SZÓBELI TÉTELSOR

( 1. vizsgarész, 2.feladat )

KÖZRENDVÉDELMI ISMERETEK
370/3.4/0725-06, 370/3.5/0725-06

1. Ismertesse a szolgálati viszony fogalmát, továbbá a létrehozásának feltételeit!

2. Sorolja fel a rendőrség tevékenységét meghatározó legfontosabb jogszabályokat, és
röviden ismertesse azok tartalmát!
3. Ismertesse a rendőr magatartási szabályait szolgálatban és szolgálaton kívül!
4. Ismertesse az elöljáró, a feljebbvaló és az alárendelt fogalmát, egymáshoz való viszonyukat, valamint az alárendelt jelentési
kötelezettségét!
5. Határozza meg a szolgálati út fogalmát, tartalmát, betartásának, valamint mellőzésének szabályait!
6. Melyek az elöljárói viszonyba lépés esetei, módja és végrehajtási szabályai!
7. Ismertesse a parancs és utasítás végrehajtásának rendjét, szabályait!
8. Ismertesse a jelentés, a feljelentés és a szolgálati jegy fogalmát és tartalmát!
9. Ismertesse az őr- és járőrszolgálat fogalmát, formáit az őr- járőr feladatait!
10. Fejtse ki, hogy mi az eligazítás, a beszámoltatás, valamint a váltás rendje és azok jelentősége!
11. Ismertesse a járőrvezető feladatait és felelősségét!
12. Melyek a járőr- és őrszolgálat ellátásának közös szabályai, illetve milyen tiltó rendelkezések vonatkoznak az őr-, járőrszolgálatra?
13. Ismertesse a szolgálati időrendszerek fajtáit és szabályait!
14. Sorolja fel a szolgálati okmányokat! Ismertesse az őrutasítás tartalmát!
15. Ismertesse a járőrszolgálat jellege szerint történő felosztást, valamint az együtt szolgálatot teljesítő járőrnek kijelölt járőrök erejét!
16. Ismertesse a járőr körzetleírás és útirányterv tartalmát!
17. Ismertesse a jelentésírás leggyakrabban előforduló eseteit!

MEGOLDÓKULCS

1.) Ismertesse a szolgálati viszony fogalmát, továbbá a létrehozásának feltételeit!

Fogalma: az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos
szolgálati körülményeknek megfelelő, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik
meg.

Létrehozásának feltételei:

 Fizikai, egészségügyi, pszichikai alkalmasság

 18 és 37 év közötti életkor
 Magyar állampolgárság
 Büntetlen előélet (nincs priusza, tehát a bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel)
 Állandó belföldi lakcím
 A rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű
 Cselekvőképes, valamint
a, aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas,
b, akinek életvitele nem kifogásolható és hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítése előtt, valamint a szolgálati viszony fennállása
alatti ellenőrzéséhez,
c, aki elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását,
d, aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonyának fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül –
törvényben meghatározott szerveknél és módon – ellenőrizhetik (továbbiakban: megbízhatósági vizsgálat),
e, aki hozzájárul a jogszabályokban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez, ha az a beosztásához szükséges.

2.) Sorolja fel a rendőrség tevékenység meghatározó legfontosabb jogszabályokat, és röviden ismertesse azok tartalmát.

Jogszabályok:

 1949 évi XX tv. a Magyar Köztársaság Alkotmánya

Az Alkotmány VIII. fejezete foglalkozik a fegyveres erőkkel és a rendőrséggel, amelyben röviden meghatározza feladataikat, valamint a
tevékenységükre vonatkozó fontosabb előírásokat.

 1994 évi XXXIV. tv a Rendőrségről

A törvény első ízben adja a rendőrség feladatköri, szervezeti, működési viszonyainak átfogó törvényi szabályozását.
10 fejezetből áll.
 2
 62/2007 (XII. 23.) IRM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról

A rendelet hatálya kiterjed a hivatásos állományú rendőr szolgálati tevékenységére, valamint a rendőrség szerveink működésére.
8. fejezetből áll.
A Rendőrségi törvény és a Szolgálati szabályzat a két legfontosabb jogszabály, melynek ismerete nélkül a rendőri hivatás nem teljesíthető. A
két jogszabály tartalmazza a rendőri munka végzésére vonatkozó alapvető ismereteket.

 1996. évi XLIII. tv A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

A fegyveres szervek feladatrendszerében meghatározó szerep hárul a hivatásos állományra, melynek a szolgálati jogviszonya, a vele
szemben támasztott fokozott követelmények miatt a más közszolgálatban állók viszonyához képest olyan mértékben eltérő, sajátos hogy
önálló szabályzást igényel.

A törvény a szolgálati viszonnyal kapcsolatos valamennyi törvényi szintű szabályozást

igénylő kérdést teljes körűen tartalmazza, átvesz más törvényekből (munka törvénykövéből ) olyan szabályokat, amelyek általánosságuk
folytán a szolgálati jogban is érvényesülniük kell.

 140/1996 (VIII. 31.) Kormány rendelet az 1996 évi XLIII. tv. végrehajtásáról

3.) Ismertesse a rendőr magatartási szabályait szolgálatban és szolgálaton kívül!

HSZT. 68. §
A hivatásos állomány tagja köteles:
a) az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni és feladatát teljesíteni, illetve e célból rendelkezésre állni;
b) a szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően - szükség esetén a veszély
vállalásával -, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani;
c) a munkatársaival együttműködni, a munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az - kivéve, ha ez a feladat
végrehajtásával elkerülhetetlenül együtt jár - más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodását ne idézze elő;
d) a számára meghatározott iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat
letenni;
e) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenőrzése érdekében szükséges, a
miniszter által meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni, egészségének megóvása, illetőleg gyógyulása
érdekében előírt orvosi utasításokat betartani;
f) a külön jogszabályban foglalt esetben kötelező védőoltásnak magát - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a
továbbiakban: Eütv.) 58. § (1)-(3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal - alávetni;
g) szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és beosztásához méltó magatartást tanúsítani.
(2) A hivatásos állomány tagja köteles megtartani a minősített adatot, valamint az adatok védelmére vonatkozó szabályokat.
(3) A hivatásos állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem fogadhat el.

A rendőr magatartási szabályai szolgálatban:

 Tevékenysége során tartsa és tartassa be a jogszabályok előírásait

 Az intézkedései során legyen nyugodt, magabiztos
 Megjelenése legyen alakias, tekintélyt és tiszteletet parancsoló
 Szolgálati ideje alatt szeszes italt nem fogyaszthat
 Intézkedése során ne dohányozzon, ne étkezzen

A rendőr magatartási szabályai szolgálaton kívül:

A rendőr szolgálaton kívül is olyan magatartást tanúsítson, olyan szórakozóhelyeket látogasson, amely nem sérti a rendőrség és saját
tekintélyét. Családi és magán élete legyen rendezett, baráti társasága ne törvénysértő személyekből álljon. Szolgálaton kívül is példát kell
mutatni a jogszabályok betartására és a magánéleti viselkedésre egyaránt.

4.) Ismertesse az elöljáró, a feljebbvaló és az alárendelt fogalmát, egymáshoz való viszonyukat, valamint az alárendelt jelentési
kötelezettségét!

Szolg. Szab. 99. §

- Elöljáró fogalma: elöljáró az, akinek a rendőr szolgálati beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján, akár ideiglenes
jelleggel is alá van rendelve, és akinek az alárendelt részére parancsadási, utasítási joga van.

- Feljebbvaló fogalma: feljebbvaló az, akinek magasabb rendfokozata van, és az alacsonyabb rendfokozatúval nem áll
elöljárói viszonyban.

- Alárendelt fogalma: alárendelt az, aki valamely elöljáróhoz szolgálati beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján
akár ideiglenes jelleggel is be van osztva.

Egymáshoz való viszonyuk:

Az elöljárók és feljebbvalók a szolgálati érintkezés alkalmával alárendeltjeiket vezetéknevükön és rendfokozatukon, vagy csupán a
rendfokozatuk megnevezésével és az Úr/Asszony szóval szólítják meg.
Az alárendelt az elöljárót a rendfokozatával és az Úr/Asszony szóval szólítja meg. A távol lévő elöljárót, feljebbvalót illetve alárendeltet a
vezetéknevével és rendfokozatával kell megnevezni mások előtt.
 3
Az alárendelt jelentési kötelezettsége:

Az alárendelt elöljárójának szóban jelenti: Szolg. Szab. 102. §.

a) a szolgálati feladat, az utasítás végrehajtását, illetve az akadályozó körülményeket

b) beosztásba való kinevezését, magasabb rendfokozatba történt előléptetését, kitüntetését, megdicsérését, jutalmazását, ha azt nem a
közvetlen elöljáró jelenlétében közölték, illetve nem tőle kapta
c) ha más elöljárótól utasítást kapott vagy az ellenőrizte tevékenységét
d) szabadságról való bevonulását, vezénylésének lejártát, a vezénylés helyéről történő bevonulását,
e) fegyelmi fenyítését, ha azt nem közvetlenül elöljárója szabta ki
f) intézkedéseit
g) megbetegedését, felgyógyulását

Az alárendelt elöljárójának írásban jelenti:

a) személyi és családi körülményeiben beállott változásokat

b) ha bűncselekmény vagy szabálysértés miatt vele szemben intézkedés történt
Ha a jogszabály jelentési kötelezettséget ír elő, a jelentést írásban kell megtenni.

5.) Határozza meg a szolgálati út fogalmát, tartalmát, betartásának, valamint mellőzésének szabályait!

Szolg. Szab. 103. §.

Fogalma: a szolgálati érintkezésnek az ügyek intézésének az a módja, amikor az ügy fokozatosan jut a közvetlen parancsnok és a közbeeső
elöljárók útján ahhoz, akinek abban döntési, utasítási, parancsadási, illetve intézkedési joga vagy kötelezettsége van.

A közvetlen elöljárónak ismernie kell az alárendeltjével kapcsolatos ügyeket, problémákat. Ezek ügyintézéséhez a közbeeső parancsnokok
javaslata, véleménye szükséges.

A szolgálati utat be kell tartani, legyen szó jelentésről, vagy kérelemről. Bizonyos esetekben azonban a szabályzat is lehetővé teszi,
engedélyezi a szolgálati út mellőzését.

Ezek:

 A parancs kiadása során

A magasabb fokú rendőri szerv, az elöljáró a szolgálati út betartását mellőzheti, ha emiatt a szolgálati érdek sérelmet szenvedne. Az
alárendelt a szolgálati út mellőzésével kapott utasítást jelenti közvetlen elöljárójának.

 Kérelem, panasz előterjesztése során Szolg. Szab. 117.§

A rendőr kérelmét, panaszát a szolgálati út betartásával terjesztheti elő.

A rendőr kérelmével, vagy panaszával érdekvédelmi szervezethez, ügyészséghez, bírósághoz, az állampolgári jogok általános hatáskörű vagy
külön országgyűlési biztosaihoz közvetlenül is fordulhat. A rendőr a kérelmével, vagy panaszával a szolgálati út betartásával fordulhat a
belügyminiszterhez. A közbeeső elöljáró a kérelmet vagy panaszt állásfoglalásával együtt haladéktalanul köteles továbbítani.

6.) Melyek az elöljárói viszonyba lépés esetei, módja és végrehajtási szabályai!

Az elöljáró viszonyba lépés esetei Szolg. Szab. 100.§

Az elöljárói viszonyba lépés jogot és kötelezettséget egyaránt jelent. Ez azonban csak a feljebbvaló valamint a rangban idősebbet kötelezi,
illeti meg.

A feljebbvaló illetve a rangban idősebb rendőr akkor jogosult, illetve köteles elöljárói viszonyba lépni, ha

 a helyszínen intézkedő rendőr segítsége érdekében erre szükség van; ( Pl.: az intézkedő rendőrt bántalmazzák, erőszakos
garázdacsoporttal szemben kell intézkedni)

 a rendőr intézkedése törvényellenes; ( Pl.: az intézkedő rendőr bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményét követi el)

 a rendőr az utcán, nyilvános helyen viselkedésével botrányt okoz, vagy olyan cselekményt követ el, amely a rendőrség tekintélyét
sérti; ( Pl.: ha a rendőr megjelenése, viselkedése sérti a rendőrség tekintélyét kötelező vele szemben az elöljárói viszonyba lépés)

Az elöljárói viszonyba lépés módja

Az elöljárói viszonyba lépést egyértelműen és határozottan ki kell jelenteni, a polgári ruhában lévő feljebbvaló magát előre igazolva léphet
elöljárói viszonyba. Az elöljárói viszonyba lépés nem járhat a szolgálati intézkedésbe való indokolatlan beavatkozással. Az elöljárói
viszonyba lépett feljebbvalónak az átvett intézkedést be kell fejezni. Az elöljárói viszonyba lépésről saját parancsnokuknak jelentést kell
tenniük. Ebből a célból kölcsönösen feljegyzik egymás nevét, rendfokozatát, azonosító jelvényének számát és beosztási helyét.

Az elöljárói viszonyba lépés végrehajtási szabályai

Ha a rendőrség egymásnak szolgálatilag alá nem rendelt tagjai együtt látnak el szolgálatot, és a parancsnok nincs kijelölve, akkor

I. Azonos rendfokozat esetén:

 4
- az elöljáró a felsőbb szintű rendőri szerv beosztottja
- illetve azonos szervhez tartozás esetén a magasabb beosztású rendőr

II. Azonos beosztás esetén:

- a magasabb rendfokozatú rendőr az elöljáró

- illetve annak a szolgálati ágnak a beosztottja, amelynek területén a szolgálatot együtt teljesítik

7.) Ismertesse a parancs és utasítás végrehajtásának rendjét, szabályait!

Parancs:
- a szolgálati tevékenység irányításának meghatározó eszköze;
- meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó egyedi utasítás;
- az arra jogosult katona által kiadott és tartalmilag a szolgálati feladatok ellátásával kapcsolatos tevékenységre irányuló rendelkezés értendő,
amely tehát szolgálati parancsnak minősül;

A rendőr köteles a parancsot maradéktalanul végrehajtani és az elöljárói utasításokat betartani.

A parancsot lehet szóban, írásban, jelekkel, és akár jelzésekkel kiadni. A parancsot az elöljáró csak szolgálati úton adhatja ki.
Ha az alárendelt nem a közvetlen elöljárójától kap parancsot, akkor azt bár végre kell hajtania, de jelentenie kell a közvetlen parancsnokának.
Ha a rendőr a parancs végrehajtása közben olyan újabb parancsot kap, amely akadályozza az előző végrehajtásában, akkor jelenteni kell a
másik parancsot adó elöljárónak. Ha pedig ennek ellenére ragaszkodik a kiadott utasításához, a rendőrnek az utóbbi parancsot kell
végrehajtania.
Nem tekinthető parancsnak a rendőri elöljárónak az alárendelthez intézett közvetlen hangú (baráti) figyelmeztetése.
A parancs kiadására csak az elöljáró jogosult, és a parancsot kizárólag alárendeltjének adhatja.

Utasítás: a különböző jogszabályokban és szabályzatokban lefektetett és a katonákra általánosan kötelező előírások betartására vonatkozó
rendelkezés.

62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet a Rendőrség Szolgálati szabályzatáról

103. § (1) Az utasításokat a szolgálati út betartásával kell kiadni, ugyanígy kell előterjeszteni a kérelmeket is.
(2) A szolgálati út a szolgálati érintkezésnek, az ügyek intézésének az a módja, amikor az ügy a közvetlen parancsnok és a közbeeső
elöljárók útján jut ahhoz, akinek abban döntési, utasítási, parancsadási, illetve intézkedési joga vagy kötelessége van.
(3) A magasabb fokú rendőri szerv, az elöljáró a szolgálati út betartását mellőzheti, ha emiatt a szolgálati érdek sérelmet szenvedne. Az
alárendelt a szolgálati út mellőzésével kapott utasítást jelenti közvetlen elöljárójának.
(4) A rendőr az utasítás tudomásulvételét „értettem” szóval jelenti.
(5) Indokolt esetben az elöljáró köteles meggyőződni arról, hogy az alárendelt pontosan megértette az utasítást. Távbeszélőn adott
utasítás jogosultságáról kétség esetén visszahívással kell meggyőződni.
(6) Ha az utasítás végrehajtását elháríthatatlan akadály lehetetlenné teszi, ezt a körülményt az utasítást adó elöljáró felé haladéktalanul
jelenteni kell.
(7) Ha a rendőr kapcsolata megszakad az elöljárójával, utasítás hiányában köteles a jogszabályok és más rendelkezések előírásai szerint
önállóan eljárni.
(8) Az utasítást az alárendelt ellentmondás nélkül, kellő időben és a legjobb tudása szerint - az Rtv. 11. és 12. §-ában foglaltakra
figyelemmel - hajtja végre.
(9) Ha a parancs teljesítését másik elöljáró parancsa akadályozná, az alárendelt az előzőleg kapott utasítást köteles jelenteni. Ha az
elöljáró ennek ellenére utasítást ad parancsa végrehajtására, azt teljesíteni kell. Az utóbbi utasítás teljesítését követően az első utasítás
végrehajtását meg kell kezdeni, illetve folytatni kell.
(10) Az első utasítás teljesítésének elmulasztásáért, késedelmes teljesítéséért az új utasítást adó elöljárót terheli a felelősség. Az, aki az
újabb parancsot adta, értesíti erről az előző utasítást adó elöljárót. Az utasítás végrehajtását mindkét elöljárónak jelenteni kell.
(11) Fontosabb utasítást az elöljáró írásban adja ki, és azt ki kell hirdetni az érintett beosztottak előtt.

A rendőr a feladata teljesítése során köteles végrehajtani a szolgálati elöljáró utasításait. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal
bűncselekményt követne el. A rendőr nem tagadhatja meg a jogszabálysértő utasítást (a bűncselekmény kivételével), de az utasítás
jogszabálysértő jellegére az elöljáró figyelmét köteles felhívni. Ha az elöljáró az utasítást fenntartja, azt az utasított kérelmére köteles írásba
foglalva kiadni.

8.) tétel: Ismertesse a jelentés, a feljelentés és a szolgálati jegy fogalmát és tartalmát!

- Jelentés fogalma: valamely esemény, helyzet, eredmény vagy intézkedés leírása.

- Feljelentés fogalma: szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúját tartalmazó irat.

- Szolgálati jegy fogalma: valamely BM szerv vagy a BM egy dolgozójának, beosztottjának, a szolgálattal összefüggő,
írásban előterjesztett jelentése, igénye, kérelme.

Tartalmi követelmények

Lényeges, hogy az írásos munka minden szükséges információt tartalmazzon, és csak azt tartalmazza. Logikusan, összefüggéseiben kell,
hogy választ adjon a kriminalisztika alapkérdéseire: mikor, hol, ki, mit, hogyan, mivel, kivel és miért követte el.

A rendőr az írásos tevékenysége elkészítésekor legyen:

Tárgyilagos:
A valóságot tükrözze. Az intézkedés hiányosságai nem pótolhatók, korrigálhatók a jelentésben. A valódi tényállás, vagy az intézkedés
esetleges szépítése, kozmetikázása, vagy annak megmásítása felelősségre vonás alapja lehet.
 5
Részletes:
Tartalmazza a cselekmény pontos megítéléshez szükséges összes adatot. A törvényi tényállás pontos megállapítását több tényező, együttesen
befolyásolja / az elkövetés helye, ideje, módja, eszköze, körülményei, az elkövető cselekményének mozzanatai, az okozott, vagy keletkezett
kár, sérülés / ezért különösen fontos, hogy ne maradjon ki semmi lényeges dolog a jelentésből.
Világos:
Alapvető követelmény, hogy már első olvasásra érthető legyen. Kerülni kell a bonyolult, érthetetlen megfogalmazásokat. A felesleges
mondatok, ismétlések bonyolulttá teszik a jelentést, és megnehezítik a fontos, lényeges dolgok kiragadását. Kerülni kell a felesleges idegen
szavak és kifejezések alkalmazását is.
Áttekinthető:
Az egyes cselekményeket, eseményeket megfelelően kell csoportosítani. A jelentést az alapokról kiindulva / bejelentés, küldés, észlelés /
időrendi és logikai sorrendben kell megfogalmazni. Nagy hangsúlyt kell fektetni a tárgyaló rész felépítésére. / Külön kiemelve a bejelentő és
egyéb személyek neveit, adatait, valamint fontosabb tényeket. /
Rövid:
Csak az ügyre vonatkozó szükséges adatokat, tényeket és körülményeket tartalmazza. Kerülni kell az ügy megítélése szempontjából
lényegtelen, szükségtelen adatok rögzítését, amelyek csak a terjedelmet növelnék, és az áttekinthetőséget, érthetőséget nehezítenék.
Szubjektivitástól mentes:
A rendőrt intézkedése, így írásos tevékenysége során sem befolyásolhatják személyes érzelmei, az elkövetett cselekményre, valamint az
elkövető személyére / neme, kora, állapota, stb. / vonatkozóan. Eljárása során köteles feltárni a súlyosbító és enyhítő, valamint a
cselekménnyel kapcsolatos egyéb körülményeket. Külön megjegyzésként van csupán lehetőség a rendőr egyéb észrevételeinek rögzítésére.
(Például az intézkedés alá vont által tanúsított magatartásról, amely esetleg a rendőri tekintélyt sértette.)

Alaki és tartalmi követelmények: Szolgálati hely megnevezése, iktatószám, címzés, irat megnevezése, dátum, a készítő és elöljáró aláírása.
Bevezető, tárgyaló és befejező rész.

9.) Ismertess az őr- és járőr szolgálat fogalmát, formáit és az őr- járőr feladatait!

Őrszolgálat fogalma: Az őrszolgálat az a szolgálati forma, amelynek során a rendőr a kijelölt őrhelyén, illetve mozgási körzetében állandó
vagy ideiglenes jelleggel személyt, meghatározott területet, létesítményt vagy értéket véd, őriz, illetőleg közbiztonsági szempontból
ellenőriz, vagy protokolláris feladatot lát el.

Az őrszolgálat formája lehet: mozgóőr, objektumőr, fogdaőr, kísérő őr, rendkívüli őr, díszőr szolgálat.

 Mozgó őr: egy számára előre meghatározott útvonalon meghatározott időközönként a számára meghatározott ki indulási pontba
visszatérve látja el szolgálatát.

 Objektum őr: az őr utasítása szerint hajtja végre a számára meghatározott feladatot pl.: kapus, szállás ügyeletes

 Fogda őr: a fogda őr a fogdán vagy más őrzésre kijelölt helyen fogva tartott személyt őriz.

 Kísérő őr: feladata a fogva tartott személy kísérése épületen belüli és épületen kívüli kísérést különböztetünk meg.

 Rendkívüli őr: számára meghatározott rendkívüli feladatokat lát el.

 Dísz őr: egy meghatározott eseményen, rendezvényen protokoláris feladatokat lát el. Intézkedési kötelezettsége nincs.

Járőr szolgálat fogalma: A járőrözés a közterületek és nyilvános helyek, továbbá az államhatár őrizetének, valamint a határterület és -
jogszabályban meghatározott esetekben - a határterületen kívüli területek (mélységi területek) rendőri, illetve határrendészeti ellenőrzésének
egyik formája.

Fajtái:
(4) Attól függően, hogy a járőr feladatai között az általános bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti, illetve a közlekedést segítő, irányító
és ellenőrző feladatok vannak túlsúlyban, a járőr szolgálati forma bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti, illetőleg közlekedési
forgalomellenőrző lehet.

Teljesíthető:

 Gyalogosan
 Kerékpárral
 Lóval
 Kutyával
 Motorkerékpárral /Segédmotorral/
 Személygépkocsival
 Vízi járművel
 Légi járművel
 Különleges járművel

A Rendőrségről szóló törvénnyel és a Magyar Köztársaság Rendőrsége Szolgálati Szabályzatával összhangban:

 6
- a szolgálat teljesítése során a járőr alapvető feladata a törvények és más jogszabályok maradéktalan megtartása és a hatáskörébe tartozó
esetekben azok betartása,
- olyan emberi, erkölcsi magatartás tanúsítása, amely alkalmassá teszi a törvénytisztelő polgárok bizalmának, együttműködésének
megnyerésére, ezáltal feladatai teljesítésére,
- külső megjelenése, öltözete, felszerelésének szabályszerű viselése segítse a polgárokat a rendőri hovatartozásuk egyértelmű felismerésében,
járuljon hozzá a kedvező rendőrkép kialakításához.

10.) tétel Fejtse ki, hogy mi az eligazítás, a beszámoltatás, valamint a váltás rendje és azok jelentősége!
Eligazítás

A járőröket és az őröket a szolgálatba indulás előtt a feladataik végrehajtására fel kell készíteni, és el kell igazítani. Az eligazítást az eligazító
parancsnok tartja.
Az eligazításon a rendőr részére szolgálatra meghatározott öltözetben, fegyverzettel és felszereléssel köteles megjelenni. A szolgálatát
akadályozó körülményekről azonnal tegyen jelentést.
Pontosan rögzítse a részére meghatározott célokat, tegyen javaslatot. Amennyiben a szolgálat kezdetekor nincs eligazító parancsnok, úgy az
eligazítást az ügyeletes végzi, vagy a parancsnok eligazító füzetben rögzíti az eligazítás tartalmát, amelyet a rendőr a szolgálat kezdetekor
köteles elolvasni.

Beszámoltatás

A szolgálatba bevonuló járőrt, őrt, a bevonulását követően szóban kell beszámoltatni:

- a részére meghatározott célok megvalósulásáról,
- a feladatok végrehajtásáról,
- tapasztalatairól,
- intézkedéseiről, a közbiztonság és közlekedés – biztonsági és bűnügyi helyzetre vonatkozó észrevételeiről,
- megfigyeléseiről,
- a bűnmegelőzést szolgáló javaslatairól,

A beszámoltató parancsnok tegye lehetővé és követelje meg, hogy a rendőr az intézkedéseivel, tapasztalataival összefüggő iratokat
szolgálati időben elkészítse, és azokat a beszámolással egy időben adja le.
A beszámoltató parancsnok győződjön meg a járőr, őr részére meghatározott feladatok teljesüléséről, a tett intézkedésekről, azok
jogszerűségéről, tekintse át az elkészített jelentéseket, feljelentéseket. Ellenőrizze a helyszíni bírságolási okmányokat és értékelje az
elvégzett szolgálati tevékenységet. Közölje a rendőr következő szolgálatba lépésének időpontját, várható feladatát.
A beszámoltatás is történhet a parancsnok távollétében, az erre rendszeresített okmány felhasználásával.

A váltás rendje

Az őr és járőr váltására általában az eligazítás és a beszámoltatás keretei között kerül sor, azonban bizonyos esetekben (pl.: objektumőr,
fogdaőr) helyszíni váltásra kerül sor. A helyszíni váltásra akkor kerülhet sor, ha a szolgálati helyen a folyamatos, megszakítás nélküli rendőri
jelenlét indokolt.
A váltás helyén a befejező járőr, őr a szolgálatot kezdő járőrt, őrt tájékoztatja:

- a szolgálata során szerzett tapasztalatairól

- a kapott külön feladatairól, intézkedéseiről
- minden olyan adatról, tényről, amely a szolgálatot kezdő járőr, őr szolgálatához szükséges
- adja át a meghatározott szolgálati eszközöket, okmányokat

A váltást a befejező és a kezdő járőr is jelentse rádión a szolgálatirányító parancsnoknak. Amennyiben a járőr az előírt időben nem kap
váltást, jelentse a szolgálatirányító parancsnoknak, majd a kapott utasításnak megfelelően járjon el. A járőr a szolgálatból történő
bevonulásáról tegyen jelentést a szolgálatirányító parancsnoknak, ellenőrizze felszerelését, ruházatát.
A bevonulást követően összegezze tapasztalatait, intézkedéseit, számoljon be parancsnokának, majd készítse el jelentéseit, feljelentéseit.

11.) Ismertesse a járőrvezető feladatait és felelősségét !

Járőrvezető fogalma: szolgálat ellátás során a járőrtárs (járőrtársak) elöljárója.

A járőrszolgálat teljesítése során felelős:

 A járőrkörzetbe, járőrútvonalra meghatározott feladatok teljesítéséért, a kapott parancsok, utasítások végrehajtásáért;

 A rendőri intézkedések jogszerűségéért, szakszerűségéért, kulturáltságáért, a kényszerítő eszközök, személyi szabadságot
korlátozó intézkedések törvényességéért;
 Az intézkedések végrehajtására való felkészülésért, a megkezdett intézkedések jogszerű szakszerű befejezéséért;
 A járőrtárs(ak) tevékenységének összehangolásáért, a vezetéséért, a részükre kiadott utasításaiért;
 A részére meghatározott szolgálati okmányok szabályos vezetéséért, a jelentések feljelentések elkészítéséért;
 A szolgálati segédletek, az anyagi és technikai eszközök rendeltetésszerű használatáért, karbantartásáért megóvásáért;
 Folyamatos hírösszeköttetés fenntartásáért, a rádióforgalmazás szabályainak megtartásáért;
 A járőr szabályos, egységes alaki megjelenésért;
 A munkavédelmi előírások betartásáért;

A járőrvezető jogosult és köteles

 A járőrtárs (járőrtársak, csoportba beosztottak) részére a szolgálattal összefüggő utasítást adni;

 Az intézkedést kezdeményezni, arra a járőrtársat (járőrtársakat) kötelezni;
 A szolgálatirányító parancsnoknak bármikor jelentést tenni, tőle a szolgálatteljesítéssel kapcsolatban bármikor adatokat,
információkat kérni;
 7
 A járőrkörzet vagy járőrútvonal elhagyására önállóan utasítást adni, ha az elöljáró értesítésére nincs mód és állampolgári
felkérés, illetőleg saját észlelés alapján rendőri intézkedés válik szükségessé;
 A foganatosított intézkedések során a döntéseket meghozni;
 Meghatározni a járőr által alkalmazandó kényszerítő eszközök körét;

12.) Melyek a járőr és őrszolgálat ellátásának közös szabályai, illetve milyen tiltó rendelkezések vonatkoznak az őr járőr
szolgálatra?

A járőr vagy őrszolgálatba vezényelt rendőr köteles szolgálati helyén a részére meghatározott időben:

 Ápolt külsővel
 Az előírt tiszta ruházatban
 Karbantartott felszereléssel
 Szolgálatra alkalmas állapotban pihenten megjelenni
 Pihenten megjelenni
 Elöljárójánál jelentkezni

A biztonságos szolgálatellátás követelményei miatt:

- Hajzata, arcszőrzete, ápolt és olyan legyen, hogy a közterületi szolgálat ellátása során az intézkedés alá vont személy támadása esetén
abban megkapaszkodni ne tudjon, az egyenruha méltóságát különböző divatirányzatok ne sértsék.
- A rendőrnő a hajviselet kialakításánál ügyeljen a biztonsági követelményekre.
- Látható testfelületén – kezén viselt gyűrű, nők esetében szolid méretű fülbevaló kivételével – ékszert, divatékszert a szolgálat ellátása
során nem viselhet.

Szolgálatban a járőrnek és az őrnek tilos minden olyan magatartás, meg nem engedett könnyítés, amelyet a szabályzó tilt, amely a
rendőri fegyelemhez nem méltó vagy a rendőri tekintélyt sérti.

Így különösen:

Járőr körzetét mozgó járőr útvonalát, őrhelyét külön parancs vagy elöljáró engedélye nélkül elhagyni, kivéve, ha állampolgári
bejelentés miatt, illetőleg saját észlelése alapján rendőri intézkedés megtétele válik szükségessé, és a szolgálat irányító parancsnok
értesítésére nincs mód.

 A ruházatán, felszerelésén meg nem engedett könnyítést alkalmazni, kigombolkozni, sapkáját egyéni felszerelését letenni;
 Munka közi szüneten kívül rágógumit, magot rágni, étkezni, fagylaltozni, leülni, lefeküdni, aludni;
 Intézkedés közben dohányozni;
 Minden olyan tevékenységet folytatni, amely elvonja a figyelmét a szolgálat maradéktalan teljesítésétől;
 Az egyenruhát viselő rendőr gépkocsiból kiszállva köteles sapkáját feltenni ruházatát, felszerelését megigazítani;

13.) Ismertesse a szolgálati időrendszerek fajtáit és szabályait!

I. Hivatali szolgálati időrendszer

Hivatali szolgálati időrendszerben azok teljesíthetnek szolgálatot, akiknek munkaköre csak a nappali időszak meghatározott részében kívánja
meg a szolgálat ellátását. A szolgálatteljesítési napok naptári hetenként hétfőtől – péntekig tartanak. A heti szolgálatteljesítési idő 40 óra.
Munkaközi szünet naponta 30 perc, amely a szolgálatteljesítési idő részét képezi. Heti pihenőnap a szombat és a vasárnap.

II. Rugalmas szolgálati időrendszer

A szolgálatteljesítési nap lehet a vasárnap kivételével a hét bármely 5 napja. A szolgálatteljesítési idő heti 40 óra. A napi szolgálatteljesítési
idő nem lehet 5 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb. A munkaközi szünet naponta 30 perc, amely a szolgálatteljesítési idő részét képezi.
Heti pihenőnap a vasárnap, amelyhez második pihenőnapként szombat, vagy hétfő kapcsolódik. Havi vagy kettő havi keretben lehet
meghatározni. A szolgálatteljesítési idő törzs és peremidőből áll. A törzsidő 5 óra 8,30-tól 13,30-ig tart.

III. Vezényléses szolgálati időrendszer

A napi szolgálatteljesítési idő legalább 4, legfeljebb 12 óra lehet. A napi szolgálat osztottan is teljesíthető, amelyet két részben kell letölteni,
annak azonban egyik része sem lehet 4 óránál rövidebb. A részidőszakok között legalább 4 óra szolgálatközi szünetet kell biztosítani. Ha a
napi szolgálatteljesítési idő a 8 órát eléri, a munkaközi szünet 30 perc, és minden további 2 óra után legalább 15 perc munkaközi szünetet kell
biztosítani. Heti pihenőnapok előre meghatározott 2 napja, amelynek 4 hetenként két alkalommal vasárnapra kell esnie, úgy, hogy hozzá
szombati vagy hétfői nap kapcsolódjon. A szolgálatteljesítési időt havi, legfeljebb kettő havi keretben kell meghatározni.

IV. Váltásos szolgálati időrendszer

1. számú szolgálati időrendszer ( 12 óra szolgálat, 24 óra szabadidő, 12 óra szolgálat, 48 óra szabadidő, vagy 12 szolgálat, 12 szabad, 12
szolgálat 48 szabad, vagy 12-12-12 ó szolgálat, 72 ó szabadidő ) )
 8
Ott alkalmazható ahol a munkaterhelés viszonylag állandó, egyenletes. A napi szolgálatteljesítési idő a váltási rend szerint számított
folyamatos 12 óra. A munkaközi szünet szolgálati naponként 60 perc.
A heti pihenőnapok a hét előre meghatározott naptári napjai, melyet a havi szolgálatvezénylési tervbe kell meghatározni.

2. számú szolgálati időrendszer ( 24 óra szolgálat, 72 óra szabadidő )

Az ügyeleti, készenléti szolgálatokban alkalmazható akkor, ha az állomány tagja legalább 4 órát alvással tölthet. A napi szolgálatteljesítési
idő a váltási rendben meghatározott napon a szolgálatkezdéstől számított folyamatos 24 óra.
A munkaközi szünet szolgálati naponként két alkalommal 30 – 30 perc.

V. Kombinált szolgálati időrendszer

A kombinált szolgálati időrendszer a váltásos, vezényléses, továbbá a hivatali szolgálati időrendszerek kombinációjának függvényében
alakul. A havi szolgálatteljesítési idő a szolgálati időrendszerek kombinációjának függvényében alakul. Heti pihenőnap a szolgálati
beosztástól függően, az adott szolgálati időrendszerben meghatározottak szerint illeti meg az állomány tagját.

VI. Egyéni szolgálati időrendszerek:

Bármely szolgálati rendszer kombinációja, mely a titkos információgyűjtést elrendelésére jogosult vezető írásos javaslatára. Egy, ill. 3 havi
időkeretben állapítják meg.

14.) Sorolja fel a szolgálati okmányokat! Ismertesse az őrutasítás tartalmát!

A szolgálati okmányok a járőr és őrszolgálatok tervezésére, szervezésére, a végrehajtás és az intézkedések nyilvántartására szolgálnak.

Szolgálati okmányok:
 a rendőri szerv működési területének leírása a járőrkörzetesítés térképével
 munkatérkép
 szolgálattervezet
 eligazítási füzet
 beszámoltatási füzet
 munkanapló
 szolgálati napló
 ellenőrzési napló
 járőrkörzet leírása
 járőr útirányterv
 őrutasítás
 szolgálati könyv

Az őrutasítás tartalmazza:
 az őrzendő objektum pontos megnevezését, helyét
 az őrszolgálat formáját
 az őrhely számát
 az őr felállítási helyét, mozgási körzetét, feladatát, a magatartási rendszabályokat
 az objektum biztonságára vonatkozó előírásokat ( beléptetésre )
 az őr tevékenységének rendjét rendkívüli eseménykor
 az őrutasítás készítésének idejét
 az őrutasítást készítő és jóváhagyó parancsnok aláírását

15.) Ismertesse a járőrszolgálat jellege szerint történő felosztást, valamint az együtt szolgálatot teljesítő járőrnek kijelölt járőrök
erejét!

Szolg szab 87. § (1) A járőrözés a közterületek és nyilvános helyek, továbbá az államhatár őrizetének, valamint a határterület és -
jogszabályban meghatározott esetekben - a határterületen kívüli területek (mélységi területek) rendőri, illetve határrendészeti
ellenőrzésének egyik formája. A járőrözés során egy vagy több rendőr együttesen, előre meghatározott körzetben, illetve területen vagy
útvonalon, illetve menetvonalon bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti, közlekedési, illetve vízi rendészeti feladatot lát el, ellenőrzi
a jogszabályok betartását, végzi a jogellenes cselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és az elkövetők elfogását.

(4) Attól függően, hogy a járőr feladatai között az általános bűnügyi, közrendvédelmi, határrendészeti, illetve a közlekedést segítő,
irányító és ellenőrző feladatok vannak túlsúlyban, a járőr szolgálati forma
 bűnügyi,
 közrendvédelmi,
 határrendészeti, illetőleg
 közlekedési forgalomellenőrző (közúti, vízi és légi) járőrszolgálat lehet.

Ezen kívül a járőrszolgálat lehet még:

 vonatkísérő
 igazgatásrendészeti, vagy
 ellenőrző járőrszolgálat

(3) A rendőr mellé járőrtársként beosztható a közös végrehajtást igénylő feladatra:

 katonai rendész
 9
 büntetés-végrehajtási őr
 fegyveres biztonsági őr
 közterület felügyelő
 vám és pénzügyőr
 az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján más állam rendvédelmi szervének tagjával,

Az elöljáró utasítására, vagy együttműködési megállapodás alapján a járőrrel közösen teljesíthet szolgálatot:
- magyar állampolgár
- polgárőr vagy más önkéntes
- rendőrségi köztisztviselő vagy közalkalmazott
- más állam rendőr tisztviselője

A polgári személlyel közösen végzett feladat során mindenkor a rendőr a vezető.

16.) Ismertesse a járőr körzetleírás és útirányterv tartalmát!

A járőr körzetleírás a terület ellenőrzésére kiküldött járőr szolgálati okmánya, amelyben kötött útirány megjelölése nélkül kell
meghatározni:
1. a járőr körzet számár, megnevezését
2. a járőr körzet határait
3. a bűnügyi és közbiztonsági szempontból veszélyeztetett területeket, objektumokat
4. a visszatérő ellenőrzést igénylő objektumokat, helyeket
5. a járőrkörzetben végrehajtandó általános feladatokat
6. a kijelölt munkaközi szünet helyét, idejét, a híradó összeköttetés rendjét és módját
7. a járőr körzet leírásának elkészítési idejét, a készítő és jóváhagyó aláírását

A járőr útirányterv a járőrök által végrehajtandó általános feladatokat és utasításokat tartalmazza:

1. a járőr útvonalszámát
2. a járőr megnevezését
3. a szolgálat teljesítésének helyét, útvonalát
4. a kijelölt útvonalon végrehajtandó fő feladatokat, a kiemelten ellenőrizendő kerülő helyeket, objektumokat
5. a betartandó magatartási és más biztonsági rendszabályokat
6. a kijelölt munkaközi szünet idejét és helyét
7. a híradó összeköttetés rendjét, módját
8. a járőr útirányterv készítésének idejét
9. a készítő parancsnok aláírását

17.) Ismertesse a jelentésírás leggyakrabban előforduló eseteit!

Jelentés fogalma: valamely esemény, helyzet, eredmény vagy intézkedés leírása.

Külön utasítás nélkül is írásos jelentést kell készíteni a következő intézkedésekről:

 kényszerítő eszköz alkalmazásáról
 személyi szabadságot korlátozó intézkedésekről
 talált tárgyakkal kapcsolatos intézkedésekről
 bűncselekmény gyanújáról
 helyszínbiztosításról
 a személyét érintő ügyekről
 a felkérésre történő igazoltatásról
 a szabálysértési ügyekben foganatosított intézkedéseiről
 végrehajtási eljárásban való közreműködésről
 megfigyeléseiről, javaslatairól
 a mások által közöltekről