szabványos
formátumai.

RASZTERES ÁLLOMÁNYOK

A képpontokból felépülő raszter fájlok legegyszerűbb példái a .jpg kiterjesztésű állományok. A

QGIS emellett számos széles körben elterjedt formátumot támogat: .tiff, img.
Mind a vektoros, mind a raszteres állományok esetében fontos szempont, hogy képesek-e ún.
térbeli információ tárolására (pl. shapefile, geoTIFF).

HÁLÓZATON TÁROLT ADATOK ELÉRÉSE

A QGIS képes különféle hálózati és adatbázisban tárolt térbeli adatok megjelenítésére is. Ezek
közül a leggyakrabban használt a hálózaton továbbított WMS rétegek és PostGIS adatbázisok
kezelése. Előbbire a 6. fejezetben láthatunk majd példát.
 Zárjuk be az Quantum GIS programot a Projekt
Kilépés a QGIS-ből parancsot választva!
6
 2. FEJEZET
Rétegek kezelése, objektuminformációk megjelenítése, objektumok kijelölése
(térképen és adattáblában), egyszerű keresés

ELŐKÉSZÜLETEK - állományok másolása

Hozzunk létre egy új mappát a Total Commander segítségével (F7) a saját mappánkon belül
2_ora néven! Ebbe fogjuk tárolni a gyakorlaton felhasznált és előállított állományokat.

Indítsuk el az QGIS-t, majd mentsük el a projektet 2_gyakorlat néven a D:\ saját

könyvtárunkba! A feladat megoldása során mentsük többször is a projektet a Fájl
Projekt
mentés (Ctrl+M vagy ) paranccsal!

Tipp: Ha sűrűn kell ablakok közt váltogatnotok, azt az Alt+Tab billentyűkombinációval is elvégezhetitek. Tartsd
lenyomva az Alt gombot és váltogass Tab gombbal, amíg a kívánt munkaablakhoz nem jutsz!

Másoljuk át a feladatban használandó vektoros témákat (Cities, Country, Lakes, Rivers) a

C:\Esri\Esridata\World könyvtárból az D:\saját mappa\2_ora mappába (.shp, .shx. .sbx. sbn .dbf
.prj vagy .qpj és .qml fájlok!!!)!

RÉTEGEK KEZELÉSE – rétegek hozzáadása, láthatóság, aktív téma, jelkulcs, sorrend

Adjuk hozzá a projekthez az első pontban felsorolt témákat (Cities, Country, Lakes, Rivers) a
következőképpen:

 Válaszd a Réteg menü Vektor réteg hozzáadás… parancsát!

Tipp: A vektor réteg hozzáadás… parancs indításához használhatod a ikont az eszköztárból.

 A vektor réteg hozzáadása ablakban kiválaszthatjuk, hogy fájlokat vagy egy adott mappában
szereplő összes fájlt, illetve adatbázist vagy valamilyen protokollon keresztül elérhető adatokat
szeretnénk a projekthez adni.
 Válaszd a Fájl típust a Forrás típus lehetőségek közül, majd kattints a Tallóz gombra! Jelöld
ki a mappádban a megadott shapefile-okat, majd kattints az OK, aztán az Megnyitás gombra!

Adatforrás
típusok
Karakterkódolás

Forrásállományok

Az ablak bal oldali Table of Content (TOC) részében megjelennek a megnyitott állományok
jelkulcsai. Az ablak jobboldalán pedig az állományok grafikusan (térképi formában) rajzolódnak
ki.
7
 A rétegek ki-, és bekapcsolhatók illetve „AKTÍVVÁ” tehetők.

 Ehhez kattints rá egyszer a réget nevére ezzel aktívvá tetted a réteget. A rétegek neve előtt
található négyzetek X-elésével a réteg megjelenítése be-, illetve kikapcsolható!
Tipp: Az összes réteget egyszerre ki- és bekapcsolhatod a rétegek panel (TOC) „Réteg láthatóság kezelés”
eszközével, vagy a Ctrl+Shift+U billentyűkombinációval.
Mivel zavaró, hogy nem látszanak a városaink és folyóink, rendezzük át a rétegeket! Ha szükséges
(sok kategória jelenik meg) tüntessük el a Country.shp réteg jelkulcsát a neve előtti ’–’ gombra
kattintva.

 A rétegsorrend megváltoztatásához „fogd meg” a Cities.shp réteget és húzd a réteglista

legtetejére!
Rendezzük megfelelő sorrendbe a témákat! „Alulra” kerüljenek a területi (polygon) típusú,
fölé a vonalas (polyline), majd a pontszerű (point) objektumokat tartalmazó témák!

A városok szimbólumai a térképen az országok, tavak és folyók „fölé” kerülnek, és valami

hasonlót fogsz látni (az országok színezése eltérő lehet):

NÉZET ESZKÖZÖK – Térkép navigáció eszköztár, Elem azonosítása

A Zoom (Kicsinyítés – Nagyítás) eszközöket használva közelíts rá néhány területre!

Nagyítás az
eredeti pivel Szelekcióra Előző
Térkép Nagyítás nagyítás
eltolása felbontásához nagyítás
Frissítés
Touch
zoom
and pan

Kicsinyítés Teljes
Mozgatás Rétegekre Következő
szelekcióra nagyítás nagyítás nagyítás

8
 Az Elem azonosítása eszköz – az Attribútumok eszköztáron - használatával információkat
tudhatsz meg az egyes rétegek egy-egy objektumáról!

 Kapcsold be az Elem azonosítást, majd kattints a térképen valamelyik város szimbólumára!

Az Azonosítás eredménye panelen megjelennek a kiválasztott város, illetve a kattintási
pozícióban a további rétegeken található objektumok tárolt adatai (név, ország, népesség,
főváros-e, stb).

Feladat (1): A) Mekkora a legnépesebb térképen szereplő új-zélandi város? __________ fő

B) Milyen folyók érintik Ukrajna területét? __________
C) Mekkora az Aral-tó területe az adatbázis szerint? __________ mf 2

ADATTÁBLA MEGNYITÁSA, KIJELÖLÉS A TÉRKÉPEN ÉS A TÁBLA ABLAKBAN, EGYSZERŰ KERESÉS

Az ESRI shape formátum a geometriai, térképi információk mellett ún. leíró vagy attribútum
adatokat is hordoz. Ezeket egy ún. adattáblában tároljuk, ami tulajdonképpen egy sorokból és
oszlopokból felépülő táblázat. Minden egyes objektumhoz (pl. városhoz a Cities.shp témában)
tartozik egy sor a táblázatban. A sorokban egymást követő cellák tárolják az adatokat.

Jelenítsük meg a ’Cities.shp’ réteghez kapcsolódó adattáblát!

 Legyen a Cities.shp az aktív réteg! Kattints az Attribútum tábla megnyitása gombra az

Attribútumok eszköztáron (vagy jobb klikk a Cities rétegen, majd a felugró menüben
Attribútum tábla megnyitása)!

9
A QGIS mellett megjelenik egy új ablak, mely a Cities.shp réteg objektumainak leíró adatait
jeleníti meg!

 Térjünk vissza a projekt ablakba, és az Attribútumok eszköztárban válasszuk ki a Elem

szelektálás eszközt, majd jelöljünk ki néhány objektumot az aktív Cities rétegen! A
Szelektálással lehetőségünk van a térképlapon objektumo(ka)t kijelölni az aktív rétegről.
 A Szelekció megszűntetése gombbal az összes rétegről egyszerre levehetjük a kijelölést.
 Több elem szelektálása esetén legördülő menüből választhatunk megfelelő kiválasztó eszközt:

 Próbáljuk ki ezeket az eszközöket!

Tipp: Az Elem szelektálás eszközzel mindig csak az aktív téma objektumait választhatjuk ki! Használjuk a Ctrl
billentyűt több objektum kijelöléséhez! Próbáljuk ki az elem szelektálás téglalappal, poligonnal, körrel és a
szabadkézi rajzzal kijelölő eszközöket is, ehhez kattintsunk az elem szelektálás ikonra hosszan!

Nézzük meg a kijelöléssel párhuzamosan, hogy mi történik az aktív (Cities) téma Attribútum tábla
ablakában! A térképen kijelölt objektumokhoz kapcsolódó adatokat tartalmazó sorok (rekordok) is
ki vannak jelölve. Minden egyes objektumnak megfelel tehát egy rekord az adattáblában!

 Az Attribútum tábla ablak jobb alsó sarkában válthatunk táblázatos és űrlap nézetek között.

10
 Szelekció
Szelekció megszüntetése Térkép nagyítás a szelektált sorokra
megfordítása

Szelekció legfelülre mozgatása Térkép mozgatása a szelektált sorokra

 A kijelölést az adattáblában is elvégezhetjük, ha az Attribútum tábla ablakában a rekordok

előtt található sorszámokra kattintunk. A Shift illetve a Ctrl billentyűkkel többszörös kijelölést
végezhetünk! Közben a térképablakban is láthatjuk a kijelölést. A fenti képen látható
eszközökkel az adattábla kijelöléseit tudjuk kezelni.

 Nézzük meg a többi (Country, Lakes, Rivers) réteg adattábláját is!

 Próbáljuk ki a Szelekció megszüntetése, Szelekció megfordítása, Szelekció legfelülre

mozgatása eszközöket is!

Feladat (2): A) Hány objektum található a Country rétegen? __________ db

B) Milyen mezők vannak a Rivers téma adattáblájában? __________________

11
 A Keresés eszköz segítségével az aktív rétegen kereshetünk egy kereső kifejezés megadásával.
Próbáljuk így megkeresni Maracaibo városát!

 A Cities.shp réteg legyen aktív! Nyissuk meg az aktív réteg attribútum tábláját, majd a bal
alsó gombra kattintva válaszuk az Oszlop szűrőt (Field filter), azon belül a Name oszlopot.
 Az alsó sorban található keresőmezőbe gépeljük be: Maracaibo

 Kattintsunk a Alkalmaz gombra! A keresett város megjelenik a táblában, amit most jelöljünk
ki.
 Mielőtt a térképen nekiállnánk keresgélni a kijelölt várost, kattintsunk a Térkép nagyítás a

szelektált sorokra ikonra , így a térkép középpontjába kerül a kiválasztott város.

A térkép közepén sárga színnel kiemelve láthatjuk a keresett várost. (Nagyíts rá, ha kell…)

Feladat (3): A) Melyik országban található Tombouctoo város? __________

B) Melyik folyó mellett fekszik a város? __________
C) Mekkora a város népessége? __________ fő

A DOKUMENTUM TULAJDONSÁGAI, RÉTEGEK ÁTNEVEZÉSE

Mielőtt végső formájában elmentenénk projektünket, adjuk beszédesebb (magyar?) nevet a

rétegeinknek.

 Válasszuk a Projekt
Projekt tulajdonságok… parancsot! A megnyíló ablakban a

dokumentum különböző tulajdonságait állíthatjuk be.
 Az Általános fülön a Projekt cím mezőbe írjuk be: World
Megjegyzés: Lehetőség szerint tartózkodjunk az ékezetes és különleges karakterektől! Az állomány neve ilyenkor
nem változik marad a 2_gyakorlat.qgs.
 Kattints az OK gombra! Láthatjuk, hogy az ablak fejlécében már az új cím szerepel.

 Az aktív réteg átnevezéséhez válaszd a Réteg
Tulajdonságok… parancsot!

 A felugró ablakban a felső fülek közül válasszuk az Általánost!
 A Réteg neve mezőbe írd be a téma új nevét!
Megjegyzés: A most megadott elnevezés csak az adott projekten belül érvényes, a shape állomány eredeti neve
változatlan marad.

12
  Kattints az OK gombra!

 Nevezd át mind a négy réteget (Orszagok, Varosok, Folyok, Tavak)!

 Ments el a projectet! (Fájl
Projekt mentése)

VETÜLETI RENDSZER BEÁLLÍTÁSA

A térbeli adatok geometriájának leírásához koordinátákat használunk. Ezeket a koordinátákat

különböző koordináta-rendszerekben kell értelmeznünk. Magyarországon leggyakrabban az EOV
(Egységes Országos Vetület) és az UTM (Universal Tranverse Mercator) vetületi rendszert
használják. Ezeknél a koordináták mértékegysége méter [m] (pl. EOV: 740159, 100410, UTM:
439275, 5126936). A földrajzi szélesség-hosszúság koordinátákat az ún. WGS84 rendszerek
használják. A koordináták mértékegysége ebben az esetben fok [°] (pl. északi szélesség 46°, keleti
hosszúság 19°).
Az egyes rétegek koordináta-rendszerének helyes felismerése és definiálása nagyon fontos,
ugyanis ezáltal válik lehetővé a különböző vetületben tárolt rétegek egymásra helyezése. Ily
módon egyszerre – egymáson – jeleníthetünk meg pl. EOV, UTM és WGS84 koordinátákkal
tárolt rétegeket.
A QGIS-ben – és a legtöbb GIS szoftverben – definiálható az egyes rétegek és a teljes projekt
(ami több, különböző rendszerű réteget tartalmazhat) koordináta-rendszere. Nézzük, hogyan is
megy mindez…

 Válasszuk a Projekt
Projekt tulajdonságok… parancsot! A megnyíló ablakban a

dokumentum különböző tulajdonságait állíthatjuk be.
 Válasszuk a Vetület (CRS) fület, majd a listából az a rendszert, amelyet a teljes térképünkön
használni szeretnénk. Legyen például WGS84 (EPSG:4326).
 Kapcsoljuk be a „Röptében transzformálás engedélyezése” opciót!
Ennek hatására a térképen megjelenített, különböző – de definiált – vetületű rétegek
mindegyike a fent megadott koordinátarendszerbe került áthelyezésre (minden koordinátát
átszámol, transzformál a program).

13
  Az OK gombra kattintva zárjuk be a Projekt tulajdonságok ablakot.
 Állítsuk be – vagy ellenőrizzük – az egyes rétegek Koordinátarendszerét is! Ehhez nyissuk
meg a Réteg tulajdonságok ablakot (jobb klikk a rétegen
Tulajdonságok).
 Az Általános fülön a Koordinátarendszer címszó alatti felugró listából válasszuk ki réteg
koordinátáinak megfelelő rendszert!
Tipp: Az ESRIDATA adatok esetében mindig WGS84 (azaz földrajzi) koordináta rendszert kell használni, az
av_csongrad_demo adatok pedig EOV (HD72/EOV EPSG:23700) koordinátákkal rendelkeznek!!!

 Az OK gombra kattintva zárjuk be a Réteg tulajdonságok ablakot.

Ha szükséges – pl. „eltűnik” a réteg tartalma a térkép ablakból - nagyítsunk a réteg
terjedelmére (jobb klikk a rétegen
Nagyítás a réteg terjedelmére)
 Figyeljük meg a QGIS ablak jobb alsó sarkában látható információkat (Koordináták,
Méretarány, Koordinátarendszer azonosító)

TÁVOLSÁGMÉRÉS

A következőkben a térképen történő távolságmérést gyakoroljuk.

 A helyes távolságméréshez a programnak ismernie kell a használt rétegek és a térkép

koordinátarendszerét. Ezt a Projekt tulajdonságok és Réteg tulajdonságok ablakokban adhatjuk
meg (ld.előbb).
 Ezután a Hosszmérés („távolságmérés”) eszközt használjuk. Egyszerűen a kívánt helyekre
kattintunk, majd az eredményeket a felugró ablakból leolvassuk!

Amennyiben földrajzi koordinátákat használunk és – valós – méterben szeretnénk látnia

a mért távolságot, előzetesen kapcsoljuk be a röptében transzformálást (ld. előbb) (OTF
be), illetve a Projekt tulajdonságok ablakban (Általános fül) adjuk meg a
távolságszámításhoz használt ellipszoidot (pl. WGS84).

14
  A QGIS nemcsak távolságot képes mérni, hanem szöget és területet is, ehhez kattintsunk
hosszan a Hosszmérés ikonra majd válasszuk a megfelelő ikont!

Hosszmérés(„távolságmérés”)

Feladat (4): Mérjük meg a következő városok távolságát! A mértékegység KILOMÉTER.

A) Washington DC – New York __________ km

B) London – Párizs __________ km
C) Tokyo – Yokohama __________ km

RÉTEGEK ELTÁVOLÍTÁSA A PROJEKTBŐL

 Tegyük aktívvá az eltávolítani kívánt témát bal oldali témalistában!

 Válasszuk az Réteg
Rétegek/csoportok eltávolítása parancsot!
Tipp: Egyszerre több témát is kijelölhetünk a Shift billentyűt lenyomva tartva, majd eltávolíthatjuk őket az
Réteg
Rétegek / Csoportok eltávolítása paranccsal.
 Zárjuk be az QGIS programot a Projekt
Kilépés a QGIS-ből parancsot választva!

_____________________________________________________________________________________

15