0731 Hatarrendesz Kidolgozott Szobeli Tetelek

Határrendészet szóbeli 1.
tétel
Ismertesse a határrendsértés fogalmát, sorolja fel és értelmezze eseteit, fogalmazza meg mi a határrendi
eset és sorolja föl azokat!
1. A határrend fogalma:
Az államhatárral kapcsolatos nemzetközi szerződésekben és jogszabályokban meghatározott jogok és
kötelezettségek érvényesülése.
Határrend sértés fogalma

Két szomszédos állam közös határán az egyiknek a területéről kiinduló olyan cselekmény vagy esemény, mely
sérti, károsítja, veszélyezteti a másik államot, annak területét vagy a területén tartózkodó személyeket, illetve
mindezek jogos érdekeit.
Esetei, értelmezése:
a) Átlövés:
Lőfegyverből kilőtt lövedéknek a másik állam területére jutása, tekintet nélkül annak
következményére.
b) Átkényszerítés:
Olyan fenyegető erőszakos magatartás, amely alkalmas arra, hogy a másik állam területén
tartózkodó személyt(eket) akarata ellenére az államhatár átlépésére késztesse.
c) Államhatáron átható robbantás:
Légnyomás, repesz vagy szilánkhatás utján a szomszédos állam területén veszélyt, személyi sérülést,
vagy kárt okoz.
d) Államhatáron átható környezetszennyezés:
Honi vagy túloldali területen keletkezett környezetkárosító tevékenység, vagy esemény, amelynek
káros hatása mindkét oldalon, vagy a másik fél területén keletkezik.
e) Határjelrongálás:
Olyan tevékenység, amely a határjel megsemmisülését, megrongálását, elmozdulását eredményezi.
f) Határőrizeti berendezés megrongálása:
Az államhatár közelében tartózkodó személy(ek), olyan tevékenysége, amely honi területen kiépített
határőrizeti berendezés megrongálását eredményezi.
g) Légtérsértés:
Légi járműnek vagy repülőeszköznek az államhatáron történő engedély nélküli átrepülése.
h) Szomszéd államot sértő átbeszélés, (átkiabálás):
Az államhatáron áthallatszó élőszóval, vagy technikai eszközzel előadott beszéd, kiabálás, amely
tartalmánál fogva sérti a másik államot, a területén tartózkodó személyeket, vagy mindezek jogos
érdekeit.
i) Szomszéd államot sértő felirat:
Sértő feliratok, rajzok továbbítása az államhatáron át, illetve ilyenek az államhatáron túlról látható
módon való elhelyezése.
j) Területsértés:
Az államhatár meg nem engedett módon történő szándékos átlépése, feltéve, hogy az elkövető más
jogellenes cselekményt nem követ el. A szomszédos ország területére történő átlépés ideiglenes
jellegű, nem célja saját országa területének elhagyása, a határt nem jogellenes cselekmény elkövetés
céljából lépi át. (Például: határtörésen történő áthaladás az útvonal lerövidítése céljából.)
k) Tűzátterjedés vagy tűzokozás:
Olyan szándékos vagy gondatlan cselekmény, amelynek eredményeként - a honi vagy szomszédos
állam területén - keletkezett tűz az államhatáron átterjed.
A határsértések rendezése történhet határmegbízotti, vegyesbizottsági, valamint diplomáciai úton.
A határrendi eset fogalma,értelmezése:
Határrendi eset:
Két szomszédos állam határán az egyik területéről kiinduló olyan cselekmény, vagy esemény, amely
súlyánál fogva csekély mértékben sérti vagy veszélyezteti a másik államot, annak területét vagy az ott
tartózkodó személyeket, illetve mindezek jogos érdekeit és nem minősül határrendsértésnek.
Fajtái:
a) Áttévedés a személy(ek) átjutása a másik állam területére tévedésből, gondatlanságból, helyismeret,
beszámítási képesség hiánya miatt.
b) Állatátkóborlás háziállatoknak a másik állam területére történő átjutása.
c) Vízi jármű átsodródása vízi közlekedésre alkalmas járműnek a szomszédos állam területére a víz
(szél) sodrása következtében történő átkerülése.
Határrendészet szóbeli 2. tétel

Fejtse ki az államhatár, határvonal, határút, határvíz fogalmát, sorolja fel a határjelek fajtáit,
elhelyezési módjait ismertesse az államhatár, határvonal felosztását!
Az államhatár fogalma
Az államhatár nemzetközi szerződésekben meghatározott azon képzeletbeli függőleges síkok
összefüggő sorozata, amelyek Magyarország területét a légtérben, a föld (víz) felszínén, valamint a föld
(víz) mélyében a szomszédos államok területétől elválasztják.
A 2007. évi LXXXIX. tv. alapján
A Magyar Köztársaság határa
1. § (1) A Magyar Köztársaság területét a Föld felszínén függőlegesen áthaladó képzeletbeli síkok
összessége (a továbbiakban: államhatár) határolja.
(2) Az államhatárnak a Föld felszínén haladó vonalát nemzetközi szerződések határozzák meg, amelyeket
törvényben kell kihirdetni.
Határút fogalma:
Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában határút az az út vagy útszakasz, amelynek területén a
határvonal az út tengelyével megegyezően halad.
Határvíz fogalma:
Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában határvíz az a természetes vagy mesterséges, felszíni vagy
felszín alatti álló- vagy folyóvíz, amelyen a határvonal
a) halad, a határvonaltól a partig terjedő szélességében,
b) áthalad, a határvonaltól számított 50 méter szélességben.
Az államhatár felosztása:
1. Viszonylat szerint:
* osztrák
* szlovák
* ukrán
* román
* szerb
* horvát
* szlovén
2. Jelleg szerint:
* szárazföldi
* vízi
* légi
A határvonal
A határvonal fogalma
A határvonal az államhatár és a föld (víz) felszín metszési vonala.
A 2007. évi LXXXIX. tv. alapján

A Magyar Köztársaság határa
(3) Az államhatár és a Föld felszínének metszésvonala (a továbbiakban: határvonal) pontos kijelölését

határokmányok tartalmazzák, amelyeket nemzetközi szerződésként törvényben ki kell hirdetni.
A határvonal felosztása:
1. menete és helye szerint:
a./ vonalvezetés iránya szerint (egyenes, változó, tört vagy görbe vonalú)
b./ hely szerint: (szárazföldön - vízen)
2. Időbeni és térbeli helyzet szerint: (mozgó vagy fix)
3. Felmérés rendje szerint: (szakasz, fő- és alszakasz)
Mozgó határ:
Ahol a határvonal folyamatosan követi a folyóvízmeder térbeli változását.
Fix határ:
Ahol a határvonal függetlenül a folyóvízmeder térbeli változásától, az eredetileg meghatározott helyen marad.
A felmérés rendjén belül egy-egy viszonylatban lehet összefüggő és szakaszokra osztott. Ukrajna közös
határszakasza kivételével valamennyi viszonylatban a szakaszokra osztást alkalmazzák.
A szakaszokra osztáson belül különböztetjük meg a fő és alszakaszokat. Az alszakaszok a főszakaszokon belül
helyezkednek el, két fő vagy melléktörési pont között.
A főszakaszok: betűvel A, B, C, D stb. vagy római számmal: I, II, III, IV stb. jelöltek lehetnek.
Az alszakaszok: szintén a római számmal jelöltek lehetnek (I, II, III, IV, V stb.)
Az egyes viszonylatok szakaszai mindig hármashatár-pontból indulnak ki és hármashatár-pontban fejeződnek be.
A határjelek fajtái:
 egyoldalú határjelek;
 kétoldalú határjelek;
 hármas határjelek;
 fémcsapok;
 határtáblák;
 határsorompók.
A pirossal jelöltek jogi szempontból nem minősülnek határjeleknek.
A határjelek elhelyezési módjai:
* közvetlen:
a határjelek határvonalon helyezkednek el, szárazföldi szakaszon egysoros formában, az így
elhelyezett határjelek a kétoldalú határjelek.
* közvetett:
folyóvíz vonalával megegyező vízi határszakaszon és közös utak mentén, párhuzamos vagy
váltakozó rendszerben. Az így elhelyezett határjelek az egyoldalú határjelek.

Ismertesse a minimum és alapos ellenőrzés során végrehajtandó feladatokat és azok sorrendjét.
AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY
8/2008. (OT 6.) ORFK
UTASÍTÁSA
a Rendőrség Határrendészeti Szabályzatáról
Minimum ellenőrzés sorrendje:
1. A Schengeni Kézikönyvben meghatározott kötelező minimum ellenőrzést az alábbi sorrendben kell

végrehajtani:
a) a jármű fogadása, megszemlélése;
b) az útlevélkezelő napszaknak megfelelő köszönése (magyarul vagy az utas által valószínűsíthetően
ismert nyelven);
c) az úti okmány átvétele, típusának megállapítása;
d) az úti okmány alapján az utas állampolgárságának, vízummentességének, vízumkötelezettségének
megállapítása;
e) személyazonosítás végrehajtása, a szabad mozgáshoz való jogosultság megállapítása;
f) az úti okmányba bejegyzett személyek jelenlétének megállapítása;
g) az úti okmány eredetiségének, érvényességének megállapítása;
h) statisztikai adatok gyűjtése;
i) az úti okmány személyenkénti visszaadása ismételt személyazonosítás után;
j) nem rendszeres jelleggel a nemzeti adatbázisokban és a Schengeni Információs Rendszerben
(továbbiakban: SIS) való lekérdezés;
k) elköszönés.
2. A minimum ellenőrzés döntései:

a) az utas átléptethető;
b) az utas alapos ellenőrzése szükséges;
c) az utas nem léptethető át;
d) SIS találat esetén az erre vonatkozó külön utasításban meghatározottak szerint kell eljárni.
Az alapos ellenőrzés során végrehajtandó vizsgálati feladatok és azok sorrendje
I. Az ellenőrzési ponton: a határátkelőhely rendjében meghatározott és rögzített azon pont, ahol az

átlépésre jelentkezők ellenőrzése megkezdődik.
a. a jármű fogadása, megszemlélése

b. az útlevélkezelő napszaknak megfelelő köszönése
c. az úti okmány átvétele, típusának megállapítása
d. az úti okmány alapján az utas állampolgárságának, vízummentességének,
vízumkötelezettségének megállapítását
e. személyazonosítás végrehajtása
f. az úti okmányba bejegyzett személyek jelenlétének megállapítása
g. az úti okmány eredetiségének, érvényességének megállapítása
h. a határátlépés feltételei meglétének ellenőrzése
i. jármű ellenőrzése (jogszerű használat, biztosítás, csomag-, utastér ellenőrzés)
j. a személy, jármű határintézkedési nyilvántartásokban történő ellenőrzése
k. adatrögzítési feladatok
l. az úti okmányban lévő bejegyzések, bélyegzőlenyomatok ellenőrzése
m. az úti okmány (mellékletei) kezelése, bejegyzések elvégzése szükség szerint
n. statisztikai adatok gyűjtése
o. az útiokmány személyenkénti visszaadása ismételt személyazonosítás után, az
útlevélkezelő elköszönése
7. cikk
A személyek ellenőrzése a határátkelőhelyeken
(3) Harmadik országok állampolgárait be- és kiutazáskor alapos ellenőrzésnek kell alávetni.
a) A beutazáskor végrehajtandó alapos ellenőrzések magukban foglalják az 5. cikk (1) bekezdésében
megállapított, a beutazási feltételeknek, valamint adott esetben a tartózkodást és jövedelemszerző
tevékenység folytatását engedélyező okmányoknak az ellenőrzését. Ez részletes vizsgálatot tartalmaz, amely
kiterjed az alábbiakra:
i. annak vizsgálata, hogy a harmadik ország állampolgára rendelkezik-e a határátlépéshez szükséges érvényes,
még le nem járt okmánnyal és adott esetben a szükséges vízummal vagy tartózkodási engedéllyel;
ii. az úti okmány alapos átvizsgálása abból a szempontból, hogy találhatóak-e benne hamisításra utaló jelek;
iii. az érintett harmadik országbeli állampolgár úti okmányában szereplő beléptető- és
kiléptetőbélyegzőlenyomatok megvizsgálása annak ellenőrzésére - a beléptetés és kiléptetés dátumának
összevetésével -, hogy az érintett személy nem lépte-e túl a tagállamok területén engedélyezett tartózkodás
maximális időtartamát;
iv. a harmadik országbeli állampolgár indulási és célországának, valamint a tervezett tartózkodás céljának
vizsgálata, és szükség esetén a megfelelő igazoló okmányok ellenőrzése;
v. annak vizsgálata, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e a tervezett tartózkodás
időtartamának és céljának megfelelő, valamint a származási országba való visszatéréshez vagy egy olyan
harmadik országba történő átutazáshoz, ahová őt biztosan beengedik, megfelelő fedezettel, illetve képes ezt a
fedezetet jogszerűen biztosítani;
vi. annak vizsgálata, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár, a járműve és a birtokában lévő
tárgyak nem jelentenek-e veszélyt valamely tagállam közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére
vagy nemzetközi kapcsolataira. A vizsgálat a SIS-ben és a nemzeti adatállományokban tárolt, személyekre, és
- amennyiben szükséges - tárgyakra vonatkozó adatoknak és figyelmeztető jelzéseknek, valamint a figyelmeztető
jelzés esetén végrehajtandó intézkedésnek a közvetlen lekérdezését foglalja magában;
b) a kiutazáskor végrehajtandó alapos ellenőrzések a következőket foglalják magukban:
i. annak vizsgálata, hogy a harmadik ország állampolgára rendelkezik-e a határátlépéshez szükséges érvényes
okmánnyal;
ii. az úti okmány vizsgálata abból a szempontból, hogy találhatóak-e rajta hamisításra utaló jelek;
iii. lehetőség szerint annak vizsgálata, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgár nem minősül-e
valamely tagállam közrendjét, belső biztonságát, közegészségügyét vagy nemzetközi kapcsolatait
veszélyeztető személynek;
c) a b) pontban említett kiutazáskor végrehajtandó alapos ellenőrzések a következőket is magukban
foglalhatják:
i. annak vizsgálata, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes vízummal, amennyiben az szükséges az
539/2001/EK rendelet értelmében, kivéve ha érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek;
ii. annak vizsgálata, hogy az érintett személy nem lépte-e túl a tagállamok területén engedélyezett
tartózkodás maximális időtartamát;
iii. a SIS-ben és a nemzeti adatállományokban tárolt, a személyekre és tárgyakra vonatkozó
figyelmeztető jelzések lekérdezése.
II. Az ellenőrzési hely: azon hely, ahol a határforgalom zavartalansága biztosítása érdekében a gyanúok
kizárására vagy bizonyítására irányuló ellenőrzés elkülönítetten történik.
„562/2006.EK rendelet közösségi kódex
A személyek ellenőrzése a határátkelőhelyeken
(4) Amennyiben a körülmények lehetővé teszik és a harmadik országbeli állampolgár ezt kéri, az ilyen alapos
ellenőrzést a forgalomtól elkülönített helyen kell végezni.
(5) Az alapos, elkülönített helyen történő ellenőrzésnek alávetett harmadik országbeli állampolgárokat
tájékoztatni kell az ilyen ellenőrzés céljáról és eljárásáról.
Ezek az információk az Unió minden hivatalos nyelvén, és az érintett tagállammal szomszédos ország vagy
országok nyelvén (nyelvein) rendelkezésre állnak, és tájékoztatnak arról, hogy a harmadik országbeli
állampolgár kérheti az elkülönített helyen alapos ellenőrzést végző határőr nevének és szolgálati azonosítási
számának, továbbá a határátkelőhely nevének és a határátlépés időpontjának megadását.”
Az alapos ellenőrzés során felmerült jogszabálysértés gyanújára utaló körülmények tisztázása, a

bizonyítás vagy a kizárás érdekében az alábbiak hajthatók végre:
a) az ismételt, több személy általi személyazonosítás;
b) az úti okmányból útvonalkövetés végrehajtása;
c) a gyanú igazolásához vagy kizárásához szükséges más okmányok vizsgálata;
d) az úti okmánynak a rendelkezésre álló dokumentációkban, háttéranyagokban történő ellenőrzése;
e) dokumentáció készítése;
f) aláírás minta vétele, többször külön lapra;
g) az úti okmány, a fuvarokmány és az úti cél összevetése;
h) a ruházat-, a csomag- és a jármű átvizsgálása;
i) a személy célirányos meghallgatása, kikérdezése;
j) a bűncselekményre, szabálysértésre utaló bizonyítékok felkutatása;
k) kábítószer-, robbanóanyag-, személykereső kutya alkalmazása;
l) vámellenőrzés kérése írásban, a gyanúok megjelölésével.
Amennyiben az ellenőrzési helyre történő irányítást követően kerül sor az alapos ellenőrzés végrehajtására, úgy a
további, részletes ellenőrzést haladéktalanul meg kell kezdeni és az ellenőrzést a gyanúok beigazolásáig, illetve
annak kizárásáig kell végezni, az alábbiak szerint:
a) Az ellenőrzést a határátkelőhely rendjében rögzített, az e célra kijelölt helyen, helyiségben vagy
forgalmi sávon, elkülönítetten kell végrehajtani.
b) A gyanúok tényét és okát a személyekkel közölni kell, minden esetben szem előtt tartva a biztonsági és
konspirációs szabályokat.
c) Az alapos ellenőrzés alá vont utasok valamennyi határintézkedési nyilvántartásban történő ellenőrzését,
az útlevelének kezelését minden esetben végre kell hajtani.
d) A vámellenőrzést, annak különböző típusait a határvámhivataltól a rendszeresített nyomtatványon,
írásban kell kérni.
e) Ha a tételes vámvizsgálat költséggel jár – ahol van vámvizsgálat – azt a Rendőrség téríti meg, kivételt
képeznek ez alól azok az esetek, amikor a vámvizsgálatot hivatalból kell elvégezni.
f) A költséggel járó kérelmet csak a megyei rendőrfőkapitány engedélyével lehet benyújtani.
g) A vámhivatal által a kirendeltség kérésére végzett vizsgálat során, a kirendeltség képviselője jelen lehet,
kérésre segítséget nyújthat, hatósági tanúként közreműködhet. Távolléte a vizsgálat lefolytatását nem
befolyásolja.
Alapos ellenőrzés döntései:
a. az utas átléptethető
b. az utas nem léptethető át
c. eljárás kezdeményezése
4. Elemezze a külső határok átlépésére vonatkozó előírásokat, valamint az államhatár

átlépésének feltételeit, a tagállamok területén történő tartózkodás szabályait, sorolja fel
a tartózkodásra feljogosító engedélyeket.
A külső határok átlépése
(1) A külső határokat csak a határátkelőhelyeknél és azok hivatalos nyitvatartási ideje alatt lehet
átlépni. A nyitvatartási időt egyértelműen fel kell tüntetni azokon a határátkelőhelyeken, amelyek nem
napi 24 órában tartanak nyitva.
A tagállamok a 34. cikknek megfelelően értesítést küldenek a Bizottságnak határátkelőhelyeik listájáról.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, a külső határok határátkelőhelyeken és a hivatalos nyitvatartási időben történő
átlépésére vonatkozó kötelezettséggel szemben kivételek engedélyezhetők:
a) a sétahajózással és a part menti halászattal kapcsolatban;
b) a partra szálló tengerészek esetében, akik a hajókikötőben vagy a környező településeken tartózkodnak;
c) egyének vagy csoportok esetében, különleges igény alapján, feltéve hogy rendelkeznek a nemzeti
jogszabályokban előírt engedélyekkel, és ez nem ellentétes a tagállamok közrendjével vagy belső biztonságával
kapcsolatos érdekekkel;
d) egyének vagy csoportok esetében egy előre nem látható szükséghelyzet bekövetkezése esetén.
(3) A (2) bekezdésben előírt kivételek vagy a védelemre vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik sérelme
nélkül a tagállamok a nemzeti joguknak megfelelően szankciókat vezetnek be a külső határoknak a megnyitott
határátkelőhelyeken kívüli vagy azok hivatalos nyitvatartási idején kívüli jogellenes átlépésére. E szankcióknak
hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.
évi I. törvény
- Az EGT állampolgárt, az EGT állampolgár és a magyar állampolgár harmadik országbeli

családtagját megilleti
- a beutazás és a három hónapot meg nem haladó tartózkodás joga

- a három hónapot meghaladó tartózkodás joga
- az állandó tartózkodás joga
1.A beutazás és a három hónapot meg nem haladó tartózkodás
• Az EGT állampolgárt a beutazás és a három hónapot meg nem haladó tartózkodás joga érvényes
úti okmány vagy személyazonosító igazolvány birtokában, addig illeti meg, amíg tartózkodása nem
jelent indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátó rendszerére
2. A három hónapot meghaladó tartózkodás

A három hónapot meghaladó tartózkodás joga azt az EGT állampolgárt illeti meg, aki
a) a kereső tevékenységet folytat
b) elegendő forrással rendelkezik
c) tanulmányokat folytat
d) családtag
A b) és a c) pont esetében önmaga és családtagja számára nem jelenthet indokolatlan terhet a Magyar
Köztársaság szociális ellátó rendszerére és rendelkeznie kell egészségbiztosítással, vagy azok fedezetéről
magának kell gondoskodik.
Családtag:
- az EGT-állampolgár házastársa,
- az EGT-állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy
eltartott leszármazója,
- az EGT-állampolgár vagy házastársa eltartott felmenője, valamint
- akinek a beutazását és tartózkodását a hatóság családtagként engedélyezi
• Az EGT állampolgár külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban:
eltartási nyilatkozat) köteles nyilatkozni arról, hogy a családtag, eltartására kötelezettséget vállal.
Eltartási nyilatkozat tételére nincs szükség, ha az EGT állampolgár keresőtevékenységet folytat.
A tartózkodási jogot igazoló okmányok

- Harmadik országbeli családtag vízuma
/ egységes vízummatrica, megjegyzéssel /
- EGT állampolgár regisztrációs igazolása
/ Kártya formátumú, a bejelentéskori címet is tartalmazza, csak
személyi igazolvánnyal, vagy útlevéllel érvényes/
- EGT harmadik országbeli családtagjának tartózkodási
kártyája / ID-2 kártya, lakcímet nem tartalmaz /
- Magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja
tartózkodási engedélye / Tartózkodási engedély matrica/
- EGT állampolgár, EGT állampolgár harmadik országbeli
családtagja, valamint magyar állampolgár harmadik országbeli
családtagja állandó tartózkodási kártyája / ID-2 kártya /
- Lakóhely létesítése, személyi azonosítóval történő ellátás
3.Állandó tartózkodás joga
• Állandó tartózkodásra jogosult az az EGT-állampolgár, aki öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen

a Magyar Köztársaság területén tartózkodott.(Regisztrációs igazolás)
• a családtag, aki öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen a Magyar Köztársaság területén tartózkodott,
• az a személy, aki az EGT-állampolgárra vagy a magyar állampolgárra tekintettel fennmaradó
tartózkodási joggal rendelkezik, és öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen a Magyar Köztársaság
területén tartózkodott, valamint
• az állandó tartózkodásra jogosult szülőnek a Magyar Köztársaság területén született gyermeke.
II.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
1.Hat hónapon belül három hónapot meg nem haladó tartózkodás esetén a harmadik országok
állampolgáraira a következő beutazási feltételek vonatkoznak:
 A harmadik országbeli állampolgár az első beutazástól számított hat hónapon belül három hónapot meg
nem haladó (a továbbiakban: három hónapot meg nem haladó) tartózkodás céljából a személyek
határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i
562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési
kódex) foglalt feltételek szerint utazhat be a Magyar Köztársaság területére.
562/2006/EK Rendelet II.cím,I.fejezet, 5.cikk:

Hat hónapon belül három hónapot meg nem haladó tartózkodás esetén a harmadik országok
állampolgáraira a következő beutazási feltételek vonatkoznak:
a) érvényes, a határ átlépésére jogosító úti okmánnyal vagy okmányokkal rendelkeznek;

b) érvényes vízummal rendelkeznek, amennyiben az szükséges a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség
alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról
szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet értelmében, kivéve ha érvényes tartózkodási engedéllyel
rendelkeznek;
c) igazolják a tervezett tartózkodás célját és körülményeit, és megfelelő anyagi fedezettel rendelkeznek mind a
tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási országba való visszatéréshez vagy egy olyan
harmadik országba történő átutazáshoz, ahová őket biztosan beengedik, illetve képesek ezt a fedezetet
jogszerűen biztosítani;
d) nem állnak beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt a SIS-ben;
e) nem jelentenek veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi
kapcsolataira, különösen nem állnak a tagállamok nemzeti adatbázisaiban szereplő ugyanezen okok miatt
beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt”.
(3) A szükséges anyagi fedezetet a tartózkodás időtartamával és céljával összhangban, valamint az érintett
tagállam vagy tagállamok szállás- és ellátási átlagköltségeinek a figyelembevételével kell megállapítani, kedvező
árú szálláshelyet véve alapul, és azt a tartózkodás napjainak számával szorozva.
A tagállamok által meghatározott referenciaösszegekről a 34. cikknek megfelelően értesítést küldenek a
Bizottságnak.
A szükséges anyagi fedezet megléte igazolható a harmadik országbeli állampolgár birtokában lévő
készpénzzel, utazási csekkel és hitelkártyával. A szükséges anyagi fedezet megléte igazolható támogatói
nyilatkozattal is, amennyiben a nemzeti jogszabályok rendelkeznek ilyen nyilatkozatról, valamint a
nemzeti jogszabályok által meghatározott, a meghívótól származó kötelezettségvállalási nyilatkozattal is,
amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a meghívónál tartózkodik.
(2) Az I. melléklet tartalmazza azon igazoló okmányok nem teljes körű felsorolását, amelyeket a határőr
az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából harmadik
országbeli állampolgároktól kérhet.
Kódex I.sz.melléklet
1.A beutazási feltételek teljesítését igazoló okmányok
1. Az 5. cikk (2) bekezdésében említett igazoló okmányok többek között a következők lehetnek:
a) üzleti út esetén:
i. egy cég vagy hatóság meghívója üzleti, szakmai vagy szolgálati célú megbeszélésre, konferenciára vagy
rendezvényre;
ii. egyéb okmányok, amelyekből egyértelműen megállapítható az üzleti, szakmai vagy szolgálati kapcsolat;
iii. vásárokra és kongresszusokra szóló belépőjegyek, amennyiben ilyen részvételre sor kerül;
b) tanulmányi vagy egyéb képzési célú utak esetén:
i. oktatási intézménytől származó igazolás elméleti vagy gyakorlati képzésre és továbbképzésre való
beiratkozásról;
ii. diákigazolvány vagy a látogatott kurzusokról szóló igazolás;
c) turisztikai vagy magáncélú utazás esetén:
i. a szálláshellyel kapcsolatos igazoló okmányok:
- a meghívó személy meghívója vendégként tartózkodás esetén,
- szálláshelyet biztosító intézménytől származó igazolás vagy bármely egyéb, a tervezett szállást megnevező
megfelelő dokumentum;
ii. az útvonallal kapcsolatos igazoló okmányok:
szervezett utazás lefoglalásának igazolása, illetve bármely egyéb, a tervezett útitervet megnevező megfelelő
dokumentum;
iii. a visszatéréssel kapcsolatos igazoló dokumentumok:
menettérti vagy körutazásra érvényes jegy;
d) politikai, tudományos, kulturális, sport- vagy vallási rendezvények céljából, vagy egyéb okokból történő
utazás esetén:
meghívók, belépőjegyek, jelentkezési lapok vagy programfüzetek, lehetőség szerint a meghívó szervezet
nevének és a tartózkodás időtartamának feltüntetésével, illetve bármely egyéb, a látogatás célját megnevező
dokumentum.
2. A három hónapot meghaladó tartózkodás

Három hónapot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve
három hónapot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat a Magyar
Köztársaság területén, aki
• a) rendelkezik érvényes úti okmánnyal;
• b) rendelkezik
• ba) három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal,
• bb) tartózkodási engedéllyel,
• bc) bevándorlási engedéllyel,
• bd) letelepedési engedéllyel,
• be) ideiglenes letelepedési engedéllyel,
• bf) nemzeti letelepedési engedéllyel vagy
• bg) EK letelepedési engedéllyel;
• c) rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel;
• d) igazolja beutazása és tartózkodása célját;
• e) a Magyar Köztársaság területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel;
• f) tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás
költségeit is biztosító anyagi fedezettel;
• g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának
költségeit biztosítani tudja;
• h) nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása és
tartózkodása nem veszélyezteti a Magyar Köztársaság közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy
közegészségügyi érdekeit;
• Az érvényes nemzeti vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a vízumban foglalt

tartózkodási idő lejártát követően a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodásra - ha e törvény
másként nem rendelkezik - tartózkodási engedéllyel jogosult.
• A tartózkodási engedély három hónapot meghaladó, de legfeljebb kettő év határozott időtartamú
tartózkodásra jogosít a Magyar Köztársaság területén.
• A tartózkodási engedély - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - két évvel meghosszabbítható.
• Tartózkodási engedélyt - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a harmadik országbeli állampolgár
kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-h) pontjaiban foglalt feltételeknek, és
• a) rendelkezik érvényes tartózkodási vízummal vagy nemzeti vízummal, illetve
b) tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem esetén rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel.
3. Letelepedés joga
Letelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki:
a) e törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt,
b) ideiglenes letelepedési engedélyt,
c) nemzeti letelepedési engedélyt,
d) EK letelepedési engedélyt kapott.
(3) A letelepedett - az ideiglenesen letelepedett kivételével - a Magyar Köztársaság területén
határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
Az a harmadik országbeli állampolgár kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési

engedélyt vagy EK letelepedési engedélyt,
a) akinek a Magyar Köztársaság területén lakhatása és megélhetése biztosított,

b) aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit
biztosítani tudja, és
c) akivel szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
Nem kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt vagy EK letelepedési
engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár,
a) aki büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól még nem mentesült;
b) akinek a letelepedése veszélyezteti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságát;
c) aki kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS
figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll.
Ideiglenes letelepedési engedély:
Az Európai Unió tagállama által a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező
állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-ei 2003/109/EK irányelv alapján kiállított huzamos
tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár ideiglenes
letelepedési engedélyt kaphat, ha
a) keresőtevékenység folytatása céljából, kivéve a szezonális munkavállalás esetét,

b) tanulmányok folytatása vagy szakképzés céljából vagy
c) egyéb, igazolt célból
kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni.
Az ideiglenes letelepedési engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel
meghosszabbítható
Nemzeti letelepedési engedély

A Magyar Köztársaságban történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt - a (4) bekezdésben foglalt
kivétellel - az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes
letelepedési engedéllyel rendelkezik, és
a) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három éven át jogszerűen és megszakítás nélkül a
Magyar Köztársaság területén tartózkodott;
b) a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy éve - a házastárs kivételével - családtagként vagy
eltartott felmenőként családi életközösségben él bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert
harmadik országbeli állampolgárral;
c) bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár házastársa, feltéve,
hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték;
d) magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, illetve akinek felmenője magyar állampolgár vagy
magyar állampolgár volt.
EK letelepedési engedély
A Magyar Köztársaság területén történő huzamos tartózkodás céljából EK letelepedési engedélyt az a
harmadik országbeli állampolgár kap, aki a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább öt
éven át jogszerűen és megszakítás nélkül a Magyar Köztársaság területén tartózkodott.
Nem kaphat EK letelepedési engedélyt:
a) felsőfokú tanulmányok folytatása, illetve szakképzés céljából a Magyar Köztársaság területén
tartózkodó harmadik országbeli állampolgár;
b) a szezonális munkavállalás céljából vagy önkéntesként a Magyar Köztársaság területén tartózkodó
harmadik országbeli állampolgár;
c) a diplomáciai vagy egyéb személyes mentesség alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó
harmadik országbeli állampolgár;
d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését
kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;
e) a befogadott.
Nem minősül a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodás megszakításának az ország

alkalmanként hat hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások
összidőtartama öt év alatt nem haladja meg a háromszáz napot.
Ismertesse a Schengeni információs rendszerben történő jelzés elhelyezésének szabályait, találat

esetén teendő intézkedéseket.
SIS FIGYELMEZTETŐ JELZÉS KATEGÓRIÁK
95. Cikk - olyan személyek, akiknek a letartóztatását kiadatás céljából kérik (EAW)
96. Cikk - beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló külföldiek
97. Cikk - eltűnt személyek, valamint akiket saját védelmük vagy fenyegető veszély elhárítása érdekében
átmenetileg rendőri védelem alá kell helyezni
98. Cikk - tanúk és azok a személyek, akiket hatóság előtti megjelenésre idéztek büntetőeljárás keretében
99. Cikk - leplezett figyelés / célzott ellenőrzés céljából a rendszerbe bevitt személyek és járművek
100. Cikk - olyan tárgyak, amelyeket lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás
céljából keresnek
A SIRENE-IRODA FELEL
• tagállamok közötti zavartalan információcsere biztosításáért
• beérkező információk helyességéért és azok megfelelő helyre történő továbbításáért
• találatkezelésért (95. cikk esetében)
• nemzeti szervezetek számára történő kiegészítő információ-szolgáltatásért
• panaszkezelés, adatkérések megválaszolása
JELZÉSELHELYEZÉS A SCHENGENI INFORMÁCIÓS RENDSZERBEN
95. Cikk szerinti jelzés elrendelése
• SIS tv. 6. § (1) a.) pont

A SIS-ben a következő figyelmeztető jelzés
helyezhetők el:
Azon személyre vonatkozó figyelmeztető
jelzés, akivel szemben átadás céljából európai elfogatóparancsot, vagy kiadatás céljából
nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki;
• 2001. évi XVIII. tv. a személy- és tárgykörözésről
• 1/2003 (III.7.) IM rendelet
• 1998. évi XIX. tv a büntetőeljárásról
SIS-be személyekre vonatkozóan továbbítandó adatok

SIS tv. 12. §
• Családi és utónév(ek), születési családi név és utónév(ek), álnév(ek)
• Különös, objektív és nem változó testi ismertetőjegyek
• Születési hely és idő
• Nem
• Állampolgárság
• Figyelemfelhívás arra, hogy az érintett személy esetleg fegyvert tarthat magánál és/vagy erőszakosan
viselkedhet
• A figyelmeztető jelzés elhelyezésének indoka (átadás iránti megkeresés)
• Foganatosítandó intézkedés
A SIRENE Iroda által továbbítandó kiegészítő információk
SIS tv 13. §
• Az európai elfogatóparancsot kiadó bíróság megnevezése,
• Az elfogatóparancs kibocsátásának ideje, száma,
• Bűncselekmény jogi minősítése
• A bűncselekmény elkövetésének helye, ideje, a keresett személy részvételének módja a
bűncselekményben,
• A jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartama, ill. a kiszabható bűncselekmény tartamának felső
határa,
• SIS tv 13.§ a bíróság az EAW másolatát megküldi a SIRENE Irodának amely az alapján
formanyomtatványt tölt ki és azon továbbítja a kiegészítő információkat
96. cikk szerinti jelzés elrendelése a SIS-ben

( beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók)
SIS tv. 6. § (1) d.) pont

• A SIS-ben a következő figyelmeztető jelzés helyezhetők el:
a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés;
• BTT: speciális szankció, melyet a területileg illetékes idegenrendészeti hatóság határozattal rendel
el a külföldivel szemben.
(eltűnt személyek, vagy átmenetileg védelem alá helyezendők)
Személyi hatály:
• eltűnt személyek
• személyek, akiket saját védelmük, vagy fenyegető veszély elhárítása érdekében átmenetileg rendőri
védelem alá kell helyezni.
• Tipikusan: eltűnt kiskorúakról, ill. akiket zárt intézetbe utaltak (pszichiátriai betegségben, mentális
zavarban szenvedők)
98. Cikk szerinti jelzés elrendelése a SIS-ben
SIS tv. 6. § (1) c.) pont:
A SIS-ben a következő figyelmeztető jelzés helyezhető el:
• a büntetőeljárásban tanúként
• terheltként idézni kívánt, illetve a
• szabadságvesztés büntetésének letöltését meg nem kezdő, és emiatt körözött személy lakó-, vagy
tartózkodási helyének közlésére vonatkozó figyelmeztető jelzés
személyekre és tárgyakra vonatkozó leplezett megfigyelés vagy célzott ellenőrzés

• SIS tv. 6. § (1) e.) pont: A SIS-ben a következő figyelmeztető jelzés helyezhetők el:
• Az Rtv.64. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti személlyel vagy gépjárművel kapcsolatos leplezett
információgyűjtésre vonatkozó figyelmeztető jelzés
Célja:
• a feltételezett bűnelkövető, valamint vele összefüggésben meghatározott jármű vagy egyéb tárgy
schengeni térségen belüli mozgásának diszkrét nyomon követése (dokumentálása)
100. cikk szerinti jelzés elhelyezése
tárgykörözés
Jogi alap: SIS tv. 6 § f.) pont: a SIS-ben a következő figyelmeztető jelzés helyezhetők el: az alábbi tárgyakra
vonatkozó adat, amelyek körözését büntetőeljárásban, illetve közigazgatási eljárásban elrendelték.
SIS tv. 12. § (3). bek. alapján a következő tárgyakra vonatkozó adatokat lehet továbbítani a SIS-be:
• 50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjármű
• 750 kg-t meghaladó önsúlyú utánfutó és lakókocsi
• lőfegyver
• kitöltött, vagy kitöltetlen úti okmány, személyazonosító igazolvány, tartózkodásra jogosító
engedély, vezetői engedély és gépjármű forgalmi engedély
• gépjármű hatósági jelzése
• feljegyzett sorszámú bankjegy
TALÁLATKEZELÉS A SCHENGENI INFORMÁCIÓS RENDSZERBEN
95. cikk - letartóztatás kiadatás céljából (EAW)
Teendők találat esetén

Elfogó szerv részéről:
• Személyazonosság megállapítása, elfogás, előállítás az elfogó szerv hivatalos helyiségébe
• a SIRENE Ügyelet értesítése(telefonon, írásban)
• Őrizetbevétel,
• Dokumentáció elkészítése ( rendőri jelentés, őrizetbevételi határozat, fogdáztatás, értesítés)
• Fővárosi Bíróság elé állítás tárgyalásra
• BV intézetben való elhelyezés
96. Cikk BTT hatálya alatt álló külföldiek

teendők találat esetén
1. Schengeni külső határon elért találat esetén lefolytatandó eljárás

• visszairányítás, intézkedés a kiadott vízum visszavonására / 2007. évi II. tv. 40. §, ill. 9. § (4) bek./
• a jelzést elhelyező tagállam SIRENE Irodáját csak akkor kell értesíteni a találat tényéről, ha erre
vonatkozó igényét a jelzést elhelyező tagállam előzetesen írásban jelezte és ekkor is a nemzeti SIRENE
Irodán keresztül
2. Mélységi ellenőrzés során elért találat esetén követendő eljárás

• a külföldit BÁH a területileg illetékes Regionális Igazgatóságra kell előállítani (Új Idtv. 67. § (4)
bek.), ő gondoskodik a kiegészítő információ beszerzéséről, dönt a külföldi kitoloncolásáról (Új Idtv. 65. §),
majd a megtett intézkedésről értesíti a jelzést elhelyező felet
• Specialitása: az intézkedéstől függetlenül a jelzés a SIS-ben marad, míg a figyelmeztető jelzés alapjául
szolgáló bírósági (hatósági) határozatban foglalt határnap el nem következik
97. Cikk teendők találat esetén
1. Eltűnt kiskorú
• gyermekvédelmi intézménybe szállítás
• értesíti a hazai SIRENE Irodát
2. Eltűnt, mentálisan ép nagykorú
• módosul: nyilatkoztatni kell arról, hogy a tartózkodási helye közölhető-e.
• nemleges válasz esetén a jelzés-elhelyezést indítványozó külföldi hatóság csak a találat tényéről értesül
3, Eltűnt, hatósági határozattal zárt intézetbe utalt, pszichiátriai beteg
• biztonsági intézkedés keretében az eü. intézetbe történő szállítás
98. Cikk - tanúk és azok a személyek, akiket hatóság előtti megjelenésre idéztek büntetőeljárás keretében
• a eljáró szerv megállapítja a tanú (terhelt) lakó- vagy tartózkodási helyét
• a találat tényéről, ill. a tanú (terhelt) lakó- vagy tartózkodási helyéről értesíti a hazai SIRENE Irodát,
• Dokumentáció elkészítése (jelentés, igazoltatási lap, értesítés)
99. Cikk - leplezett figyelés, teendők találat esetén
• Fontos! a jelzéssel érintett személy nem szerezhet tudomást arról, hogy ő leplezett megfigyelés vagy
célzott ellenőrzés alanya: az eljárás mozzanatainak nem szabad eltérniük egy rutinellenőrzés mozzanataitól,
• A leplezett információgyűjtés eredményeként – a SIS tv. 14§ alapján - a rendőr a következőket
foglalja jelentésébe:
• a.) érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei
• b.) az intézkedés helye, ideje, indoka
• c.) az útvonal és az úticél
• d.) a használt jármű azonosításához szükséges adatok
• e.) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.
100. cikk - tárgy átadása
• 1. eljárási jogsegély keretében A 2003. évi CXXX. Tv. III. fejezet alapján büntetőügyekben
• A teljesítés a megkereső fél által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint történik (ha az nem
összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel)
• Fő szabály szerint a megkereső fél által megjelölt határidőre történik
• Hivatalos irat kézbesítése postai úton, kézbesítési bizonyítvánnyal, zárt iratban történik (fordításról a
küldő fél gondoskodik)
• A tárgyat le kell foglalni
• Az átadás jóhiszemű harmadik fél jogait nem sértheti és hazai büntetőeljárás sikerét nem
veszélyeztetheti
2., Határozat megküldésével
2003. évi CXXX. Tv. III. fejezet 67/I. §
• A teljesítés a megkereső fél által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint történik (ha az nem
összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel)
• Fő szabály szerint a megkereső fél által megjelölt határidőre történik
• Hivatalos irat kézbesítése postai úton, kézbesítési bizonyítvánnyal, zárt iratban történik (fordításról a
küldő fél gondoskodik)
• A tárgyat le kell foglalni
• Az átadás jóhiszemű harmadik fél jogait nem sértheti és hazai büntetőeljárás sikerét nem
veszélyeztetheti
Ismertesse az államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekmények felosztását, rendszerét, a főbb elkövetési

módszereket.
. A JOGELLENES CSELEKMÉNYEK ELKÖVETŐINEK MÓDSZEREI
2.1. A biztonsági okmányokkal történő visszaélések csoportosítása
Jogellenes cselekmények elkövetése
HÁH-n HÁH-ek között
Útlevél felhasználásával Útlevél nélkül
 Járműben, szállítmány
között megbújva,
I. HAMISÍTÁSOK II. FONDORLATOK  Utasok között
elvegyülve
 Az ellenőrzés
megkerülésével
1. Tartalmi hamisítások 1. Személycsere  Erőszakos
- fényképcsere 2. Családi útlevél felhasználása módszerekkel
- törlés 3. Eredeti átléptető bélyegző-
lenyomat megszerzése
- átírás, hozzáírás 4. Két útlevél felhasználása
- lapcsere 5. Kezeletlen útlevél felhasználása
- bélyegzőlenyomat hamisítás 6. Érvénytelen útlevél felhasználása
- vízumhamisítás
- kézírás hamisítás.
2. Utánzatok
3. Fiktív okmányok
2.2. A fondorlatok
- személycsere,
- családi útlevél felhasználása,
- eredeti átléptetőbélyegző-lenyomat megszerzése,
- két útlevél felhasználása,
- kezeletlen útlevél felhasználása,
- érvénytelen útlevél felhasználása.
Az Értelmező Kéziszótár szerint fondorlat: valakinek a megkárosítása, vesztére történő ravasz,
alattomos cselekedet, mesterkedés.
2.2.1. A személycsere jellemzői
Személycsere alatt azt értjük, amikor a más személy részére kiállított útlevelet változtatás nélkül nem
az útlevél tulajdonosa használja fel az államhatár átlépésére.
A felfedést megnehezítő körülmények:
- a felhasznált útlevél (melléklet) eredeti,

- az okmány minden alkotórésze sértetlen,
- a fényképen szereplő személy és a felhasználó között igen nagy lehet a hasonlóság.
A személycsere felfedésének lehetőségei
A személycsere felfedése érdekében az alábbi feladatokat kell végrehajtani:
- alapos személyazonosítás végrehajtása, az útlevélbe bejegyzett adat és az okmány felmutatója

közötti különbségek keresése,
- az utas magatartásának, viselkedésének, beszédének, csomagjának, öltözetének megfigyelése (nem
alkalmaz-e megtévesztő módszert a határátlépésre jelentkező),
- aláírásminta vétele és összevetése az útlevélben - és a mellékletekben - lévő aláírással,
- szükség esetén kérdések feltevése a személyi adatokra, az okmány kiállítására és az útvonal
követésre vonatkozóan.
2.2.2. Két útlevél felhasználásának jellemzői

A külföldi magyarországi külképviseletén bejelenti úti okmánya elvesztését, így új úti okmányt
állítanak ki a részére, amelyhez igazolást is csatolnak. A régi úti okmánnyal a határsértést megkísérlő
személy, a külföldi személy pedig a külképviseleten kapott úti okmánnyal kísérli meg az államhatár
átlépését.
Két útlevél felfedésének lehetőségei
A felfedés érdekében az alábbi feladatokat kell végrehajtani:
- beléptetés során az úti okmány ellenőrzés-kezelés munkasorrendjének betartása, azon belül a

személyazonosítási feladatok előírás szerinti végrehajtása,
- a szomszédos állam határforgalom ellenőrző szerveinek bélyegzőlenyomatának keresése
(beléptetés - kiléptetés esetén is),
- kiléptetés során a beléptetőbélyegző-lenyomat meglétének, eredetiségének ellenőrzése,
- a beléptetőbélyegző-lenyomat hiánya esetén tisztázni a beléptetés körülményeit.
2.2.3. Kezeletlen útlevél felhasználásának lehetőségei
A módszer lényege, hogy a határon behozzák a kiszöktetendő személy nevére kiállított, a saját
fényképével ellátott útlevelet, amelybe megkísérlik megszerezni, illetve meghamisítani a
beléptetőbélyegzőt. Amennyiben ez nem sikerül, kilépésnél a beléptetést végrehajtó útlevélkezelő
feledékenységére hivatkoznak.
Kezeletlen útlevél felfedésének lehetőségei
- a kiléptetés során az úti okmány ellenőrzés-kezelés munkasorrendjének betartása, azon belül a

- gyanúok esetén ellenőrzési helyen történő ellenőrzést kell végrehajtani, ezen belül:
* egyéb okmányok kérése, azok összevetése az úti okmánnyal, illetve a felhasználóval,
* aláírásminta vétele, vizsgálata,
* a személy részletes kikérdezése a személyi adatokra, az okmány kiállítására és az útvonal
követésre vonatkozóan.
2.2.4. Eredeti átléptető bélyegző-lenyomat megszerzése
Eredeti átléptetőbélyegző-lenyomat megszerzésének jellemzői
A tiltott határátlépést követően a jogszerű magyarországi tartózkodás igazolása, illetve a jogszerű

magyarországi tartózkodás időtartamának a meghosszabbítása céljából próbálkoznak az elkövetők az
eredeti átléptetőbélyegző-lenyomat megszerzésére.
A megszerzés érdekében különböző módszereket alkalmaznak, például:
- megvesztegetést követően az útlevélkezelő elhelyezi a bélyegzőlenyomatot a kérdéses úti

okmányban,
- menetközbeni ellenőrzés során a kezelést követően az utas - akinek az úti okmányát már kezelték
- helyet változtat, majd arcán, fején, esetleg ruházatán megtévesztésre alkalmas változtatásokat
eszközöl. Később felkeresi az útlevélkezelőt és annak feledékenységére hivatkozva megkísérli a
bélyegzőlenyomatot megszerezni egy másik útlevélbe is - ez az útlevél lehet a saját adataira
kiállítva, de lehet ettől eltérő is.
A megszerzett eredeti átléptetőbélyegző-lenyomat felfedésének lehetőségei
A módszer felfedése valójában inkább a megelőzésben rejlik, mivel az érvényes úti okmányba
elhelyezett, fondorlatos módon megszerzett eredeti bélyegzőlenyomatról bebizonyítani a jogtalan
felhasználást szinte lehetetlen. A prevenciót a szabályok betartása garantálja.
- határátkelőhely rendjének betartása, betartatása, ezen belül fokozottan megkövetelni a

határforgalom-ellenőrzés sorrendjének betartását,
- az úti okmány ellenőrzés-kezelés munkasorrendjének betartása, azon belül a
- az ellenőrzésre jogosultak feladatainak maradéktalan végrehajtása,
- a szolgálat átadás-átvétel előírás szerinti végrehajtása.
2.2.5. Családi útlevél felhasználásának jellemzői
Hasonló a két útlevél felhasználásának módszeréhez.
Ebben az esetben a határsértő segítőnek kiküldik a kiszöktetendő személy

fényképét. A kiküldött és egy ellenkező nemű felhasználásával családi útlevelet
váltanak. A határon csak az egyik házastárs jelentkezik belépésre, melynek
során az útlevélkezelő elhelyezi a bélyegzőlenyomatát és a hiánybélyegzőt az úti
okmányba.
A hiánybélyegzőt törlik, majd ketten jelentkeznek kilépésre. Esetenként megkísérlik az

útlevélkezelők figyelmét elterelni, hogy az ne helyezzen el hiánybélyegzőt az úti okmányban.
Családi útlevél felfedésének lehetőségei
A felfedés érdekében végrehajtandó feladatok:
- az úti okmány ellenőrzés-kezelés munkasorrendjének betartása, azon belül a

- a hiánybélyegző alkalmazása, kiléptetéskor meglétének ellenőrzése,
- a rendelkezésre álló technikai eszközök alkalmazása,
- a beléptető bélyegzőlenyomatának meglétének, eredetiségének ellenőrzése,
- szomszédos határforgalom ellenőrző szervek kiléptető bélyegző-lenyomat meglétének,
eredetiségének ellenőrzése,
- mellékletek meglétének, adatainak ellenőrzése, rajta a beléptető bélyegzőlenyomat meglétének
ellenőrzése,
- az útlevélben és a mellékleteken lévő aláírás összevetése,
- aláírásminta vétele, vizsgálata,
- „családtag” nyelvismerete, más okmányai (diploma, szakmunkás bizonyítvány, általános
iskolai bizonyítvány).
2.2.6. Érvénytelen útlevél felhasználásának jellemzői
Az érvényes útlevéllel nem rendelkező személyek jóhiszeműen, vagy tiltott határátlépés elkövetése
céljából jelentkeznek határátlépésre. Az elhatárolás az útlevélkezelő feladata. A jóhiszemű
felhasználás azt jelenti, hogy a felhasználó nem tudja, hogy úti okmánya időben lejárt, vagy
területileg érvénytelen.
A tiltott határátlépés elkövetése céljából történő alkalmazás során a felhasználó tisztában van azzal,
hogy úti okmánya időben vagy területileg érvénytelen a Magyar Köztársaság területére, ennek
ellenére megkísérli átlépni az államhatárt az adott okmánnyal.
Érvénytelen útlevél felfedésének lehetőségei
A felfedés érdekében végrehajtandó feladat:
- az úti okmány ellenőrzés során szigorúan betartani a munkasorrendet,

- ismerje az útlevél érvényesítésének szabályait.
2.3. A tartalmi hamisítások
- fényképcsere
- törlés
- átírás, hozzáírás,
- lapcsere,
- laphiány (csonkítás),
- bélyegzőlenyomat hamisítás,
- vízumhamisítás,
- kézírás hamisítás.
2.3.1. A fényképcsere
Fényképcserének nevezzük az okmányok tartalmi hamisításának azt a módját, amikor az

okmány eredeti jellegzetességeinek megtartása mellett a tulajdonos fényképét az okmányban
kicserélik. A fényképcsere során a hamisítónak először az eredeti fényképet kell az
okmányból eltávolítania.
Az eltávolítás jellege függ a fénykép rögzítési módjától. Az útlevélkezelő vizsgálatának

annak megfelelően kell irányulnia, ahogyan a fényképet rögzítették. Esetlegesen a fénykép
kivételének, azután pedig az új fénykép behelyezésének a nyomait kell vizsgálni.
Ragasztott fénykép kicserélése, jellegzetességei
A fénykép kivételének durva formája, ha kitépik az eredetit és a „beavatkozás” nyomainak

eltüntetése érdekében általában nagyobb méretű fényképet ragasztanak a helyére.
Árulkodó jelek lehetnek:

- a papírlap elvékonyodása, esetleges szakadása,
- az alnyomat sérülése,
- a papír egyenetlenné válása,
- a fénykép helyét meghatározó vonal részleteiben hiányos,
- a lap hátoldala gyűrött, redős,
- ragasztószer, papírtépési maradványok nyomai.
A fénykép eltávolítás finomabb formája, ha a fénykép felső rétegét eltávolítják - az

eredeti képet megvékonyítják, majd az így elkészített helyre ragasztják az új képet.

- tapintáskor felületi egyenetlenséget tapasztalunk,
- a régi fénykép eltávolítására használt eszköztől származó nyomok (vágás),
- a fénykép átvilágításakor az eredeti fénykép maradványainak nyomai láthatók,
- oldalnézetből vizsgálva nem egy fényképréteget látunk,
- ragasztószer maradványok láthatók.
A legegyszerűbb változat a dupla fénykép alkalmazása. A régi fényképre az új fényképet

ráragasztják.

- oldalnézetből vizsgálva nem egy fényképréteget látunk,
- a fénykép átvilágítása esetén az eredeti fénykép körvonalai láthatóak,
- ragasztószer maradványok láthatók.
Tűzőkapoccsal rögzített fénykép kicserélése, jellegzetességei
A tűzőkapocs kismértékben nyújt védelmet, inkább csak a fénykép leesését

akadályozza meg. A hamisítók két módszert alkalmaznak a hamisítás során.
Az egyik eljárás amikor az eredeti tűzőkapcsot hajtják vissza.

- a kapocs szárvégei nem ívben, hanem derékszögben, laposan hajlanak az okmány
lapjára,
- a fénykép mozog,
- a szárvégek beszúródási nyomai eltérő helyre kerülnek a fényképen az eredetihez képest,
- a kapocs benyomódásának rajzolata kettős nyomatú lesz (mindkét szomszédos
oldalon),
- a régi kapocs eltávolításának a nyomai láthatók.
A másik eljárás, amikor új tűzőkapcsot használnak fel.

- a benyomódás színe (szomszédos oldalakon) eltér a behelyezett tűzőkapocs
színétől,
- a régi kapocs eltávolításának a nyomai láthatók,
- a lapon feleslegessé vált lyuk(ak) látható(k) - a régi tűzőkapocs helye.
Gyűrűkapcsos (ringlis) rögzítéses fénykép kicserélése, jellegzetességei
A tűzőkapocshoz képest nagyobb védelmet nyújt, mivel nehezen lehet úgy eltávolítani, hogy
annak ne maradjon árulkodó nyoma. A gyűrűs kapcsozású fényképek kicserélésére három
eljárást alkalmaznak a hamisítók.
Az első, amikor az eredeti gyűrűs kapcsokat sértetlenül hagyják, de a fényképet

körbevágják a kapocsnál és kiemelik. A behelyezni kívánt fényképen a ringlik helyét
előrajzolják, kivágják, ráhelyezik a ringlikre és odaragasztják a laphoz.

- a fényképen előrajzolási nyomok láthatók,
- a ringli körül egyenetlen a vágás, a beragasztás után a fénykép nem illeszkedik
pontosan a ringli pereme alatt lévő eredeti fényképcsonkhoz,
- ragasztó maradványai láthatók.
A második, amikor az eredeti gyűrűskapocs peremét felhajtják, kiveszik a fényképet, az

új fényképre elkészítik a ringli helyét, majd a behelyezést követően a peremet
újra visszahajtják.

- a peremen az újrahajtás nyomai észlelhetők (ha nagy erővel nyomják a lapra, akkor a
perem ellapul, ha kis erővel, akkor a ringli nem tartja rendesen a fényképet,
függőlegesen mozog),
- a ringli nem megfelelően illeszkedik a fényképen kialakított lyukra, a fénykép mozog,
- a kapocs pereme, peremszegély egyenetlenül ívelt,
- a peremszegélyen található jelzések, szövegek a felhasznált technikai eszköztől
megsérültek,
- az útlevél fényképes oldalán sérülési nyomok keletkezhetnek a megmunkálástól,
- a ringli előtti és utáni oldalon a csere miatt kettős benyomódási nyomok találhatók.
A harmadik eljárás, amikor az eredeti gyűrűskapocs helyett újat alkalmaznak.

- új kapocs esetén látható a régitől származó nyom (rozsdalerakódás),
- a ringli előtti és utáni oldalon kettős benyomódási nyom látható,
- más típusú gyűrűskapocs került felhasználásra, amely nem tartalmazza a biztonsági
jelzéseket, szöveget,
- a kapocs pereme, illetve peremszegélye egyenetlenül íveltek.
A fényképet biztosító fólia eltávolításának módszerei, vizsgálata
Sok úti okmányban azt a lapot, amelyen a fénykép van, egy fóliabevonattal biztosítják a
fényképcsere ellen, amelyeket UV-re reagáló jelekkel, feliratokkal és más biztosítással
alkalmaznak.
A fényképet biztosító fólia elhelyezése szerint lehet:

- egész lapot borító, az okmány gerincéhez varrott (pl. magyar útlevél),
- az okmánylap mindkét oldalát beborító (pl. török magánútlevél),
- a fényképet borító, de nem egész oldalas fólia (pl. olasz EU útlevél).
A fóliák eltávolításának módszerei
Napjainkban négyféle módszert alkalmaznak a hamisítók. Az egyik fólia eltávolítási technika a

melegítés, gőzölés. A fénykép kicserélése után a fóliát visszasimítják és leragasztják.
Felismerési jegyek lehetnek:

- hullámos az úti okmány lapja,
- légbuborékok, légzsákok maradhatnak a fólia alatt,
- a fényképet biztosító nedvesbélyegző-lenyomat - amely nyomokat hagyott a fólián is
- nem az eredeti helyére került vissza,
- a fényképet biztosító szárazbélyegző-lenyomat fénykép fölötti részének a fólián lévő
rajzolatát el lehet simítani,
- a fólia a melegítés hatására megnyúlt, nagyobb a felülete mint a fedett oldalnak, arról
kilóg,
- ragasztó nyomok láthatók,
- a fénykép eltávolítása során az alnyomat megsérült.
A második lehetőség a fólia eltávolítása a fagyasztás, mélyhűtés. A fénykép kicserélése után a
fóliát visszasimítják és leragasztják.

- hullámos az úti okmány lapja,
- a fényképet biztosító nedvesbélyegző-lenyomat - amely nyomokat hagyott a fólián is
- nem az eredeti helyére került vissza,
- a fényképet biztosító szárazbélyegző-lenyomat fénykép fölötti részének a fólián lévő
rajzolatát el lehet simítani,
- ragasztó nyomok láthatók,
- a fénykép eltávolítása során az alnyomat megsérült,
- a fólia a fagyasztás hatására dermedt, mérete kisebb lett mint volt, nem fedi teljesen az
adott oldalt.
A harmadik módszer, amikor új fólia kerül felhasználásra. A régi fólia teljes egészében
eltávolításra kerül, és új fóliát ragasztanak a helyére.

- az új fólia el van csúszva, nem takarja rendesen a lapot,
- a fólia a gerinc mellé ragasztott, nem varrott,
- a fólia nem rendelkezik a megfelelő biztonsági jegyekkel,
- az alnyomat megsérült a régi fólia eltávolítása során,
- a fényképet biztosító bélyegzőlenyomat (nedves, illetve szárazbélyegző) hiányos,
vagy hamis, hamisított.
A negyedik módszer a fénykép fölötti fólia körbevágása. Ezt követően kicserélik a fényképet,
majd a fóliát visszahajtják. Esetenként előfordul, hogy a teljes fólia felületet egy új fóliával
borítják be.

- vágási nyomok láthatók mind szabad szemmel, mind technikai eszköz segítségével,
- az alnyomat sérült a vágástól eredően,
- ragasztó anyag nyomai észlelhetők,
- légbuborékok, légzsákok maradhatnak a fólia alatt, - a fényképnél felületi
egyenetlenség,
- aránytalanul vastag a fólia, oldalnézetből látható a két réteg,
- a fényképet biztosító bélyegzőlenyomat (nedves vagy száraz) hiányzik, vagy hamis,
hamisított.
A nedves körbélyegző-lenyomat vizsgálata
A bélyegzőlenyomatok az okmányhitelesítés és ellenőrzés legfontosabb

eszközeinek körébe tartoznak, valamint biztosítékul szolgálnak a jogtalan
okmánykiállítással szemben.
A nedvesbélyegző-lenyomat hamisítás módjai:

- kézi rajzolással,
- átvevő-átadó anyag felhasználásával,
- előállított bélyegzővel.
A kézi rajzolású bélyegzőlenyomat hamisítás jellemzői
Ebben az esetben a hamisító a bélyegzőkép minden egyes részét szabadkézi rajzzal

alakítja ki. Az előkészület során a hamisítandó bélyegzőlenyomat képét előrajzolják, hogy a
formai elemek az eredeti lenyomatnak megfelelő helyre kerüljenek.
- előrajzolási, grafit, körző beszúrásának nyomai láthatók,
- betűk alakja, típusa, mérete, betűk, sorok egymástól való távolsága eltérő,
- különböző festék-lerakódási nyomok észlelhetők,
- szöveg, helyesírási, ékezethibák, hiányosságok tapasztalhatók,
- a felhasznált festék vagy tinta anyaga nem azonos az eredetivel, és ez normál fényben,
illetve UV alatt más színt mutat, mint az eredeti festék,
- átmásolás nyomaiból barázdák vagy karcolási nyomok láthatók ferde - surlófényben a
lap hátoldalán,
- görbe vonalak, a betűsor alapvonalának helytelen vezetése, nem pontosan kialakított
betű-, illetve címer elemek fedhetők fel.
Az átvevő-átadó anyag felhasználásával készült bélyegzőlenyomat

hamisítás jellemzői
Ebben az esetben a hamisító megfelelő anyaggal „felveszi” az eredeti bélyegzőlenyomat

festékének egy részét és átmásolja a hamisítás szempontjából szükséges okmánylapra,
fényképre. Ez az eljárás rendszerint friss, erőteljesen festékezett és még nem teljesen
beszáradt eredeti bélyegzőlenyomat felhasználásával történik, mivel az ilyen nyomatok
festékének felvétele könnyebben megoldható.

- a lenyomat elmosódott, a betűk, vonalak szélei határozatlanok,
- az átvevő-átadó anyag kémiai reakcióba léphet az eredeti lenyomat festékével és
színelváltozást idézhet elő (normál fényben, vagy UV lámpa alatt észlelhető),
- a papír felületén az átvevő-átadó anyagtól anyagmaradvány fedezhető fel,
- az alnyomat rajzolatának megsérülése észlelhető,
- a lenyomat festékezettsége nem egyenletes,
- torzulás észlelhető az eredeti bélyegzőlenyomat alakjához képest.
A bélyegző előállításával végzett hamisítás jellemzői
A hamisítás kétféleképpen végezhető. Egyrészről a hamisítás készülhet azzal az eljárással,

mint amivel az eredeti bélyegző készült. Pl.: gumibélyegző esetén: szedés, matricakészítés,
gumibélyegző előállítása.
Bélyegző újra-előállításával végzett hamisítás jellegzetességei
- szöveghiba, ékezethiány vagy többlet, helyesírási hiba,

- betűtípus, betűméret eltérés, betűk egymáshoz való távolsága, elhelyezkedése más mint az
eredetiben,
- a gyártás során elhelyezett jellegzetességek hiánya,
- öregedési, elhasználódási jellegzetességek hiánya, vagy túlzott volta,
- normál és UV fényben színeltérés.
Másrészről a bélyegzőhamisítások legjobb minőségű példányai azok a hamisítványok,

melyeknél az eredeti lenyomatot lefényképezik és kb. tízszeres nagyításban
megrajzolják. A rajz eredeti méretre kisebbítése után elkészítik a magas-
nyomóformát (klisét), amelyről matricát préselnek, majd a matricáról előállítják a
gumibélyegzőt. Ez a készítési mód nem oldható meg „házilag”, mivel az előállításhoz
megfelelő technikai eszközök szükségesek. Az ily módon előállított hamisítványok
leleplezése rendkívül nehéz és nagy felkészültséget kíván.
Klisé segítségével újra-előállított bélyegzőlenyomat utánzatok

Jellegzetességei
- körvonalak eltorzulása,
- vékony vonalak, betűtalpak vagy kezdő vonások részben, esetleg teljesen hiányoznak,
- méretbeli eltérések az eredeti bélyegző-lenyomattól,
- normál és UV fényben színeltérés.
A szárazbélyegző-lenyomat vizsgálata
A szárazbélyegzők rajzolat szempontjából általában a nedves

körbélyegzőkhöz hasonlók, hamisítványaikat tehát ugyanazon jellegzetességek
jellemezhetik. (Betűtípus, méret, egymás közti távolság stb.).
A szárazbélyegzők rajzában is helyeznek el speciális jellegzetességeket, ezeknek azonban

sokkal kisebb az értéke, mint a nedves bélyegzőnél, mivel itt ugyanis a betűk vonala
sokkal vaskosabb, szélesebb, kevés a lehetőség olyan jellegzetességek elhelyezésére, amely ne
hívná fel magára a figyelmet.
A szárazbélyegző lenyomat hamisítás módjai
- kézi művelettel,
- átvevő-átadó anyaggal,
- a szárazbélyegző újra-előállításával.
A kézi művelettel hamisított szárazbélyegző-lenyomat jellegzetességei
Legprimitívebb módszer a kézi hamisítás, jellegzetességei sokkal szembetűnőbbek a

nedvesbélyegzők hamisításának jellegzetességeinél is.
A hamisítónak szüksége van előrajzolásra. Ragasztott fénykép esetén hátulról ez

nem hozzáférhető, ezért a dombornyomatokat a rajznak megfelelő helyen a fénykép
hátoldaláról nyomkodva alakítják ki.

- nem egyenletes vonalvezetés, körív nem szabályos,
- szurkálások nyomai fedhetők fel,
- a fénykép, illetve az okmánylap sérült,
- az alnyomat sérült,
- betű, szöveg vagy rajz hiba fedezhető fel,
- illesztési problémák, eltolódás észlelhető.
Átvevő-átadó anyaggal készített szárazbélyegző-lenyomat jellegzetességei
A hamisítók ezzel a módszerrel készítik a legtökéletesebb szárazbélyegző-lenyomat

hamisítványokat. Az eredeti fényképen levő lenyomatról úgy készítenek nyomóformát,
hogy valamilyen anyaggal kiöntik és a hátoldaláról ugyanígy ellenformát
készítenek.

- betű, szöveg vagy rajzolat hiba fedezhető fel,
- illesztési problémák, eltolódás észlelhető,
- a bélyegzőlenyomat a fényképen gyengébben látszik, mint a környező papíron,
- alnyomat sérült.
A szárazbélyegző újra-előállításával készült hamisítványok jellegzetességei
A hamisítók elsősorban olyan okmányok kiállításánál használják fel, amelyeket teljes

egészében leutánoztak.
Általában az eredeti bélyegző készítésének a módszerét alkalmazzák az előállításnál, az

utánzó munkára alapozva.

- betűk méretében, típusában, elhelyezkedésében, mélységében eltérések
tapasztalhatók,
- illesztési problémák, eltolódás észlelhető (eredeti okmány hamisítása esetén),
- az alnyomat sérült.
A dombornyomásos (száraz)bélyegző-lenyomat (rádlizás) vizsgálata
Az úti okmányokban dombornyomásos (száraz)bélyegzőlenyomattal a fényképek

biztosításánál találkozhatunk, azok valamelyik szélén végigfutóan. Ilyen biztosítást találunk
pl. a régi típusú német magánútlevélben.
Típusai:
- egysoros vonalraszter,
- kétsoros vonalraszter,
- négysoros vonalraszter,
- perforációval vagy anélkül.

- eltérés az eredeti nyomathoz képest (lap hátoldalán le lehet ellenőrizni),
- hegyes eszköztől származó nyomok, amelyek a perforáció pótlása során keletkeztek,
- a pótolt perforációnál a lyukszél a fénykép felöli oldalon hajlik ki.
2.3.2. A törlés
A törlés jellemzői
Törlés alatt azt értjük, amikor az útlevélbe beírtakat, bejegyzett terhelő adatokat eltüntetik.
Általában személyi adatok, a személyleírás, a területi és időbeni érvényesség és a hatósági
bejegyzések megváltoztatása érdekében alkalmazzák a hamisítók. A változtatás célja a hamisítók
részéről, hogy a hamisított okmányt összhangba hozzák a felhasználó személy adataival, amelyek
a személyazonosítás során megállapíthatók.
A hamisítók munkájának megnehezítése érdekében különböző védelmi eljárások kerülnek

alkalmazásra, amelyek az okmány három fő részére terjednek ki:
- papír,
- nyomat,
- írószer.
A törlést mechanikai vagy kémiai úton is végre lehet hajtani. A törlés módszere nagymértékben függ a
hamisító felkészültségétől (milyen lehetőségeket ismer), valamint az okmányok felépítésétől és a
rendelkezésre álló írószertől.
A szöveg mechanikai eltávolításának jellegzetességei
A jelek, bejegyzések eltávolítása többnyire borotvapengével, késsel, radírgumival történik. Az

hogy nyomok maradnak-e, nagyban függ attól, hogy a papír és a nyomdafesték milyen
minőségű, valamint a hamisító rutinjától és kézügyességétől.
Minél mélyebbre szívódott fel a nyomdafesték a papírba, annál nehezebb mechanikai úton
eltávolítani.
- az okmány lapja elvékonyodik, áttetszővé válik és a változtatás vizuálisan felfedezhető,
- a papír károsodása miatt a törlés helyén matt felület keletkezik és felhólyagosodik,
- ferde - súrló - fény alkalmazásával látható, hogy a papír fényessége nem egyenletes,
- a papír bolyhozottságán, mattságán úgy segítenek, hogy körömmel vagy pl. fésűvel
átsimítják az adott felületet, ekkor ez a rész azonban fényesebb lesz,
- nagyító alatt látható, hogy a papírrostok kiemelkednek, szakadtak,
- az utólag tintával beírt szöveg a törölt felületen megvastagodik, a tinta szétfolyik,
- az előnyomott tartalom megsérül,
- a törlés után alkalmazott tinta színe eltér az eredetitől.
A szöveg kémiai eltávolításának jellegzetességei
Tintával írt és nyomdai úton bevitt jelek eltávolításához redukáló vagy oxidáló anyagok
jöhetnek számításba. A szöveg kémiai eltávolításának írószerek színének (festék) anyagainak
azon sajátosságain alapul, hogy bizonyos vegyszerek hatására az írószer színezékek
elszíntelenednek.
A tintaírású szövegek kémiai eltávolításának a folyamata:

- az írószer minőségének a megállapítása,
- a megfelelő vegyszer kiválasztása,
- a szövegrész bemártása a megfelelő kiválasztott redukáló vagy oxidáló oldatba,
- a papír felületére került vegyi anyagok mosással történő eltávolítása,
- szárítás,
- gyenge simítás, vasalás,
- a megfelelően kiválasztott tintával az új szöveg beírása.

- a papír színárnyalatának megváltozása, foltosodása,
- az okmány lapja hullámossá válik, ráncosodik,
- technikai ellenőrzés során (UV fényben) a papír lumineszcenciája megváltozik, a
vegyszerrel kezelt részen sötét folt látható,
- az alnyomat megváltozik (a tintaeltávolító szerek hatására károsodnak, eltűnnek, vagy
szint változtatnak),
- az utólag beírt szöveg az alkalmazott vegyszer hatására általában elhalványul, a tinta
színe eltér a környező eredetiektől.
2.3.3. Az átírás, hozzáírás

Az átírás, hozzáírás jellemzői, felismerése
Átírás, hozzáírás alatt a szövegek, írásjelek megváltoztatását, illetve utólagos beírását értjük.
Alkalmazása főként a személyi adatok, az időbeni és területi érvényesség, az okmány kiállítási
dátumának, a hatósági bejegyzések megváltoztatására terjed ki.
Az átírást, hozzáírást gyakran megelőzi a részleges vagy teljes mechanikai vagy kémiai törlés,
sokszor az egész oldalra kiterjedően.
Kézírással kitöltött okmányok esetén felismerési jegyek lehetnek:
- az átírt, hozzáírt szövegrész eltér az eredetitől a betűk erősségében, a vonalvezetés

vastagságában,
- másképpen alakul az írás dőlésszöge, az írásjelek nagysága, az írás egyéb
ismertetőjelei, a kézírás különbözőségéből eredően,
- az íráshoz felhasznált festékanyag színe és összetétele különböző,
- a számjegyek átírásánál általában felismerhető az eredetileg beírt számjegy.
Géppel kitöltött okmányoknál az átírást, hozzáírást írógéppel próbálják végrehajtani, sima átütéssel,
radexpapír felhasználásával, az eredeti betű kiütésével, vagy törlés utáni begépeléssel.
Géppel kitöltött okmányoknál átírás, hozzáírás esetén az alábbi eltérések

tapasztalhatók:
- a gép betűtípusa,
- a betűk mélysége, élessége, kopottsága,
- a betűk telítettsége,
- a gépelés (leütés erőssége),
- a betűk töréshibái,
- betű-elütések (helyesírási hiba).
2.3.4. A lapcsere
A lapcsere jellemzői
Lapcserének nevezzük azt a tartalmi hamisítási módot, amikor az okmányból egy vagy több
lapot kiemelve, egy másik ugyancsak eredeti okmány megfelelő lapjaival, vagy másolt, hamisított
lapokkal kicserélik.
A lapcsere végrehajtásának célja az okmányból valamilyen adat eltávolítása, illetve megváltoztatása,

vagy az okmányban új adat szerepeltetése.
A lapcserének több módszere is lehetséges, a megvalósítás a hamisító szakértelmétől függ, egyébként a

legkezdetlegesebb tartalmi hamisítási mód. Ahhoz, hogy egy oldalt ki lehessen cserélni, először el
kell távolítani az okmány fedőlapját. Ezután az okmányrögzítést kell megbontani és szétszedni a
lapokat, hogy az új lap rögzíthető legyen. Leggyakrabban a személyi adatokat és a fényképet
tartalmazó oldalakat cserélik ki.
A hamisításhoz egy hasonló okmányból kivett, vagy másolt, hamisított lapot használnak fel és ezt
látják el megfelelő bejegyzésekkel.
Találkozhattunk már olyan megoldással is, hogy kivágták az eredeti lapot, s az inkriminált részt
egyszerűen beragasztották.
A lapcsere felfedése, alkalmazott védelmi eljárások
Alkalmazott védelmi eljárások:
- okmány sorszámozása a lapokon is,

- okmány lapjainak perforálása (pl. útlevélszám),
- oldalak számozása láthatóan számmal, alnyomatban speciális festékkel,
- könyvkötészeti megoldások.
- az okmány lapjai nem a megfelelő sorrendben követik egymást,

- a lapokat összefűző cérna, tűzőkapocs sérült, a gerincnél tűszúrások láthatók,
- az okmány lapjainak színe eltérő,
- az okmány sorszámának típusa nem egyezik meg a kicserélt lapon lévővel,
- az okmány lapjain nincs perforáció, vagy azt tűvel utánozták, azon nem lehet átlátni,
- az okmány első vagy hátsó borítólapján bontásból eredő sérülési nyomok láthatók,
- az okmány szélein - bezárt állapotban - folytonossági megszakítás található (kicserélt lap
széle kilóg, vagy besüllyed),
- az okmánylap eltérő „öregedési” foka (használtabb, vagy újabb),
- hiányzó vízjel,
- eltérő nyomdai tördelés,
- eltérő reagálás UV fényre,
- az útlevél az erős igénybevétel miatt automatikusan ott nyílik ki.
2.3.5. A laphiány (csonkítás)
A laphiány jellemzői, felismerésük lehetőségei
Az okmányból a terhelő, nemkívánatos adatokat tartalmazó lapoldal eltávolítását anélkül, hogy

másik lapot helyeznének a helyébe, csonkításnak nevezzük.
A csonkítás során az okmányból a hatóság által elhelyezett korlátozó, illetve tiltást tartalmazó
lapoldalt távolítják el.

- az okmány átlapozásakor az oldalszámok sorrendjében hiány mutatkozik,
- több lap hiánya esetén az okmány bezárt állapotban vékonyabb a megszokottnál.
2.3.6. A bélyegzőlenyomat-hamisítás
A bélyegzőlenyomat-hamisítás jellemzői
A fényképcserénél feldolgozásra került a nedves körbélyegző- és a szárazbélyegző lenyomat, mint

gyakori fényképbiztosítási módszer. Ennél a kérdésnél az átléptető bélyegzőlenyomat-hamisítás
jellemzőit taglaljuk.
Átléptető bélyegzőlenyomat-hamisításnak nevezzük azokat a módszereket, melyekkel a hitelesség

látszatát keltve átléptető bélyegzőlenyomatot készítenek és azt elhelyezik az útlevélben.
Módszerei:
- kézi rajzolás,
- átvevő-átadó anyag felhasználása,
- újra előállítás.
A más okmányokból kivágott bélyegzőlenyomat alkalmazásának jellemzői:
A bélyegzőlenyomatot egy területileg és időben érvényes úti okmányba elhelyezi a határátkelőhelyen az

útlevélkezelő. A későbbiekben azt kivágják és beragasztják a felhasználni kívánt útlevélbe.
- ragasztó maradványai az okmány lapján,

- tapintással érzékelhető felületi egyenetlenség,
- surlófényben látható szinteltérés,
- az adott oldal alnyomatának rendszere eltér a beragasztott résztől,
- technikai eszközzel történő ellenőrzésre nem megfelelően reagál az adott rész.
A bélyegzőlenyomat-hamisítás felismerési érdekében teendő intézkedések
A hamis bélyegzőlenyomat felismeréséhez ismerni kell:
- az eredeti bélyegzőlenyomat jellegzetességeit,

- a pontos méretét,
- a párnafesték színét, biztosítási módját.

- mérete eltérő,
- az alkalmazott biztonsági jegyek nem kerültek alkalmazásra, vagy nem az eredetinek
megfelelőek,
- eltérő vonalvezetés,
- dátumsorban szereplő adatok (nap, hónap, év, kód) eltérőek.
2.3.7. A vízumhamisítás
A vízumhamisítás jellemzői, felismerésük
A vízumhamisítás felismerésének alapfeltétele, hogy az eredeti vízumbélyeget ismerjük. Az ellenőrző

személynek tisztában kell lennie pl. a vízumbélyeg okmánybiztonsági jegyeivel ahhoz, hogy megfelelően
végre tudja hajtani az ellenőrzést.
A vízumbélyeg vizsgálatánál a hamisítás felfedése érdekében ellenőrizni kell:
- a papír anyagának minőségét,

- az alnyomatát,
- a vízumbélyegen belül a szöveg elhelyezkedését,
- a szöveg betűtípusát, méretét,
- az esetleges nyelvtani hibákat,
- az érvényesítésre szolgáló nedves körbélyegző-lenyomat rajzolatát, szövegezését.
2.3.8. A kézírás hamisítás
A kézírás hamisítás jellemzői
Az útlevél ellenőrzése és kezelése során - a személyazonosság biztonságos megállapítása érdekében -

esetenként kézírásvizsgálatot is végre kell hajtani. A kézírásvizsgálat az aláírás és a folyóírás alapján
hajtható végre. Az útlevelek szabályos kiállításakor minden esetben megkövetelik a tulajdonos aláírását.
A személyazonosítás során, amennyiben az útlevélkezelőnek kétségei támadnának a személy

azonosságával kapcsolatban, úgy kötelessége az utastól aláírásmintát kérni és azt összehasonlítani az
útlevélben lévő aláírással.
Az aláírások a folyóírástól több szempontból is különböznek, sőt az aláírások jelentősége, hogy az írója
jobban azonosítja magát vele, mint szövegírásával. Az aláírás sokkal öntudatosabb és bizonyos
esetekben nagyobb felelősséget követelő írás, mint a folyóírás.
A vitás aláírás vizsgálata során ellenőrizni kell:

- a vonalvezetését,
- a betűk méretét,
- a kezdő és végvonalak minőségét,
- az írássebességre utaló jeleket, az aláírás lendületességét,
- az írásszöget,
- az aláírás vonalai egyenesek-e, nem utalnak-e reszkető, bizonytalan kézírásra.
A kézírás hamisítás felismerésének lehetőségei
Az útlevél ellenőrzése és kezelése során a személyazonosság megállapítása érdekében több alkalommal

össze kell hasonlítani az útlevélben lévő aláírást a mellékleteken levő aláírással. Amennyiben ez nem áll
rendelkezésre, abban az esetben az útlevélkezelőnek joga van az utastól írásmintát kérni.
Az írás összehasonlítása önmagában nem elegendő a személyazonosság minden kétséget kizáró
megállapításához, hanem szükség van a személyazonosítás más szempontjainak alapos összevetésére is.
Az ellenőrzés során a következőképpen kell eljárni:
* az aláírásokat vessük össze a rendelkezésre álló okmányokban útlevél, személyi igazolvány,

gépjárművezetői engedély stb.),
- vegyük figyelembe, hogy a kézírás változik, különösen a fiatalabb embereknél,
* vegyünk aláírás mintát,

- ugyanolyan íróeszközzel,
- különböző testhelyzetekben (állva, ülve, hajtott testtartásban),
- több példányban,
- az írásmintá(ka)t azonnal vegyük el, ne az illető személy jelenlététben vizsgáljuk,
* az aláírásminta vizsgálata, értékelése,

- írás rendszerének vizsgálata,
- különbségek keresése.
2.4. A hamisítás egyéb módszerei

2.4.1. A hamis okmányok (utánzatok) jellemzői
Azokat a hamis okmányokat nevezzük okmányutánzatoknak, melyeknek minden része, minden eleme
hamis.
Az eredeti útlevelet közel azonos nyomdatechnikai eljárásokkal, vagy színes fénymásolóval lemásolják.
A másolás során figyelembe veszik az eredeti papír minőségét, alnyomatát és az alkalmazott
könyvkötészeti eljárást.
Az utánzatok a legveszélyesebb hamisítványok közé tartoznak, mivel nagyon jó minőségű másolatokat

készítenek, melyek felismeréséhez nagy szaktudásra van szükség.
Az utánzatok előnye - a felhasználó részére:

- harmonikus egészet alkot, mint az eredeti okmány,
- az egyes alkotórészek nem hívják fel a figyelmet a hamisítványra,
- az eredeti okmányhoz viszonyított eltéréseket csak alapos vizsgálat hozhatja felszínre.
Az utánzatok elleni védelem
Az utánzás elleni biztosítás során célszerű az alábbi védelmi megoldásokat alkalmazni:
Olyan eljárások alkalmazása, amelyek minél több egyedi formaelemet tartalmaznak. Ez azt jelenti,
hogy az okmány előállítása során előnyben részesítik azokat az eljárásokat, amelyek gyakorlatilag
reprodukálhatatlan termékeket eredményeznek. Pl.: kézi munkával kialakított rajzolatok, méreteket
tartalmazó nyomóformák, melyet készítője nem tudna ugyanolyan felépítéssel még egyszer
létrehozni.
Különböző jellegzetességek elhelyezése az okmány egyes alkatrészeiben a készítés során pl.

pelyhezések, pettyezések, vízjel, különböző lumineszkáló anyagok stb.
Az okmány tervezésénél és kivitelezésénél célszerű olyan technikai megoldást kiválasztani, amelyek
az utánzást a legnagyobb mértékben megnehezítik. Pl.: az okmány alnyomatának rendkívül apró
elemei összefonódásából felépített rajzolat igen nehezen reprodukálható.
Az okmány előállításánál törekedni kell arra, hogy az okmány egyes alkatrészeinek előállítása
kizárólag nagy gépi apparátussal legyen csak megvalósítható. A gyártás során előnyös, ha az egyes
alkatrészeket minél speciálisabb gépeken állítják elő.
Az okmányok ellenőrizhetőségének alapja, hogy a gyártás során biztosítani tudják, hogy az

okmánytípus összes példánya egységes legyen. Az egységesség érdekében az egyes alkatrészeknél
biztosítani kell azt, hogy lehetőleg az összes példány egy gyártási folyamatban készüljön.
Az okmányutánzatok felismerése érdekében az ellenőrzés során fokozott figyelmet kell fordítani az

eredeti okmány védelmi és biztonsági rendszerének ismeretére, az ellenőrzés pontos végrehajtására,
valamint a technikai eszközök széleskörű alkalmazására.
Az utánzatok felismerésének lehetőségei
A felismerés érdekében különböző feladatai vannak az útlevélkezelőknek:

- a különböző fajta útlevelek lapjainak, vízjeleinek, alnyomatainak, betű- és számtípusainak,
könyvkötészeti eljárásainak ismerete,
- az úti okmány ellenőrzésének, vizuális megfigyelésének pontos végrehajtása,
- a technikai eszközök széles körben történő alkalmazása.
A nyomdatechnikai úton készült utánzat felismerési jegyei lehetnek:
- általában „primitívebb” nyomdatechnikai eljárás alkalmazása (síknyomás, szitanyomás),
- alnyomatok kidolgozottsága gyenge minőségű,
- UV fényre nem a szokott módon reagál,
- ábrák esetén elmosódott kontúrvonalak,
- szövegelhelyezés eltérő,
- nyelvtani hibák, betűhiány, betűtöbblet tapasztalható,
- könyvkötészeti eljárás eltér az eredetitől.
2.4.2. A fiktív okmányok jellemzői
Azokat az útleveleket nevezzük fiktív útleveleknek, amelyek eredetiben nem léteznek, egyik állam
hivatalos okmányaival sem azonosak, nemzetközi-jogilag nincsenek elfogadva és hivatalos okmány
látszatát keltik.
A fiktív okmányok előnye a felhasználó részére:

- valamennyi adat - ami a személyre vonatkozik - eredeti, valódi,
- tartalmi változtatást nem tartalmaz az okmány, mivel a hamisító saját elgondolása szerint készítette
el,
- az előállításnál nincs különösebb kötöttség, szabadon választhatnak a forma, szín, lapoldalak
száma, szöveg stb. vonatkozásában,
- egy vagy több példány is készíthető egyetlen nyomó formával.
A fiktív okmányok felfedésének lehetőségei

- az okmány lapjainak rögzítését kezdetlegesen oldották meg,
- több, esetenként 5-7 nyelvű magyarázat szerepel benne,
- egészségügyi adatok szerepelnek benne,
- az útlevél lapjai egyszerű alnyomattal rendelkeznek, de általában vízjelet tartalmaznak,
- az útlevél személyi adatokat tartalmazó lapjainak elrendezettsége eltér a nemzetközi
szokástól,
- nem létező, vagy esetleg létező, de úti okmányt ki nem adó szervet jelölnek meg kiállító
szervként,
- az útlevél betűtípusai eltérőek,
- fiktív diplomata útlevél esetében a nemzetközi szokásoktól eltérően a „CD” betűjelzést
alkalmazzák a borítón és az útlevéllapon,
- leggyakrabban diplomata, vagy szolgálati útlevél típusra készítik.
A fiktív okmányok felhasználásának megakadályozására és leleplezésére hatékony módszerek a

következők:
- szakmailag jól képzett ellenőrző személyzet,
- hazai és nemzetközi tapasztalatok feldolgozása, leírások a fiktív okmányokról,
- mintaokmányok az érvényben lévő és nemzetközileg elfogadott úti okmányokról, valamint a
szükséges technikai eszközök biztosítása.
2.5. A jogellenes cselekmények más elkövetési magatartásai
Az útlevél nélkül megkísérelt határsértési módszereknek két fajtája van:
- rejtekhelyen megbújva, vagy

- utasok között elvegyülve (a táblázatban feltüntetett további két módszerrel korábban
foglakoztunk)
2.5.1. Közúti járműveken alkalmazott megbúvásos módszer felfedése

A rejtekhelyeken való megbúvást akkor alkalmazzák, amikor nem tudnak, vagy nem akarnak hamisított
okmányt, fondorlatos módszert alkalmazni. Különböző okai lehetnek ennek, pl.: nem tudják a hamisított
okmányt megfizetni, nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel az okmányok beszerzését illetően, nem
ismerik a lehetséges félrevezető módszereket stb.
Az alábbi helyeken lehet megbújni:
Közúti járművekben:
Kamionban:
- vezetőfülke ülései alatt vagy mögött,

- vezetőfülke függőágya alatt,
- vezetőfülke és a rakterület között elrekesztett üregben,
- a rakodótér elrekesztett végfali üregében,
- a rakfelületi szállítmányok alatt vagy között,
- szerszámos és pótalkatrészes láda helyén,
- az alvázon vagy forgózsámolyon,
- a megnagyobbított, elrekesztett, átalakított üzemanyagtartályban.
Lakókocsiban
- lerekesztett oldal, -végfali és mennyezeti üregekben,

- függesztett fenék, illetve alvázi üregekben,
- szekrényben, ágyakban, ágyneműtartóban és a ruhanemű között,
- úti poggyászok alatt között.
Autóbuszon, mikrobuszon
- csomagtartóban,
- a szerszámosláda helyén,
- a pótkerék tárolására szolgáló helyen,
- ülések alatt,
- nyári időszakban a fűtőberendezések helyén,
- padlózat, alváz közötti üregben,
- az alvázon,
- mellékhelyiségben.
Személygépkocsiban
- csomagtartóban,
- az alvázon,
- üléseken, poggyász, ruházat alatt,
- ülések alatt,
- a csomag és utastér között kialakított rejtekhelyen.
2.5.2. Vasúti személy-, és tehervagonokban alkalmazott megbúvásos módszer felfedése
Vasúti járművekben
Személyvagonokban
- mennyezeti üregekben (padlástér),
- mellékhelyiségekben,
- ülések alatti és mögötti résekben,
- fenék- és végfali üregekben,
- kocsik közötti összekötő folyosókon,
- forgó zsámolyokon,
- alvázon és a tengelyeken,
- csomagok, postai küldemények alatt vagy között,
- motorházban, szerszámos szekrényben,
- étkező-, háló- büfékocsiban,
- akkumulátor szekrényben, poggyászkocsiban.
Tehervagonokban
- fedett vagonok, tartálykocsik belső rakfelületén,

- szállítmányok, rakományok alatt vagy között,
- fékezőfülkében,
- targoncatartóban,
- forgózsámolyon,
- alvázon és tengelyeken.
2.5.3.. Vízi járműveken alkalmazott megbúvásos módszer felfedése
Vízi járművekben
Személyhajókon
- a lánckamrában ,
- az utas és személyzeti kabinok, klub berendezési tárgyaiban,
- a gépházban,
- a hajófenék és oldalfali üregekben,
- az alkatrész és élelmiszer-raktárakban tárolt anyagok között,
- a kormányállás üregeiben,
- a ponyvás-, szerszámosládákban, illetve széntároló ládákban,
- az akkumulátor helyiségekben,
- a mellékhelyiségekben (mosdó, WC. Fürdőhelyiségek).
Uszályokon
- a személyzeti kabinok berendezési tárgyaiban, mellékhelyiségekben,

- a fenék és oldalfali üregekben,
- rakományok alatt vagy között,
- lánckamrában,
- légtartályban lévő baromfi és sertésólakban,
- mentőcsónakokban,
- a kormányállás üregében,
- éjjel üres uszály kormánylapátjára ülve.
2.5.4. Légi járműveken alkalmazott megbúvásos módszer felfedése
Légi járműveken
- a pilótafülkében, valamint a fülke alatti részben,

- mellékhelyiségekben,
- a konyha területén,
- az oxigén és a mentőeszközök között, tárolóhelyén,
- a ruha és egyéb tárolószekrényekben,
- csomag és az áramfejlesztő térben,
- az utastérbe vezető műszaki padló nyílásában,
- a futómű gondolákban,
- fékezőernyő tárolóban,
- a repülőgép orr-részében.
2.5.5. Útlevél nélkül, utasok között elvegyülve megkísérelt határsértési módszer

felfedése
Utasok között elvegyülve
A módszer lényege, hogy a határsértést megkísérlő személy az ellenőrzést végző útlevélkezelők,

biztosítók éberségét akarja kijátszani. Az ellenőrzés vonalán útlevél ellenőrzés-kezelés nélkül akar
átjutni.
Pl.: A határátkelőhelyre nem határátlépési célból érkező, ott dolgozó személyek, vagy ügyeit intéző
utasok és járműveik között szándékozik átjutni, különböző indokokkal, észrevétlenül.
Az éber, előírás szerinti feladatvégrehajtás, a biztosításra vonatkozó szabályok betartásával
megelőzhető a fenti jogsértő cselekmény.
2.6. Az úti okmányok eredetiségének megállapítását segítő gyűjtemények

felhasználása
Manuális gyűjtemények:
Német gyűjtemény:
az egyes országok úti okmányairól (eredeti útleveleiről,
vízumairól, tartózkodási engedélyeiről, személyi igazolványairól)-, az EU és más országok úti
okmányai tekintetében elkövetett közokirat-hamisításokat tartalmazó színes dokumentációk összessége.
Passport Handbook:
Eredeti úti okmányok leírását, színes fényképes dokumentációját tartalmazó gyűjtemény, amely
segítséget nyújt a hamis, hamisított okmányok felfedésében.
Magyar (eredeti) gyűjtemény:

A Magyar Köztársaság és más országok által előállított (kibocsátott) eredeti biztonsági okmányok
mintáit (dokumentációit) tartalmazó segédanyag.
Magyar (hamisítások) gyűjteménye:

A Dokumentációs Központ által készített biztonsági okmányok tekintetében elkövetett
közokirathamisításokat, jogellenes cselekményt elkövetők által alkalmazott megtévesztő módszereket
tartalmazó kiadvány.
Elektronikus gyűjtemények
FADO (False and Authentic Documents Online).

Alapja:
EGYÜTTES FELLÉPÉS (1998. december 3.) amelyet a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke
alapján fogadott el az Európai Képarchiváló Rendszer (FADO) felállításáról (98/700/IB),
Célja:
a tagállamok magas szintű ellenőrzésének biztosítása érdekében egy olyan számítógépesített képarchiváló
rendszer üzemeltetése, amelyhez a tagállamokban a dokumentumok ellenőrzését végző személyek hozzáférnek
Az európai rendszer létrehozása nem akadályozza az egyes tagállamokat abban, hogy saját nemzeti rendszert
fejlesszenek (NEKOR).
FADO Ellenőrző Pont
 Kizárólagos magyarországi elérés az Országos Rendőr-főkapitányság, Rendészeti

Főigazgatóság, Határrendészeti Főosztály, Dokumentációs Osztályán.
 7 felhasználó (brüsszeli előírás),
 EU korlátozott terjesztésű minősítés és közvetlen bérelt-vonali adatkapcsolat.
iFADO (Intranet hamis és eredeti okmányok online rendszere)
Az iFADO a FADO Hamis és eredeti okmányok online rendszerének

második szintje;
 Az iFADO a „EU korlátozott terjesztésű" minősítésű FADO rendszerből származó információkat

foglal magába;
 Az iFADO kizárólag nem EU korlátozott minősítésű, ugyanakkor korlátozott hozzáférésű

információkat tartalmaz;
 Az iFADO-ban lévő dokumentumok nem nyilvánosak
Az iFADO az európai uniós tagállamok és harmadik országok eredeti úti és egyéb személyazonosító
okmányainak, vízumainak és bélyegzőlenyomatainak biztonsági jellemzőire vonatkozó legfontosabb
információkat tartalmazza.
Az iFADO emellett összefoglaló információt tartalmaz a legelterjedtebb hamis okmányokról és hamisítási

technikákról.
PRADO (PUBLIC REGISTER OF AUTHENTIC IDENTITY AND TRAVEL DOCUMENTS ONLINE)
EREDETI SZEMÉLYAZONOSÍTÓ ÉS ÚTI OKMÁNYOK ONLINE NYILVÁNTARTÁSA

A PRADO többnyelvű oldal, amelynek célja az eredeti személyazonosító és úti okmányok biztonsági
jellemzőire vonatkozó információk nyilvános terjesztése. A dokumentumokban a legtöbb szövegrész
standardizált leírás, fordítása automatikus módon történik.
NEKOR (Nemzeti Komplex Okmány-nyilvántartó Rendszer)

Nemzeti Komplex Okmánynyilvántartó Rendszer kialakítását a FADO rendszer végrehajtók számára történő
elérhetetlensége indokolta. A NEKOR szoftver a hazai és külföldi eredeti és a Magyarországon felfedett hamis,
illetve hamisított biztonsági okmányok képi, valamint szöveges információinak gyors és védett lekérdezését teszi
lehetővé.
A rendszer elérhető a Rendőrség a Külügyminisztérium, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői

Intézete részére és elérhetővé válik BÁH számára is.
A rendszer központja - hasonlóan a FADO ellenőrzési ponthoz - a Dokumentációs Osztályon került kialakításra.
A gyűjtemények és a rendelkezésre álló dokumentációk használatának szabályai:
 Valamennyi határátkelőhelyen kötelező használni az ellenőrzési helyen történő ellenőrzés, és a

szakvélemény kialakítása során;
 a gyűjteményben és a rendelkezésre álló dokumentációkban valamennyi hamisítást, annak

felismerhetőségét az útlevélkezelő állománynak ismerni kell;
 a vizsgálat során elsődlegesen a gyanúokot kell tisztázni, majd ezt követően a gyűjtemény
felhasználásával végre kell hajtani az úti okmány teljes körű ellenőrzését, amely kiterjed úti
okmányban található valamennyi vízum, átléptető-bélyegző lenyomat, érvényesítő bélyegző-
lenyomatok eredetiségének megállapítására;
 ha a hamisítás nem szerepel a gyűjteményben, akkor dokumentációt kell készíteni a hamisítás

jellegzetességeiről.
Úti okmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás felfedéséről minden esetben a 25/2010 (OT.13.)
ORFK utasítás alapján a NEKOR programon belül színes digitalizált dokumentációt kell készíteni.
Ismertesse az 1998 szeptembertől érvényes magyar útleveleknél alkalmazott védelmi

jellegzetességeket.
1998.-as útlevélcsalád biztonsági elemei:
Szabad szemmel, technikai eszköz nélkül ellenőrizhető védelmi jellegzetességek:
A védelmi jellegzetességek a teljes útlevélcsaládra érvényesek.

 A nyomtatott „R” és „K” betűk ferde számán elhelyezkedő talpak hiányoznak.
 A magánútlevélnél az útlevél feliratban a betűk kontúrosak. A többi útlevél fajtánál az útlevelek
felirata egyedi, kontúr nélküli betűkből áll.
 A betűk vonalvastagsága nem állandó, folyamatos átmenetben vékonyodik, illetve vastagodik.
 A betűk egyenes szárai fentről lefelé keskenyednek.
 Az első előzéken alul a guilloche rozettában súrlófényben láthatóvá válik az MK felirat.
 Vízjele a belső lapokon ovális rozettákból áll, amelyekben sötét és világos hullám motívumok
képeznek egy-egy egységet. Az adatoldalon található vízjel hullámvonalai egy világos „H” betűt
vesznek körül.
 A papírban vörös és zöld színű pelyhezők láthatók.
 Az írisztechnológiával készült alnyomatból középen kirajzolódik az aktuális oldalszám.
 Középig perforált útlevélszám alul.
 Az oldalszámozás a lapok külső-felső sarkában található. A DT és KÜ útlevélnél a 2-32. oldal, a
magán, a hajós és a szolgálati útlevélnél 3-32. oldal között.
 A páros számú oldalszámok egy-egy világos alnyomatú csúcsán álló és egy sötét alnyomatú
oldallal találkozó paralelogrammában találhatók.
 Az adathordozó oldal külön lapként került behelyezésre, gerinchez varrva.
 A 32. oldalon található nyomdai útlevélszám színe fekete, a festék az útlevél-lap anyagával kémiai
reakcióba lépve a 31. oldalon piros színben válik láthatóvá.
 A lapok alján az útlevél szám található perforálva a középső lapoldalig.
 Az adatoldal jobb felső részén került elhelyezésre egy kinegram, melynek közepén a magyar címer,
valamint egy kettős keresztet ábrázoló kép látható. Az útlevelet megfelelő irányba megdöntve „H”
betű válik láthatóvá.
Az adathordozó oldal hátoldalán MK betűk láthatók.
 Az oldalszámok fölött a teljes oldalon keresztben áthúzódó cikk-cakk vonalban haladó fehér
hullámsáv található.
 Az útlevél gerincénél minden második kocka alakzat sötétebb színben látható (kivétel a
magánútlevél).
UV lámpával ellenőrizhető védelmi jellegzetességek:

 Minden második oldalpáron a Szózat kottája,
 pelyhezők megléte az útlevél lapjain (vörös, zöld),
 az útlevél-lapok varrására használt cérna világoskéken lumineszkál,
 32. oldalon az útlevélszám zöld színben látható,
 a különböző írisz alnyomatok eltérően reagálnak,
 az adathordozó oldalon:
- állampolgárság és a kiállító hatóság megnevezése zöld színben látható,

- középen a címer rajzolat körül rozetta látható piros színben,
- a fénykép sarkainál rozetta látható piros színben,
- pelyhezők találhatók a lapon zöld színben.
A ZE 536001 sorszámtól az alábbi módosítás került bevezetésre:
 a díszítő rozetta két irányba megnyújtásra került oly módon, hogy a fényképre ráér
 a fénykép bal alsó sarkában „MK” a bal felső sarkában „H” rövidítés látható
 az alnyomatban látható oldalszámok sárgás-zölden lumineszkálnak (a szolgálati, hajós, külügyi

szolgálati útlevél),
 a gerincnél elhelyezkedő paralelogrammákból álló eltérő színű négyzetek sárgás-zölden
lumineszkálnak (szolgálati, hajós, külügyi szolgálati, diplomata),
 az oldalszámok fölött keresztben áthúzódó fehér hullámsáv lilán lumineszkál (diplomata).
Nagyítóval ellenőrizhető védelmi jellegzetességek:

 A számalnyomat megléte (az alnyomatban látható paralelogrammák számokból állnak, egy
paralelogramma 121 vagy 154 db számot tartlmaz 0-9-ig).
 Az első és második paralelogramma sor között látható fehér vonalban „Magyar Köztársaság” felirat
olvasható, kivéve a második oldalnál, ahol ez a felirat eltolva az alnyomat színezetében olvasható.
 Az adathordozó oldalon látható köztársasági címer rajzolat számokból tevődik össze.
 Az adathordozó oldalon a kinegramban:
- a címer körül „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” felirat
- alnyomatként „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KINEGRAM TM” felirat olvasható.
 Az oldalszámok fölött keresztben áthúzódó cikk-cakk vonalban mikroírás található (Magyar
Köztársaság).
Mikroszkóppal ellenőrizhető védelmi jellegzetességek:

 A számalnyomat megléte, passzerképessége.
 A mikroírás megléte, helyessége, a lapok felső részén elhelyezkedő fehér vonalban.
 Az adathordozó oldalon található köztársasági címer rajzolatban a számok ellenőrzése.
 Az adathordozó oldalon a kinegramban látható mikroírás megléte.
IR képátalakítóval ellenőrizhető védelmi jellegzetességek:

 Borítón: - a „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” felirat
- a köztársasági címer és az útlevél megnevezése
 első előzéken a felső ovális kép,
 32. oldalon az útlevélszám,
 az adathordozó oldalon az állampolgárság, a kiállító hatóság megnevezése és a kinegram,
 a hátsó előzéken a tudnivalók jól láthatóak.

Ismertesse a 2006 szeptembertől érvényes magyar útlevelek fajtáit, a formai és védelmi jellegzetességeket.
2006.-os útlevélcsalád biztonsági elemei:
Szabad szemmel látható védelmi jegyek:
Borítón:
• Pvc borítású
• Különböző színárnyalatú paralelogrammák kerültek elhelyezésre, melyek térbeli kockát alkotnak
• Véletlenszerűen elhelyezkedő „E” betű látható
• Az „R” és „K” betűk ferdeszára talphiányos
• „ÚTLEVÉL” felirat kontúros betű, függőleges szárai felülről lefelé keskenyednek
Belső első előzéken:

• ferdefényben a lánchíd pillérén „HUN” rövidítés látható rejtett képként elhelyezve
Az adathordozó oldalon:
• dombor nyomással a himnusz első versszaka került elhelyezésre
• a vár kupolájának csúcsán áthaladva biztonsági szál található
• Útlevél szám lézergravírozással került elhelyezésre
• Az okmány adathordozó oldalán kombinált vízjel látható, a „MK” rövidítést kettős díszítő elem veszi
körbe
• Fénykép jobb alsó sarkában holografikus fólia biztosítás
o „H” betű, mely a beeső fény szögétől függően változtatja alakját
o És egy kettős keresztté alakul át
o További fordítás esetén az MK címere válik láthatóvá
o A fóliában körül a változó elemeknél „MAGYAR KÖZTÁRSASÁG” szöveg olvasható
Belső lapokon:
• „HUN” rövidités az okmány páratlan oldalán jobb felső sarokban, páros oldalon bal felső sarokban
• Biztonsági szál a lapok külső szélén
• Az aktuális lapoldalszám több féle módon került feltüntetésre
• Első oldalon magasnyomással elhelyezett útlevélszám fekete színben
• Lézerperforált útlevélszám az első oldaltól a hátsó előzékig
• A lapok felső részén a vágtató ló mozdulatai folyamatábrában
• Ezen képek alatt fehérszínű cikk-cakk vonal látható
• Az alnyomati rendszerbe levélmintázat került elhelyezésre
• A lapok közepén levelek között szőlőfürt látható kombinált vízjelként
• Aktuális lapoldalszám:
- Páros oldalon a gerincvarráshoz közel felső sarokban
- Páratlan oldalon lap széléhez közel alsó sarokban látható
• Adathordozó oldal jobb felső sarkában látható optikailag változó elemben másodlagos fénykép
válik láthatóvá
UV fényben:
Belső előzéken:
 bal felső sarokban MK címere
 Nagyszámban zöld, piros, kék plancseták
 Hullámvonalban „HUNGARYEUROPEANUNIONPASSPORT” szőveg
 Lánchíd felett írisz nyomásos technikával készült lumineszkáló sáv
Adathordozó oldal hátoldalán:

 A tizenkét csillagból álló EU jelkép piros színben
 Pelyhedző rostok
 Biztonsági szál
 Chipet jelképező jelzés
Adathordozó oldalon:
 Biztonsági szál
 Pelyhedző rostok
 Díszítő rozetta
 Fénykép bal alsó sarkában MK,
 Jobb felső sarkában H betű látható
Első oldalon nyomdailag elhelyezett útlevélszám zöld színben látszik

Minden oldalon a szózat kottája látható
Az okmány összeállításához használt cérna zöldes színben látszik
Hátsó előzéken:
 Az első előzékkel megegyező szöveglenyomat
 EU-t jelképező csillagok
 Különböző színű plancseták
 Mikrocsipet jelképező piktogram
Nagyítóval, mikroszkóppal látható védelmi jegyek:
Biztonsági szálban „Magyar Köztársaság” szöveg olvasható
Adathordozó oldalon:
 Az oldal megnevezése
 Európai unió szöveg látható
 Az előző szöveg az adathordozó oldalon több helyen látható, de kiegészül a „HUNGARY”
szöveggel
 Az adathordozó oldalon látható még az „EU” rövidítés is
 Az adathordozó oldal közepén elhelyezkedő címer mikro írásos szövegből épül fel
- A lapok tetején látható világos színű cikk-cakk vonalban „Magyar Köztársaság” szöveg
olvasható
- A lapok oldalán elhelyezett HUN rövidítás oldalszámozás mellett függőlegesen
„EUROPEANUNION” szöveg olvasható
- Az alnyomatban látható paralelogrammák 0-9 közötti számokból áll
- A lánchíd felett elhelyezett sas szinbólum számokból épül fel

Ismertesse az Európai Unió tagállamai és a schengeni államok által kiadott egységes
formátumú nemzeti vízumbélyeg felépítését, védelmi jellegzetességeit.
 A vízumbélyeg 105X74 mm méretű

 lekerekített sarkú,
 optikai fehérítő mentes,
 pelyhező rostokat és planchetteket tartalmazó
 öntapadós papírra készül.
 A vízumbélyeg egyedi, pozícionált kinegramot tartalmaz.
1. A vízumbélyeg teljes felületén ofszetnyomtatással készült vékony vonalakból felépített guilloche és
relief elemeket tartalmazó bitonsági alnyomat van, mely a két szélén zöld, középen írisz átmenettel
ibolya színű. A kitöltési mezőt vízszintes sorokba rendezett EUR betükből álló metszetnyomat fedi. A
vízumbélyeg felületén UV365 nm vagy UV254 nm fénnyel megvilágítva sárga fluoreszcenciát mutató
guilleche rozetta és öt különböző méretű EUR felirat látható.
2. Az OCR sáv fölött, a bélyeg bal szélén a fénykép helye található, melyből az EUR felíratú
metszetnyomat kihagyásra került.
3. Egyedi grafikájú, pozicionált kinegram, amelynek alsó és felső széle egyenes, míg jobb és bal szélei
lekerekített, hullámos szélű. A kinegram közepén két egymással szembe fordított „E” betű látható. A
másik szögben ugyanott egy hosszúsági vonalakkal ellátott földgömb rajzolódik ki. Ezt a két
motívumot az Európai Uniót szimbolizáló 12 csillag és közöttük növekvő körszeletek veszik körbe. A
kinegramot részben fedő rozetta metszetnyomtatással készült.
4. A kinegramtól jobbra, a bal felső sarokban „H” betűt mutató metszetnyomtatott látenskép található.
5. A vízumbélyeg felső részén középen metszetnyomtatással készült, színváltós festékkel (OVI)

nyomtatott negatív guilloche léc látható, mely negatív VÍZUM feliratot tartalmaz, és látoszögtől
függően ibolya vagy zöld színben jelenik meg.
6. A sorszám egy betűből („H”) és nyolc számkarakterből áll. A sorszámozás magasnyomtatással, zölden
fluoreszkáló biztonsági festék felhasználásával történik.
7. A kitöltési mező területét lefedő, a felíratokat is magába foglaló pozitív EUR betűkből álló grafika
metszetnyomtatással készül. A kitöltési mező fölső szélén, a sorszám alatt metszet mélynyomtatással
pozitív mikrobetükből kialakított lénia helyezkedik el.

0731 Hatarrendesz Kidolgozott Szobeli Tetelek

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

0731 Hatarrendesz Kidolgozott Szobeli Tetelek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Határrendészet szóbeli 1.

Határrend sértés fogalma

A határsértések rendezése történhet határmegbízotti, vegyesbizottsági, valamint diplomáciai úton.

A határrendi eset fogalma,értelmezése:

Határrendészet szóbeli 2. tétel

A 2007. évi LXXXIX. tv. alapján

A Magyar Köztársaság határa

A 2007. évi LXXXIX. tv. alapján

(3) Az államhatár és a Föld felszínének metszésvonala (a továbbiakban: határvonal) pontos kijelölését

2. Időbeni és térbeli helyzet szerint: (mozgó vagy fix)

3. Felmérés rendje szerint: (szakasz, fő- és alszakasz)

A határjelek elhelyezési módjai:

Határrendészet szóbeli 3. tétel

Minimum ellenőrzés sorrendje:

1. A Schengeni Kézikönyvben meghatározott kötelező minimum ellenőrzést az alábbi sorrendben kell

2. A minimum ellenőrzés döntései:

I. Az ellenőrzési ponton: a határátkelőhely rendjében meghatározott és rögzített azon pont, ahol az

a. a jármű fogadása, megszemlélése

A személyek ellenőrzése a határátkelőhelyeken

„562/2006.EK rendelet közösségi kódex

A személyek ellenőrzése a határátkelőhelyeken

Az alapos ellenőrzés során felmerült jogszabálysértés gyanújára utaló körülmények tisztázása, a

Alapos ellenőrzés döntései:

4. Elemezze a külső határok átlépésére vonatkozó előírásokat, valamint az államhatár

A külső határok átlépése

- Az EGT állampolgárt, az EGT állampolgár és a magyar állampolgár harmadik országbeli

- a beutazás és a három hónapot meg nem haladó tartózkodás joga

1.A beutazás és a három hónapot meg nem haladó tartózkodás

2. A három hónapot meghaladó tartózkodás

A tartózkodási jogot igazoló okmányok

3.Állandó tartózkodás joga

• Állandó tartózkodásra jogosult az az EGT-állampolgár, aki öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen

562/2006/EK Rendelet II.cím,I.fejezet, 5.cikk:

a) érvényes, a határ átlépésére jogosító úti okmánnyal vagy okmányokkal rendelkeznek;

2. A három hónapot meghaladó tartózkodás

• Az érvényes nemzeti vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a vízumban foglalt

Az a harmadik országbeli állampolgár kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési

a) akinek a Magyar Köztársaság területén lakhatása és megélhetése biztosított,

a) keresőtevékenység folytatása céljából, kivéve a szezonális munkavállalás esetét,

Nemzeti letelepedési engedély

Nem minősül a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodás megszakításának az ország

Határrendészet szóbeli 5. tétel

Ismertesse a Schengeni információs rendszerben történő jelzés elhelyezésének szabályait, találat

JELZÉSELHELYEZÉS A SCHENGENI INFORMÁCIÓS RENDSZERBEN

95. Cikk szerinti jelzés elrendelése

• SIS tv. 6. § (1) a.) pont

SIS-be személyekre vonatkozóan továbbítandó adatok

96. cikk szerinti jelzés elrendelése a SIS-ben

SIS tv. 6. § (1) d.) pont

99. cikk szerinti jelzés elrendelése a SIS-ben

személyekre és tárgyakra vonatkozó leplezett megfigyelés vagy célzott ellenőrzés

100. cikk szerinti jelzés elhelyezése

TALÁLATKEZELÉS A SCHENGENI INFORMÁCIÓS RENDSZERBEN

95. cikk - letartóztatás kiadatás céljából (EAW)

Teendők találat esetén

96. Cikk BTT hatálya alatt álló külföldiek

1. Schengeni külső határon elért találat esetén lefolytatandó eljárás

2. Mélységi ellenőrzés során elért találat esetén követendő eljárás

97. Cikk teendők találat esetén

99. Cikk - leplezett figyelés, teendők találat esetén

100. cikk - tárgy átadása

Határrendészet szóbeli 6. tétel

Ismertesse az államhatárral kapcsolatos jogellenes cselekmények felosztását, rendszerét, a főbb elkövetési