1.

Hazai állománycsoportok és a rendfokozatok emelkedő sorrendben:

Állománycsoportok: tiszthelyettesek, zászlósok, tisztek, főtisztek, tábornokok

Rendfokozatok: őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester, zászlós, törzszászlós, főtörzszászlós, hadnagy, főhadnagy, százados, őrnagy,
alezredes, ezredes, dandártábornok, vezérőrnagy, altábornagy, vezérezredes.

2. Belépés hivatalos helyiségbe és távozás, ha az elöljáró hívatta:

Érkezés: kopogás után, a helyiségben tartózkodó elöljáró igen, vagy tessék válaszára, a helyiségbe belépek, az ajtót magam után becsukom,
majd vigyázzállásban az elöljáró felé fordulva a következőket mondom pl.: Ezredes Úr! Kiss őrmester jelentem, parancsára megjelentem.
Távozás: az elöljáró utasít a távozásra, „Értettem!” válasz után a helyiséget elhagyom. Amennyiben én kérem az engedélyt a távozásra „Ezredes
Úr! Kiss őrmester kérek engedélyt távozni!”

3. A raj, szakasz és század felépítése, valamint a 2 és 3 rajos oktatási alakzat ismertetése:

A raj áll 5-7 fő rendőrből, a szakasz áll 3-5 raj és szakaszparancsnok, szakaszparancsnok helyettes, a század áll 3-5 szakasz századparancsnok
és századparancsnok helyettes.
Oktatási alakzatok: két rajos szakasz, három rajos szakasz, négy rajos szakasz

4. Mentő értesítésének szabályainak sorrendje:

- Bemutatkozás és ha lehet, adjunk meg egy visszahívható telefonszámot

- Pontos behatárolás, hogy hol van a beteg (közterület pontos behatárolása)
- Baleset esetén hány sérült van, milyen jellegű a sérülésük, eddig milyen ellátást kaptak, a mentők kiérkezéséig még mi a teendő.
- Több sérült esetén meg kell adni, hogy hány a könnyű, a súlyos vagy az életveszélyes, mert ez befolyásolja a döntést a kivonuló egységek
számáról és felszereltségéről.
- Ha a sérült nehezen megközelíthető helyen fekszik, ebben az esetben beszélni kell a szolgálatvezetővel, hogy meghatározható pontos helyen
várja valaki a mentőket.

5. Mérgezések ismertetése - az elsősegélynyújtás keretében – sérültek ellátása ebben az esetben:

A mérgezéskor nyújtott elsősegélynyújtás függ attól, hogy milyen a beteg öntudata, illetve, hogy milyen mérget vett be. Fontos, hogy minden
esetben helyezze a beteget stabil oldalfekvésbe a gépkocsi hátsó ülésére és szállítsa a sérültet a legközelebbi kórház baleseti ambulanciájára.
Telefonálni kell a kórházba, hogy mérgezett beteget visz. Ismertetni kell, amennyiben lehetséges, hogy a mérgezés hogyan, mikor és mivel
történt. Azonosítás miatt vigye magával a méreg tartóját, esetleg a maradék mérget, hogy megtalálják az ellenszerét.
Amennyiben a sérült eszméletlen, ne adjon neki semmit szájon át, ne hánytassa meg, mert félrenyelheti saját hányadékát és megfulladhat tőle.
Ebben az esetben is helyezze stabil oldalfekvésbe, gondolva arra, ha önmagától hányna.
Ha a sérült eszméleténél van, kérdezze ki , vagy ellenőrizze az előzményeket, hogy megtudja milyen mérget vett be. Vizsgálja meg az ajkat, a
nyelvet, a torkot, hogy nincs-e rajta kémiai anyagtól származó égési sérülés, amely arra következtet, hogy a méreg maró hatású volt-e.
Maró hatású méreg esetén (pl. sav, lúg, ammónia, klór, háztartási tisztító folyadékok) következő a teendő:
- beteg száját átöblíteni
- beteget hányatni nem szabad, mert a maró hatás miatt károsodott gyomor, nyelőcső fala átlyukadhat, illetve feltépődhet.
- azonosítani kell a maró hatású mérget, majd az alábbi a teendő:
- ha sav, adjon 1-2 pohár tejet, vagy vizet
- ha ammónia vagy tisztító folyadék, adjon 1-2 pohár vizet
- ha egyéb lúg vagy klór, ne adjon semmit szájon keresztül
- kőolajszármazék esetén (pl. kerozin, festék hígító, benzin) ne adjon semmit szájon keresztül. Ebben az esetben sem szabad hányatni a
beteget, mert a kőolajszármazék gőze a tüdőbe jutva súlyos következményeket okozhat.
- nem maró hatású méreg esetén (pl. alkohol, gyógyszer, mérgező növény) a betegnek 1-2 pohár vizet kell adni és meg kell hányatni ujjával
vagy egy kanál nyelével, hogy ingerelje a torok hátsó részét.

6. A vérzés fajtái, sérült ellátása elsősegélynyújtás keretében:

- A hajszáleres vérzés gyöngyöző, a vér a sebből szivárog. A vérveszteség mennyisége elhanyagolható. Általában horzsolások esetén látható.
- Gyűjtőeres vérzéskor sötétvörös vér ürül egyenletesen a sebből. Nagyobb ér sérülésekor a gyűjtőeres vérzés is súlyos vérvesztéshez vezethet.
- Az ütőeres vérzésnél élénkpiros vér, a szívösszehúzódásokkal szinkron pulzálva ürül a sebből. A nagy nyomás miatt a beteg a sérült ér
nagyságától függően akár rövid időn belül elvérezhet, meghalhat.

A vérzések ellátása során a következőkre kell figyelni:

Lehetőleg gumikesztyűt kell használni, hiszen több, ma még gyógyíthatatlan betegség terjed vér útján (pl. AIDS, hepatitis). A beteget ültetni
vagy fektetni kell, majd a vérzés jellegétől függően lássuk el a sebet:
- hajszáleres vérzésnél a sebkörnyék fertőtlenítése után helyezzünk steril gézlapot a sebre, rögzítsük.
- Gyűjtőeres vérzés esetén a beteg lefektetését követően emeljük meg a sérült végtagot. Meg kell tisztítani a seb környékét és vénás
nyomókötést kell helyezni a sebre. Ha esetleg átvérezne a kötés, ne vegyük le, hanem egy újabb géz szoros odapólyázásával próbáljuk a vérzést
csillapítani. Ellátás után a végtagot kössük fel vagy polcoljuk alá.
- Ütőeres vérzésnél először fontos, hogy a beteg lefektetését követően találjuk meg a vérzés feletti legközelebbi ütőeres nyomáspontot, amely
nyomásával a vérzés jelentősen csökkenthető. A nyomás állandó fenntartása mellett (kérjünk segítséget a körülöttünk állóktól!) tömködjük ki a
sebet steril kötszerrel, majd helyezzünk nyomókötést a sebre.
7. Katasztrófa helyszínén a rendőr kötelező feladata, intézkedési lehetőségei:

A rendőrség feladata a kárhelyszín közel és távol biztosításának megszervezése, végrehajtása és a mentésben részt vevők szervezett
munkavégzésének biztosítása. Ennek során meg kell határozni a kárhelyszín területét, és végre kell hajtani a biztonságos elhatárolását a külső
környezettől. Ki kell jelölni a helyszínhez vezető útvonalakat, és intézkedni kell a forgalomszervezési feladatok végrehajtására. Szükség esetén
a rendelkezésre álló útvonalakat a közforgalom elől le lehet zárni, biztosítva ezzel a mentésben részt vevő gépjárművek akadálymentes
közlekedését. A kárhelyszínhez vezető útvonalakon ellenőrző-átengedő pontokat kell működtetni, megakadályozva ezzel az illetéktelen
személy-, valamint járműmozgást. Az ellenőrző-átengedő pontok állományát részletesen el kell igazítani, és meg kell számukra határozni a
kárterületre beléptethetők körét. (vörös-iszap károsult települések kiürítése)
Meghatározzák a mentésben részt vevő, a kárelhárító, a vizsgálatot folytató, valamint a biztosító feladatokat ellátó szervezetek járműveinek
parkolási rendjét. A parkolóhelyet a kárhelyszíni vezetési törzs vezetője jelöli ki, és a rendőrség gondoskodik az őrzéséről. A kárhelyszín
területén vagy attól távolabb, egy elkülönített helyen célszerű kijelölni az áldozatok és a csomagok gyűjtőhelyét, valamint az elsősegélynyújtó
helyeket. Fontos szempont, hogy az áldozatok és a csomagok gyűjtőhelye a lehetőségek figyelembevételével elkerített helyen legyen, teljesen
kizárva ezzel illetéktelen személyek bejutását a területre. Lakott területet érintő baleset esetén a mentési és kárenyhítési feladatok
hatványozottan jelentkeznek. A rendőrségnek a helyszíni tevékenység biztosítása mellett komoly feladatot jelenthet az esetlegesen kitelepítendő
lakosságot elszállító menetoszlopok biztosítása. A kialakított közlekedési rend fenntartása érdekében a menetoszlopok közlekedése minden
esetben rendőrségi felvezetéssel történik. Ezt követően a visszamaradt értékek biztonságos megóvásáról kell gondoskodnia a rendfenntartóknak.
Ebben jelentős segítséget nyújthatnak a fegyveres szervek, valamint a polgárőrök.
A rendőrség csapaterőbe szervezett alegységeivel kell végrehajtani a kárhelyszín környezetének átkutatását. A kutatás célja további sérültek,
áldozatok, továbbá a szerencsétlenség bekövetkezésének körülményeire utaló nyomok (roncsdarabok) felderítése.

8. Katasztrófák csoportosítása:

A természeti katasztrófákkal szemben az ember kiszolgáltatott, kialakulását, bekövetkezését nem, vagy csak ritkán tudja megakadályozni,
tehát az emberi tevékenységtől függetlenül, a természet erőinek hatására elemi csapásként fordulnak elő. Bekövetkezésük, kialakulásuk
részben előre jelezhető, pl. árvíz, belvíz, másrészt nem, pl. földrengés, aszály, villámcsapás
A civilizációs katasztrófák két fő ága:
- társadalmi katasztrófán belül szándékos vagy gondatlan emberi cselekedet következtében kialakuló katasztrófa
- mesterséges katasztrófán belül környezeti és technikai katasztrófát különböztetünk meg.

9. „Minősített időszakok” ismertetése és jellemzése:

Veszélyhelyzet:
„ a Kormány az állampolgárok élet és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása ( a
továbbiakban : veszélyhelyzet ), valamint a közrend és közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.”
1949. Évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya 35.§.(1).i).

A szükséghelyzetet el nem érő mértékű, az állampolgárok élet és vagyonbiztonságát vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás
illetőleg ipari baleset okozta állapot
1996. évi XXXVII.tv.2.§.(2)

Szükségállapot:
„E jogkörében az Országgyűlés az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres
cselekmények, továbbá az állampolgárok élet és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve
elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban: szükséghelyzet) szükségállapotot
hirdet ki.”
1949. évi XX. Törvény – A Magyar Köztársaság Alkotmánya 19.§.(3)i.)

Megelőző védelmi helyzet:

„külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a
megelőző védelmi helyzetet és felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére.”
2004. Évi CIV. Törvény ().§.n).

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949.évi XX. Törvény módosítása

Rendkívüli állapot:
„E jogkörében az Országgyűlés hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén
kihirdetheti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre.”
1949.Évi XX. Törvény – A Magyar Köztársaság Alkotmánya 19.§.(3) h)

Alkotmány 19.E.§. szerinti helyzet:

„Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, illetve az ország területének a
honvédség légvédelmi és repülőkészültségi erőivel való oltalmazására, alkotmányos rend, az állampolgárok élet és vagyonbiztonsága, a közrend
és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerinti a támadással arányos és erre
felkészített erőkkel – szükségállapot, vagy rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles.”

10. A rendőrségi adatkezelések biztonsági fokozatai:

A rendőrségi adatkezelések biztonsági fokozatai:
- Alapbiztonsági fokozat: azon adatkezelések tartoznak ebbe a fokozatba, amelyekben feldolgozott személyes adatokat törvény nyilvánossá
minősítette, valamint amelyek egyedi azonosításra alkalmas személyes adatokat nem tartalmaznak és ezen adatok illetéktelen személy által
történő megismerése, megváltoztatása, vagy törlése alapvetően nem veszélyezteti a szerv feladatainak végrehajtását és az érintett személyiségi
 jogainak érvényesülését. A megsérült, vagy megsemmisült adatok helyreállítása viszonylag kis ráfordítással, jelentős érdeksérelem nélkül
elvégezhető.
- Fokozott biztonsági fokozat: azon szolgálati titoknak minősített és azon nyílt adatkezelések tartoznak ebbe a fokozatba, amelyekben
feldolgozott adatok illetéktelen személy által történő megismerése, megváltoztatása, vagy megsemmisítése veszélyezteti a rendőri szerv
feladatainak végrehajtását, illetve az érintett személyiségi jogainak érvényesülését, a várható kár hatása túlmutat a rendőrségi érdekeken,
hátrányosan befolyásolhatja a Rendőrség adatszolgáltatási tevékenységét. A megsérült, vagy megsemmisült adatok helyreállítása nem, vagy
csak jelentős anyagi, technikai ráfordítással valósítható meg.
- Kiemelt biztonsági fokozat: ebbe a fokozatba tartoznak az államtitkot tartalmazó adatkezelések, valamint azon adatkezelések, amelyek
illetéktelen személy által történő megismerése, nyilvánosságra hozatala, illetve az adatok megváltoztatása, megsemmisülése a Rendőrség -
illetve más együttműködő szerv - feladatainak ellátását lehetetlenné teszi, a nemzetközi rendőri kapcsolatokat, esetleg az érintett személyét
veszélyeztetheti. A megsérült, vagy megsemmisült adatok helyreállítása nem, vagy csak aránytalan anyagi, technikai ráfordítással valósítható
meg.

11. Őrszolgálatot ellátó rendőrnek tilos:

Szolgálatban a járőrnek és az őrnek tilos minden olyan magatartás, meg nem engedett könnyítés, amelyet szabályozó tilt, amely a rendőri
fegyelemhez nem méltó vagy a rendőri tekintélyt sérti:
- járőr körzetét, járőrútvonalát, őrhelyét külön parancs vagy előljáró engedélye nélkül elhagyni, kivéve, ha állampolgári bejelentés miatt,
illetőleg saját észlelése alapján rendőri intézkedés megtétele válik szükségessé, és a szolgálatirányító parancsnok értesítésére nincs mód,
- ruházatán, felszerelésén meg nem engedett könnyítéseket alkalmazni, kigombolkozni, sapkáját, egyéni felszerelését letenni,
- a munkaközi szüneten kívül rágógumit, magot rágni, étkezni, fagylaltozni, leülni, lefeküdni, aludni,
- intézkedés közben dohányozni,
- minden olyan tevékenységet folytatni, amely elvonja figyelmét a szolgálat maradéktalan teljesítésétől.

12. Létesítmények őrzési módjának ismertetése, jellemzése:

- A területőrzés az objektum egészének őrzését jelenti. Az objektum határa az őrzés vonala, az ezen belül lévő terület Az őrzött területnek
minősül. Az őrök az objektum határának meghatározott szakaszát (az őrhelyzet) őrizzék úgy, hogy közöttük a látó-, halló összeköttetés
biztosított legyen.
- A pontőrzés az objektumnak csak a legfontosabb, legveszélyeztetettebb részét biztosítja. Ebben az esetben csak az őrhelyek esnek az őrzött
területtel egy tekintet alá.
- A kombinált őrzés az előbbi két alapvető őrzési mód együttes alkalmazása úgy, hogy a területőrzés mellett az objektumon belül egyes részeket
külön is őriznek.

13. Objektumvédelem módjai:

- pontvédelem az objektum fontosabb részeinek védelmét szolgálja. A védelemnek ezt a módját akkor alkalmazzuk, ha az épület elhelyezési
viszonyai, belső adottságai, a védelem ellátására rendelkezésre álló erő az épület egész területére kiterjedő körvédőképes védelem
megvalósítását nem teszi lehetővé,
- körvédőképes védelem az objektum egész területének a védelme. A védelemnek ez a módja lehetővé teszi – a váratlanul egyszerre több
irányból végrehajtott támadás esetén is – a bűnöző épületen (objektumon) kívüli megsemmisítését, a támadás szétverését. Körvédőképes
védelmet kell szerveznünk minden esetben, ahol ezt a rendelkezésre álló erők és az épület fekvési, építészeti adottságai lehetővé teszik.
- körvédőképes védelem pontvédelemmel alkalmazva, ezt a védelmi módot nagyobb jelentőségű objektumok védelme során alkalmazzuk.
Ebben az esetben a körvédőképes védelem pontvédelemmel is kiegészül, amit az objektum legfontosabb részének külön védelmére szervezünk.

14. Őrzés kategóriái:

Az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelt létesítmények a veszélyeztetettségük szempontjából az alábbi kategóriákba
sorolhatók:
Az I. kategóriás objektumokat őrséggel kell őrizni. I. kategóriás objektumnak kell minősíteni azokat a létesítményeket, amelyek esetében
egyértelműen behatárolhatók a létesítményt, illetve az abban tartózkodókat fenyegető veszélyforrások, vagy konkrét ellenőrzött adatok állnak
rendelkezésre egy támadás előkészületeiről. Az őrzés rendszabályai foglalják magukban a külső technikai biztosítást, a be- és kilépő személyek
és csomagjaik ellenőrzését (szükség esetén átvizsgálását), a külső és a belső őrzést, a létesítmény közvetlen környezetének, az érkező
szállítmányok (járművek) és küldemények biztonsági ellenőrzését.
II. kategóriába kell sorolni azokat az objektumokat, ahol általánosságban ismert a létesítményt fenyegető veszélyforrások köre és a kialakult
helyzet összes körülményeire tekintettel feltételezhető az objektum ellen irányuló bűncselekmény elkövetése. Az objektumhoz állandó jelleggel,
vagy a nap meghatározott időszakára biztosító- vagy objektumőrt kell vezényelni. A II. kategóriás objektumok esetében az őrzési rendszabályok
magukba foglalhatják a létesítmény külső technikai biztosítását, a be-, illetve kilépő személyek, illetve csomagjaik ellenőrzését, az érkező
szállítmány és küldemény biztonsági ellenőrzését.
III. kategóriába tartoznak azok az objektumok, amelyek folyamatos, visszatérő rendőri ellenőrzése az általános közbiztonsági helyzetből
fakadóan folyamatosan, vagy a nap meghatározott időszakában szükséges. Az ellenőrzésre gépkocsizó vagy gyalogos járőröket kell alkalmazni .

15. A szolgálati viszony fogalma, létrehozásának feltételei:

Szolgálati viszony az 1996 évi XLIII tv. (továbbiakban Hszt.) alapján:
3. § (1) A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet
a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok
illetik meg.

Létrehozásának feltételei:
- 18. életévét betöltött, de 35 évesnél nem idősebb,
- cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező,
 - a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű (szakképesítésű) magyar állampolgárral létesíthető, aki a hivatásos
szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását, és - a
külön törvényben meghatározottak szerint - megfelel a nemzetbiztonsági követelményeknek.

16. A rendőrség tevékenységét meghatározó legfontosabb jogszabályok, azok rövid tartalmának ismertetése:
- 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról
- 1994. évi XXXIV. tv. a rendőrségről
A törvény a rendőrség feladatkörére, szervezetére és irányítási viszonyaira, a rendőrség működésére, továbbá az ennek során alkalmazott
intézkedésekre és kényszerítőeszközökre, valamint az eszközalkalmazás jogi garanciáira vonatkozó szabályokat tartalmazza.
A rendőrség feladatköri, szervezeti, működési viszonyainak átfogó törvényi szabályozását tartalmazza.
- 62/2007. (XII.23.) IRM rendelet: a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról
A rendelet hatálya kiterjed a hivatásos állományú rendőr szolgálati tevékenységére, valamint a rendőrség szerveinek működésére.
- 1996. évi XLIII. tv. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
A törvény első része tartalmazza a szolgálati viszony valamennyi jogalanyára egyaránt vonatkozó általános, a második része pedig az egyes
fegyveres szervek sajátosságait tükröző, garanciális jellegű szabályokat. A vegyes, átmeneti és záró rendelkezéseket felölelő harmadik rész
szabályai értelemszerűen alkalmazandók a címzettek teljes körére.
- Az Országos Rendőr főkapitány 22/1997 számú Utasítása: a Magyar Köztársaság Rendőrségének Járőr- és Őrszolgálati Szabályzata

17. A rendőr magatartási szabályai szolgálatban és szolgálaton kívül:

A hivatásos állomány tagja köteles:
- az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni és feladatát teljesíteni, illetve e célból rendelkezésre állni,
- a szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően (szükség esetén a veszély vállalásával) az
elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani,
- a munkatársaival együttműködni, a munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az más egészségét, testi épségét ne
veszélyeztesse, anyagi károsodását ne idézze elő,
- szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és beosztásához méltó magatartást tanúsítani.

Magatartási szabályok szolgálatban: tevékenysége során tartsa és tartassa be a jogszabályok előírásait, az intézkedései során legyen nyugodt,
magabiztos, az állampolgárokkal, munkatársaival szemben legyen segítőkész, tisztelettudó. Megjelenése legyen alakias, tekintélyt és tiszteletet
parancsoló. Szeszes italt szolgálati ideje alatt nem fogyaszthat, intézkedései során ne dohányozzon, ne étkezzen.

Magatartási szabályok szolgálaton kívül: a rendőr szolgálaton kívül is olyan magatartást tanúsítson, olyan szórakozóhelyeket látogasson, amely
nem sérti a rendőrség, és a saját tekintélyét. A jó hírnév követelményeinek folyamatosan feleljen meg, családi élete, magánélete legyen
rendezett, baráti társasága se álljon olyan egyénekből, akik nem törvénytisztelő életmódot folytatnak. A rendőrnek a nap 24 órájában ahhoz
méltó módon kell viselkedni, szolgálaton kívül is példát kell mutatnia a jogszabályok betartása, a magánéletbeli viselkedés terén egyaránt.

18. Az elöljáró, a feljebbvaló és az alárendelt fogalma, egymáshoz való viszonyuk, valamint az alárendelt jelentési kötelezettsége:
Elöljáró az, akinek a rendőr szolgálati beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján, akár ideiglenes jelleggel is alá van rendelve, és akinek az
alárendelt részére parancsadási, utasítási joga van.
Alárendelt az, aki valamely elöljáróhoz szolgálati beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján akár ideiglenes jelleggel is be van osztva.
Feljebbvaló az, akinek magasabb rendfokozata van, és az alacsonyabb rendfokozatúval nem áll elöljárói viszonyban.

A rendőrök a szolgálati hierarchiából adódóan elöljárók vagy alárendeltek lehetnek. Az elöljárónak jogában áll, hogy az alárendeltnek
parancsot adjon, ezzel szemben pedig az alárendeltnek kötelessége, hogy a kapott parancsot végrehajtsa. Az elöljáró és az alárendelt közötti
ilyen függő viszonynak a kifejezése a függelem.

Az alárendeltnek kötelezettségei vannak. Ennek egyik formája a jelentési kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a rendőr szóban, illetve írásban
köteles tájékoztatni elöljáróját bizonyos dolgokról, eseményekről, melynek körét a Szolg. Szab. tételesen felsorolja.
102. § (1) Az alárendelt elöljárójának szóban jelenti:
- a szolgálati feladat, az utasítás végrehajtását, illetve az azt akadályozó körülményeket,
- beosztásba való kinevezését, magasabb rendfokozatba történt előléptetését, kitüntetését, megdicsérését, jutalmazását, ha ezt nem a közvetlen
elöljáró jelenlétében közölték, illetve nem tőle kapta,
- ha más elöljárótól utasítást kapott vagy az ellenőrizte tevékenységét,
- szabadságról való bevonulását, vezénylésének lejártát, a vezénylés helyéről történő bevonulását,
- fegyelmi fenyítését, ha azt nem közvetlenül elöljárója szabta ki,
- intézkedéseit,
- megbetegedését, felgyógyulását.
102 .§ (2) Az alárendelt írásban jelenti elöljárójának:
- személyi és családi körülményeiben beállott változásokat,
- ha bűncselekmény vagy szabálysértés miatt vele szemben intézkedés történt.
102 § (3) Ha más jogszabály jelentési kötelezettséget ír elő (pl. összeférhetetlenség, választáson jelöltként való indulás stb.) a jelentést
írásban kell megtenni.

19. Szolgálati út fogalma, tartalma, betartásának, valamint mellőzésének szabályai:

A szolgálati út fogalma 62/2007. IRM rendelet /Szolgálati Szabályzat/ 103. § alapján

(2) A szolgálati út a szolgálati érintkezésnek, az ügyek intézésének az a módja, amikor az ügy a közvetlen parancsnok és a közbeeső elöljárók
útján jut ahhoz, akinek abban döntési, utasítási, parancsadási, illetve intézkedési joga vagy kötelessége van.
 A szolgálati út jelentősége: A hierarchiából adódóan a közvetlen elöljárónak ismernie kell az alárendeltjével kapcsolatos ügyeket, problémákat.
Ezek ügyintézéséhez a közbeeső parancsnokok javaslata, véleménye szükséges, ebből fakad a szolgálati út jelentősége.
Bizonyos esetekben azonban a szabályzat is lehetővé teszi, engedélyezi a szolgálati út megkerülését.
A parancs kiadása során:
(3) A magasabb fokú rendőri szerv, az elöljáró a szolgálati út betartását mellőzheti, ha emiatt a szolgálati érdek sérelmet szenvedne. Az
alárendelt a szolgálati út mellőzésével kapott utasítást jelenti közvetlen elöljárójának.
A kérelem, panasz előterjesztése során:
(7) A rendőr kérelmével vagy panaszával érdekvédelmi szervezethez, ügyészséghez, bírósághoz, az állampolgári jogok általános hatáskörű
vagy külön országgyűlési biztosaihoz közvetlenül is fordulhat.
(8) A rendőr a kérelmével vagy panaszával a szolgálati út betartásával fordulhat a rendészetért felelős miniszterhez. A közbeeső elöljáró a
kérelmet vagy panaszt állásfoglalásával együtt haladéktalanul köteles továbbítani.

20. Az elöljárói viszonyba lépés esetei, módja és végrehajtási szabályai:

62/2007. IRM rendelet /Szolgálati Szabályzat/ 100. § - alapján: ha a Rendőrség egymásnak szolgálatilag alá nem rendelt tagjai együtt látnak
el szolgálatot, és a parancsnok nincs kijelölve
Akkor azonos rendfokozat esetén:
- az elöljáró a felsőbb szintű rendőri szerv beosztottja,
- azonos szervhez tartozás esetén a magasabb beosztású rendőr.
Azonos beosztás esetén:
- a magasabb rendfokozatú rendőr az elöljáró, illetve annak a szolgálati ágnak a beosztottja, amelynek területén a szolgálatot együtt teljesítik.
Az elöljáró viszonyba lépés esetei
Az elöljárói viszonyba lépés jogot és kötelezettséget egyaránt jelent.
Ez azonban csak az előzőekben már említett feljebbvalót, valamint a rangban idősebbet (aki ugyanolyan rendfokozatú, de régebben viseli azt)
kötelezi, illetve illeti meg.

62/2007. IRM rendelet /Szolgálati Szabályzat/ 100. § (2). bekezdés alapján a feljebbvaló és a rangban idősebb rendőr akkor jogosult, illetve
köteles elöljárói viszonyba lépni, ha
- a helyszínen intézkedő rendőr segítése érdekében erre szükség van
- a rendőr intézkedése törvényellenes
- a rendőr az utcán, nyilvános helyen viselkedésével botrányt okoz, vagy olyan cselekményt követ el, amely a rendőrség tekintélyét sérti

62/2007. IRM rendelet /Szolgálati Szabályzat/ 100. § (3)-(6). bekezdés alapján az elöljáró viszonyba lépés módja:
(3) Az elöljárói viszonyba lépést egyértelműen és határozottan ki kell jelenteni, a polgári ruhában lévő feljebbvaló magát előre igazolva léphet
elöljárói viszonyba.
(4) Az elöljárói viszonyba lépés nem járhat a szolgálati intézkedésbe való indokolatlan beavatkozással.
(5) Az elöljárói viszonyba lépett feljebbvalónak az átvett intézkedést be kell fejeznie.

21. A parancs és utasítás végrehajtásának rendje és szabályai:

A parancs fogalma többféleképpen is meghatározható:
 a szolgálati tevékenység irányításának meghatározó eszköze,
 meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó egyedi utasítás,
 az arra jogosult katona által kiadott és tartalmilag a szolgálati feladatok ellátásával kapcsolatos tevékenységre irányuló rendelkezés értendő,
amely tehát szolgálati parancsnak minősül.

A parancs az alárendeltek irányításának eszköze, annak érthetőnek a körülményekhez képest rövidnek és végrehajthatónak kell lennie.
Parancs adására csak az elöljáró jogosult, és a parancsot kizárólag alárendeltjének adhatja.

(4) A rendőr az utasítás tudomásulvételét „értettem” szóval jelenti.

(5) Indokolt esetben az elöljáró köteles meggyőződni arról, hogy az alárendelt pontosan megértette az utasítást. Távbeszélőn adott utasítás
jogosultságáról kétség esetén visszahívással kell meggyőződni.
(6) Ha az utasítás végrehajtását elháríthatatlan akadály lehetetlenné teszi, ezt a körülményt az utasítást adó elöljáró felé haladéktalanul
jelenteni kell.
(7) Ha a rendőr kapcsolata megszakad az elöljárójával, utasítás hiányában köteles a jogszabályok és más rendelkezések előírásai szerint
önállóan eljárni.
(9) Ha a parancs teljesítését másik elöljáró parancsa akadályozná, az alárendelt az előzőleg kapott utasítást köteles jelenteni. Ha az elöljáró
ennek ellenére utasítást ad parancsa végrehajtására, azt teljesíteni kell. Az utóbbi utasítás teljesítését követően az első utasítás végrehajtását
meg kell kezdeni, illetve folytatni kell.
(10) Az első utasítás teljesítésének elmulasztásáért, késedelmes teljesítéséért az új utasítást adó elöljárót terheli a felelősség. Az, aki az újabb
parancsot adta, értesíti erről az előző utasítást adó elöljárót. Az utasítás végrehajtását mindkét elöljárónak jelenteni kell.
(11) Fontosabb utasítást az elöljáró írásban adja ki, és azt ki kell hirdetni az érintett beosztottak előtt.

A 1994. évi XXXIV. tv. /Rendőrségi Törvény/ alapján 12. §:

(1) A rendőr a feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha
azzal bűncselekményt követne el.
(2) A rendőr a szolgálati elöljáró jogszabálysértő utasításának teljesítését - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tagadhatja meg, de az
utasítás jogszabálysértő jellegére, ha az számára felismerhető, haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró az utasítást
fenntartja, azt az utasított kérelmére köteles írásba foglalva kiadni. Az írásba foglalás megtagadása vagy elmaradása az utasítást adó közvetlen
felettesénél bejelenthető, e jog gyakorlásának azonban az utasítás teljesítésére nincs halasztó hatálya.
Utasítás a különböző jogszabályokban és szabályzatokban lefektetett és a katonákra általánosan kötelező előírások betartására vonatkozó
rendelkezés.
Az utasítás végrehajtásának rendjét a 1996. évi XLIII. tv. (Hszt.) is a rendőrségi törvénnyel összhangban határozza meg.
22. A jelentés, a feljelentés és a szolgálati jegy fogalma és tartalma:
Jelentés: valamely esemény, helyzet, eredmény vagy intézkedés leírása.
Feljelentés: szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúját tartalmazó irat.
Szolgálati jegy: valamely IRM szerv vagy a IRM egy dolgozójának, beosztottjának, a szolgálattal összefüggő, írásban előterjesztett jelentése,
igénye, kérelme.

Az irat tartalmazza:
Bal oldalt
Fejrovat, fejléc, iktatószám, címzés
Jobb oldalt
Tárgy, melléklet
Középen
Irat megnevezése, alatta a szöveges rész: - bevezető, tárgyalás, befejezés.

A feljelentés általános adatai:

 Az intézkedő rendőr beosztási helye
 A feljelentett személyi adatai:
 családi és utóneve (leánykori is)
 születési helye, ideje (év, hónap, nap)
 anyja neve
 foglalkozása
 lakcíme (ideiglenes is) és tartózkodási helye
 munkáltatójának megnevezése, címe, telephelye
 fiatalkorú esetén a szülő (gondozó vagy gyám) családi és utóneve, lakcíme, a tanintézet megnevezése és címe
 havi jövedelme és az eltartott családtagok száma (gyermek, szülő)
 személyi igazolványának száma (külföldi esetén állampolgársága, útlevelének, illetve lakhatási engedélyének száma)
A szabálysértés elkövetésének:
 időpontja (állapot, cselekmény esetén időtartama)
 helye (nyilvános – nem nyilvános hely, helység, utca, házszám, útszakasz, vagy kilométerkő számának megnevezése)
A szabálysértés elkövetéséről a rendőr hogyan értesült:
 észlelte
 felkérésre, vagy utasításra intézkedett (az utasítást adó neve, a felkérő neve, lakcíme)
 utólag értesült (parancsnokától vagy másoktól)
A cselekmény leírása:
 Tanúk megnevezése
 Név, születési hely, év, hó, nap, anyja neve, lakcíme
- A feljelentés keltezése, az intézkedő rendőr, valamint a feljelentést ellenőrző parancsnok aláírása.

23. A jelentés alaki és tartalmi követelményei:

A kiadmányon az alábbiakat kell feltüntetni:
a) az irat fejrészén a szerv megnevezését (fel lehet tüntetni, továbbá a szerv címerét, címét, postafiók számát, telefon- vagy telefaxszámát és
elektronikus elérési lehetőségét),
b) az irat első lapjának bal felső sarkán az iktatószámot,
c) az iktatószám alatt bal oldalon a címzésben a címzett nevét, rendfokozatát, beosztását, székhelyét és – külső levelezésnél - címét,
d) az irat első lapjának jobb felső sarkán
- válasz esetén a hivatkozási számot,
- az irat tárgyát,
- az ügyintéző nevét és telefonszámát (telefax számát, elektronikus elérhetőségét),
e) a szöveg alatt jobb oldalon a kiadmányozó nevét, rendfokozatát, beosztását, mellette a szerv körbélyegzőjét,
f) a szöveg alatt bal oldalon:
- a keltezést (év, hó, nap), az „s. k.” jelzésű kiadmányokon a hitelesítési záradékot (ez utóbbi alól kivétel a nyomdai úton készített kiadmány),
- a mellékletek számát (tíz lapig lapszám szerint, azon felül lehet „iratcsomag” megjelöléssel).
A kiadmányhoz készített melléklet jobb felső sarkára „Melléklet a ....számú irathoz” szöveget kell feltüntetni.
Indokolt esetben, ha az irat több példányban készült, ezt az alapirat záradékában - a címzettek megjelölésével fel kell tüntetni, vagy külön
elosztót kell készíteni.
Az előadói ívre vagy iratborítóra az ügyintéző köteles feljegyezni:
a) az iratkezelési utasítást (továbbítás, sokszorosítás, elosztás stb.),
b) a véglegesen irattárba kerülő iratoknál az irattári tételszámot és a megőrzési időt.
Az ügyintéző feljegyzéseit a kiadmányozására jogosult az irat aláírásával hagyja jóvá, vagy ha az ügyintéző feljegyzésével nem ért egyet, akkor
azt módosítja

24. A jelentésírás leggyakrabban előforduló esetei:

Külön utasítás nélkül is írásos jelentést kell készíteni a következő intézkedésekről:
 kényszerítő eszköz alkalmazásáról
 személyi szabadságot korlátozó intézkedésről
  talált tárgyakkal kapcsolatos intézkedéseiről
 bűncselekmény gyanújáról
 helyszínbiztosításról
 személyét érintő ügyekről
 felkérésre történő igazoltatásról
 szabálysértési ügyekben foganatosított intézkedéseiről
 megfigyeléseiről, javaslatairól

25. Az őr- és járőrszolgálat fogalma, formái, az őr- járőr feladatai:

RSZSZ 89. § (1) Az őrszolgálat az a szolgálati forma, amelynek során a rendőr a kijelölt őrhelyén, illetve mozgási körzetében állandó vagy
ideiglenes jelleggel személyt, meghatározott területet, létesítményt vagy értéket véd, őriz, illetőleg közbiztonsági szempontból ellenőriz, vagy
protokolláris feladatot lát el.
(2) Az őrszolgálat formája lehet: mozgóőr, objektumőr, fogdaőr, kísérő őr, rendkívüli őr, díszőr szolgálat.

RSZSZ 87. § (1) A járőrözés a közterületek és nyilvános helyek, továbbá az államhatár őrizetének, valamint a határterület és - jogszabályban
meghatározott esetekben - a határterületen kívüli területek (mélységi területek) rendőri, illetve határrendészeti ellenőrzésének egyik formája.
A járőrözés során egy vagy több rendőr együttesen, előre meghatározott körzetben, illetve területen vagy útvonalon, illetve menetvonalon
bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti, közlekedési, illetve vízi rendészeti feladatot lát el, ellenőrzi a jogszabályok betartását, végzi a
jogellenes cselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és az elkövetők elfogását.

A Rendőrségről szóló törvénnyel és a Magyar Köztársaság Rendőrsége Szolgálati Szabályzatával összhangban:

 a szolgálat teljesítése során a járőr alapvető feladata a törvények és más jogszabályok maradéktalan megtartása és a hatáskörébe tartozó
esetekben azok betartatása,
 olyan emberi, erkölcsi magatartás tanúsítása, amely alkalmassá teszi a törvénytisztelő polgárok bizalmának, együttműködésének
megnyerésére, ezáltal feladatai teljesítésére,
 külső megjelenése, öltözete, felszerelésének szabályszerű viselése segítse a polgárokat a rendőri hovatartozásuk egyértelmű felismerésében,
járuljon hozzá a kedvező rendőrkép kialakításához.

26. Eligazítás, a beszámoltatás, valamint a váltás rendje és azok jelentősége:

Eligazítás: a járőröket és az őröket a szolgálatba indulás előtt a feladataik végrehajtására fel kell készíteni, és el kell igazítani. Az eligazítást a
szolgálatirányító parancsnok (eligazító parancsnok) tartja.
Az eligazításon a rendőr a részére szolgálatra meghatározott öltözetben, fegyverzettel és felszereléssel köteles megjelenni. A szolgálatát
akadályozó körülményekről azonnal tegyen jelentést.
Pontosan rögzítse a részére megbatározott célokat, tegyen javaslatot a célok megvalósítását szolgáló feladatok meghatározására. Az eligazítás
során győződjön meg arról, hogy valamennyi, eligazításra kötelezett rendőr megjelent.

Ellenőrizze: ruházatukat, felszerelésüket, a szolgálati okmányaikat, fegyverzetüket, a szolgálatra való alkalmasságukat.

Hiányos felszereléssel, ápolatlan vagy a biztonságos szolgálatellátást veszélyeztető külsővel és ruházatban megjelenő rendőrszolgálatba nem
léptethető.
Ismertesse az illetékességi terület ezen belül hangsúlyozottan a járőrkörzet (járőrútvonal) közbiztonsági viszonyait.

Beszámoltatás: A szolgálatból bevonuló járőrt, őrt, a bevonulását követően szóban be kell számoltatni a részére meghatározott célok
megvalósulásáról és a feladatok végrehajtásáról, tapasztalatairól, intézkedéseiről, a közbiztonsági és közlekedés-biztonsági és bűnügyi helyzetre
vonatkozó észrevételeiről, megfigyeléseiről, a bűnmegelőzést szolgáló javaslatairól.
A beszámoltató parancsnok tegye lehetővé és követelje meg, hogy a rendőr az intézkedéseivel, tapasztalataival összefüggő iratokat szolgálati
időben elkészítse, és azokat a beszámolással egy időben adja le. Az a járőr, őr, aki csak időszakos eligazításra kötelezett, a beszámolást híradó
(informatikai) eszköz útján is megteheti, azonban írásos jelentéseit köteles elkészíteni, és azokat elbírálásra elöljárójának felterjeszteni.
A beszámoltató parancsnok győződjön meg a járőr, őr részére meghatározott feladatok teljesüléséről, a tett intézkedésekről, azok hatásáról és
állampolgári fogadtatásáról, jogszerűségéről, tekintse át az elkészített írásos jelentéseket, feljelentéseket, végezze el azok revízióját. Ellenőrizze
a helyszint bírságolási okmányokat, a beszámoltatott rendőr véleményének figyelembevételével elemezze és értékelje az elvégzett szolgálati
tevékenységet. Ezek alapján határozza meg a szükséges és változtatásokat segítő feladatokat. Közölje a rendőr következő szolgálatba lépésének
időpontját, várható feladatát.

A váltás rendje: Az őr- és járőr váltására általában az eligazítás és a beszámoltatás keretei között kerül sort, azonban bizonyos esetekben – ahol
folyamatos rendőri jelenlét szükséges (pl.: objektumőr, fogdaőr) – helyszíni váltásra kerül sor. A helyszíni váltásra vonatkozó előírásokat az
alábbiak szerint határozza meg a Szabályzat:
A járőr vagy az őr a szolgálatának befejezésekor a helyszínen (a járőrkörzetében, járőrútvonalán, mozgóőr őrhelyén) is leváltható.
A helyszíni váltásra akkor kerülhet sor, ha a szolgálati helyen a folyamatos, megszakítás nélküli rendőri jelenlét indokolt.
A váltás helyén a szolgálatot befejező járőr, őr tájékoztassa a szolgálatot kezdő járőrt, őrt:
 a szolgálata során szerzett tapasztalatairól,
 a kapott külön feladatokról, intézkedéseiről,
 minden olyan tényről, adatról, amely a szolgálatot kezdő járőr, őr szolgálatához szükséges.
Adja át a meghatározott szolgálati eszközöket, okmányokat.

27. A járőrvezető feladatai és felelőssége:

A járőrszolgálat teljesítése során felelős:
 a járőrkörzetbe, járőrútvonalra meghatározott feladatok teljesítéséért, a kapott parancsok, utasítások végrehajtásáért,
 a rendőri intézkedések jogszerűségéért, szakszerűségéért. kulturáltságáért, a kényszerítő eszközök, személyi szabadságot korlátozó
intézkedések törvényességéért,
  az intézkedések végrehajtására való felkészülésért, a megkezdett intézkedések jogszerű és szakszerű befejezéséért,
 a járőrtárs (ak) tevékenységének összehangolásáért, vezetéséért, a részükre kiadott utasításaiért,
 a részére meghatározott szolgálati okmányok szabályos vezetéséért, a jelentések, feljelentések elkészítéséért,
 a szolgálati segédletek, az anyagi és technikai eszközök rendeltetésszerű használatáért, karbantartásáért, megóvásáért,
 a folyamatos hírösszeköttetés fenntartásáért, a rádióforgalmazás szabályainak megtartásáért,
 a járőr szabályos, egységes alaki megjelenéséért,
 a munkavédelmi előírások betartásáért.

A járőrvezető jogosult és köteles:

 a járőrtárs (járőrtársak, csoportba beosztottak) részére a szolgálattal összefüggő utasítást adni,
 intézkedést kezdeményezni, arra a járőrtársat (járőrtársakat) kötelezni,
 a szolgálatirányító parancsnoknak bármikor jelentést tenni, tőle a szolgálatteljesítés érdekében információt, adatot kérni,
 a járőrkörzet vagy járőrútvonal elhagyására önállóan utasítást adni, ha az elöljáró értesítésére nincs mód és állampolgári felkérés, illetőleg
saját észlelés alapján rendőri intézkedés válik szükségessé,
 a foganatosított intézkedések során a döntéseket meghozni,
 meghatározni a járőr által alkalmazandó kényszerítő eszközök körét.

28. A járőr- és őrszolgálat ellátásának közös szabályai, illetve tiltó rendelkezések az őr-, járőrszolgálatra vonatkozóan:
Szolgálatban a járőrnek és az őrnek tilos minden olyan magatartás, meg nem engedett könnyítés, amelyet szabályzó tilt, amely a rendőri
fegyelemhez nem méltó vagy a rendőri tekintélyt sérti. Így különösen:
 járőr- (mozgóőr) körzetét, járőrútvonalát, őrhelyét külön parancs vagy elöljáró engedélye nélkül elhagyni, kivéve, ha állampolgári bejelentés
miatt, illetőleg saját észlelése alapján rendőri intézkedés megtétele válik szükségesé, és a szolgálat irányító parancsnok értesítésére nincs mód,
 a ruházatán, felszerelésén meg nem engedett könnyítéseket alkalmazni, kigombolkozni sapkáját, egyéni felszerelését letenni,
 a munkaközi szüneten kívül rágógumit, magot rágni, étkezni, fagylaltozni, leülni, lefeküdni, aludni,
 intézkedés közben dohányozni,
 minden olyan tevékenységet folytatni, amely elvonja figyelmét a szolgálat maradéktalan teljesítésétől,
 az egyenruhát viselő rendőr gépkocsiból kiszállva köteles sapkáját feltenni, ruházatát, felszerelését megigazítani.

Járőrszolgálatban az intézkedéseket általában a járőrvezető kezdeményezze. Járőrtárs intézkedését csak akkor kezdeményezzen, ha erre a
járőrvezetőtől külön utasítást kap vagy vele nincs közvetlenül kapcsolatban, illetve az azonnali intézkedés elmulasztása a járőrre vagy másra
nézve súlyos következményekkel járhat.
Az intézkedést általában a járőrvezető folytassa le, a járőrtárs közvetlen biztosítása mellett. A járőrtárs kísérje figyelemmel közvetlen
környezetét, valamint az intézkedés alá vont személyt, legyen készen menekülés megakadályozására vagy támadás elhárítására.
Az intézkedés alá vont személyt lehetőleg ki kell vonni mások közvetlen figyelmének köréből, olyan helyre kell állítani, amely biztosítja az
intézkedés zavartalanságát, biztonságát.
Az egyfős járőr (mozgóőr) intézkedéseit különös körültekintéssel hajtsa végre. Előzetesen mérje fel, hogy képes-e intézkedés befejezésére, ha
nem, akkor kérjen előre segítséget.

Személyi szabadságot korlátozó intézkedés megkezdésének tényét a járőr, őr haladéktalanul jelentse a szolgálatirányító parancsnoknak.
Amennyiben a járőrkörzetben, járőrútvonalon vagy mozgóőr őrhelyen a folyamatos rendőri jelenlét szükséges, az intézkedés végrehajtásáról a
szolgálatirányító parancsnok más járőr, őr igénybevételével – szükség esetén a járőr, őr váltásával – gondoskodjon.

A szolgálat közben a munkaközi szünetet a járőr és az őr a szolgálati helyén vagy a részére meghatározott más, erre alkalmas helyen töltheti el.
A munkaközi szünet alatt étkezhet, ruházatán a megengedett könnyítéseket alkalmazhatja, felszerelését leteheti, fegyverzetét azonban
őrizetlenül nem hagyhatja. Az összeköttetésre szolgáló híradó eszközöket nem kapcsolhatja ki és köteles figyelemmel kísérni a
rádióforgalmazást. Legyen készen arra, hogy munkaközi szünetét megszakítsa és a lehető leggyorsabban feladatának végrehajtását
megkezdhesse.

A járőr, őr nem vehető igénybe:

 a feladatkörébe nem tartozó ügyiratok feldolgozására, elintézésére,
 a szolgálati feladatokkal össze nem függő kiértesítésekre,
 a halaszthatatlan nyomozati cselekmények végrehajtásán kívül, a bűnügyi szervek hatáskörébe tartozó nyomozási és vizsgálati munkára,
 idézés kézbesítésére, továbbá feladatkörébe nem tartozó szállítási, beszerzési feladatokra.

29. A szolgálati időrendszerek fajtái és szabályai:

23/2008. (OT 14.) ORFK utasítás a Rendőrség hivatásos állományú tagjainak szolgálatteljesítési idejéről, valamint a szolgálati időrendszerekről

Az utasítás alkalmazásában:
- Szolgálatteljesítési nap: az a nap, amelyen szolgálatot kell teljesíteni, illetve a következő napra áthúzódó szolgálat esetében a
szolgálatteljesítés kezdetének napja.
- Napi szolgálatteljesítési idő: a szolgálatteljesítés napján (napjain) munkavégzéssel töltött idő.
- Munkaközi szünet: a napi szolgálatteljesítési idő részét képező idő, amelynek célja, hogy az állomány tagjának a napi szolgálatteljesítés
közben biztosítsa az étkezést, tisztálkodást, pihenést.
- Szolgálatközi szünet: az osztott szolgálat alkalmazása esetén a részidőszakok között eltelt idő, amely a szolgálatteljesítési időbe nem számít
be.
- Törzsidő: a rugalmas szolgálati időrendszerben a szolgálatteljesítési idő azon része, melyet az állomány tagja valamennyi szolgálatteljesítési
napon szolgálati helyén, illetve meghatározott helyen köteles tölteni.
- Szabadidő: az az időtartam, amelyben a szolgálati időrendszer jellegéből adódóan nem kell szolgálatot teljesíteni. Magában foglalja a
pihenőidőt, illetve a pihenőnapot, amelyeket a szolgálat szervezése során jelölni kell.
- Munkaszüneti nap: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. §-ának (3) bekezdésében és a Hszt. 264. §-ában
meghatározott napok.
- Heti pihenőnap: a naptári hét előre meghatározott napjai, amelyeken nem kell szolgálatot teljesíteni, és amelyek kiadása a Hszt. 86. §-ának (4)-
(5) bekezdésében meghatározottak szerint történik. A pihenőnap általában a naptári nap nulla órájától huszonnégy órájáig tart, másnapra átnyúló
szolgálatteljesítés esetén azonban a szolgálat befejezésétől kell számítani a pihenőnapot, amelynek mértéke huszonnégy óránál rövidebb nem
lehet.
- Pihenőidő: a napi szolgálati tevékenység befejezése és a másnapi szolgálat-teljesítés kezdete közötti időtartam, amely nem számít
pihenőnapnak. A pihenőidő tartama legalább 8 óra, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít
bele.

- Hivatali szolgálati időrendszer

Hivatali szolgálati időrendszerben azok teljesíthetnek szolgálatot, akiknek a munkaköre csak a nappali időszak meghatározott részében kívánja
meg a szolgálat ellátását.
A szolgálatteljesítési napok naptári hetenként hétfőtől péntekig tartanak. A heti szolgálatteljesítési idő 40 óra, melyet hétfőtől csütörtökig 7.30
órától 16.00 óráig, vagy 8.00 órától 16.30 óráig, pénteki munkanapon 7.30 órától 13.30 óráig, vagy 8.00 órától 14.00 óráig terjedő időben kell
teljesíteni.
A 10. pontban meghatározott időpontoktól eltérően a napi szolgálat teljesíthető két részre osztva is, annak azonban egyik része sem lehet 4
óránál rövidebb. A részidőszakok között legalább 4 óra szolgálatközi szünetet kell biztosítani. Az osztott szolgálatteljesítési idő alkalmazásánál
az utolsó szolgálatteljesítési időtartam befejezése és a következő napi szolgálatteljesítési idő kezdete között legalább 8 óra pihenőidő jár,
amelybe a lakásról a szolgálatteljesítés helyére és az onnan történő visszautazás időtartama nem számít bele.
A munkaközi szünet naponta 30 perc.
Heti pihenőnap a szombat és a vasárnap.

- Rugalmas szolgálati időrendszer

Szolgálatteljesítési nap lehet naptári hetenként vasárnap kivételével a hét bármely 5 napja. A
szolgálatteljesítési időt havi, legfeljebb kettő havi keretben kell meghatározni, melynek meg kell egyeznie az adott időszak munkanapjai
számának és a napi 8 órás munkaidőnek a szorzatával. A napi szolgálatteljesítési idő nem lehet 5 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb.
A napi szolgálatteljesítési idő törzsidőből és peremidőből áll. A törzsidő napi 5 óra, ami 8.30 órától 13.30 óráig tart. A szolgálatszervezést
végző közvetlen vezető szolgálati érdekből a peremidő legfeljebb 50%-áig meghatározhatja a szolgálatteljesítési időszakot.
Ha a napi szolgálatteljesítési idő a nyolc órát eléri, a munkaközi szünet 30 perc. Minden további két óra után legalább tizenöt perc munkaközi
szünetet kell biztosítani.
Heti pihenőnap a vasárnap, amelyhez második pihenőnapként szombat vagy hétfő kapcsolódik.

- Vezényléses szolgálati időrendszer

A vezényléses szolgálati időrendszert azoknál a beosztásoknál lehet alkalmazni, amelyeknél a feladat ellátása adott időszakban eltérő létszámú
állományt igényel.
A szolgálatteljesítési időt havi, legfeljebb kettő havi keretben kell meghatározni, melynek meg kell egyeznie az adott hónap munkanapjai
számának és a napi 8 órás munkaidőnek a szorzatával. A napi szolgálatteljesítési idő legalább 4, legfeljebb 12 óra lehet.
A napi szolgálat teljesíthető két részre osztva is, annak azonban egyik része sem lehet 4 óránál rövidebb. A részidőszakok között legalább 4 óra
szolgálatközi szünetet kell biztosítani. Az osztott szolgálatteljesítési idő alkalmazásánál az utolsó szolgálatteljesítési időtartam befejezése és a
következő napi szolgálatteljesítési idő kezdete között legalább 8 óra pihenőidő jár, amelybe a lakásról a szolgálatteljesítés helyére és az onnan
történő visszautazás időtartama nem számít bele.
Ha a napi szolgálatteljesítési idő a nyolc órát eléri, a munkaközi szünet 30 perc. Minden további két óra után legalább tizenöt perc munkaközi
szünetet kell biztosítani.
Heti pihenőnapok a naptári hét előre meghatározott legalább két napja, amelynek négyhetenként két alkalommal vasárnapra kell esnie úgy,
hogy hozzá szombati vagy hétfői nap kapcsolódjon. Szolgálati elfoglaltság miatt a heti pihenőnapok összevontan is kiadhatók.
Amennyiben a vezényléses szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítőnek ideiglenesen váltásos szolgálati időrendszerben kell szolgálatot
teljesítenie, részére biztosítani kell az adott váltásos szolgálati időrendszernél megállapított szabadidőt. Az ideiglenesen váltásos szolgálati
időrendszerben történő foglalkoztatás időtartama hat hónap alatt nem haladhatja meg a 30 napot.

- Váltásos szolgálati időrendszerek

I. számú váltásos szolgálati időrendszer
Az I. számú váltásos szolgálati időrendszert azokban a folyamatos munkavégzést igénylő beosztásokban lehet alkalmazni, ahol a munkaterhelés
viszonylag állandó, egyenletes. A váltás működtetéséhez legalább 6 fő szükséges.
Az I. számú váltásos szolgálati időrendszer váltásonként 12 óra szolgálat 24 óra szabadidő, 12 óra szolgálat 48 óra szabadidő, vagy váltásonként
12 óra szolgálat 12 óra szabadidő, 12 óra szolgálat 48 óra szabadidő, 12 óra szolgálat 12 óra szabadidő, 12 óra szolgálat 72 óra szabadidő.
A szolgálatteljesítési időt havi, legfeljebb kettő havi keretben kell meghatározni, melynek meg kell egyeznie az adott időszak munkanapjai
számának és a napi 8 órás munkaidőnek a szorzatával. A napi szolgálatteljesítési idő a váltási rend szerint számított folyamatos 12 óra.
A munkaközi szünet szolgálati naponként 60 perc.
Az I. számú váltásos szolgálati időrendszerben a heti pihenőnapok a hét előre meghatározott naptári napjai, amelyeket a havi
szolgálatvezénylési tervben kell meghatározni. Szolgálati elfoglaltság miatt a heti pihenőnapok összevontan is kiadhatók.
II. számú váltásos szolgálati időrendszer
A II. számú váltásos szolgálati időrendszer részben vagy egészben készenléti jellegű (például ügyeleti-, őr) szolgálatokban alkalmazható akkor,
ha - halaszthatatlan intézkedést igénylő esetet kivéve - az állomány tagja legalább 4 órát alvással tölthet. A váltás működtetéséhez legalább 6 fő
szükséges.
A II. számú váltásos szolgálati időrendszer váltásonként folyamatos 24 óra szolgálat 72 óra szabadidő.
A szolgálatteljesítési időt havi, legfeljebb kettő havi keretben kell meghatározni, melynek meg kell egyeznie az adott időszak munkanapjai
számának és a napi 8 órás munkaidőnek a szorzatával.
A munkaközi szünet szolgálati naponként két alkalommal 30-30 perc, továbbá ezen felül 4 óra, amely - halaszthatatlan intézkedést igénylő
esetet kivéve - az erre alkalmas helyiségben, a ruházat könnyítése mellett, pihenéssel tölthető.
A II. számú váltásos szolgálati időrendszerben a heti pihenőnapok a hét előre meghatározott naptári napjai, amelyeket a havi
szolgálatvezénylési tervben kell meghatározni. Szolgálati elfoglaltság miatt a heti pihenőnapok összevontan is kiadhatók.

- Kombinált szolgálati időrendszer

 A kombinált szolgálati időrendszer a váltásos, vezényléses, továbbá a hivatali szolgálati időrendszer kombinációjának függvényében alakul. A
szolgálati időrendszer váltását a szolgálatos napot követő szabadidő letelte után lehet végrehajtani.
A szolgálatteljesítési időt havi, legfeljebb kettő havi keretben kell megállapítani, melynek meg kell egyeznie az adott hónap munkanapjai
számának és a napi 8 órás munkaidő szorzatával.
Heti pihenőnap - a szolgálati beosztástól függően - a naptári hét előre meghatározott, legalább két napja, amelynek négyhetenként két
alkalommal vasárnapra kell esnie úgy, hogy hozzá szombati vagy hétfői pihenőnap kapcsolódjon.
Ha a napi szolgálatteljesítési idő a 8 órát eléri, a munkaközi szünet 30 perc. Minden további két óra után legalább tizenöt perc munkaközi
szünetet kell biztosítani.
A 24 órás szolgálati idő alkalmazása esetén a II. számú váltásos szolgálati időrendszer munkaközi szünetére vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
A szabadság kiadása az alkalmazott szolgálati időrendszer szerinti szabadidőt követően hivatali munkanapban történik.

- Egyéni szolgálati időrendszerek

Az egyéni szolgálati időrendszerek közös szabályai
Az egyéni szolgálati időrendszer az ezen utasításban szabályozott bármely szolgálati időrendszer
kombinációja, amely a titkos információgyűjtés elrendelésére jogosult vezető írásos javaslatára, valamint a speciális rendőri feladatok
végrehajtása érdekében engedélyezhető.
Ha a szolgálatteljesítési idő a nyolc órát eléri, a munkaközi szünet 30 perc. Minden további két óra után legalább 15 perc munkaközi szünetet
kell biztosítani.
Heti pihenőnapok a naptári hét előre meghatározott legalább két napja, amelynek négyhetenként két alkalommal vasárnapra kell esnie úgy,
hogy második pihenőnapként hozzá
szombati, vagy hétfői nap kapcsolódjon. Szolgálati elfoglaltság miatt a heti pihenőnapok összevontan is kiadhatók. A havi időkeretben teljesített
egyéni időrendszerre vonatkozó szabályok
A titkos információgyűjtés elrendelésére jogosult vezető írásos javaslatára az állományilletékes parancsnok meghatározott időszakra, eseti,
személyre szóló szolgálatteljesítési rendet engedélyezhet.
Eseti, személyre szóló szolgálatteljesítési rend esetén a szolgálatteljesítési időt legfeljebb egy havi keretben kell meghatározni, amelynek meg
kell egyeznie az adott hónap munkanapjai számának és a napi 8 órás munkaidőnek a szorzatával.
A háromhavi időkeretben teljesített egyéni időrendszerre vonatkozó szabályok
A speciális rendőri feladatok végrehajtása érdekében az állományilletékes parancsnok legfeljebb háromhavi
keretben, személyre szóló szolgálatteljesítési rendet engedélyezhet:
a) a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Parancsnoksága Terrorelhárító Szolgálatának állománya és a Készenléti Rendőrség légi
kísérést végrehajtó állománya,
b) a Köztársasági Őrezred végrehajtó állománya, továbbá
c) a Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi, Szervezett Bűnözés Elleni, Bűnügyi, Területi, Műveleti Főosztályai, továbbá a Tanúvédelmi
Szolgálat állománya részére.

30. Szolgálati okmányok felsorolása, az őrutasítás tartalm:

Szolgálati okmányok (hitelesített informatikai rendszerek):
 a rendőri szerv működési területének leírása a járőrkörzetesítés térképével,
 munkatérkép (baleseti ponttérkép),
 szolgálattervezet,
 eligazítási füzet,
 beszámoltatási füzet,
 munkanapló,
 szolgálati napló,
 ellenőrzési napló,
 járőrkörzet leírása,
 járőr útirányterv,
 őrutasítás,
 szolgálati könyv (ideiglenes szolgálati lap).
A rendőri szerv vezetője, magasabb elöljáró további szolgálati okmányok vezetését is elrendelheti.

Az őrutasítás tartalmazza:
 az őrzendő objektum pontos megnevezését, helyét,
 az őrszolgálat formáját,
 az őrhely számát,
 az őr felállítási helyét, mozgási körzetét, feladatát, a magatartási rendszabályokat,
 az objektum biztonságára (beléptetésre stb.) vonatkozó előírásokat,
 az őr tevékenységének rendjét rendkívüli eseménykor,
 az őrutasítás készítésének idejét,
 az őrutasítást készítő és jóváhagyó parancsnok aláírását.
31. Járőrszolgálat jellege szerint történő felosztás, valamint az együtt szolgálatot teljesítő járőrnek kijelölt járőrök erejének ismertetése:

A járőr a vezényelt rendőrök létszámától, felszerelésétől, feladatától függően lehet:

- Egy fős járőr: Járőrszolgálatba egy rendőrt csak kivételesen indokolt esetben lehet vezényelni. Egy rendőrt önállóan a közterületre vezényelni
csak olyan feladattal lehet, amelynek ellátása előreláthatóan az életét vagy testi épségét közvetlenül nem veszélyezteti.
Az egy fős járőr biztonságos tevékenységének megteremtéséhez szolgálati kutyát, híradó vagy riasztó rendszerű összeköttetést kell biztosítani.
- Járőrpár a járőrszolgálat ellátásának alapvető formája, valamennyi szolgálatteljesítési módban, napszakban és területen.
- Járőrcsoport (3-6 fő)
- Bevetési csoport (legalább 7 fő): A bevetési csoport parancsnokból, járőrcsoportokból, járőrpárokból vagy járőrökből áll. A rendőri
beavatkozás hatékonyságának biztosítása érdekében speciálisan képzett és felszerelt, a csoport tagjainak egyidejű szállítását lehetővé tevő egy
 vagy több gépjárművel ellátott gyorsreagáló szolgálati alegység. A közterületek és nyilvános helyek demonstratív rendőri ellenőrzése, akciók,
fokozott ellenőrzések végrehajtása mellett készen áll a váratlanul jelentkező, több rendőr összehangolt tevékenységét igénylő szolgálati
feladatok helyszínén az elsődleges intézkedések megtételére.

A járőr erejét (együtt szolgálatot teljesítő járőrként kijelölt rendőrök létszámát) a közbiztonsági helyzetre, a rendelkezésre álló lehetőségekre, a
kapott feladatra, valamint a napszakra figyelemmel a szolgálatot tervező parancsnok határozza meg.
A járőr állománya – annak erejétől függően – a járőrvezetőből, járőrcsoport vezetőből, bevetési csoport parancsnokból (a továbbiakban együtt:
járőrvezető) és járőrtársból, illetve járőrtársakból áll.

(4) Attól függően, hogy a járőr feladatai között az általános bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti, illetve a közlekedést segítő, irányító és
ellenőrző feladatok vannak túlsúlyban, a járőr szolgálati forma bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti, illetőleg közlekedési
forgalomellenőrző járőrszolgálat lehet.

32. A járőr körzetleírás és útirányterv tartalmának ismertetése:

A járőr útirányterv a járőrök által végrehajtandó általános feladatokat és utasításokat tartalmazza.
 a járőr útvonalszámát (betűjelét),
 a járőrmegnevezését,
 a szolgálat teljesítésének helyét, útvonalát,
 a kijelölt útvonalon végrehajtandó fő feladatokat, a kiemelten ellenőrizendő kerülő helyeket, objektumokat,
 a betartandó magatartási és más biztonsági rendszabályokat,
 a kijelölt munkaközi szünet idejét és helyét,
 a híradó összeköttetés rendjét, módját,
 a járőr útirányterv készítésének idejét,
 a készíró parancsnok aláírását.
A járőr körzetleírás a terület ellenőrzésre kiküldött járőr szolgálati okmánya, amelyben kötött útirány megjelölése nélkül kell meghatározni:
 a járőr körzet számát, a járőr megnevezését,
 a járőr körzet határait,
 a bűnügyi és közbiztonsági szempontból veszélyeztetett területeket, objektumokat,
 a visszatérő ellenőrzést igénylő objektumokat, helyeket (az ellenőrzés ideje, helye feltüntethető),
 a járőrkörzetben végrehajtandó általános feladatokat,
 a kijelölt munkaközi szünet helyét, idejét, a híradó összeköttetés rendjét és módját,
- a járőr körzet leírásának elkészítési idejét, a készítő és jóváhagyó aláírását