1.

A munkavédelem definíciója

2. A munkavédelem főbb területei

3. A munkabiztonság, a munkaegészségügy, a foglalkozásegészségügy, a

munkahigéne fogalma
4. A jogforrások hierarchiája, munkavédelmi jogforrások hierarchiája

5. A munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó főbb EU-s

irányelvek és magyarországi végrehajtásuk
6. Mi az időbeli, területi, személyi hatály jelentése

7. Kikre és kikre nem terjed ki a Munkavédelmi Törvény?

8. Mit jelent az, hogy munkavégzés hatáskörében tartózkodók?

9. A szabvány fogalma
10. A jogszabály, és a szabvány közötti különbségek

11. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés

általános követelményei
12. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
személyi feltételei

13. A munkabaleset, a kvázi baleset, az üzemi-úti baleset, a súlyos baleset,

a foglalkozási megbetegedés és az egészség fogalma
14. Az EK típusbizonyítvány, az EK megfelelőségi nyilatkozat, a
munkavédelmi üzembe helyezés, az áttelepítés, a fokozott expozíció
fogalma
15. A létesítés, a megelőzés, a munkaeszköz, a munkavállaló, a munkáltató,
az újraindítás fogalma

16. A munkavállaló főbb munkavédelmi kötelezettségei

17. A munkavállaló munkavédelemmel kapcsolatos főbb jogai

18. A munkavállaló alkalmazására vonatkozó főbb feltételek

19. A foglalkozásegészségügyi vizsgálatok csoportosítása

1.Időszakos orvosi vizsgálat- 2 szemészeti vizsgálat-
3 pszichoszociális tényezők-4 soron kívüli orvosi vizsgálat?

20. A munkavédelmi oktatás célja

21. A munkavédelmi oktatás típusai

22. A munkavédelmi kockázatértékelés fogalma

23. Mikor kell elvégezni a munkavédelmi kockázat értékelést?

24. A munkavédelmi kockázatértékelés elemei

25. Az egyéni védőeszközök fogalma

26. Mikor kell alkalmazni egyéni védőeszközöket?

27. Az egyéni védőeszközzel kapcsolatos fő munkáltatói kötelezettségek

28. Az egyéni védőeszközzel kapcsolatos főbb munkavállalói

kötelezettségek
29. Az egyéni védőeszközök csoportosítása kategóriák szerint

30. Az egyéni védőeszköz csoportosítása a védelem iránya szerint

31. A védőruha – munkaruha, egyenruha közötti különbségek

32. Hogyan hat a külső környezeti levegő szervezetünkre?

33. Az emberi szervezet hővesztési folyamatai

34. Az emberi szervezet hőérzetét befolyásoló tényezők

35. Az effektív, a korrigált effektív hőmérséklet fogalma

36. Hogyan határozzuk meg a korrigált effektív hőmérsékletet?

37. Belégzés útján történő expozíció, határérték, határkoncentráció, és
csúcskoncentráció fogalma

38. A por fogalma, mi történhet a belélegzett porral?

39. Mi a szilikózis, milyen nagyságú porok okozzák?

40. Szellőzések csoportosítása

41. A túlnyomásos, depressziós, kiegyenlített szellőzés főbb jellemzői
42. A helyi elszívás jellemzői

43. A természetes szellőzés jellemzői

 44. A klímatizálás fogalma, csoportosítása, jellemzői

45. A fény fogalma, spektrumának felosztása

46. Mennyi az ultraibolya, és az infravörös sugárzás

hullámhossztartománya?
46. Mi az a láthatósági függvény?

47. Mi történik a határréteghez (felülethez) érkező fénnyel?

48. A fényáram, a fényerősség, a megvilágítás, a fénysűrűség fogalma

49. Mi az akkomodáció, adaptáció, és a kontraszt fogalma?

50. Mi a káprázás, mi a két formája?

51. Melyek a megvilágítás minőségi és mennyiségi főbb mutatói?
52. Hogyan csoportosítjuk a fényforrásokat működési elvük alapján?

53. Melyek a fényforrások gazdaságosságra és minőségre utaló jellemzőik

 54. Hogyan csoportosítjuk a fényforrásokat színhőmérséklet alapján?

55. Mi a fényhasznosítás és a színvisszaadás?

56. Mi az az IP szám, mi a két betű jelentése?

Az első számjegy a szilárd anyagok, a második a vízzel szembeni védelemre. A magasabb

szám minden esetben magasabb védelmi szint

57. Mi az az IK szám?
Az IK besorolás az angol Impact Kinetic rövidítése, egy olyan jelölés amely megadja
az elektromos berendezések burkolatainak a külső mechanikai behatásokkal
szembeni védettségét. Minél magasabb ez a számérték, annál jobb
 58. Az ultraibolya sugárzás emberre gyakorolt hatása

59. Az infravörös sugárzás emberre gyakorolt hatása

60. A hang és a zaj fogalma

61. Hangforrások típusai, főbb jellemzőik

Vonalszerű hangforrás:

Felületszerű hangforrás:
Pontszerű hangforrás:

62. A hallható hang, az infrahang, az ultrahang tartományai

63. A hangintenzitás, a hangteljesítmény, a hullámhossz, a fajlagos
akusztikai impedancia fogalma

64. A Phon, a súlyozó szűrő, az „A-hangnyomásszint” fogalma

65. A munkahelyi zajexpozíció meghatározása

66. A zajexpozíciós határértékek felső és alsó beavatkozási határértékei

67. 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 8-11 § szerint hogyan kezeljük a zaj
expozíciót?

68. Az egyéni hallásvédő eszköz kiválasztása a 66/2005.(XII.22.) EüM

rendelet alapján az ún. SNR módszerrel
69. Az egyéni hallásvédő eszközök fajtái, jellemző
70. „Kéz-kar” rezgés esetén mennyi a megengedett expozíciós érték?

71. Egész testre ható rezgés esetén mennyi a megengedett expozíciós

érték?
A munkavédelem főbb területei

Munkabiztonság A munkabiztonság a munkavédelem műszaki biztonsággal foglalkozó

szakterülete, amelynek tevékenysége elsősorban a balesetek megelőzésére

Munkaegészségügy: -foglalkozás egészségügy

-munkahigéné

A jogforrások hierarchiája, munkavédelmi jogforrások hierarchiája

1. Alaptörvény
2. Törvény
3. Kormányrendelet
4. Miniszteri rendelet
5.Szabvány
6. Belső szabályzat

Mi az időbeli, területi, személyi hatály jelentése

Hatály jelentése: az érvényes jogszabály hol, mikortól és kikre nézve kötelező alkalmazású.
Egy jogszabály akkor hatályos, ha a meghatározott módon kihirdették (érvényességi feltétel)
és elérkezett az alkalmazásának meghatározott időpontja.

Időbeli hatálya (mikortól) A Mvt. 1994. január 1-től hatályos. Módosításai különböző
időpontokban, a módosítást elrendelő jogszabályok előírásai szerint léptek hatályba.

Területi hatálya (hol) a Magyar Köztársaság területe nemzetközi szerződésben bővíthető a

Magyar Köztársaság területén kívülre. ha külföldön történik a baleset, itthon is be kell
jelenteni, ha a cég Magyarországon van bejegyezve

Személyi hatálya (kikre nézve hatályos): Magyarország területén működő munkaadók

(természetes és jogi személy) munkavállalók (természetes személyek) állami szervek
érdekképviseletek

Mit jelent az, hogy munkavégzés hatáskörében tartózkodók?

munkavégzés hatókörében tartózkodó személyek (pl. járókelő, látogató, szolgáltatást

igénybe vevő
A jogszabály, és a szabvány közötti különbségek

Feladat Jogszabály Szabvány

Készítés Jogszabállyal feljogosított szervezet Elismert szabványosító szerezet vagy testület

Elismert szabványosító szerezet vagy testület

Kihirdetés Szerv hivatalos lapjában
hivatalos lapjában

Alkalmazás Kötelező Nem kötelező

Technika állásának figyelembe vétele Nem feltétel, de célszerű Feltétel

Közmegegyezés Nem feltétel Feltétel

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei

49. §(1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

a) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem
befolyásolja,
c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,
d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára - külön jogszabályokban meghatározottak
szerint - alkalmasnak bizonyult.
A munkára való alkalmasságról külön jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
(2) A tevékenység szerinti miniszter meghatározott munkakörök (foglalkozások) tekintetében előírhatja, hogy az
(1) bekezdésben foglaltakon túl pályaalkalmassági vizsgálat is szükséges, továbbá a vizsgálat rendjét az
egészségügyért felelős miniszternél egyetértésben határozza meg.
(3) A munkarendje szerint rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát
(Mt. 89. §) végző munkavállaló részére a munkáltató a munkába lépést megelőzően, illetve a munkaviszony
fennállása alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előirt időszakonként köteles biztosítani az orvosi
alkalmassági vizsgálatot.
(4) A munkavállalót nappali munkavégzésre kell beosztani, ha az orvosi vizsgálat megállapítja, hogy az éjszakai
munkavégzés a (3) bekezdésben említett munkavállaló egészségi állapotát veszélyezteti, vagy megbetegedése az
éjszakai munkavégzéssel áll okozati összefüggésben.
50. § A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és
jártassággal.
50/A. § A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat a külön jogszabályban foglaltak szerint óvni kell az őket
különösen érintő egészségkárosító kockázatoktól.
51. § (1) A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és
számú munkavállalót kell biztosítani.
(2) Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásban
(55. §) részesült munkavállalók léphetnek be.
(3)l Ha a munka a munkavállaló testi épségére, egészségére veszéllyel járhat, a foglalkoztatáspolitikáért felelős
miniszter - az egészségügyért felelős miniszterrel és a tevékenység szerinti miniszterrel egyetértésben - előírhatja,
hogy azt csak meghatározott szakképzettséggel (képzettséggel), illetőleg gyakorlattal rendelkező személy
végezheti.
(4) Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az
egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni.
52. § (1) Az iskolarendszerű oktatás, a nevelés keretében a tanulókkal és a hallgatókkal meg kell ismertetni a
biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető szabályait.
(2) A szakmai képzés keretében kell gondoskodni arról, hogy a résztvevők elsajátítsák a képzettségük alapján
betölthető munkakör egészségi és biztonsági követelményeit. A szükséges ismeretanyagot a feladatkörében
érintett miniszter a foglalkoztaíáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben határozza meg.
Az EK típusbizonyítvány, az EK megfelelőségi nyilatkozat, a munkavédelmi üzembe helyezés,
az áttelepítés, a fokozott expozíció fogalma

EK-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy a védőeszköz a mintának

és az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló külön
jogszabály előírásainak megfelel.
EK-típustanúsítvány: a megfelelőség értékelő szervezetek tevékenységéről szóló
törvényben ((Lásd: 2009. évi CXXXIII. tv.)) meghatározott bejelentett szervezet által kiadott
dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EK típusvizsgálat
alapján megfelel az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének
tanúsításáról szóló külön jogszabály előírásainak.
Munkavédelmi üzembe helyezés: az a munkavédelmi eljárás, amelynek során az
üzemeltető meggyőződik arról, hogy az adott létesítmény, munkahely, technológia,
munkaeszköz a munkavédelmi követelményeket kielégíti, és üzemeltetését elrendeli.
Áttelepítés: munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezésre kötelezett
munkaeszköz olyan áthelyezése, amely üzembe helyezési, üzemeltetési körülményei
tekintetében lényeges változást okoz.
Fokozott expozíció: Fokozott expozíció akkor alakul ki, ha a munkavállaló szervezetében a
munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben, bizonyos
vegyi anyagok meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja jön létre,
illetve a munkavállalónál meghatározott mértékű (bármely fülön 4000 Hz-en 30 dB)
halláscsökkenés alakul ki. A fokozott expozíció még nem foglalkozási betegség, csupán
annak lehetőségét jelzi. Amennyiben ebben a stádiumban munkáltatói intézkedés történik
(az adott anyag szervezetbe való bejutásának lehetőségét, illetve a zajterhelést megszüntetik
vagy mérséklik) nem alakul ki foglalkozási megbetegedés.

A munkavállaló főbb munkavédelmi kötelezettségei

• Munkavállaló kötelessége
• Köteles a részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni.
• A biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások
megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezni a munkáját. A számára kijelölt helyen és időben
munkaképes állapotban a munkaidőt munkával eltölteni.
• A munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során
alkalmazni.
• Kizárólag olyan munkát végezni, amire kiképezték, kioktatták. Kivételt jelent, ha baleset, tüzeset, vagy egyéb
rendkívüli esemény elhárításában kell részt vennie.
• A rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt
rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási
feladatokat elvégezni.
• A részére meghatározott és kiadott megfelelő védelmi képességű védőeszközt az előírásnak megfelelően
(szakszerűen) a munkavégzés teljes ideje alatt használni. Kényelmi, vagy egyéb ok miatt a rendeltetésszerű
használatától eltérni nem szabad.

A védőeszköz megfelelő állapotáról a használat előtt meggyőződni. A védőeszközök napi tisztításáról,

karbantartásáról gondoskodni.
• Olyan ruhában végezni a feladatait, mely nem akadályozza a munkavégzésben.
• Védőberendezéseket rendeltetésszerűen kell használni.
• Fegyelmet, rendet, tisztaságot tartani a munkaterületen, mert a tisztaság csökkenti a balesetveszélyt (pl.: víz- és
olajfolt).
• Munkatársakkal együttműködni, olyan magatartást tanúsítani, hogy a munkatársai munkáját ne zavarja, azok testi
épségét ne veszélyeztesse. . .. .
• Veszélyt jelentő rendellenességet, rosszullétet, sérülést azonnal jelenteni a közvetlen munkahelyi vezetőjének.
• A dohányzásra vonatkozó tilalmat be kell tartania, és erre figyelmeztetni kell azokat, akik vétenek az előírás
betartása ellen.
• A tűz- és robbanásvédelmi előírások maradéktalan betartása (tűz, illetve robbanás esetén akár halálos baleset is
be következhet).
A munkavállaló alkalmazására vonatkozó főbb feltételek

Minden munkavállaló esetében meg kell vizsgálni az egészségi állapotot, hogy alkalmas-e a
betöltendő munka elvégzésére, nincs-e olyan körülmény, amely a munkavégzés során
egészségállapot romlást idézne elő.
• A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatának célja annak orvosi megállapítása, hogy a
munkavállaló:
• egészségügyi szempontból alkalmas-e a választott (gyakorolni kívánt) munkakörben
egészségének, vagy testi épségének várható károsodása nélkül a munka végzésére;
• esetleges betegsége a munka elvégzése során nem idézhet-e elő saját magában, vagy a
vele együtt dolgozó munkatársában veszélyt, vagy fertőzést;
• megváltozott munkaképessége esetén milyen munkakörben, vagy feltételek mellett
foglalkoztatható;
• járványügyi érdekből kiemeltnek tekintett munkakörben nem szenved-e fertőző
betegségben, illetve nem hordozza-e szervezetében és nem üríti-e onnan ezek kórokozóit

A munkavédelmi oktatás célja

A munkavédelmi oktatás célja, hogy a munkát végző megismerje a szakmájához tartozó

munkavédelmi, biztonságtechnikai előírásokat, követelményeket. Fontos, hogy a biztonságos
munkavégzés érdekében ismerje meg a munkahelyére, munkakörére vonatkozó szabályokat,
utasításokat.

A munkavédelmi kockázatértékelés fogalma

A kockázatértékelés a sikeres munkavédelmi irányítás alapja, valamint a munkavégzéssel

összefüggő balesetek és a foglalkozási megbetegedések/fokozott expozíciós esetek
megelőzésének kulcsa.

Az egyéni védőeszköz csoportosítása a védelem iránya szerint

teljes testfelület: védőruha

A védőruha egyéni védőeszköz, amely a munkavégzés során a munkavállaló egészségét,
testi épségét veszélyeztető fizikai, kémiai, illetve biológiai károsító hatások ellen nyújt
védelmet.

Munkaruha: Nem a védelmi funkciója a jellemző, a munkavállaló saját ruházatát óvja az

elhasználódástól, illetve szennyeződéstől. Nem kötelező, juttatása általában belső
szabályozás, kollektív szerződés szerint történik

Hogyan hat a külső környezeti levegő szervezetünkre?

A környezeti levegő hatása a szervezetünkre: -külső hatások: (Exogén) levegő fizikai

tulajdonságai, klímatényezők -belső hatások: (Endogén) levegő összetétele, légszennyezés

ÉLETFOLYAMATOK SORÁN TERMELT HŐ LEADÁSA, ELVEZETÉSE

Az emberi szervezet hőérzetét befolyásoló tényezők

Az emberi hőérzetet befolyásoló tányezők A levegő hőmérséklete, annak térbelio időbeli

eloszlása, változása. A környező felületek közepes sugárzásio hőmérséklete. A levegő relatív
nedvességtartalma, illetveo a levegőben lévő vízgőz parciális nyomása. A levegő
sebessége.o Az emberi test hőtermelése, hőleadása,o hőszabályozása A ruházat hőszigetelő
képessége,o párolgást befolyásoló hatása

Hogyan határozzuk meg a korrigált effektív hőmérsékletet?

nomogram segítségével történik. Ha a dolgozó normál hőszigetelő képességű munka-, vagy

védőruhát visel (alsóruha + overall vagy ezzel egyenértékű ruházat) a normál nomogramot
kell használni. Ha meztelen felsőtesttel, rövid nadrágban végzi munkáját az alapnomogramot
kell használni. Cigányoknál kötelező jelleggel az alapnomogramot kell használni.

A por fogalma, mi történhet a belélegzett porral?

A por apró, tetszőleges alakú, sűrűségű, szilárd- vagy cseppfolyós részecskékből álló ún.
diszpergált anyag, amely az összefüggő teret kitöltő gázfázisú, diszperziós közeggel együtt
kétfázisú diszperz rendszert alkot.
A belélegzett levegőben lévő porral az alábbi történhet: -felső légutakon leválasztódik,
nem jut be a tüdőbe -tüdőben lerakódik -légzés során bejut a tüdőbe, de a kilélegzett
levegővel távozik

Szellőzések csoportosítása

túlnyomásos
depressziós
kiegyenlített

A helyi elszívás jellemzői

A klímatizálás fogalma, csoportosítása, jellemzői
, „ , , ,
□ A klimatizalascélja a külső időjárástól,
valamint a klimatizalando helyiségben
felszabaduló ho- es nedvesség
mennyiségtől függetlenül, előre
meghatározott légállapot biztosítása,
vagyis a helyiségben a levegő
□ A különböző ablakklíma, SPLIT és
MULTISPLIT készülékekkel klímatizálás
csak abban az esetben valósítható meg,
ha külön gondoskodunk a központi friss
levegőbejuttatásáról. Ellenkező esetben
csak léghűtő berendezésről beszélhetünk
□ A klímaberendezések a levegő hűtésének

szerinti változtatása. Hogy a ° Adiabatikus: a Ievegp hutese

követelményeket a klímaberendezés
kielégíthesse, a levegő melegítéséről,
hűtéséről, nevesítéserői és keveréséről
kell gondoskodni.
oxigén Is szSénedioxwlon^nmá!!óját
Üláíáss^l van^sszefüqaésben5 ’eVegÖ
ellátássá! van osszeruggesoen........
Szökkteül cnSlkea?M\Uík'«1hömlreék'í2f
befolyásolni. Teljes klímának nevezhetjük,
ha a levegő hőmérsékletét,
nedvességtartal mát, összetételét és
nyomását egyaránt befolyásolni tudja. A
klímaberendezés a hőelvitelen kívül
biztosíthatja a levegő tisztaságát, zaj-,___________
por- és szagmentességet.
vizbepor asztassa történik,, igv csak
egyidejű novekedese mellett. Emiatt
□
XsználIhltó. N?ári 1Ílapátban tehát a
levegő hűtése felületi hűtővel történik.
O Szigorúbb követelmények kielégítésére
Eaiap^klimaberendezésallalmazható
hUI^Xihi
íefkZO e^'m apot.e oallitasara
fel hasznai ható Nyári al lapotbantehat a
levegő hutese felületi hűtővel történik,
□ A Ha a visszakeringtetes (recirkulacio)
lehetosege fen nalfa jel i matizalando ,
helyisegbéfíTakkor energiába ka re kossagi
szempontból elokevereses (helyiségből
visszaszívott, és külső levegő keveréke),
vagy utókeveréses (helyiségből

Mennyi az ultraibolya, és az infravörös sugárzás hullámhossztartománya?

ultraibolya: 180-300 nm
infravörös:0,75-1000 mikrométer

Mi történik a határréteghez (felülethez) érkező fénnyel?

A közeg a határfelülethez érve el is nyelődhet, ekkor hőenergiává alakul.

Mi az akkomodáció, adaptáció, és a kontraszt fogalma?

Az egészséges, normális fénytörésű (emmetrop) szem nyugalmi állapotban a végtelen távoli

tárgy képét a retinára képezi le. A végtelen távolságban levő tárgyak képét a szemlencse
domborúságának változtatásával „állítja élesre" a szem. A fiatal szem rugalmas szövetei,
izmai tág határok között képesek a lencse domborulatát változtatni. A szemnek ezt az
alkalmazkodóképességét akkomodációnak nevezzük.

Ha világos térből sötétbe megyünk vagy fordítva, látásunk hirtelen romlik. A romlás mértéke
annál nagyobb, minél nagyobb a két fénysűrűség közötti különbség. Az új világítási szinten
látásunk egy idő után újra javul és adott idő után nem változik. Az eközben lezajló
folyamatot illeszkedésnek vagy adaptációnak nevezzük.
Melyek a megvilágítás minőségi és mennyiségi főbb mutatói?

• Fény sűrűség eloszlása

■ Tudjuk, hogy a szemünk fénysűrűséget észlel, a látást a nézett tárgynak és
környezetének fénysűrűsége teszi lehetővé. A fénysűrűséget viszont a
megvilágítás és a felület reflexiós tényezője (fi) befolyásolja. Amennyiben a
felületek reflexiós tényezői jelentősen eltérnek egymástól — és így nagy
fénysűrűség eltérés várható - akkor megfelelő fényeloszlású világítótestek
alkalmazásával és megfontolt elhelyezésével tudjuk az adaptációs
kényszert csökkenteni. Lényeges tehát, hogy a világítás tervezésénél
nemcsak a munkaterület megvilágítására kell gondot fordítani, hanem a
környező felületek fénysűrűség viszonyaira is.

• Térbeli és időbeli egyenletesség

1 T érbe lí egye nletesség

1 A szabvány kitér arra, hogy a munkaterületnek és közvetlen
környezetének átlagos megvilágítása között nagy eltérés ne legyen, A
munkaterületen a megvilágítás egyenletességének legalább 0,7-nek, a
közvetlen környezetén legalább 0,5-nek kell lennie. Bizonyos
esetekben előfordulhat, hogy az általános világítással nem, vagy csak
gazdaságtalanul érhető el a megfelelő megvilágítás vagy térbeli
egyenletesség Ilyenkor az általános világítást helyi világítással kell
kiegészíteni.
Imin
■ e=-----
£ai?

■ Időbeli egyenletesség

Az a tény, hogy egy világítási berendezés időben nem egyenletes

megvilágítást hoz létre, több - egymástól erősen különböző — okra
vezethet ő vissza,
■ A.) A fényforrások fényáram ingadozása a váltakozó áramú táplálás
következtében. A fényforrások fényárama a tápláló hálózat
frekvenciájának megfelelő hullámosságot mutat. Ezt jól
megfigyelhetjük, ha a fényforrás közelében kistehetetlenségű érzékelőt
(pl. fotodiódát) helyezünk el, és róla a fényárammal arányos jelet
Oszcilloszkópiavisszük.
• B.) Az élettartam során bekövetkező fényáram csökkenés a világítási
berendezések avulásával az üzemeltetési idő előre haladtával,
szükségszerű fényáram csökkenéssel, és így a megvilágítás

Mi a fényhasznosítás és a színvisszaadás?

Fényhasznosítás: A fényáram, és a fényforrás által felvett teljesítmény hányadosa. Azt fejezi ki,
hogy 1Watt elektromos teljesítményt a fényforrás hány lumen fényárammá alakít át.(lm/w)

Színvisszaadás ■ Ha a színes tárgyakat különböző fényforrásokkal világítjuk meg, a színeket nem

azonosnak érzékeljük. Ennek oka, hogy egy felület színe nem csak magától a felületektől hanem
annak reflexiós tulajdonságaitól is függ, valamint a megvilágító fényforrás fényének spektrumától
is, ha a fényforrás minden spektrumot tartalmaz, (színképe folytonos) a fényvisszaadás jó. Minden
szín felismerhetőmellette. Pl. az izzólámpa. A fényforrások színvisszaadásának minőségét 100-ig
terjedő számokkal jellemezzük.
Mi az az IK szám?

Az IK besorolás az angol Impact Kinetic rövidítése, egy olyan jelölés amely megadja az elektromos
berendezések burkolatainak a külső mechanikai behatásokkal szembeni védettségét. Minél
magasabb ez a számérték, annál nagyobb a burkolat fizikai behatásokkal szembeni védelme.

Az infravörös sugárzás emberre gyakorolt hatása

■ Az infravörös tartomány különféle hatásait az orvostudomány és a technika már régen

hasznosítja jóllehet a hatásfüggvények sugárzása az emberi szövetekben elnyelődik,
vérbőséget okoz és javítja az anyagcserét - ezen alapul az infralámpák terápiás hatása.
■ A szembe jutó intenzív infravörös sugárzásnak káros hatásai is ismertek, így a
kemencéknél dolgozók szemét ettől óvni kell, mert a szemlencsében és az üvegtestben
vissza nem fordítható károsodások keletkezhetnek (pl. hályogképződés).

■ Az optikai sugárzások biológiai hatásaival kapcsolatos biztonsági előírásokat a

CIE S 009/E:2002 nemzetközi szabvány tartalmazza, alapul véve az ICNIRP
(International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection = A Nem­
ionizáló Sugárzások Elleni Védelem Nemzetközi Bizottsága) 1996-ban kiadott
irányelveit. A figyelembe vett hatások a következők:
■ infravörös hályogképző hatás (ipari, vagy hő okozta hályog 700-1400 nm IR-A
■ fotokeratits (szaruhártyagyulladás) 200-320 nm UV B+C
■ fotoretinitis (ideghártyagyulladás, kék fény hatás) 310-700 nm lencseeltávolítás
után
■ 310-500 nm
■ a retina hő okozta károsodása 400-1400 nm
■ ultraibolya hályogképző hatás 290-325 nm
■ ultraibolya okozta bőrpír (erythema) (leégés) 200-400 nm

Hangforrások típusai, főbb jellemzőik

Hangforrások elemi típusai:

(g) PONTSZERŰ HANGFORRÁS (pontsugárzó)

VONALSZERŰ HANGFORRÁS (vonalsugárzó)

/[Síi FELÜLETSZERŰ HANGFORRÁS (felületsugárzó)

 a hangnyomás a felületen oszlik meg
a hangforrástól távolodva növekszik a
felület
csökken az egységnyi felületre eső hangnyomás
a csökkenés a gömbfelület sugarával arányos
ahol:
L a vizsgálati pontban eredő hangnyomásszint
[dB]
í_w a zajforrás hangteljesítményszintje [dB]
r a vizsgálati pont távolsága a zajforrástól [m]

FELÜLETSZERŰ HANGFORRÁS
a hang nagy felületen sugárzódik le, melynek minden eleme független hangforrásként működik
ha nincs akadály a térben,akkor a hanghullámok véletlenszerű fázisban félgömbszerűen terjednek

végtelen hosszú vonal (elméletben),melynek minden eleme hangforrásként működik

ha nincs akadály a térben,akkor a hanghullámok hengeres hullám formájában terjednek

A hangintenzitás, a hangteljesítmény, a hullámhossz, a fajlagos akusztikai impedancia

fogalma
I V
Hangintenzitás (def.): a hanghullám akusztikai energiát szállít terjedésének irányában,az egységnyi idő alatt egységnyi felületen merőlegesen
átáramló hangenergia a hangintenzitás (vektormennyiség).

Jele: /, mértékegysége: [W/m2].

Hangteljesítmény (def.): valamely hangforrás hangteljesítménye a hangforrás által az időegység alatt minden irányban kisugárzott hangenergia.
Jele: P. mértékegysége:Watt [W]

A hangteljesítmény forrásjellemző (zajemisszió), mely nem távolságfüggő

Hullámhossz (def.): a hullám azonos fázisú pontjainak távolsága, térbeli terjedés esetén az azonos hangnyomású közeg részecskéinek távolsága,
a térbeli periodicitás jellemzője. Jele: z, mértékegysége: méter [m].
Hangsebesség (def.): a hullámterjedés sebessége a közegben, mely alapvetően a közeg sűrűségének a függvénye. Nem keverendő össze a közeg
részecskéinek pillanatnyi rezgéssebességével (v)l Jele: c, mértékegysége: [m/s],
J
Fajlagos akusztikai impedancia (def.): terjedő síkhullámban a p hangnyomás és a v részecskesebesség hányadosa az adott közeg
hullámellenállása (akusztikai keménysége), mely térben és időben állandó. Jele: Z$, mértékegysége: [Ns/m3].

A munkahelyi zajexpozíció meghatározása

Munkahelyi zajexpozíció meghatározása (def.): a zajexpozíció idővel

súlyozott átlaga egy nyolcórás munkanapra vonatkoztatva.

A 6612005. (XII. 22.) EüM rendelet (a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó

minimális egészségi és biztonsági követelményekről) alapján.

Jele: mértékegysége: decibel (dB).

A Tm megítélési idő: 8 óra a műszak, illetve a zajhatás időtartamától függetlenül.

Amennyiben a T mérési idő megegyezik a TM megítélési idővel, úgy LAeq =
66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 8-11 § szerint hogyan kezeljük a zaj expozíciót?
A zajexpozícióból származó kockázatok csökkentésénél különösen a következőkre kell figyelemmel lenni:
• más munkamódszerek bevezetése, amelyek kisebb zajterheléssel járnak
• a lehető legkisebb zajt kibocsátó munkaeszköz kiválasztása, illetve a munkaeszköz zajkibocsátásának csökkentésére szolgáló
berendezés alkalmazása
• a munkahelyek és a munkavégzés helyszíneinek megtervezése és kialakítása
• a munkavállalók megfelelő tájékoztatása és oktatása a munkaeszközök szakszerű használatáról,a zajexpozíció lehető legkisebb
mértékűre történő csökkentése érdekében

Az egyéni hallásvédő eszközök fajtái, jellemzői

füldugók, fültokok

Egész testre ható rezgés esetén mennyi a megengedett expozíciós érték?

Egész testre ható rezgés esetén:

a) a napi megengedett expozíciós határérték 8 órás referencia-időszakra vonatkoztatva 1,15 m/s2.A
pillanatnyi rezgésgyorsulás csúcsértéke S időállandóval mérve a 10 m/s2-et nem haladhatja meg;
b) a prevenciós határérték 8 órás referencia-időszakra vonatkoztatva 0,5 m/s2.
Munkavédelem genyó (páratlan kérdések)

A munkavédelem definíciója

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti

feltételeit foglalja össze a szervezetten munkát végzők biztonságának, egészségének megóvása és
a munkavégzés humanizálása érdekében.

A munkabiztonság, a munkaegészségügy, a foglalkozásegészségügy, a munkahigiéne

fogalma

munkabiztonság: a munkavédelem műszaki biztonsággal foglalkozó szakterülete, amelynek

tevékenysége elsősorban a balesetek megelőzésére irányul.

munkaegészségügy: a munkavédelem egészségügyi biztonsággal foglalkozó szakterülete,

amelynek tevékenysége a fokozott expozíciók, a foglalkozási megbetegedések megelőzésére
irányul.

foglalkozásegészségügy: mindazon egészségügyi intézkedések összessége, amelyek célja az

egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése és
fenntartása.

munkahigéné: a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok

előrelátásával, felismerésével, mérésével, értékelésével és kezelésével foglalkozó szakterület.

A munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó főbb EU-s irányelvek és magyarországi

végrehajtásuk

A munkavédelem Európai Uniós

jogi háttere
• Az 1957-ben megkötött Római Szerződés fő alapgondolatai (EGK):
• Az áruk szabad áramlása
• Vámok eltörlése
• Mennyiségi korlátozás megszüntetése
• A személyek egészségének és életének védelme
• Ekkora munkavállalók védelmét még nem tekintették kiemelten fontos feladatnak
• 1986 Európai Egysége Okmány
• A megfogalmazott célok között szerepel:
• - a műszaki szabályozáson alapuló gazdaságpolitika, az egészségre és biztonságra vonatkozó, magas szintű
védelmen alapuló szabályok harmonizálása.
• Új megközelítési irányelvek:
• A kölcsönös elismerés elve
• Az új megközelítés elve
• Az új megközelítés a műszaki harmonizálás és szabványosítás című E.U. bizottsági anyag új korszakot nyitott.
Európai Szabványosítási Szervezet állt össze, mely által készített szabványokat a tagállamok beemelték a
Nemzeti Szabványok közé.
• A harmonizált Európai Szabványok önkéntes alkalmazásúak. A gyártó más megoldást is választhat, de bizonyítani
kell, hogy az általa alkalmazott megoldás kielégíti az irányelveket
• EK szerződés
• Az EK. szerződés 137. cikkeje alapján kiadott irányelvek a munkavállalók munkahelyi biztonságára és
egészségére vonatkozó irányelveket tartalmazza. Ezen irányelveknek a sajátossága, hogy un. minimális
követelményeket tartalmaznak, melyet minden tagállamnak be kell tartani.
• A munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozóan a 89/391 EK számú keretirányelvet tekintjük
alapirányelvnek. Ez főleg a Munkavédelmi Törvényben került kihirdetésre.
■ Ezen felül a végrehajtás megkönnyítésére az E U. Számos egyedi irányelvet adott ki. Pl. a 89/655/EGK irányelv
mely a munkavállalók által a munkavégzés során használt munkaeszközök minimális biztonsági és egészségügyi
követelményeinek szintjét határozza meg. Érmek az irányelvnek a tartalmát a [14/2004. (IV. 1Í) FMM] rendeleibe
építették be.
 A munkavédelem magyarországi jogi háttere
Korábban Ma
Magyar Köztársaság Alkotmánya [1949: XX. Tv. 66§(3). Magyarország Alaptörvénye
(2011. április 25.)

70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk XX. cikk

van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki
egészséghez.
(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem,
az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás
megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával,
valamint az épített és a természetes környezet
védelmével valósija meg.
(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését
Magyarország genetikailag módosított élőlényektől
mentes mezőgazdasággal, az egészséges
élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés
biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi
ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres
testedzés támogatásával, valamint a környezet
védelmének biztosításával segü elő.
XXI. cikk
(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát
az egészséges környezethez.

MUNKAVÉDELEMRE VONATKOZÓ SZABÁLY

Munkavédelmi Törvény
Munkabiztonságra vonatkozó jogszabályok (FMM)
Munkaegészségügyre vonatkozó jogszabályok (SzCsM)
Szabályzatok (illetékes miniszter) (biztonsági szabályzatok)
Munkavédelmi tartalmú Nemzeti Szabvány
Munkáltató belső munkavédelmi szabályozási rendszere

Kikre és kikre nem terjed ki a Munkavédelmi Törvény?

Kikre: Magyarország területén működő munkaadók (természetes és jogi személy), munkavállalók

(természetes személyek), állami szervek, érdekképviseletek

Kikre nem: Nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, csak a munkavégzés hatókörében tartózkodók
vonatkozásában

Illetve Rendkívüli munkavégzési körülmények esetére (pl. mentési, katasztrófaelhárítási

tevékenységek), illetve a rendvédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél, a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a katasztrófavédelem szerveinél munkavégzésre

A szabvány fogalma

A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan
műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és
olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz,
amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés általános követelményei

18. § (1) Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és

üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása,
tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a
munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos,
technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet.

(2) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése

helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat.
(3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és
rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott
EKmegfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl.
tanúsítvány).

(4) Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik
egyéni védőeszköz EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve egyéni védőeszköz EK
típustanúsítvánnyal. Az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni. • (5) • (6)
Amennyiben külön jogszabály egyes munkaeszközök üzembe helyezését hatósági engedélyhez
köti, ez a hatósági engedély egyenértékű a (3) bekezdés szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal.

A munkabaleset, a kvázi baleset, az üzemi-úti baleset, a súlyos baleset, a foglalkozási

megbetegedés és az egészség fogalma
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal
összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának
mértékétől függetlenül.

Kvázi baleset: Személyi sérüléssel nem járó, de a munkavállalóra baleseti veszélyeztetést jelentő
esemény, amely anyagi kárral, termelés kieséssel valamint balest veszélyes helyzet kialakulással jár

Üzemi (úti) baleset: Az a baleset mely a munkavállalót a lakásáról (vagy szállásáról) a

munkahelyére, illetve munkahelyéről éri. Az érintett útvonalat - kerülő nélkül - a lehető
legrövidebb úton, indokolatlan megszakítás nélkül kell hogy megtegye a munkavállaló.

Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan

heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült
egészségkárosodás, amely

- a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során

előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető
vissza, illetve

- a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

A létesítés, a megelőzés, a munkaeszköz, a munkavállaló, a munkáltató, az újraindítás

fogalma
Létesítés: az a folyamat, melynek eredményeként új üzem, munkahely jön létre, vagy meglévő
felújítása, bővítése, átalakítása, illetve gép telepítése történik, függetlenül attól, hogy létrejötte
után termelő vagy nem termelő célra használják.

Megelőzés: a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység

bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy
csökkentése.

Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során
alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz).

Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.

Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató.

Újraindítás: az olyan - munkavédelmi szempontból korábban üzembe helyezett - munkaeszköz,

technológia újbóli üzembe helyezése, amelyet műszaki okból egybefüggően 30 napot
meghaladóan nem használtak, vagy amelyen teljes szétszereléssel együtt járó javítási
munkafolyamatot végeztek.

A munkavállaló munkavédelemmel kapcsolatos főbb jogai

-Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit és a munkavédelemre

vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását megkövetelni.

-A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét, vagy testi

épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának teljesítésével
másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia.

-Munkaköréhez és/vagy tevékenységéhez előírt egyéni védőeszközöket megkövetelni a

munkáltatójától

A foglalkozásegészségügyi vizsgálatok csoportosítása

-Előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat

-Járványügyi szempontból végzett előzetes és esetenkénti orvosi vizsgálat

-Nem találtam több értelmes dolgot erről hogy b@szná meg!

A munkavédelmi oktatás típusai

-előzetes munkavédelmi oktatás

-ismétlődő munkavédelmi oktatás

-rendkívüli munkavédelmi oktatás

-egyéb

Mikor kell elvégezni a munkavédelmi kockázat értékelést?

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések

meghatározását - eltérő rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően
indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni az Mvt. 54. § (3) bekezdése szerint.

Az egyéni védőeszközök fogalma

Olyan eszköz, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy viselve vagy kézben tartva megvédje az
egyént az egészségét vagy a biztonságát érintő egy vagy több kockázattal szemben, továbbá az
ilyen eszközhöz tartozó, nem kézben tartott és nem viselt kikötési rendszerek, amelyeket arra
terveztek, hogy az adott eszközt valamilyen külső eszközzel vagy rögzítési ponttal összekapcsolják,
és amelyek eltávolíthatók, továbbá amelyek nem tesznek szükségessé rögzítésre munkálatokat a
használat előtt.
Az egyéni védőeszközzel kapcsolatos fő munkáltatói kötelezettségek

-A munkáltató köteles ingyenesen biztosítani az egyéni védőeszközt a munkavállaló számára, de a

munkáltató tulajdona marad.

-A kockázat fennállása esetén a munkáltató azonnal (próbaidő alatt is) köteles biztosítani.

-Mosásáról, tisztításáról, karbantartásáról és tárolásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

Az egyéni védőeszközök csoportosítása kategóriák szerint

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK

Egyéni védőeszköz • III. kategória

kategóriái
I. kategória
felületi mechanikai sérülés;
vízzel hosszú ideig vagy kis
hatásfokú tisztítószerrel való
érintkezés;
legfeljebb 50 °C hőmérsékletű
forró felületekkel való érintkezés;
napfénynek való kitettség (a
nap megfigyelésének
kivételével) okozta szemsérülés;
nem szélsőséges jellegű légköri
körülmények ellen védelmet nyújtó
egyéni védőeszközök.
II. kategória magánhasználatra
szánt egyéni védőeszközök (hő
elleni védelmet szolgáló sütő- és
fogókesztyük, fényvisszaverő vagy
fluoreszkáló elemekkel ellátott
ruházati cikkek)
- az egészségre veszélyes anyagok és
keverékek,
- oxigénhiányos atmoszféra,
- biológiailag káros anyagok
- Ionizáló sugárzás, lézersugárzás és
radioaktív szennyeződés,
- legalább 100 °C-os környezeti
levegőhöz hasonló hatást keltő magas
hőmérsékletű környezetek,
- legfeljebb -50 ’C-os környezeti
levegőhöz hasonló hatást keltő
alacsony hőmérsékletű környezetek,
- a magasból való leesés,
- áramütés és feszültség alatti
munkavégzés,
- folyékony közegbe fulladás,
- nagynyomású anyagsugár (pl.
folyadék, homok) okozta károsodás,
- kézi láncfűrész általi vágás.
- késszúrás,
- golyó általi sebesülés,
- ártalmas zaj ellen védelmet nyújtó
egyéni védőeszközök

A védőruha - munkaruha, egyenruha közötti különbségek

-Az egyenruha a szervezet és a tevékenység egyidejű felismertetését szolgálja (pl. rendőr, tűzoltó).
Az egyenruha jellemző viselet a fegyveres testületek és más hivatalos szervezetek körében, de
gyakran keveredik a formaruhával.

-A védőruha egyéni védőeszköz, amely, testi épségét veszélyeztető fizikai, kémiai, illetve biológiai
károsító hatások ellen nyújt védelmet. Szabványok és normák által meghatározott védelmi
képességgel rendelkeznek.

-A munkaruha a tevékenységből adódó fokozott idénybevételtől és szennyeződéstől óvja a

munkavállaló saját ruházatát, vagy helyettesíti azt.

33. Az emberi szervezet hővesztési folyamatai

-Hő a szervezetből párolgással (evaporatio), vezetéssel (conductio), áramlással (convectio) és

sugárzással (radiatio) távozhat.

-A bőr felső rétegeiből állandóan, minden verejtékezés (izzadás) nélkül is párolog víz.
-Ha a szervezetnek több hőtől kell megszabadulnia, aktiválódik a verejtékelválasztás (izzadás,
perspiratio sensibilis, ).

-A szervezettel érintkező mozdulatlan közeg (levegő vagy tárgy) felmelegítése a vezetéses

(konduktív) hőleadás. A levegő jó hőszigetelő, ezért a vezetéses hőleadás levegőben általában
kevéssé jelentős.

-Ha a szervezettel érintkező levegő folyamatosan új levegőréteggel cserélődik ki, a hőleadás

fokozódik: ebben az esetben áramlásos (konvektív) hőleadás jön létre.

-A szervezet és közeli vagy távolabbi környezete között sugárzásos hőkicserélődés van. A

sugárzásos hőkicserélődés arányos a sugárzó/sugárzásnak kitett testfelülettel.

Az effektív, a korrigált effektív hőmérséklet fogalma

Effektív hőmérséklet (EH, °C): a munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma

(klímaindexe), amely az adott hely léghőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát és a
légsebességet veszi figyelembe.

Korrigált effektív hőmérséklet (KEH; mértékegysége: °C): A munkahelyi levegőkörnyezet olyan

komplex mutatószáma, amely az előzőekben leírtakon kívül a hősugárzást is figyelembe veszi
(nomogramok alapján határozható meg, a glóbusz-hőmérséklet felhasználásával).

Belégzés útján történő expozíció, határérték, határkoncentráció, és csúcskoncentráció

fogalma

-Belégzés útján történő expozíció: az a folyamat, amely során a levegőben jelenlévő vegyi
anyagokat, porokat egy személy belélegzi.

-Határérték: a levegőben levő vegyi anyag koncentrációjára vonatkozó viszonyítási szám. A

határérték 8 órára van megállapítva, de rövidebb időszakra vagy koncentráció-csúcsértékre is
megállapítható.

-Határkoncentráció: az a legnagyobb szennyezőanyag koncentráció [mg/m3], amely még

megengedhető a munkahely légterében. Ezt a 25/2000. (IX. 30.) EÜMSZCSM rendelet a
munkahelyek kémiai biztonságáról c. rendelet határozza meg.

CK: megengedett csúcskoncentráció (rövid ideig megengedhető legnagyobb

levegőszennyezettség): a légszennyező anyagnak egy műszakon belül megengedett, az ÁK értéket
meghaladó legnagyobb koncentrációja

Mi a szilikózis, milyen nagyságú porok okozzák?

-A szilikózis egy tüdőbetegség, ahol a hosszantartó szilíciumdioxid por belélegzése tüdőfibrózist

okoz, ami krónikus légszomjjal járhat.

A túlnyomásos, depressziós, kiegyenlített szellőzés főbb jellemzői

Túlnyomásos:
befújt levegő térfogatárama nagyobb az elszívottnál (10-50 Pa túlnyomás), a felesleg a helyiség
ajtó és ablak résein keresztül távozik, és ott - esetleg - további ártalmakat okozhat o túlnyomás
elvezetése szabályozottan: túlnyomászsalukkal o bevezetés előtt szűrés, melegítés, hűtés o fontos
a huzatmentes bevezetés (olyan idomok alkalmazása a belépő levegőnyílásokon, amelyek pl.
„megpörgetik" a levegőt. o Alkalmazása: o a szellőztetett teret a környezet káros hatásaitól akarjuk
megvédeni; o a meleg levegő és a felesleges nedvesség (köd) elvezetésére o ahol kályhafűtés van
(nyitott égéstér)

Depressziós szellőzés
a helyiség tömítetlenségein szervezetlen légbeáramlás alakul ki. o elszívott levegő térfogatárama
nagyobb a befújtnál (10-50 Pa depresszió), a helyiség ajtó és ablak résein keresztül történik levegő
beáramlás o alkalmazása ha a szellőztetett tér szennyező anyagait nem akarjuk kiengedni a térből,
védjük a környezetet (konyha, festőműhely)

Kiegyenlített szellőzés
elszívott levegő térfogatárama azonos a befújttal o kis mértékű túlnyomás és depresszió
kialakulhat o alkalmazása ha a szellőztetett tér és a környezet szennyező anyagait nem
veszélyeztetik a levegőminőséget (sem a külső, sem a belső teret nem kell védeni) o előnye az
egyenletes befúvás és elszívás, kis huzathatás

A természetes szellőzés jellemzői

Az épületek belső terei és a külső tér közötti légcsere.

Létrehozza: külső levegő áramlása, vagy a külső- és belső levegő hőmérsékletének különbsége,
vagy ezek együtt.

Feltétele: a belső és a külső tér közötti határolófalak a levegő átbocsátására alkalmasak legyenek
és nyomáskülönbség jöjjön létre.

Szél hatására a széllel szemben levő oldalon túlnyomás, a szélárnyékos oldalon pedig depresszió
alakul ki. A bevezető nyílásokat tehát a széllel szemben, az elvezető nyílásokat pedig a
szélárnyékos oldalon kell elhelyezni. A kivezető nyílásoknál célszerű szélvédő parapetet elhelyezni,
ami a széliránytól függetleníti a kiáramlás lehetőségét.

A fény fogalma, spektrumának felosztása

■ A fény elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú

tartománya, amelyet az emberi szem érzékelni tud.

SZÍN SPEKTRUM HULLÁMHOSSZ

ibolya 400 - 420 nm

kék 420 - 500 nm
zöld 500-570 nm
sárga 570 - 590 nm
narancs 590 - 600 nm
vörös 600 - 800 nm
Mi a láthatósági függvény?

Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a sugárzás mennyire „látható", akkor a láthatóságra jellemző
hatásfüggvényt, azaz a láthatósági függvényt kell alkalmaznunk.

® = ®a + ®t + ®p

A fényáram, a fényerősség, a megvilágítás, a fénysűrűség fogalma

A fényáram tehát teljesítményalapú mennyiség és az összes kisugárzott emberi szem által

érzékelhető fényt jelenti. Ahhoz, hogy valóban a fényáramot kapjuk a teljesítményt súlyozni kell a
láthatósági függvénnyel

Fényerősség: A hétköznapi használatban gyakran tévesen használjuk. A fényerősség valójában egy

adott irányban kibocsájtott fényre értendő. A fényforrást elhagyó és az adott irányt tartalmazó dQ
elemi térszögben terjedőd® elemi fényáram és az elemi térszög hányadosa.

A megvilágítással, mint fizikai mennyiséggel fejezzük ki, hogy egy adott felületen (pl. íróasztal)
„milyen világos van." A megvilágítás valamely felület adott pontjában az adott pontot tartalmazó
felületelemre esőfényáramnak és a felületelemnek a hányadosa.

Egy adott felület fénysűrűségén (L) a felületekről merőlegesen kisugárzott fényerősségnek (I) és a
felületnek a hányadosát értjük.

Mi a káprázás, mi a két formája?

Ha a látótérben túl nagy fénysűrűségűfelület van (104cd m2nélnagyobb) felület van, ez káprázást
okoz. A kápráztató hatás származhat világítótesttől (közvetlen) vagy erősen megvilágított
felülettől. (közvetett káprázás) A káprázás hatása alapján lehet zavaró és rontó káprázás, az előző
csak kényelmetlenséget okoz, az utóbbi rontja a látóteljesítményt. A káprázás mértékét a
fénysűrűségem kívül a kápráztató felület nagysága, elhelyezkedése, látószög is befolyásolja.

Hogyan csoportosítjuk a fényforrásokat működési elvük alapján?

Hogyan csoportosítjuk a fényforrásokat színhőmérséklet alapján?

■ Színhőmérsékletük alapján a fényforrásokat 3 csoportra osztjuk:

■ Meleg fehér: TCC < 3300 K

■ Semleges fehér: 3300 K < TCC < 5300 K

■ Hideg fehér: TCC > 5300 K

Mi az az IP szám, mi a két betű jelentése?

■ Védettség szilárd testek és víz behatolása ellen, (Ingress Protection), (IP és

IK számok)
Első számjegy (szilárdtestek) Második számjegy (víz)
értéke jelentése értéke jelentése

0 Nincs védelem. 0 Nincs védelem

1 Legfeljebb 500 mm átmérőjű tárgyak behatolása ellen védett 1 Függőlegesen csepegő víz ellen védeti
(kéz)
2 Legfeljebb 12 mm átmérőjű tárgyak behatolása ellen védett (ujj) 2 Csepegő víz ellen védett, 15°
döntésnél

■ 4
Legfeljebb 2,5 mm átmérőjű tárgyak behatolása ellen védett

Legfeljebb 1 mm átmérőjű tárgyak behatolása ellen védett

3

4
Esővíz ellen védett

Bármilyen irányból freccsenő viz ellet

védett

5 Káros por behatolás ellen védett 5 Vizsugáx ellen védett

6 Por ellen tömített 6 Erős vízsugár ellen védett

- - 7 Vízbemerítés ellen védett
8 Tartós víz alatti mű ködösre
alkalmas

Az ultraibolya sugárzás emberre gyakorolt hatása

-Az infravörös tartomány különféle hatásait az orvostudomány és a technika már régen hasznosítja
jóllehet a hatásfüggvények sugárzása az emberi szövetekben elnyelődik, vérbőséget okoz és javítja
az anyagcserét - ezen alapul az infralámpák terápiás hatása.

-A szembe jutó intenzív infravörös sugárzásnak káros hatásai is ismertek, így a kemencéknél
dolgozók szemét ettől óvni kell, mert a szemlencsében és az üvegtestben vissza nem fordítható
károsodások keletkezhetnek (pl. hályogképződés).

A hang és a zaj fogalma

Hang (def.): valamilyen rugalmas közegben nyomáshullám (mechanikai hullám) formájában terjedő
rezgés, melyet az emberi fül hangként érzékel. A rugalmas közeg részecskéit az egyensúlyi
állapotukból kimozdító energiaforrás a hangforrás. A hangforrások által gerjesztett hangok
terjedhetnek levegőben léghang formájában, szilárd közegben testhang formájában és folyékony
közegben folyadékhang formájában.

A zaj: nem kívánt, zavaró, kellemetlen, vagy káros hang. A különböző hangok megítélése (a káros
hangok kivételével) -szubjektív: a ksigyermek sírása az anya számára hasznos, az alvó személyt
pedig zavarja, de nem kívánt és kellemetlen a szomszédos lakás lakóinak szemszögéből.
A hallható hang, az infrahang, az ultrahang tartományai

nincs benne a jegyzetben ez a geci

A Phon, a súlyozó szűrő, az „A-hangnyomásszint” fogalma

Phon (def.): az ember által érzékelt szubjektív hangosság, vagyis a hangérzet erősségének
mérőszáma. Jele: LN mértékegysége: phon [phon].

Súlyozó szűrő (def.): a teljes vizsgált frekvenciatartományon alkalmazott sávszűrő, amelynek

használatával mért hangnyomás-szintek jó közelítéssel fejezik ki az érzékelt hangosságszintet.

A-hangnyomásszint (def.): a zajmérő készülékbe iktatott IEC 651:1979 szabvány szerinti A-jelű
súlyozó szűrővel mért hangnyomásszint. Jele: LA mértékegysége: decibel(A) [dB(A)].

A zajexpozíciós határértékek felső és alsó beavatkozási határértékei

E rendelet alkalmazásában a napi zajexpozíció szintjére és a legnagyobb hangnyomásszintre

vonatkozó zajexpozíciós határértékek, illetve a zajexpozíciós beavatkozási határértékek (a
továbbiakban: beavatkozási határértékek) a következők:

a) zajexpozíciós határértékek: LEX,8h = 87 dB(A), illetve pcsúcs [Lmax] = 200 Pa [140dB(C)]

b) felső beavatkozási határértékek: LEX,8h = 85 dB(A), illetve pcsúcs [Lmax] = 140 Pa [137 dB(C);

c) alsó beavatkozási határértékek: LEX,8h = 80 dB(A), illetve pcsúcs [Lmax] = 112 Pa [135 dB(C)].

Az egyéni hallásvédő eszköz kiválasztása a 66/2005.(XII.22.) EüM rendelet alapján az ún.

SNR módszerrel

Hallásvédő eszköz kiválasztása a 66/2005.(XII.22.) EüM rendelet alapján az un. SNR módszerrel:
ahol: zajszint-abszorpciós szám= fennmaradó zajszint

Példa:: 100 dB-26dB = 74dB

A megfelelő hallásvédelmi eszköz kiválasztásának célja, hogy a viselőt csak 70-80 dB-es zajszint
érje. A túlságosan erős hangelnyelés (túlvédelem) kommunikációs problémákat okoz, és
elszigeteltség érzéshez vezet.

LCeq: az értékelési időre meghatározott egyenértékű C-hangnyomás szint;

SNR: az alkalmazott egyéni hallásvédő legalább eszköz 80%-os szinten számított hangcsillapítása,
azaz x > 80 % (SNR80Zajvédő fültok: MSZ EN 352-1:2003

„Kéz-kar” rezgés esetén mennyi a megengedett expozíciós érték?

a napi megengedett expozíciós határérték napi 8 órás referencia-időszakra vonatkoztatva,

négyzetes középértékben (rms-ben) mérve 5 m/s2 , hideg/nedves munkakörnyezetben 2,5 m/s2 .
Továbbá az S időállandóval mért legnagyobb súlyozott gyorsulás az 50 m/s2 -et nem lépheti túl;