Döntéselmélet

KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG
 Bizonytalanság
A bizonytalanság egy olyan állapot, amely a döntéshozó és
annak környezete között alakul ki és nem szüntethető
meg, csupán csökkenthető különböző módszerekkel.
„A bizonytalanság a döntéshozó szubjektív viszonya a
környezetéhez, e külső világ állapotához, objektíve és
állandóan létező attribútuma, velejárója az emberi létnek”
- Chikán Attila

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

 Bizonytalanság
A bizonytalanság mértéke a döntési folyamat során
csökken, ahogy egyre több információ birtokába jut a
döntéshozó és egyre jobban megismeri az adott szituációt.
Ennek megfelelően megállapítható, hogy a tanulás egy
fontos módszer a bizonytalanság-érzet csökkentésére,
amit el kell sajátítania a jó döntéshozónak.

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

 Bizonytalanság
Chikán, a bizonytalanság fogalmából kiindulva a döntési szituációkat a következő
képen csoportosította:
▪ Determinisztikus eset
▪ Ismert (objektív vagy statisztikai) valószínűségek esete
▪ Meghatározható szubjektív valószínűségek esete
▪ Ismeretlen valószínűségek esete (Játék a „természettel”)
▪ Értelmes ellenfél esete (Játékelmélet)

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

 Kockázat
A kockázat úgy definiálható, mint annak a valószínűsége
vagy veszélye, hogy valamilyen kár, veszteség, baleset
vagy egyéb negatív esemény fog bekövetkezni külső vagy
belső tényezők hatására, amit semlegesíteni lehetne
megelőző intézkedések során.
Definíció:
◦ A döntések nemkívánatos következményei
◦ A nemkívánatos események bekövetkezésének lehetősége (valószínűsége)
◦ A döntések kontextusát képező valóságról alkotott feltételezések

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

 Kockázat
A döntéshozó nézőpontjából vizsgálva a fogalmat, kockázatvállalási
hajlandóságról beszélhetünk. Az a releváns, hogy a döntéshozó
mennyire tekinthető kockázatvállalónak, vagy inkább kockázat
kerülő magatartást folytat-e.
A folyamatot befolyásoló tényezők a következők:
◦ • a döntéshozó motivációja
◦ • intelligenciája és más személyes jellemvonások
◦ • várakozások
◦ • elérhető információ
◦ • rendelkezésre álló idő
◦ • adott döntés komplexitása

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

 Kockázat
Teljesen biztonságos, kockázatmentes helyzet nem létezik!
A kockázat vállalása sok esetben előnnyel, haszonnal, a csökkentése
viszont költséges.
Kockázatkezelés lépései:
A kockázat azonosítása
Kockázatbecslés A kockázat mennyiségi
meghatározása
Elfogadható-e a kockázat?
Kockázatértékelés
Opcióelemzés
Döntéshozatal
Kockázatszabályozás Felügyelet és visszacsatolása

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

Kockázat definíciói
◦ A döntések nemkívánatos következményei
◦ A nemkívánatos események bekövetkezésének lehetősége (valószínűsége)
◦ A döntések kontextusát képező valóságról alkotott feltételezések

A kockázat fogalmát sokféleképpen szokták megközelíteni. (Renn, 1992)

alapján a következő nézőpontokból érdemes vizsgálni:
◦ technikai;
◦ közgazdasági;
◦ pszichológiai;
◦ szociológiai és antropológiai;

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

Technikai közelítések
Kockázat nagyságát a valószínűségekkel (múltbéli tapasztalat) súlyozott
negatív hatásokkal mérjük, így a kockázatok mérhetők,
összehasonlíthatók, és csökkenthetők
Kritika, hogy ezek a nemkívánatos hatások nem objektívek, így nem
mérhetők, hanem értékrendfüggők.

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

Közgazdasági közelítések
Nem a fizikai károk, hanem a negatív következményekkel való
elégedettség/elégedettlenség határozza meg. Pl terrortámadás, nem
csak a fizikai károk, hanem azt követkető félelem általa is értékelhetővé
válik.
Kritika hasonló, mint a technikainál, hogy nem objektív, hanem
szubjektív.

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

Pszichológiai közelítések
Ez a közelítés, már nem tekinti a kockázatot, mint egy kiszámítható
mennyiséget, hanem azt mondja, hogy a kockázat szubjektíven elvárt.
Ehhez a közelítésmódhoz kapcsolódnak a következő heurisztikák:
hozzáférhetőségi, túlzott bizonyosság a saját ítélet helyességében,
bizonyosság óhajtása.
Kritika: egyénre koncentrál, így csoport nehezen számítható.

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

Szociológiai közelítések
Előfeltevése, hogy az emberek a világot társadalmi, kulturális szűrön
keresztül látják. Vagyis a nemkívánatos hatások, a bizonytalanságok, a
valóság elemei mind társadalmilag vannak meghatározva, konstruálva. A
kockázatról alkotott ítéleteket csoportérdekek, hiedelmek, és
csoportspecifikus tudás közvetíti.
A kockázat problémája a bizonytalansággal, az ismeretlennel való
megbirkózás problémája.
Kulturális típusok:
◦ hierarchikus (erős csoportidentifikáció, erős szabályrendszer)
◦ egalitariánus (erős csoportidentifikáció, laza szabályrendszer)
◦ fatalista (gyenge csoportidentifikáció, erős szabályrendszer)
◦ individualista (laza csoportidentifikáció, laza szabályrendszer)

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

Szociológiai közelítések
Kulturális típusok:

aszimmetrikus
szabályrendszer
gyenge fatalista hierarchikus erős
csoportiden- csoportiden-
individualista egalitariánus
tifikációt tifikációt

szimmetrikus szabályrendszer

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

 Szociológiai,
Technikai Közgazdasági Pszichológiai
antropológiai

fizikai, kémiai,
Köre bármilyen bármilyen bármilyen
biológiai
Nemkívánatos
pszichológiai /
hatások természetes hasznossági szociológiai
Mérése pszichometriai
skálán skálán mérési skálán
mérési skálán
objektív vagy
objektív szubjektív szubjektív
Bizonytalanság Mértéke szubjektív
valószínűség valószínűség valószínűség
valószínűség
szubjektív
várható (kár) várható (negatív) szubjektív elvárt
Kockázat Mértéke elvárt
érték hasznosság kockázat
kockázat
a kockázat Objektíve
Típusa Objektíve létező Objektíve létező Objektíve létező létező vagy
kontextusa konstruált

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

Minden nézőpont a következő elemeket tartalmazza:
◦ a döntések káros vagy nem kívánatos következményei,
◦ ezeknek az események bekövetkezésének a valószínűsége,
◦ és a döntéseknek a valóságról alkotott feltételezése;

A különböző közelítésmódok között az a különbség, hogyan definiálják a

negatív következményeket, illetve a bizonytalanságot.

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

 Feladat
Példa:
Fiatalember – 2 ajtó közül kell választania
◦ egyik mögött egy vérszomjas tigris,
◦ másik mögött egy szép lány várakozik.

Hogyan lehet dönteni?

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

 Feladat
Melyiket válasszuk?
A: 50% esély 1000, 50% esély 0
B: 450 biztosan

A várható hasznosság elméletében egy kimenet hasznosságát a valószínűségével

súlyozzuk.

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

 Feladat
1. probléma:
A 0,33 valószínűséggel 2500, 0,66 valószínűséggel 2400, 0,01 valószínűséggel 0
B: 2400 biztosan
2. probléma:
A 0,33 valószínűséggel 2500, 0,67 valószínűséggel 0
B: 0,34 valószínűséggel 2400, 0,66 valószínűséggel 0

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

 Feladat
3. probléma:
A 0,80 valószínűséggel 4000
B: 3000 biztosan
4. probléma:
A 0,20 valószínűséggel 4000
B: 0,25 valószínűséggel 3000

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

 Feladat
5. probléma:
A: 50% valószínűséggel háromhetes körutazás Angliába, Franciaországba és
Olaszországba
B: A 100% valószínűséggel egyhetes körutazás Angliába
6. probléma:
A: 0,05 valószínűséggel háromhetes körutazás Angliába, Franciaországba és
Olaszországba
B: A 0,10 valószínűséggel egyhetes körutazás Angliába

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

 Feladat
7. probléma:
A: 45% valószínűséggel 6000
B: 90% valószínűséggel 3000
8. probléma:
A: 0,1% valószínűséggel 6000
B: 0,2% valószínűséggel 3000

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

 Feladat
3. probléma:
A 0,80 valószínűséggel 4000
B: 3000 biztosan
3B. probléma:
A 0,80 valószínűséggel -4000
B: -3000 biztosan

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

 Feladat
4. probléma:
A 0,20 valószínűséggel 4000
B: 0,25 valószínűséggel 3000
4B. probléma:
A 0,20 valószínűséggel -4000
B: 0,25 valószínűséggel -3000

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

 Feladat
7. probléma:
A: 45% valószínűséggel 6000
B: 90% valószínűséggel 3000
7B. probléma:
A: 45% valószínűséggel -6000
B: 90% valószínűséggel -3000

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

 Feladat
8. probléma:
A: 0,1% valószínűséggel 6000
B: 0,2% valószínűséggel 3000
8B. probléma:
A: 0,1% valószínűséggel -6000
B: 0,2% valószínűséggel -3000

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ

Ellenőrző kérdések
Sorolja fel a kockázatkezelés lépéseit!
Hasonlítsa össze a különböző nézőpontokat!
Mutassa be az adott nézőpontot!

SZIKORA PÉTER - DÖNTÉSELMÉLET – 2016 ŐSZ