1.

előadás
Biztosítási kockázat, biztosítható kockázatok
Kockázatelméleti kérdések, katasztrófa kockázatok
Irodalom:
Schneider A biztosítás gazdaságtan 2001JATEPress
Schneider Biztosítási ismeretek /2017/18/ GTK TÁV
Csabay Általános biztosítástan 1971 Közg.és Jogi Ki
Dögei Biztosítástan Bp Corvinus Egyetem 2011
Asztalos Biztosítási kézikönyv 1997 BOI, HSZ 2010, HSZ 2014,
GTK-n tartott előadása 2014
Pénzügyek közgazdaságtana 2011
Losonczi Csaba Pénzügyek a gazdaságban 1994 Juventus
Kiadó
• Biztosítási ismeretek oktatása valamennyi
magyarországi egyetemen.
• Bp Corvinus: Asztalos, Dögei, Banyár
• Nyugat Mo-i Egyetem: Farkas Szilveszter
• Bp-i Műszaki Főiskola: Csőke Béla
• Észak Mo-i Egyetem: Bozsik Sándor
Kitérek a mo-i egyetemek kutatóinak, oktatóinak
kockázatról, kockázat felfogásról alkotott jegyzeteire,
könyveire, publikációira.
Forrásokat találnak: Biztosítási Szemle
Biztosítás és Kockázat
MABISZ honlapon
Kockázat a biztosítási ügyletek kulcsszava!
 Vázlat
• Kockázat elméleti megközelítésben
• Bizonytalanság/veszély, kockázat
• Kockázat biztosítási megközelítésben
• Kockázat felfogások
• Kockázatok rendszerezése /okozói, tényezői,
csoportosítása, típusai/
• Biztosítási kockázatok
• Biztosítható kockázatok /ismérv változása
• Katasztrófa kockázatok Prezentáció anyaga!
 Kockázat, kockázat elméleti megközelítés
Bizonytalanság, kockázat
•Kockázat annak a kifejezése, hogy valami nem
kívánt hatással lesz valaki/k értékeire,
célkitűzésekre /Bezegh András/.
•Környezet értékelés /risk/ BME: veszély, kockázat
kedvezőtlen esemény bekövetkezési
valószínűsége.
•Katasztrófa védelem: a tevékenység
bekövetkezésének, illetve elmaradásának
valószínűsége, hátrányosan esetenként
ELŐNYÖSEN érintik a szerv működését.
• Pénzügyi megközelítés: negatív hatással
fenyegető események bekövetkezésének az
esélye. A kockázatot a veszély hozta létre.
• Gazdasági megközelítés: a veszély anyagi
kihatása.
• Más gazdasági megközelítés: a nem ismert
negatív hatású esemény.
• Szent István Egyetem /mg phd értekezés/
bizonytalanság: valakinek/valaminek bizonytalan
volta, jellege,
kockázat: valamely CSELEKVÉSSEL járó
veszély lehetősége
 Kockázatmenedzsment
Pénzügyi Szemle 2015/1.sz.Fókusz-
Kockázatmenedzsment
•Vasvári Tamás: kockázat, kockázatkezelés
•Megközelítés: technikai, közgazdasági,
pszichológiai, szociológiai
 Bizonytalanság, kockázat

• Megkülönböztetjük a bizonytalanságot és a
kockázatot.
• Bizonytalanságról akkor beszélünk, amikor
valaki nem tudja biztosan,mi fog történni.
• A kockázat olyan bizonytalanság, ami számít,
mert hatással van az emberek jólétére.
• Minden kockázatos helyzet bizonytalan, de van
olyan bizonytalanság, ami nem kockázatos.
2011.Pénzügyek közgazdaságtana.
 Kockázat biztosítási megközelítésben
• Közgazdasági lexikon: A kockázat /vállalati/ a
termelési és értékesítési tevékenységgel együtt járó
bizonytalansági tényező, amely magában foglalja a
veszteség lehetőségét is.
• Csabay- Az ember életét, intézményeit,
gazdálkodását számtalan bizonytalanság kíséri. A
bizonytalanságot a veszély puszta létezése idézi elő,
mert bekövetkezése veszteséget, kárt okoz. Ezt a
kárlehetőséget kockázatnak nevezzük…
• Angol nyelvterületen kizárólag negatív irányú
/egyoldalú/ kockázatot a „risk” fogalmával jelenítik
meg.
• Mind pozitív, mind negatív eltéréseket egyaránt
megengedő /kétoldalú/ kockázatra a
„bizonytalanság” fogalmát használják.
• Nyugat Magyarországi Egyetem /Dr. Farkas
- Tágabb értelmezés: lehet nyereség is
- Szűkebb értelmezés: veszteség, egyéb
érdeksérelem lehetősége
- Veszteség anyagi értelmezése, bekövetkezett
kár vagy elmaradt haszon.
/Forrás: Biztosítási ismeretek /gazdálkodási
menedzserek számára/.
• Budapesti Műszaki Főiskola /Csőke Béla/
- Veszély
- Hiba
- Kockázat
- Baleset
- Kár
Biztosítási szükségletek összefüggéseiben
tárgyalja.
/Megjegyzésem, hogy kárrendezési, műszaki
oldalról készült jegyzet, készítői, lektorai
legmagasabb szintű elméleti és gyakorlati
szakemberek.
• Biztosítási ismeretek /Miskolc
- biztonság: a biztonságra való törekvés az
emberi cselekvés legfőbb motívuma.
Egyenrangú ennek ellentétele a veszélyre, a
kockázat vállalásra való törekvés.
- Veszély: valamilyen jövőbeni kedvezőtlen
esemény bekövetkezésének a lehetősége.
- Kockázat: a veszély gazdasági következményét,
azaz veszteség vagy kár keletkezésének
lehetőségét értjük.
• Asztalos a 2014. évi szegedi előadásán
felhívja a figyelmet a kockázatfelfogás
fejlődésére, az alábbi példákkal:
• Czempirek „risk” fogalmával fogadja el
• Ébli /1988/ szűkebb és tágabb értelmezés
• Német fogalom „risiko” mindkét
értelmezést elfogadja. Hasonló
állásponton Bajai /1994/, Ébli /1994/
• Banyár elveti a szélesebb fogalmat.
 Kockázat biztosítási
megközelítésben
• Asztalos: Az eredménynek –cselekvés hatására – a
célokhoz viszonyított /negatív/ eltéréséből fakadó
anyagi veszteségeket minősítjük kockázatoknak.
• Dögei: A kockázat a jövő bizonytalanságához
kapcsolódik. A kockázat egyrészt abból fakad, hogy a
jövőre vonatkozóan döntést kell hozni, ez a jövő
többnyire nem ismert. A kockázat másik komponense
az a lehetőség, hogy a tényleges eredmény, a
cselekvés folyamatának következtében eltérhet a
megcélzottól.
Jelenlegi helyzetünkhöz képest a kimenet esélye lehet:
– kétesélyes: változatlan helyzet, veszteség,
– háromesélyes: veszteség, változatlan helyzet, nyereség.
Kockázat felfogás / Bizt. Oktató
és Kutatócsoport Dögei munkái/
• Gazdasági okozat • Különleges döntési
• A tervek kudarcának helyzet
lehetősége
• Mérhető
--------------végállapot
bizonytalanság
• A téves döntés veszélye
A jövőbeli
• Kár, vagy veszteség
veszélye események
• A céltévesztés valószínűségeloszlá
lehetősége sa
----kiindulási helyzet
 Kockázat felfogás / Bizt.
Kutatócsoport/
• A definíció értékelő, • A definíció
okozatra vonatkozó tájékoztató jellegű,
komponense: a okra vonatkozó
negatív irányú komponense:a
céltévesztés helyzet által
veszélye determinált
biztonság hiány:
vagyis az esemény
bekövetkezésének
bizonytalansága
 Kockázat felfogás:
• „ Szűkebb értelemben, ha a kockázat hátrányos –
veszteséget, kárt okozó – következményeit
helyezzük előtérbe, definiálhatjuk a kockázatot úgy
is, hogy az valamilyen mértékű esély arra, hogy
veszteségek, károk keletkezhetnek.”Dögei

• Kockázatok OKOZÓI, azok az események, tárgyak,

amelyek a veszteséget közvetlenül kiválthatják.
– természeti
– társadalmi
– gazdasági

• Kockázatok TÉNYEZŐI szolgáltatják azt a

környezetet, amelyek közvetve járulnak hozzá a
következmények létrejöttéhez.
 Legfontosabb kockázati
tényezők:
• Objektív, avagy fizikai tényezők /természeti,
társadalmi/
• Szubjektív kockázati tényezők – kiemelve az erkölcsi
tényezőt /moral hazard/, erkölcstelenségi
tényezőt /morale hazard/, biztosítási csalásokat.
Erkölcsi /eltitkolt betegség/, erkölcstelenségi /ugyis
fizet a biztosító/, csalások /szándékos kártevés/
A szubjektív kockázati tényezőkhöz sajátos
kockázatszelekciós mechanizmus csatlakozik:
• az önkiválasztásra – autószelekció- való törekvés
• az ellenkiválasztásra – antiszelekcióra – való
törekvés.
 Kockázatok rendszerezése:
• a kockázat TARTALMA alapján: spekulatív és
tiszta /relatív és abszolút/ kockázat
• a döntéshozatallal összefüggésben: aktív és passzív
kockázatok
• a kockázatot kiváltó okok szerint: természeti,
társadalmi, gazdasági eredetű kockázatok.
• a VÁLTOZÁS természetével összefüggésben:
statikus és dinamikus kockázatok
• a kockázat által ÉRINTETTEK köre szempontjából:
társadalmi, egyéni kockázatok
• léthelyzettel összefüggésben: nagy-avagy
csúcskockázat /lásd Bit/, közepes, kis- bagatell
kockázatok.

A modern biztosításügy a tiszta, statikus és egyéni

kockázatokkal foglalkozik.
 Kockázatok típusai
• Azonosított kockázat: amely különböző elemzési
technikákkal határozható meg, az elfogadható
és a nem elfogadható kockázatok összessége.
- elfogadható, csökkentés nélkül megengedett,
- nem elfogadható: vagy megszüntetni, vagy
csökkenteni kell,
. Teljes kockázat
Nem azonosított kockázat
Fennmaradó kockázat
 A biztosítási kockázatok
csoportosítása:
• személyes kockázatok /idő előtti halál, idős kor
eléréséből eredő gyenge egészség, jövedelem
kiesés/,
• vagyoni kockázatok az ingatlant és az ingóságokat
egyaránt érinthetik. Két fontosabb típusa a közvetlen
és a közvetett kockázat,
• felelősségi kockázat a másnak okozott fizikai, anyagi
károkért való pénzbeli felelősség,

A szakirodalomban és a biztosítási gyakorlatban

másfajta kockázati csoportosítás is előfordul.
• a károk okozója szerint történő
veszélynemenkénti besorolás,
• a lehetséges kár nagyságrendjét
tekintve a kockázatok lehetnek:
katasztrofális, nagy, közepes, valamint
kis károkkal járó kockázatok,
• a kockázatok előfordulási gyakoriságát
tekintve: gyakran ismétlődő, ritkán,
tömegesen, ritkán pusztító stb.
 Fogalmak
• Kockázat – A biztosításügy szempontjából az
eredménynek a célhoz viszonyított kedvezőtlen
eltéréséből fakadó anyagi veszteségeit tekintjük
kockázatnak.

• Kár: A kedvezőtlen eredményalakulás miatt

bekövetkező veszteségek pénzben kifejezett
ellenértékét kárnak nevezzük.

• Biztosítási esemény: A kár tényleges

bekövetkezését, biztosítási eseménynek
nevezzük akkor, ha ez egyébként összhangban
áll a biztosítási szerződésben meghatározott
feltételekkel.
 Biztosítható kockázatok
• Farkas Szilveszter:
Véletlenszerűség, egyértelmű, becsülhetőség,
függetlenség, kár nagysága /katasztrófa
kockázat, amit a biztosító nem képes vállalni/
Pintér György:
Azonos kockázatok, veszélyközösség, jövőbeni
károkozó esemény lehetősége,
veszélyközösség szervezése, intézménye,
kockázat felmérhetősége.
40/2015 NGM rendelet: jövőbeliség,
véletlenszerűség, bizonytalanság, kalkulálható.
 Biztosítható kockázatok
• Nagyobb számú megfigyelés
• Kockázatnak homogénnek kell lennie
• Az esetleges kár kizárólag véletlenszerű
lehet
• Az esetleges kárnak egyértelműen
leírhatónak és felmérhetőnek kell lenni
• A kárnak előre felbecsülhetőnek kell lenni
• A biztosítási kockázat jellemzően nem lehet
katasztrofális
• Gazdaságosnak kell lenni /Asztalos
 Klímaváltozás kockázatai
• Biztosítási Szemle/BSZ/ 2019. áprilisi számában
a természeti katasztrófák veszteségeire
figyelmeztet a biztosítási iparág számára!
• „Éghajlatváltozás” mint új kockázat /BSZ 2019
júliusi számában:
- első hatások napjainkban, erdőtüzek, súlyos
aszály
- Következmények: migráció, élelmiszer hiány,
vízhiány.
 Szabályozás szerepe a kockázatok
kezelésében
• Jogszabályok
• Kármegelőzési, kárenyhítési rendszerek
• Érzékelő rendszerek
• Építési tiltások magas kockázatú területeken
• Építési szabálykódex
• Kártalanítási alapok
• Kötelező biztosítások
• Adókedvezmények
 1. Téma fogalmak
• Bizonytalanság
• Veszély
• Kockázat /tágabb és szűkebb értelmezése
• Kockázat biztosítási megközelítésben
• Kár
• Biztosítási esemény
• Katasztrófa kockázat
 1. Téma kérdései
• Bizonytalanság, veszély, kockázat összevetése
• Kockázatok okozói
• Kockázat tényezői /objektív, szubjektív
• Kockázatok rendszerezése
• Milyen kockázatokkal foglalkozik a modern
biztosításügy /tiszta, statikus, egyéni
• Kockázatok típusai
• Biztosítható kockázatok
• Katasztrófa kockázatok csoportosítása
• Katasztrófa kockázatok kezelése