GDPR ÁLT. Mt. Szvtv. WP29!

?
Mik ezek ??

Kjt. Kttv.
 5. A személyiségi jogok védelme
9. § (1) A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:42–54. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése,
valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók.
(2)A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül
összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és
várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.
(3)A munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A munkavállaló személyiségi jogáról
rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.

10. § (1) A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely
személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése
szempontjából lényeges. A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat
alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra
vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.

(4) A munkavállalóra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú

felhasználásra – hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

Nyilatkozzon arról, hogy várandós-e ?

-mit sérthet ? -számít a munkakör ?
Hazugságvizsgálat alkalmassággal összefüggésben ?
 A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak
kezeléséről. A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt
harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló
hozzájárulásával közölhet.

ha nincsen ilyen tilalom ?

gdpr ??

Unicredit ellenőrzi a
munkavállalói hitelkérelmet

korábbi munkáltató
véleménye ?

mi kell adatfeldolgozó
igénybe vételéhez ?

A munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a munkáltató a munkavállaló

személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint –
adatfeldolgozó számára átadhatja. Erről a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.
 11. § (1) A munkáltató a munkavállalót csak a
munkaviszonnyal összefüggő magatartása
körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése
és az annak során alkalmazott eszközök,
módszerek nem járhatnak az emberi méltóság
megsértésével. A munkavállaló magánélete nem
ellenőrizhető. Itt miről ?
(2) A munkáltató előzetesen tájékoztatja a
munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek
az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló
ellenőrzésére szolgálnak.
Itt miről ?

Szükséges-e minden szabály ?

Magánélet
érintettségére Kell-e új szabály ?
példa ?
lehet munkaidőben magánélet ?

kit hív fel a munkavállaló

percenként munkaidőben ?

mit tárol a munkahelyi

szekrényében ? / mit hoz be a
táskájában ?
Aggályos ?

mennyi időt tölt munkával ?

kamerával nézem, hogy ott ül-e

a helyén / mennyit dohányzik Hogyan
védem ki ?
szabadidejében szélsőséges
mozgalmakkal tartja a
kapcsolatot
 hozzájárulok az
okmánymásoláshoz (HR)

hozzájárulok az elektronikus
megfigyelőrendszerhez
munkavállalóként

hozzájárulok az elektronikus
megfigyelőrendszerhez
ügyfélként

hozzájárulok az adataim 3.
országba továbbításához

hozzájárulok az egészségügyi
adataim továbbításához a berlini
klinikai sponzorhoz
 Hozzájárulások
azonosító iratok
lefénymásolása ? vallási, etnikai hovatartozás ?

erkölcsi bizonyítványba való

alkoholszonda ?
betekintés ?

csapatépítő fényképe ?
otthoni telefonszám kezelése ?
 MI LEGYEN A KÜLÖNLEGES ADATOKKAL ?

Munkaalkalmasság Ésszerű alkalmazkodás Várandósság

Büntetett előélet Szakszervezeti tagság Biometrikus adatok

Munkahelyi ellenőrzés Egyenlő bánásmód

(1) A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti
tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus
adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó
személyes adatok kezelése tilos. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha
-Az érintett kifejezett hozzájárulását adta, kivéve, ha a tilalom nem oldható fel hozzájárulással Pl?
-Az adatkezelés az adatkezelő/érintett foglalkoztatását, szociális biztonságát szabályozó jogi
kötelezettsége, konkrét joga gyakorlása érdekében szükséges Pl?
-Az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek a védelméhez szükséges
-Nonprofit szervezet volt vagy jelenlegi tagjai vagy velük kapcsolatos személyek
-Az érintett nyilvánosságra hozta -Jogi igények -Jelentős közérdek/munkaegészségügyi cél Pl?
6. cikk jogalapja

9.cikk
igazolja, hogy nem áll
foglalkozástól eltiltás
a munkavállaló várandós
hatálya alatt

a munkavállaló hep.c
fertőzött
a munkavállaló
szakszervezeti tag
 Elavult: Hiányos:
-alkalmassági vizsgálat -ellenőrzések
-kamera, beléptetés
-különleges adatok

Praktikus újítások:
-hozzájárulások
-jogi garanciák
. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
9. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 9. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkavállaló személyiségi joga abban az esetben korlátozható, ha a korlátozás a
munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél
elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható
tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a
munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell.”

Köteles vagy névkitűzőt hordani • hátrányos megkülönböztetés tilalma

Az ügyféllel folytatott beszélgetést
rögzítjük
Az elektronikus megfigyelőrendszer
hatókörébe esik a munkaasztalod
• lelkiismereti szabadság
• személyes szabadság jogellenes korlátozása
• élet, testi épség és az egészség védelme
• a becsület védelme
• emberi méltóság védelme
• névviseléshez való jog
• jóhírnév védelme
• képmás és hangfelvétel oltalma
• titokvédelem
• magánlakáshoz való jog
• személyes adatok védelme
• kegyeleti jog
„5/A. Adatkezelés”
(2) Az Mt. 10. és 11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„10. § (1) A munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését
követelheti, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy e
törvényből származó igény érvényesítése szempontjából lényeges.
(2) A munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet e törvény Harmadik Részében meghatározott
jogának gyakorlása vagy kötelességének teljesítése céljából nyilatkozat megtételét vagy adat közlését
követelheti.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján okirat bemutatása követelhető.
(4) A munkavállalóval szemben olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra
vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog
gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.
(5) A munkáltató az (1)-(4) bekezdésen alapuló adatkezeléséről az érintettet írásban tájékoztatja.
-Mutassad be a diplomádat ?

Fénymásolom az elszámoltathatóság miatt

-Jogosítványodat kérem !
Fénymásolom az elszámoltathatóság miatt
11. § (1) A munkavállaló biometrikus adata az érintett azonosítása céljából abban az esetben
kezelhető, ha ez valamely dologhoz vagy adathoz történő olyan jogosulatlan hozzáférés
megakadályozásához szükséges, amely
a) a munkavállaló vagy mások élete, testi épsége vagy egészsége, vagy
b) törvényben védett jelentős érdek
súlyos vagy tömeges sérelmének a veszélyével járna.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában jelentős védett érdek különösen
a) a legalább „Bizalmas!” minősítési szintű minősített adatok védelméhez,
b) a lőfegyver, lőszer, robbanóanyag őrzéséhez,
c) a mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok őrzéséhez,
d) a nukleáris anyagok őrzéséhez,
e) a Büntető Törvénykönyv szerint legalább különösen nagy vagyoni érték védelméhez
fűződő érdek.
Munkahelyi beléptetés:
Kórházi labor:-lehet ?
-lehet ?
-jogalap :
-jogalap ?
(3) A munkáltató a munkavállaló vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy
bűnügyi személyes adatát annak vizsgálata céljából kezelheti, hogy törvény vagy a (4) bekezdésben
foglaltak szerint a munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem
zárja-e ki a foglalkoztatást.
(4) A (3) bekezdés szerinti korlátozó vagy kizáró feltételt a munkáltató akkor határozhat meg, ha az
adott munkakörben a munkáltató a munkavállaló vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni
szándékozó személy bűnügyi személyes adatát – a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően – akkor
kezelheti, ha az érintett személy foglalkoztatása
a) a munkáltató jelentős vagyoni érdeke, vagy jsz munkáltató
b) a törvény által védett titok,
c) közérdek, vagy
d) a (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti törvény által védet érdek
sérelmének veszélyével járna.

(5) A munkáltató bűnügyi személyes adat kezelését megalapozó (4) bekezdés szerinti korlátozó vagy
kizáró feltételt, és a bűnügyi adat kezelésének feltételeit előzetesen írásban meghatározza.”
 Titkárnő
titkárnő Kertész

Jogalap ? Jogalap ?

pedagógus ? vagyonőr ?
 6. cikk jogalapja

Jogi Kötelezettség Jogos érdek

9.cikk
Bűnügyi személyes adat kezelése ?

Mi szigorúbb ?

Biometrikus adat kezelése ?

„11/A. § (1) A munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében
ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a
munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja.
(2) A munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai
vagy számítástechnikai eszközt, rendszert (a továbbiakban: számítástechnikai eszköz) –
eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében
használhatja.
(3) A munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt
számítástechnikai eszközön tárolt a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be.
(4) A (3) bekezdés szerinti ellenőrzési jogosultság szempontjából munkaviszonnyal
összefüggő adatnak minősül a (2) bekezdésben meghatározott korlátozás betartásának
ellenőrzéséhez szükséges adat.
(5) A (3) bekezdést alkalmazni kell, ha a felek megállapodása alapján a munkavállaló a
munkaviszony teljesítése érdekében saját számítástechnikai eszközt használ.”
Van egy 30.000,-Ft-os hívás, a számot felhívom. Jogos?

Ugyanaz ?

-Facebookozik munkaidőben. Kirúghatom ?

-Ellenőrzöm a laptopot és látom, hogy társkereső
oldalakat látogat. Jogellenesen jártam el ?
 MI VÁLTOZIK AZ ADATKEZELÉSEKBEN ?

Jogalapok ? Érintetti jogok ? Tájékoztatók ?

Kezelhetünk több adatot ?

Kevesebb adatot ?
Pótlólagos kötelezettségünk keletkezik ?
Részletesebb tájékoztatás ?
 belső
jogalapok
tájékoztató

külső
jogalapok ?
tájékoztató
 Honlapon

Fejvadásszal kerestetünk

profession.hu-n hirdetés

Az érintett bejelentkezik

Tájékoztatás
Státuszok ?
?

Ki látja a
cégnél ?
 KÖZÖS ADATKEZELÉS

Munkáltató Fejvadász

(1) Ha az adatkezelés céljait és eszközeit két vagy több adatkezelő közösen határozza
meg, azok közös adatkezelőknek minősülnek. A közös adatkezelők átlátható módon, a
közöttük létrejött megállapodásban határozzák meg az e rendelet szerinti kötelezettségek
teljesítéséért fennálló, különösen az érintett jogainak gyakorlásával és a 13. és a 14. cikkben
említett információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos feladataikkal összefüggő
felelősségük megoszlását, kivéve azt az esetet és annyiban, ha és amennyiben az adatkezelőkre
vonatkozó felelősség megoszlását a rájuk alkalmazandó uniós vagy tagállami jog határozza
meg. A megállapodásban az érintettek számára kapcsolattartót lehet kijelölni.
(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodásnak megfelelően tükröznie kell a közös
adatkezelők érintettekkel szembeni szerepét és a velük való kapcsolatukat. A megállapodás
lényegét az érintett rendelkezésére kell bocsátani.
(3) Az érintett az (1) bekezdésben említett megállapodás feltételeitől függetlenül mindegyik
adatkezelő vonatkozásában és mindegyik adatkezelővel szemben gyakorolhatja az e rendelet
szerinti jogait.

Kinél milyen személyes adat Az egyes szereplők

Érintetti jogok ?
található, milyen célból ? adatkezelései ?
 Én megyek fejvadászhoz.

Mi az adatkezelés jogalapja ?
Mi az adattovábbítás jogalapja ?
Miről kell tájékoztatnia ?
Mikor kell tájékoztatni ?
Megoszthatják-e a fejvadászok az adatbázisukat ?
“You can still consider legitimate interests as your lawful basis for processing
special category data, but even if it applies you also need a special category
condition under Article 9. If you are unable to meet a condition you are not able
to process the special category data, even if legitimate interests applies under
Article 6.”
Do not apply legitimate interest if you intend to use the personal data in
ways people are not aware of and do not expect (unless you have a more
compelling reason that justifies the unexpected nature of the processing);
MUNKAERŐFELVÉTEL

Kezelhető személyes adatok Kellhet jogos érdek jogalap ?

Érintetti
Anoním álláshirdetés ?
Jogalap ?? jogok !
Fotó ?

Adatkezelés célja ?
Erkölcsi bizonyítványt kérek
Erkölcsi bizonyítványba betekintek
Megfelelő időtartama ? Megnézem a FB-ot, Linkedin-t
Lementem a pályázatot a közösre
Címzettek
Elteszem egy gyűjtőmappába
Az irányított intézményeknek jó lehet
“AZ A MUNKÁLTATÓI SZÁNDÉK, MISZERINT A MUNKAVÁLLALÓ ERKÖLCSI ALKALMASSÁGÁT AZ
ÉRINTETT KÉRELMÉRE KIÁLLÍTOTT TÁJÉKOZTATÁSSAL KÍVÁNJA MEGÁLLAPÍTANI, SÚLYOSAN
SÉRTI AZ ÉRINTETT SZEMÉLY SZEMÉLYES ADATAI VÉDELMÉHEZ VALÓ JOGÁT, JOGELLENESEN
DISZKRIMINÁL, ÉS ELLENTÉTES A BÜNTETETT ELŐÉLET ALÓLI MENTESÜLÉSHEZ FŰZŐDŐ
KÖZÉRDEKKEL.”

Ez még áll ???????


Az adatkezelés célja:
Az adatkezelés jogalapja:
A jogos érdek megnevezése:
Érintettek kategóriái:
Személyes adatok kategóriái:
Tárolás időtartama:
esélyegyenlőségi igényérvényesítés 3 éve (3.
benyújtástól számított 6. hónap utolsó napja.
Címzettek:
Harmadik országba történő adattovábbítás:
Köteles-e megadni a személyes adatot:
Automatizált döntéshozatal ténye:
Szerződés teljesítése ?
Megfelelő jelölt kiválasztása.
A pályázó hozzájárulása, melyet bármikor,
indoklás nélkül visszavonhat.
Az igényérvényesítés időtartama alatt az
adatkezelő jogos érdeke.
A pályázóval vagy az adatkezelővel
szembeni munkajogi vagy az egyenlő
bánásmód követelményén alapuló
igényérvényesítés.
Az adatkezelőhöz pályázatot benyújtó
természetes személyek.
A pályázó neve, lakcíme, képzettsége,
végzettsége, gyakorlata, telefonos, emailes
elérhetősége, a pályázatában feltűntetett
egyéb személyes adatok.
Kiírt pályázat esetében az elbírálást
követően a munkajogi, illetve
év utolsó napja). Kiírt állás hiányában a
Nincsen
Nincsen
Nem, ebben az esetben a pályázat nem
értékelhető.
Nincsen
 ALKALMASSÁGI TESZT
A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely
személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése
szempontjából lényeges. A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági
vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy
amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása,
kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.

Jogalap ?
Pszichológiai személyiségjegyek

Teszteredmény visszaadása

Felkészültség, szakmai alkalmasság

Teszteredmény megismerése
„AZ ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK KERETEIN BELÜL ELVÉGZETT
TESZTEK KOMOLY SZEMÉLYISÉGJELLEMZÉST ADNAK A
MUNKAVÁLLALÓRÓL, AMELYEK MEGISMERÉSE, TÁROLÁSA,
NYILVÁNTARTÁSA NEM FOGADHATÓ EL.

A TESZTEREDMÉNYEKET SZAKÉRTŐ KEZELI A TRÉNING SORÁN, EZEK

ÁTADÁSA A MUNKÁLTATÓ SZÁMÁRA NEM ELFOGADHATÓ.”

Vezetői alkalmasság ?

Stressztűrő képesség ?
Változó és változatos jogalapok
Szerződés teljesítése jogalap
Jogi kötelezettség teljesítése
Példák ?
Jogos érdek
Hozzájárulás
 Miről kell tájékoztatást adni ? Kttv.

A kezelhető személyes adatok körét a 45/2012. (III.20.) Korm.r. 6.-8.§-ai (személyi irat közszolgálati
jogviszony esetében), 9.§-a (munkaviszonyban állók személyes adatai), 10-13.§-ai (közszolgálati
nyilvántartás) tartalmazzák. Az adatkezelés további szabályai a 2011. évi CXCIX.tv. (Kttv.) 176-183/C§-
ában (adatkezelés szabályai), 184.§-ában (személyi anyag), illetve 185-188.§-okban (egyes adatkezelések)
találhatóak. A hatályos normaszöveg a www.njt.hu oldalon érhető el.

A kezelt személyes adatok körét az alábbi bontásban mutatjuk be:

Az érintett családi és utóneve, neme, születési helye és ideje, anyja születési családi neve és utóneve, lakhelye, lakáscíme, tartózkodási
helye, telefonszáma, családi állapota, adóazonosítójele, társadalombiztosítási azonosító jele, fizetési számlaszáma, email címe,
fényképe, önéletrajza, eltartott gyermekeinek a személyes adatai (családi és utónevük, születési hely és idő, anyja születési családi és
utóneve, lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely, adóazonosító jel, társadalombiztosítási azonosító jel), legmagasabb iskolai végzettsége,
szakképzettségének adatai, iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései, tudományos fokozat, idegennyelv
ismeret, képzés, továbbképzés, átképzés adatai, korábbi munkahelyekre vonatkozó adatok (megnevezése, jogviszony típusa, beosztás,
besorolás, munkakör, jogviszony kezdő és befejező időpontja, a megszűnés módja), a szolgálati jogviszony kezdete, a kiszámításnál
figyelmen kívül hagyandó időtartamok, állampolgársága, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kelte és
száma, a közigazgatási alapvizsga adatai, közigazgatási szakirányú szakképzés adatai, kormányzati tanulmányok szakirányú
szakképzés, a jubileumi jutalom és végkielégítés alapjául figyelembe veendő időtartamok, esküokmány száma, kelte, a közigazgatási
versenyvizsga adatai, a munkaköri alkalmassági vizsgálat adatai, az alkalmazó közigazgatási szerv neve, székhelye, statisztikai
számjele, a szolgálati jogviszony kezdete, besorolása, besorolás időpontja, munkakör megnevezése és a betöltés időtartama, FEOR
száma, vezetői kinevezésének, megszűnésének az adatai, címadományozás, jutalmazás, kitűntetés adatai, a minősítések időpontja,
hatályos fegyelmi büntetés, pályázatának az adatai, kompetenciaadatok, próbaidejének az adatai, a közszolgálati tisztviselő statisztikai
azonosítója, kulcsszáma, nyugdíjfolyósítás kezdete, részmunkaidő adatai, teljes munkaidő megjelölése, besorolás szerinti illetmény
jogcíme és összege, a munkából való távollét jogcíme és időtartama, a kormányzati kirendelés adatai, a szolgálati jogviszony
megszűnésének adatai, a végleges és határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, végkielégítés adatai, a felmentési időtartam adatai, az
összeférhetetlenséggel összefüggő adatok, valamint az állami készfizető kezességvállalással összefüggő adatok.
 Az adatkezelés célja: Jogviszony létesítése, jogok
gyakorlása, kötelezettségek
teljesítése.

Az adatkezelés jogalapja: Szerződés teljesítése, illetve jogi

kötelezettség teljesítése.

Az érintettek kategóriái: Az adatkezelőnél közszolgálati

jogviszonyban, illetve
munkaviszonyban álló természetes
személyek.
A személyes adatok kategóriái:
A 45/2012. (III.20.) Korm.r. 6.-8.§-aiban (személyi irat közszolgálati jogviszony esetében), 9.§-ában
(munkaviszonyban állók személyes adatai), 10-13.§-aiban (közszolgálati nyilvántartás), a 2011. évi
CXCIX.tv. (Kttv.) 176-183/C§-aiban (adatkezelés szabályai), 184.§-ában (személyi anyag), illetve
185-188.§-aiban (egyes adatkezelések) megjelölt személyes adatok. Ezen túlmenően az átadás-átvételi
jegyzőkönyv tartalmazza az átadó és átvevő nevét, az intézés alatt álló ügyeket, azok elintézési módját és
határidejét, valamint az átadó és az átvevő megjegyzéseit, aláírásait. Az elszámolólap tartalmazza az
érintett nevét, szervezeti egységét, az utolsó munkában töltött napját, a jogviszony megszűnésének módját
és időpontját, valamint az egyes szervezeti egységekkel történő elszámolás adatait, illetve az elszámoló és
az igazoló aláírását.

A címzettek kategóriái:
A munkáltató által kezelt adatok egy része adózási és társadalombiztosítási jogi kötelezettségek teljesítése
érdekében a NAV illetékes igazgatósága felé, a jogszabály kötelező előírása alapján a felvételi eljárás
részeként, illetve azt követően időszakonként a foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltató felé, továbbá
esetleges jogi igény érvényesítése esetén hatóság, bíróság, illetőleg jogi képviselő felé kerül továbbításra.
Az informatikai hátteret a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) biztosítja, melynek
adatai a következők: 1081 Budapest, Csokonai u. 3., Cg.01-10-041633).
A munkáltató a WinTiszt nevű munkaügyi nyilvántartó programot alkalmazza. A szerződéses partnere a
QUALISOFT Kft., melynek adatai a következők: 1118 Budapest, Brassó u. 141., Cg.01-09-707696.
A teljesítményértékelésre (TÉR) külön rendszer kerül alkalmazásra a Belügyminisztérium (1051
Budapest, József Attila u. 2-4.) webfelületén. Ennek keretében a foglalkoztatott neve, szervezeti egysége,
édesanyja neve, születési dátuma, valamint az értékelése kerülnek rögzítésre.
A PROBONO jogszabály által előírt kötelező e-képzés (e-learning) modul, melyet a Nemzeti
Közszolgálati Egyetem, mint harmadik személy (1083 Budapest, Ludovika tér 2.) üzemeltet. Az e-
learning adatkezeléssel összefüggésben harmadik személynek meg kell adni a foglalkoztatott nevét,
születési idejét, anyja nevét, megjelölni, hogy vezető vagy beosztott, valamint a besorolási fokozatát.
Az OTP SZÉP kártya juttatással összefüggésben személyes adatok kezelése történik. A juttatás
biztosítása céljából az érintett neve, születési neve, anyja neve, személyi igazolványának a száma,
lakcíme, email címe (nem kötelező), telefon száma (nem kötelező), adóazonosító jele, aláírása az OTP
Bank Nyrt. külső felületén kerülnek rögzítésre, melyhez az érintett hozzájárul. Az OTP Bank Nyrt. adatai
a következők: 1051 Budapest, Nádor u. 16., Cg.01-10-041585.
A bérszámfejtést a Magyar Államkincstár (1054 Budapest, Hold u. 4.) végzi.
Az utaztatással összefüggő feladatokat a ………………… Kft. (….Budapest, ……..…, Cg…………)
végzi.
Harmadik országba történő adattovábbítás Nincsen

Adattörlésre előirányzott határidő: A munkáltató a fenti személyes adatokat a foglalkoztatási

jogviszony megszűnését követően 50 évig kezeli, kivételt
képeznek ez alól azon adatkezelések, ahol a munkáltató
törvény alapján eltérő adatkezelési időtartamokat állapít
meg (lsd. Közszolgálati adatkezelési szabályzat).

A személyes adatok forrása: Az adatokat többségükben az érintett bocsátotta

rendelkezésre. Bizonyos informatikai azonosítószámokat a
szolgáltató bocsájt rendelkezésre.

Automatizált döntéshozatal megvalósul-e ? Nem valósul meg automatizált döntéshozatal.

Technikai és szervezési intézkedések Lásd: „Így vigyázunk személyes adatai biztonságára” című
fejezetben !
 Miről kell tájékoztatást adni ?
GDPR 13-14.cikkek
Személyes adatok köre

Kötelező-e az adatkezelés

Személyes adatok forrása

Az adatkezelés célja

Az adatkezelés Jogos érdek

jogalapja megnevezése

Címzettek

Az adatkezelés időtartama

Érintetti jogok Ezek melyek ?

Szerződés teljesítése
teljes név, születési név, lakcím (tartózkodási hely), telefonszám, személyi
igazolvány szám, lakcím igazoló kártya száma, útlevél szám, születési hely és a
születés pontos ideje, anyja születési neve, adóazonosító jel, TAJ szám,
jogosítványazonosító, iskolai végzettségek, szakképesítések, kiegészítő
információk a szakképzésről, folyamatban lévő képzéséről, nyelvtudás típusa,
szintje és megszerzésének helye, nyugdíjpénztári, egészségpénztári tagság,
érintetti szakszervezeti tagdíjlevonási kérelem esetén szakszervezeti tagság, a
szakszervezet neve, bankszámlaszáma, a levonandó tagdíj mértéke,
állampolgárság, eltartott gyerekek száma, családi állapot, munkakör,
munkaképesség csökkenés foka, törvényes munkaidő és munkarend, munkaidő
adatrögzítés adatai, készenlétre, ügyeletre vonatkozó adatok, távolléti adatok,
alapbér, alapjárandóságok, költségtérítések, pótlékok, egyéb jogcímen történő
kifizetések, jogerős bírósági végzés alapján fizetendő, ill. alapbérből levonandó
összegek (e körben: jogosult és kötelezett személyi adatai, letiltás jogcíme és
összege, jogosult bankszámlaszáma), bankszámlaszám, foglalkozás
egészségügyi besorolás adata, tanulmányi szerződés adatai, képzési költségek,
teljesítményértékelés adatai, fegyelmi eljárás ill. a munkáltató által alkalmazott
szankciók adatai......
honlapon
beszámoló ruhaméret Ujjlenyomat a
eredményről ruhamosatáshoz ?: beléptetéshez ?
névvel/fényképpel ?
Az adatkezelés időtartama: A munkáltató a fenti személyes adatokat a
munkaviszony megszűnését követő 50 évig kezeli, kivételt képeznek ez alól azon
adatkezelések, ahol a munkáltató törvény alapján eltérő adatkezelési
időtartamokat állapít meg. tuti ?

A munkajogi igények egyebekben - a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.

törvény 286. § (1) és (2) bekezdése alapján - három év alatt évülnek el azzal,
hogy a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére vagy személyiségi
jogsértéssel összefüggő sérelemdíj megfizetésére irányuló igény öt év; ha a
büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

A polgári jogi igények pedig - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

törvény 6:22. §-a alapján - a követelés esedékessé válásától számított 5 év alatt
évülnek el.

Valamennyi adózással kapcsolatos iratot - az adózás rendjéről szóló 2017. évi

CL. törvény 78. §-a alapján - az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az
adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott
adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell
megőriznie. A munkáltató tehát az általa megállapított adó, adóelőleg alapjául
szolgáló bizonylatokat ezen időpontig megőrzi.
Fontos azonban tudni, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 169. §-a
értelmében a munkáltató egyes okiratokat, így a az üzleti évről készített beszámolót,
az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi
kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek
megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.

A munkáltató végezetül a szolgálati idő megállapításához, a nyugdíj tuti ?

kiszámításához szükséges okiratokat, mint pl. az egyes bér- és munkaügyi
nyilvántartásokat, valamint e körbe tartozó munkaügyi iratokat a munkaviszony
megszűnésétől számított 80 évig őrzi, miután a munkavállalók egyes
társadalombiztosítási jogosultságai meghatározott szolgálati időhöz, illetve a
járulékfizetési kötelezettséghez, és az annak alapjául szolgáló bér mértékéhez
vannak kötve.

A munkáltató ugyanakkor a fenti őrzési és adatkezelési határidők lejárta után,

amennyiben esetlegesen az adatkezeléshez kapcsolódóan jogi igényérvényesítés
történt, úgy az adatkezeléséhez kapcsolódó jogi igényérvényesítéshez szükséges
időtartamig tovább kezeli a személyes adatokat, a jogi igény érvényesíthetősége, a
jogkövetkezmények alkalmazhatósága érdekében - amely a munkáltató jogos
érdeke.
 Tny. törvény új 99/A paragrafusa úgy rendelkezne, hogy a Tbj. 44. paragrafusának (1)
bekezdése szerinti nyilvántartásra kötelezett a biztosított, volt biztosított biztosítási
jogviszonyával összefüggő, a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során
figyelembe vételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat a
biztosítottra, volt biztosítottra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig
köteles megőrizni.
A személyes adatok forrása: a személyes adatokat az érintett munkavállaló
maga bocsátja a munkáltató rendelkezésére, a személyes adatok érintett általi
megadása a munkaviszony fenntartásának, illetve - ilyen irányú érintetti
kérelem esetén - a szakszervezeti tagdíj átutalhatóságának előfeltétele;
beszerzésük ugyanakkor a munkáltató számára előírt kötelező
társadalombiztosítási, adójogi és közigazgatási jogi kötelezettségek
teljesíthetőségének is előfeltétele, így az érintett általi megadásuk kötelező. A
megadás megtagadása a munkaviszony megszűntetését vagy az adott
kedvezmény igénybevételének meghiúsulását, illetőleg a szakszervezeti
tagdíjlevonási kérelem teljesíthetetlenségét vonja maga után. Munkaviszony
megszüntetése esetén az adatok forrása külső forrás is lehet, melyet a
felmondás indokolása konkrétan nevesít.

A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót, hogy személyes adatait a

munkavállaló által bemutatott okmányok, bizonyítványok, igazolások és egyéb
okiratok alapján rögzíti, amelyeket nem másol le.

Ez alól kivételt képezhetnek az uniós, illetve egyéb állami projektekkel

összefüggő kötelező dokumentálási kötelezettségek, illetőleg a
munkavállaló elszámolási-igazolási kötelezettségével összefüggő jogi
kötelezettségek (pl. munkabaleset esetén vagy képzési pályázatokon való
részvétel esetén előírt kötelező okmánymásolat-bemutatás). Ezen
adatkezelésekről a munkáltató minden esetben külön tájékoztatást ad.
Az adatkezelés jogalapja: (munka)szerződés teljesítése, valamint jogi (főként
adójogi és társadalombiztosítási jogi) kötelezettség teljesítése.

A személyes adatokhoz az Emberi Erőforrás Igazgatóság munkavállalói férnek

hozzá.

Az adatok tárolásának módja: papír alapú. A munkáltató székhelyén, .......ben

a munkaügyi iratok papír alapon kerülnek tárolásra az Emberi Erőforrás
Igazgatóságon.

Az adatkezelés címzettjei: A munkáltató által kezelt adatok egy része adózási

és társadalombiztosítási jogi kötelezettségek teljesítése érdekében a NAV
illetékes igazgatósága felé; kötelezően előírt időszakos orvosi vizsgálatok
teljesíthetősége érdekében előírt időszakonként az üzemorvos felé; továbbá
esetleges jogi igény érvényesítése esetén hatóság, bíróság, illetőleg jogi
képviselő felé továbbításra kerül. Amennyiben a munkáltató olyan képzési
pályázaton vesz részt, ahol a pályázatot kiíró szerv a tréningen, képzésen részt
vevő munkavállalók vonatkozásában munkaügyi iratok meghatározott részeinek
benyújtását, illetőleg bemutatását írja elő, úgy a pályázattal érintett egyes
személyes adatok a pályázatot kiíró szerv/hatóság felé továbbításra kerülnek.
Hozzáfér még: IT, nyilvántartó program fejlesztője stb.

Az adatkezelés során automatizált döntéshozatal nem valósul meg.

Az érintettek adatkezeléssel összefüggő jogai: az adatkezelés folyamatban

létéről való tájékoztatáshoz való jog; az adatkezeléssel kapcsolatos fenti
információkhoz való hozzáférés joga; a kezelt személyes adatok másolatának
r e n d e l k e z é s r e b o c s á t á s a i r á n t i j o g; a k e z e l t s z e m é l y e s a d a t o k
adathordozhatóságához való jog; a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítése,
kezelése korlátozásának kérése iránti jog; a felügyeleti hatósághoz való panasz
benyújtásának joga. Az egyes érintetti jogok pontos tartalmát a jelen Szabályzat 13.
pontja mutatja be.
Egyáltalán mit lehet lemásolni a munkaviszonyban ?
 A bemutatott érvényes, személyazonosító okmányban szereplő személyazonosító adatokat
a dokumentum közhiteles voltára tekintettel másolatkészítés nélkül is el kell fogadni. A
személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványról készített másolat nem rendelkezik
bizonyító erővel arról, hogy hiteles másolata egy érvényes hatósági okmánynak, és nem alkalmas
a személyazonosság megállapítására sem. A fényképes igazolvány személyazonosítás céljából
való bemutatása felel meg a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, a másolatok kezelése nem
felel meg a célhoz kötöttség és az adattakarékosság követelményének.
A kérelmező által bemutatott és az önkormányzati vagy járási hivatal munkatársai által
szemrevételezett okmányokból rögzített személyes adatok helyességének utólagos
ellenőrizhetősége önmagában nem tekinthető olyan jognak vagy kötelezettségnek, amely az
adatkezelés jogszerűségét igazolhatná. A bemutatott érvényes hatósági igazolványokban
szereplő adatokat a dokumentumok közhiteles voltára tekintettel másolatkészítés nélkül is el kell
fogadni.
A Hatóság álláspontja szerint a szükségesség-arányosság szempontrendszere alapján az
okmányokkal végzett jogszerű többletintézkedés lehet például az, ha az adatkezelő ügyintézője
egy nyilatkozat kitöltését kéri az érintettől arról, hogy mely hatósági okmányát mutatta be.
Továbbá alkalmazható a „négy szem elve” is, amikor egy másik ügyintéző vagy az ügyintéző
felettese is megtekinti az érintett által bemutatott okmányt, és ő is megerősíti a
személyazonosságot és a rögzített adatok pontosságát. Kevésbé korlátozza a magánszférát egy
feljegyzés készítése vagy egy nyilatkozat kitöltése, mint az okmányok másolása. A Hatóság szerint
a másolat készítése nem tekinthető a magánszféra arányos korlátozásának más, hasonlóan
hatékony intézkedésekhez képest. A Hatóság megjegyzi, hogy kényelmi szempontok vagy
„gyorsabb ügyintézés” szintén nem indokolhatják a másolat készítését.
A személyes adat ezer arca

MUNKASZERZŐDÉS BELÉPŐKÁRTYA NAV

EMAIL

RIASZTÓKÓD,
SZAKRENDSZEREK KAPCSOLATTARTÓ
... INFO !
 elektronikus megfigyelés beléptetés: ügyfél/mv parkolási rend: ügyfél/mv

Bérszámfejtés, könyvelés
alkohol/drogteszt

vállalatcsoport
eszközhasználat
ellenőrzése

hangrögzítés:minőségbiztosítás
Jogalapok ?

belső értékelés
Ki az adatkezelő ?
kameránként !

Hol van kamera ?

Miért van kamera ?

Jogalap
meghatározása Hangrögzítés ?

Tárolási idő

Megismerésre
jogosultak ?

Érintetti jogok extra

Felhasználás/
továbbítás
Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel, illetve más személyes
adatának rögzítése érinti, a rögzítésétől számított három munkanapon, harminc, illetve hatvan napon belül
jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy az adatot annak kezelője ne semmisítse meg,
illetve ne törölje. Bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv vagy más hatóság
megkeresésére vagy adatkérésére a rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más
személyes adatot a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni.

A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint más személyes adatot csak az a személy- és
vagyonvédelmi tevékenységet végző személy jogosult megismerni, akinek ez a szerződésből fakadó
kötelezettségei érvényesítéséhez szükséges, és a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása
érdekében mellőzhetetlen. A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt, valamint személyes adatot
kezelő, vagy egyéb okból annak megismerésére jogosult személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző
személy nevét, az adatok megismerésének okát és idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A rögzített kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában legfeljebb a rögzítéstől
számított három munkanap elteltével meg kell semmisíteni, illetve törölni kell.
 KAMERÁK

-MIT LÁT
-MIÉRT
-HOL
Kamerát helyezek el a bejárati ajtónál, a recepciónál,
pénztárnál

JOGOS ÉRDEK TESZT (wp29) ?

Az érintettek köre: a megfigyelt területre belépő munkavállalók.

Az érintett személyes adatok köre, kategóriái: Az érintettről készített képi

mozgófelvétel, az érintett képmása, az érintett által bejárt helyszín, az időpont.

A személyes adatok forrása: A személyes adatok forrása a kamerafelvétel, amelyet

nyilvánosan nem hozzáférhető adatbázis rögzít.

Az adatkezelés célja: Az adatkezelés célja a személy-, vagyon-, üzleti titok és

adatvédelem hatékony biztosítása, valamint jogsértések észlelésének, illetve
bizonyításának lehetővé tétele, illetőleg megkönnyítése. A munkavállalók
munkavégzését az adatkezelő nem figyeli meg.

A munkáltató, mint adatkezelő több mint 600 főt foglalkoztató munkáltató, amelynek
árbevétele milliárdos nagyságrendű. A székhelyén és fióktelepein mozgásban lévő
munkavállalók és harmadik személyek létszámára, illetve a jelentős értékű, védendő
és sokszor mozgásban lévő vagyonelemekre és a munkavégzés zavartalanságának
és biztonságának garantálására tekintettel a kamerákkal érintett helyszínek
megfigyelése szükséges és az a nap 24 órájában más eszközzel, pl. emberi erőforrás
bevonásával nem oldható meg.
Az adatkezelés jogalapja: Az adatkezelés jogalapja az adatkezelő jogos érdeke. Az
érintett figyelembe veendő jogai főképpen a képmásához, illetve a megfigyelésmentes
mozgásszabadsághoz való joga, illetve az a joga, hogy képmása csak a törvényileg
megengedett keretek között kerüljön felhasználásra. Az adatkezelő személy-, üzleti
titok-, adat- és vagyonvédelemmel, illetve jogérvényesítéssel összefüggő jogos érdeke
azonban elsőbbséget élvez, miután a kamerák munkavégzési folyamatokat nem
figyelnek meg, kizárólag csak a kapukat, bejáratokat, parkolókat, szemét- és egyéb
tárolóhelyeket, valamint értékmegóvás érdekében meghatározott ingóságokat figyelnek.
Ezen személy-, üzleti titok-, adat- és vagyonvédelemmel, illetve jogérvényesítés
lehetővé tételével összefüggő feladatsor a személyazonosság ellenőrzések
megvalósításakor a személyes adatok szélesebb körének beszerzésével valósulhatna
csak meg, ezáltal mind az adattakarékosság, mind a személyiségi jogok védelme e
megoldás alkalmazását indokolja. Jelen szabályozás úgy került kialakításra, hogy az
adatkezelő megfelelő szervezeti és technikai intézkedésekkel (műszaki, technikai
védelem, hozzáférés korlátozása), illetve szoros határidő melletti törléssel az érintetti
jogok és érdekek érdemi csorbítása nélkül tudja az adatkezelési célokat megvalósítani.
Az adatkezelés helye és időtartama: Az adatok tárolásának helye a munkáltató, mint
adatkezelő székhelye, illetve azon két fióktelepe, ahol a kamerák elhelyezésre kerültek. A
felvételeket az adatkezelő - azok felhasználása hiányában - 3 munkanapig tárolja,
melynek elteltével a felvételek törlésre kerülnek. Felhasználás alatt a kamerák által
rögzített felvételek - kizárólag célhoz kötött - megtekintését, illetőleg bírósági vagy más
hatósági eljárásban bizonyítékként való felhasználását kell érteni, amely minden esetben
valamely jogi igény érvényesítése céljából történhet csak meg. Amennyiben
felhasználásra sor kerül, akkor a felvételek az adott munkajogi, bírósági vagy más
hatósági eljárás jogerős lezárásáig, illetőleg a jogi igény érvényesítéséhez szükséges
időtartamig kerülnek megőrzésre, azaz az adatkezelés addig áll fenn. Ilyen esetben a
felvételek továbbításra kerülhetnek az illetékes bíróságnak vagy hatóságnak, továbbá jogi
képviselőnek.
A megfigyelés módja: A kamerák csak képet rögzítenek, hangfelvételre nem kerül sor.
Az elektronikus megfigyelőrendszer 0-24 óra közötti időintervallumban működik, a hét
minden napján.

A felvételek megtekintésének módja: Az elektronikus megfigyelőrendszer által

rögzített felvételeket kizárólag a személy- és vagyonvédelmi feladatokkal megbízott
személy tekintheti meg, és ő is kizárólag abban az esetben, ha a megtekintés a
jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítsa érdekében mellőzhetetlen. A
megtekintésről (oka, ideje feltűntetésével) minden esetben jegyzőkönyv készül, melyet
valamennyi ellenőrzésben részt vevő személynek alá kell írnia. Ismételten kiemeljük,
hogy a felvételek megtekintésére kizárólag akkor kerül sor, ha valószínűnek látszik, hogy
a munkáltató, mint adatkezelő székhelyén bűncselekményt (illetőleg szabálysértést)
követtek el, vagy amennyiben ezt más nyomós ok a személyvédelem, illetve a
vagyonvédelem érdekében indokolja. A munkáltató, mint adatkezelő kizárólag abban az
esetben továbbítja a felvételeket, amennyiben a felvételek alapján valószínűnek látszik
a bűncselekmény (szabálysértés) elkövetése, amely esetben a felvételek a nyomozó
hatóság részére kerülhetnek továbbításra, vagy ha egyéb jogi eljárás kezdeményezése
szükséges a felvételek alapján, amely esetben a felvételek az illetékes bíróság vagy
hatóság részére kerülnek továbbításra.
Adatbiztonsági intézkedések: A munkáltató, mint adatkezelő a felvételeket zárt,
jelszóval védett számítástechnikai rendszerben tárolja a felvételek törléséig. A
felvételekhez jogosulatlan személyek nem férnek hozzá.

Automatizált döntéshozatal jelen adatkezelés során nem valósul meg.

Az adatokhoz hozzáférő személyek: mindaddig, amíg jogi igényérvényesítés nem

történik, kizárólag a személy- és vagyonvédelmi feladatokkal megbízott személyek
(rendészet) férhetnek hozzá a tárolt felvételekhez. Jogi igényérvényesítés indokolttá
válása esetén az adott feladattal megbízott munkavállaló vagy munkavállalók járnak
el, akik e célhoz kötötten hozzáférhetnek a felvételen tárolt személyes adatokhoz.

Adattovábbítás: Jogsértés esetén a felvétel, amennyiben az a jogsértés

bizonyítására alkalmas, továbbításra kerül az illetékes hatóság vagy bíróság, illetőleg
jogi képviselő részére.
A munkavállaló, mint érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogai: Az érintett joga az
adatkezelés folyamatban létéről való tájékoztatáshoz való jog; az adatkezeléssel
kapcsolatos fenti információkhoz való hozzáférés joga; a kezelt személyes adatok
másolatának rendelkezésre bocsátása iránti jog; a rá vonatkozó személyes adatok
helyesbítése, törlése, kezelése korlátozásának kérése iránti jog; a személyes adatok
kezelése elleni tiltakozáshoz való jog; valamint a felügyeleti hatósághoz való panasz
benyújtásának joga. Az egyes érintetti jogok pontos tartalmát a jelen Szabályzat 13.
pontja mutatja be.
Külön kiemeljük az érintett megtekintéshez való jogát:

Megtekintéshez való jog: A munkavállaló a képfelvétel keletkezésének időpontjától

számított 3 munkanapon belül kérheti, hogy a róla készült felvételekbe betekinthessen. A
kérelmében meg kell jelölni, hogy milyen napon, és azon belül mely időpontban készült,
illetve mely kamera(k) által készített felvételbe kíván betekinteni.
GDPR hatálya alatt vagy nem ??
 (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.)
25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„
(3) A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről
jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített
felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére
jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és
idejét.”
(2) A Tht. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„
(5) A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák
által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket
tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások
alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer
alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető
személyéről és elérhetőségeiről.”
 A cseh hatóságok előtt indult, előzetes döntéshozatali eljárás keretében hozott
ítéletében a Bíróság úgy határozott, hogy az Adatvédelmi Irányelv8 3. cikke (2)
bekezdésének második francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy olyan
kamerarendszer működtetése, amely személyekről készített videófelvételt
adatrögzítő eszközön – például merevlemezen – tárol végtelenített formában, és
amelyet egy természetes személy azért szerelt fel a családi házára, hogy
megvédje a háztulajdonosok tulajdonát, testi épségét és életét, a
kamerarendszerrel végzett megfigyelés pedig közterületre is kiterjed, nem
minősül olyan adatkezelésnek, amelyet e rendelkezés értelmében kizárólag
személyes, illetve otthoni tevékenységek gyakorlása céljából végeznek.
Hogyan néz ki az érdekmérlegelés ?
A ………. székhelyen 17 kamera, a ………. fióktelepen 11 kamera, míg az …………… fióktelepen 4 kamera került
elhelyezésre.
Az adatkezelő mind a székhelyén, mind tatabányai és ábrahámhegyi fióktelepein elektronikus megfigyelőrendszert (kamerákat) működtet. A győri székhelyen 17 kamera, a tatabányai
fióktelepen 11 kamera, míg az ábrahámhegyi fióktelepen 4 kamera került elhelyezésre.

Az adatkezelés lényege: Kamerás megfigyelési rendszer (CCTV) üzemeltetése, amely egyfelől folyamatos megfigyelést (élőkép) biztosít, másfelől ezt rögzíti is (tárolt felvétel).
Az adatkezelés lényege: Kamerás megfigyelési rendszer (CCTV) üzemeltetése, amely egyfelől folyamatos
Az érintettek köre: a megfigyelt területre belépő, illetőleg onnan távozó természetes személyek. A belépő természetes személyek túlnyomó részben az adatkezelő saját munkavállalói, de
megfigyelést (élőkép)
érintettek az adatkezelő szerződőbiztosít, másfelől
partnerei esetében ezt
azok be- és rögzíti
kilépő is (tárolt
kapcsolattartói, felvétel).
képviselői és munkavállalói is. Az adatkezelő szerződő partnerei között - kevés számban - előfordulnak
egyéni vállalkozók is. Összefoglalva rögzíthető, hogy a kamerák által megfigyelt területre belépő és távozó személyek, azaz a kamerák által megfigyelt érintettek szinte kizárólag vagy a
munkaviszonyuk révén, vagy képviselve munkavégzésük során egy másik gazdálkodó szervezetet, illetve üzleti tevékenységük körén belül eljáró egyéni vállalkozóként üzletszerű gazdasági
Az érintettek köre: a megfigyelt területre belépő, illetőleg onnan távozó természetes személyek. A belépő
tevékenységet folytató személyek, akik kifejezetten üzleti célból lépnek be a megfigyelt területre.

természetes személyek használata

Az elektronikus megfigyelőrendszer túlnyomó részben
által megfigyelt azcsoportokat
érintetti adatkezelőáttekintve saját munkavállalói,
megállapítható, deérintettsége
hogy a magánszféra érintettek az csekély.
rendkívül adatkezelő szerződő
partnerei esetében azok be- és kilépő kapcsolattartói, képviselői és munkavállalói is. Az adatkezelő szerződő
partnerei között - kevés számban - előfordulnak egyéni vállalkozók is. Összefoglalva rögzíthető, hogy a kamerák
által megfigyelt területre belépő és távozó személyek, azaz a kamerák által megfigyelt érintettek szinte kizárólag
vagy a munkaviszonyuk révén, vagy képviselve munkavégzésük során egy másik gazdálkodó szervezetet, illetve
üzleti tevékenységük körén belül eljáró egyéni vállalkozóként üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató
személyek, akik kifejezetten üzleti célból lépnek be a megfigyelt területre.

Az elektronikus megfigyelőrendszer használata által megfigyelt érintetti csoportokat áttekintve megállapítható,

hogy a magánszféra érintettsége rendkívül csekély.

Az érintett személyes adatok köre, kategóriái: Az érintettről készített képi mozgófelvétel, az érintett képmása, az
érintett által a kamerák látószögébe eső bejárt helyszín, és az időpont azok a személyes adatok, amelyeknek a
kezelése elektronikus megfigyelőrendszer üzemeltetése során megvalósul.

Az adatkezelés célja: Az adatkezelés célja a személy-, vagyon-, üzleti titok és adatvédelem hatékony biztosítása,
valamint jogsértések észlelésének, illetve bizonyításának lehetővé tétele, illetőleg megkönnyítése. A munkavállalók
munkavégzését az adatkezelő nem figyeli meg.

A jogos érdek fennálltának bemutatása: Az adatkezelés jogalapja az adatkezelő jogos érdeke. Az adatkezelő
jogos érdeke, egyben számos vonatkozásban (legfontosabbként kiemelve a munkavédelem területét) törvényi
kötelezettsége a székhelyen és a fióktelepeken a személy-, üzleti titok-, adat- és vagyonvédelem hatékony
megvalósítása, illetve jogsértések esetén a jogérvényesítéssel összefüggő észlelési, felderítési és bizonyítási
lehetőség megteremtése.
Az elektronikus megfigyeléssel érintett területeken - melyek pontos elhelyezkedését az Adatkezelési
Szabályzat 1., 2. és 3. számú melléklete, valamint az ahhoz kapcsolódó 32 fotó mutatja be jól látható,
képi megformálással - a kamerahasználatot szükségessé teszi az, hogy vagy az ügyfélforgalom
számottevő; vagy jelentős a mozgásban lévő munkavállalói létszám; vagy fokozott az árumozgás;
melyek az adatkezelő részéről mindegyik fenti esetben személy-, üzleti titok-, adat- és vagyonvédelmi
kötelezettségeket keletkeztetnek.

Az adatkezelő által a kamerák úgy kerültek elhelyezésre, hogy az általuk rögzített megfigyelési terület és
a kamerákon beállított dőlésszög alapján az általuk megfigyelt pontos látómező a szükséges minimális
személyes adatkezelést eredményezze.

Az adatkezelés a fenti jogos érdek eléréséhez feltétlenül szükséges, arra alkalmas és azzal arányos,
a következő okoknál fogva: A személy-, üzleti titok-, adat- és vagyonvédelem megvalósítása érdekében a
fenti személyes adatok (adatkategóriák) kezelése elengedhetetlenül szükséges. Az adatkezelőt erre nem
csupán saját gazdasági, üzleti érdekei sarkallják, hanem jogszabályi kötelezettsége is a személy-, adat- és
vagyonvédelem, beleértve ebbe éppen maguknak a belépőknek, azaz az érintetteknek is a személy- és
vagyonvédelmét.

A megfigyelési-védelmi cél elérésére az elektronikus megfigyelőrendszer működtetése kétségtelenül

alkalmas. A kamerarendszer képes a nap 24 órájában ellátni e célt oly módon, hogy a feladat ellátásával
összefüggésben nem keletkezik a munkavégzésre kiható zavar hatás, nem keletkeztet balesetvédelmi szempontból
aggályos vagy veszélyes helyzeteket (itt különösen a kültéri kamerák folyamatos működésére érdemes gondolni).

Az elektronikus megfigyelőrendszer működtetése végezetül az adatkezelési céllal arányos is. Ismét rámutatunk
arra, hogy az adatkezelő által a kamerák úgy kerültek elhelyezésre, hogy az általuk rögzített megfigyelési
terület és a kamerákon beállított dőlésszög alapján az általuk megfigyelt pontos látómező a szükséges
minimális személyes adatkezelést eredményezze.
Alternatív, az érintett szempontjából kevésbé korlátozó megoldások; illetőleg alternatív,
személyes adatok kezelése nélküli megoldások vizsgálata: Az elektronikus megfigyelőrendszer
működtetése helyett a személy-, üzleti titok-, adat- és vagyonvédelem együttes megvalósítása
érdekében kevésbé korlátozó, vagy adatkezeléssel egyáltalán nem járó megoldások nem léteznek. A
személyes adatok anonimizálása vagy kevesebb személyes adat kezelése lehetetlenné tenné az
adatkezelési célokat.

Az érintett figyelembe veendő jogai e tekintetben főképpen a képmásához, illetve a

megfigyelésmentes mozgásszabadsághoz való joga, illetve az a joga, hogy képmása csak a
törvényileg megengedett keretek között kerüljön felhasználásra. Az adatkezelő személy-, üzleti titok-,
adat- és vagyonvédelemmel, illetve jogérvényesítéssel összefüggő jogos érdeke azonban
elsőbbséget élvez, miután a kamerák munkavégzési folyamatokat nem figyelnek meg, kizárólag csak
a kapukat, bejáratokat, parkolókat, szemét- és egyéb tárolóhelyeket, valamint értékmegóvás
érdekében meghatározott ingóságokat figyelnek. Ezen személy-, üzleti titok-, adat- és
vagyonvédelemmel, illetve jogérvényesítés lehetővé tételével összefüggő feladatsor emberi erőforrás
bevonásával hatékonyan nem, vagy csak a személyazonosság ellenőrzések személyes adatok
szélesebb körének beszerzésével valósulhatna meg, ezáltal mind az adattakarékosság, mind a
személyiségi jogok védelme e megoldás alkalmazását indokolja.
Az adatkezelés hatásainak vizsgálata:

Az érintett számára az adatkezeléssel járó kedvező hatás a rá is kiterjedően megvalósuló vagyon-,

személy- és üzleti titokvédelem megvalósulása; jogsértés esetén pedig a felderítés és a bizonyítás jelentős
mértékű megkönnyítése, beleértve akár az érintettet kimentő, felelősségének hiányát megállapító bizonyítást
is.

Az érintett számára az adatkezeléssel járó kedvezőtlen hatás az, hogy képmása, a megfigyelési területre
való be- és kilépése, azaz mozgása megfigyelésre, illetőleg rögzítésre kerül. A tárolt felvételek visszanézése
esetén pedig ezen személyes adatok a múltra nézve is rekonstruálhatóak. A tárolt felvételek továbbá az
Adatkezelési Tájékoztatóban meghatározott esetekben (pl. valamilyen baleset, incidens, szabálysértés, vagy
bűncselekmény gyanúja esetén) átadásra kerülhetnek jogi képviselő, hatóság vagy bíróság részére. Az
adatkezelő és az érintettek között bizonyos fokú egyenlőtlenség áll fenn továbbá annyiban, hogy az
adatkezelés célját és körülményeit az adatkezelő állapította meg, erre az érintetteknek ráhatása nincs. Ez
ugyanakkor a kamerás megfigyelési rendszerek sajátossága, az adatkezelő által üzemeltetett kamerás
megfigyelési rendszer megfelel az általánosan bevett gyakorlatnak, nem kerül sor olyan adatkezelési
műveletre, amely ehhez képest szokatlan vagy ésszerűen ne lenne előre látható.

A kedvezőtlen hatásokat ellensúlyozza az, hogy az érintettet számos jog illeti meg a jelen adatkezelés
kapcsán. Az érintett joga az adatkezelés folyamatban létéről való tájékoztatáshoz való jog az adatkezeléssel
kapcsolatos fenti információkhoz való hozzáférés joga a kezelt személyes adatok másolatának rendelkezésre
bocsátása iránti jog a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítése, törlése, kezelése korlátozásának kérése
iránti jog a személyes adatok kezelése elleni tiltakozáshoz való jog valamint a felügyeleti hatósághoz való
panasz benyújtásának joga. Az egyes érintetti jogok pontos tartalmát az Adatkezelési Tájékoztató
mutatja be.

Külön kiemelendő joga az érintettnek a megtekintéshez való jog. Az érintett a képfelvétel keletkezésének
időpontjától számított 3 munkanapon belül kérheti, hogy a róla készült felvételekbe betekinthessen. A
kérelmében meg kell jelölni, hogy milyen napon, és azon belül mely időpontban készült, illetve mely kamera(k)
által készített felvételbe kíván betekinteni.
Az adatkezeléssel érintett természetes személyek körébe nem tartoznak gyermekek, sem sérülékeny-
érzékeny csoportok; tekintettel arra, hogy az adatkezelői termékek vevői, illetve az adatkezelővel szerződéses
kapcsolatban álló, szolgáltatást nyújtó személyek túlnyomó többsége gazdálkodó szervezet, kis számban fordulnak
elő egyéni vállalkozók.

Az adatgyűjtés időpontjában az érintett ésszerűen számíthat a jogos érdekből történő adatkezelésre, hiszen
az adatkezelő székhelye és fióktelepeinek területe magánterület, oda csak az arra felhatalmazott személyek
léphetnek be. Az érintettek ésszerűen számíthatnak arra, hogy a székhely és a fióktelepek területén kamerás
megfigyelőrendszer működik. Erről, valamint az adatkezelés minden jogszabály által előírt részletéről az
érintettek Adatkezelési Tájékoztató útján értesítést kapnak, amely tartalmazza a kamerák elhelyezkedését és
látószögét is, valamint őket a kamerák elhelyezkedésére vonatkozóan piktogram is figyelmezteti. A kamerák
ezen túlmenően látható helyen vannak elhelyezve. A rendszer kialakítása és üzemeltetése az általánosan
bevett gyakorlatnak megfelelően történik.

Az adatkezelés módja, az adatok esetleges nyilvánosságra kerülésének lehetősége:

Az adatkezelés módja már az adatkezelést megelőzően átlátható, az Adatkezelési Tájékoztatóban
részletesen szabályozott, fotókkal és piktogram segítségével képi ábrázolást is nyert; továbbá az adatkezelő
az adatok kezelését biztonságos informatikai környezetben, adatvédelmi és adatbiztonsági kérdésekben
megfelelően képzett munkavállalók révén végzi (e tekintetben is részletes tájékoztatást nyújt az Adatvédemi
Tájékoztató „Így vigyázunk személyes adataira” című fejezete). Az adatkezelő minden tőle elvárható
adatbiztonsági intézkedést foganatosít annak érdekében, hogy az általa kezelt személyes adatok ne
kerülhessenek nyilvánosságra, továbbá azokhoz illetéktelen harmadik személyek ne férhessenek hozzá
semmilyen módon.
Az adatkezelésről nyújtott tájékoztatás módja: Az adatkezelő Adatkezelési Tájékoztató útján nyújt
tájékoztatást az érintettek részére, az alábbi internetes elérhetőségen: ................................

Jogi személy, egyéb szervezet és egyéni vállalkozó üzleti partnerek esetén elvárható továbbá, hogy ezen
szerződő felek tájékoztassák az eljáró szerződéses kapcsolattartóikat, képviselőiket és munkavállalóikat az
irányadó adatvédelmi rendelkezésekről. Emellett az érintettek az adatkezelő Adatkezelési Tájékoztatóban
megadott elérhetőségein is fordulhatnak az adatkezelőhöz kérdéseikkel, továbbá ezen elérhetőségeken
keresztül vehetik fel az adatkezelővel a kapcsolatot adatvédelmi jogaik gyakorlása érdekében.

Az adatkezelő a személyes adatok törvényes és biztonságos kezelésére kiemelt figyelmet fordít.

Amennyiben az érintettek vagy bármely személy adatvédelmi incidenst tapasztal, kérjük, hogy az incidenst
az adatvédelmi felelősnek jelentse be. Adatvédelmi incidensnek nevezzük a biztonság olyan sérülését, amely
a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését,
elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést
eredményezi.
Az adatkezelés érintett általi ellenőrzése, az adatkezelés elleni tiltakozás joga: az érintettek az
adatkezelést a jelen érdekmérlegelési teszt és az Adatkezelési Tájékoztatóban leírtak szerint, valamint az ott írt
jogaik gyakorlása révén ellenőrizhetik, és jogosultak élni tiltakozási jogukkal.

Egyéb adatbiztonsági intézkedések: az adatkezelő az adatok kezelését biztonságos informatikai

környezetben, adatvédelmi és adatbiztonsági kérdésekben megfelelően képzett munkavállalók révén végzi.
Erről részletes tájékoztatást nyújt az Adatvédemi Tájékoztató „Így vigyázunk személyes adataira” című fejezete.
Az adatkezelő minden tőle elvárható adatbiztonsági intézkedést foganatosít annak érdekében, hogy az általa
kezelt személyes adatok ne kerülhessenek nyilvánosságra, továbbá azokhoz illetéktelen harmadik személyek
ne férhessenek hozzá semmilyen módon.

Ezen túlmenően az adatkezelő a személyes adatokat korlátozott ideig, rendkívül rövid határidők betartásával kezeli. A
felvételeket az adatkezelő - azok felhasználása hiányában - 3 munkanapig tárolja, melynek elteltével a felvételek törlésre
kerülnek. Felhasználás alatt a kamerák által rögzített felvételek - kizárólag célhoz kötött - megtekintését, illetőleg bírósági
vagy más hatósági eljárásban bizonyítékként való felhasználását kell érteni, amely minden esetben valamely jogi igény
érvényesítése céljából történhet csak meg. Amennyiben felhasználásra sor kerül, akkor a felvételek az adott munkajogi,
bírósági vagy más hatósági eljárás jogerős lezárásáig, illetőleg a jogi igény érvényesítéséhez szükséges időtartamig
kerülnek megőrzésre, azaz az adatkezelés addig áll fenn. Ilyen esetben a felvételek továbbításra kerülhetnek az illetékes
bíróságnak vagy hatóságnak, továbbá jogi képviselőnek.
Az adatokhoz való hozzáférés korlátozása: Az adatok tárolásának helye az adatkezelő székhelye, illetőleg
fióktelepe (ahol a kamera elhelyezésre került). Az elektronikus megfigyelőrendszer által rögzített felvételeket kizárólag
a személy- és vagyonvédelmi feladatokkal megbízott személy (rendészeti munkatárs) tekintheti meg, és ő is kizárólag
abban az esetben, ha a megtekintés a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítsa érdekében mellőzhetetlen. A
megtekintésről (oka, ideje feltűntetésével) minden esetben jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi ellenőrzésben részt
vevő személynek alá kell írnia. A felvételek megtekintésére kizárólag akkor kerül sor, ha valószínűnek látszik, hogy az
adatkezelő székhelyén bűncselekményt (illetőleg szabálysértést) követtek el, vagy amennyiben ezt más nyomós ok a
személyvédelem, illetve a vagyonvédelem érdekében indokolja. Az adatkezelő kizárólag abban az esetben továbbítja a
felvételeket, amennyiben

-afelvételek alapján valószínűnek látszik a bűncselekmény (szabálysértés) elkövetése, amely esetben a felvételek a
nyomozó hatóság részére kerülhetnek továbbításra, vagy
-ha egyéb jogi eljárás kezdeményezése szükséges a felvételek alapján, amely esetben a felvételek az
illetékes bíróság vagy hatóság részére kerülnek továbbításra.

Az érdekmérlegelés eredménye a következő: Az adatkezelő több mint 600 főt foglalkoztató munkáltató,
amelynek árbevétele milliárdos nagyságrendű. A székhelyén és fióktelepein mozgásban lévő munkavállalók
és harmadik személyek létszámára, illetve a jelentős értékű, védendő és sokszor mozgásban lévő
vagyonelemekre és a munkavégzés zavartalanságának és biztonságának garantálására tekintettel a
kamerákkal érintett helyszínek megfigyelése szükséges és az a nap 24 órájában más eszközzel, pl. emberi
erőforrás bevonásával hatékonyan nem oldható meg.
Jelen adatkezelési mód úgy került kialakításra, hogy az adatkezelő megfelelő szervezeti és technikai
intézkedésekkel (műszaki, technikai védelem, hozzáférés korlátozása), illetve szoros határidő melletti
törléssel az érintetti jogok és érdekek érdemi csorbítása nélkül tudja az adatkezelési célokat megvalósítani. A
fentebb írtak alapján megállapítható, hogy az adatkezelő jogos érdeke arányosan korlátozza az érintettek
jogos érdekét.
Lássuk az OMV miben hibázott

PANASZ:
5000 SZOLNOK, THÖKÖLY ÚT 51. SZ ALATTI ÁLLOMÁSON
- FELVESZIK A BESZÉLGETÉST (1)
- NINCSEN MEGFELELŐ TÁJÉKOZTATÁS (2)
- HANGFELVÉTELT NEM ADJÁK KI (3)

VAGYONVÉDELMI, BIZTONSÁGI OK

30 NAPIG ŐRZIK

VAN TÁJÉKOZTATÁS, BELÉPÉSÉVEL

HOZZÁJÁRUL

A HANGOT TÖRÖLJÉK

3 NAPIG TÁROLHATNAK

HATÁLYOSÍTSÁK A TÁJÉKOZTATÓT
 A KASSZÁNÁL SZÜKSÉGES ÉS INDOKOLT
HANGRÖGZÍTÉS

30-60 NAPOS RÖGZÍTÉS: JELENTŐS

PÉNZFORGALOM: PÉNZÜGYI
SZOLGÁLTATÁS

A REKLAMÁCIÓ UTÓLAGOS

NYOMOZÓHATÓSÁG ADATKÉRÉSEI

ÚJ TÁJÉKOZTATÓ
 STÁTUSZA
Státusza

RENDSZERÜZEMELTETŐ
ENGEDÉLY
Engedély
HIÁNYA
hiánya

HANG RITKÁN SZÜKSÉGES/ARÁNYOS

MUNKAVÁLLALÓKAT IS RÖGZÍT ?

OMV SIMA VAGYONVÉDELMI ÉRDEK

ÚJ ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
 Beléptetési vizsgálatok
Panasz érkezett a Hatósághoz, melyben a panaszos azt
kifogásolta, hogy a Kötelezettnél a munkavállalókat akként
ellenőrzik, hogy táskáikat rendszeresen átvizsgálják az üzem
területére érkezéskor, valamint a terület elhagyásakor. A
vizsgálatot egy, a Kötelezett által erre a célra megbízott
biztonsági cég alkalmazottai végzik. A panaszos nyilatkozata
szerint az üzem területére belépő munkavállaló a táskája
-Átvizsgálási jk: kinyitásával köteles annak tartalmát bemutatni a biztonsági
-név őrnek, erre vonatkozó külön felszólítás nélkül. Az üzem területéről
-aláírás kilépő munkavállaló minden esetben köteles egy gombot
-lopott cucc megnyomni. Amennyiben a gomb lenyomásával egy rövid
hangjelzés hallható, abban az esetben a helyszínen azonnal
-Átvizsgálási napló: kötelező bemutatni a táska tartalmát a biztonsági őrnek, külön
-kiknél volt vizsgálat felszólítás nélkül, ugyanúgy, mint a belépésnél. Amennyiben a
-aláírás gombnyomás hatására hosszú hangjelzés generálódik, úgy a
-eredmény kilépő munkavállaló köteles a portaszolgálat kamerával ellátott
helyiségébe bemenni, és ott ki kell pakolnia a táskája
tartalmát. Adott esetben elektromos alkoholszondás vizsgálatra
is kötelezhetik ekkor a munkavállalót. A panaszos hangsúlyozta,
Kérdés ezzel hogy a csomag-, illetve alkoholszondás vizsgálatot kizárólag a
kapcsolatban ? fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállalókkal szemben
alkalmazzák, a szellemi munkakörben foglalkoztatottakkal
szemben azonban nem.
 belépéskor mindenkit átvizsgálnak
(csomag) ?

Csomagtartóba betekint ?

kilépőket véletlenszerűen átvizsgálják

kamera és jegyzőkönyv is rögzíti ?
külön szobában ?

fizikai munkakörnél alkoholszonda ?

vagyonőr belenyúúl a táskába? vagyonőr szondáztat ?

 A vagyonőr a csomag tartalmának, jármű és szállítmány bemutatására a
szerződésből fakadó kötelezettségei érvényesítése céljából, a tervezett
csomag
intézkedése okának és céljának közlése mellett akkor hívhat fel, ha
a) megalapozottan feltehető, hogy az érintett bűncselekményből vagy
szabálysértésből származó olyan dolgot tart magánál, amelynek őrzése a
vagyonőrnek szerződésből fakadó kötelezettsége;
b) e dolgot a felszólítás ellenére sem adja át; és
c) az intézkedés a jogsértő cselekmény megelőzése, megszakítása
érdekében szükséges.

A vagyonőr a megbízó közterületnek nem minősülő létesítményének őrzése során

szonda jogosult:
a) a területre belépő vagy az ott tartózkodó személyt kiléte igazolására, a belépés,
illetőleg a tartózkodás céljának közlésére, jogosultságának igazolására felhívni, ennek
megtagadása vagy a közölt adatok nyilvánvaló valótlansága esetén – a megbízó eltérő
rendelkezésének hiányában – az érintett belépését, ott-tartózkodását megtiltani, és
távozásra felszólítani;
b) a területre belépő vagy onnan kilépő személyt csomag, illetve menet-, szállítási
okmány bemutatására felhívni;
c) a területen tartózkodó vagy onnan kilépő személyt – a 28. § rendelkezései szerint –
csomagja tartalmának, járművének, valamint a szállítmánynak bemutatására felhívni;
d) a jogsértő személyt magatartása abbahagyására felhívni;
e)82 elektronikai vagyonvédelmi rendszert alkalmazni;
f) a területre belépők ellenőrzésére fegyver-, illetve robbanóanyag-kutató műszert
alkalmazni és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök bevitelét megtiltani.
Csomagátvizsgálás
mindenkit ?

Alapos gyanú

Szvtv. Eredménytelen felszólítás

Jogsértés megelőzése, meghiúsítása

Általános átvizsgálás emberi méltóságot sért

Tartalma különleges adat

Rögzítik több helyen

A foglalkoztatásra az Mt. Vonatkozik

Mt.
“A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal
összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A
munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott
eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság
megsértésével. A munkavállaló magánélete nem
ellenőrizhető."

A csomag mi ?
 Hozzájárulás kérhető ?

Jogalap ?

Garanciák !

-Mérlegelés
-Alternatívák
-Eljárásrend
-Jegyzőkkönyv
-Érintetti jogok
-Megtagadja v. vitatja ?
Beléptetésről való tájékoztatás
BELÉPTETÉS
Az adatkezelő neve:
Az adatkezelő elérhetősége:
Az adatkezelő képviselője:
Adatvédelmi felelős neve:
Adatvédelmi felelős elérhetősége:
Az adatkezelés célja:
Az adatkezelés jogalapja:
Az érintettek kategóriái:
A személyes adatok kategóriái:
A címzettek kategóriái:
Harmadik országba történő adattovábbítás
Adattörlésre előirányzott határidő:
Technikai és szervezési intézkedések
GRABOPLAST Zrt.
9023 Győr, Fehérvári út 16., B épület
Jancsó Péter vezérigazgató
Dr. Gyalog-Takács Noémi jogtanácsos
+36 96 506 360; noemi.takacs@graboplast.hu
Kiegészítő megoldásként biztosítja személy-, üzleti
titok-, adat- és vagyonvédelmi célból az adatkezel ő
székhelyére be- és kilépő munkavállalók
egyértelmű azonosítását, a belépési jogosultságukat.
Az adatkezelő jogos érdeke.
A munkavállalók.
A munkavállaló neve, munkaköre, a belépőkártya
azonosító száma, belépés helye és időpontja, kilépés
helye és időpontja.
Jogi igény érvényesítése esetén: hatóság, bíróság,
valamint jogi képviselő.
Nincsen
A mágneskártyán rögzített be- és kilépési adatok
keletkezésétől számított 30 nap. Amennyiben
jogsértésre kerül sor, úgy a személyes adatok az
adott munkajogi, bírósági vagy más hatósági eljárás
jogerős lezárásáig, illetőleg a jogi igény
érvényesítéséhez szükséges időtartamig kerülnek
megőrzésre.
Lásd: C pontban !
A belépésre jogosultaknak az elektronikus beléptető rendszer
működtetéséhez kezelt azonosító adatait (nevét és lakcímét)
a) rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor
haladéktalanul,
b) alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével
meg kell semmisíteni.
(3) Az elektronikus beléptető rendszer működtetése során keletkezett
adatokat (pl. a belépés időpontja)
a) rendszeres belépés esetén a belépésre való jogosultság megszűnésekor,
de legkésőbb az adat keletkezésétől számított hat hónap elteltével,
b) alkalmi belépés esetén a távozástól számított huszonnégy óra elteltével
meg kell semmisíteni.
(4)102 A belépési adatbázis adatai csak a megbízó részére, illetve
bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának észlelése esetén, továbbá
megkeresés vagy adatkérés alapján a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó
hatóságnak, valamint a szabálysértés miatt eljáró hatóságnak és a
szabálysértés miatt előkészítő eljárást folytató szervnek adhatók át.
 „31. § Az elektronikus megfigyelőrendszer működése útján rögzített
kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel megismerésének okát és
idejét, valamint a megismerő személyét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
Az ezen adatokat igazolható módon tartalmazó elektronikus nyilvántartás is
jegyzőkönyvnek minősül.

32. § Elektronikus beléptető rendszer az erre vonatkozó megbízási

szerződés alapján és akkor alkalmazható, ha jogszabály vagy a terület
használatára jogosult rendelkezése szerint a védett területre csak az
arra jogosultak léphetnek be.”
munkábajárás támogatása alkalmassági vizsgálat

munkaruha munkabaleset

védőruha riasztókód kapcsolattartás

ruhamosatás IT jogosultságok utaztatás

kapcsolattartás IT szakrendszerek külsős IT

ügyvéd
Vállalatcsoport szintű HR feladatok ellátása:
A munkáltató az általa kezelt HR adatok egy részét (név, munkakör, születési idő, végzettség,
belépési dátum, munkavégzési hely) a cégcsoporton belül gazdasági tevékenysége, illetve az
ahhoz kapcsolódó racionális szervezése, valamint szervezetfejlesztése céljából (többek között az
egyenlő bánásmód követelményének globális megtartása, a vállalati sokszínűség globális
biztosítása, globális kihívásokra való gyors reagálása stb.) a következő központ számára a
munkáltató jogos érdekére tekintettel hozzáférhetővé teszi:
Név: ……………………................................
Székhely:…………………........................
Cégjegyzékszám:............................................
Adószám:........................................................
Email cím:......................................................
Az adatkezelés célja a munkáltató tevékenységének, különösképpen a HR folyamatok
racionalizálása (beleértve az egyenlő bánásmód követelményének a globális megtartását, a
vállalati sokszínűség biztosítását, illetve a piaci folyamatokra való gyors reagálást).
Adatkezelés jogalapja: a munkáltató jogos érdeke
Kezelt adatok köre: (név, munkakör, születési idő, végzettség, belépési dátum, munkavégzési
hely)
Az adatkezelés időtartama a munkaviszony fennállása. Az adatkezelő másnak az adatokat nem
jogosult továbbítani, illetve azokat nem jogosult más célra felhasználni.
Adattárolás módja: információtechnikai eszközökkel.
Egyéb ellenőrzések Hatásvizsgálat kellhet !
JOGOS ÉRDEK

ELEKTRONIKUS BELÉPTETÉS JOGOS ÉRDEK

MEGFIGYELÉS TESZTEK !

EMAIL FIÓK ELLENŐRZÉSE:

MUNKAVISZONY ALATT/UTÁN FOKOZATOSSÁG

LAPTOP/DESKTOP KEZELŐ V.
FELDOLGOZÓ MUNKAVÁLLALÓI
JELENLÉT
INTERNETHASZNÁLAT

MAGÁNCÉLÚ
TELEFON GPS ESZKÖZHASZNÁLAT

MOTOZÁS/BELSŐ
ELLENŐRZÉS
PRIVÁT ADAT
VÁLLALATCSOPORT KEZELÉSE
ADATTOVÁBBÍTÁS
 11. Csalás elleni fellépés. Az adatkezelés célja hitelreferencia-, pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása elleni vagy csalásellenes adatbázis felhasználása ügyfelek szűrésére.
12. Okosmérők. Az adatkezelés célja közműszolgáltatók által telepített „okosmérők” alkalmazása
(fogyasztási szokások nyomon követése).
13. Joghatással vagy hasonló jelentős hatással járó automatizált döntéshozatal. Az adatkezelés célja
a természetes személy tekintetében joghatással bíró vagy a természetes személyt hasonlóképpen jelentős
mértékben érintő döntések meghozatala, amely adatkezelés adott esetben egyének kirekesztését vagy
hátrányos megkülönböztetését eredményezheti.
14. Módszeres megfigyelés. Érintettek nagyszámú és módszeres megfigyelése jellemzően
közterületeken vagy nyilvános helyeken történő kamerarendszerek, drónok felhasználásával, illetve
bármely más új technológia használatával (Wi-Fi tracking, Bluetooth tracking, testkamera).
15. Helymeghatározási adatok kezelése, ha az módszeres megfigyelésre vagy profilalkotásra utal.
16. Munkavállaló munkájának megfigyelése. Munkavállalók munkájának megfigyelése. Az adatkezelés célja
a munkavállaló munkájának megfigyelése során a munkavállaló személyes adatainak nagy számú és
módszeres feldolgozása, illetve értékelése. Például GPS megfigyelő autóban történő elhelyezése,
kamerás megfigyelés lopás vagy csalás elleni fellépés céljából.
17. Különleges adatok nagy számban való kezelése. A GDPR (91) preambulumbekezdése alapján a
személyes adatok kezelése nem tekinthető nagymértékűnek, ha az adatkezelés egy adott szakorvos,
egészségügyi szakember betegei vagy egy adott ügyvéd ügyfelei személyes adataira vonatkozik.
18. Nagyszámú személyes adatok kezelése bűnüldözési célból
19. Kiszolgáltatott helyzetben lévő érintettekkel kapcsolatos, nagy számban kezelt adatok eredeti
céltól eltérő kezelése: pl. gyermekek,
idősek, mentális betegségben szenvedők esetében.
20. Gyermekek személyes adatainak kezelése profilozás, automatikus döntéshozatal, vagy marketing
céljából, vagy közvetlenül részükre kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások
ajánlása
vonatkozásában.
 CÉGES POSTAFIÓK ELLENŐRZÉSE

1. forgalmi adatok elemzése, amennyiben ez elegendő

az ellenőrzés végrehajtásához;

2. amennyiben elegendő a meghatározott

időintervallumban elküldött e-mailek áttekintése,
akkor a Munkáltató ezeket tekinti meg;

3. e-mailek tartalmának ellenőrzése, amennyiben ez az

ellenőrzés céljához feltétlenül szükséges.

37 37
Adatkezelés célja: céges postafiók használat ellenőrzése
Kezelt adatok köre: név, e-mail cím, levél tárgya, feladó/fogadó vagy
tartalom is
Adatkezelés jogalapja: munkáltatói jogos érdek: eszközhasználat
ellenőrzése, ügyfélkezelés
Adatkezelés időtartama: a munkaviszony fennállása, illetőleg annak
megszűnését követően a munkajogi elévülés ideje.
Adattárolás módja: papír alapon és információtechnikai eszközökkel

Az ellenőrzési folyamat leírása:

A munkáltató külön szabályzatban rendelkezik a munkavállaló
rendelkezésére bocsátott levelező rendszer használatának feltételeiről,
kereteiről.

A munkáltató jogosult a szabályzatban előírt kötelezettségek betartását

ellenőrizni. Az ellenőrzés akként történik, hogy a munkáltató ellenőrzi
az e-mail címet és a levél tárgyát, SZÜKSÉG ESETÉN A TARTALMÁT.
Az e-mail fiók használatának ellenőrzésénél főszabályként biztosítani kell
a munkavállaló jelenlétét, tekintettel arra, hogy a munkáltatói ellenőrzés
során a munkavállaló és harmadik személyek különböző személyes
adatai lehetnek benne a levelezőrendszerben, amelyek megismerésére a
munkáltató nem jogosult.

Az ellenőrzésről a munkáltató előzetes részletes tájékoztatást biztosít a

munkavállalók számára. A tájékoztatóban a munkáltató közli, hogy
milyen célból, milyen munkáltatói érdekek miatt kerül sor az e-mail fiók
ellenőrzésére, a munkáltató részéről ki végezi az ellenőrzést, milyen
szabályok szerint és mi az eljárás menete, milyen jogai és jogorvoslati
lehetőségei vannak a munkavállalóknak az e-mail fiók ellenőrzésével
együtt járó adatkezeléssel kapcsolatban.
-hol lehet terepe ? Ügyvezető a honlapon

Területi képviselő a honlapon

Szponzorált személy a honlapon

Email ellenőrzés munkaidő-
Hangfelismerés
felhasználás ellenőrzésre ?
beléptetésnél

Kamerás megfigyelés egyik

indoka a költségkímélés ?
Ruházat átvizsgálása

Csak betekintek a
csomagtartóba
 Szerződés teljesítése Jogos érdek

Jogi kötelezettség teljesítése Hozzájárulás

Érintett szerződő fél
Érintett kezdeményezte a lépéseket

Álláspályázat

Már rendelt tőlünk,

oktatott nálunk

Könyvvizsgálat/könyvelés
Nemteljesítés
 Szerződő partner
Saját munkavállaló
munkavállalója

Kapcsolattartó

Saját ügyvezető Másik fél ügyvezetője

 Miről tájékoztatjuk az ügyfelet ?

-Szerződés teljesítésével összefüggő adatkezelések (könyvelés, kapcsolattartás, szállítás,

közös adatkezelés, IT)

-Honlapon keresztül történő adatkezelések (készlet, cookie, hírlevélfeliratkozás

-Elektronikus megfigyelőrendszer

-Beléptetőrendszer (parkolás)

-Hírlevél

-Közösségi média (message, komment)

érdekmérlegelés hatásvizsgálat
 A GDPR mind a 13., mind a 14. cikkben úgy rendelkezik, hogy az adatkezelőknek az érintett
tudomására kell hozniuk a személyes adatok címzettjeit, illetve a címzettek kategóriáit. Az
adatkezelőknek az adatkezelés teljes időtartama alatt szem előtt kell tartaniuk az átlátható
adatkezelés elvét, mind a GDPR 13.-14. cikk szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése, mind a
15. cikk szerinti hozzáférési jog biztosítása során. Ennek körében arra kell törekedniük, hogy az
érintett minél teljesebb és átfogóbb képet kapjon a személyes adatai kezeléséről, mivel
kizárólag így van lehetősége felmérni azt, hogy egy adott adatkezelés milyen hatással van a
magánszférájára.
A Hatóság álláspontja szerint esetről esetre kell megítélni, hogy mikor elegendő az érintetteket
csak a címzettek kategóriáiról tájékoztatni. Általánosságban azonban elmondható, hogy
amennyiben egy adott tevékenyéget végző címzettből csupán néhány van, akiknek a
személye konkrétan meghatározható, abban az esetben szükséges a címzettek
megnevezése és nem elegendő a címzettek kategóriáiról való tájékoztatás. Ha tehát – az Ön
által említett példánál maradva – az adatkezelő részére a könyvelést egy cég végzi, és részére
továbbítanak személyes adatokat, úgy szükséges a könyvelő cég megnevezése.
Akkor lehet elegendő a címzettek kategóriáról való tájékoztatás, ha az adott címzetti kör
jelentős, és az ő kilétükről való tájékoztatás rontaná a tájékoztató átláthatóságát,
közérthetőségét, világosságát, megsértve ezzel az átlátható tájékoztatás követelményét.7 Ilyen
lehet például, amikor egy utazási iroda – amely számos különböző úticélra szervez utazásokat –
nem sorolja fel tételesen, hogy mely szállodáknak továbbítja az érintettek személyes adatait, mivel
helyszínenként és időpontonként eltérő lehet, hogy hol biztosítja ügyfelei elszállásolását. A
címzettek tételes felsorolása ebben az esetben rontaná a tájékoztató közérthetőségét, valamint
nem valós adatkezelési körülményekről is tájékoztatná az érintetteket, mivel nem minden, a
tájékoztatóban megnevezett címzett részére kerülnének
Megrendelés
Az adatkezelés célja:
Az adatkezelés jogalapja:
A jogos érdek megnevezése:
Érintettek kategóriái:
Személyes adatok kategóriái:
Tárolás időtartama:
Címzettek:
Harmadik országba történő adattovábbítás:
Köteles-e megadni a személyes adatot:
Automatizált döntéshozatal ténye:
Megrendelések teljesítése, kapcsolattartás
Szerződés teljesítése, számlázás
vonatkozásában jogi kötelezettség
teljesítése, az elévülési időtartam alatt: jogos
érdek.
Kapcsolattartás esetén az ügyfél
kapcsolattartón keresztüli megfelelő
tájékoztatása. Az elévülési időtartam alatt
igényérvényesítés.
Az adatkezelővel ügyfélkapcsolatban álló
természetes személyek, jogi személy
ügyfelek természetes személy
kapcsolattartói
Természetes személy esetében az ügyfél
neve, lakcíme, adószáma, telefonos
elérhetősége, email címe. Jogi személy
ügyfél esetében a képviseletre jogosult,
illetve a kapcsolattartó neve, telefonos,
emailes elérhetősége.
A szerződés hatálya, illetve azt követően a
polgári jogi elévülés időtartama (5. év utolsó
napja). Számlaadatok esetében a számla
kiállítását követő 8. év december 31. napja.
A számlaadatok vonatkozásában a jogi
kötelezettség alapja a 2007. évi
CXXVII.tv.159.§-a, 169.§-a, a 2000. évi C.tv.
166-169.§-a.
Lízingszolgáltatás esetén: Grenkeleasing
Magyarország Kft., egyéb esetekben
nincsen.
Nincsen
Nem, ebben az esetben a szerződés nem jön
létre.
Nincsen
Ajánlatkérés
Az adatkezelés célja:
Az adatkezelés jogalapja:
A jogos érdek megnevezése:
Érintettek kategóriái:
Személyes adatok kategóriái:
Tárolás időtartama:
Címzettek:
Harmadik országba történő adattovábbítás:
Köteles-e megadni a személyes adatot:
Automatizált döntéshozatal ténye:
Az ajánlatkérés teljesítése
Szerződés teljesítése, kapcsolattartó
esetében jogos érdek.
Kapcsolattartás az ajánlatkérővel.
Az ajánlatkérő természetes személyek, jogi
személyek kapcsolattartói
Természetes személy esetében az
ajánlatkérő neve, telefonos elérhetősége,
email címe. Jogi személy ügyfél esetében a
képviseletre jogosult, illetve a kapcsolattartó
neve, telefonos, emailes elérhetősége.
Az ajánlati kötöttség időtartamának lejártát
követően a személyes adatok törlésre
kerülnek. Megrendelés esetén a szerződéses
jogviszony adatkezelései a fenti pontokban
foglaltaknak megfelelően történnek.
Nincsen
Nincsen
Nem, ebben az esetben ajánlatot nem kap.
Nincsen
Készletlekérdezés
Az adatkezelés célja: A korábbi szerződő partnerek (korábbi vevők)
számára annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy a
raktárkészlet állásáról a legfrissebb, kifejezetten
személyre szabott információkat kaphassanak ,
újabb megrendelésük előkészítése érdekében.
Az érintett korábbi szerződő partner előzetes és
Az adatkezelés jogalapja:
megfelelő tájékoztatáson alapuló hozzájárulása.

Az érintettek kategóriái: A készlet-lekérdezési igénnyel jelentkező korábbi

szerződő partner (korábbi vevő).
A korábbi vevő neve (amennyiben természetes
A személyes adatok kategóriái:
személy); e-mail címe; felhasználói neve és
jelszava; jogi személy esetén továbbá a
kapcsolattartójának neve; e-mail címe.

A címzettek kategóriái: Esetleges jogi igényérvényesítés esetén: hatóság,

bíróság, jogi képviselő.

Harmadik országba történő adattovábbítás Nincsen

Adattörlésre előirányzott határidő: A készlet lekérdezés céljából (azaz a honlapon

keresztül a raktárkészlet nyilvántartás
meghatározott részébe való belépési lehetőségre)
rendelkezésre bocsátott határozott időtartam; majd
annak lejártát követően - itt azonban már jogos
érdek jogcímén kezelve a személyes adatokat - az
esetleges jogi igényérvényesítéshez szükséges
időtartam (polgári jogi igények elévülési ideje: 5 év,
azonban igényérvényesítés esetén ezt az időtartamot
az igényérvényesítéshez szükséges idő
meghaladhatja).

A személyes adatok forrása: Részben az érintett, részben az adatkezelő bocsátja

rendelkezésre az adatokat, az adatok megadása az
érintett által nem kötelező, azonban a készlet
lekérdezési igény ebben az esetben megtagadásra
kerül, miután az ily módon nem kivitelezhető.

Automatizált döntéshozatal megvalósul-e ? Nem valósul meg automatizált döntéshozatal.

Technikai és szervezési intézkedések Lásd: „Így vigyázunk személyes adatai

biztonságára” című fejezetben !
Eszközbeszerzés
Az adatkezelés célja:
Az adatkezelés jogalapja:
A jogos érdek megnevezése:
Érintettek kategóriái:
Személyes adatok kategóriái:
Tárolás időtartama:
Címzettek:
Harmadik országba történő adattovábbítás:
Köteles-e megadni a személyes adatot:
Automatizált döntéshozatal ténye:
Eszközbeszerzés, szolgáltatás rendelése,
kapcsolattartás.
Szerződés teljesítése, számlázás esetében
jogi kötelezettség teljesítése, az elévülési
időtartam alatt, illetve a kapcsolattartás
során: jogos érdek.
Kapcsolattartás esetén az ügyfél
kapcsolattartón keresztüli megfelelő
tájékoztatása. Az elévülési időtartam alatt
igényérvényesítés.
Az adatkezelővel szerződéses jogviszonyban
álló természetes személyek, jogi személy
ügyfelek természetes személy
kapcsolattartói
Természetes személy esetében az ügyfél
neve, lakcíme, adószáma, telefonos
elérhetősége, email címe. Jogi személy
ügyfél esetében a képviseletre jogosult,
illetve a kapcsolattartó neve, telefonos,
emailes elérhetősége.
A szerződés hatálya, illetve azt követően a
polgári jogi elévülés időtartama (5. év utolsó
napja). Számlaadatok esetében a számla
kiállítását követő 8. év december 31. napja.
A számlaadatok vonatkozásában a jogi
kötelezettség alapja a 2007. évi
CXXVII.tv.159.§-a, 169.§-a, a 2000. évi C.tv.
166-169.§-a.
Nincsen
Nincsen
Nem, ebben az esetben a szerződés nem jön
létre.
Nincsen
Mi a helyzet a térfigyelő kamerával ?

Bűnmegelőzés, bűnüldözés
KT dönt
Önkormányzatnak javasol helyszínt
Ki kezeli az
Ki tájékoztat ?
adatot ?
A szomszéd közös ktg.
hátraléka ?

Társasházi közös ktg. hátralékot szeretném

megismerni a szomszéd vonatkozásában
A)kizárólag az elektronikus kommunikáció elektronikus hírközlő hálózaton
keresztüli továbbításához szükséges; vagy

B)a végfelhasználó a hozzájárulását adta; vagy

C)a végfelhasználó által igényelt, információs társadalommal összefüggő

szolgáltatás nyújtásához szükséges; vagy

D)online közönségméréshez szükséges, amennyiben a mérést a

végfelhasználó által igényelt, információs társadalommal összefüggő
szolgáltatást nyújtó szolgáltató végzi.

kizárólagos célja a A szolgáltatás

kommunikáció igénybevételéhez kell
A Kérelmező a Hatósághoz 2018. augusztus 27-én érkezett kérelmében előadta,
hogy 2018. július 9-én 08:37 és 08:50 között, valamint július 11. napján 14:09 és
14:20 között személyesen megjelent a Kötelezett székhelyén azzal a szándékkal,
hogy meghallgathassa a 2017.09.27. napon megtartott közgyűlés hangfelvételét,
másrészt, hogy átvegye az ugyanezen a napon megtartott közgyűlés hangfelvételéhez
kapcsolódó korábbi zárolási kérelmére adott választ, továbbá a 2016-2017. évi
felügyelőbizottság jelentéseibe és jegyzőkönyvekbe is szeretett volna
betekinteni, azonban ezen kérelmeinek a Kötelezett nem tett eleget.

A Kérelmező 2018. július 12-én a Kérelmezettnek küldött elektronikus levelében a

fenti időpontokban rögzített, a recepciót és a várakozó teret megfigyelő
kamerafelvételek törlésének mellőzését, azok 5 éves időtartamra való zárolását,
valamint a felvételek másolatát és az azokba való betekintését kérte. A
Kérelmező kifejtette, hogy a felvételek zárolására, illetőleg azok másolatának
kiadására személyiségi jogi perhez, továbbá egy értékpapír jogviszonyhoz
kapcsolódó perhez, jogi eljáráshoz van szüksége.

A Kötelezett a kamerafelvételek kezelését nem korlátozta, tekintettel arra, hogy az

általános adatvédelmi rendelet (a továbbiakban: GDPR)1 szerinti jogi igények
előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez szükséges feltétel nem teljesült,
mivel a Kérelmező által előadott indokok nem alapozzák meg a korlátozási igény jogosságát.
A kamerafelvétel csak azt igazolja, hogy a Kérelmező a megadott időpontokban jelen volt
a recepción, amely tényt a Kötelezett nem vitatja. Mivel a Kötelezett által üzemeltetett
kamerarendszer kizárólag képet rögzít, hangot nem, ezért a kamerafelvétel nem alkalmas
annak igazolására, hogy a Kérelmező milyen ügyben jelent meg a Kötelezett székhelyén.
Milyen jogait kívánta érvényesíteni ?
 Hozzáférési jog sérült ?

Adatkezelés korlátozása ?
 A Kötelezett tehát a Kérelmező jogos érdekének igazolásához kötötte a
kamerafelvételekbe való betekintés biztosítását, holott a hozzáférési jog
gyakorlására irányuló érintetti kérelem teljesítése kizárólag a GDPR 12. cikk (5)
bekezdése szerinti esetekben tagadható meg, azaz akkor, ha a kérelem egyértelműen
megalapozatlan vagy túlzó, azonban ezen körülményekre a Kötelezett nem
hivatkozott sem a Kérelmezőnek, sem a Hatóságnak adott válaszában.

Az adatkezelő nem mérlegelheti az adatkezelés korlátozására irányuló kérelem

teljesítése során, hogy a személyes adat, amely tekintetében az érintett az adatkezelés
korlátozását kérte, alkalmas, illetve szükséges-e jogi előterjesztésére vagy
érvényesítésére. Azt, hogy a személyes adat, amely kezelésének korlátozását kérte az
érintett, alkalmas-e igényérvényesítésre, nem az adatkezelő feladata eldönteni, hanem
annak a hatóságnak vagy bíróságnak, akinek az eljárásban az érintett a jogait kívánja
érvényesíteni.
 A marketing adatkezelései

HÍRLEVELET/REKLÁMOT
ADATBÁZIS ÉPÍTÉS KÜLDÜNK
-GDPR
-E-PRIVACY
-INFOTV2.0

-2008.ÉVI
XLVIII.TV(REKLÁMTV.)
-1996.ÉVILVIII.TV (FTTV.)
-1996.ÉVILVII.TV.
(VERSENYTV)

ONLINE:
-2001.ÉVI CVIII.TV.
ADATBÁZIST ELADUNK ESZKÖZÁTRUHÁZÁS (ELKERTV.)
-2003. ÉVI C.TV
(EHT)
 Ki mit vizsgálhat

NAIH GVH

TISZTESSÉGTELEN
KERESKEDELMI GYAKORLAT

MEGTÉVESZTŐ TÁJÉKOZTATÁS

ERŐFÖLÉNNYEL VISSZAÉLÉS

NMHH
Reklám természetes személynek mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (a továbbiakban: közvetlen üzletszerzés),
így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján – a (4) bekezdésben meghatározott
kivétellel – kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.
(2)21 Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza a nyilatkozó nevét, illetve – amennyiben a reklám, amelyre a
hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető – születési helyét és idejét, továbbá azoknak a
személyes adatoknak a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő
tájékoztatás birtokában történő kifejezését.
(3) Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható. Ebben az
esetben a nyilatkozó nevét és minden egyéb személyes adatát az (5) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell,
és részére reklám az (1) bekezdésben meghatározott módon a továbbiakban nem közölhető.
(4)22 Címzett reklámküldemény természetes személy mint a reklám címzettje részére közvetlen üzletszerzés útján a címzett előzetes és
kifejezett hozzájárulásának hiányában is küldhető, a reklámozó és a reklámszolgáltató azonban köteles biztosítani, hogy a reklám
címzettje a reklám küldését bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthassa. Megtiltás esetén az érintett személy részére reklám
közvetlen üzletszerzés útján a továbbiakban nem küldhető.
(5) A reklámozó, a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője – az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásban meghatározott körben – a
náluk hozzájáruló nyilatkozatot tevő személyek személyes adatairól nyilvántartást vezet. Az ebben a nyilvántartásban rögzített – a
reklám címzettjére vonatkozó – adat csak a hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően, annak visszavonásáig kezelhető, és
harmadik fél számára kizárólag az érintett személy előzetes hozzájárulásával adható át.
(6) A (3) bekezdés szerinti visszavonó nyilatkozat megtételére, illetve a reklám küldésének (4) bekezdés szerinti megtiltására mind postai
úton, mind pedig elektronikus levél útján lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy a nyilatkozatot tevő személy egyértelműen azonosítható
legyen.
(7)23 Az (1), illetve a (4) bekezdésben meghatározott módon közölt reklámhoz kapcsolódóan egyértelműen és szembetűnően tájékoztatni
kell a címzettet arról a címről és egyéb elérhetőségről, ahol az ilyen reklámok részére történő közléséhez való hozzájáruló nyilatkozatának
visszavonása, illetve a reklám küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti, továbbá – a (4) bekezdés szerinti esetben – ebből a célból az
ugyanazon reklámozó érdekében ugyanazon címzett részére 2009. október 1-jét követően első alkalommal küldött reklámküldeménynek
tartalmaznia kell a lemondást lehetővé tevő, postai úton címzett, térítésmentesen feladható és könyvelt küldeményként, igazolható módon
kézbesített válaszlevelet.
(8) Az (1) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat kérésére vonatkozó közvetlen megkeresés reklámot nem tartalmazhat, ide nem értve a
vállalkozás nevét és megjelölését.
(9)24 E § alkalmazásában címzett reklámküldemény: kizárólag hirdetést, üzletszerzési vagy reklámanyagot tartalmazó – egyszerre
legalább 500 címzett részére feladott, a címzett neve, címe, és az üzenet jellegét nem módosító adat kivételével azonos tartalmú – a postai
szolgáltatásokról szóló törvény szerinti, ott önállóan nem nevesített postai küldemény.
Postai névre szóló küldemény név és lakcím adatainak a forrása:

– jogszerű és nyilvános adatbázis (pl. Telefonkönyv);

- saját ügyfél
– lakcímnyilvántartás KIFEJEZETT

„BELÉPÉSSEL HOZZÁJÁRUL”

-EGYÉRTELMŰ
ÖNKÉNTES, TÁJÉKOZOTT KIFEJEZETT -ADATKEZELÉSENKÉNT
(KOMMUNIKÁCIÓS
HALLGATOTT, NEM TILTAKOZOTT CSAT.)
-MEGFELELŐ TÁJ.
(KÖTELEZŐ
ADATKEZELÉS)
KIPIPÁLT NÉGYZET

VISSZAVONHATÓ HOZZÁJÁRULÁS KÖZÖS ADATKEZELÉS

KIVÉTELE

-HOZZÁJÁRULÁS TÁRGYATÁRGYA
-HOZZÁJÁRULÁS
-CÍMZETT NEVE
-CÍMZETT NEVE
-KONKRÉT SZEMÉLYES
NYILVÁNTARTÁS ADATOK KÖRE
-KONKRÉT SZEMÉLYES ADATOK KÖRE
-VISSZAVONHATÓSÁG
-ÉRINTETTI JOGOK
-VISSZAVONHATÓSÁG
-ÉRINTETTI JOGOK
 BÁRMIKOR AKÁRHOGYAN

ELÉRHETŐ, VILÁGOS
VISSZAVONÁS
TÁJÉKOZTATÓ (KI, MIÉRT)

A KORÁBBI
ADATTAL MI
LESZ ?

EGYSZERŰEN INGYENESEN

HÍRLEVÉL ELŐNY

OLYAN ADAT KÉRHETŐ, AMI A HÍRLEVÉLHEZ SZÜKSÉGES

VISSZAVONÁS MIATT NEM ÉRHETI HÁTRÁNY/NEM ESHET

EL SEMMITŐL (MELYIK ELV ?)

OLYAN ADAT KÉRHETŐ, AMI A HÍRLEVÉLHEZ SZÜKSÉGES

HÍRLEVÉL ALAPFUNKCIÓJA: EXKLUZÍV AJÁNLAT

 DIREKT MARKETING

HOZZÁJÁRULÁS: ....... MEGLÉVŐ ADATBÁZIS ?

JOGOS ÉRDEK:..............

OPT-IN
-AUT.D, PROFIL OPT-OUT lista
-ADATTOVÁBBÍTÁS
(ADATFELDOLGOZÁS) ADATKEZELÉSEK:
- VISSZAVONHAT
- TILTAKOZHAT -HÍRLEVÉL
- LEIRATKOZHAT -WELCOME CALL
- (ROBINSON LISTA) -NYEREMÉNYJÁTÉK
-POSTAI/EMAIL
ADATBÁZIS
AJÁNLAT
ELKÜLÖNÍTÉS
TÖRLÉS

88

GDPR

REKLÁMTV.

-HIRDETÉS, EGYÉB TARTALOM

-SZOLGÁLTATÁSTÓL ELTÉRŐ CÉL
ELKER TV. -HOZZÁJÁRULÁS
-HARMADIK FÉLNEK
ADATTOVÁBBÍTÁS
Ügyfélazonosítás
Önálló adatkezelés !

Jogalap ?

A hiánya ?

Adathordozhatóság!

Kiszervezett ?
Hozzáférés !
 PMT. SZERINTI ÜGYFÉLAZONOSÍTÁS

IGAZOLVÁNY MEGTEKINTÉS

TÍPUS ÉS SZÁM RÖGZÍTÉS

LEMÁSOLÁS

NYILVÁNTARTÁSBÓL ELLENŐRZÉS

FÉYKÉP
SIMA ÜGYFÉLAZONOSÍTÁS

IGAZOLVÁNY
MEGTEKINTÉS
ÜGYFÉLSZOLGÁLAT/
FOGY.V.I TV
Jogalap ?

ELEKTRONIKUS Adathordozhatóság/
HIRKÖZLÉSI hozzáférés ?
SZOLGÁLTATÓ
EHT/NMHH RENDELET

BANK, BIZTOSÍTÓ
BIT, HPT

5-2-5 év
Panaszok !
 SZERZŐDŐ FELEK ADATAI

SZÁLLÍTÁSI ADATOK HÍRLEVELET IS KAP

SZÁMLÁZÁSI ADATOK

HONLAPLÁTOGATÁSI ADATOK
 ADATVAGYONLELTÁR,
TÁJÉKOZTATÓK/
ADATTOVÁBBÍTÁSOK,
SZABÁLYZATOK
STÁTUSZMEGHATÁROZÁS

NYILVÁNTARTÁSOK TRAINING

HATÁSVIZSGÁLAT, ADAT- ÉS
INCIDENSKEZELÉS INFOBIZTONSÁG

ADATBÁZIS
TISZTÍTÁS DPO
A Zrt. Közép-Európa vezető speciális padlógyártó vállalata, főtevékenysége műanyag építőanyagok
gyártása (2223'08). Ezen belül a tevékenysége lakossági padló, közületi padló, sport padló, járműipari
padló, show padló, falburkoló, műbőr és parketta gyártás és értékesítés területeit fedi le. A magyar
tulajdonban lévő vállalat székhelye Győrben található, további három fiókteleppel rendelkezik
Kecskeméten, Tatabányán és Ábrahámhegyen (utóbbi kizárólag üdülési célú). A gyár bevételeinek több
mint 90 százaléka exportpiacokról származik, öt kontinens száz országába szállítja termékeit. A Zrt. a
személyes interjúk adatai alapján 615 fő munkavállalóval rendelkezik.

A székhelyen és a telephelyen elektronikus megfigyelőrendszer működik.

A belépő személy adatai - azonosítást követően - az Ügyfélforgalmi Nyilvántartásba kerülnek

bejegyzésre, melyek a következők: érkezés hónapja napja, óra- és perc-adatai; érkező neve; érkező
személyi igazolvány száma; az érkező által képviselt vállalat, cég neve; az érkező kiindulási címe
(„honnan érkezett”); az érkezőt az adatkezelő részéről fogadó személy neve; az érkező távozásának
időpontja: óra és perc megjelölésével.

A gépjárművel behajtó érkező adatai - azonosítást követően - a Portai Forgalom Nyilvántartásába

kerülnek bejegyzésre, melyek a következők: dátum; gépkocsi forgalmi rendszáma; belépés ideje; kilépés
ideje; gépkocsi vezetőjének és vendégének a neve; személyi igazolványuk száma; érkezők kiindulási
címe és cége („honnan érkezett”); az adatkezelő részéről az érkezőket fogadó személy neve; megjegyzés
rovat tartalma.

A behajtást követően a cég területén belüli parkolóhasználat nincs szabályozva.

Hírlevél küldését az adatkezelő is alkalmazza információ közlési célból, azzal azonban, hogy arra
leendő címzettként önálló regisztrációs lehetőség nincsen. A hírlevelet csak az üzleti partnerek kapják
meg, korábban megadott kapcsolattartói vagy általános céges elérhetőségeikre.

Az adatkezelő a honlapon - gazdasági és szponzorációs tevékenységének bemutatása,

munkavállalóinak, vezetőinek, az általuk elért eredményeknek a méltatása céljából - szöveges
tartalmakat helyez el, amelyeket fotók vagy videók is kiegészíthetnek.
A panaszos a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének nyilvántartási rendszerét
kifogásolta, amely nyilvánosan elérhető a www.nyilvantartas.hunbasket.hu (illetve a
www.kosarsport.hu) oldalon, és amelyen keresztül bárki hozzáfér a nyilvántartásban szereplők
személyes adataihoz.
A nyilvántartásban az érintettek neve, születési ideje és helye, anyja neve, állampolgársága,
testmagassága, lakcíme és fényképe található, de a nyilvántartás tartalmazza kiskorúak személyes
adatait, valamint a magyar felnőtt válogatott keret tagjainak adatai is nyilvánosan elérhetőek bárki
számára.

Korábban szülői panasz érkezett, az adatokat akkor elérhetetlenné tették. Aki azonban panasszal nem
élt, annak a személyes adatait az adatkezelő folyamatosan kezeli. A panaszos arról nem rendelkezett
ugyanakkor információval, hogy az adatkezelő más honlapon is elérhetővé teszi a személyes adatokat.
Az adatkezelés feltételeit az adatkezelési tájékoztató és az un. alávetési nyilatkozat tartalmazták. Az
adatkezelés célja a játékosok játékjogosultságának megismerhetősége és ellenőrizhetősége, valamint az
adatkezelőnek a játékosok versenyeztetésével kapcsolatos, Sporttörvényben nevesített, konkrétan meg nem
határozott jogszabályi kötelezettségek betartása. Jogalapként az érintett, illetve törvényes képviselőjének a
hozzájárulására (Alávetési nyilatkozat).

Az Alávetési nyilatkozat szerint „a sportoló a nyilatkozat aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a MKOSZ a
sportoló versenyeztetésével kapcsolatos, jogszabályban rögzített feladatai teljesítése céljából a
részére átadott személyes adatait kezelje, a kizárólagos üzemeltetése alá tartozó honlapon
(www.kosarsport.hu) azokat feltüntesse, ott közzé is tegye (ide értve a fényképes megjelenést is),
illetve a Nemzeti Kosárlabda Szövetség (FIBA) felé a sportoló versenyeztetésével összefüggésben
továbbítsa”.
Az adatkezelés feltételeit az adatkezelési tájékoztató és az un. alávetési nyilatkozat tartalmazták.
Az adatkezelés célja a játékosok játékjogosultságának megismerhetősége és ellenőrizhetősége,
valamint az adatkezelőnek a játékosok versenyeztetésével kapcsolatos, Sporttörvényben
nevesített, konkrétan meg nem határozott jogszabályi kötelezettségek betartása. Jogalapként az
érintett, illetve törvényes képviselőjének a hozzájárulására (Alávetési nyilatkozat).

Az Alávetési nyilatkozat szerint „a sportoló a nyilatkozat aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a

MKOSZ a sportoló versenyeztetésével kapcsolatos, jogszabályban rögzített feladatai
teljesítése céljából a részére átadott személyes adatait kezelje, a kizárólagos üzemeltetése
alá tartozó honlapon (www.kosarsport.hu) azokat feltüntesse, ott közzé is tegye (ide értve a
fényképes megjelenést is), illetve a Nemzeti Kosárlabda Szövetség (FIBA) felé a sportoló
versenyeztetésével összefüggésben továbbítsa”.
Az Alávetési nyilatkozat ezen kívül arról tájékoztatja az érintettet, hogy a
Kötelezett a személyes adatokat nem használja más célra és azokat nem
továbbítja harmadik személyek részére, kivéve, ha ehhez az érintett
előzetesen írásban hozzájárul.

Az adatkezelés időtartamáról a Kötelezett az Alávetési nyilatkozatban

aszerint tájékoztatja az érintettet, hogy „a személyes adatokat a feladatainak
ellátásához szükséges ideig tárolhatja”.

Az érintetti jogokról úgy nyújt tájékoztatást az adatkezelési nyilatkozat, hogy

„az adatkezeléssel kapcsolatos jogokat és jogorvoslati lehetőségeket az
Infotv. tartalmazza”.

Jogalap ?

Tájékoztatás ?
 Az információt közvetlenül az egyénekhez kell eljuttatni, az nem
elég, ha a behivatkozott információ elérhető a honlapon valahol.

Nem tájékoztatja az érintettet arról, hogy mely Nem a valóságnak megfelelően tájékoztatja az érintettet
jogszabály, milyen feladatokra kötelezi a Kötelezettet. az adatkezelés jogalapjáról.

Nem tájékoztatja az érintettet arról, hogy pontosan kik ismerhetik meg az

adatait. Az Alávetési nyilatkozat nem tartalmazza egyértelműen, hogy
pontosan ki minősül adatkezelőnek, illetve, hogy az adatkezelő a
nyilvántartási rendszer működtetése során igénybe vesz-e
adatfeldolgozót (Bácskai Kornél), nincs említés ezek elnevezéséről,
elérhetőségéről.
"az érintettet megilletik az Infotv.- ben szereplő jogok és
jogorvoslati lehetőségek".

NENM FELEL MEG A VALÓSÁGNAK, hogy nem továbbítja az adatokat

harmadik személyek részére, hiszen az adatoknak az interneten való
elérhetővé tételével gyakorlatilag bárki megismerheti azokat.

Sem a fogalommeghatározások, sem pedig az egyéb

rendelkezések nem közérthető formában kerülnek rögzítésre,
hanem pusztán a – már nem hatályos – jogszabály szövege
van szó szerint beidézve.
Az adatkezelő ügyvédi iroda által működtetett – üzemeltetett – Honlapon keresztül lehetőség nyílik név,
email cím, teljes név, lakcím kötelező elemek megadásával kérdések feltevésére, valamint hírlevél
szolgáltatásra történő feliratkozásra.

A honlapon igénybe vehető email cím megadásával egy kalkulátor is. A Kötelezett a Honlapon megadott
és gyűjtött (személyes) adatokat más vidéki ügyvédi irodák részére is elérhetővé teszi, valamint a
megadott adatokat egy harmadik személy - Hyperweb Informatikai Kft. - által működtetett szerveren
tárolja, aki mint adatfeldolgozó vesz részt a folyamatban. Erről adatkezelési tájékoztatóban nem
tájékoztatta az érintetteket.

Az adatkezelőn kívül az adatokhoz „azok az irodák férnek hozzá, akik a honlapon is fel vannak tüntetve,
de mindenki csak a saját megyéjéből érkezett kérdezők adataihoz. Az egyes irodák a kérdező által
megadott valamennyi adathoz hozzáférnek. Az adatkezelő nem rendelkezett arról információval, hogy az
irodákon belül kik férnek hozzá ezekhez az adatokhoz. A megállapodásuk adatkezelési kérdéseket
nem szabályoz, csupán a válaszadással összefüggő feladatokat. Konkrét szerződésük nincs ezekre
vonatkozóan, e- mailben egyeztetik le az ügyvéd kollégákkal.
Jogalap ?

Tájékoztatás ?

Egyéb veszély ?
Pontosan milyen jog gyakorlását vagy kötelezettség teljesítését szolgálja az
adatkezelés. Az adatkezelőnek ki kell térnie arra is, hogy milyen célból,
milyen személyes adatokat kezel, hiszen az adatkezelés arányossága,
célhoz kötöttség ebben az esetben számon kérhető az adatkezelőn.

Az ismeretlen formában történő adattárolás, valamint

az írásos megállapodás hiányában végzett
adattovábbítás, adatfeldolgozás, adatkezelés megsérti
az Infotv. 7.§-ban foglalt adatbiztonságra vonatkozó
előírásokat.

A szolgáltatást igénybe vevőket nem tájékoztatta előzetesen és

megfelelően az adatfeldolgozók (Hyperweb Kft., valamint a
Honlaphoz hozzáférő ügyvédi irodák) igénybevételéről, valamint
nem foglalta írásba az adatfeldolgozásra vonatkozó
szerződéseket és nem kerültek tisztázásra az adatfeldolgozók
személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogai és
kötelezettségei.
 1 M FT

NEM KKV

REGISZTRÁLTAK SZÁMA: 927

5. LEGNAGYOBB PIACI SZEREPLŐ

PRECÍZ MEGFELELÉS MINTA

MENTESÍTÉST
KÉRÜNK

TÚLÉLJÜK LEMÁSOLJUK
 26. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot
ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a
kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel –
erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.
(2)60 Közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve,
feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a
személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött
adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő
közzétételére az 1. melléklet és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései
irányadóak.
(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi
önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető
szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében lévő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem
minősülő adat.

Közérdekű adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot
ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben
keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret,
függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti
felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést
szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.
 xy kérelmező benyújtott-e
kérelmet

Naaaa ?
……………. Kft-vel szemben
szabtak-e ki bírságot
“Nincs igazi alkotás végtelen, az ember legtitkosabb alkata fölött úrnak maradni tudó türelem nélkül.
Mert az alkotás soha nem bűvészmutatvány, villámgyors kunszt, sanzsé-passzé, a cilinderből nem
tud az alkotó műveket előhúzni. Nemcsak a lángész: türelem - maga a mű is türelem, az organikus
fejlődés türelme, a visszatartás és érlelés csodája. Megtanulni a türelmet, életben és munkában,
annyi, mint megtanulni a Teremtő titkát. Magold csak ezt a leckét, te nyugtalan és halandó.”

Márai Sándor: Füves könyv

Köszönöm szépen a figyelmet

Dr. Kéri Ádám