You are on page 1of 3

Pszichológiai immunrendszer

„A gyémánt csak egy darab szén, ami kivételesen jól bírja a stresszt”
A büntetésvégrehajtási jog története 2.

A pszichológiai immunrendszer, mint a stresszel való megküzdés legfőbb eszköze - Pszichológus


Pszichológus Blog Írta: Bogdán Brigitta (pszichologuskereso.hu)

A világ változása által mi is változunk. Sokszor meg kell küzdenünk a stresszel, ami általában
nagyon nehéz. Egy náthával vagy egy megfázással pár nap alatt megküzd az emberi szervezet,
viszont ha a lelkünk sérül, akkor azt nem tudjuk pár nap alatt begyógyítani és főleg nem a
biológiai immunrendszerünkkel. Ekkor jön elő a pszichológiai immunrendszer fogalma.
A pszichológiai immunrendszert jelöli az egészséges és hatékony személyiség-funkcionálást.
Több kutatás is alátámasztja, ha valaki jó közérzettel, magas pszichológiai jóléttel és élettel
való elégedettséggel is rendelkezik, akkor annak az embernek erős a pszichológiai
immunrendszere. Ha nem beszélünk betegségről, akkor az egészség jellemző ránk, legalábbis
Antonovsky (1987, Oláh idézi: 2005) nyilatkozata szerint. Elengedhetetlen az
egészségpszichológiai szemlélethez az egészséges működés és a fejlődéshez való képesség.
A hosszú élet titka a fejlett pszichológiai immunrendszer (pszichoforyou.hu)

A személyiségvonásainkból és az attitűdjeinkből épül fel a pszichológiai immunrendszer,


amely hatékonyan elősegíti a stresszel való megküzdést. Ez a „rendszer” megelőzi, hogy
káros események következzenek be, ezáltal az idegesség kezelhető tartományon belül fog
megmaradni. Továbbá kialakítja a védelmet, ami elengedhetetlen az egészsége élethez. Ennek
több formája van. Megemlíthetjük az optimizmust, az érzelmi intelligenciát, a rezilienciát, az
önbizalmat és az éntudatosságot.

Pszichológiai immunrendszer (1. rész): Alapműködés és fegyverarzenál-bemutató - Mind-The


Gap

Ebben segítségünkre lehet egy szakember. A pszichológus feladata az, hogy megismerje
alaposan a kliens személyiségét. Sokan úgy tartják, hogy a fogvatartott populációnak
gyengébb az ellenálló képessége, továbbá azt is, hogy kedélyjavító gyógyszerek nélkül
feszültek, agresszívak lennének. Kiss Ferenc kutatásában azt vizsgálta, hogy az előzetes, nem
jogerős fogvatartottak illetve a hosszú ítélettel rendelkezők (köztünk 25 tényleges
életfogytiglanra ítélt) milyen erőforrásokkal rendelkeznek. A kutatót még ezen felül érdekelte
a különböző csoportok szorongásszintje.

A tanulmánya bevezetéseként írt a megküzdés definíciójáról és annak eredményességéről a


személyiségfaktorok tekintetében. Elsőként, ha definiálni szeretnénk a megküzdést, akkor az
adaptáció és a stresszre adott válasz fogalmát kell tisztáznunk.

Egyrészről, ebben a helyzetben a megküzdés az alkalmazkodás egy speciális esete, mivel itt
sokkal nehezebb alkalmazkodni, mint normál körülmények között. Másrészről, a megküzdés
egy formája lehet a stresszre adott válasz is. A személyek ezen a helyen kénytelenek
erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy beintegrálódjanak a „börtöntársadalomba”. A
stresszre adott reakciói gyakran automatikusak lehetnek, míg a megküzdés egy célirányos
folyamat, ami egyszerre kezeli a pozitív és a negatív érzelmeket is, ez fizikai és mentális
reakciókban is megmutatkozhat. Ennek okán bővíteniük kell az erőforrásaikat, mégpedig a
megküzdési stratégiákkal. Ezeket osztályozhatjuk a céljuk szerint, melyek az alábbiak
lehetnek: források bővítése, források megteremtése, források mobilizálása és a
forrásfelhasználás korlátozása.

A következő fontos témakör a személyiség pszichológiai immunrendszere. Ez a személyiség


megküzdési forráskapacitását alkotó tényezőinek integrált rendszere. Az immunitás ebben az
esetben olyan aktív védettséget jelent, amit jellemez az egyénen belül a PI (pszichológiai
immunrendszer) rendszer birtoklása. Ezek lehetnek a pszichikus működést gátló külső vagy
belső eredetű tényezők, az egészséges fejlődést, célok elérését veszélyeztető vagy egyenesen
az élet ellen ható történések. A PI komponensek közös vonása, hogy a nehézségek ellenére
sarkallnak a pozitív következmények előrevetítésére, az énhatékonyság érzését fokozzák,
erősítik az önszabályozást és a célok elérésének szándékát. A PI alrendszerei (megközelítő-
monitorozó alrendszer; alkotó- végrehajtó alrendszer; önregulációs rendszer) erőteljes
kölcsönhatásban, egymásra gyakorolt hatással, biztosítják az énfejlődést szolgáló hatások
integrálását, a rugalmas szervezeti működést és alkalmazkodást.

A Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív (röviden: PIK) egy 80 itemből és 16 alskálából


álló kérdőív. Ennek alkalmazásával megállapítható, hogy a személy milyen képességekkel
rendelkezik a stresszel való megküzdésben. Az alskálák az alábbiak: pozitív gondolkodás,
kontrollképesség, koherenciaérték, öntisztelet, növekedésérzés, rugalmasság és
kihívásvállalás, empátia és társas monitorozás képessége, leleményesség, énhatékonyság-
érzés, társas mobilizálás képessége, szinkronképesség, szociális alkotóképesség,
kitartóképesség, impulzivitáskontroll, érzelmi kontroll és az ingerlékenység gátlás.

Mielőtt elkezdenénk foglalkozni magával a vizsgált csoportok bemutatásával, azelőtt


szólnunk kell a szorongásról. Véleményem szerint ez a téma nem csak a börtönbe kerülők
esetében merül fel problémaként, hanem a nem elítélt embereknél is. Ilyenkor összezavarodik
az értelmünk, csökken az önbizalmunk, a teljesítményünk és gyengülnek a képességeink.
Fizikailag is megnyilvánuló jelek is megjelenhetnek, mint például: szájszárazság,
gyomorproblémák, szapora és kapkodó légzés, gyorsabb pulzus, izzadás és remegés. A
fenyegetésre adott kulcsreakció a félelem, egyes helyzetekben a rémület és a pánik. Ezek
kialakulásáért a vegetatív idegrendszer, a központi idegrendszer és a testünk más szerveinek
akaratunktól eltérő működése a felelős.

A vizsgált fogvatartotti csoportok 3 nagyobb egységre bonthatóak: az előzetesen


letartóztatottak, a hosszú időtartamú szabadságvesztésre ítéltek és a „tész”-esek intézményére.
A „fogvatartottak” a legheterogénebb, hiszen az előzetes, nem jogerős és az elítélt embereket
is magába „olvasztja” ez az osztály, nemtől és életkortól függetlenül valamennyi típusú
bűncselekmény és a visszaesés minden vállfajával együtt bemutatható. Az életfogytiglan a
halálbüntetés és a határozott tartamú szabadságvesztés közötti „híd” szerepét töltötte be. A
bírók ezzel azt kívánták elérni, hogy az elkövető végleg ki legyen rekesztve a társadalomból.
Mindkét esetben megjelenik az identitásvesztés problémája, hiszen a korábbi élethelyzetéből
kiszakadt. Megfosztják számos személyes tulajdonától, megmotozzák, lefényképezik,
ujjlenyomatot vesznek tőle, megkapja az azonosító számát és így az élete gyökeresen
megváltozott. Szigorú betartandó szabályok és kijelölt mindennapi élettér hozzátesz a
személyiségfejlődési problémával való küszködésnek. Felvetődik a bűnösség- ártatlanság
kérdése, amit háromféle technikával lehet megoldani. Ezek az alábbiak: bűnösség beismerése
tagadása és a bűnösség semlegesítése különféle önigazolási technikák segítségével.
A vizsgált populációt két csoportra bonthatjuk: egyik a helyi intézményben „élők” és a másik
pedig a Szegedi Fegyház és Börtönben elhelyezettek. A PIK-en kívül, még Dr. Oláh Attila:
Érzelmek, megküzdés és optimális élmény c. könyve, Kolmogorov- Szmirnov vizsgálat,
Shapiro- Wilk próba és a Mann- Whitney próba szolgált még a kutatás alapjául.

Most pedig végül, de nem utolsó sorban a hipotézisek és eredmények összehasonlítás


következik. Az első hipotézis, miszerint van kimutatható különbség az előzetes, de nem
jogerős és a hosszú ítéletesek között, a teszt eredményeinek egy része alátámasztotta. Az
eltérés megmutatkozott az öntisztelet, a társas mobilizálás képessége és az impulzuskontroll
témakörével kapcsolatban. A második felvetése az volt, hogy a szorongásszintet magasabbnak
feltételezi az előzeteseknél, és ezt az eltérést a kontroll- érzés hiányára alapozza. Ez is részben
igaznak bizonyult. A BAI átlagértéke az előzeteseknél nagyobb volt. Szorongással a
növekedés- érzés, a szociális alkotóképesség és az érzelmi kontroll alacsony korrelációk
között az értékelhető három faktorban a kontrollérzés nem szerepel. A harmadik hipotézis az,
hogy az impulzuskontroll működésére hatással van az, hogy az illető előzetes, nem jogerősen
elítélt vagy hosszú idejű ítéletet tölt. Ezt sikerült igazolni is a Mann- Whitney próbával.

You might also like