A ma induló segítő szakemberek pályaképe

és motivációs struktúrájának sajátosságai

1. A téma aktualitása

A társadalomba való beilleszkedés mindenkor az adott társadalmi problémákat

keltő politikai, gazdasági érték- és érdekviszonyok függvénye.
Az ezredvég utolsó századában történt életforma változás jelentősen
megnehezítette a társadalomba való beilleszkedést és megnövelte a szorongáskeltő
tényezők számát. Generációs különbségre való tekintet nélkül mindenki érzékeli a terhek
megnövekedését és a függőségek megerősödését. Egyre több elvárás, feltétel, megvonás
korlátozza életterünket és életvezetésünket. Az az érzésünk, hogy egyre nehezebben
tudjuk kézben tartani, befolyásolni az életünket. Tehetetlenséget, kiszolgáltatottságot
élünk át. Megromolhat a környezetünkkel való viszonyunk, mert egyrészt nem jutnak el
hozzánk a szükséges információk, vagy olyan tömegben özönlenek el, hogy képtelenek
vagyunk tájékozódni, eligazodni és adekvátan cselekedni, másrészt nehezen tudunk
megbirkózni a ránk zúduló pozitív vagy negatív érzésekkel.
Az életterünkben előforduló szorongáskeltő tényezők által kiváltott gyakori rossz
életérzés bizonytalanná tesz a jövővel szemben. Ez a bizonytalanság főleg az alakulóban
levő, vagy a pályáját kereső személyiséget viseli meg. Megnehezíti a tájékozódást és a
beilleszkedést.
A szervezett életmódba való beilleszkedés feltételezi, hogy az egyén képet
alakítson ki magának a világról, meghatározza benne a helyét és szerepét, fontossági
sorrendet állítson fel az életét vezérlő értékek között. Ettől fogja életét értelmesnek,
perspektivikusnak érezni, harmonikusan fog beilleszkedni fizikai és társas környezetébe.
A siker abból adódik, hogy nem engedi, hogy a jelen tényei visszafogják a fejlődésben és
azt sem, hogy az álmodozás lekösse energiáját. A jelen és a jövő közötti feszültséget,
mint energiát használhatják arra, hogy az ideálisabb állapot felé törekedjen. De ehhez, a
jövőkép vonzóbb kell legyen mint a jelen. A jövőnek húzóereje kell legyen. Ha a jövőkép
vagy cél erősebb, mint a valóság, akkor a prospektiv tudat előteremti a cél eléréséhez
szükséges energiát. A cél energetizál, elősegíti az információk hatékony feldolgozását és
hozzájárul az adaptív döntésekhez. Az általános cél „az érzelmi harmonizálás,
differenciálás és értékgyarapítás” kell legyen. (Csirszka 1998, 100 o.)
Ellenkező esetben a cél nem a jövőkép elérése, hanem a feszültség csökkentése
lesz és az energiák felhasználódnak a jelenhez való alkalmazkodásban.
Abból az elgondolásból indulunk ki, hogy a pályakezdés gondja és az ehhez
kötődő negatív életérzés túlságosan a jelenhez kapcsolja a fiatalokat, és alkotó energiákat
von el a jövőtől megnehezítve a pályára lépést.
A segítő szakembereket képző intézmények tudatában kell legyenek a
pályakezdés nehézségeinek és a felkészítés során gondot kell fordítsanak a
pályaszocializációra. Ehhez szükséges a végzős és a kezdő szakemberek életérzésének,
valamint affektív-motivációs struktúrájának ismerete. Ismerni kell a nehézséget gyökerét
és a támogatásra szoruló én-részeket.

2. Módszertani keretek

1
A kutatás célja

Jelen vizsgálat révén arra szeretnénk választ kapni, hogy a segítőfoglalkozású

végzős hallgatók és a pár éve (első öt év) végzettek hogyan tekintenek
pályalehetőségeikre, illetve hogyan érzik magukat a szakmában. A jövővel szembeni
attitűd kialakulásának lelki alapjait — a vágyakat, a félelmeket, a motivációs struktúrát
— akarjuk felszínre hozni.

A vizsgált népesség és a használt vizsgálati módszerek

A felméréseket Nagyváradon, Kolozsváron és Marosvásárhelyen végeztük.

Vizsgálatunk két lépésben zajlott:
 182 fiatalt (pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus) kértünk meg arra,
hogy válaszoljon a Metamorfózis teszt jövőre vonatkozó témaköreire, valamint a
Woodworth kérdőív kérdéseire,
 a vágyfantáziák konkrétabb megismerése céljából a Híd projekciós próbát
alkalmaztuk — csoportjáték formájában — egy olyan 120 órás pszichodráma
csoport tagjaival (12 személy), akik pályaszocializáció témával foglalkoztak.
A különböző foglakozási kategóriák affektív faktorainak összehasonlítása céljából a
Woodworth kérdőívet lealkalmaztuk egy ugyancsak pályakezdőkből álló vegyes
összetételű (mérnök, orvos, lelkész) kontrollcsoportnál is.
A Woodworth kérdőív a beilleszkedésben szerepet játszó legfontosabb érzelmi
tényezőket méri, megmutatja például a személy érzékenységének fokát, a biztonság és
stabilitás állapotát. Jelzi az én-beteljesedés szintjét és azt, hogy milyen életfolyamatokká
alakíthatók a személy motivációi.
A Metamorfózis teszttel rövid idő alatt olyan információkat lehet szerezni az
egyéni motivációs és szimbólum struktúráról, amely rávilágítanak a személy érzelmi-
gondolati beállítottságára, tudattalan vágyaira és félelmeire.
A jövőre vonatkozó projekciók pontosabb megismerése érdekében két önismereti
csoport tagjainak azt a feladatot adtuk, hogy képzeljenek el egy olyan HIDAT, amelyre
azt a várost/falut építhetnék, népesíthetnék és rendezhetnék be, amelyben szívesen
élnének. Csoportjáték formájában építsék meg ügyelve arra, hogy mindenkinek
megvalósuljon a saját szükséglete is. Kértük, határozzák meg saját helyüket és szerepüket
ebben a környezetben. A településnek nevet is kellett adni.

A kutatás hipotézise

Abból a hipotézisből indultunk ki, hogy a ma indulók esetében nem történik

zökkenő mentesen a pályára lépés, túl sok a jövővel kapcsolatos szorongás,
bizonytalanság. A frusztrációk és tehertételek felborítják az érzelmi személysiég-
tartomány egyensúlyát.
Az affektivitás diszharmóniája negatívan befolyásolja a jövővel kapcsolatos
gondolkodást és döntéseket.
A korlátozó belső lehetőségek nem engedik kihasználni a kívülről adódókat. A
beilleszkedés passzivá válik, lecsökken a kreativitás és a spontaneitás.

2
3. A vizsgálat eredményeinek bemutatása és értelmezése

A vizsgálat bemutatása a következő lépésekben történik:

A pályakezdő fiatalok motivációs struktúrájának

sajátosságai

A
A Jövővel
jövőkép
pályakezdők A jövőre kapcsolatos:
és a
érzelmi vonatkozó - szükségletek
pályához
személysiég- projekciók -komplexusok
való
tartománynak értelmezése - értékek
kapcsoló-
a vizsgálata dás
vizsgálata

eszköz: eszköz: eszköz:

Woodworth Híd-próba Metamorfózis teszt
kérdőív Szimbólum elemzés

3.1. A pályakezdők érzelmi személysiég-tartománynak a vizsgálata

A jelen, mint élményegység sajátosan képződik le a személyiség érzelmi

személysiég-tartományában. Az érzelmek az átélő egyén szubjektív állapotát fejezik ki,
azt, hogy hogyan hatnak rá a külvilág történései, illetve a belső tevékenységéhez való
viszonyulás tükröződik általuk.
Nagyrészt az affektív dimenzió sajátosságai határozzák meg, hogy az egyén
milyen módon fog környezetéhez és önmagához viszonyulni. Ez a kapcsolat lehet
harmonikus, feszültséggel terhelt (veszélyeztetett) és deviáns.
A harmonikus adaptáció a társadalmi és kulturális folyamatok aktív és kreatív
felhasználását, a személyiség építését eredményezi. Alapvető feltétele az életorientáltság

3
 és az érzelmi kiegyensúlyozottság. Küzdőképességet, önbecsülést és pszichikus
komfortérzést eredményez. A pozitív érzelmi állapotok hatékonyabbá tehetik a
gondolkodást, a problémamegoldást. Hangulati összeillés estén, a megelégedett embernek
pozitív gondolatai vannak. Az érzelem, így részt vehet az értelem munkájában. A célok
vonzereje nagyrészt a hangulati megközelítéstől függ. Ez alapján a problémákat
különböző nézőpontból értelmezzük. Az érzelmi narratívumoknak informatív jellegük
van, perspektívát építenek vagy rombolnak.
Az adaptáció során felmerülő akadályok általában nem okoznak magatartásbeli
problémákat, de feszültségeket keltenek az érzelmi-tartományban. Felborul az egyensúly
az affektív tényezők között, lelassul az érés, romlik a kontroll és csorbul az autonómia. A
szorongások okozta túlbiztosítás miatt leáll a fejlődés, megszűnik a partcipatív lét,
eltörpül a kreativitás és a spontaneitás. Ha a helyzet súlyosbodik, a magatartás is
károsodik és deviáns viselkedésformák jelenhetnek meg.
Az adaptációs készség megismerése céljából fontos az érzelmi tényezők
sajátosságainak vizsgálata.

3.1. Az érzelmi személysiég-tartomány sajátosságai a Woodworth kérdőív

eredményei alapján

A Woodworth kérdőív az affektivitás tanulmányozására szolgál. Nyolc olyan

tényezőt vizsgál, amelyek döntő jelentőségűek a beilleszkedés szempontjából. Ezek a
következők: hieremotivítás, pszichaszténia, introverzióra való hajlam, depresszív
tendencia, paranoid tendencia, instabiltás, impulzivitás, antiszociális tendencia. Az alábbi
táblázatban a segítő szakemberek és a kontrollcsoport eredményei láthatók.

A pályakezdők érzelmi személyiségtartománynak jellemzői I. Táblázat

Átlag Hiper- Pszichasz- Intro- Paranoid Depresszív Impul- Instabi- Antiszo-
érték emotivi ténia verzió tendencia tendencia zivitás litás ciális
tás tenden-
cia
segítő 48,57 58,28 40,71 81,42 65,85 102,85 130 26
nem 65,85 127,81 50,23 117,41 113,00 88,73 111,05 44,33
segítő

A táblázatba foglalt átlag értékek a harmonikus beilleszkedés zónájában

helyezkednek el. (A veszélyeztetettség a 130-en felüli értékektől kezdődik, 180-on felül
patológiáról beszélünk.)

4
 A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a segítő szakemberek érzelmi életének
jellemzői eltérnek a vegyes foglalkozású kontrollcsoport sajátosságaitól. Számunkra azok
a különbségek a figyelemfelkeltőek, amelyek arra utalnak, hogy a segítő szakemberek
nem rendelkeznek kellő érzelmi egyensúllyal. A magas impulzivitás (102,85) és
instabilitás (130) akadály lehet a szakma gyakorlásában, hiszen esetükben
munkaeszközként használatos a saját személyiség. Az esetekkel való munkában
terhelhetőnek kell lenniük, érzelmi érettséget és egyensúlyt feltételez a kliens
problémáinak kellő távolságból való kezelése, az áttételek és a viszontáttétel megélése. A
pszichodráma csoportban résztvevő vizsgálati személyekkel történt beszélgetésekből
tudjuk, hogy mind az egyetemi évek, mind a pályakezdéskor több negatív érzelmet élnek
át a kliensekkel való munka során, mint amennyi elégtételben részük van. Az elméleti
felkészítés mellől hiányzanak a biztonságot adó készségek és a megfelelő mértékű
érzelmi bevonódás képessége. Innen adódik, hogy a mindennapi feszültségeket a segítő
foglalkozásuaknál tetézik a szakmkából származó frusztrációk. A legnagyobb
frekvenciával előforduló tíz negatív érzés: a bizonytalanság, a sajnálat, az aggodalom, a
feszültség, a szorongás, a tanácstalanság, a csalódottság, a fájdalom, a telítettség, a
tehetetlenség. Az esetekkel való munka során a leggyakrabban előforduló tíz pozitív
érzés: a felelősség, a bizalom, az elfogadás, a gondoskodás, a biztonság, az empátia, a
megértettség, a hatékonyság, a bizalom, a melegség.
A két foglakozási kategória összehasonlítása mellett érdemes külön megvizsgálni
a segítő foglalkozásúak érzelmi személyiség-tartományának sajátosságait. A személyiség
harmóniája megkövetelné, hogy megfelelő arány alakuljon ki ezek között az érzelmi
tényezők között és, hogy mindegyik megfelelő mértékben vegyen részt az érzelmi
egyensúly kialakításában. Ettől függ a személy toleranciája, sebezhetősége, önérvényesítő
képessége, reakcióinak adekvátsága, végső soron érettsége és beilleszkedő képessége. Ez
az összhang hiányzik a segítők estében, ahogy ezt az 1. ábrán láthatjuk.

5
 1. ábra. A pályakezdők érzelmi személysiég-tartománynak jellemzői

Vizsgálatunkból az is kitűnik, hogy a különböző affektív tényezők nem azonos

mértékben vesznek részt az érzelmi személyiségtartománynak a felépítésében. Az
arányok eltolódása annak köszönhető, hogy túl magas az instabilitás (130) és az
impulzivitás (102,85) mutató. Ez a két jellemző rányomja a bélyegét a pályakezdők
személyiségére és az önkontroll gyengül. A személy reakciói kevésbé mérlegeltek,
spontánok és fokozottan érzelem vezéreltek. Gyakori a türelmetlenség, nehézség adódik
az összpontosítás terén, a kitartásban és a célkövetésben. A kiegyensúlyozatlanság főleg a
hangulatokban mutatkozik meg, a pozitív és negatív hangulatok gyorsan váltakoznak, és
az egyensúly hiányában a személyiség fokozottan sérülékennyé válik – tudjuk meg a
velük folytatott interjúkból.
Előző vizsgálataink1 azt bizonyítják, hogy korreláció mutatható ki a
kiegyensúlyozottság és a következő három sajátosság: a megelégedettség (r=0.83), a
jövőben való bizakodás (r=0.78), valamint a kontrollérzés (r=0.89) között. A
megelégedett, életüket befolyásolni képes fiatalok a jövőtől is jót remélnek. Ellenkező
esetben az alaphangulat inkább nyomott és gyakran figyelhető meg ambivalencia, amikor
az ellentétes előjelű érzelmek együttesen vannak jelen.
A magas instabilitással rendelkező személyek szélsőségesen élik át az
életproblémákat, mert labilisabb a vegetatív idegrendszerük. Megoldáskeresés helyett
gyakran álmodoznak, a problémáról gondolatban és viselkedésben leválnak. Érzelem és
nem probléma központú megoldást választanak. Hajlamosak arra, hogy a körülményeket
önmaguk ellen irányulónak és fenyegetőnek éljék meg, elvárásaik alacsonyak és
negatívak. A tartós negatív elvárásokból negatív énkép születik, ami gyakori negatív
érzelmekkel jár. A már meglevő negatív érzelmek előfeszítik a negatív értelmezést. Ezért
fogják fel fenyegetőnek a helyzeteket.
Az ismétlődő, fokozott instabilitás hatására megnő az érzékenység, ami
túlértékelésekhez és paranoid téveszmékhez vezethet. Esetünkben a paranoid tendenciák
értéke 81,42, ami a kontrollcsoport értékei alatt van.
A mért pszichaszténia (58,28) nehezítheti a harmonikus alkalmazkodást, a fiatalos
vitalitás érvényesülését. A bizonytalanság és a szorongás kimerítő, sok energiát köt le,
ebből származhat az aszténiás állapot.
A túlérzékenység, ami erős és gyakori érzelmi reakciókat, valamint a szténikus és
az aszténikus emóciók egyensúlyának megbomlását jelenti, nem magasabb a korosztály
átlag értékeihez viszonyítva, értéke 48,57.
Az introverzióra való hajlamot tekintve nem veszélyeztetettek fiataljaink, ennek
értéke 40,71. Az én vezérlésében megfelelő mértékben figyelnek a környezet ingereire.
A depresszió-mutató 65,85, ami arra utal, hogy a segítő szakmájú fiatalok kevésbé
lehangoltak, mint a kontrollcsoport (113,00), jobban megküzdenek a rosszközérzettel.
Az antiszociális mutató értéke (26) a legkisebb az összes többi mutató közül, ami
természetes, mert segítő foglakozású fiatalokról van szó.

1
Albert-Lőrincz Enikő (szerk.), Egészségmagatartás és droghasználat erdélyi fiatalok körében, in Fekete
éden, A 2000 és 2001 novemberi “DROGFÓRUM” konferenciák dolgozatai, Scientia Kiadó, 2003,
Kolozsvár

6
 Következésképpen elmondhatjuk, hogy az impulzivitás, instabilitás és az ehhez
kapcsolódó bizonytalanság és szorongás miatt túl sok energiát köt le a jelen. A
mindennapi gondokkal való megküzdés visszatart a jövőre való pozitív készüléstől, a
jövőre vonatkozó kreatív tervek megalkotásától.

3.1.2. A jövőkép és a pályához való kapcsolódás vizsgálata

A Woodworth kérdőívvel felmért népességbe beletartoztak azok a segítő

foglakozású fiatalok (12 személy) is, akik a pályaszocializáció témával foglalkozó
önismereti pszichodráma csoport tagjai voltak. Annak érdekében, hogy minél jobban
megismerjük a jövőre vonatkozó fantáziákat, vágyakat, félelmeket megkértük a
drámacsoport tagjait, hogy képzeljék el és építsék meg egy képzeletbeli HÍDRA, azt a
TELEPÜLÉST, ahol élni szeretnének. Jelöljék meg a saját szerepüket ebben a
közösségben. A falunak vagy városnak nevet kellett adni, és minden benne lehetett, amit
csak igényelnek: épületek, intézmények, környezet, saját otthonaik és olyan híres
embereket hívhattak meg, akik bizonyos értékeket képviselnek. A létesítményeken
keresztül olyan hangulatú települést kellett építeni, amelyben szívesen élnének. Szabad
munkaidőt kaptak.
A csoportjáték témája – a jövővel való foglakozás – nagy érzelmi vihart váltott ki
a csoportból. A munka megkezdése előtt szorongásaiknak, bizonytalanságaiknak adtak
hangot. A feszültségek a Híd hívó szó kapcsán csúcsosodtak. Háromnegyed órát
dolgoztak, amiből tíz percet a Hídról beszélgettek. A félelmek, szorongások és a
bizonytalanság kifejezését két csoporttag tartotta fenn, de az érzés – csoportreakcióként –
magával ragadott mindenkit. A Híd ellen például a következő kifogások szólaltak meg:
„leesünk”, „a Híd nem biztonságos, a levegőben van”, „a Híd alatt űr van, a mélység”,
„hogy menekülünk?, „telepítsünk helikoptereket a híd lábához”.
Az építésre szánt csoportjáték fél órát tartott. A felépített település egy nagyon
kicsi város lett, aminek a Napraforgó város nevet adták. Jelezve a melegség és vidámság
iránti igényüket, mondták a csoporttagok.
A hídra épült városka létesítményeiben megtestesülő vágyfantáziáik közül
szeretnék egy párat szemléltetni.
 Lakóházaikat: „három szobás kis házak”, „komfortos falusi házacska”, „zöld ház”,
„otthoni házunk”-ként képzelték el. Mindenki megemlítette, hogy kertje van sok
virággal és fákkal, kerítések nincsenek.
 Az intézményeket az óvoda, az iskola, az egyetem, a kórház és a templom
képviselték.
 Az épületek mind kicsik voltak, például nem terveztek nagy bevásárlóközpontot, csak
kis üzleteket, amelyeket másodállásokban ők vezetnének.
 A közlekedés biciklivel történik, a repülőtér, a busz pályaudvar és a parkolók a város
határban vannak.
 Nagy sport és szórakozó (mozi, színház) központot, valamint parkot építettek.
 Vidám, kiegyensúlyozott, toleráns, becsületes, jó embereket engednének csak a
Hídra. Híres embert, történelmi személyiséget nem hívnának a városba.
 Városuk szellemét: egyszerűség, változásra való készség, becsületesség, jóságra
törekvés a tanítás szelleme, egyenjogúság, sok virág, a természetkímélés, az

7
 esélyegyenlőség és az önmegvalósítás lehetősége, kötelességtudat, szexuális tisztaság
jellemezné.
 A saját helyet-szerepet, többségükben jelenlegi a szakma gyakorlásában jelölték meg,
csak páran választanának más pályát. (Lásd 2. ábra.)
 Szabadidőben: zenélnék mindenkinek, kertészkednék, bármivel szolgálnám az
embereket, vigyáznék és játszanék a gyerekekkel, fitness klubbot vezetnék,
rendezném a város ügyeit, a vendéglőt, kis boltot vezetnék, mesélték a csoport tagjai.
 Fantáziáikban minden kicsi méretű, bensőséges, természet közeli és otthonos. A bajok
forrása sem jelenik meg (például: nincs kocsma, nincs halál, nem nagyon vannak
betegek, nincsenek feszültségek, egy templomunk van, az ökomenikus), elutasítják a
mai életforma technikai eszközeinek nagy részét is. Mindenki jó és elégedett,
humánus értékek uralkodnak.
A bemutatás után megkérdeztem, hogy mit felejtettetek ki és mit hagytak ki akarattal?
Kifelejtették a temetőt, és nem akartak gyárakat, autókat, börtönt, kocsmát, híres embert
(mi igazgatjuk magunkat) telepíteni a városukba.
Külön kielemeztük a saját szerepre vonatkozó vágyakat. Megtudtuk, hogy 75,62%
megmaradna a segítőszakmában. (Ennek megoszlása: 67,66% pszichológus és szociális
munkás és 7,96% orvos.) A többiek a következő mesterségeket választanák: tanító
5,97%, üzletember 3,48%, adminisztrációban dolgozó hivatalnok 1,99%, mesterember
1,49%. Beszédesnek találom, azt a tényt, hogy bár megmaradnának a szakmájukban, de
majdnem mindenki másodállást is vállalna. Úgy találják, hogy a szakmájuk nem biztosít
kielégítő megélhetést a jövőben. A 2. ábra a hivatásra vonatkozó vágyakat szemlélteti.

2. ábra. Milyen szakmát választana

A csoportjáték megbeszélése lehetőséget adott a vágyak és a félelmek

tudatosítására, a jelenlegi élethelyzetükkel való párhuzam és a jövőre vonatkozó
elképzeléseik megbeszélésére.
Következtetés: A Hídra épített város képe elárulja, hogy a segítő szakmák fiatal
képviselői úgy élik meg, hogy szakmájuk nem biztosít megfelelő megélhetést a jövőben.
Szorongással és bizonytalansággal néznek előre. Erkölcsi értékeket idealizálnak, míg
attól félnek, hogy az anyagi szükségleteik kielégítetlenül maradnak. Heroikusan
kitartanak a hivatás mellett, de megéléseikben ambivalensek. A bizonytalanság
csökkentése érdekében nem magukon, viszonyulásaikon szeretnének változtatni, nem
társadalmi akciók – a civil szféra erősítés – vállalásával, hanem a fizikai és társas
környezet utópikussá tételével szeretnének megoldást találni. A hétköznapokban is

8
álmakkal szelídítik a valóságot, ami passzivitáshoz vezethet és visszatarthat a társadalmi
cselekvéstől.

3.2. A jövőre vonatkozó projekciók értelmezése a Metamorfózis teszt alapján

A szakmában való kibontakozás mindig valamilyen hivatás eszményből kell

kiinduljon. A megfelelés feltétele, hogy az eszmény reális tartalmakban konkretizálódjon.
A vizsgált népesség estében, a Metamorfózis teszt felvétele során történő azonosulások
fogják elárulni, hogy milyen valóságtartalommal bír a ma induló segítő szakemberek
jövőképe. Ezen kívül, fontos felfigyelni a hivatás eszmény életre váltásának útjára,
eszközeire, vagyis az ezekre vonatkozó belső képekre.
Az egészséges élet folyása, mindig valami felé tart, mindig valamit elérni,
megvalósítani kíván. Az életcél nagyrészt a hivatásban konkretizálódik. A jövő felé
fordulást nyomon követhetjük az alapszükségletektől, az életcélokig. Ennek megfelelően
történik az önstrukturálódási folyamat. Ha az önépítkezés egyik eleme, az affektív
dimenzió sérül, zavar áll be a jövővel kapcsolatos viszonyulásban is, mert a személyes
vállalás, elköteleződés érzelmileg determinált. Elköteleződni csak a szabad ember tud,
nem pedig a félelmeitől gúzsba kötött. Ezért tartjuk fontosnak a jövőhöz való viszonyulás
tanulmányozását.

3.2.1.Vágyak és félelmek a Metamorfózis teszt jövőre vonatkozó kategóriáinak

tükrében

A Metamorfózis teszt húsz kategóriája közül öt – a növény, az emberi

konstrukció, a művészi alkotás, a melléknév és a főnév – által előhívott belső képek
mutatják meg a jövővel kapcsolatos tendenciákat. Azt, hogy mivé szeretne válni a
személy, milyen az önépítkezés iránya és azt is, hogy milyen belső gátak akadályozzák a
fejlődést.
A továbbiakban a jövőre vonatkozó kategóriák hívószavaira adott választásokat
fogjuk bemutatni. A preferenciák és az elutasítások szimbolikusan adnak információt a
személyes perspektívákról. Mivel a vizsgált életkori kategória csoportjellemzőire
vagyunk kíváncsiak, a leggyakrabban előforduló válaszokat tekintjük elemzésünk
kiinduló pontjának. A táblázatok csak – a gyakoriság szempontjából – az első öt helyre
került választásokat mutatjuk be.
A szimbólumként kezelt válaszokat, Jacqueline Royer útmutatásai és Szőnyi
Magda2 (1982) kiegészítő javaslatai alapján értelmezzük.
A növény kategória értékes adatokat szolgáltathat a személyiség perspektíváira
vonatkozóan, mert feltételezzük, hogy archetipikus analógia van az ember és a növény
között. A választott növény sajátosságai a személy fejlődési prognózisára utalnak. Felfedi
a személy életerejét, jelzi a személyt mozgató erők irányát. Az elutasítás a fejlődési
nehézségekre mutathat rá.
A választásokat és az elutasításokat egy tengely két pólusaként fogjuk elemezni,
megkeresve a közös szálat, ami összekapcsolhatja őket. Csak így érthető meg a választás
motivációja, az az erő ami a személyt cselekvésre készteti, vagy leállítja. Figyelembe

2
A Jacqueline Royer által kidolgozott teszttet 1982-ben Szőnyi Magda magyarra fordította és kiegészítő
javaslatokkal látta el.

9
fogjuk venni a növény tulajdonságait (nagyság, színesség, élettartama, illatossága, stb.),
értékét (életereje, esztétikuma, hasznossága, stb.), a környezetét, amelyben él (szobai,
kerti, mezei, vadon nő, nemesített, közeli vagy távoli vidéken él, mennyi gondozást
igényel, stb.) és ebből kiindulva értelmezzük a szimbolikusnak tekintett válaszokat.
Esetünkben, a választások első helyére a fa (33,69 %) került. Három fa fajtát
említenek, vidékünkön a legkedveltebbeket: az illatos hársat, a kemény tölgyet és az
örökzöld, délceg fenyőt. Az ellentétes póluson a haszontalan, kártevő gyom (41,89 %)
található. Gyakoriság szempontjából a második helyre, a pozitív póluson a rózsa
(16,40%), a negatívon a kaktusz (16,65 %) foglal helyet. Mindkettő tüskével védi magát,
de a rózsa gyönyörködtet, kertjeinket díszíti, az ember gondot fordít a termesztésére,
foglakozik vele, amíg a kaktusz szívósan meg kell küzdjön a létért. Talán ezért van az,
hogy a kaktusz (11,35%) megjelenik harmadik gyakorisági fokon a választott
növényeként is. Ellentét párja a fű (9,65%), ami mindent benő, de könnyen „letaposható”.
A preferenciák közül, a negyedik és az ötödik helyre a tavaszi virágok (7,04%) és az
egzotikus vagy ritka növények (4,04%) kerültek. Az elutasított növények: a szegfű
(6,50%) és a csalán (6,50% ). Mindkettő „közönséges” és „lépten-nyomon bele botlasz”.

A növény kategóriával kapcsolatos választások és elutasítások II. Táblázat

Választás Elutasítás
Kategória Előfordulási Kategória Előfordulási
gyakoriság gyakoriság
fa (hárs, fenyő, tölgy) 33,69 % gyom 41,89 %
rózsa 16,40 % kaktusz 16,65%
kaktusz 11,35 % fű 9,65 %
tavaszi virágok 7,04 % szegfű 6,50%
egzotikus vagy ritka növény 4,04 % csalán 4,14 %

Az azonosulások az énerősítés igényére utalhatnak. A fa, a természetben vadon

nő, az életerő megtestesítője. A választott fák nagyok, terebélyesek és hasznosak. A
virágok frissek, örömet szereznek, az ébredést, a változást jelzik és még különlegesek is.
Az elutasított növények agresszívek vagy könnyen válhatnak agresszió áldozataivá,
emellett szokványosak és gyakoriak.
Az azonosulásként elfogadott vagy megtagadott növények sajátosságaiból arra
következtethetünk, hogy a személyiséget mozgató motivációk a környezetre irányulók,
minőséget és hasznot kifejezők.
Az emberi építményekkel kapcsolatos projekciók arra utalnak, hogy milyen
formában képzelik el önmaguk megformálását. Tartalmazzák a presztízs gondolatát, a
társadalmi-szociális értékelésmódot, visszatükröződnek bennük a szocializáció által
közvetített elvárások. Gyakoriság szerint az első helyre az azonosulások közül a templom
kerül (22,77 %), ezt követi a szociális intézmény (20,55 %), majd a mozi, színház
(14,44 %), végül a családi ház (13, 80 %) és a híd (7,33 %). Fontos önértékelési tényezőt
rejtenek a választott konstrukciók tulajdonságai: (nagyság, időtálló volta, esztétikuma,
hasznossága), létrejöttük célja (hasznosság, szépség, megörökítés, előrejutás) és
társadalmi hatásuk (gazdagítás, látványosság, segítés, szórakoztatás). Az
ellenazonosulások sora a következőképpen alakul: kórház (26,39%), kocsma, diszkó

10
(24,06%), tömbház (13,48%), börtön (12,90%), alagút (3,74%). Elutasítanak minden
olyan létesítményt, ami a bajjal, kórral, zülléssel kapcsolatos, mintha minden rosszat ki
szeretnének zárni az életükből. A bezártság, a zsúfoltság, a személytelen, sötét, szűk,
szorongás keltő konstrukciók szintén elutasítottak. Az elutasításoknál a belső
feszültségek jelentkeznek. Minden megtagadott, ami bizonytalanságot, félelmet,
szorongást válthat ki. Az életnek csak a tiszta, bensőséges, pozitív lehetőségeket
tartalmazó oldalát tudják magukévá tenni. A kihívásokkal szemben eszköztelennek
tűnnek, nem létezőnek szeretnek tekinteni.

A konstrukció kategóriával kapcsolatos választások és elutasítások III. Táblázat

Választás Elutasítás
Kategória Előfordulási Kategória Előfordulási
gyakoriság gyakoriság
templom 22,77 % kórház 26,39 %
szociális intézmény 20,55 % kocsma, diszkó 24,06%
színház, mozi 14,44 % tömbház 13,48 %
családi ház 13, 80 % börtön 12,90 %
híd 7,33 % alagút 3,74 %

A konstrukciók elemzés során a személyiséget mozgató motiváció közül a

következőkre bukkantunk: hit-, segítés-, biztonság-, örömkeltés-igénye, valamint a
tehetetlenségtől, bezártságtól, személytelenségtől való tartózkodás. Ebben az esetben is a
belső biztonságra és a külső aktivitásra, a környezetre irányuló cselekvésre való hajlam
dominál.

A művészi alkotás kategória azt szimbolizálhatja, hogy miben szeretnének

tökéletesedni, hogyan szeretnének megmutatkozni, mit szeretnének megosztani
magamból. Ez a kategória Szőnyi Magda szerint (1982) az Én mesterművét, az Önmagát
mutatja meg, arra utal, hogy mi a lét öröme, élvezete. Egyszerre katarzis és szublimáció.
Legszívesebben az „üde, napos, életteli” festménnyel (25,08%) tudnak azonosulni
és elzárkóznak a „merev, élettelen” szobortól (39,34%). A mozgalmasság igénylése a
lemerevedettséggel szemben. A választások listájának második helyére a zenemű (21,
73%) - fegyver (20,59%) páros kerül. A zene „harmonizálja” a világot, a fegyver
megsemmisíti. A harmadik pozícióban levő ikebana (17,26%) azt sugallja, hogy
gondozottan, jól megtervezetten és elrendezetten szeretnék megmutatni magukat a
világnak. Az ikebana ellentéte a festmény, de ebben az esetben a „mesterségesen
bemerevített csendélet”. A negyedik helyre került művészi film és foto valóságos élményt
nyújthat, míg az elutasított váza, disz, nipp, „giccsként” értelmezett. A piramis, katedrális
(9,79%) égbetörő építmények ellentéte a rács, lakat (3,77%), ami a szabad mozgás
akadálya lehet.
Az azonosulások minden dimenziója (síkbeli, időbeli, térbeli) grandiózus, a
befogadási mód érzékszervi (látni, hallani, átélni), és mindet a tartósság jellemez.

A művészi alkotás kategóriával kapcsolatos választások és elutasítások IV. Táblázat

11
 Választás Elutasítás
Kategória Előfordulási Kategória Előfordulási
gyakoriság gyakoriság
festmény (üde, napos, 25,08 % szobor 39,34 %
életteli)
zenemű 21, 73% fegyver 20,59 %
ikebana 17, 26 % festmény (csendélet) 13,01 %
művészi film, foto 13,91 % váza, dísz, nipp 9,14 %
piramis, katedrális 9,79 % rács, lakat 3,77 %

A személyiséget mozgató motivációkra a befogadhatóság, a művészi gond, a

gyönyörködtet, jó hangulatot ad, időtálló kívánalmak érvényesek. Megjelenik a külső
„jó” interiorizálásának vágya. Önmagukat is jónak, szépnek, különlegesnek és
hasznosnak szeretnék mutatni.

A melléknév kategória a személyben lakozó feszültségeket hívhatja életre. A

választások minőséget jelölnek meg, érték-orientáltsággal bírnak. Ezek a választások
kevésbé szórtak. A pályakezdő fiatalok számára legfontosabb a jókedv (17,14%), a
kellemesség (16,04%), a segítségnyújtás (14,94%), a csodálatos (13,84 %) és a tiszta,
megnyugtató, ragyogó színek (11,29%). A negatív oldalon szinte azonos mértékben
utasítják el a rosszat, a gonoszt (14,04%), a magányt (13,46%), a kétszínűséget (12,89%),
a durvaságot (11,73 %) és a monotóniát (11,73%).

A melléknév kategóriával kapcsolatos választások és elutasítások V. Táblázat

Választás Elutasítás
Kategória Előfordulási Kategória Előfordulási
gyakoriság gyakoriság
jókedvű 17,14 % rossz, gonosz 14,04 %
kellemes 16,04 % magány 13,46 %
segítségnyújtó 14,94 % kétszínű 12,89 %
csodálatos 13,84 % durva 11,73 %
színek (kék, sárga, 11,29 % monoton 11,73 %
zöld, fehér)

A fenti táblázatból látható, hogy a személyiséget mozgató motivációk a jó

életminőség vágyát takarják. Legerősebb mozgatóerő a pszichés komfort megélésének
szükséglete, a mozgalmas, színes élet igénye, valamint a magány, a monotónia, az
erőszak elutasítása.

A főnév kategória sűrítményként kezelhető, megnevezi és konkretizálja, hogy

mire vágyik a személy. A teszt alkotója szerint a személy problematikájának kifejezője,
arról beszél, ami a személyt foglalkoztatja. A főnévvel elnevezi, megnevezi, hogy ki ő és,
főleg, hogy ki szeretne lenni, mit akar magában megvalósítani. Szőnyi Magda (1982)
szerint a személy „névaláírása”.

12
 Főleg azért jelentős ennek a kategóriának a diagnosztikus értéke, mert sűríti mind
az érzelmi, mind a szociális szempontokat.
Az átalakulások tengelyének pozitív oldalára a virág (15,26%); a jó-lét érzelmek –
boldogság, szeretet, öröm – (14,09); a torony, a piramis (12,92%); a nap (11,75%) és az
anya (9,75%) került. A kapott gyakoriságok között kevés az eltérés. A negatív oldalon a
természeti erő (árvíz, villám) 15,32%; a erőszak, a fegyver (14,14%); a hajó (12,36%);
diszkomfort érzések – félelem, szomorúság – (11,77%); és a gyűlölet (11,77 %)
találhatók.
A virág esztétikai élvezetet nyújt és elősegíti az öröm, beteljesedés megélését, az
önmegvalósítás alapjául szolgálhat, ami torony magasságis nőhet és piramisként
fennmaradhat, ragyogva, mint a nap és gondoskodva, mint az anya. Az ellenőrizhetetlen,
megfékezhetetlen, rombolást és tehetetlenséget okozó erőket, a szorongást, a félelmet, az
ellenségességet kizárnák az életükből. Ez a kép utópisztikus, mesevilágot idéz fel
bennünk, a vágyak szintjén jól ellensúlyozhatja a mindennapok valóságát.

A főnév kategóriával kapcsolatos választások és elutasítások VI. Táblázat

Választás Elutasítás
Kategória Előfordulási Kategória Előfordulási
gyakoriság gyakoriság
virág 15,26 % természeti erő 15,32%
(árvíz, villám)
jól-lét érzelem (boldogság, 14,09 % erőszak, fegyver 14,14 %
öröm, szeretet)
torony, piramis 12,92 % Hajó 12,36%
nap 11,75 % diszkomfort érzés 11,77 %
(félelem,
szomorúság)
anya 9,75 % Gyűlölet 11,77 %

A főnév kategória estében a személyiséget mozgató motivációk a vágy-fantáziák

talaján mozognak. Ebben az esetben is megmutatkozik a belső munkától való
idegenkedés, az álmokba való menekülés, a perspektívák túlértékelésének és a jövő
megszépítésének igénye.

3.3. A pályakezdő fiatalok motivációs struktúrájának sajátosságai a Híd próba és a

Metamorfózis teszt jövőre vonatkozó kategóriáinak tükrében

A személyiség megismerése feltételezi a lelki energiák forrásának és működési

sajátosságainak feltárását. A lelki energia belső ingerként működik és a motiváció körébe
sorolható. Szerepe a diffúz, belső aktiválás és a pszichológiai vagy fiziológiai
egyensúlyzavar jelzése, a cselekvések beindítása vagy leállítása, a viselkedés
önszabályzása. A személy motivációs struktúráját a szükségletek, az impulzusok, a

13
késztetések, a szándékok, a motívumok, az értékek és a vágyak alkotják. Mindezek
tükröződnek a személy jövővel szembeni beállítottságában.
A motiváció érzelemként mutatkozik meg. Szervezi a kognitív folyamatokat és
befolyásolja a jövőbeni cselekvési tendenciákat. A motiváció a belső homeosztázis alapja
kell legyen, a belső környezet állandóságát biztosítsa.
A lelki energia minden fajta aktivitás alapja, de „minőségi jellemzőjét a mélyen
fekvő szükséglet adja.” (Csirszka 1993, 70). Ezért fontos ismerni, hogy milyen
természetűek azok a motivációs elemek, amelyek a pályakezdő fiatalok lelki működéseit
irányítják.

14
 Jövőhöz való viszonyulás
- magatartás alakulása -
A motívumok elemzését a következő lépésekben végeztük:

Irányultsági típusok

Mennyiségi Egymáshoz viszonyított

szempont gyakoriság
-gyakoriság-
Előfordulási gyakoriság
(Komplexusok)
Motívumok
elemzése
Szükségleti körök
Tartalmi
szempont
Értékek

3. ábra A motívumok elemzésének sémája

3.3.1. Az azonosulások és ellenazonosulások motívumainak jellemzői

A motívumok a szükségletekből származnak, energetizáló és irányító szerepük

van. A motívumok, a motiváció, mint gyűjtőfogalom központi elemei. Tanulmányozásuk
azért fontos, hogy megérthessük a személy lelki reakcióit.
Vizsgálataink – a Metamorfózis teszt és a Híd próba – lehetővé teszik a nem
tudatos motívumok szimbolikus szinten való kifejezését is.
Az átváltozások hátterében Jacqueline Royer (idézi Szőnyi Magda, 1982) öt
motivációs típust különböztet meg. Ezek a következők: A= aktivitást, környezetre
irányuló cselekvést kiváltó, Q= minőséget, tulajdonságot kifejező, M= a motiváció okát
az életfeltételekre hárító, N= narcisztikus, és R= racionális indítatású, I= indiferencia, a
cselekvés iránya meghatározhatatlan.
Ezt az osztályozást használjuk a pályakezdő fiatalok jövővel szembeni
attitűdjének elemzése során is. A VII. táblázat a vizsgálat során nyert motivációs
típusokat mutatja be. Az összegzés alapját a Metamorfózis teszt felvétele során tett
képzeletbeli átalakulások magyarázatául szolgáló motívumok (a választások indoklása),
illetve a Híd-próba megbeszélésekor elhangzó érvelések adták.

15
Motivációs típusok VII. Táblázat

Típus Előfordulási Pszichológiai háttér

gyakoriság
N= 726
Q= minőséget, tulajdonságot 35,50 % Passzív, egocentrikus magatartás,
kifejező érdeklődés a morális értékek után,-
jellemzi. Felelősségre utal, vagy
származhat felsőbbségi-, kisebbségi-,
tekintély-komplexusból.
A= aktivitás, környezetre 25,11% Reagáló magatartást takar. Esetünkben
irányuló cselekvés főleg receptív, kapásra irányuló: jól-létet,
minőséget vár a környezettől.
Ugyanakkor emanatív is, adásra képes: a
gondoskodást, törődést illetően.
M= a motiváció okát az 19,22 % Függőséget, passzivitást árul el.
életfeltételekre hárítja, a Elhagyatottság, túlvédettség, kasztráció
válaszadás oka rajta kívül érzésből táplálkozik. Bizonyos mértékig,
van alkalmazkodó magatartás, szociabilitás is
jellemzi.
N= narcisztikus 17,98 % Önmagára irányuló. A cselekvés oka
egocentrikus.
R= racionális 2,20 % A felettes én etikus-racionális indoklásai
kinyilatkoztatások vezetik a döntéseket.

A VII. táblázat adatait a 4. ábra teszi szemléletessé.

4. ábra A pályakezdő fiatal segítő szakemberek motivációs típusai

Az ábrán látható, hogy a leggyakoribb az A és a Q típusú motívum. Royer is tesz

említést erről a kombinációról. A magatartás szintjén az AQ ötvözet ellenállást és
önmagával szembeni gondot, környezetre irányuló aktivitást, függőséget és
egocentrizmust jelezhet.
Az A és Q típusú motívumokon kívül még három másik típus is előfordul. A
környezetre irányuló cselekvési késztetésekhez (25,11%) hasonló gyakorisággal találunk
az életfeltételekre vonatkozó (19,22%), és narcisztikus töltésű (17,98%) motívumokat. A

16
racionális klisékre alapuló magyarázatok gyakorisága alig számottevő (2,2%). A
gyakorisági skála második, harmadik és negyedik fokozatai között nincs számottevő
eltérés, a motívumok nagyjából ugyan olyan súllyal fordulnak elő, ami a motívumok
harcához vezethet és felboríthatja az érzelmi egyensúlyt, a személy instabilitását
eredményezve. Ezt támasztotta alá a Woodworth kérdőív is, amely felszínre hozta a
megvizsgált pályakezdő fiatalok érzelmi személyiség-tartományának egyensúly bomlását.
A legmagasabb értékeket az instabilitás és az impulzivitás ért el.
A motívum típusokat bemutató táblázatból az is látható, hogy a különböző
motivációs elemek előfordulási gyakorisága elég magas, ami komplexusok
kialakulásához vezethet.

3.3.2. A pályakezdő fiatalok lelki energiáit befolyásoló komplexusok, szükségleti körök és

értékek

A be nem teljesített vágyak vagy elutasítások túl gyakori ismétlődése

kényszerként üli meg a személyiséget, komplexusokat eredményezhet. Komplexusnak
nevezzük a kellemetlen érzelmi jeggyel összefűzött képzetcsoportokat, amelyek a
tudatból kiszorultak ugyan, de továbbra is hatnak a pszichére.
A komplexus fajták osztályozását szinten J. Royer (idézi Szőnyi Magda, 1982)
alapján végeztük. Royernak tizenegy fajta komplexust sikerült azonosítani a
Metamorfózisok segítségével. Esetünkben a szimbólumok és motívumok elemzése három
komplexus típust tárt fel.
 Elhagyatottság: a ráutaló jelek megtalálhatók egyrészt a felsorolt szimbólumok
(ház, híd, fű, hajó, alagút, gyom), másrészt a motívumok (megvéd, oltalmat nyújt,
magány, eltapossák, tehetetlen, kiszolgáltatott, nagynak, erősnek lenni, becsesnek,
egyedinek lenni, szolgálni másokat, hasznosnak lenni) között.
 A respektus komplexusra lehet gondolni a következő szimbólumok kapcsán:
szobor, szépség, színház, piramis, templom, stb. Motívumai közül a szépnek,
hasznosnak, megbecsültnek, kiválónak, megcsodáltnak lenni, indoklásokat
említhetjük.
 Kisebbrendűségi érzésről árulkodnak a grandiózus épületek, a mamutfenyő, a
kilátótorony, alagút, illetve a következő motívumok: nőni, magas, ragyogó,
élenjárni, leesni, stb.
A komplexusok lekötik a lelki energiát, a fiatal nem tud az életfeladatára
koncentrálni. Érzések terén az elhagyatottság, a nem megbecsülés és a nem megfelelés,
jellemzik a pályakezdő segítő szakemberek lelki világát.

A motívumokat nemcsak az előfordulási gyakoriság szempontjából vizsgáljuk, hanem

tartalmi elemzésnek is alávetjük, így szükségleti körök rajzolódnak ki. A szükségletek a
személy életét vezérlő értékeket is megmutatják.
A motívumok tartalmi elemzése derít fényt a szükségleti körökre. Azonosításuk
alapjául szintén Royer kategóriáit vettük alapul. Három domináns szükségletet sikerült
azonosítani.
 Erkölcsi szükségletre utal, hogy a vizsgált személyek válaszaiban gyakran
fordulnak elő olyan ellentétpárok mint, például: szeretet-gyűlölet, hasznosság-
fölöslegesség, jóság-gonoszság, gyengédség-agresszió, jószívűség-irigység.

17
  A felülkerekedési szükségletek abban nyilvánulnak meg, hogy a motívumok
között gyakran fordul elő: a hasznosság-hasztalanság, az okosság-butaság,
életerő-gyengeség, ügyesség-esetlenség, erő-erőtlenség, szívósság-törékenység,
bátorság-gyávaság, szépség-rútság, élettelen-élő, stb.
 Függetlenség vágyat olvashatunk ki a következő szó párokból: mozgás-
mozdulatlanság, bezártság-szabadság, szárnyalni-süllyedni, stb.

Az átváltozások és a hozzájuk kapcsolódó indoklások tartalmi elemzés felszínre hozta

azokat az értékeket is, amelyek a pályakezdők életvezetését irányítják. Az értékeket
Csirszka János (1993) strukturális kategóriái alapján osztályozzuk.
 Alap értékek: tudás, értelem, hasznosság, szépség, harmónia, stb.
 Vitális értékek: egészség, mozgás, természetközelség, erő, kellemes, élet, öröm,
kényelem, gyönyör, stb.
 Társas értékek: szeretet, közösség, elismerés, siker, törekvés a jóságra, szabadság,
függetlenség, biztonság, stb.
Megfigyelhető, hogy az érték kategóriák nem azonos mértékben vesznek részt a
motivációs struktúrában. Az 5.-ös ábra azt szemlélteti, hogy arány eltolódás van a kapott
értékek között. A leggyakoribb motívumok mögött vitális értékek húzódtak meg
(56,35%), ezt követték a társas értékek (25,8%) és végül az alapértékek (17,85%).

5. ábra Az értékek hierarchiája a pályakezdő segítő szakembereknél

A pályakezdő segítő szakmájú fiatalok motivációs struktúrájának vizsgálata feltárta,

hogy első sorban vitális értékek irányítják magatartásukat: a problémamentes, kellemes,
egészséges, örömteli élet vágya. A szükségletek köre eltolódik az erkölcsi, függetlenedési
és felülkerekedés felé, melyek főleg a külvilág felé irányítják a figyelmet.
Törekvéseikben első helyen szerepel a megfelelő környezet, jó légkör igénye, az
elismerés, a hasznosság és a szabadság megélése. Kevés utalást kapunk arra, hogy
foglalkoztatná őket a belső munka, a személyes építkezés, a kreatív attitűdök és
magatartás kidolgozása. A társadalmi megfelelést a fizikai és társas környezet
idealisztikus megszépítésével, pozitív fantáziák rávetítésével szeretnék elérni. Az
érzelemközpontú megoldásokat előnybe részesítik a problémaközpontú megküzdéssel
szemben.
A szociális beilleszkedést és szerepvállalást az elhagyatottság, a respektus és a
kisebbrendűségi komplexusok nehezítik. Meg szeretnének felelni a pálya kihívásainak, de

18
magukra hagyottságot élnek meg, és úgy érzik, hogy nem bírnak megbirkózni terheikkel.
Ettől még jobban leértékelik képességeiket, és erősen csorbul a perspektíva érzés. Ebből
táplálkozhatnak a szorongások és az impulzivítás, amit a Woodworth kérdőív
segítségével mutattunk ki. Lemaradás lesz észlelhető, a fejlődés mindkét színterén: az
önmegvalósítás és a produkció terén.

4. Összefoglalás: a pályakezdő segítő szakemberek jövővel szembeni érzelmi-gondolati

beállítódása

Vizsgálatunk egyrészt, ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy a fiataloknak,

céljaik valóra váltásához segítségre van szükségük. A tanintézményekben olyan
szervezési és tartalmi változásokat kell eszközölni, amelyek minél több diák számára
lehetővé teszik az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi-lelki és szociális
kibontakozást, amely alkalmassá teszi őket társadalmi feladataik teljesítésére, miközben
belső harmóniában élnek önmagukkal és környezetükkel. Emellett, biztonságérzésük
megerősítése céljából, posztgraduális pályaszocializációs képzéseket és szupervíziót kell
számukra biztosítani.
Másrészt a pályakezdők részéről nem elégségesek a környezettel szemben
támasztott igények, szükséges van a belső építkezésre, a helyzeteknek megfelelő
átalakulásokra. A környezetet csak akkor fogják biztonságosnak, magukat pedig szabad
lehetőségek birtokosának megélni, ha aktív megküzdő magatartást tudnak gyakorolni,
előnybe részesítve a problémaközpontú megoldásokat. Ebben a folyamatban csak az első
lépésig, az erőgyűjtésig jutottak el. A harmonikus adaptációhoz és a folyamatos belső
transzformációkhoz szükséges forrásokat a vitális és a morális értékek felé fordulásban
vélik megtalálni. Innen szeretnének küzdőképességet, önbecsülést és lendületet találni a
megfelelő aktivitáshoz.

Könyvészet

1. Csirszka János, (1993), Az emberi személyiség pszichológiai vázlata, Árboc

kiadó, Budapest
2. Szőnyi Magda, (1982), Jacqueline Royer Metamorfózisok tesztjének
diagnosztikus alkalmazása, valamint 300 budapesti gimnazista jegyzőkönyvének
feldolgozása, In Mérei Ferenc, Szakács Ferenc (szerk.), Pszichodiagnosztikai
vademecum, II. ozemélyiségtesztek, 3. rész, 99-163

prof. dr. Albert-Lőrincz Enikő

e.albert.lorincz@gmx.net

19