Balesetvédelem elsősegély

1. a.) Ismertesse az elsősegélynyújtás feladatait, általános szabályait!

Feladatok:
 A helyszín és helyzet biztonságos felmérése
 Tájékozódás a történtekről: sérültek száma, állapota, sérülések jellege, mi történt…
stb.
 Esetleges újabb balesetveszély elhárítása
 A sérült biztonságos elhelyezése
 A sérült megnyugtatása
 Betegvizsgálat: eszméletvizsgálat, légzésvizsgálat, sérülések vizsgálata, látható,
hallható elváltozások, kikérdezés
 Halaszthatatlan beavatkozások elvégzése
 Segítség hívása
 A sérült ellátása (kevés mozgatással)
 Tömeg eltávolítása
 Sérülttel maradni a szakszerű segítség megérkezéséig

Szabályok:
→ Az elsősegélynyújtó ne veszélyeztesse magát:
1. A baleseti helyszín biztonsága (ne kockáztassunk)
2. A fertőzés elkerülése: mindenkit potenciálisan fertőzőnek kell tekinteni, így
védeni kell a kezünket (gumikesztyű, nejlonzacskó, kötszer csomagolása).
→ Pánikhangulat legyőzése: erősnek és fegyelmezettnek kell lenni, a higgadt,
határozott, egyszerű utasításokat mindenki követi; próbáljuk érzelmünket
kontrollálni, figyeljük az eseményeket kívülállóként.
→ Kapcsolatfelvétel: segítség hívása
→ Fontossági sorrend
→ Legjobb tudás szerinti ellátás
→ Mentés szervezése
→ Az elsősegélynyújtó legyen: határozott, gyors, emberséges, szerezzen segítőtársakat,
adjon higgadt, egyszerű utasításokat

b.) Mutassa be a fektetési módokat, különböző sérülés, állapot esetén!

 Eszméletlen sérült, erős ittasság esetén → stabil oldalfekvés (kivéve, ha a
betegvizsgálat során azt tapasztaljuk, hogy a sérültnek gerinc, medence, combcsont
vagy mindkét lábszárcsontot érintő törése van!!!)
 Sokk, ájulás, belső vérzés, kivérzés → „sokk-fektetés” (Trendelenburg-helyzet)
vízszintes fejjel az alsó végtagokat felpolcoljuk 45°-kal

 Mellkassérült, légzési nehézség, mellkasi vagy hasi fájdalom → félig ülő pozíció: A
sérült felsőteste kb. 45 fokos szöget zár be a talajjal, alsó végtagjai térdben
behajlítva, felhúzva, esetleg kinyújtva

 Hasi sérült → fektetés felhúzott lábakkal

 Fejsérülés, agyrázkódás, agyi traumák → hanyatt fekvés, enyhén emelt felsőtesttel:
Ennél a fektetésnél a felsőtest kb. 30 fokos szöget zár be a talajjal.

 Arcsérült → hason fekvés, homlok és mellkas alátámasztva

 Végtagsérült → nyugalomban
 Orrvérzés → ülő helyzet, fej előre döntve
 Újraélesztés közben → kemény felületen való háton fektetés
 Stabil oldalfekvésbe helyezés lépései:
 Sérült lábait összezárni, majd mellé térdeni.
 A sérült felénk eső karját jelentkező állásba állítani (hónaljnál és könyöknél
derékszögben).
 Távolabb eső karját tenyérrel kifelé az arcához tenni, és ott tartani.
 Távolabb eső lábát térdben behajlítva magam felé húzni, miközben a kezét
továbbra is az arcánál tartjuk.
 Térdénél megfogva óvatosan magunk felé billenteni a sérültet.
 A beteg fejét hátra szegni úgy, hogy a szája lefelé nézzen, lába a csípőnél és térdél
derékszögben álljon.

2. a.) Ismertesse a sürgősségi ellátás felépítését és a mentési lánc

folyamatát!

Mentési lánc:
A sürgősségi betegellátás egyes elemeinek ábrázolására – nemzetközileg is elterjedt
formában – a Konstantin-kereszt használatos. Egyes ágai szimbolizálják a sürgősségi ellátás
egyes mozzanatait, amit mentési láncként is emlegetünk. Első három eleme a laikusokra, míg
a további lépések az egészségügyi dolgozókra vonatkoznak

1. Felismerés
2. Segélyhívás
3. Elsősegély
4. Mentőellátás
5. Szállítás alatti kontroll
6. Kórházi ellátás
 b.) Mutassa be a komplex újraélesztés menetét felnőtt esetében!
1. Biztonság: győződjön meg a saját és a jelen lévők biztonságáról
2. Eszmélet vizsgálata: Óvatosan, de határozottan megrázzuk és hangosan
megszólítjuk
3. Légzésvizsgálat: Ha eszméletlen, megkezdjük a légzés vizsgálatát: nyakához hátra
benyúlva meggyőződünk a nyaki gerinc sértetlenségéről, az állat és a fejtetőt fogva
a fejet hátra szegezzük, ezzel szabaddá téve a légutakat, majd fülünkkel
odahajolunk a sérült arcához, és hármas érzékeléssel figyeljük a légzés meglétét. 10
MÁSODPERCIG VIZSGÁLJUK!
4. Segítségkérés: Ha nincs légzés a 10 mp alatt, azonnal hívjuk a mentőket (ha van
segítőnk, kérjük meg, hogy hívja a mentőket), és kérdezzük meg, van-e a közelben
félautomata defibrillátor.
5. Szívmasszázs megkezdése (ha van segítőnk, és a közelben AED, kérjük meg, hogy
hozza el): mellkaskompressziók végzése kemény felületen!
6. Szívmasszázs folytatása mindaddig, amíg:
a.) a sérült el nem kezd spontán lélegezni (ekkor stabil oldalfekvésbe helyezzük, 4-5
percenként ellenőrizzük)
b.) a mentősök megérkeznek és elhangzik az „Átveszem!” felszólítás
c.) ki nem merülök annyira, hogy képtelen vagyok folytatni (ha van segítő kérjük
meg, hogy folytassa helyettünk)

3. a.) Ismertesse a helyszín és a baleset körülményeinek elemzését,

következtetéseit!
Mindig figyelembe kell vennünk a környezet sajátosságait, és számítani a veszélyre pl.:
 egy helyiségben több eszméletlen gyerek → mérgező gáz (pl. CO) → átszellőztetés
(egy levegővétellel ablaknyitás) után kezdhető meg a sérültek kimentése
 leszakadt épületdarab, törmelék → omlásveszély → várjuk meg a katasztrófavédelem
szakembereit
 a sérült mellett elektromos eszköz vagy elektromos vezeték → áramütés →
áramtalanítás!
 kémia teremben több erősen köhögő diák → maró, mérgező anyag → pulóvert az
arcunk elé téve az ablakig mehetünk, hogy átszellőzzön a helyiség
 kutya a helyszínen → kutyatámadás → ne kockáztassunk
 égő épület → égés, füstmérgezés → várjuk meg a katasztrófavédelem szakembereit

b.) Mutassa be a sérült vagy beteg vizsgálatát!

» Betegvizsgálat:
1. Eszméletvizsgálat:
 óvatosan, de határozottan megrázzuk, és hangosan megszólítjuk,
 ha nem reagál, eszméletlennek tekintjük és életjelenséget
keresünk
 2. Légzésvizsgálat:
 nyakához hátra nyúlva meggyőződünk a nyaki gerinc
sértetlenségéről
 az állat és a fejtetőt fogva a fejet hátra szegezzük, hogy szabaddá
tegyük a légutakat
 a sérült arcához hajolunk, és hármas érzékeléssel figyeljük a
hasát, mellkasát 10 másodpercig
 ha nem történik ennyi idő alatt légvétel, hívjuk a mentőket és
megkezdjük az újraélesztést
3. Sérülések vizsgálata:
 tapintással átvizsgáljuk az alábbi területeket: agy- és arckoponya,
kulcscsont, szegycsont, bordák, has, felső végtagok (körkörösen),
gerinc (egyik kart a mell elé húzva), medence vizsgálata (két
mutatóujjunkat a csípőlapátra helyezzük és vizsgáljuk annak
párhuzamos voltát), alsó végtagokat (körkörösen)
 duzzanatot, deformitást, vérzést keresünk
4. Megfigyeljük továbbá:
 a bőrt (sápadt, cianotikus, kipirult)
 a pupillákat
 leheletet
 van-e fájdalom

4. a.) Ismertesse a sérülések külső és belső okait.

 Mechanikai ártalmak (trauma):
o nyomás
o dörzsölés, horzsolás, karcolás
o rázkódás: az érintett szerv sejtjei átmeneti működési zavart szenvednek;
képalkotó eljárásokkal nem azonosítható, ennek ellenére olykor súlyos
szövődmények alakulhatnak ki; tünete az általános rosszullét
o zúzódás: duzzanat, nyomás-érzékenység, fájdalom, bőrszín-elváltozás
o csonttörés: a csont szövetei között folytonossági hiány keletkezik, lehet
elmozdulásos és elmozdulás nélküli törés, lehet nyílt vagy zárt; főleg nagy,
csöves csontok törése sokk kialakulásához vezethet!
o ficam: az ízfej elhagyja az ízvápát, és nem tud eredeti helyzetébe visszatérni
o rándulás: az ízfej elhagyja az ízvápát, majd magától visszatér eredeti
helyzetébe
o sebzés: a bőr, a nyálkahártya, illetve az ezek alatti kötőszövet folytonosságának
megszakadása; lehet mechanikus, kémiai, termikus vagy sugárzás okozta
trauma, valamint műtéti sebek; a vér a külvilágba, a szövetek közé vagy a
testüregbe szivárog
o amputáció: az amputátumot Betadine-nal fertőtlenítjük, steril gézbe burkoljuk
és lezárt nejlonzacskóba helyezzük, amit hideg vizet vagy jeget tartalmazó
másik zacskóba helyezzük
 o mozgási betegség (pl. tengeribetegség, légibetegség, lift, körhinta)
 Hőmérséklet okozta (hideg, meleg)
o égés (okozhatja izzó tárgy, víz, gőz, láng)
o hőpangás, súlyosabb esetben hőguta
o fagyás
o kihűlés
 Kémiai ártalmak, mérgezések: szájon, légutakon vagy bőrön keresztül hathatnak;
szájon át hat az alkohol, gyógyszerek, metanol/fagyálló, benzin, savak/lúgok,
mérgező gombák; légutakon keresztül hat a szénmonoxid, széndioxid, klórgáz; bőrön
át hatnak a savak/lúgok és a mezőgazdasági szerek
 Elektromos ártalmak:
o villámcsapás
o hálózati áramütés (helyileg égési sérülést okoz, általános hatásként
eszméletvesztés, izomgörcsök, szívritmuszavar, légzésbénulás jelentkezhet)
 Sugárzás (pl. radioaktív, mikrohullámok, röntgensugarak, gamma-sugarak, UV
sugárzás)

b.) Mutassa be a komplex újraélesztés menetét kisgyermek esetében!

1. Biztonság: győződjön meg arról, biztonságos-e a környezet
2. Eszmélet vizsgálata: Óvatosan érintsük meg a gyermeket (ne rázzuk meg, mint a
felnőttet), és szóljunk hozzá!
3. Légzésvizsgálat: Ha eszméletlen, megkezdjük a légzés vizsgálatát: a kisgyermek fejét
enyhén hajtsuk hátra, majd fülünkkel odahajolunk a sérült arcához, és hármas
érzékeléssel figyeljük a légzés meglétét. 10 MÁSODPERCIG VIZSGÁLJUK!
4. Segítségkérés: Ha nincs légzés a 10 mp alatt, azonnal hívjuk a mentőket (ha van
segítőnk, kérjük meg, hogy hívja a mentőket)!
5. Szívmasszázs megkezdése: A mellkaskompressziókat kisgyermek esetén egy kézzel,
végezzük el, a gyermek eközben kemény felületen feküdjön! (Ha van segítőnk,
kérjük meg, hogy tartsa a gyermek fejét.)
6. Szívmasszázs folytatása mindaddig, amíg:
a.) a kisgyermek el nem kezd spontán lélegezni
b.) a mentősök megérkeznek és elhangzik az „Átveszem!” felszólítás
c.) ki nem merülök annyira, hogy képtelen vagyok folytatni (ha van segítő kérjük
meg, hogy folytassa helyettünk)

5. a.) Ismertesse a riasztó tüneteket és az állapotváltozás jeleit!

Riasztó tünetek:
ᴓ Hirtelen kezdet
ᴓ Progresszivitás
ᴓ Nagy fájdalom
ᴓ Bő vérzés
ᴓ Magas láz
ᴓ Nagyfokú sápadtság, cianózis, verejtékező bőr
ᴓ Gyér, szapora pulzus
 ᴓ Eszméletlenség
ᴓ Tudatzavar
ᴓ Légzészavar, nehézlégzés
ᴓ Görcsroham
ᴓ Terjedő bénulás
ᴓ Agresszív behatás
A felsorolt tünetek egy része könnyen felismerhető-, pl. vérzés, sápadt, verejtékes bőr, míg
mások észleléséhez betegvizsgálatra van szükség, pl. légzéshiány, eszméletlenség.

b.) Mutassa be a komplex újraélesztés menetét csecsemő esetében!

1. Biztonság: győződjön meg arról, biztonságos-e a környezet
2. Eszmélet vizsgálata: Óvatosan érintsük meg a gyermeket (ne rázzuk meg, mint a
felnőttet), és szóljunk hozzá!
3. Légzésvizsgálat: Ha eszméletlen, megkezdjük a légzés vizsgálatát: a csecsemő fejét
ne hajtsuk hátra, inkább tegyünk a nyaka alá feltekert takarót vagy pelenkát, majd
fülünkkel odahajolunk a sérült arcához, és hármas érzékeléssel figyeljük a légzés
meglétét. 10 MÁSODPERCIG VIZSGÁLJUK!
4. Segítségkérés: Ha nincs légzés a 10 mp alatt, azonnal hívjuk a mentőket (ha van
segítőnk, kérjük meg, hogy hívja a mentőket)!
5. Szívmasszázs megkezdése: A mellkaskompressziókat kisgyermek esetén egy kézzel,
végezzük el, a gyermek eközben kemény felületen feküdjön! (Ha van segítőnk,
kérjük meg, hogy tartsa a gyermek fejét.)
6. Szívmasszázs folytatása mindaddig, amíg:
a.) a kisgyermek el nem kezd spontán lélegezni
b.) a mentősök megérkeznek és elhangzik az „Átveszem!” felszólítás
c.) ki nem merülök annyira, hogy képtelen vagyok folytatni (ha van segítő kérjük
meg, hogy folytassa helyettünk)

6. a.) Ismertesse az eszméletvesztés okait, tüneteit!

Oka: Az agy átmeneti vérellátási zavara, amelyet számos ok kiválthat.
Kiválthatja:
# Hirtelen pszichés megrázkódtatás
# Ijedtség
# Undor
# Tartós egyhelyben állás
# Hőség
# Kimerülés
# Folyadékhiány
# Vércukorszint hirtelen csökkenése
# Belső vérzés
# Méhen kívüli terhesség megszakadása
# Betegség
# Esetenként súlyos kórfolyamat
Tünetei:
  nagyfokú sápadtság, a bőr tapintása hűvös
 fehér nyálkahártyák
 hányinger
 gyengeség érzése
 szédülés, émelygés, gyomortáji nyomás
 melegség érzés
 verejtékezés
 látászavar
 látótérben fekete pontok, foltok
 alacsony vérnyomás
 gyér pulzus

b.) Mutassa be a Rauteck féle műfogást és a gerincsérült áthelyezésének

módját!
Rautek-féle műfogás: sérült kimentése esetén alkalmazható
 a sérült egyik karját megragadjuk a mellkasa előtt úgy, hogy a hóna alatt benyúlva
fogjuk meg az alkart a könyökhajlat alatt és a csukló felett
 a sérültet a combunkra húzva kimentjük

Gerincsérült áthelyezése:
A gerincsérültet tilos mozgatni, kivéve, ha eszméletlen, ekkor stabil oldalfekvésbe kell
helyezni úgy, hogy a gerincoszlop ne csavarodjon (segítőkkel együtt, egyszerre fordítva a
sérültet).
Ha a sérült további veszélyeknek van kitéve, akkor tálcafogással óvatosan áthelyezhető.
7. a.) Ismertesse az újraélesztés anatómiai és biológiai alapjait!
Légzés vizsgálata:
A vizsgálathoz szükséges lehet az öltözék meglazítása a mellkason.
A sérült arca fölé hajolunk úgy, hogy közben a mellkasára tekintünk: hatásos a légzés, ha az
látható mellkas-kitéréssel jár.
Hármas érzékelés:
1. Látom a mellkas-kitéréseket (férfiak: has, nők: mellkas)
2. Hallom a kifújt levegő áramlásának hangját
3. Érzem a kiáramló levegő mozgását az arcomon
Ha van légzése, de nem megfelelő (sípolás, rendellenes hangok, kapkodó légzőmozgás,
cianotikus bőr) → gondoskodjunk a légutak szabaddá tételéről!
Ha van légzése, de az nehezített, és a beteg eszméleténél van → félig ülő pozíció
Ha van légzése, de eszméletlen → stabil oldalfekvés
Ha nincs légzése, azonnali segítségkérés, légútfelszabadítás (fej hátraszegése), újraélesztés
megkezdése
Keringés vizsgálata:
Laikus segítségnyújtónak nem feladata a keringés meglétének eldöntése!
A keringés vizsgálata történhet:
1. Keringés jeleinek észlelése: légzőmozgás, nyelés, köhögés, bármilyen mozgás
2. Pulzusvizsgálat (nyaki ütőér, csukló, lágyékhajlat): MINDIG 3 UJJAL végezzük!
3. Perifériás keringés vizsgálata (kapilláris telítődés vizsgálata: ujjbecs vagy köröm
elnyomása, figyelni, hogy elfehéredést követően telítődik-e vérrel.

b.) Mutassa be a Heimlich-féle műfogást!

1. Karoljuk át hátulról a sérültet
2. Zárjuk egyik kezünket ökölbe, majd helyezzük a gyomorgödörbe a szegycsont alá.
3. A másik kezünkkel fogjuk át az öklünket, és nyomjuk így befelé majd enyhén felfelé.

8. a.) Ismertesse a klinikai és biológiai halál tüneteit, jeleit!

A halál a légzés és keringés megszűnésével egyidőben kezdődik el. Nem egy pillanatnyi
történés, hanem egy folyamat. Kétszakasza van: klinikai halál és biológiai halál
Klinikai halál:
# általában 4 perces oxigénhiányos állapot, amely megfelelő technikával
visszafordítható
# eszméletlenség
# légzés és keringés leállása
Biológiai halál:
# hiányoznak az alapvető életműködések és nincs megalapozott remény a
folyamat visszafordítására (nincs esély az újraélesztés sikerességére)
# élettel összeegyeztethetetlen sérülések (pl. hiányzik a fej, törzs darabokban
van)
# hullamerevség
 # hullafoltok a bőrön
# test bomlásának megindulása
# szemgolyó merevsége
# gyógyíthatatlan betegség és hosszas haldoklás után

b.) Mutassa be az artériás vérzéscsillapítás lehetőségeként az artériás

pontokat!
Artériás nyomópontok: Ahol ütőér csonthoz közel halad, ott az ér hozzányomható a
csonthoz.
Legfontosabbak:
 Kéz sérülésénél → csukló belső oldalán kétoldalt hüvelykujjal leszorítani
 Csukló sérülésénél → felkar belső részén a bicepsz és tricepsz között három ujjal
hátulról előre fogva
 Orrvérzésnél → orrszárnyartéria
 Láb sérülésénél → fekve a beteg lábát megemelve a lágyékhajlatba ököllel
belenyomni

9. a.) Ismertesse a heveny agyi keringési zavar okait, tüneteit!

Az agyi érkatasztrófa az agy vérellátási zavara következtében kialakuló működészavarok
összefoglaló neve, amely életveszélyes állapotot idézhet elő. Szinonimái: stroke, agyvérzés,
szélütés, gutaütés, agyérkatasztrófa, agyi infarktus
Okai:
Az agy vérellátását biztosító erek elzáródása (trombózis, embólia), szűkülete vagy
megrepedése (agyvérzés).
Hajlamosító tényezők:
» magas vérnyomás
» családi hajlam
» dohányzás, alkohol
» gyógyszeres fogamzásgátlás
 » mozgásszegény életmód
» egészségtelen táplálkozás
» cukorbetegség
» szívbetegség, korábbi szívinfarktus
» életkor (nőknél 50 év, férfiaknál 40 év felett)
» nem (férfiaknál gyakoribb)
Tünetek (leggyakrabban reggel 6-10 között alakul ki):
♯ féloldali végtaggyengeség, bénulás, zsibbadás, ügyetlenség
♯ aszimmetrikus, eltorzult arc
♯ egyik szemhéj csüngése
♯ átmeneti vagy tartós látásvesztés az egyik szemen
♯ kettőslátás, látótérkiesés
♯ beszédzavar (érthetetlen, értelmezhetetlen mondatok, szóformálási
nehézségek)
♯ beszédértési zavarok (nem érti a beteg, amit mondunk neki)
♯ zavartság
♯ szédülés
♯ erős fejfájás
♯ hirtelen fellépő eszméletvesztés
♯ görcsroham
♯ hányás, hányinger
♯ súlyos esetben kóma vagy halál

b.) Mutassa be az artériás vérzés ellátását!

Az artériás vérzésre megerősített nyomókötést alkalmazunk.
Kivitelezése:
 Sérült leültetése, lefektetése
 Ha végtagon van a sérülés, a végtag felemelése
 Artériás nyomópont kompressziójával csillapítjuk a vérzést a kötés felhelyezésének
idejére
 Lehetőség szerint alkalmazzunk fertőtlenítőszert
 Steril sebfedőt helyezünk a sebre (nagyobb vérzések esetén szükség lehet a
tamponálásra)
 A sebfedőt a végtag testtől távolabb eső pontjától kezdve, egymást fedő
pólyamenetekkel elkezdjük rögzíteni.
 A sérülés fölé kemény kézcsomót vagy összetekert pólyát helyezünk (nyomópárna),
majd szoros pólyázással, biztosítjuk a kellő nyomást. A pólyával nyolcasokat (de nem
csavarunk a pólyán!) írunk le úgy, hogy a pólyamenetek a seb felett keresztezzék
egymást.
 A kötést ragtapasszal, biztosítótűvel vagy pólyarögzítő kapoccsal rögzítjük.
 Azonnali szakellátás szükséges
Átvérzés esetén TILOS leszedni, levágni a kötést, helyette újabb nyomókötést kell
ráhelyezni!
10.a.) Ismertesse a nehézlégzés okait, tüneteit, megfigyelési szempontjait!
Okok:
 Asztma: hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása, amely a légutak
beszűkülésével jár
Tünetei:
# hangos, sípoló, nehezített légzés, zihálás
# kilégzési nehezítettség: erőltetett, a belégzéshez képest hosszabb idejű
# légszomj, fulladásérzés
# köhögés
# nyugtalanság, rémület, félelem
# mellkasi szorítás
# súlyosabb esetben: bőrszín és ajkak kékes elszíneződése, verejtékezés,
szapora pulzus, eszméletvesztés
 Hiperventilláció: olyan állapotot jelent, amely során a beteg az átlagosnál
szaporábban veszi a levegőt, ugyanakkor a megfelelő gázcsere nem feltétlenül
történik meg; leggyakrabban pszichés eredetű
Tünetei:
# légszomj, fulladásérzés
# sápadtság
# verejtékezés
# emelkedett pulzusszám
# nehéz beszéd
# zsibbadás (főként a végtagokban)
 Légúti idegentest: leginkább étkezés közbeni félrenyelés, vagy valamilyen tárgy
okozza a légút részleges vagy teljes elzáródását.
Tünetei:
# köhögés
# nehezen kap levegőt
# nem tud hangot kiadni vagy beszéde nehezített, halk
# légvételkor sípoló hang
# fuldoklás
# hangos, ziháló, szapora légzés
# kékes, szürkéslila arcszín
# arc eltorzulása
 # a sérült a torkához kap
# eszméletvesztés
 Gőzök-gázok belélegzése
 Rovarcsípés
 Keringési zavarok
 Tüdőmegbetegedések

b.) Mutassa be a vénás vérzés ellátási lehetőségét!

A vénás vérzésre nyomókötést alkalmazunk.
Kivitelezése:
 A sérült lefektetése, leültetése
 Ha végtagon van a sérülés, a végtag felemelése
 Lehetőség szerint alkalmazzunk fertőtlenítőszert
 Steril sebfedőt helyezünk a sebre (nagyobb vérzések esetén szükség lehet a
tamponálásra)
 A sebfedőt a végtag testtől távolabb eső pontjától kezdve, egymást fedő
pólyamenetekkel elkezdjük rögzíteni.
 A sérülés fölé kemény kézcsomót vagy összetekert pólyát helyezünk (nyomópárna),
majd szoros pólyázással, biztosítjuk a kellő nyomást. A pólyával nyolcasokat (de nem
csavarunk a pólyán!) írunk le úgy, hogy a pólyamenetek a seb felett keresztezzék
egymást.
 A kötést ragtapasszal, biztosítótűvel vagy pólyarögzítő kapoccsal rögzítjük
Átvérzés esetén TILOS leszedni, levágni a kötést, helyette újabb nyomókötést kell
ráhelyezni!

11. a.) Ismertesse a vérzések fajtáit, tüneteit, valamint a lágyrész-sérülések

ellátását.
Értípus szerint a vérzés lehet:
 Hajszáleres vérzés (gyenge vérzés): gyöngyöző, szivárgó, sötétvörös vér → fedőkötés
 Vénás vérzés (erős vérzés): bőven folyó, sötétvörös vér → nyomókötés
 Artériás vérzés (erős vérzés): pulzáló, lüktető, sugárban folyó, élénkpiros vér → az
artériás nyomóponttal csillapítjuk a vérzést és megerősített nyomókötést
alkalmazunk
Intenzitás szerint a vérzés lehet: gyenge és erős; előbbi esetben az ellátás kulcseleme a
fertőtlenítés és fedőkötés, míg utóbbinál a direkt nyomás alkalmazása.
A sérülés helye szerint kiemelendőek: orr, fül, szájüregi, hüvelyi, húgyúti és a végbél vérzések
A vérzés lehet külső és belső: külső vérzésnek tekintjük a hagyományosan ismert vérzéseket,
amelyek a testen kívülre ürülnek. Belső vérzések esetén a vér nem távozik a külvilágba,
hanem a testen belül (a szövetek között vagy valamelyik testüregben) marad

b.) Mutassa be a csontsérülések esetén elsősegélynyújtás teendőit!

A törés, rándulás és ficam nem minden esetben különíthető el egymástól, illetve gyakran
kombináltan jelentkeznek. Gyanújel a fájdalom, a formaváltozás és a funkciócsökkenés vagy
– kiesés (3F), ezen kívül a törés biztos jelei a durva alakváltozás/formaváltozás, hallható
 csontrecsegés, kóros mozgathatóság, és nyílt törés esetén a látható csontvég. A törések
mindig vérzéssel is járnak.
Teendők:
1. Győződjünk meg róla, hogy a sérült is és mi magunk is biztonságban vagyunk.
2. Mérjük fel az esetleges gerincsérülés veszélyét (ha fennáll a veszély, csak óvatosan
vizsgáljuk át, a sérült mozgatása nélkül).
3. A sérült testrészt nyugalomba helyezzük, ha a beteg eszméleténél van, megkérjük, hogy
ne mozgassa a sérült testrészt (és mi se tegyük feleslegesen).
4. Ha végtagot érint a sérülés, távolítsuk el a ruházatot, ékszereket, órát, ezzel is javítva a
végtag vérkeringését.
5. Nyílt törés esetén seb is keletkezik, ezért ebben az esetben alkalmazzuk a sebellátás
szabályait (fontos a kesztyűhasználat, fertőtlenítés, laza fedőkötés)
6. Rögzítsük a sérült végtagot úgy, hogy a két szomszédos ízület is benne legyen a
rögzítésben.
7. A pontos diagnózis felállításához és a megfelelő ellátás érdekében a sérültet kórházba
kell vinni.

Elsősorban kartöréseknél van szükség elsősegélynyújtás esetén a megfelelő rögzítésre, mert

a sérültnek fájdalmat okoz, ha lógatnia kell a karját.
Rögzítés módja: háromszögletű kendővel vagy Desault-kötéssel:

12. a.) Ismertesse a belső vérzés okait, tüneteit és a teendőket!

Belső vérzés:
Olyan traumás sérülés vagy egyéb szervi rendellenesség miatt kialakuló vérzés, amely során a
vég a külvilág felé nem távozik, ezért sokszor egyértelmű jele sem észlelhető.
Okai:
» Leggyakrabban mechanikai hatás következtében: ütés hatására megsérülnek a belső
szervek, de a vázrendszer sérülései is kialakíthatnak súlyosabb vérzéseket, mint a
combcsont vagy a medence törése.
» Ritkábban belső szervi megbetegedés okozza.
» Még ritkábban mérgezés (pl. rágcsálóméreg)
» Extrém ritka esetekben kígyómarás
Tünetei:
» sápadtság
» gyengeség
 » szédülés
» hűvös, nyirkos, verejtékes bőr
» száraz ajkak és nyelv
» szomjúságérzet
» szapora, könnyen elnyomható pulzus (eleinte)
» fájdalom
» zavartság, nyugtalanság
» vérzés a testnyílásokból
Teendők:
→ Biztonság megteremtése, és gumikesztyű használata
→ Sérült megnyugtatása, lefektetése
→ „Sokk-fektetés”: a sérült felsőteste vízszintes, lábait 45-60°-ban megemeljük
(kivéve ha medence- vagy gerincsérült!)
→ Mentő hívása

b.) Mutassa be a görcsökkel járó állapotok elsősegélynyújtói teendőit!

A görcs a test egyes izmainak akaratlan megfeszülése. A görcsroham kiterjedhet az egész
testre vagy csak egyes izomcsoportokra. A generalizált roham lehet: merevgörcs, rángógörcs,
kisroham, nagyroham, tónustalan
Teendők görcsroham esetén:
 Biztonság: őrizzük meg a nyugalmunkat, lehetőség szerint használjunk gumikesztyűt,
óvjuk meg a sérültet a közelében lévő tárgyaktól (különösen a fejét) → azonnal
távolítsuk el a beteg közeléből a kemény, sérülést okozó tárgyakat!
 Ha a sérült szemüveget visel, vegyünk le róla.
 Görcsroham alatt az ellátás egyetlen célja a beteg fizikai védelme, nehogy a görcs
alatt sérüléseket szenvedjen!
 A roham után keressünk sérüléseket, ha találunk, lássuk el azokat.
 Ha a beteg eszméletlen, de lélegzik, helyezzük stabil oldalfekvésbe.
 Hívjuk a mentőt, és maradjunk a sérült mellett, és kövessük az állapotváltozás
(javulás, romlás) tüneteit.
 Beszéljünk a beteghez, a tudat visszanyerése hosszabb időt is igénybe vehet.
 Óvjuk meg a beteget a kihűléstől!
Tilos:
ᴓ A beteget a roham alatt lefogni!
ᴓ Bármit a beteg szájába dugni, vagy megpróbálni saját ujjunkkal a szájába nyúlni!

13. a.) Ismertesse az égés, fagyás tüneteit, fokozatait, segítő teendőit!

Égés tünetei:
♯ I. fok: bőrpír, bőrredők elsimulnak, fájdalom
♯ II. fok: kisebb-nagyobb, plazmával teli égési hólyagok keletkeznek, heves fájdalom
♯ III. fok: kiterjedtebb, mélyebb, összefolyó hólyagok, amik könnyen megnyílnak, a bőr
felső rétege teljesen elpusztul, a bőrfelület piszkosszürkévé válik, általában
fájdalommentes sérülés (a nagyon erős fájdalom később jelentkezik)
♯ IV. fok: elszenesedés, a bőr alatti egyéb szövetek is elpusztulnak (izom, csont)
 Az égési sérülések súlyosságát az égés foka, a sérülés kiterjedése, a beteg életkora és
általános állapota együttesen határozzák meg.
Égés ellátása:
» Sérült megnyugtatása
» Folyó hideg vízzel hűtés legalább 15 percig vigyázva, hogy csak a szükséges
területet hűtsük, nehogy a sérült túlzottan lehűljön
» Nagyon laza fedőkötés (Betadine, ragtapasz nélkül!)
» Folyadékpótlás
» Sokk esetén a lábak megemelése
Fagyás tünetei:
♯ I. fok: a bőr lilás, később kékes színű, vértelen, hideg és fájdalmas
♯ II. fok: hólyagosodás
♯ III. fok: a bőr felső rétegei elhalnak, esetleg a bőr teljes mélységében is

Fagyás (kihűlés) ellátása:

» Nedves ruházat eltávolítása, és szárazra cserélése
» Enyhe kihűlés esetén meleg folyadék itatása
» Minden esetben izolációs fóliával kell betakarni a testet, alulról (a talaj felől) is!
» Sérülés esetén steril fedés, laza rögzítés

b.) Mutassa be az orrvérzés csillapítását és a parittyakötést!

Amennyiben nem érte a fejet erős ütés (kizárható a koponyasérülés), kérjük meg a sérültet,
hogy üljön le, hogy szorítsa össze mindkét orrcimpáját, és hajtsa a fejét enyhén előre. Az
orrcimpák összeszorításával a vér nem tud távozni, az orrnyílásban alvad, és ez csillapítja az
orrvérzést.
Parittyakötés:
1. A fejméret függvényében mullpólyából vágjon le egy 70-90 cm-es hosszúságot, és hajtsa
félbe.
2. Az összehajtásnál kezdje el feltekerni úgy, hogy kb. 5 cm-es darab szabadon maradjon,
majd ollóval vágja be a feltekert részt.

3. Terítse ki az így kapott kötszert, majd a középen lévő téglalapra helyezzen mull-lapot!
 4. A mull-lapnál kezdjen el hengerré feltekerni a kötést, és az így kapott henger két végére
kössön csomót
5. A kötést a fül felett és alatt vezesse át, majd rögzítse csomóval!

14. a.) Ismertesse a sebellátás szabályait!

A sebellátás célja a vérzés csillapítása és a fertőzésveszély megakadályozása
 Hajszáleres vérzés (enyhe vérzés): lassan szivárgó, gyöngyöző sötétvörös vér → rövid
ideig csapvízzel megtisztítható, majd fertőtlenítést követően fedőkötés
 Vénás vérzés (erős vérzés): bőven folyó, sötétvörös vér → nyomókötés
 Artériás vérzés (erős vérzés): pulzáló, lüktető, sugárban folyó, élénkpiros vér → az
artériás nyomóponttal csillapítjuk a vérzést és megerősített nyomókötést
alkalmazunk

Menete:
1. Biztonság megteremtése (győződjünk meg róla, hogy a sérülést okozó tárgy nem
okozhat további sérülést)
2. Saját magunk védelme: gumikesztyű felhúzása
3. Sérült megnyugtatása, majd leültetése, lefektetése, végtag felemelése
4. Seb környékének megtisztítása
5. A sebszélek fertőtlenítése jóddal (Betadin) (harapott seb esetén a sebbe is)
6. Artériás nyomópontok nyomása
7. Steril gézlap felhelyezése (a sebbel érintkező részt ne érintsük!)
8. Nyomókötés készítése, majd kötözés: rögzítés pólyamenetekkel (körkörös, csavart,
nyolcas) vagy ragtapaszcsíkokkal, esetleg rugalmas hálóval

Kerülendő:
» Tilos a sebből mélyen ülő, rögzült idegentestet eltávolítani!
» Tilos a sebbe nyúlni, a sebszéleket húzogatni
» Tilos a sebbe kenőcsöket, porokat, vattát juttatni
» Kerülendő az érintett testrész elszorítása és szorítókötés alkalmazása!
» Figyeljünk rá, hogy ne legyen túl laza a kötés, mert lecsúszhat
» Az átvérzett kötést nem cseréljük, hanem újabb nyomópárnát helyezünk rá!
» Felső végtag sérülése esetén ne hagyjuk a sérülten a gyűrűjét, karkötőjét, óráját,
hanem távolítsuk azt el a kötés felhelyezése előtt és adjuk át a betegnek.

b.) Mutassa be a légúti idegentest eltávolításának lehetőségét kisgyermek

és csecsemő esetében!
  Az eszméleténél lévő, beszédképes gyermeket biztassa köhögésre!
 Sikertelenség esetén :
» Kisgyermek mellkasát megtámasztva vagy a saját combunkra keresztbe fektetve a
felsőtestet lógatva, majd mérjünk 5 db határozott, de nem túl durva ütést a
lapockák közé a tenyér alsó részével (nem túl durván). A légúti akadály távozásáig
vagy max. 5-ször ismételjük meg. Ha eredménytelen, alkalmazzunk hasi lökéseket.
Ezt max. 5-ször, vagy az idegentest távozásáig ismételjük.
» Csecsemőt fektessük alkarra, hassal lefelé, tenyérben tartva az arcát, majd csapjuk
hátba. Ismételjük meg max. 5-ször. Ha sikertelen, fektessük a csecsemőt hátra, és
alkalmazzunk mellkasi lökéseket, a mellkas kompresszióhoz hasonló technikával, de
lassabb ütemben. Ha a légút felszabadult, ne alkalmazzunk több lökést! Ha
eszméletét vesztette, kezdjük meg az újraélesztést!

15. a.) Ismertesse a balesetek megelőzésével kapcsolatos védő-óvó

szabályokat!
Primer prevenció: a szó szerinti baleset megelőzése, a megfelelő védő eszközök használata, a
gyermekek megfelelő felügyelete és tanítása
Szekunder prevenció: a már létrejött baleset következményeinek és ezek súlyosságának
mérséklése
Szabályok:
 A gyerekeket már egészen kis kortól tanítsuk meg az őket érhető veszélyek
elkerülésére, a sérülést okozni tudó eszközök felelősségteljes használatára, valamint
a védőeszközök használatára.
 A környezetben előforduló veszélyforrások megszüntetése, például:
→ Sose hagyjuk felügyelet nélkül a kisgyermeket olyan helyen, ahonnan könnyen
leeshet, vagy ahonnan kiszökhet, úttestre szaladhat!
→ Ne hagyjunk pici gyermekek közelében apró tárgyakat, amelyek a szájba kerülve
fulladást okozhatnak!
→ Evés és fürdés közben sose hagyjuk a kisgyermeket magára!
→ Ne engedjük a kisgyermekeket forró tárgyak, ételek, italok közelébe, és ilyenkor,
valamint nyílt láng használata közben magunk is legyünk elővigyázatosak!
→ Az autóban megfelelő biztonsági gyermekülésben szállítsuk a gyermekeket, és a
felnőttek is használják a biztonsági övet! Gyermeket sose hagyjunk az autóban!
→ Ne hagyjuk a gyermekek által elérhető helyen a tisztítószereket, mosó- és
mosogatószereket, különböző vegyszereket, mérgeket, műtrágyát, permetszert,
 fagyállót vagy gyógyszereket! Ezek használatakor legyünk elővigyázatosak, ha
szükséges, használatukhoz használjunk kesztyűt, alaposan mossunk kezet, a
gyógyszerek adagolására vonatkozó szabályokat mindig tartsuk be!
→ Tudatos közlekedésre nevelés: fontos, hogy megismerjék a közlekedési
helyzeteket és a potenciális veszélyforrásokat!
→ Tilos módosult tudatállapotban járművet vezetni!
→ Az iskolai és óvodai biztonsági szabályokat a pedagógusok a gyermekekkel
ismertetik és azokat következetesen betartatják.
 Megfelelő védőeszközök megléte, és ezek használatának ismerete, gyakorlata,
például:
 biztonsági öv, biztonsági gyermekülés
 poroltó
 védősisak, bukósisak, könyök- és térdvédő
 Sarokvédő, élvédő használata

b.) Mutassa be a mentőhívás szabályszerű módját és az elsősegély doboz

tartalmát és használatát!
A mentők hívása előtt tájékozódjunk: mérjük fel a sérültek számát, állapotát, valamint
gyűjtsük össze a helyszínnel és környezettel kapcsolatos információkat.
Mentők száma: 112 (egységes, európai segélyhívószám, vezetékes és mobiltelefonról
egyaránt hívható bárhol az Európai Unióban), de továbbra is hívható a 104-es szám is.

Mit kell mondani?

 Bejelentő neve, telefonszáma
 Esemény jellege: Mi történt?
 Esemény helyszíne: Hol történt? (kevésbé ismert település esetén a megyét is)
 Sérültek száma: Hány sérült van?
 Sérültek állapota: Milyen sérüléseik vannak? A sérültek száma és állapotuk
súlyossága határozza meg a helyszínre irányított mentőerő mértékét.
 Szükséges-e műszaki mentés? Van-e külső veszély, nehezített-e a megközelítés, van-e
tűz, beszorult sérült… stb.?

Elsősegély doboz tartalma:

 steril gyorskötöző pólya (5 cm x 5 m és 10 cm x 5 m)
 steril hajtogatott mull (50 x 80 cm)
 steril mull lap (6 x 6 cm)
 vágott mullpólya egyenként csomagolva (10 cm x 5 m)
 ragtapasz (1,25 cm x 5 m és 6 cm x 10 cm)
 háromszögletű kendő
 fólia kesztyű
 biztosítótű
 olló
 fertőtlenítő oldat vagy fertőtlenítő párna
 kéztisztító fertőtlenítő lap
 higiénikus arcmaszk (lélegeztetéshez)
 gumis sebészeti szájmaszk
 elsősegélynyújtás képekben
 tartalomjegyzék