Pszichénk két része

A pszichénk két részből áll, két részre tagolható. Léteznek tudatlan és tudatos részek.
A tudatos rész főszereplője, az “érett én” , amely a racionális gondolkodásunk,
intelligenciánk. Ez segítségével tudunk válaszolni, tervezni, megérteni eseményeket, felmérni
a kockázatot, sőt még a tudatlan részt( a belső gyermeket) is kontrollálni tudja. A belső
gyermek, az érzelmeket és a magatartást foglalja magába, traumákat. Ez főleg gyerekkorban
alakul ki, ahhoz, hogy ezeket a tudatos pszichénk kontrollálni tudja, rá kell jönnünk milyen
helyzetekben változik a magatartásunk, tehát az érett én csak akkor tud érvényesülni, ha
ismerjük a belső gyermekünket és annak traumáit. Mi miatt jön létre bennünk a düh,
csalódottság?
Számomra a könyv ezen része nagyon figyelemfelkeltő volt, hiszen úgy gondolom ez
az önismeret legfelsőbb foka, tudni, hogy miért is érzünk bizonyos érzelmeket intenzívebben
egy egy, akár hétköznapi, helyzetben. Sokszor teljesen eltérő reakcióm van, mint a
körülöttem lévőknek és ez magyarázatot nyújt a bennem felmerült kérdésekre.

Forrás: Vindecarea copilului interior- Stefanie Stahl

https://101books.club/carte/descarca-stefanie-stahl-vindecarea-copilului-interior-pdf

Szülői befolyásolás

Bár mindig is tudtam mekkora szerepet játszanak életünkben a szüleink, nem

gondoltam volna, hogy mennyi mindent meghatároznak életünk folyamán, nem csak
gyerekkorban. Igazából az életünk első pár évében alakul ki, hogy későbbi kapcsolatainkban
hogy is fognak alakulni, sőt az is, hogy miket fogunk elvárni másoktól. A szüleinkkel való
kapcsolat a “sablonja” minden másik kapcsolatnak, amit létre fogunk majd hozni,
létrehoztunk életünk során. Akkor jön létre a bizalom is, az, hogy mennyire bízunk meg, a
jövőre tekintve is, más emberekben vagy épp az ellenkezője, mennyire nem.
Ezek mellett, egy neurobiológiai tanulmány során bebizonyították, hogy azok az
emberek, akik életük első évében több stressznek voltak kitéve( pl. szeretethiány) hátralévő
életükben túlzott stresszhormonnal fognak küzdeni. Felnőtt korukban is sokkal érzékenyebb
lesznek a stressz tényezőkre, mentális egészségünk gyengébb lesz, mint másoké.
Engem rendkívül megleptek ezek az információk, hiszen nem számítottam arra, hogy
már csecsemőként az agyunk, lelkünk ennyi mindenre fel tud figyelni és arra sem, hogy ezek
a tapasztalatok egész életünket végig kísérik. Őszintén, bár tudom messze van, de még a
gyerekvállalástól is elriasztottak ezek a számomra új információk.

Forrás: Vindecarea copilului interior- Stefanie Stahl

https://101books.club/carte/descarca-stefanie-stahl-vindecarea-copilului-interior-pdf
Negatív tapasztalatok

Sajnos elég pár negatív élmény, tapasztalat, hogy mély sebet hagyjanak szívünkbe,
azonban lehet ennél is nehezebb azt elfogadni, hogy a pozitív események nem raktározódnak
el ennyire mélyre. Ez azért is történik, mert így vagyunk genetikailag “kódolva”, hogy
nagyobb teret adunk a rossz híreknek, történéseknek és ők hosszabb ideig maradnak
lelkünkbe, emlékeinkbe. A legfőbb oka ennek az, hogy a túléléshez sokkal fontosabb
odafigyelnünk a ránk leselkedő veszélyre, mintsább azokra a dolgokra, amelyek tökéletesen,
probléma nélkül folynak. Ha visszamegyünk a történelembe, az ősembernek is, nagyobb
szüksége volt arra, hogy megjegyezze a mérgező növényeket, mint azokat, amelyek kedvező
hatással voltak a szervezetre. Ezért is az agyunk, agyvelőnk a felelős azért, hogy inkább a
hibáinkra és a hiányosságokra fókuszáljon.
Érdekes volt azt olvasni, hogy bár időben és életmódban is nagyon távol állunk az
ősemberektől, mégis van bennünk közös. Még ők is befolyásolták azt, hogy mi a 21. század
emberei, hogy fogjuk leélni életünk. Jó volt rájönni, hogy az időszakos pesszimizmus, mely
néha napján rám tör, nem arra utal, hogy velem van a probléma, hanem egyszerűen mi
emberek így vagyunk “kitalálva”.

Forrás: Vindecarea copilului interior- Stefanie Stahl

https://101books.club/carte/descarca-stefanie-stahl-vindecarea-copilului-interior-pdf