RENDÉSZETI ALAPFELADATOK

ÁLTALÁNOS SZOLGÁLATI ISMERETEK

370/3.1/0725-06, 370/3.2/0725-06, 370/3.3/0725-06, 370/3.6/0725-06,
370/3.8/0725-06, 370/3.9/0725-06

1. Ismertesse a hazai állománycsoportokat, és a rendfokozatokat emelkedő sorrendben!

2. Mondja el, az előírások szerint hogyan lép be hivatalos helyiségbe és hogyan távozik, ha
az elöljáró hívatta!
3. Ismertesse a raj, a szakasz, a század felépítését! Mondja el, hogy néz ki a 2, illetve a 3
rajos oktatási alakzat!
4. Mondja el sorrendben a mentő értesítésének szabályait!
5. Sorolja fel, milyen mérgezéseket ismer, -az elsősegélynyújtás keretében- hogyan látja el
az ilyen sérültet!
6. Sorolja fel, milyen vérzés fajtákat ismer, -az elsősegélynyújtás keretében- hogyan látja el
az ilyen sérültet!
7. Ismertesse melyek a rendőrségi adatkezelések biztonsági fokozatai!
8. Mondja el, hogy a katasztrófa helyszínén a rendőrnek milyen kötelező feladata van, vagy
milyen intézkedési lehetőségei lehetnek!
9. Ismertesse a katasztrófák csoportosítását!
10. Sorolja fel mit tilos tenni az őrszolgálatot ellátó rendőrnek!
11. Ismertesse és jellemezze a „minősített időszakokat”!
12. Ismertesse és jellemezze az őrzési módokat!
13. Fejtse ki az objektumvédelem módjait!
14. Ismertesse az őrzés kategóriáit!
15. Sorolja fel melyek az alaki és tartalmi követelményei egy jelentésnek!

MEGOLDÓKULCS

1.) Ismertesse a hazai állománycsoportokat, és a rendfokozatokat emelkedő sorrendben!

Tanulói:
 Rendőrtiszti Főiskola
 Rendészeti Szakközépiskola

Tiszthelyettesek:
 Őrmester
 Törzsőrmester
 Főtörzsőrmester

Zászlósok
 Zászlós
 Törzszászlós
 Főtörzszászlós

Tisztek
 Hadnagy
 Főhadnagy
 Százados

Főtisztek
 Őrnagy
 Alezredes
 Ezredes

Tábornokok
 Dandártábornok
 Vezérőrnagy
 Altábornagy
 Vezérezredes
2.) Mondja el, az előírások szerint hogyan lép be hivatalos helyiségbe és hogyan távozik, ha az elöljáró
hívatta!

Belépés:
Kopogás, vigyázban állva elöljárót megszólítva: RANG Úr XY tanuló kérek engedélyt belépni és
jelenteni vagy parancsára megjelentem.
Belépéskor ha nem állapítható meg egyértelműen hogy a legmagasabb rendfokozatú akkor kérni kel
„kérem a helyes megszólítást”!
Távozás: RANG Úr XY tanuló kérek engedélyt távozni!

3.) Ismertesse a raj, a szakasz, a század felépítését! Mondja el, hogy néz ki a 2 illetve a 3 rajos
oktatási alakzat!
Általában a felépítés:
Raj: - rajparancsnok,
- 5-7 fő rendőr
Szakasz:- szakaszparancsnok,
- szakaszparancsnok-helyettes,
- három raj.
Század: - századparancsnok,
- századparancsnok-helyettes,
- három szakasz.

Kétrajos oktatási alakzat: A szakaszparancsnok jobb és bal oldalán áll fel a két raj egysoros vonalban mint a
háromszög két szára
Háromrajos oktatási alakzat: egysoros vonalban sorakozik fel a 3 raj,a pk. a jobb és bal oldalán valamint a
parancsnokkal szemben középen.

Két rajos szakasz Három rajos szakasz Négy rajos szakasz

(osztály) (osztály)

4.) Mondja el sorrendben a mentő értesítésének szabályait!

 Közölje a nevét, telefonszámot, amelyről telefonál.

 A baleset helyszínének pontos meghatározása: utcanév és házszám, ha lehetséges, kereszteződés vagy
útjelzés, számozott utaknál az út száma, kilométerszelvény stb.
 Megkezdtem-e már valamiféle elsősegély-nyújtást, szükség van-e esetleg műszaki mentésre vagy
gyermek mentőre.
 A baleset fajtája és súlyozása. Például: „Közlekedési baleset, két személygépkocsi, az út elzárva, három
ember a kocsiban rekedt”.
 A sérültek száma, neme, becsült életkora, és minden olyan adat, amit az állapotukról tud. Például:
„Férfi, ötvenes éveinek elején, szívrohamgyanús, szívműködése megállt”.
 Tájékoztatás egyéb veszélyekről, mint például: gázömlés, veszélyes anyagok, az elektromos hálózat
sérülése vagy köd.
 Ne tegye le a telefont, amíg az ügyeletes meg nem szakítja a vonalat!
5.) Sorolja fel, milyen mérgezéseket ismer, -az elsősegélynyújtás keretében- hogyan látja
el az ilyen sérültet!

Mérgezések halmazállapota szerint lehet:

 Légnemű (gázok, szénmonoxid, stb…)
 Szilárd (Gyógyszer, növény stb.)
 Folyékony (Lúgok Stb. )

Mérgezések: Szénmonoxid, széndioxid, füst, gyógyszeres, háztartási vegyszeres, alkohol, drog, állati harapás,
csípés

Elsősegélynyújtás:
1. Elsőnek megállapítani mi történt? (Tájékozódás!)
2. Milyen mérgezéssel állunk szembe?
3. Közvetlen életveszély van-e, akár a mentési munkálatokban résztvevők irányába is!
Szénmonoxid mérgezés
Elsősegély
 Tájékozódás! A mérgezett személyt azonnal friss levegőre vinni. Kimentés
lehetőségeinkhez képest! Meggyőződni milyen mérgezéssel állunk szemben.
 Légutakat átjárhatóvá tenni;
 A eszméletlen légút biztosítás, stabil oldalfekvés
 Keringés, légzés leállása esetén újraélesztést elkezdeni.
 Légzés folyamatos ellenőrzése
 Mentő hívása
Széndioxid mérgezés
Elsősegély
 Tájékozódás! A mérgezett személyt azonnal friss levegőre vinni. Kimentés
lehetőségeinkhez képest! Meggyőződni milyen mérgezéssel állunk szemben.
 Légutakat átjárhatóvá tenni;
 A eszméletlen légút biztosítás, stabil oldalfekvés
 Keringés, légzés leállása esetén újraélesztést elkezdeni.
 Légzés folyamatos ellenőrzése
 Mentő hívása
Füst mérgezés
Elsősegély
 az áldozatot eltávolítani a veszélyes helyről, friss levegőre vinni;
 eloltani a ruházaton talált tüzet;
 ellenőrizni a pulzust és a lélegzést;
 ha szükséges mesterséges lélegeztetést alkalmazni;
 ha módjában áll és erre kiképezték lélegeztessen oxigént.
Gyógyszer mérgezés
Elsősegély
Elsőnek is megállapítani lehetőségeinkhez képest, hogy milyen mérgezéssel állunk szemben,
tájékozódás! Gyógyszeres doboz keresése, beteg mellett, szemetesben stb. illetve jelenlévőktől adatgyűjtés.
Milyen gyógyszert szedett rendszeresen stb.
 légutak átjárhatóságát biztosítani;
 Ha tudjuk milyen gyógyszerről van szó és eszméleténél van, bő folyadék itatása, víz, tej (?)
stb.
 amennyiben öntudatánál van a sérült, meg kell hánytatni;
 a hánytatás után stabil oldalfekvésbe helyezni;
 ha szükséges, befúvásos lélegeztetést alkalmazni.
Háztartási mérgek
Elsősegély
Elsőnek is megállapítani lehetőségeinkhez képest, hogy milyen mérgezéssel állunk szemben,
tájékozódás! A megívott vegyi anyag felkutatása, beteg mellett, szemetesben stb. illetve jelenlévőktől
adatgyűjtés.
 Légutakat átjárhatóvá tenni;
 Ha eszméleténél van folyadék itatása
 Légzés és vérkeringés biztosítása;….. lsd. előbbi.
 bőrre, szembe került anyagokat bő folyadékos öblítéssel kezeljük.
.
Bőrre került mérgek esetén
• lemosni a vegyszer maradékát a bőrről folyóvízzel;
• eldönteni, hogy orvost vagy a mentőket kell-e hívni.
Alkohol mérgezés
Elsősegély
Elsőnek is megállapítani lehetőségeinkhez képest, hogy milyen mérgezéssel állunk szemben,
tájékozódás! A megívott anyag felkutatása, beteg mellett, szemetesben stb. illetve jelenlévőktől adatgyűjtés
mennyi alkoholt fogyasztott, illetve e mellett fogyasztott-e mást. Pl. gyógyszer stb.
 Biztosítani a légút átjárhatóságát;
 Ellenőrizni a mérgezett személy ingerekre történő reakcióit
ha nem reagál (nincs légzés és pulzus) újraélesztést megkezdeni;
 Jó légzés esetén „stabil oldalfekvésbe” helyezni, a pulzust folyamatosan ellenőrizni;
 Óvni a kihűléstől.
Drogmérgezés
Elsősegély
Elsőnek is megállapítani lehetőségeinkhez képest, hogy milyen mérgezéssel állunk szemben,
tájékozódás! Valóban drogos-e a személy? Környezetében szétnézni, árulkodó lehet pl. testén sérülés nyom
( szúrás nyom) kanál alsórésze égett, alufóliás papír, citrompótló, injekciós fecskendő stb.
 Biztosítani az átjárható légutat;
 ha az áldozat nincs eszméleténél a pulzust és légzést ellenőrizni;
 „stabil oldalfekvés”-be helyezni.
Állati harapások
Elsősegély
Felületi harapások esetén:
 megmosni a sebet alaposan szappannal és meleg vízzel (ha van rá lehetősége);
 bekötni vagy beragasztani a sebet;
 orvoshoz küldeni a sérültet.
 Lehetősségeinkhez képest a kutyát felkutatni. (oltási papírok beszerzése pl.)
Súlyos sérülések esetén:
 csillapítani a vérzést;
 fedő- vagy nyomókötést alkalmazni;
 kórházba juttatni a sérültet.
Rovarcsípések
Elsősegély
A bőrt ért csípések esetén:
 eltávolítani a fullánkot csipesszel (ha még a bőrben található);
 hideg borogatást alkalmazni;
 ha a fájdalom fokozódik, orvoshoz küldeni a sérültet.
 Allergiás tüntetek figyelése

Szájat ért csípés esetén:

 jeget adni a sérült szájába;
  a mentőket értesíteni.

6.) Sorolja fel, milyen vérzés fajtákat ismer, -az elsősegélynyújtás keretében- hogyan látja el az
ilyen sérültet!
A vérzés fajtái
Fajtái:
a) hajszáleres vérzés: a vér lassan gyöngyözik, mindenféle seb szélén előfordul, bár a hajszálérvérzés első
látásra élénknek tűnhet, az így eltávozott vér mennyisége elhanyagolható

b) vénás (visszeres) vérzés: a vér lassan folyik a vénából, színe sötétvörös.

Ellátása: sebellátás (sebkörnyék tisztítása, fertőtlenítése)
- sérült végtagot felemelni
- sérülés alatt, felett a szorítást megszüntetni
- nyomókötést alkalmazni
A sérültet le kell fektetni, ültetni.

c) artériás (ütőeres) vérzés: az oxigénben gazdag vér élénkpiros, világosabb színű, mint a vénás vér. Az
artériában lévő vérnyomás miatt spriccelve távozik a sebből, a szívverésnek megfelelő ritmusban.
Ellátása: ugyan az, mint a vénás vérzésnél!
De mielőtt a nyomókötést felhelyeznénk, a vérzést ideiglenesen csillapítani kell, az ún. „választott”
helyeken (a sérülés fölött).
Választott helyek: ahol az ütőér törzse csontos alap közelében fut és jól kitapintható.
Ujjainkkal erőteljesen leszorítva a vérző ütőér törzsét, úgy hogy az alatta fekvő csonthoz nyomjuk, amíg a
nyomás tart a vér áramlása csökken, vagy megszűnik.

Választott helyek:
- Halántéki ütőér: külső hallójárat elülső falához csatlakozó porckagylócska előtt.
- Arc ütőere: alsó állcsont szegélye, a széles rágóizom elülső szélénél.
- Fejverőér (carotis): a fejbiccentő izom elülső széle mellett a nyelvcsont (gége) magasságában.
- Karverőér: a kar felső harmadában a kétfejű karizom belső, hátsó széle mögött.
- Combverőér: a lágyékhajlatban, a szeméremcsont dudorától kb. 2 ujjnyira oldalt.
Ha nincs megfelelő leszorítási pont (sérülés miatt) kényszerhelyzetben, a vérzés helyén a sebbe nyúlva
kíséreljük meg a vérző eret a legközelebb eső kemény alaphoz nyomni.
Az életveszély elhárítása fontosabb a sebfertőzés tilalmánál!
Nyomókötés készítése és felhelyezése:
Feladata: a seb olyan összenyomása, hogy a sérült ér szájadéka is összenyomódjon.
Készítése:
- sebre steril gézlap
- a gézlapra tömött, rugalmatlan párnácska (kettéhajtott kötözőpólya, hajtogatott zsebkendő)
- feszes pólyamenet
Ha az artériás nyomókötés átvérzik az előző kötés lebontása nélkül, újabb nyomókötést helyezünk az előző
kötésre.
Akár az ujjal végzett leszorítás, akár a helyesen elkészített nyomókötés egymagában is képes az ütőeres vérzést
megszüntetni.

7.) Ismertesse melyek a rendőrségi adatkezelések biztonsági fokozatai!

A rendőrségi adatkezelések biztonsági fokozatai:
a) Alapbiztonsági fokozat: azon adatkezelések tartoznak ebbe a fokozatba, amelyekben feldolgozott személyes
adatokat törvény nyilvánossá minősítette, valamint amelyek egyedi azonosításra alkalmas személyes adatokat
nem tartalmaznak és ezen adatok illetéktelen személy által történő megismerése, megváltoztatása, vagy törlése
alapvetően nem veszélyezteti a szerv feladatainak végrehajtását és az érintett személyiségi jogainak
érvényesülését. A megsérült, vagy megsemmisült adatok helyreállítása viszonylag kis ráfordítással, jelentős
érdeksérelem nélkül elvégezhető.
b) Fokozott biztonsági fokozat: azon minősített adatok (korábban szolgálati titok volt) és nyílt adatkezelések tartoznak ebbe
a fokozatba, amelyekben feldolgozott adatok illetéktelen személy által történő megismerése, megváltoztatása,
vagy megsemmisítése veszélyezteti a rendőri szerv feladatainak végrehajtását, illetve az érintett személyiségi
jogainak érvényesülését, a várható kár hatása túlmutat a rendőrségi érdekeken, hátrányosan befolyásolhatja a
Rendőrség adatszolgáltatási tevékenységét. A megsérült, vagy megsemmisült adatok helyreállítása nem, vagy
csak jelentős anyagi, technikai ráfordítással valósítható meg.

c) Kiemelt biztonsági fokozat: ebbe a fokozatba tartoznak a minősített adatokat (korábban államtitok volt) tartalmazó
adatkezelések, valamint azon adatkezelések, amelyek illetéktelen személy által történő megismerése,
nyilvánosságra hozatala, illetve az adatok megváltoztatása, megsemmisülése a Rendőrség - illetve más
együttműködő szerv - feladatainak ellátását lehetetlenné teszi, a nemzetközi rendőri kapcsolatokat, esetleg az
érintett személyét veszélyeztetheti.
A megsérült, vagy megsemmisült adatok helyreállítása nem, vagy csak aránytalan anyagi, technikai ráfordítással
valósítható meg.
8.) Mondja el, hogy a katasztrófa helyszínén a rendőrnek milyen kötelező feladata van, vagy
milyen intézkedési lehetőségei lehetnek!

62/2007. (XII. 23.) IRM rendelet a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról

Az egyes rendőr eljárása katasztrófa esetén:

25. § (1) Katasztrófa bekövetkezésének vagy veszélyének észlelése, vagy erre utaló bejelentés esetén a rendőr
haladéktalanul gondoskodik az elhárításra jogosult hatóságok és szervek értesítéséről. Jelentést tesz a rendőri
szerv ügyeletesének, aki az észlelésről (bejelentésről) haladéktalanul értesíti az illetékes megyei (fővárosi)
katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeleti szolgálatát.

(2) Katasztrófa helyszínén a rendőr az elhárításra jogosult hatóságok és szervek megérkezéséig intézkedik a
közbiztonság és az adott helyzetben elvárható rend fenntartására, illetőleg ennek helyreállítására, a helyszín,
illetve a helyszínre érkező különböző mentőegységek zavartalan munkájának biztosítására, valamint
közreműködik a forgalom lezárásában, illetve elterelésében, továbbá az élet-és vagyonmentésben.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerven kívül tűz esetén értesíteni kell a tűzoltóságot, továbbá a
veszélyeztetett terület lakóit, ha azok a tüzet nem észlelték, árvízveszély esetén az illetékes önkormányzat
polgármesterét.

(4) A rendőr a kialakult helyzetről és a megtett intézkedésekről a szolgálati helyére történő bevonulása után
haladéktalanul írásos jelentést készít.
26. § (1) A 25. §-sal összefüggő védekezés során a rendőr közreműködik:
a) a lakosság és a határforgalomban résztvevők tájékoztatásában,
b) a végrehajtandó személyi és anyag, jármű vegyi-sugármentesítési feladatokban, az egészségügyi és a
járványügyi rendszabályok betartatásában,
c) a veszélyes szállítmányok kiömlése, szivárgása esetén a riasztási és biztosítási feladatokban, a sugárzó
anyagok felfedezése esetén meghatározott eljárásban,
d) a szomszédos országok területéről átsodródó mérgező vagy sugárszennyezett felhők esetén a riasztásban, a
szükséges, a védekezés hatékonyságát növelő intézkedések megtételében.
9.) Ismertesse a katasztrófák csoportosítását!

Katasztrófák csoportosítása:
1. Környezeti katasztrófák:
2. Tűz és robbanás katasztrófák:
3. Szándékos vagy gond. emberi csel. kialakuló kat.(Civilizációs katasztrófák)
4. Katasztrófák következtében kialakuló újabb kat.

1. ) Környezeti katasztrófák.
Természetes emberi környezeti katasztrófák:
A) Természeti elemekhez kapcsolódó:
 földrengés,
 ár,
 belvíz,
 járvány,
 viharok

B) Természeti elemek kölcsönhatásához kapcsolódó:

 vulkáni,
 tengeri,
 aszály,
 fagy,
 csapadékhoz kapcsolódók.

C) Természetes emberi környezet változásaihoz kapcsolódó:

 levegő,
 termő talaj,
 vízkészlet,
 növényvilág,
 állatvilág,
 világűr.

Épített emberi környezeti kat.:

A) Ipari:
 technológiai folyamat kat.,
 mérgező anyag kijutása,
 nukleáris,
 biológiai anyag kijutása,
 egyéb anyag kijutása,
 űrtechnikai kat.

B) Közlekedési, szállítási kat.:

 közúti,
 vasúti,
 vízi,
 légi,
 vezetékes

C) Épített emberi körny. változásai:

 urbanizációs,
 víztározó pusztulása.,
 védművek rongálódása,
 bánya,
 egyéb

2.) Tűz és robbanás katasztrófák:

1. Tűz:
A) Természetes emberi környezeti (erdőtűz)
B) Épített emberi környezeti

2. Robbanás:
A) Gáz
B) Folyadék
C) Por
D) Szilárd és egyéb.

3.) Szándékos vagy gond. emberi csel. kialakuló kat.

1. Tömeg mozgáshoz kapcs.
2. Termeléshez kapcs.
3. Terrorcselekményhez kapcs.
4. Fegyv. szerv. béke időszaki teveékenységével kapcs.
5. Háborúhoz kapcs.

4.) Katasztrófák következtében kialakuló újabb kat.

Pl. földrengést követően robbanás, veszélyes anyagszivárgás stb.

10, Sorolja fel mit tilos tenni az őrszolgálatot ellátó rendőrnek!

Az őrszolgálatot ellátó rendőrnek az őrhelyen (menetvonalon, figyelőponton) tilos
 eltérni az objektum-őrutasításban, járőr-útiránytervben rögzített feladataitól;
 őrhelyét, menetvonalát, figyelőpontját jogszabályban meghatározott esetek kivételével elhagyni, az
őrzött területen kívüli őrhely esetén a létesítmény területére engedély (felkérés) nélkül belépni;
 felszerelését lerakni, ruházatán, egyéni védőeszközein a megengedettől eltérő könnyítéseket alkalmazni;
 lefeküdni, étkezni, olvasni, szórakoztató elektronikai eszközt alkalmazni, illetve minden olyan más
tevékenységet folytatni, amely figyelmét elvonja a szolgálat ellátásától.

11.) Ismertesse és jellemezze a „minősített időszakokat”!

Minősített időszakok:
Az Alkotmány definiálja az egyes minősített időszakokat és határozza meg bevezetésük rendjét. Három
nevesített minősített időszakról, továbbá egy nem nevesített minősített időszakról rendelkezik az Alkotmány:

 rendkívüli állapot
 szükségállapot
 megelőző védelmi helyzet
 veszélyhelyzet
 Alkotmány 19/E § szerinti minősített időszak

A minősített időszakok közös jellemzőjük az, hogy az állam életének rendes működését, az állampolgárok élet-
és vagyonbiztonságát külső vagy belső társadalmi, illetve természeti veszély fenyegeti és ezen veszélyek
elhárítása, illetve következményeinek felszámolására a rendkívüli jogrend eszközei vehetők igénybe.

A rendkívüli állapot
Az Alkotmány meghatározása alapján, az Országgyűlés hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának
közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot és Honvédelmi Tanácsot hoz létre.
Honvédelmi Tanács összetétele:
Elnöke: Köztársasági Elnök,
Tagjai: Országgyűlés elnöke, Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok
képviselő-csoportjainak vezetői, Miniszterelnök, Miniszterek, Honvéd Vezérkar
Főnöke (tanácskozási joggal)

Szükségállapot
Az Országgyűlés, vagy annak akadályoztatása esetén a Köztársasági Elnök az alkotmányos rend megdöntésére,
vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és
vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos
erőszakos cselekmények, elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt:
szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki.

Megelőző védelmi helyzet

A harmadik minősített időszaki helyzet a megelőző védelmi helyzet, amelyben az Országgyűlés külső fegyveres
támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti
(meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet, és felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések
megtételére.

Veszélyhelyzet
A negyedik minősített időszaki helyzet a veszélyhelyzet. A Kormány az állampolgárok élet- és
vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetve következményeinek az elhárítása (a továbbiakban:
veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.

Alkotmány 19/E § (1) szerinti minősített időszak

Külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására,
illetőleg az ország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására,
az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében a Kormány a
köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással arányos és erre felkészített erőkkel - a
szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig azonnal intézkedni köteles.

12.) Ismertesse és jellemezze az őrzési módokat!

A létesítmények őrzésére a területőrzést, a pontőrzést vagy a kombinált őrzést
kell alkalmazni.
 A területőrzés az objektum egészének őrzését jelenti, a határának a lezárásával. Az objektum határa
az őrzés vonala, az ezen belül lévő terület őrzött területnek minősül. Az őrök az objektum
határának meghatározott szakaszát (az őrhelyet) őrzik úgy, hogy közöttük a látó-, halló összeköttetés
biztosított. Látó-, halló-, tűzösszeköttetésről beszélünk, amikor a szomszédos őrök egymás őrhelyét
a normál látási viszonyok között látják, egymásnak kézi, illetve technikai eszközökkel jól
felismerhető veszélyjelzéseket képesek adni, fegyveres támadás esetén fegyveres tűztámogatást
tudnak biztosítani. Területőrzésnél meg kell akadályozni az őrzött területre történő illetéktelen
behatolást, a támadást, az onnan való engedély nélküli, vagy erőszakos távozást, anyagok ki- és
bevitelét.
 A pontőrzés az objektumnak csak a legfontosabb, legveszélyeztetettebb részét (részeit) biztosítja.
Nyílt és nagyobb területen fekvő objektum kijelölt részeinek őrzésére alkalmazható. Ebben az
esetben csak az őrhelyek esnek az őrzött területtel egy tekintet alá. Az őrhely kiterjedése biztosítja a
feladat maradéktalan végrehajtását, az őrzött létesítményhez, javakhoz vezető utak folyamatos
figyelését.
 A kombinált őrzés az előbbi két alapvető őrzési mód együttes alkalmazása úgy, hogy a területőrzés
mellett az objektumon belül egyes részeket külön is őriznek.

Az I. kategóriás objektumokat terület- vagy kombinált őrzéssel, a II. kategóriába soroltakat általában
pontőrzéssel kell őrizni.

13.) Fejtse ki az objektumvédelem módjait!

Az objektumok védelme a kialakult helyzettől, a védelmi tevékenységet kiváltó eseményektől függően I. fokú
vagy II. fokú védelem lehet.
 Az I. fokú objektumvédelmet váratlan támadás esetén kell elrendelni. A védőerő az objektum
őrzésére felállított őrségből, az objektum- és biztosító őrökből, járőrökből, az ügyeleti és a
készültségi szolgálatból, valamint az épületekben a napi munkát végző hivatásos állományból állhat.
A rendelkezésre álló erőket és tűzeszközöket az adott helyzet figyelembevételével elsősorban az
 épületek földszinti részeinek, bejáratainak a védelmére, a támadók bejutásának megakadályozására
kell alkalmazni.

 A II. fokú objektumvédelem az objektum teljes, összefüggő védelmére kijelölt személyi állomány,
fegyverzet, műszaki eszközök, felszerelések, berendezések terv szerinti alkalmazását jelenti.
Létrejöhet az I. fokú objektumvédelemből vagy közvetlenül is elrendelhető. A II. fokú
objektumvédelemnek az objektum megtartásán kívül biztosítania kell a támadók elfogását, vagy
felszámolását az objektum környékén, vagy annak területén.

14.) Ismertesse az őrzés kategóriáit!

I. kategóriás objektumnak kell minősíteni azokat a létesítményeket, melyek esetében egyértelműen

behatárolhatók a létesítményt, ill. az abban tartózkodókat fenyegető veszélyforrások, vagy konkrét ellenőrzött
adatok állnak rendelkezésre egy támadás előkészületeiről. Az őrzés rendszabályai foglalják magukban a külső
technikai biztosítást, a be- és kilépő személyek valamint csomagjaik ellenőrzését (szükség esetén átvizsgálását),
a külső és belső őrzést, a létesítmény közvetlen környezetének, az érkező szállítmányok (járművek) és
küldemények biztonsági ellenőrzését. Az I. kategóriás objektumokat őrséggel kell őrizni.

II. kategóriába kell sorolni azokat az objektumokat, ahol általánosságban ismert a létesítményt fenyegető
veszélyforrások köre és a kialakult helyzet összes körülményeire tekintettel feltételezhető azt objektum ellen
irányuló bűncselekmény elkövetése. Az objektumhoz állandó jelleggel (II/A besorolással), vagy a nap
meghatározott időszakára (II/B besorolással) biztosító- vagy objektumőrt kell vezényelni. A II. kategóriás
objektumok esetében az őrzési rendszabályok magukba foglalják a létesítmény külső technikai biztosítását, a be-
és kilépő személyek, illetve csomagjaik ellenőrzését, az érkező szállítmány és küldemény biztonsági
ellenőrzését.

III. kategóriába tartoznak azok az objektumok, amelyek folyamatos, visszatérő rendőri ellenőrzése az általános
közbiztonsági helyzetből fakadóan folyamatosan (III/A), vagy a nap meghatározott időszakában (III/B)
szükséges. Az ellenőrzésre gépkocsizó vagy gyalogos járőröket kell alkalmazni úgy, hogy több objektum esetén
egy-egy objektumnál a járőr 1-2 óránként megjelenjen, és ott 10-15 percet egyhelyben töltsön.

A védett létesítményekben az ügyfelek ügyeinek intézésére olyan helyiséget kell kijelölni, amelyek
megközelítése az utcáról, a létesítményen belül a legrövidebb útvonalon történhet, és nem zavarja a biztonsági
intézkedések érvényesítését.

15.) Sorolja fel melyek az alaki és tartalmi követelményei egy jelentésnek!

Az írásbeli tevékenység tartalmi és formai követelményei

Tartalmi követelmények
Ahhoz, hogy az írásos munka a már említetteknek megfeleljen, eleget kell, hogy tegyen bizonyos tartalmi
követelményeknek. Lényeges, hogy minden szükséges információt tartalmazzon, és csak azt tartalmazza,
méghozzá a magyar nyelv szabályainak megfelelően. Logikusan, összefüggéseiben kell hogy választ adjon a
kriminalisztikai alapkérdéseire: mikor, hol, ki, mit, hogyan, mivel, kivel és miért követte el?
Amennyiben a fenti kérdésekből akár egy válasza is kimarad, az máris hátráltatja, vagy megakadályozza a
további eljárást.

A rendőr az írásos tevékenysége elkészítésekor legyen:

Tárgyilagos:
A valóságot tükrözze. Az intézkedés hiányosságai nem pótolhatók, korrigálhatók a jelentésben. A valódi
tényállás, vagy az intézkedés esetleges szépítése, kozmetikázása, vagy annak megmásítása felelősségre vonás
alapja lehet.
Részletes:
Tartalmazza a cselekmény pontos megítéléshez szükséges összes adatot. A törvényi tényállás pontos
megállapítását több tényező, együttesen befolyásolja / az elkövetés helye, ideje, módja, eszköze, körülményei, az
elkövető cselekményének mozzanatai, az okozott, vagy keletkezett kár, sérülés / ezért különösen fontos, hogy ne
maradjon ki semmi lényeges dolog a jelentésből.
Világos:
Alapvető követelmény, hogy már első olvasásra érthető legyen. Kerülni kell a bonyolult, érthetetlen
megfogalmazásokat. A felesleges mondatok, ismétlések bonyolulttá teszik a jelentést, és megnehezítik a fontos,
lényeges dolgok kiragadását. Kerülni kell a felesleges idegen szavak és kifejezések alkalmazását is.
Áttekinthető:
Az egyes cselekményeket, eseményeket megfelelően kell csoportosítani. A jelentést az alapokról kiindulva /
bejelentés, küldés, észlelés / időrendi és logikai sorrendben kell megfogalmazni. Nagy hangsúlyt kell fektetni a
tárgyaló rész felépítésére. / Külön kiemelve a bejelentő és egyéb személyek neveit, adatait, valamint fontosabb
tényeket. /
Rövid:
Csak az ügyre vonatkozó szükséges adatokat, tényeket és körülményeket tartalmazza. Kerülni kell az ügy
megítélése szempontjából lényegtelen, szükségtelen adatok rögzítését, amelyek csak a terjedelmet növelnék, és
az áttekinthetőséget, érthetőséget nehezítenék.
Szubjektivitástól mentes:
A rendőrt intézkedése, így írásos tevékenysége során sem befolyásolhatják személyes érzelmei, az elkövetett
cselekményre, valamint az elkövető személyére / neme, kora, állapota, stb. / vonatkozóan. Eljárása során köteles
feltárni a súlyosbító és enyhítő, valamint a cselekménnyel kapcsolatos egyéb körülményeket. Külön
megjegyzésként van csupán lehetőség a rendőr egyéb észrevételeinek rögzítésére. (Például az intézkedés alá vont
által tanúsított magatartásról, amely esetleg a rendőri tekintélyt sértette.)
Alaki követelmények, az irat felépítése
A Rendőrség Ügykezelési Szabályzata az egységes rendszer kialakítása érdekében meghatározza az iratok
felépítését, melyhez kötődnek a rendőr által készített írásos anyagok is.

Az irat tartalmazza:
Fejrovat:
A papír bal felső részén található annak a szervnek a megnevezése, amelyhez a jelentés elkészítője tartozik.
Iktatószám:
A fejrovat alatt a kérdéses ügyben, a tárgyévben keletkezett, soron következő szám, a jelentés nyilvántartására.
Tárgy:
Tartalmazza az iratkészítés alapvető okát.
Melléklet:
Az üggyel kapcsolatos irat vagy az ügyhöz csatolt egyéb küldemény.
Címzés:
Tartalmazza a nevet, rendfokozatot, beosztását és székhelyét a címzettnek.
Irat megnevezése:
A jelentés / feljelentés, feljegyzés, stb. / készítésének a helye és ideje / Nem a cselekmény, vagy esemény helye
és ideje
A szöveges rész
A szöveges rész három fő részre osztható:
 Bevezető rész: Tartalmazza azt, hogy hogyan került a rendőr kapcsolatba a kérdéses üggyel. Mikor, hol,
hogyan, kitől, milyen módon szerzett tudomást az intézkedés alapjául szolgáló ügyről. Saját
kezdeményezésére, felkérésre, vagy utasításra intézkedett-e? A bevezető rész tartalmazza a bejelentő,
vagy az intézkedésre felkérő személy adatait is.

 Tárgyaló rész: Tartalmazza az eljárás alapjául szolgáló esemény és az intézkedés kellően részletes
leírását. A mások által elmondottakat egyes szám harmadik személyben megfogalmazva kell leírni. A
cselekmény elbírálásához szükséges eseményeket és az elhangzottakat a valóságnak megfelelően kell
rögzíteni. Nem szabad azokat más szavakkal helyettesíteni, minősíteni.
 Befejező rész: Tartalmazza a tanúk adatait, az általuk elmondottakat, a rendőr észrevételeit, javaslatait,
valamint a dátumot és az aláírásokat. Ügyelni kell arra, hogy a tanú által elmondottakat pontosan kell
rögzíteni.

A jelentést nyelvtanilag egyes szám első személyben kell megírni.