Közúti elsősegély tanfolyam

Miért kell nekem ezt megtanulnom?

 Elsősegélynyújtás jelentősége
• Magyarországon 25 percenként meghal egy ember hirtelen szívhalálban
• A mentők átlagosan 15 perc alatt érnek a helyszínre
• minden egyes perc elteltével 10%-kal csökken az esélye a bajba jutottnak
• A páciens életesélyei a helyszínen lévő laikusokon múlik!
LEHET HOGY RAJTAD!!!!!

BECSLÉSEK SZERINT A KORÁN (első 3 perc) MEGKEZDETT ÚJRAÉLESZTÉSSEL

70% AZ ESÉLY, HOGY SIKERÜLT RENDEZNI KERINGÉSÉT A BETEGNEK.
 A segélynyújtás segítő és gátló tényezők.
Segítő tényezők Gátló tényezők

 félelem
 segíteni akarás
 bizonytalanság
 empátia
 szakmai ismeretek hiánya
 motiváció
 gyakorlati készség hiánya
 mentalitás
 irtózás (vér, verejték, hányadék stb.)
 segélynyújtói ismeretek
 döntési képtelenség
 oktatás(ok)on végzett gyakorlás
 önbizalom hiánya
 helyszínen tartózkodók kérése
 korábbi sikertelenség
 korábbi siker
 pánikhangulat
 bajba jutott iránti felelősség
 félelem a nehézségektől
 bajba jutott iránti szimpátia
 félelem, hogy rosszul cselekszik
 lelkiismeret
 félelem a következményektől
 pszichés támogatás
 fokozott izgalmi állapot
 Pánikkezelés
• Törekedjen a nyugodt, mély légvételekre!
• Próbáljon higgadt maradni, szemlélje kívülállóként az
eseményeket!
• Ha van rá lehetőség próbáljon társat bevonni az
ellátásába!
• Koordinálja érzelmeit!
• Ne kiabáljon, beszéljen higgadtan!
• Gondolja át a teendőket! Mérlegelje a lehetőségeket!
• Soha ne feledje, nem feltétlenül a gyorsaság, inkább a
megfontoltság számít!
 2. Tájékozódás a baleset helyszínén,
helyszínbiztosítás
HELYSZÍN: A sérülés és/vagy egészségkárosodás helyszínét
baleseti helyszínnek (szaknyelven kárhelynek) nevezik.

HELYSZÍNBIZTOSÍTÁS: A biztonság megteremtését, a külvilág

tájékoztatását az esetleges veszélyforrásokról.
 A helyszín felmérése
• A helyszín biztonságosan megközelíthető-e?
• Milyen veszélyeztető tényezők merülnek fel?
• A veszélyeztető tényezők megszüntethetők-e?
• A beavatkozás során a segélynyújtó és a többi jelenlévő veszélyben
van-e?
• Van-e szükség segélynyújtásra, ha igen, milyen mértékben?
• Hány sérült/bajbajutott van?
• Van-e valaki közvetlen életveszélyben?
• Tud-e valaki segíteni a jelenlévők közül?
• A szükséges feladatok megoszthatók-e?
• Szükség van-e szaksegítségre?
• Van-e eszköze, elérhető-e az elsősegélynyújtó felszerelés?
• Felmerül-e a műszaki segítség (tűzoltóság, katasztrófavédelem)
szükségessége?
 A segélynyújtó biztonsága
A helyszínbiztosító eszközök használata
• Alapelvek:
• autójával parkoljon biztonságos helyre,
• kapcsolja be a vészvillogót, szükség esetén a tompított
fényszórót,
• vegye fel a jól láthatósági mellényt, lehetőleg kiszállás előtt,
• helyezze ki az elakadás háromszöget,
• tájékozódjon a veszélyforrásokról,
• az úttesten csak a legszükségesebb mértékben mozogjon,
• autópályán, forgalmas úton ne járkáljon csak, ha a forgalmat
leállították.

TARTOZKODJON A HŐSIES VISELKEDÉSTŐL!!!!!!!

 Sérült ellátásnál fontos a
fertőzések elleni védelem
Ezért óvakodj:
Sebek közvetlen érintésétől.
Beteg testváladékaival (vér,
hányadék stb.) történő
kontaktustól
Ellátás közbeni sérüléstől.
Bizonyos esetekben a
helyszínbiztosítás nem
oldható meg, ilyenkor
indokolt lehet a bajbajutott
kimentése. Ezt csak akkor
kezdje meg, ha saját magát
NEM veszélyezteti
Törekedjen arra, hogy
vonjon be másokat is a
kimentésbe!
Kimentés indokolt lehet az alábbi
esetekben:
a) a bajbajutottra potenciális veszély
leselkedik és a kimentés során a
segélynyújtó nem kockáztatja testi
épségét
b) a segítségre szoruló elhelyezkedése
akadályozza az ellátást (pl.: gépkocsiban)
c) a sérült mozgatása egyértelmű előnnyel
jár, amely állapotát nem veszélyezteti
Minden egyéb esetben
törekedjen arra, hogy a
bajbajutottat ne mozgassa,
amíg nem mérte fel állapotát!
 A kimentés folyamata

• Kapcsolja ki a biztonsági övet!

• Vagy vágja el a biztonsági övet!
• Helyezze biztonságosan a sérült alsó végtagjait! Ügyeljen arra,
hogy ne akadjanak a pedálba, illetve a gépjármű karosszériája
se okozhasson további sérülést.
• Döntse kissé előre a bajbajutott felsőtestét, majd a képnek
megfelelően karjait a hónalja alatt átvezetve fogja meg a sérült
egyik alkarját!
• Óvatosan emelje combjára, majd hátrafelé lépkedve hagyja el a
veszélyzónát!
https://www.youtube.com/watch?v=O4t5DdU0crY
 Állapotfelmérés és mentőhívás
A bajbajutott állapotának felmérése

Szóbeli tájékozódás:
• Hogyan alakult ki a jelenlegi állapot?
• Mi volt az előzmény?
• Mik a jelenlegi panaszok?
• Korábbiakban hasonló állapot volt-e már? (pl.: ismert betegség)
Baleseti sérülés esetén kérdezze meg:
• Emlékszik-e mi történt?
• Volt-e eszméletvesztése?
• Hol érez most fájdalmat?
• A fájdalom jellege, erőssége változott-e?
Rosszullét esetén:
• Volt-e már ilyen korábban?
• Ha igen, akkor mi tettek?
• Van-e ismert betegsége?
• Szed-e valamilyen gyógyszert?
 Elsődleges ellátás
A megszerzett információk alapján döntési helyzetbe kerül, dönthet úgy, hogy
elkezdi az ún. elsődleges ellátást vagy dönthet a segélyhívás mellett.

Mit értünk elsődleges ellátáson?

Olyan beavatkozásokat amelyek a további állapotromlás megelőzését szolgálják.
Erős vérzésnél a vérzéscsillapítás
Égési sérültnél az érintett testrész mielőbbi hűtése
Görcsrohamnál a fej óvása az ütődésektől.

A fentiekben leírtakat természetesen

számos tényező nehezítheti, ezek közül
a legfontosabb az, ha a bajbajutott szóbeli
kommunikációra nem képes pl.
eszméletlen vagy halott.
 Mentőhívás

Minél korábban, de a szükséges korrekt információk birtokában

végezze. Azaz a segélyhívást meg kell előzze:
• tájékozódás a helyszínen (környezettel kapcsolatos
információk),
• helyszínbiztosítás,
• állapotfelmérés (sérültek száma és állapota).
SEGÉLYHÍVÓSZÁM:112
MENTŐ: 104
TŰZOLTÓSÁG:105
RENDŐRSÉG:107
Segélyhíváskor az alábbi információk nélkülözhetetlenek:

• 1. Bejelentő neve, telefonszáma. Az esetleges

visszahívhatóság, pontosítás miatt.
• 2. Esemény jellege. Mi történt? Baleset, természeti katasztrófa
stb.
• 3. Esemény helyszíne. Hol történt? A lehető legpontosabban
meghatározva.
• 4. Sérültek száma. Hány sérült van?
• 5. Sérültek állapota. Egy beteg esetén lehetőség van a
bejelentő részletesebb kikérdezésére, mert feltételezhető,
hogy több információval rendelkezik a bajbajutott állapotáról.
• 6. Műszaki mentés szükséges-e? Külső veszély, nehéz
megközelítés, vagy kimentés szüksége esetén fontos ezen
információ átadása is.
 Eszméletlenség és légútbiztosítás
A reakcióra nem képes beteg - laikus elsősegélynyújtói szinten – halottnak
vagy eszméletlennek tekintendő. A két állapot közötti különbség a légzésvizsgálattal
állapítható meg.

Légzésvizsgálat: A légzésvizsgálat során a bajbajutott légútját először

szabaddá kell tenni.
A segélynyújtó egyik tenyerét a beteg hajas fejbőrének határára teszi, másik
kezével megfogja a bajbajutott állcsúcsát, majd fejét hátrahajtja.
Fülével hajoljon közel a beteg légzőnyílásaihoz!
A vizsgálatot 10 másodpercig végezze, amennyiben ez idő alatt legalább 2
mellkas emelkedést észlel, akkor a betegnek van légzése, amennyiben ez
elmarad, akkor a beteg nem lélegzik.
A vizsgálatot azért nevezzük hármas érzékelésnek, mert a fej hátra hajtását
követően fülünket a beteg orra elé helyezve érezzük (1) és halljuk (2) a levegő
áramlását, szemünkkel pedig figyeljük a mellkas mozgását (3).
Érzem, látom, hallom.
 Eszméletlen bajbajutott
Ha nem érzékel két légzőmozgást a beteget halottnak kell tekinteni.
Ha megfelelő számú légzőmozgást tapasztalt, a bajbajutott eszméletlen.

Külső ingerekre (megszólítás, rákiáltás, megrázás) nem reagál

Reakcióképessége, reflexei csökkennek, kiesnek
Izomzata elernyed
E tényezők külön-külön is a légutak elzáródásához, ezáltal fulladáshoz vezethetnek,
Ezért a leghatékonyabb módszert a stabil oldalfekvést kell alkalmazni.

Légútbiztosítás előtt az alábbiakat szükséges mérlegelni:

1. Fenn áll-e a súlyos, életveszélyes sérülés lehetősége? Erre elsősorban a baleseti

mechanizmusból következtethet.
2. Milyen jellegű sérüléseket szenvedett a bajba jutott? A teljes betegvizsgálat során
állapítja meg az esetleges sérüléseket.

ÁJULÁS:. Az ájulás az agy átmeneti vérellátási zavarára vezethető vissza.

Az ájult személyt vízszintesen kell fektetni, lábait 45-60 fokos szögben felemelni, ez az
ún. sokk-fektetés.
Betegvizsgálat
 STABIL OLDALFEKVÉS
Bajbajutottat lehetőség szerint ne mozdítsuk meg, csak életveszély
megelőzése érdekében!
1. A sérült alsó végtagjait zárja össze. Térdeljen a bajbajutott csípőjével egy vonalba.
Közelebbi felső végtagját a hónaljánál és a könyökénél hajlítsa be közel derékszögben!
Ha a behajlítás nehezített ne erőltesse!
2. A távolabbi felső végtagját helyezze az arcára, tenyere kifelé nézzen!
3. Távolabbi alsó végtagját térdnél emelje fel, arcán lévő kezét ne engedje el!
4. Térdénél megfogva óvatosan billentse maga felé!
5. 5. Fejét hajtsa hátra, ügyeljen arra, hogy a nyál és egyéb váladék kifelé folyjon!
6. 6. Felül lévő alsó végtagját csípőjénél és térdénél hajlítsa derékszögbe!
Amennyiben a behajlítás nehezített, ne erőltesse!
Óvja a lehűléstől, gondoskodjon a segélyhívásról, majd légzését percenként ellenőrizze.

Amennyiben a segítség fél óránál hosszabb idő elteltével érkezik, javasolt a bajbajutott
átfordítása a másik oldalára, ezzel biztosítva az alul lévő testfél megfelelő vérellátását.

https://www.youtube.com/watch?v=rWHmpUQJnzY
 Súlyos sérült légútbiztosítása
Ha fennáll a gerincsérülés lehetősége és a bajbajutott eszméletlen, nem alkalmazható a stabil
oldalfektetés, mert az a gerincoszlop jelentős mozgatásával jár. Ebben az esetben a
FARÖNKGÖRGETŐ TECHNIKA akalmazható.

Csak indokolt esetben mozgassa a sérültet, ha:

magasból esett,
nagy sebességgel elgázolták vagy gépkocsibalesetet szenvedett,
járműből kizuhant, vagy nagy távolságra zuhant,
teste vagy végtagja(i) láthatóan rendellenesen áll(nak),
fejét nagyobb ütés érte,
nehéz tárgy esett rá,
kiálló tárgyra esett,
nyílt hasi sérülést szenvedett.
 FARÖNKGÖRGETŐ TECHNIKA
Eszméletlen, potenciális gerincsérült – optimális esetben – négy segélynyújtó segítségével
oldalára fordítható.

1. Az egyik segélynyújtó fogja meg a sérült fejét, törekedve a nyaki gerincszakasz

mozdulatlanságára
2. A másik segélynyújtó a sérült, hozzá közelebbi karját helyezze egyenesen, a fej mellé!
3. A sérült távolabbi karját behajlítva, helyezze az ellentétes vállára!
4. A sérült mellett térdelő három segélynyújtó fogja meg a bajbajutott távolabbi testfelét!
5. A fejnél lévő segélynyújtó számol, háromra fordítsák maguk felé, ügyelve a gerinc
mozdulatlanságára!
6. A sérült lábait csípőnél és térdnél derékszögben hajlítsák be. A fejet rögzítő segélynyújtó ügyel
arra, hogy a fej és a nyaki gerinc ne mozduljon meg!

Bizonyos esetekben - pl.: nyílt hasi seb – a bajbajutott nem mozdítható. Légútbiztosítás céljából
ez esetben mérlegelendő az áll előre emelése, az ún. Esmarch-féle műfogás. A műfogás
kivitelezésekor törekedni kell arra, hogy az alsó fogsor a felső elé kerüljön.
https://www.youtube.com/watch?v=daFapEfS2bk
Esmarch-féle műfogás
 Bukósisak eltávolítása
Bukósisak levétele:
Mivel a sisak levétele során nagy eséllyel megmozdítjuk a nyakat, ezért lehetőség szerint
MELLŐZZE!

Vegye le a sisakot, ha:

1. A sérült eszméletlen, és másképp nem megoldható a légútbiztosítás.
2. A bajbajutott hányt és a sisak gátolja a légút biztosítását.
3. Jelentősebb fejvérzése van a sérültnek.
A fej-nyak az eredeti helyzetében maradjon!

1.Az egyik segélynyújtó minél előbb fogja meg a sérült fejét, ügyelve annak
mozdulatlanságára!
2. A másik segélynyújtó kapcsolja ki a sisakot, majd kezeit helyezze óvatosan a sérült
tarkójához.
3. Kezeit helyezze óvatosan a sérült tarkójához. A fejet fogó segélynyújtó óvatosan kezdje el
lehúzni a sisakot. Szükség esetén a sisak lehúzásával álljon meg, a másik segélynyújtó pedig
igazítsa kezeit, ezzel biztosítva a fej és nyak stabil, lehetőleg mozdulatlan rögzítését.
4. A sisak levételét követően is törekedjen a fej-nyak mozdulatlanságára!
5. Megfelelő eszközzel vagy módszerrel támassza alá a fejet, majd biztosítson szabad
légutakat!
https://www.youtube.com/watch?v=xbfJDe7GD
Ng
 Újraélesztés és a defibrillátor használata -

Fontos tudnivalók:
1.Az újraélesztéskor ténylegesen életet menthet!
2. Az újraélesztés technikáját mindenki el tudja sajátítani, mellkasi
lenyomásokra mindenki képes.
3. Ugyanakkor kiemelten fontos lenne az agy oxigén ellátásának pótlása
befújásos lélegeztetéssel, ezt oktatófantomon tudja gyakorolni.
4. A keringés megállás a lehető legsúlyosabb állapot, nincs reális esély arra,
hogy a bajbajutott állapotán rontson.
5. A tananyagban szereplő iránymutatás nemzetközi és hazai szinten is
egyértelműen elfogadott, felülvizsgálata 2025-ben esedékes, addig nincs oka
senkinek sem kétségbe vonni alkalmazhatóságát!
6. Törekedjen arra, hogy az újraélesztési ismereteket gyakorlatban is elsajátítsa,
és tudását évente frissítse! Család tagjain, közeli ismerősein csak Ön segíthet!
Mérje fel a környezetet, tájékozódjon az esetleges veszélyforrásokról, ha van rá
lehetőség teremtse meg a biztonságot. Ha erre nincs lehetőség ne kockáztassa
saját testi épségét!
 Újraélesztés és a defibrillátor használata
1. Szólítsa meg, és ezzel egy időben vállainál rázza meg a sérültet! NE pofozgassa, NE csípkedje a
bajbajutottat! Ha NEM reagált
A) Ha a bajbajutott az ingerekre reagált kérdezze ki tüneteiről és végezzen betegvizsgálatot!
B) Ha a bajbajutott NEM reagált vizsgálja a légzését!
2.Vizsgálja a légzését! Hajtsa hátra a bajbajutott fejét a hajas fejbőr találkozásánál és az állánál
megfogva! Fülét tegye a beteg orra elé, így hallja a légzőmozgásokat, érzi arcán, illetve szemével
figyelje a mellkas mozgását! (hármas érzékelés) A vizsgálatot 10 másodpercig végezze! Ha ez idő
alatt nincs minimum két légzőmozgás, hívjon haladéktalanul mentőt!
3. Tájékoztassa a mentőket, hogy megkezdett újraélesztéshez kér mentőt, kérdezze meg, van-e a
közelben félautomata defibrillátor.
4. Kezdje el a mellkas-kompressziót (lenyomást)! Karjai és comja legyen merőleges a talajra!Két
kézfejét ujjainál kulcsolja át, alul lévő tenyerének párnás részét (kéztő) helyezze a mellkas
középvonalába, a szegycsont (mellcsont) alsó felére.
Egyszerre 30 lenyomást végezzen!
5. A bajbajutott fejét hajtsa hátra, orrát fogja be, majd egy normál légvételnyi (tehát nem
erőltetett mennyiségű) levegőt fújjon a beteg szájába. A befújást követően arcát fordítsa a sérült
mellkasa felé, nézze annak süllyedését, illetve vegyen friss levegőt, majd fújjon be még egyet.
6. Folytassa az újraélesztést!
A 30:2 arányú kompresszió-befúvást addig végezze, míg nem érkeznek meg a mentők / a
defibrillátor, nem rendeződik a sérült keringése, illetve nem fárad ki.
https://www.youtube.com
/watch?v=d_1pknNdKhY
 Újraélesztés és a defibrillátor használata
Leggyakoribb Hibák
1.A lenyomás túl mély, túl felületes, túl gyors, túl lassú. Gyakori és súlyos hiba, ha nem szilárd
felületen végezzük (padlózat).

2.Lélegeztetésnél hiba a túl sok vagy túl kevés befújás, ha mellé megy, nem megfelelően
hátrahajtott fejnél vagy hirtelen befújásnál a gyomorba áramlik a levegő.
Azonban soha ne felejtse el, hogy a legnagyobb hibát akkor követi el, ha
el sem kezdi az újraélesztést, hisz ez esetben lehetőséget sem biztosít a
keringés rendezésére!!!!
A kamrafibrilláció jelensége:
A hirtelen szívhalál hátterében a szív egy elektromos zavar (ún.
kamrafibrilláció) áll, amely rendezésére a leghatékonyabb megoldás
defibrillátor alkalmazása.
félautomata defibrillátor olyan készülék, amely maga elemzi a
szívritmuszavart és csak bizonyos esetekben engedi a sokkolást, azaz
kárt nem tehetünk a betegben és nem mellékesen maximálisan
biztonságosak ezen készülékek.
A BŐR

Szervezetünk legnagyobb szerve a bőr, mely számos létfontosságú

feladattal bír. Sérülése részben a kórokozók szervezetbe jutását
okozhatja, részben jelentős vérzés alakulhat ki, amely akár életet
veszélyeztető tényező is lehet.

A bőr sérülései:
1. Gyenge vérzés
2. Erős vérzés
3. Fejvérzés
4. Orrvérzés
5. Égési sérülés
6. Maróanyag a bőrön
 Vérzés
• GYENGE
• Horzsolás, kisebb vágás vagy
szúrás
• Fertőtlenítés:fertőtlenítőszer
használata előtt győződjön meg arról,
hogy a szer közvetlenül a sebbe is
kerülhet. PL:Betadin
• Fedje a sebet steril sebtapasszal
vagy egyéb kötszerrel. Használjon
antiallergén, légáteresztő, nagy
nedvszívó termékeket, kerülje az
olcsó, gyenge minőségű eszközöket!
• Kerülendő: a sebbe huzamosabb
ideig vizet folyatni, mert a víz
akadályozza a véralvadást!
• ERŐS:Erős vérzésről beszélünk nagy
intenzitású vérzések esetén.
• Elsődleges teendő a vérzéscsillapítás!
• 1. Teremtse meg a biztonságot!
Használjon gumikesztyűt! Győződjön
meg róla, hogy a sérülést okozó tárgy
további sérülést nem okozhat.
• 2. Nyugtassa meg a sérültet, helyezze
nyugalomba! Ültesse vagy fektesse
le!
• 3. Nyomjon a sérülésbe mielőbb,
lehetőleg steril anyagot (kötszert), és
azzal alkalmazzon ún. direkt
nyomást! Ennek során az anyagot
vagy kötszert nyomja a vérző sebbe,
így csökkentve a vérzést.
• 4. Ha a vérzés intenzitása csökkent és
rendelkezésre áll elsősegély-
felszerelés, fertőtlenítse a sebet,
helyezzen rá steril sebfedőt, majd
kötésrögzítő segítségével
készítsen nyomókötést!
 Erős vérzés - további teendők

Végezzen teljes betegvizsgálatot, keressen további sérüléseket!

Keresse a kivérzéses sokk jeleit (sápadtság, émelygés, száraz ajkak és nyelv)! Ezek
megjelenésekor alkalmazzon sokk-fektetést, a földön fekvő sérült lábát emelje fel kb. 45-60
fokban, így biztosítva az agy vérellátását.
Óvja a sérültet a lehűléstől, használjon takarót vagy izolációs fóliát!

Kerülendő: az érintett testrész elszorítása és szorítókötés alkalmazása. Szerény jelentőséggel bír

a sérült testrész szív fölé emelése. Gyakorlatot igényel az artériás nyomópont elnyomása, így ez
is háttérbe szorul.
 Fejvérzés
A fejbőr hajszálerekben gazdag, így a fejvérzéssel járó sérüléseket gyakran bő vérzés
kísér, amely rémisztő lehet mind a sérült, mind a segélynyújtó számára.
• Biztonság, használjon gumikesztyűt!
• Pozícionálás: ültesse vagy fektesse le a sérültet
• Direkt nyomás: sebre nyomjon lehetőleg steril anyagot
• Sapkakötés készítése: csak ha járatos ebben
• Az ellátást követően a sérült pozícionálása fekvő helyzetben, enyhén emelt
felsőtesttel.

Összegezve, erős vérzés esetén az ellátás lépései mindig az alábbiak:

• Biztonság, használjon gumikesztyűt!
• Pozícionálás
• Direkt nyomás/artériás nyomópont elnyomása
• Mentőhívás (112)!
• Betegvizsgálat
• Kivérzéses sokk tünetei
 Orrvérzés
Leggyakoribb vérzéstípus.
Ellátása:
1. Kérje meg a sérültet, hogy fogja be mindkét orrcimpáját,
ezáltal a vér nem tud távozni, az orrnyílásba alvad, így csillapítja
a vérzést.
2. A bajbajutott fejét tartsa enyhén előrehajtott állapotban. Ilyen
helyzetben is előfordulhat, hogy némi vér a garat felé távozik.
3. Amennyiben a fejet erős ütés érte, fennáll a koponyasérülés
esélye, fektesse le a sérültet enyhén emelt felsőtesttel és a vért
hagyja szabadon távozni az orrlyukból. Ezáltal megelőzhető a
koponyaűri nyomás fokozódása.
Kerülendő: a fej hátrahajtása, az orrlyuk tamponálása.
 Bőr sérülései
Égési sérülés
• Leggyakoribb sérülés
• Hatékony ellátásuk nemcsak a
sérülés súlyosságát csökkenti,
hanem a gyógyulási időt is
rövidíti, továbbá elősegíti az
esztétikus hegesedést.
• Okozhat közvetlenül nyílt
lánggal, forró tárggyal,
folyadékkal, gőzzel, gázzal
történő érintkezés, de a
súrlódás, illetve az UV-, és
radioaktív sugárzás is. Lehet
továbbá áramütés
Ellátása
• Biztonság megteremtése.
(gumikesztyű)
• Sérült megnyugtatása
• Bőrfelület mielőbbi 10-15 percig
tartó hideg vizes hűtése.
• Fertőtlenítés és a steril sebfedés!
NE tegyen semmilyen anyagot a
sebbe (tejföl, étolaj stb.)!
Csak az érintett területet hűtse, a
nagy felületű és hosszabb ideig tartó
hűtés a sérült lehűlését
eredményezheti!
 A bőr sérülései
Maró anyag
• Savas, lúgos anyag a bőrön.
Ellátás
• Biztonság megteremtése
• Maróanyagot óvatosan
itassa fel száraz ronggyal a
bőr felszínéről.
• Vízzel öblítse le alaposan
• Fertőtlenítse a sebet és
fedje steril kötéssel.
• Minden esetben indokolt
szakorvosi rendelés
felkeresése.
Vázrendszer sérülése/ KOPONYA
• A koponyacsontok elsődleges
feladata az agy védelme
• Súlyos, nem ritkán
életveszélyes sérülések
• Kisebb ütés is okozhat
komolyabb sérülést.
• Sérült beütötte a fejét,
lépcsőn esett el,
autóbalesetet szenvedett,
magasból esett vagy
elgázolták.
• Szédülés
Az orrüregből, hallójáratból
távozó vér, valamint a pápaszem
hematóma a koponyaalapi törés
tipikus tünete.
A koponyasérülés tünetei
• duzzanat, dudor,
• vérzés az ütés helyén,
• vérzés a hallójáratból,
• vérzés az orrnyílásból,
• pápaszem hematóma,
• fejfájás,
• fáradtság, aluszékonyság,
• hányinger, hányás,
• görcsroham,
• zavart tudat,
• emlékezetkiesés,
• rövid ideig tartó vagy tartós
eszméletlenség
• légzési és/vagy keringési
 Koponyasérült ellátása

A koponyasérült ellátásakor mindig mérlegelni kell a gerinc,

elsősorban a nyaki gerincszakasz sérülésének lehetőségét!
Amennyiben ez nem zárható ki törekedni kell a sérült
mozgatásának mellőzésére!
1. Teremtse meg a biztonságot! Használjon gumikesztyűt!
2. Nyugtassa meg a sérültet, helyezze nyugalomba! Ültesse
vagy fektesse le!
3. Hívjon mielőbb mentőt (104 vagy 112)!
4. Keressen további sérüléseket!
5. Óvja a sérültet a lehűléstől!
 Agyrázkódás
Agyrázkódás Agyrázkódás tünetei
• A fejet ért közvetlen ütés, vagy közvetett
rázkódás (pl. elesés) eredménye. A lágy
• fejfájás,
agyszövet a koponyacsontoknak ütközik, • szédülés,
ennek következtében kisebb vérzések,
vérömlenyek alakulnak ki, melyek az agy • hányinger, hányás,
normális működését befolyásolhatják
• emlékezetkiesés,
• Az ellátás során pozícionálja úgy a • rövid idejű eszméletvesztés,
sérültet, hogy feje és felső teste
megemelt helyzetben legyen,
• fáradtság, aluszékonyság,
ún. enyhén emelt felsőtest. • súlyosabb estben légzési-
és/vagy keringési zavar
• Kísérje figyelemmel az állapotváltozását,
javasolt a szaksegítség hívása.
Amennyiben a sérült eszméletlen stabil
oldalfektetéssel biztosítson szabad
légutat! Agyrázkódás gyanúja esetén
mindig indokolt az egészségügyi
szakellátás!
 A vázrendszer sérülései
GERINCSÉRÜLÉS
Gerincsérülés
• A gerincsérülés súlyos, gyakran
életveszélyes sérülés, amely
komoly odafigyelést igényel a
laikus elsősegélynyújtótól is, hisz
egyetlen rossz mozdulat
jelentősen súlyosbíthatja a
bajbajutott állapotát. Az ellátás
során értékelni kell a baleseti
mechanizmust és a tüneteket is.
Gerincsérülésre utaló baleseti
mechanizmusok
• magasból esés (akár 2 m -
újabb irodalmak szerint 5 m -
magasságból),
• lóról, létráról, lépcsőről stb.
esés,
• gázolás,
• bukósisakot viselt sérült
(motoros, kerékpáros, síelő
stb.),
• sekély vízbe ugrás,
• csecsemőnél pelenkázó
asztalról történő leesés
 Gerincsérülés
Gerincsérülés tünetei
• hematóma, duzzanat a
gerincen,
• gerincfájdalom,
• végtagok ügyetlenek,
érzéketlenek, zsibbadnak,
bizseregnek, szúró érzés van
bennük,
• vizeletét, székeltét nem tudja
visszatartani,
• bevizelt, székelt a bajbajutott.
Gerincsérülés gyanúja esetén az alábbi
célirányos kérdéseket érdemes
feltennie:
• Hol érez fájdalmat?
• Végtagjait tudja-e
mozgatni?
• Végtagjain érez-e valami
szokatlant? Bizsergés, szúró
érzés, ügyetlenség stb.
• Érzi-e a lábán az érintést?
 Gerincsérült ellátás
• 1. Teremtse meg a biztonságot! Használjon gumikesztyűt!
• 2. Hívja fel a sérült figyelmét, hogy lehetőleg ne mozogjon!
Fogja meg minél előbb a fejét!
• 3. Nyugtassa meg a sérültet, biztosítsa mozdulatlanságát!
• 4. Hívjon mielőbb mentőt (104 vagy 112)!
• 5. Keressen további sérüléseket!
• 6. Óvja a sérültet a lehűléstől!
Eszméletlen gerincsérültnél NEM alkalmazható
stabil oldalfektetést!
Gerincsérült veszélyzónából
ún. tálcafogással menekíthető ki.
 Vázrendszer sérülései
A felső végtag sérülése

A felső végtag több csontból és bonyolult csontkapcsolatokból

(ízület) álló mozgásszerv. Amennyiben a csontok folytonossága
sérült meg, törésről beszélünk, ez lehet zárt, ez esetben a
kültakaró nem sérül, illetve lehet nyílt ez esetben a sérült
csontvég átszúrja a kültakarót. Az ízületet ért erőbehatás
következtében kialakulhat rándulás vagy ficam.

Ránduláskor a két csontvég kimozdul a helyéről, az ízületi tok és

szalag megnyúlik, nagyobb erőbehatás következtében el is
szakadhatnak, azonban az erőbehatás végén az ízületi felszínek
(fej és vápa) a helyükön maradnak.

A ficam során az erőbehatás végén a csontvégek (ízületi felszín)

az ízületi vápából kimozdulva rendellenes pozícióban maradnak.
 A felső végtag sérülés - ellátása

Tünetek Ellátás
• fájdalom, • cél a sérült végtag
• deformitás, mozdulatlanságának
• rendellenes helyzet vagy biztosítása, rögzítése
alak, • Az érintett testrész óvatosan
• duzzanat, vérömleny, hűthető. Közvetlenül jeget
NE alkalmazzon hűtésre!
• részleges mozgáskiesés,
vagy -képtelenség
 Mellkas-sérülés
Tünetek Ellátás
• nehezített légzés,
1. Teremtse meg a biztonságot!
• belégzésre fokozódó, szúró mellkasi
Használjon gumikesztyűt!
fájdalom,
• a nehezített légzés miatt a sérült
nyugtalan, türelmetlen, 2. Nyugtassa meg a sérültet, helyezze
• deformitások a bordán/bordákon, nyugalomba!
• kíméletes mellkas nyomkodásra
jelentkező fájdalom, rugalmatlanság, 3. Segítse a számára legkényelmesebb
• fájdalom a sérülés helyén, testhelyzet kialakításában!
• sápadt, nyirkos bőr,
• súlyosabb esetben habos vér ürül 4. Lazítson a sérült ruházatán, ha
légzéskor, szükséges, segítsen más testhelyzet
• asszimetrikus mellkas emelkedés kialakításában!
belégzéskor,
• oxigénhiány jelei pl.: cianózis az ajkakon, 5. Mielőbb hívjon mentőt (112)!
• hematóma a sérülés (pl.: törés) helyén, Mellkas-sérülés súlyos, nem ritkán
• nyílt sérülés esetén váladékozás, vérzés a életveszélyes állapotnak tekintendő!
seb környékén
 Hasi sérülés
Hasi sérülés
• Hasat ért ütés leggyakrabban
közlekedési baleset, dulakodás
vagy sportbaleset eredménye.
A belső szervek sérülése miatt
mindig gondolni kell a belső
vérzés lehetőségére.
• Tompa hasi sérüléseknél
sérülhet a máj és a lép, ezek
sérülése jelentős belső
vérzéssel járhat. Természetesen
más hasűri szervek is
sérülhetnek.
Tünetek
• fájdalom az ütés helyén,
• hasfal feszülése,
• görnyedt testhelyzet,
• a has bőrének lilás
elszíneződése,
• belső vérzés esetén
kivérzéses sokk tünetei.
• A későbbiekben kialakulhat
kemény has, izomfeszülés
Ellátás

1. Teremtse meg a biztonságot! Ügyeljen, hogy további sérülések ne

alakulhassanak ki, ha szükséges használjon gumikesztyűt!
2. Tájékozódjon a sérült állapotáról! Nyugtassa meg, kérdezze ki
tüneteiről!
3. Az eszméletén lévő sérültet fektesse a számára legkényelmesebb
testhelyzetbe! Ez általában a hanyatt fekvő helyzet felhúzott
lábakkal, emelt fejjel.
Ha a sérült eszméletlen biztosítson szabad légutat
stabil oldalfektetéssel!
4. Ha szükséges hívjon mentőt/orvost (112)!
5. Kísérje figyelemmel a bajbajutott állapotát! Eszméletlenség
esetén percenként ellenőrizze a légzést!
6. A sérülés jellege miatt gondoljon a belső vérzés lehetőségére!
 A keringési rendszer akut betegségei

A rizikófaktorok a következők:
• genetikai adottság (öröklött),
• egészségtelen táplálkozás,
• mozgásszegény életmód,
• dohányzás,
• stressz.
 Angina Infarktus
• A szív saját vérellátásáért felelős koszorúerek beszűkülhetnek (angina)
vagy el is záródhatnak (infarktus). Mindkét állapot hasonló tünetekkel jár,
ezek a következők:

 szorító, nyomó, égő, markoló, szúró

fájdalom a szegycsont mögött,  halálfélelem,
 a fájdalom kisugárzik (általában a bal  nehéz légzés,
vállba és karba),
 légszomj,
 mozgásra fokozódik a fájdalom,
 szédülés,
 pihenéssel enyhül,
 hányinger, hányás.
 sápadt, verejtékes bőr,
 Ellátás
• A beteg megnyugtatása
• Teljes fizikai és pszichés nyugalom biztosítása
• Ültesse vagy fektesse le a beteget
• Lazítsa meg ruházatát
• Hívjon mentőt!

A legkisebb pulzusszám emelkedés is veszélyes

lehet!
 Agyi érkatasztrófa
STROK

• Jellemző tünetei:
• Féloldali végtaggyengeség, bénulás, zsibbadás, ügyetlenség,
• átmeneti vagy tartós látásvesztés az egyik szemen,
• beszédzavar: érthetetlen, értelmezhetetlen mondatok,
szóformálási nehézségek,
• beszédértési zavarok - a sérült nem érti, amit mondunk neki,
• hirtelen fellépő eszméletvesztés,
• súlyos esetben kóma vagy halál.
• felemás, eltorzult arc,
• egyik szemhéj csüngése,
• kettőslátás, látótérkiesés,
• zavartság, szédülés,
• erős fejfájás,
 Agyi érkatasztrófa ellátása

Az agyi érkatasztrófa gyanúja esetén érdemes ún.

megerősítő tüneteket keresni. Kérje meg, a beteget, hogy:
1.nyújtsa ki a nyelvét (nem szimmetrikus),
csukja be szemeit és mindkét karját emelje maga elé (egyik
gyengébb, lesüllyed),
2.beszéljen vagy mosolyogjon (nem megszokott a
hangformálás, féloldalas a mosolya).
3. Bármelyiket észleli azonnal hívjon mentőt!
4.Fektesse le a beteget, kísérje figyelemmel az állapotát!
 Légúti idegen test okozta fulladás • Biztassa köhögésre!
• 3. Tenyerével mérjen határozott ütést a
lapockái közé! A beavatkozást maximum
ötször ismételje!
 hangos, ziháló, • 4. Ha a lapocka közti ütések
szapora a eredménytelenek voltak, alkalmazzon ún.
hasi lökéseket (Heimlich-féle műfogás)!
 köhög, légzése,
Egyik kezét szorítsa ökölbe!
 nehezen kap  nehezített, halk Hüvelykujjának hajlatát helyezze a sérült
levegőt, a beszéde, szegycsontja és köldöke közötti has
területre!
 nem tud  arca kékes, • 5. Másik kezével kulcsolja át hátulról
hangot kiadni, szürkéslila ökölbe szorított kézfejét, majd határozott
mozdulattal húzza maga felé, majd kissé
lehet, felfelé! A mozdulat két részből álljon!
 sípoló hangot Eleinte maga felé húzza, majd felfelé!
ad légvételkor,  torkához kap, • Ezt maximum ötször ismételje! Ha
eredménytelen azonnal hívjon mentőt
 fuldoklik,  arca eltorzul, (104 vagy 112), majd ismételje a
folyamatot a lapocka közti ütésektől
 eszméletét kezdve!
veszti. Amennyiben a bajba jutott eszméletét
vesztette az újraélesztés lépéseit
alkalmazza! Végezzen mellkasi
lenyomásokat és befújásos lélegeztetést!
https://www.youtube.com/watch?v=Oex_Aok9EcM
 Csecsemő és gyermek légúti akadály
eltávolítása
Tünetek: Ellátás:
• hangos, sípoló, nehezített
légzés, zihálás, • Biztonság
• erőltetett, a belégzéshez • Köhögésre való bíztatás
képest hosszabb idejű kilégzés,
• Háti ütés (max. 5)
• nyugtalanság, rémület,
félelem,
• Hasi prés (max. 5)
• fulladásérzés, • Mentőhívás (112)!
• légszomj,
• köhögés,
• mellkasi szorítás
• bőrszín, ajkak kékes
elszíneződése,
• verejtékezés,szapora pulzus
 Súlyos allergiás reakció
Anafilaxiás sokk
Okok/Tünetek: Ellátás:
1. Nyugtassa meg a sérültet, helyezze
• rovarcsípés, gyógyszer, nyugalomba! Ültesse, vagy fektesse
valamilyen élelmiszer vagy le!
vegyszer. 2. Segítse a legkényelmesebb
 bőrjelenségek, bőrpír, testhelyzet kialakítását!
csalánkiütés, viszketés,  ajkak, nyelv Nehézlégzésnél általában félülő,
 szédülés, remegés, zsibbadása, sokkos betegnél sokkfektetés a
gyengeség, ájulásközeli  hányinger, leghatásosabb.
érzés, hányás, 3. Hívjon mielőbb mentőt (104 / 112)!
 öntudatromlás, hasfájás,
4. Figyelje a légzést és a keringést!
zavartság,  légzés- és 5. Eszméletlennek biztosítson szabad
 nehéz/sípoló légzés, keringészavar,
légutat stabil oldalfektetéssel!
rekedtség,  légzés- és Keringés- és/vagy légzésleállás esetén
 nyelv- és/vagy gége- keringésleállás.
és/vagy ajakduzzanat
kezdjen újraélesztést!
A kalcium pezsgőtabletta:
Alkalmazása értelmetlen.
 Görcsroham
• A rohamnak lehetnek előjelei, ezeket a beteg jól felismeri. A
görcsroham kiterjedhet az egésztestre, más esetben csupán
egyes testrészekre. Tarthat néhány másodpercig, de akár
hosszú percekig is.

• Legfontosabb teendő a beteg fejének óvása az ütődéstől.

Tegyen alá puha ruhát (pl.: pulóver) vagy fogja meg kezeivel.
Semmiképp se fogja le a bajbajutottat, ne tegyen semmit a
szájába!
• A roham végén keressen sérüléseket, amennyiben a beteg
eszméletlen biztosítson szabad légutat stabil oldalfektetéssel.
A tudat rendeződése hosszabb időt (15-20 perc) is igénybe
vehet, semmiképp se hagyja magára ez idő alatt!
• Az ellátás ismertetésekor különbséget kell tenni a magánál lévő
 Alacsony vércukorszint
Tünetek Ellátás

cukros itallal vagy étellel kell

 gyengeség, rendezni mielőbb
éhségérzet, vércukorszintjét. Amennyiben
 furcsa eszméletlen a félrenyelés
viselkedés,
 szédülés,
veszélye miatt nem
részegséghez itatható/etethető, mielőbb
hasonló tünetek,  izomremegés,
mentőt kell hívni, illetve
 súlyosabb
esetben
 görcsök, ritkán
agresszió,
szabad légutat biztosítani stabil
görcsroham, oldalfektetéssel.
 acetonszagú lehelet.
légzészavar,
eszméletvesztés,
 sápadt, meleg,
verejtékes bőr,
 CO-MÉRGEZÉS
Tünetei: Ellátás:
• émelygés, • Teremtse meg a biztonságot! Vigye
• ki a sérültet a gáztérből!
fejfájás,
• 2. Nyugtassa meg a sérültet,
• hányinger, hányás. helyezze nyugalomba! Ültesse,
• végtagok gyengesége, vagy fektesse le a szabad levegőn!
• izomfájdalom, • 3. Az eszméletlen sérültet helyezze
stabil oldalfektetésbe!
• mozgásképtelenség,
• 4. Ha leállt a légzés, kezdje meg az
• hallucináció, újraélesztést!
• tudatzavar, • 5. Mentőhíváskor jelezze, hogy
• eszméletvesztés, műszaki segítségre is szükség van!
• légzésleállás.
Első stádium: a mérgezést szenvedett nyugtalan, zavart, kábult, fáradt, enyhe
fejfájásra panaszkodhat. Jelentkezhet szédülés, hányinger, hányás. Bőre
cseresznyepiros.

Második stádium: izomgörcsök a végtagokban, majd az egész testben,

görcsroham, eszméletvesztés.

Harmadik stádium: izomok ellazulnak, légzésbénulás, halál.

Ellátás során mielőtt a gáztérbe lépne (pl. garázs), gondoskodjon az
átszellőztetésről!

Nagyobb füst esetén ne menjen be, vagy csak nagyon rövid időre!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

SOK SIKERT A VIZSGÁHOZ!