7.

FEJEZET
Övezetek generálása (Buffer zóna), leválogatás az objektumok térbeli elhelyezkedése alapján,
Térbeli lekérdezés eszköz használata, téma adattáblájának szerkesztése

1. Hozzunk létre egy új mappát a Total Commander segítségével (F7) a saját mappánkon belül
5_ora néven! Ebbe fogjuk tárolni a gyakorlaton felhasznált és előállított állományokat.
2. A feladatok megoldásához a Coospace-n elérhető shape.zip állomány tartalmát fogjuk
felhasználni.
3. Hozzunk létre egy új QGIS projektet, majd mentsük el 5_gyakorlat néven az D:\saját
könyvtárunkba! A feladat megoldása során mentsük többször is a projektet a Projekt Mentés
vagy a gombbal.
4. Adjuk hozzá a shape mappából az összes réteget!
5. Rendezzük a rétegeket a megfelelő sorrendbe, majd bekapcsolva őket nézzük meg a tartalmukat!

ÖVEZETEK (BUFFER ZÓNA) GENERÁLÁSA

6. Ellenőrizzük le, hogy projektünk alapértelmezett hosszmértéke a méter!

Beállítások/Beállítások/Térkép eszközök (Preferred distance unit). Nézzük meg azt is, hogy
megfelelő vetületi rendszerben vannak a rétegeink (EOV).
7. Készítsünk 1500 méteres buffer zónát a gázkutak (gazpont) köré!
 Ha van kijelölt objektum a gazpont rétegen, töröljük az összes kijelölést! (Kattintsunk a
térkép egy üres részére az Elem szelektálás kijelölő eszközzel, vagy kattintsunk az
eszköztár Szelekció megszüntetése minden rétegen gombjára!).
 A Vektor menüben válasszuk a Geoprocessing eszközökből az Övezet(ek)… parancsot!
Megnyílik az Övezet(ek) ablak, amelyben a létrehozandó buffer zóna tulajdonságait
adhatjuk meg.
Az ablakban megadhatjuk, hogy a dokumentumban található témák közül melyik köré
szeretnénk buffer zónát létrehozni. Ha ezen a rétegen vannak kijelölve objektumok, akkor
lehetőségünk van csak ezekre zónát generálni.

Tipp: Ha nem látszik a Geoprocessing almenü a Vektor menüben, ellenőrizzük, hogy be van-e kapcsolva az
fTools, illetve Processing modul.

Az Övezet(ek) ablak beállításai:

 Az input vektor rétegből válasszuk ki a gazpont-ot!

 Láthatjuk, hogy nincs kijelölve objektum a rétegen, mert a Csak a szelektált elemekre
opció előtti négyzet nincs automatikusan bejelölve.
 A Közelítő szegmensek értékét hagyjuk alapértelmezetten.
 Az Övezet távolság-hoz írjunk 1500-at, mértékegységet nem kell beírni!
 Az Övezetek összevonása az eredményben előtti négyzetet X-eljük be, hogy az egymást
átlapoló zónák összeolvadjanak.
 Végül adjuk meg az övezet shape fájlunk helyét D:\ saját mappánk mai alkönyvtárába és
nevezzük el gazpont_1500_bf-nek!
 Az Eredmény hozzáadása a térképvászonhoz opció legyen bejelölve!
 Kattintsunk az OK gombra a művelet lefuttatásához!
 Kapcsoljuk be az új réteget, majd mozgassuk fölé a gazpont.shp réteget! Nagyítsunk bele a
térképünkbe és nézzük meg közelebbről a gázpontok körüli buffer zónákat!
  Nézzük meg milyen lett az új rétegünk attribútum táblája!

Ha csak kijelölt objektumok köré Rétegek listája

szeretnénk övezeteket létrehozni

Övezetek összevonása

Eredmény shape nevének

és helyének megadása

Feladat (1)
Készítsük el a következő buffer zónákat, majd mentsük el a megadott néven!
A) Hozzunk létre egyszerű 5 km-es buffert a műemlékek (Mueml.shp) körül! muemlek_5_bf
B) Hozzunk létre egyszerű 2500 méteres buffer zónát a belterületek (belter.shp) témánkra!
belter_2500_out_bf. Poligon réteg esetén honnan indul a távolságszámítás? Mit kell
tennem, ha csak az övezetet szeretném látni, magát a belterületet nem!?
C) Hozzunk létre olyan buffert a hévízkutak körül, melynek sugara megegyezik a kutak
vízének hőmérsékletével! Használjuk az Övezet távolság mező beállítást és adjuk meg a
hevizkut.shp megfelelő mezőnevét (homersekl)! A hőmérsékleti érték (oC) végül milyen
mértékegységben kerül ábrázolásra az övezet témában?

TÉRBELI LEKÉRDEZÉS HASZNÁLATA

A korábbi órán tanult egyszerű és összetett lekérdezésekkel csak egy-egy témán belül tudunk
lehatárolni számunkra fontos térbeli elemeket. A térbeli lekérdezéssel különböző rétegeken
található objektumok egymáshoz viszonyított térbeli helyzete alapján is végezhetünk leválogatást.

8. Válogassuk le azokat a gázkutakat, amelyek valamely út 500 méteres körzetében találhatók! A

feladat megoldásához az Övezet(ek) és a Térbeli lekérdezés eszközt fogjuk használni.

 Ellenőrizzük, hogy a rétegek vetületi rendszere HD72 / EOV-ra van-e állítva, ha nem
állítsuk be! (Jobb kattintás a réteg (utak) nevére Tulajdonságok Általános fül 
Koordinátarendszer)
 Ha van kijelölt objektum az utak rétegen, töröljük az összes kijelölést! (Kattintsunk a
térkép egy üres részére az Elem szelektálás kijelölő eszközzel, vagy kattintsunk az
eszköztár Szelekció megszüntetése minden rétegen gombjára!)
 Először az utak réteg köré kell létrehoznunk egy 500 méteres övezetet. Ehhez válasszuk a
Vektor Geoprocessing eszköz Övezet(ek) menüpontot. Itt válasszuk ki az utak réteget,
a távolságot állítsuk 500-ra, és X-eljük be az Övezetek összevonása előtti négyzetet és
mentsük el utak_500m.shp néven a D:\ saját könyvtárunkba! Az Eredmény hozzáadása a
térképvászonhoz opció maradjon bejelölve! (Adjunk időt a programnak a számoláshoz )
 Most azokra a gázpontokra vagyunk kíváncsiak, amik ebben az utak körüli 500 méteres
zónában vannak.
  Válasszuk a Vektor Térbeli lekérdezés  Térbeli lekérdezés funkciót.
Megjegyzés: Amennyiben nem találjuk az eszközt: Válasszuk a Modulok  Modul kezelő… funkciót és
jelöljük be a Térbeli lekérdezés modul előtti négyzetet, majd OK.
 A megnyíló Térbeli lekérdezés ablakban a Forrás elemek listából válasszuk a gazpont
réteget!
 A Referencia elemek (második legördülő lista) legyen az utak_500m! Mindig ennek a
rétegnek a típusa (pont-vonal-poligon) határozza meg, hogy a következő lépésben milyen
térbeli kapcsolatok közül választhatunk.
 A kapcsolat típusa (Ahol az elemek) legyen Beleesik!
 Kattintsunk az Alkalmaz gombra, a leválogatás megtörténik

Leválogatandó
elemek rétege

Térbeli kapcsolat
típusa
Viszonyító
(referencia) réteg
A feltételnek
megfelelő objektumok
listája

Leválogatás célja:
új szelekció létre-
hozása,
vagy egy korábbi
kiegészítése

A dialógusablakban definiált lekérdezés a következőképpen „hangzik”:

’Gazpont’ réteg azon kijelölt (ha van ilyen) objektumait,

amelyek beleesnek
az ’utak_500m’ téma kijelölt objektumaiba (itt: nincs kijelölt út).
Láthatjuk, hogy a térképen az utak közelében található gázkutak ki lettek jelölve.

 A leválogatás után a Térbeli lekérdezés parancsablakban és a gazpont téma adattáblájában

is láthatjuk, hogy hány objektumot jelöltünk ki!__________ db
Mielőtt további példákat oldanánk meg, tekintsük át, hogy milyen térbeli kapcsolódások
lehetnek a különböző (pont-vonal-poligon) típusú témák objektumai között. A kapcsolódások
lehetősége függ a témák típusától (pl. a fenti párosítás esetében – pont forrás és poligon
referencia – természetesen nincs lehetőség a Tartalmaz kapcsolatra)
Nem érinti – a kiválasztott téma azon objektumait válogathatjuk le, amelyek teljesen kívül esnek a referencia
réteg objektumain. Más szavakkal egyetlen közös pontjuk sincs a referencia objektum(ok)kal.

Érinti – a kiválasztott téma azon objektumait válogathatjuk le, amelyeknek egyik oldala teljesen egybeesik a
másik téma egyik objektumának oldalával (azon kívül található!), azaz a két objektum szomszédos egymással.

Átfedi / Keresztezi – a kiválasztott téma azon objektumait válogathatjuk le, amelyek részben átnyúlnak egy
másik réteg egy vagy több objektumának területére, vagy azon belül találhatók, de határvonaluk részben
egybeesik a referenciaréteg objektumának határvonalával.
 Beleesik – a kiválasztott téma azon objektumait válogathatjuk le, amelyek teljes területe a referencia réteg egy
objektumának területén fekszik, közös határvonaluk sincs!

Tartalmaz – a kiválasztott téma azon objektumait válogathatjuk le, amelyek teljesen magukban foglalják
(tartalmazzák) a referencia téma (kijelölés szerinti) egy vagy több objektumát, közös határvonal ez esetben sem
lehet!

Metszi – a kiválasztott téma azon objektumait válogathatjuk le, amelyek beleesnek, vagy átfednek vagy érintik
a referencia réteg valamelyik objektumát.

Azonos – a kiválasztott téma azon objektumait válogathatjuk le, amelyek geometriailag teljesen egybeesnek a
referencia réteg valamely objektumával.

Feladat (2)
A Térbeli lekérdezés eszközt használva végezzük el a következő leválogatásokat! Hány objektum
felel meg a feltételeknek?
A) Hány tó (to.shp) esik bele, hány fedi át, hány érinti és hány metszi a megyét (megye.shp)?
Mi köztük az összefüggés?
B) Mentsd le a mórahalmi kistérséget (KISTERSEG=5) egy külön shapefileba
(morahalmi_kt.shp) és add hozzá a projektünkhöz az új állományt! A morahalmi_kt a
kisterseg_q réteg hány elemével egyenlő és hányat metsz?
C) Válogassuk le azokat a gázvezeték szakaszokat, amelyek keresztezik valamelyik vízfolyást!
(Metsz)
D) Válogassuk le azokat a hévízkutakat, amelyek belterületen találhatók! (Beleesik)
E) Válogassuk le azokat a településeket (Csongmat.shp), amelyek területén található gázkút!
F) Válogassuk le azokat az ivóvízellátást szolgáló hevizkutakat ([Hasznosita]=”V”), amelyek
valamelyik gázvezeték 1000 méteres körzetében helyezkednek el! (Haladó keresés, Buffer,
Metsz)
G) Válogassuk le azokat a belterületeket, amelyek teljesen beleesnek a Körös-Tisza-Maros
([Folyo_id]=30) 5 kilométeres körzetébe!
H) Válogassuk le azokat a belterületeket, amelyek részben vagy teljesen az erős víztartó
tulajdonságú, belvízveszélyes (Csongagrotopo [VIZGD]=7) talajok 5km-es körzetében
találhatók. Mivel mind a „Belesik”, mind az „Átfedő” opció használatára szükség van, ezért
két Térbeli lekérdezésre lesz szükség, a második alkalommal kapcsoljátok ki az input réteg
szelektált elemeit és válasszátok az „Aktuális szelekcióhoz hozzáad” lehetőséget az
Eredmény használata felirat alatt. (Szerinted a metszés miért nem lehet jó?)

Tovább nem ragoznám… Remélem, kezd világossá válni, hogy milyen típusú kérdésekre
adhatunk választ a Térbeli lekérdezés eszköz használatával… Kreáljatok magatoknak további
feladatokat a térbeli analízis ezen típusának begyakorlásához!

A Térbeli lekérdezés eszközzel leválogatott objektumok a Réteg Szelekció mentése vektor

fájlként paranccsal új shape állományba menthetők (ld. Lekérdezések).

A Térbeli lekérdezés eszköz használatakor a következőkre kell odafigyelni:

- Mindig az a téma legyen a Forráselem, amelyik objektumai közül szeretnénk leválogatni!
- Ha bármely témán vannak kijelölt objektumok, akkor lehetőségünk van csak ezeket
figyelembe véve a térbeli leválogatást végrehajtani, ilyenkor a program csak ezeket veszi
figyelembe, és a térbeli viszonyítás is csak ezekhez történik!
ADATTÁBLA SZERKESZTÉSE –Új oszlop hozzáadása, Mezőkalkulátor
Végül következzék az adattáblák szerkesztése. Ebben a részben egy már meglévő vektoros
(shape) állomány adattáblájához fogunk új mezőket (oszlopokat, attribútumokat) hozzáadni, majd
ezekhez értékeket is rendelünk.
9. Adjunk egy új mezőt a Gazpont téma adattáblájához, amiben 0 vagy 1 értékekkel jelöljük, hogy az
adott gázkút valamely belterület 500 méteres körzetében van-e!

 Nyissuk meg a Gazpont adattábláját, majd kattintsunk a Szerkesztés mód be/ki

ikonra! Láthatjuk, hogy újabb ikonok aktiválódtak.
 Válasszuk az Új oszlop ikont az új mező (oszlop) definiálásához!
 A megnyíló Attribútum hozzáadás ablakban a következő paramétereket kell megadnunk
az új mező létrehozásához:

Mező neve

Mező típusa

Mező szélessége
Tizedesjegyek száma
(csak decimális, valós szám típusnál)

A shape állományok adatmezői különböző típusúak lehetnek: Egész szám (integer), Szöveg
(string), Decimális valós szám (float, double).

 A Name mezőbe írjuk be: belter

 A Típus listából válasszuk az Egész szám (integer) típust!
 A Hossz mezőbe írjuk be: 1
 Kattintsunk az OK gombra
Az adattáblában megjelenik egy új oszlop NULL azaz definiálatlan mezőkkel. A következő
lépésben értéket adunk a mezőknek.

Azokhoz az objektumokhoz, amelyek a belterületek 500 méteres körzetében találhatók, 1-

es értéket rendelünk, a többihez 0-át.
 Az Övezet(ek) és a Térbeli lekérdezés eszközök segítségével jelöljük ki azokat a
gázkutakat, amelyek a belterületek 500 méteres környezetében találhatók! (9 db)
Az adattáblában láthatjuk a kijelölést.
Tipp: Legyen az attribútum táblában a Szelektált elemek bejelölve.

 Kattintsunk a Mező kalkulátor megnyitása ikonra!

 Amennyiben csak kijelölt elemek
attribútumainak szeretnénk
értékeket adni
Adattábla mezői

Amennyiben létező mezőt

szeretnénk adatokkal
feltölteni

Értékadó kifejezés Műveletek és függvények

 A megnyíló Mező kalkulátor ablakban jelöljük be a Létező mezők frissítése és a a

szelektált elemek frissítése csak előtti négyzetet, a frissítendő mező a Belter lesz, majd
adjuk meg a kijelölt objektumokhoz rendelendő értéket: 1
Megjegyzés: Az értékadás összetett kifejezéssel is történhet, amelyben az adattábla egyéb mezői is
szerepelhetnek, azokkal különféle műveletek végezhetők, majd a kapott eredményt adjuk értékül az aktuális
mezőnek.

 Kattintsunk az OK gombra!
Láthatjuk, hogy a kijelölt objektumok belter mezőjében megjelenik az 1-es érték.
 Fordítsuk meg a kijelölést a Szelekció megfordítása eszközzel!
 A fentiekhez hasonlóan a Mező kalkulátor segítségével adjunk 0 értéket a most kijelölt
objektumok belter mezőjének!
 Végezetül kattintsunk a Szerkesztés be/ki ikonra, a szerkesztésének befejezéséhez! A
rendszer rákérdez, hogy szeretnénk-e menteni a változásokat. Kattintsunk a Mentés
gombra!

Ezzel a szerkesztéssel szerkesztettük és frissítettük a vektoros állományunk attribútum

tábláját (.dbf fájl).

Feladat (3)
Végezzük el a következő adattábla-szerkesztési feladatokat!
A) Rendeljünk a gázkutak adattáblájához egy új oszlopot, amelyben ’igen’ – ’nem’ szöveges
értékkel jelöljük, hogy az adott objektum a belterületek 500 méteres körzetében van-e! A
mező neve legyen belter_str, típusa string, hossza 5. A Mező kalkulátor használatakor
figyeljünk oda, mert a szöveges értékeket ’ ’ -ek között kell megadni!
B) Értékadás összetett kifejezésekkel...

 Zárjuk be az QGIS programot a ProjektKilépés a QGIS-ből parancsot választva!