KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM

PEDAGÓGIAI KAR

Gyermek EQ

Konzulens Készítette:
Szenczi Árpád Gyöngy Viktória
Konzulens csecsemő -kisgyermeknevelő szak

BUDAPEST
2023
Tartalom
Érzelmi Intelligencia (EQ):......................................................................................................3
Érzelmi intelligencia kisgyermekkorban:...............................................................................3
Felnőtt kori érzelmi intelligencia fejlesztése:.........................................................................3
Az érzelmi intelligencia pontjai és nevelésének fontossága:.................................................3
Az érzelmek azonosítása:.........................................................................................................5
Az érzelmek integrálása:..........................................................................................................5
Az érzelmek megértése:............................................................................................................5
Az érzelmek szabályozása:.......................................................................................................5
Mérés a gyakorlatban:..............................................................................................................6
Összegzés....................................................................................................................................7
Irodalmijegyzék.:......................................................................................................................9
Források.:................................................................................................................................10
Érzelmi Intelligencia (EQ):

Az ember képessége, ami segíti felismerni önmaga és más emberek érzelmeit és ennek
megértése, illetve befolyásolása.
Az EQ készséges tanulhatóak és továbbfejleszthetőek, befolyásolhatóak. Daniel Goleman
volt, aki szerintem nagyon jól megfogalmazta „Az érzelmi nevelés mozgalma azonban
megfordítja az affektív nevelés fogalmát- nem az érzelmeket használja a nevelés céljára,
hanem magát az érzelmet neveli” 1

Érzelmi intelligencia kisgyermekkorban:

Az érzelmi nevelés gyermekkori kezdetének rendkívüli jelentősége van. Amikor a gyermekek

szomorúak, boldogok vagy valamilyen más egyéb érzelem jelenik meg, ha megnevezzük
akkor már később tudni fogják, hogy mi is az az érzés, amit érez. Az érzelmek már
születésünktől kezdve körbe vesznek és csecsemő korban is már tanulják csak utánzás
formájában. Az első ilyen a mimika, amikor a csecsemő „vissza” mosolyog az
édesanyjára/édesapjára/testvérére, már ez is egy folyamat, ami az érzelmek tanulásáról szól és
nem csak a mimika, hanem akár gesztusokat vagy hangszínt is próbálják utánozni.
Szerintem fontos, hogy már korán elkezdjük ezt a nevelést, hiszen sokban befolyásolja a
későbbiekben a gyermek élet útját, hogy mégis milyen az érzelmi intelligencia szintje.
Olvasataim során azt vonatkoztattam, ha időben megtanuljuk felismerni a saját érzelmeinket
és befolyásolni azokat, akkor a mások érzelmeit is megtanuljuk felismerni és ez által az
empátia alapjait is megtanulhatjuk, amit később fejleszthetünk egész életünk során.
Azt gondolom, ha egy csecsemő/gyermek már korán megkapja az érzelmi „fejlesztést” akkor
a későbbiekben könnyebb lehet neki, kevesebb aggodalom lesz bennük, könnyebben tudnak
majd adni, nem fognak mélyen kétségekbe esni, kevesebb az esély a depresszióra és
könnyebben beilleszkednek a társadalomba stabilabb felnőttekké válhatnak.

Felnőtt kori érzelmi intelligencia fejlesztése:

Úgy gondolom, hogy az az egyén, aki ugyan nem kapta ezt meg ezt a nevelést, de
felnőttkorban oda figyel magára és kellő időt szán arra, hogy megértse az érzelmeit és megélje
sokat fejlődhet és javíthat a szociális életén és a kommunikációján. Ez pedig hatással lehet a
munkahelyi teljesítményére és a magán életében a kapcsolatok minőségére is.

Az érzelmi intelligencia pontjai és nevelésének fontossága:

Minden ember már a születésétől kezdve akarva akaratlanul is tanul olyasmit is amire nem is
gondol, hogy mennyire is formálja őt, legyen ez a társadalmi élet, a családon belüli nevelés ez
1
Daniel G: Érzelmi Intelligencia. Háttér Kiadó, Budapest, 1997.391.o.
mind hozzájárul az érzelmi és értelmi intelligenciához és az ember egészen a haláig tanul és
változik.
A nevelés és annak célja minden korszakban változik, hiszen ahogy fejlődik – formálódik a
társadalom így ezzel változnak a célok is ez által a kor szüleinek a nevelési attitűdje is. A
nevelés és annak folyamata valójában egy cél és a célhoz vezető feladatok összesége az, hogy
mi az a szempont, ami alapján nevelni szeretnénk a gyermeket ahhoz tudnunk kell, hogy
milyen feladatok lesznek, illetve várhatóak eközben és nem szabad a célt és a feladatot
összekeverni. Úgy is nézhetjük, hogy bizonyos feladatok, amik sikerülnek egy újabb fejezetet
nyitnak meg amivel újabb feladatok felé haladhatunk tovább.
Kezdetben a gyerekeknek több figyelemre és biztatásra, támogatásra van szükségük ahhoz,
hogy egy stabil érzelmi alapjuk legyen amire lehet építkezni.
„Lényeges, hogy az iskola hagyja megélni a gyermekkort, tartsa tiszteletben annak
természetes sajátosságait, fejlődési szakaszait”2
Ez azért is fontos, mert ez egy alap, ami szükséges az érzelmi intelligencia fejlődéséhez, hogy
megélje az aktuális korszaknak az érzelmeit. Hiszen a mai világban már tény, hogy az érzelmi
intelligenciának nagyobb hatása van a személyiségünkre, mind az intelligenciának (IQ).
Az alábbi ábrán bemutatom, hogy a 4. pont, hogy épül egymásra, ami segíti az egyén
személyiségének fejlődését.

2
Szenczi Á.: Professzionális nevelés- értékközvetítés társas-lelkület alapon. Eötvös József könyvkiadó,
Budapest,2018.101.o.
3

Az érzelmek azonosítása:

Ez azt jelenti, hogy az egyén tisztában van a saját érzelmeivel és felismeri azokat
és azt is tudja, hogy mitől érzi ezt és tudatosan befolyásolni is tudja. Ezért is fontos
már egészen kisgyermekkorban megismertetni és kimondani az érzelmeket,
amiken a gyermek átmegy.

Az érzelmek integrálása:

Ennél a pontnál már az ember építkezik arra, hogy mivel felismeri az érzelmeit így
ezt már tovább tudja vinni és betudja illeszteni a mindennapi életébe. Nem
elnyomja vagy elutasítja az érzelmeit, hanem megtanulja őket kezelni, ez által
segít megelőzni a stresszes helyzeteket, lelki problémákat. Mivel ez fontos
szerepet játszik a döntéshozatalokban és a kommunikációban is, ami által kiépíti a
kapcsolatait másokkal. Ez hozzá segítheti az aktuális személyt egy mentálisan
egészséges lelki állapothoz.

Az érzelmek megértése:

Ide tartozik az érzelmek egymáshoz való viszonyulásának megértése, tehát a társas

kapcsolatok során felismerje mások érzelmeit ez által pedig empátiát tudjon
mutatni. Amennyiben képes más személyek érzelmeit felismerni és megérteni,
empátiát mutatni akkor képes a társas kapcsolat kialakításában és jó a
kommunikációs képessége az adott személynek ez mindenképpen a magánéletében
is pozitív hatást gyakorol.

Az érzelmek szabályozása:

A saját és mások érzelmeinek tudatos irányítását jelenti. Az összes eddigi pontokra

építkezik, tehát egy társas kommunikáció során az ember képes meghatározni azt,
hogy egy adott helyzetben az érzelmeit képes legyen irányítani és ezeket
viselkedésével összhangban ki tudja fejezni. Azon felül, hogy felismeri és megéli
3
Fotó: https://slideplayer.hu/slide/11390208/41/images/3/%C3%89rzelmi+intelligencia.jpg
 az érzelmeit már tudja irányitani (önkontroll) és mások felé empátiát gyakorolni,
mivel megérti mások érzelmeit és tudatosan tudja az érzelmeit és a viselkedését
összhangban gyakorolni.

Mérés a gyakorlatban:

A mérés során egy 8 éves kislány volt az alanyom, akivel a következő tesztet csináltuk meg:
www.erzelmiq.hu
Az eredmény során az jött ki, hogy a kislány kooperációs státusza 96% „függő”, ami egy
nagyon magas százalék igazából annyit jelent, hogy a gyermek előnyben részesíti és
szívesebben is alkalmazza a csoportos tevékenységeket és a társaival kapcsolatosan arra
törekszik, hogy harmonikus és konfliktus mentes legyen a kapcsolata. Ez egy nagyon pozitív
dolog, hiszen fontos, hogy a gyerekek megtanuljanak együtt dolgozni másokkal ez által
megtapasztalják a megosztást, együttműködést és az empátiát is.
Az érzelmi profil eredményei alapján az általam készített teszt szerint a gyermek érzelmi
profilja 41%-os, míg a felnőtt 29% és a szülő 30%-os.
Ez az eredmény azt mutatja, hogy a gyermek inkább a saját érzelmi reakcióira és
viselkedésére összpontosít, míg a másik két profil alacsonyabb.
A gyermek a saját érzelmi reakcióira és viselkedésére koncentrál kevésbé figyelembe véve a
felnőttek vagy szempontjait, vagy reakcióit. Úgy gondolom, hogy ebben a korban ez teljesen
normális, hiszen a serdülőkortól vannak nem messze és igyekeznek kialakítani a saját
személyiség jegyeiket és minél inkább a „nagyok” közé tartozni.
Érzelmi-hőmérő.:
1. Cselekvőképesség érzelem csoportja (együttérzés,bizalom,hála,remény) a kislánynak
ennél a résznél átlag feletti (kb4,5) -es ami nagyon pozitív eredmény ebben a korban.
Egy reményekkel teli optimista gyermek, aki képes reagálni mások érzelmi helyzetére
és ezen felül pedig igyekszik segíteni nekik. Határozottan egy magabiztos és
talpraesett kislányról van szó, aki értékelni tudja és kifejezi a háláját nem csak azért,
amiket kap (tárgyak), hanem amik vannak neki az életben és történnek vele.

Rendkívül fontos ez az alap érzelmi csomag ahhoz, hogy harmonikus kapcsolatokat

tudjon kialakítani másokkal. Az átlag feletti eredmények arra utalnak, hogy a kislány
erős és fejlett érzelmi szinttel rendelkezik ezen területeken, ami segíthet neki az élet
különböző helyzeteiben való sikeres navigálásban és a pozitív énkép kialakításában.

2. A közösségi építés érzelmi csoportjában pedig kb4,45-ös éréket ért el, ami szintén egy
nagy pozitívum mert azt jelenti, hogy a kislány erős érzelmi kapcsolatokra képes, ami
már az, hogy jobban szeret csoportban dolgozni ott is megmutatkozik.
 3. Az énközlés érzelem csoport részénél kb3,5-es érték jött ki, ami annyit jelent, hogy
érzelmileg a gyermek kifejező ezen a területen, azonban ezen az érzelmek nem
feltétlenül dominánsok, ami ebben a korban még normálisnak tekinthető.

4. A kapcsolat építés – érzelem csoportjában érte el a legmagasabb eredményt mely

kb4,90 az 5ös skálán. Ez nagyon fejlett érzelmi fogékonyságra utalhat. Az erős érzelmi
reakciók hatással lehetnek a kislány viselkedésére és kapcsolataira másokkal. Nagyon
fontos a megfelelő támogatás és hogy pozitív visszajelzéseket kapjon, hogy
egészséges érzelmi kapcsolatokat tudjon kialakítani a körülötte lévő világgal.

5. A kisebbrendűség érzelmi csoportjában az 5ös skálán kb.4-est kapott, mely szerint

fontos szerepet játszik, hogy ezek érzelmek megértéséhez és kezeléséhet segítséget
nyújtsunk neki ez által pedig egy egyensúlyt létrehozni.

6. A kiszolgáltatottság érzelmicsoport részben elég alacsony érték jött ki egy 5-ös skálán
kb.1,8, ami ebben az esetben egy jó eredmény, hiszen ez azt jelenti, hogy kevés ilyen
érzelmi inger éri ezen a területen. Ez lehet pozitív jelzés arra nézve, hogy ezek az
érzések kevésbé dominánsok az életében, ami jó lehet az érzelmi stabilitásának és
jólétének szempontjából.

7. A cselekvőképesség érzelem csoportja kb 4-es értéket kapott, ami azt jelenti, hogy
ezene a területen határozottan erősebbek az érzések. Ez azt jelenti, hogy erősebb
akaraterővel, intenzívebben reagál különböző történesekre és ezek a reakciók
meghatározhatják az adott helyzetben a viselkedését.

8. Az ellenséges érzelmek csoportjában kb 2-es eredményt ért el at 5-ös skálán, amit azt
jelenti, hogy ezen az érzelmi területen kevésbé élt át ellenséges vagy agresszív
érzéseket.

Összegzés

Az érzelmi intelligencia nagyon fontos az ember életében már egészen kiskorától kezdve. Az
érzelmek azonosításától kezdve azok megkülönböztetése és megértésén át az érzelmek
szabályozásáig, ha van egy jó alap akkor segíti az adott személyt egy stabilabb lelki állapot
elérésében és hogy egészséges kapcsolatokat tudjon kialakítani.

A gyermekkori érzelmi nevelés rendkívül fontos a stabil alapok lerakásában. Az érzelmek

felismerése és kifejezése, valamint az empátia kialakítása olyan képességek, amelyek az élet
későbbi szakaszaiban is meghatározóak
Az önismeret és az érzelmi szabályozás fejlesztése hatékony eszköz az egészséges
kapcsolatok kiépítéséhez, a stresszhelyzetek kezeléséhez és a pozitív munkahelyi
teljesítményhez.

Az általam végzett gyakorlati mérés egy 8 éves kislány érzelmi állapotának megismerését
tette lehetővé. Az eredmények alapján kaptunk bepillantást az ő érzelmi intelligenciájába és
annak különböző aspektusaiba.

Összességében az érzelmi intelligencia fejlesztése és megértése fontos mind a saját

boldogságunk, mind a sikeres kapcsolatok és a munkahelyi teljesítmény szempontjából. Az
érzelmi intelligencia fejlesztése egy olyan folyamat, amely életünk minden szakaszában jelen
van, és az, hogy egyénileg tudatosan foglalkozunk vele, hatalmas hatással lehet mindennapi
életünk minőségére és az életünkre gyakorolt általános hatásokra.
Irodalmijegyzék.:

o Gregor László (szerk.): Daniel Goleman – Érzelmi intelligencia. Budapest,

Háttér könyvkiadó kft, 1997.
o Imre Sándor: Neveléstan. Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és
Múzeum „studium” kiadás, Budapest, 1995.
o Kajtár Mónika(szerk): Szencz Árpád – Nevelés- lélektani alapkérdése.
Budapest, Eötvös József Könyv- és Lapkiadó Bt, 2004.
o Szenczi Árpád: Professzionális nevelés- értékkzvetítés társas-lelkület
lapon. Budapest, Eötvös József Könyv- és Lapkiadó Bt, 2018.
Források.:
https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/56448/PK_7evf_2009_2-3sz_Gombos_B
%C3%A1nyai_Varga.pdf?sequence=1