Kémiai Nobel-díjasok 2.

előadás

Dr. Hannus István

1

2019 Nobel-díjasai

14 díjazott, 13 férfi és 1 nő
A díj 9 millió Sk, kb. 300 millió Ft

1901-2019 között kiosztott díjak száma 597, 950 díjazott (926 személy, 24 szervezet)

Fizikai: 113 díj, 213 díjazott, 3 nő, átlagéletkor 55 év

Kémiai: 111 díj, 184 díjazott, 5 nő, 58
Orvosi: 110 díj, 219 díjazott, 12 nő, 58
Irodalmi: 112 díj, 116 díjazott, 15 nő, 65
Béke: 100 díj, 134 személy, 17 nő, 61 24 szervezet
Közgazdasági: 51 díj, 84 díjazott, 2 nő, átlagéletkor 67 év (1969-től)
Bejelentés október elején, a Nobel héten, naponta egy.
Díjkiosztás december 10-én.
www.nobelprize.org 2

1
 2019-es Nobel-díjak
Fizikai díj: Csillagászati kutatásokért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James
Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapta ½ és
¼, ¼ arányban. A három kutató "átformálta a kozmoszról alkotott
elképzeléseinket„. James Peebles elméleti felfedezései hozzájárultak a világegyetem
ősrobbanás utáni fejlődésének megértéséhez, Michel Mayor és Didier Queloz pedig
"felderítette kozmikus szomszédságainkat ismeretlen bolygókra vadászva".

James Peebles, sz. 1935, Michel Mayor, sz. 1942, Didier Queloz, sz. 1966,
Winnipeg, Canada Lausanne, Switzerland, Geneva, Switzerland
Princeton University, University of Geneva University of Geneva
3
Princeton, NJ, USA University of Cambridge,

Peebles több mint két évtizeden át tartó munkájával rakta le a világegyetemről alkotott
modern tudományos kép alapjait. A messze legelfogadottabb elmélet szerint nagyjából 14
milliárd évvel ezelőtt zajlott az ősrobbanás, ezt követően az univerzum igen sűrű és forró
volt.
Azóta a világegyetem egyre növekszik és egyre hidegebbé válik. Idővel az univerzum elég
átlátszó lett ahhoz, hogy bizonyos sugarak keresztülhaladjanak rajta. Ezen sugárzás máig
kimutatható, a kutató pedig elméleti munkáját és számításait felhasználva értelmezni tudta
a mérési adatokat, és új megállapításokra jutott.
Eredményei többek közt azt is felfedték, hogy csupán a világegyetem anyagának 5
százalékát ismerjük, a maradék 95 százalék (a sötét energia és a sötét anyag) egyelőre
észlelhetetlen.

Mayor és Queloz az 1990-es években a Tejútrendszert vizsgálta, hogy korábban ismeretlen

égitestekre bukkanhassanak. 1995-ben aztán jelentős áttörést értek el: elsőként sikerült
Naprendszeren kívüli bolygót, úgynevezett exobolygót találniuk. Az érintett objektum egy, a
Naphoz hasonló csillag, az 51 Pegasi körül kering. Mayor és Queloz felfedezése óta több
mint 4 ezer exobolygót azonosítottak galaxisunkban.
Az 51 Pegasi b nevű exobolygó egy gázóriás, tulajdonságaiban a Naprendszer legnagyobb
bolygójára, a Jupiterre emlékeztet.

2
 2019-es Nobel-díjak
Kémia díj: A lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért egy amerikai, egy brit és egy japán
tudós, John Goodenough, Stanley Whittingham és Josino Akira kapta.
A díjat megosztva elnyerő tudósok alapozták meg az elektromos energia tárolásának a
gyakorlatban eddig leghatékonyabbnak bizonyuló módszerét.

John B. Goodenough, sz. M. Stanley Whittingham, sz. Josino Akira, sz. 1948,
1922, Jena, Germany, 1941, United Kingdom, Suita, Japan,
University of Texas, State University of New Meijo University, Nagoya,
Austin, TX, USA York Asahi Kasei Corporation, 5
Tokyo, Japan
5

A lítiumionos, másképpen Li-ion akkumulátor létrehozásával Whittingham

foglalkozott elsőként az 1970-es években. Kísérleteihez eleinte titán-szulfid-
katódot és fémes lítiumanódot használt, csakhogy a fémes lítium kisebb
üzemzavar hatására is hajlamos volt villámsebesen felforrósodni, és ez az
akkumulátor felrobbanásához vagy elolvadásához vezetett. Az már akkor látszott,
hogy ezen eszközöké a jövő, mert a kapacitás és cellafeszültség tekintetében is
megduplázták a korábbi nikkel-kadmium (NiCd) akkukumulátorok
teljesítményét.
Az 1980-as évek végén Goodenough (aki 97 évével a Nobel-díj történetének
legidősebb díjazottja) kutatócsoportjával kidolgozta azt a megoldást, amely
lehetővé tette a lítiumionos akkumulátorok kereskedelmi bevezetését: az újítás
lényege a többrétegű lítium-kobalt-oxid (LiCoO2) anyaggal bevont katód volt.
Az energiatárolás Li-ion-alapú módszerét Josino Akira tette annyira
biztonságossá, hogy az ezzel működő elemek és akkumulátorok ma már a műtéti
úton beültetett szívritmus-szabályozókban, mobiltelefonokban és elektromos
járművekben is használhatók.
6

3
 Janáky Csaba a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi
Tanszékének munkatársa felidézte, hogy már a 70-es években elkezdtek vizsgálni
olyan típusú elektróda anyagokat, amelyek a későbbiekben a lítiumionos
akkumulátorok alapját képezték. Azért volt az új töltéshordozóra igény, mert a
hagyományos akkumulátorok nagyon nehezek voltak. Egyre nagyobb érdeklődés
övezte azt a kérdést, hogy lehet-e olyan akkumulátort készíteni, amelyben az
aktív töltéshordozó komponens a legkönnyebb fém, a lítium.

Az új technológia lényege, hogy a töltés tárolásáról lítiumionok gondoskodnak,

amelyek töltéskor a negatív, szénalapú elektródához, kisütéskor pedig a pozitív
fém-oxid-elektródához vándorolnak.
Gyakorlati jelentőségüket az alapozta meg, hogy ezeknek az akkumulátoroknak
a cellafeszültsége 3,5-4 Volt, ami sokkal nagyobb mint a hagyományos
akkumulátorok esetében.
10-15 évvel ezelőtt még inkább indokolt lett volna ez a Nobel-díj, mivel kicsit
már más irányt vettek a kutatások. Ennek oka, hogy a lítium, amelyet főként
Dél-Amerikában bányásznak, viszonylag kevés helyen fordul elő a Földön
könnyen elérhető formában. Ez a mennyiség kevés ahhoz, amennyire az
elektromos autók elterjedése esetén szükség lenne.
7

2019-es Nobel-díjak
Élettani-orvosi Nobel-díj: William Kaelin (Harvard Egyetem), Peter Ratcliffe (Oxfordi
Egyetem) és Gregg Semenza (Johns Hopkins Egyetem) kapta a sejtek oxigénellátáshoz való
alkalmazkodásának kutatásáért.

William G. Kaelin, sz. 1957,
New York, NY, USA
Harvard Medical, Boston,
MA, USA
Sir Peter J. Ratcliffe, sz. 1954,
Lancashire, United Kingdom
University of Oxford, United
Kingdom
Gregg L. Semenza, sz. 1956,
New York, NY, USA,
Johns Hopkins University,
Baltimore, MD, USA 8

4
Az egész vérkeringés alapfunkciója, hogy táplálékot és oxigént vigyen a sejtekhez,
ezért a sejtek alkalmazkodása két dologról szól: egyrészt, hogy a táplálékhiányhoz
tudnak-e alkalmazkodni és olyankor mit csinálnak, másrészt hogy az
oxigénhiányhoz tudnak-e alkalmazkodni és ezt hogyan teszik.
"Azt, hogy a metabolizmus képes alkalmazkodni az oxigénhiányhoz, régóta
tudják, de azt, hogy ennek mi a mechanizmusa, nem tudták eddig, ezért ez egy
alapfelfedezés", magyarázta Mandl József akadémikus.
Az oxigénhez való hozzájutás lehetősége változhat, a sejtek képesek
alkalmazkodni, tudják érzékelni, hogy elegendő vagy kevesebb az oxigén. Az
alkalmazkodás hosszú távú alkalmazkodást jelent, átprogramozza a sejt a
fehérjeszintézisét aszerint, hogy mennyi az oxigén. Ha kevés az oxigén, minden
átalakul, így például az érképződés is, amely a keringést biztosítja. Ez a
mechanizmus azért érdekes, mert nagyon sok nagy morbiditású betegségben,
például a stroke, a szívinfarktus, a daganatok és vesebetegségek esetében hypoxia,
azaz oxigénhiányos állapot lép fel.
A három tudós felfedezése alap dolog a normál állapot és számos betegség
megértésében, és alap dolog az olyan szerek kutatásában, amelyek erre hatnak.
9

2019-es Nobel-díjak
Egy szexbotrány söpörte el a 2018-as irodalmi Nobel-díjat, 2019-ben
viszont kettőt is kiosztottak.

Irodalmi díj: Olga Tokarczuk lengyel regényíró a 2018-as, Peter Handke

osztrák író és fordító a 2019-es díjat kapta.

Olga Tokarczuk, sz. 1962 Peter Handke, sz. 1942,

Sulechów, Poland, Griffen, Austria,
10
Wroclaw, Poland Chaville, France

10

5
 2019-es Nobel-díjak
Egy szexbotrány söpörte el a 2018-as irodalmi Nobel-díjat.
A döntés hátterében egy francia fotós, Jean-Claude Arnault és felesége, a
díjat odaítélő Svéd Akadémia egyik tagja, Katarina Frostenson költőnő
állt. Katarina Frostenson állítólag elhallgatta, hogy résztulajdonosa egy
olyan, a férje, Jean-Claude Arnault által vezetett rendezvényközpontnak,
amely anyagi támogatást kapott a Svéd Akadémiától. Ez az egyik gond
csak, a másik, nagyobb az, hogy Frostenson férjét több nő is szexuális
zaklatással vádolta. (2 évbörtönre ítélték.) És ha ez nem lenne elég, a
testület tagjai közül többen úgy vélik, hogy Frostenson férje szivárogtatta
ki az elmúlt években az irodalmi Nobel-díj nyerteseinek nevét.
A díjról döntő testület 18 tagja közül többen is bejelentették, hogy
köszönik, de nem kívánnak részt venni az akadémia munkájában, így az
határozat képtelenné vált. Végül Frostenson is lemondott.

2019-ben újjászervezték az Akadémiát és külső tagokat is bevontak a Nobel-

díjasok kiválasztásába. 11

11

A testület Tokarczuk esetében a „narratív képzeletét” emelte ki, „amely

mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését, mint életformát”.
Olga Tokarczuk az egyik legnépszerűbb kortárs lengyel szerző, aki tavaly „A
begunok” című regényéért megkapta a második legrangosabb irodalmi díjat, a
Nemzetközi Man Bookert. 1962-ben született, apai ágon valószínűleg ukrán
származású. Az ország azon részén született, amit a második vilgáháború után
csatoltak Lengyelországhoz, de később Dél-Sziléziába költözött, több regénye is
itt játszódik, köztük a magyarul is olvasható „Nappali ház, éjjeli ház”, amiben a
térség emlékezetkultúrájának változását mutatja be.
Peter Handkét nagyhatású munkásságáért ismerték el, amely nyelvi
leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát.
Anyai ágon szlovén származású, élt már Németországban és Franciaországban
is. Regény- és drámaíróként, valamint fordítóként is ismert, egyetemistaként a
grazi irodalmi kör, a „Grazer Gruppe” tagja volt, 1973-ban Büchner-díjat
kapott.
Handkét sok kritika érte a délszláv háborúról és Jugoszlávia bombázásáról
szóló írásai, valamint a Szlobodan Milosevics temetésén elmondott beszéde
miatt: a szélsőjobboldali, szerb nacionalizmus mentegetésével vádolták.
12

12

6
 2019-es Nobel-díjak
Közgazdasági Nobel-emlékdíj: Abdhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer
kapta „a globális szegénység enyhítésére tett kísérleti megközelítésükért” .

Abdhijit Banerjee, sz, 1961,
Mumbai, India
Massachusetts Institute of
Technology (MIT),
Cambridge, MA, USA
Esther Duflo, sz. 1972, Michael Kremer sz. 1964,
Paris, France New York, NY, USA
Massachusetts Institute Harvard University,
of Technology (MIT), Cambridge, MA, USA 13
Cambridge, MA, USA

13

A világ legszegényebbjeinek a felzárkóztatása terén értek el nagyon ígéretes

eredményeket. Bebizonyították, hogy a nagy globális programok helyett, vagy
akár azokon belül helyi, lokális, kisebb fejlesztési programokkal, képzéssel,
célzott segélyekkel hatékonyan és eredményesen lehet küzdeni hosszú távon is a
szegénység ellen, és lehet jobb minőségű életet biztosítani a legszegényebbeknek
is.
Ez a tapasztalat hasznos lehet nemcsak a legszegényebb afrikai vagy ázsiai
országokban, de akár a mi régiónkban is.

14

14

7
 2019-es Nobel-díjak
Nobel-békedíj: Abiy Ahmed Ali etióp miniszterelnök kapta az Etiópia és Eritrea
közötti béke megteremtéséért. Komoly erőfeszítéseket tett a béke és a nemzetközi
együttműködés érdekében, és különösen meghatározó, kezdeményező szerepet
töltött be az Etiópia és Eritrea közötti határvita megoldásában.

Abiy Ahmed Ali, sz. 1976,

Beshasha, Ethiopia,
Prime Minister of the Federal
Democratic Republic of Ethiopia 15

15

Eritrea 1993-ig Etiópia egyik tartománya volt, de függetlenségi harc árán kivált
belőle, majd háborút vívott vele, és a két ország a közelmúltig ellenséges
viszonyban állt.

Etiópia és Eritrea 1998 és 2000 között vívott határháborút egymással, és a

hosszú évekig tartó ellenséges viszony után 2018 júliusában állították helyre a
két ország közötti kapcsolatokat, akkor jelentették be, hogy megszűnt a két
ország közötti háborús állapot, és kezdetét vette a béke és a barátság időszaka.

Etiópiában 2012 január 17-én, túrázás közben lőtték le Fábián Tamás geográfust
és Szabad Gábor orvost.

16

16

8
 Alternatív Nobel-díjak
Az összesen 3 millió svéd koronával (~300 ezer euróval) járó Alternatív Nobel-díjat, az RLF
(Right Livelihood Award, Helyes Életmód Díj) magánalapítvány kitüntetését, egy német
származású svéd publicista, Jakob von Uexküll alapította 1980-ban, Nagy-Britanniában.
Azóta az elismerést a svéd parlament, a Greenpeace szervezet és az ENSZ Leszerelési
Bizottságának tagjaiból álló tíztagú nemzetközi zsűri ítéli oda.
Olyan személyek és szervezetek kapják meg, akik vagy amelyek a mai világproblémákra
igazi alternatív válaszokat adnak, s már jelentős és távlati hatású eredményeket értek el a
megvalósításban is, különös tekintettel a környezetvédelemre, az emberi jogokra, a
mindennapi élet megkönnyítéséért és az élet minőségének javításáért tett erőfeszítésekre.
A 16 éves Greta Thunberg azért nyerte el a kitüntetést, mert a tudományos tényekre
reagálva aktivizmusával inspirálja és felerősíti a klímaváltozás miatti fellépésre irányuló
politikai követeléseket, a svéd fiatal személyisége azt jelképezi, hogy mindenkinek megvan a
hatalma arra, hogy változást érjen el.
A további díjazottak Davi Kopenawa és a Brazíliában élő yanomami indiánokat tömörítő
Hutukara Yanomami egyesület az amazóniai esőerdők és az ott élő népek védelméért
végzett tevékenységükért, továbbá a marokkói Aminatou Haidar, aki három évtizede folytat
békés kampányt Nyugat-Szahara függetlenségéért, valamint Kuo Csian-mej kínai ügyvéd a
nők jogainak védelme érdekében tett erőfeszítéseiért. 17
Az alternatív Nobel-díjat december 10-e előtt adják át Stockholmban.
17

IgNobel díjak ignoble = nemtelen, méltatlan.

Anti-Nobel, olyan kutatásokért, Új mottó: „ami az embert először
amelyeket nem érdemes megismételni. megnevetteti, majd elgondolkodtatja.”

1991-óta osztják Bostonban, a Harvard

egyetem Sanders színházában
Annals of Improbable Research (AIR) folyóirat
szervezi.
Akik kedvelik a tudományt és van humorérzékük.
Mindenki jelölhet, akár saját magát is.
A díjat odaítélő testületben vannak
Nobel-díjasok, szakírók, sportolók,
köztisztviselők és egy
véletlenszerűen kiválasztott utcai
járókelő.

A díjazott 30 másodperces,
tréfás előadást tart. A díj:
A kitüntetettek legtöbbje 18
elmegy a díjátadásra.
18

9
 IgNobel díjak

19

19

IgNobel díjak, 2019

A közgazdasági díjat egy nemzetközi kutatócsoport nyert. Ők azt vizsgálták, hogy mely
ország bankjegyeire tapad a legtöbb életképes baktérium. Az eredményeik szerint a román
lej tartotta meg a leghosszabb időn át a fertőzőképes kórokozókat, ebben a bankjegy
gyártása során biztonsági elemként hozzáadott műanyag a ludas. Számos ország bankjegyét
készítik ma már speciális, hamisítást megakadályozó műanyagból (ezek a pénzek
tartósabbak is), s a műanyag mennyiségével összefüggően nő az életképes kórokozók száma
is a bankjegyeken.
Az egészségügyi oktatási díjat egy, az állatok tanításánál alkalmazott klikkeres tanítás
módszerét ortopéd sebészek képzésénél felhasználó Karen W. Pryor és kollégája, Theresa
McKeon nyerte el. A gyakorlati sebészképzésben sok esetben komoly problémát jelent az
idősebb szakemberek és a fiatal orvosok közti konfliktushelyzet, ilyen stresszel teli
helyzetben nehezebb a módszerek elsajátítása. A klikkeres oktatás során pozitív
megerősítést kaptak a sebészhallgatók, s az így elsajátított ismereteket sokkal pontosabban
tudták alkalmazni, mint a hagyományos, demonstrációs oktatás módszerével tanulók. (A
klikker egy kattanó hangot kiadó eszköz.)
A békedíjat kapott egy nemzetközi kutatócsoport, akik azt tanulmányozták, hogy a viszkető
testrészek vakarása mekkora élvezetet jelent, különböző testrészek esetében. Az
eredményeik szerint az alapvetően érzékenyebb bőrű, csiklandósabb testfelületek 20
megvakarása nyújt nagyobb örömet.

20

10
 IgNobel díjak

Anatómiai díjat kapott a francia Roger Mieusset és Bourras Bengoudifa. A kutatásukban

arra keresték a választ, hogy a férfiak jobb és bal herezacskója közti hőmérséklet-
különbség miként alakul pucér, illetve felöltözött állapotban. A vizsgálatokban postások,
buszsofőrök, illetve foglalkozási megkötés nélküli önkéntesek vettek részt. Az említett
foglalkozásúak hosszú időn át egy bizonyos testtartásban végzik munkájukat. A
herezacskók fő funkciója az, hogy biztosítsa a herék alacsonyabb hőmérsékletét, ez a
hőmérséklet a termékenységre van hatással. Az eredmények szerint a bal herezacskó
hőmérséklete minden esetben magasabb, de ruhában még tovább növekszik.

Kémiában nyert el díjat egy japán kutatócsoport az 5 éves gyerekek napi

nyáltermelésének mennyiségét felmérő munkájával. Az eredményeik szerint az átlag 5
éves naponta fél liternyi nyálat termel, legnagyobb részét evés során.

21

21

IgNobel díjak
A biológiai díjat a csótányok mágneses tulajdonságait vizsgáló nemzetközi kutatócsoport
kapta. A kutatásuk során azt mérték fel, hogyan hat a mágneses tér az élő illetve az
elpusztult csótányokra. Az eredményeik megerősítették azt a feltételezést, hogy a csótányok
valamilyen módon érzékelhetik a földmágnességet, s az élők ezt használhatják is a
tájékozódásuk során.
A pszihológiai díjat Fritz Strack német kutató nyerte. Ő a mosoly hatását vizsgálta annak
mozdulatát utánzó arcizomtartás segítségével. A kísérleti alanyainak egy golyóstollat kellett
a szájukban fogni kétféle módon, az egyikkel a mosolyhoz nagyon hasonlóan álltak az
arcizmok, a másik pedig megakadályozta a mosolyizmok működését. A kutatás egy 30 éve
született, azóta is ellentmondásos vizsgálat eredményét cáfolta: pusztán a fizikai mosoly,
valódi jókedv nélkül nem hat pozitívan az ember hangulatára.
A mérnöki díjat Iman Farahbakhsh iráni kutató nyerte. A csecsemők pelenkacseréjét és
alfelük mosását-szárítását végző automatát szerkesztett és szabadalmaztatott. A masina
gyorsan és biztonságosan elvégzi a feladatot. A szerkezet különösen fontos segítség lehet
olyan testi fogyatékkal élő szülő számára, aki egyedül nem tudná ezt az egyébként
hétköznapi feladatot ellátni, s ráadásul higiénikusabb is a „hagyományos” kézi
pelenkacsere módszerénél.
22

22

11
 IgNobel díjak

Az orvosi díjat Silvano Gallus és kutatócsoportja nyerte azzal a kutatásával, amelyben a

pizzafogyasztás kedvező élettani hatásait vizsgálta. A pozitív hatás egyetlen feltétele az volt,
hogy eredeti olasz pizza legyen, amit fogyasztunk. E témában három komoly orvosi
szaklapban is publikált cikket az elmúlt évek során a kutató, egyes ráktípusok, illetve szív-
és érrendszeri megbetegedések összefüggésében. Mivel a pizza a legnépszerűbb olasz étel, s
a mediterrán konyhát képviselő alapanyagokból készül, a kimutatott pozitív összefüggés is
a mediterrán étrendhez kötődhet.

Fizika kategóriában egy nemzetközi csoport kapta a díjat, ők a vombat kocka alakú
ürülékének eredetére keresték a választ. Az ausztrál emlős speciális felépítésű bélfala
segítségével képes kockákat „termelni”. A felfedezésnek mérnöki alkalmazásokban lehet
jelentősége. A tanulmány szerint ez az állatvilágban egyedülálló forma segíti a vombatokat
abban, hogy akár oszlopokat emeljenek az ürülékükből, és ezzel jelöljék ki a területüket,
azaz egyfajta székletkerítést építenek maguknak a jószomszédi viszony érdekében. (A
csoport két tagja: Patricia Yang és David Hu 2015 után a második Ignobel-díjukat nyerték.)

23

23

IgNobel díjak

A díjazottaknak igazi Nobel-díjasok adják át az elismerést, sőt Nobel-díjas maga is

nyeremény a gálán megrendezett „Nyerj randit egy Nobel-díjassal” tombolán.

A díjak nyertesei 10 billiót kapnak zimbabwei dollárban (ez nagyjából 40 amerikai

centnek felel meg), és előadhatják ugyan a köszönőbeszédüket, de csak addig, amíg egy
nyolcéves kislány a színpadra nem jön, és nem közli, hogy most már unalmas, hagyják
abba.

A ceremónia része a hagyományok szerinti papírrepülő-dobálás, amit több mint tíz évig
Roy Glauber sepregetett össze hűségesen. 2005-ben nem lehetett ott az ünnepségen, mivel
megnyerte a 2005. évi fizikai Nobel-díjat. Néhány évig biztonsági okokból elmaradt a
repülőzés. 2010-óta ismét van. Már nem söpröget Glauber, 2018. december 26-án elhunyt.

24

24

12
 25
Glauber papírrepülőket söpör az 1998-as ceremónián.

25

Nobel-díjasok a 2013-as átadón: (balról jobbra) Eric Maskin (közgazdaság 2007), Dudley
Herschbach (kémia 1986), Roy Glauber (fizika 2005) és Frank Wilczek (fizika 2004).

26

26

13
 27
Papírrepülő dobálás a 2016. szeptember 23-i gálán.

27

Ignobel díjak
Korábbi magyar díjazottak:

2016, fizikai díj Horváth Gábor és kutatócsoportjának díjazott kutatásai a fénypolarizáció

különböző jelenségeire mutatnak rá a temetői szitakötők, valamint a böglyök viselkedéséből
kiindulva. Azt kutatták, miért nem kedvelik a böglyök a fehér szőrű lovakat, illetve miért
vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez. Felismerték, hogy a lóböglyök kevésbé
vonzódnak a világos szőrű, szürke lovakhoz, mint a feketékhez. Megfigyelték, hogy rengeteg
a szitakötő a sírköveken, pedig nincs is tó a közvetlen közelben. Megállapították hogy a
fekete, csillogó felületek vízszintesen polarizált fényt vernek vissza. A vízszintesen poláros
fény így környezetszennyező: a petézőhelyet kereső szitakötők gyakorlatilag víznek hiszik
ezeket a csillogó felületeket. Vagyis a felületek odavonzzák a vizet kereső rovarokat, azok le
is petéznek, az utódok viszont elpusztulnak, és ez károkat okoz a populációnak.
A kutatócsoport jelentős Európai Uniós támogatás bevonásával speciális bögölycsapdákat
fejlesztett ki, melyek működése a kutatásokban vizsgált fénypolarizációs jelenségeken
alapul. Mind a szitakötők, mind pedig a böglyök elfoghatók a poláris fény alkalmazásával,
így a kutatásnak nemcsak a tudományos, de a gyakorlati haszna is rendkívül jelentős. A
már említett csapdák mellett speciális fehér és zebracsíkos lóruhák gyártását is maga után
vonta a tudományos felfedezés: az eszközök mára már világszerte elérhetők a lovakkal
foglalkozók számára. 28

28

14
 Ignobel díjak

2008, Kognitív tudomány: Toshiyuki Nakagaki japán, Tóth Ágota

annak felfedezéséért, hogy a nyálkagombák képesek eligazodni a labirintusokban.
A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai Tanszékének docenseként Japánban töltött
tanulmányútja során, ottani munkatársaival írt cikket. (Jelenleg tanszékvezető
egyetemi tanár.) A leírt eredményt díjazták, amely a legnagyobb tekintélyű
természettudományos folyóiratban, a Nature-ben jelent meg 2000-ben. Aki komolytalan
dologra gondol, az téved. Az „Intelligencia: labirintus megoldás amőbaszerű lényekkel”
című cikk egy matematikai problémát (a legrövidebb út keresése) vizsgál egy biológiai
modellel.
Eredeti cikk: http://www.nature.com/nature/journal/v407/n6803/pdf/407470a0.pdf
Interjú Tóth Ágotával: Magyar Kémikusok Lapja, 2008. 11. szám. 323. oldal.
A rövid interpretálást lehet humorosan „rejtvényfejtő amőbáknak” nevezni, de
inkább a díj elnyerésének az osztók által megfogalmazott kritériuma érvényesül,
hogy valaki olyat tegyen a) amin az emberek felkacagnak és b) hitetlenkedve rázzák
a fejüket, majd c) elgondolkodnak. 29

29

Ignobel díjak

Gál József, 2005, A pingvinek ürítéskor fellépő végbélnyomásának megállapításáért,

amelyet a pingvinürülék állagából és az általa leírt röppályából számoltak ki.

Gál József Horváth Gábor tanítványa, ezért Horváth a pingvinszékletes kutatás

utóéletéről is beszélt. "Lehet, hogy viccesnek hangzik az a kutatás, de Science-recenzió
is született belőle, és utána Gálékat több állatkert is megkereste, hogy segítsenek
kiszámolni, milyen messzire kell telepíteni a korlátokat bizonyos madarak esetében,
hogy a székletük ne juthasson el a látogatókig."

Teller Ede, 1991, életművéért. A hidrogénbomba és a csillagháborús terv kitalálásáért,

illetve egész életén át tartó munkásságáért, amivel megváltoztatta az emberiség
békével kapcsolatos gondolatait.

30

30

15
 Kémiai Nobel-díjasok 2. előadás

Köszönöm a figyelmet.

Dr. Hannus István

31

31

16